Mosonmagyaróvári térség

A mosonmagyaróvári térség gazdaságfejlesztés stratégiai irányai

A Mosonmagyaróvári térségben 6 munkacsoportban közel 60 résztvevő az alábbi tématerületek mentén dolgozott:

• Termék-előállítás • Termékértékesítés • Szolgáltatás • Oktatás / HR, szellemiség, társadalmi együttműködés • K+F+I, digitalizáció, zöld gazdaság • Infrastrukturális és épített környezet

Hidakat építünk, és a hídépítéshez először a pilléreket kell lerakni. A gazdaságfejlesztési javaslatok kidolgozásához mi a fő csapási irányokból, a fő gazdasági területekből indultunk ki. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági, a civil és a közélet szereplőinek a javaslataiból szeretnénk a gazdaságfejlesztés hídjának a pilléreit lerakni. Cölöpöket rakunk le, amikre a kormány joggal alapozhatja, felépítheti a gazdaságfejlesztési terveket.

A térség SWOT elemzése alapján az oktatási, kulturális, gazdasági együttműködés kiterjesztése potenciális fejlődési lehetőség. A gazdaság erős lábát a szolgáltatás jelenti, ezen belül is érdemes figyelmet fordítani a fogászati és a turisztikai szolgáltatásokra. A természeti környezet a turizmus alapját képezi, így a Szigetköz is kiemelt kitörési pontja lehet a térségnek. Az infrastruktúra (különösen a térségen áthaladó TEN-T vasúti hálózat) nagymértékben hozzájárult a térség fejlődéséhez, azonban e mögött párhuzamosan érezhető egy negatív tendencia is; a közlekedési „gördülékenység” biztosítja a potenciális és képzett munkaerő elvándorlását, az ingázást. A térség népességmegtartó erejét különböző intézkedések segítségével fokozni szükséges. A munkacsoportok több területen elégtelennek tartják a mostani információs bázist és nem érzik, hogy összefogott koncepció mentén születnének a döntések a gazdasági, turisztikai, társadalmi és kulturális–oktatási területen. A térség és különösen Mosonmagyaróvár város vízióját kell megteremteni, természetesen a szigetközi fejlesztési irányokkal összhangban.

Csalló Gábor, Mosonmagyaróvári térségi elnök

Kerekasztal beszélgetésben vett részt Dr. Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő, dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere, Németh Zoltán a GYMSM Közgyűlés elnöke, Pintér-Péntek Imre kamaraelnök és Csalló Gábor Mosonmagyaróvári térségi elnök

A munkacsoportok által megfogalmazott javaslatok:

• Városmarketing koncepció kialakítása az önkormányzattal együtt. Ez kijelölné, hogy milyen módon pozícionáljuk a térség központját, milyen főbb üzenetek mentén válhat vonzóvá a város.

• Turizmus stratégiai koncepció kidolgozása, amely összegyűjti, hogy a mostani szolgáltatások mentén kialakult turizmus (egészségügyi-, kerékpár-, vízi-turizmus) milyen módon erősödhet, továbbá milyen új vonzó elemek lehetnek.

• Szakképzési és pályaorientációs stratégia. A térségben jelenlévő vállalkozások és egyetem fejlődési elképzelései nem egységesek. Ellentmondás, hogy több esetben a képzett, máskor a képzetlen munkaerő a fontosabb.

• „Zöld gazdaság” – környezetvédelmi stratégia kialakítása is lényeges a vonzó város megteremtéséhez. A meglévő termálvíz és folyópartok megvédése és óvása mellett annak gazdasági hasznosítása, a lakosok életminőségének a növelése fontos szempont. Ide sorolhatjuk a mezőgazdasági hasznosítást is – hiszen az adottságok kínálják, hogy az élelmiszertermesztésnek sokkal erősebben tere legyen a térségben.

Élhető és vonzó város megteremtése:

A legfontosabb az elvándorlás megakadályozása, amely mellett egy fejlődő és minőséget növelő élettér kialakítása is fontos:

• Zöldterületek és közösségi terek modernizálása – Főként a szabadidős programokhoz valamint a helyi lakosok szórakoztatására és kulturális feltöltődésére alkalmas helyszínek megteremtése a javaslat.

• Közlekedési infrastruktúra fejlesztése – buszközlekedés modernizálása és a kerékpárúthálózat további fejlesztése a cél.

• Lakáshelyzet rendezése – bérlakások, szolgálati lakások építése. Főként a vendégmunkások számára elérhető infrastruktúra marad el az elvárt szinttől.

• Képzési feltételek fejlesztése – iskolák és pályaorientációs szolgáltatás együttes fejlesztése – karrier tanácsadás kialakítása. Ezzel perspektívát adhatunk a fiataloknak.

Természeti környezet megóvása és zöldgazdaság:

A természeti adottságok erősségei a térségnek, nem csak a Szigetköz közelsége, de a Lajta és Duna-ág, valamint az itt meghúzódó szélfolyosó jó kiindulási alapja a fejlesztéseknek. A megújuló energia termelése és a hordalékos talajművelés is potenciált hord magában. • Folyópartok védelme, zöldterületek megóvása elsődleges. Ezeket figyelembe véve kell a kerékpár és vízi közlekedés további lehetőségeit megteremteni.

• Lajta és a Mosoni-Duna kihasználatlanságát is felvetette a munkacsoportok többsége, amely akár turisztikai szempontból is lényeges lehet, de akár növénytermesztés oldaláról öntöző bázist is jelenthet.

• Szélerőmű parkok fejlesztése – zöldenergia termelés lényeges ereje lehetne a térségnek.

• Erdők és vadvilág megóvása – amely később a lovas turizmust és túrázók számát is növelheti, illetve felmerült, hogy a vadász turizmus erősítése is opció lehet a jövőben.

Vállalkozásfejlesztési környezet megerősítése:

A térség vállalkozásfejlesztése nem tér el jelentősen az országos helyzettől, a KKV szektor erősítése fontos, amely a munkavállalók megtartásán túl, a fiatalok bevonását, és a digitalizációra történő intenzív felkészülést, átállást támogatná. Különleges erősség a tejipar, tejipari kutatóbázis megléte, az erős szolgáltatási bázis.

• Javaslat az oktatási intézmények és KKV-k együttműködésének előre lendítése. Olyan közös platform vagy rendezvény alapítása lehet megoldás, amely fenntartásával állandó közös gondolkodás és munka – később projektek keletkez-