KONNEKTIVISTA SZEMLÉLET A TANÁRTOVÁBBKÉPZÉSBEN
A Tenegen képzés módszertani tapasztalatai
A Tengen pedagógiai modell alapját azok a tapasztalatok képzik, melyek az információs társadalom kihívásaival foglalkozó NETIS projekt során győltek össze. Az információs társadalom tanulási és tanítási folyamataira vonatkozóan a NETIS az E-learning 2.0, a konnektivizmus és a hálózati tanulás elméletét fogalmazta meg és kidolgozta a módszertani alapokat. A módszertan alapjai Bessenyei István révén nyilván sokunk számára ismert. A konnektivizmus eszerint az információs korszak új tanulási elmélete. „A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap. A tanuló jelentısen javíthatja tanulása hatásfokát, ha részt vesz egy, a témával foglalkozó hálózatban, virtuális közösségben.”1 A Tenegen képzési modell kialakításánál az volt a célunk, hogy – innovációtranszfer Ldv projekt keretében – ezeket a módszertani elveket építsük be egy e-learning alapú tanár-továbbképzési program gyakorlatába. Ahogyan ezt ez elején megfogalmaztuk: A képzési modell alapja egy olyan együttmőködésen alapuló tanítási/tanulási környezet, amely „klasszikus értelemben” nem „oktatni” kívánja az e-learning módszereket a résztvevıknek, hanem bevonja ıket a hálózati kommunikáció és tudásmegosztás közegébe és igyekszik a konnektivista tanuláselmélet szemléletét átültetni a gyakorlatba. A modell alapjai: • Együttmőködésen alapuló tanítási/tanulási környezet. • Hálózati kommunikáció és tudásmegosztás. • A konnektivista tanuláselmélet gyakorlati adaptációja. 2010. május 26-án a Tempus Közalapítvány (a leonardo projekteket irányító nemzeti iroda) munkatársai monitoring látogatáson voltak nálunk azzal a céllal, hogy közösen szemügyre vegyük, hol is tart a Tenegen projekt. A látogatás elıtti napon azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk összefoglalni a pilot képzés kapcsán kialakult képzési módszertan legfontosabb elemeit. Ugyanezen a napon – május 25-én – rátaláltunk egy érdekes blogjegyzésre egy e-learninggel foglalkozó népszerő hazai blogon, melynek írója Kulcsár Zsolt. 1
Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban
Kulcsár Zsolt és Palócz István nevéhez főzıdik a George Siemens és Stephen Downes nevével fémjelzett online konnektivista kurzus magyarországi adaptációja. Az említett blogbejegyzésben Kulcsár Zsolt összeállított egy listát a konnektivista szemlélető kurzusokban megtalálható 10 gyakorlati technikáról:2 1. Iterációk (ciklusok) 2. Tematika 3. Webinárium 4. Blog 5. Címkézés 6. Tartalomaggregálás 7. Reflexió 8. Feladatok 9. Kollaboratív tartalomírás 10. Komment A bejegyzés elolvasása után az a furcsa érzésünk támadt, mintha a szerzı a tenegenes képzés elveit/technikáit foglalta volna össze, anélkül, hogy ismerné a konkrétumokat. A fenti szempontok többsége ugyanis 2
Kulcsár Zsolt: Konnektivista egyszeregy gyorsolvasóknak
hangsúlyos szerepet kapott a pilot képzés során. Mindez megerısített minket abban, hogy jó úton járunk és talán sikerült lefektetni egy konnektivista szemlélető tanár-továbbképzési program alapjait. Hogyan jelennek meg a konnektivista módszertan egyes elemei a tenegenes pilot képzésben? Milyen gyakorlati megoldások születtek a résztvevık részérıl?
Hálózati együttműködés (kooperatív és kollaboratív munka) A tevékenységek megtervezésénél és a feladatok megfogalmazásánál kiemelten figyeltünk arra, hogy ösztönözzük (elısegítsük) a résztvevık közötti együttmőködést. A lebonyolítás során több olyan megoldás született, mely a kooperatív, kollaboratív munka eredménye.
A Delicious közösségi könyvjezı használatával a résztvevık közösen állították össze a Tengen linkgyőjteményt. A győjtemény a képzés során folyamatosan gyarapodott, bıvítve a képzés témáihoz kapcsolódó angol és magyar nyelvő hivatkozásokat. A munka eredményeként nem csupán a Tenegen linkgyőjtemény állt össze, hanem a résztvevık készségszinten elsajátították a közösségi könyvjelzık használatával kapcsolatos ismereteket.
A győjtemény jelen állás szerint közel 200 webes hivatkozást tartalmaz, de a résztvevık közül többen saját linkgyőjteményt is összeállítottak. A résztvevık közösen töltötték fel az oktatási portálhoz kapcsolódó Tananyagelem-adattárat. Ebben az esetben is elmondható, hogy a gyakorlati tevékenység során a fájlok feltöltésével, metaadatokkal való leírásával azok is megbirkóztak, akik korábban egyáltalán nem találkoztak még hasonló adatbázisokkal. A közösségi munka talán legsikeresebb megnyilvánulása a TC01 modulban szereplı Netgenerációs felméréssel kapcsolatos együttmőködés volt. A kérdıív összeállításában is több ember vett részt, a résztvevık az ország legkülönbözıbb iskoláiban végezték el a felmérést és a kapott eredményeket nem csak önállóan, hanem csoportos munkában is értékelték.
Blog A blog egyrészt a tanulási naplóként funkcionál, másrészt az elsajátított ismeretanyag összefoglalásával, újrafogalmazásával a tudásépítés eszköze is egyben. A bejegyzésekre adott visszajelzések, reflexiók révén a blog is a közösségépítés, szakmai együttmőködés terepe. Igen lényeges kérdés a blogokban felhalmozott tudáshalmaz, szakmai ismeretanyag, gyakorlati tapasztalat összefoglalása.
Tartalomaggregálás A képzési módszerekben különös hangsúlyt helyeztünk a kurzusban résztvevı tanárok aktív közremőködésével létrejövı tartalmakra. Fontos szempont, hogy az így létrejött tartalmakat az oktatási rendszerben jelen lévı közösség is megismerje, véleményezze, az abban megfogalmazott tapasztalatokat saját munkájában felhasználhassa. Ennek megfelelıen a tartalomaggregáció – pl. a tanárblogok esetében – a tartalommegosztás „analógiájára”, a résztvevık közötti tudásmegosztást is szolgálja.
Reflexió/komment/visszacsatolás A hálózati tanulásban a közösségi reflexióknak, kommenteknek kiemelten fontos szerepe van. A reflexiók nem csak a tutor, az instruktor felıl érkezhetnek, hanem a közösség bármely tagjától. Ezek a reflexiók, visszacsatolások biztosítják a tudáselemek elmélyítését, a készségek elsajátítását. A közösség ereje megmutatkozik a tudásalkotásban – ez az, amikor az egész több, mint a részek összessége.3 Vagy konnektivista nyelven: „A tudásalkotás 3
Katona Zsuzsanna „Hálózatépítés vagy tarhálás?” (Avagy amikor az egész több, mint a részek összessége) címmel tartott elıadást a htk01 konnektivista kurzusról a gödöllıi V. MoodleMoot konferencián.
körforgásában a személyes tudások a hálózatba szervezıdnek, s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik („cycle of knowledge development”)4. A közösségi kommunikáció legaktívabb színtere az Agora nevet viselı központi fórum, ahol 30 vitatémában több mint 1500 bejegyzést találunk. (Ez különösen akkor meglepıen nagy szám, ha hozzátesszük, hogy a résztvevık 8-10 fıs csoportokra bontva dolgoztak a rendszerben, s minden csoport saját csoportfórumokkal is rendelkezett.)
Feladatok Olyan tevékenység- és gyakorlatorientált feladatokat alkalmazunk, melyek elısegítik, hogy a résztvevık készség szinten elsajátítsák a modulok anyagában szereplı szoftverek web2.0-s alkalmazások használatának fortélyait. Emellett a közös munkát, együttmőködést megkövetelı gyakorlati feladatok a hálózati tanulás olyan formáját biztosítják, melyben a résztvevık személyes élményeken keresztül tapasztalják meg a rendszer elınyeit, újdonságait.
4
Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban
Konnektivista szemlélet határai és a tananyagfejlesztés kérdése 2010 júniusában a gödöllıi Szent István Egyetem adott otthont az 5. MoodleMoot konferenciának, ahol a konnektivista alapon szervezett kurzusokkal kapcsolatban két lényeges kritikai megjegyzés volt: • Az egyik, hogy a kurzus igazából azok körében lehet sikeres, akik már erıs felhasználói szintő informatikai ismeretekkel rendelkeznek és jól ismerik a webes technológiákat. • A másik, hogy a konnektivista módszerek a közoktatásra jellemzı formális, intézményesített keretek között nem alkalmazhatók. A képzést megelızı felmérés (Tenegen survey) tapasztalatai azt mutatták, hogy az informatikai ismeretek, az IKT eszközök és webes alkalmazások használatában a tanárok többségének nincsenek naprakész ismeretei. • Noha az internethasználat széles körben elterjedt, de az többnyire a klasszikus oktatási modellhez kapcsolódó keresı-befogadó jellegő tevékenységekhez kötıdik (Google keresés, Wikipédia), míg a
konnektivista modellre jellemzı közösségi együttmőködéssel, interaktív tevékenységekkel csak ritkán foglalkoznak. • Szinte egyáltalán nem ismertek azok a közösségi csatornák és web 2.0-s eszközök, melyek a konnektivizmus szempontjából igen lényeges intenzív hír- és tudáscserében kiemelkedı szerepet töltenek be (RSS, twitter, e-portfolió, stb.) • A webes kommunikációs lehetıségek közül a jelentıs többség egyértelmően az e-mailt részesíti elınyben, a valósidejő kommunikációs lehetıségeket nagyon kevesen használják és pl. szakmai fórumokon, blogokon való aktivitás gyakorlatilag egyáltalán nem jellemzı. Természetesen bizonyos szintő informatikai alapismeretek (digitális írástudás) a Tenegen kurzusok elvégzésének is elıfeltételei, de fontos szempont, hogy az ilyen elıismeretek szintjét a lehetı legminimálisabbra csökkentsük. Hogy az a tanár is sikeresen elvégezhesse a kurzust, aki mondjuk • soha nem használt még internetes fórumokat, • nem szokott blogokat olvasni, • és nem tagja egyetlen közösségi oldalnak sem. Utóbbi felhasználókra gondolva alakítottuk úgy a módszertant, hogy a konnektivista módszereken túl, vagy inkább azok mellett a klasszikusnak mondható (e-learning 1.0-s) tananyag-orientált módszereket is beépítjük a kurzusba. Ezt indokolja az is, hogy a fı célcsoport (közoktatásban dolgozó tanárok) jelentıs része még a klasszikus osztályterem-alapú oktatásban szocializálódott és egész egyszerően „ezen a nyelven ért”. Ezért a tananyagfejlesztésre is különös hangsúlyt fektettünk annak ellenére, hogy konnektivista szemléletben ennek nincs túlzott jelentısége, sıt… Hogy a résztvevık milyen mértékben ragaszkodnak a hagyományos, lineáris oktatási formában megszokott módszerekhez, az igen jól látható az elsı modul után készített modulértékelı kérdıív eredményeiben. A visszajelzések szerint ugyanis a képzésben résztvevık épp azokat a komponenseket értékelték a leghasznosabbnak, melyek lényegében a hagyományos tanulási formák digitalizált változatai: • heti tanulási útmutatók, • elméleti összefoglalók (könyvek), • oktatóvideók.
Ezzel szemben a konnektivizmushoz és hálózati tanuláshoz kapcsolódó komponenseket a résztvevık kevésbé hasznos elemként jelölték meg: • • • •
közösségi könyvjelzık, vitafórumok, játékok, önértékelı tesztek.
Tenegen képzési modell Összefoglalva a Tenegen képzési modell nem egy „tisztán” konnektivista alapokon szervezett kurzus, hanem a hagyományos tudáselosztási módszerek egészülnek ki a konnektivista tanuláselmélet szemléletével. Ha úgy tetszik az e-learning1.0 és az e-elarning 2.0 formulák egészítik ki egymást. E-learning 1.0
E-learning 2.0
Az eLearning1.0 – nem más, mint a hagyományos tudáselosztási formák technológiai megtamogatása, a tankönyvek es az osztálytermi tanulás virtuális kiterjesztése. A hagyományos tanulási forma digitalizált változata. A tanulés ebben a közegben is jórészt passzív, felülrıl vagy kívülrıl irányított folyamat maradt.
Ez az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere és információtermelés, amely az együttmőködésen, a tanulói aktivitáson, tudásalkotáson és az asszociatív tanuláson alapul. Itt a tanuló, mintegy tartalomszolgáltatóként maga is részt vesz a tudásalkotás folyamatában.
Nézzünk néhány példát, hogy a két módszer „ötvözete” hogyan mőködött a gyakorlatban! Az oktatási portálon való eligazodás, a kommunikációs eszközök használata elıfeltétele a kurzus sikeres teljesítésének. Hogyan tanítjuk ezt meg? E-learning 1.0: segédanyagok, leírások, súgó, oktatóvideók. E-learning 2.0: résztvevık egymás közötti tapasztalatcseréi, tanulási naplók, blogok, reflexiók, kommentek, fórumok.
Netgeneráció definiálása. Hogyan tanítjuk ezt meg? E-learning 1.0: Netgenerációval kapcsolatos tanulmányok, cikkek. E-learning 2.0: Netgenerációs felmérés kollaboratív munkában, közös álláspont kialakítása, blogbejegyzések és reflexiók, kapcsolódó vitafórum. Web 2.0-s eszközök használata gyakorlatban. Hogyan tanítjuk ezt meg?
és
alkalmazása
a
pedagógiai
E-learning 1.0: bemutatóanyagok, szöveges segédletek, oktatóvideók. E-learning 2.0: blogbejegyzések a web 2.0-s eszközök oktatási célú alkalamzásairól, reflexiók, egymás anyagainak áttekintése, ötletek, inspirációk. Ezen a három kiragadott példán túl még számtalan további tevékenységet lehetne említeni, ahol ez a kettısség megjelenik. Pl. a tananyagelemek szerkesztésében, a saját e-learning kurzus kialakításában, vagy a szabványos tananyagcsomagok (SCORM) összeállításában. A lényeg, hogy a tapasztalatok és eddigi visszajelzések alapján a konnektivista tanuláselmélet NETIS-ben megfogalmazott tapasztalatait sikerült a Tenegen képzés gyakorlatába beépíteni.