Abdiah 1. FEJEZET 1 Abdiás látomása. Ezt mondja az Úr Isten Edomról: Hírt hallottunk az ÚRtól, és követet küldenek a pogányok közé: Keljetek fel, hadd szálljunk fel ellene. 2 Íme, kicsinyíttelek téged a pogányok között, nagyon megvetetett vagy. 3 Szíved gőgje megcsalt téged, aki a szikla hasadékaiban laksz, és magasan laksz; aki ezt mondja szívében: Ki hoz le engem a földre? 4 Ha felmagasztalod is magadat, mint a sas, és ha a csillagok közé rakod is fészkét, onnan viszlek le téged, azt mondja az Úr. 5 Ha tolvajok jönnének hozzád, ha rablók éjjel, (hogy vagy kivágva!), vajon nem loptak volna, míg elegük van? ha a szőlőszedők hozzád jönnének, nem hagynának szőlőt? 6 Hogyan kutatják Ézsau dolgait? hogyan keresik fel a rejtett dolgait! 7 A te szövetségednek minden embere a határig vitt téged; a veled békés férfiak megtévesztettek és legyőztek téged; a kik kenyeredet eszik, sebet ejtenek alattad: nincs benne értelem. 8 Vajon nem pusztítom-e ki azon a napon a bölcseket Edomból és az értelmeseket Ézsau hegyéről? 9 És a te vitézeid, ó, Témán, megrémülnek mindaddig, amíg Ézsau hegyéről mindenkit lemészárolnak. 10 A te atyádfia ellen, Jákób ellen elkövetett erőszakosságodért szégyen borít el téged, és örökre kivágtatsz. 11 Azon a napon, amelyen a másik oldalon álltál, azon a napon, amikor az idegenek fogságba hurcolták seregeit, és idegenek bementek kapuin, és sorsot vetettek Jeruzsálemre, te is olyan voltál, mint egy közülük. 12 De nem kellett volna a testvéred napját nézned azon a napon, amikor az idegenné lett; és nem kellett volna örvendezned Júda fiai felett pusztulásuk napján; nem kellett volna büszkén beszélned a nyomorúság napján. 13 Nem kellett volna bemenned népem kapuján az ő szerencsétlenségük napján; igen, nem kellett volna ránézned nyomorúságukra csapásuk napján, és nem kellett volna rátenned az anyagukat csapásuk napján; 14 Ne állj a keresztútban, hogy kiirtsa azokat, akik megmenekültek; nem kellett volna átadnod azokat, akik megmaradtak a nyomorúság napján. 15 Mert közel van az Úr napja minden pogányhoz: amint cselekedtél, úgy lesz néked is, jutalmad a te fejedre tér vissza. 16 Mert amint ti ittál az én szent hegyemen, úgy isznak minden pogány szüntelenül, igen, isznak, és lenyelik, és olyanok lesznek, mintha nem is lettek volna. 17 De Sion hegyén szabadulás lesz, és szentség lesz; és Jákób háza birtokolja birtokaikat. 18 És Jákób háza tűz legyen, József háza láng, Ézsau háza pedig tarló, és meggyújtanak bennük, és megemésztik őket. és Ézsau házából nem marad meg senki; mert az ÚR mondta. 19 És a déliek birtokba veszik Ézsau hegyét; és a síkságról valók a filiszteusok; és ők veszik birtokba Efraim mezőit és Samária mezőit, és Benjámin birtokolja Gileádot. 20 És az Izráel fiainak e seregének fogságában a kánaániak foglya lesz, egészen Sareptáig; és Jeruzsálem fogsága, amely Szefarádban van, birtokolja a déli városokat. 21 És szabadítók jönnek fel Sion hegyére, hogy ítéljék Ézsau hegyét; és az Úré lesz a királyság.