Duna vértes köze regionális hulladékgazdálkodási program megvalósíthatósági tanulmány by Gesztes.hu

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

KEOP-2009-1.1.1

2011. április 30. Végleges RMT

A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

TARTALOMJEGYZÉK 1

Összefoglaló ...................................................................................................................... 4 1.1 A megoldandó probléma rövid leírása ............................................................................. 4 1.2 A változatelemzés főbb következtetései .......................................................................... 5 1.3 Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása ....................... 7 1.4 A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása ............................................ 10 1.5 A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve...................................... 12 1.6 Az EMT és a végleges RMT közötti eltérések jegyzéke ................................................ 12 1.6.1 Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése ............................ 13 1.6.2 A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata ................................ 13

Háttér, környezet .............................................................................................................. 19 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása ............................................................................... 19 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása ................................................................ 19 2.1.2 A terület természeti környezete ....................................................................... 22 2.1.3 Jellemző településszerkezet............................................................................ 29 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása ................................................................ 31 2.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők....................................................... 31 2.2.2 Gazdasági jellemzők ....................................................................................... 34

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ............................................................... 43 3.1 Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása.............................................................................................................. 43 3.1.1 A keletkező hulladék jelenlegi helyzete ........................................................... 43 3.1.2 A keletkező hulladék előrejelzése ................................................................... 52 3.1.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete ....................................................... 56 3.1.4 A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése ................................ 101 3.1.5 Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése ............................................. 105 3.1.6 A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése ................................................................................ 106 3.2 A probléma meghatározása......................................................................................... 108 3.3 Célkitűzések ................................................................................................................ 113 3.3.1 A célkitűzések meghatározása ...................................................................... 113 3.3.2 Indikátorok .................................................................................................... 121

Változatelemzés ............................................................................................................. 122 4.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében .................................................... 122 4.1.1 Előzmények .................................................................................................. 122

A kiválasztott változat részletes ismertetése .................................................................. 194 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése .................................................. 194 5.1.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése.................................... 194 5.2 Intézményi elemzés ..................................................................................................... 218 5.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései ................................................................. 219 5.2.2 Üzemeltetési koncepció ................................................................................ 221 5.2.3 ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során 226 5.2.4 Kockázatkezelési stratégia az üzemeltetés időszakára vonatkozóan ............ 226 5.3 A projekt hatásai .......................................................................................................... 228

5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4

A projekt jelentős hatásai .............................................................................. 228 A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre .................................................... 229 A projekt esélyegyenlőségi hatásai ............................................................... 230 A területiség elvének való megfelelés ........................................................... 232

A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése.................. 235 6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései ...................................................... 235 6.1.1 A költség-haszon elemzés általános módszertani alapvetései ...................... 235 6.1.2 A költség-haszon elemzésnél alkalmazott modell.......................................... 239 6.2 Pénzügyi elemzés ....................................................................................................... 243 6.2.1 Pénzügyi költségek becslése ........................................................................ 243 6.2.2 Pénzügyi bevételek becslése ........................................................................ 289 6.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ......................................................... 311 6.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása ........................................ 318 6.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ............................................................. 323 6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés ....................................................................... 328 6.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése .............................................. 328 6.3.2 A projekt hasznainak becslése ...................................................................... 332 6.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók ............................................................... 339 6.4 Érzékenység és kockázatelemzés ............................................................................... 342 6.4.1 Érzékenységvizsgálat ................................................................................... 342 6.4.2 Kockázatelemzés ........................................................................................ 344

A projekt lebonyolítás részletei ....................................................................................... 348 7.1 A projekt irányítási struktúrája ..................................................................................... 348 7.1.1 A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során .............................. 348 7.1.2 A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során ........................... 349 7.1.2.1. A pályázó szervezet ........................................................................... 349 7.1.2.2. Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok.......................... 350 7.1.3. A projektmenedzsment szervezet bemutatása .............................................. 351 7.2. Megvalósíthatóság ...................................................................................................... 360 7.2.1.Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján .......................................................................................................... 360 7.2.2. Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján ............................. 361 7.2.3. Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás időszakára) ................................................................................................... 362 7.3. Megvalósításhoz kapcsolódó lebonyolítási tervek ....................................................... 364 7.3.1. Lebonyolítási ütemterv .................................................................................. 364 7.3.2. Kommunikációs terv ...................................................................................... 366 7.3.3. Közbeszerzési/beszerzési terv ...................................................................... 369 7.3.4. Kifizetési ütemterv ......................................................................................... 371

Rövidítések .................................................................................................................... 373

A tanulmány mellékletei ................................................................................................. 374

Összefoglaló

1. táblázat: Főbb adatok A projekt címe: Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: A projektgazda ÁFA visszaigénylési jogosultsága Érintett települések száma (db) Érintett lakosság (ezer fő) A projekt megvalósítás tervezett kezdete (év, hó) A projekt megvalósítás tervezett befejezése (év, hó) Várható teljes beruházási költség (Ft)*

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2800 Tatabánya, Fő tér 6. ÁFA levonásra jogosult 79 419,4 2011.12. 2014.06.** 10 326 236 749

* Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is. ** A pályázatban megvalósuló projektelemek üzembe helyezése: 2014.01.01.; a projekt pénzügyi zárása: 2014.06.25.

1.1 A megoldandó probléma rövid leírása A projektterület 79 településén jelenleg működő hulladékgazdálkodási rendszer legfőbb problémái a következők: 

A szelektív gyűjtés döntően gyűjtőszigetekkel, igen alacsony hatékonysággal működik (a csak gyűjtőszigetekre épülő szelektív gyűjtési rendszerrel elérhető gyűjtési hatékonyságok nem biztosítják a hasznosítási célkitűzések elérését, így a szigeteknél hatékonyabb megoldások alkalmazása szükséges);



A nem lakossági zöld hulladék elkülönített gyűjtése ellenére, kezelésük (komposztálásuk) nem megoldott, jelenleg projektterületen kívüli komposztálóban folyik a zöldhulladékok komposztálása a területen belül nem áll rendelkezésre komposztáló kapacitás);



A közszolgáltatók területén levő lerakók hamarosan betelnek, többségük bezárásra kerül, a lerakó kapacitás csak rövidtávon elegendő;



Sem a szerves hulladék lerakási irányelv, sem a csomagolási irányelv területre eső (lakossági) arányszámai nem teljesíthetők a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerrel;



A hulladék keletkezésének csökkentésében a lakossági szerepvállalás nem elég magas.

1.2 A változatelemzés főbb következtetései Az EMT változatelemzését követően a projekt helyzete jelentősen megváltozott, ezért a köztes RMT-ben készített változatelemzésben, ún. előzetes szűrés során a projektet alapvetően befolyásoló körülményeket vizsgáltunk meg. Az előszűrésben figyelembe vett szempontok az alábbiak voltak: 

Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése



A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata



A lerakó helyének megválasztása



A Támogatói Döntés figyelembe vétele a változatok meghatározásában

A köztes RMT-ben bemutatott változatelemzés legfőbb megállapításának azt tekinthetjük, hogy a projekt keretében mindenképpen szükséges lerakó építése, mivel ezen változatok költsége jelentősen alacsonyabb. A köztes RMT-ben szereplő változatelemzés alapvető célja volt, hogy a projektelőkészítés során a lehető legköltséghatékonyabb változat kerüljön kiválasztásra, a jogi, műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági szempontok figyelembe vétele mellett. A végleges RMT-ben összefoglaltuk a korábbi változatelemzési lépéseket, majd a KÖFI kérésének megfelelően a részletes változatelemzést készítettünk, amelyben az egyes változatok a hulladékgazdálkodási rendszer céljában is eltérőek voltak. A legmegbízhatóbb, legrészletesebb közgazdasági költség-haszon elemzési módszerrel került sor a megvalósítandó változat kiválasztására. Az így kiválasztott változat hulladékgazdálkodási célrendszere határozta meg a projekt célját. A projekt nélküli eset Projekt nélküli esetben mindenekelőtt a jelenlegi gyűjtési és kezelési kapacitások által nyújtott szolgáltatási színvonal fenntartását feltételezzük. A projekt nélküli eset lényege, hogy az EU kötelezettségek nem teljesülnek, a társulás területén kívül történik a hulladék lerakása. A változatok bemutatása A részletes RMT-ben a vizsgált változatok az alábbiak voltak: „A” projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, szelektíven gyűjtött zöldhulladék komposztálása „B” projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, stabilizálása

A Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztési területén a jelenlegi rendszer hiányosságai miatt egy gazdaságos, törvényi kötelezettségeknek megfelelő, korszerű rendszer kialakítása szükséges. A vizsgált projektváltozatok a csomagolási hulladékok gyűjtése és kezelése, valamint a vegyes hulladékok gyűjtési rendszere tekintetében megegyeznek egymással, a különbség a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében van: az egyik esetben a szelektív gyűjtést követő komposztálással, a másik esetben a ve-

gyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított a lerakótól való szerves eltérítés. A projektváltozatok azonos fejlesztési céljai: 

szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, fém , üveg) fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken, hulladékudvarok)



a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (mechanikai válogató, utóválogató), hulladéklerakó kapacitásának bővítése;



a Bicskei mechanikai válogató kiépítése;



vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomás létesítése - kétütemű szállítás)



1 db a projekt teljes területét lefedő szelektív (papír, műanyag, üveg, fém) hulladék gyűjtési körzet, két vegyes hulladék gyűjtési körzet kerül kialakításra

Az „A” projektváltozat egyedi fejlesztési célja: 

szerves hulladék lerakótól való eltérítése komposztáló telepek építésével, házi komposztálás elterjesztésével;



a 3 komposztálóhoz tartozó zöldhulladék gyűjtési körzet kerül kialakításra



megelőzés házi komposztálással és szemléletformálással

A "B" projektváltozat a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében különbözik az "A" változattól: itt a lerakótól való szerves eltérítés a vegyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított. A „B” projektváltozat egyedi fejlesztési célja: 

szerves hulladék lerakótól való eltérítése a vegyes hulladék mechanikai válogatásával előállított finom illetve nehéz frakciók stabilizálásával (valamint kismértékű, a szemléletformálást célzó házikomposztálással);



megelőzés csak szemléletformálással

A közgazdasági költség-haszon elemzés eredménye A változatok összehasonlítására közgazdasági költség-haszon elemzést alkalmaztunk, mert a változatok hatásai jelentősen eltérnek egymástól. Az elemzés során a változatok a közgazdasági teljesítménymutatók alapján vethetők össze. Az alábbi táblázat foglalja össze a egyes változatok közgazdasági elemzésének főbb eredményeit: 2. Táblázat: A változatok értékelése 2009. évi áron, millió Ft

ENPV ERR BCR Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés

"A" változat

"B" változat

Mechanikai válogató változat 13 683 15,88% 3,91 9 678 -6 505

MBH BH változat 12 033 14,98% 2,79 9 216 -3 746

Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás Pótlási költség Maradványérték Teljes közgazdasági költség Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon Energiaforrás megtakarításból származó haszon Üvegházhatás csökkenéséből származó haszon Teljes haszon

"A" változat

"B" változat

Mechanikai válogató változat -897 3 004 582 4 698 2 383 11 790 4 208 18 381

MBH BH változat -897 2 694 559 6 707 2 383 11 862 4 495 18 741

A legkedvezőbb közgazdasági mutatókkal az A-változat rendelkezik, ezért az javasolható megvalósításra.

1.3 Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása A kiválasztott változat („A” projektváltozat) gyűjtési rendszerének fejlesztési céljai: 

szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (új hulladékudvarok, gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken, valamint hulladékudvarok létesítése)



szerves hulladék lerakótól való eltérítése (komposztáló telepek építése, házi komposztálás elterjesztése)



vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomás létesítése - kétütemű szállítás)



a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékkezelő központ kiépítése és hulladéklerakó kapacitásának bővítése



a Bicskei hulladékkezelő központban mechanikai válogató létesítése.

A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ és hulladéklerakó A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: 

Válogatómű (kapacitás: 20 000 t/év) A lakossági és közületi szelektív gyűjtésből származó hulladékot (2016-ban 31 873 tonna, melyből 9000 t zöldhulladék komposztálásra kerül) fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül.



Mechanikai előkezelőmű (kapacitás: 70 000 t/év) A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladék nagyjából felét (2014-ben kb. 62 500 tonna) fogadja. A hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége.



Komposzttelep (kapacitás: 4 000 t/év) Ld. a komposztáló telepek ismertetésénél.



delemmel és műtárgyrendszerrel (csurgalék, - csapadékvíz kezelés, depógáz gyűjtő és kezelő rendszer) kerül kialakításra. 

Kiszolgáló létesítmények A hulladékkezelő központ tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o

Szociális és irodaépület

Parkoló

Gépszín és műhely

Kerékmosó

Gépjárműmosó

Üzemanyagtöltő állomás

Csapadékvíz és tüzivíz tárolók

Meteorológiai állomás

Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer

Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák)

Térburkolatok

Véderdő

Bicskei - mechanikai előkezelő A tervezett bicskei előkezelő kapacitása évi 70000 tonnára tervezett, működése és az évente kezelt hulladék mennyisége megegyezik a tatabányai központban létesülővel. Hulladékátrakó állomás A távoli települések hulladéklerakótól való nagyobb távolsága miatt célszerű átrakó állomás közbeiktatásával szállítani a hulladékot. Az átrakó állomások a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű létesítmények: a mérlegelést követően a hulladékot a gyűjtő jármű rámpán felhaladva egy garatpárba üríti. A garatból a hulladék a szállító préskonténerekbe kerül betömörítésre. A préskonténereket távolsági szállításra alkalmas szállítójárművek juttatják el a kezelő központba. A tervezett átrakó állomás: 

Szentendre (kapacitás: 20 000 t/év).

Komposztáló telepek A szelektív zöldhulladék gyűjtésből származó hulladék komposztálása szemipermeábilis membrántakaróval fedett, aktív levegőztető egységgel ellátott komposztálási rendszerben történik. A tervezett komposztáló telepek (összes kapacitásuk a kötelzettségek teljesítéséhez szükséges 9000t/év): 

Tatabánya (kapacitás: 4 000 t/év) (a Dubnik - völgyi központ részeként),



Törökbálint (kapacitás: 2 500 t/év),



Komárom (kapacitás: 2 500 t/év).

Hulladékgyűjtő udvarok A projekt keretében összesen 10 db a jogszabályoknak megfelelő kialakítású felszereltségű hulladékgyűjtő udvar kerül megépítésre az alábbi településeken:

és



Tatabánya 3db, (ebből 1 a Dubnik - völgyi központ részeként)



Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre 1-1 db.

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerét a szelektív hulladékgyűjtés célkitűzéseinek eléréséhez módosítani, fejleszteni szükséges. A fejlesztés során a meglévő rendszerhez illeszkedő paraméterekkel rendelkező szigetek kerülnek kialakításra. A gyűjtésre kerülő hulladékfrakciók: 

papír,



műanyag,



színes üveg.

A létesítendő gyűjtőszigetek száma: 35 db. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott településeken üveggyűjtő pontok kialakítását tervezzük. 65 db jelenleg 3, vagy 4 frakciósként üzemelő gyűjtősziget üveggyűjtő ponttá alakul át, valamint 40 helyszínen új üveggyűjtő pontok kialakítását is tervezzük. 3. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz

Darab

Kapacitás

Kapacitás mértékegysége

Házi komposztáló edényzet

15 000 db

2000

t/év

Hulladékudvar 

települési  térségi

10 db

Telepítés helyszíne

Egységár (Ft/db)**** 12 000

Tatabánya, Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre

36 800 166

Almásfüzitő, Baj, Bajót, Bicske, Budajenő, Budakalász, Csákvár, Dunabogdány, Halásztelek, Kisbér, Kocs, Lábatlan, Leányfalu, Mány, Mocsa, Naszály, Óbarok, Pilisborsjenő, Piliscsaba, Pilismarót, Pilisszentiván, Pusztavám, Süttő, Szárliget, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szomor, Tinnye, Tök, Törökbálint, Vértessomló, Visegrád

281 933

Tatabánya

468 152 619

10 db db

Gyűjtősziget

75 db

Válogató*

20 000

t/év

153 750 340 Komposztáló*

t/év 1 1 1

2500 4000 2500

(átlagosan) Komárom Tatabánya Törökbálint

Előkezelő (mechanikai, vagy mechanikai előkezelés)*

166 523 035 130 448 501 164 279 485 1 190 953 188 (átlagosan)

70000

t/év

Tatabánya (mechanikai)

1 326 410 005

70000

t/év

Bicske (mechanikai)

1 055 496 372

Létesítmény, eszköz

Darab

Kapacitás

Kapacitás mértékegysége

Telepítés helyszíne

Egységár (Ft/db)****

Átrakó

20000

t/év

Szentendre

209 555 023

730000

Tatabánya

1 364 845 770

Lerakó *,*** Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) **

5500 db

16 582

30 000 000, 19 db

37 000 000, 40 000 000

* A tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni. ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** 2020 utáni szabad kapacitásra eső költség nem elszámolható **** Az egyes beruházások pontos költségét a részletes tervezői költségbecslés tartalmazza

1.4 A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A projekt finanszírozása A kiválasztott változat pénzügyi elemzése bemutatja a projekt pénzügyi pénzáramait, valamint a projekt pénzügyi teljesítménymutatóit támogatás nélkül, amelyek igazolják a projekt támogathatóságát pénzügyi szempontból. Kiszámításra került a projekt finanszírozási hiánya, az EU-támogatás várható összege, valamint a nemzeti hozzájárulás összege. A projekt várható finanszírozása a következő. 4. táblázat: A projekt finanszírozása Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)

7. Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) 8. Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 9. Elszámolható költség (EC) (9.1+9.2) 9.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek 9.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek

9 712 -697 -5 066 3 184 667 1 852

339 255 996 856 419 304

165 089 926 651 387 573

7 860 034 592 80,93% 10 326 236 749 2 388 174 437 7 938 062 312

10. A támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási arány (Rmax) 10.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek

85%

Megnevezés

10.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek 11. Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál) (11.1+11.2) 11.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.1-ben megadott arány) 11.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.2-ben megadott arány)

70%

7 489 393 190 1 932 749 572 5 556 643 619

12. Projekt elszámolható költségére vonatkozó átlagos támogatási arány (DA/EC=11/9) 72,53% 13. Nem elszámolható (13.1+13.2+13.3)

pénzügyi

beruházási

költség

(NEC) 0

13.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek

13.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek 13.3. A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek 14. EU támogatás (=DA*max CRpa)

0 0 6 365 984 212

15. Kedvezményezett hozzájárulása

2 836 843 559

(15.1+15.2+15.3)

15.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (9.1-11.1+13.1) 15.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (9.2-11.2+13.2) 15.3. A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek (13.3) 16. Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség – EU támogatás) (9.+13-14)

455 424 865 2 381 418 694 0 3 960 252 537

* A táblázatban a negatív előjel a projekt és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti. 

bevétel negatív előjele: bevételcsökkenés



üzemeltetési és karbantartási költség negatív előjele: költségmegtakarítást jelent, azaz a projekt esetén alacsonyabbak lesznek a költségek a projekt nélküli esethez képest (ennek oka az, hogy a projekt nélküli esetben a pusztazámori lerakó átvételi ára magasabb mint az „A” változatban szereplő Tatabányai lerakóé.

A közgazdasági költség haszon elemzés eredménye A javasolt változatra vonatkozóan a közgazdasági eredmények az alábbiak:

Javasolt változat

ENPV (Ft) ERR (%) BCR 13 683 002 028 15,88%

3,91

A közgazdasági megtérülési mutatók alapján a kiválasztott változatra vonatkozóan az alábbi következtetések vonhatók le: 

A projekt nettó jelenértéke (ENPV) pozitív: a várható gazdasági hasznok (társadalmi, környezeti) jelenértéke meghaladja a pénzben kifejezett gazdasági költségek jelenértékét.



A gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%).



A haszon–költség arány (BCR) nagyobb, mint 1.

A közgazdasági teljesítménymutatók alapján a projekt megvalósítása a társadalom szempontjából igazolható.

1.5 A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve A megvalósítás részletes Lebonyolítási ütemtervét az RMT 7.3.1. melléklete mutatja be. 5. táblázat: A megvalósítás ütemezése Projektelem*

Elszámolható költség, Ft

Kezdete

Vége

1. Immateriális javak 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése Terület előkészítés, területrendezés

9 739 924 912

2012.02.16.

2014.01.01.

1 400 575 642

megelőző mentő régészet

50 000 000

lőszermentesítés

20 000 000

talajmunka Építési munkák

1 330 575 642 4 425 288 507

2012.02.16.

2014.01.01.

Eszköz beszerzések

3 667 250 762

2012.02.16.

2014.01.01.

gépek

2 629 905 762

2012.02.16

2014.06.25

12 000 000

2011.07.01.

2014.06.25

160 000 000

2012.02.16.

2014.06.25

14 810 000

2012.02.16.

2014.06.25

2012.02.16

2014.06.25

járművek

745 000 000

kisértékű tárgyi eszköz Gyűjtőszigetek

292 345 000 112 345 000

Házi komposztálás

180 000 000

Projektmenedzsment

60 000 000

Általános menedzsment

55 000 000

Könyvvizsgálat

5 000 000

Közbeszerzés Tanulmányok, vizsgálatok Tervezés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság

3. Anyagjellegű ráfordítás

336 311 837

Megelőzés részeként szemléletformálás

336 311 837 10 076 236 749

Összes nettó költség

*a kategóriák tartalma a pályázati útmutató C. fejezetét követi

1.6 Az EMT és a végleges RMT közötti eltérések jegyzéke Az EMT szakasz kidolgozása óta eltelt időszakban több, a projektet alapvetően befolyásoló körülmény változott, ami miatt a tervezési anyagáramok mellett, a célkitűzések és a vizsgált projektváltozatok átdolgozása is szükségessé vált.

Az alábbiakban összefoglalóan kerülnek bemutatásra az EMT illetve a végleges RMT közötti eltérések, melyek az alábbiak: 1.6.1

Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése

A projekt előkészítésének kezdetekor a részvételi szándékát 86 település jelezte. Az azóta eltelt időben az alábbi változások történtek: 

Üröm, Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Dorog és Bajna 2010. december 31-ével kilépett a Társulásból, ezért ezeket a településeket a projektben nem szerepeltetjük.



Egy település, Dömös, jelezte a Társulásba való belépési szándékát, melyet a Társulási Tanács 2010. 12. 02-i ülésén elfogadott. A belépéshez minden tagönkormányzat elfogadó határozata szükséges, ezek meghozatala folyamatban van, de mivel ellentétes tartalmú határozat nem született, a projektben Dömös belépésével számolunk.



Az érintett önkormányzatok döntése értelmében Nagykovácsin és Tatabánya, Dózsakert úton a korábban tervezettel ellentétben nem létesül hulladékudvar.



Dorog kilépésével az oda tervezett komposztáló helyett Komáromban épül 2500 t/év kapacitású létesítmény, a tervezett átrakó pedig, mivel a környező településeken nem található neki megfelelő helyszín, nem kerül helyettesítésre. Ez a projekt működtetésére nem gyakorol jelentős hatást.

A fentiek alapján jelenleg 79 település szerepel a projektben. 1.6.2

A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata

Az EMT-hez képest a hulladék keletkezési előrejelzések nagymértékben változtak. A változások oka részben a projektterület egyes adatainak megváltozása, részben módszertani kérdések változása. Ilyen módszertani jellegű változás volt a pályázati útmutató hulladékösszetételre vonatkozó előírásainak módosulása, az OHT-II tervezési feltételeihez való igazodás. Ennek következében a projekt mennyiségi célkitűzései is változtak a köztes RMT szakaszban. A megváltozott mennyiségi célkitűzéseket az EMT-ben nem vizsgált műszaki megoldások is teljesíthetik, így szükségessé vált a változatelemzés módosítása. A projekt hulladékgazdálkodási célkitűzései arányában nem változtak az EMT szakaszhoz képest, hasonlóan az ott megfogalmazottakhoz elsődlegesen a szerves lerakási és a csomagolóanyag hasznosítási országos célkitűzések teljesítéséhez kell a projektnek arányos hozzájárulást biztosítani. A kezelendő mennyiségek jelentős mértékű csökkenésével a kezelési célkitűzések arányos mértékben csökkennek. A köztes RMT-ben a változatok meghatározása során számos tényezőt vettünk figyelembe. A következőkben ezek bemutatására kerül sor. Az EMT szakasz kidolgozása óta eltelt időszakban több, a projektet alapvetően befolyásoló körülmény változott, ami miatt a tervezési anyagáramok mellett, a vizsgált projektváltozatok átdolgozása is szükségessé vált. A tervezési anyagáramokat az alábbi tényezők változása befolyásolták: Referenciaév változása Az EMT-ben 2006 évi keletkezési és összetétel adatok jelentették az előrejelzés alapját, a

köztes RMT-ben és a végleges RMT-ben 2008 évi adatokat használtunk. Adatforrások körének bővítése Az EMT szakaszban a keletkezési adatok a közszolgáltatói kör adatszolgáltatásán alapultak, a körön kívüli adatforrások egyéb információ hiányában nem kerültek bevonásra. A köztes RMT szakasz során lehetőség nyílott a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) projektterületre vonatkozó adatainak bekérésére (ez az EMT szakaszban még nem állt rendelkezésre), így jelentősen bővült az adatszolgáltatói kör, ami elsősorban a szelektíven gyűjtött intézményi áramok esetében számottevő változást hozott az adatokban. Keletkezési adatok felülvizsgálata A támogatási döntésben szerepelt, hogy az EMT keletkezési adatai a köztes RMT szakaszban felülvizsgálandók. A köztes RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 172 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült. A csökkenésbe kismértékben belejátszott a projektterület csökkenése is. Az összetétel adatok változása Részben az adatszolgáltatói kör bővülésével, részben a közszolgáltatói összetétel eredmények változásának következtében módosult a teljes települési áram összetétele is: elsősorban a szerves hulladék aránya csökkent és a csomagolási hulladékok aránya növekedett az EMT során meghatározott arányokhoz képest. Előrejelzési modell változása Az EMT szakaszban alkalmazott dinamikus növekedési modell (évi 2% növekedés), a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdaság visszaesése következében a képződő települési hulladék mennyisége is csökkenni fog várhatóan 2011-ig, és ezt követően is stagnálás, lassú emelkedés várható. A referenciaév mennyiségi adatainak csökkenése és a dinamikus növekedési modell elvetésének eredményeképpen a projekt által kezelendő hulladékok mennyisége igen jelentősen csökkent az EMT-ben meghatározott értékhez képest: az EMT 2016-ra évi 294 et keletkező hulladékkal számolt, a köztes RMT szerint 2016-ra 184 et hulladék kezelése, a végleges RMT-ben pedig 168 et hulladék kezelése valósul meg a projekt területen. 1.6.2.1 A lerakó helyének megválasztása A lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének, a begyűjtési körzetek számának meghatározásában több változat vizsgálata vált szükségessé. Az alábbiakban összefoglaljuk a lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének megválasztásával kapcsolatos főbb problémákat.

Problémák a lerakó Bicskén történő megvalósításában Az EMT szerint a két hulladékkezelő központ helyszíne Tatabánya és Bicske. Jelenleg támogatási feltétel, hogy a projekt keretében létrejövő létesítmények a Társulás, illetve a Társulás tagönkormányzatainak tulajdonában álló területen épüljenek. Bicske esetén az alkalmas terület a Saubermacher Bicske Kft. tulajdonában van, tőlük a terület megvásárlása lenne szükséges. Bicske jelezte, hogy a szükséges területet nem tudja rendelkezésre bocsátani. A 4.1.3.4. mellékletben csatoltuk Bicske Önkormányzatának és a közszolgáltatónak a levelét a témával kapcsolatban. A terület jelenlegi tulajdonosa építési engedély kérelmet nyújtott be a lerakó saját forrásból történő bővítéséhez, azonban ezt az eljáró hatóság elutasította, így a terület nem alkalmas lerakó kialakítására. Következésképpen Bicskén nincs a hulladéklerakó számára reálisan számításba vehető terület, valamint új területek lakossággal való elfogadtatása jelentősen meghosszabbítaná a projekt előkészítés folyamatát, ami a jelenleg üzemelő lerakók megtelése miatt a lakosságra jelentős többletterhet róna. Problémák a lerakó Tatabányán történő megvalósításában Lehetőségként felmerül, hogy Tatabányán legyen csak lerakó, azonban Tatabánya képviselő testületének döntése értelmében a Társulás egészének a hulladékát a város csak abban az esetben fogadja be, ha annak egy részét más helyszínen előkezelik, csökkentve így a Tatabányára beszállításra, illetve lerakásra kerülő mennyiséget. A hulladék kezelésének ilyen megosztásával csökken a tatabányai lakosságra jutó környezeti terhelés. További kockázati tényezőként lépett fel, hogy felmerült helyi népszavazás kezdeményezése is abban az esetben, ha a teljes hulladékmennyiség Tatabányára kerül. Problémák a lerakó új helyszínen történő megvalósításában Felmerült az a lehetőség is, hogy a lerakásra új helyszínt találjunk. Ebben az esetben a helyszínek részletes vizsgálata és a rendezési terv módosítása szükséges, amely nagyságrendileg 1 évvel elnyújtja a projekt előkészítésének folyamatát. Ez egyben a támogatási szerződés módosítását is igényelné. Mivel a kétéves előkészítési időt a pályázati útmutató tartalmazza, ezért ez a határidő vélhetően csak magas szintű egyeztetésekkel válhatna módosíthatóvá, ebben az esetben magas a kockázat a projektelőkészítési támogatási szerződés megsértésére. Mindezek figyelembevételével időben is megvalósítható megoldásként (mivel sok közszolgáltatási szerződés lejár 2012-ben, ezért addigra az új létesítmények üzembe helyezése szükséges) csak a tatabányai központ lerakóval és a bicskei központ lerakó nélkül jöhet szóba. Mivel a bicskei központban rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú terület nagysága nem elég előkezelő és utóválogató létesítésére, a Tatabányán kezelésre kerülő hulladékmennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentésének érdekében döntöttünk a vegyesen gyűjtött hulladék előkezelése mellett a bicskei központban. 1.6.2.1

A további létesítmények helyének meghatározása

1. a rendszer működéséhez szükséges létesítmények teljes kezelési kapacitásának meghatározása (a kezelésre vonatkozó mennyiségi célkitűzések függvényében); 2. az optimális üzemméret figyelembe vételével a kezelési egységek számának meghatározása és összevetése a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokkal (a fejlesztési igény számba vétele); 3. a projektterület adottságainak figyelembe vételével, a létesítmények területen belüli, körzeti szétosztása; 4. az egyes körzeteken belül a társulás/önkormányzatok fogadókészségének elemzése, a megvalósíthatatlan helyszínek kiszűrése; 5. végleges létesítmény helyszínekhez rendelt gyűjtési körzetek optimalizálása, a szállítási távolságok minimalizálásával; Mindezen elvek figyelembe vételével az alábbi döntések születtek a helyszínek kijelöléséről: 1. A tatabányai központ nem fogadhatja a projektterületen keletkező teljes hulladékáramot, mivel az önkormányzat megítélése szerint, ez a kívánatosnál nagyobb környezeti terhelést okozna a városnak, így a vegyes hulladékok egy részének előkezelése egy másik helyszínen, az előzetesen fogadókészséget mutató Bicskén valósul meg; 2. A jelenleg működő átrakók (Szentendre, Szigetszentmiklós) az eddigi üzemeltetési tapasztalatok és a modellszámítások alapján is megfelelő helyszínen találhatók, új helyszínen átrakó létesítése nem indokolt, így a projekt keretében, tekintettel arra, hogy a szigetszentmiklósi átrakó megfelelő műszaki állapotban van, a szentendrei átrakó átépítése valósul meg; 3. A projekt területén 9 et zöldhulladék elkülönített gyűjtése és komposztálása szükséges a kötelezettségek teljesítéséhez, ehhez 3 komposztálót kell létesíteni. Az észak területek ellátását szolgáló komáromi, a középső és a Dunakanyar körzetét ellátó tatabányai és a délkeleti területek ellátását szolgáló törökbálinti komposztálót; 1.6.2.2 A Támogatói Döntés és a KÖFI által tett észrevételek figyelembe vétele a változatok meghatározásában Az EMT értékelését követően a Támogatói Döntés (a támogatási szerződés mellékleteként) javaslatokat fogalmazott meg, melyek a köztes RMT kidolgozásakor figyelembe lettek véve. A köztes RMT-ben bemutatásra kerülő projektváltozatok műszaki tartalmának pontosítása megtörtént. Az FI észrevételek közül a változatok meghatározásánál vettük figyelembe az alábbi észrevételeket. (Természetesen a többi észrevétel is figyelembe vételre került, azonban azok az érintett pontnál jelentkeznek, nem a műszaki tartalom, illetve a változatok meghatározásánál.) A Támogatói Döntésben foglaltakat a változatelemzésben a következők szerint vettük figyelembe: 1. Javasoljuk, hogy az előkészítési szakasz folyamán vizsgálja felül a létesítmények helyszíneit annak érdekében, hogy műszakilag és logisztikailag esetleg indokoltabb helyszíneket jelöljenek ki. A felülvizsgálat megtörtént: a kezelt anyagáramok csökkenésével összefüggésben a teljes kezelési rendszer átdolgozásra került, csökkent a kezelő létesítmények száma és kapacitása. 2. Kérjük, hogy az RMT-ben mutasson be más típusú változatelemzési módszert is, illetve vizsgálja meg más típusú módszerrel a kidolgozott változatokat. (Valós több

szempontból és több paraméterben – komposztáló kapacitások, házhoz menő szerves gyűjtés stb. – eltérő változatokat mutasson be, mely változatokra számoljon beruházási és üzemeltetési költségeket is.) Ennek a szempontnak a bemutatása a 4.1.3.3. és 4.1.3.4. pontban történt meg. Az EMT-ben a változatelemzés módszertana a többszempontú elemzés volt, a köztes RMT-ben a költség-hatékonyság elemzés, míg a végleges RMT-ben közgazdasági költség-haszon elemzés. 3. Kérjük, hogy az RMT készítése során fordítson különös figyelmet a tervezett lerakókapacitás pontos megadására, ugyanis jelenleg 152 100 tonna többletkapacitás mutatható ki (figyelembe véve a napi takarás miatti 15% többletkapacitást, valamint minderre számolva a 25% nettó tartaléktérfogatot), mely jelen projekt keretében nem elszámolható. Ennek a szempontnak a bemutatása a 4.1.3.3. és 4.1.3.4. pontban történt meg. 4. 40000 t/év komposztáló kapacitást a pályázó 8 db komposztáló telepen kívánja megvalósítani. Ezt a komposztálandó mennyiséget célszerűbb kevesebb számú telepen kezelni, melyet kérünk az RMT-ben figyelembe venni. Ezt a szempontot figyelembe vettük: 3 db komposztáló telepen 9 ezer tonna kerül komposztálásra. 5. Javasoljuk a keletkező hulladékmennyiségre vonatkozó fajlagos értékek RMT-ben történő felülvizsgálatát tekintettel arra, hogy a kimutatott 699 kg/fő/év mennyiség kiugróan magas az országos átlaghoz képest (350-450 kg/fő/év), ami a rendszer túltervezettségére utal. Az előzőekben (4.1.3.3. és 4.1.3.4. pontokban) már figyelembe vettük ezt a véleményt. Az RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 188 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült, (az egy főre jutó hulladékmennyiség 400 kg/fő/év). A KVVM FI-től a köztes RMT-re 2010. májusban érkezett észrevételek közül a változatelemzésre vonatkozó észrevételeket szintén figyelembe vettük a végleges RMT változat elemzésében. A változat elemzést jelentős mértékben befolyásoló észrevételek az alábbiak voltak: 1. Általános észrevétel a vizsgált változatokkal kapcsolatban: az RMT-ben szereplő változatok tulajdonképpen helyszín-kiválasztási alternatívák, nem tekinthetők teljes értékű változatnak. Az előváltozati fejezetben szereplő modellvizsgálatokkal együtt ugyanakkor elfogadhatóak lennének, ha a modellvizsgálati eredmények valóban egyetlen célelérési utat hagynának. Figyelembe véve azonban a célmeghatározással kapcsolatos észrevételeket, ez véleményünk szerint nem áll fenn. Amennyiben az eltérítendő szerves anyag értéke minimum 4 500 tonnával magasabb, pusztán szelektív gyűjtéssel nem oldható meg a jogszabályi előírások teljesítése. A csomagolási hulladékokra vonatkozó 55%-os anyagában történő hasznosítási célkitűzést magasnak találjuk a közszolgáltatási terület vonatkozásában, alacsonyabb célkitűzés a jelenlegi vegyes hulladék kezelési megoldásokra is hat, továbbá érinti a szelektív hulladék begyűjtési megoldásokat is, melyeket változatelemzés keretében kellene vizsgálni. A helyszínekre vonatkozó változatelemzés ennek részeként végezhető el. Az általános észrevételek kapcsán mindenképpen személyes egyeztetés szükséges a projektgazdával. A változatelemzésben új változatok kialakítására került sor a fenti észrevételeket is figyelembe véve.

2. Véleményünk szerint nem szükséges az új helyszínen épülő központot tartalmazó változat vizsgálata, nem megvalósítható változatként el lehet vetni az RMT-ben szereplő indokok alapján. A lerakó új helyszínen való megvalósítását a nem megvalósítható változatként elvetettük. 3. Az ’A’ változattal kapcsolatos műszaki észrevételeket a kiválasztott változat fejezete tartalmazza, melyek közül a relevánsakat javasoljuk minden változatnál figyelembe venni. Pl. kapacitás túltervezés áll fenn a B változatban a mechanikai előkezelők kapcsán: a tatabányai körzet 57 500 tonna hulladékot fog kezelni, 65 000 tonna kapacitás épül, a bicskei körzet 67 000 tonna hulladékot fog kezelni, 75 e tonna kapacitás épül, javasoljuk felülvizsgálni, mert mechanikai előkezelésnél nem tartjuk indokoltnak 10% tartalékkapacitás beépítését. (Megjegyzés: a komposztálónál viszont nincs tartalék kapacitás betervezve.) A projektterület változásával megváltoztak a létesítmények által kezelendő hulladékáramok, Tatabányára 63 000 t, Bicskére 62 250 t hulladék kerül a projekt induló évében. A tervezés során mindkét létesítmény esetében 70 et-ra kértük meg az engedélyt. A 70 ezer tonnával egy 10%-os biztonsági tartalék szerepel az engedélyben, ez az egy év során a létesítményben kezelhető maximális mennyiség. A mechanikai válogatóba nem kerül beépítésre 10% tartalékkapacitás, a rendszer arra alkalmas hogy nagy biztonsággal kezeljen 63 et hulladékot, amint ez a technológiai leírásokból és a gépészeti specifikációkból kiderül.

Háttér, környezet 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása

2.1.1

A terület közigazgatási lehatárolása

A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Programhoz csatlakozó települések Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megye területén helyezkednek el. Regionális felosztást tekintve a Pest megyei települések a Közép-magyarországi régióhoz, a Komárom-Esztergom és a Fejér megyei települések a Közép-dunántúli régióhoz tartoznak. A települések megyék szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: 6. táblázat A települések megyék szerinti megoszlása Közép-magyarországi régió Pest megye Települések száma

Közép-dunántúli régió Komárom-Esztergom megye 37

Fejér megye 10

A rendszerhez csatlakozott települések elhelyezkedését a 2.1.1 melléklet szemlélteti. Közép-dunántúli régió A régióhoz Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye tartozik. A Közép-dunántúli régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója, gazdasági szerepe lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. A fejlődés mozgatóit egyrészt a régió kedvező adottságai, másrészt a gazdasági szerkezet megújulása, új iparágak és technológiák terjedése jelentik. A régió területe földrajzi szempontból változatosnak mondható, hegyvidéki területei az erdőgazdálkodás mellett az idegenforgalomnak is kedveznek, a zömében jó termőképességű sík területeken pedig a mezőgazdasági termelés, elsősorban a szántóföldi gabonatermelés az elterjedt. A tömegtermelésre alkalmas művelt szántóterület nagysága meghaladja az EU átlagot, a területeken a kárpótlási folyamatot követő tulajdonviszony változás következtében főként bérleti viszonyban folyik a termelés. A régió számos idegenforgalmi, kulturális és építészeti értékkel bír, ezek mellett tradicionális borvidékeket, és termál- illetve gyógyfürdőket is találhatunk a térségben, melyek szintén turisztikai vonzerővel bírnak. Közép-magyarországi régió A régióhoz Budapest és Pest megye települései tartoznak. A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A térségben meghatározó szerepet játszik a főváros, ezért a budapesti agglomeráció és a Pest megye külső területei között jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Gazdasági szerkezetét tekintve jellemző a szolgáltató szektor túlsúlya, a regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét ez a szektor termeli. Jelentős még az építőipar is, a mezőgazdasági szektor jelentősége viszont alacsonynak tekinthető, főként az intenzív kertészeti

kultúrák dominálnak. Az ipari szektorok jelentőségét mérlegelve megállapítható, hogy Budapesten a gépipar és a vegyipar jelentős, a Pest megyei területeken pedig a gépipar mellett az élelmiszeripar nagyobb mértékű részesedése figyelhető meg. A régió földrajzi viszonyait tekintve megállapítható, hogy több eltérő tájegységet foglal magába, a Duna mentén, az alföldi és a középhegységi területek találkozásánál fekszik. Idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik a térség, azonban erősen centralizáltnak tekinthető, a látnivalók zöme a fővárosban koncentrálódik. A régió Dunántúli térségében a Dunakanyarnak és a Budapest környéki településeknek jelentős az idegenforgalma. A projektterület településeire vonatkozó alapvető adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 7. táblázat: A projektterület települései Sorszám

Település

Régió

Almásfüzitő

Közép-dunántúli régió

Annavölgy

Közép-dunántúli régió

Baj

Közép-dunántúli régió

Bajót

Közép-dunántúli régió

Biatorbágy

Közép-magyarországi régió

Pest

Budaörsi

Bicske

Közép-dunántúli régió

Fejér

Bicskei

Bodmér

Közép-dunántúli régió

Fejér

Bicskei

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Szentendrei

Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió

Megye KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom

Kistérség Komáromi Dorogi Tatai Esztergomi

Budajenő

Budakalász

10.

Csabdi

Közép-dunántúli régió

Fejér

Bicskei

11.

Csákvár

Közép-dunántúli régió

Fejér

Bicskei

Csobánka

Közép-magyarországi régió

Pest

Szentendrei

12. 13.

Csolnok

Közép-dunántúli régió

14.

Dág

Közép-dunántúli régió

15.

Dömös

Közép-dunántúli régió

16.

Dunaalmás

Közép-dunántúli régió

Dunabogdány

Közép-magyarországi régió

17. 18.

Dunaszentmiklós

Közép-dunántúli régió

19.

Gyermely

Közép-dunántúli régió

20.

Halásztelek

21.

Herceghalom

Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió

22.

Héreg

Közép-dunántúli régió

23.

Kisbér

Közép-dunántúli régió

24.

Kocs

Közép-dunántúli régió

KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom Pest KomáromEsztergom KomáromEsztergom

Dorogi Dorogi Esztergomi Tatai Szentendrei Tatai Tatabányai

Pest

Ráckevei

Pest

Budaörsi

KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom

Tatabányai Kisbéri Tatai

Illetékes KÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE

Lakosságszám 2252 965 2820 1580 11538 11491 213 1690 10216 1195 5238 3134 3391 985 1185 1646 3124 448 1422 8516 1839 1026 5542 2634

Sorszám

Település

Régió

25.

Komárom

Közép-dunántúli régió

26.

Lábatlan

Közép-dunántúli régió

Leányfalu

Közép-magyarországi régió

Pest

Szentendrei Dorogi Bicskei

27.

Megye KomáromEsztergom KomáromEsztergom

28.

Leányvár

Közép-dunántúli régió

KomáromEsztergom

29.

Mány

Közép-dunántúli régió

Fejér

30.

Máriahalom

Közép-dunántúli régió

31.

Mocsa

Közép-dunántúli régió

32.

Mogyorósbánya

Közép-dunántúli régió

Nagykovácsi

Közép-magyarországi régió

33. 34.

Nagysáp

Közép-dunántúli régió

35.

Naszály

Közép-dunántúli régió

36.

Neszmély

Közép-dunántúli régió

37.

Nyergesújfalu

Közép-dunántúli régió

38.

Óbarok

Közép-dunántúli régió

39.

Páty

40.

Perbál

41.

Pilisborosjenő

42.

Piliscsaba

43.

Pilisjászfalu

44.

Pilismarót

Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-dunántúli régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió

KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom Pest KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom

Kistérség Komáromi Esztergomi

Dorogi Komáromi Esztergomi Pilisvörösvári Dorogi Tatai Tatai Esztergomi

Fejér

Bicskei

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

KomáromEsztergom

Esztergomi

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Szentendrei

Pest

Szentendrei

Pest

Szentendrei

45.

Pilisvörösvár

46.

Pilisszántó

47.

Pilisszentiván

48.

Pilisszentkereszt

49.

Pilisszentlászló

50.

Pomáz

51.

Pusztavám

Közép-dunántúli régió

Fejér

Móri

Remeteszőlős

Közép-magyarországi régió

Pest

Szentendrei

Sárisáp

Közép-dunántúli régió

KomáromEsztergom

Dorogi

Solymár

Közép-magyarországi régió

Pest

Pilisvörösvári Esztergomi

52. 53. 54. 55.

Süttő

Közép-dunántúli régió

KomáromEsztergom

56.

Szár

Közép-dunántúli régió

Fejér

Bicskei

Szárliget

Közép-dunántúli régió

KomáromEsztergom

Tatabányai

Szentendre

Közép-magyarországi régió

Pest

Szentendrei

57. 58.

Illetékes KÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE

Lakosságszám 19655 5140 3402 1714 2360 667 2277 866 6201 1560 2347 1388 7631 794 6675 2188 3456 7782 1431 2089 13385 2450 4290 2276 1107 16542 2536 631 2902 10013 2024 1678 2332 25169

Sorszám

Település

59.

Szigethalom

60.

Szigetszentmiklós

61. 62.

Régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió

Megye

Kistérség

Pest

Ráckevei

Pest

Ráckevei Tatabányai Szentendrei

Szomor

Közép-dunántúli régió

KomáromEsztergom

Tahitótfalu

Közép-magyarországi régió

Pest

63.

Tardos

Közép-dunántúli régió

64.

Tarján

Közép-dunántúli régió

65.

Tát

Közép-dunántúli régió

66.

Tatabánya

Közép-dunántúli régió

67.

Telki

68.

Tinnye

69.

Tök

70.

Törökbálint

71.

Újbarok

Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-dunántúli régió

72.

Úny

Közép-dunántúli régió

73.

Várgesztes

Közép-dunántúli régió

74.

Vértesboglár

Közép-dunántúli régió

75.

Vértessomló

Közép-dunántúli régió

76.

Vértestolna

Közép-dunántúli régió

77.

Vértesszőlős

Közép-dunántúli régió

78.

Visegrád

79.

Zsámbék

Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió

KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom

Tatai Tatabányai Esztergomi Tatabányai

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Pilisvörösvári

Pest

Budaörsi

Fejér

Bicskei

KomáromEsztergom KomáromEsztergom Fejér KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom

Dorogi Tatabányai Bicskei Tatabányai Tatai Tatabányai

Pest

Szentendrei

Pest

Pilisvörösvári

Illetékes KÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE ÉDUKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE KDVKÖTEVIFE

Összesen

2.1.2

Lakosságszám 16223 31493 1130 5360 1628 2758 5458 70360 3394 1561 1391 12948 408 728 571 915 1352 546 3039 1835 5238 419 384

A terület természeti környezete

2.1.2.1 Földtani viszonyok A társult települések közigazgatási területén található jellemző talajtípusokat a következő táblázat tartalmazza. 8. táblázat Jellemző talajtípusok a projekt által érintett településeken Talajtípus Pleisztocén korú homok, homokos kavics, kőzetlisztes agyag és agyag Vályog mechanikai összetételű, löszös üledéken képződött barnaföld Vályog mechanikai összetételű, löszös üledéken képződött barna erdőtalaj

Település Almásfüzitő, Mocsa Annavölgy, Bajót,, Csabdi, Csolnok, Dág, Dömös, Gyermely, Héreg, Mány, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagykovácsi, Nagysáp, Páty, Sárisáp, Szomor, Tarján, Telki, Tinnye, Törökbálint, Úny, Vértestolna Baj, Dunaszentmiklós, Leányvár, Óbarok, Piliscsaba, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pomáz, Remeteszőlős, Solymár, Szárliget,

Talajtípus Löszös üledéken képződött barnaföld

Település Biatorbágy, Bicske, Budajenő, Herceghalom, Perbál, Tök, Zsámbék Bodmér, Szár, Újbarok, Vértesboglár

Vályog mechanikai összetételű, löszös üledéken képződött mészlepedékes csernozjom Humuszos homok Löszös üledéken képződött mészlepedékes csernozjom Agyagbemosódásos barna erdőtalaj

Budakalász, Leányfalu, Szentendre, Tahitótfalu Csákvár Csobánka, Kisbér, Pilisborosjenő, Pilisjászfalu, Pusztavám, Tatabánya, Dunaalmás, Lábatlan, Süttő, Tát

Eolikus üledékből álló löszös képződmény, kainozoós agyag Vályog mechanikai összetételű, agyagbemosódásos barna erdőtalaj Réti öntéstalaj Löszös alapkőzeten csernozjom barna erdőtalaj Szemcsés, homokos kavics talaj, 5 m mélységben jelentkezik az agyag Sárgás-szürkés pleisztocén homok, lösz Homokos vályog Vályog, agyagos vályog Homoklisztes agyag, iszapos-agyagos homok Mészkövön képződött redzina Homokos iszap, homokliszt

Dunabogdány, Pilisszentlászló Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós Kocs Komárom Naszály Neszmély, Nyergesújfalu Pilismarót, Visegrád Tardos Várgesztes Vértessomló, Vértesszőlős

2.1.2.2 Vízrajzi sajátosságok Felszíni vizek A projektfejlesztés által érintett területen az időszakos forrásoktól, a kishozamú patakokon át a Duna folyamig a felszíni vízformák minden típusa képviselteti magát. A jelen konstrukcióban megvalósítani kívánt beruházás felszíni vizekre gyakorolt közvetlen hatása nem releváns. A tervezett létesítmények kiválasztott helyszínei sem árvíz, sem belvíz által nem veszélyeztetettek. Felszín alatti vizek A projektterületre általánosan elmondható, hogy a talajvíz a völgytalpakon 2-4 m mélységben, a lejtőkön 4-6 m-ig általában mindenhol elérhető. Kémiai jellegét tekintve többnyire kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, néhol nátriumos (Tatabánya környékén nitrátosodás figyelhető meg). Keménysége, szulfáttartalma területtől függően jelentősen változik. A rétegvízkészletek általában 1 l/s hozamot mutatnak. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében felsoroltak alapján a projekt által érintett területek zöme- a felszín alatti vízbázis érzékenysége alapján – fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területnek számít. A projektterület egy része továbbá felszíni karszton található, mely a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősül. 9. táblázat. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések listája Sorszám 1.

Település Almásfüzitő

Fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek

Érzékeny vízminőség-védelmi területek

Sérülékeny vízbázis védelmi terület érintettsége

Sorszám

Település

Fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek

Érzékeny vízminőség-védelmi területek

Sérülékeny vízbázis védelmi terület érintettsége

Annavölgy

Baj

Bajót

Biatorbágy

Bicske

Bodmér

Budajenő

Budakalász

10.

Csabdi

11.

Csákvár

12.

Csobánka

13.

Csolnok

14.

Dág

15.

Dömös

16.

Dunaalmás

17.

Dunabogdány

18.

Dunaszentmiklós

19.

Gyermely

20.

Halásztelek

21.

Herceghalom

22.

Héreg

23.

Kisbér

24.

Kocs

25.

Komárom

26.

Lábatlan

27.

Leányfalu

28.

Leányvár

29.

Mány

30.

Máriahalom

31.

Mocsa

32.

Mogyorósbánya

33.

Nagykovácsi

34.

Nagysáp

35.

Naszály

36.

Neszmély

37.

Nyergesújfalu

38.

Óbarok

39.

Páty

40.

Perbál

41.

Pilisborosjenő

42.

Piliscsaba

43.

Pilisjászfalu

44.

Pilismarót

45.

Pilisvörösvár

46.

Pilisszántó

47.

Pilisszentiván

48.

Pilisszentkereszt

49.

Pilisszentlászló

50.

Pomáz

51.

Pusztavám

Sorszám

Település

Fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek

Érzékeny vízminőség-védelmi területek

Sérülékeny vízbázis védelmi terület érintettsége

52.

Remeteszőlős

53.

Sárisáp

54.

Solymár

55.

Süttő

56.

Szár

57.

Szárliget

58.

Szentendre

59.

Szigethalom

60.

Szigetszentmiklós

61.

Szomor

62.

Tahitótfalu

63.

Tardos

64.

Tarján

65.

Tát

66.

Tatabánya

67.

Telki

68.

Tinnye

69.

Tök

70.

Törökbálint

71.

Újbarok

72.

Úny

73.

Várgesztes

74.

Vértesboglár

75.

Vértessomló

76.

Vértestolna

77.

Vértesszőlős

78.

Visegrád

79.

Zsámbék

2.1.2.3 Éghajlat A projekt által mérsékleten meleg, mérsékelten hűvös éghajlatú kistájak érintettek. Az évi csapadékösszeg jellemző értéke 550- 650 mm, így a térség mérsékelten száraz-száraz kategóriába sorolható. Ettől eltérő értékek a csapadékosabb (évi 650-800 mm) pilisi, visegrádi tájegységen fordulnak elő, mely inkább nedves éghajlatnak tekinthető. 2.1.2.4 Természetvédelem Védett természeti területek (forrás: dinp.nemzetipark.gov.hu) A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Társulás védett természetvédelmi területek általi érintettsége az alábbiak szerint alakul: 1. Budai Tájvédelmi Körzet (Budaörs, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Remeteszőlős, Solymár, Telki) A Budai Tájvédelmi Körzet a Budapestet nyugatról övező, sok helyen mélyen a városba ékelődő, erdővel borított hegyvonulatokat foglalja magába.

A dolomitgerincek mentén összetalálkozó sziklaerdő – bokorerdő, hűvös és meleg sziklagyep mozaikok különleges hangulatú élőhelyek, a Budai Tájvédelmi Körzet legértékesebb részei, ahol néhány 100 méteren belül, akár 20-30 védett növényfaj, s legalább ennyi védett állatfaj egyszerre megtalálható. A szélsőségeket jól jellemzi, hogy 10 méteren belül találkozhatunk a szárazságtűrő, fénykedvelő homoki nőszirommal (Iris arenaria) és az üde, árnyas erdőkre jellemző hóvirággal (Galanthus nivalis) is. 2.Gerecsei Tájvédelmi Körzet (Dunaszentmiklós, Tardos, Tarján, Tatabánya, Vértesszőlős, Vértestolna) A Gerecse-hegység flórája földtani felépítéséből adódóan szegényebb a szomszédos Pilisénél és a Vértesénél. A hegység leggyakoribb, legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cserestölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a bükkösök. A térség állatvilágából kiemelhető a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága. Előfordulnak még jellemző emlősfajok, mint például a nagy- és mogyorós pele, a vidra, a vadmacska és a borz. 3. Vértesi Tájvédelmi Körzet (Csákvár) Csákvár határában található Csíkvarsai rét vizes élőhelyeinek jellegzetes és igen ritka fészkelői a parti madarak és a guvat-félék, a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda, a nagy póling, a sárszalonka, a pajzsos cankó és a törpe vízicsibe. 4. Duna-Ipoly Nemzeti Park (Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilissczántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád) A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúliközéphegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. A nemzeti park területén sok az erdei énekesés ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Természetvédelmi területek: A Társulás területén a fentiek mellett több Természetvédelmi terület is található, ezek: 

Dunaalmási kőfejtők TT (Dunaalmás)



Vértesszőlősi előember-telep TT (Vértesszőlős)



Szentendrei rózsa termőhelye TT (Szentendre)



Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert TT (Budakalász)

NATURA 2000 területek A közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok, élőhelytípusok védelmét szolgáló NATURA 2000 hálózat területei közül a következő táblázatban szereplők találhatók a projektterületen. A Natura 2000 területeket a 2.1.2.4. melléklet térképe mutatja be. 10. táblázat: NATURA 2000 területek a projektterületen Sorszám

Település

Nemzeti Park Igazgatóság (NPI)

Különleges Különleges Kiemelt jelentőségű madárvédelmi természetmegőrzési természetmegőrzési terüterület megterület megnevezélet megnevezése nevezése se

Almásfüzitő

DINPI

nem érintett

Duna és ártere

Annavölgy

DINPI

nem érintett

Baj

DINPI

Gerecse

nem érintett

Gerecse

Bajót

DINPI

Gerecse

nem érintett

Északi-Gerecse

Biatorbágy

DINPI

nem érintett

Érd–Tétényi-plató

Bicske

DINPI

Gerecse

nem érintett

Dél-Gerecse; Póc-alja

Bodmér

DINPI

Vértes

nem érintett

Vértes

Budajenő

DINPI

nem érintett

Budakalász

DINPI

nem érintett

10.

Csabdi

DINPI

Gerecse

nem érintett

Budai-hegység Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység Dél-Gerecse; KözpontiGerecse

11.

Csákvár

DINPI

12.

Csobánka

DINPI

Vértes;ZámolyiZámolyi-medence medence nem érintett nem érintett

13.

Csolnok

DINPI

nem érintett

Csolnoki-löszgyepek; ÉszakiGerecse

14.

Dág

DINPI

nem érintett

Csolnoki-löszgyepek

15.

Dömös

DINPI

nem érintett

Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység

16.

Dunaalmás

DINPI

nem érintett

Duna és ártere

17.

Dunabogdány

DINPI

nem érintett

Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység

18.

Dunaszentmiklós

DINPI

nem érintett Börzsöny és Visegrádihegység Tatai Öreg-tó Börzsöny és Visegrádi hegység Gerecse

nem érintett

Szomódi-gyepek

19.

Gyermely

DINPI

Gerecse

nem érintett

Dél-Gerecse; Epöli szarmata vonulat; Központi-Gerecse

20.

Halásztelek

DINPI

nem érintett

Duna és ártere

21.

Herceghalom

nem érintett

22.

Héreg

Gerecse

nem érintett

23.

Kisbér

nem érintett

24.

Kocs

Tatai Öreg-tó

nem érintett

Kocsi-gyepek

25.

Komárom

DINPI Duna-Ipoly NPI; Fertő-Hanság NPI

nem érintett

Duna és ártere (DINPI); Gönyűi-homokvidék (FHNPI)

26.

Lábatlan

DINPI

Gerecse

nem érintett

Központi-Gerecse; Duna és ártere

27.

Leányfalu

DINPI

nem érintett

Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység

28.

Leányvár

DINPI

Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett

29.

Mány

DINPI

nem érintett

30.

Máriahalom

DINPI

nem érintett

DINPI

nem érintett

Vértes Pilis–Visegrádi-hegység

Központi-Gerecse

Pilis–Visegrádi-hegység Dél-Gerecse; Nyakas-tető szarmata vonulat Epöli szarmata vonulat; Kirvai-löszgyepek

Sorszám

Település

Nemzeti Park Igazgatóság (NPI)

Különleges Különleges Kiemelt jelentőségű madárvédelmi természetmegőrzési természetmegőrzési terüterület megterület megnevezélet megnevezése nevezése se

31.

Mocsa

DINPI

nem érintett

Mocsai ürgés legelő

nem érintett

32.

Mogyorósbánya

DINPI

nem érintett

Északi-Gerecse

33.

Nagykovácsi

DINPI

nem érintett

34.

Nagysáp

DINPI

Gerecse

nem érintett

35. 36.

Naszály Neszmély

DINPI DINPI

Tatai Öreg-tó Gerecse

nem érintett nem érintett

37.

Nyergesújfalu

DINPI

Gerecse

nem érintett

Budai-hegység Epöli szarmata vonulat; Északi-Gerecse; KözpontiGerecse nem értintett Gerecse; Duna és ártere Északi-Gerecse; KözpontiGerecse; Duna és ártere;

38.

Óbarok

DINPI

nem érintett

Dél-Gerecse

39.

Páty

DINPI

nem érintett

Budai-hegység

40.

Perbál

DINPI

nem érintett

Budai-hegység; Kirvailöszgyepek

41.

Pilisborosjenő

DINPI

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

42.

Piliscsaba

DINPI

nem érintett

Budai-hegység; Pilis– Visegrádi-hegység

43.

Pilisjászfalu

DINPI

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

44.

Pilismarót

DINPI

nem érintett

Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység

45.

Pilisvörösvár

DINPI

nem érintett Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

46.

Pilisszántó

DINPI

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

47.

Pilisszentiván

DINPI

nem érintett

Budai-hegység

48.

Pilisszentkereszt

DINPI

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

49.

Pilisszentlászló

DINPI

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

50.

Pomáz

DINPI

nem érintett Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett

nem érintett

Pilis–Visegrádi-hegység

51.

Pusztavám

DINPI

Vértes

nem érintett

Vértes

52.

Remeteszőlős

DINPI

nem érintett

53.

Sárisáp

DINPI

nem érintett

Epöli szarmata vonulat

54.

Solymár

DINPI

nem érintett

55.

Süttő

DINPI

Gerecse

nem érintett

56.

Szár

DINPI

Vértes

nem érintett

Budai-hegység Gerecse; Központi-Gerecse; Duna és ártere Vértes

57.

Szárliget

DINPI

nem érintett

Dél-Gerecse; Vértes

58.

Szentendre

DINPI

nem érintett

Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység

59.

Szigethalom

DINPI

Vértes Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett

nem érintett

Ráckevei Duna-ág

60.

Szigetszentmiklós DINPI

nem érintett

61.

Szomor

DINPI

nem érintett

62.

Tahitótfalu

DINPI

63.

Tardos

DINPI

Börzsöny és Visegrádi hegység Gerecse

64.

Tarján

DINPI

Gerecse

nem érintett

65.

Tát

DINPI

nem érintett

66.

Tatabánya

DINPI

nem érintett Gerecse; Tatai Öreg-tó; Vértes

nem érintett nem érintett

nem érintett

Duna és ártere; Ráckevei Duna-ág; Szigethalmi-homokbuckák Nyakas-tető szarmata vonulat Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység; SzigetiHomokok Gerecse; Központi-Gerecse Dél-Gerecse; KözpontiGerecse Duna és ártere Dél-Gerecse; Gerecse; Vértes

Sorszám

Település

Nemzeti Park Igazgatóság (NPI)

Különleges Különleges Kiemelt jelentőségű madárvédelmi természetmegőrzési természetmegőrzési terüterület megterület megnevezélet megnevezése nevezése se

67.

Telki

DINPI

nem érintett

Budai-hegység

68.

Tinnye

DINPI

nem érintett

Budai-hegység; Pilis– Visegrádi-hegység

69.

Tök

DINPI

nem érintett

70.

Törökbálint

DINPI

nem érintett

71.

Újbarok

DINPI

nem érintett

72.

Úny

DINPI

nem érintett

73.

Várgesztes

DINPI

Vértes

nem érintett

Dél-Gerecse Pilis–Visegrádi-hegység; Kirvai-löszgyepek Vértes

74.

Vértesboglár

DINPI

Vértes

nem érintett

Vértes

75.

Vértessomló

DINPI

Vértes

nem érintett

Vértes

76.

Vértestolna

DINPI

Gerecse

nem érintett

Gerecse; Központi-Gerecse

nem érintett

Gerecse

nem érintett

Duna és ártere; Pilis– Visegrádi-hegység

nem érintett

Nyakas-tető szarmata vonulat

77.

Vértesszőlős

DINPI

78.

Visegrád

DINPI

79.

Zsámbék

DINPI

2.1.3

Gerecse; Tatai Öreg-tó Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett

Nyakas-tető szarmata vonulat Érd–Tétényi-plató

Jellemző településszerkezet

A projektterület átnézeti helyszínrajzát a 2.1.1 melléklet mutatja be. 11. táblázat A települések népesség kategóriák szerinti megoszlása (2008) Projekt arány (%) 0 0,0 0 0,0 70 360 16,8 56 662 13,5 122 011 29,1 68 781 16,4 63 475 15,1 29 358 7 7 688 1,8 1 069 0,3 419 384 100,0

lakosság Budapest 100e50e-100e 20e-50e 10e-20e 5e-10e 2e-5e 1e-2e 500-1e -500 Összes

lakosság 1 698 106 1 152 241 758 508 1 179 169 1 132 579 969 129 1 475 268 940 882 489 353 281 346 10 076 581

Ország arány (%) 16,9 11,4 7,5 11,7 11,2 9,6 14,6 9,3 4,9 2,8 100,0

A fenti táblázat alapján jól látható, hogy a projektterület lakosságának több mint kétszerese él 50 ezer fő feletti településen az országos átlaghoz viszonyítva (Tatabánya). De magasabb a lakosság aránya a 20 ezer fő fölötti településeken (Szentendre, Szigetszentmiklós), a 10 ezer fő fölötti településeken (Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Komárom, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szigethalom, Törökbálint), és az 5 ezer fő fölötti településeken (Csákvár, Halásztelek, Kisbér, Lábatlan, Nagykovácsi, Nyergesújfalu, Páty, Piliscsaba, Tahitótfalu, Tát, Zsámbék) is az országos átlaghoz képest. A projektterületen jelentősen alacsonyabb az 1000 fő, és az 500 fő alatti lakosságú települések aránya, mint az országos átlag esetében.

Az érintett megyék közül Pest megye (179 fő/km2) és Komárom-Esztergom megye (139 fő/km2) Magyarország két legsűrűbben lakott térsége, Fejér megye (98 fő/km 2) népsűrűsége viszont kis mértékben elmarad az országos átlaghoz képest (109 fő/km 2). 12. táblázat A térség lakóövezeteinek jellemzése (2008) lakóövezetek külterület városias beépítés lakótelepi villa családi házas falusias egyéb

Projekt lakosság arány (%) 3397 0,8 21453 5,1 86666 20,7 3515 0,8 230515 55,0 62085 14,8 11780 2,8

Ország lakosság 214 1 372 1 959 186 3 933 2 312 97

383 519 793 309 673 064 840

arány (%) 2,1 13,6 19,4 1,8 39,0 22,9 1,0

A fenti táblázatból megállapítható, hogy a projektterület lakóövezeteire leginkább a családi házas beépítettség jellemző, jóval az országos átlag fölött. Ezt követi a lakótelepi és falusias beépítés. A városias beépítésű területen élők aránya jóval az országos átlag alatti. A Társulás tagönkormányzatai közül egyedül Kisbér található hátrányos helyzetű kistérségben. Az érintett települések lakosainak száma: 5309 fő/település, valamint a lakások száma: 1943 lakás/település. A létesítendő jelentős környezeti hatást okozó kezelő létesítmények (lerakó, komposztáló, mechanikai, illetve biológiai előkezelő) és a hozzájuk legközelebbi lakott hely, illetve a legközelebbi település belterület határának távolsága meghatározásra került. Az alábbi táblázat mutatja be 13. táblázat A létesítmények legközelebbi lakott területtől való távolságának bemutatása Létesítmény

Legközelebbi lakott területtől való távolság

Tatabánya, lerakó Tatabánya, komposztáló Tatabánya, mechanikai előkezelő Komárom, komposztáló Törökbálint, komposztáló

600 600 600 400 240

m m m m m

A projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb népességű települések belterületének határától, közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű települések listáját a 2.1.3. melléklet mutatja be. Ebben a táblázatban szerepelnek a más térségi, szelektív gyűjtés, illetve szerves hulladék lerakótól történő eltérítése céljából létrehozott hulladékgazdálkodási társuláshoz tartozó települések, és a Társuláshoz tartozó, az adott hulladékgazdálkodási rendszerben is részt vevő, de ebben a kategóriában érintett települések is. A Pályázati dokumentáció 9. melléklete tartalmazza a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Programhoz nem csatlakozó érintett települések nyilatkozatait.

2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 2.2.1

Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők

Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom megye területe 2.265 km 2. A megyeszékhely Tatabánya, a megyéhez tartozó települések száma 76. Népessége 315 ezer fő, népsűrűsége 139 fő/km 2. KomáromEsztergom megye az ország legkisebb, és Pest megyét követően a második legsűrűbben lakott megyéjének számít, 10 városa (ebből egy megyei jogú) és 66 községe van. Az urbanizáltság mértéke magasnak mondható. A nagyobb városok közül Tatabánya lakosszáma kiemelkedő (70.360 fő), Esztergom, Oroszlány és Tata lélekszáma meghaladja a 20 ezer főt, Komárom közel 20 ezer fő, Dorog több mint 12 ezer fő, Kisbér és Nyergesújfalu a kisebb lélekszámú (5-7 ezer fő) városok közé tartoznak. A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási rendszerhez a megyéből 37 település csatlakozott, ezek összesített lakosszáma 166.058 fő. A települések közül Tatabánya az egyetlen megyei jogú város. A csatlakozó települések közül öt város (Tatabánya, Kisbér, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu), a fennmaradó 32 település nagyközség kategóriába tartozik. Komárom-Esztergom megye kiemelkedő népsűrűsége elsősorban a térségben működött bányák foglalkoztatási igénye miatt alakult ki. Az utóbbi évtizedben a lakosság létszámának stagnálása figyelhető meg. Az aprófalvas településeket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés veszélye, különösen azokon a helyeken, ahol nincs a falvak közelében jelentősebb város. Pest megye Pest megye területe 6.393 km2, a megyéhez tartozó települések száma 186. Népessége 1.176,5 ezer fő, ezzel az ország legnagyobb lélekszámú megyéjének számít. Népsűrűsége a legmagasabb, 184 fő/km2. A megyének 36 városa van, ezzel az ország legtöbb várossal rendelkező egysége. A városok között 1 megyei jogú város van: Érd. A községek száma 150. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez a megyéből 32 település csatlakozott, a csatlakozó települések összesített lakosszáma 226.498 fő. Fejér megye Fejér megye területe 4358,5 km2. Megyeszékhelye Székesfehérvár, a megyéhez tartozó települések száma 108. Népessége 428,7 ezer fő, népsűrűsége 98 fő/km2. A megyeszékhely népessége kiemelkedő, meghaladja a 100.000 főt. Fejér megyére a nagyobb lélekszámú községek jelenléte a jellemző, átlag-lakosságszámuk közel 2000 fő/település. A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási rendszerhez a megyéből 10 település csatlakozott. A csatlakozó települések összesített lakosszáma 26.828 fő. A társult önkormányzatok demográfiai alapadatait az alábbi táblázat mutatja be.

14. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai (2008) Lakosszám (fő) Település neve

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

Almásfüzitő Annavölgy Baj Bajót Biatorbágy Bicske Bodmér Budajenő Budakalász Csabdi Csákvár Csobánka Csolnok Dág Dömös Dunaalmás Dunabogdány Dunaszentmiklós Gyermely Halásztelek Herceghalom Héreg Kisbér Kocs Komárom Lábatlan Leányfalu Leányvár Mány Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagykovácsi Nagysáp Naszály Neszmély Nyergesújfalu Óbarok Páty Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt

Belterületen

2 252 965 2 820 1 580 11 522 11 482 211 1 690 10 048 1 152 5 147 3 080 3 391 985 1 179 1 646 3 121 448 1 406 8 435 1 839 1 026 5 507 2 634 19 555 5 132 3 402 1 699 2 174 667 2 277 866 6 074 1 526 2 347 1 351 7 631 785 6 667 2 138 3 376 7 770 1 431 2 072 13 365 2 450 4 270 2 276

Lakások száma (db)

Külterületen Összesen Belterületen

0 0 0 0 16 9 2 0 168 43 91 54 0 0 6 0 3 0 16 81 0 0 35 0 100 8 0 15 186 0 0 0 127 34 0 37 0 9 8 50 80 12 0 17 20 0 20 0

2 252 965 2 820 1 580 11 538 11 491 213 1 690 10 216 1 195 5 238 3 134 3 391 985 1 185 1 646 3 124 448 1 422 8 516 1 839 1 026 5 542 2 634 19 655 5 140 3 402 1 714 2 360 667 2 277 866 6 201 1 560 2 347 1 388 7 631 794 6 675 2 188 3 456 7 782 1 431 2 089 13 385 2 450 4 290 2 276

1 146 401 1 040 536 3 988 3 925 117 556 3 565 416 1 865 961 1 231 384 480 599 1 112 178 506 3 004 589 441 2 165 956 8 074 2 060 1 119 636 707 235 830 310 2 098 501 830 552 2 888 306 1 958 728 1 186 2 410 438 729 4 510 812 1 563 783

Külterületen

Összesen

0 0 0 0 6 3 1 0 60 16 33 17 0 0 2 0 1 0 6 29 0 0 14 0 41 3 0 5 61 0 0 0 44 11 0 15 0 3 2 17 28 4 0 6 7 0 7 0

1 146 401 1 040 536 3 994 3 928 118 556 3 625 432 1 898 978 1 231 384 482 599 1 113 178 512 3 033 589 441 2 179 956 8 115 2 063 1 119 641 768 235 830 310 2 142 512 830 567 2 888 309 1 960 745 1 214 2 414 438 735 4 517 812 1 570 783

Lakosszám (fő) Település neve

Belterületen

Lakások száma (db)

Külterületen Összesen Belterületen

Külterületen

Összesen

422 517 974 169 094 573 762 575 795 257 064

1 85 9 0 0 39 29 2 0 139 10

423 602 983 169 094 612 791 577 795 396 074

493 130 360 628 758 458 360 394 561 391 948 408 728 571 915 1 352 546 3 039 1 835

10 494 356 1 926 675 1 070 2 001 29 873 1 025 539 496 4 249 142 304 247 358 495 215 949 716

54 33 12 0 1 3 28 2 1 32 204 0 5 1 0 2 2 0 1

10 548 389 1 938 675 1 071 2 004 29 901 1 027 540 528 4 453 142 309 248 358 497 217 949 717

5 238

1 553

1 614

3 397 419 384

152 263

1 244

153 507

49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59

Pilisszentlászló Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár Szárliget Szentendre Szigethalom

1 104 16 291 2 514 631 2 902 9 906 1 951 1 672 2 332 24 796 16 190

3 251 22 0 0 107 73 6 0 373 33

1 107 16 542 2 536 631 2 902 10 013 2 024 1 678 2 332 25 169 16 223

60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78

Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Visegrád

31 1 5 1 2 5 70 3 1 1 12

330 033 328 628 755 449 294 388 557 307 354 408 715 570 915 1 348 542 3 039 1 833

163 97 32 0 3 9 66 6 4 84 594 0 13 1 0 4 4 0 2

31 1 5 1 2 5 70 3 1 1 12

5 040

198

79 Zsámbék Összesen

415 987

1 3

9 5

1 3

9 5

A projektterület demográfiai helyzetének változásait az alábbi táblázatok, illetve diagrammok mutatják be. A táblázatban szereplő adatok a KSH vonatkozó statisztikai alapadatait összesítve adódtak. 15. táblázat: A projektterület demográfiai helyzetének változásait bemutató tendenciák Természetes szaporulat, illetve fogyás 1990-2001 között

Vándorlás különbözete 1990-2001 között

Természetes szaporulat, illetve fogyás 2008

Vándorlás különbözete 2008

Ország (fő)

-404 739

229 739

-31 732

10 764

projektterület (fő)t

-6 550

48 465

-410

4 876

16. táblázat Az elmúlt 10 év lakos- és lakásszám változása a projektterületen Év

Lakosszám Lakások száma

1997

365 745

133 748

1998

369 664

134 923

1999

373 909

136 023

2000

378 476

137 684

2001

383 447

142 108

2002

388 197

143 977

2003

391 942

145 544

2004

398 201

148 086

2005

403 547

150 071

2006

408 794

151 806

2007

414 182

152 263

2008

419 384

153 507

A lakónépesség változásának részletesebb elemzése és prognosztizálása A projektterület lakossága az elmúlt 5-10 évben dinamikus növekedést mutatott. A növekedés mindenekelőtt a budapesti agglomerációs övezet lakosságszám emelkedéséből adódott, aminek elsődleges forrása Budapest irányából érkező vándorlási többlet volt. Az utolsó években (2007-től) a fővárosi lakosságszám csökkenés megállt, népességszám növekedésnek indult. A vándorlás iránya megfordult: a fővárosi vándorlási többlet mindenekelőtt az agglomerációból származik. Ezzel várhatóan leáll agglomeráció és ezzel együtt a projektterület dinamikus lakosságszám gyarapodása. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a terület lakossága a tervezési időszakban kismértékben, a hulladék mennyiségét nem befolyásoló mértékben fog változni. 2.2.2

Gazdasági jellemzők

A projektterület főbb területhasználatait a 2.2.2. a) melléklet térképe mutatja be, a projektterület 30 km-es körzetében található meglévő hulladékkezelési létesítményeket, és a projektterületen található meghatározó létesítmények, illetve jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését bemutató térképvázlatot a 2.2.2. b) melléklet térképe mutatja be. Komárom-Esztergom megye A megye gazdasága fejlett. Komárom-Esztergom Megye a Budapest és Bécs összekötő útvonal mentén fekszik, a köztük bonyolított gazdasági tevékenységek sok esetben érintik a megye településeit is. Ipar Jelenleg vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat, és az energetikai szolgáltatás. Az erősebben iparosodott települések főként: Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu Esztergom, Dorog, Tatabánya, és Oroszlány. Az ipari termelés jelentős része a megye 9 ipari parkjából és a zöldmezős beruházásként megvalósuló gyárakból kerül ki. A megye iparában jelentős szerepet játszik az

építőanyag- és papírgyártás (Lábatlan), továbbá Nyergesújfalun a műszálgyártás és Dorog térségében a vegyipar. 17. táblázat Komárom-Esztergom megye érintett településein található ipari parkok Település Almásfüzitő Komárom Nyergesújfalu

Ipari Park neve Almásfüzitői Ipari Park Komáromi Ipari Park Nyergesújfalui Ipari Park

Tatabánya

Tatabánya Nyugati Ipari Park

Főbb iparágak megújuló energetika mobiltelefon gyártás, fröccsöntőgyár kiskereskedelem, építőipar műanyag alapanyag gyártás, építőipar, elektronika, gépgyártás

Mezőgazdaság A megye agro-ökológiai potenciálja kiemelkedő, a terület 56%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, s ezen belül a szántó aránya 81%, a gyepterületeké 14%, a kert-, szőlő- és gyümölcsös aránya 5%. A nagyüzemi termelés dominál (Bábolna, Gyermely). A vetésterület közel 70 %-án gabonaféléket termesztenek. A megye kedvező adottságaiból kifolyólag jelentős az erdő és vadgazdálkodás. Halastavak is nagy számban találhatók a térségben. Idegenforgalom A megyében a turizmus jelentősen fejlődik. Vonzerőt jelentenek a térség védett természeti értékei: a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Vértesi Tájvédelmi Körzet, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszőlősi Előembertelep, valamint az Észak-Vértes helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület. A megye északi részén elhelyezkedő települések a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzetbe tartoznak. Pest megye Pest megyében az utóbbi években gazdasági növekedés tapasztalható. Ezt magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések nagy aránya, és a korszerűsödő gazdasági szerkezet. Ipar A megyében mára a struktúraváltás következtében a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik. A gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják. A megyében jelenleg számos ipari park áll a betelepülő cégek rendelkezésére: Százhalombatta, Budaörs, Cegléd, Dabas, Pécel, Dunavarsány, Vecsés, Szentendre, Gödöllő, Fót, Újhartyán, Ráckeve, Szigetszentmiklós, Páty és Tököl térségében. 18. táblázat Pest megye érintett településein található ipari parkok Település Biatorbágy

Ipari Park neve Rozália Ipari Park

Páty Szentendre Szigetszentmiklós

Terminál Ipari Park ÉMI-Szentendre Ipari Park Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Központ és Ipari Park ÁTI-Sziget Ipari Park

Szigetszentmiklós

Főbb iparágak műanyaggyártás, építőelemk gyártása, raktározás raktározás, szállítás, könnyűipar kutatás-fejlesztés, minőség-ellenőrzés építőipar, betonelem gyártás logisztika, raktározás

A térségben további gazdasági növekedéshez vezethet az ún. „tudásrégiók” kialakítása, mely elsősorban az informatikára és a biotechnológiára alapoz. A jelenlegi tervek szerint ilyen jellegű „tudásrégiók” kialakítására a Zsámbéki medencében és Gödöllőn kerül sor. Mezőgazdaság Pest megye az ország mezőgazdasági területeinek kb. 6 %-ával rendelkezik, a művelésbe vont területek nagy része szántó, de a gyümölcstermesztés is jellemző. Jelentős az erdőterületek kiterjedése is. Kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, a tejtermelés. Idegenforgalom Központi fekvése, jól megközelíthető volta, természeti adottságai idegenforgalmi előnyöket biztosítanak a térségnek. A programhoz csatlakozott települések több mint fele a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. A Dunakanyar ideálisan közel van a belföldi kereslet döntő részét adó Budapest és környezetéhez. A körzet páratlan természeti adottságokkal, fürdésre, sportolásra, kirándulásra alkalmas tájakkal és számos történelmi nevezetességgel rendelkezik. Fejér megye Ipar A megye dinamikusan fejlődő térségeinek Székesfehérvár és Dunaújváros számítanak, a külföldi tőkebefektetések is ezekre a területekre koncentrálódnak. A megye egyike az ország legfejlettebb ipari térségeinek. Székesfehérváron több ipari park található, melyekben jelentős mértékben telepedtek meg külföldi érdekeltségű cégek, Dunaújvárosban pedig a Dunaferr vállalatcsoport jelenléte meghatározó. Jelentős A hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott települések közül Bicskén található jelentősebb ipari park, az M1 Ipari Park és Logisztikai Központ. 19. táblázat: Fejér megye érintett településein található ipari parkok Település Bicske

Ipari Park neve M1 ipari park és logisztikai központ

Főbb iparágak üditőital gyártás, fatechnika

Mezőgazdaság A megye domborzati és talajadottságai kedveznek a mezőgazdasági tevékenységnek. A teljes mezőgazdasági terület 75 %-a szántóterület, jelentős mezőgazdasági ágak még a vetőmagtermesztés és a kertészeti kultúrák. Idegenforgalom A megye idegenforgalmát három tényező határozza meg: Budapest (60 km), és a Balaton közelsége (30 km), a Velencei-tó. A térség kiaknázatlan idegenforgalmi potenciállal rendelkezik az öko- és falusi turizmus, valamint a sport- és szabadidő turizmus területén. Összesítő statisztikai adatok A lakosság gazdasági aktivitásának jellemzőit az alábbi összefoglaló táblázatban szereplő adatok szemléltetik:

20. táblázat: A projektterület gazdasági jellemzőinek bemutatása (KSH, 2007, 2008) Sorszám Település neve

1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)1

1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)2

Aktivitási arány, % (aktív korúak/állandó lakosok) 2008

Munkanélküliek az aktív korú népességben arányában (2008)

Nyilvántartott álláskeresők száma (2008)

Regisztrált társas vállalkozások száma (2008) mezőgazdaság

ipar, építőipar

szolgáltatás

összesen

Almásfüzitő

923 054

1 792 949

66,9

3,8

Annavölgy

725 536

1 780 367

66,1

4,7

Baj

808 854

2 152 797

72,1

3,0

127

Bajót

678 379

2 066 777

68,3

4,7

Biatorbágy

1 033 611

2 913 985

67,8

1,6

127

195

909

1122

Bicske

761 033

2 271 281

72,3

3,6

312

104

335

452

Bodmér

Budajenő

Budakalász 10. Csabdi 11. Csákvár

747 319

1 564 304

68,9

1,8

1 205 785

3 662 897

70,4

2,0

166

203

1 056 997

2 989 916

68,8

2,2

160

177

680

866

709 766

1 989 644

71,4

4,3

735 311

2 041 281

70,8

3,8

143

134

12. Csobánka 13. Csolnok

970 074

3 076 861

70,4

2,8

181

221

887 023

2 488 131

69,3

3,0

123

14. Dág 15. Dömös

770 841

1 959 221

67,8

4,3

717 358

1 748 746

68,2

5,2

103

140

16. Dunaalmás 17. Dunabogdány 18. Dunaszentmiklós 19. Gyermely 20. Halásztelek 21. Herceghalom 22. Héreg 23. Kisbér 24. Kocs 25. Komárom 26. Lábatlan 27. Leányfalu 28. Leányvár 29. Mány 30. Máriahalom

799 622

2 030 426

72,2

5,0

756 320

2 125 580

70,6

2,6

847 055

2 022 464

69,3

4,3

892 049

2 418 288

70,3

4,0

899 725

2 515 256

72,1

2,1

130

192

486

686

1 112 501

3 362 057

68,5

1,7

111

147

671 275

1 619 584

69,0

4,5

839 351

2 213 360

71,4

4,9

201

130

182

725 031

2 018 862

70,4

4,2

1 001 266

2 425 001

70,7

3,4

470

237

825

1102

834 456

2 159 959

70,2

3,8

143

121

179

1 093 686

3 195 049

66,9

1,9

306

369

788 017

2 153 832

69,1

3,9

676 223

2 048 919

69,8

2,6

667 687

1 943 394

71,8

5,1

Sorszám Település neve

31. Mocsa 32. Mogyorósbánya 33. Nagykovácsi 34. Nagysáp

1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)1

1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)2

Aktivitási arány, % (aktív korúak/állandó lakosok) 2008

Munkanélküliek az aktív korú népességben arányában (2008)

Nyilvántartott álláskeresők száma (2008)

Regisztrált társas vállalkozások száma (2008) mezőgazdaság

ipar, építőipar

szolgáltatás

716 199

2 024 341

67,9

6,1

869 591

2 434 854

69,3

2,7

1 117 528

3 281 109

69,8

1,2

131

566

707

647 318

2 046 892

66,2

5,4

összesen

35. Naszály 36. Neszmély

701 253

2 031 098

69,2

5,0

680 972

1 716 241

71,8

5,0

37. Nyergesújfalu 38. Óbarok

929 908

2 497 034

71,3

3,4

188

114

276

393

621 502

1 611 077

70,0

5,8

39. Páty 40. Perbál

945 943

3 124 025

69,4

2,1

103

398

512

794 617

2 237 726

69,0

4,1

106

41. Pilisborosjenő 42. Piliscsaba

1 058 650

3 062 586

69,9

1,4

237

311

989 362

2 951 691

67,5

3,3

164

129

458

599

43. Pilisjászfalu 44. Pilismarót

811 238

2 665 233

68,5

2,7

734 517

2 054 649

69,3

5,2

45. Pilisvörösvár 46. Pilisszántó

755 001

2 329 021

69,0

1,7

168

197

529

738

817 338

2 435 910

71,3

2,7

146

47. Pilisszentiván 48. Pilisszentkereszt 49. Pilisszentlászló 50. Pomáz

958 302

2 648 454

69,9

1,6

224

310

829 074

2 396 161

73,0

2,4

120

51. Pusztavám 52. Remeteszőlős

643 819

1 648 358

71,1

3,0

109

936 306

2 771 312

70,8

2,8

333

295

868

1177

856 741

2 254 718

67,9

3,0

1 314 821

4 823 604

67,4

1,6

741 488

2 017 065

68,0

4,5

1 160 165

3 199 126

70,8

1,3

202

895

1113

55. Süttő 56. Szár

826 239

2 205 046

70,4

3,8

781 621

2 300 159

68,6

2,2

57. Szárliget 58. Szentendre

788 642

2 279 623

71,6

2,6

2335

2825

621

817

2052

2596

53. Sárisáp 54. Solymár

59. Szigethalom 60. Szigetszentmiklós

1 141 229

3 088 338

69,9

2,3

416

462

742 664

2 400 557

71,5

2,2

267

194

872 625

2 608 361

70,9

2,0

475

526

Sorszám Település neve

1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)1

1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)2

Aktivitási arány, % (aktív korúak/állandó lakosok) 2008

Munkanélküliek az aktív korú népességben arányában (2008)

Nyilvántartott álláskeresők száma (2008)

Regisztrált társas vállalkozások száma (2008) mezőgazdaság

ipar, építőipar

szolgáltatás

összesen

61. Szomor 62. Tahitótfalu

862 103

2 482 147

69,9

4,0

787 782

2 166 196

70,2

2,8

108

332

411

63. Tardos 64. Tarján

628 989

1 543 119

71,6

4,7

825 671

2 045 290

70,6

3,1

141

65. Tát 66. Tatabánya

846 581

2 380 903

68,9

4,0

156

126

221

857 668

2 052 167

70,5

4,1

2085

992

3134

4158

1 588 845

4 853 171

65,3

1,7

358

417

644 982

1 813 115

68,1

5,3

780 576

2 109 626

70,0

4,3

67. Telki 68. Tinnye 69. Tök 70. Törökbálint 71. Újbarok 72. Úny

1 048 490

3 036 923

69,2

2,1

194

293

1192

1500

906 163

2 546 192

65,7

1,1

711 264

1 585 958

68,8

4,9

73. Várgesztes 74. Vértesboglár

890 378

2 114 647

69,0

1,2

120

128

796 529

2 162 644

69,2

5,4

75. Vértessomló 76. Vértestolna

839 198

2 358 873

68,9

3,3

648 929

1 564 008

71,6

3,7

77. Vértesszőlős 78. Visegrád 79. Zsámbék Összesen, átlag a projektterület valamennyi településére

993 951

3 137 909

73,7

2,4

189

249

848 575

2 084 157

67,9

3,2

112

148

865 276

2 747 545

70,7

5,1

188

239

336

907 391

2 479 010

70,1

3,5

9052

464

6257

21589

28310

Mivel települési szinten az egy főre jutó nettó jövedelem adatok nem állnak rendelkezésünkre, a táblázatban az egy főre jutó összevont adóalap összege értékek szerepelnek, a 2007-es évre vonatkozóan. 2

Mivel az egy háztartásra jutó nettó jövedelem adatai települési szinten nem állnak rendelkezésünkre, az egy lakásra jutó összevont adóalap összege szerepel a táblázatban.

A projektterület 79 településén található összes társas vállalkozás (28 310 db) 60 %-a (16 459 db) működik a 10 nagyobb városban, és a további 40 % oszlik meg a maradék kisebb (69 db) települések között. A vállalkozások ilyen eloszlása is a nagyobb városok (főleg Tatabánya) nagymértékű központi szerepét igazolja a projektterületen belül. Az alábbi összefoglaló táblázat mutatja be a 10 nagyobb város vállalkozásainak százalékos eloszlását a projektterületen belül 21. táblázat A nagyobb települések vállalkozásainak megoszlása a projektterületen Települése Biatorbágy

Pest

Összes vállalkozás száma 1122

Budakalász

Pest

866

3,06

Komárom

1102

3,89

Pomáz

KomáromEsztergom Pest

1177

4,16

Solymár

Pest

1113

3,93

Szentendre

Pest

2825

9,98

Szigethalom

Pest

817

2,89

Szigetszentmiklós

Pest

2596

9,17

Tatabánya

KomáromEsztergom Pest

4158

14,69

1500

5,3

Törökbálint

Megye

A projektterület összes vállalkozásához képesti arány (%) 3,96

A vállalkozások ágazatokon belüli eloszlása szerint legnagyobb mértékű a szolgáltatások jelenléte a térségben: 74,84 %. A 10 nagyobb városban 13 511 db szolgáltatással foglalkozó vállalkozás működik, ez az itt működő 17 276 db vállalkozás 78,2 %-át adja. A mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya az összes vállalkozáshoz képest nagyon alacsony: 1,11 %. Az ipari és építőipari vállalkozások aránya pedig 20,7 %. A hulladéktermelők és a hulladékkezelési rendszer közti megállapodások csatolása jelen projekt keretében nem releváns, mert a hulladékkezelés során települési hulladékok befogadásán kívül más hulladékok befogadására nem fog sor kerülni. Az elmúlt 10 év hulladékgazdálkodási célú fejlesztései: Az elmúlt 10 év ismertté vált hulladékgazdálkodási célú fejlesztéseit a projektterületen a következő táblázat mutatja be. 22. táblázat. Hulladékgazdálkodási célú fejlesztések a projektterületen Település Annavölgy Baj Bajót Bicske

Hulladékgazdálkodási tevékenység A lerakó közelében lévő régi bánya rekultivációja, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése Gesztorként 20 másik önkormányzattal, hulladékszállító jármű 1 db 3 frakció elkülönített gyűjtésére alkalmas gyűjtősziget 1 millió tömör m3 kapacitású műszaki védelemmel ellátott szigetelt lerakó

Forrás n.a. n.a KvVM, BM pályázat Az üzemeltető saját beruházása

Település

Hulladékgazdálkodási tevékenység

Forrás

Budajenő

1 db 4 frakciós gyűjtősziget

állami támogatás

Budakalász

Illegális hulladéklerakók megszűntetése, 12 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása, hulladékgyűjtő udvar létesítése

Zöld Forrás programKAC, KMRFT-BM-TEHU, Zöld Forrás program

Csákvár

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése

n.a.

Csolnok

A TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultivációs tervezése

KD-TEHU-KEM-0022006 pályázat

Dömös

2 db gyűjtősziget

n.a.

Dunabogdány

3 db gyűjtősziget

n.a.

Halásztelek

4 db gyűjtősziget

n.a.

Kocs

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése

n.a.

Komárom

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, illegális hulladéklerakók felszámolása, Korpás ér hulladék mentesítése

Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat

Lábatlan

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, komposztáló ládák beszerzése, közterület hulladék mentesítése

KvVM, BM pályázat

Mány

Mocsa

Mogyorósbánya Nagykovácsi Naszály Nyergesújfalu

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, a TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata 1 db gyűjtősziget

n.a. BM központi támogatás n.a.

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése TSZH lerakó rekultivációs tervének elkészítése folyamatban szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hídmérleg elhelyezése a hulladéklerakó telepen, talajvízfigyelő kutak kiépítése

BM-KMRFT pályázat n.a. BM pályázat, saját forrás

Páty

10 db szelektív hulladékgyűjtő sziget, szelektív hulladék szállító jármű

n.a.

Pilismarót

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása

Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat

Pilisvörösvár

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása

BM-KMRFT pályázat

Piliscsaba

5 db szelektív gyűjtősziget

n.a.

Pilisszántó

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése

n.a.

Település Pilisszentlászló Pomáz

Hulladékgazdálkodási tevékenység 2 db gyűjtősziget TSZH lerakó rekultivációs terv előkészítése, 8db szelektív gyűjtősziget

Forrás n.a. n.a. Szolgáltató saját forrásából Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat

Remeteszőlős

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása

Solymár

új gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása

Szár

Hulladékgyűjtő edényzet beszerzése, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, Hulladékgazdálkodási terv készítése, Hulladékszállító-gyűjtő jármű beszerzés

KDRFU, KÖVICE KDRFT

Szárliget

2 db szelektív gyűjtősziget

n.a.

Szentendre

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása, hulladékudvar kialakítása

BM-KMRFT pályázat

Szigethalom

14 db gyűjtősziget+1db célgép

n.a.

Szigetszentmiklós

10 db gyűjtősziget+1db célgép

TEHU

Tardos

A TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata

Tarján

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése,TSZH lerakó rekultivációs tervének elkészítése

Tát

6 db gyűjtősziget

n.a.

Tatabánya

700 ezer tömör m3 kapacitású műszaki védelemmel ellátott szigetelt lerakó

KAC

Telki

szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése

Saját forrás

Törökbálint

Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat Saját forrás, Cede pályázat KöM-BM, KvVM-BM

12 db gyűjtősziget Hulladékgyűjtő edényzet beszerzése, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, Hulladékgazdálkodási terv készítése, Hulladékszállító-gyűjtő jármű beszerzés

n.a.

Úny

1 db gyűjtősziget edényzete

n.a.

Vértesboglár

TSZH lerakó rekultivációs terv elkészítése

KDT-TEHU-FM pályázat

Vértessomló

A TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata

TEHU pályázat

Újbarok

KDRFU, KÖVICE KDRFT

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése 3.1 Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása

3.1.1

A keletkező hulladék jelenlegi helyzete

Projektterület Az EMT szakaszhoz képest változás, hogy Üröm település 2010. év elején testületi határozattal jelezte, hogy az év végével kilép a társulásból (képviselő testületi határozatát a 3.1.1. mellékletben csatoltuk). A köztes RMT beadása óta eltelt időszakban Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Dorog és Bajna jelezte kilépési szándékát (képviselő testületi határozatukat a 3.1.1 mellékletben csatoljuk). A köztes RMT beadása óta egy település, Dömös, jelezte a Társulásba való belépési szándékát, melyet a Társulási Tanács 2010. 12. 02-i ülésén elfogadott. A belépéshez minden tagönkormányzat elfogadó határozata szükséges, ezek meghozatala folyamatban van, de mivel ellentétes tartalmú határozat nem született, a projektben Dömös belépésével számolunk. Az érintett települések felsorolását és demográfiai adatait a 14. táblázat tartalmazza. Keletkező hulladék mennyisége A projektterület változásával a köztes RMT-ben meghatározott keletkezési adatokat felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat során a köztes RMT-ben meghatározott, 2008-as referenciaévre vonatkozó településsoros adatbázist tekintettük kiindulási alapnak (a KÖFI-vel folytatott egyeztetésen rögzítésre került, hogy a keletkező hulladék mennyiség meghatározása változatlanul a 2008-as referenciaév alapján történjen). A köztes RMT-hez nyújtott közszolgáltatói adatszolgáltatás és a projektterületre vonatkozó közszolgáltatói körön kívüli HIR adatállomány összesítésével a megváltozott területre az alábbi táblázatban részletezett keletező mennyiségek adódtak: 23. táblázat: Teljes projektterület EWC

2008

Lakossági

Intézményi

Összesen

t/év

20 01 01

812,2

2 631,5

3 443,7

20 01 02

4,7

79,2

83,9

20 01 08

0,0

128,1

20 01 10

0,0

20 01 11

0,0

5,1

20 01 40

4,9

2 712,1

2 717,0

20 02 01

1 527,7

3 469,4

4 997,2

EWC

2008

Lakossági

Intézményi

Összesen

t/év

20 03 01

126 125,9

9 122,4

135 248,3

20 03 03

0,0

382,6

20 03 07

7 337,5

358,2

7 695,7

15 01 01

1 462,0

5 845,1

7 307,1

15 01 02

1 181,1

3 089,6

4 270,7

15 01 03

0,0

15 01 04

17,4

115,2

132,5

15 01 05

11,3

16,8

28,1

15 01 06

0,0

572,1

15 01 07

1 457,5

1 794,4

3 251,9

egyéb 20 főcsoport* összes

6,5

1 541,6

1 548,1

139 948,8

31 863,5

171 812,2

A projektterület településeiről vegyesen gyűjtött hulladékok mennyiségét településsoros bontásban az alábbi táblázat tartalmazza (a vegyesen gyűjtött kategóriába a 20 03 01, 20 03 03 és a 20 03 07 kódszámú hulladékok tartoznak). 24. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan (2008)

Sorszám

Település

1. Almásfüzitő 2. Annavölgy 3. Baj 4. Bajót 5. Biatorbágy 6. Bicske 7. Bodmér 8. Budajenő 9. Budakalász 10. Csabdi 11. Csákvár 12. Csobánka 13. Csolnok 14. Dág 15. Dömös 16. Dunaalmás 17. Dunabogdány 18. Dunaszentmiklós 19. Gyermely 20. Halásztelek 21. Herceghalom 22. Héreg 23. Kisbér 24. Kocs 25. Komárom 26. Lábatlan 27. Leányfalu

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

2252 965 2820 1580 11538 11491 213 1690 10216 1195 5238 3134 3391 985 1192 1646 3124 448 1422 8516 1839 1026 5542 2634 19655 5140 3402

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t)

3 3

3 1 1 1

1 6 1 1

660,5 269,1 829,7 433,2 674,1 672,4 61,7 447,7 542,1 355,5 780,0 010,7 006,4 268,8 365,3 561,7 010,3 129,9 474,8 602,8 471,8 318,6 789,1 781,6 476,7 690,9 451,8

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t)

75 33 92 53 355 386 8 54 337 39 175 103 113 33 40 55 103 14 46 272 58 34 186 89 649 174 105

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

327 313 327 308 349 353 327 297 380 330 373 355 330 306 342 375 356 321 366 338 288 344 356 331 363 363 458

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék menynyisége (t)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Sorszám

Település

28. Leányvár 29. Mány 30. Máriahalom 31. Mocsa 32. Mogyorósbánya 33. Nagykovácsi 34. Nagysáp 35. Naszály 36. Neszmély 37. Nyergesújfalu 38. Óbarok 39. Páty 40. Perbál 41. Pilisborosjenő 42. Piliscsaba 43. Pilisjászfalu 44. Pilismarót 45. Pilisszántó 46. Pilisszentiván 47. Pilisszentkereszt 48. Pilisszentlászló 49. Pilisvörösvár 50. Pomáz 51. Pusztavám 52. Remeteszőlős 53. Sárisáp 54. Solymár 55. Süttő 56. Szár 57. Szárliget 58. Szentendre 59. Szigethalom 60. Szigetszentmiklós 61. Szomor 62. Tahitótfalu 63. Tardos 64. Tarján 65. Tát 66. Tatabánya 67. Telki 68. Tinnye 69. Tök 70. Törökbálint 71. Újbarok 72. Úny 73. Várgesztes 74. Vértesboglár 75. Vértessomló 76. Vértesszőlős 77. Vértestolna 78. Visegrád 79. Zsámbék Összesen egész projektterületre

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

1714 2360 667 2277 866 6201 1560 2347 1388 7631 794 6675 2188 3456 7782 1431 2089 2450 4290 2276 1107 13385 16542 2536 631 2902 10013 2024 1678 2332 25169 16223 31493 1130 5360 1628 2758 5458 70360 3394 1561 1391 12948 408 728 571 915 1352 3039 546 1835 5238 419 384

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t)

474,0 782,4 184,3 670,4 229,7 1 883,9 431,1 681,2 435,5 2 381,9 218,9 1 878,9 650,8 1 040,4 2 445,1 386,2 742,2 995,0 1 229,5 746,4 352,6 4 519,5 5 147,2 736,5 479,3 843,2 3 176,8 583,3 459,8 712,5 8 642,2 5 115,9 9 663,2 311,7 1 953,6 447,9 840,6 1 602,1 22 564,9 966,7 421,6 388,1 4 481,8 145,8 188,4 200,4 248,7 368,3 873,9 156,5 658,1 1 596,8 133 811,8

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t)

58 79 22 76 28 190 77 46 251 26 213 74 115 247 46 69 78 140 75 36 440 537 84 19 96 327 65 56 76 816 513 967 37 173 55 92 182 2 338 103 50 47 419 13 23 19 30 45 99 18 61 168 13 597

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

310 365 309 328 298 334 276 323 347 345 308 313 331 334 346 302 388 438 319 361 351 371 344 324 790 324 350 320 307 338 376 347 338 309 397 309 338 327 354 315 302 313 378 389 290 384 305 306 320 320 392 337 351

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék menynyisége (t)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

25. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége a referenciaévben (2008) és az azt megelőző 4 évben Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

Település

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék mennyisége

2008

419 384

133 811

13 597

351

2007

414 182

129 525

13 546

345

2006

408 794

133 593

18 211

371

2005

403 547

134 930

20 300

385

2004

398 201

133 234

19 020

382

A lakossági vegyes gyűjtés mennyisége ingadozó, az intézményi összességében inkább csökkenő értékeket vet fel az elmúlt időszakban. Mivel a terület lakossága mindeközben folyamatosan emelkedett, az egy főre jutó éves hulladéktermelés 2004 és 2008 között jelentősen csökkent A szelektív gyűjtés adatai az alábbi táblázatban szerepelnek, ide számítottuk a vegyes gyűjtésnél említett 3 kód alatti hulladékok kivételével az összes hulladékáramot, és itt vettük figyelembe a területileg illetékes közszolgáltatói körön kívüli adatszolgáltatásokat is. 26. táblázat: Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan (2008) Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék menynyisége (t)

A közszolgáltatási körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék menynyisége (t)

2252

32,1

0,5

24,7

965

13,1

0,0

23,9

Baj

2820

40,3

9,4

27,6

Bajót

1580

21,1

18,2

35,0

Biatorbágy

11538

178,5

425,6

108

61,7

Bicske

11491

178,5

819,2

117

97,0

213

3,0

0,6

26,3

1690

21,8

0,0

22,4

10216

172,1

415,6

102

67,5

Csabdi

1195

17,3

0,8

25,2

Csákvár

5238

86,5

532,5

128,3

Csobánka

3134

49,1

1,7

26,1

Csolnok

3391

48,9

10,2

27,5

985

13,1

2,5

26,0

Dömös

1185

7,7

0,0

16,6

Dunaalmás

1646

27,3

2,7

28,6

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Település

Almásfüzitő Annavölgy

Bodmér Budajenő Budakalász

Dág

Az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék menynyisége (t)

A közszolgáltatási körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék menynyisége (t)

3124

49,1

11,1

29,2

448

6,3

2,3

28,1

Gyermely

1422

23,1

4,7

29,4

Halásztelek

8516

126,5

55,0

30,9

Herceghalom

1839

22,9

3,6

23,7

Héreg

1026

15,5

1,1

25,9

Kisbér

5542

86,9

230,2

67,5

Kocs

2634

38,0

36,9

38,7

19655

314,7

3 788,1

197

218,8

Lábatlan

5140

82,2

25,7

31,3

Leányfalu

3402

70,5

8,9

32,7

Leányvár

1714

23,0

13,1

31,6

Mány

2360

38,0

34,6

40,9

667

9,0

0,3

24,4

2277

32,6

16,1

31,5

866

11,2

1,3

23,7

Nagykovácsi

6201

91,5

14,8

26,5

Nagysáp

1560

20,9

0,0

13,4

Naszály

2347

33,1

34,9

39,2

Neszmély

1388

21,2

1,3

26,3

Nyergesújfalu

7631

115,7

20,9

27,9

794

10,6

14,3

41,4

Páty

6675

91,3

322,4

71,6

Perbál

2188

31,6

3,3

26,0

Pilisborosjenő

3456

50,6

4,0

25,9

Piliscsaba

7782

118,8

13,0

26,6

Pilisjászfalu

1431

18,8

1,2

23,8

Pilismarót

2089

36,1

1,7

28,1

Pilisszántó

2450

48,4

6,7

32,3

Pilisszentiván

4290

59,7

18,4

28,0

Pilisszentkereszt

2276

36,3

0,0

26,1

Pilisszentlászló

1107

17,1

0,0

25,4

Pilisvörösvár

13385

219,6

30,0

133

28,6

Pomáz

16542

250,1

31,9

163

26,9

2536

35,8

60,7

47,9

631

23,3

0,0

46,4

2902

41,0

10,5

27,7

10013

154,4

65,2

31,8

Sorszám

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.

Település

Dunabogdány Dunaszentmiklós

Komárom

Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya

Óbarok

Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár

Az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék menynyisége (t)

A közszolgáltatási körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék menynyisége (t)

Süttő

2024

28,3

1 138,7

586,5

Szár

1678

22,3

11,8

30,5

Szárliget

2332

34,6

15,4

31,3

Szentendre

25169

419,9

1 837,0

248

99,5

Szigethalom

16223

248,6

75,1

156

29,6

Szigetszentmiklós

31493

469,6

2 954,8

293

118,0

Szomor

1130

15,1

0,9

23,9

Tahitótfalu

5360

94,9

0,1

27,6

Tardos

1628

21,8

16,0

33,7

Tarján

2758

40,8

4,4

26,5

Tát

5458

77,8

40,6

31,8

70360

1 096,5

3 438,4

709

74,5

Telki

3394

47,0

0,1

23,0

Tinnye

1561

20,5

95,3

83,8

Tök

1391

18,9

1,4

24,7

12948

217,8

1 287,4

127

126,1

Újbarok

408

7,1

5,2

40,0

Úny

728

9,2

0,0

22,3

Várgesztes

571

9,7

2,6

32,0

Vértesboglár

915

12,1

43,4

70,5

Vértessomló

1352

17,9

0,5

24,0

Vértesszőlős

3039

42,5

82,4

51,0

546

7,6

4,5

33,2

Visegrád

1835

32,0

17,3

37,2

Zsámbék Összesen egész projektterületre

5238

77,6

12,9

27,0

419 384

6 475,8

18 214,5

4 141

68,7

Sorszám

55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.

Település

Tatabánya

Törökbálint

Vértestolna

Az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

27. táblázat: A elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége a referenciaévben(2008) és az azt megelőző 4 évben Település

2008 2007 2006 2005 2004

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége

6476

4124

414 182

5246

3552

408 794

4664

3158

403 547

4374

2961

398 201

3946

2671

419 384

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék menynyisége

0 0 0 0 0

Mind a lakossági, mind az intézményi szelektív gyűjtés esetében határozott növekedés volt megfigyelhető az elmúlt években, így a szelektíven gyűjtött hulladék fajlagos menynyisége is növekedett. A hulladék összetétel adatok vizsgálata A projekt területén keletkező vegyesen gyűjtött hulladékok összetétele az AVE Tatabánya Zrt. és a Saubermacher Bicske Kft. által, 2008 végén végeztetett összetétel vizsgálatok felhasználásával került meghatározásra. A vizsgálatokat három lerakónál végezték, a tatabányai, a bicskei és a nyergesújfalui lerakón. A táblázatban szereplő összesített érték a teljes projekt területre vonatkozó átlagos öszszetétel. Az átlagos összetétel számításakor az adott lerakó ellátási körzetére vonatkozattuk a mért összetételt és így képeztünk súlyozott átlag összetételt. A szabvány szerinti összetétel vizsgálatok eredményei az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb szerves hulladék arányt mutattak, aminek az oka elsődlegesen az volt, hogy az összetétel vizsgálatot a tömörítéses gyűjtést követően végezték, így a szerves összetevők szemcsemérete csökkent, azaz jelentős részük a finomfrakcióba került. A szerves összetevő szemcseméret változásának hatását kiküszöbölhetjük, ha a tervezési szerves arány számításnál a finom frakció szerves anyag tartalmát is figyelembe vesszük. A tervezési szerves összetétel meghatározásakor, így a korábbi módszertant alkalmazzuk: a számított érték a szabvány szerinti szerves arány és a szabvány szerinti finomfrakció arány felének az összege. 28. táblázat: Hulladék összetételi adatok referencia évre vonatkozóan Szabvány szerinti mérések eredményei Papír (80%) 8,7 Karton (5%) 0,2 Papír (20%) 2,2 Karton (95%) 4,6 Műanyag (10%) 1,6 Műanyag (90%) 14,5 Üveg (25%) 1,1 Üveg (75%) 3,4 Fém (40%) 2,1 Fém (60%) 3,1 Szerves (100%) 22,5 1,7 Kompozitok Textíliák Higiéniai hulladékok Nem osztályozott éghető hulladék Nem osztályozott éghetetlen hulladék Veszélyes hulladékok Finom frakció

4,1 2,6 3,3 6,2 1,1 17

Tervezési összetétel adatok Papír

Csomagolási papír

6,7

Műanyag Csomagolási műanyag Üveg Csomagolási üveg Fém Csomagolási fém Biológiailag lebomló

1,6 14,5 1,1 3,4 2,1 3,1 22,5

Egyéb

35,9

Az egyéb EWC kódszám alatt gyűjtött települési hulladékok, tervezési összetételnek megfelelő besorolásához, szükséges az EWC-tervezési összetétel megfeleltetés elvégzése. A közszolgáltató tapasztalatai alapján összeállított, a későbbi számítások során alkalmazott konverziós táblázat, amely megfelel az útmutató mellékletében szereplő módszertannak, a következő (az adatok %-ban értendők):

29. táblázat: A közszolgáltató tapasztalatai alapján összeállított konverziós tábla

tervezési kategóriák papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes

20 02 01 (biohulladék) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 0,0 100,0

EWC szerinti bontás 20 03 01 (ve20 03 03 (útgyes) tisztítási) 7,8 0,0 4,6 0,0 1,9 0,0 17,2 0,0 0,7 0,0 2,2 0,0 1,2 0,0 1,8 0,0 25,9 0,0 36,6 100,0 100,0 100,0

20 03 07 (lomtalanítási) 0,0 0,0 15,0 0,0 10,0 0,0 10,0 0,0 0,0 65,0 100,0

A táblázat felhasználásával az összes keletkező hulladék a következőképpen oszlik meg a tervezési és EWC kategóriák között (az adatok tonnában értendők, és 2008 évre vonatkoznak): 30. táblázat: A teljes települési hulladékáram EWC-tervezési összetétel táblázata összes papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes

Szelektív (15, 20 szelektív áramok) 3 444

Kommunális (20 03 01) 12 132

15 576

9,1

7 907

9 094

1 154

18 156

10,6

5,139323

2 184

769,57079

2 959

1,7

Úttisztítás (20 03 03)

Lom (20 03 07)

Összes települési

4 271

19 660

23 931

13,9

83,86264

1 545

384,7854

2 014

1,2

3 252

4 636

7 888

4,6 3,7

2 717

2 792

769,57079

6 278

132,5317

4 187

4 320

2,5

5 125

30 418

35 544

20,7

1 548

48 599

382,57711

4 617

55 147

32,1

28 486

135 248

382,577

7 696

171 812

100,0

A teljes települési áram lakossági és nem lakossági megosztását a következő táblázatok mutatják. 31. táblázat: A teljes települési hulladékáram lakossági részének EWCtervezési összetétel táblázata összes papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló

Szelektív (15, 20 szelektív áramok)

Kommunális (20 03 01)

Úttisztítás (20 03 03)

812

11 314

12 126

1 473

8 481

1 101

11 055

Lom (20 03 07)

Összes települési

2 037

734

2 771

1 181

18 334

19 515

1 441

367

1 813

1 457

4 323

5 781

2 603

734

3 342

3 905

3 922

1 528

28 367

29 894

összes

Szelektív (15, 20 szelektív áramok)

Kommunális (20 03 01)

Úttisztítás (20 03 03)

Lom (20 03 07)

45 321

4 402

49 730

6 485

126 126

7 337

139 949

100

egyéb összes

Összes települési

32. táblázat: A teljes települési hulladékáram nem lakossági részének EWCtervezési összetétel táblázata összes

Szelektív (15, 20 szelektív áramok)

Kommunális (20 03 01)

Úttisztítás (20 03 03)

Lom (20 03 07)

Összes települési

papír

2 632

818

3 450

csomagolási papír

6 434

613

7 101

műanyag

147

188

3 090

1 326

4 416

104

201

csomagolási üveg

1 794

313

2 107

fém

2 712

188

2 936

115

282

398

biológiailag lebomló

3 598

2 052

5 649

egyéb

1 542

3 278

383

215

5 417

22 000

9 122

383

358

31 863

100

csomagolási műanyag üveg

csomagolási fém

összes

A közszolgáltatói kör által kezelt települési hulladékok mennyisége a következők alapján számítható: 1. A vegyes gyűjtés teljes egészében a közszolgáltatás keretében valósul meg a projektterületen; 2. A lakossági eredetű hulladékok szelektív gyűjtése szintén teljes egészében a közszolgáltatás keretében történik; 3. A nem lakossági forrásból származó szelektív áramok a biológiailag lebomló frakció kivételével a közszolgáltatói körön kívül kerülnek begyűjtésre; A fentiek figyelembe vételével összeállthatóak a közszolgáltatói kör által kezelt anyagáramok táblázatai: 33. táblázat: A közszolgáltatók által kezelt hulladékáram EWC-tervezési összetétel táblázata összes papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes

Szelektív (15, 20 szelektív áramok) 812

Kommunális (20 03 01)

Úttisztítás (20 03 03)

Lom (20 03 07)

Összes települési

12 132

12 944

1 473

9 094

1 154

11 722

2 184

770

2 954

1 181

19 660

20 841

1 545

385

1 935

1 457

4 636

6 093

4 2

2 792

770

3 566

4 187

4 205

5 125

30 418

35 544

48 599

383

4 617

53 606

10 083

135 248

383

7 696

153 410

100

34. táblázat: A közszolgáltatók által kezelt lakossági hulladékáram EWCtervezési összetétel táblázata összes papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes

Szelektív (15, 20 szelektív áramok) 812

Kommunális (20 03 01)

Úttisztítás (20 03 03)

Lom (20 03 07)

Összes települési

11 314

12 126

1 473

8 481

1 101

11 055

2 037

734

2 771

1 181

18 334

19 515

1 441

367

1 813

1 457

4 323

5 781

4 2

2 603

734

3 342

3 905

3 922

1 528

28 367

29 894

45 321

4 402

49 730

6 485

126 126

7 337

139 949

100

35. táblázat: A közszolgáltatók által kezelt nem lakossági hulladékáram EWCtervezési összetétel táblázata összes

Szelektív (15, 20 szelektív áramok)

Kommunális (20 03 01)

Úttisztítás (20 03 03)

Lom (20 03 07)

Összes települési

papír

818

csomagolási papír

613

667

műanyag

147

183

csomagolási műanyag

1 326

üveg

104

122

csomagolási üveg

313

fém

188

224

csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes

3.1.2

282

3 598

2 052

5 649

3 278

383

215

3 875

3 598

9 122

383

358

13 461

100

A keletkező hulladék előrejelzése

Az EMT szakaszban alkalmazott dinamikus növekedési modell (évi 2% növekedés) a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdaság visszaesése következében a képződő települési hulladék mennyisége is csökkenni fog várhatóan 2012-ig, és ezt követően is stagnálás, lassú emelkedés várható, összhangban a jelenlegi GDP előrejelzésekkel. A keletkező hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozóan a következő peremfeltételeket vettük figyelembe az előrejelzés során (összhangban az előkészítés alatt álló 2009-2014 időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv prognózisával): 

A projektterület lakossága a tervezési időszakban nem jelentősen, a hulladékképződést nem befolyásoló mértékben változik;



Az összes keletkező mennyiség 2009-2012 között évi 1-2 %-kal csökken, a gazdasági visszaesésnek és az ezzel párhuzamosan jelentkező fogyasztás csökkené-

sének eredményeképpen, a gazdaság és a fogyasztás élénkülése hatására a csökkenő trend 2012 után megfordul és 2016-ig évi 1 % növekedés prognosztizálható, 2016-ig, ezt követően a hulladék képződés megelőzési programok hatására a várható fogyasztás növekedés ellenére a mennyiségi növekedés megáll; 

Az egyes frakciók mennyisége általában együtt mozog a teljes képződő mennyiséggel, kivételt a csomagolási papír és műanyag képeznek, ezek részaránya fokozatosan emelkedik, mindenekelőtt a nem csomagolási papír és az egyéb frakciók terhére;



Mindezek hatására a teljes képződő mennyiség a tervezési időszak végére sem éri el a 2008-as referenciaévi szintet, a csomagolási hulladékok képződése is csökken, de kisebb mértékben, mint a nem csomagolási frakciók mennyisége;



A 2016 utáni időszakban, a hulladék képződés megelőzési intézkedések hatására a hulladék képződés növekedése elválik a gazdasági növekedéstől, így a képződés konstansnak feltételezhető, az összetétel változása elhanyagolható.

Az előbbi peremfeltételeknek megfelelő számítások eredményei az alábbi táblázatban találhatók.

36. táblázat: Keletkező hulladékmennyiségek előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna Referenciaév* 1.

papír 1.1. ebből csomagolási papír

műanyag 2.1. ebből csomagolási műanyag

üveg 3.1. ebből csomagolási üveg

fém 4.1. ebből csomagolási fém

biohulladék

5.1. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék 5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 5.3. lakosságnál keletkező egyéb, biológiailag lebomló hulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) egyéb

Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

33 732 33 057 32 396 32 246 32 098 31 952 31 806 31 663 31 520 31 520 31 520 31 520 31 520 18 156 17 793 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 17 437 26 890 26 562 26 476 26 629 26 869 27 110 27 354 27 601 27 850 27 850 27 850 27 850 27 850 23 931 23 692 23 692 23 929 24 168 24 410 24 654 24 900 25 149 25 149 25 149 25 149 25 149 9 901

9 802

9 704

9 607

9 511

9 416

9 322

9 248

9 174

7 888

7 809

7 731

7 653

7 577

7 501

7 426

7 352

7 278

10 598 10 429 10 325 10 222 10 119 10 138 10 157 10 147 10 137 10 137 10 137 10 137 10 137 4 320

4 277

4 234

4 192

4 150

4 108

4 067

4 026

3 986

35 544 34 833 34 136 33 795 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 9 865

9 668

9 475

9 380

9 286

4 519

4 429

4 340

4 297

4 254

20 029 19 629 19 236 19 044 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 2 034

1 980

1 979

1 937

1 893

1 953

2 013

2 043

2 073

53 113 51 712 51 676 50 588 49 428 50 984 52 550 53 335 54 118 54 118 54 118 54 118 54 118 171 812 168 376 166 692 165 025 163 375 165 009 166 659 167 492 168 330 168 330 168 330 168 330 168 330

* legutolsó teljes körű adat (2008)

37. táblázat: A közszolgáltatói kör által begyűjtött hulladékáram előrejelzése fejlesztés nélkül, tonna Referenciaév* 1.

papír 1.1. ebből csomagolási papír

műanyag 2.1. ebből csomagolási műanyag

üveg 3.1. ebből csomagolási üveg

fém 4.1. ebből csomagolási fém

biohulladék

Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

24 666 24 258 23 773 23 648 23 525 23 403 23 281 23 162 23 043 23 043 23 043 23 043 23 043 11 722 11 530 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 11 299 23 795 23 502 23 416 23 539 23 747 23 958 24 170 24 385 24 602 24 602 24 602 24 602 24 602 20 841 20 632 20 632 20 838 21 046 21 257 21 469 21 684 21 901 21 901 21 901 21 901 21 901 8 028

8 134

8 052

7 972

7 892

7 813

7 735

7 677

7 619

6 093

6 140

6 079

6 018

5 958

5 898

5 839

5 781

5 723

7 771

7 529

7 454

7 379

7 306

7 298

7 290

7 267

7 245

4 205

4 178

4 136

4 095

4 054

4 014

3 973

3 934

3 894

35 544 34 833 34 136 33 795 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 33 457 9 865

9 668

9 475

9 380

9 286

4 519

4 429

4 340

4 297

4 254

20 029 19 629 19 236 19 044 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 18 853 493

180

179

137

153

213

243

273

53 113 51 712 51 676 50 588 49 428 50 984 52 550 53 335 54 118 54 118 54 118 54 118 54 118 153 410 150 148 148 686 147 059 145 447 147 064 148 696 149 524 150 356 150 356 150 356 150 356 150 356

3.1.3

A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete

3.1.3.1 A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése

3.1.3.2 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései A közszolgáltatók az összegyűjtött hulladékot jelenleg (2010) összesen három hulladéklerakóba szállítják: Tatabánya, Bicske, Sződliget. A lerakókhoz tartozó begyűjtési körzeteket az alábbi táblázat ismerteti: 38. táblázat: Lerakót üzemeltető cégek gyűjtési körzetei Begyűjtési körzet Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Mány, Nagykovácsi, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kisbér, Óbarok, Pilisszentkereszt Annavölgy, Csolnok, Dág, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, Úny Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós Dunabogdány, Leányfalu, Tahitótfalu, Visegrád Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre Pilisszentiván Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős Almásfüzítő Várgesztes Vértessomló Naszály Dömös

Hulladékgyűjtést végző cég

Hulladéklerakót üzemeltető cég

Hulladéklerakó települése

SaubermacherBicske Kft.

Bicske

AVE Tatabánya Zrt.

Tatabánya

Remondis Duna Kft.

Sződliget II.

SaubermacherBicske Kft.

SaubermacherMagyarország Kft. Aries Kft. KVG Zrt. Szentendre VSZ Zrt. Önkormányzat

AVE Tatabánya Zrt.

Füzike Zrt. Remondis Oroszlány Zrt. Naszály Épszolker Kft. Remondis Duna Kft.

A szolgáltatók megfelelnek a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásainak és rendelkeznek a közszolgáltatás ellátásához szükséges hulladékkezelési engedélyekkel. A projektterületen működő közszolgáltatók A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 79 településén az alábbi közszolgáltatók gyűjtik össze a térség hulladékát 

AVE Tatabánya Zrt.



Saubermacher-Bicske Kft.



Saubermacher-Magyarország Kft.



ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.



Szentendre Városi Szolgáltató Zrt.



Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.



Remondis Oroszlány Zrt.



Remondis Duna Kft.



Pilisszentiván Önkormányzata: Pilisszentiván



Füziker Bt.: Almásfüzitő



Naszály Ép-szol-ker Kft.: Naszály

Az egyes településeken működő közszolgáltatók felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza.

39. táblázat: Önkormányzati rendeletek a települési hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozóan Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A közszolgáltató megnevezése AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt.

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

AVE Tatabánya Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt. AVE Zrt.

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Baj

386119

Települési szilárd hulladék kezelésről szóló helyi rendelet

5/2003. (IV. 1.) r.

Bajót

385716

Települési szilárd hulladék kezelésről

7/2007. (IV. 5.) r.

Bodmér

364461

Budajenő

730172

Csákvár

727057

Dunaalmás

386120

Dunaszentmiklós

387457

Gyermely

385761

Herceghalom

441630000

Héreg

387347

Kocs

386131

Komárom

385156

Lábatlan

385783

Mocsa

385552

15.

AVE Tatabánya Zrt.

Mogyorósbánya

387370

16.

AVE Tatabánya Zrt.

Neszmély

387611

Nyergesújfalu

385826

Perbál

390242

17. 18.

AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt.

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése

A közterületek rendjéről, a köztisztaságról, a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról a települési folyékony hulladék kezeléséről, valamint a települési környezet fenntartásáról Köztisztaságról és hulladék elszállításáról szóló rendelet Rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról A települési szilárd hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatásról szóló rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkorm. rendelet Rendelet a település szilárd hulladék összegyűjtésére és elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező közszolgáltatásról szóló 7/2007. (III. 08.)sz. rendelet módosításáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező szabályainak és díjának meghatározására A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (weblap címe, ha van) -

8/2003 (X. 30.) r. 8/2004. (IX. 30.) r. 22/2003. (XII. 27.) r. 10/2009. (XII. 10.) Kt. rendelet

www.csakvar.hu www.dunaalmas.hu

4/2004. (IV.23.) r. 17/2002. (XII. 3.) r. (legutolsó módosítás: 9/2009. (XI. 26.) r.

17/2008. (XII. 30.) r.

http://www.herceghalo m.hu/kepvdok.php

12/2005. (XI. 02.) r. 8/2003. (VI. 30.) r. 33/2006. (XII. 23.) r.

www.komarom.hu

38/2005. (XII. 16.) r. Alap rendelet: 115/2002. (XII. 30.) r.

www.mocsa.hu

16/2009. (XII. 03.) r.

www.mogyorosbanya.h u

8/2003. (XII. 10.) Kt. r. 1/2009. (I. 30.) r.

www.nyergesujfalu.hu

25/2009. (XII. 30.) r.

www.perbal.hu

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

AVE Tatabánya Zrt.

Pusztavám

362270

20.

AVE Tatabánya Zrt.

Süttő

385882

21.

AVE Tatabánya Zrt.

Szár

361558

22.

AVE Tatabánya Zrt.

Szárliget

364119

23.

AVE Tatabánya Zrt.

Szomor

387039

Tardos

729907

A köztisztaságról

13/2002. (XII. 31.) r.

Tarján

396317

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos…

11/2002. (XII. 20.) Kt. rendelet

Sorszám

A közszolgáltató megnevezése

19.

24. 25.

26.

27. 28. 29. 30. 31. 32.

AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt.

AVE Tatabánya Zrt.

AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya

Tát

385893

Tatabánya

384489

Telki

441883

Törökbálint

390165

Újbarok

364603

Vértesboglár

364450

Vértestolna

387413

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 15/2008.(XII. 10.) rendelet (továbbiakban R.) módosításáról Szár község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2008. (XII. 28.) rendelete a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjairól Települési szilárd hulladék szervezett összegyűjtéséről, ártalommentes elhelyezéséről Szomor Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló – a 11/2003. (XII. 8.), a 25/2004. (XII. 10.), a 18/2005 (XII. 15.) és a 19/2006 (XII.20.) rendelettel módosított 13/2002. (XII. 12.) számú rendelete, egységes szerkezetben

A település köztisztaságáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 6/2000. (II. 8.) Kt. sz. rendelete a módosításáról szóló 15/2003. (XII. 1.) Kt. sz., 20/2008. (XII. 22.) Kt. sz. és a 16/2009. (XII.1 8.) Kt. sz. rendeletekkel egységes szerkezetben A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról Rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (weblap címe, ha van)

18./2002. (XII. 18.) r. 15/2008. (XII. 10. ) r.

www.sutto.hu

15/2008. (XII. 28.) r.

www.saar-ujb.hu http://www.saarujb.hu/files/00000309.p df

8/2004. (07. 30.) r.

13/2002. (XII. 12.) r.

www.tarjan.hu/rendelet ek

6/2000. (II. 8.) r.

40/2002. (XII. 12.) r. 24/2008. (XII. 16.) r.

www.telki.hu

4/2003. (II. 25.) r.

www.torokbalint.hu/kép viselőtestület/rendeletek

5/2008. (XII. 1.) r. 13/2008. (XII. 5.) r. 1/2006. (I. 16.) r.

Sorszám

A közszolgáltató megnevezése

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Zrt. 33. 34. 35. 36.

37.

38. 39. 40. 41. 42. 43.

AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft.

Vértesszőlős

729985

Zsámbék

390187

Annavölgy

388454

Csolnok

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról szóló 10/2002. (XII. 20.) Kt rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendelet

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (weblap címe, ha van)

10/2002. (XII. 20.) Kt. rendelet 2/2004. (II. 3.) r.

www.zsambek.hu

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

9/2005. (VI. 30.) r.

385727

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

21/2008. (XII. 17.) r., 18/2005. (XII. .)

www.csolnok.hu

Dág

2522

14/2009. (XII. 10.) rendeDág Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelettel módosított 10/2000. lete a szervezett köztisztasági közszolgáltatás díjának (XII. 15.) önkormányzati megállapításáról rendelet

Leányvár

729776

Települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról és a fizetendő díj mértékéről

15/2003. (XI.25.)

Máriahalom

387051

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

8/2003. (IX. 16.) r.

Nagysáp

729787

Nagysáp község képviselőtestületének 13/2002. (XII. 27.) számú rendelete a települési szilárdhulladék közszolgáltatás igénybevételéről

13/2002. (XII. 27.)

nincs

Piliscsaba

390088

A települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

19/2005. (IX. 16.) r.

www.piliscsaba.hu/doku mentumtár

Pilisjászfalu

565811000

Köztisztasági és házi szemét elszállításáról szóló rendelet

20/2009. (XII. 02.) r.

www.pilisjaszfalu.hu

Pilismarót

385859

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről

4/2003. (III. 31.) r.

www.pilismarot.hu

4./1996. (II. 02) r.

www.pilisszanto.hu

30/2001. (XII. 20.) r.

www.sarisap.hu

44.

SaubermacherMagyarország Kft.

Pilisszántó

393715

Pilisszántó Község Önkormányzatának 4./1996. (II. 02) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezésről

45.

SaubermacherMagyarország Kft.

Sárisáp

729820

Hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

www.dag.hu

Sorszám 46. 47.

A közszolgáltató megnevezése SaubermacherMagyarország Kft. SaubermacherMagyarország Kft.

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Tinnye

734916

A szervezett köztisztasági közszolgáltatási díj megállapításáról szóló 10/2005. (XII. 8.) rendelet módosításáról

7/2009. (XI. 26.) r.

Úny

387 392

A települési szilárd hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatásokról szóló, 15/2007. (XII. 10.) Önk. rendelet 1. számú mellékletének a módosításáról

12/2009. (XII. 1.) r.

www.uny.hu

7/2007. (05. 03.) Ör. sz. rendelet a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatásról

7/2007. (05. 03.) Ör. rendelet

http://biatorbagy.hu/sy stem/files/ 2007_7_hulladekkezeles __egyseges_szerk_.pdf

48/2004. (XII. 15.) r.

www.bicske.hu

A Budakalász Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2007. (II. 21.) rendelete

www.budakalasz.hu

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (weblap címe, ha van)

48.

SaubermacherBicske Kft.

Biatorbágy

730084

49.

SaubermacherBicske Kft.

Bicske

361493

50.

SaubermacherBicske Kft.

Budakalász

15393661

51.

SaubermacherBicske Kft.

Csabdi

364559

52.

SaubermacherBicske Kft.

Csobánka

730974

53.

SaubermacherBicske Kft.

Kisbér

729699

54.

SaubermacherBicske Kft.

Mány

727530

55.

SaubermacherBicske Kft.

Nagykovácsi

390220

Óbarok

365699

Páty

730204

Pilisborosjenő

441278

Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

4/1998. (IV. 23.) r.

www.pilisborosjeno.hu

Pilisvörösvár

390109

Köztisztasággal, települési szilárd és folyékonyhulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági

8/1996. (VIII. 04.) r.

www.pilisvorosvar.hu.de letek.php

56. 57. 58. 59.

SaubermacherBicske Kft. SaubermacherBicske Kft. SaubermacherBicske Kft. SaubermacherBicske Kft.

Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendelet A helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról A település szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás, a település folyékony hulladék kezeléséről, valamint a település környezet fenntartásáról Települési környezet védelmét szolgáló helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló, többszörösen módosított 15/2004. (XI. 22.) KT r. sz. rendelet (továbbiakban: Rend.) Kisbér Város Képviselő-testülete rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, a települési folyékony hulladék kezeléséről, valamint a települési környezet fenntartásáról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának 15/2006. (IX. 18.) Ök. rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás szervezéséről, valamint a közterületek tisztántartásáról A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2005. (III. 29.) rendeletének módosításáról

19/2006. (XII. 27.) r.

15/2004. (XI. 22.) KT. r.

http://www.csobanka.h u/onkormanyzat /archivum_irattar/helyi_ rendeletek

17/2005. (XI. 7.) rendelet

www.kisber.hu

3/2003. (II. 14.) r.

15/2006. (IX. 18.) r.

www.nagykovacsi.hu

9/2000. (V. 31.) r. 9/200., 15/2005. r., 50/2008. r.

Sorszám

60. 61.

62.

A közszolgáltató megnevezése SaubermacherBicske Kft. SaubermacherBicske Kft. SaubermacherBicske Kft.

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Pilisszentkereszt

731025

Remeteszőlős

2090

Solymár

730138

Tök

441937

Dunabogdány

393683

64.

SaubermacherBicske Kft. KVG Zrt.

65.

KVG Zrt.

Leányfalu

393704

66.

KVG Zrt.

Tahitótfalu

393771

67.

KVG Zrt.

Visegrád

393782

Vértessomló

386263

Várgesztes

387040

63.

68. 69.

Remondis Oroszlány Zrt. Remondis Oroszlány Zrt.

70.

Füziker Bt.

Almásfüzitő

385398

71.

Aries Kft.

Halásztelek

730930

72.

Aries Kft.

Szigethalom

15393331

73.

Aries Kft.

Szigetszentmiklós 730918

74. 75. 76.

Szentendre VSZ Szentendre Zrt. Szentendre VSZ Pilisszentlászló Zrt. Szentendre VSZ Pomáz Zrt.

395368

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályozásáról A közterületek tisztántartásról és a települési közszolgáltatásról szóló 14/2004. (VII. 15.) KT. rendelet 27/2008. (XII. 15.), 8/1999. - Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 8/1999. (VII. 9.) rendelete a köztisztaságról egységes szerkezetben a 4/2003. (II. 7.), a 20/2003. (XI. 7.), a 26/2004. (VIII. 2.) és a 21/2005. (V. 2.), 11/2008. (III. 10.) számú módosító helyi rendelettel Tök község Önkormányzatának 10/2009. (VII. 14.) számú rendelete Tök község Hulladékgazdálkodási Terve A környezetvédelemről A köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági szolgáltatás kötelező igénybevételéről A köztisztaság fenntartásáról valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályozásáról A köztisztaságról és a települési szilárd hulladék elszállításáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 5/2008. (X1I.4.) sz. rendelet a Hulladékkezelési díj 2009. évi díjainak megállapításáról Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgálatról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak és díjainak meghatározása Helyi Hulladékgazdálkodási rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak és díjának meghatározásáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (weblap címe, ha van)

4/1999.(II. 12.) 14/2004. (VII. 15.) r.

www.remeteszolos.hu

27/2008. (XII. 15.) r.

10/2009. (VII. 14.) r. 10/1998. (VI. 22) Önk. r. 2/2000. (I. 21.) r. 6/2008. (III. 21.) rendelet 20/2008. ( X. 10.) a fenti rendelet módosításáról

www.tahitotfalu.hu

3/1999. (II. 26.) r.

www.visegrad.hu

9/2006. (XII. 11.) r., 11/2008. (XII. 19.) r. 5/2008. (XII. 4.) r. 16/2001. (XII. 17.) r. 1/2006. (I. 26.) 27/2009. (XI. 01.) r. 5/2006. (III. 30.) rendelet

www.szigethalom.hu www.szigetszentmiklos. hu

8/2004. (III. 1.) Önk. rendelet

393737

Szemétszállítás díjáról

4/2009. (II. 12.) r.

393759

A települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási tevékenységről és köztisztasági tevékenységről

32/2009. (VIII. 27.), 24/2009. (VI .26.), 4/2007. www.pomaz.hu (III. 8.), 15/2007. (VI. 25.), 9/2008. (IV. 4.),

Sorszám

77. 78. 79.

A közszolgáltató megnevezése

Önkormányzat Naszály Épszolker Kft. Remondis Duna Kft.

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Pilisszentiván

390253

Naszály

386142

Dömös

386636

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése

A köztisztaságról Naszály Község Önkormányzatának települési szilárd hulladék kezelése Atelepülési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (weblap címe, ha van)

valamint 26/2008. (IX. 2.) rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 22/2005. (09. 12.) rendelete 9/2009. (V. 19.) r.

www.pilisszentivan.hu

13/2004. (X. 4.) r.

www.naszaly.hu

16/2009. (XII.16.)

www.domos.hu

40. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések tartalma A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

Sor szá m

A közszolgáltató megnevezése

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Zrt. Zrt. Zrt. Zrt. Zrt.

N N I

I I I I I

N N N N N

a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21. § (4.) bek.) N N N N N

Dunaszentmiklós

N N

I N

N N

I I

Gyermely

N N N I (beruházásokról) N N N N N N I (hulladékudvar) N N N N N N

I I I

N N N

I N I

I I I I I I I I

N N N N N N N N

I I I I N N N N

I I I I I I

N N N N N N

I I I I I I

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

AVE AVE AVE AVE AVE

AVE Tatabánya Zrt.

Dunaalmás

AVE Tatabánya Zrt.

9. AVE Tatabánya Zrt. 10. AVE Tatabánya Zrt. 11. AVE Tatabánya Zrt. 12. AVE Tatabánya Zrt. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

AVE AVE AVE AVE AVE AVE

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Zrt. Zrt. Zrt. Zrt. Zrt. Zrt.

Baj Bajót Bodmér Budajenő Csákvár

Herceghalom Héreg Kocs Komárom Lábatlan Mocsa Mogyorósbánya Neszmély Nyergesújfalu Perbál

19. AVE Tatabánya Zrt.

Pusztavám

20. 21. 22. 23. 24. 25.

Süttő Szár Szárliget Szomor Tardos Tarján

AVE AVE AVE AVE AVE AVE

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Zrt. Zrt. Zrt. Zrt. Zrt. Zrt.

az önkormánya települési zat tulajdonászilárd hullaba kerülő, dék gyűjtésére jövőben megés szállítására valósuló hulla(Hgt. 21. § (3) dékkezelő bek. a) pont) eszközök mű(I/N) ködtetésére N

a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21. § (3) bek. c) pont)

a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21. § (5) bek.) I I N N I

Szerződés lejárati dátuma

2013.01.31 2015.01.01 2017.12.31 2013.11.24 2012.12.30 2011.02.28 (az új közbeszerzési eljárás lezárultáig meghosszabított ák) 2014.12.31 határozatlan idejű 2013.04.01 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2014.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31

A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

Sor szá m

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

A közszolgáltató megnevezése

AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Magyarország Saubermacher-Bicske Kft. Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske Saubermacher-Bicske

Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft.

Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft. Kft.

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Tát Tatabánya Telki Törökbálint Újbarok Vértesboglár Vértestolna Vértesszőlős Zsámbék Annavölgy Csolnok Dág Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Sárisáp Tinnye Úny Biatorbágy Bicske Budakalász Csabdi Csobánka Kisbér Mány Nagykovácsi Óbarok Páty Pilisborosjenő

a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21. § (3) bek. c) pont)

N I N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N

I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

I I

N I N N N N N I N Nem releváns N I N N N N N N N N N I N I (külön szerződéssel) N N

I I I I I

N N N N I

N N N N N N

a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21. § (4.) bek.) N N N N N N N N N Nem releváns N N N N N N I N N N N N N

a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21. § (5) bek.) I I I I I I N I I I I I I I I I I I I I I I I

I N

I I

N N N N N

I I I N N

Szerződés lejárati dátuma

2012.12.31 2015.01.01 2013.02.04 2013.04.17 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 2015.12.31 2012.07.31 2012.01.31 2012.09.30 2012.10.31 2012.12.31 2012.05.31 2011.11.30 2012.08.01 2012.12.31 2012.10.31 2012.02.28 2012.02.28 2012.07.30 2012.12.31 2012.12.31 2012.03.31 2012.10.11 2019.03.31 2012.06.03 2016.09.30 2012.12.31 2012.08.22 2016.07.31

A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

Sor szá m

A közszolgáltató megnevezése

59. Saubermacher-Bicske Kft. 60. Saubermacher-Bicske Kft. 61. Saubermacher-Bicske Kft. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

Saubermacher-Bicske Kft. Saubermacher-Bicske Kft. KVG Zrt. KVG Zrt. KVG Zrt. KVG Zrt. Remondis Oroszlány Zrt. Remondis Oroszlány Zrt. Füziker Bt. Aries Kft. Aries Kft. Aries Kft. Szentendre VSZ Zrt.

75.

Szentendre VSZ Zrt. 76. Szentendre VSZ Zrt. 77.

Önkormányzat 78. Naszály Épszolker Kft. 79. Remondis Duna Kft, Vác

Pilisvörösvár Pilisszentkereszt Remeteszőlős

N N N

I I I

N N N

a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21. § (4.) bek.) N N N

Solymár Tök Dunabogdány Leányfalu Tahitótfalu Visegrád Vértessomló Várgesztes Almásfüzitő Halásztelek Szigethalom Szigetszentmiklós Szentendre

N N N N N N N N N N N N I

I I I I I I I I I I I I I

N N N N N N N N N N N N I

I I N I I I I I I I I I I

Pilisszentlászló Pomáz

N N

I I

N I

N Előkezelő: I

I I

N N

I I

N I

N N

N I

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Pilisszentiván Naszály Dömös

a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21. § (3) bek. c) pont)

a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21. § (5) bek.) Szigeteken I I I

Szerződés lejárati dátuma

2012.12.31 2012.12.31 2012.12.31 határozatlan idejű 2012.12.31 2019.06.30 n.a. 2017.12.31 2018.01.01 2012.12.31 2012.12.31 2011. 06. 30 2013.01.01 2013.01.01 2012.07.01 2014.12.31 határozatlan idejű 2018.03.31 határozatlan idejű 2012. 11. 30 2011. 12. 31.

41. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatók Sorszá m

Közszolgáltató megnevezése

AVE Tatabánya Zrt.

SaubermacherMagyarország Kft.

SaubermacherBicske Kft.

Képviselő

Székhely

Molnár Lászlóné Hartdégen 2800 Tatabánya, József Erdész u. E. Dr. Petrássy Miklós Horváth Péter ügyvezető Hans György cégvezető Sebesiné Kiszely Katalin ügyvezető Dobos Tamás cégvezető Kapusi Krisztián Ügyvezető igazgató, Rák József Ügyvezető igazgató

1181 Budapest, Zádor u. 4.

2060 Bicske Csákvári u. 45.

Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.

Petes Tamás mb. cégvezető

Remondis Oroszlány Zrt.

Bende Péter elnök ig.

Oroszlány, Táncsics u. 59.

Füziker Bt.

Ráduly Zoltán (an.: Adamek Erzsébet)

2931 Almásfüzitő, Ady Endre u. 6. 1. em. 3.

Tulajdonosok

Tulajdoni arány

A társaságban a tulajdonost képviseli

Anyavállalat, vagy mögöttes tulajdonos megnevezése

3811 ’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése

AVE Magyarország Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Dolgozók

67% AVE Magyarország Kft. 25% Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 8% Dolgozók

Molnár Lászlóné Hartdégen József Dr. Petrássy Miklós

AVE Magyarország Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Dolgozók

01-09-861608

3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése

Saubermacher DienstleistungsAktiengesellschaft (AT-8010 Graz, Conrad-vonHötzendorf Strasse 162.) Kézbesítési megbízott: dr. Hubay Gyula

100%

Cg:07 – 09002821

Nem veszélyes hulladék gyűjtése, kezelése, TEÁOR szám: 3811

Saubermacher Magyarország Kft. Bicske Város Önkormányzata

83 %- ban Saubermacher Magyarország Kft. és 17 % Bicske Város Önkormányzata

Cégjegyzékszám

11 10 001 423

Fő tevékenységi kör megnevezése, TEÁOR-száma

7400 Kaposvár, Cseri út 16.

14 10 300008

Nem veszélyes hulladék gyűjtése, 38.11

11-10-001382

hulladékgazdálkodás 3811

11-06-003608

9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés 3811 Nem veszélyes hulladék gyűj-

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata AVE Magyarország kft. Remondis Kft., Oroszlány Város önkormányzata, VGV dolg. al. kisrészvényesek Ráduly Zoltán (beltag) Ráduly Zoltánné (kültag)

többségi, jelentős

Horváth Péter ügyvezető Hans György cégvezető Sebesiné Kiszely Katalin ügyvezető Dobos Tamás cégvezető Kapusi Krisztián Ügyvezető igazgató, Rák József Ügyvezető igazgató

Saubermacher DienstleistungsAktiengesellscha ft

Saubermacher Magyarország Kft. Bicske Város Önkormányzata

Petes Tamás mb. cégvezető

Ave Energie AG Oberösterreich Umwelr GmbH

Bende Péter elnök ig.

Remondis Oroszlány Zrt.

Ráduly Zoltán (an.: Adamek Erzsébet)

Füziker Bt.

Sorszá m

Közszolgáltató megnevezése

Képviselő

Székhely

Cégjegyzékszám

Ráduly Zoltán (an.: Juhász Katalin)

Szigetszentmiklós Határ út 1214.

Horváth József vezérigazgató Pénzes Gábor polgármester

2000 Szentendre, Szabadkai u. 9. 2084 Pilisszentiván, Szabadság u. 85.

Naszály Épszolker Kft.

Bathó Szilárd ügyvezető

2899 Naszály, Rákóczi u. 142.

Remondis Duna Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Ulrich Guthunz ügyvezető Káldor György ügyvezető Bende Péter ügyvezető Deres Szabolcs

Aries Kft.

Szentendre VSZ Zrt.

Pilisszentiván önkormányzat

10.

11.

tése

Szarvas Tibor igazgató

Fő tevékenységi kör megnevezése, TEÁOR-száma

1122 Budapest, Városmajor u 12-14. 1. em. 3.

Tulajdonosok

Tulajdoni arány

Ráduly Zoltán (an.: Juhász Katalain) (kültag) Eördögh Zsolt (kültag) 75 % Szigetszentmiklós Önkormányzat 25 % PRO Urbe Alapítvány (dolgozók képviselete)

A társaságban a tulajdonost képviseli Ráduly Zoltán (an.: Juhász Katalin)

Anyavállalat, vagy mögöttes tulajdonos megnevezése

Cg.13-09063424

3811

Szigetszentmiklós Önkormányzat PRO Urbe Alapítvány (dolgozók képviselete)

1310040159

3811’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése

Szentendre Város Önkormányzata

100%

nem releváns

100 %

11-09-003161

4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

Naszály Község Önkormányzata HU-2899 Naszály, Rákóczi u. 142.

100%

Bathó Szilárd ügyvezető

Naszály Épszolker Kft.

100%

Ulrich Guthunz ügyvezető Káldor György ügyvezető Bende Péter ügyvezető Deres Szabolcs

REMONDIS AG & Co. KG

Cg.01-09365921

3811 ’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése

REMONDIS Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság

Szarvas Tibor igazgató Horváth József vezérigazgató Pénzes Gábor polgármester

Aries Kft.

Szentendre Város Önkormányzata Pilisszentiván önkormányzat

A jelenleg működő rendszerben alkalmazott díjképzési elvek, díjpolitika, valamint díjkalkulációs séma A közszolgáltatók a 64/2008 (III. 28.) Korm. rendelet alapján évente, településenként készítenek díjkalkulációt, melyet az önkormányzatok képviselő testületei rendelettel fogadnak el. Korábbi támogatásokból szerzett/létesített eszközök, létesítmények, fenntartási kötelezettség A korábban támogatásból beszerzett eszközök, létesítmények felsorolását a 22. táblázat tartalmazza. A fenntartási kötelezettség ezek nagy részére vonatkozóan lejárt, a következőkre van jelenleg érvényben: 1. Pilismarót: 1 db gyűjtőjármű, 3 db 4 gyűjtőedényes szelektív hulladékgyűjtő sziget (2015-ig) 2. Szárliget: 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget 3. Szentendre: Hulladékudvar 4. Tarján: 5 db szelektív hulladékgyűjtő sziget (2013-ig) 5. Várgesztes: 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget 3.1.3.3

A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése

Tatabányán működik a Tatabányai Klímakör KHE nevű civil szervezet, melynek internetes kiadványában, a Klímavédelmi magazinban rendszeresen jelennek meg cikkek a figyelmet a hulladék (ezen belül elsősorban a csomagolási hulladék) mennyiségének csökkentésére, ennek fontosságára felhívó cikkek, elemzések. Az MTESZ Komárom-Esztergom megyei szervezete évi 14-16 megyei, regionális szakmai napot szervez, melyek közül minden évben több a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés témájában zajlik. Ezek közül például a 2010. november 26-án tartott "Napjaink környezeti kihívásai" című konferencián kiemelt téma volt a környezeti fenntarthatóságra való nevelés. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága rendszeresen szervez különböző környezeti nevelést célzó programokat a Társulás területén, melyek hozzájárulnak a résztvevők hulladékkal kapcsolatos szemléletének formálásához. A Szentendrei Skanzen állandó programjai között szereplő "Szombati szöszmötölés" című keretében bemutatásra kerül többek között egyes hulladéknak tartott anyagok kreatív hasznosításának lehetősége is. Szentendre Város Önkormányzata 2009-ben az állandó szentendrei lakosok részére helyi komposztálási programot indított. 2009. június 9-én ennek keretében került sor házi

komposztáló ládák átadására a korábban meghirdetett pályázat keretében jelentkezett 100 családnak és oktatási intézménynek. A SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület kiadványaiban rendszeresen népszerűsíti a házi komposztálást, valamint a hulladékok újrafelhasználásának lehetőségeit. 3.1.3.4 A hulladék begyűjtése Gyűjtési technológia Ömlesztett gyűjtés A települési szilárd hulladék ömlesztett gyűjtését, szállítását kistelepülések (község, nagyközség) esetén heti egy alkalommal, míg városias környezetben többnyire heti két alkalommal végzik a közszolgáltatók. Az elhordásos hulladékgyűjtési módszernél technológiai, egészségügyi és munkavédelmi szempontból egyaránt megfelelően kialakított típusedényeket használnak: 

középtartályok (80, 110, 120, 240, 1100 l űrtartalommal),



kiskonténerek (1,1 m3 űrtartalommal),



konténerek (2,5 m3 és 5 m3 űrtartalommal).

A kiskonténerek és konténerek guruló, üríthető és csere rendszerben egyaránt használatosak. A konténerek változatos kivitelben, zárt és nyitott megoldásúak. A gazdaságosabb szállítás érdekében terjedtek el az öntömörítős konténerek, amelyeknél a megerősített szerkezeti kialakítású konténerre hidraulikus tömörítő egységet építenek, amely a laza hulladékot a konténerbe tömöríti (a szokásos tömörítési arány 1:5-1:8 közötti a gyűjtött hulladék tulajdonságának függvényében). A szilárd hulladékot szállító célgépek az alábbi követelményeket elégítik ki: 

zárt felépítmény, amelyben hulladéktömörítő és továbbító szerkezet is van, ezáltal a gyűjtőtér megfelelően kihasználható,



a rakodás könnyű, gyors, zaj- és pormentes.

A konténeres szállításnál a konténer a tulajdonképpeni gyűjtőedény és a szállítóeszköz rakodótere is egyben. Speciális emelőszerkezettel ellátott jármű végzi a különböző térfogatú konténereknek a jármű alvázára emelést, majd billentéses ürítését az alapjármű motorjával, hidraulikus rendszer segítségével, mellékhajtóművön keresztül. Kétütemű szállítási technológia Kétütemű szállítás esetén a gyűjtőjárművek a hulladék begyűjtését követően nem közvetlenül a távol lévő hulladéklerakóba szállítják a hulladékot, hanem az átrakóállomásra. Itt a gyűjtőjárművek tömörítős, vagy tömörítés nélküli konténerbe ürítenek, majd a jármű folytathatja a gyűjtést. A kétütemű szállítással a gyűjtőjárművek menetideje és futásteljesítménye is csökken, azonos idő alatt több hulladék begyűjtésére válnak alkalmassá. Az átrakóállomások nagykapacitású zárt konténereit általában pótkocsis, speciális jármű (nyerges vontató, emelőhorgos konténerszállító) szállítja el a célállomásra. A pótkocsis szerelvények közúton jutnak el az engedéllyel rendelkező kommunális hulladéklerakóba, ahol megtörténik a konténerek kiürítése és a hulladék ártalmatlanítása.

Átrakóállomások A projekt területen jelenleg 3 db átrakóállomás található: Pilisvörösvár, Szentendre és Szigetszentmiklós. Ezek közül a szentendrei kis kapacitású, a pilisvörösvári pedig elavult. A szigetszentmiklósi átrakó korszerű, állapota és kapacitása megfelelő. Szentendre A Szentendrei Városi Szolgáltató Zrt. gyűjtőkörzetéből (Szentendre, Pilisszentlászló, Pomáz) begyűjtött lakossági hulladékot fogadja a szentendrei hulladékátrakó állomás, amelyet 1998-ban helyeztek üzembe. A telephelyen jelenleg 1 garat működik, amely max. 4 db gyűjtőkonténer töltésére alkalmas. A létesítmény kis kapacitású, bár kisebb felújításon a közelmúltban átesett, hosszú távon nem tud a hatékony gyűjtési rendszer követelményeinek megfelelni. Az átrakó tulajdonosa és üzemeltetője a Szentendrei VSZ Zrt.. Szigetszentmiklós A Szigetszentmiklósi átrakó állomásra az ARIES Kft. által Szigetszentmiklósról, Szigethalomról és Halásztelekről begyűjtött hulladék kerül. A 2006. óta működő telephelyen jelenleg 1 garat üzemel, amely max. 6 db gyűjtőkonténer töltésére alkalmas. A létesítmény kapacitása és állapota megfelelő. Az átrakó állomás tulajdonosa és üzemeltetője az ARIES Kft. A gépek és berendezések egy részének tulajdonosa az Avermann Ingatlanhasznosító Kft., ezeket az ARIES Kft. tőlük bérli. Pilisvörösvár Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Solymár, Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt településről (Saubermacher-Bicske Kft.), valamint Dunabogdány, Leányfalu, Tahitótfalu, Visegrád településről (KVG Zrt.) összegyűjtött települési szilárd hulladék kerül a pilisvörösvári hulladékátrakóba. A telephelyen jelenleg 1 garat működik, amely max. 3db gyűjtőkonténer töltésére alkalmas. Az átrakó kis kapacitású, közelében üdülőterület található, működését folyamatos lakossági tiltakozás kíséri. Az átrakó bezárásra, majd elbontásra kerül, a helyén hulladékudvar kerül kialakításra. Az átrakó tulajdonosa és üzemeltetője a Saubermacher Bicske Kft. A terület tulajdonosa Pilisvörösvár Város Önkormányzata, a Saubermacher Bicske Kft. tőle bérli. Mindhárom jelenleg működő átrakó állomásról a tömörített települési szilárd hulladékot a Saubermacher-Bicske Kft. szállítja el a Bicskei hulladéklerakóba. 42. táblázat: A keletkező hulladék begyűjtése a referencia évben, tonna vegyes gyűjtéssel gyűjtött* 1.

papír

1.1. ebből csomagolási papír műanyag

lakosságtól szelektíven gyűjtött

intézményektől szelektíven gyűjtött**

lomtalanítás során gyűjtött***

összes keletkező

21 226,2 9 094,2

2 285,5 1 473,3

9 065,5 6 434,0

1 154,4 1 154,4

33 731,6 18 155,9

21 844,8

1 181,1

3 094,8

769,6

26 890,2

vegyes gyűjtéssel gyűjtött*

2.1. ebből csomagolási műanyag üveg

3.1. ebből csomagolási üveg fém

4.1.ebből csomagolási fém biohulladék

7. 8.

5.1.ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék 5.2.ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) egyéb Összesen (1+2+3+4+5+6+ 7)

lakosságtól szelektíven gyűjtött

intézményektől szelektíven gyűjtött**

lomtalanítás során gyűjtött***

összes keletkező

19 660,3

1 181,1

3 089,6

0,0

23 931,0

6 180,9 4 635,7

1 462,2 1 457,5

1 873,6 1 794,4

384,8 0,0

9 901,5 7 887,6

6 978,8 4 187,3

22,3 17,4

2 827,2 115,2

769,6 0,0

10 597,9 4 319,8

30 418,5

1 527,7

3 597,6

0,0

35 543,8

8 337,5

1 527,7

0,0

9 865,2

921,8

0,0

3 597,6

0,0

4 519,4

486,0

6,5

1 541,6

0,0

2 034,1

48 495,7 135 630,9

0,0 6 485,4

0,0 22 000,3

4 617,4 7 695,7

53 113,1 171 812,2

papír

1.1. ebből csomagolási papír műanyag

2.1. ebből csomagolási műanyag üveg

3.1. ebből csomagolási üveg fém

4.1.ebből csomagolási fém biohulladék 5.1.ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék

lakosságtól szelektíven gyűjtött

intézményektől szelektíven gyűjtött**

lomtalanítás során gyűjtött***

összes keletkező

21 226,2 9 094,2

2 285,5 1 473,3

0,0 0,0

1 154,4 1 154,4

24 666,1 11 721,9

21 844,8 19 660,3

1 181,1 1 181,1

0,0 0,0

769,6 0,0

23 795,4 20 841,4

6 180,9 4 635,7

1 462,2 1 457,5

0,0 0,0

384,8 0,0

8 027,9 6 093,2

6 978,8 4 187,3

22,3 17,4

0,0 0,0

769,6 0,0

7 770,7 4 204,7

30 418,5

1 527,7

3 597,6

0,0

35 543,8

8 337,5

1 527,7

0,0

9 865,2

vegyes gyűjtéssel gyűjtött*

7. 8.

5.2.ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) egyéb Összesen (1+2+3+4+5+6+ 7)

lakosságtól szelektíven gyűjtött

intézményektől szelektíven gyűjtött**

lomtalanítás során gyűjtött***

összes keletkező

921,8

0,0

3 597,6

0,0

4 519,4

486,0

6,5

0,0

492,5

48 495,7 135 630,9

0,0 6 485,4

0,0 3 597,6

4 617,4 7 695,7

53 113,1 153 409,5

* az összetétel konverziós táblázat adatnak felhasználásával ** a koordináló szervek adatainak, és a közterületi, intézményi szerves gyűjtés adatainak összesítésével *** lomtalanítási hulladék összetétel mérési adatok hiányában a következő becslés alkalmazható: csomagolási papír 15%, műanyag10%, üveg 5%, fém 10%, egyéb 60% Lomtalanítás, szelektív hulladékgyűjtés A szolgáltatók a legtöbb településen évente egy alkalommal végeznek lomtalanítást, de a nagyobb településeken előfordul az évi két alkalommal történő lomtalanítás is. A szelektív hulladékgyűjtést a tervezési terület legtöbb településén végeznek. A projekt terület 79 települése közül 74 településen összesen 323 db gyűjtősziget található. A gyűjtött frakciók: papír, műanyag (PET palack), üveg, fém-italosdoboz, esetenként kompozit anyagú italosdoboz. A szelektív gyűjtés egyes településeken egy-egy jól lehatárolható területi egységre terjed ki, máshol a település egészét lefedi. Pilisszentiván településen a jogszabályoknak megfelelő gyűjtősziget nem található, 2db üveggyűjtő pont került kialakításra. A gyűjtőedények helykijelölése a helyi adottságok (terület jellege, beépítettsége, ellátandó lakosszám, keletkező hulladék mennyisége, ráhordási távolság, stb.) alapján történt. A szolgáltatóknál, vállalkozásoknál, ipari-parkokban keletkező tiszta, nem szennyezett csomagolóanyag-hulladékok számára külön konténert helyeznek ki, amely biztosítja az elkülönített gyűjtést. A szállítás a képződő mennyiséghez igazodóan külön, vagy a lakossági gyűjtőpontokról történő elszállítással együtt történik. A Saubermacher-Bicske Kft. működési területén a letelepített 1,1 m 3-es kiskonténereket 1-3 heti rendszerességgel tömörítőlapos járművel ürítik. Az AVE Tatabánya Zrt. működési területén a letelepített 2,5 m 3-es konténereket 2-4 heti rendszerességgel, multiliftes járművel ürítik. Az elkülönítetten gyűjtött anyagot beszállítják a körzeti központba Bicskére illetve Tatabányára. Ott tömörítik, bálázzák, majd kiszállítják a hasznosító cégekhez. A térségben nem megoldott a bomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása. Ugyancsak megoldatlan a veszélyes hulladékok külön történő gyűjtése is. Néhány jelentős üdülőállománnyal rendelkező településen rendszeresen végeznek zöldhulladék gyűjtést. A közszolgáltatók gépjárműparkjának bemutatása

A projekt területen öt meghatározó jelentőségű közszolgáltató működik: SaubermacherBicske Kft., Saubermacher Magyarország Kft., AVE Tatabánya Zrt., Szentendre Városi Szolgáltató Zrt. és az ARIES Kft. Ezek, valamint a további, egy-két települést ellátó közszolgáltatók összesen 79 településről gyűjtik össze a települési szilárd hulladékot és szállítják be a jelenleg működő 3 db hulladéklerakóba (Bicske, Tatabánya, Sződliget). Ez az öt szervezet kezeli a projekt területen keletkező TSZH kb. 95%-át. A hulladékszállítás a hulladéktermelőktől pormentes hulladékszállító célgépekkel és konténerszállító gépjárművekkel ömlesztve (vegyesen), vagy elkülönítve (szelektíven) történik. A hulladékkezelő közszolgáltatók gépjárműparkját az alábbi táblázatok ismertetik.

44. táblázat: Hulladékbegyűjtő létesítmények, eszközök a referencia évben (2008) Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Létesítmények 1. Átrakók Szentendre hulladékátrakó (hrsz. 453/2)

1998.

18 000

17 467

Szentendrei VSZ Zrt.

Szigetszentmiklós hulladékátrakó

2006.

21 000

20 898

ARIES Kft.

Pilisvörösvár hulladékátrakó

1996.

25 000

23 131

Saubermacher Bicske Kft., terület tulajdonosa: Pilisvörösvár Város Önkormányzata

1998.

n.a.

Szentendrei VSZ Zrt.

Szentendre

25169

n.a.

AVE Tatabánya Zrt.

Tatabánya

70360

n.a.

Budakalász

10216

1 db

n.a.

Annavölgy

965

Baj szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Baj

2820

Bajót szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Bajót

1580

Biatorbágy szelektív hulladékgyűjtő sziget

6 db

n.a.

Biatorbágy

11538

3 db

n.a.

Önkormányzat

Bicske

11491

1 db

n.a.

AVE Tatabány Zrt.

Bodmér

213

Budajenő szelektív hulladékgyűjtő sziget

4 db

n.a.

Budajenő

1690

Budakalász szelektív hul-

11 db

n.a.

Budakalász

10216

Szentendre hulladékudvar (hrsz. 453/2) Tatabánya hulladékudvar (hrsz. 0739) Budakalász hulladékudvar (hrsz. 1291/25) Annavölgy szelektív hulladékgyűjtő sziget

Bicske szelektív hulladékgyűjtő sziget Bodmár szelektív hulladékgyűjtő sziget

Budakalász áros Önkormányzata Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, AVE Tatabánya Zrt. használati joggal bír Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. 18 edény: önkormányzat, 6 edény: Saubermacher Bicske Kft.

Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üze-

Szentendre, Pomáz, Pilisszentlászló Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom Budakalász, Csobánka, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Remeteszőlős, Solymár, Üröm

40 050 50 374

55 914

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

ladékgyűjtő sziget

Csákvár szelektív hulladékgyűjtő sziget

4 db

n.a.

Csobánka szelektív hulladékgyűjtő sziget

4 db

n.a.

Csolnok szelektív hulladékgyűjtő sziget

5 db

n.a.

Dág szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Dömös szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Dunaalmás szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Dunabogdány szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Dunaszentmiklós szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

2 db

n.a.

Gyermely szelektív hulladékgyűjtő sziget Halásztelek szelektív hulladékgyűjtő sziget Herceghalom szelektív hulladékgyűjtő sziget Héreg szelektív hulladékgyűjtő sziget Kisbér szelektív hulladékgyűjtő sziget Kocs szelektív hulladékgyűjtő sziget

4 db

n.a.

3 db

n.a.

3 db

n.a.

3 db

n.a.

2 db

n.a.

Tulajdonos, tulajdoni hányad meltető: Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher Bicske Kt. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Remondis Duna Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: KVG Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: ARIES Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, AVE Tatabánya Zrt. bérli Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabá-

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Csákvár

5238

Csobánka

3134

Csolnok

3391

Dág

985

Dömös

1185

Dunaalmás

1646

Dunabogdány

3124

Dunaszentmiklós

448

Gyermely

1422

Halásztelek

8516

Herceghalom

1839

Héreg

1026

Kisbér

5542

Kocs

2634

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

15 db

n.a.

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

nya Zrt. Komárom szelektív hulladékgyűjtő sziget Lábatlan szelektív hulladékgyűjtő sziget

n.a.

Önkormányzat 1 db: AVE Tatabánya Zrt. 2 db: Önkormányzat üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher Bicske Kft. Saubermacher Bicske Kft. Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.

Komárom

19655

Lábatlan

5140

Leányvár

1714

Mány

2360

Máriahalom

667

Mocsa

2277

Mogyorósbánya

866

Nagysáp

1560

3 db

n.a.

2 db

n.a.

3 db

n.a.

1 db

n.a.

Mocsa szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Mogyorósbánya szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Nagysáp szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Neszmély szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

AVE Tatabánya Zrt.

Neszmély

1388

Nyergesújfalu szelektív hulladékgyűjtő sziget

5 db

n.a.

Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.

Nyergesújfalu

7631

1 db

n.a.

Saubermacher Bicske

Óbarok

794

10 db

n.a.

Páty

6675

2 db

n.a.

Perbál

2188

3 db

n.a.

Saubermacher Bicske

Pilisborosjenő

3456

5 db

n.a.

Önkormányzat

Piliscsaba

7782

Leányvár szelektív hulladékgyűjtő sziget Mány szelektív hulladékgyűjtő sziget Máriahalom szelektív hulladékgyűjtő sziget

Óbarok szelektív hulladékgyűjtő sziget Páty szelektív hulladékgyűjtő sziget Perbál szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilisborosjenő szelektív hulladékgyűjtő sziget Piliscsaba szelektív hulladékgyűjtő sziget

Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Pilisjászfalu szelektív hulladékgyűjtő sziget

Felépítmény, jellemzők

3 db

Pilismarót szelektív hulladékgyűjtő sziget

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

n.a.

Tulajdonos, tulajdoni hányad Önkormányzat (Saubermacher Magyarország Kft. bérli), üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat (Saubermacher Magyarország Kft. bérli), üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat (Saubermacher Magyarország Kft. bérli), üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Szentendrei VSZ Zrt..

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Pilisjászfalu

1431

Pilismarót

2089

Pilisszántó

13385

Pilisszentiván

2450

Pilisszentkereszt

4290

Pilisszentlászló

2276

Pilisvörösvár

1107

Pomáz

16542

Pilisszántó szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Pilisszentiván üveggyűjtő pont

2 db

n.a.

Pilisszentkereszt szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Pilisszentlászló szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Pilisvörösvár szelektív hulladékgyűjtő sziget

12 db

n.a.

Pomáz szelektív hulladékgyűjtő sziget

8 db

n.a.

Pusztavám szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

AVE Tatabánya Zrt.

Pusztavám

2536

Remeteszőlős szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft.

Remeteszőlős

631

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Sárisáp szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Solymár szelektív hulladékgyűjtő sziget

9 db

n.a.

Süttő szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Szár szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Szárliget szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

16 db

n.a.

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Szentendre szelektív hulladékgyűjtő sziget Szigethalom szelektív hulladékgyűjtő sziget Szigetszentmiklós szelektív hulladékgyűjtő sziget

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. 2db: Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) 1 db: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Szentendrei VSZ Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: ARIES Kft. Önkormányzat, üzemeltető: ARIES Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Sárisáp

2902

Solymár

10013

Süttő

2024

Szár

1678

Szárliget

2332

Szentendre

25169

Szigethalom

16223

Szigetszentmiklós

31493

Szomor

1130

14 db

n.a.

13 db

n.a.

1 db

n.a.

6 db

n.a.

Önkormányzat

Tahitótfalu

5360

2 db

n.a.

AVE Tatabánya Zrt.

Tardos

1628

5 db

n.a.

Önkormányzat

Tarján

2758

Tát szelektív hulladékgyűjtő sziget

6 db

n.a.

Tát

5458

Tatabánya szelektív hulladékgyűjtő sziget

40 db

n.a.

Tatabánya

70360

Szomor szelektív hulladékgyűjtő sziget Tahitótfalu szelektív hulladékgyűjtő sziget Tardos szelektív hulladékgyűjtő sziget Tarján szelektív hulladékgyűjtő sziget

Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Telki szelektív hulladékgyűjtő sziget

3 db

n.a.

Tinnye szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Törökbálint szelektív hulladékgyűjtő sziget

12 db

n.a.

Újbarok szelektív hulladékgyűjtő sziget

2 db

n.a.

Úny szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Várgesztes szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Vértesboglár szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Vértessomló szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Vértesszőlős szelektív hulladékgyűjtő sziget

6 db

n.a.

Vértestolna szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Visegrád szelektív hulladékgyűjtő sziget

1 db

n.a.

Tulajdonos, tulajdoni hányad 1db: Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) 2 db: AVE Tatabánya Zrt. üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. 1db: Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) 1 db: AVE Tatabánya Zrt. üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Remondis Oroszlány Zrt.. Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) Önkormányzat, üzemeltető: Remondis Oroszlány Zrt..

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Telki

3394

Tinnye

1561

Törökbálint

12948

Újbarok

408

Úny

728

Várgesztes

571

Vértesboglár

915

Vértessomló

1352

AVE Tatabánya Zrt.

Vértesszőlős

546

n.a.

Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.

Vértestolna

3039

n.a.

Önkormányzat

Visegrád

1835

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Zsámbék szelektív hulladékgyűjtő sziget

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

3 db

n.a.

Eszközök AVE Tatabánya Zrt. gépparkja KUKA-BOBR járművek MAN 26.313 FVL KO VARIOPRESS 211-0718 MAN 26.310 6X2/4 BL VARIOPRESS 211-1089 MAN 26.310 6X2/4 BL VARIOPRESS 211-1088 MAN 26.310 6X2/4 BL VARIOPRESS 211-0909 MAN 26.310 6X2/4 BL VARIOPRESS 211-1003 MAN 18.285 LK VARIOPRESS 211-0669 MAN 26.313 FVL KO VARIOPRESS 211-0720 MAN 26.313 FVL KO VARIOPRESS 211-0772 MAN 26.313 FVL KO VARIOPRESS 211-0809 MAN 18.284 MLC VARIOPRESS 211 MAN 26.310 6X2/4 BL VARIOPRESS 211-0973 MAN 26.310 6X2/4 BL VARIOPRESS 211-0972 STEYR 25S36 Oshsner (Mosó) MAN 18.280 4X4 BB VARIOPRESS 211-1011 MAN TGS 26.320 6X2/4 VARIOPRESS 211BL 1191 MAN TGS 26.320 6X2/4 VARIOPRESS 211-1353 BL MAN TGS 26.320 6X2/4 VARIOPRESS 211 BL 1441 ABROLLERES járművek PALFINGER PK 9501; MARREL 26.65 , SzeMAN 27.293 DFC lektív hulladékgyűjtésre alkalmas abrollos, darus jármű MAN 27.342 MEILLER RK 20.65 MAN 26.363 FDC MEILLER RK 20.65 MAN 26.363 FDC MEILLER RK 20.65 MEILLER RK 20.65 PALFINGER PK9501, MAN 26.350 6X4 BB Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas abrollos, darus jármű

Kapacitás (t/év)

n.a.

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

n.a.

Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.

Zsámbék

5238

AVE Tatabánya Zrt.

Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős,

152 319

2003 2007 2007 2005 2005 2002 2003 2003 2004 2007 2006 2006 1994 2005 2008 2009

n. a.

65226,6

2010

1997 2001 2003 2004 2005

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

MAN 26.400 6X4

MAN 26.400 6X2-2 BL

MAN 26.400 6X4 BL MAN 26.400 6X4 BL MAN 26.400 6X4 BL MAN 26.400 6X4 BL MAN 26.400 6X4 BL MAN 26.400 6X4 BL KONTÉNERSZÁLLÍTÓ járművek MAN TGS 18.400 4X4 BB MAN TGS 18.400 4X4 BB MAN TGM 18.280 4X4 BB MAN TGM 18.284 FAK-L MERCEDES 1722 MAN 18.280 4X4 BB MAN 18.285 LAK MAN 18.285 LK MAN 14.255 LAK MAN 18.284 LK MAN 18.284 LK MAN 18.285 LK MERCEDES 1722 MERCEDES 1824

Felépítmény, jellemzők MEILLER RK 20.65 ;PALFINGER 9501, Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas abrollos, darus jármű MEILLER RK 20.65 ;PALFINGER 9501B, Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas abrollos, darus jármű MEILLER RK 20.65; PALFINGER 9501A 4 R2, Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas abrollos, darus jármű MEILLER RK 20.65 MEILLER RK 20.65 MEILLER RK 20.65, PALFINGER 9501A, Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas abrollos, darus jármű MEILLER RK 20.65 MEILLER RK 20.65

MEILLER AK 12 LT MEILLER AK 12 LT MEILLER AK 12 LT MEILLER AK 12 LT HÜFFERMANN MEILLER AK 12 LT MEILLER AK 12 LT MEILLER AK 12 LT MEILLER AK 9 NT MEILLER AK 12 MT MEILLER AK 12 MT MEILLER AK 12 LT ATLAS 112/00258 HÜFFERMANN ASK12

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

2007

2008 2008 2008 2009 2010 2010

2010 2010 2008 2006 1990 2005 2004 2003 2002 2001 2000 2004 1992 1993

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

UTK ATLAS 112/00258 SEPRŐ PALFINGER PK 6001; MAN 15.224 LC PBS 1000 PALFINGER PK 6001; MAN 15.225 LC PBS 1000 PALFINGER PK 6001; MAN LE 15.220 4X2 BB PBS 1000 MULTICAR M30 PLATÓ KOMMOBIL UX 100 M PLATÓ VW CRAFTER DOBOZOS VW LT 35 2.5 TDI PLATÓ VW T5 DOKA 1.9 PD TDI PLATÓ VW CADDY 1.9 DI DOBOZOS VW T5 DOBOZOS Saubermacher-Bicske Kft. gépparkja MAN 25.242 gyűjtőautó MAN 18.232 gyűjtőautó MAN 18.232 gyűjtőautó MAN 26.343 gyűjtőautó Mercedes ATEGO 1823 S gyűjtőautó Mercedes ATEGO 1823 gyűjtőautó Mercedes ATEGO 1218 gyűjtőautó AK/33 4*4 Mercedes ACTROS 2632 K gyűjtőautó MAN 18.224 gyűjtőautó Mercedes 1824 gyűjtőautó MAN 19.314 gyűjtőautó Mercedes ACTROS 930.20 gyűjtőautó MAN 18.320 4*2 BL gyűjtőautó Mercedes ATEGO 1018 gyűjtőautó szelektív begyűjtésre Mercedes ATEGO 1823 S szolgáló gyűjtőautó szelektív begyűjtésre Mercedes Axor 1823 szolgáló gyűjtőautó szelektív és vegyes Nissan Alleon 210.150 gyűjtésre is szolgáó gyűjtőautó MERCEDES 1722 AEBI MFH 5000

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

1991 2007 2001 2004 2005 2008 2002 2007 2003 2004 2009 2008 1991 1992 1991 1998 2003 2004 2005 2005 1998 1998 2000 2008 2009 2009

n. a.

34403,4

2003 2005 2002

Saubermacher Bicske Kft.

Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Kisbér, Mány, Nagykovácsi, Óbarok, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Remeteszőlős, Solymár, Tök,

90 280

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Mercedes ATEGO 817 darus, platós Mazda B2500 kisplatós Mazda B2500 kisplatós Mazda UNM1 BT 50 kisplatós Mercedes 814 láncos konténeres MAN 18.264 láncos konténeres Mercedes ATEGO 1318 láncos konténeres Mercedes Actros 1831 láncos konténeres Mercedes Actros 2632 K láncos konténeres Liaz 110.850 locsoló MAN 27.3 multiliftes Mercedes Actros 2631 multiliftes Mercedes Actros 2641 K multiliftes Mercedes Actros 2540 L multiliftes Mercedes 2636 K multiliftes MAN TGS 28.440 6*2-2 multiliftes BL MAN 26.4 multiliftes Mercedes 2643 L multiliftes Renault Master platós Panav PV 18L pótkocsi Dinkel Dap 18000 pótkocsi Hüfferman HAR-18.70 pótkocsi Schwarzmüller 2/ZJ-AR pótkocsi Schwarzmüller 2/E-AR pótkocsi Fliegl ZPS-181/K pótkocsi Hüfferman HAR-18.70 pótkocsi Schwarzmüller 2/E-AR pótkocsi ISEKI TGX 23 seprűs kistraktor Linde H25D targonca Unsinn PKL 1536 utánfutó Ford Transit Connect PT2 dobozos kisteher Ford Connect Van dobozos kisteher Szentendre Városi Szolgáltató Zrt. gépparkja IFA Tömörítős IFA Tömörítős Scania Tömörítős Mercedes Tömörítős Skoda Tömörítős

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) 2000 2002 2004 2007 1988 1998 2004 1998 2006 1988 1998 1999 2006 2000 2005

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

2008 2009 2003 2009 1999 1993 2004 2005 2006 2008 2001 2003 2007 2007 2007 2007 2008 1988. 1990. 1995. 1982. 2000.

n. a.

16640,1

Szentendrei VSZ Zrt.

Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre

42 818

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) 2001. 2004. 2006. 1989. 1989. 2003. 1985. 1987. 1986. 1986. 1988. 1985. 2001. 1977. 1988.

Skoda Tömörítős IVECO Tömörítős Mercedes Tömörítős IFA Konténeres IFA Konténeres IVECO Konténeres IFA Szóró,ekéző IFA Szóró,ekéző IFA Billencs IFA Billencs Multicar Platós Multicar Platós Multicar Tömörítős Bumar L2 Rakodógép Skoda Locsoló DAEWO Gyepmester CITROEN Műhely 2000. CITROEN Brigád, platós 2002. AVIA D 90 L Szelektív 2003. Multicar-IFA Seprő 2003. MTZ Tolólap 1989. ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. gépparkja 16 m3 és 18 m3 felépítménnyel, esetnként Skoda Liaz (2 db) 2003. szelektív gyűjtésre is használt 3-5 m3 konténer szállíMAN (1 db) tó, esetnként szelektív 2007. gyűjtésre is használt 10 m3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív 2006. gyűjtésre is használt 10 m3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív 2008. gyűjtésre is használt 20 m3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív 2007. gyűjtésre is használt 13 m3 felépítménnyel, IVECO (1 db) 2007. esetnként szelektív

Kapacitás (t/év)

n. a.

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

20509,6

Tulajdonos, tulajdoni hányad

ARIES Kft.

Kiszolgált települések száma és neve

Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós

Kiszolgált lakosok száma (fő)

56 232

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

gyűjtésre is használt 16 m3 felépítménnyel, MAN (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt 18 m3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt 8 m3 felépítménnyel, IFA Uniporm (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt 3-5 m3 konténer szállíIFA Unitech (1 db) tó, esetnként szelektív gyűjtésre is használt Saubermacher Magyarország Kft. gépparkja Ford Focus szgk Ford C-Max szgk Ford Mondeo szgk Renault Megane szgk MAN 26.320 kukás MAN 26.320 kukás Multicar kukás Mercedes kukás Mercedes 914 kukás Mercedes 1117 kukás Mercedes 1318 kukás Mercedes 1823 kukás Mercedes 1823 kukás Mercedes 1823 kukás Mercedes 2641 multilift Mercedes 2236 darus multilift Mercedes 2538 multilift Schwarzmüller pótkocsi Schwarzmüller pótkocsi MAN 18.224 hótoló, konténeres Mercedes 814 konténeres Mercedes 914 konténeres Mercedes 1113 söprűs Renault platós CASE munkagép

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján)

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

2005. 1997. 1986-1998. 1986-1995.

2003 2008 1998 2009 2009 2009 2008 1993 1994 1994 2004 2005 2005 2005 2004 1986 1994 1995 2005 1998 1987 1987 1985 2009

n. a.

10208,2

Saubermacher Magyarország Kft.

Annavölgy, Csolnok, Dág, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, Úny

28 225

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Felépítmény, jellemzők

Naszály ÉP-SZO-KER gépparkja Iveco 130 Uniprom Remondis Oroszlány Zrt. gépparkja öntömörítős, kommu1 db gyűjtőautó nális hulladék gyűjtésére öntömörítős, szelektív 1 db gyűjtőautó hulladék gyűjtésére

Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) 2002

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

n. a.

815,3

Naszály ÉP-SZO-KER

Naszály

2 347

n. a.

1280,5

Remondis Oroszlány Zrt.

Várgesztes, Vértessomló

1 923

3.1.3.5 A hulladék kezelése Hulladékkezelő létesítmények A projekt területen 2008. év elején működő hulladékkezelő létesítmények felsorolását és főbb adatait a következő táblázat tartalmazza az EMT alapján. 2008 (és az EMT elkészítése) óta annyi változás történt a projektterületen, hogy 2009. június 16-án a Nyergesújfalui hulladéklerakó bezárt. Azokról a településekről, ahonnan eddig Nyergesújfalura szállították a hulladékot, most a hulladék a Tatabányai lerakóra érkezik. 45. táblázat: Hulladékkezelő létesítmények, eszközök a referencia évben Megnevezés, helyszín

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék menynyisége (t/év) 1. Bálázók

Bicske hulladék bálázó (hrsz 015)

2006.

4-6 t/h

2 125

Tatabánya hulladék bálázó (hrsz 0739/6)

2001.

5 000

1 467

Kiszolgált települések száma és neve

Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Mány, Nagykovácsi, Páty, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kisbér, Óbarok, Pilisszentkereszt, Annavölgy, Csolnok, Dág, ,Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba,, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, , Úny, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Pilisszentiván, Dunabogdány, Leányfalu, Tahitótfalu, Visegrád Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős, Várgesztes, Vértessomló

Kiszolgált lakosok száma (fő)

223 411

172 527

2. Komposztálók Tatabánya komposztáló (hrsz 0739/6)

70 242 1998.

3 000

2 841

Tatabánya

3. Hulladéklerakók Bicske regionális hulladéklerakó (hrsz. 015)

0. ütem: 1981. I. ütem: 1998. II. ütem: 2002.

2010ben betelt

106 040

Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Mány, Nagykovácsi, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kisbér, Óbarok, Pilisszentkereszt, Annavölgy,

239 469

Megnevezés, helyszín

Tatabánya regionális hulladéklerakó (hrsz. 0859, 0739/6, 0739/8, 0846/2)

Pilisszentiván hulladéklerakó (hrsz. 045/5) Zsámbék (hrsz. 059) Nyergesújfalu (hrsz. 0130/4)

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

1998.

1981., jogszabályoknak nem megfelelő műszaki kialakítású 1981., jogszabályoknak nem megfelelő műszaki kialakítású 1985. jogszabályoknak nem megfelelő műszaki kialakítású

Kezelt hulladék menynyisége (t/év)

122 486

Kiszolgált települések száma és neve Csolnok, Dág, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, Úny, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Pilisszentiván Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős, Almásfüzítő, Várgesztes, Vértessomló, Naszály

2001

nem releváns

2009-ben bezárt

nem releváns

2009-ben bezárt

nem releváns

2009-ben bezárt

4-7 t/h

1 467

n.a

1 467

4-6 t/h

2 125

n. a.

20-30m3/h

n. a.

3 000

2 841

n. a.

bálafogóval felszerelt 2006

152 319

nem releváns

4. Eszközök 1 db AVERMAN típusú bálázógép 1 db STILL targonca 1 db bálázógép 1 db aprítógép (HUSMANN típusú) 1 db homlokrakodó, vagy prizmaátforgató (HUSMANN típusú) 1 db traktor BOMAG kompaktor Liebherr 545 homlokrakodó Komatsu homlokrakodó STILL targonca

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Nem értelmezhető

Megnevezés, helyszín Hussmann zöldhulladék aprító Morawetz komposztforgató

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék menynyisége (t/év)

n. a.

3 000

2 841

n. a.

3 000

2 841

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

1. Hulladék bálázók Tatabánya A hulladéklerakót üzemeltető AVE Tatabánya Rt. és egy vállalkozó között létrejött megállapodás értelmében az üzemeltető kizárólagos jogot biztosít a vállalkozónak a hulladéklerakó telepen történő hasznos hulladék kiválogatására, összegyűjtésére és értékesítésére. A telephelyen szemrevételezéses durva válogatás és bálázás történik. A regionális hulladéklerakó területén 2001-ben létesült az 1100 m2 alapterületű könnyűszerkezetes bálázószín, amelyben egy AVERMAN típusú bálázógép nyert elhelyezést, mely 4-7 t/h papír és műanyag bálázására alkalmas. A bálák mozgatására egy bálafogóval felszerelt STILL targonca áll rendelkezésre. Bicske A bicskei regionális hulladéklerakó területén is szemrevételezéses durva válogatást és bálázást végeznek. A 2006-ban létesült könnyűszerkezetes bálázószínben elhelyezett bálázógép 4-6 t/h papír és műanyag bálázására alkalmas. 2. Komposztáló Tatabánya A Tatabánya Dubnik-völgyi Regionális Hulladéklerakó telepen mintegy 1600 m 2 felület (80m x 20m) szolgál komposztálásra. Éves szinten mintegy 3 ezer tonna mennyiségű szerves anyag (zöldhulladék) komposztálására van kapacitás. Az összegyűjtött és beszállított zöldhulladékot (vágott fű, faágak, ágnyesedék, kerti, parki zöldterületi hulladékok) hasznosítható másodnyersanyaggá, komposzttá alakítják, amelyet a hulladéklerakó rekultivációja során hasznosítanak. A komposztálásához használt berendezések: 1 db aprítógép (HUSMANN típusú) átalgos teljesítménye: 20-30 m3/h 1 db homlokrakodó, vagy prizmaátforgató (HUSMANN típusú) 1 db traktor A tatabányai komposztálót az AVE Tatabánya Zrt. üzemelteti. 3. Hulladéklerakók

Közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a projekt területen keletkező települési szilárd hulladéknak kb. 89-90%-a lerakásra kerül és csak kb. 10-11%-a kerül hasznosításra (szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok, komposztált zöldhulladék). A projekt területen jelenleg kettő jelentős hulladéklerakó működik: Bicske, Tatabánya. Az EMT készítés idején működött a Nyergesújfalui lerakó is, ezt azóta, 2009. június 16-án bezárták. BICSKEI HULLADÉKLERAKÓ A hulladéklerakó elhelyezkedése A hulladéklerakó területe Bicske Város délnyugati oldalán a Körtvélyes nevű magaslat gerincvonalán helyezkedik el. A területen ÉNY-DK irányban végighúzódó vízválasztó magassága Bf 180-185 m. A telep területe két egymással határos területrészből áll. I.-II. ütem (a jelenlegi lerakó területe, kapcsolódó infrastruktúrával együtt), illetve a régi szigeteletlen depónia („0” ütem) a 015 hrsz-on: 11 ha 2276 m² (ÉK-i anyaggödör). A Saubermacher-Bicske Kft. bővítés (III. ütem) céljára megvásárolta a szomszédos 0259 és 260/1. hrsz. területet, amely 11 ha kiterjedésű (DNY-i anyaggödör). A területen a homokkitermelés eredményeként meredek, magas rézsűkkel határolt gödör jött létre, közel sík fenékszinttel. A DNY gödör összekapcsolódik a hulladéklerakó (ÉK-i gödör) anyaggödrével. A terület Bicske Város külterületén található, nem esik vízmű védőterületre, hidrológiai védőövezetbe; természet- tájvédelmi övezetbe. A lerakó területe mellett DNY-i irányban anyaggödör, a többi irányban szántóföldek találhatók. A lerakó üzemeltetője a Saubermacher Bicske Kft., a 015 hrsz Bicske Város Önkormányzatának tulajdonában van, a Saubermacher Bicske Kft. tőle bérli. 2008. év elején a hulladéklerakó I. és II. ütemének szabad kapacitása: kb. 390 ezer m 3. 1981-1998: régi, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakótér (0. ütem) A 015 hrsz-on (ÉK-i anyaggödör) lévő homokbányát 1910. óta művelték, 1980-ban bezárták, mert a kitermelhető készlet elfogyott. Az anyaggödörben a hulladéklerakás 1981ben kezdődött a gödör K-i pereméről kiindulva. A gödör K-i részébe műszaki védelem és természetes szigetelés nélkül került elhelyezésre a hulladék. A hulladék elterítése dózerral történt, tömörítés nem volt. A lerakott hulladék becsült összetétele: kevert települési szilárd hulladék: 120.000 t inert hulladék: 50.000 t nem veszélyes termelési hulladék: 9.700 t ólomakkumulátor ház: 300 t I. és II. ütem A Saubermacher-Bicske Kft. a régi lerakó üzemeltetésének megkezdésével egyidejűleg vállalta egy új korszerű szigetelt hulladéklerakó telep kiépítését a kapcsolódó létesítményeivel együtt. A Kft. 1998-ra (a 40.719-28/95. sz. környezetvédelmi engedély, a 11633/95 és 1949-7/96 sz. építési engedély alapján) megépítette a műszaki védelemmel (ás-

ványi szigetelés + HDPE fólia szigetelés) ellátott hulladéklerakó medence I. ütemét a kapcsolódó létesítményekkel együtt, amelyre 1998. március 31-én megkapta a használatbavételi engedélyt. A szigetelt medence kiépítésével egyidejűleg megszűnt a régi szigeteletlen lerakóra történő hulladékszállítás. A fenti engedélyek alapján megkezdett beruházás folytatásaként megépült a hulladéklerakó II. üteme, amely használatba-vételi engedélyének kiadására 2002. szeptember 25-én került sor. Lerakási technológia A lerakóhelyre csak beszállítói jogosultsággal rendelkező saját és külső jármű hajthat be. A szállító jármű bruttó és nettó tömegének mérését, a hulladékszállítmány naprakész nyilvántartását a mérlegkezelő végzi. A járművek a lerakótelep területén az üzemi úton és a hulladéktest felszínén a kijelölt ideiglenes szállítóúton közlekedhetnek. Az ürítés csak a térmester által kijelölt területre történhet, melyet megelőzően szemrevételezéssel ellenőrzi a beszállított hulladék állagát, összetételét. A hulladék lerakása szigetelt hulladéklerakó medencében rétegesen, tömörítéssel, rétegenkénti földtakarással történik. A hulladéklerakás technológiája gödörfeltöltés. A gyűjtőszállító gépjárműből a kijelölt területre ürített hulladékot kompaktor teríti el, mintegy 60 cm-es rétegekben, egyúttal elvégezve a tömörítést is. A műszak végén a lerakott hulladékot 10-15 cm vastagságú takaróanyaggal (föld, építési törmelék) fedik le. Ennek eredményeként minimálisra csökken a szél általi elhordás, bűzképződés, továbbá a guberálás és a begyulladás miatti füstképződés lehetősége is. A lerakott hulladékon átszivárgó csapadékvíz a csurgalékvíz elvezető dréneken és átemelőn keresztül gyűjtőmedencébe kerül. Átmeneti tárolást követően a csurgalékvizet a hulladékdepóniára vezetik vissza. A beszállított hulladék mennyisége A beszállított és lerakott hulladékok mennyiségét a következő táblázat foglalja össze. 46. táblázat: A beszállított és lerakott hulladékok mennyisége Év 2005. 2006. 2007.

Bicskei regionális hulladéklerakóban lerakott hulladék mennyisége (t) Települési hullaTermelési hullaÉpítési/bontási Összesen dék dék törmelék 101 103 4 449 16 206 121 758 98 133 4 973 9 923 113 029 90 851 5 596 9 593 106 040

A lerakó szabad kapacitása Az I. és II. ütem egybefüggő lerakó területének befogadó kapacitása 1,3 millió m3, ebből 2008. év elején rendelkezésre álló szabad kapacitás kb. 390 ezer m3 volt. A lerakó 2010 december 31-ig rendelkezik IPPC engedéllyel, tovább nem bővíthető. A továbblépéshez jelenleg az önkormányzat tulajdonában levő területen a felmérések szerint nem valósítható meg a tervezett lerakó. A kivitelezéshez mindenképpen szükség lenne a jelenleg a Saubermacher Kft. tulajdonában lévő területek bevonására is. TATABÁNYA DUBNIK-VÖLGYI REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ

Az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. által üzemeltetett települési hulladéklerakó a Tatabánya külterület 0859, 0739/6, 0739/8, 0846/2 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, a hulladék lerakása dombépítéses technológiával történik. 1. Létesítmények felsorolása A hulladékkezelő telephely alapvetően három, funkciójában eltérő területre osztható, melyeken elhelyezkedő létesítmények az alábbiak: 

hulladéklerakó tér a hozzá kapcsolódó létesítményekkel 1) szigetelt depónaitér 2) csurgalékvíz-gyűjtő rendszer 3) biogáz-gyűjtő rendszer 4) külvizek elvezetését szolgáló létesítmények 5) figyelőkutak



üzemviteli terület és járulékos tevékenységek létesítményei 6) kerítés-kapu 7) hídmérleg, mérlegház 8) szociális- és üzemviteli épület 9) parkoló 10) üzemi utak 11) komposztáló tér 12) begyűjtött hulladék tároló I. 13) színnel fedett tároló 14) begyűjtött hulladék tároló II. 15) gépkocsi- és konténermosó 16) munkagéptároló szín 17) üzemi töltőállomás 18) abroncsmosó medence 19) konténer tároló 20) üzemviteli és járulékos területek csapadékvíz elvezetése



hulladékhasznosításhoz kapcsolódó létesítmények 21) hulladékhasznosító csarnok 22) hasznosítható hulladék tároló, gyűjtő 23) tűzivíz tározó

2. Egyes létesítmények rövid bemutatása Szigetelt depóniatér Geodéziai felmérés alapján a depó a jelenlegi koronaszintjén megközelítőleg 50.000 m 2, és a rézsűlábaknál ~62.500 m2. A depóaljzat ~205 mBf-en, míg a jelenlegi koronaszint 221-226 mBf-en helyezkedik el. Az átlagos rétegvastagság 18,8 m, betöltött hulladék mennyisége 670.000 tömör m3 (2009). A lerakón a hátralevő üzemeltetési időben további 400-425.000 tonna hulladék lerakását tervezik, mely a végleges hulladék-koronaszintet ~238 mBf-re emeli. Csurgaékvíz-gyűjtő rendszer A lerakó aljzatszigetelésének 30 cm-es szivárgó rétegében dréncső rendszer helyezkedik el, melyen keresztül gravitációsan a depónia szélén elhelyezkedő gyűjtőaknába, majd az átemelő aknába folyik a hulladéktesten átszivárgott víz, innen szivattyú segítségével a csurgalékvíz-medencébe továbbítódik. A csurgalékvíz-tároló medence térfogata 800 m3, mely túltelítődés ellen biztosított. A felhalmozott vizet a depóra történő visszalocsolással hasznosítják. További lehetőségként

kínálkozik az Észak-dunántúli Vízmű Rt-vel kötött megállapodás keretében a felesleges víz közcsatornába való engedése. Biogáz-gyűjtő rendszer A biogáz-gyűjtő rendszer alsó elszívásos biogáz kútjainak telepítése, magasítása a depónia építésével, ill. a hulladékbetöltéssel párhuzamosan történik. A biogáz elvezetés, ártalmatlanítás, hasznosítás jelenleg nem történik. Külvizek elvezetését szolgáló létesítmények A depótér körül a külső, szennyezetlen felületekről érkező vizek elvezetése céljából övárkot építettek ki, mely a csurgalékvíz medence mellett elhelyezkedő, 160 m3-es csapadékvíz gyűjtő medencébe továbbítja a vizet. A szintjelző bójához kapcsolt, automatikus/manuális vezérlővel ellátott medencében felgyűlő víz tűzivízként funkcionál. Figyelőkutak A hulladéklerakó felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére 3 db figyelőkút került kialakításra. Hídmérleg, mérlegház A telephelyre behajtó rakománnyal érkező, valamint a telephelyet elhagyó üres gépjárművek külön kialakított hídmérlegre hajtanak fel. A beszállított hulladék mennyiségnek mérlegelése, valamint regisztrálása történik ezen a ponton. Szociális-, üzemviteli épület A szociális épületben irodák, diszpécser helyiség, étkező, fekete-fehér rendszerű öltözők, tisztálkodási lehetőséget biztosító zuhanyzók, WC és mosdó kap helyet. A beépített alapterület 146 m2, hasznos alapterület 162 m2 (ebből 123 m2 földszint). Üzemi utak A hulladékkezelő létesítményen belül kialakított utak nagy része burkolattal ellátott portalanított. Az úthálózat a telep összes funkcionális elemének megközelítését lehetővé teszi. A depóniára vezető út az álcázótöltésen került kialakításra, melyet inert hulladékkal erősítettek meg. Hulladéktárolók, üzemi gyűjtőhely Egyéb, depóniában nem elhelyezhető hulladékok tárolására konténeres hulladéktárolók kerültek elhelyezésre. Ezen felül 2500 m2 kiterjedésű konténertároló áll rendelkezésre. Gépkocsi és konténermosó A gépjárművek, munkagépek tisztítása hordalék- és olajfogó aknával ellátott rámpás gépjárműmosón történik. A mosáshoz szükséges víz a meglévő közműcsatlakozáson keresztül biztosított. A mosó és környezete betonburkolattal ellátott. A gépjárművek mosása során keletkező szennyezett vizeket a feljáró rámpás mosó alján lévő zsomp gyűjti össze és vezeti be a meglévő olajfogó, ülepítő műtárgyba. Az ülepített szennyvíz a szomszédos területen elhelyezkedő csurgalékvíz medencébe jut. A gépjárművek mosásából származó olajjal szennyezett iszapok a lerakón D8 ártalmatlanítási technológiával kerülnek ártalmatlanításra. Munkagéptároló szín A depóra felvezető rámpa előtt foglal helyet a 120 m2-es fedett szín, melyet elsősorban a lerakón alkalmazott homlokrakodó üzemeltetési időn kívüli tárolására használnak. Üzemi töltőállomás A telepen szolgálatot teljesítő diesel üzemű munkagépek és szállítójárművel üzemanyag ellátását egy 30 m3-es konténeres kialakítású, 1 kútfejjel ellátott mobil üzemanyag állomás biztosítja, melynek kármentőjéhez olajfogó kapcsolódik.

Abroncsmosó 18 x 3,9 m2 alapterületű sekély medence, melyen a depótérről leérkező hulladékszállító gépjárművek haladnak át. Az elszennyeződött víz a telepi csurgalékvíz hálózaton keresztül a csurgalékmedencébe ürül olajfogón való áthaladást követően. Az olajfogóban, valamint a medencében visszamaradó iszap elhelyezése és ártalmatlanítása a depóniában történik engedélyezett D8 ártalmatlanítási művelettel. Hulladékhasznosító csarnok 1173 m2 alapterületű könnyűszerkezetes, nagy szilárdságú betonalappal és szociális blokkal ellátott építmény. A csarnoképületben foglal helyet a szelektív gyűjtésből származó papír, PET és fólia hulladék préselésére és bálázására alkalmas nagy teljesítményű, AVERMANN típusú automata bálaprés. Tárolótér 7029 m2-es szilárd burkolatú terület, mely a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállításig történő tárolására szolgál. Tűzivíz tároló A tározó egy 250 m3-es, mesterséges kialakítású tó, melyet rekreációs park vesz körül. 3. Telephelyen jelenleg végzett tevékenységek Az AVE Tatabánya Zrt. a Tatabányán levő telephelyén a 7061-4/2006. számú határozattal módosított, H-11024-9/2004. számú egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélye birtokában a következő kezelési tevékenységeket végzi: települési szilárd hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítása (D5) szelektíven gyűjtött, hasznosítható hulladékok válogatása, bálázása (előkezelés) komposztálható nem veszélyes hulladékok hasznosítása, biohulladék komposztálása (R3) inert hulladékok hasznosítása (R5) olajos hulladékok és biológiailag bontható hulladékok együttkezelése települési szilárd hulladékokkal (D8) 3.1. Települési hulladék ártalmatlanítása A jelenleg hatályos engedély 80.000 tonna települési szilárd hulladék elhelyezését teszi lehetővé a depónián, mely mennyiséget a folyamatban lévő egységes környezethasználati engedélykérelmi eljárásban sem kíván módosítani. Ez a hulladékmennyiség a telepre beérkező összes hulladék mennyisége, amely nem csak a Társulás területét fedi le, hanem az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. szolgáltatási területét. 47. táblázat Az elmúlt 5 évre jellemző, települési hulladék elhelyezési adatok, kg EWC

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

02 03 99

218280

78144

27500

03 01 05

160

12560

7980

04 02 99

187600

347640

62940

30620

07 02 13

2627668

1924571

2231120

2555214

320260

10 01 01

112320

184920

150080

140680

180820

10 11 12

160

16500

5640

12 01 17

3005

6636

18193

11930

15 01 03

77560

146200

317126

EWC

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

15 01 06

873410

1271697

416160

313975

15 02 03

769

2107

906

3200

16 01 12

4890

3280

3160

16 01 19

589

24664

7440

16 01 20

7513

40920

1130386

142300

16 01 99

39115

184410

18256

9707

16 02 14

3940

17 03 02

42590

301110

229920

17 05 04

3303488

5141510

36488977

16962718

10376920

17 06 04

63280

89120

139300

22480

25200

19 08 01

188640

186160

213180

209100

183140

19 12 12

184100

20 01 11

218580

560060

575900

579980

20 01 38

47860

25620

38120

17600

20 01 39

2822089

20 02 03

77760

69460

97760

184140

130920

20 03 01

47353719

46265570

40374514

45764292

55243083

20 03 03

564600

612160

596340

612020

1001980

20 03 07

1793220

2058180

231999

2108022

1961500

évi összes

57583306

59217269

81912225

70976550

73155452

3.2. Hulladékhasznosítás 3.2.1. Biológiailag lebontható hulladékok komposztálása A jelenleg hatályos engedély éves szinten 2.500 tonna biológiailag lebomló hulladék komposztálását teszi lehetővé. A komposztáló jelenleg rossz műszaki állapotban van. 48. táblázat A telephelyre beszállított zöldhulladékok mennyisége, kg EWC

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

17 01 07

2439380

2232330

3142505

2355120

1659420

3.2.2. Inert hulladékok hasznosítása A jelenleg hatályos engedély éves szinten 24.000 tonna inert hulladék hasznosítását teszi lehetővé (depónián kialakított szállítási útvonalak megerősítése). 49. táblázat A telephelyre beszállított és útstabilizáláshoz felhasznált építési törmelékek mennyisége, kg EWC

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

17 01 07

258640

1634370

1466340

1162360

1734070

17 09 04

4573370

21146230

23109089

21216028

22342780

évi összes

4832010

22780600

24575429

22378388

24076850

3.2.3. Hasznosítható hulladékok kiválogatása, szelektíven gyűjtött hulladékok előkezelése A jelenleg hatályos engedély szerint a válogatható, bálázható (előkezelhető) hulladékok mennyisége 5.000 tonna. 50. táblázat: Válogatás, előkezelés, kg

EWC

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

15 01 01

1686225

1681770

2179638

2631666

2751204

15 01 02

377702

297289

462305

475383

441379

20 01 01

501642

582871

710595

1060947

1279947

20 01 40

26917,5

26879

52673

2565569

2588848

3379417

4220669

4472530

évi összes

A regionális hulladékkezelő telepen megközelítőleg 12.000 tonna begyűjtött, majd kezelés nélkül továbbszállított hulladék haladt át 2008-ban. 2006-ban felmerült a lehetősége a hulladékhasznosító mű olyan jellegű átalakításának, mely révén minimális változtatásokkal alkalmassá tehető a hulladékok lakosságtól, és más egyéni beszállítótól történő átvételére is. A lakossági hulladékudvar kialakítása és annak jogszerű használata érdekében az AVE Tatabánya Zrt. engedélyért folyamodott. 51. táblázat Egyes hulladékcsoportokra vonatkozó, kérelmezett mennyiségek EWC alcsoport 15 01 16 01 19 12 20 01 13 02 (*) 15 01 (*) 20 01 (*)

mennyiség (tonna/év) 66,55 0,5 n.a. 1,5 0,1 0,2 6,8

3.2.4. Veszélyes hulladék kezelése Éves szinten kezelhető hulladék mennyisége a jelenleg hatályos engedély szerint 3.700 tonna. A jelenleg folyamatban lévő egységes környezethasználati engedélykérelmi eljárásban az üzemeltető a fenti mennyiség 2.000 tonnára való csökkentését kérte a jelenlegi kapacitás kihasználatlansága miatt. A táblázatban szereplő adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium HIR adatbázisából származnak: 52. táblázat Veszélyes hulladékok mennyisége, kg EWC

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

összes

762243

806394

1336073

1116675

n.a.

53. táblázat Az olajos hulladékok bekeverésére felhasznált kommunális hulladékmennyiség: 2004. n.a.

20 03 01

2005. 3167000

2006. 6948250

2007. 5260250

2008. 1974500

54. táblázat A depóniában ártalmatlanított hulladékok mennyisége a fenti táblázatok értékeinek függvényében a következőképp alakult: Hulladékcsoport

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

éves limit

57 583 306

59 217 269

81 912 225

70 976 550

73 155 452

80.000.000

762 243*

806 394*

1 336 073*

1 116 675*

n.a.

3.700.000

n.a.

3 167 000

6 948 250

5 260 250

1 974 500

58 345 549+* 63 190 663

90 196 548

D8-bekeverés összes:

*: HIR adatbázisból származó adatok

77 353 475 75 129 952+

4. Kiszolgált terület és géppark A hulladékkezelő telep állandó, területen tárolt és üzemeltetett gépparkját a következő munkagépek alkotják:  BOMAG kompaktor  Liebherr 545 homlokrakodó  Komatsu homlokrakodó  STILL targonca  Hussmann zöldhulladék aprító  Morawetz komposztforgató  Fűkasza A hulladékszállítást végző gépjárművek állomásoztatása nem a vizsgált területen, hanem az üzemeltető Erdész utcai telephelyén történik, és nem csak a Dubnik-völgyi hulladéklerakót szolgálják ki. A szolgálatot teljesítő szállítójárművek száma 52 db. MAN, Mercedes, Kommobil, VW alaptípusúak, teherbírásuk 625-12.660 kg között változik. A Dubnik-völgyi lerakó által kiszolgált települések száma 35. Alapvetően a háztartásokban keletkező hulladékok begyűjtésére heti 1 alkalommal kerül sor, azonban település méretétől, illetve háztartások számától függően egyes települések kiszolgálása több napot is igénybe vesz. A kezelést koordináló szervezetekkel kötött szerződések A projektterületen szelektív hulladékgyűjtést végző közszolgáltatók a szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésére szerződéssel rendelkeznek különböző kezelést koordináló szervezetekkel. Szomszédos rendszerek leírása A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területéhez legközelebb eső hulladékkezelési létesítmények a következőek: 

Győri hulladéklerakó: A projektben résztvevő települések számára nem vehető igénybe, mivel a lerakó Európai Uniós támogatásból épült a "Győr és térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése" című projekt keretében, a projektben résztvevő településeken képződő hulladékmennyiség kezelésére szolgáló kapacitással.



Székesfehérvári hulladéklerakó: A lerakó a projekt kezdetére betelik, szabad kapacitása 2012 végéig elegendő.



Pusztazámori hulladéklerakó: A lerakó a főváros hulladékát fogadja be, kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást.



Gyáli hulladéklerakó: A lerakó kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást.



Rákospalotai égetőmű: Az égetőmű a főváros hulladékát fogadja be, kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást.



Dunakeszi hulladéklerakó: A hulladéklerakó fogadja Dunakeszi és Fót teljes, valamint a főváros kisebb részének hulladékát, és a Hulladékhasznosító Mű salakját. A lerakó kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást.



Gödöllői lerakó: A lerakó az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális. Hulladék-gazdálkodási Rendszer településeinek hulladékát fogadja be, a kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást.

100

3.1.4

A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése

55. táblázat: Hulladékok begyűjtésének és kezelésének előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna 1. 2.

Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék 2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményekn él keletkező zöldhulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás 3.1. zöldhulladék komposztálása 3.2. egyéb, biohulladék komposztálása

Referenciaév 0

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

28 486 11 351

28 910 11 147

28 724 10 924

28 928 11 007

29 201 11 193

29 583 11 378

29 589 11 342

29 586 11 307

29 584 11 273

7 907 4 276

7 780 4 412

7 624 4 509

7 624 4 652

7 730 4 797

7 837 4 944

7 837 4 994

7 837 5 044

7 837 5 094

4 271 3 336

4 412 3 104

4 509 3 073

4 652 3 042

4 797 3 012

4 944 3 037

4 994 3 002

5 044 2 972

5 094 2 942

3 252 2 850

3 099 2 939

3 068 2 909

3 038 2 918

3 007 2 889

3 032 2 915

3 002 2 940

2 972 2 953

2 942 2 965

133 5 125

137 5 500

136 5 500

173 5 500

171 5 500

169 5 500

167 5 500

166 5 500

164 5 500

1 528

1 700

3 469

3 800

1 549 5 125

1 807 5 500

1 808 5 500

1 809 5 500

1 810 5 500

1 811 5 500

5 125

5 500

101

Vegyes gyűjtés 4.1. Papír 4.2. műanyag 4.3. üveg 4.4. fém 4.5. biohulladék 4.6. egyéb

Átrakott vegyes hulladék 5. Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék 6. Égetett vegyes hulladék 7. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 8. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 8.1. stabilizált hulladék 8.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra 8.3. fém hasznosításra 9. Lerakott kezelési maradékok 9.1. komposztálási maradék 9.2. válogatási maradék 9.2.1. papír 9.2.2. műanyag 9.2.3. fém 9.2.4. egyéb 9.3. égetési maradék 9.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 10. Összes lerakás

Referenciaév 143 326 22 381 22 614 7 748 6 566 30 418 53 599

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

139 466 21 910 22 150 7 490 6 698 29 333 51 885

137 968 21 471 21 967 7 416 6 631 28 636 51 847

136 097 21 240 21 978 7 303 6 565 28 295 50 717

134 174 20 905 22 072 7 230 6 499 27 957 49 511

135 425 20 574 22 166 7 223 6 379 27 957 51 126

137 070 20 464 22 361 7 216 6 320 27 957 52 752

137 906 20 355 22 557 7 194 6 276 27 957 53 567

138 745 20 248 22 756 7 172 6 232 27 957 54 380

39 243

38 186

37 776

37 263

36 737

37 079

137 070

137 906

138 745

143 326

139 466

137 968

136 097

134 174

135 425

137 070

137 906

138 745

0 0

349

374

379

405

437

469

470

471

349 229 118 2 0 0

374 235 135 4 0 0

379 230 145 4 0 0

405 241 156 8 0 0

437 262 168 8 0 0

469 283 179 7 0 0

470 282 181 7 0 0

471 281 183 7 0 0

471 280 185 7 0 0

0 143 675

0 139 840

0 138 347

0 136 502

0 134 611

0 135 895

0 137 540

0 138 377

0 139 217

102

Referenciaév

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

(8+10)

56. táblázat: A közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáram előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna 1. 2.

Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék 2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás 3.1. zöldhulladék komposztálása 3.2. egyéb, biohulladék komposztálása Vegyes gyűjtés 4.1. Papír 4.2. műanyag

Referenciaév 0

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

10 083 2 286

10 682 2 349

10 718 2 302

10 962 2 409

11 273 2 620

11 639 2 829

11 626 2 817

11 618 2 806

11 611 2 795

1 473 1 181

1 517 1 352

1 486 1 449

1 486 1 561

1 593 1 675

1 699 1 792

1 699 1 809

1 699 1 828

1 699 1 846

1 181 1 462

1 352 1 435

1 449 1 421

1 561 1 407

1 675 1 393

1 792 1 434

1 809 1 415

1 828 1 401

1 846 1 387

1 457 22

1 431 39

1 416 38

1 402 76

1 388 75

1 429 75

1 415 74

1 401 73

1 387 72

17 5 125

39 5 500

38 5 500

76 5 500

75 5 500

74 5 500

73 5 500

72 5 500

1 528

1 700

3 469

3 800

7 5 125

7 5 500

8 5 500

9 5 500

10 5 500

11 5 500

5 125

5 500

0 143 326 22 381 22 614

0 139 466 21 910 22 150

0 137 968 21 471 21 967

0 136 097 21 240 21 978

0 134 174 20 905 22 072

0 135 425 20 574 22 166

0 137 070 20 464 22 361

0 137 906 20 355 22 557

0 138 745 20 248 22 756

103

4.3. üveg 4.4. fém 4.5. biohulladék 4.6. egyéb  Átrakott vegyes hulladék 5. Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék 6. Égetett vegyes hulladék 7. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 8. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 8.1. stabilizált hulladék 8.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra 8.3. fém hasznosításra 9. Lerakott kezelési maradékok 9.1. komposztálási maradék 9.2. válogatási maradék 9.2.1. papír 9.2.2. műanyag 9.2.3. fém 9.2.4. egyéb 9.3. égetési maradék 9.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 10. Összes lerakás (8+10)

Referenciaév 7 748 6 566 30 418 53 599

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

7 490 6 698 29 333 51 885

7 416 6 631 28 636 51 847

7 303 6 565 28 295 50 717

7 230 6 499 27 957 49 511

7 223 6 379 27 957 51 126

7 216 6 320 27 957 52 752

7 194 6 276 27 957 53 567

7 172 6 232 27 957 54 380

39 243

38 186

37 776

37 263

36 737

37 079

137 070

137 906

138 745

143 326

139 466

137 968

136 097

134 174

135 425

137 070

137 906

138 745

0 0

349

374

379

405

437

469

470

471

0 349 229 118 2 0 0

0 374 235 135 4 0 0

0 379 230 145 4 0 0

0 405 241 156 8 0 0

0 437 262 168 8 0 0

0 469 283 179 7 0 0

0 470 282 181 7 0 0

0 471 281 183 7 0 0

0 471 280 185 7 0 0

0 143 675

0 139 840

0 138 347

0 136 502

0 134 611

0 135 895

0 137 540

0 138 377

0 139 217

104

3.1.5

Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése

57. táblázat: Hulladékkezelési közszolgáltatási díjak (Ft/háztartás) Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Település Almásfüzitő Annavölgy Baj Bajót Biatorbágy Bicske Bodmér Budajenő Budakalász Csabdi Csákvár Csobánka Csolnok Dág Dömös Dunaalmás Dunabogdány Dunaszentmiklós Gyermely Halásztelek Herceghalom Héreg Kisbér Kocs Komárom Lábatlan Leányfalu Leányvár Mány Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagykovácsi Nagysáp Naszály Neszmély Nyergesújfalu Óbarok Páty Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár

2008

2009 13730 18876 13730 10100 19448 19448 19448 13730 20748 19448 13730 20748 18876 18876 14872 10100 18200 13730 13730 15300 13730 13730 13730 13730 13730 10100 18200 18876 19448 18876 13730 10100 20748 18876 10100 10100 10100 19448 19448 13730 20748 18876 18876 18876 20748 18876 20748 20748 20340 20340 13730 19448 18876 20748 10100 13730

105

22880 20417 18265 16848 11128 13884 20748 17680 19976 19604 15496 20740 20417 20417 16848 17680 17040 15000 16411 16565 15964 17680 13104 16120 14924 16848 önkormányzat átvállalja 20417 15494 20417 16848 12000 19708 20417 13800 15496 16848 19604 kommunális adó tatalmazza 16836 24076 20417 20417 20417 12460 20417 21120 21372 17940 13624 17680 20748 20417 18000 16848 15937

Sorszám 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.

Település Szárliget Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Visegrád Zsámbék

2008

2009 13730 11990 15848 14701 13730 18200 13730 13730 10100 13730 13730 18876 19448 13730 13730 18876 13730 13730 13730 13730 13730 18200 13730

15937 26076 17908 15932 16848 18200 15496 16848 16276 15028 15756 20417 15600 15340 16276 20417 13884 15496 13884 16848 15808 13950 16848

A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet szerint, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az általános szabályozásnak megfelelően számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt, mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni. 3.1.6

A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése

A begyűjtés és hulladékkezelés során alapvetően három féle hasznosítható anyag képződik, melyek a következők. a.) Másodnyersanyagként tovább hasznosítható anyagok: papír, műanyag, fém, üveg, b.) Energetikailag hasznosítható anyagok, c.) A komposztálás eredményeként keletkező komposzt. a) A másodnyersanyagként tovább hasznosítható anyagok piacának helyzete és előrejelzése A másodnyersanyagok árát alapvetően a világpiaci árak alakulása határozza meg. Az árra jelentős hatással van az elsődleges alapanyagok árának mozgása, illetve a feldolgozó kapacitások alakulása. A jelenleg tapasztalható világpiaci válság hatására a másodnyersanyagok ára drasztikusan lezuhant. A projekt megvalósításának idejére várható a jelenlegi igen alacsony árak emelkedése, azonban nem valószínűsítjük az árak válság előtti szinthez, vagy annak közelébe való visszatérését.

106

A fentiek figyelembe vételével, a 2009. októberi világpiaci nyersanyagárakból kiindulva került megbecslésre az alábbi táblázatban található másodnyersanyag ár. A táblázat elkészítésekor az egyes másodnyersanyag kategóriák nem kerültek közelebbi specifikációra (pl. papíron belül nem került megkülönböztetésre a vegyes papír, a hullámpapír, a karton stb. ára), egy átlagos ár került becslésre. 58. táblázat: Egyes másodnyersanyagok becsült árai Másodnyersanyag komposzt papír műanyag üveg fém

Becsült Ft/t átvételi ár 2 15 30 10 20

000 000 000 000 000

* A magyarországi feldolgozó kapacitások hiánya, illetve az igen jelentős szállítási költségek miatt. b) Az energetikailag hasznosítható anyagok piacának helyzete és előrejelzése A hulladékkezelés során energetikailag hasznosítható frakciók is jelentkeznek. Ezeket az ilyen típusú hulladékok égetésére alkalmas erőművekben, illetve cementművekben hasznosítják. Az energetikailag hasznosítható anyagok piaca jelen projekt esetében lokális piacnak tekinthető, az igen jelentős szállítási költségek miatt. A piacot igen erősen befolyásolja a mindenkori energetikailag hasznosítható anyagok kínálata. Jelenleg a piacot túlkínálat jellemzi, ami az ilyen típusú hulladékok átvételi árát nullára szorítja, sőt, egyes esetekben a hulladék hasznosítója kap pénzt az átvételért. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a jelenlegi helyzetben jelentős változás áll be. Elképzelhető ugyan, hogy a projekt megvalósításáig, illetve az üzemeltetés során újabb cementmű, illetve hulladékégető kapacitások lépnek be. Azonban a becslések során az energetikailag hasznosítható hulladékok átvételi áraként nulla érték kerül beállításra, feltételezve, hogy ha az átvevő fizet is valamennyit a hulladékért, az összeg hozzávetőlegesen megegyezik majd a szükséges aprítás, szárítás, illetve szállítás költsége lenullázza az árat. c) A komposzt piacának helyzete és előrejelzése A keletkező komposzt kétféle hasznosítása képzelhető el. Egyrészt a komposzt mezőgazdasági hasznosítása, másrészt a takaróföldként való felhasználás. A mezőgazdasági hasznosításkor kihasználható a keletkezett komposzt kiemelkedő talajjavító hatása, ez a típusú hasznosítás szorgalmazandó elsősorban. Ebben az esetben a komposzt a különböző trágyák és műtrágyák helyettesítőjeként kerül árazásra. A komposzt a várható gazdasági helyzetet tekintetbe véve valószínűsíthetően 2000 Ft/t áron értékesíthető mezőgazdasági használatra. Amennyiben a területen nincs megfelelő mezőgazdasági kereslet, az előállított komposzt takaróföldként is felhasználható, mely esetben nem kerül kihasználásra az anyag igen kedvező tápanyagtartalma. Ez esetben a bányászati meddő, illetve az építkezések során kitermelt föld helyettesítőjeként kerül árazásra az anyag, ennek megfelelően alacsonyabb

107

áron, mint a fenti esetben. A takaróföldként történő értékesítés esetén 0 Ft/t ár kalkulálható.

3.2 A probléma meghatározása Jogszabályi követelményeknek való megfelelés A hulladékgazdálkodási stratégia fő kereteit elsősorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. Az alábbiakban a fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó hatályos hazai jogszabályok bemutatására kerül sor. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet, hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Tartalmazza a hulladékgazdálkodás általános szabályait, továbbá a gyártóra, forgalmazóra, fogyasztóra, hulladék termelőjére vonatkozó, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Rendelkezik a hulladékkezelés, hulladékgyűjtés, hulladékszállítás, hulladékhasznosítás és a hulladékártalmatlanítás szabályairól. A Hgt. szerint a települési önkormányzatok kötelezettsége a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, a törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy társulási szerződésben állapítják meg. Az érintett települések a Hgt.-nek megfelelően szervezik a hulladék gyűjtését és kezelését. A hulladékkezelési közszolgáltatást az önkormányzatok szervezik, melybe a lakosság és az nem lakossági hulladékteremelők is bekapcsolódnak. A szolgátlatást igénybe vevőknek fizetniük kell a hulladék szállításért és kezelésért. A keletkezett hulladék haszonosítása érdekében a településeken gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokon és ipari parkokban folyik szelektív hulladékgyűjtés. Az ellenőrizetelen hulladéklerakós megelőzése érdekében évekkénti lomtalanítást is szerveznek.Hulladék hasznosítása jelenleg a zöldhulladékok (falevelek, ágak, nyesedékek, stb.) komposztálásával történik. A Hgt. határozta meg a hulladékgazdálkodás stratégiai tervezésének szintjeit is: 

Országos Hulladékgazdálkodási Terv,



Területi hulladékgazdálkodási tervek (régió szintű),



Helyi hulladékgazdálkodási tervek.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet hatálya a települési hulladékra, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra terjed ki. A rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása; valamint a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. Az érintett településeken az ingatlantulajdonosoktól és közterületről közszolgáltatás keretbéen gyűjtik be a hulladékokt. A hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket környe-

108

zetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező közszolgáltatók végezik, a tevékenység végzésére előírt jogszabályokban megfogalmazott feltételek betartásával. A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezeléséről szóló 94/2002 (V.5.) Korm. Rendelet hatálya kiterjed hatálya kiterjed az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, valamint azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre, akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás előállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak. A rendelet szerint bizonyos kivételtől eltekintve csak azok a csomagolóanyagok forgalmazhatók, melyek maximum 0,01 tömegszázalékban tartalmaznak nehézfémet, illetve olyan műanyaok vagy raklapok, melyek hasznosítása, rendszerben maradása az előírásoknak megfelelően biztosított. Továbbá a rendelet azt is előírja, hogy a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania. A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres időközönként megállapítja a különböző csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját, valamint koordináló szervezethez való csatlakozás - különbségtétel nélkül érvényesülő - feltételeit. A csomagolási hulladékokról a gyártók és a kötelezettek nyilvántarást kötelesek vezetni, mely nyilvántartás keretében a Főfelügyelőségenk évente egyszer adatok kell szolgáltatniuk. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet hatálya a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar), az átrakóállomás valamint a válogatómű létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. A rendelet szerint a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedélyköteles tevékenység, azonban a 358/2008. Korm. rendelet alapján a nem veszélyes hulladékok gyűjtése, valamint a nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása bejelentésköteles tevékenység.. A jogszabály hatálya alá eső létesítmények a rendeletben előírt szabályok szerint épülnek, valamint üzemelnek majd. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya kiterjed a Hgt. hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladékra, a hulladék lerakására, továbbá a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára. A tervezett Tatabánya, Dubnik-völgyi lerakó megfelel a rendeletben támasztott létesítési és üzemeltetési kritériumoknak, kizárólag a rendelet 2. mellékletében megállapított kritériumoknak megfelelő hulladékok átvétele tervezett. Programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT)

109

Az országos hulladékgazdálkodási terv a 2003-tól 2008-ig szóló általános hulladékgazdálkodási feladatokat fogalmazza meg. A hulladékkeletkezés megelőzésének és a hulladékok anyagában történő hasznosításának növelése érdekében az OHT számos intézkedést fogalmaz meg. Ezeknek a fejlesztési céloknak a teljesítésével a tervidőszak végére jelentős csökkenést kell elérni a lerakásra kerülő hulladék mennyiségében. A hulladék kezelése terén az OHT előírásai szerint el kell érni, hogy az időszak végére a hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. A hulladékhasznosítás terén különös tekintettel kell lenni a csomagolási hulladék hasznosítási arányainak és a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmának tervidőszakra előírt csökkentésére. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer részeként kialakításra kerülő hulladékkezelő művek alkalmazásával (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, válogatók, komposztáló, mechanikai-biológiai hulladék előkezelő (mechanikai előkezelés) biztosítható a hasznosítható hulladékáramok minél nagyobb mértékű visszagyűjtése, és anyagában történő hasznosítása, így csökkenthető az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége. A tervezett rendszer a hulladék termikus hasznosítását is előirányozza, így tovább csökkenthető a lerakással ártalmatlanítandó hulladék mennyisége. Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek A tervezési rendszer második szintje a területi hulladékgazdálkodási terv, amelyet a környezetvédelmi felügyelőségeknek a statisztikai nagyrégiókra vonatkozóan kellett elkészíteniük. A regionális hulladékgazdálkodási terveket a 15/2003-as környezetvédelmi miniszteri rendeletben hirdették ki. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott települések két Statisztikai Régióhoz csatlakoznak, mégpedig a Közép- Dunántúli és a Közép-Magyarországi Statisztikai Régióhoz. A Közép-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye területét, míg a Közép-Magyarországi Statisztikai Régióhoz Budapest és Pestmegye tartozik. A Regionális Hulladékgazdálkodási tervekben elérendő célként szerepel a térséget érintő komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszer kialakítása. A vizsgált régiók hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazódnak a települési szilárd hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását szolgáló rendszer és a rendszerhez tartozó hulladékgazdálkodási rendszerelemek kiépítése. Cél a korábban említett lakossági szilárd hulladékok szelektív gyűjtésének kiterjesztése, valamint a csomagolóanyagok, építési, bontási és egyéb inert hulladékok minél nagyobb arányban történő hasznosítása. A rendszerhez tartozó elemek: válogatóművek, átrakóállomások, komposztálók, építési törmeléket feldolgozók kialakítása. A rendszer fontos eleme a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a csatlakozott településeken, valamint a begyűjtés, szállítás és hasznosítás korszerű működtetése és fejlesztése.

110

Ezen kívül nagyon fontos a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyag tartalom fokozatos csökkentése. A Közép-dunántúli régió hulladékgazdálkodási tervében célkitűzésként szerepel a hulladék energetikai célú hasznosítása is. Fontos célkitűzés a jelenleg üzemen kívüli ill. üzemelő, műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultiválása. Helyi hulladékgazdálkodási tervek A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez tervezésénél részben a csatlakozott települések helyi hulladékgazdálkodási tervei szolgáltattak fontos alapadatokat a jelenlegi helyzet megismeréséhez, a kiindulási állapot felméréséhez. A települési tervekben fontos célkitűzések az Önkormányzatok számára a településeken a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, terjesztése, a szennyvíziszap minél nagyobb százalékban történő hasznosítása és a meglévő lerakók rekultivációja. A vizsgált területen lévő települések terveiben már szerepel a Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, mint komplex hulladékgazdálkodási rendszer, mely a településeken a korszerű hulladékgazdálkodás megoldása lehet. Összegezve megállapítható, hogy a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási projekt által tervezett Hulladékgazdálkodási Rendszer maradéktalanul meg tud felelni az OHT, a Regionális és a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervekben megadott célkitűzéseknek. A Hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott cselekvési programok teljes összhangban vannak a tervezett projekttel. A helyi fejlesztési tervek által meghatározott lehetőségeket és feladatokat a 4.1.3.5. pontban, a helyszínek kiválasztásának problémáinál mutatjuk be részletesebben. Műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok A műszaki nem megfelelőségből adódó feladatok leírását a 4.1.3. fejezetben mutatjuk be részletesen. A 4.3. fejezetben bemutatásra került a projekt nélküli esetre vonatkozóan az elkövetkezendő időszakban működő hulladékgazdálkodási rendszer. A rendszer igen magas lerakási arányt biztosít: lerakásra kerül a képződő települési hulladékok több mint 80%-a. Frakciónként vizsgálva a lerakási arányokat, egyedül a fém esetében biztosított az 50%-os lerakás, a szerves hulladékok közel 86%, papír és üveg esetében nagyjából 70%, műanyagnál 83%, a további frakciók esetében több mint 90% kerül lerakókra. A magas lerakási arányokból következően nyilvánvaló, hogy fejlesztések nélkül sem a csomagolási, sem a szerves hulladék lerakási irányelvek nem teljesíthetőek. Költség-hatékonyság növelése miatt szükséges feladatok Fejlesztések indokoltak költség-hatékonysági szempontból is. Egyik oldalról ilyen a begyűjtési rendszer felülvizsgálata. A változatelemzésben további költség-hatékonysági szempontokat is vizsgálunk.

111

A problémák összegzése Az EU kötelezettségek alapján meghatározott célok teljesítéshez szükséges kezelési kapacitások jól láthatóak az alábbi táblázat adataiból. 59. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások vizsgálata fejlesztések nélkül 2012

2013

2014

2015

2016

31 999

32 073

32 150

32 229

32 310

15 706

15 982

16 000

16 018

16 037

16 293

16 091

16 150

16 211

16 273

1 893

1 953

2 013

2 043

2 073

1 810

1 811

143

202

232

262

2.1 Lerakható szervesanyag, et

40 921

28 645

2.2 Le nem rakható szervesanyag, et

24 634

24 487

24 342

24 198

36 332

2.3 Hasznosított papír, et

11 193

11 378

11 342

11 307

11 273

2.4 Házi komposztálás, et

2.5 Komposztált mennyiség, et

5 500

Komposztáló kapacitás, et 2.6 Mechanikai illetve biológiai előkezelés szerves kezelt része, et Mechanikai illetve biológiai előkezelő kapacitás, et 2.7 Égetésre kerülő szerves hulladék, et 2.8 Le nem rakott szervesanyag, et (2.3+2.4+2.5+2.6+2.7) 2.9 A nem lerakott és a kötelezettség szerint le nem rakható szervesanyag különbsége (kapacitáshiány), et (2.8-2.2) 3. Maradék hulladék 3.1 Következő 6 év kapacitás igénye az adott évben, et 3.2 Lerakó szabad kapacitás, et

5 500

16 693

16 878

16 842

16 807

16 773

-7 941

-7 609

-7 500

-7 391

-19 560

824 856

829 462

832 783

834 460

835 299

270 506

135 895

554 350

693 567

832 783

834 460

835 299

1. Szelektív gyűjtés 1.1 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék, et 1.1.1 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás, et 1.1.2 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás hiány, et (1.1.1-1.1.) 1.2 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék 1.2.1 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás, et 1.2.2 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás hiány, et (1.2.1-1.2.) 2. Szerves hulladék

3.3 Lerakó kapacitás többlet/hiány, et 3.4 Összes égetésre kerülő maradék hulladék, et 3.5 Összes égetésre kerülő maradék hulladék kapacitás, et 3.6 Összes égetésre kerülő maradék hulladék kapacitás többlet/hiány, et (3.5-3.4)

30. év

60. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások vizsgálata a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramokra vonatkozóan, fejlesztések nélkül 1. Szelektív gyűjtés 1.1 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék, et 1.1.1 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás, et 1.1.2 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás hiány, et (1.1.1-1.1.) 1.2 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék 1.2.1 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést

2012

2013

2014

2015

2016

25 414

25 480

25 548

25 618

25 690

4 731

4 994

4 997

5 000

5 004

20 683

20 486

20 551

20 618

20 687

153

213

243

273

112

30. év

2012

2013

2014

2015

2016

30. év

szolgáló kapacitás, et 1.2.2 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás hiány, et (1.2.1-1.2.) 2. Szerves hulladék

143

202

232

262

2.1 Lerakható szervesanyag, et

40 921

28 645

2.2 Le nem rakható szervesanyag, et

16 060

15 938

15 817

15 697

27 855

2.3 Hasznosított papír, et

2 620

2 829

2 817

2 806

2 795

2.4 Házi komposztálás, et

2.5 Komposztált mennyiség, et

5 500

8 120

2 829

2 817

2 806

2 795

-7 941

-13 109

-13 000

-12 891

-25 060

824 856

829 462

832 783

834 460

835 299

270 506

135 895

554 350

693 567

832 783

834 460

835 299

A táblázatok adatai mutatják, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztések nélkül nem működtethető, a jelenlegi rendszer az EU irányelvekből eredő országos kötelezettségekhez nem tudja a szükséges hozzájárulást biztosítani. A 2.1.3. c) mellékletben bemutatásra kerültek a projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb települések belterületének határától közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű, más térségi hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések, amelyek nem kívánnak ebben a projektben részt venni.

3.3 Célkitűzések 3.3.1

A célkitűzések meghatározása

A célkitűzések meghatározása részletes elemzések alapján készült, az EMT adatait is felülvizsgálva. Ezt a folyamatot a változatelemzésben mutatjuk be. A célkitűzések költség-hatékonysági mutatóknak való megfelelését a KHE útmutató szerint a kiválasztott változat közgazdasági elemzésében mutatjuk be. Általános célkitűzések A hulladékgazdálkodási célokra vonatkozóan az EU és hazai előírások megadnak egy általánosan alkalmazandó célhierarchiát (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás). Ezen

113

felül az egyes hulladékfrakciók gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan a különböző jogszabályok tartalmaznak konkrét számszerű előírásokat (ld. 4.2.1. pontot). A kiemelt hulladékfrakciókra az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységekre gyűjtésre, hulladékkezelésre (hasznosításra, ártalmatlanításra) vonatkozóan az alábbi országos célkitűzések vonatkoznak. 

Szerves hulladék: A biológiailag lebontható hulladékok lerakási arányát 2007-re az 1995-ben keletkezett hulladék mennyiségének 75 %-ra, 2009-ra az 1995-ben keletkezett hulladék mennyiségének 50 %-ra, 2016-ra pedig az 1995-ben keletkezett hulladék mennyiségének 35 %-ra kell csökkenteni. A szerves hulladék körébe tartozik a biohulladék és a papír-hulladék.



A csomagolási hulladékokra vonatkozó előírás: 2012-re 60 %-os hasznosítást kell elérni (ezen belül 55% anyagában hasznosítást). Ez az előírás a gyártói kötelezettségek közé tartozik.



A gyártói kötelezettségek közé tartoznak a csomagolási hulladékokra, illetve a gumiabroncs, az elektromos elektronikai berendezések, az akkumulátorok és az elemek hulladékaira vonatkozó elkülönített gyűjtési és hasznosítási kötelezettségek. Ezek a jogszabályi előírások alapvetően gyártói kötelezettségek, a települési szilárd hulladékgazdálkodás részéről a szelektív gyűjtést kell biztosítani a gyártók számára, amely többletköltsége a gyártókra ráterhelhető.



A fentiekben kiemelteken felüli többi vegyes települési szilárd hulladékra vonatkozóan konkrét célkitűzés a kezelés módjára nem vonatkozik, csak a hulladékgazdálkodási preferenciáknak megfelelő (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) általános kezelési kötelezettséget kell teljesíteni.

Az országos célkitűzések területi lebontása részletesen, csak 2008-ig terjedően történt meg a területi hulladékgazdálkodási tervekben (THT). Ezek a kötelezettségek a teljes tervezési időszakra vonatkozóan a projekt területére érdemi megkötéseket nem hoznak. Ebből következően az országos célkitűzések teljesítése egy irányszám, amelyet az adott térség kiindulópontnak tekinthet, de attól eltérhet. A jogszabályi kötelezettség az Ötv. és a Hgt. alapján a közszolgáltatás jogszabályoknak megfelelő biztosítása. Konkrét célkitűzések A fejlesztés célja a 4.1.7. pontban bemutatott problémák kezelése a vonatkozó támogatási konstrukció keretei között. A projekt elsődleges célkitűzései az országos célkitűzések függvényében rögzíthetők: meg kell határozni, hogy az országos szintű teljesítéshez milyen hozzájárulást kell a projektnek biztosítani. A projekt célkitűzéseket két fő szinten lehet meghatározni: 

Szerves hulladékok lerakásának csökkentése;



Csomagolóanyagok hasznosítása;

114

Szerves anyag lerakás csökkentése Az országos célkitűzésnek megfelelő arányok biztosításához a projekt területére az alábbi módon kell az eltérítendő mennyiségeket számítani: 1. Az 1995 évi szint meghatározása: (az útmutató alapján lakosság arányosan történt a meghatározás, mivel a projekt területen keltező fajlagos hulladék mennyiség csak kismértékben tér el az országos átlagot) Az 1995 évi szerves mennyiség: 81 840 t. 2. Az EU irányelv szerint maximálisan lerakható mennyiség számítása:  

2009-től az 1995 évi szint 50%-a: 40 921 t; 2016-tól az 1995 évi szint 35%-a: 28 645t;

3. Az eltérítendő mennyiség számítása: A képződő szerves hulladék mennyiség és a maximálisan lerakható mennyiség különbsége jelzi, hogy mekkora mennyiség lerakótól való eltérítéséről kell gondoskodni (mi az a mennyiség ami biológiailag aktív állapotban nem kerülhet lerakásra). A következő táblázat mutatja az eltérítendő szerves hulladék mennyiségének számítását a projekt megvalósulását követő időszakban. 61. Táblázat Az eltérítendő hulladékmennyiségek meghatározása a projekt területén (tonna) Lerakható szerves Összes szerves Eltérítendő szerves

2014

40 921 65 263 24 342

2015

40 921 65 120 24 198

2016

28 645 64 977 36 332

Ebből a közszolgáltatók által kezelt áram eltérítendő része (tonna) Lerakható szerves Összes szerves Eltérítendő szerves

2014

40 921 56 738 15 817

2015

40 921 56 618 15 697

2016

28 645 56 500 27 855

Csomagolóanyagok hasznosítása A 96/62/EK irányelvet módosító 2004/12/EK irányelv előírásai szerint az országnak legkésőbb 2012-ig az alábbi kötelező hasznosítási arányokat kell elérnie a csomagolási hulladékok hasznosítása (anyagában történő és termikus hasznosítás együttesen): anyagában történő hasznosítás:

60% 55%

A keletkező csomagolóanyagok függvényében, a hasznosítandó mennyiségek a következők szerint alakulnak: 62. Táblázat Hasznosítandó csomagolóanyag mennyiségének meghatározása a projekt területén, tonna Hulladék Összes keletkező csomagolóanyag Hasznosítandó csomagolóanyag

2014 53 584 32 150

115

2015 53 715 32 229

2016 53 850 32 310

Hulladék Anyagában hasznosítandó csomagolóanyag

2014 29 471

2015 29 543

2016 29 618

Ebből a közszolgáltatók által kezelt áram hasznosítandó része Hulladék Összes keletkező csomagolóanyag

2014 42 581

2015 42 697

2016 42 817

Hasznosítandó csomagolóanyag

25 548

25 618

25 690

Anyagában hasznosítandó csomagolóanyag

23 419

23 484

23 549

Az elsődleges célkitűzések függvényében, anyagáramlási modellvizsgálatok eredményeként meghatározásra kerültek a projekt mennyiségi célkitűzései: 

az összes szelektíven gyűjtendő csomagolási (és nem csomagolási) papír mennyisége 2014-2016-ban: évi 26 ezer tonnáról 34 et-ra nő, ebből közszolgáltatás keretében gyűjtendő 16-28 ezer tonna;



komposztálandó mennyiség: évi 11 ezer tonna (2013-2016), ebből házi komposztálás 2 ezer tonna;



mechanikailag kezelt vegyes hulladék 123-130 et, ezt követően 88 et kerül lerakásra (a további kezelési maradékokkal együtt) és 28-35 ezer tonna nagy fűtőértékű égethető frakció kerül égetésre történő átadásra;

116

63. táblázat: Hulladékok begyűjtési és kezelési célkitűzései 2012-ben, 2015-ben, 2016-ban 2012 Projekt nélkül, t

Szelektív hulladékgyűjtés

1.1. csomagolási hulladék 1.2. biohulladék 1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.3. biohulladék szelektív gyűjtése 2.4. házi komposztálás 2.5. Előkezelés szerves kezelt része 2.6. Égetés szerves része 3. Lerakásra kerülő maradék hulladék 3.1. Elsődleges 3.2. Másodlagos 4. Égetésre kerülő maradék hulladék

29 197

EU irány- Támogatási Kötelezettség telKötelezettség telelv célkistratégia jesítése projekt jesítése projekt tűzés (t)* célkitűzés nélkül (Az EU (Az EU irányelv, (t) ** irányelv, illetve TS illetve TS %-ában) %-ában) 29 197 33 492 87 87

15 5 7 16 3

706 500 991 693 463

Projekttel, t

706 500 991 693 463

7 730 5 500 0 0 0

134 611 0 0

29 332

24 634

48 849

90 020 18 298

* Európai Uniós irányelvekben megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része ** Támogatási Stratégiában megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része

117

2015 Projekt nélkül, t

Projekttel, t

EU irányelv célkitűzés (t)*

1. Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő hulladék

29 586

46 645

1.1. csomagolási hulladék

16 018

26 004

5 500

9 000

1.2. biohulladék 1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.3. biohulladék szelektív gyűjtése

8 068

11 640

16 807

39 978

3 471

6 793

7 837

11 446

5 500

9 000

2.4. házi komposztálás

2 000

2.5. mechanikai előkezelés szerves kezelt része 2.6. Égetés szerves része

10 739

3. Lerakásra kerülő maradék hulladék 3.1. Elsődleges

Támogatási Kötelezettség telKötelezettség telstratégia jesítése projekt jesítése projekt célkitűzés (t) nélkül (Az EU (Az EU irányelv, ** irányelv, illetve TS illetve TS %-ában) %-ában) 35 006 85 133

29 543

24 198

52 090

138 377

87 263

3.2. Másodlagos

85 514

21 774

Égetésre kerülő maradék hulladék

*a mechanikai leválasztás eredményeképpen létrejövő nagy fűtőértékű frakció szerves anyag (papír) tartalma

118

165

143

2016 Projekt nélkül, t

Szelektív hulladékgyűjtés

Projekttel, t

EU irány- Támogatási elv célkistratégia tűzés (t)* célkitűzés (t) **

29 584

51 475

35 686

16 5 8 16 3

037 500 047 773 436

29 9 12 40 7

762 000 713 388 822

7 837 5 500 0 0 0

13 9 2 8

039 000 000 528 0

139 217 0 0

0 85 857 0

Kötelezettség telKötelezettség teljesítése projekt jesítése projekt nélkül (Az EU (Az EU irányelv, irányelv, illetve TS illetve TS %-ában) %-ában) 83 144

29 618

36 332

63 460

65 312 34 676

*a mechanikai leválasztás eredményeképpen létrejövő nagy fűtőértékű frakció szerves anyag (papír) tartalma

119

100

111

122

2016, csak a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramra vonatkozóan Projekt nélkül, t

Szelektív hulladékgyűjtés

11 611 5 5 1 8 1

Projekttel, t

004 500 107 295 096

15 9 5 31 5

549 000 773 911 482

1 699 5 500 0 0 0

6 9 2 8

901 000 000 528 0

139 217 85 857

23 549

25 747

56 684

58 338 30 973

*a mechanikai leválasztás eredményeképpen létrejövő nagy fűtőértékű frakció szerves anyag (papír) tartalma

120

124

106

3.3.2

Indikátorok

64. táblázat: A mutatók megnevezése A mutató megnevezése Eredménymutatók A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer által évente anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) települési hulladék mennyisége A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer által évente energetikailag hasznosított települési hulladék menynyisége A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer működésével az évente lerakott települési hulladék mennyiségének csökkenése A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer működésével a lerakótól eltérített szerves hulladék mennyisége

Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

Ezer t/ év

2008

2015

2008

2015

2008

2015

2008

2015

Ezer t/ év

65. táblázat: A projekt indikátorai a KEOP Akciótervében meghatározott struktúra szerint Célérték

Kiindulási érték

A mutató megnevezése

2010 2015 Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított (komposztáltat is bele154 153 341 értve) Energetikailag hasznosított 0 0 0 Égetett 0 0 0 Lerakott (biológiai előkezelés nélkül) 947 914 565

66. táblázat: A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott

* teljesítése kapcsán lásd RMT útmutató 3.3.2 pont

121

Projekt célkitűzése 34

Támogatási stratégia célkitűzése 22%

38%*

0% 51%

38 % 21 %

Változatelemzés 4.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében 4.1.1

Előzmények

Ebben a fejezetben összefoglalásra kerülnek az EMT-ben és a köztes RMT-ben szereplő változatelemzések eredményei. Az EMT-ben és a köztes RMT-ben szereplő változat elemzési szempontokat a végleges változatok meghatározása során előszűrési szempontokként vettük figyelembe. A végleges változatok kialakításánál tehát ezen szempontokat már nem vizsgáltuk újra, azonban a végleges változatokat az EMT és a köztes RMT változatelemzéseinek következtetéseit felhasználva határoztuk meg. A változatelemzés logikai folyamatát a 4.1.2. pont mutatja be. 4.1.1.1 EMT

4.1.1.1.1 Az EMT változatok bemutatása A tervezett hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban alapvetően két hulladékgazdálkodási rendszerváltozat kialakítását vizsgálták EMT szinten. A két alternatíva alapjaiban megegyezett egymással, eltérés a mechanikai-, biológiai kezelés technológiájában, a kinyert másodlagos tüzelőanyag mennyiségében és energiatartalmában (fűtőérték) mutatkozott. Az EMT-ben szereplő változatok az alábbiak voltak:  

„A” projektváltozat: „Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag kinyerésével” „B” projektváltozat: „Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása közepes és magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag kinyerésével

A fejlesztési célok mindkét változatnál azonosak voltak:    

szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes, sűrűn lakott településrészeken) szerves hulladék lerakótól való eltérítése (komposztáló telepek építése, házi komposztálás elterjesztése) vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomások létesítése - kétütemű szállítás) hulladéklerakók bővítése (Tatabánya Dubnik-völgy, Bicske)

Az „A” és „B” változatban egyaránt a következő táblázatban szereplő létesítmények, az ott megadott helyszíneken és darabszámban tervezték kialakítani. 67. táblázat: A létesítmények helyszínei az EMT „A” és „B” változatában Település

Tatabánya

Átrakó

Válogató (gépi)

Komposztáló

mechanikai előkezelés

HGK éslerakó bővítés

122

Hulladékudvar

Bicske Pilisvörösvár Szigetszentmiklós Szentendre Dorog Csákvár Komárom Budakalász Zsámbék Törökbálint Nyergesújfalu Lábatlan Nagykovácsi Solymár Kisbér ÖSSZESEN: 

X X X

X X

X X X X X X X X X X X

X X X 14

* Megjegyzés: a bicskei hulladékudvar-, komposztáló a hulladékgazdálkodási központtal együtt létesül

4.1.1.1.2 Az EMT változat elemzés módszertana és eredménye Az EMT-ben a változatelemzés a többszempontú értékelés módszere szerint történt. A változatok többszempontú értékeléssel való elemzésére az EMT-ben környezetvédelmi, társadalmi, technológiai és pénzügyi értékelési kategóriák alapján került sor. Az egyes kategóriák alapján történő összehasonlítást követően az alkalmazott értékelési kategóriák közötti súlyozási faktorok meghatározásával került sor az alternatívák értékelésére. Az alábbi táblázat az alkalmazott értékelési kategóriák súlyozási faktorait, a kategóriák közötti súlyozással módosított értékek eredményét, valamint az eredményként kapott összesített pontszámok alapján a változatok rangsorolást mutatja be: 68. táblázat: EMT változatok összehasonlítása Megnevezés 1. Környezetvédelmi 2. Társadalmi 3. Technológiai 4. Pénzügyi Súlyozott Σ pontszám Változatok rangsorolása

Súlyozási faktor 0,35 0,20 0,20 0,25 -

„A” változat

„B” változat

93/32,55 100/20 95/19 97/24,25 95,8 2.

100/35 100/20 100/20 100/25 100 1.

Az EMT értékelés eredményei alapján összességében a projekt célkitűzéseinek, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gazdaságosan elérhető legjobb technológiának leginkább a „B” változat tesz eleget, így az EMT alapján a „B” változatot javasolták megvalósításra. 4.1.1.2 Köztes RMT

4.1.1.2.1 A köztes RMT változatok bemutatása Az EMT-ben szereplő változatokhoz képest az Köztes RMT-ben szükségessé vált további szempontok vizsgálata. A változatelemzés alapvetően a kezelő központok számának és helyének elemzésére irányult. A célok elemzésére a köztes RMT-ben még nem került sor. A 6 vizsgált projektváltozat a gyűjtési rendszer alapját és célkitűzéseit tekintve megegyezett egymással.

123

„A” projektváltozat: Tatabánya központ lerakóval  Az „A” projektváltozat szerint 1 db a projekt teljes területét lefedő gyűjtési körzet kerül kialakításra. 

a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése és hulladéklerakó kapacitásának bővítése.

„B” projektváltozat: Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakó nélkül  A „B” projektváltozat szerint 2 db a projekt teljes területét lefedő gyűjtési körzet kerül kialakításra. 

a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése, a hulladéklerakó kapacitásának bővítése,



a Bicskei hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra)

„C” projektváltozat: Új helyszínen egy központ lerakóval  A fejlesztés műszaki tartalma megegyezik az „A” változatban bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy a kezelő központ és a lerakó egy másik, később kiválasztott helyszínen létesül. „D” projektváltozat: Tatabánya központ lerakó nélkül  a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra). 

A változat műszaki tartalma megegyezik az „A” változatban bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy a projekt keretében nem létesül lerakó.

„E” projektváltozat: Tatabánya központ lerakó nélkül és Bicske központ lerakó nélkül  a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra), 

a Bicskei hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra)



A változat műszaki tartalma megegyezik a „B” változatban bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy lerakó nem létesül a projektben.

„F” projektváltozat: Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakóval  a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése, a hulladéklerakó kapacitásának bővítése, 

a Bicskei hulladékkezelő központ kiépítése, a hulladéklerakó kapacitásának bővítése.



Az „F” projektváltozat és a „B” változat a Bicskén létesítendő hulladéklerakó építésében tér el egymástól, a többi kiépítendő létesítmény azonos.

4.1.1.2.2 A köztes RMT változatelemzés módszertana és eredménye A választott változatelemzési módszer a költség-hatékonyság elemzés. Ez a módszer a módszertani útmutató szerint akkor nagyon jól alkalmazható, ha a változatok hatásaikban megegyeznek, csak költség tekintetében térnek el. A jelen projekt esetén számba vett változatoknál fennáll, hogy hatásaikban és céljaikban (lásd 4.1.3.3. pont) megegyeznek, így indokolt a kiválasztott változatelemzési módszer használata. Az alábbi táblázatok foglalják össze a költség-hatékonyság elemzés főbb eredményeit:

124

69. táblázat A költség-hatékonyság elemzés eredménye

Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás Pótlási költség Maradványérték Teljes közgazdasági költség

"A" Tatabánya központ lerakóval

"B" Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakó nélkül

"C" Új helyszínen egy központ lerakóval

"D" Tatabánya központ lerakó nélkül

"E" Tatabánya központ lerakó nélkül és Bicske központ lerakó nélkül

"F" Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakóval

7 213

9 819

6 609

5 411

7 764

9 928

-11 676

-2 102

-11 676

-853

2 805

-7 920

-1 255

-709

-37

906

-709

-1 522

3 131

2 675

3 038

1 072

1 472

3 548

296

449

296

295

446

447

-2 882

9 233

-2 362

6 242

10 886

3 587

A költség-hatékonyság elemzés alapján látható, hogy a hasznok mindegyik változat esetében azonosak. Eltérés a változatok költségében van. Legalacsonyabb az egy központú változatok kialakításának költsége, azon belül is az A) változaté. Az A) változat költsége azért negatív szám, mert a projekt nélküli eset költségei lényegesen magasabbak, hiszen abban az kerül figyelembe vételre, hogy a Társulás területén kívül kerül kezelésre a hulladék. A köztes RMT-ben bemutatott változatelemzés legfőbb megállapításának azt tekinthetjük, hogy a projekt keretében mindenképpen szükséges lerakó építése, mivel ezen változatok költsége jelentősen alacsonyabb. A köztes RMT változatelemzése azt is megállapította, hogy az egy központú változatok költsége valamelyest alacsonyabb a két központúaknál. A változatelemzés alapvető célja volt, hogy a projektelőkészítés során a lehető legköltséghatékonyabb változat kerüljön kiválasztásra, a jogi, műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági szempontok figyelembe vétele mellett.

125

4.1.2

A Változatelemzés folyamatának bemutatása

Röviden összefoglalva végleges RMT-ben a változatelemzési szintek az alábbiak: A változatelem zés szintje

Előzetes

A változat elemzés céllja

A változatelemzés legfőbb szempontjai és a változatokat befolyásoló tényezők

Változatelemzés módszere

A változat elemzés eredménye

Műszaki változatok kialakítása

A változatok közötti eltérés a mechanikai-, biológiai kezelés technológiájában, a kinyert másodlagos tüzelőanyag mennyiségében és energiatartalmában (fűtőérték) volt

KvVM FI támogatói döntés

Többszempon tú értékelés

Hulladékgazdálkodási rendszer közepes és magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag kinyerésével

A megvalósíthatóság elemzése

1. Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése 2. A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata 3. A lerakó helyének kiválasztása 4. A Támogatói Döntés figyelembe vétele a változatok meghatározásában

Tervezői egyeztetés, megbízói észrevételekFI KVVM észrevételek

Költség hatékonyság elemzés a megvalósíthatóság vizsgálatával

A változatok sorrendbe rendezése a szempontok mentén,

szűrés (Előzménye k)

Kedvezményezetti döntés, hogy a célok tekintetében többlet ne legyen Az előzetes szűrés alapján 1 lerakó létesítése javasolt

Részletes változat elem-

A hulladékgazdál kodási rendszer céljának meghatározása, cél szerinti különböző változatok vizsgálata

1. Egy és két központú változatok vizsgálata

2. Projektterület csökkenése: hulladékmennyiség változása

Tervezői egyeztetés, megbízói észrevételek,

3. A változat elemzésre vonatkozó FI észrevételek figyelembe vétele KVVM FI észrevételek

Közgazdasági költséghaszonelemzés

A kiválasztott változat meghatározása: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, szelektíven gyűjtött zöldhulladék komposztálása

zés

4.1.3

Előzetes szűrések

Az EMT változatelemzését követően a projekt helyzete jelentősen megváltozott, ezért a köztes RMT-ben készített változatelemzésben, ún. előzetes szűrés során a projektet alapvetően befolyásoló körülményeket vizsgáltunk meg. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a változatelemzésben figyelmembe vett előszűrési szempontok:

126



Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése



A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata



A lerakó helyének megválasztása



A Támogatói Döntés figyelembe vétele a változatok meghatározásában

4.1.3.1 Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése A projekt előkészítésének kezdetekor a részvételi szándékát 85 település jelezte. Az azóta eltelt időben az alábbi változások történtek: 

Üröm, Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Dorog és Bajna 2010. év végével kilépett a Társulásból.



Egy település, Dömös, jelezte a Társulásba való belépési szándékát, melyet a Társulási Tanács 2011. 12. 02-i ülésén elfogadott. A belépéshez minden tagönkormányzat elfogadó határozata szükséges, ezek meghozatala folyamatban van, de mivel ellentétes tartalmú határozat nem született, a projektben Dömös belépésével számolunk.



Az érintett önkormányzatok döntése értelmében Nagykovácsin és Tatabánya, Dózsakert úton a korábban tervezettel ellentétben nem létesül hulladékudvar.



A fentiek alapján jelenleg 79 település szerepel a projektben. 4.1.3.2 A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata Az EMT-hez képest a hulladék keletkezési előrejelzések nagymértékben változtak. A változások oka részben a projektterület egyes adatainak megváltozása, részben módszertani kérdések változása. Ilyen módszertani jellegű változás volt a pályázati útmutató hulladékösszetételre vonatkozó előírásainak módosulása, az OHT-II tervezési feltételeihez való igazodás. Ennek következében a projekt mennyiségi célkitűzései is változtak a köztes RMT szakaszban. A megváltozott mennyiségi célkitűzéseket az EMT-ben nem vizsgált műszaki megoldások is teljesíthetik, így szükségessé vált a változatelemzés módosítása. A projekt hulladékgazdálkodási célkitűzései arányában nem változtak az EMT szakaszhoz képest, hasonlóan az ott megfogalmazottakhoz elsődlegesen a szerves lerakási és a csomagolóanyag hasznosítási országos célkitűzések teljesítéséhez kell a projektnek arányos hozzájárulást biztosítani. A kezelendő mennyiségek jelentős mértékű csökkenésével a kezelési célkitűzések arányos mértékben csökkennek. A köztes RMT-ben a változatok meghatározása során számos tényezőt vettünk figyelembe. A következőkben ezek bemutatására kerül sor. Az EMT szakasz kidolgozása óta eltelt időszakban több, a projektet alapvetően befolyásoló körülmény változott, ami miatt a tervezési anyagáramok mellett, a vizsgált projektváltozatok átdolgozása is szükségessé vált. A tervezési anyagáramokat az alábbi tényezők változása befolyásolták: Referenciaév változása

127

Az EMT-ben 2006 évi keletkezési és összetétel adatok jelentették az előrejelzés alapját, a köztes RMT-ben és a végleges RMT-ben 2008 évi adatokat használtunk. Adatforrások körének bővítése Az EMT szakaszban a keletkezési adatok a közszolgáltatói kör adatszolgáltatásán alapultak, a körön kívüli adatforrások egyéb információ hiányában nem kerültek bevonásra. A köztes RMT szakasz során lehetőség nyílott a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) projektterületre vonatkozó adatainak bekérésére (ez az EMT szakaszban még nem állt rendelkezésre), így jelentősen bővült az adatszolgáltatói kör, ami elsősorban a szelektíven gyűjtött intézményi áramok esetében számottevő változást hozott az adatokban. Keletkezési adatok felülvizsgálata A támogatási döntésben szerepelt, hogy az EMT keletkezési adatai a köztes RMT szakaszban felülvizsgálandók. A köztes RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 172 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült. A csökkenésbe kismértékben belejátszott a projektterület csökkenése is. Az összetétel adatok változása Részben az adatszolgáltatói kör bővülésével, részben a közszolgáltatói összetétel eredmények változásának következtében módosult a teljes települési áram összetétele is: elsősorban a szerves hulladék aránya csökkent és a csomagolási hulladékok aránya növekedett az EMT során meghatározott arányokhoz képest. Előrejelzési modell változása Az EMT szakaszban alkalmazott dinamikus növekedési modell (évi 2% növekedés), a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdaság visszaesése következében a képződő települési hulladék mennyisége is csökkenni fog várhatóan 2011-ig, és ezt követően is stagnálás, lassú emelkedés várható. A referenciaév mennyiségi adatainak csökkenése és a dinamikus növekedési modell elvetésének eredményeképpen a projekt által kezelendő hulladékok mennyisége igen jelentősen csökkent az EMT-ben meghatározott értékhez képest: az EMT 2016-ra évi 294 et keletkező hulladékkal számolt, a köztes RMT szerint 2016-ra 184 et hulladék kezelése, a végleges RMT-ben pedig 168 et hulladék kezelése valósul meg a projekt területen. Az összetétel változásával az egyes frakciók mennyisége különböző mértékben csökken, meg kell vizsgálni, hogyan változik a célkitűzések teljesítése szempontjából leglényegesebb paraméter, a szerves hulladék és a csomagolási hulladékok értéke az EMT és a végleges RMT szakaszban: 70. táblázat Az eltérítendő szerves hulladék mennyiség meghatározása az EMT és a végleges RMT bemeneti adatok alapján Mennyiség (tonna)

2014

128

2015

2016

EMT EMT EMT végleges RMT végleges RMT végleges RMT

Mennyiség (tonna) Lerakható szerves Összes szerves Eltérítendő szerves Lerakható szerves Összes szerves Eltérítendő szerves

2014

2015 51 246 152 807 101 561 40 921 65 263 24 342

2016 51 246 156 461 105 215 40 921 65 120 24 198

35 872 159 843 123 971 28 645 64 977 36 332

71. táblázat A hasznosítási csomagolási hulladék mennyiség meghatározása az EMT és a végleges RMT bemeneti adatok alapján EMT EMT végleges RMT végleges RMT

Mennyiség (tonna) Összes keletkező csomagolóanyag Hasznosítandó csomagolóanyag Összes keletkező csomagolóanyag Hasznosítandó csomagolóanyag

2014 2015 2016 63 010 64 509 65 902 37 806 38 705 39 541 53 584 53 715 53 850 32 150 32 229 32 310

végleges RMT Anyagában hasznosítandó csomagolóanyag 29 471

29 543

29 618

4.1.3.3 A lerakó helyének megválasztása A lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének, a begyűjtési körzetek számának meghatározásában több változat vizsgálata vált szükségessé. Az alábbiakban összefoglaljuk a lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének megválasztásával kapcsolatos főbb problémákat. Problémák a lerakó Bicskén történő megvalósításában Az EMT szerint a két hulladékkezelő központ helyszíne Tatabánya és Bicske. Jelenleg támogatási feltétel, hogy a projekt keretében létrejövő létesítmények a Társulás, illetve a Társulás tagönkormányzatainak tulajdonában álló területen épüljenek. Bicske esetén az alkalmas terület a Saubermacher Bicske Kft. tulajdonában van, tőlük a terület megvásárlása lenne szükséges. Bicske jelezte, hogy a szükséges területet nem tudja rendelkezésre bocsátani. A 4.1.3.3.a) mellékletben csatoltuk Bicske Önkormányzatának és a közszolgáltatónak a levelét a témával kapcsolatban. A terület jelenlegi tulajdonosa építési engedély kérelmet nyújtott be a lerakó saját forrásból történő bővítéséhez, azonban ezt az eljáró hatóság elutasította, így a terület nem alkalmas lerakó kialakítására. Következésképpen Bicskén nincs a hulladéklerakó számára reálisan számításba vehető terület, valamint új területek lakossággal való elfogadtatása jelentősen meghosszabbítaná a projekt előkészítés folyamatát, ami a jelenleg üzemelő lerakók megtelése miatt a lakosságra jelentős többletterhet róna. Problémák a lerakó Tatabányán történő megvalósításában Lehetőségként felmerül, hogy Tatabányán legyen csak lerakó, azonban Tatabánya képviselő testületének döntése értelmében (4.1.3.3.b melléklet) a Társulás egészének a hulladékát a város csak abban az esetben fogadja be, ha annak egy részét más helyszínen előkezelik, csökkentve így a Tatabányára beszállításra, illetve lerakásra kerülő mennyiséget. A hulladék kezelésének ilyen megosztásával csökken a tatabányai lakosságra jutó környezeti terhelés. További kockázati tényezőként lépett fel, hogy felmerült helyi népszavazás kezdeményezése is abban az esetben, ha a teljes hulladékmennyiség Tatabányára kerül.

129

Problémák a lerakó új helyszínen történő megvalósításában Felmerült az a lehetőség is, hogy a lerakásra új helyszínt találjunk. Ebben az esetben a helyszínek részletes vizsgálata és a rendezési terv módosítása szükséges, amely nagyságrendileg 1 évvel elnyújtja a projekt előkészítésének folyamatát. Ez egyben a támogatási szerződés módosítását is igényelné. Mivel a kétéves előkészítési időt a pályázati útmutató tartalmazza, ezért ez a határidő vélhetően csak magas szintű egyeztetésekkel válhatna módosíthatóvá, ebben az esetben magas a kockázat a projektelőkészítési támogatási szerződés megsértésére. A tervezett hulladéklerakó helyszínére vonatkozóan a következő előírásokat kell alkalmazni: 

A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről a következő kritériumokat határozza meg: (3) Hulladéklerakó nem létesíthető:



a) erózió-veszélyes területen,

b) a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen,

c) a külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen,

d) a külön jogszabályban rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területen,

e) árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen,

f) a külön jogszabály szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az Európai Közösségi jelentőségű területen,

g) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen,

h) energiaszállító vezetékek védősávjában,

i) működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt területen,

j) azon a földrengésveszélyes területen, ahol az 50 évre számított 10%-os meghaladási valószínűség mellett (475 éves gyakoriság) a felszínre számított földrengésből származó vízszintes gyorsulás értéke nagyobb, mint 1,5 m/sec2,

k) olyan területen, ahol nem teljesül az a feltétel, hogy a felszín alatti víz maximális nyugalmi, illetve nyomás szintje legalább 1,0 m-rel mélyebben van, mint a lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje,

l) a külön jogszabályban megállapított területen,

m) földtani közegben lévő üregben.

A 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről kritériumai a következőek: o

magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen,

kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen,

erdőterületen,

130

világörökség és világörökség-várományos területen,

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen,

rendszeresen belvízjárta területen,

nagyvízi meder területén,

földtani veszélyforrás területén,

vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen,

kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen,

a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet,

az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében,

térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. A két jogszabály alapján megvizsgáltuk, hogy melyek azon területek, amelyeken azok nem teszik lehetővé térségi hulladéklerakó építését. A következő térkép mutatja be, hogy mely területek alkalmatlanok a következő kizáró tényezők figyelembe vételével: 

Települések belterülete, és azok 1000 m-es környezete



kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő



magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen fekvő terület



NATURA 2000 terület



természetvédelmi területek



Gyorsforgalmi utak és vasútvonalak, valamint pufferzónájuk



erdőterületek

131

132



Az előbbiekben bemutatottak mellett Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve kimondja, hogy térségi hulladéklerakó a megye területén csak Tatabánya és Oroszlány területén létesíthető, így a megyében más a fenti térkép alapján ki nem zárható területek is alkalmatlannak minősülnek,



Fejér megye Területrendezési Terve alapján a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez részletes vizsgálat alá vonható területek közül csak Vértesboglár külterületére eső terület jöhet számításba.



A Budapesti Agglomeráció Rendezési Tervében térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez részletes vizsgálat alá vonható területekként megjelölt térségek egyike sem található olyan területen, amelyet az általunk elvégzett felmérések nem zárnának ki, így a projektterület Pest megyei részén sem található a tervek módosítása nélkül alkalmas helyszín.



A jogszabály szerint további szóba jöhető területeken (elsősorban Vértesboglár) a települések rendezési tervei nem tartalmaznak hulladékkezelő létesítmény elhelyezésére kijelölt területet, így ott (a területvásárlás mellett) a potenciális terület alkalmasságának részletes vizsgálata, alkalmasság esetén a rendezési terv megváltoztatása is szükséges lenne, amely előreláthatólag, nagyjából egy évvel hoszszabbítja meg a projekt előkészítésének folyamatát.

Mindezek figyelembevételével időben is megvalósítható megoldásként (mivel sok közszolgáltatási szerződés hamarosan lejár, ezért az új létesítmények mielőbbi üzembe helyezése szükséges) csak a tatabányai központ lerakóval és a bicskei központ lerakó nélkül jöhet szóba. Mivel a bicskei központban rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú terület nagysága nem elég előkezelő és utóválogató létesítésére, a Tatabányán kezelésre kerülő hulladékmennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentésének érdekében döntöttünk a vegyesen gyűjtött hulladék előkezelése mellett a bicskei központban. 4.1.3.4

A további létesítmények helyének meghatározása

A lerakó és hulladékkezelő központ mellett a további létesítmények (mechanikai előkezelő, átrakók és komposztálók) is szükségesek a rendszer működéséhez. A létesítmények helyszíneinek kiválasztása többlépcsős folyamat során történt: 1. a rendszer működéséhez szükséges létesítmények teljes kezelési kapacitásának meghatározása (a kezelésre vonatkozó mennyiségi célkitűzések függvényében); 2. az optimális üzemméret figyelembe vételével a kezelési egységek számának meg határozása és összevetése a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokkal (a fejlesztési igény számba vétele); 3. a projektterület adottságainak figyelembe vételével, a létesítmények területen belüli, körzeti szétosztása; 4. az egyes körzeteken belül a társulás/önkormányzatok fogadókészségének elemzése, a megvalósíthatatlan helyszínek kiszűrése; 5. a végleges létesítmény helyszínekhez rendelt gyűjtési körzetek optimalizálása, a szállítási távolságok minimalizálásával; Mindezen elvek figyelembe vételével az alábbi döntések születtek a helyszínek kijelöléséről: 1. A tatabányai központ nem fogadhatja a projektterületen keletkező teljes hulladékáramot, mivel az önkormányzat megítélése szerint, ez a kívánatosnál nagyobb környezeti terhelést okozna a városnak, így a vegyes hulladékok egy részének előkezelése egy másik helyszínen, az előzetesen fogadókészséget mutató Bicskén valósul meg;

133

2. A jelenleg működő átrakók (Szentendre, Szigetszentmiklós) az eddigi üzemeltetési tapasztalatok és a modellszámítások alapján is megfelelő helyszínen találhatók, új helyszínen átrakó létesítése nem indokolt, így a projekt keretében, tekintettel arra, hogy a Szigetszentmiklósi átrakó megfelelő műszaki állapotban van, a szentendrei átrakó átépítése valósul meg; 3. A projekt területén 9 et zöldhulladék elkülönített gyűjtése és komposztálása szükséges a kötelezettségek teljesítéséhez, ehhez 3 komposztálót kell létesíteni. Az észak területek ellátását szolgáló komáromi, a középső és a Dunakanyar körzetét ellátó tatabányai és a délkeleti területek ellátását szolgáló törökbálinti komposztálót; 4.1.3.5 A Támogatói Döntés és a KVVM FI által tett észrevételek figyelembe vétele a változatok meghatározásában Az EMT értékelését követően a Támogatói Döntés (a támogatási szerződés mellékleteként) javaslatokat fogalmazott meg, melyek a köztes RMT kidolgozásakor figyelembe lettek véve. A köztes RMT-ben bemutatásra kerülő projektváltozatok műszaki tartalmának pontosítása megtörtént. Az FI észrevételek közül a változatok meghatározásánál vettük figyelembe az alábbi észrevételeket. (Természetesen a többi észrevétel is figyelembe vételre került, azonban azok az érintett pontnál jelentkeznek, nem a műszaki tartalom, illetve a változatok meghatározásánál.) A Támogatói Döntésben foglaltakat a változatelemzésben a következők szerint vettük figyelembe: 6. Javasoljuk, hogy az előkészítési szakasz folyamán vizsgálja felül a létesítmények helyszíneit annak érdekében, hogy műszakilag és logisztikailag esetleg indokoltabb helyszíneket jelöljenek ki. A felülvizsgálat megtörtént: a kezelt anyagáramok csökkenésével összefüggésben a teljes kezelési rendszer átdolgozásra került, csökkent a kezelő létesítmények száma és kapacitása. 7. Kérjük, hogy az RMT-ben mutasson be más típusú változatelemzési módszert is, illetve vizsgálja meg más típusú módszerrel a kidolgozott változatokat. (Valós több szempontból és több paraméterben – komposztáló kapacitások, házhoz menő szerves gyűjtés stb. – eltérő változatokat mutasson be, mely változatokra számoljon beruházási és üzemeltetési költségeket is.) Ennek a szempontnak a bemutatása a 4.1.3.3. és 4.1.3.4. pontban történt meg. Az EMT-ben a változatelemzés módszertana a többszempontú elemzés volt, a köztes RMT-ben a költség-hatékonyság elemzés, míg a végleges RMT-ben közgazdasági költséghaszon elemzés. 8. Kérjük, hogy az RMT készítése során fordítson különös figyelmet a tervezett lerakókapacitás pontos megadására, ugyanis jelenleg 152 100 tonna többletkapacitás mutatható ki (figyelembe véve a napi takarás miatti 15% többletkapacitást, valamint minderre számolva a 25% nettó tartaléktérfogatot), mely jelen projekt keretében nem elszámolható. Ennek a szempontnak a bemutatása a 4.1.3.3. és 4.1.3.4. pontban történt meg. 9. 40000 t/év komposztáló kapacitást a pályázó 8 db komposztáló telepen kívánja megvalósítani. Ezt a komposztálandó mennyiséget célszerűbb kevesebb számú telepen kezelni, melyet kérünk az RMT-ben figyelembe venni.

134

Ezt a szempontot figyelembe vettük: 3 db komposztáló telepen 9 ezer tonna kerül komposztálásra. 10. Javasoljuk a keletkező hulladékmennyiségre vonatkozó fajlagos értékek RMT-ben történő felülvizsgálatát tekintettel arra, hogy a kimutatott 699 kg/fő/év mennyiség kiugróan magas az országos átlaghoz képest (350-450 kg/fő/év), ami a rendszer túltervezettségére utal. Az előzőekben (4.1.3.3. és 4.1.3.4. pontokban) már figyelembe vettük ezt a véleményt. Az RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 188 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült, (az egy főre jutó hulladékmennyiség 400 kg/fő/év). A KVVM FI-től a köztes RMT-re 2010. májusban érkezett észrevételek közül a változatelemzésre vonatkozó észrevételeket szintén figyelembe vettük a végleges RMT változat elemzésében. A változat elemzést jelentős mértékben befolyásoló észrevételek az alábbiak voltak: 4. Általános észrevétel a vizsgált változatokkal kapcsolatban: az RMT-ben szereplő változatok tulajdonképpen helyszín-kiválasztási alternatívák, nem tekinthetők teljes értékű változatnak. Az előváltozati fejezetben szereplő modellvizsgálatokkal együtt ugyanakkor elfogadhatóak lennének, ha a modellvizsgálati eredmények valóban egyetlen célelérési utat hagynának. Figyelembe véve azonban a célmeghatározással kapcsolatos észrevételeket, ez véleményünk szerint nem áll fenn. Amennyiben az eltérítendő szerves anyag értéke minimum 4 500 tonnával magasabb, pusztán szelektív gyűjtéssel nem oldható meg a jogszabályi előírások teljesítése. A csomagolási hulladékokra vonatkozó 55%-os anyagában történő hasznosítási célkitűzést magasnak találjuk a közszolgáltatási terület vonatkozásában, alacsonyabb célkitűzés a jelenlegi vegyes hulladék kezelési megoldásokra is hat, továbbá érinti a szelektív hulladék begyűjtési megoldásokat is, melyeket változatelemzés keretében kellene vizsgálni. A helyszínekre vonatkozó változatelemzés ennek részeként végezhető el. Az általános észrevételek kapcsán mindenképpen személyes egyeztetés szükséges a projektgazdával. A változatelemzésben új változatok kialakítására került sor a fenti észrevételeket is figyelembe véve. A vizsgált változatok különböző műszaki megoldásokkal teljesítik a szerves hulladék eltérítést: az egyik a zöldhulladék szelektív gyűjtését és komposztálását helyezi előtérbe, a másik változat szerint a vegyesen gyűjtött hulladék nagy szerves anyag tartalmú finom frakciója, az égethető frakció mechanikai leválogatása után stabilizálásra kerül, ez biztosítja az eltérítést. A szerves eltérítés különböző megoldásából következően nem csak a kezelő létesítmények eltérőek, hanem a gyűjtési rendszer is különbségeket mutat: a stabilizálást tartalmazó megoldás esetén magasabb a vegyesen gyűjtött mennyiség, a komposztálási változatban a szelektív gyűjtés kerül előtérbe, így kijelenthető, hogy műszakilag a rendszer legtöbb elemében különböző változatokat vizsgáltunk. 5. Véleményünk szerint nem szükséges az új helyszínen épülő központot tartalmazó változat vizsgálata, nem megvalósítható változatként el lehet vetni az RMT-ben szereplő indokok alapján. A lerakó új helyszínen való megvalósítását a nem megvalósítható változatként elvetettük.

135

6. Az ’A’ változattal kapcsolatos műszaki észrevételeket a kiválasztott változat fejezete tartalmazza, melyek közül a relevánsakat javasoljuk minden változatnál figyelembe venni. Pl. kapacitás túltervezés áll fenn a B változatban a mechanikai előkezelők kapcsán: a tatabányai körzet 57 500 tonna hulladékot fog kezelni, 65 000 tonna kapacitás épül, a bicskei körzet 67 000 tonna hulladékot fog kezelni, 75 e tonna kapacitás épül, javasoljuk felülvizsgálni, mert mechanikai előkezelésnél nem tartjuk indokoltnak 10% tartalékkapacitás beépítését. (Megjegyzés: a komposztálónál viszont nincs tartalék kapacitás betervezve.) A projektterület változásával megváltoztak a létesítmények által kezelendő hulladékáramok, Tatabányára 63 000 t, Bicskére 62 250 t hulladék kerül a projekt induló évében. A tervezés során mindkét létesítmény esetében 70 et-ra kértük meg az engedélyt. A 70 ezer tonnával egy 10%-os biztonsági tartalék szerepel az engedélyben, ez az egy év során a létesítményben kezelhető maximális mennyiség. A mechanikai válogatóba nem kerül beépítésre 10% tartalékkapacitás, a rendszer arra alkalmas, hogy nagy biztonsággal kezeljen 63 et hulladékot, amint ez a technológiai leírásokból és a gépészeti specifikációkból kiderül. 4.1.4

A műszaki változatok előzetes vizsgálata

Az előzőekben meghatározásra kerültek a projekt által minimálisan teljesítendő, hulladékkezelésre vonatkozó, mennyiségi követelmények, valamint a műszaki és területi adottságokból eredő, az egyes létesítmények megvalósítására vonatkozó peremfeltételek, az alábbiakban meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a műszaki megoldások, amelyek teljesítik a kötelezettségeket és egyben megfelelnek a megvalósíthatósági peremfeltételeknek is. A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség csak nagyfokú szelektív gyűjtéssel és az azt követő utóválogatással teljesíthető, ez a gyűjtési rendszer átalakításával (mindenekelőtt a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetésével) és a válogatási kapacitások kiépítésével valósítható meg: ezen kívül nincs reálisan megvalósítható műszaki alternatíva. A szerves hulladékok lerakására vonatkozó irányelv értemében a területen 2016-ra csak 28,6 et szerves hulladék rakható le, 36,3 et hulladék lerakótól való eltérítéséről gondoskodni kell. A szerves hulladék eltérítésnek eszközei a következők lehetnek: 

Lakossági zöldhulladékok házi komposztálása;



Lakossági zöldhulladékok szelektív gyűjtése és komposztálása;



Közterületi zöldhulladékok szelektív gyűjtése és komposztálása;



Papírhulladék szelektív gyűjtése és hasznosításra átadása;



Vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai válogatása és a maradék stabilizálása;



A mechanikai válogatás eredményeképpen létrejövő nagyfűtőértékű frakció papír tartalmának égetésre való átadása;

A házi komposztálás bevezetése mindenekelőtt a tudatformálás szempontjából szükséges, a papír hulladékok szelektív gyűjtését és hasznosítását a csomagolási kötelezettségekhez kapcsolódóan kell teljesíteni.

136

A hulladékok mechanikai válogatása (és az égethető papír frakció égetésre történő átadása) a teljes keletkező települési áramra vonatkozó lerakási maximum betartásához szükséges, így az előbbiek megvalósítása mellett két fő irány marad a szerves eltérítés teljesítéséhez:  a zöldhulladékok szelektív gyűjtése és komposztálása,  a vegyesen gyűjtött hulladékok finomfrakciójának stabilizálása. Az fejlesztési irányok megvalósíthatóságának eldöntéséhez elsőként meg kell vizsgálni, hogy a stabilizálás teljes elhagyásával reálisan teljesíthető-e csak komposztálással (és papír szelektív gyűjtéssel, égethető papír frakció leválasztásával) a szerves hulladék eltérítés: 2016-ra becsült anyagáramok (t) 36 332 20 861 8 528 6 944

eltérítendő szerves mennyiség papír újrafeldolgozás leválogatott papír égethető frakció minimálisan komposztálandó

A lakossági szelektív zöldhulladék gyűjtési rendszer fejlesztésével évi 5 ezer t zöldhulladék összegyűjtése megvalósítható (a házi komposztálás fejlesztésével további évi 2 ezer t zöldhulladék helyben történő kezelése oldható meg, ezzel a lakosságnál képződő 9,3 ezer t zöldhulladék 75%-a komposztálható, és csak a maradék 25% kerül a vegyes hulladékok közé), a közterületekről összegyűjtött zöldhulladékokkal együtt (4 ezer t), öszszességében 11 ezer t komposztálása reális célkitűzés. Tekintettel arra, hogy a jelenleg begyűjtött 5,5 ezer t zöldhulladék (lakossági 1,5 ezer t, közterületi 4 ezer t) nagyobb részben projektterületen kívüli komposztálóba, kisebb részt a tatabányai központ létestése során felszámolandó kezelőbe kerül, 9 ezer t komposztálási kapacitás kiépítése szükséges az előző bekezdésben rögzített komposztálás megvalósításához, ezzel a szerves eltérítés nagy biztonsággal teljesíthető, a vegyes hulladék stabilizálása nélkül is. A vegyes hulladék (a leválasztott finomfrakció) stabilizálása esetén a szerves eltérítés a komposztálás fejlesztése nélkül is teljesíthető (a finomfrakció teljes egésze stabilizált állapotban kerül lerakásra), ebben az esetben a jelenlegi zöldhulladék gyűjtési és kezelési rendszer változatlan marad.

4.2 A változatelemzés módszere A változatelemzés célja a megvalósítható megoldási javaslatok közül a legmegfelelőbb változat kiválasztása. A műszakilag és jogilag megvalósítható változatok esetében a KHE útmutatót (Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, KEOP támogatáshoz, 2009) és az aktuális EU útmutatót (Guide to Cost-Benefit Analysis of Investment projects, 2008) figyelembe véve a változatok elemzése az alábbi módokon történhet: -

Költség-hatékonyság elemzés

137

Közgazdasági költség-haszon elemzés

Többszempontú értékelés.

Mivel jelen projekt esetén a végső változatok különböző megoldási lehetőségek környezeti hatásai jelentősen eltérnek egymástól, ezért a végleges RMT-ben közgazdasági költség-haszon elemzést végzünk. A három lehetséges változatelemzési módszer közül (költség-hatékonyság, többszempontú elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés) a közgazdasági költséghaszon elemzés a legrészletesebb módszer, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzést a CBA útmutatóban meghatározott módszertant követve végeztük el, mely alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség. A közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatok a közgazdasági teljesítménymutatók alapján vethetők össze. A többszempontú elemzés szubjektív értékelési módszeréhez képest a hatásokat számszerűsítve és objektíven értékeli. Az elemzés lépései a következők: -

Beruházási költségek becslése

Működési költségek becslése

Maradványérték becslése

A projekt bevételeinek becslése

Társadalmi-gazdasági és környezetei hatások becslése

Közgazdasági teljesítménymutatók számítása

A költség-hatékonyság elemzés elvégzése, a költséghatékonysági kritériumok teljesítése a kiválasztott változatra vonatkozóan jelent jogosultsági kritériumot, ezért az a 6.3.3.2. fejezetben kerül bemutatásra.

4.3 A projekt nélküli eset Mivel a projekt nélküli eset a változatelemzésen kívül a pénzügyi és a közgazdasági elemzés kiindulópontja is lesz, ezért - a pénzügyi, illetve a közgazdasági jelenértéket is szükséges lenne megadni. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzügyi és a közgazdasági költségek megegyeznek, ezért azok nem kerülnek külön bemutatásra. A pénzügyi és közgazdasági költségek egyezőségének oka a következő: 

a Társulás ezen tevékenysége vonatkozásában az ÁFA visszaigénylésére jogosult lesz, így a pénzügyi elemzésben is nettó költségek kerültek figyelembe vételre



a közgazdasági költség-haszon elemzésben a CBA útmutatóban meghatározottak alapján nettó költségekkel kell számolni, további korrekciók nem szükségesek.

138

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi és a közgazdasági elemzésben alkalmazott diszkontráták eltérnek, ezért a jelenértékek tekintetében megkülönböztetésre kerül a pénzügyi és a közgazdasági jelenérték A CBA útmutató szerint (az EU Guide, 2008 alapján) a projekt nélküli eset vonatkozásában a következő kiindulópontok közül lehet választani: 

Zéró eset (Do-nothing, baseline scenario) : alapeset, úgynevezett „normál eset” (business as usual), amellyel a „projektváltozatok” költségei és haszna összevethetők. Tartalmazhatja a normál működéshez szükséges üzemeltetési és fenntartási költségeket (illetve adott esetben a megtermelt bevételeket is).



Minimális eset (Do-minimum) : az az eset, amely a szükséges üzemeltetési és karbantartási költségeket, valamint bizonyos minimális beruházási költségeket tartalmaz (amelyek például a súlyos állagromlás megakadályozásához vagy késleltetéséhez, illetve a jogi vagy biztonsági előírások teljesítéséhez szüksége-sek).



Katasztrófa eset (catastrophic scenario), az az eset, amikor nem lehetséges fenntartani a jelenlegi szolgáltatási szintet, tekintettel annak alacsony színvo-nalára. Ekkor a projekt nélküli eset a jelenlegi szolgáltatási színvonal megtartá-sa érdekében szükséges beruházási költséget is tartalmazza.

A fenti lehetőségek közül jelen projekt esetében a Minimális esetet alkalmaztuk (ez a leggyakrabban alkalmazott módszer) az alábbiak szerint: Projekt nélküli esetben mindenekelőtt a jelenlegi gyűjtési és kezelési kapacitások által nyújtott szolgáltatási színvonal fenntartását feltételezzük. A projekt nélküli eset lényege, hogy az EU kötelezettségek nem teljesülnek, a társulás területén kívül történik a hulladék lerakása. A köztes RMT-ben az eredmények megalapozása érdekében szcenárió elemzésben vizsgáltuk meg azt az esetet, melynek során a projekt nélküli esetben 2015-ig a társulás területén kívüli lerakón kerül lerakásra a hulladék, ezt követően megépítésre kerül a saját lerakó. (a lerakó bezárását követően /2014/ az új helyszín kiválasztásához, megépítéséhez szükséges becsült idő 2 év). A szcenárió elemzés eredménye az volt, hogy ekkor a változatelemzés következtetései nem változnak, a projekt támogatási aránya, támogathatósági feltételei nem változnak. A végleges RMT-ben szcenárióelemzést nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a változatelemzés időbeli folyamata során pontosodott, hogy a szcenárió elemzés tartalma nem megvalósítható, így az a projekt nélküli eset egyik változatában sem vehető figyelembe. 4.3.1

A projekt nélküli eset leírása

Szelektív gyűjtés A lakossági szelektív gyűjtés döntően a jelenlegi gyűjtősziget hálózattal valósul meg (kismértékű fejlesztés, a kihelyezések hatékonyabbá tétele prognosztizálható), várható a jelenlegi igen alacsony gyűjtési hatékonyság kismértékű javulása, mindenekelőtt a műanyag és üveg frakciókra vonatkozóan, mindezek eredményeképpen a lakossági szelektív gyűjtés kismértékben nő (évi 4958 t-ról 6111 t-ra);

139

Az intézményi szelektív gyűjtés esetében a jelenlegi magas gyűjtési hatékonyság tovább nem növelhető, így a begyűjtött mennyiségek változása a szelektíven gyűjthető frakciók keletkezését követi. Összesítve a vázolt hatásokat a 23,5 ezer tonnáról több, mint 24 ezer tonnára nőhet a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége 2016-ig és azt követően. Ezzel nem teljesíthető a csomagolási irányelv 60%-os célkitűzése; A szerves hulladékok szelektív gyűjtése esetében a korábban elért 5,5 ezer tonna körüli érték stabilizálható, mindenekelőtt a közterületeken keletkező zöldhulladékok szelektív gyűjtésével. Projekt nélküli esetben a jelenlegi Tatabányán, Szentendrén és Budakalászon működő hulladékudvarok nem felnek meg az előírásoknak. Minimális mennyiségű szelektív hulladékgyűjtés és bálázás a tatabányai és bicskei létesítményekben történik. Utóválogatás A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékok válogatása, bálázása a meglévő bicskei és tatabányai létesítményben biztosítható. Komposztálás A projektterületen évi 5,5 et zöldhulladék szelektív gyűjtése valósul meg, ebből 2,5 ezer tonna a tatabányai kezelő telepen, a maradék 3 ezer tonna a projektterületen kívüli komposztálóban kerül feldolgozásra. Vegyes hulladék kezelése A vegyesen begyűjtött hulladékok mennyisége az előzőek alapján, évi 134-139 et körüli értékűre várható, a vegyes hulladék közvetlen lerakásra kerül. Lerakás A teljes lerakott mennyiség a 2008 évi szint környékén mozog (évi 134-139 et). 4.3.2

Költségek, bevételek és hasznok becslése

4.3.2.1 Beruházási költségek Mivel a projekt nélküli esetben beruházásokra nem kerül sor, így ebben az esetben beruházási költségek nem merülnek fel. Projekt nélküli esetben csak a meglévő kapacitások pótlása történik meg (az átrakóra és a járműre vonatkozóan, mely a 4.3.2.2.2. pontban kerül bemutatásra) . 4.3.2.2 Működési költségek A működési költségek között 3 költségfajta került megkülönböztetésre: 

üzemeltetési költség



karbantartási költség

140



pótlás

A költségfajták részletes tartalma és megbontása a 6.2.1.2. fejezetben kerül bemutatásra. A költségek teljes évre vonatkoznak.

4.3.2.2.1

Üzemeltetési és karbantartási költség

4.3.2.2.1.1 Gyűjtési és szállítási költség A működési költségek felosztása kezelési láncokra a beruházási költségekhez hasonlóan történik. A vegyes gyűjtési és szállítási költség illetve a gyűjtőszigetek ürítése esetében a járműpark paraméterei a projekt nélküli esetben az alábbiak: 72. Táblázat: Járműpark paraméterek a projekt nélküli esetben Vegyes gyűjtés és szállítás 202 45 203 732 248 356 240

Járatszám, járat/hét Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet, fő Éves futásteljesítmény járműkilométer/év Éves üzemanyag fogyasztás liter/év

Gyűjtőszigetek ürítése

Zöld hulladék gyűjtés

12 5 23 266 344 114 585

9 3 14 49 088 22 993

73. Táblázat: Fajlagos működési költségek Fajlagos költségek üzemanyag költség (Ft/L) éves személyi jellegű költség (Ft/fő) éves karbantartási költség (Ft/db)

300 2 400 000 2 000 000

éves adminisztratív költség (Ft/év)

800 000

A szállítási-gyűjtési költségek a projekt nélküli esetben az alábbiak szerint alakulnak évente. 74. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben projekt nélküli esetben (millió Ft) FPV

EPV Vegyes gyűjtés Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtőszigetek ürítése Szállítás külső lerakóba összesen

2014

2015

2016

2017

2018

… 2039

2040

2041

9 638

10 217

720

989

1 049

1 386

1 470

104

3 722

3 946

275

277

278

15 736

16 681

1 173

1 174

1 176

A közterületi zöldhulladék gyűjtést projekt nélküli esetben a közszolgáltató végzi, mely hulladék zömében gazdálkodói eredetű. Az intézményi zöldhulladék gyűjtést nem a közszolgáltató végzi, hanem az üzemeltető (ő szállítja be a komposztálóba), ezért nem jelenik meg költségként.

141

A gyűjtőszigetek ürítési költsége során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a gyűjtőszigetek ürítést az átevő végzi. A rendszeres ürítésnek fix díja van. Ezért a gyűjtőszigetek ürítési költsége független a hulladék mennyiségétől. Az intézményi szelektív hulladékgyűjtést szintén nem a közszolgáltató fogja végezi, ezért ennek költsége sem jelenik meg a fenti táblázatban. 4.3.2.2.1.2 Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: 

komposztálás,



lerakás,



válogatás



átrakás

A hulladékkezelési költségek évenkénti alakulása a következő: 75. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben projekt nélküli esetben (millió Ft) projekt nélkül Komposztálás Lerakó Válogató Átrakó Összesen

epv

fpv

2014

2015

2016

2017

2018

…

2039

2040

2041

257,6

273

19 758,5

20 946

1 459

1 469

1 478

94,6

100

2 374

2 517

177

22 485

23 836

1 663

1 672

1 682

A komposztálási költségek a komposztáló működési költségét tartalmazza. Projekt nélküli esetben nincs üzemelő lerakó, a lerakás költségénél a külső lerakás díja szerepel (A fajlagos lerakási díj: 10 000 Ft/t) A válogató kezelési költségét a minimálisan összegyűjtött szelektív hulladék 1500 Ft/t bálázási díj bálázott mennyiséggel történő szorzata adja. Az átrakó működési költségei a szentendrei és a szigetszentmiklósi átrakók működési költségeit tartalmazza. Mivel a jelenleg működő hulladékudvarok nem felnek meg a műszaki előírásoknak, ezért azokra működési költséget nem számolunk. 4.3.2.2.1.3 Általános költség A létesítményekre közvetlenül nem ráterhelhető szociális és egyéb létesítmények, közművek és útfenntartási költségek tartalma, az irodai és központi általános költségek az általános költségek közé kerültek. Az általános költségek évenkénti alakulása a következő:

142

76. Táblázat Általános költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben projekt nélküli esetben (millió Ft) projekt nélkül

epv

fpv

Általános költség

5 222

5 535

4.3.2.2.2

2014

2015

2016

2017

2018

390

…

2039

2040

2041

390

Pótlási költségek

Pótlási költségek a projekt nélküli esetben a gyűjtőjárművek illetve a gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok esetében merülnek fel. 

Komposztáló: A jelenlegi komposztáláshoz szükséges gépek és berendezések (aprító, rosta, rakodó) pótlására legelőször 2020-ban, majd 20 évente kerül sor. A komposztálók esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor: 77. Táblázat Pótlási költségek a számítása a komposztálóval kapcsolatban a projekt nélküli esetben Költségtényező

Élettar-

Meny-

Egységár

tam

nyiség

(Ft/db)

Aprító

30 896 000

Rosta

23 750 000

Komposztforgató

5 320 000

GORE-komposztáló technológia

29 740 000

GORE fólia felcsévélő

5 000 000

Összesen



Összesen (Ft)

94 706 000

Lerakó Projekt nélküli esetben nem épül lerakó. A projekt nélküli esetben kiinduló pontként vettük figyelembe, hogy a lerakó 2014-ben bezárásra kerül és a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra várhatóan a társulás területén kívül. Ennek megfelelően a projekt nélküli esetben a lerakás pótlási költségei nem jelennek meg külön, mivel az beépítésre kerül a lerakási díjba, ezért azt ott vettük figyelembe



Válogató Projekt nélküli esetben válogató nincsen, ugyanakkor a létesítményekben minimálisan begyűjtött szelektív hulladék bálázásra kerül, ezért annak pótlását is biztosítani kell, mely költségelemet a válogató soron szerepeltetjük. Projekt nélküli esetben a bálázó pótlására 20 évente, elsőként 2020-ban kerül sor. A válogató esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor:

143

78. Táblázat Pótlási költségek a számítása a válogatóval kapcsolatban a projekt nélküli esetben Költségtényező Bálázógép (perforátor, virbulátor)

Élettar-

Meny-

Egységár

tam

nyiség

(Ft/db)

52 920 000

Összesen



Összesen (Ft) 52 920 000 52 920 000

Hulladékudvar Projket nélküli esetben ugyan nincsen a műszaki előírásoknak megfelelő hulladékudvar, de a szociális és egyéb létesítményekben szelektíven gyűjtött hulladékok tárolását szolgáló konténerek pótlására mégis szükség van. Ezért ezen konténerek pótlási költségeit a hulladékudvarok pótlási költségei között szerepeltetjük.



Gyűjtő járművek: A projekt nélküli esetben a lerakó bezárása utáni állapotot vettük figyelembe, ezért a járművek esetében is a lerakó bezárása után szükséges járműállomány szerepel a pótlási költségek között. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi gépjárműpark összetétele és élettartama nagyon vegyes, ezért a pótlási költség egyszerűsített módon kerül számításra, azaz a vegyes hulladéknál 2016-tól folyamatos, évenkénti 5-4-5-4 járműpótlással számolunk. A zöldhulladékos és vegyes gyűjtés során 10 évente kerül sor járműpótlásra. A járművekre vonatkozóan az alábbi beruházási elemekkel kapcsolatban merül fel pótlási költség (melyek élettartama kevesebb, mint 30 év). 79. Táblázat Jármű élettartamok és beszerezési árak Járművek

élettartam

beszerzési ár (millió Ft/db)



Vegyes gyűjtés

Gyűjtőszigetek ürítése

Zöld hulladék gyűjtése

Átrakó Az átrakó esetében azt feltételeztük, hogy a projekt nélküli esetben a szigetszentmiklósi és a szentendrei átrakó maradna meg (a szentendrei átrakó nem működik tovább, mivel műszaki állapotuk, kapacitásuk nem megfelelő). Tekintettel arra, hogy a Szigetszentmiklósra vonatkozó költségekről nem áll rendelkezésre megfelelő információ, ezért – mivel a két átrakó kapacitásában hasonló- annak költségeit a szentendrei átrakó költségeivel becsültük meg. Az átrakó pótlása a gépek és berendezések pótlását jelenti. Az első pótlásra 2033-ban, majd 20 évente kerül sor. Az átrakó esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor:

144

80. Táblázat Pótlási költségek a számítása az átrakóval kapcsolatban a projekt nélküli esetben Költségtényező

Élettar-

Meny-

Egységár

tam

nyiség

(Ft/db)

konténerek

prés

hídmérleg technológia

17 276 000

50 064 000

21 000 000

26 600 000

összesen



Összesen (Ft)

114 940 000

Gyűjtősziget A gyűjtőszigetek edényzeteit folyamatosan, évente kell pótolni.

A gyűjtőszigetek esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor: 81. Táblázat Pótlási költségek a számítása a gyűjtőszigetekkel kapcsolatban a projekt nélküli esetben Költségtényező 3 frakciós gyűjtősziget (2500L)

Élettar-

Meny-

Egységár

tam

nyiség

(Ft/db)

Összesen

270 000

Összesen (Ft) 10 800 000 10 800 000

145

82. Táblázat Projekt nélküli eset pótlási költségei epv

fpv

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

Komposztálás

Utóválogató

Hulladékudvar

2 663

200

160

200

160

200

160

200

160

200

440

200

160

200

158

195

145

2 825

3 075

165

211

171

211

171

211

171

568

171

211

451

211

171

211

Járművek Átrakó Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Összesen

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

Komposztálás

Utóválogató

Hulladékudvar

160

200

160

200

160

200

440

200

160

200

160

200

160

200

160

171

211

171

291

171

211

451

211

186

211

171

211

171

211

171

Járművek Átrakó Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Összesen

146

4.3.2.3 Maradványérték A projekt nélküli esetben a hulladékudvarok konténerei, a járművek és a gyűjtőszigetek pólása miatt maradványérték keletkezik.

5. 6. 9.

maradványérték (2041)

projekt nélkül Hulladékudvar Járművek Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Összesen

Jelenérték

10 1 036 86 1 132

2 219 18 240

4.3.2.4 Költségek összegzése A teljes költség a projekt nélküli esetben a következőképpen alakul: 83. táblázat: A projekt nélküli eset költségeinek összegzése, millió Ft epv 1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5)

38 221

40 517

3 075

3 258

41 296

43 775

240

275

41 057

43 500

2021 1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5)

2022

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2 835

2 846

2 858

211

171

211

171

211

171

568

3 046

3 017

3 068

3 028

3 068

3 028

3 426

3 046

3 017

3 068

3 028

3 068

3 028

3 426

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2 858

171

211

451

211

171

211

171

211

171

291

3 028

3 068

3 308

3 068

3 028

3 068

3 028

3 068

3 028

3 148

3 028

3 068

3 308

3 068

3 028

3 068

3 028

3 068

3 028

3 148

2031 1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5)

2012

fpv

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

2 858

171

211

451

211

186

211

171

211

171

211

171

3 028

3 068

3 308

3 068

3 043

3 068

3 028

3 068

3 028

3 068

3 028

1 132

3 028

3 068

3 308

3 068

3 043

3 068

3 028

3 068

3 028

3 068

1 896

147

4.3.2.5 Bevételek A díjak meghatározásának részletes leírását a 6.2.2.1. fejezet tartalmazza. A projekt nélküli esetben a hulladékgazdálkodásért fizetendő közszolgáltatási díjak számításának eredményét az alábbi táblázatok mutatják be: 84. Táblázat: A pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges díj levezetése (nem különbözet, millió Ft) átlagos mérték

EPV

FPV

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

Gyűjtés és szállítás költségei

1 097

15 736

16 681

1 173

1 174

1 176

Kezelés költségei

1 569

22 485

23 836

1 663

1 672

1 682

Általános költségek

364

5 222

5 535

390

Pótlás

212

3 075

3 258

211

171

211

171

211

171

568

668

708

3 289

47 186

50 019

3 486

3 457

3 509

3 469

3 509

3 469

3 866

Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntartha-tóság biztosításához) Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram

111

1 595

1 691

119

3 177

- 45 591

48 328

-3 367

-3 338

-3 389

-3 349

-3 389

-3 349

-3 747

2 966

42 516

45 069

3 157

3 168

3 179

212

3 038

3 220

227

3 189

45 791

48 535

3 409

3 419

3 430

200

207

-316

183

2 446

2 608

122

163

245

286

367

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

2 027

2 028

2 029

2030

Gyűjtés és szállítás költségei

1 176

Kezelés költségei

1 682

Általános költségek

390

Pótlás

171

211

451

211

171

211

171

211

171

291

3 469

3 509

3 749

3 509

3 469

3 509

3 469

3 509

3 469

3 589

119

-3 349

-3 389

-3 629

-3 389

-3 349

-3 389

-3 349

-3 389

-3 349

-3 469

3 179

Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához)ű Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram

227

3 430

3 455

3 425

3 405

-174

-64

132

198

136

173

229

245

301

237

148

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

Gyűjtés és szállítás költségei

1 176

Kezelés költségei

1 682

Általános költségek

390

Pótlás

171

211

451

211

186

211

171

211

171

211

171

3 469

3 509

3 749

3 509

3 484

3 509

3 469

3 509

3 469

3 509

3 469

119

-3 349

-3 389

-3 629

-3 389

-3 364

-3 389

119 -3 349

-3 389

-3 349

-3 389

-3 349

3 179

227

3 405

-224

293

310

102

143

159

215

232

288

304

360

Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához)ű Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram

A fenntarthatósághoz szükséges díj a szolgáltatás költségeiből indul ki. Elsőként a gyűjtés és szállítás, a kezelés, az általános költségek, a pótlás, valamint az elvárt haszon alapján meghatározzuk a szolgáltatás teljes költségét. Majd a szolgáltatás teljes költségéből levonva a hasznosítási bevételeket (A projekt nélküli eset hasznosítási bevételeit a következő fejezetben mutatjuk be részletesen.) kapjuk meg a szolgáltatás pénzügyi pénzáramát díj nélkül. Ezt a pénzáramot - annak érdekében, hogy a pótlások után meghatározott díjnövekedési ütem éves nagysága ne legyen túlzott mértékű, s ne legyenek benne esetenkénti nagy ugrások - egy átlagos évi pótlási összeggel korrigálva jutunk el a teljes díjhoz. 85. Táblázat: A lakosságra osztható díjtételek meghatározása Lakosságra osztható díjtételek

2 014

2 015

2 016

gyűjtés és kezelés közvetlen költsége nem vegyes hulladékra eső általános költség

203 774 671 38 228 052

38 103 369

37 979 739

vegyes gyűjtés lakosságra eső része díj eszközpótlás lakosságra eső fedezete

2 749 755 893

2 759 990 909

2 770 225 113

209 195 386

118 773 403

118 986 927

119 208 972

3 082 180 599

3 092 086 268

3 101 984 098

hasznosítási bevételek összesen lakóegységre eső éves díj heti ürítési díj

203 783 532

2 017-2041 203 792 832

203 792 832

24 331

24 409

24 487

468

469,40

470,91

149

A közszolgáltatásért fizetendő díj lakosok által meg nem fizetett résztét az intézmények és gazdálkodó szervezetek fizetik meg. A teljes díj felosztását lakossági és intézményi, ill. gazdálkodói díjra a következő táblázat szemlélteti: 86. Táblázat: A díj megoszlása a lakosság és a használók által fizetett díjra projekt nélküli esetbe,(nem különbözeti, millió Ft) 2014 Lakosságra osztható díjtételek Lakosok által megfizetett díj (nettó) Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Használók által fizetett díj (nettó)

2021 Lakosságra osztható díjtételek Lakosok által megfizetett díj (nettó) Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Használók által fizetett díj (nettó)

2015

2016

2017

2018

2019

2020

3 082,18

3 092,09

3 101,98

3 082,18

3 092,09

3 101,98

326,32

327,40

328,48

3 408,50

3 419,49

3 430,47

2022

2023

… 2026

2027

…

2040

2041

3 101,98

328,48

353,48

303,48

3 430,47

3 455,47

3 405,47

Másodnyersanyag értékesítés Tekintettel arra, hogy a díjrendelet értelmében azon tételek vehetőek figyelembe bevételként, melyet a lakosság fizet meg, ezért bevételt csökkentő tételként vettük figyelembe a másodnyersanyag hasznosításból származó bevételeket. A másodnyersanyag értékesítés átvételi árait a jelenlegi helyzet (közszolgáltató adatszolgáltatása), a korábbi tendenciák és előrejelzések alapján becsültük. Megjegyezzük, hogy a fajlagos bevételek mértéke egy átlagos -egységnyi másodnyersanyagra jutó- bevételt jelent, függetlenül attól, hogy a hulladék kinek kerül átadásra. Ennek oka, hogy az üzemeltetés megkezdését követően nehezen jelezhető előre, hogy milyen jellegű termékdíj, mentesség, illetve támogatások lesznek, a kezelést koordináló szervezetek hogyan fognak működni. A válogatott másodnyersanyag (papír, műanyag, fém) értékesítése során az alábbi fajlagos bevételeket vettük figyelembe. 87. Táblázat: Fajlagos bevétel, Ft/t fajlagos bevétel (Ft/t) komposzt papír műanyag üveg fém

2 15 30 10 20

000 000 000 000 000

88. Táblázat: A projekt nélküli eset hasznosított mennyiségei (t/év) Projekt nélküli eset 1 Komposztanyag 2 Utóválogatott másodnyersanyag papír műanyag

2014 3 300

2015 3 300

2016 3 300

2 817 1 809

2 806 1 828

2 795 1 846

150

…

2026 3 300

2027 3 300

2 795 1 846

…

2041 3 300

2 795 1 846

Projekt nélküli eset üveg fém 3 Mechanikailag válogatott égethető anyag 4 Mechanikailag válogatott fém Összesen

2014 1 415 74

2015 1 401 73

2016 1 387 72

0 9 416

0 9 408

…

2026 1 387 72

2027 1 387 72

…

2041 1 387 72

0 9 400

A fentiek alapján a bevétel a projekt nélküli esetben az alábbi táblázat szerint alakul:

151

89. táblázat: Pénzügyi bevételek a projekt nélküli esetben (nem különbözeti, millió Ft) Díjbevétel Lakosok által megfizetett díj (nettó) Díjkompenzáció Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Hasznosítási bevételek Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém Összes bevétel

Díjbevétel Lakosok által megfizetett díj (nettó) Díjkompenzáció Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Hasznosítási bevételek Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém Összes bevétel

pénzügyi jelenérték 48 535 43 987 0

2 014 3 409 3 082 0

2 015 3 419 3 092 0

2 016 3 430 3 102 0

2 017 3 430 3 102 0

2 018 3 430 3 102 0

2 019 3 430 3 102 0

2 020 3 430 3 102 0

4 549 1 691 94 595 784 197 20 0 50 226

326 119 7 42 54 14 1 0 3 527

327 119 7 42 55 14 1 0 3 538

328 119 7 42 55 14 1 0 3 550

2 021 3 430

2 022 3 455

2 023 3 455

2 024 3 425

2 025 3 425

2 026 3 425

2 027 3 405

2 028 3 405

2 029 3 405

2 030 3 405

3 102 0

328 119 7 42 55 14 1

353 119 7 42 55 14 1

323 119 7 42 55 14 1

303 119 7 42 55 14 1

0 3 550

0 3 575

0 3 545

0 3 525

152

2 031 3 405 3 102 0

2 032 3 405 3 102 0

2 033 3 405 3 102 0

2 034 3 405 3 102 0

2 035 3 405 3 102 0

2 036 3 405 3 102 0

2 037 3 405 3 102 0

2 038 3 405 3 102 0

2 039 3 405 3 102 0

2 040 3 405 3 102 0

2 041 3 405 3 102 0

303 119 7 42 55 14 1 0 3 525

153

4.3.3

Egyéb releváns szempontok

A választott változatelemzési módszer a közgazdasági költség-haszon elemzés, mely a legrészletesebb a változatelemzési módszertanok közül, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzés figyelembe veszi az összes felmerülő szempontot (beruházás, működés, hasznok) ami alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség. A projekt nélküli esetben ezen felül szerepeltettük azokat az adatokat, amely majd a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzéséhez szükséges.

4.4 „A” projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, szelektíven gyűjtött zöldhulladék komposztálása 4.4.1

A változat leírása, műszaki ismertetése

Az „A” változatot a 4.4.1. melléklet térképe mutatja be. A Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztési területén a jelenlegi rendszer hiányosságai miatt egy gazdaságos, törvényi kötelezettségeknek megfelelő, korszerű rendszer kialakítása szükséges. A vizsgált projektváltozatok a csomagolási hulladékok gyűjtése és kezelése, valamint a vegyes hulladékok gyűjtési rendszere tekintetében megegyeznek egymással, a különbség a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében van: az egyik esetben a szelektív gyűjtést követő komposztálással, a másik esetben a vegyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított a lerakótól való szerves eltérítés. A projektváltozatok azonos fejlesztési céljai: 



a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (mechanikai válogató, utóválogató), hulladéklerakó kapacitásának bővítése;



a Bicskei mechanikai válogató kiépítése;



vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomások létesítése - kétütemű szállítás)

Az „A” projektváltozat egyedi fejlesztési célja: 

szerves hulladék lerakótól való eltérítése komposztáló telepek építésével, házi komposztálás elterjesztésével;

Az „A” projektváltozat szerint 1 db a projekt teljes területét lefedő szelektív (papír, műanyag, üveg, fém) hulladék gyűjtési körzet, két vegyes hulladék gyűjtési körzet, valamint a 3 komposztálóhoz tartozó zöldhulladék gyűjtési körzet kerül kialakításra. A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: 

Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ (utóválogató, mechanikai kezelő, komposztáló, lerakó),



Bicskei mechanikai válogató

154



hulladékátrakó állomások,



komposztáló telepek,



hulladékgyűjtő udvarok,



szelektív hulladékgyűjtő szigetek.

Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ és hulladéklerakó A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: 

Válogatómű (kapacitás: 20 000 t/év) A közszolgáltatói kör szelektív gyűjtéséből származó hulladékot (2016-ban 21 252 tonna) fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül.



Mechanikai előkezelőmű (kapacitás: 70 000 t/év) A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladékot fogadja (2014-ben kb. 63.000 tonna). A hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosítható, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége.



Komposzttelep (kapacitás: 4 000 t/év) Ld. a komposztáló telepek ismertetésénél.



Hulladéklerakó (kapacitás: 800 000 m3) Lerakásra a mechanikai előkezelőben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül. A lerakómedence a helyi sajátosságokat figyelembe véve a 20/2006. (IV.5) KvVM rendelet előírásainak megfelelő műszaki védelemmel és műtárgyrendszerrel (csurgalék, - csapadékvíz kezelés, depógáz gyűjtő és kezelő rendszer) kerül kialakításra.



Kiszolgáló létesítmények A hulladékkezelő központ tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o

Szociális és irodaépület

Parkoló

Gépszín és műhely

Kerékmosó

Gépjárműmosó

Üzemanyagtöltő állomás

Csapadékvíz és tüzivíz tárolók

Meteorológiai állomás

Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer

Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák)

Térburkolatok

Véderdő

Bicskei mechanikai válogató (kapacitás: 70 000 t/év) A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladékot fogadja (2014-ben kb. 63.000 tonna). A hulladék mechanikai válogatását követően a hasznosítható frakciók kiszállításra kerülnek a feldolgozókhoz, a nem hasznosítható finomfrakció a tatabányai központ lerakójába kerül.

155

A mechanikai válogató tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o

Szociális és irodaépület

Parkoló

Csapadékvíz és tüzivíz tárolók

Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer

Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák)

Térburkolatok

Hulladékátrakó állomás A távoli települések hulladéklerakótól való nagyobb távolsága miatt célszerű átrakó állomás közbeiktatásával szállítani a hulladékot. Az átrakó állomások a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű létesítmények: a mérlegelést követően a hulladékot a gyűjtő jármű rámpán felhaladva egy garatpárba üríti. A garatból a hulladék a szállító préskonténerekbe kerül betömörítésre. A préskonténereket távolsági szállításra alkalmas szállítójárművek juttatják el a kezelő központba. A tervezett átrakó állomás: 

Szentendre (kapacitás: 20 000 t/év).

Komposztáló telepek A szelektív zöldhulladék gyűjtésből származó hulladék komposztálása szemipermeábilis membrántakaróval fedett, aktív levegőztető egységgel ellátott komposztálási rendszerben történik. A tervezett komposztáló telepek (összes kapacitásuk a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges 9000 t/év): 

Tatabánya (kapacitás: 4 000 t/év),



Törökbálint (kapacitás: 2 500 t/év),



Komárom (kapacitás: 2 500 t/év).

Hulladékgyűjtő udvarok A projekt keretében összesen 10 db a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű hulladékgyűjtő udvar kerül megépítésre az alábbi településeken: 

Tatabánya 3db,



Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre 1-1 db.

156



papír,



műanyag,



színes üveg.

A létesítendő gyűjtőszigetek száma: 75 db. 90. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban 2012

(2013)

Összesen

db db

0 0

db db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év

15000 10 10 10

2020 után rendelkezésre álló kapacitás 15000 10 10 10

75 20000 20000 9000 2500 4000 2500

14000

Tatabánya (mechanikai)

t/év

70000

Bicske (mechanikai)

t/év

70000

RDF energiahasznosító mű*

t/év

Átrakó*  Szentendre

t/év t/év

0 0

20000 20000

730000

5500

Megnevezés Házi komposztáló edényzet Újrahasználati központ Hulladékudvar  települési  térségi Gyűjtősziget Válogató*  Tatabánya Komposztáló*  Komárom  Tatabánya  Törökbálint Pellet-előállító* Előkezelő (mechanikai, vagy mechanikai előkezelés)*  

Lerakó *,*** Tatabánya Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) **

0 0 0 0 0

A várható eredmények, hatások

Az alábbi táblázatokban bemutatásra kerül, hogy az „A” változat esetében milyen szintű eredmények érhetőek el.

157

91. táblázat: A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna Referencia év*

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

Házi komposztálás

2 000

Szelektíven begyűjtött hulladék

28 486

28 910

28 724

28 928

29 201

29 583

39 407

43 368

48 295

2.1. papír

11 351

11 147

10 924

11 007

11 193

11 378

15 597

18 240

20 861

7 907

7 780

7 624

7 730

7 837

9 854

11 446

13 039

4 276

4 412

4 509

4 652

4 797

4 944

6 213

7 290

9 414

4 271

4 412

4 509

4 652

4 797

4 944

6 200

7 277

9 401

3 336

3 104

3 073

3 042

3 012

3 037

3 497

3 624

3 694

3 252

3 099

3 068

3 038

3 007

3 032

3 492

3 619

3 689

2 850

2 939

2 909

2 918

2 889

2 915

3 088

3 172

3 254

2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém

133

137

136

173

171

169

315

385

454

5 125

5 500

9 000

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

1 528

1 500

5 000

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

2.5. biohulladék

3 598

4 000

2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 549

1 807

1 808

1 809

1 810

2 013

2 043

2 073

Komposztálás

5 125

5 500

9 000

3.1. zöldhulladék komposztálása

5 125

5 500

9 000

3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4.



Vegyes gyűjtés

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425 125 252 122 125 118 034 118 034 118 034 118 034 118 034

4.1. papír

22 381

21 910

21 471

21 240

20 905

20 574

16 209

13 423

10 660

4.2. műanyag

22 614

22 150

21 967

21 978

22 072

22 166

21 142

20 311

18 436

4.3. üveg

7 748

7 490

7 416

7 303

7 230

7 223

7 069

6 975

6 883

4.4. fém

6 566

6 698

6 631

6 565

6 499

6 379

5 825

5 624

5 480

4.5. biohulladék

30 418

29 333

28 636

28 295

27 957

22 457

4.6. egyéb

53 599

51 885

51 847

50 717

49 511

51 126

52 550

53 335

54 118

Átrakott vegyes hulladék

39 243

38 186

37 776

37 263

36 737

37 079

34 294

33 438

32 318

158

Referencia év* 5.

Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék

Égetett vegyes hulladék

Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

2009 0

2010 0

2011 0

2012 0

2013 0

2014

2016

2017

2018

…

2038

0 125 252 122 125 118 034 118 034 118 034 118 034 118 034 0

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425 0

2015

0 125 252 122 125 118 034 118 034 118 034 118 034 118 034

8.1. stabilizált hulladék *

84 130

84 103

83 966

8.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra

34 759

31 744

27 874

8.3. fém hasznosításra

6 362

6 277

6 194

Lerakott kezelési maradékok

374

379

405

437

469

85 163

85 514

85 857

9.1. komposztálási maradék

9.2. válogatási maradék

349

374

379

405

437

469

1 032

1 410

1 891

9.2.1. papír

229

235

230

241

262

283

707

974

1 238

9.2.2. műanyag

118

135

145

156

168

179

303

407

617

9.2.3. fém

9.2.4. egyéb

9.3. égetési maradék

84 130

84 103

83 966

143 326 139 840 138 347 136 502 134 611 135 895 85 163

85 514

85 857

9.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 10. Összes lerakás (8+10)

*stabilizált hulladék nem képződik, a táblázatban a nem stabilizált maradékanyag mennyisége van feltüntetve 92. táblázat: A fejlesztés eredményei a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramra vonatkozóan, évenkénti bontásban, tonna Referencia év* 1.

Házi komposztálás

Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

2 000

10 083

10 682

10 718

10 962

11 273

11 639

21 444

25 400

30 322

2 286

2 349

2 302

2 409

2 620

2 829

7 072

9 738

12 383

159

Referencia év* 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

1 473

1 517

1 486

1 593

1 699

3 716

5 308

6 901

1 181

1 352

1 449

1 561

1 675

1 792

3 028

4 074

6 165

1 181

1 352

1 449

1 561

1 675

1 792

3 016

4 061

6 153

1 462

1 435

1 421

1 407

1 393

1 434

1 910

2 052

2 139

1 457

1 431

1 416

1 402

1 388

1 429

1 905

2 047

2 134

222

292

362

222

292

362

5 125

5 500

9 000

1 528

1 500

5 000

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

3 598

4 000

213

243

273

Komposztálás

5 125

5 500

9 000

3.1. zöldhulladék komposztálása

5 125

5 500

9 000

3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4.

2010

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3.

2009

Vegyes gyűjtés

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425 125 252 122 125 118 034 118 034 118 034 118 034 118 034

4.1. papír

22 381

21 910

21 471

21 240

20 905

20 574

16 209

13 423

10 660

4.2. műanyag

22 614

22 150

21 967

21 978

22 072

22 166

21 142

20 311

18 436

7 748

7 490

7 416

7 303

7 230

7 223

7 069

6 975

6 883

4.3. üveg 4.4. fém

6 566

6 698

6 631

6 565

6 499

6 379

5 825

5 624

5 480

4.5. biohulladék

30 418

29 333

28 636

28 295

27 957

22 457

4.6. egyéb

53 599

51 885

51 847

50 717

49 511

51 126

52 550

53 335

54 118

39 243

38 186

37 776

37 263

36 737

37 079

34 294

33 438

32 318

Átrakott vegyes hulladék

Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék

Égetett vegyes hulladék

Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

0 0

0 125 252 122 125 118 034 118 034 118 034 118 034 118 034 0

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425

160

0 0

Referencia év* 8.

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

125 252 122 125 118 034 118 034 118 034 118 034 118 034

8.1. stabilizált hulladék *

84 130

84 103

83 966

8.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra

34 759

31 744

27 874

8.3. fém hasznosításra

6 362

6 277

6 194

Lerakott kezelési maradékok

374

379

405

437

469

85 163

85 514

85 857

9.1. komposztálási maradék

349

374

379

405

437

469

1 032

1 410

1 891

9.2.1. papír

229

235

230

241

262

283

707

974

1 238

9.2.2. műanyag

118

135

145

156

168

179

303

407

617

9.2.3. fém

9.2.4. egyéb

9.3. égetési maradék

9.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra

84 130

84 103

83 966

143 326 139 840 138 347 136 502 134 611 135 895 85 163

85 514

85 857

9.2. válogatási maradék

10. Összes lerakás (8+10)

161

*stabilizált hulladék nem képződik, a táblázatban a nem stabilizált maradékanyag mennyisége van feltüntetve 93. táblázat: Szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött mennyiség részletezése, tonna Referenciaév 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

1. Gyűjtősziget, konténer

4 902

5 123

5 158

5 398

5 705

6 067

7 524

8 434

8 945

1.1 papír

2 263

2 325

2 279

2 385

2 594

2 800

3 666

4 396

4 835

1.1.1 ebből csomagolási papír

1 459

1 502

1 472

1 577

1 682

2 120

2 409

2 534

1.2 műanyag

1 169

1 339

1 435

1 545

1 658

1 774

1 911

1 990

2 020

1.2.1 ebből csomagolási műanyag

1 169

1 339

1 435

1 545

1 658

1 774

1 911

1 990

2 020

1.3 üveg

1 448

1 421

1 407

1 393

1 379

1 419

1 863

1 958

2 000

1.3.1 ebből csomagolási üveg

1 443

1 416

1 402

1 388

1 374

1 415

1 863

1 958

2 000

1.4 fém

1.4.1 ebből csomagolási fém

1.5 biohulladék 1.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 528

1 500

9 371

12 134

16 285

2.1 papír

3 301

5 089

7 145

2.1.1 ebből csomagolási papír

1 519

2 718

4 085

2.2 műanyag

1 083

1 999

4 027

2.2.1 ebből csomagolási műanyag

1 070

1 999

4 027

2.3 üveg

2.3.1 ebből csomagolási üveg

2.4 fém

136

196

264

2.4.1 ebből csomagolási fém

136

196

264

1 528

1 500

4 850

550

831

1 092

2. Házhoz menő gyűjtés

2.5 biohulladék 2.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Hulladékudvaron gyűjtött

162

Referenciaév 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

3.1 papír

104

253

403

3.1.1 ebből csomagolási papír

181

282

3.2 műanyag

119

3.2.1 ebből csomagolási műanyag

106

3.3 üveg

138

3.3.1 ebből csomagolási üveg

133

3.4 fém

3.4.1 ebből csomagolási fém

3.5 biohulladék

150

3.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

213

243

273

22 000

22 228

22 006

21 966

21 928

21 945

21 963

21 968

21 974

4.1 papír

9 066

8 799

8 623

8 598

8 573

8 549

8 525

8 501

8 477

4.1.1 ebből csomagolási papír

6 434

6 263

6 138

4.2 műanyag

3 095

3 060

3 091

3 122

3 153

3 184

3 216

3 248

4.2.1 ebből csomagolási műanyag

3 090

3 060

3 091

3 122

3 153

3 184

3 216

3 248

4.3 üveg

1 874

1 669

1 652

1 636

1 619

1 603

1 587

1 571

1 555

4.3.1 ebből csomagolási üveg

1 794

1 669

1 652

1 636

1 619

1 603

1 587

1 571

1 555

4.4 fém

2 827

2 900

2 871

2 842

2 814

2 840

2 867

2 879

2 892

115

4.5 biohulladék

3 598

4 000

4.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 542

1 800

4. Intézményi gyűjtés

4.4.1 ebből csomagolási fém

163

4.4.3

Költségek és bevételek becslése

4.4.3.1 Beruházási költségek A beruházási költségeket fizikai mértékegységben a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségbecslés tanulmányterv szintű, nagyvonalú becslést tartalmaz RMT útmutatóban megfogalmazott változatelemzési módszer követelményeinek megfelelően. A tervezői költségbecslés alapvetően a kiválasztott változatra vonatkozóan készült el. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történt. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Az "A" változat elemzésében alkalmazott fajlagos beruházási költségek teljes mértékben megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a 6.2.2.1. fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok megismétlésétől jelen fejezetben eltekintünk. A megelőzés költségéhez a házi komposztálásra és egyéb, pr-marketing jellegű beruházási tevékenységek és költségek kapcsolhatók. A megelőzési költség alapját a projekt teljes elszámolható költsége adja (a megelőzési költség a teljes elszámolható költség 5 %-a), ami tartalmazza a tartalékot is. A megelőzési költségen belül az újrahasználati központ és a házi komposztálás tovább nem növelhető, ezért a kötelező legalább 5%-ot a tudatformálással tudjuk csak kitölteni. Egyébként megjegyezzük, hogy ez rendkívül fontos a szelektív gyűjtési célok eléréshez, valamint a házi komposztálás megfelelő üzemeltetéséhez. A megelőzési költségek részletes bemutatását a 5.1.1. c) melléklet tartalmazza. A változatelemzés során tartalékot általában nem rendelünk az egyes változatokhoz, azonban a megelőzés költsége tartalék figyelembe vételével került megállapításra az „A” és "B" változatban azért, hogy a változatelemzésben a kiválasztott változat pénzügyi elemzésében ugyanaz a megelőzési költség szerepelhessen. A szelektív hulladékgyűjtéshez a létesítmények közül a válogatómű, a hulladékudvarok, a lakótelepi gyűjtőpontok és a gyűjtőszigeteken történő begyűjtésre és szelektíven gyűjtött hulladék háznál történő begyűjtésére szánt tömörítős és daruskonténeres autók költsége tartozik. A szerves hulladék lerakótól való eltérítésének költsége a következőket tartalmazza: 

Komposztáló, mechanikai előkezelő mű és az égethető frakció szállító járművei



Ezen felül átfedéssel ide tartozik a házi komposztálás, valamint a csomagolási és a nem csomagolási papírra, mint szerves hulladékra jutó arányos beruházási költség.

A lerakás beruházási költsége a lerakóbővítés első ütemének, az átrakó és a kapcsolódó létesítmények költségeiből származik. A beruházási költségek megoszlása és időbeli eloszlása a költség-haszon elemzés útmutató szerinti felosztásban a következő.

164

94. táblázat: A beruházási költségek összegzése és időbeli megoszlása az „A” változat esetén (millió Ft) 2012 Területelőkészítés megelőző mentő régészet lőszermentesítés talajmunka Építési beruházások Hulladékudvar

2013

2014

Összesen

602 230 257

798 345 385

50 000 000

20 000 000

532 230 257

798 345 385

1 330 575 642

1 693 847 848 2 731 440 659

0 1 400 575 642

0 4 425 288 507

347 946 056

169 496 119

22 716 500

192 212 619

54 895 064

122 237 957

177 133 021

422 469 795

211 334 418

633 804 214

Gyűjtősziget Válogató

Házi komposztálás Komposztáló Előkezelő RDF energiahasznosító mű Átrakó TSZH lerakó Egyéb kezelés végző létesítmény Egyéb kapcsolódó építési beruházás Eszköz beszerzések

50 000 000

0 29 197 057

65 417 966

94 615 023

488 738 308

733 107 462

1 221 845 770 0

529 051 505

1 228 680 300

1 757 731 805

0 3 667 250 762

Gépek

2 629 905 762

Járművek

745 000 000

292 345 000

112 345 000

180 000 000

117 425 000

77 325 000

52 060 000

246 810 000

22 000 000

24 000 000

14 000 000

60 000 000

7 200 000

2 400 000

12 000 000

Edényzet Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (beruházás értékében) Projektmenedzsment Közbeszerzés Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése

Tervezés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság PR, ismeretterjesztés Egyéb Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (nem beruházás) Megelőzés: szemléletformálás Összes nettó költség

0 80 000 000

48 000 000

32 000 000

160 000 000

8 225 000

2 925 000

3 660 000

14 810 000

134 524 735

67 262 367

336 311 837

134 524 735

67 262 367

2 548 027 840 7 408 886 542

119 322 367

336 311 837 10 076 236 749

165

2012 Nem ÁFA

2013

2014

Összesen

visszaigényelhető 0

Nettó tartalék

100 000 000

150 000 000

Tartalékra eső ÁFA Teljes beruházási költség 2 648 027 840 7 558 886 542

250 000 000

119 322 367

0 10 326 236 749

4.4.3.2 Működési költségek A működési költségek között 3 költségfajta került megkülönböztetésre 

üzemeltetési költség



karbantartási költség



pótlás

Az "A" változat elemzésében alkalmazott fajlagos működési költségek és a számítási módszertan teljes mértékben megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a 6.2.1.2. fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok megismétlésétől jelen fejezetben eltekintünk.

4.4.3.2.1 Üzemeltetési és karbantartási költség 4.4.3.2.1.1 Gyűjtési és szállítási költség A működési költségek felosztása kezelési láncokra a beruházási költségekhez hasonlóan történik. A szelektív hulladékgyűjtéshez a létesítmények közül a válogatómű, a hulladékudvarok, a gyűjtőjárművek közül a egyrekeszes, tömörítős felépítményű autók és a gyűjtőszigeteken történő begyűjtésre szánt tömörítős és darus-konténeres autók működési költsége osztható. Megelőzési költséghez nem kapcsolódik gyűjtési és szállítási költség. A vegyes gyűjtési és szállítási költség illetve a gyűjtőszigetek ürítése esetében a járműpark paraméterei az „A” változat esetében az alábbiak: 95. Táblázat: Járműpark paraméterek az „A” változatban 2013

Vegyes gyűjtés és szállítás

Járatszám (járat/hét) Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet (fő) Éves futásteljesítmény (járműkilométer/év) Éves üzemanyag fogyasztás (liter/év)

199 45 203 700 544 343 485

Gyűjtőszigetek ürítése 15 5 23 266 666 114 185

A szállítási-gyűjtési költségek az „A” változat esetében az alábbiak szerint alakulnak évente.

166

96. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az „A” változat esetében (millió Ft, különbözet) EPV Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontek ürítése Mechanikai előkezeléskönnyűfrakció égető viszonylat Szállítás külső lerakóba Szerves hulladék lerakóba szállítása Összesen

2 014

2 015

2 016

2 017

2 039

2 040

2041

9 587

716

….

716

1 899

142

1 304

1 385

103

478

187

14 840

1 109

4.4.3.2.1.2 Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: 

komposztálás,



lerakás,



válogatás,



előkezelés,



átrakás



hulladékudvar: a hulladékudvar költségeit a hulladékkezelési költségek között vettük figyelembe, tekintettel arra, hogy a hulladék udvarral kapcsolatban felmerülő költségek (személyi jellegű költség, karbantartás, közüzemi költségek, anyagköltségek, veszélyes hulladék elszállítása) az egyéb hulladékkezelési költségek tartalmához állnak jellegükben közelebb,



mechanikai előkezelés égethető frakció díja

A hulladékkezelési költségek évenkénti alakulása a következő: 97. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az „A” változat esetében (millió Ft, különbözet) epv Komposztálás

540

2014

2015

2016

2017

2018

167

…

2 039 40

2 040 40

2041 40

Előkezelés

8 385

633

630

626

Lerakó

1 907

142

143

Válogató

1 226

Hulladékudvar

2 048

153

Átrakó

1 472

111

110

15 578

1 144

1 154

1 166

Összesen

A lerakással, válogatással, előkezeléssel, válogatással kapcsolatban a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A hulladékudvar üzemeltetési költségei az alábbi költség tételekből állnak: o

személyi jellegű költségek

karbantartás

közüzemi költségek

anyagköltség

veszélyes hulladék elszállítása

A fenti költségtételeknek - egy hulladékudvar esetén - összesen 12 750 000 Ft éves üzemeltetési költségvonzata van. Mivel a projekt keretén belül 12 hulladékudvar kerül kialakításra így a vizsgálati időtáv valamennyi évében 153 000 000 Ft hulladékkezelési költség keletkezik a hulladékudvarok esetében. Az átrakáshoz kapcsolódó hulladékkezelési költség Szentendre település esetében merül fel. 4.4.3.2.1.3

Általános költség

Az általános költségek részletezését 6.2.1.2.1.3. fejezet tartalmazza.

és

fajlagos költségek

bemutatását

Az általános költségek évenkénti alakulása az „A” projektváltozat esetén a következő: 98. Táblázat Általános költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az „A” változat esetében (millió Ft,) Általános költség

4.4.3.2.2

EPV 5 623

2014

2015

2016

2017

2018

420

…

2 039

2 040

2041

420

Pótlási költségek

A pótlási költségek számításának módszertana megegyezik a kiválasztott változatnál részletesen leírt módszertannal (6.2.1.2.4.) 99. Táblázat Pótlási költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az „A” változat esetében (millió Ft,) Komposztálás Előkezelés

EPV 92 310

2014 2015 0 0 0 0

2016 2017 0 0 0 0

168

2018 2019 0 0 0 0

2020 2021 0 0 0 0

2022 0 0

Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

EPV 1 809 90 22 3 151 195 19

234 158 6 080

11 0 211

11 0 171

11 0 211

11 0 171

11 0 211

Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 0 0 0 0 0 0 2 704 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 0 200 160 200 160 200 160 200 160 200 0 0 0 0 0 0 195 0 0

203 2 0 0 0 0 0 200 0 0

11 11 0 0 171 3 125

11 0 171

11 0 211

2023 0 0 0 0 0 995 0 0

2024 0 0 0 0 0 200 0 0

2025 0 0 0 0 0 160 0 0

2026 0 0 0 0 0 200 0 0

2027 0 0 0 0 0 160 0 0

2028 0 0 0 0 0 200 0 44

2029 0 0 0 0 0 160 0 0

2030 0 0 0 0 20 200 80 0

2031 0 0 0 0 0 160 0 0

102

180 1 277

0 211

0 171

0 211

0 171

0 276

0 171

0 311

0 171

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

284 956 143 276 0 995 115 0

0 0 0 0 0 200 0 0

0 0 0 0 15 160 0 0

0 0 0 0 0 200 0 0

0 0 0 0 0 160 0 0

0 0 0 0 0 200 0 0

0 0 0 0 0 160 0 0

0 0 0 0 0 200 0 0

0 0 0 0 0 160 0

102

180

211

3 051

211

186

211

171

211

171

211

0 11 0 171

4.4.3.3 Maradványérték A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a

169

beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A maradványérték felosztása kezelési láncokra, mivel a beruházási és pótlási költségből származik, megegyezik azok felosztásával. A maradványérték számításának módszertana megegyezik a kiválasztott változatnál részletesen leírt módszertannal (6.2.1.3.) 100. Táblázat Maradványérték a vizsgálati időszak utolsó évében és diszkontált értéke az „A” változat esetében (millió Ft,) Mechanikai válogató változat

maradványérték (2041)

Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Terület előkészítés Telephelyi utak Közmű Összesen

78 1 307 93 243 162 1 147 118 161 107 0 0 161 302 3 880

170

Jelenérték 17 277 20 51 34 243 25 34 23 0 0 34 64 821

4.4.3.4 Költségek összegzése A teljes költség az „A” változat esetében a következőképpen alakul: 101. táblázat: Az „A” projektváltozat költségeinek összegzése,különbözet, millió Ft jelenérték 1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5)

9 678

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2 548

7 409

119

-583

2 557

-583

1 974

582

4 297

2 548

7 409

-463

-583

1 974

2029

2030

-7 804 3 004 -4 800

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

1. Teljes beruházási költség

2. Üzemeltetési és karbantartási költség

-583

826

-583

243

-583

-518

-583

-563

-583

243

-583

-518

-583

-563

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-583 0

-583 2 600

-583 0

2 017 0

-583 0

-583 2 747

3. Pótlási költség 4. Működési költség öszszesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték

6. Összes költség (1+4-5)

-583

2 017

-583

4.4.3.5 Bevételek Az alkalmazott változat elemzési módszertanban - a közgazdasági költség-haszon elemzésben - nem szerepel szempontként a bevétel, ezért nem kerül bemutatásra.

171

3 3 0

4.4.3.6 Hasznok A hasznokat a KHE Útmutatóban megadott módszertan alapján számszerűsítettük és fejeztük ki pénzben. A hasznok becslésére alkalmazható módszereket részletesen a 6.3.2. fejezet tartalmazza. A következő hasznok kerültek a számszerűsítésre és pénzben kifejezésre: 

másodnyersanyag hasznosítás



üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése



Energetikai célú hasznosítás

4.4.3.6.1

Másodnyersanyag hasznosítás

Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosítható, ezáltal csökken az elsődleges nyersanyagok kitermelése. Az elsődleges nyersanyag megtakarításából fakadó externális haszon az elsődleges nyersanyagok szűkössége miatti értékből adódik. A részletes módszertan a kiválasztott változatnál kerül bemutatásra. A számítási eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: 102. táblázat: Másodnyersanyag hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV

2 014

2 015

2 016

2017

2 018

2 019

2 020

2 021

108

140

186

2 383

4.4.3.6.2

…

2 041 186

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

Az „A” változat megvalósulása esetén csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, amelyre vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza.

172

103. táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése(millió Ft, különbözet) EPV

2 014

2 015

2 016

2017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

137

177

227

239

250

262

274

285

297

2 023

2 024

2 025

2026

2 027

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

308

320

331

343

355

366

378

389

401

412

4 208

2 033

2 034

2 035

2 036

2037

2038

2039

2040

2041

424

435

447

459

470

482

493

505

516

4.4.3.6.3

Energetikai célú hasznosítás

104. táblázat: Energetikai célú hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV 11 790

4.4.4

2 014

2 015

2 016

2017

2 018

2 019

1 071

978

859

2 020 2 021 … 859

2 041

859

Egyéb releváns szempontok

A választott változatelemzési módszer a közgazdasági költség-haszon elemzés, mely a legrészletesebb a változatelemzési módszertanok közül, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzés figyelembe veszi az összes felmerülő szempontot (beruházás, működés, bevétel, hasznok) ami alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség.

4.5 „B” projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, stabilizálása 4.5.1

A változat leírása, műszaki ismertetése

Az „B” változatot a 4.4.1. melléklet térképe mutatja be. A vizsgált projektváltozat a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében különbözik az "A" változattól: itt a lerakótól való szerves eltérítés a vegyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított. A „B” projektváltozat egyedi fejlesztési célja: 

A „B” projektváltozat szelektív és vegyes hulladék gyűjtési körzetei megegyeznek az "A" változattal. A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: 

Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ (utóválogató, mechanikai kezelő, stabilizáló, lerakó),

173



Bicskei mechanikai válogató



hulladékátrakó állomások,



hulladékgyűjtő udvarok,



szelektív hulladékgyűjtő szigetek.

A "B" változatban csak a Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ kialakítása, illetve a komposzttelepek elhagyása jelent különbséget az "A" változathoz képest. A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: 

Válogatómű (megegyezik az "A" változattal)



Mechanikai előkezelőmű (megegyezik az "A" változattal)



Stabilizáló telep (kapacitás: 90 000 t/év) Stabilizálásra a mechanikai előkezelőkben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül. A hulladék stabilizálása szemipermeábilis membrántakaróval fedett, aktív levegőztető egységgel ellátott rendszerben történik. A rendszer fő paraméterei: - érlelési idő 4 hét; - prizma térfogat 900 m3 (3x8x50); - prizmák száma 15 db; - előérlelő terület 8400 m2; - manipulációs terület 600 m2; - utóérlelő terület 8400 m2;



Hulladéklerakó (kapacitás: 665 000 m3) Lerakásra a mechanikai előkezelőben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül, a stabilizálást követően. A lerakómedence a helyi sajátosságokat figyelembe véve a 20/2006. (IV.5) KvVM rendelet előírásainak megfelelő műszaki védelemmel és műtárgyrendszerrel (csurgalék, - csapadékvíz kezelés, depógáz gyűjtő és kezelő rendszer) kerül kialakításra.



Kiszolgáló létesítmények (megegyezik az "A" változattal)

Bicskei mechanikai válogató (megegyezik az "A" változattal) Hulladékátrakó állomás (megegyezik az "A" változattal) Hulladékgyűjtő udvarok (megegyezik az "A" változattal) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek (megegyezik az "A" változattal) 105. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Megnevezés Házi komposztáló edényzet Újrahasználati központ Hulladékudvar

2012 db db

174

Beruházás utolsó éve (2013)

Összesen

5000 10

2020 után rendelkezésre álló kapacitás 5000 10

Megnevezés  települési  térségi Gyűjtősziget

db db db

Válogató*  Tatabánya

t/év t/év

Komposztáló* Pellet-előállító*

t/év t/év

Előkezelő (mechanikai, vagy mechanikai előkezelés)*

t/év

2020 után rendelkezésre álló kapacitás 10

2012

Beruházás utolsó éve (2013)

Összesen

20000 20000



Tatabánya (mechanikai)

t/év

70000

 

Bicske (mechanikai)

t/év

70000



Tatabánya (biológiai)

t/év

90000

RDF energiahasznosító mű*

t/év

Átrakó*

t/év

20000

t/év

20000

665000

0m3

5500

Szentendre Lerakó *,*** Tatabánya Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) **

* A tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni. ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) ***

2020

utáni

szabad

kapacitásra

175

eső

költség

nem

elszámolható

106. táblázat: A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna Referencia év* 1.

Házi komposztálás

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

1 000

Szelektíven begyűjtött hulladék

28 486

28 910

28 724

28 928

29 201

29 583

35 907

39 868

44 795

2.1. papír

11 351

11 147

10 924

11 007

11 193

11 378

15 597

18 240

20 861

7 907

7 780

7 624

7 730

7 837

9 854

11 446

13 039

4 276

4 412

4 509

4 652

4 797

4 944

6 213

7 290

9 414

4 271

4 412

4 509

4 652

4 797

4 944

6 200

7 277

9 401

3 336

3 104

3 073

3 042

3 012

3 037

3 497

3 624

3 694

3 252

3 099

3 068

3 038

3 007

3 032

3 492

3 619

3 689

2 850

2 939

2 909

2 918

2 889

2 915

3 088

3 172

3 254

133

137

136

173

171

169

315

385

454

2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék

5 125

5 500

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

1 528

1 500

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

3 598

4 000

2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 549

1 807

1 808

1 809

1 810

2 013

2 043

2 073

Komposztálás

5 125

5 500

3.1. zöldhulladék komposztálása

5 125

5 500

3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4.

2010 0

2.2. műanyag

2009 0

Vegyes gyűjtés

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425 129 752 126 625 122 534 122 534 122 534 122 534 122 534

4.1. papír

22 381

21 910

21 471

21 240

20 905

20 574

16 209

13 423

10 660

4.2. műanyag

22 614

22 150

21 967

21 978

22 072

22 166

21 142

20 311

18 436

7 748

7 490

7 416

7 303

7 230

7 223

7 069

6 975

6 883

4.3. üveg 4.4. fém

6 566

6 698

6 631

6 565

6 499

6 379

5 825

5 624

5 480

4.5. biohulladék

30 418

29 333

28 636

28 295

27 957

26 957

4.6. egyéb

53 599

51 885

51 847

50 717

49 511

51 126

52 550

53 335

54 118

176

Referencia év* 

Átrakott vegyes hulladék

2009

2010

2011

2012

2013

39 243

38 186

37 776

37 263

36 737

2014

37 079

2015

35 526

2016

34 670

2017

33 550

2018

33 550

…

33 550

2038

33 550

Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék

0 129 752 126 625 122 534 122 534 122 534 122 534 122 534

Égetett vegyes hulladék

Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425

Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

0 118 330 115 158 111 017 111 017 111 017 111 017 111 017

8.1. stabilizált hulladék

77 033

76 962

76 773

8.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra

34 935

31 919

28 050

8.3. fém hasznosításra 9.

Lerakott kezelési maradékok 9.1. komposztálási maradék 9.2. válogatási maradék

6 362

6 277

6 194

349

374

379

405

437

469

78 065

78 372

78 664

349

374

379

405

437

469

1 032

1 410

1 891

9.2.1. papír

229

235

230

241

262

283

707

974

1 238

9.2.2. műanyag

118

135

145

156

168

179

303

407

617

9.2.3. fém

9.2.4. egyéb

9.3. égetési maradék

77 033

76 962

76 773

143 675 139 840 138 347 136 502 134 611 135 895

78 065

78 372

78 664

9.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 10. Összes lerakás (8+10)

177

107. táblázat: A fejlesztés eredményei a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramra vonatkozóan, évenkénti bontásban, tonna Referencia év* 1.

Házi komposztálás

Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

1 000

10 083

10 682

10 718

10 962

11 273

11 639

17 944

21 900

26 822

2 286

2 349

2 302

2 409

2 620

2 829

7 072

9 738

12 383

1 473

1 517

1 486

1 593

1 699

3 716

5 308

6 901

1 181

1 352

1 449

1 561

1 675

1 792

3 028

4 074

6 165

1 181

1 352

1 449

1 561

1 675

1 792

3 016

4 061

6 153

1 462

1 435

1 421

1 407

1 393

1 434

1 910

2 052

2 139

1 457

1 431

1 416

1 402

1 388

1 429

1 905

2 047

2 134

222

292

362

222

292

362

5 125

5 500

1 528

1 500

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

3 598

4 000

213

243

273

Komposztálás

5 125

5 500

3.1. zöldhulladék komposztálása

5 125

5 500

3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4.

2010 0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3.

2009 0

Vegyes gyűjtés

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425 129 752 126 625 122 534 122 534 122 534 122 534 122 534

4.1. papír

22 381

21 910

21 471

21 240

20 905

20 574

16 209

13 423

10 660

4.2. műanyag

22 614

22 150

21 967

21 978

22 072

22 166

21 142

20 311

18 436

7 748

7 490

7 416

7 303

7 230

7 223

7 069

6 975

6 883

4.3. üveg 4.4. fém 4.5. biohulladék

6 566

6 698

6 631

6 565

6 499

6 379

5 825

5 624

5 480

30 418

29 333

28 636

28 295

27 957

26 957

178

Referencia év*

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

4.6. egyéb

53 599

51 885

51 847

50 717

49 511

51 126

52 550

53 335

54 118

Átrakott vegyes hulladék

39 243

38 186

37 776

37 263

36 737

37 079

35 526

34 670

33 550

Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék

0 129 752 126 625 122 534 122 534 122 534 122 534 122 534

Égetett vegyes hulladék

Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

143 326 139 466 137 968 136 097 134 174 135 425

Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

0 118 330 115 158 111 017 111 017 111 017 111 017 111 017

9.1. stabilizált hulladék

77 033

76 962

76 773

9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra

34 935

31 919

28 050

9.3. fém hasznosításra

6 362

6 277

6 194

349

374

379

405

437

469

78 065

78 372

78 664

10. Lerakott kezelési maradékok 10.1. komposztálási maradék

349

374

379

405

437

469

1 032

1 410

1 891

10.2.1. papír

229

235

230

241

262

283

707

974

1 238

10.2.2. műanyag

118

135

145

156

168

179

303

407

617

10.2.3. fém

10.2.4. egyéb

10.3. égetési maradék

10.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra

77 033

76 962

76 773

143 675 139 840 138 347 136 502 134 611 135 895

78 065

78 372

78 664

10.2. válogatási maradék

11. Összes lerakás (8+10)

179

108. táblázat: Szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött mennyiség részletezése, tonna Referenciaév 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

1. Gyűjtősziget, konténer

4 902

5 123

5 158

5 398

5 705

6 067

7 524

8 434

8 945

1.1 papír

2 263

2 325

2 279

2 385

2 594

2 800

3 666

4 396

4 835

1.1.1 ebből csomagolási papír

1 459

1 502

1 472

1 577

1 682

2 120

2 409

2 534

1.2 műanyag

1 169

1 339

1 435

1 545

1 658

1 774

1 911

1 990

2 020

1.2.1 ebből csomagolási műanyag

1 169

1 339

1 435

1 545

1 658

1 774

1 911

1 990

2 020

1.3 üveg

1 448

1 421

1 407

1 393

1 379

1 419

1 863

1 958

2 000

1.3.1 ebből csomagolási üveg

1 443

1 416

1 402

1 388

1 374

1 415

1 863

1 958

2 000

1.4 fém

1.4.1 ebből csomagolási fém

1.5 biohulladék 1.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 528

1 500

9 371

12 134

16 285

2.1 papír

3 301

5 089

7 145

2.1.1 ebből csomagolási papír

1 519

2 718

4 085

2.2 műanyag

1 083

1 999

4 027

2.2.1 ebből csomagolási műanyag

1 070

1 999

4 027

2.3 üveg

2.3.1 ebből csomagolási üveg

2.4 fém

136

196

264

2.4.1 ebből csomagolási fém

136

196

264

1 528

1 500

4 850

550

831

1 092

2. Házhoz menő gyűjtés

2.5 biohulladék 2.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Hulladékudvaron gyűjtött

180

Referenciaév 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

…

2038

3.1 papír

104

253

403

3.1.1 ebből csomagolási papír

181

282

3.2 műanyag

119

3.2.1 ebből csomagolási műanyag

106

3.3 üveg

138

3.3.1 ebből csomagolási üveg

133

3.4 fém

3.4.1 ebből csomagolási fém

3.5 biohulladék

150

3.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

213

243

273

4. Intézményi gyűjtés

22 000

22 228

22 006

21 966

21 928

21 945

21 963

21 968

21 974

4.1 papír

9 066

8 799

8 623

8 598

8 573

8 549

8 525

8 501

8 477

4.1.1 ebből csomagolási papír

6 434

6 263

6 138

4.2 műanyag

3 095

3 060

3 091

3 122

3 153

3 184

3 216

3 248

4.2.1 ebből csomagolási műanyag

3 090

3 060

3 091

3 122

3 153

3 184

3 216

3 248

4.3 üveg

1 874

1 669

1 652

1 636

1 619

1 603

1 587

1 571

1 555

4.3.1 ebből csomagolási üveg

1 794

1 669

1 652

1 636

1 619

1 603

1 587

1 571

1 555

4.4 fém

2 827

2 900

2 871

2 842

2 814

2 840

2 867

2 879

2 892

4.4.1 ebből csomagolási fém

115

4.5 biohulladék

3 598

4 000

4.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 542

1 800

181

4.5.2

A várható eredmények, hatások

4.5.3

Költségek és bevételek becslése

4.5.3.1 Beruházási költségek A "B" változat elemzésében alkalmazott fajlagos beruházási költségek megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a 6.2.2. 1. fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok teljes mértékű megismétléstől jelen fejezetben eltekintünk. Jelen fejezetben csak a kiválasztott változatnál felhasznált fajlagos költségektől való eltérést mutatjuk be. A beruházási költségek megoszlása és időbeli eloszlása a költség-haszon útmutató szerinti felosztásban a következő. 109. táblázat: A beruházási költségek összegzése és időbeli megoszlása a „B” változat esetén (millió Ft) Mechanikai válogató változat

összesen epv

2012

2013

2014

461

442

406

Előkezelés

2 382

2 289

422

1 959

Lerakó

1 365

1 323

489

876

Utóválogató

468

454

169

299

Hulladékudvar

368

350

368

Járművek

745

710

745

Átrakó

210

201

180

796

765

127

669

Szociális és egyéb létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont

112

107

112

10.

Házi komposztálás

180

171

180

11.

Szemléletformálás, PR

336

324

135

12.

Szolgáltatások

317

308

187

13.

Terület előkészítés

1 331

1 293

532

798

14.

Telephelyi utak

349

339

140

210

15.

Közmű

656

637

262

393

9 591

9 248

2 519

6 939

132

Komposztálás

Összesen

4.5.3.2 Működési költségek A "B" változat elemzésében alkalmazott fajlagos működési költségek részben megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a 6.2.2. 1. fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok teljes mértékű megismétléstől jelen fejezetben eltekintünk. Jelen fejezetben csak a kiválasztott változatnál felhasznált fajlagos költségektől való eltérést mutatjuk be.

182

4.5.3.2.1

Üzemeltetési és karbantartási költség

4.5.3.2.1.1 Gyűjtési és szállítási költség A vegyes gyűjtési és szállítási költség illetve a gyűjtőszigetek ürítése esetében a járműpark paraméterei az „A” változat esetében az alábbiak: 110. Táblázat: Járműpark paraméterek a „B” változatban 2013 Járatszám (járat/hét)

Vegyes gyűjtés és szállítás

Gyűjtőszigetek ürítése

199

203

700 544

266 666

343 485

114 185

Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet (fő) Éves futásteljesítmény (járműkilométer/év) Éves üzemanyag fogyasztás (liter/év)

A számítási módszertan megegyezik a 2 változat esetében, ezt részletesen a 6.2.1.2.1.1. pont mutatja be. A szállítási-gyűjtési költségek a „B” változat esetében az alábbiak szerint alakulnak évente.

183

111. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a „B” változat esetében (millió Ft,) EPV

2 014

2 015

2 016

2 017

….

2 039

2 040

2041

Vegyes gyűjtés

9 587

716

Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag

1 899

142

Zöldhulladék gyűjtés

1 304

Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontek ürítése

1 385

103

Mechanikai előkezeléskönnyűfrakció égető viszonylat

478

187

14 840

1 109

Szállítás lerakóba

külső

Szerves hulladék lerakóba szállítása Összesen

4.5.3.2.1.2 Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: 

komposztálás,



lerakás,



válogatás



hulladékudvar



előkezelés



átrakás

A „B” projektváltozat üzemeltetési költségtételei - az egyes létesítményekben végzett hulladékkezelés esetén - nagyrészt megegyeznek az „A” változat költségeivel. Az alábbiakban csak azon létesítmények kezelésének költségei kerülnek kifejtésre, amelyek eltérnek 4.4.3.2.2. fejezetben részletezett költségektől. 

Lerakás

A válogatás üzemeltetési költségei megegyeznek az „A” projektváltozat esetén bemutatottakkal.

184



Válogatás

A válogatás üzemeltetési költségei megegyeznek az „A” projektváltozat esetén bemutatottakkal. 

Előkezelés

A hulladékkezelési költségek évenkénti alakulása a „B” projektváltozat esetén a következő: 112. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a „B” változat esetében (millió Ft,) EPV

2014

2015

2016

2017

2018

258

11 527

895

862

858

Lerakó

1 801

134

135

Válogató

1 226

Hulladékudvar

2 048

153

Átrakó

1 477 18 337

Komposztálás Előkezelés

Összesen



… …

2 039

2 040

2041

858

859

135

153

111

110

1 378

1 358

1 370

Az előkezelés, lerakás, válogatás, átrakás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak

185

4.5.3.2.1.3 Általános költség Az általános költségek évenkénti alakulása a „B” projektváltozat esetén a következő: 113. Táblázat Általános költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a „B” változat esetében (millió Ft, különbözet) Általános költség

EPV

2014

2015

2016

2017

2018

5 623

420

4.5.3.2.2

…

2 039

2 040

420

2041

420

Pótlási költségek

A pótlási költségek számításának módszertana megegyezik a kiválasztott változatnál részletesen leírt módszertannal (6.2.1.2.4.) 114. Táblázat Pótlási költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a „B” változat esetében (millió Ft,) EPV

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

257

1 661

2 478

Utóválogató

Hulladékudvar

3 151

200

160

200

160

200

160

200

160

200

195

234

5 769

211

171

211

171

211

171

2 993

171

211

Komposztálás Előkezelés Lerakó

Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

186

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2031

Komposztálás

Előkezelés

Lerakó

Utóválogató

Hulladékudvar

995

200

160

200

160

200

160

200

160

102

1 187

211

171

211

171

276

171

311

171

Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

793

143

276

200

995

200

160

200

160

200

160

200

160

115

102

11 11

211

2 513

211

186

211

171

211

171

211

171

4.5.3.3 Maradványérték A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A maradványérték felosztása kezelési láncokra, mivel a beruházási és pótlási költségből származik, megegyezik azok felosztásával.

187

115. Táblázat Maradványérték a vizsgálati időszak utolsó évében és diszkontált értéke a „B” változat esetében (millió Ft,) maradványérték Jelenérték (2041)

MBH változat Komposztálás

1 307

277

Utóválogató

243

Hulladékudvar

162

1 147

243

Átrakó

118

Közös, központi létesítmények

132

Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont

107

Házi komposztálás

Terület előkészítés

Telephelyi utak

161

Közmű

302

3 772

799

Előkezelés Lerakó

Járművek

Összesen

4.5.3.4 Költségek összegzése A teljes költség a „B” változat esetében a következőképpen alakul:

188

116. táblázat: A „B” projektváltozat költségeinek összegzése,különbözet, millió Ft jelenérték 1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5)

2012

9 216

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2 519

6 939

132

-349

-380

-379

2 425

-349

-380

-379

2 046

559

6 306

2 519

6 939

-216

-380

-379

2 046

-5 045 2 694 -2 351

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1. Teljes beruházási költség

2. Üzemeltetési és karbantartási költség

-379

736

-379

357

-379

-314

-379

-359

-379

357

-379

-314

-379

-359

3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes (1+4-5)

1. Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+45)

költség

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-379

2 063

-379

1 684

-379

2 640

-379

1 684

-379

-3 019

4.5.3.5 Bevételek Az alkalmazott változat elemzési módszertanban - a közgazdasági költség-haszon elemzésben - nem szerepel szempontként a bevétel, ezért nem kerül bemutatásra.

189

4.5.3.6 Hasznok A hasznokat a KHE Útmutatóban megadott módszertan alapján számszerűsítettük és fejeztük ki pénzben. A hasznok becslésére alkalmazható módszereket részletesen a 6.3.2. fejezet tartalmazza. A következő hasznok kerültek a számszerűsítésre és pénzben kifejezésre: 

másodnyersanyag hasznosítás



üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése



Energetikai célú hasznosítás

4.5.3.6.1

Másodnyersanyag hasznosítás

Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosítható, ezáltal csökken az elsődleges nyersanyagok kitermelése. Az elsődleges nyersanyag megtakarításából fakadó externális haszon az elsődleges nyersanyagok szűkössége miatti értékből adódik. A részletes módszertan a kiválasztott változatnál került bemutatásra. A számítási eredményeket az alábbi táblázat mutatja be:

190

117. táblázat: Másodnyersanyag hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV

2 014

2 015

2 016

2017

2 018

2 019

2 020

108

140

186

2 383

4.5.3.6.2

2 021 …

2 041 186

186

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

A „B” változat megvalósulása esetén csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, amelyre vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza. 118. táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése(millió Ft, különbözet) EPV

2 014

2 015

2 016

2017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

151

191

243

255

267

280

292

304

317

2 023

2 024

2 025

2026

2 027

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

329

341

354

366

378

391

403

415

428

440

4 495

2 033

2 034

2 035

2 036

2037

2038

2039

2040

2041

452

465

477

489

502

514

526

539

551

4.5.3.6.3

Energetikai célú hasznosítás

119. táblázat: Energetikai célú hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV

2 014 2 015

11 862

4.5.4

1 077

984

2 016

2017

2 018

2 019

2 020

864

2 021 … 864

2 041 864

Egyéb releváns szempontok

A választott változatelemzési módszer a közgazdasági költség-haszon elemzés, mely a legrészletesebb a változatelemzési módszertanok közül, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzés figyelembe veszi az összes felmerülő szempontot (beruházás, működés, bevétel, hasznok) ami alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség.

4.6

A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása

A változatok összehasonlítására közgazdasági költség-haszon elemzést alkalmaztunk, mert a változatok hatásai jelentősen eltérnek egymástól. Az elemzés során a változatok a közgazdasági teljesítménymutatók alapján vethetők össze. A közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatok a hatások pénzben kifejezett értéke és a költségek alapján hasonlítható össze. A közgazdasági költség-haszon elemzés során a kiválasztás lépései: 

beruházási és működési költségek becslése,



társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése



változatok összevetése közgazdasági teljesítmény mutatók alapján

191

A változatok költségeinek és hatásainak becslése 

Költségek becslése: A költségbecslés a közgazdasági költséghaszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy a becslések nagyvonalúbbak.



Hatások becslése: A hatások becslése a hasznok pénzben történő meghatározásával a közgazdasági költség-haszon elemzésnél leírtak szerint történik.

A változatok összehasonlításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: 

Teljes közgazdasági költség



Beruházási költség



Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés



Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás



Pótlási költség



Maradványérték



Teljes haszon



Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon



Energiaforrás megtakarításból származó haszon



Üvegházhatás csökkenéséből származó hszon



Teljes közgazdasági pénzáram



ENPV



ERR



BCR

Az alábbi táblázat foglalja össze a egyes változatok közgazdasági elemzésének főbb eredményeit: 120. Táblázat: A változatok értékelése 2009. évi áron, millió Ft

ENPV ERR BCR 0,00 Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés

192

"A" változat

"B" változat

Mechanikai válogató változat

MBH BH változat

13 683 15,88% 3,91 3,91 9 678 -6 505

12 033 14,98% 2,79 2,79 9 216 -3 746

"A" változat

"B" változat

Mechanikai válogató változat

MBH BH változat

-897 3 004 582 4 698 2 383 11 790 4 208 18 381

-897 2 694 559 6 707 2 383 11 862 4 495 18 741

A legkedvezőbb közgazdasági mutatókkal az A változat rendelkezik, ezért az javasolható megvalósításra.

193

A kiválasztott változat részletes ismertetése 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése 5.1.1

A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése

Megelőzési tevékenységek bemutatása Újrahasználati központok A 10 db újonnan létesülő hulladékudvar újrahasználati központ funkciót is kap, az udvar területén kialakításra került fedett raktár színben tárolásra kerülhetnek a lakosság által közvetlenül beszállított, vagy a szelektív lomtalanítási akciók során öszszegyűjtött, későbbi használatra alkalmas eszközök (bútorok, elektromos, elektronikai berendezések, ruhaneműk). Házi komposztálás A teljes területen 15000 db komposztláda kerül kihelyezésre, , mivel ennyi szükséges az országos célkitűzésben meghatározott szerves anyag hasznosítási arány teljesítéséhez, valamint a települések egyedi jellegéből adódó igények kielégítéséhez. Ezek felhasználásával évi 2000 tonna szerves hulladék (zöldhulladék és a konyhai növényi eredetű maradék) helyi kezelésére kerül sor. A projektben tervezett házi komposztálók településenkénti szétosztása a falusias, családi házas övezetben élők aránya alapján történik, ezekre majd az önkormányzatnál pályázhatnak a lakosok. Szemléletformálás A szemléletformálási tevékenységek az 5.1.1. c) mellékletben kerülnek bemutatásra. Gyűjtési rendszer bemutatása A kiválasztott „A” projektváltozat gyűjtési rendszerének fejlesztési céljai: 

szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken)



szerves hulladék lerakótól való eltérítése (komposztáló telepek építése, házi komposztálás elterjesztése)



vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomások létesítése - kétütemű szállítás)



a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése és hulladéklerakó kapacitásának bővítése.

Az „A” projektváltozat szerint 1 db a projekt teljes területét lefedő gyűjtési körzet kerül kialakításra. Vegyes gyűjtés (gyűjtőpontok, gyűjtési távolságok) A vegyes gyűjtés két féle edényzettel történhet: a lakótelepek 1100 l-es gyűjtőtartályokkal, az egyéb lakóövezetekben pedig alapvetően 110 l-es edényekkel. Településeken levő lakótelepi, városias és egyedi lakóingatlanok száma alapján a szükséges gyűjtőpontok mennyiségét az alábbiak szerint becsültük: lakótelepeken (mérettől függően) 4-32 lakás/gyűjtőpont, a városias lakások esetében 1-2 lakás/gyűjtőpont, az egyedi lakóingatlanok (családi ház, villa, falusias lakás, üdülő) esetében pedig 1 lakás/gyűjtőpont.

194

A településeken található intézmények, kereskedelmi és vendéglátó egységek, és egyéb közületek mennyisége alapján becsültük a lakossági gyűjtés során illetve az ettől függetlenül - közvetlen begyűjtéssel - ellátott közületi gyűjtőpontok számát. A vegyes hulladékgyűjtés során a gyűjtőpontok átlagos távolságát (településtípustól függően) az alábbiak szerint határoztuk meg: lakótelepeken 150-200 m/gyűjtőpont; városias beépítésű területeken (egyoldali gyűjtést feltételezve) 30-35 m/gyűjtőpont; villa családi ház, falusias beépítés esetén (kétoldali gyűjtést feltételezve) 20-25 m/gyűjtőpont. A kezelő központ, a mechanikai előkezelő és az átrakók gyűjtőkörzetei az alábbiak szerint kerültek kijelölésre: 1. Összeállításra került a kezelési egységek és a település központok távolságát tartalmazó mátrix; 2. Első körben a települések azon kezelési egységhez kerültek besorolásra, ahol a legkisebb volt a szállítási távolság; 3. A szentendrei önkormányzat rendeletet hozott, hogy csak 7 település hulladékát fogadják, így itt ezen települések jelentik a gyűjtőkörzetet, az egyébként ide sorolt települések a második legközelebbi kezelési egységhez kerültek besorolásra; 4. A szigetszentmiklósi átrakó kapacitása a Csepel-szigeten levő három településre lett méretezve, így az ezeken kívüli településekről ide nem történik beszállítás; 5. A két átrakóból a bicskei előkezelőbe történik a szállítás; Hulladékátrakó állomás A távoli települések hulladéklerakótól való nagyobb távolsága miatt célszerű átrakó állomás közbeiktatásával szállítani a hulladékot. Az átrakó állomások a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű létesítmények. A kétütemű gyűjtési rendszerben kezelt vegyes hulladék az átrakó állomásra a hulladékgyűjtő járműveken érkezik. A beszállított hulladék mennyiségi nyilvántartása a hitelesített hídmérleg mérési adatai alapján történik. A mérlegelést követően a hulladékot a gyűjtő jármű rámpán feltolatva egy garatpárba üríti (egy időben párhuzamosan két jármű üríthető). A garatok a hulladékot a prés munkahengerébe továbbítják. A munkahengerből a dugattyú a hulladékot a préskonténerbe tömöríti. A préskonténereket távolsági szállításra alkalmas szállítójárművek juttatják el a kezelő központba. A tervezett átrakó állomás: 

Szentendre (kapacitás: 20 000 t/év).

Szigetszentmiklóson a 21 000t/év kapacitású meglévő – nem a projekt keretében épülő - átrakóállomás továbbra is működik. Szelektív gyűjtés (gyűjtőpontok, gyűjtési távolságok) A szelektív gyűjtés két féle módon történhet: gyűjtőszigetekről, 2500, vagy 1100 l-es gyűjtőtartályokkal, illetve házhoz menő gyűjtéssel, zsákos rendszerrel. A szelektív hulladékgyűjtés részben házhoz menő gyűjtéssel (nagyobb települések), részben pedig gyűjtőszigetes rendszerben történik. A lakótelepeken 85-100 lakásonként, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerbe nem bekapcsolt települések esetében pedig 250-300 lakásonként 1-1 db háromedényes gyűjtősziget telepítését tervezzük. A házhozmenő gyűjtésbe bekapcsolt területeken a jelenleg meglévő háromedényes gyűjtőszigetek egy részének üveggyűjtő ponttá való átalakításával, valamint új üveggyűjtő pontok létesítésével 500-1000 lakosonként 1-1 db üveggyűjtő pont kialakítását tervezzük.

195

Összességében a projekt területen 272 db 3 frakciós gyűjtőszigetről, valamint 105 db üveggyűjtő pontról történik gyűjtés, így a meglévő szigetek mellett még 35 db gyűjtősziget, 40 db üveggyűjtő pont telepítése, valamint 65 db jelenlegi gyűjtősziget gyűjtőponttá való átalakítása szükséges. A gyűjtőszigetek közúton mért átlagos távolságát (településtípustól és beépítettségtől függően) 500-1500 m-re, a lakótelepeken pedig 300-400 m-re becsüljük. Házhoz menő szelektív gyűjtés Házhoz menő szelektív gyűjtésre a körzet 2 ezer fő feletti településein kerül sor, kivéve azon 2-3000 fő közötti lakosságú településeket, amelyek az átrakóktól, vagy kezelő központoktól távol helyezkednek el – a gyűjtési úthossz optimalizálása érdekében. Ez alól azok a települések jelentenek kivételt, ahol jelenleg is működik házhoz menő gyűjtés; itt ezt a továbbiakban is fenntartjuk. Összességében a körzet 79 településéből 41 településen tervezzük a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetését, így ezzel a szolgáltatással a lakosság 87%-a érhető el. A házhoz menő szelektív gyűjtés során a gyűjtőpontok átlagos távolságát (településtípustól függően) az alábbiak szerint határoztuk meg: városias beépítésű területeken (egyoldali gyűjtést feltételezve) 30-35 m/gyűjtőpont; villa családi ház, falusias beépítés esetén (kétoldali gyűjtést feltételezve) 20-25 m/gyűjtőpont. Gyűjtőpontok, gyűjtési távolságok (zöldhulladék gyűjtés) A zöldhulladék házhoz menő gyűjtését projektterület minden településén tervezzük. A zöldhulladék gyűjtése során nem minden háztartásnál kerül kihelyezésre hulladék minden alkalommal, így a vegyes gyűjtés útvonalhosszával, de csökkentet gyűjtési időtartammal számoltunk. Gyűjtési úthossz, gyűjtés időtartama A gyűjtőpontok ürítési időtartamát a vegyes gyűjtőedényes gyűjtés esetén 0,25-0,3 perc/gyűjtőpont, a lakótelepi gyűjtőtartályos gyűjtés esetén pedig 2,0-2,5 perc/gyűjtőpont értékre becsülhető. A házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben hasonló ürítési időtartamok vehetők figyelembe, míg a gyűjtőszigetek ürítése esetében átlagosan 2,0 perc/sziget becsülhető. A településen belüli gyűjtési úthosszt a gyűjtőpontok száma és az azok közötti átlagos távolság alapján határoztuk meg. A gyűjtőpontok bejárásához szükséges időtartamot a gyűjtési úthossz és a jármű átlagos mozgási sebessége alapján becsültük: lakótelepeken 25-30 km/h; belvárosi és családi házas övezetekben 15-20 km/h; falusias beépítés esetén pedig 20 km/h értékkel. A hulladékgyűjtés településen belüli időtartama az edények ürítési időtartama és a gyűjtési úthosszból adódó menetidő összegzésével határozható meg: A gyűjtés időtartama az egyes gyűjtőpontok ürítési időtartama és a gyűjtőpontok közötti járműmozgás időtartama alapján számítható. Szükséges járműszám, futásteljesítmény Településenként meghatároztuk a különféle gyűjtési rendszerben végzett begyűjtési időtartamot és napi 8 órás műszak figyelembe vételével a járatidő kiterhelését (hány járat szükséges megadott hulladékmennyiség egy alkalommal történő összegyűjtéséhez). A település és a célállomás (hulladéklerakó vagy hulladékátrakó) közötti távolság alapján számítottuk a gyűjtőjárathoz tartozó közúti szállítási úthosszt, majd a heti járatszám (általában 1 járat/hét) a gyűjtési és a szállítási futásteljesítményt illetve a begyűjtött hulladék mennyiségét is. A településsoros adatok összegzésével 2016. évre vonatkozóan meghatároztuk a négy féle gyűjtési rendszerrel (vegyes gyűjtés; gyűjtőszigetek gyűjtése, házhoz menő szelektív gyűjtés, zöldhulladék gyűjtés) végzett hulladékszállításhoz szükséges járatszámot. A gépjárművek szükséges mennyiségét öt napos munkahét és napi egy

196

műszak alapján (+10% tartalék figyelembe vételével) határoztuk meg és számítottuk a géppark éves futásteljesítményét is. A gépjárművek üzemanyag-fogyasztását az alábbiak szerint határoztuk meg: az egyrekeszes tömörítős célgépek esetében (22 m3-es felépítmény, saját tömeg: 13 t, hasznos teherbírás 17 t, motorteljesítmény 240 kW): 

a gyűjtés során

60 l/100km,



üresjárati szállítás során



rakott szállítás során 45-50 l/100km;

35-40 l/100km,

121. táblázat: A létrejövő szelektív hulladékgyűjtési rendszer főbb elemei Sorszá m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Település

Házhoz menő szelektív gyűjtés nincs nincs van nincs van van nincs nincs van nincs van van van nincs nincs nincs van nincs nincs van van nincs van van van van van nincs van nincs nincs nincs van nincs nincs nincs van nincs van van van van nincs nincs van

Zöldhulladék gyűjtés igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

197

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek végső száma 4 1 2 2 6 3 1 2 15 2 5 1 1 1 2 3 6 1 2 4 3 3 5 1 12 5 3 2 1 1 3 1 0 2 3 3 5 2 2 2 0 3 3 1 1

Üveggyűjtő pontok végső száma 0 0 1 0 0 3 0 0 0 0 0 2 4 0 0 0 0 0 0 3 0 0 2 2 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0 2 6 0 5 2

Hulladékudv ar

1 1

Sorszá m 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.

Település

Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár Szárliget Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértesszőlős Vértestolna Visegrád Zsámbék

Házhoz menő szelektív gyűjtés van van nincs van van nincs nincs van van nincs nincs van van van van nincs nincs nincs van van van van nincs van van nincs nincs nincs nincs nincs van nincs nincs van

Zöldhulladék gyűjtés igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek végső száma 1 2 2 0 8 3 1 0 0 3 3 2 16 4 17 2 6 2 5 3 40 1 2 1 3 2 1 1 1 2 2 1 1 3

Üveggyűjtő pontok végső száma 2 0 0 4 0 0 0 3 3 0 0 1 8 10 9 0 0 0 0 3 0 2 0 1 10 0 0 0 0 0 4 0 1 0

Hulladékudv ar

Tatabánya 3db, (ebből 1 db a hulladékkezelő központban),



Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre 1-1 db.

A hulladékgyűjtő udvar létesítésének célja, hogy az udvar vonzáskörzetében, a háztartásokban keletkező hulladékok újrahasznosításra kerüljenek, és ez által csökkenjen a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. A hulladékudvarok térségi szerepének lehetőségét a majdani üzemeltetés, az önkormányzatok közötti egyeztetés (más településről történő hulladék befogadása) alapján vizsgálni lehet. A tervezett hulladék udvarok végleges helyének kijelölése a hulladékáram figyelembevételével, az önkormányzatokkal és a társulással történő egyeztetés alapján történt. Az EMT-ben hulladékudvar létesítésére megjelölt települések esetében Bicske, Nagykovácsi, Budakalász és Nagykovácsi önkormányzata jelezte, hogy nem tart igényt

198

hulladékudvar kialakítására, míg Zsámbék, Szigetszetmiklós és Solymár nem tudott megfelelő területet kijelölni. Tatabánya önkormányzata az EMT-ben rögzítettől eltérően egy hulladékudvart a hulladékkezelő központ részeként, kettőt pedig a város területén tervez építtetni, amelyhez megfelelő helyszínnel is rendelkezik. A Budakalászon, Szentendrén és Tatabányán jelenleg működő, nem minden jogszabályban meghatározott hulladékféleség gyűjtésére alkalmas korszerűtlen hulladékudvarok az önkormányzatokkal és a társulással való egyeztetés alapján elbontásra kerülnek, és helyükön új hulladékudvarok létesülnek. A hulladékgyűjtő udvar feladata 

a lakosság által szelektíven gyűjtött és beszállított hulladékok átvétele, figyelembe véve az újrahasználati lehetőséget,



a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása,



a helyi igények és a gazdaságosság alapján az intézmények által beszállított hulladékok átvétele, figyelembe véve az újrahasználati lehetőséget,



a begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átadása,



a begyűjtött és elszállított hulladékok nyilvántartása.

A hulladékgyűjtő udvarok fő létesítményei: 

térburkolat a hulladékgyűjtő konténerek számára,



manipulációs terület,



szociális és iroda konténer,



veszélyes hulladéktároló konténer,



fedett tárolóterület,



térvilágítás,



hulladékmennyiségtől függő tároló- és gyűjtőedényzet,



200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg.

A hulladékudvarban az alábbi hulladékok helyezhetők el: 

a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői; papír,



műanyag, zöldhulladék, fémhulladék, építési törmelék, gumiabroncs, bútor, lom,



elektromos háztartási készülékek, lejárt szavatosságú gyógyszerek, akkumulátorok, szárazelemek, növényvédő szerek és csomagoló anyagaik, festékes göngyöleg



nagydarabos hulladék (lom) (újrahasználati lehetőség kialakításával);



a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék;



nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok (ld. előbbi ismertetést); valamint



a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési-bontási hulladék.

A veszélyes hulladékot zárt konténerben lehet elhelyezni. A konténer minimális helyigénye 12 m2. Egy lakostól alkalmanként 100 kg veszélyes hulladék vehető át. A veszélyes hulladékok hulladékudvarról történő elszállítása része a projektnek, mivel ezek fogadása a hulladékgyűjtő udvarokon jogszabályi kötelezettségekben szerepel.

199

A veszélyes hulladékok hulladékudvarokról való elszállításának költsége azok működési, üzemeltetési költségei között szerepel. A hulladékudvarban a telepvezető felügyeli a hulladék beszállítását és megfelelő gyűjtőedényben való elhelyezését, az átvett veszélyes hulladékokról tömeg szerinti nyilvántartást vezet, szükség szerint intézkedik a gyűjtőedények kiürítéséről, ill. cseréjéről. A hulladék elszállítása a gyűjtőszigeteknél alkalmazott célgépekkel, illetve gyűjtőkonténerek méretéhez igazodó konténerszállító járművekkel történik. A veszélyes hulladékok elszállítását a gyűjtött anyagnak megfelelő gyűjtőedényben, veszélyes hulladék szállítására alkalmas (engedéllyel rendelkező) járművel végzik. Az elszállítás gyakorisága az igényekhez igazodik, de évenként legalább egy alkalommal történik. A hasznosítható csomagolási és egyéb utóválogatásra alkalmas anyagokat beszállítják az utóválogató csarnokba. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerét a szelektív hulladékgyűjtés célkitűzéseinek eléréséhez módosítani, fejleszteni szükséges. A fejlesztés során a meglévő rendszerhez illeszkedő paraméterekkel rendelkező szigetek kerülnek kialakításra. A gyűjtésre kerülő hulladékfrakciók: 

papír,



műanyag,



színes üveg.

A létesítendő gyűjtőszigetek száma: 35 db. A projekt megvalósítása után az egyes településeken lévő szelektív gyűjtőszigetek számát a 121. táblázat mutatja be. Üveggyűjtő pontok A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott településeken üveggyűjtő pontok kialakítását tervezzük. 65 db jelenleg 3, vagy 4 frakciósként üzemelő gyűjtősziget üveggyűjtő ponttá alakul át, valamint 40 helyszínen új üveggyűjtő pontok kialakítását is tervezzük. A projekt megvalósítása után az egyes településeken lévő üveggyűjtő pontok számát a 121. táblázat mutatja be. Kezelési rendszer leírása A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: 

Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ,



Bicskei mechanikai válogató,



hulladékátrakó állomások,



komposztáló telepek,

Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ A hulladékkezelő központ a Tatabánya külterület 0859, 0739/6, 0739/8, 0846/2 hrszú ingatlanokon helyezkedik el. A központban jelenleg is üzemel egy hulladéklerakó üzemeltető AVE Tatabánya Zrt. -, amelyben a hatályos engedély 80 000 tonna/év települési szilárd hulladék elhelyezését teszi lehetővé. A lerakó az előzetes számítá-

200

sok alapján 2014-re megtelik. Az AVE Tatabánya Zrt. a hulladékkezelő központban a 7061-4/2006. számú határozattal módosított, H-11024-9/2004. számú egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélye birtokában végzi a kezelési tevékenységet. Terület előkészítés A tervezett lerakó területe a Dubnik-völgyben helyezkedik el, melynek alsó, ÉNy-i végében egy duzzasztógátat építettek, mely által létrehozott ülepítő medencében széniszapot ülepítettek. A bányászat megszűnésével az ülepítő funkcióját vesztette, s az ülepített széniszap által másodlagos, mesterséges felszínen egy nádas, zsombékos, nyílt vizes foltokkal tarkított terület alakult ki. A tároló területére normál felépítésű gépkocsikkal nem lehet rámenni, még speciális gépkocsikhoz is előkészületekre / fakivágás, tereprendezés/ van szükség. A hulladéklerakó alapozására vonatkozó megoldását a helyén lévő zagy (széniszap) talajcserével történő áthelyezésével (iszapkitermelés és elszállítás, míg helyébe új talajfeltöltés beépítése) tervezzük. A hulladéklerakó bővítéséhez a területet biztosítása elválasztó töltések elhelyezésével kerül megoldásra. A völgyet jelenleg lezáró meglévő I.a jelű gátja az egész széniszap visszatartását szolgálja. A gát helyén marad, míg a jelenlegi iszaptérben kettő darab új elválasztó funkciójú töltés kerül elhelyezésre. Ezek fogják biztosítani az iszaptéren belüli bővítési terület kialakíthatóságát. Ugyanis a két elválasztó északi (I/b. jelű) és déli (II. jelű) töltés közötti területen az iszap eltávolításra kerül, és ezen a területen épül meg jelen terv szerint a szigetelt hulladéktároló medence. Az előkészítő munkálatokra külön geotechnikai terv készült, melyben az alábbi feladatok kerültek megoldásra: 

A kialakításra kerülő bővítési terület közvetlen környezetének felszíni vízrendezése, és az új medencetér külvizek alóli övárkos mentesítése.



Az hulladéklerakó helyén a kitermelésre kerülő zagy területe és a kitermelt anyag elhelyezésére kijelölt területrész I/b. jelű elválasztó töltés és a vízátszivárgást megakadályozó függönyfal terve;



A tároló ÉNy-i végén I/a. jelű meglévő gát vizsgálata;



A tervezett lerakó területéről a széniszap kitermelése és átszállítása, a viszszamaradó szennyezett víz átemelése a megmaradó széniszap tároló részre;



A kitermelt iszaptároló belső területén feltöltések készítése (talajcsere beépítése), melyre a medence aljzatát képező vízzáró agyag réteg kerül elhelyezésre a szigetelt hulladéktároló medence tervei alapján.



A tároló terület DK-i végén, a völgy felső részén völgyzárógát szerűen keresztirányban elhelyezett II. jelű elválasztó töltés beépítése.

A telephelyre a következő hulladékáramok beszállítása várható: 122. táblázat Tatabánya Dubnik-völgyi Hulladékkezelő Központba tervezett beszállítás, t Beérkező mennyiség Szelektív gyűjtés Vegyes gyűjtés Zöldhulladék gyűjtés

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

119 059

122 628

126 424

12 444

16 400

21 322

63 002

61 429

59 371

1 800

3 000

4 000

201

Bicskéről maradék hulladék átszállítása

41 813

41 799

41 731

123. táblázat Tatabánya Dubnik-völgyi Hulladékkezelő Központba beszállítandó szelektív hulladék összetétele, t 2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

12 444 7 072

16 400 9 738

21 322 12 383

3 028

4 074

6 165

Szelektív Papír Műanyag Fém Üveg* Egyéb*

222

292

362

1 910

2 052

2 139

213

243

273

*a frakciók nem kerülnek az utóválogatóra, csak deponálásra a kiszállítás előtt A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: 

válogatómű,



mechanikai előkezelőmű,



komposzttelep,



hulladéklerakó,



kiszolgáló létesítmények.

Az egyes kezelőegységek főbb létesítményei: 



válogatómű: o

válogatócsarnok,

bálatároló,

manipulációs terek,

szociális épület,

csapadékvíz tároló,

mechanikai kezelő: o

fedett fogadóterület és feldolgozó csarnok,

fedett bálatároló,

manipulációs terek,

szociális épület,

csapadékvíz tároló,

komposztálás: o

zöldhulladék komposztáló tér,

csurgalékvíz tároló medence,

szociális konténer,

burkolt övárok rendszer a csurgalékvíz gyűjtéshez,

lerakó: o

műszaki védelemmel ellátott lerakómedence,

csurgalékvíz gyűjtő és tároló rendszer,

csurgalékvíz tisztító berendezés,

202



gázgyűjtő és kezelő rendszer,

monitoring rendszer,

szociális konténer,

övárok rendszer a csapadékvíz elvezetéshez a depó körül,

kiszolgáló létesítmények: o

szociális és irodaépület,

mérlegház (porta), hídmérleg,

gépszín és műhely,

kerékmosó,

gépjárműmosó,

üzemanyagtöltő állomás,

meteorológiai állomás,

beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer,

utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak),

térburkolatok,

parkoló,

véderdő.

Válogatómű A válogatómű a lakossági, a közületi és intézményi szelektív gyűjtésből származó hulladékot fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül. 124. táblázat A Dubnik - völgyi válogatómű főbb paraméterei Beruházási egység Műszaki adatok Kapacitás (tonna/h) 6-8 t/h Csarnok (m2) 2 087 (42,95x48,6m) Válogató kabin (db) 1 Válogatósorok száma (1db) 1 Dobszita (db) 1 Bálázógépek száma (db) 1 Targoncák, tolólapos gépek (db) 3 Bálatároló (m2) 650 Manipulációs tér (m2) 3400 Iroda (m2) 15,72 33,6 Szociális blokk (m2) 17,88 A Dubnik-völgyi válogatóműbe beszállított hulladék mennyisége 10 322 t/év (2014) és 18 910 t/év (2020) között változik. A válogatómű tervezett maximális kapacitása, két műszakos munkarendet feltételezve 20.000 t/év. A szelektív gyűjtés bevezetésének kezdeti időszakában kisebb begyűjtött mennyiség várható, ekkor egy műszak alkalmazásával is teljesíthető a válogatási cél. A szemléletformálási intézkedések hatására a gyűjtési hatékonyság fokozatosan javul, nő a válogatóra kerülő mennyiség, fokozatosan szükség lesz a teljes második műszak bevezetésére. 125. táblázat Dubnik - völgyi válogatómű hulladékárama: 2014

2015

2016

203

2017

2018

2019

2020

2014 Beszállítás Haszonanyag Válogatási maradék

2015

2016

2017

2018

2019

2020

10 322

14 105

18 910

9 290

12 694

17 019

1 032

1 410

1 891

A válogatócsarnokban tört vonalban elhelyezett válogatósorra a beérkező hulladékok mozgatása, feladása szállítószalagokon történik. A szalag fogadórésze padlóba sülylyesztett, így a szalagra tolólapos-kanalas munkagéppel adagolható a hulladék. A gépkezelő a feladást a beérkező anyag halmazsűrűsége és a válogatandó anyag „minősége” függvényében szabályozhatja. A gyűjtőszalag a padlószintről egy 30°-ban döntött felhordó szalagra adagolja az anyagáramot. Innen egy dobszitára vezetik a hulladékot, ahol a 8 cm-nél kisebb szennyezőanyagok leválasztásra kerülnek. A leválasztott anyag a szita alatt elhelyezett kihordószalagra (vagy rögtön a konténerbe) hullik. A leválasztott anyagot a hulladéklerakóba szállítják. A szitán fennmaradó anyag a válogatókabinba jut. A felhordó szalag feladási pontjánál, azaz a dobrosta bemeneti oldalán és a dobrosta végén a kiporzás csökkentése érdekében porelszívó rendszer beépítésére kerül sor. A klmatizált válogatókabin túlnyomással kerül kialakításra. A válogatókabinba bekerülő hulladékot azt ott tartózkodó válogatószemélyzet a megfelelő frakciókra bontja az anyagi tulajdonságok alapján. A kiválogatott hulladékot a személyzet a szalag két oldalán kialakított surrantóba dobja. A surrantóból a kiválogatott hulladék egy kar segítségével üríthető a válogatókabin alatt kialakított boxokba. A válogatókabin alatt található boxok el vannak választva egymástól, így a szétválogatott hulladék nem keveredik. A kabinban egyszerre 8 anyagfajta válogatása lehetséges. Kialakításának köszönhetően a negatív és a pozitív válogatási technika is könnyedén megvalósítható.

204

1. ábra A válogató csarnok technológiai folyamatábrája A válogatósor végén a 9. anyagfajta távozik. A 9. anyagfajta, amely lehet haszonanyag, de lehet hasznosításra alkalmatlan anyag is egy szalag segítségével vagy a bálázógépre, vagy a csarnokból kiszállításra a mechanikai kezelőbe kerül. A bálázógép vízszintes gyűjtőszalagja úgy lesz kialakítva, hogy a válogatást nem igénylő hulladékokat közvetlenül a bálázógépre lehessen feladni. Továbbá a leválogatott haszonanyagok is ezen a szalagon keresztül jutnak el a bálázó gépre. Az elkészített bálák a csarnokhoz kapcsolódó fedett bálatárolóban tárolásra, majd kiszállításra kerülnek. A válogatócsarnokban egy belső iroda, mosdó, és étkező kerül kiépítésre a csarnokban dolgozók számára. Mechanikai előkezelő A háztartási hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége. 126. táblázat Mechanikai előkezelő főbb műszaki paraméterei Beruházási egység Kapacitás (tonna/h) Fedett leürítő tér (m2)

Műszaki adatok 30-50 t/h 1094

205

Beruházási egység Feldolgozó csarnok (m2) RDF puffer tároló (m2) Aprítógépek száma (db) Technológiai sor (db) Előkamrás prés (db) Manipulációs tér (m2) Szociális blokk (m2) Rakodógépek Szállítójárművek

Műszaki adatok 1768 964 1+2 (3) 1 1 3000 37,04 3 db 6 db

A mechanikai előkezelőműbe beszállított hulladék mennyisége 63002 t/év (2014) és 59371 t/év (2020) között változik. A mechanikai kezelés engedélyezett maximális kapacitása 70 000 t/év. 127. táblázat Dubnik-völgyi mechanikai kezelő hulladékáramai (t) Összes bemenő Tüzelőanyag Fém Lerakásra kerülő

2014 63 002 17 484 3 200 42 318

2015 61 429 15 967 3 157 42 304

2016 59 371 14 021 3 116 42 235

2017 59 371 14 021 3 116 42 235

2018 59 371 14 021 3 116 42 235

2019 59 371 14 021 3 116 42 235

2020 59 371 14 021 3 116 42 235

A telephelyre beszállított, mérlegelt és számítógépen regisztrált vegyes hulladékot a begyűjtő gépjármű az MBH csarnok betonozott, alul összefolyóval ellátott fedett részére üríti. Ha az ürítést követően a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelynek aprítása és feldolgozása veszélyes, azt a leürítés és adagolás közt el kell távolítani az anyagáramból. Az eltávolított anyaghalmazt az erre a célra kijelölt területen kell tárolni, amíg azt megfelelő jogosultsággal nem rendelkező szervezet át nem veszi ártalmatlanításra. Az ürítést követően a gépjármű elhagyja a csarnok előterét. Az összefolyón keresztül a hulladékban található folyékony alkotók a csurgalékvíz aknába jutnak. Az ürítőhelyen a hulladék maximum 48 óráig tárolható. A beszállított kommunális hulladékot a rakodógép egy süllyesztett vízszintes feladószalagra adagolja, majd egy ferde felhordószalagon keresztül az előaprítóberendezésre jut. Az elő-aprítógép a feladott hulladékot 150-200 mm-es méretre aprítja. Az aprítást követően az aprított anyagáram egy mágneses- és nem mágnesezhető fémek leválasztására alkalmas leválasztáson, majd méret szerinti szeparálásban vesz részt. A mágnesezhető (Fe) részeket a mágnes szeparátor választja le, a nem mágnesezhető (NFe) fémeket egy örvényáramú szeparátor. A méret szerinti szétválasztást egy rosta végzi, amely a feladott anyagáramot 60 mm-es határméretnél választja szét. Ezáltal két frakció keletkezik: egy 60 mm alatti és egy 60 mm feletti frakció.

Ennél a pontnál szétválik a feldolgozási technológia. 1. 60 mm feletti frakció: további mechanikai előkezelésre kerül 2. 60 mm alatti frakció: lerakásra kerül

206

A 60 mm-es szemcseméretnél nagyobb méretű részek a szitán maradnak, amelyek részt vesznek a további technológiai feldolgozásban. A szitán áthullott frakció mérete kisebb, mint 60 mm, ennek nagy hányada magas szerves anyag tartalmú hulladék, amely egyéb más kommunális alkotókat is tartalmaz kisebb mennyiségben. A szerves alkotók külön konténerbe kerülnek, amelyet a hulladéklerakóra szállítanak át, deponálásra. A 60 mm feletti frakció feldolgozását a következő rész mutatja be. A 60 mm feletti frakció feldolgozása A 60 mm feletti frakció a rostálást követően egy szállítószalagra kerül, mely a feldolgozandó anyaghalmazt egy nehézfrakció leválasztó gépre adagolja. A nehézanyag leválasztó berendezés a hulladékáramban található anyagok sűrűség szerinti szétválasztását végzi levegőáram segítségével. A bevezetett levegő a könnyű anyaghalmazt leválasztja és további feldolgozásra egy szalagra adagolja, míg a nagy sűrűségű anyagok egy konténerbe kerülnek elhelyezésre, innen kerülnek át a depóniába lerakásra. A nehézanyag leválasztó gép saját porleválasztóval rendelkezik így a kiporzás veszélye nem áll fenn. A kis sűrűségű anyagokat a kihordószalag két további szalagra adagolja és elosztja a vibrációs adagoló segítségével. A két szalag az anyagot két párhuzamosan elhelyezett optikai válogatóra adagolja. A két optikai válogatóban a beérkező hulladék egy NIR (Near Infrared) szkenner alatt halad el. A NIR szkenner - mely az infravörös tartományhoz közeli fényt bocsát ki – vizsgálja a hulladékról visszaverődő fény spektrumát és beazonosítja annak összetételét. Így a technológiában leválasztásra kerülnek a PVC tartalmú anyagok, melyek egy konténerbe kerülnek. Az optikailag válogatott hulladék további feldolgozásra két párhuzamosan beépített utóaprító gépre kerül. Az utóaprítás az igényekhez igazítva 30-60 mm-re történik meg. Az utóaprítást végeztével a hulladékból kinyerésre kerülnek a vas és nem vas fémek. A kiválasztás végeztével a tüzelőanyagként felhasználható hulladék közvetlenül egy előkamrás présbe kerülhet, amelyből egy mozgó padlós teherautóba tölthető. Amennyiben nem kerül préselésre és közvetlen elszállításra, úgy az átmeneti tárolóban raktározható az anyag. Innen egy homlokrakodó és egy marórotoros adagoló segítségével táplálható vissza az előkamrás présre és továbbítható a szállítójármű felé. Az anyag fogadására a lábatlani cementgyár adott ki befogadó nyilatkozatot. Az aprítás folyamán csak fizikai behatás – aprózódás – éri a hulladékot, kémiai átalakuláson nem megy át. Ugyanez igaz az aprítást követő többszöri osztályozási folyamatra is, ahol a különböző anyaghalmazokat illetve az egynemű, de más fizikai paraméterrel bíró anyagokat is leválasztjuk a feladott hulladékból. A technológia telepített gépei:

1db aprítógép 2db rakodógép 1 db nehéz frakció leválasztó 2 db optikai szeparátor 2 db utóaprító 1 db présgép 1 db porelszívó rendszer és leválasztó berendezés

207

2 db Fe és NFe leválasztó berendezés adagolók szállítószalagok

A mechanikai előkezelés folyamata:

Csurgalékvíz

Feladás homlokrakodóval

Felhordószalag

Előaprító

150-200 mm Fe leválasztó

nFe leválasztó

<60 mm Szita

Hulladéklerakó

>60 mm

Porleválasztás

Nehézanyag leválasztó

Hulladéklerakó

Nehéz frakció Hulladéklerakó

Optikai válogató

Utóaprító

30-60 mm

Fe leválasztó

nFe leválasztó

Kamrás prés

RDF tároló

2. ábra A mechanikai kezelés folyamatábrája

208

Hulladéklerakó

Komposztálás A komposztáló telep ismertetését ld. Komposztáló telepek című fejezetben. Lerakó A tervezett 66.500 m2 alapterületen kettő, közel azonos méretű lerakási ütemet alakítottunk ki. A I. számú depótér alapterülete 33 600 m2, míg a II. számú depótér alapterülete 32 900 m2. A medence aljzatát bordás kialakítással terveztük meg, így biztosítva a keletkezett csurgalékvíz biztonságos elvezetését. A két depótér külön drénszakaszokra osztva került megtervezésre, így biztosítva az egyes ütemek bekapcsolódását a rendszerbe. A kormányzóaknák lehetőséget biztosítanak a későbbiek folyamán, a depóterek csurgalékvíz szabályozására is. A tervezett hulladéklerakó főbb geometriai adatai, a töltés belső oldali talpszintjén mérve: 128. táblázat Hulladéklerakó (I. sz. kazetta) adatai I. számú kazetta Szélesség: (max): Hosszúság: (max): Medence mélysége: Lerakótér teljes felülete koronaszinten: Alapsík: Töltés korona magassága: Rézsű meredeksége:

222,5 m 151,0 m 2,5-8,6 m 33 600 m2. 209,5-213,5 mBf 212,0-221,5 mBf 1:3

129. táblázat Hulladéklerakó (II. sz. kazetta) adatai II. számú kazetta Szélesség: (max): Hosszúság: (max): Medence mélysége: Lerakótér teljes felülete koronaszinten: Alapsík: Töltés korona magassága: Rézsű meredeksége:

222,5 m 151,0 m 2,5-3,1 m 32 900 m2. 209,5-211,5 mBf 212,0-214,6 mBf 1:3

130. táblázat A csurgalékvíz medence adatai Csurgalékvíz medence Alapterület Szélesség: (max): Hosszúság: (max): Medence mélysége: Medence teljes térfogata: Medence szerkezete: Támasztórézsű meredeksége. Kiszolgáló egység: Fenékszint:

1820 m2 35 m 52 m 5,5 m 10 000 m3. vasbeton 1:3 I-II. számú kazetta 206,0 mBf

A hulladéklerakó kapacitása ~ 730 000 m3. (2014-2020 között 600 et előkezelt települési hulladék kerül a lerakóra, ez 0,9 t/m3 sűrűséggel, és 10%, a réteges takarásból eredő többlettérfogattal számolva 730 ezer m3-nek adódik). Miután a vizsgált területen a talajvíz 207,5 mBf magasságon helyezkedik el, (a belső területen nyílt felületen) így a lerakó tervezési alapfelülete 208,5 mBf magasságon

209

lett meghatározva. Az 1 méter vastag feltöltést tiszta, törmelékmentes talajjal kell kialakítani. Erre a fogadófelületre kerül rá, a geológiai szigetelőréteg, amely 0,5 m vastag 1,0x10-9 m/s szivárgási tényezővel rendelkező, két rétegben tömörített agyagból, valamint egy réteg bentonitos szigetelőlemezből áll. Erre az előkészített szigetelőrétegre kerül kiépítésre a lerakó DNy-i és ÉK-i töltése, valamint a depóteret kettészelő osztótöltés is. A töltéssel körbezárt lerakótéren ezek után kerül kialakításra, a belső szigetelő és szivárgóréteg. A rétegek elhelyezkedését az alábbi fejezete részletezi. A hulladéklerakó aljzatának műszaki védelme felülről lefelé:        

Geotextília eltömődés elleni védelem 200 g/m2 Felületi szivárgó OK 16/32 kavics 50 cm Geotextília mechanikai védelem 1200 g/m2 HDPE szigetelő lemez 2,5 mm Geofizikai monitoring rendszer Ásványi agyag szigetelés (0,5 m) +bentonitos szigetelőlemez Talajstabilizálás 208,5 mBf Talajvíz 207,5 mBf

A hulladéklerakó rézsűjének műszaki védelme felülről lefelé:     

Geotextília eltömődés elleni védelem 200 g/m2 PE geodrén (kétoldali védő geotextíliával) beépítve Geotextília mechanikai védelem 1200 g/m2 HDPE szigetelő lemez 2,5 mm Geofizikai monitoring rendszer

A hulladéklerakó csurgalékvíz elvezető rendszere A szigetelt hulladéklerakóra hulló csapadék, valamint a keletkezett csurgalékvizet a kavicsszivárgó paplan gyűjti össze és vezeti az aljzat vápáiban elhelyezett dréncsövekbe. A hulladéklerakó medence két, különálló drén szakaszra lett osztva. Az I. számú medence (kezdeti feltöltési ütem) aljzata, 3-5 %-os oldaleséssel és 2%-os hosszanti drénkivezetéssel rendelkezik. A szennyezett víz a dréncsőből a töltés koronában elhelyezett csurgalékvíz gyűjtő aknákba, majd a főgyűjtő csőbe kerül. A csurgalékvíz, gravitációs úton jut el az A-4 végaknába, ahonnan átemelő szivattyú segítségével, az A-5 számú aknán keresztül gravitálva jut el a csurgalékvíz medence átemelő aknájába. A II. számú medence aljzata 3-5 %-os oldaleséssel és 1,5%-os hosszanti drén kivezetéssel rendelkezik. Az északi zárógát oldalában kialakított fogadó aknák mindegyike kormányozható, így a kezdeti időszakban, a lehulló tiszta csapadékvíz, a talpárokba vezethető ki. A hulladéklerakás időszakában, a kormányzóaknák segítségével, a csurgalékvíz, szabályozható módon a csurgalékvíz medence átemelő aknájába vezethető. A hulladéklerakó aljzatát 50 cm vastag, 16/32 szemcseátmérőjű osztályozott kavics szivárgóval látjuk el. A vápás dréncsövek 1,5-2,0 %-os hosszanti lejtéssel rendelkeznek. A rézsűk csurgalékvíz elvezetése során, PE geodrént (kétoldali védő geotextíliával) alkalmazunk. Ez a megoldás biztosítja a rézsűk belső vízelvezetését, amely az aljzat 50 cm-es szivárgó rétegébe van bevezetve.

210

A csurgalékvíz elvezető és kezelő rendszer elemei a következők:      

Aljzaton felületi szivárgó dréncsővel, rézsűn PE geodrén kétoldali védőtextíliával. Csurgalékvíz főgyűjtő csatorna Csurgalékvíz gyűjtő aknák Csurgalékvíz átemelő aknák Csurgalékvíz medence Csurgalékvíz visszalocsoló rendszer.

A hulladéklerakó csurgalékvíz elvezető rendszerének feladata a keletkező csurgalékvizek gyors összegyűjtése és elvezetése. A csurgalékvizek gyűjtése, az 1200 g/m2 –es műszaki paraméterrel rendelkező geotextília rétegre, 50 cm vastagságban beépített, 16/32-es gömbölyded, karbonát szegény kavicsból készült felületi szivárgóval történik. A hulladéklerakó aljzata 3-5%-os bordás kialakítással készül, így a keletkező csurgalékvizek elvezetésére a csurgalékvíz aknákba, a vápákba fektetett KPE D200 dréncsöveken keresztül valósul meg, gravitációs úton. A hulladéklerakó felületen egymástól 35 m-re elhelyezett csurgalékvíz gyűjtő drének, a keletkező csurgalékvizeket a töltésben található csurgalékvíz gyűjtő aknákba vezetik, melynek hossz esése 1,5-2,0 %-os. A HDPE-geomembránon a csurgalékvíz gyűjtő drének előregyártott csőátvezető idommal lesznek átvezetve. A felületi szivárgóra, ennek eltömődés elleni védelmére, 200 g/m2 polipropilén geotextíliát terveztünk, a legfelső réteg fölé. A hulladéklerakó depónia gáz kezelése A lerakógödörben kompaktoros tömörítéssel valószínű a depóniagázok intenzívebb keletkezése. Mivel a gázképződés az első évtől az ötödik évig tart és a takaró földanyag pedig nem átszellőző, a keletkező depóniagázokat alsó szívású gázkutakkal kell összegyűjteni (aktív rendszer). A gázkutak alsó 1,50 m-es szakaszát perforálatlan DK 160 x 14,6 mm-es KPE csőből kell készíteni, nehogy a kút csurgalékvizet szívjon, ettől fölfelé azonos átmérőjű perforált KPE csőből. A kutak kiosztásuk alapján szinte a teljes lerakóterületet lefedik, hatótávolságuk (aktív, vákuumos rendszer kiépítésekor) 20-25 m közötti, ezért hogy a megfelelő átfedések meglegyenek, 40 m-enként kell kutat telepíteni A kisebb vastagságú szélső hulladékrétegek gáztalanítását a technológiai padkára telepített gázkutak végzik, a szélső hulladékrétegre nem terjed ki ezeknek a gázkutaknak a hatása, de itt a hulladék vastagsága csak 0,00-4,50 m közötti és lazábban tömörített, ezért átszellőző. A kutak vasbeton alapra épülnek a HDPE szigetelés fölé, az alap alá -a HDPE szigetelésre- min. 1200 g/m2-es geotextíliát kell elhelyezni, szűrőanyaguk 32/64 zúzottkő, a húzócső anyaga acél, átmérője: 1,25 m (a várhatóan nagyobb mennyiségű gázképződés miatt - egyébként általában 90-100 cm átmérőjűek), hossza: 3,50 m. A húzócsőből kb. 2,00 m álljon ki a hulladéktestből, a gázkút szívócsövéből 2,50 m, hogy a gázcső ne tudjon levegőt szívni kutanként egy darab NA200 KMPVC (zárt)

211

3,00 m hosszú csövet kell ráhúzni, ennek a zárócsőnek 50 cm-es hossza beleér a gáz szívótestbe, felső végét pedig toklezáró idom zárja. A kút gázcsövét meg kell toldani, amikor a hulladék magassága megközelíti a húzócsövet 50 cm-re. A kutakról az elvezető gázcső Dk 90x5,1 KPE anyagú, minden egyes kúthoz külön gázcsőnek kell csatlakoznia, a Dk 90 csövek a zárószigetelés szivárgó rétegébe lesznek telepítve csőkötegként. Az I. ütem kiépítésekor itt is el kell helyezni a II. ütem gázkútjainak csővezetékeit, a végüket megjelölni és lezárni. A D-i zárógát töltésszigetelésén a csurgalékvíznél ismertetett módon kell átvezetni a csöveket, egyenként. A vezetékek a gáttestben ismét csőkötegként haladhatnak a gázszabályozó állomásig. A gázszabályozó állomáson valamennyi I.-II. ütem Dk 90 KPE vezetékét szerelvényekkel föl kell fűzni a Dk 125 KPE gyűjtővezetékre. A gázszabályozó állomásról a kinyert gázokat kondenzvíz leválasztón keresztülvezetve, majd fáklyával elégetve ártalmatlanítják. Amennyiben intenzívebb a gázképződés, az üzemeltető kiépíti a gáz hasznosításának berendezéseit és hasznosítja a gázenergiát. A szükséges gázkút mennyisége 62 db. Bicskei mechanikai előkezelő telep A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladékot fogadja (2014-ben kb. 63.000 tonna). A hulladék mechanikai válogatását követően a hasznosítható frakciók kiszállításra kerülnek a feldolgozókhoz, a nem hasznosítható finomfrakció a tatabányai központ lerakójába kerül. 131. táblázat A bicskei mechanikai kezelő hulladékáramai (t) Összes bemenő Tüzelőanyag Fém Lerakásra kerülő

2014 62 250 17 275 3 162 41 813

2015 60 696 15 777 3 120 41 799

2016 58 663 13 854 3 079 41 731

2017 58 663 13 854 3 079 41 731

2018 58 663 13 854 3 079 41 731

2019 58 663 13 854 3 079 41 731

2020 58 663 13 854 3 079 41 731

A mechanikai válogató tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o

Szociális és irodaépület

Parkoló

Csapadékvíz és tüzivíz tárolók

Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer

Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák)

Térburkolatok

132. táblázat Mechanikai előkezelő főbb műszaki paraméterei

212

Beruházási egység Kapacitás (tonna/év) Fedett leürítő tér (m2) Feldolgozó csarnok (m2) RDF puffer tároló (m2) Aprítógépek száma (db) Technológiai sor (db) Előkamrás prés (db) Manipulációs tér (m2) Szociális blokk (m2) Rakodógépek Szállítójárművek

Műszaki adatok 70 000 760 1237 667 1+2 =3 1 1 3000 20 3 db 6 db

A bicskei kezelési technológia megegyezik a Dubnik-völgyi kezelő technológiájával, azzal a különbséggel, hogy nem tartalmazza az optikai leválasztást. Komposztáló telepek A szelektív zöldhulladék gyűjtésből származó hulladékok feldolgozására komposzttelepek kerülnek kialakításra. A komposztálási technológia kiválasztásánál figyelembe kellett venni, hogy a tervezett kapacitásokhoz megfelelő nagyságú alapanyag gyűjtő tér és komposztáló tér álljon rendelkezésre, mindamellett, hogy a szükséges védőtávolságok is betarthatók legyenek. Az önkormányzatok által elfogadtott illetve kijelölt terület, valamint a helyi építési szabályzat alapján meghatározott védőtávolság figyelembe vétele mellett született döntés a félig zárt rendszerű komposztálási technológia kiválasztásáról. A kérdésben az illetékes környezetvédelmi felügyelősggel is egyeztetés történt. A tervezett komposztáló telepek: 

Tatabánya (kapacitás: 4 000 t/év),



Törökbálint (kapacitás: 2 500 t/év),



Komárom (kapacitás: 2 500 t/év).

A Tatabányán jelenleg működő 3000 tonna/év kapacitású komposztáló nem felel meg sem a technológiai, sem a védőtávolsági követelményeknek, ezért megszüntetésre kerül, így kapacitását nem vesszük figyelembe a projektben. Komposztáló telepek főbb egységei: 

komposztáló tér,



alapanyag tároló tér,



csurgalékvíz medence,



intenzív komposztáló technológia,



aprítógép,



rosta,



rakodógép

A komposzttelepek övárokkal, 1 %-os oldalirányú lejtéssel és csurgalékvíz medencével kerülnek kialakításra. A komposzttelepen két funkcionális egység különül el a komposztálótér és az alapanyag tárolótér. A komposztálótér térburkolattal lesz ellátva, míg az alapanyag tárolótér stabilizált burkolatot kap.

213

A rendszer főbb összetevői A rendszer 3 fontos elemből tevődik össze. Az aktív levegőztető egységgel a komposztálásban közreműködő mikroorganizmusokat látjuk el oxigénnel. A levegőztetést az érő anyagban mért hőmérséklet és oxigéntartalom jellemzőivel, visszacsatolással szabályozzuk. A komposztálás zárt rendszerű megvalósulását szemipermeábilis membrántakaróval biztosítjuk. Előkezelés, a nyersanyagok előkészítése: A helyszínre szállított szerves hulladékok a telepen kialakított szilárd burkolatú előtárolóba kerülnek. Az előkezelés során a zöldhulladékokat aprítógéppel készítjük elő. Levegőztetés: A levegőztetés alapvető fontosságú a szerveshulladékok gyors, szagmentes lebontásához, újrahasznosításához. Ez a technológia nyomó rendszerű levegőztetést alkalmaz, amely a környező levegőt beszívja, majd az érő anyag alatt elhelyezett levegőztető perforált csöveken át az érő anyagba fújja. A prizma felrakása:A nyersanyagok prizmába rakása homlokrakodóval történik. A prizmát a levegőztető csövekre rakják fel. A szondák elhelyezése: A prizma felrakása után a levegőztetés irányításához szükséges hőmérséklet és oxigéntartalom mérő szondákat helyezzünk el. A prizma letakarása: A felrakott és szondával ellátott prizmát szemipermeábilis membrántakaróval fedik le. A takarás után indítják a hőmérséklet és oxigéntartalommérő szondák adatainak visszacsatolásával működtetett levegőztető rendszert. Üzemeltetés: A 4 hetes érési időtartam alatt a levegőztetés a hőmérsékleti és oxigéntartalmi határértékek alapján működik. A prizma nedvességtartalmának szabályozása és az anyag átforgatása a komposztálás ideje alatt nem szükséges. Az érés alatt bekövetkező anyagveszteség miatt a membrántakarót néhányszor után kell feszíteni. A komposztálódási folyamat végén a komposztálódott anyagot dobrostával átrostálják. Az áthulló finom frakció a kész komposzt, míg a fennmaradó anyag visszakerül a komposztálási folyamat elejére. Kiviteli tervek elkészítése A sárga könyves eljáráson kiválasztott kivitelező készíti el. A tendertervhez képest nem jelentős munka. Ha a kivitelező ehhez képest változást akar, annak időbeli és költségvonzatát viselnie kell. Szolgáltatások Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok A feladatok a 7.3.2-es fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. Projektmenedzsment A feladatok a 7.1.3-as fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. Projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési tevékenységek A közbeszerzések lebonyolítására közbeszerzési tanácsadó kerül kiválasztásra, feladatai: 

szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását,



a kedvezményezett érdekeinek leginkább megfelelő ajánlattételi felhívás elkészítése, illetve a döntés segítése,



javaslat készítés a beszerzési eljárás módjára, a lebonyolítás menetére, ütemére, és annak várható időigényére,



közbeszerzési eljárások jogszabályi megfelelésének ellenőrzése.

214

A tervezett beszerzéseket/közbeszerzéseket a 7.3.3-as fejezetben mutatjuk be. Mérnöki feladatok ellátása (FIDIC) A feladatok a 7.1.3-as fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. Régészet és lőszermentesítés 133. táblázat: A projekt területen megvalósítandó létesítmények által érintett ingatlanok régészeti és lőszermentesítési összefoglaló adatai: Település

HRSZ

A projektben megvalósítandó létesítmény

Telek nagysága (m2)

LétesítTerület régé- Terület mény te- szeti érintett- lőszermen rületigény ség tesítési e (m2) feladatai

Lőszermentesítés becsült időigénye (nap)

Fejér megye, Komárom-Esztergom megye érintett települései és helyszínei Tatabánya

0739/6

Hulladékkezelő központ: lerakó, komposztáló

611832

95000

nincs

3 m-es lőszermentesítés

Tatabánya

0739/8

Hulladékkezelő központ: szociális és műhely épületek, kisegítő létesítmények, hulladékudvar, mechanikai kezelő, válogatómű

77373

45594

nincs

3 m-es lőszermentesítés

Tatabánya

7860/1

Hulladékudvar

14542

2560

nincs

3 m-es lőszermentesítés

0,5

Tatabánya

1606/2

Porta és hídmérleg

11774

5470

nincs

3 m-es lőszermentesítés

Tatabánya

2550

Hulladékudvar

1105

979

nincs

3 m-es lőszermentesítés

0,5

Komárom

0403/17

Hulladékudvar, komposztáló

77800

6120

egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely, szakhatósági állásfoglalásban megadott feltételekkel mehet a kivitelezés

min 7 m-es lőszermentesítés

Csákvár

738

Hulladékudvar

3878

875

egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely, szakhatósági állásfoglalásban megadott feltételekkel mehet a kivitelezés*

3 m-es lőszermentesítés

0,5

Nyergesújfalu

019/7

Hulladékudvar

45489

1033

nincs

3 m-es lőszermentesítés

Kisbér

0125/2

Hulladékudvar

5548

875

nincs

3 m-es lőszermentesítés

0,5

Bicske

0121/6

Mechanikai kezelő

19000

nincs**

3 m-es lőszermentesítés

elő- 93228

Pest megyei településeken érintett települései és helyszínei

215

Település

HRSZ

A projektben megvalósítandó létesítmény

Telek nagysága (m2)

LétesítTerület régé- Terület mény te- szeti érintett- lőszermen rületigény ség tesítési e (m2) feladatai

Lőszermentesítés becsült időigénye (nap)

Szentendre

453/2

Átrakó állomás, hulladékudvar

47668

3735

régészeti lelőhely, csak régészeti megfigyelés mellett végezhető földmunka

3 m-es lőszermentesítés

Törökbálint

042/6

Hulladékudvar, komposztáló

17275

4543

nincs

3 m-es lőszermentesítés

Pilisvörösvár

4525/12

Hulladékudvar

89939

1033

nincs

3 m-es lőszermentesítés

0,5

* jelenleg a szakhatósági állásfoglalás kiadása folyamatban van ** jelenleg a telekváltozás miatt megkért kiegészítő előzetes nyilatkozat kiadása folyamatban van (előzetes információ szerint régészetileg a terület nem érintett) 1. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításának régészeti előkészítése Az érintett települések révén érintett Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Irodái: 

Közép-Dunántúli Iroda, Székesfehérvár (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye érintett települései és helyszínei miatt)



Közép-Magyarországi Iroda, Budapest (Pest megyei településeken érintett települései és helyszínei miatt)

Az 5.1.1.a mellékletben bemutatott, a régészeti előkészítéshez kapcsolódó dokumentumok: Az 5.1.1.a melléklet sorrendben tartalmazza az alábbiakban bemutatott, régészettel kapcsolatos dokumentumokat. A Közép-Dunántúli Iroda, a székesfehérvári iroda előzetes nyilatkozatában (2010.04.22.) a Fejér megyében és a Komárom-Esztergom megyében érintett települések/területek közül Dorog és Csákvár esetében állapították meg örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének kötelezettségét egyedi azonosító számú régészeti lelőhely megléte miatt. Azonban Dorog időközben kilépett a Társulásból, így a kötelezettség értelmét vesztette, Csákvár esetében pedig a KÖH és a tervezők tervegyeztetése során a döntés úgy módosult, hogy a Csákváron megvalósítandó beruházáshoz nem kérnek örökségvédelmi hatástanulmányt, hanem a kivitelezés során régészeti szakfelügyeletet írnak elő a szakhatósági véleményben. Ezt mutatja be a mellékletben következőként bemutatott emlékeztető 2010.07.22.), mely a KÖH és a projekt tervezői közötti egyeztetés eredményét tartalmazza. A melléklet következő dokumentuma tartalmazza a KÖH kiegészítő előzetes nyilatkozatát Csákvár esetében (2010.12.23.), melyben megerősítési a Hivatal, hogy a régészeti szakfeladatok pontos elvégzésével kapcsolatos végleges állásfoglalását a szakhatósági állásfoglalásban írja elő. A mellékletben bemutatásra került a KÖH Közép-Dunántúli Iroda Komárom és Tatabánya esetében hozott előzetes nyilatkozata (2010.12.23.), mely szerint a tervbevett tatabányai létesítmények a nyilvántartásuk szerint nem érintenek régészeti lelőhelyet. Komárom esetében azonban egyedi azonosító számú lelőhelyet érintene a beruházás, így a komáromi terület esetében örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írták elő ezen előzetes nyilatkozat szerint. Azonban a tervezőkkel folytatott többszöri egyeztetés során az a megállapodás született, hogy a hatástanulmány elkészítésére nincs szükség, mivel a terület régészetileg ismert, hanem ebben az esetben is a Hivatal a régészeti szakfeladatok pontos elvégzésével kapcsolatos végleges állás-

216

foglalását a szakhatósági állásfoglalásban írja elő. Erről külön nyilatkozat kiadását a megállapodás mellett a KÖH nem tartotta szükségesnek. Azonban jelen mellélet következő dokumentumaként bemutatjuk a KÖH Szakhatósági állásfoglalását ezen komáromi telek esetében (2011.02.15.), mely állásfoglalás tartalmazza az építési engedélyhez megadott kikötéseket, amelyeket a kivitelezés során be kell tartani. Ezen mellékletben szintén csatoljuk a KÖH Közép-Magyarországi Irodája által kiadott előzetes nyilatkozatot (2010.04.19.), melyben Szentendre esetében kijelentik, hogy a régészeti lelőhelynek minősülő területen bármilyen földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. Törökbálint és Pilisvörösvár nem minősül régészetileg érintett területnek az előzetes nyilatkozat alapján. A melléklet szintén tartalmazza a KÖH Közép-Magyarországi Irodája által kiadott előzetes nyilatkozatát, melyben Nagykovácsi esetében jelenti ki, hogy előzetes örökségvédelmi kikötést nem tesz (2010.11.15.). Bicske esetében a project előrehaladtával megváltoztatott helyszín miatt a pótlólagosan megkért kiegészítő előzetes nyilatkozat még nem érkezett meg, de a hivatal szóbeli előzetes információja szerint az új bicskei terület esetében sem fog nagy valószínűséggel régészeti elvárás felmerülni. 2. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításának lőszermentesítési előkészítése Az 1. pontban bemutatott, "A projekt területen megvalósítandó létesítmények által érintett ingatlanok régészeti és lőszermentesítési összefoglaló adatai" című táblázat megadja azokat a területeket, amelyek esetében a területelőkészítés során elkészült a lőszermentesítési feladatok műszaki dokumentációs tanulmánya is. A táblázat tartalmazza az adott terület lőszermentesítési feladatait, valamint a lőszermentesítési feladatok elvégezhetőségének becsült időigényét is. Az 5.1.1.b melléklet mutatja be a Detektor Plussz 11 Lőszermentesítő Kft. által elkészített Műszaki dokumentációt és tanulmányt. Ezen dokumentáció az alábbi főbb részeket tartalmazza: 

meghatározott és végrehajtott tevékenységek ismertetése,



a helyszínek hadtörténeti eseményeinek bemutatása (II. világháború),



a területre vonatkozó általános tűzszerész tapasztalatok és megállapítások,



a mintavételes műszeres vizsgálatok ismertetése,



az eredmények helyszínenkénti értékelése,



a lőszermentesítési technológiák ismertetése,



az alkalmas műszerek és műszerrendszerek megadása és ismertetése,



a végrehajtás feltételei,



a tevékenységet végzőkkel szemben fennálló követelmények megadása.

Könyvvizsgálat A feladatok a 7.1.3-as fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. 134. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Megnevezés Házi komposztáló edényzet Újrahasználati központ

db db

217

2012

(2013)

Összesen

0 0

15000 10

2020 után rendelkezésre álló kapacitás 15000 10

Megnevezés Hulladékudvar  települési  térségi Gyűjtősziget Válogató*  Tatabánya Komposztáló*  Komárom  Tatabánya  Törökbálint Pellet-előállító* Előkezelő (mechanikai, vagy mechanikai előkezelés)*

db db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év

(2013)

Összesen

10 10

75 20000 20000 9000 2500 4000 2500

0 0 0 0 0

140000

70000

t/év

0 0

20000 20000

730000

5500



Tatabánya (mechanikai)

t/év



Bicske (mechanikai)

t/év

RDF energiahasznosító mű*

t/év

Átrakó*  Szentendre

t/év

2012

2020 után rendelkezésre álló kapacitás 10 10

* a tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** 2020 utáni szabad kapacitásra eső költség nem elszámolható

5.2 Intézményi elemzés Mivel a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program pályázatát a Társulás nyújtja be, ő a kedvezményezett és a beruházó. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodásában elsődlegesen deklarált cél a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program forrásainak megteremtése és a források felhasználásával kialakított hulladékgazdálkodási rendszer működtetése. Fontos a kizárólagosságra vonatkozó kötelezettségvállalás, amely szerint: a keletkező szilárdhulladék elhelyezésére és kezelésére kizárólag a projekt megvalósításával ki-

218

alakított rendszert veszik igénybe, amely megfelel a támogatási elveknek és a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A Társulás a társulási megállapodást ki fogja egészíteni egy díjpolitikára vonatkozó melléklettel. A díjpolitika szabályozza a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésével, közszolgáltatással kapcsolatos elveket szabályokat, díjképzési rendszert. A díjpolitika jelenlegi tervezete az RMT 6.2.1. mellékletében található. A díjpolitika készítéséhez felhasználásra került az FI útmutató, a már támogatott projektek nyilvánosan hozzáférhető díjpolitikai leírásai. A díjpolitikát az üzemeltetési koncepcióval együtt a Társulás 2/2011 (IV.27.) számú határozatával elfogadta. 5.2.1

A beruházás tulajdonjogi kérdései

A Társulás a Társulási Megállapodásban meghatározott keretek között, önállóan jogosult a tulajdonába kerülő vagyontömeg hasznosítására, a Társulás működésének időtartama alatt. A projekt esetében a létesítmények, eszközök a kedvezményezett Társulás tulajdonába kerülnek, a vagyonelemeket a Társulás aktiválja. A létesítmények, eszközök üzemeltetését, pótlását, felújítását, karbantartását, és vagyonkezelését az Üzemeltető látja el. Az érintett önkormányzatok a projekt megvalósítása érdekében biztosítják a KEOP projekt megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának, használati jogának a projekt céljainak megfelelő rendezettségét: 

Azok az ingatlanok, amelyeken a projekt építési engedélyköteles létesítményei épülnek, - a Tatabánya területén elhelyezkedő ingatlanok kivételével a tagönkormányzatok tulajdonában vannak. A tatbányai ingatlanok tekintetében az Önkormányzat a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződéses megállapodást megkötötte az érintett ingatlan tulajdonosokkal. A Társulás és az érintett tagönkormányzatok a használati jogról földhasználati megállapodást kötöttek, melyet a Pályázati Dokumentáció 31. mellékletében csatoltunk. Az alábbi táblázat összefoglalást ad a projektterületen létesítendő létesítmények jelenlegi tulajdonviszonyairól.



A beruházás keretében létesítendő gyűjtőszigetek esetében a – a tagönkormányzatok helyi szabályozásában meghatározott módon – a területhasználatot az érintett önkormányzatok engedélyezik és térítésmentesen biztosítják.

219

135. táblázat Összefoglaló táblázat a projektterületen létesítendő létesítmények tulajdoni viszonyairól Település

Külterület/Belterület

HRSZ

Földrészlet területe (m2)

Csákvár

Belterület

738

3878

Kisbér

Külterület

0125/2

5548

Komárom

Külterület

0403/17

77800

Komárom, külterület

Nyergesújfalu

Külterület

019/7

45489

Pilisvörösvár

Belterület

4525/12

89939

Szentendre

Belterület

453/2

47668

Tatabánya

Belterület

2550

Tatabánya

Belterület

7860/1

14542

Törökbálint

Külterület

042/6

17275

Nyergesújfalu, ipari park Pilisvörösvár, Fácán utca 44. Szentendre, Szabadkai utca 9. Tatabánya, József Attila utca Tatabánya, Búzavirág utca Törökbálint, Malom dűlő

Bicske

Külterület

0121/6

Tatabánya

Külterület

0739/6

611832

Tatabánya

Külterület

0739/8

77373

Tatabánya

Belterület

1606

11774

1105

93228

Cím

Csákvár, Széchenyi utca 8. Kisbér, külterület

Meglevő, megmaradó épületek területe (m2) 611,023

220

Tervezett épületek száma (db)

211,38

Hulladékudvar

321,97

233,25

Hulladékudvar, Komposztáló szociális épületei Hulladékudvar

233,25

Hulladékudvar

835,678

168,763

Hulladékudvar; Átrakó állomás Hulladékudvar

233,25

Hulladékudvar

307,274

235,96

5633,973

272,29

Bicske, külterület

Tatabánya, Vasvári utca Tatabánya, Vasvári utca Tatabánya, Vasvári utca

Tervezett új épületek területe (m2)

70500

Hulladékudvar, Komposztáló szociális épületei Mechanikai előkezelő, iroda és szociális épület, trafó és sprinkler Porta és hídmérleg

7670

Lerakó, Komposztáló

Hulladékudvar; Mechanikai előkezelő; Válogatómű és bálatároló; Gépszín, műhely, és mosó; Iroda és szociális épület

3130

1158

Tervezett létesítmények típusa

5.2.2

Üzemeltetési koncepció

Az alábbi táblázat az üzemeltetési koncepcióról szóló képviselő-testületi határozatokat mutatja be. A határozatokat a Pályázati Dokumentáció 28/2. mellékletében csatoltuk. Az üzemeltetési koncepció – az üzemeltetés rendszerét, az üzemeltetésben résztvevő személyeket, szervezeteket, azokat megillető jogok és kötelezettségek továbbá feladatok - szervezeti jogi és gazdasági kereteit a Társulási Megállapodás, illetve a Díjpolitika határozzák meg. Magát az üzemeltetési koncepciót a Társulás a már említett 2/2011 (IV.27.) számú határozatával elfogadta. A sablonban szereplő összefoglaló táblázat az önkormányzatok által meghozott határozatokról pedig az RMT 5.2.2. mellékletét képezi. 5.2.2.1 A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása A Társulási Megállapodásban foglaltak alapján a társulási tag önkormányzatok kötelezettséget vállaltak a projekt során megvalósuló központi létesítmények üzemeltetésére, valamint egységes elvek alapján megállapított közszolgáltatási díj kidolgozására és alkalmazására, amelyet szempontként a díjpolitikában is megjelenítenek. Az egyes önkormányzatok az átlagos üzemeltetési költségtervezet, illetve a Társulás által elfogadott díjpolitika alapján állapítják meg vagy módosítják saját díjrendeleteiket, díjszabásukat. A Társulási Megállapodás üzemeltetésre vonatkozó rendelkezései gyakorlatilag a teljes hulladékgazdálkodási folyamatra vonatkozóan deklarálják az önkormányzatoknak (tagoknak) az üzemeltetési rendszer kialakításában és működtetésében történő együttműködését. A projekt megvalósítását követően a hulladékgazdálkodási eszközök működtetése az alábbiakban meghatározott módon és nevesített szereplők bevonásával történik: A tag önkormányzatok a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.2.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével járnak el az egyes közszolgáltatók kiválasztása során. Az ingatlanokról a vegyes és a szelektív hulladék elszállítását végző közszolgáltató Az ingatlanokról a vegyes és a szelektív hulladék elszállítását végző közszolgáltató vagy közszolgáltatók kiválasztása, valamint a közszolgáltatási szerződés megkötése az egyes társulási tag önkormányzat feladata és hatásköre marad, amely feladatok végrehajtása során a tagok egy része, vagy a társulás minden tagja az „egységes üzemeltetés elve” alapján deklaráltan együttműködhet. Az önkormányzatok esetében kiemelt kérdés a jelenleg érvényes közszolgáltatási szerződések kezelése: 

A projekt megvalósulása előtt lejáró közszolgáltatási szerződések esetében az egységes díjpolitika kialakításának és működtetésének érdekében célszerű elfogadni azt az elvet, hogy az új rendszer hatálybalépéséig és működésének megkezdéséig megszűnő közszolgáltatási szerződéseket az érintett települések csak a rendszer elindításáig terjedő időszakra kössék meg a közszolgáltatóval



A projekt megvalósulása után lejáró közszolgáltatási szerződések esetében az önkormányzatoknak a jogszabályok adta kereteken belül a megváltozott feltételekhez kell módosítania a szerződéseket

Üzemeltető Az Üzemeltető olyan engedéllyel rendelkező közszolgáltató szervezet, amely ellátja mindazon a hulladékgazdálkodási feladatokat, amelyek nem tartoznak a Közszolgáltató jogszabályban meghatározott feladatai közé; így különösen:

221



az egyes – a Társulás vagy valamely Tag tulajdonában levő – hulladékgazdálkodási eszközök környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő, folyamatos működését, fenntartását, karbantartását,



a hulladékkezelést,



a gyűjtőpontok üzemeltetését, továbbá



a helyi önkormányzatok (tagok) rendeletében foglaltak alapján, - nem az ingatlanokon gyűjtött szelektív települési hulladék - az úgynevezett „gyűjtőpontokon gyűjtött szelektív települési hulladékhoz” kapcsolódó hulladék begyűjtését és szállítását.

A projektben létrehozott eszközök a Társulás tulajdonába kerülnek, ezeket az Üzemeltető vagyonkezelésébe adják. A hulladékgazdálkodási rendszer részét fogják képezni olyan jelenleg is meglévő gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, amelyek önkormányzatok tulajdonában vannak. Ezeket a tagönkormányzatok a Társulás használatába fogják adni, amelyeket az Üzemeltető fog üzemeltetni a teljes rendszer részeként. A többi szükséges eszközzel pedig majd az adott közszolgáltatónak kell rendelkeznie a tervezett közbeszerzési kiírások szerint. 5.2.2.2 A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása A közszolgáltatók kiválasztása A Hgt., valamint a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.2.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével - a Közszolgáltató (vagy közszolgáltatók) kiválasztása, valamint a közszolgáltatási szerződés megkötése a Tagok feladata és hatásköre, amely feladatok végrehajtása során a tagok egy része, vagy a társulás minden tagja az „egységes üzemeltetés elve” alapján együttműködhet. A Közszolgáltató kiválasztása során feltételként kerül rögzítésre: 

a Társulás tulajdonában álló hulladékgazdálkodási eszközöknek a Közszolgáltató által történő kötelező igénybe vétele, továbbá ezt meghaladóan



a közszolgáltatás megfelelő ellátásához szükséges, a Társulás által nem biztosított egyéb hulladékgazdálkodási eszközöknek a Közszolgáltató által történő biztosítása.

A hulladékgazdálkodási eszköz igénybevételének részletes feltételeit a Közszolgáltató és a tag önkormányzatok, valamint a Társulás illetve a Társulás és a kiválasztott Üzemeltető között megkötött szerződések rögzíti. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy képviselőtestületük útján gondoskodnak a Hgt. 23. §-a szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáról, vagy annak megfelelő módosításáról. Az egységes díjpolitika kialakításának érdekében, az egységes üzemeltetés elvére tekintettel a társulási tagok által elfogadott díjpolitika alapján kialakított üzemeltetési rendszer működésének megkezdéséig a megszűnő közszolgáltatási szerződéseket az érintett tagok csak a működés megkezdéséig terjedő időszakra, határozott időre kötik meg a kiválasztott közszolgáltatóval. Az érintett önkormányzatok az átmeneti időszakban a Közszolgáltató kiválasztása során feltételként rögzítik a határozott időtartam lejárataként legkésőbb 2014. január 1. napját. Az Üzemeltető a Társulással és a tagönkormányzatokkal folytatott együttműködés keretében köteles figyelemmel lenni a tagönkormányzatok Hgt. szerinti közszolgáltatási szerződéseire. és köteles a tagönkormányzatok közigazgatási területén működő, közszolgáltatókkal együttműködni és az általuk az ingatlantulajdonostól begyűjtött és

222

elszállított települési szilárd hulladékot az Üzemeltető által üzemeltetett hulladékkezelő létesítményekben átvenni, kezelni és ártalmatlanítani. Az üzemeltető kiválasztása Az Üzemeltető személyének egységes kiválasztása a Társulás feladata. A Társulás ajánlatkérőként az Üzemeltető kiválasztására közbeszerzési eljárást folytat le a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szabályainak figyelembe vételével, valamint a közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás részletes szabályait a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet szabályainak, továbbá a vagyonkezelésre vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az Üzemeltető kiválasztása során a Társulási Tanács jár el. A hulladékgazdálkodási eszközök használatára, valamint a vagyonkezelési és üzemeltetési díj megfizetésére vonatkozó megállapodást – az átadott vagyon tulajdonjogi helyzetének megfelelően - az Üzemeltetővel vagyonkezelési megállapodás és üzemeltetési szerződésben kell rögzíteni. A vagyonkezelési és üzemeltetési szerződést a tagok képviseletében a Társulás köti meg a Társulási Tanács jóváhagyásával. A Tagok képviselőtestületük útján gondoskodnak a Hgt. 23. §-a szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáról, vagy annak megfelelő módosításáról, és a gyűjtőpontokon történő szelektív gyűjtést végző üzemeltető személyét a saját rendelet megalkotása során kötelező jelleggel figyelembe veszik, továbbá megkötik Üzemeltetővel a jogszabályban előírt, a gyűjtőpontokon történő szelektív gyűjtésre vonatkozó szerződést. A Tagok a tulajdonukat képező hulladékgazdálkodási eszközöket a Társulásnak kijelöléssel vagyonkezelésbe adják. A Társulás a vagyonkezelésében lévő Hulladékgazdálkodási eszközöket az Üzemeltető használatába adja. A Társulás a Projekt keretében megépülő, és a tulajdonába kerülő hulladékgazdálkodási eszközök vagyonkezelői jogát, ellenérték fejében átadja az Üzemeltetőnek. Az Üzemeltető az átvett eszközök üzemeltetése során a vagyonkezelés, továbbá a Ptk. szabályai szerint köteles eljárni. Az átadott hulladékgazdálkodási eszközök működőképes állapotának (állagának) biztosítása, szükség szerinti felújítása és pótlása (ideértve a technikai és technológiai fejlesztést is) az Üzemeltető feladata. AZ Üzemeltető a vagyonkezelés és a használat hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási eszközök felújítására, vagy pótlólagos beruházására köteles tartalékot képezni a ténylegesen befolyt árbevétel arányában és az árbevétel realizálásának időpontjában és azt Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Alap néven, elkülönített bankszámlán kezelni. A Fejlesztési Alap szolgál a Szerződés időtartamán túl felmerülő, de az üzemeltetési időszakhoz kapcsolódó költségekre és ráfordításokra, így különösen az utógondozásának és a monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költségeire, továbbá a hulladékgazdálkodási rendszernek a pótlási, illetve felújítási költségeire legalább a vagyonkezelésbe átvett eszközök éves amortizációjának mértékéig. Az érvényben lévő jogszabályok, a 6.2. fejezetben bemutatott pénzügyi számítások, és az 5.2.2.3. mellékletben csatolt, részletesen kidolgozott díjpolitikához kapcsolódó elemzés, valamint az 5.2.1. mellékletben csatolt közszolgáltatási üzemeltetési közbeszerzési tervek biztosítják, hogy az említett üzemelés, működési rendszer az összes szereplőnek (vegyes gyűjtés, szelektív gyűjtés végző közszolgáltatók és a hulladékgazdálkodási eszközöket üzemeltető) megfelelően megtérüljön. 136. táblázat: A projekt keretében megvalósuló fejlesztések tervezett működési formái Sor szá

Szerződés címe (tervezett)

Tárgya

Szerződő felek

Szerződés jellege

223

Szerződő fél kiválasztás módja

Szerződés időtar-

Kapcsolódás jelenlegi szer-

m 1

hulladék ingatlanról történő elszállítása

hulladékkezelési létesítmények és gyűjtőpontok üzemeltetése

önkormányzat és közszolgáltató Társulás és Üzemeltető

közszolgáltatási

közbeszerzés

tama 10 év

ződéshez nincs

közszolgáltatási, vagyonkezelési és üzemeltetési

közbeszerzés

30 év

nincs

5.2.2.3 Díjpolitika A díjpolitika részletes bemutatását az 5.2.2.3. mellékletben csatolt díjpolitikáról szóló elemzés mutatja be. Az 5.2.2.3. melléklet 3. fejezete „A Duna - Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás egységes díjpolitikája”-ként egyben a Társulási Megállapodás önálló melléklete. Tekintettel arra, hogy a díjpolitika stratégiai kérdés, továbbá minden egyes tagot érint és minden egyes tag esetében kötelezettséget keletkeztet, az egységes díjpolitika, illetve a hozzá kapcsolódó kérdések meghatározása kizárólag a társulás legfőbb döntéshozó szervének a Társulási Tanácsnak a hatáskörébe tartozhat. Az önkormányzatok (tagok) és a projekt létrehozására és üzemeltetésére alapított önkormányzati társulás együttműködve biztosítják: 

a díjpolitika kialakítását és a díjképzési rendszer kidolgozását, összehangolását,



a közszolgáltató kiválasztását,



a közszolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletek előkészítését.

Az önkormányzatok ezt követően: 

Mivel a társulás keretein belül díj-megállapítási hatáskör átadás nem történhet, a díjpolitikában rögzített elvek alapján, az egységes díjtarifából kiindulva, saját hatáskörükben, önkormányzati rendelet formájában állapítják meg a közszolgáltatási díjat és elfogadják, vagy módosítják a díj megállapítására vonatkozó önkormányzati rendeleteiket;



Megkötik vagy módosítják a közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést.

A díjak 1.A közszolgáltatási díj meghatározása A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a települési hulladék begyűjtéséért, elszállításáért, kezeléséért az ingatlan tulajdonosa az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a települési önkormányzat rendeltében meghatározott mértékű hulladékkezelési közszolgáltatási díjat köteles fizetni. A közszolgáltatási díj megállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének és a díjfizetési feltételeknek, illetve módoknak a megállapítására. A társulási tag önkormányzatok a Program megvalósulását követően közszolgáltatás igénybevételéhez – a Társulás által érintett települések lakosságának arányos teherviselése érdekében – egységes díjpolitikai elvekben meghatározottak szerint egységes egytényezős díjmodellt alkalmaznak, amelynek figyelembe vételével kerül sor a közszolgáltatási díjtarifa megállapítására. A jogszabályi elvek alapján kialakított, az ingatlantulajdonos által fizetendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egyrészt a hulladék ingatlan tulajdonostól történő elszállítása után fizetendő közszolgáltatási díjból, másrészt a gyűjtőponton történő

224

szelektív gyűjtés és a vegyesen, illetve szelektíven begyűjtött hulladék kezelése után fizetendő közszolgáltatási díjból tevődik össze. A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató szedi be a lakosságtól és a közületektől. A közszolgáltatási díj tartalmazza a hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges költséget, lecsökkentve a hulladékgazdálkodás rendszerből származó értékesíthető anyagok eladásából származó bevételekkel, illetve a települési önkormányzatok külön döntése alapján esetlegesen fizetett díjkompenzációval és költségtérítéssel. A közszolgáltató felé az üzemeltető által számlázott díj tartalmazza a szelektív gyűjtés, a szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosításához és a vegyesen gyűjtött hulladékok kezeléséhez (a továbbiakban együtt szelektív gyűjtési és kezelési szolgáltatás) kapcsolódó szolgáltatás költségét. Az üzemeltető által érvényesített a szelektív gyűjtési és kezelési közszolgáltatás díját a Társulás állapítja meg. A díj magában foglalja a szelektív gyűjtési és kezelési szolgáltatás ellátása során az Üzemeltető szervezetnél felmerülő költségeket és ésszerű nyereséget, valamint az Üzemeltető által a Társulás részére fizetendő vagyonkezelési és üzemeltetési díjat. A társulási tag önkormányzatok hogy a megállapított díjmodellt saját díjmegállapításuk és rendeletalkotásuk során kötelező jelleggel kiindulási alapként alkalmazzák, a Program megvalósulását követően közszolgáltatás igénybevételéhez – a Társulás által érintett települések lakosságának arányos teherviselése érdekében – egységes díjpolitikai elvekben meghatározottak szerint egységes egytényezős díjmodellt alkalmaznak, amelynek figyelembe vételével kerül sor a közszolgáltatási díjtarifa megállapítására. A kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedéséről teljes körűen a Közszolgáltató köteles gondoskodni. 2. Vagyonkezelési és üzemeltetési díj meghatározása Az Üzemeltető vagyonkezelési és üzemeltetési díjat fizet a Társulásnak, amely fedezetet nyújt a Társulás működési költségeire, valamint az egyes tagönkormányzatok tulajdonában lévő, és a hulladékgazdálkodási rendszer által igénybe vett hulladékgazdálkodási eszközök használatával kapcsolatos, az érintett önkormányzatoknak fizetendő költségekre. A Fejlesztési Stratégia alapján a Társulás évente megállapítja az Üzemeltető által fizetendő díj összegét a költség-haszon elemzéssel összhangban, egyes díjalakulás elérésével, a tag önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra eső értékcsökkenés fokozatos beépítésével. 5.2.2.4 A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába A projekthez kapcsolódó önrészt a közbeszerzési szabályoknak megfelelően kiválasztott üzemeltető biztosítja. A közbeszerzési kiírást a pályázathoz csatoltuk az RMT 5.2.1. mellékletben. A közbeszerzés jelenlegi előkérdése, hogy az üzemeltetési koncepció esetében a vagyonkezelési konstrukció alkalmazása elfogadható-e. A Társulás jogi álláspontja ebben az esetben egyértelmű: az ismertetett konstrukció szerint a Társulás szerződést köt a majdani üzemeltetővel, aki ezeknek a létrehozott létesítmények vagyonkezelője lesz, mivel a vagyonkezelésben történő üzemeltetés kedvezőbb konstrukció mind a Társulás, mind pedig az önkormányzatok számára. A jogi bizonytalanságot az okozza, hogy nincs kifejezett jogszabályi felhatalmazás arra nézve, hogy egy önkormányzati társulás a saját vagyonát vagyonkezelésbe adhatja, ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy tiltás sincs a jogintézmény alkalmazására, továbbá ismertek olyan projektek, ahol ez a jogi megoldás alkalmazásra került.

225

Tekintettel az álláspontok különbözőségére a Társulás az előkészítés során több alkalommal egyeztetett a kérdésben a KÖFI-vel, aki állásfoglalást kért az NGM-től. Az NGM állásfoglalását a jelen időpontig nem adta ki. KÖFI az NGM állásfoglalásáig elfogadta, hogy a teljes közbeszerzési dokumentáció a vagyonkezelési konstrukció szerint kerül benyújtásra. A Társulás a fentiekre tekintettel az NGM állásfoglalásáig az eljárást nem indítja meg. Ha az NGM eltérő álláspontot fogalmaz meg, akkor a vagyonkezelés helyett üzemeltetési szerződés marad csak. Ez a CBA számításokat nem befolyásolja. Az alábbi, sablonban szereplő táblázatot csak az üzemeltető kiválasztása után lehet kitölteni, jelenleg még nem rendelkezünk adatokkal a kitöltéséhez. 137. táblázat: A jövőbeli közszolgáltatók és üzemeltetők bevonása a saját forrás finanszírozásába Sorszám

Saját forrás finanszírozott összege

5.2.3

Jogcíme

Visszafizetés módja (amenynyiben releváns)

Visszafizetés időpontja (amennyiben releváns)

ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során

A Társulás ezen tevékenysége vonatkozásában az ÁFA visszaigénylésére jogosult lesz, mivel - a díjpolitikában és szerződésben rögzített - Üzemeltető által fizetendő díj fogja a bevételét képezni. 5.2.4

Kockázatkezelési stratégia az üzemeltetés időszakára vonatkozóan

Az alábbiakban mutatjuk be a Társulás tervezett kockázatkezelési stratégiáját az üzemeltetés időszakára vonatkozóan.

226

138. táblázat Az üzemeltetési időszak kockázatkezelési stratégiája Kockázatok fajtája

Műszaki

Pénzügyi

Kockázat megnevezése Vállalt kezelési arányok közül a lakossági szelektív gyűjtési arányokat nem sikerül teljesíteni, hulladékválogatóban többlet kapacitás, a lerakón és a mechanikai válogatóban pedig hiány keletkezik Nemfizetési arány magasabb lesz a vártnál A tervezettnél alacsonyabb bevétel, a fenntarthatóság veszélybe kerülhet Működési költségek meghaladják az előzetesen becsültet

Jogi

Egyéb

Társulás megszűnése, vagy valamely tag kilépése a társulásból Az Üzemeltető gazdasági helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változás (csőd, felszámolás) Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák Társulási viták Konfliktushelyzet az érintettek között

Kockázat bekövetkezésének valószínűsége

Kockázat bekövetkezésekor fellépő hatások mértéke

Javasolt kockázatkezelési stratégia

Intézkedési terv (feladatok, határidők, felelősök)

Folyamatosan (akár havonta is) figyelni a teljesítéseket; elmaradásnál további lakossági tájékoztatás, PR kampány, szelektív gyűjtési kampány terv végzése javasolt

Az intézkedésekkel kapcsolatos feladatok a közszolgáltatási szerződésekben rögzíthetők, a közszolgáltató feladata a folyamatos monitorozás, nem teljesülés esetén a közszolgáltató jelez, és a társulás teszi meg a szükséges intézkedéseket

A tervezett projekt ettől függetlenül is finanszírozható, mivel a díjpolitikában a díjak változása rugalmasan lett meghatározva, és a költségek és bevételek változásával együtt mozog.

Ennek megoldása részben az üzemeltető felelőssége is. A társulási megállapodás rendezi a tagság megszűnésének, megszüntetésének jogkövetkezményeit: az elszámolás a vagyonfelosztási előírások szerint történik

A leendő közszolgáltató kiválasztásánál figyelembe vehető majd az általános gazdálkodási helyzete is

Projekt monitoring terv

Projekt minőségbiztosítási terv készítése Projekt minőségbiztosítási terv készítése

227

5.3 A projekt hatásai 5.3.1

A projekt jelentős hatásai

A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítésével járó számszerűsíthető és nem számszerűsíthető közgazdasági hasznok részletesen a 6.3.2. fejezetben (A projekt hasznainak becslése kerülnek bemutatásra. Nem számszerűsített gazdasági, társadalmi externális hatások: 

A régióban keletkező hulladék korszerű, megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakóban kerül elhelyezésre, így a térség felszín alatti vízbázisainak veszélyeztetettsége csökken.



Növekszik a környezeti tudatosság a lakosság körében,



A hulladékkezelő központ létesítése, üzemeltetése új munkahelyeket, teremt a helyi lakosság számára.

Környezeti hatások a projekt megvalósításának időszakában A korszerű hulladék gyűjtési és hulladék feldolgozó rendszer a hulladékok egy részének hasznosítása és a szerves hulladékok eltérítése mellett a telepítés és megvalósítás időszakában átmeneti illetve tartósan kedvezőtlen környezeti hatásokat is okoz. A telepítés hatásai Az építési szakaszban a munkagépek, a gépjárművek légszennyező anyag kibocsátására kell számítani, valamint a földmunkák során az esetleges kiporzás által okozott szennyezésre. A levegőminőségre gyakorolt hatás a telepítés időszakában elviselhetőnek minősíthető, a hatásterület nem lépi túl a fejlesztésre kijelölt ingatlan határait. A földmunkavégzés, az alapozás valamint a belső telephelyi anyagszállítás zajkibocsátással jár, a kivitelezési munkálatok azonban határértéket meghaladó zajjal a környezetet várhatóan nem terhelik. A megvalósítás hatásai A hulladék kezeléséből, a munkagépek, telephelyi szállításban résztvevő gépek, valamint a közúti szállításban résztvevő járművekből légszennyezőanyag- és porkibocsátás származik. A létesítmény működése során kibocsátott légszennyező anyagok várhatóan nem haladják meg a határértékeket. A tervezett hulladékkezelési technológiával nem várható a bűzállapotok jelentős romlása. A megvalósítás során az üzemeltetés technológiájából és a közúti forgalom növekedéséből származik zajkibocsátás. A beszállítási útvonal megváltozása és a gyűjtési rendszer bővítéséből, korszerűsítéséből adódó gépjárműforgalom által okozott zajterhelés várhatóan teljesíti zajterhelési határértéket. A létesítmény földtani közegre, felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak (szennyező anyagok bejutása a talajba, felszíni, és a talajvizekbe) kockázata,

228

a helyi sajátosságokat figyelembe vevő tervezéssel és a létesítmény megfelelő működtetésével kiküszöbölhető. A terület jelenlegi élővilága meglehetősen degradálódott képet mutat, növény- és állatállománya a mezőgazdasági környezetre jellemző, zavarást jól tűrő fajokkal jellemezhető. A telephely létesítése és működése az élővilágra gyakorolt hatásokat tekintve előzetesen elviselhetőnek becsülhető. A hulladékkezelő telep és létesítményei területfoglalásával a jelenlegi borítottságú terület megszűnik. A terület irreverzibilisen megváltozik. A lerakó negatív tájképi elemként jelenik meg. A felhagyást követően új domborzati elem (domb) és felszín jön létre. A hulladéklerakó markáns antropogén morfológiai elemként jelenik meg a tájban, amely fokozatosan változó állapotban, tartósan fennmarad. 5.3.2

A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre

A projekt fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, a pályázó szervezetre vonatkozó vállalása: 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A Társulás, mint projektgazda vállalja, hogy elkészíti a fenntartható fejlődés helyi programját (Local Agenda 21). A komplex program egyebek mellett a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. A projekt fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, a megvalósítandó változatra vonatkozó vállalásai: 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projektgazda vállalja a helyi és térségi fenntartható fejlődést szolgáló társadalmi szervezetek bevonását a projekt tervezésébe, megvalósításába. A bevonni kívánt szervezettel kötött megállapodást az RMT 5.3.2. mellékletében csatoltuk. 22. A zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat A projektgazda vállalja, hogy a kivitelezés során a zöldfelületek kialakításakor az idegen és magas fenntartási költségű növényfajokkal szemben az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat részesíti előnyben, hozzájárulva ezzel a területek hagyományos jellegének megőrzéséhez. Erre vonatkozó preferenciáit a kivitelezési tenderdokumentációban megjeleníti. A fejlesztés fenntarthatósági alapadatainak megadása, és éves adatközlés A projektgazda vállalja, hogy a pályázati útmutatóban foglaltaknak megfelelően megadja a tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatait, és vállalja az ezzel kapcsola-

229

tos éves adatközlést. (A pályázati adatlap kitöltési útmutatóban leírtaknak megfelelően.) A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő fenntarthatósági intézkedések: A környezettudatos beszerzés alkalmazása A projektgazda vállalja, hogy a beszerzés tárgyában egyértelműen azonosítható környezeti vagy környezetvédelmi szempontot megjelenít (ld. zöldbeszerzés részletesen az RMT 7.3.3. Közbeszerzési terv pontjában). A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságának biztosítása 

A különböző rendezvények szervezésénél szempontként kerül meghatározásra, hogy a papír alapú kellékek, meghívók, dokumentumok és nyomtatványok a lehető legszűkebb terjedelemben kerüljenek nyomtatásra és ezekhez is újrahasznosított alapanyag kerüljön felhasználásra, kétoldalas nyomtatásban.



a rendezvényről szóló információs csomag a környezetileg hasznos tevékenységeket fogja kiemelni a nyomtatott sajtóanyagot a szükséges minimumra korlátozzuk megjelenésben és mennyiségben is újsághirdetés, szakmai publikációk, szervezeti hírlevelek, poszterek, sajtóközlemények és rádióhasználat kerül előtérbe a rendezvények kommunikációja során.

 

Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása A projektgazda vállalja, hogy a projekt részeként indított beszerzései során tekintettel lesz a másodlagos nyersanyag felhasználás arányának lehető legnagyobb mértékű növelésére. A létesítés, építés ideiglenes helyigényének, hatásterületének tudatos minimalizálása A projektgazda vállalja, hogy a projekt során felmerülő építési munkák helyigényét, hatásterületét minimalizálja, az erre vonatkozó elvárásait a közbeszerzési tenderdokumentációban előírja a kivitelező(k)nek. 5.3.3

A projekt esélyegyenlőségi hatásai

Az esélyegyenlőségre tett, a pályázó szervezetre vonatkozó vállalások megvalósításának bemutatása: 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosítása céljából a projektgazda vállalja, hogy a szervezeti eljárások kidolgozásával (pl. panaszeljárás), képzések szervezésével, információk terjesztésével erősíti a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását, ennek elvégzésére esélyegyenlőségi munkatársat alkalmaz.

230

2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A projektgazda vállalja, hogy a projekten belüli partnerekkel szemben elvárásként támasztja az egyedi esélyegyenlőségi tervek meglétét. Szándékának a beszerzési dokumentációk vonatkozó fejezeteiben kíván érvényt szerezni. Az esélyegyenlőségre tett megvalósítandó változatra (a projektre) vonatkozó vállalás bemutatása 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A projektgazda vállalja, hogy a megvalósítás során – a területileg illetékes munkaügyi központtal, helyi önkormányzatokkal együttműködve – előnyben részesíti és segíti a hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes emberek alkalmazását, foglalkoztatását. A fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatainak megadása, és éves adatközlés A projektgazda vállalja, hogy a pályázati útmutatóban foglaltaknak megfelelően megadja a tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatait, és vállalja az ezzel kapcsolatos éves adatközlést. (A pályázati adatlap kitöltési útmutatóban leírtaknak megfelelően.) A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő esélyegyenlőségi intézkedések: A projekt honlapjának infokommunikációs akadálymentesítése: A projektet bemutató saját honlap a pályázati útmutatóban részletezett módon W3C szabvány szerint, infokommunikációs szempontból akadálymentesen készült el, az üzemeltetése és karbantartása a projekt megvalósítás során ennek megfelelően fog történni. A PR tenderben az erre vonatkozó igény szerepelni fog, a tendert elnyerő PR cégnek a szabványnak megfelelően kell üzemeltetnie a honlapot. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és kommunikációja során esélytudatosságot fejez ki: A projektgazda vállalja, hogy mind a fejlesztéshez, mind a megvalósításhoz kapcsolódóan esélytudatosságot fejez ki a kommunikációja során, továbbá nem fog szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A PR eszközök kiválasztásánál figyelmet fordít erre, továbbá az esélyegyenlőségi felelős folyamatos kapcsolatot tart fenn a PR céggel, figyelemmel kíséri a projekthez kapcsolódó kommunikációt és szükség esetén javaslatokat tesz. A hátrányos helyzetű, álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetősége A kivitelezés során a projektgazda fokozott figyelmet fordít a térségben élő hátrányos helyzetű, különös tekintettel az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségére, előnyben részesítésére. Akadálymentes építmények a projektben, vagy relevancia hiányának bemutatása

231

A projektgazda vállalja, hogy a jelentősebb létesítményeket és építményeket akadálymentesen alakítja ki a kivitelezés során. 5.3.4

A területiség elvének való megfelelés

A www.nfu.hu honlapon található „A települések térkategóriánkénti besorolása a területi kohézió érvényesítésének értékeléséhez” c. kiadvány alapján a Társulás települései a következő területi besorolásba tartoznak. 139. táblázat A települések térkategóriánkénti besorolása

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Települések neve

311/2007 (XI.17.) és 240/2006 (XI.30.) Korm. rendeletek szerint hátrányos helyzetű kistérségek és települések

Aprófalvas vagy tanyás települések

Balaton térség, Dunamente, Tisza térség, Velencei-tó – Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, Homokhátság települései

Pólusvárosok, megyei jogú városok, kistérségi központok

összesen, 5 pontos értékeléshez

232

Sorszám

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67.

Települések neve

Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagykovácsi Nagysáp Naszály Neszmély Nyergesújfalu Óbarok Páty Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár Szárliget Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki

311/2007 (XI.17.) és 240/2006 (XI.30.) Korm. rendeletek szerint hátrányos helyzetű kistérségek és települések

Aprófalvas vagy tanyás települések

Balaton térség, Dunamente, Tisza térség, Velencei-tó – Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, Homokhátság települései

Pólusvárosok, megyei jogú városok, kistérségi központok

összesen, 5 pontos értékeléshez

233

Sorszám

68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.

Települések neve

Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Visegrád Zsámbék

311/2007 (XI.17.) és 240/2006 (XI.30.) Korm. rendeletek szerint hátrányos helyzetű kistérségek és települések

Aprófalvas vagy tanyás települések

Balaton térség, Dunamente, Tisza térség, Velencei-tó – Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, Homokhátság települései

Pólusvárosok, megyei jogú városok, kistérségi központok

összesen, 5 pontos értékeléshez

234

6 A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése A pénzügyi elemzés a kiválasztott műszaki megoldásra (változatra) vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze pénzáram (cash-flow) szemléletben. Összességében három fő célja van: •

A projekt pénzügyi teljesítménymutatók és az eredményesség vizsgálata

•

A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata

•

Az elszámolhatóság és a szükséges pénzügyi erőforrások meghatározása (pl. a pénzügyi és közgazdasági elemzés eredményeinek kapcsolata)

A közgazdasági költség-haszon elemzés célja a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. A társadalmi hasznok magukban foglalják a projekt kedvezményezettjénél, létrehozandó projekt jövőbeli felhasználóinál jelentkező hasznokat, úgyszintén a pénzben kifejezett externális hasznokat is. A projekt használóinál felmerülő hasznokat a fogyasztás növekményének figyelembe vételével is mérni lehet. Az externális hasznok olyan hatások melyek nem közvetlenül a projektgazdánál, vagy a felhasználóknál jelennek meg, inkább más pénzben nem kifejezhető közvetett hatással bírnak másokra.

6.1 6.1.1

A költség-haszon elemzés általános feltételezései A költség-haszon elemzés általános módszertani alapvetései

A módszertan kialakításához felhasznált útmutatók a következők: A költség-haszon elemzés elkészítése során alapvetően az NFÜ által kiadott „Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez KEOP támogatáshoz, 2009”. című dokumentumban leírt módszertant alkalmaztuk (továbbiakban KHE útmutató). A KHE útmutató további útmutatókra hivatkozik, melyeket szintén figyelembevettünk a költség-haszon elemzés elkészítése során. 

„Guide to Cost-Benefit Analysis of Investment Projects (Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre-Accession) ”, 2008 (a továbbiakban: EU Útmutató, 2008)



WORKING DOCUMENT 4 Guidance on the methodology for carrying out CostBenefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (a továbbiakban: EU Útmutató kiegészítése, 2006)



az NFÜ kérdéseire az Európai Bizottságtól 2006 októberében kapott válaszok (a továbbiakban: EU Válaszok 2006)

235



„Information Note to the COCOF Guidance Note on Article 55 of Council Regulation (EC) No 1083/2006: Revenue-generating projects” című dokumentum (a továbbiakban: Information Note)



Note for the attention of DG REGIO Geographical Heads of Unit (European Commission) Treatment of VAT in the major project application



JASPERS szakértői segítségnyújtás során, illetve a nagyprojektek EU értékelé-

se során kapott észrevételek A pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzéshez felhasznált általános feltételezések az alábbiak:

Pénzügyi diszkontráta A pénzügyi diszkontráta (reálértéken): 5 % az NFÜ útmutatónak megfelelően A diszkontálás során a pénzáramok év végi pénzáramlásként kerültek figyelembevételre.

Közgazdasági diszkontráta A közgazdasági diszkontráta értéke az Európai Bizottság által 2006-ban meghatározott EU útmutató alapján, reálértéken 5,5 %.

Fejlesztési különbözet módszer Az elemzés a fejlesztési különbözeten alapuló hatások módszerét alkalmazzák, melyhez szükség van a projekt nélküli eset meghatározására. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani. A költség-haszon elemzésben minden táblázatnál feltüntetésre kerül, hogy azok fejlesztési különbözetként vagy nem különbözetként kerültek bemutatásra.

Projekt nélküli eset A projekt nélküli esetre vonatkozóan legalább a szolgáltatás jelenlegi színvonalának megőrzése a cél. Részletesebb leírása a 4.3., fejezetben történik.

Infláció Az elemzés változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) történik.

Reálértéken történő tervezés Az elemzéseket reálértéken végeztük, ennek következtében reál diszkontráta került alkalmazásra.

Alkalmazott árszint Az elemzés kezdő éve a rögzített árszínvonal éve is, ez egyben a diszkontálás báziséve is (2012). Az előzetes szűrés során ez az év 2011 volt, melyet a pályat elhúzódása miatt a végleges RMT-ben 2012-re módosítottunk. 2012, az RMT útmu-

236

tató szerint, a pályázat benyújtását követő első kifizetés éve a projekt kezdetének első éve.

Alkalmazott árfolyam Az elemzés adatai forintban szerepelnek.

A beruházás időtartama Az építési munkálatok 2012-ben indulnak és 2014-ben fejeződnek be, ezt követően 2015-ben FIDIC mérnök és projektmenedzsment feladatok szerepelnek.

Tervezői költségbecslés A tervező költségek részletes bemutatása az RMT mellékletét képező excel file-lal történik. A köztes RMT tanulmány terv szintű elemzést tartalmazott, a mostani, végleges RMT viszont engedélyterv szintű, tenderterv alapú elemzést, amely majdnem megközelíti a kiviteli terv szintet. A tenderterv költségbecsléséhez képest a költségeket majd módosítja a kivitelezésre, eszközbeszerzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzések eredményeképpen kialakuló árak. Ezt követően a kivitelezés során a kiviteli szintű részletezettségig elkészített tervezői költségbecsléstől már nem várható eltérés egyrészt azért, mert az elmézés a kivitelezéshez szükséges részletes költségeket többségét tartalmazza, továbbá pedig azért, mert a kivitelezés során felmerülő költségkorrekciók a nyertes kivitelezőt terhelik. A nyertes pályázó a kivitelezés során a saját érdekében valamely költségelemet csak akkor fogja emelni, ha egyúttal valamelyik másik költségelemben költség- vagy időmegtakarítást érhet el. Ezen kivitelezéskor felmerülő változtatás egyéni felelőssége és érdeke. Ezen kedvező hatások a projekt összköltségét nem érintik, s ily módon nem eredményezhetik a projekt összköltségének növekedését a közbeszerzésen kialakuló árhoz képest.

Tartalék kezelése Az elemzés során az EU útmutató és NFÜ útmutató szerint a tartalékot a beruházási költségekben eltérően kell megjeleníteni az adott számítás céljától függően (pl. a közgazdasági elemzésben, illetve a finanszírozási hiány számításánál) nem szerepelhet, az elszámolható költségek között és a pénzügyi fenntarthatóságnál viszont megjelenhet. A beruházás keretében számolunk tartalékkal, ezért a 6.4.2. fejezetben bemutatásra kerül a kvantitatív, részletes, mennyiségi kockázatelemzés.

Áfa kezelése Az áfa az egyes elemzésekben - az EU útmutató és NFÜ útmutató alapján, figyelembe véve az intézményi elemzés következtetéseit – eltérően jelenik meg. A közgazdasági elemzésben áfa nem szerepel. A pénzügyi elemzésben az áfa visszaigényelhető áfa-ként kerül megjelenítésre. Az Áfa visszaigényelhetőségét a 5.2.3 pontban ismertetjük.

237

Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referenciaidőszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A környezetvédelmi projektek esetében a vizsgált időtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot.) A Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez konstrukció útmutatói nem tartalmaznak részletes iránymutatást az elemzés kezdő évére vonatkozóan, azonban a Szennyvízelvezetés és –tisztítás konstrukció RMT Útmutatója pontosan megfogalmazza a kezdő év definícióját („Az elemzés kezdő éve (bázis év), ami a rögzített árszínvonal éve is. Kezdő évnek a pályázat benyújtását követő első kifizetés évét kell tekinteni. A KVVM FI iránymutatásai alapján a Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez konstrukció esetében is ez követendő, ezért az elemzés kezdő éve 2012.

Jövedelemtermelő jelleg A KHE útmutató alapján a projekt jövedelemtermelő jellegét az alábbiak szerint elemezzük: Bevételek: azon pénzáramok, melyeket a használók közvetlenül fizetnek meg a projekt keretében nyújtott áruért és/vagy szolgáltatásért, mint például a felhasználókat közvetlenül terhelő díjak (az álló betűk a KHE útmutató szerinti kritériumokat, a dőlt betűk a projektre vonatkozó válaszokat jelentik) 

infrastruktúra használatból eredően

Jelen hulladékgazdálkodási projekt jövedelemtermelő projekt, mivel a létrehozott infrastruktúra által nyújtott szolgáltatás után a szolgáltatást igénybe vevők díjat fizetnek. 

föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása

A projekt nem eredményezi a terület bérbeadását, értékesítését. 

bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás.

A projekt olyan pénzügyi bevételt is termel, amely az egyes hulladékgazdálkodási folyamatok során képződő, piaci árral rendelkező termékek (hasznosítható anyagok, energia) értékesítésén keresztül is bevételt termel. Egyéb bejövő pénzáram: olyan magán és köz hozzájárulás és/vagy pénzügyi pénzbeáramlás, ami nem a felhasználókat közvetlenül terhelő díjakból, származik.

238

A projekt keretében egyéb bejövő pénzáramként a díjkompenzációt vettük figyelembe. 6.1.2

A költség-haszon elemzésnél alkalmazott modell

A változatelemzés, pénzügyi elemzés és közgazdasági költség-haszon elemzés excel modellen alapul (a továbbiakban CBA modell), mely komplexen és rendszerezve tartalmazza a számítás során felhasznált inputokat, a számítási módszertant illetve az eredményeket. Egységes módszertani keretbe foglalja a tervezői költségbecsés adatait, a beruházási és működési költségeket, maradványértéket, a megítélhető támogatási összeg számítását, pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatát illetve a közgazdasági hasznok számítását. A CBA modell készítése során a kiemelt kérdések az alábbiak voltak:

A hulladékgazdálkodási modell beépítése A 3. fejezetben bemutatott hulladékgazdálkodási adatok képezik az alapját a bevételek, működési költségek, közgazdasági hasznok becslésének. A CBA modell a hulladékgazdálkodási modell eredményeit inputként felhasználja, ezért annak outputjai a CBA modellbe szervesen beépítésre került.

Működési költségbecslés részletezettsége A működési költségbecslés részletezettsége külön kiemelendő, tekintettel a hulladékgyűjtési rendszer komplexitására. A költségbecslési rendszer a projekt nélküli esetre is úgy került kialakításra, hogy az illeszkedjen kiválasztott projekt költségbecslési struktúrájához. A működési költségbecslésben kiemelt jelentősége van a gyűjtés költségeinek, mivel a projekt nélküli esetben, illetve a projekt esetén a begyűjtési rendszer eltérően működik, a vegyes gyűjtés eltérő mennyiségei miatt külön optimalizáció szükséges. A gyűjtési rendszer optimalizációját egy gyűjtési modell keretében készítettük el, amely adatot szolgáltat a CBA modell számára a járatszámokról, a futásteljesítményekről. A fajlagos költségek becsléséhez felhasználtuk a projekt nélküli esethez tartozó, a Társulásra kiterjedő tényleges gyűjtési költségeket.

Költségek és bevételek konszolidálása A költség-haszon elemzés szorosan kapcsolódik az intézményi, tulajdonjogi viszonyokhoz, így a számítások az intézményi elemzésben leírtakon alapsznak. A CBA modell figyelembe veszi a különböző szereplők közötti –szerződéses alapokon nyugvókapcsolatokat és az abból eredő pénzáramokat konszolidált elemzés keretében. A konszolidált elemzés annak érdekében szükséges, hogy a költségek és bevételek ne kerüljenek kétszer figyelembe vételre. Részletesen elemeztük, hogy mely szereplőnél milyen költségek és bevételek merülnek fel, és hogy azok milyen módon kerülnek beépítésre a díjba.

Településenkénti megosztások Fontos hangsúlyozni, hogy a költségek és a díjak települési szinten kerültek visszaosztásra a hulladékgazdálkodási rendszer vonatkozásában a CBA modellben.

Teherviselő képesség vizsgálat A CBA modell részletes teherviselő képességi elemzést tartalmaz településenként a KHE útmutatóban meghatározottak szerint. A teherviselő képesség részletes bemuta-

239

tását a 6.2.2.2. pont tartalmazza. A CBA modellben a teherviselő képesség vizsgálat kiterjed a szükséges díjkompenzáció mértékének meghatározására.

Díjak és pénzáramok kalibrálása A díjak meghatározása, kalibrálása rendkívül fontos, és sok tényező együttes figyelembevételét igényli. A kalibráláskor a következőket kell figyelembe venni: A díjak meghatározásánál az első számú cél a rövid és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság biztosítása. Rövid távon ez azt jelenti, hogy az éves üzemeltetési és karbantartási költségek pénzáramát csökkentve a hasznosításból és esetleges támogatásokból befolyó egyéb bevételekkel fedezni kell. Figyelemmel kell lenni a díjfizetési fegyelem esetleges hiányosságaira, ti. hogy a kivetett díjakat a felhasználók nem 100%-ban fizetik meg. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy halmozott működési pénzáram 100%-nál alacsonyabb díjfizetési fegyelem esetén se váljék negatívvá egyik évben sem. Ennek megfelelően a díj úgy került meghatározásra, hogy 10%-os nemfizetési arány esetén is biztosítható legyen a fenntarthatóság. A hosszú távú fenntarthatóság a következőket jelenti:  díjnak fedezetet kell nyújtania a díjpolitikában meghatározott ún. Fejlesztési Alapba tartozó tételek finanszírozására (lásd részletesen Díjpolitika)  Fedezetet kell nyújtani a hitel törlesztésére, a kamatok megfizetésére - Jelen esetben nem vesznek fel hitelt, ezért a projekt esetében nem kell fedezetet képezni a hitelekre.  Forrást kell gyűjteni a jövőbeni költségekre.  Figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakossági díjak nem haladhatják meg a Társulás területén elviselhető mértéket.  Az értékcsökkenés a díjban a támogatásokra vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően építhető be. A nem támogatásból szerzett eszközök értékcsökkenésének 100%-a a támogatásból szerzett eszközök értékcsökkenésének a saját forrás arányának megfelelő mértékben. Jelen díjmeghatározás a mindenkori pénzáramokat tekinti kiindulópontnak, hogy a fenntarthatósághoz szükséges fedezet mindig rendelkezésre álljon. Az értékcsökkenés esetében nem mutatható ki pontosan az egyezés, mivel a vizsgálati időszak több esetben túlnyúlik az eszközök élettartamán, így a díjban már a nem támogatásból beszerzett eszköz költsége is beszámításra kerül, de megállapítható, hogy megfelelő mértékben beszedésre kerül. Alapvető különbség, hogy a díjkalkuláció a jövőbeli beszerzésekre gyűjti a forrást, nem pedig a múltban megvalósított fejlesztések értékcsökkenésével számol, mivel az előbbi jobban kifejezi a fenntarthatóság kritériumát. A költségek ciklikusságát alapvetően a pótlási költségek évenkénti nagymértékű eltérése határozza meg, ezért szükséges volt a pénzáramok és díjak halmozott pénzáramhoz való kalibrálása annak érdekében, hogy a halmozott pénzáram ne váljon negatívvá (a teljes díj minden évben meghaladja a halmozott pénzáramot). A CBA

240

modell figyelembe veszi a díjak és költségek egymáshoz képesti viszonyát az alábbi ábra szerint:

241

4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000 1 000 000 000 Pénzáram díj nélkül

0 -1 000 000 000

2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 2 021 2 022 2 023 2 024 2 025 2 026 2 027 2 028 2 029 2 030 2 031 2 032 2 033 2 034 2 035 2 036 2 037 2 038 2 039 2 040 2 041

Díj eszközköltség nélkül Díj eszközpótlás fedezetére

-2 000 000 000

Halmozott pénzáram

-3 000 000 000

Teljes díj

-4 000 000 000 -5 000 000 000 -6 000 000 000 -7 000 000 000

242

Az ábrán látszik, hogy az éves díj nélküli a pénzáram az időszak nagy részben viszonylag állandó és az ennek a fedezésére szolgáló eszközköltség nélküli díj (vörös vonal) ennek a szintnek megfelelő, így biztosítva a rövid távú fenntarthatóságot. Az ábrán látható, hogy az időszakban két jelentősebb pótlásra kerül sor (kék vonal). A pótlási költségek fedezésére a beállított díjalkotó tétel a pótlások előtti években a forrásgyűjtésnek megfelelően magasabb értéket vesz fel (zöld vonal) ezzel a magasabb bevétellel biztosítható a két jelentősebb pótlás finanszírozása. A lila vonal által bemutatott halmozott pénzáram így mindig pozitív tartományban marad, és ezt a tulajdonságát megtartja a lakossági díjak 90%-os befolyása esetén is. A fenntarthatóság a modellszámításban kiegészítő díjtételekkel kezelhető, ezek megállapítása úgy történt minden évre, hogy az előző évekhez képest ne jelentsen nagy növekedést, nagyjából egyenletesen legyen elosztva és mértéke ne tetszőleges legyen, hanem kövessen egyfajta szabályszerűséget (a nagyságrendeknek megfelelően 25 milló Ft egész számú többszörösei kerültek beállításra). A modellszámításban ellenőrizhető, hogy ezeknek a szabályserűségeknek megfelel, és bármelyik ilyen tétel elhagyása súlyosan veszélyezteti a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát, így belátható, hogy nem túltervezett tételekről van szó.

6.2

Pénzügyi elemzés

A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt cash flowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre arra, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés feladata emellett a projekttel kapcsolatban felmerülő költségek bemutatása, valamint a projekttel kapcsolatban a megítélhető támogatási arány, valamint a támogatási összeg meghatározása. 6.2.1

Pénzügyi költségek becslése

6.2.1.1 Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket fizikai mértékegységben az engedélyes és kiviteli szintű tenderterv szerinti tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget szét kell osztani a beruházási időszak egyes éveire. A beruházási költségek meghatározásához szükséges fajlagos költségek tervezői költségeken, a hasonló létesítmények tapasztalati, építési költségein alapulnak. Konkrét értékük az RMT mellékletét képező részletes CBA-t tartalmazó Excel file-ban található meg. A tapasztalatok alapján meghatározott fajlagos költségek az elemzés alkalmazott évére, 2012-re let-

243

tek korrigálva, s többségükben megfelelnek a 2009-es FI útmutatóban1 szereplő értékeknek. Az FI útmutatóban szereplő értékektől történő esetleges eltérések indoka többségében helyi, területspecifikus sajátosságokra vezethető vissza. Az egyes költségelemek fajlagos költségeit, illetve a területspecifikus sajátosságokat az adott beruházási elemnél részletesen megmagyarázzuk. A teljes költség mindezeken felül kiegészül az egyéb járulékos szolgáltatások költségeivel. A kiválasztott változat beruházási költségeinek részletezését beruházási elemenként az alábbi táblázatokban mutatjuk be: Komposztáló A komposztáló létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. A komposztáló költsége a technológia kis mértékű módosítása, valamint a komposztáló helyszínek változása miatt (Dorog kilépett a Társulásból) megváltozott a köztes RMT-hez képest. A beruházási költségek megoszlását költségelemeként az alábbiakban részletezzük: Épületek, építmények Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit a tatabányai komposztáló esetén az alábbi táblázat tartalmazza. 140. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként komposztáló, Tatabánya (Ft) Épületek, építmények

Összesen

Keverékkészítés

8 812 975 386 466

0 0

3 691 950

697 851 716 680

697 851

716 680

4 276 695

14 113 404

Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés, alagcsövezés Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Közmű csatornaépítés Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Bitumenes alap és makadámburkolat készítése Környezetvédelmi berendezések Összesen Tatbányai komposztáló kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

2013

2012

34 920

3 011 560

35 742 501

17 865 937

17 876 564

19 736 673

31 774 340

37 602 610

49 650 904

51 511 000 87 253 515

A tatabányai komposztáló építési költségei kis mértékben haladják meg az FI útmutatóban hasonló létesítmények építésére meghatározott építési költségeket, mely területspecifikus sajátosságokkal indokolható. Mivel Tatabányán a komposztáló mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre.

Az egyeztetések, minőségbiztosítások során megismert FI útmutató. Abban szereplő költségeket az összehasonlíthatóság miatt 2012. évi költségszintre számoltuk át.

244

141. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként – komposztáló, Komárom, (Ft) Épületek, építmények Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése Kert és parképítési munkák Belsőépítészet, díszítéstechnika Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése Bitumenes alap és burkolat készítés Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése Zsaluzás és állványozás Összesen

Összesen 1 4 1 2 21 5 25 1 6

468 895 254 033 336 374 254 909 753 39 681 391 400

994 045 696 101 655 929 406 852 180 000 375 958 000

23 844 1 468 994 71 817 035

2013

2012 1 4 1 2

468 895 254 033

994 045 696 101 0 0 5 254 406 0 0 0 0 0 0 0 1 468 994 14 906 242

336 21 374 25 909 1 753 39 6 681 391 400

0 0 0 0 655 929 0 852 180 000 375 958 000

23 844 0 56 910 793

A komáromi komposztáló beruházási költségei szintén meghaladja az FI útmutatóban meghatározott értéket. Ennek indoka a következő terület-specifikus sajátosságokkal magyarázható:  A komposztáló miatt igen nagy felület került burkolásra  A tervezési terület lejtős, így a külön komposztáló kialakítása az átlagosnál lényegesen nagyobb földmunkával jár.A funkció vízszintes területre történő kialakítása a tervezési terület gyakorlatilag teljes terjedelmében történő megváltoztatásával jár.  A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben. 142. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként – komposztáló, Törökbálint, (Ft) Épületek, építmények Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése Kert és parképítési munkák Belsőépítészet, díszítéstechnika Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése Bitumenes alap és burkolat készítés Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése Összesen

Összesen 753 598 7 156 228 540 675 1 035 913 311 182 336 655 19 159 665 12 636 471 24 739 265 1 401 981 39 000 647 050 391 958 400 000 23 844 69 573 485

245

2013

2012 753 7 156 540 1 035

598 228 675 913 0 0 0 12 636 471

0 0 0 0 311 182 336 655 19 159 665 0

0 0 0 0 0 0

24 739 265 1 401 981 39 000 647 050 391 958 400 000

0 22 122 885

23 844 47 450 600

A törökbálinti komposztáló fajlagos költségeinek FI útmutató fölötti értéke a következő indokokra vezethető vissza:  A komposztáló technológiája miatt igen nagy felület került burkolásra  A tervezési terület lejtős, így a külön komposztáló és külön hulladékudvar kialakítása az átlagosnál lényegesen nagyobb földmunkával jár.  A két funkció vízszintes területre történő kialakítása a tervezési terület gyakorlatilag teljes terjedelmében történő (igaz kis mértékű) megváltoztatásával jár.  A közútról történő megközelítés a terület sajátosságai miatt lényegesen hosszabb, mint egy átlagos esetben.  A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben

Gépek, berendezések A beszerzésre kerülő gépek, berendezések költségei mindhárom helyszín esetén azonos költségtételeket tartalmaznak, így azokat az alábbi táblázatban összefoglalóan mutatjuk be. 143. táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként – komposztáló, Tatabánya, Törökbálint, Komárom (Ft) Gépek, berendezések Aprító Rosta Komposztforgató GORE-komposztáló technológia GORE fólia felcsévélő Gépek, berendezések összesen:

2013 32 896 000 25 000 000 5 320 000 29 740 000 5 000 000 94 706 000

Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel a komposztáló létesítményekkel kapcsolatban beruházási költség, amelyeket összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 144. táblázat: Teljes beruházási költség komposztálók esetén (Ft) épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Komposztálókhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

2013

Összesen 164 496 550 284 118 000 448 614 550

2012 42 258 593 0 42 258 593

122 237 957 284 118 000 406 355 957

87 253 515

37 602 610

49 650 904

535 868 065

79 861 203

456 006 861

Előkezelő Az előkezelő létesítmények (Tatabánya, Bicske) beruházási költsége szintén tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Ezen költségek megoszlását költségelemeként az alábbiakban részletezzük. A költségek köztes RMT-hez képesti változását többségében a technológia változtatása okozta, mely az FI által túlzónak tartott 10 %-os tartalékkapacitás csökkentését is magába foglalja: Előkezelőhöz kapcsolódó létesítmények (épületek, építmények) Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit az előkezelő esetén az alábbi táblázat tartalmazza.

246

145. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként - előkezelő (Tatabánya) (Ft) Összesen

épületek, építmények Vízellátás-csatornázás Gázellátás Fűtés Szellőzés Beépített habbaloltó berendezés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Vakolás és rabicolás Szárazépítés Tetőfedés Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése Bádogozás Asztalosszerkezetek elhelyezése Lakatosszerkezetek elhelyezése Üvegezés Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) Szigetelés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Mélyalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés villamosenergia Épületek, építmények összesen Előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

12 254 267 1 938 714 927 909 1 158 473 33 074 600 21 236 762 2 773 734 12 074 556 33 342 431 4 297 788 892 299 846 144 618 019 9 480 098 1 657 120 12 704 825 6 082 775 3 893 010 340 839 16 939 129 2 332 806 31 992 457 7 753 213 31 641 024 2 166 192 12 888 107 84 270 220 5 772 630 370 893 203 523 767 797 894 661 000

2012

2013 0 0 0 0 0 762 734 556 431 788 299 144 019 098 120 825 775

12 254 267 1 938 714 927 909 1 158 473 33 074 600 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 16 939 129 2 332 806 31 992 457 7 753 213 31 641 024 2 166 192 12 888 107 84 270 220 5 772 630 15 543 062 317 305 391

3 893 010 340 839 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 53 587 812

200 683 954

323 083 843

517 989 345

376 671 655

21 2 12 33 4

9 1 12 6

236 773 074 342 297 892 846 618 480 657 704 082

Mivel Tatabányán az előkezelő mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Gépek, berendezések A gépek, berendezések kapcsolatos költségek csak 2013-ban merülnek fel. Az előkezelő esetén a gépek, berendezések beruházási költségének költségtételenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza. 146. táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként – előkezelő (Tatabánya) (Ft) Gépek, berendezések Előaprító Szita Nehézanyag leválasztó Optikai leválasztó

2013 90 40 56 162

247

951 894 084 931

000 560 280 441

Gépek, berendezések Utóaprító Vas leválasztó Nem vas és vas leválasztó Előkamrás prés RDF puffer kitápláló adagoló Szállító szalagok (feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) Légtechnika Vezérlés, kábelezés Leszállítás, beüzemelés Előaprító Gépek, berendezések összesen:

2013 183 556 800 16 064 160 50 312 640 76 230 000 50 400 000 96 346 320 65 217 600 34 070 400 32 457 600 90 951 000 955 516 802

A tatabányai előkezelő létesítési költségeit a következő tényezők növelik meg:  A tatabányai telephely tervezésénél meghatározó jelentőségű a környezet topológiai és geotechnikai adottsága, domborzati viszonyai mely viszonyok egy ideális (pl síkvidéki) telepítéshez képest többletköltségeket igényelt, de erre a tervezett lerakó üzembiztonsága miatt mégis szükség van.  Tovább az előkezelő épületének fokozott tűzállósági követelményét kell kiemelni, mivel a puffertárolóban lévő fokozottan tűzveszélyes anyag miatt egy különösen költséges oltóberendezést kellett betervezni, mely nélkül az épület üzembiztonsága nem lehetne biztosítható.  A technológiai berendezésnél a korábbi mechanikai kezelőkhöz (É-kelet Pest – Okortelekvölgy, Nógrádmarcal, illetve É-Balaton – Királyszentisván) képest itt egy tüzelőanyag előállítására alkalmas technológiát terveztünk, amely az előzőkhöz képest NFe leválasztót, optikai leválasztót (PVC) és utóaprítót is tartalmaz. 147. táblázat: Beruházási költségek költségtételenként - előkezelő (Bicske) (Ft) épületek, építmények Gépek, berendezések Összesen 1 Előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével 1

Összesen 262 911 011

2013 262 911 011

792 585 361

055 496 372 1 055 496 372 420 703 043 420 703 043 476 199 415 1 476 199 415

A bicskei előkezelő létesítési költségeit a következő tényezők emelik meg:  A bicskei helyszín adottságai közül jelentős költségtényező az, hogy a területe több éve inert hulladéklerakóként használták, és a terület beépíthetőségét nem tartották szem előtt, az utóbbi időben annak rekultivációját készítették elő. A hulladéklerakás következtében a terület korábbi felszíne természetesen megemelkedett, vízelvezetési tulajdonsága megváltozott.  Az előkezelő épületének fokozott tűzállósági követelményit itt is ki kell elégíteni. Az előkezelő műbe spinkler rendszert, a puffertárolóba egy habbal oltó berendezést terveztünk a puffertárolóban lévő fokozottan tűzveszélyes anyag miatt, az épület üzembiztonsága nem lenne bitosítható.

248

Fentiek alapján a kiválasztott változat 2012-től 2013-ig merül fel az előkezelő létesítményekkel kapcsolatban beruházási költség, amelyeket összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 148. táblázat: Teljes beruházási költség előkezelő esetén (Ft) épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Tatabányai előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Bicskei előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

Összesen 2012 633 804 214 422 469 795 1 748 102 162 0 2 381 906 376 422 469 795 523 767 797 200 683 954 420 703 043

2013 211 334 418 1 748 102 162 1 959 436 581 323 083 843

420 703 043

3 326 377 216 623 153 749

2 703 223 467

Lerakó - Tatabánya A beruházási költségek a lerakó esetén a következő költségtételekből állnak:  Terület-előkészítéssel kapcsolatos költségek  Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése Terület előkészítés alatt vettük figyelembe az alábbi költséget: 149. táblázat: Terület-előkészítés költségei a tatabányai lerakó építése esetén (Ft) Összesen

2012

2013

Felvonulási létesítmények 6 100 000 2 440 000 3 660 000 Víztelenítés 10 473 760 4 189 504 6 284 256 Irtás, föld- és sziklamunka 1 001 569 982 400 627 993 600 941 989 Mélyalapozás 226 920 400 90 768 160 136 152 240 Útburkolat alap és makadámburkolat készítése 85 511 500 34 204 600 51 306 900 Összesen 1 330 575 642 532 230 257 798 345 385

A gát elhelyezésének meghatározásakor figyelembe vételre került a széniszap vastagsága és a jövőbeni bővítés lehetősége. A telep szempontjából ideális elhelyezés esetén a széniszap vastagsága 10 m, az átrakás kb. 320 ezer m3 lenne. Jelenleg a projekt keretén belül az átrakás 165 ezer m3, a széniszap vastagsága pedig 4-6 m. A jelenlegi költség (átpakolás + támasztó gát) 1 330,5 mFt. A szigetelt lerakóterülettel és csurgalékvíz tároló építéssel kapcsolatos költségek 2012-ben illetve 2013-ban merülnek fel, amelyek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 150. táblázat: Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építésének költségei (Ft) Költségtényező Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés, alagcsövezés Szigetelés

összesen 10 065 000 11 998 478 5 664 150 167 384 031 193 000 9 174 000 227 746 586 129 956 570 418 315 300

249

2012 4 026 4 799 2 265 66 953 77 3 669 91 098 51 982 167 326

000 391 660 612 200 600 634 628 120

2013 6 039 7 199 3 398 100 430 115 5 504 136 647 77 973 250 989

000 087 490 419 800 400 952 942 180

Közmű csatornaépítés Közmű csővezetékek és szerelvények szerelése Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Beton pályaburkolat készítése Környezetvédelemi berendezések Egyéb járulékos munkák Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése összesen: Lerakóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

5 981 404 219 780

2 392 562 87 912

3 588 842 131 868

192 322 410

76 928 964

115 393 446

5 832 000 36 249 100 743 961 1 221 845 770

2 332 800 14 499 640 297 584 488 738 308

3 499 200 21 749 460 446 377 733 107 462

206 499 231

332 445 937

695 237 539

1 065 553 399

538 945 168 1 760 790 938

Mivel Tatabányán a lerakó mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Gépek, berendezések A gépek, berendezések kapcsolatos költségek csak 2013-ban merülnek fel. A lerakó esetén a gépek, berendezések beruházási költségének költségtételenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza. 151. táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként – lerakó (Ft) Költségtényező Kompaktor Dózer Gépek, berendezések összesen

2013 93 000 000 50 000 000 143 000 000

Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel a lerakó létesítménnyel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 152. táblázat: Teljes beruházási költség lerakó esetén (Ft) Összesen Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése Gépek, berendezések Összesen Lerakóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

2012

2013

1 221 845 770 143 000 000 1 364 845 770 538 945 168

488 738 308 0 488 738 308

733 107 462 143 000 000 876 107 462

206 499 231

332 445 937

1 903 790 938

695 237 539

1 208 553 399

Utóválogató - Tatabánya Az utóválogató létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Ezen költségek 2012-ben és 2013-ban merülnek fel, köztes RMThez képest változtak, mert módosult a technológia, költségelemenkénti megoszlásukat az alábbiakban részletezzük. Épületek, építmények Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit az utóválogató esetén az alábbi táblázat tartalmazza. 153. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként utóválogató (Ft)

250

Költségtényező Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Vakolás és rabicolás Szárazépítés Tetőfedés Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése Bádogozás Asztalosszerkezetek elhelyezése Lakatosszerkezetek elhelyezése Üvegezés Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) Szigetelés Vízellátás-csatornázás Gázellátás Fűtés Szellőzés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Mélyalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés Világítási hálózat Csatlakozó blokkok Gépészet Szocblokk Technológia Általános tételek Villám- és érintésvédelem Épületek, építmények összesen Utóválogatóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

Összesen 1 487 424 1 920 099 109 272

2012

2013

1 487 424 1 920 099 109 272

0 0 0

18 581 435 1 110 555

664 646 531 282

18 581 435 1 110 555

664 646 531 282

0 0 0 0

423 6 538 575 13 454 3 271

927 187 852 709 133

423 6 538 575 13 454 3 271

927 187 852 709 133

0 0 0 0 0

645 234 256 943 487 541 244 415 984 419 759

588 138 063 428 610 974 572 932 639 553 660

645 588 234 138 0 0 0 0 244 572 415 932 984 639 419 553 759 660

0 0 063 428 610 974 0 0 0 0 0

10 1

2 1 21 4 15

11 697 4 502 809 7 59 2 4

428 062 494 275 891 468 759 370 337 162 2 070 318 220 407 737 312 709 920 652 936 192 212 619 184 862 347 377 074 966

2 1 21 4 15

10 256 1 943 487 541

11 697 4 502 809

0 0

7 428 062 59 494 275 2 891 468 0 0 0 0 0 0 0 169 496 119

0 0 0 4 759 370 337 162 2 070 318 220 407 737 312 709 920 652 936 22 716 500

70 830 828

114 031 519

240 326 947

136 748 019

Mivel Tatabányán az utóválogató mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Gépek, berendezések Az utóválogató esetén a gépek, berendezések beruházási költségének költségtételenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza. 154. táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként – utóválogató (Ft)

251

Költségtényező 2013 Szita 40 320 000 Válogatókabin a boxokkal 52 920 000 Válogató szalag 17 640 000 Vas leválasztó 10 080 000 Bálázógép (perforátor, virbulátor) 52 920 000 Szállító szalagrendszer (süllyesztett gyűjtő, feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) 60 480 000 Légtechnika 3 780 000 Vezérlés, kábelezés 17 640 000 Leszállítás, beüzemelés 20 160 000 Gépek berendezések összesen 275 940 000

Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel az utóválogató létesítménnyel kapcsolatban építési és gépek beszerzésének beruházási költsége, mely költségek megfelelnek az FI útmutatóban szereplő értékeknek. Az utóválogató esetén felmerülő valamennyi költség összefoglaló bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza. 155. táblázat: Teljes beruházási költség utóválogató esetén (Ft) épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Utóválogatóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

Összesen 192 212 619 275 940 000 468 152 619 184 862 347

2012 169 496 119 0 169 496 119

2013 22 716 500 275 940 000 298 656 500

70 830 828

114 031 519

653 014 966

240 326 947

412 688 019

Hulladékudvar A hulladékudvar létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Az egyes udvarok létesítési költségei területspecifikus adottságok miatt eltérnek egymástól. A költségek 2013-ban merülnek fel, s költségelemenkénti megoszlásukat az alábbiakban részletezzük. 156. táblázat: Hulladékudvarok beruházási költségei - 2013 (Ft) Hulladékudvarok

Összesen

Épületek, építmények Gépek, berendezések

Csákvár

32 605 265

30 376 865

2 228 400

Komárom

37 279 796

35 051 396

2 228 400

Kisbér

31 912 885

Nyergesújfalu

41 592 439

39 364 039

2 228 400

Pilisvörösvár

39 363 049

37 134 649

2 228 400

Szentendre

24 394 925

22 166 525

2 228 400

Törökbálint

70 543 382

68 314 982

2 228 400

Tatabánya 2 - József Attila u.

22 699 257

20 470 857

2 228 400

Tatabánya 1 - Búzavirág

35 906 599

33 678 199

2 228 400

Tatabánya – Hulladékudvar

43 875 658

2 228 400

382 401 656

362 346 056

20 055 600

18 205 397

400 607 053

380 551 453

Összesen Tatabányai hulladékudvarhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

252

0 20 055 600

A hulladékudvarok beruházási költségei többségében megfelelnek a 2009-es FI útmutatóban szereplő értékeknek. Egyedül a törökbálinti hulladékudvar kivétel, melynek megemelkedett költségeit a következő tényezők indokolják:  A komposztáló technológiája miatt igen nagy felület került burkolásra.  A tervezési terület lejtős, így a hulladékudvar kialakítása az átlagosnál lényegesen nagyobb földmunkával jár.  A közútról történő megközelítés a terület sajátosságai miatt lényegesen hosszabb, mint egy átlagos esetben.  A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben Mivel Tatabányán a hulladékudvar mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2013-ban felmerülő költség a hulladékudvar létesítménnyel kapcsolatban az építési és gépek beszerzésének beruházási költségei. A hulladékudvar esetén felmerülő valamennyi költség összefoglaló bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza. 157. táblázat: Teljes beruházási költség hulladékudvarok esetén (Ft) épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Tatabányai hulladékudvarhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület

Összesen 362 346 056 20 055 600 382 401 656

2013 362 346 056 20 055 600 382 401 656

18 205 397

400 607 053

Összesen kapcsolt létesítmények költségével

Átrakó Az átrakó létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Ezen költségek megoszlását költségelemeként az alábbiakban részletezzük: Épületek, építmények Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit a szentendrei átrakó esetén az alábbi táblázat tartalmazza. 158. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként - átrakó, Szentendre (Ft) épületek, építmények Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Bádogozás Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése

Összesen 8 5 3 12

583 365 113 134

401 529 650 477

4 792 039 168 19 195 5 510 28 422

253

601 955 043 673

2012 8 5 3 12

583 365 113 134

2013 401 529 650 477 0 0 0 0 0

0 0 0 0 4 792 168 19 195 5 510 28 422

039 601 955 043 673

Bitumenes alap és makadámburkolat készítése Kert és parképítési munkák Környezetvédelemi berendezések Belsőépítészet, díszítéstechnika Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése Épületek, építmények összesen:

4 668 892

0 0 0 0 0

4 668 892 2 174 361 0 39 000 400 000

0 29 197 057

46 402 65 417 966

2 174 361 0 39 000 400 000 46 402 94 615 023

Gépek, berendezések A gépek, berendezések beruházási költségeit a szentendrei átrakó esetén az alábbi táblázat tartalmazza. 159. táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként – átrakó, Szentendre esetén (Ft) Gépek, berendezések konténerek prés hídmérleg technológia Gépek, berendezések összesen:

2013 17 276 000 50 064 000 21 000 000 26 600 000 114 940 000

Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel az átrakó létesítménnyel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 160. táblázat: Teljes beruházási költség átrakó esetén (Ft) 2013 Összesen 2012 épületek, építmények 94 615 023 29 197 057 65 417 966 gépek, berendezések, edényzet 114 940 000 0 114 940 000 Összesen 209 555 023 29 197 057 180 357 966

A szentendrei átrakó létesítési költségei a következő helyi sajátosságok miatt haladják meg az FI útmutatóban szereplő értéket:  A telken kialakított technológia igen nagy felület kerül leburkolásra.  Lényegesen nagyobb, mint egy átlagos hulladékudvar esetében.  A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben.  A rámpák kialakítása lényegesen költségigényesebb. A telek megközelítése és a telken belüli forgalmi úthálózat kialakítása a telek adottságai miatt lényegesen nagyobb útfelület kialakítását tették szükségessé, mint átlagos esetben. Járművek Járműbeszerzéssel kapcsolatos beruházási költségek merülnek fel: a háznál történő gyűjtés, papír/műanya A háznál történő gyűjtéséhez 6 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként 35 000 000 Ft. a zöldhulladék gyűjtés A zöldhulladék gyűjtéséhez 4 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként 35 000 000 Ft.

254

Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok ürítése A gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok ürítéséhez 5 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként 35 000 000 Ft. Mechanikai előkezelés – könnyűfrakció égető viszonylat esetén. A mechanikai előkezeléshez 4 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként 55 000 000 Ft. A kiválasztott változat esetén 2013-ban merül fel a járműbeszerzéssel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 161. táblázat: Teljes beruházási költség járművek esetén (Ft) 2013 háznál történő gyűjtés 210 000 000 zöldhulladék gyűjtés 140 000 000 Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok ürítése 175 000 000 Mechanikai előezelés – könnyűfrakció égető viszonylat 220 000 000 Összesen 745 000 000

A mechanikai előkezelés - könnyűfrakció égető viszonylat eggyel több járművet igényel, mint az FI útmutató javaslata. Ennek fő indoka az égetőmű - kezelő közti nagy távolság. Gyűjtősziget A gyűjtőszigetekkel kapcsolatos beruházási költségek a következő költségtételekből állnak. Gyűjtőszigetek fejlesztése Amely 75 db gyűjtősziget fejlesztését jelenti. Egy gyűjtősziget fejlesztésének fajlagos költsége mérettől és frakciószámtól függően 60 000 Ft/db - 180 000 Ft/db - 270 000 Ft/db között mozog. Lakótelepi és városi gyűjtőszigetek A háznál történő gyűjtés esetén – városis övezetekben - külön gyűjtőedényben történik a hulladék gyűjtése. Ezen edények értéke 12 000 Ft/db (lakótelepi gyűjtőtartályos) - 40 000 Ft/db (városi gyűjtőedényes) között mozog. A kiválasztott változat esetén 2013-ban merül fel a gyűjtősziget létesítményekkel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 162. táblázat: Teljes beruházási költség gyűjtősziget esetén (Ft) 2013 gyűjtősziget

21 145 000

Városi (gyűjtőedény)

91 200 000

Összesen

112 345 000

A kiválasztott változat beruházási költségeinek megoszlását és időbeli eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza:

163. táblázat: Pénzügyi beruházási költségek* (Ft)

255

2012 Területelőkészítés

2013

2014

Összesen

602 230 257

798 345 385

1 400 575 642

megelőző mentő régészet

50 000 000

lőszermentesítés

20 000 000

532 230 257

798 345 385

1 330 575 642

1 693 847 848

2 731 440 659

4 425 288 507

347 946 056

talajmunka Építési beruházások Hulladékudvar Gyűjtősziget

Válogató

169 496 119

22 716 500

Házi komposztálás

Komposztáló Előkezelő

54 895 064

122 237 957

177 133 021

422 469 795

211 334 418

633 804 214

RDF energiahasznosító mű Átrakó TSZH lerakó Egyéb

kezelés

192 212 619

végző

0 29 197 057

65 417 966

94 615 023

488 738 308

733 107 462

1 221 845 770

létesít-

mény

Egyéb kapcsolódó építési beruházás

529 051 505

1 228 680 300

1 757 731 805

3 667 250 762

Gépek

2 629 905 762

Járművek

745 000 000

Edényzet

292 345 000

112 345 000

180 000 000

117 425 000

77 325 000

52 060 000

246 810 000

22 000 000

24 000 000

14 000 000

60 000 000

7 200 000

2 400 000

12 000 000

Eszköz beszerzések

Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Megvalósításhoz

szükséges

szolgáltatások (beruházás értékében) Projektmenedzsment Közbeszerzés Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése

Tervezés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság

0 80 000 000

48 000 000

32 000 000

160 000 000

8 225 000

2 925 000

3 660 000

14 810 000

PR, ismeretterjesztés

256

2012

2013

2014

Összesen

Egyéb Megvalósításhoz

0 szükséges

szolgáltatások (nem beruházás) Megelőzés: szemléletformálás Összes nettó költség

134 524 735

67 262 367

336 311 837

134 524 735

67 262 367

336 311 837

2 548 027 840

7 408 886 542

119 322 367

10 076 236 749

Nem visszaigényelhető ÁFA Nettó tartalék

0 100 000 000

150 000 000

250 000 000

Tartalékra eső ÁFA Teljes beruházási költség

0 2 648 027 840

7 558 886 542

119 322 367

10 326 236 749

* csak a pályázati útmutató C3.2. pontjában foglalt költségek ** csak a 1067/2005. Korm. határozatban, illetve az akciótervben nevesített projekteknél

A lőszermentesítés költsége és időigénye a területek nagyságától, s az előzetes lőszervizsgálatok eredményeitől függ. A költségek becslése a területre kiválasztható lőszermentesítési technológia fajlagos költségei alapján történt meg. A régészet tartalékolt költség, mely a jogszabályi előírások, valamint a KöH előírások figyelembe vételével lett becsülve.

A Pályázati útmutató szerint a maximum 85 %-kal illetve 70 %-kal támogatható tevékenységek az alábbiak: 164. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek Tevékenységek 1. Központon kívüli -változatoktól független- fejlesztések 1.1. Hulladékudvarok: Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre, Tatabánya (3db), Törökbálint, 2.

3. 4. 5.

1.2. Gyűjtőszigetek Járművek 2.1. Háznál történő gyűjtés 2.2. Zöldhulladék gyűjtés 2.3. Gyűjtőszigetek ürítése Megelőzés Szolgáltatások és tartalék arányos része ÖSSZESEN

Összeg (Ft) 480 346 656 368 001 656 112 345 000 525 000 000 210 000 000 140 000 000 175 000 000 516 311 837 866 515 943 2 388 174 437

165. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek Tevékenységek 1. Hulladékkezelő központ kialakítása és kiszolgáló létesítményei (arányosan) 1.1. Hulladéklerakó 1.2. Utóválogató 1.3. Mechanikai előkezelő mű 1.4. Központi komposztáló telep

257

(Ft)

Összeg (Ft) 4 345 353 266 1 364 845 770 468 152 619 2 381 906 376 130 448 501

Tevékenységek 2. Központon kívüli változatoktól független fejlesztések 2.1. Átrakók: Szentendre 2.2. Komposztálók: Tatabánya, Komárom, Törökbálint 3. Járművek 3.1. Égethető anyag szállítása 4. Szolgáltatások és tartalék arányos része 5. ÖSSZESEN

Összeg (Ft) 540 357 543 209 555 023 330 802 520 220 000 000 220 000 000 2 832 351 503 7 938 062 312

A fenti két táblázat tartalmazza a szolgáltatások, a tartalék költségét is. Azonban mivel ezek a tételek önmagukban nem sorolhatóak be a 85 illetve 70 %-kal támogatható tevékenységek közé azokat arányosan vettük figyelembe. 6.2.1.2 Működési költségek becslése A működési költségek között 3 költség fajta került megkülönböztetésre: 

üzemeltetési költség



karbantartási költség



pótlási költség

Az üzemeltetési és karbantartási költség tartalma részletesen az alábbi: 



Gyűjtés és szállítás o

üzemanyag költség

személyi jellegű költség

éves adminisztratív költség

gyűjtés és szállítás karbantartási költség

Hulladékkezelési költség o

Komposztálás 

Gépek üzemanyag fogyasztása



Bérköltség



Üzemeltetési költség



Üzemanyag költség



Egyéb anyagjellegű ráfordítások



Biztosítási díjak



Javítás, karbantartás

Lerakás 

Gépek üzemanyag fogyasztása



Bérköltség



Üzemanyag költség



Egyéb anyagjellegű ráfordítások



Művelési költség



Csurgalékvíz kezelés, minősítések, laborvizsgálatok



Hatósági díjak



Javítás, karbantartás

258

 o



lerakási, ártalmatlanítási díj

Válogatás 

Bérköltség



Energia



Anyagköltség



Egyéb anyagjellegű ráfordítások



Biztosítási díj



Egyéb költség



Javítás, karbantartás

Előkezelés 

Bérköltség



Energia



Belső szállítás, anyagmozgatás



Egyéb anyagjellegű ráfordítások



Biztosítási díj



Javítás, karbantartás

Átrakás 

Bérköltség



Gépköltség



Energia



Egyéb anyagjellegű ráfordítások



Biztosítási díj



Javítás, karbantartás

Általános költség o

Szociális és egyéb létesítmények üzemeltetési és karbantartási költsége

Telepehelyi utak és közművek üzemeltetési és karbantartási költsége

6.2.1.2.1 Üzemeltetési és karbantartási költségek 6.2.1.2.1.1 Gyűjtési és szállítási költség A szelektív hulladékgyűjtéshez a létesítmények közül a válogatómű, a hulladékudvarok, a városi, ill. lakótelepi gyűjtőpontok és a gyűjtőszigeteken történő begyűjtésre és szelektíven gyűjtött hulladék háznál történő begyűjtésére szánt tömörítős és darus-konténeres autók költsége osztható. Megelőzési költséghez nem kapcsolódik hulladékkezelési és szállítási költség. A szállítási-gyűjtési költségek a kiválasztott változat esetében 2014-től jelentkeznek. A járműpark paraméterei a kiválasztott változat esetében az alábbiak: 166. Táblázat: Járműpark paraméterek a kiválasztott változatban

259

Házhoz menő szelektív

Zöldhulladék gyűjtés

Vegyes gyűjtés és szállítás

Gyűjtőszigetek ürítése

199

203

478 494

137 731

700 544

266 666

200 839

59 966

343 485

114 185

2014 Járatszám, járat/hét Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet, fő Éves futásteljesítmény járműkilométer/év Éves üzemanyag fogyasztás liter/év

A különböző gyűjtési módok költségeinek meghatározásánál ugyanabból a fajlagos költségekből indultunk ki: 167. táblázat: Fajlagos működési költségek a kiválasztott változat esetében Fajlagos költségek üzemanyag költség (Ft/L) éves személyi jellegű költség (Ft/fő) éves karbantartási költség (Ft/db)

300 2 400 000 2 000 000

éves adminisztratív költség (Ft/év)

800 000

A becsléshez szükséges adatokat üzemeltetői költségbecslés alapján vettük figyelembe Az üzemanyag költség az éves üzemanyag fogyasztás és az üzemanyag költség (Ft/l) szorzata. A személyi jellegű költség a szükséges személyzet (fő) és a személyi jellegű költség (Ft/fő) szorzata. Az évenkénti karbantartási költség a szükséges jármű darabszám (db) és az éves karbantartási költség (Ft/év) szorzata. Az évenkénti adminisztratív költség a szükséges járműdarabszám (db) és az éves adminisztratív költség szorzata (Ft/év). Az adminisztratív költség magában foglalja a biztosítási költséget, útdíjat, műszaki és környezetvédelmi vizsga költségét. Az üzemanyag, személyi jellegű, karbantartási és adminisztratív fajlagos költségeket a kiválasztott változat esetében az alábbi táblázat mutatja be: 168. Táblázat: Működési költségek a kiválasztott változat esetében Házhoz menő szelektív üzemanyag költség (Ft) személyi jellegű költség (Ft) éves karbantartási költség (Ft) éves adminisztratív költség (Ft)

Zöldhulladék gyűjtés

60 251 568

Vegyes gyűj- Gyűjtőszigetek tés és szállíürítése tás 17 989 824 106 871 856 34 375 458

64 800 000

43 200 000

487 200 000

55 200 000

12 000 000

8 000 000

90 000 000

10 000 000

4 800 000

3 200 000

36 000 000

4 000 000

A szállítási-gyűjtési költségek a vizsgált időszakban a kiválasztott változat esetében az alábbiak szerint alakulnak.

260

169. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a kiválasztott változat esetében (millió Ft, nem különbözet) Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontek ürítése Mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat Szerves hulladék lerakóba szállítása összesen

fpv 10 163

2014 716

2015 716

2016 716

2017 716

2 013 1 382

142 97

1 468

103

507

199 15 730

14 1 109

6.2.1.2.1.2

2018 ….. 716

2039 716

2040 716

2041 716

142 97

103

14 1 109

Hulladékkezelési költség

Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: 

Lerakás,



Komposztálás,



Válogatás,



Hulladékudvar (a gyűjtés költsége az előző pontban jelenik meg, itt a hulladékudvar, mint létesítmény költségei kerültek megbecslésre),



Előkezelés



Átrakás

A kiválasztott változat üzemeltetési és karbantartási költségeit költségnemenként az egyes létesítményekben végzett hulladékkezelés esetén a következő táblázatok mutatják be. 

Lerakás

A lerakás esetén a kiválasztott költségnemenként az alábbiak:

változat

üzemeltetési

és

karbantartási

költségei

170. Táblázat Lerakás üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként (Ft, nem különbözet) Év Gépek üzemanyag fogyasztása Bér-költség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Művelési költség Csurgalékvíz kezelés, minősítések, laborvizsgálatok Hatósági díjak Javítás, karban-tartás lerakási, ártalmatlanítási díj,12 000 Ft Összesen Fajlagos költség (t/év)

2014 80 10 108 24 192 6 048 68 948

641 800 377 094 490

2015 80 974 10 108 800 24 292 243 6 073 061 69 106 173

21 221 383 21 308 985 5 220 766 5 235 570 5 720 000 5 720 000 0 0 141 459 911 141 844 832 1 666 1 664

261

2016 81 10 108 24 389 6 097 69 260

299 800 770 442 163

21 394 535 5 250 028 5 720 000 0 142 220 739 1 662

A lerakás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A gépek üzemanyag fogyasztásának számítása a hulladék mennyiség adatból indul ki (1 tonna hulladékhoz 0,95 liter üzemanyag-fogyasztás tartozik). A bérköltség számítása a munkabérek illetve a bérjárulék (1,5) szorzataként adódik. A lerakás esetében a munkabérek az alábbiak 171. Táblázat: Bérköltségek a lerakás esetén Munkakör

Havi bruttó bér

Létszám

Éves bér

Gépkezelő

195 000

4 680 000

Térmester

234 000

2 608 000

Az üzemanyag költség a gépek üzemanyag fogyasztásának és az üzemanyag árának (300 Ft/l) szorzata. Az egyéb anyagjellegű ráfordítás tervezői becslés alapján az üzemanyagköltség 25 %-a. A művelési ág és rekultiváció időszaki költsége a hulladékmennyiség és az összes művelési költség szorzata, mely az alábbiakból tevődik össze: 172. Táblázat:Művelési ág és rekultivációs költségek a lerakás esetén Föld (töltésépítéshez) anyagár szállítási költség Összes művelési költség

15 000 m3/év 1 450 Ft/m3 600 Ft/m3 30 750 000 Ft/év

A csurgalékvízkezelés az egy tonnára eső fajlagos csurgalékvízkezelés és minősítés (250 Ft/tonna), illetve a hulladékmennyiség szorzata. A hatósági díjak tervezői költségbecslés alapján a bérköltség, üzemanyag költség, egyéb anyagjellegű ráfordítások, művelési és rekultiváció időszaki költsége, csurgalékvíz kezelés, minősítések, laborvizsgálatok költségeinek összegének 4 %-a. A javítás-karbantartás költsége a lerakással kapcsolatos gépek beruházási költségének 4 %a. A fenti költségek alapján - a kiválasztott változat esetén - a lerakással összefüggő hulladékkezelési költségek alakulásának bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 173. Táblázat A kiválasztott változat hulladékkezelési költségei, lerakás (ezer Ft, nem különbözet) Kezelési költség, lerakás



2014

2015

2016

2017

141 764

142 150

142 526,7

…..

2039

2040

2041

142 526,7

Komposztálás

A komposztálás esetén 3 helyszínen (Tatabánya, Komárom, Törökbálint) kell számolnunk hulladékkezelési költséggel. A komposzttelepek éves üzemeltetési költségeinek költségnemenként történő bemutatását a kiválasztott változat esetén az alábbi táblázatok

262

tartalmazzák (mivel a fajlagos költségek a projekt teljes időtartama alatt azonosak, ezért az itt bemutatott adatok az egész vizsgálati időtávra vonatkoznak): 174. Táblázat: Komposzttelep üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Tatabánya (Ft) Év 2014 2015 2016 Gépek üzemanyag fogyasztása 7 000 7 000 7 000 Bér-költség 5 358 150 5 358 150 5 358 150 Üzemeltetési költség 1 360 000 1 360 000 1 360 000 Üzemanyag költség 2 100 000 2 100 000 2 100 000 Egyéb anyagjellegű ráfordítások 720 000 720 000 720 000 Biztosítási díjak 336 746 336 746 336 746 Javítás, karbantartás 4 315 665 4 315 665 4 315 665 Összesen 14 190 561 14 190 561 14 190 561 Kezelt mennyiség (t/év) 4 000 4 000 4 000 Fajlagos költség (Ft/t) 3 548 3 548 3 548

Tekintettel arra, hogy a hulladék mennyisége nem változik a vizsgált időtáv során, ezért a költségek is megegyeznek minden évben. Komárom és Törökbálint települések esetén az komposztálás hulladékkezelési költségei megegyeznek. A 2 település üzemeltetési és karbantartási költségeinek költségnemenkénti bemutatását az alábbi táblázatok tartalmazzák: 175. Táblázat: Komposzttelep üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Komárom (Ft, nem különbözet) Év 2014 2015 2016 Gépek üzemanyag fogyasztása 4 375 4 375 4 375 Bér-költség 5 358 150 5 358 150 5 358 150 Üzemeltetési költség 850 000 850 000 850 000 Üzemanyag költség 1 312 500 1 312 500 1 312 500 Egyéb anyagjellegű ráfordítások 450 000 450 000 450 000 Biztosítási díjak 426 933 426 933 426 933 Javítás, karbantartás 4 676 410 4 676 410 4 676 410 Összesen 13 073 993 13 073 993 13 073 993 Kezelt mennyiség (t/év) 2 500 2 500 2 500 Fajlagos költség (Ft/t) 5 230 5 230 5 230

176. Táblázat: Komposzttelep üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Törökbálint (Ft, nem különbözet) Év 2014 2015 2016 Gépek üzemanyag fogyasztása 4 375 4 375 4 375 Bér-költség 5 358 150 5 358 150 5 358 150 Üzemeltetési költség 850 000 850 000 850 000 Üzemanyag költség 1 312 500 1 312 500 1 312 500 Egyéb anyagjellegű ráfordítások 450 000 450 000 450 000 Biztosítási díjak 421 324 421 324 421 324 Javítás, karbantartás 4 653 975 4 653 975 4 653 975 Összesen 13 045 949 13 045 949 13 045 949 Kezelt mennyiség (t/év) 2 500 2 500 2 500 Fajlagos költség (Ft/t) 5 218 5 218 5 218

A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével:

263

A gépek üzemanyag fogyasztásának számítása a hulladék mennyiség adatból indul ki (1 tonna hulladékhoz 1,75 liter üzemanyagfogyasztás tartozik). A komposztálás esetében a munkabérek az alábbiak: 177. Táblázat: Bérköltségek a komposztálás esetén Munkakör

Havi bruttó bér

Létszám

Bér

Gépkezelő

195 000

1 764 000

Irányító - térmester

273 000

2 205 000

Az egyéb anyagjellegű ráfordítás komposztálás esetén a válogatott hulladék mennyiségének és az egy tonnára jutó anyagjellegű ráfordítás (180 Ft/tonna) szorzata. A biztosítási díj tervezői becslés alapján az építési költség és gépek beruházási költségének 0,25 %-a. Az építési költség és eszközök beruházási költsége az alábbi: Tatabánya

Komárom Törökbálint

164 279 485 Beruházás 130 448 501 166 523 035 Építés

35 742 501

71 817 035

69 573 485

Gép

94 706 000

A javítás-karbantartási költség a komposztálással kapcsolatos gépek beruházási költség 4 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. 

Válogatás

A válogatás üzemeltetési és karbantartási költségeinek költségnemenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 178. Táblázat Válogatás üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként (Ft, nem különbözet) Év Bér Energia Anyag-költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díj Egyéb költség Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t)

2014 29 767 500 4 420 000 10 120 190 2 316 670 2 494 063 2 024 038 14 559 939 65 702 400 12 193 5 389

2015 35 721 000 7 072 000 13 367 150 3 059 950 2 494 063 2 673 430 14 559 939 78 947 532 16 105 4 902

2016 43 659 000 8 840 000 17 414 230 3 986 390 2 494 063 3 330 420 14 559 939 94 436 468 20 981 4 501

A válogatás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A fenti költségek alapján - a kiválasztott változat esetén - a válogatás hulladékkezelési költségeinek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 179. Táblázat A kiválasztott változat hulladékkezelési költségei, válogatás (ezer Ft, nem különbözet)

264

kezelési költség, válogatás

2014

2015

65 702

78 947

2016

2017 …..

94 436 94 436

2039 94 436

2040 94 436

2041 94 436

A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: A bérek és járulékok számításánál felmerülő létszámigény: 180. Táblázat Létszámigény a válogatás esetén havi bruttó bér (Ft) éves bér (Ft) szükséges létszám (2014) szükséges létszám (2015) szükséges létszám (2016)*

válogató gépkezelő művezető 110 250 147 000 220 500 1 323 000 1 764 000 2 646 000 9 3 1 12 3 1 16 3 1

*2016-ot követően állandó Az energia költség az effektív fogyasztásként megjelenő energia igény, az éves üzemidő és a villamosenergia árának szorzata. 181. Táblázat Energia költségek számítása a válogatás esetén effektív fogyasztásként megjelenő energia igény

130 kW

éves üzemidő (csúcs időszak) villamos energia ára (csúcs időszak) villamos energia ára (völgy időszak)

2000 h/év 34 Ft/kWh 23 Ft/kWh

* A üzemeltetés alatt (2000 üzemóra/év) csúcs időszakra esik, az áram költsége (áramdíj, rendelkezésre állási díj, lekötési díj stb.) 34 Ft/kWh csúcs időszakban, 23 Ft/kWh völgy időszakban. Az egyéb anyagjellegű ráfordítás válogatás esetén a válogatott hulladék mennyiségének és az egy tonnára jutó anyagjellegű ráfordítás (190 Ft/tonna) szorzata. Az anyagköltség olyan költségtételeket tartalmaz, mint pl. a gépek gáz/diesel üzemanyag fogyasztása, kenőanyagok, bálázó drót, big-bag zsák, a válogató gépsorhoz szükséges zsírzó és kenőanyagok stb. Az egyéb anyagjellegű költségek tartalma: nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszk özök, telefon és postai díjak, stb. A biztosítási díj tervezői becslés alapján a gépek és épületek beruházási költségének 0,5 %a. A gépek és épületek beruházási költsége az alábbi: e Ft Beruházás 468 153 Épület 192 213 Gép 275 940

A javítás-karbantartás költsége az átrakással kapcsolatos gépek beruházási költségének 4 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. 

Hulladékudvar

A hulladékudvarok költsége két nagyobb költségcsoportra bontható:

265



állandó költségek és



igénybevételtől függő költségek.

Az állandó költségek tartalmazzák a kezelőszemélyzet bérét, az adminisztratív és egyéb költségeket (anyag költség, biztosítás, stb.), illetve a kapcsolódó javítási és karbantartási költségeket, amelyekkel minden esetben számolnunk kell. Az igénybevételtől függő költségek a beszállítás mennyiségének függvényében jelentkeznek, ezekkel kalkulálni csak az egyes hulladékudvarokban szerzett tapasztalatok alapján lehet. Itt csak az „egységár” jellegű tétel határozható meg, ami a gyakorisággal, vagy a mennyiséggel megszorozva adja a tényleges költséget. Ebben a csoportban kerül elszámolásra a lakosság által beszállított veszélyes hulladékok szállítási és ártalmatlanítási költsége is. Mint látható a hulladékudvarok üzemeltetési költsége nagyon bizonytalan, így a gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbi megosztás becsülhető: A hulladékudvarok üzemeltetésnél 10 udvart veszünk figyelembe. Költségnem

e Ft

Személyi jellegű költség

54 600

Karbantartási költség

48 000

Közüzemi költségek

24 000

Anyagköltség

14 400

Veszélyes hulladék szállítása

12 000

Összesen

153 000

Előkezelés Az előkezelés üzemeltetési és karbantartási költségeit költségnemenként az alábbi táblázat mutatja be: 182. Táblázat Előkezelés üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként Tatabánya, Bicske (Ft, nem különbözet) Év 2014 2015 2016 Bér 46 121 400 46 121 400 46 121 400 Energia 166 172 500 166 172 500 166 172 500 Belső szállítás, anyag-mozgatás 34 334 850 33 475 200 32 356 775 Csomagolási költség 0 0 0 Egyéb anyagjellegű ráfordítások 24 346 530 23 736 960 22 943 895 Biztosítási díj 6 632 050 6 632 050 6 632 050 Javítás, karbantartás 70 595 108 70 595 108 70 595 108 Összesen 348 202 438 346 733 218 344 821 728 Kezelt mennyiség (t/év) 62 427 60 864 58 831 Fajlagos költség (Ft/t) 5 578 5 697 5 861

Az előkezelés esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A fenti költségek alapján - a kiválasztott változat esetén – az előkezelés hulladékkezelési költségeinek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 183. Táblázat A kiválasztott változat hulladékkezelési költségei, előkezelés (Ft, nem különbözet)

266

2014 2015 2016 2017 ….. 2039 2040 2041 Kezelési költség, lőkezelés 631 976 629 037 625 214 625 214 625 214 625 214 625 214

A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: Az előkezelés esetében a munkabérek az alábbiak: 184. Táblázat: Bérköltségek az előkezelés esetén Munkakör

Havi bruttó bér

Létszám

Bér

Munkagépépkezelő

195 000

9 360 000

Művezető

351 000

4 212 000

Folyamatirányító

273 000

6 552000

Gépjármű vezetők

195 000

14 040 000

Az energia költség az effektív fogyasztásként megjelenő energia igény, az éves üzemidő és a villamosenergia árának szorzata. 185. Táblázat Energia költségek számítása az előkezelés esetén effektív fogyasztásként megjelenő energia igény

1300 kW

éves üzemidő (csúcs időszak) villamos energia ára (csúcs időszak) éves üzemidő (völgy időszak) villamos energia ára (völgy időszak)

3675 34 125 23

h/év Ft/kWh h/év Ft/kWh

A belső szállítás, anyagmozgatás üzemanyag költsége az alábbi költségelemeket tartalmazza:

 

beszállított hulladék feladása az előaprító gépre,



Belső anyagmozgató gépek (homlokrakodók, járművek, konténerek, pótkocsik stb.) üzemeltetése

a kijövő hulladékáramok járműre, konténerbe stb. rakása és belső szállítása (pl. fém a tároló helyre, bio és egyéb lerakandó a lerakóba, tüzelőanyag a puffertárolóba/puffertárolóból gépjárműre rakása, töltőberendezés (pl. előkamrás prés) etetése.

Az egyéb anyagjellegű költség költségtényezői a gépek üzemanyag és kenőanyag költsége, kopó alkatrészek, csurgalékvíz kezelés, stb., valamint nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszközök, telefon és postai díjak. A biztosítási díj tervezői becslés alapján az épület és gépek, berendezések beruházási elemek 0,5 %-a. Az épület és gépek, berendezések beruházási költsége az alábbi: e Ft Beruházás 1 326 410 Épület 370 893 Gépek berendezések 955 517

A javítás-karbantartás költsége az előkezeléssel kapcsolatos gépek beruházási költségének 7 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. 

Átrakás

267

Az átrakáshoz kapcsolódó hulladékkezelési költség Szentendre települések esetében merül fel. A településeken létesítendő átrakóállomás üzemeltetési költségeinek költségtételenkénti bemutatását a kiválasztott változat esetén az alábbi táblázatok tartalmazzák: 186. Táblázat Átrakás üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Szentendre (Ft, nem különbözet) Év Bérköltség Gépköltség Energia Egyéb anyag-jellegű ráfordítás Biztosítási díj Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t)

2014 6 318 000 32 252 471 1 496 000 6 400 000 800 000 8 991 950 56 258 422 20 000 2 813

2015 6 318 000 32 252 471 1 496 000 6 400 000 800 000 8 991 950 56 258 422 20 000 2 813

2016 6 318 000 32 252 471 1 496 000 6 400 000 800 000 8 991 950 56 258 422 20 000 2 813

Az átrakás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: Az átrakás esetében a munkabérek az alábbiak: 187. Táblázat: Bérköltségek az átrakás esetén Havi bruttó bér

Létszám

195 000

Költség 4 680 000

A gépköltség a nyergesvontatóval kapcsolatban merül fel az alábbiak mentén: 188. Táblázat: Gépköltség az átrakás esetén Személyi költségek Üzemanyag Kenőanyag Gumiabroncs Biztosítás Üzemi költségek Egyéb ráforítás Általános költségek Helyettesítő jármű Összesen (eFt/év)

3 876 7 787 234 824 393 2 436 592 4 199 0 20 341

Az energia költség az effektív fogyasztásként megjelenő energia igény, az éves üzemidő és a villamosenergia árának szorzata. 189. Táblázat Energia költségek számítása az átrakás esetén effektív fogyasztásként megjelenő energia igény

22 kW

éves üzemidő villamos energia ára

2000 h/év 34 Ft/kWh

Az átrakó esetén az egyéb anyagjellegű költség tartalmazza valamennyi, a telephelyfenntartással kapcsolatos költségeket, alkatrész költségeket, csurgalékvíz kezelését, stb., valamint nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszközök, telefon és postai díjakat.

268

A biztosítási díj tervezői becslés alapján az épület és gépek, berendezések beruházási elemek 1 %-a. Az épület és gépek, berendezések beruházási költsége az alábbi: e Ft 209 555

Beruházás Épület Gépek berendezések

94 615 114 940

A javítás-karbantartás költsége az átrakással kapcsolatos gépek beruházási költségének 7 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. 190. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a kiválasztott változat esetében (millió Ft, nem különbözet) fpv Komposztálás Előkezelés Lerakó Válogató Hulladékudvar Átrakó

8 2 1 2 1

572 888 021 301 171 560

2014 40,31 632,60 141,76 65,74 153,00 110,54 1 6

2015 40,31 629,64 142,15 79,00 153,00 110,27

2016 40,31 625,77 142,53 94,51 153,00 109,91

2017 40,31 625,77 142,53 94,51 153,00 109,91

1 154

1 166

5 1 4 1 144

Összesen

2018 …… 40,31 625,77 142,53 94,51 153,00 109,91

1 166

2039 2040 40,31 40,31 625,77 625,77 142,53 142,53 94,51 94,51 153,00 153,00 109,91 109,91

1 166

2041 40,31 625,77 142,53 94,51 153,00 109,91

1 166

6.2.1.2.1.3 Általános költségek Az általános költségek tartalmazzák a létesítményekkel kapcsolatos költségeket A tatabányai hulladékkezelő általános költségeit az alábbi táblázat mutatja be: 191. Táblázat: A kiválasztott változat általános költségei költségnemenként - Tatabánya (ezer Ft, nem különbözet)

Porta és mérlegkezelés Szociális épület

Biztosnsági rendszerek

Év Őrzés -védelem Karbantartás, javítás Bérek

2014 11 913 600 14 538 788 30 326 400

2015 11 913 600 14 538 788 30 326 400

2016 11 913 600 14 538 788 30 326 400

Egyéb Bérek Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás Biztosítási díj

10 614 240 3 790 800 8 250 000

6 352 189 3 176 095

Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás vállalatirányítás egyéb költségei (számlázás, díjbeszedés, könyvvitel, jogi tevékenységek stb) Összesen

2 695 000

980 000

150 000 000 242 637 111

192. Táblázat: A kiválasztott változat általános költségei költségnemenként - Bicske (ezer Ft, nem különbözet) Év

2014

Őrzés -védelem

11 913 600

269

2015

2016

11 913 600

Karbantartás, javítás Porta és mérlegkezelés Szociális épület

Biztosnsági rendszerek

4 000 000

Bérek

30 326 400

Egyéb

10 614 240

Bérek

3 790 800

Energia

2 200 000

Egyéb anyagjellegű ráfordítás

340 000

Biztosítási díj

170 000

2 695 000

980 000

80 000 000

147 030 040

Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás vállalatirányítás egyéb (számlázás, díjbeszedés, jogi tevékenységek stb) Összesen

költségei könyvvitel,

Az általános költségek minden évben megegyeznek a vizsgált időtáv során. 193. Táblázat: A kiválasztott változat általános költségei (ezer Ft, nem különbözet) 2014

2015

…..

2016

2040

2041

Tatabánya

242 637 111

Bicske

147 030 040

Az őrzés-védelem költsége 680 Ft/ óra órabért, napi 24 órát (évi 365 nap) és 2 fő személyzetet feltételezve adódik. A karbantartás javítás tervezői becslés alapján az épület beruházási költségének 1 %-a, a géepk beruházási költségének 4 %-a. A létesítmények esetében a munkabérek az alábbiak: 194. Táblázat: Bérköltségek a létesítmények esetén Munkakör

Havi bruttó bér

Létszám

Porta és mérlegkezelés,

117 000

2 808 000

Szervizes, mosó kezelő

195 000

4 680 000

117 00

8 424 000

2312 000

3 744 000

468 000

5 616 000

Gondnok, őrzés Körny. megb RHK vezető

Bér

Az energia költség a szociális épületnél az egy m2-re jutó energia költség (22 000 Ft/m2) és az alapterület szorzata (415 m2). A biztonsági rendszernél tervezői becslés alapján a biztonsági rendszerek beruházási költségének (3 750 000 Ft) 5,5 %-a. Az egyéb anyagjellegű ráfordítás a szociális blokk beruházási költségének (70 550 000 Ft) és a biztonsági rendszer beruházási költségének 2 %-a. A biztosítási díj tervezői becslés alapján a szociális blokk és a biztonsági rendszer beruházási elemek 1 %-a.

6.2.1.2.2

Pótlási költségek

A pótlási költségek a beruházási elemek élettartamának lejártakor merülnek fel a létesítmények illetve a járművek esetében. Az élettartamokat az alábbi táblázatok mutatják be.

270

Járművek A járművekre vonatkozóan az alábbi beruházási elemekkel kapcsolatban merül fel pótlási költség (melyek élettartama kevesebb, mint 30 év). 195. Táblázat Jármű élettartamok Járművek

élettartam

Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtőszigetek ürítése mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat

vizsgált időtáv során szükséges darabszám 40 6 4 5 4

10 10 10 10 10

beszerzési ár (millió Ft/db) 40 35 35 35 50

A vegyes gyűjtés esetén a vizsgált időtáv során szükséges jármű darabszámok egyenletesen kerülnek elosztásra évente 2014-től kezdődően, az egymást követő években 5, 4, 5, 4 jármű kerül ismétlésszerűen beszerzésre (tekintettel arra, hogy az egyes években egész számú jármű darabszámmal számolunk). A háznál történő gyűjtés esetén szintén 10 évente 6 db jármű kerül beszerzésre. A zöldhulladék gyűjtésnél 10 évente kerülnek pótlásra a járművek (2023-ban és 2033-ban 4-4 darab) A gyűjtőszigetek ürítésével kapcsolatban szintén 10 évente történik a járművek pótlása. 2023-ban és 2033-ban 5-5 db. A mechanikai előkezelésnél 10 évente kerülnek pótlásra a járművek (2023-ban és 2033-ban 4-4 darab).

Létesítmények Az egyes létesítmények esetén azon beruházási elemekkel kapcsolatban merül fel pótlási költség, amelyek élettartama kevesebb, mint 30 év. Ezek alapján a komposztáló, a lerakó, az utóválogató, a hulladékudvar, az átrakó, valamint a gyűjtősziget létesítmények esetén az alábbi beruházási elemek kapcsán számolunk pótlási költséggel. 

Komposztáló

A komposztáló élettartamai az alábbiak: 196. Táblázat Élettartamok a komposztálással kapcsolatos beruházási költség elemek esetén – épületek, építmények épületek, építmények

élettartam

Keverékkészítés Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés, alagcsövezés Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Közmű csatornaépítés Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Bitumenes alap és makadámburkolat készítése Környezetvédelemi berendezések

50 50 50 50 50 50 50 50 50

271

Tekintettel arra, hogy a komposztálással kapcsolatos beruházási elemek esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk. 197. Táblázat Élettartamok a komposztálással kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések gépek, berendezések, edényzet élettartam aprító rosta erőgép (vontató) komposztforgató GORE - komposztáló technológia GORE - komposzt felcsévélő

20 20 20 20 20 20

vizsgált időtáv során szük- beszerzési ár (milséges darabszám lió Ft/db) 1 30,9 1 23,75 1 5,3 1 29,74 1 5 1 30,9

Komposztáló létesítmények mindhárom helyszínen (Tatabánya, Komárom, Törökbálint) kialakításra kerülnek, vagyis mindegyik esetén számoltunk pótlással. A fent részletezett élettartamok alapján erre 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013) számítva a komposztáló esetén –valamennyi helyszínen- 2033-ban kell számolni pótlási költséggel. (az egyes gépek esetén 1-1-1 db kerül pótlásra) 

Előkezelés

Az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 198. Táblázat Élettartamok az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén – épületek, építmények (Tatabánya) épületek, építmények Vízellátás-csatornázás Gázellátás Fűtés Szellőzés Beépített habbaloltó berendezés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Falazás és egyéb kőműves munkák

élettartam

Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Vakolás és rabicolás Szárazépítés Tetőfedés Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése Bádogozás Asztalosszerkezetek elhelyezése Lakatosszerkezetek elhelyezése Üvegezés Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) Szigetelés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Mélyalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése

272

50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50

épületek, építmények Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés

élettartam 50 50

Tekintettel arra, hogy az előkezeléssel kapcsolatos beruházási elemek esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk. 199. Táblázat Élettartamok az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések gépek, berendezések, edényzet

élettartam

Előaprító Szita Nehézanyag leválasztó Optikai leválasztó Utóaprító Vas leválasztó Nem vas és vas leválasztó Előkamrás prés RDF puffer kitápláló adagoló Szállító szalagok (feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) Légtechnika Vezérlés, kábelezés Leszállítás, beüzemelés

20 20 20 20 20 20 20 20 20

vizsgált idő- beszerzési ár táv során (millió szükséges Ft/db) darabszám 1 91 1 41 1 56,08 1 163 1 184 1 16,06 1 50,03 1 76,2 1 50,4

96,3

20 20 20

1 1 1

65,2 34,07 32,4

A gép és berendezés esetén valamennyi gép és berendezés esetén 2033-ban számoltunk pótlással a fenti táblázatban megadott mennyiségek alapján. 200.Táblázat Élettartamok az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések (Bicske)

élettartam gépek, berendezések, edényzet

vizsgált idő- beszerzési ár táv során (millió szükséges Ft/db) darabszám 1 792,5

A bicskei előkezelő során a tatabányaihoz hasonlóan a létesítmények élettartama miatt csak a gépek, berendezések és edényzetek esetén merülnek fel pótlási költségek 2033-ban. 

Lerakó

A lerakóval kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai (projekt nélküli esetben nem épül lerakó) az alábbiak: 201. Táblázat Élettartamok a lerakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén -építés Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése Élettartam Zsaluzás és állványozás 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Síkalapozás 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése 50

273

Szigetelés Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés, alagcsövezés Szigetelés Közmű csatornaépítés Közmű csővezetékek és szerelvények szerelése Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Beton pályaburkolat készítése Környezetvédelemi berendezések Egyéb járulékos munkák

50 50 50 50 50 50 50 50 50 50

* Szigetelt lerakó esetén 2020-ig terjedő kapacitáslehetőséggel, illetve 2020-tól 2040-ig számított kapacitással számoltunk, ezért élettartam nincs megadva ezen beruházási elem esetén A szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése esetén pótlási költség 2020-ban merül fel 2 704,48 M Ft értékben. 202. Táblázat Élettartamok a lerakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések vizsgált időtáv során szük- beszerzési ár (milséges darabszám lió Ft/db) 20 1 93 20 1 50

gépek, berendezések, edényzet élettartam Hulladéktömörítő kompaktor Lánctalpas dózer

A lerakó létesítmény gépeinek, berendezéseinek pótlására 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-tól) számítva a lerakó esetén 2033-ban kell számolni pótlási költséggel, minden gép és berendezés esetén 1-1- darabbal. 

Utóválogató

Az utóválogatóval kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 203. Táblázat Élettartamok az utóválogatóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén épületek, építmények élettartam Zsaluzás és állványozás 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Falazás és egyéb kőműves munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Vakolás és rabicolás 50 Szárazépítés 50 Tetőfedés 50 Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése 50 Bádogozás 50 Asztalosszerkezetek elhelyezése 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Üvegezés 50 Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) 50 Szigetelés 50 Vízellátás-csatornázás 50 Gázellátás 50 Fűtés 50 Szellőzés 50 Zsaluzás és állványozás 50

274

épületek, építmények élettartam Irtás, föld- és sziklamunka 50 Síkalapozás 50 Mélyalapozás 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése 50 Falazás és egyéb kőműves munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Szigetelés 50 Világítási hálózat 50 Csatlakozó blokkok 50 Gépészet 50 Szocblokk 50 Technológia 50 Általános tételek 50 Villám- és érintésvédelem 50

Tekintettel arra, hogy az utóválogatóval kapcsolatos beruházási elemek esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk. 204. Táblázat Élettartamok az utóválogatással kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések gépek, berendezések, edényzet

élettartam

Szita Válogatókabin a boxokkal Válogató szalag Vas leválasztó Bálázógép (perforátor, virbulátor) Szállító szalagrendszer (süllyesztett gyűjtő, feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) Légtechnika Vezérlés, kábelezés Leszállítás, beüzemelés

vizsgált időtáv során szükséges darabszám

beszerzési ár (millió Ft/db)

20 20 20 20 20

1 1 1 1 1

40,320 52,920 17,640 10,080 52,920

60,480

20 20 20

1 1 1

3,780 17,640 20,160

A fent részletezett élettartamok alapján pótlásra 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-től) számítva az utóválogató esetén 2033-ban kell számolni pótlási költséggel. 2033-ben valamennyi gép és berenedzés esetén 1 db kerül pótlásra. 

Hulladékudvar

A hulladékudvarral kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiakban kerülnek bemutatásra: 205. Táblázat Élettartamok a hulladékudvarral kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - épületek, építmények épületek, építmények

Élettartam

Dúcolás, földpartmegtámasztás

275

épületek, építmények

Élettartam

Zsaluzás és állványozás 21 Irtás, föld- és sziklamunka 23 SíkalapozásSíkalapozás 31 Helyszíni beton és vasbeton munkákHelyszíni beton és vasbeton munkák 33 Falazás és egyéb kőműves munkák 34 Fém- és könnyű épületszerkezetek szereléseFém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 43 BádogozásBádogozás 45 Lakatosszerkezetek elhelyezéseLakatosszerkezetek elhelyezése 53 Közmű csatornaépítés 61 Útburkolat alap és makadámburkolat készítése 62 Kőburkolat készítéseKőburkolat készítése 91 Kert és parképítési munkák 95 Belsőépítészet, díszítéstechnika Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése

50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50

Tekintettel arra, hogy a hulladékudvar beruházási elemei esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk. 206. Táblázat Élettartamok a hulladékudvarral kapcsolatos beruházási költség elemek esetén – gépek, berendezések Gépek, berendezések

Élettartam

Elektromos hulladékgyűjtő konténer Veszélyes hulladékgyűjtő konténer

15 15

vizsgált idő- beszerzési ár táv során (Ft/db) szükséges darabszám 9 10,027 9 10,027

A fent részletezett élettartamok és mennyiségek alapján pótlásra 15 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2012-től) számítva a hulladékudvar esetén 2027-ben kell számolni pótlási költséggel. 

Átrakó

Az átrakóval kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 207. Táblázat Élettartamok az átrakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén – épületek, építmények épületek, építmények

Élettartam

Zsaluzás és állványozás rtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Bádogozás

50 50 50 50 50 50

276

épületek, építmények

Élettartam

Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése Bitumenes alap és makadámburkolat készítése Kert és parképítési munkák Környezetvédelemi berendezések Belsőépítészet, díszítéstechnika Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése

50 50 50 50 50 50 50 50 50

Tekintettel arra, hogy az átrakó beruházási elemei esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk. 208. Táblázat Élettartamok az átrakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén – gépek, berendezések gépek, berendezések, edényzet

Élettartam

konténerek prés hídmérleg technológia

20 20 20 20

beszerzési ár (millió Ft/db)

17,276 50,064 21,000 26,600

A projekt megvalósulása esetén átrakó Szentendrén kerül létesítésre. A fent részletezett élettartamok és mennyiségek alapján pótlásra 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-tól) számítva az átrakó esetén 2033-ban kell számolni pótlási költséggel. 

Gyűjtősziget

A gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok beruházási elemek élettartamai nem haladják meg a vizsgálati időtávot, így kell pótlással számolni. Az egyes beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 209. Táblázat Élettartamok a gyűjtőszigettel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén élettartam

beszerzési ár (ezer Ft/db)

gyűjtősziget

40 000

Városi (gyűjtőedényes) gyűjtőszigetek

12 000

Beruházási elem

A fenti élettartamok alapján a gyűjtősziget és szelektív gyűjtőpont esetén 15 évente kerül sor 75 db gyűjtősziget pótlására, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-tól) számítva 2028-ban kell számolni ilyen jellegű pótlási költséggel. A háznál történő gyűjtés esetén a városi övezetekben 5 500 db gyűjtőedény pótlási költségével számoltunk, melyek az élettartamok alapján 2023-ban és 2033-ban merülnek fel. Valamennyi létesítmény kapcsán felmerülő, a pótlási költségek meghatározásához használt mennyiségi adatok alapjául a tervezői költségbecslés szolgált.

277

A fent részletezettek alapján a pótlási költségek alakulását a vizsgálati időtáv egyes éveiben a kiválasztott változat esetén az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 210. Táblázat Pótlási költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a kiválasztott változat esetében (millió Ft, nem különbözet), Mechanikai válogató változat Komposztálás Előkezelés

FPV

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

102

343

1 882

2 704

Utóválogató

Hulladékudvar

Lerakó

Járművek

3 349

200

160

200

160

200

160

200

160

Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont

206

195

249

Házi komposztálás

170

6 443

211

171

211

171

211

171

3 125

171

2 023

2 024

2 025

2 026

2 027

2 028

2 029

2 030

Összesen Mechanikai válogató változat

2 022

Komposztálás

Előkezelés

Lerakó

Utóválogató

Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Mechanikai válogató változat

200

995

200

160

200

160

200

160

200

102

180

211

1 277

211

171

211

171

276

171

311

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

Komposztálás

284

Előkezelés

956

Lerakó

143

Utóválogató

276

Hulladékudvar

160

200

995

200

160

200

160

200

160

115

102

180

171

211

3 051

211

186

211

171

211

171

Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

2 031

Mechanikai válogató változat

2 040

2 041

Komposztálás

Előkezelés

Lerakó

Utóválogató

278

Mechanikai válogató változat

2 040

Hulladékudvar Járművek

2 041 0

200

160

Átrakó

Közös, központi létesítmények

Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

211

171

A pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint az alábbiak szerint alakulnak.

279

211. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint, (millió Ft, nem különbözet) 2 014 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 1.2.1.5. Komposztált menynyiség gyűjtési költsége 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 1.3.1. Válogató 1.3.2. 1.3.3. nikai ill. biológiai) 1.3.4. nosító mű 1.3.5. 1.3.6. végző létesítmények 1.3.7. anyag elhelyezése 1.3.8. kás 1.3.9.

Komposztáló Előkezelő (mecha-

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2 599,52

2 621,58

1 467,04

1 466,40

103,46

153,00

141,85

73,90

826,79

826,16

168,04

1 132,48

1 155,18

65,74

94,51

40,31

632,60

625,77

0,00

141,76

142,53

RDF energiahaszElsődleges lerakás Egyéb kezelést Nagy fűtőértékű Másodlagos leraEgyéb kezelés

280

2 014 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 2.

Pótlási költségek 2.1. Megelőzés 2.1.1. 2.2.

szerint

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

252,06

210,80

170,80

210,80

170,80

3 125,23

170,80

210,80

1 097,00

210,80

170,80

210,80

0,00

210,80

170,80

210,80

170,80

225,80

170,80

210,80

1 097,00

210,80

170,80

210,80

0,00

15,00

0,00

10,80

102,00

10,80

200,00

160,00

200,00

160,00

200,00

160,00

200,00

995,00

200,00

160,00

200,00

Házi komposztálás

Gyűjtési módok szerint

2.2.1.

Hulladékudvar

2.2.2.

Gyűjtősziget

2.2.3.

Járművek

2.2.4.

Edényzet

2.3.

2017

Kezelés létesítmények

0,00

2 899,43

0,00

2.3.1.

Válogató

0,00

2.3.2.

Komposztáló

0,00

Átrakó

0,00

194,94

0,00

Lerakó

0,00

2 704,49

0,00

2 810,32

2 792,38

2 832,38

2 792,38

5 746,81

2 792,38

2 832,38

3 718,58

2 832,38

2 792,38

2 832,38

2.3.3. nikai ill. biológiai) 2.3.4. nosító mű 2.3.5. 2.3.6.

Előkezelő (mechaRDF energiahasz-

2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 3. Összesen

2027 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2 621,58

1 466,40

103,46

153,00

141,85

281

2027 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 1.3.1. Válogató 1.3.2.

Komposztáló

1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 1.3.5. Elsődleges lerakás 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 1.3.8. Másodlagos lerakás 1.3.9. Egyéb kezelés 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 2.

lás

Pótlási költségek 2.1. Megelőzés 2.1.1. 2.2.

szerint

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

73,90

826,16

168,04

1 155,18

94,51

40,31

625,77

0,00

142,53

252,06

170,80

231,95

170,80

310,86

170,80

210,80

2 870,51

210,80

185,80

210,80

170,80

0,00

210,80

170,80

210,80

170,80

225,80

170,80

210,80

1 097,00

210,80

170,80

210,80

0,00

15,00

0,00

Házi komposztá-

Gyűjtési módok szerint

2.2.1.

Hulladékudvar

2.2.2.

Gyűjtősziget

2.2.3.

Járművek

2.2.4.

Edényzet

2.3.

2028

Kezelés létesítmények

10,80

102,00

10,80

200,00

160,00

200,00

160,00

200,00

160,00

200,00

995,00

200,00

160,00

200,00

0,00

2 899,43

0,00

282

2027

2028

2029

2032

2033

2034

2035

2036

2037

0,00

2.3.2.

Komposztáló

0,00

194,94

0,00

2 704,49

0,00

2 810,32

2 792,38

2 832,38

2 792,38

5 746,81

2 792,38

2 832,38

3 718,58

2 832,38

2 792,38

2 832,38

2.3.6.

Lerakó

2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 3. Összesen

2038 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei

sége

2031

Válogató

2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 2.3.5. Átrakó

1.2. szerint

2030

2.3.1.

Gyűjtési költségek gyűjtési módok 1.2.1.

2039

2040

2041

2 621,58

1 466,40

103,46

153,00

141,85

Szelektíven gyűjtés költ-

1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 1.3.1. Válogató 1.3.2.

Komposztáló

1.3.3.

Előkezelő (mechanikai ill.

73,90

826,16

168,04

1 155,18

94,51

40,31

625,77

283

2038

2039

2040

2041

biológiai) mű

1.3.4.

RDF energiahasznosító

1.3.5.

Elsődleges lerakás

1.3.6. tesítmények 1.3.7. elhelyezése 1.3.8. 1.3.9.

Egyéb kezelést végző léNagy fűtőértékű anyag Másodlagos lerakás

Pótlási költségek 2.1. Megelőzés 2.1.1. 2.2.

biológiai) mű

0,00

142,53

252,06

210,80

170,80

210,80

170,80

0,00

210,80

170,80

210,80

170,80

0,00

Házi komposztálás

Gyűjtési módok szerint

2.2.1.

Hulladékudvar

2.2.2.

Gyűjtősziget

2.2.3.

Járművek

2.2.4.

Edényzet

2.3.

0,00 142,53

Egyéb kezelés

1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 2.

0,00 142,53

Kezelés létesítmények szerint

10,80

200,00

160,00

200,00

160,00

0,00

2.3.1.

Válogató

0,00

2.3.2.

Komposztáló

0,00

2.3.3.

Előkezelő (mechanikai ill.

0,00

2.3.4.

RDF energiahasznosító

2.3.5.

Átrakó

0,00

2.3.6.

Lerakó

0,00

2 832,38

2 792,38

2 832,38

2 792,38

2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 3. Összesen

284

6.2.1.3 Maradványérték becslése A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A maradványérték számítása a pótlási költségeknél leírt élettartamok alapján történt. 212. táblázat: Pénzügyi maradványérték (millió Ft, nem különbözet) Jelenérték 1.

Megelőzés költségei 1.1.

0,00

2041 0,00

Házi komposztálás

Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2.1.

Hulladékudvar

2.2.

Gyűjtősziget

2.3.

Járművek

2.4.

Edényzet

344,14 1 416,54 39,38

Kezelési költségek létesítmények szerint

162,08

26,11

107,46

278,66

1 147,00

446,84 1 839,27

3.1.

Válogató

59,09

243,21

3.2.

Komposztáló

18,95

78,00

3.3.

Előkezelő (mechanikai ill. biológiai)

317,50

1 306,88

3.4.

RDF energiahasznosító mű

3.5.

Átrakó

28,72

118,23

3.6.

Lerakó

22,58

92,95

3.7.

Egyéb kezelést végző létesítmények

Összesen

790,99 3 255,81

285

6.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése 213. táblázat: A költségek becslésének eredményei, millió Ft, nem különbözet Jelenérték 1. Beruházási költség (Ft) 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) 3. Pótlási költség

9 712

38 205

2 011

2 012

548,03

408,89

0,00

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

119,32

0,00

694,78

2 694,78

694,78

277,00

210,80

170,80

210,80

170,80

2 672,71

2 683,13

2 694,78

1 6 443

0,00

210,80

170,80

210,80

170,80

210,80

170,80

3 125,23

170,80

210,80

4. Működési költség összesen (2+3)

44 649

0,00

2 883,51

2 853,93

2 905,58

2 865,58

2 905,58

2 865,58

5 820,01

2 865,58

2 905,58

971,78

905,58

2 865,58

905,58

865,58

5. Maradványérték (Ft)

943

0,00

548,03

408,89

002,84

853,93

905,58

865,58

905,58

865,58

905,58

971,78

905,58

865,58

905,58

865,58

6. Összes költség (1+4+5)

53 418

286

5 820,01

1. Beruházási költség (Ft) 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (1+4+5)

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

0,00

0,00 2

2 694,78

694,78

275,70

170,80

310,86

170,80

210,80

3 050,51

210,80

185,80

210,80

170,80

210,80

170,80

210,80

170,80

170,80 2

2 970,48

2 865,58

3 005,64

2 865,58

2 905,58

5 745,30

2 905,58

2 880,58

2 905,58

2 865,58

2 905,58

2 865,58

2 905,58

2 865,58

865,58 3

0,00

3 879,59

879,59 -1

2 970,48

2 865,58

3 005,64

2 865,58

2 905,58

5 745,30

2 905,58

2 880,58

2 905,58

2 865,58

2 905,58

2 865,58

2 905,58

-1 014,01

014,01

214. táblázat: A költségek becslésének eredményei, (különbözet millió Ft) 1. Beruházási költség (Ft) 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (1+4+5)

jelenérték

2 011

2 012

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2021

2022

2023

9 712

2 548,03

7 408,89

119,32

0,00

-7 847

0,00

-552,64

-553,45

-553,01

3 185

0,00

2 556,86

0,00

826,20

0,00

-4 662

0,00

-552,64

-553,45

-553,01

2 003,85

-553,01

273,19

-553,01

667

0,00 2 548,03

0,00

7 408,89

-433,32

-553,45

-553,01

2 003,85

-553,01

273,19

-553,01

4 383

287

2024

2025

0,00

-553,01

0,00

64,90

0,00

20,06

0,00

2 599,71

0,00

-553,01

-488,12

-553,01

-532,96

-553,01

2 046,70

-553,01

0,00

-553,01

-488,12

-553,01

-532,96

-553,01

2 046,70

-553,01

2038

2039

2040

2041

0,00

-553,01

0,00

-553,01

0,00

2 747,19

-553,01

-3 300,20

2026

2027

2028

2029

2030

2031

288

2032

2033

2034

2035

2036

2037

6.2.2

Pénzügyi bevételek becslése

Az új EU CBA útmutató megkülönbözteti a pénzügyi bevételeket és bevételnek nem minősülő egyéb bejövő pénzáramokat. Az egyéb bejövő pénzáramokat nem a használók, az infrastruktúra által létrehozott szolgáltatások igénybe vevői fizetik meg. Jelen projekt esetében a bevételek és az egyéb bejövő pénzáramok az alábbiak szerint különböztethetőek meg: 



Bevételek o

másodnyersanyag értékesítésből származó bevétel

hulladékgazdálkodásért fizetendő közszolgáltatási díjak

Egyéb bevételi pénzáram o

díjkompenzáció összege: ez a projektben nem szerepel a tervek szerint

6.2.2.1 A díjak meghatározása Jelen hulladékgazdálkodási projekt jövedelemtermelő projekt, mivel a létrehozott infrastruktúra által nyújtott szolgáltatás után a szolgáltatást igénybe vevők díjat fizetnek. A hulladékgazdálkodási projekt ezen felül még olyan pénzügyi bevételt is termel, amely az egyes hulladékgazdálkodási folyamatok során képződő, piaci árral rendelkező termékek (hasznosítható anyagok, energia) értékesítésén keresztül is bevételt termel.

6.2.2.1.1

Másodnyersanyag értékesítéséből származó bevétel:

Jelen projekt esetében az alábbi másodnyersanyagok értékesítéséből származik bevétel: 

a komposztálás során képződő komposzt értékesítése hasznos anyagként



papír értékesítése



műanyag értékesítése



üveg értékesítése



fém értékesítése



leválasztott fém értékesítése



A komposztálás során képződő komposzt értékesítése: A komposztanyag hasznos anyagként történő értékesítése során a becsült fajlagos bevétel évente 2000 Ft/t. A becsült értékesített mennyiség 2014-ben és azt követően 5400 t/év.



Az elkülönített gyűjtéssel begyűjtött, válogatást követően hasznosítható hulladékok értékesítéséből származó bevétel: A válogatott másodnyersanyag

289

értékesítéséből származó bevételek becslésénél az alábbi fajlagos bevételeket és várható értékesítési mennyiségeket vettük figyelembe: 215. Táblázat: Szelektív gyűjtésből származó bevételek Fajlagos bevétel, Ft/tonna

2016-tól értékesíthető mennyiség, tonna

Papír

15 000

11 145

Műanyag

30 000

5 542

Üveg

10 000

2 134

Fém

20 000

326

mechanikai előkezelés fém

20 000

6 194

•

Az üveg hulladék a szelektív hulladékgyűjtésből kerül begyűjtésre, majd kezelés nélkül továbbértékesítésre.

•

A mechanikai előkezelőkbe a teljes vegyes gyűjtés keretében begyűjtött mennyiség bekerül. Ebből a fém és az égethető frakció kerül leválasztásra, a többi lerakásra kerül. A leválasztott fémet lehet értékesíteni, az égethető pedig a tervek szerint a lábatlani cementműben lesz elégetve. A fém értékesítéséből származó bevétel becslésénél a fajlagos bevételként az előző táblában is szereplő 20.000Ft/tonna értéket használtuk, ami 2016-tól 6194 tonna fém esetében vehető figyelembe. Az előkezelés során képződő szerves tartalmú hulladék (évi közel 84 ezer tonna) nem kerül értékesítésre, hanem a lerakón takaróföldként hasznosítják. A 2016-tól évi mintegy 28 ezer tonna előkezelés során keletkező égethető frakció átadásából várható bevétel.

•

A cementműben kerülő energetikai hasznosítás teljes mennyisége 27.874 tonna 2016-ban. Ennek összetétele becsléseink szerint a következők szerint alakul:  30%-a papír  53%-a műanyag  14%-a textil  3%-a egyéb  Várható fűtőérték: 14-16 MJ/kg  Szemcseméret: 30-60 mm között a beállítástól függően, használt kés esetén is min. 93% biztonsággal  Egyéb minőségi jellemzők: klór tartalom: az optikai válogatású résznél (teljes hulladékmennyiség fele) 0,5% alatt, e nélkül 1-2% illékony nehézfém tartalom: 0,5% alatt

216. táblázat:A kiválasztott változat hasznosított mennyiségei (t/év) 2014 1.

Komposztanyag

5 400

2015 5 400

2016

5 400

2026 5 400

290

2027 5 400

2 040 5 400

2041 5 400

2014 2.

2016

2026

2027

2 040

2041

Utóválogatott másodnyersanyag papír

6 365

8 764

11 145

műanyag

2 719

3 660

5 542

üveg

1 905

2 047

2 134

199

263

326

6 362 22 950

6 277

6 194

26 412

30 741

fém 4.

2015

leválasztott fém Összesen

6.2.2.1.2

A hulladékgazdálkodásért fizetendő közszolgáltatási díjak

A közszolgáltatási díjak rendszerét az RMT mellékletét képező díjpolitika határozza meg a vonatkozó jogszabályok, elsősorban a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. A projektben érintett önkormányzatoknak a közszolgáltatási díjat az elfogadott díjpolitika alapján kell megállapítani. A díjpolitika a támogatáshoz szükséges feltétel, ez alapján kell a pénzügyi elemzést végezni, ami kihat a támogatási arány számítására. Tekintettel arra, hogy a díjrendelet értelmében azon tételek vehetők figyelembe bevételként, melyet a lakosság fizet meg, ezért díjcsökkentő tételként vettük figyelembe a másodnyersanyag hasznosításból származó bevételeket, illetve a lakossági hulladékáram esetében az önkormányzatok által támogatás jelleggel fizetett díjkompenzációt. Jelen esetben nincsen önkormányzati támogatás, ezért ezzel nem számolunk. A díjak meghatározása az alapján történt, hogy finanszírozza a másodnyersanyagok értékesítéséből származó bevételekkel csökkentett költségeket, beleértve az eszközök pótlásához, fenntartásához szükséges költségeket is. A díj meghatározása során figyelni kell arra is, hogy a pénzügyi fenntarthatóság biztosított legyen. Mindezekből következik, hogy a díjak meghatározása a pénzügyi elemzés végén lehetséges, sok lépcsős, iteratív módon. A díjkalibrálásnál figyelembe vett szempontokat a 6.1.2. fejezetben írtuk le részletesen. A következő oldalon szereplő táblázat bemutatja, hogy ezen feltételek mentén hogyan került kiszámításra a projekt hosszú távú finanszírozásához szükséges díj.A díjnak figyelembe kell vennie a lakossági teherviselő képességet oly módon, hogy a lakosságnak túlzott díjakat az önkormányzatok díjkompenzáció formájában fizetik meg a közszolgáltatónak. Mivel jelen esetben nincs önkormányzati díjkompenzáció, ezért a díjat oly módon kell meghatározni, hogy annak mértéke ne lépje túl a lakossági teherviselő képességet, így a díjat megfizessék. A gyűjtőponton történő szelektív gyűjtés és a vegyesen, illetve szelektíven begyűjtött hulladék kezelése után fizetendő közszolgáltatási díj kalkulációs sémáját a díjpolitika határozza meg.

291

A KVVM FI-vel illetve az NFÜ-vel való egyeztetés alapján a fizetési arányt 100 %nak feltételezzük, mindemellett a díjak behajtásának elősegítése céljából a költségek közé beépítésre került az adminisztrációs rendszer fejlesztése költségtétel. A díj mértéke úgy került meghatározva, hogy a rendszer 10%-os nemfizetési arány esetén is fenntartható legyen. A most leírt módszertan alapján meghatározott díj bemutatása előtt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a finanszírozáshoz meghatározott díj közgazdasági becslés eredménye. A közgazdasági becslés mindig függ az üzemeltetési és közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételektől, továbbá függ a mindenkori díjpolitikától és az aktuális piaci viszonyoktól is. A módszertan alapján meghatározott díj egy olyan átlagos díjat határoz meg, melyet az egyes települések rendeleteikben módosíthatnak. Ezért a díj konkrét településeknél történő elemzéséhez a közgazdasági számításokkal alátámasztott, becsült, átlagos díj további, egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő korrekciójára is szükség lehet.

292

217. Táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása Megnevezés

Jelenérték

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

38 205 354 734

2 672 713 941 2 672 713 941

2 683 127 668 2 683 127 668

2 694 782 408

2 694 782 408 2 694 782 408

338 118 657

403 342 827

495 971 824

Díjtömeg számítása e Ft-ban 1.

Költségek és ráfordítások

1.1. üzemeltetési költség és ráfordítás 1.2. karbantartási költség és ráfordítás 1.3. környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége 2.

Bevételek

2.1. támogatás

38 205 354 734

2 694 782 408

0 0 0 6 813 997 870 0

5 051 738 948

210 880 984

277 798 050

372 085 375

1 762 258 923

127 237 673

125 544 777

123 886 448

11 323 601 600

739 559 595

789 522 774

879 481 965

909 481 965

939 165 688

889 481 965

839 481 965

3.1. indokolt fejlesztés

7 835 711 275

493 667 586

543 667 586

633 667 586

663 667 586

693 351 310

643 667 586

593 667 586

3.2. indokolt befektetés megtérülése

3 487 890 325

245 892 009

245 855 188

245 814 379

4. Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész)

4.1. Ösztönzési célú csökkentés

4.1.1.

3 074 154 878

3 069 307 616

3 078 292 550

3 108 292 550

3 137 976 273

3 088 292 550

3 038 292 550

2.2. melléktermék hasznosítás bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel 3. Tartós működéshez szükséges nyereség (3.1+3.2)

….

4.2. …. 5.

Díjak összesen (1-2+3-4)

Fajlagos díj számítása

0 42 714 958 463 0

6. Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6)

2 233 630

148 479

149 277

150 078

299

20,7

20,6

20,5

20,7

20,9

20,6

20,2

Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás díjba beépített éves értékcsökkenésének összege

0 7 835 711 275

493 667 586

543 667 586

633 667 586

663 667 586

693 351 310

643 667 586

593 667 586

4 884 463 208

285 667 586

335 667 586

425 667 586

455 667 586

485 351 310

435 667 586

385 667 586

293

Megnevezés

Jelenérték

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

10. Az új beruházás éves értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), %

5 975 045 086

401 060 146

3 098 810 469

208 000 000

71%

84%

Megnevezés

2 022

2 023

2 024

2 694 782 408 2 694 782 408

106%

114%

121%

2 025

2 026

2 027

2 028

2 694 782 408 2 694 782 408

2 694 782 408

109%

96%

2 029

2 030

2 694 782 408 2 694 782 408

2 694 782 408

Díjtömeg számítása e Ft-ban 1.

Költségek és ráfordítások

2 694 782 408

Bevételek

2 694 782 408

495 971 824

2.1. támogatás

2.2. melléktermék hasznosítás bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel 3. Tartós működéshez szükséges nyereség (3.1+3.2)

372 085 375

123 886 448

789 481 965

749 481 965

3.1. indokolt fejlesztés

543 667 586

503 667 586

3.2. indokolt befektetés megtérülése

245 814 379

4. Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész)

2 988 292 550

2 948 292 550

150 078

19,9

19,6

4.1. Ösztönzési célú csökkentés 4.1.1.

….

4.2. …. 5.

Díjak összesen (1-2+3-4)

Fajlagos díj számítása 6. Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6)

294

Megnevezés Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), %

2 022

2 023

2 024

543 667 586

503 667 586

335 667 586

295 667 586

401 060 146

208 000 000

84%

74%

Megnevezés

2 031

2 025

2 026

2 034

2 027

2 035

2 028

…

2 029

2 032

2 033

2 694 782 408 2 694 782 408

2 694 782 408

495 971 824

2.1. támogatás

2.2. melléktermék hasznosítás bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel

372 085 375

123 886 448

3. Tartós működéshez szükséges nyereség (3.1+3.2)

749 481 965

3.1. indokolt fejlesztés

503 667 586

3.2. indokolt befektetés megtérülése 4. Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész)

2 030

2 039

2 040

2 041

Díjtömeg számítása e Ft-ban 1.

Költségek és ráfordítások

1.1. üzemeltetési költség és ráfordítás

2 694 782 408

2 694 782 408 2 694 782 408

495 971 824

495 971 824 0

372 085 375

123 886 448

749 481 965

503 667 586

245 814 379

2 694 782 408

1.2. karbantartási költség és ráfordítás 1.3. környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége 2.

Bevételek

4.1. Ösztönzési célú csökkentés 4.1.1.

….

295

372 085 375 123 886 448 749 481 965 503 667 586 245 814 379 0

Megnevezés

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

…

2 039

2 040

2 041

2 948 292 550

150 078

19,6

503 667 586

295 667 586

401 060 146

208 000 000

74%

401 060 146 208 000 000 74%

4.2. …. 5.

Díjak összesen (1-2+3-4)

Fajlagos díj számítása 6. Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), %

(1) az üzemeltetési és karbantartási költségek részletes bontásban megtalálhatók a létesítmények költségének bemutatásánál (2) komposzt és égethető anyag bevétele (3) a jövőbeli pótlásokra bérleti díj formájában beszedett díjtétel (4) az üzemeltető és a vegyes közszolgáltató érvényesíthető haszna (6) a sor tartalmazza a díjban nem értékcsökkenés miatt beszedett, de az eszközök meglévő pótlása érdekében beszedett díjat

296

Az egy háztartásra jutó díj a lakosságra osztható díjbevételekből és a lakóegységek számából számítható. Ennek éves átlagos összege 22 e Ft/háztartás körül mozog. A Bérleti díj a Társulás tulajdonában lévő eszközök amortizációjával közel megegyezik 218. Táblázat: A pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges díj levezetése átlagos mérték

FPV

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

Üzemeltetés és karbantartás Gyűjtés és szállítás költségei

1 022

14 652

1 095

Kezelés költségei

1 087

15 578

1 144

1 154

1 166

Általános költségek

392

5 623

420

Pótlás

414

6 080

211

171

211

171

211

171

3 125

171

211

1 277

211

171

Elvárt haszon

229

3 290

246

3 144

45 223

3 115

3 086

3 137

3 097

3 137

3 097

6 052

3 097

3 137

4 204

3 137

3 097

455

6 418

338

403

496

2 703

8 992

-2 791

-2 696

-2 655

-2 615

-2 655

-2 615

-5 570 -2 615 -2 655 -3 722 -2 655

-2 615

2 289

32 913

2 580

2 526

2 445

501

7 411

494

544

634

664

693

644

594

544

504

2 790

40 324

3 074

3 069

3 078

3 108

3 138

3 088

3 038

2 988

2 948

1 331

283

373

423

493

453

523

-2 482

423

333

-773

293

333

1 188

15 453

283

656

1 079

1 571

2 024

2 547

488

821

341

673

Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához) Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram

2 026

2 027

2 028 2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

Gyűjtés és szállítás költségei

1 095

Kezelés költségei

1 166

Általános költségek

420

Pótlás

211

171

276

171

311

171

211

3 051

211

186

211

171

211

171

211

171

Elvárt haszon

246

3 137

3 097

3 202

3 097

3 237

3 097

3 137

5 977

3 137

3 112

3 137

3 097

3 137

3 097

3 137

3 097

496

Üzemeltetés és karbantartás

Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek

297

Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához) Teljes díj

2 026

2 027

2 028 2 029 -2 -2 720 615

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

-2 655

-2 615

2 445

504

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

-2 755

-2 615

-2 655

-5 495

-2 655

-2 630

-2 655 -2 615 -2 655 -2 615 -2 655 -2 615

2 445

504

504 2 948

2 948

Teljes pénzügyi pénzáram

293

333

228

333

193

333

293

-2 547

293

318

293

333

293

333

293

333

Halmozott pénzügyi pénzáram

966

1 299

1 527

1 860

2 053

2 386

2 679

132

425

742

1 035

1 368

1 661

1 994

2 287

2 620

3. ábra: A pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges díj levezetése, Ft 4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000 1 000 000 000 Pénzáram díj nélkül

0 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 2 021 2 022 2 023 2 024 2 025 2 026 2 027 2 028 2 029 2 030 2 031 2 032 2 033 2 034 2 035 2 036 2 037 2 038 2 039 2 040 2 041 -1 000 000 000

Díj eszközköltség nélkül Díj eszközpótlás fedezetére Halmozott pénzáram

-2 000 000 000 -3 000 000 000 -4 000 000 000 -5 000 000 000 -6 000 000 000

A díjfizetési fegyelem a feltételezések szerint 100%-os, azaz mind az intézmények, mind a lakosság teljes mértékben megfizeti a közszolgáltatásért fizetendő díjat. Ez az intézményekre minden esetben igaz, a lakosság esetén azonban felmerülhet 100 %-nál kisebb fizetési arány. A teherviselő-képesség vizsgálata (ld. 6.2.2.2. fejezet) azt mutatta, hogy a meghatározott díj alatta marad az 1,3 %-os jövedelmi küszöbnek, ezért feltételezhető a 100% körüli fizetési fegyelem. Az FI kérése alapján megvizsgáltuk azt az esetet is, amikor a fizetési fegyelem kisebb, mint 100%. A közszolgáltató minden elkövet, hogy a közszolgáltatói díjat a lehető legnagyobb arányban beszedje, továbbá tájékoztatja a lakosságot a díjfizetés elmaradásakor várható szankciókról (például a díjtartozás adók módjára behajthatóvá válik, ld. még a 3.1.5. fejezetben

298

leírt pénzbehajtási módokat.). A lakosság teherviselő-képességét figyelembe vevő díjmeghatározás, valamint a közszolgáltató erőfeszítései jelentősen csökkentik annak valószínűségét, hogy a lakosság a díjakat nem teljes mértékben fizeti meg. A számítások szerint akár 10%-os kinnlevőség esetén is biztosított a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatósága (ld. következő, 4. ábra). 4. ábra: Pénzügyi fenntarthatóság 10%-os nemfizetési arány esetén, Ft 4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000 1 000 000 000 Pénzáram díj nélkül

0 -1 000 000 000

2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 2 021 2 022 2 023 2 024 2 025 2 026 2 027 2 028 2 029 2 030 2 031 2 032 2 033 2 034 2 035 2 036 2 037 2 038 2 039 2 040 2 041

teljes díj Halmozott pénzáram

-2 000 000 000 -3 000 000 000 -4 000 000 000 -5 000 000 000 -6 000 000 000 -7 000 000 000

A fenti 4. ábra azt mutatja, hogy a megadott díjstruktúra esetén a halmozott cash-flow 10 %-os nemfizetési arány esetén sem válik negatívvá egyik évben sem, tehát a projekt pénzügyileg még ebben az esetben is fenntartható. Az intézményi és lakossági díjak megoszlását a következő táblázatok mutatják be: 219. Táblázat: A lakosságra osztható díjtételek meghatározása projekt esetén Lakosságra osztható díjtételek gyűjtés és kezelés közvetlen költsége nem vegyes hulladékra eső általános költség vegyes gyűjtés lakosságra eső része díj eszközpótlás lakosságra eső fedezete

601 177 1 934 455

2 014 749 664 910 687 786 277 021 077

615 180 1 929 501

2 015 010 703 984 650 396 873 106 853

299

630 184 1 922 584

2 016 518 402 586 235 616 941 061 250

2 017-2041 630 518 402 184 586 235 1 922 616 941 611 712 716

Lakosságra osztható díjtételek hasznosítási bevételek összesen lakóegységre eső éves díj heti ürítési díj

2 014 2 015 2 016 2 017-2041 338 118 657 403 342 827 495 971 824 495 971 824 2 831 349 047 2 823 156 253 2 825 811 005 2 853 462 470 22 351 22 286 22 307 22 525 429,82 428,58 428,98 433,18

Az egy lakóegységre eső díj a lakosságra osztható díjtételből lett meghatározva oly módon, hogy a lakosságra osztható díjtételeket leosztottuk egy éves átlagos lakóegység számmal (158 348 fő-vel). A számítás eredményeként projekt nélküli esetben az egy lakóegységre jutó éves átlagos díj 22 e Ft körül mozog. A közszolgáltatásért fizetendő díj lakosok által meg nem fizetett résztét az intézmények és gazdálkodó szervezetek fizetik meg. A teljes díj felosztását lakossági és intézményi, ill. gazdálkodói díjra a következő táblázat szemlélteti: 220. Táblázat: A díj megoszlása a lakosság és a használók által fizetett díjra projekt estén,(nem különbözeti, millió Ft) 2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Lakosságra osztható díjtételek

2 831,3

2 823,2

2 825,8

2 853,5

2 880,8

2 835,0

Lakosok által megfizetett díj (nettó)

2 831,3

2 823,2

2 825,8

2 853,5

2 880,8

2 835,0

242,8

246,2

252,5

254,8

257,2

253,3

Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Használók által fizetett díj (nettó)

3 074,2 3 069,3 3 078,3 3 108,3 3 108,3 3 138,0 3 088,3 2021

2022

Lakosságra osztható díjtételek

2 788,9

2 742,9

2 706,0

Lakosok által megfizetett díj (nettó)

2 788,9

2 742,9

2 706,0

249,4

245,4

242,3

Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Használók által fizetett díj (nettó)

2023 …

3 038,3 2 988,3 2 948,3

2026

2027 …

2040

2041

2 706,0

242,3

2 948,3 2 948,3

4 A kiválasztott változat fenti módszertan alapján meghatározott díjának összehasonlítása a projekt nélküli esettel 221. Táblázat: Lakosságra terhelhető díjtételek összehasonlítása a projektnél és a projekt nélküli esetben átlag 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 019 2 020 2 021 2 022 2 023 2 024 2 025-2040 0. projekt nélkül 24 479 24 331 24 409 24 487 24 487 24 487 24 487 24 487 24 487 24 487 24 487 24 487 24 487 1. projekt esetén 21 666 22 351 22 286 22 307 22 525 22 525 22 741 22 380 22 016 21 652 21 361 21 361 21 361 2. jelenlegi díj 22 683

300

2014-ben a projekt nélküli eset lakossági díjai alacsonyabbak ugyan a jelenlegi díjaknál, mégis magasabbak a projekt esetén fizetendő díjaknál. A két eset közötti eltérés a vizsgált időtartam alatt fennmarad. Az eltérés indoka, hogy a projekt megvalósulása után magasabb színvonalú hulladékhasznosításból származó bevételekkel, valamint a hatékonyabban működő hulladékgazdálkodási rendszer alacsonyabb fajlagos költségei miatt jelentősen csökkenteni lehet a lakossági díjtételeket.

301

6.2.2.1.3

Egyéb bevételi pénzáramok becslése

Az egyéb bevételi pénzáramok jelen projektben nem fordultak elő. 6.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) A teherviselő képesség meghatározó elemei az alábbiak:

Bevételek A bevétel alapjában véve attól függ, hogy a díjakat ténylegesen milyen szinten lehet megállapítani, és hogy milyen beszedési arányra lehet számítani. Ennek az elemzésnek az alapját a háztartások teherviselő képességének vizsgálata jelentette.

Költségek Ezután következik a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata a szolgáltatást nyújtó oldaláról, azaz a vállalat képessége a meglévő, illetve a javasolt új technológia fenntartására az adott bevétel mellett. Amennyiben a célul kitűzött szolgáltatási színvonal által megkövetelt költségek nem fedezhetők, azokat újra kell vizsgálni.

Integrált megközelítés A beruházási projekt tervezése során a keresleti és kínálati oldal közötti egyensúly ilyen módon való megteremtése jelenti az integrált megközelítést alkalmaztuk. Az integrált megközelítés kihangsúlyozza, hogy az EU alapok támogatása a szennyező fizet elv ellenére azért szükséges ezekhez az infrastruktúra-fejlesztési beruházásokhoz, hogy a környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelés ne jelentsenek a lakosság számára elviselhetetlen pénzügyi terheket. A lakosság számára elviselhető teher meghatározása érdekében a Társulásban résztvevő települések lakosainak 1 főre jutó nettó jövedelméből kell kiindulni. Az ehhez szükséges adatokat a KSH nyilvántartásából vettük, ahol a legfrissebb adatok a 2008. évre vonatkoztak. Mivel a KSH nyilvántartásában csak településsoros összevont adóalap állt rendelkezésre, ezért az 1 főre jutó, átlagos jövedelmi adatokhoz az adóalap országos jövedelmi átlagoknak megfelelő módosításán keresztül jutottunk el. A rendelkezésre álló településsoros összevont adóalapot tartalmazó adatokat először megszoroztuk az állandó népesség számával, majd korrigáltuk az országos szintű, különböző forrásból származó jövedelmekkel. (Vagyis megszoroztuk az országos 2008-as nettó jövedelem/munkajövedelem aránnyal) A fenti számításhoz felhasznált KSH adatokat a következő táblázatok tartalmazzák: 222. Táblázat: 1 főre jutó nettó jövedelmek, országos szintű átlag Munkajövedelem összesen Ebből: főállású munkaviszonyból származó kereset vállalkozásból származó jövedelem alkalmi munkavállalásból származó jövedelem mezőgazdasági munkából származó jövedelem Társadalmi jövedelem összesen Ebből:

2008 751 793 595 567 88 216 12 782 15 523 361 169

302

nyugdíj, nyugdíjkiegészítés munkanélküli-ellátások családdal és gyermekkel kapcsolatos ellátások egyéb szociális és társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem összesen Bruttó jövedelem Ebből: társadalombiztosítási járulék személyi jövedelemadó ingatlanadó, súlyadó jövedelmi adott támogatás Nettó jövedelem

A lakosság a közszolgáltatásért jövedelmekből származtattunk jövedelmi adatokat. A korrekció háztartások darabszáma alapján

2008 278 632 10 351 54 673 17 513 18 702 1 131 664 119 537 124 545 3 262 9 819 874 504

fizetendő díjat háztartásokként fizeti. Ezért az egy főre jutó a KSH lakosszámaival korrigálva - az 1 háztartásra jutó nettó a keresőképes és foglalkoztatott lakosság száma, valamint a történt.

223. Táblázat: 1 háztartásban élők száma 2008-ban

Település

Nyilvántart ott álláskeresők száma (2008)

Állandó népesség 2008 (fő)

Lakásállomány 2008 (db)

Összes adóÖsszevont adófizető száma alap összege 2008 2008

1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)

lakos/ lakás

Almásfüzitő

2 252

1 146

1 507

2 054 719 554

923 054

1,97

Annavölgy

965

401

638

713 927 167

725 536

2,41

Baj

2 820

1 040

2 033

2 238 908 880

808 854

2,71

Bajót

1 580

536

1 079

1 107 792 472

678 379

2,95

Biatorbágy

127

11 522

3 988

7 823

11 638 456 090

1 033 611

2,89

Bicske

312

11 482

3 925

8 308

8 921 591 768

761 033

2,93

211

117

147

184 587 872

747 319

1,81

1 690

556

1 190

2 036 570 732

1 205 785

3,04

160

10 048

3 565

7 029

10 838 445 500

1 056 997

2,82

1 152

416

853

859 526 208

709 766

2,77

143

5 147

1 865

3 709

3 874 351 338

735 311

2,76

Csobánka

3 080

961

2 206

3 009 170 058

970 074

3,20

Csolnok

3 391

1 231

2 350

3 062 889 261

887 023

2,75

Dág

985

384

668

752 340 864

770 841

2,57

Dömös

1 179

480

808

842 895 572

717 358

2,46

Dunaalmás

1 646

599

1 188

1 216 225 174

799 622

2,75

Dunabogdány

3 121

1 112

2 206

2 365 770 540

756 320

2,81

Dunaszentmiklós

448

178

310

359 998 592

847 055

2,52

Bodmér Budajenő Budakalász Csabdi Csákvár

303

Település

Gyermely

Nyilvántart ott álláskeresők száma (2008)

Állandó népesség 2008 (fő)

Lakásállomány 2008 (db)

Összes adóÖsszevont adófizető száma alap összege 2008 2008

1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)

lakos/ lakás

1 406

506

1 000

1 238 163 456

892 049

2,78

130

8 435

3 004

6 140

7 628 771 448

899 725

2,81

Herceghalom

1 839

589

1 260

1 980 251 573

1 112 501

3,12

Héreg

1 026

441

708

14 236 544

671 275

2,33

Kisbér

201

5 507

2 165

3 957

4 822 911 440

839 351

2,54

2 634

956

1 854

1 930 032 072

725 031

2,76

Komárom

470

19 555

8 074

13 896

19 678 883 115

1 001 266

2,42

Lábatlan

143

5 132

2 060

3 608

4 455 995 417

834 456

Leányfalu

3 402

2 276

1 093 686

2,49 #DIV/ 0!

Leányvár

1 699

636

1 184

1 380 606 312

788 017

2,67

Mány

2 174

707

1 647

573 569 792

676 223

3,07

Máriahalom

667

235

479

456 697 590

667 687

2,84

Mocsa

2 277

830

1 546

1 680 203 030

716 199

2,74

Mogyorósbánya

866

600

754 804 740

869 591

2,79

Nagykovácsi

6 074

310 2 098

4 328

7 028 135 478

1 117 528

2,89

Nagysáp

1 526

501

1 033

1 048 008 704

647 318

3,05

Naszály

2 347

830

1 624

1 685 811 340

701 253

2,83

Neszmély

1 351

552

997

973 108 647

680 972

2,45

188

7 631

2 888

5 441

7 211 434 192

929 908

2,64

Óbarok

785

306

556

497 822 793

621 502

Páty

6 667

4 632

945 943

2,57 #DIV/ 0!

Perbál

2 138

728

1 510

1 667 105 870

794 617

2,94

Pilisborosjenő

3 376

1 186

2 416

3 717 979 404

1 058 650

2,85

164

7 770

2 410

5 253

7 125 382 074

989 362

3,22

Pilisjászfalu

1 431

438

980

1 167 372 054

811 238

3,27

Pilismarót

2 072

729

1 448

1 510 167 015

734 517

2,84

168

13 365

4 510

9 236

10 520 187 857

755 001

2,96

Pilisszántó

2 450

812

1 747

1 977 958 920

817 338

3,02

Pilisszentiván

4 270

1 563

2 999

4 158 072 780

958 302

2,73

Pilisszentkereszt

2 276

783

1 661

1 876 194 063

829 074

2,91

Pilisszentlászló

1 104

422

787

697 255 434

643 819

2,62

Halásztelek

Kocs

Nyergesújfalu

Piliscsaba

Pilisvörösvár

304

Település

Pomáz

Nyilvántart ott álláskeresők száma (2008)

Állandó népesség 2008 (fő)

Lakásállomány 2008 (db)

Összes adóÖsszevont adófizető száma alap összege 2008 2008

1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007)

lakos/ lakás

333

16 291

5 517

11 712

15 524 889 824

936 306

2,95

2 514

974

1 722

2 216 387 794

856 741

2,58

631

169

425

815 189 076

1 314 821

3,73

Sárisáp

2 902

1 094

1 973

2 206 669 110

741 488

2,65

Solymár

9 906

3 573

7 089

11 555 243 112

1 160 165

2,77

Süttő

1 951

762

1 425

1 744 191 386

826 239

2,56

Szár

1 672

575

1 151

1 327 191 743

781 621

2,91

Szárliget

2 332

795

1 670

1 812 300 285

788 642

2,93

Szentendre

416

24 796

9 257

17 593

29 018 023 848

1 141 229

2,68

Szigethalom

267

16 190

5 064

11 599

12 180 426 218

742 664

3,20

Szigetszentmiklós

475

31 330

10 494

22 329

27 512 991 828

872 625

2,99

1 033

356

790

965 555 183

862 103

2,90

108

5 328

1 926

3 763

4 198 087 848

787 782

2,77

Tardos

1 628

675

1 166

1 041 605 325

628 989

2,41

Tarján

2 755

1 070

1 947

2 190 505 590

825 671

2,58

156

5 449

2 001

3 761

4 771 329 612

846 581

2,72

2 085

70 294

29 873

49 604

61 361 845 467

857 668

2,35

Telki

3 388

1 025

2 216

4 984 206 617

1 588 845

3,30

Tinnye

1 557

539

1 063

979 082 100

644 982

2,89

Tök

1 307

496

974

1 113 882 528

780 576

2,63

194

12 354

4 249

8 960

13 523 418 119

1 048 490

2,91

408

142

268

361 559 264

906 163

2,87

715

304

501

490 061 022

711 264

2,36

570

247

394

524 432 456

890 378

2,30

Vértesboglár

915

358

633

774 226 552

796 529

2,56

Vértessomló

1 348

495

932

1 172 359 881

839 198

2,72

Vértestolna

542

215

391

339 389 736

648 929

2,52

Vértesszőlős

3 039

949

2 240

2 977 875 641

993 951

3,20

Visegrád

1 833

716

1 246

1 494 340 569

848 575

2,56

Zsámbék

188

5 040

3 703

4 434 537 630

865 276

3,25

9 052

415 987

1 553 149 232

294 092

370 847 096 160

884 266

2,79

Pusztavám Remeteszőlős

Szomor Tahitótfalu

Tát Tatabánya

Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes

Összesen

305

Mivel a projekt kezdő éve 2012, ezért a 2008-as településsoros jövedelmi adatokat a KSH-s inflációs rátája segítésével határoztuk meg 2012-re. A lakosság számára elviselhető mértékű szolgáltatási a CBA útmutató szerint a díj lehetőség szerint ne haladja meg a háztartási átlagos nettó jövedelmek 1,3 %-át. Ha a díjkalibrálással meghatározott díj teljesíti ezt a feltételt, akkor nem jelent túlzott mértékű terhet a lakosságnak. A számítás eredményét a következő táblázat szemlélteti, ez megmutatja, hogy a projekt esetén ennek az elvárásnak meg tudnak felelni.

306

224. Táblázat: 1 háztartásra jutó nettó jövedelmek, illetve szolgáltatási díjak összevetése (Ft) 2012 Reálbérindex Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem

Kiadás / jövedelem

2015

2016

2017

2018

2019

2020

1,010

251 036

253 546

256 082

258 642

261 229

263 841

266 480

269 144

271 836

3 012 429

3 042 554

3 072 979

3 103 709

3 134 746

3 166 094

3 197 755

3 229 732

3 262 029

24 331

24 409

24 487

0,00%

0,79%

0,78%

0,77%

0,76%

0,75%

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1,010

274 554

277 300

280 073

282 873

285 702

288 559

291 445

294 359

297 303

300 276

3 294 650

3 327 596

3 360 872

3 394 481

3 428 426

3 462 710

3 497 337

3 532 310

3 567 633

3 603 310

24 487

0,74%

0,73%

0,72%

0,71%

0,70%

0,69%

0,68%

2031 Reálbérindex Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év)

2014

1,010

2021 Reálbérindex Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év)

2013

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

1,010

303 279

306 311

309 374

312 468

315 593

318 749

321 936

325 156

328 407

331 691

335 008

3 639 343

3 675 736

3 712 494

3 749 619

3 787 115

3 824 986

3 863 236

3 901 868

3 940 887

3 980 296

4 020 099

24 487

0,67%

0,66%

0,65%

0,64%

0,63%

0,62%

0,61%

Afenti táblázatból jól látszik, hogy a szolgáltatásért fizetendő díj egyik évben sem haladja meg az átlagos jövedelmek 1,3 %-t, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy valószínűséggel meg is fogja tudni fizetni. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy mi a helyzet az alsó decilisekben. Jól látható, hogy ott 2%, illetve az alatti érték. A 2% még ebben az esetben, ahol az alaptermékek és szolgáltatások teszik ki a fogyasztói kosár fő részét, még teljes egészében elfogadható réték.

307

225. Táblázat: Az alsó decilisbe (37%-ba) eső 1 háztartásra jutó nettó jövedelmek, illetve szolgáltatási díjak összevetése (Ft) 2012 Reálbérindex Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év)

2013

Kiadás / jövedelem

2017

2018

2019

2020

1,010

95 484

96 439

97 403

98 377

99 361

100 355

101 358

102 372

103 395

1 145 808

1 157 266

1 168 838

1 180 527

1 192 332

1 204 255

1 216 298

1 228 461

1 240 745

24 331

24 409

24 487

0,00%

2,10%

2,09%

2,07%

2,05%

2,03%

2,01%

1,99%

1,97%

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1,010

104 429

105 474

106 528

107 594

108 670

109 756

110 854

111 962

113 082

114 213

1 253 153

1 265 684

1 278 341

1 291 125

1 304 036

1 317 076

1 330 247

1 343 550

1 356 985

1 370 555

24 487

1,95%

1,93%

1,92%

1,90%

1,88%

1,86%

1,84%

1,82%

1,80%

1,79%

2016

1,010

2021

Kiadás / jövedelem

2015

1,028

Kiadás / jövedelem

Reálbérindex Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év)

2014

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

1,010

115 355

116 509

117 674

118 850

120 039

121 239

122 452

123 676

124 913

126 162

124 913

1 384 260

1 398 103

1 412 084

1 426 205

1 440 467

1 454 872

1 469 420

1 484 115

1 498 956

1 513 945

1 498 956

24 487

1,77%

1,75%

1,73%

1,72%

1,70%

1,68%

1,67%

1,65%

1,63%

1,62%

1,63%

308

6.2.2.3 A pénzügyi bevételek becslése 226. táblázat: Pénzügyi bevételek, (millió Ft, nem különbözet) Megnevezés 1. Hulladék átvételi díjból származó bevétel1.1. lakosságtól 1.2. nem lakosságtól (intézményi) 2. Másodnyersanyag értékesítéséből származó bevétel 3. Energiahasznosításból származó bevétel Komposzt

jelenérték 42 715

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2 023

2024

2025

2026

3 074

3 069

3 078

3 108

3 138

3 088

3 038

2 988

2 948

39 221

2 831

2 823

2 826

2 853

2 881

2 835

2 789

2 743

2 706

3 494

243

246

252

255

257

253

249

245

242

6 814

338

403

496

153

Papír

2 276

131

167

Műanyag

2 233

110

166

300

1 762

127

126

124

Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém 4. A koordináló szervezettől kapott bevétel 5. Egyéb bevétel 6. Összes bevétel (1+2+3+4+5)

0 49 529

0 3 412

0 3 473

0 3 574

0 3 604

309

0 3 634

0 3 584

0 3 534

0 3 484

0 3 444

0 0 3 444

Megnevezés 1. Hulladék átvételi díjból származó bevétel1.1. lakosságtól 1.2. nem lakosságtól (intézményi) 2. Másodnyersanyag értékesítéséből származó bevétel 3. Energiahasznosításból származó bevétel Komposzt

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

2 948

2 706

242

496

Papír

167

Műanyag

166

124

Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém 4. A koordináló szervezettől kapott bevétel 5. Egyéb bevétel 6. Összes bevétel (1+2+3+4+5)

3 444

310

3 444

6.2.3

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

6.2.3.1 EU támogatás nélküli esetben

Számítási módszertan A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az első lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: nettó jelenérték (FNPV): megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét. Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0. Ebből következik, hogy támogatásban viszont – az egyéb feltételeken túl – akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. A számítás képlete: n

FNPV   X t /(1  i ) t t 0

ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. (A projekt akkor támogatható, ha az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, lásd 6. 1. pont) Az FRR számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. n

Ha ,

FNPV   X t /(1  i )t  0 akkor i= FRR. t 0

Piaci alap-szabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0.Ebből következik, hogy támogatásban viszont – az egyéb feltételeken túl – akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. A fenti számítási módszerből adódóan a következő pénzáramokat kell a számításhoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt megvalósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti a fejlesztési különbözet alapú általános módszer esetén. Az EU útmutató, 2008 szerint a hitelkamat nem veendő figyelembe a beruházási megtérülési mutató, az FNPV(C) számításánál. A tőkét és jövedelmet érintő illetve egyéb közvetlen adókat szintén nem kell figyelembe venni az FNPV(C) számításánál. Az FNPV(C) és FRR(C) számítása során felhasználtuk a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset bevételeinek különbségét. A bevételek és a költségek a használók által fizetett díjat tartalmazzák úgy, hogy a finanszírozási jellegű tételek (saját forrás megtérítése) költségei nem jelennek meg sem a díjban sem a költségek között. A különböző mutatók számításához használt költségek és bevételek számos helyen eltérhetnek a cash-flowként megjelenő pénzáramtól (lsd. CBA útm. 29. oldal 2. táblázat)

311

Az eredmények megalapozása érdekében a teljes díjat tartalmazó táblázat is bemutatásra kerül (a költségek között és a beszedett díjban is szerepel a saját forrás törlesztése) az alábbiakban, ami alapján látható, hogy ez a végeredményt nem befolyásolja.

Eredmények A beruházás pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV(C)

- 9 712,339 millió Ft

Mivel az FNPV (C) negatív, ezért a beruházás pénzügyi belső megtérülési rátája nem értelmezhető. A Kohéziós politika keretén belül a projekt abban az esetben részesülhet EU támogatásban, ha az FNPV(C) alacsonyabb, mint 0. Tekintettel arra, hogy jelen projekt esetében az FNPV(C) = – - 9 712,339 millió Ft, ezért támogatásban részesülhet.

312

227. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben, (különbözet, millió Ft) Megnevezés

Jelenérték

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Kiadási pénzáram 1+2+3 5. Pénzügyi működési bevétel

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2 548

7 409

119

-357

-358

-357

2 557

826

2 548

7 409

-237

-358

-357

2 200

-357

469

-357

-115

-66

-15

-90

-130

-100 

6. Egyéb bevétel 7. Bevételi pénzáram 5+6 8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8- 4 10. Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta

2025



-100 0

-115

-66

-15

-90

-130

-100

-2 548

-7 409

122

292

382

412

441

-2 165

342

267

-599

257

-7860,0 nem értelmezhető

Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Kiadási pénzáram 1+2+3 5. Pénzügyi működési bevétel 6. Egyéb bevétel 7. Bevételi pénzáram

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-357

2 600

-357

-292

-357

-337

-357

2 243

-357

-100 0 -100

-80 0 -80

313

Megnevezés 5+6 8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8- 4

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

2 747

257

277

212

277

257

277

-2 323

277

3 024

228. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben (a teljes díjat is figyelembe véve*) (különbözet, millió Ft) Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Kiadási pénzáram 1+2+3 5. Pénzügyi működési bevétel 6. Egyéb bevétel 7. Bevételi pénzáram 5+6 8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8- 4 10. Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta

Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

jelenérték -5 067,0 3 184,9 -1 882,1

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

0,0

-356,7

-357,5

-357,1

357,1

0,0

2 556,9

0,0

826,2

0,0

-356,7

-357,5

-357,1

2 199,7

-357,1

-697,3

0,0

-115,0

-65,8

24,6

54,6

84,3

34,6

-15,4

-90,4

469,1 130,4

0,0 357,1 100,4

0,0

-697,3

0,0

-115,0

-65,8

24,6

54,6

84,3

34,6

-15,4

-90,4

0,0 130,4

0,0 100,4

667,4 2 736,0

0,0

745,3

27,1

0,0

214,6

291,7

381,7

411,7

441,4

341,7

266,7

0,0 599,5

0,0

-745,3

0,0 -2 165,2

0,0

-883,7

2 064,4 -2 064,4

256,7

2040 357,1

2041 357,1

0,0 357,1

-883,71 2,7%

2026 357,1 0,0 357,1

2027 -357,1 0,0 -357,1

2028 357,1 64,9 292,2

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

-357,1

0,0

20,1

0,0

-357,1

-337,1

-357,1

314

2 599,7 2 242,6

Megnevezés 4. Kiadási pénzáram 1+2+3 5. Pénzügyi működési bevétel 6. Egyéb bevétel 7. Bevételi pénzáram 5+6 8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8- 4

2026 100,4

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-80,4

0,0 100,4

0,0

-80,4

0,0

-80,4 2 747,2

0,0

256,7

276,7

211,8

276,7

256,6

276,7

0,0 -2 323,0

276,7

* a költségek között és a beszedett díjban is szerepel a saját forrás törlesztése

315

0,0 3 023,9

6.2.3.2 Befektetett tőke megtérülése A befektetett tőke megtérülése kalkuláció a befektetett tőke tényleges megtérülését vizsgálja.

Számítási módszertan Megegyezik a 6.2.3.1. pontban leírttal.

Eredmény A befektetett (FNPV(K))

tőke

pénzügyi

nettó

jelenértéke

-883,71 millió Ft

Az FNPV(K) és a FRR(K) számítása során minden pénzügyi forrást figyelembe vettünk (kivéve az EU támogatást). A pénzügyi teljesítménymutatók elemzése alapján megállapítható, hogy a projekt pénzügyileg nem térül meg, így támogatható.

316

229. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőkemegtérülésére, (különbözet, millió Ft) 2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2025

2024

1. Pénzügyi működési üzemeltetési és fenntartási költség 2. Pénzügyi pótlási költség

0 0

2 557

826

3. Kiadási pénzáram 1+2

-357

-358

-357

2 200

-357

469

-357

4. Pénzügyi bevétel

-115

-66

-15

-90

-130

-100

5. Egyéb bevétel

6. Bevételi pénzáram 4+5

-115

-66

-15

-90

-130

-100

7. Pénzügyi maradványérték

745

2 064 -2 064

215

292

382

412

441

-2 165

342

267

-599

257

8. A biztosított saját forrás megtérítése* 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+7+8-3 10. Pénzügyi nettó jelenérték

-884

11. Pénzügyi belső megtérülési ráta

0,00%

-745

-357

-358

-357

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-357

2 600

-357

2 243

-357

-80

2 747

212

277

257

277

0 -2 323

277

3 024

2028

2029

2030

2031

2032

-357

3. Kiadási pénzáram 1+2

-357

-292

-357

-337

4. Pénzügyi bevétel

-100

-80

6. Bevételi pénzáram 4+5

-100

-80

7. Pénzügyi maradványérték 8. A biztosított saját forrás megtérítése* 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+7+8-3

257

277

5. Egyéb bevétel

-357

2034

2027

2. Pénzügyi pótlási költség

-357

2033

2026 1. Pénzügyi működési üzemeltetési és fenntartási költség

-357

317

* A saját forrás visszatérítése az üzemeltetési koncepciónak megfelelően az a tétel, amit a szolgáltató érvényesíthet a díjban annak fejében, hogy a beruházás alatt a pályázó rendelkezésére bocsátja a saját forrást. Így a visszatérítés lesz a projektgazda által befektetett tőke, amit az FNPV-K számításában figyelembe vettünk. Az FNPV-C számításban ez nem szerepel, ott a teljes beruházási költséget vettük figyelembe. 6.2.4

A megítélhető támogatási összeg meghatározása

6.2.4.1 A támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU-útmutatók szerint egy projekt támogatásra jogosultságát ellenőrizni kell. A javasolt projekt változat az alábbiak miatt jogosult támogatásra: 



Közgazdasági költség-haszon szempontok alapján: o

A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) nagyobb, mint 0

A közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR) nagyobb, mint az alkalmazott 5,5%-os diszkontráta

A közgazdasági haszon-költség arány (BCR) nagyobb, mint 1.

Pénzügyi szempontok alapján: o

A projekt pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV) negatív, mely alapján megállapítható, hogy a projekt pénzügyi támogatást igényel.

Támogatás nélkül a kumulált pénzáram negatív értékeket vesz fel.

A projekt megvalósulása utáni működtetés pénzügyileg fenntartható.

6.2.4.2 A támogatási összeg meghatározása Tekintettel arra, hogy a javasolt beruházási változat jövedelemtermelőnek minősül, a támogatási összeg kiszámítása az alábbiak szerint történik.

1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R=Max EE/DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel = diszkontált bevétel – diszkontált működési költség (üzemeltetési, fenntartási, valamint pótlási költség) + diszkontált maradványérték

318

2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (azon összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 2007–2013 programozási időszakra szerint).

3. lépés: Az EU-támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa: a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta Jövedelemtermelő projektek esetén csak akkor kell a (DIC-DNR)/DIC*Crpa képletet alkalmazni, ha a DNR>0. A fajlagos bevételek mértéke átlagos -egységnyi másodnyersanyagra jutó- bevétel alapján került megállapításra. Tekintettel arra, hogy ez az átlagos bevétel állandónak tekinthető, ezen belül annak egyes összetevőinek aránya (piaci ár, támogatás, termékdíj, mentesség, kezelést koordináló szervezetektől kapott támogatás) a támogatási arány mértékét nem befolyásolja, mivel a teljes bevétel a fenntarthatóság biztosításának megfelelően lett megállapítva, és amennyiben a hasznosításból származó bevétel változik, az a díjat befolyásolja úgy, hogy a teljes bevétel mindig változatlan, a támogatási arány szempontjából nem befolyásoló.

319

230. táblázat: A támogatási összeg meghatározása (különbözet, millió Ft) Jelenérték 1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) 4. Diszkontált pótlási költség (c) 5. Diszkontált maradványérték (d) 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

9 712,34

2 548,03

7 408,89

119,32

0,00

-697,26

0,00

-115,00

-65,83

24,59

54,59

84,27

34,59

-5 067,00

0,00

-356,71

-357,53

-357,12

3 184,86

0,00

2 556,86

667,42

0,00

1 852,30

0,00

241,70

291,70

381,70

411,70

441,39

-2 165,16

2021 1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) 4. Diszkontált pótlási költség (c) 5. Diszkontált maradványérték (d) 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)

2012

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

0,00

-15,41

-90,41

-130,41

-100,41

-80,41

-357,12

0,00

826,20

0,00

64,90

0,00

20,06

0,00

341,70

266,70

-599,50

256,70

276,70

211,81

276,70

256,65

320

2031 1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) 4. Diszkontált pótlási költség (c) 5. Diszkontált maradványérték (d) 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2039

2038

2040

2041

0,00

-80,41

-357,12

0,00

2 599,71

0,00

276,70

-2 323,01

276,70

321

231. táblázat: A támogatás számítása nagyprojektnél Megnevezés

1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC)

9 712 339 165 -697 255 089

2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a)

-5 066 996 926 3 184 856 651 667 419 387

3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) 4. Diszkontált pótlási költség (c) 5. Diszkontált maradványérték (d) 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-bc+d)

1 852 304 573 7 860 034 592

7. Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR)

80,93%

8. Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)

10 326 236 749

9. Elszámolható költség (EC) (9.1+9.2) 9.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek

2 388 174 437

9.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek

7 938 062 312

10. A támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási arány (Rmax) 10.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek

85%

10.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek

70%

11. Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál) (11.1+11.2)

7 489 393 190

11.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.1-ben megadott arány)

1 932 749 572

11.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.2-ben megadott arány)

5 556 643 619

12. Projekt elszámolható költségére vonatkozó átlagos támogatási arány (DA/EC=11/9)

72,53%

13. Nem elszámolható pénzügyi beruházási költség (NEC) (13.1+13.2+13.3)

13.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek

13.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek

13.3. A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek 14. EU támogatás (=DA*max CRpa) 15. Kedvezményezett hozzájárulása

(15.1+15.2+15.3)

0 6 365 984 212 2 836 843 559

15.1. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (9.1-11.1+13.1)

455 424 865

15.2. A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (9.2-11.2+13.2)

2 381 418 694

322

Megnevezés

15.3. A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek (13.3)

16. Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség – EU támogatás) (9.+13-14)

3 960 252 537

6.2.5

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata

6.2.5.1 A beruházás finanszírozása A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a 237. táblázat alapján a pótlólagos kumulált felhalmozási egyenleg minden évben legalább nulla. A projekt keretében a saját forrást a jövőbeli közszolgáltató fogja biztosítani. 6.2.5.2 A működés fenntarthatósága A projekt fenntarthatóságát a növekvő bevételek biztosítják. A díjbevétel növekedése a többi bevétel növekedésén felüli, pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges szinten lett meghatározva. A díjemelkedés érvényesíthető megfelelő jogi környezetben. A rendszer pénzügyi fenntarthatósága biztosítható. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetőjének (ha a kettő nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. A projekt működési pénzáramát az alábbi táblázatok mutatja be. A különbözeteket bemutató táblázatban a bevételi pénzáramban a negatív számok bevételcsökkenést, a pozitív számok bevételnövekedést, a kiadási pénzáramban a negatív számok költségmegtakarítást, a pozitív számok költségtöbbletet jelentenek a projekt nélküli esethez képest). A projekt halmozott működési pénzárama pozitív, tehát a működés pénzügyileg fenntartható. A teljesség kedvéért az alábbi táblázatokban bemutatásra kerülnek a nem különbözetek illetve a különbözetek is. 6.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása A projekt pénzügyileg fenntartható, mivel az alábbi táblázat szerint a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív. A pénzáramokat az alábbi táblázatokban különbözetként és nem különbözetként is bemutatjuk. A sablon szerint a táblázatban szerepeltetni kell jelenértéket, azonban ez a sablonban elírás, mivel a fenntarthatóság elemzésének vonatkozásában a jelenérték nem értelmezhető. Ennek megfelelően sem az EU Guide, sem a Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez KEOP támogatáshoz (3.7.3. A projekt összevont pénzáram kimutatása) dokumentumokban nem szerepel jelenérték a fenntarthatóság táblázatokban. Következésképpen az alábbi táblázatokban nem tartalmaznak jelenértéket.

323

232. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatóság, (nem különbözet,millió Ft) Megnevezés

2012

1. Pénzügyi beruházási költség

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2 648

7 559

119

2. Pénzügyi működési költség

3 129

3 100

3 151

3 111

3 151

3 111

6 066

3 111

3 151

4 218

3 151

3 111

3. Hiteltörlesztés

4.Hitel kamatának törlesztése

2 648 7 559 3 249 3 100 3 151 3 111 3 151

3 111

6 066

3 111

3 151

4 218

3 151

3 111

5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 7. Pénzügyi bevétel

3 404

3 465

3 567

3 594

3 646

3 601

3 555

3 510

3 474

3 424

8. Egyéb bejövő pénzáram

9. EU támogatás

1 617

4 670

10. Nemzeti hozzájárulás (11+12)

1 031

2 889

11. Központi költségvetés hozzájárulása

285

824

12. Saját forrás (13+14)

745

2 064

13. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 14. Idegen forrás (15+16)

745

2 064

745

2 064

2 648 7 559 3 523 3 465 3 567 3 594 3 594

3 646

3 601

3 555

3 510

3 474

3 424

15. Hitel 16. Egyéb idegen forrás 17. Pénzügyi maradványérték 18. Bevételi pénzáram 7+8+9+10+17 19. Nettó összes pénzügyi pénzáram 18-6

275

366

443

534

-2 465

444

359

-744

272

312

20. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

275

640 1 056 1 538 1 981

2 515

494

853

109

381

693

Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hiteltörlesztés 4.Hitel kamatának törlesztése 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5)

2026

2027

2028

2029

2030

2031

415

2032

483

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

3 151

3 111

3 216

3 111

3 251

3 111

3 151

5 991

3 151

3 126

3 151

3 111

3 151

3 111

3 151

3 111

3 151 3 111 3 216 3 111 3 251

3 111

3 151

5 991

3 151

3 126

3 151

3 111

3 151

3 111

3 151

3 111

324

Megnevezés 7. Pénzügyi bevétel 8. Egyéb bejövő pénzáram 9. EU támogatás 10. Nemzeti hozzájárulás (11+12) 11. Központi költségvetés hozzájárulása 12. Saját forrás (13+14) 13. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 14. Idegen forrás (15+16) 15. Hitel 16. Egyéb idegen forrás 17. Pénzügyi maradványérték 18. Bevételi pénzáram 7+8+9+10+17 19. Nettó összes pénzügyi pénzáram 18-6 20. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

3 424

3 449

3 424

3 424 3 424 3 449 3 449 3 449

3 449

3 424

197

337

297

-2 542

272

297

272

312

272

312

272

312

965 1 278 1 510 1 847 2 045

2 382

2 679

137

409

706

978

1 291

1 563

1 875

2 148

2 460

272

312

232

337

325

233. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (különbözet, millió Ft) Megnevezés

2012

1. Pénzügyi beruházási költség

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2 648

7 559

119

2. Pénzügyi működési költség

-357

-358

-357

2 200

-357

469

-357

3. Hiteltörlesztés

4.Hitel kamatának törlesztése

5. Egyéb

2 648

7 559

-237

-358

-357

2 200

-357

469

-357

-123

-73

-65

-101

-121

9. EU támogatás

1 617

4 670

10. Nemzeti hozzájárulás (11+12)

1 031

2 889

285

824

745

2 064

6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 7. Pénzügyi bevétel 8. Egyéb bejövő pénzáram

11. Központi költségvetés hozzájárulása 12. Saját forrás (13+14) 13. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 14. Idegen forrás (15+16)

745

2 064

15. Hitel 16. Egyéb idegen forrás

745

2 064

2 648

7 559

-4

-73

-65

-101

-121

234

284

374

401

453

-2 149

363

292

-570

236

234

518

892

1 293

1 695

2 148

363

655

321

557

17. Pénzügyi maradványérték 18. Bevételi pénzáram 7+8+9+10+17 19. Nettó összes pénzügyi pénzáram 18-6 20. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hiteltörlesztés 4.Hitel kamatának törlesztése

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-357

-292

-357

-337

-357

2 243

-357

326

Megnevezés 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 7. Pénzügyi bevétel 8. Egyéb bejövő pénzáram 9. EU támogatás 10. Nemzeti hozzájárulás (11+12) 11. Központi költségvetés hozzájárulása 12. Saját forrás (13+14) 13. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 14. Idegen forrás (15+16) 15. Hitel 16. Egyéb idegen forrás 17. Pénzügyi maradványérték 18. Bevételi pénzáram 7+8+9+10+17 19. Nettó összes pénzügyi pénzáram 18-6 20. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

-357

-292

-357

-337

-357

2 243

-357

-121

-101

-76

-101

-121

-101

-76

-101

236

256

216

281

261

281

-2 319

256

793

1 050

1 266

1 547

1 808

2 089

2 370

308

564

820

1 076

1 332

1 588

1 844

2 100

327

6.3

Közgazdasági költség-haszon elemzés

A Megvalósíthatósági Tanulmány útmutató alapján a közgazdasági költség-haszon elemzés készítése 1 milliárd Ft feletti beruházási költség esetén szükséges. Tekintettel arra, hogy a projekt beruházási költsége 1 milliárd Ft felett van ezért a közgazdasági költséghaszon elemzést az alábbiak szerint végeztük el: A kiválasztott változat közgazdasági költség-haszon elemzése során szintén a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazására került sor. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg. Ennek következtében a közgazdasági költség-haszon elemzésben leírt számítási eredmények a projekt nélküli és a projekt megvalósulása közötti különbözeteket jelentik, nem jellemzik nem különbözetben külön-külön a projekt nélküli, illetve a projekt megvalósulása során fennálló állapotokat. 6.3.1

A projekt közgazdasági költségeinek becslése

A pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban:   

költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások.

A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél, a következő pontok szerint kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni.

Költségvetési (fiskális) kiigazítások A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki, azonban a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak magukba foglalhatnak adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások kiküszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adófajta például a vagyonadó. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől. A költségvetési kiigazításokhoz szükséges input adatok: 

áfa,



támogatások,



az egyes beruházási költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya,



az egyes működési költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya.

A legjelentősebb és legáltalánosabb fiskális korrekciós tényező az általános forgalmi adó. Tekintettel arra, hogy a Társulás ezen tevékenysége vonatkozásában az ÁFA visszaigény-

328

lésére jogosult lesz, így a pénzügyi elemzésben is nettó költségek kerültek figyelembe vételre, tehát a ÁFA korrekcióra nem került sor.

Piaci árról való áttérés elszámoló árra Feltételeztük, hogy a munkaerő esetében a piaci árak megfelelően tükrözik a munkaerő társadalmi költségét, így a béradatok esetén nincs szükség ilyen jellegű kiigazításra. Természeti erőforrások esetén a piaci árakat a természeti erőforrásokra kivetett járulékok korrigálják annak érdekében, hogy a piaci árak az externális hatásokat is figyelembe vegyék. Ezek a járulékok ugyanis a természeti erőforrások árába kívánják beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrekciójának tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonásra nem került, ezért itt sem kell hozzáadni a járulékokat.

Externális költségek Az externális költségek számszerűsítése a hasznoknál történik meg. A fentiek alapján a közgazdasági költség-haszon elemzésben a költségek nettó módon szerepelnek. A fiskális korrekciót követően a közgazdasági költségek a következő táblázatban láthatók.

329

234. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei, (különbözet, millió Ft) Jelenérték 1. Beruházási költség (Ft) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3)

2012

2013

2 548

7 409

119

-583

3 004

2 557

826

-4 800

-583

-583 1 974

-583

243

-583

582

4 297

2 548

7 409

-463

-583

-583 1 974

-583

243

-583

2033

2034

2037

2038

2039

2040

9 678

2026 1. Beruházási költség (Ft) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (1+4+5)

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

-7 804

5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (1+4+5)

2014

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2035

2036

2041

-583

2 600

-518

-583

-563

-583

2 017

-583

-518

-583

2 747

-518

-583

-563

-583

2 017

-583

-3 330

-518

-583

330

235. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei, (millió Ft, nem különbözet)

Jelenérték 1. Beruházási költség (Ft) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3)

2012

2013

2 519

6 939

132

2 487

2 467

2 478

2 479

5 769

211

171

211

171

211

171

2 993

171

211

1 187

211

171

38 946

2 697

2 638

2 689

2 649

2 689

2 650 5 472

2 650

2 690

3 666

2 690

2 650

799

47 363

2 519

6 939

2 830

2 638

2 689

2 649

2 689

2 650 5 472

2 650

2 690

3 666

2 690

2 650

2033

2034

2037

2038

9 216

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

33 176

5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (1+4+5)

2014

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2035

2036

2039

2040

2041

2 479

211

171

276

171

311

171

211

2 513

211

186

211

171

211

171

211

171

2 690

2 650

2 755

2 650

2 790

2 650

2 690

4 992

2 690

2 665

2 690

2 650

2 690

2 650

2 690

2 650

3 772

2 690

2 650

2 755

2 650

2 790

2 650

2 690

4 992

2 690

2 665

2 690

2 650

2 690

2 650

2 690

-1 123

331

6.3.2

A projekt hasznainak becslése

A projekt hatásai lehetnek:  közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok  külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket 6.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése A használóknál jelentkező hasznok becslésére két fő módszert lehet alkalmazni:  Pénzügyi bevételekből kiinduló becslés: Pénzügyi bevételek becslése akkor lehet kiinduló alap a használónál jelentkező közgazdasági haszon becsléséhez, ha az megfelelően tükrözi a projekt által teremtett infrastruktúra használóinál megjelenő hasznot. Ez elsősorban akkor igaz, ha a díjak a piaci áron, azaz a használók értékelésén alapulnak. Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy a szolgáltatás költségeinek árakba történő beépítése önmagában még nem jelenti, hogy az megfelelő alapja a hatások közgazdasági becslésének. Ehhez az is szükséges, hogy a díjak a használók értékelésén alapuljanak.  Fizetési hajlandóság közvetett becslését: A fizetési hajlandóság azt az összeget jelenti, amelyet egy fogyasztó egy adott termék/szolgáltatás pótlólagos egységéért hajlandó fizetni. Ha a termék/szolgáltatás ára alacsonyabb, mint a fizetési hajlandóságot kifejező összeg, akkor a fogyasztó fogyasztói többletet élvez. Tekintettel arra, hogy fizetési hajlandóság vizsgálat nem készült (nem volt követelmény), ezért a használóknál jelentkező hasznokat önállóan nem becsüljük a hulladékgazdálkodási projektekre vonatkozó EU és magyar CBA útmutatóknak megfelelően. 6.3.2.2 Az externális hasznok becslése A projekt keretén belül az alábbi hasznokat számszerűsítettük és fejeztük ki pénzben: 

másodnyersanyag hasznosítás



üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése



Energetikai célú hasznosítás

6.3.2.2.1

Másodnyersanyag hasznosításból származó haszon

Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosítható, ezáltal csökken az elsődleges nyersanyagok kitermelése. Az elsődleges nyersanyag megtakarításából fakadó externális haszon az elsődleges nyersanyagok szűkössége miatti értékből adódik. A másodnyersanyag hasznosításból származó haszon számításakor ezért az utóválogatóból kikerülő különbözeteket vettük figyelembe (míg a bevételek számításakor a teljes mennyiséget).

332

A számításnál figyelembe vett hasznok: 

papír



műanyag



üveg



utóválogatott fém és mechanikai leválasztott fém



komposzt

Számszerűsítés A hasznosítható anyagmennyiség különbözeteket az utóválogatóból kikerülő alábbi mennyiségek jelentik: 236. táblázat: Utóválogatóból kikerülő hulladékmennyiség különbözet,tonna Papír Műanyag Üveg Utóválogatott fém és mechanikai leválasztott fém Komposzt

2014 3 548 910 490

2 015 5 958 1 832 647

2 016 8 350 3 696 747

2017 8 350 3 696 747

2018 8 350 3 696 747

2019 … 8 350 3 696 747

2 039 8 350 3 696 747

2 040 8 350 3 696 747

2 041 8 350 3 696 747

6 487 5 400

6 467 5 400

6 448 5 400

A hatás pénzben történő kifejezésének módszere A számítás során alkalmazott fajlagos költségek a „Guidelines for the cost-benefit Analysis of waste management projects” dokumentum alapján az alábbiak: A pénzben történő kifejezés a nyersanyagfajták piaci ára (Ft/t) és ezen belül az „eszmei” érték aránya (%) alapján becsülhető meg (a bevétel számításnál a releváns mennyiségek a piaci árral kerülnek szorzásra). A piaci árat és az eszmei értéket az alábbi táblázat mutatja be. Szakértői becslés alapján az anyagár becsült aránya a piaci áron belül 50 %. 237. táblázat: Másodnyersanyagok piaci ára és eszmei értéke, Ft piaci ár papír műanyag üveg fém komposzt

15 30 10 20 2

000 000 000 000 000

eszmei érték 7 15 5 10 1

500 000 000 000 000

A másodnyersanyag hasznosítás pénzben kifejezett értékét a hasznosítható anyagmenynyiség és az eszmei érték szorzata adja.

333

Eredmény A számítási eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: 238. táblázat: Másodnyersanyag hasznosításból származó haszon (különbözet, millió Ft) EPV Másodnyersanyag hasznosítás

6.3.2.2.2

2 383

2014 2 015 2 016 2017 2018 2019 … 2 039 108

140

186

2 040

2 041

186

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

A számszerűsítés módszere A kibocsátott CO2 egyenérték változása elsősorban a lerakóra kerülő alacsonyabb szervesanyagból és az előkezelés során stabilizált szervesanyagból vezethető le. A fejlesztés eredményeként több szerves anyagáram elkerüli a lerakót (komposztált hulladék, szelektíven gyűjtött papír) illetve a lerakóra kerülő hulladék a kötelezettségeknek megfelelően elkezelésen esik át. Ezáltal kibocsátás előzhető meg illetve a CH4 kibocsátás csökkenésével a CO2 egyenértékben mért kibocsátás csökkenthető. Az eltérített szerves anyag különbözeteket az 5.4.2. táblázat (A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna) következő adataiból származtattuk: 

házi komposztálás



papír



komposztált hulladék



könnyűfrakció szerves tartalma



A szerves anyag eltérítés különbözetre jutó metán kibocsátása 10 %. A CO2 egyenérték 1 t/év, fizikai alapadat alapján a CH4 egyenérték 25 t/év.

A hatás pénzben történő kifejezésének módszere A „Guidelines for the cost-benefit Analysis of waste management projects” dokumentum alapján az egy tonnára jutó CO2 kibocsátás értéke az alábbi: 239. táblázat: Egy tonnára jutó CO2 kibocsátás (kg/kezelt tonna) szelektíven gyűjtött mennyiség házi komposztálás komposztált mennyiség mechanikai előkezelés mennyiség

kezelés esetén -1037 26 26 161

közvetlenül lerakóra

833

A kibocsátott CO2 (t/év) az évente kezelt mennyiség illetve a fenti fajlagos értékek szorzataként adódik, melyet az alábbi táblázat foglal össze: 240. táblázat: Kibocsátott CO2 (t/év) Összesen szelektíven gyűjtött mennyiség

-596 815

2014

2015

-12 679

-16 750

334

2016 … -21 823

2039

2040

2041

-21 823

Összesen

2014

2015

2039

2040

2041

1 456

6 552

234

600 738

21 291

21 378

21 464

-21 823

házi komposztálás komposztált mennyiség mechanikai előkezelés mennyiség közvetlenül lerakóra

2016 …

A megtakarított CO2 kibocsátást a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset különbözete jelenti az alábbi táblázat szerint: 241. táblázat: A megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Összesen

2014

2015

2016

2017

788 823

19 288

23 489

28 694

Megtakarított CO2 kibocsátás

…

2039

2040

2041

28 694

A „Guide to Cost-Benefit analysis of investment projects, DG Regio – 16 June 2008” alapján a CO2 egyenértékű emisszió fajlagos értéke az alábbi táblázat szerint alakul. 242. táblázat: CO2 kibocsátás fajlagos értéke (Ft/t) 2010 2020 2030 2040 2050 alacsony változat 7 17 22 22 20 közepes változat 25 40 55 70 85 magas változat 45 70 100 135 180

A számítások során a közepes értékeket vettük figyelembe.

Eredmény Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését az évenként megtakarított CO2 kibocsátás mennyisége illetve a CO2 kibocsátás fajlagos értékének szorzata adja. 243. táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (különbözet, millió Ft) EPV Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Fajlagos haszon (Ft/t)

2015

2016

2017

2018

2019

137

177

227

239

250

262

274

285

19 288

23 489

28 694

7 521

7 924

8 327

8 730

9 132

9 535

9 938

2027

2028

2029

2030

2031

4 208

2022 Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Fajlagos haszon (Ft/t)

2014

2023

2024

2025

2026

2020 2021

297

308

320

331

343

355

366

378

389

401

28 694

10 341

10 744

11 147

11 550

11 953

12 356

12 759

13 161

13 564

13 967

2032

2033

2034

2035

335

2036

2037

2038

2039

2 040

2041

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Fajlagos haszon (Ft/t)

6.3.2.2.3

412

424

435

447

459

470

482

493

505

516

694

370

773

176

579

982

385

788

190

593

996

Energetikai célú hasznosítás

A számszerűsítés módszere A projekt eredményként létrejövő energiaforrás elsődleges energiaforrásokat váltanak ki. A projekt haszna az elsődleges és a megújuló energiaforrások értékének különbözetéből származik. A mechanikai előkezelőkből kikerülő nagy fűtőértékű frakció kerül cementműben (elvileg a lábatlaniban) hasznosításra. Ennek      

összetétele becsléseink szerint a következők szerint alakul: 30%-a papír 53%-a műanyag 14%-a textil 3%-a egyéb Várható fűtőérték: 14-16 MJ/kg Szemcseméret: 30-60 mm között a beállítástól függően, használt kés esetén is min. 93% biztonsággal

Egyéb minőségi jellemzők:  klór tartalom: az optikai válogatású résznél (teljes hulladékmennyiség fele) 0,5% alatt, e nélkül 1-2%  illékony nehézfém tartalom: 0,5% alatt

biomassza

biogáz

napenergia

Geotermikus energia

Szél

Vízi

Ft/kWh

FEKmegújuló

FEKhagyományos-FEKmegújuló 3,045

9,245

1,99

10,3

0,178

12,112

10,29

0,35

11,94

0,3

11,99

12 MJ/kg 9,245 Ft/kWh

336

Az alkalmazott fajlagos haszon 30 817 Ft/tonna.

Eredmény Az energetikai célú hasznosítás pénzben történő kifejezése során alkalmazott energetikailag hasznosított hulladék mennyiségét, a fajlagos hasznot és a pénzben történő kifejezés eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: 245. táblázat: Energetikai célú hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV Energetikai célú hasznosítás Energetikailag hasznosítot hulladék (t/év)

11 790

2 014

2 015

2 016

2017

2 018

1 071

978

859

31 744

27 874

337

…

2039

2 040

2 041

859

31 744

27 874

6.3.2.3 A hasznok összegzése

A hasznok összegzését az alábbi táblázat mutatja be: 246. táblázat: A hasznok összegzése (különbözet, millió Ft) 2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2026

108

140

186

137

177

227

239

250

262

274

285

297

308

320

331

343

1 071

978

859

1 316

1 295

1 273

1 284

1 296

1 307

1 319

1 330

1 342

1 354

1 365

1 377

1 388

2 039

2 040

2041

186

470

482

493

505

516

859

1 504

1 515

1 527

1 539

1 550

1 562

Haszonelem EPV Másodnyersanyag hasz2 383 nosítása Energetikai célú haszno4 208 sítás Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökke11 790 nése összesen

18 381

Haszonelem Másodnyersanyag hasznosítása Energetikai célú hasznosítás Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

2 027

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

186

355

366

378

389

401

412

424

435

447

459

859

1 400

1 411

1 423

1 434

1 446

1 458

1 469

1 481

1 492

összesen

338

6.3.3

Közgazdasági teljesítménymutatók

6.3.3.1 Közgazdasági nettó jelenérték, belső megtérülési ráta, haszon-költség arány A következő közgazdasági teljesítménymutatókat kell kiszámolni és értékelni: 

nettó társadalmi haszon jelenértéke (ENPV):



társadalmi belső megtérülési ráta



haszon-költség arány (BCR)

Számítási módszer Közgazdasági nettó jelenérték (ENPV): A jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek támogathatók. A számítás képlete: n

ENPV   X t /(1  i ) t t 0

ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év Társadalmi belső megtérülési ráta (ERR): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; a belső megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. n

Ha ENPV   X t /(1  i ) t  0 , akkor i= ERR. t 0

Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki , csak az NPV alapján lehet dönteni. Haszon-költség arány (BCR) a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatkozó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok nem különbözetéről, hanem csak azok arányáról.

Eredmények 247. táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók ENPV (Ft) Javasolt változat

13 683 002 028

ERR (%) 15,88%

BCR (%) 3,91

A közgazdasági megtérülési mutatók alapján az alábbi következtetések vonhatók le: 

A projekt nettó jelenértéke (ENPV) pozitív: a várható gazdasági hasznok (társadalmi, környezeti) jelenértéke meghaladja a pénzben kifejezett gazdasági költségek jelenértékét.



A gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%).



A haszon–költség arány (B/C) nagyobb, mint 1.

339

A teljesítménymutatók alapján a fentebb részletezett feltevések alkalmazása esetén a projekt megvalósítása a társadalom szempontjából igazolható. 6.3.3.2 Költség-hatékonyság mutatók A hatékony kapacitásban lévő hiány bizonyításának vizsgálatát három kiemelt hulladékgazdálkodási területen (szelektív gyűjtés, szerves hulladék lerakótól történő eltérítése, lerakás) végeztük el. A hiány akkor igazolható, ha a célkitűzések eléréséhez szükséges legközelebbi, befogadásra képes létesítményekkel történő számítás igazolja, hogy a célkitűzések teljesítése a pályázati útmutatóban szereplő költség-hatékonysági értékeknél kedvezőtlenebb. A költség-hatékonyságra vonatkozó kritériumok a pályázati útmutató szerint az alábbiak: 248. táblázat: költség-hatékonyságra vonatkozó kritériumok a pályázati útmutató szerint Hulladékgazdálkodás kiemelt területei

Költség-hatékonyság mutató, tonna/millió Ft 46 85 174

Szelektív gyűjtés Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése Lerakás

Módszertan A költség-hatékonyság mutató számítását a következők szerint végeztük el: költség-hatékonyság mutató= H/K H: a projekt hatását mutató hulladék mennyisége, tonna 



Szelektív gyűjtés o házi komposztálás o válogató költsége o hulladékudvar költsége o Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag o Zöldhulladék gyűjtés o Gyűjtőszigetek ürítése o mechanikai előkezelés (anyagában hasznosított anyagok szerint arányosítva) o mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat (anyagában hasznosított anyagok szerint arányosítva) o mechanikai előkezelés égethető frakció díja (anyagában hasznosított anyagok szerint arányosítva) Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése: o házi komposztálás o komposztálás o mechanikai előkezelés (szerves szerint arányosítva) o Válogató (papír mennyisége szerint arányosítva) o Hulladékudvar (papír mennyisége szerint arányosítva) o Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag (papír mennyisége szerint arányosítva) o Zöldhulladék gyűjtés

340

Gyűjtőszigetek ürítése (papír mennyisége szerint arányosítva) mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat (szerves szerint arányosítva) o mechanikai előkezelés égethető frakció díja (szerves szerint arányosítva) Lerakás: o Vegyes gyűjtés o közvetlen lerakás o kezelési maradékok lerakása o MBH o MBH-könnyűfrakció égető viszonylat o MBH égethető frakció díja. o o



K: KHE útmutató szerint számított teljes közgazdasági költség (beruházási költség, működési költség, maradványérték) jelenértéke, millió Ft A kiválasztott változat esetében a költség-hatékonyságot az alábbi táblázat mutatja be:

Eredmény 249. táblázat: A költség-hatékonyság elemzés eredményei Jelenérték

jogosultsági kritérium

Szelektív gyűjtés 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft)

1 951 484 450

2. Működési költség jelenértéke (Ft)

5 821 232 939

3. Maradványérték jelenértéke (Ft)

107860298

4. Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2-3), Ft 5. Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) 6. Költség-hatékonyság mutató (5/4)

7 664 857 091 404 397 53

Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft)

2 351 011 535

2. Működési költség jelenértéke (Ft)

4 805 208 270

3. Maradványérték jelenértéke (Ft)

149 305 111

4.Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2-3), Ft 5. Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) 6. Költség-hatékonyság mutató (5/4)

7 006 914 694 697 096 99

Lerakással történő ártalmatlanítás 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft)

3 798 878 734

2. Működési költség jelenértéke (Ft)

-20 152 728 150

3. Maradványérték jelenértéke (Ft)

127 076 558

4.Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2-3), Ft 5. Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) 6. Költség-hatékonyság mutató (5/4)

-16 480 925 974 -1 492 596 91*

174

* A lerakás kritériuma kedvezőbb a jogosultsági kritériumnál, mivel ugynakkora mennyiségi csökkenést nagyobb költségmegtakarítást ér el, tehát a mutató értéke kedvezőbb, azaz kisebb mint 174.

341

6.4

Érzékenység és kockázatelemzés

Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyeket a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban. A második lépésben megvizsgáljuk, hogy a változásoknak milyen a bekövetkezési valószínűsége (valószínűségi eloszlása), és ezek figyelembevételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét. Tekintettel arra, hogy a kritikus változók vizsgálatára részletes mennyiségi kockázatelemzés keretén belül kerül sor, a forgatókönyv elemzés elvégzése nem szükséges (a forgatókönyv elemzés szubjektíven meghatározott pesszimista és optimista értékek mentén vizsgálja meg a kritikus változókat, míg a mennyiségi kockázatelemzés MONTE CARLO szoftver alkalmazásával ennél részletesebben és komplexebben vizsgálja a nettó beruházási költségre és hasznokra gyakorolt hatásokat). 6.4.1

Érzékenységvizsgálat

Az érzékenység vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, melyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítménymutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. A „Guidance on the Methodology For Carrying Out Cost-Benefit Analysis, Working Document” szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1%-os mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során tehát arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Az EU CBA Guide, 2008 alapján az érzékenység vizsgálat és kockázatelemzés lépései az alábbiak: 

kritikus változók kiválasztása



a kritikus változók esetében az optimista és a pesszimista forgatókönyv eseté-re becsült értékek meghatározása



a teljesítménymutatók kiszámítása az optimista és a pesszimista forgató-könyvre

Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyeket a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban. Meghatározásra kerülnek a kritikus változók. Mivel részletes érzékenységvizsgálatot végzünk, így a CBA útmutató szerint forgatókönyv elemzés végzése nem szükséges.

342

Tekintettel arra, hogy a kritikus változók vizsgálatára részletes mennyiségi kockázat-elemzés keretén belül kerül sor, a forgatókönyv elemzés elvégzése nem szükséges (a forgatókönyv elemzés szubjektíven meghatározott pesszimista és optimista értékek mentén vizsgálja meg a kritikus változókat, míg a mennyiségi kockázatelemzés MON-TE CARLO szoftver alkalmazásával ennél részletesebben és komplexebben vizsgálja a nettó beruházási költségre és hasznokra gyakorolt hatásokat). A második lépésben tehát a kritikus változókra vonatkozóan részletes mennyiségi kockázatelemzés során megvizsgáljuk, hogy a változásoknak milyen a bekövetkezési valószínűsége (valószínűségi eloszlása), és ezek figyelembevételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét. A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása A projekt keretében az alábbi közgazdasági változók vizsgálatára került sor: 

beruházási költség,



üzemeltetési és karbantartási költség,



pótlási költség



másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon



energiaforrás megtakarításból származó haszon



üvegházhatás csökkenéséből származó haszon

A projekt keretében az alábbi pénzügyi változók vizsgálatára került sor: 

beruházási költség



üzemeltetési és karbantartási költség



bevételek

A változók hatásának elemzése Az érzékenységvizsgálat során kiszámításra került, hogy a vizsgált változók 1%-os mértékű változtatása esetében a közgazdasági teljesítménymutatókban milyen mértékű változás következik be. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze. 250. táblázat: A változók 1%-os növelésének hatása a közgazdasági teljesítménymutatókra Változók Beruházási költség, Üzemeltetési és karbantartási költség, Pótlási költség Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon Energiaforrás megtakarításból származó haszon Üvegházhatás csökkenéséből származó haszon

343

ENPV -0,71% 0,54% -0,22% 0,17% 0,86% 0,31%

ERR -0,16% 0,05% -0,02% 0,02% 0,09% 0,02%

BCR -2,02% 1,60% -0,64% 0,13% 0,64% 0,23%

251. táblázat: A változók 1%-os növelésének hatása a pénzügyi teljesítménymutatókra FNPV-C FRR-C FNPV-K FRR-K Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Bevételek

1,13%

n.é.

-0,21%

n.é.

0,08%

n.é.

1,69% -1,93% -3,08%

4,72%

0,42% -0,71%

A projekt kritikus változóinak azonosítása Ezt követően azonosításra kerülnek a kritikus változók. Ennek lényege, hogy meg kell állapítani: a vizsgált változók közül melyik rugalmassága nagyobb 1%-nál (1%-os változása 1%-nál nagyobb változást idéz elő a teljesítménymutatókban) az ENPV-re vonatkozóan, illetve 1%pontnál az ERR-re vonatkozóan. Az előző pontban ismertetett vizsgálat alapján a beruházási és az üzemeltetési, karbantártási költség számít kritikus változónak.

A küszöbértékek számítása Ez megmutatja, hogy a kritikus változók milyen mértékű százalékos változásánál válnak a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet. A küszöbérték-számításnak elsősorban a gazdasági megtérülési mutatók vizsgálatánál van jelentősége. 252. táblázat: Küszöbértékek FNPV-C Beruházási költség, Működési költségek Bevételek

-88,49% 478,71% -1268,18%

A fenti eredmények azt jelentik, hogy ha az adott változó a megadott %-kal nőne, vagy csökkenne, akkor váltanának a pénzügyi teljesítménymutatók olyan értékre, amely a támogathatóságot kizárja. A fenti magas értékekből jól látható, hogy a projekt nagy biztonsággal teljesíti a támogathatósági feltételeket, hiszen a változók ilyen mértékű változásának valószínűsége 0. 6.4.2

Kockázatelemzés

Tekintettel arra, hogy tartalék is szerepel a beruházási költségek között, ezért részletes menynyiségi kockázatelemzés elkészítésére van szükség.

Mennyiségi kockázatelemzés a beruházási költségekhez kapcsolódóan Az elemzést a komposztálás, előkezelés, lerakó, utóválogató, hulladékudvar, járművek, átrakó, gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont, házi komposztálás, szemléletformálás és PR, valamint a szolgáltatásokra vonatkozóan végeztük el, illetve azok beruházási költségre gyakorolt hatását vizsgáltuk, a tartalék beállításának igazolására.

344

A vizsgálat az @RISK 5.0 (www.palisade.com) szoftverrel készült, a nettó beruházási költségre gyakorolt hatások vizsgálata MONTE CARLO szimulációval történt. Az alkalmazott eloszlás EU által is javasolt háromszög eloszlás.

A beruházási költség vizsgálata háromszög eloszlással A beruházási költségek vizsgálata során az EU által ajánlott háromszög eloszlást alkalmaztuk. A vizsgálatban a tartalék nélküli nettó beruházási költséget leginkább befolyásoló, fent említett költségeket vizsgáltuk. A vizsgálatban ezen költségek alakulásáról feltételeztük, hogy a már fent említett háromszög eloszlással rendelkeznek. Az eloszlás minimumát -10%-kal vettük figyelembe, a maximumát pedig +20%-kal, mivel a beruházási költségek inkább a pozitív oldalra hajlamosak kitérni. A vizsgálatot egyszer végeztük el, mely 1000 szimulációt tartalmazott. Ezek alapján a következőekben ismertetett eredményeket kaptuk.

5. ábra: A beruházási költség alakulása A jelenlegi nettó tartalék nélküli beruházási költség 10,076 Mrd Ft. Ez a költség 95%-os valószínűséggel nem lépi túl 10,787 Mrd Ft-ot. A vizsgálat során a módusz értéke 10,318 Mrd Ftnak adódott, azaz ezt az értéket vette fel legtöbbször a szimuláció során a nettó tartalék nélküli beruházási költség. Látható, hogy az érték a nettó 250 millió forint tartalékkal növelt beruházási költség, 10,326 Mrd Ft alatt található. A beruházási költség és az azt alkotó egyes elemek közti kapcsolat erősségét a következő regressziós ábra mutatja.

345

6. ábra: A nettó beruházási költségek és az azt alkotó egyes tételek közötti kapcsolat A regressziós értékeket pontosan a következő táblázat mutatja. Összesen Rank Name 1 Előkezelés / összesen

Regr Corr 0,672 0,678

Lerakó / összesen

0,385 0,401

0,375 0,425

Terület előkészítés / összesen Szociális és egyéb létesítmények / összesen Járművek / összesen

Közmű / összesen

0,185 0,181

Utóválogató / összesen

0,132 0,117

Komposztálás / összesen

0,130 0,113

Hulladékudvar / összesen

0,104 0,074

Telephelyi utak / összesen

0,098 0,065

0,095 0,097

Szemléletformálás, PR / összesen Szolgáltatások / összesen

Átrakó / összesen

0,059 0,082

Házi komposztálás / összesen

0,051 0,002

346

0,225 0,253 0,210 0,247

0,089 0,108

A társadalmi nettó jelenérték vizsgálata háromszög eloszlással A kockázatelemzés során a nettó társadalmi haszon is vizsgálat tárgyát képezte. A vizsgálat a fent leírtakkal megegyezően történt, azonban most a vizsgálat tárgya a ENPV jelenértéke volt, melynek során az üzemeltetési és karbantartási költség, illetve a másodnyersanyagok hasznosításából származó, az energiaforrás megtakarításból származó és az üvegházhatás csökkenéséből származó hasznok változását is vizsgáltuk. Utóbbi tényezők esetében háromszög-eloszlást feltételeztünk. Az eredményt a következő grafikon mutatja.

7. ábra: Nettó jelenérték alakulása a beruházási költség és a hasznok függvényében Az ábráról láthatjuk, hogy a nettó társadalmi haszon jelenértéke nem fog nulla érték alá csökkenni, sőt 90%-os valószínűséggel 12,306 és 15,061 milliárd forint közé fog esni.

347

7 A projekt lebonyolítás részletei 7.1 A projekt irányítási struktúrája 7.1.1

A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során

A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozásával és koordinálásával kapcsolatos döntések meghozatala érdekében a csatlakozó települések 2004-ben létrehozták a DunaVértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást. A Társulás célja a térség hulladékgazdálkodási problémáinak megoldása az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási forrásának igénybevételével. Az érintett önkormányzatok felismerték azt is, hogy környezet állapotának megőrzése, javítása irányába tett lépések csakis összefogással érhetik el céljukat Ennek eredménye lett ez a kistérségeket, régiókat átölelő Társulás, mely a részvevő önkormányzatok érdekképviseletét látja el, illetve a pályázó szerepét tölti be. 253. táblázat A projektgazda általános adatai az EMT szakaszban A projektgazda neve: Székhelye: Működési területe: Működés időtartama: Jogi státusza: Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Működési kenysége:

alaptevé-

Alaptevékenységet kiegészítő tevékenységek:

Általános forgalmi adó elszámolhatósága:

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2800 Tatabánya, Fő tér 6. A társult tagok (önkormányzatok) közigazgatási területe A társulás határozatlan időtartamra, de legalább a projekt időtartamára alakult Önálló jogi személy, költségvetési szerv Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Önálló bankszámlával nem rendelkezik, a Gesztor önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán bonyolódik a pénzforgalom. TEÁOR 75.13’03 Üzleti élet szabályozása Szakágazat: 751316 Területfejlesztés szakigazgatási tevékenysége Szakfeladat: 751889 Gazdaság-és területfejlesztési feladatok TEÁOR 90.02’03 Hulladékgyűjtés -kezelés Szakágazat: 900200 Hulladékgyűjtés -kezelés Szakfeladat: 90211-3 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység TEÁOR 90.03’03 Szennyeződésmentesítés Szakágazat: 900300 Hulladékgyűjtés -kezelés Szakfeladat: 90211-3 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység TEÁOR 74.14’03 Üzletviteli tanácsadás Szakágazat:741400 Üzletviteli tanácsadás Szakfeladat: 74991-4 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás TEÁOR 70.20’03 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Szakágazat:702000 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Szakfeladat: 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása TEÁOR 71.21’03 Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése Szakágazat:748700 Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás Szakfeladat: 75195-8 A költségvetési szervek által végzett egyéb kiegészítő tevékenységek Projektgazda jelenleg nem jogosult az ÁFA levonására, de vállalja, hogy 2008. december 31-ig belép az ÁFA körbe

348

7.1.2

A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során

7.1.2.1.

A pályázó szervezet

A projektgazda a megvalósítás szakaszában ugyanúgy a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás lesz, amelynek alapadatait az előző pontban mutattuk be. A Társulás EMT készítés óta megváltozott adatai a következők: 254. táblázat A projektgazda általános adatai az RMT szakaszban Működés időtartama:

Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre:

Működési kenysége:

alaptevé-

A Társulás határozott időre, a projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig, azaz a KEOP projekt megvalósításához folyósított támogatásnak, az Európai Bizottság által jóváhagyott, teljes körű elszámolásáig tartó időszakra jött létre. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Önálló bankszámlával rendelkezik Hitelintézet megnevezése: OTP Bank Nyrt. Bankszámlaszám: 11740009-16763407-00000000 Alaptevékenységhez kapcsolódó szakágazat száma, megnevezése: 841116 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulás intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladat száma, megnevezése: 841363 Szektorhoz nem köthető komplex regionális gazdaságfejlesztési projektek támogatása Kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó szakfeladat száma, megnevezése: 702200 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 771200 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött) 841363 Szektorhoz nem köthető komplex regionális gazdaságfejlesztési projektek támogatása

Alaptevékenységet kiegészítő tevékenységek:

Általános forgalmi adó elszámolhatósága: A Társulásból az EMT elkészítése óta kilépett települések A Társulásba az EMT elkészítése óta belépett települések A Társulásban jelenleg résztvevő települések száma

A Társulás kiegészítő tevékenységébe tartozó feladatok: A Társulás kiegészítő tevékenységei: TEÁOR’08 70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás TEÁOR’08 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR’08 77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött) Projektgazda jogosult az ÁFA levonására Bajna,Dorog, Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró Dömös 79

A projektgazda kapcsolata a projektmenedzsment szervezettel: Sikeres pályázat esetén a projektmenedzsment szervezet tevékenységét megbízás alapján közbeszerzési eljárás során kiválasztott szervezet végzi el. A projektmenedzsment szervezet felett a Társulás gyakorolja az irányítási, ellenőrzési jogokat, míg a szervezet folyamatos jelentési kötelezettséggel tartozik felé. A projektgazda kapcsolatát a projektmenedzsment szervezettel a 7.1.3. melléklet mutatja be.

349

7.1.2.2.

Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok

A Társulás működésének leírását a Pályázati Dokumentáció 3. mellékletében bemutatott Társulási Megállapodás mutatja be részletesen. A társulás szervezeti felépítése: A Társulás legfőbb közös döntéshozó szerve a Társulási Tanács, melynek tagjai a társult önkormányzatok polgármesterei. A polgármester személyesen vagy írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján vehet részt és szavazhat a Társulási Tanácsban. Az egyes tagok a Társulás működéséhez a projekt finanszírozásához való hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal. A Társulás költségvetési előirányzatai felett a rendelkezési jogosultságot a Tanács gyakorolja. A Társulás munkáját a Társulási Tanács ülései közötti időszakban az Elnökből és a két Elnökhelyettesből álló Elnökség irányítja. A Társulás működésének és a projekt végrehajtásának, a beruházás megvalósításának ellenőrzésére a Tagok öttagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot hoztak létre, mely felé a Társulási Tanácsnak tájékoztatási kötelezettsége áll fenn. A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva – a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint – az Elnök és egy Elnökhelyettes képviseli. A projektgazda szervezeti ábráját a 7.1.2. melléklet tartalmazza. A Társuláshoz történő csatlakozás: A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó önkormányzatok képviselőtestületének minősített többséggel hozott határozata szükséges, melynek tartalmaznia kell, hogy a testület a jelen társulási megállapodás rendelkezéseit magára nézve teljes egészében kötelezően ismeri el és elfogadja a Társulás céljait, továbbá a feladatok megvalósításához ráeső költségvetési hozzájárulást biztosítja. A Társulási megállapodás felmondása: Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, a tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi felügyeletet ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. A Ttv. 4. § (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minősített többséggel hozott döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a támogatási szerződésben foglaltakat. A társulási jogviszony év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevő képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozata szükséges. Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy év közbeni felmondási jogukkal csak kivételesen, tényleges és alapos indok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyez-

350

tetést követően élnek. A felmondást elhatározó döntés meghozatalára, és a tagokkal való közlésére a fenti szabályok az irányadók. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló tag által befizetendő önrész teljes összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, melyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. Felmondó Tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa fizetett ún. előkészítési költséget, valamint az önrészt nem követelheti vissza a Társulástól. A felmondó Tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelő kötelezettségeket is. Tartozásuk, vagy egyéb kötelezettségük (ld. pl. önrész biztosítása) nem áll fenn. Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodás Tag általi felmondása esetén a Társulás - a KEOP konstrukcióban támogatóként fellépő szervezet ajánlását figyelembe véve, vele egyeztetést kezdeményezve, a támogató szervezet döntése alapján - vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a felmondó tag, a felmondás ellenére részt vehet-e a Társulás keretében megvalósuló bármely projekt végrehajtásában a tagsága megszűnését követően is. Projekt finanszírozásának szabályai: A projekt teljes önrészét közbeszerzésben kiválasztott üzemeltető fogja biztosítani, ezt részletesen az 5.2.2.2. fejezet mutatja be, ezért a sablonban szereplő, „Az önerő finanszírozásának bemutatásá”-ról szóló táblázat bemutatása ebben a pontban nem releváns, a pályázatra nem vonatkozik. 7.1.3. A projektmenedzsment szervezet bemutatása A 7.1.3. melléklet projektmenedzsment szervezeti ábrája mutatja be a projektmenedzsment szervezetet, annak különböző szintjeit, az egyes szintek szereplőit és együttműködési viszonyait. A megvalósítás szakaszában a projektmenedzsment feladatokat a Projekt Megvalósító Egység (PME) fogja ellátni, amely a Társulás munkaszervezetéből és egy közbeszerzésen kiválasztott szakértői csoportból fog állni. A projektmenedzsment feladatok ellátását 3 szinten fogják elvégezni: 

Stratégiai szint



Projektmenedzsment szint



Operatív végrehajtói szint.

351

1. Stratégiai szint Önkormányzati Képviselő-testületek Ehhez a szinthez tartoznak a csatlakozó települések Képviselő-testületei, akik a Társulás felé meghatalmazási, megbízási joggal rendelkeznek. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2. Projektmenedzsment szint: Projekt Megvalósító Egység (PME) A PME feladatait részben a Társulás munkaszervezete, részben pedig őket támogatva a közbeszerzésen kiválasztott projektmenedzsment cég látja el. A Társulás munkaszervezetének bemutatása Hivatalos neve: Gazdaságfejlesztő Szervezet Kht, Tatabánya Tatabánya Megyei Jogú Város Képvislőtestülete a befektetők gyors és magas színvonalú kiszolgálásának szándékával 1996. nyarán hozta létre Gazdaságfejlesztő Szervezetét kiemelten közhasznú, non profit társaság formájában, 100 %-os (Tatabánya Megyei Jogú Városi) önkormányzati tulajdonban. Ügyvezető igazgatója jelenleg: Gíber Erzsébet. A Gazdaságfejlesztő Szervezet az alábbi önkormányzati célok elérése és feladatok ellátása érdekében fejti ki tevékenységét:              

munkahelyteremtés elősegítése, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása, befektetői partnerek felkutatása, ipari park fejlesztése, ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása Regionális Innovációs Ügynökség alközponti feladatainak ellátása, stratégiai tervezés, az önkormányzat városfejlesztési projektjeinek koordinálása, energiamegtakarítást eredményező programok koordinálása, a régió gazdaságfejlesztési programjaiban való részvétel, regionális projektek koordinálása, kistérségi és regionális programok kidolgozása, kistérségi ügynökségi feladatok, település- és régiómarketing, tanácsadás, nemzetközi gazdasági programokban való részvétel, kapcsolatok kiépítése.

A Gazdaságfejlesztő Szervezet alaptevékenységén túl, üzleti alapon, az alábbi szolgáltatásokkal áll a régióban működő gazdasági társaságok rendelkezésre:       

ingatlanközvetítés, ingatlanforgalmi értékbecslés, pályázatfigyelés és pályázatírás (konzultációs tanácsadás), tanulmánykészítés, adatszolgáltatás, kiadványszerkesztés, konferenciák, tájékoztató előadások szervezése.

PME feladatai

352

1. Projektmenedzsment feladatok        

Változásokról javaslat terjesztése a döntéshozók elé, A projekt tervek összeállítása, feladatok ütemezése, koordinálása, Mérnök részéről felmerülő, stratégiai döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás, Társulás elé terjesztés, A projekt feladatok végrehajtásának felügyelete, ellenőrzése operatív szinten, A FIDIC mérnök munkájának koordinálása Előrehaladási jelentések készítésének koordinálása Társulási Tanács titkársági feladatainak ellátása Napi kapcsolattartás és koordináció a projektben résztvevő szervezetek között (támogató szervezet, kedvezményezett szervezet, kivitelezők, független mérnök).

2. Szervezeti, gazdasági, jogi területen:                   

A projekt adminisztrációs, dokumentációs, változásmenedzselési rendjének kialakítása, definiálása és működtetése, Szakértői csoportok közötti egyeztetések bonyolítása, közös döntések generálása, Szakaszközi és szakaszzáró értékelések és jelentések készítése az IH és KSZ felé a projekt aktuális állapotáról, Teljesítések igazolása, kifizetések előkészítése, számlázások, azok továbbítása az IH és KSZ felé. Operatív kapcsolattartás a KvVM FI-vel és a KEOP IH-val Változásokról javaslat terjesztése a döntéshozók elé, A projekt tervek összeállítása, feladatok ütemezése, koordinálása, Kivitelezés ütemezése, az ütemterv esetleges módosítása, A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása; Közbeszerzési eljárások kiírása, az eljárás lefolytatatásában közreműködés, Minőségbiztosítási követelmények érvényre juttatása; Tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása, tájékoztató jellegű rendezvények megszervezése; Civil szervezetek bevonása; Tervezési és építési feladatok közbeszereztetésében, engedélyek megszerzésében való közreműködés; A projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselése (ha az nem támogatható a KEOP támogatásból); Szakértői munka koordinálása, napi kapcsolattartás; Monitoring tevékenység a projekt megvalósítása folyamán; Képviselő-testületi döntést érintő kérdésekben az önkormányzati előterjesztések elkészítése PR feladatok támogatása

3. Műszaki területen:      

Együttműködés a kivitelező(k)kel; az ún. Mérnöki (projekt felügyeletét, műszaki ellenőrzését biztosító), szakértői, építési és eszközbeszerzési szerződések megkötése; Műszaki megvalósítás során a nyilvánosság, mint alapelv érvényesülésének nyomon követése; Műszaki átadások-átvételek felügyelete, megvalósulási dokumentáció átvétele; A projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel; A projekt megvalósulása után a projekt keretében kialakított rendszer tulajdonjogi átvétele.

4. Monitoring, ellenőrzés, audit trail 

Segítségnyújtás és közreműködés a projektmonitoring feladatok ellátásában.

353

 

Az esetleges ellenőrzések során az ellenőrök helyszíni szemléjének megszervezése, részvétel az ellenőrzésben. Segítségnyújtás és közreműködés az audit trail kialakításában, az auditokra történő felkészülésben, illetve azokon való információnyújtásban.

5. Pénzügyi menedzsment: Segítségnyújtás és közreműködés a projekt pénzügyi menedzselésében. 6. Építési munkák logisztikája: Építési munkák logisztikai feladatainak támogatása 7. Képzés: A PME tagjainak képzése, tréningek az EU Alapok működésével kapcsolatban, tanulmányutak szervezése. Ezen felül külső szakértő alkalmazására kerül sor, szerződéssel fognak foglalkoztatni szakértőket a következő területeken: FIDIC Mérnök, független könyvvizsgáló, PR. 3. Operatív végrehajtási szint A Műszaki ellenőr és a FIDIC Mérnök feladatait a Jaspers és az Irányító Hatóság javaslatára egy feladatkörben egybe vettük, mert erre a FIDIC típusú szerződések is lehetőséget kínálnak. Alapvetően FIDIC szerinti „műszaki ellenőri” feladatokat is ellát:                    

a beruházó szakmai képviselője, a beruházás lebonyolításáért felel, folyamatosan nyomon követi a beruházást, ellenőrzi és igazolja a kivitelezők ütemterveknek megfelelő teljesítését, javaslatokat tehet a tervektől való eltérésre, változtatási kérelmeket, számlaöszszesítőket készít, elkészíti a havi előrehaladási jelentéseket, Szerződésmenedzsment: koordináció, menedzsment és monitoring A projektben közreműködőkkel kötött szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás, Költség- és ütemezés menedzsment, Munkaterület átadása, Kivitelezők közötti organizáció, A kivitelezők, szállítók teljesítésigazolásának jóváhagyása, teljes dokumentációs rendszer kialakítása, illetve működtetése, A megfelelő formátumok, engedélyek, elektronikus és papír alapú adatkezelése, levelezés dokumentumok rendszerezése, tárolása, a projekt kockázatok azonosítása, azok menedzselése, műszaki ellenőrök irányítása, beszámoltatása, műszaki átadás-átvétel, hatósági használatbavételi engedélyek beszerzése, garanciális bejárás, garanciák kezelése visszatartások, számlaellenőrzések, minőség-ellenőrzés: FIDIC előírás menedzsment, műszaki ellenőrzés, próbaüzem ellenőrzés, üzembe helyezésben közreműködés, segítségnyújtás a beruházói szint szereplőinek.

Kivitelezők A PME irányításával működnek a közbeszerzés alapján a Társulással megkötött szerződés szerint. 4. Ellátandó funkciók, szerepkörök a projektmenedzsment szervezeten belül

354

Az alábbiakban a projektmenedzsment szervezetben ellátandó funkciók kerülnek bemutatásra, de egy funkció nem feltétlenül jelent egy főt. Egy fő a projektmenedzsmenten belül több funkciót is betölthet egyszerre, illetve egy funkció ellátását több személy is végezheti. A projekt életciklusával, azaz az elvégzendő feladatok jellegével és mennyiségével összhangban a projekt megvalósításába bevonandó szakemberek száma, képzettsége, bevonásuk mértéke is változik.

355

255. táblázat: Projektmenedzsment szervezet Fő feladatok és felelősségi körök Általános menedzsment feladatok ellátása; Projektmenedzser

Projekt asszisztens

Műszaki szakértő

 a PME munkájának irányítása,  a PME felállítása és működési rendjének kidolgozása  a projekt folyamatok működtetése a jóváhagyott célkitűzések, szakmai tartalom és pénzügyi keretek között,  a projekt képviselete minden külső testület, hangsúlyozottan a PIB előtt,  a projekt tervszerű előrehaladásához szükséges projektmenedzsment szintű döntések meghozatala,  felelős a szakmai szempontok érvényesítéséért a projekt minden szakaszában,  felhatalmazása van a konfliktusok önálló feloldására,  aláírási joga a Projekt Irányító Bizottság jóváhagyásának megfelelően  vizsgálja a mérnök által felállított rendszer működését és elemzi annak hatékonyságát.  a tényleges és a tervezett előrehaladást folyamatosan elemzi az EMIR rendszerben rögzíti, elkészíti a kapcsolódó jelentéseket, ellenőrzi a mérnök által kialakított rendszer megfelelő működését.  A PME vezető munkájának támogatása  Dokumentáció  Adminisztrációs feladatok ellátása  Kapcsolattartás a Társulás munkaszervezetével

 a projekt tárgyától függően specialista, aki az előírásoknak való megfelelést, műszaki feltételeket ellenőrzi,  megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik az engedélyezések terén,  beruházói és/vagy tervezési tapasztalattal, műszaki végzettséggel rendelkezik.

Munkaidő szükséglet (munkanap) Teljes munkaidő: 5 munkanap / hét

Képzettség Műszaki vagy gazdasági területen szerzett egyetemi vagy főiskolai végzettség

Teljes munkaidő: munkanap / hét

Érettségi

Teljes munkaidő: 5 munkanap / hét - PME szervezetnél 1 fő;

356

Mérnöki végzettség

Tapasztalat Legalább 5 éves szakmai tapasztalat európai uniós társfinanszírozású projektekhez kapcsolódó projektvezetésében; Magyar és angol szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete

Legalább 2 éves munkatapasztalat irodai munka terén Számítógép-kezelői gyakorlat irodai szoftverek kezelésében, gépírói gyakorlat (vakon gépelés) Magyar és angol szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete Legalább 6 éves szakmai tapasztalat mélyépítési beruházás lebonyolítása, vagy műszaki ellenőrzése terén Legalább kétéves szakmai tapasztalat menedzselésében a

Költség (nettó Ft) A teljes projektmenedzsme nt költsége: 55 000 000 ft

Fő feladatok és felelősségi körök

Munkaidő szükséglet (munkanap)

Pénzügyi tanácsadó

 Feladata a finanszírozás tervezése,  a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása.

Teljes munkaidő: 5 munkanap / hét: 1 fő

Jogi szakértő

 a projekt lebonyolítását szolgáló szerződéses rendszer kialakítása, ideértve annak meghatározása, hogy milyen szerződések megalkotására van szükség,  a projekt megvalósítási helyszínének, jogi infrastruktúrájában rejlő problémák megoldása, jogi környezet feltárása,  ingatlantulajdonra vonatkozó speciális előírásokkal összefüggő feladatok ellátása, (pl. bejegyeztetés, kisajátítás, elbirtoklás,)  a projekt megvalósítás jogi kockázatának felmérése, kezelése,  hatóságokkal, közreműködőkkel való együttműködés,  jogi szakvélemények nyújtása a projekt teljes szakaszában,  ajánlatok, szerződés tervezetetek jogi szempontból történő véleményezése,  a projekttel összefüggő vitarendezés során a Kedvezményezettek segítése jogi szakvéleménnyel,  a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása,  támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása  Szakmai ügyintéző:  a projekt szakmai tartalmának nyomon követése (ebben különbözik a feladata a projekt asszisztensétől)

Eseti megbízással,

Szakmai ügyintéző

folyamatos rendelkezésre állással

Részmunkaidő: munkanap / hét

357

2-3

Képzettség

Felsőfokú pénzügyi vagy közgazdasági végzettség

Tapasztalat kivitelezés alatt Magyar szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete. Legalább 5 éves szakmai tapasztalat építési beruházások pénzügyi menedzsmentje terén Legalább 2 éves tapasztalat európai uniós társfinanszírozású projektek pénzügyi menedzsmentjében Magyar és angol szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete.

Költség (nettó Ft)

Fő feladatok és felelősségi körök

Független könyvvizsgáló

FIDIC Mérnök

Munkaidő szükséglet (munkanap)

Képzettség

 kapcsolattartás a projekt szereplői között (műszaki kivitelezők, gazdasági felelősök, jogi, PR szakértők, stb.)  információáramoltatás a felek között  a projekt előrehaladásának, megvalósulásának folyamatos nyomon követése  kapcsolattartás a KSz-szel és IH-val PME-től független közbeszerzésen kiválasztott szakértők  a vállalkozók által kibocsátott és a kifizető Teljes munkaidő: 5 hatóság felé benyújtandó számlák helyessé- munkanap / hét: 1 fő géért felelős Felsőfokú pénzügyi vagy közgazdasági végzettség

 specialista, aki az előírásoknak való megfelelést, műszaki feltételeket ellenőrzi,  megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik az engedélyezések terén,  beruházói és/vagy tervezési tapasztalattal, műszaki végzettséggel rendelkezik.

Teljes munkaidő: munkanap / hét:

Mérnöki végzettség

Hivatalos tanácsadó

közbeszerzési

 a közbeszerzési tanácsadó a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását,  a kedvezményezett érdekeinek leginkább megfelelő ajánlattételi felhívás elkészítése, illetve a döntés segítése,  javaslat készítés a beszerzési eljárás módjára, a lebonyolítás menetére, ütemére, és annak várható időigényére,  közbeszerzési eljárások jogszabályi meg-

Eseti megbízással, folyamatos rendelkezésre állással

358

Tapasztalat

Legalább 5 éves szakmai tapasztalat építési beruházások pénzügyi menedzsmentje terén Legalább 2 éves tapasztalat európai uniós társfinanszírozású projektek pénzügyi menedzsmentjében az utóbbi 6 évben Legalább 10 éves szakmai tapasztalat hulladékgazdálkodási építési beruházás lebonyolítása, vagy műszaki ellenőrzése terén Legalább hároméves tapasztalat FIDIC feltételek szerint lebonyolított építési projekt mérnöki tevékenységében az elmúlt 6 évben Magyar szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete

Költség (nettó Ft)

5 000 000

160 000 000

12 000 000

Fő feladatok és felelősségi körök PR szakértő

felelésének ellenőrzése.  lakossági egyeztetések, hirdetmények, média kapcsolatok, hirdető táblák, honlap, rendezvények felelőse.  Kötelező tájékoztatási feladatok, vagy a projekt megvalósításon belül önálló elem (kampány, piackutatás, környezeti nevelés, stb.)  Részletes feladatait az RMT Kommunikációs tervében a 7.3.2. fejezetben mutatjuk be.

Munkaidő szükséglet (munkanap) Teljes munkaidő: 5 munkanap / hét: projektmenedzsment szervezettől függetlenül kiválasztott szakértő

359

Képzettség

Felsőfokú végzettség

Tapasztalat Legalább 3 éves projektmenedzseri vagy projektmenedzsment oktatási tapasztalat, európai uniós társfinanszírozású projektek terén Legalább 50 óra, európai uniós alapokkal kapcsolatos oktatási tapasztalat felsőoktatásban vagy felnőttképzésben

Költség (nettó Ft) 14 810 000 + 333 341 000

5. A döntési és ellenőrzési mechanizmusok a projektmenedzsment szervezetben A Társuláson belüli döntési és ellenőrzési mechanizmusokat már bemutattuk a 7.1.2.2. pontban a projektgazda szervezetének bemutatásánál, ezért ebben a pontban csak a projektmenedzsmentre vonatkozó döntési mechanizmusokra térünk ki, amelyet részletesen bemutat a 7.1.3 mellékletben bemutatott projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája. Hivatali felügyelet, kapcsolattartás és ellenőrzési rendszer működik az önkormányzatok képviselő-testülete és a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás között, valamint a Társulási Tanács Elnöke és a Társulás munkaszervezetének vezetője között. Elsődleges kapcsolattartás a KEOP Irányító Hatóság, a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság, a Társulás Társulási Tanácsa és munkaszervezete, valamint a közbeszerzésen kiválasztott PME egység között valósul meg. Szerződéskötés: A Társulási Tanács Elnöke, illetve a Társulás munkaszervezetének a vezetője felelős a projektgazda részéről a közbeszerzésen kiválasztott projektmenedzsment szervezettel megkötendő szerződésért, a velük való kapcsolattartásért. A projektmenedzsment szervezet minden, a KEOP pályázattal kapcsolatban felmerülő feladat ellátásában támogatja, segíti a projektgazda szervezetét. A Társulás köti meg a szerződést a projektmenedzsmenttől független közbeszerzésen kiválasztott, de velük szoros összhangban együttműködő könyvvizsgálóval, PR szakértővel és FIDIC Mérnökkel is. Az EU felügyeletét, és ellenőrzési rendszerét a KEOP Irányító Hatóság, és a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság gyakorolja a projektgazda, és a projekt megvalósulása érdekében vele szerződést kötött szervezetek felett.

7.2.

Megvalósíthatóság

7.2.1.Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján A tulajdonviszonyok és egyéb jogviszonyok rendezését részletesen az 5.2.1. pontban mutattuk be. A projekt esetében a létesítmények, eszközök a kedvezményezett Társulás tulajdonába kerülnek, a vagyonelemeket a Társulás aktiválja. A létesítmények, eszközök üzemeltetését, pótlását, felújítását, karbantartását, és vagyonkezelését a közbeszerzésen kiválasztott Üzemeltető fogja ellátni. Azok az ingatlanok, amelyeken a projekt építési engedélyköteles létesítményei épülnek, a tagönkormányzatok tulajdonában vannak. A Társulás és az érintett tagönkormányzatok a használati jogról földhasználati megállapodást kötöttek, melyet a Pályázati Dokumentáció 31. mellékletében csatoltunk.

360

7.2.2. Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján A projekt megvalósítása jelenleg az útvonalterv és az ütemterv szerint halad. 256. táblázat: Tervezés, engedélyezés állása Létesítmény Jogszabályi kövemegnevezése telményeknek megfelelő engedélyes terv rendelkezésre áll (igen/nem/nem releváns)

Tatabánya hulladékkezelő központ Tatabánya hulladékkezelő központ Tatabánya hulladékkezelő központ, széniszap áthalmozás, földművek Tatabánya hulladékkezelő központ, központi létesítmények Tatabánya hulladékkezelő központ, porta Tatabánya hulladékkezelő központ, üzemi üzemanyagtöltő állomás Csákvár hulladékudvar

Amennyiben hatósági engedély nem áll ren- Amennyiben az adott létesítdelkezésre: ményre jogerős hatósági engedély rendelkezésre áll: az enge- a tervezés tervek engedélye- engedély száma, engedély délyes folyamatban ző hatóság részére kibocsátó ható- érvényessétervek van, a szerző- történő benyújtása ság, engedély ge elkészídés szerinti megtörtént típusa (pl. elvi, tése határidő (év, (év,hónap) létesítési stb.) kivitelehónap, nap) zői feladat Csapadékés nem nem 2010. november 22. szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedély IPPC engedély nem nem 2010. november 15. Építési engedély

nem

2010. december 14.

Építési engedély

nem

2010. november 26.

nem

2010. november 26.

enge- nem

nem

2010. november 26.

129-5/2001 Környe 2 év Község Jegyzője, építési engedély SZFMMBH/5342 év 8/2011/MU

Csapadékvíz vízjogi nem – nem (nem releváns) Figyelőkút vízjogi létesítési – Igen

nem nem

26110/11; vízikönyvi szám: 54/8956-19260, KDT KTVF, létesítési

Építési nem

– nem

nem

Kisbér hulla- Csapadékvíz vízjogi nem dékudvar - Igen

nem

Ép.hat.kijelölésének ideje: 2010.12.16. Ép.eng.terv.benyújtá sának ideje: 2010.11.25. Ép.eng.eljárás felfüggesztésének megszüntetése: 2011.03.16. Ép.engedélyeztetés jelenleg folyamatban Móron. 2011. 01. 12. 1495-22/2011 (Kisbér-29) ÉDT KTVF létesítési 27-7/2011, ÉDT KTVF, létesítési

Építési igen

engedély-

Létesítési dély- igen

Figyelőkút vízjogi létesítési – Igen

nem

Építési nem

nem

– nem

2011.február 21.

361

kút üzembe helyezéséig, vagy max 2 évig

jogerőre emelkedéstől 3 évig jogerőre emelkedéstől 2 évig

Komárom hulladékudvar, komposztáló

Nyergesújfalu hulladékudvar

Pilisvörösvár hulladékudvar

Szentendre hulladékudvar, átrakó állomás

Csapadékvíz vízjogi - nem Figyelőkút vízjogi létesítési – igen Építési – nem Csapadékvíz vízjogi - nem Figyelőkút vízjogi létesítési – Igen

nem

Építési

Csapadékvíz - nem Figyelőkút létesítési – releváns Építési nem Tatabánya Csapadékvíz hulladékudvar - nem 2, Búzavirág Figyelőkút utca létesítési – releváns Építési igen Törökbálint hulladékudvar, komposztáló

2011. 01. 12.

nem

132-8/2011, ÉDT KTVF, létesítési

nem

2010.12.21.

nem

2011. 01. 12.

nem

vízjogi nem

nem

vízjogi nem nem

nem

– nem

nem

vízjogi nem

nem

vízjogi nem nem

nem

–

nem

Igen

Csapadékvíz vízjogi - nem Figyelőkút vízjogi létesítési – nem releváns Építési – nem Csapadékvíz vízjogi – nem releváns Figyelőkút vízjogi létesítési – nem releváns Építési – nem

Tatabánya hulladékudvar , József Attila Utca

nem

Csapadékvíz vízjogi - nem Figyelőkút vízjogi létesítési – nem releváns Építési – nem Bicske hulla- Csapadékvíz vízjogi dékkezelő - nem központ Figyelőkút vízjogi létesítési – nem Építési – nem

nem

H-557-5/2011, ÉDT KTVF, létesítési 305-19/2011, Tát Nagyközszég Jegyzője, építési 2011. 01. 12.

terv leadás önkormányzatnak: 2010.11.22.; Terv benyújtása Leányfalui Jegyző; 2011.03.17-én 2011. 01. 12.

2011. április elején 2011. 01. 12.

544-11/2011, Környe Község Jegyzője, építési 2011. 01. 12.

2011. 04. 27.

7.2.3. Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás időszakára) 257. táblázat: Kockázatok értékelése és kezelése a megvalósítás során Kockázatok

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

362

Kockázat kezelési stratégia

Kockázatok

Tervezői, kivitelezői mulasztás Tervezői, kivitelezői határidőcsúszás A komplex hulladékkezelő építési telkének kialakítása (telekmegosztások, telekegyesítések) elhúzódik

Hatás mértéke 4

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázat kezelési stratégia

Műszaki kockázatok 3 Műszaki ellenőri terv készítése

Műszaki ellenőri terv készítése

Rendszeres kapcsolattartás a hatóságokkal, az eljárás megakadása esetén magas szintű egyeztetések kezdeményezése, az eljárásba bevont érintettek (pl. telekszomszédok) felkeresése, tájékoztatása

Jogi kockázatok Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

Üzemeltetési közbeszerzési kiírás, illetve az üzemeltető kiválasztásának folyamat elhúzódik (ennek nagy kockázata van, mivel az üzemeltető kiválasztása nélkül nincs a projektnek meg az önrész finanszírozása) Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák Társulási viták

A közbeszerzési folyamatok azonnali indítása (Közbeszerzési terv)

Független közbeszerzési szakértők, dokumentálás következetes, gondos kezelése, eljárások betartása A projektmenedzsment szervezetet segíti a város közbeszerzésben járatos szervezeti egysége, kialakult döntési mechanizmussal, ez mérsékli az eljárás elhúzódásának kockázatát. A közbeszerzési folyamatok azonnali indítása (Közbeszerzési terv) Független közbeszerzési szakértők, dokumentálás következetes, gondos kezelése, eljárások betartása

Nem várt hatósági kötelezettség, mely a projekt elhúzódását okozhatja.

Környezetvédelmi engedélyezési eljárás elhúzódása (szakhatósági kifogások, lakossági tiltakozás, stb. következtésben) Építési engedélyezési eljárás elhúzódása (szakhatósági kifogások, az eljárásba bevont érintettek elutasítása, stb. következtésben)

Lakossági ellenállás

Projekt minőségbiztosítási terv készítése Projekt monitoring terv Projekt minőségbiztosítási terv készítése

Rendszeres kapcsolattartás a hatóságokkal, az eljárás megakadása esetén magas szintű egyeztetések kezdeményezése, lakossági fórumokon korrekt tájékoztatás, civil szervezetekkel kapcsolattartás 3 Rendszeres kapcsolattartás a hatóságokkal, az eljárás megakadása esetén magas szintű egyeztetések kezdeményezése, lakossági fórumokon korrekt tájékoztatás, civil szervezetekkel kapcsolattartás 4 Rendszeres kapcsolattartás a hatóságokkal, az eljárás megakadása esetén magas szintű egyeztetések kezdeményezése, az eljárásba bevont érintettek (pl. telekszomszédok) felkeresése, tájékoztatása Társadalmi kockázatok 3

Tájékoztatás és nyilvánosság (PR terv)

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok Nem megfelelő erőforrás allokálás Beruházási költségek módosulnak a megvalósítás folyamata során

Konfliktushelyzet az érintettek között Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működése

3 3

Projekt minőségbiztosítási terv készítése

Olyan szerződések megkötésére kerül sor, amely a vállalkozókra terheli az egyes kockázatokat, amely a versenyeztetés révén csökkenti a költségnövekedést. Intézményi kockázatok Projekt minőségbiztosítási terv készítése 2 Projekt minőségbiztosítási terv készítése Projektmenedzsment minőségbiztosítási terv készítése

363

7.3.

Megvalósításhoz kapcsolódó lebonyolítási tervek

7.3.1. Lebonyolítási ütemterv A részletes lebonyolítási ütemtervet a 7.3.1. mellékletben csatoltuk. 258. táblázat: A megvalósítás feladatai, intézkedései

Projektelem Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések,

Elszámolni kívánt költségtétel

Feladat

Tájékoztatás és nyilvánosság

Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok

Terület előkészítés, területrendezés

Projektmenedzsment

Közbeszerzés

Projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési tevékenységek

Mérnöki feladatok

Műszaki ellenőr, mérnök felügyelet

Projektmenedzsment

Könyvvizsgálat

Építési munkák

Komposztálás építési munkái

Eszközbeszerzés

Komposztáláshoz kapcsolódó eszközbeszerzés

Építési munkák

Előkezelés építési munkái

Eszközbeszerzés

Előkezeléshez kapcsolódó eszközbeszerzés

Építési munkák

Lerakó építési munkái

Feladat kezdete

Feladat vége

Elszámolható költség [Ft ] 9 739 924 912

2012.02.16

364

2014.06.25

14 810 000

1 400 575 642

2012.02.16

2014.06.25

55 000 000

2011.07.01.

2014.06.25

12 000 000

2012.02.16

2014.06.25

160 000 000

2012.01.27.

2014.06.25

5 000 000

2012.05.16

2013.02.10

177 133 021

2013.02.10

2013.08.09

284 118 000

2012.05.16

2013.09.08

633 804 214

2013.01.01

2013.06.30

1 748 102 162

2012.05.16

2013.09.08

1 221 845 770

Projektelem járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások

Elszámolni kívánt költségtétel

Feladat

Eszközbeszerzés

Lerakóhoz kapcsolódó eszközbeszerzés

Építési munkák

Utóválogató építési munkái

Eszközbeszerzés

Utóválogatóhoz kapcsolódó eszközbeszerzés

Építési munkák

Hulladékudvarok építési munkái

Eszközbeszerzés

Hulladékudvarokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés

Eszközbeszerzés

Járművek beszerzés

Építési munkák

Átrakók építési munkái

Eszközbeszerzés

Átrakókhoz kapcsolódó eszközbeszerzés

Eszközbeszerzés

Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok kihelyezése

Építési munkák

Szociális épület és kapcsolódó infrastruktúra

Eszközbeszerzés

Szociális épület és kapcsolódó infrastruktúra

Eszközbeszerzés

Házi komposztálás eszközeinek beszerzése

Feladat vége

2013.01.01

2013.06.30

143 000 000

2012.07.01

2013.04.27

192 212 619

2012.12.01.

2013.05.30

275 940 000

2012.09.01

2013.12.25

347 946 056

2013.01.01

2013.06.30

20 055 600

2013.10.17.

365

Elszámolható

Feladat kezdete

költség [Ft ]

745 000 000

2012.09.01

2013.06.28

94 615 023

2013.01.01

2013.06.30

114 940 000

2012.07.01

2013.10.29

112 345 000

2012.09.01

2013.06.28

1 757 731 805

2012.09.01

2013.06.28

43 750 000

2013.01.01

2014.03.31

180 000 000

Projektelem Anyagjellegű ráfordítások

Elszámolni kívánt költségtétel PR, ismeretterjesztés

Feladat Szemléletformálás, PR

Elszámolható

Feladat kezdete

Feladat vége

2012.02.16

2014.06.25

költség [Ft ] 336 311 837

Tartalék

250 000 000

Összesen

10 326 236 749

7.3.2. Kommunikációs terv 259. táblázat: Kommunikációs vállalások Igen

1. Kommunikációs (cselekvési) terv készítése

2. Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára 3. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése 4. Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése 5. Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

Nem

Célérték

Ár (nettó Ft)

400000 1000000

6. Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése 7. Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.) 8. A beruházás helyszínén „A”, „B” vagy „C” típusú tábla elkészítése és elhelyezése 9. Fotódokumentáció készítése

10. Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése 11. Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése 12. Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése 13. TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal 14. A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

2000000

500000 2000000 400000

2000000 3300000 550000 400000 300000 800000 500000 660000 14810000

A projekt megvalósítás szakaszára készített egyszerűsített kommunikációs terv az alábbiakban kerül ismertetésre, részletes kommunikációs tervet a második fordulós elbírálást követően kiválasztott PR cég fog készíteni az RMT-ben foglaltakkal összhangban. Célcsoportok azonosítása:

366

A projekt második fordulójával kapcsolatos kommunikációs munkát meghatározza a projekt előkészítés során alkalmazott kommunikációs stratégiával való összhang szükségessége, illetve az érintettek új csoportjainak esetleges megjelenése, szerepük módosulása. A kommunikáció fókusza így azokra irányul, akiknek a megvalósítás szakaszában aktív szerepet kell játszani, illetve befolyással lehetnek a lakosság véleményének formálására. Kommunikációs stratégia: A kommunikációs stratégia kialakításának fő szempontja: 

A pályázó társulás a kétfordulós pályázati rendszernek a második fordulóján is túl van sikerrel, és készül a megvalósításra.



A megvalósítás sikerének egyik fontos feltétele a megfelelő mértékű lakossági részvétel és támogatás.



A projekt 79 települést érintve valósul meg, a megvalósítás a projekt által érintett minden célcsoport részéről magas fokú támogatottságot igényel.



A megvalósítás során alkalmazott kommunikációnak figyelembe kell vennie az egyes érintett települések eltérő tulajdonságait (pl. eltérő méret, részvételi mélység, területi érintettség, stb.).



Az egyes települések önkormányzatai aktív és közeli kapcsolatban vannak a helyi lakosokkal, az egyes településeknek bejáratott belső kommunikációs mechanizmusai és eszközei vannak, melyek jól használhatóak a projekt kommunikációs tevékenységeiben.



Nagy hangsúlyt kell fektetni az előkészítés kommunikációs tevékenysége során felszínre került kockázatok kezelésére, illetve a már működő, „bejáratott” kommunikációs csatornák fenntartására.



Az érintett önkormányzatok bevonása a kommunikáció elősegítése érdekében, a már meglévő kapcsolatok fenntartása.

A kommunikációs stratégia céljai: 

A lakosság és a civil szervezetek megfelelő tájékoztatása a projekt tartalmáról.



A lakosság és a civil szervezetek megfelelő mértékű bevonása, a projekt sikeres megvalósításához.



A projekt kapcsán a lakossági összefogás és az együttműködési hajlandóság növelése, a környezettudatosabb élet elősegítése, illetve az újonnan létrejövő hulladékgazdálkodási rendszer megfelelő lakossági használata.

A kommunikációs stratégia a következő fő eszközökre épül: 

sajtónyilvános események szervezése az ünnepélyes alkalmakhoz kapcsolódóan



sajtótájékoztatók és lakossági fórumok



önkormányzati és regionális honlapok



szórólapok, információs anyagok



sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában



fotódokumentáció készítése

Kivitelezés módja:

367

Tekintettel a résztvevő és érintett helyszínek és települések nagy számára, a projekt professzionális koordinációt igényel, melyet a belső PIU szervezet lát el. A projekt átfogó kommunikációs feladatait a projekt menedzsment szervezet PR asszisztensének koordinálása mellett egy külső megbízott PR cég látja el. A projekten belüli kommunikációs munkát a projekt menedzsment szervezet látja el a projekt csoportvezető koordinációjával. Összegzés, jövőkép: A megvalósítás során folytatott kommunikációval szembeni elsődleges elvárás, az érintettek teljes körű és pontos tájékoztatásának biztosítása, az érintettek részvételének minél nagyobb arányú biztosítása, a projekt műszaki tartalmának megismertetése a projekttel szembeni ellenállás lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében, illetve a lakosság felkészítése az új rendszer szakszerű használatára. Biztosítani kell továbbá, hogy a szakmai és kommunikációs felkészülés során a projektben résztvevő szereplők figyelmet fordítsanak arra, hogy a kommunikációs tevékenység összhangban legyen az előkészítés során végzett kommunikációval. A kommunikáció sikeresnek tekinthető, amennyiben a kitűzött célokat sikerül teljesítenie, valamint az esetlegesen felmerülő problémákat hatékonyan kezelnie.

368

7.3.3. Közbeszerzési/beszerzési terv 260. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv KözbeszerzéRészsi/beszerzési eljáajánlat rás tárgya

Közbeszerzési/beszerzési eljárás típusa

1. Üzemeltetővel kapcsolatos közbe- nincs szerzési eljárás

A Kbt IV. fejezet szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás

2. Hivatalos közbenincs szerzési tanácsadó

3. PR tevékenység, tudatformálás, és nincs kötelező tájékoztatási tevékenység

3 ajánlat bekérése A Kbt IV. fejezet szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás

Közbeszerzés/beszerz és becsült értéke (ezer Ft)

12 000

14 810 (kötelező tájékoztatás) + 336 311 (megelőzés)

nincs

A Kbt IV. fejezet szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás

55 000

5. Könyvvizsgálat

nincs

3 ajánlat bekérése

5 000

6. FIDIC Mérnök

nincs

160 000

7. Járműbeszerzések

nincs

8. Eszközbeszerzések, kivitelezés (FIDIC sárga könyv szerint)

lehetséges

A Kbt IV. fejezet szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás A Kbt IV. fejezet szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás A Kbt IV. fejezet szerinti közösségi értékhatárt elérő nyílt eljárás

4. Projekt nedzsment

me-

Közbeszerzési/beszerzési eljárás tartalma (tevékenységek felsorolása)

tender dokumen- KSz jóvátáció kihagyás dolgozása

ajánlati felhívás megjelenése

ajánlatok Szerzőértékedéskölése tés

2011.05.02.

2011.07.01.

2011.07.31 .

2011.06.01.

közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolí- 3 ajánlat bekérése: 2011.07.01 - 2011.07.01. tása - kommunikációs terv kidolgozása médiamegjelenés biztosítása 2011.08.30. - honlap, szórólapok készítése - lakossági tájékoztatás - jogi- pénzügyi-, műszaki tanács- 2011.08.30. adás, ellenőrzés

- FIDIC szerinti műszaki ellenőrzés

745 000 000 8 748 114

Ütemezés [év. hó]

építési beruházás és eszközbeszerzések

369

2011.08.30 .

2011.07.01

2011.10.29.

2011.11.13.

2012.01.27 .

2012.02.16 .

2011.10.29.

2011.11.13.

2012.01.27 .

2012.02.16 .

2011.08.30.

2011.10.29.

2011.11.13.

2011.08.30 .

2011.10.29.

2011.11.13.

2012.01.07 . 2012.01.2 7.

2012.01.27 . 2012.02.1 6.

2013.04.30 .

2013.06.29.

2013.07.14.

2013.09.2 7.

2013.10.1 7.

2011.08.30 .

2011.10.29.

2011.11.13.

2012.01.2 7.

2012.02.1 6.

Zöld beszerzés érdekében az alkalmazni tervezett legfontosabb környezetvédelmi szempontok, beszerzésenként (értékhatártól függetlenül): 

Papírtakarékos kommunikáció figyelembevétele zöld iroda szempontjai



A Megbízóval történő kommunikációban, és az egyes feladatok elvégzése során az elektronikus utat kell előnyben részesítenie a Vállalkozónak. A szerződés teljesítése során a dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra.



A Megbízottnak gondoskodnia kell arról, hogy minden általa elkészített dokumentáció zöld beszerzésnek/közbeszerzésnek minősüljön, ennek értelmében minél több, de legalább egy környezetvédelmi szempontot figyelembe vegyen.



A dokumentációkat, az alkalmazott környezetvédelmi szempont(ok) külön megjelölésével, minden egyes esetben elektronikusan kell továbbítania a Megbízó felé. A rendezvényszervezés során az „Ajánlások Zöld fesztiválok szervezéséhez” c. kiadványban részletezett tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeknek meg kell felelni (http://fenntarthato.hu/fesztival/negyedik

 

Közbeszerzési kiírásnál szempont lesz a másodnyersanyagok felhasználásának figyelembe vétele Esélyegyenlőség: hátrányos helyzetű, álláskereső munkavállalók alkalmazásának érvényesítése

370

7.3.4. Kifizetési ütemterv Az engedélyes terv készítésénél tölthető ki. 261. táblázat: Kifizetési ütemterv - beszállító szerződés VAGY tevékenység

2012. év 1 2

2 3

485

970

489

977

PR tevékenység

39 014

78 027

FIDIC

Mérnök,

17 778

35 556

Közbeszerzési műszaki ellenőr ta-

1 200

4 800

Projekt nácsadás menedzs-

6 111

12 222

Eszközbeszerzés ment

Kivitelezés

556

1 111

szerződés VAGY tevékenység 1

2013. év 1 2

Össz.

970

977

PR tevékenység

39 014

FIDIC

Mérnök,

17 778

Közbeszerzési műszaki ellenőr ta-

1 200

Projekt nácsadás menedzs-

6 111

1 687

146

556

556 453

556 173

Kivitelezés

4 5 6

Eszközbeszerzés ment

Össz.

Kivitelezés

371

… szerződés VAGY tevékenység

Össz.

485

489

PR tevékenység

39 014

FIDIC

Mérnök,

17 778

Közbeszerzési műszaki ellenőr ta-

1 200

Projekt nácsadás menedzs-

6 111

Eszközbeszerzés ment

146

Kivitelezés

556 173

556

4 5 6

3 485

Kivitelezés

2014. év 1 2

Megjegyezzük, hogy a táblázatot nettó módon, teljes szerződéses összegre kell kitölteni, az RMT útmutató szerint (havi bontásban), ezer forintban. A táblázatok száma a megvalósítás időigénye szerint növelhető 262. táblázat: Kifizetési ütemterv - támogatás A táblázat formátuma megegyezik a fenti, 60. táblázattal. Kitöltésénél az RMT útmutató alapján, nettó módon, csak az elszámolható költségekkel kell tervezni.

372

Rövidítések

EMT RMT KSZ CBA FIDIC TSZH ÉDU-KTVF KDV-KTVF

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Részletes megvalósíthatósági tanulmány Közreműködő Szervezet Cost benefit analysis Federation International des Ingenieurs Conseils Települési szilárd hulladék Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Dátum Cégszerű aláírás p.h.

373

A tanulmány mellékletei

Melléklet

Sorszám

Átnézeti helyszínrajz NATURA 2000 területek 20 km-nél közelebbi települések nyilatkozatai Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat, mely tartalmazza a projektterület határait, a tervezett, illetve a meglévő létesítmények helyszíneit A projektterület 30 km-es körzetében található meglévő hulladékkezelési létesítményeket, és a projektterületen található meghatározó létesítmények, illetve jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését bemutató térképvázlat Kilépő települések határozatai Közszolgáltatási szerződések - csak elektronikusan Kezelést koordináló szervezetekkel kötött szerződések

2.1.1 2.1.2.4 2.1.3

bemutatás helye a tanulmányban (oldalszám) 2.1.1 melléklet 2.1.2.4 melléklet 2.1.3 melléklet

2.2.2a

2.2.2a melléklet

2.2.2b

2.2.2b melléklet

3.1.1 3.1.3.2 3.1.5 4.1.3.3. a 4.1.3.3. b 4.3.2.5 4.4.1 5.1.1.a. 5.1.1.b. 5.1.1.c. 5.1.1.d. 5.1.1.e.

3.1.1 melléklet 3.1.3.2 melléklet 3.1.5 melléklet 4.1.3.3.a melléklet 4.1.3.3.b melléklet 4.3.2.5 melléklet 4.4.1 melléklet 5.1.1.a. melléklet 5.1.1.b. melléklet 5.1.1.c. melléklet 5.1.1.d. melléklet 5.1.1.e. melléklet

5.2.1

5.2.1 melléklet

5.2.2.

5.2.2. melléklet

5.2.2.3

5.2.2.3 melléklet

5.3.2 7.1.2 7.1.3 7.3.1 3.1.3.2.

5.3.2 melléklet 7.1.2 melléklet 7.1.3 melléklet 7.3.1 melléklet 3.1.3.2 melléklet

5.1.1

pályázati dokumentációhoz csatoljuk (csak elektronikusan) pályázati dokumentációhoz csatoljuk (23., 24. melléklet) pályázati dokumentációhoz csatoljuk (7. melléklet)

Bicske terület rendelkezésre állása Tatabányai képviselőtestület határozata Másodnyersanyagok árának előrejelzése "A" változat térképe Régészet Lőszermentesítés A szemléletformálás feladatai és költségei Mechanikai előkezelők gyűjtőkörzetei Komposztálók gyűjtőkörzetei Az üzemeltetővel kötött megállapodás, amely ha szükséges tartalmazza a saját forrás biztosításának feltételeit. (Üzemeltetői közbeszerzési eljárás tervezett dokumentumai) Képviselő-testületi határozatok az üzemeltetési koncepció elfogadásáról A társulás, illetve konzorcium, valamint a tagönkormányzati képviselőtestületek által elfogadott üzemeltetési koncepció, díjpolitika Partnerségi megállapodás civil szervezettel Projektgazda szervezeti ábrája (döntési mechanizmusok) Projektmenedzsment szervezeti ábra Lebonyolítási ütemterv Intézményi háttérhez kapcsolódó hatályos szerződések (csak elektronikusan) Tervezett létesítmények rendelkezésre álló tervei

Rendelkezésre álló engedélyek másolata

5.1.1.

Befogadó nyilatkozatok, melyek igazolják, hogy a hulladékkezelési mód végtermékéről, illetve az egyes technológiai lépcsők (pl. szelektív gyűjtés, előkezelés) végtermékéről pályázó gondoskodik (hasznosítja, értékesíti vagy ártalmatlanítja). A termikus hasznosítás és ártalmatlanítás tekintetében a befogadó nyilatkozatok csatolása kötele-

5.1.1.

374

ző. A társulás, továbbá a projektben érintett valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének határozata arról, hogy az általuk az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és az MT-ben feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek továbbá az MT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, ismerik és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalják a projekt befejezését követő minimum öt évig. CBA háttérszámítási táblázatok (szerkeszthető, képletezett excel formátumban) Tervezői költségbecslés (szerkeszthető excel formátumban) Már kiválasztott projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet esetén a megbízási szerződés másolati példánya ISPA/KA támogatási szerződés és annak részeként megvalósíthatósági tanulmány (ha releváns)

375

5.2.2.

pályázati dokumentációhoz csatoljuk (28/2 melléklet)

6. 6.2.2.1. 7.1.3.

nem releváns nem releváns