Fotó: Shutterstock
GYÁRT
al
Ó
erekaszt k I
Állateledelek
Szakmaiság – így is, úgy is A A drágább, nedves állateledel most jobban fogy, mint az olcsóbb száraz. Furcsa ellentmondás, és nem az egyetlen. Az viszont tény, hogy a magyar állateledel-piac még nincs túl a válságon.
I
30 progresszívmagazin 201109
Nestléhez tartozó Purina büki gyárkomplexuma júliusban új egységgel növelte a kapacitását. A cég által kiadott sajtóközleményben az áll, hogy „Magyarország kedvezõ földrajzi elhelyezkedése mellett a büki beruházást az is motiválta, hogy a gyárnak a régióban betöltött vezetõ szerepét erõsítsék.” Európa egyik legnagyobb állateledel-gyárának átadása újra felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország – a büki mellett a Mars csongrád-bokrosi, valamint a PET-Hungária további két gyárának köszönhetõen – állateledelben „nagyhatalom”. De fontos hozzátenni, hogy a nálunk lévõ évi 65 milliárd forintos termelés közel 80 százaléka exportálásra kerül. „Az állateledelek hazai kiskereskedelmi forgalma évi 135 ezer tonna, illetve közel 40 milliárd forint, a speciális boltok nélkül” – tudtuk meg Farkas Monikától, a Nielsen piackutató vállalat ügyfélkapcsolati csoportvezetõjétõl a legutóbbi adatokat. Világos tehát, hogy – miként Mayer Zsolt, a Mars Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója fogalmazott – a ma-
gyarországi gyártás húzóereje az export. Mi azonban inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a helyzet most azon a magyar állateledel-piacon, mely éveken át a kétszámjegyû növekedésével hívta fel magára a figyelmet. „Nincs túl a válságon. A megtorpanás a szakmai csatornában egyértelmû, bár szerencsére a visszaesés néhány százalékos, így nem olyan drasztikus, mint az autóknál vagy az építõiparban” – mondta dr. Szetmár István, az AlphaVet Kft. cégvezetõje.
Tudathasadásos állapot? Itt van rögtön az elsõ furcsaság: a nedves (konzerves) állateledelek forgalma nõ. Hogy ez miért lepi meg még a szakembereket is? Mert drágább, mint a száraz – válság idején viszont általában mindenbõl az olcsóbb megy. Érhetõ, hogy a beszélgetés résztvevõi közül volt, aki az állateledel-piacon most tapasztalható trendet tudathasadásos állapotnak nevezte, és olyan is, aki ésszerûtlen átrendezõdésnek. De persze igaz az is, amit Mayer Zsolt
GYÁRTÓI KEREKASZTAL mondott. „A kutyáknál sokkal érzékenyebb és visszautasítóbb macskák a nedves eledeleket szeretik – de a kistestû kutyáknál is megfigyelhetõ ez – ezért veszik meg a gazdák ezeket az olykor akár drágább termékeket is.” Fontosnak tartotta ugyanakkor hozzátenni, hogy természetesen a szárazeledelek is teljes értékûek. „Sõt, szakmailag talán még professzionálisabbak is” – vette át a szót dr. Szetmár István. – „Ráadásul egy nagytestû kutyát nedves táppal etetni nagyon drága.” Négyesi Fruzsina, a Mars Magyarország cicaportfolió menedzsere ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy a nedves eledelek kereslete az idei évben azért nõtt, mert az év elején a két nagy gyártó erre fókuszált.
A saját márkák alá Gyártói, kereskedõi és fogyasztói szemmel nézve egyaránt pozitívum, hogy itthon – a válság ellenére – a drágább nedves eledelek piaca bõvül. Mint ahogy pozitívum az is, hogy az állateledel-kategória Magyarországon – csakúgy, mint a világpiacon – válságálló volt, mert az csak néhány százalékot esett. „Most azonban a hazai piacon a fizetõképes kereslet csökkenése miatt a kereskedõk magatartása megváltozott. Elõtérbe kerültek azok az elsõáras termékek, amelyek a gyenge minõségükkel már az egész kategória iránti fogyasztói bizalmat veszélyeztetik” – beszélt Szórádi Gyöngyi, a Magyar Állateledel Egyesülés fõtitkára egy új jelenségrõl.
PROGRESSZÍV TREND- ÉS TERMÉKFIGYELÕ ¼ A Marson belül régiós kutatóközpontok vannak, sok energiát teszünk a fogyasztói igények megértésébe. Magyarországon tavaly vezettük be a Perfect Fit szuperprémium szárazeledelt. A különlegessége, hogy a különbözõ cicaegyéniségek táplálkozási igényeit elégíti ki. Négyesi Fruzsina, Mars ¼ Magyarországon a szakmai csatornában rengeteg márka jelen van. Lehet kapni „Daciától Mercedesig” mindent, de a vásárlóerõ behatárolja a „mercedesek” keresletét. Mi, mint nagykereskedõk, azokat az igényeket elégítjük ki, amelyeket a kereskedõink támasztanak, így a mi „termékünk” a választék biztosítása. dr. Szetmár István, Alpha-Vet ¼ Sajátmárka-gyártóként „borzasztóan” alacsony költségû és magas, állandóan kontrollált minõségû termékeket kell biztosítanunk a partnereinknek, amit a cégen belüli strukturális fejlesztésekkel és átalakításokkal oldunk meg. Termékfejlesztést „macskafronton” tervezünk, mert itt a saját márkák részesedése alacsonyabb, mint a kutyákénál, így már pár százalékos növekedés is komoly siker lehet. Molnár Zoltán, PET-Hungária
¼ Az innováció, fejlesztés a vezetõ gyártók feladata, a miénk a vevõk kéréseinek kielégítése. A kutyamacska saját márkás termékek sikerein felbuzdulva a láncok folytatják a saját márkás termékek kínálatának bõvítését. Ezen a fronton kívánunk mi erõsíteni – eledelekkel rágcsálóknak, madaraknak, halaknak, továbbá kutyajátékokkal, jutalomfalatokkal és egyéb kiegészítõkkel. Mi szinte 100 százalékban áruházláncoknak forgalmazunk, elsõsorban saját márkákat. Néder Attila, Budapet ¼ Most az innovációnak a termék oldalát fogtuk meg, de ez nálunk tág körben értelmezett. Például van „A valósítsd meg ötleted!” program, ami arra ösztönzi a munkatársakat, hogy minden új elképzelést – belsõ folyamatot, displayt, fogyasztói promóciót stb. – bátran valósítsanak meg. Az innováció tehát nem csak egy új termék lehet. Mayer Zsolt, Mars ¼ A kutatásokba az állateledel-gyártó cégek és az általuk létrehozott iparági szövetségek is nagy energiákat fektetnek. A jó minõségû, teljes értékû eledellel táplált állatok élettartalma közel duplájára nõtt az elmúlt 20-30 évben. Szórádi Gyöngyi, Magyar Állateledel Egyesülés
I
progresszívmagazin 201109 31
GYÁRTÓI KEREKASZTAL Molnár Zoltán, a PET-Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója pedig nevén is nevezte a „gyereket”, amely a mostani piaci viszonyok nyertese, tudatosan a kínálat legaljára pozícionálva, egészen a saját márkák alá. Hozzátette, hogy eközben a PET-Hungária, amely egy nagy lánc kivételével mindenkinek szállít saját márkás termékeket, és közben a minõségbõl sohasem enged – „ezt bárki meglátja, ha otthon kinyitja a konzerveket” – pár százalékos visszaesést szenved el. „A mi termékcsoportunk a szegényebb családokat szolgálja, azokat, akik a márkákat, a prémium termékeket nem tudják megengedni maguknak. Ezeket a családokat sok negatív hatás érte, ezt érezzük.” Ezután Mayer Zsolt még a „saját márkák alá pozícionált” termékekre tért vissza. „Ezeknél az import termékeknél a fogyasztói tájékoztatással és a címkézéssel is bajok vannak egyes esetekben. Ha ennek ellenére tovább nõ majd a súlyuk, az hosszú távon az egész piacon zavaró tényezõ lehet,
mert a fogyasztókat megtévesztheti” – mondta, hozzátéve, hogy eközben a hazai „állateledeles” vállalkozások – immár 2009 óta – egyre csak fogynak.” Ezzel kapcsolatban Farkas Monika, a
“
Egyes láncok az állateledelek mellett más kategóriákban is hoznak be úgynevezett C-márkákat, hogy piacot nyerjenek. A C-márkák ára a saját márkás termékekénél is alacsonyabb.
Nielsen ügyfélkapcsolati csoportvezetõje megjegyezte: „Egyes láncok az állateledelek mellett más kategóriákban is hoznak be úgynevezett C-márkákat, azzal a céllal, hogy piacot nyerjenek. A C-márkák ára ugyanis a saját márkás termékeknél is alacsonyabb.”
Aki most túléli „Aki a mostani idõszakot túléli, akkora pluszteljesítményt ad, hogy a válságból megerõsödve kerül majd ki” – tekintett egy kicsit már a jövõbe Szórádi Gyöngyi. Túlélni pedig nem csupán úgy lehet – a minõség és az árak rombolásával – amirõl az elõzõekben hallottunk. Kiút lehet például a megbízható márkák építése is. „Mi a Marsnál továbbra is a márkák erejében hiszünk, melyek minõsége – szemben a B és C márkákkal – megbízható. A márkáinkat építjük, mert a válságnak egyszer vége lesz, az invesztíciónk pedig akkor megtérül majd” – állította Mayer Zsolt. Dr. Szetmár István pedig – a vezetõ márkák egyik legnagyobb forgalmazójának képviseletében – arról beszélt, hogy a nagy márkák közül az, amelyik marketing oldalról valóban sokat tett a válság átvészelésére, a válság ellenére is nõtt. „És kiút lehet az is, ha valaki szakmailag
VENDÉGEINK VOLTAK
Farkas Monika ügyfélkapcsolati csoportvezetõ Nielsen
Mayer Zsolt vállalati kapcsolatok igazgató Mars Magyarország
Négyesi Fruzsina cicaportfolió menedzser Mars Magyarország
I
32 progresszívmagazin 201109
Molnár Zoltán kereskedelmi igazgató PET-Hungária Kft.
Dr. Szetmár István cégvezetõ Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.
Szórádi Gyöngyi fõtitkár Magyar Állateledel Egyesülés
Néder Attila ügyvezetõ Budapet Kft.
GYÁRTÓI KEREKASZTAL nagyon ott tud lenni” – mutatott rá Néder Attila, a Budapet képviseletében, utalva arra, hogy egy nagyon speciális kínálattal még egy nagy lánccal szemben is versenyképesnek lehet lenni. Ezt tudja például Néder Attila egyik cége, a Green Aqua Kft. az akvarisztikában, mely – ahogy fogalmazott – olyan ‘mélyen’ szakmai, hogy ebben a tekintetben még a konkurens szakláncok sem veszik fel vele a versenyt.
Saját franchise lánccal „A jelenlegi helyzetben lehet elõnyt kovácsolni olyan kisebb hálózatokból, ahol a szakértelem megvan. A fogyasztó ugyanis olyan plusz szolgáltatásokat kaphat, amiket a nagyobb helyeken nem” – mondta Mayer Zsolt és példaként az állatorvostan-hallgatók alkalmazását említette. Az Alpha-Vet is éppen a szakmaiságra építve indította el a saját franchise bolthálózatát Alpha-Zoo néven két és fél évvel ezelõtt – tudtuk meg. „Ez az egyetlen kiút, mert csak így vehetik fel a magyar kisvállalkozások a versenyt a külföldi láncokkal” – indokolta a dön-
PROGRESSZÍV RÉGIÓS KITEKINTÕ A környezõ országok között van olyan, ahol a fejlõdés most is kétszámjegyû. „Ezek – például Oroszország – a világ leggyorsabban növekvõ piacai között vannak” – mondta Szórádi Gyöngyi. „A lengyel cégünk az elsõ félévben briliánsan nõtt, a cseh piac is fejlõdött, a szlovák is” – mondta Molnár Zoltán. – „Románia azonban – amely eddig olyan volt, mint egy sprintfutó – most mintha valami sportsérülést kapott volna. Nálunk ott kétszámjegyû a visszaesés, és mástól is ezt hallom. Románia – és Magyarország – az állateledel-piac tekintetében is leszakadt a régió többi országától.”
“
Az állateledel-piacon az történik most, ami az élelmiszerkereskedelemben 20 éve: aki nem tömörül valamilyen láncba, az életképtelen lesz.
tést dr. Szetmár István, aki szerint az állateledel-piacon az történik most, ami az élelmiszer-kereskedelemben 20 éve: aki most nem tömörül valamilyen láncba, az hosszú távon életképtelen. Az Alpha-Zoo-val éppen ezért egy olyan, versenyképes magyar franchise
A KISKERESKEDELMI FORGALOM 40 SZÁZALÉKA A HIPERMARKETEKÉ ¼ Az állateledel teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalma – a speciális boltok nélkül – 39 milliárd forint. ¼ Az éves trendek azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi forgalomban mind mennyiségben, mind értékben kis csökkenés tapasztalható. Ezen belül a speciális boltokban nagyobb a visszaesés. Farkas Monika ügyfélkapcsolati csoportvezetõ Nielsen
¼ Az állateledel teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalma 40 százaléka a hipermarketeké, de ez az elõzõ évhez képest kis mértékben csökkent. Ebben a kategóriában – más élelmiszer kategóriákhoz hasonlóan – a helyi láncok nõnek.
¼ A saját márkák részesedése az állateledeleknél 2010-ben éves szinten értékben 48 százalék volt, ami az élelmiszerek átlagának a kétszerese. Ezen belül a kutyaeledeleknél 50 százalék felett volt, viszont a saját márkák fontossága itt kis mértékben csökkent. ¼ A fogyasztói kutatások szerint a saját márkákról az állateledelek esetében a megkérdezettek 33 százaléka mondja, hogy azoknak a minõsége van olyan jó, mint a márkás gyártóké. A piacvezetõ márkák viszont vagy õrzik a részesedésüket vagy enyhén nõttek is – minden kategóriában.
I
34 progresszívmagazin 201109
láncot kívántak létrehozni, amely segítséget nyújt az állateledel-piacon mûködõ kisvállalkozásoknak és képes versenyezni a külföldi állateledel-láncokkal. „Azok közül eddig csak kettõ jött be, de sok jöhet még” – summázta. Nem csoda, hogy az Alpha-Zoo-nál a cél a magas szakmai színvonalú szolgáltatás mellett, a gyors terjeszkedés. A jelenleg 25 üzletbõl álló hálózatot néhány éven belül 200 egységesre kívánják bõvíteni.
Felelõs állattartás „Kevés kutyát és macskát kezelünk társállatként, azaz úgy, ahogy kéne” – idézte fel a mindenki által ismert tényt a hazai állapotokról dr. Szetmár István. – „Pedig a felelõs állattartás minden piaci szereplõ érdeke, mert a gazdák csak akkor fogják megfelelõen etetni, ápolni az állataikat.” Meglátása szerint a felnõtt állattartók azonban nagyon nehezen befolyásolhatók. „A gyerekek viszont teljesen másképp néznek az állatokra, de csak akkor, ha megfelelõ idõben kerül sor a szocializációra” – jegyezte meg. Utóbbiért a Magyar Állateledel Egyesülés is régóta sokat tesz. „Van óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló programunk.” – kezdte ezek ismertetését Szórádi Gyöngyi – „A 3–6 éveseknek szóló, mely a ‘Harmóniában együtt’ nevet viseli, a sikeres magyar Frakk-program adaptációja, ezt az európai állateledelipari szövetség és társszervezeteink is átvették. A 6–10 éveseknek szólónál pedig a német a minta, azt vette át a többi ország, köztük mi is.” Megtudtuk, hogy a cél mindkét program esetében, hogy az ember és az állat békésen egymás mellett éljen, és mindkettõ számára a legmagasabb
GYÁRTÓI KEREKASZTAL életminõséget biztosítsa. „Meg kell ismerni az állat viselkedését, igényeit, hiszen számos hiányos ismeret van” – hangsúlyozta Szórádi Gyöngyi.
A legismertebb program A társadalmi felelõsségvállalás kapcsán Mayer Zsolt arról beszélt, hogy a Mars hitvallása, hogy a saját mûködéséhez legközelebb álló területet találja meg. „Nálunk ez a felelõs állattartás, hiszen ezen a területen mûködik az üzletünk” – mondta. A legfontosabbnak õ is a jövõ generációjának szemléletformálását tartja. A magyarországi menhelyek egy része európai módon, profin mûködik – ezek aktívak, pályáznak –, de legalább ennyi van a Mayer Zsolt által „fanatikusnak” nevezett állattartókból, akik ugyan rengeteg kóbor állatot befogadnak, de úgy, hogy csak a lelkesedésük van meg hozzá. „A hátterük viszont nem és ez nem felelõs állattartás” – mutatott rá. Végül megtudtuk, hogy a Marsnak a felelõs állattartás témakörében két programja van. „Az egyik egy oktatási, a másik egy márkánkhoz kötött” – mondta Mayer Zsolt, majd a szót tõle Négyesi Fruzsina vette át. – „Az utóbbi a Magyarországon 2009 óta mûködõ Pedigree Örökbefogadási Program, melynek célja a menhelyen élõ kutyák helyzetének javítása, felhívással a segítségnyújtásra.” Megtudtuk, hogy a programnak köszönhetõen eddig több ezer kutya került gazdához és több mint 20 millió forinttal segítették a menhelyeket. „Van facebook-kampá-
I
36 progresszívmagazin 201109
nyunk is: egy lájk egy adag eledel a menhelyen élõ kutyáknak. Már most 18 000 felett járunk és egészen 20 000ig szeretnénk felmenni” – mondta Négyesi Fruzsina.
“
A felelõs állattartás erõsítésére két út van: a jogi és az oktatási. Az oktatás nagyobb bázist jelent és ezért jobb eredményeket hozhat.
Mindenki sokat tett Megismertünk tehát egy példamutató programot – sõt, talán inkább felidéztünk – hiszen országszerte ismert. „Az egyik nagy lánc most keresett meg minket, velük arról fogunk beszélni, hogy miként tudunk együttmûködni a felelõs állattartás népszerûsítésében” – mondta Mayer Zsolt. Megtudtuk, hogy az eladáshelyi kommunikációban várnak együttmûködést és szemléletmódváltást, a kereskedelemben is. „Mindezt pedig a Magyar Állateledel Egyesüléssel közösen kívánjuk megvalósítani” – tartotta fontosnak megjegyezni Mayer Zsolt. Sok szó esett tehát a Pedigree Örökbefogadási Programról – talán azért, mert ez a legismertebb – ám Szórádi Gyöngyi rámutatott, hogy „az elmúlt 20 évben nagyon sokat változott a helyzet a
felelõs állattartásban és ehhez az itt ülõk közül mindannyian nagyon sokat tettek hozzá.” „Mindenki a saját lehetõségei és keretei között kíván segíteni” – szólt hozzá dr. Szetmár István – „Mi például egy olyan alapítványt támogatunk, amely csak a tavalyi évben több mint 700 kutyát adott örökbe.” Elhangzott továbbá, hogy az Alpha-Vet – a saját kollégái képzése mellett – kiemelt hangsúlyt fektet a szakmai csatorna szereplõinek – szaküzleteknek, állatorvosoknak, tenyésztõknek – a folyamatos oktatására és információval való ellátására, hiszen ezen szereplõknek feladata és felelõssége a hazai állattartási kultúra színvonalának emelése. A PETHungáriáról pedig megtudtuk, hogy a – kóbor állatokkal gyorsan megtelõ – menhelyeket támogatják, éves szinten több millió forinttal. „A felelõs állattartás erõsítésére két út van: a jogi és az oktatási. Azt nem tudom, melyik a helyes, vélhetõen mindkettõ út szükséges, de az biztos, hogy az oktatás nagyobb bázist jelent és ezért jobb eredményeket hozhat” – összegezte a legfontosabbakat dr. Szetmár István. Zárásként pedig Néder Attila a kérdést a közösségépítés oldaláról közelítette meg. „Ha sikerül egy közösséget összekovácsolni, akkor ott utána sokkal könnyebb szemléletet változtatni. Önmagában viszont az, hogy tartsd felelõsségteljesebben az állatod, sokszor nem más, mint égbe kiáltott szó.” Ne így legyen! Salgó Péter