Eurázsia 2023/3 preview

II. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 2023. III. NEGYEDÉV

Jeffrey Sachs

A COLUMBIA EGYETEM KÖZGAZDÁSZ PROFESSZORA

„A brüsszeli bürokratáknak el kellene menniük Budapestre, Isztambulba, Moszkvába, Kijevbe, Pekingbe vagy Mumbaiba, hogy megértsék, már egy nagyobb világban élünk”

Matolcsy György, az MNB elnöke

IMPRESSZUM

Eurázsia

Nyomtatott kiadás: ISSN 2786-3859

Kiadja a Neumann Lapkiadó és Kommunikációs Kft.

Kiadó székhelye: 1117 Budapest, Infopark sétány 1.

Felelős kiadó: Horváth Levente ügyvezető

Előfizethető a kiadónál.

Email cím: neumannlapkiado@uni-neumann.hu

Főszerkesztő: Petán Péter

Felelős szerkesztő: Őry Mariann

Szerkesztő: Scheffer Joakim

Képszerkesztő: Hegedüs Róbert

Olvasószerkesztő: Koskocki Erika

Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

Kiadvány tördelés: Kónya Anita, Németh Dániel

Grafika: Érsek-Csanádi Alexandra

A külső szerzők cikkei nem feltétlenül tükrözik a lapkiadó álláspontját.

Az Eurázsia szerkesztőbizottsága

Elnök

Dr. Horváth Levente

Tagok

Dr. Bernek Ágnes, Dr. habil. Csicsmann László, Dr. Csizmadia Norbert, Dr. habil. Csoma Mózes, Prof. Dr. Dövényi Zoltán, Dr. Háda Béla, Prof. Dr. Hamar Imre, Eric Hendriks PhD., Prof. Dr. Hidasi Judit, Dr. habil. Ittzés Máté, Dr. Klemensits Péter, Dr. Lehmann Kristóf, Dr. Moldicz Csaba, Prof. Dr. N. Rózsa Erzsébet, Dr. Obrusánszky Borbála, Prof. Dr. Popp József, Dr. P. Szabó Sándor, Prof. Dr. Rostoványi Zsolt, Dr. habil. Salát Gergely, Dr. Szatmári Péter, Dr. Szerdahelyi István, Prof. Dr. Szilágyi István, Prof. Dr. Tarrósy István, Prof. Dr. Tózsa István, Prof. Dr. Vasa László, Dr. habil. Wilhelm Zoltán, Zoltai Alexandra

Tusványos, világrend és a történelem

Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn hagyományosan megtartotta előadását, amelyben a világrendi átalakulásról, a világerő egyensúly elmozdulásáról értekezett, említette Kína felemelkedését, Ázsia megerősödését, a thuküdidészi csapdát, és a nagy „nem-nyugati” nemzetközi szervezetek fontosságát.

Az Eurázsia magazin célja is az, hogy ezeket a nagy változásokat bemutassuk az olvasóközönségnek, és felkészüljünk az új korszakra, hiszen ezek mind kihatnak a mi életünkre is – gondoljunk csak az energiaárak növekedésére vagy az inflációra.

A korábbi számokban és az éppen kézben tartott magazinban is olvashatják, hogy „Kína másként emelkedik fel, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok az lett, Kína meg van. Valójában egy visszatérésről beszélünk.”

Kína volt, van és lesz, egy 5000 éves civilizáció, amely időszámításunk kezdetétől a nyugat erőszakos megjelenéséig a világgazdaság 25-30 százalékát adta. Tehát nem az elmúlt 150 évből kell levonni következtetéseket Kína világgazdaságban betöltött szerepéről. És Kína éppen reneszánszát éli. De ugyanígy elmondható, hogy Oroszország mindig is Európa mellett volt és van, és ott is lesz, nem lehet a térképről eltüntetni, nem lehet a kapcsolatokat megszüntetni az eurázsiai országok között.

Tehát míg a történelemben multipoláris nemzetközi rendszerek voltak megfigyelhetők, a hidegháborút követően unipoláris világrend alakult ki. Egyes – többnyire ázsiai – államok nem most „szólalnak fel” az egypólusú, hegemón hatalom ellen, hanem már 1994 augusztusában Teng Hsziao-ping is az alábbiakat fogalmazta meg: „Elsőként szembe kell szállnunk a hegemonizmussal és a hatalmi politikával, hogy megőrizhessük a világbékét; másodikként új nemzetközi politikai és gazdasági rendet

kell felépítenünk”. Ennek az új világrendnek a keretrendszerét vázolja fel az idén 10 éves „Övezet és Út” kínai kezdeményezés. Jól látható, a jelenleg zajló világrendi átalakulás nem „újkeletű”, nem az elmúlt pár évben kezdődött meg. A Sanghaji Együttműködési Szervezet már több mint 20 éve, a BRICS 17 éve alakult. Három-négy milliárd fős népességgel rendelkeznek és a volt nyugati gyarmatoknak és el-nem-kötelezett országoknak jobb perspektívát mutatnak, mint a történelem során megtapasztalt nyugati „együttműködés”.

A világrendi átalakulás már évtizedek óta zajlik, és még sokáig fog tartani az unipoláris világrendből újra egy multipoláris világrendbe átállás, vagy ahogy Tusványoson elhangzott, az „új egyensúly beállítása egy egész nemzedéknyi idő”.

A történelem vizsgálatából a korábbi Eurázsia magazin számokban már sokszor említett, és Tusványoson is kiemelt thuküdidészi csapda is jól levetíthető a jelenleg zajló eseményekre, amit az alábbiak szerint foglalt össze tusványosi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök: „Az uralkodó nagyhatalom általában jobb indulatúnak, jobb szándékúnak látja saját magát, mint amilyen és a kihívónak gyakrabban tulajdonít rossz indulatot, mint indokolt lenne, illetve kellene. Következésképpen a szemben álló felek nem a másik szándékából, hanem a másik képességéből indulnak ki, vagyis nem abból, hogy mit akar tenni, hanem mire volna képes”. Ebből a nyugati információs buborékból segít az olvasónak az Eurázsia magazin kilépni, és bemutatni a világrendi, világgazdasági változásokat, a történelmi mintákat és az ázsiai országok valódi arcát, hogy felkészüljünk a jövőre és megfelelően pozícionáljuk magunkat és Magyarországot.

Mert a történelem megismétli önmagát…

„Az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül. Minden gazdasági és társadalmi közösség a saját útját járja, de közben követnie kell a fenntartható közgazdaság törvényeit. Ennek középpontjában már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek, tehát a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll.”

Horváth Levente, a szerkesztőbizottság elnöke

Tartalomjegyzék

4. KÖSZÖNTŐ

Zsanibek Abdrasov, a Kazah Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon

6. CÍMLAPINTERJÚ

18. Az átalakuló világrend tünete a dollármentesítés

20. Erdoğan győzelmével maradt a kiszámítható, higgadt politika

22. Blokkokra szabdalná Ázsiát Washington

24. TÜKÖR

24. Átrendeződik a közel-keleti status quo

26. Új szereplő a palesztin-izraeli rendezésben

28. Kínai bankok Magyarországon: jöttek, láttak, finanszíroznának

EXKLUZÍV

Kína felemelkedése meghatározó esemény a modern világtörténelemben, mert több mint egy évszázad után ismét a világgazdaság meghatározó részévé vált – hangsúlyozza Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem professzora.

12. FÓKUSZ

12. Parlamenti hajtóerő

30. SELYEMUTAK

30. Azerbajdzsán, Európa megmentője?

32. Az indonéz csoda

34. Posztmultilateralizmus Kelet-Ázsiában

EXKLUZÍV

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a keleti nyitás országai értékes szövetségesnek bizonyulnak a nemzetközi politikai színtéren is

37. DOMINÓ

37. Maximális töltöttség – globális szereplő lett a kínai CATL

40. Éledezés a két évtizedes „tetszhalott” állapotból

44. Az eurázsiai integráció távlatai

47. PIROS TASAK

47. A földrajz új utakat mutat számunkra – Csizmadia Norbert geográfus publicisztikája

50. Vakondtúrások – Kő András újságíró publicisztikája

54. Arkadag Smart City – Hóvári János nagykövet beszámolója

56. Találkozás a félelemmel – Baross Panni turisztikai menedzser írása

58. GASZTRONÓMIA

58. Indiai séf, aki a pörkölttel kísérletezik –Egy fogásban tíz régió

66. KULTÚRA

66. Reguly Antal rendkívüli uráli utazása

70. Kirándulás az álmok világába

65. KÖNYVAJÁNLÓ

65. Phenjani exodus

65. Stratégiai mélység

73. Sanghaj a világ divatfővárosai között

76. Reverenda helyett buddhista szerzetesi öltözékben

80. Ősellenségből jóbarát

84. NEUMANN 120

84. A Manhattan projekt, avagy túlélhetjük-e a technológiát?

86. SPORT

86. Futball a nagy fal mögött

89. Ahol nincs pihenés és hátra dőlés

93–96. LAMPIONOK

Közös gyökerek, közös jövő

Zsanibek Abdrasov

a Kazah Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon

Magyarország az elsők között ismerte el 1992-ben a Kazah Köztársaság függetlenségét. A két állam, a két nép közötti kapcsolat azonban nem ettől a pillanattól kezdődött. A magyar törzsek hosszú vándorlása a Kárpát-medencébe, a honfoglalás a hatalmas Turgai sztyeppék területéről, amely Nyugat- és Észak-Kazahsztán területén található. A két nép kapcsolatának egyik fontos állomása a XIII. század időszaka is, amikor a kipcsakok a sztyeppéről Pannónia területére vándoroltak. Ma az ő leszármazottaik élnek a Nagykunság és a Kiskunság területein. Ez a történelmi közelség két nép, két állam kapcsolatának szilárd alapja. A diplomaták feladata – köztük az enyém is –, pedig a két ország közötti kapcsolatok megőrzése, bővítése és elmélyítése.

A Kazah Köztársaság függetlenné válása után Budapesten nyílt meg hazánk első diplomáciai képviselete a közép-kelet-európai régióban. Kazahsztán külpolitikájában Magyarországot mindig is kulcsfontosságú és stratégiai partnernek tekintette. A kétoldalú kapcsolatok harminc éve alatt szilárd jogi keretek és a sokoldalú együttműködés hatékony intézményei jöttek létre. A két állam között nincsenek politikai vagy más jellegű nézeteltérések, és a legtöbb nemzetközi politikai kérdésben egyeznek az álláspontok.

Kazahsztán 1991 óta kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy befektetéseket vonzzon az országba. A magyar-kazah kereskedelem volumene tavaly 172,2 millió dollár volt, ami 19,5 százalékkal több, mint a megelőző évben.

Az idei év első öt hónapjában a kereskedelmi forgalom 68,4 millió dollárt tett ki, ami ismét 26,3 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest.

A Magyarországról a Kazah Köztársaságba irányuló beruházások volumene 2005-től 2023 első negyedévéig 322 millió dollárt tett ki. Kazahsztánban mintegy hetven magyar érdekeltségű vállalat képviselteti magát, köztük a MOL, a Globalia és a Richter Gedeon.

Különleges hidat képez köztünk az oktatás, hiszen Magyarország tanévenként 250 ösztöndíjat biztosít a Stipendium Hungaricum program keretében a kazah diákoknak.

A nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ és az ENSZ mellett fontos terepe kapcsolataink erősítésének a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) is, ahol Magyarország megfigyelő országként képviselteti magát, és a TÁSZ képviseleti irodát is nyitott Budapesten. Az idén ősszel Asztana ad otthont e szervezet tizedik csúcstalálkozójának.

Mind Magyarország, mind Kazahsztán számára fontos az állam stabil fejlődése és a lakosság jólétének növekedése. Ezért tavaly Kaszim-Dzsomart Tokajev elnök nagyszabású reformokat, modernizációs programot kezdeményezett a politika, a gazdaság és a társadalmi fejlődés területén.

Kazahsztán polgárai 77,18 százalékos többséggel, országos népszavazáson hagyták jóvá az alkotmány módosítását, amely az elnökség reformját, parlamenti és igazságügyi reformokat tartalmaz. A referendum mérföldkőnek számít, új szakaszt nyitott Kazahsztán társadalmának fejlődésében, a következő szintre emelte az állami konszolidációt, amit az elnök- és parlamenti választásokon tovább erősítettek.

A nemzetközi színtéren Kazahsztán kiáll amellett, hogy az ENSZ az államok közötti párbeszéd fő platformja. A júniusi Asztanai Nemzetközi Fórumon Tokajev elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját javasolta. Ennek lényege, hogy az úgynevezett középhatalmak is hallathassák a hangjukat.

Kazahsztán mindent megtesz a nukleáris fegyverekről való lemondás politikájának előmozdítása érdekében. Mindannyian tudjuk, hogy az 1990-es években a világ negyedik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Kazahsztán önként lemondott a tömegpusztító fegyverekről.

Ma, a nemzetközi színtéren tapasztalható zavarok közepette Kazahsztán mindent megtesz az úgynevezett „Középső Folyosó” – a Kínát, Indiát, Iránt, Törökországot és az Európai Uniót összekötő út – fejlesztése érdekében, de semmiképpen sem utasítja el az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Végülis közös történelmi tapasztalataink vannak, és a világ leghosszabb –több mint 7500 kilométeres – szárazföldi közös határa. Júliusban Asztana adott otthont a „Ázsia a változó világban: napirend a jövőre” című közép-ázsiai biztonsági és együttműködési fórumnak. Murat Nurtleu kazah miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a régió három problémáját emelte ki, amelyeket hazánk a partnereivel folytatott tárgyalások és diplomáciai kapcsolatok révén kíván megoldani. Az első a vízkészletek hiánya, aminek megoldására Kazahsztán regionális víz- és energiakonzorcium létrehozását javasolja. A második a határviták megoldása, amelyekben hazánk már jelentős tapasztalattal bír, hiszen valamennyi szomszédjával aláírta a vonatkozó megállapodásokat, nemrégiben megtörtént a 19 éve megkezdett folyamat, a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti államhatár kijelölése is. Végül a harmadik kérdés a béke és a stabilitás megteremtése Afganisztánban, ami Ázsia és Európa valamennyi országának érdeke lenne. Kazahsztán fiatal és dinamikusan fejlődő országként a világ öt legfejlődőbb gazdaságának egyikévé vált, miközben vezető szerepet tölt be a posztszovjet térségben. Ez hatalmas potenciált és a további növekedés lehetőségét mutatja. A Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és elmélyítése teljes mértékben megfelel népünk nemzeti érdekeinek, hiszen történelmi emlékezetünkben a kazahok és a magyarok rokon népek.

Fotó: iStock