RHT
Közlemények A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának időszaki, elektronikus úton terjesztett kiadványa. I. évfolyam, 3. szám 2013. május 2013/3.
Tartalom: A Rábaköz régészeti értékei – a csornai diadém ................................................................................. 1 Az egyedi kastély titka ....................................................................................................................... 3 A bágyogszováti leventék .................................................................................................................. 4 Gyilkos golyó oltá ki .......................................................................................................................... 7 Horthy Istvánné, Edelsheim Gyulai Ilona látogatása Csornán ............................................................. 8 A cakóházi benyomás .......................................................................................................................10 Marica grófnő - Csornán ...................................................................................................................11 Kiss Ferenc, erdőmérnök, az Alföld fásítója ......................................................................................13 Emlékezés Fidél atyára .....................................................................................................................14 L. Burda Zsuzsanna: Nyugatról fúj a szél ..........................................................................................16 Újra várja a látogatókat a csornai Múzeum! .......................................................................................16 Aktív európai emlékezet....................................................................................................................19 Meghívó ...........................................................................................................................................22
A Rábaköz régészeti értékei – a csornai diadém Csorna és vidéke régiségi leleteinél fogva régóta ismeretes már… (Bella Lajos, 1894.) A Rábaköz régészeti kutatása városi múzeumainak speciális helyzetéből fakadóan a terület leletgazdagsága ellenére perifériára szorult. Bár Sopron és Győr régészei is érintették területünket, de módszeres megkutatására, illetve az eredmények átfogó ismertetésére nem került sor. Erre – jelen keretek között – mi sem vállalkozhatunk, ám egy-egy kép erejéig érdemes felvillantanunk e kutatások eredményeit. Előrebocsátjuk, a válogatás szubjektív lesz, tekintsék úgy, mint egy soha fel nem épült, de annál vágyottabb tárlat kiállítási darabjait. A Rábaköz vezérlelete: A csornai diadém Csorna méltán legismertebb, szó szerint világhírű régészeti lelete, amely a város nevét gyakorlatilag alapvető régészeti fogalommá, és kötelező egyetemi tananyaggá tette, az 1887ben a prépostsági téglavetőben előkerült aranydiadéma. A felszíntől 180 cm mélyre ásott É-D-
i tájolású női sírban, viseleti összefüggésben, teljes épségben feküdt, ám a feltárás közbeni rendkívül durva kubikus munkának köszönhetően apró kis lemezekre hullott szét.
A csornai hun fejedelmi diadém
A feltáró lelkes amatőr, Lakner Ambró premontrei kanonok azonban ennek ellenére, a koponyán megfigyelt oxidációs nyomokból, és a szinte hiánytalanul összeszedett töredékekből kiválóan rekonstruálta a kevés párhuzammal bíró, rekeszes ékkőberakással díszített ékszert. A 26,7 cm hosszan megmaradt – eredetileg kb. 29 cm hosszú –, 4,2 cm széles aranylemezt bronzra hajlították rá (ezért az oxidációs nyom a koponyán). Alsó és felső szegélyét illetve három részre osztott mezőjét elválasztó függőleges sávját zikk-zakk vonalban kialakított préselt minta díszíti. Rekeszes díszű ékkőberakásai szimmetrikus kialakításúak, központi elemük az ovális alakú karneol, amely alatt egy hiányzó köves kerek rekeszfoglalat látható. Négy sorban, különböző – egy-egy sorban egyező – alakú gránátkövek lettek
elhelyezve,
amelyeknek
vörösbarna
rendszerét
néhány,
háromszögekben
összekapcsolható zöld üvegberakás teszi színesebbé. A diadéma két szélső mezőjét borostyánkövek zárják le. Eredetileg az együttest 158 kő alkothatta. Ilyen lelőkörülmények és állapot szintjén a csornai diadéma egyedülálló lelet hazánkban, egyetemes szinten nézve pedig megállapítható, hogy az összes ma ismert (26 db) diadéma közül a legnyugatibb példány. Fontos kihangsúlyozni, hogy a lelőkörülmények – az ásatási kubikus erősen figyelmetlen rombolása ellenére is – kiválóak és precízek voltak, s Lakner Ambró korai publikációja is azt mutatja, az ásató felismerte a lelet jelentőségét. Bár Csornán csákány zúzta szét a mellékletként behelyezett polírozott fekete korsót, az eltemetett nő koponyáját az aranyos ékszerrel együtt, de legalább a gondos gyűjtőmunka megőrizte a darabokat és lehetővé vált a teljes restaurálás – nem úgy, mint az 1818-ban Szekszárd-Csatáron, vagy az 1858-ban Balmazújváros-Malátoni-halomban lelt aranydiadémák esetén, ezeket ugyanis beolvasztották.
2
Hosszú ideig tartotta magát a nézet, miszerint a diadémás sír magányos temetkezés volt. Lakner A. valóban csak egyetlen sírról számol be, de nem jelzi, hogy nem lehetett több is. Ez ugyan csak indirekt bizonyíték lenne, ám 1961-ben újabb leletek kerültek elő a diadémás sír közeléből: agyagkorsók, agyagbögrék, egy behúzott peremű agyagtál, egy kisméretű bronzfibula, egy bronzszegecsekkel illesztett csontfésű, és egy vas lándzsacsúcs. Ezzel úgy tűnik, hogy a diadémás sírhoz tartozó kis temető feltárása teljessé lett, hiszen a közelmúlt
nagy építkezései (szupermarket) nem hoztak felszínre újabb leleteket.
Mindazonáltal e leletek, valamint Csorna egyéb V. századi leletei egyértelművé teszik, hogy egy jelentősebb ordu feküdhetett a város területén. Vonatkozó irodalom Bóna I. – Cseh J. – Nagy M. – Tomka P. – Tóth Á.: Hunok – Gepidák – Langobardok. Szeged, 1993. Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Budapest, 1993. Kovrig Ilona: Das Diadem von Csorna. In: Folia Archaeologica 1985. 107-145. Lakner Ambró: A csornai leletekről 1888-1889. In: Archaológiai Értesítő 1889. 263271. Aszt Ágnes régész
Az egyedi kastély titka Az egyedi kastély területét 1884-ben Egyedi (Stern) Artúr vásárolta fel. A meglehetősen zsugori földbirtokos és egy híres versenyistálló tulajdonosa, ki történetesen nyolcezer hold földet és nem egy gyárat tudhat magáénak, még saját magától is sajnálta a falatot, mert féltette egészségét (egy evésre egy tojásnál többet nem fogyasztott). De mindenesetre a külsőségre sokat adott, és a kastély fenntartása is sok helybelinek adott munkalehetőséget. Három lánya közül az egyik Frohreich Ernőhöz, egy egyszerű bankhivatalnokhoz ment feleségül. Apja, a fiú alacsony társadalmi rangja miatt, kitagadta az újdonsült házaspárt. Évekig messziről kerülték a kastélyt, ám mikor megszületett az első unoka, meglágyult a nagyságos úr szíve és megtörtént a békülés. De nem sokkal ezután egy, mindenkit megrázóan ért tragédia következett be a családban: 1924. október 7-nek reggelén a kastély egyik szolgálója holtan találta Egyedi Artúrt egy szobában.
3
Az első személy, akit behívattak a történés helyszínére, Frohreich Ernő volt. Nemes egyszerűséggel megállapította, hogy apósa öngyilkos lett. Arra kérte a jelen lévőket, hogy tartsák
titokban
történteket. megírta
A a
a
körorvos halottkémi
jelentést, és már a temetésről is intézkedtek, amikor a soproni ügyészséghez egy névtelen bejelentés érkezett. E szerint Egyedi Artúr holttestén
„idegenkezűség
nyomai” láthatók. Egyedi Artúr sírja a Kerepesi temetőben Budapesten (Fényképezte: Vizler Imre)
Ezután komoly nyomozás kezdődött, a kastély személyzetét is alaposan kifaggatták. Így a
szakácsnőt, a szobalányt, az ispánt, aki elárulta, hogy a titokban a kastélyba érkezett Frohreich Ernő összeveszett Artúrral, akitől pénzt követelt, hozzátéve, hogy ha nem adja meg neki, akkor más módon bánik el vele. A gyanú ekkor Frohreich terelődött, behívatták az orvostani intézetbe, de a halott látványától összeesett. Később jelentkezett a vizsgálóbírónál dr. Geley Frigyes, a „névtelen bejelentő”, aki vallomása után találkozott Ernővel. Hosszú tagadás után, Ernő beismerte tettét, a bíróságon mind végig azt taglalva, hogy nem előre eltervezett cselekmény volt. Hirtelen felindultságra hivatkozott. Aztán a későbbi tárgyalásokon úgy beszélt, mintha emlékezet kiesése lenne, szaggatott beszédstílus és ideges rángatózás volt megfigyelhető rajt. De nyilvánvalóan ez mind csupán csak egyszerű színészkedés volt, és a bíróság négyévi börtönre ítélte. A három örökös lány a történtek után bérbe adta a birtokot. Szilvási Réka Egyed
A bágyogszováti leventék Katonai előképző szervezet. A Horthy–korszakban működött, ami a 13-21 éves ifjak számára kötelező volt. Célja a hazafias nevelés, amelynek során megismertették velük a katonai életformát, viselkedést, alapismereteket. A gyakorlatokat a foglalkozási téren, a jegyzőség által kijelölt gyepes területen végezték hetenként délután egy alkalommal. A katonai gyakorlatokat ún. katonaviselt leventeoktatók végezték. Ezt a tevékenységet ők önként
4
vállalták. A bágyogszováti leventeoktató Horváth József volt. Növendékei előtt nagy tekintélynek számított, és a községben is köztiszteletnek örvendett. Az oktatási gyakorlatokat időközönként hivatásos katonatiszt látogatta, az alakulatokat megszemlélte, s az oktatóknak eligazítást tartott. Az alaki kiképzés során az alapmozdulatok majdnem azonosak voltak a katonákéval: Alapállás (vigyázzállás): sarkak egymás mellett, kezek a combhoz szorítva, nyújtott, zárt ujjakkal, emelt fővel. Minden mozdulat alapállásból indult. Tiszteletadás: Tenyér befelé fordítva zárt ujjakkal sapka széléhez
Horváth József leventeoktató egyenruhában
emelve. Jobbra át! Balra Át! Hátra arc! (Mindig balra indítva sarkon a hátra fordulást.) Elindulás mindig bal lábbal kilépve. Oktatáskor menetelés: (1-2). -1-re mindig bal lábbal lépve. Fegyverforgatás: ”Váll-ra!” Függőlegesen vállhoz emelve; Láb-hoz! ”Függőlegesen jobb láb mellé.” Szíj-ra!”Szögletes mozdulattal vállra akasztva”Szuronyt szegezz! Szuronnyal előre csípőhöz emelve. „Fogadás jobbról (balról), tisztelegj!”: (zárt rendben) puskát maga elé emelve fővetés jobbra (balra). A közkatona fegyvere szuronyos puska, leventének fából készült oktató puska.
Katonai rendfokozatok: Honvéd, őrvezető, tizedes, szakaszvezető, őrmester, törzsőrmester,
főtörzsőrmester,
alhadnagy, hadnagy, főhadnagy, százados, őrnagy, alezredes, ezredes, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok. Fegyvernemek: gyalogság, huszárság, tüzérség, légvédelem (ejtőernyősök), híradósok, folyamőrség. Alakulatok, alakzatok: Alakulatok: raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, hadosztály. Alakzatok: hasonló a levente és katonai alakzat. A raj-oszlop tíz fő nagyság szerint egymás mögött, élén a rajparancsnokkal; a szakasz = 3-4 raj egymás mellett élén a szakaszparancsnokkal; a század 3 szakaszból áll élén a századparancsnokkal, zászlóalj hasonlóan parancsnokkal. Rendezvényeken díszalakulatok általában raj, szakasz vagy század kötelékben. Nevelés: (Főleg hazafiasságra irányult.)
5
Nagy magyarok megismerése, alkotásaik méltatása. Igazi magyar hadvezérek hőstetteinek ismertetése. A magyarságunkra legyünk büszkék! Érdeklődés felkeltése őseink iránt. Himnusz, Szózat tanulása. Nemzeti zászlónk megbecsülése. Színei, mint szimbólumok: piros: vérontás, fehér: tisztaság, becsület, zöld: reménység. Ha a csapat elveszíti zászlaját, a csapatot fel kell oszlatni, tagjait más alakulatokhoz beosztani. A levente szervezet meghitt, jó kapcsolatban együttműködött a helyi intézményekkel, akik segítették szervező, nevelő munkáját.
Középen Nagy Gyula esperes és Krémer József iskolaigazgató A leventék rendezvényeken, ünnepségeken zárt rendben vettek részt. A fiatalok általában szívesen mentek a foglalkozásokra, mert addig is mentesültek az otthoni munka alól. Továbbá a „szógalegény”,”gulás”, inas, stb. Némi hazafias büszkeség töltötte el a falusi leventét, hisz azonos képzést kapott bármely nagyvárosival. Kiváltképp a „kis „első éves levente, hisz ő már nem gyerek. Innentől nem „dicsértessék”-kel köszönt felettesének,
hanem
„Szebb
jövőt!”-tel.
Válasz a köszönésre: „Adjon Isten!” Az összejöveteleknek közösségi nevelő hatása is volt. Ezeken a találkozásokon szívesen hallgatták a színes katonaélményeket. Egymást közelebbről megismerték. Elhalványultak a társadalmi különbségek, pl. „gazdalegény –szógalegény” között, stb. Foglalkozási szünetekben egymás között erősségi, ügyességi játékokban mérték össze képességeiket. Herold Gyula tart. határőr hadnagy Bágyogszovát
6
Gyilkos golyó oltá ki
1
A rábcakapi temetőben több érzelmes feliratú síremlékkel találkozhatunk. A következőről egy vidékre férjhez ment, kapi születésű asszony szomorú sorsát ismerhetjük meg. Sajnos a követ rongálja az idő, írása már most is nehezen olvasható. A sírfelirat olvasása előtt ismerjük meg a tragédia történetét. Győri Hírlap 1904. december 7. „Véres családi dráma. Dombi József és István nagymórichidai lakosok közösen gazdálkodtak a szüleiktől részükre átadott néhány hold földjükön. Dombi István, ki legényember volt, időközben bevonult a katonasághoz, honnét a f. év október elején hazajött. Ekkor azt tapasztalta, hogy a bátyja a gazdaságot elhanyagolja, ez okból azon ajánlatot tette neki, hogy osztozzanak meg a birtokukon, s mindegyikük önállóan gazdálkodjék. Ebbe azonban a bátyja nem volt hajlandó beleegyezni. Ettől kezdve napirenden volt a testvérek között a viszálykodás. December 3-án reggel Dombi István ismét ajánlotta testvérének a szétválást, de mivel de mivel ez most sem volt hajlandó ebbe beleegyezni, zsebéből revolvert rántott elő s bátyját, Józsefet három lövéssel megsebesítette. Az egyik lövés könyökét fúrta keresztül, a másik a hátából szakított ki egy darab húst, a harmadik pedig a nyaka hátsó részén, az izmokon hatolt keresztül, de jóllehet, állapota súlyos, minthogy a lövések nemesebb szerveket nem sértettek meg, valószínűleg életben marad. A lövések zajára, karján nyolc hónapos kisgyermekével besietett a szobába Dombi József felesége, született Németh Lidi, s a dühöngő ekkor erre sütötte revolverét, kit a füle mögött fejbe találván, ez rögtön holtan bukott a földre. De a büntető igazság sújtó keze már nem érheti a testvérgyilkost, mert véres tette után az istállóba szaladt, hol a halántékának irányzott lövéssel véget vetett életének.” A sír felirata: „Itt nyugszik az Urban Dombi Józsefné szül: Németh Lídia élt 25 évet meghalt 1904. deczrbr. 3.
1
Ifj. Nagy Ferenc: Rábcakapi története 1995. 359-360.o.
7
Gyilkos golyó oltá ki
E földi életünkben
Ártatlan véremet
Tudjuk, hogy születtünk,
Akkor midőn legjobban
De hogy miben halunk meg
Szerettem éltemet
El van rejtve tőlünk.
Óh menyei Szent Atyám!
Szép jövőt reméltem
Vedd magamhoz lelkem
Én is meg magamnak
A gyilkos gonoszt pedig
De a gyilkos reám tört
Ne hagyd büntetlen.
S lett oka holtomnak
Emelték gyászoló szülei Kik a drága holt mellett alusszák örök álmukat. Midőn nem is gondoltam
Vigyázz kis árvámra
Gyilkos kéz rontott rám
Anya nélkül korán
S kioltá ártatlanul
Maradott fiamra!
Ifjan égő fáklyám
Gyászolja egyetlen kisfia
Kegyelmes Jó Istenem
Dombi Sándor”
Horthy Istvánné, Edelsheim Gyulai Ilona látogatása Csornán 2013. április 18-án az angliai Lewes-ben elhunyt Horthy István kormányzó-helyettes özvegye, Edelsheim Gyulai Ilona grófnő. Földi maradványait május 2-án a kenderesi temetőben lévő családi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. A kétévnyi boldog házasság után, 1942ben megözvegyült fiatalasszony a háború során vöröskeresztes nővérként dolgozott. 1944 őszén követte Horthy Miklós kormányzót az emigrációba, s több mint fél évszázadot töltött Portugáliában. Mindig hű maradt a magyarsághoz és a Horthy-családhoz is. A 95 éves korában elhunyt Ilona asszony emléke előtt tisztelegve idézzük fel 1944-es csornai látogatását. A kormányzó-helyettes özvegye, aki a levente leányok országos védnöke is volt, a csornai leventeleány vezetőképző tanfolyam záróünnepélyén vett részt 1944 júniusában. A bensőséges ünnepség a szombathelyi hadtest területén működő leventeleány vezetőnői tanfolyam záróvizsgáját zárta le. A tanfolyamot a csornai dr. Király Ivánné kerületi vezetőnő szervezte. A tanfolyam záróvizsgáját vasárnap délelőtt a csornai Isteni Megváltó Leányai polgári – a mai II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ – iskola udvarán tartották
meg. A csornai látogatásról Ilona asszony is megemlékezett emlékirata első kötetében. 2 A magas rangú látogató köszöntésére felálló, népviseletbe öltözött fogadóbizottság egyik tagja volt Király Iván, a csornai polgári iskola neves tanárának, illetve Jászai Gizella, a leánylevente mozgalom kerületi vezetőjének lánya, Király Edit is. Edit néni arra is emlékezett,
hogy
abban a korban szokatlan
Horthyné
maga vezette az autóját, a
gépkocsivezető pedig
hátul ült.3 A záróvizsgán
megjelent
neves
vendégek közül ki kell
emelni
Kokas
Esztert, a levente leányok
módon,
dr.
országos
vezetőjét,
csornai
aki
családdal.
Kokas
vezetője
rokonságban
Chernyi
Margit
A
állt
a
tanfolyam
volt,
aki
a
felkészítés ideje alatt
Moldoványi István házában
lakott.
Martincsevics
A
neves
nyomdász-
család
leszármazottjának
Moldoványi
Eleonóra jól emlékszik a
felvidéki
Losoncról
származó Chernyi Margitra
ünnepi
eseményre is. Elli néni
és
az
kislányként vett részt mögött ült közvetlenül
Horthy Istvánné fiatalon, ápolónői ruhában*/
lánya,
az ünnepségen, és Horthyné a
második
sorban.
Az
ápolónői ruhában érkező Horthyné fején fátyol volt, de szépségére még közel hetven év múltán is jól emlékszik Elli néni. 4 A záróvizsga elején dr. Király Ivánné kerületi vezetőnő a leventeleány vezetőképző tanfolyamról tartott beszámolót. Ismertette, hogy a tanfolyamon 61 hallgató vett részt és 96 előadási órát tartottak. Elmondta, hogy a tanfolyam keretében a vezető-jelölt leányok megismerték mindazokat az elméleti és gyakorlati dolgokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a vezetőnők a rájuk bízott leányokat vallásos, hazafias szellemben neveljék. A beszámoló után a leventeleányok székelyföldi, zalamegyei, perenyeföldi népi játékokat mutattak be. A nagy tetszést aratott a népi játékok utána leányok bábszínházban mutatták be a tanfolyam krónikáját. Kopasz Aurél templomi karnagy betanításában ezután a leventeleányok színes
2
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. Budapest: Európa, 2007. 260. p. Edith Andréewitch visszaemlékezése 2013. március 12-én 4 Moldoványi Eleonóra visszaemlékezése 2013. április 27-én *A kép forrása :http://index.hu/belfold/2013/04/18/meghalt_horthy_istvanne / 3
9
népviseletben népdalokat adtak elő. Majd bemutattak egy táncot, melynek minden lépése egyegy magyar vidék táncjellegzetességeit ismertette meg a hallgatósággal. Ezután a kerületi vezetőnő után elmondták a leventeleány vezetőnői fogadalmat. Fogadalomtétel után vitéz nagybányai Horthy Istvánné intézett buzdító szavakat a leventeleányokhoz, akiknek megköszönte azt a sok-sok munkát, amit eddig tettek azért, hogy a leventeleány mozgalom helyes irányban haladjon és munkássága a haza javára szolgáljon. További munkásságukra Isten áldását kérte. Ezután a tanfolyamon megjelent vezető-jelöltek mindegyikével kezet fogott.5 A leánypolgáriban lezajlott záróvizsga után a Korona étteremben volt fogadás, ahol Endrődy Lajos bérlő kísérte az előkelő vendéget. A csornai ünnepély után a fiatalasszony még találkozott Apor Vilmos püspökkel is, de este már bombarobbanások miatti pesti fények emlékeztették arra, hogy Magyarországra is megérkezett a háború. Szalay Balázs
A cakóházi benyomás „Cakóházán is mint a legtöbb helyen, mutatványos, vagy vándorcirkusz megjelenésekor megtelt a kocsmahelyiség. A falut csúfoló „cakóházi benyomás” is ehhez kapcsolódik. A történet hitelessége nem ismert, az viszont biztos, hogy 50 évvel ezelőtt néhány idősebb embert fel lehetett bosszantani vele. A legenda szerint talán 100 évvel ezelőtt megjelent egy ember a faluban, aki bűvésznek adta ki magát. A kisbíróval kidoboltatta, hogy este a kocsmában bűvészmutatvánnyal szórakoztatja a falu népét. Este a pénzt összeszedte, majd bejelentette az első számot miszerint olyan mágikus erővel rendelkezik, hogy bármennyien nyomják belülről az ajtót, akkor is be tud menni. Az ott lévők ahányan voltak, nyomták az ajtót. Egy idő után elunták várni a „bűvészt”. Néhányan kimentek megnézni, de sehol nem találták. Két-három ember elindult keresni. A bősárkányi kocsmában rátaláltak, ahol gúnyosan mesélte, hogy lóvá tette a cakóháziakat. Ekkor megjelentek a cakóháziak, de el tudott menekülni. Azóta szekálják a cakóháziakat a benyomással. Tétedli Vince bácsitól a negyvenes években is megkérdezték a bősárkányiak: Vince bácsi maga is nyomta az ajtót? Mire azt felelte: Nem édes fiam én az anyádat nyomtam!” 6 A hetvenes évek közepén Zalaegerszegen katonáskodtam. Egy alkalommal a Zala megyei Surdról származó Büki József százados századparancsnokom megkérdezte, hogy ismerem e, a cakóházi benyomást? Egy Cövek László nevű tiszttársától hallotta, akinek a felesége cakóházi 5 6
Új Sopronvármegye, 1944. június 27. Nagy Ferenc: Szülőfalunk Cakóháza, 1995. 161. o. Kézirat
10
kötődésű volt. Valószínűleg nem egyedi esetről van szó, a győrújfalui Jakus György helytörténeti kutató barátom is megidézte a történetet, mint dunaszentpáli falucsúfolót. Valószínű mindkét falu lakóit szélhámos vette rá. „Eddig a nyereség reményében ittunk, most már ihatunk arra, hogy szamarak vagyunk! Mondták az ajtónyomók. Ekkor ragadt rá a dunaszentpáliakra az „ajtónyomó” gúnynév. Lehet, hogy a Tóköz több falujában is beszedte a hiszékenység adóját”7 Közreadja: Nagy Ferenc
Marica grófnő - Csornán 70 évvel ezelőtt mutatták be csornai műkedvelő színészek a Marica grófnő című operettet. Kálmán Imre (1882-1953) operettjét 1943 március elején, három alkalommal adták elő a Katolikus Legényegylet tagjai csornai iparos székház kultúrtermében. A rendező Kiss György volt, de az énekszámokat Kopasz Aurél karnagy, míg a táncokat Pallos Jusztinia tánctanárnő tanította be a szereplőknek. Az egyesületnek a fényes erkölcsi siker mellett szép anyagi sikere is volt az előadásokból. Az eredeti tervek szerint a tiszta jövedelmet a Csornán felállítandó országzászló alap javára fordították volna, de ez a háború miatt nem valósult meg. A csornai előadásról az Új Sopronvármegye című lap 1943 március 8-án számolt be. A rendező Kiss Györgyről ezt írták: „Személyében egy igazán szakavatott ember kezében volt a rendezés, aki az átállított magyar ifjúság egyik csornai képviselője. Középiskolai végzettsége mellett maga is tagja a Katolikus Legényegyletnek és mint ilyen igyekszik a tudását az egylet tagjai között hasznosítani. Az egyes személyek betanítása, a jelenetek tökéletesítése, a darab kifogástalan színrehozatala mind az ő érdeme. Szeretnénk minél több rendezést látni.” A főszereplőt alakító Porcz Magdáról azt írták, hogy úgy mozgott a színpadon, mint egy született primadonna. A korabeli kritika dicsérte még Boda Magdust, a másik főszereplőt, Hoffmann Károlyt és Csete Józsefet. Az 1917-ben játszódó történet röviden. A saját családi vagyonának nyakára hágó, Tasziló gróf szégyenében Erdélyben, Kolozsvár közelében vállal gazdatiszti állást. Ezzel egy időben, szerelmi csalódástól feldúltan hazaérkezik Bécsből a birtok úrnője, Marica, aki minden kérőjében hozományvadászt lát, ezért elhíreszteli, hogy eljegyezte magát a kitalált személynek hitt Zsupán Kálmán báróval. Tasziló és Marica egymásba szeret. Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak 7
Jakus György: Négy írás 2011. Ajtónyomók 54. o. Kézirat
11
vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A történetet egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja. A darab szépen példázza, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hazugságok hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. Az operettben hallható amerikai foxtrott, shimmy, bécsi keringő, magyar csárdás és cigányzene is. Legismertebb betétdala a Szép város Kolozsvár, de emellett itt csendül fel a Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... is.
Gyerekek: (b-j): Greiner Erzsi (Lidi cigánylány), Horváth Gitta, Gráf Babi, Kovács Viki, Lendvay Évi vagy Greiner Trudi, Nagy Valéria (táblával), Gráf Erzsi, Kiss Nusi, Pilt Erzsi, Újhegyi Irén. Jobb szélén Horváth László (Lajos cigány). 1.sor (b-j) Vados Pál, Hoffmann Károly (Tasziló gróf), Porcz Magdolna (Marica grófnő), Kiss György, Kopasz Aurél, Boda Magdolna (Liza grófnő), Horváth Zoltán, Csete József (Populescu herceg) 2.sor (b-j) Kulcsár Klári, Greiner Cuni, Németh Manci, Slujtner Annus, Horváth Erzsi (Cecília nagynéni), Kovács Ignác (Kudelka komornyik), Varga Miklós (bajuszos Mihály hajdú), Takács Ferenc
12
3.sor (b-j) Bakonyi Gyula (hegedűvel), Rezes Miska, X, X, X, X, X, Kiss József, Vizler Alajos Azonosításra váró szereplők: Rácz Miklós (Zsupón báró), Nagy György (István gróf), Vajda Imre (hajdú), Haszonits Mihály, Hencz Károly, Nagy Pál és Turi Imre. A kép szereplőinek azonosításban Moldoványi Eleonóra és Szalay Tiborné volt segítségemre. Szalay Balázs
Kiss Ferenc, erdőmérnök, az Alföld fásítója8 „1860. április 24-én született a Sopron megyei Szilsárkányban. Az érettségi után a selmecbányai Erdészeti Akadémián 1882-ben erdőmérnöki oklevelet szerez. Előbb a nagyváradi püspökség uradalmában, majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozik. Az megalakuló
Országos Erdészeti Egyesület
egyik alapító tagja és ekkor
küldi Szegedre Bedő Albert
országos főerdőmester, ahol
a városi erdők felügyelőjeként
megkezdi a nagy tudást és
akaraterőt
elkészíti a Szeged környéki
erdők
részletezve
a
homokterületek erdősítését a
futóhomok
terjedésének
meggátlására és többholdnyi
csemetekertet is létesít. Az
1913-ban írt tanulmányában
javasolja
telepítését.
1885-ben
1914-ben vezetett
a
feketefenyő
igénylő
munkát:
fejlesztési
tervét,
a
Tömörkény
István
Dugonics
Társaságba,
ahol
felveszik
által meleg
barátságot köt Móra Ferenccel, aki 1918-ban ezeket írja: „Régóta tudjuk róla, hogy a világ legboldogabb életét éli, igazi szerelmesei a fák, amiket maga ültetett. Talán még beszél is velük, mikor megcirógatja derekukat, de hisszük, hogy érti a szavukat s emberszeretettől csordultig teli szívvel tér vissza a poros városba.” A Szegedi Napló hasábjain pedig így ír róla: „Kiss Ferenc az én szememben nem e világból való ember. Ő benne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya. Ó, ha minden király úgy szeretné az alattvalóit, mit ő, de soha nem volna háború a világon! A szilfa neki adta keménységét, a nyárfa a lágyságát, méltósága a tölgyé, derült nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az akácé. Az egész ember termő élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. A különbség csak az, hogy neki nincs semmiféle ellensége.” 8
szöveg: http://www.erdeszetioktatasert.hu/alapitvanyunkrol/nevadonkrol
13
1923-ban Kaán Károly földművelésügyi államtitkárral együtt alkotják meg az Alföld fásításának törvényét. Rá egy évre a mai ásotthalmi erdő egy részét róla nevezik el és 1925ben Miniszteri tanácsosi címmel nyugdíjazzák. Ám továbbra sem tétlenkedik, sorban jelennek meg értekezései. 1935-ben működésének ötven éves jubileuma alkalmából a Mezőgazdasági Egyesület örökös díszelnökévé választják és ekkor nevezik el a „Szegedi erdők atyjá”-nak. 1939-ben a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorrá avatja és ekkor jelenik meg élete legnagyobb munkája „Szeged erdészete” címmel. 1952. június 13-án hunyt el Szegeden, érdemei mellőzésével, szinte elfeledve. Ám a hálás utókor nem feledte ezt a nagyszerű tudóst és embert. 1960-ban felvette nevét iskolánk, az egykori Erdészeti Technikum, s egyúttal az épület előtt elhelyezték a szobrát is. Az ásotthalmi Kiss Ferenc erdőben emlékoszlop és emléktábla őrzi nevét, szülőházában pedig emlékmúzeumot létesítettek. Születésnapján, minden év április 24-én tartjuk a legnagyobb iskolai rendezvényünket, a Kiss Ferenc - Napot, amikor átadják az arra leginkább méltó tanulónak a „Kiss Ferenc-Díjat”. De nem csak az erdész társadalom őrzi emlékét. Az egyszerű szegedi polgár, vagy a városunkba látogató turista is gondolhat rá, amikor sétál a újszegedi főfasorban, illetve a gyönyörű Széchenyi-téren a több mint száz éves, Kiss Ferenc által telepített hatalmas platánok alatt.” forrás: kép: http://www.kissf-szeged.sulinet.hu/nevadonk.htm Az alábbi szöveg a Kiss Ferencről elnevezett iskola honlapjáról való: http://www.erdeszetioktatasert.hu/alapitvanyunkrol/nevadonkrol Közreadja: Endrődy József
Emlékezés Fidél atyára 110 éve született, és 20 éve hunyt el Kövér Fidél József egykori premontrei szerzetes, maglócai plébános. Fidél atya 1903. március 2-án született a Sopron vármegyéhez tartozó Zsirán. Édesapja Kövér Sándor kisbirtokos, édesanyja Guzmits Erzsébet volt. A soproni bencés gimnázium elvégzése után 1922. augusztus 15-én öltözött be. 1923. augusztus 16-án tett előzetes fogadalmat, majd 1926. augusztus 20-án ünnepélyes fogadalmat. 1926. augusztus 23-án szentelték fel Győrben. Ettől az évtől egyetemi hallgató volt Szegeden. 1931-ben történelemföldrajz szakos diplomát szerzett, de emellett bölcsészdoktor és okleveles hittanár is volt. 1930-tól hittanár Keszthelyen, majd a következő évtől rendes tanár ugyanott. 1934-ben már a szombathelyi premontrei gimnázium katedráján áll. 1935-38 között a házgondnok teendőket
14
is ő látta el a csornai rendházban. 1939-től a hittudományi főiskola tanára, könyvtáros és helyettes számvevő Csornán. 1940-től újoncmester, a premontrei kert felügyelője, majd házgondnok. 1945 és 1947 között ismét Szombathelyen tanít a rendi gimnáziumban. 1948ban előbb Vasasszonyfán helyettesíti az Államvédelmi Hatóság által elhurcolt plébánost, majd Vépen káplán. 1949 januárjától nagy fordulatot vett az élete. Ekkor lett Maglócán, a Hanság szélén lelkész a kiváló földrajztudós, aki már 1930ban, szegedi tanulmányai idején, megírta a Hanság földrajza című munkáját. Az 1949 elején született maglócai
lelkészséghez
a
Barbacstól elcsatolt Maglóca és a csornai
plébániából
kihasított
Csatári-major hívei tartoztak. E terület vezetésével rendi elöljárói Fidél
atyát
bízták
meg,
mint
„plébánosi teendőkkel megbízott kihelyezett szörnyű Kövér Fidél (balról) egy régi templomi ünnepségen (whttp://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/a_templomment o_plebanosra_emlekeztek/2079410/)
lelkészt”. állapotok
Maglócán fogadták
a
világjárt és művelt szerzetest, de paraszti köszönhetően
származásának megbirkózott
a
körülményekkel, és lassan a kommunista hatalom is elfogadta a disznókat tenyésztő és szerény körülmények között élő papot. Hosszú évek munkájával, és a saját anyagi támogatásával elérte a maglócai templom felújítását. A tudós tanár megírta a Maglóca történetét, feldolgozta a település és környékének néprajzát, hagyományait, legendáit. A maglócai községi könyvtár méltán viseli Kövér Fidél premontrei kanonok, volt helybeli plébános nevét. Az 1990. februári Rábaközi Hírlapnak adott interjúban elmondta, hogy szeretné megélni Mindszenty József bíboros hamvainak hazahozatalát. Ez a kívánsága teljesült. 1993. április 29-én hunyt el Csornán. Temetésére Maglócán került sor. Az általa felújítatott templom kriptájában helyezték örök nyugalomra május 6-án. Szalay Balázs
15
L. Burda Zsuzsanna: Nyugatról fúj a szél Csendes utcák,
Hansági párás
csendesen szól
néma házak
föld szagát
a nagy harang.
fák állják
hozza
Ötven éves
a sorfalat.
bécsi hegyeknek
emlékképek,
Messziről hangzó,
havazott orma.
árnyak suhannak
halkuló jajszó,
Kigyúló fények,
a fák alatt.
fájdalmak
apró remények,
Csatorna mélyén
esti sóhaja..
leselkedők
csendesen alszik,
Kigyúló fények,
az ablakok.
elnémult minden
apró remények,
Reccsenő ágak
nagy kaland.
leselkedők
drótsövény
Nyugati szél fúj!
az ablakok.
árnyak:
Hansági tájon
Madárnyi álmok,
Leomlott régi
csendesen szól
suhanó árnyak
nagy falak.
a nagy harang
holdfénytől
Nyugati szél fúj!
fényes éjszakák.
Hansági tájon
Dr. Nagy Miklósnak szeretettel, egy kiállításod emlékére.
Újra várja a látogatókat a csornai Múzeum! Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozata alapján 2013. január 1-jétől a Csornai Muzeális Kiállítóhely a Városi Művelődési Központ és Könyvtár keretein belül működik tovább. Személyi feltételek: 2012. december 31-én állományban lévő múzeumi dolgozók foglalkoztatását vette át az önkormányzat, tehát 2 fő határozatlan idejű dolgozót foglalkoztat tovább. A törvényi előírás szerint a muzeális kiállítóhely november 1-jétől március 31-ig terjedő időszakban zárva tarthat. Nyitvatartási idő: szerda, péntek 10 – 14 óra, csütörtök, szombat 10 – 18 óra, kedd kutatónap, vasárnap, hétfő szünnap A fenti nyitvatartási időtől eltérő időpontban is van lehetőség látogatásra, de akkor előzetes időpont-egyeztetés szükséges a 96/261-527-es telefonszámon. A keddi nyitvatartási napot
16
elsősorban kutatóknak tartjuk fenn, de ha előzetesen bejelentkeznek csoportok, őket is szívesen látjuk. Szeretnénk szoros együttműködést az iskolákkal. A köznevelési törvény új lehetőségeket teremthet az iskolai oktatás és a múzeumok szorosabb együttműködésére, a diákok nagyobb számú, aktív, élményszerű múzeumlátogatásaira is. Kísérő pedagógusoknak a belépés ingyenes. Szeretnénk, ha minél többen élnének azzal a lehetőséggel is, hogy nemzeti és állami ünnepeken ingyenesen látogatható a muzeális kiállítóhely. Úgy vélem, hogy a muzeális kiállítóhely az időszaki kiállításokkal tudja leginkább vonzani a városban élő, átutazó vagy távolabbról érkező céltudatos múzeumlátogató közönséget. A korábbi időszakban néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti időszaki kiállítások mellett nagy sikere volt a kortárs népi iparművészek, amatőr alkotók és gyűjtők tárgyainak bemutatásának is. Ezeket az ötleteket szeretnénk feleleveníteni. Ennek első példája az április közepén nyíló kiállításunk, mely a muzeális kiállítóhely raktáraiban lévő, eddig ki nem állított "kincsek" bemutatása lesz. Szeretnénk kapcsolódni országos rendezvényekhez is, például a Múzeumok Éjszakájához. A helytörténeti kutatás szempontjából rendkívül értékes múzeumi anyagot a könyvtár helyismereti dokumentumaival kiegészítve ezen túl a Városi Könyvtárban kialakítandó kutatószobában érhetik el az érdeklődők. A két gyűjtemény összekapcsolását az is indokolja, hogy a könyvtár hosszabb nyitvatartási időben áll az érdeklődők rendelkezésére. A másik ok, hogy a közeljövőben múzeumi anyag is feltárásra kerül a könyvtári katalógusban, s az intézményi honlapon keresztül a használók már előre informálódhatnak az érdeklődési és kutatási területüket érintő irodalomról. A jobb és pontosabb szolgáltatás teljes körű kiépítése a könyvtári szakemberek aktív közreműködésével várhatóan az őszi könyvtári hétre készül el, s ez az új szolgáltatási terület ekkor fog debütálni. Az előzetes elképzelések és tervek szerint a következő években a múzeumi fotótár teljes körű digitalizálására is sor kerülhet, amelynek szolgáltatása új lehetőségeket nyit a helyismeret és helytörténet iránt aktívan érdeklődő közönségnek. Az elmúlt 3 hónapban már többen is megkerestek telefonon, e-mailben vagy személyesen, hogy személyes tárgyaikat felajánlják a muzeális kiállítóhelynek. Így már kezemben tarthatom a premontrei templom karnagyának, Kopasz Aurélnak gyönyörű karmesteri pálcáját, melyet Szegeden élő lánya, Kopasz Ildikó ajándékozott dokumentumokkal, fényképekkel együtt intézményünknek. Bízunk benne, hogy a nyugati határ közelsége, a Győr és Sopron közti elhelyezkedés a muzeális kiállítóhely látogatottságának növekedésében is tapasztalható lesz.
17
Állandó kiállításaink Csornai vásárok és mesterségek. A városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben. Csorna anno... A polgári életmód emlékei egy rábaközi kisvárosban, Csornán. Csornai népviselet fehér és aranyfonalas menyecskekendőkkel. (XIX. sz.) Hertay Mária grafikusművész állandó kiállítása (Grafikák és tűzzománc képek) Premontrei prépostportrék és egyházi kincsek (Képző- és iparművészeti műtárgyak bemutatása a kazettás mennyezetű díszteremben) Állandó kiállításaink a Rábaköz és Csorna múltjának tárgyi emlékeit mutatják be a látogatóknak. A helytörténeti állandó kiállítás a kézműves mesterségek és a régi csornai vásárok emlékei mellett betekintést enged a premontrei szerzetesrend múltjába és a 90-100 évvel ezelőtti iskolák mindennapjaiba is. A századfordulós polgári szobabelső és egy eredeti formájában berendezett szatócsbolt idézi fel nagyszüleink és dédszüleink életmódját. A rábaközi falvak lakóinak hagyományos munkaeszközeit, életmódját, lakáskultúráját és viseletét a néprajzi időszaki kiállításon ismerhetjük meg. Az emeleten a népi fafaragások és a paraszti gazdálkodás emlékei mellett a népi lakóház tisztaszobájába is betekintést nyerhetünk. Négy népi kismesterség berendezett műhelyében a fazekasság, a csizmakészítés, a szabómesterség és a kékfestés emlékei láthatóak. A csornai búcsú bemutatásakor az ünnepek rábaközi viseletét, a híres népi hímzéseket és a mézeskalácsos mesterség emlékeit ismerheti meg a látogató. Hertay Mária grafikus és tűzzománc művész kiállításán finoman kidolgozott természetábrázolások és bibliai témájú alkotások láthatóak. Az apátság díszes, kazettás mennyezetű egykori könyvtártermében a szerzetesrend élén állt prépostok portréi mellett 1819. századi miseruhák, palástok és egyházi kincsek tekinthetők meg. Időszaki kiállításaink Csornai házak, csornai családok II. Csornai nemesi, polgári és gazdacsaládok korabeli fotók tükrében 1900-1939. „Magyarország jobbik részén születtem” A rábaközi népi életmód emlékei a 1820. századból Bízunk benne, hogy intézményük tanulói minél nagyobb számban tekintik meg a Csornai Muzeális Kiállítóhely állandó és időszaki kiállításait és a tárgyi emlékeken keresztül megismerik szülőföldünk, a Rábaköz múltját, őseink életmódját és kultúráját. A sikeres együttműködésben bízva, tisztelettel: Szalayné Galambosi Tímea igazgató
18
PÁLYÁZAT Aktív európai emlékezet Az akció célja Az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Annak érdekében, hogy valóban értékelni tudjuk e fogalmak jelentését, emlékeznünk kell rá, hogyan sértette meg a nácizmus és a sztálinizmus ezeket az elveket. Az áldozatokra
való
megemlékezéssel,
a
deportálásokhoz
kapcsolódó
helyszínek
és
dokumentumok megőrzésével Európa megőrzi a múlt emlékét, sötét oldalaival együtt. Ez különösen fontos most, hogy azok, akik mindezt megélték, egyre kevesebben vannak. A fiatal generációk bevonása teszi lehetővé, hogy a második világháború és tragikus következményei ne merüljenek feledésbe. Fontos, hogy a polgároknak képe és véleménye legyen az Európai Unió eredetéről, ötven évvel ezelőtt, az európai integráció folyamatáról, amely biztosítja a békét a tagok között, és nem utolsósorban a mai Európáról, túllépve a múlton, a jövőt építve. Milyen tevékenységeket támogat az akció? A támogatandó projektek fő célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak emlékét, hogy a mostani és jövőbeni generációk is tudják és megértsék, mi és miért történt a koncentrációs táborokban és más tömeges kivégzések helyszínein. A projektek négy témára vagy ezek kombinációira irányulhatnak: Megőrzés A projekt biztosítja a tömeges deportálások és kivégzések fő helyszíneinek, emlékműveinek vagy a tragikus eseményeket dokumentáló archívumoknak a megőrzését. Az archívumok kézzelfogható iratok mellett nem kézzelfogható dokumentumokat, például összegyűjtött szóbeli vallomásokat is jelenthetnek. A projekt biztosítja, hogy a múlt különböző emlékei, bizonyítékai elérhetők legyenek a mai európai polgárok és a jövő generációk számára. Megemlékezés A projekt megemlékezik a nácizmus vagy a sztálinizmus áldozatairól, vagy azokról, akik jelentős kockázatot vállalva megmentettek másokat a deportálástól vagy a kivégzéstől. A projektnek meg kell mozgatnia az embereket minden generációból. Lehet például egy ünnepség egy emlékhelyen egy évforduló alkalmából, vagy egy emlékmű vagy épület felavatása. A projekt célja lehet az is, hogy többet tudjunk az egyéni sorsokról, kutatások, beszélgetések vagy az áldozatokról összeállított dokumentációs anyag fejlesztésének segítségével. A projektnek világosan meg kell határoznia a célcsoportját, és gondoskodnia
19
kell róla, hogy az üzenet hatékonyan eljusson hozzájuk. A polgároknak aktív szerepet kell vállalniuk a tervezésben, a megvalósításban és az utómunkálatokban. Reflexió A projektnek be kell vonnia a polgárokat, különösen a fiatalokat egy széles körű közös gondolkodásba a nácizmus és a sztálinizmus okairól és következményeiről. Olyan speciális célcsoportokat is választhat, amelyek multiplikátor szerepre alkalmasak, például szakértők, vezetők, döntéshozók, stb. Kiindulva onnan, hogy valójában mi is történt, a projekt elemzi, hogy miért és hogyan vették semmibe a demokratikus elveket és az emberi jogokat. Ez elvezet az Európai Unió létrehozásának okaihoz, és az európai integrációs folyamat segítségével megőrzött értékekhez. Végül az európai integráció és a mai Európa eredetét már jobban értve, sor kerülhet az Európa jövőjéről való gondolkodásra. Ezt a gondolkodást konkrét tevékenységek kísérhetik vagy segíthetik. A projektet a megbékélés, a tolerancia és a pluralizmus jegyében kell megvalósítani. Különösen fontos, hogy sokféle – különböző életkorú, különböző nemzetiségű, különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező – embert vonjon be. Hálózat A program ösztönzi, hogy az ezen a területen tevékenykedő szervezetek kapcsolatokat építsenek ki egymás között, és tanuljanak egymástól. A projekt ezen szervezetek hosszú távú, tartós hálózatait alapozza meg vagy fejleszti. Tartalmazhatja például a felmerülő problémákról szóló eszmecserét vagy az új pedagógiai eszközökre vagy archiválási módszerekre vonatkozó bevált jó gyakorlatok megosztását. Egy ilyen hálózat különböző partnerek konkrét együttműködéséhez vezethet, a megőrzéssel, megemlékezéssel és/vagy reflexióval foglalkozó közös projektek formájában. Az együttműködés erősíti a részt vevő szervezetek európai dimenzióját, és új megközelítésekkel gazdagítja a vitát. Európa-szerte nagyobb nyilvánosságot és erősebb hatást biztosít a projekteknek, így nagyobb az esélye a mai Európa polgárainak elérésére. Néhány példa a támogatható tevékenységekre: megemlékezési ünnepség, videóinterjúk, kiállításokhoz végzett kutatások, archívumok digitalizálása,
a
helyszínek
megőrzésére
irányuló
önkéntes
munka,
stb.
Ki pályázhat?
nem kormányzati szervezetek;
túlélők szövetségei
emlékőrzési feladatokat ellátó szervezetek;
múzeumok;
20
helyi és regionális hatóságok;
általános európai érdekű szövetségek
alapítványok
kutatóintézetek/oktatási intézmények
További fontos tudnivalók
A projektnek meg kell felelnie a program célkitűzéseinek, prioritásainak és horizontális jellemzőinek.
A programban jelenleg az Európai Unió 27 tagállama, Horvátország, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia vesz részt. A projektnek a programban részt vevő országok valamelyikében kell megvalósulnia.
Projekt időtartama: max. 18 hónap Támogatás Kétféle költségvetés közül lehet szabadon választani:
Átalányalapú finanszírozás: A támogatások kiszámítása átalánydíjak alapján történik (lásd a táblázatot), amihez hozzájön még a koordinációs költség, ami szintén szabadon felhasználható. Kommunikációs eszközök előállítására is van lehetőség.
Költségvetésen alapuló finanszírozás: A támogatás nem haladhatja meg az érintett programra vonatkozó támogatható költségek legfeljebb 70%-át. Ennek megfelelően a teljes becsült támogatható költségek legalább 30%-ának az Európai Unió költségvetésétől eltérő forrásból kell származnia. A megítélt összeg semmilyen esetben sem haladja meg a pályázatban kért összeget.
A támogatás minimális összege 10 000 euró, maximális összege 100 000 euró. Pályázati határidő: 2013. június 3. (Projekt kezdete: 2013. december 1. - 2014. május 31.) Pályázati felhívás 2013-as pályázati űrlap Magyar nyelvű űrlap (nem hivatalos) Kitöltési útmutató Jó gyakorlat: 1. Teleki '44 2. A tábor szomszédságában 3. Vigasztaljátok népemet! 4. Emlékezz Európa 1948-1989 5. Elfelejtett Roma Holokauszt 6. Utak a gyökerekhez
21
7. "Itt volt a végállomás" 8. Ismeretlen záradékok 9. Totalitarizmus és az értelmiségiek 10. Megemlékezés a kényszermunkatáborok áldozatairól További információ: További
részletes
információ
található
még
az
Európai
Bizottság
honlapján:
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm Gyakran feltett kérdések A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) kezeli.
Meghívó Tisztelettel meghívjuk Önt és Családját DR. NAGY MIKLÓS festőművész AFRIKA AFRIKA című kiállításának megnyitójára a sarródi Kócsagvárba, 2013. május 18. (szombat) 16 órára. Megnyitja: Rujavecné Ferenczi Katalin A megnyitón közreműködnek: a sarródi óvodások, L. Burda Zsuzsanna költő, író, képzőművész, Melange Time Zenekar, A kiállítás szünnap nélkül díjmentesen megtekinthető naponta 8-18 óra között, 2013. június 9ig. A kiállítás a sarródi, Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor szervezésében jött létre. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! „ Az igazi természetvédő az, aki tudja, hogy a világot nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kölcsönözzük. (John James Audubon) Kiadja a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata. Felelős kiadó: Szalay Balázs, társulati elnök. Szerkesztette: Endrődy József. A kiadvány térítésmentes. Szívesen fogadunk közlésre szánt, rövid terjedelmű munkákat, fényképeket, dokumentumokat, érdekességeket a Rábaközi helyismeret, különösen helytörténet témájában. E kiadványunk kizárólag elektronikus úton jelenik meg, ám úgy szerkesztjük, hogy a könnyebb olvashatóság miatt ki lehessen nyomtatni is. Postai úton nem vállaljuk küldését. Amennyiben szeretné elektronikus megkapni e kiadványunkat, a fenti e-mail címen jelezze nekünk. Elérhetőségek: 06 30/428-6733, vagy rhtkapcsolat@gmail.com. Eddigi számaink letölthetők itt: https://drive.google.com/?tab=wo&authuser=0#my-drive
22