MezőHír

XXVIII. évfolyam • X. szám • 2024. október • Ára: 9576 Ft/év

MezőHír • 2024. október

AKTUÁLIS

20 év gyorsított ütemben 8

Kína és Kanada is vámháborúban 11

És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! 12

Önt is várja a 29. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum 15

Közös jogok, többszörös gondok 16

TALAJ és TERROIR: amit a talaj el tud mondani a borról 21

EXKLUZÍV

„Van élet a mérleg után”, avagy tisztítunk, szárítunk és tárolunk 22

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Tarlókezelések búzavetés előtt 25

Vetéstervek – szokványos és szokatlan kultúrákkal 26

Mekkora sztár lehet a kényes durum? 31

Nincs több kifogás! 36

A pohánka (hajdina) termesztése 38

FÜGGETLEN AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP

HU ISSN 1587-060X (nyomtatott)

ISSN 2060-4548 (online)

Megjelenik havonta ORSZÁGOSAN.

A terjesztési adatokat a MATESZ ellenőrzi. Lapunkat az OBSERVER szemlézi.

Kiadó: Horizont Média Kft.

Kiskunhalas, Katona J. u. 6.

Ügyvezető:

Dudás Ervin

Főszerkesztő:

Fodor Mihály

Felelős szerkesztő:

Sándor Ildikó

Szerkesztő:

Dudás Gabriella

Szerkesztőségi titkárok:

Hanzik Anikó

Márkus Adrienn

Zöldbiomassza: a növényi fehérjeforrások alternatívája az EU-ban és brazil kitekintésben

A kockás papír már nem elég

Nagy ugrás szójában, idén a hazai igény felét megtermeljük 48

A kínai állattenyésztés az importra nyomja rá a bélyegét

A rőtcsápú vándorpoloska 54

Magyar fejlesztés óvhatja az agráriumot az ázsiai lódarázstól 58

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat – 23. rész 60

Paprikanap: mindent még a válságálló zöldségágazat sem bír el 66

Az aszály… múlt és jövő…

TECHNIKA

Megközelíthetetlen darázsfészkek ellen is bevetik már a drónt

A szárzúzás, száraprítás műszaki eszközei 74

A mezőgazdasági gumiabroncsok gazdaságos használata 79

Terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek 82

Újságírók:

Csomor Zsolt

Farkas Imre

Gönczi Krisztina

Kohout Zoltán

Kristóf Imre

Onlineüzletág-igazgató: Rik Gabriella

Online szerkesztő:

Gálfi Zoltán

Médiatanácsadók:

Soós Gabriella +36-30/383-0476

Sós Rita +36-30/830-9455

Sugár Ildikó +36-30/565-8241

Virág Mónika +36-30/219-3981

Felkért szakértő:

Szabó Tamás

Nyomdai előkészítés:

Friebeart Grafika

+36-20/886-4414

friebeart@gmail.com

Nyomtatás: Kvadrát Print

Felelős vezető: Bánáti László Tel./fax: +36-1/319-1599

Mobil: +36-30/280-6656

info@kvadratprint.hu www.kvadratprint.hu

Terjeszti a Magyar Posta. Az írásaink tartalmáért mindenkor a cikk szerzője vállalja a felelősséget. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Lapmegrendelés:

Előfizetési díj: 9576 Ft/év Tel.: +36-77/529-593

SMS: +36-30/519-9507

E-mail: info@horizontmedia.hu

A következő lapszámunk várható megjelenése: 2024. október 29.

HORIZONT MÉDIA KFT. „Megoldások látótávolságban”

Fodor Mihály főszerkesztő

Kedves Olvasó!

Történelmi lépés volt 2004. 1-jén az EU keleti bővítése, amelynek során egy összesen 470 millió lakosú gazdasági térség jött létre. A történelemben még soha nem ment végbe ilyen gyorsan egy gazdasági rendszer alapvető átalakítása; ebben az esetben tervgazdaságból piacgazdasággá. Mezőgazdasági szempontból ennek az átalakulásnak motorja volt természetesen a támogatási rendszer is. Ha megnézzük az EU jelenlegi költségvetését, akkor valamivel kevesebb mint 243 milliárd eurót irányoztak elő támogatásokra, és 2022-ben csak a mezőgazdasági támogatásokra mintegy 57 milliárd eurót különítettek el.

Mint azt laptársunk, az Agrárágazat az Euractive cikke alapján megírta, egy sor alapvető változást várható majd ebben a támogatási rendszerben, amelyekről már jelenleg is komoly viták folynak. A cél az, hogy a támogatások valóban a termelőkhöz jussanak, segítsék a piacra jutást, illetve a klímaváltozásra való felkészülést.

Az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetés során felmerült a földalapú támogatások kivezetése, és helyette a kisgazdaságok támogatása, a zöldtermelés ösztönzése, a versenyképes piacra jutás feltételeinek támogatása is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az agrárélelmiszeripari rendszert rugalmasabbá, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá kell tenni. Ezért szembetűnő változtatásokat szorgalmaznak a blokk gazdálkodási támogatásaiban, beleértve a hektáralapú kifizetések helyett a célzottabb jövedelemtámogatást. Ezek között szerepel még például a piaci pozíciókat segítő tagállami intervenciós infrastruktúra fejlesztésének, a központi raktározási kapacitásoknak a támogatása is. Emellett a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok keretében az EU Közös Agrárpolitikája nem új zöldszabályokat írna elő a gazdálkodók számára, inkább az ösztönzők, valamint a meglévő környezetvédelmi szabályok betartatása lehet a cél. Az ajánlások középpontjában a KAP-kifizetések mezőgazdasági termelők közötti elosztásának lehetséges változtatása áll. A jelentés szerint a jelenlegi területalapú kifizetések nincsenek kapcsolatban a valós társadalmi-gazdasági szükségletekkel. A cél inkább az lenne, hogy a jövedelemtámogatás valóban ahhoz az aktív gazdához jusson, akinek a legnagyobb szüksége van rá. A tervezeteknek része egy a fiatal gazdálkodók számára létrehozott speciális EU-s hitelkeret is, amelyik a fiatal gazdálkodókat segítené.

A terveket átfutva az biztos, hogy komoly és várhatóan hosszú tárgyalási folyamatok vezetnek majd egy – reményeink szerint –ütőképes rendszer kialakításához. Bízunk abban, hogy ez összességében legalább annyira sikeres lesz, mint a 2004-es keleti bővítés…

Remélem, friss lapunk elolvasása hasznos időtöltésnek bizonyul! Üdvözlettel:

Az EU keleti terjeszkedése – német szemüvegen keresztül

20 év gyorsított ütemben

THOMAS KÜNZEL, DLG CIKKE ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FODOR M.

Ludwig van Beethoven valószínűleg nehezen hitte volna el: az európai himnusz mind a 15 régi és tíz új EU-tagállamban felcsendült 2004. május 1-jén este. Történelmi lépés volt ez: a balti államok és a volt szovjet köztársaságok (Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország), a volt jugoszláv köztársaság (Szlovénia) és a két mediterrán állam (Málta és Ciprus) csatlakozásával egy összesen 470 millió lakosú gazdasági térség jött létre.

A75 millió új uniós polgár mintegy fele Lengyelországban élt. A keleti bővítéssel Európa megosztottsága – mintegy 15 évvel a vasfüggöny leomlása után – leküzdöttnek tekinthető. A két tagjelölt ország, Románia és Bulgária 2007-ben, míg Horvátország 2013. július 1-jén, 28. tagállamként csatlakozott az Európai Unióhoz – 2020. január 31-én pedig az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból…

Az EU keleti bővítése – történelmi esemény

Az EU keleti bővítése történelmi sikertörténet – gazdaságilag, politika-

ilag és abból a szempontból is, hogy megszilárdította Európa jelentőségét a világkereskedelem vezető régiójaként. Ezt a Világbank is elismeri, amikor Európát „integrációs gépezetként” jellemzi. A történelemben még soha nem történt ilyen gyorsan egy gazdasági rendszer alapvető átalakítása, ebben az esetben tervgazdaságból piacgazdasággá.

Az új tagok csatlakozása előtt voltak fenntartások. Túl nagy volt a gazdasági szakadék a csatlakozó országok és a meglévő tagállamok között. A bérszakadékra is többször hivatkoztak a bővítési forduló elleni érvként. Sokan attól tartottak, hogy az új tagállamok-

ból érkező munkavállalók beáramlása alacsony bérekhez és magasabb munkanélküliséghez vezethet. A vita különösen Németországban volt ellentmondásos: közvetlenül a csatlakozási forduló előtt a németek kevesebb mint egyharmada támogatta a bővítést az Eurobarométer felmérésében – egyetlen más régi EU-tagállamban sem volt ilyen alacsony a támogatottság.

Az EU-hoz való csatlakozás: átmeneti szabályok

A nagy bővítési forduló ára egy sor átmeneti szabályozás volt. A régi uniós államok például jogot kaptak arra, hogy

(fotó: pixabay.com)

hét évig lezárják munkaerőpiacukat az új tagállamok állampolgárai előtt. A mezőgazdasági támogatásokat is csak évekkel később fizették ki teljes egészében.

Ennek oka a 2002. decemberi koppenhágai EU-csúcson megtárgyalt, a mezőgazdasági jövedelemtámogatásra vonatkozó átmeneti szabályozás. A csatlakozás után a kelet-európai gazdáknak kezdetben a franciaországi és németországi gazdatársaik által kapott összeg 25%-ával kellett beérniük. A teljes „egyenlő bánásmód” Nyugat és Kelet között csak 2013-ban valósult meg e támogatások tekintetében, amelyek a mezőgazdasági költségvetés mintegy kétharmadát teszik ki.

Másrészt az új tagállamok mezőgazdasági termelői közvetlenül a csatlakozás után részesültek a mezőgazdasági piacokat támogató uniós mechanizmusokból. A bővítés után az EU egyharmaddal több gabonát, negyedével több tejet és húst termel, mint korábban. A szántóterület 45%-kal nőtt, és a 470 millió lakosú piac nagyon nagy és komoly vásárlói réteget jelent.

Az EU monetáris uniója

Az euró már több mint 20 éve létezik, de sok uniós tagállam még mindig nem vezette be. Ezek közé tartozik

A jólét és a biztonság ígérete volt: 20 évvel ezelőtt az EU tíz kelet-európai országot vett fel (fotó: pixabay.com)

A lengyel sikertörténet

Annak idején Lengyelországot tartották a legrosszabbul felkészült tagjelöltnek az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz ország közül. A Brüsszel által előzetesen megkövetelt reformokat csak részben hajtották végre. Az országot pedig korrupciós botrányok sújtották, amelyekben kulcsfontosságú párttisztviselők is érintettek voltak.

AnnakidejénLengyelországottartottáka legrosszabbulfelkészülttagjelöltnekazEU-hoz 2004-ben csatlakozotttízországközül

Svédország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia, Magyarország és Bulgária. Ez azt jelenti, hogy az euró jelenleg 19 tagállamban a nemzeti valuta. Az euróhoz való csatlakozás gazdasági feltételei közé tartozik az alacsony infláció és a GDP legfeljebb 3%-át kitevő éves bruttó államadósság. Elvileg minden uniós állam (Dánia kivételével) kötelezettséget vállalt arra, hogy csatlakozik a monetáris unióhoz, amint teljesíti a konvergenciakritériumokat. Néhány közép- és kelet-európai országnak azonban jelenleg fenntartásai vannak az euró bevezetésével kapcsolatban. Lengyelország például a legnagyobb uniós tagállam, amely még mindig nemzeti valutát használ, és a jelenlegi kormányzat alatt valószínűleg nem csatlakozik az euroövezethez.

Annak, hogy Lengyelország egyáltalán csatlakozhatott az EU-hoz, kevésbé gazdasági, mint inkább politikai okai voltak. A nyugati politikusok nem akarták kihagyni a legnagyobb kelet-európai tagjelöltet. Sokan úgy vélték, hogy Lengyelország nélkül az EU bővítésének nincs politikai értelme.

Ugyanakkor Lengyelországban nagy félelmek voltak az új szövetséggel kapcsolatban. Attól tartottak, hogy a csatlakozás után a nyugati befektetők a gazdaság minden ágazatát uralni fogják, „felvásárolják” az országot, és végül csődbe vezetik. Sok gazda, akik a legnagyobb szerepet játszanak a legnagyobb csatlakozó államban, szintén félt: az ott dolgozók közel 20%-a még mindig a mezőgazdaságban keresi a

legtöbb pénzt. Aggódtak, hogy termékeik versenyképesek lesznek-e a bővítés után.

A rémálom-forgatókönyvek egyike sem vált valóra. A CBOS lengyel állami intézet felmérése szerint a lengyelek több mint 60%-a úgy véli, hogy az EU-hoz való csatlakozás nagy hasznára vált az országnak. A legelégedettebbek a mezőgazdasági termelők, akik a legtöbbet profitáltak az uniós támogatásokból. Háromnegyedük pozitívan nyilatkozik az EU-ról.

Gazdasági szempontból az EU-csatlakozás egyértelműen sikeres volt: a lengyel gazdaság 49%-kal nőtt (a GDP-t tekintve). Az egykor 20%-os munkanélküliség a felére csökkent. Alig néhány évvel az EU bővítése után az is világossá vált, hogy a jól képzett lengyel fiatalok saját hazájukban is sikeres életet élhetnek.

Strukturális változás a mezőgazdaságban

A 2000-es évek elején sok lengyel gazdálkodó még mindig kisbirtokos volt, akik elsősorban saját szükségleteikre termeltek, és csak másodsorban a piacra. Ezeknek a gazdaságoknak nincs jövőjük – az EU bővítésével vagy anélkül sem. Előre látható volt, hogy több százezren közülük fel fogják adni, és belépnek a munkaerőpiacra. Lengyelországban, de a balti köztársaságokban és Szlovéniában is bekövetkezett az a szerkezeti változás, amelynek követ FOLYTATÁS A 10. OLDALON

keztében Nyugat-Európában folyamatosan csökkent a gazdaságok száma. Néhány más csatlakozó országban a gazdák már érezték a „nőj vagy halj meg” törvény hatását. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában például a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a csatlakozás idején mindössze 5-6% volt. A régi Tizenötök Közösségének átlaga 4%, Németországban 2,5%. Az EU-támogatásokból származó „többletjövedelem” némileg késleltette a kelet-európai strukturális változást, de megállítani biztosan nem tudta azt. Ugyanakkor az EU-tagság tovább fokozta a piaci versenyt. Magyarország kivételével már eddig is minden tagjelölt ország több élelmiszert importált az EU-ból, mint amenynyit ott eladott.

Az EU mezőgazdasági kifizetései

A tíz tagjelölt ország kormányai évekig harcoltak az uniós támogatásokért, és nagy elvárásokat támasztottak. A csatlakozási tárgyalásokon hónapokon át a támogatásokról, a területalapú támogatásokról és a tejkvótákról folytatott alkudozás dominált.

Az eredmény sok kelet-európai gazdának okozott csalódást, valószínűleg azért is, mert az igények olyan magasak voltak. Másodosztályú gazdáknak érezték magukat, mert a mezőgazdasági támogatások kezdetben kevésbé voltak nagyvonalúak számukra, mint Nyugat-Európában.

Ha megnézzük az EU jelenlegi költségvetését, akkor valamivel kevesebb

A csatlakozási tárgyalásokon hónapokon át a támogatásokról, a területalapú támogatásokról és a tejkvótákról folytatott alkudozás dominált

mint 243 milliárd eurót irányoztak elő támogatásokra, és 2022-ben csak a mezőgazdasági támogatásokra mintegy 57 milliárd eurót különítettek el.

A közös agrárpolitika (KAP) alapjai az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pilléreiből állnak.

A nyugati országok még mindig a mezőgazdasági támogatások egyik legfőbb kedvezményezettjei közé tartoznak. Németország 2022-ben mintegy 6,3 milliárd euró támogatást kapott az agrárszektor számára, míg a szövetségi kormány mintegy 2 milliárd euróval járult hozzá a megfelelő pénzügyi évben. Ennél is több pénzügyi támogatást csak Franciaország és Spanyolország kapott a hazai mezőgazdaság támogatására 9,5 milliárd, illetve 6,9 milliárd euróval. Figyelemre méltó az is, hogy a legjobban szereplő országok mezőgazda-

Ma már egyértelmű, hogy a csatlakozó országok gazdasági teljesítménye az elmúlt 20 évben jelentősen közeledett a nyugat-európai országokéhoz

sági támogatásainak aránya az összes uniós támogatásból alig kevesebb mint 50%. Franciaországé 56%-kal magasabb, Németországé pedig 45%-kal alacsonyabb. Más uniós országok, például Lengyelország, amely szintén mintegy 5 milliárd euró mezőgazdasági támogatásban részesült, elsősorban más gazdasági ágazatokban részesülnek támogatásban.

EU – több lehetőség, mint kockázat a mezőgazdasági termelők számára

A csatlakozási tárgyalások során sok polgár a keleti szomszédokat a saját életszínvonalára nézve fenyegetésnek tekintette. Nagy volt a félelem, hogy az új tagállamok működő piacgazdasággá való átalakítása költséges lesz. Lengyelországot például, a legnagyobb csatlakozó országot akkoriban tervgazdaság és politikai irányelvek által formált gyengélkedő ipar, elavult létesítmények, tönkrement kereskedelmi kapcsolatok és a nyugati bérek tizedét kitevő bérek jellemezték. Ma már egyértelmű, hogy a csatlakozó országok gazdasági teljesítménye az elmúlt 20 évben egyértelműen közeledett a nyugat-európai országokéhoz.

Sok gazdálkodónak is vegyes érzései voltak a bővítéssel kapcsolatban, mert féltek a keletről érkező „olcsó ajánlatok” árnyomásától. „Összességében több lehetőséget látok a gazdáink számára, mint kockázatot” – mondta anno megnyugtatóan Gerd Sonnleitner, a Német Gazdaszövetség akkori elnöke. És igaza volt.

Kína és Kanada is vámháborúban

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KÖZPONT, -ELEMZÉS

Mivel a mi cipőnk is ugyanott szorít, sok tanulsággal szolgál a Kanada és Kína közötti meccs, ami elérheti a repcét is. Kanada 100 százalékos dömpingellenes vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre, erre Kína azonnal bejelentette, hogy dömpingellenes vizsgálatot indít a Kanadából származó repceimport árazásával kapcsolatban.

Számunkra igen fontos stratégiai kérdés, hogy az EU sertés- és tejtermékei elesnek-e a kínai piactól, és ha igen, akkor mikortól. Ha ugyanis ez megtörténik, az – sőt már maga a vizsgálat is lefelé nyomhatja a felvásárlási árakat, ami a mezőgazdaság jelen helyzetében tovagyűrűző negatív hatást válthat ki.

A Kínai Kereskedelmi Minisztérium a múlt héten jelentette be: vizsgálat indítását tervezi, miután Kanada augusztus végén tette közzé, hogy október elsejétől 100 százalékos vámot vet ki a kínai elektromos autókra.

A várható repcepiaci hatásokat illetően kulcskérdés, hogy mikor kezdődik és meddig tart Kína vizsgálata, illetve mikortól lépnek életbe az új tarifák. Egyelőre Kína veszi a kanadai repcét. Amikor Kína 2020 májusában dömpingellenes vámokat vezetett be az ausztrál árpára, erre csak 18 hónappal az első vizsgálat 2018. novemberi megkezdése után került sor. Ha Kína úgy dönt, hogy azonnal elkezdi lassítani a vásárlásokat, az nagyon rossz időzítés lenne a kanadai gazdák számára. A betakarítás ugyanis éppen most kezdődött. Augusztus utolsó hetében Saskatchewan betakarítása 8 százalék volt, Manitobában 1,2 százalék, Albertában pedig 3 százalék.

A graincentral.com elemzése szerint ebben az évben Kanada 18,5–19,0 millió tonna repcét takarít be. A korai betakarítási hozamokról a helyszíni források nagyjából 10 százalékkal a kezdeti várakozások alatt számolnak be. Az USDA előrejelzése szerint az idei belföldi kereslet 12,7 millió tonna lesz, így csak 6,3 millió tonna marad exportra, plusz 2 millió tonna az átmenő készlet.

2019 és 2023 között Kína átlagosan 21 százalékot, azaz 1,7 millió tonnát importált a kanadai repceexportból. A kanadai repceimport teljes és azonnali leállítása hatással lenne az árakra, de nem annyira, mint egy exportnak kitett országban, amilyen Ausztrália. Az elmúlt 10 évben Kanada nagy ha-

zai repcefeldolgozó szektort épített ki, hogy repceolajat szállítson az amerikai bioüzemanyag-piacok számára. Emiatt kevésbé kitett az exportnak és kiszolgáltatott a vámintézkedésekkel szemben.

Sokba kerül majd

A mostani helyzet ráadásul nem is példa nélküli. Kína – egy politikai vitát (egy kínai állampolgár kanadai letartóztatását) követően – 2019-ben blokkolta két nagy kanadai gabonakereskedő exportját. Ekkor a kanadai repce nem közvetlenül, hanem harmadik országokban feldolgozva került a kínai piacra.

A kínai bejelentés időzítése érdekesen sikerült. Nagyrészt az északi félteke betakarításának köszönhetően az elmúlt hónapokban a repce világpiaci ára csökkent. A 2024–25-ös gazdasági év globális zárókészletei várhatóan 2021 óta a legalacsonyabbak lesznek.

Az európai repcetermelés a tavalyi 20 millió tonnáról idén 17,3 millió tonnára esett vissza, és az EU egyre inkább korlátozza a pálmaolaj bioüzemanyagokban való felhasználását, ami várhatóan jelentősen növelni fogja a repceimportot.

Persze azért a kanadai ICE repce határidős jegyzése 7,5 százalékponttal csökkent a szeptember 3-i kereskedés első óráiban, mielőtt visszapattant volna, és az üzletzárásra már csak 4,3 százalékponttal kereskedtek alacsonyabban. Ausztrália örül, hiszen szempontjukból nézve a kanadai repcére esetleg kivetésre kerülő kínai vámok tovább növelik a 2024-25-ös árakat és az exportkeresletet, ami már amúgy is emelkedő előrejelzésekkel bír. Egy olyan évben, amikor a repce elérhetősége várhatóan alacsony lesz, és Európa is több ausztrál repcét fog vásárolni, Kínának sokba fog kerülni hiányának a pótlása.

A kanadai repceimport teljes és azonnali leállítása hatással lenne az árakra

Nem elég a jóra vágyni: a jót akarni kell!

És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KÖZPONT, -ELEMZÉS

Váci Mihály verse talán elég komoly felütés ahhoz a komoly témához, amely most napirendre kerül. Utólag fogjuk majd igazán érteni, hogy mekkorák azok a hullámok, amelyek hátán egy új korszakba lép most a magyar agrárium. Évtizedek óta cipelt terhek kerülnek le róla, megértjük a verseny lényegét, és ami még fontosabb, beleállunk a versenybe.

Kevesebb szereplővel, nagyobb, szélesebb együttműködések mentén, de mindenképpen versenyképesebb lesz az agráriumunk e pénzügyi-ki zetési ciklus végére. Ennek előmozdítása érdekében e cikkben számba veszem azokat a kitörési pontokat, amelyek – korántsem véletlenül –a gyengeségeinkkel azonosak.

Stratégiai fordulat

A stratégiaalkotás szakma, amelynek megvannak a maga szabályai, módszertana. Mindenekelőtt (1) kell egy világos célmeghatározás, ami esetünkben a magyar mezőgazdaság átvezetése az új korszakba, amelyben az időjárás már sokkal több kihívást hordoz, a piacok átrendeződnek, nincs munkaerő, technika viszont dögivel, a fogyasztói és szabályozói elvárások pedig szintén újratervezésre kényszerítenek. Aztán (2) következik a helyzetér-

tékelés, majd (3) a stratégiai irányvonalak első meghatározása, (4) az érintettek bevonása és (5) egy konszenzuson alapuló stratégiai terv lefektetése. Ez egy nagyon leegyszerűsített menetrend, de az azért látszik belőle, hogy kemény meló lesz, és persze a folyamatos karbantartás, taktikai elemekre való lebontás sem maradhat el. Minden nappal növekszik lemaradásunk. Elnézést a kemény szavakért, de láthatóan nem tanultuk meg a leckét. Az igen merev vetésszerkezetben alig van változás. Tavasszal – többek között persze – 800 ezer hektár kukorica és 700 ezer hektár napraforgó került elvetésre. Alapnövényeink közül a szója és a rozs területe emelkedik, a repcéé, durumé stagnál, a búzáé, kukoricáé, árpáé trendszerűen zsugorodik. Eközben a kombájnok már lassan le is vágják a még kint lévő növényeket. Újabb gabonapiaci világrekord születik, a növekvő kereslettel és suhintásnyi csökkenéssel

együtt is magasak a készletek. A globális gabonapiaci készlet-felhasználás arány nem változik, 26 százalék. Az pedig, hogy az oroszok mit mondanak a termésükről, eddig minden évben megcáfolódott. Mint legnagyobb búzaexportőrök, nyilvánvalóan manipulálják a piacokat.

De mielőtt gabonapiaci előrejelzésekbe torkollna e cikk, eredeti küldetése, a magyarországi szántóföldi növénytermesztés kitörési pontjai helyett legyen elég annyi, hogy az áremelkedések nem tartósak. (Ez is kiderül –előrejelzésem megmérettetik –, mire olvasóink kezébe kerül a lap.) Az első kitörési pont: a piacismeret.

Azt látjuk, hogy a vetésszerkezeti változások igen lassúak. Baj ez? (I.) Egyik szempontból határozottan igen. A piaci helyzet az elmúlt két évben bebizonyította, hogy a tömegcikkek piacán versenyképességünk korlátozott.

Ennek okai a minőségi és mennyiségi oldalon, a szállítási kapacitások terén egyaránt keresendők. Úgy is fogalmazhatunk, hogy megérkeztünk a valódi verseny közelébe. Még mindig sok a beavatkozás, de a burok már bomlik körülöttünk. A következmények az üzemszerkezet gyorsuló változásán, magyarul a koncentráció növekedésén jól láthatóak.

(II.) Másik szempontból viszont nem baj, hogy lassan változik a vetésszerkezet, mivel kialakult értékesítési lánc nélkül igen nagy az új növények vetésének kockázata. Más szóval, ne tegyünk semmit a földbe addig, amíg nincs elképzelésünk a termés értékesítési lehetőségeiről. Az alábbi szófelhőbe egy sor olyan növényt írtam bele, amelyekkel akár színesíthetnénk is vetésszerkezetünket, de ismétlem: kialakult értéklánc nélkül ez túl veszélyes. Mit kell tenni? Megszervezni. Kinek? Mindenkinek, aki részt szeretne venni benne. A termelők hajlamosak azt hinni, hogy nem az ő dolguk. Nekik csak termelni kell. Hatalmas, korszakos tévedés.

Második kitörési pont: szervezettség

Bár ez hallható mindenhonnan, nem árt ismét szajkózni: a szántóföldi növénytermelés válsága csak akkor lesz rövid távú jelenség hazánkban, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni a

kialakult gazdálkodási környezethez. Ehhez egyszerre kell egy sor fronton előre lépni.

A talajélet javítása, piacszervezési feladatok, új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci ismereteinek elsajátítása, nanszírozási, fejlesztési, humánerőforrás-problémák megoldása. Akkor fogunk visszatérni a fenntartható növekedési pályára, ha új támaszokat építünk. Mindkét szó fontos. A fenntarthatóság kezd máris a mindennapjaink része lenni. A növekedést pedig újra kell értelmeznünk. Nem az a siker kulcsa, ha két számjegyű hozamokat érünk el, hanem az, ha nyereségünket tudjuk növelni.

Tisztában kell lennünk a költségnyereség pontokkal, és energiáinkat ennek megfelelően elosztani. Régi veszszőparipám ez. Nem ismerjük eléggé a piaci mechanizmusokat, rájuk mondjuk, hogy kiszámíthatatlanok. Ez olyan, mint amikor ezer okot sorolunk, miért kell ragaszkodni a megszokott gazdálkodási szerkezethez. A valóság azonban hátba ver.

Harmadik kitörési pont: az alkalmazkodás sebessége

Ami a jövedelmezőséget illeti. Az, hogy átlagosan immár egyre gyakrabban látunk veszteséges kalkulációkat, nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, akik a jelenlegi piaci viszonyok

között is eredményesen gazdálkodnak szántóföldi növényeikkel. Aki okszerűen költ, pontosan ismeri, számolja önköltségét, jó időben kötött le tételeket, magas minőséget állít elő, és azt a raktárban is meg tudja őrizni, egyébként meg jók a hozamai, pozitív oldalon maradt. Ez nem a növényfajta, hanem a gazdálkodó felkészültségének kérdése. Hangsúlyozom, ezeken az árakon válik el az ocsú és a szem. Akinek hatékonysága, felkészültsége megfelelő, halad, aki nem, lemarad.

Negyedik kitörési pont: meg kell tanulnunk számolni

Nem csak a beruházások megtérülését, hanem mindennapi tevékenységünk számszaki alapjait is meg kell teremteni. Akinek pedig nem jön ki a matek, azoknak kell leginkább nehéz döntéseket hozniuk.

Ha fenntartható mezőgazdálkodást akarunk folytatni, akkor az exportirányultság és az ehhez nélkülözhetetlen nemzetközi versenyképesség alapkövetelmény. A másik út a belső piac ellátására való törekvés, a maga brutális mennyiségi zsugorodásával együtt. Ez utóbbi azonban nem reális alternatíva, hiszen az import könnyedén (még jobban!) kinyomna minket saját piacunkról. Egyszerűen nem tudunk tömegcikkek nélkül létezni, azok pedig FOLYTATÁS A 14. OLDALON

egyre nagyobb üzemméretet, egységes tételeket és kiemelkedő minőséget igényelnek. (Ezzel mellesleg kész is az agrárstratégia. Bár megvalósulna!)

Bár az export legnagyobb szeletét még mindig a gabonafélék alkotják, idén ezt a pozíciót – előrejelzésem szerint – az állati takarmányok veszik át, méghozzá tartósan. Miért gondolom ezt? Azért, mert bár a jelenlegi gabonaárakon már bárkivel versenyre kelhetünk, egységes tételeink olyan nevetségesen kicsik, hogy nem tudnánk egy rendes irányvonatot sem megtölteni. Azonnal kellene a fajtaválasztás, a technológia és az értékesítés terén egységre lépnünk, mert holnap már késő.

Ki van mellette? Lássam a kezeket a magasban! Nos, hajrá állateledel-gyártók, tiétek a trófea. Elmulattunk pár évtizedet, és elmulasztottuk egy sor egyszerű logikával belátható lehetőséget arra, hogy fenntartható agrármodellt alakítsunk ki. Az elkényelmesedés okait már késő firtatni, mint ahogy azt is, hogy mi kinek a hibája.

A jelenlegi helyzet felismerése és megértése viszont egy olyan vízválasztó, amin sokan nem jutnak át. Azok, akik az együttműködés elsődlegességét megértik, van jövőjük, akik továbbra is csak a territóriumuk körbepisilésével vannak elfoglalva, azok számára rossz hírem van.

Ha ugyanis megvizsgáljuk, milyen tényezők teszik lehetővé a tisztes haszonhoz való tartós, fenntartható hozzájutást egy adott termék adott menynyiségű és minőségű értékesítésekor, akkor a piacbefolyásolás mértéke a döntő. Ezt több módon lehet elérni. Egyedi termékkel, erős márkával, hatalmas piaci részesedéssel, politikai nyomással vagy leginkább ezek egészséges kombinációjával. Szervezettség. Ehhez bizalom kell. A bizalmat nem adják ingyen. Átláthatóság, minőségbiztosítás, nyomon követhetőség, harmonizált tevékenységek. Minél később kezdjük el ezeket, annál kevesebben maradnak talpon.

Az üzenet egyértelmű: erős piacbefolyásoló képességet kell kialakítani a hazai élelmiszerláncban.

Az ötödik kitörési pont: az együttműködés

A termelés diverzifikációja csak szoros együttműködésben képzelhető el.

Ha fenntartható mezőgazdálkodást akarunk folytatni, akkor az exportirányultság és az ehhez nélkülözhetetlen nemzetközi versenyképesség alapkövetelmény

De továbbmegyek. Mi akkor exportálunk gyártói márkás feldolgozott élelmiszereket, ha valamelyik multi azokat nálunk állítja elő. Ezzel szemben az importoldalon tömött sorokban jönnek a márkák. A márka egy színvonal, bizalom. Hogyan tudnánk a hazai márkákból nemzetközieket faragni? Igen stabil belső piaci keresletre alapozva; igen sok pénzt marketingre fordítva; igen erős K + F + I háttérrel, és ezek eredményeinek gyors gyakorlatba ültetésével; igen hatékony értékláncokat és értékesítési csatornákat kialakítva.

Nos, ezekből melyikkel állunk jól most és a belátható jövőben? Egyikkel sem. Ezt be kell látnunk, és az adottságaink és lehetőségeink alapján építgetni exportunkat. Ami ugyebár nem hazai márkákra, hanem egyre inkább olyan első- és másodlagosan feldolgozott élelmiszerekre kell hogy alapozódjon, amelyek stabil kereslettel rendelkeznek, és versenyképesen vagyunk képesek kínálni őket. Legalábbis a jelenlegi felállás szerint.

Hatodik kitörési pont: kutatás, és az eredmények gyors gyakorlati alkalmazása

A szántóföldi növénytermesztést folytatók körében a tevékenység szélesítése is gyakran vetődik fel ötletként mostanság. Tehát nemcsak a vetésszerkezet színesítésében gondolkodnak, hanem új lábak növesztésében is. Legyen az szárítás, tárolás, energetikai korszerűsítés, takarmánykeverés, ültet-

vénytelepítés, üvegházépítés, állattartás, feldolgozás vagy éppen szektoron kívüli fejlesztések. Új értékláncot felépíteni mindig nehéz, egyedül rendre nem is megy. Mint ahogy a vertikális integráltság növelése sem való mindenkinek.

A hetedik kitörési pont: diverzifikáció

Miközben a szántóföldi növények tartósan kedvező piaci viszonyai a termelési kedvet hosszú évekig magasan tartották, addig az állattartókat kirostálták a hektikus piaci, jövedelmezőségi viszonyok. Tehát míg az állattartók mezőnye már a legjobb harcosokat tudja soraiban, addig a növénytermesztőké még szép számmal tartalmaz fegyverhordozókat.

Ebben a helyzetben a piaci viszonyokban beállt fordulat éppen ezt hozza felszínre. Amennyiben a terményárak tartósan alacsonyak maradnak, az állattartók kedvező költségviszonyok között tovább fognak erősödni. Közülük is egyre többen lesznek képesek arra, hogy hatékonyságukat nemzetközi versenyképességi szintre emeljék. Így, amikor érkezik a következő hullámvölgy, már nagyobb ellenálló képességgel fognak rendelkezni.

Ha e jövő fonalát tovább szövögetjük, akkor egy koncentráltabb mezőgazdaságot látunk. Jóval nagyobb gazdaságos üzemméreteket mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban. Csakhogy míg a növények kínálata sokkal szélesebb, több fajból álló lesz, addig az állatoké marad a mostani néhány.

Önt is várja a 29. Tiszántúli

Növényvédelmi Fórum

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZERKESZTŐSÉG

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Alapítvány, az MTA DAB Növényvédelmi Munkabizottsága, a Hajdú-Bihar Vármegyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre szervezésében megrendezésre kerül a 29. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum/11-thInternationalPlantProtectionSymposiumatUD.

ADebreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervezőpartnereivel együtt idén is megrendezi a hagyományosan minden év októberében tartott Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot. A konferencia nemzetközi szakmai esemény is lesz egyben, melynek első napján online formában rendezik a 11. Debreceni Nemzetközi Növényvédelmi Konferenciát.

Időpont: 2024. október 15–17. Helyszín: Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, Debrecen, Böszörményi u. 138. (az Egyetem Agrár Campusa)

Mottó: „Új növényvédelmi kihívások korunk aggasztó társadalmi és környezeti változásai között.”

Célok: A globális és lokális környezeti és társadalmi változások hatására jelentkező új kihívások elemzése, tárgyalása a legszélesebb értelemben vett növényvédelem és élelmiszer-biztonság területein. A károsítók intenzív földrajzi elterjedése hatásainak elemzése az integrált növényvédelmet (IPM) és a különböző öko-bio gazdálkodást folytatók gazdálkodására, új, korszerű növényvédelmi lehetőségek feltárása, bemutatása. Jeles hazai és külföldi

kutatók, oktatók, növényvédő cégek, egyetemi hallgatók kutatási eredményeinek bemutatása. A legfrissebb kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának előmozdítása és a legszélesebb körben való népszerűsítése.

Területek:

A globális és lokális környezeti és társadalmi változások növényvédelemre gyakorolt hatásai. Kémiai növényvédő szerrel vagy nélküle? – Avagy a „zöldlobbi” törekvései tényleg egészségesebb, zöldebb és bőségesebb világot teremtenek?

Szántóföldi, kertészeti és erdészeti növények károsítóinak (növénykórtan, entomológia, gyombiológia) kutatási eredményei.

A globális kereskedelem növényegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatainak megnövekedése (invazív fajok terjedése).

A politikai, gazdaságpolitikai folyamatok hatásai az emberiség élelmiszer-ellátására.

A károsítók elleni védekezés lehetőségeinek átalakulása (peszticidfelhasználás csökkentése, IPM, alternatív védelmi stratégiák kialakítása).

A modern, precíziós technikák alkalmazási lehetőségei és korlátai (nanotechnológia, dróntechnológia).

Az önellátó helyi élelmiszer-termelés vs. globális élelmiszer-forgalmazás, az ökológiailábnyom-csökkentés feladatai és lehetőségei.

Előzetes program:

2024. október 15.: nemzetközi online szakmai fórum – 11. IPPS in Debrecen (angol nyelven), 2024. október 16.: plenáris ülés, szekcióülések (magyar nyelven), este vacsorával egybekötött szakember-találkozó, 2024. október 17.: szakmai kirándulás

A részletes program, a részvétellel, regisztrációval, előadástartással, szállással kapcsolatos tájékoztatók rövidesen elérhetők a konferencia honlapján: konferencia.unideb.hu/hu/TNF.

Minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumra!

További információ és jelentkezés: Dr. Tarcali Gábor szervezőbizottsági elnök, Biró Györgyi titkár DE MÉK Növényvédelmi Intézet 4002 Debrecen, Pf. 400 telefon +36-52/508-459, 512900/88459 mellék

E-mail: 29tnf2024@gmail.com web: konferencia.unideb.hu/hu/TNF

A tulajdonjogviszonyról kizárólagos és közös tulajdon esetén

Közös jogok, többszörös gondok

SZERZŐ: DR. CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ

2016 óta a saját tulajdonú mezőgazdasági területek növekedése figyelhető meg a hazai agráriumban, az ingatlantulajdon azonban egyaránt lehet kizárólagos, illetve közös. A kizárólagos tulajdonnal kapcsolatban megnevezhető jogok és kötelezettségek közös tulajdon – például házastársi vagyonközösség – esetén eszmei hányadrész erejéig illetik meg a feleket. A közös tulajdon felszámolása ugyanakkor összetett eljárást igényel, nem beszélve a házastársak vagyonjogi viszonyainak felszámolásáról. A közös tulajdonban lévő termőföldterületek tulajdoni hányadának eladása szintén speciális szabályozást igényel.

Saját vagy bérelt?

Bár a tavalyi Agrárium 2023 gazdaságszerkezeti összeírás részletes eredményeire még várni kell, de a 2020-as Agrárcenzus adataiból kiolvasható, hogy 216 ezer gazdaság használt 4 évvel ezelőtt mezőgazdasági területet, összesen 4,9 millió hektár méretben.

A földhasználat jogcíme szerint a terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként és mintegy 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) művelték a gazdaságok.

A 2016-os Agrárium-összeírás megállapításaival összevetve a saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya 3%-kal lett magasabb, míg a bérleményként művelt területek aránya 2%-kal alacsonyabb az évek során. A Központi Statisztikai Hivatal közlése

szerint a kisebb gazdálkodókra jellemző alapvetően, hogy saját földjükön termelnek. Ezt a megállapítást művelési ágakra lebontva az derült ki, hogy a szántó esetén volt a legmagasabb (53%) a bérelt területek aránya, gyepek esetén ugyanez az arányszám 40% volt.

A gyümölcsöst és szőlőt művelő gazdaságok jellemzően saját tulajdonú területeiket használják, a bérelt területek aránya e két művelési ág esetében jóval alacsonyabb volt (22 és 21%). Másképpen szólva az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók használták jellemzően saját tulajdonú területüket a mezőgazdasági termeléshez. A legalább 300 hektáron gazdálkodók által használt földterületek több mint háromnegyede bérelt volt. 2020-ban a mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok 95%-a gazdálko-

dott részben vagy egészben saját tulajdonú területen, ebből 78% kizárólag saját területet használt a termeléshez, átlagosan 7,2 hektárt.

Végül: a 25 évesnél atalabb gazdálkodók korcsoportjában több mint 50%-ban saját tulajdonú területeiket művelték a gazdaságok. A legnagyobb arányban (75%) a 65 éves és annál idősebb gazdálkodók használtak 2020-ban saját tulajdonú területet.

A felsorolt statisztikai adatok tekintetében rendre visszatérő kulcsfogalom a tulajdon, illetve a tulajdonjog, ebből (is) következően a kettőnek bár van köze egymáshoz, mégsem ugyanaz. Adott esetben egy ingatlan tulajdonosát (dologi jogosult) a polgári jog nemcsak elismeri, hanem minden kívülállóval szemben meg is védi, ami által a jogosultnak teljes – ám törvények által behatárolt – jogi hatalma van saját tulajdona felett.

Tulajdonon tehát a dolgok feletti kizárólagos, másokat kirekesztő uralmat, tulajdonjogon pedig az ilyen viszonyt elismerő és védelemben részesítő jogosultságot értjük. A kirekesztő és védelmi jelleget a tulajdonjogviszony abszolút szerkezete biztosítja. A tulajdonost vagy közös tulajdon esetén a tulajdonosokat illeti meg a jogosultságok kizárólagos gyakorlása, míg a jogosulttal szemben mindenki más kötelezetti pozícióban van.

A tulajdonjog közvetlen tárgya tehát a tevésben, nemtevésben (tevőleges magatartástól való tartózkodásban) és

A 25 évesnél fiatalabb gazdálkodók korcsoportjában több mint 50%-ban saját tulajdonú területeiket művelték

tűrésben megnyilvánuló emberi magatartások egész halmaza. Mivel azonban ezek a magatartások mindig a közvetett tárgyhoz, a dologhoz kapcsolódnak, ha a tulajdonjog tárgyáról beszélünk, rendszerint a közvetett tárgyra, a dologra gondolunk.

A tulajdonjogviszony tartalmát –ahogyan minden magánjogi jogviszonyét – a jogosultságok és kötelezettségek alkotják. Az egy ingatlanon tulajdonjogot szerzők száma alapján megkülönböztetünk kizárólagos és közös tulajdont. Előbbiről akkor beszélünk, ha a dolognak egyetlen személy a tu-

lajdonosa, vagyis tulajdoni részaránya 1/1. A közös tulajdon ezzel szemben jogközösség, amelyben a tulajdonjog egy időben, ugyanazon a dolgon, meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg.

A tulajdonos jogairól és kötelezettségeiről általában Legyen szó akár ingóságról, vagy ingatlanról – tehát akár földrészletről is –, a tulajdonost a birtoklás, a használat (hasznok szedése, hasznosítás) FOLYTATÁS A 18. OLDALON

és a rendelkezés joga egyaránt megilleti. A jogilag összefoglalóan dolognak nevezett ingóság, vagy ingatlan feletti tényleges hatalmat a birtoklás jelenti, amely gyakorlatilag tetszés szerintizikai befolyást jelent.

A 2014 márciusában hatályba lépett polgári jogi szabályozás az olyan birtokost, aki a dolgot valamely jogviszony – így szerződés alapján időlegesen birtokába veszi, és ez alapján ténylegesen hatalmában tartja, albirtokosnak, azt a személyt pedig, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja, főbirtokosnak nevezzük. Példával szemléltetve: egy ingatlan tulajdonosa mint bérbe adó főbirtokosnak, aki pedig ettől a főbirtokostól bérbe veszi, albirtokosnak minősül.

A tulajdonost megillető használati jogosultság alapján adott személy a dolgot maga és családja szükségleteinek kielégítésére, termelőtevékenység folytatására használhatja fel, de például termőföld esetén dönthet annak művelési ága megváltoztatásáról is, továbbá jogosult a dolog hasznainak szedésére is.

szédjogoknak (például a szükségtelen zavarás tilalma, átjárás joga vagy épp az áthajló ágak, átnyúló gyökerek levágásának joga) nevezzük. A polgári jog szomszédjogi szabályozásától az érintett felek közös megállapodásban eltérhetnek, vagyis e szabályok megengedő jellegűek.

A tulajdonjog relatív teljessége, kizárólagossága a rendelkezési jogban teljesedik ki, azaz az kiterjed valamennyi eddig felsorolt részjogosultságra. Ennek megfelelően a tulajdonos a tulajdonjogát másra átruházhatja, birtokát, a használatot, hasznok szedésének jogát másnak átengedheti, a dolgot biztosítékul felajánlhatja esetleg más módon megterhelheti. A rendelkezési jog a tulajdonosnak az a legtágabb értelemben vett joga, hogy a dologra nézve magánjogi jogviszonyokat létesítsen, illetve a tulajdonjogát megszüntesse.

Bekerítettsége, körülhatároltsága ellenére a termőföldterület használata meghatározott módon és mértékben érinthet más személyeket is, gondolva itt elsősorban a szomszédos ingatlanokra és azok tulajdonosaira, használóira. Azokat a jogi határokat, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek szom-

A tulajdonosnak ugyanakkor nem csak jogai, kötelezettségei is vannak. A leglényegesebb a dologgal együtt járó terhek viselése, a kárveszély viselése, valamint a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége.

A dologgal együtt járó terhek további három csoportba sorolhatók. Mezőgazdasági művelés alatt álló földterület tulajdonosának például művelési (hasznosítási) kötelezettsége van, azaz gondoskodnia kell a termőföld folyamatos, a növény- és talajvédelmi előírásoknak is megfelelő művelésben tartásáról. A terhek második csoportja abban foglalható össze, hogy a tulajdonos külső behatást tűrni, vagy valami-

lyen magatartástól tartózkodni köteles. Például elektromos távvezeték alatt bizonyos munkálatok nem végezhetők. A terhek harmadik csoportját a közterhek alkotják, esetükben a tulajdonos tenni köteles valamit, földterületek esetén telekadót vagy épp földvédelmi járulékot zetni. A kárveszély viselésének kötelezettsége a vis maior – olyan károk, amelyek megtérítésére a tulajdonoson kívül más nem kötelezhető – károk viselésének kötelezettségét jelentik. Szükséghelyzetben kötelezettsége a tulajdonosnak annak tűrése, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben igénybe vegyék, illetőleg abban kárt okozzanak. Szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha másnak életét, testi épségét, vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, és ez a veszély más módon nem hárítható el.

Ha eszmei (nem fizikális) a tulajdoni hányad

A fenti felvetés arra az esetkörre vonatkozik, amit közös tulajdonnak nevezünk, vagyis nem az ingatlan van természetben megosztva a tulajdonostársak között, hanem csak a dologra vonatkozó tulajdonjog.

Közös tulajdon esetén a tulajdonostársaknak (akárhányan vannak is) együttesen van ugyanannyi tulajdonosi jogosultsága és kötelezettsége (lásd a fent említett általános jogosultságokat és kötelezettségeket), mintha a tulajdonos csupán egyetlen személy volna.

Minden tulajdonostárs joga kiterjed tehát az egész közös ingatlanra, a meghatározott hányadrész erejéig.

Az eszmei hányadrészt mindig törtszámokban kell kifejezni, melyek öszszege egy ingatlanra nézve mindig 1. Ha a tulajdonostársak között a tulajdoni arány nincs megállapítva vagy mértéke kétséges, a tulajdonostársak tulajdoni hányadát egyenlő mértékűnek tekintik.

A közös tulajdon jellemzői –keletkezése és megszűnése

Közös tulajdon – amely nem öszszekeverendő a méltán sokat szidott osztatlan közössel – leggyakrabban ingatlanok közös vásárlása, házasságkötést követően házassági vagyonközösség ideje alatti szerzés, egy dolog több örökös által közös öröklése útján keletkezik.

letve többféle mód kombinációjában is megegyezhetnek. Amennyiben a felek megállapodása rendezi a közös tulajdon megszüntetésének helyzetét, az a gyakorlatban történhet természetbeni megosztással, a többi tulajdonostárs tulajdonrészének adott tulajdonostárs általi megvásárlása útján, valamint az ingatlan közös értékesítésével.

Ilyenkor a bíróság a közös tulajdon tárgyát megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.

Ha a közös tulajdon az előző módokon nem szüntethető meg, a közös tulajdonú ingatlan árverés útján történő értékesítését rendelik el, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az

Azosztatlanközöstulajdonosikényszerközösség, mígaközöstulajdonazesetektöbbségében

nem az

Az osztatlan közös termőföldtulajdon csak a közös ingatlantulajdon egyik, bár leginkább hírhedt formája. Lényeges különbség, hogy az osztatlan közös tulajdonosi kényszerközösség, míg a közös tulajdon az esetek többségében nem az, vagyis fenntartására senkit sem lehet kötelezni. A polgári törvénykönyv ugyanis úgy rendelkezik, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A tulajdonközösség megszüntetésének módjára nézve elsősorban a felek megállapodása az irányadó, ők elvileg bármilyen megszüntetési módot alkalmazhatnak, il-

Ha a tulajdonostársak a megszüntetés módjában nem tudnak egyhangúlag megegyezni, bármelyikük kérelmére a bíróság dönt. A bíróság három megszüntetési mód közül választhat az alábbiak szerint. A közös tulajdonú ingatlant elsősorban természetben kell megosztani, ami után az egyes részek a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülnek. A természetbeni megosztásnak akadályát képezi, ha az ingatlan (például a közös tulajdonú földterület nagyságánál fogva) nem osztható. Tehát, ha a természetbeni megosztás nem lehetséges, a magához váltás jöhet szóba.

A tulajdonostársak közül egy vagy több érdekelt lehet abban, hogy az egész ingatlanon kizárólagos tulajdont szerezzen (mert pl. azon gazdálkodik).

elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben az árverési értékesítés során is megilleti.

A közös tulajdon speciális fajtája a házassági vagyonközösség

Fő szabály szerint házasság kötésével házassági vagyonközösség jön létre a házastársak között. Leegyszerűsítő megfogalmazással élve azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, a házastársak közös vagyonába kerülnek, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy akár együtt szerezték azokat, akár külön (kivéve, ha a vagyoni viszonyaikra nézve házassági vagyonjogi szerződést kötnek).

FOLYTATÁS A 20. OLDALON

Amennyiben a házastársak házasságkötés előtt élettársként éltek együtt, annak kezdetétől szintén közös vagyonszerzőknek tekinthetők. Érdemes megjegyezni, hogy az élettársak fő szabály szerint önálló vagyonszerzők az együttélés alatt. A vagyonszaporulat megosztását az életközösség megszűnése esetén azonban követelhetik (a szerzésben való közreműködés határozza meg a felek részesedését).

A közös vagyonba természetesen nemcsak az egyes vagyontárgyak tartoznak bele (ezeket hívják „aktíváknak”), hanem azok a terhek, tartozások is, melyek a vagyonközösség létrejöttét követően keletkeztek (ezek az ún. „passzívák”). Tehát ha a későbbiekben a vagyonközösség megszűnésére kerül sor, úgy a közös vagyon megosztásánál mind a vagyonelemeket, mind a terheket figyelembe kell venni.

Külön szabályozás, külön vagyon…

Nem tartoznak a házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak, illetve terhek és tartozások, amelyek külön vagyonnak minősülnek.

Ezek közül a legáltalánosabbak például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgyak. A leginkább kézenfekvő példa erre, ha a házastársak valamelyike a házassági vagyonközösség létrejöttekor már rendelkezett földekkel.

A házastársak külön vagyonába kerül a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagyontárgy,

de a részére ajándékozott vagyontárgy is. Továbbá a külön vagyonba tartozik a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, valamint a külön vagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték is. Ez utóbbira példa, ha valamelyik házastárs eladta a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő földet. Fontos tudni azonban, hogy a külön vagyon házasság alatti hasznai már közös vagyonnak minősülnek, ebből azonban le kell vonni a fenntartási költségeket.

A termőföldterület sorsa a vagyonközösség megszűnése esetén

A házassági vagyonközösség megszűnésekor megosztásra kerül a felek közös vagyona, ez azonban a földek és a gazdálkodás esetében problémákat okozhat, hiszen a házassági vagyonközösség megszüntetésekor előfordulhat olyan helyzet, hogy a földek (vagy azok egy része) a másik házastárs tulajdonába kerülnek.

Ez esetben több mentesítő szabály is segíti az új tulajdonos helyzetét. A leglényegesebb, hogy túlléphető a 300 hektáros (vagy nem földműves esetén az 1 hektáros) tulajdoni maximum a váláskor szerzett földek méretével. További könnyítés, hogy ha osztatlan közös tulajdonú földről van szó, és értékesítenek egy másik tulajdoni hányadot, úgy a volt házastárs időtartamát is bele lehet számítani a 3 évbe.

Az évszám jelentőségét az adja, hogy legalább 3 évig tulajdonostárs-

nak kell lenni az elővásárlási jog gyakorlásához. De a mondottak igazak a földhasználó ranghelyére is: a 3 évbe a volt házastárs földhasználatát is bele lehet számítani.

A ráadás: tulajdoni hányad vásárlása osztatlan közös tulajdon esetén

Osztatlan közös esetén a legtöbb esetben idővel kialakul valamiféle hallgatólagos használati rend a tulajdonosok között. Emiatt sokan abból indulnak ki, tévesen, hogy ha megvásárolnak egy tulajdoni hányadot, akkor pont azt a részt szerzik meg, amit az eddigi tulajdonos használt.

Elvileg a tulajdonosok kötelesek lennének egy hivatalos, írásos használati megosztást létrehozni, amelyhez nem szükséges valamennyi tulajdonostárs beleegyezése, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított többségi döntés is (több mint 50 százalék). Tehát a többségi tulajdonostársak maguk is eldönthetik, hogy ki melyik részét használhatja az ingatlannak.

Azokon a földeken, melyeknél az egyes alrészletek eltérő adottságokkal bírnak, ott alaposan meg kell fontolni, hogy milyen feltételekkel vásároljuk meg a tulajdoni hányadot. Érdemes megtudni, hogy van-e használati megosztás az ingatlanon, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy azt a részt használhatjuk majd, amit a vásárláskor mi annak gondoltunk.

További fontos eltérés egy 1/1-es ingatlanhoz képest, hogy az eddigi tulajdonostársak közül mindenkit (kivéve az államot) megelőző ranghely illet meg, ehhez természetesen már legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkeznie az adott ingatlanban. Ha több földet adnak el egybefoglalt vételáron, akkor a tulajdonostársat nem illeti meg ez a ranghely.

Végezetül nem ritka, hogy valaki úgy vásárol meg egy tulajdoni hányadot az ingatlanban, hogy célzatosan az azon álló épületet is meg kívánja szerezni. Előfordulhat, hogy a többi tulajdonostárs módosítja a használati megosztást, a vevő pedig épület nélkül maradt. Ha azonban a tulajdonostársak legalább egytizede az ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor már kétharmados döntés szükséges a használati megosztás létrehozásához vagy módosításához.

TALAJ és TERROIR: amit a talaj el tud mondani a borról

SZERZŐ: KRISTÓF IMRE

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Magyar Talajtani Társasággal (MTT) együttműködve szervezi meg hazánk 22 borvidékén a talajtakaró feltárását és bemutatását egy-egy borászat szőlőültetvényében, egy feltárt talajszelvény segítségével. A programsorozat részleteit a HNT részéről Molnár Ákos, a HNT elnökségi tagja, a szőlészeti szekció elnöke, az MTT-től Kovács Károly Zoltán, az MTT Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztályának elnöke közös sajtótájékoztatón ismertette.

Amit a talaj el tud mondani a borról

A kampány célja, hogy a helyszínen feltárt talajszelvényen keresztül bemutassa a terroir és a bor közötti szoros kapcsolatot, és felhívja a figyelmet a talaj létfontosságú szerepére az egyén és a társadalom életében. – Célunk a terroir jelentését mindenki számára érthetővé tenni, és rávilágítani arra, miként járul hozzá a terroir egy bor egyedivé válásához – foglalták össze törekvéseiket a szakemberek.

A 4T

A terroir szó jellemzésénél használatos 4T a társadalmat, a történelmet (borvidéki kultúra és hagyományok), a természetet (klíma, szőlőfajta, klón, az alany típusa és kora) és a talajt, valamint ezek együtthatását jelenti. A talaj összetételének, szerkezetének és tápanyag-szolgáltató képességének megismerése a borvidékek szőlészeinek és borászainak nemcsak hasznos információt jelent, hanem iránymutatásul szolgálhat az eredményes gazdálkodáshoz.

Idén és jövőre is 11-11 borászat a házigazda

Az idei évben 11 borvidék ad helyszínt a programnak, amely a terveik szerint jövőre újabb 11 borászat bevonásával folytatódik. Az idén induló programsorozat fókuszában a talaj és annak összetett hatása áll.

A talaj összetételének, szerkezetének és tápanyag-szolgáltató képességének megismerése a borvidékek szőlészeinek és borászainak hasznos információt és iránymutatást adhat az eredményes gazdálkodáshoz. – A talajszelvényeken keresztül, mint egy könyvben, megjelenik a domborzati helyzet, a helyi

Kovács Károly Zoltán, az MTT Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztályának elnöke egy talajszelvényt mutat

földtan, a felszínfejlődés, a talajt takaró növényzet, az éghajlat regionális és apró, helyi jelenségei és természetesen az ember. Többek között a talajnak ezek az adottságai teszik egyedivé, de közben beazonosíthatóvá a bort, és adnak lehetőséget a borászoknak saját egyéni

Borászat borvidék

Babarczi Szőlőbirtok és Pince Pannonhalmi borvidék

Belward Pincészet Pécsi borvidék

Csanádi Szőlőbirtok Hajós-bajai borvidék

Disznókő Szőlőbirtok Tokaji borvidék

Feind Pincészet Balatonfüred-csopaki borvidék

Gál Szőlőbirtok és Pincészet Kunsági borvidék

Günzer Tamás Pincészete Villányi borvidék

Kancellár Birtok

Somló Nagy-somlói borvidék

Kősziklás Borászat Neszmélyi borvidék

Légli Szőlőbirtok Balatonboglári borvidék

Vesztergombi Pince Szekszárdi borvidék

A kampánynap helyszínei, a 43. Országos Borverseny díjnyertes borászatai

stílusuk kifejezésére – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Romlik a talajok állapota, védeni kell őket

A talaj sokféleségének és sokszínűségének megismerése csak az első, de nagyon fontos lépcsőfoka ennek a törekvésnek. További célkitűzése a programnak, hogy közösen felhívják a szakma és a társadalom figyelmét a hazai termőtalajok fontosságára és állapotára. A legfrissebb uniós statisztika szerint a kontinens talajainak 60-70%-a beteg, azaz állapota, termőképessége (tehát alapvető funkciója) romlik, ami nemcsak az élelmiszer-biztonságot, hanem a természeti környezet fennmaradását is veszélyezteti. Amíg ez nem tudatosodik a társadalom minden szintjén (és nemcsak a mezőgazdaságban), addig a szakmai szervezetek nem tudnak hatékonyan fellépni a talajok védelme érdekében – hangzott el a szeptember eleji sajtótájékoztatón. A kampánynapra idén 2024. szeptember 28-án került sor.

Malomiparból a szárítás- és tárolástechnikába

„Van élet a mérleg után”, avagy tisztítunk, szárítunk és tárolunk

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

Októberi interjúnk házigazdája egy 1998-ban alapított vállalkozás, amely mára Zrt.-vé nőtte ki magát: a HETECH Group Zrt. A cég Magyarország egyik vezető, gyártással foglalkozó vállalata a gabonatárolók, terményszárítók és tisztítók tervezése és komplett technológiai rendszerként való kivitelezése területén. Hollósi László kereskedelmi igazgatóval az ő szakmai útja mellett ennek a speciális területnek a kihívásairól és a kecskeméti székhelyű cég eredményeiről, a piaci kilátásokról beszélgettünk.

Molnárként az édesapa nyomdokaiban

– Gyermekként is ilyen területen látta magát, ha a felnőttkoráról álmodozott?

– Nem teljesen, mert gyerekkoromban erdész szerettem volna lenni, de sajnos nem sikerült felvételt nyernem az iskolába. Az édesapám molnár volt, így végül én is ezt a szakmát választottam. Egyébként szüleim felvidékiek, de munkahiány miatt az 1960-as években leköltöztünk Békés megyébe. Itt jártam iskolába, és itt kezdtem dolgozni molnárként is. Elvégeztem a technikumot, szépen munkába álltam, így 1992-ben kineveztek a régió vezetőjévé is, de 1995-ben valaki megirigyelte a posztomat, így váltanom kellett…

– A mezőgazdaság hogyan került egyáltalán képbe?

– Megismerkedtem egy céggel a kilencvenes évek közepén, amely terményszárítókat, tisztítókat és malmokat újított fel. Nálunk is végeztek egy felújítást, és így kerültünk kapcsolatba. Felajánlották, hogy csatlakozzak hozzájuk dolgozni, hiszen látták, hogy komoly ismeretanyaggal, tapasztalattal rendelkezem. Elfogadtam az ajánlatot, és 9 évig voltam ott. Elég sok beruházás fűződik a nevemhez azokból az időkből is.

– Ez egy olyan időszak volt, amikor a piac is felfelé ívelt…

– Igen, jól prosperált a vállalat is, sok beruházás valósult meg, és a HETECH céget már ott megismertem, mert voltak közös projektjeink velük. Így később, amikor néhány változás szükségessé tette, örömmel csatlakoztam hozzájuk 18 évvel ezelőtt, és azóta is itt dolgozom. A HETECH akkoriban csak építéssel foglalkozott, és éppen Hollósi

László a HETECH Group Zrt. udvarán

akkor tervezték a terményszárítókat is felvenni a portfólióba. Találtunk is egy olyan terméket, amelyik teljesen más volt, mint a piacon fellelhető többi típus – ez egy argentin gyártmány volt. A különlegessége az, hogy bővíthető, mint egy LEGO.

Egy spanyol partneren keresztül jutottunk hozzájuk, aztán pár év múlva megvettük a licencet, és 2013-2014 óta már mi gyártjuk a szárítókat is. Sokat változtattunk rajtuk, sok mai technológiával modernizáltuk, mint például a nedvességszabályozás, távfelügyelet stb. A szárítókat szendvicspanel-burkolattal láttuk el, ami esztétikai és hőszigetelési szempontból is nagy előrelépés volt. Bármilyen színben kérhetőek, ami fontos sok cégnek, akik a saját arculatukhoz igazítják a berendezéseket. Emellett a tárolórendszert is okosítottuk, a szabályozás pontossága már 1/10%-on belül van, ami jelentős előrelépés.

– Mekkora most a HETECH csapata?

– Mintegy 120 fő. Jelenlegi telephelyünkön 2006-ban kezdtük meg a gépgyártást – egy alig 1200 négyzetméteres alapterületű iroda-üzem épületben –6 fő lakatossal és 10 fő irodai alkalmazottal. Azóta az iroda-üzem szomszédságában felépült egy 1800 négyzetméteres üzemcsarnok, amelyben modern gépekkel és szakképzett dolgozókkal magas műszaki színvonalon gyártjuk saját fejlesztésű gabonaszárítóinkat és terménytisztítóinkat, illetve az ehhez kapcsolódó anyagmozgató gépeket és kiegészítő berendezéseket. 2015-ben pedig birtokba vettük az új, 3000 négyzetméteres raktárcsarnokunkat is.

Több mint 400 sikeres beruházás

– Jelenleg milyen pozícióval bírnak a piacon?

– Tíz éve az ország piacvezető cégei között vagyunk, nevünkhöz fűződik több mint 400 megvalósult beruházás és közel 1 500 000 tonna tárolótér létesítése az elmúlt majdnem negyedszázadban, hazánkban és a környező országokban. Tekintélyes projekteket vittünk végig az elmúlt években. Komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezünk, és a gyártás komoly versenyelőnyt jelent. Csak a villanymotorok, érzékelők és silók azok, amiket nem mi gyártunk, ez utóbbi esetében például a jól ismert spanyol SIMAGA és PRADO márkákat alkalmazzuk. Nincs olyan

feladat, amit ne tudnánk ellátni, ha kell, vetőmagüzemet, takarmánykeverőt is építünk. Ütőképes szervizcsapatunk van, ez különösen szezonban igen fontos. Ha probléma van, igyekszünk a leghamarabb a helyszínre menni, de távfelügyelettel sokszor azonnal tudunk segíteni

– Az energiaárak az elmúlt években nagyon megugrottak, ami nem kedvezett a szárítási költségeknek. Létezik fejlesztésük a költségek csökkentésére?

– Igen, vannak termálvizes szárítóink és biomasszakazánokkal felszerelt rendszereink is, de ezek beruházási költségei nagyon magasak. A termálvizes rendszereknél is szükség van gázégőkre, hogy a szárításhoz szükséges hőmérsékletet biztosítani tudjuk, mert a termálvíz önmagában nem elegendő. Nagyon át kell tehát gondolni egy beruházás előtt, hogy melyik megoldást érdemes választani.

– A rendszerek üzemeltetésénél adódhatnak problémák, szinte minden évben hallani szárítótüzekről is. Mit lát, hogyan lehet ezeket megelőzni?

– Igen, sajnos előfordul ilyen. A technika azért segítségünkre van ebben is, ipari szárítóink teljes hőtérképpel kerülnek kialakításra, így nagy átláthatóságot és üzemeltetési biztonságot adnak, tornyainkba száraz tűzivíz rendszer van beépítve.

Sajnos az emberi tényezőt még mindig nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindenkit megfelelően oktatunk, amikor egy új üzemet építünk, és minden terményféleség szárítását

elmagyarázzuk. A vezérlés feladja a helyes paramétereket. Az automata rendszert nagyon nehéz felülírni, de sajnos mindig akadnak olyan emberek, akik ezt mégis megteszik.

Mindenki jobban átgondolja, mibe vág bele

– Most, 2024 őszén mi az a legnagyobb kihívás, ami a legtöbb fejtörést okozza?

– Az időjárás megváltozása és a gázár drágulása komoly kihívást jelent. Egyre kevesebb szárítóra van szükség, mert a gazdálkodók olyan növényeket választanak, vagy úgy időzítik a betakarítást, hogy kevesebb szárításra legyen szükség. A tisztítás és a tárolás azonban továbbra is elengedhetetlen, mert a terményekben lévő tört szemet, gazt és port ki kell venni, mielőtt tárolásra kerülnének.

– 2024 elég nehéz év a beruházások területén, sok helyen hallani jelentős visszaesésről. Önök mit tapasztaltak a piacon?

– Van azért némi mozgás, hiszen meghirdették a következő pályázatot, amely várhatóan 2025 első negyedévében nyílik meg. Jelenleg az állattenyésztési és élelmiszeripari pályázatok futnak, és szerencsére van igény rájuk. Viszont szigorítottak a pályázati lehetőségeken, de ez szerintem érthető. A finanszírozásnál a bankok is nagyobb biztonságra törekszenek, ez egyértelműen látszik. Ha valakinek hosszú évek óta normális üzletmenete van, azt a  FOLYTATÁS A 24. OLDALON

Mezőhegyes – Ménesbirtok, szárítóüzem

pénzintézetek általában gond nélkül finanszírozzák.

Talán most a kamatkörnyezet egy kicsit rosszabb, és ez hatással van a beruházások megtérülésére. Mindenki jobban átgondolja, hogy megéri-e belevágni. A kisebb beruházásoknál és ott, ahol a cég múltja nem olyan jelentős, előfordul, hogy a bank óvatosabb.

Sok helyen az alapokkal van gond – Van esetleg olyan általános hiba, amit a beruházók gyakran elkövetnek? Valami, amire nem gondolnak, vagy rosszul mérnek fel?

– Hát, igazából az alapokkal szokott gond lenni. Gyakran elfelejtik, hogy mindenhez kell villany, gáz és víz. Az elektromos hálózat kiépítése pedig sajnos olyan fejlesztés, ami néha kettő, néha három év múlva lesz kész. Mostanában nem egy üzem aggregátorral működik, mert a villany még nincs bevezetve. A tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy ez gyakori probléma, és nehezen értik meg a beruházók, hogy amíg nincs kész a kiviteli terv, addig nem lehet pontosan megmondani az építési költségeket sem. Nem ismerjük a talajviszonyokat, lehet, hogy mélyebben kell ásni, vagy több vasat kell használni. Mindenki azt szeretné, hogy már holnap tudja, mennyibe fog kerülni a beruházás, de ez sajnos csak később derül ki.

– Segítenek a beruházóknak eligazodni ezekben?

– Természetesen. Sok tervezővel dolgozunk együtt országszerte, így tudunk ajánlani nekik megbízható szakembereket. A legtöbb probléma egyébként a helyi építészeti rendezési tervvel kapcsolatos. Ezek a terményszárítók speciális építmények, és gyakran magassági korlátokba ütközünk. De aztán kiderül, hogy ezek a korlátok módosíthatók vagy rugalmasabban kezelhetők…

– Van olyan munkafázis, amit a megrendelő is megcsinálhat, ha spórolni akar, gondolok itt például az alapozásra?

– Igen, volt már rá példa. Sok cégnek van saját traktora és lakatosa, így a szerelést maguk végezték, mi pedig adtunk hozzá egy vezető szerelőt vagy szerelésellenőrt. Azonban nagyon sokszor adódhatnak problémák itt is, főleg a magasságok miatt. Egy traktoros

nem fog felmenni 40 méter magasra szerelni, így ezeket a helyzeteket nem mindig lehet megoldani helyi erőforrásokkal. A legtöbbször olyan munkákba tudnak beszállni a megrendelők, mint a szállítás vagy a földmunkák, a szerelést és a többit pedig jobb, ha mi intézzük.

Fontos a megfelelő képzés

– Sok tényezőt kell egy ilyen beruházásnál figyelembe venni. Hogyan tudják a partnereket megfelelő információval ellátni?

– Nyilván folyamatos a kapcsolattartásunk, de például fontosnak tartom a kecskeméti szakmai napunkat is. Idén erre november 28-án kerül sor. Rendszerint mintegy 300 fő körüli résztvevőt szoktunk fogadni ezeken. A rendezvényen bemutatjuk a céget, elmondjuk, milyen irányba fejlesztünk, a kollégák végigviszik az érdeklődőket a gyártóüzemen, ami mindig nagy hatást gyakorol rájuk. Látják, hogyan lesz egy egyszerű lemezből a végén egy terményszárító vagy -tisztító. A látogatók mindezt nagyra értékelik, mert kézzelfoghatóvá válik a technológia. Mindemellett értékes és érdekes szakmai előadással is állunk a látogatók rendelkezésére.

– Említette, hogy 120 fő körül van a cég létszáma. Ha valakit pótolni kell, mennyire jelent ez könnyű vagy nehéz feladatot?

– Mostanában szerencsére nincs ilyen problémánk, de ha valaki elmegy nyugdíjba vagy más munkahelyre, azt azért nem könnyű pótolni. Szakembe-

reket nehéz találni, de igyekszünk belső képzésekkel és utánpótlással megoldani ezeket a helyzeteket.

A pályakezdők betanítása sok idő, és ez megfelelő idegrendszert is kíván… Az iskola ugyanis elméletet oktat, a valóság pedig teljesen más. A fizikai munkásoknál kicsit egyszerűbb a helyzet, mert a legtöbb folyamatot gépesítettük: elektromos targoncák, kézi emelők vannak, így már nem kell nagy súlyokat emelgetni, mint régen. De a pótlás itt sem könnyű, ezt hozzá kell tennem. Tapasztalatom szerint nálunk a hűség fontos, a legtöbb dolgozó már legalább 15 éve itt van. Ezt is komoly eredménynek tartom.

– Ha visszanéz az elmúlt évekre, melyik az a beruházás, amire a legbüszkébb?

– Egyet képtelenség kiválasztani. A komáromi szójafeldolgozó például, amely negyvenezer tonna kapacitású, egy jelentős munkánk volt. De különösen érdekes, hogy Mezőtúron – ahol régen laktanya volt – is építettünk egy szárítót. 25 évvel a beruházás előtt ugyanazon a területen még én szedtem a cigarettacsikkeket katonaidőmben… Vagy a túrkevei projektünk is izgalmas, az volt az első komoly referenciánk, és 15 évvel később egy háromszor akkora létesítményt építettünk ugyanannak az ügyfélnek. Azóta is minden fejlesztést velünk közösen végez, ami számomra azt jelenti, hogy elégedett a munkánkkal. Talán ez a legnagyobb elismerés: ahová egyszer betettük a lábunkat, a legtöbb helyen ott később is velünk maradnak a fejlesztések során…

Gyermelyi Zrt., Gyermely, II. malom puffersilói

Tarlókezelések búzavetés előtt

SZERZŐ: HECHTA KFT.

Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a fuzáriumfajok szaporítóképletei felszaporodhatnak a talajban.

Amikotoxint termelő Fusarium fajok elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át, innen támadják meg a növényeket. Az ellenük való védekezés alapeleme, hogy csökkentsük az áttelelő képletek számát és így a jövő évi fuzáriumfertőzés erősségét is.

Amalgerol® Protect Pack gyűjtőcsomag: Amalgerol® növénykondicionáló készítmény (2 × 10 liter) + 2 liter Biofil® Talajőr. Dózis: Amalgerol® 2–4 l/ha + Biofil® Talajőr 0,2–0,4 l/ha. A csomag tartalma 5–10 hektár kezelésére elegendő, a fertőzési nyomás figyelembevételével.

Az Amalgerol® tápanyagot és életteret biztosít a talajbaktériumok számára, amelyek az Amalgerol®-kezelés következtében erőteljes szaporodásnak indulnak. Amennyiben egy új baktériumfajt juttatunk a talajba, hogy ott elszaporodva különböző kedvező hatásokat érjünk el, az Amalgerol®-kezelés segítségével növeljük a bejuttatott baktériumkészítmény túlélési esélyeit, és segítjük a felszaporodását.

A Biofil® Talajőr hatóanyaga a Bacillus subtilis baktériumfaj. A Bacillus baktériumtörzsek elsősorban a talajból fertőző növényi kórokozókat gátolják, szaporodásukat visszaszorítják (fuzári-

umok, szklerotínia, Aspergillus, Botrytis, Alternaria, Macrophomina, Rhizoctonia). Különösen a fuzáriumfajok ellen hatékonyak. Emellett növényi növekedést serkentő hatásúak. A Bacillus baktériumok élettérfoglaló stratégiájuk révén is gyorsan és nagy számban képesek a gyökérfelületen megtelepedni, így gyakorlatilag kiszorítják onnan a kórokozó gombákat.

A Bacillus subtilis több mint hetvenféle antibiotikumot képes előállítani, így e nemzetség fajai közül a legtermelékenyebb. Az antibiotikumok a talajban csökkentik a növényeket fertőző gombák felszaporodását és fertőzését.

A legtöbb baktériumkészítmény hatóanyaga élő baktériumokból áll, ezért ezek a termékek korlátozott eltarthatóságúak. A Talajőr nem élő baktériumokat, hanem baktériumspórákat tartalmaz. A gömbölyű, vastag sejtfallal rendelkező baktériumspórák nagyon ellenállóak, így a termék eltarthatósága hűtés nélkül is 2 év. A vastag sejtfal megvédi a baktériumokat a külső hatásoktól, így ez a baktériumtermék keverhető folyékony műtrágyával és növényvédő szerekkel is. A spórák csíraképességüket hosszú ideig képesek megtartani kedvezőtlen körülmények között, ugyanakkor a talajra permetezve és beforgatva, kedvező

körülmények közé kerülve rohamosan csírázásnak indulnak és fölszaporodnak.

Laborkísérletek során a fuzáriummal oltott Petri-csészében jól látszanak a jellegzetesen lila színű fuzáriumtelepek, amelyek teljesen befedik a Petri-csészét. Ha a Petri-csésze felső és alsó pontjára Bacillus subtilis hatóanyagú „B” komponenst cseppentünk, az jól látható módon visszaszorítja a fuzáriumtelepeket. Az Amalgerol®-lal megerősített Talajőr pedig erőteljes baktériumtelepeket hoz létre, teljesen visszaszorítva a fuzáriumfertőzést.

Az Amalgerol® Protect Pack és a Biofil® Talajőr kijuttatható a kalászosok vetése előtti talaj-előkészítéskor a talajra permetezve, ebben az esetben keverhető folyékony műtrágyákkal, vagy kelés után az őszi gyomirtásokkal egy menetben. Ekkor a kijuttatás után nem dolgozzuk be a készítményt a talajba, de előnyös a kijuttatást egy csapadékos időszakot megelőzően elvégezni, hogy az eső a készítményeket bemossa a talaj felső rétegébe. Az Agrárökológiai programban a Biofil® Talajőr használata 2 pontot jelent.

Talajőr és Talajőr + Amalgerol hatása Fuzárium ellen

Vetéstervek – szokványos és szokatlan

kultúrákkal

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Olvasóink körében felesleges ecsetelni azokat az időjárási és piaci kihívásokat, amelyeken az utóbbi 3-4 évben keresztülmentünk. Sokkal érdekesebb megbeszélni azt, hogy ezekből ki milyen következtetést vont le a saját gazdaságára és a vetendő kultúrákra nézve. Ez a szeptember elején készült cikk szokványos és szokatlan növényfajokat is érint.

Ahol az őszi kalászosokat sem szeretik

Békés vármegyében, Orosháza környékén egy nagygazdaságból azt halljuk, hogy 1,5 tonnás volt a lenmag idei termése, az ára pedig kilónként 250 forint, így továbbra is eredményes a termelése. A kukorica korábban szép pénzt termelt a cégnek, de az utóbbi időben csak a veszteséget növeli.

„Nagyon nem bírja az aszályt, 3–5 tonnákat vágtunk belőle, miközben az ára 70 ezer forint” – jegyzi meg a gaz-

daság vezetője. Így folytatja az eredmények felsorolását: „Az összes őszi vetésű növény átlagos termést adott, ami egy jó ár mellett elfogadható lenne, de a 65 ezer forintos takarmánybúza még 6 tonnás termésszint mellett sem nyereséges. Az 53 ezer forintos árpára ugyanez igaz. A tavasziak közül elfogadható termése és ára van a napraforgónak, ami nálunk 2,5 tonna lett, és 160 ezer fölött van az ára. Szójánk nincs, de a környékbeliek tábláit szépnek látom, és ahogy hallom, másutt is bevált.”

Az eddigiekből azt szűrte le a szakember, hogy vagy olyasmivel kell foglalkozni, mint az olajlen, ami kevés inputot igényel, vagy a minőséget kell megcélozni, például egy legalább malmi szintű búzát, ami kockázatosabb a magasabb befektetési szint miatt. Amikor az egyéb lehetőségeket vesszük sorra, szóba kerül az őszi mák, amiről azt mondja, hogy öntözhető területen biztonságosabban kikel.

A durumról az a véleménye, hogy jó kitörési pont lehet, ha van rá vevőnk.

A lenmagtermelés jövedelmező lehet (forrás: Primag)

Az újabban népszerűvé vált szemes cirokkal az a baja, hogy csak ott érdemes foglalkozni vele, ahol rendszeresen többet terem, mint a kukorica, saját gazdaságában nem tartja meggyőzőnek a teljesítményét.

„Silócirkot és silókukoricát persze vetünk, kell a marháinknak, sőt, a lenmagból is szívesen adok nekik, jó az élettani hatása. Az olajlen területét

Úgy tudja, az olaszok 180 eurót (71 ezer Ft/t) adnak a takarmánybúzáért, de leszállítva. Az osztrákok megveszik az olajtök magját, de minden évben más áron, kiszámíthatatlanul hullámzik a piaca. Ezért specializálódott ő a másodvetésre ajánlott növények vetőmagjának előállítására.

Győr-Moson-Sopronban egy közepes gazdaságban még nem csalódtak

Csökkentenikellene akukoricaterületeket,denemtudom, milegyenhelyette

biztosan növelni fogjuk a szemeskukorica rovására. Gondolkodtam az őszi borsón is, mert a Helvét-Farm Zrt. orosházi telephelyén egy új növényi fehérjegyártó üzem épült, ami idén már fogadta a leszerződött termést. A szárazborsó normál kombájnnal betakarítható, van rá 64 ezer forint fehérjenövény-támogatás, és jó elővetemény” – latolgat. Ha már a szerződésnél járunk, egyéb növények is képbe kerülnek, például az édesköménymag vagy a lucernamag termelése.

„Ha valaki vállalja, hogy fizet érte, mindent fontolóra veszünk, csak ne kelljen évekre lekötni a földet egy növénnyel. Ma már a lucernamag piacát sem mondanám kockázatmentesnek, hát még egy bodzatelepítést! Aminek nagy kézierőigénye van, azt eleve ki is zárhatjuk. Ha elfogy az ötlet, a saját tulajdonú földeken még az ugaroltatás is rentábilis opció lehet.”

Pontosan ezt teszi egy 200 hektáros gazdaság vezetője Zala vármegyében. Azon túl, hogy olyan másodvetésre alkalmas növények szuperelit/elit vetőmagjait állítja elő, mint az olaszperje, a bíborhere vagy a csillagfürt, csak ugarral „diverzifikál”. „Kukoricám már két éve nincs, mert nem lehet gazdaságosan megtermelni, a nulla forintra kijövő kalászosokkal ugyanez a bajom. Ha több állat lenne az országban, jobb ára lenne a gabonának, így viszont nincs értelme foglalkozni vele.”

Zalában sok az eső és a vad, ez is behatárolja a vethető növények körét. A határ közelsége miatt sokan dolgoznak az osztrák, szlovén vagy olasz piacra. Az elért gazdálkodó szerint Szlovéniában a 25%-os víztartalmú kukoricát is átveszik, de csak 130 euróért (51 ezer Ft/t).

a kalászosokban, de a facélia itt is fővetésben gazdagítja a tavaszi palettát. „Az ősziek közül a búza és az árpa nem kérdés, és jó ötlet lehet az őszi mák is. A tavasziakkal vagyok gondban. Csökkenteni kellene a kukoricaterületet, de nem tudom, mi legyen helyette. A fa-

termelési eredmények aszerint, hogy mikor és mekkora esők söpörték végig az adott táblákat. Egy közepes méretű családi gazdaság vezetője arról számol be, hogy szerencsések voltak, mert nyáron is érkezett hozzájuk csapadék. „A betakarítás felénél 100 mázsás kukoricatábláink vannak. Úgy gondolom, hogy a toxin terén is szerencsések vagyunk, viszonylag kevés volt a rágott cső, de még várjuk a laboreredményt. 74 ezer forintos ár mellett bőven nyereséges lesz a növény, de tudom, hogy mázlink volt, és nagy rizikó tengerit termelni. Ezért csak január végén, a téli csapadékösszeg alapján fogom eldönteni, hogy milyen arányban rendeljek kukorica- és napraforgó-vetőmagot.”

Egyébként a napraforgójuk is csúcstermést ígért, mielőtt megjöttek a szeptember eleji esők. Mivel előbb kezdték el vágni a kukoricát, ebből még csak 20%-os készültségnél jártak, amikor elmosta a száradófélben lévő állományokat a zuhé. „Volt egy 39 mázsás

célián kívül a cukorrépa is nyereséges lehet, ha nem kapja el a kórság. Vetnék napraforgót is, ha nem ennék meg a nyulak. A legutóbb a vadásztársaság kompenzálta az újravetést, de azt a két hetet, amit ilyenkor elvesztek, senki nem fizeti meg.”

Korán vetve minden jó

Jász-Nagykun-Szolnok szántóföldjein hullámzó képet mutatnak a

táblánk, de átlagban is meglesz a 35 mázsa. Így, hogy belerondított az eső, romlott valamennyit a HO magok minősége. Örülök, hogy 172 ezerért lekötöttem a termés 40%-át, de talán ennél is jobb lesz kis idő múlva az ára.”

Az őszi vetésűek kisebb nyereséget termeltek, de ezekre sem panaszkodik a gazdálkodó. Az árpák 60 mázsa körüli, a búza 70–75 mázsás eredményt produkált. Az árpa árával nem elége FOLYTATÁS A 28. OLDALON

Az ország nyugati részében kedvelt opció a facélia, vetőmagnak vetve

dett, ezért arra jutott, hogy idén őszszel nem vet belőle. Az eurominőségű búza ezekkel a hozamokkal teljesen rendben van. Persze még jobb lett volna, ha nem aratás előtt érkeznek meg az esők. „Ahogy hallom, a durum is emiatt lett gyenge minőségű sokaknál. Nálam nem volt, de kacérkodtam vele.” A tanulságokat illetően így összegez: „A legfontosabb, hogy akár őszi, akár tavaszi vetésű, minden növény a lehető leghamarabb lekerüljön a tábláról. A vetésidőtől kezdve a fajtán át a növénytáplálásig mindent ennek a célnak kell alárendelni.”

A kalászosokat például erősen bokrosodott állapotban kell a télbe engedni, és a lehető legkorábban fejtrágyázni

megválnunk tőle, pedig mindannyian pro tálnánk belőle, ha nem 3–5 hektáros darabokban kellene művelnünk a szélrózsa minden irányában. Én is alig tudtam rávenni magam a cserére, de így láttam észszerűnek.”

Csak az ősziek maradtak

Bács-Kiskun déli részén egy nagygazdaság vezetője is hasonló véleményen van, ami a vetésidőt illeti: október 5–10-re az összes növénynek földben kell lennie – és ez nála szó szerint értendő, tavaszija ugyanis szinte már nincs is. „2009 óta nem termelek kukoricát, 2015-től már napraforgóm sincs minden évben, a repce 2020-ban esett ki. Az ön-

Alegfontosabb,hogyminden növényalehetőleghamarabblekerüljön atábláról

tavasszal. Később már senki sem tudja, hogy belvíz lesz-e vagy aszály, bizonytalan a később kiadott tápanyag hasznosulása. Kulcskérdésnek látja az öntözés fejlesztését is, aminek gátja a szétszabdalt birtokszerkezet és a földcserék nehézkes lebonyolítása. „Könnyen a szívünkhöz nő egy-egy tábla, nehéz

tözetlen szántón lényegében csak a búza, az őszi takarmány- és sörárpa, illetve a mák maradt. Van egy kisebb, öntözhető földünk is, de a borsóval befürödtünk a vírus miatt, a csemegekukorica pedig az öntözés ellenére kínlódott a hőségben. Arra jöttem rá, hogy a szemeskukorica vagy a nap-

raforgó sokkal jobban hasznosít egykét locsolást, mint ezek az intenzív szántóföldi zöldségek.”

A tápanyag-kijuttatásban is lényeges változások történtek. A korán elvetett őszieket nemcsak alaptrágyával, hanem őszi fejtrágyával is segíti a szakember. Azt vallja, hogy a növénytáplálásban az időzítés a mennyiségnél is fontosabb. Sok termelő osztja azt a véleményét, hogy a kalászosok fejtrágyázásában már a február 1. is későnek számít. Mivel több mint ezer hektárt művelnek a Duna és a Tisza között, sokféle adottságú táblájuk van. Ahol homokos a terület, és kevés eső esik, már csak az AKG-támogatás tartja fenn a szálastakarmányok termelését, amelyekhez nincs is állat a gazdaságban.

Ahol sikerül 8 tonna búzát vagy árpát termelni, és ahol megvan az 1–1,2 tonna ipari mák, csak azokon a területeken maradhat fenn hosszú távon az árunövény-termelés. A támogatásból fenntartott táblák sorsa azonban abban a pillanatban kérdésessé válik, amint átalakul az agrárpolitika. „Arra kell készülni, hogy egyre kevesebb lesz a támogatás. Már ma is sok kultúrát csak ez tart életben, lásd a most divatossá vált édesköményt” – jegyzi meg a szakember. (Lásd januári számunkban: Mitől lett sláger az édeskömény?) Az újabban sokak által kipróbált durumról vagy szemes cirokról sincs jó véleménye. Az előbbi tavaly megázott nála, és a takar-

A tél végén már látványosan éhezik a korán vetett őszi búza

mánygyártóknak is alig tudta eladni, az utóbbi jövedelmezőségében pedig eleve kételkedik. (Lásd még cikkünket: Mekkora sztár lehet a kényes durum?)

„Nálam a szántó 40%-át az őszi mák foglalja el, a többi lényegében fele-fele arányban árpa és búza. 800–1200 kg/ha átlagterméssel ez a kultúra kifejezetten nyereséges, de csak addig, amíg nem telítődik a piaca. Az árát a cseh máktermés határozza meg, így vannak évek, amikor a kalászosok mentenek meg.”

Semmi nem olyan, mint régen

„Tényleg nincsen tuti recept. Minden korábbi tapasztalatunk csődöt mondott” – ezt már Fejér vármegyében halljuk egy átfogó képpel rendelkező szakembertől. „A repcét nem lehet elvetni a porba, a kukorica rovarvédelme kudarcot vallott, az ipari paradicsomot is megette a bagolylepke. Nem tudok olyan szántóföldi kultúrát mondani, amihez nem kell top tudás és napi szintű oda gyelés az elfogadható eredményhez. Összedolgozásra és folyamatos szakmai konzultációra lenne szükség az előrelépéshez. A magyar termelők 70-80%-a, sajnos, nem alkalmas erre.”

A térségben a bodzatermelésnek is van hagyománya. Erről a növényről is hallottuk már csodákat. Akinek megvolt idén a 7-8 tonnás termésátlag, az

most is elégedett lehetett. A szakember hangsúlyozza, hogy ezt a növényt sem lehet extenzíven termelni, a jó termésszintekhez víz, tápanyag és ember kell, nem is kevés. Akárcsak a mák vagy az olajtök esetében, itt is beállt már egy egyensúlyi állapot a piacon. A termelésben lévők nem szeretnék, ha sok új belépő próbálkozna a kultúrával.

A szója szintén egy olyan növény, amit idén sokan életükben először próbáltak termelni. Borsod vármegyében hagyománya van a növénynek, a csa-

padékviszonyok is jók, de idén még a rutinos gazdák számára is kihívást jelentett a gyomirtása, mivel pont akkor nem esett az eső, amikor kellett volna. Sem az alapkezelés, sem a felülkezelés nem sikerült jól, sok táblára háromszor is rá kellett menni az elfogadható eredményhez. Később a hőségben kötési problémák adódtak.

A korai fajtákat e sorok írásakor már betakarították, csalódást keltő 2 tonnás átlagot mértek. A későbbi érésűek FOLYTATÁS A 30. OLDALON

Már májusban stresszelt lehet a kukorica

aratását megakasztották az esők. „Ezt már ismerem. Peregni fog a szója…” – mondja az időjáráshoz méltó, borongós hangulatban a termelő. Normál évjáratban 3 tonna feletti hozamokat szoktak vágni, de idén inkább 2,5 tonnával kalkulál. A termés egy részét leszerződte 140–150 ezer forintos árszinteken. Mivel 350 ezer forint közvetlen ráfordítása van egy hektáron, így nem lesz nyereséges a növény.

A többi kultúra egészen az utolsó pillanatig kecsegtető volt, egy probléma akadt: egyszerre kellett volna aratni a szóját, a napraforgót, a kukoricát és a cirkot, illetve elvetni a repcét. Igen, ebben az országrészben még vannak, akik hisznek az őszi olajnövényben. A szeptemberi esők egyedül a repcének használtak, de a szemes cirkot viszszanedvesítették, romlik a napraforgó és a kukorica minősége is. A mennyiségekkel különben elégedett: 7–9 tonna a tengeri és 3 tonna a szotyi átlaga.

Cirok először van a gazdaságban, nem tudja megbecsülni, mennyi lehet a termése, és aggódik a piaca miatt is. Durumja nincs, de a termelőtársainak igen, úgy tudja, a vegyes minőségre nehezen találnak vevőt. A többi kalászos, a búza és az árpa itt 7-8 tonnát termett, szintén gyenge minőségben. „Ahogy hallom, megint szűkült a rés a malmi és a takarmánybúza ára között, így továbbra

Vannak,akikazokban

hozzák, és a szántóföldön szűkültek be a lehetőségek.

„2022-ben is nagy volt az aszály, de legalább az árak jók voltak. Idén a búza és az árpa jó termés mellett is plusz nulla körüli eredmény hozott. A kukoricát saját állataink eszik fel, de a 4–8 tonna közötti táblánkénti eredmények biztosan veszteségessé teszik. A szóját még nem vágjuk, de jól néz ki, és a napraforgók is 3–3,5 tonnát termettek. Kár, hogy elkezdett csökkenni ezeknek az ára is” – veszi számba a cégvezető az idei eredményeket.

akultúrákbanbíznak,melyektermelésekritikus szintrecsökkent

is az a véleményem, hogy nem éri meg minőséget termelni.” Mindent összegezve a szóját és cirkot fogja visszább venni a tavaszi vetéstervben, a napraforgót pedig bővíteni. Ez a legkevésbé kockázatos és legnyereségesebb növény.

Tuti recept: vegyes gazdaság

Békés vármegye egyik nagygazdaságában három ágazat egyensúlyozza ki egymás eredményét: van állattartás, szántóföldi kertészet és klasszikus szántóföldi növények is. Míg korábban az állatok vitték a pénzt, most azok

A szántón előállított növények java része az állatok takarmányozását szolgálja, vagy a vetésforgó miatt kell termelésben tartani. Csak a búzából és a napraforgóból szoktak nagyobb menynyiséget piacra vinni. „Szívem szerint csökkenteném a búzát, és növelném a napraforgó arányát, de a vetésforgó nem engedi…” Megörültek viszont a szeptember eleji nagy esőnek, és a hónap közepén úgy döntöttek, elvetik a repcét.

Előbbi kultúráknál sokkal perspektivikusabb a szántóföldi kertészet, azzal együtt is, hogy a zöldborsó idei 3–3,5 tonnás hozamai már veszteségessé tet-

ték a termelést, hiszen a felvásárlási ára 40%-kal csökkent. A 9–11 tonnát termő zöldbab ellenben masszívan nyereséges növény volt, és végül a görögdinynye is az lett.

„A dinnyeszezon túl korán indult, összecsúsztunk a dél-európai kínálattal, így eleinte lehangolóak voltak az árak. Július közepétől szeptemberig viszont már kifejezetten jó volt a piac. Sokakat elkeserített idén a vöröshagyma. Tavalyhoz képest nagyot zuhant az ára, és könnyű volt elrontani a technológiát: nagy volt a kártevőnyomás és a fertőzés az állományokban. Akinek mégis sikerült hoznia a szokásos mennyiséget, az idén is rentábilisan termelt” – állítja a cégvezető.

Hozzáteszi: bíznak az olyan növényekben is, amelyek termelése már a kritikus szintre csökkent hazánkban, ilyen a fokhagyma. Viszont ebből is tudni kell egyszerre 20–30 hektárnyi termést a piacra vinni ahhoz, hogy a partnerek komolyan vegyék az embert.

Új kultúrával is kísérleteznek, ez pedig a jalapeno. Ez a paprika hosszú idényes növény, ezalatt sok minden történhet vele, nagy értéket kockáztat az ember. Idén például a rovaroknak kedvező időjárás miatt sok állományt erős vírusfertőzés ért.

Sokat számít, ha a paprikatábla 10 km-es körzetén belül nincs rokon növény – ez náluk szerencsésen alakult. „Egyébként szépen tartja magát, szimpatikus növény. Most takarítjuk be, meglátjuk, hogyan teljesített.”

Az ország keleti felében továbbra is a napraforgó a nyerő

A tavaszi és az őszi árpa közötti hozamokkal kecsegtet (forrás: Isterra)

Mekkora sztár lehet a kényes durum?

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Miközben az őszi árpa termőterülete 35%-kal csökkent az idei betakarításra, addig a durumbúzáé 34%-kal nőtt hazánkban. A két növény persze nem tartozik egy „súlycsoportba”: az őszi árpából feladott 138 ezer hektár éppen egy nagyságrenddel több, mint a durummal elfoglalt újabb 13 ezer hektár. Mégis érdekes jelenség a durum népszerűségének növekedése, különösen annak fényében, hogy a technológiája nem egyszerű.

Durumtermelés a világban

A világ durumtermelésének két nagy szereplője van: Kanada és az EU, feleslege azonban csak az előbbinek van belőle. Kanada időjárása ezért óriási hatással van a kínálatra és az árakra. Tavaly – miután a kanadai termelés 30%-kal csökkent –, 31,4 millió tonna durumot termelt a világ, 2,6 millió tonnával kevesebbet, mint a fogyasztás. Idén viszont az augusztus közepi becslések szerint hatéves csúcsra emelkedhet a termelés, megközelítheti a 35 millió tonnát. Kanada 6 millió tonnára tett termése 53%-os javulás a tavalyi

évhez képest, és az USA 2,4 millió tonnás mennyisége is 50%-kal jobb idén. Ez ellensúlyozza azt, hogy az EU idénre becsült 6,9 millió tonnás eredménye gyengébb a tavalyinál, és 8%-kal kisebb, mint az ötéves átlag. Az EU-n belül Olaszország, Franciaország termelése a meghatározó, előbbi 3,1, utóbbi 1,2 millió tonnával járult hozzá a közösség termeléséhez, szorosan mögöttük Spanyolországot találjuk, 870 ezer tonnával. Az EU „durumhiányos terület”, idén 3 millió tonna behozatalára kényszerül, ami 20%-kal több a tavalyi importmennyiségnél (igaz,

egymillió tonna közben exportra is elmegy).

Az utóbbi két évben a törökök és az oroszok törtek be a nagy durumexportőrök körébe. Előbbiek idén az USDA becslése szerint 4 millió tonnás termést arathattak, amiből 2 millió tonna juthat exportra. A török kereskedők augusztus 21-én nagyjából 300 dollár/t (107 ezer Ft/t) áron exportálták a 14,4% fehérjetartalmú, keményszemű gabonát, az alacsonyabb fehérjetartalmú tételekért 285–290 dollárt (102 ezer Ft/t) kértek. Muszáj olcsón kínálniuk a por-

tékát, mert nagy versenyben vannak az oroszokkal Algéria piacáért. Különösen július elseje óta, mióta az unió 148 euró/tonnás büntetővámmal igyekszik kiszorítani az orosz gabonákat a saját területéről.

2023 folyamán csaknem fél millió tonna orosz durum érkezett az EU területére, ami a teljes kivitelük több mint fele volt. A büntetővám a fehérorosz szállítmányokra is vonatkozik, így az áru már Belorusszián keresztül sem léphet be Litvániába, tehát az EU-ba.

Az idei évre 1,8 millió tonnás termelést és egymillió tonnás exportot tűzött ki célul az orosz kormányzat, amit az aszály valószínűleg keresztülhúzott. Ráadásul a laboreredmények sem biztatók: 262 ezer tonna megmintázása után ennek 61%-a 4. osztályú lett, 35%-a 3. osztályú. Az első és a másodosztályba mindössze a termés 1,2%-a sorolható. 800 ezer tonnát így is el fognak tudni adni – végső esetben Törökországon keresztül.

Érdekes jelenség a kazah durumtermelés felfutása. Idén már nagy valószínűséggel elérték vagy átlépték az egymillió tonnás termelést. 2022-ben a kazah termés fele Olaszországban talált vevőre. Mivel az orosz durumnak most nehéz eljutni ide, a kazahok hatalmas rekordot állíthatnak be az olaszországi kivitelben, és teljesen betölthetik az oroszok által hátrahagyott piaci űrt. Így az oroszoknak végképp nem marad más lehetőségük, mint nyomott áron versenyezni a törökkel Afrikában.

Hol vagyunk mi?

Az MBH Bank vezető elemzője, Héjja Csaba arra mutat rá, hogy az Eurostat adatai szerint a magyar termésből jellemzően 110–130 ezer tonna értékesül külföldön, ami a termelés 70-80%-a. Az olyan csúcsévet követően, mint amilyen 2018 volt, 150 ezer tonnát sikerült exportálni belőle. A belföldi felhasználás 35–40 ezer tonna, de importálunk is 15–20 ezer tonna durumot a tésztagyártáshoz. „Amit nem tudunk eladni, az a zárókészleteinket növeli. Ennek ellenére emelkedő trendet látni a növény termőterületében. Az a tény, hogy korán lekerül a tábláról, és jövedelmezőbb lehet, mint a többi kalászos, sokak fantáziáját megmozgatta. Mások pusztán diverzifikálási okokból fordultak felé. Idén a francia termésről rosszakat hallani, elvileg keresleti piacot kellene látnunk,

ami magasabb árszintet indokolna, mint 100 ezer forint. Vélhetően a hazai magas készlet nyomja lefelé a keményszemű búza értékét. Integrációban érdemes termelni, hogy biztosan legyen vevőnk.”

A gabona piaci ára nagyjából malmi búza +50%-kal tervezhető. Ha a kenyérbúza 40 ezer forintot ér, akkor a durum 60 ezret, ha az előbbi 70 ezerért kel el, akkor a durumért 105 ezret lehet várni. Idén azonban gyorsan öszszeszűkült az olló a két búzaféle ára között. A kenyérnek való e cikk írásakor, szeptember elején már 73 ezer forintot ér, miközben a durum ára 100 ezer forintra esett. Az olló egyik szárát lentről felfelé nyomta az, hogy a magyar búzatermésnek csak mintegy 30%-a lett malmi minőségű, az olló másik szára pedig a világ durumkínálatának várható növekedése miatt mozgott lefelé. És hozzá kell tennünk: a magyar durum minősége is gyakran kifogásolható.

Az európai durumimport 83%-a Olaszországba érkezik, a világ összes nagy exportőre ide igyekszik. A hazai mennyiség már nemigen talál itt rést. Ágazati információk szerint a magyar áru ezért elsősorban német nyelvterületen és a Benelux államokban talál vevőre, egy kisebb mennyiséget pedig a legnagyobb magyar tésztagyár is felvásárol (saját termelése mellett). Így az értékesítéséhez stabil partneri kapcsolatok szükségesek.

Idén 864,5 ezer hektárról arattunk 5 millió tonna őszi búzát, az országos termésátlag megegyezett a tavalyival, 5,8 tonna/hektár volt. Őszi és tavaszi árpából a tavalyinál harmadával kisebb területről, 288,5 ezer hektárról takarítottunk be 1,6 millió tonnát. Az őszi árpa termésátlaga 5,7 tonna/hektár volt, míg a tavaszié 4,7 tonna – mindkettő valamivel jobb lett az előző évinél. A durum hozamai 6%-kal javultak (5,2 t/ha) 2023-hoz képest, így az

Csökkenő trendet mutat az európai durumtermelés (forrás: Eurostat)

Idén a tavalyinál is több importra van kilátás (forrás: Eurostat)

51 ezer hektárról (+34% vs. 2023) betakarított növény 264 ezer tonnás termést eredményezett, ami mindenkori rekord. Így most 46%-kal több durum keresi a vásárlóját.

Az igényes durum

A durum (Tirticum durum) sárgás színét a benne lévő béta-karotin adja. Többet és jobb összetételben tartalmaz aminosavakat, mint a kenyérbúza, továbbá jobb a rosttartalma is. A benne lévő keményítő lassan bomlik el, azaz nem „dobja meg” hirtelen a vércukorszintet, így a glikémiás indexe is alacsonyabb, mint a kenyérbúzának. Darája, egységes fehérjeszerkezetének köszönhetően, tojás nélkül is jó állagú tésztát ad, ami főzéskor is jobban megtartja az alakját. Elsősorban a mediterrán területek népszerű faja, ahol jórészt spagettit,

maradhatnak hátra utánuk a talajban – szól az ajánlás, de a jó földeken ezt nem szokták komolyan venni. Az alapművelés ugyanezen okból legyen szántás nitrogénnel vagy lazítás szárbontó baktériummal, a lényeg, hogy gyorsít-

két-háromszor is szükség lehet (akár tankkeverékben is), a szárszilárdítást lehetőleg kerüljük.

Mivel megázást követően drasztikusan romlik az érett durumszemek fehérjetartalma, ezért a lehető legkorábbi

Koránlekerülatábláról,jövedelmezőbblehet, mintatöbbikalászos,ésdiverzifikálásicélrais alkalmas

suk a gombáknak táplálékul szolgáló szármaradványok bomlását. A tavaszi vetésű durumok jellemzően kevésbé betegszenek meg kalászfuzáriózisban.

A vetésidő és -mélység az árpáéval egyezik meg – akár őszi, akár tavaszi változatról van szó. A kora tavaszi ve-

makarónit, metéltet, raviolit gyártanak belőle.

A termelésben igényli a jó adottságú, kötöttebb, semleges pH-jú földeket, továbbá kényes az előveteményre. Ennek oka, hogy a búzánál érzékenyebb a levélbetegségekre és a fuzáriumra, valamint meszes talajon a gyomirtókra is. Ezért kerülni kell a kalászosok és a kukorica utáni vetést, ami a hazai gabonatúlsúlyos vetésforgókban lényegében a hüvelyesekre és keresztes virágúakra szűkíti le az ajánlott elővetemények körét, valamint a napraforgó jön még szóba. Repce és napraforgó elővetemény esetén lehetőleg kerüljük ezek herbicidtoleráns változatait, mert a durum számára nem kívánt szermaradványok

tés legyen sekélyebb. A klímaváltozás velejárója, hogy a fajtának jól kell tolerálnia a tavaszi fagyokat. Az ajánlott csíraszám 4 millió körül van egy hektárra.

Az őszi PK-alaptrágyát még három nitrogén-fejtrágyázás követheti a tenyészidőszakban, és a növény kifejezetten meghálálja a lombtrágyákat is (Cu, B, Mg, Fe, S, N, Zn). A gyomirtást lehetőleg az előveteményben kell megoldani, vagy erős, jól bokrosodott, stresszmentes állományban tegyük. A növény érzékenysége miatt nem ajánlott a gyomkezelést bármilyen más permetezési művelettel összevonni, vagy hatásfokozóval kiegészíteni. A fungicides és rovarölő szeres kezelésre

időpontban be kell takarítani a termést. A legkorszerűbb fajták esőállósága lényegesen jobb. A cséplés beállításakor ne feledjük, hogy a búzánál keményebb, törékenyebb magról van szó.

Észnél kell lenni, nagyok a tétek

A növény különösen két vármegyében vált népszerűvé: Bács-Kiskunban és Jász-Nagykun-Szolnok területén, a jobb adottságú talajokon. Csongrád vármegyében vannak jó földek, viszont nem esik az eső. Hevesi István ezért már régen lemondott a búza és a repce termesztéséről, viszont minden évben van 50–60 hektárnyi durumja. A vetésforgója így néz ki: CLP napraforgó, durum, őszi árpa, kukorica és ismét napraforgó. Mint mondja, a búzánál nehezebb és drágább is a durum előállítása, de idén is megadtak érte 102 ezer forintot, és hektáronként 5,5 tonnát termett. A termesztéséhez azonban nagy rutin kell, és hiába a jól átgondolt technológia, ha a számításokat keresztülhúzza az időjárás.

Ugyanannyi csíraszámmal indítva is hol erős, hol gyenge állomány megy a télbe, ettől függően hol kicsi, hol nagy kalászokat nevel a növény, de még az oldalhajtásait is a rendelkezésre álló tér alapján „szabályozza be”. A „nagykalászos” évek a termelő megfigyelése szerint gyengébb beltartalmi mutatókat hoznak, mint amikor „sűrűbbek” a szemek. Ősszel a vírusvektorok (kabócák) éppúgy veszélyeztetik a durumot, ahogy az árpát, plusz a növény érzékeny szinte minden levélbetegségre, és igényli az őszi gyomirtást is.

Tavasszal szintén szükség lehet herbicides kezelésre, valamint lehetőleg háromszori gombaölésre, de idén is be kellett érnie kettővel az állomány-

 FOLYTATÁS A 34. OLDALON

Hullámzik, de trendjében növekszik a hazai durumtermelés (forrás: Eurostat/Héjja Csaba)

nak. A rovarok ellen is szükség van néhány tavaszi permetezésre.

Nitrogénből többszöri osztásban akár 180 kilót is felvenne a növény, de az aszályban még a folyékony tápanyagok sem úgy hasznosulnak, ahogy kellene. „Olyan UV-sokk éri a leveleket, hogy már napolajjal kellene permetezni a növényeket…” – jegyzi meg keserűen Hevesi István.

A legkritikusabb időszak a virágzástól aratásig terjedő időszak. Ilyenkor a kalászvédelemtől kezdve a betakarításig sok minden félrecsúszhat az időjárás miatt. Ideális esetben, amikor nem stresszelt a növény az aszálytól, egy szárszilárdítót is elbír, hogy megtartsa a szép, nagy kalászokat az ilyenkor jellemző szelek idején. Nagy esők már egyre ritkábban tarkítják a júniusi időjárást, de ha mégis, éppúgy lerontják a durum minőségét, mint a malmi búzáét.

Mivel hektáronként félmillió forint forog kockán, ezért, ha nagy zuhéra

is termelnek, ami hatalmas munkacsúcsot eredményez aratáskor.

És hogy miért bajlódik a durummal?

Nála az őszi árpa 6,5 tonnát termett idén, és az ára a durum eladásakor 57 ezer forint volt. A durum hektáronként 183

Abúzánálnehezebb ésdrágábbdurumottermelni,de50%-kal többetfizetnekérte

van kilátás, és a szemek víztartalma már 15%, akkor inkább megindítják a kombájnt, nem várnak tovább. A dobhézagra a szemek üvegessége miatt fokozottan gyelni kell, nem törheti a gabonát. Hevesi István megjegyzi: a legtöbb gazdaságban, ahol durum található, búzát, árpát, esetleg repcét

ezerrel többet hoz a konyhára, ami bőven ellensúlyozza a többletráfordításokat.

„Napraforgóból 2 tonna körüli, kukoricából 3-4 tonnás átlagokat vágunk idén. Égető szükség volt rá, hogy legalább egy növény a víz felett tartson minket…”

Egy másik, párszor 10 hektáros durumtermelő – szintén nagy rutinnal –

viszont azt mondja, ő már érezte az elmúlt két év árain, hogy meg fog lódulni a durumtermelés, és csökkenni fognak az árak, ezért ő idén nem aratott keményszemű búzát. Győr-Moson-Sopronban egyébként sem ideálisak a viszonyok hozzá a szelek, az esők és a földminőség miatt, de a diverzikálás szempontjából szinte bármelyik gazdaságban helyet találhat magának ez a növény. Az eredményeket tekintve nem rosszabbak az esélyei a búzáénál: öt évből egyszer nagyon bejön a termelése, egyszer hatalmas kudarc, háromszor pedig átlagos eredményt hoz. „Azt tudni kell, hogy 15%-kal kevesebbet terem, mint a normál búza, és 15%-kal többet kell költeni rá, viszont ha egyszer alaposan megázik, már csak búzaárban adható el” – int a termelő. Ódivatú ötletnek tűnik, de a szakma öregebb képviselőitől azt hallani, hogy a viharesélyes termőhelyeken a

A durum legfontosabb értékmérője az üvegessége, ami könnyen leromlik a betakarítás előtti esőkben (forrás: pixabay.com)

gabona rendre vágásával lehetne siettetni a betakarítást. „Magas tarlóra vágva a 17-18% víztartalmú durumot, a rend alulról is szellőzik, és ebben a hőségben pár nap alatt 14%-osra szárad. Szépen alá lehet nyúlni és kicsépelni. Sokat tompít a termelési kockázaton, ha egy héttel hamarabb lesz betakarítható a kalászos” – latolgatja egy szakember. Egy társa hozzáfűzi: egy ilyen traktorra szerelhető alternáló kasza 30 millióba kerül, így akinek nincs, az nem szívesen vesz a durum miatt.

Öntözés és minőség

Szarvas környékén sok az öntözhető terület, eső viszont itt sincs. Így itt sem az aratás előtti esőktől félnek, hanem azon törik a fejüket, hogy mi kerüljön a lineár alá. Idén nagyon kevés volt a leszerződött csemege- és hibridkukorica, illetve zöldborsó, így az egyik gazdaságban 100 hektárnyi durum élvezhette, hogy a tenyészidőszakban háromszor is meglocsolták. Ez muszáj is volt, hiszen itt májusban egyáltalán nem volt csapadék. „100 hektár átlagában lett 8 tonna, kiváló beltartalommal: 90% körüli üvegességgel, 15-16% fehérjével és 35% sikérrel. 110 ezerért adtam el tonnáját. Jövőre 150 hektárra bővítjük” –mondja a cégvezető.

Pedig szomorkodhatna is. Tavaly csak egyszer kellett megöntözni, és ugyanilyen minőségben lehetett aratni ezt a kalászost, ráadásul 190 ezret adtak a tonnájáért. Mégis örül, mert látja, hogy minden más növény és termelési mód nagy bajban van most. Még a napraforgó is egytonnás terméseket ad sok gazdaságban.

Egyik kollégája idén olyan földre tette a durumot, ami nem öntözhető, és a hektárátlaga mindössze 2 tonna lett. „Üvegességre még jó lenne, de csak 11% fehérjét tartalmaz a mag. 80 ezret kínáltak érte, de akkor nem adtam oda. Most nem tudom, mit kezdjek vele…” Ebben a gazdaságban öt év átlagában nem tudott többet teremni az öntözetlen durum, mint 3-4 tonna, ami – tekintve a magasabb költségszintet – versenyképtelenné teszi a többi kalászossal szemben. Jövőre fel is hagynak vele, és visszatérnek a költségtakarékosabb árpához, tritikáléhoz.

Mi a tanulság?

A durum igényes növény, sokat lehet nyerni, de veszíteni is vele.

Néhány 10 hektárral, pusztán diverzi kálási célból is érdemes elvetni, kitapasztalni a növényt.

Intenzív technológiában – akár öntözve – magas nyereségszinttel és biztonságosan termelhető.

A betakarítás előtti esőktől védeni kell, akár a rendre vágást is érdemes fontolóra venni.

A durumot betakarítás után a szabadpiacon is jól el lehet adni, de mivel exporttermék, érdemesebb stabil partneri kapcsolattal belevágni.

A végén kell a legjobban vigyázni rá (forrás: pixabay.com)

Alternatív gabonanövények felfutóban?

A pohánka (hajdina) termesztése

SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS1 FÜLÖP ADJUNKTUS, DR. SZABÓ ANDRÁS1 ADJUNKTUS, VAD ATTILA2 IGAZGATÓ 1DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET 2DE AKIT DEBRECENI TANGAZDASÁG ÉS TÁJKUTATÓ INTÉZET LÁTÓKÉPI KÍSÉRLETI TELEP

A májusi és a júniusi MezőHírben már foglalkoztunk alternatív növényekkel (mohar, fénymag) és azok jelentőségével, felhasználásával és termesztésével. Az idei nyár, annak időjárása is tartogatott meglepetéseket a globális klímaváltozás negatív hatásainak további megerősítésére.

Ahosszan elnyúló csapadék nélküliség melletti meleg, valamint a tűző, égető napsütés nem kedvezett a nyár végi-őszi betakarítású növényeinknek. Sok termelő keresi a megoldásokat a kisebb rizikóval termeszthető növények vagy kevesebb kockázatot rejtő termesztéstechnológiák irányában. A tavasszal elindult cikksorozatunkat most egy újabb – hazánkban egyelőre kis területtel rendelkező –„alternatív” növénnyel, a pohánkával (Fagopyrum esculentum Moench) szeretnénk folytatni.

Története, elterjedése, felépítése, fajták

A pohánka termesztése már időszámításunk előtt megkezdődött Ázsia

egyes részein, Európában az 1600-as évek környékén volt jelentős, a burgonya megjelenése szorította vissza. Az 1980-as évek végén termésének igen kedvező beltartalmi paraméterei miatt újra kezdett népszerűbbé válni, mára pedig már meghódította a világot, Európától kezdve Eurázsián keresztül Japánban, Amerikában is ismert, de a különböző országok közül leginkább Kínában, Oroszországban és Ukrajnában fokozottabb a jelentősége. Fogyasztás szempontjából kiemelkedik Japán, Kína és Hollandia is, valamint Lengyelországban és Németországban is kedvelt. Magyarországon termőterülete közelíti az 1000 hektárt, főként a Dunántúl nyugati és déli részein foglalkoznak vele, viszont hazai fogyasztása nem jelentős, a termés főként exportra kerül.

Növénytani besorolása, származása alapján nem tekinthetjük gabonafélének, leginkább azonban mégis a gabonák között találkozhatunk vele. A keserűfűfélékhez (Poligonaceae) tartozik, a Fagopyrum nemzetségbe. A Himalája keleti peremvidékéről, Kína dél-nyugati részéről származik.

Egyéves, kétszikű, lágy szárú növény. Főgyökérrendszere sekélyen (30–50 cm) hatol a talajba. Szára 80–120 cm magas, világoszöld, de lehet lilás-vöröses színű is, többszörösen elágazó, de nagy állománysűrűség esetén hajtásrendszere jelentősen egyszerűsödik. Levele szív alakú vagy nyílhegyhez hasonló, színe fényes, zöld, fonáka vöröses-lilás színű.

Virágai aprók, színük – fajtától függően – a fehértől a rózsaszínig vál-

tozhat. Nagyon sok virágot fejleszt, amelyek bogernyőt alkotnak, termékenyülésük bizonytalan, így a teljes virágzatból csak körülbelül 30%-uk fog teremni. A virágzás elhúzódó, 2-3 hétig is eltarthat, amely később kiegyenlítetlen érést okoz, sőt szinte a tenyészidőszak végéig hoz virágokat. Termékenyülésük sikere nagymértékben függ a beporzó rovarok „aktivitásától”.

Termésének típusa makkocska, amely sok esetben pici piramisra hasonlít. Színe sötétbarna-barnásfekete, sötét grafitszürke. Ezermagtömege 15–25 g.

Magját felhasználás előtt hántolják, készítenek belőle kását, őrölve pedig lisztjét sokféleképpen lehet hasznosítani, még sört is készítenek belőle. A visszamaradt héjat pedig párnatöltésre vagy a csomagolásokban kitöltőnek is használják.

Vegetatív részei is értékesek, leveléből a gyógyszeripar rutint von ki, amely erősíti, egyben rugalmassá teszi az érfalakat, csökkenti az érelmeszesedést, így fontos gyógyszeralapanyag (pl.: Rutascorbin).

A virágzó állományt zöldtakarmányként is etethetik állatokkal, csak fontos, hogy fokozatosan szoktassuk őket hozzá.

Fontos zöldtrágyanövény is, mert nagy mennyiségű (a szárított tömeg hektáronként akár 6 tonna, zölden pedig közel 20 tonna is lehet), viszont könnyen bomló zöldtömeget fejleszt. Vetőmagkeverékekben gyakran találkozhatunk vele.

Virágai nektárt termelnek, így méhlegelőként is kiválóan hasznosítható, méze különleges ízű.

A mag rosttartalma magas, emellett esszenciális aminosavakat, lizint is tartalmaz, így azt lehet mondani, fehérjéje a többi gabonáénál magasabb biológiai értékű. Lisztérzékenyeknek is jó, mert sikérfehérjéje nincs. Szénhidrátok közül nagyobb részt nem vagy nehezen felszívódóakat tartalmaz, viszont ásványi anyagokban (vas, magnézium és kálium) is gazdag, valamint B-vitamin is található benne.

Állatokkal mindenképpen hántolva etethető, csak kisebb mennyiségben, mert ellenkező esetben a terméshéjban lévő anyagok miatt „fagopirizmus” jelentkezhet, az állatok (juh, szarvasmarha) bőre fényérzékennyé válik, gyulladás alakulhat ki.

Fajták közül kettő ismeretes, a hajnalka és az oberon. Előbbi nyíregyházi

Előveteménnyel szemben nem igényes, viszont azáltal, hogy másodvetésben termesztik, így legtöbbször őszi vetésű növények után kerül (forrás: agro-largo.hu)

nemesítésű, az 1990-es évek elején született.

Éghajlat- és talajigénye

Nagyon fontos, hogy melegkedvelő növény, mind csírázáskor, mind elhúzódó vegetáció esetén az első fagyok hatására elpusztul. Sekélyen gyökerezik, így a szárazságot nem bírja, virágzáskor főként érzékeny a vízhiányra.

Talajokban nem nagyon válogat, de a kötött, nehezen melegedő, a szikes, illetve a humuszban szegény homoktalajokat nem kedveli. A kö -

Forgatás nélkül, 10-12 cm mélységig dolgozva kultivátorral, tárcsával könnyen kialakítható a vetéshez szükséges talajállapot. Megint csak hangsúlyozandó, hogy többnyire másodvetésű növény, így nincs is sok idő és lehetőség a magágykészítésre, főként a talaj vízvesztését is szem előtt tartva.

Tápanyagellátása

Fő szempont, hogy a klórra érzékeny, így a kloridtartalmú műtrágyák használatát kerüljük, az a levelek foltosodását okozhatja. Inkább nitrogén-,

Állatokkalhántolvaetethető,csakkisebbmennyiségben,mertellenkezőesetbenaterméshéjban lévőanyagokmiatt„fagopirizmus”jelentkezhet

zépkötött talajokon fejlődik a legjobban, viszont a savanyúbb talajokat is elviseli.

Termesztéstechnológiája

Vetésváltása

Előveteménnyel szemben nem igényes, viszont azáltal, hogy másodvetésben termesztik általában, így legtöbbször őszi vetésű növények után kerül. Egy fontos dologra kell figyelni: az előveteményben alkalmazott gyomirtó szerek esetleges maradványaira érzékeny. Elővetemény-értéke nagyon jó, ha nem volt nagyon elgyomosodva, utána bármilyen növény következhet.

Talajművelése

Gyenge, sekélyen lehatoló gyökerei miatt mélyművelést nem igényel.

de főként a káliumigénye magasabb, de az előtte lévő növény után maradt tápanyagot elég jól tudja hasznosítani. A nitrogénnel amúgy is érdemes vigyázni, mert túladagolása esetén lágy szára könnyen megdőlhet, valamint a terméskötés is romolhat.

Ha a talaj foszforral jól ellátott, gyökerének jó foszforfeltáró képességéből adódóan külön pótlása nem is indokolt.

Fajlagos tápanyagigénye: nitrogén: 2,5–4 kg/100 kg fő- és melléktermék, foszfor: 1,0–3,0 kg/100 kg fő- és melléktermék, kálium: 3,0–7,5 kg/100 kg fő- és melléktermék.

Szervestrágyázásával is érdemes vigyázni, nem is igazán igényli, azonban az alá kijuttatott istállótrágya növelheti a gyomosodás mértékét és valószínű FOLYTATÁS A 40. OLDALON

ségét, ami viszont gyomirtási gondokat fog okozni.

Vetése

Amint már írtuk, melegigényes növény, a fagyokra rendkívül érzékeny, így tavasszal mindenképpen meg kell várni a tartósan meleg talajt, ami azt jelenti, hogy május végétől egészen július közepéig vethető. A július végi vetéssel már a tenyészidőszak rövidülhet egy esetleg korábban érkező lehűlés, fagy miatt, így ennyire már kockázatos kitolni a vetés idejét.

Vetésének paraméterei:

vetésmélység: 1–4 cm; sortávolság: 24–30 cm; tőszám: 2,5–3,0 millió/ha; vetőmagmennyiség: 60–75 kg/ha.

Növényvédelme

A növény nagy előnye, hogy említésre méltó, komolyabb kárt okozó betegsége vagy kártevője nincs. A vegyszeres gyomirtása viszont igen nehéz, mert olyan engedélyezett szer nem áll rendelkezésre, amit lehet a pohánkaállományokban alkalmazni. Mechanikailag, megelőző jelleggel érdemes irtani a gyomnövényeket, későbbi vetése miatt többször is kultivátorozhatunk, tárcsázhatunk. Ha az állomány kezdeti fejlődése alatt az agrotechnikai elemekkel (gyorsan melegedő, nyirkos talajba történő egyenletes mélységű vetés, harmonikus tápanyagellátás) biztosítjuk igényeit, hamar megerősödnek a növények, a gyomokat el fogják nyomni.

Öntözése

Megint utalnunk kell arra, hogy egy sekélyen gyökerező növény, azaz a felső talajréteg gyors kiszáradására érzékeny, másodvetés esetén akár már a kelés segítéséhez, de a későbbi vegetációs fázisokban is a kiegyensúlyozott fejlődéshez érdemes lehet öntözni.

Betakarítás

Tenyészideje 90–110 nap, viszont a hosszan tartó virágzása miatt nem egyszerre érik be az összes mag az állományban, így érdemes állományszárítani, deszikkálni. Ezt akkor kell

végeznünk, amikor a középső oldalhajtásokon elkezd érni a termés.

Betakarítása egy és két menetben is lehetséges. Egymenetes betakarítását kombájnnal végezhetjük, amikor az alsó oldalhajtásokon teljesen, a fentebb lévőkön félérettek a makkocskák, amelyek könnyen peregnek, erre ajánlott figyelnünk.

Létezik kétmenetes betakarítása is, amikor a még kevésbé érett állományt lekaszálják, rendre vágják, majd itt még érlelik, szárítják, azután rendfelszedővel szerelt kombájnnal csépelik.

Tárolása 13%-os szemnedvességtartalom mellett lehetséges, így ha nagyobb a termény nedvessége, hideg vagy nem túl meleg levegővel (max. 40 oC) szárítanunk kell. Ha a nedvességtartalom megfelelő is, tisztítanunk mindenféleképpen szükséges, mert a szármaradványok, gyomnövények darabjai vagy egyéb szennyeződések a termés tárolása során befülledéshez vezethetnek, valamint az értékesítés is nehezebb lesz.

Termőhelytől, termesztéstechnológiától függően termésátlaga 1–3 tonna között várható hektáronként.

Összefoglalva a pohánka termesztésének előnyeit agronómiai szempontból:

A termesztéséhez szükséges technikai háttér rendelkezésre áll, hiszen az teljesen megegyezik a többi gabonáéval.

Az ökológiai gazdálkodásban is könnyen termeszthető, mind táp-

anyag-utánpótlási, mind növényvédelmi oldalról.

Rövid tenyészideje miatt másodvetésnek kitűnő, elemi kárt szenvedett vagy kipusztult fővetésű állomány után jól beilleszthető.

Termelési költsége nem nagy, ami leginkább költségként jelentkezik, az a vetőmagja, a gépi munka, valamint aszályos évben az öntözés.

Jövőbeli trendek

A bevezetőben leírtak alapján, valamint a növény és termésének nagyfokú hasznosíthatósága miatt van jövője ennek a „gabonanövénynek” is. A zöldtrágya-vetőmagkeverékeket előállító cégek is előszeretettel keverik vetőmagját a többi növényéhez, hiszen számára kedvező körülmények közé kerülve nagy zöldtömeget fejleszt, ami aztán könnyen bedolgozható a talajba lágy szára miatt, ezáltal vetőmagtermesztése is perspektivikus. Az elmúlt hónapokban közölt cikkekből már több alternatív növénnyel, azok hasznosíthatóságával, valamint termesztéstechnológiájával megismerkedhettünk. Láttuk, hogy a magyar növénytermesztési feltételek adottak is hozzájuk, azonban egy dolog hiányzik: a biztos piac. Megoldásra vár ezen termények piaci háttere, hiszen a gazdák egy része nyitni képes feléjük, abban az esetben, ha tisztában van azzal, hogy amit megtermel, el is tudja adni úgy, hogy hosszabb távon is „kedvet kapjon” termesztésükhöz.

A számára kedvező körülmények közé kerülve nagy zöldtömeget fejleszt, ami aztán könnyen bedolgozható a talajba lágy szára miatt, ezáltal vetőmagtermesztése is perspektivikus

Zöldbiomassza: a növényi fehérjeforrások alternatívája az EU-ban és brazil kitekintésben

SZERZŐ: KOVÁCS ZOLTÁN1; EDGARD PICOLI2; FÁRI MIKLÓS GÁBOR1; DOMOKOS-SZABOLCSY ÉVA1

1DEBRECENI EGYETEM, MÉK, DEBRECEN, MAGYARORSZÁG

2VIÇOSA-I SZÖVETSÉGI EGYETEM, VIÇOSA, BRAZÍLIA

Brazília több mint 8,5 millió km2 területének köszönhetően egyike a világ 5 legnagyobb országának. Méretéből és elhelyezkedéséből adódóan globális szinten is meghatározó mezőgazdasággal rendelkezik.

Brazília mezőgazdasági potenciálja

Az érzékelhetőség kedvéért néhány sarokszám: Braziliában a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló földterület 340 millió hektár. Ez több mint 60-szor nagyobb hazánk mezőgazdasági területénél, ami a KSH adatai szerint 2023-ban 5 millió 81 ezer hektár.

A brazil növénytermesztésben kiemelt jelentősége van a kávénak. Brazília világelső kávétermesztő. A betakarított mennyiséget 60 kilogrammos zsákokban adják meg, melyből 69 milliót állítottak elő az elmúlt évben. Ez a globális kávétermelés 40 százaléka. Szemes takarmányok terén is előkelő helyet foglal el. A USDA Crop explorer friss adatai szerint az ország teljes kukoricatermése a 2023/24-es gazdasági évben 124,0 millió tonna körül várható (fő-, másod- és harmadvetést is figyelembe véve), ami 9%-kal alacsonyabb a tavalyi rekordtermésnél. Ezzel öszszevetve hazánkban tavaly ~6,2 millió tonna kukoricát takarítottak be, és az idei aszályos nyár miatt alacsonyabb termés várható.

A szóját mint legfontosabb növényi fehérjeforrást tekintve Brazília a világ legnagyobb termelője és exportőre. 2021-ben csaknem 135 millió tonna szója termett, idénre pedig a brazil kormány (CONAB) ~147 millió tonnát jósol. Összehasonlításképpen a hazai szójatermés ~156 ezer tonna volt 2021ben a KSH szerint.

A biomassza-hasznosítás lehetőségei és megvalósulása

A növényi fehérjék forrásaként a mag mellett a zöld leveles szárat is figyelembe kell venni akár a szója esetében is, azonban más pillangós

növényben, úgymint lucerna, ez még ismertebb. A zöld biofinomítás erre a fehérjében gazdag zöld biomasszára épít, célja abból értéknövelt termékek rentábilis ellőállítása.

Az elgondolás nem új keletű, de még kevésbé kidolgozott, mint a poliszacharidokra alapozott biofinomítás gyakorlata. Az ipari cukornádtermesztés technológiájának és innovációinak őshazája máig őrzi vezető szerepét a termesztésben és cukornádalapú bioetanol gyártásban.

Brazíliában – a cukornád-eredetű bioetanol elterjedésének köszönhetően – a nem megújuló petrolkémiai nyersanyagok függéséről a növényi biomasszára történő átállás évtizedekkel ezelőtt kezdődött el, elsők között a világon. Napjainkra a brazil nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia a zöldkémia tudományos-technológiai fejlesztése. Ennek hajtóereje pedig az, hogy a vegyi anyagok jelentik a legnagyobb

hozzáadott értéket a biomasszaláncban, mivel a hagyományos vegyipar mellett a finomkémiai ipar egyre fontosabb szerepet tölt be a gazdaság különböző ágazataiban. A hangsúly a brazil megújuló vegyipar fejlődésének, új perspektíváinak és kihívásainak a kutatásán van, tekintettel arra, hogy Brazília az egyik legnagyobb globális agráripari biomassza-termelő, különösen élelmiszerek és bioüzemanyagok tekintetében.

A földrajzi korlátok és az élelmiszer és üzemanyag közötti vita alternatív biomasszaforrások feltárását sürgeti Brazíliában is, mivel a bioetanol iránti kereslet folyamatosan növekszik. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi technológiai korlátok ellenére a lignocellulóz feldolgozásán alapuló ún. második generációs technológia jelentős hatással lesz a brazil bioetanol- és biofinomító-szektor fejlődésére. Így a kormány, az intézmé-

 FOLYTATÁS A 42. OLDALON

Elefántfűfajták a Viçosa Egyetem kísérleti telepén, a háttérben eukaliptuszültetvénnyel

 FOLYTATÁS A 41. OLDALRÓL

nyek és a kutatók a biofinomító-ipar fejlesztésére törekszenek a meglévő üzemek egyidejű, első és második generációs bioetanol-termelésre átállításával. A harmadik generációs, mikroés makroalgákat termelő és feldolgozó technológiák kevésbé előrehaladott szinten vannak, számos technológiai akadályt kell még az üzemeknek leküzdeniük.

Zöld-biofinomítás mint együttműködési alap Magyarország és Brazília között

A cukornádra alapozott brazil biofinomítás történetének ismeretében a jövő egyik legjelentősebb bioipari kapcsolódási pontját Magyarország és Brazília között a zöldbiomassza-feldolgozás, -kutatás, technológiakidolgozás és/vagy adaptálás, majd a globális kereskedelem területén találhatjuk. Ennek egyik kezdeti lépéseként a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának (DE MÉK) kutatói egy brazil-magyar Tudományos és Technológiai pályázat (TéT) keretében termék- és technológiaorientált zöld biofinomító platform kialakításának lehetőségét mutatták be, és keresték az együttműködési lehetőségeket, egyetemeket, kutatási intézeteket látogatva Viçosában és Curitibában. Előnyt jelent, hogy a zöld-biofinomító rendszerek egyes elemei részben már léteznek mindkét országban, de még szükségesek technológiai fejlesztések, optimalizálások ahhoz, hogy ez gazdaságosan fenntartható egységgé alakuljon. A gyakorlatban már működő üzemi megvalósulások példaként szolgálnak, elindítói lehetnek a technológiatranszfernek.

Hazai oldalról több mint 2 évtizedre visszanyúló szakmai tapasztalat áll rendelkezésre, mely elsősorban a DE MÉK és a Tedej Zrt. közötti kutatás-fejlesztési együttműködésen alapul. Ennek eredményeként épült fel 2002-ben egy kisebb kapacitású (250 liter zöldlé/óra) és 2021-ben egy léptéknövelt mintaüzem lucerna zöldbiomasszára alapozva, a feldolgozás-technológiai folyamatokat előnyösen befolyásoló bejelentett és/vagy megnyert szabadalmakkal. Ezek a kezdeményezések összhangban állnak az uniós stratégiákkal. A zöldfehérje-biofinomítás

területén az új európai kutatási programok nagy intenzitással folynak, az EU hangsúlyt fektet a zöldbiomassza környezetbarát előállítására és észszerű felhasználására a zöld-biofinomítókban, felváltva a hagyományos zöldtakarmány-tartósítási módszereket. Ezek a fejlesztések különösen a baromfi- és sertéságazat számára kínálnak új, jövedelmező és fenntartható lehetőségeket a körforgásos agrárgazdálkodásban. A zöld-biofinomítás innovatív szemlélete beilleszthető a manapság népszerű körforgásos gazdálkodás rendszerébe. A zöld-biofinomítás egyik gyakori alapanyaga a különböző zöldgabonák és évelő fűfélék. Mérsékelt éghajlaton, mint hazánkban, az egyik legperspektivikusabb növény a lucerna. Írországban és Dániában

azonban a kövér legelőket alkotó évelő perjékkel, fűfélékkel működő üzemeket találunk. Mezőgazdasági melléktermékek, mint a cukorrépa vagy a káposztafélék levelei szintén alapanyagként szolgálnak.

A feldolgozási folyamat alaplépéseit áttekintve a zöld leveles hajtásokat első lépésben kipréselik, így keletkezik belőlük a nagy fehérjetartalmú préslé és a présrost. A préslé vagy más néven zöldlé tartósítás nélkül azonnali felhasználást igényel, sertés-, baromfitakarmány fehérjetartalmának fedezésére hasznosítható. Tejsavasan erjesztve, fermentálva tartósítható, és szintén takarmányokhoz keverhető. A zöldlé értékes fehérjetartalmának kinyerésére, koncentrálására gőzbefúvásos vagy mikrohullámú hőközlés alkalmazható.

Betakarított elefántfűhajtások

Takarmánynövények bemutatókertje a Brazil Mezőgazdasági Kutatóintézet (EMBRAPA) állomásán, Minas Gerais államban

A melegítés hatására a zöldlé fehérjetartalma kicsapódik, melyet szűréssel választanak el a visszamaradó növényi savótól, a barnalétől. A barnalé mint növénykondicionáló, tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyag intenzív kutatások tárgya. A biztató eredményeknek köszönhetően szabadalmi oltalom és növénykondicionáló termékjelölt is született a hasznosítására.

Trópusi bőség

A zöld-biofinomítás alapanyaga, a friss növényi biomassza vagy akár a növénytermesztés zöld melléktermékei, Brazíliában jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre. A változatos trópusi klímán a dél-amerikai ország mezőgazdaságának döntő része nedves trópusi és szavannaövezetben fekszik, így két évszak, a nedves és száraz váltja egymást az év során. A 4–6 hónapos száraz évszakban a hatalmas szarvarmarha-állomány (közel 40 millió állat) takarmányozásához szilázst és szenázst készítenek. Az országban egyre gyakoribb a zárt istállós állattartás, bár a legeltetés, az ország méretéből adódóan is, jelentős (1,1 millió km2 legelő).

A silózott takarmány nagy része kukorica, mely a második legtöbbet termesztett növény Brazíliában a szója után. Vetésterülete 15,8 millió hektárra tehető, melyből a silókukorica 4 millió hektárt tesz ki. A trópusi éghajlatnak köszönhetően kettős termesztésben nedves évszakban szóját, száraz évszakban kukoricát termelnek a földeken.

A trópusi fűfélék magas termésátlaguknak köszönhetően (20–30 t szárazanyag/ha) hatalmas potenciállal rendelkeznek a meleg éghajlaton. Ezek a C4-es füvek termésüknek nagy részét az esős évszakban adják, emiatt fontos silózásuk a száraz évszakra. A mérsékelt övi füvekhez hasonlóan betakarításkor magas a nedvességtartalmuk, emiatt fonnyasztani szükséges a silózás minőségének megőrzése érdekében. Ugyanakkor a gyakran termesztett trópusi fajok, mint a guineai fű (Panicum maximum) és elefántfű (Pennnisetum purupreum), magas és vastag szárai nehezebben szecskázhatók és száríthatók. A fonnyasztás mellett a nagy víztartalom megkötésére száraz takarmány-összetevőket, szójababmaghéjat, korpát, kukoricát, cirkot adnak a silóhoz, így csökkentve a csurgalék mennyiségét.

Brachiariafű néven több, a Brachiaria nemzetségbe tartozó fajt termesztenek a trópusokon. A Brachiaria ruziziensis, az afrikai szavannákról származó fűfélével, jó beltartalmi összetételének köszönhetően, magasabb tejhozamot és fehérjetartalmat értek el a szarvasmarhatartók, kimagasló emészthetőségének köszönhetően pedig csökkent a metánkibocsátás.

Füvek minősége

Brazíliában körülbelül 170 millió hektár legelő található a Brachiaria nemzetségből, vetőmagból pedig a legnagyobb termelő és felhasználó az amerikai kontinensen. Idegenhonos fajként azonban csökkenti az élőhelyek minőségét és a biológiai sokféleséget a legelőkön.

Az elefántfű (Pennisetum purpureum) nagy hozama, növekedési potenciálja és minősége miatt kedvelt takarmány a világ trópusi, szubtrópusi országaiban. Évente 30 t szárazanyagot képes produkálni hektáronként, melynek 70%-a az esős évszakban terem. Az alacsony növésű fajtákat (70 cm) inkább legeltetésre, a magas (4,2 m) fajtákat pedig mechanikai betakarítás után silózásra termesztik.

A fiatal hajtások nyersfehérje-tartalma 27%, míg szénhidráttartalma 30%, száraz tömegre vetítve. Évelő, többször betakarítható tulajdonsága teszi ígéretessé, mint zöldbiofinomítás-alapanyagot. Fagyérzékenysége következtében hazánkban csak egynyári dísznövény változataival találkozhatunk elvétve, azonban gyors növekedési erélye így is meg tud mutatkozni.

A hazánkban is ismert csillagpázsit (Cynodon dactylon) száraz homokgyepekben, útszéleken előforduló faj, ta-

karmányként kevésbé ismert. Közepes minőségű szénát ad, fehérjetartalma 9–16% között változik. Tágtűrése és alkalmazkodóképessége miatt azonban kedvelt takarmány a trópusokon. Az egyszerű fajtákat magvetéssel szaporítják, a nagy hozamú hibrideket viszont vegetatív úton, rizómadarabokkal.

Növekedési habitusa következtében jól tűri a taposást, így legeltetésre kifejezetten kedvelt. Rizómája és gyökerei sűrűn beszövik a talaj felső rétegeit, ezért az erózióvédelemben is alkalmazott növény.

A guineai fű (Panicum maximum) szintén évelő, afrikai eredetű takarmánynövény. Jó szárazságtűrésének és alkalmazkodóképességének köszönhetően számos trópusi országban termesztik. Egyes fajtái szilázskészítésre is alkalmasak. Az újabb eredmények azonban kedvezőtlen hatású beltartalmi összetételéről, magas oxálsav- és fitinsavtartalomról számoltak be.

A felsorolt növényfajok egy részével (pl. elefántfű) már meg is kezdődtek kísérletes munkák a Viçosa Egyetemen magyar kutatók útmutatásával, folyamatos konzultációkkal. Továbbá folyamatban van kutató/hallgató csereprogram megvalósítása Brazíliából, azért, hogy tapasztalatokat gyűjthessenek a feldolgozás, termékfejlesztés és biokémiai mérések területén.

Összességében a szerteágazó felhasználási módokat összehangolva és a zöld-biofinomítás szemléletébe illesztve értékes, új hasznosítási módokra derülhet fény, újabb lépéssel lehetünk közelebb a bioalapú ipar felépítéséhez és körforgásba vételéhez hazánkban és Brazíliában egyaránt. A brazil és magyar kutatók ezen az úton tesznek újabb lépéseket.

A Tedej Zrt. hajdúnánási telepén működő mintaüzem

Piackutatóból rendszerfejlesztő

A kockás papír már nem elég

SZERZŐ: FODOR M.

Bartók Bélát a szakma és a gazdatársadalom egy része a speciális, mezőgazdasági környezetben végzett kutatásokban tevékenykedő Kleffmann Kft. vezetőjeként ismerhette meg. Az ott eltöltött 15 év után azonban kívülállók számára egy kevésbé látványos időszak következett – épp ezért lepődtem meg, amikor pár napja telefonhívást kaptam tőle. A gyorsan leegyeztetett személyes találkozó során aztán fény derült az elmúlt években végzett munka mibenlétére is…

Rendszerfejlesztő-kutató a mezőgazdaságban

– Mielőtt a jelenlegi témára ráfordulnánk, fejtsük meg gyorsan, hogyan is került a mezőgazdasági pályára?

– Véletlenül, ha vannak véletlenek. Tanulmányaim alapján alapvetően társadalomkutató és piackutató a szakmai hátterem, ezen belül is a módszertan és a statisztika a fő szakterületem. Tehát van valami közöm a véletlenhez, a valószínűségszámításhoz. – kezdi mosolyogva – Éppen 20 évvel ezelőtt egy barátom hívta fel a figyelmemet egy álláshirdetésre: magyarországi és romániai irodájába ügyvezetőt keres egy mezőgazdasággal foglalkozó piackutató cég. Székely gazda nagyszüleim mellett pityókát, kukoricát kapáltam, szénát csináltam. Valamelyest beszélek románul. Piackutatás a szakmám. Vágjunk bele. Így kezdődött. – És jó döntés volt, nagyon megszerettem.

– És hogyan lett ebből mezőgazdaságiszoftver-fejlesztés?

– A piackutató cég életében én voltam az első olyan országos vezető, aki nem mezőgazdasági, hanem kutatói háttérrel érkezett. Munkánk során évről évre felmértük az inputanyagok piacát, beleértve a növényvédő szereket, vetőmagokat és műtrágyákat. Ezt megelőzően, egy viszonylag nagy telekommunikációs cégnél végzett munkám során a feladataim közé tartozott az ügyfélnyilvántartó és a számlázási rendszerek fejlesztésében való közreműködés, és hamar megszerettem a nagy rendszereket. Bizonyára ebből a szemléletből és érdeklődésből fakadt, hogy a Kleffmann-nál is elkezdtem foglalkozni a vállalatirányítási rendszerekkel.

Ez a szolgáltatás, amit mai cégemmel piacra akarunk vinni, az tulajdonképpen egy információmegosztó, az együttműködést támogató farm-

menedzsment rendszer, amelynek az alapjai még a Kleffmann belső vállalatirányítási rendszeréből származnak, amit 2008 környékén kezdtünk fejleszteni. Ezt Magyarországon kezdtük el kialakítani, és abból nőtt ki egy nemzetközi rendszer, amely a Kleffmann egész nemzetközi hálózatát kiszolgálta. Az ötlet onnan jött, hogy a kutatásainkban való részvételt meghálálandó kitaláltunk a gazdálkodók számára készített határidőnaplót, ami egyben a gazdálkodási napló nyomtatott változataként is szolgált, ahol a gazdák követhették a vetéseket, permetezéseket és a trágyázást, egy strukturált táblázat segítségével. Ennek a digitalizált formáján gondolkodtunk. A Kleffmann ilyen mélységig nem akart ezzel a területtel foglalkozni, így amikor eljöttem a cégtől, tovább gondolkodtam ezen a témán.

– Mi alapján tűnt érdekesnek ez a terület?

– Egy statisztikai módszertani probléma adta a kezdőlökést. Még a Kleffmannos munkám legelején feltűnt, hogy amikor a KSH adatait vizsgáltam, azok nem egyeztek a piacról származó információkkal. A KSH statisztikailag 3-4-szer annyi gazdaságot tartott nyilván, mint amennyiről a szakma beszélt. Innen indultam el, hogy utánanézzek, mi okozza ezt az eltérést. Arra jutottam, hogy a KSH bejegyzett mezőgazdasági vállalkozásokról beszél, míg a szakma döntéshozók halmazairól. Például egy családi gazdaságban a papának van őstermelői igazolványa, de a mamának és a gyerekeknek is lehet saját nevükön terület, és saját vállalkozás. A KSH őket három külön gazdaságként tartja nyilván, miközben a szakma egyként tekint rájuk.

Ez az eltérés jelentős adminisztratív következményekkel járt. Egy ilyen gazdaság inputanyag-beszerzésben egyként működik, egyként kapja a kedvezményeket, egyként tárgyal a beszállítókkal, de az adminisztrációt háromfelé kell elvégeznie. Van olyan eset,

mindkét oldalt: az adminisztrációt és a gazdálkodási tevékenységet is. – Ez már nem „kockás papíros” megoldás.

– Nem bizony! És a gazdálkodás más sajátosságai is meghaladják a kockás papír lehetőségeit. Amikor a gazdákkal beszélgettünk arról, hogy mennyi például az egyes kultúrák gyomirtásának a költsége, akkor a kukorica gyomirtá-

a költségét kell leosztania a három célterületre. Egyáltalán nem könnyű kiszámolni, hogy ebből mennyit jelentett a gyomirtás, és mennyit a fungicid kezelés. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy esetleg abból a termékekből mennyit használt fel a gazdálkodó egy másik kultúrában? – merthogy a csomag egyes termékei több kultúrában is felhasználhatók.

Egyháttéradatbázistkellettfelépíteni,amelyik kényelmesenkezeliazadminisztrációt

ésagazdálkodásitevékenységetis

sát még nagyjából meg tudták becsülni, de például a kalászosoknál már 25-30, sőt, akár 50 százalékos eltérések is voltak a becsült értékek között, és ugyanilyen bizonytalanok voltak a válaszok a gombabetegségek elleni kezelések tekintetében is. Számomra megdöbbentő volt, hogy ennyire bizonytalanul működik a gazdálkodás ezen a téren, és először nem akartam elhinni, hogy a

Mi először a gazdálkodó életének leképezésére koncentráltunk, és a fejlesztés utolsó szakaszában vizsgáltuk meg, hogyan illeszthető ez a hivatalos jelentések rendszeréhez

hogy egy kukoricatábla alatt valójában három gazdaság van bejegyezve, de belefutottam olyan helyzetbe is, ahol egy kukoricatábla alatt 8-10 működő gazdaság található, mind külön-külön hivatalos jelentésadási kötelezettséggel a háttérben.

Ahhoz, hogy ez jól működjön, egy rugalmas háttéradatbázist kellett felépíteni, amelyik kényelmesen kezeli

gazdák nem tudják viszonylag pontosan megmondani a költségeiket. Elsőre az ember azt gondolná, hogy „nem lehetnek ennyire tudatlanok a gazdák”, de amikor jobban utánamentem a dolognak, rájöttem, hogy nincs is olyan egyszerű feladatuk. Például ha egy termelő megvesz egy herbicidből, egy fungicidből és egy inszekticid termékből álló csomagot, akkor ennek

Ennek nyomon követésénél lehet hasznos egy jól felépített szoftver. A kézi számítás bonyolult és időigényes, de ha egy rendszer automatikusan elvégzi ezeket a számításokat, a gazda számára érthető és átlátható módon jeleníti meg az adatokat, akkor gondolom az eredménynek, átláthatóságnak ő is örülni fog.

Mozgó célpontra nehéz lőni…

– Hol tart most a projekt? – Az AgroLYNX Zrt. csapatával végzett fejlesztés már éppen célegyenesben volt, amikor a Nébih kihozta az elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerét, és úgy döntöttünk, hogy az ehhez való kapcsolódást még az indulás előtt érdemes beépítenünk a szolgáltatásunkba. Most már a rendszerünk teljes integrációban van az e-GN-nel, de azt látni kell, hogy még a Nébih rendszere is folyamatosan változik, fejlődik – és hát nem könnyű ezekhez a folyamatos változásokhoz alkalmazkodni. Informatikai rendszerek esetében is nehéz egy mozgó célpontra „lőni”… Tavaly nyáron már egy kisebb kampányt is elindítottunk, piaci felméréssel egybekötve. Az egy béta verzió volt, akik használták, ennek tudatában voltak.

De nem csak az e-GN integráció miatt tolódott a bevezetés, más változások is voltak. Eredetileg például nem terveztük az állattenyésztéshez kapcsolódó modult a rendszerbe, de amikor a szaktanácsadókkal elkezdtük tesztelni a rendszert, láttuk, hogy egyszerűen nem szabad kihagyni. Én korábban úgy gondolkodtam, hogy a gazdaságoknak csak kevesebb mint  FOLYTATÁS A 46. OLDALON

10 százaléka foglalkozik állattartással, ráérünk ezzel a területtel később foglalkozni. Csakhogy nem vettem figyelembe azt a tényt, hogy a gazdák számára az adminisztrációs munkát a szaktanácsadók végzik el, és mivel ők több tíz, akár több mint száz gazdasággal is foglalkoznak, szinte minden szaktanácsadónak van 10-20 állatos gazdája is. Tehát nem halogathattuk ennek a területnek a lefedését sem. Ez egy eléggé nagy kihívás, hiszen az állattartás adminisztrációja informatikai szempontból legalább akkora feladat, mint a növénytermesztésé. Még akkor is, ha csak a hivatalos jelentések szempontjából fontos alapfeladatokra koncentráltunk.

Most ott tartunk, hogy minden olyan funkció megvan, ami fontos a gazdáknak ahhoz, hogy hivatalos jelentéseket adhassanak le, és megfelelően kezeljék a gazdálkodásukat. Pillanatnyilag az utolsó simításokat végezzük, igyekszünk mindent befejezni mire ez az interjú nyomtatásban megjelenik. Október közepén tervezzük az indulást. – Nem lett ez az egész program túl bonyolult a felhasználás szempontjából?

– Hogy ijesztően összetett lenne a rendszer? Ha igen, akkor csak anynyit tudok mondani, hogy ez csak azért lehet, mert akkor a gazdák élete is ijesztően összetett. Mi nem tettünk mást, mint megpróbáltuk a gazdálkodási tevékenységet leképezni egy olyan formában, hogy a program a gazda életét, munkáját tükrözze. Szerintem a gazdálkodók nem szoktak megijedni reggel borotválkozás közben saját maguktól. Gondolom attól sem fognak megijedni, ha egy rendszer híven visszatükrözi a mindennapi életüket –válaszol szélesen mosolyogva.

Úgy gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy bonyolult a háttérstruktúra, hanem az, hogy úgy van felépítve a felhasználói felület, hogy mindenki csak azt a részét használja, ami épp rá tartozik – ez nagyon sokat segíthet az egyszerűbb használaton. Még a menüszerkezet is úgy van kialakítva, hogy ha valaki csak bizonyos területeken dolgozik benne, akkor a többi részt nem is látja. Az inaktív menüpontok nem zavarják a felhasználót.

A tevékenységet elkezdi például a gazda azzal, hogy megtervezi, milyen növényeket fog termeszteni. Ekkor a növényvédelmi szakirányító már látja,

Mi nem tettünk mást, mint megpróbáltuk a gazdálkodási tevékenységet leképezni egy olyan formában, hogy a program a gazda életét, munkáját tükrözze

hogy melyik területen milyen növény lesz, és elkezdi megtervezni a növényvédelmi technológiát. Ha esetleg a tápanyag-gazdálkodási szakirányítást egy másik személy végzi, akkor ő a tápanyagtervet készíti el, és mindezt ugyanabban az adatbázisban rögzítik. Nem kell többször felvinni ugyanazt az adatot, együttműködve dolgoznak, és mindenki csak hozzáteszi a saját információit. A dózis, az összmennyiség vagy épp a könyvelő által beírt költségek már benne vannak a rendszerben, és a gazda a végén át tudja tekinteni az egészet. Az egész rendszerünk a „sok kicsi sokra megy” elv alapján működik. És nagyon fontos, hogy azokat az együttműködéseket támogatja, amelyek részét képezik egy gazdálkodó mindennapi életének.

A szaktanácsadók szerepe nagyon fontos

– A jogosultságokat ki adja ki a többiek számára?

– Itt a „főnök” a gazda, hisz az ő gazdaságáról szól a történet. Néhány jelölőnégyzet segítségével könnyen kioszthatja a jogosultságokat: megadhatja, hogy ki mire jogosult, ki mit lát, és mit szerkeszthet. Ha ebben a szaktanácsadójára akar támaszkodni, akkor könnyen megteheti, és rábízza a rendszer kezelésének jelentős részét. Attól függően, hogy milyen a kapcsolat a gazda és a szaktanácsadó között, a rendszerben különböző szerepeket tölt-

hetnek be. Van, ahol a gazda végzi a munka nagy részét, és a szaktanácsadó csak kisegít, máshol viszont a szaktanácsadó viszi a terhek nagy részét, a gazda pedig csak ellenőriz vagy jóváhagy. Mi igyekeztünk mindkét helyzethez igazodni.

Nagyon fontos, hogy a rendszer minden tevékenységet és adatrögzítést nyomon követ. Így világosan látszik, ki mit módosított, és nincsenek viták. Minden rögzítve van, és bármikor viszszanézhető.

– Ha valakinek segítségre van szüksége, miközben elkezdi használni a terméket, milyen háttértámogatást tudnak biztosítani?

– Az elképzelésünk az, hogy ha már létezik ez a szaktanácsadói hálózat, akik elvégzik a munka nagy részét, és ismerik a rendszereket, akkor építsünk erre a tudásra. Jelenleg ők ennek a területnek az igazán tapasztalt gyakorlói. Ők már most is tudják, hogyan lehet az ilyen rendszerekkel igazán jól, hatékonyan dolgozni, mi is csak tanulni tudunk tőlük. Az a tervünk, hogy ők legyenek motiváltak abban, hogy a gazdák felé képviseljék a rendszerünket. Mi elsősorban a szaktanácsadókat szeretnénk megtanítani a FarmLYNX rendszer sajátosságaira, és szeretnénk segíteni őket, hogy profi felhasználóként ismerjék a rendszer nyújtotta összes lehetőséget, a többi majd utána jön.

Ha veszek egy okostelefont, akkor már a lányom türelmetlenül veszi a kezébe, és ő mutat meg nekem benne dol-

gokat. Egyáltalán nem nehezebb ennek a rendszernek a használata sem, mint egy okostelefoné.

– Sok hasonló megoldás van a magyar piacon, nyilván ismerik ezeket. Mi az, amiben az önöké többet vagy mást tud?

– Hm, nehéz kérdés. Ha a piacon elérhető rendszereket megpróbálom tipizálni, akkor én úgy látom, hogy vannak, akik inkább vállalatirányítási rendszerben gondolkodtak, onnan indultak ki, és talán kisebb hangsúlyt fektetnek a hivatalos jelentésekre vagy az agronómiai szaktudásra. Más rendszerek elsősorban a gazdák hivatalos jelentési kötelezettségeit próbálják megkönnyíteni, és ez irányította a rendszerfelépítést. A hivatalos jelentések viszont a hivatalok elvárásait tükrözik, és ha egy rendszert elsősorban erre építünk fel, akkor könnyen átveheti a gondolkodásunkat az a struktúra, amit az állami elvárások megkívánnak.

Mi először a gazdálkodó életének leképezésére koncentráltunk, és a fejlesztés utolsó szakaszában vizsgáltuk meg, hogyan illeszthető ez a hivatalos jelentések rendszeréhez. Ez a megközelítés több fejlesztést igényelt, de

sem, hogy a szaktanácsadók körében elég sok a hölgy.

Ugyanakkor fontos, hogy a vállalatirányítási rendszer rész is jól működjön. Én azt tapasztaltom, hogy egy gazdálkodó fejében a gazdálkodás vezetésében a gazdasági (pénzügyi) tevékenységek csak 15–30%-ban töltik ki a gondolatait és idejét, míg 70–80%-ban az agronómiai problémák megoldására koncentrálnak. Érdekes, hogy a magyar nyelvben mindkét területet „gazdálkodásnak” nevezzük, de az agronómiai gondolkodás sokkal meghatározóbb,

lamint a magyarországi forgalmazók katalógusait is, hogy minél teljesebb vetőmag-adatbázist tudjunk nyújtani, hiszen a vetőmag-engedélyezés nem kapcsolódik olyan szigorúan nemzeti hatáskörhöz, mint például a növényvédő szerek engedélyezése. A műtrágyák esetében a helyzet hasonló: a termékek jelentős része nem volt engedélyköteles, az EK műtrágyákra csak bejelentési kötelezettsége volt a forgalmazónak, de tavaly nyár óta már ez sincs, hiszen európai szinten egységes szabályozás érvényes. Az inputanyagok közül a

Gyorsabbinformációáramlástésadatkezelést érünkel.Hatékonyabbkommunikációtagazda ésaszaktanácsadóközött

és mi ezen a területen igyekszünk a lehető legtöbbet nyújtani.

Beépítettünk a programunkba egy teljes élővilág-rendszertani, azaz taxonómiai adatbázist, és a gödöllői, a kaposvári, valamint kertészeti egyetem kutatóival együttműködve feldolgoztuk a Kárpát-medencében jellemző összes gyomot, kórokozót,

– az előző hasonlatomra visszatérve –remélem, hogy ebben a tükörben kényelmes lesz a gazdálkodók és a szaktanácsadók számára is a mindennapi borotválkozás, … vagy a sminkelés, merthogy ne feledkezzünk meg arról

betegséget és kártevőt. Ezen kívül növényvédőszer-adatbázist, műtrágya-adatbázist és európai szintű, teljes körű vetőmag-adatbázist építettünk a rendszerben. Azért dolgoztuk fel az európai szintű vetőmagadatokat, va-

növényvédő szerek területe a legszigorúbban szabályozott, így a Nébih által kiadott engedélyokiratok alapján viszonylag könnyen elérhetők ezek az adatok. Nagyon jó adatbázis-szolgáltatók is vannak, velük is együttműködünk.

Az agronómiai szaktudás beépítése a rendszerbe szintén fontos szempont volt. Például a növények fenológiai stádiumai nálunk nem csupán „halott betű”, azaz nem csak egy leíró szöveg, hanem a nemzetközileg használt BBCH-rendszer szerint kódolt információ. Ez azt jelenti, hogy az információk egymással összefüggésben vannak: a 2 leveles állapot után jön a 3 leveles, majd a 4 leveles fenológiai stádium. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer intelligensen kezelje a felhalmozott adatokat. Tehát nemcsak egy adminisztratív rendszerünk van, hanem egy olyan program, amely mögött komoly mezőgazdasági gondolkodást és tudást támogató háttéradatok állnak.

– Mit nyer a szaktanácsadó, és mit nyer a gazda, ha elkezdi a rendszert használni?

– Nagyon remélem, hogy gyorsabb információáramlást és adatkezelést érünk el. Hatékonyabb kommunikációt a gazda és a szaktanácsadó között, kevesebb félreértést és komoly visszakövethetőséget. Bízom benne, hogy könnyebbé tesszük számukra a mindennapokat, és hatékonyabb működést teszünk lehetővé. Ez volt a célunk, és remélem, hogy sikerül.

Feldolgoztuk a Kárpát-medencében jellemző összes gyomot, kórokozót, betegséget és kártevőt

Sokan óvnak, sokan tesznek a 2015-ös fiaskó elkerülése érdekében

Nagy ugrás szójában: idén a hazai igény

felét megtermeljük

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

Az idei év nemcsak a drámai nyári időjárás miatt marad emlékezetes, hanem a szója-termőterület és a várható termés történelmi nagyságrendje miatt. Még sosem fordult elő, hogy a hazai fehérjenövény-igény (majdnem) felét magunk állítsuk elő. Jó hír továbbá, hogy a szója idén is jövedelmező lesz, sőt, hamarosan nagy kapacitású, magyar tulajdonú feldolgozóüzem kezdi meg működését.

Nyomós érvek, jó hírek

Az idei év csupa jó hírt hozott – legalábbis szeptemberi közepi lapzártánkig – a szójatermesztés terén. Beérett a magyarországi szójavetőmag-forgalmazók sokéves kampánya a gazdák felé a fehérjenövény vetésterületének növelése érdekében. Hasonló helyzet állt elő, mint 2015-ben, amikor az újonnan megjelent támogatások hatására tömegesen kezdtek szójabab-előállításba –igaz, utána tömegesen mondtak le róla

a gyakorlat hiánya, a rossz évjárat, a sikertelen első kísérlet miatt. Idén még nagyobb növekedés történt, mint 9 éve: a korábbi 50–70 ezer hektáros vetésterület egyszeri ugrással 112 ezerre nőtt, ami példátlan. Ugyanakkor logikus is.

A szója mellett nagyon sok és nyomós érv szól – még az extrém időjárási és piaci viszonyok ellenére is.

A szója – mint az a 2022-es, kiugróan aszályos évben is bebizonyosodott –sokkal kisebb arányban veszít átlagter-

méséből, mint tavaszi vetésű konkurensei. Míg 2 éve a kukorica az ötéves átlag 54, addig a napraforgó az ötéves átlag 36 százalékát elveszítette – a szója csupán kevesebb mint negyedét. A legtöbb megyében jövedelmező maradt, sőt, a termény értékesítése miatt egyetlen szójásgazdának sem fájt a feje.

Ez minden évben így van, tavaly például a Magyarországon megtermelt 170 ezer tonnából 160 ezret exportáltunk, a többit a hazai feldolgozók kap-

kodták el. A szója stabil értékesíthetősége mögött ugyanez a strukturális valóság áll: mind itthon, mind Európában sokkal kevesebbet állítunk elő, mint amennyit a takarmány- és élelmiszeripar felhasznál. Ennek mértéke Európában 30 millió tonna körüli – a gyorsan növekvő ukrán terméssel együtt is ennek legfeljebb negyedét állítja elő a kontinens.

Az EU is segíti a jövedelmezőséget

A szója mellett azonban számos más agrotechnológiai és logisztikai érv is szól. A hüvelyes fehérjenövény erős gyökerei kiváló talajlazítók; gyökérgümői megkötik és szerves tápanyagként lokalizálják a talajban a levegő nitrogénjét – a szója tehát kitűnő elővete-

tömege miatt logisztikai teherétele is csekélyebb, mint például a kukoricáé. Sokszor szárítani sem kell, ami tovább csökkenti a ráeső kiadásokat.

Az EU nagyvonalú, termesztéshez kötött támogatása továbbá azzal is segíti e szegmenst, hogy biztosítja a jövedelmezőséget kis átlaghozam mellett. Ez már 1,5–1,7 tonna felett nullszaldót jelent, holott itthon még a pocsék időjárású 2015-ös és 2022-es évben is meghaladta, máskor pedig általában közelíti 3 tonnát hektáronként (KSH).

Ha ráadásul a szóját összevetjük a napraforgóval és a kukoricával, akkor a több éve érlelődő jövedelmezőségi trendet látjuk újra érvényesülni: ez éri meg a legjobban. Idén a kukorica várható átlagtermése 5,4 tonna lesz hektáronként, ami a 70 ezres árral durván

Haaszójátösszevetjükanapraforgóvalésa kukoricával,sokévesjövedelmezőségitrendet látunkérvényesülni:ezérimegalegjobban

mény a gabonáknak. Emiatt nem vagy csak minimális nitrogén-utánpótlás igényel, vagyis helyből kisebb költséggel indítható az előállítása. Továbbá korán aratható, vagyis jól illeszkedik a hagyományos vetésforgókba, és kisebb

380 ezres bevételt jelent – ez biztosan kevés lesz a szárítással 450–500 ezer forint fölé kúszó kiadásokkal szemben. A napraforgót 2,5 tonnás átlagra várják, 150 ezer forintos ára aligha lesz elég a 370 ezer feletti kiadások fedezé-

sére. A szója 2,4–2,5 tonnás hektárátlaga viszont biztosan nyereséget hoz: bár a gyomvédelem költséges, a kisebb műtrágya- és szárításigény mellett 160 ezres árával bőven megtéríti a ráfordításokat.

Későn kapcsoltunk, de akkor nagyon

Nem véletlen, hogy lassan a hazánkkal szomszédos országok is elkezdték követni az osztrák példát, és az utóbbi években gyors tempóban növelték szója-vetésterületeiket. Ehhez képest a magyar gazdálkodók kicsit kivártak a sebességfokozat-kapcsolással; tavaly például itthon még csökkent is a szója szelete a vetésforgóban, de Ausztriában és Horvátországban durván 6, Szerbiában több mint 4, Szlovákiában majdnem 3, Romániában 2, Ukrajnában viszont 7,5 százalékos növekedést jelentettek. Itthon csak 2024-ben következett be a növekedés, igaz, akkor 100 százalékosan.

Ez ugyanakkor nagy felelősséget ró a vetőmag-forgalmazókra, integrátorokra. Rendkívül káros lenne ugyanis a szójatermesztés hazai integritására nézve, ha most magukra hagynák a gazdákat akár agrotechnikai, akár minőségi vetőmag, akár értékesítési segítség szempontjából. A nemesítő FOLYTATÁS AZ 50. OLDALON

Még soha ennyi szóját nem vetettek itthon. Ez nagy lehetőség és felelősség is egyben

házak, integrátorok és szakmai szervezetek nyári és ősz eleji rendezvényei e szempontból megnyugtató előjeleket adtak. A szokottnál is nagyobb odafigyelés hárul most a szegmensre.

Ugyancsak jó hír, hogy az idei hazai szójatermés átlaghozamai sem ígérkeznek rossznak.

Nagy lépés az önellátás felé

Idén a globális helyzet is kedvez az európai, benne a hazai szójakereskedelemnek. A szója várható hozamát uniós szinten szeptember elején még mindig az ötéves átlag körülire becsülték. Európát nem sújtotta olyan aszály, mint a Kárpát-medencét és Kelet-Európát általában, így ez akár be is jöhet.

A magyar átlaghozam-várakozások már szerényebbek: lapzártánk idején 2,5 tonnára teszik ezt. Az Oil World augusztusi becslésében 422 millió tonna globális szójababtermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. Ez 7 százalékkal lenne több, mint a korábbi szezonban. Az északi félteke termelése az előző szezonét 8 százalékkal múlhatja felül (185 millió tonna), a déli féltekén 7 százalékkal nagyobb (236 millió t) szójababtermésre számítanak. A világpiaci felhasználás 403 millió tonnára becsülhető, vagyis globálisan idén is túltermelés várható, és a zárókészlet (120 millió t) további növekedése.

Idehaza az Agrárminisztérium 298 ezer tonna körüli termésre számít(ott szeptember elején), ami bő 2,6 tonnás átlagot jelentene. Ez egyben azt is mutatja, hogy a sokéves kampány óta most először közeledik számottevő mértékben az önellátás elérése. A hazai éves fehérjenövény-igény – ami döntően a szóját jelenti – nagyságrendje 500-600 ezer tonna. Ennek idén a bő felét saját előállításból fedezzük. Ez azért is jó hír, mert több magyar gazda fog remélhetően nagyot keresni a jó minőségű hazai alapanyagon. Másrészt, ha az árak is megengedik, akkor kevesebb GMO-s importot kell az állatokkal feletetni, és többet lehet GM-mentes hazaiból a takarmányba keverni.

Indul a hazai feldolgozó

Annak, hogy eddig a hazai alapanyag lényegében mind elhagyta az országot, az is oka volt, hogy nem létezett nagy volumenű feldolgozóüzem. Év

Idén először tett nagy lépést az ország a fehérjenövény-önellátás felé

elején azonban az UBM igazgatósági elnöke bejelentette, hogy Baranya megyében 2024 végén kezdi meg a működését a vállalat feldolgozóüzeme, ahol stratégiai partnerség keretében évi 120 ezer tonna babot extrudálnak majd. A feldolgozókapacitás növelésével ez a babmennyiség a hazai láncban marad. Az UBM emellett év elején késznek mutatkozott a hazai termés nagyszabású felvásárlására, hogy szilárd piacot biztosítson a szójának.

A betakarítása kérdései

A szójatermesztő gazdák következő nagy kihívása most a betakarításra érzékeny növény aratásának műszaki háttér felőli biztosítása lesz. Mint nemrég az Agrárágazat összegezte, a szója vágását jobb mielőbb megkezdeni. Magyarországon egyébként is egyre népszerűbbek a korai/szuperkorai fajták, amelyek betakarítása is már az ősz elején esedékes. A szója ugyan kiválóan ütemezhető a többi haszonnövény között, mégis fontos az időzítés, az állomány újranedvesedése csökkenti csírázási képességet, és növeli a gombás fertőzés kockázatát. A cél az, hogy a betakarítás legkésőbb október elején megtörténjen.

A betakarításnál az első fontos teendő a vágóasztal alacsonyra állítása, itt azonban ügyelni kell rá, hogy ha magas a talaj nedvessége, megnő a termőréteg kombájnba kerülésének mértéke. Fontos a szemnedvesség mérése is: betakarításkor ez nem lehet kevesebb 13%-nál. Gyakori hiba a szója betakarításakor, hogy megvárják az utolsó zöld hüvelyek beérését – addigra vagy túlságosan száraz a termés nagy része, vagy a betakarítási idő ért véget, és már esik. A nedvességtartalom-csökkenéssel nő a szemek törési hajlama, ha vetőmagról van szó, a betakarítás gyakran 16%-os nedvességtartalomnál kezdő-

dik. Ilyenkor érdemes megvárni a betakarítással a korai reggeli harmatot. A kombájn beállítását mindig módosítani kell, ha a szemnedvesség megváltozik.

A vágóasztal számára kihívás az alacsony hüvely megközelítése: az alsó hüvelyemelet a talaj közelében vagy a talajon helyezkedik el. Ilyenkor nem ritka az 500 kg/ha feletti betakarítási veszteség sem. A 300 kg normálisnak számít, 200 kg alattit még akkor is nehéz elérni, ha minden megfelelően zajlik.

Az egyik ismert osztrák szójatermesztő és -feldolgozó szervezet szakmai összegzése az alábbiakat javasolja: előzetesen egyenletes magágy, a kövek előzetes összegyűjtése, leforgatása, optimális vetés az alsó hüvelyemeletek magasságának növelésében. Aratáskor érdemes figyelni a lassú aratási sebességre (4 km/h), a vágóegység közelre és meredekebb beállítására (a keskeny vágóasztalok mélyebbre engedhetők, mint a szélesek).

Emellett jó, ha a motolla nem túl gyorsan és nem elöl dolgozik, nehogy a hüvelyek idő előtt kipattanjanak. Érdemes a motollát egyszerű műanyag csövekkel felszerelni, hogy elkerüljük a növények feltekeredését. Az új motollák gyakran már szélesebb doblemezeléssel rendelkeznek.

Döntő a cséplődob-beállítás is: a sebesség irányértéke 400 ford./perc, a kombájn gyártmányától és a bab nedvességtartalmától függően. A dobkosár hézagbeállítására fontos odafigyelni, hogy minél kevesebb hüvely jusson át rajta, de ne legyen túl szűk. Mivel a menetsebességet a viszonylag merev szójaszár korlátozza, ezt csak a vágóegység szélességének növelésével lehet kompenzálni – lehetőség szerint rugalmas vágóasztallal. Ezen túlmenően az egyenletes terményáramlás is előnyös a kíméletes csépléshez; legjobb ehhez a szalagos vágórendszer.

Olajos magvak piaca

A kínai állattenyésztés az importra nyomja rá a bélyegét

A DLG CIKKE ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FODOR MIHÁLY

Az Észak- és Dél-Amerikában növekvő szójafelesleg nagyrészt Kínába áramlik. Az ország azonban a növekvő hústermelés miatt az olajos magvak egyik legnagyobb fogyasztója is, így az EU közvetlen versenytársa.

Kína messze a legnagyobb szójaimportőr, ez nem új hír. De az ország jelentősége a nemzetközi olajosmag-piacok szempontjából messze túlmutat a szójababon. Ha összeadjuk az összes olajosmag globális fogyasztását, akkor csak Kína a kereslet 23%-át adja. Ez 171 millió tonnás mennyiségnek felel meg. Ha a világpiacon a három legfontosabb olajos magra összpontosítunk (a szójabab, a repce és a napraforgó a forgalmazott olajos magvak menynyiségének 97%-át adja), Kína fogyasztása 141 millió tonnát tesz ki. A teljes globális fogyasztásból való részesedése ezen az alapon 27%-ra emelkedik.

Kína piaci jelentősége azonban nemcsak a tiszta fogyasztási adatoknak, hanem mindenekelőtt az import nagy jelentőségének köszönhető. Kína önellátási szintje az olajos magvak tekinte-

tében az elmúlt tíz évben tovább csökkent, 26%-ról a közelmúltban mindöszsze 23%-ra. Ez pedig azt jelenti, hogy ma a világpiacon forgalmazott szója, napraforgó vagy repce tíz tonnájából majdnem hatot Kínába szállítanak. Mik a kilátások a következő hónapokra – mind Kínában, mind az exportőrök számára?

Kína gyakorolja a legnagyobb hatást a globális sertésállományra. Az USDA szerint az állatlétszám a közelmúltban a 2020-as 310 millió tonna és a 2024es rekordévben közel 480 millió sertés között ingadozott.

Folyamatos olajosmag-termelés várható

Az Egyesült Államok pekingi mezőgazdasági attaséja nemrég megkoc-

káztatott egy első előrejelzést az új, 2024/25-ös szezonra vonatkozóan, amely csak októberben kezdődik, de legkésőbb májusban az USDA „hivatalosan” is jelzi, hogy merre alakulhat a globális termés az új évben. Ettől kezdve a nemzetközi határidős piacok minden egyes új előrejelzéssel reagálnak a korábbi becslés változásaira.

Az amerikai piac gyelő előrejelzésében azt feltételezi, hogy a szójabab, a repcemag és a napraforgó termelési adatai az előző évhez képest nagyjából stabilak maradnak. A hivatalos kínai statisztikai adatokkal ellentétben az amerikai mezőgazdasági attasé a 2023/24-es szójatermést nem rekordmagasra, 20,8 millió tonnára, hanem 19,7 millió tonnára teszi. Ezért FOLYTATÁS AZ 52. OLDALON

nem támaszkodik a rekordterületről szóló (2 t/ha-os) csúcstermésről szóló jelentésekre.

A jelenlegi ártrend nem támasztja alá a terület jelentős bővítését: a kínai statisztikai hivatal szerint a hazai szójaárak 2023 ősze óta jelentősen csökkentek. Márciusban 677 USD/tonna szinten 15%-kal voltak alacsonyabbak az előző évi szintnél. Az amerikai elemző ugyanakkor médiajelentésekre hivatkozik, amelyek szerint a szójatermesztés állami támogatása több tartományban is legalább 740 USD/ha lesz 2024/25-ben. Ez a szint magasabb, mint a kukoricára nyújtott kifizetések, és ellensúlyozza a szója vetésterületének csökkenését.

Kína javítja importmérlegét

Nemcsak a 2023/24-es betakarítási mennyiségben, hanem a kínai importstatisztikákban is vannak eltérések. A 2023-as naptári évre vonatkozóan a vámhatóság könyveiben a szójabab behozatali mennyisége egy lefelé történő kiigazítás után alig kétszámjegyű. A szimbolikus 100 millió tonnás határérték így elkerülhető lesz. A vámhivatal nem indokolja a csökkentést. Valószínűleg ez is nehéz lesz: ha összeadjuk a Brazíliából, az USA-ból és Argentínából Kínába szállított mennyiségeket, akkor a végeredmény már 102 millió tonna, plusz néhány 100 ezer tonna kisebb forrásokból.

feltételezés azon a várakozáson alapul, hogy a kínai állattenyésztési ágazat szójaliszt iránti kereslete a lisztárak csökkenése miatt rekordszintet, több mint 75 millió tonnát érhet el. Honnan származik majd a szükséges szójabab?

Tekintettel a közelmúlt dél-amerikai termésére, ez a kérdés jelenleg nem me-

Kínaaharmadiklegnagyobbrepcetermelő, valamintamásodiklegnagyobbrepceimportőr és-fogyasztó

Peking ezzel a manőverrel talán azt akarja leplezni, hogy az állítólagos rekordtermés ellenére a szükséges import tovább nő. Mostanra azonban az is világossá vált, hogy a Kína által bejelentett importmennyiségek már nem tekinthetők érvényesnek.

Rekordszintű a szójalisztfogyasztás Kínában

A naptári év helyett a gazdasági évet alapul véve az amerikai piacfigyelő 2024/25-re 103 millió tonna szójabab stabil importkeresletet feltételez. Ez a

rül fel. A szubkontinens gazdálkodói a becslések szerint 222 millió tonna szójababot takarítottak be. A 20 millió tonnás növekedés az előző évhez képest olyan jelentős, hogy a régió készletei a 2024/25-ös szezon kezdetére valószínűleg ötéves csúcsra, 60 millió tonnára emelkednek. Ez önmagában elegendő a világpiac ellátására az amerikai betakarítás kezdetéig. Ott viszont a szójabab területének növekedésére utaló jelek vannak.

Az amerikai gazdák termesztési szándékairól március végén közzétett jelentésében az USDA arra szá-

mít, hogy a szója vetésterülete az előző évhez képest mintegy 1,2 millió hektárral, 35 millió hektárra nő. A feltételezett növekedés alapja a hazai olajsajtoló üzemek növekvő kereslete a biodízelgyártáshoz szükséges szójaolaj iránt. Az elmúlt öt év terméshozamai alapján ez 112 millió tonna (2023: 113 millió tonna) betakarítási potenciált eredményezne. Az USDA hagyományosan májusban közli az új gazdasági évre vonatkozó első betakarítási előrejelzést.

Brazília esetében a helyi ellátási hatóság (Conab) a közelmúltban a szójabab területének további, mintegy 500 000 hektárral 45,7 millió hektárra történő növekedését prognosztizálta. Ez azt jelenti, hogy a növekedés várhatóan a felére csökken a következő vetési szezonban. Ennek okaként a magas termelési költségeket, az alacsonyabb bevételeket és a termelők csökkenő árrését említették.

Kína vezető szerepet játszik a repcemagban is

Kína a harmadik legnagyobb repcetermelő (Kanada és az EU mögött), valamint a második legnagyobb repceimportőr és -fogyasztó (mindkettő

A kínai statisztikai hivatal szerint a belföldi szójaárak 2023 ősze óta jelentősen csökkentek (fotó: pixabay.com)

az EU mögött). Emellett jelentős a repceolaj- és a repcemagliszt-felvásárlása is, amely a globális kereskedelem egyharmadát, illetve negyedét teszi ki.

Ami számunkra az EU-ban még fontosabb, Kína a legnagyobb versenytárs a világpiacon. A problémát a kínai felvásárlások kiszámíthatatlansága jelenti. Különösen a repcemag importja ingadozik jelentősen évről évre, függetlenül az ország saját repcetermésétől. Az elmúlt öt évben a vásárlások 1,7 és 5,3 millió tonna között mozogtak (a repcetermés tendenciaszerűen növekedett). Ez a repceolaj esetében kevésbé kifejezett, de még mindig észrevehető. Egyedül a repcemagliszt felvásárlási volumene növekszik lassan, de folyamatosan: a 2023/24-es évre 2,7 millió tonnát terveznek, ami a globális kereskedelem egynegyede.

Kína versenyez az EU-val a Kanadából és Ausztráliából származó árukért

Az ottani új betakarítások csak késő ősszel esedékesek. Az EU ezért kezdetben a saját termésében érdekelt. Az EU Bizottsága ezt 19,5 millió tonnára prognosztizálja (tavaly: 19,8 millió tonna). A magasabb terméshozamok várhatóan a

4%-os területcsökkenés hatásának felét ellensúlyozni fogják.

A hangsúly ezután Ukrajnára tevődik át. Az év második felében a pótlólagos kereslet nagy részét ez fogja fedezni. Egy rossz termés esetén az EU és Kína egymás útjába kerülne a világpiacon. Ez azonban jelenleg nem tűnik valószínűnek. Az Ukrán Növényolaj-feldolgozók Szövetsége az idei repcetermést 4 millió tonnára becsüli, ami csak kevéssel marad el a 2023-as rekordévtől.

Kínában kettős

a napraforgótermékek piaca

A napraforgómag hazai termését, amely a 2016/17-es rekordév óta csaknem felére, 1,7 millió tonnára csökkent, nagyrészt emberi fogyasztásra használják fel vagy exportálják (amit részben a felvásárlások ellensúlyoznak). A megtermelt olajat az élelmiszer-előállításban is felhasználják, az 1,6 millió tonnás feldolgozott mennyiség 84%-át a világpiaci felvásárlások fedezik.

Bár a napraforgóliszt takarmányozásban történő felhasználása 2018/19 óta megduplázódott, és 3,8 millió tonnára nőtt, ez alig 4%-át teszi ki a teljes hazai olajosmagliszt-fogyasztásnak.

És Kína itt is a saját termelését sokszorosan meghaladó vásárlásoktól függ, amelyek 2023/24-ben várhatóan újabb csúcsot érnek el, 3,5 millió tonnával.

Kína befolyása az olajos magvak árára egyre növekszik

Kína a folyamatosan növekvő olajosmag-éhségét egyre inkább importból fedezi. A három fontos olajnövény, a szójabab, a repce és a napraforgó önellátási szintje (SSS) az évek során stabilan 27% körül maradt. Abszolút értékben azonban ez azt jelenti, hogy Kínának ma jó 30 millió tonnával több olajos magot kell vásárolnia, mint tíz évvel ezelőtt.

A helyzet összességében jobb a kapcsolódó növényi olajok és lisztek esetében (SVG 86 és 93%). Az alacsony importkvóták ellenére azonban ezeken a területeken a világkereskedelem volumenének nagy része elmarad tőlük. Ez különösen igaz a repceolajra és -lisztre, valamint a napraforgólisztre. Ez azt jelenti, hogy a piaci helyzettől függően Kína importéhsége a világpiaci árak csökkenését és emelkedését is okozhatja.

Veszélyes adventív kártevők 5. rész

A rőtcsápú vándorpoloska (Acrosternum heegeri Fieber, 1861)

SZERZŐ: KERESZTES BALÁZS

A rovarok egyik, széles körben ismert, és finoman szólva sem kedvelt csoportja a címerespoloskák családja. Ennek fő oka, hogy egyes fajaik – főleg az inváziós fajok – nemcsak kártételükkel, hanem a lakosság zavarásával is kivívták az emberek ellenszenvét.

Ezalatt azt értem, hogy közvetlen lakókörnyezetünkben is tömegesen szaporodnak, amiből már részben adódik, hogy lakóépületekben, lakásokban is nagy számban jelennek meg, de ennek másik oka, hogy áttelelés céljából kifejezetten szívesen húzódnak be ilyen helyekre. A poloskák bűzmirigyeinek váladékáról már nem is beszélve, ami miatt pusztán a rovar látványa viszolygást vált ki a legtöbbünkből.

Számos ismert inváziós fajukról (Nezara viridula, Halyomorpha halys) már sok helyen lehet olvasni, ezek sorát gyarapíthatja az ebben a cikkben bemutatott faj, melynek terjedése, egyre növekvő egyedszáma alapján könnyen elképzelhető, hogy hamarosan hasonló problémákat fog okozni, mint a már korábban elterjedt rokonai.

Rendszertani besorolás

A faj az Arthropoda (ízeltlábúak) törzsébe, azon belül a rovarok (Insecta) osztályába és a mai rendszertan alapján a félfedelesszárnyúak vagy szipókások (Hemiptera) rendjébe tartozik. A

nem sokkal korábbi – talán sokaknak ismertebb – rendszerezés alapján a poloskák (Heteroptera) ma is érvényes rendjén belül a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) alrendjének és a névadó címerespoloskák (Pentatomidae) családjának képviselője.

Morfológiai bélyegek

A faj egy tipikus, középnagy termetű, zöld színű címerespoloska, amelyet leginkább közvetlen rokonaival lehet

példányát azonban azóta sem követte újabb, így (jelenleg) nálunk nincs sok jelentősége. Ebből kifolyólag a cikk tárgyát képező faj hazai viszonylatban elsősorban a zöld vándorpoloskával (Nezara viridula) keverhető.

A nagyfokú hasonlóság szintén rokon mivoltukból adódik, ami a rőtcsápú vándorpoloska korábbi genusnevéből (Nezara heegeri) is kitűnik. Bár átlagosan kisebb (8–12 mm) a zöld vándorpoloskánál, de annak is vannak hasonlóan kisebb méretű példányai.

Acímerespoloska-alkatúak(Pentatomomorpha) alrendjénekésanévadócímerespoloskák (Pentatomidae)családjánakképviselője

összetéveszteni. A már nálunk is megjelent legközvetlenebb rokonától, az Acrosternum millierei fajtól leginkább az ivarszervi paramérák alapján lehet megkülönböztetni. Ennek a fajnak egyetlen hazai, 2005-ben (Keszthely környéki fénycsapdából) előkerült

A két fajt, pontosabban a ma már különálló Nezara és Acrosternum nemet több bélyeg alapján is egyértelműen meg lehet különböztetni. Míg a Nezara viridula potroh-haslemezeinek közepén tetőgerincszerűen kiemelkedik egy hosszanti lefutású sárgásfehér él

1. és 2. kép. Acrosternum heegeri és haslemezei 3. kép. Nezara viridula hasi gerincéle (fotók: Keresztes B.)

(3. kép), addig az Acrosternum fajoknál ez hiányzik (2. kép), ugyanakkor mindkettő esetében jól érzékelhető az első haslemez közepén (a hátsó csípők között, mögött) egy bütyök (2–3. kép). Talán ez az él (vagy annak hiánya) tekinthető a legjelentősebb bélyegnek, mivel szabad szemmel is jól látható, ha megfordítjuk az állatot.

Jellemző bélyeg ugyanakkor a háti oldalon is van. Az Acrosternum fajok pajzsának végén, annak két oldalán 1-1 apró, sárga folt látható (1. és 6. kép), ami a Nezara viridula esetében hiányzik, ugyanakkor utóbbi faj pajzsa tövének középtáján – ellentétben az Acrosternum fajokkal – három világos pont látható (7. kép).

A Nezara viridula fejének oldalán, az összetett szemek előtt és a csápok ízesülése mögött 1-1 fekete pont található (4. kép). Ilyen pontok az Acrosternum fajok esetében nincsenek (5. kép). Abban nincs különbség, hogy mindkét fajnak van őszi, vörhenyes alakja (6-7. kép), bár ezek között is előfordul-

hat a Nezara viridula esetében a fej- és nyakpajzson világos szegélyt viselő (torquata) aberráció (7. kép). Ez utóbbi így egyértelművé teszi a faji identifikálást, ugyanis az Acrosternum fajoknak ilyen formája nincs, alapvetően monotipikusak.

A lárvaalakok ugyanakkor erősen különböznek. A Nezara viridula utolsó előtti lárvastádiumig sötét, többnyire fekete alapon világos foltokat visel (9. kép), csak az utolsó (L5-ös) stádium vált zöld alapszínre (8. kép). Az Acrosternum heegeri összes stádiuma zöld, világos foltok nélkül, csupán a bűzmirigynyílások körüli foltok elütő színűek (10–11. kép).

Származása, elterjedése, jelentősége

A szakirodalom holomediterrán-turáni fajként jellemzi. Az egész Mediterráneumból ismert, és elterjedt a Közel-Keleten is. Európában Portugáliától egészen Törökország európai

feléig szélesen elterjedt, a Földközi-tenger medencéjének afrikai felén pedig lényegében szintén a teljes part menti régióból (Marokkótól Egyiptomig), valamint egyes szigetekről (például Madeira, Kanári-szigetek) is kimutatták.

Ázsiából ugyancsak – Törökországtól egészen Pakisztánig – számos országból ismert. Bizonytalan, korai adatok még az afrotropikus régióból is vannak. Összességében – az Acrosternum génusz többi fajához hasonlóan –valószínű, hogy e faj is (a mediterrán mellett) eredetileg szubtrópusi, trópusi elterjedésű.

Hazánkban elsőként – 2015. augusztus végén, szeptember elején –Budapest néhány pontjáról a faj több példányát is kimutatták. A már megjelent egyedek sikeres áttelelését és szaporodását erősítették meg a 2016 késő júniusa és augusztus közepe közötti időszakban gyűjtött példányok. A fővárosban való megjelenését – tekintettel  FOLYTATÁS AZ 56. OLDALON

4. kép. Nezara viridula fejének fekete pontja

5. kép. Acrosternum heegeri feje oldalról

6. kép. Acrosternum heegeri telelő alak

7. kép. Nezara viridula őszi alakjai

8. kép. Utóbbi L5-ös nimfastádiuma

arra, hogy az addig ismert elterjedési határától hirtelen mintegy 430 km távolságra tűnt fel, és hazánkból ezekben az években senki sem jelezte máshonnan – még inkább emberi széthurcolás eredményeként valószínűsítik.

Mindezek után, valószínűleg a klímaváltozásra reagálva – ahogy korábban a Nezara viridula –, minden bizonnyal már önerős terjeszkedéssel is eljut(hat)ott hazánkba (areaexpanzió). Erre utal néhány éven belüli egyre több egyedének különböző hazai lelőhelyeken való felbukkanása, valamint saját tapasztalatom is.

Először 2019 márciusában, Pécsett találkoztam a faj egy áttelelt egyedével, majd az év során még néhány példányával. Az áttelelt vörösesbarna példányt március harmadikán gyűjtöttem, ami értelemszerűen 2018-ban (vagy betelepült, vagy ott kifejlődött imágóként) már jelen kellett hogy legyen a városban. A fővárosunktól való jelentős távolságot és a mindössze 2-3 évvel korábbi, első hazai megjelenését figyelembe véve legalább annyi, ha nem nagyobb eséllyel érkezhetett, vagy érkezhettek akár a felmenő generáció tagjai Pécsre dél felől, mint a már megtelepedett, de minden bizonnyal akkor még kis létszámú fővárosi populáció irányából. A későbbiek folyamán már egyre több egyedével találkoztam Keszthelyen is.

Egyre nagyobb jelentőségét hangsúlyozandó, Pécsett 2020 augusztusában egyetlen tűztövisbokron (Pyrracantha coccinea) – nem túlzás azt mondani –tömeges jelenlétére, szaporulatára lettem figyelmes (12-13. kép). Ugyanezen a bokron annak idején a Nezara viridula, majd később a Halyomorpha halys is hasonló módon mutatkozott, mindkét

már régóta jelen lévő zöld vándorpoloskával és ázsiai márványospoloskával. (Érdemes megjegyezni, hogy az annak idején az első ilyen évében történt, és hasonlóan tömeges megjelenésével az ázsiai márványospoloska is ledominálta az addig nagyszámú zöld vándorpoloskát.)

Ezamáraegyeshelyekenjelentősegyedszámban jelentkezőadventívkártevősajnosrálépett azinváziósfajjáválásútjára

fajnál mindezt egy országos invázió és egy azóta is tartó állandó és magas egyedszámú jelenlét követett.

2020-as megfigyelésemkor gyakorlatilag olyan tömegesen volt jelen az ominózus bokron a rőtcsápú vándorpoloska, hogy alig-alig találkoztam a

Hogy meggyőződjek faji mivoltáról, 2020. augusztus 21-én 16, míg másnap 11 példányát gyűjtöttem be határozásra, és arra az eredményre jutottam, hogy mind a 27 példány az Acrosternum heegeri fajhoz tartozott. Néhány példányt keszthelyi heteropterológus

kollégámmal, Kondorosy Előddel is ellenőriztettem, aki ebben megerősített. Az eddigi irodalmi adatok és saját tapasztalataim alapján jelentőségéről elmondható, hogy – bár még hazai gazdasági jelentőségű kártételéről nem érkeztek hírek – ez a mára egyes helyeken jelentős egyedszámban jelentkező adventív kártevő sajnos rálépett az inváziós fajjá válás útjára.

Tápnövények

és kártétel

Szakirodalmi adatok szerint a faj polifág, számos nyitva- (például Pinaceae – Pinus sp., Cupressaceae – Juniperus sp.) és zárvatermő növényfajon egyaránt táplálkozik. Utóbbiak közül feljegyzett jelentősebb gazdasági növény a kajszibarack (Prunus armeniaca), erdészeti szempontból a nyárfa (Populus sp.), lágy szárúak közül a bab (Phaseolus sp.). Iránból a pisztácia (Pistacia vera) jelentős kártevőjeként említik.

10-11. kép. Acrosternum heegeri L2 és L4-es nimfastádiumai

9. kép. Nezara viridula fiatalabb lárvastádiumai

Számos gyomnövényfajon szintén megfigyelték. A Chenopodiaceae és Amaranthaceae családok több fajáról is leírták, de károsít többek között boglárkafélét (Ranunculaceae) vagy éppen kutyatejfélét (Euphorbiaceae) is. Én Pécsett a tűztövisen való tömeges táplálkozása mellett megfigyeltem még Keszthelyen káposztafélén (bimbóskel) és Nezara viridula társaságában paradicsomon is.

Életmód, környezeti igény

A faj (bár még nem mondható annak) az inváziós fajok gyors terjedőképességével egyértelműen rendelkezik. Különleges környezeti igénye nincs (ubikvista), előfordulására egyaránt jellemző az emberközeli és a természetközeli élőhelytípus. Polifág táplálkozásából is adódóan számos olyan növény (például gyomok, tűztövis, erdészeti fafajok) válhat adott helyen és évben fő tápnövényévé, mely látens módon, gócpontként működve rendkívül felszaporíthatja a fajt anélkül, hogy ez számunkra a kezdetekkor feltűnne. Hasonlóan történt mindez a közelmúltban nem egy inváziós poloskafaj esetében is, aminek a következménye egy országosan magas egyedszám melletti jelentős kártétel lett, ami azóta is folyamatosan jelentkezik. Az biztos, hogy a legtöbb címerespoloskához hasonlóan imágó alakban telel, a zöld vándorpoloskára vagy akár az ázsiai márványospoloskára jellemző, különböző védett helyekre (avarba, kéreg-, fal- vagy sziklarepedések alá, épületekbe) húzódva.

Növekvő egyedszámát jelzi az is, hogy egyre gyakrabban találkozunk ennek a fajnak is a télre behúzódó imágóival. A faj áttelelési esélyét mindenképpen növelik az utóbbi évek enyhe

telei is, areaexpanziója minden bizonynyal a klímaváltozásból (és a többek között ebből következő enyhe téli hónapokból is) következik.

Nemzedékszámáról pontos adatok nincsenek, de könnyen meglehet, hogy a zöld vándorpoloskához hasonlóan több (2-3?) nemzedéket is szaporít egy évben, ezt tűnik megerősíteni saját tapasztalatom, amikor még 2022. augusztus közepén (08. 12–14.) is számos különböző fejlettségű lárvájával talál-

hogy egy újabb, számos gazdasági növényünket is károsító címerespoloskával kell ismét szembenéznünk. A vele szemben alkalmazható előrejelzési és védekezési lehetőségek minden bizonnyal meg fognak egyezni a más címerespoloskáknál alkalmazottakkal. Megjegyezném, hogy ezekkel a már viszonylag régóta jelen lévő fajokkal is sok problémánk van még. Jelenlétük észlelése, az áttelelt imágók előjövetele, adott növényállományba való betelepedésük

Polifágtáplálkozásábólisadódóanszámos növényválhatadotthelyenésévben főtápnövényévé

koztam az ominózus tűztövisbokron. Valószínűsítem, hogy nem az a nyár végi időszak volt az első szaporodási időszaka az év során.

Előrejelzési és védekezési lehetőségek

A rőtcsápú vándorpoloska – még ha egyre több helyen és esetenként nagyobb egyedszámban észlelhető is az országban – hazánkban egyelőre nem számít gazdasági értelemben vett kártevőnek. Mondhatni ugyanakkor, hogy már egy adventív státusban lévő, erőszakosan terjeszkedő fajról van szó.

Elterjedésének pontos detektálását nehezíti a zöld vándorpoloskával való összekeverhetősége. Valószínűleg jóval több helyen van már jelen az országban, mint amiről biztosan tudunk. Ha eléri azt a szintet, amit egyes inváziós címerespoloskák már korábban elértek, akkor a fentiekből is kikövetkeztethető,

előrejelzése ugyan nem túl bonyolult, de például egy városi környezetben való védekezés még engedélyezett növényvédő szerekkel is számos aggályt vet fel.

Legfontosabb, kapcsolódó irodalmak: Ghahari, H., Moulet, P. and Rider, D. A. (2014): An annotated catalog of the Iranian Pentatomoidea (Hemiptera: Heteroptera: Pentatomomorpha). Zootaxa, 3837 (1): 1-95.

Halászfy É. (1959): Heteroptera II. – Poloskák II. In: Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae), XVII. kötet, 2. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Károlyi, B. and Rédei, D. (2017): Acrosternum heegeri Fieber, 1861 (Hemiptera: Heteroptera: Pentatomidae), another Mediterranean bug expanding to the north. Zootaxa, 4347 (2): 392-400.

Kondorosy E. (2012): Adventív poloskafajok Magyarországon. Növényvédelem, 48 (3): 97-104.

12-13. kép. Acrosternum heegeri imágók tűztövisbokron Pécsett

Magyar fejlesztés óvhatja az agráriumot

az ázsiai lódarázstól

FORRÁS: MATE-SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az ázsiai lódarázs megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára. A MATE és a BME közös kutatásában kifejlesztett, új generációs rádiótelemetriás eszköze segíthet a darázsfészkek hatékonyabb megtalálásában. A módszer lényege, hogy egy miniatűr jeladót rögzítenek a darazsakra, így azok elvezetnek a fészekhez. Ez a jelenleg beszerezhető jeladóknál fejlettebb technológia jelentősen javíthatja a fészekkeresés hatékonyságát és hozzájárulhat az inváziós faj terjedésének lassításához. A MATE keszthelyi kutatói és méhész önkéntesekből álló csoportok révén elérhetővé vált telemetriás eszközpark használata során a szakértők szorosan együttműködnek a nemzetközi partnerekkel is.

AMagyar Agrár- és Élettudományi

Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológia Intézet munkatársai dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva, a keszthelyi Georgikon Campuson

már a kártétel ingerküszöbét. A kutatók célja, hogy a nagyvolumenű védekezés szükségességét minél későbbre tolják el, ezáltal a költségek kisebbek lehetnek és később fognak jelentkezni.

Hazaifejlesztésű,nemzetközileg isversenyképesjeladósegítmegtalálni afészkeket

az első hazai észlelés (2023. augusztus) óta folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet a BME munkatársaival együttműködésben az ázsiai sárgalábú lódarázs (Vespa velutina nighrithorax) elleni védekezés területén. A MATE fontosnak tartja az invazív faj elleni védekezésben a tudományos adatokra alapozott megközelítést, valamint az elmúlt időszakban történt kutatási előrelépésekről történő tájékoztatást. A MATE keszthelyi kutatói a témában szorosan együttműködnek nemzetközi partnerekkel. Gyakorlati alkalmazáshoz, külföldi mintára fészekkereső platformokkal felszerelt, méhész önkéntesekből álló kereső csoportokat hoztak létre az egyetem együttműködő szervezetén (MKE) keresztül Somogy és Zala vármegyékben.

A védekezés szükségessége és az ázsiai lódarázs kártétele

Nem kérdés, hogy védekezésre akkor is szükség lesz, ha a darázs már visszafordíthatatlanul elterjedt. Így van ez azokban a nyugat-európai országokban, ahol a faj megtelepedése akár évtizedes múltra tekint vissza és a darázspopuláció korábban elérte

Nyugat-európai tapasztalatok és tudományos közlemények alapján az ázsiai lódarázs közvetlen kártétele ökológiai és mezőgazdasági szempontból bír

jelentőséggel, utóbbi vonatkozásában leginkább a méhészeti, szőlészeti és gyümölcstermesztő ágazatot érinti.

A lakossági észlelések relevanciája

Az ökológiai és mezőgazdasági kártétel mellett azonban a legtöbb észlelés és bejelentés a lakosság részéről érkezik. Ennek logikus, biológiai oka van: tavaszi (ún. primer) fészkeit jellemzően ember által épített létesítményekben helyezi el. A kolóniák többsége azonban – a hazai lódarazsakkal ellentétben –a nyár folyamán átköltözik ezekből a fészkekből a legfeljebb 200 méter távolságban épített másodlagos, úgy-

Ázsiai lódarázs fészkét követő magyar-szlovák keresőcsoport, Törökbálint, 2024

nevezett szekunder fészkekbe. Ezek jellemző lelőhelye többnyire olyan élőhely, ahol az épített környezet, víz és táplálékforrás (pl. méhészet) hármasa együttesen megtalálható.

Az invazív lódarázs megfékezésének esélyei

Az ázsiai lódarázs szekunder fészkeit – amelyek több száz leendő királynőt is kibocsátanak az ősz folyamán – rendkívül nehéz időben megtalálni. Ennek oka, hogy ezek többnyire magas fákon, a lombkorona takarásában találhatók. Hagyományos módszerekkel – mint például a darázs repülési irányának, vagy a csalétekhez történő visszatérési sebességének mérésével – meghatározni, időigényes munka.

Ez különösen az elterjedés korai időszakára igaz, amikor még kevés a megtalálandó fészek, pedig pont ekkor lehetne lassítani nagyobb eséllyel a terjedést egy-egy észlelt gócpontban (ahogy jelenleg teszik ezt például Angliában és Hamburgban). Sajnos amikor a fészekkeresési munka már könnyebbé válik – a sok követhető darázsnak köszönhetően – már több fészket kell időben megtalálni, így a terjedés lassítására is kisebb az esély a nagyszámú királynő kibocsátása miatt. Amennyiben a fészkek megkeresése nem jelentene szűk keresztmetszetet, javulnának az esélyek a védekezés korai időszakában. Az érintett ágazatok számára nagy segítséget jelentene a kártételi küszöb alá szorítás az adott évben.

A fészkek hatékony megkeresésében a rádiótelemetria jelenthet megoldást. A rádiótelemetriás rendszer kulcseleme egy darázsra rögzíthető jeladó, melynek segítségével a darázs elvezeti a kutatókat a fészekhez.

jeladó elkészítése és alkalmazása számos technikai kihívást rejt magában. A jelenleg beszerezhető adók használhatóak, ugyanakkor sok esetben hatótávolság, jelerősség, frekvencia stabilitási problémákkal terheltek, és a beszerzésük is meglehetősen költséges.

A BME-MATE együttműködésben Wohlfart Richárd és dr. Miklós Ákos ( www.telemetry.hu ) által 2024-ben fejlesztett jeladók műszaki mutatói jelentős előnyt mutatnak az eddigi jeladókhoz képest a labori és terepi mérésekben egyaránt

Aproblémanemállmegahatáron, osztrák-szlovák-magyaregyüttműködést szerveznek

Magát a jeladót egy iránymérő vevő segítségével követik nyomon. Bár az alapelv nem új, azonban az ázsiai lódarázs fészkek megkeresésére optimalizált technika csak 2018 óta létezik, mivel egy 0,2 g-nál kisebb tömegű és relatív nagy hatótávolságú

(youtube.com/watch?v=y4TI54wK-Ao).

Az adók elkészítése során az innováció szempontjai az újbóli felhasználás, a nagy hatótávolság, és a kis tömeg voltak. A jobb paraméterek mellett árban is versenyképes lehet az új technológia.

Társadalmi

szerepvállalás

Egyetemünk célja elsősorban a kutatás-fejlesztés, ám a társadalmi szerepvállalást tekintve hangsúlyos, a mielőbbi gyakorlati felhasználás is. A 2023-as első hazai észleléskor és fészekkereséskor sikerrel alkalmazott rádiótelemetriás platformot a MATE partner egyesülete, a Magyar Krajnai Egyesület tovább bővítette az angol Asian Hornet Action Teamek mintájára. Két önkéntes keresőcsoport létesült Zala és Somogy vármegyében, valamint a tavaly érintett vármegyében is vannak fészekkeresési tapasztalattal rendelkező kollégáink. A keresőcsoportok közvetlen értesítése a velutina.hu információs és monitoring felület által közvetlenül lehetséges. A felületen továbbá bárki számára lehetséges ázsiai lódarázs észlelés bejelentése. Jelenleg összesen már négy független fészekkereső eszközpark áll rendelkezésre Magyarországon. Mivel ez a probléma nem áll meg az országhatárnál, így Ausztria burgenlandi tartományában, valamint Szlovákiában is igyekeznek a szakértők segítséget nyújtani az ilyen platformok felépítésében és a technika használatában, továbbá a szlovák kollégák fészekirtási tapasztalataikkal is segítik a magyar szakértőket.

Ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax)

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat – 23. rész

SOROZATSZERKESZTŐ: BIRÓ BORBÁLA, A BIOLÓGIAI TALAJERŐ-GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK INDÍTÓJA (SZIE-MATE, BUDAPEST)

Takarónövény-keverékek hatásvizsgálata

forgatás nélküli ökológiai művelésű rendszerben – 2. rész: A gyomosodás alakulása

SZERZŐ: BIRÓ BORBÁLA ÉS ÁY ZOLTÁN A 2018-BAN MEGVÉDETT SZAKDOLGOZATA ALAPJÁN (TANSZÉKI KONZULENS: MADARÁSZ BALÁZS)

Mottó: A takarónövények olyan támogatók, amelyek a kultúrnövényekkel fontos közösséget alkotva képesek javítani a talaj-növény-környezet (és az ember) közötti kölcsönhatás eredményességét (UlrikeWindspergerapermakultúrás szemléletről, 2023).

A négyféle összetételű takarónövény-keverék hatására megváltoztak a talaj fizikai tulajdonságai, és lazább, kevésbé tömörödött talaj alakult ki a főnövény számára. A művelési költség csökkenése ellensúlyozta a minimális terméskiesést a szántásos parcellával összehasonlítva. A cikksorozat jelenlegi része a gyomosodás alakulását vizsgálja.

Vegyszer helyett takarónövény

Sokszor hallhatjuk új növényfajták bevezetésénél a genetikai terméspotenciál kifejezést. Ezalatt egy adott növény legnagyobb elméleti termőképességét értjük, amely optimális környezeti feltételek hatására létrejöhet. Az időjárásnak, a talajadottságoknak, az agrotechnikának, de a víz- és tápanyagellátási feltételeknek is együttesen kell teljesülnie azon a földrajzi területen, amelyhez az

adott növény (genotípus) hosszú idők során hozzászokott, adaptálódott.

A terméspotenciált akadályozó tényezők sorában a gyomok különös helyet foglalnak el. Képesek a talajélet felpörgetésére, ugyanakkor konkurenciát is jelentenek a gazdanövényeknek a vízért és a tápanyagokért folytatott küzdelemben. Az ökológiai gazdálkodás keretei között a vegyszeres gyomirtásra nincs lehetőség. Ha azonban takarónövényeket vetünk, akkor az előtörő gyomok mennyiségét és faji összetételét is lehet befolyásolni, csökkenteni, azok összetételétől függően. A kísérletek négyféle összetételű takarónövény-keverékkel egy tizenöt éve biominősítéssel rendelkező, gyulavári, 4,94 hektáros táblán kerültek beállításra. A terület talaja erősen kötött, nehezen művelhető, gyengén savanyú, rossz víz- és levegőgazdálkodású réti

talaj. A felhasznált négyféle takarónövény-keverék különböző fajú és típusú növényekből állt (bővebb információ az előző, 22. részben).

902-es keverék : pillangósok (sziki kender, tarka koronafürt, bíborbükköny) 72%, indiai köles 20%, fekete mustár 8% (25kg/ha).

903-as: pillangósok (lóbab, takarmányborsó, tehénborsó) 92% talajművelő retek 8%, (100 kg/ha).

904-es: többféle kétszikű növény (fekete mustár mézontófű, talajművelő retek) 32% és a fűféle homoki zab 68% (25 kg/ha).

906-os: pillangósok (sziki kender, alexandriai here) 36%, egyszikű fűfélék homoki zab, szudánifű 56% és talajművelő retek 8% (25 kg/ha).

Az előző évi, őszi vetésű négyféle takarónövény-keverék után a következő év tavaszán a területen az AGN 735 fajtájú silókukorica-hibrid lett elvetve (FAO 700-as éréscsoport). A parcella mérete 500 × 18 m vagy 500 × 9 méter nagyságú volt a kontrollnak számító tárcsázott vagy hagyományosan művelt, szántott parcelláknál (1. kép).

A gyomflóra felvételezése során a parcellákban „X” alakban haladva alkalmanként 8 db, 1 × 1 méter nagyságú mintakvadrátban az egyes gyomnövények borítási százaléka került megállapításra 5 alkalommal a kísérlet során. A fajonkénti átlagok egytényezős varianciaanalízissel kiértékelve az Országos Gyomfelvételezési adatokkal is összehasonlításra kerültek.

A 2017 őszi csapadék hatására (193 mm 12 hét alatt) a takarónövény-keverékek 12–18 nap alatt kikeltek. A retek, a fekete mustár és a takarmányborsó kelési erélye kiemelkedően jó, a bíborbükköny, a homoki zab és a lóbab kelése megfelelő, a tarka koronafürt, a mézontófű, a szudánifű és az alexandriai here csírázása viszont elhúzódó lett. Ezen túl a sziki kender, az indiai köles és a tehénborsó olyan alacsony arányban kelt ki, hogy jelenlétük a keverékekben elhanyagolhatóvá vált.

A pillangósok szerepe

A négy keverék közül a 903-as október 5–10 között, a 902-es és a 904-es október 15–20 között, míg a 906-os október 20–25. között borította be teljesen a talajfelszínt. Az eltérések oka, hogy a 903-as keverékben található pillan-

1. kép. Műholdfelvétel a kísérleti területről. Jól elkülönülnek a felső rész szántott, az alatta levő tárcsázott és a 902–906 takarónövény-keverékekkel bevetett táblarészek. A parcellák kifakult foltjai a takarónövényeket dézsmáló vadak kártételét jelzik

2. kép. A kukorica kiásott, bomlásnak indult gyökérmaradványa gazdag talajéletre utaló földigilisztákkal (fotó: Prettl Nándor)

gós növények igen gyorsan fejlődtek, illetve, hogy a 906-os nem tartalmazta a nagy lombot nevelő fekete mustárt. A novemberi szemle alkalmával a gyökerek elhajlásával vált láthatóvá, hogy a jégcsapretek karógyökere 15–18 cm mélységben áttört egy viszonylag vékony tömörödött talajréteget. A mustár ugyanezt a réteget nehezebben küzdötte le, több esetben lehetett látni vízszintesen elhajló gyökérágakat. A pillangósok gyökerein megjelentek a levegő szabad (ingyen) nitrogénjét megkötni, hasznosítani képes gyökérgümők is; a legtöbb a lóbabon (8-10 db/növény), a legkevesebb pedig a bíborbükkönyön (1-2 db) alakult ki.

A pillangósok szerepe a gyökérgümőkben élő Rhizobium baktériumok biológiai nitrogénkötő képessége, amit a gümők rózsaszín-pirosas színe jelzett. A takarónövényes kísérletet a szimbionta mikroorganizmusok mellett is gazdag talajélet jellemezte, rovarok, pókok, százlábúak és gyűrűsférgek nagy számban fordultak elő a talajban és a gyökereken a kukorica rhizoszférájában (2. kép).

A fajgazdag takarónövény-keverékek ízletesnek bizonyultak a vadak, így a dámszarvasok, vaddisznók, mezei nyulak és fácánok számára. A november közepén még jelentéktelen vadkár januárban már tetemessé vált (1. kép).  FOLYTATÁS A 62. OLDALON

2018. 04. 12.

Amaranthus retroflexus T4

Ambrosia artemisiifolia T4

Digitaria sanguinalis T4

Hibiscus trionum

Persicaria lapathifolia

viridis

összes gyomfaj –

1. táblázat. Az 5 időpontban elvégzett gyomfelvételezés összesített eredménye. Az adatok borítási százalékban értendők, és 8 mintatér átlagának felelnek meg (magyarázat: G3: szaporítógyökérrel talajban telelő évelő (geofiton); H3: karógyökérrel talajszintben telelő évelő (hemi-kriptofiton); T1: ősszel csírázó, kora tavasszal virágzó egyéves (terofiton); T4: nyáron csírázó, nyárutón virágzó egyéves (terofiton); KN: kultúrnövény)

A lombozat lerágásán és a gyökerek kitúrásán kívül taposási károk is keletkeztek, bár a nem kevés hátrahagyott ürülék is javította a talajéletet.

A mustár fanyar íze miatt a 902es és a 904-es keverékeket sújtotta legkevésbé a vadkár, míg a 903-as keverék az édes takarmányborsó miatt volt a legkedveltebb.

Az első talaj menti fagyok 2017. november végén érték a kísérleti táblákat, amelyek hatására a melegigényes szudánifű néhány napon belül sárgult és elpusztult. December elején néhány napig 15 cm-es hó borította a területet, de komolyabb fagy csak 2018 februárjának második felében jelentkezett, -7 és -10 °C körüli éjjeli minimumokkal, másfél héten át. Ez elegendőnek bizonyult a vadkárt túlélő takarónövények terminálásához. A kukorica vetésének idejére csak bomló szár- és gyökérrészek maradtak a keverékekből a területen, helyüket átvette a gyomflóra. Az elfagyott mustár és a főnövény kukorica gyökérrendszerében is megtalálható volt a gazdag talajélet (2. kép).

A gyomok összetétele és borítási értékeik

A kísérlet ideje alatt 5 alkalommal végzett gyomfelvételezési adatokat az 1. táblázat mutatja be. Kezdetben (2017. 09. 01.), a 44 nappal korábbi tarlóhántás után a 60 mm esőt követő forró nyár miatt is csak igen kevés nyár végi T4-es és G3-as gyomot, valamint árvakelésű lucernát és őszi búzát lehetett találni a területen. A parcellák között csupán a mezei acatra alakult ki szignifikánsan nagyobb arány a 902-es és 904-es parcellákban. Egyszikűek közül kakaslábfű és búzaárvakelést lehetett találni.

A parcellák teljes borítottsága 10,69–14,21% között változott. A 2017. 11. 12-ei felvételezés közvetlenül a forgatásos parcella szántása után történt. A feketére művelt kontrollparcellában egyetlen élő növény sem maradt. Az előző felvételezéshez képest eltűntek a területről a T4-es életformájú fajok és a lucerna, helyüket átvette a T1-es tyúkhúr és repkényveronika. A G3-as mezei acat és folyondárszulák újra

2. táblázat. A 2018. 07. 26-án felvételezett gyomflóra fajonkénti megoszlása, a gyomok borítási százaléka (B), a fajok rangsora (R), valamint összevetésük az 5. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés (2007–2008) „kukoricavetések legjelentősebb nyárutói gyomfajai” adataival (8 mintatér adatai)

kihajtottak, valamint újabb árvakelésű őszibúza-növényeket is lehetett találni (1. táblázat, 2. ábracsoport).

Feltehetően a fagyok hatására 2018. 01. 13-án már nem voltak G3-as, csak T1-es gyomfajok, kiegészülve piros árvacsalánnal, illetve pásztortáskával. A szántott parcellán csak tyúkhúrt és repkényveronikát lehetett megfigyelni. A takarónövényes parcellákon is a tyúkhúr érte el a legnagyobb borítást (3,6–4,9%). Ezt követte az árvacsalán (2,28–2,58%) és az őszi búza (2,28–2,5%). Valamennyi faj a tárcsázott kontrollparcellán borította legnagyobb mértékben a talajt (1. táblázat).

Újabb tapasztalatok

A januári terepszemléhez viszonyítva 2018. 04. 12-én a gyomfajösszetétel nem sokat változott. Új fajként a H3-as életformájú gyermekláncfű jelent meg (1–2,35%). A többi faj borítása nagyobb lett. A forgatásos kontrolltól eltekintve a tyúkhúr 39,08–44,55%-os aránya figyelemre méltó. Az árvakelésű őszi búza is megerősödött (23,45–28,9%). A piros árvacsalán értéke 5,5–20,73%-os lett. A repkényveronika és a pásztortáska kisebb egyedszámban fordult elő. A 902-es és a 904-es parcellákban pásztortáska nem, inkább a fekete mustár dominált.

A teljes gyomosodást elemezve a szántott parcella kizöldült 22,55%-os borítottsággal, de így is szignifikán-

san tisztábbnak bizonyult a többinél, amelyek talaja gyakorlatilag teljes takarásba került (90,28–94,35%), ideértve a tárcsázott talajt is. A takarónövények ekkor már csak néhány élő példánnyal voltak jelen – főként fekete mustár, bíborbükköny és homoki zab –, mivel azokat terminálta a februári fagy.

Az utolsó gyomfelvételezés 2018. 06. 26-án történt, amikor az évszakra és a kukoricakultúrára jellemző fajokat lehetett kimutatni (2. táblázat).

A terület ökológiai művelésmódja és a kukorica gyomnövelő természete miatt kiemelkedő fajgazdagság (kedvező biológiai diverzitás) alakult ki. Domináltak a kétszikűek (11 faj) az egyszikűekkel szemben (3 faj). Eltűntek a T1-es növények, helyüket T4-esek és G3-asok vették át. Három kivételtől eltekintve (pirók ujjasmuhar, varjúmák, zöld muhar) a fajok- és az összes borításban is a kezelt parcellák között szignifikáns eltérések adódtak.

A fajok összetételében is jelentős eltérések adódtak. A szántott területen 10%-nál nagyobb értéket ért el disznóparéj (19,96%), a parlagfű (18,38%), mezei acat (12,88%), míg a selyemmályva, libatop, kakaslábfű, keserűfű, szerbtövis kisebb arányú volt. Ezzel szemben a takarónövényes parcellák uralkodó fajai egyértelműen a folyondárszulák (26,96-39,09%) és a szulák keserűfű (7,05–12,29%) voltak, teljesen fedték a talajt. A tárcsázott parcellán csak a disznóparéj és a folyondárszulák adott 10% feletti értéket.

A tábla gyomosodása hasonlított az országos körképhez, de a rangsorban és a borításban komoly különbségeket lehetett megállapítani. A leggyakoribb ürömlevelű parlagfű csak a 2–5. helyen végzett. A kozmopolita kakaslábfű csak 6-7. helyezést ért el, a fehér libatop a 8–12. helyre szorult. A szőrös disznóparéj, a mezei acat, a pirók ujjasmuhar, a baracklevelű keserűfű és a bojtorján szerbtövis jóval gyakoribbnak bizonyult, mint országosan.

A takarónövény-keverékek értékelése

A kísérletbe vont négyféle takarónövény-keverék 13-féle növényfajt tartalmazott, amelyek közül 10 produkált értékelhető biomasszát. A 903-as keverék fedte be először a talajt, a talajművelő jégcsapretek látványosan meghálálta a pillangósokkal – itt a takarmányborsóval és a lóbabbal – való társítást és a kiadagolás nagyobb értékét is. A fekete mustár hatalmas leveleket nevelt, ami közrejátszott a gyomelnyomás mértékében. A növények kedvező fejlettségének elérésében az időjárásnak is nagy szerepe van.

A vadkár mérséklése érdekében a fanyar ízű fajok, például mustár, bükköny és a mézontófű beillesztése javasolt a borsós (édesebb) keverék helyett. A nagy lombot nevelő, és felszínt gyorsan árnyékoló keverékek gátolták a T1-es  FOLYTATÁS A 64. OLDALON

gyomok őszi és tél eleji csírázását. A kisebb levélfelületű, ámde sűrűbb biomasszájú 903-as keverék is kifejtette ugyanezt a hatást, de ehhez négyszeres vetőmagnormára volt szükség.

Beigazolódott a kísérlettel az is, hogy a szántással csíraképes gyommagok tömegét lehet a felszínre hozni; a kísérlet ideje alatt kikelt T4-es fajok magjai 2011 előtt lettek leszántva a talajba! A takarónövényes parcellák helyén ugyanakkor a G3-as életformájú fajok domináltak. Ezek kevésbé zsarolják a talaj vízkészletét, ezért gyengébb versenytársai a kukoricának, mint a T4-esek. Mivel talajközelben élnek, így nem kerülnek bele a leszecskázott termésbe sem.

A júliusi gyomokat elemezve a 902es (pillangós-domináns) és a 904-es (kétszikűekkel domináns) takarónövény-keverék szignifikánsan jobbnak bizonyult a másik két keveréknél, és a szántott kontrollnál is.

A vegyszeresen gyomirtott kukoricatáblákat felmérő országos körkép jóval alacsonyabb borítási mértéket mutat szinte minden fajnál. Ez is azt mutatja, hogy a biogazdálkodás egészen más gyomszabályozási megközelítést kíván, mint a konvencionális termelés.

Kezdő takarónövény-felhasználóként igen sok új tapasztalatra és megfigyelésre lehetett szert tenni. A

statisztikai elemzések szignifikáns eltéréseket adtak a négyféle takarónövény-keverék között.

Mivel az utánuk következő kultúrnövény termésére közel azonos hatást gyakoroltak, ezért különösen fontos lesz a vetőmagegységárakat is figyelembe venni ahhoz, hogy gazdaságosabban beilleszthetők legyenek az ökológiai gazdálkodás által alkalmazott vetésforgókba.

További információk, talajmonitoring-vizsgálati igények, -szolgáltatások és

4. kép. Gyomfelvételezés 2018. 04. 13-án. Mindegyik parcellán (902-906-ig) szinte ugyanazok a gyomfajok jelentek meg, különböző borítási százalékban, összehasonlítva a tárcsázott (T) és a szántott (SZ) parcellákkal

-szaktanácsadás a MATE Budai Campus Agrárkörnyezettani Tanszékén a biro. borbala@gmail.com címen kérhetők. A cikksorozatban bemutatott szakdolgozatok a hetedik éve, a MATE Környezettudományi Intézetének Agrár-környezettani Tanszékén folyó biológiai talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés keretében készülnek. A képzésről és a jelentkezésről a https://uni-mate. hu/képzés/content/biológiai-talajerő-gazdálkodási-szakmérnök-szakember-szakirányú-továbbképzés linken tájékozódhatnak.

5. kép. A vegetációs időszak végére, 2018. 07. 26-án a szántott (SZ) és a tárcsázott (T) parcellákon alakult ki a gyomok legnagyobb fajgazdagsága és borítási százaléka, az előzetesen 902-906-os takaró takarónövénykeverék kezeléseivel összehasonlítva

3. kép. A kukorica letermése után is fedett marad a talaj, az aktív talajéletet a fennmaradó növényi gyökerek tartják fenn

mezohir.hu

Paprikanap: mindent még a válságálló zöldségágazat sem bír el

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

A hajtatottzöldség-termesztés, a zárt termelési környezet relatíve nagy biztonságot nyújt a gazdaságokban, de ehhez korszerű létesítmények, fejlesztések kellenek. Sajnos a termelőiár-csökkenések, a kíméletlen importnyomás, a versenyhátrányt okozó szabályozás mellett az egyre szélsőségesebb időjárás is nyomja a zöldségágazat vállát – így összegezhetőek a 13. alkalommal megrendezett Paprika Szakmai Nap főbb megállapításai.

A rossz hírek mellé néhány kedvezőbb

Sok gondunk van, de a kemény mag azért minden évben itt van, nagy számban – fogalmazott nyitóelőadásában dr. Apáti Ferenc. A FruitVeB elnöke nem tagadta: arra kérték, hogy ne rossz, hanem jó hírekkel szolgáljon. Ezért arra emlékeztetett, e többféle krízistünetet hozó időszakban a szabályozható, zárt környezetben termelő hajtatókertészet a leginkább válságálló ágazatok közé tartozik.

A munkaerőhiányt is jobban képesek kezelni egyrészt a 3. országokból érkező munkavállalók, másrészt a csúcsszezonon túli időszakra szervezett foglalkoztatás révén. Emellett remélhetően 2027 után számíthatnak a gazdaságos termálvízalapú fűtéstechnológia előnyeire.

A szabolcsi származású FruitVeBelnök elismeréssel szólt a csongrádibékési Dél-KerTÉSZ több évtizedes munkájáról: a hatékony, versenyképes, stabil termesztéstechnológiai és eladás-

szervezési érdekszövetség példájaként említette ezt az integrációt.

Elviszi a növekedést az árcsökkenés

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője kevesebb jó hírről számolhatott be. Bár az integráció erőltetett tempóban és rendkívül eredményesen fejleszti infrastruktúráját, erősíti piaci jelenlétét, az objektív hatások alól nem tudja magát teljesen kivonni.

Az elnök emlékeztetett: az európai és magyar gazdák szenvedik az importnyomást, amit részben az európai szabályozás hátrányos következményei okoznak. Másrészt hiába sikerül a DélKerTÉSZ-nek növelnie az értékesítést, az átlagos 7–10 százalékos termelőiár-csökkenés (paprikánál ez 20–25, szántóföldi borsónál, csemegekukoricánál akár 45) komoly probléma. Nagypéter Sándor szerint az áruházláncok rokonszenves partneri magatartást, közös erőfeszítéseket produkálnak (például akciókkal) a termelői szervezetekkel az eladások fokozása érdekében.

Végül azért mégiscsak volt miről mint pozitív fejleményről beszámolnia: a DélKerTÉSZ tavaly 7, idén 12 százalékkal növeli beszállítói mennyiségeit. Ebben jelentős szerepe van a többmilliárdos fejlesztési programoknak, illetve az intenzív marketingstratégiának – ez utóbbinak része a Szentesi vagányok néven indított online vásárlási felület is.

Fejlesztéstámogató pályázatok

A paprikanapon Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a kertészeti fejlesztési lehetőségekről, pályázati támogatásokról szólva bejelentette: a 2027-ig tartó stratégiai tervek részeként a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírás jelent meg. Újabb fejlesztési hullám várható a kertészeti ágazatban: gyümölcs-, valamint gyógy- és fűszernövényültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és

burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek. Utóbbi pályázati felhívás keretösszege 50 milliárd forint. Ezen túlmenően a

tozott klimatikus viszonyok között, mint például a gyakoribb hőhullámok vagy az időjárási szélsőségek.

A rendezvény előadói hangsúlyozták a modern és környezetbarát technológiák elterjesztésének fontosságát a

Impozánsnövekedéstérel aTÉSZabeszállításban,desokatelvisz atermelőiár-csökkenés

Közös Agrárpolitika Stratégia Tervének keretei között az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 25,2 milliárd forint fordítható.

A zárt termelési környezet piaci stabilitáshoz segít

A szentesi paprikanap szakmai előadásai és kiállítói-bemutatói betekintést adtak a termesztési módszerek fejlesztéseibe és a paprika minőségének javítását célzó innovációkba. Ezek között hangsúlyozták a fólia- és üvegházak szerepét, mivel ezek az intenzív hajtatásos termesztés központi elemei. Az ilyen zárt termesztési rendszerek megteremtik az optimális körülményeket a paprika számára, legyen szó hőmérséklet-, páratartalom- vagy fényviszonyokról. A fóliaházakban lehetővé válik a folyamatos termelés, ami a piaci keresletnek való megfelelés szempontjából elengedhetetlen. E létesítmények hozzájárulnak a termelésbiztonsághoz, különösen a megvál-

paprikatermesztésben. Az olyan megoldások, mint az automatizált öntözőrendszer, a precíziós tápanyag-utánpótlás és az energiahatékony fűtési rendszerek nemcsak a terméshozamot növelik, hanem a fenntarthatóságot is elősegítik. Az új technológiák és a zárt termesztési rendszerek révén a paprikatermesztők alkalmazkodni tudnak a változó piaci és környezeti feltételekhez, miközben folyamatosan kiváló minőségű termékkel látják el a fogyasztókat.

A szakmai nap lehetőséget adott a gazdálkodóknak, hogy megoszszák egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint megismerjék azokat a pályázati lehetőségeket és támogatásokat, amelyek segíthetik a kertészeti ágazat fejlődését. Összességében a XIII. Szentesi Paprika Napja a paprikatermesztés fejlesztésének és a termesztési módszerek korszerűsítésének fontosságát állította középpontba, kiemelve a fóliaházak szerepét a fenntartható és sikeres zöldségtermesztésben.

Ami most már mindig jelen van!

Az aszály… múlt és jövő…

SZERZŐ: KAPONYÁS ILONA

Az aszály fogalma: tartós, csapadékmentes időszak, amely degresszív hatással van az ökoszisztémára. Szándékosan fogalmazok így, mivel sokszor csak a mezőgazdasági és ökonómiai szempontból vizsgálják sokan ezt a kérdést, pedig ez hibás hozzáállás! Az aszály mindenre és mindenkire hat, az ökoszisztéma bonyolult rendszerében egy ilyen drasztikus változás súlyos következményeket von maga után.

A klímaváltozás és növénynemesítés

Sokan legyintenek, hogy volt már ilyen a történelemben, de elfelejtjük, hogy akkor ilyen szélsőséges hőmérsékleti viszonyok nem alakultak ki. Az utóbbi 150 évben a Föld átlaghőmérséklete 1,5 oC-kal emelkedett, ami emberi tevékenységre vezethető vissza! Klímakutató nem vagyok, de az elmúlt 25 évben minden nap külső területen dolgozom, ezért saját bőrömön érzékelem például a besugárzás intenzitásának a változását, avagy hogy meddig tudok dolgozni egy szélsőségesen meleg napon…

A növények kitettsége a nap 24 órájában jelen van. Az adaptációhoz több száz év kell genetikai szempontból, és bár a mai nemesítés gyorsnak mondott, de így is 10–15 év kell, mire természetes keresztezéses úton az adott tulajdonságokat beépítik a lágy szárúakba. Ugyanakkor egy fás szárú

növény genomfrissítése 20–30 év is lehet. Igaz, itt gyakrabban van honosítás inkább, de hogy egy új fajta hogyan viselkedik, az közel 5–10 éves tapasztalat alapján ítélhető meg jól. Ma már új fajok termesztésének a megjelenése is jellemző.

A nemesítők felé nagyok az elvárások. S míg az új „Green Deal” szemlélet mellett szintén jelentős elvárásokat támasztanak a vegyszerkivonások, addig a termelő kapkodja a fejét, mitévő legyen. Támogatások nélkül sajnos nincs működő mezőgazdaságunk, így mindenki a maga javát nézi. Ezek mellett a nehézségek mellett pedig itt van a klíma szélsőséges hatása is.

Kevesen tudják, hogy a NASA kiemelten vizsgálja a Kárpát-medence területét, mivel itt a változások kétszer gyorsabban játszódnak le, mint máshol a világban. Továbbá a szélsőség szó fontos lesz a jövőben. A jelenlegi aszályos periódust felváltja majd egy

nagyon csapadékos időszak is. Az El Nina és El Nino hatásáról már mindenki hallott, ami a globális éghajlatot befolyásolja, valamint a Golf-áramlásról is beszélhetünk, amely fűti az északi féltekét, és ha lelassul, akkor újabb jégkorszak jöhet. Rengeteg tényező van, amit nem is említettünk, de a következő évek nagy kihívása a csapadék megőrzése lesz.

Törekvés a csapadékmegőrzésre

A legegyszerűbb segítség a csapadék mesterséges pótlása, az öntözés. Ez így jól hangzik, de az utóbbi évtizedek aszályai miatt már túlhasználtak a vízrétegeink, egyre mélyebb a nyugvópont. Az illegális vízhasználat megszüntetése mindannyiunk érdeke. A felszíni vizek viszont kiaknázatlanok, mivel nincs lehetőség arra, hogy oda jusson az öntözővíz, ahol igény lenne rá.

Az öntözés számos pozitív hatása mellett meg kell említenünk a szikesítő hatását is, melynek csökkentéséhez a területek meliorációját el kellene végezni.

Az Alföld szempontjából a múlt nagy hibájának tartják a folyók szabályozását és a területek lecsapolását. A közel kétszáz évvel ezelőtti döntések akkor célszerűnek látszottak a termőterületek növelése miatt. Akkor is a tőke döntött, nem a környezetvédelem, az akkori emberek élete gyökeresen megváltozott. Most is hasonló változásokat élünk meg.

Az Alföld öntözőcsatornákkal történő ellátásának terve közel 200 éve létezik, csak valahogy a mai napig nem jutottunk a végére. A klímaváltozás és az utóbbi évek szélsőséges időjárása újra „divatba” hozta ezeket problémákat. A klasszikus vízrezervoárok teljesen kiszáradtak, az újratöltődés lehetetlennek tűnik a mostani csapadékhiány mellett, pedig minden nappal egyre közelebb vagyunk egy nagyon szélsőséges mennyiségű csapadékos periódushoz.

Az aszály akkor tud igazán érvényesülni, ha a talajoknak alacsony a humuszszázaléka. 1% humusztartalom 100 mm csapadékot képes megőrizni a talajban. A talajok fizikai összetétele az alföldi területeken homok, amely szintén nem tárol vizet. A 2022-es évet még ki se heverték a növények, a 2023-as kissé kegyesebb volt, de az idei év megmutatta, hogy az aszály egy állandósult probléma.

A növények vízhiánya, a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom jelentős gazdasági kárt okoz a mezőgazdaság minden területén. A klímaváltozás ugyanúgy érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést és a kertészet minden területét.

A korán induló tavasz, a gyors kihajtás után idén is megérkezett április végén a menetrend szerinti fagy, majd a májusi hideg csapadékhullám után gyorsan jött június közepén a tartós, száraz meleg, mely folyamatosan döntötte meg a hőmérsékleti rekordokat!

Milyen hatással van ez a növényekre?

A termésméret idén minden kultúrában jelentősen csökkent, mivel az érés 2-3 héttel korábban kezdődött. A rövidebb időintervallum miatt a méret mellett a minőségi problémák is fokozódtak, elsősorban könnyebben puhultak a termések, rosszabb volt a tárolhatóság és a pulton tarthatóság. A lágy szárúak esetén a magképződés elmaradása, terméselrúgás, torz, partenokarp termések képződtek, melyek minőségi osztálya sokszor az eladhatatlant jelentette, csökkentve a gazdaságossági eredményt.

A fás szárúaknál a korábbi és gyengébb termés mellett a hőstressz következtében csökken a jövő évi virágalapok száma, vagy ha ki is alakul, nagy esély van rá, hogy azok abortálódnak.

A tápanyagok beépülése megszűnik, ha a napi átlag középhőmérséklet meg-

haladja a 25 oC-ot. Az idei évben több lombanalízisből jött vissza az az eredmény, hogy a N, Ca, Mg mennyisége jó, de a P és K mennyisége drasztikusan lecsökkent.

A gyökérműködés ritmusát követve az idei tavasszal, amikor a legintenzívebb indulásra lett volna szükség, akkor a növények már egy jelentős hőstresszt kaptak, amely meggátolta a P és K felvételét és beépülését, hiába álltak ezek rendelkezésre. A nyári meleg, hőstresszes napok tovább rontották a helyzetet.

Öntözött ültetvényekben is következett be aszálystressz, ha a napi minimális kipárolgás elérte a 7 mm-t. Ilyenkor a növények nem tudták a vizet pótolni, illetve hiába kapnak öntözést, ha a fény- és hőstressz következtében a sztómák zárva maradnak, és az építés helyett csak a bontási funkciók indulnak be. A növények ilyenkor különböző stratégiát alkalmaznak a túlélésük érdekében. A termésből vonják vissza a vizet és a tápanyagokat, ebből származik a paprika és paradicsom „száraz talpassága”, a kabakosok terméselrúgása, a levélzöldségeknél elmarad a fejképződés, vagy csökken a raktározószervek mérete, vagy azt akár el is hagyják. A szemtermés nem alakul ki, vagy az aszatok léhává, üressé válnak. Sorolhatnánk még az élettani tüneteket, de az tény, hogy jelentős növényvédelmi problémákat okoz a tartós meleg. Sokan felkapják a fejüket, hogy a gombás betegségek elmaradnak. Hát az, amelyik párát igényel… A lisztharmatfélék viszont tombolnak, az atkákkal és a lombrágó és terméskárosító lepkékkel, molyokkal együtt.

A zöldségkertészek legnagyobb rémálma a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), mert ha az bekerül az állományba, akkor nagyon nehéz tőle megszabadulni, úgy, hogy az ellene történő védekezés jelentős költséget képvisel akkor, mikor az ár, a minőség nagyon alacsony. Az atkák ellen pedig lassan nincs engedélyezett hatóanyagunk. A klasszikus kén alkalmazása ezért újra előtérbe került.

A rézterhelés csökkentése miatt fontos lett az új kiegészítő termékek megismerése és használata. Minden és mindenki folyamatosan változik…

A klíma változik, nekünk pedig alkalmazkodni kell a jövő kihívásaihoz, MA! Támogatások nélkül sajnos nincs működő mezőgazdaságunk, így mindenki a maga javát nézi

Megközelíthetetlen darázsfészkek ellen

is bevetik már a drónt

SZERZŐ: FESZTÓRY OTTÓ

Sokakat rosszul érint, amikor olyan helyre fészkelnek a darazsak, ahol elérhetetlenségük miatt zavartalanul élhetnek, ám az emberek életét kellemetlenül meg tudják zavarni váratlan támadásaikkal. Rengetegféle eszközt vetünk be ilyenkor, hogy visszanyerjük a nyugalmunkat, ám olykor hasztalannak tűnnek erőfeszítéseink. Az agrárágazatban az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb technikai vívmánya, a drón jó hatékonysággal vethető be e tekintetben is az ember szolgálatában.

Adróntechnológia rohamos fejlődése új lehetőségeket nyitott meg több iparág számára, köztük a kártevőirtás területén is. A darázsirtásban a drónok precíziós felhasználását ötvözik különféle irtásra alkalmas technológiákkal, vegyszerrel, lángszóróval vagy éppen vákuummal, ezeket integrálva a darázsirtás folyamatába. Ezzel új technológiai szintre emelik a kellemetlenkedő darazsak elérhetetlen magasságban lévő fészkeinek biztonságos és hatékony megsemmisítését. Ez az innováció nemcsak a munkavállalók védelmét szolgálja, hanem új bevételi

forrást is biztosít a kártevőirtó cégek számára.

Haszontalannak tűnő hasznos kellemetlenkedők

Magyarországon főképpen a nyár közepével induló aszályos időszakokban válhatnak kellemetlenkedővé a darazsak. Tolakodó és agresszív természetük, fájdalmas csípésük miatt ellenszenvet érzünk irántuk, jóllehet az agrárium számára kifejezetten hasznosak ezek a rovarok a kártevők elleni védekezésben.

A darazsak szerepe jelentős a természetes ökoszisztémában. Ragadozóként kártevő legyeket, egyéb ízeltlábúakat és azok hernyóit fogyasztják, amelyek egyébként mezőgazdasági károkat okozhatnának. Egyes fajok a beporzók közé tartoznak, így hozzájárulhatnak a terméshozamhoz is.

A darazsak azonban veszélyt is jelentenek, különösen, ha fészküket emberek lakókörnyezetében vagy a gazdaságok területén építik. A darázscsípés súlyos egészségügyi problémát, anafilaxiás sokkot is okozhat, főképpen az erre allergiás emberek esetében.

Különösen veszélyessé akkor válhatnak a darazsak, amikor fenyegetve érzik magukat. A darazsak fészkük megzavarására tömeges támadással reagálhatnak, amely az emberekre nézve is akár súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat.

A darázsirtás nem könnyű és nem is veszélytelen feladat

A darazsak elleni védekezés és irtás nemcsak veszélyes, de igen idő- és munkaerő-igényes feladat is. A darázsfészkek általában nehezen megközelíthető helyeken, például az épületek tetőszerkezetében, a tetőterekben, ereszcsatornákban, fák ágain vagy odúkban, illetve föld alatti üregekben találhatók.

A hagyományos eszközök bevetésével történő darázsirtás során körültekintőnek kell lennünk. A kellő óvatosság és speciális védőfelszerelés használata elengedhetetlen eszköz annak érdekében, hogy elkerüljük a darazsak agresszív támadását. A nagy magasságban épült darázsfészkeket speciális létrával vagy emelőkosaras módszerrel lehet csak megközelíteni, ez a darázsirtási mód azonban a lezuhanás kockázatával járhat. A munkavállalók biztonsága rendkívül fontos szempont a rovarirtó cégek számára különösen olyankor, ha magas helyeken lévő darázsfészkek megsemmisítésére kapnak megbízást.

A darazsak, lódarazsak és más, csípéssel vagy szúrással védekező rovarok gyakran nehezen elérhető, magas

helyeken építik fészkeiket, és a technikusok munkaigényes eszközökkel távolítják el ezeket évről évre. A nem megfelelő darázsirtási technika vagy a fészek megzavarása súlyos baleseteket eredményezhet, hiszen a fészküket agresszívan védelmező darazsak sok esetben támadnak csapatban, ami különösen veszélyes lehet az emberre nézve is.

A darázsirtás során alkalmazott hagyományos módszerek gyakran időigényesek, és többszöri megismétlésre is szükség lehet a teljes siker érdekében. A szakemberek a darázsfészket

hetetlen a darázsfészek teljes eltávolítása és megsemmisítése is, hogy ne vonzza a környékre a többi darazsat. A hagyományos módszerek bevetése akadályokba ütközhet nagyobb magasságban, nehezen hozzáférhető helyeken, valamint a vegyszerek használata környezetvédelmi aggályokat is felvethet, amennyiben nem sikerül célzottan csak a darázsfészekre irányítani a szert.

Jóllehet számos eszköz áll a rovarirtással foglalkozó vállalkozások rendelkezésére, mindegyiknek vannak hátrányai, amelyek bizonyos körül-

Adarazsakveszélytisjelentenek,különösen, hafészküketembereklakókörnyezetében vagyagazdaságokterületénépítik

általában speciális rovarirtó szerekkel, kifüstöléssel vagy speciális gázzal igyekeznek megsemmisíteni, vagy a darazsakat ártalmatlanná tenni. A hagyományos védekezés is lehet hatékony, jóllehet időbe telhet, mire a darazsak teljesen eltűnnek, és a fészek semlegesítése is megvalósul.

Éjjel vagy hajnalban

A szakemberek gyakran éjszaka vagy kora reggel végzik a darázsirtást, amikor a rovarok még kevésbé aktívak, és így kisebb a támadások kockázata is. Az irtás után elenged-

mények között alkalmatlanná vagy veszélyessé tehetik ezeket.

A létrák nagyobb magasságban is hozzáférést biztosíthatnak a darázsfészkekhez, ám legalább két technikus szükséges ahhoz, hogy a munkát biztonságos körülmények között végezzék el. Ehhez viszont legalább kétszerannyi munkaerő szükséges.

A létrán dolgozó rovarirtó szakembereknek közvetlenül a darazsak fészke közelébe kell férkőzniük, mert csak így tudják a rovarirtó szereket célzottan a darázsfészekre permetezni. Ez azonban rendkívül veszélyes, még akkor is, ha az akár 12 méternél is magasabbra épített darázsfészkek elérését is lehetővé tevő emelőkosaras gépekkel próbálják munkavédelmi szempontból biztonságosabbá tenni a folyamatot. Az emelőgépek elérik a legmagasabb helyeket is, de mozgatásuk nehézkes, és a bérleti díjjal is számolni kell, ha ilyennel végez darázsirtást egy vállalkozó.

A létrák és emelők használatakor a lezuhanás veszélye akár végzetes is lehet. A vállalkozóknak külön biztosításról kell gondoskodniuk a veszélyes munkakörülmények miatt, ami a tevékenységet tovább drágíthatja.

A dróntechnológia szélesebb körű alkalmazásával egyrészt a munkaerőköltség, másrészt a munkahelyi balesetek megelőzése miatt vagy éppen következményeként felmerülő járulékos költségeket lehetne csökkenteni.

 FOLYTATÁS A 72. OLDALON

Egy lángszóróval felszerelt drón a fa tetején lévő darázsfészket semmisít meg Kínában (forrás: Blue Sky rescue)

Drónos darázsirtás kínálta lehetőségek

A világon nagyon sok helyen kísérleteznek azzal, hogy modern technikai eszközökkel, drónok igénybevételével fejlesszenek ki olyan darázsirtó módszert, amely jelentős előrelépést jelent a hagyományos eljáráshoz képest, mivel célzottan bevethető az emberek számára nehezen megközelíthető helyeken, akár nagyobb magasságokban is, és nem igényel emberi jelenlétet a fészek közvetlen közelében.

Ezek a módszerek különböző technológiákra épülnek:

Felderítés kamerával felszerelt drón segítségével

Az első lépés a darázsfészkek pontos felderítése, helyének lokalizálása és a helyzet feltérképezése. A kamerával ellátott drónok segítségével gyorsan és pontosan azonosíthatók a fészkek még a nehezen megközelíthető helyeken

Precíziós vegyszeres darázsirtás drónnal A Philadephia állambeli Drexel Egyetem startupja, az AeroPest azon dolgozik, hogy minél inkább kiterjeszsze a dróntechnológia alkalmazását egyebek mellett a darázsirtás területé-

Adarázsirtódrónvegyszerespermetezőrendszerrel éstartállyalvanfelszerelve.Adrónoksegítségével egészenrátudnakközelíteniadarázsfészekre

is. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a szakemberek előzetes információk birtokában hatékonyabban tervezzék meg az irtást.

re is. Az AeroPest startup fejlesztette a darázsirtó drónja prototípusát, amelyet „Hummingbird”, azaz kolibri néven emlegetnek. Ez a darázsirtó drón

vegyszeres permetezőrendszerrel és tartállyal van felszerelve. A drónok segítségével egészen rá tudnak közelíteni a darázsfészekre, majd precíziós eljárással, célzottan tudják a darazsak fészkére kiszórni a vegyszert. Ehhez az eljáráshoz nincs szükség létrára vagy emelőkosaras gépekre, a drón, a szükséges előkészületeket követően, a talajról vezérelhető.

Ez a módszer biztonságosabb a munkavállalók számára, továbbá az eljárás vegyszerigénye is alacsonyabb, azaz környezetkímélőnek tekinthető. Ezek a drónok képesek célzottan permetezni a darázsfészkeket, anélkül, hogy az ember közvetlen jelenlétére lenne szükség a fészeknél. Ez nemcsak hatékonyabb, de biztonságosabb is, mivel az irtást végző személyek így nincsenek kitéve a darazsak agresszív támadásának sem, és a precíziós technológia lehetővé teszi a vegyszerpazarlás és a környezet felesleges szennyezésének az elkerülését.

Lángszórós drónokkal a darázsfészkek ellen

Közép-Kína területén egy különleges módszer terjedt el, amelynél lángszóróval felszerelt drónokat használnak a darázsfészkek megsemmisítésére azokban a térségekben, ahol rendkívüli mértékben elszaporodott a lódarázs. A Blue Sky Rescue nevű csoport drónja benzintartállyal és fúvókával van felszerelve. Ezek a hatkarú drónok közvetlen közelről borítják lángba a darazsak fészkét, valamint a közvetlen környezetét.

Különösen veszélyessé akkor válnak, amikor fenyegetve érzik magukat

Vákuumos darázsirtás drónnal

Bár ez az eljárás rendkívül látványos és hatékony, komoly kockázatokat rejt magában amiatt, mert a környezetre nézve tűzveszélyes.

E közvetlen tűzokozás veszélye miatt különösen hatékony lehet ez a módszer a föld alatti darázsfészkek kiirtásához, ahol a hagyományos vegyszerek nem mindig érik el a kívánt hatást.

Vákuumos drónok bevetése a darázsirtásban

Japánban egy takarítóvállalkozás ötlete nyomán vákuumtechnológiát építettek a drónokra. A kürtalakú vákuumos szerkezettel a darazsakat egyszerűen kiszippantják a fészkükből (a drónról készült videó itt megtekinthető: mainichi.jp/english/articles/20211224/p2a/00m/0sc/010000c ). A Duskin cég videóján bemutatja, a közel kétórás művelet egy rövidke részletét. A felvételen egy 80 cm széles drón látható, amint egy 35 cm-es darázsfészket szed szét, amelyet a területen nagyon nagy populációban előforduló darazsak építettek egy raktárépület eresze alá, Hjógo prefektúra hegyvidéki részén, Japánban.

A Duskin cég maga is kénytelen volt visszautasítani a térségben azokat a megbízásokat, amikor a darázskolónia túl naggyá és veszélyessé vált, vagy a fészkek túl magasan helyezkedtek el. Ezeknek a veszélyeknek az elkerülése érdekében a cég a korábban a csótányok elleni küzdelem céljából kifejlesztett vákuumrobotikát adaptálta a drónokra. Ez a módszer biztonságos és környezetbarát, mivel alkalmazásával elkerülhető a vegyszerek használata. Ezzel a darázsirtási eljárással a rovarok fizikailag kerülnek eltávolításra. A vákuumos megoldás különösen hasznos lehet, amikor a fészkek nehezen hozzáférhető vagy éppen tűzveszélyes helyeken találhatók.

A drónos darázsirtás előnyei és hátrányai

A drónos darázsirtásnak számos előnye van. Először is, a drónok használata jelentősen csökkenti az emberi veszélyeztetettséget, mivel a szakemberek biztonságos távolságból végezhetik az irtást. Emellett a drónok hatékonyabbak a nehezen megközelíthető területeken, ahol a hagyományos módszerek nem minden esetben alkalmazhatók.

A hőkamerás drónok pontosabb felderítést biztosítanak, míg a vegyszeres drónok célzott irtást tesznek lehetővé, csökkentve a környezet terhelését.

Ugyanakkor, mint minden egyéb módszernek, vannak hátrányai a drónos eljárásoknak is. A drónok használata még viszonylag új technológia, és nem mindenhol alkalmazható hatékonyan. Városi környezetben vagy kedvezőtlen, szeles időjárási körülmények között a drónok irányítása nehézkesebb.

Ezenkívül maga a drón és a hozzá kapcsolódó technológia meglehetősen költséges, ami korlátozhatja a széles körű alkalmazhatóságot, különösen kisebb, családi vállalkozások számára.

Talán a jövő technológiai és életmódbeli trendjei még inkább alkalmassá tehetik az egyébként is még számos lehetőséget magában rejtő drónok alkalmazását a darázsirtásra szakosodott területen is.

A szárzúzás, száraprítás műszaki eszközei

SZERZŐ:

DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

A szántóföldön a betakarítás után a visszamaradt szármaradványok felaprítása-zúzása, a területen történő elterítése több agrotechnikai szempontból is szükségszerű. A hagyományos talajművelésre épülő és a forgatás nélküli technológiákban a zúzás és az aprítás, valamint az egyenletes elterítés teremti meg a szármaradványok biztonságos bekeverésének, aláforgatásának a feltételeit.

Agronómiai előnyök

A szárzúzó és késes aprítóhengerek használata a forgatás nélküli, a mulcsozásos technológiákban pedig a különböző talajművelő gépek – tárcsák, kultivátorok és direktvető gépek – eltömődésmentes, biztonságos üzemeltetését segítik elő. A felaprított szármaradványok gyorsabban bomlanak le a talajban, segítik a mikrobiológia bakteriális és kémiai folyamatokat, kedvező hatással vannak a talajéletre és a talaj fizikai szerkezetére. Növényegészségügyi szempontól gátolják a mikotoxinos, pl. fuzáriumos fertőzést, és egyes kártevők életterét is azok számára kedvezőtlenül alakítják.

A mulcsozásos technológiában a felszín takarásával vagy sekélyen be-

dolgozva jelentősen javul a nedvesség megőrzése, ami ösztönzően hat az árvakelésre és a gyomok kelésének megindítására, vagyis a tarlókezelés-ápolás szempontjából is kedvező hatású a szárzúzás, a száraprító hengerek pedig ezen túl sekélyművelésű tarlóápolást is végeznek.

A szárzúzó berendezések a mezőgazdasági üzemekben számos területen a szántóföldi növénytermesztésen túl legelők karbantartására, rézsűk, kommunális és (megfelelő késekkel felszerelve) elcserjésedett területek rendbehozatalára is használhatók. Eredményesen lehet a zöldtrágyának termesztett növények feldolgozására, aprítására is használni a késes aprítóhengereket (1. kép).

A munkaműveletek összekapcsolására a késes aprítóhengereket talajművelő kultivátorok, rövidtárcsák és direktvetésre is alkalmas vetőgépek vázkeretére is felszerelik.

Konstrukciós fejlesztés

A fenti, igen széles körű alkalmazásra a fejlesztők és gyártók különböző elven működő, különböző műszaki paraméterekkel rendelkező konstrukciókat alakítottak ki.

A felhasználói, technológiai és üzemeltetési igények minél tökéletesebb kielégítésére a vízszintes és függőleges tengelyű szárzúzók és a késes aprítóberendezések folyamatos fejlesztését tapasztalhatjuk. A vízszintes és füg-

gőleges tengelyű szárzúzók esetében a fejlesztés az újabb fejlesztésű gépeken a nagy szilárdságú és kopásálló szerkezeti anyagok beépítése mellett a gyártástechnológia, lézertechnológia, hegesztőrobotok alkalmazására, a festéstechnológia fejlesztésére irányul. A késes aprítóhengerek fejlesztésénél – az előzőekben ismertetetteken túl – újabb konstrukciós megoldású típusokkal és gépkapcsolásokkal találkozhatunk.

Konstrukciós megoldások

A szárzúzó és késes száraprító berendezések rendszerbe sorolását az 1. ábra szemlélteti.

A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott vízszintes tengelyű szárzúzók függesztett, féligfüggesztett és vontatott konstrukciók. A függesztett és féligfüggesztett gépek függesztőberendezéssel csatlakoznak az üzemeltető traktorok hárompont-függesztő berendezéséhez.

A kisebb munkaszélességű, 2,4, max. 3,0 m-es függesztett és féligfüggesztett szárzúzók munkahelyzetben csúszótalpakkal támaszkodnak a talajra, és kizárólag fix vázkerettel készülnek. A féligfüggesztett változatok 3 m munkaszélességig fix vázkerettel készülnek, az ennél nagyobb munkaszélességű gépek – akár 6 m munkaszélességig – öszszecsukható vázkeretűek (2. kép).

Munkahelyzetben a féligfüggesztett konstrukciókat gumiköpenyes támkerekek támasztják alá. A nagy munkaszélességű (6–8 m) gépek vontatott változatok, melyek vonóberendezéssel csatlakoznak az üzemeltető traktorhoz. Ezeknél a konstrukcióknál találkozhatunk fix vázkeretű és szállítási helyzetben befordított futóművel, és a vontató traktor vonóberendezéséhez kapcsolt vonórúddal (3. kép). Az összecsukható vázkeretű gépeket pedig a központi futóműves alvázhoz tartozó futóművek támasztják alá, a két szélső művelőtag pedig a központi taghoz képest hajtható fel szállítási helyzetbe.

A késes aprítószerkezetű gépek szinte kivétel nélkül féligfüggesztett konstrukciók, munkahelyzetben az üzemeltető traktorok hidraulikus hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódnak. A késes aprítóhengerek – mivel nincsenek hajtóművek, nem rendelkeznek hajtásátvitellel – könnyű szerkezeti kivitelűek, és szinte kivétel nélkül 3 m-nél nagyobb munkaszé FOLYTATÁS A 76. OLDALON

2. kép. Összecsukható vázkeretű, függesztett, vízszintes tengelyű szárzúzó

3. kép. Fix vázkeretű, vontatott, vízszintes tengelyű szárzúzó

1. ábra. Szárzúzó berendezések és késes száraprító hengerek konstrukciós kialakítása

lességgel, osztott munkaeszközökkel és csukható vázkerettel készülnek (4. kép). A nagy átmérőjű dobos, késes aprítóberendezések pedig szállítási helyzetben összecsukható vázkerettel szerelt konstrukciók.

Vázszerkezeti kivitelek

A vízszintes tengelyű szárzúzók és a késes aprítóhengerek vázkereteinek hossz- és kereszttartói zártszelvényből kialakított, hegesztett szerkezetek. A fix tartóvázhoz az összecsukható változatoknál csapszeg segítségével csatlakoznak a felcsukható, felhajtható vagy oldalt behajtható szárnyak (5. kép). Az oldalsó tagokat a hidraulikus munkahengerek a függesztőkarok segítségével hajtják fel, illetve hajtják be. Az 5. kép szerinti mechanizmust a vízszintes és függőleges tengelyű szárzúzók és a késes száraprító hengerek vonatkozásában egyaránt alkalmazzák.

A vízszintes tengelyű szárzúzók és a szintén vízszintes tengelyű száraprító hengerek, a munkaeszközöket, aprítóeszközöket, késeket hordozó forgórészek tengelycsonkjai a fix vázszerkezet, az összecsukható vázkeret középső és szélső tagjainak két oldalán a függőleges tartók csapágyházaiba vannak csapágyazva, többnyire zártházas golyóscsapágyakba.

A függőleges tengelyű szárzúzók kisebb, egy- és két forgórészes változatai féligfüggesztett kivitelben, a nagyobb munkaszélességű gépek pedig négy forgórésszel készülnek. A kisebb munkaszélességű gépek, a függőleges tengelyű szárzúzók esetében is fix vázkeret hordozza a munkavégző eszközöket.

A nagyobb munkaszélességű változatoknál a kettő nagy vagy 2 × 2 kisebb átmérőjű forgórészt tartó vázszerkezet szállítási helyzetben felcsukható ( 6. kép ). A függőleges forgórészek esetében pedig a vázkeret tartóinak csapágyházaiba vannak ágyazva a vízszintes forgórészek vertikális tengelyei.

A zúzó-, aprítókések kialakítása

A vízszintes tengelyű szárzúzóknál a forgórészek munkaeszközei, a zúzó vagy aprító lengőkések a dobra hegesztett bakok furataihoz csapszeg segítségével kapcsolódnak. A lengőkések kialakítása különböző, egyenes

6. kép. Összecsukható vázkeretű, két forgórészes, függőleges tengelyű gép

4. kép. Kis átmérőjű késes aprítóhenger

5. kép. Összecsukható vázkeretű, vízszintes tengelyű gép vázszerkezete

„I” vagy „Y” profilú, lapátos vagy kalapácsos kialakítású lehet. A kések száma 12–24 lehet folyóméterenként. A kések „Hardox” minőségű anyagból vagy kovácsolt, hőkezelt acélból készülnek.

A késes aprítóhengerek nagy – 800–1000 mm-es – átmérőjű hengereinek ~100 mm magasságú kései a paláston alkotó irányban, azzal párhuzamosan vagy azzal szöget bezáróan vannak elhelyezve (7. kép).

A függőleges tengelyű szárzúzó berendezések fogórészeinek lengőcsapjaira is különböző profilú lengőkések szerelhetők. A felszerelhető kések száma 2-3-4 is lehet. A kések ezeknél a gépeknél szintén „Hardox” minőségű anyagból készülnek. A kések egymáshoz képest 90-120-180°-os szöget zárnak be.

A forgórészek átmérője 1,5–2,1 m közötti lehet (8. kép). A lágy szárú növényekhez egyenes, hajlított vagy dobólapos késeket lehet felszerelni. A fás szárú növényeknél pedig kalapácsos kések vagy szemes láncok végezhetik a cserjék zúzását.

A függőleges tengelyű szárzúzók különböző kiegészítőkkel is el vannak látva. A nagyobb munkaszélességű változatoknál lefúvató ventilátorok légárama akadályozza meg a zúzott szárrészek a vázszerkezetre vagy burkolatra történő felrakódását. Egyes, szintén nagy munkaszélességű változatoknál pedig rendterelő lemezek szerelhetők fel. A rendre rakott szármaradvány –pl. kukoricaszár – akár takarmányozási, akár fűtési céllal bebálázható.

A vízszintes és függőleges tengelyű szárzúzó berendezések hajtása az üzemeltető traktor TLT-jéről történik kardántengelyen keresztül 540–1000 f/min kardánfordulattal.

Hajtásátvitel, teljesítményigény

A vízszintes tengelyű szárzúzók hajtásátvitele, a meghajtó kardántengelyről kúpkerék-hajtóművön és többtagú ékszíjhajtáson keresztül jut el a forgórészeihez. A kúpkerék-hajtóműről átmenő tengelyen történik a hajtás az egy oldalon elhelyezett ékszíjtárcsákhoz, ahonnan a forgórészek szíjtárcsájára jut a hajtás (9. kép). Az osztott forgórészű, nagyobb munkaszélességű gépeknél a hajtás két oldalról van megoldva. A függőleges tengelyű szárzúzóknál a traktor TLT-jéről történik a kardántengely hajtása, egy forgórészes gépeknél kúpkerék-hajtóművön keresztül

közvetlenül megy át a forgórészre, több forgórész esetén pedig a szöghajtóműveket átmenő kardántengelyek kötik össze. A forgórészek ezeknél a konstrukcióknál is többtagú ékszíjtárcsákon és ékszíjakon keresztül kapják a hajtásukat. A hajtásátvitelben a szabadonfutós és súrlódásos tengelykapcsolón túl láncos vagy nyírócsapszeges kapcsolók védik a munkavégző elemeket a túlterhelésből adódó törések ellen.

A szárzúzás, a hatékony aprítás és az aprított anyag terítése érdekében a vízszintes és függőleges tengelyű szárzúzók esetében a forgórészekre szerelt kések kerületi sebessége 70–80 m/s is lehet. Az ilyen magas kerületi sebességgel végzett aprítási munkákhoz nagy hajtási teljesítmény szükséges.

A vízszintes forgórészű berendezések hajtásához szükséges hajtási teljesítmény 20/15-25/18 LE/kW/fm lehet. A függőleges tengelyű szárzúzók hajtásához pedig ennél nagyobb TLT-teljesítmény, 30/18-35/26 LE/ kW/fm fajlagos teljesítmény szükséges a durvább és hatékonyabb aprítás érdekében.

A szintén vízszintes tengelyre épített nagy és kis átmérőjű késes aprítóhengerek az üzemeltetéshez nem igényel-

9. kép. Vízszintes tengelyű szárzúzó forgórészét hajtó ékszíjhajtás

nek kiépített hajtást. A nagy átmérőjű dobos és a kisebb átmérőjű késes aprítók forgásához, hajtásához szükséges energiát a vonóerőből származó reakcióerő adja. Az üzemeltetéshez szükséges vonóhorog-teljesítményigény alacsonyabb, mint az egyéb zúzóbe FOLYTATÁS A 78. OLDALON

7. kép. Nagy átmérőjű dobos száraprító henger és kés elrendezése

8. kép. Függőleges tengelyű gépek késkialakítása

rendezések üzemeltetéséhez szükséges motorteljesítmény.

Technológiai alkalmazások

Az ismertetett konstrukciós megoldások a mezőgazdasági gyakorlatban széles körű technológiai felhasználást tesznek lehetővé. A szántóföldi növénytermesztésben a vízszintes- és függőleges tengelyű szárzúzók különböző konstrukciós változatai a betakarítás után visszamaradt szármaradványok, különösen az újabban, az agrotechnikai igények szerint magasan hagyott kukorica, silókukorica, napraforgó, repce és egyéb növény tarlóinak és szármaradványainak szárzúzására, aprítására, terítésére széles körben használhatók (10/a-b. kép). Ezekben a kultúrákban a száraprítási munkáknál a nagy átmérőjű dobos és a kis átmérőjű késes száraprító hengerek is hatékony aprítást vé-

geznek (11. kép). Ezek a berendezések a mulcsozásos technológiákban a takarónövény és a zöldtrágyaként vetett növények zúzásában, aprításában is jó teljesítménnyel és munkaminőséggel is tudnak dolgozni.

A kis átmérőjű késes aprítóhengerek a talajművelő és egyes direktve-

tő gépekre is felszerelésre kerülnek. Ezekben a gépkombinációkban a késes aprítóhengerek által felaprított szármaradványok például a kultivátorokkal és a rövidtárcsákkal könnyebben kezelhetők, és a talajba kerülő arányok is kedvezően alakulnak. Emellett megakadályozzák a munkagépek eltömődését ( 12. kép ).

A direktvető gépekkel kombinálva pedig a vetőgépek vetőelemeinek munkáját segítik, és jobb minőségű magágy készíthető.

A nagyobb munkaszélességű vízszintes és függőleges szárzúzók a legelők karbantartásának, helyreállítási munkáinak is hatékony eszközei lehetnek. A kisebb munkaszélességű változatok pedig szőlőkben sorközápolásra és erősített kivitelű késekkel felszerelve akár venyige zúzására is használhatók. Az egy forgórészes, láncos zúzóberendezéssel szerelt gépek pedig erdészeti kivitelűek.

Az ismertetett konstrukciók a hazai gépforgalmazásban, a külföldi és hazai gépgyártók kínálatában széles típusválasztékban fellelhetők.

10/a-b. kép. Vízszintes és függőleges tengelyű szárzúzó munka közben

11. kép. Nagy átmérőjű dobos, késes aprító napraforgószár zúzásában

12. kép. A rövidtárcsára szerelt késes aprítók hatékony munkát végeznek

 FOLYTATÁS A 77. OLDALRÓL

A mezőgazdasági gumiabroncsok gazdaságos használata

SZERZŐ: DR. VARGA VILMOS NY. OKL. GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖK

A kerekes mezőgazdasági járművek, munkagépek fontos szerkezeti része a gumiabroncs. A mezőgazdasági gumiabroncsok a gépek drága cserealkatrészei, és a gazdaságos használatuktól nemcsak az abroncs élettartalma, hanem sok minden más is függ.

Agumigyárak a változatos méretválasztékon túl a mezőgazdasági gépekhez a munkavégzésükhöz kialakított abroncsokat gyártanak, ezeket több minőségben. Az értékesítési piacon megtalálható speciális mezőgazdasági gumiabroncsok a következő gépekhez készülnek: traktor, kombájn, betakarítógép, trágyaszóró, permetezőgép, vető- és műtrágyaszóró gép, öntözőgép, rakodógép, vontatott gépek, pótkocsik, mezőgazdasági teherautó, fűnyíró, robotgép stb., két, alapvetően eltérő diagonális és radiális felépítéssel.

A gépekhez és talajviszonyokhoz gyártott speciális abroncsok kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, alkalmazásuk gazdaságos. A továbbiakban csak a négykerék-hajtású traktorok radiális kivitelű gumiabroncsaival foglalkozunk.

Méretválasztás

A négykerék-hajtású traktorok gumiabroncsméret-választásánál a gyári ajánlásából célszerű kiindulni. A traktorhoz javasolt abroncsméretek közül – ha főleg szántóföldi munkához használják – a lehető legnagyobb külső átmérőjű és a legszélesebb gumiabroncsot ajánlott választani a gazdaságos használat érdekében.

A négykerék-hajtású traktorok esetében az első és a hátsó kerekek összetartozó átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy munka közben bekapcsolt összke-

rékhajtás esetén az első kerekek +2%-os szlipértékkel haladjanak gyorsabban, mint a hátsók, mert ha ez nem teljesül, akkor a négykerék-hajtás előnye nem érvényesül, és az abroncsok hamarabb elkopnak. Az abroncs vásárlásánál ajánlatos azonos kivitelű, azonos típusú és azonos gyártású terméket választani.

Terhelhetőség, abroncslégnyomás

A gumiabroncsok gazdaságos üzemeltetéséhez figyelembe kell venni a gyártó által az adott gumiabroncsra vonatkozó részletes műszaki adatlap értékeit. A legfontosabb paraméterek:

az abroncs terhelhetősége, az ehhez tartozó abroncslégnyomás értéke és ezek mellett a megengedett haladási sebesség nagysága. A gumiabroncs oldalfalán megtalálható a terhelési index számértéke és a sebességkategóriára vonatkozó jel (pl. 173 A8, jelentése terhelhetőség 6500 kg és maximális sebesség 40 km/h, névleges abroncslégnyomásnál).

A gumiabroncsra vonatkozó terhelhetőséget, az abroncs légnyomását és a jármű haladási sebességét biztonsági okból, illetve a termékkel elérhető gazdaságossági eredmények megva-

1. kép. Mezőgazdasági gumiabroncsok futófelületének kopása: a) egyenletes kopás; b) rendellenes kopás (forrás: hasznaltgumik.freewb.hu)

John Deere 6M gumikerekes traktorszéria (forrás: andwirt-media.com)

OLDALON

 FOLYTATÁS A 79. OLDALRÓL lósíthatóságának érdekében nem szabad túllépni. A traktor, a munkagép, a pótsúly tömegéből és geometriai adataikból számolható a statikus gumiabroncs-terhelés, de egyszerűen meg is mérhető hídmérleggel, talpmérleggel.

A megfelelően beállított gumiabroncs-légnyomás hozzájárul a kielégítő talajfelfekvéshez, a nagyobb tapadáshoz, a kisebb talajroncsoláshoz, a nagyobb terméshez, a nagyobb vonóerő-kifejtéshez, a kisebb gördülési ellenálláshoz, a kisebb hajtóanyag-fogyasztáshoz, az abroncs nagyobb élettartamához stb.

Mikor kell gumiabroncsot cserélni?

A traktor gumiabroncsát le kell cserélni, ha annak állapota a biztonságos munkavégzéshez nem megfelelő. A csere előtt célszerű mezőgazdasági gumiabronccsal foglalkozó szakműhely, szakember véleményét kikérni, a rendellenes hiba forrását kideríteni, hogy az ismételten ne forduljon elő.

A használat során a gumiabroncs futófelülete elkopik, megsérül, de más okok is veszélyeztetik az abroncs alkalmazását (pl. oldalfal szövetbetétének a szakadása, a perem kidörzsölése, az oldalfalon hosszirányú vékony repedések megjelenése stb.). A jó állapotú mezőgazdasági gumiabroncsot a gyártástól számított 10 éven belül okvetlenül cserélni kell, az anyagok elöregedése és kifáradása miatti durrdefektveszély elkerülése érdekében. A gyártási időpont az abroncs oldalán a „DOT”-kóddal van jelölve, ha a DOTkód például az „1224” szám, akkor ez azt jelenti, hogy az abroncs 2024-ben, a 12. héten (márciusban) készült.

Gumikopás miatti csere

A mezőgazdasági traktor gumiabroncsait egyenletes kopás (1. a kép) esetén általában a kapaszkodóbordák

2. kép. Középen nagyobb kopású mezőgazdasági gumiabroncs (forrás: info.bridgestone-agriculture.eu)

3. kép. Cserére szoruló meghibásodott gumiabroncsok: a) az oldalfal sérült; b) a peremkarika sérült (forrás: bridgestone-agriculture.eu)

kisebb 12 mm-nél az első és kisebb 15 mm-nél a hátsó keréknél. Ekkor az abroncs kapaszkodóképessége rohamosan csökken, a kerekek munka közbeni csúszása (a szlip értéke) és a talaj károsodása megnövekszik, a haladási sebesség csökken, a hajtóanyag-fogyasztás megnövekszik.

Az egyik leggyakoribb rendellenes kopás az első kerekeknél fordul elő,

HaaDOT-kódpéldáulaz„1224”szám,akkor ezaztjelenti,hogyazabroncs2024-ben, a12.héten(márciusban)készült

magasságának 75–80%-os kopásánál ajánlatos cserélni. Egy másik meghatározás szerint akkor esedékes a gumicsere, ha a maradék borda magasság

a kerékdőlés szögének, illetve összetartásának vagy mindkettőnek a nem megfelelő beállítása miatt. Ha egy abroncsnál a jobb és bal oldali bordák ko-

pásának különbsége 50%-nál nagyobb mértékű (1. b kép), akkor az abroncs oldalcserével még rövid ideig tovább használható, de ajánlatos inkább az abroncsot lecserélni.

A másik gyakori rendellenes gumikopási ok az abroncs szükséges légnyomásának, illetve az ehhez tartozó megengedhető terhelésnek a nem megfelelő megválasztásából adódik. Ha az abroncs kapaszkodóbordái középen kopnak jobban (2. kép), akkor nagyobb légnyomással vagy kis terheléssel jár hosszú ideig a traktor, ellenkező esetben mindkét szélső bordafüleknél mutatkozik nagyobb kopás alacsonyabb légnyomásnál vagy nagy terhelésnél.

A gumiabroncs élettartama jelentősen meghosszabbítható, ha a munkavégzés típusához (szántóföldi vagy országúti haladás) és az abroncs terhelésének megfelelő abroncslégnyomást

alkalmazzák, mérsékelt haladási sebesség mellett.

Gumisérülés miatti csere

A mezőgazdasági gumiabroncs cseréjét nemcsak a futófelület kopása miatt kell elvégezni, hanem más, jelentősebb károsodás bekövetkezése esetén is. A következőkben néhány példát mutatunk.

Az oldalfal szövetbetétének szakadását a kidudorodásról lehet észrevenni, ez nem javítható, az abroncsot ajánlatos rövid időn belül cserélni (3. a kép). A gumiabroncs pereme az alacsony abroncslégnyomás és a nagy terhelés miatt kidörzsölődhet; ez a hiba sem javítható, abroncscsere szükséges (3. b kép).

A megfelelő abroncslégnyomás és terhelhetőség betartása esetén is előfordulhat, hogy a gumiabroncson vágások keletkeznek (4. kép). A vágás helye és mélysége dönti el, hogy az abroncs javítható-e szakműhelyben vagy cserére szorul.

A kapaszkodóborda magasságában vágáshoz hasonló repedések (5. kép), illetve a borda alján végigfutó vágások miatt a bordák egyes részei vagy az egész leszakadhat. Az ilyen gumiabroncsok, feltételezve, hogy a terhelésük nem túl nagy, és az utakon a jármű lassan halad, tovább használhatók, de több borda meghibásodásakor ajánlott az abroncs cseréje.

Kerékpánttal kapcsolatos meghibásodás

A gumiabroncs lejön a kerékpántról (felniről), ha nem volt megfelelő az öszszetartozó típusok kiválasztása.

Megfelelő kerékpántválasztás esetén is előfordul, hogy a gumiabroncs leválik a felniről (6. kép). Ennek a leggyakoribb okai közé tartozik a gumiabroncs nyomásvesztése, az abroncs túlterhelése. A felniről való leválás kockázata megnő szántóföldi munkavégzéskor, ha oldalirányban dolgozik a traktor (pl. lejtőn vagy nem jól beállított munkagéppel), illetve a sor végén túlzottan éles, nagy sebességű fordulásnál, országúton kanyarban való vészfékezéskor stb.

A nagy sebességű országúti jármű haladása közben a kiegyensúlyozatlan vagy deformálódott kerékpánt vibrációt okoz, növekszik a gumiabroncs kopása, romlik az utazási kényelem és a közlekedésbiztonság.

4. kép. Vágási sérülés a gumi oldalfalán (forrás: bridgestone-agriculture.eu)

5. kép. Fáradásos kapaszkodóborda-sérülés (forrás: real.mtak.hu/id/eprint/198960)

6. kép. Gumiabroncs leválása a kerékpántról (felniről) (forrás: blog.bridgestone-agriculture.eu)

Hettyei cégcsoport

Terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek

SZERZŐ: HETTYEI-ÉPTECH KFT.

A mezőgazdaságban kiemelten fontos a közép és hosszú távú stratégiai tervezés. A mostani terményárakból kiindulva nehezen jelölhető ki a fejlesztések helyes iránya. Ha azonban nemcsak arra gondolunk, hogy minél magasabb színvonalon termeljünk, hanem a feldolgozás és az értékesítés felől közelítjük meg a jövedelmezőségi kérdéseket, akkor hamar szembe találkozhatunk a továbblépés lehetőségével.

Améretgazdaságossági optimum, a gazdaság profilja, a rendelkezésre álló piacok és árak függvényében mindenki másként látja a saját és a hazai agrárium jövőjét. A növénytermesztő gazdaságok a hagyományos növények és termelési célok mellett újabb növényekkel és újabb célokkal léphetnek tovább.

A módosított mezőgazdasági pályázati menetrend szerint az idei utolsó negyedévben várható a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek című támogatás kiírása, várhatóan 2025 második és harmadik negyedévében nyílnak meg a források. Az ágazat, hasonlóan az állattartó telepek korszerűsítéséhez rendelt forráshoz, várja a jogcím megnyitását.

Ami közös a jövőben, az a továbblépés kényszere, a tárolási és feldolgozási kapacitások növelésének szük-

ségessége. Minél egységesebb és jobb minőségű árualappal jelenünk meg egy piacon, annál biztonságosabban értékesíthetünk, főleg ha tárolni is tudunk.

A tárolással megszűnik az értékesítési kényszer, megvárhatjuk a legkedvezőbb árszínvonal kialakulását. Nem a tömegtermékek előállításában kell versenyeznünk, hanem a réspiacokon. A feldolgozottság mértéke a magasabb árban is megjelenik. A hozzáadott értéket csak úgy növelhetjük, ha a gazdaság értékét is növeljük.

A mostani várható pályázat segítségével a gazdaságok megteremthetik vagy növelhetik tisztító, szárító, feldolgozó és tároló kapacitásukat. Az aratás után letisztított, megfelelő víztartalmú és szakszerűen tárolt termény az alapja mindennek. A takarmánygyártás, a vetőmag előállítás és az alternatív növények piaca is

megköveteli a saját kapacitások felépítését, korszerűsítését. A termelés nagyon fontos alapja lesz a jövőben az alkalmazkodó képesség. Hogyan készüljünk a lehetőségre? Precíz, pontos tervezéssel és a megfelelő kivitelező partner kiválasztásával. Mindebben segítségre van felkészült műszaki előkészítő irodánk, valamint Agrárterv Kft. tervező munkatársaink, legyen szó új beruházásról vagy a már meglévő korszerűsítéséről, bővítéséről.

Elérhetőségek: Hettyei-Éptech Kft. műszaki előkészítő iroda: +36-30/461-8920 elokeszites@hettyei-ep.hu Agrárterv Kft. tervezőiroda: +36-30/693-2975 info@agrarterv.hu