Magyar Nemzeti Táncegyüttes by Honvédart

Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezető: zsuráfszky zoltán

musoraink TÁNCSZÍNHÁZI ELOADÁSOK NAPSZÉDÍTÔ/PÁVA-VARIÁCIÓK – Táncköltemény MONARCHIA – Népek tánczai A TENKES KAPITÁNYA – Táncjáték CSÁRDÁS! – Szerelem a Kárpátok alatt BENYOVSZKY – Táncjáték Benyovszky Móric kalandos életérôl SZÉKELY DÓZSA GYÖRGY – Tánckrónika Dózsa György tetteirôl A HALÁLBA TÁNCOLTATOTT LEÁNY – Ballada MÉG EGY MONDAT… – Zsuráfszky Zoltán alkotói estje SÍRNAK A HARANGOK… – Emlékezés az I. világháborúra

ÉLO MARTIN ARCHÍVUM KALOTASZEG SZATMÁR MEZÔSÉG GYIMES

IFJÚSÁGI ELOADÁSOK TÁNCOLÓ TAVASZ – Folklór-kalendárium I. TÉLI TÁNC – Folklór-kalendárium II.

MESEDARABOK CSIPKERÓZSIKA TÜNDÉRMESE ZENE-BONA, SZANA-SZÉT LÚDAS MATYI Ma

ar Örökség

Dí

j 1999

bemutatkozás A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) Magyarország legnagyobb létszámú, húsz párból álló hivatásos néptáncegyüttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc kincse, amelybôl a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórmûsorokig, a rockoperáktól a népi Fotó: Váradi Levente

hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedô, sokszínû repertoár építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzôje a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága. A Honvéd Táncszínház neve 2014. július 1-jétôl Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes jogutódaként folytatja a két nagy múltú hivatásos együttes mûvészi munkáját.

muvészeti vezeto:

ZSURÁFSZKY ZOLTÁN KOSSUTH-DÍJAS, KIVÁLÓ MUVÉSZ Támogató:

Fenntartó:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Partnereink:

Fotó: Váradi Levente

táncköltemény

örvend. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes mûvészei mindig is alkotó munkájuk alapjának tekintették az eredeti tánc- és zenei hagyományaink megismerését és bemutatását, s ez ma sincs másként. Mûsorukkal olyan utazásra hívnak minket, amelynek során újra „felfedezhetjük” népmûvészetünk ragyogó viseleteit, népzenénk elbûvölô dallamait és táncaink utánozhatatlan virtuozitását. A „páva” motívum a magyar népmûvészetben az örök szerelem jelképe; a mûsor elsô részének tematikája e téma körül forog, míg a második részben Kodály Zoltán: Páva-variációk címû mûvére készült táncköltemény látható. I. RÉSZ: NAPSZÉDÍTÕ Zene: Kelemen László I Zenei szerkesztõk: Papp István Gázsa, Szabó Dániel I Énekes szólisták: EredicsFekete Zsuzsanna, Appelshoffer János, Szabó Dániel I A matyó táncanyagot betanították: Ágfalvai György és Lévay Andrea m.v I Táncos asszisztensek: Appelshoffer János, Rémi Tünde, Sánta Gergô, Tompa Attila,

Tókos Attila, Valach Gábor, Zámbó István I Koreográfusok: Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán II. RÉSZ: PÁVA-VARIÁCIÓK Zene: Kodály Zoltán Páva-variációk címû mûve (hangfelvételrôl) I Mûvészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Díszlet: Tóth Kázmér I Szcenika: Kovács Gerzson Péter I Jelmez: Vincze Zsuzsa Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Dusa Gábor

A magyar néptánc, a „Fölszállott a páva” címû televíziós mûsornak köszönhetôen ismét nagy népszerûségnek

Mûsorunk elsô felében bemutatjuk az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek színes, hagyományos szokásait, virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját; máig kiapadhatatlan folklórkincsét, és felvillantjuk a mellette, vagy a „felette” zajló fôúri báli élet egyes pillanatait. A második részben a kor mûvészeti alkotásainak segítségével, „filmszerû” életképekkel, táncszínházzá varázsoljuk történelmünk e sokat vitatott idôszakát. Reméljük, hogy a közép-európai hagyományos kultúrák felbecsülhetetlen értékei nemcsak jó szórakozást nyújtanak a táncmûvészetet kedvelô közönségnek, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az együtt élô népek csak egymás (múltban gyökerezô) kultúrájának megismerésével és tiszteletben tartásával indulhatnak a közös jövô felé.

Közremûködik: Szalai Antal prímás és zenekara (Hangfelvételrôl: Palya Bea, Lajkó Félix és sok más zenészbarátunk) Díszlet: Götz Béla I Zene: Rossa László Mûvészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

A Tenkes kapitánya örsi ferenc forgatókönyve nyomán

Fotó: Korniss Péter

táncjáték

A Tenkes kapitánya címû történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió elsô sorozata – annak idején óriási népszerûségre tett szert.

Címszerepben: Zámbó István Közremûködik a Honvéd Férfikar

A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc–labanc küzdelmeket idézi. A fôszereplô Eke Máté katonája ugyan költött személy, de számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi alakját ötvözi egybe. A történet meseszerûen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hôsöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyôzik a bugyuta labancokat.

Örsi Ferenc regénye nyomán színpadra írta:

Megôrizve a film legjelentôsebb, legszórakoztatóbb epizódjait, megidézzük a kuruc kor legendás személyeit, zenei és mondavilágát. Néptáncos kincsünk segítségével felidézzük nemzetünk történelmének e korszakát, teljesebb képet nyújtva a kor nevezetes és névtelen hôseirôl.

Rendezô-koreográfus:

Vincze Zsuzsa Dalszövegek: Turczi István Zeneszerzô: Sebô Ferenc

Zsuráfszky Zoltán

Csárdás!

Fotó: Dusa Gábor

sz e r e l e m a k á r pát ok a l at t

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciója egy szerelmi háromszög történetét dolgozza fel a néptánc és a népzene nyelvén; felhôtlen szórakozást ígérve az érdeklôdôknek.

Az Észak-Amerikában, Európában és Magyarországon is már több sikeres turnét megért táncszínházi elôadáson a nézôk – miközben végig követik a fôszereplô szerelmespár konfliktusát illetve egymásra találását –, gyönyörködhetnek a Kárpát-medence táncainak szépségében, virtuozitásában, zenei világának sokszínûségében és gazdagságában.

Fôszereplôk/Lány: Gömöri Éva / Sánta-Bíró Anna Fiú: Zámbó István / Barka Dávid Vetélytárs: Sánta Gergô / Szeverényi Barnabás Ének: Eredics-Fekete Zsuzsanna Zene: Árendás Péter, Kelemen László, Rossa László Jelmez és mûvészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

A táncjáték forgatókönyvét írta: Vincze Zsuzsa Zeneszerzô és a dalversek írója: Szarka Tamás (Ghymes együttes) Díszlettervezô: Tóth Kázmér Benyovszky Móric szerepében: Oberfrank Pál és Zámbó István Hanszky Zsuzsanna: Eredics-Fekete Zsuzsanna

táncjáték benyovszky móric kalandos életérol

A táncjátékban, egy rendkívüli ember szenvedélyes és viszontagságos életútját követve „bejárjuk” szinte az egész világot, mint ahogy tette azt a híres kalandor, népszerû világutazó és emlékíró a 18. század közepén. Benyovszky Móric, ez a mûvelt, több nyelven beszélô, a nôk számára szinte ellenállhatatlan vonzerôvel bíró férfi, gondolataival és ötleteivel jócskán megelôzte korát. Benyovszky a magyar huszárkapitány és gróf, a szlovák földbirtokos és a lengyel hazafi, elôbb orosz hadifogoly Kamcsatkán (ahonnan, a világ elsô Függetlenségi Kiáltványának megalkotása után elmenekül), majd francia hôs, s végül Madagaszkár királya lesz. Színes élettörténete alapján, tetteinek különlegessége miatt méltán nevezhetô kora egyik legkiemelkedôbb személyiségének. A darab érdekessége, hogy az idôsebb, emlékeit felidézô Benyovszky szerepében Oberfrank Pált, míg a fiatal Benyovszky szerepében Zámbó Istvánt láthatjuk.

Fotó: Dusa Gábor

SZ A R K A—V I NCZ E—ZS U R Á FSZ K Y:

Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Székely

SZ A R K A—V I NCZ E—ZS U R Á FSZ K Y:

Dozsa Gyorg tanckronika

Dózsa György, történelmünk talán egyik legtragikusabb sorsú lázadója, aki éppen 500 évvel ezelôtt égette lelkünkbe jelképpé magasztosult tüzes trónját. Számos nagy mûvészünket megihlette az évszázadok során: Erkel operát, Székely János és Illyés drámát írt róla, Petôfi, Ady, Sinka István, Juhász Gyula versbe, Csoóri – Sára – Kósa filmre írta, Derkovits fába faragta, Szervátiusz vasba öntötte. Az elmúlt fél évezred során sok indulatot és vitát kiváltó személyét és tetteit nem tisztünk megítélni; történelmi forrásokon alapuló táncjátékunkban a forgatókönyvíró (Vincze Zsuzsa) elsôsorban a szerelmes férfit, a mélyen vallásos katonát és a vívódó embert igyekszik bemutatni.

Fotó: Dusa Gábor

Sajátos eszközeinkkel: népzenei ihletésû zenékkel (Szarka Tamás, Makó Péter) néptáncon alapuló virtuóz és lírai táncokkal (Zsuráfszky Zoltán) emlékezünk meg történelmünk sorsfordító eseményérôl és annak fôszereplôjérôl, Székely Dózsa Györgyrôl.

A táncjátékot írta: Vincze Zsuzsa Tánczenei szerkesztô: Makó Péter (Csík zenekar)

1514 2014

Címszerepben: Novák Péter Pálffy Piroska: Eredics-Fekete Zsuzsanna Bakócz Tamás: Kertész Péter / Oberfrank Pál Csáky fôúr: Valach Gábor Énekmondó: Szarka Tamás (hangfelvételrôl) Díszlet: Tóth Kázmér I Jelmez: Vincze Zsuzsa Zeneszerzô, dalszövegíró: Szarka Tamás (Ghymes együttes)

Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

a halálba táncoltatott leány ballada

Zsuráfszky Zoltán táncszínházi feldolgozását a Halálra táncoltatott lány címû régi stílusú népballada ihlette. A forgatókönyvet a népballada alapján Hules Endre ötletébôl írta Vincze Zsuzsa Zeneszerzô: Kiss Ferenc Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

MÉG EGY MONDAT… ZSUR Á FSZK Y ZOLTÁ N A LKOTÓI ESTJE

„Több mint húsz esztendeje annak, hogy fiatal elôadómûvészként Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról címû versére táncoltam; s e vers kezdôsora volt egyben koreográfusi estem címadója is. Hivatásos táncmûvészként akkoriban avantgárd tettnek számított még a versekre való táncolás is, hát még, ha politikai üzenetet is hordozott… Fiatal mûvészek, értelmiségiek kísérték érdeklôdô figyelemmel az ott bemutatott koreográfiáimat; Nagy László: Vendégek jövetele címû versére: sárral bekent testemet, vagy a Hidegen fújnak a szelek (Muzsikás együttes) hitet adó, szinte forradalmi ujjongását. Így ünnepeltük annak idején együtt, „csendesen”, tánccal és zenével az 1956-os Forradalom évfordulóját. Az „56-os” eszme azóta is meghatározó szerepet tölt be mûvészi munkámban; értékrendjének tisztasága mindenkor útmutató maradt számomra, hatást gyakorolt táncmûvészi és koreográfusi pályámra.” (Zsuráfszky Zoltán)

Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

SÍRNAK

a harangok...

Fotók: Váradi Levente

emlékezés az i. világháborúra

Egy régi legenda szerint, a szabolc

házaikat, elásták a falu két értékes

A harangokat elrejtô kurucok már

veszedelemkor – amelybôl az évsz

hogy a távolból sírnak az elásott h

Így volt ez 1848-ban is, amikor ne

döntés elôtti éjszakán is, amikor ti gyar fiainkat…

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes m

koreográfusként, saját mûvészi el

világháború szomorú évfordulójá

szenvedést hozott minden elkövet

csi kis falu, Uszka lakosai, mielôtt a labancok porig égették volna

s harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe.

r régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják; de minden

zázadok során bôven jutott az ott lakóknak – az emberek hallják,

harangok.

emzetôreinket temették, de sírtak az uszkai harangok a trianoni

isztán hallatszott, hogy hangosan, zokogva siratják elveszett ma-

mûsorában együttesünk fiatal táncmûvészei is teret kapnak, hogy

lképzeléseikkel megmutatkozhassanak. Így emlékezünk az elsô

ára, amely háborúban annyi fiatalember ontotta vérét, s annyi

tkezô generációnak.

A mûsor koreográfusai: Appelshoffer János, Sánta Gergô

Tókos Attila, valamint Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Zene: Kiss Ferenc, Vujicsics Együttes, Besh O droM, Gombai Tamás, Dj Wondawulf, Papp István Gázsa, Szabó Dániel Közremûködik: Kiss Ferenc, Palya Bea (hangfelvételrôl), valamint Fehér Laura mv. Táncos asszisztensek: Rémi Tünde, Valach Gábor Jelmez: Vincze Zsuzsa I Látvány, kellék: Tóth Kázmér Rendezô: Zsuráfszky Zoltán

elo Marti n ARCHiVUM T á n c o s g y ö ke r e i n k yüttes „Élő Martin A Magyar Nemzeti Tánceg tatlan néprajzkudha fára a ta oza Archívum” sor 3) táncfilmezésetató, Martin György (1932-198 gve a nagyszerű tele tisz inek útvonalát követi, így ssága előtt. nká mu n etle het tudós megismétel derejű táncgyűjtéŐ és munkatársai nagy hor szágon és Erdélyseket szerveztek Magyaror ntőséggel bírtak ben, amelyek meghatározó jele i néptánckutatás ópa eur az nemcsak a magyar, de történetében is. tjainak főbb álloSorozatunkkal Martin gyűjtőú szeg, Szatmár, Memásait, így Bonchida, Kalota k színpadra ottu zőség és Gyimes táncait állít

KALOTASZEG E zen mûsorunkk al szeretnénk köszönetet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készítôinek és minden szereplôjének – azoknak a magyar, román és cigány adatközlôknek (táncosoknak és zenészeknek) akik megôrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenei kultúrát.

Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter

Fotó: Váradi Levente

Zenei szerkesztô: Árendás Péter Mûvészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa Rendezô: Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Dusa Gábor

szatmár Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyûjtötték össze és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek). Nemes és nagyszerû munkájukkal megörökítették az ott élô emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.

Néprajzi szaktanácsadó: Dr. Ratkó Lujza Mûvészeti munkatárs és jelmez: Vincze Zsuzsa Zenei szerkesztô: Árendás Péter A mûsorban elhangzó szövegeket Móricz Zsigmond „Szatmári gyûjtéseibôl” Rátóti Zoltán adja elô.

Fotó: Dusa Gábor

Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Zalán Klára

mezoség A Mezõség hullámos dombjait néhányan Erdély „Holt-tengerének” nevezik, s valóban: kultúrája is olyan õsi, akárcsak egy hajdani tenger megmaradt iszapja. Az itt élõ magyarság szinte szívbemarkolóan õrzi archaikus nyelvét, táncait, zenéjét. S miközben elzártsága folytán itt õrzõdtek meg kultúránk legrégibb nemzeti vonásai, érdekességét mégis az adja, hogy az itt együtt élõ különbözõ nemzetiségek (magyarok, románok, szászok, cigányok) kultúrájuk kölcsönhatása révén megajándékoztak minket egy Európában is egyedülálló, különleges és közös értékkel: a mezõségi tánc- és zenekultúrával. Mûsorunkban a belsõ-mezõségi falvak (Visa, Mezõkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás) táncait, dalait (Kallós Zoltán gyûjtéseibõl), és a magyarpalatkai zenészek muzsikáját mutatjuk be. Néprajzi szakértô: Kallós Zoltán Asszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila, Valach Gábor Vezetô prímás: Papp István Gázsa Jelmez: Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Fitos Dezsô, Szappanos Tamás, Zsuráfszky Zoltán Fotó: Zalán Klára

Zenei szerkesztô: Árendás Péter Mûvészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

gyimes dobba n tá s a gy i m esi csá ngók ért… Az Élõ Martin Archívum sorozat következô állomása az ezeréves határ mentén fekvõ erdélyi Gyimes. Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétõl gyakran járt Gyimesben. A vidék szépsége és a tánc õsi, archaikus jellege lenyûgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncmûvészt és táncgyûjtõt. Martin György a kezdetektõl atyai figyelemmel kísérte az akkori fiatalok néprajzi gyûjtéseit, irányította szakmai munkájukat. 1980-ban felhívta Zsuráfszky Zoltán figyelmét arra, hogy hiánypótló munkára van szükség a táncgyûjtések terén: az elsõ gyimesi hangosfilm elkészítésére. A felvételre hosszas elõkészületek után, 1980 augusztusában került sor egy jeles gyimesi adatközlõ, Blága „Kicsi Kóta” Károly pajtájában. A darab apropója nem más, mint a 30 évvel ezelõtti filmezés. Mûsorunkban, e ma már archívnak számító film pontosan megtanult anyagával, illetve a gyimesi táncok ihletésére készült koreográfiákkal szeretnénk olyan színpadi formában megõrizni Gyimes népmûvészeti örökségét, amelyben egy pillanatra együtt

Fotó: Dely Kornél

dobban a szívünk, együtt dobbantunk a gyimesi csángó magyarokért.

Néprajzi szaktanácsadó: Sára Ferenc Jelmez: Vincze Zsuzsa, Gömöri Éva I Díszlet: Tóth Kázmér Mûvészeti asszisztensek: Vincze Zsuzsa, Hajdú Flórián I Zene: Papp István Gázsa Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Korniss Péter

folklór-k a lendá r ium i. h agyom á n ya ink, szok ása ink a magyar nemzeti táncegyüttes és a söndörgo együttes közös produkciója Folklór-kalendárium címmel indította útjára sorozatát az Együttes. A sorozat nem titkolt célja, hogy elmúló, letûnôben lévô hagyományainkról, jeles napi szokásainkról Fotó: Dusa Gábor

teljesebb, élôbb képet kapjanak a nézôk; elsôsorban a mûsor célközönsége, az általános iskola felsô tagozatosai, illetve a középiskolások. Az eddigi, néphagyományokat bemutató mûsorokkal ellentétben, nem csupán

a magyar népszokásokkal ismertetjük meg a közönséget, hanem bemutatjuk hazánk soknemzetiségû népeinek hagyományos táncait, dalait, öltözetét, nyelvét és nemzeti szokásait. E letûnt világ üzenete az lehet számunkra, hogy szokásaik különbözôségét ugyan megôrizték ezek az évszázadok óta egymás mellett élô népek, de együttélésük mindig békében zajlott, tiszteletben tartva egymást, elfogadva a másik hagyományos szokásait, kultúráját. A sorozat elsô része a tavaszi ünnepkör; a farsang végétôl egészen május végéig tartó idôszakot öleli fel, Táncoló tavasz címmel. A forgatókönyvet írta: Vincze Zsuzsa Asszisztensek: Appelshoffer János, Hajdú Flórián, Sánta Gergô, Tompa Attila, Valach Gábor, Zámbó István, valamint Sue Foy m.v. Archív filmek: Sztanó Hédi I Díszlet: Tóth Kázmér Jelmez és mûvészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa I Zene: Árendás Péter és a Söndörgô Együttes Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Dusa Gábor

folklór-k a lendá r ium ii. h agyom á n ya ink, szok ása ink A sorozat második része a téli ünnepkör szokásait; szürettôl a farsang végéig tartó idôszakot öleli fel. Az elôadás programjában a hagyományos betlehemezés, regölés, lucázás és fonóbéli hagyományaink mellett különbözô, a téli ünnepkörhöz tartozó babonás szokások színházi feldolgozását láthatja a közönség.

Forgatókönyv: Vincze Zsuzsa Tánczenei szerkesztô: Papp István Gázsa Asszisztensek: Appelshoffer János, Rémi Tünde, Valach Gábor Díszlet: Tóth Kázmér Jelmez és a rendezô munkatársa: Vincze Zsuzsa Zeneszerzô: Kiss Ferenc Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Csipkerózsika Fotó: Dusa Gábor

z e n és-tá ncos m es e ját é k

Csipkerózsika klasszikus története elevenedik meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciójában. A darab érdekessége, hogy az eredeti néptáncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülô dallam a tradicionális magyar folklórból táplálkozik, és annak elemeit használja fel e közismert mesedarab színpadi megfogalmazásában. A forgatókönyvet írta és az eredeti népi szövegeket válogatta: Vincze Zsuzsa Díszlet, jelmez: Papp Janó Zene: Rossa László Társrendezô: Csizmadia Tibor mv. Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Dusa Gábor

ND Ü T

M R E É

z e n és-tá ncos m es e ját é k

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni… Így kezdôdik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehôssel. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ismét a mesék birodalmában kalandozik, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel sok-sok tánc és zene kíséretében.

A mesét színpadra írta: Vincze Zsuzsa Zeneszerzô: Rossa László Rendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

a-S z

ét

Fotó: Dusa Gábor

Zene-B

, a on

A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhé baba és kindertojás, a körülöttük lévô világ modern elemei. Ezt az új összhangot keressük mai költôk gyermekszemüveggel írt, friss verseivel, ritmusjátékokkal, sok-sok zenével és tánccal. Változnak az idôk, változnak a gyerekek, változnak a versek. Fecske Csaba, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kukorelly Endre, Oravecz Imre, Tóth Krisztina egyéni látásmóddal közelednek a mai gyermekek lelkéhez. Egyre eszesebb fiaink és lányaink életét a költészet és a zene gazdaggá és teljessé teheti. Zene: Kiss Ferenc, Lázár Zsigmond Látvány: Õry Kati Tánckari asszisztens: Rémi Tünde Tánckarvezetô: Appelshoffer János Koreográfusok: Ertl Péter, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Lengyel Szabolcs, Makovínyi Tibor Szerkesztô-rendezô: Foltin Jolán, Novák Eszter

Lúdas Matyi z e n és-tá ncos mesejáték

Aligha ismerne rá a debreceni költô-botanikus, Fazekas Mihály – aki Kazinczy kortársa – örökifjú leleményére, mivel Novák Ferenc nem az a fajta színházcsináló, aki beérné a puszta másolással. Az igazát keresô Lúdas Matyi sokban különbözik eredeti önmagától. Itt is háromszor veri ugyan sérelmeit vissza, de a módszerek maibbak. Színesebb-tarkább a környezet is: ha lúd, legyen szerelmes, és Döbrögi is kap maga mellé méltó társat egy hataloméhes, kapzsi feleség személyében. A színpadi vásár forgatagában számos új figura bukkan fel, köztük a képmutogató, aki az önkény elleni lázadásra buzdítja Matyit, és kísérôül is szegôdik hôsünk mellé. A sokféle – táncban és mai hangvételû dalban elbeszélt – kaland után természetesen a színpadon is gyôzedelmeskedik az igazság, a táncjáték fináléjának népünnepélyén pedig ki-ki elnyeri méltó jutalmát.

Fotó: Korniss Péter

Zene: Rossa László I Dalszöveg: Novák Péter I Dalok: Jiling Jácint Díszlet: Götz BélaI I Jelmez: Imrik Zsuzsa I Rajzok: Sajdik Ferenc A koreográfus munkatársa: Szûcs Elemér Rendezô-koreográfus: Novák Ferenc

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes társulata Mûvészeti vezetô: Zsuráfszky Zoltán (Kossuth-díj, Kiváló mûvész, Érdemes Mûvész, Harangozó-díj) Mûvészeti fômunkatárs: Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsa (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje) Zenei vezetô: Szabó Dániel

tánckar Tánckarvezetôk: Appelshoffer János táncos szólista I Valach Gábor (Magyar Bronz Érdemkereszt), táncos szólista Tánckari asszisztens: Rémi Tünde (Harangozó-díj, Magyar Ezüst Érdemkereszt), táncos szólista Táncos szólisták: Deffend Irén (Magyar Ezüst Érdemkereszt), Eredics-Fekete Zsuzsanna, Gömöri Éva (Magyar Ezüst Érdemkereszt), Hajdú Flórián (Magyar Bronz Érdemkereszt), Juhász Zoltán (Harangozó-díj), Rab Edina, Sánta Gergõ, Tókos Attila (Junior Prima Díj), Zámbó István (Junior Prima Díj) Tánckari tagok: Almási Berta, Bajkó-Fehér Brigitta, Bari Ildikó, Barka Dávid, Benedek Attila, Blénessy Ágnes Gréta, Bordás Barnabás, Dajka Ilka, Endrõdi Anna Sarolta, Fekete Bence, Gál Bettina, Gyurka Gergely, Hajdú Sarolta Rege. Juhász Sándor, Kerepesi Zoltán, Kovács Gábor Norbert, Lakatos Mariann, Oltárczy Mária, Paput Júlia, Payer Dóra, Popovics Márk, Rideg Tibor, Sánta-Bíró Anna, Simon Lilla, Szeverényi Barnabás, Takács Gábor, Tókos-Kurucz Kata, Tompa Attila (Magyar Bronz Érdemkereszt), Tóth Beatrix, Tóth Melánia, Varga Zsuzsanna

zenekar Zenekarvezetô, prímás: Papp István Gázsa A zenekar tagjai: D. Tóth Sándor (brácsa), Liber Róbert (bôgô), Csávás Attila (fúvós hangszerek), Takács Ádám (hegedû), Szabó Dániel (cimbalom)

Mûvészeti szaktanácsadó: Török Jolán (Harangozó-díj) I Produkciós titkár: Turányi Zsuzsa Táncszínházi menedzser: Borz Berta I Titkársági asszisztens: Õri Andrea A Honvéd Együttes Mûvészeti Nonprofit Kft. ügyvezetô igazgatója: Bolvári-Takács Gábor Gazdasági vezetô: Bóka Tibor Kommunikációs menedzser: Kirchkeszner Ágnes I Honvédségi és koordinációs titkár: Kovács Maja Impresszum Szerkesztette: Bolvári-Takács Gábor, Kirchkeszner Ágnes Fotók: Dely Viktor, Dusa Gábor, Korniss Péter, Zalán Klára, Váradi Levente Kiadja a Honvéd Együttes Mûvészeti Nonprofit Kft. I www.honvedart.hu I 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. Tel. 210-0000 A kiadásért a kft. ügyvezetô igazgatója felel. I Grafika,tördelés: Lerch Péter – Grafoid Stúdió Nyomdai munkák: HD-Honti Nyomdaipari Kft. I Megjelent 2014-ben.

K or hin ta s a r k a d i — n á d a s y— fá b r i

muve

a l a pj á n

Forgatókönyvíró-dramaturg: Vincze Zsuzsa I Társrendezô-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Rendezô: Vidnyánszky Attila Közremûködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Bemutató: 2015. február 20., Nemzeti Sz nház

ELÉRHETOSÉGEK Honvéd Együttes Mûvészeti Nonprofit Kft. Magyar Nemzeti Táncegyüttes 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. Tel.: +36-1-299-8337 Fax: +36-1-334-3772 E-mail: tancszinhaz@honvedart.hu Táncszínházi menedzser: Borz Berta E-mail: borz.berta@honvedart.hu