A skandináv családtámogatási modell jó gyakolatainak feltérképezése by hungreenstone

Füstös Mónika – Sáfrány Réka

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Füstös Mónika – Sáfrány Réka A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése Kutatási jelentés

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése Kutatási jelentés

Füstös Mónika – Sáfrány Réka Szakmai lektor: Balogh Lídia Norvég szakértő: Susanne Hendrika Flølo

Felelős kiadó: Ampók Alapítvány, Földesy László kuratóriumi elnök Nyomtatva: Perfect Lines Kft., 150 példányban 2018. március

ISBN 978-615-00-1718-1 A kutatás és a jelentés kiadása a HU01-0028-COOPER-B1-2017 számú, „Kétoldalú kapcsolatok kialakítása a skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése érdekében” című projekt keretében készült el a Norvég és az EGT Alapok támogatásával www.skandinavmodell.hu Minden jog fenntartva!

Tartalomjegyzék Előszó ................................................................................................................................................ 7 Gyermekvállalást érintő nemzetközi emberi jogi keret ............................................................................ 9 Egyenlő bánásmód......................................................................................................................... 9 Nemek közötti egyenlőség............................................................................................................ 11 Gazdasági, szociális és kulturális jogok.......................................................................................... 14 A gyermekek jogai........................................................................................................................ 17 A norvég családtámogatási rendszer .................................................................................................. 20 Az egyenlő bánásmód követelménye a gyermekvállalás területén.................................................... 23 Gyermekgondozási szabadság: anyai és apai szabadság és szabadon felosztható gyermekgondozási szabadság...................................................................................................... 24 Anyasági szabadság és az anyát megillető egyéb juttatások............................................................ 26 Apasági szabadság és az apát megillető egyéb juttatások............................................................... 29 A megosztható gyermekgondozási szabadság................................................................................ 30 A gyermekgondozási szabadságra vonatkozó egyéb szabályok........................................................ 30 A gyermekgondozási szabadság alatt járó juttatások kiszámítása..................................................... 31 A gyermekek ellátása intézményi vagy otthoni keretek között.......................................................... 33 A nők és férfiak egyenlőségére, valamint a szülői ellátások igénybevételére vonatkozó norvég statisztikák........................................................................................................................ 34 Az apakvótára vonatkozó statisztikák............................................................................................. 36 Kitekintés a skandináv államok családtámogatási rendszerére......................................................... 42 A magyar családtámogatási rendszer ................................................................................................. 47 A családtámogatási rendszer biztosítási jogviszonytól független, egyszeri és folyamatos ellátásai....... 48 Anyasági támogatás................................................................................................................. 49 Gyermekgondozást segítő ellátás............................................................................................... 49 Családi pótlék.......................................................................................................................... 50 Gyermeknevelési támogatás...................................................................................................... 51 A családtámogatási rendszer biztosítási jogviszony alapján járó ellátásai.......................................... 52 Csecsemőgondozási díj............................................................................................................. 52 Gyermekgondozási díj............................................................................................................... 53 A gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyéb ösztönzők........................................................................ 56 Családi Otthonteremtési Kedvezmény........................................................................................ 56

Családi adókedvezmény............................................................................................................ 57 Az apát megillető munkaidő kedvezmény................................................................................... 57 A norvég családtámogatási rendszer előnyei és hátrányai .................................................................... 58 A magyar családtámogatási rendszer előnyei és hátrányai................................................................... 71 Következtetések, ajánlások ................................................................................................................ 89 Következtetések........................................................................................................................... 89 Ajánlások..................................................................................................................................... 92 A gyermekgondozási szabadság idejének racionalizálása............................................................ 92 Apák gyermekgondozási szabadságra vonulásának ösztönzése Magyarországon.......................... 93 Bölcsődei férőhelyek bővítése, hozzáférés támogatása................................................................ 94 Alanyi jogon járó juttatások felülvizsgálata.................................................................................. 95 Hosszabb szabadság az apának a gyermek születését követő időszakban.................................... 96 A női munkavállalók és a munkaadók közötti bizalom növelése.................................................... 96 Gyed extra szigorítása............................................................................................................... 97

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Előszó A jelenlegi magyarországi családpolitikában hangsúlyosan jelenik meg a gyermekvállalási kedv ösztönzése a társadalmi fenntarthatóság érdekében, illetve a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megváltoztatásának reményében. A fenti cél elősegítése érdekében a közelmúltban egyre több olyan szabályozást vezettek be, elsősorban a gyed extra intézkedéscsomag1 formájában, amely hangsúlyt fektet a gyermekgondozási tevékenységek anyagi kompenzációján kívül a szülők munkaerő-piaci reintegrációjára is a gyermekgondozási szabadság időszaka alatt és után. Ennek a közpolitikai irányválasztásnak a hátterében az a felismerés áll, hogy a hosszú távú családi és társadalmi célok megvalósítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az állam támogassa a szülőket fizetett munkájuk és családi feladataik összehangolásában. A munka és a magánélet sikeresebb összehangolását illetően közismertek a skandináv térség államaiban elért eredmények. A jóléti, társadalmi egyenlőségi és demográfiai mutatók kedvező alakulása ezekben az országokban egyértelmű korrelációt mutat a családpolitikai ösztönzők „északi modell”-jeként ismert, speciális célokat kitűző rendszerével. Norvégia egyike azoknak a skandináv országoknak, ahol a férfiak családi szerepvállalásának határozott ösztönzésére, valamint a nők munkaerő-piaci érvényesülésének és gazdasági önállósságának elősegítésére évtizedekkel ezelőtt bevezetett közpolitikák azóta a családpolitika szerves részévé váltak, és pozitív társadalmi változásokat indukáltak. A norvégiai családpolitikai megközelítést, illetve annak fejlődését ezért tartottuk érdemesnek – a magyar családpolitikai célok tükrében – vizsgálat tárgyává tenni. Kutatásunk során arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük a norvég családtámogatási rendszert, néhány fontosabb pont vonatkozásában pedig kitekintést tegyünk a többi skandináv állam szakpolitikájára is. Fő célunk annak megismerése volt, hogy milyen ösztönzőket használnak a fizetett és fizetetlen munka (utóbbiba beleértve a gyermekgondozási és háztartási feladatokat) nők és férfiak közötti egyenlőbb elosztása érdekében. Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a norvég rendszer működéséről, norvégiai szakmai partnerünktől, a Norsk senter for menneskerettigheter-től (Norvég Emberi Jogi Központ) a következő szakpolitikai intézkedésekről kértünk információt és statisztikai adatokat: szü-

Ld. 2013. évi CCXXIV. törvény

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

lési szabadság, apasági szabadság, gyermekgondozási szabadság; gyermekgondozási juttatások, anyagi támogatások és kedvezmények; bölcsődei ellátás; rugalmas munkahelyi lehetőségek; egyedülálló szülőknek nyújtott juttatások; egyéb kapcsolódó szociális juttatások; munkavédelmi és a szoptatást érintő intézkedések. A norvég partnerszervezetnek köszönhetően olyan információkhoz juthattunk, amelyek a norvég helyzet széleskörű megismerését tették lehetővé. Ugyanakkor a szakpolitikák vizsgálata és elemzése során igyekeztünk figyelembe kell venni a bevezetésük óta eltelt időt és az ország társadalmi és gazdasági hátterét is. A kutatás részeként a jelenlegi releváns magyar szakpolitikákat is feltérképeztük és elemeztük. Vizsgálatunk céljaként azt tűztük ki, hogy mindkét ország családtámogatási rendszerének alaposabb ismeretében összehasonlítsuk a kétféle szabályozást, beazonosítsuk előnyeiket és hátrányaikat, és olyan szakpolitikai elemek kiválasztására tegyünk javaslatot, amelyek hatékonyan adaptálhatóak lennének a magyarországi társadalmi közegre, a magyar szülők és gyermekeik igényeire. A kutatás során egy fókuszcsoportos vizsgálatra és elemzésre is sor került, amelynek során arra kerestük a választ, hogy melyek azok az elsődleges motivációs faktorok Norvégiában és Magyarországon, amelyek hozzájárulnak, hogy a norvég, illetve a magyar anyák és apák (legalább részben) gyermekgondozási szabadságra menjenek gyermekükkel. Ennek érdekében az alábbi négy célcsoport körében végeztünk kiscsoportos (3–3 fős), körülbelül 1–1 óra hosszúságú beszélgetést: norvég anyák, norvég apák, magyar anyák és magyar apák, akik gyermekgondozási szabadságot vettek igénybe. Így a szakpolitikai összehasonlító elemzés egy olyan vizsgálattal egészült ki, amely némi betekintést nyújt a gyermekgondozási szabadsággal kapcsolatos motivációkba és attitűdökbe és a közpolitikai megközelítések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokba az egyes országokban mindkét nem esetében.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Gyermekvállalást érintő nemzetközi emberi jogi keret Ebben a fejezetben elsősorban a globális emberi jogi normákra összpontosítunk. A legfontosabb dokumentumok azon cikkeit gyűjtöttük össze, amelyek a kutatási témánk szempontjából relevánsak; így foglalkozni fogunk az egyenlő bánásmód elvével, a nemek közötti egyenlőséggel, a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal, valamint a gyermekek jogaival. Az egyes emberi jogi dokumentumokból idézzük a vonatkozó részeket, ezekben pedig – az értelmezés könnyítése érdekében– külön kiemeljük (dőlt betűvel) a témánk szempontjából leginkább lényeges elemeket. A nők világszerte szembesülnek a bérszakadék (’gender pay gap’) jelenségével – vagyis azzal, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak –, valamint a munkaerő-piaci szegregáció két típusával: a horizontális és a vertikális szegregációval. Horizontális szegregáció alatt azt értjük, hogy a nők és férfiak jellemzően más-más gazdasági területeken, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek el, míg a vertikális szegregáció az üvegplafonra utal, vagyis arra, hogy jellemzően férfiak dolgoznak a magasabb státuszú, vezető beosztásokban.

Egyenlő bánásmód A nőket érintő méltánytalan jelenségek makacsul jelen vannak, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség régóta problémaként tekint ezekre, a legfontosabb emberi jogi dokumentumok pedig, amelyek a legtöbb részes államra nézve jogilag kötelező érvényűek, tiltják a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést. Az egyenlő bánásmód elve egyike az alapvető emberi jogi alapelveknek; az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mellett az összes mértékadó emberi jogi dokumentumban megjelenik. Az egyenlő bánásmód elve egyszerre tekinthető nemzetközi szokásjognak és jus cogensnek (feltétlenül alkalmazandó szabálynak) is.2 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jóformán az összes cikke hangsúlyozza – explicit vagy implicit módon – a jogok mindenkire kiterjedő hatályát:

Weiwei, Li (2004) Equality and Non-Discrimination Under International Human Rights Law, Norwegian Centre for Human Rights, University of Oslo, http://www.corteidh.or.cr/tablas/r08121.pdf

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van.3 Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.4 Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.5 A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez.6 A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya7 is leszögezi, hogy a dokumentumban foglalt jogok minden emberre vonatkoznak: Az Egyezségokmányban részes, valamennyi állam kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja és biztosítja a területén tartózkodó és joghatósága alá tartozó minden személy számára az Egyezségokmányban elismert jogokat, minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.8 Az emberi jogi egyezmények jogilag kötelező érvényűek azokra az államokra, amelyek ratifikálják azokat; kivéve, ha egy részes állam egyes pontok vonatkozásában az aláíráskor fenntartást (’reservation’) fogalmaz meg, vagy olyan szükségállapot áll fenn, amely az egyes rendelkezésektől való eltérést (’derogation’) igényel, illetve, a dokumentumok maguk is tar-

5 6 7 8 3 4

1. cikk. 2. cikk. 3. cikk. 7. cikk. Magyarországon kihirdette az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet. 2. cikk 1.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

talmaznak olyan korlátozásokat (’limitation’), amelyeket figyelembe kell venni a jogok értelmezésekor. Az egyenlő bánásmód olyan alapelv, amelynek alkalmazásától még szükségállapot esetén sem lehet eltekinteni: A nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején az Egyezségokmányban részes államok az adott helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben tehetnek olyan intézkedéseket, amelyek eltérnek az Egyezségokmányban vállalt kötelezettségeiktől, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem állnak ellentétben egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeikkel és nem jelentenek kizárólag faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést.9 Megemlítendő, hogy noha a jelen fejezet során a globális emberi jogi dokumentumokat tekintjük át, a diszkrimináció elleni fellépés terén Európában igen jelentős eszköz az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE), amely egy regionális emberi jogi szervezet, az Európa Tanács keretei között jött létre. Az EJEE 14. cikke tartalmazza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát: az egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét biztosítani kell nemre, fajra, színre, nyelvre, vallásra, nemzeti vagy társadalmi származásra, nemzeti kisebbséghez tartozásra való tekintet nélkül. Ez a cikk tehát csak az egyezményes jogokra (például szólásszabadság, gyülekezési jog, szabadsághoz és biztonsághoz való jog stb.) vonatkozik; az EJEE-hez csatolt 12. számú jegyzőkönyvet ratifikáló államokban azonban a hátrányos megkülönböztetés tilalma kiterjed a törvényekben meghatározott összes jogra. Az egyezmény ellenőrzésére hozták létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát, vagyis a „strasbourgi bíróság”-ot.

Nemek közötti egyenlőség Látható, hogy a legfontosabb emberi jogi dokumentumok amellett, hogy hangsúlyozzák az egyenlő bánásmód elvét, valamint tiltják az elvtől való eltérést, megneveznek olyan védett tulajdonságokat, amelyek alapján tilos a megkülönböztetés. Ezen tulajdonságok körében minden esetben megjelenik a nem.

4. cikk 1.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A nők és férfiak helyzete közötti különbség, illetve ezzel összefüggésben a nemi alapú diszkrimináció olyan mértékű, hogy az általános – minden emberre vonatkozó – emberi jogi dokumentumok mellett az ENSZ külön figyelmet szentel a nők védelmének, A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény (CEDAW)10 által. Az első cikkben foglalt meghatározás szerint az egyezmény a nőkkel szembeni diszkrimináció megnyilvánulásainak tekinti az alábbiakat: …a nemi hovatartozás miatti minden olyan megkülönböztetést, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek az a hatása vagy célja, hogy csorbítsa vagy megsemmisítse a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári vagy bármely más területen fennálló emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak elismerését… Az egyezmény ezen túl foglalkozik a nemi szerepekkel is, ugyanis a részes államoktól intézkedéseket vár ezen a téren, hangsúlyozva a férfiak szerepét a családban és gyermeknevelésben: A Részes Államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, hogy: a) megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előítéleteket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének avagy a férfiak és a nők hagyományokhoz igazodóan megmerevített szerepkörének elképzelésén nyugszanak; b) gondoskodjanak arról, hogy a családi nevelés felölelje az anyaság, mint társadalmi feladat megfelelő megértését, valamint annak felismerését, hogy a férfiakat és a nőket közös felelősség terheli gyermekeik felnevelésében…11

10 11

Magyarországon kihirdette az 1982. évi 10. törvényerejű rendelet. 5. cikk.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Az egyezmény a foglalkoztatás területén megjelenő megkülönböztetésre és méltánytalanságokra is kitér, intézkedésre kötelezve a részes államokat: A Részes Államok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a nőkkel szemben a foglalkoztatás területén alkalmazott megkülönböztetések kiküszöbölésére, abból a célból, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőség alapján azonos jogokat biztosítsanak, különösen: b) azonos foglalkoztatási lehetőségekhez való jogot, ideértve azt is, hogy ugyanazon ismérveket kell alkalmazni kiválasztáskor a foglalkoztatás területén; d) az egyenlő munkabérhez való jogot, ideértve a jutalmakat is, továbbá jogot az azonos értékű munkával kapcsolatos egyenlő elbánásra, valamint a munka minőségének értékelésével kapcsolatos elbánás egyenlőségére…12 A nők és férfiak munkaerő-piaci megkülönböztetésének hátterében a családban, illetve a háztartásban betöltött, eltérő szerepek és feladatkörök állnak. Mivel általában a nők vannak otthon a csecsemőkkel, kisgyermekekkel, a megbetegedett gyermekekkel (valamint gyakran az idős, illetve tartósan beteg családtagok ápolása is a nőkre hárul), továbbá a nem fizetett ház körüli munkákat is a jellemzően a nők végzik, így az elsődleges munkaerő-piacon hátrányos helyzetbe kerülnek. A CEDAW alábbi rendelkezése ezt a jelenséget hivatott felszámolni: Abból a célból, hogy meggátolják a nőkkel szemben a házasságuk vagy az anyaságuk miatti megkülönböztetést, továbbá hogy biztosítsák a munkához való tényleges jogot, a Részes Államok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni; a) szankciók kilátásba helyezésével megtiltani a terhesség vagy a szülési szabadság miatti elbocsátást, továbbá a családi állapotra tekintettel történő megkülönböztetést az elbocsátásokkor;

11. cikk 1.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

b) bevezetni a fizetéssel vagy hasonló szociális kedvezményekkel járó szülési szabadságot a korábbi munkahely, rangsorolás vagy szociális juttatások elvesztése nélkül; c) ösztönözni az olyan szükséges, kisegítő szociális szolgáltatások nyújtását, amelyek lehetővé teszik a szülőknek, hogy összeegyeztessék családi kötelezettségeiket a munkahelyi kötelezettségeikkel és a közéletben való részvétellel, elsősorban a gyermekgondozó intézmények hálózata létesítésének és fejlesztésének előmozdítása útján…13 A terhes és szoptató nőknek az egyezmény szerint különös védelmet kell biztosítani: …a nők számára megfelelő szolgáltatásokról gondoskodni a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak idejére, szükség esetén ingyenes szolgáltatások, valamint a terhesség és a szoptatás alatt megfelelő élelmezés nyújtásával.14

Gazdasági, szociális és kulturális jogok A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya15 is egyike a legfontosabb emberi jogi egyezményeknek, egyenrangú16 a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, ez utóbbit azonban a részes államok hajlamosak komolyabban venni. Ennek oka a két dokumentumban foglalt jogok közötti különbségekkel magyarázható. Míg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya olyan jogokat tartalmaz, amelyek megvalósítása azonnali kötelezettségekkel jár, addig a szociális jogokat felmenő rendszerben kell biztosítania – tekintve, hogy a szólás- vagy vallásszabadságot egy jogi aktussal ki lehet hirdetni, a lakosság lakhatási problémáit viszont nem lehet egyik pillanatról

11. cikk 2. 12. cikk. 15 Magyarországon kihirdette a 1976. évi 9. törvényerejű rendelet. 16 Az Emberi Jogok Nemzetközi Chartája (International Bill of Human Rights) három részből áll: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából és annak két opcionális jegyzőkönyvéből, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából. Ez a három dokumentum határozza meg az alapvető emberi jogokat. 13 14

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

a másikra megoldani.17 Így a jogok megfogalmazása is határozottabb a politikai jogok esetében („mindenkinek joga van”), míg a szociális jogok esetében óvatosabb („az állam elismeri a jogot…”, „az állam lépéseket, intézkedéseket tesz”). Kérdéses azonban, hogy az államok részéről a szociális jogokat érintő lépések eredményre vezetnek-e, és ha igen, mikor. Ennek a különbségnek ellenére a szociális jogok éppen olyan fontosak, és államoknak ugyanannyira kell törekedniük a biztosításukra, mint a politikai jogok esetében. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is kitér az egyenlő bánásmód elvére, illetve megerősíti a nemek közötti egyenlőség elvét: … [a részes államok] biztosítják az Egyezségokmányban rögzített jogoknak fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, születésre, vagy minden egyéb helyzetre tekintet nélkül való gyakorlását.”18 Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy az Egyezségokmányban meghatározott gazdasági, szociális és kulturális jogok gyakorlását a férfiak és a nők számára az egyenjogúság alapján biztosítják.19 A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya tartalmazza a munkához való jogot és megfogalmazza az egyenlő bért az egyenlő munkáért elvét: Az Egyezségokmányban részes államok elismerik a munkához való jogot…20 Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát az igazságos és kedvező munkafeltételekhez, amelyek különösen az alábbiakat biztosítják…21

Megjegyzendő azonban, hogy a politikai jogok biztosítása is igényelhet felkészülést és jelentős ráfordítást az állam részéről; gondoljunk például arra, hogy a szabadságjogok biztosításához megfelelően működő rendőrségre van szükség. 18 2. cikk 2. 19 3. cikk. 20 6. cikk 1. 21 7. cikk. 17

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

méltányos munkabért és az egyenlő munkáért minden megkülönböztetés nélkül járó egyenlő díjazást, különösen pedig a nők számára olyan munkakörülmények biztosítását, amelyek – ugyanazon munkáért való ugyanazon díjazás mellett – nem maradnak el a férfiak munkakörülményeitől;22 mindenki számára azonos lehetőséget arra, hogy a munkahelyén – kizárólag a munkában eltöltött idő és a szakmai képességek figyelembevétele alapján – megfelelő magasabb kategóriába léptessék elő…23 Az egyezségokmány kötelezi a részes államokat arra, hogy a családokat, illetve az anyákat a szülés előtt és után különleges védelemben részesítse, szociális juttatásokkal segítse: …a lehető legszélesebb körű védelmet és segítséget kell nyújtani a családnak, …különösen a családalapítás tekintetében és addig, amíg a család felelős az eltartott gyermekek gondozásáért és neveléséért… az anyáknak a gyermek születése előtt és után ésszerű időtartamra külön védelmet kell biztosítani. Ez alatt az idő alatt a dolgozó anyáknak fizetett szabadságot, vagy megfelelő társadalombiztosítási szolgáltatásokkal együtt járó szabadságot kell biztosítani24 Az egyezségokmány felruházza az embereket az élethez alapvetően szükséges gazdasági jogokkal (megjegyzendő azonban, hogy ezek megvalósítása meglehetősen korlátozott, tekintettel a felmenő rendszerre): Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát önmaga és családja megfelelő életszínvonalára, ideértve a kellő táplálkozást, ruházkodást és lakást, valamint az életkörülmények állandó javulását.25

24 25 22 23

7. cikk a) (i). 7. cikk c). 10. cikk. 11. cikk 1.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A gyermekek jogai A gyermekek jogainak kérdéskörét– abból a felfogásból kiindulva, hogy a gyermekek, hasonlóan a nőkhöz, különös védelmet igényelnek – az Egyezmény a gyermek jogairól részletezi;26 a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is tárgyalja röviden. A gyermekjogok területe igen összetett, itt csupán a kutatás szempontjából releváns témákra – szülői szerepekre, valamint gyermekeket, illetve családokat érintő jóléti, szociális intézkedésekre – összpontosítunk. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányaa gyermekekre vonatkozóan is hangsúlyozza az egyenlő bánásmód elvét: Minden gyermeknek fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, vagy születésre való tekintet nélkül joga van arra a védelemre, amelyet őt kiskorú állapota folytán a családja, a társadalom és az állam részéről megilleti.27 Az Egyezmény a gyermek jogairól szintén kitér arra, hogy a szülőknek közös felelősségük a gyermekek nevelése, és ez nem hárulhat csupán az egyik félre: Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért...28 Az Egyezmény felhívja az államokat arra, hogy biztosítsanak a szülőknek megfelelő anyagi, szociális és intézményi háttéri segítséget: …a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához, és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról.29

Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény. 24. cikk 1. 28 18. cikk 1. 29 18. cikk 2. 26 27

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Az Egyezményben részes államok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy a dolgozó szülők gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekőrző intézmények igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak.30 A gyermekek egészséghez való jogát az Egyezmény a következőképpen határozza meg: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyítónevelésben részesülhessen…31 …biztosítsák minden gyermek számára a szükséges orvosi ellátást és egészségügyi gondozást, legfontosabbnak tekintve az egészségügyi alapellátás fejlesztését;32 …küzdjenek a betegség és a rosszultápláltság ellen, az egészségügyi alapellátás keretében is, különösen a könnyen rendelkezésre bocsátható technikák felhasználásával, valamint tápláló élelmiszerek és ivóvíz szolgáltatásával […];33 …tájékoztassák a társadalom valamennyi csoportját és különösen a szülőket és a gyermekeket a gyermek egészségére és táplálására, a szoptatás előnyeire […] vonatkozó alapvető ismeretekről, továbbá megfelelő segítséget nyújtsanak ezen ismeretek hasznosításához…34 Ami az egyéb szociális jogokat illeti, az Egyezmény így fogalmaz: Az Egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek a szociális biztonsághoz, így a társadalombiztosítás juttatásaihoz való jogát, és megteszik

32 33 34 30 31

18. cikk 3. 24. cikk 1. 24. cikk 2. b). 24. cikk 2. c). 24. cikk 2. e).

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

a szükséges intézkedéseket arra, hogy hazai jogszabályaiknak megfelelően biztosítsák e jog teljes megvalósulását.35 Az Egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését… [a részes államok] megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szülőt, illetőleg a gyermek más gondviselőit segítsék e jog érvényesítésében, és szükség esetén anyagi segítséget nyújtanak, segítő programokat hoznak létre különösen az élelmezéssel, a ruházkodással és a lakásüggyel kapcsolatban.36

26. cikk 1. 27. cikk 1.

35 36

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A norvég családtámogatási rendszer A skandináv államok jóléti politikájában a családpolitika fontos helyet foglal el,37 ami abban is tükröződik, hogy ebben a térségben (Svédországban) vezették be először – élenjáró módon – az apák és anyák által egyaránt igénybe vehető, támogatott gyermekgondozási formákat. A családokat érintő támogatások a skandináv országokban gyakran univerzálisan, állampolgári jogon járnak. A hangsúly nem a segélyezésre helyeződik, hanem inkább a magas színvonalú intézményi megoldásokra, például a társadalom szélesebb rétegei számára elérhető gyermekgondozási intézményekre.38 A térség országainak jellemző közös vonása a nemek közötti társadalmi egyenlőség alapvető értékként való elfogadása; az egyenlőség elérését illetően pedig fontos eszközként tekintenek a családpolitikára. A Skandináviában elterjedt „kétkeresős-kétgondozós”39 családmodell eszméje a fizetett munka és gyermekgondozási feladatok szülők közötti egyenlő megosztását célozza; az utóbbit abban az esetben is, ha a szülők nem élnek együtt. Norvégia családpolitikáját – mint a skandináv államokét általában – három fő cél határozza meg: a család és a munka összeegyeztetésének lehetővé tétele a szülők számára; a fizetett és fizetetlen munka nők és férfiak közötti egyenlőbb megoszlásának elősegítése; a gyermekek érdekeit alapul vevő gyermekgondozási megoldások kialakítása.40 Az interjúalanyok – anélkül, hogy erre konkrétan rákérdeztünk volna – többször is említették a családon belüli egyenlőséget, a feladatmegosztás igazságosságát mint számukra fontos szempontot. Külön figyelmet érdemel, hogy ez nem csak a norvég családoknál merült fel – ahol jellemzőbb ez a fajta megközelítés –, hanem a magyar résztvevők is beszéltek erről (egymástól függetlenül):

Tine Rostgaard: Family policies in Scandinavia, Friedrich Ebert Stiftung, Berlin, 2014, 3. Szikra Dorottya: Franciaország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia és Spanyolország családtámogatási rendszere. In: Családpolitikák változóban, szerk.: Simonyi Ágnes. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, 2000, 20. 39 Rostgaard i.m. 3. 40 Rostgaard i.m. 3. 37 38

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Magyar anya 1: „Egy konkrét tényezőt nem tudok, mi kábé húsz éve együtt vagyunk a párommal, és amikor erről beszéltünk, akkor tök egyértelmű volt, hogy majd ő is lesz otthon. Az én részemről döntési pontot nem tudok [említeni]. Olvastam a könyveket, hogy az apának mennyit kell segíteni, hát ott dobtam ki a könyveket! Nem »segít«, ez ötven-ötven százalék! Ő nem »segít«, a fele munka az övé! […] ez egy ilyen belülről jövő érzés volt.” Magyar apa 1: „Nálunk tudatos döntés volt, mi ismertük ezeket az északi példákat – Svédország, Norvégia –, hogy ez így működik. Mi eleve már így készültünk, hogy én majd otthon maradok valamennyit.” Norvég anya 3: „Jó, ha az apák otthon vannak a babáikkal. Gyakran ugyanis az apa elmegy gyermekgondozási szabadságra, de ez alatt együtt elutaznak a családdal, mondjuk Thaiföldre, vagy bérelnek egy házat Olaszországban. Ez biztosan nagyon jó a családnak, de az egész apai gyes célja az lenne, hogy az apa annyira jelen legyen, amennyire csak lehet, és végezze a mindennapi teendőket.” Norvég apa 1: „Ez egy generációs dolog, hogy mi úgy érezzük, hogy tényleg vállalnunk kell a felelősséget, és kellően hosszú időt otthon kell töltenünk – és nem csak azért, mert az anya szerint ezt meg kell tennünk. Neked kell eldöntened, hogy kell-e pelenkát cserélni. Tényleg vállalnod kell a felelősséget.” Mint a térségben általában, Norvégiában is folyamatos állami feladat a családpolitikák alakítása és finomhangolása; a fenti alapelveket szem előtt tartva, ugyanakkor a társadalmi igényekre is reagálva. Így például az „apakvótát” (norvégul: ’fedrekvoten’) – amely a mintegy tizenkét hónapnyi időtartamú gyermekgondozási szabadság keretében vehető igénybe – elsőként (1993-ban) bevezető Norvégia legutóbb 2018 januárjában fogadta el az apák számára fenntartott gyermekgondozási szabadság újbóli kiterjesztését tízről tizennégy hétre (a rendelkezés 2018 júliusában lép hatályba). A nők és férfiak egyenlősége szempontjából vitatott eleme a norvég családpolitikának az a megoldás, miszerint az intézményi gondozási rendszerből kiszorult gyermeket a második életéve alatt részben vagy kizárólag otthon gondozhatja az egyik szülője, adómentes juttatás ellenében. Bár ez a juttatás az állam által

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

nyújtott intézményi szolgáltatás értékének felel meg nagyságrendileg, vagyis mintegy kompenzálja az érintett családokat, ezt a juttatást általában az anyák veszik igénybe, tehát ez az intézkedés ellene hat a gondozási feladatok szülők közötti megosztása elvének. Továbbá, mivel az anya munkába való (teljes értékű) visszatérése későbbi időpontra tolódik, ez az intézkedés tagadhatatlanul hátrányosnak tekinthető a nők és férfiak társadalmi egyenlősége szempontjából.41 Norvégiában a családpolitika nem kimondottan demográfiai célkitűzéseken alapul, mégis kimutathatóan pozitív hatással van a termékenységre a stabilnak tekinthető családtámogatási rendszer; nők esetében a termékenységi mutató jelenleg 1,62, férfiak esetében pedig 1,46.42 A norvég családtámogatási rendszer a Nemzeti Biztosítási Rendszerből43 kifizetett pénzbeli ellátásokból, részben pedig a gyermekellátási intézmények által nyújtott szolgáltatásokból áll.44 A pénzbeli ellátások közé tartozik a gyermek születését – örökbe fogadott gyermek esetében a gondozásának megkezdését – követően, mintegy tizenkét hónapnyi időtartamra igénybe vehető, a szülők között megoszló gyermekgondozási szabadság, illetve az erre való jogosultság hiánya esetén járó egyösszegű juttatás, továbbá az 1 és 2 éves kor közötti gyermekek otthoni gondozásáért járó díj. Mindezen túl egy év fizetetlen gyermekgondozási szabadságot vehetnek igénybe a szülők (a fizetett gyermekgondozási szabadságon felül). A munkakörnyezetre vonatkozó törvény értelmében a munkába visszatérő anyák – munkaidejük alatt, általuk választott időpontban – kétszer fél órán át vagy egyszer egy órán át szoptathatnak, a gyermek egyéves koráig. Norvégiában ezenkívül családi pótlékot folyósítanak a szülők számára a gyermekek 18 éves koráig, ami megosztott felügyeleti jog esetén a szülők között felosztható. A szolgáltatások terén a bölcsődei és később óvodai ellátást is nyújtó ’barnehager’ intézménye a legfontosabb; ez olyan – részben állami, részben magánkézben lévő – intézményeket jelent, amelyek az iskoláskorúnál fiatalabb gyermekek részére biztosítanak ellátást alacsony díjért. Norvégiában a várandóssággal, szüléssel és örökbefogadással kapcsolatban az egyenlő bánásmód előírása és a hátrányos megkülönböztetés tilalma van érvényben; a kapcsolódó pénzügyi ellátási formáról külön törvény rendelkezik.

41 Anne Skevik Grøde: Family Policies in Norway. NOVA – Norwegian Social Research, 2003, 24., https://www.researchgate.net/publication/239570482_Family_Policies_in_Norway 42 https://www.ssb.no/en/befolkning/nokkeltall/population 43 https://www.regjeringen.no/en/topics/families-and-children/innsiktsartikler/family-benefits/id670514/ 44 Szikra i.m.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Az egyenlő bánásmód követelménye a gyermekvállalás területén Az egyenlőségi és antidiszkriminációs törvény45 célja az egyenlő bánásmód biztosítása, illetve a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése azok számára, akik bizonyos védett tulajdonságuk vagy élethelyzetük – többek között nemük, várandósságuk, szülői szerepük – miatt nagyobb eséllyel szembesülhetnek hátrányokkal. Várandósság, gyermekszülés vagy szoptatás tekintetében pozitív irányú megkülönböztetésre kerülhet sor, az ilyen intézkedés azonban nem járhat aránytalanul negatív hatással más személyek számára.46 A törvény a munkaerő-felvétel, az elbocsátás és a munkaszerződés meghosszabbítása során is tiltja a diszkriminációt a fenti tulajdonságok tekintetében, határozott idejű munkaszerződések esetén is.47 A törvény rendelkezik arról, hogy az állami hatóságok, a munkaadói és munkavállalói szervezetek és a munkaadók kötelesek „aktív, célzott és szisztematikus erőfeszítéseket tenni az egyenlőség erősítése és a hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében”48 a védett tulajdonsággal rendelkező személyek vonatkozásában. Továbbá előírja, hogy ezen erőfeszítéseknek ki kell terjednie a munkaerő-felvétel, a bérezés, a megfelelő munkakörülmények biztosítása, az előléptetés, a továbbképzés, a lakhatás/szállás biztosításának területére, továbbá a munka és a családi élet összehangolása, valamint a munkahelyi zaklatás megelőzését célzó intézkedésekre. Ezenkívül minden állami tulajdonú cég, továbbá minden ötvennél több főt foglalkoztató magáncég köteles kockázatelemzést végezni a diszkriminációra, illetve az egyenlőség gátló egyéb tényezőkre vonatkozóan; lépéseket tenni ezek leküzdésére, valamint monitorozni a vonatkozó intézkedéseik eredményességét.49 Az antidiszkriminációs törvény 5. fejezete a munkaügyi kapcsolatok valamennyi aspektusára kitérően tartalmaz különleges rendelkezéseket. Ezek értelmében a munkaadó a kinevezés során nem gyűjthet például információt a jelölt várandósságára, illetve gyermekvállalási vagy örökbefogadási terveire vonatkozóan.50 A törvény értelmében a gyermekgondozási szabadságot igénybe vett munkavállalóknak joguk van korábbi állásukba, illetve annak megfelelő munkakörbe visszatérni, részesülni a munkafeltételek javulását eredményező mindazon in-

47 48 49 50 45 46

LOV-2017-06-16-51 sz. törvény, hatályos 2018. január 1-től. A törvény 11. szakasza. A törvény 10. szakasza. A törvény 26. szakasza. A törvény 26. szakasza. A törvény 30. szakasza.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

tézkedésekből, amelyeket a távollétük alatt hoztak, bértárgyalások esetén pedig a cégnél dolgozó többi munkavállalóhoz hasonló elbírálás alá esni.51 A törvény arról is rendelkezik, hogy az egyenlő értékű munkát végző nőknek és férfiaknak egyenlő bérezést kell biztosítani a cégeknél. Ez az előírás akkor is érvényes, ha az összehasonlítható munkakörök a cég másmás részlegéhez tartoznak, illetve ha más-más bérmeghatározási folyamatok érvényesülnek ezen munkakörök tekintetében.52

Gyermekgondozási szabadság: anyai és apai szabadság és szabadon felosztható gyermekgondozási szabadság Az egészségbiztosítási törvény 14. és 15. fejezete rendelkezik a várandóssággal és gyermekneveléssel kapcsolatos pénzbeli ellátásokról, illetve a szülők – apák és anyák – által igénybe vehető gyermekgondozási szabadságról; ennek körében a gyermeküket egyedül nevelő szülőket és a munkanélküli szülőket megillető támogatási formákról. Norvégiában az egészségbiztosítási törvény által biztosított ellátásokra való jogosultság feltétele, hogy az adott személy biztosítotti státuszban legyen. Ez akkor valósulhat meg, ha valaki az országban vállal munkát, huzamosabb időre (legalább 12 hónapra) odaköltözik, illetve norvég munkáltatónál dolgozik külföldön. Ezen túlmenő követelmény a gyermekgondozási szabadságra való jogosultság tekintetében – mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában – hogy a szabadság megkezdése előtti 10 hónapban legalább 6 hónapon keresztül nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel érintett jövedelmet kell szerezni (gyermekgondozási szabadság gyermek születése, valamint 15 évesnél fiatalabb gyermek örökbefogadása esetén jár).53 A részben a várandósság alatt, részben pedig a gyermek születése utáni időszakban igénybe vehető szülői juttatások mértéke függ a szülők által azt megelőzően szerzett, nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel érintett jövedelmének nagyságától. A szerzett jövede-

A törvény 33. szakasza. A törvény 34. szakasza. 53 Az egészségbiztosítási törvény 14-6. § értelmében kereső tevékenységgel egyenértékűnek számít, ha az érintett személy munkanélküli segélyben, képzési juttatásban, betegségi ellátásban vagy beteg gyermek gondozása után járó ellátásban részesül, de szintén egyenértékűnek tekintendő egyebek mellett a munkavállaló elbocsátását követő időszak, amely alatt távozási díjban részesül, vagy a katonai szolgálat, illetve a kötelező polgári szolgálat időszaka. 51 52

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

lem nagyságának éves szinten el kell érnie legalább a minimálbér felét.54 Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, gyermek születése esetén egyösszegű juttatásra válik jogosulttá az adott család. A gyermekgondozási szabadság norvégiai szabályozása a kétkeresős-kétgondozós családmodellt tükrözi és alapozza meg azáltal, hogy a gyermek első életévében igénybe vehető szabadság minél egyenlőbb elosztását célozza a szülők között. A gyermekgondozási szabadság igénybevételére általában a gyermek születését – illetve 15 évesnél fiatalabb gyermek örökbefogadását – követő 3 éven belül van lehetőség.55 Gyermekgondozási díjban az a szülő részesülhet, aki a gyermek gondozását ténylegesen ellátja. A gyermekgondozási díj mértéke mindkét szülő esetében saját korábbi jövedelme alapján kerül kiszámításra, a betegségi ellátás számításának megfelelő módon.56 A gyermekgondozási szabadság egy-egy meghatározott része kizárólag az anyát, illetve kizárólag az apát illeti meg, a fennmaradó részt pedig saját döntésük szerint oszthatják fel egymás között. A fizetett gyermekgondozási szabadság teljes időtartamának hossza attól függ, hogy a szülők a gyerek születése (vagy örökbefogadása) idején hogyan döntenek (együttesen): a 100%-os rátán alapuló konstrukciót választják, ami rövidebb idejű szabadságot jelent, vagy a 80%-ot jövedelempótlást nyújtó, hosszabb idejű szabadságot veszik igénybe. A gyermekgondozási szabadság teljes időtartamára a választott konstrukció szabályai vonatkoznak. A 100%-os jövedelempótláson alapuló konstrukció esetében a gyermekgondozási szabadság hossza a gyermek születésétől kezdve 230 (munkanapnak megfelelő) nap, azaz 46 hét; a 80%-os jövedelempótlással járó konstrukciónál pedig 280 nap, azaz 56 hét.57 Ikrek születése, valamint több gyermek egyidejű örökbefogadása esetén növekszik a fizetett gyermekgondozási szabadság hossza: 100%os rátán alapuló konstrukció esetén további gyermekenként 5 héttel, 80%-os ráta esetén 7 héttel. Függetlenül attól, hogy melyik konstrukció mellett döntenek a szülők, az anya a szülés várható időpontja előtt 3 héttel kezdheti meg a gyermekgondozási szabadságot.

56 57 54 55

14-6. §. 14-10. §. 14-7. §. 14-9. §.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Gyermek születése esetén alapesetben – ha mindkét szülő jogosult fizetett gyermekgondozási szabadság igénybevételére – a gyermekgondozási szabadság teljes időtartamából 13 hetet és 2 napot kizárólag az anya vehet igénybe (3 hetet a szülés előtt, 10 hetet utána), 10 hetet pedig kizárólag az apa (ez az ún. „apakvóta”).58 Tehát, ha a gyermek születését követő időszakot tekintjük, az anya és az apa részére fenntartott gyermekgondozási szabadság jelenleg azonos hosszúságú, mégpedig 10–10 hét.

Anyasági szabadság és az anyát megillető egyéb juttatások A nők foglalkoztatásának elősegítése mint általános közpolitikai cél Norvégiában a gyermekek születése körüli időszakra vonatkozó rendelkezésekben is megmutatkozik. A várandós munkavállaló érdekelt abban, hogy minél előbb közölje várandóssága tényét a munkaadójával, hiszen jogosultságát a gyermekgondozási szabadságra és juttatásokra részben a várandóssága alatt szerezheti meg, illetve a juttatások mértéke függ a várandósság időszakában szerzett jövedelme nagyságától is. A törvény szerint az a nő – akár alkalmazott, akár vállalkozó –, aki terhessége miatt nem tudja jövedelemszerző tevékenységét folytatni, várandóssági juttatásban részesülhet. Erre akkor van lehetősége, ha a jövedelemszerző tevékenysége felfüggesztésének idejére már megszerezte a gyermekgondozási juttatásokra való jogosultságot. A gyermekgondozási szabadságot egyébként az anyák leggyakrabban a szülés várható időpontja előtt 3 héttel kezdik meg, amely időszak már beleszámít a gyermekgondozási szabadság anyák által igénybe vehető részébe. A szülést követő 6 hétben – egészségügyi okokra tekintettel – csak az anya veheti igénybe a gyermekgondozási szabadságot. Kivételes esetekben – ikergyermekek születése, örökbefogadása – egyidejűleg is igénybe veheti az anya és az apa az őket külön megillető szabadságrészt az első 6 hétben (az anya fokozott terheinek enyhítése érdekében).59 Továbbá, ha az anya betegsége, balesete vagy kórházi tartózkodása következtében a szülést követő időszakban nem tudja igénybe venni az őt megillető anyasági szabadságot, az apa is érvé-

2018. július 1-től ugyanakkor a kizárólag az apa által igénybe vehető fizetett szabadság 14 hétre nő; anélkül, hogy a fizetett gyermekgondozási szabadság teljes időtartama változna. 59 https://www.nav.no/en/Home/Benefits+and+services/Relatert+informasjon/flexible-parental-benefitperiod#chapter-2 58

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

nyesítheti ezt a jogot. Az anya a rá eső 10 hétből fennmaradó 4 hetet vagy az első 6 hét után közvetlenül veheti igénybe, vagy – kérelem alapján – 3 éven belül bármikor. Az anyai gyermekgondozási szabadság tekintetében nincsenek meghatározva az apa munkaerő-piaci aktivitására vonatkozó követelmények. Abban az esetben, ha az anya nem szerzett jogosultságot fizetett anyai, illetve gyermekgondozási szabadságra, egyösszegű támogatásban részesülhet, amelyet a születést vagy örökbefogadást követő 6 hónapon belül igényelhet, és amelynek összegét az országgyűlés határozza meg (2018-ban ennek összege 63 140 norvég korona, amely mintegy 2 062 000 forintnak felel meg.60) Norvégiában a jogszabályi környezet arra ösztönzi a nőket, hogy a gyermek első életéve előtt térjenek vissza fizetett munkájukhoz, átadva a gyermekgondozási és háztartási feladatokat párjuknak az esetlegesen a megosztható gyermekgondozási szabadság egy részére, de legalább az apa számára fenntartott gyermekgondozási szabadság idejére. Az anya karrierjének támogatását mint motivációt a magyar apák mindegyike megemlítette, a norvég apák közül pedig ketten említették. Több esetben ez volt a fő motívum a döntésben. Magyar apa 2: „A feleségem esélye [a munkaerőpiacon] volt az egyik szempont, amikor visszament egy év után dolgozni; mert ő úgy ment el szülni az első gyerekkel, hogy még nem dolgozott előtte.” Magyar apa 3: „… jött egy olyan ajánlat… És akkor döntöttünk úgy, hogy jó, ő akkor visszamegy dolgozni, én meg otthon leszek. Beszoktatom ebben a félévben szépen kényelmesen a bölcsődébe, és aztán majd én is visszamegyek dolgozni. […] Benne volt a levegőben [hogy elmegyek gyesre], de igazából, ha nem jött volna ez a munkaajánlat, akkor simán lehet, hogy ő lett volna végig otthon.”

https://www.regjeringen.no/contentassets/03b0e088c8f44a8793ed0c0781556b11/a-0008-e_thenorwegian-social-insurance-scheme_2018.pdf

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Láthatóvá vált, hogy a családok számára ez egy fontos szempont. Ugyanakkor az is kiderült egyes válaszokból, hogy a munkaadók sem nézik jó szemmel, ha az anya két vagy három évet otthon marad – volt, aki már egy az évnyi kihagyást is ebben a kontextusban említette. Magyar apa 1: „Benne volt valamennyire a pakliban, hogy ha [a gyerek] kétéves koráig vagy tovább otthon marad, akkor már nem lenne ilyen biztos a munkája.” Norvég apa 3: „Nem tudom pontosan, de azt hiszem, hogy a fő mozgatórugója ennek – az apakvóta bevezetésének – a nők munkaerő-piaci helyzete volt. Ha a nők egy évet otthon maradnak, az jelentősen befolyásolja a karrierjüket. Véleményem szerint (ami nem tudáson alapszik) nem arról volt szó, hogy »az apáknak több időt kellene a gyerekeikkel tölteni«, hanem inkább az volt a kérdés, hogy »hogyan tudjuk a nők helyzetét tarthatóbbá tenni a munka világában«.” Norvég apa 1: „Vagy talán egy kicsit mindkettő. Az nagyon hátrányos lenne az állás és az előrejutás szempontjából is, ha valaki otthon maradna három évre.” Norvég anya 3: „Ha egy év után visszamegyek, akkor nincs jogom fizetésemelést kérni, mert nincs, amit felmutassak, kivéve, ha mindenki kap emelést.” A törvények lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a munkába visszatérve is folytathassák az anyák a szoptatást. A munkakörnyezetről szóló törvény napi 7 vagy több munkaórás foglalkoztatás esetén erre napi kétszer fél órát biztosít a fizetett munka részeként, illetve egy órával rövidebb munkanapot ír elő a gyermek egyéves koráig.61

61 A munkakörnyezetről szóló törvény 12-8. szakasza https://www.arbeidstilsynet.no/contentassets/e54635c3d2e5415785a4f23f5b852849/workingenvironment-act-october-web-2017.pdf

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Apasági szabadság és az apát megillető egyéb juttatások Gyermekük születése után – hogy részt vehessenek az újszülött gondozásában – az apák két hétre fizetés nélküli szabadságra mehetnek a munkahelyükről. Erről a típusú szabadságról nem a gyermekgondozási szabadságot szabályozó törvény, hanem a munkakörnyezetre vonatkozó törvény 12-3. szakasza rendelkezik. Az „apakvóta” hossza 10 hét, ezt az apa akkor veheti igénybe, ha mind ő, mind pedig az anya jogosultságot szerzett a gyermekgondozási szabadságra. Az apa bármikor – kivéve az egészségügyi okokból az anya számára fenntartott első 6 hetet – kiveheti a fizetett gyermekgondozási szabadság számára fenntartott részét a szülést vagy az örökbefogadást követő 3 éven belül. Az apakvótára vonatkozóan a fentieken túlmenően nincs speciális, az anya munkaerő-piaci aktivitásával kapcsolatos követelmény. Ha az apa nem szerzett jogosultságot gyermekgondozási szabadságra, akkor az apák részére fenntartott gyermekgondozási szabadság joga átszáll az anyára.62 Amennyiben azonban az apa jogosult lenne apai szabadságra, de azt nem veszi igénybe, akkor a család elveszíti az ellátási időszak ezen heteit. Kivételt jelent, ha az apát betegség akadályozza meg a gyermekgondozásban; ilyen esetben az anya kérelmezheti a hatóságoktól, hogy az apát megillető kvótát ő vegye igénybe helyette. Ha az anya kizárólagos szülői felügyeleti joggal rendelkezik, és jogosult a gyermekgondozási szabadságra, akkor az apakvótát átadják neki. Ugyanakkor a szülők ilyen esetben megegyezhetnek úgy is, hogy az apa mégis igénybe veszi az apakvótát: az apának kérelmet kell ehhez benyújtani, amely tartalmazza az anya beleegyező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermek az apa gondozásában legyen a szóban forgó napokon. Amennyiben az anya nem jogosult gyermekgondozási szabadságra – és ennél fogva egyösszegű ellátásban részesül a család –, az apa nem szerezhet jogosultságot apasági szabadságra.

https://www.nav.no/en/Home/Benefits+and+services/Relatert+informasjon/paternal-quota-paternityleave-maternal-quota-and-shared-period

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A megosztható gyermekgondozási szabadság A gyermekgondozási szabadság szülők között megosztható időszaka 100%-os rátán alapuló konstrukció esetén 25 hét és 3 nap, 80%-os konstrukció esetén pedig 35 hét és 3 nap. A szóban forgó időszak alapvetően arra szolgál, hogy a gyermekgondozási szabadságot a szülők döntésük szerint, rugalmasabban oszthassák meg egymás között. Viszont a megosztható időszakból kerülnek levonásra például azok a napok, amelyek adott esetben a szülés várható és tényleges időpontja között teltek el. Továbbá, ha az anya a szülés várható időpontja előtt 3 hétnél hosszabb szabadságot szeretne igénybe venni – amire a szülést megelőző 12 hetes időszakban nyílik lehetősége –, akkor ez a többletidő is a megosztható időszak hosszát csökkenti. A gyermekgondozási szabadság ezen időszakának felhasználására sajátos, az anya és az apa esetében eltérő szabályozás vonatkozik, ami alapvetően a nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzését célozza. Arra az esetre, ha az anya kívánja igénybe venni a megosztható gyermekgondozási szabadságot (vagy ennek egy részét), nincsenek megkötések az apa munkaerő-piaci státuszát illetően. Ellenkező esetben viszont – amennyiben az apa szeretné felhasználni a közös gyermekgondozási szabadság egy részét –, az anya foglalkoztatási státuszát illető speciális követelmények vannak érvényben.63 Az apa a következő esetekben veheti igénybe a juttatást: ha az anya dolgozni kezd; ha az anya teljes munkaidőnek megfelelő, illetve munkával kombinált oktatási, felzárkóztató programon vesz részt; ha az anya újonnan érkezett bevándorlóknak szervezett integrációs kurzusra jár; továbbá akkor, ha az anya betegség vagy sérülés következtében segítségre szorul a gyermek gondozásában; illetve az anyának egészségügyi intézménybe kell vonulnia. Ha az anya nem teljes, hanem részmunkaidőben kezd dolgozni, és munkaideje kevesebb mint 75%-a a teljes munkaidőnek, akkor az apa olyan arányú juttatásra jogosult a juttatás teljes összegéhez képest, mint ahány százaléka az anya munkaideje a teljes munkaidőnek.

A gyermekgondozási szabadságra vonatkozó egyéb szabályok Együtt élő szülők esetén a gyermekgondozási szabadság átfedéssel is igénybe vehető, vagyis úgy, hogy a két szülő bizonyos ideig egyszerre marad otthon a gyermekkel. Ilyen esetek-

14-13. §.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

ben az apa a saját kvótáját veszi igénybe, az apai otthonléte ideje alatt az anya a megosztható gyermekgondozási szabadság 50%-áig terjedő időtartamra igényelheti a juttatást, de csak akkor, ha félmunkaidős állásban dolgozik ez alatt az idő alatt. Amennyiben kevesebbet, például 20%-nyi juttatást igényel, a teljes munkaidő 80%-át kitevő munkaidőben kell dolgoznia; a megosztható gyermekgondozási szabadság ideje azonban ezzel az idővel is csökken.64 A szülők között megosztható gyermekgondozási szabadságot, az azt igénybe vevő szülő részmunkaidős foglalkoztatással kombináltan is felhasználhatja. A gyermekgondozási juttatás ilyenkor azt a különbséget hivatott lefedni, ami a részmunkaidős és a teljes munkaidős munkával keresett jövedelem között jelentkezik. A gyermekgondozási juttatás mértéke a mellette végzett munka arányának növekedésével arányosan csökken; a juttatás folyósítása hosszabb időre nyúlik el (mivel a kalkuláció alapját az adott szülőt megillető gyermekgondozási juttatás teljes összege jelenti); a gyermekgondozási szabadság mellett végezhető részmunkaidős foglalkoztatás idejére vonatkozóan nincs megszabva minimum vagy maximum.65 A gyermekgondozási szabadság különböző formáit a gyermek 3. életévének betöltéséig vehetik igénybe a szülők. Amennyiben addig nem igényelték a juttatásokat, elvesztik az azokra vonatkozó jogosultságukat. Ha valakinek azt megelőzően születik újabb gyermeke, hogy felhasználta volna az előző gyermek után járó szülői juttatásokat, az előző gyermek után már nem vehet igénybe juttatást. Ugyanakkor a következő gyermek után a szülők igénybe vehetik a teljes gyermekgondozási szabadságot,legkorábban a szülés várható időpontja előtt 3 héttel kezdődően.

A gyermekgondozási szabadság alatt járó juttatások kiszámítása Az egészségbiztosítási törvény nem részletezi minden lehetséges munkavállalási módozat esetében a szülőket megillető juttatás pontos kiszámításának módját. Mindenesetre, ha valaki alkalmazotti munkaviszonyban állt, a juttatás összegének kiszámításához általában a szabadság igénybevétele előtti időszakot veszik alapul. A korábban említettek szerint a fizetett gyermekgondozási szabadságot az tudja igénybe venni, aki a szabadság megkezdését

https://www.nav.no/en/Home/Benefits+and+services/Relatert+informasjon/special-rules-for-parentalbenefit-paid-to-the-father 65 https://www.nav.no/en/Home/Benefits+and+services/Relatert+informasjon/flexible-parental-benefitperiod#chapter-2 64

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

megelőző 10 hónapban legalább hat hónapig keresőtevékenységet folytatott. Önfoglalkoztatottak esetében a számítás alapjául a megelőző 3 évben szerzett, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel érintett jövedelem átlaga számít. Amennyiben az anya közvetlenül munkanélküli segély vagy táppénz folyósítása után kezdi meg a gyermekgondozási szabadságát, úgy a juttatása kiszámításához az igénybe vétel előtti munkanélküli segélyt vagy – ha úgy kedvezőbb – a megelőző 10 hónap 6 legjobban fizetett hónapját veszik alapul.66 A fizetett gyermekgondozási szabadság idejének egy része – 12 hét – után szabadság is jár. A szülői juttatásokat napi alapon fizetik, hetente öt munkanap számít (szombati és vasárnapi napokra nem jár juttatás). Az egészségbiztosítás az évente meghatározott (májusában közzétett) minimálbér összegének (ami jelenleg 93 634 norvég korona) hatszorosánál nem fizet többet gyermekgondozási díj gyanánt; tehát, ha például valaki a gyermekgondozási szabadsági igénybe vétele előtti évben 1 millió koronát keresett, 100%-os számítási ráta esetén sem kaphat kézhez az alapösszeg hatszorosánál (azaz 561 804 koronánál) többet. A szülők egy kalkulátor67 segítségével kaphatnak részletesebb információt a gyermekgondozási szabadság alatt őket megillető juttatás összegéről. Vázoljunk fel egy lehetséges szcenáriót egy fiktív pár példája alapján! Tine és barátja, Ola első gyermeküket várták 2018. február 15-ére. A gyermek két nappal az szülés várt időpontja után született. Mindketten teljes munkaidőben dolgoztak, Tina nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel érintett jövedelme 500 000 norvég korona, Oláé pedig 400 000 korona; mindketten biztosítottak a norvég társadalombiztosítási rendszerben, és jogosultak az ellátásokra. Lehetőségük van 100%-os szülői ellátást igénybe venni 49 hétig, vagy 80%-os ellátást 59 hétig. Tine 500 000 koronányi éves fizetése után 130 571 korona adót fizet (26,1%), Ola pedig 400 000 koronányi éves fizetése után 96 071 koronát (24,0%). Amennyiben a 100%-os rátával számított szülői juttatásokat veszik igénybe, úgy az anya hetente 7 700 korona ellátásra jogosult, az apa pedig 6 332 koronára. Az ellátást összesen 2018. január 25-től 2019. január 2-ig tudják igénybe venni; ez az a teljes 49 hét, amelyből az anyakvóta 13 hetet és 2 napot tesz ki, az apakvóta 10 hetet, a fennmaradó 25 hét és 3 nap pedig a szülők között megosztható időszak.

14-7. §. https://tjenester.nav.no/foreldrepengeveilederen/foreldreOgBarn;JSESSIONID-foreldrepengeveileder=Zfl R8hJ+YIaQ+jjVuwVISixN?0

66 67

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Amennyiben viszont a 80%-os rátával számított szülői juttatások mellett döntenek, úgy az anya hetente 6 660 korona ellátást kaphat, az apa pedig 5 066 koronát; az ellátás 59 hete pedig a 2018. január 25-től 2019. március 13-ig tartó időszakra esik. Ebből az anyát 13 hét és 2 nap, az apát 10 hét illeti meg, a fennmaradó 35 hét és 3 nap pedig a szülők között tetszőleges arányban elosztható időszak.

A gyermekek ellátása intézményi vagy otthoni keretek között A fizetett gyermekgondozási szabadság igénybevétele után az egyik szülő jogosult egy év fizetetlen szabadságot igénybe venni. A gyerekek Norvégiában egyéves koruktól jogosultak bölcsődei ellátásra. A norvég szabályozás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy amen�nyiben a gyermek első életévének betöltése után nem vesz igénybe bölcsődei ellátást, illetve nem egész, hanem csupán félnapos bölcsődei ellátásban részesül, akkor – ezzel megfelelő arányban – a szülei otthoni gondozási díjat (’kontantstøtte’) vegyenek igénybe. Erre a díjra azonban csak az jogosult, aki a gyermekével legalább 12 hónapja Norvégiában él, illetve 2017. július 1. óta az a további feltétel is életbe lépett, hogy a kérelmező szülőnek legalább 5 évre vissszamenő biztosítotti státusszal kell rendelkeznie a norvég társadalombiztosítási rendszerben, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely más országának társadalombiztosítási rendszerében. Ha a gyermek a szülők közös háztartásában él, úgy ezeknek a feltételeknek mindkét szülőnek meg kell felelnie. Ez az intézkedés a bevándorlók integrációját igyekszik ösztönözni, mivel az otthoni ellátási díjat nagyobb arányban vették igénybe Norvégiában rövidebb ideje letelepedett családok. Emiatt inkább a bevándorló, valamint a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő családokban élő gyermekek azok, akiket otthon gondoznak, és nem vesznek részt a bölcsődei ellátásban. A következő táblázat mutatja az otthoni gondozásban részesülő gyerekek hátterét és életkorát.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A nők és férfiak egyenlőségére, valamint a szülői ellátások igénybevételére vonatkozó norvég statisztikák A Norvég Statisztikai Hivatal a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó indikátorai segítségével követi nyomon a nők és férfiak egymáshoz viszonyított helyzetének alakulását a norvég munkaerőpiacon, ahol az adatok szerint még mindig számottevő a nemi szegregáció, amit a nemek közötti társadalmi egyenlőség egyik legnagyobb akadályának tartanak Norvégiában. A munkaerő-piaci nemi egyenlőtlenségek elsősorban abból adódnak, hogy a nők és a férfiak a különböző szektorokban, illetve iparágakban dolgoznak; a nők a férfiaknál nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, és a vállalatvezetők körében magasabb a férfiak aránya. A nemek közötti egyenlőség indikátorai Norvégiában (Az egész országra vonatkozó forrásadatok*)

2015

2016

1–5 évesek részvételi aránya az óvodai ellátásban (%)

90,5

91,1

Férfiak aránya a megyei önkormányzatokban (%)

61,0

Nők aránya a megyei önkormányzatokban (%)

39,0

Felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya (%)

28,6

29,1

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya (%)

35,4

36,3

Foglalkoztatottak aránya a férfiak körében (20–66 év) (%)

83,6

83,4

Foglalkoztatottak aránya a nők körében (20–66 év) (%)

77,7

77,5

Férfiak bruttó átlagkeresete (norvég korona)

530 100

522 900

Nők bruttó átlagkeresete (norvég korona)

354 000

359 000

Részmunkaidőben foglalkoztatott férfiak (20–66 év) aránya (%)

12,5

Részmunkaidőben foglalkoztatott nők (20–66 év) aránya (%)

36,8

A teljes apakvótát vagy még hosszabb gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő apák aránya (%)

69,7

Nemileg kiegyenlített vállalati struktúra elterjedtsége(pontszám)

0,6

Férfiak (20–66 év) az állami szektorban foglalkoztatottak között (%)

29,8

29,9

Nők (20–66 év) az állami szektorban foglalkoztatottak között (%)

70,2

70,1

Férfiak (20–66 év) a magánszektorban foglalkoztatottak között (%)

63,4

Nők (20–66 év) a magánszektorban foglalkoztatottak között (%)

36,6

Férfiak a vezető beosztásban dolgozók között (20–66 év) (%)

65,1

64,7

Nők a vezető beosztásban dolgozók között (20–66 év) (%)

34,9

35,3

Nemileg kiegyenlített középiskolai oktatási programok elterjedtsége (pontszám)

0,68

*A részmunkaidőben foglalkoztatott nőkre és férfiakra vonatkozó adatsorban látható törés oka, hogy míg korábban az összes (20–66 éves) nőhöz és férfihez viszonyítva adták meg a százalékos arányukat, 2015-től azonban csak a foglalkoztatott nőkhöz és férfiakhoz viszonyítják az arányukat.68

Az adatok forrása forrása: Statistics Norway, 2017. december 18., javítva 2017. december 19-én, https:// www.ssb.no/en/befolkning/statistikker/likekom

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Az apakvótára vonatkozó statisztikák69 Norvégiában 1993 óta jogosultak az apák kizárólag őket megillető fizetett gyermekgondozási szabadságra. Eleinte ez 4 hetet jelentett, később fokozatosan 14 hétre emelkedett, majd 10 hétre csökkent; mindeközben az apasági szabadságot igénybe vevő apák aránya folyamatosan nőtt. A gyermekgondozási szabadság szabályai. Az apai szabadság hossza hetekben és napokban, és a teljes gyermekgondozási szabadság hossza 100%-os helyettesítési ráta esetén. 1993–2015 Az apai szabadság hossza Az apai szabadság A teljes gyermekgondozási szabadság Év hetekben hossza napokban hossza hetekben 1993

2005

2006

2009

2011

2014

2015

Az apakvótát többek között azért vezették be, hogy ezzel pozitív irányban befolyásolják a szülők közötti egyenlőséget, de az időtartama vita tárgyát képezte, illetve az évek során többször változott is. Az apakvóta időtartamának növekedésével párhuzamosan nőtt az apasági szabadságot a gyermek harmadik betöltött életévéig igénybe vevő apák aránya: 2008 és 2015 között – mintegy tíz százalékponttal emelkedve – 70%-ra nőtt a hányaduk.

A tanulmányban szereplő statisztikák és szöveg alapjául a Norvég Statisztikai Hivatal “Fedrekvoten – mer populær enn noen gang” (2017. március 6.), (a cím magyarra fordítva: „Apakvóta – népszerűbb, mint valaha”) című elemzésének nem hivatalos angol fordítása szolgált, elérhető: http://www.ssb.no/befolkning/ artikler-og-publikasjoner/fedrekvoten-mer-populaer-enn-noen-gang--298200

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Sok apa ugyanakkor hosszabb gyermekgondozási szabadságra megy, mint az apakvóta: 2015-ben az apák 37%-a vett ki az apakvótánál hosszabb gyermekgondozási szabadságot, 33%-uk pontosan a neki járó részt vette ki, 6%-uk kevesebbet vett ki a kvótánál, 24%-uk pedig (különböző okokból) egyáltalán nem ment apasági szabadságra (lásd az alábbi ábrát). Úgy tűnik, hogy azok az apák, akik először mennek gyermekgondozási szabadságra, nagyobb eséllyel használják ki a teljes apakvótát, vagy vesznek ki még annál is hosszabb szabadságot.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Egyes tanulmányok szerint viszonylag nagy azoknak az apáknak az aránya, akik az apakvótánál hosszabb szabadságra mennek, ám ez a jelenség a kvóta hosszával is összefügg: amikor az apai szabadság öt hét volt, az adatok szerint az apák 34%-a vett igénybe az apai szabadságnál hosszabb időt, de amikor az apakvóta tíz hétre nőtt 2009-ben, jelentősen lecsökkent azoknak a férfiaknak az aránya, akik ennél is hosszabb időre mentek gyermekgondozási szabadságra.

Ugyanakkor az apák egynegyede egyáltalán nem ment apasági szabadságra; e jelenség megértését illetően viszont nehézséget jelent az, hogy kevés adat áll rendelkezésre róluk, mivel nem szerepelnek a Norvég Munkaügyi és Jóléti Igazgatóság nyilvántartásában. Lehetnek olyan esetek, amikor az apa nem jogosult az apasági juttatásra – ha az anya vagy az apa az ellátási időszak kezdetét megelőző utolsó tíz hónap legalább hat hónapjában nem volt alkalmazott, és ezért nem jogosultak gyermekgondozási szabadságra –, de más okok is állhatnak a háttérben. A jelenlegi statisztikák alapján azokat az apákat, akik nem jogosultak gyermekgondozási szabadságra, nem lehet elkülöníteni azoktól, akik úgy döntenek, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A gyermekgondozási szabadság igénybevételére vonatkozó további adatelemzések rámutatnak néhány fontos további tényezőre.70 Az anyák túlnyomó többsége, 90%-a jogosult a fizetett gyermekgondozási szabadságra. A gyermek születésekor az apák 89%-a megy szabadságra, hogy otthon tölthessen időt a családjával. Ez az arány hasonló azoknak az apáknak az körében, akik apasági, illetve gyermekgondozási szabadság jogcímén maradnak otthon a gyermekükkel, és azok körében, akik más jogcímen, például az éves szabadságuk igénybevételével. Az apakvóta bevezetése előtt csupán az apák 4%-a ment gyermekgondozási szabadságra, viszont a bevezetés után ez az arány igen hamar megugrott, és a gyermekükkel valamennyi időre otthon maradó apák aránya viszonylag rövid idő alatt elérte a 90%-ot.

Elsősorban a norvég interjúalanyok világítottak rá arra, hogy milyen fontos szerepe van az ösztönző törvényeknek, szakpolitikai intézkedéseknek. Az interjúalanyokat mindkét országban megkérdeztük arról, hogy hogyan született meg a döntés arról, hogy ki, mikor és mennyi időre marad otthon a gyermek(ek)kel. Néhány lehetséges tényezőt meg is említettünk, ilyen volt például a vonatkozó jogszabályi környezet (például, hogy mehetnek-e az apák gyermekgondozási szabadságra, ösztönzi-e ezt a szabályozás). A magyar válaszadók nem reflektáltak a jogszabályokra, csak egy magyar anya emelte ki, hogy a férjének törvény adta joga, hogy otthon maradjon a gyerekkel. A norvégok sokkal tudatosabbak voltak ezen a téren, mind a nők, mind a férfiak többször hangsúlyozták az interjú során a törvények, szakpolitikai intézkedések erejét: Norvég apa 3: „Nem kényszeríthetnek a férfiakra »kötelező gyerekgondozási szolgálatot«, de szerintem sokat segít, hogy nálunk vannak ebbe az irányba ható intézkedések.” Norvég anya 3: „Ha egyszer lehetőségem van otthon maradni egy bizonyos időre, nem látom okát, hogy ne maradjak. Mondom ezt úgy, hogy az első gyereknél nagyon boldog voltam, amikor visszamehettem dolgozni.”

Berit Brandth – Elin Kvande: Norway – country note. In: 12th International Review of Leave Policies and Research 2016., szerk. Alison Koslowski – Sonia Blum – Peter Moss, 2016,http://www.leavenetwork.org/ fileadmin/Leavenetwork/Annual_reviews/2016_Full_draft_20_July.pdf

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Norvég anya 3: „Szerintem minél kevesebbet marad otthon valaki, annál jobban ledöbben a környezete. Hiszen ez egy jog – miért nem használod ki a lehetőséget? Szerintem azok a nők, akik kicsit korábban visszamennek dolgozni, kapnak is érte megjegyzéseket.” Ugyanez az anya később arról is beszélt, hogy mi jelenti a nehézséget a nők, és mi a férfiak számára a munkahelyükön, amikor bizonyos időre gyermekgondozási szabadságra mennek, tekintettel arra, hogy ez – ahogy erről még szó lesz a későbbiekben – nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a munkaadókat. „…de nagyon jó azt tudni, hogy a jog a te oldalon áll, mert így mindig mondhatod, hogy »nekem ehhez jogom van!« és ezt rendkívül jó tudni…” Hasonlóan látja az a norvég apa, aki a törvény erejére utalt az esetleges bíráló környezettel vagy azzal a munkaadóval szemben, aki nem fogadja jól, ha egy apa hos�szabb szabadságra kíván menni: Norvég apa 3: „Megmondják, hogy ez az idő kizárólag az apáé. És így is kell ezt, szerintem, mert így a munkaadó vagy a barátok nem mondhatják, hogy »Te maradsz otthon a babával?!«, mert csakis így csinálhatjuk.” Két norvég interjúalany is megemlítette az apakvóta paternalista voltát; vagyis utaltak arra, hogy nem biztos, hogy az állam feladata azt előírni, hogy melyik szülő, mennyit legyen a gyerekkel, hiszen ez a döntés mégiscsak a magánszféra körébe tartozik. Ennek ellenére mindketten arra a konklúzióra jutottak, hogy igenis szükség van arra, hogy az állam irányt mutasson ebben a kérdésben: Norvég apa 2: „…New York-i barátaimon látom, hogy kitolják a munkaidőt mindenféle közösségi tevékenységgel, ami általában kocsmázással végződik, alapvetően azért, mert nem akarnak pelenkát cserélni. Ennyi az egész! Ez tulajdonképpen részben a félelem miatt van, még sosem csinálták, ezért kényelmetlen egy pici baba apjának lenni, és részt venni ezek-

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

ben a dolgokban. Ezért egyszerűbb maradni a haverokkal, és csak akkor hazamenni, ha a baba már alszik – és akkor megölelgetni, mert olyankor nagyon cukik a babák. Az apai szabadság meg az effélék ezért vannak kitalálva. Határozottan az a véleményem, hogy kellenek ösztönzők és egy kis paternalizmus, hogy rávegyenek minket [férfiakat] erre.” Norvég anya 3: „Eleinte nem gondoltam, hogy az állam feladata lenne, hogy megmondja a pároknak, hogyan osszák fel a fizetett szabadságot, de már látom azt, hogy sok férfinak nagyon nehéz kivenni a törvény által garantáltnál több szabadságot. Szóval, azt hiszem, megváltozott a véleményem, és már úgy gondolom, hogy jó az, hogy a férfiak kényszerítve vannak, illetve így könnyebb nekik hosszabb szabadságot kivenni.” A fent idézett interjúalany ezen álláspontját az interjú egy későbbi pontján is megerősítette: Norvég anya 3: „A kormány azt remélte, hogy a tizennégy hetes apakvóta olyan jól működött, hogy már nem akarnak annyira beavatkozni a családok életébe. Mégis, amikor levitték tíz hétre a kvótát, a férfiak elkezdtek kevesebb szabadságot kivenni, ezért emelik meg most [júliustól újra tizennégy hét lesz a kvóta] újra. Talán nem fejlődtünk annyit, mint gondoltuk, de azt gondolom, hogy a legtöbb apa igenis ki akarja venni a szabadságot.” Ahogyan nőtt az apakvóta hossza, úgy növekedett a rugalmas igénybevétel aránya is, például 2014-ben a jogosult apák 25%-a részmunkaidős foglalkoztatás mellett vette igénybe az arányosan csökkentett apasági szabadságot. Ahogyan az apakvóta növekedett, az a trend is megfordult, hogy a két szülő egyidejűleg vette igénybe a gyermekgondozási szabadság egy részét, és terjedni kezdett az a gyakorlat, hogy az anya és az apa inkább külön-külön gondoskodott a gyermekről. A gyermekgondozási szabadság szülők között felosztható részét ugyanakkor túlnyomórészt az anyák veszik igénybe, tehát egyfajta anyasági szabadsággá alakult át. 2012-ben csupán az apák 15%-a vette igénybe a megosztható gyermekgondozási szabadság egy részét az apakvótán felül. Ahogyan nőtt az apakvóta hossza, úgy csökkent egyre tovább az apák ré-

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

szesedése a felosztható gyermekgondozási szabadságból. Ugyanakkor az, hogy mennyi időt vesznek igénybe az apák a felosztható szabadságból, attól is függ, hogy az anyák mennyire hajlandóak feladni ennek az időszaknak egy részét. Azt figyelték meg, hogy azok az anyák, akik az oktatásba több erőforrást fektetettek, és a munka világához erősebben kötődnek (akik pl. teljes munkaidőben dolgoznak, és magasabb státuszú állásuk, illetve több jövedelmük van), nagyobb eséllyel osztják meg párjukkal a gyermekgondozási szabadság közös részét.

Kitekintés a skandináv államok családtámogatási rendszerére Az észak-európai országok szociálpolitikai rendszerei, beleértve a családpolitikát is, számos hasonlóságot mutatnak; annak eredményeként, hogy az országok – autonómiájuk megőrzése mellett – összehangoltan alakítják szakpolitikáikat ezen a téren. A skandináv országok közötti regionális együttműködés formálisan az 1952-ben létrehozott Északi Tanács, illetve az ehhez kapcsolódó Északi Miniszterek Tanácsa keretei között valósul meg, amelyben a térség öt állama (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország), valamint három autonóm terület (Åland-szigetek, Feröer-szigetek és Grönland) vesznek részt. A skandináv országok családpolitikájának alapelvei nagyon hasonlóak. Célkitűzésük hármas: a család és a munka jobb összeegyeztetésének elősegítése mindkét szülő számára; a fizetett és fizetetlen munka nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának támogatása; valamint a gyermekek érdekeit alapul vevő gyermekgondozási megoldásokat kialakítása.71 A Skandináviában elterjedt kétkeresős-kétgondozós családmodell promotálása a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség alapelvének megnyilvánulása a családpolitika terén, a munkaerő-piaci részvétel fokozását szorgalmazza férfiak és nők körében egyaránt, beleértve az egyedülálló anyákat is. Az észak-európai családok szerkezetüket tekintve hasonló képet mutatnak.72 A háztartásukban 0–17 éves gyermeket nevelők között a házasságban élők aránya a legmagasabb (2016-ban Norvégiában 52,9%). Az élettársi kapcsolatban élők aránya 18,7% és 27,2%

Rostgaard i.m. 3. Nordic Social Statistical Committee: Social Protection in the Nordic Countries 2015/2016. Scope, Expenditure and Financing, 2017, 46.

71 72

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

közötti (ez utóbbi a norvég adat). Az egyedülálló szülők többsége nő (Izlandon a legmagasabb az arányuk, 90,2%; Svédországban 72,8%). A gyermekes családok leggyakrabban egy vagy két gyermekről gondoskodnak, ritkábban háromról vagy többről. Az egy háztartásra jutó gyermekek átlaga majdnem teljesen azonos a skandináv országokban: mindenütt 1,8 körüli ez a szám. A gyermekgondozási szabadság szabályozása között az alapvető hasonlóságok mellett lényeges eltérések is tapasztalhatók. A fizetett gyermekgondozási szabadságra való jogosultság megszerzésének feltételei minden országban igen méltányosak, a várandósság időszaka alatt teljesíthetőek. A jövedelempótló juttatások a legtöbb országban biztosítotti és/ vagy aktív munkaerő-piaci státuszhoz kötöttek, emellett viszont Finnországban, Izlandon és Svédországban aktív munkaerő-piaci státusz nélkül is igénybe vehetők, kis összegű, rendszeres juttatások. A többi skandináv állammal összehasonlítva Norvégiában jogosultak az egyedülálló szülők a legbőkezűbb gyermekgondozási juttatásokra.73 Dánia ’Barsels Elnevezés nemzeti nyelven

dagpenge’

Feröer-szigetek ’Barsils gjald’

Finnország ’Föräldradagpenning’

Izland

Norvégia ’Foreldre-

Svédország ’Föräld-

’Faedinga-

penger

rorlof’

ved fødsel’

ning’

rapen-

Foglalkoztatottak: Fizetett gyermekgondozási szabadság maximális időtartama (hetekben) Az anyát a szülést megelőzően megillető szabadság időtartama (hetekben)1 Gyermekgondozási szabadság hossza (hetekben):

522, 3

49/594

4–8

5–8

3–12

Nordic Social Statistical Committeei.m. 52.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

– Kizárólag az anya által igényelhető – Kizárólag az apa által igényelhető – Az anya vagy az apa által igényelhető

264

26/36

További juttatások: Az apa és anya által egyidejűleg igénybe vehető szabadság (hetekben) Adókötelesek a juttatások?

–

igen

Nem foglalkoztatottak: Fizetett gyermekgondozási szabadság maximális időtartama (hetekben) Adókötelesek a juttatások? A gyermekgondozási szabadság megosztható az apával?

–

egyszeri juttatás7

–

igen

nem

igen

–

igen, maximum 26 héten át

igen

igen8

igen

A fizetett gyermekgondozási szabadság heteinek teljes száma magában foglalja azokat a heteket,

A 32 hetes standard szabadság időtartama – 8 vagy 14 héttel –meghosszabbítható 40 vagy 46

amelyeken a szülés időpontja előtt az anyák ellátásra jogosultak.

hétre, így ez összesen 58 vagy 64 hét. Ha a szabadság hosszabb, a napi pénzbeli ellátások ennek megfelelően csökkennek, így a 40 vagy 46 hétre járó teljes összeg megegyezik a 32 hét alatt fizetendő összeggel. Az anya jogosult a szülés előtti 4 hetes anyasági ellátásra, valamint 14 hetes anyasági ellátásra a szülés után. Az apa a gyermek születése után 2 hetes apasági ellátásra jogosult. Továbbá mindkét szülő jogosult a 32 hetes gyermekgondozási szabadságra, amelyet tetszőlegesen oszthatnak el egymás között. Ikerszülés esetén a gyermekgondozási ellátás időtartamát 60 nappal hosszabbítják meg a második, valamint minden további gyermek után. 49 hét 100 százalékos jövedelempótló rátán, vagy 59 hét 80 százalékos rátán. Az apák két hét fizetés nélküli szabadságra jogosultak a szülés időpontja körül. A két hetet a gyermek születése előtt vagy közvetlenül utána vehetik igénybe. Az állami szektorban és a magánszektor nagy részében olyan kollektív megállapodások vannak érvényben, amelyek biztosítják a fizetéskompenzációt erre a két hétre.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A 2016-ban 61120 norvég korona összegű egyszeri juttatás adómentes. Az apa akkor jogosult az egyszeri juttatásra, ha kizárólagos szülői felügyeleti joggal rendelkezik, illetve akkor, ha az anya elhunyt. 8 A szülő négy hétig jogosultak a gyermekgondozási szabadság egyidejű igénybevételére; ezeket a napokat kétszeresen vonják az ellátást nyújtó gyermekgondozási szabadság teljes időkeretéből. Ezen túl, a gyermek születését követő két hétben az anya mellett egy további biztosított személy szintén jogosult ellátás igénybevételére. 7

A gyermek születéséhez kapcsolódó jövedelemhelyettesítő ellátások szabályozása a skandináv országokban, 2016. Az adatok forrásai: DK, Ministry of Employment; FO, Ministry of Social Affairs; FI, the Social Insurance Institution of Finland; IS, Directorate of Labour; NO, Directorate of Labour and Welfare; SV, the Swedish Social Insurance Agency

A „skandináv családpolitikai modell”-t az apákat gyermekgondozásra ösztönző szabályozások különböztetik meg leginkább más országokétól. Noha a skandináv országokban az 1950-es évektől kezdve bevezették az anyasági szabadságot, az apák csak jóval később váltak jogosulttá gyermekgondozási szabadságra; elsőként Svédországban, 1974-ben. Norvégiában előbb (1977-ben) vezették be a gyermek születésekor igénybe vehető apai szabadságot, mint a bármelyik szülő által felhasználható gyermekgondozási szabadságot (1978). Mindezek a lehetőségek azonban nem jelentettek az apák számára kellő mértékű ösztönzést arra, hogy otthon maradjanak a kisgyermekeikkel. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása, illetve a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 1993-tól több skandináv országban kezdtek el apakvótát alkalmazni, vagyis különítettek el az apák számára gyermekgondozási szabadságot – kezdve a Norvégiában bevezetett, 4 hétre szóló, bőkezűen kompenzált apai szabadsággal. Ezen ösztönzők hatására valóban megugrott a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő apák száma. Míg Norvégiában 1993-ban az összesen igénybe vett gyermekgondozási szabadság idejének csupán 1%-át töltötték apák a gyermekeikkel, ez az arány 2016-ra elérte a 18,8%-ot (és az apák 70%-a ment el gyermekgondozási szabadságra). Svédországban hasonlóan jelentős előrelépést hozott az apák részére fenntartott gyermekgondozási szabadság: 1994-ben csupán 10,9%-ot, míg 2016-ban már 28,2%-ot vettek igénybe férfiak az összes gyermekgondozási időből. Az arány e téren Izlandon a legmagasabb: 28,8% a férfiak részesedése a teljes rendelkezésre álló időből (bár ez nem olyan hosszú: mindössze 39 hét, miközben Svédországban összesen 69 hét). Ugyanakkor például Dániában, bár pozitív változásokat indított el az 1997-ben életbe léptetett apakvóta, 2002-ben eltörölték, és inkább jelentős mértékben felemelték a gyermekgondozási

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

szabadság teljes időkeretét (32 hétre), ám ez nem indított el jelentős növekedést az apák részvételi arányát illetően; 2016-re a rendelkezésre álló időnek csak 10,7%-át vették igénybe apák.74 Az apák számára fenntartott időszak tehát kulcsfontosságú ösztönzőnek tűnik a férfiak családi és háztartásbeli feladatokból való részvállalásának fokozásában. A skandináv országokban a nők munkaerő-piaci részvétele az EU-átlaghoz viszonyítva magas – körülbelül átlagosan 70%-os arányú – és a gyermekvállalást követően is magas marad. Bár a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya növekszik a gyermeket nevelő nők körében, továbbra is sok anya dolgozik részmunkaidőben. Sokak szerint a bőkezű gyermekgondozási juttatások és a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek (főleg a közszférában) okolhatóak azért, hogy még mindig nem kellő kiegyenlített a fizetett és fizetetlen munka a nők és férfiak közötti eloszlása.75 A skandináv államokban a bölcsődés korú (és idősebb) gyermekek napközbeni ellátása nagyrészt intézményekben zajlik; a bölcsődehálózat kiépítettsége magas szintű. Az önkormányzatok felelősek az intézmények létrehozásáért és fenntartásáért, ugyanakkor működnek magánbölcsődék is, fél- vagy egész napos ellátást nyújtva. A bölcsődei szolgáltatásokat általában igen magas arányban veszik igénybe az egy évesnél idősebb gyermekek esetében, kivéve Finnországot, ahol az 1 és 2 éves közötti gyerekek kevesebb mint fele (45,3%) jár bölcsődébe.76 Dániában, a Feröer-szigeteken, Izlandon és – néhány éve – Svédországban nem vagy csupán nagyon korlátozottan érhető el állami támogatás az egy évesnél idősebb gyermekek otthoni neveléséhez, Norvégiában és Finnországban viszont a gyermekek két-, illetve hároméves koráig anyagi juttatás igényelhető az otthoni gondozáshoz.

Rostgaard i.m. 8.; Nordic Social Statistical Committee i.m. 56. Rostgaard i.m. 4. 76 Nordic Social Statistical Committeei.m. 72. 74 75

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A magyar családtámogatási rendszer A magyar családtámogatási rendszer meglehetősen komplex; többféle, biztosítási jogviszonyhoz kötött és/vagy alanyi jogon járó ellátási típust is magába foglal. A magyar rendszer elsődlegesen a gyermek otthoni, illetve alapvetően az anya általi gondozását ösztönzi és tekinti kiindulópontnak, bár az utóbbi években egyre több, az anyák munkavállalását elősegíteni hivatott rendelkezést vezettek be. Az elmúlt évek egyik jelentős fejleménye, hogy ha kis időkülönbséggel születik a családban több gyermek, akkor a szülők – megadott szabályok szerint – egyszerre vehetik igénybe azokat az ellátási formákat, amelyekre jogosultak, az ellátások biztosítása a következő gyermek születésével nem szűnik meg. A hazai családtámogatási rendszer közelmúltbeli változtatásai kifejezetten a gyermekvállalás ösztönzésére irányultak, ám a rendszer lényegesen eltérő juttatási lehetőségeket biztosít a különböző jövedelmű szülők számára. Ezenkívül, bár az apák számára 198277 óta adott a lehetőség, hogy éljenek a gyermekgondozási szabadság bizonyos formáival, és hosszabb időre otthon maradjanak kisgyermekükkel, a hazai rendszerből mégis alapvetően hiányoznak az olyan intézkedések, amelyek a gyermekgondozási és háztartási feladatok szülők közötti megosztását ösztönöznék, illetve a munkaadók számára megkönnyítenék a gyermekgondozásban aktív részt vállalni kívánó apák foglalkoztatását. A családtámogatási ellátásokról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik; a családtámogatási rendszer további releváns részleteit pedig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza. A gyermek születése vagy örökbefogadása kapcsán igénybe vehető támogatások köre tartalmaz egyszeri kifizetéseket és huzamosabb ideig folyósított támogatásokat is. Ez utóbbiak között vannak egyrészt olyanok, amelyek alanyi jogon, másrészt olyanok, amelyek biztosítási jogviszony alapján járnak. Míg a munkavállaló szülők gyermekszületés utáni juttatásai – elsősorban a gyermekgondozási díj – bőkezűbb, keresetarányos támogatást jelente-

A 10/1982. (IV.16.) MT sz. rendelet szerint a gyermek egyéves kotától az anya helyett az apa is mehetett gyesre.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

nek, addig a nem dolgozó szülők csak a sokkal alacsonyabb, fix összegű gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultak három évig. A juttatások áttekintésére a következő táblázat nyújt lehetőséget: Biztosított szülők ellátásai

Nem biztosított szülők ellátásai

családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás gyermekgondozást segítő ellátás (korábban: gyermekgondozási segély) gyermeknevelési támogatás anyasági támogatás felsőoktatásban tanulók számára biztosított gyermekgondozási díj („hallgatói gyed”) táppénz

–

gyermekápolási táppénz

–

csecsemőgondozási díj (volt terhességi-gyermekágyi

–

segély) gyermekgondozási díj (kivéve a hallgatói gyedet,

–

amelyhez nem kell biztosítási idő) gyermek után járó pótszabadság

–

az apát megillető munkaidő-kedvezmény

–

családi adókedvezmény

–

családi járulékkedvezmény

– A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény gyermektartásdíj megelőlegezése étkezési térítési díjkedvezmény ingyenes tankönyvellátás

A táblázat forrása: Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Központi Ügyfélszolgálati Iroda, 2018.

A családtámogatási rendszer biztosítási jogviszonytól független, egyszeri és folyamatos ellátásai A gyermek születését, illetve örökbefogadását követő időszakban a juttatások közül az egyszeri összegű anyasági támogatás, valamint a rendszeres folyósítású gyermekgondo-

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

zást segítő ellátás (volt gyes) és a családi pótlék a legjelentősebbek. A családtámogatási ellátásokat a Magyarországon élő magyar állampolgárokon kívül az itt élő menekült vagy oltalmazott státuszú személyek, letelepedett, törvényesen bejelentett lakóhellyel rendelkező külföldiek, európai uniós és harmadik országbeli állampolgárok, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő magyar állampolgárok vehetik igénybe.

Anyasági támogatás Az anyasági támogatás egyösszegű ellátás, amely a gyermek születésekor nyújt anyagi segítséget a család számára. Erre a támogatásra az a nő jogosult, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén legalább egyszer) várandósgondozáson vett rész, illetve akinél – örökbefogadó szülőként vagy gyámként – a gyermek hat hónapos kora előtt gondozásba kerül. Az anyasági támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2018-ban 64 125 Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85 550 Ft). Az anyasági támogatást kérelmezni kell a szülést követő hat hónapon belül, a várandósgondozáson történt részvételt igazoló iratokkal együtt, kivéve, ha az anya huzamosabban külföldön tartózkodott. Új, 2018. január 1-től érvényben lévő szabályozás, hogy anyasági támogatásra jogosultak lettek a nem Magyarországon született és élő, de magyar állampolgárságú gyermek szülői is, illetve a „magyarigazolvánnyal” rendelkező gyermek szülői, az utóbbiak abban az esetben, ha a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságuktól való megfosztással járna.

Gyermekgondozást segítő ellátás A gyermekgondozást segítő ellátás 2016-ban váltotta fel a gyest, azaz a gyermekgondozási segélyt. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermeke után, vagy a szülő vér szerinti szülője (a nagyszülő) a gyermek 1 éves kora után, a szülő háztartásában nevel gyerek után, annak 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, valamint a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tízedik életévének betöltéséig. Örökbefogadó szülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, és ha a gyermek az ellátásra jogosító életkort (3. életév, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. életév) az örökbefogadás

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő jogosultsága a gyermek fenti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. A szülővel együtt élő házastárs, élettárs, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, szintén jogosult lehet az ellátásra; az örökbefogadó szülő viszont ez esetben az ellátás folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat csak. Az ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2018-ban 28 500 Ft). Az ellátás havi összege ikergyermekek esetén az alapdíj többszöröse, például két gyermek esetén 200%-a. Legfeljebb két, három éven belül született gyermek esetén is lehet ezt az ellátást folyósítani úgy, hogy az ikerszületések egy gyermek születésének felelnek meg. A szülő kereső tevékenységet a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett csak a gyermek féléves korától folytathat, a nagyszülő pedig csak a gyermek három éves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy, ha otthon dolgozik, időkorlátozás nélkül.

Családi pótlék A családi pótlék alanyi jogon járó, közvetlen állami támogatási forma. Célja a gyermekek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez való pénzbeli, havi rendszerességű hozzájárulás. Családi pótlék néven kétféle támogatás létezik Magyarországon: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.78 Ennek részletes szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A folyósított összeg függ a gyermekek számától; attól, hogy egyedülálló-e a nevelő szülő; illetve attól, hogy a gyermek egészséges vagy tartósan beteg. Egy gyermek esetén a családi pótlék 12 200 forint, ha egyedülálló szülő neveli, 13 700 forint. Két gyermek esetén a pótlék összege 13 300 forint gyermekenként, ha a szülő egyedül neveli a két gyermeket, akkor 14 800 forint gyermekenként. Három vagy több gyermek esetén a családi pótlék összege 16 000 forint

1998. évi LXXXIV. törvény 6. §.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

gyermekenként, egyedülálló szülő esetében 17 000 forint gyermekenként. Súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a támogatás összege 23 300 forint gyermekenként, ha súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg a gyermek, és a nevelő egyedülálló, akkor a havi családi pótlék összege 25 900 forint gyermekenként.79 A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett. Családi pótlék a tankötelezettségi kor utolsó napjáig jár, ha azonban a gyermek továbbtanul, akkor annak a tanévnek a végéig vehető igénybe a támogatás, amikor a gyermek betölti a huszadik életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a huszonharmadik életévet.80

Gyermeknevelési támogatás Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, illetve az a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár;81 illetve addig, amíg rajta kívül még legalább két kiskorú nevelkedik a családban.82 A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet legfeljebb heti harminc órában folytathat; illetve időkorlátozás nélkül, ha a munkát otthon végzi.83 A gyet havi összege 28 500 forint, illetve megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével,84 ami 2008 óta nem emelkedett.85 Ebből nyugdíjjárulék címén 10%-ot levonnak, így az ellátás havi nettó összege 25 650 forint. A gyet időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, munkaviszonynak azonban nem számít.86

1998. évi LXXXIV. törvény 11. §. 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §. 81 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §. 82 http://www.csaladtamogatasok.hu/tajekoztato/tajekoztato2017.pdf 83 1998. évi LXXXIV. törvény 24. §. 84 http://www.csaladtamogatasok.hu/tajekoztato/tajekoztato2017.pdf 85 https://nfsz.munka.hu/Allaskeresoknek/Lapok/allaskeresoknek_ellatasok/allaskeresoknek_tajekoztato_ oregsegi_nyugdij_legki.aspx 86 http://www.csaladtamogatasok.hu/tajekoztato/tajekoztato2017.pdf 79 80

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A családtámogatási rendszer biztosítási jogviszony alapján járó ellátásai Csecsemőgondozási díj A csecsemőgondozási díj (csed) a gyermek születése miatt kieső jövedelem pótlását szolgálja. A csed biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. A csed a terhességi gyermekágyi segélyt (tgyás) váltotta fel 2015-ben.87 Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt születik, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.88 A 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. Az ellátásra bizonyos esetekben jogosultságot szerezhet az apa, az örökbefogadó vagy a gyám. A törvény szabályozza, hogy mi számít bele a 365 napos biztosítási időbe; ilyen a biztosításban töltött idő, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj folyósításának az ideje; nappali tagozatos hallgatói vagy tanulói jogviszony; valamint a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje. Az ellátásban részesülő személy nem folytathat kereső tevékenységet. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság elkezdhető a szülés várható időpontját megelőző négy héten belül bármelyik napon, de legkésőbb a szülés napján.89 A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap (vagyis a számításba jövő biztosítotti idő alatti táppénz összege), illetve a naptári napi jövedelem 70%-a. A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál az adóhatóság számára bevallott, egészségbiztosítási járulékalapot

http://www.csaladtamogatasok.hu/tajekoztato/tajekoztato2017.pdfhttp://www.oep.hu/felso_ menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/ csecsemogondozasi_dij/csecsemogondozasi_dij.html 88 1997. évi LXXXIII. törvény. 89 Munka Törvénykönyve 127. §. 87

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

képező jövedelmet lehet figyelembe venni. A megállapított összeg személyijövedelemadóköteles bruttó összeg, de egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni utána.90

Gyermekgondozási díj A gyermekgondozási díj (gyed) olyan jövedelemarányos, adóköteles pénzbeli ellátás; célja a szülő gyermekgondozás miatti kiesett jövedelmének pótlása. Gyedre jogosult a biztosított szülő (akár az anya, akár az apa), ha a gyed igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A gyedre való jogosultsághoz a 365 napos jogviszonynak nem kell folyamatosnak lennie. A gyed legkorábban a csecsemőgondozási díj (csed), illetve az annak megfelelő időtartam (a szülést követő 24 hét) lejártát követő naptól, legfeljebb a gyermek 2. (ikrek esetében 3.) életévének betöltéséig jár. A díj összegét a szülést megelőző két év jövedelme alapján állapítják meg. A gyermekgondozási díj havi összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet.91 Így a gyed maximuma 2018-ben bruttó 193 200 forint. Előfeltevésünk szerint az anyagiak fontos szempontot jelentenek a családok számára, és az interjúk igazolták is ezt – legalábbis a magyar családok esetében. Míg a magyar interjúalanyok majdnem mindegyike megemlítette a pénzt – mint ösztönző vagy ellenösztönző tényezőt –, addig a norvég interjúalanyok közül kevesebben és kevésbé hangsúlyosan beszéltek erről a témáról. Az egyik norvég apa hozzászólásából azonban egyértelmű, hogy Norvégiában is nagy jelentősége lehet ennek a kérdésnek, hiszen a férfiak ott is többet keresnek, mint a nők. Norvég apa 1: „És természetesen a bevétel. Ha a férfi keres vagy másfél millió koronát, a nő meg ennek a harmadát, akkor nyilván a család veszít egy milliót, ha a férfi kivesz egy fél évet. Vannak barátaim, akik sokat keresnek, és ezért csak nagyon rövid szabadságot vettek ki, és végig a gyerekkel az ölükben vagy éjszaka dolgoztak.”

1997. évi LXXXIII. törvény. ibid.

90 91

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Norvég anya 1: „Beszéltünk arról, hogy hogyan jön a pénz a képbe. Mivel ő többet keres, mint én, így természetes volt, hogy ő vette ki a kisebb részét a szabadságnak.” Láthatóvá vált tehát, hogy Norvégiában is fontos tényező, hogy ki mennyit keres – de csak az a kérdés, hogy a férfi ennek fényében milyen hosszú időre tud gyermekgondozási szabadságra menni, nem pedig az, hogy megy-e egyáltalán. A meginterjúvolt magyar anyák mindegyike említette az anyagi helyzetet. Abban a családban, ahol a férfi elment gyesre, a nő keresett többet, a másik két családban a férfi háromszor annyit keresett, mint a nő, ezért vagy szóba sem került az, hogy a férfi is gyermekgondozási szabadságra menjen, vagy ha szóba is került, nem vált realitássá. Magyar anya 1: „Az anyagi kérdés felmerült: úgy, hogy én keresek többet.” Magyar anya 3: „…de ebben a helyzetben nem jött össze a dolog [hogy az apa maradjon otthon] anyagi dolgok miatt. Ugyanez volt a helyzet, amikor még stabil állásom volt, akkor is háromszoros szorzó volt a fizetésünk között – szóval, valószínűleg abban a helyzetben sem lett volna ez realitás. Bár nagyon szerettük volna mindketten.” Magyar anya 3: „Felmerült, hogy a férjem legyen otthon, még akár annak ellenére is, hogy kevesebb bevételünk lenne. A valóság azonban az, hogy sokkal kevesebbet keresnénk így, és nekem bizonytalan is a helyzetem.” Magyar anya 2: „Nálunk nem merült fel, hogy a férjem maradjon otthon vele. […] Tekintve, hogy neki volt megbízható, stabil jövedelemforrása, nekem meg kérdéses volt, aztán teljesen be is dőlt [a cég, ahol dolgoztam]. De előtte is ő keresett sokkal többet, mint én. A helyzet, vagyis az élet azt igazolta [ahogyan döntöttünk], mert nem is tudtam volna hova visszamenni. […] Nem tudom, mi lett volna, ha engem visszavár egy stabil, jól fizető munkahely. Nem beszéltünk ilyen teoretikus dolgokról, mert tudtuk, hogy mi a valóság…”

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Azok a magyar apák, akik több hónapot otthon töltöttek a gyermekükkel, arról számoltak be, hogy a jövedelmük nem nagyon különbözött a párjukétól, vagy igen, akkor a nő keresett jobban. (Egyedül egy apa – illetve egy magyar résztvevő – volt, aki nem beszélt a fizetésekről.) Magyar apa 1: „Valamennyire szerepet játszott, de nem ez volt a fő motívum… Nagyjából egyébként hasonló szinten voltunk akkoriban fizetésileg. Egy icipicit neki jobb is volt. Mielőtt elment szülni, pont előtte léptették elő, igazából még anyagilag is megérte nekünk.” Magyar apa 3: „Mindig bennünk volt az, hogy igazából én is elmehetnék gyesre, mert nagyjából ugyanannyi a fizetésünk. Anyagilag egy picikét rosszabbul jártunk, de ez áthidalható volt, nem volt számottevő, hogy én voltam gyeden.” Többen kifejezték, hogy szerencsés lenne, ha a nők és férfiak jövedelme között nem lenne különbség; azért is, mert a férfiak válláról lekerülne az elsődleges kenyérkeresőre nehezedő teher. Ha nem jelentene óriási keresetkiesést a család számára, ha az apa marad otthon, feltehetően Magyarországon is több pár választaná ezt a megoldást, hiszen láthatók az előnyei. Egyik pillanatról a másikra nem fog a nők és férfiak közötti jövedelemkülönbség problémája megoldódni, ám közben érdemes lenne olyan szakpolitikai intézkedéseket bevezetni, amelyek egyfelől ösztönzik a nők munkaerő-piaci aktivitását, másfelől szorgalmazzák a férfiak otthoni tevékenységekben való részvételét. Ez akár a nemek közötti bérszakadék csökkenéséhez is hozzájárulhatna. 2014 óta a gyed mellett korlátlanul lehet munkát vállalni. Erre először csak a gyermekük 12 hónapos korától volt lehetőségük a gyeden lévő szülőknek, de 2016 óta már a gyermekük 6 hónapos korától kezdve dolgozhatnak. A munkabér mellett az igénylő szülő (az apa vagy az anya) a gyed teljes összegét megkapja.92 Azt azonban nem ellenőrzik, hogy ténylegesen az a fél van-e otthon a gyermekkel, aki a gyed extrát igénybe veszi, és a folyósítást olyan feltételhez sem kötik (szemben a norvég törvénnyel, amely akkor fizet az apának, ha az anya a teljes munkaidő 80%-át kitevő állásban dolgozik), hogy a másik

http://www.csaladtamogatasok.hu/tajekoztato/tajekoztato2017.pdf

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

félnek kereső tevékenységet kell folytatnia. Tehát megtörténhet az, hogy míg az anya van otthon a gyermekkel, addig az apa dolgozik és ő kapja a gyed extrát is, mert ez rövidtávon kedvezőbb anyagi feltételeket biztosít a családnak. A nőket azonban hosszabb távon ez a megoldás kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. A gyed extrának része, hogy ha újabb gyermek születik az idő alatt, mikor még az idősebb gyermek után is jár a gyed, akkor mindkét juttatást folyósítják a gyed maximumának erejéig (2018-ban maximum bruttó 193 200 forint). Az új szabályozás szerint minden gyermek esetében folyósítják az utána járó valamennyi ellátást egészen 3 éves koráig, tehát a gyest is. A gyed extra részeként vezették be az ún. „diplomás” gyedet is: ennek keretében azok a felsőoktatásban tanuló szülők, akik már legalább 1 év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek gyermekük születésekor, a gyermek 1 éves koráig gyedre jogosultak. Ennek kiszámításánál a mesterképzésben vagy ennél magasabb fokon tanulók esetében a garantált bérminimum, alapképzésben részt vevő hallgatók esetében a minimálbér az ellátás alapja.93

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyéb ösztönzők Családi Otthonteremtési Kedvezmény A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) a korábban „szocpol”-ként ismert, lakásvásárlást segítő állami juttatáshoz hasonló kedvezmény. Jelenlegi nevén 2015 júliusa óta létezik, 2016-ban több ponton módosították. A támogatást lakásbővítés, új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása, valamint építkezés céljából lehet felvenni. Az elérhető összeg függ a gyermekek számától és attól, hogy milyen célra igényli a család a támogatást. A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál egy gyermek esetén 600 000 forint, két gyermek esetén 2 600 000 forint, három vagy több gyermek esetén 10 000 000 forint.94 Használt lakás esetén a családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege egy gyermek esetén 600 000 forint, két gyermek esetén 1 430 000 forint, három gyermek esetén 2 200 000 forint, négy vagy több gyermek esetén 2 750 000 forint.95 A CSOK-ról szóló kormányrendelet a lakás paramétereit is szabályozza (pl. méret, ár).

Ibid. 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet. 95 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet. 93 94

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Családi adókedvezmény A Magyarországon érvényben lévő családi adókedvezmény az adókedvezményeknek az adóalapot csökkentő fajtájába tartozik. Az adóalap-kedvezményt az arra jogosult az eltartottak számától függően érvényesítheti. Jelenleg egy gyermek után havi 66 670 forint, két gyermek után 116 670 forint, három (vagy több) gyermek esetén 220 000 forint összegű kedvezmény vehető igénybe.96 Ez a nettó bérben egy eltartott esetén havi 10 000, kettő eltartott esetén 17 500, három vagy annál több eltartott esetén 33 000 forintot jelent eltartottanként.97 Az adókedvezményt vagy az egyik, vagy a másik szülő veheti igénybe, illetve meg is oszthatják azt.98

Az apát megillető munkaidő kedvezmény A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.99 Ezt mindkét szülő külön-külön érvényesítheti.100 Az apának emellett gyermeke születésekor további öt munkanap pótszabadság jár, ezt legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig kell kivennie.101

1995. évi CXVII. törvény 29. §. http://munkaugyerthetoen.blog.hu/2018/01/02/csaladi_adokedvezmeny_702 98 1995. évi CXVII. törvény 29. §. 99 Munka Törvénykönyve 118. §. 100 https://ado.hu/rovatok/munkaugyek/a-gyermek-utan-jaro-potszabadsag 101 Munka Törvénykönyve 118. §. 96 97

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

A norvég családtámogatási rendszer előnyei és hátrányai A norvég családpolitika természetesen a maga sajátos társadalmi-gazdasági környezetében fejti ki hatását, és nem lehet egyéb tényezőktől és közpolitikai törekvésektől függetlenül vizsgálni a hatását. Norvégiában szociáldemokrata alapokra épített jóléti rendszer működik,102 és a kétségtelenül létező társadalmi egyenlőtlenségeket az állam újraelosztást célzó szemlélet szerint, közpolitikai intézkedések révén igyekszik csökkenteni. Ugyanakkor az ország – regionális tényezőkhöz is kapcsolódó – sajátos családpolitikájának hatásai valóban jelentősnek tűnnek, közvetlenül, illetve meglehetősen erőteljesen befolyásolják például a szülők közötti feladatmegosztást a családban, háztartásban végzett munka tekintetében; ezenkívül jelentős kihatással vannak a munkáltatók hozzáállására is. Statisztikai adatok, norvég szülőkkel készített interjúk és egyéb kapcsolódó kutatások eredményei alapján igyekszünk áttekintést nyújtani a releváns közpolitikai intézkedések fontosabb hatásairól. Kutatások szerint az elmúlt évtizedek során Norvégiában is nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség, mégis, újraelosztást célzó eszközök – adók és szociális transzferek – révén sikerült a nettó jövedelemkülönbségeket viszonylag alacsonyan tartani, még a közelmúltbeli globális gazdasági válság hatásai ellenére is.103 Ugyanakkor kétségtelenül nagyon jelentős a vagyoni egyenlőtlenség is Norvégiában, ugyanis az ország lakosságának felső 1 százaléka rendelkezik a nettó összvagyon 21%-ával.104 Mindemellett a gyereket vállaló szülők jelentős hányada, – a nők 85%-a – jogosult fizetett gyermekgondozási szabadság igénybe vételére, aminek keretében korábbi jövedelmüknek akár 80 vagy 100%-át megkaphatják (attól függően, hogy milyen konstrukciót választanak) a gyermekgondozási szabadság időtartama alatt. Az általában fiatal szülők részére kifizetett, gyermekneveléshez kapcsolódó juttatások jelentős támogatást biztosítanak egy jellemzően adósságokkal terhelt időszakban; ez hozzájárul a gyermekszegénység csökkentéséhez is, ami Norvégiában a gyermekek mintegy 10%-át

Szikra i.m. 20. The true cost of austerity and inequality. Norway Case Study. Oxfam, 2013, 2., https://www.oxfam.org/ sites/www.oxfam.org/files/cs-true-cost-austerity-inequality-norway-120913-en.pdf 104 Jon Epland –Mads Ivar Kirkeberg: Wealth Distribution in Norway Evidence from a New Register-Based Data Source, Statistics Norway, Oslo, 2012. 102 103

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

érinti.105 A gyermekszegénység alacsony szinten tartására ugyanakkor a kétkeresős családmodell van a leginkább kedvező hatással; az anya és az apa egyaránt aktív munkaerő-piaci részvétele fontos tényezőnek számít. Fontos a gyermek ellátása iránti felelősség arányos megosztása válás esetén; illetve, ha az egyik szülő nem fizeti a rá kirótt gyermektartást, a gyermekek életminőségének fenntartása céljából tartásdíj állami folyósítására is lehetőség van, amelynek összegét később levonják a nem fizető szülő jövedelméből.106 A kétkeresős-kétgondozós szülői, illetve családmodellt ösztönző, gyermekgondozási szabadságra vonatkozó, illetve ahhoz kapcsolódó szabályozás stabil, a társadalom által is támogatott részévé vált a norvég családpolitikának. A szabályozás attitűdváltozást eredményezett mind magánéleti szinten, mind pedig a munkaerőpiacon. A témával kapcsolatos 2012-es közvélemény-kutatás tanúsága szerint 10% alatti azoknak a norvég szülőknek az aránya, akik szerint a gyermekgondozási szabadságot teljes egészében az anyának kellene igénybe vennie, körülbelül fele arányban gondolják, hogy főként az anyának kellene gyermekgondozási szabadságra mennie, és 30%-uk mondta azt, hogy a szabadságot fele-fele arányban lenne ideális megosztani a szülők között.107Az apasági szabadság alatt elérhető juttatás bőkezű, de a felső korlát miatt a nem kiugróan magas keresetű férfiak számára élnek leginkább (köztük is azok, akik a munkahelyükön helyettesíthetőek). Kutatási eredmények szerint a norvég társadalom számára felértékelődött a szülői szerep. Norvégiában – mint más skandináv országokban is –, nem csak az apák, de az anyák is egyre több időt töltenek gyermekeikkel.108 A norvég társadalom többsége tiszteletben tartandó értéknek tekinti a gyermekjogokat, fontosnak tartja a gyermekek bevonását az életükről szóló döntésekbe, és azt a nézetet osztja, hogy mindebben nagy felelőssége van a szülőknek.109 A gyermekellátási, valamint oktatási intézmények ugyancsak hasonló alapelveket követnek, valamint céljuknak tekintik a demokrácia, a tisztelet, a befogadás és a nemek

Rostgaard i.m. Rostgaard i.m. 107 OECD Social Policy Division. Background brief on fathers’ leave and its use, 2016, https://www.oecd.org/ els/family/Backgrounder-fathers-use-of-leave.pdf 108 Rostgaard i.m. 13. 109 Ragnhild Hollekim: Contemporary discourses on children and parenting in Norway: Norwegian Child Welfare Services meets immigrant families. Children and Youth Services Review 60 (2016. január), https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S019074091530092X?via%3Dihub 105 106

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

közötti egyenlőség értékeinek átadását, már egészen korai gyermekkorban.110 Norvég férfi interjúalanyaink közül többen is megemlítették, hogy a gyermekükkel otthon töltött idő intenzívebb gondozói szerep átélésére adott lehetőséget számukra, miáltal nagyobb hangsúlyt tudtak fektetni az emberi, viselkedésbeli értékek átadására gyermekük nevelése során. Az anya és az apa által – kizárólagosan vagy megosztva – igénybe vehető szülői szabadság időtartama nem csak a gyermek, hanem a szülők igényeinek szempontjából is fontos tényező; az együtt és a külön élő párok esetében egyaránt. A gyermekgondozási szabadság norvégiai szabályozásában tükröződik az az igény, hogy az anyák együtt lehessenek a gyermekeikkel; gondozhassák, nevelhessék, szoptathassák a gyermekeiket. A fizetett gyermekgondozási szabadság időtartamának növekedésével az anyák is egyre több időt tölthettek otthon a gyermekeikkel. Az anyák igényei sokfélék lehetnek a tekintetben, hogy mikor szeretnének visszatérni a munkába, és újra aktívabb társadalmi szerepet vállalni, az viszont mindenképpen kedvezőtlen, ha a kívántnál hosszabb időre kell otthon maradniuk, illetve túlságosan rugalmatlanok a rendelkezésre álló megoldások. Annak is nagy a jelentősége, hogy az apák számára fenntartott időszak kellő hosszúságú legyen. Az elsőként Norvégiában bevezetett apakvóta időtartamát – mint azt már említettük – fokozatosan növelték, a társadalmi igényeket is követve. A mennyiségi tényező láthatóan kihatással van az apai viselkedés minőségére is, társadalmi szinten pedig – amint az a statisztikai adatokból látszik – egyre jelentősebb nagyságú a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő apák köre. Az apák aktívabb szülői-háztartási szerepének, illetve felelősségének tudatosulásához és kialakulásához elengedhetetlennek tűnik a kellően hosszú gyermekgondozási szabadság. Az interjúalanyok közül többen is beszéltek a gyermekgondozási szabadsággal kapcsolatos érzéseikről. Egy magyar anya volt csupán, aki rosszul élte meg az első gyermekgondozási időszakot; saját elmondása szerint amiatt, mert nem volt társasága, egyedül érezte magát, és időközben a munkahelye csődbe ment, vagyis kérdésként merült fel, hogy hol is fog dolgozni gyes után. Egy pozitívan nyilatkozó anya a gyermekgondozási szabadság megosztásának előnyét hangsúlyozta. Az apák egyöntetűen pozitívan nyilatkoztak.

Arno Engel et al.: Early Childhood Education and Care Policy Review, Norway. OECD. 2015.

110

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Magyar anya 2: „Másodjára sokkal jobban viseltem a gyest, így utólag már tudom, hogy miért voltam annyira megzuhanva az első gyeses időszakom alatt.” Magyar anya 1: „Én imádtam. És nagyon-nagyon jó döntésnek tartom [a gyes megosztását], a következőnél is így fogom csinálni.” Magyar apa 3: „Most már kifejezetten örülök annak, hogy így alakult.” Magyar apa 1: „Az érdekes, ami nekem nagy élmény volt: amikor tudatosult bennem, hogy akkor most tényleg ez lesz hónapokig. Nem nyaralás. A harmadik-negyedik héten esett le, hogy ez így van. De jól is esett – hogy de jó, hogy nem kell visszamenni dolgozni! Tökre elkezdtem élvezni.” Azok a norvég apák, akik valamiért nem tudták kihasználni az apakvótát (vagy nem norvég munkaadójuk volt, vagy a feleségük külföldiként még nem volt jogosult támogatásra, és dolgozni sem tudott), rosszul élték meg ezt a helyzetet. Norvég apa 2: „Az első gyerekem, a lányom szülésekor az ENSZ-nél dolgoztam, így aztán nem igazán tudtam gyermekgondozási szabadságra menni. Pedig nagyon szerettem volna menni.” Norvég apa 3: „Nem volt annyira sok idő. Nagyon szerettem volna többet, de hát ilyen az élet. Én [jogilag] egyedülálló apának számítottam. Így tulajdonképpen kivehettem volna az egészet, de mivel én voltam az, aki el tudott menni dolgozni, nem tudtam egy hónapnál többet otthon maradni.” Norvégiában a kezdettől fogva fontos – a nők és férfiak társadalmi szerepét kedvezően befolyásoló, a nemek közötti egyenlőség irányába ható – tényezőként, illetve eszközként tekintettek az apák számára fenntartott gyermekgondozási szabadságra. A nemek közötti társadalmi egyenlőség elve egyébként is áthatja a norvég közpolitikai gondolkodást, a gyermekgondozásra vonatkozó intézkedések terén azonban különösen meghatározó a szerepe ennek az elvnek. Ami a változásokat illeti: a kétkeresős-kétgondozós családmodell a nők

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

számára megkönnyítette a munkaerő-piaci és a közéleti jelenlétet, a férfiak szerepe pedig jelentősebb lett a gyermekgondozás terén. A női és férfi társadalmi szerepek rugalmasabb felfogása abban is megmutatkozik, hogy a skandináv férfiak általában több időt töltenek háztartási munkával – ezzel is csökkentve a nők terheit –, mint például a dél-európai férfiak.111 Ezenkívül számtalan, a családon belüli kapcsolatok szempontjából pozitív hozadéka is lehet annak, ha az apák több időt töltenek gyermekgondozással: a férfiak közelebb kerülhetnek a gyermekeikhez, a gyermekek számára pedig két egyenrangú, mégis különböző egyéniségű szülő szolgálhat – hosszú távon is – gondoskodó referenciaszemélyként. Ezen túlmenően, ha a gyermek az anya és az apa közötti egyenlőbb feladatmegosztást megtapasztalja, az nyitottabbá teheti őt magát is a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség gondolata iránt. Ezek a mindenképpen pozitívnak tekinthető hatások norvégiai és magyarországi kontextusban egyaránt megmutatkoztak. A kutatás során nem kérdeztünk rá, így is majdnem minden interjúalany beszélt az apa és a gyermek közötti kapcsolat fontosságáról. Nem minden családban jelentette ez a fő motivációt (sőt, volt, aki bevallotta, hogy ez eleinte nem is játszott szerepet a döntésben), de szembeötlő, hogy a legtöbbet erről beszéltek a szülők. Magyar apa 1: „Én az elejétől kezdve részt vettem a fürdetésben, fektetés, ilyenekben, amennyire tudtam a munka mellett. De hát 7-kor vagy 7:30-kor legkésőbb elmentem otthonról, és este 6-7-kor értem haza, pedig teljesen normális munkám volt, de mégis ennyi volt utazással, mindennel, úgy, hogy még közben beugrok a boltba, bevásárolni satöbbi. Nagyjából így jött ki a napirendünk. És azért főleg az első évben egy kisbaba estére már elfárad: fürdetés és utána fektetés. Tehát így viszonylag keveset tudtam vele lenni. Úgyhogy ez motivált, hogy jobban benne legyek az életében.” Magyar apa 3: „Én azt gondoltam, hogy elég közeli a viszonyom a fiammal még a gyed előtt. […] Aztán a gyed idején jött az, hogy még szorosabb lett. Ez apróságokból látszódott. Ugye, szerintem egy kisbabánál abból látszódik, hogy kezd beteg lenni, baja van, hogy ha nagyon az anyját keresi. És most már megvan az, hogy ha nyűgös, baja van, akkor már nem csak az anyját

Rostgaard i.m. 13.

111

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

keresi, hanem néha engem. Ilyen finom változások voltak, de látszik, hogy azért tényleg hozzá tud tenni a viszonyhoz ez az apai gyed, sokat.” Magyar anya 1: „... és bármikor megkérdezték, hogy: »Na, mi van, az as�szony keres többet?«, akkor rájuk hagyta, hogy: »Ja, igen, ezért maradok otthon.« De igazán nem ez számított. Őszintén, sokkal egyszerűbb volt lerázni a nem hozzá értőket ezzel. Nem fogsz a szomszéddal meg a kollégával beszélgetni erről […] nem kezdesz el az ötvenéves villanyszerelő kollégáknak magyarázni a kötődő nevelésről.” Magyar anya 3: „Köztünk felmerült a kérdés, hogy tök jó lenne, ha ő otthon maradna néhány hónapot, ennek pszichológiai okai voltak, hogy jót tenne az ő kapcsolatuknak.” Norvég anya 2: „Mielőtt ő [a baba] bejött a képbe, a barátom azt mondta, hogy nem hiszi, hogy otthon tudna maradni, mert keményen kell dolgoznia, és nehéz lenne a távollét után a visszatérés. De mióta a lányunk megérkezett, azóta nagyon-nagyon szeretne itthon maradni, szóval ez megváltozott. Most már számolja napokat, hogy mikor jön el az ő ideje.” Norvég apa 2: „Nem akarok »távollévő« apává válni. […] Ez arról is szól, hogy a gyerekeim hogyan fognak majd beszélni velem. Mert ha nem vagyok ott, akkor nem hallgatnak majd rám […] Leginkább ez motivált. […] Nem akarok tekintélyelvű apa lenni, aki mellett az anya a kedves, és én vagyok a szigorú. A lányunk most tizenkét éves, és az, ahogyan kifiguráz engem, azt mutatja, hogy ismer. Ez biztonságot ad nekik [a gyerekeknek] olyan szempontból is, hogy látnak férfiakat is a családban, és azok nem félelmetesek.” Norvég apa 3: „Nálunk is ez volt a helyzet. A lehető legtöbb időt akartam a gyerekkel tölteni, alapvetően csak azért, hogy vele legyek. Ennyi. Ez volt a legfontosabb motiváció.”

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Külön pozitívum, hogy ahol a gyerekkel való kapcsolat nem volt motiváló szempont, ott ez időközben megváltozott, és utólag fontos tényezővé vált az apa számára: Magyar apa 2: „Az kevésbé motivált az elején – be kell valljam –, hogy a gyerekünkkel, a lányommal majd milyen jó lesz a kapcsolat, mert a lányunknak nagyon nehéz természete van. Én féltem tőle, na. […] Amikor meg kimentünk [egy skandináv országba], abszolút pozitívan változott, mert egyrészt úgy érzem, hogy megtanultam a gyerekemet kezelni. Úgy érzem, hogy felnőttem hozzá, most már nem félek tőle. […] Rettentő kín volt eltölteni vele két órát, amíg a feleségem hazaért, de így lassan beleszoktam, és azt gondolom, hogy abszolút a javára vált a kapcsolatunknak az, hogy másfél évig együtt voltunk. […] Most már bárhova el tudok vele menni, vannak közös programjaink, vannak közös poénjaink. Szoros apa-lánya kapcsolattá vált ez hosszú távon. […] A legfontosabb az, hogy nekem adott önbizalmat ez a gyerekkel való lét. Az, hogy van már két gyerekünk, most jön a harmadik, és nyugodtan meg tudom mondani a feleségemnek, hogy menjen el, mert tudom, hogy valahogy megoldjuk. Nincs már az a stressz.” Magyar apa 3: „Nekem ezek a hétköznapi háztartásbeli dolgok, amiket vele együtt kell csinálni, ezek voltak a stresszesek. […] amikor csak egy mosogatógépet kell bepakolni vagy kipakolni, és közben ő is be akar mászni a mosogatógépbe […] vagy melegíteni kell valamit, ami tud para lenni, nyilván… és közben ő így jön […] ez mind az én ügyetlenségem, de már ezek is jobban mennek. Mondjuk azt időben megtanultam, hogy mi az, aminek sokkal korábban kell nekiállni.” Magyar apa 1: „Én például hiába próbálkoztam párszor, amikor a feleségem már fáradt volt, hogy majd én altatom vissza, nem ment: csak cici és anya. A délutáni alvásnál, akkor is csak cicin aludt el. Amikor én voltam vele otthon, akkor azt találtam ki, hogy felkötöttem hordozóba a hátamra, és akkor kicsit énekeltem neki, mászkáltam, és akkor mindig bealudt. Szépen egy technikát kidolgoztam, hogy le bírjam tenni úgy, hogy nem ébred

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

fel, és akkor két-három órákat aludt, volt szabadidőm. Meg azóta is tök jó a kapcsolatunk.” Norvég apa 1: „...ez önbizalmat ad neked mint apának a gyerekkel kapcsolatban” A gyermekgondozási szabadság anyák és apák közötti egyenlőbb megosztása a gyermek személyiségfejlődésére további hatásokat is gyakorolhat; ezekre a szempontokra inkább a személyes interjúk nyújtottak rálátást. A férfiak saját tapasztalataikra alapozva fogalmazták meg azt a véleményt, hogy két különböző személy (legyen szó akár férfiakról, akár nőkről) különböző szülői szerepet tölthet be, különböző látásmódot, gondozási stílust, „kultúrát” képviselhet; ez a tapasztalat őket is egyéni szülői stílus kialakítására késztette. Arra a szempontra, hogy a gyerek többféle ingerrel, kultúrával, stílussal találkozik akkor, ha többen töltenek vele sok időt, nem is gondoltunk az interjúk készítésekor, de az apákkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy ez is fontos szempont lehet. Norvég apa 2: „Szerintem a férfiak és a nők különböző dolgokat hoznak be a gyereknevelésbe, és szerintem ez fontos. Eltérő prioritásaink vannak, a nők sokszor azt gondolják, hogy szétszórtak vagyunk, de szerintem ez akár jó is lehet, amit a nőknek jobban el kéne sajátítaniuk, hogy ne vegyenek mindent olyan komolyan. A férfiaknak lehetnek bizonyos eltérő prioritásaik. A kettő keveréke egyensúlyt teremt. A fiúk és a lányok számára egyaránt egészséges, ha tanulhatnak valamit mindkét féltől.” Norvég apa 3: „Egyetértek – bár nem fenntartások nélkül – azzal, hogy van »férfiak világa« és »nők világa«. Bár lehetne szó két nőről vagy két férfiről, mégis csak két különböző emberről van szó. Mert azzal egyetértek, hogy az fontos, hogy többféle kultúra legyen, amihez kötődhet.” Magyar apa 1: „Én mint apuka sokkal több mindent megengedtem, így kísérleteztünk a gyerekkel. Amíg a hasonló korú gyerekek anyukája: »Jaj, ne menj oda, mert leesel!«, addig a mienk a legmagasabban járt már. Meg: »Elkezd-

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

tétek a hozzátáplálást?« – »Igen, most pacalt ebédeltünk« – ezen mondjuk a feleségem is kiakadt, de a gyereknek tökre ízlett. Az anyukák arcán látni, hogy: »Úristen!«” Magyar apa 2: „Ez a skandináv puritán hozzáállás, hogy a gyerekek tanuljanak meg magukért felelősséget vállalni, ez még kiegészült az én apai habitusommal. Tehát nálunk is ez volt az itthoni játszótereken, hogy »Úristen, te megengeded a gyereknek, hogy beleugorjon a pocsolyába?« Hát, mondom, a ruha vízálló... nem tudom, majd lemossuk... hadd csússzon fejjel lefele a havas csúszdán, majd letörli magát...” A nők foglalkoztatási aránya, amint arra korábban utaltunk, magas – mintegy 77%-os – Norvégiában, és a foglalkoztatott nők körében teljes munkaidőben dolgozó nők aránya is jelentős. A Norvég Statisztikai Hivatal 2016-ra vonatkozó adatai szerint a 0–17 éves gyermekeket nevelő, 25–54 éves szülők körében a nők 81%-a, a férfiaknak pedig 85%-a volt foglalkoztatott. A 2006 óta eltelt időszakban e téren 11 százalékpontnyi emelkedés volt tapasztalható az anyák tekintetében; a háromgyerekes anyák esetében 17 százalékpontnyi volt a növekedés. Mindeközben a részmunkaidős foglalkoztatás a nők körében 37,4%-ról 28,7%-ra esett vissza, míg a férfiak körében 7,0%-ról 8,4%-ra nőtt.112 Ezek a fejlemények nagyban összefüggnek azzal, hogy a gyermekgondozásra vonatkozó norvég szabályozás hatékonyan célozza a nők és férfiak fizetett és fizetetlen feladatainak minél egyenlőbb megosztását. A gyermekgondozási szabadság rendszere, a jogosultság feltételei igen kedvezően hatnak a nők foglalkoztatottságára, hiszen a fizetett gyermekgondozási szabadságra való jogosultság akár a várandósság alatt is megszerezhető (mindössze hat hónapnyi foglalkoztatottság kell hozzá). A szabályozás kedvezően hat a gyermekvállalásra is; noha a termékenységi ráta az utóbbi években csökkent – 2007-ben 1,9 volt, 2017-ben 1,62 a nőkre vonatkozóan – nemzetközi viszonylatban még mindig aránylag magasnak számít.113 A gyermekgondozási szabadság hossza, az apakvóta, valamint a fejlett gyermekellátási intézményrendszer mind arra ösztönzik az anyákat, hogy mielőbb visszatérjenek a munkába. A lehetőséget arra, hogy az

Karin Hamre (Szerk.): The distribution of financial resources between women and men, and gender disparities in health. Statistics Norway. 2017. https://www.ssb.no/en/befolkning/artikler-ogpublikasjoner/_attachment/326352?_ts=15f3a2502e8 113 Briths. Statistics Norway. 2018. március 6., http://www.ssb.no/en/fodte 112

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

anya visszatérhessen ugyanabba vagy hasonló munkakörbe, az antidiszkriminációs törvény is biztosítja. A munkáltatókra általában a támogató hozzáállás jellemző: a gyermekgondozási szabadság előtti utolsó munkában töltött hónapokban igyekeznek magasan tartani az érintettek keresetét, például minél több jutalék megszerzését segítve, hiszen ettől is függ a gyermekgondozási szabadság alatt az államtól kapott juttatásának mértéke. Norvégiai női interjúalanyaink alapvetően pozitívan értékelték a gyermekgondozási szabadság szabályozását, valamint a munkáltatójuk hozzáállását, még akkor is, ha intenzívebben kellett dolgozniuk a várandósságuk időszakában: Norvég anya 3: „Hat évig éltem külföldön. Szabadúszóként dolgoztam, de amikor megtudtam, hogy terhes vagyok, elmentem egy rendes állásba dolgozni, hogy jogosulttá váljak a teljes gyermekgondozási szabadságra.” Norvég anya 2: „Ahogy már mondtam, nagyon keményen kellett dolgoznom, mielőtt gyermekgondozási szabadságra mentem, mivel a lehető legtöbbet kellett keresnem. [...] Igen, megmondtam a főnökömnek, hogy fontos ennyi pénzt keresnem, ezért segített is, hogy ezt elérjem.” Evidensnek tűnhet, viszont a jelenlegi magyar szabályozás tükrében szükséges lehet annak hangsúlyozása, hogy Norvégiában igyekeznek garantálni azt, hogy az a szülő kapja meg a gyermekgondozási juttatást, aki valóban otthon van a gyerekkel. Ennek értelmében, mint arra már utaltunk, a gyermekgondozási szabadság szülők között megosztható részét csak abban az esetben veheti igénybe az apa, ha az anya teljes munkaidőben vagy a teljes munkaidő 80%-ának megfelelő időben kezd dolgozni és/vagy tanulni. Bár az apakvótára nem vonatkoznak hasonló megkötések, a megosztott rész szabályozásának célja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése. Voltak apák, akik számára hangsúlyos szemponttá vált, hogy egy időre kiszállhattak a munkájukból a gyermekgondozás révén. Valószínűleg ez a szempont a munkahelyi kiégés megelőzését illetően is releváns lehet:

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Magyar apa 1: „Én meg akkor már olyan hét-nyolc éve dolgoztam, építettem a karriert, és akkor volt egy ilyen pont, hogy most már tök jó lesz egy kis pihi, úgymond pihi… De tényleg az volt, teljesen más, mint dolgozni, engem kikapcsolt meg feltöltött.” Magyar apa 2: „Azt gondoltuk, hogy ez olyan lesz, mint egy nagy kirándulás […] Én is úgy voltam vele, hogy már csinálom tizenkét-tizenhárom éve, és már elegem van belőle... vagyis, nem volt elegem belőle, de jól esett arra gondolni, hogy kimenni, kicsit nem csinálni.” Egy norvég apa azt emelte ki, hogy mennyire eltér az otthoni munka a munkahelyen végzettől, és milyen jó, hogy az apák az előbbiben is tapasztalatot szerezhetnek: Norvég apa 3: „Alapvetően a munkára úgy gondolunk, mint valami nagyon formális dologra: vannak tréningek, oktatás, dolgozol, és megtanulod teljesíteni a feladataidat, erről kapsz visszacsatolást, satöbbi. Alapvetően minden nap tudod, hogy mire számíts. Otthon lenni a gyerekkel teljesen más: minden kaotikus, nincsenek szabályok, nincs az eseményeknek kötött sorrendje, minden sokkal organikusabb. Ilyen szempontból ez nagyon jó a férfiaknak. A munkában nem találkozol ilyen szituációkkal – amikor húzós, a gyerek ordít, repül a kaka, satöbbi, és neked kell ezt kezelni.” Több apa pedig kifejezetten úgy tekintett a gyermekgondozási szabadságra mint élvezhető időszakra: Magyar apa 1: „[volt, aki féltett, hogy] biztos ki fogok készülni idegileg, unatkozni fogok, meg hogy fogom-e bírni a bezártságot. Az első márciusi napsütésben a római parton játszik a gyerek, én meg egy kis sörrel ülök. Küldtem nekik egy fotót: »Most éppen a parton sörözök, és ott játszik a gyerek, tényleg szörnyű!«”

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Norvég apa 1: „Voltak gyerekes barátaim, akikkel pont egyszerre mentünk gyermekgondozási szabadságra, el tudtunk menni velük találkozni, együtt sétálni az erdőben.” A magyarországihoz képest rövidebb anyasági szabadság, illetve a megosztható gyermekgondozási szabadság rendszere azt eredményezi, hogy a norvég anyák többsége a gyermeke egyéves kora előtt tér vissza a munka világába. A gyermekgondozási szabadság ideje alatt azonban a korábbi keresete 80 vagy 100%-át is megkaphatja, anyagilag tehát kevésbé megterhelő ez az időszak (továbbá biztosított státuszt is nyújt számára ez a konstrukció). A gyermekvállalás tehát a nők számára nem okoz jelentősebb anyagi hátrányt, és – főleg abban az esetben, ha az apa igénybe veszi a rá eső gyermekgondozási szabadságot –, szinte akadálytalanul vissza tud illeszkedni a munkába. A gyermeküket egyedül nevelő nők, amennyiben külön élő szülőtársuk nem tervezi igénybe venni a szülői szabadságot, a gyermekgondozási szabadság teljes idejére (beleértve az apakvóta idejét is) otthon maradhatnak; továbbá magasabb összegű családi pótlékra jogosultak. Ha az anya gyermeke első életévének betöltése előtt tér vissza a munkába, a napi egy órányi (illetve kétszer fél órányi) szoptatásra fordítható fizetett munkaidő megkönnyíti a helyzetet az anyák és a gyermekek számára is. Ez az intézkedés is példázza, hogy a norvég jogalkotó életközeli, gyakorlati megoldásokkal igyekszik segíteni a női munkavállalók abban, hogy anyai, gondozói feladatukat is el tudják látni. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy hozzájáruljon a szoptatás széles körű elterjedtségéhez Norvégiában. Közelmúltbeli, 2014-es adatok szerint a fiatalabb csecsemők körében a szoptatottak aránya még magas – a kéthetesek esetében 84%, a négy hónaposak esetében 81% ––, de a kilenchónapos csecsemőknek már csak 55%-a fogyaszt még anyatejet, az egyéves gyermekek esetében pedig mindössze 35% ez az arány.114 A gyermekintézmények szolgáltatásai a családok többsége számára könnyen elérhetőek, ami szintén segíti azt, hogy mindkét szülő visszatérhessen a munkába. Erről tanúskodnak az 1–5 éves gyermekek intézményi ellátására vonatkozó statisztikai adatok. Az ilyen idős gyerekeknek jelenleg 90%-a részesül intézményi ellátásban, ez az arány az évek során folyamatos növekedést mutatott, és abban az időszakban – a gyermek 1 és 2 éves kora kö-

https://helsedirektoratet.no/nyheter/fremdeles-hoy-andel-som-ammes-men-noe-nedgang

114

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

zött – is jelentős, 82%-os arányt mutat, amikor az egyik szülő részidőben vagy teljes időben, az állam által kompenzált módon gondozhatja otthon a gyermeket.115 Ez utóbbi lehetőség mindenesetre segítséget jelent azoknak, akik egy évnél tovább szeretnének a gyermekükkel otthon maradni. Óvodai ellátás Óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma 1–5 éves gyermekek (%) 1–2 éves gyermekek (%) 3–5 éves gyermekek (%) Óvodák száma Állami óvodák aránya (%)

2016 282 649 91,0 82,0 96,8 5980 47

Különbség 2015-höz képest -959 0,6 1,4 0,2 -107 0

Különbség 2011-hez képest -88 1,4 2,5 0,3 -489 0

A családtámogatás norvég rendszere sok pozitív tendenciát indított el és erősített meg a társadalomban, elsősorban a nők és férfiak társadalmi egyenlősége terén, azonban néhány ellentmondásos társadalmi jelenségre is fontos felhívni a figyelmet. Egy közelmúltbeli intézkedés értelmében 2018. július 1-től az ikergyermekek szülei 4 hónappal több gyermekgondozási szabadságot vehetnek ki, amelyet a gyermekek születése utáni első 4 hónapban, együttesen vehetnek igénybe. Ez az intézkedés annak a tendenciának a nyomán tűnt szükségesnek, hogy viszonylag magas volt a „szelektív redukciós abortuszok” aránya ikerterhességekben (erre a norvég törvények egészséges magzat esetén is lehetőséget biztosítanak, szemben például a dán és svéd törvényekkel).116 Az intézkedés hátteréhez tartozik az a tapasztalat is, hogy az ikreket szült anyák körében sokkal magasabb, 77%-os a szülés utáni depresszióban szenvedők aránya. A 80-as évektől kezdve egyébként azzal összefüggően nőtt az ikerterhességek aránya, hogy egyre több nő vállalt idősebb korában, mesterséges megtermékenyítés segítségével gyermeket.117 A nők magas munkaerő-piaci részvétele részben annak köszönhető, hogy a nők jelentős része részmunkaidős állásba megy el dolgozni

A táblázat forrása: Statistics Norway, 2017. április 24. http://www.independent.co.uk/news/world/europe/norway-pregnant-selective-abortion-foreign-womenwomens-rights-pro-choice-a7368421.html 117 This is Norway 2017. What the figures say. Statistics Norway, 2017. 5.. https://www.ssb.no/en/befolkning/ artikler-og-publikasjoner/_attachment/323659?_ts=15f2f92fcb8 115 116

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

a gyermekvállalást követően. A norvég rendszer kritikusai ezt a tendenciát – amelyet a nemek egyenlősége szempontjából kevésbé pozitívnak tartanak – részben az 1 és 2 év közötti gyermekek otthoni gondozása esetén igénybe vehető gyermekgondozási juttatás szabályozásának tudják be, mivel ezt az időszakot követően a nők nagyobb eséllyel maradnak továbbra is részmunkaidős állásban, ami általában kevesebb saját jövedelmet biztosít, illetve alacsonyabb nyugdíjat eredményez számukra. Megjegyzendő, hogy a szabályozás eredetileg azon gyermekek szüleit volt hivatott kompenzálni, akiknek nem jutott bölcsődei férőhely (a bölcsődei rendszer kiépületlensége folytán), jelenleg azonban szabadon választhatnak a szülők a bölcsődei vagy az otthoni gondozás között.118 Mindazonáltal, noha a nők részmunkaidős foglalkoztatása még mindig elterjedt, folyamatosan emelkedik a teljes munkaidőben dolgozó nők aránya, ezzel párhuzamosan pedig a gyermekgondozási intézmények kihasználtsága.

A magyar családtámogatási rendszer előnyei és hátrányai A magyar családtámogatási rendszer a skandináv országokétól eltérő közpolitikai célkitűzésekre és társadalmi hagyományra épül. A magyar szociálpolitika az elemzők szerint mindig egyfajta „familialista” hozzáállást képviselt a gondozással kapcsolatos feladatok terén, vagyis a gondozás felelősségét (intézményi megoldások helyett) főként a családra hárította.119 Szociológusok a magyar családpolitikára ezen belül is elsősorban a „maternalizmus” jelzőt használják, tekintettel az anya számára fenntartott elsődleges gyermekgondozói szerepre.120 A jelenlegi hazai családpolitika, melynek egyik legfőbb, kinyilvánított prioritása a demográfiai növekedés, továbbra is leginkább az anyák hagyományos, gondoskodó szerepét igyekszik erősíteni, a gyerekekkel való otthonlétet pedig hosszabb időre lehetővé tenni. Ugyanakkor, bár a szabályozás lehetővé teszi a gyermekgondozási (és háztartási) feladatok anyák és apák közötti megosztását, elenyésző mértékben ösztönzi csupán az apák fokozottabb részvételét ezen a téren. Mindeközben pedig a legújabban bevezetett családpolitikai intézkedések – főként a „gyed extra” – azt tükrözik, hogy az elvi célok között megjelent az, hogy a nők

Rostgaard i.m. 11. Szikra Dorottya: Családtámogatások Európában történeti perspektívában. In: Családpolitikák változóban, szerk. Simonyi Ágnes, Budapest, 2010, 13. 120 Szikra i.m. 14. 118 119

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

a hagyományosan elterjedt, többéves gyermekgondozási időszaknál előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra; továbbá az, hogy (főként a magas képzettségű) fiatalok minél korábbi (egyetemi éveik alatt) vállaljanak gyermeket. A következőkben a magyar családtámogatási rendszer néhány fontos hatását – előnyét és hátrányát – mutatjuk be; statisztikai adatok, elemzések és a kutatásunk során készített interjúk alapján. A gyermekgondozási szabadságra vonatkozó jelenlegi szabályozás pozitívumai közül az egyik legjelentősebb az, hogy aránylag magas juttatásokhoz juthatnak azok az anyák, akik megfelelő biztosítási státusszal rendelkeznek, valamint megfelelnek a juttatások egyéb jogosultsági feltételeinek. Az anyasági támogatás mint egyszeri juttatás széles körben elérhető: a Magyarországon élő, várandósgondozáson rendszeresen részt vett anya, valamint a külföldön élő, magyar állampolgárként anyakönyvezett gyermek anyja egyaránt jogosult az igénybevételére. A juttatás összege is jelentős: egy gyermek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a (2018-ban 64 125 forint), ikergyermekek esetén 300%-a (85 550 forint). A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások közül a csecsemőgondozási díj különösen bőkezűnek tekinthető juttatás. A csecsemő születését követő 6 hónapon át folyósított díj összege mindenképpen kisebb ugyan az anya korábbi jövedelménél, de nincsen felső összeghatára. Ez a juttatás a csecsemőt nevelők esetében tehát jelentős bevételi forrás lehet. Ahogy már említettük, a következő időszakra igényelhető a gyermekgondozási díj (gyed). Ez szintén jelentős juttatásnak tekinthető, ráadásul hosszú ideig, a gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3 éves korukig jár. A gyed összege a szülő korábbi fizetésétől függ, viszont nem haladhat meg egy bizonyos, törvényben limitált összeget. Ezt az ellátást túlnyomórészt az anyák veszik igénybe, de – ahogy arra már utaltunk – a szülők döntése alapján az apa is igénybe veheti helyette, folyósítása alatt pedig korlátlan időtartamban végezhet fizetett munkát. Arra is utaltunk fentebb, hogy a hatóság nem ellenőrzi, hogy valójában ki gondozza a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermeket. Mivel az apák általában többet keresnek, mint az anyák, a névlegesen az apának folyósított, magasabb összegű gyed rövidtávon vonzó megoldás lehet a család számára. Ha az anya továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, de nem folyósítják neki a gyedet vagy a gyest, akkor, ha a személyére vonatkozó járulékfizetés szünetel, ez az időszak nem számít bele a nyugellátást biztosító szolgálati idejébe, vagyis hátrányt okozhat számára a nyugdíj szempontjából.121 A szabályozás további

1997. évi LXXXI. törvény 42. §.

121

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

problematikus eleme, hogy a gyed alatti fizetetlen szabadság felfüggesztése, illetve a munkahelyre való visszatérés esetén a szülőt csak korlátozott felmondási védelem122 illeti meg, ami az anyák egyébként is kiszolgáltatott munkaerő-piaci helyzetét tekintve igen aggályos. A jelenlegi konzervatív kormány demográfiai növekedést célzó intézkedései – elsősorban a gyed extra már ismertetett, összetett intézkedési csomagja – pénzbeli ellátási formákkal és adókedvezményekkel járulnak hozzá a kisgyermekes családok bizonyos rétegének anyagi jóllétéhez. A családok anyagi helyzetének szempontjából igen előnyös lehet az úgynevezett „testvér-gyed/gyes”, vagyis az a megoldás, hogy a kis korkülönbséggel született testvérek esetén nem kell lemondani az idősebb gyerek jogán járó ellátásról. A „hallgatói gyed” pedig a felsőfokú tanulmányt folytatók, illetve az egy évnél nem régebben diplomázottak számára jelenthet némi motivációt a gyermekvállalásra. Kétségtelenül fontos további eleme az intézkedési csomagnak a munkáltatók ösztönzése a gyermekgondozási szabadság után a munkába visszatérni szándékozó anyák foglalkoztatására. Az említett gyermekgondozási támogatási formák anyagi szempontból igen számottevőek lehetnek azon családok számára; ahol a szülők előzetesen – már a várandósság idejét megelőzően – hozzáláttak a jogosultság megszerzésére való felkészülésnek; például hosszabb munkaerő-piaci beilleszkedés révén. A gyed hosszabb időtartamának egyik pozitív következménye, hogy viszonylag hosszú idő van annak eldöntésére, hogy az ellátást igénybe vevő szülő – jellemzően az anya – mikor térjen vissza a munkaerőpiacra. Amennyiben például a visszatérés tervezett időpontjában a gyermek még nem érett az intézményi ellátásra, a bölcsőde elkezdését későbbre lehet halasztani. (Megjegyzendő, hogy még nagyobb rugalmasságot biztosítana, ha a bölcsődei lefedettség szintje lényegesen magasabb és egyenletesebb lenne az országban.) A nők munkaerő-piaci aktivitása, illetve a nemek közötti egyenlőség szempontjából azonban problémákat vethet fel a gyed viszonylag hosszú időtartama. Az érintett nők véleményéről, tapasztalatairól képet ad egy gyermekgondozási ellátásokat igénybe vevő nőkre irányuló 2015-ös vizsgálat, amely a statisztikai adatokon felül 252 ezer érintett nő jövőre vonatkozó terveit, valamint a gyermeknevelést segítő intézkedésekről és

2012. évi I. törvény 65–66. §.

122

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

juttatásokról alkotott véleményét is vizsgálta.123 A 2014. IV. negyedévére vonatkozó adatok szerint 257 000-en részesültek valamilyen gyermekgondozási ellátásban, és közülük 231 600 ezer nő és 2700 férfi nem folytatott keresőtevékenységet. Ellátási forma szerint a következőképp oszlottak meg az igénybevevők: 56% gyesen, 34% gyeden, 10% pedig gyeten volt. A vizsgálat eredményei szerint a gyermekgondozás teljes idejét gyermekükkel otthon tölteni szándékozó nők 75%-a vélekedett úgy, hogy a gyermeknek az a jó, ha legalább 3 éves koráig a szülő gondoskodik róla, ráadásul a végzettségi szint emelkedésével korrelált ennek a véleménynek az előfordulási gyakorisága, ugyanis a felsőfokú végzettségűek 93%-a vallotta ezt a nézetet az említett körben. A megkérdezettek legtöbbje azt hangsúlyozta, hogy a munka és a család összehangolásának segítése terén elsősorban a munkáltatóknak lennének teendőik, másodsorban a bölcsődei hálózat fejlesztését tartották fontosnak, a gyermekgondozási szolgáltatásokra rugalmasan felhasználható egyéb forrásokat viszont viszonylag kevesen tartották lényegesnek. Az évek óta változatlan összegű, alanyi jogon járó ellátásokat a megkérdezettek többsége kevesellte; azok is, akik a gyes teljes időtartamát kihasználni tervezték. A szoptatás kapcsán többen elmondták, hogy körülbelül hol érzik azt a határt, amikor az anya szerepe kezd nem kizárólagossá válni. Ezt a legtöbben valahova a nyolcadik és a tizenkettedik hónap közé tették. Az ilyen korú gyermekek számára azonban még mindig az otthonlétet preferálják a legtöbben; a bölcsőde és óvoda ideje ennél később érkezik el az interjúalanyok szerint: Magyar anya 2: „Tizenhat hónaposan azért kezdte el a bölcsödét, mert rajta is azt láttam, hogy unja magát otthon, és magamon azt éreztem, hogy most aztán már muszáj valamit csinálnom magammal: jó volt ez a gyes, de most már elég.” Norvég anya 1: „Azt gondolom, hogy jó a gyerekeknek az óvoda és a társaság. De azt is gondolom, hogy korai nyolc-tíz hónaposan beíratni őket. […] Mindenki, akinek elmondom, hogy fizetés nélküli szabadságra megyek vele, azt mondja, hogy ezt nagyon jól teszem.”

A kisgyermeket nevelő nők és a munkaerőpiac. Statisztikai tükör. 2015/55. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 2015. december 12., http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/kisgyerm_nok_mpiac.pdf

123

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Az óvodákról két magyar apa is beszélt: úgy látják, hogy ezek az intézmények nem teljesen tudják kiszolgálni a szülők igényeit, főleg akkor, ha több gyereket kell hozni-vinni. Magyar apa 1: „...kicsit másik téma, nem szorosan kapcsolódik, de ezzel küzdünk azóta is, hogy valahogy nem alkalmazkodtak a magyar intézmények a munkakövetelményekhez, tehát most hiába viszem be én kilencre, fél tízre bemegyek, és utána ötig el kell hozni […] közlekedéssel, mindennel együtt tehát azt jelenti, hogy hat órát vagyok maximum a munkahelyemen. Nem tudom, hogy oldják meg az emberek általában… ha a feleségem is visszamegy, akkor két gyereket oviba, suliba hordani… azért is fog váltani, nem csak azért, mert kényszerű lesz, hanem mert hat órás munkát kellene valahogy találni. Így, hogy rugalmas munkaidőm van, nagyon sokat tudok tenni, hogy hozom-viszem, és max este dolgozom még kicsit fektetés után, de nehéz kezelni, és nem alkalmazkodtak ehhez még a magánintézmények sem.” Magyar apa 3: „Az a legfurább, hogy még a munkáltatók, a munkaadók azok, akik elfogadják, hogy jó, akkor te elmész, majd este megcsinálod, vagy reggel korábban bejössz, tehát a munkahelyek alkalmazkodnak a gyerekesekhez.” Már utaltunk arra, hogy a bérszakadék és a családon belüli egyenlőtlenség csak fokozódik azáltal, hogy a nők hosszan otthon maradnak, majd amikor visszamennek dolgozni, akkor is „visszavesznek a tempóból”. Rugalmas munkakört keresnek, illetve hatórás munkát. Hagyományosan tehát a nagyobb gyerekek ellátása is a nőkre hárul, ami további munkaerő-piaci egyenlőtlenségekhez vezet. A gyermekgondozási szabadság aránylag hosszú időtartama segít egy további fontos területen: a kellően hosszú időtartamú anyatejes táplálás megvalósításában. A szoptatás elterjedtségét vizsgáló nemzetközi felmérések tanúsága szerint az anyatejes táplálást illetően Magyarországon kedvező a helyzet a tekintetben, hogy az anyák 95%-a szeretne szoptatni, a 6 hónaposan

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

kizárólag anyatejjel táplált csecsemők A WHO ajánlása szerint a csecsemők a szoptatás révén jutnak hoz37%-os aránya124 viszont kevésbé zá leginkább az egészséges növekedésükhöz, fejlődésükhöz szüktekinthető kedvezőnek, tekintettel séges tápanyagokhoz. Szinte minden anya képes a szoptatásra, ha kellő információkkal látják el, illetve támogatást kap a családjától, például az ENSZ Egészségügyi Világ- az egészségügyi rendszertől, valamint a tágabb társadalomtól. A szervezete ajánlására, amely szorgal- WHO kizárólagos anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban, a hozzátáplálás megkezdése mellett pedig a szoptatás folytatását mazza a kizárólag anyatejes táplálást ajánlja legalább kétéves korig. Annak érdekében, hogy az anyák ezt a csecsemő 6 hónapos koráig. Az el tudják érni, a WHO és az UNICEF a következő ajánlásokat tette: anyatejes táplálás elkezdéséhez, illet- 1. a szoptatás megkezdése az újszülött életének első órájában; ve fenntartásához jelentős segítséget 2. kizárólagos szoptatás, vagyis a csecsemő csak anyatejet kap, nyújthatnak a kórházak szülészeti osz- bármiféle kiegészítés (víz, tea, tápszer stb.) nélkül; tályán dolgozó szoptatási tanácsadók, 3. igény szerinti szoptatás, vagyis a csecsemő olyan gyakran valamint a körzeti védőnők. A Munka és olyan hosszú időre kerüljön mellre, amennyiszer és ameddig Törvénykönyve szerint az az anya, aki igényli – napközben és éjszaka egyaránt; anyatejjel táplálja gyermekét, a gyer- 4. nem javasolják továbbá cumisüveg vagy játszócumi használatát. mek 9 hónapos koráig naponta meghatározott időre (a gyermek 6 hónapos koráig két órára, 6 és 9 hónapos kora között egy órára) mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól szoptatás céljából. Ez ösztönözheti ugyan a szoptató nőket a munkahelyre való korai visszatérésre, de megfontolandó lenne ezt a kedvezményt hosszabb időre – legalább 12 hónapra – kiterjeszteni, valamint széles körben tájékoztatni az érintetteket a lehetőségről. A szoptatást olyan fontos tényezőnek tartottuk abból a szempontból, hogy ki mikor és mennyi időre marad otthon a csecsemővel, hogy erre minden csoportban rákérdeztünk. Mivel feltételezésünk szerint Magyarországon egyre népszerűbb a gyermek igényei szerinti, illetve a gyermek magasabb életkoráig folytatott szoptatás, Norvégiában viszont a nők hamarabb visszamennek dolgozni, azt gondoltuk, hogy ezt a kérdést illetően nagy eltérés lesz a magyar és norvég nők hozzáállása között. Az volt a feltételezésünk, hogy a magyar nőknek nagyon fontos a hosszas otthonlét a szoptatás miatt, míg a norvégok számára ez kevésbé fontos szempont, de az interjúk más megvilágításba helyezték ezt a kérdés. Sőt, az is kiderült, hogy a norvég munkaadók segítik a szoptatás folytatását a munkába visszatért anyák számára.

Nutrition, Physical Activity and Obesity, Hungary. World Health Organization. 2013. http://www.euro.who. int/__data/assets/pdf_file/0014/243302/Hungary-WHO-Country-Profile.pdf?ua=1+rel%3D

124

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Magyar anya 3: „… a szoptatás hirtelen fontos szemponttá és ösztönzővé vált, amire nem gondoltam, de így lett. […] A fiammal körülbelül ez egy évet jelentett, ami nagyon intenzív jelenlét volt, nem használtunk cumit, nem használtunk más kiegészítőt.” Magyar anya 2: „A fiamat végül szoptattam tizenhat hónapos koráig, a lányomat meg egyéves koráig. De az első pillanattól kezdve – vagy, nem tudom, talán kéthetesek voltak, amikor bevezettem nekik a cumit, mint intézményt […] – tudtam, hogy ott a cumisüveg, tele tejjel a hűtőben; a bébiszitter vagy bárki ugyanúgy meg tudja etetni […] Nekem iszonyatosan pörgős életem volt előtte, és amennyit tudtam annyit meghagytam belőle, és ehhez elengedhetetlen volt az, hogy ne kelljen ott lennem kétóránként.” Magyar anya 1: „A szoptatás egy vicces dolog volt, én nyolc és fél hónapos terhesen is azt gondoltam, hogy ez egy nagyon gusztustalan dolog. [...] egyszer csak megszületett, és tök természetes volt, és tökre szerettem. [...] Én is igény szerint szoptattam… nekem azért kellett egyévesen a szoptatást abbahagyni, egészségügyi okokból, mert elkezdtem egy gyógyszert szedni. Nagyon rosszul éltem meg. [...] Féléves kora körül egyébként mi is bevezettük a cumit, a legnagyobb örömömre a világon. Ez nagyon sokat segített.” Norvég anya 1: „Amikor két hét múlva visszamegyek, szeretném kihasználni azt a lehetőséget, hogy naponta egy órát szoptathassak úgy, hogy ez beleszámít a munkaidőbe.” Norvég anya 2: „Még nem gondolkodtam rajta, hogy hogyan fogom csinálni, amikor elkezdek újra dolgozni, de a főnököm elolvastatta velem az ös�szes munkahelyi szabályzatot, és beszélt a szoptatási időkedvezményről.” Norvég anya 3: „Ő mindent megeszik. Akkor, amikor visszamegyek, már nem fogom szoptatni. Már csak éjszaka szopik hat-hét hónapos kora óta. Kicsit sajnálom, hogy nem érdekli, mert ő az utolsó babánk… Én soha

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

nem vettem igénybe a szoptatási órát, de nagyon jó lehetőség azoknak, akik korán mennek vissza dolgozni.” Elhangzott az is, hogy a szoptatás az egyetlen olyan dolog, amiben az apák nem tudják helyettesíteni az anyákat: Norvég apa 3: „A feleségem amerikai – és ők kicsit konzervatívabbak, és inkább a hagyományos családmodell felé húznak a norvégokhoz képest: »Tényleg, az apa marad otthon?« De a szoptatáson kívül nincs más olyan gyakorlati tényező, ami miatt ez ne működne.” A magyar és a norvég apák szerint is természetes, hogy eleinte a nők maradnak otthon a babával, a szoptatás miatt. Ahogy azonban a gyerekek idősebbek lesznek, egyre nagyobb szerepet tudnak az apák betölteni a táplálás terén is: Magyar apa 3: „Mindig úgy gondolkodtam, hogy az félig-meddig egy adottság, hogy az anya van otthon vele. Én úgy gondolom, hogy az nyilvánvaló, hogy amíg a gyerek az anyja melléből eszik, az egy helyzet, ami van, és kész, azon nagyon sokat nem lehet kombinálni. Lehet trükközni, hogy fagyasztgatom, felengedgetem, elrakom, idehozom, odahozom – de nem tudom igazából, hogy ez összességében kinek jó. Biztos van, akinek jó.” Magyar apa 1: „[A kisfiam] akkor még azért javában szopizott, egyéves és háromhónapos korában. Úgyhogy az egy nagy kérdés volt nálunk, hogy hogy fog működni. Teljesen jól, mert szinte az elejétől átálltunk arra, hogy este meg reggel szopizott a gyerek, meg éjszaka, és napközben meg már féléves korától hozzátápláltuk – tehát nem volt probléma, abszolút elfogadta. Úgyhogy nálunk nem volt cumisüvegezés, meg fejés, meg egyebek. Én otthon főztem, ettünk rendesen bármit, és amikor ő meg megjött munka után, meg mielőtt elment, akkor volt szopi, és még ezek után is majdnem egy évig, tehát kétéves koráig.”

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Norvég apa 2: „Voltak gyakorlati dolgok, mint a szoptatás, ahogy említetted is. Mindkét gyerekünk elég »nagy fogyasztó« volt ezen a téren, ez probléma lehetett volna a munkahelyen, ezért annak volt értelme, hogy az első nyolc hónapot a feleségem vette ki.” Norvég apa 1: „Nem lenne praktikus, ha a férfiak lennének otthon a szabadság első felében. Van egy olyan biológiai tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. De amikor közeledünk az egyéves korhoz, akkor ez teljesen megszervezhetővé válik.” A jelenlegi családtámogatási rendszert ugyanakkor számos szakmai kritika éri. Elsősorban abból a szempontból tartják problematikusnak, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket nem kifejezetten igyekszik, illetve kevéssé képes csökkenteni: a gyermekes és a gyermektelen családok közötti jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolására, illetve a gyermekszegénység visszaszorítására nem nyújt megfelelő eszközöket a jelenlegi családpolitika. Mint arra szociológusok figyelmeztetnek, a „gyermekszegénység kockázatát a jó minőségű és széles hozzáférésű szolgáltatási környezet mellett a pénzbeli transzferek esetében a leghatékonyabban az alanyi jogon igénybe vehető juttatások mérséklik”.125 Azonban, ahogy fentebb utaltunk rá, a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők esetében igénybe vehető gyermekgondozási segély, illetve a szintén alanyi jogon járó családi pótlék összege huzamosabb ideje nem változott, a korábbinál is nehezebb anyagi helyzetbe hozva a hátrányos helyzetű családokat, a munkaerőpiacról kiszoruló szülőket. A családpolitikában a közelmúltban megjelent további jelentős változás a családi adókedvezmények körének kiszélesítése, illetve három vagy több gyermek esetén jelentős mértékű növelése, jövedelmi plafon nélkül. Ezzel párhuzamosan az adóreformok következtében a személyi jövedelemadó 18%-os mértékű lett, egykulcsos rendszerben. Közgazdászok és szociológusok – kutatási eredményeikre hivatkozva – arra hívják fel a figyelmet, hogy ezen intézkedések hatására tovább fokozódtak a társadalmi egyenlőtlenségek, mind a különböző társadalmi osztályokhoz tartozók, mind pedig a nők és a férfiak között.

Aczél Zsófia, Gyarmati Andrea: A szociálpolitika genderkérdései. In: A nőtlen évek ára. A nők helyzetésnek közpolitikai elemzése 1989–2013, szerk. Juhász Borbála, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Budapest, 175.

125

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Szikra Dorottya szociológus 2017-ben három elképzelt, tipikus magyar család – egy munkanélküli, valamint egy minimálbéren és egy átlagbéren foglalkoztatott szülőpár és három, köztük egy 2 évesnél fiatalabb gyermek – példáján mutatta be érzékletesen, hogy hogyan hatnak a fent vázolt irányba a családpolitikai támogatások.126 A munkanélküli család esetében a támogatások mértéke 76 500 forint; ugyanannyi, mint 2009-ben lett volna, mivel az általuk igénybe vehető családi pótlék és a gyes összege nem emelkedett azóta. Annak a háromgyerekes családnak az esetében, ahol az anya gyeden van, az apa pedig minimálbért kap, az adókedvezmény miatt nőtt a támogatások összege – 98 050-ról 178 050 forintra –, ám a minimálbér 2011-ben bevezetett adókötelessége miatt egyidejűleg csökkent az apa jövedelme. Az átlagbért kereső, szintén háromgyerekes szülők esetében lényegesen magasabbra emelkedett a támogatások összege: míg 2009-ben 160 100 forintot tett ki, 2017-ben már 325 500 forint támogatásra voltak jogosultak; vagyis lényegesen többre, mint a sokkal kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő munkanélküli vagy minimálbérrel rendelkező szülők. Ahogyan arra szociológusok rámutatnak, a jelenlegi családpolitika a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése szempontjából sem pozitív hatású.127 Magyarországon szinte kizárólag nők veszik igénybe a gyermekgondozási szabadság különböző formáit, „elsősorban a munkaerő-piaci struktúra, de még inkább a kérdéssel kapcsolatos társadalmi attitűdök miatt”.128 A munka és a magánélet összehangolása jelentős nehézségekbe ütközik, ami hátráltatja a nők munkaerő-piaci reintegrációját. A bölcsődei rendszer továbbra is szűk, a bölcsődei ellátáshoz nem garantált a hozzáférés, bár a gyermekvédelmi törvény129 2017. január 1. óta érvényben lévő szabályozása értelmében az önkormányzatoknak minden olyan településen biztosítaniuk kell a bölcsődei ellátást, ahol 40-nél több 3 éven aluli él, vagy legalább 5 gyermek tekintetében erre igény jelentkezik.130 A törvény az előírásoknak megfelelő feltételek megteremtésére 2018 végéig ad lehetőséget, és a férőhelykínálat bővülése remélhetőleg elősegíti majd a nők foglalkoztatottsági szintjének növekedését.

Horváth Bence: Kettészakadt a magyar családpolitika, a tehetősebbekre öntik a pénzt, a szegényebbeket egyre inkább magukra hagyják. 444.hu, 2017. december 4. https://tldr.444.hu/2017/12/04/ ketteszakadt-a-magyar-csaladpolitika-a-tehetosebbekre-ontik-a-penzt-a-szegenyebbeket-egyre-inkabbmagukra-hagyjak 127 Aczél–Gyarmati i.m. 175. 128 Uott. 129 1997. évi XXXI. törvény 94. §. (3a). 130 A gyermekek napközbeni ellátása, 2017. Statisztikai tükör. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 2018. január 8. 126

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Sajnálatos, hogy a családpolitika nem ösztönzi a férfiak fokozottabb feladatvállalását a gyermekgondozás és a háztartás terén. Félő, hogy a továbbra is fennálló strukturális, illetve társadalmi attitűdökkel összefüggő problémákon túl a legújabb intézkedések – például az, hogy az apa igénybe veheti a gyed extrát anélkül, hogy bármennyi időt ténylegesen gyermekgondozással töltene – még inkább fokozzák a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket. Az anyánál jellemzően nagyobb fizetésért dolgozó apa magasabb összegű gyedet igényelhet – ami remélhetőleg a családi kasszába vándorol –, továbbá, általában jobban megéri az ő jövedelmére vonatkozóan érvényesíteni a családi adókedvezményt. Mindeközben az anya vagy otthon gondoskodik a gyermekről, esetleg biztosítotti státusz nélkül, vagy pedig megpróbálja bölcsődében elhelyezni a gyermeket, hogy munkába állhasson. A statisztikai adatokból131 az derül ki, hogy gyed extra bevezetése óta egyre több a gyedet igénylő apák száma: 2014-ben 2288, 2015-ben 2833 férfi részesült gyedben, 2016 decemberére pedig már 4336-an férfi vette igénybe az ellátást. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy milyen arányban maradtak otthon ténylegesen az apák. A család rövid távú anyagi érdeke szempontjából kedvezőnek tűnő, apák általi névlegesen igénybe vett gyed a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek növekedése szempontjából mindenképpen problematikus jelenség. Az anyák és az apák jövedelemkülönbségére, illetve annak a születő gyerekek számával párhuzamosan növekvő mértékére interjúalanyaink is utaltak. Érdekes megfigyelést tettünk a magyarországi interjúk során: a meginterjúvolt családokban jellemző volt, hogy ha az anyagi helyzet, illetve a keresetek közötti különbség lehetővé is tette, hogy az első gyerekkel az apa maradjon otthon, a második gyermek érkezésére a helyzete megváltozott. A bérszakadék megjelent, vagy tovább nyílt, és a férfi fizetése annyival magasabb lett, hogy bár a családok szeretnék/szerették volna, ha az apa a második gyerekkel (is) otthon maradhat egy időre, ez a legtöbb esetben nem valósult meg. Magyar apa 1: „Vállalkozóként, külsősként kezdtem el dolgozni egy másik cégnél, és ebből adódóan egyébként jelentősen megnőtt a keresetem. A feleségem cége meg éppen leépül. Ő is visszament másfél évre, jött a második baba, most egyéves. Egy éve van otthon a feleségem. Most már annyira nem akar visszamenni, mert szétesett a csapat, ahol dolgozott, és

Mégsem olyan jó a gyed extra? hvg.hu/babaszoba. 2017. május 28. https://www.babaszoba.hu/articles/ kisgyerek/Megsem_olyan_jo_a_gyed_extra?aid=20170528144701&autorefreshed=1

131

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

a cég is fura, építik le […] Most azt mondta, hogy most legalább két évig ő maradna otthon. […] Lehet, hogy kétéves kora után még pár hónapot maradok. Csak mondjuk, így, hogy vállalkozom, gyakorlatilag nulla lenne a bevételem.” Magyar apa 2: „Másodszorra ő volt végig gyesen, aminek az volt az oka, hogy a terhességi-gyermekágyi segély kedvező volt, nem érte meg visszamenni... Nekem több állásom van, több a fizetésem emiatt.” Az interjúkból kiderült, hogy Magyarországon a nőknek fontos, hogy rugalmas munkakörbe mehessenek vissza dolgozni. A meginterjúvolt anyák azonban arra is utaltak, hogy ez a bérkülönbségek újratermelődéséhez vezet: Magyar anya 2: „Tizenhat hónapos korában hat órába mentem vissza dolgozni […] nem volt reális opció, hogy ő maradjon otthon, és én a hatórás munkámba visszamenjek.” Magyar anya 3: „…hívtak vissza dolgozni, de ez úgy ment, hogy én otthonról dolgoztam be nekik, eljártam interjúzni, amit nagyon kényelmesen tudtam a baba mellől is csinálni. […] Nálunk is az anyagi kérdés – illetve nálam a bizonytalan szakmai háttér – ellenösztönzőként hat. Én most szabadúszóként tekintek magamra, ez egyébként azért alakult így, mert most már tudatosan alakítom [a hozzáállásomat], hogy a gyerekek mellett ez egy jó dolog lehet. […] Most [a második gyerekkel] sem fog tehát összejönni az apa gyes...” Magyar apa 1: „Ha a feleségem is visszamegy, akkor két gyereket oviba, suliba hordani… azért is fog váltani, nem csak azért, mert kényszerű lesz, hanem mert hatórás munkát kellene valahogy találni.” Magyar anya 3: „Azt vettem észre a környezetemben, hogy a nőknek sokkal fontosabb, hogy rugalmas állásuk legyen, hat óra vagy négy óra, ez

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

mind az anyai szereppel függ össze, amit társadalmi elvárásnak gondolok, emiatt rossz érzésem van ezzel kapcsolatban, hogy én is ezt csinálom. Másfelől tökre szeretem, amit csinálok.” A jelenség egyébként Norvégiában is megfigyelhető, erre hívta fel a figyelmünket az egyik interjúalanyunk: Norvég anya 1: „Az édesanyám első reakciója gazdasági, pénzügyi aggodalom volt. Tudjátok, a gyermeket vállaló nők sokszor úgy járnak, hogy végül kevesebbet keresnek, mint azok a nők, akik nem maradnak otthon.” A jelenlegi családpolitikai rendszerből hiányoznak a kétkeresős-kétgondozós családmodellt aktívan támogató intézkedések. Bár a jelenlegi szabályozás a férfiak számára is hozzáférhetővé teszi a gyedet, egyéb feltételek, intézkedések híján mégsem ösztönzi őket a családi és háztartási feladatokból való fokozottabb részvállalásra. A nők és férfiak közötti jövedelemkülönbség, vagyis amiatt, hogy a nők általában kevesebbet keresnek, anyagilag kevésbé megtérülő választásnak tűnik, hogy az apa menjen (legalább részben) gyermekgondozási szabadságra. Ha a szülők keresete közel azonos nagyságú, vagy az anya keres többet, akkor nagyobb az eséllyel döntenek úgy a szülők, hogy az apa maradjon otthon a gyermekkel. Ugyanakkor belülről fakadó meggyőződéséből, az egyenlőbb munkamegosztás és a gyerekről való közös gondoskodás igényétől vezérelve is dönthetnek úgy Magyarországon élő párok is, hogy megosztják a gyermekgondozási szabadságot. Mint korábban már említettük, a skandináv országokban az át nem ruházható apakvóta hozott jelentős áttörést; bevezetését követően a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő apák aránya rövid idő alatt jelentősen megemelkedett. A nemek egyenlőségének alapelvén nyugvó, azt erősíteni hivatott családpolitika egyúttal a társadalmi hozzáállást is megváltoztatta, a szülők közötti egyenlőbb munkamegosztás helyeslésének irányába. Magyarországi interjúalanyaink közléseiben viszont visszatérő elem volt a tágabb ismerősi kör, a kollégák vagy a munkáltató furcsálló, esetleg elítélő megnyilvánulásai azzal kapcsolatban, hogy a szülők megosztották a gyermekgondozási szabadságot, illetve hogy ezzel összefüggésben az anya is a szokásosnál korábban tért vissza munkahelyére.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Az interjúkból kiderült az is, hogy nehéz dolga van annak, aki minden elvárásnak meg akar felelni. Ahogy az egyik norvég anya utalt rá (fentebb idézve): azok, akik korán visszamennek, ítélkező megjegyzésekre számíthatnak. Így járt egy magyar anya is, aki egyébként egy évig otthon volt a gyerekével, akit utána sem adott bölcsődébe, hanem az apa gondjaira bízta: Magyar apa 3: „[a feleségem] új munkahelyre ment vissza dolgozni, elkezdett beszélgetni az ottani kollégákkal, ez egyébként egy IT startup cég, ott ő nagyon keményen meg lett ítélve: »Úristen, egyéves a gyereked, és vissza mertél jönni dolgozni?!« És hogy: »Milyen anya vagy te, hogy egy év után otthon hagyod a gyerekedet? Vele kéne lenni!« Most jött új főnöke, és ő is tett megjegyzést: »Te ugye tudod, hogy abból a gyerekből mi lesz, meg milyen hosszú távú sérülései lesznek attól, hogy te nem vagy vele otthon?«” Volt olyan is azonban, aki nem kapott semmiféle ítélkező megjegyzést: Magyar anya 2: „Nem volt senki részéről megrovás, hogy túl korán vagy túl későn mentem vissza, nem ért semmi negatív kritika, minden szerencsésen alakult.” Közben a munkaadók részéről azt érezni, hogy várják vissza a nőket: Magyar apa 1: „Érezhető egy kis nyomás a munkáltatók részéről, hogy a nők ne használják ki a két-három évet.” Míg Norvégiában természetes, hogy az apák is otthon maradnak, Magyarországon ez még meglepő jelenség, ami vagy nagyon pozitív vagy nagy negatív reakciókat vált ki a gyermekgondozási szabadságra készülő apák környezetéből: Magyar apa 3: „Én nagyon pozitív megjegyzéseket kaptam a játszótéren, hogy »Hú, micsoda apuka!«; »Az, de derék!«; »álomférfi, hogy ezt így bevállalta!«; satöbbi… tényleg nagyon-nagyon sok pozitív visszajelzést, főleg anyukák részéről. Látszott, hogy elkezdett csillogni a szemük:» jaj bár nálunk is a Tibi ezt megtenné!«”

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Magyar apa 1: „Engem mindenki hülyének nézett, nagyjából. A barátaink mondták, hogy de jó, de vagány, de a családból mindenki nézett, hogy: »De hát ez a nők dolga!« Meg hogy: »Mi lesz a karriereddel?« És amikor elküldtek, akkor jött anyukám, hogy »Ugye, mi megmondtuk.« […] Nekem egyébként az volt a tapasztalatom a munkahelyen, hogy a kollégák, akiknek volt gyereke, azok jobban megértették. Akinek nem volt, az vagy mondta, hogy »de jó!«, vagy azt, hogy »biztos meg fogsz kattanni!«, hogy ő nem bírná, egész nap otthon a gyerekkel... hogy majd unatkozni fogok, meg hallgathatom a játszótéren az anyukákat.” Magyar apa 3: „Ezt én is tapasztaltam, hogy az idősebbek, konzervatívabban gondolkozók, ők tényleg furcsállják. A saját környezetem meg a barátaink, nyilván, akiket már így 10-15-20 éve ismerek, ők abszolút vagánynak gondolták. […] A szüleinknek kicsit így megnyúlt az arca, nagyon meglepődtek rajta, hogy egy ilyen döntést hoztunk a párommal, de egyébként végig abszolút támogatók voltak. Az nem látszott rajtuk, hogy hülyének néznek; de az, hogy kíváncsiak, hogy »ebből vajon mi lesz«, az megvolt.” A magyar interjúalanyok közül többen említették, hogy amikor a környezetükben élők rácsodálkoztak arra, hogy az apa marad otthon a gyerekkel, akkor rögtön az anyagi szempontokra gondoltak; vagyis arra, hogy ez biztosan így éri meg valamiért a családnak. Magyar apa 1: „Mindenki egyből a pénzre gondolt, hogy hú, mert anyagilag ez így jobb. Nem az volt, hogy a gyereknek vagy nekünk jó, hanem az, hogy biztos ez egy muszáj-helyzet, amibe belekényszerültünk.” Magyar anya 1: „…bármikor megkérdezték a párom, hogy »Na, mi van, az asszony keres többet?«, akkor rájuk hagyta, hogy »Ja, igen, ezért maradok otthon«. De igazán nem ez számított…” A norvég interjúalanyok nem számoltak be sem pozitív, sem negatív megjegyzésekről. Norvégiában természetes, hogy az apák otthon maradnak, illetve a társadalom olyan, hogy jellemzően kevésbé szólnak bele az emberek egymás dolgaiba; például abba,

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

hogy ki, mikor megy vissza dolgozni. Egy norvég anya számolt be csupán arról, hogy a családjától számára meglepő megjegyzéseket kapott: Norvég anya 3: „A legjobban anyukám volt ledöbbenve, azt mondta: »Oh, azt hittem, hogy egyetértünk abban, hogy nem vállalsz több gyereket«. Erre én: »Már megbocsáss?!« […] Jövő héten elutazom a munkám miatt – bár még gyesen vagyok –, erre az apukám megkérdezi, hogy hova teszem addig a gyerekeket – egy kennelbe? (Ahová a kutyákat teszik.) Erre én: „Az apjuk otthon lesz, tud rájuk vigyázni, amíg nem vagyok otthon.” Azt hiszem, csak az idős kora miatt gondolkozik így. Én 42 éves vagyok, a mi szüleink generációja más volt, még az apai gyes ideje előtt.” A magyar családpolitika rendszere a munkáltatókat nem ösztönzi kellő mértékben sem a munka és a magánélet jobb összeegyeztetését elősegítő intézkedésekre, sem arra, hogy a nők aránytalanul magas terheit a fizetetlen munka terén csökkentsék. Léteznek ugyan olyan pénzügyi ösztönzők, amelyek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók foglalkoztatásának támogatására irányulnak, de a gyermekgondozási szabadságukat töltő alkalmazottak helyettesítése – akár nőkről, akár férfiakról van szó – kihívást jelent a munkáltatók számára. Női alkalmazottak esetében nagyobb eséllyel számolnak a munkáltatók azzal, hogy gyermeket kíván vállalni, illetve gondozni, ám a munkáltatókat váratlanul érheti, ha férfi alkalmazottaik jelentik be, hogy gyermekgondozási szabadságra kívánnak vonulni (noha az utóbbiaknak is joga van erre). A skandináv közpolitikai iránnyal összhangban mind a magyar, mind a norvég interjúalanyok az ezt – vagyis az apák gyermekgondozásban való részvételét – ösztönző törvényi szintű szabályozást gondolták a leginkább célravezetőnek. Több interjúalany utalt arra, hogy nehezebb helyzetet teremt a munkaadók számára, ha egy férfi akar elmenni gyermekgondozási szabadságra; arra jobban fel vannak készülve, hogy egy fiatal nő el fog menni szülni (éppen ez az egyik oka annak, hogy kialakultak a különbségek a munkaerőpiacon). Az is láthatóvá vált, hogy ez még Norvégiában is gondot okoz, pedig ott a legtöbb férfi elmegy gyermekgondozási szabadságra. Magyar apa 3: „A munkahely, az volt még egy érdekes kérdés […] ez egy magyar tulajdonú cég, most már középvállalkozásnak számít. […] Négy éve

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

dolgozom ott, és nagyon meglepődtek rajta, [hogy otthon akarok maradni a gyerekkel].[…] Az egyik kolléga meg is mondta, hogy annyira nem örülnek neki, mert akkor ezt most meg kell oldani. Nem is számítottak erre. […] Azt hitték, hogy ez egy nagyon csalafinta munkahelyváltó manőver a részemről, hogy én le akarok lépni, nem is akarok visszamenni, biztos tudok valami pénzügyi trükköt, amivel több pénzt ki tudok szedni a cégből vagy az államból, hogy ez anyagilag nekem jól fog kijönni. Többször el kellett magyaráznom, hogy nem, én szeretnék visszajönni. […] Az elején kicsit próbáltak lebeszélni, de a végén mondták, hogy: »jó, figyi, elfogadjuk, fontos a család, csináld«. Kellett beszélgetnem erről a közvetlen főnökömmel és az ügyvezetőnkkel is, de összességében nem volt rossz élmény. […] Nem ellenségesség volt, csak… az, hogy ha egy lány kolléga odamegy, hogy »terhes vagyok« , satöbbi, az egy olyan dolog, amire a legtöbb munkáltató fel van készülve, és akkor tudja, hogy mit kell csinálni, meg mi lesz a menet, kábé mire lehet számítani. Ha egy férfi odamegy, hogy »fél évre otthon maradok a gyerekkel«, azon elcsodálkoztak.” Norvég anya 3: „Az egyik probléma szerintem az, hogy a nők munkahelyén ez sokkal könnyebb, mert ott tudják, hogy a nők sok hónapra elmennek, és fel tudnak venni helyette valakit. De a férfiak esetében csak 10 hétről van szó, és lehet, hogy nehezebb helyettest találni mindössze három hónapra.” A norvég apákkal folytatott beszélgetések során is felvetődött ez a probléma; a norvég apák egyöntetűen a megfelelő szakpolitikákban látják a megoldást, vagyis az államtól, a törvényektől várnak megoldást – amint arról korábban már esett szó, a norvégoknak láthatóan fontos a törvények, a kormányzati intézkedések ereje: Norvég apa 1: „Ha egy kisvállalkozásban dolgozol, ahol van, mondjuk, három vízvezeték-szerelő, és bejelented, hogy: »elmentem hat hónapra«, ez nem teremt könnyű helyzetet. Én ezt nagy kihívásnak látom, amire szakpolitikákkal kell reagálni.” Norvég apa 3: „Ha az a várakozás, hogy ha férfit veszel fel, az nem fog hat hónapra elmenni, és nincsenek arra szakpolitikák, hogy a munkaadót helyes

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

irányba tereljék, akkor az egyénnek nagyon nehéz lehet szembemennie. A főnöke megmondja, hogy »Nem, ezt nem teheted, ki foglak rúgni!«… Szóval, a szakpolitikák nagyon fontosak. Az én cégemnél pedig nagyon megértőek voltak, és nem volt semmi gond. Szerintem ez amiatt van, hogy a kormány szakpolitikái révén a társadalom tanulási folyamaton ment keresztül.” Norvég apa 2: „Amikor csináltak erről egy felmérést, ami azt nézte, hogy milyen foglalkozásokból mentek el a férfiak gyermekgondozási szabadságra, azt találták, hogy a nagy cégek teljesítettek jól: nyilvánvalóan azért, mert ők tudták helyettesíteni az embereket. Sokkal könnyebb volt nekik, mint a közép- vagy kisvállalkozásoknak. Nem hiszem, hogy ez a probléma meg lenne oldva.” Egy magyar pár ritka pozitív fejleményekről számolt be: Magyar anya 1: „Ez nem kérdés, mert törvény adta lehetősége van rá. Másrészt, amikor visszament dolgozni, akkor négy szinttel előléptették. Mindketten iszonyatosan jól jártunk, nem szakmunkásként folytatta a munkáját, hanem területgazdaként, ami óriási-óriási előléptetés neki. […] egyébként karrierszempontból mindkettőnknek nagyon jót tett.”

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Következtetések, ajánlások Jelen befejező fejezet célja kettős; egyrészt áttekintést és összefoglalást kíván adni az olvasónak a korábbi fejezetek tartalmából, annak érdekében, hogy áttekintő kép alakulhasson ki a kutatásról, annak céljairól és eredményeiről. Másrészt a hazai szakpolitikai döntéshozók számára kíván ajánlásokat megfogalmazni annak érdekében, hogy a vizsgált skandináv családtámogatási rendszerek egyes elemeit miképpen építse be a hazai szabályozási környezetbe, annak hosszútávon fenntartható fejlesztése érdekében. Tisztában vagyunk azzal, hogy a javaslataink mérlegelése hosszas társadalmi-közigazgatási egyeztetés sorozat folyamatában képzelhető csak el. Ugyanakkor reményünket fejezzük ki, hogy az itt javasolt szakpolitikai intézkedések egyes elemeiről érdemi párbeszéd indulhat meg a döntés-előkészítésért felelős szereplők, állami és nem állami szervek között, hiszen a családok, illetve az apák és az anyák többdimenziós támogatása, a támogatási rendszer bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kedvezőtlen hazai demográfiai trendek megváltozzanak. Ehhez szükséges, hogy mindkét szülő egyaránt fontosnak tekinthesse a szerepét a családban; hogy mind az apáknak, mind az anyáknak legyen lehetősége a gyermekkel minőségi időt tölteni, valamint saját fizetett munkáját a legmagasabb szinten ellátni. Az ajánlások megfogalmazásakor az alábbi pontokra koncentráltunk: • Módosítás kulcsszava(i): Mik a javasolt módosítások kulcselemei? • Absztrakt cél: Milyen pozitív társadalmi célkitűzéseket tartunk szem előtt? • Milyen rendszerhez kapcsolódik: Van-e jelenleg a hazai szabályozási környezetben olyan elem, amelyet érintene? Van-e a norvég rendszerben hasonló elem, amely adaptálható a hazai környezetre? • Költségvetési hatás: Lenne-e érzékelhető költségvetési hatása az adott intézkedésnek?

Következtetések Tanulmányunk áttekintést nyújt két, egymástól kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból igen különböző ország, Norvégia és Magyarország gyermekgondozási szabadságot érintő szabályozásáról, azok egyéni és társadalmi szinten megmutatkozó előnyös és hátrányos

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

aspektusairól, az anyák és apák gyermekgondozási szabadságra vonatkozó tapasztalatait is figyelembe véve. Mindkét országban léteznek hasonló típusú, gyermekgondozást támogató juttatások: egyrészt alanyi jogon járó, illetve alacsony küszöbű ellátások, valamint magasabb összegű ellátások, amelyek meghatározott időtartamú, előzetesen megszerzett társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötöttek, azonban a családpolitika alapelveit tekintve a két állam máshová helyezi a hangsúlyt. A kétkeresős-kétgondozós családmodellt ösztönző szabályozás stabil, a társadalom által is támogatott részévé vált a skandináv államok családpolitikáinak; ez közös vonásként jelenik ezekben az országokban. Több tényező együtthatása eredményeként Norvégiában a nők mintegy 85%-a jogosult a korábbi fizetését akár 100%-os mértékben pótló gyermekgondozási díjra; nem utolsósorban azért, mert az ellátásokra való jogosultsági feltételek akár a várandósság ideje alatt is teljesíthetők. A törvényi szintű ösztönzőknek köszönhetően Norvégiában mára már a férfiak többsége számára elfogadott és megvalósítható, hogy igénybe vegye a kizárólag az apák számára fenntartott gyermekgondozási szabadságot, mialatt az anya visszatér a munkába. A gyermekgondozási szabadság szabályozása következtében jelentős pozitív változások mentek tehát végbe egyéni-családi szinten, valamint a munkaerőpiacon a nők és férfiak társadalmi egyenlősége szempontjából. Az anyák kellően hosszú ideig tudják gyermeküket gondozni és nevelni, ám a nem túlságosan hosszú idő, valamint az átmenetet érintő (pl. a szoptatás folytatását támogató) szabályozásnak köszönhetően a munkába való visszailleszkedésük is zökkenőmentesebb lehet. Míg Norvégiában a nők részmunkaidős foglalkoztatásának viszonylag alacsony szinten tartását az állam fontos célnak tartja, és a nők gazdasági függetlenségét és magasabb szintű munkaerő-piaci szerepvállalását lehetővé tevő teljes munkaidejű foglalkoztatását ösztönzi, addig Magyarországon éppen ellentétes irányú folyamat zajlik. A gyermekgondozási szabadságon töltött időnek a férfiak családi és háztartásbeli feladatvállalása szempontjából hosszú távon is kedvező hatásai vannak, kiegyensúlyozottabb munkamegosztáshoz, valamint a gyermekekkel való bensőségesebb viszony kialakításához vezet. A szabályozás fontos további hozadéka, hogy a munkaadók mindkét nem esetében számítanak a gyermekgondozási szabadság igénybevételére, és a munkáltatói szempontból is kedvező jogi szabályozás miatt is támogatóbb módon viszonyulnak a gyermeket vállaló alkalmazottakhoz. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy a régóta tartó, célzott fejlesztési programok eredményeként széles körben elérhetőek a gyermekellátási intézmények. Magyarországot inkább a családközpontú, az anya elsődleges gondozói szerepét támogató családpolitika jellemzi, bár az utóbbi néhány év során több olyan elemmel egészült ki a rendszer, amely azt hivatott támogatni, hogy a nők szülés után korábban térjenek vissza a munka

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

világába; ilyen például a fizetéssel együtt folyósítható gyed, illetve ezt a célt szolgálja a bölcsődei férőhelyek számának növelése. Azok az anyák, akik megfelelő biztosítási státusszal rendelkeznek, és egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelelnek, jóval magasabb összegű juttatásokat kaphatnak, azonban ez mindenképpen előrelátó tervezést igényel; a várandósság ideje nem elég rá jogosultságok teljes körű megszerzésére. Az apák számára ugyanolyan jogosultsági feltételekkel, de a rugalmas, munkavégzés mellett is folyósítható gyed miatt könnyebb feltételekkel érhető el a gyermekgondozási szabadság, viszont speciális ösztönzők híján – mint amilyen például az apa számára fenntartott gyermekgondozási szabadság – alacsony szintű a motiváció a szülők számára a szabadság megosztására. Kétségtelen ugyanakkor, hogy kellő belső késztetés esetén – főként akkor, ha a munkaadójuk is támogatóan áll a férfiak családi szerepvállalásához – az apák is élhetnek a gyermekgondozási szabadság lehetőségével Magyarországon. Az ezzel járó pozitívumok nagyon hasonlóak a Norvégiában tapasztaltakhoz, az apa-gyermek kapcsolattól kezdve az anyáklényegesen jobb esélyéig a munkaerő-piaci reintegrációra. Ugyanakkor racionálisabb és igazságosabb szabályozására lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzon a jelenlegi helyzet, és lényegesen több nő élhessen a kedvezőbb ellátási formát biztosító juttatásokkal, a gyedet követően pedig az anya munkaerő-piaci helyzete, gazdasági függetlensége erősödhessen. A fókuszcsoportos interjúkból kiderült, hogy a magyar családoknak is fontos lenne az egyenlőbb munkamegosztás. Míg a nők az otthoni munkákban, gyermeknevelésben kaphatnának több segítséget, addig a férfiak válláról lekerülhetne az elsődleges kenyérkeresőre háruló felelősség. Érdekes eredménye volt a kutatásnak az, hogy a szülők olyan különböző érveket és pozitívumokat mondtak el az apák gyesen töltött idejéről, amilyenekre az interjúkérdések összeállításakor nem is gondoltunk, ilyen volt például az, hogy az apák is szeretnének a megszokott munkájukon kívül mást is csinálni, vagy az, hogy a gyermeket több inger éri, ha többféle nevelési stílussal, „kultúrával” találkozik. Az interjúalanyok rámutattak arra, hogy a munkaadók nehéz helyzetben vannak – még Norvégiában is, ahol jellemző ugyan, hogy a férfiak elmennek gyermekgondozási szabadságra, de mivel jóval rövidebb időre esnek csak ki a munkából, mint a nők, a helyettesítésüket nehéz megoldani. Ezen a téren az interjúalanyok nagy része szerint szakpolitikai lépésekre lenne szükség. A fókuszcsoportos interjúkból egyértelművé vált továbbá, hogy ösztönzők nélkül a családok csak nagyon különleges helyzetben tudják megengedni maguknak, hogy mindkét fél igénybe vegye a gyermekgondozási szabadság lehetőségét. A résztvevők többnyire elégedettnek tűntek a helyzetükkel; a rendszer nyújtotta lehetőségeket úgy tudták a saját helyzetükre alkalmazni, hogy az az egész családnak

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

megfelelő legyen. Az interjúalanyok összeválogatásánál azonban nem tudtuk érvényesíteni azt a szempontot, hogy minden társadalmi rétegből legyenek interjúalanyaink (Magyarországon az apa gyermekgondozási szabadságra vonulása jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévő családoknál merül fel egyáltalán lehetőségként). A fókuszcsoportos kutatásnak érdekes folytatása lehetne – erre, sajnos a jelenlegi keretek között már nem maradt erőforrás – ha több interjú készülhetne, figyelembe véve az alanyok iskolai végzettségét, jövedelmi helyzetét stb.

Ajánlások A gyermekgondozási szabadság idejének racionalizálása Kutatásunk egyik legfontosabb eredménye az, hogy a női munkaerő-piaci aktivitás növelése érdekében mindenképpen szükség lenne a szülés után otthon tölthető, támogatott gyermekgondozási idő lerövidítésére. Míg a norvég nők kevesebb mint egy évet vannak otthon, a magyar nők számára természetes, hogy a gyermekükkel óvoda megkezdéséig, három évig otthon maradnak. Ez önmagában is nagyon hosszú idő az inaktivitás szempontjából, de azt figyelembe véve, hogy a cél a kettő vagy több gyermek születése családonként, ez különösen nehéz helyzetben hozza a nőket a munkaerő-piacon. Az a nő ugyanis, aki gyermekgondozási szabadságra vonul, három évnél hosszabb időre is kieshet a munkából, hiszen időközben megszülethet a második, esetleg harmadik gyermeke is. A norvég nők jó eséllyel vissza tudnak menni dolgozni két gyermek születése között is. Fontos lenne garantálni, hogy ha Magyarországon az anyák rövid időre – akár már következő gyermekükkel terhesen is – vissza szeretnének menni dolgozni, akkor ne veszítsenek el kedvezményeket. Kutatásunk során többször találkoztunk azzal a véleménnyel, miszerint a gyermek egy éves kora az anya szerepe már nem kizárólagos, ekkorra a hathónapos kizárólagos anyatejes táplálás mellett is eljut a hozzátáplálásban olyan szintre, hogy az anya hosszabb időre el tudjon menni a gyermek mellől, anélkül, hogy a szoptatást teljesen fel kellene adnia. Sokan azonban ebben a korban még nem érzik bölcsődére érettnek a gyermeküket, így az apák szerepe válhat meghatározóvá ebben az időszakban. Norvégiában egy évnél rövidebb idejű a szülés utáni támogatott szabadság; úgy gondoljuk azonban, hogy Magyarországon drasztikus lépés lenne ilyen mértékűre csökkenteni: két évnyi gyermekgondozási szabadságot javaslunk; olyan megoldás szerint, hogy akik nem tudják

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

vagy kívánják a gyermeküket bölcsődébe beíratni (norvég minta alapján) kaphassanak további támogatást. Kétéves kortól azonban ösztönzendő lenne a gyermekek bölcsődei elhelyezése, ehhez kapacitásbővítésre van szükség.

Apák gyermekgondozási szabadságra vonulásának ösztönzése Magyarországon Kutatásunk fő célja annak vizsgálata volt, hogy Norvégiában hogyan csökkentik a nemek közötti munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket, illetve hogyan növelik a nők munkaerő-piaci aktivitását. Noha az apák gyermekgondozási szabadságra vonulása nem szünteti meg önmagában az egyenlőtlenségeket, de jó hatással van a fizetett és fizetetlen munkák igazságosabb elosztására családon belül, továbbá, az apakvóta bevezetése a nők munkaerő-piaci aktivitására is kedvező hatást gyakorolt. Az interjúkból kiderült, hogy az apáknak is igénye van arra a tudatra, hogy életük egy pontján hosszabb-rövidebb időre kiszállhatnak a fizetett munka mindennapi rutinjából, és apai szerepkörben is nagyobb felelősséget kaphatnak. A meginterjúvolt férfiak ezzel kapcsolatban több pozitívumot is megfogalmaztak: ilyen volt az apa-gyermek kötődés erősödése, a hosszútávra ható jó kapcsolat kialakítása a gyermekkel; a különböző szülői stílusok érvényesülése – vagyis az, hogy a gyermek nem csak édesanyja elvárásaival, „kultúrájával” ismerkedik meg, hanem az édesapáéval is –; valamint az apák kiemelték, hogy a munkahelyitől eltérő jellegű helyzetek és feladatkörök megismerése építően hatott rájuk, illetve a szakmai kiégés megelőzése szempontjából is hasznos volt. Norvégiában az apák számára fenntartott gyermekgondozási szabadság intézménye hosszú múltra tekint vissza; társadalmilag teljesen elfogadott, hogy az apák fontos szerepet töltenek be a háztartásban, az is kiderült azonban, hogy ösztönzőkre is szükség van ahhoz, hogy a rendszer ilyen jól működjön. Úgy gondoljuk, hogy az apák gyermekgondozási szabadságra vonulásának ösztönzése alapvetően két eszköz alkalmazásával lehet hatékony: a skandináv államokból ismert kvótával, amely során a szabadság egy részét kizárólag az apák számára van fenntartva (amely szabadságrész elvész a család számára, ha az apa nem veszi igénybe). Ez a módszer nagyon jó ösztönző, de Magyarországon – a hosszú gyermekgondozási szabadság miatt – valószínűleg nem hozna olyan eredményeket, mint a skandináv államokban, vélhetően még a szabadság általunk javasolt, két évre való lerövidítése mellett sem. Ennek ellenére érdemes lehet egy ilyen jellegű ösztönzőn elgondolkozni, hiszen különösebben nem terheli

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

meg a költségvetést, a munkaadók pedig felkészültebbé válnának az apák gyermekgondozási szabadságra vonulása esetén kialakuló helyzetekre. Ahogy az interjúkból kiderült, ma Magyarországon nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a munkaadókat az ilyen jellegű munkavállalói igény. Azt gondoljuk, hogy noha az apakvóta mint ösztönző nem fejtene ki olyan erős hatást, mint Norvégiában, de – éppen a lassabb tempó miatt – fokozatos felkészülésre adna lehetőséget az érintetteknek. Erősebb ösztönzőként hatnának az anyagi ösztönzők, ez azonban kétség kívül nagyobb terhet róna az államra. A hosszútávú pozitív célok és a várható pozitív hatások miatt azonban érdemes lehet ilyen jellegű ösztönzők bevezetését mérlegelni. Arra mindenképpen fontos odafigyelni, hogy az anyagi ösztönzők bevezetése ne érintse egyik nemet sem hátrányosan. Egyszerre kellene az apákat jelentősebb otthoni szerepvállalásra, az anyákat pedig fokozottabb munkaerő-piaci aktivitásra ösztönözni. Emiatt olyan rendszert lenne érdemes kialakítani, amellyel az anyák két éven belüli visszatérését is ösztönözhetné az állam – juttatás, adókedvezmény vagy a munkaadó számára biztosított járulékkedvezmény formájában. Ezzel egyidőben az apákat hasonló eszközökkel ösztönözni kellene az otthonmaradásra, a munkaadókat pedig arra, hogy az apákat „elengedjék” gyermekgondozási szabadságra.

Bölcsődei férőhelyek bővítése, hozzáférés támogatása Ahogy fent utaltunk rá, a gyermekek érdekét figyelembe véve, átlagos fejlődés mellett, javasolnánk a bölcsődei gondozás szorgalmazását a gyermekek 18-24 hónapos korától kezdve. Ennek – az anyák munkaerő-piaci aktivitásának növelése mellett – a gyermekek szocializációját érintő pozitív hatása is lehet. Javasolnánk azonban ezen a téren (is) a minél nagyobb mértékű rugalmasságot, a különböző családok eltérő igényeinek figyelembe vételét, mérlegelve például a félnapos bölcsődei gondozás biztosítását is. Ennek keretében a norvég „konstanstotte”-hez hasonló támogatást lehetne bevezetni Magyarországon is.Ez azt jelentené, hogy ha az egyik szülő például csak részmunkaidőbe megy vissza dolgozni azért, hogy több időt tölthessen a gyermekével – jogosult lehessen részleges gyermekgondozási juttatásra. Ez természetesen a gyermekellátási intézményektől is nagyobb rugalmasságot igényelne. Manapság Magyarországon jellemző az, hogy a kevés férőhely miatt elutasítják azt a jelentkezőt, aki csak félnapos szolgáltatást venne igénybe. Amint fentebb már javasoltuk; több

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

férőhelyre, illetve több intézményre lenne szükség. Emellett javasolnánk egy olyan kiegészítő támogatás bevezetését, amely szociálisan rászoruló családoknak anyagi segítséget nyújtana, arra az esetre, ha állami férőhely híján magasabb költségekkel járó magánintézményben tudják csak elhelyezni a gyermeküket.

Alanyi jogon járó juttatások felülvizsgálata Kutatásunk során meggyőződésünkké vált, hogy a gyermekszegénység visszaszorítására az egyik leghatékonyabb eszközt az alanyi jogon járó juttatások jelenthetik. Magyarországon azonban az elmúlt tíz évben nem emelkedett az alanyi jogon járó juttatások összege, ami különösen a rossz szociális körülmények között élő családokat érinti hátrányosan. Ezen juttatások összegének emelése régóta esedékes, tekintettel a gyermekszegénység csökkentésének, illetve az egyszülős családok segítésének céljára. Mindazonáltal javasolnánk a családi pótlék koncepciójának felülvizsgálatát is. A juttatás ugyanis jelenlegi formájában nem tölt be érdemi szerepet sem a szociálisan rászoruló, sem a jobb módú családok életében. Javasolnánk továbbá a gyermekgondozást segítő ellátás újragondolást olyan módon, hogy az illeszkedjen a fentebb javasolt, kétévnyi gyermekgondozási szabadság koncepciójához. A juttatás továbbra is alanyi jogon járna, de csak azok részesülnének belőle, akik a magasabb összegű csedre, illetve gyedre nem jogosultak. Így eza juttatás sokkal kisebb kört érintene, és csak rövidebb időre lenne igénybe vehető. Ezen változtatásokkal párhuzamosan javasolnánk a juttatás összegének szignifikáns emelését. A két évre csökkentett gyermekgondozási szabadság nehéz helyzetbe hozhatja azokat a családokat, akik szociálisan rászorulók, illetve nem tudnak bölcsődei szolgáltatásokhoz hozzáférni, ezért ezekben a családokban a szülők a gyermek három éves koráig – vagyis az óvoda (a tankötelezettség) kezdetéig – kapjanak, a norvég szabályozást mintájára kiegészítő juttatást kisgyermek gondozására. Elképzelésünk szerint ezt bölcsődei hozzáférés hiányában, illetve szociális alapon lehetne igényelni, vagyis ez a része az ellátásnak kikerülne az alanyi jogon járó juttatások köréből.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Hosszabb szabadság az apának a gyermek születését követő időszakban Az interjúk szerint az apák is fontosnak tartják, hogy erős kötődést alakítsanak ki a gyermekükkel. Nagyon pozitív fejlemény ebből a szempontból, hogy Magyarországon egyre természetesebb és elterjedtebb az „apás szülés” gyakorlata. Az is fontos, hogy az apák a szülés után is tudják segíteni a gyermekágyas anyát, az újszülöttet, illetve legyen idő a családdá válás, illetvea család bővülésének élményét megélni. Ezért javasoljuk, hogy az apai szabadságot, amelyet a szülés utáni két hónapban köteles kiadni a munkáltató, emeljék fel ötről tíz munkanapra. Az ilyen célú apai szabadság Norvégiában és a legtöbb skandináv országban is két hét; álláspontunk szerint ez megfelelő időtartam lenne Magyarországon is. Fontos szempont, hogy egy ilyen változtatás a költségvetést sem terhelné meg különösebb mértékben.

A női munkavállalók és a munkaadók közötti bizalom növelése Norvégiában a nőknek érdeke, hogy felettesükkel minél előbb tudassák, hogy terhesek, mert ha ebben az időszakban magasabb fizetést érnek el, magasabbgyermekgondozási juttatásra válhatnak jogosulttá. Ez normális lefolyású terhesség esetén nagyon kedvező lehetőség a nőknek, a munkavállaló és a munkaadó közötti bizalmat pedig nagy mértékben növeli. Pozitív változást hozhatna Magyarországon egy ehhez hasonló hozzáállás, hiszen gyakran a bizalmatlanság a meghatározó: a nők (joggal) félnek korán bejelenteni a terhességüket. A magyar rendszer úgy van kialakítva, hogy aki valamilyen okból nem szerzett jogosultságot csedre és gyedre, az onnantól kezdve, hogy tudomást szerez a várandósságáról, már nem sokat tehet. Pozitív változást hozhatna, ha az állami szabályozás lehetőséget teremtene legalább részleges jogosultság megszerzésére vagy a várható jövőbeli ellátási összegek növelésére a terhesség alatt; ez egyebek mellett azt is eredményezné, hogy a nők kevésbé szorulnának arra, hogy a munkaadójuk titkolják a terhességüket. A bizalmi légkör erősödése mellett ez a jobb tervezhetőség szempontjából is nagyon hasznos lenne a munkáltatóknak is.

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Gyed extra szigorítása Kutatásunk során kiderült számunkra, hogy a gyed extra visszaélésre ad lehetőséget. A gyermek féléves korától az apa anélkül veheti igénybe a gyedet, hogy akár egy napot is otthon töltene. Ez rövid távon vonzó lehet sok család számára, de a nőket a már említett okok miatt kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. Norvég minta alapján javasoljuk, hogy apák esetében a gyed extra igénylését a kormány kösse az anya munkavállalásához, vagyis az apa kizárólag akkor igényelhesse az anya helyett a gyed extrát, ha az utóbbi fél munkába áll – így vélhetően az apa ténylegesen otthonmarad, hogy ellássa a háztartást és a gyermek gondozását. Érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy a vonatkozó norvég szabályozás miatt az EFTA Felügyeleti Hatósága és Bírósága 2017 novemberében indoklással ellátott véleménnyel fordult Norvégiához az Európai Gazdasági Térség egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelve megsértésének gyanúja miatt; mondván, hogy a törvény az apák esetében jogtalanul köti a gyermekgondozási szabadság igénybevételét az anya aktív munkaerő-piaci részvételéhez mivel ezt fordított esetben nem írja elő.132 Ezt az aggályt a norvég kormány azzal oszlatta el, hogy az EGT-megállapodás nem kötelezi a tagállamokat fizetett gyermekgondozási szabadság biztosítására, ezért Norvégiának széles mérlegelési jogköre van az ügyben, és a vitatott szabályozás egy olyan pozitív intézkedés, amelynek célja a női munkavállalás ösztönzése és a szülők közötti méltányosabb munkamegosztás elősegítése, amire az irányelv 3. cikke is lehetőséget biztosít.133Ez az ügymégis rámutat arra, hogy az ilyen szabályozást körültekintően kell kialakítani.Ugyanakkor úgy véljük, hogy a jogalkotónak nem lehetett a szándéka az, hogy míg az apa dolgozik és megkapja a fizetését, kapja a gyedet is, miközben az anya van otthon a gyermekkel, mintegy munkanélküli státuszban, társadalombiztosítás és nyugdíjra jogosító jogviszony nélkül töltve el hónapokat, adott esetben akár éveket

EFTA Surveillance Authority: Reasoned Opinion. Decision No: 193/17/COL. http://www.eftasurv.int/da/ DocumentDirectAction/outputDocument?docId=4027 133 Regjeringen: Reply to the Authority’s reasoned opinion – the right to paid parental leave. Levél. 2018. jan. 23. https://www.regjeringen.no/en/dokumenter/brev-til-esa-om-foreldrepenger/id2587344/ 132

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Módosítás

Absztrakt cél

Módosítás kapcsolódása

Költségvetési hatás Mérsékelt:

A női munkaerő-piaci A gyermekgondozási aktivitásának növelése, szabadság időtartaa munkaadók számának racionalizálása mára az erőforrások jobb tervezhetősége

A munkaerő-piaci egyenlőtlenség csökkentése, a nők munkaApák gyermekgonerő-piaci aktivitásának dozási szabadságra növelése, az apák körévonulásának ösztönben a kiégés (’burn-out’) zése Magyarországon megelőzése, apa-gyermek kötődés erősítése, különböző nevelési stílusok megtapasztalása a gyermek által

Nem javasoljuk a skandináviai szintre lerövidíteni a szabadságot, de a jelenlegi három év munkáltatói szemmel, illetve munkaerő-piaci, inaktivitás szempontjából nagyon hosszú

Apa számára fenntartott gyermekgondozási szabadság (skandináv mintára) Anyagi ösztönzők: támogatás, adó- és/ vagy munkáltatói járulékkedvezménnyel

A központi költségvetés számára egyrészt többletköltségek jelentkeznek, illetve a bölcsődei férőhely-bővítés beruházási forrást igényel, ugyanakkor a munkaerőpiacra való korábbi visszatérés többlet személyijövedelemadóés járulékbefizetést eredményez Jelentős A központi költségvetés számára személyi jövedelemadó kedvezmény, valamint a munkáltatói járulékfizetési (anyák és apák esetében is) kedvezmény miatt bevételcsökkenés keletkezik Jelentős:

Bölcsődei férőhelyek bővítése; hozzáférés elősegítése

Az önkormányzati alrendszerből adott esetben támogatást kell nyújtani a magánbölcsődék igénybevevőinek

A nők munkaerő-piaci A bölcsődei szolgáltatások aktivitásának növelése, rugalmas igénybevételékorai közösségélmény nek lehetősége (norvég A központi költségvetésből a gyermek számára mintára – ’konstanstotte’) beruházásokat kell megvalósítania a férőhely-kapacitás növelése érdekében Biztosítani kell a bővülő önkormányzati kapacitások humánerőforrását

A skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatainak feltérképezése

Alanyi jogon járó juttatások felülvizsgálata

Gyermekszegénység visszaszorítása

A családi pótlék jelenlegi koncepciójának felülvizsgálata Új támogatási forma bevezetése az alacsony összegű gyes helyett (norvég mintára)

Jelentős: A központi költségvetésből megfelelő forrást kell biztosítania az alanyi jogon járó ellátás emeléséhez Csekély:

Hosszabb szabadság az apáknak a gyermek születését követő időszakban

Apa-gyermek kötődés erősítése, a családdá alakulás támogatása

Öt munkanap helyett tíz munkanap (skandináv mintára)

A központi költségvetést nem érintő tétel A munkaadók számára jelent többletmunkaerő-kiesést Mérsékelt:

Női munkavállalók és a munkaadók közötti bizalom növelése

Munkaerő-piaci bizalom erősítése

A terhesség ideje alatt lehessen a juttatásokra jogosultságot szerezni (skandináv mintára)

A központi költségvetésben a kiadási oldalon várhatóan megjelennek a magasabb csed- és gyed-összegek, amelyhez azonban korábban magasabb adó- és járulékbefizetések társultak Pozitív hatás:

Gyed extra szigorítása

A nők meghatározott heti Családi pénzügyi óraszámú munkavállalásáegyensúly elősegítése hoz kötve (norvég mintára)

A központi költségvetés bevételi oldala a magasabb aktivitás (anyák belépése munkaerő-piacra) miatt emelkedik