KÁLMÁN TIBOR AZ ELFELEJTETT BETŰGURU kortárs
KÁLMÁN TIBOR
tervezőgrafika
alakulására egy magyar, Kálmán Tibor volt a legnagyobb hatással. Kálmán Tibor (1949. július 6. – 1999. május 2.) egy befolyásos magyar származású amerikai grafikus, akinek a munkái jól ismertek a világban, mint Colors magazin szerkesztője majd, mint főnöke vált híressé. Kálmán Tibor Budapesten született és 1956-ban, hétéves korában, szüleivel együtt, hogy elkerüljék a szovjet inváziót egy Amerikai
Amikor a magazin megszületett, ezzel a címlappal jött a világra
Egyesült Államokba menekültek, a New York állam béli kisvárosba Poughkeepsiebe telepedtek le.
1
KÁLMÁN TIBOR
Az alsó- és a középiskola elvégzése után a New York Egyetemen tanult újságírást 1967-től 1970-ig. Ezen időszak alatt dolgozott az egyetemi újságnak és szervezője lett a Students for Democratic Society (SDS – Diákok a Demokratikus Társadalomért) csoportnak. Kálmán Tibor olyan aktivistaként definiálta magát, akinek céljai elérésében a grafikai tervezés segít. Ezek a célok a jó design alkalmazása és a társadalmi felelősségvállalás volt. Ezen eszmék felvállalása és saját hitvallása vezetett oda, hogy a nyolcvanas években, mint a grafikai design fenegyereke, vagy „rosszfiúja” vívjon ki magának elismerést.
2
KÁLMÁN TIBOR
1971-ben egy kis New York-i könyvesboltban dolgozott, ahol egyik alkalommal saját szája íze szerint rendezte be a kirakatot, ami olyan jól sikerült, hogy később a cég kreatív igazgatójává választották. 1979-ben Kálmán fele-
A Florent étterem étkezésre utaló anatómiai rajzai, kissé naivak egy csipetnyi iróniával abszurd humorral füszerezve.
ségével megalapította az M & Co tervező céget, Designeri hírneve ekkor kezdett széles körben terjedni. Ügyfelei voltak többek között a Formica, a Subaru, a Willywore, az MTV (Music Television),
Ezek a csokoládék bizonyítják az M & Co azon képességét, hogy a paródia beépítése a tervezési folyamatba a legnyilvánvalóbb grafikai megoldás.
3
KÁLMÁN TIBOR
a Florent Étterem, a MoMa, a Chiat/Day és a Talking Heads zenekar, de Kálmán Tibor határozta meg a Time Square jelenlegi arculatát is.
Papír nehezék. 1984.
Az M&Co zászlajára tűzte és partnerei felé is képviselte a társadalmi felelősségvállalás eszméjét. Ügyfeleit arra bíztatta, hogy reklámjaikban bátran közöljenek politikai és társadalmi üzeneteket. Egyszer, karácsony alkalmából, háromszáz küldött
megbízójának
hajléktalan-csoma-
gokat, melyekben szendvics, keksz és édesség volt,
M & Co által előállított szellemes papírnehezékek, szitanyomott vinil-műanyagból, a gyürött papírral parodizálták az eldobott gondolatokat.
Ez a fénykép a Florent étterem identitásösszetevőit ábrázolja. Kombinációja a vázlatos piktogramoknak és a mezőgazdasági gépészetnek. Egyfajta útvonalat mutat a szaftos steak elkészítéséhez. Az eredmény brutálisan őszinte, és még egy kissé szürreális is.
4
KÁLMÁN TIBOR
máskor pedig egy könyvecskét kaptak a partnercégek, melyben adatokat közöltek a szegénység mértékéről. Az ünnepi kiadványt egy segélyszervezet címére szóló borítékkal és húsz dollárral egészítették ki, így ösztönözve az ügyfeleket további adakozásra. Később több meghatározó magazinnál is fontos posztot töltött be. Elsőként kreatív igazgatóként az Artforum arculatát tervezte és felügyelte 1987 és 88 között.
Kálmán elutasította az egyezményeket a magazin designjába, Elvetette a hasábokat, amelyek korlátozzák a tervezőt, de mégis rendezett és ismétlődő az elrendezés. M & Co jól strukturálta a szöveget ebben a műtárgy ajánló katalógusban. Kálmán a címlapon elég trükkösen helyezi el a magazin logóját.
5
KÁLMÁN TIBOR
1989-ben az Interview magazin művészeti vezetője lett, ahol 1991-ig dolgozott.
Kálmán elveti a klasszikus magazintervezés egyezményeit, inkább olyan eszközöket alkalmaz, amelyek kiemelik a sajátos jellemzőit a témának, hogy segítségével színes, ironikus vagy expresszív tipográfiai hatást érjen el.
Ez a portré pár bemutatja az olvasónak John Lydon egy ismert amerikai punk ikon inkarnációit. Kálmán megtanulta, hogy jó fotó helyet érdemel a lapban. Ez az ami elterjed és önmagáért beszél.
6
KÁLMÁN TIBOR
Az igazi, nagy jelentőségű
felké-
rés 1991 végén érkezett: az olasz Benetton
Ügyfelének az M & Co találta ki a nevét, a koncepciót és a logót. Az “Orchestra” egy zenei analógiát sugall és ehhez kapcsolódik a grafika is.
divat-
cég saját szerkesztésű, Colors című magazinjához
hívták,
hogy egy olyan, elegáns megjelenésű lapot készítsen belőle, amely hitelesen képviseli a cég radikális erkölcsi világnézetét.
A makro és mikrovilág, a csillagok, egy atom. Számos kép - némelyik lenyűgöző, némelyik sokkoló - hatást is gyakorolhatnak a környezetükre. Olyanok mint egyfajta emlékeztetők, hogy nem mi vagyunk az egyedüli tulajdonosai a Föld bolygónak. Az ilyen képek önmagukért beszélnek nincsenek nyelvi és kulturális különbségek a megértésük során.
7
KÁLMÁN TIBOR
1993-ban, Kálmán M & Co-t bezárta és elköltözött Rómába, hogy kizárólag a Colors magazinnál dolgozzon. Az amúgy is sok fotóval dolgozó magazin Kálmán Tibor főszerkesztősége alatt nyerte el végleges arculatát. A Colors időszaki lap jelenleg egy-egy téma köré csoportosulva, kizárólag képekben fejezi ki a megfogalmazni kívánt gondolatokat.
Kálmán úgy tervezte ezt az órát, hogy 90 fokos szögben kell olvasni, Így meg lehet osztani a kíváncsi metró utasokkal az információt. Természetesen Kálmánt ebben a azt is be be lehet munkájában állítani, hogy a finom hagyományosan játékosság is olvasható jellemzi. A legyen. fordított óra
figyelmezteti a viselőjét, “Ne pocsékoljon el egy percet sem”.
8
KÁLMÁN TIBOR
Kálmán ezzel a megoldással gyakorlatilag egy új nyelvezet teremtett, ami mérföldkőnek számít korunk vizuális kultúrájában. A multikulturális magazin szerkesztését annyira komolyan vette, hogy évekre Rómába költözött. A magazint a világ többi részén árulták, mivel a Colors alapvetően a multikulturalizmusra és a globális öntudatra összpontosított.
1994-es megjelenésekor hatalmas felháborodást okozott, amikor a volt amerikai elnök Ronald Reagan fényképét használta fel Kálmán a plakátjához. Aki úgy néz ki, mint egy lesoványodott AIDS-beteg. Pedig a célja csak egyszerűen az volt, hogy megpróbálta kitalálni, hogyan lehetne empatikus érzéseket kelteni az emberekben az AIDS irányában. “Tessék így néz ki egy híresség, hogy ha AIDS-es”! Azért választotta Ronald Reagant, mert az arcát ijól ismerték az emberek, és mert egy nagyon negatív álláspontja volt az AIDS ellen!
9
KÁLMÁN TIBOR
E szempont miatt leközöltek néha nagyon merész grafikai terveket köztük egy sorozatot, amely egyik darabján, több híres ember mellett Erzsébet királynőt is úgy ábrázolták, mint a faji kisebbséget.
Max Makes A Million c. gyerek könyve, 1990.1991 Kálmán feleségének az illusztrátor Maira Kalmannak a kézzel festett szövegei M & Co gondozásában jelentek meg. A szöveg expresszionista vonala elég jól színesítette a cég tipográfiai palettáját.
10
KÁLMÁN TIBOR
Kálmán a legfőbb kreatív erő Colors magazin mögött egészen addig, amíg
a
kezdődő
non-Hodgkin
lymfóma nevű betegsége, lényegében leukémia egy fajtája miatt kénytelen volt otthagyni a szerkesztőséget. Miután visszaköltözött az Amerikai Egyesült Államokba újra megnyitotta az M&Co ügynökséget és mesterkurzusokat tartott a New York-i Visual Arts iskolában. 1999ben Puerto Ricoban érte a halál, nem sokkal azelőtt, hogy a San Francisco-i Modern Művészetek Múzeumában Tiborocity címmel kiállítása nyílt. A saját maga írta életrajzi könyve, a Perverz optimista 1998-ban jelent meg.
A felső képen a Kálmán által tervezett logóját láthatjuk a zenekarnak. A többi kép a cd borítót ábrázolja a fedelén jellemzően pillanatképeket láthatunk a zenekar születésnapi bulijáról. A bal felső sarokban: az előlapját, a jobb felső sarokban: a hátlapját láthatjuk.
11
KÁLMÁN TIBOR
Ma is erős a hatása M & Conak, amely lényegében Kálmán munkájának az eredménye. Sok
tervező,
mint
Stefan
Sagmeister , Stephen Doyle, Alexander Isley , Scott Stowell , és Emily Oberman, akik vele együtt dolgoztak, mind folytatták az általa megkezdett utat. Howard Milton és Jay Smith, akik szintén együtt dolgoztak Kálmánnal 1979-ben megállapították a Smith & Milton céget Londonban. Haláláig kitartott mellette felesége az illusztrátor és szerző Maria Kalman.
12