MozdulatmĹąvĂŠszet Orkesztika
10 0 +
2
Mozdulatművészet Orkesztika 10 0 + Dienes Valéria és Orkesztika Iskolája emlékének
Mestereimnek - az „Őrzőknek” Berczik Sári, Dienes Gedeon, E. Kovács Éva, Kármán Györgyné (Vidor Judit) és Szöllősi Ágnes Akik közel 60 évig titokban mentették a tudást - melyet nekünk ajándékoztak Hálával hogy tanítványuk lehettem - az útjukat járhatom - eszményeikért élhetek FM 2013
Fenyves Márk
Mozdulatművészet Orkesztika 10 0 + 1912-2013 Fotóalbum
Orkesztika Alapítvány - MOHA - Mozdulatművészek Háza -Fenyves Márk Magyar Mozdulatművészeti Társulat Budapest 2013 - www.mozdulatmuveszet.hu
Mozdulatművészet 100+
Válogatás a MOHA-Mozdulatművészeti Gyűjtemény és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat fotóiból. Ez a kiadvány egyben a kiállítás katalógusa is. A gyűjteményből válogatott: Fenyves Márk - orkesztész. Slide-show (1111 felvételből): Pálosi István, Fenyves Márk
Köszönetet mondunk mindazoknak a társaknak, akik munkájukkal, felajánlásukkal hozzájárultak a 100 év dokumentálásához. Ritkán adatik meg a lehetőség, hogy ezt a köszönetet írásban és nyilvánosan megtegyük. Köszönet a fotográfusoknak - Nektek, mert szemetekkel, szaktudásotokkal, „valóság látásotokkal” láthatóvá teszitek a pillanat művészetét - a Táncot. Nélkületek ez az időművészet csak pletykafoszlányokkal létezhetne - veletek átélhető „ é l m é n y é r t é k ű - j e l e n v a l ó s á g - l e n y o m a t k é n t ”. Köszönjük
6 Copyright Orkesztik a Alapítvány, Magyar Mozdulatművészeti Társulat Fenyves Márk és a fotográfiák szerzői e-mail: info@mozdulatmuveszet.hu web: www.mozdulatmuveszet.hu Layout&Nyomdai előkészítés / Prepress&layout ArtPixel stúdió, Varga Gábor György és Fenyves Márk Köszönet a pályázati támogatóknak:
Mozdulatművészet 100+
Százéves a magyar moderntánc hungarikum - a MOZDULATMŰVÉSZET - az Orkesztika Iskola. Ezt a száz évet az Orkesztika Alapítvány - Mozdulatművészeti Gyűjtemény segítségével mutatjuk be. A duncan-i ihletésű, individualista modern táncművészet Magyarországon, Dr. Dienes Valéria (1879-1978) Párizsból való 1912-es hazaérkezésével kezdi meg hódítóútját, amely történetileg a máig vezet el. A Mozdulatművészet (Dienes Valéria elnevezésével Orkesztika) a táncművészet intellektuális irányzata, tánctudomány és általánosabb értelemben egy teljes embert nevelő újfajta gondolkodásmód, pedagógiai reform és egy modern (mára klasszikus-modern) esztétika megjelenése a tánc világában. Intézményrendszere - a balett mellett - 1920-as évekre alakult ki és került állami engedélyezésre, majd az 1950-es évek ideológiai viharaiban betiltásra, elnémításra került. Az 1970-es években kezdődhetett újra történetileg, és hivatalosan 1991 óta intézményesült keretekben is létezik ez az Iskola. Ma a táncszínpadokon 1995 óta a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, az oktatás és tudomány (kutatás) tekintetében pedig az Orkesztika Alapítvány - MOHA-Mozdulatművészek Háza adja meg formai keretét a működésnek. Magyarország a modern táncművészet bölcsője. 1902-ben, az akkor szabad táncnak nevezett modern irányzat, hazánkban mutatkozott meg először színpadon. 1902 áprilisában Isadora Duncan az Uránia színpadán debütált. A századforduló nagy reformja mely komplexen érintette a testről és a modern életről, az emberről való gondolkozást, mondhatjuk a levegőben volt. Mégis, közel 10 év múlva - 100 évvel ezelőtt - 1912-ben jelentek meg az első hazai moderntáncosok. Három nagy gondolat felől indultak el. Az egészség, a zene és a természetes szépségű mozdulat. Ami mindnyájukban közös a modern pedagógia, az emberré nevelés modern gondolata és az összművészeti mozdulati-centrumú modern művészet, és a mélyen emberi, egészleges “ősi tudás” keresése a táncban.
A 8
z első magyar moderntánc bemutató 1917. április 1-én volt - Dr. Dienes Valéria Orchesztikai Iskolájának előadása az Uránia színpadán. A műfaj ekkor új elnevezést kapott. Mozdulatművészet és Mozgásművészet. Az előbbit Dienes Valéria vezette be - Orkesztika nevű mozdulatrendszerében leírt indoklása szerint - az elnevezést később Madzsar Alice is átvette, az utóbbit pedig a többi iskola használta, ma mozdulatművészetnek hívjuk összefoglaló néven ezeket az irányzatokat. 1929-ben a magyar állam elismerte a mozdulatművészeti iskolákban folyó képzést és állami pedagógus tanfolyamot állított fel, mely 1949-ig működött. Ez volt a tánc területén az operai balett képzés után a második táncképző intézmény. A hőskorszak utolsó bemutatója, Szöllősi Ágnes szólóestje volt a Zeneakadémia színpadán 1948-ban. A Mozdulatművészetet 1949 után államilag és szakmailag megbénították és az óta sem rehabilitálták. 1948 és 1951 közt a baloldali kultúrreform osztályidegen (burzsoá-dekadens, a szocialista embertípustól idegen, peszszimisztikus, spirituális, stb.) művészetnek nyilvánította (szemben a haladó hagyományokkal, mint néptánc és balett), és rendeletekkel, intézményrendszerének felszámolásával, valamint a szakmai szervek elítélésének bevonásával, ellehetetlenítette a művelését. A korszak szakmai és szakmapolitikai csúcsszerve a Táncszövetség (ma Magyar Táncművészek Szövetsége) mondta ki szakmaiatlanságát, és művelőit egyszerűen csak dilletánsnak minősítette. „Ennek érdekében a mozgásművészetet nyilvánosan reakciós irányzatnak nyilvánítjuk, amelynek a mi épülő tánckultúránkban helye nincs sem egészében, sem részleteiben. Ezt a kérdést a közvélemény elé visszük, nyilvános ankéton és a sajtón keresztül.” - részlet a mozgásművészetet kiértékelő minisztériumi ülés jegyzőkönyvéből. 1950. július A politika és szakmapolitika beavatkozásából - a „betiltásból” - származó „rögzült redukciók” vagy nevezzük egyszerűen előítéleteknek, sokféle formában továbbélnek. A mozdulatművészek közül sokan szakmai - és sokan politikai - „átnevelés” után, mégis munkásságukkal gazdagították a magyar táncművészet egészét, és a műfaj sajátos, főként pedagógiai, módszertani, és táncelméleti tapasztalatait átültették más műfajokba. Sokan illegálisan vagy legálisan más szakterületeken folytatták tovább munkásságukat (sport, egészségügy, gyermekpedagógia, táncelmélet, tánctudomány), így lehetséges, hogy a műfaj gyakorlata nem veszett el teljesen. A műfaj és művelőinek rehabilitációja a mai napig nem történt meg se szakmai, se politikai téren. Az eltelt évek során a mozdulatművészeti megmozdulásokat - melyek állandó működésű iskolára és tanítási program kialakítására, vagy színpadi teljesítményre törekedtek- elnyomták (elnyomják) vagy valamilyen formában ellehetetlenítik.
Érdekes a mozdulatművészet abból a szempontból is, hogy a munkájuk befejezésére kényszerült oktatók más ágazatokba vándoroltak, de tradicionális mozdulatkincsük, az írásos és tárgyi emlékek egy része megmaradt, és élő hagyományként a mai napig gazdagítják a magyar kultúrát. Mozdulatművészet és Orkesztika, a mozdulatok művészete és tudománya - Az emberi test természetes felépítésén és mozgásán alapuló, a szellem szabad működése által vezérelt általános és nyitott mozdulat- és viselkedésrendszer. A táncművészet segítője és kiegészítő tudománya, elméletben és gyakorlatban. Dienes Valéria felfogásában egy új tudomány ág, a MOZDULATTAN, vagyis a tánc elmélete. Dr. Dienes Valéria, az orkesztika szülőanyja az egyik első magyar nő, aki egyetemre járhatott. Rokona és szellemi társa volt Babits Mihálynak. Négy tárgyból doktorált – matematika, fizika, filozófia és esztétika – a mellett, hogy a Zeneakadémián tanult zongorát és zeneszerzést. A Sorbonne-ra is járt, ahol filozófiát hallgatott Henri Bergsontól, akinek több művét elsőként fordította magyarra. Így találkozott Párizsban Isadora Duncan táncával és Raymond Duncan tanításával. Oly mértékben meghatározó hatást gyakoroltak rá az ott tanultak, hogy életének további részét elsősorban a táncnak szentelte. Ő használta elsőként a mozdulatművészet elnevezést a német Bewegungskunst fordításaként, valamint teoretikus okból megkülönböztetve a mozgásművészet elnevezéstől. Ugyanis a mozdulat olyan mozgás, melynek célja van, vagyis pszichikai valóságunkkal terhelt, töltött, tudatos mozgás. A szabad táncnak is nevezhető irányzat legjellemzőbb vonása a korai periódusban a kötetlenség, a „szabályok szerinti” táncolás teljes tagadása, az individualista tánc megvalósítása. Az orkesztika az emberi test összes mozdulatlehetőségét fel kívánta tárni, megvizsgálni, tudományos alapelvekre helyezni és művészi célokra használni. 1912-ben így nevezte el mozdulatrendszerét és iskoláját. Magyarországon a mozdulatművészet műfaját három iskolateremtő személyiség vezette be, Dienes Valéria, Madzsar Alice – akinek a nevéhez fűződik a hazai gyógytornaképzés elindítása, alapjainak megteremtése – és Szentpál Olga. Mindhárom iskolának közös vonása volt, hogy az emberi test egészségét és/vagy szépségét kívánták a színpadi kifejezéshez felhasználni; vagyis – ha céljaiban nem is, de – eszközeiben, az emberi test józan kezelésében ez az irányzat hasonlított részben a tornára, részben a táncra. Rajtuk, valamint a számos iskola és a fentiek tanítványain kívül mára korai húszas években induló, később maradandó iskolát alapító Kállai Lilit és Berczik Sárát, valamint – az orkesztika fennmaradása szempontjából – Mirkovszky Máriát, Dienes Gedeont E. Kovács Évát külön is ki kell emelnünk. A mozdulatművészet 1917-től napjainkig egyben színpadi irányzat is, melyben a szólótáncoktól az egész estés produkciókon át a nagyszabású, ezerszereplős mozdulatkórusokig terjed a repertoár. Sajátságos, csak a műfajra jellemző formái a nem látható hang és a nem hallható mozdulat szintézisére építő verstánc forma és a wagneri opera mintájára a húszas évek közepén kialakuló – közösségi művészetként megvalósuló – mozdulatkórus forma. Széles tömegbázisa jött létre a műfajnak, mindazokat a területeket magába foglalta, amiket a mai mozgáslehetőségek adnak. A műfaj színpadi ága 1980-as évekig elhalt- majd profi szinten 1995 után jelent meg újra. A Magyar Mozdulatművészeti Társulat a 100 éves hagyományú - modern tánc HUNGARIKUM – a MOZDULATMŰVÉSZET megtestesítője a táncszínpadokon. A társulat Fenyves Márk és Pálosi István 1991 óta folyó kutatási, pedagógiai és művészeti munkásságának fontos állomásaként 1995-ben alakult - Még 1 Mozdulatszínház néven. Az elmúlt több mint másfél évtizedben számos rangos elismerésben részesültek művészeti munkájukban, valamint számos fesztiválon, szakmai fórumon és a nagyvilág városaiban fordultak meg. A Magyar Mozdulatművészeti Társulat rekonstrukciós előadásaival tiszteleg a hagyomány előtt, kortárs bemutatóival pedig új utakat és lehetőségeket kutat a mozdulatművészet számára, megőrizve annak klasszikus értékeit, emelkedett hangulatát, érzékenységét a szépre, a harmóniára, így a repertoár az 1910-1940-es években készült klasszikus koreográfiáktól, a kortárs impulzusok hatására születő új, mai művekig terjed.
10
Kiállítás fotográfiáiról Fotográfusok Angelo Árki Róbert Blazsej Budai gyermekfotó Croy, Otto Cseres Gergely Zsombor Cserta Gábor Csorba Károly Csörgeő Tibor, Dr. Dienes Gedeon, Dr. Diskay fotó Dobos fotó Dusa Gábor Éder Vera Eifert János Fekete fotó Fenyves Márk Fischer fotó Forrai fotó Frank Yvette Gabler Csaba Gebauer Hanga Hegedűs János Horvát Zoltán Jókuti György Kertész, André Kenyeres Csilla Kőműves Kata Kővágó Nagy Imre KNI Landau Erzsébet Lékó Tamás Lővi Zoltán Máté Olga Meggyesi Mónika Orosz Péter Pálhegyi Dániel Pálosi István Pécsi József Pelczer Dóra Prosek fotó Rónai Dénes Seidner Zoltán Siklós Péter
Sipos Zoltán Strelisky fotó Sulyok László Szerdahelyi Rita Szöllősy Kálmán Uher Ödön Varga Gábor György Várkonyi fotó Zelkó Csilla Zselinszky Miroslav A felvételeken szereplő személyek: Alexy Alexandra Anda Csilla Bacskai Ildikó Balázs Mari Barna Zsuzsanna Bártfai Márta Beczkói József Beöthy Olga Bertalan Vera Botond Györgyi Copek Péter Czellár Ága Csemiczky Lenke Csulyok Margit Csulyok Mária Dajkovich Andrea Deáki Mercédesz Demény Sarolta Dezső Virág Dienes Gedeon, Dr. Dienes Valéria, Dr. Dienes Zoltán Domokos Flóra Kovács Éva, E. Erdős László Feledi János Fenyves Márk Fóris Ildikó Gábor Júlia Gajárszki Márton Gali Vivien Garai Júlia
Geggus Kornélia Gold Bea Halmy Lujza Haraszti Adrienn Hartlauer Olga Hierschberg Erzsébet Hucker Kata Illés Zsuzsa Jármai Edit Mária Kántor Kata Kármán Judit Kazinczy Eszter Kisházi Karnik Vilma Klár Klára Kocsis Andrea Kövesdi László Kulcsár Vajda Enikő Kurucz Annie Lakat Andrea Lakatos Hedvig Lemesánszky Mónika Lex Alexandra Lukács Ádám Makra Viktória Mándy Ildikó Markos György, ifj. Mirkovszky Mária Molnár István Neugeboren Jolán Nijinszkij Tamara Orkesztika Intézet növendékei Pálosi István Perczel Erzsébet Perfalvy Tünde Hedvig Pete Orsolya Pogány Annamária Rácz Eszter Révész Ilona Rózsa Magda Sáfrány Györgyi Sárai Rachel Sasvári Kissy Schell Martin Soóky Andrea
Sternischa Elfréde Szabó Zsófia Szalai Dóra Szántó Dóra Viola Szekeres Zsuzsa Szelőczey Dóra Szigethy Marion Szilágyi Erzsébet Sziráky Tímea Szombathelyi Zsuzsa Szöllőskei Dóra Turnay Alice Vasdinnyei Mária Véghelyi Ilona Vida Gábor Virág Ilona, Jaskula Wolf Lucie Zamaróczy Mária Zarnóczay Gizella Zichy Elly, gr. Zichy Sitta, gr. és sokan mások
Máté Olga felvétele 1935
12
Pater noster, qui es in caelis, Sanctificetur nomen tuum. Adveniat regnum tuum. Fiat voluntas tua, Sicut in caelo et in terra.
14
16
18
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
56
58
60
62
64
66
68
70
72
74
76
78
80
82
84
86
88
90
92
94
96
98
100
102
104
106
108
110
112
114
116
118
120
122