TÁR
1. Mondd, hogy tilos, és megteheted! Még nyílnak az égi eprek, s te zuhansz szárnyak nélkül, mint mindig.
3. (az angyal) Emberszárnyából kitépve a toll, szomorú arca ránk hajol. Vágott ösvények, fölégett telkek, a nyomok a bőrén: lábnyomaink! S a szemében üresek a termek.
A hátak és mellek szétválnak körülötted, mint szoros csészelevelek, s te kinyílsz, mint egy virág.
Markában forró kő, halál. Az arcán csúnya seb a száj. Így jár a földön körbe-körbe, mert szánalmas lesz, ha megáll.
Mint ez a széttáncolt világ záróra előtt.
2. Bujdosó csigák pihennek erre, meztelen kövek alatt – becsukódó ujjaid után lépnek ünneplő szarvasbogarak. Varjak gördülnek hozzád villany-árvaságban, lovagok űznek, keresik kegyed, hogy a kín csikorgó kapuin át tarka váraikba bevigyenek, Hogy a rózsaillatú szobákban, mint fájdalomherceg a diliházban, bőrödön kíváncsi szúnyog legyek
10
A mi követünk, nem istené, ezer kis izma, csontja a mienk Mi űztük ki az otthonából, hogy visszatérjen fegyvereivel. Ki tudjuk tépni többi szárnyát, hisz hízelgő szónk nekünk is hamis, Meg tudjuk ölni? Vagy megölelni, mielőtt megtesz valamit?
4. (az ördög) Amikor a boltba belépett üres kosárral, fájt a dereka. Amikor kedvenc könyvéből kitépett egy lapot, mindenki tudta, WC-re indul, aligha más valahova. S amikor kijövet szarvának estek a kényes, rózsakörmű jók, Csak körülnézett még egyszer egy kicsit és eldúdolt egy régi indulót.
5. (szonáta kékből) Mintha üvegből hullanál, Rejtélyes villamos ütött el, Hófehér kalauz lett csúnyaságod, és add, hogy így legyen tovább. Téged megmorgott mindenki ebe, Tőled megkondult a villamoson a széken ülők tömege és a csengők még sokáig szóltak utánad. Mintha üvegből hullanál. Mintha üvegből hullanál, Igaz! Hogy ne kelljen többé könyveket zabálni a cenzorok asztalánál, Hogy mindenféle iskolákban ne kelljen derékig állni a hazugságban. Mert Te igaz voltál, szép kék alak! Mert én magamnak megtaláltalak, mert én magamnak kitaláltalak. Mintha üvegből hullanál úgy látlak ma is, Mindig távolodva hívlak már énekemmel, de mégis egy helyben állva szeretlek.
