GONDOSKODJON ALMÁJA EGÉSZSÉGÉRŐL, HOGY GAZDASÁGA VIRÁGOZZÉK ™
A DuPont Fontelis ® gombaölő szer megbízhatóan képes megvédeni az almát varasodás és lisztharmat ellen. www.fontelis.dupont.co.hu A készítmény felhasználása előtt olvassa el és kövesse a termék csomagolásán lévő címke felhasználási utasításait!
™
®
DuPont Fontelis
gombaölő szer
� Bobcat. 123 LE, 190 liter/perc teljesítmény
AKCIÓS ÁR
51.500 EUR+ÁFA-TÓL
2011-es
úi Fruneto Tier4i motorokkal
DM�
DM-KER Kft. 231 O Szigetszentmiklós, Csepeli út 22. + 36-30-224-9414 www.dmker.hu
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
TARTALOM Szőlővédelem 2016 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A szőlőnemesítés titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Aktuális rovartani problémák Fejér megye
– Hatóanyag kivonások előtt állunk . . . . . . . . . 50 Túl kell élni az életet
szőlőültetvényeiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Szőlő és szőlőtermékek külkereskedelmi forgalma 18 5 innovatív gép szőlő- és gyümölcstermesztéshez
Kockázatok és mellékhatások
22
Ezen a birtokon minden a lélekről szól
– Beszélgetés Dr. Kádár Andrással
. . . . . . . . . 52
Cyflamid– almafáink lisztharmat elleni védelmének biztosítéka . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Külföldi tapasztalatok – szélesebb szakmai tudás . 56
- A német ügyvezető nem akar gyárat csinálni:
A SAME Frutteto új generációja . . . . . . . . . . . . . 58
a csapatmunka, a vendég megbecsülése,
Beszéljenek a tapasztalatok!
a minőség és a nívós növekedés marad a cél . . 24 Szinergisták vagy antagonisták?
A jövőbe tekintve – Gyümölcsfajta-innováció
- Segíti vagy akadályozza egymás felvételét
faiskolás szemmel a Hollan Alma szakértőitől . . 62
a magnézium és a kálium? . . . . . . . . . . . . . . . 28 Egymás mellett múlt és jövő, tékozlás és bőség
- Kertészeti meszezés a termelők szemszögéből 60
. 32
EIMA 2016 Bologna: szőlőben, gyümölcsben taroltak az olaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Valpadana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Metszőolló: az agrárium máig nélkülözhetetlen kéziszerszáma - Egy jól kialakított, korszerű és ügyesen kiválasztott eszköz élménnyé és hatékonyabbá teheti a máskor nehéz munkát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Két nagy titokkal lett sikeres a VARING - Bekapcsolódott a kelet-európai kereskedelmi vérkeringésbe a már saját márkáiról is híres magyar kertészetieszköz-forgalmazó . . . . . . . . 46 A zúzás, mulcsozás sokszínűsége a Serrat-tal . . . 48
4 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
A birs Magyarországon és a világban - Mit érdemes tudnunk e finom, illatos, egészséges gyümölcsről és kultúrtörténetéről? . 64 INTERPOMA – az almatermesztők szakkiállítása . . 68 Ültetvénylétesítés gyorsan, pontosan, gépi telepítéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A csonthéjas gyümölcsfák vírusés vírusszerű betegségei (1.) . . . . . . . . . . . . . 72 Növénykondicionálás huminsavakkal Ilyet még nem láttunk, mindent levettek a vállunkról - Elképesztő tempóval épített . . . . . 75 tárolót és komplex objektumot az Optiber Kft.. . 76 Miért épp a gyorshűtés? - Tervezhető folyamattal nagyobb jövedelemre tehetünk szert! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
Eseménynaptár A közeljövő legfontosabb hazai és külföldi agráreseményei: További információ: www.agraragazat.hu/esemenyek KARÁCSONY - Mi volna jobb ajándék, mint egy éves Agrárágazat-előfizetés? 2016.12.25-26. KARINTIA Szója Road Show Győr – 2017.01.10. KARINTIA Szója Road Show Székesfehérvár – 2017.01.11. KARINTIA Szója Road Show Baja – 2017.01.12. KARINTIA Szója Road Show Tamási – 2017.01.17. Növényvédelmi Fórum 2017 Keszthely – 2017.01.18-20. Magro.hu Kukorica- és Búza-konferencia Debrecen - 2017.01.18. KARINTIA Szója Road Show Orosháza – 2017.01.18. KARINTIA Szója Road Show Pécs – 2017.01.19. Megjelenik az Agrárágazat januári lapszáma Országosan- 2017.01.23. AGROmashEXPO – 2017 Budapest - 2017.01.25-28. AgrárgépShow Budapest - 2017.01.25-28. Szőlészet és Pincészet Budapest - 2017.01.25-28. Magyar Kert Budapest - 2017.01.25-28. Fruit Logistica (Németország) Berlin – 2017.02.08-10. FeHoVa Budapest – 2017.02.9-12. ViroExpo (Horvátország) Verőce – 2017.02.24-26.
Kedves Olvasóink! Pár hónapja készült el a Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégia, aminek elméleti célja, hogy a mostani éves 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen az ágazat. A szaktárca akkori közleménye szerint a gyümölcstermesztésünkben még 70% kapacitás rejlik, ami majd az említett stratégiával is kiaknázható lesz. Sőt, ősszel még ennél több pozitív jóslat is elhangzott ennek kapcsán: 100 ezer új munkahely is létrejöhetne az ágazatban, aminek 80%-a a termesztésben, míg 20%-a a feldolgozóiparban realizálódna. Az, hogy az időközben kiírt pályázatból kikerült a post-harvest tevékenység sora, a fenti pozitív jövőképet sokban beárnyékolta. Pedig minél hatékonyabb, intenzívebb egy ültetvény és a hozzákapcsolódó betakarítás előtti és utáni fázisokat kezelő infrastruktúrája, annál inkább képes reagálni az éghajlati és kereskedelmi kihívásokra, nem utolsó sorban ezzel a gazdaság jövedelmezőségét is biztosítja, vagy biztosítaná esetleg. Elvileg napok választják el a szakmát a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javítását szolgáló pályázati források megnyitásától, ami már kézzel fogható segítséget jelentene a szőlő- és gyümölcsültetvények tulajdonosainak is, nyilvánvalóan. A szaktárca – ismét ide kell, hogy tegyem: elvileg – elkötelezett abban, hogy a hagyományos kiváló minőségű, biztonságos és ellenőrzött élelmiszerek előállítását támogassa. De most a szakmai szempontokat is félretéve, napokkal Karácsony előtt nem fogunk tudni azonosulni a gasztronómiai szokásaink átalakulásával, a nyugati trendeket követő étkezési szokások átvételével, de az egészséges táplálkozás irányába mutató gyümölcsfogyasztás kérdésével sem. Persze nemcsak a beiglinek, a halászlének vagy a pulykának lesz a szezonja, hanem a pihenésnek, az elcsendesedésnek, az újragondolásnak, a jövő tervezésének. Ehhez egy csokor információt teszünk most a fa alá. Az ünnephez minden hozzávalót kívánok kedves olvasóinknak, szerkesztőségünk teljes stábja nevében. Ezt pedig majd kövesse egy tartalmas, termésben és egészségben gazdag esztendő! Addig is hasznos olvasást kívánok! Sándor Ildikó főszerkesztő
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
5
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Szőlővédelem 2016 A 2016-os esztendő jelentős csapadékhiánnyal indult, amit csak tetézett a tavalyi év végi szárazság. Aztán szeszélyesen folytatódott: a hűvös, lassan melegedő időszakot igazi meleg, szinte nyárias idő váltotta fel, majd április végére hirtelen borzongató hideg okozott fagykárokat. A május az átlagosnál hűvösebb és országosan nagy eltéréseket mutatva ugyan, de csapadékosabb volt, mint az átlag. A beköszöntő nyár sem szelídítette átlagossá az évszak időjárását, a forróságba hajló meleget mindig heves viharokkal járó hidegfront váltotta fel jégesőkkel, orkán erejű széllel. A nedves talajokból a kipárolgás az esős időszakok között is biztosította az optimális páratartalmat a kórokozók fejlődéséhez. A szőlő betegségei közül a lisztharmat jelent meg először, április végén, és primer tünetének gyakorisága jelentős járványt sejtetett. A konídiumok okozta tüneteit május végén már mind a virágbimbókon, mind a leveleken meg lehetett találni. Június közepére általános volt az előfordulása, a hónap végére pedig az ország egyes szőlőtermő vidékein (Eger, Balaton-felvidék) már a járványhoz közeli állapotok alakultak ki, amit csak a július második dekádjának elején érkező lehűlés és csapadék lassított le. A peronoszpóra első tünetei a lisztharmathoz képest hetekkel később jelentek meg annak ellenére, hogy az időjárás pont a peronoszpórának kedvezett jobban. Ennek oka az alacsony mennyiségű év eleji fertőzőanyag lehetett, amit az utóbbi évek kedvezőtlen körülményei alakítottak ki. Az első peronoszpóranemzedéket gyorsuló ütemben követték a többiek. Július második felére átvette a stafétabotot a lisztharmattól, és látványosabban terjedt, megtizedelve mind a lombot, mind a fürtöket. A környezeti feltételek ezután is kedveztek a fent említett kórokozóknak, sőt félő volt, hogy a botritisz is jelentős kárt okoz a virágzó, az éppen kötődő, vagy a bogyónövekedés stádiumában lévő fürtökön. A virágzás és a kötődés azonban a nehéz körülmények ellenére rendben lezajlott, és nem következett be jelentős terméskiesés a kórokozók mi-
6 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
att. Ennek a sikernek az oka több dologra is visszavezethető. Az egyik, hogy lassan megtanultuk: a prevenció a legfontosabb, és ennek szellemében védekeztünk. A másik, hogy élesen él-élt még bennünk a 2014-es év, amikor a késedelemért komoly terméskieséssel fizettünk, tehát időben elkezdtük a kezeléseket. A harmadik, hogy a permetezési fordulókat – amenynyire csak lehetett – betartottuk. Így a 2016-os vegetációban a szőlőültetvények egészségi állapota növényvédelmi szempontból jónak értékelhető. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem láttunk peronoszpóra által leszárított fürtrészeket, levélhullástól szenvedő hónaljhajtásokat, lisztharmat lepte lombot, vagy éppen élő botritisztől szürkülő bogyókat, de ez nem meglepő egy ilyen nehéz évben. Az állati károsítókat tekintve az idei év szintén tartogatott meglepetéseket. A rettegett „fitoplazma terjesztő” amerikai szőlőkabóca a védekezések, no meg valószínűleg a kevésbé kedvező időjárás következtében lényegesen kisebb egyedszámban fordult elő. Persze ez nem azt jelenti, hogy elhárult a szőlő-aranysárgaság fitoplazma-berobbanásának a veszélye, de talán azt igen, hogy nyertünk egy kis időt. Bízhatunk abban, hogyha a következő években is megfelelően védekezünk, akkor nem vagy csak később tizedeli meg az ültetvényeket ez a veszélyes kórokozó. Szintén érdekesen alakult a „halottaiból feltámadó” tarka szőlőmoly kártétele is, mivel egyedszáma és kártétele pl. Eger környékén egy közepesen molyos évet idézett meg. Jelenlétével borzolta a szőlőtermelők kedélyeit egy olyan állati „kártevő” – az amerikai lepkekabóca –, ami nem is minősíthető kártevőnek. Azon kívül ugyanis, hogy rajta van a szőlőhajtáson vagy a fürtön, és a szőlőt szívogatja, kártétele mégsem bizonyított, inkább csak esztétikailag zavaró. Persze ez a jelenlét a csemegeszőlő-termelésben még zavaró is lehet, sőt akár védekezést is generálhat, de borszőlőben mai tudásunk szerint a védekezés nem indokolt. Lovász Csaba Bayer Hungária Kft.
Formába hoz! A Bayer büszke a Luna Experience gombaölő permetezőszerre • Szőlőlisztharmat és szürkepenész ellen • Kimagasló fürt- és lombvédelem • Betegségmentes termés • Jobb beltartalom • Nagyobb biztonság
A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a clmkét és a használati útmutatót!
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A szőlőnemesítés titkai A hibrid magokból kelt magoncok termésére legalább 5 évet kellett várni. S akkor jött a munka legizgalmasabb része, hogy az utódok milyenek lesznek, s lesz-e közöttük kiemelésre érdemes egyed. A borszőlő nemesítés kiegészítője a borkészítés és az új szőlőfajták és klónok terméséből készített borok organoleptikus bírálata. Ez már egy kellemes feladat, ahol a szakértők körében döntünk a fajták/klónok sorsa felett – mondja Dr. Hajdú Edit szőlőnemesítő. Ön nemzetközi szinten is elismert szaktekintély a szőlőnemesítés területén, valamint számos hiánypótló szakkönyv szerzője a témában. Honnan ered ez a nagyfokú elkötelezettsége a szőlészet iránt? Köszönöm a téma felvetését. Budapesten a Kertészeti Egyetem hallgatójaként nagyon megszerettem a biológiát és a kertészet minden tudományterületét. Ehhez a kertészeti munkamozzanatokra kiterjedően jó alapot kaptam Baján, a Bereczki Máté Kertészeti Technikumban. Az egyetem harmadik évfolyamán, amikor szakot kellett választanom, bizony nagy gondba kerültem, mert alig tudtam dönteni az akkor indított szakok: a faiskola, a gyógynövény-, a gyümölcs-, a zöldség-, a dísznövény-, a szőlőtermesztés, a borászat, valamint a növényvédelem között. Mindegyiket nagyon megszerettem, s nehezen váltam meg tőlük. Azért, hogy az egyes szakterületekkel kapcsolatban maradhassak, a növényvédelem mellett döntöttem. Alighogy befejeztem az egyetemet, 1972-ben, tehát friss diplomásként, a választott munkahelyemen, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben, Kecskeméten kezdtem dolgozni, ahonnan mindjárt az év elején elküldtek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen indított mezőgazdasági genetika szakmérnöki tanfolyamra. Ott megszerettem a genetikát és a növénynemesítést, miközben nagy fantáziát láttam bennük. Nagyon jó impulzusokat kaptam a jól felkészült és igen nagyra becsült tanáraimtól, és az évfolyamtársaimtól, akik akkor már vagy a gabonafélék, vagy az olajos növények nemesítésében sikeresen dolgoztak, s kísérleti tapasztalataikról tudtak beszámolni. Ezen a tanfolyamon a szőlő nemesítéséről nem sokat hallottam. A tananyag átfogta a genetika, a növénynemesítés, a matematikai statisztika, a filozófia, a biokémia témaköreit. A szakmérnöki tanfolyamon kapott általános elméleti ismeretanyagot a kutatóintézetben, először a csemegeszőlő nemesítésben gyakorolhattam dr. Szegedi Sándor és dr. Füri József mellett. Pár év múltán 1976-ban, Kurucz András borszőlő nemesítő halálával, az ő munkaterületét kellett
8 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
átvennem, ahol bizony mély vízbe kerülve 27 évesen önálló vezetője lettem a borszőlő nemesítésnek. Vezetőim nagyon megtiszteltek e kutatási téma átadásával és bizalmukkal. Lelkesen, nagy hittel, kitartással, türelemmel fogtam ehhez a munkához. Tudtam, hogy az eredmények csak évtizedek múltán jönnek. Olyan nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt a szőlőnemesítésben, akik szerettek és tudtak kitartóan, lelkiismeretesen és precízen dolgozni és együtt örülni a nehéz hétköznapok kisebb sikereinek, melyekből végül nagyok születtek. Ezt még ma is örömmel és hálával értékelem. Maga a kutatási téma, a szőlő nemesítése, a fajták/klónok termesztési és borászati értékeinek vizsgálata, de a mindennapok kihívásai, a feladatok megoldása, a kutatás nehéz anyagi körülményeinek tudomásul vételével együtt engem valóban az eredmény centrikus munkára ösztönzött. Megjegyzem, hogy ma már sokkal jobbak a kutatást segítő pénzügyi és a technikai feltételek, mint 40 évvel ezelőtt, amikor a kutatás rejtelmeibe keveredtem. Azonban ma is meggyőződéssel mondom, hogy a kutatásban a személyi feltételek, a szakmai felkészültség, a téma utáni érdeklődés a legfontosabb, ami hajtja a kutatót előre, a nemesítési célok eléréséhez. A kísérleti szőlőültetvények sok-sok örömet adtak, ahol az időjárás viszontagságaival, a pénztelenséggel, a szőlőtőkék élni akarásával kellett megküzdeni. A szőlő szép és kultúrnövény „ha hozzáhajolsz, cserébe ismereteket ad…” – Búzás Lajos megfogalmazásában. S amikor az ember a tőkék között sétálgat, eszébe jut a nagy költő, Goethe gondolata, hogy „a szőlőtőkék egymással, kacsaikkal beszélgetnek”. S ez tényleg így van! De a szőlőérés idején a sok mosolygó fürt, a pompásan színeződő levelek lebilincselő látványt nyújtanak. A szőlővirágok kasztrálása a hibridizációhoz egy kézimunka. S a szőlővirág nem kérdezi meg nemesítőjét, hogy mikor virágozzon, azaz mikor szükséges kasztrálni. Ha szombaton vagy vasárnap, hőségben vagy szélben, menni kell, ki kell szedni a portokokat, nehogy öntermékenyülés áldozata legyen. A hibrid magokból kelt magoncok termésére legalább 5 évet kellett várni. S akkor jött a munka legizgalmasabb része, hogy az utódok milyenek lesz-
nek, s lesz-e közöttük kiemelésre érdemes egyed. A borszőlő nemesítés kiegészítője a borkészítés és az új szőlőfajták és klónok terméséből készített borok organoleptikus bírálata. Ez már egy kellemes feladat, ahol a szakértők körében döntünk a fajták/ klónok sorsa felett. S a felsorolt szakmai feladatok, élmények mindenképpen hozzájárultak a szőlőhöz kötődésemhez, szeretetemhez.
A növénynemesítés és a géntechnológia a szakmai berkeken kívül a legtöbb ember fejében összemosódik. Kérjük, segítsen tisztázni a fogalmakat! A növénynemesítésben a növényfajok jellegének és a nemesítés céljának megfelelően kell kiválasztani a nemesítési módszereket. Nemesítéssel a genetikai variációk növelhetőek. A genetikai variációk növelésének hagyományos és új módszerei vannak. Hagyományos módszerek az ivaros keresztezés (hibridizáció), az indukált mutáció, a poliploidia és a kromoszóma átvitel. A szőlőnél elsősorban pl. a spontán mutációkon alapuló klónszelekciót és az ivaros keresztezést alkalmazzuk. Új módszer az ivartalan keresztezés – protoplaszt fúzió (szomatikus hibridizáció), az in vitro mutáció (szomaklonális variabilitás), a génátvitel rekombináns DNS-módszerrel (vertilális rekombináció). A géntechnológia, a génátvitel, a génmódosítás és a génmanipulálás ugyanazt jelenti és a genetikai variabilitást növelő, mesterséges módszer. Tehát modern nemesítési módszer, melynek során megváltoztatjuk az örökítő anyagot, a DNS bázissorrendjét, amely kihat a fehérjeszintézisre. A géntechnológiához ismerni kell a kívánt tulajdonságért felelős gént, géneket és azt, hogy azok hol helyezkednek el a sejten belüli DNS-láncon. Amennyiben sikerül meghatározni, akkor az adott lókuszon (gén helyén) a nem kívánatos gén kicserélhető másik, a kívánt tulajdonságért felelős génre vagy génekre. A géneket génpuskával vagy baktériummal viszik be a növény genetikai állományába, de nem mindegy, hogy a bevitt gén (transzgén) hová kerül, a DNS mely szakaszába. A beépülés helyét markerekkel ellenőrzik. A géntechnológiával kapjuk a GMO, vagyis a genetikailag modifikált növényeket. Miután elkészült a génmódosított növény, teszteljük, vagy további keresztezésekbe vonjuk.
Véleménye szerint a növénynemesítők tevékenysége milyen szinten járulhat hozzá a hazai fenntartható mezőgazdaság, kertészet és élelmiszeripar fejlesztéséhez? Bátran kijelenthetem, hogy a növénynemesítés Magyarországon egy rendkívül sikeres kutatási terület, a mezőgazdaság, ezen belül a kertészet bármely növényi egyedénél. A magyar növénynemesítők világ-
hírű munkát és elismerést érdemeltek ki hazánkban és határainkon kívüli országokban. Gondoljunk csak a búza, a kukorica, a napraforgó, a szőlő, a gyümölcs, a dísznövények, az erdészeti növények nemesítésében elért sikerekre. A nemesítés eredménye az új fajta és az új klón. Mindkettő fontos, ha nem a legfontosabb termelési eszköz az agrárágazatban és követi a növekvő fogyasztói és piaci igényeket, s alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. A rezisztens fajták a környezetkímélést segítik. De a nemesítő egyben egy-egy növényfaj és fajta genetikai variabilitását is növeli, és újabb genotípusokkal gazdagítja a növények biodiverzitását. A nemesítés feltétele a fajtagyűjtemény (génforrás), ami a régi fajták, hungarikumok, vagy külföldről átvett értékes genotípusok megőrzője. Már nagyon sok értékes és minősített fajta rendelkezésre áll az agrárium számára, csak alkalmazni kell azokat a termesztésben. A Kárpát-medencében talán a termékeny talajoknak, a kontinentális klímának és ezek kölcsönhatásának, valamint a magyarok tudásának, sajátos ízlésvilágának köszönhetően a nemesített fajták/klónok ízekben, beltartalmi értékekben és termésbiztonságban kiemelkedő értékűek a világfajták között. Kincsek ezek, és feltétlenül alkalmasak a mezőgazdaság, a kertészet és az élelmiszeripar, ezen belül a konzervipar, a borászat fejlesztéséhez, piacképek áruk előállításához, legyen az bor, befőtt, konzerv, vagy olaj, stb. Tehát a nemesítők feltétlenül hozzájárulnak fajtáikkal a fenntartható mezőgazdaság, kertészet és élelmiszeripar fejlődéséhez. www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
9
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK Milyen fő irányok figyelhetők meg napjainkban a szőlőnemesítésben? A szőlőnemesítést elsősorban a természeti katasztrófák, valamint a piaci és fogyasztói igények ösztönözték. Amikor 1875-ben egész Európában és hazánkban megjelent a filoxéra, és kipusztította szőlőinket, akkor a filoxérával szemben ellenálló alanynemesítés kezdődött. Teleki Zsigmond Villányban végzett alanynemesítése világra szóló sikereket hozott. Fajtáit, a Vitis Berlandieri Planch. és Vitis riparia Michx. hibridjeit (T 5C, T-K 5 BB, 8B) ma már a világ szőlőtermesztő államaiban rendszeresen használják oltványkészítéshez. Az 1800-as évek második felében Amerikából behurcolt gombabetegségek (fekete rothadás, szőlőperonoszpóra, szőlőlisztharmat) a termesztőket ezekkel a betegségekkel szembenálló amerikai hibridek (direkt termők) behozatalára ösztönözték. Az egész országban nagy felületen elterjedtek a direkt termők (Concord, Delaware (fehér, piros), Elvira, Izabella, Jaquez, Noah, Othello), amelyek feltétlenül rontották a magyar borok minőségét. Ennek értelmében hazánkban a magyar bortörvény tiltja termesztésüket. Viszont a gombabetegségekkel szembeni rezisztencia napjainkban is igen fontos meghatározója a termésbiztonságnak és a környezetvédelemnek. Ezért a II. világháborút követően dr. Csizmazia Darab József vezetésével állami kutatási feladatként megkezdődött a biotikus (gombabetegségekkel) és az abiotikus (faggyal és szárazsággal) tényezőkkel szembeni szőlőfajták nemesítése. A nagy téli fagyok és a szocialista nagyüzemekben elsőként bevezetett magas művelés az abiotikus tényezőkkel szembeni rezisztenciát, azaz a fagytűrést és a szárazságtűrést követelte. Azóta is feladat a rezisztenciát minőségi tulajdonságokkal kombinálni. A fogyasztói és piaci igények már a XIX. század végén a korai érésű, nagyfürtű és nagy bogyójú, étkezési szőlőt követelték. Mathiász János világhírű szőlőnemesítő elsőként érte el nemesítői tevékenységével ezeket a kívánalmakat fajtáival (ld. Ezeréves Magyarország emléke, Szőlőskertek királynője muskotály).
10 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Azóta csodaszép magyar csemegeszőlő-fajtákat nemesített dr. Szegedi Sándor munkatársaival Kecskeméten, dr. Bakonyi Károly Keszthelyen, dr. Kozma Pál Budapesten. Napjainkban a magnélküli csemegeszőlő-fajták is egyre inkább keresettek. Nemesítésük viszont nem egyszerű. Mind a csemegeszőlőknél, mind a borszőlőknél továbbra is a termésbiztonság (rezisztencia) és a minőség a követelmény. Olyan fajtákra van szükség – a klímaváltozás és a felmelegedés ellenére –, amelyek a magyar borvidékeken szeptember végéig biztonságosan és jó minőségben beérnek. A környezetszenynyezés miatt fontos lenne a növényvédő szerek minimalizálása, amihez rezisztens fajták kellenek. Nagy eredmény lenne, ha nagy felületen a 10-12 permetezés helyett 3-4 védekezéssel távol tartanánk a betegségeket. Egészségünk védelmében a permetszer-maradványtól mentes friss szőlőt kellene fogyasztanunk. A világ szőlőnemesítő, műhelyeiben is ez a tendencia. A termésbiztonságot fokozni kell elsősorban a gombabetegségekkel szembeni rezisztenciáért felelős gének beépítésével. Az atlanti klímán lévő szőlőtermesztésben nem annyira sorsdöntő a fagy- és aszálytűrés, mint a kontinentális éghajlatú országokban, így Magyarországon. Több kutatóintézetben foglalkoznak, pl. az Amerikai Egyesült Államokban (Kaliforniában), Dél-Afrikában, Izraelben, Japánban, a magvatlan csemegeszőlő-fajták előállításával. A piacon keresettek a magnélküli és rezisztens csemegeszőlő-fajták. Azokban az országokban, ahol mazsolaszőlő előállításával foglakoznak (Ausztrália, Görögország, Kalifornia, Törökország,), és a mazsolaszőlő termelésük is számottevő, fontosak az új nemesítésű és magvatlan fajták.
A vegyszerek felhasználása nélkül termeszthető szőlőfajták iránt évtizedek óta fokozódik az igény. Milyen lehetőségek vannak a nemesítők kezében a cél eléréséhez? Mint a fentiekben említettem, valóban a rezisztens fajtákra nagy az igény, különösen a bioszőlő-termesztők körében. Van egy nemzetközi szervezet az
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
11
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK Internationale PIWI, amelynek tagjai a nyugati államokban csak rezisztens szőlőfajtákat termesztenek, és termésükből készítik az ún. PIWI-borokat. A rezisztencia-nemesítésnél nagyon fontos olyan szőlőfajták begyűjtése és DNS-ének térképezése, amelyekben megvannak a betegségekkel szembeni rezisztenciáért felelős gének. A hagyományos hibridizációt kombinálva genetikai tesztelésekkel, egyre biztosabban lehet rezisztens szőlőfajtát előállítani. A nemesítési munkát bonyolítja, hogy van egy génhez és több génhez kapcsolódó rezisztencia. Ezeket a géneket kell konvergens nemesítéssel egy fajtába beépíteni. A biotechnológiai módszerek (genetikai tesztelések) alkalmazása mellett nagyon fontosak a labor és szabadföldi tesztelések. Az adott éghajlaton, az adott talajadottságok mellett sokféle tényező befolyásolhatja a genotípusosan meghatározott rezisztenciát. Példát említve erősítem meg ezt a gondolatomat: ha túl sok nitrogént használunk, akkor lazulnak a növényi sejtek és a tőke fogékonyabb lesz a betegségekkel szemben, vagy ha a csemegeszőlő tőkéknek túl sok vizet adunk, fellazítjuk a sejteket, könnyebben megrepednek bogyóik, és rothadékonyabbá és fagyérzékenyebbé válnak. A túlterheléssel is gyengíthetjük a tőke rezisztenciáját. Egy genetikailag stabil rezisztenciával rendelkező fajta tehetsége gyengíthető szakszerűtlenül kialakított környezeti tényezőkkel.
Ezt a folyamatot a szaporítóanyag előállításának gyorsításával tudnánk rövidíteni. Ehhez alkalmas az ’in vitro’ módszer, ahol lombikokban, táptalajon gyorsan felszaporítható az egyed. A fajtaminősítés előírásának megfelelően patogénmentes tőállományt hozunk létre ’in vitro’. Ezeket a betegségektől mentes tőkéket a befertőzés elkerülése miatt a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetében Kecskemét-Katonatelepen izolátor sátorban tartják fenn. Innen történik az új szőlőfajták és klónok felszaporítása.
Milyennek látja a hazai szakmai utánpótlás helyzetét? A szőlőnemesítésben nem tolonganak a fiatalok. Ennek oka egyrészt a kevés fizetés, másrészt a későn és lassan befutó eredmények, melyekre évtizedekig türelemmel és kitartással várni kell, miközben folyamatosan végzik a kemény munkát. A genetikai kutatások, amelyek laborban zajlanak, kedveltebbek a fiatalok körében. Ez divatos kutatási téma, az eredmények előbb jönnek, mint a hagyományos szőlőnemesítésnél, ugyanakkor impaktfaktoros cikkek írására is alkalmas. Mivel a kutatót (nemesítőt) minősítő cikkek írása követelmény, és talán nagyobb elismerést is ad a kutatónak, mint maga a fajta, ezért erre ösztönzi őket és nem a hagyományos nemesítésre.
A szőlőnemesítés igen hosszadalmas munkafolyamat. Mind a klónszelekciónál az anyatőke kiválasztásától, mind a keresztezéses nemesítésnél a hibridmagok előállításától a fajta vagy a klón elismeréséig 20-25 év is eltelhet. A minősített szőlőfajta termesztésbe vonásáig ismét több év eltelik.
A másik vitatható kérdés a szőlőtermesztésben a fajtahasználat. A szőlő és bor ágazat eléggé konzervatív. A piacon jól bevált szőlőfajták termesztéséről nehezen mondanak le, holott, egy új fajta több jövedelmet is hozhat, mint a régi. A csemegeszőlő-termesztésben ez már érvényesül. A borászatoknál viszont az új borfajták borpiaci bevezetése nem egyszerű, sok időt és nagy költséget igényel. Nem sokan vállalkoznak rá. Más növények (zöldségek, gabonafélék, dísznövények) termesztésénél nagy igény van az új fajtákra.
Ebben a lassú folyamatban, az időben is egymást követő kísérleti parcellák (hibridpopuláció, mikroklónok, középparcellák, fajtakísérletek) elültetésénél 3-5. évben kapjuk az első termést és legalább 3-5 év között vizsgáljuk a tőkék teljesítményét, miközben laborban vagy borászatban teszteljük a növényi részeket (rügyeket, vesszőket, fürtöket és bogyókat, leveleket) vagy magát a bort.
Általában a növénynemesítés területén nagy visszaesés tapasztalható a hagyományos nemesítési munkák lendületében. Sok intézménynél az is gond, hogy mire a fiatalok betanulják a nemesítést, 3-5 év után elmennek jobb fizetésért, akár külföldi tulajdonban lévő magán cégekhez. Ez igen drága, mert a magyar állam a fiatalt kitaníttatja állami pénzen a külföldi érdekeltségű cégek javára.
Ha a nemesítő részéről kész a kísérlet, a fajta és a klón adatsora bejelentéshez készen áll, akkor a Fajtaminősítéshez új ültetvényt létesítenek és ott még legalább 5 éven át tesztelik a fajtát DUS és teljesítmény vizsgálatban.
Egyébként a nemesítők képzése hazánkban magas színvonalon zajlott és zajlik. Az egyetemek jól képzett fiatalokat bocsátanak a nemesítő intézmények rendelkezésére.
Tapasztalatai szerint átlagosan mennyi idő telik el egy-egy új fajta előállítása és a fajta állami elismerése között?
12 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Czékus Mihály
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
13
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Aktuális rovartani problémák Fejér megye szőlőültetvényeiben A klímaváltozás hatására egyes nálunk őshonos rovarfajok visszaszorulnak, más fajok viszont természetes (emberi beavatkozás nélkül) úton jutnak el hazánkba. Ezek a folyamatok lassú ütemben mennek végbe, így a parazitoidok követni tudják a kártevő fajokat. Ebben az esetben a növényvédelemben dolgozó szakemberek fel tudnak készülni a természetes úton migráló fajok elleni védekezésre. Az áruk szabad áramlása azonban új problémákat hozott magával. Az Európában hirtelen megjelenő idegen fajokat nem vagy csak késve követik a természetes ellenségeik, az új ökológiai környezetben sikeresebbek a jövevények, gondoljunk csak a selyemfényű puszpángmolyra (Cydalima perspectalis), amelynek kártétele már most is katasztrofális következményekkel járt. E problémák az előrejelzés fontosságát hangsúlyozzák. Írásunkban több olyan károsító fajra szeretnénk az olvasók figyelmét felhívni, amelyek Magyarország területén az utóbbi években jelentek meg, vagy megjelenésük várható (a politikai határainkon belül). Az ellenük való védekezés nem vagy csak részben kidolgozott, illetve károsításuk még nem érte el azt a szintet, amely a védekezést indokolttá tenné.
Kígyóaknás szőlőmoly (Phyllocnistis vitegenella Clemens, 1859 – Gracillariidae)
Az Észak-Amerikából Európába behurcolt fajt elsőként Olaszország északi részéből (1994) jelezték, majd ugyanott a déli területeken is megjelent (2008). További előfordulások: Szlovénia (2004) és Svájc déli területei (2009). Olaszországban a levélfelület 30%át is meghaladó levélfelület vesztést is megfigyeltek. Hazánkban először 2014-ben figyeltük meg a fajt. A lepke szárnyfesztávolsága 5,5–6,5 mm között változik. Elülső szárnyának pikkelyzete ezüstös fehér, teste és a hátulsó szárnya fehér színű. A szárnycsúcs közepén nagy, fekete, kerek szemfolt látható. Az elülső szárny elülső szegélyén 4 feketés sugár indul a rojtba. A külső szegély rojtozatában V-alakban összeérő két fekete sugár látható. A belső szegélyen három sugár van: az első a szemfolt alól indul, a második a szárnytő irányából – a szemfoltot megkerülve – rendszerint összeér az elülső szegély csúcs felőli sugárral, a harmadik a belső szegély középső részéről indul és az elülső szegély szárnytő felőli sávjának tart. A szemfoltot és a szegélysávokat a tő felől halványbarna árnyék kíséri (1. ábra).
1. ábra: Kígyóaknás szőlőmoly imágó Fotó. Takács Attila
14 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Megfigyeléseink szerint a hernyó (2. ábra) a szőlő levelén felső aknát készít. A hernyó az akna végén kiszélesített bölcsőkamrát rág, mely a hártyás oldal felől összeszárad, és így kissé megráncolja a levelet. A kész kamra spatula alakú, a benne lévő báb világos barna színű. A lepkék délután kelnek, egyedeik 17-20 óra között rajzanak. A világítóan ezüstfehér színű imágót könnyű észrevenni a leveleken. A lepkék a kihelyezett mesterséges fényre nem reagáltak. A szabadban kelt és már repült lepkék rojtozata könnyen sérül, s így az előzőekben vázolt mintázati elemek részben hiányozhatnak. Olaszországban évente három nemzedékét regisztrálták. Feltételezhető, hogy Magyarországon évente két nemzedéke fejlődik. A lepke imágóként telel, majd tavasszal, a szőlő rügyfakadásakor a levélkékre helyezi petéit. Az eddigi tapasztalatok szerint a hernyó nem válogat a fehér és kék szőlőfajták között. Az eddig begyűjtött anyagból két Chrysocharis pentheus (Walker, 1839) parazitoid kelt ki. A faj második (harmadik?) nemzedékének gradációja a szőlő érésének idejével egybeesik, ezért nehéz ellene a védekezés. Hatékonyan az áttelelésre készülő imágók ellen tudunk védekezni a szőlőmolyok ellen engedélyezett készítményekkel, így csökkentve azok számát.
2. ábra: A kígyóaknás szőlőmoly aknája. Fotó. Takács Attila
Amerikai bivalykabóca (Stictocephala bisonia Kopp et Yonke, 1977 – Membracidae)
ágak és hajtások elhalása következik be. Szőlőkben a rovar szívogatásának hatására, a vesszőkön körben szövetelhalás és szövetburjánzás figyelhető meg (4. ábra). A hajtás fejlődése lelassul. A szívogatás feletti részen levelek szélei bepöndörödnek, és elveszítik asszimilációs képességüket, illetve a kék fajtákon lilás-bordós színűek lesznek. Ez a tünet sajnos sok esetben összetéveszthető a szőlő sárgulást okozó fitoplazmák, illetve a szőlő levélsodródás vírus tüneteivel.
Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii Matsumura, 1931)
3. ábra: Amerikai bivalykabóca imágó. Fotó: Mgr. František ŠARŽÍK http://www.biolib.cz/en/image/id107981/
A faj a púposkabócák Membracidae családjába tartozik. Eredeti őshazája Észak-Amerika, ahonnan a 20. században hurcolták szét szerte a földön így Európába is. Első európai adata a történelmi Magyarország területéről, Keveváráról származik, ahol Győrffy Jenő találta meg 1912-ben. A bivalykabóca gyom- és haszonnövényeken egyaránt előfordul. Tápnövényekben nem válogat, mind a lágyszárú, mind a fásszárú növények nedvével is táplálkozhat. Polifág rovar. Fásszárúak közül a szőlő (Vitis sp), a rózsa (Rosa sp.), az alma (Malus sp.), a körte (Pyrus sp.), a szilva (Prunus sp.), a som (Cornus sp.), a galagonya (Crataegus sp.), a nyár (Populus sp.) és a szil (Ulmus sp.) tartoznak a tápnövényei közé. A gyomok közül a következő fajokon figyelték meg: koronafürt (Coronilla sp.), a somkóró (Melilotus sp.), a krizantém (Chrysanthemum sp.) és az üröm (Artemisia sp.) fajok. A bivalykabóca egy nemzedékes (univoltin) faj. Pete alakban telel, amit az imágó a tápnövény kérge alá helyez el. Az imágó zöld színű 8-13 mm nagyságú. (3.ábra) Az első kifejlett kabócák július hónapban jelennek meg, és egészen október végéig károsítanak. Főbb növényvédelmi jelentősége, hogy a szilfavészt okozó, Ceratostomella ulmi nevű gomba vektora. Az imágó szívogatása következtében tölgy és nemesnyár-fajokon
4. ábra: Amerikai bivalykabóca kártétele szőlő hajtáson. Fotó: Zsolnai Balázs
A foltosszárnyú muslica invazívan terjedő faj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, egyes kutatók szerint a Távol-Keletről származik. A fajt Japánban gyűjtött példányok alapján írták le. Európában 2008-ban jelent meg. Első hazai példányát 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján találták meg. A faj gyors expanzióra képes, olyannyira, hogy mára az egész országban elterjedt. Az imágók 2-3,5 mm nagyságúak. Hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster). Teste sárgás-barnás színezetű, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemeik pirosak. A hímek szárnyának hegyén sötét pötty található, amiről a faj a magyar nevét kapta (5. ábra). A nőstények szárnya nem mintás, tojócsövük erősen szklerotizált. Lárváik kis méretűek, fehér színűek (6. ábra). A faj élettartama pár héttől akár 10 hónapig is terjedhet, ez azonban nemzedékenként eltér. Az év elején fejlődő nemzedékek életciklusa általában rövidebb, mint az őszieké. Rendkívül gyorsan szaporodó faj, a nőstény naponta akár 300-400 petét is rakhat, egy gyümölcsbe többet is elhelyezhet (1-3 pete), és egy gyümölcsbe több nőstény is belepetézhet. Észak-Európa déli területein évente 1-3 nemzedéke fejlődhet, Dél-Európában azonban akár 12 generáció is kifejlődhet. Laboratóriumi körülmények között egy év alatt 13 nemzedék is létrejöhet. Más őshonos muslica fajokkal ellentétben a pettyesszárnyú muslica elsősorban a friss vagy még érésben lévő gyümölcsökbe helyezi petéit, alkalmanként akár húszat is. A petékből kikelő lárvák mindhárom lárvastádiumukat a gyümölcsben töltik. A bábozódás a gyümölcs-
5. ábra: Foltosszárnyú muslica hím példánya. Fotó: Takács Attila www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
15
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK kereskedelmi forgalma igen jelentős. A károsításának a helye a gyümölcsön nagyon apró, nehéz észrevenni, ezért könnyedén bekerülhetnek a szállítmányokba fertőzött gyümölcsök is. A kifejlett muslica rendkívül jól repül, nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek, a széllel pedig nagy távolságra is képes eljutni passzívan.
Védekezési lehetőségek
Megelőzés. Ha lehetőségünk van rá, próbáljunk meg minél korábban szüretelni, a felesleges gyümölcsök komposztálást pedig kerüljük el. Erjedőfélben lévő gyümölcsök finomszövésű hálóval történő borítása megakadályozhatja a legyek kirajzását.
6. ábra: Foltosszárnyú muslica lárvája. Fotó: Takács Attila
ben és azon kívül is történhet (7. ábra). Hazai áttelelése nem bizonyított. Gyakorlatilag mindenfajta vad és termesztett gyümölcsöt képes károsítani. Kedvelt tápnövényei közé tartoznak: cseresznye, kajszibarack, őszibarack, nektarin, szilva, szamóca, szeder, málna, egres, ribizli, áfonya, szőlő, som és a bodza. Főként a vékony héjú gyümölcsfajtákat részesíti előnyben, a keményebb héjúakat csak akkor keresi fel, ha már valami miatt megsérült a héjuk. Vékony héjú bogyós növény termése táplálékául szolgálhat. A megtermékenyített nőstény felkeresi az érőfélben lévő gyümölcsöt, majd fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja, megsérti annak héját és belepetézik. A kívülről látható szúrásnyom helyén a gyümölcs felszíne behorpad. Az intenzív lárvakártétel során sajnos másodlagosan gombavagy baktériumfertőzés is bekövetkezhet, ami a gyümölcs rothadását okozza. Azokban az országokban, ahol már jelentősen elterjedt, súlyos gazdasági károkat okoz a gyümölcstermesztésben. Németországban már 90%-os terméskiesés is bekövetkezett. Nagy távolságokra főként a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el, hiszen a tápnövényeinek
7. ábra: A foltosszárnyú muslica bábja illetve imágója. Fotó: Takács Attila
16 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Csapdázás. A rovar megjelenése és életerjedése jól nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A csapdát a fák vagy bokrok lombos ágára, 1,0-1,5 m magasságba, lehetőleg árnyékba helyezzük ki. A csapdázás szokásos kezdete június közepe-vége, befejezése a kártevő elhúzódó rajzása miatt október vége. A csapdába csalogató anyagot kell helyezni, ami lehet vörös bor (Merlot) + ecetsav, vagy almaecet néhány csepp detergenssel (mosogatószer). Az eddig tapasztalatok alapján az almaecetes csalogató folyadék nagyobb egyedszámban vonzza a muslicafajt, mint a bor és ecetsav keveréke. A csalogató elegyet 8-10 naponta ajánlatos cserélni. A fertőzött gyümölcsök begyűjtése és megsemmisítése. Fontos, hogy az összes megtermett gyümölcsöt betakarítsuk, és a fertőzött terméseket talajba forgatással megsemmisítsük. A fertőzött gyümölcsöket semmiképpen sem szabad komposztálni. Súlyos fertőzés esetén akár a teljes termésmennyiség megsemmisítésére is szükség lehet. A peték és lárvák elpusztításának jó módszere, ha a fertőzött gyümölcsöket fóliazsákokba gyűjtjük, és erős napfénynek tesszük ki, ugyanis a magas hőmérséklet hatására a kártevő elpusztul. Kémiai védekezés. A gyümölcsérés kezdetén, a csapdák fogási adatai alapján szükségessé válhat növényvédőszeres kezelés, az adott kultúrában engedélyezett hatóanyagú készítményekkel (piretroidok /cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin/, spinozad) az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával. Ezek kijuttatásával 5-14 napig biztosítható a gyümöl-
8. ábra: Szőlőaknázó fényesmoly imágó. Fotó: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl
9. ábra: Somaknázó fényesmoly kártétele. Fotó: Takács Attila
csök védelme a kártevővel szemben. Nagyon fontos, hogy a védekezés terjedjen ki nagyobb, összefüggő területekre is, mivel a károsító repülési aktivitása miatt egyetlen felhagyott magányos ültetvény vagy magánkert is jelentős fertőzési forrása válhat.
Szőlőaknázó fényes moly (Antispila oinophylla Van Nieukerken & Wagner, 2012 – Heliozelidae)
A következőben egy olyan molylepkefajt mutatunk be, amely hazánkban még nem jelent meg, de a faj migrációs képessége alapján azt feltételezzük, hogy kártételére a szőlőtermő vidékeken számítani kell. A lepke eredeti hazája Észak-Amerika, ezen belül Ontario, Quebec, Connecticut, Georgia, Kentucky, New York, Tenessee és Vermont államok szőlőtermő vidékei. Európában eddig csak Észak-Olaszországból jelentették.
10. ábra: A szőlőaknázó fényesmoly kártétele. Fotó: http: ://zookeys.pensoft.net/articles.php
A lepke (8. ábra) szárnyfesztávolsága 5,5-6,2 mm. Tápnövénye Észak-Amerikában: Vitis aestivalis, Vitis labrusca, Vitis riparia és a Vitis vulpina. Olaszországban eddig a bortermő szőlőn (Vitis vinifera) figyelték meg a kártételét. A következő fajtákat részesíti előnyben: Cabernet Sauvignon, Chardonnay. Kártétele hasonlít a nálunk őshonos somaknázó fényesmoly (Antispila treitschkiella) kártételére (9. ábra). Amíg az előbbőző fajnál a som levelében egy vagy két hernyó aknázik, addig szőlőaknázó fényesmoly imágó a szőlő levelére tizenöt-húsz petét rak le, így a kártétel sokkal nagyobb, a levél asszimilációs felületének azár az 50%-át is elveszítheti (10. ábra). Zsolnai Balázs A felhasznált irodalom jegyzéke a szerkesztőségben elérhető
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
17
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Szőlő és szőlőtermékek külkereskedelmi forgalma Még mielőtt az a gyanú merülne fel, az ide illő szakálas vicc analógiájaként, hogy nekem mindenről az jut az eszembe, lerögzítem, hogy nem a bor- és pezsgőforgalmunk alakulását vesszük e helyütt górcső alá, hanem a friss és szárított szőlő, a csemegeszőlő és a szőlőmust határokon átívelő útját kíséreljük meg ebben az összeállításban nyomon követni. Ezt szem előtt tartva sem lehet azonban a szőlőről beszélni anélkül, hogy a szőlőterületünk, benne a borszőlőfelületünk folyamatos zsugorodásáról ne ejtenénk szót. A szőlőexport és -import helyzetét vizsgáló egyszerű fogyasztó azt hinné, hogy itt elsősorban a csemegeszőlő forgalom alakulásáról kap információt, nevezetesen arról, hogy milyen országokba, mekkora ellenérték fejében és mekkora mennyiségeket szállítunk, többnyire hűtve, a felvevő piacokra. Ha az importra többé-kevésbé áll is ez az állítás, az exportunkra távolról sem. A valóság ugyanis ennél színesebb. Szőlőkivitelünk zömét ugyanis nem a csemegeszőlő, hanem a hűtve tárolt friss borszőlő, a szárított szőlő és a szőlőmust adja.
Fogyás és terjedés A szőlőkultúránk helyzetével tisztában lévő szakemberek előtt nem újdonság persze, hogy a szőlőfelületünk az unióhoz történt, 2004 évi csatlakozás óta folyamatosan csökken. Míg az induló állapot szerinti közel 100 ezer hektárnyi szőlőterület 2006-ban 94, 2007-ben 86, 2008-ban pedig már 83 ezer hektárra csökkent. Majd az EU termeléskorlátozó intézkedései nyomán, a szőlőkivágást ösztönző piaci intézkedések közvetett hatására a magyar szőlőfelület 80 ezer hektárra mérséklődött. A termőterület-csökkenés elsősorban a fehér borszőlő területeket érintette, mely 2015-re, 2003-hoz képest már mintegy 19%-kal csökkent. Mivel a szőlőterületünk kétharmadát fehér borszőlő képezi, így a jelzett területcsökkenés még hatványozottabban érintette a fehér borok piacát. A mintegy tízezer hektárnyi kiesés megérződik az éves bortermés alakulásán, ezért megérett az idő az újratelepítési programok indítására.
18 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Annak ellenére, hogy a korszerűsítés a csatlakozás óta napirenden van, a szőlőállományunk magas (26 év feletti) életkora és az elaprózódott birtokszerkezet (átlag fél hektárt sem elérő volta) nehezíti a szőlőtermesztők és borászok helyzetét. Erre utal, hogy a korábban vezető fehér borszőlőnek tartott Olaszrizling fajta ma már, a területi arányokat nézve a harmadik helyre szorult vissza. Az újabb telepítések során favorizált Bianka az élre tört, de ma már a furmint is megelőzi a csatlakozás időszakában legelterjedtebbnek tartott rizling fajtát. A rezisztens szőlőfajták terjedését elősegítette az utóbbi évekre jellemző időjárási szélsőség. Az időjárási anomáliák rádöbbentették a termelőket arra, hogy a lisztharmat és peronoszpóra érzékenységéről ismert Olaszrizlinggel nehéz nyereségesen gazdálkodni. Az utóbbi öt évben a bortermés messze az elméletileg elvárható 3-3,5 millió hektoliter alatt maradt, ami az időjárási szélsőségeken túl a növényvédelmi problémák sokasodására és az ültetvények elöregedésére is rávilágít. Szőlőexportunk 2008 és 2015 között hektikusan alakult. A 2012-es mélypontot követően azonban meredeken felívelő szakaszba lépett. Jóllehet a kivitt mennyiség is dinamikusan bővült, de az exportárbevétel ennél is meredekebben nőtt, ami az értékesítési átlagárak javulásával magyarázható.
2016. évi változások A 2016. január-augusztusi exportadatok arra utalnak, hogy idén drasztikusan csökkenhet a szőlőkivitel.
Ezt a vélekedést erősíti, hogy ugyan értékben az időarányos szőlőkivitel közel azonos exportárbevételt mutat (1480,5 és 1398,5 ezer euró), de a kivitt mennyiség az előző évinek még a 60%-át sem éri el. Aki némiképp figyel a természeti jelenségekre, vagy tevékenysége, hobbija révén vált idén szenvedő alanyává a természeti szélsőségeknek, az tudja, hogy a 2016, április végi-május eleji fagyok egész kistérségek, tájegységek szőlő és gyümölcskultúráját tarolták le. A baj persze idén sem járt egyedül, hiszen a nyár közepén a tatárjáráshoz fogható pusztítással járó jégeső károsította – sok helyütt még a levélzetétől is megfosztva – a szőlőültetvényeket. A vulkáni talajú, különleges borairól híres Somlyó hegy és az egész Balaton Felvidék áldozatává vált ennek a katasztrófának. A szőlőtőkék, szőlőültetvények, a sebzett fürtök és levélzet révén könnyű prédájává váltak gombabetegségeknek. Diszpozíciós ok tehát idén akadt bőven, amit csak súlyosbított a csapadékos nyár és fülledt, a gombabetegségek számára ideális környezet. Nem egyen, nem ketten már a nyár derekán lemondtak a szüretről, védhetetlennek ítélve az ültetvényüket. Mindezen természeti anomáliák és a lisztharmat, valamint a peronoszpóra meg-megújuló kártétele az ország számos körzetében redukálta a szüreti várakozásokat, vagy akár értelmetlenné is téve a szüretet. E sorok írója még szerencsésnek is mondhatja magát a tekintetben, hogy legalább egyharmadát szüretelhette a korábbi évekre jellemző termésnek Balaton felvidéki szőlőjében. De mit szóljanak a soproni borvidék
szőlősgazdái, vagy a badacsonyi, csopaki, Etyek környéki szőlősök tulajdonosai?
Szőlőexportunk szerkezeti sajátosságai A 2013-2015 közötti három évben megugró, meredeken felívelő szőlőexportunk mögött érdemes kutakodni. A statisztikai nyilvántartás az alábbi kategóriák szerint csoportosítja az exportra kerülő szőlőtermékeket: Szőlő frissen, hűtve, ezen belül csemegeszőlő és más szőlő frissen (kivéve csemegeszőlő), majd szőlő szárítva, továbbá szőlőmust. Szőlőexportunk utóbbi három évben tapasztalt, dinamikus bővülése grafikonon plasztikusabban érzékelhető, de a grafikont szemlélve az is nyilvánvalóvá válik, hogy az exportbővülés nem a csemegeszőlő export fellendülésének, hanem feltehetően a borszőlőexportnak köszönhető. Csemegeszőlő-kivitelünk ugyanis ebben az exportfellendülést hozó 3 évben meredeken csökkent. Növekedett viszont a szőlőmust-kivitel, ami a 2013. évi 42.700 eurós (76,5 tonnás), az elmúlt évtized mélypontjának tekinthető exportszintről 17-szeresére emelkedve, 2015 végére 761 ezer euróra (1.208,5 tonnára) növekedett. Ennek a mennyiségnek a túlnyomó hányadát erjedt állapotban exportáltuk. Felmerülhet a kérdés, hogy a mintegy 54%-kal bővülő exportra szánt borszőlőnket vajon milyen közeli és távoli piacokra szállíthatjuk frissen, vagy hűtve? Íme, a válasz!
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
19
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Olaszország
Import 2014 (ezer euró)
Import 2015 (ezer euró)
2015/2014 (%)
2999
5105
170,2
Németország
2175
3451
158,7
Irán
1735
2562
147,7
Hollandia
1168
1070
91,6
Szlovákia
827
1000
120,9
Ausztria
339
663
195,6
Chile
308
249
80,8
Spanyolország
149
168
112,8
Törökország
126
151
119,8
Horvátország
94
9
9,6
Lengyelország
79
162
205,1
USA
38
0
Románia
27
46
Lettország
30
0
170,4
Importforrás paletta, 2014-2015. Forrás: KSH
Borszőlő-külpiacaink között értelemszerűen elsősorban a környezetünkben borral foglalkozó országok kerülnek privilegizált helyzetbe, így elsősorban Szlovákia, ahova 2014-ben a szőlőexportunk fele, 2015-ben pedig 37%-a került. Fontos, sőt dinamikusa bővülő felvevő piacnak számít Csehország, ahova 2015-ben másfélszer nagyobb értékben szállítottunk szőlőt, mint az azt megelőző évben. Az exportpiacok rangsorában Románia és Horvátország következik, viszonylag jó pozícióval. Ezeken túl, relatíve kis értékben szállítottunk még szőlőt Boszniába, Ukrajnába, Ausztriába, Németországba és Montenegróba is.
Importnagyságrend a szőlőfronton A szőlőbehozatal, az exporthoz képest meglehetősen jelentős, 15 millió eurós nagyságrendet képez, sőt bővülése is dinamikusabb, mint az exporté. Az import, szerkezetét illetően, kis túlzással tükörképe az exportunknak. Az exportunkat négy-ötszörösen meghaladó
20 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
behozatalban ugyanis a csemegeszőlő hasonló nagyságrendet képez, mint a borszőlő és jelentős, sőt a mi teljes éves szőlőexportunkat is bőven meghaladja, az import legkisebb tételét képező szőlőszárítmány. Behozatalunk forrástérképe lényegesen diverzifikáltabb, mint az exportpiacunk. Az unió, a maga 80%-os importforrásával meghatározó szállítónknak számít. Ezen belül a régi tagállamok lényegesen nagyobb szerepet játszanak, 68-70%-os piaci részarányt képeznek. Legjelentősebb, EU-15-ös szállítóink között Olaszországot, Németországot, Hollandiát jegyezhetjük, de Ausztria, Spanyolország és egy kisebb tétellel Görögország is bekerült a szállítók körébe. A velünk együtt vagy utánunk csatlakozottak közül Szlovákia a legjelentősebb szállítónk, de az unión belüli lista meglehetősen szélesre tárja a magyar piacra szőlőt exportáló országok csoportját. Az még érthető, hogy Horvátországból és Romániából is érkezik hozzánk szőlő, de nem is gondolnánk, hogy Lengyelország és Lettország is feliratkozott a szőlőtermelő országok sorába. Hiába kételkednek sokan, ezek szerint a klímaváltozás jótékony hatást fejt ki a termelési szerkezetre is. Az unión kívüli szállítói kör is figyelemre méltó, ugyanis az importszőlő 20%-áról lévén szó igencsak figyelemre méltó, 50%-ot meghaladó importbővülés zajlott. A legfontosabb forrás ebben az ország csoportban Irán, az amerikai kontinensről pedig Chile és az USA. A 2016-os év 1-8. havi statisztikai adatai szerint az import forrásösszetétele túlzottan sokat, a fő szállítók tekintetében nem változott. A sorrend maradt, de míg a Szlovákiából érkező szőlő import értéke 38%-kal nőtt, addig az olasz import 20, az iráni szőlőbehozatal pedig 12%-kal csökkent. A legjelentősebb importcsökkenés a holland szállításokban következett be, itt hozzávetőlegesen megfeleződött az időarányos import. Összeállította: Szabó Jenő
Kevesebb műtrágya, nagyobb hozam! Jó minőséget és magas termésátlagot csak kiegyensúlyozott tápanyagellátással lehet elérni. De hogyan lehet tudni, mikor mekkora a tápanyagigénye a szőlőnek, almának vagy egyéb kertészeti kultúrának? A legkorszerűbb termesztő berendezésekben, folyamatosan ellenőrzött körülmények között talán eltalálhatjuk a növényi igényeket. Valójában azonban tudjuk, hogy jelentős túltrágyázással vagy alultrágyázással küzdenek a kertészek. Az elfolyó tápanyag pedig óriási pazarlás és kidobott pénz. Ezen a problémán tud segíteni a holland MEMON cég kínálatában szereplő ORGEVIT 100% szerves baromfitrágya. Beltartalmi értéke kiváló, szervesanyag-tartalma 65% feletti, és az összes nélkülözhetetlen makro- és mikroelemet tartalmazza, amire egy ültetvényben vagy egy hajtatásos kertészetben szükség van. A magas szervesanyag-tartalomnak köszönhetően valamennyi tápanyag fokozatosan táródik fel, folyamatos NPK-ellátást biztosítva a növénynek. Többéves kísérletek bizonyítják, hogy az ORGEVIT-tel alaptrágyázott ültetvények több nappal hamarabb szüretelhetőek, és kevesebb műtrágya felhasználása mellett is kimagasló hozamot érnek el a kertészek. A terméket évek óta használó kertészek jobb terméskötődésről, erősebb, intenzívebben fejlődő növényállományról számolnak be. Kiemelték, hogy már két-három év használat után sokkal ellenállóbb az állomány a gombás fertőzésekkel szemben, és sokkal zamatosabb, ízletesebb lett a termés. Klórtartalma minimális, ezért az érzékenyebb kertészeti kultúrák is nagy biztonsággal termeszthetők a használata mellett. A többféle kiszerelésnek és korszerű granulált formának köszönhetően a kisebb felületen gazdálkodók és a nagyobb kertészek is megtalálják a számukra gazdaságos csomagolást. A granulátumformának köszönhetően kiszórása egyszerű, történjék az műtrágyaszóróval vagy akár kézzel.
Magas szervesanyag-tartalom = Magasabb termésátlag és minőség
Az ORGEVIT granulátumot ajánljuk szabadföldi vagy fóliás zöldségfélék trágyázásához 20-40 kg/100 m2 dózisban, szabadföldi termesztés esetén 1,5-2,5 tonna/hektár dózisban. Bemunkálása az ültetőágy készítésével egy menetben, telepítés előtt 7-10 nappal történjék meg 10-20 cm mélységben. Szőlő- és gyümölcsültetvények fenntartó trágyázásához 1-1,5 tonna/hektár dózisban javasolt a kijuttatása. Szőlő esetében célszerű az ORGEVIT aláforgatása 25-30 cm mélységben, hogy a gyökérzethez minél közelebb kerüljön. Mint minden szerves trágyának, az ORGEVIT-nek is megfelelő mennyiségű vízre van szüksége a feltáródáshoz, ezért az ültetvények esetében mindenképpen a késő őszi, vagy tél végi kijuttatás az indokolt. Bátori Kert-Plusz Kft. 6000 Kecskemét, Szent István krt. 24. Tel: +36 76/506-493, Mobil: +36 70/316-2534 E-mail: info@kertplusz.com, Web: www.kertplusz.com
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
5 innovatív gép szőlő- és gyümölcstermesztéshez Összeszedtük azokat a márkákat, melyek egyetlen szőlő- és gyümölcstermelő gépparkjából sem hiányozhatnak! A 21. század kihívásaira csúcstechnológiát képviselő és kiváló ár-érték-aránnyal bíró gépekkel kíván válaszolni a Vektor-Holding Kft., amely a szőlő-gyümölcstermesztés és az ehhez kapcsolódó áruvá készítés feladataihoz is kínál magas színvonalú gépi hátteret a teljes vertikumra kiterjedően. A termékpalettában szerepelnek talajművelő eszközök, kultivátorok, soraljművelők, csonkázók, előmetszők, komposztszórók, gally- és venyigezúzók, mulcskaszák, permetező és porozó gépek, a betakarítást segítő önjáró szedőállványok, rázógépek, szállító-rakodó eszközök és tartályládák. A képviselt gyártók közül az olaszországi FALC gépek, a holland MUNCKHOF permetezőgépek és a jól bevált PLUK-O-TRAK szedőállványok számos hazai termelőnél bizonyítottak már, évtizedek óta remek munkát végeznek, mely többek között innovatív működésüknek köszönhető.
A Pluk-O-Trak gyümölcsbetakarító-gép egy kiváló eszköz az év minden évszakára, megszervezi betakarítási munkáit, és jelentősen növeli betakarítógépének szedési teljesítményét. A metszést, ritkítást és a jégvédelmet a lehető leghatékonyabban végzi. Az egyedülálló gép rendelkezik platformokkal, melyek lehetővé teszik a szedő embereknek a betakarítási munkát minden magasságban, létra használata nélkül, így tehát minden létrával végzett munkával kapcsolatos veszély egyszer s mindenkora megszűnik! Újak a magyar piacon a spanyol gyártó cég, az INDUSTRIAS DAVID eszközei. Figyelemre méltó, masszív síkfalmetszőket gyártanak akár fűrészlapos akár alternáló kivitelben. Professzionális munkaesz-
22 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
köz a gyümölcsfák előmetszésére, ahol minden egyes fűrésztárcsát egy független hidromotor hajt (nincs ékszíj vagy lánchajtás). Termékpalettájuk egy másik zászlóshajói a komposztés ásványianyag-szórók, melyek képesek az anyagot akár a talajba húzott árokba, a sor alá mulcsozással, akár a teljes talajfelszínre kijuttatni. Opcióként rendelhető hozzá gyorskapcsoló berendezés, így nem szükséges a munkafolyamathoz külön rakodógép, amen�nyiben a traktoron van homlokrakodó. Külön említést érdemelnek azok a soraljművelők (különböző kivitelekben), amelyekkel a nagy munkasebességen kívül (6-9 km/ó!) a kicsi karbantartási igénye mellett professzionális munkát lehet végezni, mind a szőlőben, mind pedig a gyümölcsösökben. Az elektrohidraulika által vezérelt soraljművelőt arra lett kifejlesztve, hogy a növények (min. 1 cm átm.) körüli talajt
művelje, ill. a gyomokat kiirtsa. A tőhöz képest egyszerre végez radiál, ill. paralelogramma elmozdulást (2 az 1-ben), ami jelen pillanatban páratlan a piacon! A növényszárat egy elektronikus vezérlőegység érzékeli. A kar csak a szükséges mozgást végzi, hogy az ütközést elkerülje, és ne tegyen kárt a növényben. Itt kell megemlíteni a régen elfelejtett porozógépeket, melyeket profi, nagyteljesítményű változatban gyárt a cég. További információ: www.vektor-mezogep/iddavid. Az áruvá készítés folyamatában egyedi tervezéssel, a piaci, termelői viszonyok figyelembe vételével, magas színvonalú tanácsadással értékesítenek osztályozó-, válogató- és csomagolóberendezéseket. Igény szerint megtalálhatóak itt a kisebb üzemeknek
is megfizethető, egyszerűbb mechanikus berendezések, és a nagyüzemeknek szánt teljesen automata számítógéppel vezérelt osztályozó csomagoló sorok.
sét teszi lehetővé. Az alma belső hibára osztályozását „béta” rendszerű ultrahangos egység biztosítja. A post harvest technikában fő szempont a kíméletesség, számít a kezelőbarát szoftver, az üzemi statisztika, a nyomon-követhetőség egyszerű, pontos, megbízható és gyors elkészítése. A szőlő- és gyümölcstermesztés elkötelezett támogatójaként a Vektor-Holding új kiadvánnyal jelentkezik, mely A-tól Z-ig megoldást kínál a gazdálkodás során felmerülő kihívásokra. A katalógusunk letölthető a honlapunkról, vagy ingyenesen rendelhető kereskedőinknél! A cég képzett, az agrotechnikában, kertészetben jártas szakemberein keresztül a legkorszerűbb technológiai elvárásoknak megfelelő gépeket, extrákat ajánlja partnerei számára.
A 65 éves múltra visszatekintő Perfect a megbízható, magas-minőségű termékek mellett kötelezte el magát. Az Uni Grader elektronikus osztályozó a gömb és közel gömb formájú gyümölcsök (és zöldségek) teljes körű, automatikus, kíméletes osztályozását végzi. Az ürítőegységről a gyümölcs a speciális szélesített kefehenger sorolóra kerül. A soroló saját tengelye körül forgó, fokozatmentes sebességállítású és változtatható forgásirányú kefehenger-szalag. Az osztályozó alapkivitelben a gyümölcsök igen pontos, méret (átmérő) szerinti osztályozását végzi. További lehetőségek: súly-, szín-, színszázalék-, külső (EDS) hiba-, belső (IDS) hiba-modul. A hosszú élettartamú, magas minőségi sztenderdet biztosító, LED megvilágítású digitális kameraház a gyümölcsök igen precíz, állandó minőségű méret, szín, külső hiba szerinti osztályozását teszi lehetővé. Az osztályozó digitális mérlegrendszere önálló, az alapgéptől független kialakítású mérőhíd, így az osztályozó mozgása, valamint rezgései a működését nem befolyásolják. Ez a gyümölcsök igen nagy pontosságú, egyedi méré-
Hasonlóan figyelemre méltó termékpalettával rendelkeznek a kertészeti ágazat egy másik területén, a zöldség és burgonyatermesztésben is. Az általuk forgalmazott eszközök megismerése érdekében, kérjük, hogy keressék meg szakkereskedőiket vagy a www.vektor-mezogep.hu honlapjukat! Minden további kérdés felmerülése esetén készséggel áll az Önök rendelkezésére: Farkas Balázs - ágazatvezető Tel.: +36 70 375 4830 e-mail: farkasb@vektor-mezogep.hu
Bűtös György – régióvezető (Kelet) Tel.: +36 70 375 4814 e-mail: butosg@vektor-mezogep.hu
Matuszka Gergő – régióvezető (Dél) Tel.: +36 70 375 4829 e-mail: matuszkag@vektor-mezogep.hu
Az Ön sikere a mi sikerünk is! VEKTOR HOLDING cégvezetés
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
23
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Ezen a birtokon minden a lélekről szól A német ügyvezető nem akar gyárat csinálni: a csapatmunka, a vendég megbecsülése, a minőség és a nívós növekedés marad a cél Bár minden úgy válna valóra, mint a magyar borászat 15-20 évvel ezelőtti álmai…! Akkor még csak reménykedő vágyak vizionálták a gasztrokultúra e szegmensének, az igényes és kulturált borfogyasztás feltámadását. Ma pedig egyre több a szebbnél szebb, a hagyomány és az innováció szellemét egyszerre őrző, továbbvivő pincészetek, borházak száma. Az egyik ilyen a Balaton dél-nyugati csücskénél elterülő tájba meghökkentő szépséggel illeszkedő Kristinus, amelynek megálmodója, Florian Zarubával beszélgettünk. annak tulajdonosa kérte fel 2010-ben a vállalkozás irányítására. No, de hogyan jön össze a réti vadászat egy borbirtok és a hozzákapcsolódó modern vendéglátóipar…?
Kortárs-minimálba öltöztetett hagyomány
Úgy jön mindez össze, hogy Florian Zaruba agrár- és marketingtanulmányokat is folytatott közép- és felsőfokú iskoláiban.
Florian Zaruba
Erdő és marketing
Amikor Florian Zaruba – még gyermekként – szülőhazájában, Németországban szerelmes lett az erdők világába és természetes szépségébe, talán még nem sejtette: egy napon az lesz a feladata, hogy a természet és az épített környezet összhangját egy magyarországi beruházás során teremtse meg. Florian azután rengeteget tanult, és bár természetesen ma is fiatal ember, keze munkája nyomán a rétek és erdők harmóniája a mesterséges szépséggel találkozik egy Balaton-környéki vendéglátó-komplexumban. – Világéletemben a mezőgazdaságban akartam dolgozni, leginkább erdőmérnök akartam lenni. A szüleim München külvárosában éltek, szinte állandó volt a vidékkel, a határral való kapcsolatom. Sokat jártuk a rétet, az erdőt, s már gyerekkoromban részt vettem vadászatokon is – meséli a kora 40-es éveit taposó német vezérigazgató. A Kristinus Borbirtok vezetőjét
24 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
– Nemcsak belekóstoltam mindkettőbe, hanem az érdekelt, hogyan lehet a hagyományos agrárszakmát ötvözni a kereskedelem, a vendéglátás, a gasztronómia újabb szempontjaival. Ehhez jött a borral kapcsolatos érdeklődés: korábban egy vállalatnál volt módom megismerni a borkészítés és -kereskedelem viszonyát, ismereteit. Ma itt, a Kristinus-nál is meghatározza az általam követett koncepciót, hogy egymást erősítve legyen jelen az agrárium, a marketing és a borászat, vagyis ez hatja át az egészet: a bortermelést, a vendéglátást, a hotelt, az étterem és a rendezvényszervezés működtetését – vázolja üzletfilozófiája alapjait a Kristinus vezetője. Így aztán jelenleg a Kéthelyen található impozáns borház minden eleme az ő keze nyomát viseli. E nyomok pedig igen szerteágazóan kirajzolják Florian szemléletét. Kívülről a poszt-posztmodern, minimál stílusú épület látszóbeton felületeit igényesen egészítik ki a hatalmas üvegfalak, míg ezt a puritán világot meglepő részletek – a padozatba rögzített fatörzs-csonkok, az aulát folytató beltéri borkatedrális hordói, vagy éppen a palackozóüzemnek az aulában folytatódó gépsorszalagja – elevenítik fel és teszik lebilincselővé. Tény, hogy aki ide belép, érezheti a kortárs formavilág ellenére is otthonos atmoszférát. A kulturált borfogyasztással kapcsolatos programlehetőségek sokaságával is találkozni: a Kristinusban szabadtéri színpad és konferenciaterem, rendkívül elegáns hotel, mozi és VIP tárgyaló mellett pikáns színeivel is letisztult belső terekkel rendelkező étterem várja, ahol a tradicionális ételféleségek is ritkán látható modern arculattal kerülnek a tányérra…
Csapatmunka
– Messze nem minden az én munkám – szabadkozik szerény elégedettséggel a magyart értő, de (még) németül válaszoló cégvezető. Florian ugyanis nem annyira a „mindenható irányító” szerepét öltötte magára: inkább annak a híve, hogy minden egyes szakterületre a lehető legjobb szakembert találja meg. – Természetesen fontos, hogy minden területet ismerjek, hiszen ezért dolgoztam és tanultam is, de a többi a csapat dolga, és én nagyon is komolyan gondolom, hogy az egész cég egy csapat, amelynek kreatívan és lelkesen kell tudnia együtt dolgozni. Florian Zaruba a legnagyobb feladatnak a keretek, a vezérlő koncepció megformálását tartja. Annak, hogy minden egység összehangoltan és az odavaló szakember keze alatt működjön, többek között ez utóbbi hiánya volt az akadálya. Miután az évente 5000 hektoliteres minőségibor-kibocsátású Kristinus Borbirtokhoz 55 hektár szőlő tartozik, és több ezer vendéget fogadnak a hotelben és az étteremben, a külhoni és fővárosi munkaerőpiac vonzásában nem volt kön�nyű minden feladatkört jó kezekben tudni. – Ma már összeállt a csapat, és a következő éveké a pénzügyi stabilitás, a növekedés alapjainak megteremtése lesz – zárja kerekre a választ Florian.
…hogy érezni lehessen a lelkesedést, a derűt
Ugyanakkor a Kristinus-ban nem a profitmaximalizálás és a pénzügyi növekedés az elsődleges cél. – Egy olyan különleges termék, mint a bor, csak akkor lehet igazán jó, ha egyrészt a körülményeket is méltóképpen megteremtjük hozzá. Másrészt én azt szeretném, hogy a mi borainkon minden vendégünk, vásárlónk érezhesse, hogy mi hogyan viszonyulunk ehhez a nemes termékhez. Ezt az összetett munkát erőltetve nem lehet jól csinálni: azt a vendég, a vevő
A Kristinus Borbirtok egyik ültetvénye
rögtön érezné, még ha nem is tudatosulna benne, és többé nem bennünket választana… Én abban hiszek, hogy jó bort és a borhoz köthető vendéglátást csak lelkes, derűs és elkötelezett csapattal lehet készíteni, fenntartani. Fontos, hogy a munkatársaink, alkalmazottaink is szeressék és magukénak érezzék ezt a vállalkozást, a saját gyártmányú borunkat, ételeinket, a szolgáltatásainkat – íme, így hangzik az eredeti Zaruba-féle üzletfilozófia veleje. Ennek megfelelően, teszi hozzá Florian, a cégvezetésnek gondja van az alkalmazottak komfortjára és lelkületére. – Még az sem mindegy, hogy milyen felszerelésben, milyen hangulatban dolgoznak, hogyan ült a traktoros aznap a gépen… Ha ugyanis azt szeretném, hogy az embereink örüljenek és átérezzék azt, hogy ha valamivel hasznot hoztak a cégnek, akkor azt egyben a saját életminőségükért is tették, hiszen ami a cégnek siker és eredmény, az az egyénnek is az.
„Nem akarunk gyár lenni!”
Modernitás és természethű hagyomány
Florian Zaruba abban is a múlt és jelen „lelkülete” kettőségének ötvözését követi, ami konkrétan a bor-előállítást érinti. Az újításokra, innovációkra folyamatosan fogékony borbirtokon például korszerű erjesztésirányító-rendszert telepítettek. Közben szoros, kétoldalú tudományos, kutatói együttműködést folytatnak a közeli Keszthelyi Pannon Egyetem szőlész-borászmérnöki szakának munkatársaival-hallgatóival, amelynek keretében üzemlátogatások, diplomadolgozat-készítés, gyakorlati és elméleti tudáscsere valósul meg. Sőt, a közeljövőre tervezett további szőlőültetésekben is számítanak a Georgikon szakmai jelenlétére a telepítendő fajok, a terület vagy akár a technológia kiválasztásában csakúgy, mint a leginkább piacképes fajták telepítésében. A Kristinus felfogása szerint míg ők hátteret nyújtanak az egyetemi kutatásokhoz, addig az egyetem számukra jelent háttérbázist a színvonalas termelési és kereskedelmi tevékenységhez. www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
25
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK – Hogyne! Sokszor előfordul, hiszen a cég vezetője egyben képviselője, „arca” is a cégnek. Csak éppen nekem ez nem terhes kötelesség, hanem öröm. Boldogság látni, hogy mindaz, amiért együtt megdolgoztunk, az öröm, igényes kikapcsolódás, érdekes időtöltés a vendégeinknek.
Növekedés, kibontakozás, tervezés
Borkóstoló-rendezvény egy-egy pillanata
– Ugyanakkor fontos, hogy nem akarunk gyár lenni! – teszi hozzá tüstént Florian Zaruba. – Az igazi borbarátok nem a mennyiséget, hanem a minőséget keresik. Persze nem szükségszerű, hogy ez a kettő ellentétben legyen, de a mi itt, a Kristinus-nál a modern eszközök igénybevétele mellett a tradicionális metódusokat keressük és integráljuk a korszerű bor-előállítás során. Ennek ugyanúgy része a gondos szőlőtermesztés, mint a fahordós vagy újabban nálunk a cserépamforás érlelés!
Öröm adni és odaülni
A fő hangsúly tehát továbbra is döntően a boron van és marad – hangsúlyozzák a Kristinus vezetői, szakemberei. Tény, hogy aki körbesétál a birtokon, vagy akár „csak” az impozáns szállodai komplexumon, az máris széleskörű betekintést nyer a borkultúra szegmenseibe. – Pontosan ez a célunk – erősíti meg Florian. – A BMW-gyárba is azért mennek a látogatók, hogy megszemlélhessék, hogyan születik az az autó. Itt ugyanezt biztosítjuk – mutat körbe a vezető a hotel aulájáig(!) bevezetett palackozószalagra, a fahordókkal díszített borkatedrálisra, a kínálóállványokon kiállított, a Balaton kontúros rajzolatával dekorált palackokra, sőt, a borkultúra részeként kidolgozott ételkülönlegességeket ábrázoló fotókra. Ezt az integrált borkultúra-kommunikációt erősíti a BAHART-tal kialakított együttműködés, illetve a közösségi portálokon folyamatos utazás- és közönségszervezői jelenlét, a borbirtok egészének megismertetését szolgáló tárlatvezetés… …és arra is van példa, hogy Florian odaül a vendégekhez a borvacsorák során? – kérdezzük provokatívan a vállalkozásvezetőt.
26 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
S, hogy mindez a harmonikus vállalatszervezés és minőségközpontú üzletfilozófia ne csorbuljon, a Kristinus eleve nem a versengést tűzi ki célul. – Sem a legnagyobbak nem akarunk lenni, sem nem akarunk mások elé tolakodni, vagy konkurálni más borházakkal. Mi egyszerűen a legprofibbak közé akarunk tartozni, és hitünk szerint megadni mindent a vendégeinknek. Ez pedig csak együtt megy szőlőműveseinktől egyetemi oktatóig, szakácsunktól-borászunktól a szálloda vagy az étterem személyzetéig – merít példát a mintegy 40 fős apparátus kooperációjából Florian Zaruba. A közös erőfeszítések eredményeiből származó bevételeket, mint mondja, ma még visszaforgatják a befektetésekbe, de a kibontakozás jelei máris mutatkoznak: például idén 400%-kal nőtt a bolti palackos kiszerelésű boraik iránti kereslet. A cégvezető szerint ez már a tudatos márkaválasztók megjelenését mutatja, így arra utal, hogy a következő évben várható az áttörés, amikortól egyben pénzügyileg is pozitív mérlegűre fordul a tevékenységük. Ezzel párhuzamosan természetesen a tervek is gyarapodnak: magyar piacra termelő szőlőlégyártó üzem, szüretkombájn a saját és szolgáltatásban művelt ültetvényekre, és egy óránként 2000 üveges teljesítményt nyújtó töltőgép, amellyel a környék gazdáinak is besegítenek a palackozásban. Sőt, még egy saját laboratórium is szerepel a beruházási célok között, akárcsak a kereskedelmi expanzió, amely a nyugat- és észak-európai államok mellett már Kínát is a Kristinus-vásárlók közé számítja. Kohout Zoltán Fehérek, vörösek, díjazottak A Somogy megye észak-nyugati térségében található Kéthelyen – a lankás, erdős, agyagos talajú területeken – a borkészítés 300 éves hagyományra tekint vissza. Itt, ahol a Kristinus is része a 37 déli parti települést és bő 3000 hektárt magába foglaló Balatonboglári Borvidéknek, kiváló fehér- és vörösborok kerülnek a hordókba. A terület fehér fajtái közé tartozik a chardonnay, az Irsai Olivér, a királyleányka, a sárgamuskotály, az olaszrizling, a rajnai rizling, a szürkebarát és a furmint. A vörösöket a merlot, a cabernet sauvignon, a pinot noir, a kékfrankos és a cabernet franc képviseli – írja a Kristinus ismertetője. A borbirtok díjazott borai közé több a Nemzeti Borkiválóság versenysorozatában, és számos más nemzetközi, országos és/vagy hegyközségi szintű megméretéseken minősültek a legjobbaknak.
Kiváló minőségű földkeverékekkel a minőségi zöldség- és dísznövénytermesztés, a magas terméshozamok érdekében! Milyen termesztéstechnológiai tényezők vannak hatással eredményességünkre? Az intenzív termesztéstechnológia minden eleme meghatározó jelentőséggel bír a növények fejlődése szempontjából. A vetőmag fajtája, az alkalmazott termesztési közeg, a megfelelően megválasztott termesztőedény nyújtotta gyökérkörnyezet, a kelés utáni folyamatos öntözés, az időben elvégzett tápanyag-utánpótlás, a specifikus növényápolási, növényvédelmi munkák mind döntő jelentőségűek a kitűzött termesztési céljaink elérésében. Az aktív termesztési közegek között a tőzegalapú földkeverékek rendelkeznek leginkább azzal a fontos tulajdonsággal, hogy tompítják a környezet káros hatásait. Ilyenek lehetnek például a nem megfelelően beállított pH-érték, alacsony vagy magas hőmérséklet a termesztőházban, elégtelen vagy éppen túlságosan magas öntözővíz mennyiség. A tőzegtermékek az úgynevezett pufferhatásuk következtében érdemben tudják csökkenteni a kedvezőtlen hatásokat. A Klasmann cég termékválasztékával minden technológiára kiváló terméktípusokat tudunk javasolni partnereinknek.
TS 3 finom termék, 0-5 mm, receptszám 416.
A megvetésben kiemelt ajánlatunk a Klasmann TS 3 finom termékünk. Finom szerkezetének köszönhetően az elvetett magok számára kedvező vízkapacitású környezetet biztosít. 1 kg/m3 PG-Mix műtrágyatartalma segíti a kikelő növénykék fejlődését, beállított pH-értéke ideális környezet a kelés és a kezdeti fejlődés számára. A termékben található fehér tőzeg mélyebb, lebomlottabb tőzegrétegből származik, ami még jobb víztartóképességet eredményez. Speciális visszanedvesítő-anyagot tartalmaz, mely az esetleges kedvezőtlen öntözési körülmények után jól biztosítja a visszanedvesedést, majd a folyamatos fejlődést.
TS 3 medium basic termék, 0-25 mm, receptszám 425.
A cserepes termesztésben 9-13 cm cserépméretnél a tőzegmező szintén mélyebb, közepesen lebomlott rétegéből származó TS 3 medium basic termékünket javasoljuk. A közepesen rostos összetétel kiváló levegőkapacitást biztosít a kedvező víztartóképesség mellett. A cserepekbe elültetett palánták számára ez fontos, hiszen a nagyobb növényméret ebből az alapvető környezeti tényezőből már jelentősebb mennyiséget igényel. A beállított pH a legkedvezőbb kémhatású környezetet biztosítja a növekvő növény számára. Bátori Kert-Plusz Kft. 6000 Kecskemét, Szent István krt. 24. Tel: +36 76/506-493, Mobil: +36 70/316-2534 E-mail: info@kertplusz.com, Web: www.kertplusz.com
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Szinergisták vagy antagonisták? Segíti vagy akadályozza egymás felvételét a magnézium és a kálium? Az intenzív kertészeti kultúrák esetében (zöldséghajtatás, görögdinnye alagutas termesztése, támrendszeres konzervuborka- és paprikatermesztés, bakhátas sárgarépa-művelés, szabadföldi és hajtatott szamócatermesztés, gyümölcsültetvények esetében az intenzív koronaformák, ahol csepegtető rendszereken keresztül tápoldatoznak) gyakran olyan, tápanyagellátással összefüggő fejlődési zavarok, hiánytünetek mutatkoznak a növényeken, amelyek korábban csak ritkán fordultak elő, többnyire szélsőségesen rosszul táplált növények esetében lehetett velük találkozni. Hiány – még mindig! Ebbe a körbe sorolható a magnéziumhiány gyakran emlegetett jelensége is, annak ellenére, hogy a magnéziumra nagyobb figyelmet fordítanak a termesztők a tápanyag-ellátási technológiák összeállításánál, mint korábban. A már-már közhelyként hangoztatott harmonikus tápanyagellátás csak szóban valósul meg, a tápelemek egymáshoz viszonyított arányát, mint fontos szempontot csak elméletben fogadják el, de a tápanyagadagok számításánál, a tápoldatok ös�szeállításánál kevésbé alkalmazzák a gazdák. Ismert, hogy a kertészeti növények káliumigénye kiemelkedően magas, nem egy esetben a hektáronkénti igény (szabadföldi körülmények között is) meghaladja a 250-300 kg/ha K2O-t (pl. fejes káposzta, paradicsom). A magnéziumról mint növényi tápanyagról más felfogás alakult ki, a bórral, a mangánnal vagy a cinkkel egy csoportban, a mikroelemek közé sorolják, és ennek megfelelő lombtrágya formájában vagy tápoldatban kis mennyiségben használják. A magnézium, a növények által hasznosított men�nyiségét figyelembe véve, nem sorolható a mikroelemek közé, a termesztett növényeink – beleértve a zöldségféléket, a szőlőt és a gyümölcsöket is – eltérő,
1. kép Magnéziumhiány tünete paradicsom levélen (foto: K+S KALI)
28 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
de jelentős mennyiségben és ütemben halmozzák fel. (A gyümölcsfélék 0,25-0,5%-ban, a zöldségfélék esetében nagyobb a szóródás 0,25-0,8%-ban tartalmaznak magnéziumot, a hüvelyes takarmányokban kétszer-háromszor annyi van, mint a gabonafélékben.) Kritikus értékhatár, miután az akut tünetek megjelenése várható a növényen (lásd 1. táblázat), levélanalízissel könnyen kimutatható. Annak ellenére, hogy napjainkban nagyobb figyelmet fordítanak a gazdák a magnézium-ellátásra, mint korábban, kis túlzással mondhatnánk, hogy a magnéziumhiány még mindig általános és ismert jelenség!
Hiánytünetek A magnéziumhiánynak lapvetően két tünetcsoportja ismert, de az egyszikű növényeken esetében (kukorica, gabona hagyma, spárga) van egy harmadik megjelenési formája is: » A levél széle irányából, egyre nagyobb, és egyre élesebben kivehető foltok alakulnak ki, amelyek a levél főerének irányába húzódnak. (A zöldségféléken ritkább.) » A levéllemez közepétől, levélnyél irányából induló, legyező alakú sárgulás, amely először levélerek vagy a levélnyél közelében, a főerek között alakul ki – a legtöbb zöldségnövényen ez a tünet látható, a paprikánál, burgonyánál, a tojásgyümölcsnél és a paradicsomnál nehezen, a kabakosok (uborka, sárga- és görögdinnye, spárgatök, patisszon, cukkíni) esetében a káliumtól jól megkülönböztethető (1. kép). » Az egyszikű növények levelein hosszanti irányban először apró pettyek, foltok, majd ezek összemosódásával narancssárga csíkok képződnek a levélnyél irányából (2. kép). A színelváltozás először az idősebb leveleken jelenik meg, de eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól, ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A sárgás elszíneződésre – ellentétben a káliumhiánnyal – jellemző, hogy a klorózis nem
világos vagy fakó sárga, hanem élénksárga, gyakran lilás, narancsvörös tónusú, mely a hiány mértékének fokozódásával a középső, majd a fiatal levelekre is áthúzódik.
A káliumhiány A káliumhiány tünetei, a magnéziumhiányhoz hasonlóan, a levélerek között jelentkeznek, a vastagabb erek és közvetlen az erek mentén elhelyezkedő szövetek sokáig élénkzöld szint mutatnak, miközben az erek között megindul az intenzív nekrózis. Míg a kálium esetében világos, fakó sárga elszíneződés figyelhető meg, addig a magnéziumnál élénk sárga, narancs sárga, nem egy esetben vöröses sárga szín alakul ki a szövetek száradását megelőzően. Talajaink magnézium-ellátottsága különböző, míg a homoktalajaink, mindenekelőtt a savanyú homokok magnéziumban szegények, addig az erdőtalajaink, a mezőségi és réti talajok gazdagok, öntözővizeink magnéziumtartalma elegendő. A termesztők is több magnéziumot használnak, mint korábban. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: Mivel magyarázható, a kertészeti kultúrákban gyakran, de a szántóföldi növényeknél is tapasztalható magnéziumhiány? Nyilvánvaló a kiváltó okok talajtól, termesztési körülményektől és a termesztett növényektől függően eltérő, 1.táblázat Kritikus magnéziumérték a levelekben: Növénycsoport
Szárazanyag-tartalomra számított % Mg Gyümölcsfélék
alma
0,25-0,4
körte
0,25-0,5
őszibarack
0,3-0,6
szilva
0,3-0,5
meggy és cseresznye
0,3-0,5
málna
0,3-0,6
ribizli
0,3-06
köszméte
0,25-0,5 Zöldségfélék
paprika
0,2-0,3
paradicsom
0,35-0,8
zöldbab
0,25-0,7
borsó
0,25-0,6
uborka
0,5-1,0
káposztafélék
0,25-0,5
fejes saláta
0,35-0,6
spenót
0,35-0,8
vöröshagyma
0,15-0,25
spárga
0,15-0,3
2. kép Magnéziumhiány tünete kukoricán (foto: K+S KALI)
alapvetően négy magnéziumhiányt előidéző tényező emelhető ki: – magnéziumszegény talajok, (homoktalajok szőlő és gyümölcs ültetvényei, primőr zöldségtermesztő körzetek), – kedvezőtlen talajviszonyok (rossz talajszerkezet, kedvezőtlen vízháztartás, savanyú talajkémhatás), – kedvezőtlen időjárási viszonyok (egyre gyakrabban jelentkező szárazság, erősen csapadékos időjárás), – konkurens (antagonista) ionok jelenléte, amelyek a magnézium felvételét zavarják (egyoldalú trágyázás, kálium-túlsúly kialakulása).
Mi lehet az oka…? Intenzív termesztést folytató gazdaságokban –, ahol szakszerű talajművelés és öntözés történik, a fentiekben felsoroltak közül rendszerint az ionantagonizmus, azaz az egyoldalú NPK trágyázás az oka a magnéziumhiánynak. A gyorsabban mozgó ionok – pl. hidrogén (H+), kálium (K+) – kiszorítják a lassúbb mozgású, nagyobb méretű magnéziumot, előidézve ezzel enyhébb vagy súlyosabb hiányt, terméskiesést. Nagyobb adagú szervestrágya-használat esetén az ammónia-ion (NH4+), mint konkurens, gyorsan mozgó kation magában is akadályozhatja a magnézium felvételét, de azáltal, hogy a közegre savanyító hatást fejt ki, a pH-n keresztül is oka lehet a magnézium relatív hiányának. A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Ezért van az, hogy a meszezés, amíg a talajoldat H+-ion koncentrációját csökkenti (pH-t javítja), elősegíti a magnézium felvételét, de egy határ felett adagolva, vagy ha a talaj mésztartalma meghaladja az 5%-ot, már gátlón hat. Ezzel szemben a NO3-nitrogén ionok kedvezően hatnak a magnézium felvételére (szinergisták). A kálium esetében is ismert a jelenség, amely szerint egy határig nincs gátló hatással a magnézium www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
29
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK felvételére – sőt kifejezetten segíti azt (szinergizmus jelenség) –, viszont egy bizonyos koncentráció felett blokkolja a magnézium növénybe jutását (antagonizmus). Ezzel kapcsolatban különböző számok és adatok ismertek. Talajban a szőlőnél optimálisnak a kálium esetében K/Mg 3-7 arányt, a mész esetében a Ca/Mg 11-13 arányt tartják. Zöldségféléknél a K/Mg 3-(4) mondható ideálisnak. A sokat emlegetett harmonikus tápanyagellátás elmaradása tűnik gyakori kiváltó oknak még azokban a gazdaságokban is, ahol a tápanyagellátásra jelentős gondot fordítanak. Az intenzív trágyázás (tápoldatozás) során az NPK-adagok emelése mellett elmarad a magnézium arányos pótlása, és az addig, ha nem is bőséges, de elfogadható szint mellett rendelkezésre álló magnézium relatív minimumba kerül. A talajban a hiány és az antagonizmus jelensége elkerülhető olyan műtrágyák (alaptrágyák) megválasztásával és olyan fejtrágyák (tápoldatok) ös�szeállításával, ahol a kálium és magnézium aránya megközelítőleg három-négy az egyhez (3-4:1), azaz a növény számára ideális! A növények által a termésképzéshez felvett magnézium mennyiség igen jelentős, szabadföldi kultúrák esetében megközelítheti az 50-100 kg-ot is (2. táblázat), de hajtatásban, hosszú kultúrák esetében, elérheti ennek dupláját, a 150-200 kg-ot. Viszonylag jól ellátott üvegházi és fóliaházi talajokat Csongrád és Békés megyékben találtunk, ennek ellenére paradicsomon és támrendszer mellett nevelt paprikán itt is tapasztaltunk magnéziumhiány-tüneteket, amire magyarázatot a kedvezőtlen pH-viszonyok, a magas káliumtartalom és a magas sótartalom (nátrium) adott. A szántóföldi termesztési gyakorlatban is előfordul a viszonylagos, többnyire csak látens hiány, amit azok a megfigyelések és kísérletek is alátámasztanak, amelyek kedvező magnézium-ellátottságú talajokon is, magnéziumtrágyázás hatására termésnövekedést mutattak.
Hogyan magnéziumtrágyázzunk? A magnéziumtrágyázás kedvező hatását számos szántóföldi és kertészeti növényeken végzett kísérlettel sikerült bizonyítani. Sokaknak, mint lehetőség a lombtrágyázás, mint egyetlen trágyázási forma merül fel, pedig a fentiekben részletezett magnéziumigényt csak lombtrágyákkal nem lehet biztosítani. A lombtrágyázás – leszámítva a magnéziummal jól ellátott talajokat – mint kiegészítő trágyázás jöhet számításba, megoldást alapvetően a talajba juttatott trágya jelentheti. A trágyák kiválasztásakor a hatóanyag-tartalmukat, oldhatóságukat (magnéziumsó összetétele), és a talaj pH-viszonyait kell figyelembe venni. Míg a dolomit és magnézium-karbonát műtrágyák csak savanyú közegben fejtik ki hatásukat, addig a szulfát típusú magnéziumtrágyák a talaj
30 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
2. táblázat Szabadföldi zöldségnövények magnéziumigénye Növényfaj
Termés t/ha
MgO kg/ha
Borsó
4–6
40 – 50
Bab
10 - 14
50 – 60
Csemegekukorica
15 - 20
45 – 50
Fejes káposzta
70 - 80
55 – 85
Karfiol
30 - 35
45 – 50
Fejes saláta
40 - 60
20 – 25
Étkezési paprika
30-40
45 – 50
Konzervuborka
50 - 60
40 – 50
Görögdinnye
60 - 80
60 – 80
Cékla
20 - 25
30 – 35
Zeller
20 - 30
30 – 35
Retek
10 - 20
20 – 30
Gyökérzöldségfélék
40 - 50
30 – 35
150 - 180
90 – 110
Vöröshagyma
25 - 35
30 – 35
Fokhagyma
15 - 20
30 – 40
Paradicsom (támr. mellett)
kémhatásától független is érvényesülnek, általában jól oldódnak, alacsony só indexük következtében a perzselés veszélye nélkül, nagyobb töménységben (adagban) is adhatók. A magnéziumos N, P és K műtrágyák esetén a magnéziumtartalom mindössze 1-2 %, ami nem elegendő a magnéziumban szegény talajok feltöltésére. Ilyen esetben speciális magnéziumtartalmú (magas magnéziumtartalmú) műtrágya készítmények jöhetnek csak számításba, amelyek magnézium-sókat (pl. magnéziumszulfát) vagy kálium-magnézium-sókat (kálium-magnézium- szulfát) együttesen tartalmaznak. A levéltrágyázás előnye, hogy kis mennyiséggel is hatásosan tudunk beavatkozni a vegetációs időben akkor, amikor a növénynek leginkább szükséges a magnézium-kiegészítés. A Mg-lombtrágyát magnézium-nitrát, magnézium-szulfát és magnézium-klorid formájában adják. A klorid kevésbé szerencsés forma, mivel a klór a legtöbb kertészeti kultúrára nézve káros, toxikus. A nitrátok keverhetősége (pl. növényvédő szerekkel) nem minden esetben lehetséges. A szulfátforma a legelterjedtebb, tekintettel arra, hogy jól keverhető növényvédő szerekkel, nincs perzselő hatása (pl. keserűsó 5%-os töménységben is használható, ha jó minőségű, lágy vizet használunk permetezéshez), ugyanakkor jól oldódik, egyes növényeknél (káposztafélék, hagyma, paradicsom, gyümölcsök, stb.) a szulfát formában jelenlévő kén – mint fontos tápanyag – további kedvező hatást fejthet ki. Dr. Terbe István egyetemi tanár, Szent István Egyetem Gödöllő
Cél: a csúcsminőség a gyümölcstermesztésben Az értékesítés szempontjából nagyon fontos, hogy a meg-
esetén nem jelentkezik a hiánya. Viszont túlzott kálium-
termelt gyümölcs a piaci elvárásoknak megfeleljen (szín,
trágyázás, szárazság vagy erősen meszes talaj indukálhat
forma, íz, vitamintartalom stb.). A gyümölcsöknél ezért kü-
relatív Mg-hiányt, amikor kiegészítő adagolása szükséges.
lönös gondot kell fordítanunk a kálium, magnézium, illetve
A Mg-trágyázás, hiányt mutató talajon a telepítést meg-
mikroelemek pótlására. A káliumhiány elsősorban a hiányos
előzően Mg-tartalmú trágyákkal lehetséges (ESTA Kieserit
talajbeli készlet, illetve a rossz vízellátás miatt alakulhat ki.
gran., Patentkali®), de itt a pillanatnyi hiány lombkezeléssel
A túladagolásra vigyázni kell, mert ezzel jelentősen eltolód-
jól orvosolható (EPSO Top®, EPSO Microtop®).
hatnak a tápelemarányok, ami minőségromláshoz vezethet. A káliumigény az aktív növekedés időszakában (hajtás- és
A gyümölcsfélék a mikroelemek közül a bórral szemben igé-
gyümölcsképzés) a legnagyobb, de fontos periódus a rügy-
nyesek bizonyos időszakokban.
differenciálódás ideje is. A kloridra főleg a bogyósok érzékenyek, de a legtöbb gyümölcs esetén jobb és kedvezőbb a
A virágzás, terméskötés, rügydifferenciálódás bórhiány
szulfátforma használata, különösen akkor, ha nagy adagok
esetén csökkent mértékű. Többletadagolásra is ekkor lehet
kijuttatásáról van szó. Ha az ültetés előtti tápanyag-fel-
szükség (EPSO Microtop®). A megfelelő folyamatos alapel-
töltéskor nem biztosítható, hogy a kijuttatott KCl legalább
látottság az egész tenyészidőszakban szükséges, mert hiá-
60-70 cm-ig beázzon, mindenképpen kálium-szulfát-tartal-
nyában a több gyümölcsfaj esetén fontos kalciumbeépülés
mú műtrágya használata javasolt Káliumszulfát granulátum
gyenge lesz, fokozódik a vízleadás, a tenyészőcsúcsok és
(kereskedelmi neve: KaliSOP gran.) vagy Patentkali® formá-
más osztódó szövetek károsodnak. A bőséges szénhidrát-
jában. A kötöttebb talajokon a trágyát lehetőleg a talaj 20-
képzéshez is megfelelő K- és B-szint szükséges (EPSO Mic-
35 cm-es rétegébe dolgozzuk be!
rotop®, KaliSOP gran., Patentkali®).
A legnagyobb magnéziumigényű periódus a hajtásnövekedés
időszaka.
Általában
megfelelő
alapellátottság
Dr. Zsom Eszter szaktanácsadó, 30/232-0154
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
31
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Egymás mellett múlt és jövő, tékozlás és bőség A komplex terménykezelés módja megmutatja, mennyire gondos és esélyes egy gazdaság a mai agráriumban Noha mind nagyobb figyelem irányul a megtermelt élelmiszerek körültekintő kezelésére, még mindig nem kap kellő hangsúlyt a betakarítás utáni fázisok fejlesztése Magyarországon. A nyugati civilizáció agráriumában az egyik legdinamikusabban tökéletesedő ágazat a post harvest, ami nem véletlen: miközben a Föld lakossága folyamatosan szorong a világélelmezés mennyiségi kihívásaitól, aközben a megtermelt élelmiszer legalább fele(!) szó szerint pocsékba megy. Pazarlás és gondosság A learatott és -szüretelt élelmiszerek gondos (utó) kezelése nemcsak azért fontos, hogy a jelentős költséggel (és gyakran környezeti terheléssel) megtermelt alapanyag egyáltalán eljusson a vevőig. A post harvest-technológiák elsődleges szerepe persze ez: épségben, gyorsan leszedni a gyümölcsféleségeket, aztán ugyancsak gyorsan gondoskodni a minőség- és beltartalom-megőrzés biztosításáról. A post harvest ezen túlmenően jelentős mértékben hozzájárulhat a termék értékének növeléséhez azzal, hogy az utóérleléstől a hatékony csomagolás (-marketing) eszközeit is a technológia részévé teszi. Ma a bolygón a földekről lehozott élelmiszer(-alapanyag) egyik negyedét-harmadát a túlfogyasztó, gazdag világ felhasználatlanul dobja a szemétbe. A másik, fejlődő negyede-harmada viszont azért veszíti el, mert nincsenek meg a kellő műszaki-technológiai feltételei a megtermelt áru hatékony tovább- és utókezelésének, értékesítésének.
Az egyik legjobb menekülőút A két világ határán működő magyar agrárium is érintett az összetett problematikában. Noha egyre terjednek a korszerű szüretelési és szüret utáni (technikai és technológiai) megoldások, az ágazat jelentős hányadára még mindig jellemző a relatív és tényleges elmaradottság – ami nemcsak az előállítási hatékonyságot, hanem a piacra jutás esélyeit is negatívan befolyásolja. Mivel 2020 után bizonytalanok az EU területalapú és fejlesztési támogatásai, a magyar szőlőés gyümölcságazat előtt álló, kevés előremenekülési lehetőségek egyike: a korszerűsítő fejlesztés. Sokakat meglepett, hogy ennek ellenére kifejezetten hiányzik a kertészeti ágazat EU-s/hazai fejlesztési pályázatából ez a fejezet. A szakterületen elismert forrásunk szerint azért, mert a ma hozzáférhető, 18 milliárdos alappal induló pályázaton 10 millió forint
32 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Szüretelőgép-bemutató Észak-Magyarországon
nyerhető – ez bár akár bő 2000 nyertest is jelenthet, a nyerhető összeg csak kisebb, kistermelői szinten járulhat hozzá ilyen technológiák modernizációjához. Ugyanakkor az ágazatban azt remélik: a pályázati maradványokra épülő 2018-as újraszabás során „valódi”, a TÉSZ-eket és feldolgozókat is helyzetbe hozó post harvest támogatási lehetőségek nyílnak.
Gyümölcsök, gépek, lézerek Erre azért is szükség lenne, mert a gyümölcstermelés tőkeigényében hatalmas a „szórás” attól függően, hogy milyen fajról, milyen szintű gépesítettségről, milyen típusú gazdálkodásról van szó. Például a szilva esetében nyilván kisebb ez az igény, mint például az alma esetében, és ugyanígy nem összevethető a meggy és a körte, a barack… Míg egy, a kor szín-
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
33
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Nemcsak a kiváló, minden megóvott állapotú termék jobban elkel, hanem ízlésesen kínálják
vonalát leképező, intenzív almaültetvény bekerülési költségei elérhetik a 40 millió forintot is (hektáronként), addig egy „extenzív” cseresznyekert ennek alig haladná meg a ötödét-negyedét. Világos, hogy a több tíz hektáros, különösen az ennél jelentősen nagyobb ültetvények – például az integrált előállítók, a tészek – esetében néhány tízmillió forint legfeljebb bizonyos gépbeszerzésekre lehet elegendő, de a tárolás-szárítás, válogatás és más post harvest feladatok ellátását hatékonyan biztosító beruházás több százmillió forintot igényel. Mivel ráadásul a szüretutáni technológiák kifejezetten sokösszetevős elemei a kertészeti beruházásoknak, így annak bontása sem működhet normatív alapon. Egy ültetvénygazdaság post harvest-kiadásaiban döntő, hogy mennyi és milyen színvonalú géppel folyik a gyümölcsszedés, a – például kézi vagy lézeres-mechanikus – válogatás, a csomagolás, az alapszintű feldolgozás vagy áruvá alakítás…
Árnyékolt minőség és felértékelt egyszerűség Magyarországon a gyümölcs- (és zöldség-)ágazatban a forgalomba kerülő terménynek átlagosan jóval több, mint a harmada valamilyen formában előkészítve jut el a fogyasztóhoz. Ez a mutató azért is fontos, mert manapság egyre inkább jellemző trend, hogy nemcsak a termék beltartalmi és esztétikai értékei alapján vásárolunk, hanem egyéb szempontok szerint is. Ha például a legfinomabb szőlő vagy din�nye jelöletlenül, félredobva hever egy megvilágítatlan zöldséges sarkában, akkor hiába szánt rá a termesztő annyi időt, inputanyagot és előkészítői beruházást, az áru nem vagy kisebb eséllyel fog elkelni. Ugyanakkor egy egyszerű, közepes minőségű, párforintos burgonya is a saját termelői értékénél akár százszorosáért is eladható az utcán, ha például spirálisan felvágva és kisütve, hurkapálcikán kerül a fogyasztó elé…
34 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
A világon termelt élelmiszer legalább harmada így vész el a rossz vagy elégtelen szüretutáni eljárások miatt…
Ezt erősíti meg az egyik legnagyobb szakmai tömörülés, a Fruitveb is: az előkészített áru jobban, jobb áron eladható, mint a post harvest folyamaton át nem esett lédig – válogatatlan, ömlesztett, minimális szinten sem előkészített – termék. Az előkészítés-előkészítettség mellett természetesen továbbra is döntő jelentőségű – és a vásárlók egy adott márkához, termelőhöz, akár tészhez fűződő rokonszenvét, hűségét előmozdító – tényező az érzékszervileg, illetve a felhasználás során megtapasztalható minőség. Ennek érdekében fontos a hatékony tisztítási, tárolási rendszerek kialakítása, illetve az értékesítés fázisában a felismerhetőség, ellenőrizhetőség és azonosíthatóság szempontja – azaz a minőségi csomagolás, árukihelyezés.
Megelőzni, legyőzni a kihívásokat A post harvest-folyamatok ugyanakkor közvetetten is mérvadó szolgálatot tehetnek az ültetvénygazdaságoknak. A szakemberek szerint ugyanis a szüretelőtti és szüretutáni fázisok eszközeinek és technológiáinak megelőző, hatékony és okszerű igénybevétele akár mérsékelheti az időjárási és európai-globális piacoknak való kitettségünket. Sajátos ellentmondásnak tűnik – valójában persze logikus egybevágóság –, hogy bár a pre és post harvest-megoldások a nagy kézimunka-igényű, múltra jellemző gondosságú, igényes mezőgazdaságot idézik, mégis mindezt a legkorszerűbb gépi és elméleti alapokon igyekeznek újrateremteni. Minél hatékonyabb, intenzívebb ugyanis egy ültetvény és a hozzákapcsolódó betakarítás előtti és utáni fázisokat kezelő infrastruktúrája, annál inkább képes reagálni az éghajlati és kereskedelmi kihívásokra – s ezzel a gazdaság pénzügyi-jövedelmezőségi alapjait is stabilizálhatja. Kohout Zoltán
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
35
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
EIMA 2016 Bologna: szőlőben, gyümölcsben taroltak az olaszok A világ idei legnagyobb mezőgazdasági gépkiállítására – EIMA Bologna, 2016. november 9-13. –140 országból 285.000 látogató volt kíváncsi. Ez új látogatói rekord! A 48 országból érkezett 1920 kiállító újdonságai 25 arany fokozatú, 54 pedig ezüstös elismerést érdemeltek ki. Ezek között jó néhány olyan érdekesség is volt, amely joggal tarthat igényt a szőlő-gyümölcs ágazat szereplőinek érdeklődésére. Ezekből válogattunk. nak a sorközben előírásszerűen elvégezni a munkát. A forduló után kiszállhat a traktorból, hiszen biztos lehet benne, hogy a munkavégzés adatait a traktor eltárolta, és attól kezdve önállóan ismételni tudja. Ez messze túlmutat a sorközben már megoldott automatikus kormányzás lehetőségein.
Beállítható, vegyvédelmi fokozatú vezetőfülke (New Holland) A keskeny nyomtávú, az ültetvények sorközeiben permetező traktorok új „Blue Cab 4” vezetőfülkéje a vegyvédelmet viszi tökélyre, kombinálható, költség-
Tony 9800 SR keskeny nyomtávú traktor (Antonio Carraro SpA)
takarékos módon. Alapja a nagyteljesítményű ventilátorral működő fűtés és légkondicionáló, valamint
A kompakt kertészeti traktor törzscsuklós kormányozással, megfordítható kormány- és kezelőszervekkel, sok és jelentős technikai újdonsággal rendelkezik. Az erőgép kombinált, elektronikus irányváltóval ellátott, hidrosztatikus-mechanikus váltóműve a szőlősorok között fokozat nélküli munkasebességeket, közúton 40 km/h utazási végsebességet tesz lehetővé. A traktor erőforrása 4 hengeres, turbó feltöltős, 3,3 liter lökettérfogatú, 64 kW/87 LE teljesítményű – az EU Stage IIIA kipufogógáz-tisztasági határértékeket teljesítő – Yanmar dízelmotor. Az elektrohidraulikus vezérlésű teljesítményleadó tengelyről 540/540E min-1
a 2. szintű porvédő rendszer. Szűrőrendszere azon-
fordulatszám vehető le.
ban a növényvédelmi munkáknál megkövetelhető legmagasabb, 4. szintű védelmet is biztosíthatja por,
Tanítható robottraktor (ARVATE Srl)
aeroszol és gőz ellen. A traktoros maga dönti el, hogy
A Fendt 2XX sorozat F/M/ P ültetvénytraktorait „robo-
elég-e a 2. szintű, vagy szükség van-e a drágább, tel-
tizálták” úgy, hogy egyszer kelljen csak a traktoros-
jes körű védelemre. A „Blue Cab 4” egyaránt megfelel az EN 15695-2: 2009 szűrőkre vonatkozó és az EN 15695-1: 2009 túlnyomásos vezetőfülkére vonatkozó szabványainak. A szükséges és elégséges védettségi igénynek megfelelően működtethető rendszer üzemeltetési és karbantartási költsége csökken.
Távvezérelt kiközelítő kocsi (Boffa Guido costruzioni meccaniche snc) Ennek az elektromos összkerékhajtással rendelkező, rádiótávvezérelt kiközelítő kocsinak szűk sorokban és lejtőkön is nagy hasznát lehet venni – mindenütt,
36 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
nülne vagy veszélybe kerülne. A kocsi központi vezér-
Nyesedékgyűjtő gép (C.a.e.b. International Srl)
lőegysége a hajtást optimálisan osztja szét a terepen
Az „EDY-CHIPPER” magajáró betakarító-aprító- és ra-
közlekedő kocsi négy, egymástól független kerékmo-
kodógép a sorközökben maradt nyesedék begyűjté-
torja között annak érdekében, hogy mindegyik gumi-
sére és felaprítására. A növekvő igények és a szako-
abroncs a lehető legjobb talajkapcsolatban maradjon.
sodás megkövetelik nagyobb termelékenységű, akár
ahol egy vezetővel együtt mozgó jármű ellehetetle-
szolgáltatásként is kiajánlható gépek használatát.
Lombfalmetsző gép (B.M.V. di Borio Valerio & C. Snc) A hajtásokat rendező metszőgép az általa a szőlősorokra gyakorolt hatást – az erőt – is kijelzi a vezetőfülkében a munkasebesség és a helyzet megadása mellett. Segítségével kíméletes, intelligens munkavégzésre nyílik mód.
PRUNION – VINION elektronikus metszőolló (Pellenc Italia Srl) Nem ez volt az egyetlen díjazott metszőolló: L.I. Castellari F3015 – szintén elektronikus – ollója energia-
Cserélhető kifúvók (Caffini Spa)
takarékosságával érdemelte ki az ezüstös elismerést.
A kifúvó elemek cserelehetősége önmagában is je-
Az eredetileg francia Pellenc-olló azonban ennél töb-
lentős fegyvertény. Sokoldalúbbá tehető az alapgép,
bet tud: ravaszának meghúzásakor optikai érzékelő
és jobban lehet igazodni az éppen kezelt ültetvény jel-
állítja a pengék nyitástávolságát a szőlővessző vas-
legéhez. Az egyes cserefelépítmények azonban min-
tagságához. Az olló legszélesebbre nyitva 57 mm, ek-
dig más és más intenzitású és irányultságú légszállí-
kor max. 35 mm vastag szőlővessző vágható el vele.
tást követelnek meg. Az A.C.T. rendszerrel a traktor vezetőfülkéjéből lehet a levegőt mindkét oldalon, külön-külön szabályozni, a légbeszívó nyílás nagyságát változtatni. Keresztirányban, a lejtő rétegvonalában végzett munkánál ennek kiemelt jelentősége van.
Önbeállító ültetvénypermetező-gép (Pulverizadores Fede SL Spanyolország) Az ültetvény alapadatainak (sortávolság, fák távolsága, lomb elhelyezkedése) bevitele után algoritmus számítja ki a kijuttatáshoz szükséges légmennyiséget és a növényvédőszer ajánlott adagját. Ennek az értékpárnak az elfogadását követően a „Futur H3O” hidropneumatikus
permetezőgép
légszállítása
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
és
37
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
állnak be. Ez az első olyan proaktív rendszer a piacon,
Lombfalérzékelő permetezőgép (Nobili Spa)
amely figyelmezteti a gépkezelőt, ha a kijuttatási pa-
Magasművelésű, mennyezetszerűen záródó ültet-
raméterek vagy feltételek nem megfelelőek (munka-
vények intelligens permetezőgépe az „ADAPTIVE”.
sebesség, üzemi nyomás, hőmérséklet, keverés, pá-
A különleges ültetvényeket kezelő gép csatornákra
ratartalom). Az irányított légszállítás és a kijuttatott
bontott légszállítórendszere a mindenkori teljesít-
növényvédő szer ültetvényhez igazodó szabályozása
ményigényhez igazodva állítja be a levegő és a nö-
50%-kal csökkenti az elsodródást, 25%-kal csökken-
vényvédő szer keverékének arányát, az ültetvény
ti a szerfelhasználást, az üzemanyag-felhasználást
vegetációs állapotát valós időben figyelő ultrahangos
hektáronként 4 literrel mérsékli.
szenzorok segítségével. A légszállítás folyamatos fi-
ventilátorlapátjai automatikusan a szükséges értékre
gyelemmel kísérése mellett a gépbe épített szenzorok
Elektrosztatikus permetköd-fúvó (Martigliani Srl)
a kijuttatott növényvédő szerek környezeti hatását is kedvezően befolyásolják.
A ventilátorral felszerelt permetezőgépek levegő-, il-
szafogása érdekében. Az Integrated Absolute Ant-
Háti permetezőgép munkasebesség-indikátorral (Maquinas Agricolas Jacto S.A., Brazília)
idrip rendszerrel felszerelt Pneumatic Electrostatic
A „világ legkorszerűbb háti permetezőgépeként” rek-
Mist Blower M612 Multi-Flow „Südtirol 2015” hasz-
lámozott gép igazi különlegessége az a panel, amely-
nálatakor kisbirtokosi szőlők, gyümölcsösök esetében
nek a zöld oldalán 5 nyomásfokozat állítható be, piros
sem kell mérsékelni a légszállítást, mivel innovatív
oldalán pedig az a munkasebesség, amellyel perme-
módon olyan, a géppel együtt mozgó, dinamikus vé-
tezni kívánunk. Ha ez utóbbi minden egyes sípjelé-
dőfüggönyt képez, amelybe az elektrosztatikusan fel-
re egyet lép a gépet használó személy, akkor 1 és
töltött
4 km/h közötti egyenletes menetsebességet tarthat.
letve folyadék-kibocsátását például az olasz dél-tiroli régióban már szabályozni kellett az elsodródás vis�-
permetlécseppek
belecsapódnak, így a permetléköd nem juthat ki az ütközőzónán túlra.
38 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Forróhabos gyom- és vadhajtásirtó (Spezia Srl + Tecnovict Srl) A szőlőkben és gyümölcsösökben használható, forró „Big Foam” habanyag célzottan, a sorokban fejti ki totális gyomirtó hatását. A 60°C feletti hőmérsékletre felhevített növényi fehérjét elbontja, ami néhány napon belül a növény érintett részeinek elhalásához vezet. A habbal a szőlőültetvények tőkéinek környezete – és a vadhajtások – a totális gyomirtószeres kezeléseknél nagyobb munkasebességgel kezelhetők. Maga a hab is vegyszermentesen termelt zöldségnövények rostjainak felhasználásával készül, ezért az ellenőrzött biogazdálkodást folytatók körében elfogadott.
Gyomirtás nagynyomású tiszta vízzel (Caffini Spa) Az ültetvények sorközeiben dolgozó „Grass Killer” gyomirtó-permetezőgép nem használ vegyszert, hanem igen nagy (1000 bar-os) nyomású vízzel ér el megdöbbentő eredményt. Rotációs fúvókáinak vízsugara kevéssel a talajszint alatt (6 cm mélységig) elnyírja a gyomnövény gyökereit, és a maradványt bedarálja a talajba. A gyomirtás környezetterhelő hatása elhanyagolható.
És ez még nem minden! A többi érdekességet is bemutatja a www.eima.it honlapján megjelent Technical Innovation Contest füzet. Dr. Tátrai György www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
39
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A Valpadana az olasz Argo Tractors cégcsoport tagjaként hosszú évtizedek óta van jelen a nemzetközi piacon. Magyarországon a DAP Kft. forgalmazásában található meg ez a márka, mely hazai viszonylatban is évtizedes múltra tekint vissza. Ennek a traktorcsaládnak a legfontosabb jellemzője, hogy nagyon rugalmas és sokoldalú a kihasználhatósága, függően attól, hogy milyen modell mellett döntünk. A palettán megtalálhatóak az ISM (izodiametrikus) és VRM, valamint az ARM (törzscsuklós) modellek is a hagyományos traktorok mellett. Teljesítményük 23 Le-től 110 Le-ig terjed. Az 1500-ös szériánál (35-55 Le, 3 és 4 hengeres Yanmar motorokkal) az idei fejlesztéseknek köszönhetően áttervezésre került a motorburkolat, hogy e kompakt traktor külseje is illeszkedjen az egységes márka-megjelenésbe. Váltója elérhető 12+12 vagy 16+16 fokozatú mechanikus kivitelben. 2017 második felében mutatkozik be a teljesen új tervezésű, legújabb generáció. Új váltó, új fülke és motorok várhatóak. A 3600-as széria (68-110 Le, 3 és 4 hengeres Perkins motorokkal) jellemzően a szőlős és gyümölcsös területek traktora, köszönhetően s o ko l d a l ú s á g á n a k . Három különböző kivitelben is elérhető: F szűk nyomtávú, GE alacsonyított és GT széles és magas. Továbbá 20+20 fokozatú mechanikus vagy 40+40 fokozatú Powershift váltóval, légkondicionált fülkével és számos további extrával megtalálható a DAP Kft.-nél. Várhatóan az idei év második felében érkezik ennek a szériának a következő generációja is. Új motorok, teljesen új hajtáslánc, valamint váltók kerülnek beépítésre, és ezek együttes hatása, hogy teljesen eltűnik a kardánalagút, így fokozva a kényelmet és komfortot.
40 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
A 4600-os széria (23-47 Le, 3 és 4 hengeres Yanmar motorokkal) modelljei igazán egyedülállóak az ültetvényművelés területén: egyesül bennük a technológiai fejlődés és a sok évtizedes tapasztalat. Mérete és teljesítménye alapján kimondottan alkalmas fóliasátrak, kertek vagy kisebb ültetvények hatékony és gazdaságos megmunkálására. Váltóját tekintve 8+4 fokozatú mechanikus szerkezet kerül beépítésre mindegyik variációba. A paletta legizgalmasabb tagjai a 7000 és 9000-es szériák (65-95 Le, 4 hengeres új fejlesztésű IVECO motorokkal), melyek mindegyik tagja megfordítható üzemmódú. Két különböző verzióban is elérhető: IS első kerék kormányzású és AR törzscsuklós. Kizárólag 16+16 fokozatú mechanikus váltóval érhetőek el. Erőssége a fejlett és nagy teljesítményű hidraulikus rendszere. Kérjen mihamarabb egyedi, személyre árajánlatot a DAP Kft. kollégáitól!
szabott
DAP Kft. 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út. 41. 06-20/377-330 info@dapker.hu www.dapker.hu
Újdonság a sorvezetőpiacon MachineryGuide sorvezető androidos készülékekre Sorvezetők segítségével a mezőgazdasági munkák magasabb hatásfokon végezhetők, jelentősen csökkenthetők az üzemanyag- és gépköltségek, valamint a műtrágya- és növényvédőszer-kiadások, hiszen használatukkal elkerülhetők a területkihagyások és átfedések. A sorvezetéshez azonban nem szükségesek drága berendezé-
fektettek az egyszerű és könnyű kezelhetőségre, valamint a mo-
sek, helyettük használhatjuk saját okoseszközeinket!
dern, korszerű megjelenésre, amelynek köszönhetően különle-
A MachineryGuide egy Androidalapú mezőgazdasági GPS sorve-
ges felhasználói élményben lehet részünk.
zetőrendszer, amely rendelkezik minden olyan funkcióval, amely
A fejlesztő cég (Afflield Kft.) a MachineryGuide sorvezetőt a hazai
egy megbízható sorvezetőtől elvárt, mégis jóval kedvezőbb az
mellett nemzetközi piacra is szánja. Az eddigi tapasztalatok alap-
ára a megszokottnál.
ján mindkét piacon igen kedvező a rendszer fogadtatása. A ter-
A rendszer három fő részből áll: Bluetooth-os GPS-antenna, Ma-
mék 2014 év vége óta elérhető, de mára több mint negyven or-
chineryGuide Android-applikáció és kijelzőként egy tablet vagy
szágban vannak vásárlói, valamint hat országban helyi partnerei.
okostelefon. A fejlesztő cég két pontossági szintre kínál GPS-an-
A Google Playen található ingyenes demó verziót világszerte
tenna-megoldásokat. Az ún. SM1 csomagot, amely méter alatti
már közel negyvenezren töltötték le, de a teljes árú Machinery-
pontossággal rendelkező vevőt és antennát tartalmaz, a nagy
Guide szoftver is méltán népszerű a felhasználók körében, akik
munkaszélességet igénylő földmunkákhoz (pl. permetezés,
szívesen osztják meg tapasztalataikat, észrevételeiket. Az eddi-
műtrágyázás) ajánlja, míg a DM1 csomagot, azaz a deciméter
gi visszajelzések mind a sorvezető pontosságát, mind a rendszer
pontosságú készüléket tartalmazót az egyéb, kisebb szélességű
működését illetően rendkívül pozitívak.
gépekkel végzett feladatokhoz.
Az elmúlt években a MachineryGuide szoftvert tizenkét nemzet-
Mindkét
MachineryGuide-antenna
megoldás
ingyenes
EG-
közi szaklap is a Top 5 mezőgazdasági applikáció közé sorolta.
NOS-korrekciókat használ, így az egyszeri beruházási költségen
Magyarországon a MachineryGuide hivatalos forgalmazója a
felül nem terheli a gazdát sem éves díj, sem más korrekciós díj.
nyíregyházi székhelyű Zetor-Vas Kft., munkatársaik szívesen
A MachineryGuide rendszer nem igényel aktív internetkapcsola-
állnak az érdeklődők rendelkezésére.
tot sem. Nem mellékes, hogy a rendszer alkotói nagy hangsúly
Garai Róbert, 30/466-4936
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
41
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Metszőolló: az agrárium máig nélkülözhetetlen kéziszerszáma Egy jól kialakított, korszerű és ügyesen kiválasztott eszköz élménnyé és hatékonyabbá teheti a máskor nehéz munkát Annak ellenére, hogy az agráriumban az automatizálás, az informatikai eszközök (számítógépek, gps, drónok stb.) használata egyre nagyobb teret nyer, vannak olyan munkafolyamatok, amelyek kevésbé gépesíthetőek. Ezek közé tartozik a metszés is, ugyanis itt az emberi döntéseknek pillanatról pillanatra fontos szerepük van. Az alábbiakban igyekszünk néhány olyan tanácsot adni, ami megkönnyíti a hatalmas piaci kínálatból a legoptimálisabb metszőolló kiválasztását.
Trendek a metszőolló-fejlesztésben és -gyártásban Néhány évtizeddel ezelőtt a metszőollókkal szemben támasztott fő követelmény a „mindent kibírjon” gondolatkörre fókuszálódott. Ma már – amikor számos gyártó száll versenybe a piacon a vásárlók meghódításáért – egy-egy terméknek sokkal több szempontnak kell megfelelnie. A penge minőségén (ezáltal az éltartósságon) túl az ergonómiai és a design-elvárások is meghatározóak. A vágófej alakjának, a penge formájának, a nyél borításának formáját, kiképzését komoly mérnöki tervezés előzi meg. Ami számos más területen is megfigyelhető, az itt is igaz. Vagyis a legtöbben a piacvezető gyártók termékeihez – legalább is külalakban, színhasználatban – hasonló ollókkal jelennek meg a piacokon. Az egyes gyártók különböző helyre igyekeznek pozícionálni a termékeiket és ebből fakadóan az ársáv meglehetősen széles. Az 1-2 ezer forintos kategóriába tartozó eszközöktől, az olló „Rolls Royce”-okig mindenki a lehetőségei szerint válogathat a piacon. A kézi ollók nyele a régebben alkalmazott acélnyél helyett ma már alumíniumból, vagy a még ennél is könnyebb műanyag, üvegszálas és szénszálas műanyagból készül. Ennek köszönhetően a szerszám tömege 30-40%-kal csökkent, ami nem elhanyagol-
42 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
ható tényező egy többnapos metszési munkánál. A nyél kialakításánál a gyártók törekednek arra, hogy azok ergonómiailag minél jobb kialakításúak, kézbeillők legyenek, amely megkönnyíti, ugyanakkor hatékonyabbá teszi a munkát. Az ollók között ma már vannak külön jobb- és balkezesek számára készített szerkezetek, valamint egy-egy típus többféle méretben is kapható. Az az idő még távolinak tűnik, amikor a kézi ollókat kiszorítják a piacról az elektromos ollók, de jelenlétük és terjedésük megkérdőjelezhetetlen. Mérések arról tanúskodnak, hogy egy jó minőségű ollóval egy profi metsző naponta átlag 3-4 ezer vágásszámot tud produkálni. Egy elektromos olló használatával ez a teljesítmény 4-5 szeresére növelhető. Az elektromos metszőollók legnagyobb előnye azonban, hogy lehetővé teszik a szinte erőkifejtés nélküli munkát és hosszútávon is kímélik a kezet.
Metszőollótípusok Habár a metszőollók több száz vagy több ezer típusa van forgalomban, a vágási elv alapján mégis két jól definiálható csoportba sorolhatjuk ezeket az eszközöket. Az egyik fő típusba a mellévágó ollók, a másikba pedig az üllős – vagy ismertebb nevén a rávágó – ollók tartoznak.
1. Mellévágó ollók Ez a típus arról kapta a nevét, hogy a vágópenge elsiklik a támasztópenge mellett a vágási folyamat során. Ezek a vágóeszközök szeletelik a fát, miközben vágnak. Ezek az eszközök főként a fiatal, zöldellő fákhoz, bokrokhoz ideálisak, mert tiszta, szép vágást eredményeznek, csonk nélkül, így feleslegesen nem kockáztatjuk a fa egészségét. Ez a művelet kisebb erőt igényel (és a penge tovább éles marad), mint az egyenes vágással dolgozó szerszámok esetében és jelentősen csökkentik a sérülésének lehetőségét. Előnyök: - kisebb vágási erő szükséges, - kisebb a növényroncsolás,
Hogyan spóroljunk minimum 140.000 forintot hektáronként egy permetezővel? A Fede Futur H3O axiálventilátoros permetező valósidejű légmennyiség- és vegyszerkijuttatás-állítással lehetővé teszi a precíz és pontos permetezést a különböző növénykultúrák számára. Egy software segítségével, előzetesen betáplált adatok alapján valós nyomonkövethetőséget kapunk az elvégzett permetezésről. Az applikáció továbbá folyamatos visszajelzéseket küld, ha nem megfelelő a munkafolyamat. Az innováció lehetővé teszi továbbá a ventilátorlapátok automatikus állítását, hogy a permetező a növénykultúrának, illetve a növénykultúra fejlettségi szintjének megfelelően permetezzen, illetve ezzel már 81.000 m3 légszállítás is elérhető egy 41 lóerős traktorral is. Ehhez csak előzetesen meg kell adni a megfelelő paramétereket az ehhez a rendszerhez kifejlesztett szoftverben, és így megkapjuk a valósidejű légszállítás-állítás lehetőségét. 41 lóerőigény és 81.000 m3/óra légszállítás mellett valós idejű ellenőrzés az alábbi területeken: - hőmérséklet, - páratartalom, - szélsebesség, - kardánfordulatszám, - permetlémennyiség a főtartályban, - karbantartás szükségessége, - nem megfelelő bekeverés, - nem megfelelő nyomás, - nem megfelelő sebesség (a traktor sebessége), - nem megfelelő légszállítás. Minden szőlésznek, borásznak vagy gyümölcstermelőnek igényeinek megfelelő modellhez elérhető a H3O rendszer. Lakkos Kft. 2730 Albertirsa, Szentmártoni út 60. lakkos@trakik.hu +36308562266 6400 Kiskunhalas, Bácskai út 1-3. halasalkatresz@trakik.hu +36309584933 Keressen minket, vagy területileg illetékes értékesítő kollégánkat! www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
43
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK - kisebb kopás, ami növeli az élettartamot, - ritkábban fordul elő pengetörés. 2. Üllős vagy rávágó ollók Az „üllős” metszőollók pengéje keskenyebb és élesebb, mint a mellévágóé. Mikor kemény és száraz fát vágunk, sokkal nagyobb erővel kell a pengének a fába hatolni. Az ág átvágását a felső penge végzi, a hornyolt vágóüllő pedig vágáskor az ágat csak megtámasztja. Ezért az „üllő”, amely tartja az ágat és szétosztja a nyomást, csökkenti a sérülést. A rávágó ollók jellemzője, hogy a mozgó penge a vágóüllőre rávág, ezért a metszés soha nem lesz csonk nélküli. Ezt az ollótípust elsősorban a dísznövénytermesztés eszközei között találjuk meg. Habár nem tartoznak a metszőollók klasszikus csoportjába az ágvágók, a két eszköz „szimbiózisa” sok esetben megkérdőjelezhetetlen. Ebből fakadóan mi is foglalkozunk velük néhány gondolat erejéig. A vastagabb, már fás szerkezetű ágak átvágásával a metszőollók már kevés sikerrel boldogulnak. Ilyenkor lépnek be a képbe az ágvágók. Ezek a hosszúnyelű, kétkezes szerszámok akár még a 30-50 mm átmérőjű fás ágak vágása során is hatékonynak bizonyulnak. Fejszerkezetük részben hasonlít a metszőollókéra, ám a vágó élük (ami szintén lehet mellévágó és rávágó, habár az utóbbi a gyakori) robosztusabb és a nyelük akár 500-700 mm is lehet. A nyelet néhány gyártó teleszkópos rendszerűre tervezi, így a hossza igény szerint változtatható. Az erőkar növelésével növekszik a vágóerő, így a vastagabb ágak is könnyebben leküzdhetőek. A nyél hosszabbításának azonban van egy árnyoldala is. Hiszen a nyitási szélesség (a nyélterpesz) növekedése hátrányos is lehet. Ezt néhány ágvágónál a szárak alakjának megtörésével igyekeznek csökkenteni, más típusoknál pedig a vágófejnél fogasívvel, fogaskerekes vagy csuklós mechanikával csökkentik, ami esetenként még a vágóerőt is a sokszorosára képes megnövelni.
Praktikus tanácsok az ideális metszőolló kiválasztásához A metszési munka elég fárasztó, különösen, ha azt nem jó szerszámmal végzik. Ezért érdemes korszerű, új fejlesztésű ollókat választani. A választék bőséges, ezért az optimális példány megtalálása nem kön�nyű feladat. Van néhány olyan alapkérdés, amelynek megválaszolása nagy segítséget jelenthet számunkra abban, hogy megtaláljuk a piacon a számunkra legideálisabb munkaeszközt. Nézzük meg röviden, hogy mire érdemes fókuszálnunk. 1. Milyen növényi kultúrában használjuk az ollót? Ha nem egy konkrét márkakereskedésbe vezet a vásárló útja, akkor az egyéb üzletekben a márkák és
44 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
típusok sokaságával fog találkozni. A legtöbb gyártó igyekszik minél szélesebb termékportfolióval megjelenni a metszőollók piacán. Ebből fakadóan szinte minden munkafolyamatra (fásmetszés, zöldmetszés, virágszedő-olló…) van külön speciális változat. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban is 8-10 féle ollóból álló kollekciót kellene tartani. Szerencsére a legtöbb esetben ez nem így van. Vásárláskor érdemes arra a metszőollóra szavazni, amelyik az általunk leggyakrabban végzett metszési művelethez lett tervezve. Jól megvilágítja a kérdést, ha például a klasszikus metszőollókat vesszük alapul. Ezek az eszközök virágszedésre is alkalmasak, de egy virágszedő ollóval vastagabb fás részeket vágni már problémát okozhat. Felvetődik a kérdés, hogyha az egyik típus szinte univerzális felhasználhatóságú eszköz, a másikat pedig csak szűkebb körben lehet bevetni, akkor miért szerepel az egy funkcióval rendelkező olló a termékpalettán? A választ a „kényelem faktor” adja meg. A virágszedő ollóknak lágy a rugója, kis átmérőjű nem fásodott szárakból, azaz virágszálakból rengeteg levágható vele a kéz elfáradás nélkül. Egy többfunkciós, vastagabb, fás növényi részek vágására is alkalmassá tett, keményebb rugójú és robusztusabb felépítésű metszőollóval bár több mindenhez kezdhetünk, ám, ha nagy mennyiségben, épp virágot szednénk a segítségével, az igen fárasztó lenne. Egy gyakorlott szem már a vágófej mérete és formája alapján képes meghatározni a lehetséges felhasználási területet. Például a nehezen hozzáférhető helyekre – például szőlőhöz praktikus a karcsúbb kialakítás. Élő fához a mellévágó, míg száraz, keményfához a rávágó olló használatos inkább. 2. Mennyi ideig használjuk az eszközt? Több napon keresztül történő folyamatos használat során mutatkozik meg igazán, hogy ergonómiai, illetve konstrukciós szempontból milyen minőséget képvisel az adott metszőolló. Többek között, itt arra kell gondolni, hogy a nyél formája mennyire illeszkedik a tenyérbe és a nyél borítása mennyire biztosít stabil fogást, és mennyire tenyérkímélő. Konstrukció szempontjából pedig az a lényeges, hogy az adott eszköz fej-, illetve élkialakítása arra a növényi kultúrára legyen optimalizálva, amelyikben használjuk azt. 3. Milyen anyagi lehetőségek állnak a rendelkezésünkre a vásárláshoz? A metszőollók általában 10-20 mm vastagságú hajtások gyors és könnyű átvágására alkalmasak és a márkás termékekre akár 25 év garanciát is vállalnak a gyártók. Igényes műszaki megoldásaik és hosszú élettartamuk természetesen az árukban is megmutatkozik, ami többszöröse egy névtelen metszőollónak. Mindenképpen érdemes odafigyelni az árakra, hiszen a jó metszőolló ára nem alacsony, de ne válasszuk
feltételek nélkül a legdrágábbat, mert nem biztos, hogy csak az a jó. Lágyszárú növényekhez bátran választhatjuk az egyszerűbb, olcsóbb példányokat, egykét szezont bőven kibírnak, aztán jöhet a következő. Amennyiben valaki üzemi szinten dolgozik az ollóval, annak nem árt egy minőségi darabot beszereznie. A körültekintő vásárlásnak meglesz a haszna, mert a jó metszőolló társnak tekinthető az agráriumban, és jó szolgálatot tesz hosszú éveken át.
Nem csak a pengéknél elvárás a jó minőségű alapanyag, hanem a tengelyeknél is. A tengelynek is kemény, de jó siklási tulajdonság anyagból kell lennie. A piacon meghatározó súllyal bíró cégek cserealkatrészekkel, pengével, kétféle (erősebb és gyengébb) rugóval, persellyel együtt kínálják a termékeiket. Praktikus, ha az olló bonyolult szerszámok nélkül alkatrészeire szerelhető tisztítás, élezés, javítás céljából.
4. Milyenek fizikai adottságaink? Akárcsak a cipővásárlásnál, úgy a metszőolló beszerzésénél is fontos a pontos méret. Itt is igaz, hogy sem az egy számmal kisebb, sem az egy számmal nagyobb méret nem hozza azt a megelégedettséget, amire várunk. Az eszköz kiválasztásánál a saját kezünk tölti be a mérőeszköz szerepét. Abban az esetben, ha a próba során az ujjaknak „kapaszkodniuk” kell, hogy tudják zárni és nyitni az ollót, akkor annak a tényleges gyakorlatban fárasztó munkavégzés lehet az eredménye. A nyitó-zárókapcsoló a hüvelykujjnak pontosan passzoljon, könnyed mozdulattal tudjuk azt elvégezni és legyen elég az egy ujj hozzá. A „méretkérdéssel” tisztában vannak a gyártók is, ezért a legtöbbnél ugyanaz az olló típus több méretben is kapható.Ágvágó ollóból válasszunk áttételes fajtát akkor, ha nem tudunk nagy erőt kifejteni, és áttétel nélkülit akkor, ha a sűrű növényzetben szeretnénk használni. Egy jól kiválasztott metszőolló szinte élménnyé teheti a munkát. A különféle bevonatokkal ellátott vágó élek, amelyeket a nyél különféle erőfokozó áttételeken keresztül mozgat hatékonyabbá és kényelmesebbé tehetik a metszés folyamatát. Egy korszerű szerszámmal kevesebb erőkifejtéssel lehet vastagabb ágakat is átvágni.
Miután sikerült megszereznünk az „álomollót” nem ülhetünk karba tett kézzel. Ugyanis, ha hosszú távon, érdemben szeretnénk számítani az új „munkatársunkra”, akkor foglalkoznunk kell a karbantartással is. A kézi metszőollók, ágvágók fenéséhez élezőkövet vagy más fenőeszközt használhatunk. Noha elég időrabló ténykedés egy rendes élezés, mégis érdemes rászánni egy délutánt a szerszámokra. A munka is másként megy vele, és a fák is meg fogják hálálni a szép, tiszta metszlapot. A vágások között érdemes fertőtlenítenünk az eszközöket különösen akkor, ha beteg fával foglalkozunk. Használat után a vágópengét meg kell tisztítani. Az olló felületéről a ragacsos nedvet valamilyen oldószerbe mártott ronggyal lehet letörölni. A tisztítás után a pengéket érdemes valamilyen kenőanyaggal (pl. WD-40) bevonni. Ugyanígy a mozgó alkatrészeknek is jót tesz a kenés.
5. Mit érdemes vizsgálni a metszőollón? Természetes dolog, hogy a metszőolló kiválasztásánál a fókusz a két fő alkotórészre, a pengére és a nyélre irányul. Azonban a vásárlásnál a többi szerkezeti elemet is érdemes megvizsgálni, ugyanis a jelentéktelen részletnek tűnő dolgok is képesek bosszúságot okozni a munkavégzés során. Az egyik kritikus pont a zárszerkezet és annak elhelyezése. A régebbi típusoknál a nyél végi csapózár (kallantyú) könnyen becsípte a dolgozó tenyerét, a bőrszíj pedig idővel megnyúlt és elszakadt. Évtizedek óta ismert az olló agyánál lévő központi zárszerkezet, amelyet a dolgozó a hüvelykujjának egyetlen mozdulatával képes zárni és kioldani. Ennek egyetlen hátránya, hogy a csavar kilazulása esetén munka közben lezáródik, és akadályozza a metszést. Ez a csavar meghúzásával orvosolni lehet. Egyes korszerű ollók zárszerkezete félautomata, ami a nyél erőteljes megnyomásával old ki, illetve zár be.
A metszőollók karbantartása
Hol vásároljunk? Viccesen azt mondhatjuk, hogy könnyebb azt felsorolni, hol nem lehet metszőollót kapni, mint azt, hogy hol igen. Ugyanis a „klasszikusnak” számító kereskedelmi egységek (gazdaboltok, szerszámboltok, márkaboltok stb.) mellett, már szinte minden szupermarketben találkozhatunk velük. Valamint számos internetes áruház árukészletében is megtalálhatjuk a metszőollókat. Aki alacsony árkategóriájú ollót szeretne vásárolni, annak nincs különösebb jelentősége a vásárlás helyszínének. Azonban, akik hosszútávú befektetésnek tekintik a metszőolló vásárlását, azoknak a magasabb minőségi osztályba tartozó (így borsosabb árú) szerszámokból érdemes válogatniuk. Itt már korán sem mindegy, hogy hol történik a vásárlás. Egy profi eszköz esetén már fontos szempont, hogy az olló megbízható forrásból származzon. Egyrészt azért, mert csak így biztosítható a termék eredetisége, más részt pedig így érvényesíthető a garancia. A korábban leírtakból már kiderült, hogy arra törekszünk, hogy minél inkább személyre szabott olló kerüljön a birtokunkba. Ebből fakadóan – a csábító árak ellenére – csak azután érdemes webáruházból metszőollót rendelni, ha a kiválasztott típust kiállításon vagy ismerősnek, munkatársnak köszönhetően megfogtuk, és úgy érezzük, hogy „illik a kezünkbe”. Czékus Mihály www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
45
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Két nagy titokkal lett sikeres a VARING Bekapcsolódott a kelet-európai kereskedelmi vérkeringésbe a már saját márkáiról is híres magyar kertészetieszköz-forgalmazó Még mondja valaki, hogy nem leleményes és szorgalmas a magyar…!? A magyar tulajdonú VARING sikertörténete azt bizonyítja, hogy alapos és gyorsan reagáló piacismerettel, illetve hatékonyan összeállított csapattal – és persze jó termékekkel – eredményesen be lehet törni még a „nagyok” által uralt szegmensekbe is. jó minőségű és ergonómiájú, illetve természetesen elfogadható, középáras termékekre van igényük a vásárlóknak. Ezért kifejlesztette saját – és gyorsan népszerűvé váló – termékkörét, amelyben nyeles kéziszerszámok (ásó, lapát, gereblye), mellett balták, metszőollók és sövényvágók, kis és nagy kerti szerszámok és kellékek széles választéka kapható. A részben import-alapanyagokból itthon összeszerelt hazai termékekre akkora igény merült fel, hogy még a szomszédos Romániában is felfigyeltek a VARING márkára. 2007-ben megnyitották a gyergyószentmiklósi kereskedelmi képviseletet is. Ma szinte a teljes Románia területén is kaphatók a VARING termékek, mint ismert, magyar márka. Jelenleg a két ország forgalma már közel azonos szinten mozog.
A sárospataki VARING Kft.-t 2005-ben alapították tulajdonosai. Egyikük korábban egy külföldi gyártó termékeinek bevezetője és forgalmazója volt Magyarországon és a térségben. Azért lépett önálló útra, mert fantáziát látott egy mégoly zsúfolt piacon is, mint a barkács-kéziszerszámoké és kertészeti eszközöké. A 2008-as válság – konkrétan az építőipar mélyrepülése és így a szerszámkereskedelem vis�szaesése – okozta kényszerű hangsúlyváltás a kertészet felé terelte a VARING érdeklődését. Ám ők ebből kovácsoltak tőkét. – Alig egy év múlva már ismert és keresett márkának számítottunk a piacon, ami elsősorban két lényeges tényezőn múlt: a vásárlói igények, azaz a piac széleskörű és alapos ismeretén, emellett a jó kollégákból verbuvált csapat elkötelezettségén, hozzáértésén – mondja Tallárom Attila a cég kereskedelmi ügyvezetője. A válság utáni években a VARING felismerte, hogy a kemény versenyhelyzetben erős, igényes küllemű,
46 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
– Nem az a fajta tulajdonos és ügyvezető vagyok, aki csak az íróasztal mögül intézi az ügyeket! Mind a mai napig úgyszólván folyamatosan járom az üzleteket, gazdaboltokat, hogy a kereskedők révén is naprakészen képben legyek-legyünk a vevők elvárásait, igényeit illetően. Gyorsan reagálunk ezekre az igényekre, és ennek megfelelően állítjuk össze a VARING-áruféleségeket, illetve ennek alapján vállaljuk világmárkák forgalmazását is – avat az üzletpolitikájukba Tallárom Attila. Mindezek alapján nem csoda, hogy több multinacionális cég is felkérte a Varing Kft.-t termékeik értékesítésére, márkájuk képviseletére. Köztük a több mint 100 éves hagyománnyal bíró, világhírű spanyol Bellota, amely csaknem 10 éve bízza kerti és vágó-/metszőeszközeit, permetezőit, baltáit a Varingra. Szoros együttműködésben állnak a szintén ismert lengyel Cellfasttal, amelynek profi locsolástechnikai eszközei mellett ipari tömlők, slagok eladását menedzselik. Ezeken felül még több neves európai gyártó termékeit is forgalmazzák. A VARING fejlődését, növekedését jelzi, hogy 2015től már nagykereskedelmi webáruházában is fogadja viszonteladóit a sárospataki vállalkozás. A felhasználók pedig, országszerte több mint 400 jelentősebb kertész- és barkácsüzletben megvásárolhatják a termékeiket. Kohout Zoltán
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
47
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A zúzás, mulcsozás sokszínűsége a Serrat-tal A spanyol Serrat gyár kizárólag traktorhajtású mezőgazdasági és erdészeti zúzók tervezésével és gyártásával foglalkozik. Mivel igen szűk területtel foglalkozik a gyár, így igen nagy tapasztalatra tett szert, és szinte hihetetlenül sokféle megoldást talált a gallyak, ágak, fatörzsek és fatönkök zúzására. A Serrat Interpiquet függőleges tengelyes zúzó 1,2 m munkaszélességgel rendelkezik, és fasorok, kerítésoszlop sorok tisztítására használható. A gép „ikresítve” is rendelhető, így két soralj tisztítható egy menetben. Ikresítve + front zúzóval akár 6,5 m munkaszélesség elérhető egy 100 LE-s traktorral.
A Serrat Biomass zúzócsalád az előzőhöz hasonló felépítésű gép, kiegészítve egy ventillátorral, mely a zúzalékot pótkocsira vagy oldalra sorba gyűjti. Az összegyűjtött zúzalékot így kazánba fűtésre vagy talajtakarásra használjuk.
A Serrat Agricola Pro zúzókat legelőtisztításhoz vagy gyümölcsösbe ajánljuk, akár 8-10 cm vastagságú ágakat, fákat apróra tud zúzni. A gép váza 10 mm vastag acéllemezből épül fel, így igen erős robusztus kialakítású. A rotor nagy átmérőjű, nyolcszögletű, így könnyen kiegyensúlyozható. A hátsó hidraulikus kosár felnyitva, tolatáskor a lábon álló fák zúzásához használandó, lecsukva pedig a második menetben gyönyörűen felaprítja a maradék anyagot. A kosár használatának előnye, hogy a rendszer addig benn tartja az ágakat, míg az olyan apróra nem darálja, hogy az kifér a kosár résein.
Amennyiben az alkalmazott technológia a zúzalék fasorba való gyűjtését követeli meg, nem csak ventillátoros, de csigás módszerrel is megvalósítható. A fasorba való zúzalékgyűjtés előnye, hogy takarja a talajt, így javítja a vízmegtartó képességet. Serrat Evolution Green.
A Serrat Kastor és Olivina zúzócsaládok hidromotoros hajtású felszedővel rendelkeznek, így nem nyomják a földbe a gallyakat. Karmos zúzókésekkel vagy lengő kalapácsokkal rendelkezik a gép, melyet kisebb traktorokkal tolatva, nagyobbaknál pedig első függesztőkarokra szerelve üzemeltetnek. A zúzó az akár 10-12 cm-es, földre gyűjtött ágakat apró forgáccsá aprítja.
A Serrat FX család kifejezetten erdészeti használatra készült, döntőkerettel is felszerelhető, hogy a lábon álló fák, bokrok ágai a traktort ne érjék. A rotorok felépítése kétféle lehet: kalapácsos vagy karmos. A kalapácsos rendszernél a kalapácsok vissza tudnak fordulni a rotorba, így a vastagabb törzsekkel szemben ellenállóbb a gép a hagyományos kalapácsrögzítéshez képest. A karmos rendszer fixen rögzített karmokkal rendelkezik, mely akár a tönkök föld felszínéig való lezúzására is alkalmas. Az FX család több sorozatból áll, a legnagyobb zúzó teljesítményének kihasználásához már 300 LE feletti traktor szükséges. A Serrat árokpartok, csatornapartok rendben tartásához is kínál zúzókat, közülük az Angular Pro sorozat akár 12 cm ágvastagságig használható, ráadásul +90°/-65° tartományban lehet vele dolgozni. A Serrat szakemberei mindig figyelemmel követik a gazdák ötleteit, igényeit, így alkották meg a Turbina 330 ventillátort, mely a fasorból a sorközbe átfújja a leveleket, termést, ahol az könnyedén bedolgozható a talajba. A Serrat zúzókkal kapcsolatban érdeklődjön a SZEGÁNA Kft. területi képviselőinél! Nagy Márk
48 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Caffini Trend Pius Reverse permetező Fordított légáramos axiálventillátoros permetező
• Egy és két oldali kivitel • Előre, középre vagy hátra szerelhető • Cserélhető munkaeszközök (eke, talajmaró, kapa, tárcsa, törzstisztító, gallyseprő... )
• Alig megy vegyszerköd a traktorra • Nem szívja vissza a lombozatból a sorközbe a vegyszerködöt • A légáram által levert leveleket nem szedi össze
Orizzonti ELÖMETSZÖKET és SÍKFALMETSZÖKET is kínálunk!
SERRAT raktári zúzók
SZEt�/kN .. ��"" "
® 6791 Szeged, Dorozsmai út 143. Tel./fax: 62/554-640 • Mobil: 30/589-8624 E-mail: szegana1@t-online.hu web: www.szegana.hu
• 1,8 - 2,3 m munkaszélesség • 8-12 cm max munkaszélesség • Lengő kalapácsos kivitel • Felszedős kivitel is!
elektromos metszőolló (max. 4 cm) Ft+ ÁFA
Kirendeltségek: KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET: 30/4457-599 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET: 30/6252-571 TAT AI KÉPVISELET: 2890 Tata, Kocsi u. 2. • 30/3837-852 CSONGRÁD és BÉKÉS MEGYEI KÉPVISELET: 70/7783-066 ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET: 30/6252-576 BÁCS-KISKUN és BARANYA MEGYEI KÉPVISELET: 30/9282-730 KAPOSVÁRI KÉPVISELET: 7400 Kaposvár, Jutai út 50. • 82/510-254 • 30/3837-851 Érvényes: 2017 január 10-ig. A képek illusztrációk.
Kockázatok és mellékhatások – hatóanyag kivonások előtt állunk A növényvédelem és a növénytermesztés gyakorlatilag ellehetetlenül, ha bevezetésre kerül az újabb hatóanyag-kivonási hullám az Unióban. A mostani döntés már az engedélyeztetéskor megbuktathatja az eddig bevált hatóanyagokat. Hogy mit jelent ez a búza- és napraforgó-termesztésünkben? Az Európai Unióban évek óta folyamatosan szigorodnak a növényvédőszer-felhasználás szabályai. A kockázat alapú szabályozást a veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel, melynek lényege, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik. Az új engedélyeztetési rendszer súlyos következményekkel járhat: hatékony eszközök nélkül ugyanis a növényvédelem teljes mértékben ellehetetlenül, és ennek következtében a mezőgazdasági termelés, következésképpen pedig az élelmiszer ellátás is veszélybe kerülhet.
országi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálta őszi búzában, napraforgóban és kukoricában. A tanulmány részleteibe november 29-én kapott betekintést a hazai szaksajtó.
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével, neves gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével hatástanulmány készült, amely a tervezett növényvédő szer hatóanyag kivonásoknak a magyar-
• A tervezett rendelkezések szinte az összes olyan gombaölő készítmény alkalmazását betiltanák, melyek jelenleg kalászos gabonákban használatosak, a maradék hatóanyagokkal egyáltalán nem lenne megoldható a gombabetegségekkel szembeni védekezés. A búzatermesztés ellehetetlenülne, illetve rövid időn belül a jelenlegi éves termésmennyiségnek mintegy a felét elveszítenénk, ami azt jelenti, hogy az 1960-as évek szintjére esne vissza a búzatermesztésünk. A gombabetegségekkel szembeni hatékony védelem hiányában a búzatermés jelentős része a kalászfuzáriózis következtében mind élelmezési, mind takarmányozási célra felhasználhatatlanná válna, a rozsdabetegségek és egyéb levélbetegségek következtében pedig nagyon jelentős mennyiségi csökkenésre számíthatunk. Átlagos évben 4060% közötti kieséssel számolhatunk, a gombabetegségek terjedésének kedvező csapadékos tavaszi időjárási körülmények mellett pedig elveszíthetnénk akár a teljes búzatermést is, ami 180200 milliárd forint nemzetgazdasági kárt jelentene,
A szakértők Gyomosodás és gyomirtás • Gyulai Balázs – agrármérnök, talajerőgazdálkodási szakmérnök • Tóth Ádám – agrármérnök, gyombiológus, növényvédelmi és talajtani szakmérnök Kórtan és gombabetegségekkel szembeni védekezés • Dr. Békési Pál – címzetes egyetemi tanár, növényvédelmi szakmérnök, növénykórtan • Poós Bernát – agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök Rovartan és rovarkártétellel szembeni védekezés • Dr. Ripka Géza – címzetes egyetemi tanár, NÉBIH osztályvezető
50 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
• Búzában és kukoricában a hektáronkénti terméshozamunk még elmarad az Európai Uniós átlagtól, tehát a jelenlegi intenzív termesztési gyakorlat mellett elengedhetetlenül szükséges a kémiai védekezés már a mennyiségi és minőségi szinten tartásához is. • Az integrált növényvédelem folyamatosan fejlődik, de jelenleg csak korlátozott mértékben nyújt megoldást a gyomokkal, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni védekezésben.
és országos szinten beláthatatlan élelmezési gondokat vonna maga után. • A tervezett korlátozással érintett összes gyomirtó szert figyelembe véve a rendelkezések nyomán őszi búzában 100 ezer tonna terméskiesés prognosztizálható, ami mintegy 4 milliárd forint veszteséget jelent a mezőgazdasági ágazatnak, míg kukoricában a termésveszteség elérheti az 550 ezer tonnát is, melynek értéke közel 25 milliárd forint. • A napraforgó termesztés jelenlegi gyakorlata is megkérdőjelezhető, mert a gyomirtásban nagyon beszűkülne a felhasználható készítmények köre, és az állományszárítást teljesen ellehetetlenítené a diquat-dibromid és a glifozát hatóanyagok egyidejű kivonása. Az utóbbi tíz év összehangolt nemesítési és növényvédelmi fejlesztéseinek köszönhetően sikerült hatékony megoldást találni a napraforgó termesztésben komoly termésveszteséget okozó és korábban nagyon nehezen kontrollálható kétszikű gyomokkal szembeni védekezésre. A tervezett rendelkezések ezen fejlesztések eredményeinek gyakorlati alkalmazását teszik szinte teljes mértékben lehetetlenné, ami a gazdaságoknak akár 700 ezer tonnás terméskiesést, és ezzel mintegy 75 milliárd forint bevételcsökkenést jelentene, ami a várható termelési érték 40%-át teszi ki. • A tervezett intézkedések jelentős mértékben ellehetetlenítenék az országos szintű népegészségügyi problémákat okozó, nagyon allergén és igen agreszszíven terjedő parlagfűvel szembeni hatékony védekezést is.
sul a szerrezisztencia kialakulása a kártevőkben, így hosszú távon akár el is lehetetlenülhet a legfontosabb rovarkártevőkkel szembeni hatékony védekezés. Amennyiben ez bekövetkezik, az összesen akár 100 ezer tonna termésveszteséget vonhat maga után őszi búzában és mintegy 15 ezer tonna veszteséget napraforgóban. A veszteség értéke együttesen elérheti az 5-6 milliárd forintos szintet. A szűkülő hatóanyag kínálat következtében kialakuló rezisztencia problémákra pedig utólag nagyon nehéz lesz megfelelő megoldást találni. • A glifozát hatóanyag kivonása nem csak a mezőgazdaságban okozna hatalmas károkat, hanem az erdőgazdaságokban is, valamint ellehetetlenítené a nem művelt területeken, a városi közterületeken, és a vasútvonalak mentén történő gyommentesítést is. A mezőgazdasági ágazat tekintetében a tarlókezelést kell kiemelnünk, mely éves szinten több mint egymillió hektárnyi területet érint, melyen a glifozát hatóanyag hiányában nagyon sok nehezen kontrollálható gyomnövénnyel szembeni védekezés jelentene komoly gondokat a gazdáknak. • A neonikotinoid hatóanyagok korlátozásával egy hatékony, és ráadásul az egyéb kémiai védekezésekkel szemben kisebb környezeti terhelést jelentő megoldás, a rovarölő szeres csávázás lehetetlenült el, aminek következtében a talajlakó és a fiatalkori kártevők kártétele fokozódik, és ennek következtében a környezetre nagyobb terhelést jelentő talajfertőtlenítés és állománykezelés mennyisége
• A napraforgó gombabetegségei elleni védelem lehetőségeit is súlyosan érintenék a tervezett korlátozások. A tányérrothadások és a szárfoltosságok megfelelő védelem hiányában évente 130-190 ezer tonna termésveszteséget okoznának, ami 15-22 milliárd forint bevételkiesést jelentene a gazdáknak. • A kártevő rovarokkal szembeni védekezésben használt hatóanyagok visszavonása rövidtávon várhatóan nem eredményezne technológiai veszteséget a gazdák számára, mert a megmaradó hatóanyagok hatékonysága megfelelő megoldást nyújtana. A hatóanyagok számának csökkenése következtében azonban várhatóan felgyor-
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
51
jelentősen megnőtt, ugyanakkor a kevés engedélyezett hatóanyag miatt fel fog gyorsulni a szerekkel szembeni rezisztencia kialakulása a rovarokban. Az említett hatóanyagoknak az őszi búzában történő esetleges bevonásával a vírusbetegségek terjedését okozó korai levéltetű fertőzés ellen is csak állománykezeléssel lehetne védekezni, ami ebben az esetben is megnövelné a környezeti terhelést. A tervezett rendelkezések várható összhatása a terméskiesések következtében elérheti a 300-320 milliárd forintos ágazati bevételkiesést is a vizsgált kultúrákban (azaz őszi búzában, kukoricában és napraforgóban) együttesen. Ezen kultúrákon kívül jelentős mértékben érintett még az őszi káposztarepce, az alma, a szőlő, valamint a különböző zöldségfélék. A hatóanyagok bevonásával szemben léteznek alternatív megoldások, amivel a környezeti hatást csökkenteni lehet. A növényvédő szerek fejlesztésében az utóbbi időben jellemzővé vált hatóanyag kombinációkkal például jól ki lehet használni a szinergiahatásokat, és ezáltal az egyedi hatóanya-
gok kijuttatásának mennyiségét jelentős mértékben csökkenteni lehet (akár felére vagy harmadára is csökkenthető az egyedi hatóanyag kijuttatás mennyisége). A kórokozók és kártevők megjelenésének és terjedésének előrejelzésén alapuló preventív védekezéssel szintén jelentős mértékben csökkenthető a felhasználásra kerülő hatóanyagok mennyisége. A megfelelő vetésforgó alkalmazásával jelentős mértékben megelőzhető a kártétel, és ezáltal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználásának szükségessége. Az integrált megoldások a szakszerű növényvédelemben sokkal hatékonyabb megoldást tudnak adni a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédő szer hatóanyagok betiltása, sőt, a tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédő szer hatóanyagok felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére. Az összefoglalás a hatástanulmány alapján készült.
„Túl kell élni az életet” – Beszélgetés Dr. Kádár Andrással A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSZ) főtitkáraként ismertem meg beszélgetőtársam, és az olvasóink miatt ki kell, hogy mondjam, amit ő hallani sem akar: innen vonul nyugdíjba az év végén. Természetesen munkájáról, eredményeiről faggattam, de a növényvédelmet, mint szakmát ért kihívásokat és a manapság sorakozó akadályokat sem tudtuk szó nélkül hagyni. Nagy felelőssége ez az iparnak… Egy „vérbeli növényvédős” beszélgetésre számítottam, bár már a hatástanulmány bemutatásakor is elbizonytalanodtam ebben. A zöldeket leszámítva már akkor is mindenki számára egyértelmű volt, hogy bármennyire a gyártókat képviseli az NSZ, a közös érdek az integrált növényvédelem. A kérdés már rég nem az, hogy hiszünk-e a vegyiparban. Sokkal inkább az, hogy milyen rizikót vállal az emberiség. – Felhaszná-
52 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
lás előtt kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét! Ezt a kötelezően használt mondatot ismeri a társadalom, a termelő felelőssége fölött pedig még mindig szemet hunynánk? – kérdezi most a riportalanyom. Nem kis felháborodás áll a mondat mögött: míg a növényvédő szerek orvosi minőségben kerülnek előállításra, addig technológiában precízióról csak beszélünk, a valóság ettől sokkal kiábrándítóbb. A hatósági hozzáállás nélkülözhetetlen. Bár a professzionális gazdálkodók értik a fenntartható mezőgazdaság lényegét, de lássuk be, sokat segített a növényvédő szerek vénykötelessége. És ezután jöhet a hatóanyagok visszavonása, mint valami fekete leves (ez konkrétan ebben a megfogalmazásban hangzott el a Növényorvosi Napon, Gödöllőn). Aminek megítélése megosztja még a vegyiparban és az egészségügyben járatos szakembereket is. A folyamat lényegére most nem térek ki, az előző oldalakon találhatóak az ok-okozati összefüggések. A napraforgó érésgyorsítása, állományszárítása is új korszak elé néz, ha a feketelistán szereplő hatóanyagok kivonásra kerülnek, ez a terület pedig Dr. Kádár András szívügye. A doktori disszertációjának elkészítésekor vagy a „reglonozás”, mint techno-
lógia elterjedésekor nem gondolta, hogy ekkora pályát ír le a bevizsgált napraforgópogácsával és a kísérleti tehenekkel. De persze azt sem sejthette, hogy több évtizeddel később káoszt okozhat a hatóanyag kivonásának már a gondolatával is. Ezt hívják igazi szakmai siker sztorinak – mondom én. De beszélgetőtársam hamar kijavít: – Kétségkívül sikertörténet volt, de ne felejtsük el, hogy én még az első generációs szakemberek közé tartozom, a Pest megyei Növényvédő Állomásról elküldtek növényvédő szakmérnöknek, és egyszer csak azon vettem észre magam, hogy Egyiptomban vagyok tanulmányúton, ahonnan egy komoly tapasztalatot mindenképpen szereztem: a nyelvtudás értékét. Az viszont szinte hihetetlen, hogy közel 50 év eltelt azóta, és a mai világban ez még mindig feladat. Így el lehet képzelni, hogy akkoriban mit jelentett egy tárgyalóképes angol nyelvismeret – mondja András. Próbálom beszélgetőtársamat egy kis összegzésre is rávenni, de nem egyszerű. Úgy látom, hogy nehéz a találkozásunkkor elhangzott gondolattól – miszerint mostanra halmozódott fel minden tudás – elszakadni. Pár nappal az előző oldalakon is olvasott sajtótájékoztató után még nem tudunk, nem tudhatunk összegezni. Hisz most próbáljuk a szakmát, a termelőket ráébreszteni, hogy elindult egyfajta visszaszámlálás. A kihívás nem is elég jó kifejezés erre, ezt az elköszönő főtitkár is tudja. Ahogy ő fogalmazott, utódja előtt áll egy-két kiemelt feladat, na meg a folytatás. Csak ismétlésként Szakmai érdekképviselet a Növényv é d ő s ze r- g y á r t ó k és Importőrök Szövetsége Egyesület. Elősegíti a növényvédő szerek ésszerű, biztonságos felhasználását, beleértve az integrált növényvédelem gyakorlatának elterjesztését, a környezet minőségének megőrzését, az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentését, továbbá a hazai és európai szabályozás összehangolását. Meghatározó feladata a növényvédő szerek engedélyezésének koordinálása, de fellép a növényvédő szerek illegális forgalmazása és a hamisítás ellen is. A kicsikart összegzés Az ipar és az NSZ közti kapcsolat fenntartása ugyanolyan feladat volt, mint a hatóságokkal való konzultációk és a kapcsolattartás a termelőkkel. Az EU-s
jogharmonizáció folyamatos feladatot adott a tagországok szövetségeinek, így Magyarországnak is. A külföldi társszervezetekkel is folyamatosan egyeztetni kellett, épp az uniós szabályzás kapcsán és elkészítették az egyes növényvédőszer hatóanyagok lehetséges visszavonásának következményeivel foglalkozó hatástanulmányt is. Nem is csodálkozom a „Sikeres voltam, pörögtem” rövid megjegyzésen, de épp ezért érdekelt, hogy marad-e megoldatlan feladat. A válasz sajnos mindennapi, a szakma legalábbis minden nap találkozik vele: ez pedig a hamisítás kérdése. Mindig is volt, van és lesz hamisítás, de először tisztáznunk kell, mit nevezünk hamisnak. Ugyanis pl. Kínából, Indiából olyan hamis növényvédő szerek érkeznek, amit nemhogy szakmai szemmel, de még laboratóriumban is nehéz kimutatni. A hamis és illegálisan forgalmazott növényvédő szerek a forgalom 3-5%-át teszik ki. Tehát mit nevezünk hamisnak? Ami nincs engedélyezve. Az Unió kikötőibe érkező szállítmányok kontrollja viszont a mai napig nem garantált. – Ma már olvashatunk razziákról, ahol bejelentés vagy vizsgálat alapján „lecsap” a növényvédelmi felügyelő és a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága, de ez még korántsem tekinthető lezárt ügynek. Sőt. Ezt a kiemelt feladatot utódom is megörökli. Hány éves vagy? – még sosem kérdeztem meg tőle, mert nem mertem, és nem az illem miatt, hanem hamar kiderült volna, hogy szakmában, szemléletben, élettapasztalatban még mennyi tanulnivalóm van. Szóval a válasz: 76. Nem egy tipikus nyugdíjba vonulási kor – mondom én, mert ő még mindig nem szeretné használni ezt a kifejezést. Inkább egy „sztori” ennek kapcsán: – A szentendrei Szamár-hegyen feleségemmel sétálva találkoztunk egy öreg úrral. Elegánsan, kutyát sétáltatott, szemlátomást élvezve az életet. Na így, majd így szeretnék megöregedni. – És én közben azon mosolyogtam, hogy ez a MAJD még mindkettőnk szerint várat magára. Egy mezőgazdasági szaksajtóban szereplő riport ritkán sikerül ilyen líraira. Főszerkesztőként legszívesebben indítanék egy oktatási rovatot, és ez lenne a vezércikke, mert lenne belőle mit tanulnia a szakmának. De zárszóként is inkább Dr. Kádár Andrást idézem: „Meg fog változni az életem, a mindennapjaim. El is tűnök. De ne veszítsd el a névjegyem…” Sándor Ildikó www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
53
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
– almafáink lisztharmat elleni védelmének biztosítéka Jövő gyümölcstermesztésünk szerkezetében fokozódó szerepet kell kapniuk a betegségekkel és egyéb károsítókkal szemben rezisztenciát mutató fajoknak és fajtáknak. A nemesítők munkájának gyümölcseként e növények köre egyre inkább növekszik, s ma már elmondhatjuk, hogy különösen az almafajtákat tekintve az elért eredmények igazán figyelemre méltóak! Fenntartható gyümölcstermesztésünk alapvető kritériuma olyan mesterséges ökoszisztémák létrehozása, melyek a természeteshez a legközelebbi állapotokat célozzák. Nos, ezt a célkitűzést a rezisztencianemesítés érdemben szolgálja, de azt is látnunk kell, hogy valójában a jelenlegi eredmények szakmai szempontok alapján leginkább csak a potenciális károsító fajok számát moderálják, bizonyos betegségek vagy egyéb károsítók gazdasági szerepe megmaradhat, sőt nőhet is. Így van ez almatermesztésünk esetében is, ahol a valóban eredményes, főleg varasodás elleni nemesítések sikere mellett a lisztharmat-fertőzések gazdasági jelentősége megmaradt, nem beszélve az eleve érzékeny fajtakörök termesztésben tartásáról (1. kép).
Amit a lisztharmatról fontos összefoglalni A kórokozó gomba biológiájából adódóan az ún. primer fertőzések ellen kémiai úton csak részleges eredmény érhető el. Hatékony beavatkozás a peszticidektől elsődlegesen a szekunder fertőzés ellen várható. A növényvédelem tehát pontosan a kórokozó biológiájából következtethetően komplexen képzelhető el, azaz agrotechnikai, mechanikai és kémiai módszerek együttes és okszerű alkalmazásával. A fajták fogékony-
1.kép: Erős lisztharmat fertőzés Idared fajtán Balkányban 2014-ben Fotó:Mándoki András
54 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
sága által meghatározottan, a korszerű metszési módszerek, ill. a helyes metszési technika megválasztása a „gyertyás” vesszők eltávolítása és a harmonikus tápanyag-ellátás rendkívül fontos. Ha a fa „éhezik”, sokkal hajlamosabb a lisztharmat okozta megbetegedésre. Az alkalmazott növényvédelmi munkánkat az említett termesztés-technológiai elemek alapozzák meg! Csak akkor tudjuk kémiai úton eredményesen folytatni növényünk mentesítését, ha almafáinkat jó kondícióban tartjuk, ill. a korszerű művelési módok alkalmazása mellett megfelelő fungicidkészítményeket választunk. Ilyen például a 2013-ban engedélyezett cyflufenamid hatóanyagú CYFLAMID készítmény, mely termék megjelenésével új korszak kezdődött.
A kémiai védelem szerkezetének változása és következményei A CYFLAMID fungicid a gyakorlati tesztelése 2014-ben kezdődött, s viszonylag nagy területen kedvező növényegészségügyi helyzetet eredményezett. Az utóbbi években több körzetben a metszés minősége romlott a humán erőforrások kedvezőtlen változásai miatt. Ilyen környezetben a CYFLAMID készítmény szerepe megnőtt, és használatának következményei az alkalmazott lisztharmat elleni technológiák ütőképességeit is megőrizve több ponton javulást tett lehetővé. Köszönhető ez annak is, hogy 2014-ben és 2015-ben további, új hatóanyagok kerültek engedélyezésre. A cyflufenamid hatóanyag rotációs alkalmazási lehetőségei – a rezisztenciatörés – megalapozottá váltak, melyre a jövőben a gyakorlatnak kiemelten figyelnie kell.
2.kép: Cyflamid készítménnyel kezelt Idared fajta Balkányban 2014-ben Fotó:Mándoki András
3.kép: St.kontroll készítménnyel kezelt Idared fajta Balkányban 2014-ben Fotó:Mándoki András
Magyarországi kísérletek és tapasztalatok a CYFLAMID-használat megítélésében A CYFLAMID fungicid a korábban alkalmazott lisztharmat elleni szerektől eltérően nem egy vagy két ponton támadja a gombát fejlődése során, hanem öt ponton avatkozik be a gomba életébe. Ennél fogva kijelenthető, hogy a lisztharmat minden növekedési stádiumában hatékony. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a felhasználó valójában a virágzástól a vegetáció végéig bármikor kijuttathatja évi két alkalommal, akár egymás után is 10 nap körüli permetezési fordulóval. Ez a rugalmas kijuttatás teszi lehetővé, hogy kihasználjuk a készítmény akár preventív (megelőző), akár kuratív (gyógyító) hatását. A CYFLAMID kiváló mélyhatása mellett igazi additív értékkel is bír, hiszen erőteljes gázhatása miatt sűrű ültetvényekben is nagy hatékonyságot mutat, és a permetezés befejezését követően két órával már csapadékálló. A CYFLAMID készítményt a hatósági analíziseken kívül 2014-ben és 2015-ben három helyszínen: Tuzséron, Balkányban (1. ábra) és Nyírmadán vizsgálta a Sumi Agro Hungary Kft. Mindhárom ültetvény-
1.ábra: A lisztharmat fertőzések alakulása a vizsgálati területeken 2014-ben Forrás: Csonthéjas Munkacsoport SAH
4.kép: Monilia fructigena által fertőzött termés Fotó: Simon Zoltán
ben évi egy-két alkalommal kezeltek CYFLAMID-dal lisztharmat ellen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az évi két alkalommal kijuttatott CYFLAMID más időpontokban alkalmazott egyéb kezelésekkel kiegészítve kiemelkedő védelmet nyújt járványos esztendőben is (2. és 3. kép). Fertőzött ültetvényekben a kezelést követően beteg növényi részekből egészséges hajtások fejlődtek igen erős fertőzési nyomás mellett is. Ugyanez nem mondható el a standardként beállított fungicidek esetében. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a cyflufenamid hatóanyag évenként ismétlődő alkalmazásával jelentősen csökkenthető a primer fertőzések aránya, sőt, a kezelt almásainkban jelentkező moníliás fertőzéseket teljesen visszaszorítja (4. kép). Mivel a Monilia fructicola elleni kiváló hatékonysága in vitro is igazolt, a termék jelentősége almaültetvényeinkben fokozottan hangsúlyozható, s a védelem egyik alappillérének tekinthető!
Javaslat a CYFLAMID-technológia gyakorlati alkalmazására A CYFLAMID felhasználása az intenzív hajtásnövekedés időszakában javasolt évi kétszeri alkalommal, akár egymás utáni permetezési fordulóban is (8-12 nap). Engedélyezett dózisa: 0,3-0,5 l/ha. Erős primer lisztharmat-fertőzöttség esetén célszerű 0,5 l/ha dózisban kijuttatni már virágzás kezdetén, így a szekunder tünetek kialakulása jelentősen lassítható. A CYFLAMID kitűnően keverhető más, például varasodás elleni készítményekkel is, miközben a jelzett hasznos mellékhatásokra garantáltan számíthatunk. Mándoki András növényvédelmi szakmérnök
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
55
Külföldi tapasztalatok - szélesebb szakmai tudás
Az olasz Valagro cég mindig is fontosnak tartotta a rendszeres, folyamatos, naprakész gyakor lati és elméleti képzést. Ennek köszönhetöen a Malagrow Kft. kertészeti szaktanácsadói egy rendkívül érdekes nemzetközi szakmai találko zóra voltak hivatalosak az ösz folyamán, melynek során meglátogatták Európa egyik legnagyobb zöldségtermelő területét, a spanyolországi Alme riát, valamint a gyümölcs- és csemegeszőlő-ter mesztés szempontjából fontos Murciát. Az ilyen jellegű szakmai utak nem titkolt célja a tanulás, az új technológiai elemek, az új ter mékek és az új termesztési praktikák megis merése, majd azok adaptálása a hazai termesz tési rendszerekbe. Ehhez Dél-Spanyolország kitűnő terepnek bizonyult. A terület fekvésének köszönhetöen szinte egész évben folyamatos termelés zajlik a mintegy 40.000 ha-nyi fóliafe lületen. Az évi több mint 3.000 órányi napsütés, a télen is enyhe klíma, az évi átlag 18-19°C-os hőmérséklet kiváló lehetőséget nyújt a paprika, a paradicsom, az uborka, valamint a sárga- és görögdinnye termesztéséhez. A klimatikus elő nyök mellett azonban számos hátránnyal is meg kell küzdeniük a helyi zöldségtermesztőknek. A csapadék éves mennyisége mindössze 150-200 mm, májustól augusztusig szinte egyáltalán nincs eső. A növénytermesztéshez szükséges vizet kutakból nyerik, ráadásul a többnyire 100-300 m (néhol akár 1.000 m) mélyről felhozott öntözővíz minősége is igen változó. A termesztésbe vont talaj erősen agyagos, köves, szervesanyag-tar talma szegény. A termesztés pedig 90%-ban hagyományos, nagyméretű, magas légterű, lapos termesztőházakban folyik. A hatalmas felületnek és a folyamatos termelés nek köszönhetően azonban az almeriai termé kekkel az év minden szakaszában találkozhatunk az európai piacokon. Ami azonnal szembetűnő volt, hogy a termesz tés színvonala intenzívebb a magyar átlagnál. A termesztők fogékonyak az új fajtákra és az új technológiákra, valamint kellemes meglepe tés volt a biológiai növényvédelem széleskörű elterjedése is. Az előrejelzés fontosságát, a
hasznos élő szervezetek használatát és a növényvédőszer-maradvány minimalizálását egyre több spanyol termelő tudja sajátjának. Ez nagyrészt az európai piacnak való megfelelési kényszerből fakad, hiszen az itt termelt áru két harmad részét exportálják. A másik fontos dolog, hogy itt talajról tényleg csak mint termesztőközegről beszélhetünk. A gyenge minőségű talajok nagy része köves, agyagos, szervesanyag-tartalmuk szinte nulla. Az öntö zésre használt víz minősége pedig nagyon vál tozó, a legtöbb esetben meglehetősen rossz (1,53,5 közötti EC-vel). Mindezek következményeként a felhasznált műtrágya mennyisége jóval a magyarországi szint felett van, ezenkívül pedig általánosan elterjedt technológiai elem a sátrak telepítés
előtti feltöltése is szerves anyaggal. A külön böző eredetű szilárd szerves anyagokat 1-3 cm vastagon terítik szét, majd bedolgozzák. A ter mesztés intenzitását mutatja a különböző mikro-, és mezoelem (B, Mn, Mg, Ca) lombtrágyák, valamint a különböző biostimulátorok haszná lata is. Ahogy azt a Valagro lberia munkatársai kifejtették, ezeket a termékeket minden spanyol termelő használja. A miért?-re nagyon ésszerű nek tűnő választ kaptunk: a piac kizárólag kiváló esztétikai minőségű, jó beltartalmi értékkel ren delkező, piacos egységes árut vesz át és ez az intenzív termesztés-technológia mellett csakis biostimulátorok használatával oldható meg, még a spanyol adottságok között is. A magyar viszo nyokkal összevetve megállapítató, hogy a 100%-
os felhasználás mellett, a mikro- és mezoelem lombtrágyákat és a különböző biostimulátorokat szezon elején megtervezett időpontokban, folya matosan használják. A Valagro termékek minden termelőnél, akik kel találkoztunk, megtalálhatóak voltak. A gyenge tápanyag-szolgáltató képességű, alacsony szer vesanyag-tartamú talajok miatt folyamatos a Viva talajkondicionáló felhasználása. A magas hőmér séklet és az erős sugárzás káros hatásainak kivédésére tervszerűen a Megafol-t használják. A köves, agyagos talajokban a megfelelő gyöke resedést Radifarm-mal oldják meg. A termésméret növelésére, a koraiság fokozá sára a Benefit PZ-t és az MC Cream-et alkal mazzák. Ahogy azt az egyik spanyol gazdálkodó is elmondta, ezek a biostimulátorok mindemellett jelentősen növelik az öntöző műtrágyák hasz nosulását is, ami szintén fontos tényező az extra minőség és a magas hozamok szempontjából. Tanulságként megállapítható, hogy nem létezik rossz talaj és nincs olyan külső körülmény, ami alapjában lehetetlenné tenné a jövedel mező termelést. A megfelelő, adekvát techno lógia, a biostimulátorok és lombtrágyák tudatos, tervszerű használata, valamint az ágazati szerve zettség segít leküzdeni ezeket a nehézségeket.
AGROmashEXPO 2017. január 25-28. Találkozzunk a C pavilonban!
M„ MALAGROW KFT
MALAGROW Kft. Szolnok, Újszászi út 38. Telefon: +36 56 514-160 Fax: +36 56 515 050 www.malagrow.hu
ISEKI kompakt traktorok A kiemelkedő minőséget képviselő japán ISEKI traktorok 2016-os kínálata mezőgazdasági felhasználók részére Az ISEKI kiváló ár/érték arányú, magas minőségű és megbízható kistraktorokat kínál mezőgazdasági feladatokhoz. A csatlakoztatható számos eszköznek köszönhetően a kompakt és fordulékony, összkerékmeghajtású traktorok egész évben bevethetők kertészetekben, erdőgazdaságokban, lótenyésztő telepeken, stb. A japán ISEKI gyártómű az 50 LE alatti traktorok piacán tölt be vezető szerepet európai- és világviszonylatban. Az ISEKI termékeket – ahogy japán gyártóktól megszoktuk – a rendkívül magas műszaki színvonal, megbízhatóság és az igen jó ár/érték arány jellemzi. ISEKI TM 3185 A A 3 hengeres, vízhűtéses motorral szerelt TM 3185 modell az ISEKI belépő modellje 18 LE teljesítménnyel. Jellemzői: mechanikus csoportváltómű, differenciálzár, kapcsolható összkerékhajtás, 540 1/perc hátsó TLT, Kat.1 hárompont. ISEKI TM 3205-ös sorozat A TM 3205-ös sorozat nagy lökettérfogatú, nyomatékos 24, 27 és 30 LE-s modelleket kínál mechanikus és hidrosztatikus meghajtással. A kompakt méretű, bukókerettel vagy komfort fülkével egyaránt rendelhető, összkerék meghajtású traktorok szélessége mindössze 110 cm. ISEKI TH 4335 AL A középkategória megbízható és robusztus belépő modellje 37 LE-s motorral, szinkronizált irányváltó hajtóművel, kapcsolható összkerék meghajtással, 32,1 l/ perces munkahidraulikával, 540/750 hátsó TLT-vel és Kat. 1 hátsó háromponttal. ISEKI TG 6000-es sorozat Az ISEKI legújabb fejlesztésű, középkategóriás kompakt traktorai gazdag alapfelszereltséggel, háromfajta hajtóművel (szinkronizált irányváltó hajtómű, duplakuplungos félautomata hajtómű és fokozatmentes hidrosztatikus hajtómű) és 40, 45, 55 és 66 LE-s, 3, illetve 4 hengeres motorokkal és kiemelkedő, 52,4 l/perces munkahidraulika teljesítménnyel. A TG 6000-es traktorok bukókerettel, vagy klimatizált komfort fülkével rendelhetők. ISEKI TJA 8000-es sorozat Az ISEKI legnagyobb, európai piacra készülő 86 és 102 LE-s modelljei, 3 hengeres motorokkal és szinkronizált irányváltó hajtóművel. Meggyőző teljesítményével, alacsony üzemanyag-felhasználásával, legmodernebb motor- és traktortechnikával, valamint az új, csúcs modern fülkekoncepciójával biztosan kielégít minden elvárást. www.agraragazat.hu • 2016. február • AGRÁRÁGZAT •
57
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A SAME Frutteto új generációja A DM-KER Kft. háza táján nagy a nyüzsgés a kertészeti pályázat indulásával. Számos gyártó új modellel lép a 2017-es piacra, többek
mert az ilyen kategóriájú gépek emissziós normája 2017-re
között a cégünk által hivatalosan képviselt SAME traktorok
előírás szerint szigorodik. Mindemellett fontos megemlíteni,
tekintetében is.
hogy a motorteljesítmények, illetve a nyomatékrugalmasság
Új, a környezetet kevésbé szennyező motorokkal és eddig
a lökettérfogathoz viszonyítva emelkedtek, így 2017-ben már
nem elérhető innovatív opciókkal felszerelve mutatták be az
a Frutteto 115-ös traktor is rendelkezésre áll majd. Az új fej-
új termékpalettát az idei EIMA kiállításon Bolognában, melyet
lesztésű motorokkal a környezeti terhelés drasztikusan csök-
a 2017-es AGROmashEXPO és AgrárgépShown a magyar gaz-
kenthető mind részecske-kibocsátás, mind a NOx Nitrogén
dák is megtekinthetnek.
Oxidok tekintetében, és ráadásként a Common Rail technoló-
A kertészeti pályázatban leginkább releváns traktor a SAME
gia következtében a fajlagos fogyasztás is csökken.
kínálatában a SAME FRUTTETO család. A nagy hírnévnek
A legfrissebb FARMotion motorcsalád 3 és 4 hengeres kivi-
örvendő, speciális traktorcsaládot kifejezetten szőlő- és gyü-
telben, modern nagy nyomású (2000 bar) közös nyomócsö-
mölcsműveléshez tervezték és fejlesztették ki, amely megfe-
ves üzemanyag befecskendező rendszerrel rendelkezik. Ki-
lelő megoldást nyújt a sokrétű elvárásokra. Köszönhetően a
fejezetten a mezőgazdasági erőgépek számára fejlesztették,
gyümölcsösök, illetve szőlők számára kialakított verziókkal,
ami biztosítja a megfelelő teljesítményt a megbízhatóságot
fülkével vagy speciális platformokra szerelve, kerékmérettől
és az alacsony fenntartási költségeket a gazdák számára.
függően, mechanikus vagy elektrohidraulikus vezérléssel, és sokoldalú specifikációkkal, a Frutteto traktorok képesek tökéletes munkakörülményeket nyújtani, a jobb és professzioná-
•
Átdolgozott hengerfej és égéstér a jobb hatásfokú
üzemanyag felhasználásért. •
Nagyobb teljesítmény és nyomaték alacsonyabb
lisabb termelésirányításért.
fogyasztás mellett.
Az S és V ’Hi-Steer’ kivételesen kompakt felépítése, egyedi
szintje a beépített vízhűtésű kipufogógáz-visszavezetésnek
első hídja és kúpgörgős
köszönhetően. A hűtött EGR szelep segítségével az NOx ér-
• kialakítása biztosítja a fordulási
sugár jelentős csökkenését és a kiemelkedő manőverezhetőséget, még a szűk helyeken és keskeny fordulókban is. A traktorok lelkei azok a 3 vagy 4 hengeres motorok, amelyeket az SDF fejlesztett és gyártott, kifejezetten mezőgaz-
Környezetvédelmi emissziós értékek alacsonyabb
tékek sokkal alacsonyabban tarthatóak. •
60%-kal csökkentett vibráció és hang a 3 hengeres
motor esetében. •
A katalitikus DOC rendszernek köszönhető alacso-
dasági traktorok részére, hogy biztosítsák a kiváló tulajdon-
nyabb emissziós szint, AdBlue adagolás és részecskeszűrő
ságok és a teljesítmény tökéletes kombinációját.
alkalmazása nélkül, ezáltal kisebb fojtású és így nagyobb
A 2016-ban Tractor Of The Year speciális kategóriában ver-
teljesítményű motor.
senygyőztes Active-Drive Frutteto, az AgrárgépShow Nemzetközi Termékfejlesztési díját is elnyerte.
•
Megnövelt olajhűtő a nagyobb teljesítmény miatt.
•
Tier4i követelmények teljesítése.
Ezen felül átdolgozták a traktor hidraulikarendszerét, és az A 2017-ben piacra kerülő típus legnagyobb újdonsága a
opcióban rendelhető tandemszivattyúval szerelt gépek már
nagyobb tömegű és teljesítményű SAME traktorokból már
nem 58, hanem a gazdálkodók igényeinek megfelelve már
megismert, de most a Frutteto vonal számára átdolgozott
64 literes percenkénti térfogatárammal rendelkeznek. Szá-
SDF FARMOTION Tier4i avagy STAGE 3B emissziós normájú,
mos új és komfortosabb ülés lesz választható a traktorhoz.
mezőgazdasági erőgépek számára fejlesztett 4 ütemű, die-
Az új Frutteto vonal akár már ma is előrendelhető a DM-KER
selüzemű belsőégésű motor. A fejlesztésre azért volt szükség,
Kft.-nél, gyártásuk viszont csak az AGROmashEXPO-AgrárgépShow kiállítás után kezdődik, így az ottani standunkon még csak egy elősorozati gép lesz, ami teljes mértékben megegyezik a végső sorozatgyártású traktorokkal. Várjuk kedves érdeklődőinket 2017. január 25.-29. között az AGROmashEXPO-n az ’A’ pavilon 302/E DM-KER standján. Addig is keressen bátran minket a kertészeti pályázattal kapcsolatosan!
+36-30-224-9414
KÖRNYEZETTUD ATOS TALAJNEDVESSÉG GAZDÁLKODÁS SZ ŐLŐBEN ÉS GYÜMÖLCSÖSBEN A Güttler GreenManager alkalmazásával bevethetjük a sorközöket az erősen csapadékos időszakokban, míg ugyanez az eszköz az aszályos időjárás esetén a szőlővel konkuráló növények kiirtására is alkalmas, a gyökerek hatékony alávágásával. A Güttler GreenManager sokoldalúságát mutatja, hogy a sorközök telepítése esetén különböző méretű
vetőmagokat is - mint például fűfélék, mustár, facélia, bükköny, szegletes lednek, stb. - egyszerre vethetünk, tehát a gép alkalmas a keverékek vetésére. A Güttler GreenManager EPS 5 vetőgépe osztott magtartállyal rendelkezik, és a különböző méretű magok vetésére alkalmas vetőelemei egymástól eltérő kivetett magmennyiségre is beállíthatók.
VENYIGE ÉS GALLYZÚZÁS MÉG KISEBB APRÍTÁSI MÉRET A Müthing 2017-ben már kétféle termékével is szolgálja a szőlészeket és gyümölcstermesztőket. A jól bevált MU-W venyigezúzó után bevezetésre került a gyümölcsösökben használatos MU-0 gallyzúzó, amely már nagyobb munkaszélességekben, megerősített rotorral és toronyal is elérhető. A gép fronthidraulikus használatra is alkalmas és oldalirányban hidraulikusan eltolható, ezért nehezen hozzáférhető helyeken is nagy hatékonysággal alkalmazható. A speciálisan gyümölcsösökre kifejlesztett mélységében állítható csúszótalppal, gallybedobó gereblyékkel és a Müthing cápauszony szabadalmaztatott alakú állókéseknek köszönhetően tudjuk elérni a legjobb aprítási minőséget.
HASZNÁLJA KI AZ ÚJ TECHNOLÓGIA ADTA LEHETŐSÉGEKET! HÍVJON MOST! +36 (30) 849 8533
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Beszéljenek a tapasztalatok! Kertészeti meszezés a termelők szemszögéből „A hiányzó láncszem” – legutóbbi cikkünk ezzel a címmel igyekezett felhívni a figyelmet egy a kertészeti termelésben is alapvetőnek számító elemre, amely nem feltétlenül szerepel a megfelelő helyen a mindennapi termesztési gyakorlatban. Kifejezetten jó hír, hogy a helyzet fordulni látszik, köszönhetően a legutóbb a piacon megjelenő és a termelők számára elérhető olyan meszező anyagoknak, termékeknek, amelyek új irányt jelentenek a mai mezőgazdasági gyakorlatba beilleszthető talajmeszezésben.
Szemcsés mész a knipp-fa körül
Írásunkban olyan termelőket szólaltatunk meg, akiknél
tünk keresni a piacon, amivel a leghatékonyabban meg
a talaj meszezése már a termesztéstechnológia szerves
tudjuk oldani ezt a műveletet. Végül egy újnak számító,
része, pontosan úgy, mint akár a terület előkészítése, a
magas kalciumtartalmú, röpítőtárcsás szóráshoz ideális
növényvédelem, vagy a betakarítás. Hogy ez miért van
szemcseméretű, kalcium-oxid-alapú mésztermékre esett
így?
a választás. A bigbag zsákba csomagolt terméket a műt-
Mondják el ők maguk!
rágyához hasonlóan, egyszerűen tudtuk tárolni (szabadban, de megfelelően körbefóliázva, raklapokon), a szóró-
Nagy András és Nagy Szabolcs Győrszentivánon művel-
ba a töltéskor szépen folyt az anyag, a függesztett, 300
nek kb. 25 hektár gyümölcsöst – melyben megtalálható
kg kapacitású röpítőtárcsás szórónkkal egy csigaház for-
alma, szilva, meggy, cseresznye, kajszi, sőt egy kevés ho-
májú adapterrel kiegészítve, amely a célzott és szűkebb
moktövis is – intenzív művelés technológiában, csepegte-
anyagáramot volt hivatva biztosítani, kiválóan, mérsékelt
tő öntözéssel. Kiváló, exportképes minőség előállítására
porképződés mellett, egyenletesen ki tudtuk juttatni.
törekszenek, amely a meglévő gyümölcsösök precíz és
A szemcsék megfelelő méretűek, jó állagúak voltak, és
lelkiismeretes művelése mellett a telepítés előtti tudatos
a szemcsés szerkezet miatt egyfajta öntisztító hatást
terület-előkészítést is jelenti. „Egy kb. 30 éves régi, nyá-
figyeltünk meg, nem volt gondunk a szóróra rátapadó
ri almást vettünk át újratelepítésre idén ősztől, a helyi-
mészanyaggal. A hektáronként kijuttatott 1 tonnás dó-
ek által Wittman-tag-ként ismert részen, és a telepítés
zis egy kezelhető anyagmennyiséget jelent, gyakorlatilag
előtt a talajvizsgálat alapján láttuk, hogy indokolt a te-
töredéke más gyakran használt mészanyagokhoz képest.
rület meszezése. Olyan megoldást, olyan terméket kezd-
A gyümölcstermesztésben ez idáig mindent célirányosan
Nagy Szabolcs gazda szépen fejlődő gyümölcsösében, Győrszentivánon
60 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Wéber Norbert és az egészséges szőlőültetvény, Sauska Pincészet, Villány
Szemcsés mész szórása röpítőtárcsával, telepítés előtt
Az ültetőgödör és környéke is kapott rendesen
meg tudtunk adni a növénynek és a talajnak, kivéve a
meggátolni a penészgomba-fertőzést. Így kiválóan indul
kalciumot… Pedig egy nagyon is fontos elemről van szó
az új telepítésű oltvány, sokkal jobb az eredése. Arra vi-
a gyümölcstermesztőknek is, gondoljunk csak az alma
szont ügyeljünk, hogy egyrészt a kellő behatási idő miatt
’stippesedésére’, ami éppen a kalciumhiány következmé-
a meszezés és a telepítés között legalább egy teljes év
nye. Ezzel az új megoldással viszont végre ez sem prob-
teljen el, másrészt ezt a műveletet szerves trágyázással
léma. Az új telepítés mellett máshová is szórtunk ebből
együtt nem szabad kivitelezni, mert stimulálja a penész-
a mésztermékből, és kíváncsian várjuk annak jótékony
gombák növekedését. A meszezés alapvetően jót tesz a
hatásait, hiszen szeretnénk a továbbiakban is a mesze-
szőlőnek, mert az enyhén lúgos talajt kedveli. Itt meg
zést alkalmazni, hogy talajaink visszajöjjenek a normál
kell említeni, hogy hiába van a talajunk alatt mészkő, a
állapotukba.”
kalcium felfelé nem mozog, így érdemben nem fog beleszólni a talaj állapotába, kalciumellátottságába.
Nagy András és Nagy Szabolcs gazdálkodók minden részletre rendkívül odafigyelnek, és folyamatosan képzik
Másik mésztermék-felhasználási területünk az esetlege-
magukat, valamint újabb elemeket integrálnak gazdál-
sen előforduló jégkárt követően a sérülések regeneráló-
kodásukba. A gyümölcsösök telepítésekor Trichoderma-
dásának felgyorsítására. A sebek, hegek a növényen a
és Mikorrhiza-gombakultúrákat juttatnak ki a 120 cm
kalcium bevitelnek köszönhetően lényegesen hamarabb
mély(!) ültetőgödrökbe, ahová pelletált szerves trágya
gyógyulnak, száradnak, mint anélkül. Nálunk kiválóan
és föld kerül rétegezve. A gödrökbe az ültetési tervnek
bevált a ventillált kénpor és kalcium-karbonát keveréke
megfelelően knipp-fa, illetve suháng kerül. Az intenzív
(20 kg ventillált kénpor + 2-3 kg kalcium-karbonát/ha
technológiának és a hozzáadott gombáknak és szerves
dózisban) hasonló esetekben, amikor komoly jégkár ért
trágyának (is) köszönhetően már a telepítést követő el-
egy adott területet.
ső(!) évben is igen jó termést produkált az ültetvény, gyakorlatilag mindegyik új gyümölcsfájuk termést adott.
Mindezen tapasztalatok indokolttá tették, hogy a meszezés a termesztés technológia szerves részévé váljon,
A kertészeti meszezésnek egy másik területen, a sző-
hiszen jótékony hatása többféleképpen megnyilvánul:
lészetben betöltött szerepéről Wéber Norbert, a villányi
talajfertőtlenítés, tápanyag-utánpótlás, gyógyítás. Ta-
Sauska Pincészet borásza osztott meg velünk értékes
nácsolom a szőlőtermesztőknek, hogy az új telepítésű
gondolatokat. „Bevált gyakorlatként jellemzően kalci-
szőlőkben próbaképpen vizsgálják meg néhány oltvány
umkarbonát-őrleményt használunk, a termesztési gya-
gyökerét, és ha fehér foltokat, penésztelepeket látnak
korlat több területén. Új szőlő telepítése előtt a terület
rajtuk, meszezzenek!”
lehető leghatékonyabb megtisztítására törekszünk, eltávolítjuk az ott lévő növényi maradványokat, de ez soha
Emlékeztetőként az eddigiekben felsorolt értékes gondo-
nem 100%-os hatékonyságú. Az a kevés visszamaradó
latok mellé: a kalcium nélkülözhetetlen alkotóelem mind
és rothadásnak induló növényi gyökér- és szártömeg is
a talajban, mind a növényekben, de az állatokban, és
táptalaj a penészgombáknak, és lehetővé teszi nagy-
bennünk, emberekben is. Mint mészváz, illetve a legkü-
mértékű felszaporodásukat. Később a penészgombák az
lönbözőbb kémiai és anyagcsere-folyamatokban betöl-
új telepítésű, fiatal szőlő gyökérzetét és oltvány részét
tött szerepében egy olyan elem, amely a technológiában
támadják meg, jelentősen visszavetve a fejlődésüket, és
használt anyagok listáján messze nem a jelenleg elfog-
terméskiesést okozva. Tapasztalatunk szerint a terület
lalt helyet érdemli. Gondoljunk rá!
tisztítása után hektáronként a teljes felületre egyenletesen kijuttatott 2 tonna nagy tisztaságú és kellően finom kalciumkarbonát-őrlemény kiváló hatékonysággal tudja
Wágner József üzletfejlesztő
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
61
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A jövőbe tekintve Gyümölcsfajta-innováció faiskolás szemmel a Holland Alma szakértőitől Mik lesznek a jövő slágerfajai? Milyen fajták lesznek meghatározóak a gyümölcstermesztésben? Melyek válnak majd be igazán a termelőknek? Találkozik-e a termelők törekvése a fogyasztók ízlésével? Ezeket a kérdéseket tettük fel Babicz Szabolcsnak, aki a hazai gyümölcs fajtahonosítás egyik meghatározó vállalkozásának, a Holland Alma Kft-nek a termelési és kereskedelmi vezetője. tapasztalatunk velük. Tudjuk azt, hogy valóban megéri-e szaporításba vonni az újdonságokat. Hogyan növekednek, hogyan reagálnak a metszési beavatkozásokra, milyenek a termékenységi viszonyaik, növekedési sajátosságaik. Legalább 25-30 szempont szerint vizsgáljuk a fajtajelölteket, hogy valóban csak a legjobbak legjobbjait tudjuk a termelőknek ajánlani.
Akkor a Holland Almánál minden gyümölcsfajból a legújabbak kaphatók?
– Ezeket a kérdéseket alapvetően két irányból közelíthetjük. Vagy veszünk egy kristálygömböt, és bevetjük jóstehetségünket, vagy kicsit elébe sietünk a jövendőnek, megpróbáljuk a folyamatokat úgy irányítani, hogy azok kiszámíthatóak legyenek. Mi egy évtizede ezt az utat járjuk – mondja Babicz Szabolcs. – Élő kapcsolatot tartunk a legtöbb európai kutatóintézettel, ahol fajtákkal foglalkoznak. Számon tartjuk az összes olyan fajtajelöltet, amelyekben Magyarországon fantázia lehet. Kapcsolatot tartunk a fajták jogtulajdonosaival, hogy garantálhassuk azok jogszerű használatát, és a fajtabitorlások ellen eredményesen léphessünk fel. A fajtajelölteket különböző ökológiai környezetben teszteljük, hogy valóban képesek-e azt nyújtani, amit a nemesítők ígérnek. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy az európai kiállításokon látható fajtaújdonságokat mihamarabb leteszteljük hazai körülmények között, és csak a valóban arra érdemeseket kezdjük a termelőinknek szaporítani – tette hozzá a faiskola-vezető.
Sokszor említ fajtajelöltet és csak ritkán fajtát. Ez véletlen lenne csupán? – A fajtakérdés ma az egyik legnehezebb kérdés. Nem csupán azért, mert évek alatt dől el, hogy egy fajta valóban beválik-e egy adott termőhelyen, hanem jogi okokból is. Egy fajtában egy-egy kutatónak akár 15-20 éves munkája is van, ezért a fajták már jogvédetten kerülnek a piacra, és ezekért a jogokért sokan versenyeznek. A fajtanemesítés rohamosan elindult a rezisztencianemesítés irányába, és ezen belül is különleges célokat fogalmaztak meg. Mi már nem fajtákat, hanem legtöbbször fajtajelölteket tesztelünk, hogy mire a fajta megjelenik az európai kínálatban, nekünk már legyen termelői
62 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
– Nem egészen! Egyrészről nálunk nemcsak újdonságok szaporítása zajlik, a régi jól bevált fajtákat is szaporítjuk, bár egyre kisebb arányban. Az alma-fajtaújdonságok területén viszont tényleg erősek vagyunk. Nálunk ez a vezető faj. Egyéb almatermésűekben nem tudunk és nem is akarunk egyelőre versenybe szállni, bár egy-két érdekes fajtajelöltet vizsgálunk. Szilvában és kajsziban több világújdonságnak is licenctulajdonosai vagyunk, de cseresznyében és meggyben nem vagyunk előrébb a versenytársaknál. Természetesen minden fajt tekintve próbálunk lépést tartani a világtrendekkel, de ennyi újdonságot párhuzamosan felkutatni, kipróbálni és bevezetni nagyobb feladat, mint amivel egy faiskola megbirkózhat. Elég jelentős területen nagyon sok fajtával és fajtajelölttel foglakozunk, és mi valóban csak a legjobb és kellően letesztelt fajták szaporításába fogunk bele.
Mit jósol az almafajta-trendekkel kapcsolatban? – Egy ideig még jelen lesznek a piacon az Idared, Golden, Gála fajták, bár ez utóbbiból jelentős felületek vannak, amik még nem fordultak termőre. Véleményem szerint Gála klónokból egy-két éven belül túltermelés lesz. Számolni kell a piros spurokkal (Red Chief, Super Chief, Jeromine) és a színes Jonagoldokkal elsősorban a Red Jonaprince-szel. Helye van a piacon továbbra is a Jonathannak és egyéb nosztalgiafajtáknak. De egyre nagyobb helyet követelnek az étkezési rezisztens fajták. A világ egyértelműen ebbe az irányba halad. Az alacsonyabb szintű szerfelhasználás iránti igény mind a környezeti, mind a fogyasztói elvárások irányából egyre erősebb. Mi éppen ezért kezdtünk el a foglalkozni a Red Topaz, Sirius, Rozela, Luna, Orion, Allegro fajtákkal; melyekből brandet is építettünk Naturalma néven. Ez a termelési rendszer tanácsadási és marketing elemeket is tartalmaz, és elég hamar népszerűvé vált Magyarországon, de a határokon kívül is. Nemcsak én gondolom úgy, hanem
az almatermesztő szakemberek zöme, hogy ezeké és az ehhez hasonló betegség ellenálló fajtáké a jövő.
Az ön által felsorolt fajtákról már olvastam, kivéve az Allegrót. Mit érdemes tudni erről? – Az Allegro egy nagyon érdekes fajta! Varasodással és lisztharmattal szemben teljes mértékben ellenálló. Ez már önmagában is előnyös tulajdonság, de ehhez társul még, hogy a Gála klónok előtt egy hónappal(!), július közepén érik! Küllemében, ízében és minden egyéb tulajdonságában felveszi a versenyt a Gálákkal, sőt sok mindenben felül is múlja azokat. Gyönyörű körpirosra érik, és a Gálával szemben egy menetben szedhető. Nem csattog ki a fán, és meglepően jól tárolható. Normál hűtőben élvezeti értének jelentős romlása nélkül decemberig tárolható! Gyakorlatilag egy olyan nyáron érő fajta, mi nem tipikus nyári almára jellemző jegyeket hordoz. Ötéves termelői tapasztalatunk van vele. Korán termőre fordul és alternancia-hajlamot sem tapasztaltam. Törpe és középerős alanyon is teszteltem a fajtát. Egyetlen hátrányaként az mondható el – ha ez hátrány egyáltalán –, hogy M9-es alanyon talán egy kicsit gyenge is a vegetatív növekedése.
Kiknek tudná ajánlani ezt a fajtát? – Azoknak, akik hozzám hasonlóan már érzik a Gála-piac bedugulását, és szeretnének valami koraibbat, vagy akiknél a Gála túlságosan vegetatív és nem terem, vagy nem színeződik az elvárható módon. Esetleg elegük van abból, hogy éves szinten 17-23 permetezési fordulóval óvják meg a Gálát a varasodástól.
Említette még, hogy csonthéjasok között is vannak újdonságaik. Melyeket emelné ki ezek közül? – Meggyből még gyerekcipőben járnak a kísérleteink. Cseresznyéből mi is szaporítjuk a Carment, de itt olyan sok a trónkövetelő fajta és olyan gyors a váltás, hogy nem vagyunk képesek követni. A régi bevált fajták mellett a Carmen, Cordia, Regina sokáig csúcson lesznek. Szilva esetében már jobban benne vagyunk az újdonságok sodrában. A Topend Plus nevű fajtát kisebb megszakítással 2008 óta szaporítjuk. Ez a jelenlegi legkésőbben érő, nagy gyümölcsű, toleráns, és nagyon magas cukortartalmú fajta Európában. Szaporításban ez a listavezető. Minden tulajdonsága meg is van hozzá, hogy évekig az maradjon. A bel- és külföldön jelentkező igényeket évek óta nem tudjuk kiszolgálni! 2017 őszére még van elérhető készletünk, de valószínűleg jövő év elejére ezeket ez oltványokat is előszerződik. A Topend Plus fákhoz előszerződés nélkül hozzájutni lehetetlen. Vannak, akik már 2018-as igényeiket is előjegyezték. Ennek a fajtának kizárólagos szaporítói vagyunk Magyarországon. A termelői visszajelzések és saját tapasztalatok alapján rendkívül bőtermő és nagyon jó áron értékesíthető fajta. A Topend mellett nagyon keresett még az íze miatt termelt Toptaste fajta. Jövő évi újdonságunk pedig a Jofela, melyről még kevés a hazai tapasztalat, de a külföldön szerzett ismeretek alapján benne lesz a top háromban.
Íze, aromája, cukortartalma rendkívüli, sharka-rezisztenciája pedig az Elena-hoz hasonlóan jó. Ez egy szilva esetében elég a sikerhez. Kajsziból jogot szereztünk a Cot International valamennyi régi és új fajtájának szaporítására, de ezeket kizárólag megrendelésre szaporítjuk le. A „Cot” fajták mindegyike egy-egy speciális igény kiszolgálásra lett nemesítve. Mostantól képesek vagyunk tehát a speciális termelői igények kiszolgálására. Az újdonságok mellett továbbra is meghatározóak maradnak a hazai fajták, különösen saját házunk táján az abaúji régióban.
Mit gondol a hazai gyümölcstermesztés helyzetéről és azon belül a faiskolai szektor jelenlegi állapotáról? Meghatározó trend lesz, hogy egyre több termelő fog átállni az ökológiai gyümölcstermesztésre. A biotechnológiával előállított gyümölcs jóval magasabb áron értékesíthető, és szinte korlátlan piaca van Európában. Gondoljunk csak bele: az idén és az előző években is jellemző, hogy a bio-léalma ára öt-hatszorosa volt a konvencionális léalmaárnak. Az önköltség is magasabb, de közel sem ötszörös, tehát a bio módon termelők jóval magasabb haszonkulccsal dolgozhatnak. A mi rezisztens fajtáink – ellenálló-képességükből adódóan – megkön�nyítik a biotermelők munkáját. Mi magunk is próbáljuk elősegíteni a biotermelés terjedését. Idén a Greenpeace biotermesztési oktatási sorozatában is részt vettem, de a következő évben egy nagyobb szabású bio-képzési sorozatot tervezünk nemcsak gyümölcstermelők, hanem fogyasztók bevonásával is. A gyümölcstermesztés mindig jobb jövedelmi kondíciókat biztosított, mint a szántóföldi termelés, bár beruházásigénye és kockázata is nagyobb. Egyre több olyan termelőt ismerek, aki kis felületű szántókból nem képes egzisztenciát építeni, és fokozatosan áll át gyümölcstermesztésre. Ezzel párhuzamosan sokan hagyják abba a gyümölcstermelést, különösen az 1-2 hektáros birtokmérettel rendelkezők közül. A jövő a nagyobb birtokmérettel rendelkező és specializált gyümölcstermelő vállalkozásoké, családi gazdaságoké; akik támogatások nélkül is képesek a növekedéshez és fejlesztéshez, megújuláshoz elegendő jövedelmet termelni. A faiskolai szektor is ezt a trendet követi. Hazánkban sok a jó szakember, több faiskolai is képes előállítani azt a minőséget, mint amit nyugaton megszokhattunk; de csak kevesen tudják követni a fajtatrendeket és kevesen tudnak fejleszteni. A belföldi faiskolák képesek fedezni a belföldön keletkező igényt, sőt exportunk is van. Gondot jelent viszont a kontroll nélkül beáramló, kétes minőségű oltványok megjelenése, ami ellen nem tudunk védekezni. Szerencsére egyre több termelő ismeri fel, hogy itthon is talál megfelelő választékot és minőséget is. Mi állunk elébe ennek a kihívásnak!
www.hollandalma.hu www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
63
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A birs Magyarországon és a világban Mit érdemes tudnunk e finom, illatos, egészséges gyümölcsről és kultúrtörténetéről? A birs Magyarországon mintegy 800 éve honosíttatott meg, aminek a magyarázata a betelepedett kunok, majd jászok megjelenésével kapcsolatba hozható. A közönséges birs (Cydonia oblonga) kistermetű fa, mely gyakran elvadult, s e formák gyakran bokor habitusúak (pl. az alanynak használt C- és Z-birs). Héjkérge lapokban válik le, a hajtásai és a termései többnyire nemezesek. Levelei nagyok, tojásdad-elliptikus alakúak, virágjai nagyok, rózsaszínes fehér színűek. Nálunk a legtöbb fajtája májusban-június elején virágzik. Nagyvilági fenyegetés, általános sótűrés Két komoly veszély fenyegeti fáját, az egyik a monília (Monilia fructigena és M. linhartiana), amely elpusztíthatja a virágokat és terméskezdeményeket; a másik pedig a tűzelhalás (Erwinia amylovora), valamint egy régi riasztó kártevője, a nagy farontó (Cossus cossus). Hazánkban ismert birsfajták jobbára öntermékenyülők, de ismertek régi, önmeddő fajták is (pl. Portugál birs). A nagyvilágban mintegy félszáz fajtáját termesztik; nálunk csak néhányat, bár a tájfajta begyűjtések után Újfehértón sikerült génbank-gyűjteményt is létrehozni. Nemrég e fajták termékenyülési vizsgálataiból készült egy doktori értekezés (Nagyné Déri Helga, 2006) és megjelent Szabó Tibor – Nyéki József – Soltész Miklós Birs c. könyve is (2014).
1. kép Jászok és kunok települései és a birs gyakorisága (eredeti)
A közönséges birs Irán északi részén, s a Kaszpi-tenger mellékén, a Kaukázus déli oldalán és Anatóliában őshonos, a Krím-félsziget és a görög szigetek némelyike (Kréta, Ciprus, Rhodosz) csak másodlagos géncentrumának tekinthető. A vadon termő és elvadult alakok nehezen választhatók külön; évekkel ezelőtt Porosz és Kréta szigetén találtunk olyan birsfákat, melyeknek a gyökérzete érintkezett a tengerparton a tengervízzel. Így nyert megerősítést Tessedik felismerése, hogy a birs nagy sótűrő képességű, ezért
64 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
okkal ajánlotta Szarvason is a szikesek hasznosítására. A birs közép-ázsiai honossága annyival azért bővíthető, hogy a mai Irak, az egykori Mezopotámia egyes részein is megélt. Érdekességnek tekinthető, hogy a perzsa nevét (haivah) átvette az orosz nyelv (ajva); egyesek szerint viszont ez csak a termesztett birset jelöli – a vadon termő birs neve armud, ami az örmény armudából vezethető le. A görög sztruthion pedig a vadbirset jelöli, ami más, mint a küdoniai alma. Linné a tudományos fajnévben is ezt az alakot használta (azaz Cydonia oblonga).
Bia, biss, birs – a szó eredete Sok érdekes nyelvészeti adalék sorolható a birsről, ami area-kutatásokban egyáltalán nem felesleges. Tény, hogy a melegebb mérsékelt éghajlatú DNy-és Közép-Ázsiában s a Kaukázus elővidékén honos birs magyar szava „vastag héjú almaszerű növényekre vonatkozik”, az ismeretlen eredetűnek tartott szavunk legkorábbi szóalakjai bis, biss voltak. A birs a digor oszétban (jászok eredeti nyelve) bia birset jelent, a fáin kívül egy hazai település nevében biztosan meglelhető (Bia-Torbágy). Azt viszont tudjuk Károly Róbert 1323-ban kelt tanúsító okleveléből, hogy Budavidéken jászok telepedtek meg a mongol invázió után, majd egy évszázaddal később egy igen értékes, 40 szavas Jász nyelvemlék is előkerült Jászfaluban, 1422-ből. A jászsági településekből kitelepült kis- és nagykun, sőt bácskai településekben az új népesség anyagi kultúrájából számos jellegzetességet, így a birshez való kötődését is magával hozta. Mindezt miből lehet ilyen biztosan állítani? Elsősorban azoknak a községsoros fakataszter adatoknak a nyomán, amelyek máig kimutathatóan befolyásolták a hazai kultúrflórát (1. kép). Ma akár magyarnak is nevezhető birs fája viszonylag kicsi, 4-6 m széles koronát nevel s lombhullató. Termése előbb zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek fokozatosan – fajtától függően – lekop-
2. kép a/ Missouri mamut b/ Szmirnai c/ Portugál (repró)
3. kép a/ Pineapple b/ Vranja c/ van Deman (repró)
nak. Az éretten fényes aranysárga, kemény héjú, erős illatú termés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető, tipikusan 7-12 cm hosszú, 6-9 cm széles (a vad alakoknál 3-4 cm átmérőjű). A termés két fő alakváltozata: birsalma (maliformis) és a birskörte (pyriformis). De a helyi és tájfajták sorában bordás (costaformis) és tojásalakú (ovoformis) birsek is előfordulnak.
Külcsín és belbecs Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű, igen finom bor készíthető belőle. Kemény húsa miatt tisztítása, darabolása és a préselése is munkaigényes. Fogyasztható azonban sütve is, de ivólevet, zselét, befőttet, kompótot, levest, kandírozott terméket vagy sajtot ugyancsak készítenek belőle. Megfőzve a gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére; a savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használják. A gyümölcshús a hófehértől a krémszínen át az enyhén rózsaszínesig terjed. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosító szere, sőt Európa több országában a zsidóság emlékező rítusában (pl. egyiptomi kivonulás, babiloni fogság stb.) szerepel. Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású; egyik legfontosabb természetes pektinforrásunk. 2-3 hónapos utóérést követően, nyersen is fogyasztható. Magjai közel 20%-nyi nyálkaanyagot, 1-1,5% amygdalint (kéksav glikozid) és zsíros olajat tartalmaznak. A népi gyógyászat egészben a magvait köhögéscsillapítóként, s enyhe hashajtóként használják. Kenőcsökben
4. kép Iszfahani (1986)
repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, az aranyér kezelésére alkalmas, a kozmetikában többféle kenőcs alapanyaga. Nyálka- és cserzőanyagokban a levele szintén gazdag; a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
Gyomorpaplan-kultúrtörténet Shakespeare a birset a gyomor paplanjának nevezi… Érdekességként említhető, hogy a birslekvár volt az igazi marmalad, ami így jó néhány nyelvben a birset is jelenti. Franciaországban az ecetes mézes lében megfőtt (zselészerű) birset fadobozban régóta forgalmazzák s fogyasztják a XV. század óta (Cotignac d’Orleans). A hagyomány szerint, mikor Orleansba érkezett Jeanne d’Arc 1429-ben, a helybéliek tiszteletből birs-zselét ajándékoztak. A birsfogyasztás még inkább jellemző az elsődleges és másodlagos géncentrumában. A birs elterjedési képe Magyarországon és Bácskában nemcsak a fák száma, hanem a tájfajták és alakok gyakorisága is szoros összefüggést mutat a jászok, s bizonyos tekintetben a kunok első és második betelepülésével. A birs európai elterjedésére utal viszont Nagy Károly Capitulare de Villis jegyzéke (Kr. u. 800), az okmány már a birset termesztett gyümölcsként írta le. Magyarországon a birsre vonatkozó legkorábbi adat 1395 körüli időkből származik, annak ellenére, hogy a Dunántúl római provincia volt, mégis csak a XVII. századból – akkor is csak határjelnek használták. www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
65
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
5. kép Leskovaci (1989)
Az Alföld hódoltsági helyzete és gazdasági függése a Portától, kedvezett a balkáni és kisázsiai hatások növelésének. Mégsem maradt nagy hagyománya a birsnek a népi kultúrában, ha mégis, az főleg szakrális és erotikus tartalmú szimbólumokat rejthet. Lippay a Posoni kertben olvasható az első és részletes leírása, noha jegyzékekben és enciklopédiákban már korábban is szerepelt. A XVIII-XIX. században az uradalmak és egyházi birtokok jeleskedtek birses kertekkel, olykor fajtagyűjteményekkel; ezeknek a fáknak, vagy kivadult utódai növelték a mai genetikai sokféleséget (Békési birs, Dunabogdányi, Gönci birs, Mezőtúri és Perbál 1, vagy a Z-birs).
6. kép Konstantinápolyi (1989)
A birs a világban A világ birstermelése jelenleg megközelíti a 600 ezer tonnát, ebből Törökország 130 ezer, Kína 120 ezer, Üzbegisztán 75 ezer, Marokkó 45 ezer, Irán 35 ezer, Argentína 30 ezer, Azerbajdzsán 25 ezer, Spanyolország Szerbia és Algéria 15-15 ezer t körüli birset takarított be 2010 utáni évtized elején. A FAO adatok szerint Románia, Szerbia, Makedónia, Moldávia, Bulgária, Magyarország, Görögország és Albánia termelése is jelentős. A tengerentúlon Argentínát, Chilét, Uruguayt és Ausztráliát jegyzik birstermesztő országként. A fajták termőképességét és termését a korona nagysága, a hajtások jellege (nyárs, vessző), a virágzási időpont, betegség ellenállóság, a gyümölcskötődés mértéke és a gyümölcsök mérete (150 g-tól 18002000 g-ig) határozza meg. A legrészletesebb faösszeírást 1959-ben végezték, ekkor 1,9 millió birset vettek nyilvántartásba, 1,2 millió db volt a házak körül, 393 ezer db a szőlők között, 96 ezer db ültetvényben állt és 240 ezer birsfát találtak szórványokban (ezeknek ismét megnőtt a szerepe, főleg a Jászságban és a Nagykunságban). A birs ma még mindig elsősorban házikerti gyümölcs, azaz ahol a történelmi tradíció, etnikai sajátosság vagy a megfelelő ökológiai adottság megvan, főként ott találkozunk a termesztésével. Még volt a birsgyümölcsnek egy fontos funkciója, ami a legtöbb fajtájára jellemző, nevezetesen az illatossága, s tulajdonképpen bármire emlékeztethet, merthogy memória-frissítő. Némelyik askenázi zsidó közösség, amelyik mediterrán területtől távolra került, az egyiptomi fogságra emlékezik a birs szagolásával is – helyettesítve a citromot. Felmerül a kérdés, e szokás eredendően nem inkább a Kazár Kaganátus területén alakulhatott-e ki, ahol a judaizmus már létező vallásnak számított a kereszténység előtti századokban.
7. kép Mezőtúri (1993) (SD fotók)
66 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Surányi Dezső
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
67
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
INTERPOMA
– az almatermesztők szakkiállítása
Almában első: Dél-Tirol
„Red Delicious Night”
Az 1919-ben Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol az Európai Unió legnagyobb összefüggő almatermő területe. Az almáskert 1100 m magasan kezdődik, és néhány kisvároson keresztül, egészen a tengerszint feletti 200 méterig tart. Itt termelik meg 18.000 hektáron az EU almaszükségletének kereken 10%át – ez a világ almaigényének 2%-a. A termesztés sövényrendszerű, támberendezéssel és gépekkel jól bejárható sorközökkel. A kézzel szedett, egyenként felcímkézett, közel 7 milliárd darab – 1 millió tonna – alma 50 országban talál vevőre. Minden gondos kézimunkával történik – még a léalmát is egyenként, kézzel szedik fel a földről!
Az egyik piros almafajta favorizálására szolgált a Four Points by Sheraton hotelban tartott megnyitó. A rendhagyó, meglepetésekkel teli program nyíltszíni főzéssel, sütögetéssel indult. A férfiközönséget Christian Stötter, a neves testfestő kápráztatta el, aki jó alakú, hiányos öltözékű ifjú hölgyeket a favorizált almák színeibe burkolva tett szalonképessé. A környék valamennyi vendéglőjében kínáltak almás INTERPOMA-menüket. Hogy csak egyet említsek: kecskesajttal töltött krumplis barátfüle, pirított almakockákkal.
Az almatermő terület középpontjában, az autonóm tartomány felerészben németajkú fővárosában, Bolzanóban (németül Bozen) kétévenként, idén november 24-26. között már a 10. alkalommal rendezték meg az INTERPOMA szakkiállítást. A mintegy 20.000 látogató 24 ország 460 kiállítójának ajánlatát tekinthette meg. A hivatalos marketing idén az Európán kívüli országok felé irányult: ausztrál, dél-afrikai, indiai, kínai, közép-keleti és török kereskedelmi delegációk látogatását szervezték meg.
Sorközművelő-gép egy nagy permetezőgép alatt
68 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
A magyar kiállító Öröm volt látni a Holland Alma Kft. igényes kiállítóterét. Európai mércével mérve is meghatározó jelentőségű csobádi faiskolájuk évente több százezer gyümölcsfa-oltványt bocsát ki. Prémiumkategóriás étkezési „Naturalma” programjuk sikeres, rezisztens fajtáit – Luna, Rozela, Orion, Red Topaz, Sirius – mutatták be ezen a kiállításon.
Gépi művelés A sorközök mechanikus kezelése, mulcsozás, kaszálása megoldott. Jól esett hallani az egyik német ke-
Kifúvótorkok széles választéka – szinte mindenütt
ugyanis egyszerre két félsort kezel közel tökéletesen. A háromsoros gépek a középső sort maguk elé veszik, a két szélső sort pedig – az alagútpermetezőhöz hasonlóan – mindkét oldalról lepermetezik. Az elsodródás szabályozására a legtöbb ventilátoros permetezőgépen a kifúvótoroknál zárólemezeket használnak. Ezeknek nincs köztes állásuk – vagy nyitottak, vagy sem. Zárt állásban az érintett irányban nem történik permetezés.
Billenthető kifúvótorokkal növelhető a permetezési magasság
reskedőtől, hogy az „ánti-időkben” az NDK-ba szállított RZ-3 szárzúzók jó része még mindig működik. Ma ezeket a rendkívül stabil kialakítású gépeket a törökszentmiklósi Agro-Contact 2000 Kft gyártja – kapcsolatfelvételt javasoltunk. A sorközi fűkaszákat és szárzúzókat gyakran kombinálják a sorokba permetező, ott a gyomokat és vadhajtásokat irtó kispermetező gépekkel. Meglepő volt azonban egy nagy permetezőgép és az alászerelt, a permetezőgép méreteihez képest elenyészően kicsi szárzúzó kombinációja.
Növényvédelem Száznál több permetezőgépet kínáltak. A bőség zavarában azért feltűnt, hogy a gyártók több mint fele német vagy német nevű, déltiroli illetőségű cég. Hiába, az almaültetvény nagyon különleges kihívás! A gazdák a vegyszertakarékos permetezésben, a minél nagyobb munkavégzési sebességben, a kevesebb vizet igénylő fúvókák és a kombinált megoldások révén a pénzben kimutatható előnyökben érdekeltek. Nagy sláger a háromsoros permetezőgép, amelynek az egyszerre nagy területen szétterítendő kontakt fungicidek kijuttatásában juthat nagyobb szerep. Hasznos területteljesítményük több mint kétszerese a hagyományos kezelést nyújtó ültetvénypermetezőkének. A sorközben járó ventilátoros permetező
A szedőkocsi futószalagjára helyezett almák kíméletesen jutnak a kocsin levő konténerbe
Az egyik oldalra kb. 20 fok alatt elbillenthető, a lebillentett oldalon lezárható lineáris kifúvótorok számunkra újdonság volt. Ekkor ugyanis a felfelé döntött oldalról az egészen magas fák is jobban lepermetezhetők. Az egészen magas ültetvények, lombos fákból álló, felül esetleg már záródó lombozatú ültetvényeknél is van megoldás: a felül elhelyezett, pótlólagos ventilátor. Hasonló elrendezésben – de oldalra fúvó módon, több radiálventilátor is egymás fölé helyezhető. A lombérzékelő automatika egyre több ültetvénypermetezőn jelent meg. A faiskolák, fiatal ültetvények nagy távolságban levő egyedeit és a termelő ültetvények fái közötti hiányhelyeket érzékelő, a kijuttatást a felesleges térségben megszakító-rendszerek jelentős vegyszer-megtakarítást eredményeznek. A kezdeti, nagyobb átfogású ultrahangos érzékelőkről szinte mindenki az infravörös érzékelőkre tért át. A fák közötti távolság érzékelésénél az infravörös rendszerrel háromszor pontosabb mérés érhető el, viszont jóval több szenzorra is van szükség. A turisztikailag frekventált térségben ügyelnek arra, hogy a mezőgazdaság és a turizmus érdekei
Jégvédő háló kihelyezésére is alkalmas munkaállvány www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
69
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Szedőkocsi konténerlevevővel
Billenthető rakfelületű távvezérelt konténerhordozó
összhangban maradjanak. A „Dolomitok Királynője” néven ismert térség határán van például a világhírű síparadicsom, Cortina d’Ampezzo. A turistaövezetekben a biogazdálkodásra, esetenként a biológiai növényvédelemre is nagyobb súlyt fektetnek.
távvezérelt gumilánctalpas platformra helyezhetők. Az ilyen hordozó alvázak a kiskonténert maguk veszik fel és helyezik le. A konténert tartó szerkezetnek a vízszintessel bezárt szöge általában változtatható, így az lejtős területen is vízszintes helyzetben rakodható.
Munkaállványok, szedőkocsik
Tárolás- és csomagolástechnika
A metszés, a jégvédelmi háló kihelyezése és a szedés mobil munkaállványokról történik. A prémium kategóriás almát előállítók nem is gondolnak arra, hogy ezek az eszközök traktorvontatásúak legyenek – még ilyen almaárak mellett sem tudnák kigazdálkodni a traktoros bérét! Ehelyett a magajáró munkaállványokat a rajtuk dolgozók egyike mozgatja, „vezeti” – mellékidőben. Az egyszerűbb munkaállványokról csak a metszés és a szedés végezhető. A magasabbra emelhetőket az általánosan elterjedt jégverés ellen védő hálók kihelyezésére is lehet használni. Ennek megfelelően kettős vagy hármas hasznosítású munkaállványokról lehet beszélni. Szedéskor az almával megrakott kiskonténereket az alsó szintről csúszdán, vagy a felső szintet is kiszolgáló lift-rendszerű függőleges kirakodóval lehet a sorközbe leengedni. Innen a kiskonténereket alkalmas eszközzel a traktorvontatású begyűjtő-szállítókocsira kell helyezni, amelyekből többet is egymás után kapcsolnak. Alacsonyabb ültetvényekben – ahol nincs szükség kétszintű szedésre – a kiskonténerek
A modulrendszerű tárolók elemei, a szigetelőanyagok, a CA-technika, a hűtőberendezések, a mérő- és szabályzóműszerek, a minőség-ellenőrzés, a raktárhigiénia és a belső anyagmozgatás eszközei külön csarnokban voltak megtekinthetők.
70 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
A válogatógépek és az alma igényes kiszereléséhez szükséges ládaürítő- és töltőgépek, csomagológépek, csomagolóanyagok, tisztító- és seprőgépek, csomagolókartonok, ládák, raklapok és nagykonténerek szintén külön kiállítótérbe kerültek. Minden nap több gazdaság, falusi vendéglátóhely megtekintésére volt lehetőség. A kiállítást megelőzően egyhetes kínai tanulmányutat is szerveztek, melynek résztvevői pontosan a megnyitóra érkeztek vissza. A www.fierabolzano.it honlap bővebben tájékoztat arról, hogy miért lesz érdemes az ágazatban érdekelteknek két év múlva Dél-Tirolba látogatniuk. Dr. Tátrai György
Ültetvénylétesítés gyorsan, pontosan, gépi telepítéssel Szőlő vagy gyümölcsös létesítésénél az egyik legfontosabb művelet a szaporítóanyag földbe juttatása. Erre több lehetőség kínálkozik. 1.) A terület pontos kitűzése, majd kézzel vagy géppel ültetőgödör készítése, az ültetési anyag ültetőgödörbe való behelyezése, taposása, felcsirkézése. 2.) Speciális ültetőgépekkel gyors, pontos, költséghatékony telepítés.
lő mélységre, majd a nedves földet azonnal visszapréseli a gyökerekhez. 5.) A növények egyenletes mélységre kerülnek, nincs süllyedés (a gödörfúrós ültetésnél akár 15-20 cm is lehet az ültetés utáni süllyedés). 6.) A takarótárcsák vissza is temetik a földet a növényekhez, elvégzik a csirkézést. 7.) A gép működtetéséhez 3 fő szükséges, akik közül 2 fő a gépen dolgozik, 1 fő pedig folyamatosan készíti elő az ültetési anyagot a géphez, illetve a méréseket végzi. 8.) A gépi telepítés rendkívül költséghatékony, mivel jóval olcsóbb a kézi vagy gödörfúrós ültetésnél. A jó munkához megfelelően előkészített talaj szükséges (vetőágyi elmunkálás). Kötött talajon, ha túl nedves, és szalonnásodik, nehezebb a takarás, így több utómunkát igényel (külön kell takarni, igazítani). www.majorarvaborhaz.hu
Az ültetésre ősszel viszonylag kevés idő áll rendelkezésre, mert mire az ültetési anyag kikerül a faiskolákból (IX., X.) az őszi időjárás miatt kevesebb idő áll rendelkezésre. A csapadékos idő miatt a talaj ültethető állapota is folyamatosan romlik. A nagy kézimunkaerő-igénye miatt a kézi ültetéshez sok embert kell mozgósítani, ami a mai munkaerőhiányos helyzetben igen nagy feladat. Az emberanyag gondossága, pontos munkavégzése is nehezen biztosítható, az ültetés lassú, körülményes. Az utóbbi időben a gépi ültetés került előtérbe a következő indokok miatt. 1.) Rendkívül hatékony, mivel tenyészterülettől függően 8-10 órás műszakkal számolva, akár 3-10000 db növény elültetését teszi lehetővé. (Ez napi 50-60 ember munkája lenne.) 2.) Nem igényel kitűzést, a sor- és tőtávolságot a gép biztosítja, a sorok egyenességét pedig lézerjel segítségével vagy GPS-el jelöljük ki. 3.) A gyökerek alá starter műtrágyát, gyökéritatót és talajfertőtlenítőt is kijuttathatunk az ültetéssel egy menetben. 4.) A gép folyamatosan nyit barázdát, az ültetendő anyagot ebbe helyezi bele, a beállításnak megfele-
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
71
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
A csonthéjas gyümölcsfák vírus- és vírusszerű betegségei (1.) Hazai viszonylatban a lakosság gyümölcsfogyasztásának növelése és az ország csonthéjasgyümölcs-exportjának állandó emelkedése a gyümölcstermesztés intenzív fejlesztését igényli. Az intenzív fejlesztés alapfeltétele a magas biológiai értékű perspektivikus, vírusrezisztens vagy legalább is vírustoleráns fajták és korszerű termesztéstechnikai módszerek alkalmazásával biztosítható. A gyümölcstermesztés önköltségének csökkentésére, illetve a jövedelmezőségére irányuló törekvéseink megkövetelik, hogy a korszerűtlenné vált vagy bármely ok miatt termésdepressziót mutató, nem gazdaságos csonthéjasgyümölcsösök tervszerű rekonstrukcióját előirányozzuk. A gyümölcsrekonstrukciós munkát garantáltan vírusmentes fajták telepítésére és a vírusmentességet megőrző szigorú technológiára kell alapozni, ugyanis a csonthéjas-vírusbetegségek gyors terjedésüknél és nagymérvű kártételüknél fogva az egész rekonstrukciós munka sikerét meghiúsíthatják. országon 1948 óta ismert. A beteg fák termésének mennyisége és minősége jelentősen csökken, továbbá a fertőzött fák rövidebb élettartamúak.
1.kép: Szilva himlő vírus tünete gyümölcsön, magon és levélen
Szilva himlő vírus (Plum pox virus)
A csonthéjasokat fertőző vírusok közül a szilva himlő vírus (Plum pox virus, PPV, sharka vírus) jelentősége a legnagyobb, mely a szaporítóanyagok nemzetközi kereskedelme révén jelenleg már szinte az egész világon elterjedt, és súlyosan veszélyezteti elsősorban a szilva, a kajszi és az őszibarack gazdaságos termesztését. A szilva himlő vírus a Potyviridae víruscsalád tagja és a Potyvirus génuszba tartozik. A vírusnak hat törzse ismert: PPV-D, PPV-M, PPV-EA, PPV-C, PPVRec (Rekonbináns), and PPV-W. PPV-M törzs a legagresszívabb őszi barackon és levéltetvek útján a leggyorsabban terjed a gyümölcsösben. PPV-M törzsnél a magátvitelt is előfordul, míg más törzsnél ez nem tapasztalható. A PPV- M és a D törzs fertőzi a szilvát, a kajszit és az őszi barackot. PPV-C törzs az egyetlen, amely fertőzi a cseresznyét és a meggyet. A kórokozó kisebb távolságra való terjedésében a levéltetvek játsszák a legfontosabb szerepet, melyekkel nem-perzisztens módon terjed, de ismert a pollenátvitel is. Fajtától és vírustörzstől függően a magátvitel is előfordul. A csonthéjas gyümölcsfajok termesztésében Magyarországon is a PPV okozza a legjelentősebb virológiai problémát. A szilva himlő vírus előfordulása Magyar-
72 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Az előrehaladott PPV-fertőzés hatására a termésen megjelenő elváltozások miatt a gyümölcs áruértéke romlik, valamint ipari felhasználhatósága is nagymértékben csökken a megváltozott sav-cukor arány következtében, így nemzetgazdasági szinten is jelentős kár következik be. A termés nagy része még érés előtt lehullhat a fáról. A gyümölcshullás az érzékeny szilvafajtáknál elérheti a 100%-ot is. Más vírusokkal történő komplex fertőzés gyakran a fa pusztulását is eredményezheti. A legjelentősebb károkat szilván idézi elő. A fertőzött fákon súlyos levél- és gyümölcstünetek fejlődhetnek ki. A fertőzés hatására a gyümölcsök mérete és súlya csökken. Érzékeny szilvafajtáknál akár 34%-kos súlycsökkenés is előfordul. A beteg gyümölcs beltartalmi értékei is megváltoznak. A gyümölcs cukortartalma csökken, savtartalma viszont emelkedik. A gyümölcsök íztelenné válnak, létartalmukat elvesztik, rostos állományúak lesznek, ezáltal közvetlen fogyasztásra és technológiai felhasználásra (aszalás, pálinkafőzés, lekvárkészítés) is alkalmatlanná válnak. A beteg szilvákból készített alkoholos italok vagy párlatok minősége nem megfelelő, így azok értékesíthetetlenek. A gyümölcsök tárolhatósága is romlik. A fertőzött gyümölcs antocián-tartalma is alacsonyabb, ami ugyancsak hátrányos a gyümölcsfeldolgozásnál. A vírusra érzékeny szilvafajták (pl. Besztercei) fáiról a gyümölcsök akár 95-100%-a még érés előtt lehullhat. Bulgáriában a „Kjüstendil” szilvafajta esetében a termésveszteség átlaga az évi 60 ezer tonnát is elérte, hazánkban szilvánál a gyümölcshullás átlaga a 37%-ot meghaladja. Csehszlovákiában 1949 és 1963 között a súlyosan fertőzött körzetekben a fánkénti átlagos termésmennyiség 83,4%-kal csökkent. Szilvalevélen a tünet világos, olajszerű foltok formájában jelentkezik, amelyek kezdetben alig vehetők észre. Később jellegzetes gyűrűk, szalagok alakulnak ki. A levéltünetek a nyári melegben halványodnak (1. kép).
KI LESZ Az ÉV AGRÁREMBERE? FŐVÉDNÖK: Prof. Dr. Gyuriczo Csobo
� E R succu �o sEED Y
KÖZÖNSÉGDÍJ SZAKMAI PARTNER Kategória támogatói<:
agrovácló
AgroStratéga
ton6uodó1 • NjlN�• • tómogotó1
!Bona/Ú"_?•
*
MEZÓ<iAZDASÁ_:_j1
MASSEY FERGUSON
Austr2,�2!
Agrárinnováció Agrárkutatás Állattenyésztés Agrárgépészet Feldolgozó-, élelmiszeripar
TALAj•HOVlm•rtn
AGR�
Fenntartható gazdálkodás Fiotol gozdo
11
HFagrárin'
,.
KERESSUK Az ÉV AGRÁREMBERÉT! -
Agrárinnováció Agrárkutatás Állattenyésztés Agrárgépészet Feldolgozó-, élelmiszeripar Fenntartható gazdálkodás
-
Fiotol gozdo Jövő ográrszokembere Kertészet Növényvédelem Növénytermesztés
Ho ön ismer olyan személyt, oki o fenti kategóriák egyikében maradandót alkotott o közjó, o társadalmi szerepvállalás témakörében, és a www.evagrarembere honlapon jelöltté vált, szovozotávol odjo meg neki oz esélyt, hogy ő legyen oz egyik kategória győztese, esetleg Az Év Agrárembere vagy közönségdíjoso.
FŐDÍJ: 1 Millió Ft A szavazók között 3 db hétvégi wellness utalványt sorsolunk l<i. További információ o www.ozevogrorembere.hu honlapon és o szol<sojtóbon! Hivatalos szállító:
Jövő ográrszokembere Kertészet Növényvédelem
TimaCAGRO
11 KATEGORIABAN ,.
FŐTÁMOGATÓ
Növénytermesztés
Utazási partner:
DZ ISUZU O Mox importőre O WAE Kft.
KONTAKT � .._. Travel
ISUZU
Médiapartnerek:
_,
$ AgroMl:Jlm R6RDTREND
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
2.kép: Szilva himlő vírus tünete kajszigyümölcsön, magon és levélen
mölcs héján nem láthatók tünetek, ilyenkor azonban a tünet a mag héján szintén leopárdfoltosodás formájában jelentkezik. A szilva himlő vírus az őszi barackot nem károsítja olyan súlyosan, mint a szilvát, de mégis annak legsúlyosabb vírusbetegségei közé soroljuk. Az őszibarack termésén a tünetek nem olyan súlyosak, de az érés előtt megjelenő mintázat (gyűrűk, szalagok, pigmentfoltok) azonban csökkenti a gyümölcs piaci értékét, valamint romlik a gyümölcs eltarthatósága és szállíthatósága is, mely szintén exportunkat veszélyezteti. A levéltünetek már a kihajtáskor jelentkeznek. Az erek és a mellettük lévő szövetrészek szabálytalan eloszlásban kivilágosodnak. Ezek a részek visszamaradnak a fejlődésben, és amikor a levél eléri a megfelelő méretet, nem tud normálisan szétterülni, hanem a levéllemezen beszűkülések és csavarodások keletkeznek (3. kép). Később apró klorotikus foltok, gyűrűk és a levélereket körülvevő szalagok jelennek meg a levél lemezen. Sok őszi barackfajta egyáltalán nem mutat levéltünetet. A gyümölcstünetek leggyakrabban a gyümölcshéjon jelennek meg. A fehér húsú fajtákon az érés előtt világos gyűrűk, gyűrűrészek és elmosódó szalagok láthatók. A színes héjú fajtákon a szín megtörik, a pigment szabálytalan foltokban helyezkedik el, vagy sárga gyűrűk alakulnak ki (3. kép).
A vírus tesztnövényei:
3.kép: Szilva himlő vírus tünete őszibarack gyümölcsön és levélen
A gyümölcstünetek már a gyümölcs éretlen állapotában megjelennek kékes színű, sekély bemélyedések formájában. A gyümölcs érésével a felületen gyűrűs, köríves vagy szabálytalan alakú, a gyümölcs húsába besüppedő foltok, vonalak láthatók (1. kép). A PPV gazdasági jelentősége hazánkban kajszin is igen nagy. A beteg gyümölcsök romlékonyak, és ros�szul szállíthatók, könnyen megbarnulnak, és esetenként elvesztik a fajtára jellemző ízüket, zamatukat. A romlandóság és a csonthéjon látható foltosodás, mely még a külsőleg tünetmentes gyümölcsöknél is megfigyelhető, rontják exportlehetőségeinket. Kezdetben a vírus levéltünetei nem feltűnőek. A kihajtás után kisebb-nagyobb halványzöld foltok, gyűrűk jelennek meg. Sok esetben a főereket világoszöld 1-2mm széles szalagok veszik körül. A nyári melegben a levéltünetek halványodnak, esetleg el is tűnhetnek (2. kép). Gyümölcsön a tünetek igen változóak. A gyümölcshéjon gyűrű, félkör vagy szalag alakú elszíneződést mutatnak. A világos héjú fajtáknál ez az elszíneződés a sárga héj színénél világosabb, a színes héjú fajtáknál lehet világosabb vagy sötétebb piros. Előfordul erős fertőzöttségnél, hogy a gyűrűk megbarnulnak és besüppednek (2. kép). A magon a leopárdfoltok mindig jelen vannak. Sokszor a gyü-
74 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
Prunus persica cv. Elberta, vagy GF 305 magonc: a másod és harmadrendű erek mentén szövet kivilágosodás és a fiatal levelek csavarodása jellemző. Prunus tomentosa: az első levelek torzulása, később klorotikus foltok, melyek a nyár közepére nekrotikussá válnak. Prunus domestica:cv. Olasz kék szilva és a Pozegaca: a leveleken klorotikus foltok, gyűrűk és szalagok. Torenia fournieri: élénk sárga mozaikos tünet. Chenopodium foetidum: a vírus lokális léziókat okoz. Nicotiana clevelandii: a vírus szisztemikus tüneteket okoz. Pisum sativum: a leveleken világoszöld mozaikosodás.
A fertőzöttség kimutatása:
Üvegházi lágyszárú biológiai teszt Üvegházi fásszárú biológiai teszt Szabadföldi biológiai teszt Szerológiai kimutatás (ELISA) Molekuláris kimutatás (PCR)
A fertőzés terjedése:
A fertőzés szemzéssel, oltással és vegetatív szaporító anyagokkal, levéltetvekkel és bizonyos törzs maggal is terjed.
Védekezés:
Egészséges szaporító anyag használata, és a vírusmentességet megőrző termesztés technológia pontos betartása. Dr. Pocsai Emil
Növénykondicionálás huminsavakkal A növénytermesztésben – európai társaikhoz hasonlóan – a magyar termelők is évről-évre egyre nagyobb területen használják a különböző növénykondicionáló készítményeket. Miért van helye ezeknek a biostimulánsoknak a termesztés-technológiában? A választ a mezőgazdaság időjáráskitettségében, az időjárás egyre szélsőségesebbé válásában, az intenzív technológiák terjedésében, a hatóanyag kivonások és a termelőknek a mezőgazdasági inputanyagok (műtrágya, lombtrágya, növényvédő szer) jobb hasznosulására, illetve megtérülésére való igényében kell keressük. A szakirodalom a növénykondicionáló, ill. biostimuláns készítményeknek azokat a természetes alapanyagokból előállított termékeket nevezi, amelyek a növényi növekedést támogatják, fokozzák. Legjellemzőbb hatásuk a gyökértömeg növekedése, a fokozott tápanyagfelvétel és stressztolerancia. Alapvetően öt csoportjukat különböztetjük meg: • a mikrobiológiai oltóanyagok, • a huminsavak, • a fulvosavak, • az aminosavak és más fehérjekivonatok, • az algakivonatok. A növénykondicionáló készítmények felhasználása évente átlagosan 12%-kal nő világszerte, és forgalmuk becslések szerint 2018-ra meghaladja majd a 2,2 milliárd dollárt. Európában azokat a termékeket sorolják ebbe a csoportba, amelyek a növényre, illetve a gyökérzónába juttatva stimulálják annak növekedését, a tápanyagfelvételt, javítják a tápanyagok hasznosulását, az abiotikus (azaz nem biológiai jellegű, hanem pl. jégverés, aszály, magas hőmérséklet, UV-sugárzás okozta) stresszel szembeni ellenálló-képességet és a termés minőségét. Egy 2012-ben készült felmérés szerint a készítmények európai felhasználása meghaladja a 6 millió hektárt. A növénykondicionálók többségét a humuszanyagokat tartalmazó termékek adják. Ezeket a legnagyobb mennyiségben az elhalt növényi maradványok „szénülési” folyamatának során keletkező, elsősorban oxigénben dúsabb környezetben és alacsony nyomáson képződött tőzegben, barnaszénben találjuk meg. Kulcsszerepet játszanak a talajok és a növények esetében azok tápanyag-gazdálkodásában, a szén- és oxigéncserében, a toxikus elemek szállításában és átalakításában, a növények élettani folyamataiban, a gyökérzóna mikrobiális összetételében és működésében. A humuszanyagok alapvetően három csoportba sorolhatók: huminsavak, fulvosavak, humin anyagok. A növénykondicionáló készítmények többsége az első két alkotóelemet, az ún. humuszsavakat tartalmazza. Ezeket a humuszból bázikus, illetve savas oldószerekkel nyerik ki. Ezzel szemben a humin anyagok nem oldhatók egyik típusú szerrel sem.
Huminsavak és fulvosavak
A huminsavak jellemzője, hogy nagy méretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, illetve a növények gyökérzónája. Kiváló és tartós táplálékot jelentenek a talajlakó mikroorganizmusok számára, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását. Ezzel szemben a fulvosavak kis méretű és molekulatömegű vegyületek. Alkalmazási területük elsősorban a lombtrágyázás, bár a talajlakó mikrobák számára is gyorsan hasznosítható táplálékot jelentenek, de nincs tartós hatásuk. A növények leveleire kerülve viszont kis méretük és természetes jellegük miatt gyorsan és maradék nélkül felszívódnak. Áthatolnak a növényi sejt falán, sőt a sejtalkotók membránjain is. Biológiai hatásuk Használatukkal nő a növény klorofilltartalma, és a fotoszintetikus aktivitása. Hatékonyabb a fény-adszorpció, jobb minőségű termés fényszegény helyeken, nő a cukortartalom. Katalizátorként felgyorsítják a sejtlégzési folyamatot, így a sejt több energiát termel. Reakcióba lépnek szerves és szervetlen molekulákkal: a szervetlen kationok ionos, komplex kelát és poláris adszorpciós kötésekkel kapcsolódhatnak a huminsavakhoz. A velük együtt kijuttatott tápelemeket (pl. fémionokat, mint a réz, a cink, a vas) természetes módon kelatizálják, és bejuttatják a növényi sejtekbe. Ezzel javítják azok felszívódását és hasznosulását. Növelik bizonyos enzimek aktivitását. Nagyobb pH- és hőmérséklet-ingadozást képes a növény tolerálni, megnő a tárolási idő és javul a minőség. Képesek tolerálni a növényeket ért stresszhatásokat a sejtmembrán áteresztő-képességének szabályozásával. A sejten belül csökkenti a protoplazma viszkozitását, ami jobb szárazságtűrést és több növényi nedvet jelent. Adjuváns hatásúak, azaz a fulvosav-molekulák be tudnak lépni a sejtekbe, szövetekbe, hordozó molekulaként szolgálva más molekulák számára, ezáltal bizonyos körülmények között kontakt szereket szisztemikussá alakítanak, így azok hatása 10-30%-kal növekedhet. Pais István Huminisz Kft.
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
75
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Ilyet még nem láttunk, mindent levettek a vállunkról Elképesztő tempóval épített tárolót és komplex objektumot az Optiber Kft. az Olitor-szövetkezetnek Néhány évtizede még irigykedve néztük, ahogyan nyugatról származó felvételeken pár hét alatt felépítenek egy lakóházat, pár hónap alatt egy középületet. Hogy a gyors és minőségi munka ma már elérhető Magyarországon is, arra jó példa az Optiber nyári-őszi kivitelezése is, amelynek során az Olitor-szövetkezet két épületét is kulcsra készen átadták a megrendelőnek.
A tiszavasváriban 2011-ben alapított Olitor Zöldség-Gyümölcstermelő Értékesítő Mezőgazdasági Szövetkezet az idei nyár derekára jutott oda, hogy belefoghatott évek óta tervezett kétirányú projektjébe. A beruházás célja egy göngyölegtároló, illetve egy komplex – a különféle zöldség- és gyümölcsféleségek szüret utáni (post harvest) kezelését biztosító, illetve a szociális helyiségeket is magába foglaló – objektum kialakítása volt. A kivitelezéssel a tímári székhelyű Optiber tervező és generálkivitelező céget bízták meg, amely ez alatt a rendkívül rövid idő alatt elvégezte a kivitelezést. – Ilyet még nem tapasztaltunk korábban – mondta Reznek Zoltán. Az Olitor igazgatósági tagja szerint nemcsak hogy 3,5 hónap alatt átadták a tárolót, tárgyalót, irodát és szociális helyiségeket magában foglaló létesítményeket, de ezt a gyorsaságot a nem fémszerkezetes, hagyományos, téglaépületeknél is produkálták. – Mindeközben a szövetkezet vezetésének az építkezéssel kapcsolatos összes gondját levették a vállukról az anyagbeszerzéstől a szakmai egyeztetésekig. A napi 5-10 perces konzultáción túl mindent kifogástalanul, igényes minőséggel és precízen megvalósítottak – fűzte hozzá Reznek Zoltán. Mindez azzal együtt történt, hogy az Olitor profiljára tekintettel a manipuláló térrel kialakított épület műszaki kivitelezése során bonyolult gépészeti feladatokat is meg kellett oldani. A két elektromos
76 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
hőszivattyú, az elektromos áram napelemmel, és a fűtés-melegvíz napkollektorról való biztosítása, a 20 cm-es grafitos homlokzati hőszigetelés és PIR töltetű tetőszigetelések csaknem passzívházzá teszik a létesítményt. Emellett az épületszerkezet kialakításakor már az Olitor-szövetkezet jövőbeni fejlődésére is gondoltak: a későbbiekben a meggy, alma, hagyma és más termények tisztítása, válogatása, értékesítésre való előkészítéséhez szükséges feltételek kialakíthatóak lesznek, ennek az infrastrukturális alapjai lefektetésre kerültek. Mindezek után nyilván érthető, hogy az Olitor Szövetkezet ezeket a jövőbeni terveket is az Optiber apparátusával és jelenlétével kívánja megvalósítani. Reznek Zoltán azt is elmondta lapunknak, hogy a következő két esztendőben tovább folytatják fejlesztést. – Két éven belül szeretnénk két terménytárolót felépíteni. Ezek már tisztán acélszerkezetes épületek lesznek, ami közelebb áll az Optiber eredeti profiljához, de amint láttuk, a hagyományos szerkezetekben is kifogástalan munkát végeznek. A jövőben továbbá már a tervezés fázisában is őket kérjük fel, így költségtakarékosabb, hibátlan előkészületi folyamatok után vághatunk neki a beruházásnak, és számíthatunk rá, hogy mindvégig jelen lesz a szakértelmük és segítőkészségük – mondta Reznek Zoltán. Kohout Zoltán Maradt kérdése? Itt érdeklődjön: Vágvölgyi János: 06-30/2691922 email cím: optiber@optiber.hu
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
77
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK
Miért épp a gyorshűtés? Tervezhető folyamattal nagyobb jövedelemre tehetünk szert! Az optimális időben történő betakarítás után a gazdák vagy szövetkezetek által működtetett hűtőházak, csomagolóházak vagy kereskedelmi központok feladata a gyümölcsök és zöldségek megfelelő lehűtése és eltárolása, a felhasználásig, értékesítésig. Nézzük meg, milyen lehetőségeket is rejt magában a gyorshűtés, ha egy megfelelően méretezett és kialakított gyorshűtési rendszert veszünk alapul! A betakarítás után a termék fajtájának ismeretében jól megválasztott lehűtési módszerrel, az eljárás előírás szerinti betartásával a termények eltarthatósági ideje a többszörösére növelhető, és az értékesítési periódus kitolásával jelentős többletbevétel érthető el. A megfelelő hűtés kiválasztáshoz az alábbiakat kell ismernünk. • Milyen terményt szeretnénk lehűteni? • Mekkora mennyiségben érkezik be? • Mikor érkezik be a termény? • Egyszerre nagyobb mennyiséget kell kezelni, vagy el lehet tolni a beérkeztetés időpontját, hogy könynyebb legyen a hűtés és a logisztika? A kapacitást ugyanis minden esetben a csúcsterhelésre kell méretezni. • Miben érkezik be a termény? M10-es rekeszben, M30-as rekeszben rakatolva vagy konténerben?
És mekkorák a rakatok? A -
gyorshűtést az alábbi eljárásokkal lehet biztosítani: kényszerített légáramlattal történő hűtéssel (FAC), vákuumhűtéssel, vizes hűtéssel.
Miért is kell a gyorshűtés? A zöldségek, gyümölcsök életciklusa szerint a szüretet követően az érési folyamat nem áll le, hanem folytatódik, ezért a gyümölcs szedéskori hőmérsékletét minél gyorsabban a tárolási hőmérsékletre kell csökkentenünk. Az eközben eltelt időt kell a lehető legkevesebbre lecsökkentenünk, figyelembe véve, hogy a gyümölcsön ne legyenek a lehűtés közben fagyási sérülések. Úgy a lehűtés alatt, mint a hőmérséklet szinten tartásának időtartama alatt a gyümölcsöt érintő légáram hőmérséklete sehol se legyen kisebb a gyümölcsfajta szempontjából megállapított veszélyes, minimális értéknél. Nézzük meg a felsorolt hűtési rendszereket, melyik, hogy működik, és mire lehet alkalmazni!
Kényszerített légáramlattal történő hűtés A betárolás alatt a legnagyobb hő elvitelére akkor adódik lehetőség, ha a hűtött légáram – az ellenáramú
78 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
hőcserélők elvének megfelelően – a rakatok légjáratain át jut vissza a léghűtőkbe. Ahhoz, hogy a gyümölcs hőmérsékletét egyenletesen csökkentsük, a hideg levegőnek körbe kell járnia azt minél nagyobb felületen. Az elpárologtató által kifújt hideg levegőt kényszeríteni kell, hogy körbevegye, körüljárja a gyümölcsöt. A rakatok között viszont kell egy széles légjáratot hagynunk, ami biztosítja a levegő egyenletes visszajutását és egyenletes légáramlást mindenhol, így a termény nem szárad ki, és nem romlik a minősége. A rakatok tetejét egy ponyva segítségével kell lezárnunk, ami biztosítja, hogy a levegő ne a legrövidebb úton jusson vissza, hanem elérje a legtávolabbi pontot is. Célszerű a raklapok alján lévő réseket is lezárnunk a jobb energia hatékonyság, a gyorsabb és egyenletesebb lehűtés, légáramlás miatt. Célszerű a tároló-, hordozóládákat, dobozokat úgy megválasztani, hogy már a szedéskor a végleges dobozba kerüljenek, aminek az oldala perforált. A lehűtési idő jelentősen függ a termék csomagolásától, a rakatképzéstől, és az alkalmazott légsebességtől is. A légsebesség ajánlott értéke 4-6 m/s. Ezzel a hűtési módszerrel minden zöldségfélét és gyümölcsöt tudunk hűteni, előnyös lehet a levegő nedvesítése a hűtési folyamat során, így a lehűtési idő csökkenthető és kevesebb lesz az apadási veszteség is.
Vákuumhűtés Friss, piacra szánt zöldségek és gyümölcsök szinte mindegyikénél alkalmazható a vákuumhűtés, és kíméletessége miatt a salátafélék, spenót, káposzta, szamóca esetében különösen ajánlott ez a fajta hűtési módszer. Hogy működik ez az eljárás? A friss termékeket a leszedés után elhelyezzük a vákuumhűtő egységben, amely kialakításában bírja az alacsony nyomást, és a nyomáskülönbségekből adódó erőkkel szemben ellenáll. A bepakolás után az ajtót lezárjuk, rögzítjük, majd bekapcsoljuk a vákuumszivattyút, mely eltávolítja a levegőt a kamrából, lecsökkentve a nyomást a termék körül. A nyomáscsökkenés hatására a víz alacsonyabb hőmérsékleten párolog, ezt a fizikai folyamatot használja fel a vákuumhűtő a termék lehűtésére. A párolgási folyamat hő elvonással jár, így csökken a termék felületi hőmérséklete és lehűl.
www.agraragazat.hu • 2016. december • AGRÁRÁGAZAT •
79
SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK A hűtés intenzív és gyors, egy ciklus 10-40 perc közötti időtartamot vesz igénybe, és egyszerre akár több tonna áru is hűthető, így az eljárás gyors és nagy mennyiség esetén is alkalmazható. A vákuummal történő hűtés előnyei a hagyományos hűtési eljárással szemben a következők. A lehűtés sokkal gyorsabb és kíméletesebb, a levegőkeringetéssel szemben nem jelentkeznek a nagy hőfokkülönbségből adódó fagyási sérülések és barnulások, ami egy nem megfelelően méretezett hűtő rendszernél előfordulhat. A lehűtés egyenletes a rakatok közepénél is, amely a légáramoltatásos rendszernél csak hosszabb idő leforgása alatt biztosítható. Ez fontos szempont például salátáknál, ahol a külső levelek burokként védik a belsőket, így a hagyományos lehűtés sokkal nehezebb, sokkal több a súlyveszteség és a lehűtés közbeni sérülés (pl.: barnulás, levél száradás). A maghőmérséklet előbb eléri a kívánt értéket nagyobb tömegű és térfogatú termény esetében is. A lehűtés során alacsonyabb a súlyveszteség, beépített párásító egységgel még tovább csökkenthető a veszteség. Alacsony az egységnyi tömegre vetített hűtési költség. A rendszer bekerülése első lépésként kicsit magasabb, mint a hagyományos légbefúvásos hűtési rendszeré, viszont a megtérülése sokkal gyorsabb, és jobb eredményeket érhetünk el vele, figyelembe véve a veszteségeket is, hiszen az összes apadási veszteség 60%-a a lehűtés folyamán keletkezik. Egy megfelelően méretezett rendszerhez, ami folyamatában tudja kiszolgálni a termelést, az alábbi paramétereket kell tudnunk: • termésmennyiség, • a hűtés előtti és utáni hőmérséklet, • csomagolás, rakatolás típusa, • termék útvonala a tárolóig vagy a csomagolóig, • egy rakaton lévő tömeg. Kialakításában a hűtendő termények mennyisége fogja meghatározni a vákuumhűtő méretét: az egyraklapos mérettől a többraklapos, több tonna kapacitásúig bármely méretben alakítható ki vákuumhűtő, az adott igénynek megfelelően.
A hydro cooler A hőelvonáshoz hideg vizet használunk, amely a direkt érintkezés miatt gyorsabban és kíméletesebben hűti le a termékeket, elkerülve a fagyási sérülést, amit a hideglevegővel való érintkezésnél egy nem megfelelően méretezett rendszerrel lehet okozni a gyümölcsnek. Az M10-es rekeszben lévő terményeket be kell raknunk a hűtőegységbe, ahol nagyon rövid idő alatt végbemegy a lehűtés. A rendszer alapja egy megfelelő méretű víztér, ami elegendő vizet tartalmaz
80 • AGRÁRÁGAZAT • 2016. december • www.agraragazat.hu
a hűtés folyamatosságának biztosításához. Ebben a tartályban a hűtési rendszer elpárologtatója is helyet kap, hogy a megfelelő hőmérsékleten tudja tartani a tartályban lévő vizet. A lehűtött vizet egy szivattyú viszi fel a felső részen található víz elosztó és esőztető rendszerbe, aminek a feladata, hogy mindenhol egyenletesen és egyformán érje a terményt a hideg víz, így garantálva az egyenletes lehűtést. A folyamat közben a rekeszek az egyik oldalról a másik oldalra egy hajtott szállítópályán haladnak át, amely egyenletes sebességgel viszi a ládákat. Ez szükséges az egyenletes lehűléshez, hogy a rakatok belsejében lévő gyümölcs is megfelelő mértékben hűljön le. A hűtési ciklus meglehetősen rövid, kb. 10-15 perc a környezeti és a gyümölcs hőmérsékletének függvényében. A gép paramétereit a lehűtendő gyümölcsök, zöldségek mennyisége határozza meg, mely lehet 500 kg-os, de akár a több ezer kilogramm / óra teljesítményű is. Ügyeljünk rá, hogy a betároláshoz használt ládák mindig perforáltak legyenek, mert más esetben nem folyik ki a víz a rekeszekből, és a hűtőkamrában sem fogja átjárni a tároláskor a levegő.
A megfelelően méretezett rendszer gazdasági előnyei Miért is fontos a gyorshűtés pl. a meggy esetében? A hagyományos példát alapul véve, amikor a gyümölcs a hűtőbe órákkal a szedést követően érkezik be, a maghőmérséklet megfelelő csökkenéséhez még további órák szükségesek, amely a polcon tarthatóságot és értékesíthetőségét jelentősen rontja. Így a friss piacra szánt gyümölcs polcon tarthatósága lecsökkent 5-6 napra. A hydro coolerrel való hűtéskor – amennyiben a szedést követően 4 órán belül el tudjuk érni a tárolási maghőmérsékletet – a polcon tarthatóság akár 28 nap is lehet. A két időtartam közötti különbség lehetőséget ad arra, hogy a piac igényeihez igazodva, akár 2-4 héttel is elnyújtsuk a szedés utáni értékesítést, ami jelentős piaci árelőnyhöz juttathat bennünket. A gyorshűtés eredményeképp az értékesítés folyamat tervezhetőbbé válik. Elkerülhető, hogy a szedési és érési csúcsok idején, amikor mindenhol nagy menynyiségben áll rendelkezésre a termény, kényszerértékesítést kelljen végrehajtanunk. Az esősebb időben, vagy a szezon végén előnyünk lehet a többi termelővel szemben egy megfelelően lehűtött tárolt termékkel a piacon, amikor már az árak ismét emelkednek, és fellép a hiány állapota. Váradi Csaba LHG Kft.
heti válasz
k-i -a-d-ó
,,.
VALOGASSON .. KOTETEINKBOL KEDVEZMENYES ARON! .,,,,.
,,.
,,.
3790 Ft helyett �-.
3030 Ft
... i//
� 3790 Ft helyett
3030 Ft
·1
x� VINKÓ JÓZSEF
1027 Budapest, Horvát u. 14-24. Telefon: 06 (1) 461-1400
3300 Ft helyett �
2640
Megjelenik országosan
.. .. , Agrárágazat KULONSZAM
FELELŐS KIADÓ: HORIZONT MÉDIA KFT.
Marketing igazgató: Dudás Ervin Főszerkesztő: Sándor Ildikó; Tel.: 06-30/565-9434 Főszerkesztő-helyettes: Kalmár Nárcisz Szerkesztő: Kárpáti Rita Szerkesztő, újságíró: Kohout Zoltán Szerkesztőségi titkár: Mérai Fruzsina, Hanzik Anikó
A SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK KÜLÖNSZÁM felkért szerzői: Czékus Mihály Dr. Tátrai György Dr. Terbe István
Pais István Pocsai Emil Surányi Dezső
Szabó Jenő Váradi Csaba Zsolnai Balázs
HIRDETÉSFELVÉTEL: 77/529-593 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ:
6401 Kiskunhalas, Katona J. u. 6.; Pf.: 191., Tel./fax: 77/529-593; E-mail: info@agraragazat.hu Lapunk megtekinthető a www.agraragazat.hu weblapon Lapunk bármely részének másolása, utánközlése, reprodukálása csak a Kiadó engedélyével lehetséges. Szerkesztőségünk által alkalmazott grafikai megoldások utánközlése csak a Kiadó hozzájárulásával lehetséges. Lapunkban megjelentetett írásokért a szerzők személyesen vállalnak felelősséget. A hirdetések és a PR cikkek tartalmáért minden tekintetben a megrendelő felel. Nyomdai előkészítés: Friebert Tibor, 20/886-4414 Szalai Ágnes, 20/886-3825 Friebert Máté, 20/241-2485 Friebert Barnabás, www.fiiebeart.hu
Nyomtatás: PAUKER NYOMDA, Budapest
HU ISSN "1586-3832
�T::SZ� 1, print-audit
Kiadványunk példányszámát a Matesz hitelesíti Ha pedig még nem előfizetőnk?
Az Agrárágazat szaklap az info@agraragazat.hu e-mail címen és a + 36-30/519-9507 alapdíjas telefonszámon sms-ben is megrendelhető. Küldje el pontos címét, és igényét azonnal regisztráljuk! Előfizetési díj: 5.998 FVév
LAPUNKAT RENDSZERESEN SZEMLÉZI A MEGÜJULT
�BSERVER www.observer.hu
KÜLÖNSZÁMaink előfizetőink számára ingyenesek!
1
Rendeljen 2017. január-február hónapban bármely KONDISOL növénykondicionáló
és SOLVITIS lombtrágya terméket, és a 2017. évi listaárból 10% árengedményt adunk!
8@LVITIS LOMBTRA
Részletekkel kapcsolatban kérem keresse képviselőinket, szaktanácsadóinkat!
GYAK
www.huminisz.hu