A három királyság, avagy a Trónok harca

IMPRESSZUM

Eurázsia Magazin

Nyomtatott kiadás: ISSN 2786-3859

Kiadja a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja

Kiadó székhelye: 6000 Kecskemét, Izsáki út 10.

Felelős kiadó: Horváth Levente ügyvezető

Előfizethető a kiadónál.

Email cím: neumannlapkiado@uni-neumann.hu

Főszerkesztő: Petán Péter

Felelős szerkesztők: Őry Mariann, Viland Gabriella, Tóth Loretta

Képszerkesztő: Hegedüs Róbert

Olvasószerkesztő: Koskocki Erika

Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

Kiadvány tördelés: Kónya Anita

Grafika: Érsek-Csanádi Alexandra

A külső szerzők cikkei nem feltétlenül tükrözik a lapkiadó álláspontját.

Az Eurázsia Magazin szerkesztőbizottsága

Elnök

Dr. Horváth Levente

Tagok

Dr. Bernek Ágnes, Dr. habil. Csicsmann László, Dr. Csizmadia Norbert, Dr. habil. Csoma Mózes, Prof. Dr. Dövényi Zoltán, Dr. Háda Béla, Prof. Dr. Hamar Imre, Eric Hendriks PhD., Prof. Dr. Hidasi Judit, Dr. habil. Ittzés Máté, Dr. Klemensits Péter, Dr. Lehmann Kristóf, Dr. Moldicz Csaba, Prof. Dr. N. Rózsa Erzsébet, Dr. Obrusánszky

Borbála, Prof. Dr. Popp József, Dr. P. Szabó Sándor, Prof. Dr. Rostoványi Zsolt, Dr. habil. Salát Gergely, Dr. Szatmári Péter, Dr. Szerdahelyi István, Prof. Dr. Szilágyi István, Prof. Dr. Tarrósy István, Prof. Dr. Tózsa István, Prof. Dr. Vasa László, Dr. habil. Wilhelm Zoltán, Zoltai Alexandra

„A nemzetközi helyzet fokozódik” – mondogatta Virág elvtárs a Tanú című filmben. „Csapásokat adunk és csapásokat kapunk. Az élet nem habostorta”. A hidegháborús időkben született film idézetei tökéletesen jellemzik a hidegháború 2.0 időszakot, a világrendi átalakulást. Maradva a filmes hasonlatoknál, a keleti és a nyugati világ slágerfilmjei is remekül megjósolták napjaink eseményeit:

Horváth Levente, a szerkesztőbizottság elnöke

A három királyság Kínában örök sláger a „Három királyság” történelmi esemény. Történelmi leírások, regények, filmek és sorozatok, társas- és számítógépesjátékok születtek róla.

Kr. u. 220 és 280 között Kínában a Wei, a Shu és a Wu királyság folytatott véres harcokat, hogy a saját zászlaja alatt egyesíthessék a Kínai Birodalmat.

A kezdetekben a Wei királyság Cao Cao vezetésével volt a legerősebb, Liu Bei a 400 évvel korábban uralkodó Liu Bang leszármazottjaként a Shu királysággal magának követelte a trónt, Sun Quan pedig nagyhírű apja árnyékában élve vezette a Wu királyságot a birodalom egyesítéséért.

A Washington–Peking–Moszkva háromszöggelszámos hasonlóság figyelhető meg: az Egyesült Államok volt eddig az unipoláris hatalom hegemón uralkodója (Wei királyság), Kína egészen a 19. századig a világgazdaság 30 százalékát tette ki, erre hivatkozva a kínai reneszánsz elérése a célja, Oroszország pedig „apja”, a Szovjetunió árnyékában élve nagyhatalmiságra törekedik.

A három királyság története során különböző szövetkezések vannak, de végső soron a Shu (Kína) és a Wu (Oroszország) szövetkezik a legerősebb ellen.

A történet a Wei királyság győzelmével fejeződik be, de nem a királyi család vezetésével, hanem Cao Cao stratégájának uralma alatt.

Trónok harca

George R. R. Martin fantasy regényciklusa, a Trónok harca első része 1996-ban jelent meg, majd a 2010-es években lett igazán nagy sláger. Azóta sorozat, kártyaés szerepjátékok születtek belőle.

A Rózsák háborúja történelmi esemény ihlette a könyvsorozatban három család hadakozását követhetjük, miután a király vadászbalesetben meghalt. A Lannister-család a legerősebb az elhunyt királlyal kötött házasság révén. A Stark-családot sok sérelem érte a Lannister-családtól, de emellett feltűnnek a Targaryenek is, a korábbi királyi család leszármazottjai.

A napjainkban zajló Washington–Peking–Moszkva nemzetközi háromszöggel számos hasonlóság figyelhető meg: a korábbi világrend felborulását (a király halálát) követően az Egyesült Államok továbbra is a legerősebb ország (Lannister-ház), Oroszországot sok sérelem érte az USA részéről – hidegháború, NATO-bővítés stb. – (Stark), és megjelent a porondon Kína, amely a 19. századig a világgazdaság 30 százalékát tette ki, s erre hivatkozva a „sárkány” a reneszánszát akarja élni (Targaryen). (A „Mások” pedig az infláció, gazdasági és energiaválságok, amelyek a falon kívülről jönnek át.)

A könyvsorozat még nem fejeződött be; meglehet, a szerző is a 21. századi világrend átalakulásának végkifejletét várja, amelyből ihletet meríthet.

A történelemben számtalanszor lezajlott világrendi változásokat a keleti és nyugati kultúrában is sok történelmi és fantasy regény örökítette meg. Ilyen például a korábbi Eurázsia magazin számokban már említett Thuküdidészi csapda is. Ez is azt bizonyítja, hogy a világtörténelemben különböző ciklusok és mintázatok figyelhetők meg. Most már csak az a kérdés, hogy ki tanulmányozza/tanulmányozta átfogóbban ezeket a mintázatokat.Hogy mivel zárul a jelenlegi felvonás?

To be continued