MezőHír – 2024. November

XXVIII. évfolyam • XI. szám • 2024. november • Ára: 9576 Ft/év

MezőHír • 2024. november

AKTUÁLIS

Százezer hektárokkal csökkenhet az új AKG-ba vont terület 8

Miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás az őstermelők számára? 12

Itt az újabb agrárprobléma: Moldova uniós csatlakozása 16

HORIZONT

Amikor a fizetős jobb, mint az ingyenes – szerintem ez legtöbbször igaz…. 18

EXKLUZÍV

A 30 éves Kwizdánál jó dolgozni 22

A személyes találkozások pótolhatatlanok! 26

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Az elveszett tonnák nyomában 29

Az agrometeorológiai szenzorok alkalmazása a kalászfuzáriózis elleni védekezés hatékonyságának értékelésében 30

Tanuljunk egymástól! 34

Klímaváltozás kontra növénytermesztés? 36

Milyen évet zár végül a kukoricatermés? 39

MezőHír

FÜGGETLEN AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP

HU ISSN 1587-060X (nyomtatott)

ISSN 2060-4548 (online)

Megjelenik havonta ORSZÁGOSAN.

A terjesztési adatokat a MATESZ ellenőrzi. Lapunkat az OBSERVER szemlézi.

Kiadó: Horizont Média Kft.

Kiskunhalas, Katona J. u. 6.

Ügyvezető:

Dudás Ervin

Főszerkesztő:

Fodor Mihály

Felelős szerkesztő:

Sándor Ildikó

Szerkesztő:

Dudás Gabriella

Szerkesztőségi titkárok:

Hanzik Anikó

Márkus Adrienn

A parlagfűre allergiások reménysége: a parlagfű-olajosbogár 40

„Aki a Nufarm mellett döntött, nem csalódott!” 42

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat – 24. rész 44

Az amaránt termesztése 49

A lengyeleknél már siker – az lesz akár itthon is? 52

A sikeres szamócatermesztés feltételei 54

Kincset érő gyomnövényünk 57

A szőlő idei kártevői és kilátások a jövőre 58

Gyümölcsültetvények záró kezelései 62

Az AVHGA jelentős eszközzel támogatja a mezőgazdasági finanszírozást 68

TECHNIKA

VIII. Krone Show – nem csak a zöldsor gépeivel 70

A Deutz frissített 5D sorozata és az új Deutz 6C sorozat 72

Innovatív gumiabroncs-technológia a Continentaltól 75

A talajmunkák őszi aktualitásai, műszaki eszközei 78

Újságírók:

Csomor Zsolt

Farkas Imre

Gönczi Krisztina

Kohout Zoltán

Kristóf Imre

Onlineüzletág-igazgató: Rik Gabriella

Online szerkesztő:

Gálfi Zoltán

Médiatanácsadók:

Soós Gabriella +36-30/383-0476

Sós Rita +36-30/830-9455

Sugár Ildikó +36-30/565-8241

Virág Mónika +36-30/219-3981

Felkért szakértő:

Szabó Tamás

Nyomdai előkészítés:

Friebeart Grafika

+36-20/886-4414

friebeart@gmail.com

Nyomtatás: Kvadrát Print

Felelős vezető: Bánáti László

Tel./fax: +36-1/319-1599

Mobil: +36-30/280-6656

info@kvadratprint.hu www.kvadratprint.hu

Terjeszti a Magyar Posta. Az írásaink tartalmáért mindenkor a cikk szerzője vállalja a felelősséget. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Lapmegrendelés:

Előfizetési díj: 9576 Ft/év

Tel.: +36-77/529-593

SMS: +36-30/519-9507

E-mail: info@horizontmedia.hu

A következő lapszámunk várható megjelenése: 2024. december 3.

HORIZONT MÉDIA KFT. „Megoldások látótávolságban”

Fodor Mihály főszerkesztő

Kedves Olvasó!

Megkezdődött a közvetlen támogatások és az egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése, év végéig mintegy 321 milliárd forinthoz juthatnak hozzá a gazdálkodók. Az első héten várhatóan több mint 100 ezer termelő részére érkezik támogatás. A mezőgazdasági termelők pénzügyi likviditásának biztosítása az elmúlt évek hektikus klimatikus és piaci környezete miatt kulcsfontosságú – emelte ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Ismertette továbbá, hogy a 2024. november 30-ig tartó előlegfizetési időszakon belül a szükséges ellenőrzési folyamatokon átesett termelők számára októbertől az alapszintű jövedelemtámogatás, az újraelosztó támogatás és a tejhasznú tehéntartáshoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatás jogcímén indulnak meg a kifizetések. Novembertől a többi termeléshez kötött támogatás és a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása kapcsán is készül előlegfizetésre a Magyar Államkincstár. A közvetlen támogatások mellett novembertől megindul az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás támogatásához kapcsolódó előlegfizetés is, a tervek szerint összesen 60 milliárd forint értékben. A 2024-re vonatkozó egységes kérelmeket csaknem 160 ezer termelő nyújtotta be mintegy 5 millió hektárra.

Friss számunk tartalmából szemezgetve figyelmükbe ajánlom a 16. oldalon kezdődő írásunkat:

A Moldovai Köztársaság északon és nyugaton Romániával, délen és keleten pedig Ukrajnával határos, 1991-ig a Szovjetunió része volt. A Belgiumnál alig nagyobb, mintegy 2,6 millió lakosú ország a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezik egész Európában. A moldáv politikai helyzet kísértetiesen hasonlít az ukrajnaihoz, és az agráriumuk is képes kellemetlen helyzetbe hozni az európai termelőket. Erősségük a gyümölcsexport, és ezen a téren azonnal bizonyítani tudták, mekkora ellenfelei a magyar gazdálkodóknak. Az ország októberben tart népszavazást az uniós csatlakozásról.

Az őszi talajmunkák gondos elvégzése, a termőtalaj szerkezetének fizikai helyreállítása, optimalizálása a következő növénytermesztési, termelési ciklus eredményességét is meghatározza. Mindezek mellett az adott munkaműveletek – a megfelelő agrotechnika, inputanyagok felhasználásával –biztosítják a termesztett kultúráknak a folyamatos nemesítési tevékenység eredményeként kialakított termelési potenciál, vagyis a maximális hozam elérését. A korai és a későn lekerülő elővetemények utáni talajmunkáknak éppen az előzőekben vázolt magas agrotechnikai, agronómiai, technológiai igényeknek kell megfelelniük. Az őszi talajmunkák műszaki eszközeit, az alkalmazott gépeket a 78. oldalon induló írásunkban tekintjük át.

Remélem, friss lapunk elolvasása hasznos időtöltésnek bizonyul! Üdvözlettel:

mezohir.hu

az új AKG-ba vont terület

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Voltak jobban és rosszabbul sikerült agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kiírások is az ország történetében: például 2016 és 2021 között csak a mezőgazdasági területek 12%-a vett részt benne, most viszont bő 25%-uk. Másrészt a rendelkezésre álló támogatási keret nagysága sem mindegy. Ha kevés a pénz, de az egységnyi területre jutó támogatás közel változatlan, akkor kevés lesz a programba bevihető terület. Főként, ha a nemteljesítésért kiszabott szankciók is szigorúbbak.

Borsodban, Tolnában, Komárom-Esztergomban azt halljuk, sokan nem AKG-sok, és nem is kívánnak részt venni a programban. Az öt évre vállalt környezetkímélő gazdálkodás csak azok számára vonzó, akiknél a termelés jövedelmezősége enélkül nagyon csekély lenne. A gazdaság mérete ebből a szempontból lényegtelen.

Körkérdésünk alkalmával 60 és 1200 hektárnyi szántóval rendelkező gazdaságban is kaptunk olyan választ, hogy az AKG csak rontana az év végi eredményen. Egy Békés vármegyei szaktanácsadó megerősíti: a termelés gyenge jövedelmezősége miatt kapaszkodnak a helyi gazdálkodók az AKG-ba, pedig nem biztos, hogy a támogatás kompenzálja például azt a kárt, amit a táblaméret korlátozásának vállalásakor a 2 méter széles elválasztósáv kijelölése okoz. Sokan tartanak attól is – joggal –, hogy most keményebbek lesznek a szankciók, és nem csak a támogatás 1-2%-át veszítik el egy „félreméréssel”.

Tervezés félinformációkkal

Fejér megyéből viszont azt halljuk, hogy már egyébként is annyi mindent kell teljesíteni, hogy egy horizontális szántó előíráscsoportnak nem kihívás megfelelni. Az elért gazdaságban eddig több mint 100 hektárt vontak be az AKG-ba, jövőre pedig ennél is többel indulnának a programban. „Csak akkor tudjuk növelni a bevitt területet, ha meg tudunk egyezni a sok apró terület tulajdonosával a földhasználatról az öt év idejére.”

Egy Bács-Kiskun vármegyei szaktanácsadó azt mondja, az AKG alapelveit teljesen elfogadhatónak tartja, de kifogásolja, hogy sem az előzetes tájékoztatók, sem a vitára bocsátott tervezetek nem adnak elegendő kapaszkodót a

pályázói döntéshez, és azt is, hogy a rendszer nagyon bürokratikus. Elmeséli, hogy egy öröklés miatt késve tudták igazolni a földhasználati jogosultságot. A vis maior-bejelentés után egy évig tartott a huzavona a kötelezettségvállalással érintett terület körül, első körben visszamenőleg is jogosulatlannak ítélték a ki zetést arra a több mint 100 hektárra, melynek tulajdonosa szó szerint az utolsó leheletéig teljesítette az AKG-előírásokat.

A hivatali munka lassú fogaskerekeit mások is szóvá teszik, különösképpen azt, hogy a pályázat nem az őszi vetések előtt nyerte el végleges formáját.

„Úgy kell vállalásokat tennünk, hogy nem tudjuk, milyen következményei lehetnek egy szabálysértésnek. Csak annyit tudunk, hogy a büntetések szigorodnak” – fogalmaz Pálné dr. Harcsa Marietta, aki azt kifogásolja, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet nem tartalmazta a szankciós táblázatot, továbbá az AKG teljesítésé-

hez szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyaglista csak februárban fog megjelenni. A mostani AKG-ban vannak olyan újdonságok is, mint a no-till vállalása. Kérdés, hogy a „művelésmentesség” mit jelent majd az ellenőrök számára.

„Csak találgatni tudjuk, hogy a tárcsázás a talajművelés része lehet, mivel az előíráscsoportban alapelvárás a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágyanövény termesztése vagy istállótrágya kijuttatása – vélhetően bedolgozással. Nem hiszem, hogy ezt a művelésmódot sokan vállalnák, főként így, hogy még nem biztos, elfogadják-e a glifozát használatát terminálásra.”

A szaktanácsadó ezzel együtt úgy látja, sokan folytatják majd az AKG-programot, de az ültetvényeken és a gyepeken területcsökkenés várható. A hazai gyümölcsösöket sorozatosan érte vagy fagykár, vagy piaci sokkhatás, a csekély jövedelmezőség pedig a beruházásokat is visszavetette. Mos-

A kis táblaméret most sokak által vállalt kötelezettség lehet

tanra sok az az elöregedett, tőszámhiányos ültetvény, melyek paraméterei nem felelnek meg a kiírásnak. A gyepeken pedig az állatállomány csökkenése miatt kerülhetnek ki területek az ötéves programból.

Melyik földhasználati kategória veszíthet?

Valójában nem is az állatok száma zsugorodott ennyire, hanem más támogatási jogcímre „nevezték be” a kérődzőket, a kettős nanszírozás pedig tilos – mutat rá Kósa Ferenc László, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke. „A gazdálkodók már tavasszal bevittek minden marhát az állatjóléti támogatásba, így az AKG-s gyepekre nem maradt elég állategység. Az egyik támogatás a 150 napos legeltetetésről szól, míg a másik a minimális legeltetésre és a kaszálás környezetbarát módjára koncentrál, és csak azt várja el, hogy legyen a takarmányhoz elegendő jószágunk. Ha nem gondolják át a kettős nanszírozás fogalmát, a gyepen óriási lesz a támogatott terület csökkenése” – vélekedik.

A gyümölcsösöket illetően viszont optimistább, mivel a pályázati elvárások ezen a téren sokkal életszerűbbek lettek. „Egyszerűbb a mostani rendszer, már nem a gyümölcs faja, hanem a gazdálkodás intenzitása számít. Dönthetek úgy, hogy kivágom az almát, és kajszit rakok a helyére, sőt, egy ültetvény részlegesen is lecserélhető egy másik fajra. A lényeg, hogy extenzív vagy intenzív művelésmódot vállalok-e.”

Harcsa Marietta a pozitív változtatások közül a „szegély” értelmezését emeli ki, ami már nem a tábla „körbeszegését” jelenti, hanem – azon túl, hogy minimum 6 méteresnek kell len-

nie – a terület legalább 5%-ában határozták meg a kiterjedését.

„Én elsőként azt tanácsolom az ügyfeleimnek, hogy csak olyat vállaljanak, amit könnyen teljesíteni tudnak. A 35–40 pontot kell megcélozni a nyeréshez. Aki már benne volt az AKG-ban, 300 hektárnál kisebb az üzeme, és a földhasználati kategória legalább 75%-át

Tematikus előíráscsoportok jutalmazása az új AKG-ban (forrás: pályázati kiírás) Az állatjólléti támogatás

beviszi a programba, az eleve magasabb pontszámmal indul. Könnyen megvalósítható és magas pontszámmal jár a vetésszerkezet diverzi kálása pillangóssal, zöldugarral, méhlegelővel, de ezt nagyon sokan választják. Nehezebb, de megoldható, és sok ponttal jár az említett méhlegelőszegély kialakítása. Értékes pontokat hozhat a maximálisan 5 hektáros táblák vállalása is, ha a gazdaság területe eleve szabdalt. Fontos, hogy tudatosítsuk: az AKG a művelés szempontjából hátrányos, de a természet számára előnyös gazdálkodási viszonyok kompenzálását szolgálja, normál esetben nem ez a támogatás jelenti a jövedelmet.”

A szaktanácsadó hozzáfűzi, hogy a gazdálkodók élete sokat nehezedett az eGN bevezetése óta, és nem könnyíti a dolgot a TMR (műholdas) ellenőrzés sem. 2026-ra minden adatrögzítési és beküldési akadályt el kell hárítani, mivel ekkortól naprakész elektronikus naplózást várnak el a támogatottaktól. FOLYTATÁS A 10. OLDALON

„A támogatási összegek sokat veszítettek a reálértékükből, viszont egyre többen vannak, akik azt mondják, az AKG-ki zetések nélkül már nem boldogulnának. Mindent egybevetve 20% felett maradhat a programba bevitt mezőgazdasági terület aránya az országban” – vélekedik a szakember.

Kósa Ferenc László viszont úgy látja, ennek objektív akadálya van: a támogatási keret nagysága, jobban mondva a „kicsisége”. Bár az egységnyi támogatási összegek valamelyest emelkedtek, a teljes forrás lényegesen szűkült. Míg az előző, hároméves ciklusra 360 milliárd forint jutott, most az 5 évre szánnak 200 milliárdot. Ez éves bontásban azt jelenti, hogy harmadára szűkült a támogatási keret.

„Tény, hogy sokan fognak pályázni, de ha nem Magas Természeti Értékű területen gazdálkodnak, akkor most sokkal keményebb vállalásokat kell tenniük, ha a nyerők között akarnak lenni. Például kétszeri istállótrágyázást kell vállalniuk az öt év alatt, vagy 5 hektáros táblákat kell kialakítaniuk.”

Kevesebb hektáron, keményebb ellenőrzéssel

Mire ez a cikk nyomdába kerül, már valószínűleg megjelenik a végleges kiírás és vele együtt a hiányolt 2B melléklet a de níciókkal, illetve a szankciós táblázat is. „Azt már tudjuk, hogy az ÖKO támogatás esetén szigorodnak bizonyos büntetési tételek, például a naplóvezetéssel kapcsolatban. Ha az valót-

lan adatot tartalmaz, akkor 1-ről 10%ra emelkedik a támogatáselvonás” –mond egy példát Kósa.

Az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke kevésbé aggódik a hatóanyaglista miatt. „Induljunk ki abból, hogy nem nyúlnak hozzá komolyan, és akkor nem tévedünk nagyot.” Problémásabbnak tartja, hogy a januárban induló programra már az őszi vetések előtt fel kellett volna készülniük a gazdálkodóknak, és az előzetes kommunikáció ebben csak keveset segített.

„A legjobb az lett volna, ha már júliusban ismerjük a végleges kiírást. Még fontosabb lenne, hogy a pályázatok összerakásának idején intenzív és az információkért felelősséget is vállaló párbeszéd legyen a Kincstár és pályázatírók között. Sajnos a MÁK Kérdezz–Felelek oldalán egy igen/nem válasz

helyett jellemzően csak azokat a jogszabályi passzusokat hivatkozzák be, amikkel kapcsolatban kérdezünk. Így viszont valószínűleg csak 2026 elején, a szankcióból fogjuk megtudni, hogy mit csináltunk rosszul.”

Végül a szakember eloszlat még egy félreértést. A nyári, előzetes kommunikációban a kukoricát még tételesen felsorolták a 12%-osnál nagyobb lejtőkről száműzendő kapásnövények között, a pályázat tervezete azonban már csak a dohányt, a cukorrépát, a takarmányrépát, a burgonyát, a csicsókát és a batátát sorolta az erózió szempontjából veszélyes kultúrák közé. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy hiba volt olyan sok kalászost vetni, hagyhattak volna helyet a kukoricának is a lejtőn. „Attól még, hogy az AKG-tervezetből kikerült a kukorica, megmaradt a tiltás. A feltételességi rendelet magasabb rendű elvárás, mint egy pályázati kiírás!” – hangsúlyozza a szakember.

A támogatási kérelmek benyújtására 2024. november 15. és december 16. között lesz lehetőség. Az agrár-környezetgazdálkodási programban most 21 ezer támogatottal kalkulál a kiíró, míg a három évvel ezelőttire 23 ezer nyertest vártak. Ez azt sugallja, hogy a támogatott kérelmek száma csak 9 százalékkal csökken. Meglehet. Az azonban biztos, hogy harmadával kevesebb forrás mellett a támogatott terület nagyságában ennél jóval nagyobb visszaesés várható. Nagyon is elképzelhető a több százezres nagyságrendű hektárcsökkenés. Akit ezzel az információval elbizonytalanítottunk, az a többieknek ad nagyobb nyerési esélyt.

Nem valószínű, hogy népszerű vállalás lesz a no-till

mezohir.hu

Miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás az őstermelők

számára?

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

Adókedvezmények az egyik oldalon, az átlagosnál is alacsonyabb összegű öregségi nyugdíj a másikon – milyen pénzügyi és egyéb kihívásokkal szembesülnek az őstermelők, és miért teszik ezek még fontosabbá a tudatos öngondoskodást számukra? A szakértő szerint minél tovább halogatunk, annál drágább lesz a megoldás. „Az őstermelők körülményeit látva elengedhetetlennek tartom, hogy mielőbb gondoskodjanak a gondtalan nyugdíjas évekről” – hangsúlyozza Lantos Tamás, a Life Plusz Biztosításközvetítő és Szolgáltató Kft. üzletág-igazgatója.

Magyarországon az öregségi nyugdíj az idősek legfontosabb jövedelemforrása. Azonban a többi országhoz hasonlóan a hazai nyugdíjrendszer is kettős kihívással néz szembe: gondoskodni kell a rendszer hosszú távú fenntarthatóságáról, miközben megfelelő szintű megélhetést kell biztosítania a nyugdíjasok számára.

A teljes munkaidejű, bejelentett alkalmazottak a bruttó bérükből be zetik a szükséges járulékokat, így jogosultak a teljes összegű, bár nem minden igényt kielégítő nyugellátásra. De mi a helyzet a kedvezményesen adózókkal, így például az őstermelőkkel? Milyen nyugdíjkilátásaik vannak, és milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésükre, hogy biztosítsák maguknak idős

Lantos Tamás, a Life Plusz Biztosításközvetítő és Szolgáltató Kft. üzletág-igazgatója

korukra is a kívánt életszínvonal anyagi hátterét? Erről kérdeztük Lantos Tamást, a Life Plusz Biztosításközvetítő és Szolgáltató Kft. üzletág-igazgatóját.

Nyugdíj-előtakarékosság, nyugdíjkilátások

– Fiatalon hajlamosak vagyunk halogatni, hiszen úgy gondoljuk, mindenre van időnk. Különösen igaz ez a nyugdíjcélú megtakarítások esetében, mivel nagyon távolinak érezzük a problémát 25 vagy 30 éves korunkban. Hogyan lehetne érzékeltetni egy atal számára, hogy miért fontos nyugdíj-megtakarítást indítania?

– Szerintem a kettő az egyhez arány nagyon képletes választ ad erre. A magyar felosztó-kirovó rendszerben az aktív korúak járulékából zetik a nyugdíjakat, a társadalmunk viszont folyamatosan elöregszik. Ennél fogva minden kalkuláció szerint 2050 környékén már 2 aktív korúnak kellene saját maga és családja mellett egy nyugdíjast is eltartania (ekkorra 47 nyugdíjas fog jutni 100 keresőre). Ilyen feltételek mellett pedig az állam nyilvánvalóan nem lesz képes 100%-ban garantálni a megnyugtató megélhetési feltételeket a nyugdíjasoknak.

Nőnek az anyagbeszerzési költségek a műtrágyától a növényvédő szerekig, nem beszélve a munkaerőpiaci nehézségekről

keresetüket, a nyugdíj-előtakarékosság már igenis alapvető jelentőségű.

Ennek oka, hogy az alacsonyabb adó- és járulék zetés nyomán – történjen ez átalányadózással, tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányaddal – még az átlagnyugdíjnál is alacsonyabb összegű időskori ellátást fognak kapni.

Aklímaváltozásisnagyfejtöréstokoz agazdáknak,egyregyakrabbanfordulnakelő olyanaszályosévek,minta2022-es

Ha ehhez hozzávesszük, mekkora szakadék tátong az átlagkereset és az átlagnyugdíj szintje között már ma is, akkor egyértelműen kiderül, milyen drasztikusan csökkenhet az életszínvonalunk idősként, ha csak az állami nyugdíjra hagyatkozunk.

– Miért van kiemelt jelentősége a nyugdíjcélú öngondoskodásnak egy őstermelő esetében? Milyen problémákkal néznek szembe a gazdálkodók a nyugdíjazás során?

– Válasszuk ketté ezt a kérdést, mert vannak olyan őstermelők, akiknek van egyéb keresőtevékenységük is, mondjuk egy főállás. Mivel ez után ők a hagyományos módon meg zetik az adókat és járulékokat, számukra közel sem olyan égető ez a téma.

Azok számára azonban, akiknek az őstermelői tevékenységük adja a fő

Főszabályként 2020. július 1-jét követően egy őstermelő a minimálbér 92 százalékáig terjedő összeg után 18,5% társadalombiztosítási járulékot zet. Abban az esetben, ha ebből a tevékenységből a tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét, akkor a tárgyévet megelőző évi bevételének 15%-a után kell csak társadalombiztosítási járulékot zetnie. Ilyenkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző – támogatások nélküli – éves bevétel 15%-ának egytizenketted része.

Mindebből jól látható, milyen mértékben zet kevesebb járulékot egy őstermelő, ennek megfelelően pedig ugyancsak jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthat, ami vajmi kevés lehet a kívánt életszínvonal megtartásához.

Az ágazati nehézségek is megtakarításra sarkallnak

– A pénzügyeken túl milyen további nehézségek és okok miatt lehet érdemes őstermelőként előtakarékosságba kezdeni?

– Minden szakmának és ágazatnak megvannak a maga kihívásai, de a mezőgazdaságban rendkívül sok rajtunk kívülálló tényezőtől függünk, ami komoly bizonytalanságot jelent az őstermelőknek.

A nemzetközi gazdasági és politikai környezet mind az eszközbeszerzést, mind az értékesítést nagyban befolyásolja, az utóbbi években pedig bőven volt példa visszaesésekre pandémia vagy épp ukrajnai fegyveres kon iktusok okán, de említhetjük a rekordin ációt is.

A klímaváltozás is nagy fejtörést okoz a gazdáknak, hiszen nő a hőségnapok száma, egyre gyakrabban fordulnak elő olyan aszályos évek, mint a 2022-es is volt. Folyamatosan nőnek az anyagbeszerzési költségek a műtrágyától a növényvédő szerekig, nem beszélve a munkaerőpiaci nehézségekről.

Ilyen körülmények között egyre nehezebb rentábilis gazdálkodást folytatni, több és több őstermelő szembesül magas fokú bizonytalansággal, hogy hónapról hónapra él.

Ilyen értelemben egyfelől érthető, ha a napi megélhetés kerül sokkal inkább a fókuszba, mint a hosszú távú megtakarítás. Ugyanakkor éppen az ilyen nehézségek hívják fel leginkább FOLYTATÁS A 14. OLDALON

a gyelmünket arra, milyen fontos előre felkészülnünk a nem várt rosszabb eshetőségekre is, hogy így csökkentsük a kitettségünket.

Gondoljunk csak a katások példájára. A szomorú tapasztalat szerint az így adózók jelentős része be zette a havi 50 ezer forintot, majd itt meg is állt, és nem vette gyelembe, hogy az alacsonyabb járulék alacsonyabb nyugdíjat is jelent majd. Legtöbben sajnos csak túl későn vesznek tudomást erről a problémáról, amikor már nem vagy csak nagyon nehezen pótolható az elvesztegetett idő.

Az őstermelők háza táján is azt látjuk, hogy bár van lehetőség rá, legtöbben nem élnek a nyugdíj-előtakarékosság lehetőségével. Ilyen eszköz ugye az is, hogy a meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után zeti meg a közterheket a magasabb nyugdíj érdekében.

A másik lehetőséget kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások jelentik, azonban véleményem szerint sokan nincsenek tisztában ezek előnyeivel és tudnivalóival. Tegyük hozzá, hogy az is megnehezíti a tájékozódást, hogy sok esetben nem egyértelmű, pontosan mennyi nyugdíjra is számíthatnak az állami rendszerből, így nem is tudatosul bennük a probléma.

– Most, hogy látjuk a helyzet nehézségét, mit kell tennie egy termelőnek, hogyan induljon el, ha szeretne nyugdíjas éveiről gondoskodni?

– A legfontosabb, hogy mielőbb kezdjen el rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveire. „Az idő pénz” mondás a szó szoros értelmében megállja a helyét ebben az esetben is. Minél korábban kezd ugyanis valaki az előtakarékosságba, annál kisebb összegeket elegendő lesz elkülönítenie, hogy az állami támogatással és a kamatos kamattal megteremtse a kívánt anyagi hátteret. De fordítva is mondhatnám: minél tovább halogatja valaki a takarékosságot, annál több pénzt kell majd kiszakítania a havi költségvetéséből nyugdíjcélra. Ehhez nyilván elsőként tájékozódni kell az elérhető lehetőségekről. Szerencsére nagyon bő kínálatból lehet válogatni, azt viszont megtalálni, hogy melyik az a szolgáltató és termék, amely a mi számunkra a legmegfelelőbb, nem könnyű feladat. A több tucat konstrukció termékfeltételeinek és apró betűs részeinek értelmezése bizony embert próbáló feladat egy laikus számára.

Az őstermelők körülményeit látva náluk elengedhetetlen, hogy minél előbb gondoskodjanak a nyugdíjas éveikről

Ezért érdemes kérni független alkusz segítségét a megtakarítási stratégiánk kialakításához. Ezek a független szakértők ugyanis – a függő és többes ügynökökkel szemben – nem elkötelezettek egyik szolgáltató felé sem, így objektív tanácsot tudnak adni, és az ügyfél érdekeit képviselni.

A megfelelő terv megalkotásához fontos mindenekelőtt felmérni, mire is számíthatunk az állami nyugdíjrendszerből. Ennek függvényében tudjuk megtervezni, mennyi megtakarításra lehet nagyjából szükségünk a kívánt majdani életszínvonal biztosításához. Úgy gondolom, mindenki számára alapvető jelentőségű ez a fajta öngondoskodás, de az őstermelők körülményeit látva náluk elengedhetetlennek tartom, hogy mielőbb gondoskodjanak a gondtalan nyugdíjas évekről.

Állami ösztönzők is segítik hosszú távú megtakarítási céljaink megvalósítását

– Milyen államilag is támogatott nyugdíjcélú megtakarítások vannak, amelyek a gazdálkodók számára is elérhetők?

– Háromféle terméktípus van, amelyet az állam adójóváírással is támogat. Ez a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás.

Aki szeretné ezek működését, feltételeit, előnyeit és hátrányait megismerni, annak szívesen ajánlom a nyugdij-

maskeppen.hu weboldalunkon található szakmai összefoglalókat, amelyekből mindent megtudhat ezekről a lehetőségekről. Ami mindenesetre közös bennük, hogy valamilyen rendszerességgel egy általunk meghatározott összeget teszünk félre erre a számlánkra, amely befektetésként fog innentől üzemelni egészen a lejáratig.

Ehhez jön hozzá a 20%-os állami adójóváírás, amelynek összege konstrukciónként változó, de évi 100–150 ezer forint is lehet. Ez az összeg önmagában nem tűnik jelentősnek, de az évek, évtizedek során már számottevő mértékben hozzájárul nyugdíjcéljaink eléréséhez.

A kulcs a személyre szabott megoldásokban rejlik

– Melyek a legfontosabb szempontok a megfelelő megtakarítási konstrukció kiválasztásához?

– A legfontosabb, hogy mindig személyre szabott megoldásokban gondolkodjunk, és ne sablonokban. Számításba kell vennünk, hogy mennyi időnk van még a nyugdíjig. Ettől függően, ha több idő áll rendelkezésünkre, választhatunk magasabb kockázatú, de magasabb hozamlehetőséget magában hordozó megoldást vagy épp ellenkezőleg, rövidebb időtáv esetén.

Ki kell számolnunk, mennyit tudunk havonta erre a célra félretenni úgy, hogy ez ne terhelje meg a családi kasszát, ne valami fontos-

FOLYTATÁS A 13. OLDALRÓL

tól vonjon el forrást. A megtakarítás tehát nem szabad, hogy anyagilag megterhelő legyen. Persze a futamidő során akár módosíthatunk is a be zetésünk összegén, ahogy mondjuk nő a jövedelmünk, vagy plusz pénzünk felszabadul.

De visszanyúlnék még az első ponthoz egy pillanatra, mert fontos tisztáznunk, milyen hozamelvárásaink vannak, és ezért mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni.

Ehhez pedig szorosan kapcsolódik, hogy tisztán lássuk, milyen pénzügyi ismeretekkel rendelkezünk. Ha szerényebb a tudásunk, érdemesebb lehet az egyszerűbb, automatikusan kezelt befektetések felé mennünk. Ha viszont otthonosan mozgunk a pénzügyek világban, akkor az önállóan kezelt portfóliót kínáló ajánlatok érdekesebbek lehetnek számunkra.

Ahogy említettem, nagyon széles a paletta: 60-nál is több termékvariáns van a nyugdíjcélú megtakarítások piacán. Ez rendkívül nagy szám, amiből laikusként igen nehéz kiválasztani a számunkra megfelelő konstrukciót, hiszen ami az egyik embernek megfelelő, az nem biztos, hogy számunkra is optimális lesz.

Mindezt más háttérrel és igénnyel közelíti meg például egy 31 éves egyedülálló, egy 36 éves családos vagy épp egy 50 éves őstermelő. Egyikük még csak magáért tartozik felelősséggel, könnyebben kockáztat és alakítja át saját költségvetését, míg a másik már több kötöttséggel néz szembe, így biztosabb megoldásra törekedhet. A harmadik szereplő pedig talán már nem kell hogy a gyermekeiről gondoskodjon, viszont őt már az idő sürgeti inkább. Hiszen elvileg csak 15 éve maradt a kellő anyagi háttér megteremtésére.

Ezért gondolom, hogy érdemes független nyugdíjszakértőt is bevonni, aki a díj- és kötelezettségektől mentes konzultációt követően képes kiválasztani a számunkra megfelelő terméket a rendkívül bő kínálatból.

Független szakértővel könnyebben elérhetjük nyugdíjcéljainkat

– Amennyiben egy termelő szeretné egy ilyen független alkusz szolgáltatását igénybe venni, miben tudnak a cég szakértői a segítségére lenni?

– Tapasztalatunk szerint ma a lakosság körében az információk érthetővé tételére és a személyreszabott tanácsadásra van a legnagyobb szükség.

Független alkuszként a Life Plusz Kft.-nél azért dolgozunk, hogy ügyfeleink számára hétköznapi, közérthető nyelvre lefordítsuk azokat a pénzügyi ismereteket igénylő információkat, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távú pénzügyi döntések meghozatalához.

A konzultáció során olyan gyakorlati tanácsokkal látjuk el ügyfeleinket, amelyek segítenek nekik eligazodni az elérhető nyugdíj-előtakarékossági megoldások terén.

Fontos a pártatlanság is: a különféle alternatívákat teljes körültekintéssel és felelősségteljesen hasonlítjuk össze, hogy az ügyfeleink megalapozottabb döntést hozhassanak.

Ami pedig szintén komoly igény az érdeklődők részéről: ügyfélgondozási programunknak köszönhetően a szerződéskötés után is az ügyfelek rendelkezésére állunk. Ha tehát a futamidő során bármi kérdésük, problémájuk lenne, mi nem engedjük el a kezüket, ott vagyunk mellettük a teljes tartam alatt.

mezohir.hu

Itt az újabb agrárprobléma: Moldova uniós csatlakozása

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

A moldáv politikai helyzet kísértetiesen hasonlít az ukrajnaihoz, és az agráriumuk is képes kellemetlen helyzetbe hozni az európai termelőket. Az erősségük a gyümölcsexport, és ezen a téren azonnal bizonyítani tudták, mekkora ellenfelei a magyar gazdálkodóknak. Az ország októberben tart népszavazást az uniós csatlakozásról.

AConcours Mondial de Bruxelles egy rangos nemzetközi borverseny.

Idén a nagy arany minősítésű borok között a sok francia díjazott között egy moldovai gyöngyöző bor (chardonnay 70%, pinot noir 15%, pinot meunier 15%) és egy rizling is szerepel. Ezeken felül 48 arany- és ezüstérmes bort vittek haza a megmérettetésről.

Hazánk idén nem nyert el nagy arany minősítést ezen a versenyen. A 22 arany- és ezüstérmes magyar bort a verseny honlapján találja. Ebben a cikkben nem fanyalogni akarunk, csupán ráirányítani a gyelmet arra, hogy Moldova miként válik az európai piac egyre fontosabb ellátójává. Természetesen nemcsak borból. A körülmények kényszerítették őket erre, de megdöbbentően jól élnek a történelem adta lehetőséggel.

A szovjet birodalom határmezsgyéjén

A Moldovai Köztársaság északon és nyugaton Romániával, délen és kele-

ten pedig Ukrajnával határos, 1991-ig a Szovjetunió része volt. A Belgiumnál alig nagyobb, mintegy 2,6 millió lakosú ország a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezik egész Európában. A főváros, Kisinyov ad otthont a moldovaiak csaknem egyharmadának.

Az ország éghajlata mérsékelt kontinentális, forró nyárral és hideg telekkel. Talaja nagyon termékeny. A legtöbb ember beszél románul; sokan oroszul vagy ukránul, esetleg bolgárul.

Moldova 2014 – azaz a Krím megszállása – óta részesül kereskedelmi kedvezményekben az EU-val kötött társulási megállapodás nyomán, többek között nem kell vámot zetnie a beszállított mezőgazdasági termékek után, kivéve 7 „érzékeny” agrárterméket.

Legfontosabb exportpartnerük mégis Oroszország maradt, egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig. Ekkor Moldova azonnal tagjelölti státust kért az EU-tól. Ezt 2022 júniusában meg is kapta. Továbbá a 7 „érzékeny” agrártermék vonatkozásában megemelt

vámmentes kvótákat biztosítottak az ország számára az EU felé. Ez a szőlő, a szőlőlé, az alma, a szilva, a paradicsom, a fokhagyma és a cseresznye.

Oroszország a maga részéről a moldáv export teljes kitiltásával válaszolt. Moldova kénytelen az uniós kvótát is meghaladóan elárasztani az EU piacát szilvával és szőlővel. 2023 júliusában az Egyesült Királyság is kinyújtotta a kezét Moldova felé, és feloldott minden behozatali vámot az innen származó mezőgazdasági és kertészeti termékekre. Az intézkedés 2029 júliusának végéig él, és már az első évben a moldáv szilva, szőlő, alma és cseresznye importjának felfutását hozta a szigetországban.

Az EU és Moldova agrárkereskedelme

A Krím megszállása óta az EU agrárkereskedelmi egyenlege az ábra szerint alakult Moldovával. Jól érzékelhető rajta az az időszak, amikor Ukrajna Moldován keresztül is kénytelen volt utaztatni a gabonaféléket, olajmagokat, illetve növényi olajokat az EU-ba.

Feltűnő, hogy az ország gyümölcsexportja mindig is stabil volt az unió felé, a háború óta pedig növekedett. Feltehető a kérdés, miért jó az EU-nak egy ennyire negatív agrárkereskedelmi egyenleg? A válasz ismerős: azért, mert az EU annyi gépet, járművet és ipari terméket exportál Moldovába, hogy a kivitt összes érték éppen a duplája a behozottnak. Akkora a plusz, hogy belefér egy kis negatív szaldójú agrárkereskedelem.

Az EU-ba irányuló moldáv agrárexport szerkezete a tortadiagramm szerint alakult 2023-ban: bár még mindig leginkább olajmagok (napraforgó), illetve gabonafélék érkeztek innen, de a friss és feldolgozott gyümölcsök aránya is 21%-os részesedéssel bírt a

forgalmazott exportértékben. 2022-höz képest 19 és 14%-kal visszaesett a két legfontosabb termékcsoport exportja, miközben a friss gyümölcsök uniós behozatala 59%-kal megugrott, a vámkönnyítéseknek tehát drasztikus hatása volt. A feldolgozott gyümölcsök és borok exportértékében is 14%, illetve 12,5%-os növekedést értek el a moldávok.

Az emlegetett szilva terén ugyanis az EU legnagyobb exportőre Spanyolország, Moldova azonban világszinten az ötödik legnagyobb szereplő, ami a kiszállított mennyiséget illeti.

Az uniós csatlakozás küszöbén?

Idén október 20-án Moldovában elnökválasztást, valamint népszava-

HalehetőségetkapnakazEU-tól, amoldávtermelőkazonnal élnitudnakvele

Moldova hagyományosan nagy gyümölcstermelő, míg a belpiaca kicsi. Muszáj exportálnia, ha nem az orosz piacra, akkor az EU-ba. Ez viszont azzal jár, hogy számunkra fontos piacokat kezdtek el telíteni az árujukkal. Az EU által nyújtott kereskedelmi kedvezmények például azonnali hatással voltak a magyar szilva németországi értékesíthetőségére, a honlapunkon már írtunk róla. Hazánk mezőgazdasága számára mindenképpen kihívást jelent a moldáv export, ezért nem vagyunk túl lelkes támogatói Moldova uniós csatlakozásának.

Pedig nem nekünk van a legtöbb félnivalónk: Moldova 100 km-rel közelebb van a németországi Ruhr-völgyhöz, mint akár Almería (Spanyolország), akár Szicília (Olaszország). Könnyen lehet, hogy az eddig Marokkóra panaszkodó spanyoloknak is lesz egykét szavuk a moldáv csatlakozáshoz.

zást tartanak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. A jelenlegi elnök, Maja Szandu EU-párti, és reméli, hogy nyerhet még négy év kormányzást. Ezt az

oroszbarát erők mindenképpen igyekeznek megakadályozni.

Moldovának van egy szakadár területe is, a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Dnyeszter-mellék), amelyik Moszkvától vár védelmet. A Csongrád-Csanád vármegyényi területet az ENSZ nem ismeri el, Moldovának viszont semmilyen fennhatósága nincs már felette, és önállóan kereskedik Oroszországgal.

Moldova déli részén is van még egy kis, autonóm terület, Gagauzia, amelyik szintén védelmet kért Moszkvától. Ez a két, papíron moldáv országrész a Szovjetunió felbomlása óta kötődik Moszkvához: az emberek alapvetően oroszul beszélnek, orosz oktatási rendszerben tanulnak, és az orosz médiából tájékozódnak. Áprilisban Oroszország a gagauz gyümölcsök és zöldségek előtt is megnyitotta piacát.

Moldova többi része az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól kap támogatást. Egyszóval nagyon hasonló a helyzet, mint Ukrajnában. Azzal a különbséggel, hogy innen igényesen csomagolt, kitűnő minőségű és ízvilágú gyümölcsök indulnak hódító útra.

Ne gondoljuk, hogy a mindössze 2,6 millió lakosú ország pusztán politikai okokból nyert el több mint kétszer annyi érmet az emlegetett borversenyen, mint mi. Ismerik a korszerű szőlőtermesztési és borkészítési technológiákat, minden szektorban jelen vannak a modern válogatósorok és csomagológépek, plusz még a marketingeszközöket is hibátlanul alkalmazzák. Ha lehetőséget kapnak az EU-tól, azonnal élni tudnak vele – ezt bizonyítottuk a fenti gra konon.

Az EU agrárkereskedelmi egyenlege Moldovával, millió euró (forrás: Agri-food statistical factsheet)

Az EU-ba irányuló moldáv agrárexport szerkezete 2023-ban (forrás: Agri-food statistical factsheet)

Börzsönyi Balázst kérdeztük az Arasz agroadminisztrációs rendszerről

Amikor a fizetős jobb, mint az ingyenes – szerintem ez legtöbbször igaz….

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

A mezőgazdaságot az ág is húzza – szoktuk mondani a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a terményárakat cibáló piaci ingadozások, a talajállapot-romlás és sok más tényező miatt. Ehhez még jön a rengeteg és bonyolult adminisztráció, ami az elektronikus Gazdálkodási Naplóval együtt komoly kihívás a gazdálkodással foglalkozóknak. Ezt felismerve kezdte el néhány informatikus kifejleszteni az Arasz agrárgazdálkodási naplót, amely mára itthon az egyik legnagyobb mezőgazdasági nyilvántartási, naplózási rendszerre vált. Érdekes és tanulságos történetük felvázolására kértük Börzsönyi Balázs ügyvezetőt.

Nem hitt az agráriumban, aztán megszerette

– Mi okozza a nagyobb fejtörést a gazdáknak, a mezőgazdasági adminisztráció mennyisége vagy a komplikált volta?

– Mindkettő komoly kihívás. A támogatási rendszerekkel, a különféle gazdálkodási programokkal együtt jár a sok adminisztráció, és ez nagyon bonyolult sok esetben. Aztán számottevő az ismétlődés is: hogyha nincs egy logikusan, praktikusan megalkotott digitális naplózási program, akkor egy-egy szezonon belül a táblákon ugyanazokat a műveleteket,

adminisztrációt újra és újra el kellene végezni.

Mi ezt ismertük fel az elején, és olyan programot akartunk a gazdák, szaktanácsadók kezébe adni, amit szinte azonnal megtanulhatnak, átveszi helyettük a felesleges ismétlődő adatrögzítéseket, ráadásul a jogszabályokhoz igazítja a munkát.

– Pedig ön nem is agrárszakember, hanem informatikus mérnök. Hogyan lett a talán legnagyobb hazai agrárgazdálkodási napló kifejlesztője és üzemeltetője?

– Igazából az Arasz nem az én ötletem volt, egy barátomé. Ő mondo-

gatta nekem, hogy a gazdaságoknak szükségük van egy digitális agrárgazdálkodási naplóra, csináljuk meg. Én nem láttam benne sem az üzletet, sem a kihívást, hiszen nem is tudtam, mi folyik a mezőgazdaságban. Aztán letett elém egy kb. százoldalas dokumentumot, abban szépen mindent levezetett, kimutatta, miért van értelme, és miért lesz piaca.

– Honnan tudhatta, hogy lesz piaca?

– Onnan, és ezt kezdettől magam is szem előtt tartom mind a mai napig, hogy abból indultunk ki, amire a gazdának tényleg szüksége van. Nem kellenek csilivili képernyőfelületek,

lassan letölthető képek, nem szabad bonyolult, nehezen kezelhető operatív felületek csinálni – az kell, hogy a gazda a fárasztó művelet végén vagy a szaktanácsadó a sokadik ügyfélnél is könnyen, gyorsan, praktikusan megoldhassa a naplózást. Végül lelkesen nekifogtunk, javítgattuk, egyszerűsítettük és fejlesztettük a rendszert úgy, hogy a fejlesztéssel párhuzamosan élesben ment, így a visszajelzésekből folyamatosan tudtuk csiszolni.

Azóta nemcsak beletanultam kicsit a mezőgazdaságba, de megtanultam, milyen izgalmas, korszerű, sokrétű ágazat és tudományág. Többet kellene tanítani róla a ataloknak, mert sokakban még mindig az a kép van erről az ágazatról, hogy elmaradott, gumicsizmás, régi világ. Valójában egy kibontakozó szupermodern szektor, amelyben hatalmas a digitalizáció jelentősége és fejlődési tere.

– Gyorsan terjedt az Arasz híre?

– Egyáltalán nem. Az első évben talán tíz, a másodikban talán húsz-harminc ügyfelünk volt, mondtam is magamban, na, akkor ez megmarad mellékállásnak. Csakhogy közben láttuk, hogy ennél sokkal többen jönnek el a bemutatóinkra, és nagyon sokan rábólintanak, akarják az Arasz naplózási rendszerét. Vagyis van rá igény, van rá fogadókészség, van egy jó termék – de akkor miért nincs ügyfelünk?

Rájöttünk, hogy nem tudunk eladni, nem értünk hozzá, és a marketinget is rosszul csináltuk: például nem hívtuk vissza az érdeklődőket rendezvény után, rossz volt az árazásunk is… Mióta ezt megtanultuk, megváltoztattuk tízből hét-nyolc érdeklődő megvásárolja a rendszert, így ugrásszerűen nőtt az ügyfélkör. Ebben benne van a versenyképes ár, a jól működő marketing és

az, hogy az ügyfeleink nagyon lelkesen ajánlják tovább a rendszerünket... erre vagyunk most talán a legbüszkébbek. Nem akarok konkrét számokat mondani, de sok ezer naplót kezelünk több száz gazdálkodó és szaktanácsadó ügyféllel.

Amit nem lehet lemásolni…

– Az sem csökkenti az érdeklődést, hogy időközben több más, hasonló pro lú cég jelent meg, illetve a Nébih csinált egy ingyenes gazdálkodási naplót?

– Az ellenkezőjét tapasztaltuk. Azt, hogy egy-két kivétellel nem konkurensek: amikor megjelent az ingyenes állami, még többen jöttek hozzánk. Ennek sok oka van: az állami sokszor többlépcsősen leterhelt, így a gazda

lehet egyik napról a másikra leutánozni.

– Ön, mint fejlesztő, tulajdonos miben összegzi az Arasz legfőbb erényét?

– Elsősorban abban, hogy egyszerűsíti, gyorsabbá, sőt pontosabbá és hatékonyabbá teszi a munkát. Tényleg nagyon gyorsan megtanulható, a frissítés automatikus, nem kell informatikus vagy szaktudás hozzá.

Az egyik legnagyobb segítség az Egységes Kérelem Excel betöltése: mivel a táblaadatok lényegében általában változatlanok, nem kell mindent újra töltögetni, a rögzített adatokkal lehet gyorsan haladni. Néha úgy fogalmazunk, az Arasz már voltaképpen nem is állandó naplózás, inkább csak folyamatos vezetése a gazdálkodás aktuális eseményeinek,

AzAraszmárnemisállandónaplózás, inkábbcsakatevékenységek folyamatosvezetése

kétszer dolgozik, és ha már úgyis külső szoftvert használ, akkor nálunk az Araszba betáplálva az adatokat egy gombnyomással már az elektronikus Gazdálkodási Naplóba is feltöltheti.

Azt is tapasztaljuk, hogy időről időre elkezdik másolni az Araszt, néha még a dizájn is hasonló. Volt, hogy gondolkodtunk rajta, tegyünk-e lépéseket, de mivel folyamatosan nő az ügyfélkör, úgy tűnik, lehet ezt-azt másolni, de azt a munkát, amit mi a gazdálkodók, szaktanácsadók jelzései alapján évekig nomítottunk, nem

amit ráadásul az Arasz segít az aktuális jogszabályoknak megfelelően végezni!

Továbbá az Arasz több gépről vezethető, a gazdaság több dolgozója beléphet egyszerre. Nagyon sokan szeretik benne a tápanyagtervezőt, mert gyors és könynyű a talajvizsgálati adatok behívása, jelentéshez is könnyű adatokat kinyerni.

– Szembetűnő, hogy nincsenek térképek az Araszban. Miért?

– Mert rájöttünk, hogy semmi szükség rá. A Gazdálkodási Naplóhoz nem kell, az állandóan betöltődő nagy képi

FOLYTATÁS A 20. OLDALON

Többet kellene tanítani a fiataloknak a mezőgazdaságról

állományokkal csak idegesítjük a felhasználót, mert lassítjuk a rendszert.

– Mondjuk, hogy semmit sem értek a gazdálkodáshoz; tegnap örököltem 100 hektár földet meg néhány tucat haszonállatot, alapítok egy céget szakemberekkel, és én szeretném vinni az adminisztrációt. Tényleg azt állítja, hogy három-öt nap alatt megtanulhatnám az Araszt?

– Azt. Ha lassan tanul, akkor egy hét. Akinek idegen az informatika meg az adminisztráció, legfeljebb annak egy hét.

Trollkodás helyett közösségi segítség

– Az Arasz közösségi médiás aktivitása is jelentős. Ez öröm vagy inkább probléma az állandó gyelem, felelősség miatt?

– Onnan kezdem, hogy az Araszt eleve úgy alkottuk meg – mert erre is igényt jeleztek a gazdálkodók –, hogy erőteljes legyen a szakmai támogatás, a helpdesk-szolgáltatás, az ügyfélszolgálat. Ma is így van, ha átnéz az irodám üvegfalán, látja, hogy két kolléga várja az akut hívásokat, és ha kell – például év végén, a bevallások, jelentések, leadások időszakában – én magam szintén beszállok az ügyfélszolgálatba. Garantáljuk, hogy 24 órán belül reagálunk a jelzésekre, kérdésekre, aztán azonnal vagy legalább pár napon belül megoldjuk a felmerülő feladatokat.

Van munkatársam, aki a banki szférában volt ügyfélszolgálatos, ma kiválóan érti mindazt, amit a gazdák segítéséhez tudni kell az agráriumban

A rendszer másik erőssége, hogy nagyon sok és egyre több szaktanácsadó partnerünk van, aki ismeri, használja, így ők bevonhatók a gazdaságok felvetéseinek, problémájának a megoldásába.

Szóval a közösségi média. Ott volt aggályom nekem is, hogy ha kialakítjuk az adatlapot, megindul majd a sajnos gyakorta tapasztalható ekézés, személyeskedés, öncélú kritika, trollkodás. Szerencsére ebben szintén az ellenkezőjét tapasztaljuk: az Arasz-felhasználók egy idő után elkezdték „elvenni”, azaz átvenni, kiegészíteni az ügyfélszolgálatos kollégáink munkáját. Segítik, tájékoztatják egymást, ötlete-

ket adnak, kérdésekre válaszolnak. Ez nagy élmény, örülök neki.

– A szaktanácsadónak miért éri meg?

– Nekik nyilván nem a szakmai, jogi, szabályozási komplikációk jelentik a kihívást, hanem a munka mennyisége. Vagyis ők azzal nyernek az Arasszal, hogy több idejük marad a gazdaságokra vagy éppen a pihenésre. Nagyon szeretik, nem véletlen, hogy itt is nő a felhasználók száma, szerintem a névjegyzéki szaktanácsadók többsége Araszt használ.

– Említette, hogy a Nébih által hozzáférhetővé tett ingyenes rendszer sem vitte vagy tántorította el az Arasz meglévő és potenciális ügyfeleit, és hogy ma nagyon sokan külső szoftverről küldik az adatokat az állami nyilvántartásba. Milyen a kapcsolat ebben a szektorban, vagyis a digitális gazdálkodási naplózásban az állam és a piaci szereplők között?

– Talán az utóbbi időben jobb. Eleinte, amikor megjelent az állami, az nekünk – például a szintén nagyon jó színvonalú Agrovirnek is – elég sok pluszmunkát okozott, és nem a mi hibánkból.

Nyilvánvaló, hogy ha külső szoftverekből lehet és kell feltölteni az állami rendszerekbe a naplózást, akkor összehangolható mechanizmusok kellenek. Így aztán jöttek a panaszok a mi felhasználóinktól, hogy hiába működik jól például az Arasz, nem boldogulnak a beküldéssel, vagy hogy gond van az adattal a beküldés után. Azóta

FOLYTATÁS

szerencsére van, akit fel tudunk hívni, és van is kommunikáció az állami és piaci oldal között. Összefoglalva, azt mondanám, hogy az állam a maga részéről biztosítja, ami az ő kötelessége: egy ingyenes felületet. És vagyunk egy páran a piaci szférában, akik ugyan nem vagyunk ingyenesek, de elérhető áron dolgozunk, és a meg zethető díj fejében szerintem elég jó és elég sok plusz szolgáltatást biztosítunk. És ezt a gazdaságok, szaktanácsadók is így látják, hiszen ezért fordulnak rengetegen a piaci szolgáltatókhoz. Egyébként szerintem a legtöbbször igaz, hogy a zetős szolgáltatás jobb, mint az ingyenes.

A kihívásból

lehetőség lett

– Az eGN megjelenése sem jelentett törést a piacon?

– De, valóban, sokan abba is hagyták. Nekünk viszont inkább azt jelentette, hogy itt van egy új feladat a gazdáknak, amibe mi be tudunk lépni mint hatékony segítség. Így miközben többen kiszálltak a szektorból, nekünk nőtt az ügyfélkörünk. És nemcsak az operatív munkában segítettünk, hanem

a beküldésben is, ami még az állami felületen sem mindig könnyű.

– Hogyan lehet egy ilyen szolgáltatást árazni? Vannak nyilván pár hektáros, de vannak több száz, ezer hektáros ügyfeleik is.

– Elárulom, én nem szeretek „elengedni” egyetlen potenciális partnert sem. A kis és közepes méretű gazdaságoknál általában a díjszabási tarifa

indít, és itt, a nyugati határhoz közel (az interjút az Arasz szombathelyi irodájában rögzítettük – KZ) nyilván még inkább „fogni” kell a szakembereket.

– Valóban nem könnyű ebben a régióban, innen rengetegen járnak át értelmiségiek, szakmunkások Ausztriába háromszor-ötször annyi zetésért. De mi kis cég vagyunk, heten visszük az

Ahogyénmegtapasztaltam,milyenmotiváló amezőgazdasággalfoglalkozni, úgysokkollégámismegtanulta

az alap – ez egyébként a szántóknál pár száz forint hektáronként, nem egy vállalhatatlan összeg. A nagyoknál már inkább én kérdezek vissza: hogyan látják, mennyit tudnak-akarnak szánni a pro adminisztrációra, és akkor megkeressük a mindkét félnek legmegfelelőbb árat.

– Hogyan bírják mérnök-programozó munkaerő-utánpótlással? Egy informatikus 500–800 ezres zetéssel

Araszt, köztük én, és három éve még csak ketten voltunk. Nem aggódok.

Ahogy én megtapasztaltam, milyen motiváló, inspiráló a mezőgazdasággal foglalkozni, úgy sok kollégám is megtanulta. Van olyan munkatársam, aki a banki szférából jött, ügyfélszolgálatos volt. Ma kiválóan érti mindazt, amit a gazdák segítéséhez tudni kell az agráriumban.

A növényvédelemnek mindig magas presztízse volt

A 30 éves Kwizdánál jó dolgozni

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

A Kwizda Agro immár 30 éve van jelen a magyar piacon, ami figyelembe véve a szektorban az elmúlt évtizedekben tapasztalható fúziókat, felvásárlásokat, már önmagában is komoly eredmény. Barna Sándorral, a hazai leányvállalat ügyvezetőjével szakmai múltja mellett a cég és az iparág előtt álló kihívásokat, lehetőségeket is áttekintettük.

A kereskedelem mindig is érdekes volt számomra

– Sok interjúalanyom egészen érdekes területekről érkezett meg a mezőgazdasághoz: önnél mik voltak a legfontosabb lépések, amik a jelenlegi pozíciójáig vezettek?

– Nem a szokványos indíttatás vezetett erre a pályára, mint azoknál, akik családi mintát követve választották a mezőgazdaságot. Mátészalkán nőttem fel, ahol a gazdálkodás az egyik fő foglalkoztatási ágazat volt. Nagyszüleim mezőgazdasággal foglalkoztak, az agrárium iránti érdeklődésem nekem is megvolt. Na -

gyon tisztelem a klasszikus földműves munkát, de a saját jövőmet mégis másként képzeltem el.

Középiskolásként kivettem a részem a családi gazdálkodás keretein belül a szüretben és betakarításban, olyanzikai munkákban, mint a meggy- és almaszedés, napraforgó- és kendercséplés. Akkoriban is már inkább ezek kereskedelmi oldala iránt érdeklődtem. Felmerült még bennem az állatorvosi szakma lehetősége is, ezért biológiakémia tagozatos gimnáziumba jártam. Végül az volt a fontos számomra, hogy a szülőhelyem környékén maradjak, így a Debreceni Agrártudományi Egye-

tem mellett döntöttem. Ezen belül is a növényvédelem érdekelt leginkább, ami különleges presztízzsel bírt a szakmában.

A tanári képzés is érdekelt, különösen az emberekkel való foglalkozás vonatkozásában. Mérnöktanári diplomát is szereztem, és a gyakorlóiskolai tanítás során 17-18 éves diákokkal dolgoztam, ami nagyon tetszett, de pedagógusként sem tudtam elképzelni az életem.

Nem eltávolodva a mezőgazdaságtól, a termelés helyett inkább a kereskedelem és a szaktanácsadás felé orientálódtam, és elhelyezkedtem első mun-

Barna Sándor ügyvezető, Kwizda Agro Hungary Kft.

kahelyemen, a Kemoker Kft.-nél mint területi képviselő. Ez komoly szakmai fejlődést és kapcsolatépítési lehetőséget jelentett számomra. Akkoriban találkoztam a nyíregyházi Agroker tulajdonosával is, aki később felajánlotta nekem a mátészalkai regionális központ vezetését. Ez nagy lehetőség volt számomra, mert így a szaktanácsadás és üzletkötés mellett vezetői tapasztalatokat is szerezhettem.

– Milyenek voltak ezek az évek?

– Dinamikusan növekedett a piac és vele együtt a partnerkörünk is. Sokszor túlóráztunk kollégáimmal a napi értékesítési feladatok után a szerződések megírásán. Akkoriban több száz vevő vett igénybe nanszírozást, és napokat töltöttünk el a mátészalkai központban, hogy ennek adminisztratív hátterét biztosítsuk. Az öt év alatt a mátészalkai forgalom több mint ötszörösére nőtt, ami komoly eredmény, mert messze a piaci átlag feletti növekedés volt.

– Mégis továbblépett?

– Igen, mert Mátészalka környéke, amelyet a fehérgyarmati és nyírbátori Agroker regionális központok határoltak be, már nem volt elég számomra. Szerettem volna többet látni a magyar agrárágazatból, de akkoriban az Agroker vezetése nem tudott további fejlődési lehetőséget biztosítani számomra. Mégis nehéz volt meghozni a döntést, amikor lehetőséget kaptam az országos lefedettséggel működő Kwizda Hungary Kft.-nél. Az akkori agrokeres csapatot én válogattam magam köré, és nagyon jó volt velük dolgozni, de a szakmai előrelépés és a vonzó ajánlat végül meggyőzött.

A tápanyag-utánpótlás továbbra is kulcsfontosságú terület a Kwizda számára, mivel az egészséges növények jobban ellenállnak a betegségekkel és kártevőkkel szemben

mat, nálam ez azt is jelenti, hogy nem akarok máshol dolgozni.

A családi tulajdonú cég olyan munkakörnyezetet biztosít, ahol az emberközpontúság, a hosszú távú karrier, akár nyugdíjig tartó foglalkoztatás és az erre alapozott stabilitás nagyon fontos. Ritkán találkozom ilyen értékrenddel a mai üzleti világban.

Pályafutásom során számos pozíciót bejártam a Kwizda cégnél. Területi képviselőként kezdtem, majd az almatermesztés szakmai felelőse lettem. Később vetőmag-, majd növényvédőszer-termékmenedzserként dolgoztam, azután régióvezető, majd marketingvezető, később értékesítési vezető lettem, és jelenleg ügyvezető vagyok. Az összes piachoz kapcsoló-

AKwizdacsaládivállalatotjelenlega6.generáció irányítja,ésacég,hagyományai,stabilitása megőrzésemellett,folyamatosanfejlődik

Korábbi csapatom tagjai szerencsére mind magasabb pozícióba kerültek később, és ők is elégedettek voltak az előrelépéssel.

– Milyen utat járt be a Kwizdánál? – 2012 decemberében csatlakoztam a Kwizda Hungary Kft.-hez, és bár azóta többször is kaptam ígéretes álláslehetőséget, de nem tudtam magam más cégnél elképzelni. Szeretem a munká-

dó pozícióban lehetőségem volt dolgozni, és kipróbálni magam. A kiváló, jobbnál jobb szakemberekből álló KWIZDA-csapatban talán az idegen nyelv ismerete tette lehetővé a menedzseri és vezetői pozíciók közötti folyamatos előrelépést. Persze mindezt a tulajdonosok bizalmának is köszönhetem, valamint annak, hogy a korábbi ügyvezető saját céget alapított, és

ezzel lehetővé tette számomra, hogy átvegyem a jelenlegi pozíciómat.

Az emberi tényező és a családias légkör mint vállalati kultúra, nálunk nagyon fontos, talán a legfontosabb. A versenytárs cégeknél a uktuáció gyakran magas, amit az ottani vezetők által teremtett munkahelyi légkör idéz elő. Nehezebb piaci körülmények között olyan költségcsökkentési intézkedéseket hoznak, amelyek sok dolgozót kedvezőtlenül érinthetnek. Ebből viszont nehéz újra építkezni, ha az ágazat újra növekedni kezd.

Mi próbálunk másképp működni. Dolgozóink megbecsültek, és ezáltal elkötelezettek. A lehető legtöbb támogatással és a legjobb képzéssel törekszünk hosszú távon a legnagyobb teljesítmény elérésére. Ez az, ami nagyon fontos számomra vezetőként: az alkotó munkahelyi légkör megteremtése, amely nem hagyja a kollégáimat elkényelmesedni, de mégsem stresszes. Fontos a tudásmenedzsment, hogy mindenki a képességeinek megfelelő feladatokat kapjon.

Már a hatodik generáció is megjelent az anyacégben

– Mekkora most a csapat Magyarországon?

– Jelenleg összesen negyvenhárom fő dolgozik nálunk. Huszonöt kolléga területen, közel a termeléshez, beleértve a két értékesítési vezető is. Fontos, FOLYTATÁS A 24. OLDALON

A Terepszemle rendezvény már tíz éve komoly lehetőséget ad a gyakorlati tapasztalatok megosztására

hogy minden megyében legalább egy fő képviselje a céget, ami lehetővé teszi, hogy alaposan megismerjük a piacot, és minél jobban támogassuk a helyi termelőket.

– Milyen most a Kwizda pozíciója hazánkban?

– A Kwizda stabil helyet foglal el a hazai piacon, és idén ünnepli 30. születésnapját. Ez jelentős mérföldkő, különösen, ha gyelembe vesszük, hogy sok cég jelent meg és vonult ki a piacról azóta.

A Kwizda családi vállalatot jelenleg a 6. generáció irányítja, és a cég, hagyományai, stabilitása megőrzése mellett, folyamatosan fejlődik. A tulajdonosok magas kultúrájú, intellektuális emberek, ugyanakkor szerények és visszafogottak. Számomra ez nagyon szimpatikus. Emberi a lépték, annak ellenére is, hogy a Kwizda család az egyik legbe-

ezt nem tette lehetővé. Tapasztalataim alapján a magyar vállalkozások gyakran egyszemélyes irányításúként működnek, nem pedig vállalatként, és nincs meg az átadás-átvétel tapasztalata sem. Sok esetben a termelői és kereskedelmi cégek vezetői nem is gondolnak az utódlásra, más utat szánnak gyermekeiknek, vagy a következő generáció nem érdeklődik a családi üzlet iránt, inkább más pályát választ. Ez nehézséget jelenthet a több generáción átívelő maradandó értékteremtés szempontjából. Az alapítók sokszor későn kérdőjelezik meg, hogy miért fektették bele egy élet munkáját a vállalkozásba.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

AKwizdakomolyanvesziakörnyezettudatosságot,ésajövőmezőgazdasági irányzataihozigazítjatermékportfólióját

folyásosabb család Ausztriában. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányokra – a világ talán legjobb, legnevesebb iskoláiban tanultak –, és gyelnek az állandó képzésre, folyamatos az igény a fejlődésre és megújulásra. Inspiráló egy ilyen szemléletű csapat tagjának lenni. – Érdekes ezt hallani, hogy ott milyen jól működik a generációváltás. – A magyar mezőgazdasági szektorban is zajlik a generációváltás, bár a helyzet némileg eltérő. A magyar vállalatoknak és vállalkozásoknak nem lehet 6 generációs múltja, mivel a rendszer

A Kwizda, különösen az osztrák leányvállalat, példát mutat a környezettudatosság terén. Az ausztriai irodák és a gyár is törekszik a karbonsemlegességre. Elektromos kamionokat használnak, amelyek napelemekről töltődnek. Az alkalmazottak is kizárólag elektromos autókat használnak, melyekhez Ausztriában a megújuló energia döntően biztosított.

A Kwizda komolyan veszi a környezettudatosságot, és a jövő mezőgazdasági irányzataihoz igazítja termékportfólióját. Bár növényvédő szereket forgalmazunk, célunk mégis, hogy a termelők kevesebb növény-

védő szer felhasználása mellett több biológiai hatóanyagot építsenek be a növényvédelmi programjukba.

A Kwizda a technológiai fejlődésre is nagy gyelmet fordít. Különféle digitális megoldásokat alkalmazunk, például előrejelző rendszereket, hogy a lehető legpontosabb legyen és ezáltal leghatékonyabb a védekezés időzítése. Próbáljuk minimalizálni a károsanyag-kibocsátást. A jövőbeni piaci igényekre is reagálunk: az egészségesebb élelmiszerek és önmagában az egészséges környezet iránt növekednek a fogyasztói elvárások, ezért a Kwizda arra törekszik, hogy a biológiai alapú megoldásokat integrálja a hagyományos módszerekbe. Ennek eredményeként több szegmensben is sikerült meghatározó piaci szereplővé válnunk.

Változó termékkínálat

– Hogyan alakult a termékkínálat az elmúlt években?

– A cég termékkínálata jelentős változáson ment keresztül az utóbbi időszakban, különösen a biostimulánsok és lombtrágyák terén. A tápanyag-utánpótlás továbbra is kulcsfontosságú terület nálunk, mivel az egészséges növények jobban ellenállnak a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Okszerű tápanyag-utánpótlási program mellett a növényvédő szeres kezelések száma jól optimalizálható.

Sajnos az utóbbi két évben jelentős visszaesést mutatott a tápanyag-utánpótlási piac. A terményárak csökkenése és a növénytermesztés jövedelmezőségének romlása miatt a termelők szűkített technológiákban gondolkoznak, és gyakran a tápanyagok, biostimulátorok

FOLYTATÁS A 23. OLDALRÓL

kerülnek először a költségcsökkentési intézkedések célkeresztjébe.

Természetesen ez is csak átmeneti állapot, az idei szélsőséges és aszályos évjáratban megmutatkozott, hogy azok a termelők, akik nem hagyták el ezeket a technológiai elemeket, lényegesen nagyobb termést takarítanak be. Ebből kifolyólag a kereslet a termésnövelő és digitális megoldások iránt érezhetően újra növekszik.

A fenntarthatóság iránti elkötelezettség továbbra is központi szerepet játszik a cég stratégiájában. A mi vállalatunk valóban komolyan veszi ezt a célkitűzést. Tudom, a fenntarthatóság kifejezés az utóbbi években már sokszor elcsépeltnek tűnhetett, mert minden piaci szereplő szájából ez hangzik el, és sajnos sokszor nincs mögötte tartalom. Igenis, fontos, hogy a jövő generáció számára is élhető és egészséges környezetet hagyjunk hátra.

A célunk nem a minél több növényvédő szer értékesítése, hanem egy hosszú távú gondolkodás, hogy csak annyit juttassanak ki a termelők, amennyire valóban szükség van a hatékony és fenntartható gazdálkodáshoz.

A Kwizda digitálizált növényvédelmi előrejelző rendszerei nagyban hozzájárulnak az indokolatlan felhasználás elkerüléséhez és ezáltal az egészséges élelmiszer előállításához.

Vélhetően szintén átmenetileg, de a biofogyasztás csökkenése most európai jelenség. A covid, az in áció és a háborús helyzet mind befolyásolják a fogyasztói szokásokat. Az árérzékenység növekedése miatt a magasabb árú biotermékek iránti kereslet csökken. Ennek következtében a biotermelés is visszaszorulhat. A fogyasztó számára hosszú távon azonban fontosnak kell lennie, hogy meg zethető és fenntartható termékeket válasszon. A jövőbeli stratégiánk az, hogy egy olyan precíziós, digitális gazdálkodási rendszert alakítsunk ki, amely a hagyományos elemeket ötvözi a legmodernebb tápanyag - utánpótlási megoldásokkal, csökkentve a kémiai anyagok használatát, amennyire csak lehetséges.

– A magyar gazdálkodók mennyire készültek fel erre a szemléletváltásra?

– Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelők már rájöttek, hogy az eddigi eszközök és módszerek nem mindig működnek. Az új körülmények új megoldásokat kívánnak. Az eddig bevált praktikák helyett most innovatív megoldásokra és technoló-

giákra van szükség, például drónokra, műholdas rendszerekre és a munkagépek közötti hatékony kommunikációra. A termelők nagyon nyitottak az új lehetőségekre, hiszen látják, hogy a régi módszerek már nem elegendőek ahhoz, hogy piaci sikereket érhessenek el.

Az EU egyedül nem tudja megoldani a globális problémákat – Az agrártámogatási programok, gondolok itt leginkább az AÖP-re, tapasztalatai szerint mennyire segítettek eddig a termelőknek?

zem, hogy egy aranykor most zárul le a mezőgazdaságban, és egy bizonytalan ideig tartó nehezebb időszak veszi kezdetét. A ciklikusság, ez a gazdasági jelenség tíz-tizenöt évente az agráriumban is megjelenik, és más piacokon is, mint például az építőiparban és az autóiparban: addig fújjuk a lu t, míg kidurran, aztán majd újat fújunk.

Tény, hogy most minden iparágban nagyon nehéz a jövőt tervezni. Korábbi generációk, egykori vezetőim mesélték, de jó példa a szüleimé is, akik az első munkahelyükről tudtak nyugdíjba men-

Afogyasztószámárahosszútávon fontosnakkelllennie,hogymegfizethető ésfenntarthatótermékeketválasszon

– Az AÖP-program eredetileg a biológiai termékek és fenntartható gazdálkodás előmozdítását célozta. Az első évben nagy volt az érdeklődés a biológiai termékek iránt, de idén a termelők észrevették, hogy az agrotechnikai eszközökkel is elérhetők az AÖP által megcélzott pontszámok. Sajnos az AÖP-program céljai nem teljesültek maradéktalanul.

– Milyen gyakorlati hibákat látni a termelőknél, amelyekre érdemes lenne gyelmeztetni őket?

– A legnagyobb probléma az, hogy sok termelő nem használja ki a rendelkezésre álló új technológiákat és módszereket. Ezenkívül a klímaváltozás hatásait is nehéz kezelni, mivel a hagyományos növénytermesztési módszerek mellett az időjárás és más külső tényezők is komoly nehézséget jelentenek. A legfontosabb, hogy a termelők nyitottak legyenek az új megoldásokra, és alkalmazkodjanak a változó környezeti feltételekhez.

– A jövőben hogyan látja a termelők helyzetét a klímaváltozás és egyéb piaci kihívások tükrében?

– A klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket. Az időjárási szélsőségek és a versenyképes külföldi termékek, például az Ukrajnából származó olcsó termények jelenléte miatt a magyar termelőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A jövőben a fenntartható és hatékony gazdálkodási módszerek alkalmazása, valamint az új technológiák bevezetése lesz a sikeres termelés kulcsa. Úgy ér-

ni, ha akartak. Biztonságosabb és jobban tervezhető volt a jövőjük. Ma a ataloknak szerintem egy munkáltató sem tud ennyire biztos utat garantálni, de még csak ígérni sem. Vezetőként a múlt tapasztalataiból tanulok, de felesleges túl sok időt tölteni ezzel, mert a múlt már nem létezik, a jövő pedig még nem. Úgy látom, mindig a jelenből kell kihozni a maximumot, és lépésről lépésre haladni. Hiszek abban, hogy egy egészségesebb világban fogunk élni, és az emberek gondolkodásmódján változtatni kell a bolygónk és az elkövetkező generációk védelme érdekében. Fontos azonban, hogy nemcsak a termelői, hanem a fogyasztói hozzáállást is befolyásoljuk, például azzal, hogy tájékoztatjuk őket a biotermékek előnyeiről és a fenntarthatóságról. A mezőgazdaságnak át kell alakulnia, a jövő alapja az egészséges élelmiszer és a jobb életminőség.

A biológiai technológiák fejlesztése lehetővé teszi a hatékony növényvédelmet anélkül, hogy káros vegyszereket kellene használni. Ez nemcsak a környezetet óvja, hanem hosszú távon az emberi egészséget is. Azon dolgozunk, hogy a jövőben egyre több ilyen technológia váljon elérhetővé, amelyekkel hozzájárulunk a fenntartható mezőgazdasághoz.

A célok eléréséhez az európai gondolkodás nem mindig elég. Itt, az Európai Unióban négyszázmillió ember nem tud megmenteni egy nyolcmilliárdos bolygót. Amíg a többiek nem állnak mellénk, addig ez nem fog működni. De mi tegyük bele a rendszerbe, ami a mi felelősségünk!

BD-EXPO Kft.: 150 kiállítást képviselnek

A személyes találkozások

pótolhatatlanok!

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

Egy külföldi szakvásáron való megjelenés amellett, hogy óriási piaci lehetőséget adhat egy vállalatnak, nagyon nagy kihívást is jelent mindenkinek. Jó ilyenkor egy olyan cég támogatását kérni, amely nemzetközi vásárvállalatok hivatalos képviselőjeként segít az előkészületekben, a részvételben és a szakvásár utáni teendők megtervezésében. A BD-EXPO Kft. épp negyedszázada dolgozik ezen az izgalmas területen. Máté Szilviával, a cég tulajdonos-ügyvezetőjével beszélgettünk.

Huszonévesen már a düsseldorfi vásár képviselője lett

– Ugorjunk vissza az időben! Gyermek- vagy kamaszkorában már gondolt arra, hogy kiállításokkal foglalkozzon?

– Nem, akkor még nem is tudtam a nemzetközi vásárok létezéséről sem... Magyar és népművelés szakon végeztem a tanárképzőn; ez utóbbit ma már művelődésszervezőnek hívják… Mindig is szerettem a szervezéssel járó munkákat, de a tanulásnak nem lett itt vége, a külker főiskolára jelentkeztem, majd elvégeztem a European Business Schoolt is.

A diplomáim megszerzése már a munkával párhuzamosan is folyt, a harmincas éveim elejéig, közben végig Budapesten éltem, soha nem költöztem külföldre. A külker akkor került képbe,

amikor a düsseldor vásár magyarországi képviselője lettem – 1993-ban kerültem ugyanis a Német Gazdasági Kamarához, ahol minden vásárképviselet összpontosult. Akkoriban a német vásárok uralták a piacot, és a legtöbb nemzetközi kiállítás ma is Németországban zajlik. Huszonévesen lettem a düsseldor vásár magyarországi képviselője.

– Ez volt az első munkahelye?

– Nem, előtte két évig tanítottam, de már akkor láttam, hogy az oktatás nem az én utam, így váltottam. A kamaránál találkoztam Berlin, Düsseldorf, Köln, Hannover és Nürnberg vásáraival. A főnököm szerint ideális feladat volt számomra a nemzetközi vásárok szervezése. Igaza volt! Így kezdődött a pályafutásom, és 1993 óta képviselem a düsseldor vásárt Magyarországon.

Ez már egy 30 éves jubileum, ez még Németországban se gyakori!

A történet a kilencvenes évek végén folytatódott, amikor a düsseldor vásár megvásárolta a brnói vásárvállalatot. Hármas leányvállalatként működtünk, amiben nekem is 10%-os tulajdonrészem volt, később apránként a teljes cég az én tulajdonomba került.

– Tehát itt már a BD-EXPO Kft.-ről beszélhetünk?

– Igen, 1999-ben alapítottuk meg. A cél világos volt: vásárképviseletekkel foglalkozunk. Az évek során bővültünk: a frankfurti vásárközpont és az Informa Markets is hozzánk tartozik. Az Informa a világ egyik legnagyobb vásárszervezője, de mi csak az élelmiszerés italipari kiállításokat látjuk el, főleg Délkelet-Ázsiában. A Messe Frankfurt a

Máté Szilvia ügyvezető, BD-EXPO Kft.

legnagyobb önálló vásárszervező, míg a Messe Düsseldorf a harmadik.

Brno továbbra is fontos a portfóliónkban, különösen a regionális piac miatt. Kezdő exportőröknek mindig ajánljuk, hogy először a régióban próbálják ki magukat. A brnói vásárok kiváló lehetőséget biztosítanak, hiszen a helyszín közel van, és innen a szlovák piacot is jól el lehet érni.

Fontosak a személyes találkozások

– Visszaemlékezve: melyik időszak volt a legdinamikusabb ezen a piacon?

– A 2000-es évek közepe, amikor a magyar gazdaság fellendült, növekedett a GDP, és bővült a fogyasztás. A cégek elkezdtek exportálni, de ezt a pozitív folyamatot a 2008-as válság lassította le. Magyarország különösen nehezen állt talpra, itt 4-5 évig tartott a kilábalás, míg Nyugat-Európában gyorsabb volt. 2015 és 2019 között ismét egy kiemelkedő időszak következett, amikor a beszélgetések többsége a piacbővítésről szólt. Azonban a pandémia ezt derékba törte.

2020 márciusában gyakorlatilag minden leállt. Az az évünk csúcsévnek indult, hiszen olyan kiállítások voltak

kis olákkal kóstoltatni, de a logisztika rémálom volt. Képzelje el, Európa több országában kellett megszervezni a kóstolót. A borászatok bedobozolták a mintákat, és reménykedtünk, hogy időben odaér az érdeklődőkhöz. Aztán a képernyőn mondta a somelier, hogy most nyissák ki az 1-es olát… Nem részletezem – élőben ez

Apandémiaelőttiidőszak,főleg2015 és2019között,aranykorvolt avásárokszámára

betervezve, mint a Drupa és az Interpack, de március 13-án mindent elvágtak. A túlélést az tette lehetővé: hittünk abban, hogy a nemzetközi vásárokra szükség van. Sokan gondolták, hogy minden átkerül online térbe, de a személyes kapcsolatok pótolhatatlanok. 2022-től újraindultak a kiállítások, és 2023-ban visszaálltunk a rendes kerékvágásba.

– Miért tartja fontosnak a személyes jelenlétet?

– Egy gépet videón is be lehet mutatni, de az apró részleteket élőben érti meg az ember. Ugyanez igaz a textiliparra: látni és érezni kell az anyagot. Az élelmiszeriparban és borászatnál pedig logikus, hogy kóstolni is kell. Érdekességként elmondhatom, hogy online kiállításnál próbálkoztak

sokkal jobb! Minden szakmában fontos a személyes jelenlét: a gépeknél, fogyasztási cikkeknél, élelmiszernél – mindent meg lehet oldani digitálisan, de az élmény, a lehetőségek nem ugyanazok.

– És akkor még nem beszéltünk a személyes jelenlétből adódó váratlan interakciókról!

– Pontosan! A spontán találkozások és beszélgetések, amikor valaki meglát egy érdekes standot vagy egy régi ismerőst – ez mind hiányzik az online térből. A kiállítások lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók egymással is kapcsolatba lépjenek, amit digitálisan nem lehet pótolni.

– Visszatérve a korábbi kérdésre: hogyan lehetett túlélni a covid okozta lezárások időszakát?

– Vakhit kellett hozzá. A vásárképviseletek jutalékokból élnek, és ha nincs kiállítás, nincs bevétel. Mi is megtapasztaltuk ezt. Igyekeztünk minden támogatást, előleget és hitelt igénybe venni. Amikor a kiállítások újraindultak, komoly hitelállománnyal kezdtünk, amit azóta is törlesztünk. Most már helyreállt a rend: van marketingbüdzsé, normális bevételek és jutalékok a kiállítóktól. Bár szűkebb keretek között működtünk, próbáltuk megtartani a munkatársakat, mert nélkülük nem tudtunk volna talpra állni.

– Visszatértek a kiállítások a megszokott szintre?

– A kiállítók gyorsabban visszatértek, mint a látogatók. A pandémia előtti időszak, főleg 2015 és 2019 között, aranykor volt a vásárok számára. Azt a szintet már nem érjük el, de 2023-ra a kiállítók 75–80%-a már visszatért.

Európában 2022-ben indultak el újra a rendezvények, míg Ázsiában csak 2023 elején. A mostani visszatérési arány 85–90%, néhol 95%. A látogatóknál az első évben 70–75%-os volt a visszatérés, ami mostanra 80–85%-ra emelkedett. A régi látogatószámokat viszont már nem fogjuk elérni. A cégek is másképp szervezik az utazásokat: régen akár tízen is eljöttek, most jellemzően 2-3 embert küldenek. Sok konferenciát, workshopot streamelnek, így aki csak egy-egy programért utazott volna, azt inkább online követi. Ez jelentősen csökkenti a látogatók számát. FOLYTATÁS A 28. OLDALON

A magyar stand a ProWein borászati szakkiállításon

Rengeteg területen otthonosan mozognak

– Melyek a fő kiállítási területek, amelyeket képviselnek?

– Nem egyszerű erre válaszolni, mert a portfóliónkban mintegy 150 kiállítás szerepel, bár ezek több szakterületet fednek le. Általánosságban a magyar export 80%-ára rálátunk. Kiemelkedőek a gépipari kiállítások, amelyek lefedik a nyomdagépektől a csomagoláson át a szerszámgépekig terjedő témákat.

Az agrárgépek szintén fontosak, a brnói szakvásár az európai top 3-ban van. Az Interpack például a csomagolási iparág vezető rendezvénye, és több egészségügyi kiállításunk is van, mint a Medica és a RehaCare, amelyeknek világszerte vannak rendezvényei. Így, ha egy magyar exportőr nem Düsseldorfba, hanem Dubajba vagy Mumbaiba akar menni, mi tudunk segíteni.

A textilipari kiállításaink főleg lakásés közületi textíliára koncentrálnak. Az autóipar terén 14 különböző helyszínen kínálunk lehetőséget, például Isztambulban, Dubajban és Frankfurtban, ahol a legnagyobb ilyen jellegű kiállítás zajlik. Emellett egyre több magyar cég érdeklődik Európán kívüli piacok iránt. Nem hagyhatjuk ki a borászati kiállításokat sem: a ProWein a világ legnagyobb borkiállítása Düsseldorfban, és mostanra egyre több magyar borász nyit az ázsiai piacok felé. – Hogyan történik a kapcsolatfelvétel? Önök keresik meg a cégeket vagy inkább fordítva?

– A cégek 75–80%-ban maguktól keresnek meg bennünket. De előfordul, hogy mi keressük fel őket, ha egy adott kiállítás véleményünk szerint számukra érdekes lehet. Könnyen megtalálnak minket, mivel intenzív marketingkampányaink vannak, hirdetünk, és részt veszünk magyarországi konferenciákon, rendezvényeken. Sokszor szakmai szövetségekkel együttműködve kapunk ötleteket is. Ha tudjuk, hogy valaki érdeklődik, jelezzük neki a számára releváns lehetőségeket.

Kell a humorérzék…

– Mekkora csapattal dolgoznak? – Összesen négyen vagyunk, és most két gyakornok is segíti a munkánkat. Kicsi, de pro csapat vagyunk, mindannyian több nyelven beszélünk, és jól ismerjük a kiállításszervezés minden részletét. Szeretném bővíteni a munkatársi létszámot, de ez a bevételi helyzettől függ. Bevételeink a kiállítói és látogatói jutalékokból származnak, így ha sok magyar cég vesz részt, jó évünk van, ha kevés, akkor kevésbé. – Hogyan bírja a nem tervezhető helyzeteket?

– Az idei év különösen nehéz volt, főleg az első negyedévben. Volt hóesés, sztrájk, útlezárások. Ilyenkor sok humorérzékre van szükség. Egyébként az egész élethez kell humor, de a mi régiónkban különösen.

– Az egyik legismertebb agrárérdekeltségű rendezvényük a brnói TechAgro, amely a gépekről szól. Milyen, az ágazathoz kapcsolódó kiállításokat képviselnek még?

A személyes találkozás, a kóstolási lehetőség az, amit az online térben nem tudunk megvalósítani

– Itt van például a dróntechnológia. Az agrárium az egyik legnagyobb felhasználója a drónoknak, és Düsseldorfban is lesz ilyen kiállítás. A dróntechnológia friss terület, de most már a kiállítási iparban is megjelent. Amerikában már teljes iparági kiállításokat szerveznek köré, és a Közel-Keleten is nagy az érdeklődés.

A bor is közel áll a szívünkhöz. Düsseldorfban van a világ legnagyobb borpiaci kiállítása, a már említett ProWein, ahol a magyar borászok rendszeresen kiállítanak. Emellett vannak kisebb testvérkiállítások is, például Dél-Amerikában, Indiában és Kínában. Indiát sokan gyelmen kívül hagyják, pedig ott is komoly piac lehet. Kína pedig egyre fontosabb a magyar borászatok számára, főleg Sanghaj, amely a kereskedelmi központ.

Ha pedig az élelmiszeripart nézzük, a távol-keleti élelmiszer-kiállításokat tapasztalt exportőröknek ajánljuk. Az Agrármarketing Centrummal szorosan együttműködünk, ők rendszeresen jelen vannak például Szingapúrban. Az ottani magyar standon nagy sikerrel mutatkozott be például a mangalicahús és más prémium termékek.

– Munkájából adódóan, gondolom, sokat utazik?

– Igen, évente 10–20 utazásom is van. Ezek többnyire rövid, 2-3 napos utak. Nekünk a kiállítások előtt van a legtöbb dolgunk, a helyszínen már kevesebb, ha a cégek jól felkészültek. De mindig kell helyszíni segítség, mert folyamatosan felmerülnek kérdések. Akár Brno, Sanghaj vagy Frankfurt –mindenhol jönnek új ötletek, amelyek segítik a további munkánkat.

Az utazás valóban más életmód. Azok, akik irodában dolgoznak, nehezen értik, miért nem könnyű. Csak egy példa: 2017-ben vettük át a Messe Frankfurt képviseletét, de 2022-ben jártam először Frankfurt belvárosában... A repteret viszont már töviről-hegyire ismertem, annyiszor voltam ott.

– Ha jönne a jó tündér, mit kérne tőle így, 2024 vége felé?

– Azt, hogy a magyar gazdaság újra növekedjen, és a cégek exportkedve erősödjön. Egy növekvő gazdaságban az export is nő. Magyarország kis piac, így akinek versenyképes terméke van, hamar eléri a hazai korlátokat, és tovább kell lépnie. Ha a cégek jobban érdeklődnének az export iránt, akkor én is elégedett lennék.

Az elveszett tonnák nyomában

SZERZŐ: DR. BÓDI ZOLTÁN VEZETŐ FEJLESZTŐMÉRNÖK • SYNGENTA KFT.

Sok kérdés merül fel – főként egy ilyen év után – a termelőkben azzal kapcsolatban, hogy miért lettek ilyen alacsonyak a termésátlagok délen, és miért vannak elégedett gazdálkodók az egyes északi régiókban.

Település termés (t/ha) talajtípustalajműveléselőveteményvetésbetakarítás vetett tőszám öntözésősszel NPK tavasszal NPK szerves trágya (q/ha)

Tiszatardos14-15barna erdőtalajforgatás nélküliőszi búza2024. 04. 07.2024. 09. 09.73 000nem125/45/4580/0/0300–400 Abony6-7barna erdőtalajsávművelésőszi árpa2024. 04. 15.2024. 08. 30.62 000nem12/36/3654/0/0nem Zomba10-11barna erdőtalajszántásnapraforgó2024. 04. 10.2024. 09. 30.73 000nem18/75/44135/20/0nem

Csapadék (mm) 2023. 10. 01-től2024. 04. 01 – 08. 31.2024. 07. 01 – 08. 31. Tiszatardos 607 259 49,8

Abony 613 261 48

Zomba 771 93 26

A kísérleti lokációk termesztésre ható adatai, tényezői

Akukorica szemtermése számos olyan tényező végterméke, amely befolyásolja a kukorica növekedését és fejlődését a vegetációs időszakban. A kukorica kétségtelenül az egyik legjobb tesztnövény, amely pontosan leköveti az adott technológiát és az alkalmazott intenzitási szintet.

Fred Below professzor (USA) „a kukorica hét csodája” tanulmánya egy 16,3 tonnás (t) hektáronkénti kukorica szemtermésére ható tényezők közül az időjárást (4,4 t), az alkalmazott nitrogén mennyiségét (4,4 t), a hibridet (3,14 t), az előveteményt (1,57 t), a tőszámot (1,25 t), a művelési módot (0,94 t) és a növényszabályozó anyagok (0,63 t) hatását foglalta össze. A lista a legnagyobb hatással bíró időjárási tényezőtől

halad a legkisebb, termésre ható tényezőig.

A hét csodának két fontos aspektusa van: minél magasabban van egy faktor a listán, annál jobban irányítja az alatta lévő tényezőket, és a tényezők kölcsönhatásban vannak! Természetesen a fenti állítások előfeltétele, hogy minden más faktor ideális, ide sorolva a megfelelő talajkémhatást, P- és K-szintet vagy a kártevő- és gyomirtás sikeres voltát.

A Syngenta Kft. minden évben 100 feletti darabszámban helyez ki termelőknél mellévetéses demonstrációs kísérletet, melyet ezúton is hálásan köszönünk a kivitelező partnereinknek. Ezekből értékes és hasznos információkat lehet kapni hibridjeink alkalmazkodóképességéről, és a következő évek

Eltérő termésszintek az országkülönböző pontjain 2024-ben

hibridválasztásában is egyaránt segítséget nyújthatnak.

A következőkben a jelen cikk írásakor (október első hete) beérkezett demókísérletekből választottam ki három reprezentatív helyszínt 14–15, 10–11, 6–7 tonnás termésszintnél.

Ezt olvasva az alábbi kérdések merülnek fel: mi lehet az oka az eltérő termésszinteknek? Öntözött volt-e a tábla? Milyen költségszintek mellett valósult meg a kísérletet? Ez utóbbi esetében pontos számokba nem lehet bocsátkozni, hanem a felsorolt inputanyagokból lehet következtetéseket levonni.

A területeken két Syngenta hibridre hívnám fel a gyelmet. Az SY Minerva Zombán nettó 11,1 t/ha-t ért el 14,1% betakarításkori szemnedvesség-tartalom mellett, míg Tiszatardoson 14,4 t/ha súllyal vágták, 13,6% mellett. Az új FAO 300 érésidő második felébe érkezett SY Stacio pedig a három helyszínen az alább termésszintekkel teljesített: Abony 7,5 t/ha, 12,8%, Zombán 10,8 t/ha, 14,2%, Tiszatardoson pedig rekord 15,1 t/ha termésszintet produkált, 13,2% mellett.

Az idei év eredményeinek alakulásában meglátásunk szerint a téli feltöltő csapadéknak, a vetésidőnek (koraibb virágzással, a július elején berobbanó hőségstresszben már a szemkitelítődés folyamata zajlott) és a júniusi nagyobb csapadéktömegeknek egyaránt döntő szerepe volt. Szintén fontos kiemelni a harmonikus tápanyagellátás jelentőségét és a gyommentes környezetet, hiszen ezek a növény kondíciójára, tűrőképességére, a hibridben rejlő genetika maximális kihasználására is döntő hatással bírnak.

A Syngenta kukoricavetőmag-portfóliójáról további információkért látogassa meg weboldalunkat!

Az agrometeorológiai szenzorok alkalmazása a kalászfuzáriózis elleni védekezés hatékonyságának értékelésében

SZERZŐ:

1KITE

KECSKÉS ISTVÁN1 FEJLESZTŐMÉRNÖK, NAGY LÁSZLÓ1 FEJLESZTŐMÉRNÖK, CSÓTÓ ANDRÁS2 EGYETEMI ADJUNKTUS

ZRT., 2DEBRECENI EGYETEM

A kalászfuzáriózis elleni védekezés napjainkban az egyik legnagyobb kihívást jelenti a gazdálkodók számára, különösen az egyre szűkülő növényvédőszer-választék és az Európai Unió kemikáliahasználatot korlátozó politikája miatt.

Az őszi búzát fenyegető kalászfuzáriózis elleni hatékony védekezés pozicionálása kiemelkedő szakértelmet igényel, mivel a gombaölő szerek alkalmazása csak a fertőzés pontos időpontjának meghatározásával lehet sikeres. Az agrometeorológiai szenzorok beépítése a növényállományba új lehetőségeket kínál az előrejelzések nomítására, így a védekezési beavatkozások optimalizálására is. Ezeknek a technológiáknak a segítségével nemcsak a termés menynyiségét és minőségét tudjuk megóvni, hanem hozzájárulhatunk a növényvédőszer-terhelés csökkentéséhez is, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás elérése érdekében. A megfelelő időzítés továbbá a növényvédő szerek hatékonyságának növekedését is eredményezheti.

A mai növényvédelmi kihívások közepette egyre nagyobb jelentőséggel bír az, hogy a gazdák hogyan reagálnak az új növényvédelmi termékek bevezetésére, valamint hogyan pozicionálják a meglévő, engedélyezett szereket a termés minőségének és mennyiségének megőrzése érdekében. A növényvédőszer-választék szűkülésével és az egyre szigorodó uniós szabályozásokkal szemben a termelőknek rugalmas és előrelátó stratégiára van szükségük. Különösen fontos kérdéssé vált, hogy a pontos védekezési időpontokat hogyan lehet meghatározni, hiszen a leghatékonyabb növényvédelmi beavatkozásokat csak a fertőzés időpontjának pontos ismeretében lehet végrehajtani.

Precízebb előrejelzéssel

A 2022-es évben mi is szembesültünk ezekkel a kihívásokkal, amikor a kalászfuzáriózis elleni védekezést célzó kísérlet megtervezésekor fő feladatként

1. ábra. A mesterséges fertőzés előtt 4 nappal kijuttatott gombaölő szerek hatása a DONtoxinszennyezettség szintjére

2. ábra. A mesterséges fertőzés után 4 nappal kijuttatott gombaölő szerek hatása a DONtoxinszennyezettség szintjére

a védekezés optimalizálását jelöltük meg. Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg a fertőzési időpont előrejelzése, mivel csak ennek a pontos ismeretében lehet hatékonyan beavatkozni. E célból hoztuk létre kísérleti területünket a KITE derecskei telephelyén 2021 őszén, hogy a jövő növényvédelmi megoldásait már most, „békeidőben” tesztelhessük és fejleszthessük.

A technológiai innováció és az előrejelzés megbízhatóságának növelése kulcsfontosságú szerepet fog játszani a jövő növényvédelmi stratégiáiban, amire a termelőknek most kell felkészülniük.

A kémiai hatóanyagú gombaölő szerek mellett egyre növekvő népszerűségnek örvendenek a biológiai alapú termékek is. Bár ezek környezetbarátabbak, hatástartamuk gyakran rövidebb, mint a szintetikus szereké, ami befolyásolhatja a védekezési stratégia hatékonyságát. Ezért kulcsfontosságú, hogy már most elkezdjük a precízebb növényvédelmi előrejelzési rendszerek fejlesztését, amíg a kémiai termékek rendelkezésre állnak. Ez előkészíti a jövőt, amikor a kalászfuzáriózis elleni védekezést egyre inkább biológiai termékekkel kell megoldani, amelyek hatékonysága és hatástartama eltérhet a szintetikus szerekétől.

A jelenleg Magyarországon engedélyezett kémiai hatóanyagok megfelelő védelmet képesek nyújtani a kalászfuzáriózis ellen. Az állati takarmányozás és a humánélelmiszer-előállítás alapfeltétele, hogy DON-toxinmentes terményt állítsunk elő, ehhez viszont az időjárási körülmények gyelembevételével tudnunk kell időzíteni a növényvédő szeres kezeléseket.

A vizsgálatunk célja az volt, hogy megmérjük: az időjárási körülmények milyen mértékben befolyásolják a mesterségesen kijuttatott fuzáriumtörzs növekedését, és a vizsgálatunk indikátorának számító DON (dezoxinivalenol) termelését, valamint hogy a természetes fertőzések kialakulására milyen hatással vannak a mikroklimatikus tényezők. Továbbá megmértük, hogy a vizsgálatban szereplő kémiai növényvédő szerek milyen mértékben képesek csökkentetni a DON-toxinszinteket az alapján, hogy a fuzáriuminokulum kijuttatása előtt vagy után juttatjuk ki azokat. A vizsgálatunk kiterjedt arra is, hogy a növényállományba kihelyezett szenzorok által mért adatokat összehasonlítottuk a tábla szélén, 2 m-es magasságban mért adatokkal.

A növényállományba helyezett szenzor működését csak úgy tudtuk validálni, hogy ismertük a fuzáriumfertőzés pontos időpontját. Emiatt a kalászos virágzásakor mesterségesen fertőztük az állományt egy Fusarium graminearum törzzsel. Kézi permetezővel juttattuk ki a kórokozót, melyet előzetesen laboratóriumi körülmények között felszaporítottunk.

Az időjárási körülményeket folyamatosan monitoroztuk az állományban és az állomány szélén, 2 m-es magasságba elhelyezett szenzorok alapján. A fuzárium számára fontos páratartalom, levélfelület-nedvesség, hőmérséklet és szélsebesség meg gyelésére alkalmas eszközöket telepítettünk. Ezek a mérőállomások 10 percenként mérték az említett paramétereket. A vegetációs időszak végén megvizsgáltuk, hogy a mesterséges fertőzés időpontjában milyen időjárási tényezők álltak fenn, és az mennyiben járult hozzá a fertőzés sikerességéhez.

A növényvédő szertől mentes kontrollparcellákból vett terményminták DON-toxinszennyezettsége alapján ellenFOLYTATÁS A 32. OLDALON

őriztük vissza a fuzáriumfertőzés sikerességét, ezzel igazolva a mikroklimatikus tényezők mérésére alkalmas előrejelző bázisunk pontosságát, továbbá vizsgáltuk a növényvédőszer-hatóanyagok biológiai hatékonyságát.

Ahhoz, hogy a mesterséges fertőzés megfelelő legyen, elengedhetetlen a kultúrnövény fertőzésre érzékeny állapota. A gyakorlati tapasztalat és a szakma is a virágzás fenológiai fázist tartja erre az időpontra megfelelőnek, így a fertőzést mi is ekkor végeztük el. A virágzás fenológiáját további két időpontra bontottuk, hogy vizsgálni tudjuk a különböző virágzási stádiumok és az eltérő időjárási tényezők hatását is.

A fertőzésnek kedvező körülmények között

Vizsgálataink megerősítették a szakirodalomban leírtakat, miszerint a fertőzés csak akkor alakul ki, ha a mikroklimatikus körülmények (hőmérséklet, páratartalom, levélfelület-nedvesség) kedveznek a gomba fejlődésének. Ha ezek a feltételek nem optimálisak, a fertőzés elmarad még akkor is, ha az őszi búza fogékony állapotban van (virágzás), és a fertőzési forrás jelen van (pl. mesterséges fertőzés esetén).

A fertőzés csak akkor következik be, ha mindhárom tényező – a fertőzési forrás, az időjárási tényezők és a fogékony gazdanövény – egyszerre van jelen a területen.

A jelenlegi ismereteink és a használt mérőeszközeink lehetővé tették mindhárom tényező alapos vizsgálatát, így pontos adatokat kaptunk arról, hogy a különböző helyekre telepített mérőállomások mennyire alkalmasak a kalászfuzáriózis előrejelzésére.

Az első, virágzás kezdetén elvégzett mesterséges fertőzés nem járt sikerrel, amit a kedvezőtlen mikroklimatikus

3. ábra. A páratartalom alakulása a mesterséges fertőzés időpontjában (05. 22.) az állományban és az állomány mellett, 2 m-es magasságba kihelyezett szenzor alapján

4. ábra. A levélfelület-nedvesség alakulása a mesterséges fertőzés időpontjában (05. 22.) az állományban és az állomány mellett, 2 m-es magasságban kihelyezett szenzor alapján

viszonyok – például a nem megfelelően hosszú levélfelület-nedvesség (legalább 3 óra) – magyaráznak. A második fertőzés (05. 22., virágzás közepe)

azonban a megfelelő mikroklimatikus tényezők mellett már ténylegesen bekövetkezett, és a fertőzött kontrollparcellákban 1,6 mg/kg DON-toxint

növényállományban elhelyezett meteorológiai szenzor (fotó: Nagy László) A kisparcellás őszibúza-kísérlet Derecskén

mértünk, míg a kezelt parcellákban ez az érték mindenhol 0,3 mg/kg alatt volt (1., 2. ábra). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a 2 méteres magasságba kihelyezett szenzor 8–18%-kal alacsonyabb páratartalmat mért, mint az állományba telepített szenzor. A levélfelület nedvessége tekintetében is jelentős különbséget tapasztaltunk: az állományban elhelyezett mérőegység adatai alapján 3,5-szer hosszabb ideig volt jelen a nedvesség, mint 2 méteres magasságban (3., 4. ábra). Ezért ha csak a 2 méteres magasságban mért adatokat használjuk a növényvédelmi előrejelzésekhez, az torzíthatja a valós képet, hiszen a növényállományban jóval hosszabb időszak állt rendelkezésre a fertőzés kialakulására.

Folyamatosan monitorozva

A 2022-ben a KITE derecskei telephelyén végzett vizsgálatok alapján minden kémiai termék hatékonynak bizonyult. Bár apró különbségeket kimutattunk, a kezelés időzítése nem eredményezett jelentős eltéréseket a hatékonyságban. A növényállomány vizuális értékelését követően megállapítottuk, hogy a kezelt és a kezeletlen parcellákban a fuzáriumfertőzés tünete meg gyelhető volt, különbségeket nem tapasztaltunk a parcellák között, viszont a DON-toxinszennyezettség mértéke eltért ezekben a parcellákban.

Összefoglalva a tapasztalatokat kiemelhető, hogy az időjárási tényezők szerepe és azok folyamatos monitorozása kritikus jelentőséggel bír a kalászosok gombás megbetegedéseivel kapcsolatosan is, különös tekintettel a kalászfuzáriózisra. A vizsgálat során telepített mérőállomások segítségével 10 percenként mértük a fuzárium szempontjából lényeges paramétereket, mint a páratartalom, hőmérséklet és levélfelület-nedvesség. Ezek a tényezők a fertőzés kialakulásának feltételeit alkotják, és ahogyan a szakirodalom is megerősíti, csak akkor alakul ki a fertőzés, ha ezek optimálisak a kórokozó szempontjából. A vizsgálatok során a mesterséges fertőzések időpontjaiban eltérő mikroklimatikus körülmények voltak jelen, ami befolyásolta a fertőzés sikerességét.

A második időpontban, amikor a virágzó kalászos állományban kedvezőbb időjárási feltételek álltak fenn, sikeres fertőzést tudtunk dokumentálni. A szenzorok által mért adatok alapján kiderült, hogy az állományba telepített mérőeszközök megbízhatóbban tükrözték a fuzáriumfertőzés kialakulásához szükséges feltételeket, mint a 2 méteres magasságba elhelyezett szenzorok, amelyek alacsonyabb páratartalmat és levélfelület-nedvesség rövidebb időtartamát mutatták.

A kémiai növényvédő szerek hatékonyságának vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy bár apró különbségek meg gyelhetők voltak, a kezelés időzítése nem eredményezett jelentős eltérést a hatékonyságban. Mindez azt jelzi, hogy a precíz időjárás-monitoring és a megfelelő eszközök használata nélkülözhetetlen a pontos növényvédelmi előrejelzéshez, különösen, ha a jövőben biológiai alapú szerek használata felé mozdulunk el, amelyek rövidebb hatástartammal bírnak, esetleg élő szervezet esetén speciális mikroklimatikus tényezők szükségesek a felszaporításukhoz.

• Engedélyezési tervezés minden megrendelt csarnokhoz ajándékba!

• Több, mint 20 éves tapasztalatunkkal állunk rendelkezésére raktárak, üzemek, gabonatárolók és egyéb acélszerkezetes épületek kivitelezésekor.

• Ha csarnokot, üzemet vagy raktárat szeretne építeni, kérjen ajánlatot tőlünk is!.

Csarnoképszer Kft. Ajánlatkérés: 00 36 70 600 5179 info.csarnok@gmail.com www.csarnokepszer.hu

Hechta partnertalálkozó Visegrádon

Tanuljunk egymástól!

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

A Hechta Kft. immár harmadik alkalommal várta a Tanuljunkegymástól! programban részt vevő partnereit és a szaksajtó képviselőit visegrádi partnertalálkozójára. A program eddigi tapasztalatairól, az idei szezonról és a további fejlesztési lehetőségekről Takács Attilát, a cég ügyvezetőjét kérdeztük.

– Három éve indították a „Tanuljunk egymástól!” programot. Visszatekintve hogyan értékeli az eddigi eredményeket?

– Ez a program azért jött létre, mert jelentős új problémák jelentek meg a mezőgazdaságban, amikről korábban nem is tanultunk. Az éghajlatváltozás, a gazdasági nehézségek, új növények és betegségek megjelenése – mindezekkel kapcsolatban a termelőknek nincsenek biztos tapasztalataik.

A legegyszerűbb módja a tanulásnak, ha a gazdák kipróbálják a különböző javaslatokat, és megosztják egymással a tapasztalataikat. Ezért hoztuk létre a „Tanuljunk egymástól!” programot, ahol a gazdák egy videó-

ban mondják el a tapasztalataikat, és ezt a kis lmet mi saját csatornáinkon és médiapartnereink segítségével közkinccsé tesszük.

A gazdálkodók a saját szavaikkal fejtik ki a véleményüket, nem beszélünk meg semmit velük, hogy mit kellene kiemelniük – mi csak kimegyünk kamerával, és rögzítjük, amit elmondanak.

Ez a program mostanra már egyre jobban kezd értelmet nyerni. A nyilatkozó gazdák már többször jelezték, hogy megismerik őket a rendezvényeken, odamennek hozzájuk, vagy akár felhívják őket, és tanácsot is kérnek tőlük. Elindult tehát egy kommunikáció a program résztvevői és a termelők kö-

zött, kérdéseket tesznek fel egymásnak, tapasztalatot cserélnek – ez egy nagyon jó dolog!

– Az emberek egyébként nyitottak arra, hogy változtassanak a bevett termelési szokásaikon?

– Én azt érzem, hogy értenek a szakmájukhoz, de az eddigi tudás most azért kezd meginogni... Új növényeket kell a termesztésbe bevonni, új problémák lépnek fel – gondoljunk csak a szójára vagy a makrofágok megjelenésére. Az éghajlatváltozás is egyre több új szituációt eredményez. Így még azok is, akik korábban mindent tudni véltek, most nyitottabbak lettek mások tapasztalatainak meghallgatására.

– Ezek szerint folytatódni fog a program?

– Feltétlenül! A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy amikor felmerül egy kérdés, akkor a kollégáimmal megnézzük, mik a gyakorlati tapasztalatok azzal kapcsolatban. Ha nagyobb publikum számára is érdekes a probléma, megkérdezünk egy tapasztalt gazdát, hogy elmondaná-e egy videó keretein belül az ezzel kapcsolatos saját tapasztalatait.

Ehhez persze bátorság is kell, mert több olyan részletet is megosztanak, amikor akár be kell vallaniuk, hogy szakmai hibákat is elkövettek. Például valaki elmondja, hogy nem mosta ki rendesen a permetezőt, és emiatt perzselést okozott a kultúrnövényen,

egyetemen. Érzik, hogy hiányzik a gyakorlati alkalmazások oktatása, amit a gazdák videói pótolnak. Ez büszkeséggel töltött el, mert három év után úgy érzem, hogy a program valóban működhet.

Az Amalgerolra alapozva

– Evezzünk kicsit más vizekre: vezértermékük, az Amalgerol régi, kipróbált készítmény. Hogy halad emellett a Hechtánál a termékfejlesztés? – Kezdjük egy bölcs szabállyal: ami jól működik, azon ne változtass! Persze az Amalgerol továbbra is fejlesztés alatt van, megjelent például az Amalgerol Essence, és most granulátum formában is kapható, mikrobiológiai ágensekkel

Adiákokérzik,hogyhiányzikagyakorlati alkalmazásokoktatása,amitagazdák videóipótolnak

ezt a problémát oldotta meg később a készítményünkkel.

Amikor ilyen videót kiteszünk, jönnek persze a kommentek: „jobban kellett volna gyelni” – tudjuk, az internet népe kíméletlen is tud lenni. De én nagyon tisztelem azokat, akik felvállalják ezt a kockázatot, mert egy nagyon értékes tudásbázis megteremtésében segítenek.

Nemrég például egy végzős növényvédőmérnök-csoportnak vetítettem videókat, és a diákok azt mondták, hogy ezekből többet tanultak, mint az

kibővítve. A fejlesztés most inkább a trópusi betegségekkel kapcsolatos hatékonyságra, például a makrofominára helyeződött át. Kutatóintézetekkel együttműködve keresünk megoldásokat, amelyeket utána engedélyeztetünk. Ez egy hosszú folyamat – akár négy év is lehet, mire egy új termék piacra léphet, még akkor is, ha a kutatóintézet gyorsan talál használható megoldást.

Az Amalgerol példáján látszik, hogy Magyarországon több mint háromszáz növénykondicionáló van engedélyez-

ve, de ha probléma adódik – például jégeső okoz kárt a kultúrnövényben –, a gazdák elmennek, és megveszik az Amalgerolt. Az eladás nem attól függ, hogy hány területi képviselőnk van, hanem attól, hogy milyen az időjárás. Ha nincs stressz, akkor kevesebb készítményünk fogy, viszont ha stresszes időszak van, mint például tavasszal, amikor sok volt a jégverés, akkor az Amalgerol forgalma megnő.

Persze ha 3 hónapig nem esik az eső, azon az Amalgerol sem segít. Az ilyen helyzetekben teljesen felesleges használni. Viszont vannak olyan stresszhelyzetek, amiken lehet javítani, például ha már 2 hete nem esett, és a búza kezd kiszáradni, akkor Amalgerollal és levéltrágyával életben lehet tartani, amíg megérkezik a csapadék. Ez segíthet még 2 hétig kitartani, de ha az eső nem jön meg, akkor másodszor már nem érdemes újra kiadni.

– Bővül-e a Hechta által forgalmazott termékek köre?

– Igen, biztosan lesznek új termékeink. Három új mikrobiológiai termék van jelenleg engedélyeztetés alatt, és valószínűleg jövőre megkapják az engedélyt. Ezek az új készítmények vagy új hatásmechanizmust kínálnak, vagy az eltarthatóságot javítják, ami kulcsfontosságú a mikrobiológiai készítményeknél. Emellett a hatékonyságot is növeltük bizonyos területeken, például a talajban lévő betegségek ellen.

A mikrobiológiai termékekkel kapcsolatban kicsit elgondolkodtunk, mert a gazdasági helyzet és a gazdatüntetések keresztbe vágták a nagy „zöldlelkesedést”. Ugyanakkor az Európai Unió szándéka, hogy csak a környezetkímélő gazdálkodást támogassa, továbbra is erős. Az új AKG-tervezetben is látszik, hogy a támogatások a kisebb gazdaságok felé tolódnak, és csak azok kapnak pénzt, akik vállalnak valamit cserébe.

Az unió most nem annyira agreszszíven akarja ebbe az irányba terelni a gazdákat, mert ez ellenállást váltott ki, de a támogatások szigorításával mégis elérheti a célját. Most inkább a pénz elosztása változik. Az unió azt mondja: csak akkor adok pénzt, ha környezetbarát módon gazdálkodsz, és ebben a társadalom többsége őket támogatja, hiszen ezek nemes célok.

A gazdáknak ökológiai módszereket kell alkalmazniuk, és nekünk ehhez kell megoldásokat szállítani. A módszerek változnak, de a cél ugyanaz.

Takács Attila, Hechta Kft.: Még azok is, akik korábban mindent tudni véltek, most nyitottabbak lettek mások tapasztalatainak meghallgatására

Klímaváltozás kontra növénytermesztés?

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

Növénytermesztés változó környezetben 2.0 – ezzel a címmel tartotta őszi szántóföldi bemutatóját a KITE Zrt. Dalmandon és Nádudvaron. Az agrártámogatások fenntarthatósági feltételeihez igazodó legújabb technológiák, inputanyagok, fajtabemutatók, valamint a megújult John Deere T/S/X kombájncsaládok, megújult Furrier pótkocsikínálat is bemutatásra került az eseményen. A nádudvari rendezvényen mi is részt vettünk, így első kézből beszámolhatunk a látottakról.

Tavasszal szintén ott lehettünk az első „Növénytermesztés változó környezetben” című KITE-rendezvényen, ahol az őszi vetésű szántóföldi növények, különböző talajművelési technológiák és a nyár eleji betakarítás volt középpontban. Folytatva a koncepciót, most a tavaszi vetésű növényekre helyeződött a hangsúly, illetve azokra a technológiai megoldásokra, amelyekkel az agrárium felveheti a versenyt a klímaváltozással.

Anomáliák a csapadékban és hőmérsékletben

A klímaváltozás továbbra is számos kihívással állítja szembe a mezőgazdaságot, melyekre az egyetlen válasz az alkalmazkodás.

Hadászi László innovációs főigazgató köszöntője után Nagy László fejlesztőmérnök kifejtette, hogy ez az alkalmazkodás elsősorban a változó

időjárási körülményekre vonatkozik, melyek közül napjainkban a legnagyobb kihívást az aszály jelenti. A gazdálkodás sikeressége nagyrészt a csapadékon múlik, ami az észak-alföldi területeken 530 mm átlagosan évente, miközben a dunántúli térségekben kedvezőbb a csapadékhelyzet alakulása.

Bár a csapadék mennyisége az elmúlt 50 év átlagában nem csökkent, az időbeli eloszlása viszont jelentősen megváltozott: kevesebb lett a nyári hónapok mennyisége, ugyanakkor a késő őszi, téli és tavaszi hónapok csapadékösszege nőtt. A szakember kiemelte, hogy a mediterrán ciklonok dominanciája jellemző (amelyre az elmúlt időszakban érkezett Boris jó példa), ezek kiszámíthatatlan esőzéseket eredményeznek, nehezítve a gazdálkodók helyzetét.

Az alkalmazkodás másik sarkalatos pontja a hőmérséklet. 2010-től a

téli hónapokban a hőmérő higanyszála pozitív értékre fordult, a nyári hőségnapok száma pedig eléri az 50 napot. A felmelegedést a növények is megérzik, a kukorica nővirágzása például 10 nappal hamarabb következett be az idén.

Parcellabejárás Nádudvaron (is) Kukoricabemutató

A vetőmagok által hordozott genetikai információ a hibridek teljesítményében fejeződik ki, ám magának a vetőmagnak is meghatározó paraméterei vannak. A homogén növényállomány kialakításának egyik kulcseleme pedig a megfelelő minőségű kukorica-vetőmag. Így fontos szempont például a vetőmag szélessége és vastagsága szerinti osztályozottság, a csírázóképesség (kukoricánál ez min. 90%), a Cold-teszt érték (a vetőmagnak az optimálisnál

hidegebb környezetben mutatott csírázóképessége) is.

A végeredményt pedig a parcellák és terméseredmények igazolják. A KITE kukorica-portfóliójának hibridjei szigorú kiválasztási folyamat után kerülhetnek be a kereskedelmi ajánlatba. Első lépcső a kisparcellás potenciálvizsgálat. Minden évben az országot reprezentáló 8–12 helyszínen, négy ismétlésben, kisparcellás körülmények között vizsgálják a hibridjelölteket. Amelyek statisztikailag is igazolhatóan előrelépést jelentenek a standard hibridek termésszintjéhez viszonyítva, azok mezoparcellás technológiai vizsgálatokba kerülnek, majd ha ezt is pozitív eredménnyel zárta a hibrid, csak akkor kerül be a kereskedelmi ajánlatba.

Az idei ajánlatból három újdonságot emeltek ki Nádudvaron. A Brookite (FAO 320–340) egy abszolút újdonság, a portfólió legkorábbi érésű tagja, lófogú, szemes hasznosítású hibrid, mely nagy vegetációs felülettel rendelkezik, és nagyobb méretű csővel reagálja le a számára kedvező körülményeket. Megdőlésre nem hajlamos, hőség- és aszálytűrése kiemelkedő. Terméspotenciálját jól mutatják a 2023. évi kisparcellás kísérleteinkben elért eredményei: Debrecen-Látóképen 14,2 t/ha, míg Gyulatanyán 14,6 t/ha-os teljesítményt hozott.

A LID3130C a FAO 350–370-es éréscsoportba tartozó, szintén lófogú, szemes hasznosítási irányú, háromvonalas (TC) hibrid kukoricát magas terméspotenciál és gyors vízleadó képesség jellemzi. Ez az új hibrid a tavalyi kisparcellás vizsgálatokban a termőhelyek

2024-ben duplájára nőtt a szója hazai vetésterület. A termelők bizakodóak

KITE négyismétléses kisparcellás vizsgálataiban a termőhelyek átlagában 2023-ban 14,9 t/ha-os eredménnyel, Debrecen-Látóképen 16,2 t/ha-t, Gyulatanyán pedig 15,2 t/ha-t produkálva.

Az újdonságok mellett továbbra is megtalálhatók olyan slágerhibridek is a kínálatban, mint pl. a Sushi, a Barington, a Loupiac, az ES Sensor, a Merida, a KWS Inteligens, a Fornad, a Fidencio vagy a LExxtour DUO, de még sorolhatnánk.

A jövő kukoricájaként emlegetett cirok

Az ES FOEHN Magyarországon a legnagyobb területen termesztett szemes hasznosítású cirokhibrid, amely átlagos és gyenge termőhelyeken is

Afelmelegedéstanövényekismegérzik, akukoricanővirágzásais10nappalhamarabb következettbeazidén

átlagában 13,6 t/ha-os eredményt ért el, Debrecen-Látóképen 14,1 t/ha-os, Gyulatanyán 15,7 t/ha-os eredménynyel. Cactus minősítésű, tehát kifejezetten jól adaptálódik a vízstresszel járó körülményekhez.

A FAO 390–420-as éréscsoportba tartozó P9985-es hibrid is most mutatkozott be először, egy lófogú, szemes hasznosítási irányú kukoricaként, kimagasló szárazságtoleranciával. A

kiemelkedő stabilitású. A középkorai éréscsoportba tartozik, és nagyon jó alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Alacsony, generatív jellegének köszönhetően könnyen betakarítható, megdőlésre és pergésre nem hajlamos. Intenzív körülmények közötti termesztésben a 12 t/ha-t is eléri a terméshozama. 2023-ban üzemi körülmények között Nádudvaron 11 t/ha terméssel került betakarításra.

Újként debütált a LID GIBSON szintén szemes hasznosítású cirokhibrid. Eltérő termesztési körülmények között is kiváló termékenyülés és igen jó kezdeti fejlődés jellemzi, megdőlésre nem hajlamos, jó szárszilárdságú növény. A hibrid nagyon jó toleranciával rendelkezik a fuzáriummal és a macrophominával szemben, így takarmányozási és élelmiszeripari célokra is alkalmas. Átlagos fehérjetartalma 10-11%, terméspotenciálja 10-12 t/ha, a tavalyi kisparcellás fajtakísérletekben három helyszínen négy ismétlés átlagában 8,5 t/ha-t termett.

A portfólióban továbbra is ott szerepel a középérésű RGT GGUSTAV, MR ECLIPSE és a SENTINEL IG, melyek jó aszály- és szárazságtűrő képességgel rendelkeznek, termésátlaguk pedig eléri a 11 t/ha-t.

Egyre sikeresebb a szója hazánkban

Idén duplájára nőtt a szója hazai vetésterülete, értelemszerűen jelentősen emelkedett a betakarított termés mennyisége is. A termelési kedvben és a sikeres technológiában bízva mutatta be kínálatát a KITE Zrt. Nádudvaron is.

A P005A74 egy igen korai, nagy termőképességű, generatív növekedésű fajta. Közepes magasságú, de 13–15 hüvelyemeleten is hoz termést, és átlag 2-3 elágazást nevel. Beltartalmi értékeit tekintve 40-41% közötti fehérjetartalom és 22-23% közötti olajtartalom eléréséFOLYTATÁS A 38. OLDALON

re képes. Az RGT Speeda korai fajta, 200–240 g fölötti ezermagtömeggel és átlagon felüli állóképességgel rendelkezik, fehérjetartalma 43%. A szintén korai Radiosa folyton növő szójafajta, melynek tenyészideje 130-135 nap, és a sok oldalhajtása miatt 45 cm-es sortávra ajánlott vetni.

A KITE Zrt. kizárólagos forgalmazásában elérhető középérésű ES Pallador szójafajta termésátlaga alapján 8 évig szerepelt a Nébih fajta-összehasonlító kísérleteiben a középérésű fajtacsoport első helyén. Fehérjetartalma jellemzően 36–40%, ezermagtömege pedig 150–170 g. Emellett láthattuk a nagy kedvencnek számító, az igen korai éréscsoportba tartozó Alvesta szóját is, amely nagy termőképességű, kitűnő állóképességgel rendelkezik, ráadásul kiemelkedő az aszálytűrése, és pergésre sem hajlamos.

Új hibridekkel és új technológiával a napraforgóban

A technológiai szemle különlegessége volt az öntözött körülmények között termesztett ultrakorai érésidejű napraforgó-állomány. A július elején, másodvetésben elvetett napraforgó októberre került betakarítható állapotba, melynek várható terméseredménye 2,5–3 t/ha közé tehető. Ez az őszi búza betakarítása után egy második árbevé-

teli forrást jelent, tehát a technológia lehetővé teszi, hogy másodvetéssel, öntözött területeken 2 év alatt 3 betakarítás valósuljon meg, ezzel növelve a gazdálkodók árbevételét.

A másodvetett napraforgó mellett természetesen a „hagyományos” vetésidejű hibridek is felsorakoztak Nádudvaron.

A középkorai érésidejű Sumerio HTS az egyik legújabb nemesítésű magas olajsavas, Express®-toleráns napraforgóhibrid, kiváló terméspotenciállal, 48% fölötti olajtartalommal és magas olajsavtartalommal. A bókoló tányérállású, középmagas termetű napraforgó átlag feletti betegség-ellenállóságának köszönhetően minden termőhelyen biztonságosan termeszthető.

A SuvideoHTS a piac legújabb középkorai érésű, Express®-toleráns, magas olajsavas napraforgója. Intenzitásától függetlenül biztonsággal és rendkívül versenyképesen termeszthető az ország teljes területén. Tavaly a Nébih középérésű SU csoport győztese volt. A peronoszpóra Magyarországon eddig beazonosított összes rasszával szemben ellenálló, valamint a fehérpenészes szártő-, szár-, tányérrothadás mindhárom formájával szemben az átlagosnál erősebb toleranciával rendelkezik.

kedő a szklerotíniával szembeni ellenállósága, és peronoszpóra ellen is teljes körű genetikai védelemmel rendelkezik.

A gépesítés sem maradhatott ki

Aszály idején természetesen a fajtaés hibridbemutatón túl az öntözési módokat is bemutatták Nádudvaron, így a talajfelszín alatti SDI mikroöntözést is, amellyel az öntözővíz és ezzel együtt a vízbe kevert tápanyag közvetlenül a gyökérzónába juttatható ki. Emellett az olyan felszín feletti energiatakarékos önjáró öntözési berendezések sem maradhattak ki a programból, mint az öntöződobok, valamint a lineár öntözőberendezések és körforgók.

Ősz lévén a KITE Zrt. megújuló betakarítási portfóliója is bemutatkozott; aratás közben láthattuk a megújult John Deere T/S/X kombájncsaládot, a J&M átrakókocsit és a Furrier pótkocsikínálatot is, amiket a John Deere 6M és 6R szériájú traktorok vontattak. Igazi újdonságként jelent meg a rendezvényen a H180-as bálaszállító pótkocsi, amit egy új Kramer KT559-es rakodógép vontatott.

Az LG50.550 CLP napraforgó pedig egy középérésű, Clear eld® Plus gyomirtású hibrid, ennek is nagyon jó a betegségekkel szembeni ellenállósága, kiemel-

A mezőgazdasági gépgyártók minden eddiginél nagyobb kapacitású gépeket gyártanak: az X9 1100-as a legújabb és legnagyobb John Deere kombájn

Magyarország piacvezető mezőgazdasági integrátora a rendezvény során bemutatta mindazokat a legújabb technológiákat és precíziós megoldásokat, amelyekkel a termelők a hatékonyságukat tudják növelni.

Milyen évet zár végül a kukoricatermés?

SZERZŐ: HUNGRANA.HU

Az aszály az idei évben is kihívások elé állította a magyar gazdákat, ahogyan a délkelet-európai országok kukoricatermelőit is. Ezzel szemben a nyugat-európai gazdák jó terméshozammal számolnak továbbra is. Itthon a legújabb jelentések alapján 5 millió tonna körüli, a hazai igényeket kielégítő mennyiséget prognosztizálnak a szakemberek. A Hungrana vezetőjével, RengZoltánnal beszélgetünk.

Franciaországban és Németországban a nyáron hullott jelentős mennyiségű csapadék kedvezett a kukoricának, ám sajnos ettől eltérően alakul a délkelet-európai országok idei várható termése. A több hullámban érkező tartós hőség jelentősen rontotta Ukrajna, Románia, Szerbia, Bulgária és Magyarország kukorica-terméskilátásait, a terméskiesés már bizonyos, csupán annak mértéke lehet még kérdéses.

„Az Európai Unióban az elmúlt évekhez képest több héttel korábban kezdődött, és folyamatosan zajlik a kukorica aratása, de az már korábban látható volt, hogy a nyáron tapasztalt extrém meleg és száraz időjárás jelentős terméskiesést okoz Romániában, Bulgáriában és Horvátországban. A betakarítás már megkezdődött Ukrajnában is, a júliusi és augusztusi forró és száraz időjárás azonban jelentősen rontotta a terméshozamokat a déli, középső és keleti régiókban egyaránt. A helyzet hasonlóan alakul Oroszországban is, ahol szintén a meleg és a szárazság okozhat érdemi terméskiesést” –

mondja Reng Zoltán, a Hungrana vezetője.

„Hazánkban nyár közepén még optimistán álltunk az idei kukoricatermés mennyiségére vonatkozó kilátásokhoz, ám ez a júliusi és augusztusi tartós aszály következtében gyorsan elillant” –teszi hozzá a vezető.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mezőgazdasági Igazgatósága által öszszeállított októberi betakarítási jelentés alapján a vetésterület 80%-át már levágták, 5,26 tonnás termésátlag mellett. „Az adatokat látva 5 millió tonna körüli termésmennyiség körvonalazódik” –foglalta össze a cégvezető a hazai helyzetet.

Hozzáteszi: „Szabadegyházán a tengeriből keményítő, keményítőtej, izocukor, dextróz, glükóz, etanol, illetve többféle takarmány-alapanyag készül. A Hungranánál a kukorica betakarításának kezdetétől a földekről egyenesen a gyárhoz szállítják a termelők a nedves kukoricát, melyet azonnal szigorú minőség-ellenőrzésnek vetünk alá, és csak az a szállítmány kerülhet

Szabadegyházán a tengeriből keményítő, keményítőtej, izocukor, dextróz, glükóz, etanol, illetve többféle takarmány-alapanyag készül

be a gyárba, mely alkalmas az általunk gyártott termékek előállításához. Erre nagyon komoly szabályozás vonatkozik, hiszen ahogy mondtam is, cégünk élelmiszer-alapanyagokat állít elő mind a hazai, mind a nemzetközi piacokra.”

A Hungrana Kft. Szabadegyházán található gyárába a megszokottnál sokkal korábban, már augusztus eleje óta érkezik be a földekről a nedves kukorica.

„Sajnos az első áru megérkezése óta találkozunk toxinfertőzött tételekkel, detektálunk kifejezetten magas a atoxint. Míg a feldolgozók különböző mérési-átvételi folyamatokat vezettek be az a atoxin jelenléte miatt, a takarmányfelhasználók a receptúrákban csökkentik a bekevert kukorica arányát” – avat be a szakember.

Reng Zoltán hozzáteszi: évek óta tisztában vagyunk vele, hogy a globális felmelegedés hatására hazánk klímája megváltozott, és az aszályos, száraz időszakokhoz hozzá kell szoknunk, része lesz az életünknek. Az agrárium minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz, amely alkalmazkodásnak egyik legfontosabb pillére az öntözés és a talaj vízmegtartó képességének hatékony növelése. Ebben ugyanúgy felelősségük van a szakembereknek, döntéshozóknak, ahogyan a magyar gazdáknak is.

A Hungrana vezetője elmondta, annak ellenére, hogy nehéz évek vannak mögöttük, és a következő sem lesz sétagalopp, a kukoricafeldolgozó vállalatnál továbbra is folyamatosak a fejlesztések, hiszen hamarosan átadják az ötödik biomasszakazánt is, melyet teljes egészében aprított fával fognak üzemeltetni. Emellett magas fehérje- és kiváló aminosav-tartalmú élesztőfehérje-termék kerül bevezetésre még az idei év októberében, melyet 10 ezer t/év mennyiségben terveznek előállítani. A terméket jelentős részben exportra gyártják majd.

A parlagfűre allergiások reménysége: a parlagfű-olajosbogár

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS

Hazánkban az egyik legtöbb problémát okozó, világszerte agresszíven terjedő allergén növény az ürömlevelű parlagfű. Jogszabály is kötelezi a gazdálkodókat, földtulajdonosokat a parlagfű elleni védekezésre.

Anyári időszakban a hatóság által felderített parlagfüves területeken elrendelhetik a kötelező védekezést, ennek elmulasztása esetén a bírság kiszabása szinte biztos. Jelenleg mechanikai és kémia védekezés áll a gazdálkodók rendelkezésére. A napraforgóban megjelenő parlagfű visszaszorítása problémás, mert mindkét faj a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, így a napraforgó is károsodhat a fészkesek elleni herbicid felhasználása esetén.

Az elmúlt években jelent meg az észak-amerikai eredetű parlagfű-olajosbogár, amely a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozik. Fontosságát jelzi, hogy legfontosabb tápnövényei a parlagfű- (Ambrosia) fajok, így Magyarország leggyakoribb, legtöbb problémát okozó gyomnövénye, az ürömlevelű parlagfű (1 kép).

A parlagfű-olajosbogár elterjedése a világban

Eredeti hazája Észak-Amerika, ott széles körben terjedt el, ezenkívül az amerikai kontinensen Kanadától egészen Mexikóig él. Stabilnak mondható populációi vannak még Európában: Észak-Olaszországban, Svájcban, Horvátországban és Szlovéniában. Európán kívül megtalálható még Kelet-Ázsiában, Kínában, Tajvan szigetén, Japánban és Koreában is.

Európában először 2013-ban fedezték fel, nagy valószínűséggel az Amerikából származó vetőmag- vagy takarmányszállítmányokkal jutott el idáig. Mint általában az inváziós fajok, az új területeken rendkívül gyorsan terjedhet.

Hazánkban az első példányai 2020ban jelentek meg. Azóta főleg Budapesten és a környező településeken találták meg a fejlődési alakjait, de erős populációi vannak Fejér, Somogy, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében is. Eddig 100 találati pontot jegyeztek fel.

A parlagfű-olajosbogár terjedését főleg a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány határozza meg. A bogár rajzása egybeesik a parlagfű növekedésével és a virágzati tengely kialakulásával. Így a növény nem lesz képes erős, kifejlett virágzatok létrehozására.

Megjelenése

Az imágója közepes termetű levélbogár (2. kép). A faj petéi tojásdadok (3. kép), kezdetben sárgák, majd gyorsan narancsszínűre változnak. A fejlett lárva szürkés színezetű (4. kép), 5–8 mm nagyságú, három pár járólába van, teste szőrös. A báb barna színű, laza szövésű gubót készít magának, ennek védelmében fejlődik.

Életmódja, szaporodása, egyedfejlődése

A bogár mediterrán, melegkedvelő faj, ezért a szaporodására erősen hat a hőmérséklet. Optimális esetben

2. kép. A parlagfű-olajosbogár érési táplálkozást folytat

1. kép. A parlagfű óriási területeket tud elfoglalni (fotók: Takács Attila)

3. kép. A petéi feltűnő színezetűek

4. kép. A lárvák a hőmérséklet függvényében

fejlődnek bogárrá

(25–30 °C) a nőstények párzás után akár 2000-nél is több petét rakhatnak. A petékből a lárvák 5–6 nap múlva kelnek ki, és azonnal táplálkozni kezdenek. A fejlődésük a hőmérséklet függvényében 7–12 napig tart. Ezután a tápnövényre szőtt gubóban bábozódnak be. A lárvák kikelésétől a peterakásig általában 23–29 nap telik el.

A faj imágó alakban telel, és valószínűleg csak a megtermékenyített nőstények élik túl a telet. Ezek az egyedek tavasszal érési táplálkozást folytatnak, és többszöri alkalommal 30–40 petét raknak egy csomóba.

Kiválóan repülő faj, így kiváló terjedési lehetőségekkel rendelkezik, ez alkalmassá teszi arra, hogy a biológiai védekezési eljárásokban felhasználható legyen.

Táplálkozása

Minden fejlődési alakja erősen kötődik a parlagfűhöz. Kutatások szerint a faj oligofág táplálkozású; tápnövényei fészkesvirágúak (Asteraceae). Hazánk-

5. kép. A bogár és a lárva is súlyos lombveszteséget tud

ban eddig csak és kizárólag az ürömlevelű parlagfüvön találták meg, amely Magyarország legtöbb problémát okozó gyomnövénye. Más európai vagy ázsiai országokban megjelent publikációkban említik még, hogy a parlagfűfajokon kívül szívesen eszik más, Magyarországon veszélyes szántóföldi gyomnövénynek számító fajokat, mint például: szerbtövist (Xanthium spp.), rézgyomot (Iva spp.), betyárkórót (Conyza canadensis). Növényvédelmi szempontból problémát okozhat, hogy elméletileg képes elfogyasztani a napraforgót (Helianthus annuus) és csicsókát (H. tuberosus) is. A laboratóriumi vizsgálatok szerint azonban a két említett növényfajnál a atal lárvák halandósága olyan nagy, hogy a bogár a napraforgón nem képes kifejlődni, szaporodni. Szabadföldön elvégzett vizsgálatok alapján a tápnövényei között említik még a fekete ürmöt (Artemisia vulgaris) és a baracklevelű keserűfüvet (Persicaria maculosa) is.

A biológiai védekezésben betöltött szerepe

Mivel hazákban a parlagfű a legfőbb „mumus” gyomnövény, fontos lenne egy olyan biológiai ágens megtalálása, amellyel eredményesen fel lehetne venni ellene a harcot. A parlagfű-nap-

palibagoly (Acontiacandefacta) sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A faj országosan elterjedt, és nagy számban repül. Ennek ellenére a biológiai védekezésben eddig nem hozott áttörést. A parlagfű-olajosbogár az egyik leginkább megfelelőnek tűnő faj.

Ez annak ellenére jelenthető ki, hogy elenyésző mértékben képes táplálkozni termesztett kultúrnövényeken is, de ekkor fertilis utódok nem fejlődnek ki. A termesztett fészkesekhez képest sokkal inkább előnyben részesíti az ürömlevelű és az egyéb parlagfűfajokat. Vizsgálatok szerint az ürömlevelű parlagfüvön rágásával nagymértékű lombvesztést tud okozni (5. kép), előfordul a teljes lombozatvesztés is. Egyes parlagfűegyedeket szinte meglepnek a bogarak, és teljesen tarra tudják rágni, ezzel a növény pusztulását okozzák. Így azelőtt elpusztíthatja a parlagfüvet, hogy az virágozni kezdene (6. kép).

Az ürömlevelű parlagfű szinte mindenhol fellelhető, ezért amilyen sebességgel a parlagfű-olajosbogár terjed, elképzelhető, hogy olyan aktív, biológiai védekezésre alkalmas faj került a látókörünkbe, amely alkalmas lesz az ürömlevelű parlagfű visszaszorítására, így az allergiások hamarosan fellélegezhetnek.

6. kép. A bogarak a parlagfű friss leveleit és a generatív hajtáscsúcsot kedvelik

okozni

mezohir

Biológiai

cikksorozat – 24. rész

SOROZATSZERKESZTŐ: BIRÓ BORBÁLA, A BIOLÓGIAI TALAJERŐ-GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK INDÍTÓJA (SZIE-MATE, BUDAPEST)

A talajok alapvető fizikai féleségétől függ a biológiai tulajdonságok alakulása az intenzív talajművelés hatására

SZERZŐ: BIRÓ BORBÁLA, NÉMETH DÁNIEL 2019-BEN MEGVÉDETT SZAKDOLGOZATA ALAPJÁN (TANSZÉKI KONZULENS: KOTROCZÓ ZSOLT)

Mottó: A természeti és a termesztési körülményekhez egyaránt igazodó művelés lehetővé teszi, hogy a talaj fizikai (kémiai és biológiai) állapota a kultúrnövény igényének és a talaj védelmének egyaránt megfeleljen (Rátonyi, 2007).

A talajok művelésbe vonása, az állandó és folyamatos bolygatása idővel a fizikai talajszerkezet széteséséhez, porosodáshoz, a mélyebb rétegek tömörödéséhez, a növények számára hozzáférhető tápanyagok és a szerves anyagok fokozatos csökkenéséhez vezet. A talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak a rosszabbodása oda-vissza hatásként befolyásolja a talajok élettevékenységét is. A dolgozat összehasonlította, hogy vajon a homok-, a vályog- és az agyagtalajok művelésénél a talajbiológiai tulajdonságok hogyan alakulnak, és tavasszal vagy ősszel van-e nagyobb bioaktivitás?

A talaj egy önálló, élő és összetett organikus rendszer

A talaj olyan életet adó közeg, amely az élőlények mennyiségének és faji öszszetételének fokozatos kialakulásával és az így létrejött biológiai sokféleség, a biodiverzitás jobbuló és jobbító erejével képes élelmiszereinket előállítani, és az emberi életet is táplálni, ellátni. Az egyes alrendszereinek a tulajdonsága hasonlóan az emberi test egészének a működéséhez, összeadódik, és így nyilvánul meg a talaj összetett, tényleges működése. Ez túlmutat a biomassza-, azaz az élelmiszer-termelő képességen, de számos egyéb ökoszisztéma-szolgáltatáshoz is kapcsolható.

Az egyes alegységek a teljes egésznek a részei, és így tekinthető csak egészségesnek ez a szuperorganizmus, amelynek talajereje képes befolyásolni vizeink mennyiségét és minőségét, a tápelemek körforgását, de még az ember által okozott kémiai hatásokat, a szennyezőanyagok lebonthatóságát is.

A talajok élőlényei összefoglalóan a növényekhez ( óra) és az állati lényekhez (fauna) sorolhatók, azok alapvető genetikai tulajdonságai sze-

rint. Mindkét csoport változatos típusú élőlényeket (organizmusokat) jelent (1. táblázat).

A talajalkotó kőzetek a talajosodás során az időjárási körülmények (hőmérsékleti ingadozások, napfény, csapadék-szárazodás stb.) hatására aprózódnak, és ez elvezet a zikai-kémiai mállásig.

lénycsoportok az algák elpusztult testi anyagain alakulnak ki.

A baktériumok és a mikroszkopikus gombák (a heterotróf táplálkozásúak) más élőlények által létrehozott szerves anyagokkal tudnak csak megélni. Ha ez rendelkezésre áll (mint élő vagy holt tápanyag), akkor képesek akár 20 percenként is osztódni, duplázódni, külö-

A talaj tulajdonságait és minden szerepét az életünkben annak biológiai összetétele alapvetően meghatározza. A biológiához a „talajon élő” ember is hozzáértendő, aki képes lenne ezeket a számára is lételemnek számító kedvező talajadottságokat valóban „fenntartható” módon megbecsülni.

A köveken, kavicsokon, megjelenő elsődleges (pionír) élőlények azok a zöld- és a kékalgák (cianobaktériumok), amelyek képesek a szervetlen, élettelen vízből és a levegő szén-dioxidjából, a víz által oldott egyéb elemekből a saját testüket létrehozó szerves, élőlényeket önállóan (autotróf módon) létrehozni.

Kezdetben csak ezek a napfény energiáját felhasználó (fotoszintetizáló) szervezetek tudnak létrejönni akár a sziklák felszínén is. A további élő-

nösen, amikor a víz, a levegő oxigénje és a kedvező hőmérséklet is megvan hozzá.

A gyorsan felszaporodó mikrobatömeg táplálékot jelent az őket fogyasztó ragadozó- (predátor) szervezeteknek, mint a papucsállatkák, amőbák és az egyéb protozoák. A kisebbeket a nagyobbak tudják csapdába ejteni, és így épül fel a talajban leginkább a méret és az erő szerint a talaj táplálékhálózata. A jól elhatárolódó táplálkozási szerveződési (tro kus) szintekben alulról fölfelé

FLÓRA (növényekhez tartozók) FAUNA (állatokhoz tartozók)

Mikroflóra (mikronos méretűek)

Algák (elsődleges pionírszervezetek)

Baktériumok

Sugárgombák (Actinomycetes)

Mikroszkópos gombák (Micromycetes), azaz élesztő- és fonalas gombák, penészek

Makroflóra

Magasabb rendű növények gyökérzete, a rajta élő (epifita) és a belsejükben található (endofita) élőlényekkel

Mikrofauna (0,2 mm-nél kisebbek, nem láthatók)

Egysejtűek (Protozoa)

Csillósok (Ciliata)

Ostorosok (Flagellata)

Gyökérlábúak (Rhizopoda)

Mezofauna (0,2–4 mm-esek, már láthatók is)

Kerekesférgek (Rotatoria)

Fonálférgek (Nematoda)

Medveállatkák (Tardigrada)

Atkák (Acarina)

Makrofauna (4–80 mm, azaz 0,4–8 cm)

Televényférgek (Enchytracidae)

Földigiliszták (Lumbricidae)

Csigák (Grastropoda)

Pókok (Araneidea)

Százlábúak (Chilopoda)

Egyéb soklábúak (Myripoda)

Egyéb rovarok, pl. hangyák (Formicidae)

Bogarak és lárvák (Coleoptera)

Ászkarákok (Isopoda)

Megafauna (nagyobb mint 8 cm nagyságúak)

Gerincesek (Vertebrata); hüllők, kisemlősök

1. táblázat. A talaj élőlényeinek felosztása típusaik és méretük szerint (Filep, 1999 nyomán)

Fizikai-kémiai tulajdonságokhomok

2. táblázat. Tipikus három hazai talajféleség kémiai vizsgálati adatai a cigándi térségből (2018. őszi mintavétel)

(a kicsitől a nagyig) talál megélhetést ezáltal ebben a táplálékhálózatban mindegyik élőlénycsoport.

A talajművelés mint „zavaró” tényező?

A jól kialakult, stabil talaj-táplálékhálózati rendszert a bolygatás és a (fel) forgatás többféle módon is érintheti. A megbízhatóság mindent olajazottá, jól működővé tesz. A zavarás azonban olyan bizonytalansági helyzetet teremt, ami a tápanyagokhoz korábban kialakult igazodást, a stabil és megbízható megélhetést „fenekestül felforgatja”.

Egyes élőlények rögtön elpusztulnak a zikai sérülések miatt (pl. a földigiliszták egy része), megfulladnak az éltető oxigén megszűnése, hiánya miatt (pl. az aerob, oxigénigényes mikrobák), „családi” kötelékek szakadnak szét (pl. a mikorrhizahálózatok), így a növény is védelem nélkül maradhat (1. kép).

Mindezeken túl a totális genocídium mellett migrációra, vándorlásra is kényszerülhetnek pl. a talajállatocskák (a mezofauna tagjai). Az új működőképes állapothoz pedig időre van szükség, de a létrejött új helyzet sem olyan

lesz, mint a korábbi. A mezőgazdasági gyakorlat ehhez az általa létrehozott helyzethez a „talaj fekete dobozában” csak vakon lövöldözve okozhat akár még nagyobb károkat.

A művelt és a nem művelt területek közötti szabad szemmel nem látható talaj(mikro)biológiai különbségeket vizsgáltuk három tipikus főbb típushoz tartozó talajféleségen. Vajon mit „mű-

A területen magas kötöttségi (Af = 50 körüli) számmal jellemezhető nehéz agyag dominál. A kötött agyagos talaj visszatartja az esővíz nagy részét, kiterjedt vízállásos területeket kialakítva (2. kép).

A gazdálkodók 90%- a konvencionális gazdálkodást folytat, ami az így is nehezen kezelhető talajon nagyon sok energia befektetésével jár. Nagy erőgépekre és munkagépekre van szükség, hogy bírják a műveletek elvégzését, ami további másodlagos károkat okoz, jelentősen növeli a taposást és a talajtömörödését is a szántott réteg alatt.

A gazdálkodók csak több menetben tudják elérni a kívánt talajtextúrát és a szerintük megfelelő talajbiológiai állapotot. Nyáron általában a betakarítás, ősszel pedig a talajmunkálatok végzése nehézkes a csapadék hiánya vagy túlsúlya miatt. Tavasszal a cserepesedés és rögösödés nehezíti meg a talaj-előkészítési munkálatokat. Mindezek így a talajbiológiai helyzetre is kihatással vannak.

Az előírt fizikai-kémiai

és a „láthatatlan biológia” vizsgálatai

Talajmintavétel 2018 tavaszán történt az általános és jogszabályban is előírt vizsgálatok céljára, mintavevő bottal a talaj felső 40 cm-es mélységéig mintázva, majd az SGS Hungariának beküldve. A biológiai vizsgálatok céljából kompozit mintavétel történt 2019. május 25-én (tavasszal) és november 2-án (ősszel), amit a SZIE (MATE) Talajtani (ma Agrárkörnyezettani) Tanszékén végeztünk el.

Összességében az élőlények egymás közötti kapcsolatrendszerével alakul ki a talaj-táplálékhálózat, ahol meghatározható mindegyik élőlénycsoport tevékenysége és kapcsolata is a talajok biomassza-termelő képességével, termékenységével.

vel” a szántás ezek víztartalmában, és a talajbiológia ezt hogyan tolerálja?

A talajmintákat Borsod-AbaújZemplén vármegyéből, egy bodrogközi településről, Cigánd határából vettük. A cigándi külterületek 50%-án folyik intenzív mezőgazdasági tevékenység 30% erdő, és 20% műveletlen. Alapvetően háromféle talaj alakult ki a térségben: a homokosabb talajok kis mennyisége mellett az agyag- és a vályogfrakciók keveredése a jellemző.

A talaj nedvességtartalmát tömeg%-ban határoztuk meg, szárítószekrényben, 105 °C-on, tömegállandóságig történő szárítással. Az MPN ( Most Probable Number = legvalószínűbb élősejtszám) módszer szerint a talajokat és így a mikroorganizmusokat is folyékony táptalajban hígítjuk fel. A mikrobák számát a hígítási sor pozitív csövei alapján statisztikai Cochran-tábla mutatja. Ez a módszer a táptalajtól FOLYTATÁS A 46. OLDALON

függő módon az oxigént és 26 oC fok hőmérsékletet igénylő (aerob mezo l) mikrobák, baktériumok és mikroszkopikus gombák élő csíraszámát határozza meg.

A talajok-enzimaktivitása jelzi a talajok élettevékenységének a mértékét, erősségét. Az enzimekkel a talajokban a lebontó (katabolikus) és a felépítő (anabolikus) folyamatokról tájékozódhatunk. Ezekkel kapcsolatosan a dehidrogenázenzim (DHA) olyan szabványosított módszer, amely arányban van a könnyen hozzáférhető szerves anyagokat, cukrokat, egyszerű szénhidrátokat felhasználó mikrobák számával.

A kiválasztott háromféle tipikus talaj kémiai talajvizsgálati eredményeit a 2. táblázat mutatja be.

Legfontosabb tényező a talajokban a szerves anyagok mennyisége, amit a mérhető humusztartalom alakulása mutat. A homoktalajban az agyagosabb és az agyagos talajhoz viszonyítva csak feleannyi szerves anyag található. A nitrogén, a foszfor és a kálium makroelemek ezzel a szervesanyag-tartalommal általában egyenes arányban vannak, de az intenzív művelési körülmények jelen esetben ezt erősen befolyásolják.

Megállapítható, hogy a nitrogén és a foszfor kétszer-háromszor több, a kálium pedig közel azonos nagyságban fordult elő a káliumszegény homoktalajban is, mivel annak mértékét a felhasznált műtrágyaadagokkal növelni tudták. Agyagtartalmú talajokban a kálium nagyobb mennyiségben fordul elő, a foszfor felvehetőségét pedig rendre a kötöttség és a nagymértékű agyag-szervesanyag összekapcsolódás (az organominerális komplexek) akadályozzák. Az agyagosabb két

1. grafikon. Intenzíven művelt és a közeli műveletlen talajok nedvességtartalma (%) a felső 40 cm-es rétegben a talaj fizikai féleségétől függően (2018. tavaszi mintavétel)

talajban így harmadannyi felvehető foszfort lehetett kimutatni; mivel vélhetően hiányzott a foszforoldásra és/ vagy mobilizálásra is képes mikrobahadsereg is.

A talaj nedvességi állapota

Az alapvető zikai féleségtől erősen függ, hogy az adott talaj milyen mértékben képes befogadni és meg-

éppen azzal őrizhető meg a talajban a víz, ha minél kevesebbszer van bolygatva, művelve. Ezt mutatja az 1. gra kon.

Főbb mikrobatípusok talajtól függő alakulása

A talajokban a legnagyobb számban azok a szabad szemmel nem látható élőlények fordulnak elő, ame-

A vizsgált három talaj kimutatható tulajdonságait annak főbb típusa alapvetően meghatározta. A leginkább hasonló jellegeket az agyagos vályog és az agyagtalaj mutatta. Számos mért tulajdonságban ezektől jól elkülönülő módon eltért a homokosabb talaj.

őrizni az éltető vizet. A művelés ezt megváltoztatja. Az agyagos vályog és az agyagtalajon a művelés javítja a talaj vízmegtartó képességét, ami fordítva alakul a homoktalajnál, ahol

lyek elsődlegesen képesek a talajok szervesanyag-tartalmát hasznosítani a lebontó (dekompozíciós) folyamatok során. Ez a tevékenység biztosítja a biogénelemek biokémiai körforgal-

1-2. ábra. Intenzíven művelt és nem művelt talajok kitenyészthető MPN baktérium- és gombaszáma (db) a felső 40 cm-es talajrétegből származó 1 gramm talajban átlagosan. Az értékekhez a baktériumokhoz a vessző után 5 nullát, a gombáknál 3 nullát kell még hozzáírni (2018. tavaszi mintavétel)

3. ábra. Intenzíven művelt és nem művelt talajok dehidrogenáz- (DHA) enzim-aktivitása (µg) a felső 40 cm-es talajrétegből származó 1 gramm talajban, két mintavételi időpontban átlagosan (2018. tavaszi és őszi mintavétel)

mát is az élő-élettelen folyamatok során.

Egy kanálnyi mezőgazdasági termékeny talajban a bontható szerves anyagok jelenléte miatt több organizmus található, mint ahány ember él a Földön.

A baktériumok és gombák kitenyészhető mennyisége is milliós, billiós számokat ad. Ezek azonban az összesnek csak az 1–5%-át jelentik, mivel átlagosan 100 élő mikroba közül a talajból

a talaj levegőzöttebb állapota miatt; a gombaszám pedig erősen csökkenhet. Ennek oka az is, hogy a baktériumok egyúttal megváltoztatják a talajok pHját a savasból a semlegesebb irányba, a gombák száma pedig éppen ellenkező trend szerint, a talajok savanyúbbá válásával növekszik meg.

A talajművelés hatására a mikroorganizmusok legvalószínűbb (MPN) száma mindegyik vizsgált talajnál csökken. A legnagyobb mértékben a gombák érzé-

A talajélőlények, a talajbiota mennyiségének és összetételének alakulását a talaj zikai tulajdonságai alapvetően meghatározzák.

legfeljebb csak 1, maximum 5 darabot tudunk kicsalogatni, és így megszámolni. A mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) legvalószínűbb kitenyészthető száma (MPN) mégis egy olyan talajokra jellemző érték, amit befolyásolhat a talaj zikai-kémiai jellege mellett annak a művelése is.

A baktériumok száma a mezőgazdasági talajokban általában lényegesen több, mint a mikroszkopikus gombá-

kenyek a talajművelésre, számukban a szántásos intenzív zavarás tízszeres mértékű csíraszámcsökkenést jelentett, a baktériumoknál ez csak fele, harmada a szántás nélküli állapotnak.

Ha gyelembe vesszük, hogy a talajok önműködő és önálló termékenységét a növekvő gombaszám okozza, akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy miért is bolygatjuk (szántjuk) fel az adott talajt. Az agyagtalajok

A talajművelésre, -bolygatásra a talaj élőlényei érzékenyen reagálnak. A szántás a gombák számát erősebben, a baktériumokét kevésbé befolyásolja.

ké. Ha jól oda gyelnek a növényi maradványok és egyéb bontható szerves anyagoknak a talajba kerülésére, még akkor is általában a mezőgazdaságilag művelt talajokban kétszer több baktériumot találhatunk. A művelés hatására a baktériumszám általában nő,

(amiket perctalajokként is jellemezhetünk) egyébként is igen érzékenyek a talajművelésre, hiszen a víztartalmuktól függően rétegezetten csúszós, ragadós, kiszáradva pedig nehezen művelhető, kemény állapotúak lesznek. A szerves anyagok, a szármarad-

ványok csak javítani tudják ezeknek a talajoknak mind a művelhetőségét, mind pedig az élettulajdonságait.

Van-e különbség a mikrobiális aktivitásban a vegetációs év során?

A mikrobiológiai vizsgálatoknál a legkritikusabb tényező az, hogy mikor is történjen a mintavétel? A talajok biológiai tulajdonságai dinamikusan és a leggyorsabban képesek követni az adott időszakra jellemző környezeti és az ember által is módosított körülményeket. Más-más értéket kaphatunk egy esőzés után, vagy akár a kora tavaszi hidegebb, a nyári hőség miatt kiszáradt, vagy az őszi „nyugalomra készülő” talajban. Ennek jó bizonyítékát szolgáltatja a mikrobiális aktivitásnak a mérése a tavaszi és az őszi időszakban is a három általunk tesztelt talajban. A 3. ábra a mikrobákat tartalmazó talaj dehidrogenáz- (DHA) enzim-aktivitását mutatja a tavaszi (május végi) és az őszi (november eleji) mintavételkor, a szabványosított módszerrel megállapítva (MSZ08-1721/3-86). Látható, hogy az őszi aktivitás lényegesen magasabb, akár 10-szer vagy 50-szer is több lehet a tavaszi értékeknél. A művelés hatására a gyengébb humusztartalmú homoktalajnál az értékek alig változnak a két mintavételkor, az erősen agyagos talajon azonban a művelés elhagyása jelenthetné szinte kizárólagosan az enzimaktivitás tartós erősödését.

A legnagyobb mikrobiológiai enzimtevékenység az agyagos vályogtalajoknál mutatható ki. A művelés (vélhetően az oxigénnel való dúsítás, a tömörödött rétegek fellazítása) a mikrobás aktivitást annyira képes felfokozni, hogy a 4. ábrára az agyagos vályogtalaj őszi értéke, a 14,1 (TPF µg/g) rá sem fért.

Az enzimaktivitást leginkább a talajok víztartalma befolyásolja, és az aggregátum-összetétel és -stabilitás értékei is. Az éves vegetációs időszak során a nyári forróságot rendre egy csapadékosabb időszak követi, ami kiugró értékeket hoz létre, és együtt jár a baktériumok és gombák számának a növekedésével is.

A gombaszám és az enzimaktivitás az a vizsgálandó tulajdonság, amely meghatározhatja a talaj további kezelési irányait is.

Mit tanultunk a vizsgálatokból, és mit kellene tudnunk a saját talajunk „műveléséről”?

A talajok alapállapota alapvetően befolyásolja minden további kimutatható tulajdonság értékét.

A homoktalaj erős levegőzöttsége miatt a szerves anyag gyorsan fogy, és emiatt a hiányzó tápanyag miatt a talajélőlények száma is limitált. Az erősen homokos zikai féleségű talajok természetes aktivitása kizárólag az élő növényi anyagokkal és a feldolgozott biomasszával (állati trágyákkal, komposztokkal, humuszanyagokkal és fermentumokkal) növelhető.

A nagy agyagtartalmú talajok erősen kötöttek, az éltető oxigén nem vagy csak nehezebben áll rendelkezésre. A víznek a „hektikus” hozzáférhetősége tovább befolyásolja a talajélőlények számát és összetételét. A nagyobb kimutatható gomba- és baktériumszám összefüggésben van a duzzadó agyagásványoknak a biztos élőhelyet adó és mikrobiális védő szerepével. Az agyagtalajoknál a hőmérsékleti kilengéseket is stabilizálni kell takarónövényekkel és állandó gyökerekkel a talajban. Forgatás helyett csak a mélységi lazítás jelenthet megoldást.

A vályogtalajok ideális mértékben tartalmazzák az éltető oxigént, ami a sok víz hatására sem szorul ki, ha ideális művelés során a zikai szerkezetre, az aggregátumstabilitási értékekre is gyelemmel vagyunk.

A szántás pozitív (vagy negatív) hatását a mikroszkopikus gombák számával, illetve a gomba : baktérium aránnyal mutathatjuk ki. Ezzel kapcsoltan további talajbiológiai mérőszámokból (a DHA-enzimaktivitásból), az itt be nem mutatott és a művelés elhagyásával javuló gilisztaszámból is következtethetünk a talaj aktuális helyzetére, állapotára.

A talaj életútja, korosodása (szukceszsziója) során más-más élethelyzet és ezzel kapcsolatos talajerő alakul ki (dinamikusan változik, igazodik). Hogy éppen melyik állapotban, életkorban tartózkodik az adott talaj a sok éve tartó „művelés” hatására, az bizonyos (részben az itt bemutatott) „mutatók” alapján is megállapítható.

Vizsgáljuk és tudjuk meg, hogy melyek azok a tényezők, amelyek jobbításával az önálló életét, éredettségét és felnövését javítani, elősegíteni és főleg

1. kép. A szimbionta, kölcsönösen jótékony hatású növénytápláló és -védő mikorrhizagombahálózatok szenvedik el a legnagyobb károsodást a talajforgatás során (forrás: Adamczyk és munkatársai, 2020)

2. kép. Csapadék után elárasztott talajok a „művelt”, nem ártéri területen Cigánd térségében 2018 őszén (fotó: Németh D.)

nem rontani, rombolni tudjuk. Hány éves a Te talajod, milyen a biológiai életkora, és van-e önálló „termőereje”? Ne akarjuk csecsemőkorban tartani, engedjük, hogy biológiája szerint felnőjön, korosodjon. Tekintsük ezt a feladatot olyannak, mint ahogy a gyermekünkről is gondoskodunk az önállóvá válása felé vivő úton. Ha ezt jól végezzük, csak akkor számíthatunk arra, hogy az így felnőtt talaj és életereje szolgál tovább minket, és jó esetben még az unokáinkat, a további nemzedékeket is. Az itt bemutatott vizsgálatok erre is gyelmeztetnek.

További információk, talajmonitoring-vizsgálati igények, szolgáltatások és

biológiai alapokon is nyugvó szaktanácsadás a MATE Budai Campus Agrárkörnyezettani Tanszékén a http://bio-detecht.com Kft.-vel együttműködésben a biro.borbala@gmail.com címen kérhetők. A cikksorozatban bemutatott szakdolgozatok a hetedik éve, a Biró Borbála vezetésével indult és a MATE Környezettudományi Intézetének Agrár-környezettani Tanszékén jelenleg is folyó biológiai talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés (BI®O-Teg) keretében készülnek. A képzésről és a jelentkezésről a https://uni-mate. hu/képzés/content/biológiai-talajerőgazdálkodási-szakmérnök-szakemberszakirányú-továbbképzés linken tájékozódhatnak.

FOLYTATÁS A 47. OLDALRÓL

Alternatív gabonanövények felfutóban

Az amaránt termesztése

SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP1, ADJUNKTUS, DR. SZABÓ ANDRÁS1, ADJUNKTUS, DR. VARGA GYULA2, RAGULSZKY GÁBOR3 1DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET, 2AMARÁNT KLASZTER, ELNÖK (HIDASNÉMETI GAZDÁLKODÓ), 3AMARÁNT KLASZTER, ALELNÖK

A korábbi lapszámokban elindult sorozat folytatásaként egy újabb alternatív növény, az amaránt termesztéstechnológiájával foglalkozunk, amely az eddigi közkedvelt szántóföldi növényfajaink mostani termesztési nehézségei (időjárási szélsőségek, piaci bizonytalanság) közepette potenciális lehetőségként jelenhet meg a közeljövőben szántóföldjeinken.

A növény származása, története, botanikája

Az amaránt egy gyűjtőnév, amely több (kb. 60), Dél-Amerikából származó fajt takar. Több rokonával együtt az Amaranthaceae család Amaranthus nemzetségébe tartozik. Innen származnak szántóföldjeink meghatározó gyomnövényei, a disznóparéjfélék, közülük is talán a legismertebb a szőrös disznóparéj (Amaranthus retro exus) is.

A növényt az emberiség már több ezer éve ismeri, Közép- és Dél-Amerikában azóta használatos „gabonaféle”, hasonlóan a kukoricához, ősidőktől fogva fontos növény volt és ott napjainkban is termesztik.

Európába Amerika felfedezése után került, hazánkban pedig az 1980-as

évektől kezdődően említhető, nemesítése a Dél-Alföldön folyt.

Az amaránt egy kétszikű, lágy szárú, egyéves, kifejezetten meleg- és fényigényes növény. Erőteljes karógyökerének, valamint igen kis vízigényének (akár 180–210 mm!) köszönhetően jól tűri a szárazságot, olyan helyeken és körülmények között is megterem, ahol más termesztett növényünk már nem lenne életképes, így ez a tulajdonsága igen kiemeli jelentőségét.

1,2–2 méter magasra nő, szára erőteljes, belül szivacsos, a tenyészidőszak vége felé kissé fásodó, a virágzatban végződik, amely formája szerint lehet lecsüngő, felálló, ostorhoz vagy seprűhöz hasonló, a színe pedig zöld, lila, bordó, akár sárga is.

A rengeteg apró virágból megközelítőleg 400–500 ezer (!) mag is fejlődhet. Lencse alakú magja nagyon apró, 1 mm körüli, belsejében lisztes állományú. Színe a fehértől a sárgásbarnán át egészen a feketéig terjedhet, sőt még rózsaszín is lehet. Levelei nyélen ülőek, formájuk lándzsához hasonló vagy tojásdad.

Jelentősége, felhasználása

A gyökerén kívül az egész növény felhasználható. Magját a humán táplálkozásban, főzve, pirítva vagy csíraként fogyaszthatjuk, lisztjéből pedig önmagában vagy akár hagyományos kenyérgabonák lisztjével keverve készíthetünk FOLYTATÁS AZ 50. OLDALON

FOLYTATÁS A 49. OLDALRÓL mindenféle pékárut. A liszt gluténmentes, fehérjében azonban gazdag. Állatokkal etetve elősegíti a tömeggyarapodást, valamint barom val etetve kedvezően hat a tojástermelésre is.

Zöld részeit pedig a takarmányozásban hasznosíthatjuk; vannak olyan fajták, amelyek zöldtömege a silócirokéhoz vagy a szudáni fűéhez hasonló (elérheti az 50 t/ha-t zölden, amelyből 20 t/ha szárazanyag is lehet), fehérjetartalma pedig a lucernáéhoz közelít, így akár zöldtakarmányként, akár silózva is etethető. Több állatfaj (nyúl, sertés, barom , szarvasmarha, juh) szálastakarmánya is lehet, nagyon jó emészthetőségének és kedvező beltartalmi értékeinek köszönhetően.

Ökológiai gazdálkodásba jól beleillik, biominősítésű termése főként a nyugati országokban keresett. Kis ráfordításigényű növény, az extenzív termesztéstechnológia megfelelő számára.

Éghajlat- és talajigénye

Talajigénye nem nagy, gyengébb talajok is megfelelőek számára, így homoktalajú nagytájaink, a Duna-Tisza köze és a Nyírség is megfelelő számára. Természetesen más talajtípusokon is nagyon jól érzi magát, itt még nagyobb termésre lehet számítani.

Vízigénye – ahogyan fentebb említettük – a kukoricáénak egyharmada, így öntözést nem igényel, viszont melegigényes, ennek megfelelően a

mostani száraz, meleg nyarakat igen jól tűri. Fejlődési hőküszöbe 10 oC (!), míg csírázásához legalább 15 oC (!) szükséges.

Fajtái

Magyarországi nemesítése Szegeden kezdődött, Edit néven jelent meg az első fajta, majd 2003-ban további 5, amelyből négy étkezésre használható, egy pedig takarmányként. Szántóföldi termesztésre (nagy maghozam, zöldtömeg) a világban nagyon sok, főleg helyi tájfajtát termesztenek, de, termesztésének nagyobb volumene miatt, tőlünk keletre is több fajtával találkozhatunk. Termesztésre azok a fajták alkalmasak, amelyek nagy magtermésre képesek, magjuk éréskor nem pereg, az állomány egységesen érik be.

Vetésváltása

Szinte az egész technológián végigvonul a faj kis igénye, ennek megfelelően az előveteményekkel szemben sem igényes. Egyetlen szempont, amit érdemes mérlegelnünk, hogy az előző kultúra mennyire volt elgyomosodva, hiszen az amaránt gyomirtása igen nehéz. Ebből a szemszögből a kapás kultúrák nagy sortávolságuk és melegkedvelő gyomnövényeik miatt talán kevésbé alkalmasak, de gondosan végzett tarlóműveléssel sikeres lehet gyomszabályozásunk. A kétszikű

Az amaránt kétszikű, lágy szárú, egyéves, kifejezetten meleg- és fényigényes növény. Erőteljes karógyökerének, valamint igen kis vízigényének (akár 180–210 mm!) köszönhetően jól tűri a szárazságot

gyomok elleni herbicideket óvatosan használjuk az előveteményekben, mert ezekre érzékeny a növény.

Talajművelése

Apró vetőmagja miatt nagyon jó minőségű, „kertszerű” magágyminőségre van szüksége, így talajművelését ennek tudatában végezzük. Kötöttebb talajokon ősszel érdemes mélyszántást alkalmaznunk, amelyet – lehetőség szerint és a talaj nedvességének függvényében –el is munkálhatunk, akár a szántással egy menetben. Ha ezt meg tudjuk már ősszel tenni, a tavaszi munkálatokkal nagyobb esélyünk van az apró morzsás, de nem poros talajszerkezet elérésére. Tavasszal érdemes a talajfelszínt lezárni, annak érdekében, hogy lassítsuk a talaj száradását a vetésig. Mivel homoktalajon is igen jól fejlődik, itt a szélerózió megelőzéseként a talajt kevésbé bolygassuk, elegendőek a tavaszi munkálatok.

Tápanyagellátása, trágyázása

Kis tápanyagtartalmú, gyenge tápanyag-szolgáltató képességű talajokon kell csak a tápanyagok pótlásán gondolnunk. Elsősorban a talajvizsgálati eredményeket vegyük gyelembe, de közepes minőségű talajokon átlagosan 100 kg vegyes hatóanyag (nitrogén-foszfor-kálium) elegendő számára, 30 kg N, 30 kg P2O5, 30 K2O kg arányban. A foszfor- és kálium-hatóanyagot érdemes alapműveléskor (ősszel), míg a nitrogént fejtrágyaként kijuttatni. Az állományban lombtrágyázást is alkalmazhatunk.

A szervestrágyázását érdemes viszont kerülnünk, mert egyrészt magtermésben nem, csak zöldtömegben tapasztalhatunk növekedést, másrészt a terület gyomosodása nagyobb mértékű lehet.

Vetése

Május közepétől, végétől vethető, de ajánlott inkább a hőmérsékleti értékeket gyelni (napi középhőmérséklet kb. 15 oC, a talajhőmérséklet 17–20 oC), ennek megfelelően vetése mindenképpen a kukorica és a szója vetése után kezdhető.

Alkalmazott sortávolsága lehet a 45–50 cm vagy a hagyományos kapás sortáv (70–76 cm).

Magnak való termesztése esetén 100 000–300 000 tő/ha, takarmánynak pedig 400 000 tő/ha tőszámmal tervezzünk. Ezermagtömege kicsi, így egy hektár vetőmagszükséglete körülbelül 0,6–1,1 kg. Ha a talaj felső rétegében van elegendő nedvesség, sekélyen vessük, 1–2 cm mélyen, ennél mélyebbre csak száraz talajviszonyok mellett tegyük a magokat. Vetéséhez legalkalmasabbak az aprómagvető gépek. Vetés után a terület hengerezése is ajánlott.

Növényápolása

Az állomány öntözésével a fentebb említetteknek megfelelően nem kell számolnunk, ha mégis, és van is rá technikai lehetőség, akkor az a kelesztő öntözés. Egyébként jól elboldogul a természetes csapadékkal.

Kórokozói és kártevői nem okoznak nagy terméskiesést. Betegségei közül meg lehet említeni az Alternari sp.-t, valamint az Albugo amarantit.

Kártevői sem jellegzetesek, a teljesség kedvéért megemlíthetjük az amarántbarkót (Lixus subtilis), valamint a répaföldibolhát (Chaetocnema tibialis), amely a gyomként megjelenő disznóparéjfajokon mint köztesgazdákon is terjedhet.

Mindkettő a atal növényállományban jelenik meg, később pedig a virágzati tengelyt és a magkezdeményeket szívogathatja a molyhos mezei poloska (Ligus rugulipennis).

Gyomirtását nagy vonalakban ugyancsak említettük már, leginkább a gyomosodás megelőzése a fontos, a

jó elővetemény-választás, valamint a talajművelés által, az állományban pedig szükséges a sorköz-kultivátorozás, akár többször is, amíg a növények magassága megengedi és károsítás nélkül bele tudunk menni.

Betakarítása

Magként történő hasznosítás esetén az elszáradt állományt arató-cséplő géppel takarítjuk be. Nagyon fontos a gép pontos beállítása, a betakarítási veszteség – a pergésből és a cséplési veszteségből adódóan – még ennek ellenére is elérheti a 20%-ot is. Termése, termőhelytől függően, 1,5–4 t közötti lehet hektáronként.

Zöldtakarmányként való hasznosítás esetén betakarítását természetesen jóval alacsonyabb szárazanyag-tartalom mellett kell kezdeni. Ukrajnában mind a magját, mind a zöld részt hasznosítják ugyanazon növényről, úgy, hogy magasabb szemnedvesség mellett a termőrészeket kombájnnal levágják, majd a megmaradó zöld részt szecskázóval betakarítják és tartósítják.

Jövőbeli trendek

2014-ben az észak-magyarországi régióban gazdálkodók egy része már felismerte az amarántban rejlő lehetőségeket, és létrehozták az Amaránt klasztert , amelynek célja volt a szervezeti formában történő együttműködés, a gyors információáramlás, az inputok közös be -

szerzése, továbbá a közös piackutatás és értékesítés.

Mint közismert, akkor még napjainkhoz képest sokkal konszolidáltabb termelési és gazdasági környezet volt jellemző a hazai agráriumra. A klaszter szervezői a nem túl jelentős területen termelt amarántnak az élelmiszergyártás mellett az állati takarmány előállításában is fontos szerepet szántak Magyarországon.

Azokban az években érthető okok miatt még nem került a termelők látókörébe ez a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező, számos felhasználási lehetőséget magában hordozó és az ismert környezeti stresszfaktorokat jól toleráló növény. Ennek főbb okaiként említhető az éghajlati változások anomáliáinak még kevésbé érzékelhető jelenléte, a geopolitikai stabilitás, amely elfogadható és stabil terményfelvásárlói árakkal párosult a konvencionális főnövények vonatkozásában, valamint a hazai feldolgozóipar és a kereskedelmi kapcsolatok hiánya.

Az Amaránt klaszter most újraértékelte a környezeti és gazdasági változások miatt kialakult helyzetet, és prioritásként kezeli a piacok felkutatását, és tárgyalások folynak hazai élelmiszer-feldolgozókkal, továbbá takarmány-előállító cégekkel a stabil felvásárlói kör kialakításának érdekében.

A klaszter természetesen megfelelő ismeretekkel rendelkezik a termesztéstechnológia magyarországi követelményeivel és lehetőségeivel kapcsolatban, gyelembe véve a hazai ökológiai és ökonómiai adottságokat, valamint a legjobb minőségű vetőmag ellenőrzött beszerzési útvonalait is ismeri.

A klaszter szeretné a tagságát bővíteni minden olyan termelővel, akinek már vannak tapasztalatai az amaránt üzemi termesztésében, vagy érdeklődik a termesztés lehetőségeiről. A jövőben szívesen dolgoznának olyan cégekkel, akik lehetőséget látnak az amaránt élelmiszeripari vagy takarmányként történő feldolgozásában.

Mint olvashattuk, az amaránt igen értékes alternatív gabonafélénk, amely előtt – beltartalmi értékeit, felhasználhatóságának sokszínűségét tekintve –nagy jövő állhat, különösen, ha hozzávesszük, az éghajlatváltozással egyre gyakrabban megjelenő szélsőséges időjárást, aszályos nyarakat, amelyek e növény számára, a hagyományos kultúráinkkal ellentétben, jóval kisebb kihívást jelentenek.

Fajtaválasztással is menjünk az aszálykárok elébe!

A lengyeleknél már siker – az lesz akár itthon is?

SZERZŐ: SAATBAU

Évről évre egyre több a napi időjárási rekord, miközben aszály- és árvízperiódusokkal tarkított, kiszámíthatatlan időjárással nézünk farkasszemet. Térségünkben a júliustól tartósan csapadékmentes hetek-hónapok, magas hőmérséklet, UV-sugárzás, légköri aszály, korán jelentkező rovarkártételek irányába mutatnak a változások.

Növénykultúráink szenvednek, sok esetben akár a túlélésük is kétséges. Az öntözhető területeink nagysága csak néhány százalék, tehát minden más eszközt be kell vetnünk a sikeres növénytermesztés érdekében. Egyik ilyen eszköz a fajtaválasztás.

A talajban lévő víz, az őszi, téli, tavaszi csapadék felhasználása döntő szempont a növények számára. Ehhez olyan fajtákat célszerű választani, amelyek erre leginkább képesek. Előny, ha a fajták a tavaszi csapadékkal korán indulnak, és a várható nyári hőséget megelőzik, biztosabban termékenyülnek, hamarabb és kevesebb víz felhasználásával, a hőség előtt beérnek, ráadásul szárítás nélkül betakaríthatók. Ehhez fontos, hogy a termelő korábbi vetéssel és koraibb fajtákkal dolgozhasson, elvárva, hogy az igen korai hibrid a tavaszi hidegperiódusokat is tolerál-

ja, és átlag feletti terméspotenciállal rendelkezzen.

A fenti szempontok gyelembevételével történt fajtaválasztással elért sikerről számolunk be Valentinyi Zoltán gazdálkodó példáján keresztül: – Kérjük, mutassa be a gazdaságát és gazdálkodása körülményeit! – 1996 óta foglalkozom szántóföldi növénytermesztéssel Csárdaszállás környékén. A gazdálkodásomba bevonjuk az intenzív művelésű kultúrákat is, mint a zöldségnövény-termesztés és a vetőmag-előállítás, amelyeket öntözött körülmények között művelek.

– Hogyan került kapcsolatba a Saatbau Linz Hungária Kft.-vel?

– Vetőmag-előállítással kezdődött a közös munkánk.

– Hogyan választotta ki az Atlantico fajtát?

– Igyekeztünk az öntözés nélküli kukoricatermesztés nehézségei miatt szemléletet váltani. Az alapgondolat az volt, hogy keressünk egy korai fajtát

A gazdálkodást szinte teljes mértékben saját erőből és gépkapcsolatokkal végezzük, a technológiánkat próbáljuk a kor kihívásaihoz mérten szinten tartani: képesek vagyunk helyspecikus inputanyag-kijuttatásra, vetésre és hozamtérképes betakarításra, rendelkezünk a csökkentett menetszámú gazdálkodáshoz szükséges összes munkagéppel és a minimális taposáshoz gumihevederes járószerkezetű traktorokkal. A klímaváltozás hatásai az utóbbi években minket is próbára tettek az Alföldnek ezen a vidékén, ennek megfelelően az egész gazdálkodás szerkezetét szeretnénk fenntarthatóvá tenni a jövő kihívásaival szemben.

Az Atlantico a lengyel időjárási körülmények között már bevált

Atlantico, 2024. 05. 18., Csárdaszállás

Atlantico, 2024 07. 13., Csárdaszállás

nagyon rövid tenyészidővel, majd ezt értékesítsük korai betakarítással üzemi feldolgozásra. Az Atlantico fajtát egy Saatbau-rendezvényen ismertem meg, ígéretesnek látszott.

A fajtaválasztásnál szempont volt, hogy a fagyosszentek idején a 3-4 leveles kukorica ne szenvedjen kárt. Az Atlantico a lengyel időjárási körülmények között már bevált, ezért mertük elvetni. A másik szempont az volt, hogy a mostani rendkívül száraz és meleg nyarak során a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly-rajzás szinte egymást éri, folyamatosan kellene védekezni. A legnagyobb kártétel július végén-augusztus elején várható, de a korai fajtánál ebben az időszakban már érettek, kemények a szemek, a legkitettebb időszakban pedig már be van takarítva a kukorica, így jóval kevesebbet kell védekezni. Az üzemi körülményeknek megfelelően a betakarítás nedvesen volt tervezve, augusztus első dekádjában.

– Milyenek voltak a termesztési körülmények (talaj, időjárás stb.)?

– A talaj középkötött és közepes minőségű. Ami rendhagyó volt, az a tavaszi időjárás: februárban volt utoljára csapadék, az sem nagy mennyiségű. Régóta gazdálkodom, de soha nem volt ilyen hosszú időszak, hogy nem esett eső.

– Milyen technológiával termesztették az Atlantico fajtát? Mik voltak a technológia lényeges elemei?

– Az elővetemény kukorica volt. Az említett csapadékviszonyoknak megfelelően a talajt rendkívül korán elműveltük, ezután nem bolygattuk. A vetésre március 29-30-án került sor. A technológiát extenzív műveléshez próbáltuk igazítani, ezért tápanyag-utánpótlás csak a vetéskor, sor mellé történt. A vetéskori tőszám 65 000/ha volt, amely a precíziós vetésnek köszönhetően kelés után sem ment 60 000 alá.

Ezután következtek a fagyosszentek, a környékünkön talaj menti fagy is tapasztalható volt. Az állomány ezt a hideget a körülményekhez képest nagyon jól viselte, tápanyagfelvételi probléma nem alakult ki (nem lilult be). Hatleveles állapotában gyomirtottuk, majd egy héttel később sorközműveltük. Július hónapban, a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly-rajzás idején egyszer növényvédő szerrel védekeztünk.

A betakarítás nem az eredeti tervek szerint valósult meg, helyhiány miatt a tiszapüspöki üzem nem tudta fogadni a termést. Így csúszással, augusztus 30-án takarítottuk be, 12%-os víztartalommal.

– Milyen meg gyelései voltak a termesztés folyamán?

– A növény a tenyészidőszak alatt teljesen vitális volt, hiánytüneteket nem tapasztaltunk. A szár a nagy szárazság ellenére is nagyon jól tartotta magát, szárdőlés egyáltalán nem volt tapasztalható. Májusban és júniusban bőséges, kb. 90 mm csapadék hullott, de július elejétől a betakarításig egy csepp eső sem esett, valószínűleg ez okozta később a tört szemek nagy arányát.

– Milyen eredményt hozott az Atlantico? Hogyan összegzi a fajtával kapcsolatos tapasztalatait?

– A betakarított termést közvetlenül értékesítésre szállítottuk el, mennyisége 8,8 t/ha lett. A minőség megfelelő volt, de a tört szem aránya kicsit magas volt, amit mi az időn túli betakarítás számlájára írunk.

– Ajánlaná-e másoknak is ezt a hibridet?

– Igen, a vártnak megfelelően a hidegtűrése nagyon jó, a vegyszeres védekezéseket is alacsonyan lehetett tartani. Üzemi felhasználásra nagyon kedvezőnek találom, de időben le kell szerződni, a beszállítási probléma elkerülésére.

Tel: +36209357842

Fecsó Zoltán +36203123665 https://www.saatbau.com/hu/

Rengeteg tanulmány, mérés és a gyakorlat is igazolja, hogy egy bizonyos termésszint feletti eredmény egyre többe és többe kerül. A nyereséget nem mindig a nagyobb hozam biztosítja, hanem a ráfordítások és a bevételek aránya.

A Saatbau Linz Hungária Kft. fajtaválasztékban két hibrid is megfelel a fent felsorolt kritériumoknak, a PRIMINO FAO 170–180, valamint az ATLANTICO FAO 240–270, amelyeket kettős hasznosításra ajánlunk. Ezek magas terméspotenciáljuk, gyors kezdeti fejlődésük, hidegtűrő képességük eredményeként dominálják a lengyel piacot, és a fentiek szerint akár itthon is sikeres választ jelenthetnek az aszály és a klímaváltozás kihívásaira, hatékonyan segítve a biztonságos, gazdaságos kukoricatermesztést.

Az elmúlt tíz évben a Saatbau Linz kukoricanemesítő részlege intenzíven dolgozott a kettős hasznosítású kukoricahibridjein. Az eredmény egy új genetika, amely ötvözi a legjobb növényi jellemzőket. Éréscsoportjában az AGES-kísérletekben többszörös dobogós.

Valentinyi Zoltán gazdálkodó

A sikeres szamócatermesztés feltételei

SZERZŐ: BOZI JÓZSEF NÖVÉNYORVOS • AGRO APOTÉKA KFT.

A jövő évi szezonra felkészülésképpen írunk a szamócatermesztést érintő növényvédelmi kérdésekről. Manapság a szamócát leginkább bakháton, fóliatakarással termesztik, szabadföldön és fóliasátor alatt. A növényeket általában 1-2 évig tartják meg, fóliasátor alatt jellemzően évente, szabadföldön leginkább kettőévente cserélik az állományt.

A szamóca hőstressze

Mielőtt rátérnék a fontosabb betegségek és kártevők ismertetésére, pár szóban egy nem olyan rég történt esetet szeretnék bemutatni. A szamócatermesztő olyan problémával keresett meg, hogy nem fejlődnek kellő mértékben az augusztusi ültetésű frigó palánták. A növényeket fóliasátorban, illetve szabadföldre is ültették.

Néhány növényt a földből kihúzva, és a gyökereiket megvizsgálva láthatóvá vált, hogy gyökérzete pusztulófélben volt, és friss gyökerek sem voltak láthatók. Talajlakó kártevők károsításának nem láttam nyomát, továbbá kórokozó eredetű gyökérpusztulásnak sem volt tünete. Feltehetőleg az augusztusi magas hőmérséklet okozta a gyökerek pusztulását.

A gazdálkodó hiába gyelt oda a megfelelő öntözésre, a talaj hőmérséklete túl magasnak bizonyult a gyökerek

számára. Ezután az állomány gyökeresedésserkentő készítményt kapott, aminek köszönhetően már egy hét után szemmel látható javulás mutatkozott a növényeken. Természetesen a javuláshoz hozzájárult a csökkenő hőmérséklet is, amely kedvezőbb volt a szamócának. Tanulsága az esetnek, hogy célszerű az ültetési időt kitolni a szamóca esetében, hogy elkerüljük a hasonló eseteket.

A szamóca betegségei

Elsőként a szamóca fontosabb kórokozók által okozott betegségeiről lesz szó. Talán a két legfontosabb betegség a szamóca lisztharmata (Podosphaera macularis), illetve a szamóca botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea).

A lisztharmat micéliummal és kazmotéciummal képes áttelelni, és mind a leveleken, mind a terméseken meg-

jelennek az epi ta micéliumok. Mindenképp szükséges az ellenük való védekezés.

A kórokozó magas páratartalom mellett, 15–20 °C-on érzi legjobban magát. Az ellene való védekezésben fontos szerepe van az őszi-tavaszi lemosó permetezésnek, továbbá a tenyészidőszakban – legfőképpen a tavaszi időszakban – szükség van a felszívódó készítmények alkalmazására is. Ilyen hatóanyag-kombináció a penkonazol, difenokonazol, difenokonazol + ci ifenamid, difenokonazol + uxapiroxad, uopiram + tri oxistrobin, + difenokonazol + azoxistrobin, boszkalid + piraklostrobin. Természetesen az itt felsorolt hatóanyagok nem kizárólag a lisztharmat ellen hatnak, a szamóca más gombás betegségei ellen is hatékonyak. A kontakt lisztharmat elleni hatóanyagok közül a ként, illetve a kálium-hidrogénkarbonátot lehet használni.

A szamóca botrítiszes betegségét okozó kórokozónak a nedves, párás körülmények kedveznek. A legnagyobb problémát a virágok és termések fertőzésével okozzák, ezért a védekezést már a virágzás kezdetén szükséges megkezdeni. A szürkepenész elleni hatóanyag-kombináció a fenhexamid, udioxonil + ciprodinil, azoxistrobin, pentiopirad, ciprodinil, udioxonil, udioxonil + pirimetanil, fenpirazamin, boszkalid + piroklastrobin. A kontakt készítmények közül a kaptánt emelném ki.

Jelentős terméskiesést tud okozni a szamóca toftórás gyökérpusztulása és gyümölcsrothadása. A kórokozó a talajból fertőz, és a gyöktörzs pusztulását okozza, de a terméseken is okozhat tüneteket. A növény gyenge fejlődésű, a külső levelei lankadnak, sárgulnak, majd ez áttevődik a atalabb levelekre is. A gyöktörzs belső szövetében barna elszíneződés látható.

A toftóra esetében a megelőzés a legfontosabb. A vetésforgó betartásával jelentősen csökkenthetjük a kórokozó megjelenésének valószínűségét, illetve megelőzésképpen talajlakó gombákat is alkalmazhatunk.

Kórokozók, tünetek, kezelésük

A terméseket károsító kórokozók közül a szamócaantraknózist ( Colletotrichum acutatum, C. fragariae, C. gloeosporioides ), továbbá a szamóca gnomóniás betegségét ( Gnomonia comari, Gnomoniopsis comari ) tartom

Eper-lisztharmatfertőzés (forrás: plantella.si/sosvrtnar/jagodna-pepelasta-plesen)

fontosnak megemlíteni. Az antraknózis besüppedő, kerek, barna foltokat okoz a termésen, a gnomónia nagyobb kiterjedésű, barna színű rothadást. A

Csak a leveleken okoz tüneteket a szamóca mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaereallafragariae) és a diplokarponos levélfoltossága ( Diplocarpon

Jelentősterméskiesésttudokozni aszamócafitoftórásgyökérpusztulása ésgyümölcsrothadásais

korábban említett hatóanyagok jelentős része e két kórokozó ellen is hatásos.

fragariae). Kifehéredő, határozott szélű kerek, illetve vörösesbarnás foltokat okoznak a leveleken. Általában a szüret utáni időszakban lehet rájuk számítani, a korábban említett hatóanyagok hatásosak ellenük.

A szamócának számos vírus által okozott betegsége van, ezek közül a szamócamozaikot (Arabis mosaic virus) és a szamóca-levélsodródást (Strawberry crinkle virus) emelném ki. A szamócamozaik esetén a leveleken sárgászöld mozaikfoltok jelennek meg, hullámosodnak, csavarodnak, a növény viszszamarad a növekedésben. Egészséges szaporítóanyaggal és a vektorok elleni védekezéssel tudjuk megelőzni a betegséget.

A kórokozó vektorai a fonálférgek. A szamócalevélsodródása esetén a leveleken apró sárgászöld foltok jelennek meg, amelyek később nekrotizálódnak. A levélerek részben vagy egészben sárgászöld színűek, a levéllemez besodródik. Védekezés szintén egészséges FOLYTATÁS AZ 56. OLDALON

szaporítóanyaggal és a vektorok elleni védekezéssel történhet. Vektorai a levéltetvek.

Ezeken kívül a szamócaatkát (Phytonemus pallidus) emelném ki. Soknemzedékes, nagyon szapora kártevőről beszélhetünk, ezért már 2-3 egyednél célszerű megkezdeni a védekezést. A szívogatása nyomán a levelek, virágok és a termések torzulnak. Ellene speciális akaricidekkel tudunk védekezni. Ilyen hatóanyag a milbemektin, hexitiazox, fenpiroximát. Nem kifejezetten akaricid hatóanyag, de hatásos az atkák ellen is a spirotetramat. Természetesen használhatunk élő szervezeteket is az atkák ellen.

Fontos kártevői a szamócának a levéltetvek. A levéltetvek esetén is fontos a korai védekezés, már az első kolóniák esetén védekezzünk ellenük! Rejtett életmódot élnek, ezért tapadásfokozó szer hozzáadása ajánlott a permetléhez. Levéltetvek ellen használható hatóanyag az acetamiprid, deltametrin, lambda-cihalotrin, spirotetramat, upiradifuron, azadirachtin, prophilheptametil-trisziloxán. A legutolsó

A növények fóliasátorba és szabadföldre is ültethetők

ellenük a korábban említett rovarölő készítmények hatásosak.

A végére hagytuk a talajban élő kártevőket, amelyekkel számolnunk kell a termesztés során. Ilyen kártevő a pajor, drótféreg, fonálféreg

Aszamócavegetációjaelőttcélszerűkénésréztartalmúkészítménnyellemosó permetezéstvégezni

hatóanyag annyiban különleges, hogy zikai úton hat a károsítóra, befedi a kültakaróját, és kiszárítja a károsítót.

A tavaszi időszakban a szamóca-bimbólikasztó bogár (Anthonomus rubi) fellépésére is számíthatunk. Az áttelelt egyed a kocsányba rág, tojásait a bimbóba rakja. Védekezni még virágzás előtt kell ellene. Felhasználható hatóanyag a deltametrin, lambda-cihalotrin, acetamiprid, ciantraniliprol.

Nyár végi-őszi időszakban számíthatunk a bagolylepkelárvák károsítására, tömeges megjelenésük esetén jelentős kártétel okoznak a levelek rágásával,

Talajlakó kártevőre utal, ha foltszerűen pusztulnak ki növények az állományban. A gyökerek megvizsgálásával kideríthetjük, hogy kártevő okozta a pusztulást, vagy más problémával állunk szemben. A leghatékonyabb védekezés a helyes vetésforgó alkalmazása, de talajfertőtlenítő szerek is a rendelkezésünkre állnak. Sajnos a talajban nehéz elérni a kártevőket a hatóanyagokkal, ezért esetenként a kezelés nem jár kielégítő eredménnyel. Ilyen hatóanyag a te utrin, metám, dazomet. Fontos megjegyezni, hogy a te utrin csak a pajorok és drótférgek ellen hat.

A sikeres szamócatermesztés feltételei

Végül, összefoglalva, a vegetáció előtt célszerű kén- és réztartalmú készítménnyel lemosó permetezést végezni, a tavaszi időszakban pedig intenzív védekezést kell folytatni a kórokozó gombák és kártevők ellen, oda gyelve az élelmezésügyi várakozás időre. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy bizonyos gombaölő szerek, mint például az azoxistrobin és a difenokonazol kedvezőtlenül befolyásolhatja a szamóca cukortartalmát.

A szüret utáni időszakban számolhatunk foltbetegséget okozó kórokozó károsításával (mikoszferella, diplokarpon). Az atkák károsítására is oda kell gyelni az év további részében is, illetve a bagolylepkelárvák ellephetik az állományt. A következő évi szezonra felkészülve szükség esetén lisztharmat ellen is kell védekezni, hogy csökkentsük az áttelelő képletek számát, amelyekből a következő évi fertőzés indul.

Mindenkinek sikeres gazdálkodást kívánok!

Kövér porcsin

Kincset érő gyomnövényünk

SZERZŐ: ASZALÓSNÉ DR. BALOGH REBEKA1, NAGY VIVIEN2, DR. KOVÁCS SZILVIA1

1DEBRECENI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET, ALKALMAZOTT NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK

2DEBRECENI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR, ÉLELMISZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET

A porcsinfélék családjába tartozó kövér porcsin (népies nevén disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövérlányka, poncsér) annak ellenére, hogy általánosan a mindennapi gyakorlatban a kertekben nem kívánatos gyomnövényként ismert, a közelmúltban egyre inkább a figyelem középpontjába került. Számos közleményben ún. „szuperzöldségként” és „csodaszerként” emlegetik.

Európa és Ázsia síkságain őshonos, azonban már a világ számos pontján megtalálható. A kövér porcsin a nyolcadik leggyakoribb gyomnövény. Elterjedése annak is köszönhető volt, hogy a katonák szerencsehozó talizmánként vitték magukkal a háborúkba. Kozmopolita faj, a meleg és mérsékelt övezetekben is megtalálható és egyaránt termeszthető. Elsősorban a laza és homokos talajt kedveli, de vályogtalajon és fejlettebb példányai a jól trágyázott földeken is megjelennek. A növény fejlődéséhez elengedhetetlen a magas napsütéses órák száma, illetve a melegebb időjárás. A növény 10–40 cm hosszú, talajon heverő, csupasz, hengeres, pozsgás hajtással rendelkezik, magassága 15–30 cm is lehet. Levelei 1–2 cm hosszúak, sötétzöld színűek, tojásdad vagy lapát alakúak, fényesek és viaszosak. Apró virágai ülők és sokszor csukottak, a kinyíltak sárgák. Júliustól a fagyokig virágzik. Termése 3–7 mm hosszú ferde kupakkal nyíló, sokmagvú toktermés. A magok vese alakúak, 0,7 mm szélesek, aprók, tompák és barnásfekete színűek.

Ősidők óta elterjedt élelmiszerként történő használata, sőt, az emberiség már nagyon régóta ismeri és alkalmazza a porcsint gyógyításra is. A Távol-Keleten a kövér porcsin hétköznapi ételnek számít. Elsősorban salátákban fogyasztják, nyers és főtt formában egyaránt. Gyógyteát is készítenek belőle forrázással. A hatás fokozásának érdekében jellemzően más gyógynövényekkel (pl. zsálya, csalánlevél, rozmaring) is társítják. A levelek és a szárak a leggyakrabban hasznosított részek, melyek gyűjtése közvetlenül a virágzás előtt javasolt.

Számos betegség ellen hatásos

A legújabb tokémiai és tápanyagtartalmi vizsgálatok kimutatták, hogy ez a növény igen értékes vegyületeket tartalmaz (pl. avonoidok, alkaloidok, szerves savak, észterek, lignánok, terpenoidok, szterolok). Számos tanulmány kiemelte, hogy a kövér porcsin kitűnő vitaminforrás. A-, C-, E- és B6-vitamin-tartalma jelentős, ásványi anyagok közül pedig a vas-, kálium-, mangán-, kalcium-, cink-, réz-, foszfor-,

nátriumtartalma számottevő. Rendkívül gazdag omega-3-zsírsavakban, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi egészség szempontjából, mivel a szervezet ezeket nem képes szintetizálni. Ezek a zsírsavak kulcsfontosságúak a betegségek megelőzésében.

Számos etnobotanikai tanulmány arra utal, hogy a hagyományos gyógyászatban a kövér porcsint májbetegségek, cukorbetegség, gyomor-bélrendszeri rendellenességek és légzőszervi problémák kezelésére is alkalmazzák. A szakirodalom beszámol antioxidáns, antimikrobiális, antivirális, gombaellenes, gyulladáscsökkentő, rákellenes, antidiabetikus, antiaszmatikus és sebgyógyító hatásairól, melyeket a fent említett gazdag tokémiai és tápanyagtartalomnak tulajdonítanak.

A kövér porcsin toremediációs képességéről is ismert, szerepét szenynyezett (ólom, nitrát és kadmium) talajok helyreállítási folyamataiban is vizsgálják. Számos közlemény számolt be allelopatikus hatásáról, más gyomnövények növekedésének a gátlására vonatkozó vizsgálatokról.

Napjainkban a világ különböző részein a kövér porcsin óriási jelentőséggel bír, táplálkozás-élettani hatásainak és a fent említett bioaktívvegyület-tartalmának köszönhetően. A kövér porcsin tehát táplálkozási, gyógyászati, mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontokat felölelő széles körű felhasználási lehetőségei miatt gyelemre méltó növény. Globális elterjedése és abiotikus stressztűrő tulajdonságai miatt Ázsiában a mezőgazdaság jövőbeni fenntartható fejlődésében biztos helyet foglal el.

Hazánkban, annak ellenére, hogy jelenleg a köztudatban és szakmai körökben is egyaránt gyomnövényként tartjuk számon, az élelmiszeripar számára is perspektivikus faj lehet.

A szőlő idei kártevői és kilátások

a jövőre

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS

A történelmi dokumentumok szerint Probus császár idején jutott el a mai Pannónia területére a szőlőtermesztés kultúrája. Ezekben az időkben a mai villányi és a szekszárdi borvidéken is termesztettek szőlőt. Az itt termesztett szőlőkből készült bor már akkor jó minőségű volt. A szőlőtermesztés az utóbbi évtizedben a reneszánszát éli hazánkban.

Amai hatékony növényvédelem kialakulása is egyértelműen a szőlőtermesztésre vezethető vissza. Amerika felfedezése után évszázadokkal ugyan, de a 19. században csúcsosodott ki az a folyamat, melynek során számos kártevő és kórokozó bekerült Európába, ezen belül a Kárpát-medencébe.

A szőlő gombabetegségei

A gombabetegségek közül a nagy problémát okozó kórokozó a lisztharmat . Az európai szőlőfajták fogékonyak erre a gombabetegségre. Az akkori szakemberek úgy gondolkodtak, hogy az ennek ellenálló amerikai szőlőfajokkal meg tudják akadályozni a gomba terjedését.

Az Európába szállított gyökeres alanyokkal ekkor hurcolták be aloxérát ( Phylloxera vastatrix /Daktulosphaira vitifoliae/ ).

Nagyon hamar, már 1875-ben Magyarországon is megjelent ez a veszedelmes kártevő. A loxéra tevékenysége következtében a régi magyar szőlőfajták, az érzékenységük miatt, eltűntek. Csak az amerikai alanyra oltott fajták élték túl a loxérát. Így megjelentek az új szőlőfajták: az olaszrizling, a furmint, a hárslevelű.

A szőlő növényvédelme mindig nagy hangsúlyt kapott, de az utóbbi évtizedekben a bor iránti kereslet örvendetesen megnőtt, főleg a minőségi bor iránti igény.

Kártevők a szőlőben

A szőlő kórokozói és kártevői (ízeltlábú) ellen csak komplex módon lehet védekezni. Csak egy kártevőre vagy kórokozóra koncentrálva a tevékenység nem lesz eredményes. Ezért a vegetáció kezdetétől gyelni, monitorozni kell a szőlőültetvényeket, és több kár-

2. kép. A cserebogárpajorok rejtőzködő kártevők

tevő vagy kórokozó ellen egyszerre kell védekezni.

A legveszélyesebb szőlőkártevő az alapvetően talajlakó szőlő gyökértetű (Daktulosphaira vitifoliae /Phylloxera vastatrix/). A szőlő gyökértetű elpusztítja az európai szőlőfajtákat. A lisztharmat elleni védekezéshez hozták Európába azokat az amerikai szőlőfajtákat, -alanyokat, amelyeken a loxéra alakjai voltak. Sajnos néhány év alatt meghódította egész Európát.

A kártevőnek gyökérlakó és levéllakó (1. kép) alakja is ismert. A fő kártétele a szőlő gyökerének szívogatása, amivel elpusztítja a károsított tőkét. A gyökereken a szívogatás hatására gubacsok képződnek, majd elpusztulnak.

1. kép. A filoxéra levéllakó alakja is okoz kárt (fotók: Takács Attila)

Az Amerikából származó szőlőfajok a gyökérkártételt tolerálják, így azok nem pusztulnak el. A magas, akár 75%-os vagy afölötti kvarctartalmú talajokban, az ún. immunis homoktalajokon kártétele nem jelentkezik, mert a loxéra kültakarója zikailag nem bírja elviselni a magas kvarctartalmat.

Mivel a kötött talajok kvarctartalma ennél jóval alacsonyabb, ott az egyetlen lehetőség a kártevő elleni védekezésre az amerikai fajokra oltott oltványkészítés.

Az egyéb gyökérkártevők közül aatal és az idősebb növények gyökereit főleg a cserebogárpajorok (2. kép), a pattanóbogár lárvái, valamint a lótetű és egyes fonálféregfajok is károsíthatják. Nem ritkán előfordul Agrobacterium tumefaciens által okozott sejtburjánzás is. Ezekben az esetekben az egész szőlőnövényt gyökerestől meg kell semmisíteni, és oda 6 évig nem ajánlatos fás szárú növény ültetni.

Levélkártevők

A levélkártevők csökkentik az aszszimilációs felületet, illetve egyes fajokon vírus- vagy toplazmavektorok is lehetnek. A levelet fogyasztók közül a szőlőilonca (Sparganothis pilleriana) a nevével ellentétben polifág (sok tápnövényes) kártevőfaj. Az elmúlt évtizedek növényvédelmi előrejelzései szerint, általában 5–8 évente gradál, ilyenkor jelenik meg nagyobb tömegben.

A lepkehernyó elsősorban a fakadó rügyeket rágja ki, ezért vagy nem fejlődnek ki a levelek, vagy a kifejlődő levelek lyukasak lesznek. A nagyobb (L3-L4-es) hernyók a levél fonákán rágnak. Itt nom szövedékből egy levélgubacsokat alakítanak ki, amiben bábozódnak.Az imágó (lepke) előrejelzése szexferomoncsapdával és fénycsapdával kiválóan megoldható. Az első generáció lárvái ellen kontakt vagy felszívódó inszekticides kezelés javasolt.

Az ékköves faaraszoló hernyója a rügyekben és levelekben tud számottevő károkat okozni. Az araszoló hernyója a sikeres áttelelés után, jóval rügyfakadás előtt megrágja a rügyeket, amikből nem fejlődnek ki levelek és virágzó hajtás sem. A fenológiát tekintve egyszerre károsít a kendermagbarkóval. Védekezés kontakt inszekticiddel lehetséges.

A levélkártevők új jövevény faja az észak-amerikai származású kígyóak-

nás szőlőmoly (Phyllocnistis vitegenella) (3. kép). Európában ezt a molylepkefajt elsőként Olaszországban találták meg (1994), majd 2008-ra az egész országot ellepte, így ott akár 30%-ot is meghaladó levélfelület-vesztést is meg gyeltek. Európában ezután a következő országokban jelent meg és okozott kárt: Szlovénia, Svájc déli területei. Hazánkban először 2014 őszén találták meg a fajt.

Hernyók és atkák

A hernyók a szőlő levelén felső aknát készítenek. Egy levélben akár 3–5 hernyó is rághat. Életmódja érdekesen alakul. A hernyó a levélakna végén bölcsőkamrát rág, és abban bábozódik. A kész kamra hozzávetőlegesen spatula alakú, a benne lévő báb világosbarna színű. A lepkék kora délután rajzanak, körülbelül 14–20 óra között.

A gyorsan repülő, fényes, ezüstfehér színű lepkéket könnyű észrevenni a zöld leveleken. A lepkék a fénycsapdákba nem repülnek. Magyarországon általában évente három-négy nemzedéke fejlődik ki, azonban a melegebb években ennél több is. A lepkealak telel, majd tavasszal, amikor szőlőlevelek kiterültek, helyezi a levélre a petéit. Az eddigi vizsgálatok szerint a lepke a fajták között nem válogatva teszi le a tojásait. A fehér és kék szőlőfajtákon egyaránt lehet levélaknákat találni. Hatékonyan a hernyók ellen felszívódó inszekticiddel, az imágók ellen pedig kontakt szerekkel tudunk védekezni, csökkentve azok számát.

A leveleken három olyan atkafaj van, amelyek megkeserítik a szőlőtermesztő életét. Az egyik gondot okozó faj a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae). Ez az atka szélsőségesen polifág, FOLYTATÁS A 60. OLDALON

3. kép. A kígyóaknás szőlőmoly Észak-Amerikából Európába behurcolt faj

4. kép. A szőlőlevélatka ellen lombfakadás után kell védekezni

szinte nincs olyan zárvatermő növény, amelyen ne okozna kárt. Főleg a meleg, csapadékmentes és alacsony páratartalmú időszakban tud érzékeny kárt okozni. A csapadékos, nedves, párás időszakban nem is tud felszaporodni. A nőstények elsősorban a talajban vagy az életben maradt gyomnövényeken telelnek át. A tél elmúlta után először fűféléken táplálkoznak, csak a későbbiekben mennek át a szőlőre. Az atkákat könnyű észrevenni a jellegzetes levélfonákon jelentkező, pókhálószerű bevonatról, amelynek védelmében a nimfák és a kifejlett atkák szívogatnak.

A szívogatás következtében a sejtek sárgulnak, barnulnak, később elhalnak. Az így károsodott levelek nagy valószínűséggel lehullanak.

Gyomirtással, amely lehet mechanikai vagy vegyszeres, elkerülhető az atka felszaporodása. Védekezési lehetőség a bioültetvényekben a Typhlodromus pyri ragadozó atka alkalmazása.

A szőlő levélatká ja ( Calepitrimerus vitis ) ( 4. kép ) a rügypikkelyek alatt vészeli át a téli hideget. Már kora tavasszal a rügyek védelme alatt megkezdi a levélkezdemények szívogatását. Ennek az lesz a következménye, hogy tavasszal vontatottan indulnak fejlődésnek a rügyek és a levélkezdemények. A károsított tavaszi levelek deformáltak lesznek. Ezek a levelek sárga foltosak, mozaikosak lesznek. Fő jellemzőjük a közepükön keletkező apró barna foltok.

Védekezés speciális atkaölő szerekkel lehetséges. Kidolgozott biológiai védelem ragadozó atkák (Typhlodromus pyri) betelepítésével (vagy betelepülésük elősegítésével) áll rendelkezésre.

Kabócák: inváziós jövevények

Szintén amerikai inváziós kártevő az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) (5. kép). A kabóca a szőlő aranyszínű sárgaság toplazma terjesztője, ez adja a fajjelentőségét. A toplazma zárlati károsító (6. kép). Azokban az ültetvényekben, ahol a kórokozó megjelenik, növényegészségügyi zárlatot kell elrendelni! Ezekről a területekről szaporítóanyag nem készíthető! A beteg szőlőtőkéket meg kell semmisíteni!

A kabóca életmódjára jellemző, hogy egynemzedékes, monofág, és kizárólag a szőlőn táplálkozik. Ősszel, amikor a levelek hullani kezdenek, a nőstények a szőlő kérge alá helyezik el a tojása-

6. kép. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tünetei jellegzetesek

ikat. Az időjárástól függően a lárvák kelése elhúzódhat. Jellemzően május elejétől-közepétől egészen július első hetéig tarthat. A lárvák a levelek fonákain élnek, és a fejlődésük alatt ötször vedlenek. Amikor elérik a fajra jellemző imágóállapotot, akkor a szőlő minden részén megjelenhetnek. Szintén inváziós kártevő az amerikai bivalykabóca (7. kép). Ez elsősorban a szőlővesszőkön (8. kép) kárt okozó faj. Ez a jövevényfaj nem tipikus szőlőkártevő, évtizedekkel ezelőtt még körtekártevőként tartották számon. Az amerikai lepkekabóca a szőlő vörösfoltosság megbetegedését okozó vírus potenciális terjesztője.

7. kép. Az amerikai bivalykabóca nem tipikus szőlőkártevő, ám ez a faj, is mint sok más, a monokultúrás növénytermesztés haszonélvezője

Darazsak és molyok

Az érő fürtöket a darazsak közül a következő fajok károsítják: a német darázs, a lódarázs, a kecskedarázs. Ezeknél a fajoknál csak a megtermékenyített nőstények tudnak áttelelni, a többi alakjuk elpusztul. A vegetációs időszakban a nőstények több száz, akár ezer egyedből álló kolóniát is fel tudnak nevelni. A asításhoz szükségük van fehérjére és cukorra. A nyár végi, ősz eleji időszakra érik el a legnagyobb méretüket a darázsfészkek. A legnagyobb kárt

Ez a polifág kabócafaj még a zöld vesszők epidermisze alá helyezi a petéit, és ezzel okoz kárt, nem pedig a szívogatásával. A tünetek erősen hasonlítanak a grapevine avescence dorée (FD) phytoplasma tüneteire. A megsebzett vesszőkön keresztül kórokozók juthatnak be a vesszőbe.

5. kép. Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a sárgalapos csapdában

ilyenkor, augusztus-szeptember hónapban okozzák.

Kedvencük a nagy cukortartalmú fajták bogyói (9. kép). Ilyenkor a kártételével a Botrytis konídiumát is széthordja, átviszi más fürtökre. A kisebb területű ültetvényben, házi kertekben cefre- vagy ecetes csapdával lehet ellenük védekezni.

A molyok közül számos faj tápnövénye a szőlő. Egyes fajok hernyói a leveleket, mások a virágot vagy a fejlődésben lévő bogyókat károsítják.

A nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella), amely az utóbbi években szerencsére visszaszorult, több nemzedékes faj. Az első nemzedék atal hernyói az éppen virágzó, később a kötődött

szőlőfürtben rágnak. A második nemzedéke a zöld bogyót fogyasztja. A faj előrejelzésére kiváló feromoncsapdák állnak rendelkezésre.

A tarka szőlőmoly ( Lobesia botrana ) sokkal gyakoribb, a kártétele részben hasonlít a nyerges szőlőmolyéhoz. A tarka szőlőmoly háromnemzedékes, az első a virágot, a második nemzedéke a zöld szőlőszemeket, a harmadik, egyben utolsó az érő bogyót károsítja.

Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő és a munkaegészségügyi várakozási idő betartása, illetve az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása.

A szőlőültetvényekben a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak rendelkezésére a 2024. 10. 08-ai adatok szerint: tebufenozid: nyerges szőlőmoly, sodrómolyok, szőlőilonca, tarka szőlőmoly ellen, tebufenpirad: gubacsatka, levéltetvek, szőlő levélatka, takácsatkák ellen, fenpiroximát: levélatkák, szőlő levélatka, takácsatkák ellen, Bacillus thuringiensis subsp. Aizawai ABTS-1857 és GC-91 törzs: lepkefajok, szőlőmolyok ellen, ciántraniliprol: szőlőkabóca, tarka szőlőmoly ellen, spirotetramat: amerikai szőlőkabóca, gubacsatka, levéltetű, szőlő gyökértetű levéllakó alakja, takácsatka, tripszek ellen, deltametrin csemege- és borszőlőben: amerikai szőlőkabóca, levéltetvek, lombrágó hernyók, molyok ellen, lambda-cihalotrin: amerikai szőlőkabóca, levélaknázó molyok, sodrómolyok, szőlőmolyok ellen, upiradifuron: kabócák, levéltetvek ellen,

eszfenvalerát: lombrágó hernyók, szőlőilonca, szőlőmolyok ellen, klórantraniliprol: aknázómolyok, lombrágó hernyók, sodrómolyok, szőlőmolyok ellen, narancsolaj: levéltetvek, lisztharmat, szürkepenész, takácsatka ellen, acetamiprid: szőlő gyökértetű levéllakó alakja, tarka szőlőmoly, nyerges szőlőmoly, levélaknázó molyok ellen, tau- uvalinát: aknázómolyok, amerikai szőlőkabóca, levéltetvek, szőlőmolyok ellen, azadiraktin: aknázómolyok, lepkefajok, levélaknázó molyok, levéltetvek, rágó kártevők, szívó kártevők, szőlő gyökértetű levéllakó alakja ellen, spinozad: szőlőmolyok, aknázómolyok ellen 2024. 12. 31-ig, Beauveria bassiana ATCC 74040 és GHA törzsek: levéltetvek, takácsatka, talajlakó kártevők ellen.

Talajfertőtlenítő dazomet: cserebogárpajor, drótférgek, fonálférgek, gyomok, gyökérgubacs-fonálféreg, mocskospajor, talajlakó gombák, talajlakó kártevők ellen.

Feromonos rovarcsapdák, ragacsos szín- és illatanyag-csapda. Feromoncsapda: nyerges szőlőmoly, tarka szőlőmoly és szőlőilonca ellen.

8. kép. Az amerikai bivalykabóca okozta tünetek szőlővesszőn

9. kép. A darazsak minőségi kárt okoznak

Teendők a vegetációs időszak végén

Gyümölcsültetvények záró kezelései

SZERZŐ: BABICZ SZABOLCS, DR. SIPOS MARIANNA • DEBRECENI EGYEM MÉK KERTÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET

Hamarosan közeledik a téli mélynyugalmi szakasz gyümölcstermő fáink életében. Ahhoz, hogy a következő évben fenntartsuk fáink termőegyensúlyát, érdemes áttekinteni, hogy mely tényezőkkel tudjuk a megfelelő növényi kondíciót biztosítani.

Akövetkező évi gyümölcstermés minőségének és mennyiségének javítása több tényező együttes gyelembevételét igényli, beleértve a növényápolást, a talajkezelést, a vízellátást, valamint a megfelelő metszést és a növényvédelmet is. Íme, néhány fontos lépés, amelyek segíthetnek a jobb gyümölcstermés elérésében.

Gyakori látvány, hogy a csonthéjas ültetvények a nyár végi-őszi időszakban már részlegesen vagy teljesen lombjukat veszítve várják a telet, miközben az almatermésűeknél még október közepén is haragoszöld levél van a fákon. Egyik jelenség sem kívánatos a fák kondíciója és a termőrügyek beérése szempontjából.

A téli nyugalmi időszak

Minden törzses gyümölcsfaj termőrügyképződése hosszú hónapokat igénylő folyamat. A virágrügyek képződése során már az előző vegetáció-

ban a termőrészeken a vegetatív helyett generatív folyamatok dominálnak. Vagyis a rügyfakadást követően rövid termőrészeken található rügyek csúcsmerisztémája hosszanti irányba megnyúlik, és körülbelül június közepéig meghatározott számú levélkezdemény képződik. Ebben a stádiumban beszélünk virágindukcióról. Ez egy olyan impulzus, amely a korábban vegetatív fejlődést generatív irányba tolja el. A csúcsmerisztéma szövetei megduzzadnak, a levelek hónaljában a tenyészőcsúcsból egy vagy több virág- és levélkezdemény alakul ki. Ekkor a rügyek belsejében a virágkezdemények már mikroszkóppal megkülönböztethetők (viráginicializáció). Az iniciális fázis hossza elsősorban faj függvénye, a legkorábban a bogyósok, ezt követően a csonthéjasok, majd az almatermésűek esetében gyelhető meg.

A következő időszakban a virágkezdeményekből virágok vagy virágzatok

fejlődnek, amelyekben már szeptembertől/októbertől általában felismerhetők egyes virágszervek (csészelevél, sziromlevél). A fejlődés a téli hónapok során is folytatódik, majd közvetlenül a tavaszi rügyfakadás előtt elválnak a hím- és a női ivarszervek/-sejtek (differenciálódás).

Ahhoz, hogy megfelelő minőségű – jobb fagyálló képességű – virágrügyeink legyenek, minden egyes napra szükség van a nedvkeringés kora tavaszi megindulásától egészen a tél eleji fagyok bekövetkeztéig. A növénytáplálás és a növényvédelem tehát nem érhet véget a szüreti időszak befejeztével.

A virágrügy-differenciálódást kísérő minőségi változások leginkább a hajtásnövekedés leállása után gyorsulnak fel. A csonthéjasoknál ez a szüreti időszakot követő hetekben a legintenzívebb, de ez után sem áll meg, csak az első fagyok beálltával. De a virágok még ilyenkor sincsenek teljesen „kész” és érett állapotban. Szükség van a téli

hideghatásra, valamint a tavaszi időszak zavartalanságára is a teljes funkcióképességhez.

Mi lenne a legkívánatosabb a gyümölcsfák számára?

Ha a szüreti időszakot követően is megfelelő növényvédelemben és -kondicionálásban részesülnének, hiszen ez az időszak a legfontosabb a virágrügyképződés szempontjából.

A csonthéjas fajok esetében a rügyfakadás során a virágrügyek általában korábban nyílnak, mint a hajtásrügyek, s ebben az energiaigényes folyamatban a fák nagymértékben támaszkodnak az előző vegetáció során feltöltött raktáraira. Ezzel szemben gyakori az a hozzáállás, hogy az ültetvényeket, kerteket, fákat a termés leszüretelése után sokan magukra hagyják, mivel „már megtették kötelességüket”, azaz termést hoztak. Ez a lehető legrosszabb gyakorlat!

A gyümölcstermő növények az egész vegetáció folyamán három alapvető folyamatra használják fel az energiát. Hajtásnövekedés, virágzás-termésképzés, termőrügyképzés. Ezek a folyamatok rengeteg energiát igényelnek, és ráadásul konkurálnak egymással a vízért, táplálékért folytatott küzdelemben.

Az egészséges mértékű hajtásnövekedés fontos a termőfelület fenntartása és megújítása szempontjából. A virágzás-termésképzés önmagában is rengeteg vizet, tápanyagot, energiát

igényel. Emellett pedig fontos, hogy a növények a következő évi terméshozásra megfelelően érett virágrügyekkel tudjanak felkészülni. Túlzott terhelés vagy túlzott hajtásnövekedés mellett a termőrügyképzés szenved csorbát, hiszen az energia a termésképzésre és hajtásnövekedésre fordítódik.

A rügyek ellátottságában kulcsfontosságú a szénhidrát-ellátottság, valamint a növény megfelelő C :N aránya. A virágrügyek differenciálódását az adott évi termésterhelés, az elsősorban a termésben és a magkezdeményekben termelt hormonok is

gátolhatják. Szakszerű tápanyag-ellátással és kondicionálással ezeket a folyamatokat számunkra előnyösen befolyásolhatjuk a termőegyensúly fenntartása érdekében.

A növénytáplálás a gyümölcsösökben is fontos

A növénykondicionálás és a növényvédelem nem egy kampányszerű feladat, hanem egész éves oda gyelést igényel. De a szüret utáni időszak mégis kiemelt jelentőségű a növénytáplálás, FOLYTATÁS A 64. OLDALON

Fejlődő csúcsrügy (fotó: Sipos Marianna)

-kondicionálás szempontjából, hiszen termés már nincs, hajtásnövekedés már nincs, a fagyokig hátralévő pár hétben a növények kizárólag a termőrügyek megfelelő beérésére és a raktárak feltöltésére fordítják az energiát. Ekkor lehet a leghatékonyabban segíteni, hogy a következő évi virágzás valóban funkcióképes virágokkal kezdődhessen meg!

A gyümölcsfák fagyvédelmének alapját is ekkor tudjuk lefektetni. Kora tavasszal, a fagyok előtt és után kapkodva kijuttatott bór, cink, huminsav, borostyánkősav, aminosav önmagában csak „szépségtapasz”. A virágrügyek tavaszi felkészítését most, a szüret után kell elkezdeni.

A szerves komplexbe csomagolt bór és cink különösen hatékony segítség a rügyek őszi feltöltéséhez. A cink nemcsak a virágszervek képződésében, hanem a folyamatosan lehűlő talaj mellett az őszi gyökérképződési időszakban kiváló támogatás.

A bór közismerten a generatív folyamatok legkiválóbb támogatója, különösen, ha aminosavak komplexében juttatható ki. Az amionsavkomplexbe ágyazott bór könnyedén átjut a levélfelszínen, és behatol a levéllemezbe, ahol azonnal felhasználható tápanyagforrást jelent a megfelelő minőségű, valóban funkcióképes és fagyállóbb virágrügyek kialakulásához. Erre az őszi támogatásra mind a csonthéjasoknak, mind az almatermésűeknek szükségük van.

A kondicionálás, a rügyek feltöltése csak az egyik feladat. Szüret közben – akarva, akaratlanul – sok ezer sebet ejtünk a fákon. Minden egyes gyümölcs eltávolításakor nyílt sebfelület képződik a leválasztóalapon. (Ugyanígy lombhulláskor is a levelek alapi részén kialakuló elválasztórétegnél.)

gyulnak. Elsődleges fontosságú ezek lezárása.

Nem kell feltétlenül felszívódó hatóanyagokhoz nyúlni, elegendő kontakt szereket, akár a legolcsóbb és legkézenfekvőbb elemi réztartalmú hatóanyagokat vagy rézpótlókat alkalmazni, természetesen gyelembe véve az egyes fajok (kajszi, őszi) fokozott rézérzékenységét. Érzékenységtől függően 1–3 ezrelék réz-hidroxid, réz-oxiklorid, tribázikus réz-szulfát vagy réz-szulfát egy jó hatásfokozóval kiegészítve tökéletesen megfelel a sebek zárására.

Aszerveskomplexbecsomagoltbóréscink különösenhatékonysegítségarügyekőszi feltöltéséhez

Minél természetesebb a gyümölcs és a lomb hullása, annál kisebbek a fertőzési kapuk. A gyümölcs zömét azonban nem teljes érettségben, hanem technológiai érettségben szedjük, amikor még nem képződik természetes leválasztóalap. Így a sebfelületek is nagyobbak, és nehezebben gyó-

Ezzel nemcsak annyit érünk el, hogy zárjuk a sebeket, hanem a jellemzően szüret után fellépő levélbetegségek zömét is meg tudjuk előzni. Biztosítjuk azt, hogy a virágrügyek fejlődéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű, fotoszintetikusan aktív levélfelületet maradjon a fákon. Ezt az előzőekben

említett bórral, cinkkel, huminsavakkal, avonoidokkal megtámogatva egy menetben teremthetünk alapot az egészséges lombozatnak és a megfelelő rügykondíciónak.

Vajon fontos-e, hogy milyen színnel hullik a fáinkról a levél?

Az átlagembernek a lomb színe nem sokat jelent, pedig a következő évi rügyállapotra következtethetünk belőle.

A gyümölcstermők leveleiben nagyon sokféle festékanyag van. Kloro ll, xanto ll, karotinoidok, antocianidok, csersav. Amíg a vegetációs aktivitás magas, sok a napsütés, hoszszúak a nappalok, intenzív a fotoszintézis, és magas a fák növekedésihormon-termelése, addig a kloro ll zöld színe minden más színanyagot elnyom. Ilyenkor még harsogóan zöld a levélfelület. Ahogy a nappalok rövidülnek, és lehűl a levegő, úgy lassul a fotoszintetikus aktivitás, csökken a növekedésihormon-termelés, a kloro ll a levelekben szétesik, és minden tartalék tápanyag megindul a rügyek és a fás részek felé.

Mélynyugalmi állapotú almarügy (forrás: New England Tree Fruit Management Guide)

Ha már a levélnyelekben megszűnik az auxin (növekedési hormon) áramlása, és felerősödik az öregedésért felelős növényi hormonok (főként etilén) termelődése, a levélnyelek alapján leválasztóréteg képződik, és kezdetét veszi a lombhullás. Ilyenkor már sem víz, sem tápanyag nem tud közlekedni a levélzet és a fás részek között.

Ha zöld színnel hullik a levél, vagy a zöld levél ráfagy a fára, az jelenti a legrosszabb kilátásokat a következő év virágzására. A zöld lombhullás jelzi, hogy a tartalékok nem tudtak megfelelően beépülni a fás részekbe, és jelentős mennyiségű tápanyag távozik a talajra hulló levelekkel együtt. Ez főleg az almánál fordul elő. A sárga-barna levélhullás már sokkal jobb következő évi rügykondíciót feltételez, de a legjobb előjel, ha vöröses, bronzos színű lombozattal indulnak a fák a télbe.

A hőmérséklet csökkenése és a rövidülő nappal csak az egyik feltétele a lomböregedési folyamatok megindulásának. Ezt jelentősen befolyásolja az öntözés vagy a vegetáció végén hulló

Őszi teendők

Az év végi utolsó permetezést az alma estében mindig érdemes a legvégsőkig kihúzni, és közel 30–40%-os lombhulláskor egy rezes zárókezelést beiktatni, amihez 3–5% karbamidot is érdemes hozzáadni. A réz még egy utolsó fertőtlenítést biztosít, a karbamid pedig segít a földre hulló levéllemezek gyors lebomlásában.

Szintén ne felejtsük el a szilárd tápanyagok kiszórását szeptember-október során. A termőképesség fenntartása érdekében a foszfor- és káliumtartalmú trágyafélék vagy a szerves trágya kijuttatásának ideje is ezekben a hetekben van. Adott termőhelyre végzett tápanyag-vizsgálat hiányában a dózisokra nem lehet receptet adni, de pár alapszabály megfogalmazható a kijuttatás módját illetően.

A trágyaféleségeket soha ne a gyökérnyakhoz adagoljuk, mert a gyökérzet ott majdnem teljesen inaktív! Mind a atal, mind az idősebb fáknál ott a legaktívabb a gyökérzet tápanyag- (és víz-) felvevő képessége, ahol a lombfal

Haazöldlevélráfagyafára,azjelentia legrosszabbkilátásokatakövetkezőév virágzására

nagy mennyiségű természetes csapadék. Minél csapadékosabb a nyár vége, annál tovább lesz zöld a levél, annál később várható a lombhullás, és annál nagyobb a veszélye, hogy a zöld lomb ráfagy a fákra. A korán érkező fagyokkal, a ráfagyó levélzettel a teljes növény kondíciója és téli, illetve kora tavaszi fagyokkal szembeni ellenálló képessége is jelentős mértékben romlik. Az idei év is egy hasonló évjárat. Az ország legtöbb részén a nyár második felében 60–70 napos teljesen csapadékmentes periódus volt, majd szeptember közepétől országosan nagy mennyiségű csapadék hullott. A szeptemberi nagy esők ellenére a szántók zöme és az altalaj még mindig vízhiányos, de a gyümölcstermő növények a lehullott 60–120 mm csapadékot megérezték. Újabb növekedési hullámot ez ugyan nem váltott ki, de az öregedési folyamatokat és a természetes lombhullást ez a csapadékmennyiség már hátráltatja.

véget ér, tehát amilyen széles a korona. Ezt hívják a korona „csurgójának”.

A kijuttatott tápanyagot – akár szerves, akár elemi – lehetőleg egy napon belül sekélyen forgassuk be, hogy minél rövidebb ideig tegyük ki a légkör oxigéntartalmával történő érintkezésnek. Minél lazább a talaj, annál mélyebbre igyekezzünk forgatni. A talajművelés/bedolgozás mélységének beállításakor arra kell gyelni, hogy a gyökérnyak környékén lehetőleg ne végezzünk mély talajmunkát, mert a felszín közeli gyökérzet sérülésével az alany kisarjadzását érjük el, ami később gondokat fog okozni.

A kalciumpótlásról

Szintén az ősz az ideje a talajon keresztül történő kalciumpótlásnak, „meszezésnek” is. A Ca egy olyan elem, amelynek nagy szerepe van a szövetek differenciálódásában, a sejtek megnyúlásában, a sejtmembránok

átjárhatóságában, valamint alapvetően meghatározza a sejtfalak (így a szövetek) szilárdságát, ezzel pedig a gyümölcsök pultállóságát, tárolhatóságát. Ugyanakkor talán a „legproblémásabb” elem is. Mind a talajban, mind a növényi sejtek között, mind pedig a sejten belül nagyon nehezen mozog.

A talajban kalcium-karbonát formájában van jelen általában, ami azonban nagyon nehezen táródik fel, kerül felvehető formába. A növények számára kétszeres pozitív ionként a talajoldatból vehető fel, amennyiben nincs semmilyen gátló körülmény. A bajok azonban pont itt kezdődnek.

A magas vas-, magnézium- és káliumtartalom (bázistelítettség) gátolja a kalcium felvételét, ugyanúgy, mint a túl magas vagy túl alacsony talaj pH is. Nagyon kicsi az a pH-optimum, amely mellett a kalcium problémamentesen felvehető. Gyakran előfordul az a jelenség is, hogy ugyan a talajvizsgálati eredmények megfelelő mésztartalmat igazolnak, a feltáródás üteme és más, a Ca számára antagonista (gátló) elemek túlsúlya azonban relatív Ca-hiányt okoz.

A másik probléma, hogy a gyümölcsök csak a kötödést követően néhány hétig (5–7 hét) tudnak felvenni a gyümölcskocsányon keresztül kalciumot.

A kalcium a talajoldatból a farészen keresztül áramlik a korona felé. Az áramlás sebességét a párologtatás befolyásolja. Mind légköri aszályban, mind magas páratartalom esetén leáll a kalcium áramlása a korona felé. Könnyen belátható, hogy a kalciumellátás zavartalansága a ritka esetek közé tartozik.

A kalciumtrágyázás egy hosszabb időtartamra szóló eljárás. Hatása 1–4 évig terjed. A gyümölcstermesztésre használt területeink túlnyomó többsége savanyú homok vagy vályogos homoktalaj, ahol a kalciumfelvétel eleve gátolt. A hiánytünetek leglátványosabban almánál jelennek meg besüppedő barna, később fekete foltok formájában. Ezek már gyakran a fán meg gyelhetők, vagy később a tárolás során jönnek elő. Extrém esetben a gyümölcs úgy nézhet ki, mint egy gol abda.

Nem könnyű feladat

Amennyiben a talajon keresztül nem tudjuk megfelelő mértékben pótolni ezt a tápelemet, és rendszeresen megjelennek a kalcium hiánytünetei, ott kézenfekvő megoldásnak látszik a

A 66. OLDALON

permettrágyával – levélen keresztül –történő kalciumpótlás. Ez azonban csak a tünetek enyhítésére szolgál, de megoldásnak nem tekinthető.

A levélfelületre permetezett kalciumtrágyák nagyon alacsony hatékonyságúak. A kijuttatott hatóanyagnak csak a töredéke hasznosul. Azok a készítmények a leghatékonyabbak, melyekben a kalcium szerves molekulákhoz kapcsolódik. Ezek könnyebben oldódnak be a levelek viaszrétegébe, illetve könnyebben mozognak a sejtsorok között.

Sokan úgy gondolják, hogy a szüret előtti időszakban kell a kalcium levélen keresztüli pótlására koncentrálni, pedig pont az ellenkezője igaz. A mogyoró- és a zölddióméret közötti kalcium-permettrágyázás a leghatékonyabb, ekkor mozog a legkönnyebben a kalcium a sejtsorok között, illetve ilyenkor, a sejtosztódás, sejtmegnyúlás fázisában van rá a legnagyobb szükség.

A fajták érzékenysége is jelentősen eltérő. Kalciumhiány-tünet minden almafajtán előfordulhat, de vannak különösen érzékeny fajták. Ez az érzékenység genetikailag meghatározott. Meg gyeléseink alapján a triploid fajták mintha érzékenyebbek lennének a kalcium hiányára. A mutsu, az összes jonagold klón nagyon érzékeny a kalciumhiányos foltosodásra. Ez kisebb mértékben az orion, a sirius fajtákra is elmondható. A diploidok közül a jonatánklónok és a rozela különösen érzékeny.

A kalciumhiányos foltosodás erősen összefügg a gyümölcs méretével és a fa korával, valamint a növekedési pontok számával is. Minél nagyobb a gyümölcsméret – minél jobban „fel vannak fújva” a sejtek –, annál hamarabb jönnek

elő a keserűfoltosság tünetei. Általában az is meg gyelhető, hogy a atalabb fák hamarabb produkálnak rendellenes tüneteket. Ahogy idősödik a fa, és növekszik a fatömeg a koronán belül, úgy a kalciumhiány tünetei maguktól is mérséklődnek valamelyest.

A savanyú kémhatású homoktalajokon létesült ültetvények talajon keresztüli kalciumpótlásának ideje ezekben a hetekben van. A legegyszerűbb ezt mészkőbányából beszerzett kalcium-karbonát (mészkőpor, mészkőgranulátum) formákkal megoldani, melyek léteznek púderszerű őrlemény és nagyobb szemcseméretű granulátum formájában is. A facsíkra 200–1000 kg közötti mennyiséget juttatunk ki (talajanalízis alapján!), és sekélyen bedolgozzuk. Az ennél nagyobb dózis alkalmazása ziológiás szárazságot okozhat!

Bár jelenleg nem aktuális teendő, de érdemes megjegyezni: ahol ez a probléma fennáll, ott a következő években kerülni kell a talajok savanyúságát fokozó nitrogénformákkal (ammóniumnitrát) való nitrogénpótlást. Helyette érdemes kalciumtartalmú (kalcium-nitrát) műtrágyát vagy annak vízoldható változatait használni.

Összegzés

Fentieket összegezve: ne hagyjuk magukra a gyümölcsfáinkat, hiszen most van az ideje a gyümölcstermők bórral, cinkkel való feltöltésének, a lombozat egészségét biztosító záró rezes kezeléseknek, illetve a talajon keresztül történő foszfor-, kálium- és kalciumpótlásnak, valamint a potenciális fertőzési forrásként funkcionáló beteg, fertőzött növényi részek eltávolításának is.

Bronzos levél (fotó: Sipos Marianna)

FOLYTATÁS

mezohir.hu

A Valkon Kft. partnerei kétszer töltötték meg a siófoki arénát

VIII. Krone Show – nem csak a zöldsor gépeivel

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FODOR M.

A hagyományos, kétévente megrendezésre kerülő Krone Show idén Siófokon várta a Valkon Kft. partnereit. A nagyszabású bemutatón látott gépkapcsolatok közül nem egyszerű válogatni, ezért megosztottuk tartalmainkat: jelen cikkünkben a fő Kronetermékek mellett más, a Valkon Kft. forgalmazásában piacra kerülő fontos munkagépeket is bemutatunk, míg laptársunk, a GÉPmaxnovemberi beszámolójában kizárólag a Krone termékeivel foglalkozunk majd. Lássuk tehát az érdekességeket!

Krone-termékek

ActiveMow R240 – ECF320CV – B870CR

Ennél a gépnél egy körbehegesztett kaszagerendellyel találkozunk, amely a kasza legfőbb egysége. A Krone gyár ezekből évente mintegy 12 000 darabot gyárt.

Az EC F320CV frontkaszánál az acél verőujjak előrehajolnak, és nem tudnak teljesen átfordulni, felül felütköznek, ezzel is növelve a száradás intenzitását. Ezeket elsősorban az egyszikűekben, fűfélékben szokták használni. A hátsó kaszákon pedig egy gumihengeres szársértőt alkalmaznak, amit főleg pillangósokhoz, lucernához ajánlanak, hogy a szárat megtörje, és a száradás ezáltal egyenletessé váljon.

Swadro TC680

A betakarítás során ez a gép is fontos szerepet játszik, és ha megbecsülik, akkor szépen és megbízhatóan teljesít. A Valkonnak van olyan partnere, aki Dévaványán 6 év leforgása alatt már több 75 000 ha elvégzett területnél tart egy 7,5 méter munkaszélességű géppel.

VariPack V165XC

A hevederes bálázók technológiája elsősorban száraz anyag bálázására való, amiben tömörebb bálát tudunk elérni, viszont nagyobb teljesítményt igényel a munkához. Az egyik Valkon-partner egy ilyen VariPack bálázóval dolgozik, nála 150-es bálaátmérőnél szalmában 320–330 kg-os, szénában pedig 420 kg-os bálát is előállítottak. Több zónában lehet állítani a kívánt bálatömörséget, amit ebben a példában a szervizessel beüzemeléskor 25–50–75%-osra állítottak be zónánként.

A vezérlésnél a TIM úgy van beállítva, hogy „a bálázó a főnök” a gépkapcsolatban. A kezelő elindítja a traktort, és a bálázó szedi össze a rendet. Ha megvan a megfelelő nyomás, a bálázó megállítja a traktort, beköti, majd kidobja a bálát. Nagyon kényelmes így a használat, kevesebb a hibázási lehetőség, és a kezelőnek tényleg szinte csak bent kell ülnie a traktorban, és semmihez sem kell nyúlnia.

Comprima F155XC – EasyWrap 150 Az EasyWrap 150-es típusmegjelölés a csomagolható bála maximális méretére utal.

Felszerelhető nem csak hátra, hanem a traktor frontfüggesztésére vagy akár egy teleszkópos rakodógépre is. A bálához érve a görgő előre nyomódik, a hengerek összezárnak, és felveszik a bálát – az egész folyamatot teljesen automatikusan irányítja a gép. Felvétel után becsomagolja a bálánkat, amit nem időarányosan végez, hanem szenzorok vannak, amik gyelik a szögelfordulást, és a bála tényleges helyzete irányítja a csomagolást. Amint végzett, a bálafordítóval a bálákat akár az oldalára is lerakhatjuk, hogy dombos területen ne guruljanak el.

BigPack 1290HDP + BaleCollect

Mire érdemes gyelniük azoknak, akik ilyen bálázóval dolgoznak?

Először is érdemes előre gondolkodni. Ahogy minden évben, idén is november 1-től indul az alkatrész-előrendelési kedvezmény. A téli hónapokban a szervizeseknek van idejük felmérni a gépeket, megrendelni és beépíteni az alkatrészt, így amikor indul a szezon, a gépek fel lesznek készítve, nem akkor kell kapkodni. Érdemes a tervszerű megelőző karbantartásokat elvégezni,

A Valkon Kft. nagyszabású bemutatóval várta partnereit

Siófokra, a Krone termékei adták a program gerincét

melyek során amiről tudjuk, hogy hamarosan gondot okozhat, például egy csapágy, akkor azt inkább cseréljük ki 80%-os állapotában, mert sokkal drágább, ha szezon közben kell emiatt megállni.

Másodsorban ha egy adott zsinegre elvégeztük a kötözőfejek beállítását, akkor azzal a zsineggel dolgozzuk végig a szezont, mert zsineg és zsineg között is van különbség. Ha valamiért változtatni kell, akkor pedig ne felejtsük el a kötözőfejeket ahhoz állítani.

Harmadsorban a Valkon Kft. öszszeállított egy „ rst aid kit” csomagot, amelyben olyan alkatrészeket találhatunk, amik jó, ha a kezelőnél vannak munka közben. Jól tudjuk, hogy a szántóföldön minden megtörténhet, de a kisebb hibákat nagy valószínűséggel rögtön orvosolni lehet.

A bálagyűjtő-rendező kocsi egybe van építve a bálázóval, így alkotnak egy egységet, ami nagyon fontos a közúti közlekedésnél is. Ennek a kocsinak van külön szállítási és munkamódja is. Közúton való közlekedésnél a BaleCollect kitolja magát, és xálja a kerekeket, munka közben a kerekek xálása fel van oldva, és mint egy bevásárlókocsié, függetlenül mozognak.

Lucas takarmánykiosztó kocsik

Lucas Autospire Compact 120

A LUCAS.G több mint 50 éve gyárt különböző, takarmánykezeléshez, -kiosztáshoz kapcsolódó gépeket. Bár egy kicsi, speciális szegmensről beszélünk, a kínálat mégis rengeteg különböző gépet foglal magában, a gyártónak minden feladatra, akár speciális célfeladatra is van megoldása.

Az Autospire önjáró keverő-kiosztó kocsi idén az AgrárgépShow-n mutatkozott be először Magyarországon. Nem egy új gépről van szó: az első Autospire gépek 2014-ben, tehát már 10 éve hagyták el a gyárat. A bemutatott gép kétkerék-hajtású és kétkerék-kormányzású, de természetesen típustól és felszereltségtől függően ez lehet összkerékhajtás és négykerék-kormányzás is. A fülke nagyon jó kilátást biztosít, tágas és kényelmes, automata klímával rendelkezik.

A demózások során is kiderült, hogy a gép könnyű kezelhetősége mindenkit meggyőzött. Nagyon gyorsan meg lehetett tanulni a működtetését, illetve könnyen át lehet állni rá egy másik gépről. Méretéhez képest meglepően

A LUCAS.G több mint 50 éve gyárt különböző, takarmánykezeléshez, -kiosztáshoz kapcsolódó gépeket

nagy a teljesítménye, rendkívül jó a takarmánykeverési minősége.

Samson – a trágyakijuttatás mestere

A Samson egy igazi specialista. Dán gyártóként a termékpalettája tartálykocsikból, kijuttatóegységekből és szervestrágya-szórókból áll. A cég még mindig hazájában, a dán Viborgban gyártja termékeit, 80%-ban saját maga által előállított komponensekből. Ez nagyfokú gyártási és szállítási rugalmasságot biztosít számukra, és a minőségben is komoly szerepet játszik. Ha azt vizsgáljuk, milyen anyagok kiszórására van a Samsonnak megoldása, igazából nincs korlát: hígtrágya, szerves trágya, mész, csirketrágya stb. – egy találó Samson-szlogen szerint „Mondja meg hogy mit, és mi kiszórjuk”! A trágya minden állagát – a legérettebbtől a legszalmásabbig, beleértve a szórásra igényes birkatrágyát és barom trágyát is –, a meszet, mésziszapot, zöldségkomposztot, komlókomposztot és még a nagy kihívást jelentő napraforgószár-hamut is gond nélkül kiszórják a dán gépek.

Wielton PRS-3S hidraulikus oldalfalas bálaszállító

Ha máshol nem, a közúton mindenki látott már kétpúpú teve logót, hiszen a

Wielton a világ egyik legnagyobb gyártójának terméke. Egy lengyel gyártóról beszélünk, de nem szabad összemosni ezt a gyárat más lengyel pótkocsigyárakkal. A fejlesztések és a gyártás területén is európai szinten kiemelkednek, elég csak a tesztpadjukra gondolni, amin a közúti és mezőgazdasági pótkocsik élettartamát, szerkezetét vizsgálják. Ilyen próbapadból összesen 3 található Európában (egy a Wieltoné), egy pedig Kínában. Termékeiket az átgondolt, masszív, robusztus konstrukció jellemzi, a legmodernebb gyártástechnológiával, KTL-fényezéssel és kiváló minőségű komponensbeszállítókkal (pl. BPW, ADR hidak, Mariz és Hyva hidraulikamunkahengerek, neves gyártóktól származó új abroncsok).

A rendezvényen bemutatott gép nem egy sima bálaszállító volt, hanem hidraulikus oldalfallal rendelkezett. Amikor a rakodógép vagy homlokrakodós traktor felpakolja a bálákat, akkor egy sima bálaszállítónál a biztonság érdekében spaniferekkel le kell rögzíteni a bálákat. Ez minden fordulónál időt vesz igénybe a felpakolásnál és a lepakolásnál is.

A bemutatott hidraulikus oldalfalakkal nem kell kötözgetni, felcsukás után egyszerűen már lehet is indulni, bent a telephelyen pedig lenyitjuk, lepakolunk, és mehetünk vissza a következő fordulóért.

A Deutz frissített 5D sorozata

és

az új Deutz 6C sorozat

SZERZŐ: DR. VARGA VILMOS NY. OKL. GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖK

Az SFD cégcsoport, amelyhez a Deutz-Fahr is tartozik, folyamatosan fejleszti termékpalettáját, bővíti értékesítési hálózatát, és házon belüli technológiaiknow-how fejlesztéseket végez. A Deutz-Fahr traktor termékeiből a legutóbbi 5D sorozat frissített változatait és az új 6C sorozat típusait ismertetjük.

Az észak-olaszországi központtal rendelkező SAME DEUTZFAHR Italia SpA (SFD) cégcsoport termékeit SAME, Deutz-Fahr, Hürlimann, Grégoire és Vitibot márkanév alatt forgalmazza. A termékfejlesztést, a termelést 9 gyártóhelyen végzik, az értékesítést számos ókon és importőrön keresztül folytatják Európában, Ázsiában és Amerikában.

A Deutz-Fahr 5D sorozat frissítése

A vállalat az idei frissítéseken átesett korábbi 5-ös család termékeit, az 5D sorozatot Deutz-Fahr 5075D –5095D – 5105D típusjelzéssel forgalmazza. A 3575 kg tömegű és 2271 mm tengelytávú új, frissített típusok valamivel kisebbek és könnyebbek lettek, valamint számos új funkciót kaptak, például a homlokrakodó-készletet (1. kép), a gumiabroncs-választék bővítését, a hidraulikarendszer teljesítményének növelését, a motor kipufogógáz-utókezelésének javítását stb. Az 5D sorozat moduláris és rugalmas felépíté-

se olyan egyedi funkciókat is tartalmaz, mint a mechanikus vagy PowerShuttle sebességváltó, a Powershuttle SenseClutch, a Stop & Go, a mechanikus vagy elektronikus hátsó felfüggesztés, az elektrohidraulikus differenciálzár, a négykerék-tárcsafék stb.

Az új 5D MY24 sorozat tagjai a motorok teljesítményében eltérnek egymástól annak ellenére, hogy ugyanazt a FARMotion 45 alapmotor használják. A FARMotion 45 dízelmotor (2. kép), négyütemű, folyadékhűtésű, 4 hengeres, 3849 cm3 lökettérfogatú, követlen befecskendezésű, VTG turbófeltöltős, intercooleres, automatikus szelephézag-szabályozással rendelkezik.

A Stage V előírásoknak megfelelő motor beszabályozása traktortípuson-

1. kép. Deutz-Fahr 5105D típusú traktor homlokrakodóval (forrás: maszynydlafarmera.pl/deutz-fahr)

2. kép. A FARMotion 45 dízelmotor 4 hengeres, 3,8 literes, 78 kW teljesítményű (forrás: deutz-fahramerica.com)

3. kép. A Deutz-Fahr 5105D típusú traktor motortere (forrás: deutz-fahramerica.com)

4. kép. Deutz-Fahr 6135 típusú, 105 kW motorteljesítményű traktor (forrás: i.ytimg. com/vi/tgYYs44zULE/maxresdefault)

ként más. A maximális teljesítményértékek 2000 1/min főtengely-fordulatszám mellett az 5075D traktor esetében 55,4 kW (75 LE), az 5095D traktornál 70,0 kW (95 LE), az 5105D változatnál 78,0 kW (106 LE). A maximális forgatónyomatékok nagysága 1400 1/min főtengely-fordulatszám mellett az 5075D traktornál 359 Nm, az 5095D-nél 389 Nm, az 5105D típusnál 433 Nm.

A Deutz-Fahr 5075D traktor kipufogógáz-utókezelő rendszere csak dízeloxidációs katalizátorból (DOC) és kipufogógáz-visszavezetéses (EGR) rendszerből áll. A másik két traktortípus rendelkezik kipufogógáz-visszavezetéssel (EGR), dízeloxidációs katalizátorral (DOC), dízelrészecske-szűrővel (DPF) és szelektív, katalitikus redukciós (SCR-AdBlue) egységgel is. A FARMotion 45 a kategóriájában az egyik legnagyobb lökettérfogatú motor, de kis külméretével könnyű elhelyezést tesz lehetővé a motorháztető alatt, ami kiváló kilátást biztosít a komfortos vezetőülésből (3. kép).

Új Deutz-Fahr 6C traktorsorozat

Az SDF cégcsoport bemutatta az új Deutz-Fahr 6C összkerékhajtású traktorsorozatát, amelyek 6115 C; 6125 C; 6135 C típusjelzéssel és PowerShift, RVShift, TTV sebességváltó-választékkal kaphatók. A traktorokat a FARMotion 45 típusjelzésű, Stage V besorolású, négyütemű, folyadékhűtésű, 4 hengeres, 3849 cm3 lökettérfogatú, követlen befecskendezésű, VTG turbófeltöltős, intercooleres és automatikus szelephézag-szabályozású dízelmotor hajtja, amellyel az 5D sorozat is rendelkezik. Az elektronikus vezérlésű Common Rail hajtóanyagellátó-rendszer beszabályozása viszont különböző teljesítményre történik. A „Boost” működési módban 2200 1/min fordulatszámon a maximális teljesítmények és 1600 1/min

5. kép. RVShift (felső kép) és TTV (alsó kép) sebességváltót működtető joystick (forrás: deutz-fahramerica.com/tractors/6c-series)

fordulatszámon a maximális nyomatékok értékei típusonként a következők: 6115 C 93 kW/482 Nm; 6125 C 100 kW/524 Nm; és 6135 C 105 kW/550 Nm.

A motorok a Stage V levegőtisztasági előírást kipufogógáz-visszavezetéssel (EGR), dízeloxidációs katalizátorral (DOC), dízel részecskeszűrővel (DPF) és szelektív katalitikus redukciós (SCR-AdBlue) kipufogógáz-utókezelő rendszerrel teljesítik.

A PowerShift sebességváltóval ellátott, új 6C sorozat típusai akár 5 manuálisan előválasztott sebességlépcsővel, 4 munkatartománnyal, 3 PowerShift fokozattal és egy PowerShuttle egységgel rendelkeznek, ezzel akár 60 + 60 sebességfokozat is elérhető. A vezető számára lehetővé válik a munkafeladathoz legjobban illeszkedő haladási sebesség kiválasztása a 0,1–50 km/h sebességen belül.

Az új RVShift nagy hatékonyságú, könnyen kezelhető sebességváltót kifejezetten az új 6C sorozathoz fejlesztették ki, és működése a Full PowerShift koncepción alapul. A 20 előre- és 16 hátrameneti sebességfokozat mindegyike választható a nyomaték átvitelének megszakítása és a tengelykapcsoló pedál használata nélkül. Az RVShift sebességváltó „Creeper” módja nagyon alacsony munkasebességet is kínál, ahol a sebesség fokozatmentesen

állítható 20 m/h és 5 km/h között. Az új RVShift sebességváltó vezérlőeleme egy 3 irányú joystick, amely a vezetőülésre szerelt többfunkciós kartámaszon található (5. felső kép).

A TTV (fokozatmentes) sebességváltó ebben a teljesítményosztályban új mércét állít fel hatékonyság és megbízhatóság tekintetében. A TTV sebességváltó 0,02–50 km/h közötti folyamatos haladási sebességet biztosít, és 3 vezérlési móddal rendelkezik. Vezérlése a kartámaszon található MaxCom joystickkal végezhető (5. alsó kép).

Minden változathoz tartozik hidraulikus rögzítőfék (HPB) és a PowerZero funkció, amelyek maximalizálják a biztonságot, ha meredek lejtőn dolgozik a traktor. A hátsó TLT-hajtás 540/540E/1000/1000E, az első TLT 1000 percenkénti fordulatszámú.

A 6C sorozat moduláris hidraulikus rendszerrel rendelkezik. Az elektronikus vezérlésű hidraulikaszivattyú szállítóképessége 90 vagy 120 dm3/min, és minden változat egy független, 40 dm3/min kapacitású szivattyúval is rendelkezik a hidraulikus kormányzás és a segédberendezések működtetéséhez. A rendszerhez hátul 5, középen 3 kon gurálható elektromos működtetésű hidraulikacsatlakozó tartozik. A hidraulikus rugó hátsó hárompont-felfüggesztés kapacitása 7000 kg, az elsőé 3000 kg. FOLYTATÁS A 74. OLDALON

Fülkék és méretek

A traktorokhoz az új TopVision rugózott kabincsalád három különböző változatából lehet fülkét rendelni. Az iMonitor a kezelő számára lehetővé teszi a gép összes funkciójának vezérlését. A teljesen integrált Performance Steering gyorskormányzási funkciója csökkenti a kormánykerék elforgatását a fordulóban vagy homlokrakodóval végzett munkáknál. Az ISOBUS mellett minden modell felszerelhető a legfejlettebb automatikus irányítási és telemetriai rendszerekkel.

A 6C sorozat tagjai könnyen karbantartható gépek, meghosszabbított szervizintervallumokkal és könnyű szervizelési hozzáféréssel rendelkeznek (6. kép), például a 600 óránként vagy évente egyszeri motorolajcseréhez és 1200 óránként vagy évente az egyszeri sebességváltó-olajcseréhez. A motorolaj-mérőpálca is a burkolat kinyitása nélkül hozzáférhető.

A 6 C traktortípusok méretei (csak 6115 C típ. adatai): legnagyobb szélesség 2431 mm (2374 mm), teljes magasság 2860 mm (2785 mm), hosszú-

6. kép. Deutz-Fahr 6135 típusú traktor levegőszűrő-cseréje (forrás: deutz-fahramerica.com)

ság 4530 mm (4425 mm), tengelytáv 2510 mm (2480 mm), hasmagasság 480 mm (480 mm), kormányzott első kerék elfordulása 55 fok. Gumiméret: elöl 380/70R24–540/65R24 (420/70R24–440/65R28), hátul 480/70R34–540/65R38 (480/70R34–600/65R38), a gép tömege 5500 kg (4600 kg), megengedett maximális tömege 8500 kg (7500 kg).

A frissített 5D sorozatú és az új 6C sorozatba tartozó traktorok kedvezően alkalmazhatók a hagyományos kisgazdaságokban mindenes gépként, a közepes gazdaságokban pedig kiegészítő erőgépként.

Speciális gumiabroncsok gyártása a lousadói üzemben

Innovatív gumiabroncs-technológia a Continentaltól

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

A Continental meghívására a közelmúltban részt vehettünk egy izgalmas gyárbejáráson és sajtótájékoztatón a cég lousadói gumiabroncsgyárában. A portugáliai üzem 1990-ben kezdte meg működését a Continental egyik legmodernebb gyáraként, majd 2017-ben a vállalat újra belépett a mezőgazdasági üzletágba, és megkezdte a lousadói személyabroncsgyártás bővítését egy korszerű mezőgazdasági abroncsgyártó üzemmel.

A Continental gumiabroncsokról

Az 1871-ben alapított technológiai vállalat biztonságos, hatékony, intelligens és meg zethető megoldásokat kínál a járművek, gépek, a közlekedés és a szállítás számára. A Continental 2023ban 41,1 milliárd eurós árbevételt ért el, és jelenleg több mint 200 000 embert foglalkoztat 56 országban és piacon.

A Continental már több mint 150 éve nyújt innovatív kiválóságot és csúcsteljesítményt, és a világ egyik legnagyobb gumiabroncsgyártója. A Tires csoport ágazata 2023-ban 14 milliárd eurós forgalmat generált. Világszerte több mint 56 000 embert foglalkoztat, és

20 gyártási és 16 fejlesztési telephellyel rendelkezik.

A vállalat gumiabroncs-megoldásai biztonságosabbá, intelligensebbé és fenntarthatóbbá teszik a mobilitást. Prémium portfóliója személygépkocsi-, teherautó-, busz-, mezőgazdasági és speciális gumiabroncsokat, valamint intelligens megoldásokat és szolgáltatásokat kínál partnerei számára.

Jelentős célok 2030-ra és 2050-re

A csúcstechnológiát alkalmazó portugáliai létesítmény robusztus, hosszú élettartamú mezőgazdasági, kikötői

és földmunkagumikat gyárt. 2019-ben a Continental egyik leghatékonyabbjaként elismert lousadói üzem egy új gyártócsarnokkal bővült, amely a radiál földmunkagép-gumiabroncsok (OTR) gyártására szolgál, beleértve a 24” felnimértenél nagyobb méretű kikötői és földmunkagép- (EM) abroncsokat is. Az üzemhez tartozik egy kutatási és fejlesztési központ, valamint egy értékelési és tesztközpont is, amely a folyamatos minőségvizsgálatnak és a gumiabroncs-technológia fejlesztésének a bázisa.

FOLYTATÁS A 76. OLDALON

FOLYTATÁS A 75. OLDALRÓL

A Continental célja, hogy a legprogresszívebb gumiabroncsgyártó vállalat legyen a környezeti és társadalmi felelősségvállalás tekintetében. 2030-ra célja, hogy gumiabroncsainak több mint 40 százalékát megújuló és újrahasznosított anyagokból állítsa elő. A vállalat azt is vállalta, hogy legkésőbb 2050-re 100 százalékban fenntartható anyagokat használ a gumiabroncsaiban. A lousadói üzem része ennek az erőfeszítésnek, és a Continental élen jár a fenntarthatóság terén.

A Lousado üzem elnyerte a Nemzetközi Fenntarthatósági és Szén-dioxid-tanúsítvány (ISCC) PLUS minősítést, amely megerősíti a szigorú fenntarthatósági előírások betartását és a nyersanyagok nyomon követhetőségének átláthatóságát.

Az üzem stratégiai beruházásai és innovatív folyamatai alátámasztják a Continental növekedésben betöltött kulcsszerepét és a gyártás kiválósága iránti elkötelezettségét. Azt is bizonyítja, hogy még a nagyon nagy gumiabroncsgyárak is képesek CO 2 -semleges termelést megvalósítani. Ezt egy innovatív elektromos gőzkazán teszi lehetővé, amely gyakorlatilag veszteségek nélkül alakítja át a villamos energiát gőzzé. A villamos energiát részben az üzem saját tetőtéri fotovoltaikus

rendszereiből, részben pedig a hálózatból nyerik.

A Continental legmodernebb gyártóüzeme

A Continental a portugáliai Lousadóban található gyártóüzeme a leg-

A Continental célja, hogy a legprogresszívebb gumiabroncsgyártó vállalat legyen a környezeti és társadalmi felelősségvállalás tekintetében

modernebb abroncsgyártás példája, amelyet a vállalat innováció és fenntarthatóság iránti elkötelezettsége vezérel. Körülbelül 2700 alkalmazott dolgozik itt, ahol személy- és kisteherautó-abroncsok (PLT) és speciális haszongépjármű-abroncsok (CST) előállítása folyik.

A bal oldalon egy mezőgazdasági vulkanizált, a jobb oldalon pedig egy mezőgazdasági vulkanizálatlan gumiabroncs látható

Jelentős, 49,9 millió eurós beruházással 2017-ben kevesebb mint két év alatt épült fel a mezőgazdaságiabroncs-gyártó csarnok. Ma a lousadói üzemben személygépkocsik és terepjárók számára gyártanak gumiabroncsokat, beleértve a mezőgazdasági, kikötői és földmunkagumikat is. A Continental 2017-es újbóli belépését a mezőgazdasági gumiabroncsok üzletágába a speciális gumiabroncsok fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos saját mélyreható ismeretei vezérelték. Több mint 30 éves portugáliai múltjával, a gyártási hagyományaira és az innovatív gyártási technológiájára támaszkodva a Continental megbízható partnere a mezőgazdaságnak is, amely a hagyományokra és az innovációra egyaránt összpontosít.

Talajvédelem

A fenntartható mezőgazdaságnak nemcsak a pénzügyi előnyök, hanem a talaj védelme is kulcsfontosságú eleme, mivel a talaj tömörödése és a talajminőség romlása, a vetésforgó hiánya és az éghajlatváltozás is komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára. Ezek a problémák ahhoz vezetnek, hogy a növények kevésbé jól fejlődnek, kevesebb tápanyagot vesznek fel, és végső soron alacsonyabb terméshozamot produkálnak. A talaj vízfelvevő képessége is romlik, ami erózióhoz és további károkhoz vezethet. A jó talajminőség tehát jelentősen hozzájárul a hatékonyabb és környezetbarátabb mezőgazdasághoz.

Egy nemrég készült Continentaltanulmány szerint a talajminőség a

gazdálkodók több mint kétharmada (69%) számára kulcsfontosságú szerepet játszik. A megkérdezett gazdálkodók közül tízből mintegy négy a felhasznált anyagokat – a kialakítás

zőgazdasági gumiabroncsai innovatív technológiákkal vannak felszerelve, amelyeket kifejezetten a talaj védelmére terveztek. Az alacsony légnyomással való vezetés lehetőségének köszönhe-

Jelentős,49,9millióeurósberuházással 2017-benkevesebbmintkétévalattépültfel amezőgazdaságiabroncs-gyártócsarnok

és a talajtömörítés összefüggésében –fontos tényezőnek tartja a használt gépek és berendezések fenntarthatósága szempontjából.

De nem ez az egyetlen ok, amiért a Continental prémium kategóriás me-

Mezőgazdasági gumiabroncs az elforgatóasztalon a vizuális ellenőrzésre való felkészülés során. Ez az egyik lépése annak a többrétegű folyamatnak, amely biztosítja a Continental gumiabroncsok alapos minőség-ellenőrzését

tően a VF technológia jelentősen csökkenti a talajtömörödést. Egy hagyományos gumiabroncshoz képest a VF abroncsok azonos abroncsnyomás mellett körülbelül 40 százalékkal nagyobb terhelést vagy körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb abroncsnyomás mellett azonos terhelést képesek elviselni.

Három szempont kulcsfontosságú itt: (1) a gumiabroncs futófelülete alatti szélesebb és erősebb öv és a stabilabb vállrész növeli a VF gumiabroncs szilárdságát és tartósságát; (2) az optimalizált geometria javítja a peremterület és az oldalfal kitérését; (3) az N. ex-technológiájú nejlon szövetváz nagyobb rugalmasságot biztosít a peremterületnek és az oldalfalnak, hogy elkerüljék a döcögős utazást, és gyorsan visszanyerjék eredeti alakjukat az állásidő után. Ezt a technológiát a Continental prémium kategóriás VF TractorMaster, VF TractorMaster Hybrid és VF CombineMaster abroncsaiba integrálták.

OTR (Off The Road) gumiabroncs a vulkanizálási területen

A talajmunkák őszi aktualitásai, műszaki eszközei

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

Az őszi talajmunkák gondos elvégzése, a termőtalaj szerkezetének, fizikai jellemzőinek – egyéb kémiai, biológiai paraméterei mellett – helyreállítása, optimalizálása a következő növénytermesztési, termelési ciklus eredményességét is meghatározza. Mindezek mellett az adott munkaműveletek – megfelelő agrotechnika, inputanyagok felhasználása mellett – biztosítják a termesztett kultúráknak a folyamatos nemesítési tevékenység eredményeként kialakított termelési potenciált, vagyis a hozamok elérését.

Akorai és a későn lekerülő elővetemények utáni talajmunkáknak éppen az előzőekben vázolt magas agrotechnikai, agronómiai, technológiai igényeknek kell megfelelniük. Az agronómiai igények minél tökéletesebb kielégítését megfelelő műszaki eszközök, gépkonstrukciók támogatják. Az őszi talajmunkák műszaki eszközeit, az alkalmazott gépeket, attól függően, hogy forgatásos vagy forgatás nélküli technológia szerint folyik a termelés, az 1. ábra szerint foglaltuk rendszerbe.

Az ábrán látható, hogy a gyakorlatban az őszi talajmunkák lebonyolítása – a szántóföldi növénytermesztés szerteágazó termelési körülményei miatt –bonyolult folyamat, és komoly műszaki hátteret, gépesítési megoldásokat igényel. Az alkalmazott gépkonstrukciókat a gyártók folyamatosan fejlesztik, és újabb megoldásokkal jelennek meg a piacon.

Emellett a gyártástechnológia lézerés robothegesztési, festési eljárásokkal, számítógépes tervezéssel és gyártásirányítással is folyamatosan fejlődik. Ezek az irányzatok szinte valamennyi, az őszi talajmunkáknál használatos konstrukcióban fellelhetők.

Konstrukciós megoldások, rövidtárcsák

A későn lekerülő és nagy szártömeget visszahagyó kukorica, napraforgó tarlóhántási munkáinak elvégzésére a különböző munkaszélességű rövidtárcsák használatosak a legszélesebb körben. A rövidtárcsák 3 m-ig x vázkerettel, azon felül pedig szállítási helyzetben felcsukható oldalsó vázkerettel készülnek. A kisebb munkaszélességű x vázkeretű rövidtárcsák függesztett vagy félig függesztett, a nagyobb ösz-

szecsukható vázkeretű gépek pedig vontatott kivitelűek (1. kép).

A rövidtárcsák fő teherviselő szerkezete a központi vázkeret – nevezhetjük központi gerinctartónak is –, mely egyben a funkcionális szerkezetek, tárcsatagok bázisfelülete is. A vontatott, összecsukható vázkeretű gépeknél éppen ehhez a központi gerinctartós vázkerethez, a gerinctartókra hegesztett bakokhoz csapszegek segítségével csatlakoznak a jobb és bal oldalt a tárcsatagokat tartó felhajtható oldalszárnyak.

A tárcsatagokat tartó oldalszárnyakat – a gerincvázhoz képest – kettős működésű hidraulikus munkahengerek emelik ki szállítási helyzetbe, vagy süllyesztik munkahelyzetbe (2. kép).

A tárcsatagok tengelyei a vázkeret tartóbakjaiban vannak csapágyazva.

A tárcsalevelek egyedileg kovácsolt vagy acélöntvény lengőkarokkal vannak rögzítve, felfűzve a tengelyre. A

dinamikus igénybevételek csökkentésére lengőkarok, hengeres gumibakok, gumirugók vannak a függesztésbe építve. Az élettartam növelése céljából a tárcsalevelek csapágyazására jól tömített, zárt házas, gondozásmentes, nagy teherbírású golyós csapágyakat alkalmaznak.

A sekélyen művelt hántott felületet a nedvesség visszatartás céljából ebben az esetben is le kell zárni. Éppen ezért a munkaműveletek összekapcsolásából adódó előnyök szem előtt tartásával a rövidtárcsák különböző konstrukciójú pálcás, ékgyűrűs vagy „DD” hengertagokkal vannak egybeépítve. A hengertagok külön vázkerettel csatlakoznak a rövidtárcsa vázkeretének függesztőszerkezetéhez. A hengertagok a vázkeret tartóiban vannak csapágyazva, és a tárcsatagokkal szinkronban emelhetők ki, külön hidraulikus munkahengerekkel, illetve helyezhetők munkahelyzetbe.

1. ábra. Az őszi talajmunkák műszaki hátterének vázlata

A nagy tömegű szármaradványok miatt a tarlóhántási munkákat időnként a szárzúzós csőtörők munkája nyomán visszamaradt zúzott tarló, de napraforgótarló után minden esetben nehéz elvégezni. Ezért a rövidtárcsákat – éppen az őszi tarlóhántás biztonságos elvégzése céljából – késes aprítóhengerrel szerelik fel (3. kép).

A késes aprítóberendezés keretszerkezete a rövidtárcsa x vázkeretének konzoljához csapszeg segítségével kapcsolódik. A késes aprítóhengerek osztott kivitelűek, a tárcsatagok osztásához hasonlóak. A késes aprítóhengerek kopásálló, hőkezelt 5–7 db acélkése az osztott tengelyre ékelt tárcsákon sugárirányban, alkotó mentén párhuzamosan vagy csavartan, eltoltan vannak elhelyezve. A késes aprítóhengerek a tárcsatagokkal párhuzamosan működtethetők. A munkahelyzetbe állítás és kiemelés azonban hidraulikus munkahengerekkel külön is elvégezhető (4. kép).

Szántóföldikultivátor-konstrukciók

A tarlóhántási munkák hatékony eszközei a szántóföldi kultivátorok.

A szántóföldi kultivátorok függesztett, félig függesztett, a nagyobb munkaszélességű változatok pedig vontatott kivitelben készülnek. A szántóföldi kultivátorok különböző – keskeny véső, lúdtalp vagy szárnyas – munkaeszközökkel szerelhetők fel. Ezek cserélhető kopó alkatrészek, melyekre szintén különleges kopásálló anyagminőség, pl. „Hardox” jellemző. Ezekkel a munkaeszközökkel a hagyományos szántóföldi kultivátorok tarlóhántásban és -ápolásban – kötött talajokon –vésőalakú munkaszerszámmal, laza talajokon 100–120 mm-es szárnyas vagy 80–100 mm-es lúdtalp alakú kapákkal egyaránt használhatók (5. kép).

A művelőeszközöket tartó kapaszárak lehetnek merev, rugózott, félmerev, rugós „S” vagy íves kialakításúak. Anyagukat tekintve az újabb típusoknál, a merev szárú változatoknál ez az említett nagy szilárdságú, nagy folyáshatárú szerkezeti acél, a laprugóval szerelt és rugózott kapaszárak anyaga pedig ötvözött, hőkezelt rugóacél.

A robusztusabb építésű nehéz kultivátorok konstrukciós kialakítása és az alkalmazott anyagminőség az előzőekhez hasonló, a nagyobb tarlóhántási és -ápolási, sekély művelésű munkákhoz 150–400 mm szélességű munkaeszkö-

1.kép. Vontatott rövidtárcsa szállítási helyzetben

2.kép. Vontatott rövidtárcsa munkahelyzetben

3.kép. Késes aprítóhengerrel szerelt gép munkahelyzetben

zök használhatóak. A kapaszár-kialakításuk is hasonló.

A nehéz kultivátorokhoz hasonló konstrukciós kialakításúak a mulcskultivátorok. A nagy tömegű szármaradvány bedolgozására azonban ezeknél a kultivátor művelőeszközök elé tárcsás boronatagot építettek. Ezért ezeket a gépeket kombinált kultivátoroknak is nevezhetjük. A nagy szártömeg miatt – az eltömődések elkerülésére – ezek a gépek emelt vázkerettel készülnek.

A

lazítás fontossága, eszközei

A talajművelési technológiákban a vízmegőrző és -tározó talajszerkezet kialakításában a középmély lazításnak meghatározó szerepe van, amellett, hogy az „eketalp” megszüntetésére is szükséges a lazítási munkát beiktatni. A megfelelő időben végzett lazítómunka eredményeként javul a talaj vízbefogadó képessége, ami a kevés csapadék esetén számít sokat, csapadékos időjáráskor pedig a fellazított talajkeresztFOLYTATÁS A 80. OLDALON

metszet tárolókapacitása nő meg, ami akár csökkentheti a belvizes területek nagyságát. A belvizes területek esetében különösen előnyös a „vakonddrénnel” szerelt lazítóeszközök használata (6. kép).

Az alapművelést megelőzően szántásos vagy forgatás nélküli alapművelésben a mély- vagy középmély lazítás elvégzésére számos merev késes, illetve rugózott művelőszerszámos középmélylazító került kifejlesztésre.

A nedves, összetömörödött talajok lazítási munkáinak elvégzésére a ferde késes, rugózott munkaszerszámú típusokat fejlesztették ki. Az ilyen konstrukciójú berendezések munkaszerszáma a talajszelvényt felemeli, és ennek következtében kissé nagyobb az átlazítás hatása, a rugózott munkaeszközök használata ugyanakkor csökkenti a vonóerőigényt. A mélylazítás energiafelhasználása a „V” gerendellyel rendelkező talajlazítók vagy a gerendelyen a kések „V” alakban történő elhelyezésének használatával csökkenthető. A „V” gerendelyű mélylazítók 45–60 cm munkamélységben történő működtetéséhez – az alkalmazott lazítókések számától függően – min. 180–200 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek (7. kép).

Klasszikus alapművelés, ekék

A tavaszi vetésű növények őszi alapművelése az őszi mélyszántás. Ennek a munkaműveletnek a klasszikus eszközei a mélyszántó ekék. Az ekékre vonatkozó konstrukciós fejlesztések eredményeként az egyirányú szántást megvalósító, és az ágyekék működőelemeihez hasonló elemeket felhasználó váltva forgató ekék rohamos terjedése tapasztalható (8. kép).

A váltva forgató ekék nagy szilárdsági igénybevételnek vannak kitéve, ezért a teherhordó vázszerkezetük, ekefejtartó, vonó- és fordítószerkezetük gyakran nagy folyásszilárdságú és hőkezelhető szerkezeti acélból készül. A vonóerőigény csökkentése céljából és a technológiai alkalmazás bővítésére különböző anyagú teli és réselt konstrukciójú kormánylemezekkel is szerelik.

A szármaradványok aláfordításának javítására pedig a kormánylemezeket fémtoldatokkal látják el.

Az őszi vetésű kalászosok őszi szántását a különböző hengerekkel a szántással egy vagy külön menetben le kell

4.kép. Késes aprítóval szerelt rövidtárcsa után visszamaradt lazított tarló

5.kép. Szántóföldikultivátor-konstrukció

6.kép. „Vakonddrénes” lazító

zárni. A tavaszi vetések alá készített őszi mélyszántást azonban – éppen a téli csapadékvíz befogadása miatt –nem minden esetben kell lezárni, emellett a téli fagyok kedvező rögtörő hatása is kihasználható.

A váltva forgató ekék műszaki fejlesztésében is meg gyelhető az elektronikus távvezérlés, a digitalizálás, az USB-adatátvitel és a PC-alkalmazások. Ezek egyes típusainál a traktor vezetőfülkéjéből történő folyamatos munkaszélesség- és munkamélység-változtatás, a forgatóelemek automata működtetése valósul meg. A GPS-alkalmazások pedig az automata fogásszélességet és iránytartást tartalmazzák (9. kép).

A forgatás nélküli alapművelés klasszikus eszközei a különböző konstrukciójú nehéz tárcsás boronák és egyre szélesebb körben alkalmazott

szántóföldi kultivátorok, tárcsás lazítók, mulcskultivátorok.

A nehéz tárcsás boronák kisebb munkaszélességben függesztett és félig függesztett változatban x vázkerettel, míg a nagyobb munkaszélességű félig függesztett és vontatott gépek szállítási helyzetben összecsukható vázkerettel készülnek. A vázkerethez vagy gerendelyhez a tárcsatagok egy irányba, X és V alakban, egy vagy két sorban csatlakoznak. A tárcsalevél kialakítása lehet sík-, gömb- vagy kúpos süveg alakú. A tárcsás boronák tárcsalevél-csapágyazása levelenként vagy kettesével – nagy teherbírású, gondozást nem igénylő – zárt csapágyakkal van megoldva. Könnyen művelhető, laza és középkötött talajokon a tarlóhántás és -ápolási munkákban a kis fajlagos talajterhelésű és tárcsaátmérőjű és osztástávolságú könnyű és középnehéz tárcsás boronákat jó porhanyítóhatást és megfelelő szárborítottságot, szármaradvány-bedolgozást eredményezően lehet használni. A kötött, nehezen művelhető talajokon erre a célra a nehéz tárcsás boronák használhatóak (10–11. kép).

Forgatás nélküli tárcsás lazítók

A forgatás nélküli alapművelés hatékony eszközei a tárcsás lazítók különböző konstrukciói. A tárcsás lazítók teherviselő szerkezeti váza, függesztő-, illetve vonóberendezése azonban, éppen a két talajművelő gép összeépítése és egy menetben történő üzemeltetése következtében nagy mechanikai igénybevételnek van kitéve. A nagy mechanikai igénybevétel elviselésére a tárcsás lazítók erős, robusztus szerkezeti kialakításúak, konstrukciójukat, illetve a traktorkapcsolatot tekintve kisebb munkaszélességű gépek függesztett, a 3 m-nél nagyobb munkaszélességű változatok félig függesztett, míg a 4 m-nél nagyobb munkaszélességűek vontatott kivitelűek.

A kisebb munkaszélességű tárcsás lazítók függesztőberendezéssel kapcsolódnak az üzemeltető traktor hidraulikus hárompont-függesztő berendezéséhez (12. kép). Ezeknél a konstrukcióknál a függesztőberendezés és a vázszerkezet főtartója egy durvalemezből hegesztett szerkezet, melyhez csuklósan csatlakoznak a munkaeszközöket – a több sorban elhelyezett tárcsatagokat, lazítószerszámokat és a lezáróelemeket, hengereket – tartó gerendelyek. A főtartó képezi a hidraulikus munkahengerek támaszkodási felületeit is. A művelőeszközök munkamélysége mechanikusan vagy hidraulikusan állítható.

9.kép. Szoftvervezérlésű fogásszélesség-állító mechanizmus és forgatómű FOLYTATÁS A 82. OLDALON

A függesztett változatok egyes típusait szállítási helyzetben szállítókerekek támasztják alá, így ezeket a változatokat félig függesztett gépeknek is nevezhetjük. A kis, 3 m munkaszélességű gépeknél a lazító munkaeszközök a mellső és a hátsó rövidtárcsasorok

7.kép. V alakban elrendezett munkaeszköz

8.kép. Korszerű váltva forgató eke munka közben

között vannak elhelyezve. Egyes típusoknál pedig a rövidtárcsasorokat a lazító munkaeszközök megelőzik. Ezekre a konstrukciókra gyakran építenek szórva vető adaptereket, például repce vetésére. A 3 m-nél nagyobb munkaszélességű változatok munkaeszközt tartó gerendelyei szállítási helyzetben a főtartó mellé behajthatók.

Magágykészítők

Az őszi vetésű kalászos gabonák alá a sekély alapművelés utáni magágykészítés gépei a kombinátorok, kompaktorok (13. kép).

A magágykészítő gépek többsége az úgynevezett precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer egyrészt a traktor hátsó függesztőberendezésének és a magágykészítő gép lezáróelemeinek az összehangolásával valósítható meg, másrészt függetlenül a traktorkoordinációtól, minden esetben a mellső-hátsó tömörítőhengerekre, illetve a szintezőelemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélységtartást.

A magágykészítők egyéb szerkezeti elemei közül kiemelendők még a traktornyomlazítók, amelyek merev vagy rugós szárú kapákból (kapacsoportokból) állnak, és azok merev ( x) rögzítésűek, rugóval vagy hidraulikusan állíthatók be.

A magágykészítő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességű változatokkal, de szinte egységesen úgynevezett „precíziós szintezési rendszerrel” rendelkezik. Ma már olyan kultivátor/kombinátor kapák is bővítik a szerszámválasztékot, amelyek rugókarakterisztikája a mélységváltozást jellemző függőleges irányú elmozdulások terén is kiválónak minősíthető. További előnyük ezeknek a gépeknek, hogy alkalmazásukkal minimalizálható, csökkenthető az egyébként több munkamenetszám és az ebből adódó káros talajtömörödés, a vízháztartási problémák.

Az őszi talajmunkák során alkalmazott eszközök – középmély lazítók, váltvaforgató ekék, tárcsás boronák, szántóföldi kultivátorok, nehézkultivátorok, mulcskultivátorok, magágykészítő kombinátorok, kompaktorok –konstrukciói jól bevált és kialakult, az adott funkciónak megfelelő szerkezeti megoldásokra épülnek.

10.kép. Nehéztárcsás boronakonstrukció

11.kép. Forgatás nélküli műveléskor is a felület lezárására használható Güttler henger

12.kép. Tárcsás lazító gumihevederes, nehéz univerzális traktorral

13.kép. Az őszi vetésű növények magágykészítő gépe

FOLYTATÁS A 81. OLDALRÓL