160 TUDOMÁNYOS VÁLASZ ÕRÜLT KÉRDÉSEKRE Fantasztikus találmányok, orvosi rejtélyek és egyéb érdekességek
Sherry Seethaler
160 TUDOMÁNYOS VÁLASZ ÕRÜLT KÉRDÉSEKRE Fantasztikus találmányok, orvosi rejtélyek és egyéb érdekességek
A fordítás alapja: Curious Folks Ask: 162 Real Answers on Amazing Inventions, Fascinating Products, and Medical Mysteries, 1st Edition, 0137057385, Sherry Seethaler, published by Pearson Education, Inc, publishing as FT Press, Copyright © 2010 Curious Folks Ask 2: 188 Real Answers on Our Fellow Creatures, Our Planet and Beyond, 1st Edition, 0137057393, Sherry Seethaler, published by Pearson Education, Inc, publishing as FT Press, Copyright © 2011 Fordította © Garamvölgyi Andrea, 2012 Szerkesztette: Meixner Zoltán Szaklektor: Budaházy György Dr. Meskó Bertalan Borítóterv: Tabák Miklós
HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Török Hilda Kiadói szerkesztõ: Szûcs Adrienn ISBN 978-963-304-080-5 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2012 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa Nyomás: Generál Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Hunya Ágnes
TARTALOM
A KIADÓ ELÕSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ
13
1. ZSENIÁLIS ÖTLETEK ÉS TALÁLMÁNYOK Többet fogyaszt-e autónk, ha esik az esõ? Melyik hõmérõt használjuk? Miért nem kell jég a jégszekrénybe? Mennyiért világítanak a LED-ek? Hogyan adhatunk át egymásnak villamos energiát? Milyen alapon válasszunk kontaktlencsét? Jobb-e a papír a mûanyagnál? Érdemes-e kapcsolgatnunk magunk után a lámpát? Piacra kerülhetnek-e valaha a lézerfegyverek? Mire jó az ûrteleszkóp? Mivel bizonyítható, hogy valóban járt ember a Holdon? Mit csinálnak a Nemzetközi Ûrállomáson? Miért nem küldünk inkább robotokat az ûrbe? Melyik a világ legnagyobb és legnehezebb piramisa? Lehet-e házakat tervezni a római számrendszer alapján?
19 19 21 22 23 24 25 27 29 29 31 32 34 36 37 39
2. A KÉMIA BOSZORKÁNYKONYHÁJA Mitõl ragad a ragasztó? Mivel tankolhatunk a jövõben? Mire megyünk a víztüzeléssel? Mitõl lesz koffeinmentes a kávé? Hogyan szagtalanít a szódabikarbóna? Mire jó a fekete föld? Mitõl romlanak meg a gyógyszerek? Mikor, milyen vizet használjunk? Miért gömb alakú a szappanbuborék?
41 41 44 46 47 49 49 51 52 54
3. AZ EMBERI TEST REJTELMEI Mitõl függ második lábujjunk hossza? Mire jó a vakbelünk? Miért nõ a körmünk egész életünkben? Mi marad belõlünk halálunk után? Meddig nõhet a szempillánk és a hajunk? Mire megyünk az õssejtekkel? Mire jó a bölcsességfog? Mennyire öregszik a hangunk? Miért szárad ki a bõrünk a víztõl? Miért pislogunk? Mitõl ver ki néha a veríték? Mit jelent, ha feláll a szõr a hátunkon? Miért tüsszentünk és ásítunk? Mit csinál a szívünk, ha tüsszögünk? Honnan jön az isteni szikra?
55 55 57 58 59 60 61 63 65 66 67 69 71 73 75 76
4. KELLEMETLEN KÓROKOZÓK Kevésbé támadnak-e a kórokozók hidegben? Miért olyan makacs az influenzavírus? Lehetnek-e barátaink a vírusok és a baktériumok? Mikor vegyünk be lázcsillapítót? Miért van szükségünk vitaminokra? Mennyire fertõzésveszélyes a mûfû? Lehet-e vírusokat elõállítani? Hogyan küzdhetünk a konyhai bacik ellen? Mennyire veszélyes az emberre a kergemarhakór? Hogyan és mitõl véd az immunrendszerünk? Mitõl pattanásos a bõrünk? Mitõl leszünk allergiásak? Mitõl csuklunk? Mi okozza a szellemi leépülést? Mitõl kaphatunk bõrrákot? Miért korpásodik a fejünk? Mitõl látunk néha fényes nappal is csillagokat? Miért önt el néha a forróság?
79 79 81 82 84 85 87 89 91 92 93 95 97 99 100 101 102 104 105
5. AZ EMBERISÉG KÜLÖNÖS TITKAI Hová lettek a korábban létezõ emberi fajok? Mitõl érzünk néha „gombócot” a torkunkban? Látnak-e a vakok álmukban? Kell-e félnünk az elektroszmogtól? Ki tud a legjobban uralkodni magán? Miért érezzük, hogy néha ki tudnánk bújni a bõrünkbõl? Mitõl kezdünk szárnyalni?
107 107 109 110 112 114 116 117
6. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Hogyan készül a kalóriatáblázat? Hogyan lehet lefogyni? Igaz-e, hogy rákot okoz, ha nem iszunk eleget? Ehetünk-e csokoládét? Mire jók a szabadgyökök? Mitõl kezdünk el õszülni? Mikor szedjünk vitaminokat? Szabad-e húst ennünk? Mibõl lesz a tojás?
119 119 121 122 124 126 127 129 130 132
7. A SOKLÁBÚAK VILÁGA Miért szívják a vérünket a soklábúak? Beleeshetnek-e a pókok saját csapdájukba? Álmodnak-e a pókok vagy a muslicák? Van-e sütnivalójuk a rovaroknak? Mit érezhetnek a rovarok? Mit csinálnak éjszaka a méhek? Miért nem repülnek túl magasra a legyek? Miért ciripelnek a tücskök?
134 134 136 137 139 140 142 143 145
8. KÜLÖNÖS ÁLLATI VONÁSOK Hogyan napoznak a macsó gyíkok? Mitõl félnek a legjobban az elefántok? Miért szeretnek egy helyre gyûlni a madarak? Mi mozgatja az állatrajokat? Mennyire látnak jól az állatok? Miért nem fulladnak meg a bálnák alvás közben? Hol élnek a nagy halak? Miért bírják jobban a halak a hideget?
147 147 149 150 151 153 155 156 157
Miért nem nõnek nagyobbra a macskák? Miért nyalogatják sebeiket az állatok? Miért meddõ az öszvér? Vannak-e az embereknek és az állatoknak közös génjeik? Miért halnak ki idõrõl idõre bizonyos állatfajok? Miért követnek el öngyilkosságot a lemmingek? Miként álcázzák magukat az állatok? 9. A MOZDULATLAN ÉLÕVILÁG Élvezi-e az életet a tengeri uborka? Gyilkol-e a fagyöngy? Mibõl lesz a mag nélküli gyümölcs? Mitõl színezõdnek el õsszel a falevelek? Miként folyhat felfelé a víz a gyökerektõl a levelekig? Mire képesek a fák gyökerei? Miért nincs a természetben kék rózsa? Miért olyan ritka a négylevelû lóhere? 10. A TERMÉSZET FURCSASÁGAI Mitõl színezõdik el a fõtt tojás sárgája? Miért olyan káprázatos a csiszolt gyémánt? Károsíthatja-e egészségünket egy drágakõ? Mi történik nyáron a hajunkkal? Miért csal néha a hõérzetünk? Mikor fagy jobban a víz? Mikor számítsunk fagyra? Miért zavar éjszaka jobban a zaj? Miért elérhetetlen a fénysebesség? Mennyi a pontos idõ a világegyetemben? Mitõl lesz szilárd egy test?
159 161 162 164 166 167 169 172 172 174 176 178 179 181 183 184 186 186 187 188 190 191 192 194 195 196 198 199
11. ELEMI ERÕK Mi kell ahhoz, hogy szabályozni lehessen az idõjárást? Miért tombolnak egyre gyakrabban a hurrikánok? Honnan kapják a nevüket a hurrikánok? Hogyan folyik le a kádból a víz a másik féltekén? Mennyire környezetkímélõ az újrafeldolgozás? Hogyan kezdõdött a jégkorszak? Várható-e egy újabb jégkorszak? Mit befolyásol a Föld dõlésszöge? Meghatározható-e a világ átlaghõmérséklete? Hol szivárognak el az üvegházhatású gázok? Ki a felelõs az üvegházhatásért?
201 201 203 205 206 208 210 211 213 214 216 217
12. A FÖLD TITKAI Vándorolnak-e még most is a kontinensek és az óceánok? Zsugorodik-e a Föld? Mikor a legveszélyesebbek a vulkánkitörések? Hol találhatók a legjobb olajmezõk? Hogyan mérik a földrengéseket? Miért érzik meg hamarabb az állatok a földrengést? Hány éves a Föld? Milyen nehéz a Föld? Változik-e a gravitáció a Földön? Látható-e szabad szemmel a Föld görbülete? Felcserélõdhet-e a Föld északi és déli pólusa?
219 219 222 224 226 226 228 229 230 231 232 233
13. ÉGI TÜNEMÉNYEK Mikor kel és mikor nyugszik a Nap? Milyenek az évszakok a sarkkörökön túl? Melyik a leghidegebb és a legsötétebb nap?
236 236 237 238
Melyik a leghosszabb nap? Hogyan játszik velünk a délibáb és a szivárvány? Mikor a legszebb a szivárvány? Miért olyan gyönyörû a naplemente? Mitõl más a mi Holdunk, mint a többi? Miért látszik a Nap és a Hold néha elképesztõen nagynak? Milyen lenne az élet a Földön a Hold nélkül?
239 241 242 244 245 246 248
14. GALAKTIKUS REJTÉLYEK Mit csináljunk, ha egy üstökös közelít a Föld felé? Mik potyognak a Marsról? Milyen messze van a legtávolabbi galaxis? Vitatható-e az õsrobbanás? Láthatók-e még valahol az õsrobbanás fényei? Hol van a világ közepe? Hogyan juthatunk el távoli galaxisokba? Milyen alakú a világegyetem? Ismerünk-e minden univerzumot? Miért kebeleznek be mindent a fekete lyukak? Hogyan halnak meg a csillagok? Végpusztulásba sodorhatja-e a Földet egy mini fekete lyuk? Vége?
250 250 252 254 256 259 260 260 261 263 264 265 267 268
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
269
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
271
A KIADÓ ELÕSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ A kíváncsi embert minden érdekli. Mi ez a nagy felhajtás az alacsony szénhidráttartalmú diéta körül? Hogyan építették fel az ókori egyiptomiak a gízai piramisokat? A felnõtt szervezetben lévõ õssejtek felhasználása is olyan ígéretes-e, mint az embrionális õssejteké? Mitõl ragad a ragasztó? Hogyan mûködik a kontaktlencse? Mi okozza a korpát? Miért okoz bõrrákot a napégés, ha az égett terület folyamatosan lehámlik és megújul? Ha vannak jótékony baktériumok, akkor vajon léteznek-e jótékony vírusok is? Miért hosszabb egyeseknek a második lábujjuk, mint a nagylábujjuk? Hogyan tudtak az ókori rómaiak egy körülményes számrendszerrel olyan pompás épületeket tervezni és építeni? Sherry Seethaler tudományos szakíró, a San Diego Union-Tribune magazinban éveken át hasonló kérdések százaira válaszolt. Már egyetemi éveiben is izgatták a tudomány népszerûsítésének lehetõségei. Kémiára és biokémiára szakosodva természettudományi diplomát szerzett a Torontói Egyetemen, majd tanulmányait a Yale Egyetemen folytatta, végül a Berkeleyn doktorált természettudományokból és matematikából, elsõsorban azzal a céllal, hogy az ismeretterjesztés mûvészetét átadhassa tanár szakos hallgatóinak. Szakmai pályáján és a tudományos rovatnál elért sikerei motiválták, hogy összegyûjtse és könyv formájában is megjelentesse az évek alatt felhalmozódott õrült olvasói kérdésekre adott tudományos válaszait.
14
160 TUDOMÁNYOS VÁLASZ ÕRÜLT KÉRDÉSEKRE
„Amióta, 2004-ben, elkezdtem vezetni ezt a tudományos olvasói rovatot a San Diego Union-Tribune hasábjain – írta a szerzõ könyve elõszavában –, nem telt el úgy hét, hogy a kérdések megválaszolásával ne tanultam volna valami meglepõ dolgot. Gyakran kérdezik tõlem, hogy fejbõl tudom-e a válaszokat. Nos, néha igen, vagy legalábbis azt hiszem, hogy tudom, de minden õrültnek tûnõ kérdésnek is alaposan utánajárok, elvégre a tudomány folyamatosan fejlõdik. Mindig van új a nap alatt! Ezért már meg sem lepõdök, amikor egy régi, berögzült elgondolás helyett valami újfajta megközelítésre bukkanok. Az is természetes már számomra, ha olyan tudományos állítással találkozom, amelyben semmi sem magától értetõdõ, vagy kiderül, hogy a régóta igaznak gondolt tévhit tájékozott embereket is megtéveszt. Sokan azt gondolják például, sõt megbízható források is azt tartják, hogy ha nem öltözünk fel rendesen, akkor a hidegben megfázunk. De ha az ember egy kicsit beleássa magát a téma elismert szakirodalmába, meglepõen furcsa tudományos magyarázatokra bukkanhat. Valójában ezért is gondoltam, hogy érdemes kiadni egy ilyen könyvet. A tömör, könnyen emészthetõ válaszok ugyanis nemcsak azt emelik ki, amit már tudunk, hanem azt is, hol vannak még hiányosságok tudományos ismereteinkben. Ezek a rejtélyek talán arra ösztönzik a fiatalabb olvasókat, hogy átvegyék a stafétát, és maguk is tudományos kutatásra adják a fejüket.” A magyar kiadásban az eredetileg két kötetben Curious Folks Ask címen megjelent mûbõl válogattunk olvasóink számára, hogy ízelítõt adjunk ebbõl a remek összeállításból. A könnyen emészthetõ, frappáns történetek alapján rendkívül sok mindent megtudhatunk vagy újragondolhatunk, felkészültebbek lehetünk gyerekeink miértjeire, lenyûgözhetjük a koktélpartik közönségét, vagy egyszerûen csak kielégíthetjük a saját kíváncsiságunkat. Az egyes fejezeteket 14 fontosabb rendezõ szempont, illetve téma köré csoportosítottuk.
A KIADÓ ELÕSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ
15
1. Zseniális ötletek és találmányok. Ebben a fejezetben fantasztikus technikai eszközöket, meghökkentõ, csodálatra méltó és bámulatba ejtõ megoldásokat és módszereket ismerhetünk meg, amelyek érthetõbbé, élhetõbbé, olcsóbbá és könnyebbé tették mindennapi életünket. 2. A kémia boszorkánykonyhájában az üzemanyagokkal, a szappanokkal, a koffeinmentesítéssel, a ragasztókkal kapcsolatos és más õrült kérdésekre adott válaszok bepillantást nyújtanak a kémia fantasztikus világába, amely szinte észrevétlenül meghatározza életünket. 3. Az emberi test rejtelmei olyan izgalmas kérdéseket vetnek fel, amelyekre valószínûleg sokan kíváncsiak. Mire jó például a bölcsességfog, a vakbél? Miért nagyobb rendszerint a második lábujjunk, mint a nagylábujjunk? Vajon miért ásítunk, tüsszentünk és izzadunk, miért nõ állandóan a hajunk és a körmünk? Miért oly elfoglalt testünk még akkor is, ha éppen nem csinálunk semmit? 4. Kellemetlen kórokozók, vírusok, baktériumok és most már a prionok is fenyegetik az egészségünket, és mindegy, milyen gyorsan fejlõdik az orvostudomány, ezek folyamatosan túljárnak az eszünkön. Nem csoda, ha oly sokakat foglalkoztat, hogyan tudnánk lépéselõnyhöz jutni ezekkel a kellemetlen és olykor halálos kórokozókkal szemben. Ha éppen nem is tartanak minket ostrom alatt a mikrobák, nekünk akkor is itt fáj, ott fáj, és összeszedünk valamilyen kórságot. De vajon mi okozza ezeket a tüneteket? Ha ismerjük a tudományos válaszokat az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, valószínûleg hamarabb úrrá lehetünk ezeken a kellemetlen jelenségeken. 5. Az emberiség különös titkai régóta foglalkoztatják a kutatókat. Hogyan kerültünk ide? Hová lettek a korábban létezõ emberi fajok? Látnak-e a vakok álmukban? Miért érezzük, hogy néha ki
16
160 TUDOMÁNYOS VÁLASZ ÕRÜLT KÉRDÉSEKRE
6.
7.
8.
9.
tudnánk bújni a bûrünkbõl? Mikor kezdünk el igazán szárnyalni? Az õsrégi kérdésekre azonban a modern kutatások folyamatosan újabb és újabb válaszokat kínálnak, amelyeket érdemes követnünk, hogy még jobban megismerjük önmagunkat. Az egészséges életmód kialakítása nem is olyan egyszerû. Állandóan azt figyeljük, mit együnk és mit ne. Legyen szó szénhidrátokról, szabadgyökökrõl vagy a leghatásosabb edzésprogramról, egyre nehezebb eligazodnunk az egymásnak ellentmondó hétköznapi magyarázatok között. Az itt összegyûjtött kérdésekre adott meghökkentõ tudományos válaszok azonban még az egészségmániásoknak is kielégítõ válaszokat adhatnak. A soklábúak világa egészen különös, a rovarok és pókok néha a frászt hozzák ránk, de tény, hogy a túlélés érdekében bámulatos módon képesek alkalmazkodni a legzordabb körülményekhez is. Az itt összegyûjtött kérdésekre adott válaszokból megtudhatjuk, hogyan élnek a sportoló pókok, a zseni méhek, a zenész szöcskék, amelyek még a tudomány szerint is olyan tehetségek, hogy megérdemlik az elismerésünket. A különös állati vonások sokszor ámulatba ejtõ legendákat és mítoszokat teremtenek, de ebben a fejezetben kiderül az igazság az öngyilkos lemmingekrõl, a félõs elefántokról, a kutyák nyáláról, az öszvérek terméketlenségérõl, a madarak rajzásáról és még sok minden másról. A mozdulatlan élõvilág fejezetben összegyûjtött kérdésekre adott tudományos válaszokból meghökkentõen új világ tárul elénk. A régi osztályozási rendszerek „mozgó” (helyváltoztató mozgásra képes) és „mozdulatlan” (helyváltoztató mozgásra képtelen) kategóriákba sorolták az összes élõlényt. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban a növényeket, zuzmókat, gombákat, korallokat és
A KIADÓ ELÕSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ
17
a többi, látszólag mozdulatlan, többsejtû organizmust már három külön csoportba sorolják, és ezzel napvilágra kerültek a nyugodt felszín alatt meghúzódó titkok is. 10. A természet furcsaságaival szinte naponta találkozunk, de néha fogalmunk sincs, mi van a hátterükben. Valószínûleg sokakat érdekelni fog, mi történik nyáron a hajunkkal, miért színezõdik el a fõtt tojás sárgája, miért elérhetetlen a fénysebesség, és hogyan halnak meg a csillagok? 11. Az elemi erõk viharos szelek, özönvíz, aszály vagy éppen jégkorszak formájában csapnak le ránk. A túlélés mellett azonban bizonyára az is sokakat izgat, vajon milyen erõk irányítják az idõjárást és az éghajlatot, várható-e egy újabb jégkorszak, és hol szivárognak el az üvegházhatású gázok. 12. A Föld titkai sokszor katasztrófákhoz vezetnek, mégsem fordítunk elég figyelmet ezekre a kérdésekre. Pedig a Földnek nem csak a légköre okoz fejtörést, felszíne és mélye éppen olyan izgalmas, és dinamikusan változó. Azok, akik ma is aktív törésvonalak mentén élnek, soha egy pillanatra sem felejtik el, hogy a földtan része a mindennapi életünknek. De a földrengés csupán egy bolygónk számtalan rejtélye közül, ezért jobb, ha az összegyûjtött tudományos válaszok alapján minél többet megtudunk róla. 13. Az égi tünemények mindannyiunkat ámulatba ejtenek. Még a mai kütyümániás világban is jut idõnk arra, hogy felpillantsunk a billentyûzetrõl az égboltra, és elálmodozzunk azon, amit látunk. Mikor legszebb a szivárvány? Miért olyan gyönyörû a naplemente? Milyen lenne a Földön az élet a Hold nélkül? 14. A galaktikus rejtélyeket régóta kutatják. Ebbõl a fejezetbõl megtudhatjuk, hogy vannak már nagy teljesítményû teleszkópjaink; mérni tudjuk az elektromágneses spektrum teljes tartományát a
18
160 TUDOMÁNYOS VÁLASZ ÕRÜLT KÉRDÉSEKRE
rádióhullámtól a gammahullámig; expedíciókat indítunk az ûrbe; és a számítógépes modellezés is a rendelkezésünkre áll, hogy minél többet tudjunk meg arról, ami „odakinn” van. A könyv tudományos hitelessége mellett rendkívül szórakoztató és szinte észrevétlenül vezet újabb és újabb ismeretekhez, amelyek hozzájárulnak, hogy még jobban értsük és csodáljuk a felhalmozott tudás erejét. Ahogy a szerzõ fogalmazott könyvében: „A kíváncsiság kíváncsiságot szül. Ezért olyan pompás dolog a tudomány. Minél többet tudunk a részecskékrõl, erõkrõl, sejtekrõl, genetikáról és fejlõdésrõl, az ökoszisztémáról, a légköri folyamatokról, a bolygó dinamikájáról, és arról a végtelen birodalomról, amely a naprendszerünkön túl van, annál varázslatosabbnak és gyönyörûbbnek látjuk mindezt. Elmélkedjünk, és kérdezzünk hát továbbra is!”