Thomas L. Friedman
ÉS
MÉGIS LAPOS A
FÖLD
A XXI. század rövid története
00_I_flat_1-8_3korr.indd 1
4/6/06 12:10:05 PM
Mattnek, Kaynek ĂŠs Ronnak
00_I_flat_1-8_3korr.indd 2
4/6/06 12:10:07 PM
Thomas L. Friedman
ÉS
MÉGIS LAPOS A
FÖLD
A XXI. század rövid története
00_I_flat_1-8_3korr.indd 3
4/6/06 12:10:07 PM
A fordítás alapja: The World is Flat. A Brief History of the Twenty-First Century. Farrar, Straus and Giroux, New York Szöveg © Thomas L. Friedman, 2005 Fordította: Bozai Ágota Hungarian translation © Bozai Ágota Szerkesztette: Falcsik Mari és Agárdi Krisztina Borítóterv: Hatala Tibor A könyv megjelenését a Symantec támogatta ISBN 963 7525 858
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.
Kiadja a HVG Kiadói ZRt., Budapest, 2006. Felelôs kiadó: Szauer Péter
Nyomdai elôkészítés: HVG Press Kft. Felelôs vezetô: Erényi Ágnes
00_I_flat_1-8_3korr.indd 4
4/6/06 12:10:07 PM
Tartalom
Ajánlás
9
Hogy lett mégis lapos a Föld? Elsô fejezet: Míg aludtam 11 Második fejezet: A világot kilapító tíz erô 47 Az elsô tényezô: 1989/11/9 47 A második tényezô: 1995/9/8 53 A harmadik tényezô: Munkafolyamat-szoftverek A negyedik tényezô: Nyílt forráskódok 73 Az ötödik tényezô: Feladatkiszervezés 90 A hatodik tényezô: Gyártáskiszervezés 98 A hetedik tényezô: Ellátási láncok 109 A nyolcadik tényezô: Insourcing 120 A kilencedik tényezô: In-formáció 127 A tizedik tényezô: Szteroidok 134 Harmadik fejezet: Tripla konvergencia 145 Negyedik fejezet: A nagy szortírozás 167
65
Amerika és a lapos Föld Ötödik fejezet: Amerika és a szabad kereskedelem Hatodik fejezet: Az érinthetetlenek 197 Hetedik fejezet: A néma válság 207 Nyolcadik fejezet: Éles helyzet 227
187
A fejlôdô országok és a lapos világ Kilencedik fejezet: A Guadalupei Szûz
253
A vállalatok esete a lapos világgal Tizedik fejezet: Akiknek sikerül
00_I_flat_1-8_3korr.indd 5
277
4/6/06 12:10:08 PM
A lapos világ és a geopolitika Tizenegyedik fejezet: A nem lapos világ 301 Tizenkettedik fejezet: A konfliktusmegelôzés Dell-féle elmélete
333
Összegzés: gondolkodás és képzelôerô Tizenharmadik fejezet: 11/9 kontra 9/11 Köszönetnyilvánítás Jegyzetek Név- és tárgymutató
00_I_flat_1-8_3korr.indd 6
355
379 381 383
4/6/06 12:10:08 PM
Ajánlás
A
Symantecnél könyvklubot mûködtetünk a menedzserek részére. Hónapról hónapra kijelölünk egy-egy „kötelezô olvasmányt”. Mióta a könyvklub tagjaként elolvastam Thomas L. Friedman És mégis lapos a Föld címû könyvét, egyre gyakrabban foglalkoztat az a kérdés, hogyan maradhatunk sikeresek az alapvetôen megváltozó globális játékszabályok mellett. A vállalati könyvklub eszerint elérte célját: a menedzsment a túlélés szempontjából kritikus kérdéseken gondolkodik. Ezek a gondolatok nemcsak a multinacionális nagyvállalatokat érintik; minden olvasó tanulhat belôlük. Ezért éreztük fontosnak, hogy támogassuk a HVG Könyvek új kötetének megjelenését, Friedman mûvének magyar nyelvû kiadását. Miért olyan könyvet választottunk, amely a XXI. századot meghatározó fejlôdési irányokat veszi számba? Mindenekelôtt azért, mert ezt a könyvet nem lehet letenni – nehéz megállni, hogy ne egyhuzamban olvassuk végig, ahogy nehéz csupán egyetlen szem kesudiót venni a terített asztalról... De azért is esett az amerikai újságíró mûvére a választásunk, mert a könyv megvilágítja a versenykörülmények XXI. századi, döntô jelentôségû átalakulását, ami cégeket, magánembereket, országokat egyaránt érint. A könyv példáiból kiderül, hogy a XXI. században a legfontosabb változások hajtóerôi szinte kivétel nélkül az infokommunikációhoz köthetô jelenségek. Ennek megfelelôen a jelent és a közeli jövôt alapvetôen az informatika és a távközlés fejlôdése befolyásolja, egyre inkább ettôl függ mindannyiunk sikere. Ezt illusztrálja Friedman egyik kedvenc történetemmel is: az „éji madarak”-ként emlegetett indiai orvosok amerikai idô szerint éjszaka elemzik az Egyesült Államokból e-mailen átküldött röntgenképeket, hogy mire az amerikai orvosok felébrednek, virtuális postaládájukban találhassák az orvosi döntéshez szükséges leleteket. Az És mégis lapos a Föld körbejárja a globalizáció témáját: mindenki levonhatja az ôt érintô tanulságokat, és elgondolkodik rajta, mit kell tennie, hogy lépést tarthasson versenytársaival a kilapult világban. Cégünket például megerôsítette a törekvésben, hogy arra koncentráljon, amiben a legjobb: továbbra is a magánszemélyek és a vállalatok információinak védelmét, az adatok hozzáférhetôségét és épségét kell szem elôtt tartania. A Friedman által sugallt összefüggések ismerete nélkül egyre nehezebb lesz boldogulni a világban. Azoknak ajánlom a könyvet, akik követni szeretnék a globalizáció sodró eseményeit. Remélem, olyan alapvetô olvasmányélményt jelent majd a világra és a változásokra nyitott informatikai és gazdasági vezetôknek is, mint a mi céges könyvklubunk tagjainak. Konkoly Thege Szabolcs, területi igazgató, Symantec
00_I_flat_1-8_3korr.indd 7
4/6/06 12:10:08 PM
Hogy lett mĂŠgis lapos a FĂśld?
01_I_flat_9-46_3korr.indd 9
2/14/06 9:09:04 AM
ELSÔ FEJEZET
Míg aludtam
Felségtek mint katolikus keresztények, a szent keresztény hit kedvelôi és terjesztôi, valamint Mohamed szektájának, minden bálványimádásának és eretnekségének ellenségei, úgy gondolták, hogy engem, Kolumbusz Kristófot, elküldenek India említett részeire, hogy látogatnám meg a mondott fejedelmeket, népeket és országokat, és ez utóbbiaknak viszonyait tanulmányoznám minden tekintetben, és azt is, mi módon lehetne megtéríteni ôket a mi szent hitünkre; továbbá azt is elrendelték, hogy ne szárazföldön haladjak keletre, amely irányban ez szokás, hanem nyugat felé vezetô úton, amerre máig, biztos tudomásunk szerint, senki sem járt. Részlet Kolumbusz Kristóf 1492-ben kelt hajónaplójából
C
élozzon a Microsoft vagy az IBM felé! – elôször kaptam golfpályán ilyen tanácsot. A dél-indiai Bangalor belvárosában, a KGA Golf Club elsô elütési helyénél álltam, játékostársam a pázsiton túlra, a távolban látszó két fényes, csupa üveg, csupa beton épületre mutatott. A Goldman Sachs épülete még nem készült el; ha készen lett volna, azt is megemlíthette volna, már csak a teljesség kedvéért. A HP és a Texas Instruments épületei a kilences lyuk mögött, a tizedik lyuk környékérôl váltak láthatóvá. De ez még nem minden: a lyukat jelölôk a nyomtatógyártó Epson cégnél dolgoztak, és az egyik ütôhordozónk 3M sapkát viselt. Odakint a közlekedési lámpák egy részét is a Texas Instruments szponzorálta, az út menti óriásplakáton pedig a Pizza Hut hirdette magát: „Ízek gigabájtban mérve!” – kiabálta a szlogen a gôzölgô óriáspizza felett. Félreértés ne essék, mindez nem Kansas Cityben történt – de Indiára sem hasonlított a környék. Mi ez? Az Újvilág? Az Óvilág? Vagy a következô világ? Kolumbuszhoz hasonlóan én is felfedezôútra jöttem Indiába, a szubkontinens Szilícium-völgyébe, Bangalor városába. Kolumbusz azért vezette a Niñát, a Pintát és a Santa Maríát az Atlanti-óceánon át nyugat felé, hogy rövidebb, közvetlen útvonalat találjon Kelet-Indiába. Úgy vélte, nyílt vízen is elérheti úti célját, és nem kell – ahogy a portugál hajósok próbálták – megkerülnie Afrikát. Indiáról és a varázsos keleti Fûszerszigetekrôl az a hír járta, hogy aranyban, gyöngyökben, drágakövekben, selyemben dúskálnak, vagyis, hogy az elmondhatatlan gazdagság földjei. Abban a korban, amikor az Indiába kelet felôl vezetô szárazföldi utakat a moszlim seregek elzárták, a tengeri – és rövidebb – út mind Kolumbusz, mind a Spanyol Királyság számára a gazdag-
01_I_flat_9-46_3korr.indd 11
2/14/06 9:09:05 AM
Míg aludtam
39
sokkal jobb minôséget kapunk… Nem értem, miért van az, hogy a munkáltatók inkább Indiába szervezik ki a munkát, mintsem hogy magánlakásokba helyeznék ki. Azt gondolják, hogy a munkavállalóknak feltétlenül a fônök orra elôtt kell ülniük. A homesourcing hatékonysága bôven kompenzálja az indiai szintû bérekbôl származható elônyt. A Los Angeles Times cikke a JetBlue-ról (2004. május 9.) kiemeli, hogy „1997ben az Egyesült Államok vállalatainak 11,6 millió munkavállalója munkaidejének legalább egy részében otthon dolgozott. Manapság ez a szám 23,5 millióra, a teljes amerikai munkaerô 16%-ára nôtt. (Ugyanebben az idôszakban a jellemzôen otthon dolgozó egyéni vállalkozók száma 18 millióról 23,4 millióra nôtt.) Az outsourcing és a homesourcing bizonyos szempontból nem egymással versengô stratégiák, hanem ugyanannak a jelenségnek eltérô megnyilvánulásai: az amerikai nagyvállalatok mindenáron igyekeznek csökkenteni a költségeket és növelni a hatékonyságot.” Utazásaim során én is ugyanezt tapasztaltam: a Salt Lake City-i homesourcing és a bangalori outsourcing ugyanannak az éremnek a két oldala. Megértettem azt is, hogy mind egyéneknek, mind cégeknek egyre több lehetôsége nyílik arra, hogy ki-be-elhaza „helyezgethesse” az elvégzendô feladatokat.
F
áradhatatlanul folytattam a kutatást: 2004 ôszén az amerikai elnök katonai tanácsadó testületének vezetôjét, Richard Myers tábornokot kísértem el Irak veszélyes pontjaira. Felkerestük Bagdadot, az Egyesült Államok katonai fôhadiszállását Faludzsában és a 24. Tengerészgyalogos Felderítôegység táborát Babilon mellett, Irak középsô vidékén, az ún. szunnita háromszögben. A 24. Tengerészgyalogos Felderítôegység rögtönzött támaszpontja apacs erôdítményhez hasonlít a meglehetôsen ellenséges iraki szunnita muzulmán vidéken. Miközben Myers tábornok a katonákkal beszélgetett, én szabadon bóklászhattam a táborban; végül betévedtem a parancsnoki központba.
A helyiségben hatalmas plazmaképernyô, a képen légifelvételek élô adásban: most éppen egy épület mögött mozgó embereket mutat. A képernyô jobb oldalán egy aktív chatablakban mintha a helyszínnel kommunikálnának. – Mi az? – kérdezem az egyik katonát, aki egy laptop képernyôjén kíséri figyelemmel az adást. A katona közli, hogy kamerával felszerelt Predator – távirányított, pilóta nélküli amerikai repülôgép – sugározza a képeket az egyik iraki faluról, ami a 24. Tengerészgyalogos Felderítôegység fennhatósága alá tartozik. A gép kamerája és adatátviteli rendszere egy az egyben közvetíti a hírszerzés számára fontos látványt a laptopra, illetve a nagy képernyôre. A pilóta nélküli repülôt a Nevada állambeli Las Vegasból, a Nellis Légierô-támaszpontról irányítja egy szakértô. Szóval az Irak felett repkedô robotrepülôgépet Las Vegasból távirányítják. A közvetített képet egyidejûleg nézik a 24. Tengerészgyalogos Felderítôegységnél, az amerikai hadsereg központi parancsnokságának tampai és katari fôhadiszállásán, sôt a Pentagonban és valószínûleg a CIA-nél
01_I_flat_9-46_3korr.indd 39
2/14/06 9:09:14 AM
40
És mégis lapos a Föld
is. A világ különbözô pontjain ülô elemzôk on-line társalgást folytatnak arról, hogyan értelmezzék a látottakat és milyen intézkedéseket foganatosítsanak. A képernyô jobb oldalán a nyitott chatablakban az ô társalgásuk zajlik. Mielôtt csodálatomnak hangot adhatnék, a velünk utazó egyik tiszt lep meg azzal a kijelentésével, miszerint ez a technológia kilapítja a katonai hierarchiát: nagyon sok információhoz juttatja az alacsonyabb rangú tiszteket, sôt a számítógépet üzemeltetô közkatonákat is, így lehetôvé teszi, hogy a gyûjtött adatok alapján önálló döntést hozzanak. Biztos vagyok abban, hogy egyetlen fôhadnagy sem jogosult felettesei engedélye nélkül tûzharcot kezdeményezni, ugyanakkor lejárt az korszak, amikor csak a fôtiszteknek volt átfogó képük a történésekrôl – lám, a harcmezô is lapos. Iraki élményemet késôbb elmeséltem Nick Burns barátomnak, aki történetesen az Egyesült Államok NATO-nagykövete és a Red Sox szurkolótábor oszlopos tagja. Nick azt mondta, hogy 2004 áprilisában az amerikai hadsereg központi parancsnokságának katari fôhadiszállásán John Abizaid tábornok és csapata tájékoztatta ôt az iraki helyzetrôl, éspedig úgy, hogy vele szemben, az asztal másik oldalán Abizaid tábornok és emberei ültek, mögöttük a falon a négy plazmaképernyôbôl hármon az Irak különbözô területei felett repülô Predatorokat lehetett látni élôben. Az utolsón, amire Nick figyelt, a Yankees–Red Sox meccs zajlott. Az egyik képernyôn Pedro Martinez állt szemben Derek Jeterrel, a másik hármon a dzsihád harcosok néztek farkasszemet az Elsô Hadosztállyal.
KILAPULÓ MC’VILÁG
K
utatásomat a Maryland állambeli Bethesdában, saját fôhadiszállásomon folytattam. A világ másik felérôl értem haza, még forgott velem a világ, s még alig pakoltam le, máris a Föld kilapulásának újabb jelei kopogtattak az ajtómon. Egyes jelek fôcímek formájában jelentkeztek az újságokban. A Forrester Research Inc. megjelentette elôrejelzését, miszerint 2015-re több mint 3 millió szolgáltatási és diplomás munkahelyet visznek ki az Egyesült Államokból. Ez a hír joggal aggaszthatja a szülôket: vajon fôiskolás, egyetemista gyermekeik hol találnak majd maguknak munkát? De akkor maradt csak igazán tátva a szám, amikor az International Herald Tribune 2004. július 19-i cikkében megpillantottam a következô címet: „Kérsz egy adag chipset outsourcing módra?” „Térj le az 55. számú autópályáról a Missouri állambeli Cape Girardeau közelében, és sorolj be az autópálya menti McDonald’sba! Figyelmes, barátságos kiszolgálásban lesz részed, bár aki felveszi a rendelésedet, nincs a gyorsétteremben, sôt még csak nem is Missouri államban van – írja a cikk. – A rendelésfelvevô egy Colorado Springs-i telefonos ügyfélszolgálati központban ül, másfél ezer kilométerre a kiadóablaktól. Az
01_I_flat_9-46_3korr.indd 40
2/14/06 9:09:14 AM
Míg aludtam
41
ügyféllel és az ételt elkészítô dolgozókkal nagy sebességû adatátviteli vonalon keresztül kommunikál.” Úgy tûnik, egyes éttermi munkák sem úszhatják meg a kihelyezést. „A Cape Girardeau-i étterem tulajdonosa, Shannon Davis ezt az éttermet és 12 franchise étterme közül még hármat csatlakoztatott a Colorado Springs-i telefonos ügyfélszolgálati központba, amelynek tulajdonosa egy másik McDonald’s franchisepartner, Steven Bigari. Ugyanazért folyamodott ehhez a megoldáshoz, amiért más üzletemberek más üzleti szférákban: vonzotta a költségcsökkentés, a gyorsabb munka és a kisebb hibalehetôség . Az olcsó, gyors és megbízható távközlési vonalak lehetôvé teszik, hogy a Colorado Springsben ülô rendelésfelvevôk a Missouriban rendelô ügyféllel társalogjanak, digitálisan lefényképezzék ôket, megjelenítsék a rendelést a képernyôn – hogy az ügyfél ellenôrizni tudja, helyesen vették-e fel – majd a rendelést és a fényképet az étterem konyhájába továbbítsák. A fotót a rendelés kiadása után azonnal megsemmisítik – mondta Bigari. A hamburgerrendelô vendég, amikor elindul a kiadóablakhoz nem is sejti, hogy rendelése kétállamnyi távolságot utazott. Davis már egy évtizede álmodott valami ilyesmirôl, és örömmel csapott le a lehetôségre. Bigari, aki eredendôen saját éttermeihez alapította az ügyfélszolgálati központot, boldogan megtette azt a szívességet, hogy – tranzakciónkénti jutalékért cserébe – Davis üzleteit is rákapcsolta a telefonos rendelésfelvevô hálózatra.” A cikk megemlíti, hogy a McDonald’s Corp. a kihelyezett rendelés ötletét elég érdekesnek találta ahhoz, hogy az Illinois állambeli Oak Brook-i központja közelében három éttermében kipróbálja, bár nem ugyanazzal a szoftverrel, amit Bigari használt: „Jim Sappington, a McDonald’s információtechnológiáért felelôs alelnöke azt mondta, hogy még »nagyon-nagyon korai megjósolni«, hogy a kihelyezett telefonos rendelésfelvétel ötlete beválna-e a McDonald’s tizenháromezer egyesült államokbeli éttermében… Ám Davisen kívül már két további McDonald’s franchise partner is kihelyezte a rendelésfelvételt Bigari központjába. (A másik két étterem a Minnesota állambeli Brainerd, és a massachusettsi Norwood városban található.) Bigari szerint a rendszer sikerének titka az, hogy a vendégek fényképét és rendelését egymáshoz rendeli; így megnô a pontosság, továbbá számos félreértésnek és ebbôl eredô reklamációnak lehet elejét venni, ami gyorsabb kiszolgálást tesz lehetôvé. A gyorséttermi étkeztetésben pedig az idô valóban pénz: az is nagy elôrelépés, ha csak öt másodperccel rövidebb ideig tart egy-egy rendelés teljesítése” – írja a cikk. „Bigari azt mondja, hogy a kétsávos autós kiszolgáló egységben több mint 30 másodperccel sikerült lerövidítenie az egy rendelésre jutó idôt, így egy átlagos rendelésfelvétel 1 perc 5 másodperc. Ez kevesebb mint a fele a McDonald’s 2 perc 36 másodperces átlagának, és a QSRweb.com szerint ezzel – minden gyorsétteremláncot beleértve – Bigarié az egyik leggyorsabb amerikai étterem. A két rendelésfelvevô helyen így óránként 260 autóst tudnak kiszolgálni, ami harminccal több a kihelyezés elôtti teljesítménynél… Bár a diszpécserek óránkét átlagosan 40 centtel több bért kapnak, mint a »gyártósoron« dolgozó alkalmazottak, a megnövekedett értékesítési mennyiség miatt egy százalékponttal csökkent a bérköltség aránya… Független szakértôk által elvégzett próbavásárlások bizonyítják, hogy Bigari
01_I_flat_9-46_3korr.indd 41
2/14/06 9:09:15 AM
42
És mégis lapos a Föld
autós rendelésfelvétele most 2%-nál kisebb hibaaránnyal mûködik, szemben a telefonos rendszer bevezetése elôtti 4%-kal.” Bigari „nagyon nagyra tartja a kihelyezett telefonos ügyfélszolgálat ötletét” – jegyzi meg a cikk. „Olyannyira, hogy kiterjesztette a szolgáltatást: az autósok után már az étterembe beülô vendégek is rendelhetnek telefonon. Az asztaloknál bankkártya-leolvasókat és képernyôket helyezett el, hogy a vendég maga adhassa le a rendelést.
A
Föld kilapulásának otthon felfedezett jelei közül nem mindegyik közgazdasági természetû. 2004. október 3-án a CBS News vasárnap reggeli „Face the Nation” tévéshow-jában szerepeltem, aminek a már régóta CBS-tudósítóként dolgozó Bob Schieffer a mûsorvezetôje. Az ezt megelôzô hetekben a CBS sokat szerepelt a hírekben, mégpedig Dan Rather 60 perc címû riportja miatt. A „Rathergate”-ként elhíresült botrányt kirobbantó riportban egy képernyôre került dokumentum szerint George W. Bush egykor édesapjának köszönhetôen kerülte el a vietnami háborút, aki elintézte, hogy fia Vietnam helyett a Nemzeti Gárdába mehessen szolgálatra. Mint kiderült, a dokumentum hamis volt. A vasárnapi mûsor után Schieffer megemlítette, hogy elôzô héten igen furcsa dolog történt vele. Amikor kilépett a CBS épületébôl, egy fiatal riporter várta az utcán. Ez nem olyan szokatlan, mert mint minden fontos vasárnap reggeli show esetében, a fôbb tévécsatornák – a CBS, az NBC, az ABC, a CNN és a Fox is – mindig stábokat küldenek a másik stúdióihoz, hogy meginterjúvolják a kilépô hírességeket. Ám ez a fiatalember Schieffer elmondása szerint nem nagy tévétársaságtól érkezett. Udvariasan bemutatkozott, mint az InDC Journal címû internetes portál riportere, és megkérdezte, feltehetne-e néhány kérdést. Schieffer, udvarias ember lévén, igent mondott. A fiatalember az interjúkészítés eszközéül olyan szerkezetet használt, amit Schieffer nem ismert. Az interjú végén a fiatal riporter megkérdezte, lefényképezheti-e. Fényképezni? Schieffer nem látott kamerát az ifjú kolléga kezében. Nem volt rá szüksége. Megfordította a mobiltelefonját és azzal fotózta le riportalanyát. – Másnap reggel bejöttem, megnyitottam ezt a honlapot és ott volt a képem, az interjú és már vagy háromszáz hozzászólás érkezett a témához – mondta Shieffer, aki bár élénk figyelemmel kíséri az on-line újságírást, meglepôdött, milyen hihetetlenül gyors, alacsony költséggel mûködô, tulajdonképpen egyszemélyes mûfaj, és mégis milyen könnyen rivaldafénybe állíthat valakit. Felkeltette az érdeklôdésemet a történet, ezért megkerestem az ifjú kollégát az InDC portálnál. Bill Ardolino nagyon komoly fiatalember. Az on-line interjú során (éppen vele hogy is kommunikálhatnék másképp) arról beszél, milyen eszközöket használ az egyszemélyes hálózati újságíráshoz. – A felvételhez egy kis (9x5 cm-es) MP3-as lejátszót használtam, ami egyben digitális hangrögzítô eszköz is, és egy kamerás mobiltelefonnal készítettem a fotót – mondja Ardolino. – Nem olyan divatos, mint a telefon/kamera/diktafon egyben (ilyen is
01_I_flat_9-46_3korr.indd 42
2/14/06 9:09:15 AM
Míg aludtam
43
van már), de ez is a miniatürizálás és a technológia mindenütt jelenvalóságát mutatja. Mindig nálam van ez a két eszköz, ha Washington D. C.-ben járok: sosem lehet tudni, milyen témába botlik az ember. Ami ennél is csodálatosabb, hogy milyen remekül megállta a helyét Mr. Shieffer, amikor csak úgy lerohanta egy idegen, hogy interjút kérjen tôle. Igazán nagyszerû volt. Ardolino azt mondja, az MP3 lejátszót úgy 120 dollárért vette. – Elsôdleges funkciója a zenelejátszás – mondta –, de gyárilag beépített digitális hangrögzítô eszköz is van benne. A WAV formátumú fájlként tárolt hangot késôbb át lehet másolni a számítógép memóriájába… Becslésem szerint az újságírói munkához szükséges alapfelszerelés, azaz egy hordozgató hangrögzítô készülék most kb. 100–200 dollárba kerül; ha kamerásat szeretnénk, 400–500 dollárért már egészen jót lehet kapni, de 200 dollárból is ki lehet hozni. Kérdezem, vajon mi vitte rá, hogy saját hírportált hozzon létre. – Független újságírónak lenni számomra hobbi – az váltotta ki nálam, hogy igen bosszantottak az elfogult, hiányos, szelektív és/vagy alkalmatlan média híranyagai – magyarázza Ardolino, aki jobbközép-liberálisként definiálja magát. – A független újságírás és rokona, a blogírás a piaci kényszerek kifejezôdései – a hagyományos információforrások által ki nem elégített szükséglet termékei. Pályafutásom kezdetén a háborúellenes tüntetôket interjúvoltam és fotóztamWashington D. C.-ben, amikor a média súlyosan félremagyarázta a megmozdulásokat szervezô csoportokat – megátalkodott marxistáknak, a terror közvetett és közvetlen támogatóinak stb. bélyegezte ôket. Elôször a humor volt a fô eszközöm, de azóta ennél tovább terjeszkedtem. Hogy erôsebb vagyok-e? Jobban átjön-e az üzenetem? Igen! Ami azt illeti, a Schieffer-interjúra huszonnégy óra alatt huszonötezren voltak kíváncsiak. Az eddigi rekordom huszonötezer látogató volt, amikor tevékenyen közremûködtem a „Rathergate” ügy kirobbantásában… Én készítettem az elsô interjút Dan Rather nemzetigárdás sztorijáról, amit negyvennyolc órán belül átvett tôlem a The Washington Post, a Chicago Sun-Times, a Globe, a The New York Times stb. Az információgyûjtés és -helyesbítés sebessége a CBS hamis dokumentumos sztorijában igazán elképesztô volt – folytatja Ardolino. – Nemcsak arról volt szó, hogy miután a kiderült, hogy a Bush ellen felhozott dokumentum hamisítvány volt, a CBS ellenállt és idôhúzó taktikát folytatott, hanem arról is, hogy seregnyi eltökélt adatellenôrzô, a pontosságot számon kérô megnyilatkozással szemben már tehetetlenek voltak. Ennek a médiumnak a sebessége és nyíltsága alapjaiban változtatja meg a régi eljárásokat… Huszonkilenc éves marketingmenedzser vagyok, mindig is írásból akartam élni, de gyûlölöm a száraz könyveket. Ahogy a kitûnô blogíró, Glenn Reynolds mondja: a blogok lehetôséget adtak az embereknek, hogy ne üljenek ásítozva a tévé elôtt, és idônként, ha kedvük szottyan, egy-két szóval kommentálják a híreket. Szerintem a blogok amolyan „ötödik rendként”, árnyékmédiaként mûködnek a hagyományos média mellett (gyakran reflektálnak rá és nyersanyagul szolgálnak nekik). Potenciális újságírói, elemzôi és kommentátori bázisként szolgálnak; a siker megalapozásának új eszközei. – A blogkultúra terjedésének is vannak jó és rossz oldalai, ahogy a könyvében tár-
01_I_flat_9-46_3korr.indd 43
2/14/06 9:09:15 AM
44
És mégis lapos a Föld
gyalt kérdések többségének. A korábban egységes média „meghasadása” következetlenségeket és szelektív befogadást eredményez (csak nézzük meg, mennyire polarizált Amerika!), de egyben decentralizálja a sajtó hatalmát és nagyobb garanciát biztosít arra, hogy az igazság … ha darabokban is… odaát (meg)van valahol. Az ember bármikor belebotolhat egy sor – Schiffer–Ardolino-féle – érdekes történetbe, amelyek mind azt támasztják alá hogy a régi hierarchiák kiegyenlítôdnek, és a versenypálya egyre laposabb lesz. Mint Micah L. Sifry oly találóan megfogalmazta a The Nation magazin 2004. november 22-i számában: „Lejárt a felülrôl irányított politika ideje, amikor a kampánystábok, az intézmények és az újságírók egy tôkések által erôsen befolyásolt elit közösséget alkottak. A régi rend mellett valami vadabb dolog van születôben, ami a nagyközönséget inkább bevonja, s az embereknek személyesen sokkal jobban tetszik.” Shieffer és Ardolino találkozásának példáját is azért említem, hogy szemléltessem: a világ kilapulása gyorsabban történt és hamarabb megváltoztatta a szabályokat, szerepeket és viszonyokat, mint gondoltuk volna. Bár tudom, hogy közhely, mégis muszáj kimondanom: Ez még mind semmi – ahhoz képest, ami még jöhet! Mint a következô fejezetben részletesen is kifejtem, új korszakba léptünk, ahol a digitalizáció, a virtualizáció és az automatizáció szinte mindenre kiterjed majd. A termelékenység növekedése azoknak az országoknak, cégeknek és egyéneknek jelent majd hatalmas elônyt, akik képesek lesznek befogadni és alkalmazni az új eszközöket. Oly korba lépünk, mikor az újítók, dolgozók, felhasználók, de sajnos a terroristák is tömegesen férnek hozzá ezekhez az eszközökhöz. Forradalmat akartatok? Tessék: az igazi információs forradalom csak most kezdôdik! Ezt a korszakot azért nevezem Harmadik globalizációnak, mert a Második globalizáció után következett. De azt hiszem, a globalizációnak ezt az új korszakát idôvel minôségi szintû változásnak fogják tekinteni az utódaink. Ebbôl vázoltam fel a gondolatot, hogy a Föld már nem gömbölyû, hanem lapos: bárhová nézünk, azt látjuk, hogy a hierarchiát alulról ostromolják, vagy maguk a rendszerek alakulnak át központilag irányítottból kiegyensúlyozott együttmûködéssé. – A globalizáció szót a kormányok és a nagyvállalatok közti változó viszony leírására találtuk ki – mondja David Rothkopf, aki a Clinton adminisztráció idején a Kereskedelmi Minisztérium fôtisztviselôje volt. – Ám ami mostanában végbemegy, az sokkal szélesebb körû, sokkal mélyrehatóbb jelenség. Nemcsak arról szól, hogy a kormányok, az üzleti világ és az egyének hogy tartják egymással a kapcsolatot, nemcsak arról, hogy a szervezetek milyen kölcsönhatást gyakorolnak egymásra – teljesen új társadalmi, politikai és üzleti modellek keletkeznek. – Olyan dolgokról van szó, amelyek egészen a társadalmi szerzôdés alapjáig bolygatják meg a társadalom legevidensebbnek vett, mélyen meghonosodott aspektusait – teszi hozzá Rothkopf. – Mi történik, ha a politikai entitásnak, amiben élünk, már nincs hatása azokra a munkákra, amik a kibertérben folynak? Ha nem képes figyelemmel kísérni, számon tartani a világ távoli vidékein egymással együttmûködô munkavállalók által végzett munkafolyamatokat? Vagy ha képtelen követni az egyszerre több helyszínen gyártott termékek gyártási folyamatait? Ki szabályozza a munkát? Ki szedi
01_I_flat_9-46_3korr.indd 44
2/14/06 9:09:16 AM
Míg aludtam
45
be utána az adót? Melyik társadalom (vagy társadalmi csoport) legyen a beszedett adók haszonélvezôje? Ha teóriám a világ kilapulásáról nem téves, az utánunk jövô korokban ezt a jelenséget ugyanúgy az alapvetô változások között fogják említeni, mint a nemzetállamok megalakulását vagy az ipari forradalmat, csupa olyan jelenséget, ami a maga idejében szintén alapjaiban érintette Rothkopf kifejezésével élve, a „társadalmi szerzôdést”: az egyénnek a társadalomban betöltött szerepét, az államformát és az állam szerepét, az innováció módját, az üzletvitelt, a nôk szerepét, a hadviselést, az oktatást, a valláshoz való viszonyt, a mûvészeti kifejezésformákat, a tudomány és a kutatás módszereit és nem utolsósorban a magunkra és ellenfeleinkre aggatott politikai címkéket. – Vannak a történelemben sarkpontok avagy vízválasztók, amelyek azért jelentôsebbek a többinél, mert az általuk keltett változások sodró erejûek, mélyre hatóak és megjósolhatatlanok a maguk idejében – mondja Rothkopf. Ha az efféle kilapulás – és az ezzel járó feszültség, felfordulás, s az általa megnyitott lehetôségek – a Kedves Olvasót a jövô iránti aggodalommal töltik el, tudjon róla, hogy ezzel nincs egyedül, és arról is, hogy, mi tûrés-tagadás, bizony jogosan aggódik. Valahányszor az emberi civilizáció ilyen szakító hatású, felforgató jellegû technikai forradalmat élt át – mint például Gutenberg és a könyvnyomtatás után –, az egész világ alapjaiban változott meg. Ráadásul a világ jelenkori kilapulása az elôzô változásokhoz képest sokkal magasabb szintû mennyiségi eltérést mutat a sebesség és a hatásfok tekintetében. A nyomtatás elterjedése több évtizedig tartott, és csak a világ viszonylag kis részére terjedt ki. Ugyanez igaz az ipari forradalomra is. Ez a kilapulási folyamat szédületes sebességgel zajlik és közvetlenül vagy közvetve, de minden eddiginél több embert érint a maga egyéni életében. Minél gyorsabb és szélesebb körû az új korszakba való átmenet, annál valószínûbb a szakadás esélye, a régi világrend nyertesei és az új világrend nyertesei közötti szembenállás. Néhány hi-tech cég az utóbbi évtizedekben már áldozatul esett a kilapulást kísérô változásoknak, mivel nem tudott alkalmazkodni a piac diktálta irdatlan tempóhoz. Szolgáljon az ô példájuk figyelmeztetésül minden üzleti vállalkozás, intézmény és nemzetállam számára, akik jelenleg ezekkel az elkerülhetetlen, bár megjósolgató változásokkal a megfelelô vezetés, rugalmasság és kreativitás híján kénytelenek szembenézni! Itt már nem elég okosnak, ébernek lenni: lépést kell tartani a szuperszonikus sebességgel is. Korunk legnagyobb dilemmája ezért a következô: hogyan leszünk képesek befogadni a változást úgy, hogy az új jelenségek ne gyûrjék le az embereket, de ne is száguldjanak el felettük? Egyik sem könnyû feladat, sôt. De nézzünk szembe velük, küzdjünk és bízva bízzunk! Könyvemben a továbbiakban szeretnék mintákat adni, hogyan gondolkozzunk a fentebb leírt változásokról és hogyan fordítsuk ôket saját javunkra. Miután beszámoltam a Kedves Olvasónak világrengetô felfedezésemrôl a Föld alakját illetôen, a következô fejezetben megpróbálom végigkalauzolni a kilapulás folyamatán.
01_I_flat_9-46_3korr.indd 45
2/14/06 9:09:16 AM
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
Accenture Ltd. 35, 170 9/11 6, 47, 52, 65, 164, 214, 319-20, 324, 349, 355, 357–59, 361, 363–65, 367, 369, 371–73, 375–77 l. még szeptember 11-i terrortámadások Adamson, Allen 150-51, 380 adatbeviteli iparág 297-98 Adobe Photoshop 86, 157, 200 Afganisztán 52, 164, 313, 320, 323, 369, 348-49, 357, 360-61, 368 AFL-CIO 183 Afrika 11, 48, 80-81, 99, 128, 152, 164, 173, 257, 259, 261, 305–07, 309, 315, 321, 331 Agere 335 AIDS, l. HIV-AIDS Airborne Express 282–84 Airbus Industries 162-63, 357–59 Akbar, M. J 367 al-Arabiya hírcsatorna 327 al-Dzsazira televízió 323 al-Kaida 15, 313, 317–19, 321, 324, 344– 50, 357-58, 360, 366-67, 373, 377 alkalmazhatóság 232–34, 236, 238 Állami Számvevôszék, USA – Government Accounting Office (GAO) 212 Amazon.com, 60, 76, 89, 132, 201 America Online (AOL) 29, 51 American Association for the Advancement of Science 209 American Express 13, 145, 342 Amerikai Kereskedelmi Kamara (US Chamber of Commerce) 254 Amin, Idi 267 Andreessen, Mark 54–58, 64, 74, 76-77, 191-92, 379 Angola 262 Apache 73–81, 84-85, 90 Apple Macintosh 56, 194, 372 Arafat, Jasszer 374-75 Argentína 207, 256, 263 ASIMCO Technologies 99-100, 103, 105-06
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 383
Associated Press 180, 223, 321 Association of University Technology Managers 203 Asustek 335 AT & T 54, 61-62, 210 Atef, Mohammed 358 Athéni Olimpia 207 AU Optronics 335 Auras 335 Ausztrália 13, 21, 117, 156, 261, 349 Ausztria 261, 355-56 autóipar 31, 109 Avis 341-42 Az ügynök halála (Arthur Miller) 181, 197, 381 Bahrein 258, 266, 268, 370-71 Baldwin család 85-86 Banglades 257 BankBoston 202 Belgium 325 berlini fal 47–52, 56, 66-67, 147, 152, 161, 256, 311, 355-56 bevándorlási és honosítási hivatal, USA – Immigration and Naturalization Service (INS) 224 bin Laden, Osama 52, 313, 319-20, 323– 26, 349–51, 356-61 biológiai sokféleség 243-44, 331 Bloomberg 23 Bluetooth 134 Boeing 68, 143, 161–63, 358, 361 böngészôprogramok 54 Brazília 49, 70, 101, 256, 262-63, 331, 333 Brezsnyev, Leonyid Iljics 228 britannica.com 83 British Airways 143, 341-42 Brookings Institution 240 Brown kontra Közoktatásügyi Minisztérium 210 Burkina Faso 261 Bush, George W. 42-43, 82, 164, 221, 232-33, 313, 362-63
4/6/06 12:26:02 PM
384
California, Berkeley Egyetem 84 Cambridge Egyetem 160, 194, 219, 332 CBS News 42-43, 82, 132 Central Intelligence Agency (CIA) 39, 239 Chen Shui-bian 340 Chile 258 China Airlines 336 Churchill, Winston 301 Cisco Systems 32, 56, 139, 150, 209, 249, 263 Citibank 314 Citigroup 19 civil szervezetek (nongovernmental organizations – NGOs) 86, 243-45, 297, 312– 16, 348 Clark, Jim 54-55 Clinton, Bill 16, 44, 178, 191, 210, 312 CNBC Arabiya televízió 254 CNET News.com 63, 134 CollabNet 75, 81 Columbia Egyetem 160, 192 Compal 335 CompuServe 51, 53 Computer Associates 79 Conservation International (CI) 243-44, 331 Costa Rica 334 Costco Wholesale 177-78, 182 Council of Economic Advisors (Gazdasági Tanácsadók Fehér Házi Testülete)164 Cummins 105, 107 Csecsenföld 327, 349 Cseh Köztársaság 261, 263 CSFB 194 Csiang Cö-min 340 Csiang Mian Heng 340 csôd 48, 60, 63, 90, 105, 242, 260–62 D Studio Max 156-57 DaimlerChrysler 106 Dánia 261, Davosi Világgazdasági Fórum (1999) 60, 69 Dél-Afrika 80-81, 173 Dél-Korea 153, 213, 216, 228, 321, 335, 337 Dell Computer 6, 26, 35, 70, 101, 173, 194, 209, 245-46, 333–41, 344-45, 347, 349, 350-51, 372, 379
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 384
És mégis lapos a Föld Deloitte Consulting 170 Delta Air Lines 28, 30, 335, 341-42 Demokrata Párt 171, 182, 381 dereguláció 178, 182, 370 deszegregáció 210 DHC 36 DHL 282-83 Discovery Times Channel 12, 26, 187, 379, 382 Disney Corporation 65, 318 DoCoMo 141-42 Dominikai Köztársaság 261 dotcom-lufi 22, 54, 59, 95-96, 96, 164 Dubai 258, 266, 268, 283, 371-72 E*Trade 86, 242, 286-87, 294 eBay 62, 69-70, 123, 164, 364–66, 369 egészségügy 22, 34, 106, 142, 177–79, 205, 234–36, 297, 307–09, 314 Egyesült Államok 7, 16, 18, 20-21, 31-32, 39, 40-41, 48, 52, 62–64, 78, 91, 94, 9697, 100–03, 105–09, 113, 118, 122–25, 129, 134, 152–54, 157, 159, 161, 164, 174, 188-89, 192, 195, 203–07, 209–14, 217, 220–23, 226-27, 239, 253-54, 258, 261, 269–74, 289-90, 293, 296, 307, 315, 318-19, 329-30, 332, 340-41, 345– 48, 358, 363, 368, 370-71, 373, 375, 381-82 Egyesült Arab Emirátusok 260 Egyesült Királyság, l. Nagy-Britannia Egyiptom 253–55, 259, 263, 268-69, 282, 323, 366-67 együttmûködô tervezés, elôrejelzés és feltöltés programja (Collaborative Planning, Forecasting, and Replenishment (CPFR) 114 Einstein, Albert 277, 355 El Salvador 261 elektronikai ipar etikai kódexe 245 elektronikus kereskedelem 16, 57, 71, 191 élethosszig tartó alkalmazhatóság 232-33, 238 ellátási láncok 5, 109–17, 119, 121-22, 124–27, 129, 135, 143, 147-48, 150, 163, 175, 177–79, 188, 243–46, 263, 266, 280, 285, 289, 293, 298, 318, 333, 335–46, 350, 358
4/6/06 12:26:03 PM
Név- és tárgymutató I. világháború 326, 331 Emberi Erôforrás Fejlesztési és Képzési Program (Manpower Development and Training program), 229 emigránsok 217, 222, 258 energia 21, 49, 83, 90, 92, 99, 122, 153, 159-60, 208, 210, 216-17, 226, 232-33, 235, 244, 269–71, 281, 283, 289-90, 306, 314, 316, 328–32, 369 Energiaügyi Minisztérium, USA (U.S. Department of Energy) 221 Engels, Friedrich 167-68 Enron 164, 203, 294 ENSZ 175-76, 228, 298, 321, 330 Epson 11 Ernst and Young 139 értelmiségi közösség (intellectual commons) 74, 80, 82 Észak-Korea 21, 190, 228, 257, 337, 339 Ethernet 66 Etiópia 261 Európai Unió 36, 50, 102, 175 fájlcserélô technológia 138 FBI – Federal Bureau of Investigation 239 Federal Express 54, 282 fegyvertartási törvény 301 fényképezés 41-42, 60, 136, 138, 200, 27980, 301-02, 315-16, 361 file transfer protocols (FTP) 57, 76, 297 Finnország 262 Firefox 87 Flextronics 245 Ford Motor Company 124 Ford, Henry 71 Franciaország 33, 232 Freeman, Richard B. 152 Fujitsu 335 Fukuyama, Francis 380 Fülöp-szigetek 261, 263, 290, 334-35, 339 G8 gazdasági nagyhatalmak 153, 311-12 Gagarin, Jurij 229 Gartner Group 238-39 Gates, Bill 52, 60, 88, 112, 161, 183, 198, 202, 218-19, 230, 284, 306–09, 318, 379 General Electric (GE) 13, 32-33, 35, 9293, 95, 151, 247, 341-42, 344
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 385
385
General Motors 89, 106 General Public License (GPL) 85 George Washington Egyetem 281 Ghána 135, 262 Global Distribution Alliance 284 globális felmelegedés 233 Globális Versenyképességi Jelentés (Global Competitiveness Report) 272 globalizáció 7, 13, 15–17, 32, 44, 64, 8384, 96, 98, 140-41, 146, 149, 153, 16364, 172-73, 191, 243, 256-57, 266, 271, 303, 310–14, 345, 360, 363, 369, 379 GNU 85 Goldman Sachs 11, 92 Google 14, 60, 62, 70, 86, 127–34, 156, 164, 175, 176, 191, 193, 209, 239, 298 Gorbacsov, Mihail 50, 257 Grace T.R.W. Croup 340 Gray szuperszámítógépek 57 Guatemala 261 gyógyszeripar 179 Haiti 261 Hamász 348 Hamburg-Harburgi Mûszaki Egyetem 319 Harvard Egyetem 49, 91, 152, 160, 167, 231, 233, 237, 296-97, 350 Héber Egyetem 313 Helsinki Egyetem 85 Hewlett-Packard (HP) 11, 35, 110, 12122, 134, 136, 139-40, 150, 165-66, 173, 194, 209, 245-46, 292-93, 315-16, 321, 369 Hindu, The (napilap) 313 Hitachi 335 hitelképesség adatok 71, 261 HIV-AIDS 305-06 Ho Si-Minh 320 Hollandia 261-62 Homeland Security (Nemzetbiztonsági Hivatal) 239 homesourcing 38-39 Honeywell 29 Hong Kong-i Egyetem 83 Hruscsov, Nyikita 228 HTML 57, 199 HTTP 57, 381-82 Husszein, Szaddam 337
4/6/06 12:26:03 PM
386
IBM 11, 32, 50–52, 56, 58, 67, 69, 71–75, 78–82, 92, 154, 173-74, 207, 231-32, 245, 288, 291-92, 356, 379 India 7, 11–15, 17–33, 36, 38-39, 48-49, 63, 68, 70-71, 73, 75, 81, 85, 90–99, 108, 120, 147, 151–59, 165, 170–75, 187–90, 193–95, 197-98, 204–06, 208, 215-16, 218, 224, 227-28, 238-39, 241, 250, 256–59, 261–63, 265, 267–71, 278, 282, 289–98, 305–07, 309–11, 313–16, 328–31, 335, 337, 341, 344, 366–69, 373–75, 379 Indiai Iparszövetség (Confederation of Indian Industries) 48, 342 in-formálás 5, 127, 129–33, 143, 147 Infosys 12–14, 30, 95, 97, 120, 187-88, 198, 238, 344-45, 360, 377, 379 insourcing 5, 72, 120–24, 126-27, 129, 135, 143, 147, 285 Intel 31-32, 86, 137, 152, 192–94, 219, 221–25, 263, 334 International Finance Corporation (IFC) 259, 382 internet 16, 19, 36, 51, 53–60, 63-64, 67, 72, 75–78, 86-87, 90, 94, 107, 129, 134, 139, 142, 148-49, 156-57, 262-63, 285– 87, 313, 321, 345–49, 351, 371 internet-alapú hangátvitel (Voice over Internet Protocol-VoIP) 138-39, 285 Internet Engineering Task Force 77 IP-alapú szolgáltatások l. Services over Internet Protocol (SoIP) iPaq 134 ipari forradalom 16, 45, 82, 168, 263 iPod 60, 129, 131, 137, 248 Irak 39-40, 164, 180, 282, 312, 315, 324, 327, 337, 339, 345-46, 348-49, 360, 367, 370 Irán 233, 298, 326, 330-31, 337, 339, 366, 369–71 Írország 101, 173, 262, 333 Islamic Studies and Research Center (Iszlám Tanulmányi és Kutatóközpont) 323 iszlám l. muzulmánok iszlamo-leninisták 319, 324-25, 344 Izabella spanyol királyné 12 Izrael 21, 239, 282, 285, 317, 321, 325, 327, 335, 337, 346-47, 374-75
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 386
És mégis lapos a Föld Japán 13, 31-32, 34–37, 48, 84, 101–03, 108, 111, 117–19, 128, 135, 141, 143, 152, 162, 165, 174, 188-89, 192, 195, 206, 216–18, 221, 239, 262-63, 265, 267, 270, 289-90, 320, 329–31, 335, 337, 339-40 Java 97 Johns Hopkins Egyetem 21, 98, 136, 224, 228, 240, 349, 371 Johnson, Lyndon B. 227, 382 Johnson, Paul 267 Jordánia 224, 258, 281–84, 298, 370–72 Kambodzsa 128, 261, 296–98 Kamerun 262 Kanada 29-30, 117, 121, 125, 156, 217, 254, 261, 269, 330, 381 kanagavai egyezmény (1854) 118 Katar 39-40, 258, 323, 325 Kelet-Németország 47, 355-56 l. még, berlini fal Kennedy, John F. 210, 212, 229, 232, 357, 381 Kereskedelmi Minisztérium, USA (Commerce Department, U.S.) 44, 105, 362 kereskedelmi szerzôdések betartatása 261 Kereskedelmi Világszervezet – (World Trade Organization WTO) 84, 98–100, 270, 312 keresôprogramok 14, 53, 60, 70, 128–30, 132, 191, 193 Khomeini 326 Kína 17, 25, 32, 34–37, 49, 67, 70, 81, 84, 88–90, 98–109, 113, 117-18, 120, 128, 131, 143, 147, 148, 151–53, 157– 61, 169, 173-75, 180, 182, 189–95, 197, 204–08, 213, 215–24, 228, 230, 233, 239, 241, 245-46, 248, 250, 253–58, 262-63, 265, 267–73, 289–91, 294, 302, 304–07, 31011, 313, 315, 328–41, 345, 349, 364, 371 Kolumbia 123, 262 kommunizmus 47-48, 50, 100, 152, 161, 205, 228, 257, 320, 325, 381 Kongói Demokratikus Köztársaság 261-62 Kongresszus, USA 178, 211-12, 216, 221, 229, 231, 235, 310, 313
4/6/06 12:26:03 PM
Név- és tárgymutató Konica Minolta Technologies – Bizhub 146-47 Korea l. Észak-Korea; Dél-Korea Kuba 64, 82 kutatás-fejlesztés (research and development – R&D) 87-88, 263, 290, 321, 340-41 kutatók, hiányuk az Egyesült Államokban 225 Kuvait 325 Külügyminisztérium, USA (U.S. Department of Foreign Affairs) 214, 341 Landor Associates 150 Laosz 176, 297 Legfelsôbb Bíróság (Supreme Court, U.S.) 210, 368 Lengyelország 217 leninisták l. iszlamo-leninisták Lenovo 173-74 Levin, Richard C. 205-06 Levitt, Arthur 364-65 LG Philips LCD 335 Libanon 266, 281-82, 339 Linux 81, 85–87, 89-90, 216 Liteon 335 Litvánia 207 Macedónia 262 Magyarország 355 makrogazdasági reform 256, 258–60, 264, 269, 274, 311 Malajzia 84, 101, 123, 173, 263, 266, 290, 322, 329, 331, 333–36, 339, 358 Mali 86 Mao Ce Tung 100, 267 Marokkó 258, 317, 325 Marshall-terv 48 Marx, Tzvi 351 Massachusetts Institute of Technology (MIT) 91, 981 Mattel Inc. 110 McCaw Cellular 54 McDonald’s Corporation 40-41, 161, 200, 244, 246, 280, 311, 315, 337-38, 341, 343 MCI 62 Medicaid 178, 234 Medicare 234 Mercedes Benz 106
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 387
387
Mexikó 25, 100-01, 117, 127-28, 195, 243, 245, 253-54, 256–58, 264, 269–74, 335, 364, 381 mezôgazdaság és környezetvédelem 192, 236-37, 243-44, 246, 306, 329, 332, 357-58 Microsoft 11, 26, 31, 35, 51, 53, 57–59, 67–70, 72–74, 85–89, 126, 129, 137, 157, 161, 179, 188, 191, 193-94, 218–20, 225-26, 230, 284, 306, 372, 374, 379 mikro-multinacionális cégek 291 MIPS („millions of instructions per second” – millió utasítás másodpercenként) 137 Mitsubishi 162 Mitsubishi, Tamon 142 mobiltelefonok 28, 42, 54, 57, 59–61, 82, 101, 128, 134-35, 138, 141-42, 150, 153, 155, 176, 301–03, 318, 341, 381 Mongólia 298 Montenegro 262 Motorola 335 Mozilla Alapítvány 87 MP3 lejátszó 42-43, 60, 137, 195, 381 MSI 335 M-System 335 multinacionális vállalatok 7, 16, 29, 31-32, 84, 93, 105-06, 156, 173-74, 215, 243, 290–92, 294, 315, 330, 341 (l. még az adott cégek nevénél) munkaerô-kereslet elmélet (lump of labour theory) 189 munkaerôpiac 20, 33, 152, 154, 199, 213, 224, 235-36, 262, 283, 321 munkafolyamat szoftver 5, 18, 65, 68, 72, 157 munkahelyteremtés 106 Munkaügyi Statisztikai Hivatal, USA – Bureau of Labor Statistics (BLS) 213 munkaügyi törvény 256 muzulmánok 15, 39, 52, 254, 265-66, 303, 317–19, 322–27, 345, 366–68, 371–73 Myers, Richard tábornok 39 NAFTA Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement) 164, 243, 254, 269, 272, 274, 381 Nagy-Britannia 267, 289, 358
4/6/06 12:26:04 PM
388
Napster 64, 138, 381 NASA (National Aeronautics and Space Administration) 194, 212, 373 Nasdaq 173, 203, 281-82, 372 National Center for Supercomputing Applications, USA (NCSA) 54, 76–78 National Commission on Mathematics and Science Teaching for the Twenty-first Century 212 NATO 40 NEC 335 Nehru, Jawaharlal 48, 90-91 Németország 106, 123, 175, 215, 263, 267, 272, 289, 319, 326, 355 Nemzeti Gyógyszerészeti Hivatal, USA (Food and Drug Administration – FDA) 179 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (World Bank International Finance CorporationIFC) 259, 382 Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) 194, 311 Netscape 53–59, 64, 66-67, 71, 73, 77, 91, 126, 136, 147, 191, 379 New York Times, The 43, 64, 82, 87, 89, 118, 134-35, 143, 177, 199-200, 214, 253, 361, 379 New York Város Egyeteme 373 Nielsen/NetRatings 164 Nigéria 262, 317, 369 Nike 121-22 Nikon 126 Nixon, Richard M. 233 Nokia 150 Nomura Research Institute 216 Norman 358 Norton Utilities 336 Norwood 41 Nukleáris Védelmi Bizottság, USA 210 nyílt forráskód (open-sourcing) 5, 73–75, 77–82, 84, 86–90, 129, 143, 147, 156, 344-45 nyitott protokoll 57 Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD – Organization for Economic Co-operation and Development 214
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 388
És mégis lapos a Föld offshoring 24, 72, 99–101, 105–07, 129, 135, 140, 147, 187–89, 194, 241, 245, 289 Ohio Állam Egyeteme 101 Oklahoma Center for the Advancement of Science and Technology (OCAST) 203 Olaszország 194, 263, 289-90, 323 openknowledge.org 84 OpenOffice.org 86 Opsware Inc. 64, 192 optikai kábel 16, 54, 60–63, 90–96, 98, 137, 149, 162, 202, 323 Oracle 73 Organization of Petroleum Exporting Countries (OPEC) 330 Oroszország 32, 70, 80, 117, 151-52, 161, 173, 175, 225, 228, 233, 239, 256, 263, 290, 311, 330-31, 348-49, 381 outsourcing 13, 25, 31, 34, 36-37, 39, 68, 92, 95, 99, 129, 135, 140, 143, 147, 15758, 165, 170, 187–89, 192, 194-95, 199, 215, 238, 241, 284, 289, 292–97, 303, 342-43, 345, 369 Pakisztán 28, 48, 52, 257, 262, 269, 282, 298, 337, 339, 341, 343-44, 346, 35758, 366-68 palesztinok 285, 317, 346, 374, 375 PalmPilot 85, 128, 140 Pasteur, Louis 98 PayPal 69-70, 123 pc-k 50, 52-53, 55, 92, 140, 142, 156, 180 Peking Fôpolgármesteri Hivatalának Kereskedelmi Irodája (Beijing Municipal Bureau of Commerce), 328 Pekingi Egyetem 205, 311 Pentagon 39 Pol Pot 296, 320 Portugália 262 PDA – personal digital assistants (digitális személyi titkár”) 136, 138-39, 143, l. még PalmPilot Procter and Gamble 115 Program for International Student Assessment 223 Quark 200 rádiófrekvenciás azonosító microchip (radio frequency identification microchips – RFID) 115-16, 140
4/6/06 12:26:04 PM
Név- és tárgymutató Rainbow/PUSH Coalition and Citizenship Education Fund 249 Reagan, Ronald 50, 52 Republikánus Párt 178, 182 Rolls-Royce 143, 175, 288–90, 379 Rumsfeld, Donald 348 Rushdie, Salman 325-26 Salon.com 76, 115, 178 SAP 35 Schröder, Gerhard 175 Securities and Exchange Commission (SEC, Tôzsdefelügyelet) 203, 364 Services over Internet Protocol (SoIP) 139 Sharp 335 Shultz, Howard 285 Siemens 217, 239 Silicon Graphics 54 Simon & Schuster 93 Skype Technologies 139 Smith, Adam 165 SMTP 57 SOAP 67-68 Sony Corporation 35, 118, 165, 246, 335 Spanyolország 289-90, 323-24 Stanford Egyetem 56, 84, 130, 147, 190, 220, 237, 379 Starbucks 66, 191, 2237, 244, 285-86 szabad kereskedelem 5, 171, 182, 187–89, 191, 193, 195, 333 szabad szoftver mozgalom (free software movement), 74, 80, 84–87, 89, 156 szabadalmak 14, 32, 57, 89, 179-80, 22021, 321 Szaúd-Arábia 52, 182, 233, 266, 268, 324, 327, 331, 358, 366–70, 372 szeptember 11-i terrortámadások, l. még 9/11 164, 208, 242, 313, 319, 325, 349, 357, 360-61, 366 Szerbia 262 Szingapúr 13, 194, 223, 261-62, 273, 28990, 335, 339 Szíria 256, 261, 269, 339, 367 Szovjetunió 48–50, 52, 64, 90, 147, 160, 189, 211, 225, 228, 229, 232, 261, 305, 311, 328, 331, 350, 356 Szudán 302, 330-31
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 389
389
Tajvan 100, 173, 206, 213, 216-17, 221, 223, 255, 290, 330, 334–37, 339–40 tálibok 368 társadalmi felelôsséget vállaló vállalkozók 243–45 társadalombiztosítás 18, 27, 99, 260 Task Force on the Future of American Innovation 221 Tata Consulting Services Ltd. (TCS) 95, 154, 170 Tata, Ratan 194 távközlési törvény (USA, 1996) 61–63, 91, 122, 272 technológiai determinizmus 303 Teng Hsziao Ping 99-100, 257 termelékenység 44, 67, 71, 102, 147–50, 215, 259, 271 terrorizmus 15, 232-33, 318, 322, 327, 347-48, 350, 363 Texas Instruments 11, 32, 92-93 Thaiföld 101, 261, 298, 335, 339 Thatcher, Margaret 257, 272 Tienanmen téri vérengzés 302 TiVo 131-32 tolerancia kultúrája 267 Torvalds, Linus 85 Toshiba 120-21, 335 Toyota 217, 328 tôkepiacok 203-04, 209, 256 Törökország 265, 273, 367 Trade Deficit Commission, U.S. (Kereskedelmi Deficit Bizottság, USA) 241 Trends in International Mathematics and Science Study 223 Tyco 164 U.S. – China Business Council, Amerikai – Kínai Üzleti Tanács 107 Unilever 200 United Parcel Service (UPS) 120 United Press International 24 United Technologies 342 Unix computers 56 ügyfél–ügyfél tranzakciók (C2C-customer to customer) 69 vezeték nélküli technológia 334-35 Vietnam 24, 42, 64, 80, 101, 263 Világbank 153, 257, 259, 311, 313, 329
4/6/06 12:26:05 PM
390
világháló (World Wide Web),; l. még Internet 16, 34, 53, 57, 76-77, 87, 89, 126–28, 130, 138, 152, 214, 323, 348 Virtuális Kalifátus 345, 346 virtuális magánhálózat (virtual private network - VPN) 66, 157 Volvo 217 Wal-Mart 101, 109–19, 121, 140, 148, 177-78, 182, 246, 345, 365, 381
14_VI_flat_383-392._3korr.indd 390
És mégis lapos a Föld Washington Egyetem 160, 281 Whirlpool 217 Wikipedia 83–85, 381 Y2K krízis 90, 94–99 Yahoo 60, 127, 130, 132, 135, 180, 191, 193, 218, 298, 304 Yale Egyetem 92, 160, 205-06, 297 Zimbabwe 272 zippyk 153, 155, 159, 161, 188
4/6/06 12:26:05 PM