Zeller Judit: A Svájci Államszövetség
Korai Államszövetség létrejöttét hagyományosan 1291-hez kötik – három kanton fogott össze (Uri, Schwyz, Unterwalden) 1798-ra a folyamatosan bővülő Államszövetség Napóleon nyomására központosított, egységesített állam Helvét Köztársaság (a kantonok csak közigazgatási egységek) 1803-ban Napóleon közbenjárására a kantonok megegyeztek és létrehozták a Svájci Államszövetséget, ennek alkotmánya a Mediációs Akta volt 1813-ban a szövetség ilyen formájában felbomlott és a 13 régi, valamint a 9 újonnan, 1798 után alapított kanton lazább államszövetségbe tömörült 1815-ben Egy belső konfliktust lezáró Államszövetségi Ülés 1848-ban elfogadta az ország új Szövetségi Alkotmányát (Bundesverfassung), melyet népszavazás útján az állampolgárok is szentesítettek (de eljárási hibát vétettek, mert eddig minden alkotmánymódosítást minden kantonban meg kellett szavazni, itt viszont lényegében 7 kanton az új alkotmány ellen szavazott) Az addigi államszövetségből liberális szövetségi államot hoztak létre (Schweizerische Eidgenossenschaft a hivatalos neve) Azóta többször is módosították az alkotmányt, a két legfontosabb 1874-ben és 199-ben történt, utóbbival az alkotmányjog szerint új alkotmány jött létre Államszervezés – milyen elvek érvényesülnek az államszervezésben? o Jogállamiság elve: Legfőbb államhatalmi szerv: Szövetségi Gyűlés, de a hatalmat a nép és a kantonok jogainak megtartása mellett gyakorolja o A népszuverenitást közvetve és közvetetten lehet gyakorolni Közvetlen: emblematikus jellegzetessége a svájci demokráciának Gyakran adódik lehetőség népszavazásra, népi kezdeményezésre szövetségi, kantoni és helyi szinten egyaránt Szövetségi szinten százezer aláírás mellett nyújtható be népi kezdeményezés az alkotmány teljes, vagy részleges revíziója érdekében Kötelező népszavazást kiírni a kantonok számára az alkotmány módosítása esetén, nemzetközi biztonsági vagy szupranacionális szervezethez való csatlakozás esetén, sürgősséggel kihirdetett törvényről Fakultatív népszavazás is kiírható népi kezdeményezésre, 50.000 támogató állampolgár estén Közvetett: szövetségi szinten a legtöbb kérdés így érvényesül o Föderalizmus elve nyomán a kantonok megőrizték autonómiájukat, és megosztották a hatásköröket a szövetségi kormányzattal. Az alkotmány szerint a kantonok valamilyen szinten szuverének, hiszen nekik van elsődleges hatáskörük minden kérdésben, kivéve, amely hatásköröket az alkotmány a szövetségnek nem juttat Igaz, a kantonok nem rendelkeznek állami minőséggel, de van pl. alkotmányozási joguk és egyéb más, klasszikus állami jogkörük A Szövetség és a kantonok együttműködésére a szolidaritás jellemző, támogatják egymást a feladataik elvégzésében, sőt, kötelesek egymás irányában jogsegélyt és hatósági segítséget nyújtani o Szociális államiság elve nem választható el élesen az államcéloktól Az alkotmány biztosítja az esélyegyenlőséget, a közös jólétet a fenntartható fejlődéssel, a belső összetartással, kulturális sokszínűséggel és a rend fenntartásával egyetemben pedig állami célként definiálja + egyéb szociális jogok is biztosítva vannak A kormányzás illeszkedése az államszervezetbe kissé különös, ha összevetjük más országokkal o Határozott időre választott, de ez idő alatt nem váltható le a hagyományos felelősségre vonás nem érvényesül o A kormány összetétele kollegiális jellegű: a kormány főszabályként testületként dönt o A szövetségi elnöknek (a kormány vezetőjének) igazán csak a presztízse nagy, tényleges többletjogosítványokkal nem jár. Tervezi és vezeti a kormányüléseket és ő képviseli a kormányt bel- és külföldön egyaránt. Viszont szavazata duplán számít a kormánydöntések meghozatalakor
o A parlamentáris rendszerekben megszokott parlament és kormány közti bizalmi-felelősségi viszony Svájcban nem áll fenn: a kormány munkája nem függ annyira a parlamenttől, mint máshol, hiszen a parlament nem válthatja le a kormánytagokat o Ennek oka, hogy a Svájcban meghonosodott politikai elképzelés, a konszenzuson alapuló demokrácia eszménye, melynek értelmében az egyes szervek közötti mellérendeltségi viszonyt és az együttműködés elvét állítják középpontba Az alkotmányban meghatározott államszervezet o Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) Kétkamarás: Nemzeti Tanács, Rendi Tanács Feladata a legfőbb államhatalom gyakorlása, a nép és a rendek jogainak megtartása. Minden szövetségi feladatot ellát, amit trvény nem utal más szerv hatáskörébe Nemzeti Tanács (Nationalrat): 200 tagját négy évre választják, egyenlő, titkos és közvetlen választásokon. A választási rendszer arányos, minden kanton egy választókerületet alkot és választópolgárai a lakosságszám arányában meghatározott számú képviselőt juttathatnak be. Tagjai frakcióba tömörülnek. Rendi Tanács (Ständerat): 46 tagú, 20 kanton 2-2 képviselőt, 6 kanton 1-1 képviselőt delegál. 1 kanton kivételével többségi választási rendszer révén választják a képviselőket, néhány kanton kivételével a Nationalrat-választások évében, négy évre. A két kamara egyesítve ülésezik a választások lebonyolítása ügyében, szövetségi felsőbb hatóságok hatásköri összeütközését eldöntendő, kegyelmi kérelmekről való döntés esetén, valamint különleges alkalmakkor és a kormány nyilatkozatainak átvételekor. A Gyűlésben bizottságok működnek mindenféle konstellációban: szövetségi gyűlési, nemzeti és rendi tanácsi, nemzeti tanácsi, rendi tanácsi. A képviselők ún. milícia-parlamentet képeznek, nem hivatásszerű politikusok, mindnek van polgári foglalkozása is de tiszteletdíjara jogosultak. o Kormány (Bundesrat) A szövetségi vezetés és a végrehajtás legfőbb szerve Hét tagja van, akiket a Szövetségi Gyűlés választ négy évre Összetételénél figyelembe kell venni az ország területeinek és államnyelveinek a megfelelő képviseletét kialakult az a gyakorlat, hogy ugyanabból a kantonból két kormánytagot nem választanak 1959-ben a pátok megegyeztek a varázsformula (Zauberformel) alkalmazásáról: a kormány tagjait valamennyi párt részvételével, a Nemzeti Tanács-választás eredményei arányában választják Tagjai közül szövetségi elnököt és elnökhelyettest választ Szövetségi elnök: megbízatása egy évre szól, a következő évben nem választható újra. Nem a Svájci Államszövetség államfője (ilyen nincs Svájcban), hanem a kormány vezetője. Nincs utasítási joga a kormánytagok felé, ez a kormány, mint testület joga A kormánytagok ágazatokat (Departement), tulajdonképpen minisztériumokat vezetnek Pl. Szövetségi Kancellária, melyet a kancellár vezet, aki nem tagja a kormánynak, hanem inkább hivatalvezető, tanácsnok o Bírói hatalom Kantonális és szövetségi szinten szerveződő bíróságok független bírái Igazságszolgáltatás nagy része a kantonokban folyik A szövetségi szintű bíróságok körét az alkotmányban fektették le Szövetségi Bíróság: a legfőbb bírói fórum, hatáskörébe a szövetségi, nemzetközi, kantonközi jog, és kantonon belüli jogsértések tartoznak. Ez bírja az alkotmánybírósági jogkört is Tagjait a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre További felsőbíróságok: Szövetségi Büntetőbíróság, Szövetségi Közigazgatási Bíróság A bírói munka szabályozása kantononként eltérő Van, ahol a parlament, vagy a választópolgárok, van ahol sajátos választógrémiumok, vagy a kormányok választják őket rövid és határozott időre (nem biztos életpálya)
Elvileg nem is kell jogot végzett ember legyen a megválasztandó személy, minden aktív szavazati joggal rendelkező személy megválasztható (de a hagyományok úgy alakultak, h jogi végzettségűeket választanak)
Kormányzati rendszer o Törvényhozás Alkotmánymódosítás Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalom alapvetően a népet illeti meg referendum Külső korlátai: nemzetközi jog – nem sértheti Teljes alkotmánymódosítási javaslat a néptől, vagy valamely kamarától érkezhet, illetve egységes szövetségi gyűlési határozaton alapulhat Követi a rendes jogalkotási eljárást Jogalkotás A törvényhozási hatáskörök meg vannak osztva a kantonok és a szövetségi állam között A folyamat kezdeményezési fázissal kezdődik. Kezdeményezhet: a kormány, kormánytagok, frakciók, bizottságok, kantonok Az előkészítési folyamat során egyeztet a szövetségi állam a kantonokkal, pártokkal, érdekképviseletekkel, stb. Ezt követi a kamarai tárgyalás, melynek során a javaslat a bizottságokhoz kerül Ha a két kamara között vita van bizonyos kérdésekben, akkor egymásnak küldözgetik. Ha három ilyen forduló után sincs döntés, összehívják az Egyeztetési Konferenciát A törvény elfogadását követően kötelező jelleggel kell azt a nép elé tárni, annak is szentesítenie kell azt o Kormányzás A parlament és a kormány közösen kormányoz A parlament a kormánytagok megválasztásával, törvényhozással, nemzetközi szerződések megkötésével és a költségvetés elfogadásával gyakorol hatást a kormányra, de nincs köztük hierarchikus viszony, nem tudja pl. leváltani a kormányt A kormány hatásköreit az Alkotmány is felsorolja, melynek két nagy területe van: kormányzati és végrehajtási/igazgatási Külkapcsolatok Szövetségi ügynek minősülnek A kantonok közreműködnek a külpolitikai döntésekben, a Szövetség köteles egyeztetni velük és beszerezni állásfoglalásukat az egyes ügyekről A kantonok köthetnek szerződéseket külföldi államokkal, ezek azonban nem lehetnek ellentétesek más kantonok, vagy a Szövetség érdekeivel A parlament engedélyezi a nemzetközi szerződések megkötését, melyet a kormány ír alá Pénzügyi alkotmány Költségvetés Adóztatási joga a Szövetségnek, a kantonoknak és a községeknek van Tilos az kantonközi dupla adóztatás, vagyis ugyanazt az adótárgyat több kanton nem adóztathatja meg A három szereplő köteles összehangolni az adóztatását Pénzügyi kiegyenlítési folyamat: a kantonok közötti pénzügyi különbségek csökkentésére. Eszközei: szövetségi hozzájárulás (amit a kantonok különböző mértékben fizetnek a Szövetségnek), stb. Minősített helyzetek A belső biztonság fenntartása a kantonok hatásköre, míg a külső fenyegetettség ellen szövetségi szinten lépnek fel Érdekesség, hogy a Szövetségi Gyűlés által választott tábornok és a hadsereg vezetősége nem dönthet háborús helyzetben a csapatmozgásokról, mindannyian alá vannak rendelve a kormánynak
o Parlament feloszlatása A parlamentnek az alkotmány szerint nincs önfeloszlatási joga Mivel nincs államfő, valamint a kormány és a parlament mellérendelt viszonyban áll, nincs aki a parlament felett álljon és feloszlathassa azt Kizárólag akkor nem töltheti ki 4 éves mandátumát az aktuális parlament, ha teljes alkotmányrevízióra kerül sor, mert ekkor a megbízatásuk megszűnik és új választást írnak ki o Egyéb funkciók A Szövetségi Gyűlés dönt pl a népi kezdeményezésekről, valamint a szövetségi hatóságok közti vitás esetekben. Emellett egyéni kegyelmet és amnesztiát is adhat o Parlamenti kontroll A Szövetségi Gyűlés ellenőrzőbizottságok révén politikai felügyeletet gyakorol a kormány, a szövetségi közigazgatás és igazságszolgáltatás, valamint más, szövetségi feladatot ellátó szervek fölött (de vétójoga nincs) Hanspeter Kriesi: Közvetlen demokrácia – Svájc esete A svájci közvetlen demokrácia intézményei Referendum o Szükség esetén lehetőséget biztosít az állampolgároknak, hogy kifejezzék ellenvetésüket bizonyos ügyekben o Kötelező Alkotmánymódosításról o Fakultatív Általános törvénykezés módosításáról (50 ezer támogató aláírás kell a kiírásához) Az összes döntést nem lehet megkérdőjelezni, ilyenek a honvédelmi és a szövetségi költségvetések o A svájci referendumok tárgya egy még végre nem hajtott parlamenti döntés „felfüggesztő” szerepe van, ha ugyanis ellene szavaznak, a jogszabály megsemmisül, kezdődhet elölről a törvényhozási folyamat o Meg lenne annak a veszélye, hogy így egy politikai alakulat szabotálja a törvényhozást, ám minden olyan szervezetet, ami képes lenne kiírást kezdeményezni, integrálták a törvényhozásba, így ellenérdekelt lett a szabotálásban o A referendum a politikai döntéshozatal végső fázisában érvényesül tehát Iniciatíva o A referendummal ellentétben nem a törvényhozás végső fázisában, hanem az elején érvényesül: az állampolgárok javasolhatják bizonyos témák parlament előtti vitára bocsátását o Szövetségi szinten 100 ezer állampolgár aláírása, a választók kb 2%-ának véleménye szükséges iniciatíva kiírásához (alkotmánymódosító indítványt adhatnak be, de a kantonokban konkrét törvényjavaslatokat is tehetnek) o A kormány és a parlament még a választás előtt tárgyalja a kérdést és általában elutasítja a törvényjavaslatot, tehát ezek sem használhatók igazán a parlament megkerülésére