Agrárágazat – 2024. November

TARTALOM

Agromegoldások

Mit üzennek a külkereskedelem számai? . . . . . . . 8

Aktuális

Agrárgazdasági elemzések . . . . . . . . . . . . . . . 12

Növénytermesztés

A szójával még az idei aszály után is kijön a matek 16

Nem szeretnek az ellenőrzéssel bajlódni 18

Aszályos év és aflatoxin 20

A Corteva a Bábolnai Gazdanapokon bemutatta tavaszi hibridkukorica-kínálatát 22 Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez 24

Erjesztési maradékanyagok bemutatása, összehasonlítása

Technika

Születésnapi traktorkülönlegesség a New Holland basildoni gyárában – és ami mögötte van

Abroncsválasztás speciális mezőgazdasági feladatokra

Így készítsük fel permeteződrónjainkat a téli

Növényvédelem Másképpen a gyomokról

30

Az éghajlatváltozás várható hatása a mezőgazdasági kórokozókra és kártevőkre . . . 26 Új DEKALB hibridek válaszként az új kihívásokra

– Takarmányozás

– A megvilágítás szerepe a takarmányhasznosulásban

CSEBER – konferencia egy fenntarthatóbb jövőért 35

Talajélet

Ásványianyag-mobilizálás baktériumokkal .

. 36

Ásvány(i)víz a talajban, van-e jelentősége?. . . . 38

támogatja

Eseménynaptár

További információ: www.agraragazat.hu/esemenyek

EIMA INTERNATIONAL, nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás

Bologna, Olaszország, 2024. november 6–10.

EUROTIER HANNOVER, nemzetközi állattenyésztési és baromfitenyésztési és -gazdálkodási kiállítás

Hannover, Németország, 2024. november 12–15.

SIMEI, nemzetközi borászati és palackozóberendezések kiállítása

Milánó, Olaszország, 2024. november 12–15.

Növényorvos Nap

Budapest, MATE Budai Campus, 2024. november 13.

PEST-PROTECT, nemzetközi kártevőirtó szakvásár és szimpózium Frankfurt, Németország, 2024. november 13–14.

Agtech SUMMIT 2024 Konferencia a jövő agráriumáról Budapest, 2024. november 21.

Interpoma Almaágazati kiállítás Bolzano, Olaszország, 2024. november 21–23.

Megjelenik az Agrárágazat decemberi lapszáma Országosan, 2024. december 3.

Agrárszektor Konferencia Siófok, 2024. december 3–5.

Karácsony

Ajándékozzon Agrárágazat-előfizetést!

Megjelenik az Agrárágazat januári lapszáma Országosan, 2025. január 2–3.

Kedves Olvasóink!

Megjött a csapadék, de aki elszenvedte, az valószínűleg nem felejti el az esőt megelőző hónapok valóságát. Őszintén remélem, hogy nemcsak az én memóriámba égett be az idei aszály, és többen is levonjuk a konzekvenciát, elgondolkodunk a tennivalókon, egyáltalán; a lehetőségeinken. A klímaváltozás ugyanis továbbra is számos kihívással állítja szembe a mezőgazdaságot, melyekre az egyetlen válasz az alkalmazkodás lesz. Hihetetlennek tűnik, de a csapadék mennyisége az elmúlt 50 év átlagában nem csökkent, a kiszámíthatósága, azaz az időbeli eloszlása viszont jelentősen megváltozott: kevesebb lett a nyári, ugyanakkor a késő őszi, téli és tavaszi hónapok csapadékösszege nőtt. Ráadásul a mediterrán ciklonok dominanciája lett a jellemző (amelyre a Boris is jó példa), és ezek kiszámíthatatlan esőzéseket okoznak, nehezítve a gazdálkodók helyzetét.

Az alkalmazkodás másik sarkalatos pontja a hőmérséklet. 2010-től a téli hónapokban a hőmérő higanyszála pozitív értékre fordult, a nyári hőségnapok száma pedig elérte az 50 napot. A felmelegedést a növények is megérezték, a kukorica nővirágzása például 10 nappal hamarabb következett be az idén (sőt, a dél-alföldi kukoricák néhol túl sem élték a nyarat, jó esetben még némi szárazanyag-tartalom mellett silózásra kerültek).

De itt még nincs vége a történetnek. A légköri széndioxid szintjének és a levegő hőmérsékletének emelkedése, a gyakori szélsőséges időjárási események a növényi károsítókra is kihatottak, eltérő mértékben ugyan, de befolyásolták azok elterjedését és túlélé- sét. Így viszont az éghajlatváltozás növelheti a járványok megjelenésének gyakoriságát és súlyosságát is. Az idei toxintartalmak körül is hatalmas viták kerekedtek szakmai berkekben, felvásárlóknál, laborokban, feldolgozóknál és persze a gazdáknál is. Közben a kártevők is „lereagálták” a meleget, ezek ugyanis ektoterm állatok, a környezetből származó hőenergia, a napsugárzás szolgáltatja a testhőmérsékletük fenntartásához szükséges energiát, így számukra a me- legebb hőmérséklet előnyös. Így a felmelegedésnek köszönhetően távolabbi területeken, földrészeken és magasabb régiókban is megjelentek, plusz a generációk száma is nőtt a hosszabb vegetáció miatt. Aktuális cikkünkből az is kiderül például, hogy egyes fajoknál a környezeti hőmérséklet 1 oC-os emelkedéskor 2–3 plusz generáció várható, 4–5 további generáció 2 oC-os és 7 további generáció 3 oC-os felmelegedés következményeként.

Soroljam még? És ez még csak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Hol vannak még az árak, a gazdasági környezet vagy a generációs szakadék… A válaszok keresése közben viszont élvezzük az őszt; az esős napokra pedig hasznos olvasást kívánok, hoztunk hozzá információt bőven!

Sándor Ildikó főszerkesztő

Mit üzennek a külkereskedelem számai?

Miután napvilágot látott az AKI első féléves, agrár-külkereskedelmet elemző kiadványa, kiderült, meglendült a kivitelünk egyik alapját képező gabonaexport, ami meg is látszott az aktívum 47,4 százalékos javulásán. Sok lesz a szám, de közülük előbújnak majd a jövőre utaló üzenetek.

Javuló egyenleg

Mivel tavaly – az aszályos év után –jó termésünk volt, látványosan bővült a gabonafélék exportja, ami pozitív nyomot hagyott az agrár-külkereskedelem első félévi számain.

Az AKI kiadványa szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 7019 millió eurót, behozatalának értéke 4844 millió eurót tett ki 2024 első félévében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 2175 millió euró volt, 699 millió euróval több, mint 2023 első hat hónapjában.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 5,8 százalékkal nőtt, importértéke 6,1 százalékkal mérséklődött, az egyenleg 47,4 százalékkal javult a 2023. első félévi értékhez képest. Nem mellesleg, eközben a nemzetgazdasági export értéke 5,6, az importé 10,9 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy agrárexport felfelé húzta és növelte részesedését abban. Éppen húszéves EU-tagságunk kapcsán érdemes kiemelni, hogy a többi tagállam dominanciája kiemelkedő agrár-külkereskedelmünkben. Az első félévben az EU-tagországok által exportált termékek értéke 5,7 százalék-

Az EU-tagállamok aránya agrár-külkereskedelmünkben, %, 1998–2023 (forrás: KSH)

kal, az import értéke 1,1 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1403,4 millió eurós értéke 23,8 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt. Ennek üzenete az, hogy az európai agrárpiacok igényére kell koncentrálnunk, amikor fejlesztésben gondolkodunk. Ennek kulcsa a fenntarthatóság, a környezettudatosság és a magas minőség, mindez versenyképes árakon. Napjainkban, amikor az agrárium alapját adó szántóföldi növénytermesztés szerkezeti változásai felgyor-

Stabil egyenleg mellett élénkül az agrár-külkereskedelem, millió euró (forrás: KSH)

sulnak, ebbe az irányba kell lépéseket tenni. Eközben gyelemmel kell lenni arra, hogy (1) az idő sürget; (2) a többi európai termelő is ugyanilyen lépéskényszerben van; (3) az egységes exporttételek növelése létkérdés.

Hogyan tovább?

Hogy folytatódik-e a kedvező tendencia az év második felében? A válasz nagy valószínűséggel nem. Kisebb búza-, kukorica- és napraforgóterméssel számolhatunk, és a minőség terén is komoly gondjaink vannak. Javaslom, hogy ennek hátterét mindenki gondolja át! Mennyit foghatunk az időjárásra, és mennyit esetleg a költségek visszafogására. Megtettünk-e mindent a talajélet, a vízmegőrzés javításáért… A szakmához tartozik az is, hogy hogyan, meddig tárolom, mikor értékesítem a terményt.

Mivel ezek a növények az export nagyon fontos elemei, várhatóan visszafogják az első félévi lendületet. Ami pedig igen erős volt: 84,7 százalékkal több, 4,3 millió tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon, amelyből a kukorica 1,5 millió, a búza 2,2 millió tonnát tett ki.

A kukorica exportmennyisége mintegy kétszeresére, a búza kivitt mennyisége pedig 80,9 százalékkal bővült 2024 első félévében az egy évvel ezelőtti exportvolumenhez képest. Az árpakivitel 526,8 ezer tonna volt, ami 38,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Így a gabonafélék exportértéke 23,1 százalékkal, kivitt mennyisége 84,7 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A gabonaimport volumene közel tizedére, értéke harmadára csökkent 2024 első hat hónapjában.

A kukoricánk a korábbi évekhez hasonlóan leginkább Olaszországba került, a kivitel kétharmada (969,2 ezer tonna) jutott erre a piacra. Mennyiségét tekintve további nagy piacunk volt még Ausztria (258,8 ezer tonna) és Németország (151,7 ezer tonna).

A búzakivitel 96,5 százaléka, azaz 2,1 millió tonna irányult az EU-tagországokba, Olaszország és Németország bizonyult a legnagyobb vásárlónak, 42,8,

illetve 27,3 százalékos részesedéssel. Ausztriába a bázisidőszakhoz képest 8,6 százalékkal bővült a búzakivitel, 329,9 ezer tonnát tett ki, ami 15,1 százalékos részesedést jelentett a piacon.

A Horvátországba irányuló búza exportvolumene (65,4 ezer tonna) 38,4 százalékkal bővült 2023 első félévéhez képest. Az EU-n kívüli országok közül Bosznia-Hercegovinába került 55,6 ezer tonna búza, ami a célpiacok között az ötödik helyen szerepelt.

Takarmány, zöldség, gyümölcs

Az elkészített állati takarmány kivitele ugyan az elmúlt két évben menynyiségi csökkenést mutatott, de 2023 után 2024 első hat hónapjában is a legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termékkör volt.

Hobbiállat-eledel terén igazi nagyhatalomnak számítunk. A termékcsoport exportértéke 8,5 százalékkal,

A búza (vetőmag és durum nélküli) külkereskedelme, ezer tonna (forrás: KSH)

Kukoricaexport és -egyenleg, ezer tonna (forrás: KSH)

637,9 millió euróra bővült. Az állati takarmány exportvolumenének 87 százalékát értékesítették a gyártók az EU-ban, és az árbevétel 80,2 százaléka realizálódott az uniós piacon. Elsődleges célpiac Románia (126,6 millió euró) volt, de Németország (61,2 millió euró), Olaszország (52,5 millió euró) és Lengyelország (49,8 millió euró) is fontos partnernek számított. Harmadik országok közül nagyobb értékben az Egyesült Királyságba (27,4 millió euró), Ukrajnába (23,5 millió euró) és Szerbiába (16,7 millió euró) került állati takarmány Magyarországról.

Ha az exportbővülés sorrendjében tekintjük, a zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült kivitelét kell kiemelni.

A csökkenő kivitel oldalán az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoport (-105 millió euró) áll, elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús-kivitel értéke 13,3 százalékkal csökkent. Az árak csökkenése miatti baromfiexport-csökkenés – a szektor amúgy is magas koncentrációjában – további folytatódását fogja hozni. Pedig a 44 cégből már ma is 5 adja az export háromnegyedét.

Rövid import-összefoglaló

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértéke 30,3 millió eurós emelkedést mutatott. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (-245,4 millió, illetve -123,6 millió euró) mértékben.

Húsok, tej

A húsfélék kivitele 4,3 százalékkal csökkent, amit a baromfi- és marha-

Hobbiállat-eledel külkereskedelme, kg, 2023. 09. 10., kutya-, macskaeledel, kiszerelve (forrás: KSH)

árucsoport aktívuma jelentősen javult, 180 millió eurót tett ki.

A napraforgó exportvolumene kétszeresére, 213,6 ezer tonnára bővült 2024 első félévében, exportértéke a bázisidőszakhoz mérten 21,9 százalékkal nőtt, így az exportárbevétel 130,5 millió eurót tett ki.

A repce exportmennyisége 69,7 százalékkal, értéke mintegy negyedével emelkedett, az exportátlagár 25 százalékkal volt kevesebb 2024 első hat hónapjában 2023 első félévéhez képest. A repceexport szinte teljes egészében az EU belső piacára került, ezen belül 57,2 százaléka (181,8 ezer tonna) Németországba, 29,6 százaléka (93,9 ezer tonna) pedig Ausztriába irányult.

húsexport csökkenése okozott. Ezt a sertéshúskivitel bővülése nem tudta ellensúlyozni.

Különösen fájdalmas a baromhúsexport értékének 13 százalékos esése. E sebre csekély tapasz, hogy az importja is 20 százalékkal zsugorodott. A kivitt mennyiség ugyanis 2,5 százalékkal nőtt.

Nemzetközi szinten is jelentős csirkehús-integrációink versenyképessége komoly megmérettetés elé került. Az áresések nem náluk, sokkal inkább a víziszárnyas-feldolgozóknál okoztak súlyos árbevétel- és jövedelem-visszaesést. A magas készletek és az EU-ba érkező import nyomása alatt senyvedő árak még mindig nem igazán mozdultak el felfelé, bár az év végéhez közeledve a mennyiségi igények már nőnek.

Hobbiállat-eledel külkereskedelme, Ft, 2023. 09. 10., kutya-, macskaeledel, kiszerelve (forrás: KSH)

A tejtermékek körében a tej, a tejsavó, illetve a sajt és túró kivételével az összes termékcsoport exportárbevétele elmaradt az előző évi értéktől. A tojáskivitel kisebb volt, mint a behozatal. A mézexport egy igen alacsony bázisról tudott mennyiségben 22 százalékkal nőni, de értékben ez 5 százalékos viszszaesésnek számít.

Zsírok, olajok

Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 246,1 millió euró volt 2024 első hat hónapjában. Az aktívum 2,5 százalékos növekedését az exportérték 19,7 százalékos és az importérték 38 százalékos visszaesése okozta. Az árucsoport kivitelének négyötödét a napraforgómag-olaj tette ki, ami a negyedik legnagyobb külkereskedelmi aktívummal és exportárbevétellel rendelkező élelmiszeripari termék volt a meg gyelt időszakban. A napraforgómag-olaj exportvolumene 16,9 százalékkal, 362,9 ezer tonnára nőtt, az exportérték 20,1 százalékos visszaesése 349,7 millió eurós árbevételt eredményezett.

Összességében: az alacsony árak ellenére agrárexportunk jelentős növekedést tudott az első félévben felmutatni, az import csökkenése mellett. A javuló egyenleg azonban nagyban az ó termésnek köszönhető. A kisebb idei termés miatt a második félévben már nem számíthatunk ilyen kedvező külkereskedelmi számokra.

Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének háromnegyedét fedte le a két növény 2024 vizsgált időszakában. Az olajos magvak kivitele 13,2 százalékkal, 364,9 millió euróra bővült, behozatala pedig 40,1 százalékkal, 184,9 millió euróra csökkent 2024 első félévében. Ennek eredményeként az

A mezőgazdasági árak az év első felében ötödükkel a tavalyiak alatt voltak. Csak a zöldségek és gyümölcsök ára nem csökkent. A legnagyobb csökkenés ebben az időszakban a gabonaárakban volt, egyharmados. Mivel fordulatra az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk, nemcsak az idei mezőgazdasági kibocsátás, hanem a külkereskedelmi egyenlegünk is meg fogja szenvedni ezt az év második felében.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ, -Elemzés

Agrárgazdasági elemzések

Felfutó betakarítás az északi féltekén, időjárási anomáliák, logisztikai turbulenciák, kínai gazdasági élénkítés, geopolitikai feszültségek esetleges eszkalációja, spekulatív tőke áramlása a tőzsdéken – hogy csupán pár tényezőt említsünk azok közül, melyeknek hatása volt a gabonapiac alakulására az elmúlt hónapban.

Kukorica

A legfrissebb előrejelzések rendre lejjebb korrigálták a várható globális

kukoricatermést, re ektálva az európai, különösen a közép- és délkelet-európai alacsonyabb hozamokra. Míg az

CBOT, kukorica, 2024. december

MATIF, kukorica, 2024. november

AMIS (Agricultural Market Information System) 2 millió, az IGC (International Grains Council) 3 millió tonnával csökkentette a 2024/2025-ös gazdasági évre vonatkozó termésvárakozásait. Azonban még így is 1,2 milliárd tonnánál nagyobb betakarított mennyiség a felhasználás tükrében továbbra is kényelmes mérleget eredményez.

Az Egyesült Államokban a betakarítás többnyire optimális körülmények között folyik, bár a korábbi meleg és száraz időjárás némileg csökkentette a hozamokat – különösen a keleti part mentén–, az elemzők így is rekord közeli terméssel kalkulálnak.

Az Európai Unióban is halad a kukorica aratása. A nyáron tapasztalt extrém meleg és száraz időjárás jelentős terméskiesést okozott Romániában, Bulgáriában és Horvátországban. A betakarítás megkezdődött Ukrajnában is, a júliusi és augusztusi forró és száraz időjárás jelentősen rontotta a terméshozamokat a déli, középső és keleti régiókban egyaránt. A helyzet hasonlóan alakul Oroszországban is, ahol szintén a meleg és a szárazság eredményezhet érdemi terméskiesést.

Kínában a termésvárakozások biztatók, ehhez vélhetően alacsonyabb importigény társul. Brazíliában megkezdődött a kukorica vetése, ez az úgynevezett első vetés, amely mind területben, mind hozamban jelentősen elmarad a brazil termés döntő

hányadát adó másodvetésű (safrinha) állománytól.

Szeptember során mindkét mértékadó tőzsdei jegyzés emelkedett. A párizsi árutőzsde front havi jegyzése a hónap elején áttörte a 200 eurós lélektani határt, majd 210 euró körül stabilizálódott. A chicagói határidős decemberi kukorica árazása szintén fontos technikai ellenállást, a 400 dollárcentes szintet elkerülve, 420 dollárcentig erősödött.

Az emelkedés hátterében a már korábban említett terméskiesések mellett az aktuális időjárási helyzet is megjelenik: Nyugat-Európában mind a betakarítást, mind az őszi vetéseket akadályozza a folyamatosan érkező nagy mennyiségű csapadék. A fekete-tengeri régióban az egyre hidegebb időjárás lassítja a munkákat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mezőgazdasági Igazgatósága által összeállított, október 8-ai betakarítási jelentése alapján a vetésterület 80%-át már levágták, 5,26 tonnás termésátlag mellett. Az adatokat látva 5 millió tonna körüli termésmennyiség körvonalazódik.

Míg a feldolgozók különböző mérési-átvételi folyamatokat vezettek be az a atoxin jelenléte miatt, a takarmányfelhasználók a receptúrákban csökkentik a bekevert kukorica arányát.

CBOT, búza, 2024. december

A piaci árak továbbra is magasak, különösen az EU-s és a MATIF-szintekkel összehasonlítva, így exportaktivitásra csupán esetlegesen számíthatunk.

Búza

A 2024. évi globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzések emelkedtek, köszönhetően a kedvező ausztrál termésnek. Ezzel párhuzamosan a felhasználás is emelkedett az előző hónaphoz képest, azonban még mindig a 2023-as szint alatt marad.

Különösen a búza esetében idegesek a piacok, miután a geopolitikai, időjá-

MATIF, búza, 2024. december

rási és kereskedelmi kockázatok nem csökkennek. A hajózással kapcsolatos fekete-tengeri feszültségek is eszkalálódnak, melyek az árakba beépülő logisztikai költségeken keresztül jelennek meg.

A kukorica esetében részletezett időjárási anomáliák lassítják, késleltetik az őszi kalászosok vetését, míg Argentínában a szárazság miatt csökkentették a várható termés mennyiségét.

Az orosz mezőgazdasági minisztérium rendkívüli ülést hívott össze október 11-ére, melyre az ország összes jelentős exportőre meghívást kapott.

Ez az aktus akár egy jövőbeli exportkorlátozásra is utalhat. A francia búza minőségét már ismerjük, a probléma olyannyira jelentős, hogy a legutóbbi algériai tenderről kizárták a Franciaországból történő szállítást.

A magyarországi búzapiac némileg élénkült, különösen a takarmánykeverők aktívak, vélhetően a csökkenteni kívánt kukorica-részarányt ellensúlyozva keresnek különböző minőségű búzatételeket.

Reng Zoltán Hungrana-vezérigazgató

A szójával még az idei aszály után is kijön a matek

Az idei év is bizonyítja: kulcskérdéssé válik az alkalmazkodás

Egy jó, egy rossz és egy újabb jó hír hintáztatja a szójatermesztők kedélyét. Az idei év óriási vívmánya, hogy duplájára nőtt a termőterület, szomorú viszont, hogy erre egy súlyosan száraz és forró évjárat következett. Ám kedvező, hogy a szójásgazdák így is csinos nyereségre tehetnek szert a várható termésátlagok alapján.

Dobogós lehet az EU-ban a magyar termésmennyiség

Mint ismert, az utóbbi évek 50–70 ezer hektáros termőterületéhez képest szóját idén 112 ezer hektáron vetettek a gazdák. A vetőmag-forgalmazók, integrátorok örültek, de egyben aggódtak is: nehogy megismétlődjön a 2015-ös fiaskó (amikor az új fehérjenövény-támogatás révén megugrott, majd a rossz évjárat okozta csalódás évekre visszavetette a termőterület növekedést).

Az idei rekordnövekedés hátterében a jól ismert érvek állnak. A szója jobban alkalmazkodik, jobban bírja a klímaváltozással érkező extrémitásokat ( hőség), és a legrosszabb piaci viszonyok közt is jó áron, könnyen lehet eladni. Továbbá sokkal kisebb az inputköltségigénye, mint tavaszi konkurensének, kevesebb logisztikai, szárítási gond van vele, ráadásul kiváló elővetemény (lazítja, és

szerves N-nel táplálja a talajt). Nem véletlen, hogy Magyarországon kívül minden környező országban már hamarabb felébredtek, és évek óta mindenütt – az alkalmazkodás útját járva –fokozatosan nőtt a szója-vetésterület.

A hazai gazdaságok ezt egyben lépték meg, ami idén azzal az eredménnyel kecsegtet, hogy a 112 ezer hektárról úgy 260 ezer tonna terményt arathatnak. Ez nemcsak 50%-kal több a korábbi termésmennyiségnél, de európai uniós szinten is jelentős: az olaszok várhatóan 1 millió, a franciák 400 ezer tonnát takarítanak be, Magyarország és Románia versenyez majd a bronzért.

100 ezer forintos nyereség lehet a vége

Most a kérdés az, csalódni vagy örülni fognak az újonnan belépő, illet-

ve a vetésterületet jelentősen növelő szójásgazdák idén.

Az eddigi betakarítási adatok (az aratás durván 50%-nál jár) arra utalnak, hogy 2,3–2,4 tonnás átlagtermés születik országosan. A tavalyi rekordhoz képest ez 0,6–0,7 tonnával kevesebb, de így is jóval a fedezeti szint felett van. (Sajnos sok új, még kevés tapasztalattal bíró gazdaságban 1, de sok helyütt 3–4 tonnás hektárátlagok is születnek.) A szója átlagos hektáronkénti ráfordításigénye ugyanis 350 ezer forint körül alakul, ezzel szemben a bevétel 390 ezer (a lapzártánkkor aktuális 170 e Ft-os terményárral kalkulálva), amihez még hozzájön a termeléshez kötött szemes fehérje támogatás 65 ezer forintja – vagyis egy hektáron 100 ezer forint körüli profit becsülhető jelenleg. (Sokan, köztük a Karintia Kft. vezetője ezen felül a kedvező elővete-

mény-hatást is említi, hiszen a szója elővetemény hatásaként rendszerint 0,5–1 tonnás pluszt, azaz további több tízezer forintos hektáronkénti pluszbevételt eredményez.)

Bár úgy lett volna, hogy a sokkal kedvezőbb időjárású tavalyi évben következik be az idei termőterületnövekedés! Akkor az országos 3 tonnás átlaggal könnyebb éve lett volna az alkalmazkodás útjára lépő, első éves szójásoknak. Ugyanakkor, bár az idei aszály elvitte a szója tavalyi termésátlag harmadát, a kukorica ennél is nagyobb, 2023-hoz képest 40% körüli termésátlag-veszteséget könyvel el –azaz idén is stabilabb, stressztűrőbb a fehérjenövény, mint a tengeri.

Európa torkos piac

A szójaszegmens régi és új szereplői most többségükben ezért bizakodók. A Karintia egyenesen arra számít, hogy az utóbbi évek eredményszámai, a stabilabb termeszthetőség és a kielégíthetetlen piac, az idei kemény év ellenére megtartja lényegében az idei vetésterület-arányt. – Nem számítunk nagy lemorzsolódásra. Természetesen sokat halljuk majd idén, hogy születtek 1–1,5 tonnás hektárátlagok is, de egyre többeket győznek meg az eredmények, a nyers adatok. Ezek alapján pedig valóban tény, hogy a szója viseli kisebb veszteségekkel az immár rendszeres forró, napokat, heteket. A

stabilitás tehát egyre kevésbé kérdés. A szója másik fő erénye a biztos piac. Ez a piac azonban olyan mértékű, hogy még az európai és ukrán termésnövekedéssel is hosszú évekig-évtizedekig az utolsó kilóig elkel minden szem – mondja Bene Zoltán (Európa évente 35 millió tonnát használ fel takarmány- és élelmiszergyártásra, ebből az EU bő 3, Ukrajna idén talán 5 milliót állít elő, vagyis az importkitettség még így is óriási marad – KZ.)

A szója értékesíthetőségének másik előnye, hogy termése sokkal kevésbé kitett a különféle betegségeknek, mint a kukorica. Idén várhatóan 5 millió tonna tengeri kerül a raktárakba, de az összmennyiségnek egy része terhelt lehet mikotoxinokkal. A szója esetében ugyanakkor a toxinmentesség mellett még magasabb minőséggel találkozunk, ugyanis a tavalyi PROFAT- (fehérje és olaj) tartalom értékei meghaladják a 2023-as mért eredményeket.

Idén is kijött a matek

Mindezekkel együtt tehát a Karintia Kft. elemzői arra számítanak, hogy idehaza tartóssá válhat a 100 ezer hektár feletti vetésterület, ezzel a 230–300 ezer tonnás évi babtermelés. A szegmens hazai érvényesülését előmozdítja, támogatja majd nyilván az is, hogy az UBM Dél -Dunántúlon évi 120 ezer tonna kapacitású feldolgozóüzemet létesít, amely jövőre már fogadja

a hazai alapanyagot. A kitartás azért is fontos volna, mert – mint írtuk – a környező országokban tartós vetésterület-emelkedés érvényesült évek óta – ha versenyben akarunk maradni ezen az ígéretes piacon, akkor érdemes küzdeni a szegmensért. Intő jel, hogy nemcsak a mi régiónkban, hanem idén az Európa-27-ek területén átlagosan 8%-os vetésterület-gyarapodás ment végbe, vagyis egyre többen váltanak szójára. Bene Zoltán nem tagadja, nem lesz sétagalopp, rejtegethet még kihívásokat a szója iránti érdeklődés és bizalom megtartása, de ez még jobb eredményeket hozhat. – Mi azért is vagyunk elkötelezettek a szója mellett, mert hiszünk a szója valódi előnyében. A szója a „jövő növénye iránti versenyben”idén is bizonyít. Segítjük a gazdákat, hogy ezzel a növénnyel sikerüljön az alkalmazkodás útjára lépni. Idén a nehézségek ellenére ismét egy fontos lépést tettünk a Karintiának bizalmat szavazó gazdákkal együtt ebbe az irányba. Örülünk, hogy sok gazda csatlakozott ehhez a megygyőződéshez. Mert nem lehet kérdés, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodnunk kell. Inspirál minket az is, hogy látjuk, a szója lehet a klímaváltozás egyik győztes növénye. Bár az idei év szerényebb aratást hoz, mint a tavalyi, idén is bebizonyosodni látszik, hogy a szójával, „kijön a matek”, vagyis a tavalyinál szerényebb átlagterméssel is szép nyereséget termel a gazdáknak. Kohout Zoltán

Nem szeretnek az ellenőrzéssel bajlódni

Aponyi Ferenc szaktanácsadó arról, mit várnak el a gazdálkodók

A gazdák számára mind a mezőgazdasági adminisztráció mennyisége, mind annak bonyolult összetettsége kihívást jelent, hiszen a szakmájuk a gazdálkodás, nem a papírmunka. Sokan tartanak is az ellenőrzésektől, többségük igényli, hogy szaktanácsadója jelen legyen a hatósági ellenőrzésekkor, pedig a hatóságok magatartásáról Aponyi Ferenc szaktanácsadónak csak pozitív tapasztalatai vannak.

Nagyfokú odafigyelést kíván

Az utóbbi években az EU-támogatási rendszerben jelentősen nőtt az agráradminisztráció kötelezettsége.

Ennek mennyisége vagy összetettsége a nagyobb kihívás a gazdaságokban?

– Mindkét összetevő nagy kihívás elé állítja a gazdálkodókat, főként az

idősebb korosztályt. Mennyiségileg az adminisztráció függ a vállalt kötelezettségektől is, amilyen például az Agro-ökológiai Program, az Agrár-környezetgazdálkodási Program, a Natura, az ÖKO, a termeléshez kötött támogatások. Az összetettségét tekintve már komplex gondolkodást és nagyfokú odafigyelést kíván a rendszer, abban a tekintetben, hogy mikor mit, hogyan jelentünk és miért. Például itt van a talajtakarás kötelezettsége, ugyanakkor az AKG-ban szükséges a szármaradvány-visszaforgatás – de ekkor már nincs talajtakarás, hogyan jelentsük úgy, hogy egyik feltétel se sérüljön…?

Mik a leginkább jellemző megbízások, szakmai kérdések, amikkel önhöz fordulnak a gazdák?

– Többnyire az alapvállalások (AÖP, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Állapot, Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási JFGK) terén fordulnak a gazdálkodók hozzánk, de természetesen vannak szép számmal AKG-s és ÖKO-s ügyfeleink is. Emellett vállaltunk már olyat is, hogy ellenőrzés előtt „esett be” hozzám ügyfél, hogy oldjuk meg a „problémáit”, amit sikeresen teljesítettünk, továbbá több precíziós projektet is viszünk.

Pozitív hozzáállás a hatóságtól

A felkészülési idő és a Nébih segítsége mellett is sok panasz volt kezdetben az elektronikus Gazdálkodási Napló vezetése miatt. Mennyire fogadták el a gazdák a naplóvezetést azóta?

– Az e-GN vezetését jó ötletnek tartom, azonban problémának láttam a tesztelést hiányát a rendszer működtetése során. Sokat fejlesztettek az e-GN-nen, de általánosságban elmondható, hogy külső szoftverben dolgozunk, és úgy töltjük át az adatokat tokennel az e-GN felületre. A rovarölő szeres kezeléseket 24 órán belül, a többi adatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Mennyire igénylik a gazdák-gazdaságok a szaktanácsadó személyes részvételét a hatóságokkal való kapcsolattartás, az ellenőrzések során?

– A gazdálkodók nagy része igényli, hogy az ellenőrzésen kizárólag én képviseljem őket. Nem szeretnek az el-

is a gazdákat segítette. Mennyire pótolható az a rendszer olyan cégekkel, mint amilyen az öné is?

– Több részre lehet bontani a gazdálkodók csoportját. Van, aki csak és kizárólag adminisztrációs segítséget kér. Van olyan gazdálkodó is, aki szereti, ha

A munkám során csak

jóellenőrökkel,pozitívhozzáállással találkoztam

lenőrzéssel „bajlódni”, meg úgy látom, kicsit tartanak is az ellenőröktől, pedig nincs miért. A munkám során csak jó ellenőrökkel, pozitív hozzáállással találkoztam. A hatóságokkal is többnyire mi tartjuk a kapcsolatot.

Sokan igénylik a személyes jelenlétet

Sok gazdaság máig hiányolja a rendszerváltás után leépült országos, állami alapítású szaktanácsadói hálózatot, amely a talajművelésben, agrotechnikában és minden másban

kimegyek a területre, és személyesen egyeztetünk, akár egy vetés előtti talajművelés szükségességéről, módjáról. Szakmai tudásunkkal, felkészültségünkkel és folyamatos fejlődésünkkel igyekszünk segíteni a gazdálkodók mindennapi és esetlegesen speciális problémáit.

Kohout Zoltán

Bona Agricola Kft. Mezőgazdasági szaktanácsadás; 06-30/524-8210

Aszályos év és aflatoxin

Az Aspergillus flavus kártétele a szántóföldön és a védekezés

lehetőségei

Az Aspergillus gombák gyakori fajai a talajok gombaközösségének. Ezek a sárga és zöld színű penészgombák világszerte előforduló kórokozók. A meleg és száraz körülmények gyakran aflatoxinok termelésére késztetik e penészgombákat – ez történt az idén nyáron is. Nézzünk szét a probléma okozója körül!

Életciklus és környezeti igények

1729-ben, első mikroszkópos megfigyelésekor az ezt tanulmányozó tudósnak az aspergillum (szenteltvízlocsoló) alakja jutott eszébe a gomba alakjáról, és ennek megfelelően nevezte el a nemzetséget. Haszonállatoknál a toxin májkárosodást, csökkent szaporodási képességet, romló hozamokat (tej, tojás) okoz. Az állati termékek fogyasztásával az ember megbetegedését, súlyos esetben a halálát is okozhatja a toxin.

A mérsékelt éghajlati övben található közép-európai országokban – köztük Magyarországon – a mezőgazdasági termékek aflatoxin-szennyezettsége sokáig nem jelentett egészségügyi kockázatot. Az elmúlt években azonban különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aflatoxin-szennyezettségéről számolnak be olyan országokban is, ahol ez nem volt jellemző.

A melegedő klíma miatt az eddig jórészt a mediterrán térségekben problémát okozó aflatoxin-termelő gombákkal és aflatoxinokkal szennyezett terményekkel a mérsékelt éghajlattal rendelkező országokban is egyre inkább számolnunk kell.

A legnagyobb mértékben toxintermelő Aspergillus flavus faj optimális növekedési hőmérséklete 37 °C! Növekedési ütemét tekintve 30–55 °C között gyorsan, 12 és 15 °C között lassabban fejlődik.

A hőmérséklet és a nedvesség (aszály) jelentős hatással van a növény-gomba kölcsönhatásra, mert mind a gazdanövény, mind a gomba anyagcseréjére, ellenálló képességére erőteljesen hatnak. Az Aspergillus gombák optimális körülmények között – ami magas hőmérsékletet és alacsony nedvességtartalmat jelent – jól fejlődnek. Ilyen körülmények között

Aspergillus-fertőzés

a gombák bőséges mennyiségű konídiumot (ivartalan spórát) képesek előállítani, amely könnyen szétszóródik a levegőben.

Az említett Aspergillus flavus micélium (gombafonalak laza szövedéke) formájában vagy vastag, kemény micéliumtömegben (szklerócium) telel át a talajban. A szkleróciumok ezt követően kicsíráznak, hifákat és ivartalan spórákat, konídiumokat termelnek. A konídiumok rovarok és szél útján terjednek a környezetben. A földimogyoró esetében a talajban lévő gombák fertőzhetik a növényt, míg más haszonnövényeknél a fertőzés a levegőben szálló konídiumokkal történik.

A fertőzési forrás a talajból indul ki

A növényi maradványokon lévő gombamicélium az elsődleges szaporítóágens. Az erősen melanizált, tömörö-

Az aflatoxin-termelő gombákkal és aflatoxinokkal szennyezett terményekkel a mérsékelt éghajlattal rendelkező országokban egyre inkább számolnunk kell

dött micéliumtestek, szkleróciumok a fertőzött növényi maradványban és a talajban fontos szerepet játszanak a gombák túlélésében.

A növényeket érő aszálystressz és a rovarok által okozott rágás nagymértékben hozzájárul az Aspergillus flavus fertőzéséhez. Az általa generált aflatoxin-termelést sok tényező befolyásolja. Ilyen a gomba számára elérhető szén- és nitrogénforrások megléte, környezeti tényezők közül a pH, hőmérséklet, vízaktivitás, oxidatív stressz stb. Nem termel azonban minden törzs toxinokat. Melegebb éghajlaton nagyobb a nagy koncentrációban aflatoxint termelő törzsek aránya, ám nem ritka, hogy egyes populációk túlnyomórészt nem is toxikusak.

A biológiai védekezés egyik formája, amikor nem toxikus törzsek elterjesztése történik a területen, melyek gyorsan elszaporodva gyakorlatilag kiszorítják toxikus törzseket.

A kukorica aflatoxin-szennyezettségének hosszú távú csökkentésére a biológiai készítmények használata, a rovarok elleni védekezés, az új aflatoxin-toleráns kukoricahibridek bevezetése, valamint hatékony kémiai vegyszerek kombinált alkalmazása lehet a megoldás.

Biológiai védekezés

mikroorganizmusokkal Ígéretes terület a biológiai módszerek alkalmazása. Számos eddigi kutatás alátámasztotta többek között a Trichoderma-fajok, valamint egyes

Bacillus-fajok használatának eredményességét – mind a talajkezelés, mind a növények kezelésének esetében – a betegség visszaszorításában, illetve az aflatoxin-tartalom csökkentésében.

Nemzetközi kísérletek mutattak rá, hogy a Pseudomonas fluorescens és a Bacillus subtilis nyilvánvalóan gátolja az Aspergillus flavus növekedését. Gátlási arányuk elérte a 93%-ot, illetve a 68%-ot.

Laborkísérleteink során magunk is vizsgáltuk számos baktérium és gomba antagonista hatását az Aspergillus flavus törzs fejlődésére. A gombaszuszpenziót húspepton tápagarlemezek felületére szélesztve, baktériumtartalmú korongokat ráhelyezve, az inkubációs idő leteltével vizsgáltuk a gomba-baktérium interakciókat.

Bacillus subtilis:

A baktériumra erőteljes növekedett, a gomba nem tudta kolonizálni. A gomba körbenőtte, de nem tudott ránőni a baktériumra, továbbá a B. subtilis antifungális anyagainak erőteljes termelése hatására nem tudott spórákat sem képezni.

Pseudomonas fluorescens:

Hasonlóan a B. subtilishez, a baktérium erős növekedésre volt képes, a gomba a baktérium közelében gyengébb növekedést mutatott.

Trichoderma asperellum: Erőteljes kioltási zóna figyelhető meg a két gomba interakciója során.

A biológiai védekezés egyik formája, amikor nem toxikus törzsek elterjesztése történik a területen, melyek gyorsan elszaporodva gyakorlatilag kiszorítják a toxikus törzseket

A Trichoderma az erőteljesen növekedő Aspergillus flavust visszaszorította, majd elkezdte „megtisztítani” a pázsitot.

Belenyúlhatunk a technológiába

Láttuk azt, hogy az Aspergillus flavus a talajban telel át, szármaradványokon, akár micélium, akár szklerócium formájában. Tavasszal, a csírázást követően további hifákat, valamint ivartalan spórákat (konídiumokat) termel. Innen a szél és a rovarok szétszórják, fertőzik a növényt. A levelekre jutva sebzési felületen is fertőz, a csöveket a kukorica bibéjén, bajuszszálain keresztül bejutva fertőzi meg. Itt a szemeken, szintén a micéliumokból, kicsíráznak az ivartalan spórák. A szár- és levélmaradványokkal ezek ősszel a talajba jutnak.

Beavatkozási lehetőségeink között elsődleges az őszi tarló kezelése, hiszen a kórokozó a növényi maradványokon fog áttelelni. Az őszi-téli időszakban szaprofita (holt szervesanyag-fogyasztó) életmódot folytató Aspergillus életterét mindenképpen csökkenti az elbontott szármaradvány. Ugyanakkor még ebben az őszi időszakban szükség van olyan mikroorganizmusokra, készítményekre, melyek megakadályozzák a telepeik fejlődését és szaporodását.

Forrás: PHYLAZONIT

Az éghajlatváltozás várható hatása a mezőgazdasági

kórokozókra és kártevőkre

A légköri szén-dioxid szintjének és a levegő hőmérsékletének emelkedése, a változó csapadékviszonyok és a gyakori szélsőséges időjárási események közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak a növényi károsítókra. Szakirodalmi adatokra támaszkodva jártuk körbe a témát.

Az elkövetkező 100 évben átlagosan 2 oC-os hőmérséklet-növekedés várható a világ legtöbb régiójában

Az előrejelzett éghajlati változások eltérő mértékben befolyásolják a károsítók elterjedését és túlélését, sőt, az éghajlatváltozás a patogenitásukra is hatással lehet, így növelve a járványok megjelenésének gyakoriságát és súlyosságát. Az előttünk álló kihívásokra jobb járvány-előrejelzési rendszer fejlesztése és hatékony ellenőrzési stratégiák kidolgozása lehet a válasz, melyek a biztonságos élelmiszer-termelést garantálják a jövőben. Az éghajlatváltozás okozta változások modern távérzékelési technikákkal (pl. drón) jól kimutathatók a növényeken, ugyanis reflexiós spektrumuk megváltozása betegség vagy kártevő jelenlétét jelzi.

A légköri szén-dioxid (CO2)-koncentrációja az előrejelzések szerint 2100-ra a jelenlegi szint kétszeresére növekszik, ezzel egyidejűleg pedig

az elkövetkező 100 évben átlagosan 2 °C-os hőmérséklet-növekedés várható a világ legtöbb régiójában. A lehetséges globális felmelegedés biológiai következményeit nemcsak a hőmérséklet növekedése, hanem sokkal inkább a hőmérséklet növekedési üteme okozza. A károsítók biológiájának megváltozása a környezet fizikai változásaihoz kapcsolódik, amikor a légkörben nő a CO2-koncentráció. Az ilyen növekedés más üvegházhatású gázokkal együtt (például metán, dinitrogén-oxid) felszíni hőmérséklet-növekedést, változó csapadékeloszlást és napi hőmérséklet-ingadozást okoz, valamint növeli a szélsőséges időjárási események előfordulását (Khan és mtsai., 2020).

A növekvő CO2-szintnek lényeges következménye a C3-as növények fotoszintézisére gyakorolt „pozitív” hatása. Ezeknek a növényfajoknak – beleértve az invazív gyomfajokat is – a növekedését és a szaporodását a légköri CO2-növekedés pozitívan befolyásolja (Kimball, 2016).

Kártevőkre gyakorolt hatás

Az éghajlatváltozásnak lényeges hatása lehet a rovarpopulációkra. A hőmérséklet közvetlenül befolyásolhatja a rovarok növekedését és fejlődését (Bale és mtsai., 2002), míg a CO2-koncentrációja közvetett módon, a gazdanövényeken keresztül befolyásolja a rovarokat (Netherer és Schopf, 2010).

A hőmérséklet szerepe a rovarok biológiájára jól ismert, mint elsődleges környezeti tényező befolyásolja a fenológiát, a szaporodást és a fejlődést (Das és mtsai., 2008). A minimum-hőmérséklet különösen fontos paraméter, mert ez határozhatja meg a rovarok elterjedését (Charles és mtsai., 2006). Mivel a károsítók ektoterm állatok – a környezetből származó hőenergia (a napsugárzás) szolgáltatja a testhőmérséklet fenntartásához szükséges energiát –, számukra a magasabb hőmérséklet előnyös. Ennek következményeként távolabbi területeken, földrészeken és magasabb régiókban is megjelenhetnek, ezen túlmenően a generációk száma is nőhet, a

Az éghajlatváltozás a rovarpopulációra, a kórokozókra, a talajra és összességében a növényre is kihat

hosszabb vegetációs periódus eredményeként (Porter és mtsai., 1991; Andrew és Hughes, 2005).

Yamamura és Kiritani (1998) szerint a környezeti hőmérséklet 1 oC-os emelkedéskor 2-3 plusz generáció várható, 4-5 további generáció 2 oC-os felmelegedés és 7 további generáció 3 oC-os emelkedéskor. A klímaváltozás miatti magasabb hőmérséklet gyorsíthatja a kifejlődést, és ezzel együtt rövidítheti a rovar életciklusát (Bale, 2002, Harrington és mtsai., 2001, Porter és mtsai ., 1991). Ez bizonyos fajok számára előnyös lehet, mivel a gyorsabb fejlődési sebesség javítja a túlélési esélyt, csökkentve a sérülékeny nimfa- és lárvaszakasz idejét. A mérsékelt éghajlaton a melegebb hőmérséklet több alfaj/típus és nagyobb számú rovarpopulációk létrejöttét segítheti elő (Neumeister, 2010).

Lewis (1997) arról számolt be, hogy csökkenhet a parazitizmus, ha a gazda rovarpopulációk – a magasabb környezeti hőmérséklet miatt – már előbb megjelennek, és emiatt a kritikus életszakaszokon túljutottak, mire a parazitoidok megjelennek. Megfigyelték a tripszek nemi arányának változását is a hőmérséklet miatt. A melegebb téli hőmérséklet alacsonyabb téli mortalitást eredményez, ami szintén hozzájárul a rovarállomány növekedéséhez (Harrington és mtsai, 2001).

A magasabb évi átlaghőmérséklet kedvező környezetet teremthet egyes növények számára, azok sikeresen termeszthetők északibb területeken, így a kártevő rovarok közül néhányra ez is hatást gyakorol. Az emelkedő hőmérséklet következményeként több rovarfaj több gazdanövényt károsít a

mérsékelt éghajlati övben. A fosszilis vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarfajok sokféleségét és táplálkozásuk intenzitását a növekvő hőmérséklet kedvezően befolyásolta (Bale és mtsai., 2002).

A zöld vándorpoloska ( Nezaria viridula, tápnövénykör: polifág kártevő) kifejlett egyedek mortalitása pl. 15%-kal csökkent minden 1 °C-os hőemelkedésnél. Magyarországon – az éghajlatváltozás következtében – az elmúlt időszakban a szubtrópusi-trópusi régiókból ismert adventív poloskafajok megjelenése volt megfigyelhető, és ezek mára már a magyar fauna állandó résztvevőivé váltak (Kondorosy, 2012).

Több mint 50 lepkefaj esetében figyeltek meg északi irányú terjeszkedést, és korábban migráns lepkék tíz faja is megjelent Japánban (Nansei-szigetek) 1966–1987 között (Kiritani, 2006). Ronkay (2017) tanulmányában ismertette, hogy a klímaváltozás kapcsán egyre több vándorlepkefaj jelenik meg a Kárpát-medencében, melyek át is telelnek nálunk.

A levéltetűfajok esetében is erős pozitív összefüggés van a hőmérséklet és a fejlődés között 7–25 oC hőmérsékleti tartományban, míg efelett a kapcsolat negatívvá válik (Awmack és mtsai., 1997). Kevésbé direkt módon figyelhető meg a csapadék hatása a kártevő rovarokra. A klímaváltozás következményeként gyakoribb a heves esőzések és az aszályos időszakok váltakozása. Egy rendkívüli szárazságot követően az utóbbi 30 év első jelentősebb gyapjaslepke- (Lymantria dispar, tápnövénykör: polifág kártevő) invázióját figyelték meg az Egyesült Államok északkeleti részén 2015–16 között.

A növényi minőségromlás következményei

A kártevőkre a CO2-növekedés hatása nehezen megítélhető, az biztos, hogy a rovarokra is hatással lesz a gazdanövény anyagcseréjében a CO2 által kiváltott anyagcsere-változás. Számos lepkefaj esetében (gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ); amerikai dohányszender ( Manduca sexta ) kimutatták, hogy azok érzékelik a CO 2-koncentrációját, ez alapján választják ki a tápnövényt, illetve döntik el, hogy alkalmas-e az lárváik táplálékául.

A megemelkedett CO2 hatását a rovarok viselkedésére elsősorban a tápnövényben bekövetkezett változások okozzák, vagyis érzékelik a növényben megnövekedett C : N arányt, a megváltozott szénhidrát-, keményítő- és oldhatófehérje-koncentrációt ( Zhang és mtsai., 2003). Ennek ellensúlyozására a rovarok válasza az ún. kompenzáló táplálkozás lehet (Hunter, 2001), így az alacsony tápérték ellensúlyozására nagyobb lesz a fogyasztásuk, azaz a károsításuk mértéke.

A növény tápértékének romlása mellett annak ellenálló képessége is csökken a kártevőkkel szemben az emelkedett CO2-koncentráció miatt (Stiling és mtsai., 2013, Himanen és mtsai, 2008). Valószínűleg kedvező lesz a változás a polifág rovarfajok számára, míg specializált kártevők esetében ez a folyamat negatív és pozitív hatású is lehet. A legutóbbi vizsgálatok szerint a gazdanövény minőségének romlása, a levélzet nitrogéntartalmának csökkenésében fog megnyilvánulni, és ez a rovarpopuláció csökkenéséhez is vezethet.

További ízeltlábú-növény interakciók eredményei szerint a relatív növekedési ráta (a rovar esetében) jelentősen, 4,5%-kal csökkent, és ezzel egyidejűleg jelentősen emelkedett a táplálkozási aktivitás (14%). Általános tendencia a csökkent termékenység (fekunditás) az Orthoptera, Lepidoptera és Coleoptera rendekben (34%, 13% és 13% csökkenés), míg ez jelentősen, mintegy 8,5%-kal nőtt a Homoptera rend esetében (Robinson és mtsai., 2012). A Hemiptera fajok túlélését és abudanciáját (elterjedését) a jövőbeni CO2-szint pozitívan befolyásolja (Robinson és mtsai., 2012).

Ismert, hogy sok Hemiptera faj jelentős kártevő, hiszen nemcsak a közvetlen kártételük számottevő, hanem vírusvektorok is. A levéltetvek közül: az uborka levéltetű (Aphis gossypii, tápnövénykör: polifág kártevő), zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum, tápnövénykör: borsó, lucerna, lóhere) és a gabona-levéltetű (Sitobion avenae, tápnövénykör: gabonafélék) abundanciája nőtt a megemelkedett CO2-szint esetén.

Kimutatták, hogy a zselnicemeggylevéltetű (Rhopalosiphum padi, tápnövénykör: gabonafélék, kukorica) növekedési üteme és az egyednagyság (súly) a búzanövényeken szintén nőtt (Oehme és mtsai., 2013). Ezzel szemben a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae, tápnövénykör: káposztafélék) telepnagysága magasabb CO2-szint esetén csökkent, bimbóskel tápnövényen (Klaiber és mtsai, 2013), hasonlóan a megnövekedett CO2-szint negatívan befolyásolta az

A. pisum abudanciáját lóbabon (Ryan és mtsai., 2014). Trebicki és mtsai. (2016) tanulmánya szerint a búzanövényen a R. padi fekunditása csökkent (33%) a megnövekedett légköri CO2-szint esetén, míg táplálkozása a floémból 34%-kal nőtt.

Összegezve az irodalmi eredményeket, az egyik legfontosabb kérdésre – hogy a jövőbeli éghajlat segíti vagy gátolja a kártétel növekedését – nehéz megadni a választ. Mindez nemcsak a megemelkedett hőmérséklet- és CO2-szinttől függ, hanem attól is, hogy hogyan alkalmazkodik az ökoszisztéma a megváltozott környezethez. A rovarok esetében a klímaváltozás egyetlen elemét megvizsgálva a hatás lehet pozitív vagy negatív, esetleg nem kimutatható. Ami biztosan tudható, hogy ezek a reakciók erősen fajspecifikusak (Robinson és mtsai, 2012).

Növényi patogénekre gyakorolt hatás

A növényi kórokozók esetében –gombák, baktériumok és vírusok – a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a csapadék határozza meg leginkább a betegségek előfordulását és súlyosságát. A nedvességtartalom (pára, vízborítottság stb.) hatással van a fertőzésre, a kórokozók megtelepedésére és növekedésére. A melegebb telek lehetővé teszik az inokulumok fennmaradását és a korai fertőzést pl. a lisztharmatgombafajok, a levélrozsda (Puccinia recondita) és a rizománia betegség (répa nekro-

tikus sárgaerűség vírus, Beet necrotic yellow vein virus, BNYVV) esetében. A burgonyavész (fitoftóra) kórokozója a Phytophthora infestans esetében kimutatták, hogy a napi hőmérséklet-ingadozás és az átlagos napi középhőmérséklet hatással van az inkubáció idejére és a micélium növekedési ütemére (Shakya és mtsai., 2015).

Az éghajlatváltozás következménynyel lehet a növényi kórokozók földrajzi elterjedésére is. Valószínűsíthető, hogy a CO2 által a gazdanövényben kiváltott változások hatással vannak a kórokozók biológiájára. A növények számára a fotoszintézishez szén-dioxid szükséges, ezért ha megváltozik a CO2-koncentráció, az befolyásolja a növények növekedését, így ez hatással lesz a betegségek megjelenésére is.

Árpa-sárgatörpülésvírussal (Barley yellow dwarf, BYDV) fertőzött árpanövényekben magasabb CO2-koncentráció esetén magasabb volt a víruskoncentráció a levelekben, amely súlyosabb BYDV-tüneteket és csökkenő hozamot okozott (Nancarrow és mtsai, 2014). Mivel a vírusfertőzések előfordulását nagyrészt a vektorpopulációk nagysága befolyásolja, a fertőzés mértéke várhatóan nagyobb azokban az években, amikor az éghajlati viszonyok lehetővé teszik a szokásosnál nagyobb vektoregyedszámot, továbbá kedvezőek a vírusrezervoár növényeknek, amelyek biztosítják a vírusok fennmaradását (Luck és mtsai, 2011). A klímaváltozásnak köszönhetően a mér-

A legfontosabb kérdésre – hogy a jövőbeli éghajlat segíti vagy gátolja a kártétel növekedését – nehéz megadni a választ. Nemcsak a megemelkedett hőmérséklet- és CO2-szinttől függ, hanem attól is, hogy hogyan alkalmazkodik az ökoszisztéma a megváltozott környezethez

sékelt éghajlati övben a hideg kemény telek elmaradása kedvező a vírusok és a vírusvektorok számára, pl. télen a búzán anholociklikus szaporodású zselnicemeggylevéltetű- (Rhopalosiphum padi) populációk betelepülését diagnosztizálták (Trebicki , 2020). A vírus epidemiológiára a hőmérséklet vagy a vízellátás hatását többen, míg a megnövekedett CO2 hatását kevesen vizsgálták.

Trebicki (2020) tanulmánya szerint a klímaváltozás hatásáról a növényi vírusok epidemiológiájára általános megállapításokat nem lehet tenni, mert a hatás nagyon összetett: befolyásolja azt a vírus, a gazdanövény, a növény-vírus interakció, a vírusvektor, a földrajzi elhelyezkedés.

A gombabetegségek kórokozóinak összességében eltérő a válasza a hőmérséklet vagy a CO2-szint emelkedésére. Abban az esetben, amikor a növény csak részben ellenálló a gombafertőzéssel szemben, az éghajlatváltozási tényezők szerepe jelentősebb. A Colletotrichum gloeosporioides fertőzése esetén a nagyobb CO2-koncentráció az izolátumokban nagyobb növekedést (egységnyi lézióra jutó spóraszám) is okozott. A nagyobb CO2-koncentráció hatására kialakult magasabb C : N-arány az Alternaria alternata megnövekedett sporulációját okozta a gazdanövényben (Wolf és mtsai, 2010). Másik oldalról viszont a magasabb CO2-szint csökkentheti a növény légzőnyílásméretét, így korlátozhatja a kórokozó levélbe jutását. Megfigyelték, hogy a jobb szárazságtűrő és/vagy magasabb CO2-kibocsátású növény egészségesebb, és így korlátozza a kórokozó bejutását (Mcelrone és mtsai, 2005).

Ismert, hogy az éghajlat már enyhe változásai is járványokhoz vezethetnek. A közelmúltbeli hőmérséklet-emelkedés és az átlagosnál kevesebb csapadék hozzájárulhatott új sárgarozsdatörzs (Puccinia striiformis Westend.) megjelenéséhez, amely már a melegebb hőmérsékleten is képes spórákat termelni (Hovmøller és mtsai., 2011). A kórokozó példátlan adaptációja lehetővé tette, hogy a 2000-es évek óta a mérsékelt égövben a melegebb területeken is megjelenjen, míg korábban a sárgarozsdajárványok egyáltalán nem vagy főleg a hűvös, párás nyarakon fordultak elő.

A hőmérséklet-emelkedés és az átlagosnál kevesebb csapadék hozzájárulhatott új sárgarozsdatörzsek megjelenéséhez

Megoldások

A jobb előrejelzési rendszer és a hatékonyabb növény-egészségügyi ellenőrzési stratégiák kidolgozása indokolt. Erre a célra a távérzékelési módszerek alkalmazása szóba jöhet, hiszen ezekkel vizuálisan, objektíven, nem destruktív és nem invazív módon értékelhetőek a növényeken tapasztalt károsítások/fertőzések hatásai (Jung és mtsai., 2021).

A távérzékelésnek erre a célra is a leghatékonyabban alkalmazható és egyszerűen kezelhető eszköze a pilóta nélküli repülőgép vagy drón (Hassler és Baysal-Gurel, 2019). A drónok által készített felvételek alapján a növények biotikus/abiotikus stresszorokra adott válaszreakciói jól kimutathatóak. Ezek a válaszreakciók számszerűsíthetőek is (Mazur, 2016).

Miután a növény fotoszintézise és fizikai szerkezete károsodik, a növény felületéről visszaverődő elektromágneses sugárzás megváltozik, így a megváltozott fényenergia-abszorpció megváltoztatja a növények reflexiós

spektrumát (Moran és mtsai., 1997). A növényi betegségek pl. a fotoszintetikus pigmentkoncentráció csökkenését okozzák, emiatt csökken a fényelnyelés a látható fény spektrumában, ami magasabb reflexiót eredményez. Ezzel szemben a rovarkártevők miatt sérült levélszerkezet reflexiója az infravörös (NIR-közeli infravörös) hullámhosszon csökken (Nilsson, 1980).

A szakirodalmi összefoglaló a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi területi Bizottságának IV. Agrártudományok Szakbizottságának ÉGHAJLATVÁLTOZÁS AZ AGRÁRIUMBAN c. kiadványában jelent meg eredetileg, 2021-ben. A teljes forrásjegyzék a szerzőnél és a szerkesztőségben is elérhető.

Holló Gabriella; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Campus,

Takács András Péter; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus

A drónok által készített felvételek alapján a növények biotikus/abiotikus stresszorokra adott válaszreakciói jól kimutathatóak. Ezek a válaszreakciók számszerűsíthetőek is

Új DEKALB hibridek, válaszként az új kihívásokra

Ahogy azt partnereink már megszokhatták, a felgyorsult, mesterséges intelligencia által támogatott nemesítésnek is köszönhetően évről évre több új kukoricahibriddel bővítjük portfóliónkat, így tartva annak átlagéletkorát fiatalon.

Ez a precedens azzal is jár, hogy a sok éve ismert és szeretett hibridjeinkről olykor fájó szívvel kell lemondanunk, és bizalmat kell szavazni egy ismeretlen, új hibridnek. Ez nem könnyű, főleg egy olyan iparágban, ahol a klaszszikus bizalom, a saját tapasztalat és a hűség nagyon erősen él. Mindazonáltal az új hibridek rövid bemutatása mellett szeretném kidomborítani azt az óriási high-tech nemesítői és fejlesztői hátteret, melynek tesztelési hálózata és piacra vezetési folyamatai által a legjobb teljesítményű hibridekkel tudunk megjelenni a piacon. Mindezt a genetikai potenciált pedig olyan szakmai, agrotechnikai ajánlásokkal tudjuk kiegészíteni, melyek érdemben tudják növelni a kukoricatermelés eredményességét. DKC4231: Korai (FAO 320) érésidejű, flexibilis csőtípussal rendelkező, új FieldShield jelöléssel rendelkező hibrid. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hibridet nem érdemes túlsűríteni (átlag 70 ezer tő/ha), valamint a szatymazi nemesítőállomásunk munkájának eredményeként kifejezetten a Kárpát-medencei körülményekre lett nemesítve. Valóban kiemelkedő aszály- és stressztűréssel rendelkezik, nem csak papíron! A DKC4391-hez képest jelentősen jobb korai fejlődési eréllyel és vethetőséggel rendelkezik, a DKC4351-hez képest szignifikáns (+10%) terméselőnnyel bír.

DKC4533: Közép-korai (FAO 350) érésidejű, klasszikus DEKALB! Mit értek ez alatt? Kevés zöldtömeget nevelő, alacsony, kiváló szemminőséggel és óriási terméspotenciállal rendelkező hibrid. A 2022-es rendkívül aszályos és a 2023-as átlag feletti évjáratban is az éréscsoportja legjobbja volt a hazai és a közép-európai fejlesztői és nemesítői kísérletekben. Egy igazi blockbuster!

DKC5148: Közép (FAO 450) érésidejű, flexibilis csőtípussal és kifogásolhatatlan agronómiai tulajdonságokkal rendelkező, frissen regisztrált hibrid. Az alacsony beállt tőszámmal rendelkező kísérletekben domborít igazán, termésszinttől függetlenül. Vélemé-

52 kelet-közép-európai fejlesztési kísérlet átlaga, 2022–2023

nyem szerint akik a DKC5182-t kedvelték, a DKC5148-at imádni fogják! DKC5110: Silókukorica-termesztéssel is foglalkozó partnereinknek ajánljuk elsősorban az új DKC5110 (FAO 440), kettős hasznosítással rendelkező hibridünket. Elsősorban magasabb terméspotenciállal rendelkező táblákra ajánljuk, akár korai vetésidő alkalmazásával. Az utóbbi évek júliusi hőhullámai egyre erősebb mértékben érintik a középérésű hibridek fővirágzását, így okozva megtermékenyülési zavarokat, terméskiesést. Ezt a hibridet érdemes minél korábban elvetni (amint a vetéshez szük-

séges minimális környezeti feltételek teljesülnek és az előrejelzés is kedvező), hiszen kiemelkedően jó hidegtűréssel és korai fejlődési eréllyel rendelkezik. A relatív korai virágzási idővel pedig csökkenthetjük az esetleges légköri aszály okozta terméskiesés kockázatát.

Másodvetésű, extrém korai silóhibridként elérhető lesz a portfóliónkban a DKC3513, illetve a waxykukoricatermesztők számára az új DKC4391WX hibridet is kínáljuk.

Fröhlich Benjámin Agronomist Lead Bayer Crop Science

DKC5148, Bayer Farm, Letenye, 2024

Másképpen a gyomokról

„Nefelejcs vagy búzavirág minden földön megterem Hozzátok a virágokat, de mindegyik kék legyen!” (Tolcsvay László: Csak egy kék színű virág)

A modern szántóföldi növénytermesztés a hozammaximalizálás érdekében komoly erőfeszítéseket tesz a teljes gyommentesség állapotáért. Eközben az átlagemberek (félig-meddig öntudatlanul) vágyakozva gondolnak egy kissé elhanyagoltabb, extenzívebb termelési színvonalra, pontosabban az azzal járó látványra.

Érdekes jelenség ez. Ha egy állatállomány sovány, ha a juhok sánták, ha az állattartó telep lomos, az nem vált ki tetszést a laikusokból. Ha viszont egy gabonaföld „kivirágzik”, akkor autók állnak meg a szélén, tucatjával készülnek a fényképek, mindenki boldogan gyönyörködik.

Erre az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a Kárpát-medencében megtelepedő népünk számára évszázadok óta kiemelt jelentőségű a gabonatermesztés, és ezt a tevékenységet a kezdetektől kísérték a különféle tipikus, jellegzetes gyomok. Ezek aztán mélyen beleivódtak a kultúránkba. Nemcsak népdalokban, a mai közbeszédben is előfordul a „búzavirágkék” és a „pipacspiros” kifejezés, a szemünk mellett megjelenő ránc a „szarkaláb”, de hallottam már, amint egy nehéz természetű, bajkeverő személyt a háta mögött úgy jellemeztek: „főkonkoly”.

A gyomok esztétikuma

Vetési konkoly (Agrostemma githago)

A szegfűfélék családjába (Caryophyllaceae) tartozó növény. Őshazája feltehetően a Földközi-tenger környéke, de a búza közé keveredve több kontinenst is meghódított. Magyarországon is

Felhagyott szántón növő vetési konkoly a Dunántúlon

közönséges faj volt, az 1970-es évektől azonban a vegyszeres gyomirtás miatt erőteljesen megritkult, majd az utóbbi évtizedekben jelenléte ismét valamivel gyakoribbá vált.

Gyakorlattal már leveles hajtásáról fel lehet ismerni: levelei vékonyak, a hajtás színe halványzöld. Május-június környékén jelennek meg gyönyörű, bíborlila színű virágai. Termése tok, benne több tucatnyi koromfekete, gömbölyded, mégis szabálytalan alakú maggal, melyek nagyjából az őszi búzával egy időben érnek be. Magja mérgező, ezért a konkollyal erőteljesen fertőzött gabona sem takarmányozásra, sem étkezésre nem alkalmas.

Vetőmag közé keveredett vagy aratáskor elhullott magja elfekszik, és tavasszal hajt ki, akkor viszont a búzához szinkronizáltan virágzik és érik be. Ám még ennél is szorosabb közöttük a kapcsolat: a tapasztalatok szerint a konkoly

segíti a búza fejlődését, a konkolyos búzatábla terméshozama magasabb.

Első találkozásunk 2013-ban egy kerékpártúrán volt; a Pest megyei Újlengyel határában láttam meg a viaszérésű búzában díszlő lila virágait. Később tudatosan kerestem Fejér megyei lakóhelyem közelében azokon a kisparcellás szőlőhegyeken, ahol még jellemző az extenzív művelés és a saját vetőmag használata. Csakugyan meg is találtam Pátka, Magyaralmás és Vértesacsa kis nadrágszíjföldjein, de kaptam információkat jelenlétéről más ilyen élőhelyről is (pl. Kisapostag, Iszkaszentgyörgy, Csór, Nádasdladány, Komárom-Esztergom megyének a Vértes északi lejtőire eső része).

Saját ökológiai gazdaságunkban a konkoly 2016 környékén, a vegyszerek elhagyását követően 7-8 évvel jelent meg, szinte biztosan a talaj magkészletéből. Azóta a növény kisszámú,

Itt feltehetően a fúvóka egy másodpercre leállt…

Pipacsmező repceföldön

jellegzetes gabonagyomunk. Egy alkalommal fordult elő, hogy már kellemetlen mennyiségben jelentkezett egy tönkölyállományban, de szerencsére a jókora, pelyvás tönkölyszemekből hatékonyan ki lehetett rostálni. (Rostával a búzától nem választható el, erre a célra a triőr alkalmas.) Vetésforgónk része a rendszeres kaszált pillangóstermesztés, ami a nitrogénpótlást és a kellemetlen évelő gyomok (elsősorban mezei aszat) visszaszorítását egyszerre szolgálja, de mellékesen (és átmenetileg) a konkolyt is „károkozási küszöbérték” alá ritkítja.

Van arra példa, hogy tudatos magvetéssel löszgyepeken is megtelepíthető (pl. Hortobágyi Nemzeti Park), de talajbolygatás nélküli helyen az erős konkurenciát nem tűri sokáig. Gyönyörű virágai ugyanakkor annyira látványosak, nevelése olyan egyszerű, hogy egynyári kerti dísznövényként is megállná a helyét. Hazánk egyetlen védett gyomnövénye, pénzben kifejezett értéke 5000 Ft.

Pipacs (Papaver rhoeas)

A mákfélék családjának (Papaveraceae) tagja, a mákos guba alapanyagának olyannyira közeli rokona, hogy ugyanabban a nemzetségben vannak. Egyike a köztudatban leginkább jelen levő szántóföldi gyomnövényeknek, amit óvodáskorban (legalább képről) mindenki megismer.

Már Petőfi is párhuzamot vont a pipacs és a nem túl korszerű gazdálkodás között, amikor Pató Pál úr gazdaságát így jellemezte: „a szántóföld szépen virít; termi bőven a pipacsnak mindenféle nemeit.”

A gabonákban a jelenléte a hormonbázisú gyomirtók elterjedésével visszaszorult, de nem jutott a konkoly sorsára. Jól elboldogul a szegélyekben, útárkokban, rézsűkön, utóbbi helyekre Nyugat­Európában tudatosan vetik is.

Ma már a repcében is tipikusnak számít. Néhány éve volt meg az ökológiai gazdaságunk, amikor valaki felhívott telefonon. Nem a terményeink érdekelték, hanem a földjeink külleme, ugyanis nagy pipacsmezőket szeretett volna fényképezni. Be kellett vallanom, hogy a pipacs minálunk egyáltalán nem is gyakori, pipacsmezőnk a sűrű vetésnek köszönhetően sosem volt; életem egyik legszebb pipacsállományát egy környékbeli százhektáros vegyszerezett repcetáblán fotóztam…

Kék búzavirág és pipacs egy lucernatáblán a Vértes lábánál

Mezei szarkaláb és pipacs; túlélésük csak itt, a szegélyben lehetséges

Keleti szarkaláb egy hortobágyi bioszántón

Egy­egy ugaroltatás fantasztikus vörös mezőket képes „előhívni”, ilyenkor az internetet valósággal felrobbantják a szebbnél szebb „természetfotók”. Pár éve még újságcikkek is születtek abból a sokakat felháborító apropóból, hogy a kerékpárosok fotótémájául szolgáló közel húszhektáros vértesalji táblát (új telepítésű lucerna) le kellett szárzúzózni.

Kevéssé ismert tény, hogy virágja a méhek körében kedvelt. Egy méhész egyszer keserűen mesélte el saját tapasztalatát: méhei mérgezést szenvedtek és ő csak sokára jött rá, hogy nem virágzó kultúrnövény permetezése okozza a bajt, hanem a pipacsos gabonaföld levegyszerezése.

Kék búzavirág (Centaurea cyanus)

A fészkesek (Asteraceae) családjában az imolák között bújik meg ez a kedves növény. Döbbenetes színéről kapta tudományos fajnevét is, nem véletlenül. Ilyen kék a hazai növényvilágban nagyon kevés van. Érdekes alakú sziromleveleit népi hímzések motívumkincsében is fellelhetjük.

A pipacsnál leírtak zöme igaz a búzavirágra is. A búzaföldeken ritkulóban van, vegyszerezetlen szegélyeken, rézsűkön képes fennmaradni. Kultúrváltozata is van, melynek magja kertészeti forgalomban kapható.

Szarkalábak (Consolida sp.)

A hunyorfélék (Helleboraceae) közé több, egymástól markánsan különböző küllemű növényfaj tartozik. A boglárkák, a mocsári gólyahír, a téltemető vagy a névadó hunyorok a laikus szemében köszönőviszonyban sincsenek a szintén ide tartozó szarkalábakkal, mégis közeli rokonok. A kerti szarkaláb (C. ajacis) a Földközi­tenger mellékéről származó dísznövény, falusi házak előkertjeiben, járdák melletti ágyásokban nem ritkaság. A másik két faj kifejezetten szántóföldi növény.

Hazánkban mindenhol találkozhatunk a vetési szarkalábbal (C. regalis). Szép kékeslila virágai nagyon laza virágzatban állnak, sűrű állományt jellemzően nem is alkot, pipacsok között hatásos színezőelemként találkozhatunk vele bolygatott élőhelyeken, ga­

bonákban, pillangósokban, néha száraz gyepeken.

Találó a neve a keleti szarkalábnak (C. orientalis). Éles szemű botanikus ismerősöm is megerősítette gyanúmat: bizony ez a gyom, ami Kelet-Magyarországon hatalmas egybefüggő mezőkben díszlik májusban és júniusban, a Duna jobb partján nemigen fordul elő, Fejér megyei adata például neki személy szerint nincsen… Sűrű, tömött, nyúlánk, lila virágzata képes túlnőni a gabonanövényeket, de robbanásszerűen uralhat új telepítésű lucernákat is azok első kaszálásáig.

Mezei kandilla (Nigella arvensis)

A hunyorfélék e másik tagja nem tartozik a gyakori növények közé, de ha meglátjuk, érdemes letérdelni mellé, ugyanis közelről igazán gyönyörű, a kékes színű lepellevelekkel, szimmetrikus virágszerkezettel.

Legelső találkozásunk egy zabtáblánk szélén volt, amikor ráadásul még egy, a virágban csücsülő porcelán karolópók sikeres zsákmányolását is nyomon kísérhettem a fényképező keresőjén keresztül. Tipikus példája ez annak, hogy egy kissé gyomosabb táblaszegély micsoda gazdag élővilágot képes eltartani.

Héricsek (Adonis spp.)

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó héricseknek négy faja él nálunk. A két sárga virágú védett faj, a két vörös virágú pedig visszaszorulóban levő szántóföldi, útszéli növényünk.

A nyári hérics (A. aestivalis) és a lángszínű hérics (A. flammea) igen hasonló, a legkönnyebben arról lehet őket megkülönböztetni, hogy utóbbi szirmai eltérő méretűek. A lángszínű hérics hazánkban már ritkaságnak számít, nagy örömmel fedeztem fel saját szántóinkon és környékbeli táblaszegélyekben. A nyári hérics valamivel gyakoribb, főleg az ország keleti felén.

Gyomok sokrétű haszna

Ha már kigyönyörködtük magunkat, figyeljünk a „belső értékekre” is. Ugarok, parlagok, visszagyepesedőben levő szántók, dűlők menti útárkok nagyon sok gyógynövény élőhelyei, és mivel itt vegyszerezés nem zajlik, gyűjtésük teljesen biztonságos. A teljesség igénye nélkül ilyen a pitypang (Taraxacum officinale), a martilapu (Tussilago

Dráma a mezei kandilla virágán

Balra marhalegelő, jobbra kamillával felverődött sovány szántó; május a Hortobágy szélén

farfara), a bojtorján (Arctium lappa), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), az orvosi somkóró (Melilotus officinalis).

A kamilla vagy orvosi székfű (Matricaria recutita) gyűjtése az Alföldön népi hagyomány. A kamillagyűjtők nem csak a szikes pusztákon keresik a virág sűrű tömegeit. A szántóföldi vagy „dudvakamilla” a pusztainál pár héttel később, nagyon sűrű, meglepően magas állományokban ver fel belvízfoltokat, erősen szikes zárványokat. Itt rövid idő alatt nagy mennyiségben lehet gyűjteni, viszont hatóanyag-tartalma alacsonyabb.

Sok faj nem pusztán gyógyhatású, hanem élelmiszernövény is. Nitrogénben feldúsult talajok jelzőnövénye a sokoldalúan felhasználható nagy csalán (Urtica dioica), amiből nemcsak tisztító tea, hanem kifejezetten finom krémleves is készülhet. Hasonló helyeken tömeges lehet a zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) is, melynek eldörzsölt levele teljesen az ánizst, illetve ennek köszönhetően a Negro cukorkát idézi.

Szomjúságot olt a madársóska (Oxalis acetosella) lóherére emlékeztető, kellemesen savanykás levele. Biharban a házilag eltett savanyú uborka elengedhetetlen alkotója volt a bolygatott helyeken közönséges vasfű (Verbana officinalis), melynek étvágyjavító, erősítő hatást tulajdonítanak. A Hortobágy mellékén „cigánypaprika” néven is ismerik a felemás zsázsát (Lepidium

perfoliatum), mert hajtása zsíros kenyér mellé elropogtatva remekül pótolja a zöldpaprikát (kipróbáltuk!).

Feltétlenül említést érdemel a virágzó kétszikű gyomok és bolygatást tűrő közömbös növényfajok szerepe a rovarok életében. Egy-egy virágzó táblaszélen nyüzsögnek a nappali lepkék, poszméhek, szabóméhek, földiméhek, zengőlegyek. A házi méh is szívesen látogatja a pillangós és ajakos fajokat.

Valaha az akáccal vetekedett jelentőségében a gabonatarlókat szőnyegszerűen ellepő, méhek seregének nyári legelőjéül szolgáló tarló tisztesfű vagy tarlóvirág (Stachys annua). Ez a kedves növény ma már megritkult, utódai, a mézelő özöngyomok pedig rengeteg kárt okoznak, elég csak a homokpusztákat megfojtó selyemkóróra gondolni…

Végezetül egy apróság. Van egy növény, amely minden juh és kecske álma, frissen lekaszálva bármekkora mennyiséget örömmel felfalnak belőle, ez pedig nem más, mint a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)…

Kovács Gergely Károly „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány

Irodalom: Isépy I. (1978): Gyógynövények. Budapest, p. 64. Király G. (2009) (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 616.

CSEBER – konferencia egy fenntarthatóbb jövőért

A CSEBER Nonprofit Kft. több mint két évtizede tűzte ki céljául, hogy megszervezi, közvetíti a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtését. A szervezet az idei évben is megtartotta – immár nyolcadik alkalommal – fenntarthatósági konferenciáját.

Gazdálkodás a jövőért – fenntarthatóság a mezőgazdaságban

A rendezvényen Fenyvesi Rita, a CSEBER Nonpro t Kft. ügyvezetője az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak utolsó, 17. pontjára hivatkozott. A „Partnerség a célok eléréséért” mottó ugyanis a mostani konferencia szlogenje is lehetne, ahol partnerek együtt lehetnek, kapcsolatokat ápolhatnak és építhetnek ki egy speciális témára koncentrálva.

A talajainkat és a bolygót „a jövő nemzedékétől kaptuk kölcsön”. Ezért fontos, hogy olyan gazdálkodási rendszereket hozzunk létre, amelyek hosszú távon fenntarthatók – hívta fel előadásában a gyelmet Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke.

A talaj élőlények közössége alkotta tér, amely tápanyagokat és biztonságot szolgáltat az elvetett mag számára. A talajaink fenntartható művelésével jelentősen csökkenthetjük a környezeti viszontagságokat, a különböző abiotikus stresszhatásokat. Ráadásul így valósítható meg az is, hogy a gazdálkodók megfelelő mennyiségű élelmiszerrel láthassák el az embereket. Szűkülő környezetben, növekvő népesség számára kell termelni. Ha megszűnne hazánkban az élelmiszer-pazarlás, azzal 400 ezer ember napi háromszori étkezése lenne biztosított.

fontos a növényvédő szeres göngyölegek lehető legnagyobb arányú visszagyűjtése. Emellé az is elengedhetetlen, hogy a szennyezett csomagolószereknél minden esetben alkalmazzák a háromszoros kiöblítés elvét. Új közös célkitűzésük továbbá a műtrágyás zsákok és az agrofóliák visszagyűjtési rendszerbe történő eljuttatása.

Szintén fontos a gazdálkodók edukációja, már csak a talajdegradáció miatt is. A tanulással megismerhetik azokat a technológiai beavatkozásokat, amelyek biztosíthatják a területeik fenntartható művelését.

A NAK és a CSEBER közös célja a gazdálkodók minél szélesebb körével megismertetni és elfogadtatni, hogy a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság megvalósulásához rendkívül

A NAK és a CSEBER közös célja a gazdálkodók minél szélesebb körével megismertetni és elfogadtatni, hogy a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság megvalósulásához fontos a növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtése

gatója, Runtág Tivadar. Az utóbbi években tapasztalható növényvédőszer-értékesítés csökkenésével a viszszagyűjtési mennyiség ugyan csökkent, arányait tekintve azonban növekedés tapasztalható.

Nem mezőgazdaság ugyan, de minden a visszaváltási rendszertől hangos

A göngyöleg-visszagyűjtés eredményei

A CSEBER jelenleg 106 partnerrel dolgozik együtt. Ezek azok a gazdasági társaságok, amelyek növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói. A szervezetnek 162 gyűjtőhelye található országszerte, ahol az üres, kiürült és tisztított csomagolóanyagokat a felhasználótól átveszik.

2023 közepétől a MOL MOHU és a CSEBER közös együttműködésben végzi a növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtését – számolt be erről Kovács Gergely Balázs, a CSEBER Nonpro t Kft. fejlesztési menedzsere és a MOHU MOL Zrt. operatív igaz-

Naponta 6-7, néha 8,5 millió palackot is visszaváltanak hazánkban a fogyasztók, vállalva, hogy olykor sorba kell állni, vagy időnként nem működik a berendezés. A nemrégiben indult rendszer miatt (amit szinte senki sem kedvel igazán) a gyártóknak magasabb áron kell értékesíteniük a termékeiket; a fogyasztók minden egyes italos csomagolásért 50 forintot zetnek – és hogy azt visszakapják, el kell menniük egy REpontra. Viszont azzal, hogy ezt is vállalják a vásárlók, nap mint nap óriási mennyiségű szeméttől mentjük meg környezetünket, és lehetőséget biztosíthatunk, hogy gyermekeink, unokáink egy tisztább világban nőhessenek fel.

Csomor Zsolt

Ásványianyag-mobilizálás baktériumokkal

Az ásványi anyagok mobilizálása és a növények számára elérhető formában történő felszabadítása egyre fontosabb szerepet játszik a fenntartható mezőgazdaságban, amelynél a talaj mikrobiomja játszik fő szerepet. A baktériumok a talajban számos olyan ásványi anyagot mobilizálnak, amelyek alapvető fontosságúak a növények számára, emellett a talaj tápanyag-szolgáltató képessége kiegyenlítettebbé válik, nő a terméshozam, nem utolsósorban csökkenthető a műtrágyák mennyisége is.

Az ásványi anyagok jelentősége

Az ásványi anyagok forrásai jellemzően a talaj ásványi összetevői, amelyek különböző kőzetekből származnak. Az ásványi anyagok, mint például a foszfor, kálium, elengedhetetlenek a növények növekedéséhez és fejlődéséhez. A talaj ásványianyag-tartalma azonban gyakran nem áll közvetlenül a növények rendelkezésére, mivel azok oldhatatlan formában találhatóak meg benne. Az ásványi anyagok a mikroorganizmusok általi mobilizálással válnak a növények számára hozzáférhetővé.

A baktériumok szerepe

A baktériumok aktivitása hozzájárul a tápanyagok körforgásához és a talaj egészségének fenntartásához. A talajban élő baktériumok különféle mechanizmusokkal képesek az ásványi anyagok mobilizálására, éppen ezért kiemelten jelentős a talajmikrobiom biodiverzitása. Nagy változékonyságú és nagy egyed-

számú talajmikroba-közösség hatékonyabban bont le, tár fel, mobilizál növényi tápanyagokat, mint egy talajélettel alig rendelkező közeg.

Enzimatikus lebontás: A baktériumok enzimeket termelnek, amelyek képesek lebontani az ásványi anyagokat, ezáltal mobilizálva azokat.

Szerves savak termelése: A baktériumok által termelt szerves savak, mint a citromsav és ecetsav, csökkentik a pH-t, ami elősegíti az ásványi anyagok oldódását.

Mikrobiális interakciók: A baktériumok közötti interakciók, például a szimbiózis, fokozhatják a tápanyagok mobilizálását, mivel egyes baktériumok képesek más baktériumok által termelt anyagok hasznosítására és ezáltal egyes anyagok további bontására.

Fémionok komplexképzése: Léteznek kelátképző baktériumok, amelyek képesek fémionokat kelátok formájában megkötni. Ezek a baktériumok különféle mechanizmusok révén mobi-

A talajélet intenzitását jól mutatja az egységnyi területre eső giliszták száma

lizálják a talajban található tápanyagokat, különösen a nehezen hozzáférhető fémeket, mint például a vas, mangán, cink és réz. A kelátképző baktériumok tevékenysége rendkívül fontos a tápanyagok elérhetősége szempontjából.

Foszformobilizáló baktériumok: Bacillus, Pseudomonas, Mycobacterium

A foszfor, mint a növények számára nélkülözhetetlen tápanyag, gyakran oldhatatlan formában van jelen a talajban. Leggyakrabban foszfátok formájában található meg kőzetekben és talajásványokban (pl. apatit). A baktériumok által termelt savak és enzimek, például citromsav, tejsav és foszfatázok, segítik a foszforsavas sók oldódását, így a foszfor elérhetővé válik a növények számára.

Káliummobilizáló baktériumok: Klebsiella, Bacillus

A kálium szintén alapvető tápanyag, de a talajban gyakran nem hozzáférhető formában van jelen. A kálium a talajásványokban, mint például a muszkovitban és a biotitban található.

A káliummobilizáló baktériumok speciális enzimjeik segítségével képesek lebontani ezeket a káliumot tartalmazó ásványokat, így azt a növények számára hasznosítható formában bocsátják rendelkezésre.

Nitrogénkötő baktériumok (szabadon élő, asszociatív, szimbiotikus)

Szabadon élő baktériumok: Például az Azotobacter tartozik ide. Ezek a baktériumok a talajban élnek, és ké-

pesek a légköri nitrogént megkötni. A Clostridiumok anaerob körülmények között élnek, és szintén képesek a nitrogén megkötésére.

Asszociatív baktériumok: Például az Azospirillum-fajok, melyek a növények gyökérzónájában élnek, és segítik a növények nitrogénfelvételét.

Szimbiotikus baktériumok: Többek között a Rhizobium-fajok. Ezek a baktériumok a pillangós virágú növények (pl. bab, borsó, lucerna) gyökerein élnek, és nitrogéngyűjtő gumókat képeznek, ezáltal biztosítják a növények nitrogénellátását.

Cinkmobilizáló baktériumok: Bacillus subtilis, Pseudomonas uorescens.

A cink a talajban főként cink-oxidok és cink-szulfát formájában található. A baktériumok szerves savakat termelnek, amelyek elősegítik a cink mobilizálását.

Vasmobilizáló baktériumok: Pseudomonas, Bacillus.

A vas a talajban leggyakrabban oxidált formában (pl. vas-oxidok) van jelen. A baktériumok képesek oldható komplexek képzésére, amelyek lehetővé teszik a vas mobilizálását. A vasionokkal ún. szideroforokat képeznek, így vashiányos állapotot idéznek elő, ezzel gátolva a patogén gombák szaporodását. Viszont az így megkötött vasiont a növénynek át tudják adni.

Mangánmobilizáló baktériumok: Bacillus, Pseudomonas.

A mangán a talajásványokban található, és általában oxidált formában jelenik meg. A baktériumok szerves savakat termelnek, amelyek segítik a mangán oldódását.

A baktériumok alkalmazása a mezőgazdaságban

A baktériumok ásványianyag-mobilizáló képességeinek hasznosítása a mezőgazdaságban számos előnnyel járhat:

Tápanyagok gazdaságos felhasználása: A baktériumok használata lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók kevesebb műtrágyát használjanak, mivel a talajban meglévő tápanyagokat hatékonyabban hasznosíthatják, és hosszabb távon egyenletesebben biztosítják.

Talaj egészségének javítása: A mikrobiális aktivitás növelése javítja a talaj struktúráját (víz- és levegőháztartását) és egészségét, elősegítve a növények optimális fejlődését.

A földigiliszták mellett a talajbaktériumoknak is kiemelkedő szerepük van a morzsás talajszerkezet kialakításában

Fenntarthatóság: A baktériumok alkalmazása csökkentheti a környezeti terhelést, mivel kevesebb kemikáliát kell használni, ami hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz. A talajszerkezet javulása által kevesebb talajmunkára van szükség, így az üzemanyag-megtakarítás is megemlíthető.

A különböző talajviszonyok, pH-értékek és egyéb környezeti tényezők nagyban befolyásolhatják a baktériumok működését. Mindenesetre elmondható, hogy egyre rosszabb állapotú, leromlott termőtalajaink minőségének javítására a leghatékonyabb módszer a talajélet helyreállítása az ásványi tápanyagok és szerves anyagok

bevitelével, valamint talajoltó mikrobák alkalmazásával. Minél diverzebb a talajlakó közösség, annál ellenállóbb, annál szélesebb körű folyamatok zajlanak benne, annál kevésbé keletkeznek szélsőséges helyzetek. Ahogy az állatvilágban is egy ökoszisztéma annál stabilabb, minél nagyobb a biodiverzitása, ugyanez igaz a talajra is, ezért talajaink (és növényeink) egészségének és termőképességének megőrzése nagyban alapszik a talajélet megőrzésén és növelésén.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

A földigiliszták aktivitása levegőzteti és lazítja a talajt

Ásvány(i)víz a talajban, van-e jelentősége?

A szerves és ásványi forrású tápanyagok után talán a víz a legfontosabb anyag a talajélet és növények számára, de erre a szükséges anyagra mindig cseppfolyós, folyadékként létező és viselkedő fázisként gondolunk. Elsősorban azért, mert a kolloidrendszert és a tápanyagok áramlását csak ebben a formájában tudja fenntartani, és az utánpótlása is folyadékpótlással, öntözéssel oldható meg legegyszerűbben – minden negatívuma mellett is.

Márpedig a H2O nem csak cseppfolyós vagy gőzállapotban és nem csak a molekuláris H2O formában van jelen a talajokban. A víz ásványi formája, a jég (hexagonális kristályrácsú H2O) talán nem játszik létfontosságú szerepet a talajok életében, de a hidratált ásványok összetételében lévő víz már meghatározó tényező.

A talajokban gyakori csillámokban, amelyek az oldódás során az agyagásvány-képződés anyagforgalmához járulnak hozzá, ugyancsak jelentős OH--tartalom jellemző

1. ábra. Az organo-minerális (bal) és hidrátburokagyag- (jobb) rendszer vázlatos szemléltetése

Molekulárisan több típus szerint lehet jelen az ásványokban, és gyakran befolyásolja az ásványok felületén történő vízmegkötést is, de a hidroxil(OH-) csoportok jelenléte is vízként értelmezhető, a mi szempontunkból főleg azért, mert az ásvány mállásakor molekuláris víz keletkezhet. A talaj és növények szempontjából mennyiségileg a felületen megkötött víz tűnhet a legfontosabb paraméternek, de a nanokristályokban kötött víz legalább annyira fontos úgy mennyiségi, mint minőségi szempontból.

Víz az ásványokban

Számos ásvány tartalmaz H2O molekulákat a kristályrácsában olyan mó-

don, hogy a vízmolekula hidrogénjei vagy akár az oxigén is részt vesz a rácsot megtartó kémiai kötésekben. Ilyen esetben kristályvízről beszélünk, amelynek eltávolítása a kristályrács megszűnésével vagy megváltozásával jár, ez utóbbi esetben akár reverzibilis de- és rehidratációs átalakulási sorokat hozva létre.

A második típus a kristályrácsban az oxigén által koordinációs szerepet betöltő vízmolekulák, amelyek viszont anélkül távolíthatók el, hogy a rács átalakulna vagy megszűnne, és mindig reverzibilis folyamatként történik a kristályokból való ki-, illetve belépése. Mivel ez a víztartalomtípus a zeolitcsoport ásványainak a legszembetűnőibb tulajdonsága, ezért zeolitos víznek is szoktuk nevezni. Más ásványcsoportoknál is megtaláljuk, mint a szmektitek rétegközi terében vagy foszfátokban, mint a strunzit, képlete Mn2+Fe3+ 2(PO4)2(OH)2x6(H2O).

A szerkezetileg kötött, nem molekuláris víz típusa, a hidroxilcsoportok számos ásványban vannak jelen, sokszor akár nem hidratált fázisokban, agyagásványokban is, mint a kaolinit vagy klinoklór. A talajokban gyakori csillámokban, amelyek az oldódás során az agyagásvány-képződés anyagforgalmához járulnak hozzá, ugyancsak jelentős OH-tartalom jellemző.

A kémiai és fizikai kötés kombinációját találjuk az olyan ásványok esetében, mint a hidrolízisnek alávetett csillámok és egyéb szilikátok, amikor is a felületi adszorpcióval kötött vízmolekulák egy része H+ és/vagy OH-formában hat kölcsön a kristályráccsal. A destabilizált felületen hid-

ratált nanorétegek keletkeznek, ami például a K-földpátok esetében Al-szilikátgél-képződéssel, illetve K+-felszabadulással jár, földtani környezetben leggyakrabban kaolinitképződést eredményez, és az alábbi egyszerűsített reakcióval szokták jellemezni:

K(AlSi3O8)+2H++9H2O = Al2Si2O5(OH)4+2K++4SiO2,

ami azonban termodinamikailag nem értelmezhető a nanométer-közeli tartományban, márpedig a kristály felületén és repedéseiben atomi szinten játszódik le:

(mikroklin) K(AlSi3O8) + 4H++4OH-=3H2(SiO3)+AlOOH+KOH,

ahol a H+ és OH- a vízmolekulák disszociációjából származik, a reakciótermékek pedig oldott formában vannak jelen. A talajok esetében a fenti egyenlet is igencsak vázlatosnak tekintendő, a baktériumok és szerves savak jelenléte ennél bonyolultabb, nem modellezhető folyamatokat jelent. Mindenesetre, az egyenlet szerint 1 K+ kioldódásához 4 molekulányi H2O szükséges, miközben 3 molekulányi reaktív metakovasav és 1 molekulányi instabil Al-oxihidroxid képződik. E két utóbbi anyag a szilikátos reakciótermékek, alapvetően allofán és imogolit alapanyaga, amelyek nanorészecskéik felületén (700–1500 m2/g) óriási vízmennyiséget tudnak megkötni, fizikai és kémiai folyamatok által.

A csillámok hidrolízis általi oldódása, sőt szilárd fázisban való átalakulása az agyagásványok irányába még könynyebben lejátszódik, ugyanis a lemezes

krisztallitok szegélyén fel van tárva a K+ és Na+ ionokat hordozó rétegközi tér. Így az oldódás vagy részleges oldódás és átrendeződés illit, szmektit vagy még inkább ezek közberétegzett változatai felé egy lassú, de állandó folyamat – amennyiben a talajkolloid mint elektrolit rendelkezésre áll.

A vízháztartás és ionkörforgás szempontjából a közberétegzett agyagásványtípusok legalább annyira fontosak, mint az allofán és imogolit, ugyanis a vagy nanoszemcsés, vagy kristályok peremén lévő mállási koronában az oldatok által hozzáférhető porózus, nagy fajlagos felületű rendszereket jelentenek. A hidroxil és zeolitos víz jelenlétén felül az adszorbeált és elektrolitburokban megtartott víz mennyisége kiemelkedő, ami a termőtalaj szempontjából elsődleges fontosságú.

Közberétegzett fázisok

A felületi adszorpció az agyagásványokra jellemző tulajdonság, bár a képesség főleg a tetraéderes Si-Al helyettesítés arányától függ, pl. a kaolinit esetében elhanyagolható, míg a montmorillonit esetében a krisztallit térfogatának a 2-3-szorosa is lehet, vízmolekulák alkotta hidrátburokként értelmezve. Ez a jelenség nemcsak a talajkolloid megtartásában és működésében játszik szerepet, hanem a talajszerkezet biológiailag aktív fenntartásában, az aggregátumok stabilitása és a szerves molekulákkal való kölcsönhatás révén.

Az organo-minerális szerkezetek nélkül nemcsak a talajok biológiai működése, hanem a vízmegtartó képessége is megszűnik, az elérhető – fizikailag kötött víz – csak a pillanatnyi biológiai igényeket képes kielégíteni,

2. ábra. A talajokban gyakori, változatos méretű és alakú agyagásvány-részecskék (Ka: kaolinit, Go: goethit, I: illit, Ha: halloysit, Gel: kolloid)

nincs időben stabil, a növények igényeinek megfelelő vízforgalmazás. Ilyen szempontból az agyagásványok egy sajátos kategóriája, a közberétegzett fázisok játsszák a legfontosabb szerepet, persze csak a megfelelő molekuláris és szubmikrométeres szerves anyagok jelenlétében és azzal együtt.

A közberétegzett (régi nomenklatúrában kevert szerkezetű) agyagásványoknak két típusát ismerjük, a szabályos és nem szabályos szerkezeteket. Ezek kétvagy többféle agyagásvány szerkezeti rétegeinek periodikus vagy véletlenszerű ismétlődését jelentik, egyedi kristályként viselkedő térfogaton belül.

Az alacsony energiájú rendszerekben, mint a talajok esetében is, a véletlenszerű típus lesz a gyakori, azon belül is a szmektitek – általában montmorillonit – és illit rétegeiből felépülve. Ritkábban és kisebb arányban a szmektit és kaolinit, klorit és szmektit vagy muszkovit és szmektit is előfordulhat. Vulkáni kőzeteken képződő talajokban nagyobb változatosságot is mutathatnak, Mg-dús változatokkal.

A talajban, a szilikátkolloidból képződő típusok esetében a vermikulit is része lehet a szerkezetnek, bár ez esetben a klasszikus kristály nehezen értelmezhető, mivel a kialakuló részecskék a tíznanométeres tartományban, több szerkezettípusból épülnek fel, és éppen ez fogja adni jelentőségüket a vízfelvétel, -tárolás és -forgalmazás szempontjából.

remtenek az allofán és imogolit tartományában, amely részt vesz a felületi adszorpcióban. Másrészt a szmektitrétegek jelenléte az illit, kaolinit vagy muszkovit rétegei között azt is jelenti, hogy az egyébként belső vízmegkötésre képtelen ásványok képesek lesznek a krisztallitok belsejében is vizet tárolni.

Egyik szerkezetből

a másikba

A hervadási pontként ismert meghatározó tényező ásványtani szempontból azt is jelenti, hogy a gyökérzet és gombafonal-hálózat környezetében dehidratálódott az agyagásványokból álló tárolórendszer. Bár a növények vízigényét öntözéssel pillanatnyi szinten lehet fedezni, a szmektitek belső vízfelvevő szerkezete a gyakori hidratálás-dehidratálási ciklusok során elveszti a vízfelvevő képességét, ami a felületi hidrátburok kiterjedését is csökkenti. Ugyanakkor a kolloid szervetlen frakciója, főként a Ca karbonátos formában mineralizálódhat, kalcitot eredményezve, amely kivonja az iont az organo-minerális rendszerek működéséből.

Egyrészt a nanorészecskéknek köszönhetően óriási fajlagos felületet te-

Hasonlóképpen a Na, K, Mg, de még akár a nitrogén is NH4+ formájában, pl. a boussingaultit nevű (NH4)2Mg (SO4)2x6(H2O) sóként kicsapódik, ismétlődő folyamatban szikesedéshez vezetve. Rövid távon és kis arányú kicsapódásban viszont hasznosak is lehetnek ezek a sók a vízháztartás szempontjából, ugyanis mindegyik kationnak vannak olyan szulfátos, kloridos, karbonátos vagy akár kom-

binált sóik, amelyek kristályosodással vizet kötnek meg a szerkezetükben, a kiszáradás során pedig azt lassan, több lépésben leadják.

A szulfátok közül a Mg bizonyos ásványai, pontosabban azok átalakulási sora kiemelendő. Az epsomit nevű MgSO4x7H2O ásvány vízvesztéssel a hexahidrit nevű MgSO4x6H2O ásványnyá alakul környezeti hőmérsékleten, amely 50–60% páratartalom alatt fokozatosan átalakul a pentahidrit nevű MgSO4x5H2O ásvánnyá, amely további vízvesztéssel a starkeit nevű MgSO4 x4H2O fázissá alakul. A 3 molekulányi víztartalmú fázist ásványként nem ismerjük, de a 2 víztartalmút igen, sanderit ásványi néven, a hidrátmentes pedig a kieserit nevű ásvány.

A teljes feloldódásig ezek az ásványok korlátlanul alakulnak egyik szerkezetből a másikba, szilárd fázisban, bármennyi ismétlődéssel, akár a nanoszemcsés agyagásvány-részecskék felületén is.

Hasonló magas víztartalmú szulfátjai az Al-nak, Fe-nak és ezek K-mal alkotott vegyes összetételeknek is vannak, bár ezek létezését a talajokban inkább csak feltételezhetjük, mivel arányuk várhatóan alacsony a talajásványokhoz képest, nanokristályosak, és az ásványtani vizsgálatokhoz szükséges minta-előkészítéssel dehidratálódnak, a porítás során amor zálódnak.

Dr. Kristály Ferenc Miskolci Egyetem

Erjesztési maradékanyagok bemutatása, összehasonlítása

Állattartó telepekről származó hígtrágyák és biogázüzemben keletkező fermentációs maradékanyagok

A hígtrágyák és fermentációs maradékanyagok (biogáztrágyák) amellett, hogy kiváló tápanyagforrások, kijuttatásuk talajvédelmi hatóság engedélyével történhet. A hígtrágyák termőterületen való közvetlen elhelyezése mellett biogázüzemek alapanyagaként is szolgálhatnak.

A termésnövelő anyaggá minősíttetés nemcsak a termőterületen történő kihelyezést és értékesítést könnyíti meg, hanem a gazdálkodó számára garantált minőséget, gyommagvaktól mentes kiváló tápanyagforrást kínál.

Híg- és biogáztrágyák kezelése a jogszabály szerint

A hígtrágya- és biogáztrágya-alapú termékek engedélyezethetők a 36/2006 FVM-rendelet alapján szerves trágya kategóriában; ehhez a szilárd készítményekhez hasonlóan a gyártó által deklarált hatóanyagokat, szervesanyag-tartalmat szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva szükséges megadni tömegszázalékban, a toxikuselem-koncentrációkat pedig mg/kg-ban.

A biogáztrágyák és a hígtrágyák fontosabb paramétereit, jelenlegi jogszabályi kötelezettségeit és a bennük rejlő lehetőségeket a mellékelt táblázatban foglaljuk össze.

Jellemzően a tejelőszarvasmarhaállomány alól származó hígtrágyához

képest a biogáz kinyerése után viszszamaradó fermentációs maradékanyag (biogáztrágya) pH-értéke jóval magasabb szintet érhet el, amely adott estben 1 egység eltérést is jelenthet. Továbbá a biogáztrágya nitrogénkészletének döntő hányada ammónium-N formában van jelen, amely a hígtrágyához képest az anyagmozgatás, kijuttatás során jelentősebb nitrogénveszteséget feltételez. Mit jelent ez számokra vetítve: míg a biogáztrágyák összesnitrogén-tartalmának 65–77%-át is meghaladja az ammónium-nitrogén, addig sertéshígtrágyánál mindez 30–45%-os részarányt jelent.

A biogáztrágya a nyers hígtrágyához képest nagyobb mértékben növeli a talajok könnyen hasznosuló nitrogéntartalmát. Érdemes kiemelni, hogy mind a hígtrágya, mind az abból nyert biogáztrágya termőtalajaink szervesanyag-tartalmát növeli. A biogáz kinyerése, az anaerob fermentáció azonban stabilabb szervesanyag-készletű trágyát eredményez, ezért a nyers hígtrágyához képest

Szervetlen savval végzett pH-stabilizálás, habzás a dózis növelésével

hosszabb távon és nagyobb mértékben növelheti talajaink szervesszén-készletét azonos dózis mellett.

Korábbi tanulmányok és kutatások alátámasztották azt, hogy a biogáz előállítása után visszamaradó biogáztrágyákkal végzett alaptrágyázás a nyers hígtrágyákhoz képest akár 30–40%-kal nagyobb nitrát-nitrogén tartalmat eredményezhet a talajainkban.

A dehidrogenáz-enzim aktivitás és a talajlégzés nélkülözhetetlen indikátora talajaink mikrobiológiai aktivitása nyomon követésének. Számos kutatási eredmény alapján megállapítható, hogy a nyers hígtrágyához képest a biogáztrágyában mint fermentációs maradékanyagban lévő szerves szén kevésbé hozzáférhető a mikrobák számára.

A technológiák bemutatása

A hígtrágyák és biogáztrágyák nitrogéntartalmának megóvása érdekében számos technológiát alkalmaznak, ezek közül igazán népszerű a pH-stabilizálás savas és lúgos tartományban egyaránt.

1. A hígtrágya és biogáztrágya pH-érték-stabilizálása savas tartományban: 5,0–5,5 között

Jelen cikkben már kitértünk arra, hogy a nitrogénkészlet megóvása érdekében az ammóniakibocsátás csökkentése kulcsfontosságú tényező a megfelelő higiénés mikrobiológiai állapot elérése mellett. A nitrogénveszteség csökkentésének egyik formája a pH-érték savas irányba való eltolása szervetlen savak, a gyakorlatban jellemzően hígított kénsav segítségével. Ez a módszer valóban hatékony, különösen 5,5 pH-érték stabilan tartása mellett, azonban a kutatások, tanulmányok egy jelentős része nem tér ki arra, hogy a normál, kezeletlen trágyához képest, azonos dózis mellett kivitele-

Tulajdonságok, jellemzők hígtrágya

fermentációs maradékanyag (biogáztrágya) vonatkozó jogszabály szerinti besorolás

állati eredetű melléktermék nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék

talajvédelmiterv-kötelezettség a kijuttatáshoz igen igen termésnövelő anyaggá minősíttetés lehetősége a 36/2006 (V. 18.) FVM-rendelet alapján igen igen fázisszétválasztás: csigaprés technológia alkalmazása igen igen

tárolásra vonatkozó feltételek

Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz, biogáztrágya kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. a trágya tárolása során vizsgált környezeti feltétel

A döntően anaerob rétegeknek köszönhetően csírázásgátló hatású vegyületek halmozódnak fel: indol, szkatol, szerves savak. szárazanyag-tartalom

3–13%

2–8%

pH 6,69–7,49, sertéshígtrágya esetén teljes éves ciklusra kitekintve jellemzően 7,5–8,7

szervesanyag-tartalom szárazanyagban

40% felett

40% felett összes nitrogéntartalom, kg/t

higiénés mikrobiológiai paraméterek alapján kockázat

2,35–4,2 kg/t sertéshígtrágya esetén 2,5–5,5 kg/t, összetételtől függően

Jelentős kockázatot hordoz magában.

Az anaerob fermentáció, különösen a mezofil rendszer mellett üzemeltetett termofil technológia hozzájárul a patogén indikátorok nagyságrendi csökkenéséhez. higiénés mikrobiológiai indikátorok

Escherichia coli-szám

Salmonella 25 grammban

zett kijuttatás hogyan befolyásolja a tesztnövények.

Sertéshígtrágya esetén a pH-érték 5,5ről 3,5-re való mesterséges stabilizálása egyértelműen jelentőse lecsökkenti az Escherichia coli patogén indikátor csíraszámát. 5,5 pH-érték alatt a szabad ammónia koncentrációja alig mérhető szinten van, 99%-ban az ammónium-nitrogén forma az uralkodó.

2. A hígtrágya és biogáztrágya pH-értékének stabilizálása lúgos tartományban: 9,0–10,0

Lúgos pH-tartományban, kalcium- vagy kálium-hidroxid hozzáadásával az ammónium-nitrogén helyett a szerepet sokkal inkább a szabad ammóniagáz képződése veszi át, amely a rendszerből kilépve jelentős nitrogénveszteséget generál. Az Escherichia coli indikátor csíraszáma 102–105/ml értékről indulva 10-es pH-értéken már 100 alá csökken. A 9,5 pH-értéken végzett stabilizálás már a kezelés napján meghozza gyümölcsét, hiszen a hígtrágyá-

103–106/g

előnyösen nem tartalmaz

ban az Escherichia coli szám 100 alá lecsökken, ml-ben mérve.

3. Biogáztrágya stabilizációja fahamuval Külföldi kutatók egy igen speciális módszerét találták meg a biogáztrágya stabilizálásának és kezelésének: miszerint először a savas tartományban tartják a tápanyagban gazdag mellékterméket, majd csak ezt követően adják hozzá a meszező hatású fahamut.

Javaslat a biogáztrágyák és hígtrágyák hozzáadott értékének növeléséhez:

• szerves trágyaként termésnövelő anyaggá minősíttetés,

• fejtrágyázáshoz pH, megfelelő ammónium-nitrogén/nitrát-nitrogén, illetve összes nitrogén/ammónium-nitrogén arány beállítása.

• Az összetevőktől függően lehetőség kínálkozik arra, hogy ökológiai gazdálkodásban felhasználhatóvá váljon.

2–102/g

előnyösen nem tartalmaz

• A biogáztrágya vagy hígtrágya aerob stabilizációjával korszerű talajkondicionáló készítmény előállítása, felhasználása az Agroökológiai programban.

Irodalomjegyzék:

1. BIOKOMP4 Jedlik Ányos projekt (2008–2010): Bioenergia termelési folyamatokból származó hulladékok, melléktermékek komplex agrár-környezetgazdálkodási célú hasznosítása

2. Abelenda et al, 2022: Circularity of Bioenergy Residues: Acidification of Anaerobic Digestate Prior to Addition of Wood Ash, Sustainability 2022, 14, 3127.

3. Risberg et al, 2016: Comparative characterization of digestate versus pig slurry and cow manure – Chemical composition and effects on soil microbial activity, Waste Management, 61, 529–538.

4. Rodrigues et al., 2021: Animal Slurry Sanitization through pH Adjustment: Process Optimization and Impact on Slurry Characteristics, Agronomy 2021, 11, 517.

Szolnoky Tamás okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök Agrogeo Kft.

– és ami mögötte van

A New Holland különleges kiadású T7.300-as traktorral ünnepelte legendás angliai traktorgyárának 60 éves fennállását. Ehhez az alkalomhoz csatlakozva röviden összefoglaljuk a New Holland történetét és a legújabb traktorfejlesztéseket.

A múlt fontos mérföldkövére emlékeztek a New Holland újgenerációs erőgéptechnológiáit kutató üzemében

A New Holland ez év április 9-én ünnepelte az Egyesült Királyságban, Basildonban található gyárának 60 éves alapítását. A mérföldkő előtt tisztelegve a szakma- és a sajtó előtt avatták fel az egyedi dizájnnal ellátott T7.300, 300 lóerő teljesítményű erőgépet, amely a CNH Centro Stile dizájner csapatának köszönhetően látványos, a pszichedelikus ’60-as évek világát idéző grafikai és színvilágot kapott (1. kép). A traktor, amelyből egyetlen darab készült a jubileumra, nemcsak a jelenlévő vendégeket, de 2024 során több rendezvény közönségét is lenyűgözte.

A basildoni üzemben idén kettős ünnepet ültek, az év folyamán ugyanis legördült a kettőmilliomodik New Holland traktor is a szalagról. Az ugyancsak jubileumi erőgép egy 225 lóerős T7.225, összkerék-meghajtású modell, a márka egyik legnépsze-

rűbb T7-es erőgépcsaládjába tartozik (2. kép). Megjelenésében feltűnő ünnepi „cukorkakék” karosszéria panelei, ezüst és fekete grafikái és „2 000 000 Basildon Tractors” logója ragadja meg többek között a tekinteteket. A későbbi márkamegjelenések és kiállítások sztárjának szánt erőgép felnijei koromfekete színűek, szintén „cukorkakék” peremszínezéssel.

A New Holland rövid története

Az 1895-ös alapítása óta folyamatosan működő New Hollandot Abram Zimmerman alapította a pennsylvaniai New Holland településén található kovácsműhelyében, ahol eleinte a helyi gazdák mezőgazdasági felszereléseinek javításával foglalkozott. A vállalkozószellem hamar kiütközött, a cégvezető a gépjavítások mellett értékesítőként is dolgozott az Otto Engine Company és a Colombus motorok számára.

Zimmerman gondolatai fókuszába a fagyálló saját motor megépítése került, amelynek fő újítását egy tölcsér

1. kép. Különleges, ünnepi kivitelű New Holland T7.300, 300 lóerős traktor (forrás: media.cnh.com)

alakú vízköpeny jelentette. Ennek köszönhetően a motorblokk egy téli hideg istállóban hagyva sem repedt meg, mivel a fagyáspontot elérve a víznek itt volt helye felfelé tágulni. A motorok gyártásához, értékesítéséhez Zimmerman 1903-ban New Holland Machinery Company néven vállalkozást alapított (3. kép). A cég saját motorral hajtott kőzúzók és fafűrészek gyártásával foglalkozott a kezdetekben. Az eredeti New Holland gyárat ma történelmi ipari területként őrzik Amerikában.

A New Holland Machinery Companyt 1947-ben a Sperry Rand Corporation felvásárolta, és a vállalatot átkeresztelték Sperry New Holland névre. A Sperry New Holland 1964ben felvásárolta a betakarítógépeiről ismert belga Claeyst (később Clayson) amelynek Zedelgemben található gyára vált a márka legnagyobb európai létesítményévé.

A Ford traktorgyártása és a Sperry Rand mezőgazdasági gépek készítése külön utakon járt egészen 1986-ig, amikor is a Ford megvásárolta a Sperry New Holland gépüzletágát; az így létrejött új vállalat a Ford New Holland Inc. nevet vette fel.

A következő állomás az olasz Fiat konszern nevéhez kötődik, amelynek Fiat Agri üzletága 1991-ben szerezte meg a Ford New Holland traktor és mezőgazdaságigép-gyártó üzletágának 80%-át (később pedig a teljes, 100%-os tulajdonrészt). Ebben az időszakban a Fiat Agri számos más mezőgazdaságigép-gyártó akvizíciójával bővítette ki termékportfólióját és know-how-ját, az ezzel együtt járó „névkavalkád” helyett pedig 1999-ben ezeket egységesen a New Holland név alá helyezték. Ugyanebben az évben a New Holland megvásárolta az amerikai Case céget, és létrejött a mai CNH Industrial NV

amerikai-olasz nagy multinacionális gépgyártó vállalat, amelynek globális székhelye a történetünk kezdőpontját jelentő Basildonban található.

A basildoni traktorgyár megszületése

A Ford angliai, kapitális dagenhami gyárától mindössze 32 km-re, Basildonban a Ford New Holland Inc. 1960. április 2-án vágott bele új traktorgyára felépítésébe, melyet 1964. február 29-én adtak át. A traktorgyártás 1964 augusztusában indult be az üzemben, és az év végére már 2302 darab gép készült el a gyártósoron. A basildoni gyárat zöldmezős területen építették fel, és mai állapotában több mint 1,3 millió négyzetméteren terül el.

Az innovatív gyártósorról ma ötpercenként gördül le egy üzemkész New Holland traktor, melyek több mint 85%át exportálják. A New Holland erőgépek több mint 10 000 különböző termékspecifikációt követve készülnek, ezzel garantálva, hogy azok képesek növelni az eredményeket eltérő kultúrák, viszonyok és üzemi technológiák esetén is.

Kitekintés Basildon városára

A jelenkori Basildon egy 140 ezer fős ipari, kereskedelmi és kulturális város Délkelet-Angliában, Essen megyében, Londontól mindössze 50 kilométerre. A város a 2. világháború utáni „újvárosi törvény”-nek köszönheti létrejöttét, hiszen 1946 után ennek szellemében nyolc település összevonásával jött létre. Az intézkedés célja az volt, hogy enyhítsék a londoni bombázások nyomán fellépő lakáshiányt.

A város fejlett üzlethálózattal, valamint közúti és vasúti összeköttetésekkel rendelkezik a környék meghatározó városaival, köztük Londonnal is. Basildonban ma 13 középiskola, egy főiskola és immár két egyetem is működik, utóbbiak közül a műszaki egyetemet a közelmúltban adták át. Basildon az elmúlt 60 év alatt jelentős változásokon és fejlődésen esett át, ehhez, mint kiemelt helyi munkaadó a New Holland, valamint annak gyára nagyban hozzájárult.

Mérföldkövek

a New Holland helyi traktorgyártásában

1964-ben, a Dagenham-ben található Ford üzemben leállt a traktorgyártás, a folytatásban ez a gyár a személyautók

gyártására specializálódott. Basildonban a Ford New Holland Inc. gyárban kezdetben „Ford” márkájú traktorok építésével kezdődött meg a munka, először a 2000-es, 3000-es, 4000-es és 5000-es sorozatok gördültek ki a gyárkapun, az ikonikus kék-fehér színvilágban (4. kép). Az első évben a gyár napi 300 traktort gyártott le, 3500 alkalmazottal.

A gyár korszerűsítése összekapcsolódott a traktortípusok folyamatos fejlesztésével. Az 1970-es években mutatkoztak be az első turbófeltöltéses traktorok, valamint megjelentek az új 7000-es sorozat erőgépei, a csendes Q típusú vezetőfülkével.

1991 végén mutatták be a vadonatúj 40-es sorozatot, amelyet már New Holland márkanévvel értékesítettek. Ezt követően a gyár New Holland névvel a TS, TM, T6000 és T7000 traktorcsaládokat gyártotta.

2008-ban készült a legutolsó Powerstar motor Basildonban; az elmúlt 44 év alatt több mint 3 millió darab motorblokk került ki a helyi szakemberek kezei közül. A New Holland ettől kezdve a 2005 márciusában alakult FPT Industrial gyár NEF és CURSOR motortípusait alkalmazza.

A 2010-es években a New Holland piacra dobta a Basildonban ma is gyártott T6 és T7 traktorsorozat új tagjait,

2. kép. A T7.225 típusjelzésű, kétmilliomodik New Holland traktor (forrás: media.cnh.com)

3. kép. A New Holland Machinery Company gyár 1903-ban, Amerikában (forrás: agriland.co.uk/farming-news)

4. kép. Ford 2000 márkajelzésű, 1964-es traktormodell (forrás: i.pinimg.com/originals)

5. kép. New Holland T7.270 Methane Power CNG-hajtású traktor (forrás: farmersguide.co.uk/machinery)

6. kép. New Holland T7 Methane Power LNG traktor kriogéntartálya (forrás: farmersguide.co.uk/machinery)

amelyek a 125–300 lóerő teljesítménytartományt fedik le. A New Holland T6 különböző típusú sebességváltókkal készül, ilyen például T6 Electro Command, T6 Dynamic Command (félig powershift) és T6 Auto Command (fokozatmentes sebességváltó). A precíziós mezőgazdasághoz tervezett, T7 sorozathoz tartozó pl. T7.315 HD; T7.210 Classic; T7.225 SideWinder; T7.215S típusjelzésű traktorok is Basildonban készülnek.

A Basildonban található New Holland gyár 2012-től a nagyközönség előtt is nyitva áll, ebben az évben avatták fel az új látogatóközpontot, illetve ebben az évben szerezte meg az üzem a gyártási folyamatok minőségét elismerő bronz világszínvonalú gyártási státuszt is.

A sikertörténet folytatódik: a legújabb fejlesztésekből

A basildoni gyár közelmúltban megvalósult fejlesztéseinek irányát az alternatív hajtóanyagok kutatása jelölte ki, ennek köszönhetően az üzem mára a New Holland alternatív üzemanyag-technológiáinak első számú fejlesztőközpontjává vált. A 2006-ban bejelentett „Clean Energy Leader” programmal összhangban a vállalat Basildonban megkezdte az alternatív hajtású erőgépek prototípusainak gyártását.

2021-ben kezdték el Basildonban először sorozatban készíteni a T6.180 Methane Power CNG traktorokat. Az első sorozatgyártású T7.270 Methane Power CNG traktorok tesztelését 2023 nyarán végezték el (5. kép).

A legújabb New Holland T7 Methane Power LNG (folyékony gáz) traktor sorozatgyártás előtti prototípusát tavaly év végén mutatta be a márka. A -162 oC-ra lehűtött metán cseppfolyós halmazállapotú, és a Bennamann szabadalmaztatott kriogéntartályban veszteség nélkül tárolható. A fülke tetején elhelyezett tartályban egyszeri töltéssel 8 üzemórára elegendő hajtóanyag kaphat helyet (6. kép). Ezek a technológiai fejlesztések elősegítik az állati trágyából előállított biometán üzemanyagként történő felhasználását és az energiafüggetlen mezőgazdasági koncepció megvalósítását.

Dr. Varga Vilmos ny. okl. gépész- és villamosmérnök

Abroncsválasztás speciális mezőgazdasági feladatokra

Gépünk új gumiabronccsal való felszerelése nem olcsó mulatság, de nem is egy hétre vásárolja a géphez a gazda. Így nagyon fontos, hogy egy ekkora beruházást körültekintő, minden körülményt figyelembe vevő mérlegelés előzzön meg. Cikkünkben néhány speciális terület igényeit tekintjük át, amelyet szem előtt kell tartani, amikor új gumiabroncsot vásárolunk a feladatot végző géphez.

Homlokrakodóval végzett vegyes munkára

A kisgazdaságokban vegyes munkát végző, homlokrakodóval dolgozó erőgépekhez nagy terhelhetőségű, többcélú gumiabroncsokra van szükség.

A homlokrakodó használatakor a többletteher a traktor első tengelyét halmozottan terheli. Ha ezt a megnövekedett igénybevételt egy nem megfelelően kiválasztott gumira rójuk, akkor az a gumiabroncsok súlyos deformációjához vezet, ami defekteket vagy töréseket okozhat. Hosszú távon pedig idő előtti kopás lép fel az állandó terhelés alatti manőverezéssel.

Az ilyen igénybevételre robusztus, „extra load” radiál-gumiabroncsokat kell választani. Az ilyen abroncsokban a váz, az oldalfalak és a futófelület készítéséhez használt gumikeverékek különösen ellenállóak a kopással, horpadással, illetve repedésekkel szemben. Ez a robusztusság növeli a kopásállóságot, meghoszszabbítja a gumiabroncs élettartamát.

A megerősített XL abroncsokat kifejezetten magasabb nyomásra és terhelésátvitelre tervezték, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítsák

A nem megfelelő gumiabroncsokkal szerelt erőgéppel a terményre való ráhajtás közben az abroncs belenyomja a talajba a szárakat

a traktor biztonságát és stabilitását az ilyen munkák során. Az XL gumiabroncsok vastagabb futófelületet használnak, amelyek kopásállóbb keverékekből készülnek a hosszabb élettartam érdekében. A szántóföldi használatra alkalmas „extra load” gumiabroncsnak

csekély csúszással, jó tapadó- és öntisztulási képességgel kell rendelkeznie. A futófelület bordáinak tapadásoptimalizáltnak kell lenniük, jól le kell vezetni a talajt, és mindenekelőtt a vonóerőt vízszintesen kell átadniuk.

Szálastakarmánybetakarításra

Ha erőgépünkkel az év jelentős részében szálastakarmány-betakarítási munkát végzünk, akkor a gumiköpeny kiválasztásánál más szempontokat kell figyelembe venni, mint a vegyes vagy a kifejezetten talajművelésre választott változatnál.

A döntően szálastakarmány-betakarításra használt erőgépek esetében a traktor ideális mezőgazdasági gumiabroncsának meg kell védenie a talajt, továbbá nem károsíthatja a gyepet, illetve a szálastakarmányt. Az a gumiabroncs alkalmatlan, amelyik összetömöríti a talajt, mert az első vágás után rossz hatással lesz a következő állomány fejlődésére, hozamára és minőségére.

A levágott szálastakarmány gyors, egyenletes és jó minőségű száradásához

Homlokrakodóval szerelt traktornál a mellső kerekek abroncsain nagyobb arányú a terhelés

A szilárd szövetvázzal rendelkező high-tech gumiabroncsoknak a terheléstől függően még alacsony nyomáson is kevésbé hajlanak az oldalfalai

hozzátartozik, hogy levágáskor lazán érkezzen a talajra, mert csak így tud jól szellőzni, illetve gyorsan száradni. Viszont a kaszálás vagy a későbbi rendkezelés során elkerülhetetlen, hogy a levágott terményre ráhajtsunk a traktorral, aminek sajnos több hátránya lehet.

A nem megfelelő gumiabroncsokkal szerelt erőgéppel a terményre való ráhajtás közben a takarmány a talajhoz nyomódik, és az abroncs összenyomja, belenyomja a talajba a szárakat. Ezeket a megtaposott részeket a rendképzőnek, illetve a bálázó rendfelszedőjének sokkal nehezebb vagy sokszor lehetetlen megemelni, felszedni.

Itt nagyon fontos az abroncs minél nagyobb felfekvőfelülete, illetve az, hogy minél alacsonyabb nyomáson is lehessen üzemeltetni a gumiköpenyt. Nyomás szempontjából ideális, ha legfeljebb 0,8–1,1 bar nyomásra csökkentve is hatékonyan, kiváló tapadással üzemeltethető abroncs. Olyan abroncsokat részesítsünk előnyben, amelyeknek mérsékelt a bordamagasságuk, és a kapaszkodóbordák érintkezési felülete az átlagnál is nagyobb, magyarán minél szélesebbek.

A rossz minőségű, nem megfelelő nyomásra felfújt gumiabroncs használatánál a kerékcsúszás gyökerestül

kitépheti a növényeket a lejtőkön, és ez növelheti annak kockázatát, hogy a takarmány közé a kerékcsúszás miatt a bordák által felszakított talaj kerül.

A talajszennyezés a káros spórák miatt kedvezőtlenül befolyásolja a takarmány eltarthatóságát, a tartósítást, illetve tárolás során a minőség megőrzését. E hibák elkerülése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a gumiabroncsok nyomását.

Sorműveléshez, művelőúthoz, permetezőhöz

A keskeny gumiabroncsok nemcsak keskenyebbek, hanem más minőségi jellemzőkkel is rendelkeznek, mint hagyományos társaik. Szerkezetükből adódóan alacsony teherbírásúak, így műszakilag bonyolultabb kialakításúak, hogy kompenzálják ezt a korlátot.

A keskeny gumiabroncs belsejében lévő kis légtér nagy nyomást igényel a terhelés kompenzálásához, ami túlzott kerékcsúszást eredményez nedves talajon. Ezenkívül a keskeny futófelület csökkenti a stabilitást, és felgyorsítja a kopást – ezért az ilyen típusú abroncsoknak sokat kell bírniuk. Emiatt ajánlatos ezek kínálatából a high-tech gumiabroncsokat választani.

Kialakításuk megerősített, amely főleg permetezőknél fontos, mert a folyadékok nagy ciklikus terhelést okoznak. Kellően szilárd szövetvázzal rendelkeznek ahhoz, hogy a terheléstől függően alacsony nyomáson is

A vegyes használatú teleszkópos rakodó mezőgazdasági abroncsa lekerekített vállszögű bordákkal rendelkezzen, amit laza talajon jobb tapadás jellemez

dolgozhassanak az oldalfalak túlzott hajlása nélkül.

A keskeny gumiabroncsok talajérintkezése sokkal kisebb az összes szabványos és széles gumiabroncs-osztályhoz képest. Amennyiben keskeny abroncsaink vannak, amelyek alacsony nyomáson is működnek, akkor azok ideális konfigurációt kínálnak. Ezekkel közvetlenül az őszi vetés után a művelőúttal rendelkező táblán is dolgozhatunk.

A tél utáni második látogatás a fagykárok helyreállítására is nagyon jól megoldható alacsony guminyomás mellett. A speciális bordakialakításuk a keskeny szélesség ellenére jó tapadást biztosít. A bordák formájának különösen tapadásbarátnak kell lennie, és kiváló öntisztulást kell biztosítania a csúszás minimalizálása érdekében. Olyan gumiabroncsot válasszunk, amelynél a bordáinak két szöge van: egy szög a jó talajérintkezés érdekében és egy olyan, amely megakadályozza a talaj felhalmozódását a bordák között.

Teleszkópos rakodókhoz

A teleszkópos rakodók abroncsainak az anyamozgatási munkák során sokat kell kibírniuk. Emiatt a rakodót speciális gumiabroncsokkal kell felszerelni, amelyek műszaki jellemzői eltérnek a hagyományos traktorgumikétól.

Ha a teleszkópos rakodókon alacsony nyomású, puha oldalú, hagyományos mezőgazdasági gumiabroncsokat használunk, azok a normálnál

gyorsabban kopnak, sőt, megrepedhetnek. Ideálisak a speciális, stabil gumiabroncsok, amelyeket intenzív használatra fejlesztettek ki, és alkalmasak agresszív felületű helyeken történő munkavégzésre is, azaz be- és kirakodásra, rövid, de gyakori ciklikus manőverekre nagy terhelés mellett, amelyek különösen megterhelik az első gumikat.

Bár a teleszkópos rakodó minden kereke azonos méretű, az első tengely van kitéve a legnagyobb igénybevételnek a rakodó terhelésekor. Ezzel szemben ha a rakodó üresen jár, a fő terhelés a hátsó tengelyen van. Amennyiben normál mezőgazdasági abroncsokkal dolgozunk, akkor az első tengelyen lévő köpenyek az előretolódó terhelés miatt gyorsabban kopnak. Ennek mértéke többek között az emelési magasságtól és gyakoriságtól is függ. Ha a felhasználó gyakrabban dolgozik teleszkópos rakodójával a szántóföldön, mint a gazdaságban, akkor a nagy teherbírás mellett jó tapadásra is szüksége van.

A túlterhelt első tengely elkerülhetetlenül csúszáshoz vezet, ha a gumiabroncs profilbordái nem támaszkodnak megfelelően a talajra. Annak elkerülése érdekében, hogy a normál gumiabroncsokon a terhelés és a maximális nyomás egyszerre jelentkezzen, a speciális gumiabroncsok jelentik a megoldást. Az ilyen típusú gumiabroncsok szövetváza és szerkezete sokkal stabilabb, és jól alkalmazkodik a nagy terhelésátvitelhez. Mindenekelőtt lekerekített

vállszögű bordákkal rendelkeznek, ami korlátozza a futófelület idő előtti kopását, viszont laza talajon jobb tapadás jellemzi.

Ha a rakodógép döntő részben betonozott, kiépített területen, telepen dolgozik, akkor az anyagmozgatási munka sokkal megterhelőbb az abroncsok számára. A helyben fordulás, a folyamatos hátra- és előrehaladás, különösen kemény talajon, komoly próbatétel az abroncsok számára, mivel a gumik folyamatos, intenzív súrlódásnak vannak kitéve. Ha gyakran használjuk a teleszkópos rakodót ilyen körülmények között, akkor olyan abroncsokat kell felszerelni, amelyek képesek ellenállni a gyakori rövid és nagy szögű kormányzásnak.

A raktárban és kemény felületen végzett manőverezés rossz hatással van a gumiabroncsok élettartamára. Emiatt olyan abroncsot kell választani, amelynek burkolata, gumija és szerkezete jobban elviseli az agresszív manővereket. Az ilyen típusú gumiabroncsok optimális oldalstabilitást biztosítanak, a nagyon vastag oldalfalaknak és az extra széles futófelületi ívnek köszönhetően. Ez nagy reakciókészséget és pontosságot eredményez még nehéz manőverek során is. Nagyon fontos, hogy megerősített oldalakkal, nagyon ellenálló, 6-7 rétegű, nagyon vastag stabilizáló futófelülettel rendelkező abroncsmodellt válasszunk. Farkas Imre

Állandó telepi munkára megerősített oldalakkal, ellenálló, 6-7 rétegű, stabilizáló futófelülettel rendelkező abroncsmodellt válasszunk (fotó: Pataki László)

Így készítsük fel permeteződrónjainkat a téli szezonra!

A permeteződrónok az elmúlt évek során egyre fontosabb szereplővé váltak a mezőgazdasági technológia területén. Ezek az innovatív eszközök lehetővé tették a gazdák számára, hogy pontos és hatékony permetezést biztosítsanak nagy területeken, jelentős munkaerő- és költségmegtakarítás mellett.

A tél beköszöntével azonban a permetezési feladatok, ezáltal a mezőgazdasági drónok használata a következő szezon kezdetéig átmenetileg háttérbe szorul. Ahhoz, hogy a drónok tavaszszal, a következő szezon kezdetén újra bevethetőek legyenek, elengedhetetlen, hogy megfelelően felkészítsük őket a téli, használaton kívüli időszakra.

1. Tisztítás, amely majdnem felér egy komplett szervizeléssel

Az egyik legfontosabb teendő a szezon végén a permeteződrónok alapos tisztítása. A mezőgazdasági műveletek elvégzése során a drónok számos szennyeződésnek vannak kitéve, legyen az por, sár vagy a permetezés során használt vegyszerek. Ha ezeket a drónhoz képest idegen anyagokat nem távolítjuk el, azok károsíthatják a drón alkatrészeit, és jelentős problémákat okozhatnak, amelyek a drón meghibásodásához vezethetnek. A drón vázának, forgószárnyainak, érzékelőinek és egyéb külső, a repülés biztonságos

munkavégzéséhez elengedhetetlen alkatrészeinek megtisztítása kulcsfontosságú.

A permetezőrendszer különös figyelmet igényel, hiszen a szűrők és fúvókák eltömődhetnek, eldugulhatnak. Érdemes a komplett permetezőrendszert alaposan átmosni, ellenőrizni, hogy nincs-e benne vegyszermaradvány, és meggyőződni arról, hogy a fúvókákon és csöveken keresztül a folyadék szabad áramlása biztosítva legyen. A lerakódott vegyi anyagok idővel kikristályosodhatnak, rosszabb esetben belekötnek a rendszerbe, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a teljes permetezőrendszerben.

Tisztítás során érdemes a szabadon álló, könnyen hozzáférhető szórórendszer egységeit külön-külön ellenőrizni, hogy nincs-e rajtuk sérülés, repedés, törés vagy az elhasználódásnak egyéb jelei. Az elhasználódott alkatrészek cseréjét vagy a drónok karbantartását a szezon végeztével érdemes elvégezni, hogy a következő évben azok problémamentesen indulhassanak.

2. Az Achilles-sarok: az akkumulátorok

A drónok legérzékenyebb és legkritikusabb alkatrészei közé tartoznak az akkumulátorok. A legtöbb permeteződrón lítiumpolimer- (LiPo) akkumulátorokkal üzemel, amelyek üzemeltetési hőmérséklet-tartománya -5 oC és +45 oC közötti.

Az akkumulátorokat érdemes a tárolási optimumon tartani, amely 55–65%-os töltöttségi szintet jelent. Ezen a töltöttségi értéken minimalizálható a kapacitásvesztés kockázata. Egy teljesen feltöltött állapotban eltett akkumulátor még nem jelent problémát, hiszen a korszerű, intelligens akkumulátorok saját töltésvezérlő elektronikával rendelkeznek, amely egy bizonyos idő eltelte után önmerítő folyamatba kezd, ami annyit jelent, hogy a 100%-os töltöttségi állapotról lemeríti magát a korábban említett tárolási optimumra. Fontos megemlíteni, hogy az intelligens akkumulátorok a téli szezon alatt nem hagyhatók teljesen magukra a következő szezon kezdetéig; az ak-

Achilles-sarok

kumulátorok folyamatos felügyeletet igényelnek, időnként ellenőrizni kell a töltöttségi állapotukat.

A nemzetközi piacon jelenlevő akkumulátorgyártók megkönnyítették a felhasználók számára az akkumulátor töltöttségének ellenőrzését azáltal, hogy az akkumulátorra egy állapot/ töltöttség jelző LED-világítást szereltek. Egyetlen gombnyomással azonnal látható az akkumulátor hozzátevőleges, százalékban kifejezett töltöttségi értéke.

A mélymerült vagy közel teljesen lemerült akkumulátorok tárolása hoszszú távon igencsak káros hatással bír, és drasztikusan lerövidíti azok élettartamát. Egy mélymerült akkumulátor „felélesztése” komoly kihívást jelent. A mélymerülés során (általában 2,5 V feszültséget jelent) nem kívánt kémiai reakciók zajlanak le (pl. elektrolit lebomlása, a réz leoldódik az anódról, SEI-réteg károsodása, lítium-fém lerakódás /lithium plating/, katód szerkezetének bomlása), így végső soron feszültségcsökkenés és/vagy kapacitásvesztés lép fel.

Fontos, hogy az akkumulátorokat hűvös, száraz helyen tároljuk, ahol a hőmérséklet stabilan 10 és 25 °C között van. Kerüljük az olyan helyeken való tárolást, ahol nem megfelelő a szellőzés, ahol magas a páratartalom, vagy gyúlékony anyag van a közelben.

3. Téli álom – drónok tárolása szakszerűen

Ahogyan az akkumulátorok, úgy a permeteződrónok is érzékenyek a külső környezeti hatásokra. A hideg, nedves helyek, ahol a drónok ki vannak téve a párás vagy fagypont alatti hőmérsékletnek, gyorsan tönkretehetik a gépek elektronikai rendszereit és mechanikai alkatrészeit.

A drónok tárolására érdemes egy olyan helyiséget választani, ahol a hőmérséklet állandó és mérsékelt. A zárt, fűtött garázsok vagy raktárak ideálisak lehetnek erre a célra, mivel védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságaival szemben. A drónokat érdemes speciális hordozóládákban vagy tárolódobozokban tartani, amelyek megvédik a gépeket a portól, szennyeződésektől és az akaratlan, véletlen sérülésektől.

4. Szoftveres karbantartások –nem minden arany, ami fénylik

A téli hónapok közeledte ideális lehetőséget teremt arra, hogy átnézzük és

Szezonvégi karbantartás

esetleg frissítsük a drónok szoftverét és rendszerét. A drónok, mint bármilyen más technológiai eszköz, folyamatos fejlesztésen mennek keresztül, és szoftveres oldalról a gyártók rendszeresen adnak ki új frissítéseket. Mielőtt azonban beleugranánk a szoftverfrissítések végrehajtásába, ajánlott a gyártók által kiadott, szoftverfrissítéshez tartozó naplók (changelogok) alapos átolvasása. A szoftverfrissítések elvégzése mindig hordoz némi kockázatot magában, ezért érdemes körültekintőnek lenni a kérdésben.

A szoftveres oldal mellett érdemes áttekinteni a drón által gyűjtött adatokat, repülési naplókat is. Az adatok lementése a felhőszolgáltatásból és azok lokális, biztonságos helyen történő tárolása lehetővé teszi adataink későbbi elérhetőségét. Mentés során érdemes ezeket az adatokat rendszerezni, ami hosszú távon előnyös lehet, mivel a következő szezonban könnyebben visszakereshetjük a korábbi eredményeket és tapasztalatokat. Ne felejtsük el, hogy speciális műveleti kategóriába tartozó feladatok esetén a repülési napló és logfájlok mentése és tárolása nem opció, hanem egy kötelező feladat.

5. Szezonvégi karbantartás

A permeteződrónok karbantartása nemcsak a tisztítást és a megfelelő tárolást foglalja magában, hanem az alkatrészek biztonsági ellenőrzését is. A drónok szezonvégi átvizsgálása különösen fontos, mivel az intenzív mezőgazdasági munka során számos alkatrész elhasználódhat vagy megsérülhet. Az elhasználódott forgószárnyak, a repedésekkel teli érzékelők és a kopott alkatrészek mind potenciális

kockázatot jelenthetnek a következő szezonban, így ezeket érdemes idő előtt kicserélni.

6. Tervezés a következő szezonra

A tél kiváló alkalmat nyújt a szezon alatti munkálatok, munkafolyamatok átgondolására is. Az év közben öszszegyűjtött és szerzett tapasztalatok optimalizálása nagyban elősegíti a következő szezonra történő felkészülést. Az egyes váratlan helyzetekben történt beavatkozások felidézése jelentősen megkönnyíti a jövőben előforduló esetek megfelelő kezelését.

A permeteződrónok téli felkészítése tehát nem csupán egy technikai feladat, hanem a drónok hosszú élettartamának és biztonságos működésének a záloga is. Az alapos tisztítás, az akkumulátorok megfelelő tárolása, az alkatrészek ellenőrzése és cseréje, valamint a szoftveres oldalon történő „karbantartási munkálatok” mind kulcsfontosságú lépések ahhoz, hogy tavasszal a drónok teljes kapacitással álljanak készen a munka megkezdésére.

A drónokba fektetett anyagi erőforrások csak akkor térülnek meg, ha azok mindig készek az újabb kihívásokra, és ennek fontos részét képezi a téli karbantartás. A gondos előkészítéssel (végezze azt akár drónos cég vagy mi magunk) biztosíthatjuk, hogy permeteződrónjaink hatékonyan működjenek a következő szezonban, így időt, pénzt és energiát takarítunk meg, miközben növeljük a mezőgazdasági műveletek eredményességét és fenntarthatóságát.

Galambosi Vince ABZ Drone Kft.

A mezőgazdasági

pótkocsik és új műszaki fejlesztéseik

A mezőgazdasági termelés során szinte minden esetben találkozhatunk anyagmozgatási, szállítási feladattal. A termelés folyamatosságának fenntartása azonban komoly szállításszervezést, logisztikát és nagyon magas színvonalú műszaki hátteret igényel.

A szállítási feladat bonyolultsága, az országosan és üzemi szinten megtermelt termékek nagy volumenéből, nagyon változatos konzisztenciájából, a szállításra rendelkezésre álló agrotechnikailag optimális időszak rövidségéből és a nagyon változó szállítási utakból és útvonalakból adódik.

Mindezek a körülmények különböző konstrukciójú mezőgazdasági szállítóeszközök, pótkocsik alkalmazását teszik szükségessé (1. kép). A technológia alkalmazása mellett azonban a szállítóeszközöknek, mezőgazdasági pótkocsiknak szigorú közlekedésrendészeti szabályoknak, műszaki követelményeknek kell megfelelniük.

Jogszabályi előírások, vontatási feltételek

A mezőgazdasági traktoros pótkocsik konstrukciós kialakítására, az üzemeltetésre és forgalomba helyezésre vonatkozó szabályok tartalmazzák a megengedett tengelyterhelések értéket, ami meghatározhatja a pótkocsik maximális, összes terhelhetőségét, ezen belül a hasznos teherbírás nagyságát.

A jogszabályok meghatározott műszaki feltételek mellett 30–40 km/h, egyes különleges esetekben ennél na-

gyobb, 50–60 km/h vontatási sebességet engedélyeznek. A vontatható összes gördülőtömeg pedig a vontató traktor tömegének, azzal együtt a négyszerese lehet, de nem haladhatja meg összesen a 40 t-át. Ezek a vonatkozó jogszabályok:

• 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet;

• 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet;

1. kép. A mezőgazdasági anyagok szállítására újabb típusú, korszerű szállítóeszközök állnak a felhasználók rendelkezésére

• 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet;

• 326/2011. (XII. 28.) kormányrendelet.

A traktorvontatású mezőgazdasági pótkocsiknak a mezőgazdasági anyagok szállításában való szélesebb körű alkalmazását – az említett jogszabály előírásai mellett – a tehergépkocsis szállítás vonatkozására a szállításra használt könnyű univerzális és univerzális traktorok fejlesztése is támogatja. Ezek a traktorok szállítási üzemmódban szinkronkapcsolási, magasabb sebességfokozatú sebességváltóval és szállítási üzemmódban dolgozó motorokkal vannak felszerelve.

Konstrukciós kialakítások

A termeléshez szükséges technológiai folyamatok kiszolgálásához szükséges inputanyagok, és a megtermelt különböző konzisztenciájú termények szállítása különböző konstrukciós megoldásokat igényel, elsősorban a felépítmények vonatkozásában (2. kép ). Bizonyos szerkezeti részek azonban a különböző anyagok szállítására alkalmas konstrukcióknál különböző geometriai méretűek, de hasonló kialakításúak, illetve – teherbí-

2. kép. Korszerű, térfogatnövelős felépítményű pótkocsi

rásuktól eltekintve – akár megegyező konstrukciók is lehetnek. Ilyen szerkezeti elemek az alvázak, futóművek, hidraulika, elektromos berendezések lehetnek.

Rugózási megoldások

A mezőgazdasági anyagok szállítására általánosan használatos billenő- és fix kocsiszekrényes, valamint egyes tartályos pótkocsikon parabolikus laprugózású futóműveket alkalmaznak. A futóművek kettő-, iker- és háromtengelyes konstrukciók.

Ezeknél a mellső futóművek forgózsámolyos konstrukciók, a két-, ikerés háromtengelyes futóművek pedig a pótkocsik hátsó bakjaihoz csatlakoznak. A függőleges vonórúd-terhelésű iker-, tridemtengelyes pótkocsiknál is a legegyszerűbb rugózási megoldás a félelliptikus laprugózási megoldás.

A hagyományos, 8-10-12 db rugólapból magcsavarral és a tengelyekhez kengyelcsavarokkal csatlakozó rugókat jó minőségű rugóacélból kovácsolt és hőkezelt, 1-2 db egyenszilárdságú parabola vagy félparabola rugólapból álló rugózóelemmel váltják ki. A rugózott futóművek laprugói a rugószem furataiba illeszkedő csapon keresztül csatlakoznak az alváz rugóbakjainak – rendszerint bronzpersellyel ellátott –furataihoz (3. kép).

A függőleges vonórúd-terhelésű –vagy a szakzsargonban „támasztósúlyosnak” nevezett – iker-, kettő-, három-, tridem- vagy quattrotengelyes pótkocsik futóműveinél is egyszerű, gyakran egy-két lapból kialakított laprugós megoldásokat alkalmaznak. Ezeket a rugózási megoldásokat gyakran kombinálják hidropneumatikus vagy légrugózási megoldásokkal.

A hidropneumatikus és légrugós rugózási rendszerek lehetővé teszik az alváznak, illetve a ráépített felépít-

ménynek a futómű tengelyeihez képest történő felemelését. A hazai, illetve az európai gyakorlatban a légrugós futóműves, illetve azokhoz kapcsolódó alvázszerkezetek, illetve maguk

a hidropneumatikus és légrugózási rendszerek egyaránt elterjedtek. A hidraulikus, pneumatikus rendszerek ugyanolyan előnyökkel rendelkeznek, mint a légrugós változatok (4. kép).

Bonyolultabb szerkezetek

A hidropneumatikus és légrugós rendszerek lehetővé teszik a felépítmények alvázhoz, futóműhöz viszonyított felemelését, vagyis a különböző billenőszekrényes, lehordószerkezetes és akár tartályos felépítmények cserefelépítményes alkalmazását.

A cserefelépítmények fogadására alkalmas alvázkonstrukciók az előzőekben ismertetetteknél bonyolultabb szerkezetek. Ezeknél a konstrukcióknál is az alváz hosszirányú főtartóinak

3. kép. Parabolarugós konstrukciós megoldás

4. kép. Pneumatikus rugózású kormányzott kerékfelfüggesztés

1. ábra. Tridemtengelyes futómű kormányzási megoldása

és kereszttartóinak rendelkezniük kell a cserefelépítmények csatlakozási pontjainak bázisfelületeivel.

A leggyakoribb cserefelépítmények lehordószerkezetes, letolólapos, tartályos, töltő-átrakó csigás felépítmények. A cserélhető felépítmények az alvázakhoz a helyező- és biztosítócsapokon keresztül csatlakoznak. Az újabb fejlesztésű pótkocsialvázakhoz – a dinamikus igénybevételek csökkentésére – gyakran rugózott vonórúd csatlakozik, ez a megoldás különösen jellemző a tartályos pótkocsik önhordó, illetve a cserefelépítményes pótkocsik alvázkialakítására is (5. kép).

A légrugós futóművel szerelt, többnyire háromtengelyes pótkocsik alváza nyerges kapcsolóberendezéssel kapcsolódik egy „dolly” egy- vagy kéttengelyes, szintén légrugózással ellátott járműszerelvényhez (6. kép). A „dolly” járműszerelvény pedig toroid keresztmetszetű kovácsolt vonószemmel szerelt háromszög-vonórúddal csatlakozik a vontató nehéz univerzális traktorhoz. Az így kialakított traktoros pótkocsis szerelvény a betakarítógéptől átvett terményt az épített úton várakozó nyerges kamionig kivontatja, a nyerges pótkocsit leakasztják a traktorról, és a kamionhoz csatlakoztatják. A közúti szállítás ily módon nagy távolságra nagy teljesítménnyel elvégezhető.

Ez a megoldás egyben lehetővé teszi a nagyobb fuvarozók, bérvállalkozók hatékony bevonását a mezőgazdasági szállításba, anyagmozgatásba.

Gumiabroncsozás, kormányművek

A mezőgazdasági pótkocsik forgózsámolyos, két- és háromtengelyes és a függőleges vonórúd-terhelésű pótkocsik futóműveit az üzemeltetéshez szükséges vonóerő és a káros talajtömörödés csökkentése céljából nagy átmérőjű, nagy felfekvőfelületű vagy széles profilú, alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelik fel. Az ilyen gumiabroncsok alkalmazása – az említett előnyös tulajdonságok mellett – a lengéscsillapító hatásuk miatt a futóművek, az alvázak dinamikus igénybevételét is csökkentik ( 7. kép ).

A tandem-, tridem-, iker-, három- és quattrotengelyes alvázak futóművei kanyarodáskor, különösen

7. kép. A nagyméretű, alacsony nyomású gumiabroncsok csökkentik a vonóerőigényt

földúton és terepen, nagy húzó, nyomó, csavaró, hajlító igénybevételnek vannak kitéve.

A mezőgazdasági pótkocsik kanyarodással kapcsolatos igénybevételeinek csökkentésére irányuló kompromisszumos megoldás a tandem futóművek aszimmetrikus felfüggesztése. Hasonló kompromiszszumos megoldás a tridemtengelyes mezőgazdaságipótkocsi-futóműveknél, üres kocsiszekrénynél a mellső futóműnek a kiemelése.

A „radírozás” és a kanyarodási igénybevétel csökkentésének azonban a kormányzott tengelyű futómű-

5. kép. Cserefelépítményes alvázkialakítás, tartályos felépítmény felvétele

6. kép. Egytengelyes „dolly” vonószerkezet nyerges pótkocsihoz

vek alkalmazása a leghatékonyabb eszköze.

A kormányzott futóművek legegyszerűbb változata a traktor hidraulikus kormányzásával szinkronműködő kormányzás. Ezt a konstrukciós megoldást a tandem futóműves pótkocsiknál alkalmazzák. A traktor hidraulikus kormányművével szinkronműködő munkahenger a pótkocsi futóműve kormányának trapézmechanizmusa segítségével fordítja el a járókerekeket (1. ábra). Ez a pótkocsi-kerékkormányzási rendszer kevésbé bonyolult, de hátránya, hogy tolatáskor reteszelni kell a rendszert.

A tridemtengelyes pótkocsik esetében is a kormányzott kerekek elfordítását minden esetben hidraulikus munkahengerek végzik. Ezeknél a pótkocsiknál a traktor vonóberendezéséhez történő csatlakoztatás mindig vonógömbös vonórúddal történik. A kormánymű hidraulikus munkahen-

gerei pedig a vontató traktoron elhelyezett kettő, kisebb átmérőjű vonógömbhöz csatlakoztatható.

Ezek méretét és elhelyezését ISO-szabvány rögzíti. A hidraulikus rendszer a traktorhidraulikához kapcsolódik, a megfelelő nyomásra feltöltve egy szelep vagy csap bezárása után, az zárt hidraulikus körré válik. A szerelvény kanyarodásakor a két vezérlő hidraulikus kör munkahengerének löketváltozása következtében áramlik az olaj a kormányzó hidraulikus munkahengerhez. A vezérlő munkahengerek löket- és nyomásváltozásának megfelelően a kormányzó munkahenger a jármű kerekeit a kanyarodás ívének megfelelően bekormányozza.

Alvázak, felépítmények

A mezőgazdasági pótkocsiknál az ismertetett futómű-konstrukciókra épített alvázak kötik össze a futómű-

veket a teherviselő felépítménnyel, kocsiszekrénnyel.

A mezőgazdasági pótkocsik egytengelyes- és tandem futóműves változatai rendelkeztek a legegyszerűbb háromszög-, létra- vagy központi tartós alvázzal, melyeket általában rugózatlan futómű támasztott alá. Az újabb konstrukciójú egytengelyes, tandem- vagy tridemtengelyes pótkocsik alvázszerkezete hasonló kialakítású, csak a magasabb vontatási sebességből adódó nagyobb igénybevételek elviselésére egyre jobb minőségű anyagokat alkalmaznak.

A zártszelvényből kialakított létraváz mellső részéhez csavarkötéssel csatlakozó vonórúd gyakran átfordítható változatban készül. A létraváz két hossztartóját mellső és hátsó kereszttartók kötik össze.

Egyes típusoknál a hossztartókat összekötő kereszttartókhoz – melyek a hidraulikus billentő munkahengerek önbeálló támaszkodási felületét képezik – precíz merevítő csomólemezeket hegesztettek a csavaró igénybevétel felvételére.

A mai korszerű egy- és tridemtengelyes pótkocsik – a szélesebb körű használhatóság érdekében – gyakran hátra és két oldalra egyaránt billenthető kocsiszekrénnyel készülnek. A három irányba történő billentés miatt az alváz hátsó kereszttartójába hegesztett gömbcsapokra illeszkedik a kocsiszekrény hátsó billenőcsészéje, mely poliamid betéttel készül. Oldalra billentéskor pedig a kocsiszekrény elöl, a billentő pedig hátul szintén gömbcsapokra támaszkodik (8. kép).

A kocsiszekrény billentését az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatához kapcsolt több lépcsős, egyszeres munkahengerek végzik. A munkahengerek működtetése a traktor vezetőfülkéjéből történik.

A billenőszekrényes pótkocsik lemezből kialakított felépítménye osztott kivitelű. A kocsiszekrény lefelé nyíló alap oldalfalai csapszegekkel kapcsolódnak az alaplemez hossztartóinak bakjaihoz. A kocsiszekrény függőleges tartóihoz csatlakoznak a térfogatnövelős felső nyitású oldalfalak, melyek billentéskor az alap oldalfalakkal együtt nyílnak.

A nyitómechanizmus leggyakrabban kézzel, manuálisan működtethető. A további térfogat növelésére – az alacsony térfogatú, pl. szecská-

8. kép. Hátrafelé billentő kocsiszekrény mechanizmusa

9. kép. Letolólapos hidropneumatikus rugózású futóműves konstrukció

zott anyagok szállítására – külön fix építésű magasítókat alkalmaznak. A kocsiszekrény hátrafelé történő billentésekor, ürítésekor a hátsó fal egy emelőmechanizmus segítségével, a billentési szög függvényében automatikusan nyílik.

Az ömlesztett anyagok szállítására az önürítős pótkocsik másik csoportja letolólapos felépítménnyel van felszerelve. A letolólapos pótkocsik felépítményét, kocsiszekrényét szintén nagy szilárdságú, hengerelt profilacél lemezből alakították ki. Ezeknél a konstrukcióknál a kocsiszekrény geometriai méretei a legalacsonyabb térfogattömegű anyaghoz vannak méretezve. A kocsiszekrény kialakítása fix mellső- és oldalfalakkal és hidraulikus munkahengerrel nyitható hátsó ajtóval van megoldva (9. kép).

A kocsiszekrény ürítését a nagyméretű, kettős működésű, többlépcsős hidraulikus munkahengerrel működtetett letolólap végzi. A letolólap a kocsiszekrény teljes keresztmetszetét kitölti. Különleges konstrukciók Az ismertetett alvázak és futóművek szinte univerzális konstrukcióknak tekinthetők, és számos – a billenőés letolólapos felépítményeken túl –különböző konstrukciójú felépítmény hordozására alkalmasak.

A tápanyag-visszapótlás alapgépei a lehordószerkezetes szervestrágya-szóró adapterrel felszerelt felépítményes pótkocsik. Ezeknél a gépeknél szemes láncos vagy erősített hevederes, láncos, kaparóléces lehordószerkezet szállítja a terményt a kocsiszekrény hátsó részére adapterként csatlakoztatott, különböző konstrukciójú szóróadapterhez ( 10. kép ). A lehordószerkezet lehet letolólapos megoldású is. A szórószerkezet pedig – a mai korszerű konstrukcióknál – függőleges tépőhengeres vagy vízszintes tengelyű bontóhengeres és szórótányéros kivitelű.

A folyékony szerves trágyák, hígtrágyák szállítására alkalmas tartálykocsik családelven, 3 m3-estől, akár 30 m3-es tartálytérfogattal is készülnek (11. kép). A legszélesebb körben alkalmazott berendezések rotációs légszivattyúval szerelt konstrukciók. Ezek a berendezések nyomástartó edényeknek számítanak, így különleges üzemeltetési szabályok vonatkoznak a használatukra.

10. kép. Trágyaszóró adapteres lehordószerkezet egytengelyes futóműre építve

11. kép. Rotációs légszivattyús tartálykocsi

12. kép. Nagy raktérfogatú gyűjtő-átrakó kocsi

13. kép. Különleges oldalfalakkal szerelt pótkocsi érzékeny áruk szállítására

A nagy teljesítményű arató-cséplő gépek kiszolgálására egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyűjtő-átrakó kocsikat ( 12. kép ). A gyűjtő-átrakó pótkocsik – a minél szélesebb felhasználói igények kielégítésére – különböző tartálytérfogatú, lemezből kialakított kocsiszekrénnyel készülnek.

A kalászos gabona betakarítási technológiájában használatos gyűjtő-átrakó pótkocsik kocsiszekrényei – a szemes termények fizikai tulajdonságait (pl. térfogattömeg) figyelembe véve – 20–50 m3 raktérfogattal készülnek. A gyűjtő-átrakó pótkocsik teherbírása közúton 12,5 és max. 40 t összes gördülőtömegnek megfelelő lehet. A lemezből kialakított kocsiszekrény konstrukciója – figyelembe véve a szemes termények súrlódási félkúpszögét – a kisebb raktérfogatú változatoknál téglalap alapú, lefele szűkülő keresztmetszetű csonka gúla alakú, a nagyobb térfogatú változatoknál pedig elnyújtott csonka gúla alakú.

A gyűjtő-átrakó kocsik speciális funkcionális szerkezeti részei a kocsiszekrénybe vagy a kocsiszekrény vázszerkezetére épített ürítő- és átrakócsigák, adagolószerkezetek és hajtószerkezeteik, a hajtásátvitel.

A csigák hajtása egyszerű, az üzemeltető traktorok TLT-jéről kapják hajtásukat kardántengelyen keresztül, az egyszerűbb kivitelű berendezéseknél kúpfogaskerekes hajtóművön keresztül. A bonyolultabb változatoknál pedig az alváz mellső részére épített hajtáselosztó homlok-, illetve kúpfogaskerekes hajtóművön keresztül. A gyűjtő-átrakó kocsiknál is újabban egyre gyakoribb a hidropneumatikus rugózású és a kormányzott futóművek alkalmazása.

A rugózott, forgózsámolyos, kéttengelyes, billenőszekrényes pótkocsik választékát bővítik az érzékeny mezőgazdasági termények, gyökérgumósok szállítására alkalmas kocsiszekrénnyel szerelt pótkocsik (13. kép). A pótkocsik oldalfala rugalmas anyaggal van védve. A kocsiszekrény oldalfalai pedig osztott kivitelben nyithatók.

Ugyancsak a választékot bővítik a terményrögzítővel szerelt hengeres bálaszállító háromtengelyes, forgózsámolyos pótkocsik.

Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő

Horsch: ezért fontos az optimális időpont a talajművelésben

Mezőgazdásznak lenni és gazdaságot vezetni egyre komplikáltabb. A digitalizáció első ránézésre, első nekiugrásra nagyon sok fejtörést és kihívást jelent majdnem mindenkinek. A digitalizációval nem csak a zsebünkbe fognak belátni – de hát most már ez az élet rendje. Egyre jobban kell mindent dokumentálni, amit viszont nem fogunk, azt megteszi a műhold, és az „tévedhetetlen”.

Tiger AS – OptiPack SD – mélyművelés, célzott visszatömörítés

Mindig optimális időben műveljük a talajt!

Az előbb említett kényszer mellett egyre kisebb a hagyományosan termesztett növényeken a nyereség. Természetesen ez több mindentől függ, de legnagyobb ráhatással az időjárás és a „politika” van a termésekre. Ezenfelül biztos vannak olyan talajművelési technológiák is, amikkel a téli csapadékot, ha egyáltalán van, azt el lehet raktározni a talajba, és ha éppen szüksége

lenne a növényeknek erre, akkor elő tud jönni.

Arra kell törekedni, hogy mindig mindent a lehető legoptimálisabb állapotban végezzünk el. Így az alapművelést, a magágykészítést és a vetést is. Amikor a talaj messze van az optimális állapottól, inkább várjunk, és később végezzük a művelést. Ha pedig egyáltalán nem lehetséges, akkor álljunk át a direktvetésre. Ezt úgy lehet a legjobban végezni, ha mindig, amikor a talaj ál­

lapota engedi, elvégezzük a megfelelő intenzitású és mélységű művelést, amivel a tömör rétegeket megszüntetjük, rendesen visszazárunk, és megakadályozzuk a belső eróziót. Ezenfelül lehetőleg minél kevesebb káros tömörödést viszünk a talajba. Rotációs no-till lehet a megoldás?

A stabilitás alapjai

Egy gazdaság a változó környezetben akkor a legstabilabb, ha minél több lábon áll, így ahol csak növénytermesztés van, ott minél több növényt termesszünk! Így kevésbé vagyunk kitéve különböző növények áringadozásának, illetve hosszabb is lesz a vetésforgó, és különböző gyomokkal szemben könnyebben tudunk védekezni. A terményértékesítésben nagy valószínűséggel akkor leszünk a topon, ha minden héten értékesítünk!

Azt látni, hogy az olajosnövények közül a repce lefutó ágba került. Ezt már Nyugat­Európában átélték, és jelenleg pl. egyre nagyobb területeken vetnek repcét, ugyanis vetésforgóra is szükség van. A kukorica helyett egyre nagyobb teret hódít a szója –GMO­mentes szójának van elég hely Európában. A következő olajos a nap­

Direktvetés – Focus 6 50 TD + Maestro 12 RC kombináció

raforgó – s mindhárom növényben van némi hasonlóság.

Karógyökerűek, így szeretik, ha a gyökér könnyen, akadálymentesen tud fejlődni. Ez azt jelenti, hogy az alapművelésnél kell a mélylazítás, vagy a talaj olyan állapotban van, hogy működik lazítás nélkül is.

A vetésüket lehet aprómagvetővel, sűrű sorban vagy szemenkénti vetőgéppel, gyér sorban végezni. A laza talajokon, ahol tavasszal nem tesz kárt a kapa, ott lehet kombinálni a tavaszi mélyművelést és a vetést.

Az elmúlt évben a nyári időjárás a szójának igen kedvezett, volt éppen annyi csapadék, és általában akkor, amikor kellett, így pl. a másodvetések is nagyon jól bejöttek. Azonban ez ne jelentse senkinek azt, hogy ez mindig így lesz! Mindezt tudomásul véve még-

is úgy látszik, hogy a szója nagyon sok helyen egy alternatív növény tud lenni a kukorica és még a repce helyett is.

Javaslatok az őszi munkákhoz

A szója és a repce tápanyagigénye majdnem egyforma. A repce „egy kicsit” többet hál kint, így több ideig kell finanszírozni is, azonban a nyári nagy melegek és a száraz, csapadékmentes periódus előtt bekerül a raktárba.

A talajművelésnél, magágykészítésnél oda kell figyelni, hogy morzsás szerkezetű legyen, és a magot jól be tudjuk ágyazni a talajba. Azoknak a termelőknek, akik mulcskultivátorral végzik az alapművelést, ajánlott a kultivátorral egy menetben, a kapa mögött kijuttatniuk a műtrágyát. Az így kihelyezett műtrágya mindkét (mindhárom

– amúgy majdnem az összes előtt) növény esetében kifizetődő – ez a depó műtrágyázás –, ugyanis a tápanyaggal irányítani tudjuk a növények gyökereit!

Az őszi kalászosok vetésekor gyakran tökéletes választás a direktvetés. Ha vigyázni akarunk a talajra, kevés/ minimális káros tömörödést akarunk magunk mögött hagyni, akkor egy olyan csapadékos őszön, mint a mostani, nagyon sok kárt okoznánk a talajműveléssel.

A termesztésben ezeken felül a mezőgazdásznak természetalakító, -védő feladata is van. Ezért az a véleményem, hogy minden gazda minden évben, minden parcellája mellé jó lenne, ha egy csemetét ültetne!

Szász Zoltán +36-30/743-0302

Alapművelés és műtrágyázás egy menetben

Lehetséges a gondoskodás idős

állatainkról

A Szépalma Ménesbirtokon gondozás, gyógyítás, kutatás és edukáció mutatja a jövőt

Régi, egykor teljesen lepusztult állami gazdasági létesítmény helyén most nemcsak meghitt hangulatú szálloda, hanem Magyarországon egyedülálló állatmenhely fogadja a – jellemzően álmélkodva érkező – látogatatókat. Szeretett állataink elvesztése, öregedése nekünk is fájdalom. Ma már természetes igény, hogy szeretnénk utolsó éveikben hasonlóképp biztonságban, állandó egészségügyi felügyelet alatt tudni őket, mint rokonainkat, barátainkat. A kutyák, macskák esetében már nem is hangzik szokatlanul ez az analógia, de a lovak, kiskérődzők esetében a laikusok meglepődnek, ha azt hallják: valahol saját boksz és egyhektáros legelő, gumiszőnyeges állatmenhely, gondosan felkészített ápolók fogadják a kiöregedett, beteg lovakat, sőt, kíméletes kutatással keresik a még jobb és hatékonyabb állatgondozás, -ápolás tudományos, állatorvosi szakmai lehetőségeit.

Ebbe a jövőt idéző műhelybe pillanthattunk be október elején a Szépalma Ménesbirtokon, ahol ma a Szépalma Állatvédelmi Alapítvány végzi ezt az összetett munkát – olyan környezetben, amely nemcsak takaros és idillikus, de valóban mindenütt az állatok nyugalmának, egészségének, gondozásának szellemét sugározza.

Nem véletlen, hogy idén a Magyarország Legszebb Birtoka szakmai versenyben a Magyarország Legszebb

Állattenyésztő Birtoka címet a ménesbirtok nyerte el. Látogatásunk másik aktuális eseménye – miután az alapítványi birtokon oktatási és gyerekprogramok is folynak – egy új állatsimogató avatása volt.

A Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Ovádi Péter az alapítvány vezetőjével közösen vágta át az új létesítmény szalagját. Utóbbi, dr. Milojevic Vladimir délvidéki gyöke­

rekkel rendelkezik, és a magyarországi alapítvány, valamint egy svájci alapítvány kutatási tevékenységét irányítja és képviseli. Kérdéseinkre az alapítvány tagjai válaszoltak.

Állatvédelem és példamutatás

Milyen motiváció indította el, hozta létre az állatotthont?

– Röviden az motiválta a Szépalma Állatvédelmi Alapítvány létrehozá­

sát, hogy egy kiváló helyen, profes�s�ionális kollégákkal, innovatív technológiákat alkalma�va tudjunk minél többet tenni védenceinkért – mondja Konkoly-Pamuk Anna, a� alapítvány kuratóriumának tagja. – A� itt folyó nem inva�ív (tehát a� állatok s�ámára egyáltalán nem kellemetlen, megfigyeléseken alapuló) kutatásoknak hála nemcsak a nálunk élő négylábúaknak s�eretnénk segíteni, hanem minden állattartó, állats � erető ga � dának és kedvenceiknek. Igyeks � ünk példát mutatni, és élére állni a holis�tikus állatvédelemnek határon innen és túl. Ehhe� elmondhatom, hogy hála a kialakult jó kapcsolatnak, külföldi és ha�ai segítséget is kapunk. Fontosnak ére��ük a� ismeretterjes�tést, kicsiknek és nagyoknak is tartottunk már s�akmai napokat, előadásokat, mely programok s�erves rés�ét képe�ik a� alapítvány életének. A jövőben pedig a meglévő kapcsolatainkat igyeks�ünk s�orosabbra fű�ni, mikö�ben nyitottak vagyunk új támogatókra, ötletekre, amelyek ho��ájárulhatnak munkánk sikerességéhe�

Jellemzően kik a látogatói a Szépalma menhelynek?

– A S�épalma Hotel és a Kék túra útvonal kö�elsége miatt leginkább a környékre érke�ő vendégek fordulnak meg nálunk méneslátogatáson, his�en sokakat „meglátni és megs�eretni” alapon von�anak a nálunk élő állatok. A korábban említett programjainkra érke�nek célirányosan a� alapítvány s�erve�ésében is. A� alapítvány 2024-ben jött létre hivatalosan, és bár a munkát már korábban elke�dtük S�épalmán, a� idei évtől nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy ü�enetünk minél több emberhe� eljuthasson.

Mi jellemzi a hazai állatmenhely finanszírozását, milyen arányban oszlik meg az innen, illetve az alapítótól származó forrás?

– E�en a� úton egy os�trák alapítvánnyal kö�ösen indultunk el még 2018-ban, akik s�ámára most is bi�tosítjuk a� eddig idekerült állataik gondo�ását. A� állatmentés és a mentett állatokkal való foglalko�ás s�ámukra is nagyon fontos cél, mi a�onban nemcsak a� állatok s�eretetét, de a� egés� S�épalmáho� köthető ga�dag kulturális örökséget s�em előtt tartva gondoljuk folytatni a� itt megke�dett munkát. Ehhe� mérten jelenleg a� itt élő mentett, de külföldről érke�ett ál-

latok tartását nem ha�ai forrásból finans�íro��uk.

A jövőben a mentéseket Magyarors�ágon belül s�eretnénk folytatni, és a�t reméljük, hogy a ha�ai kö�önség fel fogja ismerni, milyen fontos munkát vég�ünk, és hamarosan új támogatókra találunk itthon.

Mindennapos gondolatmenet Mik a tapasztalataik állatorvosi szemmel: mik a jellemző betegségek, tünetek, állapotjellemzők, amikkel idehoznak állatokat?

– Leggyakrabban idős vagy krónikusan beteg, lovaglásra alkalmatlan lovak miatt keresnek meg bennünket –e�t már dr. Kelemen Zsófia, a S�épalma Állatvédelmi Alapítvány ve�ető állatorvosa mondja. – Sok tulajdonosnak gondot oko� a lova tartása, amenynyiben a� munkára már nem fogható. De nyilvánvalóan vannak valódi vés�hely�etek, amikor valaki bár nagyon s�eretné, de nem tudja vállalni a lova tartási költségeit, vagy épp betegség vagy a családban történt haláleset s�ól kö�be. Ha idős lóról van s�ó, akkor a ló eladása már nem túl élets�erű, így legyen akármi a� ok, de e�eknek a lovaknak a� elhelye�ése problémás.

Milyen speciális állatorvosi tudást igényel itt a szakmai munka?

– Mivel lovakkal foglalko�unk a birtokon, így a lógyógyás�atban történő jártasság a� elvárás a mindennapok-

ban. Foglalko�om a�on belül ortopédiával, belgyógyás�attal, s�emés�ettel, fogás�attal, és mivel állatokról bes�élünk, így mindenképpen s�ükséges a� állatok egyedi karakteréhe�, viselkedéséhe� való alkalma�kodás.

Milyen emberi tényezőkkel egészül ki a szakmai munka, mennyire fontos itt az állat szeretete, jólléte?

– A� állatok körüli munkák esetén nagyon jó, ha megvan a� állats�ere-

Az állatvédelem szellemének kiterjedésével idős állataink utolsó éveiről-hónapjairól is szeretnénk méltón gondoskodni

Dr. Milojevic Vladimir

tet, különben nincs motivációja az embernek. Tehát az állatszeretet a legalsó lépcsőfok, ezt követi a szaktudás, a szakmai tapasztalat és alázat. Mivel az ember folyamatosan lát új dolgokat, itt minden nap lehet újat tanulni.

Minden állat más, és szoktuk mondani, hogy a biológia az nem matek. Egy meg egy nem minden esetben egyenlő kettővel. A lovak állapotának elbírálásakor szem előtt kell tartani a ló egészségi állapotát, és mellé kell tenni azokat a megfigyeléseket, hogy az adott ló hogy viselkedik, hogy van, ebből pedig összegyúrni egy megítélést, hogy szerintem az a ló hogy érzi magát, milyen az életminősége. Ez az a gondolatmenet, amit mi naponta lefuttatunk a lovaink állapotelbírálása kapcsán.

Mi a cél az itt gondozott állatokkal: életmeghosszabbítás, állapotjavítás, szenvedésenyhítés, rekreáció...?

– Minden ló esetében más. Egyede válogatja. Vannak idős, de teljesen problémamentes lovaink, amelyek legelőn élnek, ridegtartásban. Előfordulnak mozgásszervi sérülések, amik időigényesen, megfelelő rehabilitációval, de kikezelhetők. Viszont vannak kö-

zépkorú lovaink komoly egészségügyi problémákkal, melyeknek tudatában vagyunk. Én ezeket nyíltan kommunikálom a dolgozók felé, azt is, hogy mi várható legrosszabb esetben, így jobban tudják, hogy milyen tünetekre kell odafigyelni. Amennyiben romlás vagy javulás látható, azt ők azonnal szokták jelezni.

Végső esetben pedig a palliatív terápiának addig van értelme ameddig a kezelés javít a beteg állapotán, amíg élhetővé teszi az életet. Amennyiben alkalmazunk egy kezelést, és annak határt szabunk, meddig kell hogy látszódjon a hatása, de a javulás nem áll be, az állat életében pedig egyértelműen több a negatív érzet, mint a pozitív, akkor mi nem hagyjuk szenvedni.

Jellemzően honnan, milyen tartásból származnak az idekerülő állatok, sportlovak, gazdaságokban vagy hobbiként tartott állatok?

– Az állatok egy része a Gut Aiderbichl osztrák állatmenhely mentettje. Ezek közül több vágóhídról származik, de van rossz körülmények közül elkobzott, van sérült sportló és volt iskolaló is. A magyarországi állatok közül a

kecskék mind bejelentés alapján kerültek hozzánk, rossz tartási körülmények miatt. A tulajdonos minden esetben lemondott az állatok tulajdonjogáról.

A lovak esetében a volt tulajdonosok vették fel velünk a kapcsolatot, majd a helyzetüket egyedileg elbírálva – összevetve a menhely szabad kapacitásával – hoztunk döntést. Sajnos messze nem tudunk minden helyzetben segíteni, mivel folyamatosan maximum létszámmal működünk, így csak az 1-1 felszabaduló helyre tudunk újabb állatot fogadni.

Nem elég kicsapni a legelőre…

Mik a gyógyítási, állatjólléti kutatások legfőbb irányai, és eddig melyek a legfőbb, legérdekesebb, leghasznosabb eredmények?

– A saját kutatási területem az idős és krónikusan beteg lovak életminőségének vizsgálata, amely egy nagyon aktuális és eddig kevéssé kutatott témakör. A kutatás egyértelműen megmutatta, hogy az idős lovak megfelelő tartási körülmények között ugyanolyan viselkedési és aktivitási

Nagy Tamás, a Szépalma Gazda Kft. ügyvezetője és dr. Kelemen Zsófia, a Szépalma Állatvédelmi Alapítvány

mutatókkal rendelkeznek, mint fiatal, egészséges társaik, és így az állattartó feladata a lovának olyan körülményeket biztosítani, amik mellett az állat még idősen is jól érzi magát.

Azt a tévhitet is el kell oszlatni, hogy az idős lovakat elég kicsapni a legelőre, hogy élvezhessék a boldog nyugdíjas éveiket, mivel az idős állatok már éppen nem annyira ellenállóak a környezeti vagy ménesi igénybevétellel szemben, hogy ezekhez tudjanak alkalmazkodni. Az idős állatok, mint az idős emberek is, fokozott odafigyelést és gondoskodást igényelnek. A tulajdonosok edukációja nagyon fontos.

Mennyiben menhely/otthon, s mennyiben állategészségügyi intézmény ez?

– Nálunk az állatok – szemben egy kisállatmenhellyel – életük végéig otthonra lelnek. Klasszikusan vett családtagnak nem nevezhetem őket, mint sok otthon tartott állatot, amelyekkel naponta sokat tudnak foglalkozni, mivel nálunk egy gondozóra naponta sok ló jut. Ami gondoskodás azonban az adott keretbe belefér, azt a lóápolóink igyekeznek a lovaknak és a többi állatnak megadni. Az állategészségügy pedig csak ezután jön a sorban, ez pedig nem több, mint egy rendszeresen állatorvost látogató házi kedvenc esetében.

Már a rejtőzködő magvak is segítik a jobb takarmány biztosítását

A birtokon folyó növénytermesztésben van-e takarmány-előállítási cél; ha igen, mi jellemzi azt?

– A Szépalma a telep és a gazdálkodás átvételének pillanatától arra törekedett, hogy az itt tartott jószágok takarmányszükségletét helyben állítsa elő. Alapelvünk szerint a nagy gonddal, jó minőségben a saját területeinken készített takarmány fedezi leginkább az itteni állatállomány táplálékigényét –mondja Nagy Tamás, a Szépalma Gazda Kft. ügyvezetője. – A telep általunk történő üzemeltetésének átvétele előtt folyt a külső területeken abraktakarmány­termesztés, szántóföldi művelés. Zabot és árpát termesztettek kisebb területen.

Ezeket a szántókat ismét gyepesítettük, figyelve arra, hogy a környékre jellemző pázsitfűfélék legyenek a

felhasznált vetőmagkeverékben. Viszszaadtuk ezeket a felületeket a természetnek, ami az utómunkálatokat „el is végezte”, hiszen a telepített magkeverék fajösszetételén kívül nagyon hamar megjelentek a füvekben azok az őshonos fajok, amelyek magvai a talajban rejtőzködve várták a megújulás lehetőségét.

Milyen szakmai elvek alapján történik a gyep- és legelőfenntartás?

– A Magas­Bakony hegyi legelőinek ősgyep jellegét, azok értékes növényállományát a kezdetektől törekedtünk megőrizni. Tapasztalatunk szerint ezekből a hegyi legelőkön fellelhető fűfélékből kitűnő és értékes réti széna készíthető.

A kaszálások során jó néhány évvel ezelőtt, amikor még kiszámíthatóbb volt az időjárás, a szénabetakarítás időtartamát igyekeztünk elnyújtani, egyszerre csak kisebb, legfeljebb 8­10 hektárnyi rétet lekaszálva. Ez lehetőséget adott az élővilág alkalmazkodására.

Az utóbbi időben ez a kiszámíthatóság elveszni látszik, bármikor változhat az idő, nehéz kitalálni, mikor kezdődjön a kaszálás. Ezért nagyobb területeket kell egyszerre levágnunk,

emiatt viszont károsodik a természet, hiszen az ott élő rovarok, kisebb­nagyobb állatok számára nincs menekülési lehetőség.

Ennek a helyzetnek a javítása érdekében beszereztünk egy modern alternáló kaszát, amellyel 9 méteres munkaszélességben tudunk kíméletes betakarítást végezni. Ráadásul az így nyert széna pormentes, kitűnő minőségű.

Történt-e ökoátállás a területeken? – A tápanyag­visszapótlás során használtunk nitrogénműtrágyát, de csak minimális dózisban, és nem a kaszáló teljes felületén. A telepen képződő szerves trágyát ma már erőforrásként használjuk, és komposztáljuk. A képződő komposzt visszakerül a kaszálókra, így pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, és így egyben lehetővé vált a szervetlen kémiai tápanyag elhagyása. Bár a szó formai értelmében nem történt ökológiai átállás, a növénytermesztési, takarmánytermesztési módszerünk, amit inkább neveznék tájápolási tevékenységnek, minden részletében valóságos ökológiai szemlélet szerint történik.

Kohout Zoltán

Az új létesítmény szalagját Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos és dr. Milojevic Vladimir, a Szépalma Alapítvány vezetője vágta át, a kép jobb szélén dr. Kelemen Zsófia

Szép árak, de nehéz pálya: báránynevelés

E cikk írásakor, október elején már javában zajlik a karácsony előtti áremelkedés, a bárányok értéke történelmi csúcsot futhat be. A juhászok mégis nehezedő gazdálkodási körülményekről számolnak be, leginkább a támogatások körüli bizonytalanságot tartják nyomasztónak.

Nagy-Britannia a világ harmadik legnagyobb bárányexportőre, de a szigetországban az augusztus végéig terjedő időszakban 8 százalékkal csökkent a juhvágás, az árak ennek megfelelően rendkívül magasak. A piaci hírek szerint a felvásárlók soványkának találják a felkínált állatokat, kevés az igazán jó kondícióban lévő bárány.

Október első hetében az EU-ban is azt látni, hogy a könnyű bárányok ára 10, a nehéz bárányoké 17 százalékkal magasabb a 2023-ben látott szintnél. Utóbbiak 8,5 eurót értek kilónként (karkaszra vetítve). E cikk írásakor, október elején már javában zajlik a karácsony előtti áremelkedés, a bárányok értéke történelmi csúcsot futhat be. Ez az érem egyik oldala.

Egész Európában kevés a juh

Az uniós tagállamok legnagyobb juhtartói 6–10 százalékkal kevesebb jószágot küldtek vágóra a július végéig terjedő időszakban, de az olaszoknál csaknem 20 százalékkal csökkent a báránymennyiség. Ezt lényegében ellensúlyozta a portugálok 21 százalékkal megnövelt kibocsátása, a többi tagállamban viszont nem történt érdemi növekedés a vágásokban. (Lásd a számokat a 66. oldalon.)

Az EU kiskérődző-állománya 2017 óta megállás nélkül zsugorodik, mostanra a közösség önellátottsági szintje ismét 90 százalék alá csökkent. Eközben azt halljuk, hogy a bárányhús iránt növekszik az igény az unióban, a muszlim fogyasztók nagy száma miatt. Kérdés, honnan érkezik utánpótlás?

A világ meghatározó exportőrei közül idén egyedül csak az ausztrál juhhúsból van lényegesen több a piacon. Ez nem azonos minőségű az európaival, amit jól érzékeltet az, hogy a brit árszint nagyjából 60 százalékkal haladja meg az ausztrál exportárakat. Tehát Európán belül mindenütt csökkent a juhállomány. Ez nem idei jelenség, hanem egy trend, amelynek a hátterében a környezet- és állatjólléti elvárások, az ehhez kapcsolódó bürokrácia, a klímaváltozás és az ágazat nehéz gépesíthetősége áll. Utóbbiból következik, hogy „kényelmetlen” szakmává vált a juhászat. (Lásd még a honlapunkon: Gyökeres változások a báránypiacon.)

A most kiöregedő nagy generáció tagjai közül csak minden negyedik-ötödik mondhatja el, hogy lesz, aki átveszi tő-

Az intenzív nevelés sokba kerül

le a görbe botot – sorolja Földi Gyula, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnöke, aki szerint hamarosan be kell tenni egy juhot és egy juhászt a múzeumba.

Leértékelődött a juhász munkája

A hazai báránynevelés hungarikum, olyan piaci rést tölt be, amit más nemzetek nem vállalnak. „A magyar könnyű bárány a tejes és a nehéz bárányok közötti piaci űrt foglalta el. Rendkívül jó áron értékesíthető, de nagyon drága a tápon nevelt állat. Míg a tejes bárány anyjától a tej is érdemben hasznosítható, a nehéz bárány pedig olcsón megnő a legelőn, addig a magyar, gabonán hízott jószág az anyát és a juhász pénztárcáját is laposítja” – magyaráz a szakember.

Az utóbbi években pedig olyan szeszélyesen alakul a gabonatermesztés eredménye, hogy az állattenyésztés sem számolhat stabil takarmányárakkal. A gazdasági sokkok a keresletben is váratlan hullámzásokhoz vezettek. Ahogy az a mezőgazdaság más területein megfigyelhető, a juhtartás is erősen függ a közvetlen támogatásoktól. Becslések szerint ez az ágazat 60–80 százalékban is a központi kifizetésekből él. Itt is igaz, hogy minél kisebb az adott gazdaság, annál kiszolgáltatottabb az átvevőnek. Sokan érzik úgy, hogy a felvásárló „szeszélye” miatt a végsúlyról sem maguk döntenek, hiszen egy visszautasított bárány gyorsan egy másik súlykategóriában találhatja magát, de egészen más megtérülési mutatóval. A gazdaság méretének növekedése nemcsak a jobb érdekérvényesítés és a homogénebb árualap miatt célszerű. 2014-ben a könnyű bárány éves átlagára 857 Ft/kg volt,

míg egy traktor átlagosan 17,7 millió forintba került az AKI adatai alapján. Tavaly a könnyű bárányt éves átlagban kilónként 1590 forintért vásárolták fel, a traktorok átlagos ára pedig 38,7 millió forint lett. Mindkettő nagyjából megduplázódott a 10 év alatt, de 2004-ben 688 db 30 kilós bárányt kellett adni egy traktorért, most pedig 811-et. Gyakorlatilag 15 százalékkal leértékelődött a juhász munkája. Mivel egy bárány relatíve egyre kevesebbet ér, ezért egy gazdaságnak egyre több és több bárányt kell piacra dobnia ahhoz, hogy életben maradhasson. A birokkoncentráció így törvényszerűen végbemegy, de nem jár a komplett hazai állomány növekedésével. Míg 2014-ben 855 ezer anyajuhot számláltunk, addig 2023-ban már csak 694 ezret (-19%). A teljes állományt tekintve pedig 1,185 millióról 907 ezerre szűkült a létszám (-23,5%), azaz csaknem negyedével kevesebb most a jószág

Az idei év sok esővel és sok fűvel indult, de a vizes, nagy teriméjű takarmányban nem volt annyi tápérték, amennyire az állatnak szüksége volt.

(Ez az oka a brit felvásárlók panaszának is.) Földi Gyula megfogalmazásában „a fű ette meg a juhot”. Nyáron aztán jött a kánikula, és kiégett a legelő. A legkellemetlenebb a rovaráradat volt, megkínozták az állományt a böglyök. Az állatlétszám szempontjából azonban mindegy, hogy esik vagy fúj, az az időjárástól függetlenül zsugorodik, hiszen nincs elég állatgondozó és juhászjelölt az ágazatban. Éppen ezért ígéretesen indult a hazai juhászképzés, de végül csak ahhoz tudott hozzájárulni – ez sem csekélység a mai világban –, hogy adminisztrációképessé tette a résztvevőket. Abban már nem tudott segíteni, hogy mi a teendő, ha a papír és a gyakorlat nem egyezik egymással.

„Én magam 6000-ért adtam el a búza mázsáját, és 6500 vették meg a kukoricámat. Most rendeltem tápot, még ezen sem látszik az idei áremelkedés. A bárányok ára viszont a Ferragosto óta 150 forintot emelkedett, amire máskor nem volt példa. A könnyű bárány kilónként 2200 forintot ér kompenzációval. Nem kizárt, hogy tartósan drága is marad. Tavaly a karácsonyi szintet még januárban is tartotta a piac” – érté-

Nehézbárány ára 100 kg karkaszra vetítve, euró (forrás: EU Bizottság)

Bárányvágások július végéig az egyes tagállamokban (forrás: EU Bizottság)

keli a költség/bevétel oldalt egy nagygazdaság vezetője Nógrád vármegyében. Szerinte is kisebbek, gyengébbek lettek a bárányok a meleg nyár miatt, 2-3 hét csúszás is lehet emiatt az értékesítésben. Tapintható a keresleti piac.

Jövedelem és stabilitás

A magyar termelés rendeltetése az olasz vágóhidak ellátása alapanyaggal és a nyugati iszlám közösség kiszolgálása rituálisan levágandó jószággal. Az élőállat-szállításoknak 8 órás határidőn belül célt kell érniük. Egy osztrák, szlovén vagy olasz fogadóállomás esetén a színtiszta utazási idő kevesebb ennél, a probléma általában a berakodásnál van. Az élve szállítás alternatívája a hazai vágás lenne, de ezt a hagyományos partnereink nem igénylik. A darabolt, fűszerezett juhhús így csak egy aprócska mikroszelete az egyébként is sajátságos hazai termelésnek. (Lásd még részletesen honlapunkon: A vágóhidakon múlik a juhágazat jövője?) Földi Gyuláék is egy nagyon egyedülálló tartásmódot és célpiacot ragadtak meg. A Mátra-aljai gazdaságon kívül nincs másik, amelyik elmondhatná magáról, hogy ökominősítéssel neveli a birkát. „A magyar piac nem becsüli a bio vagy öko címkét, külföldön viszont értékelik a magyar tenyészállatokat, és felárat fizetnek a minősített plusz teljesítményekért. Ausztriában vagy Angliában még abból is képesek üzletet csinálni, ha a magyar atlétikai világbajnokság kabalafigurája egy rackajuh…” –jegyzi meg kissé keserűen a szakember. A bárányhiány mindenesetre kiváló árakat hozott, a juhászok az árbevételi oldalt nagyon biztatónak ítélik. Aggodalom leginkább a jövedelem másik –talán nagyobbik – részét kitevő támogatások miatt érzékelhető a körükben: „Benne vagyunk az agroökológiai programban és az agrár-környezetgazdálkodásban is, de tavaly nagyon rossz tapasztalataink voltak a büntetésekkel, adategyeztetésekkel. Kétéves csúszások vannak a kifizetésekben, és rendszeresek a levonások. Most sem tudjuk, mibe kötnek bele…” – hangzik el egy 600 anyás gazdaságban.

Míg eddig csak a piac volt bizonytalan, most már a támogatási oldal is az. Földi Gyula a jövőt illetően mégis óvatosan optimista: „Szigorodik az állatvédelem, nehezedik a munkánk, de amíg húst is eszünk, és nem az embernek kell lelegelni a gyepet, addig szükség lesz a juhra és a juhászra is.”

Gönczi Krisztina

EuroTier 2024

A hivatásos állattenyésztők piaci környezete Németországban, Európában és világszerte kihívásokkal teli, a beruházási hajlandóságuk azonban ennek ellenére erős: ez az üzenete a „DLG-Agrifuture Insights Winter 2023/2024” című, több mint 3000 résztvevővel végzett nemzetközi felmérésnek, amelyet a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) az EuroTier 2024 alkalmából az állattenyésztéssel kapcsolatban értékelt.

A németországi, európai és világban dolgozó gazdálkodók előtt álló kihívások közé tartozik az olyan vírusfertőzések terjedése, mint a kéknyelv-betegség, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza. Az éghajlatváltozás emellett hatással van az állati takarmányok kínálatára és költségeire is: az árak és a rendelkezésre állás az időjárási viszonyok miatt egyre változékonyabbá válik. Pozitívum, hogy a tej és a hús ára viszonylag stabil, és ez ösztönzi a beruházási projekteket. Ebben a viharos piaci környezetben fontos, hogy a gazdálkodók és az agrárvállalkozások aktívan részt vegyenek a jövő alakításában.

Az EuroTier – a világ vezető állattenyésztési szakvására – itt lép a képbe, ahol a „We innovate animal farming” (Újítjuk az állattenyésztést) vezérmotívum alatt nemzetközi platformként újításokat és lehetséges megoldásokat kínál a megváltozott keretfeltételekhez

való alkalmazkodáshoz. Az EuroTier 2024 november 12. és 15. között ismét a hannoveri vásár területén mutatja be a gazdálkodással kapcsolatos innovációkat és trendeket. Mintegy 220 000 m2 csarnokfelületen 52 ország több mint 2100 kiállítója állítja ki a modern állattenyésztés teljes termékkínálatát és a jövő kihívásainak megfelelő megoldásokat.

Turbulens idők az ágazatban

A mezőgazdasági piac dinamikus, de az ágazat keretfeltételei továbbra is viharosak. Az Ukrajnában zajló háború mellett a fent említett betegségek is komoly kihívások elé állítják az állattenyésztőket. A folytatódó szélsőséges időjárási jelenségek ráadásul súlyos ingadozásokhoz vezetnek az állati takarmányok elérhetőségében és költségeiben.

2023 októberében Németországban, Hollandiában és Belgiumban

Mintegy 220 000 m2 csarnokterületen 52 ország több mint 2100 kiállítója állítja ki a modern állattenyésztés teljes termékkínálatát

fedezték fel a kéknyelv-betegség 3. szerotípusának (BTV-3) első kitöréseit (forrás: Friedrich-Loeffler-Institut). Azóta e három ország nagy részén kitörések fordultak elő. Németországban 2024 júliusa óta jelentősen megnőtt a BTV-3 megbetegedések száma (több mint 3500 fertőzés; adat: 2024. 08. 16.). A vírusra fogékonyak a juhok, szarvasmarhák, kecskék, újvilági tevefélék és vadon élő kérődzők. Még nem hagytak jóvá vakcinát ellene, de egy sürgősségi rendelet három vakcina beadását engedélyezi az érintett területeken (adat: 2024. 09. 12.). Az eddigi alkalmazás azt mutatja, hogy a vakcinázás hatékony intézkedés az állatok védelmére.

Az ASP is tovább terjed. Európában 2024. szeptember 10-ig 596 ASP-s esetet jelentettek házi sertésekben.

A globális baromfipiacon kialakult helyzetre tekintettel a FAO 2024. 07. 29-én jelentést tett közzé, amelyben elismerte a madárinfluenza zoonotikus potenciálját. A zoonózisok olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre és emberről állatra terjedhetnek, és amelyek gerincesekben fordulnak elő.

Eközben a gabona és az olajos magvak ára az elmúlt években világszerte jelentősen ingadozott a különböző geopolitikai válságok és az éghajlatváltozás miatt. Míg például Németországban a búzatermés 2024-ben az átlag alatt volt, addig a globális termelés ismét jelentősen megnőtt. A határidős árutőzsdéken az árak az elmúlt években átlagosan mérsékelt vagy alacsony szinten maradtak.

Ezzel szemben az EU tejpiacán 2021 óta általános tendencia a tej árának emelkedése. Az uniós tejpiacon 2022ben az ukrajnai háború és az ebből eredő energiaválság miatt csúcsárakat regisztráltak. Azóta az árak tartósan magas szinten kiegyenlítődtek.

A tejkínálat 2023/2024-ben is állandó maradt. A sertésárak viszonylag

stabilak az EU-ban. Az ASP és az alacsonyabb termelés miatt azonban az exportérték csökken. Ugyanakkor az exportvolumen csökkenése nagyobb mértékű, mint az exportérték csökkenése. Ez elsősorban az exportőr országok közötti piaci részesedések eltolódásával (kevesebbet Kínába, többet az Egyesült Királyságba) és a magasabb termékárakkal magyarázható.

A növekvő jóléttel párhuzamosan világszerte nő a hús iránti kereslet. A baromfi továbbra is a legkeresettebb hústermék. Ennek megfelelően a baromfihús-termelés az elmúlt 20 évben világszerte több mint 30 százalékkal nőtt.

Felmérés: a gazdák beruházási hajlandósága

A DLG a „DLG-Agrifuture Insights Winter 2023/2024” felmérés keretében több mint 3300 gazdálkodót kérdezett meg világszerte, majd 2024 nyarán ismét villámfelmérést végzett mintegy 600 válaszadó körében (DLG-Agrifuture Insights Summer 2024). Ennek középpontjában a gazdálkodók jelenlegi beruházási hajlandósága és a gazdaságok fokozódó digitalizációja állt, többek között az éghajlatváltozás okozta jelenlegi kihívások kezelése érdekében.

A piacon egyenletes eloszlásban a baromfitenyésztők, a sertéstenyésztők és a tejtermelők 2023/24 telén jobbnak ítélték meg gazdaságaik pénzügyi helyzetét, mint 2024 nyarán. Ennek oka lehet az Ukrajnában zajló háború, valamint a Közel-Keleten kiújult újabb konfliktus. Nem szabad azonban túl sokat olvasni a számokból, mivel 2024 nyarán jóval kevesebb gazdálkodó vett részt a felmérésben, mint 2023/24 telén. Egy általános tendencia azonban nyilvánvaló. A gazdaságok pénzügyi helyzetének hosszú távú javítása és stabilizálása érdekében a költségeket többek között a takarmányhasznosítási arány javításával, valamint a gazdaságok digitalizálásával és automatizálásával kell csökkenteni.

A tejtermelő gazdaságok nagy hajlandóságot mutatnak a jövőbe való beruházásra, majd szorosan követik őket a baromfi- és sertéstenyésztők. Az elmúlt évben elért jó árak különösen a tejtermelők számára biztosítanak pénzügyi alapot a beruházásokhoz. Ezzel szemben a szántóföldi gazdaságok vonakodnak a beruházásoktól.

A gazdálkodók elsősorban az állattenyésztés három területén ter-

veznek beruházásokat: az állatjóllét, a hőstressz csökkentése, valamint az épületek és a digitalizáció területén. Az innovatív és továbbfejlesztett istállókoncepciók az állatjóllét és az állategészségügy javát szolgálhatják.

A gazdaságok fokozódó automatizálása szintén hasznosnak bizonyulhat ebben a tekintetben. Az automatizálás a szakképzett munkaerő hiánya miatt is egyre nagyobb jelentőséggel bír Európában.

Digitalizáció és automatizálás a mezőgazdaságban Eközben a gazdaságok már most is egyre inkább digitalizálódnak, és a digitális eszközök a mezőgazdaság minden területén egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A Bitkom Research 2024 júniusában közzétett tanulmánya szerint 2022-hez képest ismét növekedtek a számok. A megkérdezett gazdálkodók mintegy 68 százaléka (2022: 63%) már használ digitális szántóföldi naplót, tehén- vagy kocatervezőt a gazdaságában. A gyakori használat egyik oka a meglévő műveletekbe való könnyű integrálhatóságuk és a munkaidő-csökkenés.

A gazdaság- és állományirányítási rendszereket lényegesen ritkábban használják. Itt azonban erőteljes növekedés figyelhető meg. Míg 2022-ben csak minden harmadik (32%) használt

digitális eszközöket, addig 2024-ben ez az arány már minden másodikra (46%-a) emelkedett. Fejő- és istállórobotokat a megkérdezett állattartók 22%-a használ (2022: 19%). A digitális támogatás iránti kereslet is nőtt 2022-hez képest. A DLG-Agrifuture Insights Winter 2023/2024-es felmérése szerint a tejtermelők a jövőben új munkaszervezési innovációkat remélnek, amelyek lehetővé teszik számukra a munka hatékonyságának növelését. Hasonlóan fontos a tejtermelők számára az állománygazdálkodási és monitoringrendszerek fejlesztése, valamint az antibiotikumok használatának csökkentését célzó digitális innovációk. Például az érzékelőrendszerek segítségével időben felismerhetők a problémák, és gyulladáscsökkentő gyógyszerek adhatók, így nem szükséges az antibiotikumok használata. Ez nemcsak a veszteségek csökkentését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az emberekben és az állatokban ne alakuljanak ki rezisztenciák.

A sertéstenyésztők az istállók klímavezérlése terén remélnek újításokat. Ez a téma egyre fontosabbá válik, különösen az éghajlatváltozás és az ezzel kapcsolatos magas hőmérsékleti időszakok miatt. A megkérdezett gazdák ugyanilyen fontosnak ítélték az állatok egészségének és jóllétének javítása érdekében a szükségletalapú takarmányozással kapcsolatos innovációkat.

A baromfitenyésztők, a sertéstenyésztők és a tejtermelők 2023/24 telén jobbnak ítélték meg gazdaságaik pénzügyi helyzetét, mint 2024 nyarán

Az állományirányítás és -ellenőrzés, valamint a tartási rendszerek javítása az állategészségügy és az állatjóllét javulásához és így például az ép farkú sertések jobb integrációjához is vezethet. Ez egy olyan téma, amelyen Németországban jelenleg sok állattartó gondolkodik, és amely az EuroTier 2024 szakmai programjának egyik fókuszpontja lesz.

Fókuszban a szükségletalapú takarmányozás

A baromfitenyésztők szintén fontosnak tartják a szükségletalapú takarmányozást a gazdaságok trágyájában lévő tápanyagok csökkentése, valamint a baromfi teljesítmé -

nyének és egészségének biztosítása érdekében.

A második helyen a jobb munkaszervezést szolgáló innovációk iránti igény következik. A mesterséges intelligencia és a fokozatos digitalizáció segíthet e cél elérésében és az állategészségügy javításában is.

Ami az éghajlat- és környezetvédelmet szolgáló energiahatékony intézkedések alkalmazását illeti, a megkérdezett tej- és sertéstenyésztők mintegy 50%-a tervezi, hogy megfelelő intézkedéseket hajt végre gazdaságában.

A baromfitartók több mint 50%-a már végrehajtott intézkedéseket, és további 30%-uk tervezi, hogy a jövőben megteszi ezt.

Az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések költségcsökkentést eredményeznek, és növelik a gazdaság fenntarthatóságát. A gazdaságokban a PV-rendszerekbe történő beruházások is egyre nagyobb számban valósulnak meg. Egyre több gazdaság termel saját maga villamos energiát, ezért keresik a műszaki megoldásokat, hogy a saját termelésű villamos energia minél nagyobb részét fel tudják használni. Ehhez intelligens technológiákra van szükség a villamos energia tárolására is.

Összefoglaló

Az éghajlatváltozás előrehaladása szükségessé teszi a hőstressz elkerülését és az állatok egészségének optimalizálását szolgáló energiahatékony technológiák integrálását az istállókoncepciókba. A szükségletalapú takarmányozás is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ez segíthet az üvegházhatású gázok és tápanyagok kibocsátásának csökkentésében, az állatok egészségének előmozdításában és a költségek csökkentésében.

A digitális eszközök már szilárdan meghonosodtak a gazdaságokban. Ezek javítják a mezőgazdasági folyamatok hatékonyságát, és segítenek enyhíteni a szakképzett munkaerő hiányát. Emellett hozzájárulnak a munkakörülmények javításához, valamint az állatok egészségének és jóllétének növeléséhez. E célok eléréséhez a jövőben további innovációkra lesz szükség.

Az EuroTier és az EnergyDecentral 2024 egyedülálló termék- és információs kínálatával ismét úttörő ösztönzést nyújt mindkét iparág számára élőben a hannoveri vásár területén.

Összeállította: Fodor Mihály

Világos?

A

megvilágítás szerepe a takarmányhasznosulásban és az állatjóllétben

Az ablaktalan, zárt tartási rendszerekben a megfelelő megvilágítás segíti a termelést, az állatok fejlődését, a szaporodásukat, az állati jóllétet, az állatok egyedi megfigyelését, valamint az üzemi dolgozók munkakörülményeinek tekintetében is meghatározó szerepet játszik.

A fény erőssége, frekvenciája, homogenitása, színösszetétele és a világított órák száma mind befolyásolja az állatok közérzetét, viselkedését, anyagcserefolyamatait és ezeken keresztül szinte minden olyan tulajdonságot befolyásol, amely a tenyésztő számára fontos.

Az istállókban jelentkező látási követelmények alapvetően két külön csoportba oszthatók. Egyrészt vizsgálni kell az állatok látási követelményeit, valamint az emberi dolgozók alapvető látási szükségletét. Az ól világítástechnikai méretezésekor ennek a két csoportnak egyszerre kell megfelelni.

Az állatok számára alapvető fontosságú a jó vizuális észlelés, térben elhelyezkedő tárgyak, akadályok, valamint az ólban lévő társaik felismerése. Kiemelt jelentőségű az itatók észlelésének képessége, hiszen a vízcseppről visszaverődő fény csillogása ingerli a naposcsibét a szelepes itató használatára. Hasonló elvárás a takarmány kellő mértékű észlelhetősége.

Az etetők és itatók világítására nagy figyelmet kell fordítani, kritikus világítástechnikai paraméter az ezeknél jelentkező megvilágítás. Alapesetben a megvilágítást az állatok szemmagasságában szükséges mérni.

A megvilágítás térbeli egyenletessége a másik nagyon fontos paraméter. Ne fordulhasson az elő, hogy közvetlenül a lámpák alatt lévő magasabb megvilágítási értékkel rendelkező etetőket és itatókat jobban preferálják az állatok, csoportosulást okozva ezeknél.

A színeknek is nagy a jelentősége az istállón belül. Ezek által azonosítják társaikat, különböztetik meg a takarmányt. Könnyen belátható, hogy minél magasabb CRI- (colour rendition index; 0 és 100 között változhat) értékű fényforrásokat érdemes az ilyen kényes területen alkalmazni. Minél nagyobb ez az érték, annál hűebb a megvilágított felületről nyert szín, az alacsony értékek színtorzításhoz vezetnek.

További kritikus paraméter a fény korrelált színhőmérséklete. (CCT –colour characteristic temperature). Az ajánlatos értékek baromfifajonként és tartásmódonként is nagyban különbözhetnek.

Kritikus paraméter még az UV-A és UV-B spektrumok jelenléte. Például a tyúkoknál, amelyek ősei az aljnövényzet alatt rejtőzködő életmódot folytattak, alacsonyabb ultraibolya-sugárzási értékek szükségesek.

A fényáram időbeli egyenletessége a madarak fúziós frekvenciája miatt lényeges. Érdemes minél magasabb frekvencián üzemelő világítótesteket választani. Kerülni kell a villogást és az úgynevezett stroboszkóphatást is, mert ezek a takarmányhasznosulásra és az állatjólléti szempontokra kedvezőtlenül hatnak. Állandóan villogó fényre az állatok stresszel reagálnak, és előfordulhat a kannibalizmus.

Fénypazarló eljárások helyett megfelelő helyre kell irányítani a

fényt, különböző optikák segítségével. Sok esetben a mennyezet fényárban úszik, miközben alul, az állatok szemmagasságában nincs meg a megfelelő világítási érték, ezért az etetőket, itatókat nehezen találják meg, ami sok esetben elhulláshoz vezet. Ha megfelelően irányítjuk a fényt, valamint különböző fénycsatornákat kezelünk, akkor az állatok mozgása irányíthatóvá válik, és ez szintén elősegíti a takarmányhasznosulást és az állatjóllétet.

Az állatjóllétnek megfelelve

A világítási csatornák és szimulációk kezelésével oda terelhetők az állatok, ahol éppen dolguk van, nincs felesleges energiapazarlás. A világítási rendszernek állatjólléti szempontból képesnek kell lennie a dimmelésre, ami fényerőszabályzást jelent. Ez elengedhetetlen a napfelkelte-napnyugta szimulálásához. Ez a technika biztosítja az állatok számára a stresszmentes ébredést és a nyugvást.

A szimulációnak minél apróbb lépésekben kell zajlania, mert az állatoknál nagyfokú stresszt okozhat a világítási érték hirtelen változása. Ma már a

LED-technológia lehetővé teszi, hogy 100 000 lépésben a Nap szimulálásával érjük el azt, hogy az állatok ne egyszerre rohanják meg az etetőket, itatókat, hanem fokozatos ébredés és nyugvás történjen az istállóban.

A stresszmentes, nyugodt állatállomány biztosítása a cél, ennek egyik eleme a világítás fokozatmentes fel-le szabályzása megfelelő idő alatt, úgy, ahogy a természetben is történik.

A takarmányfelvétel módosítása a fényviszonyok változtatásával szintén elterjedten alkalmazott és kutatási eredményekkel igazolt tartástechnológiai lehetőség.

Számos olyan tényező van, amit általában nem szoktunk figyelembe venni a megvilágításnál, ilyen például az épület elemeinek fényvisszaverő képessége, szennyezettsége, a légnedvesség növekedésével romló hatásfok, az állatokról visszaverődő fények, a lámpatestek idővel csökkenő ereje stb. A korszerű világítási rendszerek már a tervezésnél figyelembe veszik ezeket a tényezőket, és ezeket a hatásokat kalkulálják a tervezésnél. Amennyiben ezek a negatív változások bekövetkeznek, képesek korrekciót végezni, erre

példa a LED-fénykibocsátás csökkenésének korrekciója hosszabb idejű használat után.

Minden esetben részesítsük előnyben a környezetbarát, energiatakarékosabb világítási technológiákat és a hoszszú élettartalmú, megbízható high-tech LED-világítótesteket a gyorsan hulladékká váló, olcsó LED-világítótestekkel szemben.

Környezetünk védelme rendkívül fontos, valamint nem mindegy, hogy a következő nemzedék számára milyen ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után. Ma már léteznek olyan high-tech LED-világítási technológiák, amelyeknél 15 év után is csak egy LED-chip cseréje szükséges a világítótestekben, és a rendszer tovább képes hosszantartó működésre.

A LED-világítótestek megfelelő kiválasztásával, kialakításával, rendszeres tisztításával és cseréjével a takarmányhasznosulás növelhető, és az állatjólléti szempontok betarthatóak. Érdemes ezekre a paraméterekre odafigyelni a profit maximalizálásának előtérbe helyezésekor.

Faludi Mária, Faludi Péter

A kimondott szó kötelez

A KOMETA 99 Zrt. Magyarország egyik legnagyobb sertésfeldolgozója. A kaposvári üzemben készült termékekkel nemcsak a hazai piacon, hanem a világ több mint 40 országában is találkozhatunk. A cég leányvállalata a Triagro Kft., amely vágóalapanyag-előállítással foglalkozik, a tenyésztéstől egészen a hizlalásig. Mlinárik Ákossal, a Kometa 99 Zrt. Agrárágazati igazgatójával és a Triagro kft. cégvezetőjével többek között szakmai múltjáról, az elmúlt évek eredményeiről, a jelenlegi piacról, fejlesztési tervekről beszélgettünk.

Mik voltak a szakmai életútja főbb mérföldkövei? Van családi kötődése ehhez a területhez?

– Édesapám termelőszövetkezeti főállattenyésztőként, majd a rendszerváltás után minőségügyi szakmérnökként is dolgozott. Az ő életútja kétségkívül segített, hogy meglássam ebben az ágazatban a lehetőséget és a motivációt, valamint a növekedési potenciált. Eredetileg élelmiszer-minőségbiztosító mérnöknek tanultam, de elsősorban az agráriumban tevékenykedem.

15 éve végeztem a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karán. Utána az egyetem közreműködésével Angliában dolgoztam 3 évig, több gyakorlati helyen. A termelés minden részére ráláttam, és megismerkedtem a hatékonyságnövelés és a Lean-elvek adaptációjával. Elég sok mindent hasznosítok az ottani szervezeti kultúrából. Szerencsés voltam, hogy azt a vállalati hierarchia alsóbb szintjéről figyelhettem meg. Legalapvetőbb megfigyelésem: a döntéseket a megfelelő szinten és a megfelelő időben kell meghozni.

Mivel az angliai időjárás nem volt annyira barátságos, hazaköltöztünk, és közel hét évig a Csicsó Farm cégcsoportnál voltam ágazatvezető. A takarmány-előállítás, -tenyésztés és -hizlalás folyamatai tartoztak hozzám, valamint a cég általános ügyei, például a hatóságokkal való kapcsolattartás is.

Ez azért egy széles feladatkör. Mikor váltott, és jött a jelenlegi munkahelyére?

– 2021 januárjától dolgozom a Kometa csoportnál. A Kometának több leányvállalata van, köztük a Triagro Kft., amely vágóalapanyag-előállítással foglalkozik, a tenyésztéstől egészen a hizlalásig. Ennek a cégnek a teljes körű irányítása is az én felelősségem.

Mlinárik Ákos, a Kometa 99 Zrt. Agrárágazati igazgatója és a Triagro Kft. cégvezetője

A covid-járvány kellős közepén váltott, ami elég bátor lépés. Miért döntött így?

– A korábbi munkahelyemet is nagyon szerettem. Ott szinte minden adott volt a sikerhez. A tulajdonos kiválóan segítette és felügyelte a munkámat. A technológia európai színvonalú, top kategóriás volt. Nehéz volt eldönteni, hogy az ott elért sikerekben menynyi volt az én szerepem. Mindenképp szerettem volna kipróbálni magam úgy, hogy az ott biztosított kivételes lehetőségek nélkül is sikerül-e hasonló eredményeket elérnünk.

Gyakorlatilag eltelt azóta már több mint három év. Hogyan látja, mit sikerült mindebből megvalósítani?

– Elég dinamikus növekedési szakaszban vagyunk. 2020-ban 34 339 db malacot sikerült választanunk. 2021-ben ez a szám 50-60 ezer db között mozgott, 2022-ben és 2023-ban pedig közelítette a 100 ezer db-ot.

Jelenleg is további bővítések zajlanak, és a tervek szerint 2025-ben 120-130 ezer db malacot szeretnénk előállítani! 2026-ra már 165-170 ezer db-os kapacitást célzunk meg.

Ebből fakadóan a Triagro Kft. árbevétele is jelentősen nőtt. 2020-ban 1,64

milliárd forint volt, az idei évben pedig már 6 milliárd felett leszünk. Ezt jelentősen meghaladó arányban növekedett a nyereségesség is. A Kometa esetében pedig a kapacitásbővítések, amelyek most kezdődnek, további dinamikus növekedést vetítenek előre.

A cég mezőgazdasági ágazata nagy változáson ment keresztül, és kijelenthetjük, hogy ez a csapatunknak köszönhető. A csapat több, mint sok ember összessége. Fontos, hogy egy irányba haladjanak, és ez egy jól meghatározott irány legyen! Mindenki érezze a cég sikereit sajátjának. Ez a kulcs!

A Triagrónak jelenleg hét telepe van, de nyitottak vagyunk további telepek vagy akár cégek vásárlására is. Tervben van a nem túl távoli jövőben egy új, nagylétszámú telep építése is – szóval a növekedési víziónk első harmadánál sem tartunk még.

A Kometa mekkora részt vesz fel a feldolgozott állatállományból?

– A Triagrónak van direkt és indirekt hatása is, mivel jelenleg nincs anynyi hizlalókapacitásunk, mint amennyi malacot előállítunk, ezért malacot is értékesítünk. Azok a malacok viszont később visszakerülnek a Kometa vágóhídjára.

A Kometa évente körülbelül 630 000 db sertést vág, ebből közel százezer körüli az, amit direkt vagy indirekt úton a Triagro biztosít. Sok nagy nyugat-európai vágóhíd, főleg német cégek úgy dolgoznak, hogy nincsen saját sertéshizlaló kapacitásuk, tehát nincs saját alapanyaguk. Sok vállalat, bármilyen ágazatról is beszélünk, a piacról vásárolja az inputanyagokat. Ez a sertéságazatban is így működik. Magyarországon van olyan cég, amely a termelésének nagy részét maga állítja elő, míg mások a 100%-át vásárolják. Mi a köztes utat választjuk, nem célunk, hogy 60%-nál többet termeljünk saját kapacitásból.

A Kometa 99 Zrt. se túl kicsi, se túl nagy vágóhídnak nem számít európai szinten. Egy olyan méretben van jelen, ahol az alkupozíciónk még nem elég erős, viszont a volumenünk már túl nagy ahhoz, hogy kézműves termékeket állítsunk elő. Ezért elengedhetetlen a további növekedés. Nemcsak a mérethatékonyság miatt, hanem a partnerek kiszolgálása és az exportlehetőségek szempontjából is.

Mi így is jelentős exportrészaránynyal rendelkezünk, de ahhoz, hogy új piacokra lépjünk, ezáltal még nagyobb közönséghez eljussanak a termékeink, szükség van a volumen növelésére.

Az előttünk álló fejlesztések eredményeként 1,3 millió sertés feletti vágási kapacitást szeretnénk elérni! A feldolgozókapacitásunkat is jelentősen növelni kívánjuk! Néhány, nagyon sikeres termék esetében akár ötszörözni is szeretnénk a kapacitásunkat.

Új ötleteknél kis létszámú tesztekkel kezdenek

Milyen most a sertéspiac helyzete Magyarországon?

– Egyértelműen felfedezhető egy koncentráció a piacon, akár a termelőket, akár a vágóhidakat nézzük. Nyugat-Európában sokan leépítik a termelésüket. Igaz, a húsfogyasztás némileg csökken, de még mindig nem nehéz eladni a megtermelt mennyiséget, viszont mindezt eredményesen, magasabb hozzáadott értékkel megtenni már igazán kemény feladat.

A 2024-es év nem feltétlenül a vágóhidak és a feldolgozók éve lesz. A termelők esetében pedig attól függ, milyen stratégiát választanak a beszerzéseknél, és milyen hatékonysággal dol-

goznak. De összeségében a 2024-es év nem rossz év a sertéstermelőknek. Fontos kérdés a megfelelő takarmányozás. Az Agrofeed Kft.-vel mióta tart a kapcsolatuk?

– Személyes kapcsolatban nagyjából azóta állok velük, amióta a szakmában dolgozom. Az előző munkahelyemen is túlnyomórészt az Agrofeeddel dolgoztunk. Amikor a Kometához és a Triagróhoz kerültem, ők már dolgoztak velük, és azóta is bővítjük az együttműködésünket minden területen.

Mi az, ami a legnagyobb biztonságot adja az önök részére ebben az együttműködésben?

– Az emberek. Számomra az Agrofeed pár arcot, pár embert jelent, akikkel üzleti kapcsolatban állok. Tudom, hogy ha valamit megbeszélünk, akkor az úgy is lesz! Nem kell aggódnom amiatt, hogy ha változnak az üzleti körülmények, ezáltal az egyezségünk is változna. Szóval, nekem a legfontosabb a megbízhatóság és az, hogy kik állnak az Agrofeed mögött.

Hogy szoktak önök reagálni, amikor valami új terméket vagy technológiát szeretne az Agrofeed ajánlani? Ha van egy új kutatási eredmény, amit érdemes lenne kipróbálni, hogyan működik ez egy élő rendszerben? – Óvatosak vagyunk. Általában kicsiben próbáljuk ki először, és ha a kis létszámú teszteknél nem látunk kedvezőtlen jeleket, akkor lépünk tovább telepszintre. Utána értékeljük az eredményeket.

Előfordul, hogy nem látunk különbséget, de ha többe kerül, akkor nehéz megérteni, miért éri meg. Ha a bekerülési költség magasabb, de hoz anynyit, hogy fedezze az extra költséget,

akkor számolunk vele. Nem vagyunk a túl sok kísérlet hívei, de ha a szakemberek meg tudnak minket győzni a számokkal, akkor nyitottak vagyunk a technológiai adaptációra.

Ha visszatekint az itt végzett munkára, mit tart a legnagyobb sikerének a cégnél?

– Hogy mi az én legnagyobb sikerem? Erről inkább kérdezzük meg tulajdonosunkat! Giacomo Pedranzini: „Úgy gondolom, a legnagyobb siker, hogy egy kevésbé átlátható, nem túl profi szervezetből egy igazi elkötelezett és profi csapatot sikerült kialakítani, amely képes folyamatosan jó eredményt produkálni, még akkor is, ha a technológiai feltételek csak közepes szintűek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak akkor tudunk jó eredményeket elérni, amikor minden feltétel optimális, hanem akkor is, ha a körülmények nem a legjobbak. Ezért gondolom, hogy ez a legnagyobb siker, amit Ákos segítségével elértünk.”

Ez a munka teljes embert kíván, de amikor van egy kis szabadideje, mivel tud feltöltődni és lazítani? Mi az, ami új energiát ad?

– A családom jelenti a legnagyobb kikapcsolódást, feltöltődést és motivációt. Két kislányom van, hat- és nyolcévesek. Nem esik messze az alma a fájától, mert imádják az állatokat, különösen a sertéseket. Bár a távolság miatt nem túl rendszeresen, de időnként bejönnek az istállóba. Élvezik az ott töltött időt, és már érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. Emellett szeretek evezni – főként beltéri evezőpadon, mert nem mindig ideálisak a körülmények a szabadtéri evezéshez. Az országúti kerékpározás is nagy kedvencem.

Fodor Mihály

A Kometa évente körülbelül 630 000 db sertést vág

EuroTier 2024, a zsűri szemével

Az EuroTier a világ vezető innovációs platformja az állattenyésztés minden területén; ez minőségileg is tükröződik a benyújtott innovációkban, amelyeket a nemzetközi szakértőkből álló DLG Innovációs Bizottság átfogóan értékelt. Az EuroTier 2024-re benevezett innovációk a mezőgazdasági ágazat teljes spektrumát tükrözik. Cikkünkben a legfontosabb tapasztalatokat ismertetjük.

Mesterséges intelligencia az állattenyésztésben

A mesterséges intelligencia meghatározó tényező a mezőgazdasági állattenyésztés jövőbeli fejlődését illetően. Nagyon fontos azonban, hogy világosan különbséget tegyünk azon termékek között, amelyek csak azt állítják, hogy tartalmaznak AI-t, és azok között, amelyek valóban tartalmazzák azt, a gazdák által használható formában.

A mesterséges intelligencián belül a képelemzés területén az állatok tartási helyein elhelyezett kamerák önmagukban is felhasználhatók az állatok azonosítására, az istállón belüli mozgások nyomon követésére, illetve a sántaság, az ivarzás vagy az ellés észlelésére. A döntő tényező itt azonban az, hogy a megfelelő modellek mennyire jól vannak betanítva, és hogy alkalmasak-e a gazdák saját rendszerében.

Ahogyan a holstein-fríz teheneket meg tudjuk különböztetni a Fleck-

vieh tehenektől, úgy a mesterségesintelligencia-modellek is meg tudják különböztetni azokat. Összességében azonban a képelemzés új megközelítései akár egyedül az istállóban, akár az istállóban lévő érzékelőkkel való adatkommunikációban új megoldásokat kínálnak az állatelemzéshez. A képelemzés új lehetőségeket nyújt, különösen a haszonállatok esetében, amelyeknél gazdaságilag nehezen kifizetődő nagy mennyiségben közvetlenül az állatra szenzorokat erősíteni.

Szükség van a különböző adatforrások összekapcsolására

A mesterséges intelligencia további lehetőségeit adja a mezőgazdaságban a nagy nyelvi modellek használata, amelyek segítségével az állománygazdálkodási programokból származó adatokhoz normál beszéddel adott parancsokkal lehet hozzáférni,

Az EuroTier a világ vezető innovációs platformja az állattenyésztés minden területén

és azokat ennek megfelelően lehet feldolgozni.

A mesterséges intelligencia intenzív használata természetesen megköveteli a különböző adatforrások összekapcsolását. Az állattenyésztés számos területén még mindig nem létezik olyan elfogadott szabványos BUS-rendszer, amely lehetővé tenné az adatok megosztott cseréjét. Ez egyelőre számos különböző fejlesztést akadályoz.

Állatjóllét: innovációk ellentmondásos politikai keretfeltételek között

Az állattenyésztés két központi célja továbbra is az állategészségügy és az állatjóllét javítása. Az állatjóllétet a gyártók és a gazdák is nagyon fontos területnek ismerik el. Ugyanakkor bizonyos vonakodás figyelhető meg, amikor új rendszerek kifejlesztéséről van szó, mivel lehetetlen megjósolni, hogy milyen politikai és társadalmi igények merülnek majd fel a jövőben. Az állattenyésztők hosszú idő óta az állategészségügy javítására összpontosítanak az állatok megfigyelése és a betegségek korai felismerése révén. Az antibiotikumok használatának csökkentése szintén fontos szempont ebben az összefüggésben.

A robotika nemzetközileg egyre nagyobb teret hódít

A robotok használata az állattenyésztés minden területén elterjed Európában, és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek tovább segítik ezt a fejlődést. Az egyik fő szempont itt a robotok alkalmazása az emberek munkaterhelésének csökkentésére, ezáltal kezelve a dolgozók fizikai és szellemi fáradtságának problémáját, amely az állattenyésztésben is hibákhoz vezethet. Ugyanakkor ez a munkaerőhiány ellensúlyozásában is segíthet. A munka hatékonyságának és minőségének növekedése szintén megfigyelhető.

Az állattartó rendszerekből származó károsanyagkibocsátás javítása

A takarmányozásban hagyományosan intenzíven követett cél a környezet szempontjából fontos anyagok, például a nitrogén és a foszfor kibocsátásának minimalizálása. A klasszikus megközelítések mellett – mint például a takarmányadag aminosav-összetételének optimalizálása, megfelelő enzimkiegészítők alkalmazása vagy hatékony probiotikumok alkalmazása – a jövőben fontos szerepet játszhatnak például a különösen magas emészthetőségű takarmánykomponensek.

Legkésőbb az elmúlt évtized óta az üvegházhatású gázok, például a metán kibocsátásának minimalizálását is figyelembe kell venni, amikor a szarvasmarhák takarmányozásában a „környezetvédelmi szempontból releváns ürülékről” gondolkodunk. Az itt az elmúlt években kialakult tevékenységi kör folyamatosan fejlődik. A metáncsökkentő adalékanyagok területén további termékek látszanak eljutni a piaci érettséghez.

A sertéstenyésztésben viszont egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kifutóterületekre. Ezek tisztán tartásához olyan koncepciókra van szükség, amelyekben a robotok azonnal összegyűjtik az ürüléket, trágyát és a hígtrágyát. A megfelelő járófelületekkel kombinálva, amelyek garantálják a vizelet gyors elvezetését, alapvető célok érhetők el: Nemcsak a károsanyag-kibocsátás csökken, hanem a száraz járófelületeknek köszönhetően a paták egészsége is megmarad, miközben tiszta járófelületek esetén a munkakörülmények is kellemesebbek.

Az istálló klímájának javítása

Az éghajlatváltozás és az ezzel járó hőmérséklet-emelkedés az istállókban is érezhető. A cél itt az emberekre és az állatokra nehezedő terhelések csökkentése.

A modern technológiának köszönhetően ma már mind az állatok, mind az állattartók kevesebb stressznek vannak kitéve. A növekvő digitalizáció eredményeként az esetleges problémák, például a permetező hűtőrendszer meghibásodása is hatékonyabban észlelhető.

Egy másik pont az ammóniatartalom csökkentése a sertéstelepek levegőjében. Az istállók klímájának di-

A takarmányozási technológia területén is vannak innovációk, például a száraztakarmányozási és adagolási rendszerek

gitális ammóniaérzékelőkkel történő ellenőrzése javítja az istállók levegőminőségét, és az ammónia-határértékek túllépése esetén megfelelő intézkedések indulnak.

Technológiai trendek a sertéstenyésztésben

A meglévő tartási és takarmányozási technológia számos fejlesztése és javítása, valamint új és innovatív fejlesztések, továbbá a tartozékok és berendezések sok apró, jól megtervezett részlete a sertéstenyésztés sikereit szolgálja.

A sertéstenyésztésben a szükséges költségvezetés eléréséhez a sikeres munka elengedhetetlen feltétele a tényleges termelési folyamat ismerete. Az istállóban telepített különböző technológiák adathálózatát ezért továbbfejlesztik – a klímaszabályozástól a takarmányozási technológián át az optimalizált értékesítési menedzsmentig.

A tartástechnológiát illetően tovább tökéletesítik az automatizált alomrendszereket, míg más fejlesztések a farokrágás problémáinak megelőzését és az istálló levegőjének ammóniaszintjét hivatottak csökkenteni.

A kocák tápláltsági állapota fontos tényező a malactermelő gazdasági sikerének szempontjából. Ebben az esetben az automatikus állapotfelmé-

rés fejlett rendszerei lehetővé tehetik a személyre szabott takarmányozást.

A cél a kocák jóllétének javítása és a malacveszteségek csökkentése az elletőólak padlófelületeinek továbbfejlesztésével, valamint a mozgó és szabad tartású ólak fejlesztésével.

A takarmányozási technológia területén is vannak innovációk, például a száraztakarmányozási és adagolási rendszerek, valamint a szopós malacok takarmányozási rendszerei terén, ahol ezeket a higiénia javítására tervezték.

Technológiai trendek a szarvasmarhatartásban

A jövőorientált tejtermelés és szarvasmarhatartás követelményei Németországban folyamatosan sokasodnak. Meg kell találni az egyensúlyt a gazdaság megőrzése és az új állatjólléti előírásokkal kapcsolatos politikai és társadalmi igények kielégítése között.

A szociális szempontok tekintetében különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági munka- és életkörülményekre. Az istállókoncepciók területén az intelligens építés az állatbarát tartási körülmények és az optimális környezeti hatások fenntartható támogatásának egyik módjaként jelenik meg. Ez az intelligens istállóépítési koncepciók és az innovatív technológiák – különösen az automatizálás és a digitalizálás terüle-

Meg kell találni az egyensúlyt a gazdaság megőrzése és az új állatjólléti

és társadalmi igények kielégítése között

tén – együttes alkalmazásával érhető el. Az intelligens technológiák a következetes, megelőző irányítással együtt jelentősen csökkentik az emberekre nehezedő terheket, és a munka minőségének újfajta értékeléséhez vezetnek.

A borjútenyésztésben új tartási koncepciókat vitatnak meg. A zárt istállók rugalmas boxokkal és karámelválasztókkal az egy-, kétegyedes és csoportos tartáshoz új lehetőségeket kínálnak a nagyobb állatjóllét, a hatékonyság, valamint a fogyasztói és politikai elvárásoknak való megfelelés szempontjából.

Az automatizálás területén az automatikus takarmányozás egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, mivel ebben nagy lehetőségek rejlenek. A szenzortechnológia, különösen az intelligens, kamerás állatmegfigyelés területén és az ebből adódó lehetőségek további fejlődést kínálnak az állománygazdálkodásban, amelyek a minőségi tejtermelés optimalizálására használhatók.

Technológiai trendek a baromfitenyésztésben

A korábbi évekhez hasonlóan a baromfitenyésztők jelenleg is számos

kapcsolatos

kihívással néznek szembe. Ezek közé tartozik különösen az állatjóllét és az állategészségügy további javítása, amit a politikusok és a társadalom követel.

Az oltási siker optimalizálása az állatok kezelésének javítása mellett fontos előfeltétele a hosszú élettartamnak és az oltási károk elkerülésének. Az új vakcinázási módszerek jelentős előrelépést jelentenek a baromfivakcinázás területén, és komoly javulást kínálnak a funkció és az eljárás tekintetében.

A vörös atka elleni küzdelemre, a keltetőtojások fertőtlenítésére, valamint a nevelő- és tojótyúkólak és a volierrendszerek tisztítására szolgáló innovatív megoldások szintén jelentősen hozzájárulhatnak az állategészségügy javításához. Egy továbbfejlesztett nevelővolier, valamint a tojóvolier és a nevelővolier kombinációja nagyobb jóllétet biztosíthat a tojótyúkok számára.

A csibék jóllétét is figyelembe kell venni. Például egy lárvafalatozót úgy terveztek, hogy az állatokat lefoglalja, miközben kiváló minőségű fehérjével látja el őket.

„Clever & Smart” – kis segítők az istállóban

A digitális rendszerek egyre nagyobb teret nyernek a szarvasmarha-, sertés- és baromfiistállókban. Intelligens döntési segédeszközöket biztosítanak a gazdák számára, és segítenek a munkafolyamatok további optimalizálásában, a gazdaságosabb termelésben, az állatok jóllétének előmozdításában és a gazdaságok munkaterhelésének csökkentésében.

A digitális megoldások jelenlegi fejlesztései érdekes perspektívákat mutatnak az állattenyésztők számára, és fontos területeken nyújtanak gyakorlati előnyöket. A felismerhető trendek egyértelműen az egészségi állapot nyomon követése, a nagyobb állatjóllét támogatása és a mesterséges intelligencia alkalmazása irányába mutatnak. Az egyes állatokhoz kapcsolódó érzékelőrendszerek mellett lassan a kameraalapú rendszerek irányába mutató tendencia is kirajzolódik.

Prof. Heinz Bernhardt, EuroTier Innovációs Bizottság cikke alapján összeállította: Fodor Mihály

előírásokkal

politikai

EuroTier innovációs díjak, aranyérmesek

A DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) bejelentette az EuroTier 2024 innovációs díj nyerteseit. A nemzetközi állattenyésztési ágazat – beleértve a baromfitenyésztést is – vezető innovációs díja olyan termékeket ismer el, amelyek funkciója jelentősen megváltozott, új eljárást tett lehetővé, vagy jelentősen javított egy meglévő gyakorlatot. Az EuroTier kiállításon megjelenő valamennyi vállalat nevezhetett innovációjával az innovációs díjra.

Idén 255 innovációt nyújtottak be, és az értékelést követően 214 teljesítette az EuroTier innovációs listájára való felkerüléshez szükséges kritériumokat. A DLG innovációs bizottsága 4 aranyérmet és 21 ezüstérmet ítélt oda. Az aranyérmesekkel lapunkban foglalkozunk részletesen, az ezüstérmeseket az agraragazat.hu oldalon mutatjuk be.

A DLG innovációs bizottsága 4 aranyérmet és 21 ezüstérmet ítélt oda

Az „EuroTier innovációs díj” arany fokozatát olyan új koncepcióval rendelkező termék kapja, amely jelentősen megváltozott funkciót kínál, vagy új folyamatot tesz lehetővé, vagy jelentősen javít egy meglévő technológiát. Az aranyérem odaítélésének értékelési kritériumai a következők:

• jelentőség a gyakorlatban;

• állatjóllét;

• előnyök a gazdaság és a munkaerőgazdálkodás számára;

• a környezet és az energiaellátás javítása;

• a munkaterhelésre és a munkahelyi biztonságra gyakorolt hatás.

Aranyérmek:

Gyártó: Cow-Welfare A/S

12. csarnok, B49 stand

Termék: Cow-Welfare Flex Air Stall

A 24 oC körüli vagy annál magasabb környezeti hőmérséklet és a 70 százalék körüli páratartalom mellett a magas termelésű tejelő tehenek egyre inkább elérik hőszabályozásuk határait, és hőstresszt szenvedhetnek el. Ennek elkerülése érdekében az állatok jelentősen megváltoztatják viselkedésüket, és megpróbálják testhőmérsékletüket több hő leadásával egyensúlyba hozni.

Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy ebben segítsük az állatokat az istállóban, a levegő mozgatása és friss levegő biztosítása. A szabad szellőzés biztosítása érdekében az istálló külső falainak eltávolításával, valamint ventilátorok vagy szellőzőcsövek telepítésével szokás friss, külső levegőt juttatni az istállóba.

A Cow-Welfare Flex Air Stall rendszere most először teszi lehetővé, hogy

A Cow-Welfare Flex Air Stall rendszere által a pihenőbox válik az istálló legkényelmesebb és legjobban szellőző terévé

közvetlenül a tehenek fekvőhelyére jusson friss levegő. A friss, külső levegőt egy csőrendszeren keresztül szívják be az istállóba, és nyomás alatt továbbítják a pihenőboxokba. A levegőt öt, a felső boxkeretbe fúrt nyíláson keresztül, 45o-os szögben vezetik közvetlenül a fekvőhelyekre. Ily módon a pihenőbox válik az istálló legkényelmesebb és legjobban szellőző terévé, ahol a tehenek szívesen tartózkodnak.

Gyártó: Förster-Technik GmbH

13. csarnok, D35 stand Termék: CalfGPT

A borjak mindennapi gondozása és ellátása a farmon jelentős idő- és figyelemráfordítást igényel. Ez különösen fontos, mivel a borjak a jövő tejelő tehenei, és életüknek ez a szaka-

sza alapvetően meghatározza a későbbi tejtermelésüket. A borjak részlegében elhelyezett szenzorok és automata etetők nagy mennyiségű adatot és információt gyűjtenek, amik segítik a gazdát a borjak viselkedésének és egészségi állapotának nyomon követésében. Sok esetben azonban ezeket az adatokat nehézkesen kell lekérdezni, és kézzel rögzíteni a terminálokon keresztül az automata etetőknél vagy az istállói irodában lévő számítógépen, messze a borjaktól.

A Förster-Technik CalfGPT rendszere egy innovatív menedzsmenteszközt kínál, amely az OpenAI vezető mesterséges intelligencia rendszerére épül. Lehetővé teszi, hogy a gazda a farm saját WiFi-hálózatán keresztül hangvezérléssel tegyen fel szabadon megfogalmazott kérdéseket az álta-

lános helyzetre vagy egyedi borjakra vonatkozóan, és azonnali, célzott információkat, valamint riasztásokat kapjon a borjakról a mobiltelefonján vagy táblagépén. Előre meghatározott parancsok használata nem szükséges; új információkat is közvetlenül és szóban továbbíthat a CalfGPT-nek a további dokumentációhoz.

A rendszer fülhallgatón keresztüli használata jelentősen megkönnyíti a működtetést. Különösen a megfigyelési eredmények bevitele válik egyszerűbbé, mivel a felhasználó mindkét keze szabad marad az állatokkal való munkavégzés során, még az „adatbevitel” idején is. Emellett a felhasználók egy digitális áttekintést is kaphatnak a borjúcsoportokról, miközben más tevékenységeket végeznek az istállóban, például almozás vagy etetés közben,

Kérem az összes riasztott állat pozícióját!

Részletes adatokat kérek a 39-es borjúról!

CalfGPT: a rendszer fülhallgatón keresztüli használata jelentősen megkönnyíti a működtetést

ami időt takarít meg, és „kéz nélküli” működést tesz lehetővé.

Gyártó: K: MIK INTERNATIONAL GmbH & Co. KG

Együttműködésben a következő vállalatokkal:

– Friedrich-Loef er-Institut, Szövetségi Állatjólléti és Állattenyésztési Intézet;

– Felsőoktatási és Művészeti Egyetem, Hildesheim/Holzminden/ Göttingen, plazmarendszer kutatás és fejlesztés

15. csarnok, D26-os stand Termék: EX hideg plazma atkacsapda A vörös madártetűatka világszerte elterjedt a barom telepeken, különösen a tojótyúkok között. Az ektoparaziták az állatok közvetlen környezetében élnek és szaporodnak, majd sötétedéskor leereszkednek, hogy vért szívjanak. Ha az atkák túlzott mértékben elszaporodnak, az jelentős mértékben rontja az állatok egészségét és a gazdaságosságot. Jelenleg a vörös atka elleni védeke-

zésben akaricideket, szilikátokat vagy parazitaellenes szereket alkalmaznak. Eddig azonban nem létezett olyan technikai megoldás, amely hatékonyan tudta volna felvenni a harcot a vörös madáratka ellen.

Az MIK International GmbH által kifejlesztett új technológia, a hideg plazma atkacsapda EX egy atkacsapda segítségével küzd az élősködők ellen. A csapdában az atkák hideg légköri plazmának vannak kitéve, amelyet egy dielektromos kisülés hoz létre egy pozitívan feltölthető, dielektrikummal borított elektróda és egy földelt elektróda között elhelyezkedő kisülési kamrában. A különböző fejlődési szakaszokra – az atkákra és atkapetékre –gyakorolt hatását egy teszt során igazolták. Az atkacsapdákat a pihenőrudak alatt helyezik el, és automatikus tisztítórendszerrel vannak felszerelve, amely a csapdából kilöki az elpusztult atkákat.

A hideg plazma atkacsapda EX alkalmazásával a jövőben csökkenthető az akaricidek, szilikátok vagy parazitaellenes szerek használata, ami

jelentős javulást eredményezhet az állatok egészségében és a gazdaságosságban. Így a rendszer kiemelkedően megfelel az aranyérem odaítélése kritériumainak.

Gyártó: B: Agri Advanced Technologies GmbH 17. csarnok, B20 stand Termék: Vaccybot

A nevelési időszak alatt a jércéket többféle oltással látják el tűk segítségével, mielőtt átkerülnének a tojástermelési telepre, azaz az oltás intramuszkuláris injekcióval, injekciós tűk használatával történik. Eddig az oltásokat kézi módszerrel végezték, ami az állatok számára stresszt és fájdalmat okozhat, valamint kockázatot jelenthet a kórokozók átvitele vagy a tűk eltörése szempontjából, ami bele is kerülhet akár a húsba.

Az Agri Advanced Technologies kifejlesztette az első teljesen automatizált eljárást barom mellizomba történő oltásához. Ez az új fejlesztés forradalmasíthatja a barom oltást, mivel nagy pontosságot és oltási sikert biztosít. A rendszer egyszerre akár hat különböző vakcina beadását is lehetővé teszi eddig soha nem látott pontossággal és gyorsasággal.

Az innovatív technológia 3D sztereoszkopikus NIR-kamerát és valós színképes kamerát használ intelligens algoritmusokkal kombinálva, hogy a meglévő válogatóberendezésben manuálisan elhelyezett állatokat milliméter alatti pontossággal mérje, és ezredmásodpercek alatt meghatározza az oltás pontos célpozícióját.

A dinamikusan irányított hattengelyes 2D delta robotkar segítségével a vakcinákat 1 cm2-es pontossággal lehet beadni. Ez nemcsak jelentős javulást eredményez az oltás minőségében, hanem legfőképpen lényegesen csökkenti az állatok stressz-szintjét.

A rendszer továbbá javítja a telep és a munkaerő menedzsmentjét azáltal, hogy csökkenti a munkafolyamatok számát, és biztosítja a vakcinák állandó minőségét, ami hozzájárul az állatok egészségének javításához.

Összességében a Vaccybot automatizált oltási rendszere kiemelkedően megfelel az aranyérem elnyerése kritériumainak, és jelentős előrelépést képvisel a modern barom tenyésztésben.

Összeállította: Fodor Mihály

EX hideg plazma atkacsapda

A Vaccybot automatizált oltási rendszere