Az élőkert by Green City Hungary

kézikönyv a fenntartható magánkertek megvalósításához

GREEN CITY HUNGARY

■ ELŐSZÓ □ Az élőkertben jól vagyunk. Az élőkert éltet, életkedvet ád, mert benne az élet működik. Az élőkert dús, gyönyörű, ehető, szagolható, tapintható, ráadásul a pénztárcánkat is kíméli: csökken a rezsi, nő az ingatlanérték! Az élőkert szépsége, jósága, használhatósága a Természet – fizikai síkon is túlmutató – kozmikus törvényeinek megvalósulásából adódik. Az élőkertek az ezen élettörvényeket értő-érző kertészek (tervezők, építők, fenntartók) és az erre fogékony kerttulajdonosok közös munkájának gyümölcsei. Jó sok fejtörés-gondolkodás-ötletelés az elején, és hosszú, örömteli, könnyed „használat” a végén! A Természet törvényei mentén való tervezés és kivitelezés garantálja a jó alapot. Az ápolás és fenntartás hosszú évei során pedig kialakul a TermészetKerttulajdonos-Kertész meghitt, vidám kapcsolata, mely az idő múlásával egyre több szépséget, örömöt és konkrét hasznot is terem. Modern vagy klasszikus? Angol, francia, japán vagy éppen új-mexikói, esetleg arab? Mindegy! A Természet mindenhol működik, ezért az élőkert bármilyen stílus bőrét magára húzhatja! Le a „természet = dzsumbujos rendezetlenség” elméletével! A Természet szép! A természetes élőkert sem kell, hogy csúf gaztenger legyen! Az élőkertek természetesen szépek. Az élőkert nem rabszolgát kíván: problémákat old meg láthatatlanul, a tulajdonosok pihenését, felüdülését, szórakoztatását nyújtja, miközben az általunk megtépázott nagy Természetnek is visszaad valamit. Az élőkertek összekapcsolódnak, összefonódnak és egész városrészeket tehetnek még élőbbé! A MAKEOSZ a Green City Tanács társszövetségeivel és –intézményeivel együttműködve 2010 óta népszerűsíti az élő, Zöld Városok ideáját. A Zöld Városok a mai kor urbánus és globális (pl.: klíma) kihívásaira a Természet erejének megszelídítésével adnak választ. Igazi zöld, azaz ökovárosok és –települések csak a városi élő (zöld) természet szolgáltatásaira alapozva létezhetnek. A természet szolgáltatásait a települések élő rendszere, az ún. zöldinfrastruktúrája nyújtja. A működő zöldinfrastruktúra pedig a köz- és magánterületek zöldfelületeinek együttes fejlesztésével valósulhat meg. Az élőkertek, a magánterületek „öko”-kertjei a zöldinfrastruktúra szövetének kiemelkedően fontos, működő sejtjei. Ez a kézikönyv kedvcsináló ötleteket, módszereket mutat be a Természet és kertünk viszonyának jóízű újrarendezéséhez. Visszafogott írott elméleti háttér és annál több színes példa inspirálja a Kerttulajdonost, a Kertészt és Tervezőt a Természettel való mélyebb és élvezetesebb, nem utolsó sorban hasznosabb együttműködésre. Kosztka Ernő a MAKEOSZ elnöke

Somorjai-Tamássy Zsolt a Green City ügyvezetője

GREEN CITY HUNGARY

■ TARTALOMJEGYZÉK □

1. Kinek szól és miért készült ez a kézikönyv? 2. Az élőkert kialakítása: miért is jó? 3. Az élőkert tervezése: speciális szempontok 4. Az ÉLET VIRÁGA EMBER az élőkertben 4.1. VÍZ az élőkertben – vízgazdálkodás és öntözés 4.2. TALAJ az élőkertben 4.3. NÖVÉNYEK az élőkertben I.: Kiültetések 4.4. NÖVÉNYEK az élőkertben II.: Gyep, pázsit 4.5. BURKOLATOK, JÁRDÁK, FELSZÍNEK az élőkertben 4.6. Az élőkert ÉPÍTMÉNYEI: TÉRHATÁROLÁS, 4.7. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK

ANYAGHASZNÁLAT az élőkertben 4.8. ENERGIA az élőkertben 4.9. Az élőkert ÁPOLÁSA, GONDOZÁSA 4.10. 5. Melléklet 6. Impresszum

4 8 22 30 32 42 64 74 128 134

146 158 172 182 196 198

1.1. Az élőkert egy olyan kert, amely egészében, minden aspektusában él.

■ Kinek szól és miért készült ez a kézikönyv? □

Ez a kézikönyv kerttervezőknek és kertészeknek kíván alapokat adni az élőkert tervezéséhez, megépítéséhez és karbantartásához, valamint a Megrendelőknek igyekszik könnyen és jól érthető fotók segítségével kedvet csinálni élőkertek megrendeléséhez. Praktikus példákkal szeretnénk választ adni azon kérdésekre, mint: Hogyan néz ki az élőkert? Mit tehetek érte? És a már létező, meglévő kert elég Élő-e, illetve mi teszi azt élőbbé? Az élőkertek tényleg nem áthatolhatatlan dzsungelek? Lehetnek szépek és használhatóak? Az esővíz telken belüli hasznosítása tényleg nem csak nyűg, hanem új, izgalmas, esztétikus megoldások kiindulópontja? Féljünk-e a rovaroktól? Milyen növény jó, milyen helyen, milyen feladatra? Ez a kézikönyv nem rendelkezik végső, kész receptekkel. Azért készítettük el, hogy bővíthető információ- és inspirációs forrás legyen azoknak a szakembereknek és ügyfeleiknek, akiknek már legalább alap szinten igényük a környezettudatosság és fenntarthatóság legalább alap szintjére. A fenntarthatóságra nyitott kertész szakemberek és ügyfeleik saját tudása és kreativitása kiegészülve e könyv konkrét tartalmaival stabil alapot ad az élőkertek teremtéséhez. Az élőkert egy olyan kert, amely teljességében él, minden oldalával együtt. Élvezhető, szolgáltató, tanító, gyönyörködtető és még táplálékot is adó. A lepkék, a sünök is megtalálják benne az eledelüket. Az élőkertek túlmutatnak a kerítéseiken: az állatvilágon, a magok és szaporítóanyagok terjedésén és más módokon keresztül összekapcsolódnak és a település életében már nagyobb rendszerként tudnak szolgáltatni! A magántulajdonú kertek egy-egy település belterületi zöldfelületének 20-30%át (hazai becslés) is kitehetik. Ezzel a településeink legfontosabb zöldfelületi elemévé válhatnak! Ha ezek mindegyike élőkert lenne, összefonódva még fontosabb szerepet tölthetnének be a városok mindennapi problémáinak kiváló kezelésében (lásd később). Városrészek, kerületek válnak általuk élvezhetővé - élhetővé. Az ÉlŐKERTEK gazdagok, növelik jólétünket, és jobbá teszik a környezetünket. Az élőkert gazdagsága nem egyszerűen a környezetet kevésbé terhelően, fenntarthatóan előállított anyagok összessége. A mi élőkertjeink élő (és élettelen elemei is) egymással szinergiában-rendszerben állnak, vállalkozó-újító szellemet tükröznek, és emelik az élő környezet minőségét. Az élőkert - amint ez a kézikönyv is - fejleszthető, sosincs teljesen kész és folyamatosan alakítható. Az élőkert egy élő koncepció, amit a gyakorlat, a tudatos megfigyelés és a természettől tanulás formál egyre jobbá. Így ez a kézikönyv közelről sem befejezett! A cserélhető lapok lehetővé teszik, hogy a saját ismereteinket is belehelyezzük a kézikönyvbe. Kérdések, javaslatok vagy jó fotók esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a MAKEOSZ titkárságával, vagy a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft-vel!

1.2. Az élőkertben rácsodálkozhatunk az élet apró szépségeire.

1.3. A kert a benne lévő fajok (növények és állatok) sokfélesége által lesz igazán élő.

A kézikönyv felépítése, használata

Ez a kézikönyv alkalmas arra, hogy fellapozva könnyen és gyorsan hozzájussunk a kívánt információhoz. A 2. fejezet röviden bemutatja a Felhasználónak az élőkert előnyeit egyéni és társadalmi szempontból. A 3. fejezet a legfontosabb általános szempontokat taglalja és ellenőrző listát is biztosít. A 4. fejezetben megvizsgáljuk az új vagy a már meglévő kertet, hogy mely elemekkel tudjuk élőkert, illetve még élőbb kert kialakításához szükséges irányba mozdítani. Rövid leírás után minden elemnél praktikus fotók adhatnak új ötletet vagy segíthetnek további ötletek kidolgozásához. Élőkert tervezésekor a következő 10 elemet kell együttesen rendszerbe foglalni: 1. Ember és kert kapcsolata 2. Víz az élőkertben – vízmenedzsment és öntözés 3. Talaj az élőkertben 4. Növények az élőkertben – kiültetés és biodiverzitás 5. Növények az élőkertben – gyep / pázsit és biodiverzitás 6. Az élőkert építményei: Burkolatok, járdák, épített felszínek 7. Az élőkert építményei: Térhatárolás, kerítés, egyéb építmények, világítás 8. Anyagok az élőkertben 9. Energia és az élőkert 10. Az élőkert ápolása

1.4. A kert a használói számára is az élet tere, ahol a természet működése közvetlen közelségben tapasztalható.

2.1. Kitárul a lehetőségek tárháza – kísérletezés a saját veteményesben.

■ Az élőkert kialakítása: miért is jó? □ 1. Az élőkert nekünk embereknek és a környezetünknek is jó. 2. A kertészek és a kerttervezők ismerik az élőkert előnyeit, ezért ki is tudják azokat bontakoztatni. 3. Az élőkert az önkormányzati előírásokkal is harmonizál, sőt: elébe megy a várható szabályozásoknak (csapadékvíz gazdálkodás, klímavédelem, energia takarékosság, zöldtető és zöldhomlokzat, településkép stb.).

Az élőkert az embereknek is és a környezetnek is jó, hiszen a fenntarthatóságot célozza meg. Minél több funkciót, feladatot oldjunk meg élő zölddel! Az élettelen anyagú tárgyak, építmények állaga idővel romlik, javításra, elbontásra, cserére, kidobásra szorulnak. Az élő anyagok, növények, elsősorban a fák az idő előrehaladtával egyre kifejlettebbek, nagyobbak, érettebbek lesznek. Minél idősebb egy élőkert, annál keményebben és hasznosabban dolgozik az emberekért, a környezetért, a társadalomért. Minél korosabb egy élőkert, annál nagyobb az értéke! Az élőkert nem öncélú: a mi életünk minőségét teszi tartósan jobbá. Európa lakosságának több mint 50%-a városokban és azok agglomerációiban él. Ez a szám szigorúan növekszik! A növekvő urbanizáció egyre nagyobb nyomást gyakorol élőhelyünkre, a városokra. Az élőkertekkel nemcsak növeljük a személyes külső, szabad terünk minőségét, hanem a környező városrész ipari, kereskedelmi és irodaparki területeinek nívóját is emeljük.

2.2. A többszintű növénykiültetés, mely az épülettel is együtt él, megszűri a szennyezéseket és klimatizál.

A MAKEOSZ és Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. rendszeresen képzi a kerttervező-építő és zöldfelület fenntartó kollégákat az élőkert kialakítására (Green City képzés). Az általuk megálmodott és megvalósított élőkertek és Zöld Város típusú közterületek együttese új fejezetet nyithat a fenntarthatóság naplójában. Olyan akut környezeti veszélyekkel birkózhatunk meg, mint a klímaváltozás, a városi hőstressz (városi hősziget hatás: Urban Heat Island Effect), felhőszakadásokvillámárvizek, CO2 és káros gáz kibocsájtások, és a gyilkos finom por (PM10). A gyermekeink széles körében tapasztalható elhízás, cukorbetegség, krónikus figyelemzavar, hiperaktivitás jelenségei mind megelőzhetők a szabadba csábító élőkertekkel, parkokkal, szabadtéri tantermekkel. Hosszú idő után az önkormányzatok is kezdik ennek jelentőségét felismerni és teszik meg első lépéseiket a városi életminőség élő zölddel való javítására. Az élőkert és a Green City típusú városi zöldfelületek a „Nagy Megoldók” A városi hőmérséklet az egyre kiterjedtebb beépített területek miatt (épületfelületek, burkolatok) átlagosan 10°C fokkal magasabb, mint a vidéki tájakon. Ez nyáron elviselhetetlenné válik, tömeges elhalálozásokhoz (!) vezethet, és más város-környezeti katasztrófákat is kivált (pl. szmog), azonban:

1. E gyetlen fa koronája alatt 15°C fokkal alacsonyabb a léghőmérséklet, mint kívüle. 2. A gyepfelület nyáron 15°C fokkal hűvösebb, mint a beültetetlen, kopár talajfelszín, és akár 30°C fokkal (!) hűvösebb, mint az aszfalt. 3. A legvékonyabb zöldtető is csökkenti az épület hűtési és fűtési költségeit: a légkondicionálásét akár 75 %-kal, a téli fűtését 20-25%-kal. Ugyanez az élő zöld ezen felül kezeli, megelőzi a felhőszakadások áradásait és nem hagyja, hogy a többlet víz a szennyvíz- és csapadékcsatornákon feltörve romboljon, illetve, hogy elvezetve kárba vesszen, elpocsékolódjon. 1. A zöldtető a ráhulló csapadék 50-70%-át felhasználja, illetve elfolyását lassítja. 2. Egy átlagos park a felhőszakadások vizének 95%-t helyben kezeli. 3. Ezzel szemben a beépített, vízzáró burkolatú városrészekben a csapadékvíz 55%-a elfolyik, rombol, kárt okoz – miközben a talaj kiszárad. 4. A klasszikus parkolókban a csapadékvíz káros és elpocsékolt elfolyása a 98%-ot is eléri!

Levegő 33.3°C

32.9°C

34.6°C

33.6°C

39.4°C

33.1°C

Levegő 33.9°C

40.6°C 40.6°C

70°C

59.4°C 66.6°C

2.3. A városi klímát a növényzet barátságosabbá teszi.

Az élőkert izgalmas környezet Az élőkert nem csak dolgozik nekünk, de ő maga a változatosság is. Tele van látnivalóval és izgalommal. Tele van élettel. A változatosság gyönyörködteti a kerthasználókat és minél nagyobb mérvű, annál többet ad vissza a természetnek és a környezetnek. A monokultúrás agrártermelés miatt a vidék egyre sivárabb és alkalmatlanabb a biodiverzitás (biológiai sokféleség, az élet változatossága) fenntartására. A köztudottan is hasznos élőlények (pl. beporzó rovarok és madarak) nem találják meg állandó életfeltételeiket a hatalmas búza-kukorica-repce táblákban. A városok viszont a biodiverzitás kis oázisaivá válhatnak, ahol a sokszínű növényzet folyamatosan tud táplálékot, menedéket és szaporodási helyet biztosítani számos hasznos és az agrárkultúrákban is kívánatos, de kihalásra ítélt fajnak! Legegyszerűbben a különféle állatok jelenlétén mérhető le a változatosság növelésének sikere. A beporzó rovarok (magányos és házi méhek, pillangók) a sok és széles időskálán virágzó színes, nektárdús virágok jó eloszlásának és mennyiségének indikátorai. A különböző magasságokat átölelő növényzet menedéket nyújt, a bogyók és magvak pedig élelemforrások madaraink számára is. A sündisznó jelenléte nyugodt, kevéssé zavart területeket is feltételez. És micsoda „vagányság” mindezt a közvetlen közelünkben, a saját kertünkben látni, megtapasztalni!

2.4. Az épített és az élő kertrészek együttese a struktúrák változatosságával teret ad a biológiai sokféleségnek (menedék, táplálék, szaporodóhely).

2.5. Az élőkertben lehetőségünk nyílik az élőlények megfigyelésére, legyenek azok háziasítottak…

2.6. … vagy vadon élők.

2.7. A virág illatának felfedezése.

A fiataloké a jövő? Az élőkertek és városi parkok a következő generációk számára az igazán fontosak! Az elektronikus „kütyüik” bűvöletében élő fiatalokat ki kell csalni a természetbe. Ehhez viszont olyan „természetre” van szükség, ami inspiráló-csalogató-hívogató: élőkertre és parkra. Az élőkertben a gyerekek az élő zöldben biztonságosan játszhatnak, tapasztalhatnak, mozoghatnak. A kisgyerek számára a ház kertje az első találkozás a természettel. A szabadban való játék fejleszti a motorikus képességeket, az ellenállóképesség fejlődésének kulcsa, az elhízás megakadályozója. Az iskolai teljesítőképesség tekintetében is bizonyított kiemelkedően jó hatása. 1. K ertekkel, zölddel jól ellátott területeken élő gyerekek körében az elhízás aránya 23%-kal kisebb, mint azokon a területeken, ahol alig van zöld. Az elhízott gyerekek felnőttként is túlsúlyosak maradnak. 2. A felnőttek 40%-a már most túlsúlyos (ez egyéb betegségek forrása is) és a helyzet folyamatosan romlik! 3. A z egészségügyi kiadások kimutathatóan nagy része összefügg a fenti folyamattal. 4. A hiperaktív és kóros figyelemzavarban szenvedő gyerekek zöld környezetben tünetmentessé válhatnak. A fiatalokból lesznek az idősek. A felnőttek, akik gyermekként többet játszottak a szabadban, jobban helyt állnak a társadalomban a felelősségvállalás és együttélés során. Az idősebb emberek számára a változatos fajtájú és méretű növények gondozása gyógyító hatású lehet. A különböző tapintású, illatú és színű növényeknek és fűszernövényeknek szintén van felnőtt- és időskorúak körében terápiás hatása. Az első Alzheimer-kert néven ismert kert (tervező: Nico Wissing) már létezik. Az idős emberek itt kellemesen érezik magukat, első kézből tapasztalják meg a természet évszakonként változó arcát, és a természet terébe és idejébe való visszakapcsolódás oldja a betegség nyomását.

2.8. Az élőkert lehetőséget nyújt szokatlan nézőpontok megvizsgálására

Gyógyulás és ZÖLD Régi szokás, hogy a beteg embereket jó zöld vidéki környezetbe utalják a gyorsabb gyógyulás reményében. A jelen kor kutatásai igazolják e régi bölcsességet: 1. Kórházi betegek fákra vagy zöldre néző ablakú kórteremben 10%-kal(!) hamarabb épültek fel, mint a csupasz falat néző társaik. 2. A műtét utáni gyógyszeradag igény jelentősen kisebb volt zöldre néző ablakú betegeknél, mint a csupasz falat nézőknél. 3. A műtét utáni komplikációk száma is jóval alacsonyabb volt a zöldre néző ablakú betegek esetén. 4. Otthoni lábadozásnál is hasonló eredményeket mutat, ha élőkertben gyógyulhatunk. 5. A kifejezetten az irodai munkavégzéshez köthető betegségek 10-20%-kal ritkábban lépnek fel zöld munkakörnyezetben. 6. A városi stresszbetegségek miatt kieső munkanapok száma 15%-kal alacsonyabb zöld munkahelyeken.

2.9. A gyógyító „levegőváltozás” helyszíne a saját kertünk is lehet!

2.10. Az ingergazdag terápiás kert segíti a gyógyulást és az egészség megőrzését.

Az élet és az étel Az élőkertek élelmiszernövényeivel a hegeli fejlődési spirál körbeért, ugyanis az első - nem szakrális - kertek éppen élelmiszer termesztésére jöhettek létre az ősidőkben. Ezeket a lakóhelyhez közeli élelmiszer termelő területeket azután elkerítették, azaz kerítéssel vették őket körül - innen a kert szó. A kezdeti termelő kert fejlődése során először vegyes-, majd díszkertté alakult. Ma, a városi mezőgazdaság (urban agriculture) divatba jöttével új formában tárul elénk a kert: újra felfedezzük, hogy a dísznövények közül számos ehető, s azt is, hogy a klasszikus élelmiszer növények szépségükkel díszítenek. Az élőkert nem nélkülözheti az ehető növényeket! Gyermekeinkkel együtt mi magunk is újra tudatába kerülünk az étel származásának – nem az áruház polcán terem a paradicsom, és nahát: a föld alatt nő a répa… (!) Ehető és kevésbé ehető növényeink klasszikus kertben, de tetőn, falon, balkonon és bármilyen felületen nőhetnek… Házi élelmiszer termelésünk kreativitásra inspirál, testi erőnlétünket növeli és új, modern magaslatokra emeli az egyszeri, ősi, örök tevékenységet: az ÉLEThez szükséges ÉTEL megismerését és előállítását.

6 11 7

5 8

5 10

8 4 3

2.11. Ehető növények sorrendben: 1. Fejeskáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) 2. Püspöksüveg (tündérvirág) (Epimedium sp.) 3. Varjúháj (Sedum sp.) 4. Díszkáposzta (Brassica oleracea acephala) 5. Pompás kutyatej (Euphorbia characias „Black pearl”) 6. Karcsú hamuvirág (Ligularia stenocephola „The rocket”) 7. Ricinus (Ricinus communis) 8. Vörös káposzta (Brassica oleracea var. capitata f. rubra) 9. Sarkantyúka (Tropaeolum majus) 10. Patisszon (Cucurbita pepo var. ovifera) 11. Laskatök (Cucurbita ficifolia)

2.12. Az élőkert előnyei Emberek Tapasztalat

• Érzékek stimulálása színekkel, illatokkal; hallás, ízlelés, tapintás élménye. • Biofóbia megelőzése: az állatok gyönyörködtető élőlények és barátaink, szövetségeseink.

Biztonság

• Agresszió kioltása, vandalizmus csökkentése, bűnözés elkerülése, vagyonvédelem, természetes átláthatóság. • Városi autós közlekedés: láthatóság.

Esztétikum

• Gyönyörködtetés, az utcakép és a települési arculat minőségének emelése.

Hang

• Védelem a zaj ellen. A levelek zizegése és a víz csobogása elfedi a környező zajt.

Egészség

• Lehetőség a kikapcsolódásra és a mozgásra; a zöld környezet, mint terápiás, nyugtató, stresszt oldó helyszín. • UV védelem. • A gyerekek számára az elhízás, a hiperaktivitás és a kóros figyelemzavar (ADD) megelőzésének és kezelésének tere. • Mentális betegségek megelőzése, kezelése (pl.: Alzheimer kert). • Gyorsabb felépülés a betegségekből.

Fiatalok

• Az első kapcsolat a természettel. A tanulás, megtapasztalás, felelősségvállalás tere. • Játék, a fantázia stimulálása és mozgás.

Élelmiszer/étel

• A növények növekedésének megtapasztalása; kis távolság a termelés és a fogyasztás helyszíne között. A saját termesztés élménye és a hozzá kapcsolódó mozgás és szabadban töltött idő. A paradicsom bizony nem áruházi szatyorban terem! :-)

Természet és környezet Biológiai sokféleség

• Életlehetőség biztosítása sok növény- és állatfajnak: veszélyeztetett beporzók, énekesmadarak visszatelepítése a városba.

Talajminőség

• Nitrogénnel való dúsítás és a talajélet javítása természetes úton.

Üvegházhatás

• CO2 csökkentése.

Klíma

• A hőmérsékleti szélsőségek mérséklése az árnyékolás és védelem által. A környezet érezhetően élvezhetőbb a párologtatás, hűtés által. • Szélszabályozás.

Táj

• A forgalom és az ipar eltakarása, kizárása.

Levegőminőség

• A finom por és a levegőszennyezés megszűrése, a szmog enyhítése.

Vízgazdálkodás csapadék

• • • •

A természetes és mesterséges víztároló kapacitás növelése. Zivatar csúcsok felhasználása a csapadékvíz elvezetése helyett. Víztisztítás, -tárolás és talajba szivárogtatás. Szürkevíz felhasználása.

Gazdaság

Energia

• Hőveszteség csökkentése (kevesebb fűtés) télen és a hűtés (légkondicionálás) szükségességének csökkentése nyáron (az otthonokban). • Ápolási-fenntartási energiaigény csökkentése.

Lakóérték

• Az ingatlanértéket növeli a zöld (+3-250%!!!).

2.13. Városi veteményes virágokkal.

3.1. Az élőkert kialakítása átgondolt kertépítészeti terv kidolgozásával kezdődik, mely összehangolja a terület adottságait, az emberi igényeket, az ökoszisztéma szolgáltatásokat és az esztétikumot.

■ Az élőkert tervezése: speciális szempontok □ 1. Az élőkert kialakítása a kertész (tervező-kivitelező-fenntartó) tudását és kreativitását igényli. 2. Az élőkert több, mint pusztán fenntartható anyagok használata. 3. Az élőkert nem egyszerűen kövekből, vízből és növényekből áll, hanem ezek jól átgondolt, együttműködő rendszeréből.

Többet ésszel, mint erővel! A türelem rózsát terem! Hamar munka ritkán jó! Az élőkertek teremtése a mai pörgős világ ellenére is a kertész átgondolt, tervezésre összpontosító munkájával indul, mert pontosan tudja, hogy a jól beazonosított elemek legjobb kombinációja magasabb életminőséget eredményez. Az élőkert szakértelemre és kreativitásra támaszkodik! Az élőkert nem egy rendezetlen zöld dzsumbuj, amelyben kártevők és veszélyes kórokozók hemzsegnek, ahogyan azt sokan gondolnák. Az élőkert nem az ember ellen, hanem értünk, emberekért van! Az élőkert kitűnően illeszkedik tulajdonosa igényeihez, életstílusához, miközben a táj és környezete természeti adottságaira épít, és egymáshoz hangolja azokat. A tulajdonosok így közvetlenül és automatikusan élvezhetik a környezet, természet szépségét, „működését”. Ezzel azonban még nem válaszoltuk meg a jogos kérdést, hogy „Most akkor mi is az az élőkert?” Ez így van jól! Minden tulajdonos, minden hely, minden kert más és más, így az élőkertek a legkevésbé sem egyformák. Az élőkertekben csak a bennük működő természet törvényei, az alapelvek azonosak, ezért a megvalósult kertek a formai és tartalmi lehetőségek gazdagságának számtalan variációjából hordoznak egy-egy lehetséges kombinációt! Abban, hogy milyen a NEM élőkert, gyorsan egyetérthetünk: egyszerűen túl sok az épített elem és az élettelen, úgynevezett „kemény anyagok” (kő, tégla, beton, vas stb.) alkalmazása! Ezek mértékletes használata és természetes, élő anyagokkal való helyettesítése vagy kombinálása máris közelebb visz az élőkerthez!

3.2. Az alaposan megtervezett növénytársítás kulcs a kert fenntartható működéséhez.

3.3. A művészi gondossággal tervezett és kivitelezett burkolatminták sem feledtetik az élet teljes hiányát ebben a belső udvarban. Már néhány oszlopra, korlátra futtatott kúszónövény is visszabillenthetné a mérleg nyelvét.

Az élőkert teremtés alapja a jó terv. A terv dolgozza össze a kerti és a természeti elemeket egy egésszé, hogy azok ne csak egymás mellett létező, önmagukban fenntartható anyagok legyenek a kertben, hanem a természeti törvények mentén rendszerbe szervezetten, egymást segítő módon szinergiát teremtsenek! A különböző elemek egymáshoz illesztése, a körfolyamatok végiggondolása, a megfelelő hely megtalálása a jó és hatékony működés érdekében: ez az élőkert tervezés sajátossága. Például, ha a hely adottságaihoz illeszkedő koros lombhullató fát ültetünk a ház déli homlokzata elé, az nyáron kiválóan árnyékolja majd a házat, télen viszont beengedi a napfényt, ezáltal fűtve is azt. Ha azonban a tetőre napelemeket építettek, egyetlen nagytermetű fa helyett több alacsonyabb lesz hatékony, melyek nyáron nem árnyékolják a napelemet. Ha mindez nagy forgalmú utcafronthoz közel található: zöldhomlokzattal járunk a legjobban, mert miközben remekül árnyékolja a homlokzatot, kisebb helyet igényel és az utcai porszennyezést hatékonyabban szűri – és még folytathatnánk a sort. Az élőkert tehát azt jelenti, hogy a kert használójának jól átgondolt kívánságait összehangoljuk a kert méretéből, elhelyezkedéséből, ökológiai funkció igényéből adódó lehetőségeivel. Minél kisebb a kert, annál nehezebb mindent belezsúfolni. Ilyenkor jön jól, hogy a növények és maguk a természeti képződmények is természetüktől fogva multifunkcionálisak. Egy növény egyszerre légkondicionáló, párásító, árnyékoló, levegőszűrő, csapadékvédelmi eszköz, műalkotásnak is beillő fókuszpont vagy háttér, rovar- és madárszállás, élelemforrás, kerítés, pihenőhely stb. Csupán ki kell választanunk azokat a növényeket, természeti képződményeket, melyek a hely és a tulajdonosa által elvárt összeállításban adják mindezt. Az élőkert tehát a legkevésbé sem ad hoc, összevissza elszórt elemek kaotikája. Épp ellenkezőleg: jól átgondolt, a használóit, minket embereket a középpontban tartó és természet alapú tervezés eredménye!

3.4. Ültetés előtt a jól átgondolt kiültetési terv „átmásolása” a terepre.

3.5. Az élőkertben egy-egy elemnek egyszerre többféle szerepet szánunk: árnyékol és gyümölcsöt ad (lombos gyümölcsfa déli homlokzat előtt)…

3.6. Az élőkertben egy-egy elemnek egyszerre többféle szerepet szánunk: véd az erózió ellen és díszít (szárazságtűrő növényalkalmazás száraz, napos lejtőn)…

3.7. Az élőkertben egy-egy elemnek egyszerre többféle szerepet szánunk: csapadékvizet lassít, tetőhéjazatot véd és hőszigetel (zöldtető kerti tároló tetején).

3.8. Zöldhomlokzat és árnyékot adó lombos fa - az élet körülöleli az élettelen anyagok alkotta építményeket.

A következőkben egy egyszerűsített ellenőrző listát adunk közre, melyet a holland kertépítő szövetség (VHG) és a magyar Green City elvek alapján alakítottunk ki, hogy a standard kerttervezési eljárást kiegészítve az élőkert létrehozását segítse. ELLENŐRZŐ LISTA Élő (növényi) anyagok • Melyek azok a már meglévő kerti növények, amelyek megfelelnek a tulajdonosnak és melyek azok, amelyek nem? • Azok, amelyek nem felelnek meg, kivágás, elpusztítás nélkül átformálhatók-e (átültetés, visszavágás stb.)? • Milyen a biodiverzitás (biológiai sokféleség)? (Mely növények és állatok élettere a terület?) • Megfelelő-e a növények elhelyezése ahhoz, hogy előnyeik a legjobban érvényesüljenek? • Kevés karbantartást igényelnek-e a növények (azonos társulás alkotói, gyomelnyomók, „önnfenntartók” stb.)? • El lehet-e tekinteni a kémiai növényvédelemtől és gyomirtástól? • A növényeket úgy ültették, hogy teljesen kifejlett állapotukban sem nyomják el egymást? • A beültetett növények alkalmasak-e a lakóépület nyári hűtésére? Télen nem akadályozzák-e a napsugarak bejutását a lakásba? • Megfelelő életteret nyújt a már meglévő kert a hasznos állatoknak ((a beporzóknak, a kártevők természetes ellenségeinek stb.)? Halott (élettelen) anyagok • Mely anyagok alkalmasak megtartásra vagy újrahasznosításra? • Mely anyagok tudnak a természeti környezettel együttműködni? • Mennyire teszik lehetővé az állatok megjelenését, bejutását? • A helyre jellemző, helyi, helyben termelt anyagok-e? Talaj • A talaj szerkezetileg és textúráját illetően jó minőségű-e? • Elegendő mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat? • A talajélet mennyiségileg és minőségileg is kielégítő? • Elegendő csapadék jut a talajba (öntözés nélkül)? • A talajerózió veszélye fennáll? • Mellőzhető-e a (mű)trágya alkalmazása? Környezet • Milyen mértékben és milyen módon tud a csapadék helyben hasznosulni? • Hálózati vízről öntöznek-e? • A meglévő kertet milyen mértékben közelíthetik meg az állatok (pl.: madárbarát kert)? • A meglévő kert kellékei, felépítése, növényzete előnyös-e a környezete (zöldinfrastruktúra) számára?

■ Az ÉLET VIRÁGA □ Az Élet Virága egy egyszerű szimbólum, mellyel egy pillanat alatt feltérképezhetjük a kertünk élő mivoltát, erős és gyenge pontjait. A virág hat szirommal veszi körbe a közepét.

Az első három szirom a Természeti tényezőket mutatja, melyek nélkül nem lenne élet sem a kertben, sem azon kívül. Ezek: a VÍZ, a TALAJ (a tápanyagciklus minden hordozója, így a levegő is idetartozik) és a NÖVÉNY (e cím alatt az összes élőlényt értjük).

víz

ny k) é v nö énye ől (él

(tá tal pa aj ny ag )

A második három szirom az emberi igényekhez és tevékenységekhez kapcsolódik. EMBER címszó alatt értjük a kerthasználók igényeinek való megfelelést (elérhetőség, használhatóság, rekreáció, levegőtisztítás, egészségmegőrzés, játék, tanulás, közösségi együttlét, biztonság stb.). Az ANYAGOK szirma a kertbe bevitt anyagok minőségét, mennyiségét, újrahasznosíthatóságát stb. jelöli. Az ENERGIA szirom a kerti életben rejlő energia optimalizálást (pl.: épület hűtése, fűtése), a megújuló természeti energiák használatát és az energiatakarékos berendezéseket, valamint a kertápolást vizsgálja.

lat)

ná asz

rah

(új

energia

o g a y

Ezekből áll össze az élőkert VIRÁGa:

víz em

asz

h jra

(ú

nyk) é v ö ye

ok at) g a ny nál

tal

(tá

n lőlé

(é

)

energia

A későbbi értékeléseknél a virág szirmainak színkódja három színből áll majd: betonSZÜRKE

élettelen, nem felel meg az élőkert elveinek

FAKÓZÖLD

ÉLŐ, de van még mit tenni

ZÖLD

ÉLŐ, viruló!

víz em

ra (új

nyk) é v ö ye

ok at) g a ny nál

(tá

tal

lén

ő (él

)

energia Zöldek a szirmok? Mosolyog a „bibe”? Virul az élet virága? Ekkor igazán ÉLŐ a KERT!

4.1.1. Egy vén fa megmászása nagyon is valós kihívás, miközben szimbolikusan is az ég felé vezet.

4.1■ Az ember az élőkertben □ Mi emberek egyszerre vagyunk egyformák (mintegy 60 billió sejt azonosan működtetett rendszere) és különbözőek (szőke-barna, alacsony-magas, végtelenül nyugodt és temperamentumos). Az élőkert alapelvei jelentik az egyformaságot, a közös alapot: a Természet részei vagyunk, vele együtt létezünk. Az élőkert alapelemeinek végtelen kombinációja az egyediségünket tükrözi: emberi különbözőségünk szerint személyre szabjuk és magunkra igazítjuk a kertünket. Az ember így vagy úgy, de használni akarja a kertjét és funkciókat akar benne elhelyezni. Ugyanakkor vágyait, álmait is bele kívánja szőni a kert szövetébe. A funkciók egy jó részét a kert élő alkotói (növényzet, talaj, állatvilág) nyújtják – ezek adják a kert folyton működő szolgáltató, aktív tömegét (lásd 2.12. táblázat). Ebbe az élő, szolgáltató tömegbe vágott, belőle kihasított terek és építmények adják a kert egyedi, emberi használhatóságot biztosító passzív, mesterséges felületét. Az élőkertek e két tényező (aktív-passzív) harmonikus egyensúlyát célozzák meg: mindig élettel telik és egyben a használóikra szabottak, a Természet azonos alapjain nyugszanak, mégis egyediek!

4.1.2. Az élőkert ellazít és pihentet – elfér benne az ebéd utáni pilledés.

4.1.3. Az élőkert körmönfont, bonyolult játszóeszközök nélkül is játékra hív, hiszen az élet maga a játék!

4.1.4. Az élőkert játék közben formálja a térérzékelésünk, tanít, kapcsolatban tart a természettel az élet alkotóelemeinek és körfolyamatainak megtapasztalása által.

4.1.5. A természet közelségében a legegyszerűbb tárgyak is alkalmasak az elmélyült játékra.

4.1.6. Szabad az önkifejezés!

4.1.7. Az élővilággal meghitt, szoros kapcsolat alakítható az élőkertben…

4.1.8. … ahogy a társas kapcsolatok, készségek is görcsök, megkötések nélkül fejlődhetnek.

4.1.9. A friss levegőn élvezetesebb a testedzés és örömmel tölt el saját erőnk, ügyességünk megélése.

4.1.10. A „birodalom” minden szegletét belakták. – A játék területén csobog keresztül és terebélyesedik ki a kerti patak, mely a terasz alól kaszkádosan kialakított forrásból indul. Ott a szerepe a megnyugtatás, pihentetés, míg később a játékon keresztül a vízzel mint természeti elemmel való találkozásra nyújt teret és változatos lehetőséget.

4.1.11. Fantáziával benépesített terek – A Naptorony, a Holdház, a Földanya háza a gyerekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen szerepjáték „díszletei”. ...

4.1.12. ... A meglévő koros lombos fák közelében felépített várnál a nyári hőségben is jólesik a játék.

4.1.13. Nagyobb kertben a sportok széles skálájának akad hely.

4.1.14. A társas összejöveteleken olykor előforduló feszengés könnyen oldódik az élettel teli kertben.

4.2.1. A víz az élet alapja.

4.2■ VÍZ az élőkertben

– vízgazdálkodás és öntözés □ Az élőkert: • A csapadékot helyben hasznosítja. • Természet alapú megoldásokkal (NBS: Nature Based Solutions) működik. • Rendszerbe fogja össze a kerti vizes elemeket. • Takarékos és rendszerbe illesztett öntözést tűz ki célul. • A helyi szabályozást, mint minimum elvárást figyelembe veszi.

Víz nélkül nincs élet – a víz az élőkert egyik alapeleme. Kerti környezetben a víz legfőbb utánpótlása a csapadék. Ne hagyjuk, hogy a burkolatokról és a tetőkről hasznosítatlanul a csatornába kerüljön ez az életadó elem! Természetes módokon juttassuk az esővizet a talajba, ahová természettől fogva való(!): esőkerteken, félig vagy teljesen száraz patakokon, szikkasztókon és tározókon keresztül (összefoglaló néven SUD: Sustainable Urban Drainage System azaz fenntartható városi csapadékvíz szikkasztó rendszer). Ezek a vizes elemek a talajéletet serkentik és új kiültetési módokat tesznek lehetővé – új élőhelyeket teremthetünk kertünkben (biodiverzitás!). Az esővíz hasznosításának feltétele, hogy megakadályozzuk az elfolyó vizek felduzzadását, azaz lassítsuk az elfolyást! A lassítás főbb, nem állandó vízfelületű eszközei: • Zöldtetők, zöldhomlokzatok; • Vízáteresztő burkolatok (lásd: burkolatok); • Talajtakarás; • Többszintű lombfelület (lásd: növényzet); • A fent említett SUD-ok.

4.2.2. A mulcs vízáteresztő burkolatként és a nedvesség elpárolgását lassító talajtakarásként is jól alkalmazható.

4.2.3. A kis kerti építmények tetejére hulló csapadékvizet ...

4.2.4. ... megtartja az extenzív zöldtető, jelentősen lassítva az elfolyást.

4.2.5. Kerítést helyettesítő csapadék- és talajvíz gyűjtő patakmeder/szárazpatak (esőkert), melyet időszakos vízborítást tűrő növényekkel ültettek be.

4.2.6. A lejtős domboldalról lefolyó csapadékvíz romboló, erodáló hatását csillapítja, a vizet helyben a talajba szivárogtatja ez a szárazpatak, mely az ottlakó gyerekek egyik fő játszóhelye is!

4.2.7. Szárazpatak az elfolyó csapadékvíz mederben tartására és szikkasztására. Esőben valódi patak és „tókák” rendszere, körülötte időszakos pangóvizet elviselő növényekkel.

4.2.8. Az esőkert a csapadékvíz szikkasztására és növények általi elpárologtatására szolgál, ugyanakkor a kert egyik pihenő és szemet gyönyörködtető része lehet.

4.2.9. A növények gyökerei tisztítják, szűrik a vizet, mely az esővíz és a szennyvíz kezelésében egyaránt alkalmazott természet alapú technika.

Az állandó vizű elemek (csobogó, patak, medence, tó, úszótó stb.) is kiválóan alkalmasak a fenti rendszerbe való integrálásra. Ezek nem csak a csapadék és egyéb vizek helyben hasznosítását végzik, hanem csobogásukkal nyugtatnak és csökkentik a zajszennyezést, látványuk lelazít, növeli a teret, párologtatásukkal a mikroklímát javítják. Tovább gazdagítják kertünk biológiai sokféleségét, hiszen az „itató helyet” sok madár és rovar fogja látogatni, valamint számos növény és állatfaj vízben vagy vízfelületek mellett találja meg életfeltételeit. A vizek tisztaságáról a tavi élővilág (baktériumok, zooplanktonok, algák) és a parti növényzet gondoskodik. A parti zónát ezért célszerű fokozatos átmenetekkel (mélyvíztől a sekélyig) alakítani és a hosszát maximalizálni: így kaphatjuk a legkedvezőbb növényvilágot. A parti zóna kör alaprajz esetén a legrövidebb, így célszerű ezt minél tagoltabbra, változatosabbra alakítani a szimpla kör helyett!

4.2.10. A víz sokarcú. Az úszótó levegőztetése mellett ez az újrahasznosított anyagokból épült csobogó nyugtat, díszít és szakrális szimbolikát is hordoz.

4.2.11. A csobogó látványa, hangja mellett a vízfelület a környezete hőmérsékletére és páratartalmára is kedvező hatással van.

4.2.12. A terasz épített vízarchitektúráját a megfelelő növényzet varázsolja élővé.

4.2.13. A kerti forrás és vízesés hangja, látványa ...

4.2.14. ... a természetet idézi, rovarok, madarak ivó- és fürdőhelye.

4.2.15. A patak környezete változatos növényzetnek és számos állatfajnak nyújt otthont.

4.2.16. Ez az állandó vízfelülettel rendelkező csapadékvíz gyűjtő medence puffer tározó kapacitásával hozzájárul a csapadékvíz elfolyásának lassításához és helyszíni hasznosításához. Ezen túl a mederben élő növényzettel növekszik a biodiverzitás, és a vízfelületről az épület sötétebb belső tereibe verődik a fény.

4.2.17. A csapadékvíz puffertározását is megoldja az úszótó, ...

4.2.18. ... ahol a többlet víz a csatlakozó esőkertekbe túlfolyva szikkad el.

4.2.19. A díszhalak jelenléte új dimenziót nyit a vizek és a tulajdonos életében.

4.2.20. Növényfajták, amelyek víztisztításra alkalmasak Sokat alkalmazott növényfajták

Alkalmazhatók még

Törpe gyékény

Körömvirág

Sárga nőszirom

Bur-nád

Közönséges köldökfű

Sárga konytvirág

Palkaszár

Nyílfű

Gyékény v. vízi gyékény

Zsázsa

nád

Vizi útifű

sás Az úszótavakban, biomedencékben való fürdőzés összehasonlíthatatlan élményt nyújt. Mi magunk, gyermekeink, vendégeink természetes környezetben, s mégis biztonságban úszhatunklubickolhatunk! A természetszerű vízfelületek akár 30%-kal növelhetik az ingatlan értékét!

4.2.21. E biomedence vizét a regenerációs kismedence aktív felületein élő baktériumok és a növények tartják kristálytisztán.

4.2.22. Az úszótóban a vizet a partmenti sekélyebb részekre ültetett növényzet tisztítja.

4.2.23. A vízfelület kontúrjának játékossága a létrejött változatos zugokban különböző növények és állatok életfeltételeit biztosítja.

4.2.24. Minél tagoltabb a vízfelület kontúrja, annál sokszínűbb élővilág veheti birtokba.

Amennyiben öntözzük élőkertünket, az alábbi elveket tartsuk szem előtt: • Csökkentsük a drága ivóvíz öntözési célú használatát! • Összegyűjtött esővízzel (ciszternák, tavak, hordók stb.), szürkevízzel (nem szennyezett háztartási hulladékvíz) vagy talajvízzel öntözzünk! • Az ültetés egy része vagy egésze ne igényeljen öntözést! (megfelelő társulás- és növényválasztás) • A jó talajszerkezet és a mulcsolás megőrzi a talajnedvességet. • Terepalakításokkal (természetutánzó módon – pl.: vízgyűjtő mikrodomb közök, sávok, foltok, teraszolt lejtő stb.) csökkentsük az öntözés igényt!

4.2.25. A pázsit nem maradhat öntözés nélkül. Legyen a gyep a lehető legkisebb felületű, öntözésére lehetőség szerint a drága ivóvíz helyett gyűjtött vizet használjunk.

4.2.26. A csapadékvíz gyűjtésének legegyszerűbb módja az ereszcsatorna alá állított hordó.

4.2.27. Az esővizet locsolásra használva értékes ivóvizet takarítunk meg.

4.2.28. Esővízgyűjtő ciszternák különböző kivitelben. A műanyag víztározók könnyűek, gyorsan és egyszerűen telepíthetők, de élettartamuk végén többségük nem újrahasznosítható.

4.2.29. Esővízgyűjtő ciszternák különböző kivitelben. A kikerült talaj a környező terep vízmegtartó alakítására (mikrodombok stb.) hasznosítható. A beton tárolók hosszú élettartamúak, javítják a víz minőségét, de nagy súlyuk miatt csak daruval telepíthetők.

4.2.30. A vadvirágos rét öntözés nélkül is számtalan növény- és állatfaj számára paradicsom, kapcsolatot teremt a környező tájjal, és látványa szemet gyönyörködtet.

A vizet lassító, visszatartó, megőrző, talajba juttató technikák együttesen, rendszerbe szervezve fejtik ki leghatékonyabban hatásukat, például: 1. Zöldtető + koros lombos fák + vízáteresztő burkolat + lecsurgó víz ciszternába gyűjtése öntözés céljára. 2. Zöldtető + hordós esővíz tározó - túlfolyás és tisztítás: sásos esőkertben - túlfolyás úszótóba - túlfolyás szikkasztó száraz patakba.

zöldtető

esőkert

beszivárgás

zöldhomlokzat esővízgyűjtő hordó vagy vízáteresztő ciszterna burkolat

szikkasztó árok tó

beszivárgás

4.2.31. A csapadékvíz gyűjtésére és hasznosítására szolgáló növények és technikák rendszerbe szervezve igazán hatékonyak.

4.3.1. Nagyobb területek takarására a zöldtrágya növények (mint a bíborhere, facélia, olajretek, mustár) vetése számos előnnyel jár: védik a talajt a szél és a víz eróziójától és a kiszáradástól, mély, szerteágazó gyökérzetük a talaj mélyebb rétegeit is lazítja, feltárva a talajban meglévő tápanyagokat, nem engednek teret a gyomnövényeknek és elhalt maradványaik élénkítik a talajéletet.

4.3■ TALAJ az élőkertben □ 1 kg talajban 100 milliárd élőlény található! Ezek hálózata működteti a talajt. A talaj tehát él! Ezért vízre, levegőre és tápanyagra van szüksége. A talajt is „termeszteni”: gondozni, óvni, etetni, itatni kell! Az élőkertben: • A talaj jó szerkezetű és textúrájú, ezért nedvességszabályozó képessége jól működik és levegővel megfelelően el van látva. • Buja talajélet virul: ezt földmunkával és taposással lehetőleg ne gátoljuk! • Az altalaj tömörödései is fel vannak lazítva, hogy elkerüljük a pangó víz alattomos pusztítását. • A tápanyagellátás és talajjavítás leginkább növényalkalmazással és/vagy helyi szerves trágyával megoldott. • A talaj ideális helyet biztosít a gyökereknek (az ültetőgödör megfelelő méretbeli és szerkezeti kialakítása által). Az élőkertben a cél, hogy egészséges, élő talajt teremtsünk és tartsunk meg! A talajélet föld- és talajmunkával súlyosan megzavarható, ezért: • Létesítsünk és kerítsünk el olyan területeket, amelyek mentesek a zavarástól! • A háborgatott talajt több kisebb szakaszban munkáljuk – így mindig marad élő talajfelület. Ezek betartásával a talajélet vissza tud épülni! Amennyiben a nehéz munkagépek alkalmazása elkerülhetetlen, és talajcserére is sor kerül: • Az új termőréteg felhordása előtt az altalajt lazítsuk fel és/vagy javítsuk szerkezetét! • Csak kiváló minőségű feltalajt és szubsztrátot hozzunk be! Ezek betartásával elkerüljük a pangóvizek kialakulását! A jó talajélet (baktériumok, gombák, rovarok, giliszták stb. hálózata) működteti a tápanyagciklust: az elhalt részek lebontásán, a levegő (CO2, NO2, O2) megkötésén keresztül tápanyagot biztosít a növényzetnek. A Természet nem ismeri a túladagolást: a jó talajélet folyamatos optimumon tartja a tápanyagszintet! Jó biodiverzitású talaj nélkül nincs sikeres biodiverzitású növényzet és fordítva. Kertészeti-kertépítészeti beavatkozás után a talajélet helyreállítását számos technika segítheti: • Talajoltás (baktérium, micorrhyza, termőtalaj stb.); • Talajtakaró növények telepítése. Talajtakarók azok a növények, melyek alacsony állománya a talajt összefüggően beborítja. Fékezik a gyomosodást, gátolják az eróziót, optimalizálják a nedvességet, javítják a talajszerkezetet. A növénytakaró gyökérzete ugyanis kulcsfontosságú: a talajélet és a növény gyökérzete össze vannak nőve. Növénytakaró nélkül nincs talajélet sem, ezért a talaj növénytelenül, „pucéran” ne maradjon soha! Talajtakarásra kiválóak az évelők. Száraz rézsűkön, árnyéki gyeppótlóként, akár központi „dísz” pozícióban is jól alkalmazhatók. Bizonyos fajokból nyírható, sűrű gyomelnyomó felület képezhető, mely esztétikus és mégis könnyen fenntartható (erre nem minden faj alkalmas).

A talajtakarók faj- és fajtaválasztéka óriási. A leggyakrabban és legegyszerűbben alkalmazhatókat mutatja be az alábbi táblázat. 4.3.2. Évelők Magyar név

Latin név

Magyar név

Latin név

Tüskésdiócska

Acaena

Árvacsalán

Lamium maculatum

Podagrafű

Aegopodium podagraria var.

Perjeféle

Leymus

Ínfüvek

Ajuga

Gyöngyikés gyepliliom Liriope

Palástfű

Alchemilla

Perjeszittyó

Luzula

Ecsetpázsit

Alopecurus

Lizinka

Lysimachia

Ternye

Alyssum

Japán kígyószakáll

Ophiopogon

Százszorszép

Bellis

Tollborzfüvek

Pennisetum

Bőrlevél

Bergenia

Keserűfű

Persicaria

Nagylevelű kaukázusi nefelejcs

Brunnera

Árlevelű lángvirág

Phlox subulata

Madárhúr

Cerastium

Salamonpecsét

Polygonatum

Ólomgyökérfélék

Ceratostigma

Gyíkfű

Prunella

Gyöngyvirág

Convallaria

Orvosi tüdőfű

Pulmonaria

Menyecskeszem

Coreopsis

Kőtörőfű

Saxifraga

Gyepes sédbúza

Deschampsia

Zöldhúr

Sagina

Szegfű

Dianthus

Varjúháj

Sedum

Püspöksüveg

Epimedium

Tisztesfű

Stachys byzantina

Galaj

Galium

Fekete nadálytő

Symphytum

Gólyaorr

Geranium

Mezei kakukkfű

Thymus serpyllum

Szálkafű

Hakonechloa

Kőtörőfűfélék

Tiarella

Borostyán

Hedera

Meténg

Vinca

Örökzöld zabfű

Helictotrichon

Viola

Kaméleonlevél

Houttuynia

Berkipimpó

Waldsteinia

Magyar név

Latin név

Magyar név

Latin név

Japán borbolya

Berberis thunbergii ’Green Carpet’

Törpe lonc

Lonicera pileata

Madárbirs

Cotoneaster sp.

Pimpó

Potentilla sp.

Kúszó kecskerágó

Euonymus fortunei

Balkáni babérmeggy

Prunus laurocerasus

4.3.3. Cserjék

’Zöld Szőnyeg’

Boróka(kúszó fajták)

Juniperus

Törpe mandula

Prunus tenella conv.

Terülő mirtuszlonc

Lonicera nitida

Hóbogyó

Symphoricarpos sp.

4.3.4. A talajt az ésszel fel nem fogható mennyiségű, szabad szemmel látható ...

4.3.5. ... és nem látható méretű élő szervezetek sokasága teszi élettel telivé. A talaj él!

4.3.6. A talaj szerkezetének minőségi javulása apró élőlények sokaságának szimbiózisa és munkálkodása révén megy végbe. A mikorrhiza gombák sokszorosára növelik a gyökerek tápanyagfelvevő képességét

4.3.7. A növények gyökérzete segíti a víz talajba szivárgását. A természetben nincs „kitakart” talaj – az elhalt növényi részek helyben lebomolva folyamatosan védik a talajt a teljes kiszáradástól.

4.3.8. Az élő talajtakarás megakadályozza a talaj kiszáradását, fékezi a gyomosodást, javítja a talajszerkezetet (Waldsteinia sp.)…

4.3.9. … segíti a talajban zajló életfolyamatokat és még gyümölcsöt is teremhet (Fragaria sp.).

4.3.10. Az őszi avarral visszakerül a talajba az év folyamán felvett tápanyag, téli búvóhelyet adva a kert életében is hasznos rovaroknak és lárváiknak. A madarak is találnak itt táplálékot.

4.3.11. Komposztáló: ami nekünk hulladék, a lebontó szervezeteknek táplálék. A végeredmény: kiváló talajjavító és növényi tápanyag.

4.3.12. Alternatív, lassan lebomló mulcs a dióhéj, melyet kis kertekben, balkonkertekben használhatunk. A héjban maradt diódarabkák reményében a madarak gondosan átválogatják.

4.3.13. Az elhalt növényi részek a rákövetkező ciklusban az élet forrásai.

Tápanyag utánpótláskor: • Kerüljük az ásványi műtrágyákat! Gátolják a talajélet ciklust és szennyezik a talajvizeket. • Használjunk helyi komposztot! (Lásd: 4.8. Anyaghasználat) • Kerüljük az al- és feltalaj szennyezését! Ha a talajunk enyhén szennyezett (kivitelezés következtében, előző használatból eredően, vagy jelenlegi folyamatos szennyezés miatt) a jól kiválasztott növényzet segíthet ennek megszüntetésében (fitoremediáció). Nehézfémek, olajszármazékok esetén pl.: a fűfélék (pl. vörösiszap esetében), füzek kiváló munkát végeznek! Enyhe talajszennyeződés az élőkertben is előfordulhat, pl.: autóparkolókban olajszármazékok szivárgása miatt. Ezeket a kismérvű talajszennyezéseket növényzettel sikeresen ellensúlyozhatjuk!

4.3.14. A fatelepítés az ültetőgödör előkészítésével kezdődik, amely a fa gyökérlabdájánál jóval nagyobb területen történik (a képen 3m × 3m). Az altalaj fellazítása szintén segíti a gyökérzet fejlődését, növekedését. Az ültetőgödör egy részét burkolat fogja takarni.

4.3.15. Az előző képen látott ültetőgödör fatelepítés és burkolatépítés után. A fa egy erre az alkalomra kikevert mesterséges ültetőközegbe (szubsztrátba) lett telepítve, külső forrásból nem szállítottak termőföldet a helyszínre. A szubsztrát azért előnyös, mert tömörítéskor nem veszíti el porózus szerkezetét, így a fák gyökerei a tömörítés ellenére jól fejlődnek, megmarad a vízáteresztő képesség, levegőhöz jut a gyökér, de a visszaburkolást is lehetővé teszi. A fák ültetőgödrei a burkolatkiosztás szerves részét képezik. A megépült kerthelység csapadékvíz elvezetése teljes egészében a vízáteresztő burkolat feladata, mely a fák gyökeréhez és a terület további növényzetéhez juttatja a vizet.

4.4.1. A változatos, társulás jellegű növénytelepítés amellett, hogy szép, erősíti a növényzet önfenntartó képességét, s ennek nyomán kisebb lesz az ápolási, fenntartási igény.

4.4■ NÖVÉNYEK az élőkertben: I. Kiültetések □ Az élőkert élő voltát alapvetően a növényzet biztosítja, ezért: • Minden, arra egy kicsit is alkalmas vízszintes és függőleges felületet növényesítsünk! • A növényzet társulásokban igazán hatékony: hozzunk létre a természeteshez közelítő, többszintes struktúrákat, nagy változatossággal! • Adjon a zöld menedéket embernek és állatnak egyaránt! • Folyamatosan legyen virág/nektár/termés egész szezonban! A fajok változatossága madarakat, rovarokat és más állatokat vonz. • Serkentsük az öt érzéket: a látást (formákkal, színekkel), szaglást (illatokkal), tapintást (textúrákkal), ízlelést (ehető növényekkel) és hallást (a természet hangjaival, neszeivel)! • Funkcionális zöld: a megfelelő telepítési pozíciók tudatos meghatározása és összekapcsolása = kiváló ökológiai szolgáltatás. A Természet a biológiai sokféleségével maga a FENNTARTHATÓSÁG: ember és társadalom, gazdaság és környezet élvezi hasznait, „szolgáltatásait”. A Természet működtető, élő alapja a növényzet, a növények pedig az élőkertben a környezet és a kerttulajdonos szolgálatában állnak. A kerti munka kikapcsolja a stresszt, pihentet. Az élő zöld látványa megnyugtat, a kerti étkezés hangulatosabb, és a kerti játék is stimulálóbb a gyerekek számára, mint a négy fal közötti. Kiemelkedő fontosságú, hogy a gyerekek az élő anyagokkal, élőlényekkel ismerkedjenek – mi lehetne egyszerűbb és jobb hely erre, mint a saját kertünk? Dús, változatos, társulás jellegű telepítésekkel, és a burkolt, épített elemeket csak a feltétlenül szükséges mértékben alkalmazva az alábbiakat érhetjük el: • A fent említett emberi jóllétet támogatjuk. • Erősítjük a növényzet egészségi állapotát és önfenntartó képességét (növényi jóllét). • Növeljük a növényi biodiverzitást = növeljük az állati biodiverzitást (színes pillangók, madarak, szitakötők, zengőlegyek, poszméhek stb.) = tovább erősödik a növényzet önfenntartó képessége, és így tovább… A biodiverz alapkiültetést valamely honos társulásból kiindulva hozzuk létre. Ezt egészítsük ki úgy, hogy folyamatosan legyen nektár, pollen, táplálék a méheknek és más pollinátoroknak, valamint a madaraknak, akik cserébe folyamatosan dolgoznak számunkra a megporzás és a növényvédelem területén… A kiültetések tehát tartalmazzanak: • Állati menedékül (pihenő, szaporodó és búvóhely) szolgáló növényeket (hasznos rovarok, madarak, egyéb állatok számára). • Emberi menedékül szolgáló növényes helyeket (a kerthasználó megpihenve észrevétlenül belesüpped az élőkert természeti varázsába). Az élőkert madár- és rovarbarát, és rajtuk, illetve a szaporító képleteken keresztül bekapcsolódik az egész élő környék életébe – így formálva, alakítva a Zöld Várost (Green City).

4.4.2. Az élénk színű évelők méheket, lepkéket vonzanak, a virágok nektárt nyújtanak. Fenntartásuk kevesebb munkával jár, mint az egynyáriaké.

4.4.3. Vegyes évelőszegély: az egymást jól kiegészítő, változatos fajokból álló növényzet stabil és jó egészségi állapotú.

4.4.4. Virágos fűmagkeveréket bemutató mintakert Bajorországban. A beporzókat az élénk színek vonzzák.

4.4.5. Részletgazdag niche: a fatörzs és a kő környezete az árnyat és a kő által összegyűjtött meleget kedvelő élőlényeknek egyaránt vonzó.

4.4.6. Vadvirágos rét: változatosságával, élettel teli színeivel rovarok, méhek, pillangók, más élőlények gazdag élőhelye.

4.4.7. Biodiverz zöldtető. A természetes társulásokhoz közelítő kiültetés ellenállóbb a betegségekkel, kártevőkkel szemben. A száraz fatörzsek a növényzet stabilitását segítő rovaroknak, apró gerinceseknek jelentenek búvó- és napozóhelyet.

4.4.8. Száraz, sziklás élőhelyként kialakított zöldtető. Rovarfajok lenyűgöző gazdagságát vonzza a nagyvárosi környezet ellenére.

4.4.9. Egyszerű extenzív zöldtető sarjtelepítés után 3 héttel. A szukkulens növényzet kiegészítéseként a helyszíni faápolási munkák során levágott odvas farönkök járulnak hozzá a zöldtetőn megjelenő állatfajok változatosságához.

Biodiverzitás altéma 4.4.10. „Méhlegelő” növények (Forrás: www.drachtplanten.nl, Ambrus Mária és Herczegné Ghyczy Zsuzsa)

Magyar név

Latin név

Magyar név

Latin név

Közönséges cickafark

Achillea millefolium

Kékcsillag

Jasione montana

Pozsgás őszirózsa

Aster tripolium

Mezei varfű

Knautia arvensis

Völgycsillag

Astrantia sp.

Réti lednek

Lathyrus pratensis

Tisztesfű

Betonica monieri

Gumós lednek

Lathyrus tuberosus

Közönséges csarab

Calluna vulgaris

Réti margitvirág

Leucanthemum vulgare

Kánya harangvirág

Campanula rapunculoides

Réti kakukkszegfű

Lychnis flos-cuculi

Raponcaharangvirág

Campanula rapunculus

Közönséges lizinka

Lysimachia vulgaris

Kereklevelű harangvirág

Campanula rotundifolia

Réti füzény

Lythrum salicaria

Csalánlevelű harangvirág

Campanula trachelium Kúszó iglice

Réti kakukktorma

Cardamine pratensis

Kúszó tövises iglice

Ononis repens subsp. spinosa

Búzavirág

Centaurea cyanus

Szurokfű

Origanum vulgare

Réti imola

Centaurea jacea

Vadrezeda

Reseda lutea

Vastövű imola

Centaurea scabiosa

Nagyvirágú kakascímer

Rhinanthus angustifolius

Mezei katáng

Cichorium intybus

Mocsári tisztesfű

Stachys palustris

Kúpvirág

Echinacea sp.

Erdei tisztesfű

Stachys sylvatica

Terjőke kígyószisz

Echium vulgare

Réti ördögharaptafű

Succisa pratensis

Mezei iringó

Eryngium campestre

Gilisztaűző varádics

Tanacetum vulgaris

Sédkender

Eupatorium cannabinum

Sarlós gamandor

Teucrium chamaedrys

Élesfogú hölgymál

Hieracium laevigatum

Tarlóhere

Trifolium arvense

Ezüstös hölgymál

Hieracium pilosella

Pirosló here

Trifolium rubens

Ernyős hölgymál

Hieracium umbellatum Ösztörűs veronika

Orbáncfű

Hypericum sp.

Kaszanyűg bükköny

Ononis repens subsp. repens

Veronica chamaedrys Vicia cracca

4.4.11. A növényi biodiverzitás az állatvilág változatosságát is növeli, így stabil, önműködő, élő rendszerek jönnek létre.

4.4.12. Rovarvonzó növények: orbáncfű.

4.4.13. A nagyüzemi mezőgazdasági termelésben használt peszticidek a beporzókat, köztük a méheket is veszélyeztetik. A súlyosan mérgező vegyszerektől mentes élőkertek fontos szerepet játszanak ezek túlélésében.

4.4.14. A házi méheken kívül számos más hasznos rovar is élelmet talál a virágzó ágyásokban (szoliter méhek, zengőlegyek, stb.).

4.4.15. Az élőkertben gyűjtött virágporból és nektárból előállított mézben kevesebb vegyszer maradványa mutatható ki.

4.4.16. Rovarhotel. Kártevőket pusztító és/vagy pollinátor rovarok búvó- illetve szaporodóhelye, valamint „kézműves” kerti dísz.

Biodiverzitás altéma 4.4.17. „Lepkevonzó” növények (Forrás: www.vlinderstichting.nl, Ambrus Mária és Herczegné Ghyczy Zsuzsanna) Magyar név

Latin név

KÉK VIRÁGÚAK

Magyar név

Latin név

PIROS VIRÁGÚAK

Indás ínfű

Ajuga reptans

Szegfű

Armeria sp.

Nyári orgona

Buddleja davidii Black Knight

Csarab

Calluna sp.

Terjőke kígyószisz

Echium vulgare

Réti kakukktorma

Cardamine pratensis

Takarmánylucerna

Medicago sativa

Réti imola

Centaurea jacea

Közönséges lizinka

Myosotis spec.

Aszat

Cirsicum vulgare

Ördögszem

Scabiosa spec.

Mocsári hanga

Erica tetralix

Illatos ibolya

Viola odorata

Vörös sédkender

Eupatorium purpureum Atropurpureum

Réti kakukkszegfű

Lychnis flos-cuculi

Réti füzény

Lythrum salicaria

FEHÉR VIRÁGÚAK Közönséges cickafark

Achillea millefolium

Mályva

Malva sp.

Kenyérbél cickafark

Achillea ptarmica

Szurokfű

Origanum Nymphenburg

Orvosi angyalgyökér

Angelica sp.

Kígyógyökerű keserűfű

Polygonum bistorta

Fehér kúpvirág

Echinacea purpurea ’Alba’

Szeder

Rubus spec.

Réti margitvirág

Leucanthemum vulgare

Kárpáti varjúháj

Sedum telephium

Japán cseresznye

Prunus spec.

Piros mécsvirág

Silene dioica

Bodza

Sambucus nigra

Fehér here

Trifolium repens

SÁRGA VIRÁGÚAK

LILA VIRÁGÚAK Pozsgás őszirózsa

Aster tripolium

Mezei aszat

Cirsium arvense

Borostyán

Hedera helix

Farkasboroszlán

Daphne mezereum

Ezüstös hölgymál

Hieracium pilosella

Mezei varfű

Knautia arvensis

Oroszlánfogfű

Leontodon sp.

Menta

Mentha sp.

Ligetszépe

Oenonthera erythrospala

Kígyógyökerű keserűfű

Persicaria bistorta

Közönséges kutyabenge

Rhamnus frangula

Bugás lángvirág

Phlox paniculata

Jakabnapi aggófű

Senecio jacobaea

Keskenylevelű kakukkfű

Thymus serpyllum

Gilisztaűző varádics

Tanacetum vulgare

Lila ökörfarkkóró

Verbascum phoeniceum

Gyermekláncfű

Taraxacum officinalie

Ernyős verbéna

Verbena bonariensis

4.4.18. Elegancia...

4.4.19. ... és szépség ...

4.4.20. ... és pödörnyelv.

4.4.21. Madárbarát kiültetés (Forrás: VHG) Magyar név

Latin név

Magyar név

Latin név

Mézgás éger

Alnus glutinosa

Lucfenyő

Picea abies

Mezei juhar

Acer campestre

Vadcseresznye

Prunus avium

Molyhos nyír

Betula pubescens

Zelnice meggy

Prunus padus Alberti

Közönséges júdásfa

Cercis siliquastrum

Fehér fűz

Salix alba

Egybibés galagonya

Crataegus monogyna

Madárberkenye

Sorbus aucuparia

Közönséges boróka

Juniperus communis

Házi berkenye

Sorbus domestica

Virginiai boróka

Juniperus virginiana

Közönséges tiszafa

Taxus baccata

Almafa

Malus sp.

SZOLITER FÁK

ÉVELŐK Közönséges cickafark

Achillea millefolium

Levendula

Lavandula sp.

Kenyérbél cickafark

Achillea ptarmica

Pénzlevelű lizinka

Lysimachia nummularia

Indás ínfű

Ajuga reptans

Réti füzény

Lythrum salicaria

Lágyszőrű palástfű

Alchemilla mollis

Kerti holdviola

Lunaria annua

Kányazsombor

Alliaria officinalis

Ligetszépe

Oenothera sp.

Tengerparti pázsitszegfű

Armeria maritima

Majoránna

Origanum majorana

Évelő őszirózsa

Aster sp.

Keserűfű

Persicaria sp.

Kerti tollbuga

Astilbe sp.

Kígyógyökerű keserűfű

Polygonum sp.

Réti imola

Centaurea jacea

Borzas kúpvirág

Rudbeckia sp.

Imola

Centaurea sp.

Mezei zsálya

Salvia pratensis

Krizantém

Chrysanthemum sp

Kaukázusi ördögszem

Scabiosa caucasica

Nyúlánk sarkantyúfű

Delphinium elatum

Varjúháj

Sedum sp.

Piros gyűszűvirág

Digitalis purpurea

Aranyvessző

Solidago sp.

Erdei mácsonya

Dipsacus sylvestris

Gilisztaűző varádics

Tanacetum vulgare

Szamárkenyér

Echinops sp.

Keskenylevelű kakukkfű

Thymus serphyllum

Sédkender

Eupatorium cabbabinum

Páfrányok

Szagos müge

Galium odoratum

Ökörfarkkóró

Nehézszagú gólyaorr

Geranium robertianum Kerti verbéna

Napraforgó

Helianthus sp.

Erdei sárga árvacsalán

Lamium galeobdolon

Verbascum nugrum Verbena bonariensis

Kismeténg

Vinca minor

SÖVÉNYEK Mezei juhar

Acer campestre

Tűztövis

Pyracantha sp.

Közönséges gyertyán

Carpinus betulus

Vadrózsa

Rosa canina

Egybibés galagonya

Crataegus monogyna

Közönséges tiszafa

Taxus baccata

Közönséges fagyal

Ligustrum vulgare

CSERJÉK

Rézvörös fanyarka

Amelancier lamarckii

Korallberkenye

Photinia villosa laevis

Japán babérsom

Aucuba japonica

Kökény

Prunus spinosa

Borbolya

Berberis sp.

Köz. kutyabenge

Rhamnus catharticus

Veresgyűrűsom

Cornus sanguinea

Vadrózsa

Rosa canina

Magyar név

Latin név

Magyar név

Latin név

Európai mogyoró

Corylus avellana

Rozsdaszínű rózsa

Rosa rubiginosa

Madárbirs

Cotoneaster sp.

Japán rózsa

Rosa rugosa

Egybibés galagonya

Crataegus monogyna

Málna

Rubus idaeus

Somtermésű ezüstfa

Elaeagnus multiflora

Fekete bodza

Sambucus nigra

Közönséges kecskerágó

Euonymus europaeus

Fehér hóbogyó

Symphoricarpos albus

Közönséges kutyabenge

Frangula alnus

Vörös áfonya

Vaccinium vitis-idaea

Borostyán

Hedera helix Arborescens

Kányabangita

Viburnum opulus

Közönséges magyal

Ilex aquifolium

Ostorménfa

Viburnum lantana

Japán mahónia

Mahonia japonica

Közönséges tiszafa

Taxus baccata

Erdei iszalag

Clematis vitalba

Búbos lonc

Lonicera peryclymenum

Közönséges borostyán

Hedera helix

Vadszőlő

Parthenocissus

Komló

Humulus lupulus

Tűztövis

Pyracantha coccinea

Kúszó hortenzia

Hydrangea anomla petiolaris

Kínai lilaakác

Wisteria sinensis

Téli jázmin

Jasminum nudiflorum

KÚSZÓNÖVÉNYEK

4.4.22. Vadrózsa télen. A termések élelmet, a cserje sűrű, tüskés ágai biztonságos búvóhelyet nyújtanak a madaraknak.

4.4.23. Természetes anyagokból font odú madaraknak.

4.4.24. A som madárnak, embernek is élelem.

4.4.25. Tulajdonosai mellett az élővilág betérő vándorait is megvendégeli az élőkert.

4.4.26. Az ágakon maradt gyümölcs a téli ínségesebb időkben lesz madáreleség.

4.4.27. A kis vízfelületek a madaraknak és rovaroknak a szomjoltás lehetőségét jelentik.

4.4.28. A madarakat is befogadó kert madárdallal és „képzett növényvédelmi szakmunkásokkal” is gazdagodik.

A többszintes kiültetés madárbarát funkciói: 1. Szoliter fák: kilátás, menedék, élelem. 2. Sövények: élelem, fészek, menedékhely. 3. Bokrok, cserjék: fészek és menedék, a bogyós cserjék élelemként, a tövises cserjék ragadozók ellen hasznosak. 4. Kúszónövények: fészek és menedékhely, a bogyós termésűek ezen felül élelmet nyújtanak. 5. Évelők, örökzöldek: élelem. A növényzet formái, színei, illatai serkentenek vagy pihentetnek, aktív mozgásra csábítanak vagy elmélyedésre indítanak. Utánozhatatlanul jelzik az évszakok váltakozását. Az élőkert ezen markáns növényi megnyilvánulásai illeszkednek a kerthasználók lelki alkatához .

4.4.29. Tervezett növénytársulás. A társítás alapja, hogy az azonos termőhelyi viszonyokat kedvelő évelőket úgy válogatták össze, hogy a felszínen más-más niche-t töltsenek ki, illetve a különböző mélyre nyúló gyökereik a vizet és tápanyagokat más-más talajrétegből vegyék fel.

4.4.30. A gyep és az évelőágy találkozásánál a szegélyhatás következtében a fajok különösen nagy változatossága figyelhető meg.

4.4.31. A dekoratív növényzet nem öncélú: a változatos szintezettségű kiültetés számos állatfaj számára ad táplálékot, menedéket.

4.4.32. Élő és épített kerti elemek összehangolt rendje. Az esztétikum megfér a fenntarthatóság (megfelelő vízgazdálkodás, növényi szintezettség, alacsony gondozási igény) szempontjaival.

4.4.33. A kert az évszakok változásával mindig más, új arcát mutatja meg. Nyár.

4.4.34. Ősz.

4.4.35. Tél.

4.4.36. A nyár második felét jelzi a Rudbeckia mélysárga virágözöne.

4.4.37. Az élénk virágtenger mögül úszótó hívogat: „Itt a nyár, csobbanj!”

100

4.4.38. A zöld/pasztell színkörű naturális rózsakertben megbúvó pad csendes szemlélődésre csábít.

4.4.39. Az élőkert árnyas zöldje és virágai közt ember is, állat is búvóhelyre lel.

101

4.4.40. Tavaszi szín- és virágpompa hagymásokkal. A beültetett árok a terület vízgazdálkodási rendszerének részét képezi, összegyűjti, vezeti és szikkasztja a csapadékvizet.

102

4.4.41. Esőkert és környezetének növényei.

4.4.42. A kerti sütögető körül a növények színeikkel kiemelik az ősz ragyogását.

103

A természet teljes megtapasztalásához hozzátartozik az ízlelés, a kert ehető növényeinek csemegézése is. Meglepően sok izgalmas formájú, látványos színű és jó illatú növény ehető. Saját kertünk ehető dísznövényei egészségünket is erősítik! 4.4.43. Ehető (emberi fogyasztásra alkalmas résszel rendelkező) növények díszítőértékkel: Egyévesek (Forrás: Tuin&Landschap 13a (különszám), 2010; Ambrus Mária és Herczegné Ghyczy Zsuzsanna) Magyar név

Latin név

Kapor

Anethum graveolens Levelek: salátának, szószokba, levesekbe, halételekhez, csirkehúshoz. Magok: sajthoz, leveshez, pácokhoz, teához. Rágása a rossz leheletet csökkenti.

Kerti laboda

Atripex hortensis Red Plume

Levele salátába, és mint a spenót (olyan íze van).

Közönséges körömvirág Calendula officinalis

Virágszirmok salátához és sütihez.

Búzavirág

Centaurea cyanus

Teakeverékként fogyasztható, görcsoldó, étvágyjavító.

Napraforgó

Helianthus annuus

Magokat magában vagy kisajtolt olajnak.

Közönséges mák

Papaver rhoeas

Szárított mag kenyéren; kekszhez, gyümölcshöz, tésztához.

Muskátli

Pelargonium

Levelek leveshez/pörkölthöz; virágok édes ételekhez.

Kerti sarkantyúka

Tropaeolum majus

Csípős levelek és virágok salátába; virágrügyek ecetben.

Tulipán

Tulipa sp.

Íze hasonlít az uborkáéhoz, ropogós. Csak a szirmai fogyaszthatók, a pollen allergiát okozhat.

Kerti árvácska

Viola wittrockiana

Salátába nyersen fogyasztható.

Szarvacskás árvácska

Viola cornuta

Mutatós, enyhén menta ízű.

4.4.44. A tulipán virágja is ehető.

104

Alkalmazás

4.4.45. A veteményesben a palánták közé vetett egynyári virágok vonzzák a beporzókat, távol tartják a kártevőket, az alacsony zöldségnövényekkel együtt takarást adnak, megakadályozva így a talaj gyors kiszáradását. Ráadásként ők maguk is ehetők.

105

4.4.46. Ehető (emberi fogyasztásra alkalmas résszel rendelkező) növények díszítő értékkel: Cserjék és fák (Forrás: lásd 4.4.43. tábázat) Magyar név

Latin név

Alkalmazás

Kivi

Actinidia chinensis

A gyümölcshús A és C vitaminban gazdag.

Fanyarka

Amelanchier ovalis

Bogyók, dzsemhez és zseléhez. Sok A vitamint tartalmaz.

Mandula

Amygdalus communis

Sokrétűen felhasználható

Sóskaborbolya

Berberis vulgaris

Termését magas pektintartalma miatt lekvárba, zselébe lehet tenni.

Szelídgesztenye

Castanea sativa

Jó mézelő. Termése sokféleképpen felhasználható.

Húsos som

Cornus mas

Gyümölcse C vitaminban gazdag.

Mogyoró

Corylus sp.

Termése értékes tápanyagokat tartalmaz.

Galagonya

Crataegus sp.

Teafőzete a népi gyógyászatban alkalmazott.

Közönséges füge

Ficus carica

Gyümölcse kedvelt.

Homoktövis

Hippophae rhamnoides Bogyója C vitaminban gazdag, szörp, lekvár készíthető belőle.

Boróka

Juniperus communis

Őrölt fekete kétéves bogyók húsokhoz, vadakhoz. Pálinkának is jó!

Naspolya

Mespilus germanica

Dér csípte gyümölcse édes.

Fehér eperfa

Morus alba

Termése kellemes ízű, nyersen is fogyasztható.

Vérszilva

Prunus cerasifera ’Nigra’

Kellemes édeskés gyümölcséből kompót készíthető

Kökény

Prunus spinosa

Terméséből mártás, lekvár, bor és likőr készíthető.

Tűztövis

Pyracantha coccinea

Bogyók zseléhez, dzsemhez.

Csipkebogyó

Rosa canina

Virágok salátába, fagyira, termés dzsemhez, zseléhez.

Bodza

Sambucus nigra

Virága teának, szirup és palacsintában; bogyói dzsemhez, zseléhez és szörphöz.

Madárberkenye

Sorbus aucuparia var. edulis

Virágából tea, terméséből lekvár, mártás készíthető.

Házi berkenye

Sorbus domestica

Leveleiből gyógytea, bogyójából pálinka, likőr, ecet készíthető.

Kerti orgona

Syringa vulgaris

Virágából szörp főzhető.

Kislevelű hárs

Tilia cordata

Virágok teához; levél salátához, zöldségként. Gyümölcs kifacsart leve limonádéba, koktélba kiváló.

Szőlő

Vitis sp.

Gyümölcsét nyersen vagy borként évezredek óta fogyasztjuk.

Továbbá minden klasszikus gyümölcstermő fánk és cserjénk egyúttal a kert dísze is lehet!

106

4.4.47. A virágzó fanyarka díszít, termései pedig ízletesek.

107

4.4.48. Dió: a régi időkben is fontos gyümölcstermő fa volt.

4.4.49. A napos falat meghálálják a melegigényes gyümölcsök és védik a nyári felmelegedéstől.

108

4.4.50. Pergolák gyümölcstermő kúszónövénye a kivi.

109

4.4.51. Ehető (emberi fogyasztásra alkalmas résszel rendelkező) növények díszítő értékkel: Évelők (Forrás: lásd 4.4.43. tábázat) Magyar név

Latin név

Alkalmazás

Közönséges cickafark

Achillea millefolium

Közepes levelek salátába (hűsítő hatás), kicsit kesernyés.

Ánizsillatú izsópfű

Agastache foeniculum

Levele frissen salátához vagy palacsintába, vagy teához.

Medvehagyma

Allium ursinum

Levele a fokhagymát helyettesítheti (lágy ízű)

Csomós harangvirág

Campanula glomerata

Virágok salátába.

Kerti szegfű

Dianthus caryophyllus

Virág (fehér körömrész eltávolításával) salátába, italnak, szirupnak, ecetnek.

Réti legyezőfű

Filipendula ulmaria

A virágokkal illatos ital készíthető.

Kerek repkény

Glechoma hederacea

Húsosabb levelek salátába, dresszingnek, sós ételekhez.

110

Sásliliom

Hemerocallis sp.

Virágok rágcsálnivalónak, velős mártogatósnak sajthoz.

Árnyliliom

Hosta plantaginea

Virága ehető

Erdei mályva

Malva alcea

Levele, úgy használható, mint a spenót, vagy salátába; virága salátába.

Mályva

Malva verticillata

Levele, úgy használható, mint a spenót; virágok salátába vagy szárítva teához.

Méhbalzsam

Monarda

A levelek préselésével olajat nyernek; virágszirmokból saláta vagy díszítés; apróra vágott levelekből. Szószok, dzsem, zselé, limonádé és bor.

Kígyógyökerű keserűfű

Persicaria bistorta

Levele zöldségként, levesbe (gazdag ásványi anyagokban)

Bugás lángvirág

Phlox paniculata

Virága ehető

Tavaszi kankalin

Primula veris

Virága és levelei ehetők.

Rebarbara

Rheum rhabarbarum

Szára kompótként ehető

Orvosi zsálya

Salvia officinalis

Mint fűszer, zsírosabb ételekhez, levele salátához.

Borsos varjúháj

Sedum acre

Megszárítva és őrölve a levelek borsként használhatók.

Máriatövis

Silybum marianum

Virága, mint az articsóka; a fiatal hajtások megfőzve; hámozva, áztatva, mint a rebarbara.

Fekete nadálytő

Symphytum officinale

Levele salátába, vagy mint a spenót.

Gilisztaűző varádics

Tanacetum vulgare

A fiatal levelekből omlett.

Illatos ibolya

Viola odorata

Virágok illatosítóként vagy dekorációként, levele salátába.

4.4.52. Ehető (emberi fogyasztásra alkalmas résszel rendelkező) növények díszítő értékkel: Fűszernövények (Forrás: lásd 4.4.43. tábázat) Magyar név

Latin név

Alkalmazás

Metélőhagyma

Allium schoenoprasum

Levele salátába, leveshez, mártogatóshoz, tojásételekhez, raguhoz, fűszervajhoz; virága díszítő

Torma

Armoracia rusticana

Hámozott és reszelt gyökere húshoz, halhoz, joghurthoz és szószhoz

Üröm

Artemisia abrotanum

A fiatal levelek és hajtások zsírosabb ételekhez

Tárkony

Artemisia dracunculus

Szószokhoz, pácokhoz

Borágó

Borago officinalis

Levele (enyhe sós íz), mint a spenót, salátába és levesekhez, virága dekorációként

Kerti izsóp

Hyssopus officinalis

Levele halhoz, pitéhez, édes ételekhez

Levendula

Lavandula angustifolia

Teaként vagy salátához, dzsemhez, édes ételekhez és bárányhúshoz

Orvosi lestyán

Levisticum officinale

Levele levesben; magok kenyérben vagy desszertben

Menta

Mentha sp.

Levele teához, gyümölcssalátához, italhoz, leveshez és húsételekhez

Oregánó

Origanum vulgare

Virágos szára salátába, húshoz, sült és főtt ételekhez, spagetti szószhoz, a virágok-nem cukrozva ehetők

Rozmaring

Rosmarinus officinalis

Finom húshoz, halhoz, sült krumplihoz

Borsfű

Satureja montana

Szárítva halakhoz vagy csonthoz

Kerti kakukkfű

Thymus vulgaris

Sokoldalú fűszer mindenféle ételhez

4.4.53. A sásliliom virága is ízletes.

111

4.4.54. A házipatikába való gyógynövények könnyen beilleszthetők az élőkertbe.

4.4.55. A saját fűszerek a kerti sütögetés spontaneitását növelik.

112

4.4.56. Illatok, ízek, struktúrák, textúrák. A rendezett fűszerkertnek sajátos bája van.

4.4.57. Változatos kiegészítők az asztalra - a saját termés mindig jobban ízlik.

113

4.4.58. „Konyhakert” a zöldtetőn: a tető keményebb életfeltételeit elviseli és virágjával díszít a metélőhagyma…

4.4.59. … és a borsos varjúháj.

114

4.4.60. Az épített kőfal keménységét oldja a vegyes évelőágyba integrált szamóca, miközben csemegézni hív.

115

A tapintás nem kizárólag a vakok és gyengénlátók számára nélkülözhetetlen, de a teljesen ép ember számára is meghatározó élmény. Puha, selymes, érdes, éles, tüskés, sima, finom, durva – mind-mind érzékeket stimuláló ingerek! Tapasztalat és jóllét altéma, TAPINTÁS 4.4.61. Példák a tapintást stimuláló növényekre Magyar név

Latin név

Alkalmazás

Szerbtövis

Acaena sp.

Tüskés gyümölcs, ami ragadós

Palástfű

Alchemilla sp.

Puha, szőrös levél

Nyírfa

Betula papyrifera

Sima és hámos kéreg

Bábatüske

Dipsascus fullonum

Tüskés fentről lefelé

Édeskömény

Foeniculum vulgare

Puha, szárnyas levél

Kerek repkény

Glechoma hederacea

Négyszögletes szár

Japáncseresznye

Prunus serrulata

Sima és hámos kéreg

Gyapjas tisztesfű

Stachys byzantina

A leglágyabb levél

Moha

Puha a teteje, árnyékzugban vagy fakérgen

4.4.62. A vasúti talpfa közeibe ültetett kakukkfűt itt nem fűszer- és gyógynövényként alkalmazzuk. Ha rálépünk, az illatával stimulál.

116

4.4.63. A szárazságtűrő kiültetések puha, bársonyos tapintású faja az ökörfarkkóró vagy a tisztesfű.

117

Funkcionális Zöld: a növényzet ingyenes szolgáltató! Pormegkötés és kipufogógáz semlegesítés növényültetéssel. A lebegő finompor a városi betegségek egyik fő forrása. Leginkább autóutak mentén keletkezik (kipufogógáz, fékezési és gumi por). A finompor (PM10) részecskéi kisebbek, mint 10 mikrométer, ezért a levegőben lebegnek. Belélegezve nagyon károsak! Alacsonyan lebegnek az út felett, a légmozgás szállítja őket. A teherautók és buszok turbulenciája által viszont magasabbra (5-7 m) is feljutnak. Az élőkert előkertjében ezért alacsony sövények, évelők, tűlevelű cserjék és moha(!), zöldhomlokzat és 5-7 m magasan jó szerkezetű koronával rendelkező fák segítenek az alacsonyan lebegő részecskék kiszűrésében. Természetesen nagy levélfelületükből adódóan a fák a leghatékonyabb porszűrő és légtisztító felületek. Az örökzöldek a por, míg a lombhullatók a gázok szűrésben kiugróan hatékonyak (lásd Melléklet). • • • •

Egy 20-25 éves fa évenként 10 gramm port távolít el a levegőből. 1000 gramm por megegyezik egy személyautó porkibocsátásával kb. 1800 km-en. Az örökzöldek a téli hónapokban is felfogják a keletkező port. Egy hatalmas, idős fa 70-szer(!) több port távolít el a levegőből, mint egy fiatal fa.

A moha eltávolítja a finomport. A mohák úgy is ismertek, mint a „finompor pusztítói”. A tulajdonságaik kombinációjának köszönhetően nagy mennyiségű finomport tudnak eltávolítani a levegőből. A mohák másképp dolgoznak, mint a más növények, ugyanis táplálkoznak a finomporral, hogy szó szerint beépítsék a biomasszájukba. A mohának mindig nedvesnek kell lennie, mert száraz állapotban nem tudja elvégezni ezt a feladatot. 1 m2 moha 5 millió kis levélkét tartalmaz és ezek 20 gramm finomport tudnak elfogyasztani évente.

4.4.64. A burkolat fugáiban megtelepedett moha nem igényel különösebb gondozást, de „megeszi” a port.

118

4.4.65. Mohafal.

Klímaváltozás? Jöjjenek a növények! A többszintű növénytársulás kiegyenlíti a környezete klímáját, mert: • Árnyékol (a lombkorona alatti hőmérséklet 15°C-al hűvösebb, mint kijjebb, UV sugárzást is szűr); • Párologtat (ezért pl. a gyep 30°C fokkal hűvösebb, mint az aszfalt); • O2-t termel;

• • • •

Szmogképződési alaptényezőket iktat ki; Fitoncidokat (humán egészségjavító anyagokat) állít elő; CO2-t és egyéb üvegházhatású gázokat köt meg; Az extrém szeleket lassítja, saját maga viszont lassú légmozgást indukál.

119

Képzeld el, hogy ez a tölgy közel 100 éves, és mintegy 20 méter magasságot ér el. Terebélyes koronájának átmérője 12 méter. Minden évben több mint 600.000 levele hajt ki, melyeknek alapterülete közel 1.200 négyzetmétert tesz ki. A levéllemezek 15.000 négyzetméter nagyságú felületet rejtenek magukban, melyeken keresztül a fa a gázcserét végzi (lélegzik). Ez a felület pontosan akkora, mint két futballpálya. Kifejlett tölgyünk egy átlagosan napsütéses napon 9.400 liter széndioxidot alakít át, melynek tömege 18 kg. Ehhez a leveleken keresztül közel 36.000 köbméter levegőnek kell átáramolni, mivel a levegő széndioxid tartalma 0,03%. Ilyen hatalmas mennyiségű levegőből szűri ki a port, a gombaspórákat, a baktériumokat és más káros anyagokat. Ez a tölgy egy nap csaknem 400 liter vizet vesz fel és párologtat el, melynek következtében javítja a levegő páratartalmát. Az élet elengedhetetlen feltétele az oxigén, ezt csak a fényt hasznosítani képes (fotoszintetizáló) növények tudják előállítani. Ez az idős tölgy 10 ember napi oxigénszükségletét, 13 kg oxigént állít elő. Ezzel együtt a nap energiáját felhasználva egy nap alatt 12 kg cukrot, szerves hajtóanyagot állít elő. E hatalmas mennyiségű tápanyag egy részét felhasználja újabb ágak fejlesztésére, a másik részét törzsében, ágaiban raktározza. Ha ezt a fát kivágjuk, mert a helyén egy új utat építünk, vagy mert valaki panaszt tesz, hogy túl nagy az árnyéka, vagy mert éppen oda akar valamelyikünk egy szerszámoskamrát építeni, vagy mert valakinek az ereszcsatornájába hullik a fa lombja, akkor körülbelül 2.000 darab, egyenként 1 köbméteres koronájú facsemetét kellene ültetni ahhoz, hogy pótolni lehessen ezt a 100 éves tölgyet és mindazokat a javakat, amelyekkel létünket támogatja. Ennek költsége nyugat-európai mércével körülbelül 150.000 euróra tehető és pont 100 év kell ahhoz, hogy a csemeték elérjék tölgyünk mostani életkorát.

120

4.4.66. A gödöllői egyetemi Botanikus Kert 300 éves vadkörtefája 2013-ban az Év Fája (Ökotárs Alapítvány) verseny győztese lett.

4.4.67. A gödöllői vadkörtefa. A koros fák emberöltőket átívelő életükkel kapcsolatot jelentenek a történelmi korszakok között, miközben évről évre életfolyamataikkal a környezetük minőségét emelik.

121

4.4.68. Növényi élettér a vízszintes és függőleges síkon: a többszintes növényzet megtisztítja a levegőt.

4.4.69. A szélirányra merőlegesen telepített növénysáv védelmet nyújt a szél ellen, felfogja a levegőben lévő szennyező anyagokat, egyúttal a cserjék és évelők életteret teremtenek, klimatizálnak.

122

4.4.70. A fák lombja élő árnyékoló és klimatizáló rendszer.

4.4.71. Forgalmas utca por- és szennyezőanyagait szűri meg ez a repkényszőlővel befuttatott kerítés.

123

4.4.72. Az idős, terebélyes fa lombja kevesebb meleget enged a házba a nyári hőségben, a téli csupasz ágak viszont nem gátolják a fény bejutását.

A FÁK a királyok! Lombtömegük, méretük és hosszú élettartamuk miatt a fák a leghatékonyabb szolgáltatók. Óvjuk, védjük a meglévőket! Ha betegek, gyógyítsuk őket (faápolók), ha kinőtték a helyüket, a metszés-alakítás legyen az első, ami eszünkbe jut! A kivágás csak a legvégső megoldás lehet, amikor már mindent megpróbáltunk és semmi más választás nem maradt! Egy 100 éves fát csak (és pont) 100 év alatt lehet pótolni! Új telepítésnél a fák koronájának és gyökereinek méretigényét vegyük figyelembe: • Kis kertbe kis fa; • Nagy kertbe nagy fa; • Kis kertek közös sarkába kerülhet nagy fa.

124

4.4.73. Kis kertek lomblevelű fái (fő források: Simon Toomer: Kis kertek fái, Retkes-Tóth: Lombos fák, cserjék, www.terra.hu) Latin név

Magyar név

Magasság Származás

Acer davidii

Közép-kínai juhar

10m

exóta: Közép-Kína

Acer griseum

Szürke juhar

12m

exóta: Közép-Kína

Acer japonicum

Vörösvirágú juhar

max.10m

exóta: Japán

Acer palmatum

Ujjas juhar

max.10m, inkább kisebb

exóta: Közép-Kína, Japán, Korea

Acer platanoides

Korai juhar gömb és oszlopos fajtái

4-10m

HONOS (alapfaj)

Acer pseudoplatanus sp. „Brilliantissimum”

Hegyi juhar kisebb fajtái

10-15m

HONOS: Európa, Ny.Ázsia

Acer tataricum (ssp. Ginnala)

Tatárjuhar tűzjuhar alfaj

6-8m max. 6m

HONOS: Európa exóta: Ny.Ázsia

Aesculus x neglecta „Erythroblastos”

Vadgesztenye „Napkeleti hó” hibrid

kb. 8m

exóta: DK USA

Aesculus pavia

Sötétvörös vadgesztenye

kb.: 6 m-ig

exóta: Dél USA

Alnus incana „Aurea”

Hamvas éger „Aurea” fajtája

kb.12m

HONOS

Amelanchier fajok

Fanyarka fajok 5-12m

exóta: É.Amerika

A. Lamarckii, laevis, canadensis , arborea

2-3m

HONOS

Aralia elata

Mandzsu arália

10m-ig

exóta: Japán

Betula pendula „Youngii”

Szomorú nyír fajta

max.10m

HONOS (az alapfaj)

Betula utilis

Himalájai nyír

15-20m

exóta: DNy Kína

Carpinus betulus ssp.

Gyertyán kisebb fajtái (pl. csüngő, oszlopos)

10-15m

HONOS

Catalpa bignonioides „Nana”

Szivarfa gömb fajtája

3-5m

exóta: D USA

Cercis canadensis

Kanadai júdásfa

max.10m

exóta: DK USA

Cercis siliquastrum

Júdásfa

5-10m

exóta: D EU

Chionanthus virginicus

Hópehelyfa

8m-ig

exóta: DK USA

Cladrastis kentukea (lutea)

Sárgafa

kb.10m

exóta: DK USA

Cornus alternifolia

Amerikai som

5-6 m

exóta: É Amerika

Cornus controversa

Szórtlevelű som

10-20m

exóta: Japán

Cornus cousa

Csillagsom

10-15m

exóta: Japán,Korea

Cornus mas

Húsos som

5-8m

HONOS

Cornus sanguinea

Veresgyűrű som

3-5m

HONOS

Corylus avellana

Mogyoró

4-8m

HONOS

Cotinus coggygria

Cserszömörce

4-8m

HONOS

Crataegus crus-galli

Nagytövisű galagonya

8m-ig

USA

Crataegus laevigata

Cseregalagonya

10m-ig

HONOS

Crataegus monogyna

Egybibés galagonya oszlopos fajtája is!

4-6m

HONOS

B. ovalis

125

126

Latin név

Magyar név

Magasság Származás

Cydonia oblonga

Birs

5-6m

exóta: K,D,Ny.Ázsia

Davidia involucrata

Galambfa/zsebkendőfa

10m

exóta: Kína

Diospiros kaki

Datolyaszilva

4-(15)m

exóta: DK Ázsia

Euonymus hamiltonianus

Hamilton kecskerágó

exóta: K.Ázsia

Fagus sylvatica „Purpurea pendula”

Szomorú vérbükk (oltvány)

2-5m

HONOS (az alapfaj)

Ficus carica

Füge

4-5m

exóta: Kis Ázsia

Fraxinus excelsior pl.”Aurea”

Magas kőris kis fajtái

6-8m

HONOS (alapfaj)

Fraxinus ornus ssp.

Virágos kőris és gömb fajtája (Mecsek)

5-10m

HONOS

Geditsia triacanthos ’Sunburst’

Tövises lepényfa kisebb fajtái

10m

exóta: É. Amerika

Halesia tetraptera

Karolinai hóvirágfa

10m-ig

exóta: DK USA

Ilex aquifolium

Közönséges magyal

8-10m

exóta: Ny-D EU, Ny.Ázsia

Ilex opaca

Amerikai magyal

10-15m

exóta: K. USA

Koelreuteria paniculata

Bugás csörgőfa

8-12m

exóta: Kína

Laburnum x watereri (L.anagyroides x L. alpinum)

Aranyeső

5-6m

exóta: D. EU

Maackia amurensis

Amuri kissárgafa

8m-ig

exóta: ÉK.Kína

Magnolia kobus

Japán liliomfa

4-10m

exóta: Japán

Magnolia loebneri „Leonerd Messel”

liliomfa hibrid

6-8m

exóta: angol nemesítés

Magnolia x soulangiana

Rózsás liliomfa hibrid

4-10m

exóta: Francia hibrid kínai szülőkkel

Magnolia stellata

Csillagvirágú liliomfa

exóta: Japán

Malus sp.

Díszalma fajok fajták teljessége

4-6m

vegyes

Malus floribunda

Dúsvirágú díszalma

6m-ig

exóta: Japán

Malus hupehensis

Hupeji vadalma

10m-ig

exóta: Japán, Kína

Malus sylvestris

vadalma

15m

HONOS

Malus domestica

ősi és modern kultúrfajták

5-20m

HONOS

Morus alba „Pendula”

Fehér eperfa csüngő fajtája

2m+ (oltástól függ)

exóta: Kína

Morus nigra

Fekete eperfa

5-10m

exóta: Ny Ázsia

Oxydendrum arboreum

Savanyúfa

10m-ig

exóta: DK USA

Parrotia persica

Perzsa varázsfa

8-10 m

exóta: Irán

Photinia villosa és davidiana

Japán /Kínai korallberkenye

4/10m

exóta: Japán, Korea, Kína

Prunus armeniaca

kajszibarack

6-10m

exóta: K.Ázsia, Kína

Prunus avium

cseresznye kisebb termetű kultúrfajtái

10-20m

HONOS

Prunus cerasus

vad meggy és kultúrfajtái

6-8m

exóta: Ázsia

Latin név

Magyar név

Magasság Származás

Prunus domestica

Európai szilva

10-15m

HONOS (természetes hibrid)

Prunus dulcis

Közönséges mandula

3-8m

exóta: Ázsia, É.Afrika

Prunus fruticosa „Globosa”

Gömb csepleszmeggy

4-5m

HONOS (alapfaj)

Prunus maackii

mandzsu zelnicemeggy

10-12m

exóta: Kína, Korea

Prunus mahaleb

Sajmeggy

5-8m

HONOS

Prunus persica

Őszibarack

3-7m

exóta: Kína

Prunus sargentii

Szahalini cseresznye

7-12m

exóta: Japán

Prunus serrula

Tibeti meggy

8m-ig

exóta: Kína

Prunus serrulata

Japán cseresznye

6-12m

exóta: Japán, Korea, K.Kína

Prunus x subhirtella

Higan díszcseresznye hibrid

6-12m

exóta: ősi Japán nemesítés

Ptelea trifoliata

Alásfa

8m-ig

exóta: K.USA, Mexico

Pyrus calleriana

Kínai körte

10-15m

exóta: Kína, Korea

6-8m

HONOS

Pyrus nivalis „Kartália” Vastaggallyú körte Pyrus salicifolia P.s. „Pendula”

Fűzlevelű díszkörte csüngő változat

6m 8m

exóta: Kaukázus, É.Perzsia

Pyrus pyraster

Vadkörte

8-20m

HONOS

Pyrus pyrifolia

Nashi körte

8-12m

exóta: Japán, K.Ázsia

Pyrus communis

Házi körte

6-10m

„HONOS”

Rhus typhina

Torzsás ecetfa

6-10m

exóta: K USA

Robinia psudoacacia „Bessoniana, Frisia, Umbraculifera”

Fehér akác gömb és kisebb fajtái

4-8m

exóta: USA

Salix alba sp., pl.: „Britzensis”

Fehér fűz kisebb fajtái botoló visszavágással

4-(15)m

HONOS

6-15m

vegyes, Északi Félteke

Salis sp.: daphnoides, fűzfajok (több tucat hazai kb. 600 caprea, pentandra stb. faj összesen) Sorbus sp. (aria , aucuparia, dacica, domestica stb.)

Berkenye – európai fajai (pl. lisztes, madár, erdei, házi stb.)

8-12m

HONOS

Sorbus vilmorinii

Vilmorin berkenye

exóta: Ny.Kína

Stewartia sinensis

Kínai hegyikamélia

5-6m

exóta: Közép-Kína

Styrax japonica

Japán sztórafa

10m-ig

exóta: Japán, Korea

Syringa reticulata

Japán orgonafa

8m-ig

exóta: Japán

Tetradium daniellii

Koreai mézesfa

8-10m

exóta: Kína, Korea

Tilia cordata „Green Globe”

kislevelű hárs gömb fajtái

4-5m

HONOS (alapfaj)

Tilia mongolica

Mongol hárs

10m-ig

exóta: Mongólia, É.Kína, KeletOroszország

Viburnum lantana

Ostormén bangita, kis fának nevelhető

4-5m

HONOS

Viburnum opulus

Kányabangita, kis fának nevelhető

3-4m

HONOS

Viburnum rhytidophyllum

Örökzöld bangita, kis fának nevelhető

3-4m

exóta: Kína

127

4.4.74. A kőtámfal élő, áttört kiegészítése a többtörzsű fácskává nevelt kecskerágó.

128

4.4.75. Almafa. Mérete ideális ahhoz, hogy kis kertek lombkorona szintjét gazdagítsa.

4.4.76. A virágba borult gyümölcsfák tavaszi pompája.

129

4.5.1. Az őszi gyepet díszítő hagymás virág a kikerics. A lehullott falevelek összegyűjtésével csak megzavarnánk.

4.5■ NÖVÉNYEK az élőkertben: II. Gyep/Pázsit □ Az élőkert pázsit felületei: • • • • • •

Méretük a legkisebb optimumon van tartva. Faj és fajta összetételben, valamint kaszálási rendben különböznek. A gyepben nem csak fűfajok vannak. Szerves trágyát és trágyázó növényeket használunk. A gyomirtó szereket mellőzzük/minimalizáljuk. Csökkentjük az energiaigényes gépek használatát és a ráfordított munkaidőt optimalizáljuk (kaszálás, szellőztetés, tápanyagpótlás, növényvédelem stb.).

A gyep az egyik legnépszerűbb és szinte nélkülözhetetlen kerti elem – ez így volt, van és lesz. Szép, harmonikus, megnyugtató és jól használható. Ugyanakkor a pázsit kertünknek az a része, amely a legtöbb munkát, vegyszert és öntözést igényli, és a legkevésbé biodiverz. Ezért az élőkertben pont akkora a pázsit felület, amekkorára a szükséges és elégséges esztétikai hatás eléréséhez és a használathoz (játék, futkározás, séta stb.) éppen szükség van. Egyetlen négyzetméterrel sem nagyobb vagy kisebb. A klasszikus pázsit fajtaösszetételét a hely paraméterei és a használat határozza meg. Mivel a pázsitot alkotó füvek gyökerei közvetlenül a föld felszíne alatt „szőnyeget” képeznek - itt veszik fel a vizet és kapnak levegőt - a felső talajréteg tömörödésére igen érzékenyek! Ez viszont a használat révén (foci, tollas, rohangálás stb.) folyamatosan tömörödik… A pázsitfüvek közé kevert egyéb nyírható (pillangós) növények gyökerei más szerkezetűek, mélyre hatolnak és segítenek a tömörödés lassításban. Egy élőkertben a klasszikus lazítás-levegőztetés ritkítható a természetközelibb fajtaösszetétel alkalmazásával.

4.5.2. Bár a pázsit lehet a kert éke, fenntartása idő-, munkaés energiaigényes feladat, mely kevés kellemes meglepetést tartogat, ezért fontos mérlegelni, hogy a kertünk mely részén, mekkora területű „zöld szőnyegre” van feltétlenül szükségünk.

131

4.5.3. A pillangósok nitrogénnel dúsítják a talajt, anélkül, hogy nekünk trágyát kellene kijuttatnunk a gyepre. Az egyéb spontán betelepedő évelők és egynyáriak fokozzák a biodiverzitást. Az ilyen állapotú gyep azonban központi díszpázsitként kevesek számára elfogadható.

A központi díszítő elemként és funkcionális (pl. sport) pázsitként nem használt gyepfelületek biodiverzebbé és kevésbé munkaigényessé tehetők a kaszálások ritkításával. Ekkor a kaszálást kevésbé tűrő virágok is megjelennek, sokszor spontán. A ritkán kaszált gyepek maguktól, vagy minimális rásegítéssel rovar- és madárbarátokká, ritkább beavatkozási igényűvé és természetesebbé teszik saját magukat! Ez utóbbi egyik szélső formája a vadvirágos rét, ahol a fűfélék magvai már telepítéskor is nagyon kis arányban vannak jelen, és a fő növényalapot virágos mezei növények adják. A biodiverzitás és a természetesség itt csúcsra járatódik! De FIGYELEM! Csak annak való, aki cserébe elviseli a kaszálás utáni száraz, virágtalan hetek kevésbé esztétikus látványát is! A ritkábban kaszált gyepekben hagymás növények is jól érzik magukat (pl.: nárciszok, krókuszok). A biodiverzitás erősítése mellett gyönyörű látványt is nyújtanak!

132

4.5.4. Nemcsak egy- és kétszikűek élnek a gyepben.

4.5.5. Szó szerint sokszínű fajösszetételű vadvirágos rét.

133

4.5.6. Extenzív biodiverz zöldtető. Az alacsony fenntartási igény a fajok sokféleségével jár, ugyanakkor vannak kevésbé tetszetős képet mutató időszakai is.

4.5.7. A vadvirágos zöldtetők a városi zöldinfrastruktúra hálózat fontos részei.

134

Tápanyagellátás tekintetében a természetes tápanyagciklust serkentő szerves trágyákat részesítsük előnyben! A pázsit sűrű gyökérzete egy ideig örül ugyan a műtrágyának, de ez az öröm csak addig tart, amíg a talajélet ki nem kapcsolódik a növény számára azonnal kész műtápanyag negatív visszacsatolásától! A feladat nélkül maradt lebontó baktériumok és talajlakó gombák elhalnak, így nem tárnak fel tápanyagot folyamatosan és a talajszerkezet fenntartásában sem tudnak már részt vállalni. Elindul a tömörödés, a gyep pedig szélsőségesen függeni fog a műtrágya utánpótlástól… A talaj élettelenné, a gyep magára hagyottá és függővé válik. A szerves trágyázás ezt a negatív folyamatot kerüli el és egészséges talajt és talajéletet teremthet. A szerves trágyázás extrém, de hatékony módja az élő növényekkel való tápanyagpótlás. A pillangós családba tartozó növények gyökerei olyan baktériumokkal (Rhizobium) élnek szimbiózisban, melyek a levegő nitrogénjét képesek hatékonyan megkötni és hasznosítani. A növények zöme erre önmagában képtelen és a talajból kell felvennie a nitrogént. A pillangósok gyökerei oly sok nitrogént vesznek fel, hogy a talajt is gazdagítják, nem csak saját magukat. Ezzel a gyepek trágyautánpótlási igényét csökkentik, és növekedésüket támogatják. Gyökereik jellemzően erősek és mélyre hatolóak, így a talajszerkezetre is jótékony hatással vannak. Az ökológiai és biodinamikus gazdálkodásban általános gyakorlat a kimerült talajok pillangósok telepítésével való feljavítása. A pillangósvirágúak is multifunkcionálisak: a talajjavításon túl gyönyörű virágzó látványt nyújtanak, kiváló méh-, lepke- és egyéb rovar legelők, sokan közülük étkezési célra is szolgálnak. A pillangósok családja igen gazdag: a lágyszárúak mellett kúszók és fás szárúak is bőven akadnak köztük. Használjuk és éltessük őket tudatosan!

4.5.8. A gyakrabban és a ritkábban nyírt gyepfelület a kert struktúrájának is kiemelt tényezője lehet.

135

4.6.1. Moha, kő, gyep, talajtakaró. A hiedelmekkel ellentétben a modern is lehet „öko”.

4.6■ BURKOLATOK, JÁRDÁK,

FELSZÍNEK az élőkertben □

Az élőkertben a burkolatok, járdák, felszínek (tetők, támfalak stb.): • A lehulló csapadékot lassítják, visszatartják, helyben hasznosítják. • A kert területének legfeljebb 20%-át teszik ki. • Porózus – vízáteresztő – lélegző anyagokból vagy lerakási móddal készülnek. • A felszínről elfolyó csapadékvizet élő növénysávokkal tisztítják és visszatartják, a talajba juttatják. • Nincs növényzet vagy talajtakarás nélküli földfelszín (erózió gátlás).

4.6.2. Szórt burkolat. A gyöngykavics burkolat olcsó, természetes, víz- és légáteresztő, nem szennyezi a talajt.

137

4.6.3. Vízáteresztő burkolat: a kényelmesen járható mészkőlap burkolat hézagolása és alépítménye „0” frakció mentes zúzalékkal készült, így helyben hasznosítja a csapadékvizet.

Amíg a Természet a csapadék nagy részét aktívan kezeli, addig a mesterséges burkolatok és felszínek gátolják ezt a munkát. Éppen ezért a burkolatok méreteit a kert területének 20%-a alatt célszerű tartani! A tetőket pedig legalább extenzív zöldtetőként javasolt kivitelezni vagy azzá átalakítani! Az élőkert igyekszik a természet hatékonyságát megközelíteni: a természetben átlagosan a csapadék 90%-a helyben hasznosul és csak 10%, vagy ez alatti az elfolyás. A városi betondzsungelben a burkolatok és az élettelen tetők az elfolyást 50% fölé emelik! Ezt az óriási mennyiséget kellene a szenny- és csapadékvíz csatornahálózatnak kezelni: a meglévő rendszerek feladatukat nem tudják ellátni! A klímaváltozással ráadásul a csapadék ritkábban, de felhőszakadás-szerűen zúdul le: ez még nagyobb teher a csatornahálózatra, és ez még nem minden! A csapadéknak egyre nagyobb része nem tud a talajba visszajutni, így csökken a talajvízszint, azaz kiszáradnak, elsivatagosodnak városaink! Mi a teendő a kertjeinkben? élőkertjeinkkel tartsuk helyben a csapadékot! Az élőkertben 83%kal kevesebb az elfolyó csapadék, mint egy épített, műszaki kertben! 4.6.4. Az elfolyó csapadék mennyisége akár 55%-ig terjedhet egy beton-kő városban Talajtakarás

138

lefolyó víz (%)

talajba szivárgás (%)

párolgás (%)

Természet

10-20 % kemény burkolat

35-50 % kemény burkolat

75-100% kemény burkolat

>55

<15

<30

4.6.5. Lefolyó csapadék m3/év 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

épített (zárt fuga)

épített (nyílt fuga)

élő

Az élőkertben csak a csapadék 17%-a vész el, szemben egy épített, szélsőségesen burkolt kerttel (80%)! A nyílt fugás burkolattal épült kertben 5%-kal több csapadékvíz hasznosul, mint a zárt fugásban.

4.6.6. Modern élőkert burkolata: tipegő kavicsban, mulcsban.

139

4.6.7. Újrahasznosítás és vízáteresztés: szórt burkolatban vasúti talpfa tipegő, bontott bazaltkocka szegéllyel.

4.6.8. Gyeppel, telepített növényekkel együtt élő fa járófelület.

140

4.6.9. A „0” frakció mentes zúzalék vagy durva homok hézagolású fakorongok kiváló vízkezelésű és jól közlekedhető burkolatok, bár élettartamuk korlátos.

141

4.6.10. Gyepes pihenőfelülettel kialakított kőlépcső.

4.6.11. A burkolat fugáiban moha, a lépcső környezetében borostyán él.

142

4.6.12. Rusztikus mészkő tipegő: jól közlekedhető, környezetbe illő és nem akadályozza a természeti ciklusokat.

143

4.6.13. A talajtól elemelt faburkolat figyelembe veszi a már meglévő fákat és hézagjai közt átengedi a csapadékvizet.

4.6.14. A vörösfenyő pallókkal szegélyezett tereplépcső belépőit eredetileg kitöltő kőzúzalékot fakockákra cserélték a vártnál nagyobb terhelés miatt.

144

4.6.15. A fémrács nem áll a víz mozgásának útjában és megélnek alatta a talajtakarók.

145

4.6.16. A burkolati mintázat szerves részét képező stabilizált kavics a fa gyökeréhez juttatja a vizet, miközben autós közlekedésre is alkalmas felületet hoz létre. A törzs közvetlen környezetét szilárd burkolat nélkül hagyva nem akadályozzuk a fa növekedését.

4.6.17. Az erdei hangulathoz illik a kőzúzalékos ösvény.

146

4.6.18. A burkolt felületek mennyiségét tartsuk a szükséges és elégséges szinten. Az évelőágyak melletti sétához kőlap burkolat dukál. A gyepben a fenntartáshoz használt talicska kereke számára ez keskeny téglaösvényként folytatódik.

4.6.19. A baráti sütögetések bontott tégla támfallal határolt teljes területe víz- és légáteresztő gyöngykavics szórást kapott. A stabil felületet a kavicsfelületű beton járólapok alkotják.

147

4.7.1. A teret határoló élő falba vágott „ajtó” tágasságot, további meglepetéseket sejtet, átjárást biztosít embernek és állatnak.

4.7■ Az élőkert ÉPÍTMÉNYEI: TÉRHATÁROLÁS, EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK, VILÁGÍTÁS □ • • • •

Természetes, élő kerítések és építmények; Az épített elemek kombinálása élő zölddel; A növényzet építményi funkcióinak kombinálás; Az állatok kertbe jutásának, kerthasználatának elősegítése.

A természetes kerítések és térelválasztók – élő növényekből – sokkal több „szolgáltatást” nyújtanak egyszerre, mint az építettek: • Komoly, differenciált védelem (tüskés növényekből, pl.: csipkerózsa, galagonya, tűz- és homoktövis stb.); • Bensőségesebb hangulat és látvány; • Emelik a környezeti értéket – bekapcsolják a kertet a nagyobb élő rendszerbe; • Szabályozzák a mikroklímát; • Port szűrnek, levegőt tisztítanak; • Javítják a talajt; • Növelik a biodiverzitást (madárlak, búvóhely, élelemforrás, méhek, lepkék és más rovarok szállása); • Emberi élelmet is teremhetnek; • Az idő múlásával egyre szebbek és jobbak lesznek – nem amortizálódnak (pl.: egy fakerítés csupán 10-15 évre szól).

4.7.2. A támfal a szúrós lomblevelű örökzöld sövénnyel megfelelő védelmet jelent az utca felől. A kellemes látvány változatos élőhelyeket is nyújt növényeknek és állatoknak.

149

4.7.3. A teret az épített elemeket ölelő növények határolják meghitten.

150

4.7.4. Az akácoszlopok mögött sűrű cserjék és évelők a szépségen túl értékes búvó- és fészkelő térhatárolóként szolgálnak.

4.7.5. A víz és a hideg kölcsönhatása váratlan „műalkotásokat” hozhat létre. Az évelő díszfüvek a téli időszakban oldják a fakerítés merevségét.

151

4.7.6. A térhatároló erdősáv a háromszögű beton tértagoló építménnyel harmonikusan illeszti az épületet a tájba.

4.7.7. A sűrű sövény akadályozza az átlátást, irányítja a tekintetet. Belsejében és alatta madarak, kisemlősök találnak menedékre.

152

4.7.8. A kerti térelválasztó árnyékoló építmények felületei kiválóan alkalmasak további növényfelületek megtartására.

4.7.9. A játékos fa holdkapu dús kiültetéssel eredményes megoldást jelent térrészek helytakarékos elkülönítéséhez. A fa gyakori karbantartási igényére tekintettel kell lennünk.

153

4.7.10. Formázott lombú fa, mely árnyékoló szerkezetet (pergolát) helyettesít. Az élő növényekből alakított építmény nem kevésbé állékony az építetteknél, ugyanakkor természeténél fogva nyújtja az élő növények szolgáltatásait is. Ilyenek az élő fűzépítmények is.

4.7.11. A szárazon rakott kőtámfal fugáiban számos növényfaj díszlik a tenyészidőszakon túl is.

154

4.7.12. Nyírt sövény. Élő fal két kerti tér, a veteményes és a fás liget között.

4.7.13. Az épület által meghatározott tér határait vízszintes és függőleges értelemben is kiegészíti a növényzet: zöldtető és támrendszerre kúszó cserjék (zöldhomlokzat).

155

Az épített kerítések, térelválasztók és építmények jól kiegészíthetők növényzettel, így az előbbiekben felsorolt funkciókat megnyerhetjük (kúszók, „wallshrub”-ok, alaknövények, zöld falak és -homlokzatok, stb.). Természetes árnyékolók, pergolák pusztán növények segítségével, vagy a legkreatívabb épített vázra futtatott kapaszkodó cserjékből is kialakíthatók. 4.7.14. Az „élő építmények” növényeinek finompor eltávolító képessége Növényfajta

Finompor eltávolítása/év

Borostyán

6 g/m2

Repkény vadszőlő

4 g/m2

Városi fa (20-25 éves)

100 g/fa

Az élőkert nem megközelíthetetlen, bevehetetlen terület, sőt: élőhely az állatoknak.

4.7.15. Zöldtető tereinek határolása kúszónövényekkel.

156

4.7.16. A vesszőből font kerítés és az élő sövény kiegészíthetik egymást.

4.7.17. A lonc jószagúan kezdi elfedni a kerítéselemeket, miközben a rovaroknak nektárt ad.

157

4.7.18. A sűrű élő takarás óriási szellőző akna felépítményét rejti.

158

4.7.19. A repkényszőlő gyorsan képes épített felületek befuttatására, élővé varázsolására.

4.7.20. Az élő növényből vagy holt növényi részekből alakított struktúrák játékosságot visznek az élőkertbe.

159

4.8.1. Csobogó csilléből (természetes anyagok társítása az élő növényekkel).

160

4.8■ ANYAGHASZNÁLAT az élőkertben □ Elvei: • Minimális erőforrás felhasználás! • Minimális negatív környezeti hatás! • Emberi egészségre pozitív vagy semleges hatás! • Az anyagok körforgási ciklusa (köre) a kerten belül záruljon!

Az élőkertben nincsen hulladék. Minden látszólagos hulladék egy másik folyamatnak a kezdőpontja vagy része. A „bölcsőtől-bölcsőig” (Cradle to cradle) elv működik, legyen szó élő zöldről vagy építményekről. Építőanyagok tekintetében a gondos és kreatív újrahasznosítás (újrahasználat, újrafeldolgozás), illetve újonnan alkalmazott anyagok esetén az újrahasznosíthatóság az egyik kulcs kritérium. Az új anyagok legyenek: • helyiek, • tartósak, • újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatók, • környezetet támogatók (vízáteresztés, növényekkel és állatokkal való együttműködés). Ezért a növényvédő szerek és műtrágyák használatát korlátozzuk!

4.8.2. Bontásból megmentett mészkőlapok új helyükön: egy piciny előkert hangulatát alapozzák meg.

161

4.8.3. Régi és új megférnek egymással (bontott tégla burkolat és modern bútorok).

162

4.8.4. A régi IFA platóból foltosan hegesztett magaságyás jól harmonizál a helyi erdészeti akácból készített korláttal és fakorong burkolattal. A korhadó fakorongok komposztra kerülnek és helyüket fokozatosan padlástégla veszi át.

163

4.8.5. Vasúti talpfa szegély, elbontott ház lábazati kövével töltött gabion WPC ülőfelülettel, élő zöld függönnyel.

4.8.6. A ma még masszív fa az idő múlásával a kerti élő körforgás részévé válik.

164

4.8.7. Emelt zöldségágy szezon után. A határoló mogyoró és fűz fonatok autentikusak, helyben teremnek, de 3-5 év után fel kell újítani. A talajt helyi díszfüvek szalmája takarja.

4.8.8. A kertben termett vesszőből font organikus formájú árnyékoló szerkezet. Idővel a mellette gyökerező trombitafolyondár rákúszik és átveszi a vesszők szerepét.

165

4.8.9. A maceráló edény csobogóként folytatja életciklusát, fajgazdag növénytársítással mint élő építőanyagokkal keretezve.

4.8.10. A csobogót bontott mészkőlapok veszik körül. A közelben bányászott gyöngykavics burkolatot újrahasznosított bazalt kockakő szegélyezi.

166

4.8.11. Díjnyertes bemutatókert receptje: Végy 1 db leamortizált cukorgyári melasz présharangot vízmedencének, 1,5 fm hulladék vascsövet, nagy marék ledarált betonjárdát, némi bontott vasúti talpfát! Hintsd meg gazdagon honos növényekkel, díszítsd egy csipet Brinkus® párnával. Tálalható!

167

4.8.12. Régi csillár a kerti mécsestartó szerepében. A megmunkált fatönk, melynek tövében áll, egy elpusztult fa, megújult szerepben.

168

4.8.13. Metlachi lapokkal kirakott kerti asztal. Ránézésre egybehordott ócskaságok gyűjteménye, valójában tér a képzelet és a kreativitás formába öntéséhez, megnyilvánulásához.

169

4.8.14. A kert az életünk díszlete: uszadékfák, bontott deszkák, régi sámli és szellőrózsák gondoskodnak a romantikus hangulatról.

4.8.14.B.

170

4.8.14.C.

Az élő anyagok (növények, állatok, mikrobák stb.) esetén is cél az ÚJRAHASZNOSÍTÁS! Azaz minden értékes koros fát, cserjét, növényt őrizzünk meg: nyessük akár vissza, ültessük át, de csak legvégső esetben irtsunk! Az élőkert működése során a legnagyobb rendszeresen jelentkező anyagtömeg, melynek helyet kell találnunk, a zöldhulladék. A megoldás: KOMPOSZTÁLÁS!

Komposztálás (Forrás: VHG) A helyben való komposztálással csökkentjük az elszállítandó hulladék mennyiségét, valamint megtakarítjuk annak szállítási költségét és a feldolgozására/kezelésére fordítandó energiát. Az élőkertben termelt biomassza helyben marad, s ennek gyümölcseként a kerttulajdonos ingyen elérhető, jó minőségű talajjavítóra tesz szert. Máshonnan származó talajra nincs szükség. A komposztáló természetesen a kertész saját telephelyén is elhelyezhető. A komposztáló helyét körültekintően kell megválasztani. Ha nem megfelelő helyen van, akkor egy lehetséges környezeti előny alakulhat hátránnyá. Gondoskodjunk a levegőztetésről A komposztot kb. 6 hetente jól át kell forgatni. Ez felgyorsítja a lebomlási folyamatot. Egy félig nyitott komposztálóban ez nem működik. Gondoskodjunk a változatosságról A változatos összetétel különösen fontos! A komposzt különféle nedvességtartalmú anyagokból áll: durva és finom, szénben (fűrészpor, ágak, szalma, falevelek) és nitrogénben (fű, trágya, kerti hulladék) gazdag anyagok is kerülnek bele . Gondoskodjunk a megfelelő nedvességről A komposzt nem lehet sem túl nedves, sem túl száraz. Időnként egy kis víz jót tesz neki, de a sok eső kimossa a tápanyagot, vagy levegőhiány is keletkezhet. A komposztálót tehát ne helyezzük tető alá sem pedig nyílt területre. Fa lombja alatt, félárnyékban lévő, esőtől és napsütéstől védett az alkalmas hely. Beletegyük a komposztálóba, vagy ne? Nem minden szerves hulladékot lehet zöldhulladékként elszállíttatni. A kimaradó hulladék kerülhet a kerti komposztálóba. Ennek az az oka, hogy a kertben a lebomlás körülményei mások, mint egy komposztüzemben: különböző a nedvesség, a hőmérséklet, és a higiéniai körülmények is. A szabály: minél nyitottabb a rendszer, annál korlátozottabb az anyagok köre, amelyek belemehetnek. A komposztálás három fajtája 1. Kerti nyitott rendszerű komposztáló. Egy komposztdombhoz elég néhány négyzetméternyi terület. A nyitott rendszerű komposzthalom legalább 1,5 m magas legyen, szélessége és hosszúsága tervezhető. Érintkezhet közvetlenül a talajjal, de lehet tálcán, vagy ágakból, vesszőkből font alapon. 2. Félig zárt rendszerű komposztáló. Azokban a kertekben, ahol kevés a hely, fa vagy műanyag komposztládák alkalmazhatók a kerti hulladék számára. 3. Zárt rendszerű komposztláda elsősorban a konyhai hulladéknak. A balkonon vagy a konyhában helyezhető el.

171

4.8.15. A növények az élőkert élő építőanyagai. A damilos fűkaszával ejtett sérülés miatti pusztulás következtében már csak holt anyagként hasznosíthatók.

4.8.16. A komposztáló a kert kevésbé frekventált, védett zugában megfelelő helyen van.

172

4.8.17. A természetes anyagból készített komposztáló keret idővel maga is az érő komposztot gazdagítja.

173

4.9.1. Zöldhomlokzat: acélszerkezetre futtatott lilaakác déli homlokzaton. „Nyáron hűt, télen fűt”.

4.9■ ENERGIA az élőkertben □ Az élőkert: • Növényzete költséget takarít meg tulajdonosának: az épület hűtési-fűtési energiaigényének csökkentésével. • Alacsonyabb üzemeltetési energiaigénnyel rendelkezik. • Fenntartási energiaigénye szintén alacsonyabb.

4.9.2. Hőszigetelés föld- és gyeptakarással. Hagyományos módszer a pincék egyenletes hőmérsékletének fenntartásához.

175

4.9.3. Teraszkert magasház lapos tetőjén. Az élő zöld lombtömeg szelet fog, nyáron klimatizál, kánikulában is kellemesen használható tereket hoz létre. Értéke az ingatlan piaci értékében is megnyilvánul.

4.9.4. Extenzív zöldtető. A tető hőszigetelése mellett a csapadékvíz gazdálkodásban is szerepet játszik.

176

4.9.5. Napelemmel kombinált extenzív zöldtető építés közben. A zöldtető növényzete nyáron hűti a környezetét, így a napelemet is, megakadályozva a túlmelegedését. A szelíd megújuló energia használatával kevesebb fosszilis energiát fogyaszt a háztartás.

4.9.6. A lapostetőn megférnek egymással az épület gépészeti szerelvényei, így a napelemek, és a lélegző, párologtató növények.

177

4.9.7. Alakfává nevelt gyümölcsfa déli-délkeleti házfal előtt. Nyáron leveleivel árnyékolja a falat, hűtve azt. Télen ágaival enyhítheti a szél hűtőhatását, de mivel lombhullató, engedi, hogy a napsugárzás melegítse a falat.

178

4.9.8. Az északi házfal befuttatására az örökzöld kúszónövények a legalkalmasabbak (a képen: borostyán), hiszen lombjukkal télen is védik a falat, mérséklik a kihűlését.

A növényzet aktívan párologtat és árnyékol, így hűvösen tartja környezetét. A városi „hőszigetek” mérséklésének is ez az útja. Minden egyes élőkert egy-egy hűtő cella a városi hőtengerben. • EGY FA lombja alatt 15°C-al hűvösebb van – nem csak napernyőként árnyékol, de párakapuként aktívan hűt is. • SOK FA (nagy kert, park) akár 2 km-es távolságban is mérhető távhűtő hatással bír. • A zöldtetők hőmérséklete nem tud 28-30°C fölé emelkedni (míg a bádogtető nyáron több mint 80°C). • A zöldtető, zöldfal és lombos fa kombinációja akár 30%-kal csökkentheti házunk éves fűtési és hűtési költségeit. • A téli fűtési költségek akár 21%-kal csökkenhetnek a növényi hőszigetelés és szélcsendesítés révén. • A nyári légkondicionálási költségek akár 71%-kal alacsonyabbak lehetnek! A kert üzemeléséhez elektromos berendezések járulnak hozzá (szivattyúk, világítás stb.). Az élőkertben az elektromos fogyasztók takarékos („A”) minősítésűek, csak akkor működnek, amikor szükség van rájuk (időzítő, biztonsági lekapcsolás), a világítás LED-es vagy kompakt fénycsöves, nem fényszennyező, és lehetőség szerint megújuló energiával működik. Az élőkert ápolása minimális gépi igénnyel, a területre jól méretezett gépparkkal és kézi munkával történik. Az elektromos gépek arányának növelése segíthet a fosszilis energia felhasználás és a levegőszennyezés (CO2, üvegház hatású gázok , PM10, NOX, SO2 kibocsátásának) csökkentésében. Az élőkert fenntartási-ápolási energiaigénye megfelelő növényalkalmazással és alternatív technológiákkal tovább csökkenthető (lásd: 4.10 fejezet)

179

4.9.9. Már egyetlen fa is jelentős klimatizáló hatással van a környezetére.

4.9.10. A zárt belső udvarnak sajátos hangulatot ad a futtatott zöldhomlokzat, miközben az épületklímára is előnyös hatással van.

180

4.9.11. Az élőkert mozgó vízarchitektúráinak (csobogók, patakok stb.) működtetéséhez választott szivattyúnál szempont az energiahatékony üzemelés (magas energiaosztály). Előny, ha helyben termelt megújuló energiával működik.

181

4.9.12. Az élőkert esti megvilágítása a funkcionális használatot és az esztétikát egyaránt szolgálja. Fenntarthatósága magában foglalja az energiatakarékos világítótestek használatát (pl.: LED), kombinálva a mozgásérzékelő vagy programozható kapcsolással (nem világít feleslegesen sem időben, sem térben, s ha kell, magától lekapcsol - feledékeny tulajdonosoknál). Így megkíméljük a pénztárcánkat, és az éjszakai természetet sem zavarjuk.

182

4.9.13. Az élőkertben alkalmazott eszközök, gépek hatékony energiafelhasználása által csökken a fenntartásra fordítandó energia.

4.9.14. A zöldtető már kisebb léptékben (a kerti építmények tetején) is számottevő a csapadékvíz gazdálkodás és a biodiverzitás növelése terén.

183

4.10.1. Kártevőket pusztító hasznos madarak fészkelőhelye a kertbe kihelyezett odú.

4.10■ Az élőkert ÁPOLÁSA, GONDOZÁSA □ • Tartós, fenntartható anyagok alkalmazása, amelyek hosszú időn keresztül jól karbantarthatók. • Kevés karbantartást igényelő növénykiültetések és alternatív technológiák alkalmazása. Minden működő rendszernek a saját fennmaradásához energia bevitelre van szüksége (entrópia törvénye). Az élőkert rendszerének fenntartásához szükséges energia zömét maguk a kert természeti folyamatai viszik be – az emberi és gépi energia értőn segíti a természeti folyamatokat. Az élőkertben a munkálatok kezdetén jó talajt hozunk létre (4.3. fejezet), ebbe odaillő alapállományt (társulást) telepítünk. Ez a társulás biztosítja a kvázi önműködést. A hangulati elemekért, a biodiverzitás fokozásáért, vagy egyéb funkciók céljából telepített növényeket ebbe az alapállományba illesztjük bele. Ha ezt a munkát jól végeztük, a természet már a javunkra formálja kertünket, nekünk csak igazítani kell a folyamaton. Egyéb, konkrét javaslatok: • Intenzív pázsit csak akkora felületen legyen, amennyi funkcionálisan szükséges (4.5. fejezet). • Intenzív pázsit helyett extenzíven fenntartható fűféléket (pl. Festuca filiformis), ritkább kaszálást, vagy legeltetést (birka) alkalmazzunk, a kert méretétől és lehetőségeinktől függően. • Intenzív egynyári kiültetéseket visszafogottan és koncentráltan kapjanak helyet. • Alacsony gondozási igényű dinamikus-naturalisztikus kiültetések: sűrű díszfüves sávok préri jelleggel, vadvirágos rét, kaszált gyomelnyomó évelő mezők, sűrű, gyomelnyomó talajtakaró cserjék és évelők, stb. (4.4. fejezet). • Lombgyűjtés csökkentése: a lombos fák cserje- és évelőfoltokban álljanak (itt helyben hagyható az avar). • Vegyszeres növényvédelem csökkentése: madárodúk, télre etetők, jól szerkesztett méh- és rovarhotelek kihelyezésével, növénypárosítással (4.4. biodiverzitás). • Kerti hulladékok helyben használata: komposzt-mulcs (4.8. fejezet). • Metszés és nyírás csökkentése: törekedjünk meglátni a természetesebb látványú kert szépségét (4.4. fejezet). • Öregedő, megbetegedő fák azonnali ápolása, gyógyítása (4.4. fejezet).

185

4.10.2. Élő, zajmentes, extenzív fűnyírók a juhok.

4.10.3. Ha nincs élő, akkor jön az elektromos fűnyíró - a pázsit méretével arányos a nyírásra fordítandó idő és energia.

186

4.10.4. A vadvirágos rétet csak évi 1-2-szer kell kaszálni.

4.10.5. A mulcsozás előnye, hogy lassítja a talaj kiszáradását (így a vízgazdálkodás fontos eszköze), valamint gátolja a gyomosodást. Lassú lebomlása során szervesanyaggal gazdagodik a talaj.

187

4.10.6. Meredek rézsű stabilizálása fűzdugványokkal. A fenntartás évi egyszeri, késő téli – kora tavaszi bozótvágásban merül ki. A levágott fűzvesszők helyben kerülnek felhasználásra.

4.10.7. Fűzzel és díszfüvekkel stabilizált rézsű (4.10.6.) késő őszi beállt állománya – februári vágásra várva.

188

4.10.8. A növénykiültetések az adott kerti környezetbe illeszkedő fajok gondos kiválasztásával gyommentesen tarthatók. A szárazságtűrő növényalkalmazás öntözővíz megtakarítással jár.

189

4.10.9. Gyommentes kiültetés: a tervezett növényközösség tagjai minden föld feletti és alatti életteret maximálisan kitöltenek, a gyomok számára nem hagyva lehetőséget.

190

4.10.10. Az intenzív egynyári kiültetések díszes, hangsúlyos pontjai a kertnek. Fenntartásuk azonban jelentős munkaráfordítással és talajbolygatással jár, ezért lehetőleg kis területen alkalmazzuk!

191

4.10.11. A helyben hagyott avarral csökken a fenntartás munkaigénye és tápanyag jut vissza a talajba.

4.10.12. A kerti szerves hulladék helyben komposztálása révén idővel szerves talajjavító anyaghoz jutunk. Ezzel megtakarítjuk a hulladék elszállításával és a külső forrásból beszerzett komposzt odaszállításával járó energiát. A komposztálatlan gyepnyesedék terítése a levélfelület összezáródásáig távol tartja a gyomokat, valamint mulcsként és tápanyagforrásként is szolgál.

192

4.10.13. A puszpáng jó tűrőképességű, dekoratív, ellenálló. Az utóbbi évek egzóta kártevőinek köszönhetően az egykor igénytelen dísznövény mára napi felügyeletet és vegyszeres növényvédelmet igényel.

4.10.14. A fák és cserjék metszésének az egészségi állapotuk szempontjából szükséges mértékűre csökkentésével természetesebb kinézetű lesz a kert.

193

4.10.15. Az öreg, beteg fák gondos ápolása, ha időben történik, sok évvel meghosszabbíthatja azok életét és a kert biztonságos használatát.

194

4.10.16. Csökkentsük az élőkertben a vegyszerhasználatot: „növényvédelmi szakmunkások szolgálati lakásai” készülőfélben (madárodúk és rovarhotel).

195

4.10.17. Vegyszeres növényvédelem helyett bízzunk a természetben: minden kártevőt megtalál a természetes ellensége. A fürkészdarázs levéltetvek, hernyók ellensége.

4.10.18. A hétpettyes katicabogár a kártevőket tizedelő „hadsereg” része.

196

4.10.19. A tyúkok rengeteg kártevőt elfogyasztanak és tápanyagot juttatnak a talajba.

4.10.20. Az énekesmadarak szintén a biológiai növényvédelem fontos szereplői.

197

■ Melléklet □ 5.1. Fás szárú növények levegőszűrő és károsanyag megkötő képessége (Forrás: VHG) 1= kevéssé hatékony 2= közepesen hatékony 3= nagyon hatékony Fák és cserjék

Finompor (PM10)

Nitrogénoxidok Ózon (NO+NO2) (O3)

Illékony szervesanyagok megkötése

Acer platanoides és fajtái

3(+)2

Nem mérhető

Acer pseudoplatanus és fajtái

3(+)

Nem mérhető

Aesculus sp.

Nem mérhető

Ailanthus altissima

Csekély

Alnus cordata

3(+)

Nem mérhető

Alnus glutinosa és fajtái

3(+)

Nem mérhető

Alnus × spaethii

3(+)

Nem mérhető

Amelanchier lamarckii

Nem mérhető

Betula ermanii és fajtái

3(+)

Csekély

Betula nigra

3(+)

Csekély

Betula pendula

3(+)

Csekély

Betula utilis és fajtái

3(+)

Csekély

Berberis × frikartii és fajtái

Mérsékelt

Carpinus betulus és fajtái

Csekély

Chaenomeles spp.

Corylus colurna

2(+)

Nem mérhető

Crataegus × persimilis és fajtái

3(+)

Nem mérhető

Euonymus sp. (lombhullatók)

3 (+) 1

Nem mérhető

Euonymus (örökzöld)

3 (+) 1

Nem mérhető

Fagus sylvatica és fajtái

Nem mérhető

Fraxinus angustifolia és fajtái

Nem mérhető

Fraxinus excelsior és fajtái

3(+)

Nem mérhető

Fraxinus ornus és fajtái

Nem mérhető

Fraxinus pennsylvanica

Nem mérhető

Gleditsia triacanthos és fajtái

Nem mérhető

Hedera spp.

Nem mérhető

Ilex × meserveae

2(+)

Nem mérhető

Koelreuteria paniculata

Jelentős

Lyquidambar styraciflua

Jelentős

Liriodendron tulipifera

Nem mérhető

Lonicera spp. (lombhullatók)

Nem mérhető

Lonicera spp. (örökzöldek)

Magnolia kobus

2(+)

Csekély

LOMBHULLATÓ FÁK ÉS CSERJÉK

198

Fák és cserjék

Finompor (PM10)

Nitrogénoxidok Ózon (NO+NO2) (O3)

Illékony szervesanyagok megkötése

Mahonia spp.

Jelentős

Malus és fajtái

3(+)

Nem mérhető

Parrotia persica

Platanus × hispanica és fajtái

Jelentős

Populus és fajtái

3(+)

3(-)

Jelentős

Potentilla fruticosa

Csekély

Prunus és fajtái

3(+)

Nem mérhető

Pyrus calleryana és fajtái

Nem mérhető

Quercus palustris

3(+)

3(-)

Jelentős

Quercus robur és fajtái

3(+)

3(-)

Jelentős

Rosa fajok és fajták

Csekély

Salix alba és fajtái

3(+)

3(-)

Jelentős

Sophora japonica

Nem mérhető

Sorbus spp.

3 (+)

Csekély

Spiraea spp.

Csekély

Tilia cordata és fajtái

Csekély

Tilia europaea és fajtái

3(+)

Csekély

Ulmus és fajtái

3(+)

Csekély

Ginkgo biloba és fajtái

Csekély

Metasequoia glyptostroboides

Csekély

Pinus nigra

1(+)

Csekély

Pinus sylvestris és fajtái

Csekély

Taxus spp.

Csekély

Carpinus betulus fajták

Csekély

Fagus spp.

Nem mérhető

Ligustrum spp.

Nem mérhető

Clematis spp.

Nem mérhető

Fallopia spp.

Nem mérhető

Lonicera spp.

Nem mérhető

Parthenocissus spp.

Nem mérhető

Rosa spp.

Csekély

Wisteria spp.

Nem mérhető

NYITVATERMŐK

SÖVÉNYEK

ZÖLDHOMLOKZAT

199

■ Impresszum □ A kiadvány a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége megbízásából, a Holland Kertépítő Szövetség (VHG) De levende tuin című kiadványa (2010) felhasználásával készült. Köszönjük a VHG támogató nyitottságát és a MAKEOSZ tagjainak aktív közreműködését a képanyag összegyűjtésében!

MEGBÍZÓ

Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (MAKEOSZ) 2822 Szomor, Hegyalja út 52. Kosztka Ernő, elnök www.makeosz.hu info@makeosz.hu

SZAKMAI IRÁNYÍTÓ Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. 2100 Gödöllő, Radnóti M. u. 2. Somorjai-Tamássy Zsolt, ügyvezető www.green-city.hu szabo@green-city.hu

SZERZŐK

• Somorjai-Tamássy Zsolt • Szabó Patrícia

KÖZREMŰKÖDŐK • • • • • •

200

Ambrus Mária Csige Anna Herczegné Ghyczy Zsuzsanna Kuszmann Noémi Patkós István Szabó József

FOTÓK SZERZŐI • • • • • • • • • • • • • • • •

Árgus Kft. / Herczegné Ghyczy Zsuzsanna • www.argus-kft.hu Beretvás Kertészet Kft. / Patkós István • www.beretvas.hu Biotó Kft./Szucsik Attila • www.toepites.net csemete-kertműhely© (Astrantia Kft.) / Somorjai-Tamássy Zsolt, Farkas János • www.csemete-kertmuhely.hu Gyermelyi Kertépítő Kft. / Hullár Norbert • www.gyermelyikert.hu Lyra Florae Kft. / Madácsi Gábor • www.lyraflorae.hu Magnolia Art Kft. / Vincze Tamás • www.magnoliaart.hu Magyar Faápolók Egyesülete / Lukács Zoltán • www.faapolok.hu NasteBau Kft. / Kovács Dezső • www.nastebau.hu Ökotárs Alapítvány / Czóbel Szilárd • evfaja.okotars.hu PrimeGarden Kft. / Maros Krisztián • www.primegarden.hu Tatár Zsolt Vereskert/Veres Mihály • www.vereskert.hu VHG (Holland Kertépítő Szövetség) • www.vhg.org Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. / Szabó Patrícia • www.green-city.hu Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSZ) / Csige Anna, Dezsényi Péter, Dimitrievics Dóra, Dusty Gedge, Karine Peiger, Papp Márton, Somogyi Mihály • zeosz.hu

GRAFIKA, NYOMTATÁS

visionfresh / Huszár Mátyás • www.visionfresh.net

A MAKEOSZ KIEMELT TÁMOGATÓI

201

■ JEGYZETEK □ _______________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________

202

víz em

asz

h jra

(ú

nyk) é v ö ye

ok at) g a ny nál

(tá

tal

lén

ő (él

energia

)