RTH Közlemények 2. szám by Info Rbakoz

RHT Közlemények A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának időszaki, elektronikus úton terjesztett kiadványa. I. évfolyam, 2. szám 2013. március 2013/2

Tartalom: Március 15-éhez közeledve ................................................................................................................................... 1

1848-49-ES ESEMÉNYEK A RÁBAKÖZBEN ..................................................................... 2 Két ágyúgolyó befalazva… ................................................................................................................................... 2 Két korabeli forrás a csornai csatáról ................................................................................................................. 3 Az 1849. június 13-i csornai csata emléke Acsalagon ......................................................................................... 5 Laky Demeter megemlékezése a csornai csatáról ............................................................................................... 7 A forradalom 100. évfordulójának megünneplése Csornán ............................................................................ 10

KÖZLEMÉNYEK .................................................................................................................. 11 Új kutatási tér a soproni Levéltárban................................................................................................................ 11

PÁLYÁZATOK ...................................................................................................................... 11 Helytörténeti prezentációs pályázat ................................................................................................................... 11 Tradíció-pályázat................................................................................................................................................. 12

TÁRSULATI HÍREK ............................................................................................................ 18 L.Burda Zsuzsanna kiállítása Jánossomorján .................................................................................................. 18

LINKAJÁNLÓ ....................................................................................................................... 21 

Március 15-éhez közeledve E számunkkal a szeretnénk tisztelegni a 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A bő egy esztendő rábaközi történéseinek felidézésével emlékezünk azokra a nem, vagy alig ismert hősökre, akik közül sokan e táj szülötteként vették ki részüket a szabadságharcból. Ennek az időszaknak legfontosabb és talán legismertebb eseménye a szabadságharc egyik utolsó győztes, Csornán lezajlott csatája, ám mellette sok – sok érdekes, alig

ismert és kevésbé fontos

momentuma is volt. Jelenlegi és későbbi számainkban szeretnénk közölni olyan írásokat, melyek segítenek abban, hogy minél részletesebben megismertessük a magyar történelem legfényesebb időszakának helyi eseményeit. 



1848-49-ES ESEMÉNYEK A RÁBAKÖZBEN Két ágyúgolyó befalazva… A szabadságharc emlékei Csornán Az 1848. március 15-ei pesti polgári

mondta. Nem messze ettől az ütközetben

forradalom, majd az azt követő szabadságharc

elesett osztrák vezérőrnagy, Franz von Wyss

történelmünk

kovácsoltvas

egyik

legdicsőbb

fejezete.

sírkeresztje,

és

Ennek az eseménysorozatnak a résztvevői

Szentgyörgyvölgyi Domján Antal huszár

számára állították el eddig magyar hazában

őrmester sírköve látható.

legtöbb

emléket/

szerzetesek sírparcellájában – bár egyiküknél

szobrokat,emléktáblákat/, s szinte megszám-

sem utal erre fölirat – öt ’48-as nemzetőrtiszt

lál hatatlanul sok utcát, teret, közintézményt

nyugszik: a már említett Laky főhadnagy,

neveztek

Sebesi Kálmán és Kulcsár Fábián kapitányok,

tárgyi

’48-as

hősökről.—s

A premontrei

temetőinkben mindenütt megkülönbözetett

s Pozsgai Dózsa és Simon Vince.

tisztelettel őrzik az ott nyugvó honvédek,

A Liszt Ferenc utcából nyíló – a postahivatal

tisztek

udvarával szembeni – utca Kmety György

vettek

(helytelenül Kmettyként/ tábornok, a csornai

emlékének méltó megőrzésében; s az 1849.

győző, nevét viseli. Az első ház falán a

június 13-ai győztes ütközet pedig minden

szabadságharcosok

valamire

szerepel

emléktáblája látható. Az államalapító I. István

/tankönyvekben is/,s a város XIX. századi

királyunkról elnevezett főtéren áll a csornai

történetének legkiemelkedőbb eseménye volt.

győzelem 150.évfordulóján fölavatott Kmety

Egy kis sétára hívom tisztelt Olvasóimat,

György-mellszobor.

melynek kiindulópontja a gimnáziummal

Béla érdi szobrászművész. A premontrei

szemben fekvő Szent Antal temető. Ide

rendház északi falán, mely a művelődési

temették a csornai ütközetben hősi halált halt

központ felé néz, a 2000-ben fölállított

honvédeket: a közös sírt jelölő emlékkövet a

szerzetes nemzetőrtisztek „Istent és Hazát

helyi iparoskör állíttatta. Már 1861-ben

szolgálni” föliratú emléktáblán levő bronz

fölállították/az önkényuralom még javában

arcmásokat szintén Domonkos Béla mintázta.

tart!/ az ütközet /a helybeliek csataként

A Zöldfa vendéglő szomszédságában álló,

emlegetik/emlékére a szép obeliszket. Az

úgynevezett ágyúgolyós ház bejárata fölött a

avatóbeszédet a pár évvel ezelőtt olmützi

csornai ütközetben kilőtt két vas lövedék van

börtönéből kiszabadult Laky János Demeter

beágyazva a falba. Sajnos az alatta lévő

nemzetőr főhadnagy, premontrei kanonok

emléktábla

sírját.

Csorna

szabadságharcban

való

hajdan

bővelkedik részt

szakmunkában

és

Kmety

Alkotója

megkopott

betűi

tábornok

Domonkos

már

olvashatatlanok... Kevesen tudjuk, hogy a

Gábor munkájaként megjelent Kossuth Lajos

premontrei

útról

kapitányai című könyvben olvashatjuk Klebel

megközelíthető bejáratának az udvar felőli

János (Csorna, 1821), Gyapay Dénes (Tét,

része fölött szintén van egy falba épített

1824), Kiss Sándor (Tét, 1818), Szarka

ágyúgolyó.

Márton (Farád, 1814), Kopácsy Miklós

A Laky Döme utca - Laky János Demetert így

(Mórichida, 1814) és Nagy Kálmán rövid

szólíthatták életében – első épületén látható

életrajzát. Nagy Kálmán 1884-ben Csornán

emléktáblát 1989-ben a csornai Városszépítő

halt meg, de valószínűleg Farádon temették

Egyesület emeltette. A Petőfi téren 1982-ben

el, minthogy evangélikus volt, de az sem

leplezték le halhatatlan költőnk másfélszeres

kizárt,

életnagyságú bronzszobrát, melyet a fiatal

Szilsárkányban nyugszik Csupor Gábor, a

korában

(Rábapordány,

térség első országgyűlési képviselője. Csak

Tárnokréti) élő, jelenleg Móron alkotó Nagy

néhány ismertebb nevet soroltam fel ám

Benedek

sokkal többen vannak, akik ismeretlenként a

rendház

Soproni

Rábaközben szobrászművész

készített.

hogy

csak

ott

születésűként

anyakönyvezték.

avatóbeszédet Nemeskürty István író mondta.

rábaközi

vettek

részt

Csorna környékén még számos ’48-as hőst

szabadságharcban.

említhetünk. Csupán az 1988-ban, Bona

közeledve emlékezzünk meg róluk is.

Március

15-éhez

Kálmán Gyula 

Két korabeli forrás a csornai csatáról A fegyverzaj elülte, a halottak eltemetése

csornai csatáról írott munkájában, de azt

és a hadak elvonulása után a csornai

még az 1999-ben megjelent, Hermann

katolikus

György

Róbert által írt és szerkesztett "A csornai

csornai plébános (1826-1853) is számba

ütközet története és okmánytára." című

vette a nap eseményeit. 1849.június 13-án a

kiváló kötet sem közli. A becses forrás

halotti anyakönyvbe írta a nap krónikáját.

teljes

Az eredetiben fennmaradt és egykorú

először. A bejegyzést eredeti helyesírással

dokumentumból idéz Király Iván is a

közöljük.

plébánián

Borbély

terjedelmében

itt

olvasható

„Az 1849iki Év Június hó 13ika Csorna Mező Város lakosságára nézve, mint védszentje Páduai Szent Antalnak tiszteletére szentelt ünnepi nap, valamint a jelenkori nemzedéknek, úgy az utódi sarjadéknak mindenkorra emlékezetes leend, mellynek fölvirradtán 2/4 6 órára az itt helyben táborozó Császári lovas-dzsidás-uhlánus- és gyalog sereg a Nemes s Vitéz magyar Huszár, és Honvéd gyalog seregtül dél, s nyugotti oldalrul váratlanul megtámadva, hősies, és véres csatázás között Csornábul Bősárkányon, és a hanságon keresztül Mosony megyébe visszavonult. A

vérengző csatatéren, a két részrül 101 azaz százegy bajnok porba keverve hullott a halál jéghideg karjai közé. Melyik részrül több az elesettek száma? Bizonyos hitelességgel nem tudható, és így föl sem is jegyezhető: mert az elesettek testökrül mindennemű öltönyök egész botrányos meztelenségig leginkább a közelebb, és távolabbi vidékrül ide özönlött allyas, sepredék népségtül lefosztattak, az elesett derék Huszárok testén számnélküli kardvágás, Dszida szúrás, és goló luggatás vala szemlélhető. Az elesettek között nevezetesebbek: Vyss Császári Generál Major, Dzvonkovszky, és Müntzter Magyar Ezredbüli századosok; még is Belicza főőrmester ugyan a Magyar Huszár Ezredbül. Az elesett két százados a seregnél közszeretetben, és tiszteletben lévén, bánatos hatást tőn elestök a seregre; ugyan ezért hűlt tetemeiket a sereg magával Csornárul elszállította. A nevezett Császári Generál Major és Belicza főőrmester tetemeik Egyházi szertartással, számos nép kíséretében, szövétnekek világításánál külön koporsóba, és sírba helyezve még ezen gyászos nap esti óráiban a helybeli Plébános által megáldva és szentelve a Köztemetőbe eltakaréttattak. Hasonlag a Császári, s Magyar seregbül elesettek az utczákrul, mezőrül össze szedegetve, a temetőbe hordogatva a nép buzgó imái s könyörgései között sorban ásott sírgödrökbe rakogatva, a körülményekhez alkalmazólag fáklák világításánál ugyan a helybeli Plébános által megáldva tisztességesen eltemettettek. A béke angyala a föltámadás nagy napjáig virrasszon nyugvó s hamvadó poraik felett. Különös figyelmet gerjesztő volt, hogy a bombák, gránátok, kártácsok, reppentyűk sűrű hullása, és puska golyók zápora között a helybeli lakosok közül egy ember élete sem esett áldozatul, noha a bombák, és egyébb nemű golyók némelly házakba tetemes pusztító rombolást okoztak. A sérültek száma jóval felezte az elesettek számát. Följegyzette: Borbély György csornai Plébános, tiszteletbeli kanonok és alesperes.” közzéteszi: Szalay Balázs  A szabadságharc hivatalos lapja, az 1849.június 21-én megjelent Közlöny így számolt be a csornai csatáról. A szöveget eredeti írásmóddal közöljük. „Folyó hó 13-án Kmetthy vitéz ezredes parancsnoksága alatt egy hadosztály a’ Csornában álló ellenség megtámadására reggeli 3 órakor Szélsárkányra érkezett. Itt Kmetthy ezredes seregét két csapatra osztván, az egyike Pongrácz ’s Uichtricz alezredesek által vezetve, első a’ gyalogságot, másik a’ lovasságot vezérelvén, Faradon átindulni rendeltetett az ellent hátul megtámadandó, ’s visszavonulhatását akadályozandó. A’ másik csapatot maga Kmetthy ezredes vezeté Csorna megtámadására. Reggeli 5 órakor Csorna mind két csapat által megtámadtatott. Wiss tábornoknak Csornát tartó hadteste 1 zászlóalj Baden, 1 zászlóalj Hess, 2 zászlóalj Schönhals, 1 osztály vadászok, 2 osztály császári dzsidás, 2 üteg ’s 2 röppetyűből állott. Az ellenséges sereg vitézül védé magát, de

gyalogságunk, jóllehet a’ hosszú út által elfáradva, példátlan vitézséggel harczolt, ’s Olaszhonból legujabban érkezett, ’s győzni szokott dsidások támadásait vitézül kiállá. 10-ik és 12.ezredbeli huszáraink az ellenséges dsidásokat 4 ízben visszavervén, ’s közülök 80-nat levágtak. Így Csorna miénk lőn, az ellenség kapuvári visszavonulási vonalától elvágva Harság felé nyomatott; azonban megsemmisítése az által akadályoztatott, mert a’ Beő sárkányi hídon, mellyet még el nem készültnek hittünk, futásban menekülhete Mosony felé. E’ fényes győzelem eredménye már ismeretes, ’s még folytonosan hozatnak be foglyok. Vesztességünk nem csekély, elestek 10-ik huszár ezredbeli századosok Minster, Drivonkovszki, ’s 51 ember; sebesültek a’ 2-ik beszterczei zászloalji őrnagy Mikovényi, 12-ik huszár ezredbeli százados Desewffy, ’s főhadnagy Nemes, vadászfőhadnagy Jelinek, és hadnagy Musrer, honvéd százados Platy István, Nihli Pál, Kiss Sándor, és Petrics Ferencz főhadnagyok, Szunyog hadnagy, és 208 ember. Különösen kitüntették magukat Mikovényi őrnagy, 12-dik huszárezredbeli százados Desewffy, ki mellébe nyert dsidaszurás daczára, még 2 támadásban vett részt, 45-d. zászlóaljbeli százados Divitsek, ’s 10-d. zászlóalji hadnagy Hegedüs, kik az ostromnál zászlóval elől mentek ’s vitézül vívtak; Albert vezérkari százados, és 12-d. ezredb. huszár Balla Rigó, ki maga 8 dsidással vívott. A’ Csornánál volt összes sereget vitéz kitartás ’s bátorság dicsérete illeti. Egyuttal Zambelli ezredes reggel 6 órakor 1½ század huszárral ’s 3 ágyúval Lesvár felől a’ Konyban levő ellenséges csapatot megtámadta ’s Maglóczáig üldözé.” közzéteszi: Szalay Balázs 

Az 1849. június 13-i csornai csata emléke Acsalagon A

csornai

csatáról

következő

szájhagyomány maradt vissza. A csornai

egy nagy selyem zászlóval. A fehérképnél megálltak,

leszálltak

lovaikról,

csata lezajlásakor, több acsalagi

megeresztették a hevedert, és

kiment

lepihentek.

déltájban

fehérképhez

egyik

ulánus

(kereszt Máriával) az ágyúszót és a

káromkodva szaladt fel és alá,

csatazajt

hallgatni.

szidta

idősebb

férfiak,

Többnyire mivel

Istent,

hogy

nem

segítette meg őket a csatában.

fegyverforgató acsalagi fiatal önként

Kirántotta a kardját, és elkezdte

a honvédségben szolgált, fele a

vele ütlegelni a Mária szobrot,

Kmety ezredes seregében. De voltak

aminek a fejét aztán le is ütötte. A

ott fehérnépek és gyerekek is, amikor egyszer

jelenlevők megbotránkozva nézték a jelenetet.

csak 8 osztrák ulánus közeledett Csorna felöl,

szobor

fejrészét

nép

kegyeletből

megőrizte.

1974-ben

süttöri

A négy huszár el is lovagolt, a farádi Hány

építőszövetkezet aztán visszahelyezte Mária

felé, amerre az acsalagiak mutatták a lesre

fejét.

vezető utat. Az emberek hazafelé menve

szabadban lévő 4 szobrot is felújította

tárgyalják a hírt, hogy Csornán szétverték az

Szelenczei Béla plébános idején. Érdekes,

osztrákokat.

hogy 125 éven keresztül a leütött szoborfejet

Délután 4 óra tájt jön ám a négy huszár

senki sem bántotta, pedig a javításig a szobor

Földsziget felöl, négy vezeték lóval, és egy

lábánál volt.

hatalmas

Az ulánusokat vezető tiszt, megkérdezte az

lepihentek, a falu népe pedig megvendégelte

ott álló embereket, hogyan lehet legközelebb

őket, de az őrmester csak kenyeret, szalonnát,

eljutni Kapuvárra. Az ulánusokat aztán

meg aludttejet enged a huszároknak, mivel

elküldték a falu túlsó felén lévő, zsellér legelő

nagyon meleg van. A falu népe megetette,

mellett vezető úton Kapuvárra. Utánuk

megitatatta és megpucolta lovaikat.

hamarosan négy huszárhonvéd tűnt fel,

Mielőtt elindulnának Csorna felé, a templom

akiknek

lépcsőn ülő őrmester kéri az osztrák zászlót,

Ugyanakkor

vezetője

egyházközség

egy

fehérszakállas

zászlóval.

templom

előtt

őrmester volt.

azt a rúdjáról legombolítva, felét éles

"Emberek, maguk magyarok?" - kérdezte a

bicskával levágva, kihirdeti: "a fele a miénk,

fehérszakállas.

akik megszereztük, a rúdján maradó felét

"Igen. azok vagyunk",- felelték az acsalagiak.

leadjuk a századnak." A fehérszakállas a

"Nem láttak erre ulánusokat egy zászlóval?"

levágott félrészt újra négyfelé vágta, három

kérdezte a tiszt.

darabot elosztott a huszárok között. A nála

"De igen. Kapuvárra igyekeztek!"

maradt darabot újra ketté vágta, lehúzta

"Ha maguk jó magyarok, akkor mondják

csizmáját, a neki jutott zászlódarabokat

meg, hogyan tudunk eléjük kerülni."

föltekerte lábára, és így kiáltott fel: - "a

"Meg tudjuk mi biz azt mondani, de

császár zászlaja csak erre való!" Az őrmester

vigyázzanak, mert azok nyolcan vannak",

a maglócái Dombos volt, egy kisnemes.

szólt oda egy suhanc.

"Ne törődjenek maguk azzá, de mi meg

gulyások

magyarok vagyunk!" felelte az egyik diák

acsalagiaknak, mint tanuk.

huszár büszkén.

Miután

"Csak lovagoljanak erre. a farádi fás, bokros

Hosszúdombra, elbújtak az út mellett a

határ

érkeznek

bokrokban, és figyelmeztették a gulyásokat,

Hosszúdombra, ott az út mellett sűrű. rekettye

hogy el ne árulják őket. Csak legyenek

bokrok vannak. Jó leshely van ott!"

nyugodtan, és legeltessék tovább a marhákat,

mellett,

amíg

nem

rajtaütés

lefolyását mesélték

négy

a el

huszár

hosszúdombi később

megérkezett

ők meg az út menti rekettyebokrokban állva

várták az ellenséget. Hamarosan megérkezett

pedig az osli papnak ajándékoztak, hogy a

a nyolc ulánus is, csendesen poroszkálva. A

négy halott ulánust tisztességesen eltemesse.

huszárok

négy

Ezt a történetet két acsalagi asszony mesélt el

pisztolylövéssel fogadták őket, négy ulánus

1920-ban. Ők állítólag szemtanúi voltak az

egyszerre esett le a lóról. A huszárok közibük

esetnek. Az egyik, néhai Igaz Mártonné

ugrattak, és a négy ulánust egy-kettőre

(Kópházi Anna néni), 1920-ban 92 éves, a

levágták karddal. A szétugrott lovakat a

másik asszony, Szóka Istvánné, 89 éves volt,

pásztorok segítségével összefogták, négyet

tehát 1849-ben 21 és 18 évesek voltak.

maguknak megtartottak, kettővel a négy

Őtőlük 1920 körül többször is hallottam ezt a

sebesült ulánust kocsin Kapuvárra küldték az

történetet.

rejtekhelyükről

először

osztrákokhoz, egyet a pásztoroknak, egyet Dr. Nagy Miklós Sinzing –Acsalag 

Laky Demeter megemlékezése a csornai csatáról Laky

Demeter

1861.június

premontrei

13-án

elmondott

kanonok ünnepi

Szónoklata megjelent a Vasárnapi Újság 1861.június

30-i

lapszámában,

illetve

beszéde a csornai Szent Antal temetőben

Alkalmi beszéd címmel megjelent a Győri

felállított

Közlöny 1861.évi 49.számában.

honvédemlékmű

avatásán.

(A magánhangzók és a mássalhangzók hosszúságát a mai írásmód szerint javítottam. ) „Hol legtöbb honfivér lepé A harczi síkokat: A népszabadság ott tenyészt Legszebb virágokat.” Bajza „Ezt mondja a költő; s valóban fényesen

megrendült falai közt a gyilkoló ágyúk

látjuk igazolva – minden rendű és rangú

borzasztó dördületei; tán éppen e perczben

tisztelt honfiak és honleányok! – halhatatlan

némult el utolsó halálhörgése im itt pihenő

költőnknek

dicső vértanúinknak,

vigasztaló

jóslatát,

azon honvédeknek,

emlékezetünket visszavezetjük az 1849-dik

kiknek sírja fölé annyi néma bánat, oly

évi június 13-ik napjára, azon napra, melynek

hosszú szenvedés után most először sírhatjuk

tizenegyszer gyászoltuk már, de csak eltitkolt

le a testvéri kegyelet forró könnyeit; kiknek

fájdalommal, évfordulatos emlékezetét; azon

sírja fölé ma állítunk gránit-szobrot, hogy a

napra, melyen tizenkét évvel ezelőtt, tán

távoli honfiak, vagy jólelkű idegen vándorok

éppen e perczben hangzottak el Csorna város

e szentelt sírhalmok közé tévedve tudhassák :

kik és mik voltak azok, kiknek elvérzett

érdekeit ingadozni látták, őket sem hideg,

szívei e nehéz szirt alatt hamvadoznak.

sem meleg, sem éhség, sem szomjúság de

Oh vajha neveiket is tudhatnók és e

még az ágyúk irtózatos menydörgései sem

gránittáblára véshetnők, hogy az anya, ki

ingathatták meg: mert ők honvédek voltak!

tizenkét év óta kesergi elveszett fia halálát,

Ha védelemre harsogtak a csata-kürtök éji

vagy a gyászoló özvegy, ki annyit zokogott s

órákban, vagy a pihenés ritka perczeiben, ezt

annyiszor hasztalan terjeszté ki epedő karjait

Isten intő szózatának tekintették, s elszántan,

ismeretlen csatában elgázolt, elvérzett hős

mint

férje után, megtudván e tábláról, hol pihennek

rohantak elleneikre, nem látva a golyózáport,

a kedves hamvak, engesztelő áldozatként

nem a romboló halál százféle rémképeit:

elhozhatná a hűség

csupán

és szeretet könnyeit a

nyugalmában

egyet

háborgatott

láttak,

t.i.

oroszlán,

védelemért

csendes sírhalomra, s róla egy göröngyöt,

siránkozó gyászos haza édesanyai képét, mely

vagy

fiúi oltalomért esedezett; és ők vidáman

néhány

fűszálat

vihetne

gyászos

magányába vigasztaló talizmánnak!

küzdöttek az édes anyahonért, és a csatatéren

De minek ezt kutatnunk. Mind hős volt ez, és

örömmel haltak meg: hisz ők honvédek

hősi dicsőségöket minden más névnél jobban

valának!

növeli az, hogy igazi honvédek voltak,

Oh be édes lehetett halála azoknak, kiknek

honvédek, kik a templomok szentélyétől le a

homlokára e dicső édes anya, a hálás haza,

gunyhók ócska bútoráig, s az öregség terhe

csókolta a végbúcsú áldott csókjait! Poraik

alatt meggörbült aggastyánoktól az édes anyai

csendesen nyugodtak a szent haza sajgó

emlőn csüggő ártatlan kisdedekig mindent és

kebelén, és ők nem látták és nem érezték a

mindenkit védelmeztek a megtámadott haza

halálukra

gyászos kebelén; s hogy a honnmaradott édes

szenvedéseit, a szenvedéseket, miket Jeremiás

testvéreket baj ne érje, hős kebleikkel

siralmai helyettünk elzokognak!

képeztek oltalmi bástyákat azok védelmére!

Azok, kik anélkül, hogy egymást gyűlölték

Ők panasz-szó nélkül tűrték a tél dermesztő

volna, egymás szívében forgatták meg az

hidegét, úgyszólván födetlen tagjaikkal; s míg

öldöklő

a csikorgó fagy kívülről befelé, keblök

nyugosznak egymás mellett!... Íme, kiket az

szentélyéből a haza lángoló szeretete kifelé

élet összeveszesztett, a halál mily nyájasan

hatott, s az ádáz elemek sem bírtak velök:

összebékité! – Itt honfi és ellenség csontjai

mert ők honvédek voltak!

békében porladoznak, miután egymás vérében

Addig, míg a haza szenvedéseit látták,

mintegy ismét megkeresztelkedtek, hogy az

legfőbb gyönyörük volt, megoszhatni a haza

agyarkodó

szenvedéseit, és mert ők valának a haza

megtisztulva várják be a föltámadás üdvözítő

legfőbb támaszai, addig, míg annak szent

hajnalát; főleg pedig, hogy példát adjanak az

következett

gyilkot,

élet

íme,

mily

minden

év

óriási

csendesen

bűnfoltjától

élő népek és nemzeteknek, azt cselekedni a

s már is éledezni kezd a sokat szenvedett haza

kölcsönös szeretet és testvéri egyetértés

és nemzet a te irgalmas kezed áldásától!

malasztjaival az életben, mit ők vérökkel

Íme itt, a magyar nemzet eme vértanúinak

cselekvének halálukban!

sírjára borulva kiáltunk hozzád, oh népek

Hajh! mert míg a haza népei közt a kölcsönös

Istene! mindenható karjaiddal emeld valahára

bizalom és e bizalom közt érő testvéri szeretet

rendes kerékvágásba e magyar haza minden

biztos gyökereket nem ver, addig, ha békét

népei

vetünk is, csak háborút aratunk! És, míg

jogigényeit, hogy egymást értve és boldogítva

jobbra tekintgetünk, hogy az események

élvezhessék a közös szabadság alkotmányos

rohama meg ne lepjen, íme balról zúdul az

áldásait! Légy te magad vezér és czél

reánk, és porba tiporja számításunkat.

egyszersmind ama nagyszerű mozgalmakban,

Különösen e jelen korszakban, midőn a világ

melyek a nemzetek közt mutatkoznak : mert

– és ez megfoghatatlan – az események

minden mozgalom, mely nélküled történik,

csudálatos alakulásainál fogva oly állapotban

csak vészterhes rázkódás, mely ínséget terem!

van, mely se nem béke, se nem háború; se

Légy te elválaszthatatlan kapcsa ama nyájas

nem dicsőség, se nem gyalázat; se nem

testvériségnek, mely e haza társnépeit örökre

szerencse, se nem szerencsétlenség; se nem

egyesítse : mert nélküled minden kapocs,

szabadság, se nem rabszolgaság; s mintegy

mely után népek szíve áhítozik, mint törékeny

egyenlő távolban áll egyfelül minden jó-,

üveg, szétporlik, mielőtt megszilárdulna!

másfelül minden rosszhoz; s míg a múltak

Szabadítsd meg szíveinket a silány önérdek és

delejesen vonják, s a jelen bizonytalanságai

kártékony szenvedélyek szolgabilincseitől,

aggasztják, retteg érinteni a jövőt, melynek

hogy a külszabadság, mely után korunk népei

sorsa végtelenül finom selyem-szálon függ

oly esengve vágynak, ne legyen egyéb, mint

egy iszonyú örvény felett, hova minden

áldott viszsugára azon belszabadságnak, mely

perczben lezuhanhat.

nélkül amaz rendetlenség-, féktelenség- és

Ily helyzetében a világeseményeknek, oh

örökös zűrzavarrá fajul. Oh pedig könnyebb

Isten! hová forduljunk, ha nem a te végtelen

tűrni a börtönök rabbilincseit, mintsem a

irgalmasságodhoz!

Hisz

múlt

idők

féktelen

és

nemzetiségeinek

szabadság

összezavart

rettenetes

szenvedései közt, miktől ijedve döbben vissza

bizonytalanságait!

honfikebel, midőn atya és fiú, testvér és

Szeretet Istene, te légy élete a népeknek, hogy

testvér, barát és jóbarát gyanakodva rejtegeté

azok szeretetben

egymás előtt keble titokszent fájdalmát,

undokságaitól irtózzanak. Te tűzd a józan

nemde hozzád folyamodtunk, irgalom Istene,

szabadság szent zászlóját a világ közepére,

éjféli

hogy oltalmad alatt a föld népei és nemzetei a

meghallgattad e nemzet fájdalmas zokogását,

körül gyülekezvén az emberi tökély és

kínszenvedésünk

óráiban,

és

éljenek, és

önzés

boldogság legfőbb fokáig fejlődhessenek!

De legyen elég a keserítő képekből. –

Ébressz a kormányzókban szabadság utáni

Mondjunk áldást elvérzett hőseink szendergő

őszinte szeretetet, a kormányzottakban pedig

poraira; és a csendes sir fölött, melyben a

kegyeletet a fegyelem és jó rend iránt! Add,

haza szentjei nyugosznak, kérjük a népek

hogy a fejedelmek tiszteletben tartsák a népek

nagy Istenét, hogy imádott magyar hazánkat e

ősi szent jogait, a népek pedig készséggel

nehéz

teljesítsék polgári kötelmeiket!

szerencsésen az alkotmányos szabadság és

Oh ekkor nem lesznek többé bujdosó

valódi jólét biztos kikötőjébe. Legyen áldás e

fejedelmek, sem tönkre jutott nemzetek, nem

haza minden népein! Éljen a magyar haza!

lesz többé harcz, nem lesznek a népeknek oly

Éljen

időviszonyok

között

magyar

vezérelje

nemzet!”

vértanúi, mint ím ezek is, kiknek jelenleg kesergünk sírjok fölött. közzéteszi: Szalay Balázs 

A forradalom 100. évfordulójának megünneplése Csornán A Csornai Járási Ipartestület Kultúrszakosztályának tagjai 1948.március 15-én adták elő a Petőfi című darabot. A képen látható szereplők azonosításában Moldoványi Eleonóra volt segítségemre.

1.sor (b-j) Élő Mária, Csete József, Horváth Sarolta, Takács Lajos vagy Nagy János, Kopasz László, Porpáczy Ernő, Kuti Ilona, Schügerl Mátyás, Bakos Rózsi 2.sor: (b-j) Kiss Ottó, Kopasz Aurél, Csalló Gábor, Csík Ferenc, Papp Imre, Hoffmann Károly, Horváth Margit, Moldoványi István, Porcz Erzsébet, Vados Imre, Horváth Zoltán, Mátay Endre, Varga Miklós, Kurcsics László 3.sor (b-j) X, Bakos Márton, Endrődy Béla, Hatos István, Király László, Németh László, Kovács Ferenc, Takács Ferenc

közzéteszi: Szalay Balázs



KÖZLEMÉNYEK Új kutatási tér a soproni Levéltárban Tisztelt Kutatóink! Próba jelleggel új kutatási teret biztosítunk. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára a történeti Sopron vármegye, valamint az egykori járások, települések iratanyagait kutatók tevékenységét azzal kívánja segíteni, és ezzel az állományvédelmi szempontokat is jobban érvényesíteni, hogy próba jelleggel, 2013. február 19-től, heti két napban az ún. megyei iratanyag kutatására a Sopron Fő tér 5. alatt, az iratanyag őrzőhelyén kialakított kutatótérben, heti két napban lehetőséget biztosít. A kutatás helye: a Soproni Levéltár Fő tér 5. alatti Könyvtárterme, megközelítése az udvaron keresztül, az ÁNTSZ bejáratánál. Nyitvatartási időpont: Kedd: 8- 5.30 óra Csütörtök: 8-15.30 óra A kutatói nyilvántartások egységes vezetése érdekében tisztelettel kérjük Kutatóinkat, hogy a regisztrálást a 9400. Sopron, Fő tér 1. alatti kutatóteremben szíveskedjenek elvégezni, ezt követően fáradjanak át a kutatás megkezdésére a Fő tér 5-be. Mindazon Kutatóink, akik a Fő tér 1-ben található központi Kutatótermünkben már előkészített vármegyei vonatkozású iratanyaggal rendelkeznek, Ők kutatásaikat az előkészített iratanyagban történő munka befejezéséig a Fő tér 1ben tudják továbbra is folytatni. A vármegyei kutatást reményünk szerint könnyítő új szolgáltatásunk bevezetéséről kérjük és várjuk Kutatóink visszajelzését. Dr. Dominkovits Péter igazgató 

PÁLYÁZATOK Helytörténeti prezentációs pályázat A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata a hat éve elhunyt Pájer Imre helytörténész és tanár emlékére helytörténeti prezentációs pályázatot hirdet azzal a céllal, hogy a Rábaköz helytörténeti értékei minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Pályázni olyan, minimum 15, maximum 50 diából álló, önállóan készített Microsoft PowerPoint bemutatóval lehet, amely a Rábaköz, vagy egy településének 1990 előtti történelmét, egy közismert családját, egy neves személy munkásságát, eseményét, műemlékét

vagy más értékét szemléletes módon mutatja be. Előnyt élvez az a pályamű, mely önálló kutatáson alapul, kevésbé ismert témát dolgoz fel, vagy a pályázó saját településének múltját, rejtett helytörténeti értékeit mutatja be. A pályázatot két kategóriában hirdetjük meg:  általános és középiskolai tanulók számára  felnőtt korosztálynak korhatár nélkül A bemutatót úgy kell összeállítani, hogy előadható és segédprogram nélkül is vetíthető legyen. A pályaművek bírálatakor 70 százalékban a tartalom és a téma, 30 százalékban az ízléses megjelenés, a szerkesztési forma, ötletesség a szempont. Zenei aláfestés nem kötelező, de nem is kizáró ok. Az utolsó dián, vagy a bemutató mellékleteként a dokumentumok és képek forrásának megadása kötelező. A bemutatókat zárt borítékban, CD-n vagy DVD-n (digitális formában) kell benyújtani. A pályázat jeligés, ezért a pályázatot tartalmazó csomagban a benyújtással egyidőben, zárt borítékban kell elhelyezni a jeligét, a benyújtó nevét, a pontos címét, telefonszámát, e-mail címét, életkorát, a bemutató címét, a fájl nevét, s méretét. Kérjük, hogy a bemutatón a beküldő nevét és más, azonosításra alkalmas adatot ne tüntessenek fel! A pályamunkák beküldésének határideje: 2013. április 19-ig (péntek) A pályamunkákat a következő címre kérjük eljuttatni: 9300 Csorna, Városi Művelődési Központ, Szent István tér 36. A borítékra írják rá: Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata, „Helytörténeti prezentációs pályázat”. A fenti címen személyesen is le lehet adni az intézmény nyitvatartási idejében. Információ

kérhető

Endrődy

Józseftől,

30/428-6733

telefonszámon,

vagy

rhtkapcsolat@gmail.com címen. Kérésre, a pályázóknak a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának tagjai segítséget nyújtanak, de az elkészítésben nem vehetnek részt. A beküldött prezentációkat a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata közzéteheti, rendezvényein bemutathatja a szerző előzetes engedélye nélkül is, ezért térítési díjat nem fizet, ám a szerzői jogokat tiszteletben tartja. A díjazástól függetlenül, a legjobbnak ítélt prezentációk előadói lehetőséget kapnak munkájuk bemutatására

Rábaközi

Helytörténet-kutatók

Társulatának

egyik

konferenciáján



Tradíció-pályázat A Magyar Néprajzi Társaság Tradíció

Múzeummal és társkiíróival, a Honismereti

pályázatot hirdet fő partnerével a Néprajzi

Szövetséggel, az Apor Vilmos Katolikus

Főiskolával, a Hagyományok Házával és a

intézmények

Hungarikum Szövetséggel. Több témában

önkéntes és hivatásos gyűjtők munkáját

és minden korcsoport, a határon túliak

saját gyűjtésekre ösztönzi, eredményeiket

részvételével

csoportos

reményeink szerint felszínre hozza, az

önkéntes néprajzi gyűjtők, néprajzkutatók,

egyéneket és a közösségeket aktivizálja a

pedagógusok és gyermekek pályázhatnak a

hagyományok és a jelenkori élő kultúra

eredeti

dokumentálásával,

mentésében, megismertetésében.

egyéni

és

gyűjtésével,

feldol-

szakmai

közössége

dokumentálásában,

gyűjtésében,

gozásával. Az 1889 óta fennálló Magyar

A pályázat célja továbbá, hogy a néprajzi

Néprajzi

tudást

Társaság

(MNT)

néprajztudomány

dokumentációval,

elemzéssel

és

legrégebbi

szakírásaikkal gazdagítókat összegyűjtse és

intézménye, egyesületi formában működik.

a legjobb pályaműveket szakmai díjakkal

elismerje, azokat a Néprajzi Múzeum

Társaság

egyik

magyar

és

Néprajzi

Múzeum

tevékenysége a kezdetektől összeforrott.

Etnológia

A Társaság az önkéntes gyűjtőket tömörítő

ekképpen a további kutatásokat elősegítse.

szakosztályának koordinálásával 2012-ben

A pályázatot több témában hirdetjük meg

azért alapította meg a Tradíció elnevezéssel

önkéntes és szakmabeli gyűjtők számára

pályázatot,

egyaránt:

hogy

néprajzi

gyűjtő

utánpótlásról gondoskodjék ez évtől fogva évente meghirdetendő pályázati felhívással. Több neves gyűjtő az 1952 óta szervezett formában

működő

önkéntes

gyűjtő-

mozgalomban tűnt fel és vált országos hírű néprajzi gyűjtővé, majd szakíróvá és kapott szakmai díjat.

Adattárában

elhelyezze

és

A Tradíció Pályázat célcsoportjai és 3+: Kézművesek, népzenészek, néptáncosok, népdalénekesek, különösen a Népművészet Mesterei, a Népművészet Ifjú Mesterei díjazottak, Magánszemélyek, közművelődési

szakemberek,

magángyűjtők,

muzeológusok és honismereti gyűjtők és

A pályaművek beérkezésére a határokon

csoportok is pályázhatnak. Továbbá a 2013-

túlról is számít a Szakosztály, ennek

as pályázati forduló kiemelt célcsoportjai:

érdekében a Kárpát-medence és azon kívül élő

külhoni

magyarjainak

körében

közvetíti felhívását. A

Tradíció

és

formákra,

azok

készült a Köznevelési tv. és a NAT szellemében

Pályázat

értékeinkre

- a pedagógusoknak külön témakiírás

hagyományos

jelenlegi

mentésére

kulturális irányul.

- kialakítottuk a gyűjtőpályázat gyermekszekcióját a 2-11. témakörök re (lásd alább)

- az önkéntesen gyűjtő néprajzkutatók,

Társaság, a Néprajzi Múzeum és a társkiíró

különösen az elmúlt öt-tíz évben végzett

néprajz

szakos

hallgatók

tanulmányai,

alapuló önképzési, képzési, oktatási és klub

szakdolgozatai.

tevékenységekre és “jó gyakorlatokra”. Az

Pályázati feltételek: A Tradíció Pályázat tárgya a még tetten érhető tradicionális elemek, események, alkotók, alkotások, tapasztalatok, képzetek, szemléletmód,

eredeti

anyagok

és

új

kulturális folyamatok gyűjtése, a megújuló és ihlető hagyomány elemek és revival jelenségek

tekintettel a néprajzi dokumentumokon

mintavételi

dokumentálása

minél több fotó és film, hangzó anyag illusztráció által:

a./ és b./ altémákra gyakorló pedagógusok (óvónők,

tanítók,

tanárok)

és

szakkörvezetők, közművelődési szakemberek jelentkezhetnek. 2.

Emlékezünk

–

téma

történeti

emlékezet, a személyes emlékek (írott, hang- és képrögzített), önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások visszaemlékezése (interjú, önéletírás),

különös

tekintettel

I. A hagyományos, gazdasági, kulturális

katonaéletre: világháborús levelek, tábori

önellátó

levelezőlapok,

közösségek

többsége

már

hadifogoly

naplók,

felbomlott vagy átalakulóban van.

visszaemlékezések

II. Emellett éppolyan fontosnak tartjuk a

3. “Szülőföldünk értékei”– témában az

hagyomány

funkciókkal,

anyagi kultúra, gazdálkodás, folklór, népi

intézményes keretek közötti továbbélését és

építészet, lakberendezés. Magyar ÉrtékTár

új formáit dokumentálni és elemezni.

felmérés végzése a Hungarikum Szövetség

A megpályázható témakörök:

ajánlásaival, a helyi közösségben működő

mai,

új

1. Néprajzoktatás és gyűjtőszakkörök – téma.

családi

történetekre.

értékek, a helyi értékek feltárása. Régi képeslapok

gyűjtése

és

helyszíneinek

újrafotózása, tevékenységformáknak filme-

a. altéma /Hon- és népismeret tantárgy helyi

zése

segédanyagának helyi gyűjtésekre alapuló

pályázatokat is fogadunk, pl. építész és

kidolgozására a kerettanterv és a szülőföld

néprajzi fotós, iparművész és néprajzkutató,

témakörének közműveltségi tartalmainak

tárgyalkotó és helyi értéktár felmérője, stb.

figyelembe vételével.

szakmacsoportokban.

b. altéma /az élő népművészeti gyűjtő,

4. Táplálkozás és családi élet – témában az

dokumentáló és/vagy alkotótevékenységet

adott

folytató

bemutatása

oktatási,

közművelődési

és

táji

dokumentálása.

jellemzők és

még

Csoportos

életszerűségének tetten

érhető

intézményekben, egyesületi keretek közt

hagyományos tárgyi kultúra (fotó, film,

működő szakkörök, alkotókörök, társaságok

szöveg) és az új jelenségek rögzítése.

esetleírásait,

5. Mesterségek, kézművesek, tárgyalkotás –

tapasztalatait,

különös

téma eredeti és átértelmezett tárgyak és

dokumentálása.

kézműves alkotók, közösségeik, környezeti

10. Népköltészet – témában a tréfás

tárgykultúránk

történetek,

várjuk

bemutatása.

Különösen

Népművészet

mesterei,

gyerekfolklór, iskolai folklór (kiszámolók,

címek

mondókák, halandzsák stb.), népköltészeti

Népművészet

ifjú

mesterei

anekdoták,

tulajdonosainak pályaműveit. Települések

alkotásoknak

iparosainak fotóarchív anyagával is lehet

monda)

pályázni,

bemutatása.

továbbá

működő

műhelyek

viccek,

(népballada,

gyűjtése

és/vagy

mai

népmese, az

alkotók

bemutatásával is.

11. Szabadon választott – témában bármely

6. Viselet- és babakészítés – témában

fent

eredeti

antropológiai témakör választható.

és

alkotóik,

újraértelmezett alkotókörök

tevékenységének jelenségek 7.

és

Népzene,

darabok

szereplő

néprajzi/kulturális

feltáró

12. Gyűjtők, gyűjtemények – a helyi

bemutatása,

kortárs

magángyűjtemények

turizmus

hatása.

bemutatása/ bemutatkozása bármely fent

néprajzi

és

nem

népdal,

néptánc,

népi

említett

néprajzi

és

magángyűjtők

témában

gyűjtött

hangszerek, népi játékok – témában az

kollekcióval.

eredeti

kárpát-

A beérkező pályaműveket a következő

átívelő

típusokban

és

medencei

revival és

jelenségek

kontinenseken

jelenségeinek feltárása, a táncházmozgalom révén/előtt/után/ felszínre kerülő előadói egyéniségek, közösségi formák rögzítése (szöveg, film, kép, hang) és elemzése. Népdalok

előadása,

egyéni

repertoár

várjuk.

Szempontok

pályaművek elkészítéséhez.: 1.

Minél

dokumentációval

gazdagabb és

gyűjtött

gyűjtési anyaggal

(hangzó, szöveges, képi)

elemzések.

2. A gyűjtésekre épülő feldolgozással

8. Szokások, hiedelmek, vallásosság –

3. Gyűjtött anyagból készített szakmai

témában a dramatikus megnyilvánulás-

tanulmánnyal és szaktudományos érvényű

formák gyűjtése, az emberélet fordulóihoz,

elemzéssel

a naptári évhez és a konkrét dátumhoz nem

- Technikai feltételek: minimum 300 pdi

kötődő,

felbontás képek esetén.

térben

és

időben

előforduló

szokások, valamint régi és új hiedelmek és

- A pályamű terjedelme nincs maximálva

világképek, továbbá a szakrális néprajzi

(11-es betű, New Times Roman szöveg)

jelenségek feltárása, dokumentálása.

képekkel, filmmel és/vagy hangzó anyaggal

9. Közösségek régen és ma – téma az

illusztrálva.

emlékezettel elérhető vagy ma élő, esetleg felevenített közösségi megnyilvánulások

néprajzi

tudást

dokumentációval,

- Pedagógus és gyermek kategória,

elemzéssel és szakírásaikkal gazdagítók

- Ifjúsági és egyetemi hallgató kategória,

legjobb

- Felnőtt kategória.

pályaműveit

szakmai

díjakkal

ismeri el. A zsűrizési folyamat során

A beérkező pályaművek ismeretében a zsűri

alakítjuk ki minősítési kategóriáinkat és

dönthet

díjainkat, alapelveink a következők:

közművelődés,

Minősítési kategóriák:

gyűjtemény)

Etnológiai

Adattárba

befogadott

minősítés. A benyújtott pályázatoknak a néprajzi

gyűjtés

kritériumainak

kell

további

kategóriák

muzeológia, felállításáról

is.

(pl. magánFelnőtt,

ifjúsági és gyermek díjakat és különdíjakat szponzori,

támogatói

és

társkiírói

hozzájárulásaira számítva osztunk ki.

megfelelniük. A zsűri minden egyes, általa

Hét díjazottunk elnyeri a 2013 július utolsó

“elfogadott”

hetében

Örkényben

megrendezendő

Néprajzi Múzeum Etnológia Adattárába

Tradíció

Néprajzi

Továbbképzési

helyezünk el és ettől fogva a pályamű a

Táborunkon való ingyenes részvételt.

jövő kutatóinak szabadon áll rendelkezésére

A Tradíció Pályázat benyújtása és a

és kutathatóvá válik. A pályázatra beadott

benyújtandó dokumentumok

anyagokat

minősítésű

pályaművet

Szentedrei

Szabadtéri

Múzeum, a Hagyományok Háza, az MTA Zenetudományi Intézete és más néprajzi intézmény

adattára

gondozhatja,

A pályázat benyújtásához a pályázónak szüksége van elektronikus postafiókra. 1/ A pályázat jeligés. A pályázót megkérjük

tágabb

személyi adatainak (név, születési idő és

kutathatóság érdekében online felületekre is

hely, anyja neve, lakcím) lezárt borítékba

elhelyezheti

helyezésére. A borítékra írja rá a Jeligét és

másolatukat

őrizheti

és

(pl. www.iparmuzeum.hu ).

2. Díjazott minősítés. A zsűri magasabb

mellékelje pályázatához.

minősítésével

1./a

látja

kimagasló

Előregisztráció

szükséges.

Ennek

teljesítményt (figyelemre méltó–megfelelő–

módja: elektronikus levélben kérjük a

jó–nagyon jó–kiváló kategóriák, kategó-

jeligét és a megpályázott témakör számának

riánként

megjelölését

több

díjazott).

pályázat

elküldeni

legjobbjainak a tudományos és szakmai

gyujtoszakosztaly@gmail.com elektronikus

vérkeringésbe

postafiókba. Az elektronikus levél tárgy

lehetőségeihez

mezőjébe kérjük az Tradíció előregisztráció

gondoskodik

való a

bejuttatásáról

kurátor,

mérten. A díjazott minősítést kapott pályamű értékelési kategóriái:

szavakat

beírni.

elektronikus

és

papírformátumban is beérkezett pályaműveket a beérkezést követően regisztrációs

számmal látjuk el, melyet egy visszaigazoló

(kedd) éjfél. (postabélyegző és online

elektronikus

továbbítás) A benyújtás módja:

levélben

jelige

tulajdonosának is elküldünk.

- Postai úton, a pályázatnak a Magyar

2 / A Jelentkezés lap (pályázati űrlap) a

Néprajzi

pályázat témáját és a pályázó életkorát,

küldeményként

iskolai/szakmai tapasztalatait és a jogi

cím: Magyar Néprajzi Társaság, 1055.

nyilatkozatot tartalmazza. A pályázótól

Budapest, Kossuth tér 12. Kérjük a

nyilatkozatot kérünk arra vonatkozóan,

borítékon feltüntetni: Tradíció Néprajzi

hogy tudomásul veszi, hogy a benyújtással

Gyűjtő Pályázat 2013, valamint a pályázati

automatikusan beleegyezik a pályaműve

jeligét.

kutathatóságába,

Adattári

- és (lehetőség szerint) a szöveges részt

elhelyezésébe. Továbbá nyilatkozik arról is,

elektronikus úton is az MNT Önkéntes

hogy munkája eredeti saját gyűjtésen

Gyűjtő

Etnológiai

alapul. A pályázó kötelezi magát, hogy

Társaság

címére

történő

ajánlott

megküldésével,

Szakosztály

postafiókjába címen

a gyujtoszakosztaly@gmail.com -

minden további publikációjában megjelöli,

keresztül.

hogy a pályaműve a Magyar Néprajzi

- személyesen az MNT titkárságán, a

Társaság

Néprajzi Múzeumban: 1055. Budapest, V.

Tradíció

Néprajzi

Gyűjtő

pályázatán vett részt. 3/A

pályaművet

formátumban szöveges

kérjük

részeket

elektronikus

kerület, Kossuth tér 12. Fülöp Ágnes

úton

példány

papír-

benyújtani. lehetőség is

A pályázat elbírálásának határideje: 2013.

szerint

június utolsó hetében Tradíció Díjkiosztó

várjuk

címen

gyujtoszakosztaly@gmail.com -

ügyintézőnél (tel. 06-1-2691272).

rendezvény

keretében

Múzeumban,

Budapest

Néprajzi

helyszínen.

keresztül. A hangzó- és kép digitális

időpontról minden pályázónk értesítést kap

anyagok adathordozóját (pendrive, cd, dvd,

tőlünk elektronikus postafiókjába.

stb) egy példányban kérjük beküldeni (címet lásd alább) a papíralapú pályaművel

együtt. A pályázatra jelentkezés módja: Elektronikus

Egyéb tudnivalók:

előregisztráció

pályázati

idő

kapcsolattartás

alatt

folyamatos

lehetőségét

kínáljuk

pályázóinknak. A pályázat meghirdetésével

határideje:

egyidejűleg online felületeken szakmai

2013 április 19. (péntek) déli 12 óra,

útmutatást és konzultációt biztosítunk a

közép-európai idő szerint. A pályázat

pályaművek

benyújtási határideje: 2013 április 30.

www.tradicio.hu és működtetünk.

gondos A

elkészítéséhez:

Facebook 2013

oldalat

januártól

már

működő Google-csoport levelezőlistát a

és https://sites.google.com/site/tradicio2012

folyamatos kapcsolattartásra hoztuk létre,

éstradicio.weebly.com weboldalakon,

pályázóink listatagság kérelmét fogadjuk a

kiegészítő információk kíséretében. Kérjük,

Néprajzi

Csoportban:

rendszeresen látogassák a társasági és ezen

groups.google.com/forum/?fromgroups#!fo

weboldalakat a frissülő információk elérése

rum/oneprajzigy

érdekében. Információ: Paál Zsuzsanna:

A pályázati kiírás további közzétételének

(30/522-0571,Baksa Brigitta: (30/537-3545,

ideje

gyujtoszakosztaly@gmail.com

Gyűjtők

és

fokozatosan

helye:

MNT

2013 a

február

23-tól

www.tradicio.hu 

TÁRSULATI HÍREK L.Burda Zsuzsanna kiállítása Jánossomorján Tagtársunk, L.Burda Zsuzsanna költő és festőművész az elmúlt 13 év munkáiból válogatott festményei kerültek bemutatásra 2013.március 8án, pénteken este a jánossomorjai Balassi Bálint Művelődési Házban. Lőrincz György alpolgármester köszöntője után Hermann Antal tanár A következőkben Hermann megnyitóbeszédét olvashatják.

Antal

nyitotta meg a tárlatot. A kiállítás megnyitóján közreműködtek a Jánossomorjai Alapfokú Művészeti Iskola tanárai, Dravetzky István és Stumpf Erika. Az Arcok című kiállítás március 22-ig látogatható a művelődési ház nyitvatartási ideje alatt.

magyar-történelem

szakos

tanár,

tagtársunk

Tisztelettel köszöntöm kedves mindnyájukat, L. Burda Zsuzsanna barátait és tisztelőit! A mai este tiszteletadás az Embernek, mindenekelőtt a nőknek: ezt üzenik a képek és alkotójuk, a hetvenkedő művész. A jelen kiállítás L. Burda Zsuzsanna 30. önálló kiállítása. 2000-ben volt az első. Az itt látható 26 képet 13 év munkáiból válogatta a kiállítás rendezője, Kelemen Benő Benjamin. Az önálló tárlatok mellett 20 csoportos kiállításon vett részt. Közel 600 képet alkotott, ebből 290 az ikon. Imponáló számok ezek. Egy rendkívül gazdag életmű teremtményei, jelei. Ezek a festmények középületeket, kápolnákat, magángyűjteményeket, könyveket és folyóiratokat gazdagítanak itthon és külföldön. L. Burda Zsuzsanna nemcsak képzőművész, hanem költő és író is. Magyartanárként erről is szeretnék szólni. Versei és írásai olvashatók különböző antológiákban, pl. a Merített örökség c. térségi antológiában; irodalmi és képzőművészeti folyóiratokban, pl. az Aranypor kistérségi és a szél-járás regionális folyóiratban; továbbá helyi kiadványokban is, pl. a

Jánossomorjai Naplóban és a Jánossomorjai Füzetekben. 4 önálló könyve jelent meg eddig:  Mindörökre, Uram? című első verseskötetében a gyermek- és istenes versek mellett gyönyörű szép szerelmes versek találhatók.  Második verskönyvében, címe Kikötő lelkemnek, a Balaton szerelmeseként látjuk, aki a legszemélyesebb létélményeit bűvölte versekké – Mészely József találó kifejezése.  Arcok című interjúkönyvében olyan jánossomorjai emberekkel beszélgetett az élet fontos dolgairól, akik számára meghatározóak.  Ella könyve című kisregényét 2007-ben adta ki. Úgy érzi, ennek a könyvnek küldetése van, ami még nem fejeződött be. Zsirai László író, kritikus szerint film készülhetne belőle. Mészely József költő, tanító szerint is nagyobb figyelmet érdemelt volna. Ő úgy látja, hogy ennek oka az lehet, hogy a szerző vidéken, egy határ menti kisvárosban él, távol az irodalmi élet belterjes központjaitól. Egyetértek, de szerintem van egy másik ok. Ma is élnek közöttünk olyan emberek, nagyszülők, szülők, gyerekek és unokák, méghozzá többségük vezető pozícióban, akik a vasárnapi ebédnél ’56-ot nem forradalomnak nevezik. A kortárs irodalom egyik legnagyobb gyengéje, hogy nem foglalkozik a közügyekkel, a nemzet sorskérdéseivel. Zsuzsában azt becsülöm – többek között –, hogy írásművészete nem szűkül le az egyéni lírára, hanem megörökíti a múltat, állást foglal a jelen közügyeiben is. Visszatérek a képzőművészhez. A jubileumi kiállítás címe: Arcok. Miért? Zsuzsa érdeklődésének középpontjában az ember áll. Arcokat, testeket fest és rajzol. A lelket keresi, ami életünk mozgatója. A gondolkodás, a szellem izgatja. Arra kíváncsi, hogy miért olyan valaki, amilyen. A képeken arcokat, álarcokat és testeket látunk. Az álarcok arra utalhatnak, hogy a legtöbb ember maszkot visel a mindennapokban, ezért a valódi arcát nehéz megismerni. Éppen ezért a testek arca, a testbeszéd jóval többet megmutat a belső emberből, akinek lelki hullámzásait elsősorban a taglejtéseiből, kiállásából, mozdulataiból ismerjük meg. Csendben megjegyzem, nekem az arcok is sokszor beszédesek. Szeretnék néhány képről külön is szólni:  Kislány napfényben – Ez az egyetlen gyermekarc. Nem véletlenül. Zsuzsa szerint nagyon nehéz visszaadni a gyerek arcát úgy, hogy ne öregítsük.  Női torzó – A rendező szerint ez a legjobb kép. Be is jelentkezett érte, de már két vetélytársa is van.  Férfiképek – Mindössze két kép szerepel itt: A két Tamás mint fiatal férfiak, illetve egy fiú, akinek arca szomorúságot tükröz, talán még az idő előtti elmúlás is benne van.

 Omázsok: Modigliánis arc – Zsuzsa tréfásan említette, hogy minden arcban ő is benne van. Valóban jellegzetesek számomra a női arcok: hosszúkás orr; vastag, érzéki, vörös rúzsos ajkak; szép, nagy, keleties szemek; finom, vékony szemöldök, vállra omló hajfürtök.  Jánossomorjai arcok – 21 grafitrajz, 4 csoportban 7–7 arc. Olyan embereket rajzolt meg, akik tettek a városért, segítették a munkáját, továbbá karakteres arcuk van, a lényeges kifejezhető bennük. Ez a sorozat nincs befejezve, a jövőben is szeretne újabb jánossomorjai arcokat megörökíteni.  Asszonyok a téren – A meghívón is ez a festmény szerepel ugyanezzel a címmel. A Zsuzsa blogjában lévő képtárban A szépség irigyei felirattal láttam, és nekem ez jobban bejön. Összegezve: Ezek a képek őszinték. Láttatnak és gondolkodtatnak. Érzéseket közvetítenek: szerelmet, boldogságot, szomorúságot, fájdalmat. Különben a kiállítás lényegét Zsuzsa egy remek kis versében megfogalmazta: Képeknek világa Arcok csendesek. Beszélők a testek. Festék alatt gondolatok, ki nem mondott szavak, néma vágyak, hangulatok. Meztelen, ruhátlan emberek, tervezetlenek. Élet-pillanat. A galéria némasága, képeknek világa. Amikor Zsuzsa felkért, hogy nyissam meg a jubileumi kiállítását, elgondolkodtam, miért engem választott. Ugyanis több mint egy éve feléje sem néztem, még a telefont sem emeltem föl. Egy kicsit úgy érzem magam, mint a tékozló fiú. Egyetlen magyarázat lehet: a bizalom. És én köszönöm, hogy ismét megajándékozott a bizalmával. Másrészt kockázatot is vállalt velem. Hiszen még rajzolni sem tudok, rajzórákon legjobb teljesítményem a rajztáblák kiosztása és összeszedése volt. Nem vagyok műértő, nem vagyok járatos a festészetben, a művészek között Nyilas Misiként téblábolok. Ráadásul a blogjában – amikor felsőfokban méltatta Farkas János kollégám egyik megnyitóbeszédét – azt írta, hogy vannak kiváló és középszerű megnyitóbeszédek. Jesszusom, mi lesz ha én még a közepest sem érem el… Harmadrészt nem vagyok ismert ember. Nem tudok médiamegjelenést biztosítani, nem tudok

szponzorokat szerezni, mert nincs kapcsolati hálóm. Hogy akkor ki és milyen vagyok? Egyszerű tanár, honorácior, viszonylag értelmes és meglehetősen egyenes ember. Zsuzsa nem kért hosszú megnyitóbeszédet, csak olyan Herman Anti-sat. Megpróbáltam… L. Burda Zsuzsanna életének értelme az adni akarás. Adni egy kicsit abból a Burda Zsuzsából, amilyen ő. Én azt látom, hogy páratlan bőséggel és ritka önzetlenséggel osztja szét szellemi és lelki kincseit, gyöngyszemeit. A tehetségén kívül kivételes szorgalmának és akaraterejének köszönheti, hogy gyakorlatilag 13 év alatt létrehozott egy művészi életművet. Korábban ugyanis alkotó energiáit a civil munkájára, a családjára, gyermekeire és unokáira fordította. Zsuzsa szép, fiatalos, elegáns nő, akinek tartása van. Törékeny testében erős lélek és rengeteg okosság, bölcsesség lakik. Isten sok keresztet rakott a vállaira, de ő eddig mindegyiket felvitte a Golgotára, vagy ha úgy tetszik a kikötőbe. Úgy érzem, több megbecsülést, elismerést érdemel. Szerény ember, akinek az önmenedzselés és a menedzselés hiányzik a portfóliójából. Időnként arról álmodik, hogy neki is lesz katalógusa. Mindannyian tudjuk, hogy egy kiállításhoz, egy könyvhöz támogatókra van szükség. A jelen kiállítás támogatóit külön táblán olvashatják. Köszönet illeti ezeket az embereket. L. Burda Zsuzsanna jubileumi kiállítását egyik versüzenetével ajánlom a figyelmükbe: „Segíts az embernek, emberként szeretni.” Köszönöm, hogy meghallgattak! 

LINKAJÁNLÓ Az 1848/49–es szabadságharc rábaközi eseményeinek néhány internetes elérhetősége: -

Osliból Erdélyig bujdostak el a volt honvédek

Pájer Imre: Parasztmozgalmak a Rábaközben 1848-49-ben

Egy rábaközi kisközség, Osli szabadságharca, honvédei

Polgár Tamás: Az 1848-as országgyűlési választások csornai választókerületének margójára (1)

Varga József: Osli 1848-1849

Lukinich Mihály kormánybiztos jelentése Kossuth Lajosnak Kapuvár központtal a Rábaköz védelmi állapotba helyezéséről egy ellenséges támadás esetére.

H. Szabó Lajos: Adalékok báró Üchtritz Emil 48-as honvéd ezredes életéből és a Rábaközhöz fűződő kapcsolatáról 

Kiadja a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata. Felelős kiadó: Szalay Balázs, társulati elnök. Szerkesztette: Endrődy József. A kiadvány térítésmentes. Szívesen fogadunk közlésre szánt, rövid terjedelmű munkákat, fényképeket, dokumentumokat, érdekességeket a Rábaközi helyismeret, különösen helytörténet témájában. E kiadványunk kizárólag elektronikus úton jelenik meg, ám úgy szerkesztjük, hogy a könnyebb olvashatóság miatt ki lehessen nyomtatni is. Postai úton nem vállaljuk küldését. Amennyiben szeretné elektronikus megkapni e kiadványunkat, a fenti e-mail címen jelezze nekünk. Elérhetőségek: 06 30/428-6733, vagy rhtkapcsolat@gmail.com. Eddigi számaink letölthetők itt: https://drive.google.com/?tab=wo&authuser=0#my-drive