INTÉZET
Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről
Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről A MIK Egyesület YZ Intézetének kiadványa
INTÉZET
Szerző: Bethlendi András – kisebbségjogász A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza Szerkesztő: Talpas Botond Közkreműködtek: Duduj Szilvia, Stanik Bence, Szilágyi-Kispista Ágota Felelős kiadó: Lokodi Katalin, a MIK Egyesület elnöke
Kolozsvár, 2019. A kiadvány partnerei: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Miniszterelnökség, Igen, tessék! - Da, poftiţi! Egyesület
Bevezető Kolozsvár fontos színtere a magyar nyelvhasználatnak, ugyanis azon túl, hogy itt él Erdély második legnagyobb magyar közössége, itt szocializálódik az erdélyi magyar és román véleményformálók és intézményvezetők számottevő része. Így a kolozsvári interetnikus, nyelvi viszonyok mindkét közösségbe kisugároznak és össztársadalmi hatással bírnak. Ennek köszönhetően Kolozsvár az erdélyi magyar társadalom anyanyelvhasználatról alkotott normalitásképének meghatározó színhelye. Ezt szem előtt tartva kell a kolozsvári magyar nyelvhasználat helyzetének kiemelt jelentőséget tulajdonítani, és egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességét mérlegre helyezni. A magyar nyelv helyzetéről, szerepéről, használatáról alkotott normalitásképünk az, ami a hétköznapok nyelvhasználatával kapcsolatos társadalmi reflexeinket és politikusaink ezirányú magatartását meghatározza és végül életre hívja a nyilvános terekben tapasztalható nyelvi környezetet. Ugyanakkor maga a nyelvi környezet is visszahat a nyelvi reflexeink mögött álló normalitásképünkre. Jelenleg, a kolozsvári magyar közösség nyelvi reflexeit és politikai döntéseit az önkéntes lemondás jellemzi, sokszor a románok által nem befolyásolt szituációkban is. Az anyanyelvhasználatról vagy az egyenlő bánásmódról viszont csak akkor mond le önkéntesen, szabad akaratából egy nyelvi közösség, ha már az asszimilálódás útjára tért. Tekintve, hogy az asszimilálódást sem szükségszerűnek, sem az erdélyi magyar közösség magától értetődő sajátjának nem tekinthetjük, a Kolozsváron széles körben jellemző nyelvhasználati reflexeket egy torzult normalitáskép következményeinek tekinthetjük. Ez a torzult normalitáskép egy olyan társadalompszichológiai állapot kialakulásához vezet, ami önmagában is elősegíti az asszimilációs folyamatokat. Viszont téves volna azt gondolni, hogy az anyanyelvük használatát önkéntesen elmulasztók mind az asszimilálódás útján járnának. Például a magyar közösség megmaradása iránt elkötelezett, Kolozsváron tömörülő erdélyi magyar politikai, értelmiségi, gazdasági és egyházi elit által uralt és befolyásolt terekben is indokolatlan mértékben szorult vissza a magyar nyelv használata. A közösségi vezetők szintjein is tapasztalható torzult normalitásképpel, illetve az ebből származó nyelvi környezet jelentőségének alábecsülésével magyarázható a magyar nyelv használatának indokolatlan elmulasztása, többek között a történelmi magyar egyházak, magyar iskolák vagy a kolozsvári magyar felsőoktatási intézmények esetében, amikor csak román nyelven tüntetik fel a parkolást tiltó, a poroltót vagy a csúszásveszélyt jelző táblákat, vagy a magyar állami pénzből felújított egyházi iskolában az órarendeket. Az önkéntes lemondás példája volt a 2001-től 2019-ig tartó azon tizennyolc év is, amikor hiába volt törvényi garanciája a magyar nyelvhasználatnak a közigazgatásban, ennek csak 2017-ben és akkor is csak a többnyelvű helységnévtáblákra szorítkozva 4
INTÉZET
szereztek érvényt. Amint azt számos eset mutatja, a helyi magyar politikai szereplők mind a mai napig rendszeresen elmulasztják kérni a magyar nyelv használatát, amikor a román fél hozzájárulására is szükség volna.
vitairatcélja célja A vitairat Jelen vitairat párbeszédet és közvitát kezdeményez a társadalom magyar szereplői között annak lehetőségéről, hogy szükséges és lehetséges-e a magyar nyelvhasználatról alkotott normalitásképünk és az ezzel kölcsönhatásban lévő nyelvi környezetünk megújítása. Ennek érdekében megkíséreljük feltárni a magyar nyelv nyilvános használatának azon lehetőségeit, amelyekhez nem szükséges román fél együttműködése, ugyanakkor amelyek elmulasztásáért vagy sikeres kihasználásáért teljes felelősséggel tartoznak a magyar társadalom különböző szereplői. Habár a politikai, egyházi, közösségi vezetők, vállalkozók, civil szervezetek és városlakók saját, önálló cselekedeteiken keresztül, külön-külön mind befolyásolják a kolozsvári magyar nyelvhasználat helyzetét, mégis különböző mértékben számonkérhetőek. Akik a magyar közösség létezéséből fakadóan végezhetik munkájukat, morálisan más felelősséggel tartoznak a közösség irányába, mint azok, akiknek a megélhetése, munkahelye, szakmai pályája nincs összefüggésben azzal, hogy Kolozsvár 50.000 magyar lakosa milyen anyanyelvű vagy etnikumú. Véleményünk szerint a jelen dokumentumban tárgyalt lehetőségek egyidejű kihasználása csökkentené a kolozsvári magyar közösségre nehezedő asszimilációs nyomást, növelné a magyar nyelv „társadalmi valutaértékét”, a város méltányosabban tükrözné a magyar közösség és kultúra jelenlétét és ennek természetességét. Normalitásképünk és nyelvi környezetünk megújítása szükségszerű előfeltétele az asszimilációs nyomás csökkentésének és a kolozsvári magyarság nyelvében való megtartásának. A nyelvi asszimilációs nyomás csökkenése a kolozsvári magyarok otthonosság-érzetét, a magyar közösség vitalitását és életképességét erősíti.1
5
1 Bővebben a nyelvi tájkép társadalompszichológiai jelentőségéről lásd: Rodrigue Landry, Richard Y. Bourhis: Linguistic Landscape and Ethnolinguistic Vitality: An Empirical Study in Journal of Language and Social Psychology, 1997 16: 23.
1. A magyar nyelv nyilvános használatának legfontosabb terei, kontextusai A magyar nyelv nyilvános használata számos térben, kontextusban és módon valósulhat meg. A magyarok között megvalósuló szóbeli interakción túl a magyar nyelv nyilvános használatának legfontosabb kontextusainak a nyilvánosság számára leginkább láthatóbbakat kell tekintenünk. Ilyenek a:
1.1. szimbolikus fontossággal bíró feliratok. Például: intézménynevek, közintézmények külső és belső feliratai, helységnevek, közérdekű feliratok, folyónevek, szobor- és emlékműfeliratok, nagy méretű feliratok stb. 1.2. nagyon gyakran használt feliratok, feliratozások, szövegek. Például: poroltó, menekülési útvonal, parkolóhely, buszjegy, nyitvatartás, kijárat-bejárat feliratok, különböző jegykibocsátó automaták felhasználói felületei, veszélyjelző táblák, termékfeliratok stb. 1.3. nagy társadalmi elismertségnek örvendő személyek nyilvános felszólalásai. Például: politikai, egyházi és intézményi elöljárók, celebek, tanárok, sokak által elismert sikereket felmutató egyének stb. 1.4 nagy érdeklődésre számot tartó események. Például: Kolozsvári Városnapok, Karácsonyi Vásár, TIFF, Kolozsvári Magyar Napok, fontos sportesemények, egyéb nagy látogatottságnak örvendő események. 1.5. reklámok, kirakatok. Például: az utcára néző, az utcakép részét képező feliratok, reklámok, menük stb.
6
INTÉZET
2. A magyar nyelv nyilvános használatának társadalmi következményei A magyar nyelv írásos és szóbeli nyilvános használata, annak függvényében, hogy a románhoz viszonyítva milyen mértékben és minőségben valósul meg.
2.1. Láthatóvá teheti vagy elrejtheti a kolozsvári magyarság számbeli és kulturális jelenlétének súlyát mind a kolozsváriak, mind az idelátogatók előtt; 2.2. A magyar nyelvet magas társadalmi értékkel bíró, változatos helyzetekben egyaránt hasznos nyelvként vagy a magyarok zárt közegeinek (magyar iskola, templom, intézmény, munkaközösség, bolt stb.) nyelveként tüntetheti fel; 2.3. Megerősítheti a magyar lakosságot abban, hogy anyanyelvhasználata a nyilvános terekben akár románok jelenlétében is természetes, indokolt, helyénvaló, vagy eltántoríthatja a magyar lakosokat attól, hogy nyilvánosan, bátran merjenek magyar nyelven beszélni az utcán, buszon, boltban románok jelenlétében; 2.4. Eltántoríthatja a románokat attól, hogy kifogásolják a magyar nyelv nyilvános használatát, vagy megerősítésként szolgálhat abban, hogy a magyar nyelv használata önmagában provokatív, románellenes akciónak minősülhet. 2.5. Hitelesít vagy hiteltelenít nyelvpolitikai törekvéseket, követeléseket.
7
Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a kolozsvári magyar közösségnek célja: - a magyar nyelv társadalmi felértékelése; - a magyar lakosok anyanyelvhasználatának bátorítása; - a román lakosság magyar nyelvvel szembeni elutasításának csökkentése; - a magyar kultúra és közösség láthatóvá tétele a nyilvánosság számára; - a magyarok nyelvi jogainak kihasználása; akkor megkerülhetetlenül célként kell tekintsünk a magyar nyelv minden szintű nyilvános használatának kiterjesztésére a nyilvánosság minden területén.
A folytatásban megpróbáljuk beazonosítani a kolozsvári nyelvhasználatra hatással bíró szereplőket és azt, hogy ezek milyen lépéseket tehetnek a magyar nyelv nyilvános használatának kiterjesztése érdekében.
8
INTÉZET
3. A kolozsvári magyar nyelvhasználatra befolyást gyakorló legfontosabb szereplők és lehetőségeik a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.1. A megyei közhatóságok, a nekik alárendelt közintézmények és a dekoncentrált közszolgáltatások
3.1.1. Jogi keret: jelenleg a hatályos közigazgatási törvény nem kötelezi a Kolozs megyei közhatóságot, a megyei tanácsot a magyar nyelv használatára, viszont a hatályos 57/2019-es közigazgatási törvény 94. cikkely, 2. bekezdése megengedi, hogy az adott közhatóság elhatározza a nyelvi jogok biztosítását. 3.1.2. Az RMDSZ-es, megyei tanácsosok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.1.2.1. Kérjék, hogy a megyei tanács kötelezze el magát tanácshatározatban a nyelvi jogok legláthatóbb szegmensének betartása mellett: megyehatárjelzések, intézményfeliratok és más statikus, nem változó feliratok. Ilyen beterjesztések nélkül a kielégítetlen nyelvhasználati igények nem igazolhatóak, és hiteltelenné válnak a jövőbeni törekvések is. A megyei tanács alá rendelt intézmények és dekoncentrált közszolgáltatások például: a Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum, az Erdélyi Néprajzi Múzeum, az Octavian Goga Megyei Könyvtár, a Puck Bábszínház, a Kolozsvári Látássérültek Líceuma, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, Kolozsvári Sürgősségi Gyermekkórház, Leon Daniello Pneumofiziológiai Kórház, Fertőző Betegségek Kórháza, Rehabilitációs Kórház stb. 3.1.2.2. Nyilvános felületeken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalakon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak.2 A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges egy prioritási sorrendet felállítani.
A „magyarul vagy két nyelven” megfogalmazás azt hivatott hangsúlyozni, hogy a magyar nyelv használatát ne kondicionáljuk a román nyelv használatától, ha azt a törvény nem követeli meg. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy bizonyos esetekben, pozíciókban a magyar közösség elemi érdekét szolgálja, hogy a magyar elöljárók a magyar mellett románul is kommunikáljanak. Jelen vitairat szándékain túlmutat annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a román lakosság irányába milyen kommunikációs stratégiát célszerű alkalmazni.
2
9
3.1.2.3. Nyilvános, a nagy közönség előtti felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul. Először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azon eseteket, ha éppen célzottan román nyelvű célközönségnek szánják szavait.
3.2. A helyi közhatóságok, a nekik alárendelt intézmények és a Kolozsváron működő dekoncentrált közszolgáltatások
3.2.1. Jogi keret: jelenleg a hatályos közigazgatási törvény 2019. július 3. óta nem kötelezi a helyi közhatóságot a magyar nyelv használatára, viszont a törvény 94. cikkely, 2. bekezdése megengedi, hogy az adott közhatóság elhatározza bizonyos nyelvi jogok biztosítását. 3.2.2. Az RMDSZ-es tanácsosok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.2.2.1. Kérjék, hogy a helyi tanács kötelezze el magát helyi tanács határozatban a magyar nyelv használata mellett mindazon esetekben, ahol azt a törvény nem tiltja. Ennek elmulasztása azt vonja maga után, hogy nem lesz igazolható a magyar nyelvhasználat igényének kontinuitása, állandósága, mely alááshatja a jövőbeni törekvések sikerességét. A legfontosabb ilyen esetek: - Szimbolikus fontossággal bíró feliratok: helységnévtáblák, intézmény-névtáblák, nagy méretű feliratok stb. - A lakosságnak szánt városi nagyrendezvények: városnapok, a hivatal által támogatott/kiszerződött/szervezett – a teljes lakosságnak szóló – fesztiválok, vásárok stb. - A közszállítási vállalat járműveinek külső és belső feliratai, a jegyek és bérletek feliratozása stb. 3.2.2.2. Nyilvános felületeiken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalaikon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak. A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges egy prioritási sorrendet felállítani. 10
INTÉZET
3.2.2.3. Nyilvános, a nagy közönség előtti felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul. Először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azon eseteket, amikor éppen célzottan román célközönségnek szánják szavaikat.
3.3. A közhatóságok alá nem tartozó intézmények vezetőinek felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.3.1. A magyar közösség sajátos igényeit kiszolgálni hivatott intézmények vezetői 3.3.1.1. Valósítsák meg teljesen az intézmény kétnyelvű, de legalábbis magyar nyelvű kommunikációját az intézmény kültéri és beltéri feliratain, szórólapjain, programfüzetein, Facebook-oldalán, honlapján stb., úgy, hogy a magyar nyelv élvezzen prioritást mikor ezt a törvény nem tiltja. A kültéri intézménynevet jelölő feliratoknál a román nyelv kell prioritást élvezzen a törvény értelmében. 3.3.1.2. Nyilvános felületeiken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalaikon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak. A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges prioritási sorrendet felállítani. 3.3.1.2. Nyilvános felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul. Először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azokat az eseteket, amikor célzottan román célközönségnek szánják szavaikat. 3.3.2. A nem feltétlenül a magyar közösség sajátos igényeit kiszolgáló intézmények magyar vezetőinek felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.3.2.1. Valósítsák meg teljesen az intézmény kétnyelvű kommunikációját az intézmény kültéri és beltéri feliratain, 11
szórólapjain, programfüzetein, Facebook-oldalán, weboldalán stb. Amennyiben nincs ilyen kompetenciájuk, akkor kérjék felettesüktől az intézmény többnyelvűsítését. 3.3.2.2. Nyilvános felületeiken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalaikon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak. A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges prioritási sorrendet felállítani. 3.3.2.3. Nyilvános felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul, illetve lehetőleg először magyarul szólaljanak fel, csak ha nem éppen román nyelvű célközönségnek szánják szavaikat. 3.3.3. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére A BBTE egyike az oktatási törvény által multikulturálisnak nevezett egyetemeknek. A BBTE esetében az egyetem szenátusa mint legfelső döntő fórum határozott a magyar, a román és a német nyelv egyenlő státuszáról és ezen nyelvek korlátlan használatának lehetőségéről. Ez az interetnikus viszonyrendszer mértékadó lehetne Kolozsváron és Erdély más többnemzetiségű településein is. A BBTE magyar vezetőinek és oktatóinak felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.3.3.1. Valósítsák meg az intézmény magyar nyelvű korlátlan kommunikációját a magyar diákok és magyar lakosság irányába szóban, írásban és feliratokon egyaránt. Erre minden lehetőséget megad az egyetem szenátusa által elfogadott „Politica lingvistică” vagyis „Nyelvpolitika” című dokumentum, amelynek a 3.2. alfejezetének első bekezdése kimondja, hogy az egyetem a román, a magyar és a német nyelv egyenlőségének elvére helyezkedik, és ezen nyelvek mindegyikét bármiféle korlátozás nélkül lehet használni az egyetem belső és külső kommunikációjában. Megjegyezzük, hogy ez jelenleg nem valósul meg, hiszen az egyetem hemzseg az olyan nyilvános feliratoktól, amelyek 12
INTÉZET
egyaránt szólnak a magyar és a román diákságnak, mégis egynyelvűek. Továbbá az egyetem vezetősége egyértelműen korlátozza a magyar nyelv használatát olyankor, amikor a román nyelv használatától teszi függővé a magyar nyelv használatát, például a plakátok engedélyezésénél. Az egyetem magyar vezetőségének feladata volna fellépni a fent felsorolt restriktív rendelkezésekkel és gyakorlatokkal szemben. 3.3.3.2. Nyilvános felületeiken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalaikon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak. A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges egy prioritási sorrendet felállítani. 3.3.3.3. Nyilvános felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul, illetve lehetőleg először magyarul szólaljanak fel, csak ha nem éppen román a célközönség.
3.4. A történelmi magyar egyházak felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.4.1. Jogi keret: a törvény semmilyen szinten nem korlátozza vagy kötelezi valamely nyelv használatát Kolozsváron a történelmi magyar egyházak ingatlanjain belül és kívül. 3.4.2. Az egyház saját kommunikációs felületei (weboldalak, Facebookoldalak, sajtótermékek, kiállítások, szórólapok, parkoló-táblák, nyitvatartást jelölő feliratok stb.) Minden esetben legyen magyar verzió és a magyar nyelvű tartalom legalább olyan minőségű és tartalom-gazdagságú legyen, mint a román nyelvű megfelelője. A magyar nyelvű szöveg méretét, helyét tekintve prioritást élvezzen, ha szükségszerűen valamely nyelv előnyt kell élvezzen. 3.4.3. Az egyházi ingatlanokhoz kapcsolódó magyar nyelvhasználat 3.4.3.1. Amennyiben az adott tevékenységet bérleti szerződés alapján végzi az albérlő az egyház ingatlanában, akkor legyen a bérleti szerződésnek része, hogy az albérlő a nyilvánosságnak 13
vagy klienseinek szánt összes felirata (menük, szórólapok, kirakat feliratok, nyitvatartás stb.) magyarul is közli ugyanazokat az információkat, amelyeket a román feliratokon keresztül közöl. 3.4.3.2. Amennyiben az adott tevékenységet végző személy/ entitás részben vagy teljesen az egyháznak alárendelt, akkor a 3.4.2. pontban leírtak megvalósítása legyen munkahelyi elvárás, 4.4.2. együttműködési feltétel.
3.5. A szolgáltatói szektorban tevékenykedő magyar cégtulajdonosok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.5.1. Valósítsák meg a cég román kommunikációjával egyenértékű, hasonló minőségű és láthatóságú magyar nyelvű kommunikációját minden felületen: kirakat, üzlethelyiség, weboldal, Facebook-kommunikáció, stb. 3.5.2. Tekintsenek gazdasági potenciálként a magyar nyelv ismeretére az ügyfélfogadással foglalkozó alkalmazottaiknál. Ezeken a munkahelyeken legyen a magyar nyelv ismerete az alkalmazás feltétele. 3.5.3. Kommunikálják hatékonyan a magyar lakosok irányába, hogy szolgáltatásaik elérhetőek magyar nyelven is. Például lépjenek be az Igen, tessék! mozgalomba. 3.5.4. Bátorítsák klienseiket a magyar nyelv használatára a vásárlások, üzletkötések során. 3.5.5. Az adóból leírható támogatásokat ajánlják fel civil szervezeteknek szponzor-szerződésen keresztül, ezáltal támogatva a számukra szimpatikus társadalmi kezdeményezéseket, ügyeket, és a támogatási szerződésbe foglalják bele feltételként, hogy az adott civil szervezet vállalja, hogy megvalósítja a szervezet teljes körű magyar nyelvű kommunikációját.
14
INTÉZET
3.6. A civil szektor magyar identitású vezetői, projektkoordonátorai, a magyar közösségben (is) tevékenykedő szervezetek felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.6.1. Valósítsák meg a projektek és a civil szervezet teljes körű magyar nyelvű kommunikációját, mely tartalmát, minőségét és láthatóságát tekintve semmiben se maradjon el a román nyelvű kommunikációtól. Szükség esetén alakítsanak ki párhuzamosan magyar nyelvű kommunikációs csatornákat is. 3.6.2. Szempontként tekintsenek arra, hogy a nyilvánossággal kapcsolatba lépő alkalmazottaik, önkénteseik, közreműködőik magyar nyelven is el tudják látni kijelölt feladataikat a magyar anyanyelvű személyekkel szemben. 3.6.3. Kérjék számon a közösségi vezetők és magyar intézmények korábbiakban előirányzott magatartását.
3.7. A magyar nyelvű médiaorgánumok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.7.1. Következetesen kérjék számon a magyar nyelvhasználatért való proaktív cselekvés elmulasztását azokon az elöljárókon, akik a magyar közösség létezése okán, a magyar lakosok szavazata útján vagy az RMDSZ jóvoltából töltenek be elöljárói, vezetői pozíciót, és ennek okán kötelezettséggel tartoznak a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartani ebből a szempontból is. 3.7.2. Következetesen használják Kolozsvár történelmi magyar utcaneveit.
3.8. A Communitas Alapítvány felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
A Communitas Alapítvány 2018-ban megközelítőleg 2 millió euróból gazdálkodott, amely összeg 85%-a támogatott programokra volt szétosztva. Mint bármely más finanszírozónak, a Communitas Alapítványnak két fő felelőssége lehet a kolozsvári magyar nyelvhasználat kiterjesztésében:
15
3.8.1. A támogatási szerződésben foglalt elvárások részét képezze a magyar nyelvű kommunikáció teljes körű megvalósulása mint a támogatás feltétele, és ezt kelljen igazolni is az elszámoláskor. 3.8.2. Tegyen elérhetővé a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére irányuló forrásokat a civil társadalom részére. 3.8.3. Tegyen elérhetővé anyagi forrásokat a helyi önkormányzatban tevékenykedő magyar tanácsosok számára, fordítási költségek fedezésére a hivatal magyar nyelvű kommunikációjára, amennyiben azok dokumentáltan sikertelenül kérték ezen költségek fedezését az adott közhatóságtól.
3.9. A helyi, megyei és országos RMDSZ felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.9.1. Tekintsék a magyar nyelv nyilvános használatának kiterjesztését alapvető közösségi és politikai érdeknek. 3.9.2. Tekintsenek a magyar nyelvhasználat kiterjesztésének elmulasztására a szövetség és a közösség érdekeivel össze nem egyeztethető magatartásként. 3.9.3. Követeljék meg, hogy az RMDSZ támogatását élvező politikusok, intézményvezetők tegyenek eleget a szövetség magyar nyelvhasználatra vonatkozó vállalásainak. 3.9.4. Az országos, a megyei és a kolozsvári RMDSZ külön-külön dolgozzon ki részletes stratégiát arra, hogy miként fogja a magyar nyelvhasználat ügyét felvállalni és elősegíteni.
3.10. A magyar állam felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
Magyarország az elmúlt években a magyar közélet számos területének meghatározó anyagi mecénásává, támogatójává vált. A magyar állami finanszírozások meghatározóak a magyar kulturális rendezvények és intézmények többsége számára, beleértve a történelmi magyar egyházakat és a médiát is, valamint a magyar tulajdonú cégek fejlesztésében is számottevő szerepe van. 16
INTÉZET
Jelen pillanatban a finanszírozási feltételek között nem szerepel a magyar nyelv használatának követelménye egyetlen pályáztató intézmény esetében sem. Ennek eredményeképpen például előfordulhat, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT által finanszírozott rendezvényen nincs magyar nyelvű program, bemondás és weboldal, vagy hogy egy magyar gazdaságfejlesztésből részesülő cég csak román nyelven feliratozza termékeit. Ez azt eredményezi, hogy miközben a magyar állam egyik kezével önti a pénzt az erdélyi magyar közösség identitásának megőrzésébe, másik kezével a támogatottakon keresztül ugyanennek árt. Magyarország felelőssége a kolozsvári magyar nyelvhasználat kiterjesztésében legfőképpen az, hogy a támogatási feltételek között szerepeljen a magyar intézmények, egyházak, civil szervezetek, rendezvények, médiaorgánumok és a magyar állami finanszírozásban részesülő cégek esetében a magyar nyelv teljes körű használata, legalább olyan láthatóan, legalább olyan minőségben és tartalomgazdagságban, mint a román kommunikáció, azzal a kitétellel, hogy amennyiben azt a törvény nem tiltja, akkor a magyar nyelv élvezzen előnyt.
3.11. A fenti kategóriákba nem tartozó kolozsvári magyar lakosok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére
3.11.1. Vegyék igénybe magyarul a magyar nyelven elérhető szolgáltatásokat. 3.11.2. Hétköznapi fogyasztói magatartásukkal díjazzák azokat a szolgáltatókat, akik odafigyelnek és erőforrásokat fordítanak a magyar nyelv használatára. 3.11.3. Kérjék számon a korábban felsorolt szereplőkön a magyar nyelv megfelelő mértékű, minőségű, láthatóságú használatát.3
3 Ahhoz, hogy a kolozsvári magyar lakosok minél hatékonyabban számonkérjék a magyar nyelvhasználatot, szükséges egy erre irányuló gyakorlati útmutató kidolgozása. Jelen vitairat céljain túlmutat ennek az útmutatónak az elkészítése.
17
Összefoglaló és zárógondolatok Jelen vitairat megkísérelte feltárni mindazoknak a gyakorlati magatartásformáknak a lehetőségét, amelyekkel a különböző szereplők bővíthetik, bátoríthatják és számonkérhetik a magyar nyelv nyilvános használatát Kolozsváron. Ugyanakkor további célként tekintettünk arra is, hogy a magyar közösség tagjai felismerjék és felvállalják felelősségüket a magyar nyelv nyilvános használatában. Ennek érdekében kísérletet tettünk beazonosítani: - a magyar nyelvhasználat legfontosabb tereit és kontextusait, - a magyar nyelv nyilvános használatának társadalmi következményeit, - a kolozsvári nyelvhasználatot befolyásolni képes szereplőket, - a magyar nyelv kiterjesztéséhez vezető konkrét módszereket. A vitairat felvállalt célkitűzése elindítani egy magyar–magyar párbeszédet, nyilvános közvitát a kolozsvári magyar nyelvhasználatról, mely képes megújítani a magyar nyelv helyzetéről és a magyar szereplők ezirányú felelősségéről alkotott elképzeléseinket. Ahhoz, hogy jelen vitairat kézzelfogható eredményekhez vezessen, a számonkérhető szereplőknek vállalások formájában is el kell kötelezniük magukat a magyar nyelvhasználat kiterjesztése mellett. Ezt a szereplőkkel folytatott egyeztetések kell megelőzzék. Az elköteleződés akár a Nyelvi Charta logikájához hasonló menü-rendszerben is történhetne, lehetőséget adva különböző szintű vállalásokra. Ahhoz, hogy a magyar lakosok objektíven tudjanak értesülni a vállalások teljesítéséről, és lehetőségeikhez mérten számon tudják kérni az adott szereplőket, szükséges kidolgozni egy belső közösségi monitoring mechanizmust. A monitoringot végző szakértői csoport pedig kolozsvári, erdélyi és külföldi magyar szakemberekből kellene álljon.
18
INTÉZET
Az YZ Intézetről Kolozsvár évtizedek óta az erdélyi magyar ifjúság centruma. Több mint 15000 magyar egyetemista, több ezer magyar gimnazista, illetve fiatal család otthona, az erdélyi magyar közösség egyik fontos bázispontja. Az erdélyi magyarság identitásreprodukciójának szempontjából nem mindegy, hogy alakul az elmúlt évtizedben itt letelepedett és az ezután ide költöző magyar fiatalok nemzethez és anyanyelvhez fűződő kapcsolata. Feladatunk a külhoni magyar közösségek és a magyar nemzetközösség közti ifjúságpolitikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok feltérképezése és kutatása.
KÜLDETÉSÜNK Az YZ Intézet intézményi hátterével kíván hozzájárulni a kolozsvári ifjúsági szervezetek projektmenedzsment-kapacitásának növekedéséhez. Stratégiai célja a kutatáson túl a kolozsvári millenniumi nemzedék kulturális, szellemi, ifjúsági és gazdasági programjainak összehangolása és támogatása. Az intézet civil, ifjúsági és tudományos partnerszervezetei szakmai fejlődését segíti elő, hálózatot épít, tudásközpontként szolgál, ezzel tehetséggondozási és közösségszervezési erőforrást szabadít fel.
Magyar Ifjúsági Központ - MIK A Magyar Ifjúsági Központ a kolozsvári tehetséggondozási programoknak és az ifjúságszervezési munkát végző civil szervezeteknek a szövetségéből született. Az ifjúsági szféra lebonyolító kapacitását az intézményi háttér biztosításával növeli. Célja a fent említett szervezetek munkájának segítése, képzése, legyen szó szakmai programokról vagy akár forráskeresésről. Szerepe többek között az, hogy felkarolja a fiatalok által megfogalmazott ötleteket és lehetőségei szerint segítse megvalósulásukat, fejlődésüket. A Magyar Ifjúsági Központ közössége (2018 számokban): 1 közösségi tér, 70 szervezet, 320 rendezvény, 89 300 kedvezményezett, 9 446 A kártya-felhasználó, 2294 szervező és bevont önkéntes, 14 fiatal önkormányzati képviselő, 209 sajtómegjelenés, 216 000 Igen, tessék! magazin példány, 6847 Instagram-követő, 53520 Facebook-követő és 3118 aláírás a Minority Safepack támogatására.
19
Az Igen, tessék! Egyesületről Az Igen, tessék! mozgalom 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy a szabad piac logikájára alapozva arra sarkallja a cégeket, hogy magyarul is kiszolgálják klienseiket. Az erdélyi városokban élő magyarok, ha tehetik, magyar nyelven veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. Ha egy cég világosan jelzi, hogy szolgáltatásai magyar nyelven is elérhetőek, több magyar anyanyelvű vásárlóra, tehát bevételnövekedésre számíthat. Az Igen, tessék! mozgalom a többnyelvű szolgáltatások hálózatba szervezésével kész adatbázist bocsát a magyar közösség rendelkezésére, ez a www.igentessek.ro oldalon érhető el. A magyarul is tudó cégek elérhetőségeinek közreadásával jelentősen bővülnek a magyar nyelv használatának terei, a magyar nyelv presztízse pedig növekszik. A vállalkozók egy zöld „Igen, tessék!-Da, poftiţi!” feliratú matrica kihelyezésével jelezhetik, hogy ott magyarul is tudnak. A vásárlók egy bizonytalan nyelvi helyzet helyett egy magyar nyelvi környezetben találják magukat. Így már nem kell azon töprengeni, hogy milyen nyelven szólaljunk meg például egy vegyesboltban, az autószerelőnél vagy egy szépségszalonban.
Milyen igényekre, érdekekre válaszol a projekt? - A magyar anyanyelvűek otthonosság-érzetének növelése. - Az etnikailag magyar gazdasági szféra tudatos megerősítése, ugyanis a magyarul kiszolgálni hajlandó cégek 85-90 százaléka magyar érdekeltségű. - A magyar nyelv gazdasági és össztársadalmi presztízsének és hasznosíthatóságának növelése. - A közösségi szerepvállalás felerősödése azáltal, hogy a magyar anyanyelvű fogyasztók minden vásárlásukkal hozzájárulnak közösségük gazdasági és kulturális fenntartásához.
20