mi 30 címlaptár 1979–2009
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 3
2009.05.19 15:36:29
E
L
Ô
K
É
P
E
K
pompázó, egykor öröknek hitt zöld színű papír. Aztán a címlapok, majd az újság egésze színessé vált. A vezérlő elv azonban, a lehetőleg hűvös, távolságtartó kiegyensúlyozottság nem változott. Ez hagyományozódott négy éve a főszerkesztői posztra választott Réti Pálra is. Harminc év alatt viszont szinte minden más módosult. A Magyar Kereskedelmi Kamara házilapjának egykor a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik, télen hideg, nyáron forró fabarakkjába sebtében telepített szerkesztősége idővel egy angyalföldi szuterénbe, majd az első évtized végén a budai Németvölgyi útra költözött. Aztán 2002-ben igazi szerkesztőséget és kiadót építtetett magának Óbudán. Az egykor köztestületi tulajdonba születő újság 1990-ben az elsők között lépett az önálló vállalkozás útjára: a rovatszerkesztőből üzletemberré avanzsált Szauer Péter előbb erős, főként az újság és a kiadó munkatársainak tulajdonában lévő részvénytársaságot épített, majd menedzselte a csatlakozást a Westdeutsche Allgemeine Zeitung sajtóbirodalomhoz. Ez dióhéjban a háttér, ami előtt hétről hétre meg kellett jelenni annak a lapnak, amelynek olvasásához az időközben emblematikussá lett címlapok voltak hívatottak megfelelő hangulatot teremteni. A tartalomért 29 esztendeig az alapítókhoz annak idején csatlakozó Horváth Zoltán volt a fő felelős. Az ő ötleteit kellett látvánnyá fokoznia rövid ideig Glósz Andrásnak és Kálmánchey Zoltánnak, majd 1981-től máig tartóan D. Nagy Bélának, és a címlapokat immár a 21. századi technikai feltételek és látványvilág felé terelő, 1987-től a csapatot erősítő Szoboszlay Péternek. Egy éve új agy – Kőhalmi Zoltáné – tart lépést előzményekkel, és ad új irányokat. Sok minden érzékeltetheti a HVG első harminc évét. A leggyorsabban és a legkönnyedebben talán az 1530 címlap végigpörgetésével lehet részt venni az időutazásban. Ez a kiadvány talán a legjellemzőbbeket idézi rövid magyarázó, emlékeztető szövegekkel, a mellékelt DVD segítségével pedig valamennyi eddig elkészült címlapon végigvezeti a türelmes szemlélődőt. Magyarázatul és értékelésként pedig szolgáljanak a kötet végén az esztéta Szilágyi Ákos sorai – eldöntendő, végül is milyen csillagzat alatt született a most 30 éves HVG.
Manapság akár még törvénybe ütköző kijelentésnek is minősíthetnénk, hogy a HVG szerencsés csillagzat alatt született. Az a csillagzat ugyanis, ami alatt Vince Mátyás, alapító-főszerkesztő és csapata 1979 júniusában útnak indult, tagadhatatlanul vörös volt. A vajúdás pedig – amúgy magyarosan – abszurd: az idő tájt, egy kisebb botlást követően, meg kívánták szüntetni a Világgazdaság című napi hírmagazint, ám az ügy fő- és mellékszereplői addig és akként szabotálták a politikai felsőbbség megszüntető szándékát, mígnem az említett hírlap életben maradása mellett megszületett a nevében sutácska, a sebtében verbuválódott stáb szándéka szerint viszont minimum a világmegváltásra hivatott Heti Világgazdaság. Az említett feladatnak, persze, az akkor adott viszonyok között kellett nekilátni. Hamar nyilvánvaló lett, nagyjából merre húzódnak a mindenképpen meghaladni kívánt határok. Így lett a munkatársak fő munkaeszköze – az írógép, a géppapír és egyéb irodai alkalmatosságok mellett – a lelemény. Lelemény a feltétlenül elmondani kívánt üzenet megfogalmazásában, és lelemény a minél többekhez szólást nehezítő szűkös anyagiak meghaladásában. Ez szülte aztán a „termék” csomagolására szolgáló címlapokat is: nem lévén pénz a lap reklámjára, az újságtengerből első látásra kiemelkedő borítót kellett álmodni. Persze nem csak küllemben, hanem meghökkentő, a lehetséges olvasói egyetértésre igényt tartó tartalom feltálalásával. Ami, hol sikerült, hol nem. Ám a borítók egy tekintetben sohasem hazudtak: amit hangvételükkel, üzenetükkel ígértek, az folytatódott az újságban is. Ez a beszédmód lett az évek során szerencsésen HVG-vé rövidült nevű Heti Világgazdaság sikertörténetének fő mozgatója. Az induló tizenkétezres példányszám néhány év alatt százezer fölé nőtt, a lapot az általános áruhiányos érában pult alól, olykor csak árukapcsolással lehetett megszerezni. A lényeg: a lapkészítők szerették írni, és ami fontosabb, az olvasók szerették olvasni. Nagy kérdés volt, mi lesz a rövid tíz év alatt megszerzett nimbusszal a nagy változásokat követően? Milyen tónust, tartalmakat kíván az új világ olvasója? Az idegen vizeken már új főszerkesztő, Lipovecz Iván kormányozta a hajót, amely sok régi utasát megőrizte és sok újat is szerzett. Közben a lap betűi alól kikopott a korábban minden héten másféle árnyalatban
|5|
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 5
2009.05.19 15:36:30
19
június 9.
79
ENSZ-KONFERENCIA MANILÁBAN
Az első évfolyam első száma az Egyesült Nemzetek Szervezete 1964-ben alapított kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának ötödik ülését követő napokban jelent meg. A tanácskozás nyitónapjáról készült összefoglaló címlapszlogenné sűrített üzenete is egyértelműsítette, hogy a célul kitűzött nemzetközi áruegyezmény-szerződések megkötése helyett ideológiai csatározás helyszíne volt a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila. A szlogen – némi belemagyarázással – a lap szerkesztőinek váteszi jóslata, vagy még inkább jövőbe vetett hite.
október 6.
PÉNZÜGYEK FUTBÓLIÁBAN
A bécsi Práter stadionból 3-1-gyel hazaküldött magyar futballválogatott szolgáltatta az első októberi címlap apropóját. A focivilág bugyraiba bekukkantó cikk a legfőbb gazdasági anomáliának azt tartotta, hogy sem a klubok bevételei, sem a – hivatalosan amatőr, a gyakorlatban félprofi – játékosok jövedelmei nem függnek az egyébként egyre kevesebb belépőjegyet váltó drukkerek elégedettségétől.
|7|
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 7
2009.05.19 15:36:30
19
79
július 21.
E N E R G I A PA Z A R L Á S
A negyedszázada nem látott méretű, mindenre kiterjedő áremelés beharangozójának s egyben magyarázatának is tekinthető a magyarországi energiapazarlásról született HVGcikk. A szocialista sajtóviszonyok idején a sorok közötti olvasásra pallérozódottak pontosan értették a „rázós téma” közfelfogással szembemenő megállapításüzenetét, vagyis hogy az „ésszerűbb fogyasztás ösztönző árak hiányában aligha valósítható meg”.
február 9.
PA R Á N Y I E N E R G I A
Nincs más választás, szögezte le már címében is a szűk két évvel a paksi atomerőmű első blokkjának üzembe helyezése előtt született cikk. A HVG-ben szokatlanul terjedelmes összeállítás például olyan – akkoriban nehezen hozzáférhető – információkat osztott meg olvasóival, mint a különböző energiaforrásokból előállítható egységnyi elektromos energia ára, az öszszes egyesült államokbeli erőmű teljesítménye vagy a szóban forgó létesítmények működési vázlata.
|8|
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 8
2009.05.19 15:36:32
19
március 1.
80
K Ö L N I B A R K Á C S K I Á L L Í TÁ S
Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy kölni barkácskiállítás a címoldalra kerüljön. Hogy ez akkor megtörtént, azt is jelezte, hogy egy hiánygazdaságban mennyire fontossá tudnak válni egyébként jelentéktelen tárgyak is. A következő két lapszám egyébként kitüntetetten (fókuszba emelve és egy melléklettel népszerűsítve) foglalkozott a kölninél jóval nagyobb, évszázados hagyományokkal büszkélkedő, a magyar cégek számára is fontosabb – NDK-s – lipcsei vásárral, de ez a címoldalra azért nem került.
április 19.
V Á LT O Z AT L A N K A M AT O K
A HVG címlaptörténetében elsőként (de korántsem utoljára) használt százalékjeles kompozícióhoz tartozó írás kiemelte: az Országos Takarékpénztárnál évtizedek óta változatlan, 5 százalék az egy évre lekötött betétek kamata. Nem úgy, mint a tőkés országokban. Az összeállítás szerint az amerikai, a német, a brit és a francia banki kamatok akkoriban épp szárnyaltak.
|9|
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 9
2009.05.19 15:36:37
19
80
július 12.
A NŐK ÉVEZREDE
Munkácsy Mihály Rőzsehordójának képi parafrázisába sűrítette a lap azt a lesújtó számvetést, amelyet az ENSZ által meghirdetett Nők évtizede program félidejében készített. Lényeges változás nem történt: az iskolázottságtól a fizetéseken át a házimunkáig az élet szinte minden területén hátrányt szenved a gyengébb nem Magyarországon is. Ezen még a minisztertanács látványosan kozmetikázott kimutatásai sem segítettek.
| 10 |
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 10
2009.05.19 15:36:41
19
szeptember 20.
80
TUDOMÁNY ÉS TELJESÍTMÉNY
Milyen hasznot hajt a tudományos kutatás az országnak? Akkoriban szokatlan módon, pontos pénzösszegek és létszámadatok kíséretében kereste e nehezen megválaszolható kérdésre a választ a címlapsztori. Kiderült: Magyarországon elöregedőben van a tudósgárda, a kutatók találmányok és újítások helyett egyre inkább a cikkeket és a könyveket ontják. A lap még azt a szentségtörő megállapítást is megengedte magának, hogy „csak a hatékonyság lehet a megfelelő iránytű a kutató-fejlesztő munka valódi hasznának elbírálásához”.
december 6.
E L M É L E T A G YA K O R L AT B A N
Egy külföldön is vadonatúj, sokat ígérő, ám még vajmi keveset teljesítő tudományos iparág születésének és fejlődési lehetőségeinek elemzése bújik meg a talányos címlap mögött. A génsebészet, az új baktériumtörzsek kifejlesztése és majdani gyártása kapcsán készített nemzetközi körképbe az egyébiránt szerény eredményeket felmutató magyar génkutatás is bekerült.
| 11 |
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 11
2009.05.19 15:36:44
19
81
január 24.
M A G YA R S Z A B A D A L M I K Ö R K É P
A menedzserek és a találmányok közvetítésével foglalkozó, nyereségre törő vállalkozások hiánya okozza, hogy a magyarországi kvalifikált kutató-fejlesztő gárda hiába végez nemzetközi összehasonlításban is kiváló munkát, az újítások szabadalmaztatása számszerűen is, hasznosításban is messze elmarad a világ fejlettebb régióitól.
április 18.
OSCAR-GÁLA
Magyarosan kacifántos történetté kerekedett az 1981-es Oscar-díj-kiosztó. Hollywoodba ugyan népes magyar delegáció érkezett a Bizalom című Szabó István-film befutásában reménykedve, ám meghökkent zavarodottság keletkezett körükben, amikor az Oscar átvételére a legjobb animációs rövidfilm, A légy című háromperces opus rendezőjét, Rófusz Ferencet szólították színpadra. Ő ugyanis, jelölése ellenére, nem volt tagja a delegációnak. Az utólag kiizzadt magyarázkodások („a díj átvétele a producer feladata”, „nem kapott vízumot”) csak tovább fokozták a sikert beárnyékoló skandalumot. (Szabó István álma csak a következő évben, a Mephistóval vált valóra.)
| 12 |
hvg30_001_041_79_90_4korr.indd 12
2009.05.19 15:36:47
Í
Z
E
hvg30_075_116_01_09_5korr.indd 113
L
Í
T Ő
A
D V
D
-
M
E
L
L
É
K
L
E
T
T A
R T A
L
M
Á
B
Ó
L
2009.05.19 16:09:04
A DVD-n az 1979 és 2009 között megjelent 1530 címlapot tekintheti meg, éves bontásban.
hvg30_075_116_01_09_5korr.indd 114
2009.05.19 16:09:07
Az egyes oldalak felnagyíthatóak, így külön is böngészhetők.
hvg30_075_116_01_09_5korr.indd 115
2009.05.19 16:09:11
A HVG karácsonyi dupla számaiban a kezdetektől megjelentek az év végi krónikák. Ezeket most szintén egybegyűjtöttük a DVD-n. A majd’ 1000 oldalas összeállításból a világ és Magyarország HVG-s nézőpontú gazdasági, politikai és szellemi eseménytörténete rajzolódik ki
hvg30_075_116_01_09_5korr.indd 116
2009.05.19 16:09:14