„ZÖLD-FEHÉR A MI SZÍNÜNK” 3

„ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”

A FERENCVÁROSI TORNA CLUB LBDARÚGÓ CSAPATÁNAK TÖRTÉNETE

III. kötet

Írta: HÉLISZ JÓZSEF

Kézirat gyanánt 2020

AZ ÉDOSZ-KINIZSI KORSZAK

1950. február 16. – 1956. október 31.

Irodalom.

Népsport 1950-1956 évf.

Földessy János dr.: A magyar labdarúgás 60 éve A fényképeket korabeli kiadványokból vettem.

CSAPATUNK MEGNYERI A SZABADSÁGOS KUPÁT ÉS A MÁSODIK HELYEN VÉGEZ AZ 1949-50-ES BAJNOKSÁGBAN

1949-ben befejeződött Magyarországon a kommunista pártállami rendszer kiépítése.

Megszüntették vagy betiltották a többi pártot, a civil egyesületeket és szervezeteket.

Ennek keretében 1950 február 16-ára - hatalmi szóra - egyesülési közgyűlést hívott össze az Ferencvárosi Torna Club és az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének sportegyesülete. Az így „fuzionált” club színe zöld-fehér maradt, de az 1949-50-es bajnokság tavaszi idényében már ÉDOSZ Sport Egyesület (röviden ÉDOSZ) néven szerepeltünk. Az egyesület elnöke az élelmezésipari szakszervezet főtitkára, Nöhrer Árpád lett.

Megkezdődött a ferencvárosi futball un. ÉDOSZ korszaka, melynek nyilvánvaló célja a fradizmus száműzése volt a sportéletből.

Labdarúgó csapatunk az 1950-es évet a bajnokság első négy helyezettje részére kiírt Szabadságos Kupában való részvétellel kezdte és nagy sikert aratott.

A Szabadságos Kupáért minden csapat fura módon csak egy mérkőzést játszott.

Nekünk az MTK jutott ellenfelül. Két tartalékkal játszva hatalmas küzdelemben Kocsis két és Deák egy góljával megérdemelten 3:1-re legyőztük a Megyeri úton a kékfehéreket. Győzelmünkkel megnyertük a kupát.

A Szabadságharcos Kupa (1950) végeredménye: 1. ÉDOSZ 2 pont (3:1) 2. Bp. Honvéd 2 pont (5:4) 3. Újpest 0 pont Eredményünk a Szabadságharcos Kupában: 1950. febr. 19. MTK 3:1 Szabadságharcos Kupát nyert Czibort nélkülöző tartalékos csapatunk: Henni - Rudas, Kéri, Szabó - Lakat, Dékány - Budai II., Kocsis, Deák, Mészáros, Tihanyi.

Tavasszal szervezetileg átszervezték a magyar sportot. Megszűntették a társadalmi sportegyesületeket. Így lett a már ősszel a hadsereg egyesületévé vált Kispest után a textilipari szakszervezet csapata az MTK és a belügyminisztériumé az Újpest.

A bajnokságban első tavaszi mérkőzésünket február 26-án Soroksáron játszottuk.

Czibort nélkülözve is mindenben jobbak voltunk ellenfelünknél. Kocsis két, Budai II., Deák és Mészáros egy-egy góljával 5:0-ra győztünk. Egy héttel később a második fordulóban idehaza - még mindig Czibor nélkül - 0:0-s félidő után nagy fölényben játszottuk végig a II. félidőt. Deák két góljával 2:1-re legyőztük a Salgótarjánt.

Március 12-én Czibor nélküli tartalékos csapatunk Nagykanizsán az Olajmunkás elleni bajnoki meccsen gólokkal nyerhetett volna, de Kocsis és Deák gólja nem volt elég a győzelemhez (2:2). Három nappal később Cziborral kiegészülve nehéz meccsen Mészáros góljával 1:0-ra vertük idehaza bajnokin a Győr együttesét.

Március 19-én a SZAC-cal fuzionált Postást 3:0-ra győztük le Budai II. két és Kocsis egy találatával idehaza biztos fölényben, és felkerültünk a bajnokság második helyére.

A meccsnek tragikus eseménye volt, hogy Rudas Ferenc csapatkapitányunk egy szerencsétlen összecsapásban lábát törte. Hosszú időre kiesett a játékból. Felépülése után sem tudott azonban a tőle megszokott szinten futballozni, mert bokája beszűkült.

1950. március 25-én volt ötven éve, hogy az azóta világhírűvé vált FTC labdarúgói első mérkőzésüket játszották. A megváltozott helyzetben szó sem lehetett nyilvánosan megünnepelni a fél évszázados évfordulót. Az „elhallgatott” jubileumon a Debrecent láttuk vendégül bajnokin. Deák nélkül és Rudas helyén Kérivel, a jobbszárny ragyogó játékával Kocsis négy, Mészáros, Czibor és Horváth egy-egy góljával 7:1-re győztünk. Április első vasárnapján idehaza színvonalas bajnoki meccsen ragyogó csapatjátékkal Deák nélkül is 3:1-re vertük a bajnokságban a már ekkor Teherfuvar néven szerepelő MATEOSZ-t. Kocsis, Czibor és Budai II. volt eredményes. Három nappal később idehaza a Szombathely felett arattunk tartalékos csapattal Mészáros, Horváth és Budai II. góljával 3:2 arányú biztos bajnoki győzelmet. Második helyünket biztosan tartottuk.

Deák és védőjének harca a labdáért A tavalyi budapesti Húsvéti Torna idei prágai visszavágójának első mérkőzésén húsvétvasárnap a Slavia ellen magas színvonalú játékot produkált csapatunk. Kocsis három, valamint Budai II. két góljával 5:3-ra győztünk.

Húsvéthétfőn a Sparta ellen három tartalékkal játszottunk. A balszerencsés meccsen csapatunkból csak Kocsis volt eredményes. Az 1:1-es félidő után egy tizenegyes-góllal 2:1-re kikaptunk. A legyőzött Slaviával holtversenyben végeztünk az 1-2. helyen.

A prágai Húsvéti Torna végeredménye 1950-ben: 1-2. ÉDOSZ 2 pont (6:5) 1-2. Slavia 2 pont (6:5) 3-4. Sparta 2 pont (3:4) 3-4. Textiles 2 pont (3:4)

Eredményeink a Húsvéti Tornán: 1950. ápr. 9. Slavia 5:3 ápr. 10. Sparta 1:2 Diadalmas húsvéti prágai csapatunk, amely nélkülözte Deákot: Henni - Kéri, Kispéter, Szabó - Lakat, Dékány - Budai II., Kocsis, Horváth, Mészáros (Guba), Czibor (Tihanyi).

Húsvét után egy héttel tartalékos csapattal 0:1-es félidő után hatalmas küzdelemben - a fiatal Ombódi Imre első mérkőzésén - Kocsis és Kispéter góljával 2:1-re győztünk bajnokin Dorogon. A következő vasárnap minden gólhelyzetünket kihasználva, a jobbszárny kitűnő játékával 5:1-re vertük bajnokin Czibor és Kocsis két-két, valamint Deák egy góljával az Üllői úton a Vasast. Két hét múlva otthonában a Csepel hajolt meg gólra törő, eredményes csatárjátékunk előtt bajnoki meccsen ugyancsak 5:1-es arányban. Kocsis három, Budai II. egy gólja mellett egy öngólt is „szereztünk”.

Május 21-én az Újpest jogutódjával, a Bp. Dózsával játszottunk a bajnokságban.

Fölényes játék után Czibor és Kocsis három-három és Deák két góljával 8:1-re vertük az Üllői úton lila-fehéreket. Egy héttel később idegenbeli bajnoki meccsen azonban a már Textiles néven szereplő MTK-val nem bírtunk. Csapatunkból csak Budai II. volt eredményes. Kikaptunk 6:1-re és bajnoki reményeink szétfoszlottak.

A már bajnok Bp. Honvéddel, a Kispest jogutódjával június 11-én Deák nélkül idehaza játszottunk. Csapatunk bár nyerhetett volna, csak 0:0-s döntetlent ért el. Bebizonyította azonban azt, hogy egyenragú a bajnokkal.

Utolsó bajnoki mérkőzésünket június 18-án az Előrével játszottuk idegenben. Deák és a mindig sérült Rudas nélkül idehaza játszottunk. Kocsis két és Budai II. egy góljával 3:1 arányú, de nehéz győzelmet arattunk. A bajnokság második helyén végeztünk.

Tavaly kiharcolt bajnokságát csapatunk 1949-50-ben nem tudta megvédeni. Négy pont hátránnyal második lett a Bp. Honvéd mögött. Az új bajnoki idényben semmit sem vesztettünk játéktudásunkból. Azonban a mindössze 26 éves Csanádi visszavonulása, Rudas tavaszi lábtörése, a sok sérülés, valamint a club életében és vezetésében bekövetkezett változások miatt nem tudtunk jobb eredményt elérni.

Az 1949-50-es Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1. Bp. Honvéd 50 pont 2. ÉDOSZ 46 pont 3. Textiles 44 pont Bajnoki eredményeink: 1949. szept. 4. MATEOSZ 3:1 szept. 8. Előre 2:0 szept. 11. Kispest 0:2 szept. 18. Újpest 4:1 szept. 25. MTK 1:3

okt. 2. Csepel 1:0 okt. 9. Vasas 2:1 okt. 23. Soroksár 4:0 nov. 6. Salgótarján 2:2 nov. 13. Olajmunkás 4:1 nov. 27. Vasas ETO 1:3 dec. 4. SZAC 3:1 dec. 11. Debrecen 1:1 dec. 25. Dorog 1:2 dec. 31. Szombathely 7:2 1950. febr. 26. Soroksár 5:0 márc. 5. Salgótarján 2:1 márc. 12. Olajmunkás 2:2 márc. 15. Győr 1:0 márc. 19. Postás 3:0 márc. 25. Debrecen 7:1 ápr. 2. Teherfuvar 3:1 ápr. 5. Szombathely 3:2 ápr. 16. Dorog 2:1 ápr. 23. Vasas 5:1 máj. 7. Csepel 5:1 máj. 21. Bp. Dózsa 8:1 máj. 28. Textiles 1:6 jún. 11. Bp. Honvéd 0:0 jún. 18. Előre 3:1 Az 1949-50-es bajnokságban leggyakrabban Henni - Kéri, Kispéter, Szabó - Lakat, Dékány - Budai II., Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor összetételben játszott csapatunk, de szerepelt még többször Rudas, kevesebbszer Guba, Horváth, Ombódi, Teket II. és Tihanyi is. A csapatkapitány Rudas Ferenc volt, akitől lábtörése után Lakat Károly vette át ezt a tisztséget. A válogatottban Budai II., Deák, Henni, Kispéter, Kocsis és Rudas játszott.

A gólrekorder Puskás (Bp. Honvéd) lett, aki 31 gólt lőtt. Mindössze egy góllal maradt le tőle legjobb góllövőnk, Kocsis Sándor, aki 30 góljával második lett.

A nyári bajnoki szünetben politikai elhatározásból „szétszedték” csapatunkat. A cél olyan mértékű meggyengítésünk volt, hogy már ne játszhassunk a jövőben komoly szerepet a magyar labdarúgásban.

Válogatottjaink közül Budai II.-t behívták katonának és a Bp. Honvédba igazolták át.

A Bp. Honvédba került át a legtehetségesebb fiatal játékosunk is, a Budai II.-höz elsősorban sportszakmai szempontból nagyon erősen kötődő - magát azonban mindig fradistának érző - Kocsis is, aki azonban csak jövőre lett volna katonaköteles. Erőteljes nyomásra Henni kapusunk, valamint a középcsatár Deák átigazolt a Bp. Dózsába.

Rudas pedig sajnos még mindig sérült volt. Ilyen „érvágást” eddig még békeidőben csapatunk soha nem volt kénytelen elviselni.

Most valójában csodát művelt a legendás Fradi-szív. A hathetes nyári szünet alatt a club fanatizmusa pályára tudott küldeni egy olyan csapatot, amely - ha nem is tudta megközelíteni a régit tudásában - becsülettel küzdött színeinkért.

Lyka II. utódjának, az új edzőnknek, Vadas Miklósnak kényszerűen változtatni kellett csapatunk összetételén. A kapuba Henni helyére visszahívta az aktív futballozástól már három éve visszavonult 37 éves Csikóst. A hátvédsorban baloldalon a fiatal Dalnokit játszatta, Szabót pedig előre vitte Deák helyére centernek. A Horváth-Guba összetételű új jobbszárnyunk azonban a Budai II.-Kocsis párnál jóval kisebb játékerőt képviselt.

Az új összetételű, legjobbjaitól megfosztott csapatunk augusztus 3-án lépett először pályára a Latorca utcai pályára kiírt villanyfényes esti Béke Kupában.

A Béke Kupa első fordulójában a Bp. Dózsával játszottunk. Bár teljesen egyenragúak voltunk ellenfelünkkel Czibor gólja kevés volt a sikerhez. A fiatal Dalnoki Jenő első mérkőzésén kikaptunk 2:1-re és kiestünk a további küzdelemből.

Aki lélekben mindig fradista maradt: Kocsis Sándor

AZ EGYFORDULÓS 1950 ŐSZI BAJNOKSÁG TIZEDIK HELYÉN VÉGEZ SZÁRNYA SZEGETT LABDARÚGÓ CSAPATUNK

Az Országos Társadalmi Sport Bizottság (röviden: OTSB) labdarúgó-osztálya, amely a már eddigre megszüntetett MLSZ jogkörét vette át, az 1950-51-es idényre nem írt ki bajnokságot. Egyfordulós őszi bajnokság megrendezését határozta el, hogy majd az 1951-es évtől kezdve áttérhessen a szovjet mintájú tavaszi-őszi bajnokságra.

Az 1950 őszi Nemzeti Bajnokság I. osztályában 16 csapat játszott a bajnoki címért. Újdonságként megengedték a kapus és egy mezőnyjátékos cseréjét.

Csapatunk ősszel Vadas Miklós edző vezetésével a nyáron alaposan megváltozott összetételben, és a még mindig sérült Rudas nélkül lépett pályára a bajnokságban.

Az első bajnoki fordulóban augusztus 20-án Szombathelyen kényszerűen átalakított csapatunk gólhelyzeteiből Guba révén csak egyet tudott kihasználni és 2:1-re kikapott.

Egy héttel később nagy küzdelemben Üllői úti pályánkon 1:1-es félidő után bajnoki mérkőzésen 2:1-re legyőztük a Győrt. Góljainkat Guba és Czibor lőtte. A következő bajnoki fordulóban a Vasas ellen idegenben helyzeteinket nem tudtuk kihasználni.

Csak Guba és Horváth volt eredményes. Kikaptunk 5:2-re.

Szeptember 17-én a bajnokság 11. helyén álló csapatunknak otthon a Postás ellen Mészáros gólja csak az 1:1-es döntetlenre volt elég. Egy héttel később a dorogi bajnokin 0:0-s félidő után 3:0-ra kikaptunk. Október elsején jó csatárjátékkal 4:1-re vertük idegenben bajnoki mérkőzésen Csordás, Csoknyai, Czibor és Kispéter góljával az újonc BDSE-t. Az Üllői úton a következő vasárnap bár többet támadtunk, mint bajnoki ellenfelünk, csak Czibor volt eredményes. Kikaptunk 4:1-re a Csepeltől.

A bajnokságban október 15-én Kispéter nélkül idegenben játszottunk az Előrével.

Mészáros ugyan két gólt szerzett, de 3:2-re kikaptunk. Hat nap múlva nagy küzdelmet hozó mérkőzésen Horváth, Csordás és Guba góljaival 3:0-ra legyőztük idehaza a Diósgyőrt. November elsején Tatabányán a mezőnyben jobbak voltunk ellenfelünknél, de Kispéter gólja nem volt elég a győzelmünkhöz. Csak 1:1-re végeztünk. Négy nappal később idehaza Guba és Czibor góljával 2:0-ra legyőztük a Szegedi SZMTE-t.

A tavalyi bajnok Bp. Honvéddel november 19-én Kispesten játszottunk. Botrányokkal tarkított, nagy küzdelmű meccsen két gólunk - Szabó gólja egy öngól - mellett négy gólt kaptunk. Kikaptunk 4:2-re. Egy hét múlva nagy akarással küzdöttünk idehaza a Salgótarján elleni bajnokin. Mészáros két és Horváth egy góljával 3:1-re győztünk.

December első vasárnapján nagy küzdelemben a 0:0-s félidői eredmény után 1:0-ra kikaptunk a Megyeri úton a bajnokság harmadik helyén álló Bp. Dózsától. Utolsó bajnoki meccsünkön Kispéter és Dékány nélkül otthonunkban erős iramú mérkőzésen csak Szabó lőtt gólt. Kikaptunk 3:1-re a bajnokság második helyezettjétől, a Textilestől.

Végül is a zöld-fehérek tízedikek lettek az 1950 őszi Nemzeti Bajnokságban.

A Fradi-szív nagy diadalával megfogyatkozott csapattal el tudtuk kerülni a kiesését, amely gyakorlatilag a teljes megsemmisülést jelentette volna számunkra. (A kieséstől mindössze csak a gólarány választotta el csapatunkat.)

Ilyen rossz eredményt bajnokságban csapatunk még nem produkált fennállása során.

A körülményeket is figyelembe véve - beleértve öt meghatározó válogatott játékosunk elvesztését és a sérült Rudas hiányát, valamint a clubunk életében kényszerűen bekövetkezett változást - a kiesés elkerülése azonban egyértelműen bravúr volt.

Az 1950 őszi Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1. Bp. Honvéd 27 pont 2. Textiles 24 pont …………………………………

10. ÉDOSZ 12 pont Bajnoki eredményeink: 1950. aug. 20. Szombathely 1:2 aug. 27. Győr 2:1 szept. 3. Vasas 2:5 szept. 17. Postás 1:1 szept. 24. Dorog 0:3 okt. 1. BDSE 4:1 okt. 8. Csepel 1:4 okt. 15. Előre 2:3 okt. 21. Diósgyőr 3:0 nov. 1. Tatabánya 1:1 nov. 15. Szegedi SZMTE 2:0 nov. 19. Bp. Honvéd 2:4 nov. 26. Salgótarján 3:1 dec. 3. Bp. Dózsa 0:1 dec. 17. Textiles 1:3 Az egyfordulós 1950 őszi bajnokságban leginkább a Csikós - Kéri, Kispéter, Dalnoki Lakat, Dékány - Horváth, Guba, Szabó, Mészáros, Czibor felállásban szerepeltünk, de helyet kapott együttesünkben többször Csoknyai, Csordás és Pamuki, kevesebbszer Anda, Háry, Ombódi és Tihanyi, valamint a zöld-fehér színekért az idény végén újra futball-cipőt húzó Csanádi is. A csapatkapitány Lakat Károly volt. A válogatottban Czibor és Lakat játszott.

Az egyfordulós bajnokság gólrekordere Puskás (Bp. Honvéd) volt 25 góllal. Legjobb góllövőink, Mészáros József és Guba Balázs bele sem szólhattak a versenybe öt-öt gólos teljesítményükkel.

AZ 1951. ÉVI BAJNOKSÁG HATODIK HELYÉN

1951 január 29-én szakszervezeti egységes sportegyesületek felállítását rendelte el a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Tekintve, hogy az ÉDOSZ SE az élelmezésipari szakszervezet központi sportegyesülete volt, a határozatnak megfelelően felállított új élelmezésipari szakszervezeti sportegyesületnek, a Kinizsi Sport Egyesületnek lettünk központi sportclubja.

Ezért a jövőben már Budapesti Kinizsi Sport Kör, röviden Bp. Kinizsi néven kellett szerepeltünk. S mivel a Kinizsi SE színeit piros-fehérben határozta meg a döntés, zöldfehér mezünk helyett piros-fehérben kellett csapatunknak futballoznia.

Ezzel véget ért a ferencvárosi futball ÉDOSZ korszaka, és megkezdődött un. Kinizsi korszaka. S bár Bp. Kinizsi néven és piros-fehérben játszott már csapatunk és a „Hajrá Fradi!” biztatás rendőri intézkedéssel járt, a fradizmus illegalitásban ugyan, de tovább élt.

1951-ben tavaszi-őszi rendszerű bajnokságot írt ki az OTSB labdarúgó-osztálya. A Nemzeti Bajnokság létszámát az I. osztályban tizennégyre redukálták, és továbbra is megengedték a játékos-cserét. Egyúttal felelevenítették az 1944 óta szünetelő Magyar Kupa küzdelmeit. A kupát Magyar Népköztársasági Kupa néven írták ki a régi trófeáért 1951-52-re őszi-tavaszi rendszerben.

Az új idényre Vadas Miklós helyett Urbancsik Gábort szerződtettük edzőnek, aki a II. világháború után már volt egyszer edzője csapatunknak.

A játékos állományunkban is történt változás. Játékoscserével válogatott balszélsőnk Czibor Zoltán a Csepelbe került és hozzánk igazolt Tóth I. István kapus. Csikós és Csanádi az idény kezdetekor végleg visszavonult. Rudas még mindig sérült volt Az 1951. évi bajnokságban az első ellenfelünk március 4-én idehaza a Dorog csapata volt. Tartalékosan is Szabó két, Guba és Mészáros egy-egy góljával megérdemelt 4:1 arányú győzelmet arattunk. Egy héttel később a második bajnoki fordulóban hatalmas küzdelemben 2:0-ra vertük Soroksáron Mészáros és Óvári góljával a bajnoki újonc VL Sortexet. Egy múlva Szombathelyen azonban 1:0-ra kikaptunk.

Március 25-én az Üllői úton csak Mészáros volt csapatunkból eredményes. A bajnoki meccsen 1:1-re végeztünk a Győrrel. Április első napján Szegeden a félidőben még Mészáros góljával 1:0-ra vezettünk, de végül 2:1-re kikaptunk bajnokin a Szegedi Honvédtól. Legalább döntetlent érdemeltünk volna. Három nappal később gyenge csatárjátékot produkálva bajnoki mérkőzésen 3:0-ra kikaptunk Salgótarjánban. Április 8-án végig fölényben játszva Mészáros góljával 1:0-ra vertük idehaza bajnoki mérkőzésen a Diósgyőrt. Két héttel később a csepeli bajnoki meccsen megérdemelten győztünk Mészáros és Csoknyai góljával 2:1-re. Április utolsó napján az Üllői úton kitűnően játszott csapatunk a Bp. Dózsa ellen. Az első félidői 1:1 után 2:1-es bravúros bajnoki győzelmet arattunk. Góljainkat Csoknyai szerezte.

A kilencedik forduló után a bajnokság negyedik helyén álltunk, mindössze csak három ponttal lemaradva az élen álló Bp. Bástyától, a Textiles utódjától.

Május első vasárnapján a bajnokság éllovasa elleni idegenbeli mérkőzésünkön nem volt eredményes támadó-játékunk. Csak Mészáros tudott egy gólt lőni. A Bp. Bástya 6:1-re győzött. Egy héttel később jó játékkal és taktikával 0:0-ra végeztünk hazai bajnoki mérkőzésen a Bp. Vasassal. A tavalyi bajnok Bp. Honvéddel május 20-án játszottunk Kispesten. Az ellenféltől megilletődött csapatunk mélyen formája alatt játszott, és 8:2-re kikapott. Mindkét gólunkat Guba lőtte.

Két héttel később a bajnokság utolsó tavaszi fordulójában - a 15 hónapi kényszer szünet után az ismét csatasorba álló Rudassal - 2:1-re vertük idehaza Csoknyai két góljával a Szegedi Petőfit. A tavaszi idény végén a bajnokság hatodik helyén álltunk, kilenc ponttal lemaradva a vezető Bp. Bástyától.

A bajnokság tavaszi idényének befejezése után június közepén tartotta a Bp. Kinizsi első közgyűlését. A közgyűlésen a fradista tagok és régi vezetők közül már csak kevesen vehettek részt. A közgyűlés Száraz Istvánt, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete sportosztály-vezetőjét választotta meg a sportkör elnökévé.

Minden „ellenszél” ellenére azonban ápoltuk hagyományainkat. A Ferencváros Baráti Társasága már nem létezhetett. Két fanatikus szurkolónk, Bauer Miklós és Krausz Sándor azonban ujjászervezte a B. középet. Régi nevét a szurkolók testülete sem vehette fel, hanem „Kinizsi Baráti Kör” néven szerepelt. A mérkőzéseinken való buzdítása azonban azonos volt a régi B. középével. Tagjai mind fradisták voltak, de zászlója zöld-fehér helyett csak piros-fehér lehetett.

A Baráti Körnek nagy szerepe volt a fradista hagyományok megőrzésében és tagjainak a mérkőzéseinken való fergeteges szurkolása révén későbbi sikereinkben is.

A nyári szünetben az Elektromos Latorca utcai pályáján Esti Kupa néven kieséses rendszerű villanyfényes esti meccs-sorozatot rendeztek, amelyen csapatunk is indult.

Az Esti Kupában első ellenfelünk július 29-én a Csepel volt. Kitűnően játszó csapatunk Szabó két, Óvári, Mészáros és Guba egy-egy góljával 5:2-re nyert és továbbjutott.

A második fordulóban a Bp. Dózsa ellen csatáraink nem bírtak az ellenfél védőivel.

Csak Guba volt egyszer eredményes. Kikaptunk 2:1-re és nem jutottunk be a döntőbe.

A bajnokságban ősszel szeptember első vasárnapján ellenfelünk a Bp. Bástya volt. Az Üllői úti meccsen az első félidőben ragyogóan játszott csapatunk és Szabó góljával 1:0-ra vezetettünk. A második 45 percben azonban kifulladtunk és 4:1-re kikaptunk.

Egy héttel később gyenge csatárjátékunk eredményeképp 2:0-ra kikaptunk idegenben a Bp. Vasastól. Szeptember 16-án Háry góljával idehaza 1:0-ra legyőztük a Csepelt.

A következő vasárnapon Diósgyőrben bár végig támadtunk, 1:1-es félidő után 3:2-re kikaptunk. Háry gólja mellett egy öngólt „találtunk”. Szeptember utolsó vasárnapján idehaza a Szegedi Honvéddal játszottunk. Végig mi irányítottuk a játékot, Háry és Mészáros góljával, valamint egy öngóllal 3:0-ra győztünk.

Október 7-én Győrött jóiramú bajnoki meccsen 3:2-re győztünk Koczó két és Magyar egy góljával. Két hét múlva lelkes játékkal Mészáros és Háry góljával a Szombathelyt győztük le idehaza bajnoki meccsen 2:1-re. Október 28-án élvezetes bajnoki meccsen biztosan győztünk 4:0-ra a Vl Sortex ellen Koczó és Horváth két-két góljával idehaza.

Három egymás utáni győzelmünkkel felkerültünk a bajnokság negyedik helyére.

November első vasárnapján Kispéter nélkül bajnokin 1:0-ra kikaptunk Dorogon. A Megyeri úton három nappal később Szabó gólja csak az 1:1-es döntetlenre volt elég bajnokin a Bp. Dózsa ellen. A salgótarjáni bajnoki meccsen november 11-én pompás csatárjátékkal Koczó három és Horváth két góljával 5:1-re győztünk. Két hét múlva a Szegedi Petőfi ellen idegenbeli bajnokin Háry és Horváth góljával 2:0-ra nyertünk.

December másodikán Üllői úti pályánkon játszottuk utolsó bajnoki mérkőzésünket. Az első félidőben öngóllal 1:0-ra vezettük. A második játékrészben előbb a Bp. Honvéd kiegyenlített, majd lesről gólt lőtt. Heves tiltakozásunk ellenére a bíró megítélte a gólt.

Több perces szünet után folytatódott csak a játék. Végül szurkolóink heves tüntetése közepette 2:1-es igazságtalan vereséget szenvedtünk.

Végeredményben az 1951. évi bajnokság hatodik helyén végeztünk. (A Bp. Honvéd elleni döntetlen esetén negyedikek is lehettünk volna.) Azonban így is előre lépünk, pedig Czibor sem nálunk játszott már és Rudas is csak egyszer lépett pályára.

Az 1951. évi Nemzet Bajnokság végeredménye: 1. Bp. Bástya 46 pont 2. Bp. Honvéd 42 pont …………………….

6. Bp. Kinizsi 29 pont Bajnoki eredményeink: 1951. márc. 4. Dorog 4:1 márc. 11. VL Sortex 2:0 márc 18. Szombathely 0:1 márc. 25. Győr 1:1 ápr.1. Szegedi Honvéd 1:2 ápr. 4. Salgótarján 0:3 ápr. 8. Diósgyőr 1:0 ápr. 21. Csepel 2:1 ápr. 30. Bp. Dózsa 2:1 máj. 6. Bp. Bástya 1:6 máj. 13. Bp. Vasas 0:0 máj. 20. Bp. Honvéd 2:8 jún. 3. Szegedi Petőfi 2:1 szept. 2. Bp. Bástya 1:4 szept. 9. Bp. Vasas 0:2

szept. 16. Csepel 1:0 szept. 23. Diósgyőr 2:3 szept. 29. Szegedi Honvéd 3:0 okt. 7. Győr 3:2 okt. 21. Szombathely 2:1 okt.28. VL Sortex 4:0 nov. 4. Dorog 0:1 nov. 7. Bp. Dózsa 1:1 nov. 11. Salgótarján 5:1 nov. 25. Szegedi Petőfi 2:0 dec. 2. Bp. Honvéd 1:2 A bajnokságban leggyakrabban a Szabó II. - Kéri, Kispéter, Dalnoki - Lakat, Dékány Magyar, Horváth, Szabó, Mészáros, Koczó összeállítású csapattal játszottunk, de szerepelt még többször Guba, Háry és Ombódi, kevesebbszer Anda, Csoknyai, Csordás, Óvári, Rudas és Tóth I. is. A csapatkapitány Lakat Károly volt. A válogatottba - amióta a válogatott pályára lépett először - nem adtunk játékost.

A bajnokság gólrekordere a tőlünk a Bp. Honvédba átkerült Kocsis volt 30 góllal. A legtöbb gólunkat, kilencet Mészáros József szerezte.

December 2-án a kupában II. félidei iskola játékunkkal Szolnokon Horváth három, Koczó két és Háry egy góljával 6:0-ra vertük a Szolnoki Lokomotívot. Egy hét múlva Pécsett a második kupa fordulóban többet támadtunk ellenfelünknél, de csak Szabó lőtt gólt. Kikaptunk a Pécsi Lokomotívtól 2:1-re és kiestünk a további küzdelemből.

Két erősségünk: Mészáros József és Kispéter Mihály

KILENCEDIK HELYEN AZ 1952. ÉVI BAJNOKSÁGBAN

Az 1952 évi Nemzeti Bajnokságot a tavalyihoz hasonlóan 14 csapat részére írta ki az OTSB labdarúgó-osztálya.

Csapatunkat új edző, id. Deák Ferenc, volt válogatott centerünk édesapja készítette fel az 1952-es bajnokságra. A játékos állományukban egy változás történt: a 31 éves Szabó Ferenc visszavonult.

A bajnokságban első ellenfelünk a Dorog volt. Idényeleji formában játszva idegenben 5:0-ra kikaptunk. A második fordulóban azonban már magára talált csapatunk. Nagy mezőnyfölény után Kispéter, Horváth, Mészáros és Kéri góljával 4:0-ra legyőztük idehaza a Diósgyőrt. Egy hét múlva az egy évi szünet után ismét I. osztályú Bp. Postást nagy küzdelemben Mészáros és Koczó góljával 2:1-re vertük az Üllői úton.

Március 16-án a salgótarjáni bajnokin jobbak voltunk ellenfelünknél és Koczó góljával 1:0-ra győztünk. A következő vasárnapi bajnoki mérkőzésen a Szombathely ellen megérdemelten nyertünk idehaza Horváth két és Mészáros egy góljával 3:0-ra. Az ötödik forduló után a bajnokság 2-3. helyén álltunk, holtversenyben a Bp. Vasassal.

Március hó utolsó vasárnapján Kispesten játszottunk a bajnokságban vezető Bp. Honvéddel. Az első félidőben teljesen egyenrangúak voltunk ellenfelünkkel. A 0:0-s félidő után azonban visszaestünk és kikaptunk 2:0-ra.

A bajnokságban április 5-én a Bp. Vasas ellen többet támadtunk, de csak 0:0-s eredményt értünk el idehaza. Egy héttel később Szegeden a Szegedi Honvédnak csak Csoknyai tudott gólt lőni. Jó iramú meccsen 1:1-es eredmény született. A döntetlen sorozat április 20-án Üllői úti pályánkon a Bp. Dózsa ellen folytatódott. Jól játszó csapatunk már 3:1-re vezetett, végül azonban csak 3:3-as döntetlent tudott elérni. A Bp. Dózsa egyik góljának szabályos volta erősen vitatható volt. Góljaink közül kettőt Csoknyai, egyet pedig Bircsák szerzett.

Mészáros tizenegyese után hiába vetődik a kapus

A tavalyi bajnok Bp. Bástyával április 27-én idegenben játszottunk. Csak egy félidőn keresztül tudtunk ellenállni az ellenfél rohamainak. A második játékrészben védelmünk azonban többször is megingott és 4:0-ra kikaptunk. Egy hét múlva igen jó játékkal 3:1re legyőztük idehaza a bajnokságban Háry két és Csoknyai egy góljával a Csepelt.

Két bajnoki fordulót az olimpia miatt őszre halasztottak. A csonka tavaszi idény végén a bajnokság ötödik helyén álltunk, tíz ponttal lemaradva a vezető Bp. Honvédtól.

Június elsején az „Esti Budapest” újság Béke Kupájáért villanyfényes esti meccset játszottunk a Latorca utcában a Bp. Vasassal. Csoknyai góljával 1:0-ra győztünk.

A Béke Kupa (1952) végeredménye: 1. Bp. Kinizsi 2. Bp. Vasas Eredményünk a Béke Kupában: 1952. jún 1. Bp. Vasas 1:0 A Béke Kupát megnyerő tartalékos csapatunk Szabó II. - Ombódi, Kispéter, Dalnoki Kéri, Bircsák - Csányi, Horváth, Háry, Mészáros, Koczó összetételben kezdett, de cserénként Anda és Csoknyai is szerepelt.

A bajnokságban augusztus 24-én Győrött a tavasszal elhalasztott egyik meccsen gólképtelen csatárjátékunk eredményeképpen 3:0-ra kikaptunk. Egy héttel később javuló játékkal 0:0-s, igazságos döntetlent értünk el idegenben a Bp. Vasas ellen.

Szeptember 7-én idehaza a II. félidőre teljesen összeroppant csapatunk. Kikaptunk 9:1-re a bajnokságban vezető Bp. Honvédtól. Gólunkat Pataki lőtte. Egy hét múlva Szombathelyen változatos meccsen Mészáros gólja 1:1-es döntetlent eredményezett.

A tavaszról elmaradt másik bajnoki mérkőzésen szeptember 21-én többet támadva Bircsák góljával 1:0-ra legyőztük idehaza az újonc Pécsi Lokomotívot, tavalyi kupabeli legyőzőnket. Szeptember utolsó vasárnapján bajnokin idehaza a Salgótarján ellen a többet támadó, de a hajrára már visszaeső csapatunk 2:0-ra kikapott. A következő vasárnap a Bp. Postás ellen az Üllői úton jól használtuk ki a gólhelyzeteinket. Pataki két, Horváth és Asbóth egy-egy góljával bajnoki mérkőzésen 4:2-re győztünk.

Védőink munkában: Szabó II. véd, balról jobbra Dékány, Háry, Kispéter és Ombódi

Október 12-én Diósgyőrött változatos bajnoki mérkőzésen 3:0-ra kikapott formája alatt játszó csapatunk. Két hét múlva jóiramú bajnoki meccsen 1:0-ra vesztettünk idehaza a Dorog ellen. Csepelen a következő heti bajnokin az első félidőben megcsillant ugyan a győzelem reménye, de szünet után visszaesve 5:1-re kikaptunk. „Becsület” gólunkat Koczó lőtte. November 8-án gyenge csatárjátékot produkáló csapatunk Szabó II.-t nélkülözve az Üllői úton a Győrtől is kikapott (0:4). Leestünk a hetedik bajnoki helyre.

A négyszer egymás után is vesztő csapatunk – ilyen nem fordult eddig még elő a történetünkben – november 16-án Pécsett Csoknyai és Rudas góljával 2:0-ra győzött bajnoki mérkőzésen a Lokomotív ellen. A következő vasárnap Szabó II. nélkül, sőt a második félidőben tíz emberrel játszva Üllői úti pályánkon bajnoki meccsen kikaptunk a Bp. Bástyától (0:5).

Az utolsó két bajnoki fordulóban győznünk kellett volna ahhoz, hogy tavalyi hatodik helyezésünket megtartsuk. Dalnokit nélkülöző csapatunk – bár több helyzete volt, mint ellenfelének – az utolsó előtti fordulóban azonban kikapott idegenben 1:0-ra a Bp. Dózsától. Egy hét múlva hatalmas küzdelem után a Szegedi Honvédtól idehaza is kikaptunk 1:0-ra. Csak a bajnokság kilencedik helyén végzetünk.

Az 1952. évben csak tavasszal szerepeltünk jól a bajnokságban. Ősszel fokozatosan visszaestünk. Különösen az év végi váratlan vereségekkel a tavaszi ötödik hely után csak kilencedikek tudtunk lenni történetünk legrosszabb, 27:54-es gólarányával.

Az 1952. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1. Bp. Honvéd 47 pont 2. Bp. Bástya 45 pont ……………………………….

9. Bp. Kinizsi 21 pont Bajnoki eredményeink: 1952. febr. 24. Dorog 0:5 márc. 2. Diósgyőr 4:0 márc. 9. Bp. Postás 2:1 márc. 16. Salgótarján 1:0 márc. 23. Szombathely 3:0 márc. 30. Bp. Honvéd 0:2 ápr. 5. Bp. Vasas 0:0 ápr. 13. Szegedi Honvéd 1:1 ápr. 20. Bp. Dózsa 3:3 ápr. 27. Bp. Bástya 0:4 máj. 4. Csepel 3:1 aug. 24. Győr 0:3

aug. 30. Bp. Vasas 0:0 szept. 7. Bp. Honvéd 1:9 szept. 14. Szombathely 1:1 szept. 21. Pécsi Lokomotív 1:0 szept. 28. Salgótarján 0:2 okt. 5. Bp. Postás 4:2 okt. 12. Diósgyőr 0:3 okt. 26. Dorog 0:1 nov. 2. Csepel 1:5 nov. 8. Győr 0:4 nov. 16. Pécsi Lokomotív 2:0 nov. 23. Bp. Bástya 0:5 nov. 30. Bp. Dózsa 0:1 dec. 7. Szegedi Honvéd 0:1 A bajnokságban leggyakrabban csapatunk Szabó II. - Ombódi, Kispéter, Dalnoki Háry, Dékány - Horváth, Bircsák, Mészáros, Csokonyai, Koczó összetételben játszott, de helyet kapott még többször Guba, Kéri, Pataki és Rudas, kevesebbszer Anda, Asbóth, Bánky, Csányi, Laborczfalvi és Lakat is. A csapatkapitány Kispéter Mihály volt.

A válogatottban rajta kívül még játszott Dalnoki Jenő is, aki tagja volt a Helsinkiben olimpiai bajnokságot nyert magyar válogatottnak.

Az 1952-es bajnokság gólrekordere a tőlünk elkerült Kocsis (Bp. Honvéd) volt 35 góllal.

Legjobb góllövőnk, Mészáros József öt gólt lőtt.

Dalnoki Jenő, első olimpiai bajnokunk labdarúgónk

AZ „ARANY-LÁBÚ FIÚK” LENGYELORSZÁGBAN SIKERESEN TÚRÁZNAK 1953BAN ÉS A BAJNOKSÁG ÖTÖDIK HELYÉN VÉGEZNEK

1953 elején id. Deák Ferenc helyett Sós Károlyt szerződtettük edzőnek. Az új edző mindent elkövetett, hogy régi hírnevünkhöz méltóan szerepeljünk. Jó szemű játékos megfigyelőinknek köszönhetően öt igen tehetséges labdarúgót igazoltunk. Ők (Gulyás, Kertész, Orosz, Mátrai és Fenyvesi) be is váltották a hozzájuk fűzött reményeinket.

Bár Lakat visszavonult, a régi és új játékosokból sikerült Sós Károlynak egy ütőképes, lendületes stílusú csapatot létrehoznia, amely a szurkolóktól az „arany-lábú fiúk” elnevezést kapta. A dicsérő „becenevet” eredményeivel ez a gárda ki is érdemelte.

Február 22-én lépett először pályára új összetételű csapatunk. Mátrai gólja csak az 1:1-es döntetlenre volt elég a Ganz-vagon ellen a kupa 1952-53-as kiírásának első fordulójában. Mivel mi voltunk a vendégek, továbbjutottunk.

A második kupa második fordulójában Üllői úti pályánkon Dékány nélkül a Csepel volt az ellenfelünk. Fölényünk ellenére csak Mátrai volt eredményes. 2:1-re kikaptunk és kiestünk a kupa további küzdelméből.

Sós Károly az „arany-lábú fiúk” edzője

Az 1953-as Nemzeti Bajnokság I. osztályát 14 részvevővel írta ki az OTSB labdarúgóosztálya. A bajnokság mellett azonban az 1954-es labdarúgó világbajnokság miatt az 1953-54-es évadban nem rendezték meg a kupát.

A bajnokság küzdelmei március 15-én indultak. Ellenfelünk ekkor Üllői úti pályánkon a Szombathely volt. Az „arany-lábú fiúk” első bajnoki mérkőzésükön kitűnő játékkal rukkoltak ki és 5:2-re verték a Szombathelyt. Mészáros egyszer volt eredményes, az új center, Mátrai Sándor pedig négy gólt rúgott.

A második bajnoki fordulóban Szegeden kemény meccsen Kertész góljával 1:0-ra győztünk a Szegedi Honvéd ellen.

A tavalyi bajnok Bp. Honvéddal március 25-én idegenben játszottunk. A Bp. Honvéd 1:0-ra vezetett, amikor néhány perccel a félidei szünet előtt Kertészt a 16-oson belül gólhelyzetben úgy felvágták, hogy a jobbszélső sérülése miatt kénytelen volt elhagyni a pályát. A játékvezető azonban nem adta meg a jogos tizenegyest. Csapatunk a második félidőben kedvét vesztve játszott és 5:1-re kikapott. Gólunkat Fenyvesi lőtte.

Március utolsó vasárnapján tartalékos csapatunk hiába támadt többet ellenfelünknél, Mátrai gólja csak az 1:1-es döntetlenre volt elég otthonunkban a Bp. Postás elleni bajnokin. Április első vasárnapján a következő bajnokin 0:0-s félidő után összeroppant csaptunk. Kikaptunk 3:1-re idehaza a Győrtől. Gólunkat most is Mátrai lőtte. Április 12-én balszerencsés I. félidő után csak szépíteni tudtuk bajnoki vereségünket az Üllői úton a Bp. Dózsa ellen (3:5). Egy öngól mellett Fenyvesi és Mátrai volt eredményes. A hatodik forduló után a bajnokság hetedik helyén álltunk, öt ponttal lemaradva az első helyezett Bp. Honvédtól.

Két héttel később Soroksáron érdekes meccsen Csoknyai góljával 1:0-ra legyőztük a bajnokságban az újonc VL Sortex csapatát. Két hét múlva végig támadva csak gól nélküli 0:0-ás döntetlent értünk el bajnokin idehaza a Salgótarjánnal. Május 10-én bajnoki mérkőzésen Csepelen a zuhogó esőben is 0:0-ra végeztünk. Egy hét múlva következő bajnoki fordulóban jó támadó játékot nyújtó csapatunk 2:0-ra legyőzte Orosz és Mátrai góljával az újonc Sztálin Vasműt. Május utolsó napján a csúszós talajon is jól játszott csapatunk. Bajnoki mérkőzésen Mátrai góljával 1:0-ra nyertünk Dorogon.

Június 7-én hatalmas iramú bajnoki mérkőzést vívtunk az Üllői úton a Bp. Bástyával.

A második félidő elején Mátrai góljával1:0-ra vezetettünk, de a nagyobb tapasztalattal rendelkező ellenfél a hajrában a maga javára fordította a mérkőzést (1:2).

Utolsó tavaszi bajnoki meccsünket június 13-án idegenben a Bp. Vasassal játszottuk.

A zuhogó esőben lejátszott mérkőzésen igazi Fradi-szívvel játszott a csapatunk. A második félidőben 0:1-ről fordítva Mátrai két góljával 2:1-re győztünk. Hat ponttal lemaradva a bajnokságban vezető Bp. Honvédtől tavaszi negyedikek lettünk.

Egyhónapos nyári szünet után július közepén három mérkőzésből álló lengyelországi túrára utazott a csapatunk. 1950 áprilisa óta ekkor játszottunk először nemzetközi mérkőzéseket.

Első túra-meccsünket július 12-én Varsóban a lengyel katonai válogatottal játszottuk.

Végig mi irányítottuk a játékot. Biztosan győztünk 4:1-re Csoknyai, Kispéter, Orosz és Rudas góljával.

Egy héttel később Chorzowban a lengyel bajnok Unia együttese ellen léptünk pályára.

Erős küzdelemben Rudas és Háry góljával 2:1-re nyertünk.

Július 22-én Lengyelország nemzeti ünnepén Krakkóban délelőtt csapatunk részt vett az ünnepi felvonuláson és nagy tapsot kapott. Délután stadion avató mérkőzést játszottunk a Gwardiával. Utolsó túra mérkőzésén fáradt csapatunk Mátrai két góljával 2:2-es döntetlent ért el.

Lengyel túránk eredményei: 1953. júl. 12. Varsó: Lengyel hadsereg vál. 4:1 júl. 19. Chorzow: Unia 2:1 júl. 22. Krakkó: Gwardia 2:2 Dalnokit és Dékányt nélkülöző túra-csapatunk: Gulyás - Rudas, Kispéter, Ombódi Kéri, Háry - Kertész, Orosz, Mátrai, Csoknyai (Csepregi), Fenyvesi.

A sikeres lengyel túránkról hazatérve részt vettünk a villanyfényes esti mérkőzésekre kiírt Béke Kupa küzdelmeiben.

A Béke Kupa első fordulójában Csepelen a Sztálin Vasmű csapatával játszottuk. A lengyel portyától fáradt és két tartalékkal játszó csapatunk 1:0-ra kikapott és kiesett.

Kispéter Mihály, a „szikla”

Augusztusban avatták fel a már három évtizede óhajtott nemzeti stadiont, amely a Népstadion nevet kapta. Mérkőzéseink nagyrészét az őszi bajnoki idénytől kezdve már a régóta kicsinek bizonyúló Üllői úti hazai pályánk helyett a 90 000 nézőt befogadó Népstadionban játszottuk.

Pillanatnyilag ez volt az égető pálya-kérdés egyetlen lehetséges megoldása, mert saját pályánk bővítésére állami támogatást nem kaphattunk.

Az őszi bajnoki idényben első mérkőzésünket augusztus 23-án azonban még Üllői úti pályánkon vívtuk a Bp. Vasassal. A fiatal jobbfedezet, Szabó László első mérkőzésén többet támadott csapatunk, de mégis kikapott 1:0-ra.

A következő vasárnap a Népstadionban a már a Bp. Vörös Lobogó nevet felvett Bp. Bástyával játszottunk 60 000 néző előtt. Magyar pályán bajnoki mérkőzést ennyien még nem néztek végig. Csapatunk jól játszott, de nem tudott gólt lőni. Kikapott 2:0-ra.

Szeptember első vasárnapján Üllői úti pályánkon jó mérkőzésen Csoknyai góljával 1:0ra vertük a bajnokságban a Dorogot. Egy héttel később bajnokin otthonában vágtunk vissza a Sztálin Vasműnek a Béke Kupában elszenvedett vereségért. Nagy iramú meccsen Mátrai góljával 1:0-ra győztünk.

Szeptember 19-én a Népstadionban Oroszt nélkülözve változatos meccsen Háry, Fenyvesi és Rudas góljával 3:3-as, igazságos döntetlent értünk el a Csepel ellen. Az őszi ötödik forduló után a bajnokság ötödik helyén álltunk.

Czibor méltó utóda csapatunkban és a válogatottban: Fenyvesi Máté

Szeptember utolsó vasárnapján Orosz nélkül Salgótarjánban bajnokin Mátrai góljával csak 1:1-et értünk el, mert egy büntetőt kihagytunk. Három héttel később Kertész nélkül idehaza 3:1-re verte minden a részében jobb csaptunk bajnoki mérkőzésen Csoknyai, Mészáros és Fenyvesi góljával a VL Sortexet.

November elsején a Népstadionban - Kertész nélkül - csak nehezen tudtunk 4:3-ra győzni a bajnokságban Mátrai három és Fenyvesi egy góljával a Bp. Postás ellen. Egy hét múlva Győrött - ugyancsak Kertészt nélkülözve - kitűnő bajnoki meccsen 0:0-s döntetlent értünk el.

November 14-én két tartalékkal játszottunk a Megyeri úton a Bp. Dózsával. Izgalmas bajnoki meccsen Fenyvesi gólja nem volt elég a győzelmünkhöz. Végeredményben 1:1-re végeztünk a lila-fehérekkel. Két héttel később tartalékosan Orosz két, Fenyvesi és Mátrai egy-egy gólja 4:0-s fölényes bajnoki győzelmünket eredményezte idehaza a Szegedi Honvéd ellen. Az utolsó előtti forduló előtt a bajnokság negyedik helyén álltunk.

December 6-án Kertész nélkül álltunk ki Üllői úti pályánkon a bajnokságban a Bp. Honvéd ellen. Csapatunk szervezett és kitűnő védekezéssel, igazi Fradi-szívvel játszva ragyogó eredményt ért el. Döntetlenre, 0:0-ra végzett ellenfelével, amely egy héttel ezelőtt hét játékost is adott az angol válogatottat kontinentális csapatként otthonában először legyőző, 6:3 arányú eredményével világraszóló sikert elérő magyar válogatottba. Bravúros eredményünkkel felkerültünk a bajnokság harmadik helyére.

Utolsó bajnoki mérkőzésünkön Szombathelyen győznünk kellett volna ahhoz, hogy a bajnokság harmadik helyén végezzünk. A nagy tét miatt azonban idegesek voltunk és 1:0-ra kikaptunk.

Csapatunk így az 1953. évi Nemzeti Bajnokságban az ötödik helyén végzett, azonos pontszámmal, de gyengébb gólaránnyal, mint a negyedik helyezett Bp. Dózsa. Kis szerencsével harmadikok is lehettünk volna. Ebben az évben olyan átlagteljesítményt nyújtottunk, amely méltó volt a múltbeli eredményeinkhez. A gyors lefutásokra épített támadó játékunkkal újdonságot is hoztunk a magyar futballba.

Az 1953. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1.

2.

3.

4.

5.

Bp. Vörös Lobogó 46 pont Bp. Honvéd 43 pont Bp. Vasas 32 pont Bp. Dózsa 30 pont (54:42) Bp. Kinizsi 30 pont (37:32)

Bajnoki eredményeink: 1953. márc. 15. Szombathely 5:2 márc. 22. Szegedi Honvéd 1:0 márc. 25. Bp. Honvéd 1:5 márc. 29. Bp. Postás 1:1 ápr. 5. Győr 1:3 ápr. 12. Bp. Dózsa 3:5 ápr. 19. VL Sortex 1:0 máj. 2. Salgótarján 0:0 máj. 10. Csepel 0:0 máj. 16. Sztálin Vasmű 2:0 máj. 31. Dorog 1:0 jún. 7. Bp. Bástya 1:2 jún. 13. Bp. Vasas 2:1 aug. 23. Bp. Vasas 0:1 aug. 30. Bp. Vörös Lobogó 0:2

szept. 6. Dorog 1:0 szept. 13. Sztálin Vasmű 1:0 szept. 19. Csepel 3:3 szept. 27. Salgótarján 1:1 okt. 18. VL Sortex 3:1 nov. 1. Bp. Postás 4:3 nov. 7. Győr 0:0 nov. 14. Bp. Dózsa 1:1 nov. 22. Szegedi Honvéd 4:0 dec. 6. Bp. Honvéd 0:0 dec. 13. Szombathely 0:1 A bajnokságban leggyakrabban Gulyás - Ombódi, Kispéter, Dalnoki - Kéri, Dékány Kertész, Orosz, Mátrai, Csoknyai, Fenyvesi összetételben szerepeltünk, de többször helyet kapott még Mészáros, Rudas és Szabó, kevesebbszer Asbóth, Csányi, Háry és Vígh is. A csapatkapitányunk és egyedüli válogatottunk Kispéter Mihály volt.

A bajnokság gólkirálya Puskás (Bp. Honvéd) volt 27 góllal. Legjobb góllövőnk, az újonc Mátrai Sándor 18 gólos teljesítményével a 6-8. helyen végzett.

Gulyás véd a magyar-bolgár B) válogatott mérkőzésen

AZ 1954. ÉVI BAJNOKSÁG HARMADIK HELYÉN VÉGEZNEK AZ ESTI KUPÁT NYERT „ARANY-LÁBÚ FIÚK”

Az 1954-es Nemzeti Bajnokságot is 14 részvevővel írta ki az I. osztályban az OTSB labdarúgó-osztálya. A bajnokság mellett egy évnyi szünet után ismét megrendezték a kupát is az 1954-55-ös évadra.

Csapatunkat az új idényre is Sós Károly edző készítette fel. Az új bajnokság elejére vált teljessé az „arany-lábú fiúk” csapata. Leigazoltunk két csatárt, Vilezsál Oszkárt és Láng Károlyt. Ugyanakkor megváltunk az öregedő Kéritől.

Az új bajnokságban első ellenfelünk a március 7-én a Bp. Vasas volt. Az Üllői úton lejátszott mérkőzésen csapatunk teljes erőbedobással játszott. Fenyvesi nélkül is győztünk Kerekes és Mátrai góljával 2:0-ra. A második bajnoki fordulóban ismét Fenyvesi nélkül a Csepel ellen is az Üllői úton mérkőztünk. Jó játék után Vilezsál, Kispéter és Láng góljával 3:0-ra nyertünk.

A Bp. Honvéddal március 21-én a bajnokságban 80 000 néző előtt játszottunk a Népstadionban. Ez új magyar bajnoki nézőcsúcs volt. A 0:2-es első félidő után a jól védekező tartalékos csapatunk megakadályozta a Bp. Honvéd nagyobb arányú győzelmét (0:2).

A következő vasárnap - még mindig Fenyvesi nélkül - biztosan győztük le idehaza bajnokin Vilezsál és Láng góljával 2:0-ra a Diósgyőrt. A negyedik forduló után a bajnokság második helyén álltunk, két ponttal lemaradva a vezető Bp. Honvédtól. Április első vasárnapján idegenben tartalékos csapattal 1:0-ra kikaptunk bajnoki mérkőzésen a Szegedi Haladástól. Április 16-án a Népstadionban nemzetközi mérkőzést játszottunk a rio de janeiroi bajnok Flamengoval. A nagy akarással és erőbedobással küzdő, de balszerencsés csapatunk, melyben kölcsönjátékosként szerepelt a Bp. Dózsa két játékosa, Egresi és Szusza 5:0-ra kikapott.

Dalnoki szerelni igyekszik a Flamengo elleni mérkőzésen. A földön Kispéter

Három nappal a nemzetközi mérkőzés után már az Üllői úti pályánkon játszottunk bajnoki mérkőzést. Bár végig mi támadtunk, de Láng gólja még a döntetlenre sem volt elég. Kikaptunk 2:1-re a Szombathelytől. Leestünk a bajnokságban a hatodik helyre. Április utolsó vasárnapján az Oroszt nélkülöző csapatunkból csak Ombódi tudott gólt lőni bajnoki meccsen Dorogon. Megint kikaptunk 2:1-re. Ezen a mérkőzésen játszott Mátrai Sándor először a hátvédsorban.

Egy héttel a dorogi vereség után izgalmas bajnoki mérkőzésen a kitűnő teljesítményt nyújtó csapatunk nagy meglepetésre 3:2-re legyőzte a Népstadionban Mátrai két és Orosz egy góljával a Bp. Dózsát.

Mátrai átadását Orosz a kapuba továbbítja a Bp. Dózsa elleni 3:2-es meccsen

Az igazi nagy meglepetést azonban a május 9-i Bp. Vörös Lobogó elleni bajnoki mérkőzésünk hozta. A Népstadionban érezni lehetett a régi örökrangadóknak izzó légkörét. Megtáltosodott csapatunk felülmulta a Bp. Dózsa elleni bravúrját. Kitűnő játékot nyújtva 3:1-re legyőztük Mátrai és Vilezsál gólja mellett egy öngóllal a tavalyi bajnokot. A kék-fehérek ellen 1947 decembere óta most győztünk először bajnoki mérkőzésen. A meccs végén a lelátókon papírfáklyák ezrei gyulladtak ki szurkolóink kezében, hirdetve csapatunk nagy diadalát.

A tavaszi idény utolsó három fordulóját a labdarúgó világbajnokság miatt az őszre halasztották. A csonka idény végén csapatunk a bajnokság harmadik helyezettje volt, négy ponttal lemaradva az első helyen álló Bp. Honvédtől.

A nyári szünetben három mérkőzésből álló bulgáriai túrára utaztunk. Portya csapatunk kapuját a világbajnokságon részt vevő Gulyás helyett a Bp. Honvéd tartalék kapusa, Faragó védte kölcsönjátékosként.

Túránk első mérkőzését június 20-án Szófiában a bolgár bajnok CDNA-val játszottuk.

Egyenrangú ellenfele voltunk a nyolc válogatottal játszó hazai csapatnak. A reális döntetlen helyett azonban 2:1-re kikaptunk. Gólunkat Láng lőtte.

Második túra-mérkőzésünkön, június 23-án Várnában tartalékos csapattal játszottunk a helyi VMSZ-szel. Többet támadott csapatunk ellenfelénél, de 1:1 után egy lesgóllal kikapott 2:1-re. Góllövőnk Mátrai volt.

Három nappal később Szófiában játszottunk a helyi Dinamoval. Helyzeteink alapján akár győzhettünk is volna túránk utolsó mérkőzésén. Azonban Szabó, Fenyvesi és Vilezsál góljaival csak 3:3-as döntetlent értünk el.

Bolgár túra-eredményeink: 1954. jún. 20. Szófia: CDNA 1:2 jún. 23. Várna: VMSZ 1:2 jún. 26. Szófia: Dinamo Szófia 3:3 Bulgáriai túra-csapatunk a kölcsön Faragóval: Faragó – Ombódi (Rudas), Kispéter, Henni II. (Dalnoki) - Szabó, Dékány - Kertész (Láng), Orosz (Borsos), Mátrai (Mészáros), Vilezsál (Kerekes), Fenyvesi.

Bulgáriából hazatérve néhány napos pihenő után Bécsbe utaztunk, ahol július első vasárnapján Gulyás nélkül igen jó játékkal Mátrai és Fenyvesi góljával 2:1-re legyőztük nemzetközi mérkőzésen az FC Wient.

Az egyesület közgyűlése a nyáron Száraz István helyett volt kölyök labdarúgónkat, az élelmezésipari szakszervezet munkatársát, Komoretto Bélát választotta elnökévé. A labdarúgó-szakosztály vezetője Ónody Lajos, intézője pedig a régi fradista Molnár Béla lett.

Augusztus közepén a villanyfényes Esti Kupa küzdelmeiben léptünk ismét pályára.

Az Esti Kupában augusztus 11-én első ellenfelünk a Latorca utcai Elektromos pályán a Szombathely csapata volt. Vilezsál góljával 1:0-ra győztünk.

Négy nappal később Csepelen a Sztálin Vasművel mérkőztünk. Most Orosz góljával nyertük 1:0-ra és bejutottunk a kupa döntőjébe.

Az augusztus 20-i döntőben a Népstadionban - ahol nem volt villanyvilágítás - délután mérkőztünk meg a Bp. Vasassal. Kitűnő játékot nyújtva 50 000 néző elött Orosz, Dalnoki egy-egy góljával és egy öngóllal 3:1-re győztünk, és megnyertük az Esti Kupát!

Eredményeink az 1954-es Esti Kupában: 1954. aug. 11. Szombathelyi Lokomotív 1:0 aug. 15. Sztálin Vasmű 1:0 aug. 20. döntő: Bp. Vasas 3:1 Esti Kupát nyert csapatunk: Gulyás - Ombódi, Kispéter, Dalnoki - Szabó, Dékány Láng (Kertész), Orosz, Mátrai (Borsos), Vilezsál (Mészáros), Fenyvesi.

A diadalmas kupa győzelem után szurkolóink egyrésze a Baráti Kör zászlóját körbe véve, csapatunkat éltetve a Népstadionból kijövet a Verseny utcán boldogan vonult a Baross tér felé, de a riadó autókon érkező rendőrök szétkergették őket.

A bajnokság őszi idénye augusztus utolsó vasárnapján rajtolt. Ellenfelünk a Bp. Vörös Lobogó volt. A Népstadionban újra 50 000 néző elött lejátszott meccsen a lelkes és veszélyesen rohamozó csapatunk kitűnő, korszerű játékkal lepte meg ellenfelét.

Megérdemelten győztünk Fenyvesi és Orosz góljával 2:0-ra a kék-fehérek ellen.

Szeptember elsején csak Vilezsál tudott gólt lőni a Népstadionban a bajnoki újonc Vasas Izzónak. Ez csak az 1:1-es döntetlenre volt elég. Négy nappal később - ismét a Népstadionban - bajnoki meccsen az 1:1-es félidő után a hajrában teljesen kifulladt csapatunk 4:1-re kikapott a Bp. Dózsától. Gólunkat Mátrai szerezte

Szabó László és Dékány Ferenc, a kitűnő fedezetpár

Szeptember 8-án Dékány, Mátrai, Borsos és Láng góljával 4:2-re győztük le otthonában bajnoki meccsen ötletes, jó csatárjátékunkkal a Sztálinvárost, a Sztálin Vasmű utódját. Hat nappal később a Népstadionban a következő bajnoki fordulóban jó finissel Dékány és Borsos góljával 2:1-re győztünk a Dorog ellen. Továbbra is a bajnokság harmadik helyezettje voltunk.

Szeptember 26-án nemzetközi mérkőzést játszottunk a Kínai főiskolai válogatott ellen az Üllői úton. Fenyvesi helyett a kölcsön Kárásszal (Bp. Vörös Lobogó) a balszélen Láng három, Kárász két és Orosz egy góljával 6:4-re győztünk.

Háromhetes szünet után október 3-án Szombathelyen is jobbak voltunk ellenfelünknél.

Fenyvesi és Láng góljával 2:0-ra győztünk bajnoki meccsen. Tíz nappal később ideges hangulatú bajnoki mérkőzésen 3:0-ra vertük az Üllői úton Mátrai két és Orosz egy góljával a Vasas Izzót.

Október 17-én bravúros módon az első félidői 0:2-es állás után 3:2-re legyőzte bajnoki mérkőzésen a Népstadionban a második félidőben hatalmas lelkesedéssel játszó csapatunk Kispéter, Vilezsál és Mátrai góljával a Szegedi Haladást. A hó utolsó napján Láng és Orosz góljával Diósgyőrben 2:0-ás bajnoki győzelmet arattunk. Felkerültünk a bajnokság második helyére.

A kitűnő győzelmi sorozat után november 3-án Győrött nagy fölényben játszott bajnoki mérkőzést Gulyást nélkülöző csapatunk. Bár Fenyvesi és Mátrai is gólt szerzett, a bíró megakadályozta még a döntetlent is (2:3).

Négy nappal később a Népstadionban a Bp. Honvéd ellen nyerhettük volna a bajnoki mérkőzésen. Egy balszerencsés gól azonban letörte csapatunkat és 3:1-re kikaptunk a bajnokság éllovasától. Gólunkat Fenyvesi lőtte. Két héttel később Csepelen balszerencsés bajnoki mérkőzésen 1:0-ra vesztettünk. Leestünk a bajnokságban a harmadik helyre.

November 24-én Üllői úti pályánkon az őszi bajnoki idényben előszőr játszó és két gólt szerző Kertész ragyogó játékával, valamint Vilezsál és Fenyvesi egy-egy góljával 4:0ra vertük a Salgótarjánt. Tíz nappal később tüneményesen játszó csapatunk 5:1-re nyert bajnokin a Népstadionban Orosz három, Kertész egy góljával és egy öngóllal.

December 19-én Salgótarjánban döntetlen is lehetett volna bajnokin az eredmény, de csak Kertész volteredményes és 2:1-re kikaptunk. Négy nap múlva Kispéter nélkül, végig fölényben játszva Ombódi és Kertész góljával 2:1-re legyőztük idehaza bajnoki mérkőzésen a Győrt. Az utolsó bajnoki fordulóban Üllői úti pályánkon 4:0 arányú biztos győzelmet arattunk Orosz két, Vilezsál és Szabó egy-egy góljával a Sztálinváros felett.

A bajnokság harmadik helyén végeztünk.

A Sztálinváros elleni mérkőzés után a csapat az állóhely közepe elé vonult. Kispéter Mihály csapatkapitány virágcsokorral és háromszoros éljen kiáltással köszönte meg a Baráti Körnek egész évi támogatását, amelynek igen nagy része volt a csapatunk eredményes bajnoki szereplésében.

A harmadik hely valóban nagy siker volt. Csak két ponttal maradtunk le a második helyezett, a bajnokságban kétszer is legyőzött Bp. Vörös Lobogótól. Bebizonyítottuk, hogy négy év alatt hihetetlen akarással vissza küzdöttük magunkat a legjobbak közé.

Az 1954. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1. Bp. Honvéd 40 pont 2. Bp. Vörös Lobogó 35 pont 3. Bp. Kinizsi 33 pont Bajnoki eredményeink: 1954. márc. 7. Bp. Vasas 2:0 márc. 14. Csepel 3:0 márc. 21. Bp. Honvéd 0:2 márc. 28. Diósgyőr 2:0 ápr. 4. Szegedi Haladás 0:1 ápr. 19. Szombathely 1:2 ápr. 25. Dorog 1:2 máj. 2. Bp. Vörös Lobogó 3:1 aug. 29. Bp. Vörös Lobogó 2:0

szept. 1. Vasas Izzó 1:1 szept. 5. Bp. Dózsa 1:4 szept. 8. Sztálinváros 4:2 szept. 12. Dorog 2:1 okt. 3. Szombathely 2:0 okt. 13. Vasas Izzó 3:0 okt. 17. Szegedi Haladás 3:2 okt. 31. Diósgyőr 2:0 nov. 3. Győr 2:3 nov. 7. Bp. Honvéd 1:3 nov. 21. Csepel 0:1 nov. 24. Salgótarján 4:0 dec. 4. Bp. Vasas 5:1 dec. 19. Salgótarján 1:2 dec. 23. Győr 2:1 dec. 29. Sztálinváros 4:0 Leggyakrabban a bajnokságban Gulyás - Ombódi, Kispéter, Dalnoki - Szabó, Dékány - Láng, Orosz, Mátrai, Vilezsál, Fenyvesi összetételben játszottunk, de helyet kapott az együttesben még többször Borsos, Kertész, Mészáros és Rudas, kevesebbszer Henni II., Kerekes és Vigh is. A csapatkapitány Kispéter Mihály volt. A válogatott csapatban Fenyvesi játszott.

Az 1954-es bajnokság gólrekordere a tőlünk elkerült Kocsis (Bp. Honvéd) volt, aki 34 gólt lőtt. Legjobb góllövőnk Mátrai Sándor volt, aki annak ellenére, hogy többször játszott hátvédet is, 10 gólt lőtt, s ezzel a góllövő lista 15-18. helyén végzett.

Biztos kezű háló őrünk, Gulyás Géza

AZ 1955. ÉVI BAJNOKSÁGBAN IS A HARMADIK HELYEN VÉGEZNEK A HÚSVÉTI TORNÁT NYERT, VALAMINT A DÁNIÁBAN ÉS MÁLTÁN SIKERREL TÚRÁZÓ „ARANY-LÁBÚ FIÚK”

A téli pihenő után 1955. február 13-án lépett ismét pályára csapatunk. Az 1954-55-ös kupa első fordulójában három tartalékkal biztosan legyőztük idegenben 11:0 arányban a Vasas Turbót. Orosz hat, Láng három, Kertész és Környei egy-egy gólt lőtt.

Egy héttel később a második kupa fordulóban Kertész nélkül is jó volt csatárjátékunk.

Biztosan jutottunk tovább a Gödöllői Dózsa csapata felett aratott idegenbeli 8:2-es győzelmünkkel. Orosz és Ombódi két-két, Vilezsál, Fenyvesi, Kispéter és Láng egyegy gól rúgott.

Az 1955. évre is változatlanul 14 részvevővel írta ki az OTSB labdarúgó-osztálya a Nemzeti Bajnokság I. osztályának küzdelmeit, de megszüntette a játékoscserét.

Csapatunkat az új idényben is Sós Károly edzette. A játékos-állományban két változás történt: az öregedő Mészáros és Rudas alacsonyabb osztályú egyesületbe igazolt.

A bajnokságban a Csepel ellen kezdtünk február hónap utolsó napján. Csapatunk jól játszott Üllői úti pályánkon. Végig támadva Ombódi három és Vilezsál egy góljával 4:1re nyertünk. Egy héttel később Szombathelyen nyomasztó volt csapatunk fölénye.

Fenyvesi két, Kertész egy gólt lőtt és 3:0-ra győztünk.

Március 13-án idehaza könnyedén győztük le 5:0-ra Vilezsál két, Ombódi, Fenyvesi és Kertész egy-egy góljával a bajnoki újonc Pécsi Dózsát. Egy hét múlva ugyancsak az Üllői úton változatos iramú bajnoki mérkőzésen Fenyvesi és Kertész góljaival 2:0-ra vertük a Diósgyőrt. Salgótarjánban március 23-án tartalékosan óriási iramú bajnoki mérkőzésen Kertész gólja csak az 1:1-es döntetlenre volt elég.

Négy nappal később a már megnövelt férőhelyű Népstadionban - még mindig tartalékosan - 0:0-s bravúros döntetlent értünk el a tavalyi bajnok Bp. Honvéddal. A mérkőzésnek 98 000 néző volt a szemtanúja. Ez még nemzetközi viszonylatban is számottevő magyar bajnoki néző csúcs volt.

Három nappal a bajnok ellen elért bravúros döntetlen után végig támadva legyőztük 3:1-re Kertész két és Vilezsál egy góljával a Népstadionban bajnoki mérkőzésen a Dorogot. Április első vasárnapján hatalmas gólarányú győzelmet arattunk szintén a Népstadionban a bajnokság újonca, a szolnoki Légierők felett (7:0). Orosz háromszor, Kertész, Láng, Vilezsál és Dalnoki egyszer volt eredményes.

1955-ben hosszú szünet után ismét Húsvéti Tornán szerepelt csapatunk. A tornát a Bp. Honvéd és Bp. Kinizsi, illetve a bécsi Rapid és Austria rendezte.

A tornán a sérült Kertész helyett a csapatunktól korábban katonai behívó paranccsal eligazoltatott játékosunk, Budai II. (Bp. Honvéd) játszott kölcsönként jobbszélsőt.

A Húsvéti Torna első mérkőzésén, nagyszombaton a Népstadionban az Austria volt ellenfelünk. Jó csatárjátékkal Orosz két, Dalnoki és Budai II. egy-egy góljával 4:2-re nyertünk.

Bécsben húsvéthétfőn a torna második napján Rapid ellen mindenféle engedély nélkül zöld-fehér mezben játszottunk!

A hatalmas iramú mérkőzésen drámai küzdelemben szinte ember feletti akarással küzdöttünk. A félidőbeli 1:0-s vezetésünk után az osztrákok kiegyenlítettek. Ez után újra mi szerzetünk vezetést. Azonban ismét kiegyenlített a Rapid, és fergeteges rohamokkal harcolt a győzelmet jelentő gólért. Védelmünk elsősorban a ragyogó Kispéter révén meghiúsította a Rapid minden góllövési kísérletét, és a mérkőzés legkritikusabb perceiben Gulyás kivédte a hazaiak tizenegyesét. Orosz és Budai II. góljával végeredményben döntetlenre, 2:2-re végeztünk.

Nagyszerű helytállásunk eredményeképp megnyertük a Húsvéti Tornát!

Az 1955-ös Húsvéti Torna végeredménye: 1. Bp. Kinizsi 3 pont (6:4) 2. Bp. Honvéd 3 pont (6:5) 3. Rapid 1 pont Eredményeink a Húsvéti Tornán: 1955. ápr. 9. Austria 4:2 ápr. 11. Rapid 2:2 Diadalmas húsvéti: Gulyás - Mátrai, Kispéter, Dalnoki - Szabó, Dékány - Budai II., Orosz, Láng (Ombódi), Vilezsál, Fenyvesi.

A hazai sajtó nem számolhatott be arról, hogy csapatunk Bécsben zöld-fehér mezben játszott. Büntetésként azonban a labdarúgó szakosztályunk vezetőjét, Ónody Lajost eltávolították tisztéből.

Diadalmas húsvéti szereplésünk után egy héttel a Népstadionban a Bp. Vasassal játszottunk bajnoki mérkőzést. Kertész nélkül, a gólt szerző Ombódival a jobbszélen hiába támadtuk 1:2 után végig az egész második félidőt, kikaptunk (1:2). Két héttel később tüneményes játékot produkáló csapatunk bajnoki meccsen Orosz és Kertész két-két, valamint Fenyvesi és Láng egy-egy góljával 6:1-re legyőzte a Népstadionban a Győrt.

Május elején a bajnoki szünetet kihasználva három mérkőzésből álló dániai portyára utaztunk.

Túránkon első ellenfelünk a fennállásának 75. évfordulóját a velünk való mérkőzéssel ünneplő dán bajnok GF Aarhus volt. A május 6-án lejátszott mérkőzésen csapatunk kitűnő játékot nyújtva Kertész és Orosz góljával 2:1-re győzött.

Két nap múlva Odenseben Dékány nélkül játszó csapatunk Ombódi és Fenyvesi kétkét, Orosz, Borsos és Láng egy-egy góljával, valamint egy öngóllal 8:1-re győzött a város válogatottja ellen.

A két nappal későbbi utolsó túra mérkőzésünkön Kispéter és Dékány nélkül 5:1-re nyertünk Orosz három, Vilezsál és Láng egy-egy góljával Horsen város válogatottja ellen.

Dániai eredményeink: 1955. máj. 6. Aarhus: GF Aarhus 2:1 máj. 8. Odensa: Városi vál. 8:1 máj. 10. Horsen: Városi vál. 5:1 Túra-csapatunk: Gulyás - Mátrai, Kispéter (Henni II.), Dalnoki - Szabó, Gerendás (Dékány) - Kertész, Láng (Borsos), Orosz (Ombódi), Vilezsál, Fenyvesi.

Dániából hazatérve május 15-én a Népstadionban a Tottenham Hostpur együttesével játszottunk nemzetközi meccset. Ragyogó játékkal Orosz három és Láng egy góljával 4:1-re vertük angol ellenfelünket.

Egy héttel később a Népstadionban bajnoki mérkőzésen a Bp. Vörös Lobogó volt az ellenfelünk. A jó iramú meccsen a kék-fehérek ellen gólnélküli döntetlen eredményt értünk el (0:0).

Négy nappal később, május 26-án hat tartalékkal voltunk kénytelen kiállni idegenben a Szombathely elleni kupameccsre. Vilezsál két gólja ellenére az első félidő végén csak 2:2 volt az állás. Végül azonban 4:2-es vereséggel hagytuk el a pályát és kiestünk a kupából.

Vilezsál kapura fejel a Tottenham Hostpur ellen. Jobbra Kertész

Június 5-én formán kívül játszottunk a Népstadionban a Bp. Dózsa elleni bajnoki meccsen. Tartalékos csapatunk 4:0-ra kikapott. Leestünk a bajnokságban a harmadik helyre.

Hat nappal később - szintén a Népstadionban - az utolsó tavaszi bajnoki fordulóban a Vasas Izzó volt ellenfelünk. Három tartalékunk ellenére 3:0-ra győztünk Ombódi, Láng és Borsos góljával.

Nem fejeztük be azonban a tavaszi idényt, mert őszről két fordulót előre hoztak.

Az előrehozott első őszi bajnoki mérkőzést június 15-én Szolnokon a Légierők ellen játszottuk. Tartalékosan is 2:0-s biztos győzelmet arattunk Kertész és Fenyvesi egyegy góljával. Öt nappal később a Népstadionban a Bp. Honvéddel játszottunk előre hozott bajnoki mérkőzést. A három tartalékkal kiálló csapatunk az első játékrészben nem találta meg a Bp. Honvéd nyílt támadó játékának ellenszerét. Az 1:4-es első félidő után azonban csapatunk végig támadta a második 45 percet. Kiegyenlített és csak a szerencse mentette meg a tavalyi bajnokot a vereségtől (4:4). Borsos két, Orosz és Fenyvesi egyegy gólt lőtt.

A „meghosszabbított” tavaszi idény végén az utolsó fordulóban példátlan bravúrt végrehajtó csapatunk a bajnokság harmadik helyén állt, mindössze három ponttal lemaradva a vezető Bp. Vörös Lobogótól.

1955. nyarán osztrák-magyar közös kezdeményezésre felújították a Középeurópai Kupa küzdelmeit. Ugyanakkor az L’ Equipe francia sportlap javaslatára a kontinens bajnokcsapatainak részére Bajnokcsapatok Európa Kupája (rövidítve BEK) néven kupaküzdelmet alapítottak, melyet KK-hoz hasonló rendszerben rendeztek meg.

Csapatunkat tavalyi bajnoki harmadik helye sem az 1955-ös KK, sem az 1955-56-os BEK szereplésre nem jogosította fel.

Gulyás szabadrúgást véd a Bp. Vörös Lobogó elleni meccsen A sorfalban balról Ombódi, Dalnoki, Kispéter, Mátrai és Szabó, jobboldalt Láng

A nyáron változott csapatunk összetétele. A 35 éves Kispéter ősszel már általában kimaradt. A hátvédsorban Mátrai és Dalnoki mellett a fiatal Henni II. Miklós, a tőlünk „elirányított” korábbi válogatott kapuvédőnknek, Henni Gézának az öccse szerepelt leggyakrabban.

Ősszel első bajnoki mérkőzésünket augusztus 21-én Diósgyőrött játszottuk. Fenyvesi nélkül is kitűnő teljesítményt nyújtottunk a mezőnyben a bármely poszton bevethető Ombódival a balszélen. Borsos két, Orosz és Kertész egy-egy gólt szerzett. Győztünk 4:1-re. Augusztus utolsó vasárnapján Pécsett arattunk - Fenyvesi helyén most is Ombódival - Vilezsál góljával 1:0 arányú bajnoki győzelmet.

Szeptember első vasárnapján - a Fenyvesit helyettesítő Ombódival - Orosz, Vilezsál, Láng, Kertész góljával és egy öngóllal 5:3-ra legyőztük a Népstadionban bajnoki mérkőzésen a Szombathelyt. Visszavágtunk a kupabeli vereségünkért. Egy héttel később Csepelen balszerencsés bajnoki meccsen - még mindig Fenyvesi helyén Ombódival - 1:0-ra kikaptunk. A következő bajnoki fordulóban már a teljes csapattal játszva tüneményes, ragyogó csatárjátékkal Orosz négy, Vilezsál és Kertész egy-egy góljával 6:1-re leléptük a Népstadionban a Salgótarjánt.

Október 16-án a Népstadionban rendezték meg a századik magyar-osztrák válogatott találkozót. A jubileumi mérkőzésen a ferencvárosi futball első Európa-hírű labdarúgója, a 70 éves Schlosser Imre végezte el a kezdőrúgást.

Október 23-án a Népstadionban szakadó esőben a belgrádi BSZK-val játszottunk Kertész nélkül nemzetközi mérkőzést. Biztosan győztünk 5:2-re, elsősorban a Láng és Ombódi egy-egy gólja mellett a három gólt szerző Orosz ragyogó játékával.

Október utolsó napján bajnokin kissé bágyadtan játszottunk a Népstadionban a Vasas Izzóval. Láng gólja csak az 1:1-es döntetlenhez volt elég. Egy hét múlva - ismét a Népstadionban - heves küzdelem után Orosz két góljával és egy öngóllal 3:2-re legyőztük bajnoki mérkőzésen a Bp. Dózsát.

November 20-án a Népstadionban a Bp. Vörös Lobogó volt bajnoki ellenfelünk. A most jobbösszekötőt játszó Ombódi góljával 1:0-ra vezettünk, amikor az egyik támadásnál Gulyás kapusunknak a kék-fehérek egyik játékosa kiütötte az egyik fogát, s közben gólba vágták a labdát. A játékvezető megadta a teljesen szabálytalan gólt. A kedvét vesztő csapatunk 3:1-re kikapott.

Eredménytelen támadásunk a Bp. Vörös Lobogó ellen. Balról: Láng, Orosz és Vilezsál

December 4-én Győrött a bajnokságban 0:1-es félidő után Ombódi góljával 1:1-re ki tudtunk egyenlíteni. Három nappal később ugyancsak döntetlen eredményt hozott a dorogi bajnoki mérkőzésünk (0:0).

A bajnokságban a harmadik helyet az utolsó fordulóban lejátszott Bp. Vasas elleni meccsünk döntötte el. A mérkőzés előtt a Bp. Vasas egy pont előnnyel állt előttünk a harmadik helyen. Győznünk kellett ahhoz, hogy tavalyi helyezésünket ebben az évben is el tudjuk érni.

A december 11-én a Népstadionban lejátszott mérkőzésen csapatunk jó játékot produkált. Kertész góljával megérdemelten nyertünk 1:0-ra, és a harmadikak lettünk a bajnokságban.

Csapatunk tehát 1955-ben meg tudta védeni a tavalyi bajnokságban elért harmadik helyét. A szép helyezés teljesen megérdemelt volt. Komoly sikerünk volt azonban az is, hogy a bajnok Bp. Honvéd sem tavasszal, sem ősszel nem tudott győzni ellenünk.

Az 1955 évi Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1. Bp. Honvéd 45 pont 2. Bp. Vörös Lobogó 41 pont 3. Bp. Kinizsi 37 pont Bajnoki eredményeink: 1955. febr. 28. Csepel 4:1 márc. 6. Szombathely 3:0 márc. 13. Pécsi Dózsa 5:0 márc. 20. Diósgyőr 2:0 márc. 23. Salgótarján 1:1 márc. 27. Bp. Honvéd 0:0 márc. 30. Dorog 3:1 ápr. 3. Légierők 7:0 ápr. 17. Bp. Vasas 1:2 ápr. 30. Győr 6:1 máj. 22. Bp. Vörös Lobogó 0:0 jún. 5. Bp. Dózsa 0:4 jún. 11. Vasas Izzó 3:0 jún. 15. Légierők 2:0 jún. 20. Bp. Honvéd 4:4 aug. 21. Diósgyőr 4:1

aug. 28. Pécsi Dózsa 1:0 szept. 4. Szombathely 5:3 szept. 11. Csepel 0:1 okt. 9. Salgótarján 6:1 okt. 30. Vasas Izzó 1:1 nov. 6. Bp. Dózsa 3:2 nov. 20. Bp. Vörös Lobogó 1:3 dec. 4. Győr 1:1 dec. 7. Dorog 0:0 dec. 11. Bp. Vasas 1:0 Csapatunk a bajnokságban leggyakrabban Gulyás - Henni II., Mátrai, Dalnoki - Szabó, Dékány - Kertész, Láng, Orosz, Vilezsál, Fenyvesi összetételben játszott, de helyet kapott még az együttesünkben többször Borsos, Kispéter és Ombódi, kevesebbszer Bencsik is. A csapatkapitány tavasszal Kispéter Mihály, majd az ősztől Dékány Ferenc volt. A nemzeti válogatottban csapatunkból ebben az évben Fenyvesi és Kertész játszott.

Az 1955-ös bajnokság gólrekordere Machos (Bp. Honvéd) és volt játékosunk Czibor (Bp. Honvéd) lett holtversenyben 20-20 gólos teljesítménnyel. Csapatunk legjobb góllövői a 13-13 gólt szerző Orosz Pál és Kertész Tamás voltak, akik holtversenyben a 9-10. helyen végeztek.

Az „arany-lábú fiúk” csapata 1955-ben

A FÉLBESZAKADT 1956. ÉVI BAJNOKSÁG NEGYEDIK HELYÉN VÉGEZNEK A HÚSVÉTI TORNÁN MÁSODIK HELYEZETT, A FELVIDKEN PORTYÁZÓ „ARANYLÁBÚ FIÚK”

1955-ben a bajnokság befejezése után december végén csapatunk négy mérkőzésből álló túrára utazott Málta szigetére, ahol sikerrel vett részt egy újévi tornán.

Túránkat a la valettai Újévi Tornán való szerepléssel kezdtük. A torna első napján szilveszterkor Málta nemzeti válogatottjával tartalékosan játszottunk. Orosz és Borsos is gólt tudott rúgni és 2:2-es eredményt értünk el. Újévkor a belgrádi BSZK volt ellenfelünk. Jó játékkal Orosz és Vilezsál góljával 2:1-re győztünk, és megnyertük a tornát.

A máltai Újévi Torna (1956) végeredménye: 1. Bp. Kinizsi 2. BSZK Az Újévi Torna után január 4-én játszottuk harmadik túra-meccsünket La Valettaban.

A hazai bíró minden pártossága ellenére Láng és Kertész góljával 2:1 legyőztük a máltai bajnok SC Floriant.

Negyedik máltai mérkőzésünket január 8-án ismét Málta válogatottjával játszottuk La Valettaban. Durva mérkőzésen újra döntetlent, 0:0-s eredményt értünk el.

Máltai eredményeink: 1955. dec. 31. La Valetta: Újévi Torna: Málta 2:2 1956. jan. 1. La Valetta: Újévi Torna: BSZK 2:1 jan. 4. La Valetta: SC Florian 2:1 jan. 8. La Valetta: Málta 0:0 Túra-csapatunk: Gulyás (Varga) - Henni II., Mátrai (Kispéter), Dalnoki - Szabó, Dékány (Ombódi) - Kertész, Láng (Borsos), Orosz, Vilezsál, Fenyvesi.

A téli szünetben megszüntették a Népstadionban az állóhelyeket. Ezáltal a leghívebb szurkolóink, a Baráti Kör tagjai – a térfél közepe helyett - csak az alapvonalak mögötti olcsóbb ülőhelyekről tudták buzdítani csapatunkat.

Válaszul erre a manőverezésre elhatároztuk, hogy a jövőben a kisebb érdeklődést kiváltló mérkőzéseinket ismét Üllői úti pályánkon fogjuk megrendezni.

Az ekkor már veszélyes állapotban lévő tribünök közül megerősítettük az A és a B lelátót A három állóhely lelátót azonban sajnos ideiglenesen használaton kívül kellett helyeznünk. Így pályánk 25 000 néző befogadására vált csak alkalmassá.

A kupa 1955-56-os kiírásában első mérkőzésünket 1956. február 5-én játszottuk a Bp. Szikrával. Tartalékos csapatunk idegenben Borsos, Kertész, Fenyvesi és Orosz góljával biztosan győzött 4:0-ra.

Egy héttel később, február 12-én a kupa második fordulójában Siófokon játszottunk.

Fölényes, 11:0 arányú győzelmet arattunk a Siófoki Vörös Meteor felett. Vilezsál három, Orosz és Borsos két-két, Kertész, Fenyvesi és Dalnoki egy-egy gólja mellett volt egy öngól is.

Február 26-án a harmadik kupafordulóban a Tatabánya ellen az Üllői úton mérkőztünk.

Jó játékkal, Orosz, Fenyvesi, Vilezsál és Borsos góljával 4:0-ra győztünk tartalékosan és továbbjutottunk.

Az 1956-os Nemzeti Bajnokság létszámát 12-re redukálták az I. osztályban.

Csapatunk edzője Sós Károly maradt. A játékosállományban nem történt változás.

Az új bajnokságban első ellenfelünk a Pécsi Dózsa volt. Március 4-én idegenben győztünk Orosz, Vilezsál és Kertész góljával 3:1-re.

Három nappal később Belgrádban formán kívül játszva 4:0-ra kikaptunk nemzetközi mérkőzésen a BSZK-tól.

A bajnokságban március 11-én az Üllői úton Vilezsál góljával 1:0-ra legyőztük a Szombathelyt. Csepelen egy hét múlva a bajnoki mérkőzésen Orosz nélkül Vilezsál és Láng gólja 2:2-es döntetlent eredményezett.

A tavalyi Húsvéti Torna visszavágójára nem jó előjelekkel utaztunk Bécsbe. Oroszt most is nélkülöznünk kellett. Dékányt 27 éves korában behívták katonának. Az előző héten fiatal tehetséges jobbfedezetünk, Szabó súlyos térdsérülést szenvedett, amely ketté törte a sportkarrierjét. Helyette a Salgótarjántól kölcsönkértük a tornára Szojkát.

Nagyszombaton Bécsben az Austria ellen a torna első napján izgalmas meccsen 2:1re kikaptunk. Góllövőnk Vilezsál volt.

Húsvéthétfőn a Népstadionban Vilezsál két, Láng és Fenyvesi egy-egy góljával megérdemelt 4:2 arányú győzelmet arattunk a Rapid felett és másodikak lettünk.

Kertész kapura fejel a Húsvéti Tornán a Rapid elleni meccsen

A Húsvéti Torna (1956) végeredménye: 1. Bp. Honvéd 4 pont 2. Bp. Kinizsi 2 pont (5:4) 3. Austria 2 pont (5:8) Eredményeink a Húsvéti Tornán: 1956. márc. 31. Austria 1:2 ápr. 1. Rapid 4:2 Tartalékos húsvéti csapatunk a kölcsön Szojkával: Gulyás - Henni II., Mátrai, Dalnoki - Szojka, Ombódi - Kertész, Borsos (Csabai), Láng (Bánky), Vilezsál, Fenyvesi.

Húsvét után „házon belül” meg kellett oldanunk a bajnokságban Szabó pótlását.

Legtöbbször Ombódi, kevesebbszer a fiatal Nemes játszott ekkortól jobbfedezetet. Április 8-án Dékány és Orosz nélkül játszottunk a Bp. Vasassal bajnoki meccset a Népstadionban A 0:1-es félidő után jobbak voltunk ellenfelünknél, de nem tudtunk kiegyenlíteni. (0:1). A következő vasárnap négy tartalékkal, Kispéterrel a centerhalfban játszottunk idehaza bajnokit a Szegedi Haladással. Biztosan győztünk Vilezsál, Fenyvesi és Csabai góljával 3:0-ra. A bajnokság harmadik helyén álltunk három ponttal lemaradva a vezető Bp. Vörös Lobogótól.

A tavalyi bajnok Bp. Honvéddal április 21-én két tartalékkal és ismét középhátvédként Kispéterrel játszottunk a Népstadionban. Védelmünk jól állta az első félidőben a Bp. Honvéd csatárok rohamait. A második 45 percben azonban botrányos körülmények közepette 2:1-re kikaptunk. Góllövőnk Vilezsál volt.

Egy nappal a Bp. Honvéd elleni mérkőzés után a rio de janeiroi bajnok Botafogo ellen a Népstadionban a Bp. Honvéd, Bp. Kinizsi vegyes 6:2-re nyert. Csapatunkból négyen (Mátrai, Dalnoki, Fenyvesi és Ombódi) játszottak. Az egyik gólt Fenyvesi lőtte.

Május első vasárnapján a bajnokságban a Bp. Dózsa volt ellenfelünk. Bár fölényben voltunk, tartalékos csatársorunknak gólképtelensége miatt csak 0:0-ra végeztünk a Népstadionban. A négy nappal későbbi bajnoki meccsen - ismét a Népstadionban Vilezsál gólja a Salgótarján ellen 1:1-es döntetlent jelentett.

Május 9-én az őszről előrehozott bajnoki mérkőzésen végig támadó csapatunk Láng révén csak egy gólt tudott rúgni és 2:1-re kikapott idegenben a Szegedi Haladástól.

Négy nappal a szegedi vereség után 0:1-es félidő után 3:2 arányú bravúros bajnoki győzelmet arattunk a Népstadionban Láng két és Csabai egy góljával a Tatabánya felett. A két héttel későbbi bajnoki mérkőzésen Vilezsál és Fenyvesi góljával 2:2-es igazságos döntetlent értünk el Dorogon.

Június 10-én a francia bajnokság egyik vezető csapata az RC Lens volt nemzetközi ellenfelünk a Népstadionban. Csapatunkban kölcsön játékosként Kotász (Bp. Honvéd) volt a jobbfedezet, a válogatottban játszó Fenyvesit pedig volt játékosunk, Czibor (Bp. Honvéd) helyettesítette. A nagy érdeklődéssel kísért mérkőzésen a már régen várt kitűnő játékot nyújtotta csapatunk. Orosz három, Czibor két, Láng és Ombódi egy-egy góljával 7:1-re győztünk.

Egy héttel később a Népstadionban ragyogó játékkal leléptük a mérkőzés végére kilenc játékosra redukálódott Bp. Vörös Lobogót. Hatalmas diadalt aratva Orosz két, Láng, Vilezsál, Kertész és Fenyvesi egy-egy góljával 6:2-re nyertünk! Győzelmünkkel felkerülünk a bajnokság második helyére.

A tavaszi bajnoki idény most is hosszabb volt, mert előre hoztak három őszi fordulót.

Az első előre hozott őszi bajnoki mérkőzésen Üllői úti pályánkon heves küzdelemben június 23-án Orosz és Kertész góljával és egy öngóllal 3:1-re legyőztük a Dorogot. Öt nappal később, június 28-án Rév-Komáromban Gulyás nélkül is 7:0-ra vertük barátságos meccsen Vilezsál három, Láng két, Kertész és Fenyvesi egy-egy góljával a Spartak Komarno együttesét.

A bajnokságban június utolsó napján idehaza végig támadva csak nehezen, 1:0-ra tudtuk legyőzni Kertész góljával a Pécsi Dózsát. Egy héttel később – ismét az Üllői úton – Láng gólja 1:1 arányú, igazságos döntetlent eredményezett a Bp. Dózsa ellen.

A meghosszabbított tavaszi idény végén csapatunk a bajnokság első helyén állt. Egy ponttal vezettünk a bajnoki második helyezett Bp. Honvéd előtt, amelynek azonban két elmaradt mérkőzése volt.

Az 1956-os KK-ban az 1955-ös bajnokság első két helyezettje indulhatott. Mivel a bajnok Bp. Honvéd a BEK-ben indult, lemondott KK szerepléséről. Igy harmadik bajnoki helyezettként csapatunk szerzett jogot a KK részvételre. Azonban az OTSB labdarúgó-osztálya csapatunk helyett - sportszerűtlenül - a 4. helyezett Bp. Vasast nevezte be KK-ba.

A nyári szünetben így a KK-ban való részvétel helyett előbb két mérkőzést Budapesten játszottunk, majd felvidéki túrára utaztunk.

A Vojvodina védelme tisztáz a magasra ugró Kertész elől. Jobbról Borsos

Első nyári mérkőzésünkön július 22-én Üllői úti pályánkon az újvidéki Vojvodina volt ellenfelünk. A barátságos meccsen csapatunk formája alatt játszott és 2:0-ra kikapott.

Következő nyári mérkőzésünkön hat nap múlva azonban a Népstadionban a 35 fokos meleg ellenére iskolajátékot produkált csapatunk a dán bajnok GF Aarhus ellen. A nemzetközi meccsen Vilezsál három, Mátrai és Borsos két-két, Fenyvesi és Orosz egy-egy góljával és egy öngóllal fölényes 10:0 arányú győzelmet arattunk.

Július végén három mérkőzésből álló túrára utazott csapatunk a Felvidékre.

Először július 31-én Nagyszombaton játszottuk a helyi csapattal. A három nap előtti meccstől és az utazástól kissé fáradt csapatunk 2:1-re kikapott. Gólunkat Orosz lőtte.

Három nappal később Füleken jó játékkal tartalékosan is 6:1-re nyertünk Orosz két, Borsos, Vilezsál, Kertész és Mátrai egy-egy góljával a helyi Spartak Filakovo ellen.

Túránk utolsó mérkőzését augusztus 5-én Léván játszottuk. Fölényes, 13:0 arányú győzelmet arattunk a Tatran Levice felett. Vilezsál négy, Láng három, Orosz és Kertész két-két, Fenyvesi egy gólt szerzett és egy öngólt is „elértünk”.

Felvidéki eredményeink: 1956. júl. 31. Nagyszombat: Spartak Trnava 1:2 aug. 2. Fülek: Spartak Filakovo 6:1 aug. 5. Léva: Tatran Levice 13:0 Túra-csapatunk: Gulyás - Mátrai, Henni II., Dalnoki - Ombódi (Nemes), Dékány (Gerendás) - Kertész, Láng (Borsos), Orosz, Vilezsál (Csabai), Fenyvesi.

A bajnokság őszi idénye augusztus 12-én rajtolt. A Bp. Vörös Lobogóval játszottuk a Népstadionban. Ez volt a századik bajnoki találkozója a két csapatnak, de ezt a jubileumot hivatalosan nem ünnepelhették meg. A találkozón 0:2-ről Ombódi és Orosz góljával kiegyenlítettünk, de a hajrában kapott szerencsétlen góllal 3:2-re kikaptunk.

Leestünk a bajnokság harmadik helyére.

Aki hátvédként és csatárként is kiváló volt: Mátrai Sándor

Augusztus 19-én a bajnokságban Tatabányán új összetételű csatársorukkal, Vilezsál góljával csak 1:1-es döntetlent értünk el. A következő vasárnap bajnokin a Kertész góljával elért 1:0-s félidőbeli vezetésünk után 2:1-re kikaptunk Szombathelyen. Ősszel a Baráti Kör vezetősége elhatározta, hogy beadványban kérvényezni fogja a miniszterelnöktől annak az engedélyezését, hogy a clubunk felvehesse a Ferencvárosi Kinizsi nevet, és visszakapja zöld-fehér színeit.

A bajnokságban szeptember első vasárnapján a Népstadionban a Bp. Honvéddel játszottunk. Balszerencsés mérkőzésen döntetlent érdemlő csapatunk 3:2-re kikapott.

Mindkét gólunkat Orosz szerezte. Leesetünk az ötödik bajnoki helyre.

Szeptember 9-én a bajnokságban lelkes játékkal Ombódi és Borsos góljával 2:1-re győztünk a Népstadionban a Bp. Vasas ellen. A hó utolsó napján bajnoki mérkőzésen Fenyvesi gólja 1:1-et eredményezett tartalékos csapatunknak Salgótarjában.

Utolsó bajnoki mérkőzésünket október 21-én a Csepellel játszottuk Üllői úti pályánkon.

Tartalékos csapatunk Borsos révén gólt tudott rúgni, de az csak az 1:1-es döntetlenhez volt elég. Így is felkerültünk a bajnokság negyedik helyére.

A bajnokság ekkor azonban még nem fejeződött be, ugyanis több csapatnak még volt elmaradt mérkőzése.

Budapesten október 23-án kitört a forradalom!

A forradalmi események miatt félbeszakadt a bajnokság, és azt később sem folytatták.

A bajnoksággal egyidőben félbeszakadt a kupa 1955-56-os kiírása is, azt azonban 1958-ban befejezték.

A félbeszakadt 1956-os bajnokságban tehát a negyedik helyen végzett csapatunk, amely a befejezettnek nyilvánított küzdelemben minden mérkőzését lejátszotta. A tavaszi sok sérülés, és az őszi fáradság miatt jobb eredményt nem tudtunk elérni.

A félbeszakadt 1956. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye: 1.

2.

3.

4.

Bp. Honvéd 29 pont (21 mérkőzés) Bp. Dózsa 26 pont (22 mérkőzés) Bp. Vörös Lobogó 25 pont (18 mérkőzés) Bp. Kinizsi 24 pont (22 mérkőzés)

Bajnoki eredményeink: 1956. márc. 4. Pécsi Dózsa 3:1 márc. 11. Szombathely 1:0 márc. 18. Csepel 2:2 ápr. 8. Bp. Vasas 0:1 ápr. 15. Szegedi Haladás 3:0 ápr. 21. Bp. Honvéd 1:2 máj. 2. Bp. Dózsa 0:0

máj. 6. Salgótarján 1:1 máj. 9. Szegedi Haladás 1:2 máj. 13. Tatabánya 3:2 máj. 27. Dorog 2:2 jún. 17. Bp. Vörös Lobogó 6:2 jún. 23. Dorog 3:1 jún. 30. Pécsi Dózsa 1:1 júl. 7. Bp. Dózsa 1:1 aug. 12. Bp. Vörös Lobogó 2:3 aug. 19. Tatabánya 1:1 aug. 26. Szombathely 1:2 szept. 2. Bp. Honvéd 2:3 szept. 9. Bp. Vasas 2:1 szept. 30. Salgótarján 1:1 okt. 21. Csepel 1:1 Az „arany-lábú fiúk” leggyakrabban a Gulyás - Henni II., Mátrai, Dalnoki - Ombódi, Dékány dr. - Kertész, Orosz, Láng, Vilezsál, Fenyvesi összetételben szerepeltek a bajnokságban, de helyet kapott még az együttesben többször Borsos, Csabai és Nemes, kevesebbszer Gerendás, Kispéter és Szabó is. A csapatkapitány a doktorátust szerzett Dékány Ferenc volt. A válogatottban Dalnoki, Fenyvesi és Mátrai játszott.

A félbeszakadt 1956-os bajnokságnak hivatalos gólrekordere nem volt. A legtöbb gólt, 14-et Szusza Ferenc (Bp. Dózsa) lőtte. Csapatunk legeredményesebb góllövője Vilezsál Oszkár volt, aki 9 gólos teljesítményével a nem hivatalos listán a 7-8. lett.

Az 1956. október 21-i, a Csepel elleni bajnoki mérkőzésünket befejező játékvezetői kettős sípszóval - bár ezt abban a pillanatban még senki sem sejtette - lezárult a ferencvárosi futball Kinizsi korszaka.

A forradalomi lelkesedés természetesen megmozgatta a fradistákat is.

November elsején délután több ezer zöld-fehér szurkoló - köztük dr. Springer Miklós, alapító elnökünk unokája és e sorok írója -, valamint a játékosok és a korábbi vezetők egyrésze - élükön Pataki Mihállyal - körbe véve a Springer szobrot kimondták Üllő úti pályánkon a Ferencvárosi Torna Club újjáalakulását! Percekig zúgott a „Hajrá Fradi!”, amely a Nagyvárad térig is elhallatszott.

Kispéter Mihály kalapjával a kezében így köszöntötte az újjáalakulást kimondó fradista szurkolókat: „Leveszem kalapomat és meghajtom fejemet az önök nagysága elött.” Új korszak kezdődött a zöld-fehérek történetében.

ÁTTEKINTÉS AZ ÉDOSZ-KINIZSI KORSZAKRÓL

1950. február 16-án az un. „egyesülési” közgyűlésen hatalmi szóra kimondták a FTC beolvadását az Élelmezési Dolgozók Szakszervezete Sport Egyesületébe, az ÉDOSZ SE-be. Az FTC megszűnt, de a club színe zöld-fehér maradt.

1951 januárjában az ÉDOSZ SE-t átnevezték Budapesti Kinizsi Sportkörnek, azaz röviden Bp. Kinizsi SK-nak, melynek színe azonban piros-fehér lett.

Ezen rövid, de annál nehezebb és kényszerű időszak eredményeit szeretném az alábbiakban táblázatos és összefoglaló formában bemutatni.

Általános szereplés

Eredményeink 1950 és 1956 novembere között: Mérkőzés

Játék Győz. Dönt. Ver. Gólarány Teljesítmény

Bajnoki

197

97

38

62

374:283

58,88%

Nemzetközi

31

18

5

8

106:50

66,12%

Díj és egyéb

18

11

6

1

64:20

77,77%

Összesen

246

126

49

71

544:353

59,14 %

Szereplés a bajnokságokban

Az 1956. évi félbeszakadt, de befejezettnek nyilvánított bajnoksággal együtt 1949-50 és 1956 között nyolc Nemzeti Bajnokságot bonyolítottak le.

Bajnokságot nyert: Bp. Honvéd 6-szor Bp. Vörös Lobogó (Bp. Bástya) 2-szer Bajnoki helyezéseink: 2. hely: 1-szer 3. hely: 2-szer 4. hely: 1-szer 5. hely: 1-szer 6. hely: 1-szer 9. hely: 1-szer 10. hely 1-szer

Részletes bajnoki eredményeink:

Év

Játék

Győz. Dönt. Ver. Gólarány

Pont

Hely

1949-50

30

21

4

5

86:38

46

2

1950 ősz

15

5

2

8

25:30

12

10

1951

26

13

3

10

43:42

29

6

1952

26

8

5

13

27:54

21

9

1953

26

11

8

7

37:32

30

5

1954

26

16

1

9

54:31

33

3

1955

26

15

7

4

67:27

37

3

1956

22

8

8

6

38:29

24

4

Bár 1950 tavaszán, majd 1953 és 1956 között rangadónak számítottak a kék-fehérek elleni bajnoki meccseink, az örökrangadó szó használatáról azonban szó sem lehetett.

A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy 1950 és 1956 között összesen 15 bajnoki mérkőzést játszottunk a kék-fehérekkel. Ezekből hármat megnyertünk, tizenegyet elvesztettünk, egy pedig döntetlenül végződött.

Gólrekorder ebben az időszakban nem került ki együttesünkből.

Legeredményesebb játékosunk Orosz Pál volt, aki 1953 és 1956 között összesen 31 gólt lőtt bajnoki mérkőzéseken.

Szereplés hazai díjmérkőzéseken

Legnagyobb hazai díjunkat a Magyar Kupát 1951-52 és1955-56 között négyszer írták ki Magyar Népköztársasági Kupa néven. Az 1955-56-os kiírás azonban csak 1958ban fejeződött be.

Csapatunk mindegyik kiírásban indult. Az utolsóban - már ismét Ferencváros néven kupagyőztes lett.

A Magyar Népköztársasági Kupában első lett: Bp. Bástya 1-szer Bp. Honvéd 1-szer Bp. Vasas 1-szer Ferencváros 1-szer

Szereplés nemzetközi díjmérkőzéseken

Tizenhat évi szünet után csak 1955-ben rendezték meg újra a közép-európai országok klubcsapatainak klasszikus díját, a Középeurópai Kupát.

Csapatunk sem 1955-ben, sem 1956-ban nem indult a KK-ban, de a teljesség kedvéért közlöm a Középeurópai Kupa adatait.

A KK-ban első lett: Bp. Vasas 1-szer Bp. Vörös Lobogó 1-szer Az 1955-56-os évben rendezték meg először a klubcsapatok nem hivatalos Európabajnokságainak számító Bajnokcsapatok Európa Kupája küzdelmeit.

Sem az 1955-56-os, sem az 1956-57-es kiírásban nem indultunk.

Szereplés alkalmi hazai és nemzetközi díjakban

1950: Szabadságharcos Kupa: 1. hely.

Prágai Húsvéti Torna: 1-2. hely.

Béke Kupa: nem értünk el helyezést.

1951: Esti Kupa: nem értünk el helyezést.

1952: Béke Kupa: 1. hely.

1953: Béke Kupa: nem értünk el helyezést.

1954: Esti Kupa: 1. hely.

1955: Húsvéti Torna: 1 hely.

1956: Máltai Újévi Torna: 1. hely.

Húsvéti Torna: 2. hely.

Az ÉDOSZ (Kinizsi) és a magyar válogatott csapat

Ebben az időszakban nem sok játékost adtunk a magyar nemzeti labdarúgó válogatott együttesbe.

1950 nyarán állandó válogatottjainktól megfosztottak, az „arany-lábú fiúk” legjobbjait pedig általában méltatlanul mellőzte a válogatás.

A magyar válogatott csapat 1950 és 1956 között mintegy 65 mérkőzést játszott. A válogatott együttes egyszer sem épült csapatunkra.

Válogatottjaink 1950 és 1956 között: NÉV

Poszt

Időszak

Vál. száma

Budai II. László (Bp. Honvéd) cs.

1950-56

26 (1950 elött: 4)

Czibor Zoltán (Bp. Honvéd)

cs.

1950-56

39 (1950 elött: 3)

Dalnoki Jenő

h.

1952-56

3

Fenyvesi Máté

cs.

1954-56

13

Henni Géza (Bp. Dózsa)

k.

1950-53

7 (1950 elött: 9)

Kispéter Mihály

h.

1950-53

2 (1950 elött: 9)

Kertész Tamás

cs.

1955

Kocsis Sándor (Bp. Honvéd)

cs.

1950-56

63 (1950 elött: 5)

Lakat Károly

f.

1950

1 (1950 elött: 12)

Mátrai Sándor

h.

1956

2

2

Megjegyzés: A név után zárójelbe tettem annak az egyesületnek a nevét, amelyben szintén szerepelt a játékos, és onnan válogatott is lett.

Rövidítések: k.: kapus, h.: hátvéd, f.: fedezet, cs.: csatár.

Schlosser kezdőrúgása a 100. osztrák-magyaron. Balról a második Kocsis

Válogatottbeli góllövőink: Budai II. 7 gól (Ebből 1950 előtt: 2 gól). (Nem mindet a mi játékosunkként.)

Czibor 17 gól. (Nem mindet a mi játékosunkként.)

Fenyvesi 2 gól Kocsis 68 gól (Ebből 1950 előtt: 7 gól). (Nem mindet a mi játékosunkként.)

Sporttelepünk

Ez időszakban az Üllői úti pályánkon csak állagmegóvás folyt. Ennek ellenére 1956ban a 3 állóhelytribünt le kellett zárni. A nézőtér férőhelye így 25 000-re csökkent.

1953 augusztusában elkészült a kezdetben 80 000-es, majd 103 000-re bővített nézőterű Népstadion. Csapatunk a mérkőzéseinek zömét ezután ott játszotta.

Az ÉDOSZ (Kinizsi) és a közönség

E korszakban nézőközönségünk kétszeresére emelkedett. Egy bajnoki fordulóban általában több nézője volt meccsünknek, mint a többi mérkőzésnek együttvéve.

A Ferencváros Baráti Társasága és a Ferencváros B. közép 1950 februárja után nem működhetett tovább.

A B. közép szerepét 1951 után a Bauer Miklós és Krausz Sándor vezette Kinizsi Baráti Kör vette át.

Az ÉDOSZ (Kinizsi) vezetői

Az ÉDOSZ SE elnökének 1950-ben Nöhrer Árpádot az élelmezésipari szakszervezet főtitkárát választották meg.

A Bp. Kinizsi első elnöke 1951-ben Száraz István, az élelmezésipari szakszervezet sportosztályának vezetője lett. 1954-ben Komoretto Bélát, volt kölyök labdarúgónkat, az élelmezésipari szakszervezet munkatársát választották meg elnöknek.

A labdarúgó-szakosztályt először Százaz István vezette.

1954-ben Onódy Lajos lett a labdarúgó szakosztályunk vezetője, akit egy év múlva a zöld-fehér mezben lejátszott bécsi húsvéti torna mérkőzés után eltávolítottak tisztéből.

A szakosztály vezetésében 1954 után komoly szerepe volt a régi fradista vezetőnek, az intézői tisztet betöltő Molnár Bélának.

A korszakban gyakran változtatott edzőt clubunk.

Edzőnk 1950 nyaráig Lyka II. Antal, jubileumi bajnokcsapatunk edzője maradt.

1950 őszén Vadas Miklós, több I. osztályú csapat volt játékosa lett az edzőnk. A következő évben Urbancsik Gábor, a Hungária volt futballistája edzette csapatunkat.

1952-ben id. Deák Ferencet, volt válogatott középcsatárunk édesapját bíztuk meg az edzői feladattal.1953-tól Sós Károly, az FTC volt amatőr labdarúgója lett labdarúgó csapatunk edzője.

A futball-csapat kapitánya előbb Rudas Ferenc, majd 1950 márciusától Lakat Károly volt. Lakatot 1952-ben Kispéter Mihály követette. Kispétertől 1955-ben a később jogi dokturátust szerzett Dékány Ferenc vette át a csapatkapitányi tisztet.

Az ÉDOSZ (Kinizsi) és az egyetemes kultúra

Ebben az időszakban is szoros volt clubunknak a kapcsolata Pobuda Tivadar fotóművésszel.

Mérkőzéseink állandó „részvevőjeként” rendszeresen fényképezte a legjellemzőbb jeleneteket, amelyeket a sportlapokban is publikált. Csapatképeinket és csapattablóinkat is ő készítette. Ezen utóbbiaknak levelezőlap formátumú, megvásárolható változatai szurkolóink körében nagy népszerűségnek örvendtek.

Sallay Mihály nótaszerző az 1950-es évek elején írta a „Mit mesél egy régi sportlap” című dalát, amely a „Ferencváros Öreg-fiúk” együttesének állított emléket.

Sallay dala kiöregedett labdarúgóink kedvelt indulója lett. Az öregfiúk meccseik után vagy egyéb összejöveteleiken nagy kedvvel énekelték. Annak tudatában emlékeztek nótázva a régi diadalokra, hogy az elmúlt fiatalkori évek után öreg koruk is tartogathat még számukra fradista örömöket.

Játékosaink világversenyeken

Az 1952-ben Helsinkiben az olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet nyert a magyar nemzeti válogatott.

Az olimpián győztes csapatnak tagja volt Dalnoki Jenő, aki a ferencvárosi futball első olimpiai bajnoka lett.

Az 1954-ben Svájcban a labdarúgó világbajnokságon a magyar válogatott a második helyen végzett.

A világbajnokságra nevezett 22 fős magyar válogatott keretnek csapatunk kapusa, Gulyás Géza is tagja volt, de játékára nem került sor.

FÜGGELÉK

Könyvem anyagát még iskolás koromban, 1953-ban kezdtem gyűjteni a Széchenyi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár folyóirat- és hírlap gyűjteményéből. Akkor hagytam abba, amikor 1961-ben behívtak katonának.

Elsősorban az a vágy vezetett, hogy minél többet tudjak meg szeretett labdarúgócsapatom múltjáról, a zöld-fehér Fradiról. Akkor ilyen összefoglaló mű nem létezett.

Jegyzeteimet rendezve arra gondoltam, hogy jó volna azt könyvvé formálni az általam gyűjtött képekkel kiegészítve. Így született meg ez a mű.

Miután leszereltem a katonaságtól, az 1960-as évek közepén átnéztem írásomat.

Amikor aztán megnősültem töröltem azokat az egyébként helytálló véleményeimet, amelyeknek napvilágra kerülésekor az akkori politikai rendszer a személyem elleni büntető eljárással és az írásom megsemmisítésével reagálhatott volna. (A tényeket meghagytam azonban, csak az egyes forgalmazásokon „finomítottam”.) Ugyanekkor kisebb hibákat - elsősorban a fradisták válogatottban való szerpelését - javítottam.

Időközben el kezdtem írni az 1956-os újjáalakulás utáni időszak történetét is. Majdnem elkészültem vele az 1960-61-es idény végéig, de aztán már nem folytattam.

Megismertem ugyanis Nagy Bélát és az ő munkásságát. Ezután már nem lett volna értelme írásomat folytatni, hisz ő az FTC krónikásaként a téma „felelőse” és kiváló tudója volt. Néhány neki hiányzó adatot átadtam ekkor, majd elzártam írásomat.

Később sok régi fradistával is megismerkedhettem elsősorban Nagy Béla, illetve az FTC Baráti Kör jóvoltából. Nagy élmény volt a zöld-fehér club óriásaival - Borbás Gáspár dr.-tól Sárosi György dr.-on és Toldi Gézán át Rudas Ferenccel, Lakat Károly dr.-ral, Mészáros Józseffel, Kocsis Sándorral, majd az újjáalakulás utáni nemzedékek tagjaival Friedmanszky Zoltánnal kezdve a maiakig - együtt lenni. Azokkal, akikről írtam, s azokról is - az 1956 utániakról, Albertről, Rákosiról - akikről csak jegyzeteltem.

Nemrégiben elővettem írásom és átnéztem. Csak apróságokat változtattam rajta.

Megismerve a Tempó Fradi Alapítvány céljait és tevékenységét arra az elhatározásra jutottam, hogy nekik adom át kéziratos könyvemet.

A forrás és a szerző megnevezésével a Tempó Fradi Alapítvány honlapja szabadon felhasználhatja írásom. Amennyiben azonban könyvként is meg kívánja jelentetni és árusítani, ahhoz azzal járulok hozzá, hogy arról értesítsenek és egy megállapodás keretében közösen rendelkezzünk a kiadás tiszta nyerségének felhasználásról.

Abban az esetben pedig, ha a Tempó Fradi Alapítvány megszűnne, kéziratomat adják át az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának.

Budapesten, 2012 október 23-án, az 1956-os forradalom 56. évfordulóján.

Hélisz József az FTC centenáriumi örökös tagja