Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Rektori pályázat Rektor, egyetemi tanári munkakörben ellátva. Pályázati adatbázisban szereplő azonosító szám: 52362-1/2013/FOFEJL
Fülöp József 2013. december 15.
Pályázó adatai
Név: Dr Fülöp József Foglalkozás: egyetemi tanár, animációs filmrendező, designer Születési hely, idő: Tatabánya, 1964. november 28. Lakcím: 1021 Budapest, Labanc u. 22/A. Telefon: +3620 472 0681 e-mail: fulop@mome.hu nyelvtudás: angol (középfokú, komplex C)
Munkahely: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Beosztás: Média Intézet igazgatója
Rektori program
1. 21. századi egyetem 2. MOME most 3. Tudástranszfer 3.1 Oktatás 3.1.1. Alapképzés 3.1.2. Mesterképzés 3.1.3. Doktori iskola 3.1.4. Oktatási tartalmak 3.1.5. Speciális képzési formák 3.2 A campus fejlesztése 3.3 Infrastruktúra 3.4 Intézményfejlesztés 3.4.1. MOME KIT – Kreatív Ipari Tudásközpont 3.4.2. Finanszírozás 4. Arculat 4.1. Marketing és kommunikáció - Nemzetközi kapcsolatok 4.2. A MOME arculatfejlesztése 4.3. MOME PR 4.4. MOME szponzorációs stratégia 4.5. Ponton Galéria 4.6. Múzeumok, galériák, kurátorok 4.7. A MOME marketing és kommunikáció szervezeti alapjai és összefüggései 4.7.1. Külső kommunikációs rendszerek 4.7.2 A szakmai kommunikáció alapvetései 4.7.3. Belső kommunikációs rendszer 4.9. Programszervezés 4.10. Nemzetközi kapcsolatok 5. Keretrendszer 5.1 HR 5.1.1. Menedzsment rendszer 5.2. Gazdálkodás, Igazgatás, ügyvitel 5.3 Forrásbevonás 6. Summa 7. Szakmai Önéletrajz
1. 21. századi egyetem Eltelt majd másfél évtized a 21. századból. Az ezredfordulót magunk mögött hagyva, a változások folyamatos áramlatában próbálunk értékeink hitele mentén szembenézni a lehetőségek és kihívások rengetegével. A globális és lokális szemléletetek összeegyeztetése; a fenntarthatóság problematikája a gazdaság, a környezetvédelem és az életvitel minden szegmensében; a technológiai fejlődés mindent átható, megkerülhetetlen hatásmechanizmusa – hosszan sorolhatnánk mindazokat a tényezőket, melyek áthatják korunkat.
Mindez az oktatási rendszereket sem hagyja érintetlenül: a változó demográfiai, gazdasági és technológiai körülmények alapvetően befolyásolják az egyetemek működését is. A jelenkor hallgatói már a digitális kor szülöttei. A folyamatosan bővülő technológiai eszköztár a tudásátadás és befogadás metodikájának alapvető változását kényszeríti ki, bármely diszciplínáról is legyen szó. Ugyanakkor folyamatos kihívást jelentenek a működést, működtetést befolyásoló kedvezőtlen gazdasági tényezők, a költségvetések szűkülő keresztmetszete.
Egyre szembetűnőbb a tradicionális minőségbiztosítási rendszerek (például az akkreditációs folyamatok) és a változó igényrendszerek, az új értékszemlélet közötti feszültség. Az természetesen vitán felül áll, hogy az értékelvűség és a minőség alapvető fundamentuma kell maradjon az egyetemek működésének. Ugyanakkor a korszerű felsőoktatási intézmények értelmezhetőek a jövőt formáló laboratóriumokként, szellemi központokként, ahol a holnap értelmiségét kell felkészíteni lehetőség szerint arra is, hogy esetleg olyan munkakörökben tevékenykedjenek majd, amelyek az oktatás jelen idejében még nem is léteztek. Ez a multi-, sőt posztdiszciplinaritást feltételező, a hagyományosan vertikális, egyenesvonalú metódustól eltérő szemlélet olyan oktatási formákat eredményezhet, melyekkel az akkreditációs szabályzók nem mindig tudnak lépést tartani. Mindemellett folyamatosan élesedik a verseny a felsőoktatás területein is, ami ma már nem csupán az intézmények közötti vetélkedést jelenti, amit mellesleg egyre kevésbé befolyásol a földrajzi távolság léte, nem léte. Az online kultúra általánossá válásának köszönhetően megjelentek azok az új tudásmegosztó és közvetítő felületek, amelyek képesek rendkívül hatékonyan korszerű, a piacon azonnal értékesíthető tudást kínálni az ebben a közegben otthonosan mozgó fiataloknak. Ezzel az egyetemek, sőt általában a felsőoktatás korábbi monopolhelyzete, a tudás felhalmozását és átadását illetően megszűnt.
Ebben a feltételrendszerben, ilyen kontextusban kell az egyetemeknek – igazodva a körülményekhez – versenyképes, hiteles, értékorientált oktatási- és tudáscentrumokként működniük. A korábban nem tapasztalt adottságok, a megszokottól eltérő elvárások nyitnak, vagy kényszerítenek ki új utakat, támasztanak igényt a folyamatos innovációra, intenzív szellemi befektetésre késztetve bennünket. A 21. század egyeteme immár nem csupán egy, az adott kort meghatározó jelzős szerkezet, hanem újfajta minőség, szemléletváltást feltételező fogalom. Ez az úgy nevezett egyetem 2.0 modell továbbra is az egyetemes kultúra meghatározó intézménye, mely megtartva autonómiáját képes a korszerű elvárásoknak nem csupán megfelelni, de a jelenre ható és a jövőt formáló szerepet játszani. Az új gazdaságot, a társadalmi rendszereket elemző, formáló, építő megoldásokat aggregál.
Rektori pályázatomban szeretném megfogalmazni azokat az irányokat, tennivalókat melyek a fent említett körülmények figyelembevételén túl reagálnak a hazai és regionális helyzetre is, és így adekvát mondanivalót hordoznak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem következő öt évét illetően.
2. MOME most A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az elmúlt tíz évben olyan tempójú és léptékű változásokon ment át, melyek méltán nevezhetőek rendkívülieknek és nem csupán a hazai viszonyokat tekintve.
Megváltozott az egyetem neve, mely egyben reputációt és egy hosszútávon hiteles brand megjelenését, felépítését is lehetővé tette. Ezzel a lehetőséggel élt is az intézmény; ma a MOME név már bevezetett érték Magyarországon, és nemzetközi összefüggésben is jelen van, bizonyos területeken jól ismert.
A hazai kulturális élet egyre inkább hangadó, értékformáló szellemi műhelyévé válik az intézmény, melynek a szakmai és kulturális környezetére gyakorolt közvetlen hatása hatványozott a korábbiakhoz képest. A MOME manapság a kreatív ipar egyik legkoncentráltabb helyszíne, így a versenyszféra, a gazdaság szereplői, valamint a kulturális intézmények, de a civil szféra számára is egyre vonzóbb együttműködési felületeket keresni vele.
Kialakult a három fokozatú oktatási struktúra, mely átfogalmazta az oktatási portfóliót, és a világ bármely táján kompatibilis végzettségeket kínál.
Szintén átalakult az egyetem szervezeti felépítése, létrejött az intézeti rendszer, mely átlátható, egységes rendszerbe foglalja azokat a tudáscentrumokat, melyek a különböző szakok oktatási, kutatási tevékenységeit viszik.
Megjelentek a horizontális, interdiszciplináris laborok, ahol K+F+I tevékenység folyik: a társadalmi igények, problematikák felvállalásával a hallgatók és oktatók számára lehetőség nyílik a társadalmi felelősségvállalás, valamint a kreatív ipar kapcsolódási pontjai mentén tevékenykedni.
Említésre méltó, hogy egyfajta generációváltás is lezajlott az egyetemen, hangsúlyt kapott az úgynevezett középgeneráció szerepvállalása, meghatározó pozíciókba kerültek sokan, miközben a minősített oktatók létszáma is gyarapodott ebben a körben.
Hosszú idő után reális eséllyel számolhatunk azzal, hogy az intézmény méltatlan infrastrukturális helyzete is megoldódik. Így a MOME tevékenységét jellemző kiemelkedő szellemi tartalommal folytatott alkotói, oktatói magatartás végre kiegészülhet a megfelelő eszközparkkal, olyan helyszínekkel, melyek lehetővé teszik a valóban professzionális munkát.
Mindez egy hiteles jövőképet felmutató koncepciónak, és annak a megfelelő szellemi energiákat mozgósítani képes magatartásnak köszönhető, mely az egyetem vezetését jellemzi az elmúlt nyolc évben. Tudatos építkezés, a fejlődési irányok pontos meghatározása, érvényes értékszemlélet határozta meg ezt az korszakot.
Mindezeket tradícióként, mint az intézmény szellemének egyik alapértékét tovább kell vinni. Számomra egyértelmű, hogy az az irány, amelybe 2005-2006-ban fordult az intézmény továbbra is követendő, nem megkérdőjelezhető. Magunkat a világhoz kell hasonlítani, tevékenységünket nemzetközi mércével kell mérni, az értékalapú működésnek nincs, nem lehet alternatívája. Küldetésünk felkészíteni azokat a generációkat, akik MOME diplomát szerezve a kreatív ipar vezető szerepeit töltik majd be. Felelősségünk a megfelelő életpályamodell kialakítása az egyetem szellemi tőkéjét megtestesítő oktatói, alkotói és menedzseri közösségnek. Feladatunk nem csupán az oktatás, hanem a társadalmi felelősségvállalást is szem előtt tartó, a tudományok és művészetek konvergencia mozgásait kihasználó, multidiszciplináris gondolkodás széles horizontra helyezése.
Programom következő fejezeteiben működési területeket, és az azokhoz kapcsolódó tennivalókat sorolom fel, melyek meggyőződésem szerint meghatározó jelleggel bírnak az egyetem minőségi létét és fejlődési lehetőségeit tekintve.
3. Tudástranszfer 3.1 Oktatás Azok lehetnek sikeres oktatási intézmények, melyek élnek koruk lehetőségeivel. Nem választanak hagyományos és újszerű, kézműves tudás és szoftverhasználat, analóg és digitális, praktikum és teória között, hanem azokat együttesen alkalmazzák, integrálják az oktatás és a tervezői tevékenység napi gyakorlatában. Olyan modellt alkalmaznak, mely megmutatja, hogyan lehet bővíteni a hallgatók alkotói eszköztárát, aminek alapja az elengedhetetlen szakmai tudás, mely nyitott szemlélettel, kérdések feltevésével és az innováció igényével jár együtt. Mindez képessé teszi a hallgatókat arra, hogy már tanulmányaik során kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak, miközben tevékenységük szellemi gyakorlatá válik egész pályájuk során. Híve vagyok a többfokozatú képzésnek, mert ebben a konstrukcióban lehet megfelelő kereteket biztosítani arra, hogy a hallgatók a szakmai profizmust és az önálló, alkotói magatartásformát egyformán gyakorolhassák. Mindebből következik az is, hogy a három képzési szinthez – BA-MA-Doktori – eltérő karaktert, markánsan megkülönböztethető vonásokat kell rendelni.
3.1.1. Alapképzés A BA oktatás a szakmai alapokat, a tervezői, alkotói, értelmiségi magatartás felvételéhez szükséges ismereteket, tapasztalatokat kell közvetítse. Mindezt a lehetőségek szerint korszerű eszközrendszer segítségével, projekt alapú képzések formájában, ahol integrált módon, egymásra reflektálva kell, hogy megjelenjen a szellemi és szakmai muníció. Figyelmet kell fordítani az individuális megoldási gyakorlatok mellett a közösségi élmények, a csoportos munkák probléma feltáró és -megoldó erejére.
3.1.2. Mesterképzés Az MA képzés az, ahol megítélésem szerint a legtöbb oktatási innováció, korszerű, újító modell vár alkalmazásra, ez az a terület, ahol még távolról sem tudtuk kihasználni az adódó lehetőségeket. Mindez érthető, mert a hosszú évtizedek rutinja és berögzült gyakorlata még erőteljesen érezteti hatását, melynek következtében az MA oktatás sok esetben még mindig az osztatlan oktatási rend utolsó két évének megoldásait tükrözi. A másik nehezítő tényező a bevezetőben említett feszültség, mely a minőségbiztosítási rendszerek (akkreditáció) és az innovatív, folyamatosan változó és frissülő oktatási tartalmak alkalmazása között jelentkezik.
Elgondolásom szerint a korszerű MA gyakorlat az, amikor a hallgatók a jelenleginél sokkal nagyobb arányban képesek horizontális irányú ismeretgyűjtésre. Ha ambíciójuk
arra sarkalja őket, tölthetik a választott szak kurzusain a rendelkezésre álló tanulmányi időt, de igény esetén arra is legyen mód, hogy szabadabban választhassanak különböző diszciplinák ismeretei között, akik szeretnének kalandozni.
A mesterképzés alapvetése számomra az, hogy a hallgatók nem kiadott feladatokat oldanak meg, hanem képesek reflektálni tágabb és szűkebb környezetük jellemzőire, jelenük, múltjuk eseményeire, társadalmi, gazdasági, tudományos jelenségekre. Kérdéseket tesznek fel és válaszokat fogalmaznak meg, melyeket aztán különböző műfajok eszközrendszereit felhasználva tesznek láthatóvá, megismerhetővé. Gondolkodásmódjuk így automatikusan integráltan hívja be mindazt az ismeretanyagot, amely projektjeik megvalósításához szükséges, legyen az szakmai tudás, vagy a problémakör megismeréséhez szükséges egyéb ismeretanyag. Jelenlegi képzési gyakorlatunkra még nem jellemző az ehhez szükséges támogató tudástranszfer, két különálló, párhuzamos pályán fut az úgynevezett elméleti és gyakorlati okításoktatás. Eme a kettősség meghaladására tettünk már lépéseket, de még távolról sem ideális a helyzet. Az MA képzésben közösen meghirdetett projektekben kell komplex megoldások mentén elsajátítani az integrált ismeretanyagokat.
A mesterképzésben rejlő – és talán a legérdekesebb továbblépési lehetőség –, hogy megfelelő keretrendszer biztosítása mellett, ebben a közegben modellezhetőek leginkább a változó világ multidiszciplináris igényrendszerére adandó válaszok. Könnyen létrehozhatóak azok a mini think tankek, projekt teamek, ahol egyaránt jelen vannak a különböző műfajok, diszciplinák képviselői; menedzserek, kreatívok, alkotók, kutatók és tervezők, akik egymás nyelvét is megtanulva képesek kiemelkedő produktumokat létrehozni, vagy – ami ennél is fontosabb – korszerű szemléletmódot, problémamegoldási metódust megjeleníteni.
Az elmúlt években vitákra okot adó téma volt, hogy miképpen lehet a mesterképzés minőségét -– ha tetszik elit mivoltát – az alapképzéshez képest kiemelni, érzékeltetni. Véleményem szerint semmiképpen sem azzal, hogy az alapképzést elsorvasztjuk, vagy annak minőségi elvárásaiból engedünk. Ha az MA képzés a fentiekben megfogalmazott elvek mentén képes fejlődni, erősödni, akkor olyan lehetőségeket nyít a hallgatók számára, melyek egyértelmű „versenyelőnyt", magasabb szintű, személyre szabható ismeretszerzést, individuális alkotó program megvalósítását kínálja az oda jelentkezőknek.
3.1.3. Doktori iskola A doktori képzést tekintve, égető szükségletként jelentkezik az iskola nemzetközi kontextusba helyezése. A MOME harmadik oktatási fokozatának bekapcsolása a nemzetközi tudományos és alkotói vérkeringésbe párbeszédet és együttműködési lehetőségeket, közös kutatási projekteket kínál, mely emelné a képzés szintjét, elismertségét, nyomatékát. Mindennek természetesen együtt kell járnia az idegennyelvű képzés feltételrendszerének kialakításával is. Mindenre lehetőséget ad, hogy a doktori iskolában is egyre több az erre alkalmas vezető oktató, a középgeneráció helyzetbehozása ebben a témában is előrelépést hozhat. Küszöbön áll az oktatási portfólió bővítése is, akkreditációs eljárás alatt van az iskola design-elméleti PhD képzésének indítása. Ennek jelentősége nem csupán abban van, hogy így a MOME elméleti képzéseit tekintve is kialakul a háromszintű oktatási rendszer. Ennek az ágnak a kifejlődése, integrációs kapcsolódása a művészeti és tervező irányokkal ismét azokat az interdiszciplináris folyamatokat erősítheti, amelyek segítségével a MOME Doktori iskolája révén is látható szellemi centrumává válhat a hazai és az európai alkotói, kutatói közegnek.
3.1.4. Oktatási tartalmak Mindez idáig a keretekről szóltam, de említést kell ejteni tenni az oktatási tartalmakról, az oktatási portfólió lehetséges bővítéséről a BA és az MA képzések esetében is. A MOME jelenlegi oktatási kínálata magában hordozza az elmúlt több mint 130 év történetét, és a jelenkori akkreditációs folyamatok, döntések nem mindig korszerű értékítéletének következményeit is. Az előbbit, mint hagyományunkat ápolni kell, mely nem zárja ki a folyamatos fejlődés, fejlesztés igényét, elég csak a new craft szemléletének meghonosítására utalni. Az utóbbival mint adottsággal szembe kell nézni, és folyamatos párbeszédet folytatni, kérdésekre válaszokat adva bizonyítani, hogy a progresszió nem vár évtizedeket, sőt olyan korban élünk, ahol évek alatt folyhatnak le bizonyos paradigmaváltások.
Visszatérve a tartalmi kérdésekre, a BA oktatásba integrálni kell azokat a műfajokat, tervezői tevékenységeket (itt elsősorban az befogadó (inlusive) design szemléletére, az új építészet és az újmédia által megjelenített, majd egyre nagyobb jelentőséget kapó területekre gondolok), melyek a klasszikus műfajok határterületein jöttek létre.
További célom, hogy bizonyos – például az az audio-vizuális tartalmakkal, a mozgóképpel, filmmel, színházzal kapcsolatos – területek tekintetében, ahol a látványtervezés, a jelmeztervezés és az animáció esetében erős jelenléttel, sikerekkel bírunk, törekedjünk a teljes diszciplína befogadására és oktassuk az eddig hiányzó
elemeket is. Mindez már vonatkozik az MA képzésre is, ahol szintén aktualitással bír új szakok, főleg nemzetközi kontextusba helyezhető, multidiszciplináris tartalmak és képzések fejlesztése, akár konzorciumi partnerség kereteiben is.
Ugyancsak az MA képzések tartalmi kérdései kapcsán felmerülő további gondolatom, hogy ez az a közeg, ahol a bevezetőben említett kihívásra – miszerint olyan tevékenységi körökre kell képezzük a jövő értelmiségét, a kreatív ipar meghatározó, vezető alkotóit, amelyek még nem is léteznek – adekvát választ tudunk adni. Ehhez az kell, hogy az MA szakjaikat működtető tanszékek, intézetek az eddig is megjelenített horizontális mozgásokat még erőteljesebben használják. Mindezt együttműködve, és felhasználva a horizontális laborok létéből és tevékenységéből adódó lehetőségeket is. Minnél több olyan projektet, kurzust kell indítanunk, ahol a hallgatók egymást megismerve, a tudást megosztva, együttműködve jutnak eredményre.
Ez a helyzet azt is feltételezi, hogy az oktatók tovább folytatják azt az eddig is gyümölcsözőnek bizonyult gyakorlatot, hogy távolodnak attól a tradicionális és egyre inkább meghaladott helyzettől, ahol a tudásátadás egyirányú, vertikális pályán mozog, és az ismeretek egyedüli forrása csakis az oktató lehet.
Az egyetemnek a tudás és információ aggregátoraként lehet és kell előbb-utóbb működnie, ahol széles horizonton a kollaboráció döntő szerepet kap, hallgató és hallgató, de az oktatók és a hallgatók viszonylatában is. Mindez kiegészülve azokkal az online, interaktív oktatási, feladatkezelő technológiákkal, melyek most még teljesen ismeretlenek a MOME oktatási gyakorlatában, de egy új, korszerű minőséget eredményezhetnek, miközben valóban egyfajta „future lab" potenciállal képesek felruházni az MA képzéseket.
Mindez azt is előrevetíti, hogy az a struktúra, mely a MOME négy intézete alatti szinten működik, és melynek természete, hogy egy-egy tanszék zárt pályán működtet egy-egy BA és MA szakot, már most is korszerűtlen forma. Természetesen a különböző tanszékek léte nem kérdéses, ezen szakmai alapegységek, tudáscentrumok nélkül a professzionális munkavégzés elképzelhetetlen. A változás igényét és indokát inkább ott látom, hogy ezek az egységek egymással együttműködve menedzseljenek projekteket, workshopokat, majd egy-egy curriculumot is. Ennek az elmozdulásnak már most is megvannak a jelei, néhány projekt kapcsán már létrejöttek hasonló dinamikák. Ezeket a folyamatokat fókuszáltan kell segíteni, hogy általánossá és meghatározóvá váljanak. Ez a MOME-t érintő oktatási innováció egyik alapköve.
3.1.5. Speciális képzési formák Ahogyan arról említést tettem, a kreatív ipar minden egyes szegmensét alapvetően érinti a technológiai fejlődés minden rezdülése. Újabb és újabb felületeket, alkotói és befogadói helyzeteket generál ez a szédítő tempó, mely megkívánja, hogy a designerek felhasználói élménnyel ruházzák fel azokat, az alkotók tartalmak feltöltésében, elhelyezésében, létrehozásában lesznek érintve. Mindez azt is kikényszeríti, hogy a kreatív tevékenységekhez szükséges professzionális tudást minél hatékonyabban, gyorsabban kell elsajátítani, gyakorolni és aztán használni.
Erre a szituációra válasz az a szegmense a képzési programoknak, melyek időtartama a pár hetes és a több éves formában tetszőlegesen elhelyezhető, nem feltétlenül szükséges akkreditálni, az oktatói gárdája lehet nemzetközi, de mindenképpen az adott szakterület legfrissebb és hitelesebb szereplőiből áll össze. Ők azok, akik fiatal koruk, elfoglaltságaik, vagy éppen nem létező akadémiai minősítésük révén nem juthatnának oktatói szerephez a reguláris képzésben, de ebben a közegben szívesen és hatékonyan képesek a megfelelő tudás megjelenítésére, átadására. Mindezt kiegészítve a már szintén említett online oktatási, tudást közvetítő rendszerekkel, igazán versenyképes oktatási üzletág fejleszthető. A MOME azért is számíthat ebben a közegben is sikerre, mert a magyar piacon csupán olyan versenytársai lennének – ebben a pillanatban legalábbis –, akik csak a technológia bemutatására, használatára szorítkoznak. Ezzel szemben a vizuális kultúra teljes vertikumát, a művészeti alapoktatásban felhalmozott know how-t mozgósítva egy egész más minőségi szinten lennénk képesek megjeleníteni egy-egy ilyen programot. Tehát a MOME úttörő szerepet játszhatna, mint a progresszív, kortárs oktatási tartalmakat felvonultató egyetem, és ennek a forrásbevonáson túl is komoly értéke van: a brand erősítése, pozíciószerzés a hazai és a regionális oktatási piacon.
Úgy gondolom ezek a felületek a MOME számára fontos kitörési pontot jelentenek, arra a nem elhanyagolható tényre is felhívva a figyelmet, hogy a programok finanszírozásába EU-s források is bevonhatók. További nemzetközi vonatkozása az ilyen professzionális tréning programok fejlesztésének, hogy külföldi partnerekkel együtt is indíthatóak, ahogyan a MOME Animáció tanszéke ezt már évek óta, számos programot futtatva viszi. Olyan nemzetközi kapcsolatrendszer fejlődhet ki, amely a többi képzési szintet is pozitívan befolyásolja, és a MOME nemzetközi ismertségét lényegesen növeli.
3.2 A campus fejlesztése Régóta, több mint fél évszázada várat magára, hogy a zugligeti egyetemi park fejlesztési elképzelései megvalósuljanak, így a campus magába foglalhassa az egyetem tevékenységének teljes vertikumát kiszolgáló létesítményeket. Úgy tűnik, 2013 végre áttörést hozott ezen a területen is, hosszas, áldozatkész, és nem kis állhatatosságot kívánó munka eredményeként. Ugyanakkor, ezen elsődleges problematikán túl, nyilvánvaló tény, hogy a campuson minket körülvevő épített környezet sok tekintetben elavult, alkalmatlan bizonyos tevékenységekre, vagy csak egyszerűen felújításra, tatarozásra szorul. Ez utóbbi körbe is sok minden tartozik; padlásterek átalakítása, az épületek szigetelése, nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése, egyéb szükséges energetikai átalakítások, melyek a fenntarthatósági mutatókat javítják, akadálymentesítés – mindezt hosszan lehet sorolni. Nyílvánvaló a beruházás jelentősége. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy önmagukban az építkezések – amennyiben a fejlesztési munkálatok elindulnak 2014 tavaszán –, fizikai ténye is meghatározza majd Zugliget életét a következő években. Ugyanakkor a campus ingatlanfejlesztési programjának és az ahhoz kapcsolódó egyéb üzemeltetési, beruházási, kivitelezési, majd működtetési tervek és koncepciók ismertetése nem ennek az anyagnak a feladata. Természetesen a 2014 augusztusában munkába álló új egyetemi vezetésnek alapvető kötelessége lesz az elvárható normáknak megfelelő körülmények megteremtése. Annak biztosítása, hogy az átalakítások, építkezések időszakában is megfelelő szinten biztosítva legyen az oktatáshoz és egyéb tevékenységeinkhez szükséges feltételrendszer.
Programtervezetemben én most inkább arra térnék ki tömören, hogy milyen közvetett hatásokat várok, milyen lehetőségeket látok az új létesítményekkel, illetve a meglévő épületállomány felújításával kapcsolatban.
A jelenleg túlterhelt A és B épületek felújításával, a padlásterek használatba állításával képesek leszünk a jelenlegi hallgatói létszámot tekintve is egy minőségében új, és régóta elvárt színvonalát biztosítani az egyetemi létnek.
A kérdéskört vizsgálva, napjainkban egyszerre jelentkezik látszólag egymásnak ellentmondó két jelenség. Folyamatos a kapacitáshiány, és állandósult a panasz a tanszékek részéről, hogy nincsen elég terem. Ugyanakkor jellemző a délutáni órákra már kiürülő egyetemi terek és tantermek képe, a hallgatók azokat a helyiségeket sem népesítik be, melyek rendelkezésre állnak. Az ellentmondás könnyen feloldható. Az Építész Intézet kivételével, jelenleg egyik intézet sem tudja biztosítani hallgatói számára a folyamatos jelenléthez, a közösségi és
személyes tevékenységekhez szükséges fizikai teret. Így sok hallgatónk számára az egyetemi lét egyfajta levelező tagozathoz hasonlítható; bejárnak az órákat meghallgatni, résztvesznek a konzultációkon, majd ezek végeztével hazamennek, otthon tevékenykednek, dolgoznak. Ennek oka, hogy a MOME-s hallgatók túlnyomó többségének nincs arra lehetősége a Zugligeti úton, hogy ugyanahhoz az asztalhoz üljön le napról napra, legalább egy akadémiai éven keresztül. Nincsen arra lehetőség, hogy ki-ki kialakítsa magának azt a személyes mikro környezetet, melyben otthonosan létezve egyszerre képes elmélyült munkát folytatni, és a társaival kommunikálni, együttműködni. Ezen a helyzeten kell sürgősen változtatnunk. Amíg ez így marad, nem tudnak tartósan kialakulni, egyáltalán létrejönni azok a hallgatói helyszínek, amelyek képesek többfunkciósan oktatási, tervezési, kutatási feladatoknak is teret biztosítani a szakokon, intézeteken belül.
Miért fontos ez? A válasz egyik fontos része a korszellemből adódik, miszerint a digitális nemzedék viselkedésformáit meghatározó közösségi média effektusa, mely többek között az egymással mindent megosztó magatartásformát tette általánossá, kiléphetne a virtualitásból. Úgy, hogy egy professzionális szakmai közösség valós élményként jelenne meg az egyetemen eltöltött időszakban. Továbbá – és ez már általános érvényű, az adott kortól független igazság –, kialakulhatnának azok a közösségi mechanizmusok, melyek az ismeretek megosztásával, folyamatos áramoltatásával az oktatás hatékonyságát hatványozhatnák meg. A hallgatók számára egész más minőség úgy alkotni, tervezni, hogy egy szakmai közösség kereteiben teszik, és nem egymástól elszigetelve, csupán virtuálisan kommunikálva egymással. Rengeteg kérdésben gyorsabb és jobb válaszok születnek így, mindenki számára tanulságot, ismeretet, élményt nyújt, hogy láthatja a többiek tevékenységét. Igaz ez akkor is, ha mindenki egyéni projekten dolgozik, de még fokozottabban fejti ki hatását, ha csoportos problémamegoldásokról van szó.
Az oktatók számára is egészen más minőséget jelent úgy együttműködni a hallgatókkal, hogy azok állandósult munkakörnyezetében folyik a közös gondolkodás, a konzultáció.
3.3 Infrastruktúra Másik neuralgikus pontja a jelenlegi zugligeti létnek az egyetem nem megfelelő színvonalú, elavult, sok esetben hiányos infrastruktúrája. Legyen az hagyományos technológián alapuló eszközrendszer (szövőgépek, lámpák, kamerák, kemencék, stb.), vagy digitális, a számítástechnikát alkalmazó hardverek és szoftverek – általánosságban elmondható, hogy méltatlan a kor és saját elvárásainkhoz is mérten az, ami körülvesz bennünket.
Mindennek elsődleges oka a forráshiány, de az is problémát okoz, hogy mi legyen az a gazdasági és szakmai stratégia, mely képes egy olyan gyorsan változó, fejlődő technológiai környezetben biztosítani a magas szinvonalú mukához szükséges – amúgy 2-3 évenként teljesen leamortizálódó és korszerűtlenné váló – eszközöket.
Az intézmény fejlesztési tervének 2014 tavaszán induló folyamataiban van az eszközpark kiépítésére is fejezet, megfelelő forrásoldallal ellátva. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy partnerekre van szükségünk, olyan cégekre a versenyszférából, akik érdekeltek abban, hogy kivegyék részüket a kreatív ipar új nemzedékeinek pályára állításában.
További meghatározó jelenség, hogy a számítástechnika elképesztő fejlődésének köszönhetően, szinte minden hallgató rendekezik valamilyen szintű, de teljes munkavégzésre alkalmas eszközparkkal. Mindez további kérdéseket vet fel, ami érinti az informatikai környezet jogtisztaságát, az alapvető biztonsági körülmények biztosítását (az adatvédelemtől a különböző virális behatások kiszűréséig), az IP (szellemi tulajdon) kérdéseit, és sorolhatnánk. Mindez már nem csupán források, anyagi eszközök meglétének kérdése, hanem HR kérdés is, amire a későbbiekben még kitérek. Éppen ezért új komplex stratégiára van szükség, melynek átfogó jelleggel kell kezelnie az ehhez kapcsolódó gazdasági, üzemeltetési, informatikai, jogi és HR kérdéseket.
Mindezt összefoglava elmondható, hogy megérett az idő, és talán a körülmények is lehetővé teszik, hogy végre ezen a területen is lépést váltsunk, utolérjük magunkat és korunkat. Egy olyan profilú egyetem, mint a MOME is, nyílván nem lehet minden tekintetben a high-end technológia birtokosa. De az sem lehetséges – ami az elmúlt évtizedekben szinte általános jelenséggé vált sajnos –, hogy csupán beszélgetünk bizonyos folyamatokról, technológiákról. Az a szellemi erőtér, erős tudásbázis, mely jellemzi közösségünket szerencsére sokszor feledteti az infrastruktúra hiányosságait, de egy pozitív váltás ezen a területen magára a gondolkodás minőségére is jó hatással lenne. Mindezek egymást erősítő folyamatok, épp itt az ideje, hogy ezt is megtapasztaljuk.
3.4 Intézményfejlesztés
3.4.1. MOME KIT – Kreatív Ipari Tudásközpont Ismét egy olyan terület, melynek részletes tárgyalása, kifejtése nem eme vezetői elképzelésket taglaló dokumentum tárgya, ugyanakkor fontos röviden kitérni rá.
A MOME KIT programja 2013 őszén kapott nyilvánosságot, egy kidolgozott, komplex anyagról van tehát szó, melynek irányvonala, szándéka és koncepciója részemről teljes mértékben elfogadott és követendő. A program egy új perspektívába helyezi az intézményt, a MOME jövőjét, pozícióját, fenntarthatóságát, jelentőségét és feladatait tekintve is meghatározó.
Ugyanakkor szeretnék ez esetben is néhány témát kiragadva hangsúlyokat tenni, melyek általános érvényűek, a MOME KIT programtól függetlenül is a következő időszak főbb üzeneteit hordozzák magukban.
Az elmúlt évtizedek változásai sok tekintetben felülírtak, vagy éppen eltüntettek korábban létező üzleti és együttműködési modelleket az akadémiai szféra és a versenyszféra között. Viszont egyre inkább növekszik az igény újszerű együttműködési formákat találni olyan intézményekkel, mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, ahol jellemző a kreatív potenciál, az innovatív, kutató, értékteremtő szemlélet.
Mindez általánosan jellemző a MOME által kezelt összes diszciplína esetében. A kreatív ipar kihívásaira adandó válaszok áthatják az egyetem egész működésnek irányát is. A klasszikus design és az építőművészet területein is meghatározó a technológiai boom, mely következtében a digitális eszközök a tárgyak tervezését, gyártását helyezi merőben új kontextusba, immár egészen individuális, perszonális szinten kínálva megoldásokat. További erősítő faktor, hogy a digitális korra jellemző médiadominancia a MOME-t – médiaművészeti tevékenységei folytán is – a tartalom- és médiaipar, az infokommunikáció, a tudományos kutatások lehetséges és szükséges partnerévé lépteti elő.
A MOME részéről szükséges és természetes törekvés tehát megismerni a kapcsolódási lehetőségek új, a hazai viszonyokra is megfeleltethető rendszerét, megjelenítve az innovativ és problémafelvető, jövőképet formáló alkotó szemléletet. Ezzel a tudástranszferrel a magyar kreatív ipar katalizátoraként, egyedi megoldások, piacképes konstrukciók fejlesztőjeként válhat a gazdaság kiemelt fontosságú szereplőjévé. Mindez feltételezi a MOME innovációs stratégiája kidolgozásának szükségszerűségét, melynek célkitűzései a következőek lehetnének: •
Az egyetemi innovációs tevékenység fejlesztése, erőteljes növelése, olyan innovációs potenciál kialakítása, amely gyorsan és rugalmasan képes válaszolni az „új gazdaság” mindenkori kihívásaira.
•
Kiemelkedő cél az innovációs folyamat során feltárt ismeretnek a tananyagba építése s ezáltal a képzés korszerűsítése.
•
Az egyetem hídképző szerepének kiépítése, az egyetem gazdasági kapcsolatainak erősítése,
•
a tudományos és technológiai tudás elterjesztése a régióban működő vállalkozások körében.
•
További cél hazai és külföldi tőke bevonása az egyetem kutatási, fejlesztési, innovációs, feltételeinek fejlesztésébe, különös tekintettel arra, hogy a design maga immanensen innovatív.
•
Kiemelendő cél az egyetemi bevételek növelése, s az innovációs folyamatban résztvevők érdekeltségének és elismertségének megteremtése.
•
Partnerségi viszony megteremtése a kormányzat és állami szereplőkkel (MNF, MMA, NMHH, MTVA), hazai és nemzetközi vállalatokkal, valamint független szakmai szervezetekkel (NGO-k).
A partnerintézményekkel közös tevékenység legfontosabb lehetséges elemei: • kapcsolattartás az innovációs szféra szereplőivel pl. (Magyar Innovációs Szövetség) • partnerhálózat kiépítése és fenntartása, az innovációs transzfer érdekében; • nemzetközi eredmények felhasználása, európai egyetemi tapasztalatok feldolgozása; • piackutató és innovációs információrendszer, amely feltárja és nyilvántartja: • az innovációk jogi, szabadalmi ügyeit; • az innovációk gazdaságba vitelét segíti (gazdasági szervezet alapítása, közös vállalat, konzorcium alapítása és/vagy szabadalom értékesítése, stb. • infrastruktúra létrehozása, mely lehetővé teszi a K+F+I tevékenységek valódi gyakorlatát.
A KIT program keretén belül a következő tevékenységek fontosságát szeretném még hangsúlyozni:
Tehetséggondozás – Inkubáció: Az Inkubációs felületek létrehozásának célja, hogy a frissen végzett, tehetséges hallgatókat segítsük elindítani pályájukon, segítsük őket abban, hogy saját szellemi tartalmaikkal, vállalkozásaikkal hatékonyan tudjanak megjelenni a piacon. Az Inkubátor programban eltöltött idő alatt jó lehetőség nyílik számukra kreatív és üzleti kapcsolataik kialakítására, bővítésére. Ez a program az alumni diákok szakmai megerősödését, új, innovatív utak keresését szeretné szolgálni, reményeink szerint a segítségével hatékonyan, a gyakorlatban is tud hasznosulni az egyetemi tudásbázis. Célom, hogy az egyetemi oktatásban felgyülemlett intellektuális értékre építkezve olyan szakmai közeget hozzunk létre, amely fel tudja venni a versenyt a világ élvonalával, és vezető kreatív bázisa lesz a hazai tartalomiparnak, az infokommunkációs szektornak, a
design és az építőművészet felületeinek. Az inkubáció igazi potenciálja a humán erőforrás. Egy olyan tudás-intenzív műhely létrehozása a cél, ahol tehetséges alumni diákok új ötleteket fejleszthetnek, és ahol kreatív üzleti vállalkozásaik elindításában segítjük őket. Mindez magába foglalja a start-up vállalkozások létrejöttének feltételrendszerét, a tartalom inkubációt, a mentori rendszert és a menedzsmenti támogatást.
MOME IP piacosítása
Marketing és menedzseri tevékenység azokhoz a szellemi termékekhez, prototípusokhoz rendelve, melyek piaci potenciállal rendelkeznek. A főbb tevékenységek: • oktatásból származó, arra alkalmas termékek, tartalmak (IP) piacosítása; • spin-off tevékenység meghonosítása, azok menedzselése – mindez összefüggésben az alumni és az inkubációs tevékenységgel; • kapcsolat a versenyszférával.
3.4.2. Finanszírozás Nyilvánvaló, hogy mindez nem kivitelezhető az egyetem hagyományos működési keretei között, vállalkozói felületeket kell létrehozni, mely kialakítása többfajta struktúrában is elképzelhető. Az egész modell fenntarthatóságát vegyes finanszírozási háttér biztosíthatja, ahol szerepet kapnának a pályázati tevékenységből befolyó strukturális és projekt alapú támogatások, a célzott állami támogatás, a piaci szereplők szerepvállalása. A kezdeti idők után a rendszer részben önfinanszirozhatóvá válhatna saját bevételeket generálva.
4. Arculat 4.1. Marketing és kommunikáció – Nemzetközi kapcsolatok Az elmúlt évek során a marketing és a kommunikáció, az egyetem pozitív arculatának erősítése fontos eleme volt a fejlesztéseknek. Az elért eredmények továbbvitele és az újabb célok elérése érdekében, ezen a területen is kiemelt hangsúlyt kívánok helyezni a stratégiai tervezésre és gondolkodásra, melynek célja az egyetem hazai és nemzetközi pozícióinak megtartása, illetve erősödése, a forrásteremtés, a széleskörű támogatói és baráti kör kialakítása, a megfelelő jelentkezői kör folyamatossága. Az egyetem marketing és kommunikációs stratégiájában mindezen szempontokat figyelembe kell venni, akárcsak hangsúlyt fektetni a versenyszféra képviselőivel való kapcsolatok kialakítására és a kooperációk lehetőségeire, illetve megtalálni azon módszereket, melyekkel karakterének, oktatási profiljának megfelelő mértékben képes lehetőségeket teremteni közös projektekre a versenyszféra képviselőivel. A stratégia részeként fel kell mérni a rendelkezésre álló lehetőségeket és eszközöket (kapcsolati tőke, tartalomfejlesztő kapacitás, gyártó kapacitás, kreatív potenciál, stb.), és kidolgozni azokat a marketing és kommunikációs módszereket, melyekkel leginkább megvalósíthatóak a célkitűzéseink.
A stratégiai gondolkodásnak az egyetem teljes marketing aktivitásában, külső és belső kommunikációjában egyaránt meg kell honosodnia. Ezen folyamat első lépése kialakítani azt a koncepciót, mellyel a MOME képes magát megjeleníteni, nevét ismertté tenni, tevékenységét és az általa képviselt minőséget bemutatni. Ez a feladat egyformán aktuális Magyarországon és külföldön (utóbbi esetében európai pioritással), illetve erőfeszítéseket igényel a szakmai és a nagyközönség elérésének érdekében is. Az elmúlt évek jó alapot teremtettek: az egyetem új neve – névadójának; Moholy-Nagy Lászlónak köszönhetően –, rendkívül jól cseng külföldön, mára itthon is ismertté, elismertté vált. Több újonnan indított kezdeményezés (pl. a 2006-ban alapított Moholy-Nagy-díj), a rendszeres jelenlét hazai és nemzetközi szakmai fesztiválokon, a saját szervezésben megvalósuló események mind hozzájárultak az egyetem jelen arculatának megalapozásához.
4.2. A MOME arculatfejlesztése Az egyetem új nevével kiváló lehetőségekhez jutott, melyeket jórészt ki is aknázott. A MOME szellemisége, irányultsága már a névhasználattal is jól kommunikálható és automatikusan segíti az egyetem arculatának építését, mely folyamat a következő területeket érintve bontakozhat ki: A MOME arculatát olyan elemekkel kell bővíteni, melyek az egyetem korszerű szemléletét és működését, értékteremtő potenciálját képesek közvetíteni. Ezek az üzenetek az arculat
fontos részei kell, hogy legyenek, hiszen rendkivüli mértékben befolyásolják az egyetemre jelentkező tehetségek minőségét és összetételét, ugyanakkor az egyetemmel együttműködésre törekvő kulturális-, és versenyszféra valamint a média érdeklődését is nagy mértékben befolyásolja. Érzékeltetni kell az egyetem folyamatos megújulására irányuló törekvéseket (horizontális fejlesztések, kétnyelvű képzés meghonosítása, nemzetközi képzési programok indítása, és így tovább), hogy a kiválósági cím szemlélet- és ritmusváltással jár együtt, a MOME név alatt Magyarország egyik legjelentősebb tudás- és tartalomcentrumának kiépítése zajlik, mely a design, a környezet- és vizuális kultúra, a mozgókép, a média területein megkerülhetetlen tényezővé válik. Az arculat fontos kiegészítője kell, hogy legyen a MOME Brand (márkanév). A márka kifejlesztésének indokoltsága könnyen felmérhető, ha utalunk azokra a tartalmakra, termékekre, alkotásokra, melyek az oktatói munka részeként évről évre nagy számban jelentkeznek, és egy részük akár kereskedelmi forgalmazásban is kiválóan megállnák, megállják helyüket. Számtalan terméket (öltözék, használati és díszítő tárgyak, képek, könyvek, filmek) lehetne népszerűsíteni a MOME márkanévvel, mely a minőséget, az innovatív gondolkodásmódot, és a sikeres piaci megjelenést csatolnák hosszútávon az egyetem arculatához.
4.3. MOME PR Az egyetem ismertségének növelését, tevékenységi köreinek népszerűsítését koncentrált és előre tervezett PR tevékenységek sorával kell erősíteni, melyek egyrészt a kommunikációs eszközök megfelelő alkalmazásából, a MOME értékeinek, termékeinek közvetítéséből állnak. A cél megjeleníteni, elhelyezni a MOME-t, és közvetíteni a folyamatos jelenlétet a kulturális életben.
4.4. MOME szponzorációs stratégia Az egyetem által szervezett kulturális és szakmai események (konferenciák, kiállítások, bemutatók), de az oktatáshoz kapcsolódó alaptevékenységei is folyamatos forráshiánnyal küszködnek. Ennek enyhítésére kell kidolgozni azt a szponzori stratégiát, amely nem rögtönzött jelleggel keres meg egy-egy piaci szereplőt, hanem hosszútávú, folyamatos együttműködés kínálatával és igényével lép fel. A stratégiának meg kell jelenítenie azokat az értékteremtő tényezőket – médiakommunikáció, arculat formálása, a kultúra támogatása, tehetséggondozás, a vizuális környezet ápolása, stb. – melyek vonzzák a potenciális szponzorokat.
4.5. Ponton Galéria A tény, hogy az egyetemnek önálló és állandó kiállítási kapacitása, saját galériája van, rendkívüli módon segítheti az egyetem marketing tevékenységét: gazdagítja, erősíti azt, hiszen a Ponton Galéria önálló arculattal és megjelenési felületekkel rendelkezik, folyamatosan kínálva az egyetem művészeti- és kulturális értékteremtő aktivitását is. A galéria adta fizikai és kulturális lehetőségek kiaknázása még számtalan lehetőséget kínál az egyetem egésze számára, például a MOME brandépítő aktivitásának fontos bázisa lehet, de szerepet vállalhat az egyetem inkubációs tevékenységében is (kurátori pályát tervező designelmélet és -menedzsment szakos hallgatók gyakornoki helyeként, vagy a hallgatói kezdeményezésben megvalósuló kiállítások helyszíneként).
4.6. Múzeumok, galériák, kurátorok A kulturális marketing részeként fontos a jó kapcsolat és az együttműködés fejlesztése budapesti és más hazai múzeumokkal, galériákkal. Az egyetem, illetve az ott folyó munka ismertségének jót tenne, ha a Ponton Galéria mellett további befogadókat tudhatna partnereiként, bizonyos szakmai és művészi körökbe ez ugyanis nagyobb átjárást és súlyt biztosítana, illetve a nagyközönség is gyakrabban találkozhatna az egyetemen készült munkákkal. A kurátorok megjelenése az egyetemen folyó szakmai munkában fontos része lehetne a karriergondozásnak – ez a kooperáció a hallgatók pályakezdésének segítésén túl, a MOME arculatának és „piaci” megítélésének is sokat használna: egy rugalmas, együttműködésre képes, értékteremtő és azt az értéket menedzselni, gondozni hivatott, vonzó partner képét közvetítve magáról.
4.7. A MOME marketing és kommunikáció szervezeti alapjai és összefüggései 4.7.1. Külső kommunikációs rendszerek A Magyarországi kommunikációs stratégia alapvetései •
Továbbra is feladat, hogy a MOME kitörjön a múltjára jellemző kommunikációs elzártságból, megfelelő ismertséget és folyamatos jelenlétet kell kivívni a magyar oktatási, művészeti, általában a kulturális közéletben.
•
Ki kell választani azokat a szakmai és egyéb felületeket, amelyek képesek a MOME szellemiségét, törekvéseit, jövőképét közvetíteni: lehetőségeket kell teremteni, hogy az egyetemen folyó oktató munka és alkotó tevékenység megfelelő publicitást kapjon, ezzel is magunkra irányítva a kreatív ipar, a kulturális döntéshozók, a helyi politika figyelmét.
•
Szintén erős figyelmet igényel a minőségi hallgatói bázis fenntartása. A kiemelkedő tehetségek érezzék úgy, hogy számukra perspektíva, karrierjüket döntően és pozítivan befolyásoló az, ha a MOME diákjai lehetnek.
A nemzetközi kommunikációs stratégia alapvetései Magyarország és más újonnan csatlakozott országok EU tagságának egyik hozadékaként megtörtént az európai oktatási piac MOME-t is magába foglaló szélesedése, zajlanak az ezen folyamatot kísérő egységes reformtörekvések: mindezek kapcsán az aktív külföldi kommunikáció jelentősége és fontossága ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években.
Mára a MOME több tanszéke is jól működő nemzetközi együttműködéseket alakított ki (pl. a Design Intézet nemzetközi kapcsolatai, példának okáért az oktatási és kommunikációs szempontból egyaránt példaértékű Mercedes együttműködés, vagy az Animáció tanszék nemzetközi oktatási projektjei), a forrásteremtés két- vagy több oldalú nemzetközi együttműködéseken alapuló lehetősége még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz magában. Ezek eléréséhez elengedhetetlen a MOME külföldi ismertsége a megfelelő szakmai, akadémiai, illetve a kreatív- és a tartalomipar képviselőinek körében. A MOME-t dinamikus, értéket teremtő szellemi és művészeti centrumként kell pozicionálnunk, hogy a külföldi partnerek számára vonzó legyen az együttműködés, a kooperáció lehetősége. Ezzel egy időben kezelnünk kell a hallgatói mobilitás növekedését, melynek kapcsán még vannak hiányosságai az egyetemnek, miközben a következő években egyértelműen növekedni fog a vendéghallgatók, sőt a teljes képzést a MOME-n töltők száma. Mi több, az újonnan induló, nemzetközi képzések újabb kihívások elé állítják az egyetem egészét, így a kommunikációt is.
A MOME-n a művészeti és design oktatás széles skálán mozog. A tradícióknál fogva különböző műfajokat érint, és néhány szakmai területen kimagasló teljesítményekre képes. Az egyetem arculatának külföldi megformálását hatékonyan segítheti a nemzetközi eredményekkel büszkélkedő területek kiemelése. A MOME-t egyes műfajok specialistájaként feltüntető kommunikáció hiteles és eredményes lehet. •
Fontos szerepe van a kommunikációs eszközök, csatornák kiválasztásának. Bár az elmúlt években sokat fejlődött az egyetem online kommunikációja, számos új eszköz nincs hatékonyan beemelve a kommunikációs rendszerekbe, a közösségi oldalak, a blogok, ezek kapcsán a hallgatói önszerveződésben megvalósuló projektek, de akár a tanszéki kezdeményezések sincsenek kezelve, összekötve az egyetem egészének kommunikációjával.
•
Alkalmakként hatékony eszköz lehet a magyar kulturális külpolitika mozgásainak kihasználása is.
•
A külföldi kapcsolatrendszerek kiépítésének további eleme a Budapesten működő kulturális képviseletekkel kialakítandó együttműködés. Erre már korábban is volt példa és jelenleg is van néhány futó projekt, de ezek többnyire egyéni kezdeményezések maradtak, és nem alakult ki folyamatos, koncepciózus építkezés. Folyamatos
kapcsolatfenntartásra, állandó jelenlét kialakítására, közös projektek indítására van szükség, mindezt a hosszútávú nemzetközi kommunikációs stratégia mentén. •
Figyelmet kell fordítani azoknak a nemzetközi kreatív pályázatoknak a kiemelt kezelésére, melyek az adott művészeti, szakmai környezetben eseményt jelentenek.
4.7.2 A szakmai kommunikáció alapvetései Fontos hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az egyetem oktatásának vázát adó szakmákkal való kommunikáció alapjait az egyes tanszékeknek, az intézeteknek kell lefektetni, legyen szó akár hazai, akár nemzetközi helyzetekről, együttműködésekről. A különböző szakmai fórumokon való megjelenés, az adott szakma jeles hazai és külföldi képviselőinek bevonása az oktatásba (óraadó tanárként, meghívott előadóként, konzulensként, és így tovább), de a különböző kulturális intézetek szakembereivel, a hazai és a külföldi oktatási intézmények képviselőivel való kapcsolatok kiépítése és fenntartása része kell, hogy legyen a tanszékek mindennapi munkájának. Az így kiépített kapcsolati tőke alapozza meg az egyetem egészének beágyazottságát a hazai és a nemzetközi szakmai és oktatási életbe, növelik a MOME elismertségét.
Az egyetem vezetőségének, így a rektornak is az intézetek, akár a tanszékek „delegálják” a szakmai kapcsolatok kiépítése és fenntartása során felmerülő feladatokat, a konkrét kommunikációs helyzetekben (magas szintű tárgyalások, megnyitók, és így tovább) való megjelenés szükségszerűségét.
4.7.3. Belső kommunikációs rendszer A MOME belső kommunikációja korszerűtlen. Technikai szempontból még a papír alapú adatközlésen és tároláson alapul, de szemléletében is megújulásra szorul. Ki kell alakítani azt a kommunikációs szisztémát, mely az alábbi területek igényeinek megfelelően naprakész és dinamikus információközlésre képes, eszközhasználatában flexibilis, több csatornán is megnyílvánuló rendszer.
A vezetés, az egyetem működésének kommunikációja – nyilvánosságmenedzsment Az egyetem vezetésének szellemiségét, szándékait, tevékenységét, működésének mozzanatait ismertté, láthatóvá kell tenni. Az egyetem polgársága értesüljön azokról a gazdasági, igazgatási, oktatási, kutatási és egyéb területeken hozott döntésekről, melyek később befolyásolják a mindennapok életét, meghatározzák a közép- és hosszú távú fejlődés, működés irányait.
Az egyetem formális fórumai, döntéshozó szervezetei nem rendelkeznek kommunikációs felületekkel, így az ott hozott döntések, egyáltalán az ott felvetett kérdések, problémakörök
jórészt ismeretlenek az egyetem közössége előtt.
A MOME működését, döntési mechanizmusait, demokratikus felépítményrendszerét, szervezeti és ügyviteli szabályait elérhetővé, megismerhetővé kell tenni az egyetem közössége, oktatók, diákok, munkatársak, alkalmazottak, minden érintett számára. Felületeket kell működtetni (intranetes oldalak, tanszékek és egyéb oktatási egységek által menedzselt zárt és nyílt Facebook csoportok), melyek folyamatosan tájékoztatnak aktuális kérdésekről, illetve alkalmat adnak a demokratikus döntési mechanizmusok megismerésére, azokban való részvételre.
Oktatási, szakmai kommunikáció A tanulmányi kérdések kezelésére is jellemző az elmaradott technikai háttér és a faliújságkommunikáció. Új alapokra kell helyezni az oktatási ügyek kommunikációját is, egységes megjelenési formákat kialakítva az egyes oktatási egységek és a Tanulmányi Osztály bevonásával. Ebben a rendszerben is megkülönböztethető külső és belső kommunikációs helyzet. A belső kommunikáció az oktatási egységek, az intézetek és a Tanulmányi Osztály, illetve az egyetem vezetése között zajlik, a külső kommunikációnak az egyetem hallgatóságát kell elérnie. A kurzusok meghírdetésétől az arra való jelentkezésig, a terembeosztástól az órarendig, számos olyan információ közlése hagy maga után kívánnivalót, mely megengedhetetlen egy korszerű oktatási intézményben. Az ETR rendszer mellett olyan online interaktív információs csatornát kell nyítni, mely a tájékoztatáson túl alkalmas a szolgáltatás nyújtásra is, bizonyos területeken e-learning felületek biztosítására, ezzel is segítve a működtetés manapság nehézkes, időt és energiát pocsékoló menetét.
Pályázatok, és egyéb szakmai események megjelenései A MOME belső kommunikációs rendszere az az eszköz, mely megfelelő működése esetén alkalmas szakmai helyzetek; pályázatok, kiállítások, előadások és egyéb, az oktatáshoz nem mindig szorosan köthető, de az egyetem szakmai életét meghatározó események láthatóvá tételére. Ezek most rendszertelenül, a szervezők leleményességére hagyatkozva jelennek meg az egyetem kommunikációjában. A MOME belső kommunikációjának ezt a helyzetet is kezelnie kell, felületeket nyitva, olyan csatornákba terelve a híreket, információkat, melyek elérik a célzott hallgatóságot és hatékonyan közvetítik üzeneteiket. A felületek megteremtése mellett ösztökélni kell annak a kommunikációs kultúrának a terjedését, mely ezeket az eszközöket használja.
4.9. Programszervezés Ezeken a területeken is alapvető az előre tekintő tervezés, az átfogó stratégia és a feladatokhoz rendelt forrás.
A „MOME Események” a MOME szellemi termékei, és későbbi hagyományok kezdeti a megnyilvánulásai lehetnek, kifejlesztésük, lebonyolításuk és elhelyezésük a kommunikációs rendszerben az egyetem és a „külvilág” (kulturális és művészeti közélet, oktatási piac, kreatív ipar, kulturális kormányzat, önkormányzatok, civil szféra, kommerciális szféra és a média), közötti kapcsolatokat kell, hogy erősítse, folyamatos párbeszédre teremtve alkalmat.
4.10. Nemzetközi kapcsolatok A MOME mennyiségét tekintve aktív külkapcsolatokkal és folyamatos jelenléttel büszkélkedhet, ugyanakkor szakítani kell a kissé mechanikus, az innovatív hozzáállást nélkülöző működéssel, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakmai minőséget előtérbe helyező szemléletre, mely szelektál, kitörési pontokat, szakmai célokat, és a mennyiség elvű teljesítés helyett inkább kevesebb, de koncentráltabb, a szakmai életre nagyobb hatást kifejtő aktivitást eredményez.
Akadémiai szervezetek, szövetségek A MOME jelenleg 3 nagy nemzetközi szervezet tagja, ezek az ELIA, a CUMULUS, és a NICA. Ezen tagságok tekintetében is koncentráltabb, céltudatosabb jelenlétre kell törekedni, az átértékelés, a stratégiai gondolkodás itt is alapvető. Mérlegelni kell a tagsági viszonyok nyújtotta lehetőségeket, elemezni kell, hogy a kapcsolatrendszerek ápolásán, építésén túl milyen eredmények várhatóak. Az egyetem vezetésének személyes szerepvállalása is szükséges, annak érdekében, hogy a MOME ne csak „egy a sok közül”, szürke és névtelen szereplője legyen a szervezeteknek.
Kétoldalú együttműködési konstrukciók A MOME külkapcsolati stratégia mentén újra kell fogalmazni, melyek azok a kritériumok, célok melyekre alapozva építkezni kell. Figyelembe kell venni a tanszékek, az intézetek tapasztalatait, törekvéseit, már meglévő, működő kapcsolatait. Annak az igényével kell alakítani és ápolni ezeket, hogy az oktatás színvonalára, a forrásokra, a külföldi elfogadottságra, arculatára pozitívan ható kooperációk épüljenek ki. Valósuljon meg a hallgatói és oktatói mobilitás, teljesedjenek ki az együttműködések a kulturális és szakmai értékek megjelenítésében, idehaza és a partnerek országaiban is.
Pályázati konzorciumok, partnerek keresése Aktívabb szerepvállalásra és kezdeményezésre van szükség, hiszen a forrásteremtésről és az egyetem nemzetközi híréről is szó van. Pályázatfigyelő tevékenységet kell folytatni, mely láthatóvá teszi a lehetőségeket, illetve – amennyiben megfelelő szakmai háttér (ötlet, koncepció menedzsment, stb.) – áll rendelkezésre, saját projektek beindításába is bele lehet vágni.
Konferenciák, szakmai fórumok Arra kell törekednünk, hogy szakmai preferenciák mentén aktív tanszéki (szakmai) szerepvállalás alakuljon ki. Ösztönözni kell a tanszékeket, hogy fordítsanak figyelmet a kínálkozó alkalmakra, és kapcsolódjanak be az EU keretei között működő lehetőségekbe.
Nemzetközi kutatási és oktatási projektek A külföldi jelenlét és a fejlődés (fejlesztés) koncepciójának alakításakor figyelmet kell fordítani azokra a talán még új és szokatlan lehetőségekre is, mint amilyenek a közös kutatási projektek, vagy nemzetközi képzési modellek kialakítása más oktatási és tudományos intézményekkel, vagy piac orientált cégekkel.
5. Keretrendszer 5.1 HR A MOME létét, jövőjét meghatározó, kulcsfontosságú faktor a humán erőforrások kezelése. Számomra nem kérdéses, hogy az oktatói kar az egyetem legfőbb tőkéje. Számukra és a szakapparátus számára kell olyan átlátható, tervezhető életpálya modellt kialakítani, mely nem csupán egy munkahelyet jelenít meg, hanem hivatásként értelmezhető és élhető meg, melyhez megfelelő egzisztenciális és szakmai feltételek kapcsolódnak.
Természetesen mindenki gondolhatja azt, hogy mindez a fenntartó első számú kötelessége. Így igaz, és remélhető, hogy lesz olyan időszak, amikor a mindenkori kormányzat képes lesz ezirányú lépéseket tenni. A szaktárca által a MOME-nak adományozott kiválósági cím, mely 2013. és 2017. között biztosít többlet forrásokat, sok tekintetben jelenthet segítséget, lehetőségeket ad az egyetem vezetésének ebben a kérdéskörben is. Azonban ezzel még nem oldódik meg a helyzet, mi több a kiválósági porogram katalizátorként is értelmezendő, hogy próbáljunk meg mi is, az egyetem körein belül minden lehetőséget kihasználni, megragadni, hogy közelebb kerüljünk az áhított állapothoz.
Véleményem szerint ebben a témában is akkor tudunk lépéseket tenni, ha a hagyományos működési modellek mellett újszerű felületeket hozunk létre. Itt ismét a KIT programhoz szeretnék visszanyúlni, hiszen annak koncepciója lehetővé teszi, hogy az egyetemhez és az oktatáshoz kötődő kutatók, alkotók, művészek és tervezők a hagyományos oktatási tevékenység mellett a programban résztvevő hallgatói csoportok mellett instruktorként, kreatív producerként vállaljanak szerepet, mely számukra szakmai és alkotói szempontból is kielégítő.
Az így kialakított együttműködési forma nem csupán a hallgatók, de az oktatók számára is egyedülálló, korábban elképzelhetetlen színvonalú életpálya modelleket kínálhat. A legtehetségesebb alkotók olyan környezetben dolgozhatnak, ahol az oktatói és az alkotómunka egymást erősítik. Ami korábban csak a tudományos életben szerepet vállaló professzorok sajátja volt, hogy akadémiai szerepvállalásuk és kutatómunkájuk szervesen egymásba fonódott, létrejöhet a művészeti felsőoktatásban is. Így az egyetemi oktatói státuszba kerülés vonzóvá válhat a szakma élvonalát képviselő alkotók, tervezők, rendezők számára is, hiszen szakterületük legadekvátabb kérdéseivel foglalkozhatnak, méghozzá nemzetközi kontextusban és színvonalon.
5.1.1. Menedzsmentrendszer Megítélésem szerint az oktatók tehermentesítése a menedzselési feladatoktól szintén kulcsfontosságú kérdés, és nem csupán a humán erőforrások szempontjából, hanem az egyetemen végzendő munka minőségét tekintve is. Ez azért is fontos, mert hangsúlyt kell fektessünk a változó körülményekből fakadó, a klasszikus felsőoktatási tevékenységeket kiegészítő, azokkal párhuzamosan futtatandó, a szokványostól eltérő feladatok ellátására. Mindez párosul a minőségbiztosítás hagyományos és újszerű metódusaival, az ebből fakadó elvárásrendszerek kiszolgálásával, melyeket nem lehet már az oktatókra hárítani.
Ebben a témakörben az alábbi gondolatok mentén lehet megfogalmazni egy új szemléletű HR koncepció körvonalait, melynek célja megfelelő felkészültségű, menedzselésre alkalmas munkatársak alkalmazása. Így kialakítandó a mendezsment 3 szintje: egyetemi, intézeti, tanszéki menedzserek, akiknek tevékenységi köre az alábbiak szerint írható le.
A menedzserek irányultság/tevékenységek szerinti megkülönböztetése: •
oktatási menedzserek a TIOK kötelékében„
•
gazdasági menedzserek, az egyetem gazdasági hivatalában és az egyetem vállalkozásaiban;
•
PR és kommunikációs menedzserek az NKI kötelékében;
•
tartalmak és szakmai kapcsolatok menedzserei, intézeti tanszéki szinteken;
•
pályázati menedzsment;
•
technológia menedzserek.
A felsorolt tevékenységek egy része már jelen van a MOME működésében, viszont vannak olyanok is, amelyek még hiányoznak. Ezek közül néhánynak szeretném részletesebben is megvilágítani a szerepkörét.
Az egyetemi szintű pályázati menedzsment szerepe, jelentősége Ezzel a felülettel már régóta adósa vagyunk a működésnek, hogy a hazai és az EU-s pályázatokon nagyobb eséllyel tudjunk támogatásokat szerezni. Sok esetben az oktatási egységek kapcsolati tőkével, értékes tartalmi koncepcióval is rendelkeznek egy-egy pályázati témával kapcsolatban, de a pályázatíráshoz, a pályázati anyag menedzseléséhez, esetleges lobbizáshoz már nincsen meg az erőforrás és a szakértelem. Ezt a hiátust meg kell szüntetni, hiszen az elkövetkező időszakban sem függetleníthetjük magunkat azoktól a pénzforrásoktól, amelyek az oktatásba kanalizálhatóak.
Tanszékekhez, szakmai területekhez kötődő tartalom menedzserek tevékenységi területei: •
tartalom és IP kezelése (marketing, social media, szakmai partnerek, nagyközönség)
•
szakmai események szervezése, bonyolítása, azok kommunikációjának kezelése,
előkészítése •
pályázati tevékenység
•
oktatáshoz kapcsolódó események (workshopok, speciális programok), és az abból kipörgethető tartalmak menedzselése
Technikai menedzserek •
IT szakemberek, egyes szakmai területek szakértői, nyelvismerettel és folyamatos továbbképzési motivációval
•
az egyetem KIT programjában megvalósuló infrastruktúra kezelése,
•
a piaci kompatibilitást is beleértve
•
intézeti, tanszéki infrastruktúra kezelése, karbantartása, fejlesztése
•
szakértői az adott technológiai területnek, és eből fakadóan az oktatás ezirányú
•
szegmensében a hallgatókkal is közvetlen felületeken kell érintkezniük.
A menedzserek rendszerének kiépítése forrásigénnyel is párosul, de most abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy a Kiválósági program ebben segítségünkre lehet. Elképzelésem az, hogy az ott elérhető források egy részét erre fordítsuk, hiszen ez egy befektetés, aminek megtérülése számos területen, különböző szinteken jócskán megtérül majd.
5.2. Gazdálkodás, Igazgatás, ügyvitel A gazdálkodást érintő kérdések, elképzelések általában kevés mozgásteret hagynak egy olyan központi kölstégvezetési intézmény számára, mint amilyen a MOME is. Szabályozók, rendeletek mentén kell működni, és az is általános jelenség, hogy ezeket a körülményeket sem a hosszú távú átláthatóság, a tervezhetőség jellemzi. Gyakoriak a változások, egyik évről a másikra kell egy-egy, a rendszert alapjaiban érintő változást implementálni.
Évek óta vajúdik az egyetem a saját vállalkozás indításának a lehetőségén. Ebben a témakörben sincs már mire tovább várni, lépni kell és ki kel használni azokat a lehetőségeket, melyel ebből a tevékenységből fakadnak. Erre a konkrét témára, de a gazdálkodás egész területére is érvényes, hogy kapacitáshiánnyal küzködik, nincs megfelelő létszámú, felkészült szakember a házban. Ezen is változtatni kell, és itt is a Kiválósági program lehet segítségünkre.
Ugyanakkor szükséges, hogy bizonyos folyamatok a mostani helyzetet felülírva változzanak, ahogyan arról az egyetem belső kommunikációját taglaló fejezetben már szóltam. Az ott megfogalmazottakat egészíteném ki az alábbi gondolatokkal, melyek az ügyvitel hatékonyságát, tempóját érintik.
Szükségesnek vélem, hogy egyszerűsítsük, átláthatóbbá tegyük az ügyvitel folyamatait a napi gyakorlatban. Lehetőség szerint törekedjünk az egyablakos rendszer kialakítására, legyen egyértelmű egy-egy folyamatban a Gazdasági hivatal és a Kancellária szerepe, kompetenciája.
Költségvetési kérdésekben nagyon nehéz a jelenkori gazdasági viszonyokban tervezhetőségről beszélni, de szeretném, ha az egyetem belső gazdálkodása mindenki számára átlátható, ismert mutatók mentén kerülne kialakításra. Gondolok itt az intézeteket, szervezeti egységeket illető éves keretek meghatározására, és azok felhasználhatóságának nagyobb autonómitást megengedő kezelésére.
Nagyon régóta vár megvalósulásra az az információs rendszer (VIR), mely napi szinten képes adatokat szolgáltatni az egyetem különböző szintű, arra jogosult szervezeti egységei és a gazdasági hivatal adatbázisai között. Nem odázható tovább ennek a rendszernek a működtetése, ami mellett törekednünk kell az ügyvitel digitális átállításának kiteljesítésére is.
5.3 Forrásbevonás Többfajta aspektusban felmerült már a forrásbevonás szükségszerűsége, illetve lehetősége a rektori program korábbi fejezeteiben is. Nem is szükséges az ezzel megfogalmazottakat ismételgetni, itt csak egy rövid összefoglalás keretében szeretném a körvonalazni ez irányú elképzelésem alapvetéseit.
Forrásra a nemzetközi és hazai pályázati lehetőségek mellett az alábbi tevékenységek mentén számíthatunk.
Forrásbevonás kihasználva az oktatási piac lehetőségeit: •
nemzetközi, költségtérítéses MA programok;
•
fizetős post master képzések, szakirányú továbbképzések;
•
speciális tartalmak oktatása hazai és nemzetközi keretek között, EU-s támogatásokat is bevonva;
•
céges oktatás, ismeretterjesztés.
Forrásbevonás a KIT tevékenységei mentén: •
K+F+I tevékenység;
•
szakértői szerepkör;
•
spin-off aktivitás;
•
IP termékek piacosítása;
•
tartalomszolgáltatás (fejlesztés és gyártás).
Klasszikus fund-raising: •
MOME Alapítvány aktivitásának erősítésével;
•
szponzorációs programok;
•
alumni fundraising hosszabb távon.
Ezen a területek között szerepel az együttműködés a versenyszféra szereplőivel, bizonyos esetben a közvetlen piaci szerepvállalás, többek között az egyetem saját válalkozásain keresztül. Mindezek kapcsán fontos kijelenteni, hogy az egyetem nem for-profit szervezet, célunk nem a vállalkozás maga.
Ha ezzel kapcsolatban kéne alapvetést megfogalmazni, arra kell törekednünk, hogy az egyetem segítse a kreatív ipar fiatal, diplomázott tehetségeit vállalkozások, start-up kötelékek létrehozásában. Ne mi üljünk rá a piacra mint egy giga szervezet, hanem segítsünk piacot vállalkozási kultúrát teremteni azzal, hogy az erre alkalmas tehetségek kritikus tömegét képezzük! Ezért is tartom az inkubáció szerepét annyira fontosnak. Évek múltán, ha ez a tevékenység tényleg megszilárdul és eredményeket lesz képes felmutatni, arra is számíthatunk, hogy a fund-raising klasszikus ága, mely az alumnisok támogatására épít, a MOME esetében is reális forrásbevonó potenciállal bír majd.
6. Summa A 21. században megjelent a Kreatív Ipar primer, közvetlen integrációja a gazdaság összefüggésrendszerében is. A design, a termék és a tartalominnováció kulcsfontosságú az újmédia és a digitális forradalom által vezérelt technológiai fejlődésben, ezáltal GDP növelő gazdasági tényezőként tekinthetünk rá Magyarországon is!
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szerepe és jelentősége a klasszikus értelemben vett művészeti felsőoktatás jelenkori megfogalmazása és legmagasabb szintű gyakorlása mellett, a társadalmi felelősségvállalás és a kulturális értékek közvetítése mentén határozható meg. Ez utóbbi a legtágabb értelemben, a vizuális- és tárgykultúra, a média művészetek, az építészet, általában az életminőségünket, környezetünk minden aspektusát érintő értékek generálása és láthatóvá tétele.
A MOME is szeretné azon jelenkori intézmények – a 21. századi egyetemei közé – sorolni magát, amelyek képesek hatással lenni tágabb és szűkebb környezetük jelenére, a jövő alakítására, formálására. Az ehhez szükséges tevékenységek, új felületek nyitása a társadalom és annak kulturális, tudományos, gazdasági felépítményei felé, a tudományos és művészeti tevékenységek konvergenciája mentén széles horizonton mozog.
Mindezek mellett legfontosabb küldetésünk korukat értő, a lehetőségeket felismerő és alkalmazó, környezetükért felelősséget vállaló, proaktív és gondolkodásformáló fiatal értelmiségiek pályára bocsájtása. Ők nem csupán potenciális munkavállalók, hanem munka- és munkahelyteremtők, akik képesek jelenkori dimenziókban a technológia (régi és új, digitális és analóg, kézi és robotizált), a gazdasági szféra és a művészetek határterületein mozogva értéket teremteni, utat nyitni, jelenidejűséget generálni, környezetüket formálni.
Fülöp József Budapest, 2013. december 15.
7. Szakmai Önéletrajz Tanulmányok, végzettség •
2002 - 05: MOME Doktori Iskola – DLA, Művészeti doktor
•
1991- 93: MIF Vizuális Kommunikáció Tanszék – Egyetemi diploma
•
1987 - 91: MIF Tervezőképző Intézet – Főiskolai diploma
•
1984 - 86: Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola
Tudományos fokozatok, megszerzésük időpontja •
Habilitáció, 2011
•
DLA, 2007
Munkahelyek, beosztások •
2011-től: MOME, Média Intézet igazgatója
•
2010-től: MOME Animáció tanszék vezetője
•
2008 -tól: MOME, Média Intézet – egyetemi docens
•
2007 - 2008: MOME, Rektori megbízott
•
2006 – 2007: MOME, Nemzetközi és Kommunikációs igazgató
•
2005 -től: MOME Animációs képzésének vezetője
•
2003-2008: MIE Vizuális Kommunikáció Tanszék – egyetemi adjunktus.
•
2001-2003: MIE Vizuális Kommunikáció Tanszék – egyetemi tanársegéd
•
2000-2001: MIE Vizuális Kommunikáció Tanszék – óraadó tanár
•
1993 - 2001: Puck műhely
Díjak, ösztöndíjak •
Állami Eötvös Ösztöndíj (2004)
•
NKA Média pályázat nyertese – “Agytangó” digitális képregény www.hirny.hu (2003)
•
Aranyceruza díj – I. Helyezés az AXELERO on-line animációs pályázatán (2001)
•
Varga Stúdió forgatókönyv pályázat – I. és II. helyezés (2001)
•
World Animation Celebration forgatókönyv pályázat – IV. helyezés, Nickelodeon különdíj (1997)
•
John Halas ösztöndíja (1991)
•
Rubik Alapítvány ösztöndíja (1990)
Referenciák
Animációs filmek •
Gyermekdalok – gyártó: Stúdió Baestarts (2008)
•
Marhalekvár – Interaktív animáció (2007)
•
Mondókák – gyártó: Stúdió Baestarts (2006)
•
Herr Hirnyʼs History I. rész – gyártó: Varga Stúdió (2002)
•
Jolán és Kukika – webanimáció (2001)
•
Z+ filmek - megrendelő: Z+Tv csatorna (1998)
•
Trip - diplomafilm (1991)
Animációs reklámfilmek •
“Kitekat – Mókus” (2009)
•
“T-Mobil – Xmas Rénszarvasok sorozat“ (2008)
•
“Kitekat – Safari Tag” (2008)
•
“Kitekat – James Bond” (2007)
•
(M)érték TV-Spot / Magyar Fotóművészek Szövetsége (2006)
•
LUMÚ TV-Spot / Ludwig Múzeum (2005)
•
Olimpikonok mesélnek TV-Spot / MagyarRádió (2004)
•
“Hadarz” EstMédia kampányfilm (2004)
•
Telebingó kampányfilmek (1995)
•
Plusssz Sport I-II. / Pharmavit (1994)
•
VW Haszonjárművek (1994)
•
Reach fogkefe / Johnson&Johnson (1993)
•
Fauch tűzgyújtó / Johnson&Johnson (1992)
Televíziós arculatok, főcímek •
Minimax TV – on-screen arculat frissítés (2013)
•
Minimax TV – vállalati és on-screen arculat (2004-2006)
•
Hír TV vállalati és on-screen arculat (2002)
•
Édes vágyak / Viasat (2000)
•
Nyári borzongás / MTV (1998)
•
X-generáció / MTV (1998)
•
Szieszta / MTV (1998)
•
Álompolgár / MTV (1997)
•
Aktuális / MTV (1997)
•
Magyarok Cselekedetei / MTV (1996)
•
K.É.K. délelőtti magazin / MTV (1994)
•
Március 15.-ei videólobogók / MTV (1992)
•
Napközi / MTV (1992)
•
II. János Pál Pápa Magyarországon / MTV (1991)
•
a Reggel / MTV (1991)
Kiállítások •
„H-Strip”, Feketefül kiállítás KKLB galéria, Beromünster, Svájc (2012)
•
„Feketefül in Africa”, Fumetto Comix Festival, Luzern, Svájc (2005)
•
“Herr Hirny's Bibelgeschichte", Mesch Galerie, Luzern, Svájc (2003)
•
“Hybrid” – Feketefül kiállítás, Meile Galéria, Luzern, Svájc (2003)
•
“Fumetto Kirakat Kiállítás” ÖKK Biztosíó, Luzern, Svájc (2003)
•
“Anifest1”, Budapest, Millenáris (2003)
•
“Összművészeti fesztivál”, Budapest, Millenáris (2003)
•
“Herr Hirny” – Fumetto Comix Festival, Luzern, Svájc (2002)
•
Haar-Baar, Illusztrációs kiállítás, Luzern, Svájc (2002)
•
Ilusztrációs workshop, Harrare-i Nemzeti Galéria, Zimbabwe (2000)
Grafikai tervezés •
ASF arculat (2008)
•
Casa Magica – vállalati arculat (2005)
•
Stúdió Baestarts – vállalati arculat (2004)
•
Saint Stúdió – vállalati arculat (2002)
•
Varga Stúdió – vállalati arculat (1994-2000, 2002)
•
MTV promohirdetések – RTV Részletes (1998-99)
•
Ally McBeal kampány / MTV (1998)
•
„Életrevaló Plusssz” kampány / Pharmavit (1995)
Illusztrációk •
Boom
•
B.O.S.S.
•
du
•
Kafeneió
•
Konyhaművészet
•
Playboy
•
Readerʼs Digest
Publikációk •
„Ez az a forma” – Merre megyünk, 130 éves a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME, 2011)
•
„A tér múlékonysága” – Reklámvonal (2008)
•
„Szellem a monitorból” – Filmvilág (2005/8.)
•
„Műfajhatárok és interaktivitás” – Vizuális üzenetek tervezése, alkalmazása II. (A MIE és az MTA Szociológiai Kutatóintézet kiadványa, 2004)
•
„Minden Animáció?” – Pesti Est „Kiskakas” különszám (2002)
Oktatási és szakmai tevékenység •
Animáció MA, mesterképzés akkreditációja – szak létesítése és indítása (2009 2010)
•
Animáció BA, alapképzés akkreditációja – szak létesítése és indítása (2006 2007)
•
MOME Animáció képzésének vezetése 2005-től
Nemzetközi oktatási programok szervezése, és irányítása •
Animation Sans Frontiéres – The European Animation Production Workshop (2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013) Együttműködő partnerek: Gobelins (Párizs, Franciaország), Filmakademie Baden-Württemberg (Ludwigsburg, Németország), The Animation Workshop (Viborg, Dánia)
•
Essemble – The Digial Filmmaking (2011, 2012, 2013) Együttműködő partnerek: Universade Lusofóna (Lisszabon, Portugálai), IFS Internationale Filmschule (Köln, Németország), Sint Lukas Academie (Brüsszel, Belgium)
•
Transform@Lab (2011, 2012, 2013) Együttműködő partnerek: University of South Wales (Cardiff, UK), Gobelins (Párizs, Franciaország),
•
A4C – Adaptation for Cinema (2012, 2013) Együttműködő partnerek: Scuola Holden (Torino, Italy), London Film School (London, UK)
•
Eucroma – The European Crossmedia Academy (2013) Együttműködő partnerek: The National Film School of Denmark (Koppenhága, Dánia), The Animation Workshop (Viborg, Dánia), University of Malta Cologne Game Lab (Köln, Németország), University of Abertay Dundee (Írország)
Előadások vendégoktatóként külföldi egyetemeken •
TAMK, Tampere Technology University, Tampere, Finnország (2013)
•
KASK, Gent, Belgium (2010)
•
Ljubljanai Egyetem (2009)
•
HSLU, Luzern, Svájc (2004, 2008)
•
Escola Superior de Artes e Design, Caldas da Rainha, Portugália (2007)
Projektek az animációs képzés keretében •
Magyar Cartoon Forum vizuális arculatának fejlesztése – kreatív producer (Sopron, 2010)
•
Magyar Cartoon Forum – MOME Animáció projektek (Sunshine News, Patrick&Theo) menedzselése (Sopron, 2010)
•
Versfilmek – Animációs rövidfilmek kortárs alkotók művei alapján – témavezető, kreatív producer (2008, 2010)
•
Animation Generation – Animációs rövidfilmek a Cartoon Network számára – témavezető, kreatív producer (2004, 2005, 2006)
•
KAFF fesztiválszpotok – kreatív producer (2007, 2009)
Előadások külföldi konferenciákon, szakmai eseményeken •
MOME Animáció bemutatása – Go East filmfesztivál, Wiesbaden(2013)
•
MOME Animáció bemutatása – International Animation Filmdays, Lille (2013)
•
MOME Animáció előadás, retrospektív vetítés – 20 ITFS – Stuttgart,
th
Nemzetköti Animációs Felfisztivál (2012) •
MOME Animáció bemutatása – Animʼest filmfesztivál, Bukarest (2010)
•
Meghívott előadó az FMX konferenciákon, Stuttgart (2007, 2008, 2009, 2010)
•
MOME Animáció bemutatása – Anima animációs filmfesztivál, Brüsszel (2010)
•
MOMEntumok, a Magyar Animáció Napja – Bukarest (2009)
•
MOME Animáció bemutatása - Animateka animációs filmfesztivál, Ljubljana (2009)
•
MOME Animáció bemutatása – Fantoche animációs filmfesztivál, Baden, Svájc (2009)
•
MOME Animáció bemutatása – Early Melons diákfilmfesztivál, Pozsony (2009)
•
Animated Exeter – meghívott előadó, Exeter, Anglia (2007)
•
EmergandSee fesztivál – meghívott előadó, Berlin (2007)
•
Europrix Festival, EADIM Conference – meghívott előadó, Bécs (2006)Tagság szakmai szervezetekben, alkotói csoportokban
•
2004 -től: EADIM (European Academy of Digital Media)
•
2004 -től: Filmművész Szövetség, Animációs Szakosztály – Vezetőségi tag
•
1997 -től: FeketeFül (alkotói együttműködés Fekete Gábor képzőművésszel)
•
1996 -től: MAOE tagság
Zsűritagság animációs, multimédia- és filmfesztiválokon •
EYA (European Young Awards) Grand Jury – Graz (2012, 2013)
•
APPRA Magyar! Zsűri – Budapest (2013)
•
FESA – Festival of European Student Animation – Belgrad (2012)
•
Europrix Multimedia Award – Bécs, Graz, Salzburg (2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010)
•
Gyermekfilmfesztivál – Budapest (2009)
•
Fest Anca – Animációs filmfesztivál, Zsolna, Szlovákia (2008)
•
Anifest – Animációs filmfesztivál, Trebon, Csehország (2008)
•
KAFF 2005 – Kecskemét
Részvétel külföldi konferenciákon, továbbképzéseken, tanulmányutakon th
•
TAMK Art, Music and Media 6 International Week, Tampere (2013)
•
Cartoon Cine – München (2012)
•
Aalto University – Helsinki (2010)
•
Cartoon Masters – Warsó (2004), Potsdam (2006, 2007), München (2010, 2011)
•
Cartoon Forum – Girona (2007), Sopron (2010)
•
B-Network Conference – Willem De Kooning Academy, Rotterdam (2009)
•
Training for Trainers – Európai animációs iskolák fóruma (2006, 2007, 2009, 2011, 2012, 2013), előadó: 2011, 2013
•
FMX International Conference on Animation, Effects, Games and Digital Media – Stuttgart (2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012)
•
GEECT – Nemzetközi animációs konferencia, Lisszabon (2009)
•
ELIA Conference – Luzern, Svájc (2004)
Szakmai események - filmklubok, kiállítások, fesztiválok szervezése •
Kiskakas Nemzetközi Animációs Filmnapok (Puskin mozi: 2002, Toldi mozi: 2003, Kino mozi: 2010, 2011, Toldi mozi: 2012, 2013)
•
MOME MOZGÓ – Animációs diplomafilmek bemutatója – Örökmozgó filmmúzeum (2008, 2009, 2010)
•
Magyar Cartoon Forum – magyar szervezőbizottság tagja (Sopron, 2010)
•
FMX/08 13th International Conference on Animation, Effects, Games and Digital Media – Focus on Hungary program kurátora, a tanácsadó testület tagja (Stuttgart, 2008)
•
Europrix Road Show – Kurátor, szervező (KIBU, 2008)
•
Next Level – Újmédia konferencia (Ponton Galéria, 2006)
•
Europrix Top Talent Award kiállítások – Kurátor, szervező (Ponton Galéria: 2004, 2006, Lengyel Kulturális Intézet galériája: 2005)
•
Budapest Animációs Filmklub – Művészeti vezető (Millenáris Fogadó, 2004 2006)
•
Varga Filmklub – Felkért előadó (2001-2003)