KEF - IV. Modszertani kiadvany by KEF Gyor

KEF

IV. Módszertani kiadvány

„

ész

inf

áció

ké pz

„

kutatás

és

ség

orm

kor tá

ió

e pr

c en

KEF - IV. M贸dszertani kiadv谩ny

impresszum

3 Impresszum Írták: Balázsdi-Szabóné Kiss Mária Dr. Bazsika Erzsébet Burkali Bernadett Jenes Mária Dr. Takács Róbert

Szerkesztette: Miklósyné Bertalanfy Mária

Arculat tervezés és tördelői munkák: Bagyinszki Péter

Készült a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megbízásából

Nyomdai munkák: Esély Nonprofit Kft. Győr Felelős vezető: Farkasné Dr. Lukácsy Zita ügyvezető igazgató Győr, 2011 ISBN 978-963-08-2372-2

WHO EGÉSZSÉGES VÁROSOK PROJEKT GYÕR

KEF - IV. Módszertani kiadvány

tartalomjegyzék

4 Tartalomjegyzék

Impresszum........................................................................................................................................................ 3 Bevezetés............................................................................................................................................................. 5 Drogfogyasztási szokások változása Győr városban ......................................................................................... 6 Gondolatok az iskolai egészségfejlesztésről ................................................................................................. 39 Prevenciós programok az egészségmegőrzés érdekében ..................................................................................43 Kortársprogramok az iskolában .................................................................................................................. 51 Módszertani ajánlás pedagógusok részére az iskolai drogfogyasztással, illetve drogot fogyasztó tanulóval kapcsolatos problémák megoldásának elősegítése érdekében ................................................... 53 A drogprobléma felismerését megkönnyítő tünet együttesek ......................................................................... 64 Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák.................................................................. 66

Rohamivás ............................................................................................................................................ 66

Internet függőség ................................................................................................................................. 68

Vízipipa ............................................................................................................................................... 72

Az energiaitalok kockázatai ................................................................................................................. 75

Új típusú party drogok ......................................................................................................................... 77

programjaival kapcsolatban ............................................................................................................. 77

Nemzeti

Drogmegelőzési

Iroda

állásfoglalása

Szcientológiai

Egyház

drogmentes

Segítő intézmények és szervezetek bemutatása .............................................................................................. 78

A Győr Városi KEF bemutatása, tagintézményei ................................................................................ 78

RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat ............................................................................................. 82

TÁMASZ Krízis és Drogambulancia .............................................................................................. 83

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület „SzínStér” Szenvedélybetegek

Alacsonyküszöbű Ellátása ................................................................................................................. 84

Gyermekjóléti Központ ....................................................................................................................... 85

Kisalföldi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat ..................................................................... 86

M-M vonal Ifjúsági Lelki-segély ........................................................................................................ 87

Subvenio Egyesület ............................................................................................................................. 88

KEF - IV. Módszertani kiadvány

bevezetés

„A szenvedély nem az értelem szavaival érvel.” (Márai Sándor)

Bevezetés A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum /KEF/ IV. módszertani kiadványát ajánlom az olvasó szíves figyelmébe! Győrben 1994-től öt éves periódusokban készült droghelyzet felmérés. Ennek a kiadványnak a megjelentetéséhez a legutóbbi, 2009-ben, a 13-18 éves korosztály reprezentatív mintájában végzett anonim kérdőíves vizsgálat tapasztalatai adták az alkalmat. A drogfogyasztás életprevalencia értéke azok arányát mutatja, akik életük során fogyasztottak már valaha valamilyen drogot. A kilencvenes évek közepén 7%-os életprevalencia értéket írtak le a vizsgálat kutatói, a 2009-es kutatás 34%-os értéket jelez a vizsgált népességben. Az előző vizsgálat óta a növekedés üteme csökkent, ez adhat némi bizakodásra okot. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009 óta a költségvetésében önálló keretet biztosít a drogprobléma kezelésére, amely lehetőséget ad többek között a pályázati források lehívásához szükséges önrész biztosítására is. A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szilárd szakmai elveket képvisel, amelynek lényegét ez a kiadvány foglalja össze. Az ezen elvek alapján működő, elérhető, akkreditált prevenciós programokat is bemutatja a kiadvány, a teljesség igénye nélkül. Külön szerepel benne a kortárssegítés, amely bizonyítékokon alapulóan hatékony módszer a drogmegelőzésben. A területen folyó munkában számos kérdés vetődött fel az elmúlt időszakban, amelyek megválaszolásához is segítséget kívánt nyújtani ezzel a publikációval a KEF. Ilyen például, hogy iskolai drogprobléma esetén mi a teendő, és hova fordulhatunk segítségért, ha az túlmutat az oktatási intézmények kompetenciáján. Igény mutatkozott az internet függőséggel, „rohamivással”, energiaitalokkal, vízipipa használattal és az új típusú party drogokkal kapcsolatos információkra, illetve a támogatott programok mellett a potenciális konfliktusforrást jelentő programokkal kapcsolatos szakmai állásfoglalás megismerésére, melyekről szintén olvashatunk ebben a módszertani kiadványban. A megelőzésben legjelentősebb szerepe a családnak van, azonban a szülőkhöz nehéz eljutni. Lehetséges csatornák a közoktatási intézmények, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer intézményei. A családok mellett az oktatási rendszer rendkívül jelentős szerepet tölt be a felnövekvő generáció szocializációjában. A szakirodalom egyértelműen amellett foglal állást, hogy az oktató-nevelő munka középpontjában a személyiség formálás áll. Emiatt az ismeretátadáson túl az érzelmi intelligenciához szükséges készségek fejlesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyének képesek legyenek betölteni családi szerepeiket, hivatásukat, vagyis értékes tagjaivá tudjanak válni szűkebb és tágabb társadalmi környezetüknek. Ez nem könnyű feladat, hiszen az információ robbanás társadalmában számos olyan hatás éri a gyermekeket, fiatalokat, amelynek ellensúlyozására társadalmi összefogás szükséges. Ebben a különböző szintű döntéshozóknak, a médiának, és a fiatalokkal foglalkozó szakembereknek kiemelt felelőssége van. Bízunk abban, hogy jelen kiadványunk hozzájárul a drogprobléma kezelésének szakszerűségéhez, és elősegíti városunkban azt az együttműködést, amely nélkülözhetetlen a hatékony egészségfejlesztéshez, illetve drogmegelőzéshez. Győr, 2011. július 18.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 Kutatási Jelentés Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete Miklósyné Bertalanfy Mária, egészségtan tanár Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program Dr. Varga Gábor, addiktológus Széchenyi István Egyetem, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 1. Bevezetés A kábítószerhelyzetben1 beállt változások arra engednek következtetni, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonló átalakulások zajlanak hazánkban is. A korábbi kábítószer-kipróbálás ugrásszerű növekedését követően az emelkedés üteme enyhül, a szerhasználati szokások változnak, dominálja a területet a kenderszármazékok és a rekreációs színterek „kultúrájához” illeszkedő kábítószerek használata, egyidejűleg pedig csökken az opiát használók aránya [1]. 2005-ben a kezelőhelyeken regisztrált új betegek száma az előző évhez képest 12%-kal nőtt. Bár 2000 óta folyamatosan csökken a kezelt heroin-fogyasztók, főként az intravénás használók száma, azonban 2002 óta folyamatosan növekszik a kannabisz-származékokat fogyasztók aránya. A kezelt betegek körében jelenleg már ez a vezető szertípus. Növekszik a kezelt amfetamin-fogyasztók száma. Országos vizsgálatok eredményei alapján [2] a felnőtt – 18-64 éves – lakosságban a különböző szerekkel kapcsolatban kevésbé differenciált veszélyészlelés jellemző. A különböző drogok veszélyeinek percipiálása egybemosódik. Mindössze a különböző gyakoriságú szerfogyasztások veszélyességének megítélésében jelentkezik konzekvensen kismértékű különbség. A szerhasználat helytelenítése a társadalmi gondolkodásban leképezi a használat veszélyességével kapcsolatos percepciókat. A különböző szerhasználó magatartások között e tekintetben is csak kismértékű differenciálás tapasztalható. A lakosság több, mint 70-80%-a erősen helyteleníti bármilyen illegális drog fogyasztását. A veszélyészlelés alacsony szerenkénti differenciáltságával összhangban, a különböző szerek közötti drogpolitikai különbségtétel is alacsony szinten fogalmazódik meg. Minden szer esetében a restriktív drogpolitikával való nagyfokú egyetértés mutatkozik [2]. Az ellátó intézmények adatai alapján [3] az első kezelésbe vétel legnagyobb számban, mindkét nem esetében a 20-24 éves életkorban következik be, amit ha az első drogpróbálásra vonatkozó országos adatokkal egybevetünk [4], ez átlagosan 5-10 év drogos karrier után következik be. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai alapján [4] a 16 éves fiatalok kétharmad része legalább egyszer dohányzott már életében, a lányok valamelyest nagyobb arányban, mint a fiúk. 93%-uk fogyasztott már alkoholt életében, és 36%-uk volt legalább egyszer részeg a kérdezést megelőző hónapban. A fiú körében nagyobb arányban fordult elő a lerészegedés, mint a lányok közt. Hazánk a legális droghasználat tekintetében érzékelhetően kedvezőtlenebb helyzetet mutat a vizsgálatban részt vevő 35 ország átlagánál (1. ábra).

1 A tanulmányban a szakirodalomhoz igazodva kábítószer alatt csak az illegális szereket értjük, a drog megnevezés tartalmazza mind a legális, mind az illegális szereket, a tanulmányban mindig jelöljük, hogy mit értünk alatta.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 Legális és illegális drogok használata a magyarországi 16 évesek és az ESPAD vizsgálatban részvevő országok átlagában

Forrás: http://www.espad.org/hungary

1. ábra

Győr azon szerencsés helyzetben lévő város az országban, ahol a fent bemutatott jelenségek monitorozására, nyomon követésére standardizált, nemzetközileg elfogadott kérdőívekkel folynak vizsgálatok, így a drogfogyasztás jellegzetességeiben bekövetkezett változások is követhetőek. Tanulmányunk egy 15 éve folyó longitudinális vizsgálat negyedik adatfelvételének eredményeit tartalmazó gyorsjelentést ad, bemutatva nem csak a jelenlegi mintázatát a jelenségnek, hanem rámutat az utolsó adatgyűjtés óta bekövetkezetett legjelentősebb változásokra is.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

2. Adat és módszer

2.1.Mintavétel A minta kétlépcsős, csoportos mintavétellel készült. Az elsődleges mintavételi egységek az iskolák, a másodlagosak az osztályok voltak. Az elsődleges mintavételi egységeknél, az iskoláknál a tanulók létszáma alapján képeztük a rétegeket, tehát először a kérdezendő iskolák kiválasztására került sor. A vizsgálat alappopulációját a város alap-, és középfokú oktatási intézményeinek 7-13. osztályos tanulói jelentették. Az összes megkérdezettek száma 1231 fő volt, amelyből 1220 értékelhető kérdőívet kaptunk. A minta reprezentativitásának tesztelésére a mintabeli adatok nem és évfolyam szerinti megoszlását hasonlítottuk össze a teljeskörű adatokkal (1. táblázat). Kiszámítottuk az egyes relatív gyakoriságok megbízhatósági határait is. A választott 95%-os megbízhatósági szint mellett a megbízhatósági intervallum félhossza a standard hiba 1,96-szorosa, az intervallum végpontjai pedig a becsült érték plusz-mínusz 1,96szoros standard értékei. Így a megbízhatósági intervallumba a mintavétellel becsült tényleges érték 95%-os valószínűséggel esik. A minta megbízhatóságának tesztelése alapján megállapítható, hogy következtetéseink nem csak a megkérdezettekre, hanem a teljes alappopulációra vonatkoztathatóak.

A hibahatárok kiszámítása az alábbi képlet szerint történt:

p± t*

1- n * N

ahol p = az előfordulás relatív gyakorisága q = 100-p n = a minta elemszáma N = a teljes sokaság száma t = 1,96

KEF - IV. Módszertani kiadvány

p*q n

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 A minta megbízhatósága

Ismérvek

Évfolyam, nem 7. osztály- fiú 7. osztály- lány

Arány az alappopulácoóban és a mintában

8. osztály- fiú 8. osztály- lány 9. osztály- fiú 9. osztály- lány 10. osztály- fiú 10. osztály- lány 11. osztály- fiú 11. osztály- lány 12. osztály- fiú 12. osztály- lány 13. osztály- fiú 13. osztály- lány

Tanuló Konfidencia intervallum a városban 4,2 3,1-5,3 a mintában 5,0 a városban 3,7 a mintában 4,5 2,7-4,7 a városban 3,8 2,8-4,8 a mintában 3,9 a városban 3,8 a mintában 2,9 2,8-4,8 a városban 9,8 8,2-11,4 a mintában 12,3 a városban 9,7 a mintában 7,6 8,1-11,3 a városban 9,3 7,7-10,9 a mintában 8,8 a városban 8,7 a mintában 6,6 7,2-10,2 a városban 10,4 8,8-12,0 a mintában 11,1 a városban 9,0 a mintában 10,7 7,5-10,5 a városban 8,7 7,2-10,2 a mintában 8,4 a városban 8,6 a mintában 7,1 7,1-10,1 a városban 5,6 4,4-6,8 a mintában 6,8 a városban 4,9 a mintában 4,3 3,8-6,0

1. táblázat

Az adatok feldolgozása SPSS 17.0 statisztikai programcsomag felhasználásával történt. A táblázatok és diagramok Microsoft Excel 2003 programban készültek. A véletlen halmozódás lehetőségének vizsgálatára statisztikai próbát alkalmaztunk. A véletlen bekövetkezésének valószínűségét mutatja a P érték. A szignifikancia szintjének megítéléséhez a következő kritériumrendszert és jelölési konvenciót alkalmaztuk: P < 0,05 szignifikáns * P < 0,01 erősen szignifikáns ** P < 0,001 igen erősen szignifikáns *** P > 0,05 nem szignifikáns Az egyes kérdésekre adott válaszok eloszlásának értékelésekor az 5% felett kapott adatokat egész számra kerekítettük, így a 100%-tól ±1% eltérést megengedtünk. Az 5% alatt kapott adatoknál egy tizedes jegyig kerekítettünk. A kérdőívek felvétele az ifjúsági védőnők közreműködésével csoportosan/ osztályonként történt. Előzetesen minden szülőhöz beleegyező nyilatkozatot juttatunk el, a vizsgálatban csak azok a diákok vettek részt, akik a nyilatkozatot aláírva visszavitték az iskolába a vizsgálat időpontjára. A védőnők az adatfelvételt megelőzően felkészítésen vettek részt, mely során instrukciókat kaptak az esetlegesen előforduló problémák, értelmezési nehézségek kezelésére.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

2.2. A kérdőívről A vizsgálat első adatfelvétele 1994-ben, az USA-beli coloradoi egyetemmel közösen zajlott, a kutatás alapja a standardizál alkohol- és kábítószer kérdőív volt. Az 1999-es és 2003-as vizsgálatra az alapján készült el a nagyrészt közös itemekkel rendelkező Arrabona A és B kérdőív. Jelen vizsgálat az összehasonlíthatóság érdekében megtartotta az Arrabona kérdőív fő blokkját, kiegészítve a jelenleg használt hazai kutatások egyes kérdéseivel, ami a Magyarországi adatokkal való összevetést teszi lehetővé. Első része demográfiai kérdéseket tartalmaz, a második rész a családdal, családstruktúrával, anyagi helyzettel, a szülők nevelési stílusával kapcsolatos. A harmadik rész foglalkozik az egészségmagatartással, a különböző legális és illegális drogok kipróbálásán/fogyasztásán túl, méri a barátok ezen szokásait is, a szerekhez való hozzáférési lehetőséget. A negyedik rész elsősorban lelki állapoti tényezők mérésére szolgáló standardizált kérdéseket tartalmaz. Az utolsó blokk az iskolán belüli agressziót méri illetve a prevenciós programokhoz való viszonyulást vizsgálja.

2.3. Adatelemzés Kutatási jelentésünk jellemzően azt a logikai sorrendet követi, miszerint a fejezetek első része a szerzők által relevánsnak tartott leíró eredményeket mutatja be, melyeket egy- és többváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel számítottak ki (gyakorisági eloszlás, átlag, szórás, kétmintás t-próba, függetlenség teszt (χ2próba), Relativ Risk, variancia analízis (ANOVA), lineáris regresszióanalízis, General Loglinear Modell). A leíró szakaszok tartalmazzák az országos jellemzőkkel való összevetést is, amennyiben rendelkezésre álltak ehhez szükséges adatok. Az eredményeket minden fejezetben értékeljük nem, iskolai évfolyam és iskolatípus szerinti bontásban. Ezeken túl minden fejezet azokat a többváltozós elemzéseket tartalmazza, melyeket a szerzők relevánsnak ítéltek. Minden rész a korábbi vizsgálatok eredményeivel való összevetéssel zárul. (A lelki állapot vizsgálata új elemként került be az adatfelvételbe, ez esetben összehasonlítás nem tehető.)

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

11 3. Eredmények

3.1. Családszerkezet

A fiatalok 71%-át édesapja és édesanyja együtt neveli, az egyszülős családokon belül a hazai viszonyoknak megfelelően gyakoribb, hogy csak az édesanyjával -14%- él a gyermek. A gyermekek 1,6%-át neveli az édesapja egyedül, tehát összességében közel 16% él egyszülős családban. A diákok 1,5%-a egyik szülővel sem él együtt. Közel 10% él újrastruktúrált családban, tehát az egyik szülővel és nevelőszülővel (2. ábra). Míg a nagyvárosokban a gyermekek alig kétharmad részét neveli együtt mindkét szülő, addig a községekben ez a 80%-ot közelíti. Jellemző eltérés még, hogy a nagyvárosokban 2,5-szer annyi nő neveli egyedül a gyermekét, mint a falvakban, ugyanúgy magasabb viszont a gyermeküket egyedül nevelő apák aránya is. Az átlagos testvérszám 1,4. Nincs testvére a fiatalok 12%-ának, leggyakoribb -51%- az egy testvér, két testvére 25%-nak, három vagy több 12%-nak van. A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok 45%-a él megyei jogú városban, közel ennyien -43%- a környékbeli községekből és 11% valamelyik kisvárosból jár be Győrbe. Családszerkezet a mintában (%)(N=1198)

egyik szülő egyedül neveli; 15,9 újrastruktúrált családban él; 9,7

más neveli; 1,5 édesszülei nevelik; 71,1

2. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

3.2. Dohányzás A dohányzás komoly problémát jelent az Európai Unió több új tagállamában: Litvánia, Lettország, Észtország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország mind ott található azon 12 ország között, amelyekben a legmagasabb a dohányzó fiatalok száma. A számok különösen azért aggasztóak, mert a korai kipróbálás az egyik legfontosabb eleme a későbbi rendszeres dohányzás kialakulásának. A dohányzó lányok száma több országban és régióban nő. A nemek megoszlása földrajzi mintát követ, különösen az idősebb korosztályoknál: a kelet-európai országokban több fiú dohányzik, mint lány, a közép és dél-európai országokban a nemek aránya körülbelül ugyanaz, az észak és nyugat-európai országokban több lány dohányzik, mint fiú. A fiúk általában mindenhol előbb kezdik a dohányzást, mint a lányok. A függőség első jelei a kamaszkorban már az első pár alkalmi rágyújtás után kialakulhatnak. Bizonyos tények azt támasztják alá, hogy a lányok körében sokkal hamarabb kialakul a nikotinfüggőség, mint a fiúknál [5]. Az Európai Unió tagállamaiban a legtöbb fiatal a kiskamasz korban próbálja ki először a cigarettát. Az „Iskoláskorú gyermekek egészségtudatos viselkedése” című tanulmány, amely 35 ország fiataljait vizsgálta, megállapította, hogy a 11 és 15 évesek között drámaian megemelkedett azoknak a száma, akik már kipróbálták a cigarettát. A 11 éveseknek körülbelül 15%-a szívott el már legalább egy cigarettát. A 15 évesek körében ez az arányszám már 62%. Ezzel összecsengenek a győri fiatalok dohányzási mintái is. A cigarettát a fiatalok kétharmad része próbálta már, a fiúk 35%-kal nagyobb eséllyel próbálják ki a dohányzást, mint a lányok (OR=1,35 CI=1,061,71). Ez a nemenkénti próbálási különbség jellemzően az általános iskolai évfolyamokban markánsabb, a differenciáltság a 11. évfolyamra eltűnik. Különös figyelmet érdemel a hetedik és nyolcadik osztályosok közt mutatkozó különbség. Míg a hetedikeseknek még egyharmada sem próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már több mint kétharmada. Ez a próbálási gyakoriság aztán vonatkoztatható a szak- és középiskolai évfolyamokra is, majd az érettségit követően a 13. osztályban mutatkozik ismét egy nagyobb ugrás, eddigre már a fiatalok 86%-a túl van az első dohányzáson. A dohányzást már kipróbálók átlagosan 12 éves koruk környékén esnek túl az első cigaretta végigszívásán, tehát amikor már nem csak 1-2 slukkot kóstolnak meg belőle. Konklúzióként megállapítható, hogy a dohányzás prevenciós programoknak tehát jellemzően legkésőbb a 7. osztályban kell megszólítani a fiatalokat, ezt követően már a rászokás megakadályozására illetve a leszokáshoz nyújtott segítségre kell fókuszálni a nemdohányzó attitűd megerősítése mellett. Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók dohányzást próbáló gyakorisága közelít az általános iskolásokéhoz. Drasztikus a gimnáziumi és szakiskolai tanulók közti 27%-os különbség a próbálásban. A dohányzást már kipróbált fiatalok 26%-a naponta dohányzik, 6%-uk hetente, 9% havonta néhányszor gyújt rá. A rendszeres dohányosok nagyobb arányban kerülnek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből. A legalább hetenkénti dohányzás leginkább a nyolcadik osztálytól jellemző, ami középiskolás korban egyenletesen növekszik. Míg a hetedik osztályos fiúk 5%-a dohányzik legalább hetente, addig a lányok körében még inkább a havonta néhány alkalommal történő rágyújtás a jellemző. A kilencedikesek 28%-a, a tizenkettedikeseknek már közel 36%-a dohányzik legalább hetente, ami a felnőtt lakosság körében mért dohányzás prevalenciához közelít [6]. A lányok rendszeres dohányzása mindkét említett osztályban jelzésértékűen meghaladja a fiúkét. A naponta dohányzó fiatalok legtöbben fél doboz cigarettát szívnak el, átlagosan 6 szálat. Tehát a dohányzó fiatalok közt leggyakoribb a legalább 10 szál cigaretta elszívása, viszont nagyon sokan szívnak el napi 1-2 szálat, ami az összes dohányzóra vonatkozó átlagértéket lefelé húzza. Míg a naponta dohányzó fiatalok egyharmad részének majdnem az összes barátja dohányzik, addig a nemdohányzók csupán 5%-ának. A cigarettázást még ki sem próbálóknak jellemzően néhány dohányos barátja van csupán.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

A fiatalok több mint felét nem befolyásolják a barátai a dohányzási szokásaik megváltoztatására sem pozitív, sem negatív irányban. 13%-ukat inkább rá, közel egyharmad részüket inkább lebeszélik róla. A fiatalok, ill. a barátok dohányzási szokásának és a befolyásolás irányának együttes vizsgálata során az elsődleges különbséget nem a rábeszélésben, hanem a kortárscsoport visszatartó erejének csökkenésében láttuk abban az esetben, ha sok dohányzó barátja van a fiatalnak (p<0,001). Vizsgálatok szerint [7] a cigaretta árának emelése igen hatásosan csökkenti a fiatal dohányzók számát, illetve az általuk naponta elszívott cigaretta mennyiségét. A törvényi szabályozások, amelyek tiltják, hogy kiskorúak dohányárut vásároljanak, illetve korlátozzák a dohányzást az iskolákban, a közterületeken és más munkahelyeken, ugyancsak hatásos lépéseknek bizonyultak, ennek ellenére a dohánytermékekhez való hozzáférés még mindig igen könnyű a fiataloknak. Több mint kétharmad részük szerint nagyon könnyű ezen termékek beszerzése, igen rövid idő kellene nekik, hogy cigarettához jussanak, alig 5% szerint igen nehéz, szinte lehetetlen (3. ábra). Bár az egyre magasabb évfolyamokban lineárisan emelkedik a beszerzést nagyon könnyűnek ítélők aránya (p<0,001), még a legfeljebb 15 éveseknek is több mint fele szerint nagyon könnyű a cigaretta beszerzése. A dohánytermékek beszerzésének nehézsége a fiatalok megítélése szerint évfolyamonként (%)(N=1198) 100%

80%

nagyon könnyű, rövid idő kell a beszerzéséhez

elég könnyű beszerezni 41

nem könnyű, de nem is nehéz beszerezni 144

112

kicsit nehéz beszerezni szinte lehetetlen beszerezni

198 60% 171

119

% 40%

20%

0% 7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

3. ábra

A napi néhány szál cigaretta elszívását a fiatalok 12%-a egyáltalán nem tartja veszélyesnek, jelentős részük (46%-uk) kicsit érzi veszélyesnek. A napi egy doboz cigaretta elszívása már csak 2,5% szerint nem kockázatos, de kétharmad részük szerint nagyon veszélyes (4. ábra). A dohányzás veszélyességének megítélését nagyban befolyásolja az egyén dohányzási szokása. A naponta dohányzók csaknem feleannyian ítélik nagyon veszélyesnek ezt a szokást, mint akik még egyáltalán nem próbálkoztak vele (p<0,001).

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

A napi 1-2 doboz cigaretta elszívásának veszélyessége a fiatalok véleménye alapján a dohányzási szokások szerint (%) (N=1161)

100% 90% 80%

43,9%

70% 60% %

57,7% 75,6%

69,7% nem tudja

81,0%

nagyon veszélyes kicsit veszélyes

50%

alig veszélyes nem veszélyes

40% 30% 20% 10% 0% nem próbálta a dohányzást

próbálta a dohányzást, de nem dohányzik

havonta néhányszor dohányzik

hetente néhányszor dohányzik

naponta dohányzik

4. ábra

A korábbi vizsgálat adataival való összevetés alapján megállapítható, hogy emelkedett a rendszeres dohányzás veszélyeit felismerő fiatalok aránya. Ennél mélyebb összevetés nem tehető, mivel a korábbi vizsgálat nem tért ki részletesebben a dohányzás mintázatának vizsgálatára.

3.3. Alkohol A legtöbb ember az alkoholt alkalomszerűen vagy szórakozási célokra használja. Ami azonban kezdetben kontrollált, élvezetes használatnak tűnik, nagyon eltérő arányokat ölthet, és a kezdeti pozitív tapasztalat hamarosan függőséget jelent. Már a középiskolás kor is kritikus periódus az alkoholizmus szempontjából, ugyanis a rendszeres alkoholfogyasztás akár tizenhat-tizennyolc éves korban is indulhat. Persze vannak közülük is veszélyeztetettebbek, mint például a labilisabb, feszültségre hajlamosabb diákok. Az alkoholfogyasztás rossz hatással van a teljesítményre, az alkohol hatására csökken a koncentráció, lassul a gondolkodás. Egy átmulatott éjjel után biztos, hogy nem hatékony a tanulás, hiszen ilyenkor négyszer, ötször annyi ideig tart a bevésődés folyamata, mint általában. Az is lehet, hogy teljesen képtelenek lesznek a fiatalok az információ befogadására, felfogására is, nemcsak a rögzítés megy nehezen. Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” (közismertebb nevén HBSC) [8] vizsgálat eredményei alapján a legtöbben 14 éves koruk környékén kísérleteznek először az alkohollal. Minden hatodik fiú azonban már 11 évesen vagy ennél fiatalabban kipróbál valamilyen alkoholt. A lányok hasonló aránya egy évvel idősebb korában teszi meg ezt. Már az ötödik osztályosoknak – tehát a 11-12 évesek – is 41%-a próbált már valamilyen alkoholt, a 11. osztályosok körében ez az arány már 93%. A lányok alkoholfogyasztása az általános iskolában szignifikánsan kisebb arányú, azonban a középiskolás korra ez a különbség teljesen kiegyenlítődik.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

A győri fiatalok alkohol kipróbálási szokásai is hasonló eredményeket mutatnak. Míg a hetedik osztályos fiatalok alig több mint kétharmad része ivott 1-2 kortynál több alkoholt életében, addig a kilencedikeseknek már közel 90%-a. A hetedikesekhez képest jelentősen nagyobb arányú a kipróbálás a 8. osztályosok körében, ezt követően azonban, – noha emelkedik az életprevalencia2 –, ennek mértéke lényegesen elmarad a 8. osztályra bekövetkezett emelkedéstől. Míg a hetedikesek körében a lányok jóval kisebb arányban próbáltak még alkoholt, mint a fiúk, ezt követően a különbség szinte teljesen kiegyenlítődik (5. ábra). A középiskolások szignifikánsan (p<0,01) nagyobb arányban próbálkoztak már alkoholfogyasztással, mint az általános iskolások, a különböző típusú középiskolákon belül viszont nem találtunk eltérést a fogyasztásra vonatkozóan. Az alkoholfajták tekintetében a sör, a röviditalok és a bor egyformán kedveltek a havonta több alkalommal fogyasztók körében. Akik naponta vagy hetente több alkalommal is fogyasztanak alkoholt, jellemzően sört isznak, akik havonta több alkalommal isznak valamit, jellemzően a röviditalokat és koktélokat részesítik előnyben, vélhetően elsősorban bulik, partyk alkalmával. Az alkoholtermékek beszerzését a dohányárukhoz hasonlóan könnyűnek ítélik, még a 15 év alattiak 2/3-ad része szerint is elég vagy nagyon könnyű az alkoholhoz jutás. Eltekintve az otthon beszerzett alkoholtól, feltételezi ez a fiatalok boltokban, vendéglátóhelyeken való kiszolgálását is. Az alkohol kipróbálása a vizsgált osztályokban nemek szerint (%) (N=1210) 100 90 80 70 60 %

fiú lány

50 40 30 20 10 0

7. osztályos 8.8.osztályos osztályos 9. 9.osztályos osztályos 10.10.osztályos osztályos 11.11.osztályos osztályos 12.12.osztályos osztályos 13. osztályos 7.osztályos 13.osztályos

5. ábra

Nemek szerint vizsgálva egyértelmű a fiúk nagyobb veszélyeztetettsége, hiszen a naponta vagy hetente többször fogyasztók túlnyomóan a fiúk köréből kerülnek ki.

2 Az életprevalencia érték alatt az elfogadott értelmezés alapján: az eddigi élete során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

A naponkénti 1-2 ital elfogyasztása majd minden negyedik fiatal szerint nem veszélyes, csupán 15%uk érzi nagyon veszélyesnek. Az alkalmankénti legalább 5 ital elfogyasztását 7% ítéli veszélytelennek, és 56% nagyon veszélyesnek. Fontos információ ez, hiszen rávilágít arra, hogy a legális drogfogyasztásra irányuló prevenciós programokban nagyobb hangsúlyt kell kapnia azoknak az üzenteknek, miszerint a szenvedélybetegségek kialakulása nem kizárólagosan a mennyiségi fogyasztással köthető össze. Az egyes szerekkel (legyen az dohány, alkohol vagy illegális szer) kapcsolatosan elsődlegesen kialakuló pszichés függőség vezet majdan, az adag kénytelen emelésével a szomatikus függőséghez. Az alkoholfogyasztást – függetlenül a fogyasztás mennyiségétől – egyformán ítélik veszélyesnek azon fiatalok, akiknek a túlzott alkoholfogyasztás jelen van a szűk családjában, és akiknek nem. A fiatalok közel egyharmad része nem volt még részeg életében, 12% életében egyszer részegedett le és 22% már tíznél több alkalommal. Akik még soha nem voltak részegek, egyenlő arányban kerülnek ki a fiúk és lányok közül. Akik csupán egyszer voltak részegek, nagyobb arányban kerülnek ki a lányok közül, a többszöri részegség a fiúkra jellemző. Azok között, akik már tíznél többször voltak részegek életükben, háromszor annyi fiú van, mint lány (6. ábra) (p<0,001). Lerészegedések száma évfolyam szerint (%) (N=1144)

100,0%

1,7% 9,1% 23,5%

24,4%

24,0%

29,9% 38,6%

80,0%

több mint 10 alkalommal volt részeg 4-10 alkalommal volt részeg 2-3 alkalommal volt részeg

60,0%

egyszer volt részeg még soha nem volt részeg

% 40,0%

82,9%

42,7%

20,0%

34,9%

28,9%

24,7%

17,9%

14,2%

,0% 7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

6. ábra

Az alkoholt már fogyasztott fiatalok közül a vizsgálatot megelőző 12 hónapban egyharmad részük nem volt részeg, egynegyedük 1-2 alkalommal, 7%-uk legalább havonta, további 7%-uk viszont legalább kéthetente lerészegedett. Akik úgy válaszoltak, hogy az elmúlt egy évben nem voltak részegek, egyenlő arányban kerültek ki a fiúk és a lányok közül. Nem találtunk lényeges eltérést a két nem között az 1-2 alkalommal lerészegedettek esetében sem. A részegségek előfordulásával egyenes arányban tolódik a fiúk felé a grafikon. Míg a havonta lerészegedőknek egynegyede lány, a hetente lerészegedőknek már csak tizede (p<0,001). A középiskolák felső osztályaiból (11-13. osztály) kerül ki a problémás alkoholfogyasztók kétharmad része. Markáns különbségek mutatkoztak az iskolatípus szerinti vizsgálat során is. A szakiskolákban nagyobb arányban fordult elő az elmúlt 12 hónap során a részegségtől való tartózkodás, mint a középiskolákban, ezzel párhuzamosan azonban a szinte hetenkénti lerészegedés négyszer gyakoribb körükben, mint a gimnáziumba járók, és két-két és félszer gyakoribb, mint a szakközépiskolások körében (p<0,001).

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Az első berúgás átlagos életkora 14,5 év, az alkoholfogyasztás első próbálása jellemzően ennél egy évvel korábban kezdődik, nem számítva ide az 1-2 kortyos kóstolást. A lányok jellemzően egy évvel idősebb korban kezdenek az alkoholfogyasztással próbálkozni, mint a fiúk, és az első berúgás életkora is egy évvel későbbi. Természetesen markáns összefüggés mutatkozik a kortárscsoportokon, baráti közösségeken belül az alkoholfogyasztáshoz fűződő attitűdben is. A még nem is kísérletezők baráti körében jellemzően kevésbé fordulnak elő szeszesitalt fogyasztó barátok (p<0,001), míg a legalább kéthetente lerészegedők barátainak fele maga is fogyasztó (7. ábra). Szignifikánsan nagyobb arányban vannak kitéve a fogyasztásra való ösztönzésnek, akiknek baráti körében jellemzően alkoholt fogyasztó fiatalok vannak. Megfigyelhető, hogy a fogyasztásra való ösztönzésben egyaránt vannak fokozottan kitéve az alkoholt gyakorta és az egyáltalán nem fogyasztók. Az alkalmankénti fogyasztók ugyan csak jelzésértékűen, de kevésbé vannak fogyasztásra ösztönözve. A fiatalok lerészegedési gyakorisága a barátok alkoholfogyasztási szokásai szerint (%) (N=1127) 100,0%

6,5%

6,3% 15,1%

90,0%

21,9% 36,8%

80,0%

42,2%

majdnem az összes barátja fogyaszt alkoholt

40,0%

70,0%

63,6%

néhány ilyen barátja van

60,0% %

sok ilyen bartátja van

50,0%

kevés ilyen barátja van

40,0%

nincs ilyen barátja

30,0% 20,0%

39,8% 23,9%

10,0%

10,7%

7,3%

7,7%

,0% nem fogyasztott még alkoholt

egyszer sem volt részeg

1-2 alkalommal volt részeg

3-5 alkalommal volt részeg

6-9 alkalommal volt részeg

1,2% 10-19 alkalommal volt részeg

7,5% 20-39 alkalommal volt részeg

2,3% 40 vagy több alkalommal volt részeg

7. ábra

A 2003-as vizsgálat eredményeihez képest jelentősen emelkedett (16%-kal) az első részegségen már túlesett fiatalok száma. Romlott az alkoholfogyasztási gyakoriság is. Míg 2003-ban a fiatalok több mint fele nem volt részeg a kérdezést megelőző 12 hónapban, addig jelenleg alig egyharmaduk. A kedvezőtlen változás mellett azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az évi 1-2 alkalommal történő lerészegedések aránya emelkedett, 20-ról 26%-ra. Az ennél sűrűbb lerészegedések gyakoriságai nem változtak.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

3.4. Drogfogyasztás Az „Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról” (ESPAD) című kutatás eredményei szerint, 2003-ban a vizsgálatban résztvevő 35 ország közül hazánk a drogfertőzöttség tekintetében – a 18%-os életprevalencia értékkel – a közepesen fertőzött országok alsó harmadába tartozott3 (8. ábra) [9].

Kannabiszfogyasztás életprevalencia értéke az ESPAD vizsgálat adatai alapján (%) 50 45 40 35 30 %

25 20 15 10 5

Cs eh

Kö ztá

rsa sá g F S Eg ran váj c ye cia sü ors lt K zág irá M lysá an g -sz ig Íro et rs z Be ág lg Ho ium lla n Sz dia l Né ová m kia et o Ol rsz á as zo g rs Sz zág lo vé Gr nia ön lan Uk d r És a j n zto a rsz ág Or Dán os ia z Ho ors rv zág áto rsz Au ág sz t B ria Le ulg ng á ye ria lo r Le szág tto rs z L ág M itv ag á ya nia ro r Po szág rtu gá lia Iz lan d M ált Fi Fe nno a r rö er szá -sz g ig e No tek r Sv vég éd i a or sz ág C Gö ip rö rus go Tö rsz á rö ko g rs z Ro ág m án ia

8. ábra

Az országos 18%-os átlaggal szemben, 2004-ben budapesti középiskolák 11-12. évfolyamos diákjai körében készült kutatás 47,5%-os életprevalencia értéket írt le4 [10]. Életprevalencia Győr városban az összehasonlítást lehetővé tevő kérdőívnek és módszernek köszönhetően 1994 óta követhető a fiatalok illegális droghasználatának változása is. Az első adatfelvétel idején, a kilencvenes évek közepén 7%-os életprevalencia értéket írtak le a vizsgálat kutatói [11]. Jelen kutatás 34%-os életprevalencia értéket ír le a vizsgált népességben. Az emelkedés ellenére némi bizakodásra adhat okot, hogy míg 1994 és 1999 között a növekedés mértéke 129%-os volt – tehát 1,3-szorosára, közel másfélszeresére emelkedett az illegális drogokkal kapcsolatba kerülő fiatalok aránya –, addig 1999 és 2003 között 81%-os, 2003 és 2009 között viszont már csak 17%-os (9. ábra). Tehát a növekedés üteme jelentősen lassul, előrevetítve a közeljövőben mutatkozó értéken való stagnálást. 3 A Győr városi kutatási adatok nem összevethetőek az ESPAD vizsgálat adataival, mivel a városi kutatás a 7-13. osztályos tanulókat érintette (jellemzően 13-19 évesek), az ESPAD vizsgálat pedig a 11-15 éves iskolai népességet vizsgálja. Magyarországon adatfelvételek történnek a 17 évesek körében is, de a nemzetközi összehasonlítások ennek eredményeit nem tartalmazzák. 4 A vizsgálat az ESPAD kérdőívet és módszertani útmutatókat alkalmazta.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Életprevalencia értékek változása 1994-2009

A változás mértéke 17%

A változás mértéke 81% ***

29 A változás mértéke 129% **

20 %

életprevalencia

15 16 10

1994

1999

2003

2009

9. ábra

A fogyasztott szerek tekintetében az országos és nemzetközi helyzethez hasonlóan a tiltott drogokat kipróbáló diákok túlnyomó többsége marihuánát fogyasztott. Ezt követik a gyógyszerek visszaélésszerű ill. az amfetaminok használata (10. ábra). Szerenkénti életprevalencia értékek (%)(N=1215-1217) 20,0 18,0 16,0

életprevalencia

14,0 12,0 % 10,0

18,6

8,0 6,0 9,3

9,3

4,0 4,4

2,0

3,3

3,2

2,3

0,0 kannabisz

altató, nyugtató orvosi rendelvény nélkül

amfetamin

altató, nyugtató és alkoholt együtt

Kokain

LSD

ópium származék

10. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Nemenkénti összehasonlítás során a fiúk 10%-kal (OR=0,91 CI: 0,72-1,16) nagyobb eséllyel próbáltak már legalább egyszer valamilyen illegális drogot életükben, a különbség azonban statisztikailag nem igazolható, tehát a próbálás tekintetében nem írható le különbség a két nem közt. Jelentős eltérések mutatkoznak az iskolatípus szerinti vizsgálat során. Míg az általános iskolások 22%a, addig a szakiskolások 42%-a próbált már valamilyen illegális drogot életében. Az általános és gimnáziumi tanulók próbálási gyakorisága nem mutat statisztikai eltérést. A középiskolákon belül csak a gimnáziumi és szakiskolai diákok életprevalenciája közt találtunk értékelhető eltérést. Az életprevalencia évfolyamonkénti vizsgálata során szinte lineáris kapcsolat írható le. Nevezetesen minél magasabb évfolyam próbálási szokásait vizsgáljuk, annál magasabb a próbálás gyakorisága. A hetedik osztályosokhoz képest a 13. osztályosok 2,8-szer nagyobb arányban próbáltak már valamilyen illegális drogot életükben. A statisztikai vizsgálat során érdekes megfigyelni, hogy a próbálás tekintetében a hetedik osztályosok körében mért arány leszakad a többi évfolyamtól, a nyolcadikosok próbálási gyakorisága már a középiskolásokéhoz húz. A középiskolás évfolyamokon belül csupán a 9. osztály mutat a többitől statisztikailag igazolhatóan alacsonyabb életprevalenciát (11. ábra). Az illegális szerek életprevalenciája évfolyamok szerint (%)(N=1217) 50

46 életprevalencia

40 35

32 29

% 25

20 15

10 5 0

7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

11. ábra

Az egyes szertípusok eddigi használatának vizsgálata során jól látszik, hogy legjellemzőbb a kipróbáló magatartás, az 1-2 alkalommal történő használat. A gyakoribb használat elsősorban a kannabisz ill. amfetaminszármazékokhoz (a party drogok többsége ebbe a csoportban tartozik) kötődik (12. ábra). Igen magas a – kannabiszhoz közelítő – a szipuzás kipróbálása is, ez viszont egyértelműen a Rush nevű anyag terjedésének köszönhető. A torzító hatás miatt ezt az ábrákon nem szerepeltetjük. A tanulók elenyésző része jelölt meg egyéb típusú drogot – a kérdőívben szereplőkön kívül –, a leggyakrabban említett más drogfajták jellemzően a hajtógázas termékek (pl. habpatron).

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Az egyes szerek használati gyakorisága (%)(N=1215-1217)

9,0 8,0 7,0 6,0

5,0 4,0 3,0 Kannabisz (N=1215) Kannabisz (N=1215) altatóorvosi orvosi rendelvény nélkül (N=1217) Altató rendelnány nélkül (N=1217) Amfetamin(N=1216) Anfetamin (N=1216) Gyógyszer+ alkoholegyütt együtt(N=1215) (N=1215) Gyógyszer + alkohol Kokain(N=1215) Kokain (N=1215) LSD (N=1216) LSD (N=1216) Ópium (N=1216) Ópium (N=1216)

2,0 1,0

m 40

va gy

tö bb

al ka lo m

al om al k

20 -3 9

10 -1 9

al k

al om

ka lo m

ka lo m al

ka lo m

12. ábra

A családszerkezet szerinti vizsgálat alapján megállapítható a teljes, kétszülős családban élők védettsége, némileg – de nem szignifikánsan – magasabb próbálási értéket mutatnak a csak az egyik vér szerinti szülővel (egyszülős vagy újrastruktúrált családban) élők. Nincs lényeges eltérés az anyával vagy apával élők közt. Értékelhetően magasabb azonban az egyéb szerkezetű családban (nagyszülővel, nevelőszülővel stb.) vagy az intézeti közösségben élők illegális drogpróbálása. A fiatalok lelki állapota is markáns befolyásoló erővel bír. Az élettel való elégedettség is egyfajta védő tényezőnek bizonyul, nincs különbség azonban a közepes elégedettség és elégedetlenség között. A depresszív hangulat szintén a drogokkal való próbálkozás irányába mutat. A jó általános közérzetű fiatalok drogkipróbálása elkülönül, a zavart és depresszív hangulat egymáshoz közelítő próbálkozást eredményez.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Regresszióanalízis A kábítószerek kipróbálásának hátterében lévő faktorok még jobb megismerése érdekében, lineáris regressziós modellt építettünk az illegális drogok életprevalenciájára alapozottan5. A regressziós modell magyarázó ereje jó, a kábítószerek kipróbálását 56%-ban tudtuk a modellbe épített független változókkal magyarázni. Legerősebb magyarázó erővel az iskolával kapcsolatos negatív attitűdök, az otthontól távol, barátokkal töltött esték száma, a lerészegedés gyakorisága és a barátok szerhasználati szokásai bírtak. Az illegális drogok kipróbálása a legerősebb összefüggést az iskolával kapcsolatos negatív attitűdökkel mutatja. Míg az enyhe negatív attitűdök is közel 40%-kal kisebb próbálási esélyt jelentenek, addig az inkább pozitív attitűdök már kevesebb, mint felére csökkentik az illegális szerekkel való próbálkozás esélyét (13. ábra). Az illegális drogok életprevalenciája és az iskolával kapcsolatos negatív attitűdök összefüggése (esélyhányados=OR)(N=1142) 2,00 1,80 1,60 1,40

1,20 1,00

1,00

0,80 0,60 0,40

0,62

***

0,40

0,20 0,00 nincsenek negatív attitűdök az iskolával kapcsolatosan

enyhe negatív attitűdök az iskolával kapcsolatosan

markáns negatív attitűdök az iskolával kapcsolatosan

13. ábra

Az iskolai attitűdök után a barátokkal töltött esték száma bír második legerősebb magyarázó erővel. Akik soha nem töltik otthonról távol, barátaikkal az estéiket, 90%-kal kisebb arányban válnak kábítószerpróbálóvá, de a heti egy alkalom is jelentősen kisebb szerpróbálási esély mutat. A heti kettőtől hét este a családi körön kívül, a barátokkal töltése nem tér el statisztikailag igazolhatóan egymástól a szerpróbálási esélyben (14. ábra).

5 A modellbe magyarázó változóként az alábbi faktorok kerültek: nem, osztály, iskolatípus, iskolai feladatok terhe, iskolai teljesítmény megítélése, lakhely, családszerkezet, barátok száma, szociális önértékelés, szubjektív anyagi helyzet, elhanyagoló apai nevelési stílus, családban előforduló devianciák, otthontól távol töltött esték száma, dohányzás, részegség, iskolai problémák, iskolai teljesítmény, élettel való elégedettség, depresszió, önértékelés, deviancia.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Az illegális drogok életprevalenciája és a barátokkal töltött esték számának összefüggése (OR) (N=1207) 2,00 1,80 1,60 1,40 1,24 1,04

1,00 0,80

0,33

Minden estét a barátaival tölt

Heti 6 estét tölt a barátaival

Heti 5estét tölt a barátaival

Heti 3 estét tölt a barátaival

0,11

Egy estét sem tölt a barátaival

0,00

***

0,50

Heti 2 estét tölt a barátaival

0,20

Heti 1 estét tölt a barátaival

0,40

1,00

0,98

0,71

0,60

Heti 4 estét tölt a barátaival

1,20

14. ábra

Erős az alkoholfogyasztás magyarázó ereje is a modellben. A kábítószerek kipróbálására legnagyobb esélye a szinte hetente lerészegedő fiataloknak van. Nem bizonyítható azonban azoknak a fiataloknak a védettsége sem, akik másfél havonta egyszer részegednek le. Akik legfeljebb 2,5 havonta egyszer rúgtak be a megelőző évben, már szignifikánsan, 66%-kal kisebb eséllyel váltak kábítószer kipróbálóvá, mint a gyakran lerészegedők. A hetente lerészegedőkhöz képest csupán 6%-nyi eséllyel próbáltak drogot azok, akik a megelőző évben egyszer sem voltak részegek. Akik még soha nem voltak részegek, 3,6%-os esélyük van az illegális drogpróbálásra (15. ábra). Az illegális drogok életprevalenciája és az alkoholfogyasztás összefüggése (OR) (N=1133) 3,000 2,500

1,500 1,000

1,00 **

1,00

0,71

Szinte minden héten részeg volt az elmúl 12 hónapban

gyakrabban mint 3 hetente, de nem minden héten volt részeg

0,34

Gyakrabban mint 2 havonta, de ritkábban, mint 3 hetente

0,16

1,5-2 havonta egyszer

0,06

***

0,58

3-5 alkalommal volt részeg

0,036

***

nem volt részeg tavaly

0,000

***

1-2 alkalommal volt részeg

0,500

még soha nem volt részeg

2,000

15. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Végül, határozott protektív tényező, ha a fiatal olyan kortársközegben mozog, ahol az illegális szerek próbálása/ használata nem elterjedt. Amennyiben a fiataloknak már legalább kettő kábítószer próbáló/használó barátja van, az illegális drogpróbálás esélye nem kisebb azokhoz képest, akiknek majdnem minden barátja használó. Akinek nincs illegális szert használó barátja, csupán ezrelékes esélye van a kábítószer-próbálásra azokhoz képest, akiknek szinte az összes barátja szerhasználó (16. ábra). Az illegális drogok életprevalenciája és a barátok szerhasználói szokásainak összefüggése (OR) (N=1207) 2,00 1,80 1,60 1,40

1,20 1,00

0,94

0,998

1,00

0,80 **

0,60 0,40 ***

0,20

0,22

0,04

0,00

Nincs illegális szert használó barátja

Évprevalencia

Legfeljebb egy Néhány barátja illegális szert használ valamilyen használó barátja van illegális szert

Sok barátja használ Majdnem az összes valamilyen illegális barátja használ szert valamilyen illegális szert

16. ábra

Az illegális drogfogyasztás jelenségének pontos értelmezéséhez fontos kitérni a használat gyakorisági tényezőire is, hiszen maga a drogfogyasztás más és mást jelent az egyes személyek esetében [12]. A Marihuána- és Drogabúzus elleni Nemzeti Bizottság Ajánlása szerint [13] ötféle viselkedésfajtát különítünk el a drogfogyasztás kapcsán. Ez alapján megkülönböztetünk kísérletező, szociális-rekreációs, helyzeti, intenzifikált és kényszeres használót. • A kísérletező összesen életében legfeljebb 10 alkalommal használt drogokat. • A szociális-rekreációs használó kb. hetente használ drogot, de azt valamilyen társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődően teszi. • A helyzeti használó a fentieknél gyakrabban használ drogokat, elsősorban valamilyen problematikus élethelyzet kezelése érdekében. • Az intenzifikált használó hosszú időn keresztül naponta használ valamilyen drogot. • A kényszeres használó naponta többször, ill. folyamatosan, hosszú időn keresztül fogyaszt drogot. Az általános- és középiskolás fiatalok illegális droghasználata szempontjából a kísérletező és szociálisrekreációs használatnak van leginkább jelentősége, mely egyben meghatározza a különböző beavatkozások irányát is [8]. Az adatfelvételt megelőző egy évben is a kísérletező magatartás volt a legjellemzőbb, a legtöbbek által kipróbált szer a marihuána. Ezt a városban tanuló fiatalok 8%-a használta legalább egyszer az elmúlt évben (17. ábra).

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Az egyes szerek használati gyakorisága az adatfelvételt megelőző 12 hónapban (%)(N=1212-1214) 8,0 8,0 7,0

5,2

6,0

4,1

5,0 2,5

2,7

% 4,0

1,6

3,0

1,7

1,5

1,6 ,7

1,0 ,7

2,0

1,2

,7 ,9

Kannabisz(N=1212) (N=1212) Kannabisz Altató orvosi rendelvény nélkül (N=1213) Altató orvosi rendelnány nélkül (N=1213) Amfetamin(N=1214) Anfetamin (N=1214) Gyógyszer+ alkohol együtt (N=1214) Gyógyszer + alkohol együtt (N=1214) Kokain(N=1214) Kokain (N=1214) LSD (N=1212) LSD (N=1212) Ópium (N=1214) Ópium (N=1214) ,5

1,1 1,0

al ka lo m m 3al 5 al ka lo m m 6al 9 al ka lo m 10 m al -1 9 al ka lo m 20 m al -3 9 al 40 ka va lo m gy m tö al bb al ka lo m m al

17. ábra

A fiatalok 30%-a használt valamilyen illegális szert a kérdezést megelőző évben. Az évprevalencia6 érték nem mutat eltérést a fiúk és lányok közt. A szakiskolásokhoz képest 32%-kal kisebb eséllyel próbáltak valamilyen szert a megelőző évben a gimnáziumi tanulók, az általános iskolások esélye a próbálásra csupán fele volt a szakiskolásokénak (18. ábra). 1,40

Az évprevalencia és az iskolatípus összefüggése (OR)(N=1220)

1,20

esélyhányados

1,00

0,80

1,00

* 0,86

** 0,68

0,60 0,48 0,40

0,20

0,00 általános iskola

gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

18. ábra

6 Az évprevalencia érték alatt az elmúlt év során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük. [8]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Évfolyamonként vizsgálva látszik, hogy a 13. osztályosoktól a 11. ill. 12. évfolyamosok próbálása nem mutat értékelhető eltérést, a kilencedikesek közt viszont már csupán fele, a hetedikesek közt pedig már csak 20%-a a próbálás esélye a legidősebbekének (19. ábra). Az évprevalencia és az évfolyam összefüggése (OR) (N=1220) 1,60

1,40

1,20

1,00

* 0,90

0,85

0,80

***

0,60

0,63

0,58 0,46

***

0,40

0,20

0,00 7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

13. osztály

19. ábra

Hónap-prevalencia

A megelőző hónapban a győri fiatalok 14,3%-a használt valamilyen illegális drogot. A használók többségére a szociális-rekreációs használat a jellemző. Az intenzifikált használók aránya ugyan a 2%-ot sem éri el, ám mégis figyelemfelhívó lehet ez a tekintetben, hogy már a középiskolás korosztály is érintett nemcsak a kipróbálásban, hanem a drogabúzusban is, ennek pszichés tényezőivel mindenképpen (20. ábra). Az elmúlt hónap illegális droghasználata fogyasztói típus szerint ( %) (N=1202)

8,9

5 % 4

3,4 2

1,8 1

0 szociális rekreációs használó

helyzeti használó

20. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

intenzifikált használó

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Iskolatípus tekintetében az általános iskolai és gimnáziumi diákok droghasználatának mintázata közelít leginkább egymáshoz, értékelhető eltérést ettől nem mutat a szakközépiskolások hónap-prevalenciája7 sem. Ezektől elkülönülve fokozott kockázatot mutat viszont a szakiskolások droghasználata (21. ábra).

Az elmúlt hónap illegális droghasználata fogyasztói típus szerint iskolatípusonként, % (N=1202) szociális rekreációs használó 25

helyzeti használó intenzifikált használó

15 % 10

0 általános iskola

gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

21. ábra

Mind a helyzeti, mind a rekreációs használat gyakorisága a 10. évfolyamtól mutat exponenciális emelkedést. Attitűdök A különböző legális és illegális szerek veszélyességének megítélése kapcsán elmondható, hogy legkevésbé veszélyesnek a legálisan kapható szereket (alkohol, nyugtató, cigaretta) tartják a fiatalok. Kevésbé tartják veszélyesnek a napi 1-2 ital elfogyasztását, mint a napi 1-2 szál cigaretta elszívását. Nincs lényeges eltérés a marihuána ill. a szipuzás kipróbálásának és az alkalmankénti nyugtatóhasználat veszélyességének megítélése közt. A fiatalok 25-28%-a véli ezeket nem, vagy alig veszélyesnek. Figyelmet érdemel, hogy 14% még az alkalmi marihuána használatot sem tatja veszélyesnek. 15% az amfetaminszármazékok, az LSD és az ópiumszármazékok kipróbálásának veszélyét sem érzi.

7 A hónap-prevalencia érték alatt az elmúlt hónap során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük [HBSC]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

A különböző illegális szerek beszerezhetőségével kapcsolatosan megállapítható, hogy legkönnyebben a szipuzásra alkalmas szerekhez férnek hozzá a fiatalok, ami nem meglepő, hiszen a különböző ragasztó és oldószerek bolti forgalomban kaphatóak. Figyelemfelkeltő azonban, hogy a marihuána beszerzését is minden negyedik inkább könnyűnek ítéli. Az ún. Party-drogokat minden tizedik fiatal tartja könnyen beszerezhetőnek, legnehezebbnek a heroin beszerzését vélik, bár ez nem tartozik ebben az életkorban a széles körben használt anyagok közé. A fiatalok 45-50%-át inkább visszatartják a barátaik a kábítószer-használattól. Legnagyobb visszatartó erő az ópiumszármazékok, legkisebb a marihuána alkalmazásával kapcsolatosan jelentkezik. A használatra való ösztönzés leginkább a szipuzás és marihuána fogyasztása kapcsán mutatkozik. A fiatalok 3,4-5,8%-a van a fogyasztásra való rábeszélésnek kitéve. Minden szerfajtával kapcsolatosan megállapítható, hogy az illegális drogot már legalább egyszer kipróbált fiatalokat szignifikánsan nagyobb arányban próbálják barátaik az újabb fogyasztásra ösztönözni. A barátok illegális szerhasználatának vizsgálata lesújtó eredményt mutat. A fiatalok csupán 9%-ának nincs olyan barátja, aki időnként valamilyen illegális szert fogyaszt. Természetesen a barátok körében is a marihuána használata a legjellemzőbb, legritkább az ópiumszármazékok és a kokain fogyasztása. Azon fiatalok körében, akiknek van illegális droghasználó a környezetében, nyolcszor nagyobb az esélyük, hogy önmaguk is kipróbálják a drogot, mint akiknek nincs. A kábítószer-fogyasztás okai közt első helyre került a szórakozás, a buli kedvéért történő használat. Második helyen szerepel a gondok, problémák megoldása céljából történő használat. Ezt követi az új élmények megszerzésére való törekvés, illetve hogy hasonuljanak másokhoz, mert a többség csinálja. Kevesen vélik azt, hogy a tömegből való kitűnés motiválja a fiatalokat. Figyelmet érdemel a második helyre került, coping mechanizmusként történő kábítószer használat, melynek üzenet értéke van az egészségfejlesztés számára. Meglepően sok okos, racionális és emocionális tanács érkezett a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatosan. A nyitott kérdésre adott válaszok az alábbi gondolatok köré csoportosultak. Legtöbben azt tartanák hatékonynak, ha a szülők jobban odafigyelnének, többet törődnének a gyerekeikkel. Fontosnak tartanák a törvények szigorúbb betartatását, hogy kérjék el a fiatalok igazolványát a boltokban, és ne adjanak el 18 év alatt alkohol-, és dohánytermékeket. Lényegesnek tartanák azoknak a helyeknek, kiemelten a szórakozóhelyeknek az ellenőrzését, ahol a fiatalok drogokhoz jutnak. Döntő elem volt a kábítószer-használat későbbi hatásainak, hosszú távú veszélyeinek nyomatékosabb bemutatása is. Többen válaszoltak úgy, hogy a legfontosabb az, hogy első kipróbálásra tudjanak nemet mondani, erősnek maradni és hinni magukban. Nagyon sokan tisztában vannak a barátok, kortársak szerepével és válaszoltak úgy, hogy olyan barátokat kell választani, hogy azok ne drogozzanak, ill. hogy attól függ, hogy valaki él-e ezekkel a szerekkel, hogy milyenek a barátai.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

2003-2009 között bekövetkezett változások A korábbi vizsgálat adataival való összevetésben megállapítható, hogy a drogot kipróbáló fiatalok aránya valamelyest emelkedett, ám ez statisztikailag igazolható változást nem jelent. Enyhén emelkedett a marihuána kipróbálásának gyakorisága, jelentősen emelkedett viszont – 2003-hoz képest 63%-kal –, az amfetaminszármazékok illetve a kokain – 2003-hoz képest 50%-kal, de az alacsony esetszám miatt csak jelzésszerűen írtuk le – kipróbálása. Az LSD próbálása lényegesen nem változott [11] (22. ábra). Szerenkénti életprevalencia értékek változása 2003/2009 (%) 18,8

20 18 16

14,9

14 12 9,3

% 10 8 6

5,7 3,2

3,3

3,4

2,3 2,2

0 kannabisz

amfetamin származék

2,2

2009 2003

LSD

kokain ópiumszármazék

22. ábra

A kannabisz próbálása mindkét nem esetében, az amfetamin származékok próbálása a fiúk körében emelkedett meg. Lányok körében a kokainnal történő kísérletezés kockázata fokozódott (23. ábra). Szerenkénti életprevalencia értékek változása nemenkénti bontásban 2003/2009 (%) 25,00

20,00

15,00 % 10,00

5,00

fiú 2009 fiú 2003

0,00

ko ka in óp iu m sz ár m az ék

LS D

az ék sz ár m

am fe ta m in

ka nn ab is z

lány 2009 lány 2003

kannabisz

amfetamin származék

LSD

kokain

ópiumszármazék

lány 2003

12,20

6,70

3,10

1,80

2,50

lány 2009

15,00

8,00

2,00

4,00

2,00

fiú 2003

18,20

4,50

3,70

2,60

1,90

fiú 2009

22,00

10,00

4,00

3,00

23. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Kedvező változás mutatkozik a szerek hozzáférhetőségének megítélésében, hiszen minden vizsgált anyaggal kapcsolatosan nehezebbnek érzik a hozzájutást a fiatalok 2009-ben a hat évvel korábbi vizsgálathoz képest (24. ábra). Illegális szerekhez való hozzáférés (%) (N=1139-1169)

80 Inkább egyszerű 2003

Inkább egyszerű 2009 Inkább nehéz 2003

Inkább nehéz 2009 50 40 30 20 10

Inkább nehéz 2009 Inkább nehéz 2003 Inkább egyszerű 2009

Marihuana

Szipózás

Inkább egyszerű 2003

Amfetaminok

LSD

Kokain

Heroin

24. ábra

Kedvezőtlen változást jelez, hogy míg 2003-ban a fiatalok 63-78%-a (szerenként eltérően) nyilatkozott úgy, hogy a fogyasztásában gátló tényezőt jelentenének a barátok, addig manapság ez az arány már csak 4450% között mozog. Ezzel párhuzamosan vizsgáltuk a barátok felől érkező motivációkat a fogyasztástól való megóvásra is. Szintén kedvezőtlen, hogy míg 2003-ban a fiatalok 1,3-4,8%-a volt kitéve rábeszélésnek a barátok részéről, 2009-re ez 3,4-5,8%-ra emelkedett. Rendkívül kedvezőtlen a különböző összehasonlított illegális szerek veszélyességének megítélésében, hogy mindegyik anyagot többen ítélik inkább nem veszélyesnek, mint 2003-ban (25. ábra).

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

A különböző illegális szerek veszélyességének megítélése 2003-2009 (%) (N=1190-1209) 30 27,7 24,8

23,1 22

Inkább nem veszélyes 2003 Inkább nem veszélyes 2009

14,5

% 15 12,4

3,9

5,1

4,4 2,3 1

1,1

0 kipróbálja a marihuánát

rendszeresen fogyaszt marihuánát

kipróbálja az LSD-t rendszersen fogyaszt kipróbálja a szipuzást LSD-t

rendszeresen szipuzik

25. ábra

A drogfogyasztás kezdőkorának vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legális szerek kipróbálása egyre fiatalabb életkorban következik be. A szélesebb körben használt illegális szerek kezdőkora az utolsó vizsgálat óta jelentősen nem változott, az ópiumszármazékok próbálásának kezdőkora emelkedett, a szipuzásé viszont csökkent (26. ábra). A drogfogyasztás kezdőkora drogtípusonként, 1999-2009 (életkor) (N= szerenként eltérő számú)

első berúgás

szeszes ital fogyasztása 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

első cigaretta elszívása

marihuana, hasis

LSD kipróbálása 1999 2003 2009

szipuzás

amfetamin

kokain

ópiumszármazék altató

26. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

3.5. Lelki állapot A WHO előrejelzések szerint évtizedünkben az egészségügy legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, lelki betegségek, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek. A pozitív pszichológia nem a lelki betegségekkel, zavarokkal foglakozik, hanem a lelki egészség megőrzésének törvényszerűségeit vizsgálja [15]. Az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank elemzése szerint ma a világon a 15-44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések önmagukban, a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a betegségek okozta veszteségekhez, amelyet a megbetegedések és halálozások okozta évveszteséggel, az ún. (Disability Adjusted Life Years) DALY-val mérhetünk. A tanulmány szerint ebben a korosztályban a DALY 30%-a származik a lelki egészség zavarainak következményeiből. Ezért is van nagy jelentősége, hogy az egészségfejlesztési programok prioritásaiban kiemelt helyen kezeljék a lelki egészség témáját. Ehhez viszont elengedhetetlen a helyi szintű tényfeltáró munka. A fiatalok lelki egészségének vizsgálatához a nemzetközi és hazai szakirodalomban használt standardizált kérdőíveket használtuk az alábbi témákban: • • • •

Depressziós tünetek mérése (6 tételes Gyermekdepresszió kérdőív) Élettel való elégedettség (Cantrill létra) Önértékelés (Rosenberg skála) Deviancia (Aschenbach kérdőív deviancia alskálája)

Depressziós tünetek A kérdőív belső konzisztenciája megfelelő, Cronbach-α értéke 0,738. A városban tanuló érintett korosztály 57%-a jó általános közérzetű, mentes a depressziós tünetektől, 23%-a zavart hangulatú és minden ötödik fiatal érintett depressziós tünetekkel. Nemeken belül a lányok fokozott veszélyeztetettsége emelhető ki (p<0,001), míg a fiúk kétharmad része, addig a lányok alig fele jó általános közérzetű. 23%-kal (OR=0,77 CI=0,53-1,1) kisebb a fiúk esélye a depressziós tünetek megjelenésére, mint a lányoknak (27. ábra).

8 A skála reliabilitásának (megbízhatóságának) egyik lehetséges mutatója a skála belső konzisztenciáját jelző Cronbach-α. Lehetséges értéke 0-1 között van. Egy teszt akkor tekinthető megbízhatónak, ha ugyanarra a változóra vonatkozó több egymástól független tételre adott válaszok pontértékei korrelálnak egymással. A 0,7 feletti Cronbach-α érték jó belső konzisztenciát jelez.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 Depressziós tünetek megjelenése nemek szerint (%) (1200)

27. ábra

Iskolatípusok szerint legkisebb esélye az általános iskolásoknak van a depressziós hangulat megjelenésére, legnagyobb a gimnazistáknak. Körükben 2,3-szor nagyobb az előfordulás esélye. Évfolyamok szerint statisztikailag meggyőzően igazolható eltéréseket nem találtunk, legkisebb az érintettség kockázata a 13. osztályosok közt.

Élettel való elégedettség Az élettel való elégedettséget a 11 fokú Cantrill létra alapján mértük. A tanulók 11 fokú skálán jelölték, hogy a lehető legrosszabb (a 0 megjelölése a létrán) és legjobb élet (a 10. létrafok) között hová sorolják magukat. Az egész mintán az élettel való elégedettség átlagértéke 7,31 (SD=1,83)9. A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok, az országos átlaghoz képest kedvezőbben ítélik meg az életüket (M=6,96 [8]). A fiúk (M=7,4410; SD=1,74) igazolhatóan (p<0,01) valamelyest elégedettebbek az életükkel, mint a lányok (M=7,13, SD=1,94). A kapott eredményeket 3 fokú skálára redukálva kaptuk meg az élettel inkább elégedett, középérték és inkább elégedetlen kategóriákat. Eszerint a fiatalok 73%-a inkább elégedett, 17% viszont elégedetlen az életével. Évfolyamonként vizsgálva a 7. osztályosok közt találtunk legnagyobb arányú elégedettséget, a nyolcadikosok közt viszont a legnagyobb arányú elégedetlenséget. Iskolatípusok tekintetében a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók eredményei közelítenek egymáshoz, fokozott kockázatúnak a szakiskolákban tanulók emelendők ki. Körükben az élettel való elégedettség átlagértéke mindössze 6,89, ami a városinál kedvezőtlenebb, országos érték alatti. A szakiskolás lányokat jellemző érték alig mozdul ki az átlagos tartományból (28. ábra), egyértelmű a veszélyeztetettségük. 9 10

SD=szórás M= átlag

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Élettel való elégedettség átlagértéke iskolatípusok és nemek szerint (N=1179) 7,56

7,60

7,54

7,52

7,40

élettel való elégedettség átlagérétke

7,40 7,16

7,20

7,04

7,01

7,00 fiúk lányok

6,80 6,58

6,60 6,40 6,20 6,00

általános iskola

gimnázium

szakközépiskola

szakiskola

28. ábra

Önértékelés A serdülőkor legfőbb feladata az identitás kialakítása a különböző területeken megtapasztalt kompetencia és értékesség segítségével, mely egyben az önértékelés forrása is lesz ebben az időszakban. A szociális elfogadottság mellett, elsősorban a lányoknál, a fizikai vonzerő a legfőbb determinánsa az önértékelésnek [15]. A reális, stabil önértékelés amellett, hogy segíti a mindennapokban való eligazodást, igen fontos tényező a szenvedélybetegségek megelőzésében is. A valós énképű fiatalok könnyebben állnak ellen a csoportnyomásnak, nagyobb valószínűséggel tudnak nemet mondani a kockázatos élethelyzetekben. A skála átlaga a mintában 25,38, ami lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál (M=28,49), tehát a városban tanuló fiatalok alacsonyabb önértékeléssel rendelkeznek a hazai átlagnál. Nemek szerint, bár a lányok magasabb önértékelése mutatkozik, a különbség statisztikailag nem igazolható. Szignifikánsan az általános iskolások rendelkeznek a legalacsonyabb önértékeléssel, legmagasabbal a gimnáziumokban tanulók. Míg az általános és szakiskolások közt lényegesen magasabb a lányok önértékelése, addig a szakközépiskolások és gimnazisták közt az eltérés nem jelentős (29. ábra). Legmagasabb önértékeléssel a 11. osztályosok rendelkeznek.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

Önértékelés átlagértéke iskolatípusok és nemek szerint (N=1179)

26,50 26,07

fiúk lányok

26,00

önértékelés átlag pontszáma

25,53

25,44

25,50

25,54

25,41

25,57

25,00 24,50

24,49 24,19

24,00 23,50 23,00

általános iskola

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium

29. ábra

Deviancia A deviancia valamilyen társadalmi vagy törvénybe foglalt normának a be nem tartása. A normáktól és a szabályoktól való eltérésnek annyi típusa van, mint ahány társadalmi norma és érték létezik. A deviáns viselkedés megítélése ezáltal mindig igen relatív, az adott társadalom, kultúra stb. jellegétől függ [16]. A 8 itemes skála (Cronbach-α: 0,63) pontszámait a könnyebb értelmezhetőség érdekében a standardoknak megfelelően összevontuk, így képeztük a deviáns magatartásmintáktól mentes, határérték és kóros kategóriákat. Ezek alapján a fiatalok 79%-a mentes a deviáns megnyilvánulásoktól, 10% mutat határérték körüli és 11% deviáns magatartásmintázatokat. Bár a fiúk közt nagyobb arányban fordulnak elő kóros mintázatot jelzők, mint a lányok közt, az eltérés nem igazolható meggyőzően. Iskolatípusok szerint a szakiskolások, évfolyamonként a 9. és 11. osztályosok a veszélyeztetettek.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

3.6. Szabadidő Az egészséget támogató magatartásnak a kiegyensúlyozott táplálkozás és a kockázati tényezők kerülése mellett fontos része a fizikailag aktív életmód. A serdülőkori rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatást gyakorol mind a jelenlegi, mind a felnőttkori egészségi állapotra, teljesítőképességre. Az otthoni szabadidő eltöltését tekintve uralkodó elfoglaltsággá vált a különböző képernyős tevékenység. A televízió és számítógép/internet amellett, hogy az információszerzés szinte nélkülözhetetlen eszköze, kontrollálatlan használata számos veszélyt rejt a fiatalok számára. A fiatalok átlagosan 2,5 órát töltenek naponta televízió nézéssel, további 2,5-3 órát számítógépezéssel, ami szabadidejük jelentős részét leköti, miközben alig minden negyedik gyerek olvas naponta. A diákok alig 60%-a sportol heti több alkalommal, ami pedig döntő lenne mind a drogprevenció, mind a felnőttkori tömegsport szempontjából. A korábbi vizsgálat adataival való összevetés során mind kedvező, mind kedvezőtlen tendenciák megfigyelhetőek. Csökkent a naponta és legalább hetente olvasók aránya, és bár a naponta sportolók aránya is csökkent, a legalább hetente sportolóké emelkedést jelez. Jelentősen visszaesett a zenélés népszerűsége is, pedig ennek mind egyéni, mind társas/zenekari formája kreatív, az önértékelést pozitívan befolyásoló elfoglaltság. Többen végeznek viszont valamilyen alkotó tevékenységet. Jelentősen csökkent a legalább hetente illetve havonta 1-2 alkalommal bulizók aránya is (30. ábra). Szabadidős szokások változása 2003/2009 100% 90% 80% 70% 60% soha

50%

évente néhányszor havi egy-kétszer

40%

legalább hetente majdnem minden nap

30% 20% 10% 0% olvasás 2003 olvasás 2009 sport 2003

sport 2009

hangszeren hangszeren alkotó alkotó játszani 2003 játszani 2009 tevékenység tevékenység 2003 2009

30. ábra

KEF - IV. Módszertani kiadvány

buli 2003

buli 2009

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

4. Összegzés • A dohányzás kipróbálása tekintetében a 7. osztályosok mutatnak még némi védettséget, a 8. osztályosok próbálási mintázata már nem tér el lényegesen a szak-, és középiskolásokétól. • A dohányzás kipróbálásában a nemek közt mutatkozó különbségek a 11. évfolyamra elmosódnak. • A rendszeres dohányosok nagyobb arányban kerülnek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből. • A tizenkettedikesek rendszeres dohányzása már a felnőtt lakosság körében mért prevalenciát mutatja. • Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók dohányzást próbáló gyakorisága közelít az általános iskolásokéhoz, a középiskolákénál jelentősen magasabb viszont szakiskolások dohányzás próbálása. • A középfokú oktatási intézményeken belül nem találtunk eltérést az alkohol próbálására vonatkozóan. • Egyértelmű a fiúk nagyobb veszélyeztetettsége, hiszen a naponta vagy hetente többször fogyasztók túlnyomóan a fiúk köréből kerülnek ki. • A fiatalok közel egyharmad része nem volt még részeg életében, 12% életében egyszer részegedett le és 22% már tíznél több alkalommal. • Az alkoholt már fogyasztott fiatalok 7%-a legalább kéthetente lerészegedik. • A középfokú intézmények felső osztályaiból (11-13. osztály) kerül ki a problémás alkoholfogyasztók kétharmad része. • Míg a havonta lerészegedőknek egynegyede lány, a hetente lerészegedőknek már csak tizede. • A szakiskolákban nagyobb arányban fordult elő az elmúlt 12 hónap során a részegségtől való tartózkodás, mint a középiskolákban, ezzel párhuzamosan azonban a szinte hetenkénti lerészegedés négyszer gyakoribb körükben, mint a gimnáziumba járók, és két-két és félszer gyakoribb, mint a szakközépiskolások körében. • Markáns összefüggés mutatkozik a kortárscsoportokon, baráti közösségeken belül az alkoholfogyasztáshoz fűződő attitűdben. • A legális drogok beszerzése jellemzően nem okoz problémát a fiataloknak. • Minden harmadik fiatal életében legalább egyszer fogyasztott már valamilyen illegális drogot. • Az utolsó adatfelvétel óta bekövetkezett enyhe életprevalencia emelkedés nem mutat statisztikailag igazolható növekedést. • A két nem közt nincs igazolható eltérés a próbálás tekintetében, noha a fiúk közt enyhén emelkedettebb a prevalencia. • Az életprevalencia évfolyamonkénti vizsgálata során szinte lineáris kapcsolat írható le. • Megállapítható a teljes, kétszülős családban élők védettsége. • A dohányzás, alkoholfogyasztás és az illegális drogpróbálás és használat igen markáns együttállást mutat. • A kábítószer kipróbálás kapcsán veszélyeztetettek a depressziós tüneteteket mutatók. • A problémás iskolai magatartás megsokszorozza a kábítószer használat előfordulását. • Az estéket általában otthon töltő fiatalokon kívül a heti legfeljebb egy estét otthontól távol, a barátaikkal töltő fiatalok mutatnak csupán protektivitást az illegális drogpróbálás tekintetében. • Nemcsak a kísérletező magatartás, hanem a drogabúzus jeleit mutató droghasználat is megjelenik a középiskolákban. • A fiatalok jelentős részének nincs reális veszélyészlelése az illegális droghasználat kapcsán. • A kannabisz próbálása mindkét nem esetében, az amfetamin származékok próbálása a fiúk körében emelkedett meg. Lányok körében a kokainnal történő kísérletezés kockázata fokozódott. • Minden vizsgált anyaggal kapcsolatosan nehezebbnek érzik a hozzájutást a fiatalok, mint 2003-ban. • A lányok fokozott veszélyeztetettsége emelhető ki a depressziós tünetetekkel való érintettségben. • A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok az országos átlagnál kedvezőbben értékelik az életüket, önértékelésük viszont kedvezőtlenebb annál.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009

5. Ajánlás Az elkészült tanulmány elsődleges fontosságát az adja, hogy alapot teremt a már működő prevenciós programok újragondolásához illetve a jövőbeli intervenciók tervezéséhez. Hangsúlyos a folyó primer prevenciós munka újraértékelése, hiszen a vizsgálatok újra és újra jelzik a hatékonyság részleges hiányát. Ennek részeként elengedhetetlen a tevékenység folyamatos értékelése, a rendszeres minőségellenőrzés, mind az outputok, mint a folyamatok kidolgozott mérése. A megelőzésnek az evidenciaként kezelendő nemenkénti és életkori sajátosságok figyelembevételén túl, fókuszálni kell pl. a családi háttérből adódó jellegzetességek kezelésére, szerencsés esetben a protektivitás erősítésére, de szükség szerint a hibás minták ellensúlyozására is. Kihagyhatatlan a kortársközeg befolyásoló erejében lévő lehetőségek kiaknázása, mind a megerősítésben, mind a változtatásban. 6. Köszönetnyilvánítás Ez úton fejezzük ki köszönetünket Dr. Bazsika Erzsébetnek a szakmai támogatásért és együttgondolkodásért. 7. Irodalom 1. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2006, Felvinczi K., Nyirádi A., Portörő P., A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakmai Kiadványsorozata, Generál, Budapest, 2006. 2. Paksi B., Arnold P.: A magyarországi felnőtt népesség drogérintettsége – új fejlemények., Addiktológia, 2007. Supplementum 1.p. 49. 3. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2008, Felvinczi K., Varga O., A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakmai Kiadványsorozata, Generál, Budapest, 2008. 4. The European School Survey Project On Alcohol And Other Drugs adatbázisa 1995, 1999, 2003, 2007, http://www.espad.org/keyresult-generator 5. B. Hibell, B. Andersson, T. Bjarnasson, S. Ahlström, O. Balakireva, A. Kokkevi, M. Morgan: The ESPAD Report 2003, Alkohol- és egyéb drogfogyasztás 35 európai ország diákjai körében, Addiktológia 2005. IV. évfolyam 1. szám 50-62; http://addiktologia.hu/article_pdf/4.pdf 6. Országos Lakossági Egészségfelmérés, 2003. Kutatási Jelentés, Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2003. 7. Lukács A.: A dohányzás közgazdaságtana, Lélegzet, XI. évfolyam, 2. szám 8. Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, Németh Á., Aszmann A., Kovacsics L., Kökönyei Gy., Örkényi Á., Páll G., Sebestyén E., Várnai D., Zakariás I., Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2007. 9. Elekes Zs.: A középiskolások alkohol- és egyéb drogfogyasztása, Európai középiskolás kutatás az alkohol és drogfogyasztásról – ESPAD, 2003. http://www.otka.hu/print.php?akt_menu=1019& 10. Elekes Zs., Paksi B. (2004): A 11-12. évfolyamos középiskolások alkohol és drogfogyasztása Budapesten 2004-ben. Addiktológia, 2004, 3. szám, 308-330. 11. Varga G., Burkali B., Hollenczerné Vörös Gy.: Győr városi drogfogyasztási vizsgálat 2003, kutatási jelentés, Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Módszertani Ajánlása III., Győr, 2004. 12. Demetrovics Zs.: Néhány gondolat a drogproblémáról. In: Buda B. (szerk.) Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet – dART, Budapest, 2002. 13. Rácz J.: Drogfogyasztó magatartás, Medicina, Budapest, 1988. 14. Kopp M.: Lelki egészség http://www.behsci.sote.hu/szechenyiterv/lelkiegeszseg.pdf 15. Kökönyei Gy.: Szubjektív jóllét, HBSC 2003, Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, Budapest, 2003. 16. Varga B.: Pszichológia (Egyetemi jegyzet, ELTE)

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Gondolatok az iskolai egészségfejlesztésről „… iskoláink első és fő feladata, hogy a hazának embereket neveljen, derék, tetterős embereket.” (Szent-Györgyi Albert)

Gondolatok az iskolai egészségfejlesztésről Dr. Bazsika Erzsébet, osztályvezető Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Egészségfejlesztési Osztály Napjainkban, amikor az egészségi állapotunkat elsősorban a civilizációs betegségek veszélyeztetik, az egészségi állapotot meghatározó tényezők között legnagyobb jelentősége az életmódnak van. Az egészséget befolyásoló tényezők között az életmód 43%-os befolyásolási valószínűséggel bír. A biológiai tényezők, környezet, egészségügyi ellátás pedig együttesen teszik ki az 57%-ot. (Lalonde 1974.) Tehát az egészségi állapot javításának lehetősége alapvetően nem az egészségügyi ellátás keretein belül valósítható meg. Az egészségi állapot befolyásolásának meghatározó lehetősége az egészségfejlesztés, vagyis „..az a folyamat, amely képessé teszi az embereket egészségi állapotuk fokozottabb ellenőrzésére és javítására” (Ottawa Charta 1986.) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása, a 2011. évi LXXXI. tv. az alábbiak szerint fogalmaz: 16§„(1) Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely során az egyén növeli jártasságát saját egészségének javítása érdekében, képességet szerez az egészséges életvitel fenntartására és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Az egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység. (2) Az egészségfejlesztés tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását, és fenntartását,...” Az egészségfejlesztés céljainak komplex rendszerében a szakirodalmi adatok szerint is egyre inkább megjelenik a koherencia érzet fogalma, mely modell lényeges eleme az a rendszerszemléleti keret, melyben az ember és környezete közti harmónia, összhang az alapvető, az események kihívást jelentenek az egyénnek, annak megoldásának képességét és nem elkerülendő nehézségeket. (1,2) Az egészségfejlesztés céljainak eléréséhez nem elegendő az egészség megóvására vonatkozó hiteles információ közvetítése. Az ismeret szükséges, de automatikusan nem elégséges sem az attitűd, sem az egészségmagatartás változásához. Az egészségfejlesztés összetettségét megerősíti az a tény is, hogy az egyes egészségmagatartási kockázatok egymás hatását felerősítik, és nagyon gyakran együttes jelenlétről lehet beszámolni. (3) Életmód vizsgálatok adatai szerint - egészségfejlesztőként, pedagógusként is tapasztaljuk, hogy pl. a káros szenvedélyek estében komplex szerhasználatról van szó. A dohányzás, alkohol fogyasztás, illegális szerek használata szorosan összefügg. Alapvetően a komplex életmód, életstílus befolyásolás az egészségfejlesztés célja. (4,5) A tevékenység hatékony végzését nehezíti az a tény is, hogy a civilizációs betegségek években, évtizedekben mérhetően fejtik ki megbetegítő hatásukat. A rizikómagatartás következményeinek elkerülése a fiatalok számára távoli jövő, nem rövid távon érzékelhető előny, mint pl. a társak elfogadása, a közösségükbe tartozás élménye.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Gondolatok az iskolai egészségfejlesztésről

Az iskola, mint az egészségfejlesztés jelentős színtere Az egészséget támogató, elősegítő magatartás kialakulásának vitathatatlanul elsődleges színtere a család. A család után, az egészség szempontjából is a legfontosabb szocializációs színtér a közoktatási intézmény, jelen esetben az iskola. A komplexitás elve és gyakorlata az oktatási intézményben több szinten megjelenik. Az iskola bonyolult, összetett kapcsolatrendszerű intézmény, amely egyidejűleg munkahely, oktató, nevelő színtér, melyben az egészségmagatartás formálása is meghatározó. Az iskolai egészségfejlesztés néhány kritikus pontja 1. Több kulcsszemély együttes tevékenysége nélkülözhetetlen: - Intézményvezető támogató, elváró, értékelő szerepe - Koordináló, iskolán belüli munkacsoport működése, amelyben a különböző szakterületek képviselete aktívan biztosított: pedagógusok – kiemelten osztályfőnök, drogkoordinátor, diák önkormányzatot segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező, stb.; a diákok – diákönkormányzat képviselői, kortársoktatók stb.; iskola-egészségügy – iskolaorvos, védőnő; szülők – iskolaszék, szülői munkaközösségek képviselete - Az iskola környezetében lévő intézmények, helyi közösségek, civil és gazdálkodó szervezetek, településrészi önkormányzati képviselők bevonása - Fontos a tágabb – város, kistérség, megye – környezet szakmai szervezeteivel az együttműködés kialakítása. 2. A feltételek, a környezet, a külső szolgáltatók szerepe: - A környezet meghatározó eleme az iskola légköre, a bizalmi, támogató kapcsolatrendszer a különböző szerepű kulcsszemélyek között, amelyben a tanuló biztonságban érzi magát, - A tárgyi feltételek minimális szintje szükséges, de nem elégséges feltétel, - A közétkeztetés, a büfé, az iskolában kihelyezett automaták kínálatára kinek és milyen befolyása lehet? A szolgáltatói érdek, a tanulók és a pedagógusok egészséghez való jogának, egészségi érdekeinek tudatos egyeztetése nem mindig könnyen megvalósítható. Bár pl. a büfével, a közétkeztetés szolgáltatójával kötött – és kikötéseket tartalmazó - szerződést az iskola igazgatója, a fenntartó írja alá, de a szülők, pedagógusok, védőnők, iskola orvosok támogató szerepe nem elhanyagolható. Fontos az egészséges választás ösztönzése, párhuzamosan a kínálat kedvezőbb alakulása mellett. Az üdítőital-, csoki-kávé automata kihelyezése már etikai kérdés is, mint ahogy az is, hogy energia italt lehet kapni esetleg iskolai büfében. - Jogszabályi kötelezettség. 2012. január 1-én életbe lép a 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védel-méről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról. Oktatási intézményben nem lehet sem zárt térben, sem nyílt térben – pl. az udvarba elkülönített helyen – dohányzó helyet kijelölni, sőt a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül sem (4§). 3. Az iskola vezetése és a pedagógus meghatározó szerepe (több mint jogszabály!) - Bár vannak jogszabályok, pl. a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 10.§-a szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő, és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál” 48/2003. OM rendelet: Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját kell elkészíteni.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Gondolatok az iskolai egészségfejlesztésről

Az iskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenység hatásvizsgálatai is azt erősítik meg, hogy eredmény akkor várható, ha az iskolai egészségfejlesztésben a folyamat jelleg érvényesül, a komplexitás, interaktivitás és készségfejlesztés, amelyben a kulcsszerep a pedagógusé. (6) Egyéb szakember jelenléte fontos a pedagógus támogatására (továbbképzés, tanácsadás, szupervízió, stb.). A kortársoktatás tudatosabb átgondolása, és iskolán belüli helyének, szerepének, értékének megfelelő stabilabb biztosítása is lényeges tartalmi változás lehetne a jövőben. Valamint szükséges támaszkodni egyéb szakemberek eseti részvételére, a pedagógiai folyamatba illesztett módon, a tanulóknak, szülőknek szóló direkt program szervezése kapcsán. 4. A tudatos tervezés, projektekben gondolkodás előrevivő: - A tudatosabb munkát megalapozza az iskola egészségképének elkészítése: a meglévő adatok következetes rendszerezése, és szükség szerinti adatgyűjtés, illetve a meglévő, de nem használt adatok, információk felhasználása. Fontos a problémák, majd célok átfogó meghatározása, az arra épített, az iskolai közösség aktív részvételével kidolgozott, probléma megoldásra törekvő cselekvési terv, egészségterv megfogalmazása. A kidolgozási folyamat csak az iskola és környezetének aktív, cselekvő részvételével hozhatja meg a várt eredményt. Az egészségtervezés tehát egy állandó, korrekció alatt álló folyamat, amelynek alapvető elemei: o állapotleírás (iskola és az iskola környezetének bemutatása) o a meglévő egészségfejlesztési tevékenységek, humán erőforrás hátterének áttekintése (nevelési terv, minőségirányítási dokumentum, pályázatok - projektek, pedagógusok egészségfejlesztési módszer specifikus továbbképzései, szülői aktivitások, iskolán belüli szakmai kapcsolatok és együttműködési gyakorlatok pl. iskola-egészségügyi szolgálattal, közétkeztetés helyzete, büfé egészséget támogató kínálata stb.) o az iskola környezetének áttekintése (intézmények, civil szerveztek, stb.) o a tanulók egészségi állapotának, egészségmagatartásának bemutatása (meglévő – esetleg ez ideig tudatosan nem használt – dokumentumok elemzése: iskolaorvosi jelentés, védőnői jelentés, testnevelő tanári fittségi értékelések, új adatok gyűjtése: fókusz csoportos interjúk – pedagógusok, szülők, tanulók, stb. Azaz, minél szélesebb körben való vélemények kérése az egészséggel kapcsolatos problémákról, megoldási javaslatokról, támogatási lehetőségekről) o SWOT elemzés készítése o Probléma térkép, problémafa o Célok, és prioritások megfogalmazása, célfa o Közös megoldás megfogalmazása cselekvési tervben A végrehajtás értékeléséhez a tervezési folyamat elején meghatározott indikátorok (mérőszámok) lehetnek segítségünkre. 5. A kockázatos egészségmagatartás mind koraibb kritikus életszakaszban jelentkezik. A 13-15 éves életkor az alkohol, dohány kipróbálás átlagos életszakasza, az első részegséget is magában foglalva, amikor az elsődleges megelőzés már késő. A 17 év felettiek harmada napi rendszerességgel dohányzik. Esetükben már speciális, leszokást támogató programok indításának is helye van, külső szakértő bevonásával. Az illegális kábítószerek kipróbálása, esetlegesen a rendszeresség irányába elinduló használata is ezen kritikus életszakaszban kezdődik. Egyéb egészségmagatartási változások kritikus életszakaszai is fiatalabb életkorra tolódtak. Tehát a hatékony, egészséget elősegítő, támogató beavatkozást mind korábbi életszakaszban kell elkezdeni iskolai színtéren is. Ugyanakkor középfokú oktatási intézményekben már a tudatos magatartás korrekciónak is helye van (4). Ez utóbbi már speciális beavatkozást igényelhet, ami túlmutathat a pedagógiai kompetencián. Ezen tények a népegészségügyi „új típusú preventív szolgáltatások” fejlesztésének szükségességét is előre vetítik.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Gondolatok az iskolai egészségfejlesztésről

Milyen a jó primer prevenciós program? Az utóbbi években egyre több értékelés történt a prevenciós programok eredményessége szempontjából, egyre inkább megfogalmazódik, hogy azon programok töltik be szerepüket, melyek azokat a személyes készségeket erősítik, melyek révén a fiatal: o képes a saját sorsáról, egészségéről támogató döntéseket hozni o képes a minden napokban alkalmazkodni a helyzetekhez o képes az érzelmei, indulatai szabályozására o képes a problémák elviselésére és aktív közreműködésre azok megoldásában o képes társas kapcsolatokra o ugyanakkor független, autonóm személyiség. Az iskolai egészségfejlesztés komplex rendszeréből egy-egy gondolat kiemelésére adott lehetőséget a jelen keret. Szinte mindegyik téma önálló kifejtést is indokolna. Összességében megállapítható, hogy holisztikus egészségfelfogáson alapuló, az iskola egészének komplex rendszerébe integrált, teljes körű, folyamatos, interaktivitást biztosító, a személyiség alakulására ható egészségfejlesztés jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészségük megóvásához, életük biztonságos vezetéséhez speciális ismeretekkel és készségekkel, azaz „egészségműveltséggel”(7) rendelkező fiatalok hagyják el az iskolát. Ebben a folyamatban pedig az iskolavezetés, és a pedagógusok elkötelezettsége meghatározó. Felhasznált irodalom: 1. Kósa Karolina: Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, 2010. 88. évf. 1. sz. 2. Barabás Katalin: Egészségfejlesztés a felsőoktatásban Népegészségügy, 2010. 88. évf. 1. sz. 3. Megelőző orvostan és népegészségtan. Szerk: Prof. Dr. Ádány Róza Medicina, Bp. 2006. 4. Burkali Bernadett, Cserháti Zoltán, Bazsika Erzsébet, Varga Gábor: A serdülőkori legális és illegális szerhasználat kialakulásának multidiszciplináris vizsgálata a Nyugat-dunántúli Régióban Kiadó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Kutatási jelentés, 2011. 5. Burkali Bernadett, Miklósyné Bertalanfy Mária, Varga Gábor: Drogfogyasztási szokások változása Győr városban 19942009. Kiadó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2009. 6. Bizonyítékok az egészségfejlesztés hatékonyságára. A Nemzetközi Egészségfejlesztési és Egészségnevelési Unió jelentése az Európai Bizottság számára. Kiadó: MEDINFO 2001. 7. Health Literacy Action Guide, WHO, 2010.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

PREVENCIÓS PROGRAMOK

“Ha van is tudománya, maga a nyelv nem tudomány. Elsőrendűen közlés és összeköttetés. Kimeríthetetlen eszköz arra, hogy hírt adjak magamról másoknak, s azonos szinten híreket szerezzek másokról a magam számára. A beszéd tehát: adás és befogadás. Nyitottság. Szeretet.” (Pilinszky János)

PREVENCIÓS PROGRAMOK – AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS ÉRDEKÉBEN Balázsdi-Szabóné Kiss Mária, tanár, tréner A 90-es években indultak el Magyarországon az első prevenciós programok, - többségükben külföldi programok adaptációjaként. Néhány éven belül ezeknek megszülettek a magyarosított, vagy az eredetitől már teljesen eltérő, hazai viszonyokra, hazai szakemberek által írt, kipróbált módozatai. Ekkor tanultuk meg a tréning szót abban az értelemben, amelyben ma már biztonsággal alkalmazzuk, megbarátkoztunk vele. Újdonságok voltak ezek a programok számunkra azért is, mert olyan témaköröket dolgoztak fel, tettek a tanítás tárgyává, amelyeknek a helye mindig is a családban volt. Nézőpont kérdése tehát, hogy hozzánk késve érkeztek-e ezek a programok, vagy nálunk még tovább el tudta látni a család azt a feladatát, amely természeténél fogva egyébként is a család feladata: felkészíteni az életre. Korábban megvolt a családnak az a szerepe, tekintélye, ami átörökítette az alapvető együttélési szabályokat, az étkezési, a munkarenddel, a szórakozással, a párválasztással kapcsolatos szokásokat. A családban tanultak meg az emberek az érzelmeikkel bánni, veszíteni, értőn figyelni, örömöt, bánatot megosztani, nézeteltéréseket kezelni, női és férfi szerepeket megtanulni, áldozatot hozni, megbocsátani. A család életének átalakulásával, a hírközlési szervek elterjedésével/megjelenésével, sok egyéb körülmény megváltozásával és leegyszerűsítve: az úgynevezett fejlődéssel az értékek, elvek esetlegessé, viszonylagossá váltak. Ugyanakkor szükség van eligazodási pontokra: Hogyan kell élni? Mire neveljük a gyermekeinket? Mikor lesz boldog a házasságunk? Mik a női, férfi szerepek? Hogyan oldjuk meg a családi, munkahelyi konfliktusainkat? Egyáltalán, mit kell tennünk, hogy harmóniában éljünk önmagunkkal és a környezetünkkel? A felnőtt társadalom is bizonytalan a válaszok megadásában. Ezért fontos, hogy minden olyan közegben, ahol a gyerekek időt töltenek, beszélni lehessen az őket foglalkoztató kérdésekről, közvetlen vagy közvetett módon hatást lehessen kifejteni rájuk, egyszerűen: oktatni és nevelni szükséges őket a tananyagon kívüli, a mindennapi életet érintő témákban is. Ehhez azonban felkészült pedagógusokra, egészségnevelőkre van szükség. Olyanokra, akik rendelkeznek megfelelő információkkal a feltett kérdésekre adott válaszaikkal, ismerik azokat a pedagógiai módszereket, amelyekkel hatékonyan tudnak a fiatalokkal bánni, és maguk is stabil, érett személyiségek. Éppen ebben tudnak segítséget adni a prevenciós programok. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy ne tartanánk ma is a legfontosabb nevelési közegnek a családot, de az a tapasztalat, hogy sokszor nagyobb tekintéllyel bírnak ma már az információs források, mint a szülői, rokoni tanács. Apáczai Csere János a 17. században megfogalmazta, hogy “Az egészség az embernek az a belső állapotja, melylyel tagjaiban jól lévén az ő cselekedeteit jól viszi végben.” Tehát az egészség testi, lelki, mentális egészséget jelent.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

prevenciós programok

Ami az iskolát és az egészséget illeti: minden, amire az iskola építi a matematika, a történelem, és a többi tantárgy tanítását, akkor és csak akkor lesz sikeres, ha jó állapotú / testi, lelki, mentális / gyerekeknek tanítjuk, és ugyanolyan jó állapotú tanárok teszi ezt. Minden szempontból jó egészségű lehet akkor egy tanuló, ha a lehető legkevesebb probléma foglalkoztatja, vonja el figyelmét a tanulástól. A Hogyan kell élni? tantárgy nincsen az órarendben. De benne van minden jó pedagógus tevékenykedésének lehetőségében. Szükséges tehát olyan képzettséget szerezniük a pedagógusoknak, hogy a szaktárgyaik tanítása mellett egyre inkább életvezetési ismereteket, készségeket is megtanítsanak a tanítványaiknak, hogy aztán a szaktárgyak tanítása is hatékonyabb legyen. Ilyen témájú, a témához illő módszertani segítséget adó képzésben még ma sem részesülnek a pedagógusok a felsőfokú pedagógusképzésben, tanárképzőkön. Választható tantárgyként már beillesztették némely felsőoktatási intézményben, de az egészségfejlesztés tanítása gyerekcipőben jár. Nem csoda, hogy a magas szakmai ismeretekkel rendelkező pedagógusok egy része idegenkedik az osztályfőnöki óráktól. A fizika, nyelvtan, biológia órán magabiztos szakmai tudású tanárt osztályfőnöki órán vagy kiránduláson a diákok a vízipipáról , az ökológiai lábnyomról vagy a függőség gyógyíthatóságáról kérdezik. Hogyan tudunk a pedagógusoknak, aztán rajtuk keresztül a tanítványainknak segíteni, ha ehhez hasonló kérdések merülnek fel? Hogyan tudunk segíteni a pedagógusoknak, ha az évtizedekkel korábbi tanítási, fegyelmezési módszerek sikertelenek napjaink diákjai körében?

Ezekre a kérdésekre is igyekeznek válaszolni a prevenciós programok. Hogyan? - tehetjük fel a kérdést. Ha értelmezzük a prevenciós programok célját, akkor elmondhatjuk, hogy az a feladatuk, hogy az Apáczai által leírt egészségi állapot elérésére törekednek, azaz jó testi, lelki és gondolkodásában is egészséges fiatalokat neveljenek. Tehát az a cél, hogy megelőzzük a betegségeket, a szorongásokat, az abból következő deviáns viselkedéseket és a többnyire azokból kialakuló szenvedélybetegségeket.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

PREVENCIÓS PROGRAMOK

Ha leegyszerűsítjük a prevenciós programok jellemzőit, akkor a következő általános sajátságokat mondhatjuk el: Ismereteket közölnek: az egészségmegőrzésről, szenvedélyekről, azok természetéről, a szenvedélybetegségek jellegéről, esetleg lelki hátteréről, a megelőzés vagy a gyógyítás lehetőségeiről. Módszereket adnak az ismeretek feldolgozásához: az interaktív, kölcsönösen egymásra ható témafeldolgozás mindenki aktivitását igényli, és ez az aktivitás teszi sokkal elmélyültebbé, sajátjává a résztvevőnek a kapott, hallott, megbeszélt ismereteket. Készségeket fejlesztenek az ismeretek alkalmazásához. Lehetőség van olyan készségek fejlesztésére, mint önismeret, érzelmi intelligencia, konfliktuskezelési stratégiák, stressz kezelés, kommunikációs gyakorlatok, a döntéshozatali, nem-et mondási készség fejlesztése, amelyeket szituációs játékokon, jól előkészített feladatsorokon gyakorolhatnak a résztvevők. Saját élményen alapulóak a programok. A majdan a tanulókkal feldolgozandó anyagokat ismerhetik meg, élhetik át a pedagógusok, a résztvevők. Ezáltal megélik, megtapasztalják azt, amit majd a tanítványaik is. Felkészültebbek lesznek a reakcióikra, ellenvetéseikre, hiszen maguk és társaik is reagáltak, véleményeket fogalmazhattak meg azokra. Személyiségfejlesztő program valamennyi, hiszen a gyakori megnyilatkozási lehetőségek állandó gondolkodásra, rendszerezésre, újragondolásra késztetik a résztvevőket. Egy ilyen tréningen való részvétel igazi kiszállás és megpihenés a napi teendők sodrából. Lehetőség arra, hogy ismét elgondolkodjunk: ki vagyok, meddig jutottam, a magam életét élem-e, mik a lehetőségeim? - és hasonló, kinek-kinek a személyes életét érintő kérdések megválaszolására nyílik lehetőség, akár a továbbképzés alatt vagy annak befejeződése után. Ha valaki tisztábban látja, érti a saját életét, a személyisége stabilabbá válik, ereje megnő, lelkileg feltöltődik, megújul. Ebben az állapotában hatékonyabb, jobb pedagógus, egészségnevelő lesz. A különbözőségek abból adódhatnak, hogy a személyiségfejlesztés vagy az információátadás arányai milyen mértékűek az egyes képzésekben. Milyen programokat válasszunk? Az akkreditált továbbképzéseket érdemes választani, hiszen azon túl, hogy minőségi és törvényességi garanciát is jelent a továbbképzési jegyzékben való szereplés, beszámíthatók a pedagógusok és egészségügyi dolgozók kötelezően teljesítendő továbbképzéseibe. A pedagógusoknak javasolt programokat a Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Rendszer Pedagógus-továbbképzések jegyzéke tartalmazza. Elérhető az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.pedakkred.oh.gov.hu/ A jegyzékben az Egészségnevelés, mentálhigiéne témakörben lehet válogatni. E jegyzet írásakor 122 ilyen témájú program szerepel a jegyzékben. A számuk állandóan változó, hiszen újabbakat akkreditálnak, egyesek érvényességi ideje pedig lejár. Itt megtekinthető a továbbképzés megnevezése, a szervező neve, az Alapítási engedély száma, a program érvényességi ideje. A továbbképzés adatai címszónál megtudhatjuk, hogy mi a továbbképzés célja, ismertetésre kerül röviden a program, a jelentkezési feltételek, a részvételi díj összege. Az egészségügyi dolgozóknak az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet ajánl szakmai fejlődést segítő továbbképzéseket. A programok kiválasztásakor érdemes az olvasottakon kívül személyes tapasztalatokat is szerezni. Tanácsos megkérdezni iskolákat, ahol az általunk választott képzést már valaki elvégezte, érdemes bepillantani az ott készített jegyzetekbe, a kapott segédanyagokba. Az alábbiakban ajánlásra szánt programok is azért kerültek kiválasztásra, mert a kiadvány készítőinek személyes tapasztalataik vannak ezekről, térségünkben jó visszjelzéseket kaptunk róluk, és hatékonyan alkalmazhatók a megelőzési munkában. Természetesen ajánljuk a jegyzékben szereplő programok jó részét is, de valamennyi ismertetésére nincsen lehetőségünk.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

prevenciós programok

46 1. “EGÉSZSÉGED TESTBEN, LÉLEKBEN” CÍMŰ CHEF - PROGRAM

Az óvodáskortól a középiskola végéig terjedő személyiségfejlesztő drog- és alkoholmegelőző program a 90 -es években elsőként indult Magyarországon, és hamarosan országos programmá vált. A Program fenntartása azóta is folyamatos. Az első akkreditálások után most kerül a legkorszerűbb módszerekkel kibővítve újra akkreditálásra. A Program az óvodáskortól a középiskola végéig terjedő Tanári Kézikönyvekből, Tanulói Munkafüzetekből, Oktató Csomagokból és Tanárképző Tanfolyamokból áll. A Tanári Kézikönyvek és Tanulói Munkafüzetek fejezetei: Információ: a drogról, alkoholról és más veszélyes szerekről nyújt az életkornak megfelelő ismereteket. Önismeret: hozzásegít az egészséges, pozitív énkép, a magas önbecsülés, a megfelelő önbizalom és önelfogadás kialakításához. Döntéshozás: a döntési stratégiák és döntési technikák elsajátítását alapozza meg, és megtanít a döntési helyzetek lehető legjobb megoldására. Stresszkezelés: segít a feszültségeket okozó helyzetek kezelésében. A „Mondj nemet” c. fejezet: a káros és veszélyes helyzetek visszautasítására készít fel. A fentiekhez szervesen illeszkedik, de akár önálló programként is alkalmazható. A program keretében hét Tanári Kézikönyv áll a pedagógusok rendelkezésére. A kézikönyvek – minden korosztály és minden kötet esetében – 19-20 foglalkozás tematikáját tartalmazzák. A Tanárképző Tanfolyamok kiscsoportos keretek között elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtanak. A 40 órás alapszint közép- és felsőszinttel is bővíthető. A Program pedagógusoknak és más segítő foglalkozásúaknak is ajánlott. Énképkorrekció önismereti játékokkal című Lamin Program célja az egészséges, pozitív énkép, a megfelelő önbecsülés kialakítása, illetve az egyéni képesség és tehetség, továbbá a beilleszkedési készség fejlesztése. A Program újra akkreditálás alatt áll. A Program tananyagai: „Játszd meg magad”, Tanári Kézikönyv, „Találd ki magad” című tizenéveseknek szóló önismereti napló. A képzés tematikája és módszerei: A testkép, morális énkép, individuális énkép, szociális énkép, családi gyakorlatban alkalmazható személyiségfejlesztő módszerek átadására. A Program a képzésben résztvevők személyiségfejlődésére is komoly hatást gyakorol. Ajánlott pedagógusoknak és más segítő foglalkozásúaknak. A képzés szervezője: Lamin Stúdió és a CHEF – Hungary Alapítvány Alapszintű képzésben a foglalkozási órák száma: 40 óra A képzés díja: 50.000 Ft E-mail: drdevaim@gmail.com 2. EGÉSZSÉGFEJLESZTLÉSI LEHETŐSÉGEK 6-18 ÉVES KORBAN KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM A képzés igyekszik átölelni az élet szinte valamennyi kérdését olyan témakörök feldolgozásával, amelyek logikusan kapcsolódnak egymáshoz. A hatékony konfliktuskezelés és kommunikáció keretében a reális önismeret, mások megismerése, a konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása kerül feldolgozásra. Hangsúlyt kap az érzelmi nevelés fontossága: az érzelmekkel bánás megelőzést segítő szerepe. Megtanulják a résztvevők a különféle konfliktuskezelési stratégiák alkalmazását gátló, segítő tényezőket. Gyakorlatok segítségével rutint szerezhetnek munkahelyi, magánéleti konfliktushelyzetek megoldására. A szenvedélybetegségek témaköre foglalkozik a dohányzás, az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás

KEF - IV. Módszertani kiadvány

prevenciós programok

kérdéseivel, valamint egyéb függőségek megjelenésével is, mint a játékfüggés, kapcsolati függőség, internetés egyéb magatartási függőségek. A témák feldolgozása kapcsán lehetőség van nevelési elvek és módszerek megvitatására, melyek közvetetten vagy közvetlenül kapcsolatosak a szenvedélybetegségek kialakulásával. Érdeklődésre tart számot a Mire neveljünk? kérdése, az, hogy hogyan működtessük a családot ahhoz, hogy abból egészséges lelkű gyermek fejlődhessen. A szexualitás témaköre párkapcsolati kérdésekkel foglalkozik: a szeretet, a szerelem, az alapvető emberi érzések fontosságát dolgozza fel az életkori sajátosságoknak megfelelően. Szóba kerül a női és férfi szerepek, az anya, az apa feladata a családban. Az egészséges táplálkozás és életmód témakör keretében lehetőség van az ember várható élettartamának és életminőségének két legfontosabb befolyásoló tényezőjével foglalkozni, és iránymutatást adni a sokféle befolyásoló tényező között is. Az egészséges életmód nyolc alapelvén kívül terítékre kerülnek a ma divatos táplálkozási tendenciák, azok előnyei, buktatói is. A környezetünk – fenntarthatóság kérdése témakörben az egyén felelőssége, a környezetet tudatosan féltő, a természetet tisztelő magatartása, értékrendjének alakítása a tréning célja. A fenti témakörök jól feldolgozhatóak az osztályfőnöki órákon, melyek mindegyikéhez óravázlatokat tartalmazó segédkönyveket kapnak a résztvevők. A tréning lehetőséget biztosít a játékos, saját élményekre épülő interaktív módszerek alkalmazására. A képzés szervezője: Egészségvirág Egyesület A foglakozási órák száma: 60 óra A képzés díja: 30 ezer Ft E-mail: kissmaria52@gmail.com, kulineszter@gmail.com 3. ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 40 pontos, komplex egészségfejlesztési program egészségügyi szakdolgozók részére A program az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés holisztikus szemléletén alapul. Az önismeret, önértékelés és felelősségteljes döntéshozatal pilléreire épülő tanfolyamon a tananyagot kooperatív technikával, interaktív módszerekkel dolgozzuk fel. A továbbképzés programjában az alábbi témakörök szerepelnek: *Konfliktuskezelés-kommunikáció *A szenvedélybetegségek megelőzése *Egészséges táplálkozás és életmód *Környezetünk - a fenntarthatóság kérdései A résztvevők a legkorszerűbb ismereteket, az azok feldolgozásához szükséges hatékony módszereket és a feltöltődés lehetőségét, valamint a témákat óravázlatszerűen feldolgozó szakkönyveket kapnak a tanfolyam végén. A képzés szervezője: Egészségvirág Egyesület A foglalkozási órák száma: 40 óra A képzés díja: 25 ezer Ft E-mail: kissmaria52@gmail.com, kulineszter@gmail.com 4. ÉLETVEZETÉSI ISMERETEK ÉS KÉSZSÉGEK Iskolai alapú, személyiségfejlesztő, szenvedélybetegségeket megelőző program A továbbképzés célja: - A résztvevők ismereteinek bővítése a megelőzésről (a prevenció filozófiája, módszerei, stratégiái), a szenvedélybetegségekről és a visszaélésre alkalmas szerekről.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

prevenciós programok

- Az első magyar iskolai alapú megelőzési tanterv és a tanári kézikönyvsorozat tartalmi feldolgozása. - Az Életvezetési ismeretek és készségek című program sajátélményű tanulása. - A téma alapjait érintő szemléletváltás elősegítése (tanulás, gondolkodás, szenvedély-betegségek területén) és a programhoz kapcsolódó nevelési hatékonyság-vizsgálatok ismertetése. A tréning négy tematikai egysége: 1. Közösségépítés, a képzés kereteinek megteremtése, 2. Szemléletváltás, szemléletváltás a tanulásban és a szenvedélybetegségek megítélése területén, 3. Az Életvezetési ismeretek és készségek tanterve, tanári kézikönyvsorozata bemutatása és tartalmi feldolgozása, 4. A tanári kézikönyv öt témakörben (Önismeret, Én és helyem a környezetben, Egészséges és biztonságos élet, Veszélyeztető tényezők, Óvd és védd magad!) kínál ismereteket, gyakorlatokat, didaktikai játékokat, és 14 területen jártasság- és készségfejlesztési alkalmakat, az egyes korosztályokkal foglalkozó pedagógusoknak. A program pedagógiai módszere az interaktív, tapasztalatokra alapozott tanulási-tanítási mód, amelyre a képzés példát ad és alkalmazási, gyakorlási lehetőséget kínál. Leggyakoribb munkaforma a biztonságos, támogató légkörben, csoportban végzett tevékenység. Az ismeretbővítést előadások szolgálják, a tapasztalatszerzés leggyakoribb keretét a bemutató foglalkozások, óraelemzések teremtik meg. A képzés szorosan kapcsolódik a napi pedagógiai gyakorlathoz és a kötelezően előírt iskolai feladatokhoz. A program módszereiből eredően a képzésen a résztvevő saját élményű tapasztalatokat szerez. A képzés szervezője: 2P Oktatási Betéti Társaság A foglalkozási órák száma: 40 A képzés díja: – Minimum: 50 ezer Ft – Maximum: 60 ezer Ft E-mail: evacsendes@gmail.com 5. WILLIAMS ÉLETKÉSZSÉGEK - PROBLÉMAMEGOLDÓ, STRESSZKEZELŐ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER A tréning konkrét, gyakorlati útmutatást és megoldási módokat ad a szülőkkel, a tanulókkal és a munkatársakkal előforduló konfliktushelyzetek megelőzésére, megoldására és a kritikus szintű, személyes feszültségek csökkentésére. A feszültséget levezető készségek és a gyakorlati kommunikációs technikák a képzés alatt elsajátíthatók. A stresszkezelő technikák alkalmazása hosszú távon egészségmegőrző hatású. A résztvevők egyszerűen megtanulható és a mindennapi életben használható módszereket és készségeket sajátítanak el, melyek elősegítik a munkájuk és a magánéletük terén felmerülő problémák hatékonyabb megoldását. A tréning hatékonyságát, testi-lelki egészségre gyakorolt pozitív hatását tudományos vizsgálatok bizonyítják. A résztvevők megtanulják a stresszhelyzeteket analizálni, a döntéshozatali kompetenciákat biztonságosan alkalmazni.Gyakorolnak feszültséglevezető és relaxációs technikákat A pedagógusok számára kidolgozott és adaptált program alapjául a Williams Életkészségek program szolgál. A SOTE Magatartáskutató Intézete és a Selye Társaság készítette el a magyar adaptációt. A képzés szervezője: E-motion Tanácsadó és Kereskedelmi Bt. A foglalkozási órák száma: 30 óra A képzés díja: 60 ezer Ft E-mail: e-motion@e-motion.co.hu

KEF - IV. Módszertani kiadvány

PREVENCIÓS PROGRAMOK

6. MAP: MENTÁLHIGIÉNÉS ALAPFOKÚ TOVÁBBKÉPZÉS PEDAGÓGUSOKNAK A program célja a mentálhigiénés szemléletmód bemutatása, a problémaérzékenység erősítése, a hivatásszemélyiség fejlesztése, a személyes és szakmai eszköztár bővítése. A résztvevők megtanulják a mentálhigiénés alapismereteket: - megismerik az interperszonális kapcsolatok szülő - gyermek - pedagógus működés-mechanizmusát, a konfliktuskezelés hatékony módszereit - megtanulják a problémákat elemezni, értékelni, azokra a választ megkeresni - megismerik a személyiségszerepeket, ezen belül a “hivatás-szerepet” - megtanulják illetékességi határaikat, a szerepváltást, szerepvállalást - tanulnak a segítőszerep feltételeiről, fogásairól, a stressz kezelésének törvényszerűségeiről. A képzés szervezője: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdülési Nonprofit, Közhasznú Kft. A foglalkozási órák száma: 30 óra A képzés díja: 45 ezer Ft E-mail: sales@zanka.hu 7. HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ, ÖNÉRVÉNYESÍTÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS HATALMI JÁTSZMÁK ÉS ERŐSZAK NÉLKÜL Minden ember sikeres és boldog szeretne lenni. Ehhez elsősorban önismeretre és önbizalomra van szükségünk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk, és merjünk cselekedni. Önérvényesítésünk során azonban akaratlanul is keresztezhetjük egymás útját. Ekkor konfliktusok alakulhatnak ki, amelyek ösztönös kezelése hatalmi játszmákhoz, lelki vagy testi erőszakhoz vezethet. Az erőszak a nevelésben, az oktatásban sajnos növekvő tendenciát mutat. Ennek hosszú távon csak vesztesei vannak. Az előrevivő együttműködés csak győzteseket kínál, ez azonban nem ösztönös magatartás. Tanulni és tudatosan működtetni kell hozzá az érzelmi és az értelmi működés, az önállóságra törekvés és az alkalmazkodás összehangolását, illetve az ehhez szükséges előrevivő kommunikációt. A képzés ezeknek a kulcskompetenciáknak a fejlesztését tűzi ki célul, amit az önismeret, az asszertivitás fejlesztésével, az előrevivő megoldásokat bemutató információkkal és gyakorlatban jól hasznosítható játékokkal, módszerekkel kíván biztosítani. Emellett a képzés vezetője jó hangulatot, aktivizáló, oldott munkalégkört, pozitív megerősítéseket, hiteles és követhető mintát biztosít. A képzés 4 fő részből áll: 1. Az önismeret, önérvényesítés szerepe kapcsolatainkban 2. A kommunikáció szerepe az erőszak és a konfliktusok megelőzésében, kezelésében 3. Az érzelmek szerepe, felismerése, tudatos kezelése 4. Konfliktusok, játszmák és az erőszak megelőzése, előrevivő kezelése A képzésre jelentkezhet minden nevelésben, oktatásban érintett pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szakoktató, kollégiumi nevelő, szociálpedagógus, könyvtáros), valamint a téma iránt érdeklődő más foglalkozású szakember. A képzés sikeres elvégzésének kritériumai: a 30 óra min. 75%-án való részvétel, a gyakorlatokban, játékokban való részvétel, és a záró teszt min. 70%-ban helyes kitöltése. A képzés teljesítéséről a pedagógusok tanúsítványt, más foglalkozású résztvevők igazolást kapnak. A képzés szervezője: Barbori Bt. A foglalkozási órák száma: 30 óra A képzés díja: 30 ezer Ft E-mail : banhazigyorgy@barbori.t-online.hu

KEF - IV. Módszertani kiadvány

PREVENCIÓS PROGRAMOK

Írásunk címe így hangzik: Prevenciós programok- az egészségmegőrzés érdekében. Alcíméül ezt is választhattuk volna: tanárok új szerepkörben? Igen, hiszen a szaktanári korlátokat ma már át kell lépnie minden pedagógusnak. Miért? Mert csak azt tudja tanítani mindenki, amit maga is tud. Csak az tud személyiségfejlesztéssel foglalkozni, aki elhiszi, hogy a személyiség fejleszthető, és önmaga is törekszik erre. Csak az tud önismereti foglalkozást vezetni, aki maga is tudja, hogy fontos tudnia: ki ő, mik az előnyös tulajdonságai, és miben kell még fejlődnie? Csak az tud a személyiség megerősítésében segíteni, aki maga is erősíteni tudja a saját személyiségét. Csak az tud érzemi neveléssel, az érzelmi intelligencia fejlesztésével foglalkozni, aki maga is tud bánni a saját érzéseivel: meg tudja nevezni, ki tudja fejezni, érvényre tudja juttatni, vagy időnként háttérbe tudja szorítani azokat. Jó hír, hogy ezt mind lehet tanulni, és szükséges tanítani, hogy élhetőbbé tegyük a magunk és mások életét. Az ember legnagyobb kincse a szép jelleme. Igaz, más mércével mérhető, mint a szokásos mértékegységek: nem cm-rel, nem kg-mal, nem nagy házzal, nem drága autóval, de mérhető tapintattal, megértéssel, szeretettel. Minden pedagógus vágya, hogy tovább éljen a tanítványaiban valamilyen módon. Aki képes arra, hogy a megfelelő pillanatban egy érintéssel bátorítson, egy tekintettel együttérzést tudjon kifejezni, aki jókor kérdez, és tudja, mikor van szükség a beszélgetésre vagy egyszerűen a meghallgatásra, biztos lehet abban, hogy ez a vágya teljesülni fog. Ezeket a képességeket lehet fejleszteni a prevenciós programokban, hogy az az egészség, amit Apáczai megfogalmazott: testi, lelki, szellemi, - mindennapi kincsünk legyen.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

kortársprogramok az iskolában

„Semmit sem gyűlölhetünk vagy szerethetünk addig, amíg meg nem értettük.” (Leonardo da Vinci)

Kortársprogramok az iskolában Jenes Mária, egészségnevelő Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete A kortársoktató/kortárssegítő program világszerte elterjedt egészségfejlesztő módszer, amit az iskolai prevenciós munkában eredményesen lehet alkalmazni. Azon a tényen alapszik, hogy a serdülők személyiségének alakulásában, viselkedésformáik választásában a kortárskapcsolatok jelentős szerepet töltenek be. A tizenévesek nyíltabban, őszintébben beszélik meg problémáikat hasonló korú és helyzetű társaikkal, mint a felnőttekkel. Felmerülő kérdéseikre válaszokat, információkat is egymás körében keresnek. Ebből kiindulva a pozitív irányú kortárshatást jól lehet alkalmazni a serdülők attitűdjeinek és viselkedésének befolyásolására irányuló programokban, így az iskolai egészségfejlesztésben, drog prevencióban is. Az iskolai kortárssegítés során diákok segítenek diákoknak. A kortárssegítők olyan fiatalok, akiket arra képeztek ki, hogy segítséget nyújtsanak iskolai vagy egyéb magánjellegű problémákkal küzdő társaiknak. Probléma-érzékeny módon vesznek részt korosztályuk életében. Sokszor a híd szerepét töltik be a rászoruló fiatal és a kompetens szakember között. A kortárssegítők tudják, hogy kihez kell irányítani a bajban lévőket szakmai segítségért, ha az eset meghaladja saját kompetenciájukat. A kortárssegítők tevékenységi köre felölelheti többek között a következőket: • Rendhagyó osztályfőnöki óra keretében beszélgetéseket kezdeményeznek a tiniket érdeklő és érintő serdülőkori problémák témájában (pl. iskolaváltás, magányosság, szülő-gyerek konfliktusok, tanárdiák kapcsolat, kirekesztettség, másság, párkapcsolatok, bizalom, barátság, szerhasználati problémák, zene, film, stb.). • Új tanulók beilleszkedésének támogatása • Pályaválasztást segítő tevékenységek • Tanulási nehézségekkel küzdő tanuló segítése • Karitatív programok szervezése • Az iskolai pozitív légkör, hangulat javítása • Szabadidős programok, rendezvények, kirándulások szervezése • Személyes konzultáció • Stb. A kortársoktatás a kortárssegítés részegysége. Előzetesen szakmailag felkészített fiatalok (kortársoktatók), a képzésen szerzett ismeretek, tapasztalatok birtokában, különböző témákban (HIV/AIDS, dohányzás, alkohol, illegális drog, stb.) interaktív foglalkozásokat vezetnek társaik körében. Cél, hogy minél pontosabb, naprakész ismeretet adjanak át az adott témáról, ill., hogy hozzásegítsék társaikat olyan magatartásformák kialakításához, amelyekkel meg tudják védeni magukat a veszélyhelyzetekben. A hangsúly ebben a munkaformában a hiteles tájékoztatáson, felvilágosító ismeretterjesztésen van. Kik legyenek a kortárssegítők/kortársoktatók? Az iskolákban mindig vannak olyan hangadó, többség által elfogadott, szuggesztív, kommunikatív diákok, akik fejlett készségekkel és viselkedéskészlettel rendelkeznek. Különösen jellemző rájuk a segítő beállítottság, empátia, szociális érzékenység, reális ön- és társismeret, kreativitás, jó szervező- és együttműködő képesség, szavahihetőség, megbízhatóság. Az ilyen diákokra a többiek felnéznek, s követendő mintaként utánozni igyekeznek. Egyáltalán nem feltétel a jó tanulás!

KEF - IV. Módszertani kiadvány

kortársprogramok az iskolában

A program indításának feltételei • Az iskola vezetőségének, tantestületének tájékoztatása a program lényegéről, céljairól. Fontos, hogy megnyerjük bizalmukat és támogatásukat a program iránt, mert e nélkül nem működhet eredményesen a kortárssegítés. • Toborozzunk leendő csoporttagokat. Ennek lehetséges formája a plakáton, szórólapon való hirdetés közreadása. A pedagógus kollégákat kérjük meg, hogy ajánljanak potenciális jelölteket. Megfelelően motivált, önkéntes, rátermett tanulók alkossák a leendő csoport többségét! • Felkészítő alapképzés szervezése. Ehhez szükséges anyagi forrás pályázatok útján, KEF együttműködéssel, stb. nyerhető. • A kortárssegítők felkészítése minden kortársprogram egyik legfontosabb feladata. A tréning olyan specifikus képességekkel ruházza fel a résztvevőket, amelyekre nagy szükségük van, ha sikeresen akarnak működni kortárssegítői szerepükben (1). A képzés során a személyiségfejlesztésre, önismeret, önbizalom, magabiztosság megerősítésére helyeződik a hangsúly. Ezen felül a leendő kortárssegítők megismerkednek a segítő munka eszköztárával (kapcsolatfelvétel, figyelem megtartás, segítő beszélgetés, stb.), konfliktus- és problémakezeléssel kapcsolatos technikákkal.

A kortársoktatók kiválasztására és képzésére, tevékenységük szakmai felügyeletére különös figyelmet kell fordítani, mert ez határozza meg a gyakorlati munka minőségét. A kiképzett kortársak tevékenységét iskolájukban felnőtt szakmai tanácsadók, segítők koordinálják, támogatják. Ez nagyon fontos! Nem szabad, hogy a kedvüket, lelkesedésüket elveszítsék az iskolai érdektelenség miatt. Pedagógus, védőnő, drog-koordinátor, stb. lehet ez a személy. Fontos, hogy ő maga is elkötelezettje legyen a programnak, s az lenne az optimális, ha a felnőtt támogatók is előzetes képzésben részesülnének a hatékonyság érdekében. Szakmai műhely keretében rendszeres időközönként a kortárssegítőknek ún. eset megbeszélő találkozásokat szükséges tartani, ahol megbeszélhetik a munkájuk során felmerülő kérdéseket és problémákat. Itt lehetőség van a legújabb szakmai érdekességekkel, információkkal, módszerekkel megismerkedni, programtervet írni az előttük álló feladatokra. Tapasztalat az, hogy az iskolai kortárssegítők/kortársoktatók 1-3 év alatt kikerülnek a rendszerből. Ez folyamatos utánpótlást és képzést tesz szükségessé. A kortárssegítés a megelőzés egyik legegyszerűbb ugyanakkor hatékony módja, amely jelentősebb költségeket nem igényel. Megtaníthatja a fiatalokat arra, hogy figyeljenek egymásra, fogjanak össze, ha baj van. Felhasznált irodalom: 1. Bácskai Erika, Gerevich József: A kortrárssegítés tanári kézikönyve Kiadó: Egészséges Ifjúságért alapítvány, Vác, 2000. 2. Rácz József: Az esélyteremtés új útjai Kortárs és sorstárssegítéssel szerzett tapasztalataink, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Szakmai Forrás Sorozat, Kutatások IX. Kiadó: L’Harmattan, Budapest, 2008.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

„Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja” (Püthagoras) MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Takács Róbert, városi vezető ügyész Győr Városi Ügyészség

I. AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁS ÉS A BÜNTETŐJOG KAPCSOLATRENDSZERE

A Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény, továbbiakban: Btk.) különbséget tesz egyrészt a kábítószer fogyasztója, másrészt a terjesztő (kereskedő) között, ezért más jogkövetkezmények kapcsolódnak a két oldalhoz mind a büntetési tételeket, mind a minősített esetek meghatározását illetően. A Btk. önálló és egységes tényállásban védi a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket a kábítószerrel és a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyaggal, illetőleg szerrel való visszaéléssel szemben. A törvény a gyermek- és fiatalkorúak fokozottabb védelme érdekében súlyosabban rendeli büntetni - a fogyasztói magatartásokat, ha azokat, illetve azok valamelyikét tizennyolcadik életévét betöltött személy, tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy felhasználásával követi el (alapesetben: 2-8 évig terjedő szabadságvesztés), - a kábítószer terjesztését, amennyiben tizennyolcadik életévét betöltött személy, tizennyolcadik életévét még be nem töltött személynek ad át vagy kínál kábítószert, illetve ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba kábítószert, vagy azzal kereskedik (alapesetben: 5-10 évig terjedő szabadságvesztés). Az elkövetés helyének szempontjából biztosít speciális védettséget és szankcionálja a törvény súlyosabban, ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik (alapesetben: 5-10 évig terjedő szabadságvesztés). Ennél is súlyosabban rendeli büntetni a törvény, ha a fenti magatartásokat hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el (5-20 évig terjedő szabadságvesztés). A gyakorlatban az iskolai kábítószeres ügyeket alapvetően két csoportra oszthatjuk: q

a tanulók kábítószert visznek a felsorolt intézményekbe, és ott rendszerint megkínálják társaikat is, illetve közösen fogyasztanak kábítószert, vagy az iskola környezetében a kábítószer eladásával foglalkozó dealer előbb ingyenesen, majd később ellenérték fejében kínál kábítószert a gyerekeknek (a dealer lehet felnőtt korú, de fiatalkorú személy is).

Kérdésként vetődik fel, hogy mit tehet, illetve mit tegyen a pedagógus abban az esetben, ha akár közvetlenül észlel kábítószer-fogyasztást az iskolában, akár valamelyik tanuló elmondásából értesül róla, illetve abban az esetben, ha egy szülő keresi fel őt – nyilvánvalóan segítséget kérve -, mert kábítószer-fogyasztáson kapta a gyermekét.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

Az oktató-nevelő munka igen sokoldalú tevékenység, amelynek legfontosabb szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Köt.) rendezi. A kérdésre a könnyebb utat választva azt kellene válaszolni, hogy a pedagógus akkor jár el helyesen, ha az adott helyzetet elsősorban pedagógiai módszerekkel kívánja feldolgozni, és nem veszi át a nyomozó hatóság, a rendőr, illetve az orvos szerepét. Valójában azonban nem könnyű megtalálni a helyes lépést, ha – elsősorban a gyermek, vagy fiatal érdekét szem előtt tartva – a tanár mégsem akarja tétlenül nézni a tanulókra káros és egyébként bűncselekményt megvalósító jelenséget. Az oktatói, nevelői munka elképzelhetetlen a megfelelő bensőséges, és bizalomra épülő tanár-diák viszony nélkül. Ebbe beletartozik az is, hogy a diák adott esetben bízhat benne, hogy a tanár nem szolgáltatja ki őt a hatóságoknak, különösen nem a bűnüldöző szerveknek. Ugyanakkor minden iskolai deviancia esetén, így különösen a kábítószeres ügyekben felmerül a többség védelmének az igénye, hiszen a tanárnak az is feladata, hogy megakadályozza a kábítószer-probléma terjedését, mások esetleges érintettségét. Büntetőjogi oldalról közelítve a következő kérdések tehetők fel és ezekre kell megtalálni a lehetséges válaszokat: Van-e a pedagógusnak, vagy az iskolának (iskolaigazgató) feljelentési kötelezettsége, ha bűncselekmény jut a tudomására? q

q Van-e a pedagógusnak tanúzási mentessége, illetve megsérti-e a titoktartási kötelezettségét, amikor feljelentést, vagy tanúvallomást tesz, melyben előadja a tudomására jutott bűncselekményt (jelen esetben a kábítószerrel való visszaélést)?

Van-e a szülőnek feljelentési, illetve tanúzási kötelezettsége a fenti esetekben? q

Válasz az első kérdésre: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 171.§ /1/ bekezdése szerint bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést; a feljelentés kötelező azokban az esetekben, amelyekben a feljelentés elmulasztása bűncselekmény. A feljelentés tehát általában jogosultság, amelynek a gyakorlása elé a törvény nem állít korlátot. A feljelentés megtétele akkor kötelező, ha - annak elmulasztása büntetendő /a Btk. azonban tételesen felsorolja azokat a társadalomra kimagaslóan veszélyes bűncselekményeket (pl. hazaárulás, emberrablás), melyek esetében a feljelentés elmulasztása bűncselekmény/; - a hatóság tagjának és a hivatalos személynek a hatáskörében eljárva jut tudomására bármilyen bűncselekmény. A gyakorlatban a pedagógus nevelői és oktató feladatai ellátása során szerez tudomást bűncselekményről (a diák bántalmazza társát, ellopja értéktárgyait, kábítószert fogyaszt, illetve tart magánál stb.). E tipikus esetekben a pedagógus nem hivatalos személyként jár el, s nem olyan bűncselekményt észlel, amelyre a Btk. feljelentési kötelezettséget írna elő, így megállapíthatjuk, hogy a pedagógusnak nincs feljelentési kötelezettsége. Joggal vetődhet fel az a kérdés, hogy a pedagógus „hallgatása” nem hat-e szándékerősítően a bűncselekményt megvalósító diák magatartására, nem kell-e úgy értelmezni, hogy a tanár bűnsegédként segítséget nyújt annak a tanulónak a kábítószer fogyasztásához vagy árusításához, akinek a tudomására jutott cselekményét nem jelenti fel az illetékes hatóságnál. Büntető jogi értelemben a bűnsegédi magatartás – adott esetben pszichikai

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

bűnsegéd – szándékos aktív magatartást feltételez. A tettes oldaláról ez azt jelenti, hogy számíthat a másik segítségére, mert az egyetért a bűncselekmény megvalósításával. Nyilvánvaló azonban, hogy a tanár soha nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a tanulóban ez az érzés keletkezhessen. Neki a személyes beszélgetés során fel kell hívnia a figyelmet a cselekmény jogellenes, adott esetben egészséget is romboló mivoltára, az ezzel összefüggő veszélyekre és kockázatokra, illetve az ilyen életmód helytelenségére. Ha ezt teszi, a tanuló alappal nem feltételezheti, hogy a tanár helyesli a magatartását, illetve esetlegesen azzal egyetért. Ezek alapján a jogszabály helyes értelmezése során a tanár azzal, hogy nem tesz feljelentést az ilyen esetekben, pszichikai bűnsegédként sem lesz elkövetője a kábítószerrel való visszaélésnek. Válasz a második kérdésre: A pedagógus titoktartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a közoktatási törvénynek a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról szóló 2. számú melléklete tartalmazza. Eszerint a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekés ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, a törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) 17. §-a alapján - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A Köt. 2. számú melléklete tételesen felsorolja a gyermekek azon személyes és különleges adatait, amelyeket a közoktatási intézménynek kell nyilvántartania és kezelnie. A közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával valamennyi adat továbbítható a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv és a nemzetbiztonsági szolgálat részére. Az adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és – meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A Be. 82.§ /1/ bekezdés c./ pontja szerint megtagadhatja a vallomástételt az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

A pedagógus tehát a fentiek értelmében hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett személy, aki így a tanúvallomást megtagadhatja. A közoktatási törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel azonban megállapítható, hogy nem vonatkozik a titoktartási kötelezettsége az általa észlelt, vagy a sérelmére megvalósult fegyelmi vétség, vagy bűncselekmény esetére, hiszen ezekben az esetekben a gyermek veszélyeztetettsége miatt az adattovábbításhoz a rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A pedagógus tehát bűncselekmény miatt tehet feljelentést, a büntetőeljárás során pedig tanúvallomást, tekintettel arra, hogy ezzel nem szegi meg titoktartási kötelezettségét. Amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indul és ennek során a tanárt tanúként kívánják meghallgatni, köteles lesz elmondani azokat a tényeket, amelyek az iskolai oktató és nevelő munkája során a tudomására jutottak. Így adott esetben azt is, amit esetleg éppen az eljárás alá vont tanítványa mondott el neki bizalmasan, vagy amit ő maga észlelt és ez adott esetben terhelő a diákra nézve. /Más a helyzet például egy válóperben folytatott tárgyaláson. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerint a perben bizonyítási eszköz a tanúvallomás. A Pp. 170. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a tanúvallomást megtagadhatja az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette. A bíróság a szülők válópere során a következő kérdéseket akarta feltenni a tanárnak: Milyen a gyermek kapcsolata a nevelőkkel és társaival? A szülők veszekedése tükröződik-e a gyermek magatartásán? Beszél-e a gyermek arról, hogy melyik szülővel élne szívesebben? Ismert-e a pedagógus előtt, hogy a szülők között gyakoriak a viták? A Pp. fentiekben idézett rendelkezéseiből következik, hogy ezen kérdésekre vonatkozóan, amelyekre nézve a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli, megtagadhatja a tanúvallomást. (K-OJOG-892/2004.) / Válasz a harmadik kérdésre: A már említett büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezése értelmében (Be. 82.§. (1.) bekezdés a./ pont) a terhelt hozzátartozója (szülő, testvér, nagyszülő stb. lásd: Btk. 137.§. 6. pont) minden indoklás nélkül megtagadhatja a tanúvallomást. Ennek lényege, hogy a szülő, illetve más hozzátartozó nem köteles bizonyítékot szolgáltatni saját gyermeke, rokona ellen. Ha azonban, akár még az eljárás megindulása előtt is, a szülő a pedagógussal közöl bizonyos kábítószer-fogyasztásra, terjesztésre vonatkozó adatokat, a pedagógusnak e körülményekről is nyilatkoznia kell. II. ADATVÉDELEM ELLENŐRIZHETŐ, ILLETVE SZANKCIONÁLHATÓ-E A TANULÓK KÁBÍTÓSZER FOGYASZTÁSA? Felmerül a kérdés, hogy a tanulók drogfogyasztásának megelőzése, ellenőrzése érdekében, lehetősége van-e az iskolának drogteszt alkalmazására, illetve a házirendben fegyelmi vétségként szankcionálható-e a drogfogyasztás. Az, hogy valaki kábítószer-fogyasztó, kábítószer-beteg, különleges adatnak minősül. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 1. pontja értelmében ugyanis személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; a személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A 2. § 2. b) pontja értelmében a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat különleges adat. A 4. a) pont értelmében adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése, valamint az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

A fentiekre tekintettel annak ellenőrzése, hogy a tanuló kábítószer hatása alatt áll-e, fogalmilag mindig magában foglalja a tanuló különleges adatainak kezelését. Az Avtv. 3. § (2) bekezdése értelmében különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy ha azt törvény elrendeli. A tanulók drogfogyasztására vonatkozó különleges adat kezeléséhez szükséges törvényi felhatalmazással sem az iskola, sem a pedagógusok nem rendelkeznek. Az adatkezelést elrendelő törvényi rendelkezés hiányában az adatkezelésre csak az érintett tanulók írásbeli hozzájárulása nyújthatna megfelelő jogalapot. (Amennyiben az érintett tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a hozzájárulást törvényes képviselője adhatja meg, illetve a hozzájáruláshoz törvényes képviselőjének beleegyezése is szükséges.) Az érintett hozzájárulását természetesen sem a házirend elfogadása, sem a tanulók vagy szülők többségének egyetértése nem pótolhatja. Az adatkezeléshez adott hozzájárulás csak akkor ad megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, ha az, az érintett akaratának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása. A hozzájárulás csak abban az esetben tekinthető önkéntesnek, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a drogtesztelésben való részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Ha a tanulók tarthatnak az iskola, illetve a pedagógusok rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek. Az iskolában egyrészről az iskola vezetésének és pedagógusainak, másrészről pedig tanulóinak pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy az ellenőrzéshez való hozzájárulás megtagadása esetén az iskolai élet valamely területén – akár a hozzájárulás megtagadásával nem kifejezett, illetve nem közvetlen összefüggésben – hátrány érheti őket. A fentiek alapján az adatkezeléshez való hozzájárulás önkéntessége kizárt, vagyis a tanulók, illetve törvényes képviselőik nem képesek az adatkezeléshez megfelelő jogalapot nyújtó, önkéntes, határozott és tájékozott hozzájárulás megadására. A Köt. 76.§. (1) bekezdése szerint, „ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető”. Ezen idézettel kapcsolatban két megjegyzés: q

Nem akármilyen kötelesség, hanem csak a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelesség vétkes és súlyos megsértése esetén sújtható a tanuló fegyelmi büntetéssel Az otthoni szabadidőben, vagy iskolán kívüli más helyszínen elkövetett kötelességszegés nem szolgálhat iskolai fegyelmi büntetés alapjául csakúgy, mint ahogy jogi szabályba nem foglalt (pl. erkölcsi, vallási, érzelmi jellegű) kötelezettség megsértése.

A házirend hatálya csak az iskola területére, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényekre terjedhet ki, és csak az ott elkövetett fegyelmi vétségekért alkalmazható fegyelmi büntetés. Az iskola által alkalmazott drogteszt azonban nem alkalmas annak jelzésére, hogy az esetlegesen kimutatott drogot a tanuló a házirend hatálya alá tartozó helyen és időben fogyasztotta-e vagy sem, ezért a drogteszt alkalmazásának előírásával a házirend a hatályára vonatkozó szabályokat is megsérti. A Büntető Törvénykönyv a drogfogyasztást büntetni rendeli. Az iskola a szúrópróbaszerű drogteszteléssel a tanulókat mintegy gyanúsítottnak tekintve, tartalmában nyomozást végezve kívánja felderíteni – és ezáltal megelőzni – a drogfogyasztást a tanulók körében. A bűncselekmények felderítése és üldözése azonban nem az oktatási intézmények, hanem a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság feladata, amelyek e feladatukat, a megfelelő garanciákat is tartalmazó eljárás szabályai szerint látják el. Erre a tevékenységre az iskolának nincs joga, ahhoz nem rendelkezik megfelelő eszközrendszerrel sem, és eljárásában a tanulók jogait védő garanciák sem biztosítottak.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

Összefoglalva: 1. A tesztelés során a tanulók különleges adatainak kezelésére kerül sor, amelyre - törvényi felhatalmazás hiányában - csak az érintett tanulók írásbeli hozzájárulása nyújthatna megfelelő jogalapot. A tanulók részéről azonban az önkéntes hozzájárulás megadása kizárt. 2. A házirend drogtesztelésre vonatkozó rendelkezése a házirend hatályára vonatkozó szabályokat is sérti. 3. A bűncselekmények felderítése és üldözése nem az oktatási intézmények feladata. (Az Oktatási Jogok Biztosának jelentése az K-OJOG-462/2001. számú ügyben)

III. MI TÖRTÉNIK AKKOR, HA A RENDŐRSÉG TUDOMÁSÁRA JUT, HOGY AZ ISKOLÁBAN KÁBÍTÓSZER ÁRUSÍTÁSÁRA, ILLETVE FOGYASZTÁSÁRA KERÜLT SOR? Amennyiben a nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van arról (bejelentés, feljelentés alapján), hogy bűncselekmény történt – ha nincs szükség a feljelentés kiegészítésére –, a büntetőeljárási törvény 170. §-a alapján el kell rendelni a nyomozást. Ha az elkövető ismert, akkor a nyomozás egy vagy több meghatározott gyanúsítottal szemben folyik, ha csupán a bűncselekményre van alapos gyanú, akkor ismeretlen tettes ellen. A nyomozati eljárás során kell összegyűjteni azokat a bizonyítékokat, amelyek alkalmasak a bűncselekmény alapos gyanújának alátámasztására. A feljelentő, illetve bejelentő személyén kívül egyéb objektív bizonyítékokat is be kell szerezni, így pl. a nyomozás sikeréhez nem elég annak tudata, hogy egy adott tanuló az iskolában kábítószert fogyasztott, vagy egy másik kábítószert árult, hanem szükséges az is, hogy ezt hiteles adatok, tanúvallomások, szakértői vélemények, tárgyi bizonyítási eszközök alátámasszák. Ennek érdekében a nyomozó hatóság házkutatást tarthat, illetve lefoglalást végezhet az iskolában, a pedagógust pedig tanúként fogják kihallgatni, s amennyiben a vallomások között ellentmondás mutatkozik, szembesítésre is sor kerülhet. Ez azt is jelenti, hogy ki kell adnia azokat az adatokat, amelyekhez valamelyik tanítványának bizalmas közlése alapján jutott. Ha a bűncselekmény alapos gyanúját alátámasztó, megerősítő bizonyítékokat a nyomozó hatóság összegyűjtötte, vádemelési javaslattal az ügyészségnek továbbítja a nyomozati anyagot.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

IV. MIT TEHET A TANÁR, HA A TANULÓ DROGOT FOGYASZT? A probléma megoldásának két véglete, hogy a pedagógusok általában egyik végletként feljelentést tesznek a rendőrségnél, vagy másik végletként igyekeznek elkerülni az adott problémát azzal, hogy tudomást sem vesznek róla, „nem hallják meg azt”. Mindkét végletes megoldás hiba. Az azonnali rendőrségi feljelentés azért sem szerencsés, mert a diák problémájából semmit nem old meg (sőt, kifejezetten ronthatja élethelyzetét) a nyomozás, a vádemelés, az ítélet. A hallgatás, mint másik véglet pedig azért hiba, mert ha ezt választjuk, meg sem kíséreltünk segíteni a tanulónak e súlyos kérdés kezelésében, illetve megoldásában, magára hagytuk őt. A legmegfelelőbb cselekvési út a két végpont között található. A drogprobléma más, mint az egyéb, megszokott iskolai devianciák, hiszen veszélyes, kábító hatású anyagok használatának esetleges iskolai terjesztéséről, vagy a tanuló általi fogyasztásáról van szó. Azért is más, mert már felismeréséhez és a probléma egzakt megfogalmazásához is szakismeret és gyakorlat kell, ahhoz a konkrét segítségnyújtáshoz pedig, amely a megoldáshoz vezethet, különösen. Az iskola, a pedagógus a fentiekből fakadóan is csak a segítő szerepét töltheti be a cselekvés minden fázisában, alapvetően a tanuló valóságos és gyakorlati érdekeit szem előtt tartva. A droghasználat nyilvánvalóan nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, nem független a tanuló környezetétől, családi és iskolai viszonyaitól, mindazoktól a hatásoktól, amelyek a mindennapi életben érik. A problémának jócskán van pedagógiai vonzata is. Nem lehet úgy kezelni, mint ha az iskolától, a neveléstől független jelenségről beszélnénk. Hiszen a droghasználat éppen úgy reakció valamely hiányra, stresszre, félelemre, vágyra, motivációra, példára vagy más hatásra, mint az alkohol, a cigaretta és még jó néhány más szenvedély. E szenvedély kezelésének különlegességét az adja, hogy az illegális droghasználat bűncselekmény is egyben. A tanár drogészleléssel kapcsolatos magatartásának az adott cselekmény továbbfolytatásának illetve újbóli elkövetésének megakadályozására kell irányulnia, és még a gyanúját is meg kell előzni annak, hogy a tanulóval való passzív (hallgatólagos tudomásul vevő, tétlenül és bizalmasan tűrő) együttműködése biztatásként hasson a diák (vagy a többi diák) drogfogyasztására, vagy elősegítse azt. A tanárnak tehát még nevelési célból sincs jogi lehetősége együttműködni a diákkal a drogfogyasztás folytatásában, szervezésében, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszerűen feljelentési kötelezettség terhelné, ha kábítószer-fogyasztáson éri valamelyik diákját. A pedagógus és az igazgató munkajogi kötelezettségei a drogkérdéssel kapcsolatosan A pedagógus kötelezettségeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Köt.), a végrehajtására született rendeletek, az iskolai belső jogi normák (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend), valamint konkrét munkaszerződések (munkaköri leírás) határozzák meg. A drogproblémával kapcsolatban az alábbi jogszabályi rendelkezések alkalmazása merülhet fel: A Köt. 10. § (1) bekezdése szerint a tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A törvény 41. § (5) bekezdése kimondja: a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről. A törvény értelmező rendelkezése szerint a felügyelet a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelésioktatási intézménybe történő belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott kötelező foglalkozások, programok ideje alatt.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

A Köt. 54.§ /1/ bekezdése pedig rögzíti, hogy a közoktatási intézmény vezetője felelős többek között az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. A Köt. 19.§ /7/ bekezdése szerint a pedagógus kötelessége különösen, hogy a nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A Köt. 10.§ /3/ bekezdés e./ pontja szerint a gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 17. § /1/ bekezdése szerint, a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. A közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény köteles - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A Gyvt. 17.§ /4/ bekezdése szerint, amennyiben a közoktatási intézmény, illetve alkalmazottja fenti jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. A pedagógusnak tehát döntenie kell, hogy az általa észlelt bűncselekmény miatt tesz-e feljelentést vagy sem. Feljelentési kötelezettsége az igazgatónak sincs a tanuló által elkövetett drogozással kapcsolatosan, de munkajogi felelőssége van a diák kábítószerügyében választott eljárásának, döntésének vagy éppen hallgatásának pedagógiai, szakmai, egészségügyi és bűnmegelőzési-gyermekvédelmi megfelelőségéért. Döntése során, pedig mérlegelnie kell, elsődlegesen azt, hogy az ügy az iskola keretein belül maradjon-e, vegye igénybe esetleg külső szakember vagy szervezet segítségét, vagy forduljon a hatóságokhoz. A feljelentést követően az ügy átkerül a hatóságokhoz (gyámhatóság, nyomozó hatóság), s már nem lesz az iskola „belügye”. A döntés pedig nem könnyű, mert meg kell felelnie a fentebb hivatkozott jogszabályi követelményeknek, tekintettel kell lennie az iskola és a diáktársak érdekeire, de elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekére. Pedagógus lehetőségei, ha a tanuló drogfogyasztásáról szerez tudomást A pedagógus előtt sokféle cselekvési lehetőség áll abban az esetben, ha a tanuló drogfogyasztásáról szerez tudomást. Egyet viszont biztosan nem tehet meg: a SEMMIT nem választhatja, mert akkor pedagógiai-szakmai hibát, munkajogi mulasztást követhet el ezzel, nem utolsó sorban tanári lelkiismerete sem engedheti meg, hogy semmit ne tegyen a tanuló érdekében.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

A különböző cselekvési utak a következők lehetnek – illetve ezek legkülönbözőbb kombinációi – valamint olyan egyedi megoldások, amelyek mibenlétét mindig a konkrét ügy alanyára, környezetére és viszonyaira kell alkalmazni, illetve értelmezni: q

mélyebb bizalmi viszony kialakítása a tanulóval és ennek során segítség a droghasználathoz vezető motivációk, utak feltárásában, beszélgetések, különböző programok aktivizálása útján a szülő értesítése és együttműködés a szülővel a probléma megfelelő kezelésében, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni kiskorú tanuló esetében, ha a drogfogyasztás vagy terjesztés összefüggésben áll a szülői magatartással, vagy egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálná a várható szülői reakció kapcsolatfelvétel iskolai védőnővel, orvossal, drogambulanciával, különböző szakmai segítő szervezetekkel, az ilyen kapcsolatfelvételből csak előnye származhat a diáknak, hátránya egyáltalán nem (nagyon fontos a diákkal kialakult bizalmi viszony alapján, hogy legyen esélye a belátáson alapuló és önkéntes visszaútnak) gyermekvédelmi szolgálat, gyámhivatal, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó értesítése, ha a tanuló drogveszélyeztetett magatartása összefüggésben állhat családi körülményeivel, szülei vagy hozzátartozói magatartásával jelzésadás mindazon, a gyermek- és ifjúságvédelemben érintett és érdekelt szervezetek felé, amelyek képesek a felmerült probléma kezelésére, megoldására fontos az a pedagógiai ráhatás, amely rádöbbentheti a tanulót a drogfogyasztással kapcsolatos későbbi negatív következményekre, és belátására alapoz.

Fontos, hogy a tanár későbbi szakmai és munkajogi védelme érdekében a különböző pedagógiai módszereket ne önmagukban és egyedüliként alkalmazzák, hanem más módszerekkel, vagy más személyekkel (pl. egyik szülővel vagy másik bizalmi viszonyban lévő tanárral) együtt. A droghasználat korai szakaszaiban a pedagógiai hatásoknak, a negatív motivációk feltárásának és leküzdésének, pozitív motivációk kialakításának komoly szerepe lehet, amely viszont nem nélkülözheti a diák bizalmával történő helyes „gazdálkodást”. Hiszen nyilvánvaló, hogy a tanuló nem azért avatja be tanárát vagy nevelőjét kábítószerrel kapcsolatos problémájába, mert hatósági válaszokat szeretne kapni kérdéseire. Segítséget kér, és nem büntetést vár. Ugyanis a büntetés nem segít rajta, mivel a tényleges segítség helyett büntetőjogi, szabálysértési vagy fegyelmi büntetést kap. Nyilvánvaló viszont, hogy vannak olyan esetek, amikor nem nélkülözhető e szankciók alkalmazása. A tanuló bizalmával történő gazdálkodás legfontosabb összefüggése, hogy a tanárnak saját pedagógiai munkájában kell hitelesnek lennie, mivel akkor van esély arra, hogy pozitív hatást tudjon gyakorolni tanítványára, vagy körültekintő és bizalmas módon szakértői segítséghez tudja juttatni. V. ÖSSZEGZÉS A fentiekben taglaltak e kényes kérdésre adandó válaszokat próbálták meg ajánlás szintjén megfogalmazni, különös tekintettel a pedagógusok felelősségére, lehetőségeire, nem érintve azokat a lehetőségeket, amelyek a pedagógiai módszertan tárházába tartozók, hiszen e tárgykörben a pedagógusok kompetensebbek ezen ajánlás összeállítóinál.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

E fejezet 1. számú melléklete a Btk-nak a kábítószerekkel kapcsolatos hatályos jogi szabályozását tartalmazza. A kiadvány következő részében megtalálhatók azon tünetegyüttesek illetve a probléma felismerését megkönnyítő testi, pszichikai és magatartásbeli változások, amelyek segíthetnek az adott probléma azonosításában, vagy orientációt jelenthetnek a tekintetben, hogy a szenvedélybetegség körébe sorolt kábítószer-probléma mielőbbi felismerést, illetve kezelést nyerjen. Igyekszünk segítséget nyújtani abban is, hogy milyen segítő szervezetekhez lehet fordulni a felmerülő probléma kezelése, akár megoldása kapcsán, amely a kiadvány végén kapott helyet. Felhasznált irodalom Bácskai Erika Kábítószer-fogyasztó pygmalion a tanteremben Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác, 2001. 1.sz.melléklet A hatályos magyar büntetőjogi szabályozás szerint az alábbi bűncselekmények tartoznak e tárgykörbe: Visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-283.§) 282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. 282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Aki a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE AZ ISKOLAI DROGFOGYASZTÁSSAL, ILLETVE DROGOT FOGYASZTÓ TANULÓVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, b) ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, c) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre, b) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, illetve hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (7) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés, illetve a (3) bekezdés b) pontja esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. 282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (5) Ha a bűncselekményt a kábítószerfüggő személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség miatt a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés. 283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek. a) pont], b)-d) e) az a kábítószerfüggő személy, aki 1. jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont], 2. f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben – kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

A drogprobléma felismerhetőségét megkönnyítő tünetegyüttesek

A drogprobléma felismerhetőségét megkönnyítő tünetegyüttesek Gyanút keltő tárgyak, eszközök: A kábítószer-fogyasztásnak különböző kellékei vannak. Attól függően, hogy milyen kábítószerről van szó, különböző gyanút keltő eszközökkel találkozhatunk: q Hasis: pipa, vízipipa, hasis-cigaretta, levélmérleg, sztaniolpapír, benne adagolva a kábítószer q Szintetikus kábítószerek: ismeretlen eredetű tabletták, ismeretlen port tartalmazó apró tégelyek, kapszulák q LSD: apró tégely, apró sztaniolpapír darabok, ragasztócsík, apró bélyegek q Kokain: sztaniolpapír, benne ismeretlen eredetű por, „kokain-mappa”(tükör, borotvapenge, szippantócső, injekció, kanál) q Heroin: összehajtott papír, celofán- vagy sztanioltasak a heroin csomagolására, injekciós felszerelés, tű és fecskendő, kormos kiskanál, amiben a heroint oldják, öngyújtó, gyufa, vattapamacs, szalag, gumicső a véna leszorítására Bármelyik kábítószer fogyasztásánál előfordulhat: q recept q ismeretlen eredetű tabletta q „zavaros ügyletekből” adódó adósságok q lakásból különböző használati és berendezési tárgyak eltűnése A kábítószer-használat testi és jellembeli változásokat is előidéz, tünetei megmutatkoznak a magatartás változásában, illetve egyéb testi jelekben. Testi tünetek: q egész testen, de általában a karon és lábon előforduló tűszúrások nyomai q beteges kinézet q testsúly-csökkenés q sápadtság q szokatlan verejtékezés q nyugtalanság, remegés 1. 2. 3. 4. q kábultság 1. Normál szem q pupilla-érzékenység q bőrelszíneződés 2. Fű, Marihuana, Hasis (vérrel telített hajszál erek) q testhőmérséklet ingadozás 3. Speed, LSD, Ecstasy, Kokain (tág pupilla) q fulladás 4. Ópiátok: heroin, codein, morfin... (szűk pupilla) q orrfolyás q feltűnően magas folyadékszükséglet q indokolatlan reakciók fényre, zajra Ezek a tünetek azonban nem feltétlenül csak a kábítószerezés jelei, más betegségek tünetei is lehetnek, de ezek észlelése esetén és más egyéb körülmények ismeretében felkeltheti a kábítószer-érintettség gyanúját is.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

A drogprobléma felismerhetőségét megkönnyítő tünetegyüttesek

Magatartásbeli és lelki változások: A huzamos kábítószer-fogyasztás a személyiséget is jelentősen megváltoztatja. Ilyen változások pl: q hirtelen, új barátok megjelenése q a teljesítmény jelentős csökkenése, korábbi érdeklődési kör feladása q ápolatlanság, általános igénytelenség q indokolatlan visszahúzódás q apátia q részegséghez hasonló állapot anélkül, hogy alkoholfogyasztás történt volna q agresszivitás q indokolatlan és hirtelen hangulatváltások q kedvetlenség q permanens fáradtság q depresszió A jelek egy része a kamaszkori változásokkal is együtt jár, tehát nem feltétlenül biztos, hogy kábítószerfogyasztásra utal, de jelezheti akár azt is. Gondolnunk kell arra is, hogy az indokolatlan gyanúsítgatás árthat a gyermekünkhöz fűződő kapcsolatunknak.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

„Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, és végül – úr a házban.” (Talmud) Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

A rohamivás A drog mellett az alkohol veszélyeivel mintha kevesebbet foglalkoznánk. Pedig egyre nagyobb divattá válik a fiatalok körében az ún. rohamivás (binge drinking). Az angol binge eating (falás) mintájára alkotott binge drinking kifejezés a gyors, szándékoltan lerészegedéshez vezető ivást jelenti. (A szakirodalom 5–8 egységnyi – 1,5–2,4 liter sörnek, egy liternél több bornak megfelelő – ital két órán belüli elfogyasztását sorolja ide.) Tudjuk-e, mivel tölti gyermekünk a szabadidejét? Hogyan tér haza a buliból, és mivel foglalkozik tanítás után, esetleg alatt? Rendesen jár-e iskolába, vagy kocsmázik? Állandó kérdések ezek napjainkban, és a statisztikák riasztó eredményeket tükröznek. Az alkoholfogyasztók korábban még „baleseti jelleggel” ittasodtak meg: eredeti céljuk az volt, hogy jól érezzék magukat; a mai rohamivók azért fogyasztanak gyorsan sok alkoholt, hogy minél hamarabb lerészegedjenek. Mondhatni, célirányosan. Sajnos, a nemzetközi adatok azt is jelzik, hogy a fiatal-, sőt gyermekkorúak körében is terjed a rohamivás, amelynek következtében sokan alkoholmérgezést szenvednek, s idegi-lelki eredetű vagy szervi betegség lép fel náluk. Megdöbbentő tény, hogy a fiatalkori halálozás egyharmada összefügg az alkoholfogyasztással, és a közép-európai középiskolások negyede rohamivónak számít. Dopaminhiány Az alkohol a nyugati világban a legnépszerűbb tudatmódosító szer, használata mélyen beivódott a köztudatba. Napjainkban a szeszfogyasztás egyfajta önmeghatározó imázsszerepet kapott. Az „az vagy, amit iszol” marketingszlogenje különösen igaz az alkoholra. A kézben lóbált pohár ugyanis a társadalmi csoporthoz való tartozás kifejezőeszközévé vált. A háttérben az állandó dopaminhiányos állapot mutatható ki. Ez azért jön létre, mert egyes embereknek nem szerez kielégülést a négy klasszikus természetes örömforrás (evés, szex, munka, játék), így hamarabb válnak rabjává bármilyen kielégülést kiváltó anyagnak, például az alkoholnak. A háttérben egyre nagyobb szerepet játszik a korai, érzelem nélküli szexuális kicsapongás okozta kiégés. Ráadásul a mai gyerekek gyorsabban érnek, és az örömforrásokat hamarább megtalálják (s unják) meg, mint az előző nemzedékek. Bármilyen különösnek tűnik, az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémákat az olyan pozitív társadalmigazdasági változások is növelték, mint az urbanizáció és a motorizáció. Mi az italcsúszda? A gyártók legfőbb célcsoportjának számító fiatalok különösen adnak szűkebb közösségük véleményére. A gyártóknak nincs nehéz dolguk: csak meg kell lovagolniuk a divatot. Az alkoholmarketing (akárcsak a dohányreklámok) a mítoszteremtésre épülnek: a vágyott imázs elérésének eszközeként tüntetik föl terméküket. A fogyasztó biztos becserkészését szolgálja az „italcsúszda” – az anyatejtől a tömény szeszig terjedő italskála – egymástól távol álló pontjainak társítása. Az italcsúszda egyik végén lévő anyatejhez társuló képzetek (függőség, biztonság, szeretet, ártatlanság és meztelenség) éppen ellentétesek a tömény szesz sötétséget, tilalmat, szexet és függetlenséget sugalmazó megjelenítésével. A két világ közelítése, vagyis az alkohol tejszínhez, gyümölcslevekhez, üdítőkhöz való keverése olyanokat is bevonhat az alkoholt fogyasztók körébe, akik korábban távol tartották magukat tőle. A gyakorta provokatív nevet viselő, készen kapható koktélokkal főként a lázadásra hajlamos, kihívásokat kereső fiatalokat célozzák meg. Nem véletlenül. A statisztikák szerint egyre fogékonyabbak rá. A zömében 18–24 éves „brand in hand” fogyasztókat lassan háttérbe szorítják a kiskamasz nagyivók. Presztízsfogyasztás helyett a gyors kábulat a cél. A korábban csak a kábítószereseknél ismert „lövés” új értelmet nyer a rohamivóknál.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

Mi a helyzet nálunk? „Egyre gyakoribban azok az esetek, amikor a tinédzserek azt hiszik, hogy tudnak inni, és lerészegedve az orvos keze közt végzik szívleállás diagnózisával. Nem tudják, mit jelent fiatal szervezetük számára a hirtelen fogyasztott nagy mennyiségű ital. A hirtelen lerészegedés divattá vált a fiatalok közt. Az ún. flashélményt – átmeneti ideig tartó felvillanyozódás – keresik. Egy évtizede még a harmincas-negyvenesek voltak alkoholfüggők. A korhatár mára lecsökkent, és 22-23 éves fiatalemberek szorulnak elvonókúrára. Ők aztán nehezen tudnak beilleszkedni. Tudják, hogy betegek, és egész életükben vigyázniuk kell, mert egyetlen pohár visszatérítheti őket a függőséghez. Közben pedig állandó nyomás nehezedik rájuk környezetük részéről. A fiatalok esetében nagy szerepet játszik a reklám, a televízió és a sajtó: sok negatív példát kínálnak. Az iskolai, családi nevelés is gyakran sántít, hiányzanak a pozitív példák. Család, társadalom A gyermekek természetesen modelleket, pozitív és negatív példákat látnak maguk körül. Amikor egy tévésztár alkoholos és kábítószeres állapotban karambolozik, vétlen embereknek okoz súlyos sérülést, akkor a hír és tálalása is lehet befolyásoló. Ha a kereskedelmi televízió – mert a hír jobban eladható, ha szaftos háttere van – ilyenkor a részletekbe merül, akkor a tévéző gyerekben könnyen úgy csapódik le a dolog, hogy a „menők” világában ez a normális. Az ilyen példák sorában az alkohol „csak” enyhe bűnnek számít. A család szerepe meghatározó, és ahol az apuka és az anyuka éjjel-nappal dolgozik (netán külföldön keresi meg a betevőt, s csak hétvégén van otthon, akkor is pihen), ahol a családi együttlét ritka, ott szinte reménytelen a pszichológus, pedagógus és minden nevű szakember igyekezete. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a szülő ne venné észre, hogy csemetéje eszméletlenre itta magát. Ha elintézi egy legyintéssel („Katonadolog!”), vagy nem ismeri fel a történtek súlyát, maga taszítja a majdani alkoholfüggőségbe gyermekét. A legfontosabb olyan értéket adni a gyermeknek, amellyel felvértezve ellent tud állni a haverok biztatásának, és tudatosítja: nem az a legkülönb, aki sodródik a divattal, hanem az, aki képes megmaradni normálisnak. Zacher Gábor budapesti toxikológiai főorvos szerint ma már a 16 évesek 10 százaléka hetente egyszer-kétszer választja a lerészegedést. S ha valaki rosszul lesz, bár a baráti társaság megijed, és jön a gyomormosás, van, akit lélegeztetni kell, de hiába veszélyes az „élmény”: másnap többnyire nem látni rajtuk aggodalmat. Ráadásul mindinkább jól szituált, indok vagy gond nélkül italozó fiatalokkal találkoznak, akik nem mérik fel a veszélyt, hogy olykor egy hajszálon múlhat az életük. Forrás: http://vasarnap.ujszo.com

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

„Az emberi fajnak két nagy problémája van. Az első: eltalálni azt a pillanatot, amikor valamit el kell kezdeni. A második: eltalálni azt a pillanatot, amikor abba kell hagyni.” (Paulo Coelho)

Internet függőség

Az iskolai drogkoordinátorok jelezték, hogy egyre gyakrabban találkoznak az internet függőség problémájával a környezetükben, de keveset tudnak róla. Ezért a KEF IV. módszertani kiadványában röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítséget jelenthetnek abban is, hogy mikor célszerű szakemberhez fordulni internet függőség gyanújával. Az internet korunk egyik legnagyobb vívmánya, nehezen tudnánk már nélküle elképzelni az életünket. Ugyanakkor nemcsak élni, hanem visszaélni is lehet vele, ha nem tudunk mértéket tartani a használatában. Az internet függőség fogalma: viselkedési addikció vagy impulzus kontroll zavar (az egyén nem képes ellenállni az ösztöneinek, amelyek végrehajtása ártalmas önmagára és másokra). A problémás internet használat kritériumait Kimberly Young írta le elsőként, aki szerint az tekinthető internet függőnek, akinél az alábbi 8 tünetből legalább 5 észlelhető: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az internettel való intenzív foglalkozás (gyakran gondol a megelőző vagy a jövőbeli internetezésre) Ugyanakkora öröm eléréséhez megnövekedett idejű online jelenlét szükséges (tolerancia) Ismételt erőfeszítés az internethasználat csökkentésére vagy abbahagyására Idegesség, depresszió vagy hangulati labilitás, amikor az internet használatot korlátozzák Az előre eltervezettnél hosszabb online időtöltés Az internethasználat miatti munkavégzésbeli, tanulási vagy kapcsolati károsodás Hazudozás másoknak arról, hogy mennyi időt tölt internethasználattal Internethasználat hangulatszabályozás céljából.

Az internet függőség tünetei: • A problémás internethasználó napi tevékenységének és idejének jelentős részét teszi ki az internetezés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek • Amikor pedig nincs feljelentkezve az internetre, akkor is az online jelenléten gondolkodik, álmodozik vagy éjjel arról álmodik • A problémás internethasználó napi internet használati ideje jóval több, mint egy átlagos használóé • Az internethasználat kényszeres jellege azt jelenti, hogy a használó nagyfokú szorongást vagy egyéb negatív érzelmet él át, amely enyhül, amikor feljelentkezik az internetre, ezért újra és újra internetezik, amikor ezt a belső feszültséget átéli • Az internethasználat kontrolljára való képtelenség jellemző tünet, amely abban is megnyilvánul, hogy ha a személy fel is ismeri, hogy internethasználatának mértéke problémákat okoz számára, és szeretné csökkenteni az erre fordított időt, ez nem sikerül, tovább vagy gyakrabban internetezik a tervezettnél • Az internetfüggő gyakran ingerülten reagál, ha internethasználat közben megzavarják, és általában jellemzőek a túlzott internetezés miatt megjelenő interperszonális konfliktusok • A problémás internethasználó a számítógépet előtérbe helyezi a család és barátok rovására, és ez elmagányosodáshoz vezet • Hosszútávon jellemző, hogy a problémás használó számára az interneten kívüli világ unalmassá válik, míg az online időtöltés izgalmas, kényelmes és feszültségmentes • Az internetfüggő nehezen vallja be, hogy mennyi időt tölt el valójában internetezéssel, vagy hazudik ezzel kapcsolatban.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

Az internet függőség típusai: 1. Cyberszexuális addikció (felnőtteknek szóló szex és pornó oldalak kényszeres használata) 2. Cyberkapcsolati addikció (az online kapcsolatok túlértékelése a személyes kapcsolatokkal szemben, közösségi oldalak, chat) 3. Netkompulzió (szerencsejáték vagy internetes vásárlás) 4. Túlzott információszerzés (kényszeres állandó szörfözés az adatbázisokban) 5. Számítógépes játékoktól való függőség. Az internet függőség kockázata leginkább a serdülő korosztályt veszélyezteti, részben az életkori sajátosságok, részben pedig az iskolával összefüggő életmód (internethasználat a tanulásban, az oktatásban, valamint kollégiumi elhelyezés) következtében. Utóbbi ok miatt nemcsak a serdülők vannak veszélyben, hanem a fiatal felnőtt egyetemisták is, akik a szülői felügyelettől és különösen az addigi szociális hálójuktól messze folytatják a tanulmányaikat. Ennek a két életkornak a feladata az identitás és az intim kapcsolatok kialakítása. Az identitás próbálgatásának, a kapcsolatépítésnek a lehetősége és a gyorsan mélyülő intimitási szint az internet olyan jellemzői, amelyek a serdülőket és a fiatal felnőtteket az internet felé lökhetik. Az internetfüggőség diagnosztikai kritériumait figyelembe véve nem meglepő, hogy a problémás internethasználat gyakorta együtt jár más pszichiátriai tünetekkel vagy állapotokkal. A leggyakoribb klinikai zavarok az internetfüggőséggel diagnosztizált betegek között a depresszió és egyéb hangulatzavarok, valamint a szorongásos zavarok (pl. szociális fóbia, generalizált szorongás). Nem meglepő, hogy a problémás internethasználat és a kényszeres tünetek valamint a pszichoaktív szer dependencia (függőség) is gyakran társuló zavarok. Az internetfüggőséggel diagnosztizált személyek körében gyakrabban fordulnak elő még evészavarok, és különféle személyiségzavarok (pl. borderline, elkerülő, kényszeres). Nehéz ugyanakkor az ok-okozati kapcsolat megállapítása, így egyaránt elképzelhető, hogy 1. a fokozott internethasználat következményeként jelennek meg hangulati problémák; illetve hogy 2. a depresszív tünetek nyomán fordul valaki az internet felé, amely segít kompenzálni a tüneteit, elterelni a gondolatait a problémáiról, vagy enyhíti depresszióját az interneten elérhető szociális támasz, pozitív élmények által. A legvalószínűbb azonban az, hogy a két folyamat kölcsönösen hat egymásra, azaz a kezdeti hangulati problémák hozzájárulhatnak a fokozott internethasználathoz, amely azonban hosszú távon rontani fogja a tüneteket. Az internetfüggőség és a személyiség kapcsolatát illetően a magányos és alacsony önértékelésű személyek nagyobb eséllyel válnak problémás internethasználóvá. Mivel az internetfüggőség az impulzuskontroll zavarokkal is rokonságot mutat, az impulzivitással, gátolatlansággal és szenzoros élménykereséssel valamint a csökkent önkontrollal való kapcsolatot igazolják vizsgálatok. A temperamentum vonatkozásában pedig egyes vizsgálatok szerint az internetfüggőség a magas újdonságkereséssel, magas fájdalomkerüléssel és alacsonyabb szintű jutalomfüggőséggel járt együtt. A problémás internet használatot a szociális izoláció fokozhatja. A szociális készségek deficitje pedig arra hajlamosítja az egyént, hogy az online szociális interakciókat előnyben részesítse a szemtől szembeni kapcsolatokhoz képest.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

A betegség lefolyására vonatkozóan Young beszámolt arról, hogy az általa internetfüggőként kategorizált használók 83%-a egy évnél nem régebben használta az internetet, míg a nem függők 71%-a egy évnél régebben volt internethasználó. Felmerül tehát, hogy míg az internethasználat kezdetén valószínűbben jelennek meg függőségi tünetek, addig ezek a problémák a későbbiek folyamán gyakran rendeződnek. Az internetfüggőség következményeit Young az alábbi 5 kategóriába sorolja: 1. Iskolai: irreleváns weboldalakon való szörfözés, chatszobákban való csevegés, interaktív játékokkal való időtöltés a produktív aktivitás kárára, nehézség a házi feladatok elvégzésében, a vizsgákra való készülésben, vagy az elegendő alvás megszerzésében ahhoz, hogy másnap reggel beérjenek az iskolába; mindezek rossz tanulmányi eredményhez vagy az iskolából való eltanácsoláshoz vezetnek. 2. Kapcsolatokat érintő: házastársi, párkapcsolati, szülő-gyerek kapcsolati, szoros baráti kapcsolatok elszegényedése amiatt, hogy a függők kevesebb időt töltenek valós emberi viszonyokkal; a reális kapcsolatokat szétzúzhatják az új, online kapcsolatok is (online szexuális kalandok). 3. Financiális: ez a legváltozékonyabb tényező, függ az adott ország internet elérési lehetőségeitől és persze az új technológiák bevezetésétől; az internetes vásárlás, az aukciózás és szerencsejáték addiktív formái egyaránt vezethetnek pénzügyi problémákhoz. 4. Munkabeli: a munkahelyi online elérés személyes célú használata, illetve a munkateljesítmény romlása. 5. Egészségügyi: az alvási ciklus megváltozásából adódó (alváshiány és emiatt koffeintabletta szedése, fáradtság,) kézfejet és alkart érintő tünetek, látásromlás, epilepsziás roham, (videojáték által indukáltan), túlsúly és egészségtelen táplálkozás. Az internet intenzív használata továbbá hozzájárulhat a magányosság, a frusztráltság és a depresszió érzéséhez. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy – különösen fiataloknál – a fokozott internethasználat pozitív hatással is bírhat a barátokkal, iskolatársakkal való kapcsolatokra (pl. új emberekkel való ismerkedés, vagy kommunikációs eszköz a barátokkal való kapcsolattartásban. Az internethasználat időtartama és az internetfüggőség kapcsolata Az internetfüggőség definícióját Young elsődlegesen az internethasználat időtartamához kötötte: eszerint a heti 38 órát meghaladó használat számít problémásnak. Ugyanakkor az internethasználat kontextusa is lényeges tényezője a problémás használatnak: pl. a munkavégzésre használt internetezés időtartama nincs összefüggésben az internetfüggőséggel, míg a munkavégzésen kívüli internetezés időtartama igen. Az internetet számos különböző céllal használhatjuk: információszerzést szolgáló böngészés, online játék, szociális, kapcsolatteremtő, kommunikációs célból történő használat (e-mail, chat, azonnali üzenetküldés, fórumok, közösségi oldalak, ismeretségi hálózatok, társkereső oldalak, stb.), vásárlás, online aukció, szerencsejáték, különböző adatletöltések, (pl. zenék, filmek, videók), a felnőtt tartalmak böngészése, a blogírás, stb. Számos vizsgálat alátámasztotta azt a tényt, hogy az internethasználat legaddiktívabb területe az internet szociális aspektusa, és azon belül is elsősorban a szinkron (azonos idejű) alkalmazások. Ennek során a felek azonos időben vannak jelen és lépnek interakcióba egymással (pl. chat, online játék, azonnali üzenetek váltása). Ezen alkalmazásoknál nem kell a válaszra hosszú ideig várni, az azonnaliság maradéktalanul teljesül. A problémás internethasználat elsősorban az új kapcsolatok létrehozása céljából történő internetes kommunikációval függ össze. Hasonlóan addiktív még az online játszás. A legnépszerűbb online játékok szerepjátékok, amelyek során a játékosok egy-egy karakter bőrébe bújva visznek véghez különböző feladatokat, miközben más játékosokkal is kapcsolatba kerülnek. Az online játék preferenciáját tehát a társas szükségletek kielégítése mellett a karakter tettei, fejlődése által az elismerés és a hatalom megszerzése is motiválja, valamint a karakter kialakítása lehetőséget teremt a játszó számára, hogy megjelenítse ideális énjét vagy a valós személyisége ellentétét. Az online játékfüggőség súlyosságát a kutatások szerint a nárcisztikus személyiségvonások (vágy a hatalom és az elismerés után), az agresszió magasabb szintje (a látens agresszív impulzusok játékbeli kiélése), az interperszonális kapcsolatok nem kielégítő volta (családi és kortárskapcsolatok esetében) és a foglalkozás (diáklét) jelezte előre.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

Az internet jellegzetességei közül a problémás használatot elősegíti az anonimitás, hiszen ez a helyzet csökkenti a szorongást, az emberek közvetlenebbek, nyitottabbak, így a kapcsolatok gyorsabban érik el az intimitás mélyebb szintjét. Az internethasználó jobban tudja kontrollálni az interakciót, ami ugyancsak szorongás csökkentő hatású, hiszen bármikor kiléphet belőle. Az interaktivitás a valóságos fizikai egyedüllét ellenére a másokkal való kapcsolatban lét érzését keltik. A fizikai jelenlét hiánya következtében pedig a nem, az életkor, az etnikai hovatartozás, a szocioökonómiai státusz, a földrajzi elhelyezkedés, a családi állapot, a valós vagy vélt testi fogyatékosság rejtve marad a partner számára, és lehetővé válik a szabad önkifejezés vagy akár egy új identitás kifejlesztése. Az internet könnyű hozzáférhetősége, elterjedtsége és olcsósága is mind-mind olyan tényezők, amelyek lehetővé teszik annak kiterjedt használatát. Az internetfüggőség kezelése 1. 2. 3. 4.

Farmakoterápia (gyógyszeres kezelés) Viselkedésterápia Családterápia Önsegítő csoport

Viselkedésterápiás stratégiák: • Az ellentét gyakorlása: azonosítani kell az egyén internet használati mintázatát, azután az online rutint megtörni egy semleges tevékenységgel, pl. ha szokás szerint a személy az egész hétvégét online töltené el, akkor helyette töltse a szombat délutánt házon kívüli tevékenységgel • Külsődleges fékek: a személy emlékeztetőket használ (mint óracsörgés), amelyek figyelmeztetik őt arra, hogy mennyi időt tölt online. • Célok felállítása: nagyfokú motiváció és támogatás dacára az internetfüggők megszakíthatják a kezelést, ha nincsenek világos célok kitűzve. A napi vagy heti terv használata segítség lehet, amelyben meghatározott időkeretekhez köti az internethasználatot. Kezdetben ezek az időintervallumok gyakori, de rövid időtartamúak legyenek. • Emlékeztető kártyák: a személyt bátorítani kell arra, hogy írja le a kártyákra az internethasználat negatív következményeit, és a kontrollált online idő lehetséges előnyeit (pl. több időt lesz képes eltölteni a partnerével, stb.). Ezeket a kártyákat mindig magánál hordhatja, így azok állandó emlékeztetőként segítenek megelőzni az internettel való visszaélést. • Személyes leltár: internetfüggőként gyakran jelentős mennyiségű időt töltenek online, aminek az a következménye, hogy elhanyagolják más hobbijukat és érdeklődésüket. A személyt bátorítani kell arra, hogy listát csináljon korábbi tevékenységeiről, ezáltal újraéledhetnek érdeklődései olyan dolgok iránt, amelyek nem kapcsolódnak az internethez. Az internetfüggőségnél (akárcsak pl. az evészavaroknál vagy munkafüggőségnél) a gyógyulás céljaként semmiképpen sem a teljes absztinenciát (tejes tartózkodás a használattól), hanem a normalizált használatot érdemes kitűzni, hiszen az internetnek számos hasznos, pozitív alkalmazása van, és szinte lehetetlen kizárni a mindennapi életünkből. Azonban amennyiben a függőség csak bizonyos alkalmazásokra vonatkozik, pl. online játékfüggőség, akkor reális cél lehet a teljes absztinencia elérése is. Indokolt lehet családterápia alkalmazása: 1. a család oktatása az internetfüggőségről 2. a család ösztönzése arra, hogy minél kevésbé okolják a függő személyt a viselkedése miatt 3. a nyílt kommunikáció elősegítése azokról a problémákról a családban, amelyek az addikcióhoz vezettek 4. a család bátorítása abban, hogy segítsék a függő személyt új hobbi találásában, vagy töltsenek el együtt hosszabb vakációkat és a figyeljék a függő családtag érzéseit.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

A problémás internethasználat kialakulásában a maladaptív kogníciók fontos szerepet játszanak. (A maladaptív rosszul alkalmazkodót jelent, a kogníció szó pedig azt a folyamatot jelöli, mely során az egyén a külvilágból szerzett tapasztalatait, információit a saját egyéni szűrőrendszerén keresztül feldolgozza.) A kognitív-viselkedésterápiás megközelítésnek ezért van létjogosultsága ezen zavar esetében. Ugyanis a terapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív, automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek. Az információfeldolgozás zavara az ún. „kognitív torzításokban” is megnyilvánul. Ilyen pl. a „minden vagy semmi típusú gondolkodás”, amikor is a személy szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban gondolkodik (pl. „ha ma nem hívott fel a barátnőm, akkor nem is vagyok fontos neki”). A terápia célja ezeknek a torzított gondolatoknak, valamint az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek a felismerése és megváltoztatása. Ebben a folyamatban, és egyben saját javulásában is, a páciensnek aktív, együttműködő szerepe van. A torzítások és félreértelmezések azonosítása, korrekciója és reálisabb helyzetértelmezés kialakítása a pszichés problémák jelentős csökkenéséhez, klinikai javuláshoz vezet. A kognitív viselkedésterápia ma már elismerten az egyik legfontosabb pszichológiai kezelési forma a pszichiátriai és pszichológiai problémák széles körében. Számos kontrollált vizsgálat bizonyítja hatékonyságát a depresszió, a pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok, valamint evészavarok kezelésében is. Más addikciókhoz hasonlóan az önsegítő csoportok szerepe is fontos lehet. Speciális típus ezen a területen az online önsegítő csoport, ahol a függők megosztják egymással gondolataikat, érzéseiket és támogatást, segítséget kapnak egymástól. Ugyanakkor fontos, hogy az internetfüggő személy valós kapcsolatokat alakítson ki, és ne csak az interneten kapjon támogatást. Felhasznált irodalom Koronczai Beatrix, Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette Internetfüggőség és problémás internethasználat 253279. old. In Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette, (szerk.) Az addiktológia alapjai IV. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2010.

A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet állásfoglalása a vízipipa használatáról Az utóbbi időben több partnerünk, elsősorban a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, jelezték, hogy terjed az általuk ismert településeken, szórakozóhelyeken a vízipipa használata, és ezért szükségesnek tartják az ezen eszköz használatával kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok áttekintését és iránymutató szakmai pozíció kialakítását. Az alábbiakban áttekintjük a rendelkezésre álló mérvadó forrásokban fellelhető információkat és az azokból levonható következtetéseket. Bár a vízipipa használata egyes afrikai és ázsiai országokban több száz éves múltra tekint vissza, Európában és Amerikában ez a dohányzási szokás különösen a 90-es évek óta került előtérbe. A vízipipázás népszerűvé válását több tényező is elősegítette, amelyek kulturális, vallási, társas-társadalmi, illetve egészséggel kapcsolatos szempontokat is magukba foglalnak. Fontos azonban tisztán látnunk a jelenség mindkét oldalát, előnyeit és hátrányait egyaránt. A vízipipát egy indiai orvos találta fel valamikor 1550 és 1600 között, célja pedig az volt, hogy kifejlesszen egy kevésbé ártalmas dohányzási módszert. A feltaláló úgy vélte, hogy azáltal, hogy a dohányfüst vízen halad keresztül, kevésbé lesz ártalmas a szervezet számára. Annak ellenére, hogy ez a hiedelem sokakban a mai napig él, számos kutatás bizonyította, hogy ez a feltételezés hamis: a folyadékon keresztül haladó füst nem válik sem nikotin-, sem kátrány-, sem szénmonoxid-mentessé, mint ahogy a különböző karcinogén anyagok is akadály nélkül beáramlanak a szervezetbe. További tévhitként tarthatjuk számon azt az elképzelést, hogy a vízipipából

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

szívott dohány kevésbé addiktív hatású: kutatások szerint a rendszeresen ilyen módon történő dohányzás ugyanolyan nikotin-függőséget válthat ki, mint a cigarettázás, ahogy a leszokás is ugyanolyan nehéz mind a két esetben. S mivel a káros anyagok szervezetbe való bejutása akadálymentes, a rendszeres dohányzás jól ismert negatív egészségügyi következményei nemcsak a cigarettából, hanem a vízipipából történő fogyasztás esetén is ugyanolyan érvényesek. Különböző légzőszervi betegségek, a tüdőrák, illetve szív-érrendszeri betegségek kockázata megnövekszik a rendszeres vízipipa használat következtében. A rendszeres vízipipázás amiatt is veszélyes, mivel a szervezetbe jóval több káros anyag kerülhet, mint a cigarettával történő használat által. A WHO 2005-ös állásfoglalásában felhívja a figyelmet arra, hogy míg egy cigarettázó ember tipikusan 8-12, 4075 ml-es slukkot szív el 5-7 perc alatt, ami összesen 0,5-0,6 liter füstöt jelent, addig a tipikusan 20-80 perc alatt lezajló vízipipázás során 50-200 slukk fogy el, ezek a slukkok pedig 0,15-1 literesek lehetnek. Mindez pedig azt jelenti, hogy egy vízpipázás során gyakorlatilag 100 vagy annál is több cigarettányi káros anyag fogyhat el. Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy a szervezetbe került káros anyag mennyisége nemcsak a személy vízipipázási gyakoriságától, hanem a dohány típusától, a vízipipa felépítésétől, az égési hőmérséklettől, illetve az egyén dohányzási stílusától is függ. Fontos azonban látnunk, hogy a vízipipázás igen gyakran csak alkalmi jelleget ölt, társas eseményekhez kapcsolódva. A fiatalok gyakran kávézókban, bárokban, éttermekben, parkokban, társas összejöveteleken, egymás lakásán ülik körbe a vízipipát, amelyből történő fogyasztás rituális jelleget kölcsönöz a dohányzásnak. Hazánkban is egyre több olyan vendéglátóipari egység, illetve szórakozóhely működik, ahol a vendégek térítés ellenében kölcsönözhetnek és használhatnak vízipipát. A használat társas jellege a kontrollt, a mértékletes fogyasztást is magában hordozhatja, amely mindenképp pozitívumként tekinthető. A vízipipa történeti-kulturális gyökereiből fakadóan pedig gyakran egy sajátos, meditatív kontextus is társul a fogyasztáshoz, amelynek révén a fiatalok egzotikusabb, keleti kultúrákhoz közelebbinek érezhetik magukat. A társas élmény pozitív hatásai mellett azonban érzékelnünk kell annak esetleges negatív hatását is, hogy az általában a gyümölcsösfűszeres (almás, epres, barackos, fahéjas, vaníliás, stb.) aromával ellátott vízipipa dohányok kellemesebb illata azon fiatalok számára is vonzóvá teheti a dohányzást, akik amúgy nem gyújtanának cigarettára. A vízipipa ugyanakkor nemcsak dohánytermékek, hanem illegális szerek, leginkább kannabisz-származékok fogyasztására is alkalmas lehet, ami további szempontokat vethet fel. Míg egyes kultúrákban és csoportok körében a vízipipa használata nem kapcsolódik kannabisz-származékok fogyasztásához, drogjelentéssel tehát fel nem ruházott, addig másutt gyakrabban társul ezzel a típusú fogyasztással. Hazánkban jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a vízipipa használatának elterjedtségét, annak legális és illegális szerek fogyasztására való használatának mintázatait tárnák fel. (Nemzetközi szinten is rendkívül kevés ilyen adattal rendelkezünk.) Azt azonban kijelenthetjük, hogy a vízipipa használata, ahogy más európai országokban is, mind legális, mind pedig illegális szerhasználati szokásokkal együtt járhat. Mivel azonban ez csupán egy eszköz, amelynek használati módjáról a személy dönt, s nem feltétlenül jár tehát együtt illegális szerhasználattal, helytelen lenne vele szemben fellépni, használatát minden körülmények között tiltani. Ugyanúgy, ahogy nem tesszük ezt a szipkával, öngyújtóval, dohánypapírral, alufóliával, stb. szemben sem, amelyek mind alkalmasak lehetnek arra, hogy valaki illegális szer fogyasztásához használja őket.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

A WHO 2005-ös állásfoglalásában összefoglalt, a vízipipázással kapcsolatos vizsgálatok legfőbb tanulságai: 1. A vízipipával történő dohányzás súlyos egészségügyi ártalmakkal jár együtt. 2. A vízpipa használat a dohányzással szemben nem jelent biztonságos alternatívát. 3. Egy tipikus, 1 órás vízipipázás 100-200-szor annyi füst belélegzését jelenti, mint egyetlen cigaretta elszívása. 4. Annak ellenére, hogy a füst folyadékon halad keresztül, ugyanúgy megtartja számos toxikus tartalmát, beleértve a szénmonoxidot, különböző nehézfémeket és rákkeltő anyagokat. 5. A pipa meggyújtása során alkalmazott eszközök, pl. szénpor vagy faszén növelik az egészségügyi kockázatot, mivel ezek az eszközök is kibocsátanak toxikus anyagokat, pl. szénmonoxidot, különböző nehézfémeket és rákkeltő anyagokat. 6. A terhes nők és a magzat különösen veszélyeztetett mind az aktívan mind a passzívan belélegzett vízipipa füsttel szemben. 7. A vízipipázás során a passzív belélegzés azért veszélyes, mert a vízipipából jövő füst mellett a tüzelőanyag füstjét is belélegzi a nemdohányzó. 8. Jelenleg nincsen arra vonatkozóan bizonyíték, hogy lenne bármilyen eszköz vagy berendezés, amely a vízipipához kötődő dohányzást biztonságosabbá tenné. 9. A közös vízipipa használat megnöveli a kockázatát bizonyos szájon át történő fertőzések pl. TBC, hepatitisz elterjedésének. 10. Az ízesített dohányok miatt a fiatalok közül sokan inkább ezt választják a cigarettával szemben. A WHO által megfogalmazott ajánlások a vízipipa szabályozásával kapcsolatosan: 1. A vízipipából történő dohányzást hasonló módon kellene szabályozni, mint a cigaretta és egyéb dohánytermékek fogyasztását. 2. Egészségügyi figyelmeztetéseket kellene megfogalmazni a vízipipa használatával kapcsolatosan. 3. Azon felhívások, kijelentések, amelyek azt mondják, hogy a vízipipa használat kevésbé ártalmas, veszélyesek, nem támogathatóak. 4. Olyan félrevezető feliratok betiltása is szükséges, mint pl. „0 g kátrányt tartalmaz”. 5. Az átfogó szemléletben zajló, dohányzással kapcsolatos prevenciónak magába kell foglalnia a vízipipával történő dohányzást is. 6. A nyilvános helyeken történő cigarettázással kapcsolatos szabályokkal párhuzamosan a vízipipából történő dohányzást is szabályozni kell. 7. Szükség van edukatív tevékenységre a vízipipa veszélyeivel kapcsolatosan, különösen a gyerekek, terhes nők védelmében. Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk: a vízipipa használata jelentős történeti múltra tekint vissza, de az utóbbi időben érzékelhető ennek észrevehető gyakoriságú használata, elsősorban a fiatalok körében. Az elterjedtség gyakoriságára vonatkozóan semmilyen megbízható adattal nem rendelkezünk, az eddigiek során az országos reprezentatív mintán történt epidemiológiai vizsgálatok nem terjedtek ki ezen szerhasználati modalitás gyakoriságának becslésére. Ez a szerhasználati forma is számos ártalmat hordoz, nem mondhatjuk, hogy a vízipipán keresztül történő bármilyen (legális, vagy illegális) szer fogyasztása ártalmatlan. Mindebből nem következik, hogy az eszköz tilalmát kellene elrendelni, ugyanakkor értelemszerűen következik, hogy a prevenciós tevékenység során erre a szerhasználati formára is érdemes és szükséges figyelmet fordítani, pl. annak a félreértésnek az eloszlatása érdekében, hogy az érintettek ne gondolják azt, hogy a vízipipával történő szerfogyasztás az ártalomcsökkentés egyik meghatározó eszköze. A fenti áttekintő összefoglalás során az alábbiakban közölt irodalmi forrásokra támaszkodtunk, melyekben még további lényeges információkra bukkanhat az érdeklődő olvasó. Budapest, 2009. szeptember 23.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

Felhasznált irodalom: Maziak, W., Eissenberg, T., Ward, K.D. (2005). Waterpipe use and dependence: implications for intervention development. Pharmacology, Biochemistry, and Behavior, 80, 173-179. Maziak, W., Ward, K.D., Afifi Soweid R.A., Eissenberg, T. (2004). Tobacco smoking using a waterpipe: a re-emerging strain in a global epidemic. Tobacco Control, 13, 327-333. Maziak, W., Ward, K.D., Eissenberg, T. (2007). Interventions for waterpipe smoking cessation. Cochrane Database of Systematic Reviews 2007, Issue 4. Art. No.: CD005549. DOI: 10.1002/14651858.CD005549.pub2. Neergaard, J., Singh, P., Job, J., Montgomery, S. (2007). Waterpipe smoking and nicotine exposure: A review of the current evidence. Nicotine & Tobacco Research, 9(10), 987-994. Ónodi G. (2009). Veszélyes? Nem veszélyes? A vízipipázásról. Budai Polgár, 19. szeptember 18. 21.o. WHO Study Group on Tobacco Product Tegulation (TobReg) (2005). Waterpipe tobacco smoking: Health effects, research needs and recommended actions by regulations. http://www.who.int/tobacco/global_interaction/tobreg/waterpipe/en/index.html Letöltve: 2009. szeptember 22.

Az energiaitalok kockázatai Egyre több iskoláskorú gyerek válik koffeinfüggővé az energiaitalok miatt - állítják brit szakértők. A túl sok koffeint tartalmazó energiaital fogyasztása miatt egyre több iskolás gyerek mellkasi fájdalomról, fejfájásról és kialvatlanságról panaszkodik - figyelmeztetnek brit szervezetek. Az energiaitalok mellékhatása az osztályteremben is megmutatkozik: a tanárok egyre nehezebben tudják kezelni a rosszalkodó, hiperaktív diákokat. A szervezetek arra figyelmeztetik a tanárokat, hogy figyeljenek oda a gyerekek panaszaira, mert azok a koffeinfüggőség tünetei lehetnek. A Pediatrics folyóirat 2011. februári számában publikált cikk társszerzője, dr. Steven E. Lipshultz, a Miami Egyetem gyermekgyógyászati tanszékének vezetője szerint a nagy mennyiségű koffeint tartalmazó italok különösen veszélyesek lehetnek a szívrendellenességekben, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) vagy más testi és érzelmi zavarokban szenvedő gyermekekre. “Ezek a termékek rendkívül szabályozatlanok, és semmiféle terápiás előnnyel nem rendelkeznek” - állítja Lipshultz. A felmérésekből az derül ki, hogy az amerikai kamaszok és a fiatalok 30-50 százaléka fogyaszt energiaitalokat az ezekkel kapcsolatos figyelmeztetések ellenére. Sokan alkohollal is keverik az energiaitalokat, ami még tovább erősítheti káros hatásait. A tanulmány szerzői szerint azonban ezek az italok még alkohol nélkül is kockázatosak lehetnek. Először is nem határozták meg az energiaitalok biztonságos szintjét a gyermekek számára. A gyártók ráadásul cukrot, gyógynövényi kiegészítőket és más anyagokat is hozzáadnak termékeikhez, melyek hatásairól még nem készültek alapos tudományos vizsgálatok. Lipshultz szerint egy doboz energiaital néhány csészényi kávénak megfelelő koffeint tartalmaz, az energiaitalt azonban másképp fogyasztják. Míg általában nem iszunk meg közvetlenül egymás után több csésze kávét, az üdítőitalokat intenzív testmozgás után, tanulás közben, behűtve, gyorsan isszák meg. A hiperaktivitásban és szívbetegségben szenvedő gyerekeken kívül az energiaitalok olyan fiatalokra is veszélyesek lehetnek, akik cukorbetegségben, epilepsziában és pszichológiai rendellenességekben szenvednek. A John Hopkins Egyetem kutatói pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása különösen a fiatalabb, tizenéves generációt teszi ki a koffein túladagolás veszélyének, ami erős hányingerrel és hányással, remegéssel, mellkasi fájdalommal, felgyorsult pulzussal, nyugtalansággal, álmatlansággal, esetenként pedig pánikrohamokkal járhat együtt.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

Fontos tudnivaló, hogy az energiaitalok hipertóniás italok, vagyis bennük magasabb a folyadéknyomás, mint ami az emberi szervezet sejtjeiben van. Látszólagos ellentmondás: az energiaitalok nem alkalmasak a szervezet folyadékveszteségének pótlására, mivel a hipertóniás jelleg miatt dehidrációt (kiszáradást) okoznak. Az OÉTI által 2008-ban végzett iskolai táplálkozás-egészségügyi környezetfelmérés eredményeiből kitűnik, hogy az iskolai büfék egynegyede árusít energiaitalokat. Egy másik 2010. évi vizsgálat szerint Magyarországon a 10-14 éves gyermekek egy ötöde energiaitalt iszik reggelire. Lakossági figyelemfelhívás az energiaitalok kapcsán • A 18 éves kor alatti gyerekeket oktató, ellátó intézmények (iskolák, kollégiumok, otthonok) területén ne értékesítsenek, és ne fogyasszanak ilyen italokat! • A szülők ne adjanak gyermekeiknek energiaitalt, és figyeljenek arra, hogy azok lehetőleg ne is fogyas�szanak ilyen terméket! • Az energiaital nem pótolja a napi folyadékbevitelt, ezért senki ne igya azt üdítőital vagy víz helyett! • Az energiaitalok koffeintartalmát a terméken fel kell tüntetni, ha az eléri a 150 mg-ot literenként! A forgalomban lévő energiaitalok legtöbbjének koffein-tartalma magas, akár háromszorosa is lehet egy csésze kávé koffeintartalmának. • Várandós nők és szoptató anyák ne fogyasszanak energiaitalt! A túlzott koffeinbevitel a magzat, vagy a csecsemő szervezetébe juthat, egészségre káros hatású. • Ne fogyassza együtt az energiaitalokat alkohollal, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel, kábítószerekkel, egyéb tudatmódosító szerekkel! Ez kiszámíthatatlan következményekkel járhat. • Intenzív fizikai terhelés, sporttevékenység során fogyasztott energiaital életveszélyes szívritmus-zavarhoz vezethet. • Az energiaitalokat a 18 év alattiaknak szóló TV-műsorok reklámidejében, illetve egyéb, e korosztálynak szóló médiatermékekben, valamint a 18 év alatti fiatalokat is célzó rendezvényeken ne lehessen reklámozni! • Minden olyan energiaital címkéjén, amely magas koffein-tartalmú, jelenjen meg a „18 éven aluliaknak, várandós nőknek és szoptatás alatt, valamint koffein-érzékenyek számára fogyasztása nem ajánlott” felirat! • Az energiaital által előidézett mesterséges pörgés megterheli a szervezetet, felborítja a normál életritmust, ami újabb és újabb energiaital fogyasztására ösztönözhet. Az ördögi kör vége egy kimerült, energiáját vesztett szervezet lesz, ami egészségkárosodáshoz vezet. • Az egészséges életmód, a rendszeres fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás, a megfelelő mennyiségű alvás biztosítja az igazi energiát, és jelenti az egészség megőrzését! A koffein, a taurin és a glukuronolakton nem szükségesek a szervezetnek. Így az energiaitalok fogyasztását semmilyen táplálkozási cél nem indokolja. A fizikai és mentális teljesítőképesség fokozásának, különösen a gyermekek és fiatal felnőttek körében, népegészségügyi szempontból lényegesen támogathatóbb eszköze az egészséges életmód, melynek nem része az energiaital fogyasztása. Forrás: www.hazipatika.com; www.egeszsegkalauz.hu

KEF - IV. Módszertani kiadvány

Aktuális drog- és egyéb függőségekkel kapcsolatos problémák

Új típusú party drogok A GBL afféle elődrog, a gyomorban vagy a véráramban GHB-vá, gamma-hidroxibutiráttá alakul, így ugyanazt a hatást fejti ki. A GBLhatóanyagú szerek akkor terjedtek el, amikor a GHB felkerült a tiltott kábítószerek listájára. Mindkét anyag eufóriát okoz, túladagolva azonban emlékezetkiesést, eszméletvesztést, légzésleállást és halált eredményez. A Gina (gamma-hidroxi-butirát), folyékony extasy – és más – neveken is emlegetett anyaggal másképpen is vissza lehet élni, mivel színtelen és szagtalan, italba keverve nem tűnik fel a fogyasztónak, nem veszti el az eszméletét. Az így elkábított lányok nem rendelkeznek önálló akarattal, emiatt könnyen válnak nemi erőszak áldozataivá – amire ráadásul gyakran még csak nem is emlékeznek. A szer csak rövid ideig mutatható ki a vizeletből, huszonnégy óra alatt gyakorlatilag teljesen lebomlik. Azért is kedvelt, mert használata nem tiltott, nem szerepel a kábítószerek listáján, ezért nagyon könnyű hozzájutni. A mefedron szintén könnyen beszerezhető, és egyelőre a kábítószerlistán sem szereplő szer, amit eredete – egy kat nevezetű kelet-afrikai növény hatóanyaga – alapján Kati néven emlegetnek a drogszlengben. A mefedron (4-MMC vagy Zsuzsiként is ismert) hatása nagyon hasonlít az amfetaminéhoz: kis adagban kellemes közérzetet idéz elő, amelyet aztán fokozódó eufória, izgalmi állapot és ingerlékenység, nyugtalanság követhet. Jellemző a szert használókra a beszédkényszer és a túlzott nyitottság, de akár erőszakos cselekmények elkövetésére vagy öncsonkításra is bátoríthat. Mellékhatásként orrvérzés, hallucináció, paranoia, ingerlékenység, keringési zavar léphet fel. Gyengül a koncentrációs készség, sérül a rövid távú memória, szapora szívverés, depresszió, izzadás, fogcsikorgatás is előfordulhat, illetve hirtelen szívhalált is okozhat. Forrás: www.boon.hu www.kamaszpanasz.hu

A Nemzeti Drogmegelőzési Iroda állásfoglalása a Szcientológiai Egyház drogmentes programjaival kapcsolatban Az elmúlt hetekben többen is megkerestek bennünket a Narconon illetve a Drogmentes programokkal kapcsolatban, kérvén Irodánk véleményét. Mint megtudtuk, több KEF kapott megkeresést, hogy működjön együtt ezen programokkal. Tapasztalataink szerint az említett programok hátteréről gyakran nem történik kellő tájékoztatás, ezért fontosnak tartjuk jelezni, hogy mindkét kezdeményezés a Szcientológia Egyház szervezésében és eszmeiségében működik. Bár alapelvünk, hogy az egyes programokkal való együttműködésben igyekszünk a legkevésbé sem befolyásolni a KEF-ek, illetőleg a helyi szervezetek autonóm döntési kompetenciáját, most mégis fontosnak tartjuk jelezni, hogy a Szcientológia Egyházzal történő együttműködés potenciális konfliktusforrást jelenthet az egyes területek harmonikus és hatékony együttműködésében. Mint ismeretes, a Szcientológia Egyház nyílt konfliktust vállal a pszichiátria és a klinikai pszichológia egyes területeivel, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja az ezen területen tevékenykedőkkel az együttműködést. Problematikusnak látjuk továbbá az említett egyház azon eljárását, hogy az általa működtetett programok vonatkozásában gyakran nem teszi nyilvánvalóvá azok elvi és eszmei kötődéseit. Megítélésünk szerint a felelős döntések meghozatalához mindig szükség van a kielégítő tájékozottságra – tájékoztatásra, jelen állásfoglalásunkkal ezt kívánjuk előmozdítani. 2011. június 2.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bemutatkozása Győrben a droghelyzet felmérések a drogprobléma növekedését jelezték, ezért fogalmazódott meg a Győr Városi Drogstratégia, melyet a Győr Városi Képviselőtestület 2001-ben fogadott el, biztosította a végrehajtás megkezdéséhez szükséges induló forrást valamint döntött egy Kábítószerügyi Egyeztető Fórum /KEF/ felállításáról. A városi drogstratégia módosítására 2005-ben, illetve 2009-ben került sor. A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2001 márciusában alakult meg. Tevékenységét segíti egy drogkoordinátori hálózat és egy kortárssegítő hálózat. Megalakulásától a legnagyobb hangsúlyt a megelőzés kapta, de a stratégia komplexitása azt feltételezi, hogy mind a megelőzés, mind a gyógykezelés és a rehabilitáció, mind a kínálatcsökkentés vonatkozásában egyidejűleg történik beavatkozás, hosszú-, közép-, és rövid távra tervezett programokkal. A KEF 24 intézmény és szervezet szakembereiből áll. Folyamatosan figyelemmel kíséri a droghelyzet alakulását a városban és összehangolja a drogproblémában érintett intézmények és szervezetek munkáját, a drogstratégia végrehajtását éves munkatervekre lebontva végzi. A KEF szakemberei egyet értenek abban, hogy a drogmegelőzés legfontosabb színtere a család, amely az elsődleges és életünk során mindvégig a legmeghatározóbb közösség. A Győr Városi KEF kiadványt jelentetett meg a szülők számára a család prevencióban betöltött szerepéről, és keresi a csatornákat a szülőkhöz való eljutásra: média, internet, szülői értekezlet, szülőfórum, szülők klubja, kiállítás, rendezvények, konferenciák, képzések, stb. A prevencióban ugyancsak kitüntetett szerepe van az oktatási intézményeknek. Nemzetközi kutatások szerint az iskola a drogmegelőzés leghatékonyabb színtere. Ezért a Győr Városi KEF az iskolai prevenció támogatására nagy hangsúlyt fektet. A területen folyó tevékenységet módszertani kiadványokkal is segíti. Az oktatásban alkalmazható prevenciós módszerek: információ közvetítés, érzelmi nevelés, társas hatás megközelítés, (kortárscsoportok szerepe, kortárssegítés), mindennapi készségfejlesztő programok (önismeret, önérvényesítés, kommunikáció, konfliktuskezelés, stressz oldás, döntéshozatali készség, stb.), a drogok alternatívái (szabadidős programok, sport, stb.), egészségfejlesztés. A hatékony iskolai prevenciós programok ismérvei: 1. Védő tényezőket erősíti, kockázatot csökkenti 2. Az összes pszichoaktív anyagra kiterjed 3. Készségfejlesztés - szociális kompetenciák növelése 4. Interaktív 5. Bevonja a szülőket 6. Hosszú távú 7. Családközpontú 8. Közösségi program (média, stratégiai politikai változások) 9. Drogokkal szembeni normák erősítése minden téren 10. Teljes iskolai populáció elérése - speciális módszerek 11. Adott közösségi drogjelenség specialitásainak megfelelés 12. Életkor specifikus - kulturális háttér 13. Minél nagyobb a kockázat annál korábbi, intenzívebb beavatkozás 14. Költség hatékonyság. A KEF dokumentum elemzéssel és kérdőíves felméréssel vizsgálta az oktatási intézmények egészségnevelési terveinek végrehajtását és városi pályázatokkal, szakemberekkel támogatja azok megvalósítását.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

A pedagógus lehetőségei a drogmegelőzésben:  korrekt tájékoztatás  személyiség fejlesztő programok  odafigyelés: - életmód - magatartásbeli változások - iskolai teljesítmény csökkenés  empátia, megértés, elfogadás  előítélet mentes vélemény nyilvánítás  ok-keresés valós információk alapján  szükség esetén szakember igénybe vétele A felsőoktatásban tanuló hallgatóknak évente pályázatot ír ki a KEF, drogprevenciós témájú TDK munkák készítésére. Középiskolás diákok számára kortárssegítő képzéseket szervez. A velük való kapcsolattartás szakmai műhely keretében folyamatos. Támogatja a pedagógusok, iskolavédőnők képzését egészségfejlesztéshez, drogmegelőzéshez kapcsolódó témákban. További színterek a megelőzésben a családokon és az iskolán túl: munkahely, szabadidő, egyházak, média, információs társadalom, honvédség, gyermekvédelmi intézményrendszer, kockázati csoportok. A Győr Városi KEF szakembereinek közreműködésével jelentet meg cikkeket, sorozatokat az egészség és drog témakörrel kapcsolatban az elektronikus és nyomtatott médiában. A KEF az egészségfejlesztési és drogmegelőzési programok és rendezvények szervezésében együttműködik a város intézményeivel, szervezeteivel. Ezek forrása a városi önkormányzat költségvetésében biztosított keret és különböző pályázatok. Az alternatív szabadidős programok kiemelt célcsoportjai a veszélyeztetett, csellengő, valamint az állami gondoskodásban élő fiatalok. A kínálatcsökkentési területén legfontosabb a terjesztés és terjesztő hálózatok elleni fellépés, a felderítés hatékonyságának növelése. A mélységi ellenőrzés megerősítése és az éjszakai szórakozóhelyek és más drogfertőzött színterek ellenőrzése folyamatos feladat. A Vádemelési és ítélkezési gyakorlat monitorozása, fokozott ügyészi felügyelet ellátása a kábítószeres ügyekben elősegíti a szakszerű, egységes eljárásmód kialakítását. A kínálatcsökkentésben érintett intézmények szakemberei előadásokat tartanak egyetemi és főiskolai hallgatóknak, általános és középfokú oktatási intézmények tanulóinak, illetve pedagógusoknak, szülőknek. Felkészítést, konzultációs lehetőséget biztosítanak hallgatóknak a drogtémához kapcsolódó dolgozatok, pályamunkák készítéséhez. A rendőri állomány felkészítése és a szervezeti átalakítás lehetővé tette a kábítószerrel kapcsolatos ügyek esetén az intézkedések szakszerűségének, hatékonyságának javítását. A KEF terápiás szakemberei a háziorvosok számára addiktológiai továbbképzést biztosítottak a gyorstesztek, diagnosztika, terápiás és rehabilitációs lehetőségek legfontosabb információinak közlésére. Részt vettek az iskolai drogmegelőzési programokban. Szakmai anyagokat készítettek: Rehabilitációs házak működési rendje, indikátorai, Terápiás protokollok, ASI függőség érzékelési skála, Kiadvány külföldi modellek bemutatásáról. A telefonos lelki segély szolgálatok önkénteseinek biztosítottak addiktológai képzést. Komplex egészségfejlesztő oktatócsomagot készítettek oktató füzettel, diával, CD-vel. A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum teret ad a drogprobléma kezelését célzó törekvéseknek, ösztönzi és támogatja azokat, segíti az információáramlást és a döntés előkészítést Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál. Számít minden jó szándékú egyén és közösség együttműködésére a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése érdekében. Elérhetőség: Cím: 9021 Győr, Városház tér 1. Tel: 96 500 555 E-mail: who@gyor-ph.hu További információk: www.kef.gyor.eu; www.kef.hu; www.gyor.hu

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjai Képviselt szervezet Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztály WHO Egészséges Városok Program Szt. Cirill és Method Alapítvány Családok Átmeneti Otthona Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztály Oktatási Osztály

Beosztása, KEF tisztsége

Képviselő neve

Elérhetősége 9021 Győr, Városház tér 1. Tel.: (96) 500-273 Fax: (96) 500-284 E-mail: somogyi.tivadar@gyor-ph.hu

Dr. Somogyi Tivadar

Alpolgármester KEF elnök

Miklósyné Bertalanfy Mária

WHO koordinátor KEF alelnök

Lőre Tímea

WHO munkatárs

Baconi- Oláh Dóra

vezető KEF titkár

9025 Győr, Kossuth L. u. 75. Tel./Fax: (96) 529-557 E-mail: dorien23@gmail.com

Páternoszter Piroska

Humánpolitikai Főosztály vezető, Oktatási Osztály osztályvezető

9021 Győr, Városház tér 1. Tel.: (96) 500-235 Fax: (96) 500-559 E-mail: paternoszter.piroska@gyor-ph.hu

9021 Győr, Honvéd liget 1. Tel.: (96) 500-555 Fax: (96) 500-582 E-mail: bertalanfy.maria@gyor-ph.hu Tel.: (96) 500-582 E-mail: lore.timea@gyor-ph.hu

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzői Kabinet Jogi és Önkormányzati Osztály

Buzál Henrietta

ifjúsági referens

9021 Győr, Városház tér 1. Tel.: (96) 500-444 Fax: (96) 500-242 E-mail: buzal.henrietta@gyor-ph.hu

Győr Városi Diákfórum

Huszár Tamás

elnök (PÁGISZ)

Tel: (96) 500-444 E-mail: buzal.henrietta@gyor-ph.hu

Egészségvirág Egyesület

Balázsdi-Szabóné Kiss Mária

tanár, megyei tréner

9012 Győr, Kővirág út.3. Tel.: 70/3345915 E-mail: mariakis@freemail.hu

Dr. Bazsika Erzsébet

osztályvezető főorvos

Burkali Bernadett

szociológus

9024 Győr, Jósika u. 18. Tel.: (96) 523-741 Fax: (96) 418-068 E-mail: bazsikae@gyor.antsz.hu E-mail: burkalib@gyor.antsz.hu 9022 Győr, Batthyány tér 3. Tel: (96) 310-622 Fax: (96) 319-736 E-mail: jenesm.gyor@gyor.antsz.hu

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Egészségfejlesztési Osztály Győr-Moson-Sopron M.egyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, GyőriPannonhalmai-Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete

Jenes Mária

egészségnevelő

Fekete István Általános Iskola

Kaszás Lászlóné

igazgató

Speciális Szakiskola

Mayer Andrea

igazgató

Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja

Sarkadi-Nagyné Sánta Zsuzsanna

vezető

9024 Győr, Lajta u. 18. Tel./fax: (96) 414-983 E-mail: gyjkgyor@gmail.com

Győr- M- S. Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztály

Kovács Sándor

osztályvezető r. alezredes

9024 Győr, Szt. Imre u. 2. Tel./fax: (96) 520- 020 kovacssan@gyor.police.hu

KEF - IV. Módszertani kiadvány

9023 Győr, Kodály Z. u. 31. Tel: (96) 516-052 fax. (96) 516-054 E-mail: kaszas@vuksuli.sulinet.hu 9023 Győr, Szabolcska u. 26. Tel: (96) 518-456 fax: (96) 418-930 E-mail: mayerandrea@specialis-gyor. sulinet.hu

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

81 Kaliba Edit

alosztályvezető r. őrnagy

9024 Győr, Zrínyi u. 54. Tel.: (96) 520-000/1594 Fax: (96) 520-000/1308 E-mail: gyorrk@gyor.police.hu

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

Dr. Jungi Eszter

bíró

9021 Győr, Szent István u. 6. Tel.: (96) 508-715 E-mail: jungie@gyor-birosag.hu

Győr Városi Ügyészség

Dr. Takács Róbert

vezető ügyész

9021 Győr, Szent István u. 6. Tel.: (96) 310-022 Fax: 508-727 E-mail: takacs.robert@mku.hu

Hajléktalanokat Segítő Szolgálat

Sütő Csaba

vezető

9027 Győr, Avar u. 3. Tel.: (96) 310-124 E-mail: hajlek@axelero.hu

Győr-Moson-Sopron Megyei Igazságügyi Hivatal

Nagyné Balka Diána

pártfogó felügyelő

9023 Győr, Csaba u. 16. Tel.: (96) 526-021 E-mail: BalkaD@pjsz.gov.hu

Gyõr-M.-S. Megye Önkormányzatának Gyõri Gyermekvédelmi Központja

Józsa Erika

nevelő

9024 Győr, Vasvári P. u. 1. Tel./fax: (96) 511-930 E-mail: joeri@freemail.hu

Győr-M.S. Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet

Szurdi Beáta

osztályvezető

9021 Győr, Jókai u. 18. Tel.: (96) 312-566 Fax: (96) 327-043 E-mail: szurdi.beata@bv.gov.hu

Dr. Győrffy Dóra

pszichiáter

Turbók Adrienn

szociális munkás

Ottó Mariann

klinikai szakpszichológus

Győr Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztály

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház III. sz. Pszichiátriai és Mentálhygiénés Osztály Támasz- Krízis- és Drogambulancia Szent Cirill és Method Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Subvenio Egyesület

Lakat Csaba

vezető

Gasztonyi Eszter

régiós titkár

Kavaleczné Kotesz Beáta

szolgálatvezető

Pappné dr. Kiss Irén

tanácsadó, szülők képviselete

9024 Győr, Zrínyi u. 17. Tel.: (96) 418-244/1208 E-mail: dora.gyorffy@gmail.com Tel./fax: (96) 418-244/1489 E-mail: turbokadrienn@citromail.hu 9024 Győr, Zrínyi u. 17. Tel./fax: (96) 411-807 E-mail: tamasz.gyor@gmail.com 9025 Győr, Kossuth L. u. 65-67. Tel.: (96) 529-555 Fax: (96) 529-555 E-mail: gyor.rev@freemail.hu 9024 Győr, Kálvária u. 1. Tel.: (96) 335-231 E-mail: eszter.gasztonyi@gmail.com Tel.: 30/ 644-8367 E-mail: koteszbea@gmail.com 9022 Győr, Bajcsy-Zs. u. 53-55. Tel.: 70/ 312-8089 E-mail: kissiren@gmail.com

Állandó meghívott:

• Sipos Győző, irodavezető - Mobilitás Nyugat-Dunántúli Ifjúsági Szolgáltató Iroda 9022 Győr, Árpád u. 44. Tel: 96/518-685 Fax: 96/518-686 E-mail: ndriszi@mobilitas.hu

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

Szt. Cirill és Method Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat A győri RÉV 1999-ben jött létre. Alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújt. Az alacsonyküszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak túl magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben. Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia (szermentesség), nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ-kártya), a szolgáltatást igénybevevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. A szolgáltatások célja a szenvedélybetegek, az addiktológiai problémával küzdők és közvetlen környezetük elérése, fogadása, aktuális problémájuk kezelése, a lehetséges járulékos ártalmak csökkentése, a változás elindítása és segítése. Az alacsonyküszöbű intézmények, szolgáltatások sajátos módszerei, eszközei, eljárásai alkalmasak lehetnek az igénybevevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális állapotának szinten tartására, javítására, további szolgáltatások igénybevételének motiválására. Klasszikus szolgáltatásaik közé tartozik a napi 8 órás telefonügyelet, valamint az iskolákban folyó iskolai drogprevenció. Diákoknak rendszeresen szerveznek előadásokat, képzéseket. A prevencióban a komplexitásra törekszenek, illetve megvalósítanak egy alkalmas előadásokat vagy fórumokat is. A hozzájuk érkező, segítséget kérők részére tartanak csoportos foglalkozásokat személyiségük, megküzdési stratégiáik, alkalmazkodó képességük, kommunikációjuk fejlesztése érdekében. Természetesen egyéni esetkezelés formájában is lehet segítséget kérni a szenvedélybetegség leküzdéséhez. Szervezetük az elmúlt években szórakozóhelyeken is megjelent party-szervíz szolgáltatással, annak érdekében, hogy a szerek okozta addiktív problémák akut szövődményeit megelőzzék, illetve ismerté tegyék intézményüket. A Révnek a programjai során felvállalt szolgáltatásai: - - - - - -

Információadás telefonon, személyesen Krízisintervenció Addiktológiai konzultáció Pszichoszociális tanácsadás egyéneknek, hozzátartozóiknak, és családoknak is Szociális szolgáltatásokhoz való hozzásegítés Hálózati munka (a sikeres ellátás feltétele az önkormányzattal, egészségügyi, szociális és civil szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, és együttműködés).

A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat várja mindazokat az érintetteket és hozzátartozóikat, akik szeretnének a függőség okozta problémákon változtatni és gyógyulni. Cím: 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 65-67. Telefon: (96) 529-555

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

TÁMASZ Krízis és Drogambulancia

Alapfeladatai között szerepel a szenvedélybetegségek megelőzése, korai felismerése, szükség szerinti kezelésbevétel, rehabilitáció. Egyénre szabott ambuláns kezelési formák. Ha szükséges, gyógyszeres kezelés mellett főképpen a személyiséget fejlesztő, önismeretet növelő, a lelki életet erősítő egyéni és csoportmódszerek kerülnek előtérbe. A gyógyszeres kezelés módja: • egyénre szabottan • személyiséget fejlesztő, lelki életet erősítő csoportfoglalkozásokon • pszichiáter, klinikai szakpszichológus, gondozónők és szociális munkás segítsége mellett • a folyamatos kapcsolattartás lehetőségének biztosításával. Elterelés Az elterelés a vádelhalasztás vagy a felfüggesztés keretében biztosított ellátás. A törvény szerint, ha valaki csekély mennyiségű kábítószer tartás, használat következtében megszegi a jogkövető magatartást, következményes lehetőségként részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos elterelő programban, ezzel lehetőséget kap a rá kiszabott büntetés kiváltására. A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést kábítószer-függők esetében drogfüggőséget gyógyító kezelésen, alkalmi droghasználók esetében kábítószer-használatot kezelő egyéb ellátáson, vagy felvilágosító-megelőző szolgáltatáson való részvétellel kell teljesíteni. Az eltereléssel kapcsolatban végzett négy tevékenység, az előzetes állapotfelmérés, a kábítószer függőséget gyógyító kezelés, a kábítószer használatot kezelő más ellátás, valamint a megelőző felvilágosító szolgáltatás mindegyikét végzi az ambulancia. A TÁMASZ közvetítő szerepet tölt be a gyógyító szemlélet felől egy tágabban értelmezett, lelki egészséget védő és megőrző szemlélet felé. Cím: 9024 Győr, Zrínyi u. 13. Telefon: 96/ 411- 807 Rendelési idő: előzetes egyeztetés alapján

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület „SzínStér” Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Globális cél A szerhasználat szempontjából veszélyeztetett rizikó-csoportok között a kábítószer-használat gyakoriságának, illetve a hozzá kötődő pszicho-szociális és egészségügyi ártalmaknak a mérséklése alacsonyküszöbű szolgáltatás segítéségével. További cél a problémás szerhasználat, illetve a szerhasználathoz nem kötődő mentális zavarok (pl. magatartászavarok) és családi problémák (pl. családon belüli erőszak) szűrése és a kezelésre vagy segítségre szoruló fiatalok megfelelő ellátó helyre való juttatása. Speciális cél A „SzínStér” célja, hogy a prevenciós tevékenységet, alacsonyküszöbű szolgáltatásként, ott nyújtsa – elsősorban 12-30 éves gyermekek és fiatal felnőttek számára – ahol a kutatási adatok szerint a legtöbb szabadidejüket töltik, tehát a bevásárlóközpontokban. Szolgáltatások A szolgáltatás fő jellemzője hogy alacsonyküszöbű. A kifejezés arra utal, hogy a szolgáltató nem támaszt magas követelményeket az igénybevevőkkel szemben. A szolgáltató által nyújtott programok, szolgáltatások, térítés nélkül, könnyen elérhetőek, akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is sokak által igénybe vehetők. Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia (szermentesség), nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ kártya), a szolgáltatást igénybevevő a nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. Az intézmény keretein belül kiemelt cél a prevenció. Szolgáltatásaik kialakítása során szempont volt, hogy közvetett prevenciós technikákkal dolgozzanak. Mindez azt jelenti, hogy értékeket mutatnak, példaképeket állítanak a fiatalok elé, illetve segítenek a bennük rejlő értékek felkutatásában, felismerésében, tudatosításában. Továbbá alternatívákat kínálnak a hasznos szabadidő eltöltés jegyében. Tevékenységüket képzett szakemberek (szociálpedagógus, szociális munkás, pedagógus, egészségfejlesztő-drogügyi koordinátor), végzik illetve önkéntesek és kortárs segítők támogatják. Pszichoszociális intervenciók: - konzultáció, tanácsadás - életvezetési tanácsadás (pl. korrepetálás, pályaorientáció) - klubfoglalkozások (kreatív foglalkozás, film klub stb.) - közösségi programok (pl.: Mentálhigiénés Világnap, Sport hétvége, Füstmentes Világnap stb.) - beszélgető órák - állandó szabadidő eltöltési lehetőségek (pl.: kártya, társasjáték, rejtvények, olvasó sarok) Információs szolgáltatás: - információnyújtás - telefonos információs szolgálat Megkereső tevékenység: - közvetett módon, oktatási intézményekben szórólapok elhelyezése, kapcsolatépítés, kapcsolattartás - társintézményekkel való kapcsolattartás, kapcsolatépítés - információ eljuttatása médiumokba (helyi televízió, újságok) Cím: 9024 Győr Vasvári Pál u. 1/a. (Győr Pláza - SzínStér) E-mail: szinester@gmail.com; szinester.gyorplaza@maltai.hu; koteszbea@gmail.com Szolgálatvezető: Kotesz Beáta Mobil: +36-30-644-8367 Nyitva tartás: Keddtől – szombatig: 14.00 – 20.00 (szünidőben:13.00-19.00) Vasárnap: 14.00 – 18.00

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

Gyermekjóléti Központ A gyermekjóléti szolgáltatás célja a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekes családok, illetve a gyermekek számára információk nyújtása, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése komplex családgondozással, konfliktuskezeléssel, terápiás és egyéb foglakozásokkal, a gyermekek számára különböző programok szervezésével. Ennek érdekében a szolgáltatást nyújtók - a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve együttműködnek az egészségügyi, a személyes szolgáltatást nyújtó, valamint a közoktatási intézményekkel, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, igazságügyi szolgálattal, az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetekkel, menekülteket befogadó állomással, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, munkaügyi hatósággal, alapítványokkal. A győri Gyermekjóléti Központ a győri Családsegítő Szolgálat keretén belül működik, szakmai önállósággal. Az ellátottak köre a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekek (0-18 éves korig) és családjuk. Ezen felül, a Gyermekjóléti Központ egy családgondozója Bőny, Mezőőrs, Rétalap területén gyermekjóléti szolgáltatási alapfeladatokat lát el. A Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai ingyenesek, és önkéntesen vehetők igénybe. Védelembe vétel esetén a hatóság kötelező együttműködést ír elő. Tanácsadások: Jogi, pszichológiai és gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai tanácsadás. Speciális feladatok: Utcai és lakótelepi szociális munka A Gyermekjóléti Központ utcai szociális munkásai a Győr, Szigethy Attila u. 109. szám alatti Klubházban szervezik és bonyolítják a programokat. Rendszeresen látogatják a bevásárló központokat, közterületeket, a csellengő fiatalok felkutatása céljából. A gyermekek, fiatalok elérése érdekében Győr iskoláival is törekednek szoros és egyre mélyülő kapcsolatot kiépíteni, ennek egyik eleme a tájékoztató előadások-beszélgetések formájában megvalósuló „szociális munka az iskolában” projekt, amelynek keretén belül osztályfőnöki órákon, nevelési és szülői értekezleteken vesznek részt. Kórházi szociális munka A szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermekének segítése, a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és a bántalmazás észlelése és a Gyvt. 17§-nak (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele a feladat, melyet a Gyermekjóléti Központ kórházi szociális munkása lát el. Kapcsolattartási ügyelet A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása, valamint konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, szükség esetén mediáció biztosítása. A győri Gyermekjóléti Központ a szolgáltatást szombatonként 9 – 13 óra között biztosítja, kapcsolattartási ügyeletvezető és 2 munkatárs bevonásával. Készenléti szolgálat A Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. Ezt az ingyenesen hívható 06-80-620-333 telefonszámon biztosítják. Cím: 9024 Győr, Lajta u. 18. Telefon/fax: 96/414-983, 96/414-992

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

Kisalföldi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat A Győr-Moson-Sopron Megyei ANIMA Mentálhigiénés Egyesület 1990-ben alakult meg. Tagjai mentálhigiénés tevékenységet végző szakemberek (pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, szociálpolitikus, egészségügyi menedzser és mentálhigiénikus, szociális munkás, eü. szakközgazdász, stb.), akik évek óta részt vesznek az önkéntes telefonos munkában. Az egyesület célja egyrészt a győri telefonos lelki segélyszolgálat működésének biztosítása, másrészt a krízisintervenciónak, szuicid prevenciónak és a mentálhigiéné fejlődésének biztosítása a térségben, szakmai tevékenységek koordinálása, képzések, továbbképzések, konferenciák lebonyolítása. Az egyesület tevékenységében kiemelt helyen szerepel a Kisalföldi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat működtetése. A Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat funkcióját tekintve a támaszadás olyan eszköze, amely az anonimitás betartása mellett kezeli a segítséget kérő egyének problémáit. A szolgálat lehetőséget ad minden embernek, hogy szükségben, kétségbeesésben, öngyilkosság veszélyben azonnal kapcsolatot találjon egy másik emberrel, aki kész őt meghallgatni és alkalmas arra, hogy vele problémáin átsegítő beszélgetést folytasson. A szolgálatok működése fontos szerepet játszik a prevencióban, a problémák enyhítésében, kezelésében és súlyosabbá válásának megakadályozásában. A szolgálatok állandó elérhetősége napi 24 órában (nonstop) hívható a professzionális segítség igénybe vételének lehetőségével, az anonimitás, az előítélet-mentesség mind segítségkérésre ösztönzik a hívót. A Szolgálat funkciói: • Öngyilkosság megelőzés • Krízisintervenció • Mentálhigiénés prevenció A győri szolgálat a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) tagja, amely az IFOTES (nemzetközi szervezet) normáinak megfelelően dolgozik. Ez garantálja a szakszerű működését. A győri Kisalföldi S.O.S Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat - mint az országos szövetséghez tartozó összes szolgálat - olyan preventív, a sürgősségi ellátás rendszerébe illeszthető, az alapellátás első szűrő funkcióját betöltő segítő kapacitás, amelynek szakmaiságát és színvonalát a kialakult, jól funkcionáló és működő elvek, szakmai szabályok segítik. A szolgálatok nem a pszichiátriai ellátás helyei, sokkal inkább a preventív, mentálhigiénés gondozásé. A krízisellátás telefonszolgálatos formájában hatékony prevenciós eszköz lehet, költségei kisebbek, mint más, az egészségügyi ellátás keretében történő szaktevékenységnek, amely az ellátás szűrőfunkciójaként működik. A szolgálat egész évben 24 órás elérhetőséggel, a T-Com támogatásával ingyenesen hívható egységes országos hívószámon: 06 80/505-505 ingyenes zöldszám. 2011. július 1-től a 116-123 európai harmonizált hívószámon elérhető a 22 lelki elsősegély szolgálat az országban, amely szám 2 hónapig beüzemelés alatt, majd a továbbiakban a T-Com vonaláról, és mobiltelefonról is hívató ingyenesen a nap 24 órájában. Az eddig hívható ingyenes zöld szám (06 80-505-505) 2012. január 1-ig elérhető paralel a 116-123 hívószámmal, ezt követően az új 116-123 számon egységesen az egész ország lefedett a nap 24 órájában.

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

Telefonos Ifjúsági Lelki-segély A Telefonos Ifjúsági Lelki-segély Szolgálat a hívók számára ingyenesen hívható, segélykérő krízis telefon. Feladatuk: Rendelkezésre állni – mindenki számára, aki kívánja, hogy azonnal összeköttetésbe léphessen valakivel, aki kész a problémája meghallgatására és befogadására oly módon, hogy a hívó szabadságát tiszteletben tartja. Meghallgatni, helyet és lehetőséget adni a hívónak arra, (amire a hétköznapi életben sokszor nincs módja) hogy kifejezze magát, beszéljen önmagáról, az őt foglalkoztató problémáról. Odafigyelni a másik emberre, ráhangolódni, megérezni, felismerni a problémát előidéző okokat. A meghallgatás alatt csatlakozni a hívó érzéseihez, megértve azokat, megérteni a ki nem mondott gondolatokat is, különösen az azon érzésekre való odafigyeléssel, amelyek összefüggésben vannak a hívó életének fontos eseményeivel és környezetével. Ha a ki nem mondott gondolatok a hívóban elzárva maradnak, az alapja lehet a lelki egyensúly megbomlásának. Ezek feltárását teszi lehetővé az anonimitás, ami módot ad arra, hogy a hívónak önmagáról nem kell semmit elmondani, ami alapján a kilétét azonosítani lehetne. A beszélgetés célja a kiútkeresés és nem a személyek kilétének feltárása. A hívó önmaga választhat, milyen módon szerzi vissza lelki stabilitását, találja meg ismét önállóságát. A meghallgatás mindenkinek megadja a lehetőséget arra, hogy a maga módján fejezze ki önmagát, és abban az állapotban létesítsen kapcsolatot, amelyben éppen van, ami lehet veszélyhelyzet vagy krízis állapot. Fontos szempont mindkét fél számára, az egymás iránti kölcsönös tiszteletet, a bizalom, szabadság. A hívó magánéletébe soha nem avatkoznak be! Ettől a szabálytól egy esetben térnek el, amikor súlyos krízisben levő fordul hozzájuk és már nem képes maga cselekedni. Szolgálataikat képzett önkéntesek működtetik, akik nemes lelkű, másokért önzetlenül tenni képes emberek. Munkájuk lényege, segíteni a serdülők pszichés problémáinak feltárásában (nemiség, párkapcsolat, kortárscsoportok hatása, tanulás-iskola, leválás a szülőkről, személyiségzavar, magány, kábítószer, az egyén önmaga ellen fordulása stb.), és hozzájárulni azok megoldásához, ezáltal csökkenteni a krízishelyzetbe jutók számát. Szolgálataik kapcsolatot alakítottak ki azokkal az egészségügyi szervezetekkel, amelyek mint háttérintézmény, segítséget nyújthatnak a telefonos kapcsolatban kiszűrt, terápiás, ambuláns segítséget igénylő fiatalok problémáinak megoldásában. A telefonos segítő munka során három fontos alapelvnek kell érvényesülni: - anonimitás Vonatkozik a hívóra és az ügyelőre is. A hívó nem köteles a személyazonosságát felfedni. Az ügyelő nem mondhat semmi olyat, amivel felfedné önmagát. Az „énvédelmet” a telefon biztosítja mindkét fél számára. - titoktartás Az ügyeletes nem beszélhet a hívásokról a stáb keretein kívül. A hívó - ügyelő kapcsolatában alapvető értékként jelen kell lennie a bizalomnak és a megbízhatóságnak. - előítélet mentesség Az ügyelő feladata nem az ítéletalkotás vagy a saját értékeinek és normarendszerének a másikra erőltetése.

M-M vonal Ifjúsági Lelki-segély 06 80 505 001 Hívható: hétfőtől péntekig naponta 16.00-20.00 között

KEF - IV. Módszertani kiadvány

segítő intézmények és szervezetek bemutatása

Subvenio Egyesület Missziójuk Az Egyesület elkötelezett híve az egészséges felnőtté válás segítésének. Fontos számukra, hogy a fiatalok aktív, céltudatos, kiegyensúlyozott életet élhessenek és motivált, kompetens felnőtté váljanak. Programjaik Tudom Mit Teszek program Honlap: www.tudommitteszek.hu/ Ez egy nem-formális képzési program, mely egy különleges kártyamódszeren alapul, mely segít a vizuális megjelenítésben és az archiválásban. A program tartalma pozitív viselkedés minták megszerzése és begyakorlása, a kommunikáció fejlesztése, konfliktus megoldás kognitív viselkedésminták segítségével. Ebben a programban együttműködnek iskolákkal, egyesületekkel, kortárssegítőkkel. Képzéseket, műhelymunkákat tartanak. Képezik a fiatalokkal dolgozó tanárokat, ifjúságsegítőket, kortárssegítőket. Közben folyamatosan fejlesztik a program gyakorlati példatárát. Győrben együttműködnek a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, területi fórumokon mutatták be a programot. Import Impro – improvizációs színház Weblapok • http://www.importimpro.hu/ • http://www.acirkusz.com/ Az improvizációs színház a Győri Révai Miklós Gimnázium színjátszóiból nevelődött. Sokan közülük már egyetemisták, vagy végzett fiatalok. Rendszeresen tartanak előadásokat, felkészítő hétvégéket, nyáron színjátszó tábort. A fiatalok látókörének bővítése és szabadidejük hasznos eltöltése a cél egy összetartó közösségben.

Cím: 9022 Győr, Bajcsy-Zs. u. 53-55. Honlap: www.subvenio.hu E-mail: mailsubvenio@gmail.com; kissiren@gmail.com Elnök: Pappné dr. Kiss Irén Telefon:+36 70/ 312-8088

KEF - IV. Módszertani kiadvány

KEF - IV. M贸dszertani kiadv谩ny

§„

KEF - IV. Módszertani kiadvány