Kőrösi Kunigunda: Énmárka (szakdolgozat, 2015)

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT PR ÉS SZÓVIVŐI SZAKIRÁNY

Készítette: Kőrösi Kunigunda

Budapest, 2015

Tartalom 1.

BEVEZETÉS................................................................................................................................. 3

2.

MI AZ ÉNMÁRKA? ..................................................................................................................... 4

3.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ÉNMÁRKÁRA? ................................................................................... 8 Pozitív beállítódás, growth mindset ....................................................................................... 14 Motiváció 3.0 .......................................................................................................................... 21

4.

HOGYAN ÉPÍTSÜNK ERŐS ÉNMÁRKÁT? .................................................................................. 28 A. GYAKORLATI PÉLDA ................................................................................................................ 31 I.

Az alapok tisztázása ........................................................................................................ 31

Cél meghatározása .................................................................................................................. 32 Célcsoport meghatározása ..................................................................................................... 32 Szolgáltatási portfólió tisztázása ............................................................................................. 32 Konkurenciaelemzés ............................................................................................................... 33 Projektterv összeállítása ......................................................................................................... 36 II.

Ami eddig történt............................................................................................................ 37

Arculat ..................................................................................................................................... 40 Weboldal ................................................................................................................................. 43 III.

A jövőben megvalósuló lehetőségek .......................................................................... 49

Weboldal ................................................................................................................................. 49 Blog ......................................................................................................................................... 49 Facebook ................................................................................................................................. 50 Együttműködések, online és offline megjelenések ................................................................ 51 IV.

Interjú Gergővel .......................................................................................................... 52

B. GYAKORLATI PÉLDA ................................................................................................................ 56 Arculat ..................................................................................................................................... 57 Bemutatkozás, alap adatok..................................................................................................... 59 Facebook kommunikáció ........................................................................................................ 60 Interjú Sasával ......................................................................................................................... 68 5.

ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................................... 72

6.

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ............................................................................................... 74

7.

ONLINE FORRÁSOK ................................................................................................................. 75

2

1.

BEVEZETÉS

Minden pillanatban kommunikálunk valamit magunkról – akkor is, ha épp meg sem szólalunk. Itt az idő, hogy tudatosan végiggondoljuk, tetteinknek és szavainknak milyen hatása van saját életünkre és másokéra, és összevessük, hogy ezek a hatások és a következményeik céljainknak megfelelőek-e. Kérdés persze, hogy vannak-e pontosan megfogalmazott céljaink, amikért már most is kitartóan dolgozunk, vagy inkább úgy gondoljuk, az egy dolog, hogy mi mit szeretnénk, az pedig egy másik, hogy mire van lehetőségünk.

Az azonban nem kérdés, hogy énmárkája mindannyiunknak lehet (legfeljebb egyesek énmárkájának fejlesztésére nagyobb szükség van, mint másokéra), és e tekintetben mindegy, hogy inkább szellemi, vagy inkább fizikai típusú munkát végzünk. Nem mindegy ugyanakkor, hogy (pozitív) hírnévvel bírunk-e, vagy (negatív) hírhedtségről van szó. Sosem késő úgy döntenünk, hogy kiaknázzuk a bennünk rejlő képességeket, és elkezdjük gondozni énmárkánkat annak érdekében, hogy tevékenységünk ne maradjon észrevétlen.

De miért ne kezdhetnénk ezt el akár most is?

Szakdolgozatomban az énmárka (angolul personal branding), mint a személyes márka és a személyes hírnév elegyét, fogalmát és lehetséges megnyilvánulásait fogom körüljárni konkrét példákon keresztül, hogy ráirányítsam a figyelmet: énmárkánk tudatos felépítésével megtalálhatjuk saját hangunkat, és lerövidíthetjük az utat céljaink eléréséhez.

Az utóbbi hónapokban együttműködtem egy pszichológiai tanácsadóval annak érdekében, hogy az énmárkáját megerősítsük, és az (újra-)induló praxisához kapcsolódó weboldalát formailag és tartalmilag is kialakítsuk különböző kommunikációs és vizuális eszközökkel. A dolgozatom elméleti részét követő gyakorlati rész 1. felében ezt a munkafolyamatot fogom ismertetni.

A gyakorlati rész 2. felében pedig egy már most is erős énmárkával rendelkező edző online kommunikációjának elemzésével fogom bemutatni, hogy énmárkánk felépítésén keresztül hogyan válhatunk szakmailag egyre sikeresebbé, amely magánéletünkre is pozitív hatással lesz, miközben környezetünk is gazdagabbá válhat.

3

2.

MI AZ ÉNMÁRKA?

Fontosnak tartom mindenekelőtt a fogalom tisztázását, enélkül ugyanis könnyen félreérthető, miről szól az énmárka. A márka/brand szóról rögtön a marketingre asszociálunk, nézzük tehát először ennek a magyarázatát. Andy Milligan márkatanácsadó szerint „a márka jelkép, amely egy különleges élményt szavatol”, John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka c. könyvükben pedig így fogalmazott: „a márka nem más, mint betartott ígéret” – annak ellenére is, hogy az említett „betartott ígéretet” a hírnévvel, reputációval azonosítják szakmai körökben, nem pedig a márkával, branddel. Érdekes módon a Wikipédián nem található még most1 sem magyar nyelvű bejegyzés sem az énmárka, sem a személyes márka kifejezésekre. A personal branding kifejezést a Wikipédia2 szerint Tom Peters használta először egy 1997-es újságcikkében, szoros összefüggésben a branding marketingben ismert jelentésével, mely szerint az addigi önfejlesztésre irányuló törekvéseink helyett a „csomagolásunkra” érdemes helyezni a fókuszt a siker érdekében.

Az énmárka azonban több, mint személyes marketing. Jeff Bezos, az Amazon alapítójának énmárka-definícióját gyakran idézik a témában: „Az énmárka egyenlő azzal, amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából.” Énmárkánk tehát az énötvözetünk3 (tudatos) kifejezése és megnyilvánulása.

Dr. Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató gondolatait olvasva úgy éreztem, érdemes őt is idéznem, hogy énmárkánk jelentését és jelentőségét szemléltessem. „A personal brandinget sokan egyfajta önreklámnak képzelik el. Akik értenek hozzá, azoknak ennél sokkal több. A personal branding annak az örömnek a megosztása másokkal, amelyet az igazi legbenső énünk megtalálása és fejlesztése jelent. A jó personal branding felkelti és megmutatja azt a life-flow érzést, amelyet akkor érzünk, ha az önmagunk tökéletesedése felé vezető biztos úton járunk. A jó personal branding azonban ennél tovább 1

Legutóbb ellenőrizve: 2015.12.01. http://en.wikipedia.org/wiki/Personal_branding (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 17:19) 3 Ez alatt értem mindazt a külső és belső tulajdonságot, jellegzetességet, amitől az egyik ember a másiktól különbözővé válik. Pl. stílus, megjelenés, ízlés, habitus, verbális kommunikáció és testbeszéd, öltözködés, tapasztalatok és emlékek, képességek, gondolatok, motivációk, hozzáállás, humor, viselkedés, érzelmi és értelmi intelligencia.

2

4

megy: közös értékek mentén hitet ad. Felkelti a hitet másokban arra, hogy nekik is, hogy mindenkinek van egy olyan legbenső magja, personal brandje, amit megtalálva a life-flow érzés birtokosa lehet.”4 Az énmárkát alapvetően két dolog határozza meg: az énmárkát birtokló személy hírneve, és hírnevének hatósugara.5 A hírnév tehát egy kulcsfogalom az énmárka jelentésének tisztázásában, önmagában azonban szintén félrevezető lehet. A hírnév, reputáció (angolul reputation) latin eredetű szó – már az ókori nagy gondolkodók is foglalkoztak a jelenséggel. A hírnév mindig pozitív. Aki számára a negatív reklám is reklám, inkább hírhedt, mint hírneves. A hírnév építése és gondozása ma a public relations (PR) feladata, a marketing tehát a rendelkezésre álló eszközökkel csak tovább erősítheti ezt.

Amikor tehát énmárkánk építésébe kezdünk, valójában saját magunk PR szakembereivé válunk, amely során teljes identitásunkat, tetteinket, értékrendszerünket és imázsunkat kommunikáljuk a külvilág felé - hitelesen. Énmárkánk hatósugara lehet egészen apró, de rengeteg embert is elérhet, és egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik.

Ennek megítélése pusztán attól függ, milyenek vagyunk mi, mint individuum, és mi a célunk – akár rövid, akár hosszabb távon. A pillangó-effektus miatt ugyanakkor a vártnál sokkal nagyobb hatást is elérhetünk, hisz minden mindennel összefügg, és mindennek van valamilyen hatása, következménye. A siker szintén relatív, ennek megítélése is szubjektív, ráadásul helyzetenként változhat. Sikerünket ezen kívül mérhetjük saját addigi teljesítményünkhöz, az általunk elképzelt, megálmodott célhoz, de mások teljesítményéhez is.

Többször említettem már a célkitűzések fontosságát, valamint az énmárka eredményességének sokféleségét. Az énmárka nem csak a marketing és a PR, hanem a (szociál)pszichológia tudományterületére is átnyúlik, hiszen ahhoz, hogy egyáltalán el tudjunk kezdeni énmárkánk létén gondolkodni és konkrét célokat megfogalmazni, előbb önmagunkat, tehát az „én”-t kell megvizsgálnunk, hogy felfedezzük a tetteink és

4

http://personalbrandinstitute.hu/posts/-mit-jelent-szmomra-a-personal-brand--i.-ndash-dr.-csermelypter-12 (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 17:19) 5 http://marketintelligence.blog.hu/2012/08/06/marketintelligence_blog_hu_a_marka_frei_tamas (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 17:19) Megjegyzés: a hírnév „hatósugara” az ismertség mértékét jelöli, amely viszont az egyes személyek énmárkájánál és hírnevénél természetszerűleg eltérő fontosságú, és eltérő spektrumú lehet – attól függően, hogy mi a cél.

5

gondolataink mögött rejlő motivációinkat, és megnézzük, van-e esetleg jobb, hatásosabb módja is annak elérésére, amire vágyunk.

Mivel életünk során folyamatosan változunk, énmárkánkat sem tekinthetjük soha késznek. Jó hír ugyanakkor, hogy ha belátjuk tudatosításának, felépítésének és gondozásának értelmét és hasznát, az egyre gyakrabban érkező pozitív visszacsatolások révén mi is egyre jobban fogjuk élvezni a folyamatot, még ha átmenetileg hullámvölgybe kerülünk is, amely – lássuk be – természetes velejárója az életnek. Énmárkánkat számos módon és eszközzel építhetjük, kiindulási pontja azonban minden esetben személyiségünk – emlékeink, tapasztalataink, készségeink, vágyaink, érzéseink és tudásunk egyedi kombinációja, amelyet csak mi tudunk kommunikálni.

Kizárólag mi érezhetjük át teljes valójukban érzéseinket, és mi lehetünk tudatában gondolataink eredőjével és miértjével. A bennünk zajló érzéseket, gondolatokat, eredményeinket és értékrendünket azonban közvetve és közvetlenül is kommunikáljuk énmárkánkon keresztül. Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért van egyáltalán szükség az énmárkára, hiszen egyébként is ezt tesszük – kommunikálunk: beszélgetünk, viccelődünk, vitázunk, összefonjuk a karjainkat, fintorgunk, személyiségünket és társadalmi státuszunkat pedig öltözködésünkkel, otthonunkkal, és használati tárgyainkkal is kifejezésre juttatjuk.

Talán ismerjük a Brian élete c. film ikonikus jelenetét6, amelyben a nép egyszerre kiáltja: „Igen, mi mind egyéniségek vagyunk!” A probléma csak az, hogy egyéniségünknek viszonylag ritkán engedünk teret a munka világában, és amikor a munkáltató vagy a fejvadász cég egyszerre több száz, „kiváló kommunikációs képességgel rendelkező”, „megbízható”, x évnyi „tapasztalattal rendelkező” jelölttől kapja meg az önéletrajzát egyetlen meghirdetett pozícióra, az esélyeink rendkívül leromlanak. Az inkább fizikai típusú munkáknál7 (pl. személyi edzők, fodrászok, villanyszerelők) ez ugyanúgy érvényes, hiszen ilyen szakemberek hirdetéseivel is ezerszámra találkozunk. A szűk családi/baráti körünkön és legközelebbi munkatársainkon kívül (ha ugyan) nem ismernek minket, így nem is elvárható másoktól, hogy tudják, milyen értékes emberek, munkatársak, szakemberek

6

https://www.youtube.com/watch?v=-33gykQRks4 (legutóbb megtekintve: 2015.12.01. 17:21) Erős fizikai tevékenységekkel járó foglalkozásokat értek a „fizikai típusú” munkák alatt, amelyek ugyanakkor jóval több tudást, gondolkodást és tervezést igényelnek, mint amit pl. egy sori munkás végez, miközben egyetlen munkafázisban egyetlen csavart meghúz minden egyes alkatrészen, ami elé kerül.

7

6

vagyunk – hacsak ezt nem kommunikáljuk elég tisztán és hitelesen, másoktól jól megkülönböztetve magunkat.

Mindig vannak és lesznek olyanok, akik konkurálni fognak velünk. Ez egy nagyon fontos felismerés, bármilyen triviálisnak tűnik is. Célunk nem az kell hogy legyen, hogy konkurenseinket legyőzzük, mivel mindig van/lesz valaki, aki nálunk jobb, erősebb, okosabb, ügyesebb – ha nem most, akkor két héttel később. Ez így van jól, sőt, ez motiválhat is minket a folyamatos tanulásra. Nem szabad azon görcsölnünk, hogy mindig mindenkinél jobbak legyünk, hiszen ez irreális, elérhetetlen cél, ami eleve kudarcra van ítélve. A lényeg az, hogy saját magunkat meg tudjuk különböztetni másoktól, és meg tudjuk ismertetni magunkat mindazokkal, akik számunkra valamiért fontos célközönséget jelentenek - hiszen a döntés, a választás joga végül az övék. (Tehát miközben énmárkánkkal foglalkozunk, valójában mások igényeire fókuszálunk, amelyhez toleranciára és empátiára is szükségünk lesz.)

A marketingben a termékek és szolgáltatások esetében ez a folyamat a USP (unique selling proposition, magyarul egyedi értékesítési ajánlat) megtalálása és hangsúlyozása. Mi azonban nem termékek és szolgáltatások vagyunk, hanem emberek. Bár termékeket készítünk és szolgáltatásokat adunk másoknak, ma már szinte elképzelhetetlen, hogy életünk végéig egyetlen munkahelyen tegyük ezt – legalábbis a miénkhez hasonló, individualista társadalmakban.

Beosztottként nem lenne jó, ha az elért eredményeinket, értékeinket és képességeinket egy olyan, általunk is szimpatikusnak tartott munkahelyi közegben tudnánk kamatoztatni, ahol nem nekünk kell szinte könyörögnünk, hogy minket vegyenek fel, hanem ahol magabiztosan be tudjuk mutatni, miért járnának jól, ha velünk együtt dolgozhatnának, és ahol a bennünk rejlő potenciált is felismerik?

Vállalkozóként, startupperként nem lenne jó, ha az akár még csak ötlet-szinten létező, vagy a már meglévő, minőségi és/vagy innovatív termékeink és szolgáltatásaink hatásos bemutatása és aktív szakmai jelenlétünk révén nem kellene azon aggódnunk, hogy hogyan tartsuk meg a régi, és szerezzük meg új ügyfeleinket, partnereinket, befektetőinket?

Az énmárkánk - röviden összefoglalva - a személyiségünk, a megjelenésünk, a képességeink és a másoktól való különbözőségeink (és hasonlóságaink) összessége, valamint ezek tudatos kommunikálása mások felé.

7

3. MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ÉNMÁRKÁRA? Abból, ha van egy csodálatos hangszerünk, de nem tudunk játszani rajta, semmi örömünk nem származik. Nemcsak nekünk, másoknak sem – hiszen ha gondosan becsomagolva tároljuk valahol, a hangszernek nincs haszna, mivel nem tölti be funkcióját.

Abból, ha nincs senki, aki tudna arról, hogy van egy csodálatos hangszerünk, ugyancsak semmi hasznunk nem származik, hisz így eladni vagy elcserélni sem tudjuk, legfeljebb elajándékozni vagy kidobni – de ezt minden bizonnyal azért vonakodunk megtenni, mert úgy gondoljuk, túl értékes dologról van szó ahhoz, hogy csak úgy elkótyavetyéljük.

Ugyanez a helyzet az énmárkánkkal is. Ha nem használjuk ki a bennünk rejlő potenciált, és nem arra törekszünk, hogy képességeinknek a maximumát nyújtsuk, miközben vágyaink beteljesítésén és álmaink megvalósításán dolgozunk, valójában nem becsüljük meg saját magunkat, nem használjuk ki lehetőségeinket. Hogyan várhatnánk el másoktól, hogy felfigyeljenek ránk, ha mi sem becsüljük magunkat? Bár mindannyiunknak lehet egy stabil, karakteres énmárkája, sokan nem élünk ezzel a lehetőséggel, mintha a nem használt hangszert csak porosodni hagynánk. Eladni vagy elcserélni azonban ha akarnánk, sem

tudnánk

énmárkánkat

-

viszont

mindazzal,

amit

az

énmárkánk

jelent,

megajándékozhatunk másokat, kiteljesedhetünk, és anyagi haszonra is szert tehetünk. Az énmárkánk mi vagyunk, az énmárkánk megnyilvánulásain keresztül mutatjuk és különböztetjük meg magunkat, és juttatjuk érvényre szükségleteinket a privát szféránkban csakúgy, mint szakmai életünkben. Ma, az internet és a social média korában, amikor megszámlálhatatlanul sok emberrel léphetünk kapcsolatba, nagyobb szükségünk lehet erre, mint a történelemben bármikor.

Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy önmagában a tudás alapú kompetencia8 nem elég a sikerhez. Ha nem tudjuk megfelelően artikulálni magunkat, tudásunkat, tapasztalatainkat, készségeinket és értékeinket, ritkán, vagy másokhoz képest sokszor több munkával jutunk olyan lehetőségekhez, ahol mindezt hasznosíthatjuk és kamatoztathatjuk. De ha már amúgyis minden pillanatban kommunikálunk valamit magunkról, miért ne csinálhatnánk ezt jobban?

8

sajátos viselkedésforma, amely egy adott munkakörben a legjobbakat megkülönbözteti az átlagosoktól

8

Amikor kommunikálunk, Bryan Kramer frappáns megfogalmazása szerint minden esetben H2H9, human to human kapcsolatteremtés történik. Ezt kell szem előtt tartanunk a B2C és a B2B fogalmak használatakor is. A világon mindenhol emberek lépnek interakcióba egymással, ezért ha épp nem is a konkrét személy van fókuszban, hanem egy ügy, az interakcióban részt vevő egyes emberek hatásáról, szándékainak tettekben megnyilvánuló eredményéről van szó. Nagy vezetők (akár szellemi vezetőkről van szó, akár a szekuláris világban országok és nagyvállalatok irányítóiról) sokszor ugyan szívesebben húzódnak meg a háttérben, énmárkájuk azonban olyan erőssé válik, mire ilyen pozícióba kerülnek, hogy ha akarnak sem tudnak észrevétlenek maradni. Eddig azonban hosszú az út.

Többségünk ráadásul nem is jut ilyen pozíciókba, sőt, sokan nem is vágyunk erre – és ez rendben is van.

A kérdés az, meg tudjuk-e találni életünkben azt a célt, amiért úgy érezzük, érdemes felkelnünk reggelenként, amivel a megélhetésünket is biztosítani tudjuk, valamint hogy ez a cél összhangban van-e tehetségünkkel, képességeinkkel, személyiségünkkel.

Akár

ismerjük már a választ erre a kérdésre, akár nem, énmárkánk a legjobb eszközünk arra, hogy boldoggá és sikeressé válhassunk, hiszen célunkat csak úgy fogalmazhatjuk meg, ha tisztában vagyunk énötvözetünkkel, és önazonosak10 lehetünk, akármilyen szerepkörben is vagyunk épp. Csak így nyújthatunk kimagasló teljesítményt, így válhatunk kiválókká, és így csillanthatjuk meg egyediségünkben rejlő értékünket. Márpedig mindenki szeretné értékesnek, sikeresnek és különlegesnek érezni magát, igaz?

Nem tudom, létezik-e olyan ember, aki nemmel válaszolna arra a kérdésre, hogy szeretne-e boldog lenni. Mondhatnánk, hogy ez részben amiatt is van, hogy túl banális a kérdés, az igazság azonban az, hogy a tudományban is egyre nagyobb figyelmet kap a boldogság kutatása. Gondoljunk csak például Abraham Maslow szükséglethierarchiájára, Csíkszentmihályi Mihály flow-felfedezésére, vagy a Martin Seligman nevével fémjelzett pozitív pszichológia tudományára. A boldogság keresése egy újabb közös pontunk nekünk, embereknek. Mindannyian boldogok akarunk lenni, legfeljebb más és más úton gondoljuk elérni a boldogságot. Sokszor kiderülhet az is, hogy egy kicsit rossz irányból közelítünk felé, és végül elvétjük – a múlt tapasztalataiból azonban tévedés lenne minden esetben

9

http://www.bryankramer.com/there-is-no-more-b2b-or-b2c-its-human-to-human-h2h/ (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 18:35) 10 azaz nem kell olyasmit tennünk, ami a lényünkkel nincs összhangban

9

megkérdőjelezhetetlen következtetéseket levonni a jövőre vonatkozóan11. Pedig általában ezt tesszük. A HR szakemberek is ezt teszik, amikor az önéletrajzunk, vagy a személyes beszélgetés során azt firtatják, mit és miért csináltunk addig. Ebből igyekeznek levonni a következtetést, hogy a jövőben megfelelően el tudnánk-e végezni a feladatunkat a megpályázott pozícióban.

"Az igazság az, hogy a múlt nem jósolja meg a jövőt, de mi úgy csinálunk, mintha, és ezzel a jövőt olyanná csináljuk, mint a múlt volt. A lehetőség az, hogy valakinek a segítségével, aki már erre rájött, újra lehet kezdeni az életet."12 Tehát az, hogy a múlt ismeretében úgy gondoljuk, tudunk a jövőre is következtetni, egy illúzió. Jóslatunk vagy beigazolódik, vagy nem. Ahogy azonban az a jóslatokkal lenni szokott, várakozásainkkal öntudatlanul is pozitív vagy negatív irányban befolyásolhatjuk a végkimenetelt.

Ha lehetőségünk van alakítani jövőnkön a jelen értékelésével és a felmerülő lehetőségek kiaknázásával, eredményeink maximalizálásával

– akár énmárkánk

kialakításán keresztül is – elérhetjük, hogy ne félelemmel, hanem várakozással töltsön el minket az ismeretlen jövő gondolata. A szakmai teljesítmény mindig is az érdeklődés középpontjában állt, más és más kulcstényezőben látták azonban a szakemberek sikerfaktort.

A 20. század elején népszerűvé vált amerikai taylorizmus és a japán lean13, valamint a kaizen filozófia14 mellett a pszichológia fejlődésével egyre elterjedtebbé vált a munkavállalók személyes kompetenciáinak és motivációinak vizsgálata is, amely ma már szerves része a HR (human resources) szakemberek munkájának.

A munka világában a kompetencia fogalmát Richard Boyatzis vezette be 1982-ben A rátermett vezető c. könyvében. Sokáig kiemelt szerepet tulajdonítottak az IQ-nak, azaz az értelmi intelligenciának, egyre több kutatás bizonyítja azonban, hogy az EQ (érzelmi intelligencia)

nélkülözhetetlen

összetevője

a

sikernek.

Sőt,

a

kiemelkedő

munkateljesítmény szempontjából az IQ csak a második meghatározó tényező az EQ 11

hiszen azért, mert pl. korábban rossz tapasztalatunk volt egy párkapcsolatban, nem biztos, hogy (ugyanolyan) rossz tapasztalatunk lesz a következőben is - ha felismerjük, hogy mi vezethetett ehhez az élményhez, és így megpróbáljuk elkerülni is ugyanezt 12 Feldmár András, http://www.feldmarintezet.hu/#!tanacsadas/c1zy8 (legutóbb letöltve: 2015.11.30., 21:41) 13 A lean az erőforrások optimális kihasználása térben és időben. „A Toyota fejlesztette ki (a Toyota Termelési Rendszer vagy ’TPS’ néven is ismert) ’lean termelést’….” Jeffrey K. Liker: A Toyota-módszer, 25. o. (2008, HVG Kiadó, Budapest) 14 A kaizen a folyamatos fejlesztés és fejlődés eszmerendszere, amely a japán kultúrában gyökerezik.

10

mögött15 - és meglátásom szerint énmárkánk alapját is ez képezi. Énmárkánk velejét olyan személyiségjegyekre (hitelesség, megbízhatóság, következetesség) kell építenünk, amelyek kiemelnek minket az átlagból, miközben mások számára is értékesnek bizonyulnak. Érzelmi intelligenciánk fejlesztése nélkül ez elképzelhetetlen. „Az intelligenciakutatás a XX. század vége felé a kognitív pszichológia 16 befolyása alá került. Az általános megközelítés azt mondta ki, hogy az intellektuális viselkedés hátterében különböző mentális folyamatok húzódnak meg, melyek egy adott feladatnál az egyéneknél különbözőképpen (gyorsaság, pontosság) aktiválódnak – ez okozza az egyéni eltéréseket. … Howard Gardner megfogalmazása szerint az intelligencia ’egy adott kultúra vagy közösség szellemében megfogalmazódó problémák és jelenségek megoldására vagy megértésére való képesség’ (1993).”17 David McClelland már 1973-ban arról írt egy tanulmányában18, hogy az ún. hard skillek19 helyett inkább a soft skillekre20 kellene koncentrálnunk, akkor vált azonban igazán ismertté az érzelmi intelligencia témája, amikor Daniel Goleman amerikai pszichológus (McClelland egyik diákja, aki újságíróként a közérthető és élvezetes írást is elsajátította) Érzelmi intelligencia című könyve megjelent 1995-ben.

Goleman következő könyve21 már kifejezetten a munkahelyen hasznosítható érzelmi intelligenciát elemzi 5 dimenzió és 25 „érzelmi kompetencia” mentén. Azóta a technikai fejlődés, a tudomány és a technika rendkívül gyors fejlődése miatt, amikor alig tudjuk tudásunkat naprakészen tartani, még fontosabbá vált az érzelmi intelligencia, mint megkülönböztető előny elsajátítása. Énmárkánkban sem a technikai tudásunk a hangsúlyos elem, hanem az a képesség, hogy mihez kezdünk tudásunkkal – mire használjuk és hogyan tudjuk közvetíteni mások számára, valamint érvényesíteni mindennapjainkban, munkánk során. A jóléti társadalmak

15

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen, 26. oldal (2002, SHL Hungary) A pszichológia egyik ága, mely a mentális folyamatokkal, az észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással foglalkozik, ezek hátterét, hatását kutatva.

17 http://www.mipszi.hu/cikk/090817-iq-tevedesek-vigjateka (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 18:48) 18 1973-ban jelent meg David McClelland tanulmánya az American Psychologist-ban, Vizsgáljuk inkább a kompetenciát az intelligencia helyett címmel 19 Egzakt és mérhető tudás, pl. matematikai és szövegértési tudás, szoftverek használatának ismerete 20 Nehezen számszerűsíthető tudás, amely az érzelmi intelligenciával van összefüggésben. Ide sorolható pl. a jó kapcsolatteremtési készség, kezdeményezőkészség, empátia 21 Ez volt Daniel Goleman Érzelmi intelligencia a munkahelyen (2002, SHL Hungary) c. könyve 16

11

nem garantálják a munkahelyeket, mi azonban énmárkánk segítségével mindent megtehetünk azért, hogy értékes és elismert tagjai lehessünk egy közösségnek.

Ehhez alapvető fontosságú a gondolkodásmódunk, a hozzáállásunk (attitűd) milyensége, amellyel a minket körülvevő személyek megnyilvánulásaira és a ránk közvetlenül vagy közvetve ható eseményekre reagálunk.

Ahogy az individualista társadalmakban mindenki, mi is mindenhol azt halljuk, csak rajtunk múlik, mit kezdünk az életünkkel, a mi kezünkben van a sorsunk, bárki lehet belőlünk, csak merjük követni az álmainkat. Akárhányszor hallgatjuk is meg Steve Jobs inspiráló, stanfordi végzősöknek tartott beszédét,22 mi végül mindig találunk valami magyarázatot arra, hogy miért nem leszünk olyan sikeresek, mint ő. Mi magunk zárjuk el magunk elől a kiváló karriert, és alkudunk meg egészen jó karrierrel, amit azzal magyarázunk, hogy mi nem vagyunk olyan furák, mint Steve Jobs, és jó emberek, jó anyák és apák szeretnénk lenni – ez pedig nem összeegyeztethető a kiváló karrierrel. A valóság azonban az, hogy félünk a kudarctól. Nem csoda – ez az érem másik oldala, együtt jár azzal a világképpel, hogy immár nem istenekben hiszünk, hanem (jobb esetben) önmagunkban. Azt tanuljuk a szüleinktől, hogy tanuljunk és dolgozzunk keményen, és akkor jó életünk lesz. Azt halljuk és olvassuk minden médiumban és tanulmányaink során is, hogy egyedül rajtunk áll, hogy mit kezdünk az életünkkel, mert bárkiből lehet a következő milliárdos – különösen akkor, ha van egy garázsunk, és a programozáshoz is értünk. A világ demokratikus berendezkedésű társadalmaiban alapvetően egyenlőek vagyunk,

és

ez

fantasztikus.

A

viszonylagos

egyenlőséghez

azonban

súlyos

egyenlőtlenségek is társulnak.

A szigorú hierarchikus rendszerek eltűnésével irigységünk is egyre nő. „…Az irigység nem önmagunk, hanem másokkal való kapcsolataink zavarának terméke.”23 Igényeink és vágyaink két aspektus együtteséből születnek: egyrészt saját korábbi teljesítményünk szintjéhez viszonyítunk, másrészt a hozzánk nagyon hasonlónak ítélt személyek teljesítményének színvonalához. Lady Gagára ezért nem irigykedünk. Akivel nem tudunk azonosulni, azt nem irigyeljük. Globalizált világunkban azonban nem csak magyarok, nem csak európaiak, hanem globális állampolgárok is vagyunk, ahogy a világ

22

https://www.youtube.com/watch?v=UF8uR6Z6KLc (legutóbb megtekintve: 2015.12.01. 18:54) Csepeli György: A meghatározatlan állat - Szociálpszichológia kezdőknek és haladóknak, 46.o. (2005, Jószöveg Műhely, Budapest) 23

12

többi országában is globális állampolgárok élnek. Az országaink közötti együttműködés, a határokon átívelő kereskedelem, tudásmegosztás és ipar révén az előnyöket és hátrányokat egyaránt a saját bőrünkön tapasztalhatunk, gondoljunk csak pl. az ökoszisztémánkban okozott károkra, vagy az internetnek köszönhetően az információ elképesztően gyors és széleskörű terjedésére.

A viszonylagos szabadságunkban és individualista jóléti társadalmainkban azonban az csak az érem egyik oldala, hogy ezeknek köszönhetően bárkivé válhatunk, akivé lenni akarunk. Az érem másik oldalán óriási érzelmi teher, stressz nehezedik azokra, akik sikertelenséget élnek át. Miközben bárkivé válhatunk, elég valószínűtlennek érezzük, hogy mi legyünk a következő Mark Zuckerberg24, Phil Heath25, Jaksity György26 vagy Minya Viktória27, habár minden csatornán azt az üzenetet közvetítik felénk, hogy ez megtörténhet, csak rajtunk áll, mi vagyunk a felelősek a saját életünkért. Miénk az irányítás. Ez felemelő, ha jól csináljuk, és lesújtó, ha nem. Sikerünk és kudarcunk egyaránt a miénk.28 A könyvesboltokban az önsegítő könyvek két típusát találjuk: az egyik az önbizalmunkra igyekszik hatni (hidd el magadról, hogy te is képes vagy rá, és valósítsd meg), a másik az alacsony önértékelésünkkel való megbirkózásban igyekszik támaszt nyújtani (ne másokhoz, csakis önmagadhoz mérd magad, hisz te úgy vagy jó, ahogy vagy).

Mivel társadalmi szinten úgy hisszük, hogy a siker bárki számára elérhető, aki megérdemli, ezzel párhuzamosan kimondatlanul is azt sugalljuk, hogy a sikertelenség is megérdemelt. Megnyugtathat minket a tudat, hogy végülis mindenki azt kapja, ami jár neki, a valóság azonban az, hogy túl sok ismeretlen tényező, szerencse és véletlen befolyásolja az eseményeket ahhoz, hogy az objektív igazságosság elve érvényesülni tudjon. (Vagy egyszerűen gondoljunk csak arra, hogy ugyanaz a magas színvonalú oktatás sem elérhető mindenki számára.) A hibáktól, a kudarctól nem csak azért félünk, mert pl. anyagi veszteséget szenvedhetünk, hanem mert tartunk mások ítéletétől, gúnyos megjegyzéseitől is. A kudarcot tehát igyekszünk messziről elkerülni, miközben a sikerre mindennél jobban vágyunk, hogy boldogok lehessünk.

24

A Facebook egyik alapítója Négyszeres Mr. Olympia győztes testépítő 26 A Concorde cégcsoport egyik alapítója 27 Díjnyertes magyar „orr”, parfümőr 28 http://www.ted.com/talks/alain_de_botton_a_kinder_gentler_philosophy_of_success (legutóbb megtekintve: 2015.11.30., 21:40) 25

13

De mi is a siker? Bármit jelentsen is számunkra, a lényeg az, hogy saját sikerünk valóban a miénk legyen, és ne a szüleink, a főnökünk, vagy mások által definiált sikert akarjuk elérni. Sikerünk ugyanakkor nem értelmezhető, ha teljesítményünket kizárólag saját korábbi eredményeinkhez mérjük, és a biztonság kedvéért nem veszünk tudomást mások véleményéről. Ugyanígy a boldogság sem jöhet létre egy petricsészében.

Hogyan találhatjuk meg saját boldogságunk forrását , és válhatunk ezáltal sikeressé az énmárka-építés részeként?

Pozitív beállítódás, growth mindset29

Martin Seligman amerikai pszichológust a pozitív pszichológia irányzatának úttörőjeként ismerhetjük. Ő sem született azonban „sikeresnek”, hanem azzá vált: pályájának elején, az 1960-as években a tanult tehetetlenség jelenségét fedezte fel véletlenül a klasszikus kondicionálás vizsgálata során, melyet még egyetemistaként az ott dolgozó idősebb kutatókkal együtt végzett. Ebben a kísérletben kutyákat csipkedtek elektromos áramütéssel, akiknek a kísérlet első felében nem volt módjuk elmenekülni a kellemetlenség elől. Minden áramütés előtt egy hangjelzést is adtak a kutyáknak, amelytől azt várták, hogy a kísérlet második felére - amelyben a kutyáknak már módjukban állt átugrani egy másik fülkébe az áramütés elől – a kutyák a hangjelzésből már tudni fogják, hogy áramütés következik, és megkísérlik az elkerülni a másik fülkébe történő átugrással. A kutatókat meglepetésként érte, hogy a kutyák ekkor is mozdulatlanul tűrték az áramütéseket, meg sem próbáltak kitérni előle a menekülési utat használva. Seligman rájött, hogy akaratlanul is megtanították a kutyáknak a tehetetlenséget. A kísérlet első felében a hangjelzést követően, bármit csináltak is a kutyák, áramütés következett. A kísérlet második felében már meg sem próbáltak tenni a hangjelzést követő áramütés elkerülése érdekében.

Később ezt a kísérletet emberekkel is megismételték, az áramütést fülsértő zajra cserélve. Ebben a kísérletben a kutatók emberek két csoportjával dolgoztak. A kísérletben résztvevő személyeknek az volt a feladata, hogy kitalálják, hogyan tudják kikapcsolni a zajt egy kapcsolótáblán különböző gombkombinációk lenyomásával. Az első csoport

29

A growth mindset (a fixed mindset ellentéteként) Carol Dweck fogalma arra a gondolkodásmódra, amikor az elkövetett hibákra és a nehézségekre fejlődési lehetőségként tekintünk. Magyarul fejlődő szemléletnek fordítják.

14

mindenféle kombinációt kipróbált, de nem jártak sikerrel (nem is járhattak volna, ez része volt a kísérletnek). A második csoportnak a kutatók olyan kapcsolótáblát adtak, amivel sikeresen ki tudták kapcsolni a zajt. A kísérlet második felében mindkét csoportot egy-egy új helyiségbe vitték át, ahol ugyancsak volt egy-egy kapcsolódoboz, és ismét bekapcsolták az elviselhetetlen zajt. Ezúttal mindkét csoport egyszerűen megszakíthatta volna a hangzavart, ahogyan korábban a kutyák is egyszerűen kitérhettek volna az áramütés elől, ám erre csak a második csoport jött rá, amely az előző részben is sikerrel járt. Az első csoport motivációt vesztve tűrte a zajt, meg sem mozdultak, hogy megpróbálják megszüntetni. Mintha megtanulták volna, hogy ezzel a zajjal szemben tehetetlenek, pedig ezúttal egy másik helyiségben, egy másik időpontban, tehát egy másik szituációban voltak.

Az eredmények, és Seligman és munkatársainak további kutatásai az emberi viselkedés terén megmutatták, hogy a tanult tehetetlenség az emberek esetében is pontosan úgy működik, ahogy a kutyáknál – és rendkívül sok helyzetben megnyilvánul. Amikor valamiben kudarcot vallunk, vagy valamilyen veszteség ér minket, sokszor annyira reményvesztettek leszünk, hogy elveszítjük minden motivációinkat, egyszerűen feladjuk, és eszünkbe sem jut, hogy tegyünk valamit a kialakult helyzet megváltoztatására. Ez nem csak nagy tragédiák esetén fordulhat elő, hanem pl. akkor is, ha a közeg, amiben felnőttünk, és amiben a mindennapjainkat töltjük, észrevétlenül is meghatározza, hogyan lássuk magunkat és a lehetőségeinket (vagy hogyan ne vegyük észre a lehetőségeinket). Sokszor saját magunkat predesztináljuk a sorozatos kudarcra, miközben észre sem vesszük. Minél távolabb kerülünk saját siker-definíciónktól, annál boldogtalanabbnak érezzük magunkat – és annál tehetetlenebbnek, a körülmények áldozatának, akit „még az ág is húz”. Ezek a kudarcélmények nem is feltétlenül azok, amiknek értékeljük őket, ám a tehetetlenség érzése az alacsony önértékeléssel, rosszkedvvel, fizikai rosszulléttel is társul, ezért észlelésünk eleve fogékonyabb lesz a negatívumokra. A tanult tehetetlenség reményektől megfosztott, pesszimista felfogást eredményez.

Ezen a pontos fontos kiemelnem, hogy a Seligman paradigmaváltásával létrejött pozitív pszichológia nem azonos azzal a tudományosan nem megalapozott nézettel, amely a pozitív hozzáállás teremtő erejét hirdeti. Az irracionalitás és a naivitás, a puszta pozitív hozzáállás önmagában nem vonja maga után a pozitív események bekövetkezését, ezért veszélyes is lehet. A pozitív pszichológia szerint az optimista és a pesszimista hozzáállás egyaránt tanulható, amely által az egyén életminősége javítható, vagy rontható. Hisz tehát az egyén önrendelkezésében és cselekvési szabadságában, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy 15

a hit tárgya igaz és hamis is lehet – extrém példával szemléltve, csak azért, mert azt hisszük, hogy képesek vagyunk repülni, nem célszerű leugranunk egy épület tetejéről.

Seligman elmélete az volt, hogy ha a tanult tehetetlenség létezik, léteznie kell egy ezzel ellentétes, tanult optimizmusnak is. Magát a pozitív pszichológia fogalmát már az 1950-es években megalkotta Abraham Maslow, de Seligman volt az, aki a pszichológia tudományában nem a kognitív betegségekre és ezek gyógyítására fókuszált, hanem a mentális egészség megteremtésére, amely közelebb visz a boldogabb élethez.

Úgy

gondolta, ideje végre azt is tanulmányoznunk, ami jól működik, ami bevált.

Amikor erőnket megfeszítve dolgozunk a sikerért, az az elképzelésünk, hogy a siker eredményeként leszünk boldogok is. Ez azonban egy hibás képlet. Kutatások sora bizonyítja, hogy a boldogság érzete előfeltétele a sikernek, nem pedig fordítva. Tehát ha boldogabbak vagyunk, sikerre való képességünk is növekszik, és Csíkszentmihályi Mihály flow-kutatásaiból már azt is tudjuk, hogy az igazán sikeres emberek már munka közben is boldogságot élnek át. Ha tehát a cél a siker, az ehhez vezető út a boldogság. Most, nem később. Ez az elgondolás merőben ellentétes azzal, amivel legtöbbünket a kitartást, szenvedést, a kemény munkát a jövőben jutalmazó siker gyümölcsének learatására „kondicionáltak”. „A pozitív pszichológia és az idegtudományok terén végzett több mint egy évtizedes úttörő jelentőségű kutatások bizonyítják, mégpedig minden kétséget kizáróan, hogy […] a boldogság a siker előtt jár, nem pedig annak eredménye. Azt is tudjuk, hogy a boldogság és az optimizmus biztosítja a hajtóerőt a jó teljesítményhez és a célok eléréséhez.”30 Megadja azt a pluszt a másokkal való vetélkedésben, amit Shawn Achor, a boldogság és a siker közötti összefüggés kutatója és szószólója úgy hív: a boldogság, mint versenyelőny.

De mi is a boldogság? Seligman a következő 3 komponensre bontotta a boldogságot: öröm, elkötelezettség, az az érzés, hogy életünknek és munkánknak van értelme, nekünk pedig van kontrollunk saját életünk felett. Amikor boldogok vagyunk, a jelenben jó a hangulatunk, és várakozással telve, pozitívan tekintünk a jövőbe. Barbara Fredrickson, a pozitív érzelmek vezető szakértője szerint a 10 leggyakoribb pozitív érzelem: öröm, hála,

30

Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny - Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel? 14. o. (2015, HVG Kiadó, Budapest)

16

derű, érdeklődés, remény, büszkeség, élvezet, inspiráció, rácsodálkozás és szeretet.31 De a boldogság már az ókorban is foglalkoztatta az embereket. Arisztotelész Arisztotelésznek tulajdonítjuk ma is a boldogság egyik legpontosabb megfogalmazását, amelyet az eudaimonia fogalmával írt le. Az eudaimonia nem egyszerűen a boldogság szinonimája, hanem virágzást, kiteljesedést jelent. A boldogság „tudományos meghatározása általában így hangzik: ’szubjektív jó érzés’ – mivel azon alapul, hogy ki milyennek éli meg az életét.”32 A boldogság nem puszta hangulat. A boldogság kreativitás, innováció, és hozzásegít a fizikai egészséghez és a megnövekedett agyi kapacitáshoz, a szélesebb perifériás látáshoz, és a betegségekkel szemben való jobb ellenálló képességhez is. Nem utolsó sorban pedig a jobb munkahelyi teljesítményhez, tehát előnyhöz juttat kevésbé boldog, közönyös vagy mogorva munkatársainkhoz képest.

Szondy Máté klinikai szakpszichológus ugyanakkor felhívja a figyelmet Shawn Achor könyvének előszavában, hogy nem szabad átesnünk a ló túloldalára. Mint mindenben, a boldogság elérésében folytatott szüntelen igyekezetben is félrevisznek a szélsőségek. A boldogság fetisizálásánál kevés nyomasztóbb dolog van. Nem kell boldognak lennünk, ha nem vagyunk azok, sőt, a fájdalom, a gyász és a többi negatív érzés ugyanúgy a teljes, értékes élet természetes velejárói, mint a pozitív érzelmek. Azon azonban módunkban áll változtatni, hogy hogyan észleljük a valóságot, milyen a hozzáállásunk az eseményekhez, hogyan alakítjuk mi magunk az életünket, és végsősoron ez a beállítódás eredményezi majd a boldogságunkat, amely versenyelőnyhöz juttat minket másokhoz képest, és amelyet énmárkánkban is kamatoztathatunk.

A boldogság nem örökölhető, ahogy a boldogtalanság sem. A boldogság „keresése” egy általánosan elterjedt szókapcsolat, gyakran találkozhatunk vele a közbeszédben. Sonja Lyubomirsky, a lelki jólét tudományos kutatásának szakértője szerint érdemesebb lenne a boldogság „megteremtése, megalkotása” kifejezéseket használnunk. 33 „Ha ráébredünk, hogy a valóság, amit megélünk, milyen óriási mértékben függ attól, ahogyan látjuk, már az

31 Barbara Fredrickson, A pozitív érzelmek hatalma (2015, Akadémiai Kiadó, Budapest) c. könyvében szerepel ez a felsorolás Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny c. könyvében írtak alapján (59. o) (2015, HVG Kiadó, Budapest) 32 Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny - Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel? 58. o. (2015, HVG Kiadó, Budapest) 33 Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny - Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel? 107.o. (2015, HVG Kiadó, Budapest)

17

sem lep meg, hogy a külső körülményekből csak mintegy 10%-ban lehet megjósolni valakinek a boldogságát.”34 Természetesen egyénenként eltérő, hogy milyen az általános alaphangulatunk, amelyet hormonális, biológiai tényezők is befolyásolnak, és amely körül negatív és pozitív amplitúdóval hullámzik az aktuális hangulatunk. Optimális arousal-szintünket azonban módunkban áll valóban optimalizálni, tehát akár tartósan megemelni is annak érdekében, hogy jobb legyen a közérzetünk és motiváltabbak legyünk. Ennek eszköze beállítódásunk finomra hangolása, amely révén nyitottabbá válhatunk, kezdeményezőkészségünk megnőhet, és általában véve is fogékonyabbak leszünk a dolgok pozitív oldalának felfedezésére.

A

negatív

érzések

beszűkítik

gondolkodási

képességünket

és

választási

lehetőségeinket. Ezt tapasztalja mindenki, akinek napi megélhetési gondjai vannak, vagy pl. a fizikai biztonságát kell féltenie. A pozitív érzések hatására épp ellenkezőleg, egyre több lehetőséget veszünk észre, ettől pedig hatékonyabban és kreatívabban tudunk dolgozni, összességében tehát eredményesebbek leszünk. Ezt már az előrelátóbb, hosszútávban gondolkodó munkaadók is felismerték, ezért kiemelten figyelnek munkatársaik jóllétére, a támogató munkakörnyezet kialakítására.

De hogyan érhetjük el, hogy ilyen optimisták lehessünk, pozitív érzésekkel telve?

Ha nem vagyunk túl jó hangulatban, kipróbálhatjuk a faciális feedback hipotézist, amellyel közérthetőbb módon talán már egy-egy ismeretterjesztő magazin hasábjain is találkozhattunk. Ez az a jelenség, amely révén fizikai tevékenységünkkel becsaphatjuk agyunkat, amely így utólag a fizikai tevékenységnek megfelelő érzésekhez szükséges folyamatokat játssza le agyunkban. Tehát ha épp hétfő reggel utazunk valamely tömegközlekedési eszközön, és épp Garfielddal érzünk lelki közösséget, igazítsuk egy kicsit mosolygósra ajkainkat, és vegyük észre, hogy ennek nyomán valóban kicsit jobb kedvűnek érezzük majd magunkat. Nézzük, mi segíthet még hozzá a jó hangulathoz, ennek nyomán pedig a sikerhez. „Számtalan vizsgálat jutott ugyanarra az eredményre: a kiváló életminőség és az alacsony stressz-szint legbiztosabb jele a társas kapcsolati háló, amely egyfelől elejét veszi

34

Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny - Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel? 106.o. (2015, HVG Kiadó, Budapest)

18

a depressziónak, másfelől biztosítja a kiemelkedő teljesítményt.”35 Többnyire azonban azt tanítják nekünk, hogy ha dolgunk van, zárkózzunk be az irodánk vagy a szobánk falai közé, és dolgozzunk keményen, amíg be nem fejezzük a feladatunkat – lehetőleg kiváló minőségben. A Walter Mischel és munkatársai által a Stanfordon, 1960-as-70-es években először elvégzett marshmallow-teszt óta (amelyet azóta többször is megismételtek) természetesen tudjuk, hogy a jutalom késleltetésének képessége, tehát önfegyelmünk mértéke már kisgyermekként is jelentős megkülönböztető tényező, amely az idősebb korban elért sikereket is megbízhatóan bejósolja, de amikor egy projekt szűkre szabott határidőivel küzdünk, nem azzal teszünk jót magunknak, ha hetekre elzárkózunk a szociális érintkezések elől, hanem azzal, ha a legnehezebb időszakokban is beiktatunk olyan pihenőket, amelyek során mások társaságában feltöltődhetünk, lazíthatunk. Önfegyelmünket arra kell inkább használnunk, hogy a munkaidőnkben valóban produktívak lehessünk – teljesítményünket, energiaszintünket pedig egyértelműen növeli jó közérzetünk, realista-optimista világnézetünk is. Ha egy prezentáció előtt jó dolgokra gondolunk, gördülékenyebben és jobb hangulatban tarthatjuk meg előadásunkat, miközben csökken az esélye, hogy lefagyunk, és nem jut eszünkbe a következő mondat. Pozitív beállítódásunkat ráadásul hallgatóságunk is vissza fogja tükrözni36.

Shawn Achor a kutatásai eredményeként 7 konkrét alapelvet fogalmaz meg annak érdekében, hogy teljesítményünket maximalizálhassuk. Ezek közül az első éppen a boldogság, mint versenyelőny, melynek legfőbb indoka, hogy az agyunk felépítése és működése, amennyiben pozitív gondolatokra hangoljuk, egyszerűen biológiai előnyt élvez a semleges, netán negatív beállítottságú aggyal szemben. Gyorsabb az ingerületátvitel, ha képesek vagyunk meglátni a dolgok jó oldalát, tehát pozitív mentális beállítódással szemléljük a világ eseményeit. Jó hír, hogy ebben is tudunk fejlődni.

A neuroplaszticitás, azaz az idegrendszerünk idegsejtjeinek változtathatóságát, képlékenységét vizsgáló tudományterület a 20. század második felében alakult ki, és olyan új felfedezésekkel cáfolta korábbi meggyőződéseinket, mint hogy az emberi agy a húszas éveink után is képes változni, fejlődni. „Több évtizedes kutatások kimutatták, hogy az agy

35

Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny - Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel? 27.o. (2015, HVG Kiadó, Budapest) 36 Az ún. tükörneuronok révén a mosoly is ragadóssá válik, mint amikor automatikusan feljajdulunk pl. akkor is, ha valaki csúnyán beveri mellettünk a könyökét az ajtóba.

19

minden egyes tevékenysége során megváltoztatja önnön szerkezetét, és folyamatosan tökéletesítgeti áramköreit, hogy az adott feladatokat jobban tudja elvégezni. … A neurológiai kutatások igazolták, hogy a gondolkozás, a tanulás és a cselekvés képes lehet a gének be- és kikapcsolására, s ezen keresztül agyunk anatómiájának (fizikai szerkezet) és viselkedésünknek (élettani hatások) a formálására. A neuroplaszticitás persze nemcsak rugalmasabbá, hanem merevebbé is teheti a viselkedést - e jelenségnek a plasztikus paradoxon nevet adták.”37 Ennek tudatában többé nem mentegethetjük sem magunkat, sem másokat olyan megállapításokkal, mint hogy „én ilyen vagyok, ez van”, ugyanis egyértelműen cáfolták azt a 20. század nagy részében, a kutatói körökben akkor még általánosan elfogadott nézetet, hogy agyunk serdülőkorunk végére kialakul, és változtathatatlan (pontosabban fokozatosan leépül). Számtalan példát felsorolhatunk, amely azt biztonyítja, hogy fókuszált figyelemmel, és egy tevékenység kitartó gyakorlásával, iterálásával agyunkat is kondicionálhatjuk arra, hogy ugyanazt minél jobb eredménnyel végezzük. De komoly figyelemre, tudatosságra van szükségünk ahhoz is, hogy törekvéseinket ne kiégés, hanem siker koronázza.

Teljesítményünket a munkával kapcsolatos beállítódásunk, és saját képességeinkről alkotott elképzeléseink határozzák meg. Elképzeléseinket azok alakítják, hogy mit tartunk elképzelhetőnek, mire tartjuk képesnek magunkat, és milyen lehetőségekkel számolhatunk.

Beállítódásunk határozza meg, hogy mit kezdünk tapasztalatainkkal és lehetőségeinkkel. A boldog és a sikeres ember nem attól boldog és sikeres, hogy elkerülik a kudarcok, hanem hogy hibáiból és kudarcaiból előnyt kovácsol maga számára. A framing, azaz átkeretezés révén a legrosszabb történéseket is előnyünkre fordíthatjuk, és a lehető legjobbat hozhatjuk ki a szituációból, ha meglátjuk a benne rejlő lehetőséget. Pozitív beállítódásunkkal tehát újfajta perspektíva nyílik meg előttünk, amellyel új oldalait fedezhetjük fel a valóságnak.

Ezt a képességet a kutatók pozitív magyarázó stílusnak nevezik – a köznyelv pedig egyszerűen optimizmusnak. Gondolkodásmódunkon múlik tehát, hogy hogyan értékeljük az esetet, amikor kezdő edzőként csak egy-két vendég jön el a fitness óránkra.

Elgondolkodunk rajta, hogy mégis inkább szobafestőnek kellett volna állnunk, vagy örülünk, hogy maroknyi kis csapatunkat rendesen kifárasztottuk az óra végére, és még több energiát fektetünk abba, hogy a következő edzésre már többen jöjjenek el?

37

http://hu.wikipedia.org/wiki/Neuroplaszticit%C3%A1s (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 19:09)

20

Ez az optimista magyarázó stílus szintén elsajátítható.

Képességeink, megszerzett tudásunk és tapasztalatunk fontos ugyan a fejlődésben és az előrejutásban, de fontosabb a hit, hogy képességeink fejleszthetők. Carol Dweck harvardi pszichológus (az összehasonlító magatartástudomány szupersztárja) a growth mindset, azaz a fejlődő szemlélet legnevesebb képviselője, amelyet a siker zálogának tartanak. Dweck szerint az emberek aszerint kategorizálhatók, hogy rögzült, vagy fejlődésre képes beállítódás jellemzi-e őket. Vizsgálatai során kimutatta, hogy utóbbiak megragadják a fejlődésre, tanulásra nyíló lehetőségeiket. Akik hisznek benne, hogy fejlődhetnek, azok fejlődnek is.

Azt ugyan nem tanítják nekünk, hogyan lehetünk boldogok, hogyan ismerhetjük fel, maximalizálhatjuk és használhatjuk ki képességeinket, segíthetünk magunknak azonban, ha megismerjük motivációinkat - mindazt a hajtóerőt (drive-ot), amely miatt a sikerre és a boldogságra vágyunk.

Kérdés: miért kelünk fel reggelente? Azért, mert muszáj, vagy azért, mert alig várjuk, hogy belevessük magunkat az aznapra tervezett feladatainkba?

Motiváció 3.0

Minden cselekvésünk, mozgásunk és viselkedésünk mögött egy rejtett vagy tudatos, külső vagy belső hajtóerő, motiváció áll. A motiváció szó a latin movere igéből ered, melynek jelentése mozgatni, indítani. Az emóció ugyancsak ebből a szótőből fakad – a latin emovere jelentése felkavar, hajt. Motivációink felderítésével arra kaphatunk választ, hogy miért viselkedünk mi emberek úgy, ahogy. Ezzel egyrészt megismerhetjük és tudatos szintre hozhatjuk döntéseink, viselkedésünk okait és következményeit – másrészt pedig motivációink felismerésével hatalmunk lesz tudatosan befolyásolni is ezeket a folyamatokat, amely révén nagyobb kontrollra tehetünk szert életünk felett, amely pedig hozzásegít a szakmai előmenetelhez is. Életünk során elsőszámú tevékenységünk az idő strukturálása. Ezt tesszük az alvásébrenlét szakaszainak váltogatásával, és a kettő közötti idő eltöltésével. Alapvető ingeréhségünk38 születésünk óta arra ösztönöz minket, hogy érzékszerveink használatával, 38

Szenzoros deprivációs (ingermegvonásos) kísérlet, Hebb, 1975

21

kommunikációval és fizikai aktivitásunkkal kapcsolatba kerüljünk környezetünkkel, hatást váltsunk ki és kielégítsük mentális és fizikai szükségleteinket. Kierkegaard dán filozófus és teológus megállapítása szerint az unalom maga az érzelmi nélkülözés, ezért mindenképp igyekszünk ezt az állapotot elkerülni. Ingeréhségünk szorosan összekapcsolódik az elismerés

iránti

vágyunkkal,

amellyel

létjogosultságunkat

igazoljuk

kimondva-

kimondatlanul, és a struktúraéhséggel, amelyben a rendelkezésünkre álló időnket igyekszünk úgy tölteni, hogy az unalom állapotát messziről elkerülhessük. (Nem véletlen, hogy a börtönökben a magánzárka számít a legsúlyosabb büntetésnek.)

De miért van az, hogy bizonyos cselekvésekre hatalmas energiát tudunk mozgósítani, míg másokra alig bírjuk rávenni magunkat? Tudatos döntéseink motivációinknak inkább a következményei, mint okai. Például azért iszunk, mert szomjasak vagyunk, nem pedig fordítva – és azért vagyunk szomjasak, mert biológiai szükségletünk azt diktálja agyunknak, hogy szervezetünknek folyadékbevitelre van szüksége.

Azonban sok döntésünk korántsem ilyen egyszerűen levezethető és racionális. Dan Ariely viselkedésgazdaságtannal foglalkozó társadalomtudós épp a kiszámíthatóan irracionális viselkedés tanulmányozásával, és közérthető, szórakoztató interpretálásával tesz szert egyre növekvő népszerűségre. Nem véletlenül foglalkoztatja őt is, mint sok más szakembert viselkedésünk kutatása, hiszen az ösztönök és a tanulás révén a biológiailag belénk programozott működésünk és környezetünk hatásaiból merítve alakítjuk szűkebb és tágabb környezetünket.

Az énmárka szempontjából a humanista és evolúciós pszichológia keretrendszeréből érdemes elkezdenünk motivációink, motívumaink feltárását, mivel az evolúciós pszichológia érdeklődésének középpontjában áll a szelekció, az alkalmazkodás, és a rátermettség-maximalizálás kérdésköre is, melyek gazdaságpszichológai szempontból meghatározóak az emberi törekvések gazdaságra tett hatásában is – míg a humanista pszichológia fókuszában az individuum önmegvalósításra irányuló motivációi állnak, amely a nyugati kultúrákban, így a miénkben is meghatározó mozgatórugó.

Az evolúciós pszichológia39 az ösztönökből kiindulva kezdi keresni a választ önmegismerésünkre irányuló kérdésünkre. Életünk során folyamatosan saját identitásunkat törekszünk körvonalazni és kifejezésre juttatni mindazzal, ahogy kinézünk, amit teszünk vagy kimondunk. Érdekes felvetés, hogy mennyiben határoznak meg minket ösztöneink, és 39

az 1960-as évek szociobiológiájából fejlődött ki, alapelve szerint a pszichológia a biológia egyik ága

22

mennyiben a tanulásunk folyamata és a környezetünk hatása. Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus szerint a belső eredetű, ösztönösnek tekinthető viselkedés egy öröklött program, míg a környezet hatása a tanult viselkedéselemekben ölt testet. Tehát ő és munkatársai már elhatárolódtak a korábbi behaviorista állásponttól, mely szerint az ember pusztán a környezetére adott reakciók összessége lenne. A kérdés tehát nem az, hogy befolyással vannak-e ránk ösztöneink, a tanulás és a környezet, amelyben élünk, hanem az, hogy mennyire és miként – illetve tudatában vagyunk-e mindennek.

A motiváció lehet tudatos, félig tudatos vagy öntudatlan belső szükséglet / kívánság, amely akaratunkat befolyásolja, és valamilyen cselekvésre késztet. A motiváció tehát valójában egy gyűjtőfogalom, alapját szükségletek (needs), belső késztetések (drive), környezeti ösztönzők (incentívek), érzelmek, szándékok-vágyak-kívánságok, értékek képezik.

Alapvető szükségleteinket, amelyek elsősorban tudattalanul hatnak, a következő motívumok alkotják: 

önfenntartó, homeosztatikus motívumok (pl. lélegzés, alvás)



fajfenntartási, társas motívumok (pl. a társadalmi nemnek való megfelelés)



kíváncsiság motívumok (az egyik legerősebb késztetésünk - nem drive-redukció, hanem drive-indukció40 alapján működik)

Alapvető szükségleteink forrásai a különböző biológiai hiányállapotok és a pszichológiai igények. A szükségletek által okozott feszültség energetizáló belső hajtóerőt, késztetést (drive) mozgósít a szükségletek kielégítésére.

A szükséglet és a késztetés önmagában ugyancsak nem irányítja a célirányos viselkedést, ebben már a tanulási folyamatnak is szerepe van, így alakulnak ki a szokásaink.

A környezeti ösztönzők (incentívek) kiegészítik a szükségletek és a késztetések belső hatását, és a tudatos döntési folyamatra hatnak. Felszólító jellegük van, de attól függ, hogy mit teszünk pontosan ezek hatására, hogy egy adott tárgy és a mi aktuális szükségleteink hogyan kapcsolódnak. Például előfordulhat, hogy az év végi bónusz reményében még lehúzunk pár hónapot egy olyan munkahelyen, ahol a stresszt egyre kevésbé tudjuk tolerálni, és csak utána keresünk új helyet magunknak.

40

a drive-redukció a hiányállapot megszüntetésére irányuló erőfeszítést eredményez, a drive-indukció során a drive növekszik

23

Egyes cselekedeteinket racionalizáljuk, és a valós motivációt elfedjük egy magyarázattal. A kognitív disszonancia redukciójának oka lehet, hogy egyszerűen nem vagyunk tudatában valódi motivációinknak, de hajlamosak vagyunk arra is, hogy kedvezőbb színben tüntessük fel magunkat – saját magunk előtt is. Így tehát ha valami olyasmit teszünk vagy gondolunk, amit nem tudunk megfelelően megindokolni, ami nem összeegyeztethető azzal, amit helyesnek vélünk, egy hamis magyarázatot gyártunk hozzá, hogy igazoljuk cselekvésünk, gondolataink helyességét, jogosságát. Énmárkánk építéséhez az ún. kíváncsiság motívumok kapcsolódnak leginkább.

Amellett, hogy drive-indukció alapján működnek, fontos jellemzőjük, hogy „olyan tevékenységre ösztönöznek, amelynek nincs külső, látható jutalma. A tevékenység nem eszköz, hanem cél jellegű, önjutalmazó (intrinzik) motiváció, szemben az eszköz jellegű, külső (extrinzik) motivációval, ahol a cselekvés a jutalom megszerzésének vagy a büntetés elkerülésének eszköze.”41 Az intrinzik és extrinzik motivációk42 két, egymást kizáró halmazt alkotnak a humánspecifikus motivációkban.

Az intrinzik motiváció belőlünk fakad – ilyen pl. a kíváncsiságunk a friss hírek iránt, egy szakmai probléma megoldása, vagy egy izgalmas könyv elolvasása. Ilyenkor a cselekvés maga a jutalom, a tevékenységben rejlő öröm a cél.

Az extrinzik motiváció ezzel szemben tipikusan a beosztottként dolgozó munkavállalók jutalmazás-büntetés jellegű, külső forrásból érkező motivátora, melyben az elvárt teljesítményért munkabért, utazási és étkezési hozzájárulást, valamint különböző bónuszokat kaphatunk. Ezeket akkor értékeljük jutalomként, ha késztetéseink célja a kézzel fogható nyereség elérése, vagy kár elkerülése. 

Az extrinzik motiválás 1. szintjén pusztán a jutalom reményével és a büntetéssel ösztökélnek minket a jobb teljesítményre. Valahányszor pozitív érzelmet élünk át, a dopamin nevű neurotranszmitter aktiválja agyunk jutalmazó rendszerét, biztosítva, hogy még többet akarjunk belőle. Erre épül napjaink fogyasztói társadalma, de a szervezeti pszichológiában erre a jutalmazás iránti szüntelen éhségre épül a „bot és sárgarépa” (stick and carrot) nevet viselő motivációs rendszer is.

41 42

Fodor László: Fejezetek a motivációkutatásból, 79. o. (2007, Gondolat Kiadó, Budapest) A fogalmakat Edward L. Deci és Richard M. Ryan pszichológusok vezették be az 1970-es években.

24



A 2. szinten egy ún. introjektált szabályozás indul be. A büntetés elkerülése és a jutalom elérése belső motivációnkká válik, és magát a cselekvést a büszkeség és a pozitív önértékelés elérésének célja váltja ki, vagy a szégyen és a szorongás érzésének elkerülése.



A 3. szinten azonosulunk az elvárt céllal, és magunk is fontosnak értékeljük a cselekvést.



A 4. szinten integrált szabályozás megy végbe, mely esetében a cselekvés a személyiségünk integrált részévé válik, teljesen magunkénak érezzük, és ekkor tapasztalhatjuk meg az autonómia legmagasabb szintjét is.

A motiváció szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a cselekvésnek. Emiatt érezhetjük, hogy vánszorognak a percek, miközben a munkaidő végét lessük, és emiatt romlik le jelentősen már vasárnap délutántól sokak hangulata, a hétfői munkanapra gondolva. Énmárkánk építésével valójában megnyitjuk magunk előtt a lehetőséget, hogy kezünkbe vegyük az irányítást, és olyasmivel foglalkozzunk, amit magunk is élvezünk.

A teljesítménymotiváció a másodlagos, tanult motivációk legjobb példája, amely szorosan összefügg az extrinzik és intrinzik motivációkkal és a korábban leírt kondicionálással is.

A teljesítménymotiváció a válasz arra a kérdésre, hogy miért akarunk sikeresek lenni. Életünk során megtanuljuk, hogy elsősorban teljesítményünk alapján értékelnek minket.

Mivel a teljesítménymotiváció tanulása már gyermekkorban megkezdődik, sok eleme nem tudatosul, de olyan hajtóerőt eredményez életünkben, amely döntéseink és tetteink minden aspektusára hatással van. David McClelland definíciója szerint „a teljesítménymotiváció az a vágy, hogy jól, sőt még jobban végezzük dolgainkat, hogy örömöt leljünk abban, hogy legyőzünk bizonyos akadályokat.”43 „A teljesítménymotiváció három fontos összetevő függvénye. 

Az egyén általános motivációs állapota, önmagával szembeni igényszintje, valamint a feladathelyzet két jellemzője:



43

a siker és a kudarc szubjektív valószínűsége (feladat nehézsége), és

Fodor László: Fejezetek a motivációkutatásból, 187. o. (2007, Gondolat Kiadó, Budapest)

25



a céltárgy vonzereje, adott területen a sikernek és a kudarcnak tulajdonított érték.”44

Énmárkánk felépítése során mindenekelőtt meg kell fogalmaznunk, hogy mi miben és hogyan leljük örömünket, miben vagyunk jók, miben tudunk átlagon felüli teljesítményt nyújtani, valamint melyek a gyengeségeink és fejlesztendő területeink. Az utóbbi kettő nem feltétlenül jelenti ugyanazt - habár a mi kultúránkban és oktatási rendszerünkben az a bevett szokás, hogy inkább azokra a területekre fókuszálunk, ahol nem teljesítünk túl jól, és ezeket igyekszünk feljavítani, például az amerikai kultúrában épp ellenkezőleg, az erősségekre fókuszálnak. Ennek a másik nézőpontnak az a mögöttes filozófiája, hogy ha egy olyan területet erősítünk, ami nem tartozik az erősségeink közé, legjobb esetben is középszerűek lehetünk csupán – ha azonban arra fókuszálunk, és azon dolgozunk, amelyhez eleve van tehetségünk, ami érdekel minket, messze túlszárnyalhatunk másokat, ha ezt fejlesztjük tovább, és kimagasló eredményeket érhetünk el a területen. Nem kell ennek kapcsán sem feltétlenül világmegváltó tevékenységekre gondolnunk – Anna Vital szenvedélye például az infografika készítés, ezért csak azzal foglalkozik, hogy ebben a legjobbat nyújtsa. De nem az infografika készítés motiválja, hanem az igény, hogy a világ történéseinek lényegét megragadja, és azt közérthető, esztétikus, és informatív módon másoknak is megmutathassa. Jack Andraka, egy tizenéves srác az interneten utánajárva mindennek végül feltalált egy olyan filléres megoldást, amivel könnyedén kimutatható a hasnyálmirigyrák még a kezdeti stádiumban. De az elsődleges motivációját az adta, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő családi barátjukat elveszítették, mert nem tudták időben diagnosztizálni betegségét ahhoz, hogy megmenthessék.

Mindannyiunknak vannak ilyen személyes történetei, és a mi döntésünkön múlik, mihez kezdünk ezekkel. Ahhoz, hogy el tudjuk érni, amit szeretnénk, énmárkánk tud nekünk segíteni. Hiszen ha senki nem tud arról, miben vagyunk mi a legjobbak, mik a céljaink,

hogyan

teremthetnénk

értéket

tevékenységünkkel

mások

számára?

Ügyfélszolgálatosból, pszichológusból, postásból, projektmenedzserből, edzőből, brand managerből, HR-esből, árufeltöltőből, asszisztensből, irodavezetőből, grafikusból, villanyszerelőből stb. rengeteg van, de kiváló csak kevés. Bár jó énmárkája mindenkinek lehet, az énmárkát valójában ki kell érdemelni. Legyünk a legjobbak abban, amit éppen csinálunk, és tegyünk róla, hogy ezt mások is észrevegyék!

44

Fodor László: Fejezetek a motivációkutatásból, 188. o. (2007, Gondolat Kiadó, Budapest)

26

Énmárkánk esetében, miután már megfogalmaztuk, hogy mik az erősségeink, a fejlesztésre szoruló tulajdonságaink és a gyengeségeink, konkretizálnunk kell rövid, középés hosszútávú céljainkat is, amelyek eléréséért mindennap tenni fogunk.

Munkánk háromféle lehet: állás, karrier, vagy hivatás45. Minden munkát megélhetünk így is, úgy is, ez a már korábban is említett hozzáállás, beállítódás kérdése. Énmárkánkkal az lehet az egyik célunk, hogy hivatásunknak szentelhessük az összes időnket (amivel tehát így megfelelő mennyiségű pénzt is kereshetünk), vagy hogy egyáltalán eljuthassunk odáig, hogy egy egyszerű állásból karriert építsünk, és hivatásunkra is rátalálhassunk. Úgy tűnhet, mintha ez egyben egy folyamat is lenne, ám nem szükségszerű, hogy a szamárlétrán történő horizontális fellépegetés igénye megfogalmazódjon bennünk ahhoz, hogy énmárkánkat megalkossuk, és javunkra fordítsuk. Elképzelhető, hogy egy fodrászt teljesen kielégít már egyetlen saját üzlet megnyitása is, amiből kényelmesen megélhet, miközben szórakozásra és a családjára is jut még elég ideje. Mindent lehet azonban még jobban csinálni, mindig lehet egy kicsit fejleszteni a folyamatokon ahhoz, hogy az eredmény kiemelkedő legyen – és szükséges is, ha ugyanis mi nem is sajátítjuk el a fejlődést célzó gondolkodásmódot, mások megteszik, amely azt eredményezheti, hogy bár ma még kényelmesen élünk, később kellemetlen meglepetésként érhet minket, hogy a megváltozott környezetben hiába produkáljuk ugyanazt, már nem kapjuk meg ugyanazt az eredményt. 

Figyeljük meg, mások mit csinálnak jól és rosszul,



kezdeményezzünk beszélgetést a minket foglalkoztató kérdésekben,



építsünk kapcsolatokat, melyek mindkét fél számára értéket képviselnek,



bővítsük ismereteinket érdeklődési köreinkben, és



ne a félelem vezérelje döntéseinket, hanem pozitív beállítódással törekedjünk a legjobbat kihozni minden helyzetből, proaktívan.

Akkor fogjuk magunkat jól érezni, és akkor lehetünk csak sikeresek abban, amit csinálunk, ha belső motivációink által vezérelve végezzük feladatainkat, nem pedig külső elvárásoknak eleget téve. Ez legtöbbször nem a legkönnyebb utat jelenti, de Carol Dwecket idézve „az erőfeszítés az egyik olyan dolog, ami értelmet ad az életnek. Mert azt jelenti, hogy valami fontos a számunkra; van valami amiért hajlandóak vagyunk dolgozni.

45

Shawn Achor: Boldogság mint versenyelőny, 107. o. (2007, Gondolat Kiadó, Budapest)

27

Szegényes életet él az, aki nem hajlandó értékelni dolgokat, és nem hajlandó rászánni magát arra, hogy dolgozzon rajtuk.”46

4. HOGYAN ÉPÍTSÜNK ERŐS ÉNMÁRKÁT? Természetesen a konkrét lépésekre nincs egységes recept, hiszen bár sok közös van bennünk, mégis mindannyian mások vagyunk. Mások a tapasztalataink, a körülményeink, a képességeink, a vágyaink és a céljaink is. Ezért minden esetben egyénreszabott megoldásokra van szükség, hogy mindenki önazonos, a személyiségéhez leginkább illő énmárkát legyen képes kialakítani és gondozni. A felvett szerepek és álarcok rövid távon működhetnek, hosszú távon azonban ezek minden esetben hiányérzetet, elégedetlenséget, pszichés problémákat eredményeznek – külső szemlélőként pedig minimum érezni fogjuk a másikon, hogy „kilóg a lóláb”.

Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy konkrét példákon, a gyakorlatban is megmutassam az énmárka működését, mert csak így tudatosíthatjuk és érthetjük meg igazán, miről is van szó.

Hipotézisemnek megfelelően, amely szerint az énmárka nem csak a szellemi foglalkozásúak privilégiuma, és nem csak nekik lehet rá szükségük, két példát fogok bemutatni az alábbiakban. Láthatjuk majd ugyanakkor azt is, hogy a klasszikusan nem szellemi foglalkozásként besorolt tevékenységek is sok agymunkát, nagyfokú tudatosságot igényelnek, ha az átlagosnál jobbak, sikeresek akarunk lenni.

Mivel a gyakorlati példáim jellemzően az énmárka online megnyilvánulásait mutatják meg, az alábbiakban összegyűjtöttem röviden azokat a legfontosabb, általános érvényű eszközöket is, amelyeket bárki hasznosíthat énmárkájának offline kommunikálásában: 

Megjelenés Bár még mindig tartja magát a mondás, mely szerint „nem a ruha teszi az embert”, tény, hogy a legegyszerűbben és a leggyorsabban a külcsíny alapján alkotunk véleményt – később pedig elválik, elhamarkodottan ítéltünk-e, vagy beigazolódtak a várakozásaink. A másokra tett első, nem túl jó benyomást

46 Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 - Ösztönzés másképp 149.o. (2010, HVG Kiadó, Budapest)

28

azonban később nehezebben tudjuk korrigálni (ezzel szemben az első jó benyomás miatt kialakult szimpátiát sokkal tovább tart lerombolni a másik félben). Ennek tudatában tehát kijelenthetjük, hogy igenis fontos figyelmet fordítanunk a megjelenésünkre is. Megjelenésünk, öltözékünk tiszta és rendezett legyen, összhangban az általunk betöltött pozícióval és a személyiségünkkel. Így egyrészt hitelesen képviselhetjük a szaktudásunkat (gondoljunk pl. egy fodrászra, akinek rémes frizurája van… szívesen ülnénk be hozzá?), másrészt önmagunkat is segíthetjük abban, hogy magabiztosan és természetesen viselkedhessünk. 

Testbeszéd Testbeszédünkkel extra erőt kölcsönözhetünk szavainknak, növelhetjük vele hitelességünket, de meg is hazudtolhatjuk vele önmagunkat. (Gondoljunk pl. egy szóvivőre, aki épp a bevezetendő intézkedések szükségességéről és helyességéről igyekszik meggyőzni a hallgatóságot, miközben zavartan habog, a kezeit tördeli és egyik lábáról a másikra áll. Mennyire éreznénk meggyőzőnek?) Ideális esetben a testbeszéd kérdéskörében azonban nem arról kellene szót ejtenünk, hogy hogyan próbáljuk meg tudatosan elrejteni hazugságainkat. Fontosabb, hogy hogyan tudjuk kiemelni általuk üzenetünk fontosságát, és hogyan érhetünk célt könnyebben a segítségükkel – a testbeszéd értékelése ugyanis a másik félben jellemzően nem tudatos szinten történik, érzések szintjén azonban nagyon is befolyásolja döntései meghozatalában. Sőt, testbeszédünk valójában közvetlenül befolyásolja47 saját érzéseinket és gondolatainkat is, amely hatással van arra, hogy hogyan nyilvánulunk meg az egyes helyzetekben.



Verbális kommunikáció E tekintetben irányadó lehet az ún. asszertív kommunikáció alkalmazása, melynek révén úgy érvényesíthetjük saját érdekeinket egy interakció során, hogy közben a másik fél szükségleteinek is teret engedünk. Általánosságban pedig az a legcélravezetőbb, ha mondanónkat átgondoltan, tisztán artikulálva, lényegretörően fogalmazzuk meg. Vitás helyzetekben érveinket valamilyen logika48 szerint építsük fel és mindenképp kerüljük a személyeskedést.

47

https://www.ted.com/talks/amy_cuddy_your_body_language_shapes_who_you_are (legutóbb megtekintve: 2015.12.03. 17:11) 48 http://a.te.ervelesi.hibad.hu (legutóbb letöltve: 2015.12.03. 17:24)

29

Prezentációk, felszólalások alkalmával ezek mellett egy sor kommunikációs technika lehet még segítségünkre abban, hogy hallgatóságunk kíváncsiságát felkeltsük, és megnyerjük őket magunknak. Ilyen pl. az ún. storytelling, azaz történetmesélés (üzleti közegben is), ami írásban és szóban egyaránt nagyon hatásos lehet üzenetünk és célunk hatásos kommunikálására, miközben egyúttal inspirálhatjuk is hallgatóságunkat. Tárgyalási helyzetben az ún. winwin szituáció megteremtése az a cél, amely révén mindkét fél elégedetten állhat fel az asztaltól, és amely hosszú távon a saját érdekünket is a legjobban szolgálja. 

Kapcsolatépítés Evidensnek kellene tekintenünk, hogy pl. egy szakmai rendezvényre, tárgyalásra,

állásinterjúra

felkészülten

érkezünk,

szükség

szerint

névjegykártyákkal a zsebünkben, amelyet egy stílusos tartóból kivéve elegánsan nyújthatunk át. Kapcsolatépítésre azonban gyakorlatilag bárhol sor kerülhet, ha éberen és tudatosan veszünk részt a leghétköznapibb helyzetekben is, és nem félünk beszélgetésbe elegyedni másokkal. Nem árt, ha van pár előre begyakorolt, letisztázott mondat a fejünkben arról, hogy kik vagyunk, mivel foglalkozunk, és a másik fél épp miben tudna nekünk segíteni49, mik a következő céljaink. Persze nem egy A-tól Z-ig bemagolt szövegre gondolok, hanem olyan mondatokra, amelyeket könnyedén az adott szituációhoz alakíthatunk. Annak érdekében viszont, hogy ne egy erőszakos, törtető alaknak tűnjünk, érdemes előbb nem magunkról mesélni, hanem őszintén érdeklődve, kérdésekkel nyitni a másik felé, vagy valamilyen elismerést megfogalmazni neki. Az online networking kapcsán természetesen rengeteget beszélhetnénk arról is, hogy hogyan mutatjuk be magunkat szakmai oldalakon és milyen a jelenlétünk ezeken a platformokon (pl.

LinkedIn), milyen az önéletrajzunk (tartalmilag és megjelenésében), hogyan menedzseljük pl. online portfóliónkat, és megjelenésünkat a social média oldalakon.

49

https://www.ted.com/talks/amanda_palmer_the_art_of_asking (legutóbb megtekintve: 2015.12.03.

17:24)

30

A. GYAKORLATI PÉLDA egy (nem-)pszichológus (nem-)tanácsadóval folytatott együttműködés bemutatása

Villányi Gergővel a Frappa Magazin nevű online magazin révén ismerkedtem meg, ahol ő a szakterületének megfelelően főleg a szexualitással, párkapcsolatokkal, és általános életvezetési

problémákkal

összefüggésben

publikál.

Régóta

folytat

tanácsadói

tevékenységet magyar és külföldi kliensekkel, egy külföldi kitérő után azonban szükségesnek látta praxisának a felfrissítését és szolgáltatásának a fejlesztését annak érdekében, hogy hazatérve megerősödött elhatározással, újult erővel vethesse bele magát a munkába, a korábbinál több klienst bevonzva. Ezzel a céllal vágtunk bele tehát a közös munkába, hogy énmárkájának kialakításán keresztül komplex módon, nem pusztán a dizájnra és/vagy a marketingre és/vagy a PR-re, mint részterületekre fókuszálva, hanem a hosszú távú siker érdekében Gergő személyével a fókuszban erősítsük meg a láthatóságát (online és offline jelenlétét, ismertségét) ezeknek az eszközöknek a felhasználásával.

Gergő tehát - a 2. gyakorlati példában bemutatott személlyel ellentétben – szellemi foglalkozást végez, és a korábbiakban nem rendelkezett körvonalazott, tudatosan felépített és gondozott, egyedi énmárkával - ám felismerte, hogy változtatnia kell az eddigi munkafolyamatain ahhoz, hogy képességeit kiteljesítse, és több kliens bevonzásával sikeresen praktizálhasson hosszú távon is.

A továbbiakban bemutatom az eddig lezajlott együttműködésünk, azaz a munkafolyamat lépéseit.

I.

Az alapok tisztázása

Első beszélgetésünk során megnéztük az aktuális állapotot és hogy ehhez képest mi a cél, majd a lebontottuk a célhoz vezető utat apróbb lépésekre a lehetőségek figyelembevételével.

Gergő úgy érkezett a találkozóra, hogy voltak konkrét elképzelései arról, mit szeretne és mit nem szeretne, ezért gördülékenyen zajlott az egyeztetés, azonnal el tudtuk kezdeni a munkát is. Könnyedén és hatékonyan zajlott közöttünk a kommunikáció személyesen és online a későbbiekben is. Mivel betekintést engedett a személyes életútjába, elmondta a szakmai és a személyes történetének releváns részeit is, őszintén és nyíltan meg tudtuk vitatni azokat a pontokat is, amelyekben nem ugyanazon az állásponton voltunk.

31

Cél meghatározása Legfőbb cél gyanánt új, a korábbinál több kliens megnyerését, bevonzását tűztük ki.

Ehhez kerestük a továbbiakban a szükséges eszközöket és a lehetőségek feltérképezésével az optimális (költséghatékony, rövid-, közép- és hosszútávon működő, hatékony, hatásos, egyedi) megoldásokat.

Célcsoport meghatározása Gergő nyelvtudásának és korábbi tapasztalatainak, valamint jövőbeni céljainak megfelelően a célcsoport tagjait képezik magyar és külföldi kliensek egyaránt, széles skálán mozgó korosztályi felépítésben (a tinédzserektől az idősebb korosztályig), mindkét nemből.

A 3 alaptéma, a szexualitás, a párkapcsolat és az életvezetés mindegyike vagy valamelyike bárkit érinthet, ezért - azon kívül, hogy leszögeztük, a szolgáltatás megfizethetősége miatt várhatóan a közép- és felsőosztálybeliek fogják Gergőt megkeresni - e tekintetben nem is szűkítettük tovább a célcsoportokat. Kerestünk viszont egy szűkebb fókuszt is kimondottan Gergő személyére szabva, hogy egy jobban behatárolható réteget célzottan tudjunk megszólítani. Így találtuk meg a 4., csoportspecifikus témát is – a digitális függőségek témáját.

Szolgáltatási portfólió tisztázása Beszélgetésünk során kiderült, hogy Gergő érdeklődésének homlokterében áll a digitális világ életünkre gyakorolt pozitív és negatív hatása, a digitális függőségek, főleg a digitális játékok (pl. World of Warcraft, Diablo, Counter Strike) tekintetében. Tapasztalata szerint ráadásul amikor elvileg a „klasszikus” problémákkal/támákkal, a szexualitással, a párkapcsolattal és az életvezetéssel kapcsolatos általános kérdésekkel keresték meg, sok esetben kiderült, hogy ezek is valamilyen digitális problémával vannak összefüggésben.

Ezzel meg is találtuk azt az egyedi összetevőt, amely Gergőt megkülönbözteti a többi pszichológustól és tanácsadótól, akik szintén a szex-párkapcsolat-életvezetés témaköreiben folytatják a praxisukat.

A digitális függőségek külföldön is napjainkban válnak tudományosan vizsgált területté, ezért mindenképp aktuális kérdéseket feszeget a téma. Ha a játékok nem is a mi asztalunk, 32

hisz ez valóban egy szűkebb réteget érint, eszünkbe juthat a social média használatával eltöltött rengeteg idő, az online vásárlás térhódítása, vagy a pornó elterjedése az internet egyre nagyobb tömegek számára való elérhetővé válása óta. A jövő fejlesztései, pl. a holografikus megjelenítés és a folyamatosan fejlődő kommunikációs eszközök miatt ennek a témának a trendje nagy valószínűséggel tovább fog emelkedni, elapadhatatlan forrást biztosítva Gergőnek is a munkához.

Megbeszéltük ugyanakkor azt is, hogy mivel a célközönség számára mégis a klasszikus 3 alaptéma a legérthetőbb, és problémáikra megoldást keresve ezeknek a hívószavaival tudják beazonosítani, „felcímkézni” a témát, amellyel Gergőt megkereshetik, ezeket a klasszikus témákat is megtartjuk. Idő közben azonban Gergő folyamatosan növelni tudja majd a láthatóságát a 4., digitális függőségekkel összefüggő témában is – így fokozatosan, tégláról téglára építkezve válik majd a téma elismert szakértőjévé.

Ez a stratégia ráadásul Gergő számára is biztonságos, nyugodt munkát tesz lehetővé, hiszen így neki is lesz ideje, hogy tovább mélyítse ismereteit a digitális függőségekről, immár fókuszáltan, a célra koncentrálva.

Ha van egy kitűzött, precízen megfogalmazott, sőt leírt célunk, sokkal könnyebb napi szinten is tennünk azért, hogy elérjük azt. Ha nem rendelkezünk ezzel, könnyen előfordulhat, hogy motivációt vesztünk, a figyelmünkkel és az energiáinkkal nem jól gazdálkodunk, vagy az éppen felvillanó ötleteknek és lehetőségeknek engedve végül mellékvágányra tévedünk.

Konkurenciaelemzés Fontos tisztában lennünk azzal, hogy kik dolgoznak a miénkhez hasonló területen és hogyan teszik ezt, hiszen ha nem sikerül tőlük egyértelműen megkülönböztetnünk magunkat, a célcsoportjaink is átfedésben lesznek.

Legalább ilyen fontos ugyanakkor az is, hogy ne foglalkozzunk velük túl sokat. Érdemes a best practice-eket (jó gyakorlatokat) összegyűjteni és a saját céljainknak megfelelően adaptálni, de nem szabad félnünk az új megoldások alkalmazásától sem. Ha mindig mindenki biztosra ment volna, nem találták volna fel a repülőgépet sem.

Sokan megijednek attól, ha úgy látják, „telített a piac”, és inkább bele sem kezdenek az ötletük megvalósításába. Pedig ha legalább 1 konkurensünk van már, az mindössze 33

annyit jelent, hogy biztosan van igény arra, amivel mi szeretnénk foglalkozni. Ha sok konkurensünk van, az általuk megtapasztalt hibákat nekünk már nem kell elkövetnünk, sokat tanulhatunk tőlük, és szabad utat engedhetünk az innovatív elképzeléseknek (miközben teljesen új hibákba eshetünk), hogy túltegyünk rajtuk. Ha egyetlen konkurensünk sincs, a látszat ellenére nehezebb dolgunk lesz, hiszen meg kell értetünk az emberekkel, hogy a mi megoldásunk révén miért lesz nekik jobb, mint addig volt.

A szex-párkapcsolat-életvezetés témaköreiben rengeteg tanácsadó, coach és pszichológus kínál segítséget azoknak, akik úgy érzik, nem tudnak egyedül megbirkózni a problémáikkal, vagy egyszerűen csak szívesen hallgatnák meg egy szakember gondolatait is, hogy mielőbb pontot tehessenek egy ügy végére. A „sztárok”, mint pl. Vekerdy Tamás, Csernus Imre, Bagdi Emőke, Almási Kitti, Pál Feri, és Feldmár András munkássága révén sokat változott a közvélekedés arról, hogy szégyellnivaló-e egy ilyen szakember felkeresése. Korábban általában küldték az embereket, manapság azonban sokszor már önként keresünk ilyen szakembereket, részt veszünk az előadásaikon és nyári egyetemeiken, támogatjuk munkájukat és faljuk a könyveiket. Mindannyiuknak van valamilyen specialitásuk és egyedi stílusuk, ami miatt még akkor is van mindannyiuknak létjogosultságuk, ha éppen ugyanabban a témában nyilvánulnak meg. Átfedések olykor természetszerűleg előfordulnak, de tudjuk, hogy ők is szakosodnak, pl. Vekerdy Tamás elsősorban a gyermekpszichológia-gyermeknevelés, Almási Kitti a hűség-hűtlenség, Pál Feri pedig általában véve a szeretet szószólója.

A „sztárok” mellett rengeteg más szakember elérhető még, akik közül kiválaszthatjuk azt, aki számunkra a legszimpatikusabb, és akinek a szolgáltatását árban is megengedhetjük magunknak. Megnézhetjük web- és Facebook oldalukat (ezekkel ma már szinte kivétel nélkül mindenki rendelkezik), amelyeken általában mások által írt véleményeket, ajánlásokat is olvashatunk, friss tartalmakat kapunk tőlük, tájékozódhatunk a szolgáltatásokról, és eldönthetjük, hogy az összbenyomásunk az adott szakemberről (a látottak és olvasottak alapján) van-e olyan jó, hogy időpontot kérjünk tőle. Személyes ismerőseink ajánlásai ugyanakkor még mindig sokat érnek, sőt, ezek a legértékesebb ajánlások, ezért ha pl. az ajánlott szakember weboldala nem is tükrözi az elvárt professzionalitást, hajlamosak vagyunk megelőlegezni neki a bizalmat. Szokták mondani, hogy a „jó bornak nem kell cégér”, ez azonban ma már nem igaz. Ma már a „jó bornak is kell a cégér”, mégpedig a lehető legjobb.

34

Ezt lefordítva pl. a személyes ajánlás erejére: természetes, hogy egy jó szakembert szívesen ajánlunk ismerőseinknek, de elképzelhető, hogy magunktól nem jut eszünkbe, hogy ajánljuk. Ezzel szemben ha tudjuk, hogy valamilyen előnyre (pl. kedvezményre, extra szolgáltatásra, máshol tárgyi nyereményekre) tehetünk szert azáltal, hogy a szakembert, akivel amúgyis nagyon elégedettek vagyunk, ajánlunk valakinek, önként és szívesen fogjuk hirdetni, hogy nagyon jó tapasztalatunk van az illetővel. Ez képezi számunkra szakemberként is a legnagyobb értéket hírnevünk növelésének eszköztárában, hiszen a WOM50 (word of mouth) számunkra nem kerül extra költségbe, viszont – ahogy már írtam – ennek van a legnagyobb meggyőzőereje. Az ügyfeleket és partnereket tehát érdemes segíteni abban, hogy eszükbe jussunk, azaz hogy eszükbe jusson, bátran ajánlhatnak minket ismerőseiknek, barátaiknak.

Ezzel együtt is fontos azonban az internetes keresőmotorok szerepe, ezek segítségével potenciális megbízóink úgy is ránk találhatnak, ha viszonylag kevés hirdetési büdzsé áll rendelkezésünkre – amennyiben online felületeinket, weboldalunkat keresőbaráttá tesszük.

(Ennek módjára most nem térek ki részletesebben, hiszen a keresőoptimalizálás nem képezi dolgozatom témáját.)

Ha beírjuk a Google-ba a [pszichológus] kulcsszót, az első találati oldalakon olyan szakemberek – érdekesség, hogy többségében hölgyek - weboldalait találjuk a nem fizetett megjelenések között, akik többnyire releváns, folyamatosan frissülő tartalmat kínálnak saját felületeiken, és weboldaluk többé-kevésbé megfelel a kor elvárásainak, mobilkészülékről (okostelefonról, tabletről) is kezelhető. Megjegyzem, ezt lehetne még fokozni az aktuális fejlesztéseket implementálva ún. reszponzív weboldalak alkalmazásával, amelyek révén tökéletes kezelhetőséget, felhasználói élményt kaphat a felhasználó mobilkészüléke használata során is – bármely gyártó bármely készülékéről legyen is szó (ideális esetben).

A digitális függőségek témakörében hazai konkurensből mindössze egy olyat találtunk, akinek a munkássága Gergő – és a digitális függőségek - szempontjából figyelemre érdemes. A „Pszichológus Pasi”, Tóth Dániel oldala a http://nextgenpsyche.eu címen elérhető.

50

bővebben erről a Wikipédián: https://en.wikipedia.org/wiki/Word_of_mouth (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 19:36)

35

Projektterv összeállítása Ha sok a munka és szerteágazó, összetett munkafolyamatra van szükség, érdemes a projektmenedzserektől ellesni a munkafolyamat koordinálásához használt megoldásaikat, és összeállítani egy projekttervet. Ehhez nem szükséges profi (drága) projektmenedzsmentszoftvereket alkalmazni, ma már sok kiváló, ráadásul ingyenes (vagy freemium modellben működő) online szoftver is elérhető – de a miénkhez hasonló, párfős csapattal rendelkező projektekhez egy sima táblázatkezelő (pl. Excel, Google Sheets) is tökéletesen megfelel. A lényeg, hogy a résztvevők követni tudják, hogy a teljes folyamat milyen lépésekből tevődik össze, minek mi az előfeltétele, mi az egyes részfeladatok elvégzésének sorrendje, és mikor/meddig kell a részfeladatokat teljesíteni ahhoz, hogy a munka ne nyúljon el úgy, mint a kedvenc rétestésztánk.

Gergővel a konkrét feladatok meghatározása után nem láttuk szükségét részletes ütemterv (pl. Gantt diagram) elkészítését, mivel mindketten elkötelezetten, belső motiváció által vezérelve, szívesen foglalkozunk a teendők elvégzésével, és mindössze 1 további résztvevő került bevonásra a projekt megvalósításába.

A közös munka első felében heti rendszerességgel találkoztunk személyesen, hogy a következő lépéseket és a teendőinket átbeszéljük. Később, amikor már ezt a megoldást is megfelelőnek éreztük, mert a feladatok nagyobb részét már elvégeztük, a találkozóink számát csökkentve többnyire online (email, chat, Google Docs) egyeztettünk. Mivel nem kellett egy szoros és/vagy fix határidőhöz igazítanunk mindent, tempósan, de kényelmesen tudtunk dolgozni.

Gergő – pszichológiai tanulmányokkal rendelkező tanácsadó lévén – komoly önismerettel rendelkezik, és ahogy már említettem, jól körvonalazott elképzelései voltak a kezdetektől arról, hogy mit szeretne és mit nem – így az irányt inkább csak pontosítani, finomhangolni kellett az ötletek és javaslatok révén - ezért a mi együttműködésünk során az elméleti alapozó munkának kevesebb, a gyakorlati megvalósításnak több szerepe volt.

Világosan látta, hogy sok munka áll mindkettőnk előtt ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjük, és mivel az ő praxisában is így működik az együttműködés (együtt-működés), az is magától értetődő volt számára, hogy neki is sok feladata lesz a munka során.

36

II. Ami eddig történt Az együttműködésünk során Gergőnek készítettem egy kisarculatot, és azokat a kommunikációs (online és offline) lehetőségeket vettük számba és kezdtük kialakítani, amelyeken megjelenik, illetve a jövőben megjelenhet annak érdekében, hogy a célcsoportjait elérje.

Gergő weboldala – amely a http://villanyigergo.hu címen elérhető - az együttműködésünk kezdetéig ilyen volt:

37

38

Én WordPress oldalak építésében vagyok jártas, Gergő oldala pedig Joomla alapokra épült, és mivel egyrészt Gergő számára ez megfelelő volt, másrészt egy ismerőse aktív közreműködésével történt eddig is az oldal fejlesztése, abban állapodtunk meg, hogy az oldal frissítését és fejlesztését ezután is ő fogja ellátni, míg én a tartalmi és vizuális elemek kialakításán fogok dolgozni. A teljesen egyedi fejlesztésű oldalakkal szemben az ingyenesen elérhető WordPress és Joomla alapokra épülő weboldalak előnye az, hogy egy hatalmas közösség folyamatosan dolgozik a nyílt forráskódokon, folyamatosak a frissítések, és bármikor lehet segítséget kérni egy probléma esetén a közösségtől – ha a már meglévő tudásbázisban esetleg nem találnánk megoldást. Ezek a motorok nagyfokú szabadságot - és a felhasználóbarát kezelőfelületnek, valamint a már említett tudásbázisnak köszönhetően 39

önállóságot - biztosítanak tehát még a hozzá nem értő oldal-tulajdonosoknak is, hiszen nem kell egyetlen szolgáltatóhoz kötnie magát, akinek az egyedi fejlesztésű oldalát egy új programozó mindenképpen különböző problémák árán tudná csak átvenni. Ezzel együtt természetesen a WordPress és Joomla alapú oldalakhoz is lehet egyedi fejlesztésű dolgokat kérni, igény esetén. Gergő weboldalát azonban extra költségek nélkül, fejlesztő(k) bevonása nélkül hoztuk létre.

Arculat A nagymennyiségű folyószöveg után az első, ami szembetűnő az eredeti oldalon, hogy Gergőnek semmilyen egyedi arculata nem volt. A vizualitásnak azonban óriási szerepe van bármilyen szolgáltató vagy gyártó márkájának – esetünkben pedig az énmárkának is – a beazonosíthatóságában. Ezért Gergőnek is létrehoztunk egy logót és hozzá kapcsolódóan egy színvilágot, amely jól tükrözi a személyiségét és a tevékenységét.

Gergőnek volt elképzelése egy szimbólumra: a kör egységét egy azt átszelő vonallal képzelte el, amely az egyes személyek szuverén énje közötti egészséges határt szimbolizálja. Ezen kívül gondolkodott azon is, hogy a nevének a kezdőbetűit is szívesen viszontlátná a logójában. Nekem nem is volt más dolgom, mint ezeket az elképzeléseket egy letisztult formavilágú dizájnba önteni.

Ezen a ponton azonban felmerült még egy fontos kérdés, Gergő titulusának kérdése.

Gergő 6 évig tanult pszichológiát egyetemi keretek között és számos egyéb tanfolyamon, kurzuson is részt vett, a pszichológusi diplomáját azonban végül nem vette át. Emiatt tanácsadóként praktizál, ám tanácsadókból Dunát lehet rekeszteni, ezért mindenképp valami egyedi megnevezést kerestünk, ami már önmagában is kifejező.

Több lehetőség (pl. lélekfejtő admin, lélekfejtő játékmester) fel- és elvetése után végül a „Digitális lélekfejtő” tűnt minden szempontból az ideális választásnak, ez került a későbbiekben Gergő névjegykártyájára is.

A logó és a színvilág több iterációs lépésben így alakult ki:

40

Az 1. vázlatok – A kék négyszöggel kiemelt formával dolgoztam tovább, mivel a digitalitást ez fejezte ki legjobban, viszont ebben a kezdetleges formájában is nyilvánvaló volt, hogy túl részletgazdag lesz egy logóhoz.

2. forduló – A vonalak leegyszerűsítésével a (digitális) vonalkódot csempésztük bele a Gbe, mint egyedi azonosítót. A többinél a G-nél lévő „tüske” kellemetlen, szúrós érzetet keltett.

Színek tekintetében szinte elsőre megtaláltuk a tökéletes összeállítást, csupán árnyalatnyi változásokat eszközöltem, és a pontos árnyalatokat hexa és RGB kódban is megadtam, hogy minden felületen egységesen kerüljenek felhasználásra. A letisztult, egyszerű dizájn miatt a fekete-fehér-szürke alapon a zsenge zöld árnyalat az életet, a frissességet nagyszerűen, mégis visszafogottan szimbolizálja. Ebbe egy kevés zöldes kéket csempésztünk még, ami az elmélyültséget és a professzionalitást jeleníti meg. Ez az árnyalat a későbbiekben különböző elválasztó sávok formájában jelenhet meg még az oldalon, ez azonban sokadik szempont volt az oldal kialakítása során.

41

3. forduló – A logó színezésével azért megbizonyosodtunk arról, hogy tényleg a kék kerettel kiemelt lesz a végleges. A „Digitális” szó tipográfiája maga is a jelentését tükrözi.

A névjegyet ezek után egyszerű volt elkészíteni, mindössze a hátoldalára kerülő, figyelemfelkeltő és elgondolkodtató kérdés pontos megfogalmazásán gondolkodtunk sokat.

Mindenképp kérdés formátumú üzenetet szerettünk volna oda helyezni, de több verziónál sem voltunk elégedettek a kérdés értelmezési lehetőségeivel. Volt amelyiknél úgy tűnhetett, hogy a kérdező (Gergő) mintha magas lóról szólna ahhoz, aki épp a kezében tartja a névjegyet (Szerinted?) vagy épp kioktatni/elbizonytalanítani készülne őt (Biztos vagy benne?), miközben Gergő számára nagyon fontos a munkája során, hogy partnerként tudják kezelni egymást a klienssel, őszinte érdeklődéssel fordulva egymás felé – és a bizalom pedig ehhez alapvető fontosságú.

Végül a „Te mit gondolsz?” kérdést találtuk minden

szempontból megfelelőnek ahhoz, hogy ezt a mentalitást kifejezze.

42

Weboldal Gergő leginformatívabb platformja a weboldala, ezért időnk nagy részét ennek a kialakításával töltöttük. Munkám legjavát a szövegek finomhangolása jelentette, azaz vagy a honlapon már fennlévő szövegeket írtam át, hogy kifejezőbbek és hatásosabbak legyenek (majd módosítottam ismét, ha szükséges volt, pl. mert még jobb megfogalmazást találtunk, vagy Gergő itt-ott még hozzáfűzött egy-egy gondolatot, vagy változtatást kért), vagy a beszélgetéseink során elhangzottak alapján új szövegrészeket alkottam, amelyeket Gergő pontosított, új gondolatokkal egészített ki, és amelyeket én ismét átfésültem.

A legfontosabb szempont a közérthető megfogalmazás és a jól strukturált tartalom volt, hogy vizuális elemekkel, a menüstruktúrával, és az egyes szövegrészeken belül alkalmazott kérdések, felszólítások és kulcsszavak kiemelésével is segítsük az olvasót abban, hogy megtalálja, amit keresett – és felvegye a kapcsolatot Gergővel.

Ezért újraterveztük és átneveztük a menüpontokat, a 3 főbb témának (miután a szexualitást és a párkapcsolatot összevontuk) az arculathoz illeszkedő piktogramokat készítettem, és úgy rendszereztük a tartalmakat, hogy a lehető leghatásosabban tudjuk eljuttatni az üzenetet az olvasóhoz, miközben a ki-miért-hogyan-mit? kérdésekre (ebben a sorrendben) választ kap.

43

A módosításokat természetesen nem rögtön élesben, a tényleges weboldalon hajtottuk végre, hanem először egy szöveges dokumentumban állítottuk össze a tartalmakat, majd egy ún. moqup készítésével mutattam meg Gergőnek, hogy körülbelül hogyan is nézne ki mindez az oldalon az elképzeléseim szerint.

Gergő weboldala az aktuális állapotában (2015. szept. 01.) így néz ki. Direkt nem írom azt, hogy a végleges állapotában, hiszen ezen is lehet még fejleszteni, módosítani.

Főoldal:

44

R贸lam men眉pont:

45

Témák menüpont (legördülő menüvel a 3 fő téma közvetlen eléréséhez):

a Témák menüpont tartalma a következő lapon folytatódik

46

47

Kapcsolat men端pont:

48

III. A jövőben megvalósuló lehetőségek Számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy a megkezdett munkát folytatva Gergő énmárkáját tovább erősítsük különböző online és offline kommunikációs eszközökkel. Ezek közül sokat máris beterveztünk, vagy legalább említés szintjén felsoroltuk őket, mint lehetőségeket.

Weboldal A weboldal pillanatnyilag a magyar célcsoportoknak szól, pedig a külföldieket is deklaráltuk a célcsoportok meghatározásakor. Mivel Gergőnek jó tapasztalatai vannak a már meglévő külföldi klienseivel, és a magyarokhoz képest fizetőképes(ebb) keresletet is jelentenek, ráadásul könnyebben fizetnek egy Skype-beszélgetésért, mivel a szolgáltatás ezen formája nekik már nem újdonság, semmiképp sem szeretnénk szem elől téveszteni őket. Ezért a weboldalra egy további, angol nyelvű menüpontot terveztünk a magyar tartalmak összefoglalásával.

Mivel alapszinten Gergő németül is tud beszélni, tervben van még egy német nyelvű menüpont is – ugyanúgy a lényeg összefoglalásával -, azzal a kiegészítéssel, hogy a konzultációk angol nyelven történhetnek. (A valóságban főleg angolul, kis német kiegészítéssel, szükség szerint.) Bármilyen elterjedt is az angol, mindig nagy örömmel vesszük, ha látjuk, hogy valaki legalább törekszik arra, hogy a mi saját anyanyelvünkön vegye fel velünk a kapcsolatot, nem igaz?

Az idegen nyelvű bővítésen kívül a fentebb már említett személyes ajánlások ereje miatt mi is terveztük az oldal kiegészítését egy ilyen résszel, ahol Gergő klienseinek véleménye és gondolatai (anonim módon) jelenhetnek meg. Bár hitelesebbnek tűnnek ezek az online testimonialok, ha fotóval, névvel, sőt akár munkahellyel/titulussal együtt jelennek meg, a semminél az anonim megoldás is sokkal hatásosabb lesz – különösen akkor, ha a kliséket sikerül elkerülni.

Blog Gergőnek már most is vannak írásai a weboldalán (ezek elérhetőek a Témák menüpontban, a Leggyakoribb problémák címszavak alatti felsorolásokból), és a Joomla platformja is lehetővé teszi egy szintén ingyenes bővítéssel ezt az opciót, ezért egy magyar nyelvű blog 49

integrálása a tervezett következő lépések egyike. Fontos szempont az olvasókkal való interakció kialakítása, ezért már a blogon is lesz hozzászólási lehetőség, valamint természetesen a különböző social média platformokon történő lájkolási és megosztási, hozzászólási opciók sem maradhatnak ki. A tervezett blogon a 3 főbb témakör – életvezetés a mindennapokban, szexualitás és párkapcsolat, virtualitás és párkapcsolat – a weboldalhoz hasonlóan jól strukturálható és elkülöníthető lesz különböző kategóriák és címkék (tagek) használatával, így ezen a felületen sem lesz gond az átláthatóság.

Tartalom tekintetében szóba jöhetnek pl. a következők, szintén az interakciót segítve: 

kérdezz-felelek: olvasói kérdések megválaszolása Gergő egyéni stílusában



ajánlók: szakirodalom, könyv, film, egyéb kultúra – pszichológiai megközelítéssel



tippek a 3 főbb témával kapcsolatban, pl. életvezetési ajánlások

A külföldi közönség megszólítására természetesen ekkor is gondoltunk. Felmerült a lehetőség, hogy minden bejegyzés kétnyelvű lesz, illetve hogy kijelölünk pl. heti egy napot, amikor az idegennyelvű bejegyzések előre kiszámítható módon megjelennek (a kiszámíthatóság és a rendszeresség fontos szempontok a blogolásban, így az olvasók idővel már várni fogják a következő bejegyzéseket), végül azonban Gergő úgy döntött, egy teljesen új, kizárólag angol nyelvű blogot fog indítani, amint belefér ez is az idejébe.

Facebook Ez az a platform, ahol a legkönnyebben lehet párbeszédet, interakciót kialakítani a célcsoportokkal. Gergőnek van már egy szakmai Facebook oldala egy kb. 3000 fős követőtáborral, de az utóbbi hónapok alacsony aktivitása miatt kérdés, hogy ők mennyire elkötelezettek, hogyan lehetne őket (ismét) aktivizálni.

A Facebook egyik nagy előnye más hirdetési lehetőségekhez képest, hogy nagyszerűen lehet különböző célcsoportokra szűrni a rengeteg szempont alapján, és viszonylag alacsony költségen lehet elérni a célszemélyeket. Persze az, hogy az elérésből lesz-e ún. konverzió is, azaz sikerül-e elérni a kívánt célt (üzletek esetében ez a vásárlás, esetünkben pl. lehetne egy hírlevél-feliratkozás, vagy a végső cél, az időpont egyeztetés egy konzultációra), egy másik történet – ám ez már nem képezi a dolgozatom témáját.

50

Az egyik lehetőség szerint ezt a már meglévő oldalt kellene frissítenünk, módosítanunk teljeskörűen, és némi fizetett tartalommal ismét ennek a követőtábornak az üzenőfalára kerülni.

A másik lehetőség, hogy teljesen tiszta lappal kezdünk, és indítunk egy új oldalt.

Ennek előnye lenne, hogy rögtön a megfelelő beállításokat tudnánk eszközölni, és egy új oldalra csábítóbb meghívni akár Gergő ismerőseit, barátait és parnereit, akár a régi oldalának a 3000 fős követőtáborát is - ezért Gergőnek is ez a megoldás szimpatikusabb.

Egyelőre létrehoztuk az oldalt a megfelelő beállításokkal és a röid- ill. hosszú leírásokkal. Gergő a későbbiekben fogja elindítani a kommunikációját ezen a platformon is.

Együttműködések, online és offline megjelenések Alacsony költségvetésnél is alkalmazható, PR értéket képviselő, organikus terjedést biztosító megoldások a különböző együttműködések létrehozása akár egy-egy alkalommal, akár hosszabb távon, rendszeresen.

A teljesség igénye nélkül a következő lehetőségek jöhetnek szóba (ezek a legkézenfekvőbb megoldások): 51



a Frappa Magazin web- és Facebook oldalán megjelenő publikációk megjelenítése Gergő praxisának megjelenítésével



az iPon nevű, számítástechnikai profilú hálózat web- és Facebook oldalán ugyanilyen megjelenések elérése, posztok megosztása egymás felületein (Gergő itt szintén publikál már most is)



egyéb, a 3 témakörhöz kapcsolódó online és offline médiumokkal hasonló együttműködés kialakítása fizetett promóciós cikk írása helyett



baráti bloggerekkel, partnerekkel vendégposztok írása egymás felületeire



képek a weboldalon: ha van olyan feltörekvő művész, akinek az alkotásai jól illusztrálnák Gergő írásait (a jövőben a blogbejegyzéseit), vele is lehetne kölcsönösen előnyös megállapodást létrehozni



offline eseményeken, játékbemutatókon, sajtótájékoztatókon történő megjelenés



workshopok, kerekasztal-beszélgetések szervezése



ingyenes e-könyvek kiadása a 3 témakörben



hírlevél-rendszer megvalósítása

IV. Interjú Gergővel Az együttműködésünk másik oldalát is szeretném bemutatni, ezért Gergő válaszait a neki szegezett kérdéseimre változtatás nélkül közlöm az alábbiakban.

1. Milyen elvárásaid voltak az együttműködésünk kezdetén a közös munkánkkal ill. annak hatásával kapcsolatban, és ehhez képest hogyan értékeled, ami eddig történt?

Az első gondolatom az volt, hogy ehhez a részhez én nem értek. Vagyis magyarázd el a lehetőségeket, a megvalósítás útját és a különböző lépéseket, összefüggéseket is. Olyasmi érzés, amikor el tudom készíteni az adott terméket, de azt nem tudom, hogy erről hogyan fognak mások tudni, vagy a híre miképp jut el olyanokhoz,, akiket ez érdekel. A másik kulcskérdés a rendszer integrálása volt, mivel több platformot kellett egy név vagy “brand” alatt összefésülni és ebben is zavaros volt számomra a ‘hogyan’ kérdése. Tetszett és tetszik, ahogyan felméred, mi is a feladat, valamint az, hogy a mögöttes motivációt, a hiányokat és azt is figyeled, hogy az adott személysiéghez, kifejezésmódhoz, az ember határaihoz mi illik. Ez megjelenik a kifejezésmódban, a stílusban és a struktúrában is, ami a célközönség minél pontosabb meghatározásából is fakad, valamint -mint előbb említettem- illeszkedik a 52

‘termék’ előadójához is. Ezt nem könnyű összeilleszteni, félelmeket kezelni, információhiányt, tudáshiányt pótolni. Jó arányban használod a “bízd rám” és a “találjuk ki” részek arányait. Úgy gondolom fontos és hasznos lépéseket sikerült megtennem a segítségeddel és a lelkiismeretességed, a precizitásod, valamint az a ráérző képességed sokat segített. Ez az ami a célt és a módszert a kliens igényeihez méri és illeszti.

2. Le tudtál vonni tanulságo(ka)t, ami(k) hatására pl. a jövőben biztosan másképp fogsz csinálni valamit, vagy másképp tekintesz valamire? Ha igen, kérlek, meséld is el ez(eke)t!

A nézet/véleményalkotás, saját élményeim, meglátásaim magabiztosabb kommunikációja az egyik. Ezek nem kőbevésett igazságok, de a tapasztalatok leképezése, és ezek továbbadása hasznos, valamint személyesebbé teszi a kommunikációt. A lelkesedésed és a vidámságod is olyan töretlen segítő erő, ami a nehezebb lépéseknél vagy feladatoknál támogatást tudott adni. A hibák, akadályok azon szemlélete, miszerint ezek tanulási és fejlődési lehetőségek, szintén hasznos és értékes elemét képezik a Veled való munkának.

3. Hogyan értékeled magát a munkafolyamatot, a feladatmegosztást, a kapcsolattartást?

Strukturált és átlátható rendszert, nyílt és tiszta kommunikációt kaptam/kapok Tőled. A vállalt feladatokkal időben, precízen készen voltál, a kisebb kiegészítéseket is jól hozzáillesztetted, amikor szükség volt rá. A feladatmegosztásban az jutott eszembe, hogy a számonkérés vajon mennyire része a profilodnak, ahol a másik fél késlekedik annak az anyagnak az előállításával, amivel a munka tovább folytatódna.

4. Miben érzel változást, fejlődést - ha érzel ilyet - magadon és a praxisodban az együttműködésünk hatásaként? Ha nem érzel ilyet, pedig volt ilyen elvárásod, mit gondolsz, hogyan lehetett volna ezt előidézni? Önmagam felvállalása egy ilyen fontos változási pont. Emellett, ahogy tisztult a kép és lépésről-lépésre elkészültek a különböző projekt részek, egyre inkább hihető, látható lett az a rendszer amiben dolgoztunk és amit fejlesztünk ezután is. Ez megnyugtató, és az alapok csiszolása után az apróságok, vagy a következő lépés is teret tud kapni. A könnyebb 53

átláthatóság motivációban is segít, látható célokat ad nemcsak rövid, de hosszú távra és ezt fontosnak tartom. Ha röviden össze akarom foglalni, akkor a motiváció és a célok a legfélelmetesebbek, és egyben a leginkább megnyugtató elemek a munkában, ahogy megoldásra, kifejezésre, megvalósításra kerülnek.

5. Mi volt számodra az eddigi lezajlott folyamat során a legjobb, legmeghatározóbb élmény, és mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Az egyik legfrusztrálóbb érzés az volt, hogy a sok irány, felület és ötlet szerteszét futott a fejemben. Olyasmi volt, mint egy zsák elszabadult gumilabda. Amikor tudatosult bennem, hogy ezt szépen lépésenként össze lehet fésülni, valamint, hogy sok ötlet és lehetőség van a megvalósításban is, rugalmas és kreatív formában az nagyon megnyugtatott és segített fókuszálni is. A kihívás az elindulás volt. A “Jó, csináljuk!” érzése, és még ott is voltak bizonytalanságaim, amiket nagyon jól kezeltél. Ennek a kihívásnak volt az is a része, hogy egyre többet megmutatni, és azt tudatosítani, hogy erre kíváncsiak mások és értéke is van annak amit csinálok. Olyasmi, mint amikor az ember nem a fiókjának ír már, hanem a publikumnak, és hajlandó hibázni, valamint tanulni is a visszajelzésekből, kritikákból, főként, ha építő formában kapja.

6. Kinek lehet szerinted hasznos egy ilyen testreszabott, énmárkát erősítő folyamat, és ki az, akinek szerinted biztosan nincs ilyenre szüksége? Válaszodat, kérlek, indokold is!

Először az jutott eszembe, hogy leginkább annak lehet szüksége ilyenre, aki önmaga a “termék”, és főként, ha szellemi tudásról van szó. Valahogy a fizikai tárgy vagy termék konkrétabban látható, ott van és látható, megfogható.A szellemi terméknél meg kell hallgatni, el kell olvasni, hogy kiderüljön tetszik-e, tehát kicsit több energiabefektetés. Ez a nézetem annyiban módosult, hogy leginkább annak való, aki nyitott rá és önmagát is bele tudja, vagy akarja tenni abba amivel foglalkozik. Ha úgy gondolja, hogy ő csak egy fogaskerék a gépben, vagy a személyiségéből adódóan túlzott nyílvánosságnak, szereplésnek érzi ezt, akkor valószínüleg nem fogja tudni hasznosítani vagy elfogadni azt ami ezzel a közös munkával jár. Bár kiegészítésként hozzátenném záró gondolatként, hogy ha végighallgat Téged, se nagyképűségnek, se túlzásnak nem érzi majd ezt az

54

önreprezentációt, a valós kép és a reális értékek vállalását pedig hasznosítani tudja kezdeti ellenérzései legyőzésével.

7. Ajánlanád az énmárkát erősítő közös munkát ismerőseidnek, barátaidnak, partnereidnek? Válaszodat, kérlek, indokold is!

Akiben megfogalmazódik az igény, vagy kíváncsi egy ilyen folyamatra, annak mindenképpen. Tisztában kell legyen, hogy az ő részét is bele kell tennie, mert különben nem róla szól. Ez külső és benső folyamat, ami fontos kérdéseket tesz fel önmagával, a céljaival és a félelmeivel kapcsolatban egyaránt. Ez abban is nagy segítség, hogy letisztázódjon, hol is áll a projekt vagy az ötlet, és milyen lépések vezethetnek egy közös munkához, vagy azon alapok letételéhez, amiből utána egy stabil énmárka nő majd ki idővel.

8. Van bármi, amit fontosnak tartasz még elmondani az együttműködésünk kapcsán? Úgy gondolom a személyiséged és a szaktudásod olyan egyedi ötvözetet ad, amihez hasonlót keveset találni, pláne országon belül. Jó példaképnek tartalak, aki egyfelől rendelkezik egy mély és professzionális szakmai tudással, másfelől pedig egy taníthatatlan hozzáállással és lelkesedéssel. Szeretném kifejezni a köszönetem és az örömöm azzal kapcsolatban, hogy nemcsak szakmailag, de emberileg is hatással vagy és tanítasz a közös munka során. Mindkét oldalt egyaránt fontosnak és hasznosnak tartom, egymást kiegészítve pedig olyan egyedi közeget alkotnak, amiben mind a kliens mind a projekt jó kezekben érezheti magát(:

9. Van javaslatod arra, hogy a későbbiekben mire figyeljek jobban, miben kéne fejlődnöm?

A számonkérés és a motiválás jutott eszembe, de ezek nehéz kérdések nagyon. Egyfelől a másik helyett nem lehet dolgozni (vagy nem ajánlott), és a megakadás is jelzésértékű. Van, hogy más irányra, megközelítésre van szükség, és ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen énidegen irányba kanyarodhat el a munka, ami később sok bosszúságot okozhat. Lehet, hogy a határidő például segíthet, motivációt is adhat és még konkrétabbá teszi a keretet ha erre van szükség.

55

B. GYAKORLATI PÉLDA egy erős énmárkával rendelkező edző online kommunikációjának elemzése

Kiss Sándort nem ismerem személyesen. Amikor az egészséges életmóddal, az étkezéssel és az edzéssel kapcsolatban igyekeztem bővíteni a tudásom a neten, egy személyi edzőként dolgozó ismerősöm által megosztott poszt révén jutottam el „Sasa” Facebook oldalára (www.facebook.com/Sasafitness).

Lenyűgözve figyeltem a kommunikációját és annak hatását. Amikor később elgondolkodtam azon, hogy az erős énmárka kiépítése esetleg valami úri huncutság lenne, amelyet kizárólag elegáns, irodai közegben mozgó közép- és felsővezetők, vagy bármilyen más körülmények között szellemi foglalkozást végző szakemberek engedhetnének meg maguknak, ő jutott eszembe legjobb ellenpéldaként. (Ha a nagyon elméleti és a nagyon fizikai tevékenységeket egy képzeletbeli skála két végpontjára helyezzük, középen kaphatnának helyet a kézműves termékeket előállítók, akik pl. az online platformok közül a globális Etsy-n51, vagy annak magyar megfelelőjén, a Meskán52 árulják portékáikat; offline üzemmódban pedig pl. a WAMP53-on - ha sikeresen pályáznak egy asztalra.) Énmárkájának megnyilvánulásait főleg Sasa Facebook kommunikációján keresztül fogom elemezni annak érdekében, hogy konkrét példán keresztül bemutatva láthassuk, hogyan lehet egy erősen fizikai típusú foglalkozásból is kihozni a legtöbbet az énmárka kialakításán, erősítésén és gondozásán keresztül.

Jelenleg (2015.11.05., 20:20) kicsivel több mint 28.000-ren követik az oldalát. Az oldal kezelését önállóan végzi, nem alkalmaz sem szövegírót, sem marketingest, és nem is költ hirdetésre. Sasa alapvetően Londonban tart személyi- és csoportos edzéseket magyar és más nemzetiségű vendégeinek egyaránt, de időnként hazalátogat Magyarországra is, és ilyenkor több városban tart nálunk is „workshopokat” (edzéseket, ahol nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatok helyes kivitelezésére). Online kommunikációjának köszönhetően azonban folyamatosan ellátja követőit tanácsokkal, videókkal, ismeretterjesztő jellegű információkkal és motivációs posztokkal, miközben olykor egy-egy abszolút személyes

51

www.etsy.com (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:09) www.meska.hu (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:09) 53 www.wamp.hu (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:09) 52

56

tartalmú kis morzsát is elpöttyint. Fontos, hogy szakemberként is a közérthetőségre törekszik, modorosság helyett a közvetlenség és lazaság jellemzi, és az egyedi Sasa-stílus és gondolkodásmód az, ami miatt ennyire sikeressé, népszerűvé tudott válni, dacára a gomba mód szaporodó életmód tanácsadóknak és edzőknek. Lássuk tehát, hogyan működik nála mindez a gyakorlatban.

Arculat

A nagymacska-logót következetesen alkalmazza a legkülönbözőbb felülteken, így pólókon, és természetesen a Facebookon profilképként is. Sosem cseréli le, évszaktól és ünneptől függetlenül ez az állandó profilkép a Sasafitness néven futó szakmai oldalán. (Egy tudatos döntés eredményeként a cserélgetős stratégia is megvalósítható lenne, egyébként. Pl. ha valaki saját magáról készült fotókat használ profilképként, és ezt lecseréli egy újra évszakonként vagy a nagyobb ünnepekhez kapcsolódóan, természetesen megteheti – nem árt azonban, ha az énmárka szintjén a cserékben is van tudatosság, egy közös rendezőelv, amely összeköti a fotókat – mondjuk ugyanannak a filternek a használata a fotókon, vagy minden fotón ugyanannak a feltűnő rúzsnak, nyakkendőnek, csíkos mintázatú ruhadarabnak a viselése stb.)

Sasa párduca erőt, dinamizmust, magabiztosságot és határozottságot sugall – épp így lehetne jellemezni Sasa kommunikációját is. Ezt jól kiegészíti a fekete-fehér kontraszt, ami 57

figyelemfelkeltő, mégis egyszerű, és nem vonja el a figyelmet a lényegről. Eszünkbe sem jut a lehetőség, hogy ez a párduc éppen csak ásítana, szinte halljuk az ordítását.

Egyik posztjában (2015. 08. 07.) azt is megosztotta követőivel, hogy a logója immár hivatalos márkajelzés, tehát Sasa kizárólagos védjegyévé lépett elő.

Borítóképén az arculathoz illeszkedő stílusban további fontos információkat tüntet fel magáról, azonnal kiderül tehát, hogy nem csak a testedzés témakörében, hanem a megfelelő táplálkozást illetően is tud tanácsot adni. Az oldalra látogató tehát első ránézésre be tudja azonosítani, hogy kinek az oldalán jár, és kb. mire számíthat.

Emellett pedig még egy, az énmárka szempontjából is figyelemreméltó részletet érdemes kiemelni: a borítókép jobb alsó részén Bocsi Viki54 táplálkozási tanácsadóra hívja fel Sasa a figyelmet. A közöttük lévő szakmai együttműködés révén valóban teljes körű szolgáltatásban lehet részünk – hiszen a közismert tétel szerint a fitt fizikum a megfelelő testedzés és táplálkozás együttese révén érhető csak el. Sasa ajánlja Vikit, Viki ajánlja Sasát, és közben nemcsak ők járnak jól, hanem mindenki, aki hozzájuk fordul, valóban hatékony, komplex megoldás után kutatva – és találva.

54

www.bocsiviki.hu (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:11)

58

Sasa és Viki tehát nem konkurensei, hanem partnerei egymásnak, remekül kiegészítik egymást abban, amiben a legjobbak. Általánosságban véve is elmondható, hogy az énmárkaépítés során rendkívül fontos a másokkal történő kapcsolatok, együttműködések kialakítása. Az ilyen szakmai együttműködéseknek sok előnye van - ezek közül az egyik, hogy így nem kell tökéletesen ismeretlen emberekhez eljuttatni az üzenetünket magas elérési költségen (mintha csak random embereknek nyomnánk szórólapot a kezébe), hanem biztosra vehetjük, hogy az illető valamilyen szinten érdeklődni fog az iránt is, amivel mi foglalkozunk. Az ajánlás pedig önmagában is növeli a hitelességet: senki sem ajánlana kóklert az ügyfeleinek, hiszen ezzel a saját renoméját is azonnal lerontaná.

Bemutatkozás, alap adatok Lényegretörő, rövid bemutatkozást olvashatunk Sasáról ebben a szekcióban, vízió és misszió megfogalmazása nélkül, „sztori” nélkül. Pedig biztosan érdekelné az olvasóit Sasa „sztori”-ja. A posztjaiban azonban bőven pótolja ezt a hiányt: rengeteg saját példát említ, és írásaiban kendőzetlenül tárja fel olvasói előtt az értékrendjét, gondolkolkodásmódját is, miközben lazán humorizál, és az egyedi, szókimondó, egyesek számára bántóan őszinte stílusából sosem vesz vissza. Egy kis keresgélés után egyébként egy vele készült interjút55 is olvashatunk a neten, amelyben a kezdeti nehézségeiről, illetve azok legyőzéséről is mesél.

55

http://fima.hu/erdekes-emberek/erdekes-emberek-1-kiss-sasa-sandor/ (legutóbb letöltve: 2015.12.01.

19:39)

59

Sasa blogolással kezdte az online kommunikációját 2008-ban, 2010-ben hozta létre Facebook oldalát, és aktívan jelen van a Twitteren56 és az Instagramon57 is, tehát erős online jelenléttel bír.

Facebook kommunikáció Nem fogom kategorizálni Sasa posztjait, mert nyilvánvalóan ő sem úgy posztol, hogy egy adott szisztémát követ, és pl. tudja, hogy holnap motivációs, holnapután pedig workshopra invitáló posztot fog megjelentetni. Sasa posztjai sosem erőltetettek. Változatosak, és mindig az aktuális gondolatait, hangulatát tükrözik, vagy a friss történéseket dokumentálják.

56 57

https://twitter.com/sasafitness (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:11) https://instagram.com/sasafitness (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:11)

60

Ennek ellenére azért természetesen vannak állandó elemek, amelyek minden posztjára jellemzőek: 







Minden poszt mellé tölt fel képet, fotót – vagy saját anyagot, vagy testépítők, fitneszmodellek (jellemzően izmos nők, „jutalomként” néha izmos férfiak) képeit, ritkábban vicces képeket, vagy valami teljesen mást. (Pl. WWF reklám, lásd alább.)

Problémás azonban, hogy a képek forrásait nem jelöli. Ez alól kivételt képeznek azok az előtte-utána fotók, amiket személyes sztorikkal együtt küldenek be hozzá az olvasói – ezeket mindig korrekten jelöli és idézi.

Sasa stílusáról fentebb már részletesebben írtam, itt most csak a „kegyetlen” őszinteségét, szókimondását emelném ki, amit én a védjegyének tekintek. Ezt természetesen sokan nem képesek elviselni, követői azonban nagyra értékelik.

Azok, akiknek Sasa ellenszenves, valószínűleg a nagyképűség és a bunkóság is az elsők között jutna eszükbe, ha jellemezniük kellene Sasát. Valójában (erős) , és legtöbb esetben erős alapokon nyugvó önbizalomról, magabiztosságról van szó.

Szakmai témákban megkérdőjelezhetetlenül fogalmazza meg állításait, egyéb kérdésekben viszont hajlamos az övétől eltérő véleményeket is megfontolni és finomítani az álláspontján.

A káromkodást tudatosan használja figyelemfelkeltőként.

Habár a legtöbb helyen arról olvashatunk, hogy manapság az emberek nem olvasnak el pár mondatnál hosszabb szövegeket (és nem néznek meg 3 percnél hosszabb videókat), ezért javasolt rövid posztokat írni, Sasa posztjai ezzel szembe menve épp az ellenkezőjét bizonyítják. Az átlaghoz képest meglepően hosszú posztokat ír – és az átlaghoz képest elképesztően aktívak a követői is. Olvassák, lájkolják, kommentelik a posztjait – a kommentekre pedig Sasa is válaszolgat, ami szimpatikus (ügyfélkezelés tekintetében nem is lehetne mást elképzelni jó megoldásként), és megközelíthetővé teszi őt.

Minden egyes posztja végén ott az aláírás: „Sasa” – Véletlenül sem merül fel az olvasóban, hogy valaki más írná helyette a posztjait, pedig ez inkább csak illúzió, mint bizonyíték, de nagyon hatásos. A nagy multik arctalanságával összehasonlítva különösen az.

Az alábbiakban bemutatok pár olyan posztot, amely jó példa a célcsoportot hatásosan megszólítani képes, egyedi kommunikációra – és az énmárka megnyilvánulására.

61

2015. 07. 01. - Promóciós anyagnak is felfogható videó két workshopból összevágva, pörgős aláfestő zenével, a résztvevőkkel készített miniinterjúkkal tarkítva a végén. A videót Sasa öccse vágta össze, ezért többek között neki is köszönetet mond Sasa a szöveges részben. Nem csak neveket sorol fel, hanem mindenkivel kapcsolatban azt is megírja, pontosan miben/mivel támogatta az illető Sasát és a videó létrejöttét. Emellett pedig tageli az edzés helyét biztosító termet is, ahová így könnyedén odatalálhatunk, ha megfelelő helyet keresünk a mozgáshoz.

62

2015.07.22. – Egy másfajta partneri együttműködést is láthatunk itt. Idézi a táplálékkiegészítő gyártó cég megkeresésének egy részét, amely Sasa szakmai hozzáértéséről és hitelességéről szól, és csak ezután tér rá a termék ajánlására. Nem próbálja meg eltitkolni az olvasók elől, hogy ebben az esetben is promócióról van szó, nem próbálja azt a látszatot kelteni, hogy azért ajánlja ezt a terméket, mert ezt tartja pl. a piacon a legjobbnak. Informál a tőle teljesen független akció kihasználásának módjáról és lehetőségéről, és előrevetíti az immár konkrétan vele való együttműködés eredményeként létrejövő játékokat, és az ezekkel elnyerhető kedvezményeket. Tehát előkészíti a terepet ezeknek a játékoknak.

2015. 07.28. – Sasa rendszeresen készít ingyenesen elérhető videókat otthon is végezhető HIIT edzésekkel. A tudás ingyenes megosztása ebookok, videók, cikkek stb. formájában ma már teljesen természetes eszköz a régi és új ügyfelek bevonzására és megtartására. Ezzel valójában még több bevételt és ismertséget generálnak maguknak a szakemberek, főleg azokhoz képest, akik félnek kiadni ismereteiket, és mindenért pénzt akarnának kérni.

Sasa itt ismét előre kommunikál, növeli a várakozást az olvasóiban a másnap megjelenő videóval kapcsolatban. A kommentekből pedig láthatjuk, hogy akár bennfenntesnek tekinthető technikai/üzleti információkat is őszintén megoszt az érdeklődőkkel a túlzott paranoia és köntörfalazás helyett, amivel valószínűleg mindannyian találkoztunk már.

63

2015. 07. 20. - Íme egy jellegzetes, személyes hangvételű és korrekt, de kicsit sem finomkodó Sasa-stílusú poszt az igazság fontosságáról. Ars poeticának is felfogható nyilatkozat.

64

2015. 08. 12. / A – Motivációs poszt, nem kizárólag a testedzésre kihegyezve – kiegészítve ezúttal is Sasa személyes élményeivel, miközben felvillan Sasa alázata is a munka iránt. A kommentek között pedig még tippet is ad az állást keresőknek a saját stratégiája elmesélével. A privát szálak beleszövése egy ilyen motiváló üzenetbe, azaz elmesélése annak, hogy a posztoló maga is egy nehézségekkel és hibákkal teli utat járt be, míg az aktuális állapotig eljutott, egyrészt növeli a posztoló hitelességét, másrészt valóban inspirálja az olvasókat, hiszen a sikert nem valami távoli, elérhetetlennek tűnő álomnak mutatja be.

2015.08.12. / B – Ugyanaznap még friss híreket

is

kapunk

egy

stúdió

fejlesztéseiről. De ennél itt fontosabb, hogy Sasa átlátja az összefüggéseket, és meg is

osztja

olvasóival a siker

receptjének egyik újabb hozzávalóját a konkrét példán keresztül. Sasa tehát nem csak

testet

formál,

hanem

gondolkodásmódot is.

2015.08.31.

–

Sasa

nem

a

mennyiségre hajt, fontos neki, hogy képet kapjon a lájkolóiról, és nem tagadja, hogy számára is sokat jelent a pozitív visszajelzés. De nem mindegy számára, kitől kapja azt.

65

2015. 09.03. – Sasa rendszeresen kifejezésre juttatja, hogy fontos számára a tanulás, sokat olvas a legkülönfélébb marketinges

témákban.

Bár

tanulmányokat

nem

(sem) folytatott, az elé kerülő / érdekesnek tűnő cikkeket mindig megnézi. Nem csak ismeri a gerilla marketing

fogalmát,

hanem

alkalmazza is.

2015.11.08. – A Sasa blogján megjelent

egyik

írás58

komoly

felháborodást keltett egyeseknél.

Sasa

először

a

blogbejegyzést

megosztott poszt kommentjeiben, nem sokkal később egy külön posztban is tisztázta a félreértéseket. Összefoglalta ismét a hivatkozott írás lényegét, majd egy merész húzással felszólította azokat, akik ezt nem értik, hogy ne kövessék tovább az oldalát. Való igaz, hogy nem lehet mindenki célcsoport.

A kommentek között aztán itt is kapott egy negatív visszajelzést, amelyet szintén nem hagyott válasz nélkül.

58

http://sasafitness.com/mindenmentes/ (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:13)

66

Sokszor láthatjuk, hogy a konfliktushelyzeteket nem vállalják fel az emberek sem magánemberként, sem gyártóként/szolgáltatóként. Dolgozik bennük a megfelelési vágy, megijednek vagy megpróbálnak tudomást sem venni róla, hátha elülnek a viharfelhők – ám ez sokszor a probléma eszkalálódásához vezet, vagy legalábbis annak visszatéréséhez újra és újra. Ellenvélemények, kritikusok, sőt, hibásnak bizonyuló döntéseink természetszerűleg mindig lehetnek – a kérdés az, tudjuk-e ezeket korrekt módon, kellő önreflexióval, időben kezelni annak érdekében, hogy a lehető legjobb végkicsengése legyen az ügynek minden érintettre nézve, tudatosan törekszünk-e arra, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk magunkból, és kitűzött célunk-e a folyamatos fejlődés. Minden esetben van felelősségünk és választási lehetőségünk, amelyet fel kell vállalnunk, ha nem akarunk mások árnyékában, másoknak kiszolgáltatva, másoktól függve élni.

Sasa ezen a ponton ismét deklarálta, hogy szakmailag mi az álláspontja bizonyos trendek, életmódok kapcsán, így megerősítette követői azon részének elköteleződését, akik számára az ő általa képviselt értékrend az irányadó, melynek alapja az ésszerűség, és a célja a fitt, egészséges fizikum. Ehhez képest a vesztesége, a lemorzsolódó lájkolók száma valószínűleg minimális, és nyugodtan alhat, mert nem kellett megalkudnia, ezúttal is önmagát adta, és a hibás érvekből fakadó ellenvéleményeket is kezelte. (Az általam printscreenelt üzenetváltás egyébként már nem található meg Sasa oldalán, vélhetően törölte a kommentelő, ezért az ő a nevét és profilképét kitakartam.) Sasa stílusát lehet szeretni vagy nem szeretni, ennél azonban fontosabb kérdés, hogy szakmailag mit képvisel, milyen irányt mutat azoknak, akik az egészséges életmód és a fitnesz irányzatok tengerében hánykolódva segítséget kérnek abban, hogy a kormányrudat magukhoz ragadva végülis jó irányba induljanak, és sikeresen célba érjenek. Sasa munkájának, énmárkájának esszenciája, amihez következetesen tartja is magát, a következő: A te tested, a te döntésed!

Keressük meg mi is a saját 1 mondatunkat!

67

Interjú Sasával Sasának természetesen még a szakdolgozatom megírása előtt jeleztem, hogy fontos részt szánok neki benne. Ígéretet kaptam tőle a kérdéseim megválaszolására, amit teljesített is – ezért az alábbiakban a vele készített interjúm olvasható, változtatás nélkül.

1./a Aktívan használod a Facebook, Twitter és Instagram oldaladat, és rendszeresen blogolsz is. Mennyi időt töltesz napi / heti szinten a posztolással és a blogolással, és miért ilyen fontos számodra az online jelenlét? Összesítve napi 1,5-2 óra jönne ki. De a twitter össze van kötve a facebook oldallal, így amit a facebook-on postolok, az alapból megjelenik a twitteren is. Az instagram pedig inkább arról szól, ami velem történik.

1./b Azonnal közzéteszed, amit épp megírtál vagy lefotóztál, tehát valós időben kommunikálsz, vagy előre megírod a bejegyzéseket, és későbbre időzíted be őket?

Vannak előre megírt bejegyzések és vannak spontának is. Van, hogy a vonaton vagy a metrón jut eszembe valami, megírom, de abban az időpontban nem lenne értelme kiposztolni, mert kevesen nézik, inkább későbbre időzítem. Ha túl sok post van aznapra, akkor pedig meg a következőre.

2. Kérlek, mesélj a logódról, ami a Facebook-os profil képeden látható! Mit jelent számodra, miért épp ezt ábrázolja, hogy alakult ki ez a logó, honnan és mikor jött egyáltalán az igény, hogy legyen logód - és később le is védesd?

Egy nagyon kedves ismerősöm segített a megalkotásában, annyi volt az elképzelésem, hogy valami semleges legyen, nem akartam hajlongó alakokat és hasonló hülyeségeket. A tigris59 jó választásnak tűnt, azt hiszem ez volt a 3. vagy 4. verzió, ami megtetszett. Jó, mert egéralátéttől, a bögrén keresztül a pólóig, mindenen elhelyezhető.

59

Ezen a ponton derült ki számomra, hogy a logó nem párducot, hanem tigrist ábrázol. Egy ilyen felismerhetőségi kérdés máshol komoly problémákat okozhat, Sasa esetében azonban valójában lényegtelen, hogy tigrissel vagy párduccal fejezi-e ki mindazt, amit ő képvisel.

68

A levédetés egy teljesen logikus lépés, ha azt vesszük, hogy ezzel a logóval én a sasafitness oldalt/módszert szeretném jelölni.

3. Van Sasafitness-es névjegykártyád és/vagy email aláírásod? Ha van, ezeken mi szerepel?

Pl. az alap elérhetőségeiden kívül (email, telefon) a weboldalad és a social média profiljaid elérhetőségei ott vannak? Ha nincs, miért nincs?

Nincs névjegykártyám. Azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt rá szükségem. Itt általában facebook-on találtam hirdetéseket, hogy keresnek edzőt, ha bármi volt sms, email üzenetváltás volt, az összes adatom rajta van a CV-n. Web, Youtube, Facebook...mindenre rá tudnak nézni. Egy CV-t el lehet küldeni mailben. Egy névjegykártyát nem. Ez nem igazán az a "kör", ahol szükség lenne rá.

4. Londonban korántsem csak magyarok járnak hozzád edzeni, amire büszke is vagy, viszont az online kommunikációd egyelőre csak a magyaroknak szól. Miért? Tervezed, hogy angol nyelven is fogsz blogot / Facebook oldalt indítani? (Ha igen, miért, ha nem, miért nem?)

Ennek az az egyszerű oka, hogy az angol tudásommal nem tudnám úgy kifejezni azt, amit írok. Én teljesen az alapokról kezdtem el tanulni, itt helyben. Ahhoz képest rengeteget fejlődtem, de majd akkor fogok írni, ha az nem tűnik "egyszerűnek" szóhasználatban. Van egyébként angol oldalam a facebook-on, de nagyon keveset foglalkoztam vele.

5. Mi a célod a magyar Facebook közösségeddel, ha pár hazai workshoptól eltekintve Londonban tartasz edzéseket? Miért fontos számodra a velük való kapcsolattartás? (Kb. hány hazai workshopot tartasz egyébként évente?)

Blogot írni 2008 körül kezdtem. 2011-ben futott fel igazán, mikor kiköltöztem. Azon egyszerű oknál fogva, hogy amíg nem volt munkám unatkoztam. Elkezdtem foglalkozni vele és beindult. Azóta pedig úgy vagyok vele, hogy ha megy és jól megy, akkor miért ne foglalkoznék vele.

A workshop ötlete abból jött, hogy mindig mondták, hogy jó lenne kipróbálni az edzéseket élőben is. Nekem meg néha haza kell menni családlátogatásra, szóval, kellemes a hasznossal.

69

Idén a most novemberivel együtt lesz 10 workshop. Nem tudom még, hogy jövőre mennyi lesz, remélhetőleg minimum ugyanennyi, de inkább több.

Szerencsére, csak pozitív visszajelzések voltak eddig, szóval, szeretik az emberik. Ha szeretik és hajlandóak fizetni, akkor én örömmel megtartom.

6. Kezdő edzőként is ugyanilyen szókimondó voltál, és mindig biztos voltál magadban, vagy idő kellett, hogy rátalálj a hangodra és megtanulj bízni a képességeidben?

Az önbizalmammal sosem volt gond, de kezdőként teljesen más típusú edzéseket is tartottam. Szakmailag rengeteget kellett fejlődnöm és még most is próbálok mindig valami újat tanulni.

7. Szerinted mi különböztet meg téged más edzőktől?

Vannak jobbak és rosszabbak. Sok jobb edzőtől csak az különböztet meg, hogy engem több ember olvas a közösségi médián keresztül. Így nekem több a lehetőségem. Hiába vagy jó szakmailag, ha mindig csak a 40-50 embereddel találkozol. Én 250-300ezer emberhez is eljutok a bejegyzéseimmel és a videóimmal.

8. Vannak konkrét szakmai céljaid a jövőre vonatkozóan? Tudatosan építed a karriered, vagy kihasználod az éppen felkínálkozó lehetőségeket?

Elérni az 1 milliós nézettséget a youtubeon, beindítani az edző képzést a saját hiit módszerre. Csinálni egy tucat telt házas workshopot, a világ leigázása és hasonlók.

Elképzelések persze vannak, de ha valami nem jön be, nem török össze lelkileg és ha jön egy jó lehetőség, akkor kihasználom.

9. Ha újrakezdenéd az edzői pályafutásod, mit csinálnál másképp?

Hamarabb kezdenék el blogot írni, hamarabb jönnék ki Angliába és hamarabb tanulnék meg angolul.

70

10. Mostmár több ponton is bebizonyosodott, hogy te mindezt valóban tudatosan csinálod. hogyan alakult ki ez a magas szintű tudatosságod az általad használt sokféle eszköz (videók, workshopok, blog, social média, partneri együttműködések, workshopok stb.) kapcsán?

Hogyan jutsz el a gondolattól a megvalósításig?

Nem jártam se marketinges, se kommunikációs suliba és mégis mindig olyan emberek szoktak tanácsot kérni, akik ott végeztek. Én a neten "tanultam" ezeket. Inkább azt mondanám, hogy elolvastam rengeteg cikket, összeollóztam azt, ami számomra hasznos és abból csináltam egy új vonalat. Ha ezt iskolából kellett volna megtanulni, akkor kellene egy olyan, ami a marketinggel, egy ami a fitness-szel, egy ami a tartalomszerkesztéssel és egy, ami a közösségi médiával foglalkozik... és még ebben az esetben is, egy 2-3 évvel ezelőtti elmaradott tudást kapnék meg. Ellenben a facebook-on fent lévő marketing oldalak hadával, akik a saját terméküket úgy értékesítik, hogy mellette ingyenesen cikkeket is írnak, ahogy én is teszem. Tiszta haszon.

Láttam egyszer valahol egy gondolatot, hogy akkor vagy jó marketinges, ha el tudod mondani a nagymamádnak, hogy mi az a marketing. Aha, de jó edző mikor vagy? Merthogy a nagyi számára, ez kb azt jelenti, amit Shobert Norbiból látott a tv-ben. Ezért aztán elkezdtem egyszerűen magyarázni a dolgokat és bejött.

Szókimondó is vagyok és sok esetben polgárpukkasztó. Aki minimális szinten képben van a médiával, az tudja, hogy az ingerküszöb nő. Már nem elég egy házat lerombolni, minimum egy várost kell romba dönteni, hogy az emberek felkapják rá a fejüket. Én sem káromkodom 0-24-ben, nem lóg ki a kapanyél a zsebemből, bármennyire is szeretik ezt hinni néhányan.

Ezt úgy szoktam nevezni, hogy eladást segítő bunkóság. Nem tudom mi a rosszabb, hogy én bunkó vagyok és olvasnak, vagy az, hogy akkor olvasnak többen, ha bunkó vagyok?

Egyébként pedig egy híres szakács azt találta mondani, hogy elég nehéz nézni, hogy valamit szarul csinálnak, miközben te tudod, hogy hogyan kell jól csinálni. Ez volt a válasz arra, hogy miért hajigálja falhoz a tányért...

A youtube egy jó lehetőség, hogy megmutasd magad a világnak. Bárki, bárhonnan megnézheti, megcsinálhatja, kipróbálhatja és egyébként nagyon jól mutat az önéletrajzhoz csatolva, mert meg is tudják nézni, hogy mit csinálsz.

71

A facebook az alap. Elég nehéz weboldalra csábítani az embereket, ha nincs hol megosztani a tartalmat. Vagy facebook-on osztod, vagy a .blog.hu megoldással próbálsz felkerülni az index.hu-ra.

Rengeteg könyvet és újságot olvasok, ismereterjesztő filmeket nézek, nem kifejezetten csak a sport izgat. Szeretem a gazdasági témákat is. Egy jó íráshoz bármi adhat ötletet. Bár az okosok szerint, akkor működik legkreatívabban az agyunk, ha sétálunk ;)

5. ÖSSZEFOGLALÁS Függetlenül attól, hogy nagyobb bevételre akarunk-e szert tenni, vagy társadalmilag hasznos céljaink (is) vannak azzal, amivel foglalkozunk, énmárkánk tudatos kialakításának és gondozásának folyamatán keresztül ezt hamarabb, könnyebben érhetjük el. Persze nem mindenki számára lehet ugyanolyan fontos énmárkájának kidolgozása, hipotézisem szerint azonban az énmárka messze nem csak a fehérgalléros munkát űzők privilégiuma. A kérdés tehát nem az, szükségünk van-e erre, ha képességeinket szeretnénk kiteljesíteni és kamatoztatni, hanem hogy felismertük-e már, hogy szükségünk van erre.

Ezt a folyamatot bármikor elkezdhetjük, és bárhol tartunk is céljaink megvalósításának folyamatában, mindig lehet min javítani, mindig tudunk fejlődni és fejleszteni, hiszen körülöttünk is mindig minden változásban van. Még ha eddig volt is egy jól bevált stratégiánk, nincs garancia arra, hogy ugyanez holnap is működni fog. Ám ha az elkövetett hibákra és a felmerülő nehézségekre – amellett, hogy tényként elfogadjuk őket – úgy tekintünk, mint fejlődési lehetőségekre, az esetleges kudarctól való félelem nem fog többé akadályozni minket az új kihívások felvállalásában.

Az énmárkával való munka elkezdéséhez feltétlenül szükség van néhány alapvető „hozzávalóra”. Ezek a hozzávalók az értékrenddel, az önálló gondolkodásmóddal és a megfelelő hozzáállással (ilyen az imént említett, hibákhoz való hozzáállás is) vannak összefüggésben, és nem a puszta csomagolással, a kifelé mutatott képpel, a kifelé irányuló kommunikációval, amellyel az énmárkázást esetleg – tévesen – azonosíthatnánk.

72

Az énmárkánk nem csak a külső szemlélőként érzékelhető dolgok összessége, hanem az a belső tartás képezi az alapját, amely révén elnyerhetjük mások bizalmát is és hitelessé válhatunk. Enélkül az énmárka üres marketing lenne csupán.

Egy erős, hatásos énmárka birtoklásához nem feltétlenül szükséges egy adott szintű iskolai képesítés, vagy hogy kizárólag szellemi típusú munkát végezzünk. A nemzetközileg is sikeressé váló magyar startupok (pl. Ustream, Prezi, Tresorit) és a megannyi egyéni vállalkozó (fodrászok, edzők, tanácsadók, villanyszerelők, ékszerészek stb.) jó példájának hatására napjainkban épp új erőre kap a vállalkozói kedv, miközben kezdenek elhalványulni a vele kapcsolatos pejoratív asszociációk. Egyre többen dolgoznak saját kis csapatukban egy közös vízió elérése érdekében, vagy egyéni szolgáltatóként, miközben mindannyian a többiekhez képest valami mást, kiemelkedőt kívánnak nyújtani. Eközben természetszerűleg egy sor nehézséggel is meg kell küzdeniük, ám a problémák nagy részén gyorsan átlendülhetünk, vagy akár el is kerülhetjük azokat az énmárkázás eszközrendszere révén.

De ha nem vállalkozóként, hanem beosztottként találjuk is meg a számunkra legideálisabb munkát, karrierünk felépítése és megbecsülésünk kivívása érdekében ebben az esetben is sokmindent hasznosíthatunk az énmárka kialakításának eszközeiből annak érdekében, hogy a saját siker-definíciónkat megvalósíthassuk egy cég elismert munkatársaként.

Mindent összevetve úgy vélem, különösen egy individualista, demokratikus berendezkedésű társadalom tagjaként fontos feladatunk (és egyben személyes igényünk is), hogy képességeinket tudatosan kiaknázva teremtsünk értéket mind önmagunk, mind pedig mások jóléte és egy magasabb cél érdekében - miközben egyéni boldogságunk és sikerünk meg- és átélése is a mindennapjaink része. Ehhez pedig az énmárkánk jó alapot nyújthat.

Kőrösi Kunigunda +36 30 634 7227 hellokunigunda@gmail.com

73

6. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM                   

Dr. Szeles Péter – Dr. Szűcs Tamás – Varga Zsolt: Hírnévmenedzsment (2014, Révai Digitális, Budapest) Dr. Szeles Péter: Arculatelmélet, A hírnév ereje (2001, Alapítvány a public relations fejlesztéséért, Budapest) Fodor László: Fejezetek a motivációkutatásból (2007, Gondolat Kiadó, Budapest) Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 - Ösztönzés másképp (2010, HVG Kiadó, Budapest) Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny - Hogyan legyünk sikeresek a munkában a pozitív pszichológia eszközeivel? (2015, HVG Kiadó, Budapest) Philip Zimbardo – John Boyd: Időparadoxon (2012, HVG Kiadó, Budapest) Jim Collins: Jóból kiváló - A tartós üzleti siker elemei (2005, HVG Kiadó, Budapest) John Purkiss – David Royston-Lee: Énmárka, Tedd magad eladhatóvá! (2010, HVG Kiadó, Budapest) Frances Coombes: Önmotiváció (2012, Akadémia, Budapest) Csepeli György: A meghatározatlan állat - Szociálpszichológia kezdőknek és haladóknak (2005, Jószöveg Műhely, Budapest) Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia (1997, Háttér, Budapest) Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (2002, SHL Hungary, Budaörs) Stephen M. R. Covey – Rebecca R. Merrill: A bizalom sebessége, A rejtett tényező, ami mindent megváltoztat (2011, HVG Kiadó, Budapest) Mike Rother: Toyota Kata, Hogyan ösztönözzük munkatársainkat fejlődésre, alkalmazkodásra és kiváló eredményekre? (2014, HVG Kiadó, Budapest) Don Tapscott - Anthony D. Williams: Wikinómia, Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés (2007, HVG Kiadó, Budapest) Máté Krisztina: Az első millióm (2014, XXI. Század, Budapest) Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát? (2014, HVG Kiadó, Budapest) Feldmár András: Most vagy soha (2014, HVG Kiadó, Budapest) Austin Kleon: Lopj úgy, mint egy művész! - 10 tanács a kreativitásról (2013, HVG Kiadó, Budapest)

74

7. ONLINE FORRÁSOK                         

http://en.wikipedia.org/wiki/Personal_branding (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 17:19) http://personalbrandinstitute.hu/posts/-mit-jelent-szmomra-a-personal-brand--i.-ndash-dr.csermely-pter-12 (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 17:19) http://marketintelligence.blog.hu/2012/08/06/marketintelligence_blog_hu_a_marka_frei_t amas (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 17:19) https://www.youtube.com/watch?v=-33gykQRks4 (legutóbb megtekintve: 2015.12.01.

17:21) http://www.bryankramer.com/there-is-no-more-b2b-or-b2c-its-human-to-human-h2h/ (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 18:35) http://www.feldmarintezet.hu/#!tanacsadas/c1zy8 (legutóbb letöltve: 2015.11.30., 21:41) http://www.mipszi.hu/cikk/090817-iq-tevedesek-vigjateka (legutóbb letöltve: 2015.12.01.

18:48) https://www.youtube.com/watch?v=UF8uR6Z6KLc (legutóbb megtekintve: 2015.12.01.

18:54) http://www.ted.com/talks/alain_de_botton_a_kinder_gentler_philosophy_of_success (legutóbb megtekintve: 2015.11.30., 21:40) https://www.ted.com/talks/amy_cuddy_your_body_language_shapes_who_you_are (legutóbb megtekintve: 2015.12.03. 17:11) https://www.ted.com/talks/amanda_palmer_the_art_of_asking (legutóbb megtekintve: 2015.12.03. 17:24) http://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Seligman (legutóbb letöltve: 2015.11.30., 21:45) http://hu.wikipedia.org/wiki/Neuroplaszticit%C3%A1s (legutóbb letöltve: 2015.12.01.

19:09) https://en.wikipedia.org/wiki/Word_of_mouth (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 19:36) http://a.te.ervelesi.hibad.hu (legutóbb letöltve: 2015.12.03. 17:24) http://villanyigergo.hu (legutóbb letöltve: 2015.11.30. 21:30) www.facebook.com/Sasafitness (legutóbb letöltve: 2015.11.30. 21:30) https://twitter.com/sasafitness (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:11) https://instagram.com/sasafitness (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:11) http://sasafitness.com/ (legutóbb letöltve: 2015.11.30. 21:30) www.etsy.com (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:09) www.meska.hu (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:09) www.wamp.hu (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:09) www.bocsiviki.hu (legutóbb letöltve: 2015. 11. 30. 22:11) http://fima.hu/erdekes-emberek/erdekes-emberek-1-kiss-sasa-sandor/ (legutóbb letöltve: 2015.12.01. 19:39)

75