Új FTC NAPLÓ
Az 1899. év történései
Összeállította:
Fradi Múzeum
Összeállította:
Fradi Múzeum
A XIX. század végének budapesti korhangulatában a sport, a testedzés fontos szerepet játszott. Természetes, hogy ebből a Ferencváros sem maradhatott ki. Itt is előkerült a labda, még ha csak rongylabda, amit dobtak, hajítottak, de mindenekelőtt rúgtak. Így volt ez a Mester utcában, a Rezső téren és mindenütt a házak közötti grundokon. A Mester utcai fiatalok csoportokba verődtek és “tizenegyek bandája” néven váltak ismertté a környéken. Ezek a gyerekek képezték a magvát a későbbi ferencvárosi sportnak, illendő név szerint is megemlíteni őket: három Sturza fiú, három Békés testvér, Kidling János, Coray Franci, Weisz Pista, Malaky Jani és Janisch Gyula alkották a “bandát”, akik a Tűzoltó utcában levő Sturza gyárhoz tartozó telken sportoltak, ugrottak, futottak, dobásban versenyeztek, de legfőképp rúgták a labdát napestig. Ez még nem volt sportegyesület, egyszerűen csak imádták a sportot. Amikor a tanulmányaikat befejezték a Mester utcában, a már meglevő egyesületekbe jártak hódolni a szenvedélyüknek, mert továbbra sem tudtak sport és testedzés nélkül élni.
Egy ilyen történelmi pillanatban érkezett haza Prágából Gabrovitz Kornél, az egykori Mester utcai diák, aki előtt nem volt ismeretlen a futball. Akkoriban a prágai Slaviánál már angol edző működött és volt alkalma megismerni az angol típusú klubéletet is. Hazaérkezve kiadta a jelszót: alakítsunk mi is klubot itt a Ferencvárosban! Megkereste a BTC-be sodródott Weisz Pistát, hogy szervezzenek egy “Ferencvárosi BTC-t”. Weisz Pista vevő volt az ötletre és kitűnő szervezőnek bizonyult, rövidesen az összes régi barátot rábeszélte, akik örömmel vették a kezdeményezést.
Mindez pénz nélkül bizonyára csak ötlet maradt volna. A lelkes aktivisták közül csak a Sturza fiúk szülei voltak jómódúak, a többiektől nem számíthattak anyagi támogatásra. Adott volt a feladat, mecénásokat kellett szerezni. A kerület lakóinak egy részét a kispolgárság, a kisiparosok alkották, rájuk számítottak elsősorban. És milyen kellemesen csalódtak!
Kiderült, ha jó ügyről van szó, a kerület munkásaira ugyanúgy számíthatnak, mint a jómódú polgárokra. Elsőnek Gráf József pékmestert sikerült támogatóként megnyerni, aki a Ferencvárosi Polgári Körbe
tömörült tagság nagy részét sorakoztatta maga mögé és ha szükség volt rá, példamutatóan mindig elsőnek nyúlt a mellénye zsebébe a
pénztárcájához. Javaslatukkal, a klub megalakításának a tervével megkeresték a kerületi polgárság szellemi vezérét dr. Springer Ferenc ügyvédet, aki egyetértett az ötlettel, felkarolta azt. Innentől felgyorsultak az események.
A tervezgetés után a tettek mezejére léphetett a ferencvárosi ifjúság, amelyről a korabeli első tudósítás a Sport-Világban, a kor népszerű, sporttal foglalkozó hetilapjában jelent meg.
A Sport-Világ következő száma már részletesen tudósított a Gutgesell Vendéglőben történtekről.
1 https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportvilag_1899/?pg=129&layout=s
2 https://hu.museum-digital.org/singleimage.php?objektnum=39524&imagenr=55235
https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportvilag_1899/?pg=139&layout=s
Nagy Bélának, az FTC felejthetetlen krónikásának egyéb adatai is voltak, amelyeket az irattárak mélyéről bányászott elő.
4 https://library.hungaricana.hu/hu/view/FTCnaplo_1899/?pg=6&layout=s
A történelemben mindig szeretjük az elsőket külön is megemlíteni. Nos, ezen az 1899.04.15-én kelt aláírási íven az első név, aki aláírásával vállalta a leendő klub iránti elkötelezettségét az nem volt más, mint Hermann László fővárosi tanító, aki Lónyay utcai elemi iskolában tanított már 15 éve. 1861-ben született, tehát nem a fiatalabb korosztályt képviselte, mint ahogy a sorban utána aláírók, Vajda Károly és Gráf József sem.
Az események megállíthatatlanul pörögtek, ezen a napon már az alakuló közgyűlés pontos dátumát közölték az érdeklődő közönséggel.
A nagy nap, amikor útjára indult egy azóta is élő, virágzó legenda, hivatalosan is megalakult a Ferencvárosi Torna Club, az FTC.
5 https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportvilag_1899/?pg=153&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportvilag_1899/?pg=164&layout=s
Az újonnan alakult egyesület azonnal megkezdte tagtoborzó tevékenységét, amelyre alapító tagjait kifejezetten felkérte. Nagy Béla gyűjtése név szerint megismertet minket a 129 alapító taggal.
7 https://library.hungaricana.hu/hu/view/FTCnaplo_1899/?pg=11&layout=s
Az első olyan tudósítás, amely az FTC részvételével tartott versenyről ad hírt. Ez a verseny nem futballmérkőzés, hanem egy nemzetközi atlétikai viadal volt.
A másnapi újság részletesen beszámolt a verseny eredményeiről, felsorolta a dobogós helyezést elért versenyzőket, amely nevek között még nem találkozhattunk az új klub, az FTC képviselőivel.9
8 https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1899_06/?pg=70&layout=s
9
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1899_06/?query=orczy%20kert&pg=82&layout= s
Budapest főváros hivatalos lapjában, a Fővárosi Közlönyben megjelenik, hogy a másnapi rendes közgyűlés tárgysorozatába felvették a Ferencvárosi Torna Club kérvényét, amelyet „játszó-tér” átengedése ügyében nyújtottak be.
Budapest főváros rendes közgyűlése az FTC kérvényét elfogadta.
https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiKozlony_1899_2/?query=Ferenc*v%C3%A1rosi%20Torna &pg=10&layout=s
A belügyminiszter jóváhagyta, azaz bemutatási záradékkal látta el a Ferencvárosi Torna Club hozzá benyújtott alapszabályát.
Ugyanez hivatalosan, iktatószámokkal a Belügyi Közlönyben.
11 https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiKozlony_1899_2/?pg=48&layout=s
12 https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarUjsag1891_1899_07/?pg=317&layout=s
Az FTC választmányi ülést tartott, ahol Dr. Springer Ferenc elnök tájékoztatta a tagságot a sikeres telekigénylésről, valamint arról, hogy a területet Ullmann István városi mérnök irányításával átalakítják, azon
szeptember 16-tól megkezdődhet a klub sporttevékenysége.
Az FTC a Soroksári úton birtokba vette az első sporttelepét. A szükséges földmunkákat javarészt a tagok végezték el, akik a szakmunkákba is bekapcsolódtak, ki-ki a szakértelme szerint. A pálya határolását szolgáló
kerítést és a nézők részére az ülőhelyeket például Antony Tamás
ácsmester, a szabadtéri öltöző zuhanyozóját Lányi Emil vízvezetékszerelő készítette.15
13 https://adt.arcanum.com/hu/view/BelugyiKozlony_1899/?pg=397&layout=s
14 https://library.hungaricana.hu/hu/view/FTCnaplo_1899/?pg=7&layout=s
15 https://library.hungaricana.hu/hu/view/FTCnaplo_1899/?pg=9&layout=s
Az új pályán már 1899-ben szerettek volna mérkőzést játszani, ám ez akkor még nem valósult meg. Hasonló nehézségek a többi sportágban is mutatkoztak, amiről Nagy Béla talált egy dokumentumot, egy „Felhívást”.
16
A Károlyi-féle vendéglőben megtörtént az első társas vacsora, amelyen egyebek mellett elhatározták, hogy a téli hónapokban elkezdenek foglalkozni a korcsolyázással is. 17
Az 1899-es év sporteseményeket még nem, viszont annál több szervezőés építőmunkát hozott. A szervezőmunka következménye az egyre több egyesületi tag, az építőmunkáé pedig az első játszó-tér, azaz versenypálya, ahol a tagok megkezdhették a rendszeres edzéseket, felkészülhettek a jövő versenyeire.
16 https://library.hungaricana.hu/hu/view/FTCnaplo_1899/?pg=9&layout=s
17 https://library.hungaricana.hu/hu/view/FTCnaplo_1899/?pg=9&layout=s