AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete
ALAPSZABÁLY TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ....................................................... 2 A. ......................................................................................................... 2 B. ......................................................................................................... 2 C. ......................................................................................................... 2 D. ......................................................................................................... 3 II. A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS ................................................................. 4 A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS RÉSZTVEVŐI, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK ........... 5 III. A NEMZETI BIZOTTSÁG .................................................................. 5 IV. AZ ELNÖKSÉG ................................................................................. 6 V. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG .......................................................... 7 VI. HELYI BIZOTTSÁGOK ..................................................................... 8 VII. A TAGSÁG ..................................................................................... 10 VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK........................................................ 10 A. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRŐL .......................................................... 10 B. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK ................................................ 11 C. TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................... 11 IX. DÖNTÉSHOZATAL ......................................................................... 11 X. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE .................................................... 12
Hatályba lépett: 1998. november 15. Legutolsó módosítás: 2013. április 14. 1
I. Általános rendelkezések A. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Az Egyesület neve: AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) Az Egyesület központja Budapesten, Fővám tér 8. alatt van. Levelezési címe 1390 Budapest, Pf. 187. Honlapja: www.aiesec.hu Az Egyesület gazdasági éve január 1-től december 31-ig tart. Az Egyesület bélyegzője körbélyegző, amelyen AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete felirat áll. Az Egyesületet az elnök és a pénzügyekért felelős elnökhelyettes önállóan képviseli.
B. 1.6. 1.7. 1.8.
1.9.
Az Egyesület az AIESEC International Foundation tagszervezeteként fejti ki tevékenységét. Az AIESEC 1948-ban alakult és székhelye Rotterdam, Hollandia. Az AIESEC International Foundation Alapszabálya kimondja, hogy az AIESEC egy független, nem politikai, szakmai diákszervezet, melynek célja nemzetközi együttműködés keretében hozzájárulni egyetemista és főiskolai hallgatók ismereteinek és készségeinek bővítéséhez. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független. Egyetlen pártnak sem nyújt anyagi támogatást, és nem is fogad el támogatást tőlük. Sem országgyűlési, sem megyei vagy fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.
C. 1.10. 1.11.
1.12.
Az Egyesület a hazai felsőoktatási intézményekben a diákok képzésének kiegészítésére, képességeinek fejlesztésére létrehozott szervezet. Az Egyesület célja: Tevékenyen részt venni széles látókörű, modern szemléletű szakemberek képzésében, amellyel hozzá kíván járulni a magyar gazdaság és társadalom fejlődéséhez; Szorosabb kapcsolatot kiépíteni az elmélet és a gyakorlat, a diákok és szakemberek között, hazai és nemzetközi szinten; Támogatni és ösztönözni a nemzetközi megértést és együttműködést a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű tagországok között; Elősegíteni, hogy a diákok jobban megértsék a társadalom és a gazdaság aktuális problémáit; Elősegíteni, hogy a magyar vállalatok és intézmények olyan, gyorsan beilleszkedő, modern szemléletű, fiatal munkatársakat fogadhassanak, akik már pályájuk kezdetén értékes hazai és külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek. Az Egyesület, az előző pontokban meghatározott célok megvalósítása érdekében: Magyar diákoknak külföldön, külföldi diákoknak Magyarországon szakmai gyakorlatot szervez, rendez és lebonyolít, és ennek segítségével a diákok különböző gazdasági környezeteket ismerhetnek meg; 2
1.13.
1.14.
1.15. 1.16.
1.17.
1.18.
Támogatja diákok részvételét a szervezet külföldi rendezvényein, programjain, illetve támogatja az ezzel kapcsolatban felmerülő utazási költségeket. Hazai és nemzetközi szemináriumokat rendez, amelyek keretében a diákok egy speciális témakörben jutnak bővebb ismeretekhez; Tanulmányi körutakat szervez a gazdaság egyes részterületeinek megismertetésére; és az ezzel kapcsolatos költségeket támogatja; Tanfolyamokat szervez vállalatoknál és intézményeknél, azok tevékenységének megismertetésére; Találkozókat hoz létre vállalatok, intézmények és végzős diákok között, az igények és elvárások kölcsönös megismerése érdekében; Kapcsolatot tart állami és társadalmi szervekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel, valamint hasonló céllal működő szervezetekkel; Támogatja és segíti új, értékes közgazdasági kezdeményezések és törekvések kibontakozását; és hozzájárul a közgazdasági oktatás kultúrájának fejlesztéséhez; Kezdeményezi és támogatja a tevékenységi körébe tartozó tudományos és módszertani tanulmányok, művek kiadását, elősegíti azok népszerűsítését és gyakorlati felhasználását; Tagjai tájékoztatása, elméleti felkészültsége fejlesztésére - a hatályos jogszabályok rendelkezéseihez igazodó - szakmai jellegű kiadványokat jelentet meg; Közreműködik a magyar vállalatok számára külföldön végzendő szaktanulmányok elkészítésében. Az Egyesület az 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) bekezdésében felsorolt közhasznú tevékenységek közül a következőket végzi: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység; munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások; euroatlanti integráció elősegítése. Az 1.12-13. pontokban felsorolt tevékenységeket nemcsak az Egyesület tagjai, hanem valamennyi érdeklődő és programjaiban részt venni kívánó ember számára végzi. Ennek legfontosabb eszköze a programjainak nyilvános meghirdetése az Interneten keresztül. Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem az ezen Alapszabály 1.12-13. pontjában meghatározott célok szerinti tevékenységre fordítja, illetve ezek elérését közvetlenül segítő tartalékot képez vagy ilyen alapítvány vagyonát gyarapítja. Az Egyesületnek nem csak a szakmai tevékenysége nyilvános, az Egyesület irataiba előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A jegyzőkönyvekből és az ezek alapján vezetett nyilvántartásból megállapítható a vezető szervek (Küldöttközgyűlés, Nemzeti Bizottsági gyűlés, Elnökségi gyűlés) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az Egyesület befektetési tevékenységet folytathat, szabad pénzeszközeit bankbetétben, illetve állami értékpapírban tarthatja.
D. 1.19.
Az Egyesület tevékenységét és ügyeit a következő szervek irányítják, illetve intézik: a) Küldöttközgyűlés b) Elnökség 3
II. A Küldöttközgyűlés 2.1.
2.2. 2.3.
2.4.
2.5.
2.6. 2.7.
2.8.
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlés a küldöttekből áll, és mellettük részt vesznek megfigyelő résztvevők, a Levezető Elnök, az Ellenőrző Bizottság tagjai és vendégek. A Küldöttközgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület Alapszabályának elfogadása és módosítása, melyhez minősített többség szükséges; b) az Elnökség éves tervének megvitatása és jóváhagyása, amelyhez minősített többség szükséges; c) az Elnökség éves költségvetési tervének jóváhagyása vagy módosítása; d) az Elnökség megvalósult költségvetésének megvitatása és elfogadása; e) az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása; f) nemzeti szintű programok költségvetésének elfogadása, szervezőbizottsági elnökének megválasztása, amennyiben a program költségvetésének főösszege 10 millió forintnál nagyobb; g) az egyesületi Küldöttközgyűlések Levezető Elnökeinek megválasztása; h) a Küldöttközgyűlés tanácskozási rendjének elfogadása és módosítása; i) más egyesületekkel való egyesülés, vagy az Egyesület feloszlása kérdésében való döntés; j) feloszlás esetén az egyesületi vagyon hovafordításáról szóló határozat meghozatala; k) az Egyesület keretében szakmai szervezetek (szekciók), valamint egyes feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes jelleggel működő bizottságok létesítése; l) döntés az Egyesület fizetett alkalmazottainak számáról és bérezéséről; m) a Helyi Bizottságok egyesületi formájának rendezése (kivéve automatikus megszűnés esetén); n) Az Elnökség éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének és számviteli beszámolójának elfogadása és az elfogadásról hozott határozat jegyzőkönybe foglalása. o) Az SzMSz 7.10. pontjának módosítása. A Küldöttközgyűlést évenként legalább ötször, az Elnökség által kitűzött és a Helyi Bizottságokkal egyeztetett időpontokban kell összehívni. 30 napon belül össze kell hívni a Küldöttközgyűlést továbbá a Nemzeti Bizottság határozatára, a felügyelő szervnek, az Ellenőrző Bizottság elnökének, illetve a tagok 25%-ának a Nemzeti Bizottsághoz - a cél megjelölésével – írásban benyújtott indítványára. A Küldöttközgyűlés helyét, idejét, napirendjét – a Küldöttközgyűlés kezdetét megelőzően legalább 15 nappal - írásban vagy elektronikus levélben kell közölni a tagokkal. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több, mint kétharmada jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, és 30 napon belül másodszor összehívott Küldöttközgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a megjelentek névsorát, a Küldöttközgyűlés lefolyásának lényeges mozzanatait, továbbá a napirendi pontokkal és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. 4
2.9.
2.10.
2.11. 2.12.
A Küldöttközgyűlés határozatai a Küldöttközgyűlés záróplenárisát követő nap 0:00tól, illetve külön rendelkezés esetén a meghatározott későbbi időpontban lépnek érvénybe. A Fővárosi Bíróságot értesíteni kell, ha az Egyesület nyilvántartási adataiban (képviselő személye, székhely, tevékenység, közhasznúsági fokozat) vagy jelen Alapszabályban változás áll be. Az Egyesület Küldöttközgyűlései nyilvánosak. A Küldöttközgyűlésen a küldöttek szavazati joggal vesznek részt.
A Küldöttközgyűlés résztvevői, jogaik és kötelezettségeik Küldöttek 2.13. Minden küldött jogosult a Küldöttközgyűlésen felmerülő bármely kérdés megvitatására, javaslatok benyújtására és szavazásra. A megfigyelők 2.14. Megfigyelők azok, akiket minden Küldöttközgyűlés előtt az SzMSz-ben szabályozott módon megválasztottak. 2.15. A megfigyelők jogosultak a Küldöttközgyűlésen felmerülő bármely kérdés megvitatására és javaslatok benyújtására. A Levezető Elnök 2.16. A Levezető Elnök az, akit minden Küldöttközgyűlés az első plenáris ülés kezdetén megválaszt. 2.17. A Levezető Elnök a Küldöttközgyűlés során a Tanácskozási Rend végső értelmezője, betartásának felügyelője. Az Ellenőrző Bizottság 2.18. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai a Küldöttközgyűlés alanyi jogú résztvevői. 2.19. Az Ellenőrző Bizottság tagjai csak ügyrendi javaslattételi joggal rendelkeznek. 2.20. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a vitában pártatlanul vesznek részt. A Vendégek 2.21. A vendégek mindazok, akik nem tartoznak az előző kategóriákba. 2.22. A vendégek jogosultak a Küldöttközgyűlésen felmerülő bármely kérdés megvitatására.
III. A Nemzeti Bizottság 3.1. Az Egyesület végrehajtó szerve a Nemzeti Bizottság. 3.1.1. A Nemzeti Bizottság az Elnökség egy tagjából valamint a Helyi Bizottságok mindenkori elnökeiből áll. 3.1.2. A Nemzeti Bizottság ülésére egy Helyi Bizottság - elnökük akadályoztatása esetén - a Helyi Bizottság vezetőségének bármely más tagját delegálhatja, aki az ülésen a Helyi Bizottság elnökének jogkörével vesz részt. 3.2. A Nemzeti Bizottság gondoskodik az Alapszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak, valamint a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. 3.3. A Nemzeti Bizottság az Elnökség üléseihez készít ajánlásokat, javaslatokat, döntési jogköre nincs. 5
3.4.
3.5.
3.6. 3.7.
A Nemzeti Bizottság üléseit az Egyesület elnöke szükség szerint, de legalább 50 naponként hívja össze a Nemzeti Bizottság valamennyi tagja számára 10 nappal előbb elektronikus levélben elküldött meghívóval. A napirendi pontokat az Egyesület elnöke a meghirdetéssel egyidőben a Nemzeti Bizottság valamennyi tagjának elküldi. A Nemzeti Bizottsági ülés napirendjére az ülésen is bármely kérdés felvehető. A Nemzeti Bizottság üléseit az Egyesület Elnökségének jelenlévő tagja vezeti le. A Nemzeti Bizottság ülései nyilvánosak, melyen a megjelentek tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkeznek.
IV. Az Elnökség 4.1. 4.2. 4.3.
4.4. 4.5. 4.6.
4.7.
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség tagjai a Küldöttközgyűlés által megválasztott Elnök, pénzügyekért felelős elnökhelyettes és általános elnökhelyettesek. Az Elnökség tagjainak részletes munkaköri leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Elnökség éves terve, valamint a Számviteli és Pénzügyi Politika tartalmazza. Az Elnökség tagjainak Helyi Bizottsági jogai és kötelezettségei tisztségük időtartamára felfüggesztődnek. Az Elnökség bármely tagja ugyanarra a tisztségre legfeljebb egyszer választható újra. Az Elnökség egy tagjának lemondása esetén feladatát a többi tisztségviselő meghatározott munkamegosztásban látja el, vagy az Elnökség e pozíció betöltésére a következő Küldöttközgyűlésre pályázatot írhat ki. Az Elnökség tagjainak kötelességei a) Mindenkor az Egyesület érdekeit szem előtt tartva tevékenykedni. b) Az Alapszabályban lefektetettek és a mindenkori Küldöttközgyűlési döntések elvei alapján legjobb tudásuk szerint az Egyesület javát szolgálva dönteni, és az Egyesület tevékenységét ennek megfelelően szervezni. c) Az Alapszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak és a mindenkori Küldöttközgyűlési döntések alapján tevékenykedni, és ezek betartását biztosítani. d) A Helyi Bizottságok munkáját koordinálni, azok eredményes tevékenységének szilárd egyesületi alapját biztosítani, munkájukhoz elvi és gyakorlati segítséget nyújtani. e) Az Egyesület minden, az SzMSz-ben meghatározott szervezeti találkozóján részt venni, azok elvi előkészítését végezni. f) Képviselni az Egyesületet hazai és nemzetközi fórumokon. g) Minden, a tagságot illető információt megfelelően széles körben terjeszteni. h) Az Egyesület Küldöttközgyűlésén a tagságnak számot adni tevékenységéről. i) Az Egyesület működése során keletkezett hivatalos iratok nyilvántartásának és rendszerezésének kötelezettsége az elnököt terheli. j) Elkészíteni a beszámolót, valamint annak közhasznúsági mellékletét.
k) Támogatni az Egyesület hatékony részvételét az AIESEC nemzetközi tevékenységében.
6
4.8.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik a Nemzeti Bizottság ajánlása alapján az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása (kivéve SzMSz 7.10.), továbbá jogosult minden olyan ügyben dönteni, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy a Helyi Bizottságok hatáskörébe. 4.9. Az Elnökség tagjainak megválasztása 4.9.1. Az Elnökség tagjait az Alapszabályban rögzített pozíciókra a Küldöttközgyűlés választja meg. A jelentkezési lapot az indulónak a Küldöttközgyűlést megelőző kilencedik nap éjfélig kell eljuttatnia az Elnökséghez. A jelentkezési lap elkészítése a hivatalban lévő Elnökség felelőssége. 4.9.2. Az Elnökség megválasztásának menetét az SzMSz VI. fejezete szabályozza. 4.10. Az Elnökség szükség szerint, de legalább 40 naponta ülésezik. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze, az Elnökség valamennyi tagja részére személyre szólóan meghívóval, mely a napirendi pontokat is tartalmazza. Az Elnökség ülésének napirendjére az ülésen is bármely kérdés felvehető. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele megjelent. Az Elnökség ülésein a tagok konszenzus útján, ennek hiányában nyílt szavazással, személyi kérdések esetén pedig titkos szavazással döntenek. 4.11. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők névsorát, a meghozott határozatokat és a szavazati arányt. Az elnökségi ülés jegyzőkönyve az Egyesület székhelyén kerül kifüggesztésre, a döntések az Interneten keresztül kerülnek kihirdetésre, illetve az érintettek elektronikus levélben kapnak értesítést. 4.12. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Ha az ülésen személyi vagy az Elnökség pénzügyeit érintő kérdésről is szó van, és a megjelent elnökségi tagok több mint fele kéri ezt, elrendelhető zárt ülés is, de csak a fent említett pontok tárgyalása idejére. 4.13. Az Egyesület képviseletére, továbbá a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására az Elnök, valamint a pénzügyekért felelős elnökhelyettes önállóan jogosult.
V. Az Ellenőrző Bizottság 5.1.
5.2.
5.3.
5.4. 5.5.
Az Ellenőrző Bizottság feladata az egyesületi jogalkotás előkészítése, az Egyesület Alapszabálya, és Szervezeti és Működési Szabályzata, Számviteli és Pénzügyi Politikája betartásának felügyelete, az egyesület költségvetés-végrehajtásának felügyelete, etikai kérdésekben véleménynyilvánítás. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működésének törvényességét, különös tekintettel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., valamint a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény előírásaira. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület Alapszabályának, Szervezeti és Működési Szabályzatának és a Helyi Bizottságok Szervezeti és Működési Szabályzatának legvégső értelmezője. Az Ellenőrző Bizottság a testület elnökéből és legalább 2, legfeljebb 6 tagjából áll, mely tagok, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke közül legalább egynek rendelkeznie kell valamely magyarországi akkreditált felsőoktatási intézmény által kiállított oklevéllel. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról a Küldöttközgyűlésnek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. Az Ellenőrző Bizottság elnöke, illetve annak tagja csak olyan személy lehet, aki megválasztásának időpontjában nem tagja az Egyesületnek. 7
5.6. 5.7. 5.8. 5.9.
5.10.
5.11.
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság jogaira és kötelezettségeire vonatkozik mindezek mellett még az 1997. évi CLVI. tv. 11. §-a. Az Ellenőrző Bizottság felügyeli a tagválasztást. Az Ellenőrző Bizottság negyedévente ellenőrzi az Elnökség pénzügyeinek működését, illetve az Elnökség éves költségvetésének végrehajtását, valamint erről jelentést készít az AIESEC International Foundation részére. Az Ellenőrző Bizottság abban az esetben, amennyiben negyedéves ellenőrzése során úgy találja, hogy az Egyesület gazdálkodása sérti az 5.1. pontban szereplő jogszabályok valamelyikét vagy az Egyesület az elfogadott költségvetésétől az egyesület működését veszélyeztető mértékben eltér, akkor rendelkezhet arról, hogy az Egyesület kezelése alatt álló bankszámlák mindegyikéről vagy valamelyikéről történő bármely kifizetés kizárólag az Ellenőrző Bizottság engedélyével legyen végrehajtható, egészen a rendelkezés meghozatalát követő negyedéves ellenőrzés elvégzéséig. Az Ellenőrző Bizottság az 5.10. pontban szereplő rendelkezést az Ellenőrző Bizottsági ülés keretében, legalább két fő részvételével, a résztvevők, illetve az Ellenőrző Bizottság elnökének egyetértése esetén hozhat.
VI. Helyi Bizottságok 6.1. 6.2. 6.3.
6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8.
6.9. 6.10.
6.11.
Az Egyesület helyi csoportjai a nemzetközi gyakorlat értelmében a Helyi Bizottságok. A Helyi Bizottság önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szervezete az Egyesületnek. A Helyi Bizottság nem jogi személy. A Helyi Bizottságok egyesületi tagsági formáját meghatározó kritériumrendszerről és az egyes formához tartozó jogokról az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Az Egyesület tagjai – az Elnökség kivételével - tevékenységüket közvetlenül a Helyi Bizottságok keretein belül fejtik ki. A Helyi Bizottság össztevékenységét tekintve tevőlegesen hozzájárul az Egyesület céljainak megvalósításához. A Helyi Bizottság nyilvántartja tagjait, működéséhez éves tervet, tevékenységéről beszámolót készít. A Helyi Bizottság tevékenységének ellátásához szükséges anyagi eszközöket az Egyesület által átengedett eszközök, valamint saját eszközei biztosítják. A Helyi Bizottság használatában lévő vagyont az Egyesület egyéb (közös) vagyonától elkülönítve kell kezelni, és azt csak a jelen Alapszabály 1.11.-es pontjában meghatározott célokra lehet felhasználni. A Helyi Bizottság képviseletére a Helyi Bizottság vezetősége, valamint az általa a Helyi Bizottság tagjai közül megbízott személy jogosult. A Helyi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatában meg kell határozni: a) Helyi Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó főbb szabályokat, a Helyi Bizottság vezetőségi tagjainak feladatait és hatáskörét; b) a Helyi Bizottság ügyeiben a képviselet módját. A Helyi Bizottság ügyeiben a Helyi Bizottsági gyűlés dönt. Azon ügyekben, amelyeket a Helyi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata nem utal a Helyi Bizottsági 8
6.12.
6.13. 6.14.
6.15.
6.16. 6.17.
6.18.
6.19.
gyűlés kizárólagos hatáskörébe, a Helyi Bizottság vezetőségének döntési jogköre van. A Helyi Bizottsági gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a Helyi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása; b) a Helyi Bizottság elnökének és vezetőségének megválasztása; c) az éves munkaterv és költségvetés megállapítása; d) a Helyi Bizottság tagjainak felvétele, tagságuk törlése, ill. kizárásuk a Helyi Bizottság tagjainak sorából; e) Döntés a Helyi Bizottsági programok költségvetésének elfogadásáról, és a szervezőbizottsági elnök személyéről. A Helyi Bizottsági gyűlést szükség szerint, de szorgalmi időszakban a legutolsó Helyi Bizottsági gyűléstől számított 40 napon belül össze kell hívni. Soron kívül össze kell hívni, ha a tagok legalább egynegyede, az Elnökség, vagy a Nemzeti Bizottság, illetve az Ellenőrző Bizottság azt kezdeményezi. A Helyi Bizottsági gyűlés határozatképes, ha azon szavazótagoknak több mint a fele jelen van. A Helyi Bizottságokban a vezetőségi választásokat évente kell megrendezni. Amennyiben egy kiírt pozícióra nem választanak meg senkit, vagy vezetőségi tag lemondása esetén a megüresedett pozícióra új választás írható ki. A vezetőséget a Helyi Bizottsági gyűlés titkos szavazással választja. A vezetőség tagja lehet, aki a) A Helyi Bizottság tagja; b) nem tagja az Elnökségnek és az Ellenőrző Bizottságnak. A Helyi Bizottság vezetősége minden Nemzeti Bizottsági ülésen tájékoztatást nyújt a Helyi Bizottság tevékenységéről. A Helyi Bizottság megalakulásához szükséges, hogy az Egyesület Küldöttközgyűlése egyszerű többséggel kimondja a Helyi Bizottság megalakulását, valamint hogy a Helyi Bizottság teljesítse a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott kritériumokat. A Helyi Bizottság megszűnik, ha a) A Helyi Bizottság összes szavazótagjai kétharmadának szavazatával a Helyi Bizottsági gyűlés azt elhatározza; b) az Egyesület megszűnik; c) az Egyesület Küldöttközgyűlése a Helyi Bizottságot megszünteti; d) A Helyi Bizottság a Szervezeti és Működési Szabályzat 5.5.8.-es pontja alapján automatikusan megszűnik. A Küldöttközgyűlés a Helyi Bizottságot megszüntetheti, ha a Helyi Bizottság a Nemzeti Bizottság figyelmeztetése ellenére olyan tevékenységet folytat, amely zavarja az Egyesület rendes tevékenységét; nem teljesíti az SzMSz-ben meghatározott kritériumokat, vagy ha a Helyi Bizottság működése az Egyesület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv megállapítása szerint, felhívás ellenére törvénysértő.
9
VII. A tagság 7.1. 7.2.
7.3. 7.4.
7.5.
7.6. 7.7.
7.8. 7.9.
7.10.
7.11.
Az Egyesület a tagok összességéből áll. Az Egyesület a rendes tagoktól elkülönült jogú és kötelezettségű pártoló tagokkal rendelkezhet. Az Egyesület pártoló tagjai nem választhatók semmilyen egyesületi tisztségre és nem rendelkeznek szavazati joggal. A pártoló tagok kötelesek az Egyesület által megszabott tagdíjat befizetni. Az Egyesületnek külföldi állampolgárságú tagjai is lehetnek. Az Egyesület tagja az lehet, aki nyilatkozik belépési szándékáról, az Egyesület céljával és az Alapszabályban foglaltakkal egyetért és vállalja a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését és a tagdíj megfizetését. Egyesületi tag felvételéről a Helyi Bizottsági gyűlések, valamint az Elnökség jogosultak dönteni. Az Egyesület tagjai jogosultak: a) részt venni az Egyesület Küldöttközgyűlésein; b) az Egyesület választásain kérdéseket feltenni, hozzászólni. Az Egyesület tagjai bármely egyesületi tisztségre megválaszthatók. Az Egyesület tagjai kötelesek: a) az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, és tevékenységében aktívan részt venni; b) az Alapszabály, a Számviteli és Pénzügyi Politika, az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezéseit, az Egyesület szervei által hozott határozatokat és ajánlásokat ismerni és megtartani; c) az Egyesület által megszabott tagdíjat befizetni. Az egyesületi tagság kizárás vagy törlés útján szűnik meg. Ki kell zárni az Egyesület tagjainak sorából azt, akinek a tevékenysége szembehelyezkedik az Egyesület céljaival, illetve szándékos vagy gondatlan bűncselekmény miatt büntetőeljárást kezdeményeztek vele szemben és a büntetőeljárás során a bíróság jogerős ítéletében a bűnösségét kimondta. Kizárási határozatot a Küldöttközgyűlés és az Elnökség hozhat. Az Elnökség által hozott határozat ellen 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Küldöttközgyűléshez. A fellebbezés halasztó hatályú, azonban az Elnökség a fellebbező tagsági jogainak gyakorlását a határozat meghozataláig felfüggesztheti. A Helyi Bizottsági gyűlés által kizárt személyek nem lehetnek tagjai a kizáró Helyi Bizottságnak. A Küldöttközgyűlés által kizártak sem az Egyesületnek és semelyik Helyi Bizottságnak sem lehetnek tagjai.
VIII. Vegyes rendelkezések A. Az Egyesület működéséről 8.1.
Az Egyesület anyagi forrásai: a) tagdíjak; b) természetes vagy jogi személyek pénzbeli támogatásai; c) az Egyesület alaptevékenységéből származó árbevételek; 10
8.2. 8.3. 8.4.
8.5. 8.6.
d) az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételek. Az Egyesület nem nyereségérdekelt szervezet, bevételeit jelen Alapszabály 1.11-es pontjában megfogalmazott célok 1.12. pont szerinti megvalósítására fordítja. Az Egyesület működésének technikai jellegű szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata és Számviteli és Pénzügyi Politikája tartalmazza. Az Egyesület Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában és Számviteli és Pénzügyi Politikájában nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság törvényi és jogszabályi rendelkezései az irányadóak. Az Egyesület más non-profit szervezetet – közhasznú szervezetet, egyesületet, alapítványt – alapíthat. Az Egyesület a működésének módját, szolgáltatásai igénybevételének módját, beszámolóját honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.
B. Összeférhetetlenségi szabályok 8.7. 8.8.
Az Egyesület bármilyen tisztségviselőjét csak az 1997. évi CLVI. tv. 8. és 9.§-ának összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait figyelembe véve lehet megválasztani. Küldöttközgyűlésen, Elnökségi és Helyi Bizottsági gyűlésen csak az vehet részt a döntéshozatalban, akit az 1997. évi CLVI. tv. 8. és 9. §-a ez alól nem zár ki.
C. Tisztségviselőkre vonatkozó szabályok 8.9.
8.10. 8.11.
Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagja csak olyan büntetlen előéletű magyar vagy külföldi állampolgár lehet, aki nem áll a közügyektől való eltiltás hatálya alatt; nem volt olyan közhasznú szervezetnek a vezetője, amely köztartozások hátrahagyásával szűnt meg; a tisztségre jelentkezik és a Küldöttközgyűlés megválasztja; a tisztséget elfogadja; teljesíti az 1997. évi CLVI. tv. 8. § (2)-ben és 9. §-ban előírtakat; külföldi állampolgár esetében valamely országban működő AIESEC szervezet tagja és teljesíti az 1989.évi II. tv. 8. § (1)-ben felsoroltakat. Nyilatkoznia kell arról, hogy más közhasznú szervezetnél nem tölt be vezető tisztséget, vagy ha betölt, erről tájékoztatnia kell nyilatkozatában az Egyesületet. A tisztségviselők megbízatása egy évre szól - július 1-ével kezdődik és június 30-ával ér véget, amennyiben a Küldöttközgyűlés másképp nem rendelkezik.
IX. Döntéshozatal 9.1.
A Küldöttközgyűlés, az Elnökségi gyűlés és a Helyi Bizottsági gyűlés határozatait nyílt szavazással, Küldöttközgyűlés esetén a küldöttek, Elnökségi gyűlés esetén az Elnökség tagjainak, Helyi Bizottsági gyűlés esetén a Helyi Bizottság szavazótagjainak abszolút többségével hozza.
11
9.2.
9.3.
9.4. 9.5. 9.6.
Ez alól kivételt képeznek az Egyesület Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, és a Helyi Bizottságok Szervezeti és Működési Szabályzata által megjelölt azon kérdések, ahol minősített többséggel kell dönteni. Személyi kérdésekben, valamint az Egyesület Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, és a Helyi Bizottságok Szervezeti és Működési Szabályzata által külön megjelölt kérdésekben titkos szavazás útján kell dönteni. Minősített többséget kap egy javaslat, ha a rá leadott szavazatok száma több, mint a leadott szavazatok 2/3-a. Abszolút többséget kap egy javaslat, ha a rá leadott szavazatok száma több, mint a leadott szavazatok 50%-a. A Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatait az Egyesület elnöke az érintettekkel írásban közli, és gondoskodik az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéséről.
X. Az Egyesület megszűnése 10.1.
10.2.
Az Egyesület megszűnik, ha a) feloszlását a Küldöttközgyűlés kétharmados többséggel kimondja; b) más egyesülettel egyesül; c) a Fővárosi Bíróság Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja; d) a Fővárosi Bíróság megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki tevékenységet. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról - az 2.3. i) pontja értelmében - a Küldöttközgyűlés rendelkezik.
12