ly út á r i k jos a L y Nag
Baross tér
Történetesen Kolozsváron
Vasú t
u.
Pap u.
i út Ber csé ny ér vez a b Hu u.
u.
tve tér zér
ür
dő
Hé
Főtér
k
Deá
r so
Pe
. Pata u
Hunyadi tér
. .
yö r
gy
N
fa
t
A név eredete ismeretlen. Bár régebb volt itt egy fogda, a Fogoly elnevezést csak a 19. század közepén kapta. A 16-18. században Kis-Fazakas utca volt a neve. Bár a fazekasok céhe által védett torony a Szentegyház utca végén volt, a Kis-Fazekas utcában több mester lakott, a közeli házsongárdi agyaglelőhely miatt.
Kalányos utca (Primăverii)
Nevét az 1895-ig önálló Kolozsmonostor szélén, valószínűleg a XIX. század elején letelepedett cigányok kalánkalány szavából képzett, kalányos, kanálfaragó mesterségről kaphatta.
Király utca (I. C. Brătianu)
Már a középkorban is Platea Regisnek emlegetik, feltételezhetően egy vagy több királybíró háza állhatott ezen az utcán.
Kossuth Lajos utca (21. Decembrie 1989.)
1899-ben vette fel Kossuth Lajos nevét, azelőtt Bel-Magyar utcának nevezték.
Malom utca (George Barițiu)
Nevét a Malomárok partján álló úgynevezett Nagymalomról kapta, amely a 18. század első harmadában épült.
Magyar utca (21 Decembrie 1989)
Nevét az itt tavaszi mulatságokról kapta.
ző
Me u.
Víztorony
A Botanikus kert víztornya 1920-ban épült, ez látta el vízzel az intézmény öntözőrendszerét. Időközben ez a szerepe megszűnt, jelenleg kilátóként működik.
t ú ó l sgá
iz
mb Lo
agv l l i s C
A Farkas utca neve abból az időszakból származhat, amikor az erdő még a Házsongárdi temető aljáig tartott, és a külső várfal még nem volt meg. Téli éjszakákon idáig bemerészkedtek a farkasok, vagy ha nem is jártak be, üvöltésük minden bizonnyal hallatszott. Első írásos említése 1453-ból származik, a kolozsvári magyar polgárokat összeíró dokumentumból.
Majális utca (Republicii) A modern organikus építészet jegyeit hordozó Kolozsvár Aréna (Cluj Arena) 2011-ben épült. Románia második legnagyobb stadionja.
Déli u.
Farkas utca (Mihail Kogălniceanu)
A Bel-Magyar utca városfalon kívüli része. Nevét az itt lakó magyarokról kapta, ugyanis a városfalakon belüli részeket többségben szászok lakták.
Kolozsvár Aréna
Kalányos u tca
nyo
lá Ka
iú
út
i út s e n Fe
. su
lv
A Györgyfalvi-negyedet 1964 szeptemberében kezdték építeni a Pata utca (ma N. Titulescu) végénél a Bivalyrét felé. Az urbanisztikai tervek külföldi építészek bevonásával készültek, vezetőjük Augustin Presecan volt. A Kolozsvár és Románia egyik legélhetőbb és legbiztonságosabb negyedeként számon tartott városrész a tervezők elképzelései szerint sok zöldövezetet és közösségi teret tartalmaz. Több piacépülettel rendelkezik, az egyik legismertebb, a Merkúr 1968-ban épült.
.
is u
jál
M
Mai nevét minden bizonnyal az egyetemről kapta. Eredeti neve Belső-Torda utca, amelyet azért neveztek így, mert ez az út vezetett Torda felé, a Bel-előtag pedig az utca várfalon belüli részére vonatkozik.
A 19. század végéig Kispiacnak nevezik, ez a város legrégebbi piactere. A Karolina nevet a 19. század végén kapta, amikor ide helyezték a tér közepén álló Karolinaoszlopot, ami korábban a Főtéren állt. Az oszlop I. Ferenc császár és felesége Karolina Augusta császárné 1817-es látogatását örökíti meg. A téren egy intézmény is viselte a nevet: az Országos Karolina Kórház.
Merkúr
Tarda i
út
Ma
tori s o n o
A Dónát-monda szerint a Hója erdőben élő Dónát nevű pásztor, amikor meglátta, hogy a törökök vágni kezdték a hegyet, befutott a városba, beszámolt az eseményről, majd holtan összerogyott. A városvédők hamar intézkedtek és még időben sikerült elkergetni a török seregeket. Hálából egy szobrot készítettek Dónátról, amelyet a Hója-erdő aljában állítottak fel (jelenleg a falumúzeumban van). A legendák szerint a szobor minden éjszaka leszáll a talapzatáról, körülnéz nincs-e valami baj, korsóját megmeríti a Szamosban és úgy tér vissza.
Karolina tér (Piața Muzeului)
G
. tőfi u
yá r
fa
u.
u.
n
u.
Fogoly u. Szt. György tér
nc
lá
ly u
tem
ó Mik
e Egy u.
n Mo
t
iú
Dónát út (Donat)
Fogoly utca (Potaissa)
a Sz
as u Fark
J ny Ara s u. o Ján
u.
o
r sto
nc Fere
u.
hle
.
mos
.
Kirá
u ai k ó
ri út
nt
Bocskai tér
zu
há egy
zi u.
Tókö
H
Bet
F
po Szo
Un
u.
ió
u.
aj th L
Sze
s tyá Má r. u. ki
.
éd v n o
u.
. os u
u
s Kos
ak er t
u.
nyi
Karolina tér
nu Istvá
Kis-Sza
u.
vös
elé
Vasvári Pál u.
Bem
Cs
u.
m alo
. lu
e
g en
ar gy
Eö t
út
Po st
ss We
Rákócz i
t alvi ú
Egyetem utca (Universității)
Széchenyi tér
M
Türr
osf
Szam
Ma
nta
A ry
Árpád Rudolf u.
sy A nd rá s
t
Ete
tú
ezér u. Álmos v
öz k e l
be
á
Nevét a Bethlen bástyaként is ismert szabók tornyáról kapta. A utcát korábban Boszorkányosnak (Boszorkány utcának) neveztek, ennek első írásos említése 1792-ből származik. Azt tartották, hogy a környéken található utcákban boszorkányok laknak. 1845-ben még mindig Boszorkánysorként jelenik meg, a Bethlen utcanév 1869-től lesz általános. A 19. század közepétől a Csillag, a Csörgő, és Rejtek utcákkal toldják meg.
Vágóhíd tér
sé
t út
Dón
mond g i s Z z c i ór Apafi (M
z Er
Törökvágási út
u.
Gépész u.
) u.
s u. Téglá
Ferenc József u.
Bethlen utca (Baba Novac)
Mikó utca (Clinicilor)
A neve eredetileg Külső-Széna utca (a Belső-Széna utca várfalon kívüli folytatása) volt. Azután kezdték Múzeum utcának nevezni, miután Mikó Imre az itt elterülő telkét és házát az Erdélyi Múzeum-Egyletnek adományozta. 1899. április 17-én kapta a Mikó nevet. 1964-ben kapta a Strada Clinicilor (Klinikák utcája) nevet az utcában található egyetemi klinikákról. 2009-ben Doru Radoslav történész, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, hogy az utca viselhesse ismét Mikó Imre nevét.
Monostori út (Calea Mănăștur/Calea Moților)
Első említése 1453-ból a „Monostor Extra Muros”, azaz falakon kívüli „Monostor utca”, 1551-ben „Coloswar falain kivül a Monosthor wcza” formában hivatkoztak rá. Folytatása a Fenesi út (Calea Florești). A román közigazgatás bevezetésekor két utcára osztották: az egykori sörgyárig Mócok útja (Calea Moţilor), azon túl pedig Monostori út(Calea Mănăștur) lett a neve.
Petőfi utca (Avram Iancu)
u.
Írisz-telepi református templom
1950 és 1957 között épült, Kós Károly és Debreczeni László tervei alapján.
A Petőfi utca a volt Külső-Torda utca. Valószínűleg Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia 1847-es kolozsvári látogatása miatt viseli a költő nevét. Látogatásuk során a Biasini szállóban szálltak meg. 1990-ben a Dohány utca vette fel Petőfi nevét.
Törökvágás út (Tăietura Turcului)
A Dónát-monda szerint a Törökvágás az 1660-as években keletkezett, a várost ostromló törökök vágták, hogy eltereljék a Kis-Szamos vizét a város alól és az így kiszáradt árkokon keresztül megkönnyítsék a bejutást a várba. Egy másik magyarázat szerint az ivóvíztől próbálták megfosztani a városlakókat.
Vásárcsarnok
Astoria
A magyar későszecesszió egyik kolozsvári példája. Az épület szállodának épült, a városközpontot a vasútállomással összekötő főút legimpozánsabb szállodája volt. Jelenleg (1990 óta) a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara székháza.
Csavaros (Facsaros) kéményű ház
A barokk stílusú, szerény polgári ház a 18t. század első harmadában épült. A Lőwy Dániel által leírt legenda szerint a ház egykori fázós lakója állandóan fűtött, a kályhák füstje pedig zavarta a közelben lakó ördögöt. Az ördög egy éjjel odalopózott a házhoz és bosszúból megcsavarta a kéményét. Asztalos Lajos helytörténész jegyzetei szerint a kéményt azért építették „csavarosnak, facsartosnak, facsarosnak”, hogy megakadályozza a boszorkányok behatolását a házba.
New York kávéház (Conti)
Az eklektikus stílusú szálloda és kávéház a 19. század végén épült Pákey Lajos tervei alapján. Ez volt az első villannyal világított épület a városban, az elektromosságot a szálloda saját áramfejlesztője biztosította. 1912 után légfűtés, fürdőke, telefon, fedett és fűtött téli tekepálya állt a vendégek rendelkezésére. Az 1912-ben elhunyt báró Horváth-Inczédy Ödönné Rhédey Johanna a tulajdonában lévő New York szállodát a Rhédey palotával együtt a Debreceni Református Kollégiumra hagyta. A második világháború utolsó szakaszában, amikor a németek megszállták Kolozsvárt, a Gestapo főhadiszállást rendezett be a szállodában. Az 1948-as államosítást követően bezárták, és egy időre diákszállásnak használták, majd az orvosi egyetem rektori hivatala költözött bele. Az ötvenes évek végétől 2005-ig Continental néven ismét szálloda, vendéglő és kávézó működött benne, azóta zárva tart.
Az épület tetején levő óra 1989 óta mutatja azt az időpontot mikor Nicolae és Elena Ceaușescu 1989. december 22-én délben helikopterrel elmenekült Bukarestből. Palkó Máté József villanyszerelő mászott fel a piac épületére és állította meg az óra mutatóit 12 óra 7 percnél.
Tănăsescu-villa
1939 és 40 között épült, Radu Tănăsescu egyetemi tanár tulajdonaként, George Cristinel tervei alapján.
Unió utca (Memorandumului)
Eredetileg a Főtértől nyugatra, a kolozsmonostori apátság felé vivő utat Monostor utcának nevezték; latin nyelvű iratokban azonban Rapularum (répácska) volt a neve. Miután 1848. május 30-án az utcában levő Redutban mondták ki Erdély unióját Magyarországgal, még aznap az Unió nevet kapta, amelyet a kolozsvári magyarok ma is használnak. A két világháború között neve Memorandului, azaz a Memorandum utcája lett, ugyanis 1894 májusában szintén a Redutban folytatták le az 1892. évi román memorandumot aláírók perét.
Wesselényi utca (Regele Ferdinand)
A források szerint a Wesselényi utcanévről Kolozsvár népe határozott 1848. május 28-án (Kolozsváron kimondott unió), ugyanis itt szállt meg Wesselényi Miklós. A név végül a forradalom 50 éves évfordulóján változott meg 1898-ban. Korábban ez volt a Híd utca a végén alló Híd-kapu miatt. Többek között ezen az utcán is futott az 1892-1902 között működő városi vasút, amelyet az angolul nem tudó lakosság csúfondárosan ájvájnak mondott (az angol tramway-ből).
Hóstáti ház
A Pacsirta utcában, a tömbházak között található ez a megmaradt hóstáti ház. 1979-től a kommunista diktatúra alatt felszámolták a hóstáti közösség javát, a házak és kertek helyén tömbházak épültek, ami jelentős lakosságcserével is járt. Mátyás király korában a hóstátok (a városfalakon kívüli peremkerületek) olyan kertek voltak, melyeken kolozsávári polgári identitásukra büszke, lokálpatrióta földművesek gazdálkodtak. A kolozsvári köztudatban több elmélet is létezik a hóstátiak eredetére. K. Kovács László meghatározása szerint „a Hóstát lakossága nem egy régi magból a századok folyamán önmagában kifejlődött társadalom, hanem az idők haladtán folyton-folyvást keveredett, egyre ötvöződött, ma is alakuló népesség.”
Táborhelyi ONCSA-telepi lakóház
1940 és 1942 között épült fel az Országos Nép- és Csalávédelmi Alap egyik kolozsvári telepe, nagycsaládosok számára. A telep házai (a Zsolt vezér / Brâncoveanu utcához hasonlóan) a népi építészetből ihletődtek, mindegyiknek tágas kertje volt. Az emeletes, havasi jellegű házakat Kós Károly tervezte.
Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiţi! Egyesület Felelős kiadó: Talpas Botond Projektfelelős: Szilágyi-Kispista Ágota Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság
Design: Mureșan David Közreműködtek: Gál Edina, Sipos Dávid, Stanik Bence Támogatók: Bethlen Gábor Alap, Kolozs Megyei Tanács Kolozsvár, 2019.