Montessori Világ 2013/2 by Eszter Strausz

Kozmikus nevelés Egy eszköz a sok közül

A földgömb

Csináld magad

Paradicsom palántázása

A Föld Napja

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” 2013/2. szám 1

Süss fel nap! A környezettudatos szemléletet az óvodás korú gyermekek − mint minden mást − utánzás útján sajátítják el. Lehetőségeinket figyelembe véve a mindennapokban sok dolgot tehetünk, amit a gyermekek mintaként követnek: szelektíven gyűjthetjük a hulladékot, újrahasznosítható anyagokból készíthetünk játékszereket, ajándékokat, tudatosan táplálkozhatunk, kertészkedhetünk. A hosszú, szürke téli hónapok után a szabadba vágyunk. Egyre több időt tölthetünk a friss levegőn, ahol a kertészkedés hasznos, örömteli elfoglaltságot jelent. Vessünk magvakat, ültessünk palántát − akár cserépbe, balkonládába vagy a kertbe. A növényeket a gyermekekkel közösen gondozzuk. A tartalmas együttlét során a gyermekek megfigyelik a növények fejlődését, új ismereteket sajátítanak el, és gazdagodik a szókincsük. Hatalmas élményt jelent és büszkeséggel tölt el mindenkit, amikor betakarítjuk, feldolgozzuk és elfogyasztjuk a zöldségeket, gyümölcsöket vagy gyönyörködünk a virágokban, fákban. A gyermekeknek így közvetlen kapcsolatuk lesz a növény- és állatvilággal. Megismerik és megértik a jelenségeket, tevékenységükkel hozzájárulnak a természet ápolásához, védelméhez. A Montessori Világ tavaszi számában a kozmikus, ehhez kapcsolódóan pedig a környezettudatos nevelés témakörével foglalkozunk. Kovács Eszter

Kozmikus nevelés

„A gyermek a jövő világának építője.” (Maria Montessori)

A gyermek fejlődését egy belső terv mozgatja. Minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye. Az egyes emberek korai fejlődése alapvetően egyforma. Egy gyermek előbb mászik és csak utána fog járni, előbb hangokat ad ki, utána kezd el beszélni. Minden gyerekben van egy belső motiváció arra, hogy fejlődjön, hogy többet tudjon arról a világról, amelyik körülveszi őt. Ezért biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségét a megfelelő környezetben. Montessori úgy tekintett minden élőlényre, növényre, állatra és emberre, mint egy kozmosz egymáshoz kapcsolódó részeire. Minden élőlény hozzájárul a világ fejlődéséhez, a következő lépéséhez. Egy giliszta nem csak azért eszik állandóan, mert mindig éhes, hanem azért is, mert így termékenyebbé teszi a földet. Minden organizmusnak − az életben maradás és szaporodás mellett − van egy nagyobb célja. Ez nem csak az állatokra és a növényekre, hanem az emberekre is igaz. Montessori ezért nagy hangsúlyt fektetett a kozmikus nevelésre. A kozmikus nevelés alatt nem egy tantárgyat értünk, hanem az ismeretek átadásának egyfajta módját. A következő tárgyak sorolhatók a kozmikus nevelés témakörébe: zoológia, botanika, földrajz, biológia, csillagászat és minden egyéb, ide kapcsolódó tárgy. Minden gyerek érdeklődik a természet iránt, de csak akkor fogja tisztelni az őt körülvevő világot, ha megérti, hogy miért így működnek a dolgok és hogy miként kapcsolódnak egymáshoz. Ezt a tudást a legjobb saját tapasztalatokon keresztül elsajátítani. Ezért minden Montessori intézményben a gyerekek rendelkezésre állnak a kozmikus nevelés eszközei. A Montessori eszközrendszeren kívül a legjobb „tananyag” maga a természet. Fontos, hogy egy

gyerek saját szemével láthassa és saját kezével tapinthassa a különböző növényeket és állatokat, részt vegyen a kert és az állatok gondozásában. Tapasztalja meg, hogy milyen nap mint nap figyelemmel kísérni a csoport növényeinek fejlődését, locsolni és időnként átültetni azokat. Így megfigyelheti a növények fejlődési fázisait, megtanulja megnevezni a növény részeit, megismerkedik a különböző fajta növényekkel és a különböző növényfajták gondozásával. Építhetünk madárházat és madáretetőt a kertben, így megfigyelhetjük a madárfajtákat, valamint azt, hogy melyik vándoroló madár és melyik marad télen is Magyarországon. Megtanulhatjuk a fajok jellegzetességeit, a tojó és a hím kinézete és viselkedése közötti különbségeket, a madarak testrészeinek és fajtáinak nevét. A mai gyerekek (főleg a nagyobb városokban élők) egyre távolabb kerülnek a természettől. Az iskolában az egyik napon biológiaórán megtanulják az esőerdőben élő állatok neveit, egy fél év múlva földrajzórán a kontinensek időjárásának jellegzetességeit, majd egy teljesen más időpontban történelemórán az ember vándorlását Afrikán belül. A Föld Napján esetleg hallják, hogy azért fontos spórolni a papírfogyasztással, mert a papír előállításáért fákat kell kivágni. A kozmikus nevelésnek az a célja, hogy a tantárgyakat összekapcsolódva, egységben lássa át a gyerek. Az egy témához kapcsolódó információkat egy időben kapja meg, hogy ezáltal igazán megértse a körülötte lévő világ működését. Megtanítjuk gyermekeinknek, hogy mi, emberek is csak részei vagyunk az egésznek, és hogy magunk miatt is fontos vigyázni a környezetünkre. Megtanítjuk nekik, hogy ők a jövő világának építői. Strausz Eszter

Egy eszköz a sok közül

A földgömb A gyerekek első találkozása a földrajzzal a kétszínű Montessori földgömbbel kezdődik, melynek segítségével a víz és a szárazföld fogalmával ismerkednek meg. Ezen a földgömbön a víz területek kékek és tapintásra simák, a szárazföld területei pedig krémszínű dörzspapírral vannak befedve. Miután a gyerekek elsajátították a víz és a szárazföld fogalmát, azután veszik kezükbe a színes földgömböt, amely a kétszínű glóbusz „testvére”. A kontinensek nevét, illetve azok elhelyezkedését a Földön a színes földgömb segítségével tanulják meg a gyerekek. Ez az eszköz egy fa talapzaton álló, de arról levehető, körbeforgatható gömb, Földünk pontos másolata, melyen a víz területek kékkel, a kontinensek pedig különböző színnel vannak jelölve.

Az eszköz célja: • A kontinensek neveinek megtanulása Indirekt cél: • A kontinensek méretének, valamint a Földön egymáshoz viszonyított elhelyezkedésüknek a demonstrálása Életkor: • 4 éves kortól Szókincsbővítés: • A kontinensek nevei

A háromlépcsős lecke: Az úgynevezett háromlépcsős lecke alkalmazásával mindig két új fogalmat tanítunk a gyerekeknek. 1. lépcső: A pedagógus a megtanítandó fogalmat összeköti a tárggyal; azt jól érthetően, többször ismételve elmondja, és közben figyelmét mindig az adott tárgyra fordítja. 2. lépcső: A pedagógus meggyőződik arról, hogy a gyerek megértette-e az előző lépcsőn tanultakat, azaz visszakérdezi a fogalmat, melyet a gyerek aztán összeköt a tárggyal, megmutatva azt („Melyik a …? És melyik az …?”). 3. lépcső: A pedagógus a gyerektől várja a tanult fogalmak megnevezését, kérdéseket tesz fel. Ezzel megbizonyosodik a gyerek aktív tudásáról („Ez mi? És ez mi?”).

Használat: Miután a víz-szárazföld fogalmával megismerkedett a gyerek, a további ismeretek megszerzése érdekében bemutatjuk neki a színes földgömböt, majd az úgynevezett háromlépcsős lecke alkalmazásával megtanítjuk neki a kontinensek neveit. Egyszerre két kontinens nevét tanítjuk, odafigyelve arra, hogy a kiválasztott földrészek jól megkülönböztethető színűek legyenek, valamint helyzetüket tekintve is eltérjenek egymástól (például: Európa és Afrika). Első lépésként a pedagógus a megtanítandó földrész nevét többször ismételve, jól érthetően elmondja, miközben a földgömbre néz, és a kontinens körvonalát végigsimítja az ujjával. A gyerek figyelmének és érdeklődésének fenntartása érdekében a földgömböt lassan, a megfelelő irányban forgatjuk, miközben a kontinensek nevét ismételjük és azokat mindig végigsimítjuk. Második lépésként a pedagógus megnevezi a kontinenst, a gyerek pedig megmutatja azt a földgömbön („Hol van Európa? Melyik Afrika?”).

A földgömböt folyamatosan forgatva, így azt különböző szemszögből látva ezt a folyamatot is többször megismételjük, egészen addig, amíg biztosak nem leszünk abban, hogy a gyerek felismeri a két földrészt. Harmadik lépésként a pedagógus meggyőződik arról, hogy a gyerek meg tudja nevezni az adott kontinenst („Ez mi? Ezt a kontinenst hogy nevezik?”). Bármelyik lépcsőfoknál vissza lehet lépni és újra ismételni, ha a pedagógus azt látja, hogy a gyerek bizonytalan.

Továbbfejlesztési lehetőségek: Miután a gyerek elsajátította a hét földrész nevét és be tudja őket azonosítani elhelyezkedésüket illetően, összehasonlíthatja a földgömböt a méretarányos és ugyanazon színkóddal ellátott sík kirakóval. A kontinens-puzzle darabjai egyenként kivehetők, körberajzolhatók. A szett tartozéka egy műanyag kör alap, melyet felhasználva a gyerekek elkészíthetik saját Föld térképüket. Batka Bernadett

A Föld Napja „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Április 22-én, a Föld Napján világszerte különféle rendezvényeken hívják fel a figyelmet bolygónk természeti értékeinek megóvására. Sokan ehhez a dátumhoz kötik a modern környezetvédelmi mozgalmak kezdetét. És valóban: ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – sőt az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Szigorúbb törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Az ötletet a tavaly elhunyt John McConnell békeaktivista vetette fel 1969-ben az unesco san franciscói konferenciáján. Az első Föld Napját 1970. március 21-én, a csillagászati tavasz első napján tartották. Ugyanebben az évben, április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista mozgalmat indított a Föld természeti kincseinek védelmében, és megalapította az Earth Day Network (Föld Napja Hálózat) nevű szervezetet. A mozgalom világméretűvé vált, ma már 175 országban emlékeznek meg a Föld Napjáról az Earth Day Network koordinálása mellett.

Hazánk 1990-ben, az elsők között csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, ekkor hozták létre a Föld Napja Alapítványt és egy hírközpontot az első magyar Föld Napja eseményeinek koordinálására. Nagy városok és kis falvak egyaránt bekapcsolódtak a mozgalomba, ma pedig szinte nincs is már olyan település hazánkban, ahol ne ünnepelnék április 22-ét. Az alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja. Hazánkban és világszerte számtalan különféle rendezvénnyel hívják fel a figyelmet bolygónk természeti értékeinek megóvására: faültetés, rajzpályázat, környezeti vetélkedő, patak- és falutakarítás, környezetvédelmi szervezetek alapítása, a lista végtelen. Pontosan ez a Föld Napja mozgalom legnagyobb sikere: helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a programok, és ma már nem csak a Föld Napján.

1989-ben Kaliforniában megalakult a Föld Napja Hírközpont, ettől kezdve havonta érkeztek a témával kapcsolatos hírlevelek a világ minden országába. A washingtoni Worldwatch Institute 1990 óta erre a napra adja ki „A világ helyzete” című éves jelentését, amelyben a bolygó környezeti állapotát foglalja össze. 2009-ben az ensz Evo Morales bolíviai elnök javaslatára április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

forrás:

Kenessei Orsolya

http://www.earthday.org http://www.fna.hu

Mit tehet az óvoda, az iskola? A gyermek nemcsak az emberiség, hanem a bolygó jövőjének is a záloga, ezért elengedhetetlen, hogy a legfiatalabbakat is környezettudatos életmódra neveljük. A család mellett ebben döntő szerepet játszik a nevelési-oktatási intézmény, hiszen a gyermek három éves korától itt tölti napjai legnagyobb részét. A környezettudatos nevelésben természetesen az alap a pozitív családi példa: gyűjtsük szelektíven a hulladékot, komposztáljunk, lehetőség szerint használjunk megújuló energiaforrásokat, ha tehetjük, válasszuk a sétát vagy a tömegközlekedést az autó helyett, ismertessünk meg gyermekeinkkel környezetvédelmi témájú, a korosztályuknak szóló könyveket, mesefilmeket, foglalkoztató füzeteket. Az óvoda, iskola nevelő hatása szintén felbecsülhetetlen. A gyermekekben még jobban rögződnek a környezettudatos magatartásformák és szokások, ha a nevelési-oktatási intézményben is napi szinten találkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel, a komposztálással, az újrahasznosítással, vagy maguk is gondozhatják a kertet, a növényeket és az állatokat. Az újrahasznosított anyagokból (műanyagpalack, kupak, cd, dugó, dobozok stb.) készített játékok, ajándékok, eszközök vagy dekorációs elemek segítségével a legfiatalabbak is megtapasztalják az alkotás örömét, és megtanulják, hogy minél kevesebb hulladékot termeljenek, hiszen egy kis fantáziával a leghaszontalanabbnak tűnő limlomból is lehet valami hasznosat, szépet létrehozni.

Csináld magad Paradicsom palántázása Szükséges eszközök: cserép, föld (komposzt, palántaföld, virágföld), víz, paradicsommag (fajták: zömök, balkon, koktél stb.), kesztyű, ásó. Ha többféle maggal dolgozunk, a gyerekek maguk választhatják ki, melyik fajtát szeretnék. 1. A cserepeket töltsük meg földdel, ezt lazán tömörítsük. Nedvesítsük meg az ültetőfelületet, majd erre szórjuk a magokat, melyeket földdel takarjunk le. 2. A cserepeket tegyük meleg, napfényes helyre. Figyelni kell a megfelelő öntözésre, mert a növény érzékeny a kiszáradásra és a túlöntözésre is. 3. Amikor palántáinkon megjelentek az első igazi levelek, ültessük szét őket külön cserepekbe. Átültetés után öntözzük meg őket és továbbra is biztosítsuk az elegendő fényt. Az idővel megerősödött palántákat ültessük ki a szabad földbe. 4. Megfelelő gondozás mellett nyár végén, ősszel gazdag termést szüretelhetünk le növényeinkről, amelyeket a gyerekekkel közösen dolgozhatunk fel és fogyaszthatunk el. Lajos Ildikó

„Kicsi mag a föld alatt” vers kézjátékkal kísérve: Kicsi mag a föld alatt Napsugarat hívogat. Ha a tavasz közeleg, Pici csíra növöget. Kapaszkodik a gyökér Kis növényke fényre ér, Nő a szára, levele, Nyújtózkodik fölfele Bimbót ringat, szirmot nyit, Illatával beborít.

Két öklünket egymás felé fordítva összetapasztjuk. Az egyik kéz mutatóujjával eljátsszuk a csíra növekedését. Másik kezünkkel, ujjainkat lefelé fordítva mutatjuk, hogyan kapaszkodik a gyökér. A csírából zárt tenyérrel levélke lesz. Karunkkal fölfelé kúszunk. Nyújtott ujjainkat összezárva bimbót formálunk, azután lassan kinyitjuk tenyerünket, ujjainkat széttárjuk.

Én kis kertet kerteltem

Hírek, újdonságok Montessori Konferencia Budapesten

Következő számunk tartalmából:

2013-ban Budapest fog otthont adni a Montessori Europe egyesület által szervezett xiv. Nemzetközi Montessori Kongresszusnak. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A kongresszus időpontja: 2013 október 18–20. További részletek a Montessori Világ következő számában.

Az érzékelés A gyermek az érzékszervein keresztül szerez saját tapasztalatokat, és ezáltal bővíti ismereteit, ezért különösen fontos az érzékelés fejlesztése. Magazinunk következő számából erről a területről tudhatunk meg többet.

https://www.montessori-europe.com/ Congress-2013-Budapest

Felhívás! Támogatókat és kiállítókat keresünk a xiv. Nemzetközi Montessori Kongresszushoz. Az érdeklődők öt különböző fokozatú szponzorcsomagból választhatnak. A Montessori Europe igény szerint szívesen készít egyéni szponzorcsomagokat is. A kongresszus kiváló lehetőséget biztosít Önnek és cégének a nemzetközi szintű bemutatkozásra, illetve termékei eladására. További információk: eszter@montesz.org

Montessori Világ 2013/2 ingyenes kiadvány Kiadja a Montesz Alapítvány Főszerkesztő: Kenessei Orsolya Fotók: Strausz Eszter, E. Várkonyi Péter Tördelés, design: Szüdi János Újságunk támogatója: Polderprint (Hollandia) A fotók és a gyerekrajzok az Eszterlánc Magyar–Angol Montessori Óvodában készültek.

Egészséges táplálkozás az óvodában, iskolában Mit eszik és mit kellene, hogy egyen a gyermek az óvodában, iskolában? A tavasszal induló országos táplálkozás-egészségügyi ellenőrzések kapcsán járjuk körbe az egészséges táplálkozás témakörét. Süssünk, süssünk valamit A gyerekeknek nagy öröme telik a sütés-főzésben: ezúttal egy különleges, egészséges és ízletes növényből, a rebarbarából készítünk finom süteményt.

Könyvajánló: Nagyon Zöld Könyv

Az év madara a gyurgyalag

Gévai Csilla, a népszerű szerző és illusztrátor könyve a gyerekek számára is érthetővé, kézzelfoghatóvá teszi a környezetvédelem problémáját. Komoly kérdésekről mesél okosan, érthetően és könnyedén, olyan képi és nyelvi leleménnyel, annyi humorral, hogy a legbonyolultabb kérdések is átláthatóvá, kezelhetővé válnak. Mindenkinek szeretettel ajánljuk ezt a hiánypótló kötetet, amely a Pozsonyi Pagony Kiadó gondozásában jelent meg.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes szavazásán a gyurgyalag nyerte az „Év madara 2013” címet. Az „Év madara” program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (pl.: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. Az idei évben ennek a színpompás, partfalakon fészkelő, költöző madárnak a védelmével foglalkozik kiemelten az egyesület.

http://www.pagony.hu/nagyon-zold-konyvpozsonyi-pagony-kft

Magyar–Angol Montessori Óvoda www.lanclanc.hu Kétnyelvű nevelés Montessori fejlesztő eszközök Egyéni fejlesztés Önállóságra nevelés Szép, nagy kert Zöld óvoda, környezettudatos nevelés Veteményeskert gondozása Színes, otthonos környezet Több mint 100 m2-es csoportszobák Vegyes életkorú csoportok Csoportonként 3 pedagógus Gyermeklétszám: 20–25 egy csoportban Sok kulturális program, kirándulás Délutáni fakultatív programok Nagy tornaterem

1112 Bp, Menyecske u. 14. • info@lanclanc.hu • +36 30 543 3432