Verzio 10 katalogus 2013 by Hanga Mathe

HUMAN RIGHTS NEMZETKÖZI INTERNATIONAL DOCUMENTARY FILM EMBERI JOGI FESTIVAL DOKUMENTUMFILM FESZTIVAL Budapest, 2013. nov. 5–10.

INTERNATIONAL HUMAN RIGHTS NEMZETKÖZI DOCUMENTARY FILM EMBERI JOGI FESTIVAL DOKUMENTUMFILM FESZTIVAL Budapest, 2013. november 5–10.

Verzio˙ 10 Edited by Erzsébet Bori, Anikó Kövecsi, Oksana Sarkisova Manuscript pre-editor: Ana Lomtatidze, Tamás Teszler Translations: Erzsébet Bori, Judit Hegedüs English text editor: Gwen Jones Published by OSA Archivum at Central European University, Budapest, 2013 ISBN 978 963 087 652 0 Design by Hanga Máthé Logo by Miklós Tamási Printed by Mester Nyomda / Mester Printing House, Budapest, Hungary

Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál Verzio International Human Rights Documentary Film Festival tel.: +36 1 327 3250 www.verzio.org info@verzio.org

Köszönjük / Acknowledgments Péter Balassa / Gábor Balogh / György Báron / Nóra Bertalan / Erzsébet Bori / Adrián Bors ˇeneˇk / Michal C ˇerný / János Dani / Dániel Eszter / Isabelle Farçat / Katalin Gádoros David C Robert Gál / Judit Hegedüs / András Horváth / Márta Jombach / Tímea Kókai Nagy / Susie Kerekes / Zsuzsa Kövér / Zoltán Krizbai / Hana Kulhánková / Ana Lomtatidze / Nóra Lukács Hanga Máthé / Márta Nagy / Elena Naumkina / Péter Nizák / Leena Pasanen / Marina Razbezhkina / Ágnes Répás / István Rév / Aseneth Ruiz / Maiju Saari / Sárossi Bogáta Mariann Seres / Melinda Sükösd / Szabolcs Szirony / Anna Szlávi / Tamás Teszler / Thomas Tode / Balázs Trencsényi / Cécile Zanotti Institutions: Open Society Foundations / OSA Archivum / French Institute / Goethe Institute / Czech Cultural Center / Finnagora / Austrian Cultural Forum / Danish Cultural Institute / Embassy of the United States / Budapest Film / Toldi Cinema team / Művész Cinema team / Cirkogejzír Cinema team / Örökmozgó team / Toldi Klub Team.

TA RTA LO M TA B L E O F CO N T E N TS 4

RÉV ISTVÁN:

A személyiségi jogok és a dokumentumfilm The Privacy of Documentary Films 6

OKSANA SARKISOVA:

2–5

Másik Magyarország – Töredékek egy falu hétköznapjaiból / Another Hungary – The Life of a Village – Fragments 38 Regina 39 Uccu neki! / Here We Go – The Uccu Project

Emlékezet-munka / Memory Work

NYITÓFILM – ZÁRÓFILM OPENING FILM – CLOSING FILM 7 8

Unokabátyám / First Cousin Once Removed Családkölcsönző / Rent a Family Inc.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

A 14-es tábor / Camp 14: Total Control Zone Áramvonal / Powerless Belecsavarodva / Entangled Coming out – leszbikusok és melegek az NDK-ban Out in East Berlin – Gays and Lesbians in the GDR A dokumentalista / Documentarian A fal / The Wall A fiú, aki sosem volt / The Son Who Never Was A folyó kitér a medréből / A River Changes Course Gyermekáldás / Mercy Mercy – A Portrait of a True Adoption A három nővér / Three Sisters Határsáv / Boundary A holokauszt egy tapétaragasztó? / Holocaust - A Wallpaper Paste? Az imposztor / The Imposter Járatlan úton / Off the Beaten Track Jarmuki srácok / The Shebabs of Yarmouk Kapuőrök / The Gatekeepers Kérem vissza a pénzem / I Want My Money Back Kiből lehet gurka? / Who Will Be a Gurkha? A legszebb dal / The Bastard Sings the Sweetest Song Mama dolgozni megy / Mama Illegal A mindent eltüntető gép / The Machine That Makes Everything Disappear A nap árnyékában / In the Shadow of the Sun Nem a mi világunk / A World Not Ours Optikai tengely / Optical Axis S.P.A.R.T.A. – A boldogság földjén / S.P.A.R.T.A. – The Territory of Happiness

MAGYAR VERZIÓ HUNGARIAN PANORAMA 34

BÁRON GYÖRGY:

35 36

Másik Magyarország… / Another Hungary… Felsőbb parancs / Superior Orders Homo Ludens / Homo Ludens

CIVIL FÓKUSZ NGO FOCUS 40

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) The Hungarian Civil Liberties Union (HCLU) 4 1 Hol van itt az igazság? – Szexmunka Magyarországon Where Is Justice? – Sex Workers in Hungary Szebb Jövőért: „mi nem járőrözünk, mi megfigyelünk” For a Better Future: “We Don't Patrol, We Observe” 42 A fal, amit kerítésnek hívunk / The Wall We Call a Fence

FÓKUSZBAN INDONÉZIA FOCUS ON INDONESIA 43 44 45

Ahol a menny a poklot éri / Where Heaven Meets Hell Denok és Gareng / Denok & Gareng Az ölés aktusa / The Act of Killing

ŐSLAKOSOK I N D I G E N O U S S TO R I E S 46

KÖVECSI ANIKÓ:

48 49 50 51 52 53

Füstjelek: őslakosok a XXI. században Smoke Signals: Indigenous Identities in the 21st Century Befejezetlen utak / Unfinished Journeys A dzsungel törvénye / Law of the Jungle Füstölt lazac / Smokin’ Fish Napcsókolta / Sun Kissed Olajmező / Oil Field Tea vagy áram / Tea or Electricity

ONE WORLD VISSZHANGOK ONE WORLD ECHOES 55 56 57 58

Bahrein: a tiltott ország / Bahrain: The Forbidden Country Elsötétülés / Black Out Az erőd / The Fortress Haza vagy halál / Motherland or Death

HATÁRÁTLÉPÉSEK / CROSSING BORDERS: HOMMAGE À CHRIS MARKER (1921–2012)

KONFERENCIA: CHRIS MARKER ÖRÖKSÉGE CONFERENCE: CHRIS MARKER’S LEGACY

VERZIO DOCLAB

DIÁKVERZIÓ

A személyiségi jogok és a dokumentumfilm Megesik néha, hogy egy dokumentumfilmhez adatvédelmi szerződés készül. Az internet szolgáltatókkal ellentétben, amelyek a felhasználót kötelezik, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt fogadja el az adatvédelmi szabályzatot, a dokumentumfilmek esetében – ha egyáltalán van ilyen – a szerződés nem a felhasználót, a nézőközönséget, hanem a film főszereplőjét védi – már ha eléggé résen volt, és kiharcolta, hogy személyiségi jogait szerződéssel bástyázza körül. Azokkal, akiknek életét, szenvedését vagy a halálát a film megörökíti, általában nem iratnak alá adatkezelési megállapodást; többnyire tudomásuk sincs arról, hogy szerepelnek, közszemlére tétetnek, fizikailag és lelkileg kiszolgáltatottnak, sebezhetőnek mutatja, lemezteleníti őket a film. A Facebook világa hozzászoktat bennünket ahhoz, hogy a magánéletünk tere minduntalan sérül, az élet legintimebb pillanatai konkrét és felismerhető arcot kapnak a számítógép képernyőjén. Amikor ismeretlenek körében a mozivásznon pergő filmet nézzük, sokszor – a magunk számára is meglepő módon – kényelmetlenül érezzünk magunk, hiszen tudjuk: az internet spontánnak tűnő videóival ellentétben, a dokumentumfilmet előre megfontoltan, gondosan, céltudatosan vágják össze. Meglepő módon, még játékfilmek esetében is, mint például Michael Haneke Szerelem c. filmje, a főszereplők fájdalmas fizikai és szellemi leépülési folyamatának láttán kínban vagyunk, szégyelljük magunkat, amiért a szereplők legbelsőbb világába bámulunk bele. Tudjuk, hogy nem dokumentumot látunk, tisztában vagyunk vele, hogy két remek színész játékát nézzük; JeanLouis Trintignant és Emmanuelle Riva is beleegyezését adta a felvételekhez és alakításukért busásan megfizették őket. De a színészek saját

The Privacy Policy of Documentary Films Documentary films are sometimes made with a contract. Terms and conditions may apply, but unlike in the case of the internet, where the service comes with a privacy policy that the user should accept, in the few cases when the documentary comes with a contract, it is not the user, the members of the audience, but the protagonist of the film who is guarded by, or insists on having, a policy of privacy. In a typical case, however, the people whose life and sufferings and death are chronicled in film, quite often in the most graphic way, are not asked to sign a privacy agreement; in most cases they are not even aware of the nature of the undertaking; they do not notice that their life is being recorded; they are unaware that they are exposed, defenseless, vulnerable, naked, in a physical or psychological sense. In the world of Facebook, we are getting used to the face of intrusion into one’s privacy; the most intimate moments of life have a concrete face attached to them on the computer screen. Staring at the large movie screen, in the company of unknown others, we nevertheless still have a different and uncomfortable feeling: as opposed to the mostly spontaneous-looking videos on the internet, the documentary is associated with calculation, careful and purposeful editing. Surprisingly, even in the case of a feature film—like Michael Haneke’s Amour, when watching the painful progressive physical and mental deterioration of the protagonists, even despite the full knowledge that we see two excellent actors, that both Jean-Louis Trintignant and Emmanuelle Riva gave their full consent,

4–7

idős korukat, ráncaikat, megfáradt és szomorú tekintetüket adták oda a film sikeréért; mégiscsak a kiszolgáltatottságukból formáltak színészi erényt. A 10. Verzió fesztivált nyitó Unokabátyám szerzői dokumentumfilm, nem játékfilm, amely az Alzheimer kórtól szenvedő, neves költő, Edwin Honig emlékezetének elvesztését meséli el. A több éves forgatás Honig engedélyével indult, amikor a költő elméje még tiszta volt. A megszületett film felkavaró, gyönyörű alkotás élet és halál alapvető kérdéseiről, de olyan mélységekbe vezet, ahová idegeneket, a nézőket, talán beengedni sem volna szabad. Lassan hozzászokunk, hogy az életünk minden pillanata egy folyamatosan megörökített realityshowban, egy megállás nélküli dokumentumfilmben telik, amelyben minden és bármi megtörténhet valós időben a szemünk előtt. Senki nem kér engedélyt, senki nem adja beleegyezését, soha nem olvassuk el a felhasználási feltételeket, azt sem tudjuk, milyen kritériumok és kondíciók érvényesek. Pedig mondhatnánk, tudhatnánk, hogy emberi mivoltunk részben éppen abból fakad, hogy képesek vagyunk megkülönböztetni a belsőt a külsőtől, a magánt a nyilvánostól; hogy mit kell akkor is magunknak, magunkban tartanunk, ha az esetleg másokat is érint. Az olyan súlyos filmek, amelyek éppen e határ átlépéséről szólnak, paradox módon gazdagíthatnak is bennünket: magunkkal érvelünk, önmagunkat igyekszünk meggyőzni, amikor megpróbáljuk összeegyeztetni kíváncsiságunkat a szemérmünkkel, megtanulni, hogy az érdeklődést miképpen győzze le az emberi együttérzés. Tudnunk kell, hogy mit nem ildomos megmutatnunk, és mi az, amit megnézni sem szabad. Megértjük, hogy olykor még a moziban is, a leghelyesebb elfordítani a tekintetünk.

Rév István Az OSA Archívum igazgatója

and received huge honoraria for their performance—we feel unease, sometimes shame, while peering into the most intimate aspects of their life. First Cousin Once Removed, the opening film of the 10th Verzio Festival, not a feature film but an auteur-documentary, chronicles the renowned poet Edwin Honig’s descent into Alzheimer’s disease. The filmmaker, who was related to the protagonist, had received permission from the poet at the beginning of the multi-year filming process, when Honig was still lucid. The result is a harrowing and beautiful work on basic questions of life and death, of depths where strangers, audiences, perhaps, should not be allowed to descend. We are slowly getting used to the situation where we live in the middle of an ongoing reality-show, a permanent documentary, where everything and anything happens and can happen in front of our eyes in real time. Nobody asks for permission, nobody grants consent, we never read the terms of service, we do not know what terms and conditions may apply. Nonetheless, it is not difficult to make a case that we are humans in part because we are able to distinguish between internal and external, private and public; things that we should keep for ourselves even when they might be the concerns of others as well. To watch serious films about the transgression of this borderline may, paradoxically, enrich us: we argue with ourselves, trying to reconcile our curiosity with our sense of shame, and might learn what not to show and not to watch, and that sometimes the most appropriate gesture is to look the other way.

István Rév Director of OSA Archívum

Emlékezet-munka Az évforduló jó alkalom, hogy visszanézzünk az útra, amelyen a kezdetektől eljutottunk oda, ahol vagyunk. A Verzió 10. születésnapján felidézzük a sok száz filmet és filmest, illetve a nézők tízezreit, akik az elmúlt évtizedben hozzájárultak a fesztivál identitásának kialakításához. A közös élmény révén a Verzió egy virtuális közösséget alkot, amelyet a hullámzó, ámde erős érzelmek kovácsoltak össze. Mások életének megfigyelése indirekt és megjósolhatatlan módon a sajátunkat is alakítja. A fesztivál, melynek lényege, hogy lehetőséget ad az emberek közti nyitott eszmecserére bárhol is legyenek a világban, és tartozzanak bármilyen korosztályhoz, összehasonlíthatatlan a magányos filmnézés aktusával. Az emlékezet, annak természete, textúrája és működése az idei év programjának egyik rejtett szála. Kiindulópontja az emlékezetétől megváló költő tudatába alámerülő szívszorító Unokabátyám, s innen megy tovább a boldog vagy traumatikus egyéni emlékek különféle izgalmas állomásain át – A legszebb dal, Belecsavarodva, Nem a mi világunk, Az imposztor – a holokauszt, a tömeggyilkosságok és a diktatúrák, illetve az ellenállás és bátorság emlékezetének tágabb kérdéseihez. A XX. századi filmezés egyik legtalányosabb figurájának emléket állító „Hommage á Chris Marker” program tovább feszegeti az emlékezet kérdéskörét, s rámutat a filmesek minduntalan felszínre törő politikai elkötelezettségére, illetve magának a vizuális médiának folytonos újraértelmeződésére. Évfordulós programunk a kollektív emlékezet színes mozaikját kínálja, rámutatva a történetmesélés módozatainak és eszközeinek sokféleségére. A fotóművész Dorothea Lange a fényképezőgépet olyan eszköznek nevezte, amely arra tanít meg, hogy nézzük a világot kamera nélkül. A mások történetéről szóló filmek pedig arra tanítanak, hogy rálássunk a saját életünkre, és emlékezzünk rá.

An anniversary is a good occasion to look over the path that connects the past with the present. Celebrating Verzio’s 10th birthday, we think back to the hundreds of films and filmmakers, and tens of thousands of cinema-goers, all of whom have contributed to forming the festival’s identity over the past decade. By virtue of shared experiences, Verzio constitutes an imagined community, brought together by fleeting yet powerful emotions. Observing the lives of others shapes our own lives in indirect and unpredictable ways; this possibility of entering open-ended conversations spanning the globe and across generations at the core of the festival experience is incomparable to solitary film viewing. Memory, its nature, texture, and workings is a subtle thread of this year’s program. Starting from a deeply moving investigation into the mind of the poet who parts with his memory in First Cousin Once Removed, it runs in a variety of engaging ways through the program, connecting happy and traumatic personal memories in The Bastard Sings the Sweetest Song, Entangled, A World Not Ours, and The Imposter, to the broader questions of the memory of the Holocaust, mass murders, memories of dictatorships, but also of resistance and courage. The “Homage to Chris Marker,” one of the most enigmatic figures in 20th-century filmmaking, expands further on the theme of memory, highlighting filmmakers’ long-lasting entanglement with politics and the ongoing creative reinterpretation of the possibilities of visual media per se. Our anniversary edition presents a colorful collective memory mosaic which exemplifies a diversity of ways and means of telling stories. Photographer Dorothea Lange called the camera an instrument that teaches us how to see without a camera. Watching other people’s stories, we also learn how to see and remember our own lives.

Oksana Sarkisova Fesztivál igazgató

Oksana Sarkisova Festival Director

Memor y Work

NYITÓFILM OPENING FILM

6—7

M A G Y A R P R E M I E R

Unokabátyám / First Cousin Once Removed A l a n

Edwin Honig bensőséges portréja, aki az Alzheimer-kór miatt elveszíti az emlékeit. Az öt éven át forgatott film mély együttérzéssel dokumentálja főhőse romló állapotát, ugyanazzal a nyers őszinteséggel mutatva be az életét, amely Honig költészetét is jellemezte tragédiával, szeretettel, veszteséggel, iróniával és írói bátorsággal kísért hosszú pályáján. A rendező felkeresi otthonában távoli unokafivérét, barátját, egykori mentorát, és krónikásául szegődik; az elidegenedett gyerekeivel, volt feleségével, barátaival és egykori tanítványaival folytatott izgalmas beszélgetések mellett archív anyagokat, családi fotókat, házivideókat használ fel, és képi metaforákat teremtve segít megérteni az emlékezetvesztést. Életteli portré születik egy „szókovácsról”, aki emlékező és nyelvi képességét elveszítve is megőrizte játékos kedvét, lefegyverző humorérzékét, magas rendű muzikalitását és egy vérbeli poéta lényegi vonásait.

producer: Alen Berliner vágó / editor: Alen Berliner operatőr / camera: Ian Vollmer hang / sound: Doug Dunderdale, Ian Vollmer zene / music: Miranda Hentoff production info: Expertiments in Time, Light & Motion 13 Vestry Street New York, NY 10013 tel.: +1 212 226 5213 www.alanberliner.com info@alanberliner.com

B e r l i n e r

U S A

2 0 1 2

7 8

m i n

E n g l i s h

An intimate portrait of Edwin Honig’s journey through the ravages of memory loss and Alzheimer’s disease. Shot over the course of five years, the film documents Honig’s condition with deep compassion, portraying his life with the same raw honesty that resonates in his poetry, written over a lifetime steeped in tragedy, love, loss, irony and literary daring. The director visits his distant cousin, friend and former mentor at his home, and chronicles Honig’s metamorphosis with archival imagery, family photos, home movies, emotionally compelling conversations with his estranged children, ex-wife, friends and former students. The result is a vivid portrait of a wordsmith who, although he has lost his memory and command of language, still retains an enduring sense of play, a charming sense of humor, a sublime musicality and the essential bearings of a deeply poetic soul.

ZÁRÓFILM CLOSING FILM

M A G Y A R P R E M I E R

Csa l á d kö l cs ö nző / Rent a Fa mi l y Inc. / Lej en fa mi l i e A/S Kaspar Astrup Schröder / Denmark / 2012 / 52 min / Japanese

Ryuichi egy kis japán céget – Felvidítalak Kft. a neve – igazgat a mobiljáról és a laptopjáról. Ő és az alkalmazottai hivatásos „beugrók”, ami egyre keresettebb szolgáltatás Japánban: álházastársat, esküvői tanút, rokont, barátot, kollégát, udvarlót vagy barátnőt biztosít ügyfeleinek, hogy megkímélje őket a kínos kérdésektől olyan társasági eseményeken, mint az esküvők, temetések és egyéb családi összejövetelek. Ryuichi tanácsadónak készült, de helyette ezt a vállalkozást indította be, amely ma már 32 különböző korú és nemű alkalmazottját közvetíti ki egész Japánban, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy átmenetileg meggyőzően alakítsanak valaki mást. A konyhájából vezeti a céget, a családja tudta nélkül. Mobilon és e-mailben fogadja a kéréseket, közvetíti ki önmagát és a többieket. Munkavégzés közben végre az a tökéletes férj és apa lehet, akit otthon nem tud eljátszani.

producer: Mette Heide vágó / editor: Adam Nielsen operatőr / camera: Akihiro Kajita, Kaspar Astrup Schröder hang / sound: Rasmus Winther zene / music: Michael Andrews production info: + Plus Pictures Vester Voldgade 83, 1. 1552 København V Denmark tel.: 45 33 11 12 10 info@pluspictures.dk

Ryuichi runs a small Japanese company, “I Want To Cheer You Up Ltd.” – from his cell phone and laptop. Ryuichi and his employees are professional stand-ins, part of a growing service industry in Japan that rents out fake spouses, best men, relatives, friends, colleagues, boyfriends and girlfriends, all to spare their clients’ embarrassment at social functions such as weddings, funerals, or other family gatherings. He runs the company from his kitchen, and without his family’s knowledge. Ryuichi launched it after abandoning plans to become a counselor. Today he employs 32 stand-ins of various ages and both sexes across Japan, with the skills and personality required to temporarily but convincingly adopt new identities. Via cell phone and email, Ryuchi files requests and makes appointments for himself and the other stand-ins. In his job, he can finally be the perfect husband and father he doesn’t know how to be at home.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

8—9

P R E M I E R

A 1 4 - e s t á b o r / C a m p 1 4 : To t a l C o n t r o l Z o n e Marc Wiese / Germany / 2012 / 104 min / Korean & English

Sin Dong Hjok a Phenjantól 80 kilométerre lévő 14-es táborban született, onnan szökött át DélKoreába 2005-ben, 23 évesen. Sin ezután amolyan nemzetközi celeb-féleségként Európa- és Amerika-szerte emberi jogi konferenciákon, aktivistáknak mesélte el történetét, miközben ő maga a szabad világbeli élet nehézségeivel küzdött. Marc Wiese dokumentumfilmje a Sinnel készült interjúkat egy hajdani őr és egy volt titkosrendőr anekdotáival, s a Sin életét illusztráló animációval elegyíti. A drámai szökés elbeszélése mellett a film jellemfejlődési tanulmány is, amely ráébreszti a nézőt, hogy mennyi közös bűntudat, düh, lelkiismeret furdalás és cinkosság lappang az elkövetőkben és az áldozatban. A film valódi ritkaság abból a szempontból, hogy táboron belül is készült felvételt is bemutat. Aki egyszer megnézi, soha nem felejti el.

producer: Axel Engstfeld vágó / editor: Jean-Marc Lesguillons operatőr / camera: Jörg Adams hang / sound: Rupert Scheele production info: Engstfeld Film GmbH Gocherstrasse 15a 50733 Köln, Germany info@engstfeldfilm.de

Shin Dong-Hyuk was born in Camp 14, Kaechon province, North Korea, from where he escaped to South Korea in 2005 at the age of 23. Shin subsequently became something of an international celebrity, touring Europe and North America to tell his story to human rights conferences and activist groups, but life on the outside proved to bring its own challenges. Weaving intimate interviews with Shin together with anecdotes from a former camp guard and a member of the secret police, and interspersing them with animated sequences depicting key moments in Shin’s life, Marc Wiese’s documentary is both a powerful story of survival and an evocative character study, showing the feelings of guilt, anger, remorse and complicity that are shared between both abused and abuser. With extremely rare footage taken inside a prison camp, Camp 14 is a once-seen, never forgotten experience.

M A G Y A R

P R E M I E R

Á r a m v o n a l

P o w e r l e s s

D e e p t i K a k k a r & Fa h a d M u s t a f a / I n d i a & A u s t r i a / 2 0 1 3 / 8 4 m i n / H i n d i & E n g l i s h

Loha Singh, a 28 éves villanyszerelő a 3 milliós Kanpurban él, ahol akár 15 óra hosszat is eltartó áramkimaradások vannak. A merész áramlopásairól ismert Robin Hood-figura a gazdagok terhére juttat ingyenvillanyt a szegényeknek: illegálisan átvezeti az áramot egyik városnegyedből a másikba, hogy az otthonok, a műhelyek, a kisvállalkozások működni tudjanak. Ritu az első női vezető új munkahelyén, a kanpuri elektromos műveknél, aki küldetésének tekinti az áramkimaradások megszüntetését. Az áramlopások a vállalat veszteségeinek közel 30%áért felelnek, súlyosbítva a válságot, és Ritu el akarja kapni a tolvajt. Az illegális bekötések felszámolása utcai tiltakozásokat és lázongást kelt. Közben az áramhiány miatt az emberek kénytelenek fosszilis üzemanyaggal működő generátorokat használni, ami India egyik legszenynyezettebb levegőjű városává teszi Kanpurt. Modern negatív utópia egy áram hiányában lepusztuló nagyvárosról.

producer: Deepti Kakkar, Fahad Mustafa vágó / editor: Maria Trieb, Namrata Rao operatőr / camera: Amith Surendran, Maria Trieb, Fahad Mustafa hang / sound: Kunal Sharma, Vishakha Bokil zene / music: Amit Kilam, Rahul Ram, Nora Kroll-Rosenbaum production info: Fahad Mustafa fahad@globalistan.org www.powerless-film.com

Loha Singh is a 28-year-old electrician who lives in Kanpur, a city of 3 million, which suffers from power cuts that last up to 15 hours. Renowned for his prowess, Loha is a Robin Hood figure who steals electricity and charges the rich to provide free connections in impoverished neighborhoods. In the face of daylong power-cuts, he runs illegal connections from one neighborhood to another so that homes, factories and businesses can function normally. Ritu is the first female boss, and new to the Kanpur Electricity Supply Company (KESCO); she works on a mission to eliminate powerlessness. Electricity theft accounts for nearly 30 percent of KESCO’s losses, aggravating the crisis, and Ritu has to tackle these unlawful activities. Yearly raids to remove illegal connections are met with street protests and anger. In the meantime, the lack of electricity drives people to use generators run on fossil fuels. This is choking the town, making Kanpur one of the most polluted cities in India. A picture emerges of a modern dystopia, encompassing urban decay and desperation caused by the lack of electricity.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

10—11

M A G Y A R P R E M I E R

Belecsavarodva / Entangled / Uwiklani L i d i a

A gyerekként maga is szexuális zaklatást elszenvedett pedofil és az általa molesztált fiúk tíz éven át éltek ugyanabban a kisvárosban, szorosan összezárva a gyűlölet és a félelem érzelmi káoszában. Ám áldozat és agresszor szerepe tragikusan felcserélődik, amikor egy fiatalember bosszút áll a zaklatóján. Bűn és bűnhődés, gyilkossági kísérlet és nemi erőszak e bonyolult, kétértelmű ütközésében a bántalmazó válik bántalmazottá. A fiatalember rács mögé kerül, a pedofil zárt ajtók mögé húzódik, félve a szomszédoktól és az áldozat szabadulásának órájától. Egyikük sem a bűnét bánja, csak a következményeit. A film a vádaskodás brutális szürke zónájába vezeti a nézőt, ahol mindkét szereplő bűnös és nem bűnös egyszerre. A rendező érzékeny távolságot tartva követi őket természetes környezetükben, rögzíti, ahogy nyíltan beszélnek magukról.

producer: Anna Kepin´ska vágó / editor: Agnieszka Bojanowska, Jakub Sladkowski operatőr / camera: Wojciech Staron´ hang / sound: Witold Kwiatkowski, Jacek Kozlowski zene / music: Bartosz Straburzynski production info: Aleksandra Biernacka TVP SA 17, J.P. Woronicza str. 00-999 Warsaw, Poland tel.: +48 22 547 6774 aleksandra.biernacka@tvp.pl festivals@tvp.pl

D u d a

P o l a n d

2 0 1 2

5 1

m i n

P o l i s h

A pedophile for over ten years and himself a victim of childhood sexual abuse, the abuser and the boys he molested live in the same small town, in a tight, messy knot of hatred, fear and emotional chaos. The roles of victim and aggressor became tragically reversed when one young man exacts revenge on his molester. The abuser becomes the abused in this complex and ambiguous struggle between crime and punishment, attempted murder and rape. The young man is put behind bars while his pedophile remains behind locked doors, fearing harassment from neighbors and his victim’s looming release date. Neither man regrets his crime, just its consequences. Entangled portrays a brutal grey area of blame, where both and neither are guilty. The filmmaker maintains a sensitive distance while filming the protagonists in their natural environments speaking openly about themselves.

M A G Y A R

P R E M I E R

C o m i n g o u t – l e s z b i k u s o k é s m e l e g e k a z N D K- b a n Out in East Berlin – Gays and Lesbians in the GDR Out in Ost-Berlin – Lesben und Schwule in der DDR Andreas Strohfeldt & Jochen Hick / Germany / 2013 / 94 min / English & German

Az NDK büntetőjogban már 1968-ban dekriminalizálták a homoszexualitást. De a „munkások és parasztok állama” nem ölelte magához meleg és leszbikus polgárait; a homoszexualitás tabutéma volt, a saját neműkhöz vonzódókat gyakran kiszorították a közéletből. A kelet-berlini LMBT kör megalapítói, a Prenzlauer Berg „terror leszbikusai”, a meleg kommunista és vallásos csoportok mind olyan társadalomban kívántak élni, ahol nyíltan vállalhatták szexualitásukat. A film személyes történetekkel és sosem látott archív felvételekkel ad páratlan bepillantást az NDK melegjogi mozgalmába.

producer: Jochen Hick vágó / editor: Thomas Keller operatőr / camera: Jochen Hick, Thomas Zahn hang / sound: Michael Kaczmarek, Jörg Theil zene / music: Stefan Kuschner, Matthias Koeninger production info: Galeria Alaska Productions Jochen Hick P.O. Box 201620 D–20206 Hamburg / Germany tel.: +49 40420 8199 mail@galeria-alaska.de press@galeria-alaska.de

The German Democratic Republic’s penal code de-criminalized homosexuality by 1968. But the “workers’ and farmers’ state” did not exactly welcome its gay and lesbian citizens with open arms; their sexuality was taboo and they were often marginalized from public life. Thirteen moving biographies depict the private and political developments which led to opposition against the state apparatus. The founders of East Berlin’s LGBT movement, the “terror lesbians” from Prenzlauer Berg, gay Communists and church groups – they all hoped for a society in which they could be open about their sexuality. With personal histories and never-before-seen archival footage this film is an unprecedented look at the gay rights movement in the GDR.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

12—13

P R E M I E R

A d o k u m e n t a l i s t a / D o c u m e n t a r i a n / D o k u m e n t a¯ l i s t s I v a r s Z v i e d r i s & I n e s e K ,l a v a / L a t v i a / 2 0 1 2 / 8 2 m i n / L a t v i a n

Két fiatal filmes Rigától nem messze, a Kemeri lápvidékre megy a kamerával, hogy felvegye Inta erdei remeteéletét. A különc vadócnak ugyan nincs tévéje, de tisztában van a tömegmédia törvényeivel, köztük a doku-szappanopera és a valóságshow különbségével. Amikor Zviedris megjelenik nála, hogy filmre szeretné venni, szitkokban tör ki és elátkozással fenyegeti. Az egy éven át tartó forgatás során, amelyhez Lettország erdői adják a hátteret, különleges kapcsolat szövődik Zviedris és szereplője között. A rendező társául szegődik, segít a munkavégzésben és az életéről kérdezi, míg Inta azon morfondírozik, hogyan lesz ebből „mozi”, és a filmes nem csak megszedni akarja-e magát rajta.

producer: Aija Berzina vágó / editor: Inese Kl‚ava operatőr / camera: Ivars Zviedris hang / sound: Aivars Riekstins distribution info: TASKOVSKI FILMS 7 Granard Business Centre Bunns Lane London NW7 2DQ, UK www.taskovskifilms.com info@taskovskifilms.com

Two young directors, Ivars Zviedris and Inese Kl,ava, take the camera to the moorlands of Kemeri near Riga to explore the life of Inta, who leads a secluded life in the forest. This rural eccentric may not own a TV set, but she does know the rules of mass media, including the nuances separating docu-soap and reality show. When Ivars first shows up on her doorstep and asks if he can film her, she erupts into a flurry of curses and threatens to put a hex on him. Filmed over the course of a year against the backdrop of Latvia’s forests, the filmmaker and his subject develop a special relationship. He keeps her company, helps with her chores and asks about her life, while she in turn wonders how all this will turn into a “movie,” and whether Ivars is exploiting her for profit.

M A G Y A R

P R E M I E R

f a l

Nikola Poli

A koszovói fővárostól, Pristinától 20 km-re lévő Rubovce falu általános iskolájában két évtizede felhúztak egy falat. Ma is áll. Arra hivatott, hogy elválassza az albán és a szerb tanulókat, akik minden reggel ugyanabba az épületbe érkeznek, de soha nem beszélnek vagy játszanak egymással, sem az órákon, sem a szünetekben. A diákok és a tanárok hozzászoktak, hogy két párhuzamos világban élnek, és úgy tűnik, nem zavarja őket. Egyik fél sem siet megtenni az első lépést a helyzet megváltoztatására. A szerb rendező és az albán operatőr az etnikai elkülönítés tartós mechanizmusait tárja elénk.

producer: Veton Nurkollari vágó / editor: Branka Pavlovic´ operatőr / camera: Husamettin Luma zene / music: Janja Loncˇar production info: Veton Nurkollari veton@dokufest.com nicola.polic93@gmail.com

T h e

W a l l

Z i d

/ Kosovo / 2012 / 25 min / Albanian & Serbian

Two decades ago, a wall was built in a small primary school in the Kosovo village of Rubovce, twenty kilometers south of the capital, Pristina. It still remains in place today. The wall separates Albanian and Serbian students who enter the same building every morning, yet never play or talk to one another, neither during classes nor breaks. Both students and teachers have learned to live in two parallel worlds, and don’t seem to mind. Neither side is interested in taking the first step towards changing the situation. Director Nikola Polic´ and cinematographer Husamettin Luma use their probing camera to expose the persistent mechanisms of ethnic segregation at the grassroots level.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

14—15

P R E M I E R

A fiú, aki sosem volt / The Son Who N eve r Wa s / M e i n e Fa m i l i e u n d d e r S p i o n Rosalia Romaniec / Germany & Poland / 2013 / 58 min / German & Polish Egy lengyel férfi tragikus története, akinek a személyazonosságát felhasználva egy lengyel titkosügynök beépült a nyugatnémet közszolgálatba, ahol éveken át működött. Amikor Jerzy Kaczmareket 1977-ben, huszonévesen beszervezték, megkapta Janusz Arnoldt személyazonosságát. Arnoldt a Vörös Hadsereg tisztjének törvénytelen fia volt, aki egyéves korában árvaházba került. Később örökbefogadta egy lengyel család, és amikor a nyolcvanas évek elején megtalálta az eredeti születési anyakönyvi kivonatát, fel akarta kutatni az igazi anyját. A német Vöröskereszt arról informálta, hogy ezt a kérést már évekkel ezelőtt teljesítették, összehozva a fiút az anyjával, Hildegarddal. A hidegháborús kémkedés eddig ismeretlen vonatkozásáról szóló dokumentumfilm feltárja, hogyan lopták el árva és elhagyott gyerekek személyazonosságát a keleteurópai titkosszolgálatok, hogy hamis hátteret kreáljanak a külföldön bevetett ügynököknek.

producer: Uwe J. Phann, Manuela Bilke vágó / editor: Kasia Jankowska operatőr / camera: Krzysztof Hampel hang / sound: Klaus Peter Baum zene / music: Adrian Konarski distribution info: WDR, Ingrid Terhorst Redaktionsbüro Dahlhauser Str. 22 53797 Lohmar, Germany ingrid.terhorst@fm-wdr.de

The tragic story of a Polish man whose identity was assumed by a Polish secret agent who infiltrated West Germany’s civil service, where he remained active for years. Jerzy Kaczmarek was recruited as an agent in 1977 when he was in his early twenties, and given the identity of Janusz Arnoldt. Arnoldt was the illegitimate son of a Red Army officer; he was abandoned in an orphanage at the age of one. Later adopted by a Polish family, Arnold came across his original birth certificate in the early 1980s and decided to track his birth mother down. However, when he contacted the German Red Cross for information, he was told the request had already been made years earlier, and that he and his birth mother Hildegard had been reunited long ago. An extraordinary untold chapter of Cold War espionage, this documentary reveals how secret services in the Eastern Bloc systematically stole the identities of orphaned and abandoned children and used them to create sophisticated aliases.

M A G Y A R

P R E M I E R

A folyó kitér a medréből / A River Changes Course Kalyanee Mam / Cambodia & USA / 2013 / 83 min / Khmer & Jarai

A kambodzsai dzsungel mélyén az erdő biztosítja Sav Samourn és a családja megélhetését. De a nagy cégek túlterjeszkedése és a fairtás gyorsan kiszorítja a vadállatokat és a szellemeket az erdőből, amit Sav Samourn az otthonának nevez. A Tonle Sap folyó menti halászfaluban Sari Math kimarad az iskolából, hogy támogatni tudja a családját. De ahogy egyre kisebb a fogás, a család ráébred, hogy a halászok élete örökre megváltozik. Khieu Moknak el kell hagynia a Phnompen melletti kis faluját és munkát vállalnia egy ruhagyárban, hogy segítse eladósodott családját. De a nagyvárosi élet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és Khieu őrlődik, hogy melyik kötelességét teljesítse: pénzt küldjön haza vagy a családja mellett legyen. A messzi őserdőtől a Tonle Sap folyón és a rizsföldeken át az ország fővárosáig a radikális változások nemcsak a környezetet változtatják meg Kambodzsában, hanem az emberek álmait is. producer: Ratanak Leng, Kalyanee Mam vágó / editor: Chris Brown operatőr / camera: Kalyanee Mam hang / sound: Zach Martin, Angie Yesson zene / music: David Mendez distribution info: CAT&Docs 18 rue Quincampoix 133 F–75004 Paris, France tel.: +33 1 44 61 77 48 maelle@catndocs.com

In the deep jungles of Cambodia, Sav Samourn and her family depend on the forests for their food and livelihood. But with the encroachment of large companies and the slashing and clearing of forests, Sav Samourn soon discovers there is no room for wild animals and ghosts in the forests she calls home. In a fishing village on the Tonle Sap River, Sari Math is forced to quit school to help support his family. But as the fish catch steadily dwindles, Sari and his family realize their lives as fishermen are changing forever. In a small village outside of Phnom Penh, Khieu Mok must leave and find work in a garment factory to support her family’s mounting debt. But life in the city proves to be no better, and Khieu finds herself torn between her obligations to send money home and her duty to be at home with her family. From a remote northern jungle, down along the Tonle Sap, to the rice fields in the country’s center and the pulsing heart of urban Phnom Penh, the radical changes taking place in Cambodia today are transforming not only the country’s landscape, but also the dreams of its people.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

Két család útja keresztezi egymást egy etiópiai kecskepiacon, ahol gyerekkereskedők és nyugati örökbefogadók gyülekeznek. A dán Henriette és Gert adoptálni akarja a 4 éves Masót és a kislány 2 éves öccsét, Robát. A beteg afrikai szülők, Sinkenesh és Hussen jobb életet remélnek a kicsiknek, a dán házaspár pedig már régóta vágyik gyermekekre. A testvérek Dániába költöznek új családjukkal. A rendező négy éven át dokumentálta a két házaspár fokozódó reménytelenségét. A biológiai szülők nincsenek tisztában a nemzetközi örökbefogadás feltételeivel és menetével, míg a dán házaspár nem készült fel a két gyerek nevelésére, akinek már vannak szüleik. Masó megszenvedi a félresikerült örökbefogadás következményeit. A részletekre is ügyelő filmben tanúi leszünk a négy szülő és a gyerekek párhuzamos fájdalmának.

producer: Sara Stockmann, Miriam Nørgaard, Vibeke Windelov vágó / editor: Morten Højbjerg operatőr / camera: Henrik Ipsen hang / sound: Micke Nyström zene / music: Sune Martin distribution info: Det Danske Filminstitut Gothersgade 55 DK–1123 Copenhagen K Denmark lanceringsassistent@dfi.dk www.dfi.dk

M A G Y A R

16—17

P R E M I E R

G y e r m e k á l d á s / M e r c y M e r c y – A P o r t r a i t o f a Tr u e Adoption / Mercy Mercy – Adoptionens pris Katrine Riis Kjær / Denmark / 2012 / 94 min / Amharic & Danish & English

The fates of two families cross on the African continent in Ethiopia, at a goat market where child-traders and western adopters gather. A Danish couple, Henriette and Gert, are to adopt 4-year old Masho and her 2-year old brother, Roba, from their African parents, Sinkenesh and Hussen. The sick parents give up their children for adoption in the hope they will have a better life. For the Danish family, adopting is about fulfilling a long-wanted dream of having children. The two toddlers move to Denmark with their new parents. For four years, Katrine Kjær followed both sets of parents in their growing sense of hopelessness. The biological parents are misinformed about the conditions and processes of international adoption, while the Danish couple is not ready to parent two children who already have a mother and father. Four-year-old Masho is suffering the detrimental consequences of an adoption gone wrong. Without losing sight of the nuances, the film shows the parallel pain of both parents and children.

M A G Y A R

P R E M I E R

A három nővér / Three Sisters / San Zimei Wang Bing / France & Hong Kong / 2012 / 153 min / Mandarin

Nagy hatású film három fiatal lánytestvérről, akik egy szegény hegyi faluban élnek a kínai Jünnan tartományban. Jingjing (10), Zsenzsen (6) és Fenfen (4) egy földműves lányai, akit elhagyott a felesége. Az apa a legközelebbi városban gályázik, hetekre vagy hónapokra egyedül hagyva a gyerekeit. A kislányok nehéz fizikai munkákat végeznek, nyájat terelnek, trágyát gyűjtenek, krumplit szednek. A film mélyen emberi megközelítéssel mutatja be egy szegény család mindennapjait, a kezdetleges életkörülményeket, amelyek éles fényt vetnek a kínai gazdasági csoda illúziójára.

producer: Sylvie Faguer, Mao Hui vágó / editor: Adam Kerby, Wang Bing operatőr / camera: Huang Wenhai, Li Peifeng, Wang Bing hang / sound: Fu Kang production info: Chinese Shadows Isabelle Glachant chineseshadows@gmail.com

A poignant documentary about the lives of three young sisters in a poor mountain village in Yunnan Province, China. Yingying (10), Zhenzhen (6) and Fenfen (4) are the daughters of Sun Shunbao, a peasant abandoned by his wife. Sun scrapes for work in the nearest town of Tonghai, leaving his young daughters alone for weeks or months at a time. The girls live on their own doing back-breaking chores – animal herding, dung collecting and potato gathering. This observational documentary is a deeply human look at an impoverished family whose rudimentary living conditions are a sharp riposte to the illusion of China’s economic boom.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

18—19

P R E M I E R

H a t á r s á v / B o u n d a r y / Fa h t u m Pa n d i n s o o n g Nontawat Numbenchapol / France & Thailand & Cambodia / 2013 / 96 min / Khmer & Thai

Újévi ünneplés 2011-ben Bangkokban, a Ratchaprasong kereszteződésben, ahol néhány hónappal korábban több, mint 100 embert megölve brutálisan vérbe fojtották a zömmel vidéki „vörösingesek” és a rojalista „sárgaingesek” közti konfliktust. A film készítője, Nontawat Numbenchapol összetalálkozott Aoddal, a frissen leszerelt fiatal katonával, és elkísérte haza, a falujába, a kambodzsai határ mellé, ahol a Prasat Preah Vihea nevű hindu templom áll. Itt is fortyognak az indulatok, mert mind Kambodzsa, mind Thaiföld a magáénak követeli a területet. A lassított, torzított képekhez a tájon átutazó Aod és a rendező beszélgetése adja a hátteret, miközben civilek és a katonák mesélnek a katonai konfliktusról, amelynek nyomai még jócskán láthatóak. A film több egymással ütköző értelmezésben mondja el az eseményeket, és egyedülálló rálátást kínál a mai Thaiföld politikai valóságára. producer: Nontawat Numbenchapol vágó / editor: Nontawat Numbernchapol operatőr / camera: Nontawat Numbernchapol hang / sound: Katenan Juntimathorn, Nopawat Likitwong distribution info: Pascale Ramonda 91 rue de Ménilmontant Maison fond de cour 75020 Paris, France pascale@pascaleramonda.com

The 2011 New Year celebration at the Ratchaprasong Junction in Bangkok: this is where protests had been violently crushed a few months earlier, with more than 100 people killed. It was here that the conflict between the largely rural “Red Shirts” and the royalist “Yellow Shirts” escalated. The filmmaker came across a young soldier, Aod, who had just completed his military service, and asked if he could accompany him to his native village on the border with Cambodia, near the Hindu temple of Prasat Preah Vihea. Here too, a violent conflict is smoldering as both Cambodia and Thailand claim the site as their own. A conversation between Aod and the director forms the backdrop to the often slowed-down and distorted images, as they travel through the countryside. Residents and soldiers tell of their experiences. Traces of the military conflict remain visible. The footage creates a multifaceted view of how events are subject to different perceptions, and is a unique reflection of the political reality in present-day Thailand.

M A G Y A R

P R E M I E R

A holokauszt egy tapétaragasztó? / Holocaust – A W a l l p a p e r P a s t e? / K h o l o k o s t – k l e i d l i a o b o e v ? Mumin Shakirov / Russia / 2013 / 56 min / Russian

A Karatigin ikrek arra áhítoznak, amire oly sokan korosztályukból: hogy híresek legyenek. Így kerültek egy tévés vetélkedőbe. A műsorvezető, aki amúgy ritkán mozgatja meg a szereplőket intellektuálisan, váratlanul azt kérdezi a lányoktól, hogy mit jelent a „holokauszt”. Fogalmuk sincs, és némi tétovázás után találomra azt válaszolják, hogy egy tapétaragasztó. A show eme epizódját pillanatok alatt felkapta a YouTube, az összes média az orosz oktatási rendszer gyalázatos állapotát és a két lányt ostorozta. A filmrendező találkozott a Karatigin lányokkal, és ez adta neki az ötletet, hogy vigye el őket, akik még soha ki nem tették a lábukat Oroszországból, az auschwitzi emlékhelyére, és szembesítse őket a XX. század egyik legnagyobb borzalmával.

producer: Mumin Shakirov vágó / editor: Vyacheslav Makaryev operatőr / camera: Vyacheslav Makaryev hang / sound: Vyacheslav Makaryev zene / music: Akhmad Bakaev distribution info: Bactria Film www.bactria-film.com bactria2013@gmail.com

The Karatygin twin sisters are striving to become what many of their peers also dream of: famous. This is how they come to participate in the TV talk-show, “The Utterly Stunning.” Unexpectedly, the quiz show, which rarely challenges its guests intellectually, poses a question to the girls about the meaning of the word “Holocaust.” After some hesitation caused by the unfamiliar word, they ventured to guess that it was the name for a wallpaper glue. This episode of the show went viral on YouTube and became a widely discussed media event, raising questions about the Russian education system, and about the girls themselves. A meeting with the Karatygin sisters inspired the director to arrange a trip for them to the memorial site at the Auschwitz former concentration camp, and to expose the sisters – who had never before left Russia – to the site of one of the most horrific tragedies of the 20th century.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

20—21

M A G Y A R P R E M I E R

A z

i m p o s z t o r

B a r t

L a y t o n

U K

/ 2 0 1 2

T h e /

9 1

I m p o s t e r m i n

E n g l i s h

A hajmeresztő doku-thriller két nagyon eltérő figura élettörténetét szövi egybe. Az amerikai Nicholas Barclay 13 évesen rejtélyes körülmények között eltűnt, és többé nem hallottak róla. Sok évvel később majdnem olyan rejtélyesen bukkan fel egy zavart fiatalember Spanyolországban, a lehetetlennel határos állítással ragadva ki Nicholas családját a kétségbeesésből. De hogyan sikerülhet ez neki? Mire összeáll a kirakós játék minden darabja, teljesen új perspektíva nyílik meg, ami a székéhez ragasztja a nézőt. És ha a sok váratlan fordulat és csavar nem lenne elég, a rendező tovább tágítja a dokumentumfilm műfaji határait, újrajátszott beszélgetéseket és eseményeket illesztve a történetbe. Az imposztor folyamatosan próbára teszi az ítélőképességünket, bemutatva hány és hány módon konstruálható meg a valóság.

producer: Dimitri Doganis vágó / editor: Andrew Hulme operatőr / camera: Lynda Hall, Erik Alexander Wilson hang / sound: Liz Gallacher, Kathleen Hasay zene / music: Anne Nikitin distribution info: David Bartholomew Protagonist Pictures 42-48 Great Portland Street London W1W 7NB, UK tel.: +44 207 734 9000 david@protagonistpictures.com www.protagonistpictures.com www.imposterfilm.com

This hair-raising docu-thriller brings together of two apparently very different life stories. American Nicholas Barclay disappeared under mysterious circumstances at the age of 13, never to be heard from again. Several years later, a confused young man turns up in Spain, releasing Nicholas’s family from their despair by claiming to be their son. When all the pieces of the puzzle are in place, an entirely new perspective emerges, one that will have you on the edge of your seat. Documentary filmmaker Bart Layton explores the boundaries of the documentary genre, interweaving interviews with reenacted conversations and events. The viewer is drawn into a game in which perception is continually put to the test. The Imposter poses questions on several levels about how our reality is constructed, and how susceptible our judgment is to manipulation.

M A G Y A R

P R E M I E R

Járatlan úton / Off the Beaten Track Dieter Auner / Romania & UK / 2010 / 87 min / Romanian

Egy évszázadok óta érintetlen világ krónikája, amelyet mélyreható változások ráznak meg. Az EU-csatlakozás óta a románok szabadon vállalhatnak mezőgazdasági munkát és többet kereshetnek vele egy hónap alatt, mint a hagyományos pásztorkodással egy év alatt. A film egy éven át követi a tizenéves Albint, aki falusi pásztor Észak-Erdélyben, ahol a folyton változó környezetben a hagyományokat és a pásztori élet lassú tempóját fokozatosan felváltják a modern értékek. A kérdéses év során a modernitás nemzedéki összeütközéseket okoz a faluban, miközben megváltoztatja az életminőségről, a haladásról és a jólétről táplált nézeteket. producer: Siun Ni Raghallaigh, Dieter Auner, Cristian Mungiu vágó / editor: Catalin Cristutiu, Roxana Malaroiu, Alex Radu operatőr / camera: Dieter Auner, Alex Brendea hang / sound: Frank Ilfman zene / music: Eugen Nucu Pandrea distribution info: EastWest Filmdistribution Schottenfeldgasse 14 1070 Vienna, Austria tel.: +43 1 524 93 10 34 miriam@eastwest-distribution.com

Off The Beaten Track chronicles a world, untouched for centuries, struggling with profound change. Since joining the EU, Romanians have been free to work as agricultural laborers, where shepherds can earn more in one month than they would in one year in their traditional occupation. The film follows Albin, a teenage shepherd from a remote village in Northern Transylvania, over the course of a year as he makes his way through the ever-changing environment, where traditions and the slow pace of shepherds’ routines are gradually being replaced by modern values. The film reflects on a year of change in the village where modernity causes clashes between generations, and investigates the changing meaning of quality of life, progress and prosperity.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

22—23

P R E M I E R

Ja rmuki s rá co k / The Sheb a bs of Ya rmo uk Axel Salvatori-Sinz / France / 2012 / 77 min / Arabic

Az ihletett, mélyen humanista film öt fiatal palesztint követ, akik az ötven éve létező jarmúki menekülttáborban élnek Szíriában. Ahol beáznak a helyiségek és kesze-kuszán épülnek egymásra a szegényes lakások. A felnőttkor küszöbén álló harmadik generációs menekülteknek homályos fogalom az otthon és a haza – de vágyódnak utána. „Soha nem láttuk a szülőföldünket, csak álmodunk róla” – mondja egyikük. A három éven át forgatott film bensőséges képet ad az életükről, a táborban szövődött, megbonthatatlan baráti kötelékekről, a tervekről és a korlátozások okozta állandó frusztrációról. Az ifjonti fásultság csendesebb, merengő pillanataival, délutáni teázással az enyhet adó háztetőkön és élénk kártyacsatákkal központozott történet a nehézségek közepette is megtalálja az életörömöt és a bájt.

producer: Magali chirouze vágó / editor: Aurélie Jourdan operatőr / camera: Axel Salvatori-Sinz hang / sound: Hervé Guyader zene / music: Reem Kelani, Stromtrap Asifeh distribution info: Axel Salvatori-Sinz c/o Biadi 87 Bd Chanzy 93100 Montreuil tel.: +33 6 3306 6330 yekric@yahoo.fr

In this spirited, staunchly humanistic film we follow five youths, Palestinian refugees living in the 50-year-old camp of Yarmouk in Syria, where rooms are left to leak and living quarters are stacked shoddily upon one another. For these third-generation refugees on the cusp of adulthood, a place to call home remains elusive—but they yearn for it just the same. “We’ve never seen our home country, we’re dreaming of it,” opines one woman. Filmed over three years, Axel SalvatoriSinz focuses intimately on the lives and unshakable bonds of friendship formed in the camp, the dashed aspirations, the ceaseless frustrations born of sanctions. Dotted with quieter, ruminative moments of youthful listlessness, convivial card games and afternoon tea on balmy rooftops, The Shebabs of Yarmouk finds vibrancy and grace among hardship.

K a p u ő r ö k

T h e

G a t e k e e p e r s

Dror Moreh / France & Israel & Germany & Belgium / 2012 / 96 min / Hebrew

A titokban készült interjúkban a Shin Bet – Izrael legtevékenyebb és minden bizonnyal legtitkosabb titkosszolgálata – hat korábbi vezetője beszél nyíltan a karrierjüket meghatározó legjelentősebb eseményekről. Meglehet, hogy akcióiknak köszönhetően a civil lakosság, akiknek védelmére ők hatan felesküdtek, nagyobb biztonságban él, de közelebb került-e az ország a békéhez? Döbbenetes őszinteséggel számolnak be machinációikról, Izrael hajdani és mai biztonsági politikájáról. Vallomásukat ritka archív felvételek és fényképeken alapuló dermesztő számítógépes animációk illusztrálják, amelyek a volt biztonsági főnökök morális dilemmáinak még mélyebb bugyraiba vezetnek. A Kapuőrök lenyűgözően ábrázolja az egyéni elvek, a munkájára büszke titkosszolga és a terrorizmus elleni harc mai pragmatikus értékeinek szövevényes ellentmondásait, és egyben újra felidézi az örökérvényű tanmesét arról, mire vezet ha erőszakkal válaszolunk az erőszakra.

producer: Dror Moreh, Estelle Fialon, Philippa Kowarsky vágó / editor: Oron Adar operatőr / camera: Avner Shahaf hang / sound: Amos Zipori zene / music: Ab Ovo, Jérôme Chassagnard, Régis Baillet distribution info: Cinephil ori@cinephil.co.il drormoreh@gmail.com www.cinephil.co.il

In a series of candid interviews, six former heads of the Shin Bet, the most active and certainly the most secretive of Israel’s security forces, talk openly about the major events that marked their careers. The citizens they swore to protect may have been safer as a result of their actions, but was the country any closer to peace? With surprising frankness, they reflect on the erstwhile and current security policy in their country. Their confessions are illustrated with rare archive footage and chilling computer animations based on photographs, offering a window into the moral dilemmas they faced. The Gatekeepers is a fascinating insight into personal principles, career pride and the pragmatic value of fighting terrorism in contemporary politics, as well as the ultimate cautionary tale of what happens to people and nations alike when they try to answer violence with violence.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

24—25

P R E M I E R

K é r e m v i s s z a a p é n z e m / I W a n t M y M o n ey B a c k / I k W i l M i j n G e l d Te r u g Leo de Boer / The Netherlands / 2012 / 86 min / Dutch

A rendező, Leo de Boer a legjobb befektetési lehetőséget keresve kamaszfia számára az izlandi csodabankba, az Icesave-be teszi a pénzét – nem sokkal a kapitális csőd előtt. Leo személyes érdekű vizsgálódását a pénzvilágban egyrészt az motiválja, hogy visszaszerezze a befektetését, másrészt szeretné megérteni a globális gazdaság működését. A közgazdászokkal és befektetési szakértőkkel folytatott beszélgetések során próbálja megfejteni a jó befektetés titkát és feltárni a hazárdjátékra való csábítás rejtett mechanizmusait. Olyan embereket is felkeres, akik nagy összegeket vesztettek piramisjátékokban és más spekulációkban. Az építőmunkás Henknek 1,1 millió eurója bánta az egyik vezető holland bank bedőlését. Marja és Marcelo egy közeli barátnak adta a pénzét, aki mesés kamatot ígért, de a pénzügyi buborék elpattanásakor vonat alá vetette magát. A tragikomikus kutatás feltárja, hogyan viselik az emberek az anyagi veszteséget és milyen szerepet játszik a pénz az életünkben.

producer: Pieter van Huystee vágó / editor: Patrick Janssens operatőr / camera: Erik van Empel hang / sound: Mark Wessner production info: Pieter van Huystee Film Noordermarkt 37-39 1015 NA Amsterdam The Netherlands tel.: +31 20 421 0606 info@pvhfilm.nl www.leodeboerfilm.nl

Seeking the best investment option for his teenage son, director Leo de Boer chooses the Icelandic miracle bank Icesave, just before its epic downfall. Leo’s very personal investigation in the investment world is driven both by the idea to regain the lost investment, and the desire to understand global economic mechanisms. In interviews with economists and professional investors, Leo tries to unravel the secret to good investments, and seeks out the processes underlying the temptation to gamble. He also visits people who lost large sums to pyramid schemes and other forms of speculation. Construction worker Henk lost 1.1 million Euro when one of the leading banks in Holland crashed. Marja and Marcelo gave their money to a close friend who promised them amazing interest rates but threw himself under a train when the financial bubble burst. This tragicomic quest reveals how people cope with financial loss and what role money plays in our lives.

M A G Y A R

P R E M I E R

Kiből lehet gurka? / Who Will Be a Gurkha? K e s a n g Ts e t e n / N e p a l & U K & N o r w a y & F i n l a n d / 2 0 1 2 / 75 m i n / N e p a l i & E n g l i s h

A gurka dandár már 200 éve létező különleges egység a brit hadseregen belül, amelyben a Nepál hegyi falvaiban toborzott fiatal fiúk szolgálnak. Gurkának lenni megbecsült státusz a nepáli ifjak körében, akik önként vállalják a hat hónapon át tartó, három lépcsős, szigorú kiválasztási procedúrát. Fizikai teljesítőképességét, intelligenciáját és motivációját egyaránt próbára teszik a jelentkezőnek, mert nemcsak a kondíció és az izomerő számít, hanem a megfelelő mentális állapot is. A gurkák, akik a királynőnek felesküdve harcolnak az olyan tűzfészkekben, mint Irak és Afganisztán, híresek a bátorságukról. Nagy megtiszteltetés a dandár tagjának lenni, de a jó fizetés és biztos megélhetés is sokat nyom a latban. A rendező kivételes engedéllyel jutott be egy toborzó központba, ahol a reménybeli katonák útját követi a regionális kiválasztástól a három hónappal későbbi döntésig a Pokhara városában lévő gurka táborban. Hatásos film a brit katonai toborzók tovább élő gyarmati módszereiről egy olyan országban, amely önképe szerint soha nem volt gyarmat. producer: Kesang Tseten vágó / editor: Pauliina Punkki, Kesang Tseten operatőr / camera: Ranu Ghosh, Gairik Sarkar, Kesang Tseten, Yuv Gurung hang / sound: Ranu Ghosh, Jyoti Rana zene / music: Lasse Enersen distribution info: Taskovski Films 7 Granard Business Centre, Bunns Lane, London, UK, NW7 2DQ info@taskovskifilms.com

The Brigade of Gurkhas, a special unit within the British army, has existed for 200 years. Its members are young boys recruited in the mountain villages of Nepal. Becoming a Gurkha provides status to young Nepali men who volunteer to endure the rigorous three-phase selection process, which lasts over six months. The aspiring soldiers’ physical condition, intelligence and motivation are all put to the test for selection. The Gurkhas pledge loyalty to the Queen and are known for their courage in areas of conflict such as Iraq and Afghanistan. While they consider it a great honor to be part of the brigade, the prospect of a good salary and a stable life also helps enormously. With unprecedented access to a recruiting center, the filmmaker traces the journey of hopeful applicants, following them from regional recruitment centers to the final selection trials at the British Gurkha camp in the city of Pokhara. The film poignantly reveals the colonial practices that persist in British military recruitment, put to practice in a country that claims to have never been colonized.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

26—27

P R E M I E R

A legszebb dal / The Bastard Sings the Sweetest Song Christy Garland / Canada & Denmark / 2012 / 71 min / English & Creole

Mary 74 éves, elbűvölő és ragyogó szellemű költő – súlyos alkohol problémával. Szeret bolyongani az úton, pénzt koldulni és tömény italoktól berúgni. Muscle küszködik, hogy felemelje a családot a szegénységből a középosztályba, és fél, hogy az anyja kórházban végzi. Úgy látja, hogy csak azzal mentheti meg, ha bezárja a szobájába a ház végében. Kegyetlen, hatalmaskodó fiú és szánalmas, alkesz öregasszony? Távolról sem – mindketten hihetetlenül bátrak, ismerjük fel, amikor megtudjuk, min mentek keresztül. A szívszaggató, szeretetteli történet során feltárul a múlt, a szélsőségesen erőszakos apa alakja, akitől Mary sok év kimondhatatlan borzalmai után elmenekült a gyerekekkel. Most tudja, hogy haldoklik, de nem fél – még viccelődik is rajta. Bár a világuk nem hasonlít semmire, amit valaha láttunk, Mary és Muscle törekvése, hogy a maga módján éljen, egyszerre komikus, bátor, zavarba ejtő és szívre ható.

producer: Chris Bennett, Christy Garland vágó / editor: Charlotte Munch Bengtsen operatőr / camera: Justin Lovell, Christy Garland hang / sound: Peter Albrechtsen, Morten Groth Brandt zene / music: Tom Third production info: Christy Garland Murmur Film christy@murmurfilm.com tel.: +1 647 686 9303

Mary is a charming 74-year-old poet with a brilliant wit – and a very serious drink problem. She loves going for walks on the road, begging for money, and getting drunk on “high wine.” Muscle strives to lift his family out of poverty and into the middle class, and he worries his mother will end up in hospital. He decides that the only way to protect her is to keep her locked up in her room at the back of the house. A brutal, controlling son and a drunk, pathetic old woman? Neither – they are both incredibly courageous when we discover what they have survived to become who they are now. As their harrowing and loving story unfolds, we hear of a past dominated by Muscle’s father, an extremely violent man Mary left after years of abuse and unspeakable horrors inflicted on her children. She tells us she knows that she is dying, and is not afraid – she even jokes about it. Although their world is unlike anything you have ever seen – Mary and Muscle’s efforts to live life on their own terms are comical, courageous, flawed, disturbing, loving and heart-breaking.

M A G Y A R

P R E M I E R

M a m a d o l g o z n i m e g y / M a m a I l l e g a l / M a˘ m i c a i l e g a l Ed Moschitz / Austria / 2011 / 102 min / Romanian & German & Russian & Italian

Maguk mögött hagyják szerény hajlékaikat, a kátyús utakat, a lerobbant iskolákat, az üresen álló házak sorát, hogy Ausztriába, Olaszországba menjenek takarító- vagy gondozónőnek. Illegálisan húzzák az igát, hogy hazaküldhessék keresetük kevéske maradékát, papírok és egészségügyi ellátás nélkül, évekig távol gyerekektől, családtól. De kemény árat fizetnek a boldogulásért: mire hazatérnek, a gyerekek megnőnek, a férjük idegenként fogadja őket. Az asszonyoknak nem sikerült megvetni a lábukat nyugaton, de már otthonról is elszakadtak. A felemelkedésért vívott harc menthetetlenül széttépi a családokat. A Mama dolgozni megy három nő életét követi hét éven át, bánatban, örömben.

producer: Arash T. Riahi, Michael Seeber vágó / editor: Alexandra Löwy operatőr / camera: Michael Schindegger, Sandra Merseburger, Radu Bostan hang / sound: Roberto Serra, Gailute Miksyste, Lenka Mikulova zene / music: Zdob ¸si Zdub distribution info: Doc & Film International Hannah Horner 13, rue Portefoin 75003 Paris France tel.: +33 142 77 89 66 h.horner@docandfilm.com

They leave their humble homes, the broken roads, the dilapidated schools and the countless abandoned houses behind to work in Austria or Italy as cleaners or care workers. Here they live a life in the underground – a tough job, without valid documents, unprotected and without health care – separated from their children and families for years. They send the little that remains of their hardearned Western money home to their families. But their desire for a brighter future and a better life comes at a high price: after a long time away from home, the children are grown up and their husbands estranged. The social gulf that they sought to overcome threatens to tear apart the families once and for all. Having never really arrived or been accepted in the West, they find that they have become alienated from their homeland. Mama Illegal portrays seven years in the lives of three women. The camera is present during tragedies as well as in moments of joy. A film about the price of the dream of a better life.

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

28—29

P R E M I E R

A mindent eltüntető gép / The Machine T h a t M a k e s E v e r y t h i n g D i s a p p e a r Tinatin Gurchiani / Georgia & Germany / 2012 / 97 min / Georgian

A rendező hazatér grúziai szülőhazájába, hogy dokumentumfilmet forgasson a fiatalok életéről. Minden társadalmi rétegből és az ország minden részéből szeretne fiatalokkal találkozni, ezért szereplőválogatást hirdet. A film a jelentkezőkkel készült interjúkból és a mindennapi életüket bemutató jelenetekből áll össze. A fiatalok erősen különböznek egymástól, és nagyon eltérő indítékokból akarnak szerepelni a filmben. Vannak, akik mozicsillagok szeretnének lenni, és vannak, akik csak a történetüket szeretnék elmesélni. A háborúról, szerelemről, álmokról és szegénységről szóló különleges, megindító sztorik színes képet adnak egy modern társadalomról, amelyben még mindig kísért a szovjet múlt.

producer: Tinatin Gurchiani, Kakha Macharashvili vágó / editor: Nari Kim, Doreen Ignaszewski operatőr / camera: Andreas Bergmann hang / sound: Marian Mentrup, Michal Krajczok zene / music: Mahan Mobashery, Marian Mentrup distribution info: Deckert Distribution Marienplatz 1 04103 Leipzig Germany tel.: +49 341 215 66 38 info@deckert-distribution.com www.deckert-distribution.com

The filmmaker returns to her home country of Georgia to make a documentary about the lives of young people there. Wanting to get in touch with youngsters from every social background and part of the country, she announces a casting call. The leitmotif of this film is the search for the ideal protagonist through interviews with candidates and scenes from their daily lives. The boys and girls who respond to the call are radically different from one another, and so are their personal reasons for auditioning. Some want be famous movie stars, while others simply want to tell their own story. These extraordinary and touching stories about war, love, dreams and poverty paint a kaleidoscopic picture of a modern society that still echoes its Soviet past.

M A G Y A R

P R E M I E R

A nap árnyékában / In the Shadow of the Sun Harry Freeland / UK / 2012 / 84 min / Swahili & English

Tanzániában azt terjesztik a varázslódoktorok, hogy az albinók testrészei gazdagságot és szerencsét hoznak. A közösségen belül „fehér szellemeknek” vagy „ördögöknek” nevezett albinókat övező babonás hit úgy megerősödött, hogy ma már félteniük kell az életüket. A hat éven át forgatott film két albinó férfi történetét mondja el, aki az előítéletek és a félelem közepette próbálja megvalósítani az álmait. Miközben növekszik az albinók ellen elkövetett brutális gyilkosságok száma, a 15 éves Vedastus csendes elszánással igyekszik folytatni a tanulmányait. Josephat Torner, aki a diszkrimináció elleni küzdelemnek szenteli az életét, úgy dönt, hogy elhagyja otthonát és felkeresi azokat a közösségeket, ahol gyilkosokat rejtegethetnek. Ha Josephat és Vedastus el akarja érni a célját, nemcsak az előítéleteket kell legyőznie, hanem saját félelmeit is. Josephat fegyvere a józan ész: „Nem lehetünk menekültek a saját hazánkban, pusztán a bőrszínünk miatt”. producer: Harry Freeland vágó / editor: Ollie Huddleston operatőr / camera: Harry Freeland hang / sound: Nick Gresham zene / music: Samuel Sim distribution info: DOGWOOF 102 Hatton Square Business Centre 16 Baldwins Gardens London, EC1N 7RJ, UK tel.: +44 20 7831 7252 shoshana@dogwoof.com

In Tanzania, witch doctors are spreading the belief that the body parts of albino people will bring wealth and good fortune. Referred to as “White Ghosts” and “Devils” within their communities, the superstition surrounding albino people has grown so strong that albinos now fear for their lives. Filmed over six years, In The Shadow Of The Sun tells the story of two albino men as they attempt to follow their dreams in the face of prejudice and fear in Tanzania. Against the backdrop of an escalation in the brutal murders of people with albinism, quietly determined 15-year old Vedastus still dreams of completing his education. Josephat Torner has dedicated his life to campaigning against the discrimination of his people, and decides to leave home and travel to confront the communities who may be hiding the murderers. If they want to achieve their aims, Josephat and Vedastus will have to overcome not only other people’s prejudice, but also their own fears. Rationality is Josephat’s shield: “We can’t be refugees in our own country just because of our color.”

NEMZETKÖZI PANORÁMA INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

30—31

P R E M I E R

Nem a mi világunk / A World Not Ours Mahdi Fleifel / Lebanon & UK / 2012 / 93 min / Arabic & English

Mahdi apja sokat filmezte a családját. Ő azon kevesek egyike, aki kijutott a dél-libanoni Ain al-Hilwehben berendezett palesztin menekülttáborból, és videón tartja a kapcsolatot a rokonsággal. Az Európában felnőtt Mahdi ezt a hagyományt folytatja, és a nyári látogatásai alkalmával filmre veszi a családi eseményeket. A bensőséges hangulatú dokumentumfilmben három generáció több mint húszévnyi videóit láthatjuk ugyanarról a családról az Ain el-Helweh-i táborban. A rendezőt a reményvesztettség különböző fokain járó rokonok és barátok vezetik be a családi-baráti kapcsolatok szövevényeibe: a nagyapa, aki nem hajlandó elmenni és lemond arról, hogy valaha visszatérhet Palesztinába; a nagybácsi, akit csak a madarak érdekelnek, az unokatestvér, aki lassan kiábrándul Palesztina jövőjébe vetett hitből, s inkább Európába megy. A nosztalgikus hangulatú, az érzelmek széles skáláját felvonultató Nem a mi világunk több mint családi portré: érzékeny és átütő erejű tanulmány a valahová tartozásról és barátságról. producer: Mahdi Fleifel, Patrick Campbell vágó / editor: Michael Aaglund operatőr / camera: Mahdi Fleifel hang / sound: Zhe Wu, Dominic Fitzgerald zene / music: Jon Opstad distribution info: MPM Film (Movie Partners in Motion) 17 rue Julien Lacroix 75 020 Paris – FRANCE tel.: +33 1 58 53 57 12 camille@mpmfilm.com

Mahdi’s father has always filmed his family. One of the few to get out of the Ain al-Hilweh Palestinian refugee camp in southern Lebanon, he maintains contact with his relatives through video. Mahdi, who grew up in Europe, carries on the tradition, filming family scenes on summer visits. Filmed over more than 20 years by multiple generations of the same family, this intimate portrait shows the lives of three generations in exile in the Ain el-Helweh camp. The director’s guides are three generations of relatives and friends, each dealing with different levels of resignation: the grandfather refuses to leave and abandons hope of going back to Palestine, the uncle is only interested in his birds, while the cousin, slowly becoming disillusioned about Palestine’s future, heads to Europe. Imbued with nostalgia and striking a wide range of emotional notes, A World Not Ours is more than a family portrait: it is a sensitive and illuminating study of belonging and friendship.

M A G Y A R

P R E M I E R

Optikai tengely / Optical Axis / Opticheskaia os’ Marina Razbezhkina / Russia / 2013 / 90 min / Russian

A 20. század fordulóján Makszim Dmitrijev fotográfus portrék sorát készítette a cári Oroszország különböző társadalmi osztályokba tartozó lakóiról. A Nyizsnij Novgorodban és környékén működő fényképész munkásokat, parasztokat, hajléktalanokat, kurtizánokat, papokat és előkelőségeket egyaránt megörökített. A filmben elviszik a felnagyított képeket az eredeti helyszínekre, ahol mai hajléktalanok, munkások, parasztok, papok és sztriptíz táncosnők szembesülnek múlt századi elődeikkel. A szereplők lelkesen vesznek részt a játékban, lépnek be a fotók alapján elképzelt régi világba, és választ keresnek olyan kérdésekre, hogy „miben vagyunk mások”, „hogyan változott meg azóta az életünk”.

producer: Marina Razbezhkina vágó / editor: Yury Geddert operatőr / camera: Denis Klebleev Irina Uralskaya hang / sound: Yury Geddert production info: Marina Razbezhkina Studio tel.: +7 91047 93090 razbmarina@yandex.ru

Around the turn of the twentieth century, photographer Maxim Dmitriev made a series of photo-portraits surveying the social types and occupations of the Russian Empire. He photographed workers, peasants, homeless people, courtesans, priests, and the upper classes in Nizhny Novgorod and its neighborhood. Taking his large prints to the sites where they were originally taken, the film observes today’s inhabitants from all walks of life, from those living in a shelter to Old Believers and striptease dancers, gazing at their counterparts from the previous century. Willingly joining this game, those filmed appear increasingly drawn to the world they imagine in the photographic traces, asking themselves the poignant questions, “how different are we?” and “how has life in Russia changed since the last century?”

N E M Z E T K Ö Z I PA N O R Á M A INTERNATIONAL PANORAMA

M A G Y A R

32—33

P R E M I E R

S.P.A.R.T.A. – A boldogság földjén / S.P.A.R.T.A. – The Territory o f H a p p i n e s s / S . P. A . R . T. A . – Te r r i t o r i a s c h a s t ’ i a Anna Moiseenko / Russia / 2013 / 56 min / Russian

SPARTA mezőgazdasági kommuna egy ukrán faluban. Az alapító saját „boldogságelméletet” dolgozott ki, amelyet 20 éve követnek a tagok. Ebben a rendszerben a boldogságnak ára van: mindenkinek el kell fogadnia szigorú hierarchiát, ki kell vennie a részét a nehéz fizikai munkából és kötelező versírással fejlesztenie a személyiségét. A világ elkorcsosulásában hívő „spártaiak” hadiállapotban élnek. A kommunának saját himnusza, zászlaja és törvénykönyve van, amely sokat merít a szovjet nyelvezetből és szimbólumokból. Az alacsonyabb rangúak engedelmességgel tartoznak a fölöttük állóknak. A törvényeik tiltják a szexuális kapcsolatot, a dohányzást, a drogozást, a káromkodást. A nézőket egy ifjú idealista, Szasa vezeti be a közösség életébe, aki egy évet töltött a kommunában, de végül a távozás mellett döntött. Képes lesz-e elhagyni a szorosan összetartott közösséget, amelyben a távozást árulásnak tekintik?

producer: Marina Razbezhkina vágó / editor: Anna Moiseenko operatőr / camera: Anna Moiseenko hang / sound: Yuri Geddert production info: Anna Moiseenko tel.: +7 985 136 4505 noticia.alegre@gmail.com

SPARTA is the poetic agricultural commune dwelling in the Ukrainian village of Caravan. The founder of the commune developed his own “Theory of happiness” which the members have painstakingly followed for the past 20 years. In this system, happiness comes at a price: all commune members accept a strict hierarchical system, they have to share hard physical work, and develop their spirit by obligatory poetry-writing. Convinced of the world’s ongoing degeneration, the “Spartans” live according to war-time laws. The commune has its own hymn, flag, and legal code, drawing strongly on Soviet vocabulary and symbols. The lower ranks reporting directly to senior ranks without demur. These laws forbid them from sexual relations, smoking, consuming alcohol, taking drugs and cursing. The viewers are introduced to the inner workings of the collective through a young idealist, Sasha, who spent a year in the commune but finally decided to leave. Will she be able to quit this close-knit community which considers departure as a betrayal?

Másik Magyarország… TÁMOGATTA / IN COOPERATION WITH

ez Nagy Dénes dokumentumfilmjének címe. Csalafinta mű, mert látszólag „csak” Bukta Imre festőművészről szól, ám – akárcsak a régi piktorok – modelljét elhelyezi a korban és a tájban: abban a fogyó lélekszámú, csöndes, nyomorúságos kis faluban, ahol ez a nagy festő él, s ahonnan művészetéhez – mondhatnám: ihletet, de talán pontosabb úgy – erőt merít. Csalafinta a cím, mert melyik is volna ez a másik Magyarország. Ha Ottlikhoz kanyarodunk vissza, aki a fogalmat megalkotta, akkor a másik Magyarország a szellem Magyarországa, a haza jobbik arca, Bukta művészetének napvilága, s a többieké, akik, dacolva az erősödő nyomással, a minőséget, a tartást és a szellemet képviselik errefelé. A valódi Magyarország ez, írja Ottlik, szemben a hivatalossal, amely „csak egy absztrakció”. S míg életünk fölött az absztrakció uralkodik, a nyomorúságba taszított magyar falu lakói egy valóságos világban élnek és szenvednek. E filmben elsősorban nem szavakkal vallanak sorsukról, a képek beszélnek: a kopott, szedett-vedett szobabelsők, a poros-sáros utak, a szétesőben lévő házak, s mindenekelőtt a fáradt-gyűrött arcok és a fénytelen, reményvesztett tekintetek. Az idei magyar filmprogram minden darabja – Groó Diána egyszerre bravúros és megrendítő Reginája kivételével – erről a Magyarországról tudósít. Néha – mint az Uccu neki és a Homo ludens esetében – a két világ találkozásáról; hogy lakói megpróbálják áttörni a kommunikációképtelenség falát és szót érteni egymással. Azok a kamerás emberek – többségükben fiatalok – akik ezeket a filmeket készítették, a fogyatkozó lélekszámú „másik Magyarország” polgárai. A valódié. Ottlik írja keserűen, hogy a másik Magyarország reménykedő hangját „senki nem hallotta meg, és… sötétség és hideg borult ránk nemsokára”, majd így folytatja: „Az újabb »gyűlölködésre hajszolás« undort, rettegést… teremtett”. Most megint szertefoszlóban a remény, fogyóban a fény és didergetővé vált a levegő. Aligha lehet ezért ezeknek a fontos dokumentumfilmeknek a jelentőségét túlbecsülni. Első jelentésükben a magyar mélyvilágról szólnak, ám második jelentésükben azokról a filmesekről, akik még törődnek a lakóival. Bennük a valódi Magyarország polgárai – hírhozók és megnyomorítottak – nyújtanak kezet egymásnak az absztrakt ország felszíne fölött.

With the exception of Diána Groó’s moving and virtuoso film, each piece in this year’s Hungarian panorama is about this other Hungary or, at times, in Here We Go – The Uccu Project or Homo Ludens, about the intersection of the two worlds, where the inhabitants try to knock down the communication barriers, and understand one another. The camera people behind these films – most of whom are young – are citizens of the “other,” increasingly depopulated Hungary: the real Hungary. In Ottlik’s bitter words, “no one heard the hopeful voice of the other Hungary, and darkness and cold came over us.” He goes on to say that “the new ‘pursuit of hate’ … lead to loathing and fear.” Now, once again, hope is diminishing, the light is fading and the air has become chilly. The importance of these documentaries is difficult to overestimate. On the primary level, they are about the depths of Hungary, but on the second, they are about the filmmakers who care about its inhabitants. In these films, the citizens of the real Hungary – the messengers and the humiliated – shake hands above the surface of the abstract Hungary.

Báron György a magyar program kurátora

György Báron Hungarian Program curator

Another Hungary… … is the title of Dénes Nagy’s documentary, a cunning work that seems to be “only” about visual artist Imre Bukta. Yet like the ancient painters, the film places its model in a time and a landscape, that of the quiet, miserable little village where the population is dwindling, in which this great artist lives, and from where he gains inspiration, or rather, strength for his art. The title is also cunning: which Hungary could this “other Hungary” be? It was novelist Géza Ottlik who coined the term, and as he put it, this other Hungary is a Hungary of the spirit, the better face of our homeland. It is the light of day in Bukta’s art and that of others who, in defiance of increasing pressure, stand up for quality, stature and the spirit. This is the real Hungary, writes Ottlik, in opposition to the official one, which is “only an abstraction.” And while our life is dominated by this abstraction, the residents of the impoverished Hungarian village live and suffer in the real world. In this film, they talk about their fate, not so much in words, but in the telling images: the shabby, ramshackle room interiors, dusty and muddy roads, houses on the verge of collapse, and most of all, the tired and crumpled faces, the lifeless and hopeless looks.

PORT.HU MAGYAR VERZIÓ HUNGARIAN PANORAMA

34—35

Fe l s ő b b

p a r a n c s

S u p e r i o r

O r d e r s

Viktor Oszkár Nagy & András Petrik / 2013 / Hungary / 50 min Hungarian & English & Serbian & Spanish & Pashto & Farsi

Tömegek kelnek útra Ázsiából, Afrikából, hogy bejussanak az Európai Unióba. A többségében alulképzett fiatal férfiak üldöztetések, háborúk elől menekülnek vagy a kilátástalan gazdasági helyzet miatt vállalják a hosszú, veszélyes utat. Papírjaik nincsenek, egyetlen lehetőségük az illegális határátkelés. Utolsó akadály a szerbmagyar határ. Ha átjutnak, megnyílik az út a nyugati országok felé. A határt azonban a legmodernebb hőkamerákkal tartják megfigyelés alatt. Azokat, akiknek mindezek ellenére sikerül átjutniuk, a határrendészet emberei és a helyi lakosokból verbuválódott önkéntes polgárőrök várják a túloldalon. Az átkelés előtt azonban még a hideggel, az éhezéssel, a fáradtsággal, a szerb rendőrök erőszakos zaklatásaival kell megbirkózniuk a szabadban éjszakázó menekülteknek. A közeli szerb városból egy lelkész, vállalva a kockázatot, hogy tettei miatt a törvény kezére jut, élelemmel, ruhával és feltétel nélküli szeretetével látja el a rászorulókat. producer: Sára László, Marcell Gerő vágó / editor: Péter Sass operatőr / camera: András Petrik hang / sound: Rudolf Várhegyi production info: Campfilm Production Károly krt. 3/C. 1075 Budapest, Hungary office@campfilm.eu tel.: +36 20 992 2655

Masses of refugees leave Asia and Africa for the European Union. These mostly unskilled young men set out on a long and dangerous journey to escape persecution, war, or a hopeless economic situation. Without papers, they have to cross borders illegally, the last of them being the one between Serbia and Hungary. If they succeed in getting across, they will have reached the European Union and can continue to Western Europe. This border, however, is controlled by heat cameras; the few refugees managing to cross are likely to run into border guards and local volunteer militia. Before they head for the border, the refugees spend the night under the sky and have to cope with the cold, hunger, tiredness, and abuse by the Serbian police. Risking criminal persecution, a priest from a nearby town provides them with food, clothing and unconditional love.

Homo Ludens – Egy színházi projekt naplója Homo Ludens – Diary of a Theatre Project Máté Tóth Ridovics / 2012 / Hungary & France / 62 min / Hungarian & French & English

A párizsi Theatre National de Chaillot-ban a francia bevándorlókról filmes színházi előadást készítő magyar rendező, Schilling Árpád akadályba ütközik az előkészítő munka során. A főszerepre kiválasztott, évek óta Franciaországban élő román cigány testvérpár nem kap engedélyt időben a filmforgatáson és a színházi próbákon való részvételre. A rendező ezért – a forgatókönyvet átírva- egy korábbi munkája kapcsán megismert magyar cigány fiatalt, Balázs Andor „Marci”-t kéri meg, hogy utolsó pillanatban ugorjon be a gyerekek helyett. Míg Schilling a változtatások miatt csúszásban lévő produkciót menedzseli, a filmvásznon szerepet játszó, a színpadon pedig önmagát alakító Marci kételkedni kezd abban, hogy helyes volt-e elfogadnia a munkát. Legnagyobb félelme, hogy saját történetét mesélve önkéntelenül is mások képviselőjévé válik, s számot kell adnia arról, amit ő maga is csak keres: mit jelent ma Magyarországon cigánynak lenni.

producer: Compagnie des Petites Heures co-producer: Théatre National de Chaillot, Comédie de Genéve, Printemps des Comédiens vágó / editor: Máté Tóth Ridovics operatőr / camera: Máté Tóth Ridovics hang / sound: Tamás Varga, Szabolcs Gáspár, Andor Márton Horváth, Alexis Auffray, Francois-Xavier Couillard production info: Krétakör Alapítvány Gönczy Pál u. 2. 1093 Budapest, Hungary toth.ridovics.mate@gmail.com tel.: +36 70 453 1153

While making preparations for a film and theatre production about French immigrants in the National Theatre de Chaillot of Paris, Árpád Schilling encounters difficulties. He chooses two Romanian Roma siblings as the main characters who, however, are refused permission to participate, even though they have been living in France for many years. At the last moment the director rewrites the script, and asks someone he knows from a previous project, a Hungarian Roma, “Marci” Andor Balázs, to stand in for the children. This change delays the production, and while the director is busy trying to meet deadlines, Marci begins to doubt his decision to participate in the show. His greatest concern is that by telling his own story, he could unintentionally become a spokesperson for others, and would also have to account for something he is still in the process of discovering: what it means to be a Roma in Hungary today.

PORT.HU MAGYAR VERZIÓ HUNGARIAN PANORAMA

36—37

Má s i k Ma g ya ro rszá g – Tö red ékek eg y fa l u hét kö zna p j a i b ó l A n o t h e r H u n g a r y – T h e L i f e o f a V i l l a g e – Fr a g m e n t s Dénes Nagy / 2013 / Hungar y / 51 min / Hungarian

Bukta Imre képzőművész, a magyar kortárs képzőművészet egyik vezető alakja, több mint tíz éve költözött vissza szülőfalujába, a Heves megyei Mezőszemerére, hogy ott szemléletmódjával, jelenlétével lehetőséget teremtsen önmaga és a közösség számára a megújulásra, egy új identitás meglelésére. A Másik Magyarország című film is ennek az identitáskeresésnek a lenyomata, egy cizellált helyzetfelismerés: hol tartunk, mink van, és mit tudunk ezzel kezdeni? Nem mentes az öniróniától, a humortól és az abszurdtól. Ugyanakkor rendkívül kemény látlelet egy, a falu hagyományos kultúrájának megszűnése és felemás modernizációjának következtében kialakult világról.

producer: Sára László, Marcell Gerő vágó / editor: Károly Szalai operatőr / camera: Tamás Dobos hang / sound: Péter Benjamin Lukács, Ádám Várhegyi production info: Campfilm Production Károly krt. 3/C. 1075 Budapest, Hungary office@campfilm.eu tel.: + 36 20 992 2655

Ten years ago, Imre Bukta, one of the leading figures of contemporary Hungarian art scene, decided to move back to his remote home village of Mezőszemere in Heves county. His goal was to create an opportunity, both for himself and for the village community, to find some kind of renewal, a rebirth. Another Hungary is a blueprint of this search for a new identity, a detailed analysis of the present situation: what has been achieved so far? What is out there, and what can be done? Irony, humor and absurdity shape the harsh reality of a traditional community where modernization resulted in the loss of cultural traditions and economic stability, leaving a void and nothing to fill it with.

Regina Diana Groó / 2013 / UK & Hungary & Germany / 63 min / Hungarian

Regina Jonasról, a világ első rabbinőjéről mindössze egyetlen fotó, néhány visszaemlékezés és levelezés maradt fenn. Berlin szegénynegyedében született egy szegény ortodox zsidó handlé lányaként. Regina minden álma az volt, hogy rabbi lehessen, azonban a zsidó vallás törvényei szerint, nő nem lehet rabbi. Az egyetlen fotóból kiindulva közel 50 órányi archív és egészen ritka amatőr felvételek segítségével a film szinte játékfilmszerűen rekonstruálja a rendkívül bátor és különleges nő feledésbe merült küzdelmes és megindító életútját, és kelti egyben életre a korabeli Berlin mindennapjait.

producer: George Weisz, Iván Angelusz, Diana Groó, Gideon Wittenberg co-producer: Júlia Berkes, Michael Truckenbrodt, Nimrod Shanit vágó / editor: Ági Mógor HSE fényelés / color grading: Sándor Kardos HSC hang / sound: Dániel Bőhm production info: MALCAH and Katalpult Film Frankel Leó út 21–23. 1023 Budapest, Hungary office@katapultfilm.hu tel.: +36 1 787 3558

Just one photograph and a few letters have survived to bear testimony to the life of Regina Jonas, the world’s first female rabbi. Born in Berlin to a poor Orthodox peddler, her greatest ambition was to become a rabbi, something forbidden to women by Jewish law. One photograph and almost 50 hours of archival footage form the basis for reconstructing the utterly moving story of this exceptionally courageous woman.

PORT.HU MAGYAR VERZIÓ HUNGARIAN PANORAMA

38—39

Uccu neki! / Here We Go – The Uccu Project Dóra Szelei / 2013 / Hungary / 19 min / Hungarian

“We tend to have preconceptions about various people or groups of people: rockers are like this, Romanians are like that, and so we go on about how the Roma are, the Jews, the homosexuals, how everyone is… We have gathered here today to stop for a moment and think about this. Is it okay to think like this? If yes, then why? If not, why not?” The Uccu Roma Informal Educational Foundation was founded as a response to the growing prejudice and social tensions of 2010. The film presents the activities of this NGO fighting for equal rights and, above all, fighting preconceptions and prejudices.

,,Az ember valahogy úgy gondolkodik, hogy alapjáraton bekategorizál: ilyenek a rockosok, ilyenek a románok, ilyenek a cigányok, ilyenek a zsidók, ilyenek a melegek, ilyenek az olyanok… És szerintem ez a beszélgetés, amiért ma is idejöttünk, szerintem ez tök jó azért, hogy egy kicsit ezt át tudjuk gondolni, hogy jó ez így? Hogyha jó, akkor miért jó? Ha nem jó, akkor meg miért nem jó?” Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítványt a Magyaroszágon egyre erősödő előítéletesség, társadalmi feszültség hívta életre 2010-ben. Az esélyegyenlőségért küzdő non-profit szervezet mindennapjait, módszereit, önkénteseit, aktualitását bemutató film, többek között az idézett kérdésre reflektál- újragondolva azt egy egészen más szemszögből.

producer: Dóra Szelei, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vágó / editor: Bálint Bocz operatőr / camera: Ádám Pátzay hang / sound: Zoltán Jenkei production info: Budapesti Kommunikációs Főiskola Nagy Lajos király útja 1–9. 1148 Budapest, Hungary tel.: +36 1 273 3090 mail@bkf.hu

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben Budapesten alakult független jogvédő és jogfejlesztő non-profit szervezet. A TASZ fő célkitűzése, hogy az Alaptörvényben és a nemzetközi egyezményekben deklarált alapvető jogok és jogelvek érvényesüljenek Magyarországon. A TASZ figyelmet fordít a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelmére. Arra törekszik, hogy az állam csak különösen súlyos indokkal, elkerülhetetlen mértékben, és csak törvény alapján, megfelelő eljárási garanciák mellett korlátozza az alapvető jogokat. A TASZ 2009-ben elindult Romaprogramjának célja a mélyszegénységben élők, elsősorban a közöttük felülreprezentált romák jog- és érdekérvényesítésének hatékonyabbá tétele. A TASZ 2007-óta egyre intenzívebben használja a film eszközét érdekérvényesítő munkájában, mára több mint 500 rövidfilmet készített.

további infó / more info at: www.tasz.hu

The Hungarian Civil Liberties Union (HCLU) The Hungarian Civil Liberties Union (HCLU) is an independent, non-profit human rights watchdog NGO established in Budapest, Hungary in 1994. HCLU’s aim is to promote fundamental rights and principles laid down by the Basic Law of the Republic of Hungary and by international conventions. Its goal is building and strengthening civil society and the rule of law in Hungary and the CEE region. In 2009, the HCLU decided to launch a separate program to protect the rights of the Roma community. Since 2007 the HCLU has been using video advocacy, and has produced more than 500 short films.

CIVIL FÓKUSZ NGO FOCUS

40—41

Hol van itt az igazság? – Szexmunka Magyarországon Where Is Justice? – Sex Workers in Hungary Márti Mészáros / 2012 / Hungary / 40 min / Hungarian

producer: Balázs Dénes co-producer: István Gábor Takács vágó / editor: Márti Mészáros operatőr / camera: Róbert Bordás hang / sound: Róbert Bordás riporter / reporter: Melinda Zsolt production info: Társaság a Szabadságjogokért Hungarian Civil Liberties Union (HCLU) Tátra utca 15/b. 1136 Budapest, Hungary tel.: + 36 1 209 0046 tasz@tasz.hu

“If somebody works as a baker, they sell bread. I am a sex worker, I sell my body.” A film about the work of the Association of Sex Workers in Hungary (SZEXE), an NGO dedicated to protecting the rights of sex workers in Hungary. Their main efforts concentrate on helping sex workers integrate into society, providing professional assistance to those who wish to leave the sex trade, as well as protecting the rights of those who want to continue. „Ha valaki egy pékségben dolgozik, ő kenyeret árul, én szexmunkás vagyok, én a testemet árulom.” Kisfilm a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületéről (SZEXE), melynek elsődleges célkitűzése a szexmunkások társadalmi integrációja. Minden eszközzel segíteni próbálják azokat, akik fel akarnak hagyni ezzel a tevékenységgel, másfelől el szeretnék érni azt is, hogy azok, akik szexmunkából tartják fent magukat, tevékenységüket jogfosztott és kizsákmányoló környezettől mentesen végezhessék.

Szebb Jövőért: „mi nem járőrözünk, mi megfigyelünk” Fo r a B e t t e r Fu t u r e : “ W e D o n ' t P a t r o l , W e O b s e r v e ” Ádám Surányi / 2012 / Hungary / 10 min / Hungarian

In 2011, vigilantes terrorized the local Roma population and marched the streets for weeks in the small Hungarian village of Gyöngyöspata. Since then, uniformed patrols by paramilitary groups have been banned, yet private vigilante patrols have continued in another village called Magyarbánhegyes. The “Hungarian Association of Civilian Guards for a Better Future,” linked to the radical right-wing party Jobbik, claims that they patrol to protect civilians, however, local Roma think otherwise, and fear that the police will not protect them.

producer: Balázs Dénes co-producer: István Gábor Takács, Eszter Jovánovics vágó / editor: Ádám Surányi operatőr / camera: Róbert Bordás hang / sound: Róbert Bordás

2011-ben önkéntes járőrök hetekig terrorizálták a roma lakosságot Gyöngyöspatán. Ezt követően, a paramilitáris csoportok egyenruhás járőrözését megtiltották ugyan, de az ilyen cselekmények tovább folytatódtak, például Magyarbánhegyesen. A szélsőjobboldali Jobbik párthoz köthető „Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület” saját elmondása szerint a lakosságot védi, valójában a roma felnőtteket és gyerekeket terrorizálják. A helyi romák szerint a rendőrség nem védi meg őket.

C I V I L F Ó KU S Z N G O FO C U S

A fa l , a m i t ke r í t é s n e k h í v u n k / Th e Wa l l We Ca l l a Fe n ce András D. Hajdú & Balázs Szabó & Márton Magócsi / 2012 / Hungary / 12 min / Hungarian & Romanian Poverty and uncertainty are the plight of the Roma living in the slums outside the Transylvanian town of Baia Mare (Nagybánya), Romania. The mayor wants to destroy the shacks they live in and remove them from a block of flats, which is barricaded by a wall from the rest of the neighborhood. According to the local council, the separating wall is merely a protective fence, and the plan to move the Roma outside the city is a safety measure.

Bizonytalanságban tengetik napjaikat a romániai Nagybánya nyomortelepein elő cigányok. A város polgármestere szerint teljesen elbontják a város szélén álló Craica kunyhóit, és az átmenetileg lakhatást biztosító volt vegyi üzem irodáiból is kiköltöztetik a családokat, a fallal körbezárt Horea utcai blokk lakóival együtt. Nagybánya vezetői városon kívülre költöztetnék a nyomorban élő a cigányokat, akiket szerintük nem fal vesz körül, hanem kerítés véd.

producer: András D. Hajdú, Balázs Szabó, Márton Magócsi vágó / editor: Balázs Szabó, Márton Magócsi, András D. Hajdú operatőr / camera: Balázs Szabó hang / sound: Balázs Szabó, András D. Hajdú production info: Origo Zrt. Dob u. 76–78. 1073 Budapest, Hungary hajdua@gmail.com hda@origo.hu tel.: +36 20 341 3760

FÓKUSZBAN INDONÉZIA FO C U S O N I N D O N ES I A

M A G Y A R

42—43

P R E M I E R

Ahol a menny a poklot éri / Where Heaven Meets Hell Sasha Friedlander / Indonesia & USA / 2012 / 80 min / Indonesian

Az indonéziai sziget, Jáva Kawah Ijen vulkánja híres turistalátványosság és a helyi lakosság fontos bevételi forrása. A működő vulkán kénben gazdag, amelyet festékanyagként és tartosítószerként használnak. A helyi kénbányászok százai görnyednek naponta súlyos terhek alatt, vágnak át a veszélyes terepen a nagyszerű tájak és a mérges gázok földjén. A film négy bányász történetét meséli el, akik napról napra az életüket és az egészségüket kockáztatják azért, hogy nekünk elég gyufánk, cukrunk és szépítőszerünk legyen. A családjukból és a hitből merítve erőt keresik az élet értelmét mindennapi küzdelmeikben és sikereikben. A varázslatos képi világú, bensőséges film azt beszéli el, hogyan próbálnak kitörni a bányászok a közösséget sújtó és újratermelődő szegénységből és iskolázatlanságból.

producer: Sasha Friedlander vágó / editor: Sasha Friedlander operatőr / camera: Sasha Friedlander, Bao Nguyen hang / sound: David Osit zene / music: David Osit production info: SASHA Films, LLC 658 Warren St., 3, 112 17 Brooklyn, USA sashafriedlander@gmail.com www.whereheavenmeetshell.com

The Kawah Ijen volcano on the Indonesian island of Java is a major tourist attraction and an important source of income for the local population. This active volcano is rich in sulfur, which is used as a pigment and a preservative. Every day, hundreds of local sulfur miners carrying backbreaking loads traverse treacherous terrains amidst spectacular vistas and toxic gases. The film relays the stories of four miners who risk their lives and health daily in an industry we rely on for sugar, matches and cosmetics. Drawing strength from their families and faith, they search for meaning in their daily struggles and triumphs. This visually stunning and intimate film chronicles the miners’ attempts to escape the endemic poverty and lack of education that haunts their community.

M A G Y A R

P R E M I E R

D e n o k

é s

G a r e n g

D e n o k

G a r e n g

Dwi Sujanti Nugraheni / Indonesia / 2012 / 89 min / Indonesian

Denok és Gareng akkor ismerte meg egymást, amikor mindketten az indonéz nagyváros, Jogjakarta utcáin éltek. Denok 14 évesen szökött meg otthonról és teherbe esett a kislányával. 2005-ben találkozott Garenggel, összeházasodtak és a fiú szüleihez költöztek egy Jogjakarta közeli faluba. A film a házaspár és a család életét követi. Gareng apja sok éve lelépett, adóssághegyeket hagyva maga után. Most Denok és Gareng, a fivére Soesan és az anyja gondoskodik a két kisebb fiúról és Denok lányáról, Fridáról. Gareng a városban gyűjtött ételmaradékból disznókat nevel, és az így keresett pénzen járatja iskolába a kicsiket. De Frida nem beszélhet erről az iskolában, mert az iszlám a disznót tisztátalan állatnak tekinti. Soesan motorbaleset miatt kórházba kerül, és újra nőni kezd az adósság. Bár napról napra küszködnek, mégsem adják fel a munkát, a reményt és a nevetést.

producer: Dwi Sujanti Nugraheni vágó / editor: Gregorius Arya Dhipayana operatőr / camera: Kurnia Yudha Fitranto hang / sound: Abdi Kusuma Surbakti distribution info: Credo Film Katharina Bergfeld Schiffbauerdamm 13 10117 Berlin, Germany tel.: +49 3025 76240 k.bergfeld@credofilm.de www.credofilm.de

Denok and Gareng met when they were both living on the streets of the Indonesian city of Jogjakarta. Denok was 14 when she ran away from home and fell pregnant with her daughter. She met Gareng in 2005. They married and moved in with Gareng’s parents in a small village on the outskirts of Jogjakarta. The film observes the daily lives of the couple and their family. Gareng’s father left many years ago, leaving behind him a mountain of debt. This means that Denok and Gareng, his brother Soesan and his mother have to take care of two younger brothers, as well as Denok’s little daughter Frida. Gareng breeds pigs that he feeds with garbage he collects in the city. He uses the money he earns to pay for schooling for the little ones. But Frida isn’t allowed to mention at school that her dad breeds pigs because, according to Islamic custom, they are regarded as unclean animals. Soesan ends up in the hospital after a motorcycle accident, and the debts start to pile up even higher. While facing new struggles every day, they never stop working, hoping and laughing.

FÓKUSZBAN INDONÉZIA FO C U S O N I N D O N ES I A

44—45

Az ölés aktusa / The Act of Killing / Jagal Joshua Oppenheimer / Denmark & Norway & UK / 2012 / 115 & 159 min / Indonesian

Szuharto tábornok katonai diktatúrájának harmincegy éve alatt meghamisították az ország véres történelmét, dicsőítve az 1965/66-os tisztogatásokat, amelyek során egy millió állítólagos kommunistát gyilkoltak le a vérszomjas milíciák. 1965-ben Anwar és barátai piti mozijegy-üzérekből halálbrigád vezetőkké léptek elő. A hadsereget támogatva az állítólagos kommunistákon kívül kínai nemzetiségűeket és értelmiségieket öldököltek. Anwarékat nem kényszerítették arra, hogy bevallják az emberiségellenes bűnökben való részvételüket. Ők írták a történelmet, amelyben megdicsőültek és paramilitáris fiatalok milliónak váltak példaképévé. A film bepillantást enged a tömeggyilkosok emlékeibe, fantáziáiba és gondolataiba. Rémálomszerű vízió a büntetlenség ijesztően banális kultúrájáról, amelyben a gyilkosok tévéműsorokban viccelődhetnek emberiségellenes bűntetteikkel, s egy parkett-táncos könnyedségével és kecsességével ünnepelhetik az erkölcsi katasztrófát.

producer: Signe Byrge Sørensen vágó / editor: Niels Pagh Andersen, Janus Billeskov Jansen, Mariko Montpetit, Charlotte Munch Bengtsen, Ariadna Fatjó-Vilas Mestre operatőr / camera: Carlos Arango de Montis ADFC, Lars Skree hang / sound: Gunn Tove Grønsberg, Henrik Gugge Garnov zene / music: Elin Øyen Vister, Karsten Fundal production info: Final Cut for Real Forbindelsesvej 7 DK–2100 Copenhagen Denmark tel.: +45 354 36043 maria@final-cut.dk joshua.oppenheimer@gmail.com

Throughout the thirty-one years of General Suharto’s military-backed government, the country sanitized its bloody history through an official narrative that glorified its 1965-66 purges, which saw around one million alleged Communists murdered by bloodthirsty militias. In 1965, Anwar and his friends were promoted from small-time gangsters selling movie theatre tickets on the black market to death squad leaders. In less than a year, they helped the army kill over one million alleged Communists, ethnic Chinese, and intellectuals. Anwar and his friends have not been forced by history to admit they participated in crimes against humanity. Instead, they have written their own triumphant history, becoming role models for millions of young paramilitaries. The Act of Killing is a journey into the memories and imaginations of the perpetrators, offering an insight into the minds of mass killers. It is a nightmarish vision of a frighteningly banal culture of impunity in which killers can joke about crimes against humanity on television chat shows, and celebrate moral disaster with the ease and grace of a soft shoe dance number.

Füstjelek: őslakosok a XXI. században Az őslakosok olyan népcsoportok, melyek történelmileg és kulturálisan egy adott területhez kötődnek, magukat sajátos etnikai csoportként definiálják és egyedi kulturális, nyelvi hagyományaik vannak. A világon mintegy 300 millió őslakost tartanak számon, akiknek jogai gyakran sérülnek, akiket kizsákmányolnak, a társadalmon kívülre szorítanak, elnyomnak. E program filmjei ezeknek a közösségeknek a kulturális, szociális és politikai jogaikért, a gyarmati múlt traumáin való felülkerekedésért folytatott küzdelmét mutatják be. Vladimir Tomić’s lenyűgöző képi világú Befejezetlen utak c. filmje a dán kormány asszimilációs politikájának társadalmi és kulturális következményeit elszenvedő grönlandi inuitokhoz kalauzol el minket. Ivan Golovnev Olajmező c. filmje arról szól, hogyan fosztja meg az olajipar a hantikat és a nyenyeceket ősi földjüktől, valahol Szibéria egyik távoli zugában. A Tea vagy áram c. filmben Jero ˆme le Maire három éven át követte nyomon az áram – és a civilizáció eme áldásával egyben a televízió és a telefonszámla – bevezetését a marokkói Atlasz egy elzárt berber falujába. Luke Griswold-Tergis filmje, a Füstölt lazac, kalandos-humoros történet az alaszkai őslakosokról, középpontjában a karizmatikus ifjú tlingit üzletemberrel, akinek vezetésével a rendező megismerkedik a lazacfüstölés mesterségével és a tlingit hagyományokkal. A Napcsókolta c. filmben Adi Lavy és Maya Stark egy ritka genetikai betegség nyomára bukkan az új mexikói navajo rezervátumban, és új megvilágításba helyezi a gyarmatosítás hatásait és lehetséges szerepét a genetikai rendellenességek kialakulásában. S végül Hans La Cour és Michael Christoffersen A dzsungel törvé-

Smoke Signals: Indigenous Identities in the 21st Century Indigenous peoples, natives, aboriginals: the name may vary, and there may not even be an internationally agreed common definition, but it is undisputed that these are groups of people with historical and cultural ties to a particular territory, who are culturally distinctive, and many of whom are still highly vulnerable to exploitation, marginalization and oppression globally. Today, there are still more than 300 million indigenous peoples worldwide whose rights are often breached. The selection of films in this program looks at the struggle of indigenous communities for cultural, social and political rights and their efforts to shed the traumas of a colonial past. Vladimir Tomić's visually captivating Unfinished Journeys takes us to the Inuits in Greenland and exposes the social and cultural consequences of the Danish government's assimilation attempts. Ivan Golovnev’s Oil Field ventures to the remote corners of the Siberian taiga to the native Khanty and Nenets peoples to witness the exploitation of their ancestral lands by the oil industry. In Tea or Electricity, Jero ˆme le Maire follows the absurd but inevitable advent of modernization – the introduction of electricity in an isolated Berber community in the Moroccan High Atlas. And with it, the arrival of television and phone bills. Luke Griswold-Tergis’s Smokin’ Fish has an adventurous-humorous take on North American native identities, with a charismatic young Tlingit businessman as his guide to the art of smoking salmon and the importance of tradition. In Sun Kissed, Adi Lavy and Maya Stark uncover a rare genetic disease in a Navajo reservation in New Mexico, and bring a novel perspective on the effects of colonization and its possible role in the development of genetic disorders. Finally, a real thriller and courtroom drama, Hans La Cour and Michael Christoffersen's Law of the Jungle brings the story of the unwavering fight of a small indigenous group in the heart of the Peruvian Amazon against multinational exploiters, corrupt police and indifferent courts.

46—47

nye c. filmje egy igazi thriller és tárgyalótermi dráma, melyben a perui Amazonasmenti piciny őslakos csoport rendíthetetlenül küzd a multinacionális kizsákmányolók, a korrupt rendőrség és közönyös bíróságok ellen. A filmek tanúbizonysága szerint az őslakosok, bárhol éljenek is szibériai tajgától az amazonasi esőerdőkig, mindenhol kemény, bátor, olykor reményvesztett küzdelmet folytatnak, hogy megőrizzék azt a csekély darabot, ami még megmaradt hagyományos környezetükből és kultúrájukból. Bár azt látjuk, hogy a XXI. században a történelem csendben, titokban ám kíméletlenül ismétli önmagát, a remény nem vész el. Jó tudni, hogy vannak nagy dolgokat elérő kis népek, és vannak, akik ezeket a történeteket el is mondják nekünk. A legkevesebb, hogy meghallgatjuk, megnézzük őket. Az eredetileg a vészjelek küldésére szolgáló füstjel a vizuális kommunikáció egyik legősibb formája. E dokumentumfilmek nem csak az őslakos csoportokat fenyegető veszélyekre akarják felhívni a figyelmet, hanem arra is, hogy ezekről tudnunk kell, ha fel akarjuk venni velük szemben a harcot.

From the Siberian taiga through the desert of New Mexico to the Amazon rainforest we witness indigenous communities struggling to preserve what is left of their environment and cultural heritage. Disheartened at times, these struggles are bravely fought. Although the 21st century sees history quietly, furtively and consistently repeating, there is hope. There are great and inspiring stories worth telling, and the least we can do is to learn about them. Smoke signals are one of the oldest forms of visual communication used to send warning messages. These documentaries wish to alert, not merely about the imminent dangers still threatening indigenous communities worldwide, but also about the power to know, voice and fight them.

Kövecsi Anikó programkurátor

Anikó Kövecsi program curator

Források az őslakosok jogainak tanulmányozásához / Indigenous rights resources: www.culturalsurvival.org / www.survivalinternational.org / www.amazonwatch.org

M A G Y A R

P R E M I E R

Befejezetlen utak / Unfinished Journeys / Ufærdige Rejser V l a d i m i r T o m i cˇ / D e n m a r k / 2 0 1 2 / 4 3 m i n / D a n i s h & G r e e n l a n d i c

A film hőse Niels, a félig dán, félig grönlandi férfi, aki egy spirituális utazáson akar visszatalálni grönlandi gyökereihez. A lírai történetben, amelyhez a fenséges tájak teremtik meg a környezetet, megtudjuk, milyen átalakuláson ment át az inuit kulturális identitás, miután évszázadokon át a többségi társadalom értékeit és normáit kényszerítették rá. A jég, a víz, a pára és a felhők képei jelenítik meg a posztkoloniális sérelmek átformáló hatalmát. A páratlan látványvilágú film feltárja Grönland gyarmatosításának társadalmi és kulturális következményeit, amelyek súlyos hatással voltak a sziget őslakóira, az inuitokra.

producer: Vladimir Tomicˇ vágó / editor: Lasse Barkfors operatőr / camera: Mikisoq H.Lynge, Ricco Højland, Lasse Barkfors hang / sound: Mikkel Munk Appel zene / music: Julian Winding distribution info: vladimirtomic80@gmail.com www.vladimirtomic.com

The film follows Niels, a half-Danish half-Greenlandic man, on his spiritual journey to re-connect with his Greenlandic roots. A tale of poetic imagery woven into magnificent Greenlandic scenery, the film exposes the transformation of Inuit cultural identity by centuries of values and norms imposed by majority society. Images of ice, water, vapor and clouds render the transformative powers of postcolonial traumas. With a unique visual narrative, the film explores the social and cultural consequences of the colonization of Greenland, and consequently that of the island’s indigenous inhabitants, the Inuits.

Ő S L A KO S O K I N D I G E N O U S STO R I E S

M A G Y A R

48—49

P R E M I E R

A dzsungel törvénye / Law of the Jungle Hans La Cour & Michael Christoffersen / Denmark / 2011 / 85 min / Spanish

2008-ban a perui kormány több, mint 100 blokkra osztotta fel az országot, ami a terület 70 százalékát fedi le. Majd eladta az esőerdő kiaknázásának jogait multinacionális vállalatoknak. Őslakosok egy tiltakozó csoportja úgy döntött, hogy elfoglalja a Pluspetrol olajcég repülőterét. Tudatni akarták a vállalattal, hogy tönkreteszi a környezetüket – a folyóik évek óta tele vannak olajjal és a gyerekeik meghalnak. Egy rendőr megölése után az őslakos csoport börtönbe került. Egyheti hajóútra a családjuktól úgy kell tisztázni magukat a tárgyalóteremben, hogy minden ellenük szól – beleértve a korrupt rendőrséget. Egyetlen reményük egy szenvedélyes ügyvéd és egy szemtanú, aki fél vallomást tenni. A néző páratlan közelségből követheti az eljárást és a szereplők megpróbáltatásait. producer: Henrik Underbjerg, Stefan Frost vágó / editor: Niels Ostenfeld operatőr / camera: Diego Marroquin Perez hang / sound: Timo Hietala zene / music: Timo Hietala production info: Radiator Film ApS Filmbyen st. 23 8000, Aarhus Denmark info@radiatorfilm.com www.radiatorfilm.com

In 2008, the Peruvian government divided Peru into over 100 blocks covering 70 per cent of the country. It then sold the rights to exploit the rainforest to multinational companies. In protest, a group of indigenous people decided to occupy the airfield of the Pluspetrol oil company. They wanted to let Plusptetrol know they were destroying their livelihood – for years their rivers had been full of oil, and their children had died young. When a policeman is killed, a group of the indigenous men are jailed. A week by boat from their families, they have to try to clear their names in a courtroom where everything is stacked against them – including a corrupt police force. Their only hope is an impassioned defense lawyer, and an eyewitness too frightened to testify. With extraordinary access to the judicial process, we follow their plight.

M A G Y A R

P R E M I E R

F ü s t ö l t

l a z a c

S m o k i n ’

F i s h

Luke Griswold-Tergis / USA / 2011 / 80 min / English

Cory Mann, egy furmányos tlingit üzletember az alaszkai Juneau-ban. Füstölt lazacra vágyik, amelyre gyerekkorából emlékszik, és úgy dönt, hogy halfüstöléssel tölt egy nyarat a család hagyományos halásztáborában. Nem mindennapi élettörténete és népének elmondatlan történelme szövődik egybe a tradicionális étek elkészítésével, miközben azért kepeszt, hogy fizetni tudja a számlákat, lerázza az adóhivatalt és felszínen tartsa a vállalkozását. A film tragikus, bizarr és humoros epizódokban mutat be egy embert, aki megpróbál pengeélen közlekedni a modern világ és egy ősi kultúra között.

producer: Luke Griswold-Tergis vágó / editor: Maureen Gosling, Manolo Turri operatőr / camera: Luke Griswold-Tergis, Holly Grey, Manolo Turri hang / sound: Luke Griswold-Tergis production info: Luke Griswold-Tergis www.smokinfishmovie.com smokinfishmovie@gmail.com

Cory Mann is a quirky Tlingit businessman hustling to make a dollar in Juneau, Alaska. He is hungry for smoked salmon, nostalgic for his childhood, and decides to spend a summer smoking fish at his family’s traditional fish camp. The unusual story of his life and the untold history of his people are interwoven with the process of preparing traditional food as he struggles to pay his bills, keep the tax authority off his back, and keep his business afloat. By turns tragic, bizarre, or just plain ridiculous, Smokin’ Fish tells the story of one man’s attempts to navigate the messy collision between the modern world and an ancient culture.

Ő S L A KO S O K I N D I G E N O U S STO R I E S

50—51

M A G Y A R P R E M I E R

N a p c s ó k o l t a

S u n

K i s s e d

Adi Lavy & Maya Stark / USA / 2012 / 85 min / English & Navajo

Dorey és Yolanda Nez tizenöt évig hitte azt, hogy ők az egyetlen család a navajo rezervátumban, akiknek a gyerekei egy igen ritka és végzetes genetikai rendellenességben (Xeroderma Pigmentosum) szenvednek, amelynek kialakulását a napfény okozza. Ám amikor Yolanda felfedezi, hogy vannak más navajo gyerekek is akiknek ugyanez a betegségük, nyomozni kezd. A három éven át forgatott film soha nem látott közelségből mutatja be a navajo közösséget, miközben a házaspár bátran szembeszáll a régi törzsi tabukkal. Végül kiderítik a megrázó igazságot: a gyerekeik az amerikai történelem egy szinte elfeledett fejezetének fizetik az árát a mai napig; a navajók „hosszú menetelésének”, amelyre a hadsereg kényszerítette őket 1864-ben. Dorey és Yolanda felfedezése az identitásuk lényegét érinti, és új megvilágításba helyezi a modern kor navajókkal szemben támasztott kihívásait.

producer: Jocelyn Glatzer vágó / editor: Ron Goldman operatőr / camera: Avi Kastoriano, Vincent Venturella hang / sound: Rohen Nagel zene / music: Karni Postel, Tom Darom production info: Sun Kissed Productions 318 Union Avenue, apt. 3R 112 11, Brooklyn, USA adilav@gmail.com maya@sunkissedthefilm.com www.sunkissedthefilm.com

For fifteen years Dorey and Yolanda Nez thought they were the only family on the Navajo Reservation whose children had an extremely rare genetic disorder, Xeroderma Pigmentosum (XP), which makes any exposure to sunlight fatal. However, when Yolanda discovers that other Navajo children are suffering from the same disease, she starts investigating. Filmed over three years, with unprecedented access to the Navajo community, the film follows the couple as they bravely confront long-held tribal taboos. Ultimately, their journey leads them to the shocking truth: their children are still paying the price for an almost forgotten chapter in American history, the Navajo “Long Walk,” the forced relocation by the US military in 1864. What Dorey and Yolanda find challenges the core of their identity and exposes a fresh perspective on the complex challenges of modern day Navajos.

M A G Y A R

P R E M I E R

Olajmező / Oil Field / Mestorozhdennye I va n G o l ov n ev / R u s s i a / 20 1 2 / 26 m i n / R u s s i a n

In the remote northern corners of the Siberian taiga, the Khanty and Nenets peoples have preserved their traditional nomadic lifestyle for centuries. Their daily struggles bear witness to their endurance and skill of surviving in one of the coldest regions of Asia. This region is also rich in oil, and the industry built around it encompasses ever increasing territories. For some, these territories are sacred ancestral lands, while for others, they are yet another place to exploit.

A szibériai tajga északi végein élő hantik és nyenyecek évszázadokon át folytattak hagyományos életmódot. Mindennapos küszködésük az élő bizonyság kitartásukra és túlélő képességükre Ázsia egyik leghidegebb régiójában. A terület azonban olajban gazdag, és a kitermelő ipar egyre nagyobb területet foglal el magának. Ami az ott élők számára őseik megszentelt földje, az másoknak csak kiaknázandó terület.

producer: Vladimir Golovnev vágó / editor: Ivan Golovnev operatőr / camera: Ivan Golovnev hang / sound: Maria Makeewa zene / music: Evgeni Schmidt production info: Ivan Golovnev tel.: +7 343 3629096 ethnokino@gmail.com

Ő S L A KO S O K I N D I G E N O U S STO R I E S

52—53

Tea vagy áram / Tea or Electricity / Le Thé ou l’électricité J é r oˆ m e l e M a i r e / B e l g i u m & F r a n c e & M o r o c c o / 2 0 1 2 / 9 3 m i n / A r a b i c

Ifri, az elszigetelt marokkói hegyi falu lakói mostanáig ugyanúgy éltek, mint az őseik századokon át. A modernitás nagyon lassan terjed villanyvezeték, folyóvíz vagy köves út híján. Most minden megváltozik, mert Ifri a villamosítás küszöbén áll. A falusiak azonban jobban szeretnék, ha inkább utat építenének nekik. Jobb egy tehén, ami tíz gyereknek ad tejet, mint egy villanykörte a plafonon? Megtagadhatom a családomtól az áramot, amikor minden szomszédnál bevezetik? Ilyen kérdésekkel vívódnak, mielőtt megadnák magukat a modern világ vonzásának. A filmesek három éven át követték a helybelieket, az elektromos művek embereinek első látogatásától Ifri első tévékészülékének megvásárlásáig. Gyerek és felnőtt bámulja tágra nyílt szemmel az először látott tévéreklámokat, azt sejtetve, hogy hamarosan minden megváltozik.

producer: Isabelle Truc vágó / editor: Matyas Veress operatőr / camera: Jéroˆme Colin, Antoine Parouty, Jéroˆme le Maire hang / sound: Jean-Luc Fichefet, Yann Legay zene / music: Christian Martin production info: Iota Production 7 clos des Pommiers 1310 La Hulpe Belgium tel.: +32 2 344 65 31 contact@iotaproduction.com www.iotaproduction.com

Until recently, the inhabitants of the isolated Moroccan mountain village of Ifri lived as their ancestors had for centuries. Modernity had been very slow to impact on a spot without electricity, running water or a paved access road. Now everything is about to change as Ifri awaits electrification. The villagers’ argument that they would far prefer a motorway goes unheeded. “Is it better to have a cow that provides milk for my 10 children or a bulb on the ceiling?” “Can I deny my family electricity when all the neighbors are getting it?” Such are the questions posed by the villagers before they succumb to the powerful pull of the modern world. For three years the filmmakers followed local residents, from the initial visit of energy company representatives to the purchase of Ifri’s first TV set. Children and adults watch TV ads for the first time with wide eyes, reflecting the fact that soon everything will be different.

One World Visszhangok A vetítésekre a One World Echoes dokumentumfilm program keretében kerül sor, melyet a People in Need elnevezésű cseh NGO által 1998-ban Prágában alapított One World, a világ legnagyobb emberi jogi dokumentumfilmfesztiváljának 15. évfordulója alkalmából állítottak össze. A programban a társadalmakat és egyéni életeket emberi jogi szempontból vizsgáló egyedülálló dokumentumfilmek láthatóak azokból az országokból, amelyekben a People in Need, Kelet- és Közép-Európa legnagyobb nonprofit szervezete folytat emberi jogi, segély- és fejlesztési tevékenységet.

One World Echoes This screening is part of One World Echoes documentary program celebrating the 15th anniversary of One World, the world’s largest human rights documentary film festival established in Prague in 1998 by the Czech NGO People in Need. One World Echoes offer a selection of extraordinary documentary films exploring societies and individual lives from the human rights perspective and representing various countries where People in Need, the biggest NGO in Eastern and Central Europe, runs its human rights, relief and development projects.

TÁMOGATTA / IN COOPERATION WITH

ONE WORLD VISSZHANGOK ONE WORLD ECHOES

M A G Y A R

54—55

P R E M I E R

B a h r e i n : a t i l t o t t o r s z á g / B a h r a i n : T h e Fo r b i d d e n Country / Bahrein Plongee dans un Pays Interdit Stéphanie Lamorré / France / 2012 / 52 min / Arabic & English & French

2011 februárjában és márciusában bejárta a világot a Bahrein fővárosában, Manamában brutálisan elfojtott tüntetésekről készült filmfelvétel. A királyi család abszolút uralma ellen tiltakozó soktízezres tömeget éles tölténnyel lőtték, több tucatnyian meghaltak, ezrek tűntek el, vagy kerültek börtönbe, kínozták meg őket. Néhány héttel később Bahrein eltűnt a televíziók képernyőjéről. Stéphanie Lamorré dokumentumfilmjéből azonban kiderül, hogy a nemzetközi közöny leplének takarásában az emberi tragédiának még nem szakadt vége. Mivel újságírók és filmesek jelenleg nem tehetik be a lábukat Bahreinba, ez a film illegálisan készült. Bár a szunnita muzulmán közösséget képviselő királyi család minden elnyomó szervezetét mozgósította, hogy leverje a felkelést, az emberek estéről estére összegyűlnek, hogy kifejezzék a rendszerrel szembeni elégedetlenségüket, és tiltakozzanak az emberi jogaik megsértése ellen. A bahreinek életük árán is hajlandóak harcolni szabadságukért. producer: Luc Hermann vágó / editor: Stéphanie Lamorré, Mathieu Goasguen operatőr / camera: Stéphanie Lamorré hang / sound: Vincent Pateau production info: Prémieres Lignes Télévision 10, rue Nicolas Appert 75011 Paris, France tel.: +33 155 28 93 50 info@pltv.fr raechel.isolda@pltv.tv

In February and March 2011, footage was circulated around the world of brutally suppressed demonstrations in Manama, the capital of Bahrain. These Arab Spring protests, in which tens of thousands participated, were directed against the absolutist rule of the royal family, and were crushed with the use of live ammunition. Dozens were killed, and thousands disappeared or were detained or tortured. After a few weeks, Bahrain disappeared from our television screens. However, Stéphanie Lamorré’s documentary shows that a human tragedy is still being played out behind this veil of international indifference. Because journalists and filmmakers are denied access to Bahrain at present, the film was shot illegally. Representing the Sunni Muslim minority, the royal family mobilized all its forces of repression to put down the uprising. In spite of this, and night after night, people expressed their opposition to the regime and its failure to observe human rights. This film depicts the unbreakable desire for freedom for which Bahrain’s citizens are prepared to lay down their lives.

M A G Y A R

P R E M I E R

E l s ö t é t ü l é s

B l a c k

O u t

Eva Weber / UK / 2012 / 47 min / English & French

Amikor Conakryban, Guinea fővárosában leszáll a nap, a záróvizsgák előtt esténként diákok százai indulnak vándorútra a nemzetközi repülőtérre, benzinkutakra, a gazdagabb városnegyedekbe, hogy az ottani közvilágítás fényénél tanuljanak. A szerencsések a közelben találnak ilyen helyet, mások viszont egy jó órát is gyalogolhatnak. Hasonlóan nehéz a tanárok dolga, akiknek érdeklődést kell kicsiholniuk a holtfáradt tanulókból és maguknak is világítás nélkül kell készülniük a másnapi tanításra. Guinea 10 milliós lakosságából csak minden ötödik jut elektromos áramhoz. A szószerinti és átvitt értelemben vett világosság felé tartó gyerekek fortélyossága és eltökéltsége a változásokért küzdő ország metaforája. Vajon tud-e élni Guinea a lehetőségeivel, hogy jobb jövőt teremtsen lakóinak?

producer: Claire Neate James, Kat Mansoo vágó / editor: Emiliano Battista, Eva Weber operatőr / camera: Mattias Nyberg hang / sound: Ludovic Lasserre zene / music: Florencia Di Concilio production info: Odd Girl Out Productions c/o Ravensbourne The Hub – Enterprise and Innovation Centre 6 Penrose Way SE10 0EW, London, UK info@oddgirlout.co.uk eva@oddgirlout.co.uk

When final examinations are held in Conakry, the capital of Guinea, hundreds of students set out on a strange pilgrimage every evening, walking to the international airport, petrol stations or wealthier parts of the city, to places where they are sure to find street lights under which they can prepare for their exams. Some live close by, others have to walk for over an hour, to reach one of the few places with sufficient lighting. A similar hardship is faced by their teachers: every day, they have to work out how to attract the interest of classes full of exhausted students and how to prepare for the next school day without light. Only one in five in Guinea’s population of 10 million has access to electricity. A literal and metaphorical journey towards enlightenment, Black Out shows the children’s resourcefulness and determination as a metaphor for the country’s own struggle for change, and explores whether Guinea can at last fulfill its potential and secure a better future for its people.

ONE WORLD VISSZHANGOK ONE WORLD ECHOES

56—57

M A G Y A R P R E M I E R

A z

e r ő d

T h e

F o r t r e s s

P e v n o s t

K l á ra Ta s ov s k á & L u k á š Ko ke š / C ze c h R e p u b l i c / 2 0 1 2 / 70 m i n / R u s s i a n

Húsz évvel a Szovjetunió felbomlása után még mindig létezik egy állam Európában, ahol Lenin bronzszobra tekint le a magasból, ahol nosztalgiával emlékeznek a régi szép szovjet időkre és tilos fényképezni a vasútállomáson. Isten hozta a kommunizmus szabadtéri múzeumában, az el nem ismert Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságban! A fiatal cseh filmesek költői dokuja több szereplőn keresztül mutatja be a szakadár állam festői kulisszái között zajló mindennapokat. Nemrég még Igor Szmirnov állt az ország élén, aki moszkvai szatellit-államot hozott létre a Dnyeszter jobb partján. Fegyver-, drog és szervkereskedelem irányult innen Európába. Miközben maffiaszerű irányítás működik, a titkosrendőrség pedig mindenen rajta tartja a szemét. Hoz-e változást egy új elnök megválasztása?

producer: Tomáš Hrubý, Pavla Kubecˇková vágó / editor: Klára Tasovská, Lukáš Kokeš operatőr / camera: Lukáš Kokeš hang / sound: Klára Tasovská, Adam Levý distribution info: Taskovski Films 7 Granard Business Centre, Bunns Lane London, UK, NW7 2DQ tel.: +38 765 652046 info@taskovskifilms.com

Twenty years after the collapse of the USSR, there is still a state in Europe where a bronze statue of Lenin looks down on the streets, where the good old Soviet times are nostalgically remembered, and where it is strictly forbidden to take photographs at railway stations. Welcome to the dark, open-air museum of Communism; welcome to the unrecognised Pridnestrovian Moldavian Republic. Using the stories of several characters, this poetic documentary by young Czech filmmakers Klára Tasovská and Lukáš Kokeš describes daily life against the picturesque backdrop of the Transnistria. Until recently, standing at the head of the republic was Igor Smirnov, who has built a Moscow satellite out of the territory on the right bank of the Dniester River. Weapons, drugs and human organs cross the river town on their way to Europe. At the same time, everything is controlled by the secret police and managed by mafia power structures. Will a new presidential election offer the chance for change?

M A G Y A R

P R E M I E R

Haza vagy halál / Motherland or Death Pa t r i a o m u e r te / Ro d i n a i l i s m e r t ’ Vitaly Mansky / Russia / 2011 / 99 min / Spanish A mai Kuba összetett és bonyolult voltát ábrázoló alkotásban a személyes történetekhez a kubai városok szolgáltatják a díszletet. A rezsim vasmarkának lazulásával a sziget lassacskán nyit a világ felé. A családok és az egyes emberek nap, mint nap küzdenek a fennmaradásért: egy anya lánya 15. születésnapjára készül, és azon filozofál, hogy ez a kor azért még kicsit korai, hogy a lány prostituáltnak álljon. Két idősebb nő, akik az élelmiszerjegyeikkel éppen csak nem éheznek, utcai árusként egészítik ki jövedelmüket. A takarító és tánctanár büszkén mutogatja a külföldi egyéjszakás kalandjairól készült fényképeket. A féllábú táncos, aki úgy gondolja, az ő példája kellene, hogy lebegjen mindenki előtt, aki fogyatékossága ellenére teljes értékű akar lenni. A nyugati hölgyek, akik ifjúnak és szépnek érzik magukat a táncosfiúk karjában. Míg sok kubai szeretne Kubán kívül boldogulni, az ország több okból is különlegesen keresett turisztikai célpont. A Haza vagy halál a valóság története a festői Kubában. producer: Natalia Manskaia, Gennady Kostrov vágó / editor: Maksim Karamishev operatőr / camera: Leonid Konovalov hang / sound: Maria Ushenina, Sergey Ovcharenko zene / music: Sergio David Calzado, Su Charanga Abaner, Yadam Gonsalez, Jorge Gomes, Carlos Luebla, Moncada production info: Vertov. Real Cinema Ltd. tel.: +7 495 650 7808 +7 495 650 9307 studio@vertov.ru www.vertov.ru Gennady Kostrov Genfilm, Russia tel.: +7 495 231 1221 pr@genfilm.ru www.genfilm.ru

Using Cuban cities as the backdrop to personal stories, the filmmaker depicts the complexity of contemporary Cuba. As the regime begins to slightly relax its iron grip, the island slowly opens up to the world. Various families and individuals are followed in their daily struggle to survive: a mother preparing for her daughter’s 15th birthday, and who philosophizes that 15 really is too young to start working as a prostitute. Two older women who barely manage to not go hungry with their food stamps and what they earn as street vendors. A cleaner and dance teacher who proudly shows off pictures of his foreign one-nightstands. A one-legged dancer, who sees himself as an example for everyone who feels limited and wants to achieve something just the same. A musician from the orchestra that plays at dances where older, Western ladies feel young and beautiful in the arms of young dancers. While many Cubans look for life outside of Cuba, for tourists, the island is for many reasons a very special destination. Motherland or Death is the story of real life played out against the picturesque background of today’s Cuba.

Határátlépések: hommage à Chris Marker (1921–2012) Chris Marker a fim, a fotó, a szerkesztés, az írás és a video-installációk területén alkotott jelentőset. Utazó filmesként a mozgókép történetének legszebb „cinema direct” darabját készítette el Nap nélkül címen. Harcos baloldali munkásságának középpontjában Franciaország és a hatvanas évek elején kezdődött fejlődés állt. Alain Resnais, Jean-Luc Godard, Agnès Varda és Armand Gatti pályatársaként részese volt a háború utáni dokumentarista reneszánsz, az ún. francia rövidfilmiskola megteremtésében. Csak egy játékfilmet rendezett, a legismertebb „fotóregényt” a sci-fi műfajban: A kilátóteraszt. A budapesti Francia Intézet és a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál életmű válogatással és különböző programokkal tiszteleg Marker művészete előtt. A retrospektív válogatásban tizenegy rövid és egészestés filmje látható, míg egy konferenciabeszélgetésen neves szakemberek vitatják meg Chris Marker filmtörténeti szerepét és mai jelentőségét.

Francia Intézet, Budapest

TÁMOGATTA / IN COOPERATION WITH

Crossing Borders: Homage to Chris Marker (1921–2012) Chris Marker left behind a legacy as a filmmaker, photographer, editor, writer and videographer. He was a traveling filmmaker with a wild camera, capturing the most beautiful “direct cinema” in the history of cinema in Sans Soleil (Sunless); and a filmmaker whose militant work centered on France and its evolution from the early 1960s. Working alongside Alain Resnais, Jean-Luc Godard, Agnès Varda and Armand Gatti, he enrolled in the post-war school of documentary revival called “the French school of short film.” He directed only one fiction film, the best-known photo-novel of science fiction: La Jetée (The Pier). To pay tribute to this accomplished artist, the French Institute of Budapest and Verzio International Human Rights Documentary Film Festival offer a select and varied program. This retrospective includes screenings of eleven films, shorts and features, and a conference at which prominent film historians will discuss the significance of Chris Marker’s contribution to film history, and his legacy today. French Institute, Budapest

Chris Marker filmes hagyatékának megértéséhez a filmművészet múltjára és jövőjére egyaránt reflektálnunk kell. A rendező munkái sokrétű kísérletek, amelyek a vizuális médium határait igyekeztek tágítani, miközben az álló és a mozgókép közötti produktív ellentét megértésére, a világ megközelíthetetlennek tartott távoli zugainak feltárására, illetve a szerzőiség és a közös munka újragondolására törekedtek. A rendező igazságosabb világ iránti társadalmi elkötelezettsége a különböző baloldali utópiák dokumentálására sarkallta; éles szeme és vitriolos tolla pedig hozzájárult a filmesszé műfajának kialakításához, mely az addig általában az objektivitást és az autenticitást hangsúlyozó dokumentumfilm-felfogással szemben játékosabb valóság-definícióval dolgozott és kitágította a szerzői szubjektivitás kereteit. Ahogy pedig a huszadik század végéhez értünk, Marker a komputer-technológia fejlődése által megnyíló új nem-lineáris narratív megoldásokkal való kísérletezés elkötelezettje lett. Marker gazdag életművének minden fontosabb pillanatát felölelő programunk egy eredeti gondolkodású művész világképét és a filmművészet változó identitását kívánja bemutatni.

To understand the legacy of Chris Marker today we need to look into both the past and the future of cinema. Marker's works are multi-level experiments, driven by the desire to expand the possibilities of the visual medium, to explore productive tensions between the still and the moving image, to enter parts of the world which are widely considered inaccessible, and to revise the meaning of authorship and collective work in the arts. His social commitment to a fairer and more just world led him to pursue left-wing utopias across the world; his sharp eye and eloquent pen contributed to the rise of the cinematic essay as genre, playing with the definitions of reality and carving out space for authorial subjectivity in documentary form conventionally defined as objective and authentic. As the twentieth century drew to a close, he became an eager explorer of new, non-linear narrative possibilities brought about by the development of computer technologies. Introducing films from the full span of Marker's prolific life, the program invites you to explore the worldview of an original artist, and the changing identity of filmmaking.

Oksana Sarkisova, a program kurátora

Oksana Sarkisova, Program Curator

A s z o b r o k i s m e g h a l n a k / S t a t u e s Also Die / Les statues meurent aussi Chris Marker & Alain Resnais / France / 1953 / 30 min / French

Marker’s poetic commentary in Statues Also Die acknowledges that the passage of time ravages statues and busts just as it ultimately destroys human flesh and bones. Death pervades the extraordinarily attentive images of the film, which rest upon the eyes, lips and teeth of African masks, tools and religious artifacts, at once abstract and unnervingly real. And yet, Marker and Resnais provocatively claim that the African statuary has already been “made” dead by virtue of its meticulous labeling and placement behind glass in the museum. After its first screening at the Cannes Film Festival in 1953, and despite winning the Prix Jean Vigo in 1954, Statues Also Die was banned in France by the Centre National de la Cinématographie between 1953 and 1963, owing to its controversial anti-colonialist stance. While a truncated version was made available in 1963, the unabridged film only became available in 1968. Marker költői narrációjában az idő múlása úgy pusztítja a szobrokat, mint az emberi testet. A halál járja át a rendkívüli képeket, rátelepszik az egyszerre absztrakt és nyugtalanítóan valósághű afrikai maszkok szemére, szájára, fogára, a szerszámokra és a szakrális műtárgyakra. Ám Marker és Resnais provokatív állítása értelmében az afrikai szobrászat azzal lett halott, hogy gondosan felcímkézve a múzeumi üvegtárlókba került. Az 1953-as cannes-i bemutató után – és az 1954-ben elnyert Jean Vigo-díj ellenére – a filmet betiltották Franciaországban, gyarmatosításellenes üzenete miatt. 1963-ban engedélyeztek egy megcsonkított változatot, de a teljes mű csak 1968-tól vált vetíthetővé.

Szibériai levelek / Letter from Siberia / Lettre de Sibérie C h r i s

M a r k e r

Fr a n c e

1 9 5 7

6 2

m i n

Fr e n c h

This personal essay uses the form of a letter from Siberia as its launch pad, before moving off in various different directions: the documentary becomes a travelogue, an animated cartoon, and then a philosophical tract, continuously changing genres. Marker’s left-wing intellectual views foreground his filming and commentary, but the director’s voiceover remains playful and reflexive. Letter from Siberia was banned from Karlovy Vary Film Festival in Czechoslovakia on the request of Soviet officials. A személyes hangú esszé egy szibériai levélből kiindulva tart szét a legkülönbözőbb irányokba: a dokumentumfilm, az úti jegyzet, az animáció és a filozófiai elmélkedés műfajai váltogatják egymást. Marker baloldali értelmiségi nézetei meghatározóak a filmezésben és a kommentárokban, de a rendezői hangalámondás végig játékos és reflexív marad. A szovjetek követelésére a filmet kitiltották a Karlovy Vary Fesztiválról.

HATÁRÁTLÉPÉSEK CROSSING BORDERS

60—61

kilátóterasz

C h r i s

M a r k e r

Fr a n c e

The /

Pier

1 9 6 2

2 9

La m i n

Jetée /

Fr e n c h

Time travel, still images, and the aftermath of World War III. On the pier at Orly, a boy spies a woman with a winsome smile. If he were grown up, they might fall in love. Razed in World War III, Paris is rotten with radioactivity; in its subterranean passageways, prisoners are submitted to mind experiments. One of these prisoners is the boy, now an adult. Clinging to the image of the woman he saw on the pier, he is sent into the past, where he and the woman become lovers; but he realizes that she was killed in the war. His captors yank him out of this past to send him to the future, where he discovers that Paris has been rebuilt. The future accepts him, but he opts to return to the past, hoping that his beloved will be waiting for him. Chris Marker’s black-and-white photographic novel explores the paradoxes of time. Időutazás, állóképek és a 3. világháború utáni világ. Orly kilátóteraszán egy fiú szép mosolyú nőre les. Ha felnőne, szerelmesek lehetnének. A 3. világháborúban Párizs radioaktív romhalmazzá vált; a földalatti járatokban agykísérletek végeznek foglyokon. Az egyik fogoly az immár felnőtt fiú. A kilátóteraszon látott nő képébe kapaszkodva visszatér a múltba, ahol szeretők lesznek; de rájön, hogy a nőt megölték a háborúban. Fogvatartói kitépik a múltból és a jövőbe küldik, az újjáépült Párizsba. A jövő befogadja, de úgy dönt, hogy visszamegy a múltba, azt remélve, hogy a szerelme várni fog rá. Chris Marker fekete-fehér „fotóregénye” az időparadoxont kutatja.

S z é p m á j u s / M o n t h o f M a y /

T h e L o v e l y L e j o l i m a i

Chris Marker & Pierre L’homme / France / 1963 / 176 min / French

A “direct cinema” inquiry into the possibility of happiness during France’s first peacetime spring in many years, following the recently signed ceasefire that marked the end of the Algerian War. Structured in two parts, the first, “A Prayer from the Eiffel Tower,” orchestrates a heady polyphony of Parisians — a nervous clothing salesman who is only happy in his car or when the till is full, a besotted couple who know they are unique in their bliss — offering acerbic and sometimes hilarious observations on the state of the nation, and often dodging the obvious. The second part, “The Return of Fanto ˆmas,” broadens the film’s scope to examine the social and political history of Paris, including recent street demonstrations, racial tensions, and technological revolution. „Cinema direct” módszerű rákérdezés a boldogságra nem sokkal az évekig tartó algériai háború végét jelző tűzszünet aláírása után, az első békés tavaszon. A kétrészes film első részében („Ima az Eiffel- toronyból”) az utcán leszólított párizsiak

HOMMAGE À CHRIS MARKER

– a ruhakereskedőtől (akinek a kocsija és a kassza csilingelése okoz örömet) a boldogságban úszó párig – polifón kórusától kapunk hol maró, hol vicces, gyakran meglepő megfigyeléseket az ország helyzetéről. A második rész („Fantomas visszatér”) Párizs társadalmi-politikai történetére tágítja a vizsgálat körét, ideértve az újabb tüntetéseket, az etnikai feszültségeket és a tudományos-technikai forradalmat.

H a vo l n a n é g y d ro m e d á ro m / I f I H a d Fo u r Dromedaries / Si j’avais quatre dromadaires C h r i s

M a r k e r

Fr a n c e

1 9 6 6

5 2

m i n

Fr e n c h

The film’s title was borrowed from Apollinaire’s poem Le Dromadaire, and is narrated from the point of view of a man who dreams of traveling the world – if only he had four dromedaries. Granting the man’s wish, Marker invites the audience to take part in the fantasy, imagining what it would be like to travel the world on the back of a camel. An amateur photographer and two of his friends look at pictures taken all over the world, including the USSR, Greece and Cuba, between 1955 and 1965. They discuss what they see: images of streets, faces, landscapes, and animals. The film interweaves the photos and comments into a dynamic and essayistic work that explores the relationship between the still and moving image. A cím egy Apollinaire-versre, a Dromedárra utal, s a narrátora egy férfi, aki arról álmodik, hogy beutazná a világot – ha volna négy dromedárja. Teljesítve a férfi vágyát Marker képzeletbeli utazásra hívja a nézőt egy teve hátán. Egy amatőr fotós és két barátja képeket nézeget a világ minden tájáról, köztük orosz, görög és kubai képeket 1955-ből és 1965-ből. Megbeszélik, amit látnak: utcákat, arcokat, tájakat, állatokat. A fotók és a kommentárok lendületes filmesszévé szövődnek össze, amely az álló- és mozgókép kapcsolatát kutatja.

Zakatol a vonat / The Train Rolls On / La train en marche C h r i s

M a r k e r

F r a n c e

1 9 7 1

3 3

m i n

F r e n c h

As a preface to the French release of Aleksandr Medvedkin’s satirical Happiness (1934), this documentary recounts the rise and fall of the Cine-Train which rolled for 294 days across the Soviet Union filming the problems and economic developments of the 1930s, incorporating meditative voiceovers, stock photographs and interviews with Medvedkin himself. The film opens and closes with a silent train in motion, and uses rich archival sources to reconstruct the utopian worldview of which nothing seems to remain. And yet, as Marker says, “the biggest mistake would be to believe that [the train of history] had come to a halt.”

HATÁRÁTLÉPÉSEK CROSSING BORDERS

62—63

A dokumentumfilm Alekszandr Medvedkin szatirikus Boldogságának (1934) franciaországi vetítéséhez készült előszóként. Bemutatja a híres filmvonat tündöklését és bukását – amely 294 napon át zakatolt a Szovjetunióban, hogy dokumentálja a harmincas évek problémáit és gazdasági fejlődését –, s mindezt meditatív hangalámondással, fotókkal, Medvedkin-interjúkkal kíséri. A filmet némán mozgó vonat képe keretezi, és gazdag archív anyagot használ fel arra, hogy rekonstruálja az azóta nyomtalanul eltűnt utópiát. Ám ahogy Marker megjegyzi: „nagy hiba volna azt hinni, hogy a vonat története végéhez ért”.

Vörös az ég alja / A Grin Without A Cat / Le fond de l’air est rouge C h r i s

M a r k e r

Fr a n c e

1 9 7 7

1 8 0

m i n

Fr e n c h

This remarkable documentary about the rise and fall of the New Left in the 1960s and 1970s was originally released in 1977, but reworked in 1993 after the end of the Cold War and the collapse of the Soviet Union. A Grin Without a Cat is divided into two parts. The first part, “Fragile Hands,” focuses on the emergence of leftist movements around 1967, with the Vietnam War serving as the lightning rod for radicals of all stripes to come together to agitate for their utopian dreams. The second part, “Severed Hands,” details the slow demise of the invigorated Left, from forces within (the discord between different factions), and without (the role of the USA and the USSR in keeping the countries in their backyards in line). This threehour epic offers a stunning assemblage of period footage. Marker egyik legjelentősebb filmje a hatvanas-hetvenes évek új baloldalának tündökléséről és bukásáról 1977-ben készült, de 1993-ban, a hidegháború és a Szovjetunió széthullása után átdolgozta. A kétrészes film első része („Törékeny kezek”) az 1967 táján induló baloldali mozgalmakkal foglalkozik, amelyeknek a vietnami háború adott lökést, hogy erőiket egyesítve képviseljék utopikus álmaikat. A második rész („Levágott kezek”) a mozgalom lassú felbomlását mutatja be, amelyet belső frakcióharcok és külső hatalmak (USA, SZU) idéztek elő. A háromórás, monumentális mű archív anyagok elképesztő montázsából áll össze.

N a p

n é l k ü l

C h r i s

M a r ke r

S u n l e s s

Fra n c e

1 9 8 2

/ /

S a n s 1 0 0

m i n

S o l e i l /

Fr e n c h

Images from far-flung places such as Japan, Guinea-Bissau, Iceland, and San Francisco, filmed by fictional cameraman Sandor Krasna, are structured around opposites and juxtapositions, and tied together by the voice of Alexandra Stewart reading from Krasna’s probing correspondence. Seemingly disconnected, the fable and the essay seem poles apart, yet both are non-linear, striving to grasp the essence of time and memory. The distance between word and image is every bit as

HOMMAGE À CHRIS MARKER

close, yet as unbreachable as that between the time traveller and the woman from an earlier age whose image haunts him. Képek olyan távoli helyekről, mint Japán, Bissau-Guinea, Izland és San Francisco, amelyeket egy fiktív operatőr, Sandor Krasna rögzít… a képek egymás mellé vagy egymással szemben rendeződnek el, és Alexandra Stewart hangja köti össze őket, aki Krasna leveleiből olvas fel. A mese és az esszé látszólag két véglet, semmi közük egymáshoz, mégis hasonlóak abban, hogy nem-lineáris szerkezetükkel az idő és az emlékezet lényegét próbálják megragadni. Szó és kép távolsága amilyen kicsi, olyan átléphetetlen, ahogy az időutazó sem érheti el az asszonyt, aki egy régebbi korból kísérti.

A z u t o l s ó Bo l s h ev i k /

b o l s e v i k / T h e L a s t Le to m b e a u d ’ A l exa n d re

C h r i s M a r ke r / Fra n c e / 1 9 93 / 1 2 0 m i n / Fr e n c h

The Last Bolshevik is a tribute to film director Aleksandr Medvedkin, a sincere believer in Communism throughout his life, whose films were repeatedly banned in the Soviet Union. An archeological expedition into film history revealing new cinematic treasures, this film prompts a reflection on the relationship between art and politics, looking back at the Soviet Union after its demise. Glimpsed for the first time are the extraordinary “film-train movies” made by Medvedkin and his group in 1932, and long believed lost. As a filmmaker, Medvedkin’s motto explains many of his works: “It is not the past that dominates us, but images of the past.” A dense and engrossing interrogation of Soviet cinema as an expression of Soviet history. Tisztelgés Alekszandr Medvedkin filmrendező előtt, aki egész életében kitartott kommunista hite mellett és akinek a munkáit ismételten betiltották a Szovjetunióban. A filmtörténetbe tett régészeti expedíció új kinematográfiai értékeket tár fel; művészet és politika viszonyára reflektálva tekint vissza a széthullott Szovjetunióra. Most először láthatjuk a híres filmvonat felvételeit, amelyet Medvedkin és csoportja készített 1932-ben, és mindeddig elveszettnek hitték őket. Medvedkin rendezői ars poeticája sok művét értelmezi: „Nem a múlt uralkodik rajtunk, hanem a múlt képei.” A szovjet filmnek mint a szovjet történelem kifejeződésének erőteljes, magával ragadó faggatása.

HATÁRÁTLÉPÉSEK CROSSING BORDERS

64—65

Ö t ö s C h r i s

S z i n t

M a r ke r

Fra n c e

/ /

L e v e l 1 9 9 6

1 0 6

m i n

F i v e /

Fr e n c h

French computer programmer Laura inherits the task of making a computer game of the Battle of Okinawa, Japan, during World War 2. She searches the internet for information on the battle, and interviews Japanese experts and witnesses. The extraordinary circumstances of the Battle of Okinawa lead Laura to reflect deeply on her own life and humanity in general, particularly the influence of history and memories. Marker’s approach aims to grasp the theoretical status of “found” words and images, which he integrates into a “semi-documentary” research work. The word “Okinawa” is the starting point of the research of an iconography and a myth. Laura, a francia programozó megörökli a feladatot, hogy számítógépes játékot fejlesszen a 2. világháború okinavai csatájáról. Információkat keres a világhálón, japán szakértőket és szemtanúkat kérdez ki. Az okinavai csata extrém körülményei arra késztetik Laurát, hogy elgondolkozzon az életéről és általában az emberről, különös tekintettel a történelem és az emlékezés szerepére. Marker célja a „talált” szavak és képek elméleti megragadása, amelyeket aztán egy kvázi dokumentarista kutatómunkába integrál. Az ikonográfia és a mítosz kutatásának kiindulópontja az „Okinava” szó.

A v i g yo rg ó m a c s ka esete / Th e Ca se of t he Gri nni ng Ca t / C ha ts p erchés C h r i s

M a r k e r

Fr a n c e

2 0 0 4

5 8

m i n

Fr e n c h

Between September 2001 and autumn 2003, Chris Marker returns to the street of Paris he had filmed in The Lovely Month of May (1963). He is guided by Monsieur Chat, a facetious tomcat, grandson of Alice and nephew of Miyazaki, who plasters his malicious grin over the walls and roofs of the French capital. This treasure hunt leads us from the French presidential campaign of 2002 to the headscarf debate, the war in Iraq, and the entertainment industry crisis, accompanied by the jokes of Mr. Raffarin. Through this documentary, Marker multiplies the digressions and the veiled references aided by his virtual but providential companion who appears and vanishes as the occasion demands. Chris Marker 2001 szeptembere és 2003 ősze között újra felfedezi a Szép május Párizsát. Kalauza Monsieur Chat, egy kandúrgraffiti, Alice unokája és Miyazaki unokaöccse, aki elhelyezi ezt a kaján vigyort a francia főváros falain és háztetőin. A kincsvadászat a 2002-es elnökválasztási kampánytól az iszlám kendő körüli vitákhoz vezet; foglalkozik a film az iraki háborúval, a biztos megélhetés nélküli szórakoztatóipari dolgozók okozta válsággal és Mr. Raffarin vicceivel. Marker tobzódik a kitérőkben és a rejtett utalásokban, amelyekhez virtuális macska-társa segíti hozzá, aki hol megjelenik, hol eltűnik, ahogy az alkalom kívánja.

NEMZETKÖZI KONFERENCIA INTERNATIONAL CONFERENCE

HATÁRÁTLÉPÉSEK Chris Marker öröksége CROSSING BORDERS Chris Marker’s Legacy

2013. NOVEMBER 8. 8 NOVEMBER, 2013

12:00–13:30

14:30–16:30

KÖSZÖNTŐ / WELCOME

DAVID CˇENEˇK (Csehorszrág/Czech Republic): Az osztályharc nyelvén: Chris Marker Kelet-Európában In the Language of the Class War: Chris Marker in Eastern Europe

BERNARD EIZENSCHITZ (Franciaország/France):

Két évszázad formái The Forms of Two Centuries BAMCHADE POURVALI (Franciaország/France): TÁMOGATTA / WITH THE SUPPORT OF

Chris Marker a hatvanas-hetvenes évek francia kontextusában Chris Marker in the French Context of the 1960–70s

THOMAS TODE (Németország/Germany): Film — ez a múlt századé! Chris Marker Immemory CD-ROM-ja Film — That Was Last Century! Chris Marker’s CD-ROM Immemory IMMEMORY Interaktív bemutató / Interactive presentation

17:00–17:45

HELYSZÍN: Budapesti Francia Intézet Budapest I., Fő u. 17. VENUE: French Institute Budapest I., Fő u. 17.

KEREKASZTALBESZÉLGETÉS / ROUNDTABLE Chris Marker öröksége és a mai dokumentumfilmezés Chris Marker’s Legacy and Documentary Cinema Today

A konferencia nyelve: francia & angol – magyar szinkrontolmácsolással Languages of the conference: French, English with Hungarian translation

66—67

VERZIÓ DocLab Workshop for Documentary Film Projects

Participating projects:

November 6–9, 2013

Gay Men, Straight Dictatorships (director: Mária Takács, producer: Julianna Ugrin, Éclipse Film, Hungary)

Verzio DocLab is a four-day workshop for documentary filmmakers and independent producers working on projects dealing with minority, immigration, social justice, human rights and Roma issues. The second Verzio DocLab is an intensive workshop where three projects will be reviewed and mentored by Rada Šešic´ (film maker, consultant, IDFA Berta Fund, Holland), Stefano Tealdi (producer, director, Stefilm, Documentary in Europe, Italy) and Leena Pasanen, (director of Finnagora), and presented to a selection of international financiers and broadcasters.

The Other Life of Charon (director: Ioana Turcan, producer: Mihai Leaha, Triba Film, executive producer: Vlad Cantoreanu, Romania) The Queen of Spades (director and producer: Agnieszka Zwiefka, Chilli productions, Poland) In the workshop, we will go through the principles of storytelling, character development, treatment writing and trailer editing. Participants will receive advice on budgeting, and how to develop a financing plan for their projects, as well as festival strategies. Special emphasis is placed on verbal presentation of the project: how to make a good pitch. Participants will be introduced to financing possibilities available for filmmakers, producers and festivals in Europe. The documentary projects will be presented in a pitching forum at the end of the workshop. The pitching forum is open to the public and will take place on Saturday, November 9, 12.00–15:00 at OSA Archivum, (1051 Budapest Arany János utca 32). The Verzio DocLab is part of the Verzio International Human Rights Documentary Film Festival. Verzio DocLab is organized in collaboration with Finnagora, Verzio International Human Rights Documentary Film Festival, Documentary in Europe and OSA Archivum.

TÁMOGATTA / WITH THE SUPPORT OF

The language of the workshop and pitching forum is English OPEN PITCHING FORUM: 9 November, 12:00–15:00 VENUE: OSA Archivum – Budapest V., Arany János utca 32.

DIÁKVERZIÓ

2013. NOVEMBER 6—7—8-ÁN DÉLELÔTT A TOLDI MOZIBAN! Idén is lesz Diákverzió! Azaz ingyenes program középiskolás diákoknak – filmek, beszélgetés, kritikus gondolkodás, szabad véleményalkotás. A tanárok és a diákok öt izgalmas és különleges témát feldolgozó kortárs dokumentumfilmből válogathatnak: hogyan lehet beutazni a világot tolószékben pénz nélkül, punk-zenekart alapítani szellemi fogyatékosan, siketen előadóművésznek lenni a hallók közt, mit ér a diploma Kínában, és mitől szép a kukásautó. Megannyi érdekes téma! Nehéz választani, de lehet többet is!

Kicsi a világ / Little World Marcel Barrena / Spanyolország / 2012 / 83 min Albert élvezi az életet, és ebben semmi nem akadályozhatja meg, még a kerekes széke sem. A 19 éves fiú már tucatnyi országban járt és ezúttal a világ túlsó felére készül, barcelonai otthonából egy Új-zélandi világítótoronyhoz.

K u k a k e r i n g ő / Tr a s h D a n c e Andrew Garrison / USA / 2012 / 65 min A koreográfus Allison Orrt elbűvöli a kukásautók, darus kocsik és szemétszedők szépsége és kecsessége, ezért hatalmas alkotói fába vágja a fejszéjét. A végeredmény egy lélegzetelállító előadás az elhagyott repülőtéri kifutópályán, ahol több ezer néző gyűlik össze megnézni a szemétszállító autók, daruk és a kukák táncát.

Ta n u l j t i n ó / E d u c a t i o n , E d u c a t i o n Weijun Chen / Kína & Dél-Afrika / 2012 / 58 min Kínában évente kilenc millió fiatal próbál bekerülni egyetemre. A legjobb egyetemekre bejutók előtt fényes jövő áll, akinek viszont nem sikerül, és magánegyetemre kerül, nem mindig jár jól.

Testvers / D e a f J a m

IDŐPONT: november 6–7–8. (szerda, csütörtök, péntek), délelőtt 9 és 11 óra.

Judy Lieff / USA / 2012 / 70 min A jelbeszéd-költészet egyfajta előadó-művészet, amely a test-beszéd, a ritmus és a mozgás segítségével alkotja meg a hagyományos költészet 3 dimenziós képi megfelelőjét. A filmben a jelbeszéd-költészetet művelő csapatnyi siket tizenévessel ismerkedünk meg. Aneta egy lépéssel még tovább is megy, be egészen a slam költészet igen csak verbális közegébe.

A p u n k- s z i n d r ó m a HELYSZÍNEK: Toldi mozi (Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 36–38.) BÔVEBB INFORMÁCIÓ Teszler Tamás / info@verzio.org

(16 éven aluliaknak nem ajánlott)

/ The Punk Syndrome

Jukka Kärkkäinen & Jani-Petteri Passi / Finnország / 2012 / 86 min Pertti, Toni, Kari és Sami, a Pertti Kurikka Neve Napja elnevezésű finn együttes tagjai, saját bevallásuk szerint „punk-szindrómában” szenvednek. A négy barát a zenén keresztül rombolja le az előítéleteket és a „normalitás” határait, amelyek a szellemi fogyatékosokat körülveszik.

A 10. Verzió csapata / Verzio 10 team

Igazgató / Director Oksana Sarkisova Ügyvezető igazgató / Managing Director Kövecsi Anikó Pénzügyek / Finances Gádoros Katalin / Jombach Márta Marketing és sajtó / Marketing and Press Seres Mariann Verzio DocLab Leena Pasanen / Maiju Saari Vendégek / Guest Services Jombach Márta / Kövér Zsuzsa Magyar program kurátor / Hungarian Program Curator Báron György Mozi koordinátor, magyar program koordinátor, diákverzió Venues Coordinator, Hungarian Program Coordinator, student screenings Teszler Tamás / Lukácsi Zsófia Beszélgetések és koncertek / Debates and Concerts Szirony Szabolcs Önkéntes koordinátor / Volunteer Coordinator Kövér Zsuzsa Angol nyelvi lector / English Text Editor Gwen Jones Trailer Aseneth Ruiz Web Design Timári Károly Fordítók / Translation Bori Erzsébet / Hegedüs Judit Logo Tamási Miklós Interns Ana Lomtatidze / Aseneth Ruiz / Melinda Sükösd

PARTNEREK / PARTNERS

MÉDIATÁMOGATÓK / MEDIA PARTNERS