Ελληνισμός - Οκτώβριος 2014

Έ

ελληνισμός M A G YA R O RSZÁGI G ÖR ÖGÖK ORSZ ÁGOS ÖN KORM ÁN YZ ATA 1054 BU DAPEST, Vécsey u. 5

Έ κδοση της Αυτοδιοίκησης

Ελλήνων Ουγγαρίας

Εορτασμός του ΟΧΙ

Οκτώβριος 2014

Αποτελέσματα δημοτικών εκλογών

Το Ντοχάνγκιαρ ζει Τιμώντας τον Μ.Μακρή

το

ς

20

ο

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Περιεχόμενα Εκλογές

Απολογισμός

Ismét választottak a magyarországi görögök

4

Beszámoló a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat négyéves tevékenységéről

7

Ταξίδια Ιθάκη

12

Επέτειος

Το ιστορικό “ΟΧΙ”

8

Οι γιορτές μας

Εορτασμός 28ης Οκτωβρίου

Τα νέα μας Πρόσκληση 17ης Νοέμβρη

10

Το Ντοχάνγκιαρ ζει

16

Πολιτισμός

Λογοτεχνία

Αποκαλυπτήρια αναμνηστικής πλάκας

Νάκης Σκορδίλης

14

Συνέντευξη

Szatmári Krisztiná

Όλος ο κόσμος..

Kiskunhalas görög örögsége

18

Φόρος τιμής

Κώστας Νεστορούδης Αναστασία Παπασπύρου Αθηνά Αγόρου

19 20 22 24 26 27 28 Εν τάχει

Βραβεια λογοτεχνίας της Ε.Ε.

2

Μνήμη

Γενέθλια

Βασίλης Χατζηπαναγιωτίδης

Εκδρομές

Ανακαλύψτε τα Ζαγοροχώρια

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Editorial Αγαπητοί αναγνώστες! Μέσω αυτής της ανοιχτής επιστολής, θα θέλαμε να έρθουμε σε επαφή μαζί σας και να ακούσουμε τη γνώμη σας σχετικά με το περιοδικό και πώς νομίζετε ότι αυτό μπορεί να γίνει καλύτερο. Στόχος μας είναι ο Ελληνισμός να διαβάζεται, ει δυνατόν περισσότερο, από το κοινό που αφορά αλλά και να εκφράζει τους αναγνώστες μέσα από τις σελίδες του με θέματα κοινού ενδιαφέροντος. Για το σκοπό αυτό, θα θέλαμε μια στενότερη επαφή μαζί σας αλλά και με τις τοπικές Αυτοδιοικήσεις της Ελληνικής Εθνικότητας στην Ουγγαρία, όπου θα συμμετέχετε ενεργά στην διαμόρφωση του περιοδικού, λέγοντας την άποψή σας, προτείνοντας θέματα ή επισημαίνοντας σημεία που θεωρείτε ότι μπορούν να το βελτιώσουν. Όσοι από εσάς θεωρείτε ότι μπορείτε με την καλοπροαίρετη κριτική σας σκέψη και άποψη να συνεισφέρετε σε ένα καλύτερο περιοδικό, μη διστάσετε να επικοινωνήσετε μαζί μας ηλεκτρονικά στη διεύθυνση: ή ταχυδρομικά:

ellinismos@hotmail.com

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Bp.1054, Vécsey u.5.

Για δική μας διευκόλυνση, επισημαίνουμε κάποια βασικά σημεία που θα μας ενδιέφερε να ακούσουμε τη γνώμη σας, χωρίς αυτά να είναι τα μοναδικά: - Ποια θέματα θεωρείτε ότι λείπουν από το περιοδικό και θα έπρεπε να συμπεριληφθούν στην ύλη - Ποια θέματα θα έπρεπε να αντιπροσωπεύονται περισσότερο απ’ ότι μέχρι στιγμής - Ποια θέματα είναι μετρίου ενδιαφέροντος για εσάς - Τί σας αρέσει και τί όχι στο περιοδικό - Αν θεωρείτε ότι χρειάζονται περισσότερα δίγλωσσα άρθρα Σας ευχαριστώ εκ των προτέρων για την συμμετοχή σας!

Με εκτίμηση, Βούλα Αυγουροπούλου αρχισυντάκτρια Kedves olvasók!

E nyílt levél által szeretne a magazin kapcsolatba kerülni Önökkel, meghallgatni a magazinról alkotott véleményüket és javaslataikat, hogy hogyan lehetne még jobbá tenni. Célunk, hogy az Ellinizmoszt a lehető legtöbben olvassák, és hogy az olvasókat érdeklő témákon keresztül az olvasóközönség is magára, a saját világára ismerjen. Ezért szeretnénk, ha szorosabb kapcsolat jönne létre az olvasók, a görög nemzetiségi önkormányzatok és a lap között, hogy sokkal aktívabban beleszólhasson mindenki a lap tartalmának alakulásába véleményekkel, ötletekkel, megfontolásokkal, bármilyen jó szándékú hozzászólással. Tehát szívesen várunk bármi ilyet a következő elérhetőségekre: ellinismos@hotmail.com vagy postai úton: Ellinizmosz szerkesztősége címzéssel, Bp.1054, Vécsey u.5.

Olyanokra gondoltunk, mint például a következők: -Milyen érdekes/fontos témák nem jelennek meg eléggé vagy egyáltalán nem a magazinban -Mire kéne nagyobb hangsúlyt fektetni, mint eddig -Milyen témák kapnak túl nagy súlyt jelentőségükhöz, érdekességükhöz képest -Ki mit szeret a magazinban és mit nem -Legyen-e több kétnyelvű cikk a lapban Előre is köszönjük részvételüket és észrevételeiket! Üdvözlettel, Voula Avgouropoulou főszerkesztő

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Σώμα Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Διευθύνων Σύμβουλος Σύνταξης: Κοράνης Λαοκράτης Αρχισυνταξία: Αυγουροπούλου Βούλα Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Καρύδης Γιάννης Συντακτική επιτροπή: Φαρατζής Βίκτωρ, Κολλάτος Γιώργος, Καρύδης Γιάννης Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat kft.

ISSN: 1786-0989

ELLINIZMOSZ

A M.G.O.Ö. kiadványa Kiadó: a M.G.O.Ö. Testülete A szerkesztőség ügyvezetője: Koranisz Laokratisz Főszerkesztő: Avgouropoulou Voula Kreatív Igazgató: Karydis Ioannis Szerkesztőbizottság: Faratzis Viktor, Kollatosz Jorgosz, Karydis Ioannis Szerkesztőség cime: 1054 Budapest, Vécsey u. 5.

Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277

e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat kft.

ISSN: 1786-0989

3

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εκλογές

Ismét választottak a magyarországi görögök A magyarországi görög közösség 2014. október 12-én az elkövetkező öt évre dönthetett arról, mely személyekre bízza közügyeinek intézését. Olvasóink számára valamennyi településre vonatkozóan közöljük a részletes választási eredményeket, illetve közzétesszük a fővárosi, illetve az országos önkormányzati listás választás végeredményét is.

A nemzetiségi választások adatai mellett természetesen Beloiannisz település önkormányzati választási eredményeit is ismertetjük.

a görög nemzetiséghez tartozónak. A magyarországi görögök számára így a következő településeken nyílt lehetőség nemzetiségi önkormányzat létrehozására: Budapest: I-XIX. kerület, XXI-XXII. kerület Pest megye: Budaörs, Érd, Százhalombatta, Szentendre, Vác Egyéb vidéki települések: Beloiannisz, Dunaújváros, Tatabánya, Pécs, Szeged, Kecskemét, Tiszaszőlős, Debrecen, Miskolc, Eger

Dunaújváros kivételével a helyi görög közösség valamennyi településen kezdeményezte a nemzetiségi önkormányzati válaszA nemzetiségi törvény alapján azokon a településeken jöhetett tásokat, és valamennyi településen sikeresen létre is hozták azolétre görög nemzetiségi önkormányzat, amelyeken a 2011. évi kat. Első alkalommal jött létre görög nemzetiségi önkormányzat népszámlálás adatai alapján 25 fő vagy ennél több vallotta magát Kecskeméten és Debrecenben.

Részletes eredmények

Minden településen 3 tagú képviselő-testület jött létre. A vastagon szedett jelöltek váltak képviselővé.

Budapest I. kerület

Kalota József Antal (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 5 szavazat Kalota Ágnes Mária (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 5 Király Iliász Dávid (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 5

II. kerület

Cafaridu Polixeni (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) – 13 Galacanu Efstatia (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 12 Dzindzisz Jorgosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 11

III. kerület

Dimopulos Lázárosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 36 Abonyiné Kosztudisz Niki (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 34 Halász Katalin (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) - 30 Csernai Alexandrosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) – 11

IV. kerület

Kacimbari Georgia (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) – 27 Pancsosz Alexandra (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) – 24 Apterman Janisz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) – 23

V. kerület

Korani Eleni (HELLASZ GMKE) 29 Csorba Péter (HELLASZ GMKE) 28 Gonja Korani Duska (HELLASZ GMKE) 27 Papadimitriu Attina (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 5 Szalamonidesz László (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 1

VI. kerület

Stefanidu Janula (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 4 Picard Iraklisz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 3 Kaparelisz Szpirosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 3

VII. kerület

Prodromidisz Nikosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 10 Nikolaidisz Andreasz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 9 Molnár Viktória Erika (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 7

VIII. kerület

Bozonasz Irini (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 19 Argirász Mária (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 12 Topalidisz László (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 11 Arabadzisz János (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 5

IX. kerület

Intzoglu Szilvia (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 56 Thomou Anna (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 46 Papavasziliu Thanaszisz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 41 Mokalisz Maria Vasziliki (HELLASZ GMKE) 20

4

X. kerület

Kollátosz Jorgosz (HELLASZ GMKE) 81 Bajkai Vasziliki (HELLASZ GMKE) 76 Dr. Klicasz Szpirosz (HELLASZ GMKE) 75 Hadzijanisz Hrisztosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 12 Nikákisz Szofoklész (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 12 Nikolaidisz Jorgosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 12 Horváth Ariadni (HELLASZ GMKE) 5

XI. kerület

Dr. Korani Lefki (HELLASZ GMKE) 37 Nikolaidisz Nikolaus (HELLASZ GMKE) 26 Kuruc Miklósné (HELLASZ GMKE) 21 Zengini Zoi (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 17 Bozóné Zenginisz Vaica (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 15 Teremyné Czinke Sára Valéria (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 9 Szárisz Thanaszisz Tamás (HELLASZ GMKE) 9

XII. kerület

Kökény Konstantin (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 19 Kluka Katalin (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 17 Papageorgiu Szteliosz (HELLASZ GMKE) 15 Parragh Lászlóné (HELLASZ GMKE) 11 Dr. Walterné Zguralisz Vasziliki Veronika (HELLASZ GMKE) 10

XIII. kerület

Thomaidu Eleftheria (HELLASZ GMKE) 30 Varga Józsefné (HELLASZ GMKE) 21 Durosz Thália (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 18 Dr. Szabó Kálmánné (HELLASZ GMKE) 17 Mitropoulos Ágnes Alexandra (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 16 Mesteri Lászlóné (HELLASZ GMKE) 13 Argiropulu Lefteria (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 11

XIV. kerület

Kakukné dr. Partics Krisztina (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 48 Papavramidu Hrisoula (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 47 Bekiarisz Dimitrisz (HELLASZ GMKE) 42 Micopulu Katina (HELLASZ GMKE) 39 Szertaridisz Nikosz (HELLASZ GMKE) 32 Kamaroudis Georgios Pashalis (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 22 Jordanidisz Nikodémosz (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 3 Megj.: Jordanidisz Nikodémosz 2014. október 14-én választási csalás gyanújával óvást nyújtott be az eredmény ellen, ám azt az illetékes választási bizottság formai okokra hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Választások XV. kerület

Boros Chrysoula (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 16 Pálmai Krisztina (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 13 Pálmai Attila Krisztián (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 12

XVI. kerület

Gabranis Georgios (XVI. GÖRÖG HAGYOM. EG.) 20 Stukasz Eleni (XVI. GÖRÖG HAGYOM. EGYES.) 18 Gabranis Ilias (XVI. GÖRÖG HAGYOM. EGYES) 16

XVII. kerület

Egyéb vidéki települések Beloiannisz

Kész Józsefné (HELLASZ GMKE) 88 Móré Lívia (HELLASZ GMKE) 79 Dulasz Takisz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 67 Fülöpné Kipru Miranda (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 67 Gregus Andrásné (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 66 Nanosz Markosz (HELLASZ GMKE) 34 Csák Józsefné (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 32

Pataki Dimitrula (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 13 Sztefopulosz Alekosz (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 12 Sztefopulosz Vaszilisz (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 12

Megj.: Dulasz Takisz és Fülöpné Kipru Miranda között szavazategyenlőség miatt sorsolás döntött Dulasz Takisz javára.

XVIII. kerület

Kukundzsisz Natasa (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 48 Horváth Andrásné (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 18 Kukumzisz Aposztoliszné (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 17 Dudás Istvánné (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 15

Topalidisz Kosztasz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 18 Glavina Mária (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 16 Papadimitropulosz Harid. (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 13 Makkainé Szelindi Stella (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 8 Koleas Nikolaos (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 6 Nikáki Afroditi (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 6 Papadimitropulosz Alexei (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 2

XIX. kerület

Dr. Szalimka Nafszika (HELLASZ GMKE) 8 Szalimka Eleni (HELLASZ GMKE) 6 Papasz Veronika Cecília (HELLASZ GMKE) 6

XXI. kerület

Deliagosz Paszkalisz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 14 Palóczi Lajosné (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 11 Csumarisz Sztavrula (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 10

XXII. kerület

Sztavropulosz Szotirisz (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 18 Simon Éva Zoí (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 15 Nikolaidisz Nicolaus (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 13

Pest megye Budaörs

Sianos Tamás (HELLASZ GMKE) 47 Szidiropulosz László (HELLASZ GMKE) 46 Szidiropulosz Léna (HELLASZ GMKE) 43

Érd

Joresz Anikó (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 23 Szopkóné Papakosztandisz El. (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 22 Szopkó Aphrodité (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 12

Százhalombatta

Németh Barbara Erzsébet (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 32 Konsztantinidisz Hrisztosz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 14 Fekete Miklós (SYLLOGOS-GIE-KAR.-HELID.) 13

Szentendre

Arvanitidu Sztamatula (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 16 Sommer Julianna (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 16 Furcsa Gábor (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 9 Haralampidou Sofia (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 7 Siragakis Alexisz (SYLLOGOS-GIE-KAR.-HELID.) 4

Vác

Mandzurakisz Szarandisz (SYL.-GIE-KAR.-HELID.) 9 Varga Elvira (SYLLOGOS-GIE-KAR.-HELID.) 9 Mangoszné Gombai Márta (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 6 Schrick Ferencné (SYLLOGOS-GIE-KAR.-HELID.) 1

Tatabánya

Pécs

Georgiou Grigorisz (PÉCSI GÖRÖG EGYESÜLET) 28 dr. Kecskés Iván Helmutné (PÉCSI GÖRÖG EGYESÜLET) 25 Egri-Tziotziosz Szófia (PÉCSI GÖRÖG EGYESÜLET) 19 Ormanlidisz Angelina (PÉCSI GÖRÖG EGYESÜLET) 9

Szeged

dr. Kosztopulosz Andreász (CSONGRÁD MEGYEI GÖRÖGÖK KULT. EGY.) 9 Erdélyi Marian (CSONGRÁD MEGYEI GÖRÖGÖK KULT. EGY.) 9 Purosz Alexandrosz (CSONGRÁD MEGYEI GÖRÖGÖK KULT. EGY.) 7 dr. Balogh Ádám Zoltán (CSONGRÁD MEGYEI GÖRÖGÖK KULT. EGY.) 6

Kecskemét

Horeftos Konstantin Zoltán (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 6 Fehér Dezső (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 4 Fehér Kata (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 4

Tiszaszőlős

Jakabné Széles Emese (HELLASZ GMKE) 23 Czakó László (HELLASZ GMKE) 18 Borsós Ferenc László (HELLASZ GMKE) 18 Lódi Ilona (HELLASZ GMKE) 14 Remek Anita (HELLASZ GMKE) 14

Debrecen

Tsorbatzoglou Orestis (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 5 Tsorbatzoglou Judit (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 4 Hondromatidisz Rigaszné (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 3

Miskolc

Ondok Lászlóné (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 47 Hegedűsné Szambanisz Zója (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 38 Kiriosz Judit (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 29 Ondok László (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 25

Eger

Orbán Lászlóné (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 19 dr. Miliosz Kozmasz (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 14 dr. Miliosz Nikolett (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 13 Miliosz Katalin (SYL.-GIE-KAR.-HEL.) 10 (Lapzártakor még folyamatban voltak a települési nemzetiségi önkormányzatok alakuló ülései, az elnökválasztásokról következő számunkban számolunk be.)

5

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εκλογές

A budapesti területi választás eredménye

Az országos önkormányzati választás eredménye

A Fővárosi Görög Önkormányzat 2014. október 22-én tartotta alakuló ülését, melyen a testület 4:3 arányban elnöknek Arvanitidu Sztamatulát, elnökhelyettesnek Nikákisz Szofoklészt választotta.

Statisztika – Országos választás

A választópolgárok két választási lista között választhattak, s a leadott szavazatok arányában juttathattak be a 7 tagú testületbe képviselőket.

A SYLLOGOS-GIE-KARIATIDÁK-HELIDONAKI választási szövetség listája 4, míg a HELLASZ GMKE listája 3 mandátumot szerzett.

A SYLLOGOS-GIE-KARIATIDÁK-HELIDONAKI listájáról fővárosi mandátumot szerzett: Nikákisz Szofoklész, Arvanitidu Sztamatula, Bozonasz Irini, Stefanidu Janula A HELLASZ GMKE listájáról fővárosi mandátumot szerzett: dr. Szalimka Nafszika, Kollátosz Fotisz, dr. Topuzidisz Dimitrisz

Statisztika – Budapesti választás

2011. évi népszámláláskor a görög nemzetiséghez tartozónak vallották magukat: 2311 2014-ben a görög nemzetiségi választásokra regisztráltak: 984 Választáson megjelentek: 744 Érvényes szavazólap: 712 Érvénytelen szavazólap: 31 Szavazatok megoszlása a két lista között: HELLASZ GMKE: 297 (szerzett mandátum: 3) SYLLOGOS-GIE-KARIATIDÁK-HELIDONAKI: 415 (szerzett mandátum: 4)

A választópolgárok két választási lista között választhattak, s a leadott szavazatok arányában juttathattak be a 15 tagú testületbe képviselőket.

A SYLLOGOS-GIE-KARIATIDÁK-HELIDONAKI választási szövetség listája 9, míg a HELLASZ GMKE listája 6 mandátumot szerzett.

A SYLLOGOS-GIE-KARIATIDÁK-HELIDONAKI listájáról országos mandátumot szerzett: Kukumzisz György, Agárdi Bendegúz Szpírosz, Dulasz Takisz, Thomou Anna, Hadzijanisz Hrisztosz, dr. Miliosz Nikolett, Angelidisz Vaszilisz, Kukundzsisz Natasa, Mandzurakisz Szarandisz A HELLASZ GMKE listájáról országos mandátumot szerzett: Szidiropulosz László, Thomaidu Eleftheria, Sianos Tamás, Kollátosz Jorgosz, dr. Korani Lefki, Kész Józsefné (A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata lapzártánk után, 2014. november 4-én tartja alakuló ülését és választja meg tisztségviselőit.)

2011. évi népszámláláskor a görög nemzetiséghez tartozónak vallották magukat: 4642 2014-ben a görög nemzetiségi választásokra regisztráltak: 1744 Választáson megjelentek: 1304 Érvényes szavazólap: 1268 Érvénytelen szavazólap: 33 Szavazatok megoszlása a két lista között: HELLASZ GMKE: 542 (szerzett mandátum: 6) SYLLOGOS-GIE-KARIATIDÁK-HELIDONAKI: 726 (szerzett mandátum: 9) (Az összeállítást készítette: Agárdi Bendegúz Szpírosz.

Forrás: www.valasztas.hu, www.nepszamlalas.hu)

Beloiannisz települési önkormányzati választásának eredményei Polgármester-választás

A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 939 Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 583 Érvényes szavazólapok száma: 574 Érvénytelen szavazólapok száma: 9 Szavazatok megoszlása a polgármester-jelöltek között: Papalexisz Kosztasz független jelölt: 404 szavazat (70,38%) Rizojanisz Kosztasz független jelölt: 170 szavazat (29,62%) Beloiannisz település polgármestere Papalexisz Kosztasz lett, aki második ciklusát kezdheti meg a település élén.

Képviselő-testületi választás A képviselő-testület létszáma: 6 fő A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 939 Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 583 Érvényes szavazólapok száma: 575 Érvénytelen szavazólapok száma: 8

6

Szavazatok megoszlása a képviselő-jelöltek között: dr. Horváth István: 437 szavazat Prekop László Kosztasz: 418 Boka Erika: 342 Vass Zsolt: 282 Richter Csaba: 245 Márkusz Tamás: 240 László József: 183 Bene Krisztián: 166 Szennyei László: 154 Koller Ákos: 124 Sinogli István: 124 Paraszkevopulosz Elvira: 122 Balla Péterné: 103 A képviselő-testület tagjai lettek: dr. Horváth István, Prekop László Kosztasz, Boka Erika, Vass Zsolt, Richter Csaba és Márkusz Tamás.

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Απολογισμός

Beszámoló a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat négyéves tevékenységéről Az Önkormányzat 2010. október 15-én alakult 4 képviselővel: Purosz Alexandrosz elnök, Ungi Ferenc alelnök, Erdélyi Mariann és dr. Balogh Ádám. Ungi Ferenc 2011-ben lemondott, a helyére dr. Kosztopulosz Andreász került alelnöki minőségben.

ösztöndíjban részesülnek.

Több, az iskolát látogató gyermek görögországi tanulmányi útjához tudott az önkormányzat a működése során hozzájárulni.

Rendszeres támogatások:

A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat közgazdasági, történelmi és helytörténeti témákban kutatói pályázatokat hirdetett meg a Szegedi Tudományegyetem több tanszékén is.

Az önkormányzat közszolgáltatási együttműködés keretében évi 600.000 Ft támogatást nyújtott a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületének. Az összegből többek között, és részben biztosítva volt az egyesület nyelvóráinak, táncfoglalkozásainak szervezése, könyvek vásárlása a könyvtárhoz, honlap szerkesztése, az Eleftheria–tánccsoport ruhakölcsönzése és egyéb működési jellegű kiadások fedezése. Ezen kívül céltámogatást biztosított az egyesület számára kirándulásszervezéshez, görög tánciskola szervezéséhez és kiadói tevékenységhez.

Az önkormányzat a Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszéke javára éves szinten 50.000-100.000 támogatást biztosított, amelynek fejében a tanszék az önkormányzat székhelyén népszerűsítő előadásokat, vetélkedőket tartott.

Az önkormányzat évi 20.000 Ft-tal támogatta az Ellinismos c. folyóirat terjesztését, amelynek 6 példányát minden hónapban megküldte az Országos Görög Önkormányzat.

Esetenként az önkormányzat támogatott egy-egy iskolát görög estek megszervezéséhez szükséges táncoktató biztosításával.

Tagságok:

A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat két ernyőszervnek a tagja: a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulásának (aktuális tagdíj: 180.000 Ft / év) és a Nemzetiségi Szövetségnek (tagdíj: 30.000 Ft / év). A Társulás székhelyet biztosít az önkormányzat számára a Nemzetiségek Házában, valamint helyszínt a különféle programok megvalósításához. A két ernyőszervezeten keresztül az önkormányzat az alábbi programokat támogatta, illetve valósította meg: részvétel a nemzetiségi bálokon, részvétel a nemzetiségi labdarúgó tornákon, részvétel a nemzetiségi folklórtalálkozókon, részvétel a nemzetiségi matinékon és előadásokon, részvétel a nyári nemzetiségi gyermektáborokban, részvétel a nemzetiségi Mikulásünnepségeken, vendéglátás biztosítása a programokhoz.

Nyelvoktatás, tanulmányi ösztöndíj:

A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat helyet biztosít a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola szegedi óráinak megvalósításához. A nyelvoktatás jelenleg 4 csoportban folyik görög származású gyerekek számára szerdánként 14.00 és 18.00 között. (A nyelvórákat kéthetente görög tánciskola követi). A nyelvórákat jelenleg 12 görög származású gyerek (és további nem görög származású gyerekek is) látogatja. Az órákat látogató, megfelelő tanulmányi eredménnyel rendelkező, iskoláskorú gyerekek havi 3.000 Ft tanulmányi

Kutatói pályázatok meghirdetése:

Saját szervezésű programok:

A szegedi görög vonatkozású programok többségét a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete szervezi, illetve az ernyőszervezeteken keresztül kerülnek megvalósításra. Ezt a tevékenységet az önkormányzat anyagilag támogatja. Ezeken kívül, saját szervezésben valósulnak meg évente 1-2 alkalommal nagyobb szabású zenei fellépések, amelyek helyszínei a város kiemelt pontjain találhatók.

Könyvkiadás – honlap:

A Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületével karöltve 2011-benSzegedi görög füzetek elnevezéssel indult egy kiadványsorozat, amelyen belül idáig 7 kiadvány jelent meg. Úgyszintén közös munka eredménye a www.szegedigorogok. hu című honlap, amelyen keresztül az önkormányzat nyilvánosságra hozza a határozatait és különböző szabályzatait, biztosítva ezáltal az átláthatóság elvének megvalósulását.

Pályázatok – feladatalapú támogatás:

A pályázati rendszer az elmúlt években elsősorban a civil szervezeteknek kedvezett. Pályázatokon elsősorban kiadványszerkesztésre és táncház-foglalkozások lebonyolítására nyert az önkormányzat pénzt. A feladatalapú támogatási rendszerben a hazai görög szervezetek között a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat az egyik legsikeresebben szereplő önkormányzat.

A képviselők bérezése:

A képviselők munkájukért díjazásban nem részesültek.

Költségtérítésként szeptember és június között havi tömegközlekedési bérletet kaptak.

Gazdálkodás:

A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat éves szinten kb.

2 millió forint bevétellel gazdálkodhatott. Négyéves működését 1.265.951 forint pénzmaradvánnyal zárja, amely összeget semmiféle kötelezettség nem terhel.

Szeged, 2014. október 02.

Purosz Alexandrosz, elnök Dr. Kosztopulosz Andreász, alelnök Erdélyi Mariann, képviselő Dr. Balogh Ádám, képviselő

7

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Επέτειος

Ανθολογία κειμένων

ΚΗΡΥΞΗ ΤΟΥ ΠΟΛΕΜΟΥ ΣΤΗΝ ΕΛΛΑΔΑ - Η ΕΘΝΙΚΗ ΑΝΤΙΣΤΑΣΗ - Η ΚΑΤΟΧΗ Η ΓΕΡΜΑΝΙΚΗ ΕΙΣΒΟΛΗ

ΕΘΝΙΚΗ ΑΝΤΙΣΤΑΣΗ

Ο Άγγελος Τερζάκης γράφει: «Ήταν η ώρα έξι όταν οι σειρήνες της αντιαεροπορικής άμυνας ξύπνησαν την πολιτεία…. Οι άνθρωποι ξυπνούσαν ξαφνιασμένοι, ρωτούσαν τους πρώτους διαβάτες. Ένα βουητό ανέβαινε λίγο-λίγο από γύρω. Από μακριά τα πρώτα ομαδικά βήματα πάφλασαν στην άσφαλτο. Μάτια υψώνονταν στον ουρανό, έψαχναν. Όμως σ’ όλη αυτή την κίνηση που άρχιζε και πύκνωνε σε μικρές συντροφιές, σε ομάδες που κίνηση που άρχιζε και πύκνωνε σε μικρές συντροφιές σε ομάδες που ξεκινούσαν για το κέντρο, δεν ξεχώριζες ταραχή ή αγωνία. Μια διάθεση ευφορίας, κέφι ανάλαφρο, αλλόκοτο, ξεσήκωνε τις ψυχές, πρωινό αγέρι που κομπώνει το πανί. Στα μάτια των ανθρώπων αντικρίζονταν, έφεγγε ένα χαρούμενο ξάφνιασμα, σάμπως όλος αυτός ο κόσμος να μάθαινε ξαφνικά πως έχει μέσα του κρυμμένα νιάτα» (Άγγελου Τερζάκη, Ελληνική εποποιία)

Ανδρέα Κέδρου , Η Ελληνική Αντίσταση 1940-1944 Στα μέσα του χειμώνα 1941-’42, στην Αθήνα όπως και στον Πειραιά και στις άλλες μεγάλες πόλεις της χώρας, μεγάλες ουρές σχηματίζονταν μπροστά στα δημαρχεία, τα σχολεία, τις διοικητικές υπηρεσίες, τις τράπεζες κι άλλα ιδρύματα. Χιλιάδες και χιλιάδες πολίτες περίμεναν υπομονετικά, μ’ ένα άδειο κουτί κονσέρβας στο χέρι, τη διανομή του συσσιτίου. …. Επίσημα το συσσίτιο ήταν έργο των δημάρχων, των συλλόγων ή και του κράτους. Στην πραγματικότητα, η επιχείρηση που απαιτούσε τεράστιο αριθμό από διαβήματα, ριψοκίνδυνες μεταφορές, κρυφές μάχες στα υπουργεία και τις Κομμαντατούρες, καθώς κι έναν έλεγχο και μια αφοσίωση την κάθε στιγμή, στηριζόταν στο ακέραιο στο ΕΑΜ, τη μεγάλη οργάνωση αντίστασης που είχε μόλις ιδρυθεί με την πιο μεγάλη μυστικότητα. Έτσι παράδοξα, η πρώτη εκδήλωση αυτής της κρυφής και μαχητικής οργάνωσης έπαιρνε για την ώρα νόμιμα πλαίσια για να διαφυλάξει την ύπαρξη των μελλοντικών μαχητών της. Το συσσίτιο αποτέλεσε, για αναρίθμητους Έλληνες, το μοναδικό μέσο επιβίωσης στον τρομερό χειμώνα της πείνας 1941-’42 και τον απαραίτητο όρο της μελλοντικής τους αντιστασιακής δραστηριότητας. Χωρίς την άθλια σούπα από ξεροφάσολα, που σερβίρονταν μια φορά την ημέρα, οι 300.000 χιλιάδες νεκροί από πείνα αυτού του ολέθριου χειμώνα θα ήταν εκατομμύρια.

ΚΑΤΟΧΗ - ΠΕΙΝΑ Μαρτυρία: «Χειμώνας του ’41 με ’42. Τώρα πεινώ και φοβάμαι. Η Αθήνα ρημάζει μέρα με τη μέρα. Οι δρόμοι είναι γεμάτοι σκουπίδια. Οι άνθρωποι ζαρώνουν και τρέχουν να ζεσταθούν. Πολλοί φορούν τις ρόμπες τους για πανωφόρια. Κάποιοι είναι τυλιγμένοι με τσουβάλια και εφημερίδες. Κόπηκε και το ηλεκτρικό ρεύμα κατόπιν από το ψωμί. (….) Αν προχωρούσες από την Ομόνοια στο Σύνταγμα σε πεντέξι σημεία θα συναντούσες κόσμο γύρω από σωριασμένους στο δρόμο. Μπουλούκια παιδιά ζητιάνευαν στους δρόμους και αρπούσαν ό,τι βρίσκανε που να μασιέται. Πολλά βλέπουν το ενδιαφέρον που προκαλούν οι πεσμένοι, ξαπλώνουν και κείνα στο πεζοδρόμιο, το ένα πλάι στο άλλο, κι εκεί ξεχνιούνται κι αρχίζουν να παίζουν. Κάποτε ο θάνατος τα μαζεύει ευχαριστημένα. Είδαμε στην πλατεία Κλαυθμώνος ένα τσούρμο παιδάκια μισόγυμνα κι ένας μαντράχαλος 25 χρονών σα χασές άσπρος από την πείνα, ο αρχηγός τους. Τα παιδάκια λεηλατούσαν τους σκουπιδοτενεκέδες από τα γύρω εστιατόρια «των Αθηνών» και του «Αβέρωφ» που τρώγανε οι Γερμανοί». Ακόμα μια μαρτυρία: Πεινώ. Κατοχή. Στις γωνιές των δρόμων οι ντενεκέδες με τα σκουπίδια περιμένουν, όχι το αυτοκίνητο —ή μάλλον— το κάρο να τους αδειάσει· περιμένουν τους πεινασμένους ανθρώπους να ψάξουν μέσα να βρουν κάτι φαγώσιμο: λεμονόκουπα, φύλλα κρεμμυδιού... [...] Τα μπακάλικα άδεια. Το μόνο που βρίσκαμε ήταν μουστάρδα. Ο κυρ Βαγγέλης —ο παντοπώλης μας— διερωτάται πώς αγοράζουμε όλο μουστάρδα... Μια μέρα του έλυσα την απορία αυτή: “Σπουδαίο φαγητό” του λέω... Η λέξη “πεινώ” αντηχούσε συνεχώς στ’ αυτιά μας. Παιδιά γύριζαν σκελετωμένα, ωχρά, σύρριζα στο πεζοδρόμιο και φώναζαν “πεινώ” για να τ’ ακούσουν οι ένοικοι των ισογείων σπιτιών, να συγκινηθούν και να τους δώσουν κάτι, αν είχαν. [...] Κάποτε μας έδιναν με δελτίο λίγο ψωμί οι φούρνοι. Ήταν από σκουπόσπορο. Αν το κρατούσες στα χέρια να πας στο σπίτι, κάποιος σου τ’ αρπούσε χωρίς ντροπή... (Έρη Mελέκου, στο Χατζηπατέρα-Φαφαλιού, Μαρτυρίες 40-44, β’ έκδοση, Αθήνα, Κέδρος, 1993, σ. 305)

8

Ο Ιάκωβος Καμπανέλλης υπήρξε αιχμάλωτος από τους Γερμανούς στο στρατόπεδο συγκεντρώσεως του Μαουτχάουζεν, την περίοδο 1942-1945. Το 1965 έγραψε τέσσερα ποιήματα που αφορούσαν εκείνη την περίοδο και ζήτησε από τον Μίκη Θεοδωράκη να τα μελοποιήσει. Τα παρακάτω λόγια είναι η μαρτυρία του. ‘’Κι όμως, όσο πλήθαιναν τα καλά σημάδια, τόσο πιο κοντινός γινόταν ο κίνδυνος για μας. Το ομαδικό ξεπάστρεμα είχε αρχίσει από βδομάδες. Ο θάλαμος του γκαζιού και οι φούρνοι δουλεύανε μέρα και νύχτα. Κάμανε αρχή με τους άρρωστους και συνεχίσανε με κείνους που είχαν έρθει από άλλα στρατόπεδα. Οι μελλοθάνατοι περιμένανε στην ουρά τη σειρά τους. Ο διοικητής έκανε απανωτές επιθεωρήσεις, σκύλιαζε που τόσοι μελλοθάνατοι περιμένανε στην ουρά. Φώναζε ότι έπρεπε να βρεθεί τρόπος να αυξηθεί η “απόδοσις”. Ο υποδιοικητής έλεγε ότι δεν υπάρχει πια αρκετό γκάζι για να κάμει κι άλλους θαλάμους. Και το πετρέλαιο όπου να ‘ναι θα τελειώσει. Ο διοικητής σκύλιαζε χειρότερα. “Να βρείτε άλλου είδους αέριο -φώναζε- κι όσο για καύσιμα υπάρχουν βουνά από ξύλα. Εγώ δε θέλω να στερήσω τα καύσιμα απ’ τη γερμανίδα νοικοκυρά ούτε το πετρέλαιο απ’ τη πολεμική μας βιομηχανία. Αλλά δεν μπορώ να παραδεχτώ ότι είμαστε ανίκανοι να κάνουμε σωστά τη δουλειά μας”. Ο υποδιοικητής επέμενε να αποφασιστεί η εκκαθάριση με τα πολυβόλα και οι νεκροί να θάβονται σε λάκκους που θα σκάβουν οι ίδιοι. “Γκάζι και πετρέλαιο -διαμαρτυρόταν- δεν έχω, ούτε τα μεταφορικά μέσα για να φέρω. Ενώ σφαίρες διαθέτω άφθονες”. Ο διοικητής έλεγε κοφτά πως αυτό αποκλείεται. “Δεν έχω καμιά τέτοια εντολή απ’ το Βερολίνο”. Η κουβέντα γινόταν πλάι στους μελλοθάνατους που καραδοκούσαν ν’ αρπάξουν τ’ αποτσίγαρα που έριχναν οι συνομιλητές. Ύστερα ο διοικητής σεργιάνιζε κατά μήκος του σωρού των νεκρών, που ήταν αραδιασμένοι σε απανωτές στρώσεις όπως τα ξύλα στις ξυλαποθήκες. Κουνούσε στεναχωρημένος το κεφάλι του και φώναζε: “Θα είμαστε τυχεροί αν δε φανεί κανένας Χίμλερ από ’δω να δει το χάλι μας”.

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Επέτειος Το ιστορικό ΟΧΙ Φέτος συμπληρώθηκαν 74 χρόνια από τότε που σύσσωμος ο ελληνικός λαός σήκωσε το ανάστημά του και βροντοφώναξε το ιστορικό ΟΧΙ στον φασισμό του Μουσολίνι. Ήταν η μόνη απάντηση που θα μπορούσε να δώσει ο λαός μας και τα στρατευμένα παιδιά του. Το είπε με το όπλο στο χέρι από τις πρώτες κιόλας ώρες της κήρυξης του πολέμου στα βουνά της Αλβανίας. Το είπε λίγους μήνες μετά, όταν τα φαστιστικά στρατεύματα του Χίτλερ και της Βουλγαρίας χτύπησαν την πατρίδα μας, ενισχύοντας τον στρατό του Μουσολίνι ο οποίος είχε υποστεί στρατιωτική πανωλεθρία στο μέτωπο της Αλβανίας. Το είπε, στη συνέχεια, στα βουνά και στις πόλεις της Ελλάδας με την εποποιία της Εθνικής μας Αντίστασης. Το ιστορικό ΟΧΙ ήταν του στρατού και των τίμιων ελλήνων αξιωματικών, ολόκληρου του Ελληνικού Έθνους που βοήθησε στον αγώνα –τον άνισο αυτό αγώνα- για να ανακοπεί ο Μουσολίνι, γράφοντας το αλβανικό έπος, το οποίο ήταν δημιούργημα του Ελληνικού λαού, με τις θυσίες που έκανε και το αίμα που έχυσε. Δίνοντας το πρώτο χτύπημα στον φασισμό που είχε καταλάβει τις περισσότερες χώρες της Ευρώπης, χωρίς καμιά σχεδόν σοβαρή αντίσταση, οι επιτυχίες του ελληνικού στρατού εναντίον των Ιταλών προκάλεσαν τον θαυμασμό ολόκληρου του κόσμου. Μια μικρή χώρα, σαν την Ελλάδα να νικά την ιταλική φασιστική αυτοκρατορία. Και τότε ειπώθηκε η φράση από τον Τσώρτσιλ, πρωθυπουργό της Αγγλίας «οι ήρωες πολεμούν σαν τους Έλληνες». Στην επίθεση της φασιστικής Γερμανίας με τη φασιστική Βουλγαρία, την άνοιξη του 1941 και πάλι ο στρατός και ο λαός μας πρόβαλαν σθεναρή αντίσταση. Η ηρωική μάχη της Κρήτης από τις 20 ως τις 31 Μαΐου 1941 συγκέντρωσε την προσοχή και το θαυμασμό όλου του κόσμου. Με την κατάληψη της Κρήτης, όλη η χώρα βρίσκεται κάτω από την μπότα του ξένου κατακτητή. Ένα μοναχά είχε μείνει όρθιο. Η ψυχή και η καρδιά του ελληνικού λαού που δεν ήθελε να προσκυνήσει ούτε τους τρεις κατακτητές ούτε τους ντόπιους λακέδες. Έτσι άρχισε η Εθνική Αντίσταση. Με την καθοδήγηση του ΕΑΜ (Εθνικού Απελευθερωτικού Μετώπου) που δημιουργήθηκε στις 27 Σεπτεμβρίου 1941 και των άλλων απελευθερωτικών οργανώσεων ΕΛΑΣ-ΕΛΑΝ-ΕΠΟΝ-ΕΑ κ.α. με επικεφαλής το ΚΚΕ, σε συνεργασία και με άλλες προοδευτικές δυνάμεις, διεξήγαγε μεγαλειώδεις και πολύμορφους μαζικούς και ένοπλους αγώνες κατά των ξένων κατακτητών και των ντόπιων συνεργατών τους. Έσωσε την τιμή του έθνους, καθήλωσε προς όφελος του γενικού αντιφασιστικού αγώνα των λαών μεγάλες δυνάμεις του εχθρού -12 φασιστικές μεραρχίες- και του προξένησε μεγάλες απώλειες. Έβαλε τα θεμέλια της λαϊκής εξουσίας σχεδόν σε όλη τη χώρα. Έγραψε τέτοιες ένδοξες σελίδες στην ιστορία της πατρίδας μας που καμία πλαστογραφία, καμία παραποίηση ή διαστρέβλωση των γεγονότων και καμία συκοφαντία δεν πρόκειται να τις αμαυρώσει. Θα μείνουν αιώνια στη μνήμη του έθνους. Πολύτιμο κεφάλαιο, πηγή έμπνευσης, φρονηματισμού και παρόρμησης της νέας γενιάς όλου του λαού μας στην πάλη του για την εθνική και δημοκρατική αναγέννηση της χώρας. Στον τιτάνιο αυτό αγώνα για την χιλιάκριβη τη λευτεριά, ο ελληνικός λαός πλήρωσε βαρύ φόρο αίματος και είχε ανυπολόγιστες ζημιές. Η Ελλάδα βρίσκεται ανάμεσα στις τέσσερις πρώτες χώρες με τις πιο πολλές απώλειες, μαζί με την πρώην Σοβιετική Ένωση, την Πολωνία και την πρώην Γιουγκοσλαβία. Ο λαός μας, παρά τον υπέρτατο αγώνα του και τις μεγάλες θυσίες, δυστυχώς δεν χάρηκε τη λευτεριά του. Η βάναυση επέμβαση του αγγλικού ιμπεριαλισμού, σε συνεργασία με την αντιδραστική μοναρχική δεξιά, προκάλεσαν τα Δεκεμβριανά και το άγριο μεταβαρκιζιανό καθεστώς τρόμου και διωγμών εναντίον των αγωνιστών της Εθνικής Αντίστασης. Έφεραν στην εξουσία τις πιο αντιδραστικές δυνάμεις του τόπου, άρχισαν τον εμφύλιο πόλεμο, που τόσες συμφορές και βάσανα έφερε στο λαό μας. Το δίδαγμα από το ιστορικό ΟΧΙ και την εποποιία της Εθνικής Αντίστασης είναι ότι σαν ο λαός μένει ενωμένος και αγωνίζεται γαι δίκαια αιτήματα, για οράματα και ανθρώπινα ιδανικά, κάνει θαύματα, εποποιίες. Το ιστορικό ΟΧΙ του λαού μας κατά του ιταλικού φασιστικού επιδρομέα και η Εθνική Αντίσταση στη συνέχεια, εναντίον των ξένων κατακτητών, θα φωτίζει για πάντα τις νέες γενιές της πατρίδας μας στην πάλη τους για δημοκρατία και ειρήνη σε όλο τον κόσμο.

Χαιρετισμός υφ. Εξωτερικών για την 28η Οκτωβρίου 1940 Αγαπητές συμπατριώτισσες, αγαπητοί συμπατριώτες, Η 28η Οκτωβρίου κατέχει ξεχωριστή θέση στην μακραίωνη ιστορία του Ελληνικού Έθνους σηματοδοτώντας τη φιλοπατρία, την αυταπάρνηση και τον ηρωισμό του ελληνικού λαού. Ενάντια στον φασισμό, στη βαρβαρότητα και στην αλαζονεία. Το “ΟΧΙ” του 1940 και ο αγώνας που έδωσε ο ελληνικός λαός, με βασικό του όπλο την αδάμαστη θέλησή του, έδωσε ελπίδα στα έθνη του κόσμου σε μία στιγμή που ο φασισμός νικούσε. Μια πράξη που ακόμα και σήμερα εξακολουθεί και αποτελεί για όλους τους λαούς του κόσμου σύμβολο ηρωικής στάσης για την υπεράσπιση των αξιών της ελευθερίας και της αξιοπρέπειας. Η Ελλάδα του σήμερα καλείται να αξιοποιήσει τα διδάγματα και τις παρακαταθήκες του ένδοξου παρελθόντος, να σφυρηλατήσει την εθνική ενότητα και ομοψυχία. Με πείσμα, επιμονή και συνέπεια, η πατρίδα μας σταδιακά αλλά σταθερά καταφέρνει, επιστρατεύοντας όλες τις εθνικές δημιουργικές της δυνάμεις, να ανοίξει και πάλι το δρόμο της ανάπτυξης, της προόδου και της προοπτικής. Με σύνεση, τόλμη, αυτογνωσία και αποφασιστικότητα. Σε αυτό τον αγώνα, κατέχει εξέχουσα θέση η ελληνισμός της διασποράς. Αυτό το δυναμικό και δημιουργικό κομμάτι του Έθνους αποδεικνύει καθημερινά και με κάθε μέσο, την αδιάλειπτη αγάπη του για την πατρίδα. Αυτή την αγάπη, που λειτουργεί ως καταλύτης για τη διαμόρφωση ενός περιβάλλοντος αλληλεγγύης και εθνικής ομοψυχίας. Με τούτες τις σκέψεις, ας τιμήσουμε τους ήρωές μας και ας ατενίσουμε με αισιοδοξία το μέλλον. Κυριάκος Γεροντόπουλος

Τιμή και δόξα στους ήρωες του Αλβανικού Μετώπου και της Εθνικής μας Αντίστασης! Θανάσης Ζιανός

9

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Τα νέα μας

Ήρθε η ώρα να αποφασίσεις με ποιον θα πας και ποιον θα αφήσεις Ο Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων Ουγγαρίας σας καλεί σε αντικαπιταλιστική-αντιφασιστική εκδήλωση που θα γίνει στις

16 Νοεμβρίου 2014 και ώρα 16,00

για να τιμήσουμε την ημέρα της ηρωικής εξέγερσης του Πολυτεχνείου του 1973. Η εκδήλωση θα πραγματοποιηθεί στον χώρο του Κέντρου Ελληνικού Πολιτισμού Ελλήνων Ουγγαρίας (Διεύθυνση: Bp. 1098, Börzöny u.2). “ΤΟΝ

ΦΑΣΙΣΜΟ ΒΑΘΙΑ ΚΑΤΑΛΑΒΕ ΤΟ ΔΕΝ ΘΑ ΠΕΘΑΝΕΙ ΜΟΝΟΣ ΤΣΑΚΙΣΕ ΤΟΝ”

Itt az idő: dönts, kivel tartasz, és kit hagysz magad mögött A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete meghívja Önöket

a 2014. november 16-án 16:00-kor tartandó antikapitalista-antifasiszta eseményre, mely a Politechnio 1973-as hősies felkelésére emlékezik.

Az esemény a Görög Kulturális Intézetben (Bp. 1098, Börzöny u.2 ) kerül megrendezésre.

“A FASIZMUS, ÉRTSD MEG JÓL, NEM PUSZTUL EL MAGÁTÓL NEKED KELL VÉGEZNED VELE”

ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ

FELHÍVÁS

Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας ενημερώνει τους αναγνώστες του Ελληνισμού ότι, με γνώμονα τον οικονομικότερο χειρισμό και τη σύγχρονη ζήτηση, επιδιώκει την ευρύτερη διάδοση του περιοδικού μέσω ηλεκτρονικής μορφής. Για το σκοπό αυτό σας παρακαλούμε, όπως συμβάλλεται στην προσπάθειά μας, και στείλετε την ηλεκτρονική σας διεύθυνση το αργότερο μέχρι τις 30 Νοεμβρίου 2014, σε μία από τις παρακάτω διευθύνσεις:

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ezúton tájékoztatja a tisztelt olvasókat, hogy az ésszerűbb és gazdaságosabb működés érdekében, az ELLINIZMOSZ újságot elektronikus terjesztésen keresztül szeretné minél több olvasóhoz eljuttatni.

Ennek érdekében kérjük Önöket, hogy segítsék munkánkat azzal, hogy e-mail címüket az ELLINIZMOSZ szerkesztőségébe legkésőbb 2014. november. 30-ig, az alábbi lehetőségek egyikére eljuttatják:

E-mail: ellinismos@hotmail.com Τηλέφωνο: 061-302-72-75 ή, 061-302-72-74 Ταχυδρομική δ/νση.: 1054. Budapest, Vécsey u. 5. Η απάντησή σας είναι απαραίτητη για εσάς που επιθυμείτε να λαμβάνετε το περιοδικό, ανεξαρτήτως αν έχετε ηλεκτρονική διεύθυνση (email) ή όχι. Μετά τη λήξη της ημερομηνίας 30.11.2014., η αποστολή του περιοδικού θα πραγματοποιηθεί μόνο σ’ εκείνους τους αναγνώστες, που έστειλαν την ταχυδρομική ή ηλεκτρονική τους διεύθυνση. Ώς εκ τούτου στην ιστοσελίδα www.ellinismos.hu συνεχίζεται η ανάρτηση του περιοδικού. Ευχαριστούμε για την κατανόησή σας, Κωνσταντίνος Χριστοδούλου Διευθυντής Υπηρεσίας

10

E-mail: ellinismos@hotmail.com Telefon: 061-302-72-75, vagy 061-302-72-74 Postai cím: 1054. Budapest, Vécsey u. 5.

Választ még az elektronikus címmel nem rendelkező olvasóktól is várunk, mert a fenti határidő lejárta után az Ellinizmosz című kiadványt csak azoknak tudjuk kiküldeni, akik visszaküldték elektronikus vagy postai címüket.

Mindazonáltal az ellinismos.hu internetes oldalon továbbra is elérhető és olvasható lesz a kétnyelvű újság.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük, Hristodoulou Konstantinos Hivatalvezető

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Πολιτιστική Σκονάκι ατζέντα

PROGRAMAJÁNLÓ 2014. október

ZENE

.hu Mydros - www.mydros

rencváros, József bat 18:00-22:00, Fe

Attila

11. 08. szom i Ház lakótelep Közösség .) et Toronyház utca 3/b (Budapest IX. kerül Colloseum :30, BuLFeST RAM 11. 08. szombat 23 .)

(Bp. Kárpát utca 23 cs Pé t, 11. 15. szomba Művelődési Ház , Tatabánya KPVDSZ :00 16 t ba om sz .

29 11. /a.)

(Kós Károly utca 17

Fanari

iko örtök 19:00, Gyrad 10. hó minden csüt lyok útja sarok) irá -K r, Pünkösdfürdő ye eg sm ká Bé III. p.

(B Estia bat 19:00, Gyradiko 10. hó minden szom tor Hugo utca 35.)

(Bp., XIII. kerület, Vic

Zeys - www.zeys.hu

rnap 13:00 Gyradiko 10. hó minden vasá ályok útja sarok) r, Pünkösdfürdő - Kir ye eg sm ká Bé III. (Bp. aliobuzuki.net

Palio Buzuki - www.p

örsi Ifjúsági Ház

:00, Buda 11. 29. szombat 18 (Károly király utca 3.)

Sirtos - www.sirtos.hu

GYEREKPROGRAMOK

11. 02. vasárnap 10:00, Bábszínház „ A 3 kismalac és a farkasok” (45 perc) 3 éves kortól ajánlott, Helyszín: MU Színház (Bp. XI. kerület Kőrösi József utca 17. Telefo n: 209-40-14.)

10. 29-11. 06-ig Ingyenes belépés a Budapesti Állatkertben azoknak a 14 év alatti gyerekeknek akik Hallo weenra jellemző álarcban, arcfestésben, rajzzal, fotóval, jelme zben, festett vagy nyomtatott denevérrel érkeznek az állatkertbe . Mindennap 14:00, jelmezverseny a Főkapu téren.

Helyszín: Bp. XIV. kerület Állatkerti körút 6-12.

11. 06-tól visszavonásig „Boeing 737. pilótá ja lehetsz” a Futurajetnél info@futurajet.hu Telefon: 06-96-577-250.

Mosonmagyaróvár (Szent István Király u. 142.) .

Fél óra 5 személy részére 6000 Ft. Minden szerdán 50% kedvezmény.

11. 14. péntek, 15. szombat, 16. vasárnap „Eszem-iszom dínomdánom Disznótoros kolbászfesztivál” a Magyar Vasúttörténeti parkban 11:00-23:00. Helyszín: Bp. XIII. kerület Tatai út 95.

11. 15 szombat 10:00-12:00 „Palinta Játsz óház és Babasarok”a Garay Centerbe 3-10 éves korig (Ingyenes).

Helyszín: Bp. Garay tér 20. I emelet.

i

ai Művelődés sárnap 17:00, Óbud 11. hó, minden va a 81.) rület, San Marco utc Központ (Bp. III. ke

rakis

Sarantis Mantzou

.hu arantismantzourakis

www.s

atidak.hu

Kariatidák - www.kari

ág etések „Görögorsz , Kávéházi beszélg , sz 11. 19. szerda 17:00 dá az zg Klára kö n” Előadó: Fekete a válság előtt és utá Center ca Ut ő Helyszín: Váci mediterrán-szakért z van közel) he utca 81. A Fővám tér (Bp. V. kerület Váci

Beloiannisz

nep OXI

Ün :00, Görög Nemzeti 11. 10. szombat 18 velődési Ház.

Beloiannis falu Mű

tjáró Tagozata

Syllogos Természe

ezán kilátóhoz. egység, túra a Cserg i-h da Bu : ap rn sá tro 11. 9. va oszkva) téren a Me r a Szél Kálmán (M Találkozás 3/4 10-ko kijáratnál. .

Túra a Börzsönyben 11. 23. vasárnap: varon, a 9.07-es r a Nyugati Pályaud Találkozás 3/4 9-ko l a vágány elején.

Göd-Szob vonatná

TV, RÁDIÓ GÖRÖG NYELVŰ AD

ÁSAI

11. 13. csütörtök 12:30 , M1. Rondó.

11. 14. péntek, ismétl és, 06:30 Duna TV. 11. 27. csütörtök 12:29 , M1 Rondó.

11. 28. péntek 06:30, ismétlés, Duna TV. 11. hó minden csütö rtök 13:00-13:30. Az MR4 rádióban hallható a görög nyelvű műsor. Minden szomb aton ismétlés 00:01 (Közép hullámon a 873 vagy 11 88 khz.)

EGYHÁZi Egyetemes Patriarchatus - www. nápoly

Konstanti

osz t Hierothe nak Szen á s tu a 55., I. á rh a t, Váci utc zági Ex le rs rü e ro k a y .

V g a ., M olnája (Bp István káp és Szent Szolgálat emelet 1.)

0, Hajnali :0 9 0 p a árn szolgálat inden vas Alkonyati , 0 :0 8 11. hó, m 1 t n mba örgő Káno inden szo :00, Köny 8 11. hó, m 1 n á ály és ih rd e M den sz yalok, g in n a m , en rk ó éb A h t és . n 11 Sze Syllogos rendez Kulturális Intézet k 21:00, A . , Polytechnio. Görög 07. pénte :00 .

16 1 , 1 ap ni Liturgia rn sa te va .

11.16 nos Isteni ztás és Is s ra ir jú Szt. Já V á l z e s ri y .) b n u.2 a ny ra G A rzö , Bö 8:00 (Bp.1098, ütörtök 0 11. 13. cs a evezetése tenszülő b Liturgia.

Is z A , 0 ntek 08:0 11. 21. pé urgia. nú Isteni a Isteni Lit nagyvérta lin ta Kapcsolattartó: Stefanidu Janula Templomb a K t.

Sz dd 08:00, tel.: +36 70 31 20 783 11. 25. ke e-mail: stefaniduj@gmail.com Liturgia. tus.hu

patriarcha

11

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Ithaka

Miliosz Katalin írása

A legtöbben, ha Görögországra gondolnak, égszínkék tengert, napfényt, vakítóan fehér házakat, több ezer éves ókori emlékeket látnak maguk előtt. Nem véletlenül lettek ezek az ország védjegyei, messze földről utaznak ide évente turisták milliói, hogy nyári vakációjukat Hellászban töltsék.

Talán nincs még egy olyan hely, mely ennyire egyet jelentene a honvággyal és a minden viszontagságot átvészelő hazaszeretettel, a mennyországba való visszatéréssel. Egy parányi földdarab a Jón-tengeren, mely apró méretéhez képest hatalmas erővel bír. Tanulmányaink során mindannyian találkoztunk vele, ám nem mindenkit sarkalt ez arra, hogy célba is vegye. Talán ezért is őrizhette meg a báját ennyi évszázadon és ezreden át. Mi azonban kövessük most a nagy Odüsszeuszt, győződjünk meg róla, hogy ezért a szigetért valóban megérte az éveken át tartó vándorlás.

A mindössze 120 km2-es, lankákkal tarkított terület 3000 lakosával tökéletes hely a zavartalan kikapcsolódásra. Ahogy az igen sok görög sziget életében megtörtént, Ithakában is egymást váltották a különböző nemzetek, akik hódításukkal nyomot hagytak maguk után. Ilyenek voltak az ókori rómaiak, törökök, velenceiek, franciák, illetve britek is.

A Kefaloniától keletre található földdarabka mindössze 23 km hosszúságú, két, egymástól legtávolabb eső partszakasza pedig csupán 6 km távolságra helyezkedik el. A térképre tekintve két részből áll, melyeket egy keskeny földnyelv, a 600 méter széles Aetosz kapcsol össze.

Az északi és délebbi rész közrezárja a Molosz-öblöt, mely déli csücske Vathi, a sziget fővárosa és egyben legnagyobb települése. A kedvező földrajzi körülményeknek köszönhetően itt található a világ egyik legnagyobb természetes módon létrejött kikötője. Legyen éjjel vagy nappal, a part menti tavernák egyikében elfogyasztott ínycsiklandozó fogások a páratlanul szép látvánnyal párosulva örök emléket hagynak mindenkiben.

Aki kultúra után szomjazik, térjen be a Tengerészeti és Folklór Múzeumba és Ithaka Régészeti Múzeumába!

A kikötőnek egy őre is van, méghozzá Lazaretto parányi szigetecskéje személyében. Érdemes ide egy kis kitérőt tenni, és ellátogatni az itt található Megváltó templomába, illetve megcsodálni a régi börtön maradványait.

Ha északra vesszük az irányt, eljutunk Sztavrosz városkájába, mely Vathi után a második legnagyobbnak számít. Itt szintén útba ejthetünk egy Régészeti Múzeumot, mely a Kr.u. 1. századból származó maszkjairól híres.

12

Festői falucska Perahori, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a szigetre. Az Afentikosz Logosz erdő szélén alapított település tökéletes kiindulópontja egy túrának, mely a tölgyesek között megbúvó középkori romok mellett halad el.

Anogi sem hiányozhat a látnivalók közül; az itt található álló kövek közül a legmagasabb 8 méteres.

A túrázók és hegymászók kedvelt úti céljai az itt található magaslatok, az Exogi, a Melissa, a Mavronosz és Aiosz Iliasz, a Schinous, a Szarakiniko, az Aiosz Ioannisz és az Aiou Andreu.

A kitartóak felkapaszkodhatnak a festői Nirito és Merovigli ormaira.

A fürdőzésre alkalmasabb strandokat az északi oldalon találjuk.

Ha tehetjük, ne hagyjuk ki a búvárkodást, és a Nimfák barlangját sem, hiszen a monda szerint Odüsszeusz ide rejtette el a phaiáktól hozott ajándékot. Aki az itt amúgy is mindenhol jelenlévő csendből a még nyugodtabb tájak felé menekülne, itt jó helyen lesz. A főváros környéke határozottan mozgalmasabb helyszín.

Sajnos az 1953-ban bekövetkezett földrengés következtében rengeteg épület tönkrement, sok emlék megsemmisült, ezért rengeteg ház csak pár évtizedes korral bír.

A szigeten található egy olajfa, melyről úgy tartják, hogy már mintegy 1500 éve ad termést és nyújt árnyékot az arra járó vándornak.

Az ínyencek számára is tartogat kincseket a táj. Ne hagyjuk el a szigetet anélkül, hogy nem kóstoltuk meg a rizsből készített édes rovanit, a helyben készített mézet vagy az itt termesztett olivát. A tartalmasabb fogásra vágyók válasszák a tserepa csirkét. A tűzálló tálban elhelyezett szárnyast, zöldséget és köretet faszénen sütik omlósra. A halat kedvelők is találnak finomságot: a szavoro ecetben, mazsolával, rozmaringgal és foghagymával sütött filé. Koccintáshoz emeljük a helyi szőlőből készült borral töltött poharunkat.

Nem csak Homérosz volt azonban, akit megihletett Ithaka szigete. Konsztantinosz Kavafisz gyönyörű verse az utazás szépségével, a közben tapasztalt élményekkel azonosítja Odüsszeusz otthonát.

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°Olympos

Határtalanul Konsztantinosz P. Kavafisz:

Ithaka

Ha majd elindulsz Ithaka felé, válaszd hozzá a leghosszabb utat, mely csupa kaland és felfedezés.

A Küklopszoktól és Laisztrügónóktól, s a haragvó Poszeidontól ne félj.

Nem kell magad védened ellenük, ha gondolatod tiszta és egyetlen izgalom fűti tested s lelkedet.

A Laisztrügónokkal, Küklopszokkal, a bősz Poszeidónnal sosem találkozol, hacsak lelkedben nem hordozod őket, hacsak lelked nem áll velük utadba.

Válaszd hozzá a leghosszabb utat.

Legyen minél több nyári hajnalod, mikor – mily hálás örömmel! – először szállhatsz ki sose-látott kikötőkben. Állj meg a föníciai pultok előtt, válogass a jó portékák között, ébent, gyöngyházat, borostyánt, korallt, és mindennemű édes illatot, minél többet az édes illatokból.

Járj be minél több egyiptomi várost, s tanulj tudósaiktól szüntelen.

Csak minden gondolatod Ithaka legyen; végső célod, hogy egyszer oda juss, de ne siess az úttal semmiképp.

Inkább legyen hosszú, minél hosszabb az út, hogy évekkel rakva szállj ki a szigeten, az út aratásával gazdagon, s ne várd,, hogy Ithaka majd gazdagon fogad.

Neki köszönöd a szép utazást, mit nélküle sosem tehettél volna meg, hát mi mást várhatnál még Ithakától?

Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is; a szerzett tudásból s tapasztalatból máris megtudhattad, mit jelent Ithaka.

Fordította: Somlyó György A történészek és régészek állandó témái közé tartozik az örök talány, miszerint a ma Ithakának nevezett sziget volt-e valójában Odüsszeusz otthona. Sokan úgy tartják, a legenda szigete Kefalónián, a Paliki-félszigeten található. Az tény, hogy nehéz bizonyosságot találni a Homérosz által papírra vetett történések mindegyikére, de miért is kellene? Odüsszeusz nem csak korának ideálját testesítette meg leleményességével, agyafúrt észjárásával, műveltségével, találékonyságával és bátorságával. Rengetegen közülünk ma is példaként tekinthetünk rá. “Én Odüszeusz, Láertész sarja vagyok, ki ezernyi cselről elhírhedtem, a hírem fölhat az égig.

Messzirelátszó szép Ithakát lakom: ott van a lombos Néríton kimagasló orma; körötte igen sok más népes sziget, egymásnak szorosan közelében: Dúlikhion, Számé meg az erdőshátu Zakünthosz.

Míg Ithaké laposan, legföntebb fekszik a vízben, néz a homályba, azok meg a napba s a hajnali tájba;”

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εορτασμός του ΟΧΙ

14

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

15

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

16

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Μνήμη

Το Ντοχάνγκιαρ «ζεί» τις ξεχάσουμε ποτέ όσο θα ζούμε. Έτσι λοιπόν το Ντόχανγκιαρ και σήμερα ακόμη ζεί στις καρδιές και στην ψυχή των Ελλήνων, στις αναμνήσεις μας, παρά τις όσες δυσκολίες περάσαμε, ιδιαίτερα τα πρώτα χρόνια της πολιτικής προσφυγιάς μας. Ορθά αποφασίστηκε οι εκδηλώσεις να πραγματοποιούνται στα τέλη Σεπτέμβρη κάθε χρόνου που είναι η επέτειος του ΕΑΜ, της πανελλήνιας οργάνωσης που πρωτοστάτησε στην Εθνική Αντίσταση, στην οποία κάποιοι από εμάς συμμετείχαμε και άλλοι είμαστε απόγονοι των αγωνιστών της. Η εορταστική εκδήλωση ήταν και τώρα εντυπωσιακή, με πλούσιο καλλιτεχνικό πρόγραμμα το οποίο μας παρουσίασαν τα χορευτικά συγκροτήματα Χελιδονάκι και Ελληνισμός, η χορωδία Ρωμιοσύνη Είναι η 11η χρονιά που οι Έλληνες της Βουδαπέστης, με με τη συνοδεία των οργανοπαιχτών Τάκη Φουντανέλλα στο πρωτοβουλία των Αυτοδιοικήσεων Ελλήνων του 8ου διαμερίσματος μπουζούκι και Έντιτ Βένγκρινιακ στην κιθάρα και η Κομπανία και της Βουδαπέστης, διοργανώνουν τη Βραδιά Αναμνήσεων στο Ακρόπολη. Πολιτιστικό Κέντρο Törekvés. Κατά παράδοση, πριν τη γιορτή συγκεντρωνόμαστε στο προαύλιο της πολυκατοικίας, καταθέτουμε στεφάνια στην αναμνηστική πλάκα που είναι τοποθετημένη στην πρόσοψη του κτιρίου και στη συνέχεια ακολουθεί η εορταστική εκδήλωση. Απ’ ότι φαίνεται οι Έλληνες της Ουγγαρίας δείχνουν ενδιαφέρον γι’ αυτήν την εκδήλωση και συμμετέχουν μαζικά, νοσταλγώντας οι περισσότεροι της σημερινής γενιάς που γεννήθηκαν στο Ντοχάνγκιαρ, αλλά και οι απόγονοί τους, ν’ ακούσουν μερικά λόγια για τη ζωή και το δημιουργικό τους έργο σε αυτή την πολυκατοικία, που βρίσκεται σχεδόν στο κέντρο της Βουδαπέστης, δίπλα στο μεγαλύτερο άλσος της πρωτεύουσας. Αλήθεια, ποιος μπορεί να ξεχάσει εκείνη τη ζωή; Δυόμιση χιλιάδες άτομα περίπου μέναμε εδώ σ’αυτή την πολυκατοικία. Μαχητές και μαχήτριες του Δημοκρατικού Στρατού, αγωνιστές της ένδοξης εθνικής μας αντίστασης, ΕΑΜ-ίτες, ΕΛΑΣ-ίτες, ΕΠΟΝίτες. Κομμουνιστές, γυναικόπαιδα, όλοι κατατρεγμένοι από το αντιδραστικό καθεστώς που τότε επικρατούσε στην πατρίδα μας. Άτομα από πολλές περιοχές της Ελλάδας, φέρνοντας μαζί μας Μεγάλη χαρά και συγκίνηση μας προξένησε η προβολή ντοκυμαντέρ και τις παραδόσεις, τα ήθη, τα έθιμα, τις τοπικές διαλέκτους, τα της εκπομπής Ρόντο της ουγγρικής τηλεόρασης την οποία τραγούδια και τους χορούς μας, την κουζίνα. επιμελείται η Ηλέκτρα Αγκάρντι, παρουσιάζοντας σκηνές από τη

Το προαύλιο καθημερινά δονούνταν από τις ζωηρές συζητήσεις και τα τραγούδια που ακούγονταν από τα μεγάφωνα...Τα γέλια και οι χαρές που προκαλούσαν τα εκατοντάδες παιδιά που είχαν γεννηθεί εκεί και γέμιζαν με τις φωνές τους τον αυλόγυρο. Η νέα ζωή εδώ έτρεχε σαν το μελίσσι. Διέφεραν οι παραδόσεις της κάθε περιοχής, ωστόσο η μοίρα μας κοινή, είμασταν πολιτικοί πρόσφυγες, μα μας ένωναν τα κοινά ιδανικά και μοιραζόματαν τα ίδια προβλήματα. Οι αναμεταξύ μας σχέσεις ήταν αδελφικές και αλληλέγγυες. Όλοι οι Έλληνες της Ουγγαρίας είχαμε κάποια σύνδεση με το Ντόχανγκιαρ, κάποιες εντυπώσεις από τη ζωή μας εκεί, καθώς και με το χωριό Ν.Μπελογιάννης που δεν πρόκειται να

ζωή των συμπατριωτών μας στο Ντόχανγκιαρ και αλλού. Δυστυχώς πολλά από τα πρόσωπα αυτά σήμερα δε ζούν πια. Πριν την έναρξη της γιορτής, η κ.Ειρήνη Μποζώνα πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων του 8ου διαμερίσματος, απηύθυνε σύντομο χαιρετισμό και μας ευχήθηκε καλή διασκέδαση. Ακολούθως ο κ.Βλαχάκης, σύμβουλος του Γραφείου Τύπου της Ελληνικής Πρεσβείας στη Βουδαπέστη στον ολιγόλεπτο χαιρετισμό του αναφέρθηκε στους αγώνες και τη συμβολή του ΕΑΜ στον απελευθερωτικό αγώνα του λαού μας κατά των ξένων κατακτητών. Ο σ.Βίκτωρας Φαρατζής χαιρέτησε τους παρεβρισκόμενους και τους παρότρυνε να συμμετάσχουν στη συγκέντρωση-εκδήλωση του Συλλόγου, ενημερωτική σχετικά με τις εκλογές των Εθνικών Μειονοτήτων της Ουγγαρίας. Το γλέντι συνεχίστηκε ως τα μεσάνυχτα με τραγούδια, χορούς και φαγοπότι και με τη συνοδεία της ορχήστρας Ακρόπολη. Περάσαμε, όπως πάντα, μια όμορφη βραδιά. Η οργάνωση της εκδήλωσης ήταν άψογη, συγχαίρουμε κι ευχαριστούμε όσους συνέβαλλαν στην πραγματοποίησή της. Επισημαίνουμε την παρατήρηση αρκετών γιατί γίνονται την ίδια μέρα πολλές εκδηλώσεις, όπως πχ. στο Μπούνταορς, γεγονός που δυσκολεύει τους συμπατριώτες μας να παίρνουν μέρος παντού. Αυτό το επισημάναμε κι άλλες φορές από τις στήλες του Ελληνισμού. Οι αρμόδιοι οργανωτές ας το προσέξουν. Να οργανώνουμε εκδηλώσεις που μας ενώνουν και όχι που μας χωρίζουν. Εδώ φαίνεται η έλλειψη συνεργασίας και συνεννόησης μεταξύ των οργανώσεών μας. Θανάσης Ζιανός

17

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Λογοτεχνία

Νάκης Σκορδίλης

Η Λήθη

Η λήθη είναι μια τεράστια παραλία προς το τέλος του απογεύματος σε μιαν άγνωστη πόλη κατά την ώρα που οι κάτοικοι έχουν κλειστεί στα σπίτια τους από μια ανεξήγητη ίσως αιτία, όπως στηρίζεται αυτή η αναπάντεχη απόφαση να κλειστεί κανείς και να περιμένει το μεγάλο κακό ως ένας ανεμοστρόβιλος που αρχίζει αργά, υποδορίως και μοιάζουν με τα ανεμόλια έπη, τα σχόλια, μα φτάνει ξαφνικά να εξολοθρεύσει ζωές. Το πρόσωπο της λήθης είναι λείο. Ο Άκτωρ Περατικός κατεβαίνει στη θάλασσα και περπατάει για να συναντήσει το πολύ του παρόντος σε ελάχιστο χρόνο. Μεσήλιξ πλέον, κατασκευαστής σχολικών σακιδίων, πηριδίων για καλαισθήτους κυρίας καθώς και ζώνες περιβαλλούσας την οσφύν. Αυτό το επάγγελμά του δια το βιοπορισμό. Μόνο του πάρεργον το σκάκι. Χρόνια πολεμάει με εκείνην τη θαμπάδα της έντονης μνήμης. Ήταν πολύ μικρός όταν την είδε για τελευταία φορά. Μετά από εκείνο το συμβάν στα 8 ή 9 του χρόνια -δεν έχει σημασία η ακριβής μέτρηση του χρόνου- ακολουθεί μιαν άλλη ζωή. Έφτασε σε εκείνο το άγνωστο έως τότε λιμάνι με ένα έντονο έλλειμμα μνήμης γιατί το στίγμα της λήθης ήταν ένα μακρυνό ταξίδι μαζί με γυναίκες και παιδιά. Φωνές που έκρυβαν τη σιγή με λίγες λέξεις. Μαρτυρούσαν την επάρκεια στην έκφραση. Δεν είχε όνομα μα ούτε παρωνύμιο. Τον κοίταξε ώρα πολλήν εκείνος ο επίσημος με τα γαλόνια. “Εσένα ακολουθούν όλοι αυτοί;” τον ρώτησε ξαφνικά. “Ναι” ψέλλισε ο μπόμπιρας. “Τότε θα σε πώ ηγέτη, με άλλο όνομα και Περατικό”. Γι’αυτό το δεύτερο δεν του έδωσε εξήγηση. Μετά από 20 ή 25 χρόνια σε μιαν εκδήλωση Σμυρνιωτών, ανακάλυψε το πραγματικό του όνομα, μα δεν άλλαξε το ήδη υπάρχον. Αν όμως γυρνούσε μαζί με άλλους, ένας περιηγητής θα αναζητούσε στη Σκάλα το σπίτι του με τη στέρνα στον κήπο και τις ελιές σαν τα κάστρα να πολεμάνε τη στέγνια, τίποτε άλλο. Ανάμεσα σε φωνές παιδιών να εκφέρουν μιαν άλλη ζωή, μιαν άλλη γλώσσα. Στο ίδιο σκηνικό, τη στέρνα, την ελιά και την πέτρα τοποθετημένη πάντα αργά, όπως κυλάει η μέρα. Ο τρόμος είναι μια αμαξοστοιχία που ταξιδεύει χωρίς πρόγραμμα μα με προορισμό. Δεν αφήνει την πραγματικότητα να φανεί παρά κάποια ψήγματα καθώς έρχονται στα όνειρά της, το μαγκιπείο κλέβει την μέρα της κυρά-Πολυξένης, μόνο σαν βραδιάσει δίνει σημασία στο χρόνο της. Είναι πάλιν αυτή, μιλάει στον Άκτωρα, πριν κοιμηθεί, μα σαν γείρει, εκφέρει τη σύνοψη σε λέξεις, το τί πέρασε στη ζωή της. “Πόλεμοι, χαλασμοί, ξενιτεμοί”. Έμεινε ο Άκτωρ, στα μικράτα του κάποια χρόνια μαζί της, σε εκείνην την παράγκα, στο τέλος της αυλής, όπου στην πρόσοψη του δρόμου ήταν το βυρσοδεψείο, εκεί που δούλευε ο μικρός. Ένας ταχυδρόμος έφτανε ενίοτε στο βυρσοδεψείο για να φέρει γράμμα στην κυρά-Πολυξένη. Κανείς δεν περίμενε γράμμα από κανέναν, ούτε και ο γνωστότατος τεχνίτης της βύρσας, ο Λάμπης Γεμιστός ο χαμογελαστός, ολίγον πάντα φτιαγμένος από το κρασί. Ήταν μια μέρα η ελπίδα κόκκινο ποδήλατο και ένας ταχυδρόμος ανάπαιστος, δεν θα ανέβαινε πλέον την τρανή ανηφόρα,ασθμαίνοντας, η κυρά-Πολυξένη φεύγει για την Αμερική. Ο Άκτωρ, ακόμα και τις μέρες του χειμώνα όταν είχε καλοσύνη, κατέβαινε προς το μώλο, περνούσε πάντα από τον ίδιο δρόμο, στο καλύτερο νεοκλασικό της πόλης άκουγε πάντα στον πρώτο όροφο τον ήχο ενός πιάνου, το ωράριο είναι σκληρό και άκαμπτο γι’ αυτούς που περιμένουν, μια μέρα στα 17 του χρόνια, την είδε για πρώτη φορά σε μια συναυλία, από απόσταση μόνο, ήταν μια κοπελίτσα πολύ λεπτή, με θαμπά γαλανά μάτια, της μίλησε στη δεύτερη συνάντηση κοντά στην εκκλησία της παραλίας. Μετά βλεπόντουσαν συχνά. Η αγάπη δυναμώνει σα να έχει πολεμήσει τα πάντα σε μια κοινωνία, ο Άκτωρ για να δυναμώσει τη θέση του μέσα σε αυτή την κοινωνία αποφασίζει να ανοίξει εργαστήριο δικό του. Το πρόσωπο του Λάμπη Γεμιστού σκοτείνιασε σαν έμαθε πως ο καλός του τεχνίτης θα έφτιαχνε δική του δουλειά, μα αυτό δεν πτόησε τον άλλοτε μικρό μπόμπιρα. Ο πατέρας της φίλης του Κλειώς, Λαυρέντης Τεσταρτίδης, του έστειλε μήνυμα να ξεχάσει την κόρη και φίλη του. Τα σπίτια που έχουν σκεπάσει, με την παλιά σκεπή τους ζωές, μοιάζουν χάρτινα σκηνικά ενός έργου χωρίς τέλος, με λειωμένη πέτρα στις κορυφώσεις, τη λάβα. Μετά το σεισμό πέρασε από την πόλη και από εκείνο το καλό βιβλιοπωλείο ο γνωστός συγγραφέας, αφού σοφίστηκε κατά την προσφιλή του συνήθεια απεφάνθη. “Μη φοβάστε, ο σεισμός είναι σαν τη θαλασσοταραχή σε μεγάλο καράβι”. Αυτό θα ήταν και το τελευταίο χαμόγελο του άλλοτε κραταιού βιομηχάνου Τεσταρτίδη. Ο αλευρόμυλός του με τους σεισμούς είχε γίνει ένας σωρός με πέτρες. Όπως εστήριξε τη ζωή του στο χρήμα, με την έλλειψή του ένιωσε ξαφνικά αδύναμος. Μετά από λίγο καιρό έδωσε τη συγκατάθεσή του στη σχέση της κόρης του με τον Άκτωρα. Η ζωή έκανε τον Άκτωρα Περατικό ορθολογιστή έκτισε ένα σπίτι τετράγωνο με τα ίδια παράθυρα και πόρτες. Χωρίς φαντασία ή συναίσθημα. Τις Κυριακές όταν η Κλειώ έπαιζε πιάνο όλη μέρα, ο Άκτωρ Περατικός, κλειτός πλέον βυρσοδέψης και έμπορος, έφευγε με τον Ορειβατικό Όμιλο της πόλης, όλες σχεδόν τις Κυριακές από το σπίτι. Μετά σαν γύριζε πήγαινε στη Λέσχη για μια παρτίδα σκάκι. Κάποτε είχε ένα δεσμό με μια ηθοποιό, μα αυτό δεν κράτησε πολύ. Όποιαν ώρα και να γυρνούσε, το τραπέζι ήταν στρωμένο να τον περιμένει. Δεν μιλούσαν πολύ. Οι γονείς της Κλειώς έφυγαν νωρίς από τη ζωή. Δεν είχαν και φίλους. Μια μέρα η Κλειώ βρέθηκε κρεμασμένη από το ψηλό παραδοσιακό κρεβάτι της. Μετά από ένα μήνα και κάτι, ο Άκτωρ πούλησε το σπίτι και έκτισε ένα άλλο στην ίδια ακριβώς γραμμή. Σταμάτησε το σκάκι και τον Ορειβατικό, μετά αγόρασε ένα κτήμα και φύτεψε ελιές, σαν αυτές που πολεμάνε με την στέγνια και γίνονται σαν τα κάστρα. Τις Κυριακές ξυπνάει αργά, βγάζει από το κομοδήνο ένα κάδρο, που περιέχει ένα λευκό χαρτί χωρίς φωτογραφία, μετά προσπαθεί να θυμηθεί εκείνη τη σκηνή με το καράβι να φεύγει. Η λήθη θαμπώνει πρώτα το παλιό είδωλο της αδύνατης μνήμης και σε λίγο τα μάτια. (δημοσιεύεται με την άδεια του συγγραφέα)

18

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Αποκαλυπτήρια

αναμνηστικής πλάκας

Τη μνήμη του μεγάλου Έλληνα γλύπτη Μέμου (Αγαμέμνονα) Μακρή (1913-1993), έργα του οποίου κοσμούν πλατείες και κτίρια σε διάφορες χώρες, τίμησε ο ελληνισμός της Ουγγαρίας, με την τοποθέτηση αναμνηστικής πλάκας στην πρόσοψη του σπιτιού στη Βουδαπέστη, όπου ο ίδιος έζησε και δημιούργησε για πολλά χρόνια. Τη σημασία του έργου του Μέμου Μακρή ως παρακαταθήκη για τους Έλληνες που ζουν σήμερα στην Ουγγαρία, αλλά και ως σύνδεσμο της Ελλάδας με την Ουγγαρία, η οποία αποτέλεσε τη δεύτερη πατρίδα του, φιλοξενώντας τον σε δύσκολες εποχές, τόνισε στον χαιρετισμό του στην τελετή αποκαλυπτηρίων της αναμνηστικής πλάκας, ο πρόεδρος της Πανουγγρικής Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας και εκπρόσωπος της ελληνικής μειονότητας στο ουγγρικό κοινοβούλιο, Λαοκράτης Κοράνης. Ο κεντρικός ομιλητής της εκδήλωσης -στην οποία παραβρέθηκαν αρκετοί ομογενείς αλλά και επισκέπτες από την Ελλάδα- καθηγητής Κοινωνιολογίας στο Πανεπιστήμιο «Εötvös Loránd» της Βουδαπέστης, Νίκος Φωκάς, αναφέρθηκε σε βιογραφικά και εργογραφικά στοιχεία του Μέμου Μακρή, ο οποίος είχε γεννηθεί στην Πάτρα την 1η Απριλίου του 1913 και πέθανε στην Αθήνα την 26 Μαΐου του 1993. Ο Μέμος Μακρής σπούδασε στην Ανωτάτη Σχολή Καλών Τεχνών στην Αθήνα, αναμίχθηκε γρήγορα στην καλλιτεχνική και πολιτιστική ζωή της δεκαετίας του 1930, πήρε ενεργά μέρος στην Εθνική Αντίσταση και μετά την Απελευθέρωση συνέχισε τις σπουδές του στο Παρίσι, από όπου απελάθηκε το 1950 λόγω των αριστερών του πεποιθήσεων, βρίσκοντας πολιτικό άσυλο στην Ουγγαρία, όπου δραστηριοποιήθηκε δημιουργικά στην καλλιτεχνική, πολιτική και πολιτιστική κίνηση της χώρας. Ο ομιλητής έκανε ιδιαίτερη μνεία στα έργα του Μέμου Μακρή που βρίσκονται στην Ουγγαρία, στην Ελλάδα και αλλού, όπως το αφιερωμένο στα θύματα του ναζισμού μνημειώδες γλυπτό στο πρώην ναζιστικό στρατόπεδο συγκέντρωσης του Μαουτχάουζεν στην Αυστρία, το μνημείο για τους εθελοντές του Ισπανικού Εμφύλιου στην όχθη του Δούναβη, το μνημείο της Απελευθέρωσης στην ουγγρική πόλη Πετς, τον ανδριάντα του Ούγγρου μουσουργού Μπέλα Μπάρτοκ. Στην Ελλάδα, στην οποία ο Μέμος Μακρής επέστρεψε έπειτα από την αποκατάσταση της Δημοκρατίας, είναι εμβληματικό το γλυπτό του με τη μορφή του κεφαλιού ενός νέου, προς τιμήν των θυμάτων της εξέγερσης του Πολυτεχνείου το 1973, που βρίσκεται στο προαύλιο του κεντρικού κτιρίου του Ιδρύματος, αποτελώντας κάθε χρόνο επίκεντρο των εορταστικών εκδηλώσεων, ενώ αντίγραφό του διατηρείται στο Εθνικό Μουσείο της Βουδαπέστης. Στην Κύπρο, στο Προεδρικό Μέγαρο στη Λευκωσία, βρίσκεται το άγαλμα του αρχιεπίσκοπου Μακάριου, που φιλοτέχνησε το 1987. Στον χαιρετισμό του, εκ μέρους της ελληνικής πρεσβείας στην Ουγγαρία, ο σύμβουλος Τύπου και Επικοινωνίας Νίκος Βλαχάκης, τόνισε πως η εκδήλωση αποτελεί «οφειλόμενη και επιβεβλημένη τιμή με την ευκαιρία της επετείου των 100 χρόνων από τη γέννηση του Μέμου Μακρή, ενός από τους εκλεκτότερους εκπροσώπους της ελληνικής τέχνης του 20ου αιώνα, καθώς με τον συγγραφέα Δημήτρη Χατζή αποτέλεσαν τους κορυφαίους εκπροσώπους της στην Ουγγαρία». Όπως είπε ο κ. Βλαχάκης, ο Μέμος Μακρής συγκέρασε, σε μια δημιουργική σύνθεση στο έργο του, τρία μεγάλα καλλιτεχνικά ρεύματα: αυτό της αρχαϊκής και κλασικής ελληνικής γλυπτικής, του γαλλικού εξπρεσιονισμού και του σοσιαλιστικού ρεαλισμού, κληροδοτώντας «ισχυρά τοπόσημα μιας μοναδικής αισθητικής», όπου αυτά βρίσκονται και σώζονται ακόμη και σήμερα. Έκανε, επίσης, ιδιαίτερη μνεία στο «κεφάλι του Πολυτεχνείου», ως διαχρονικό σύμβολο της ανθρώπινης αυτοθυσίας, που καλλιεργεί τη μνήμη των μελλοντικών γενεών για τη σύγχρονη ελληνική ιστορία, ενώ υπενθύμισε ότι και στην ελληνική πρεσβεία στη Βουδαπέστη, ο καλλιτέχνης είχε δωρίσει δύο από τα μικρότερα έργα του, τα οποία φυλάσσονται εκεί μέχρι σήμερα.

M.B.

Νίκος Φωκάς

Νίκος Βλαχάκης

19

Ευ.Σιούλα, Β. Τσαρούχα, Ε.Θωμαΐδου, Σ.Ακριτίδου

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Szivárványország dr. Miliosz Nikolett rovata

Szatmári Krisztina Ha rajtam múlna, én sokkal több játékosságot, tapasztalati dolgot, több szabadidőt, mozgást építenék be a tanításba Azt hiszem, mindannyiunknak megvan a maga véleménye arról, milyen egy igazán jó tanár. Sok minden jön itt szóba: felkészültség, érdekes órák, partnerség, hivatástudat, egy azonban bizonyos: alapvető feltétel, hogy a diákok érdekeit tartsa szem előtt. Ebben megegyezik a véleményünk e havi beszélgetőtársammal, Szatmári Krisztinával, a Beloianniszi Általános Művelődési Központ megbízott intézményvezetőjével. Ő is maximálisan erre törekszik.

Hogy kerültél Beloianniszba?

Ez egy érdekes történet. Akkoriban éppen nem pedagógusként dolgoztam, hanem a családi vállalkozásunkba segítettem be, hiszen így lehetőségem adódott arra, hogy otthon maradhassak a három gyermekemmel. Ebben az időszakban talált meg az akkori igazgatónő felkérése: egy februári napon felhívott, hogy tudnék-e már másnap kezdeni az első osztályban. Igent mondtam. Akkor még Iváncsán éltem, ma már Beloianniszban. Három gyermekem van, két lány és egy fiú, a nagyobbik lányom az ELTE Tanítóképző Főiskoláján tanítónak tanul, a kisebbik pedig orvosi egyetemre jár.

A legkisebb gyermekem fiú, jelenleg felső tagozatos.

Miért pont a tanári hivatást választottad?

A tanári pálya kódolva van bennem, hiszen édesanyám is pedagógus, mindig is tetszett ez a munka. Sokáig nem tudtam eldönteni, mi is szeretnék lenni igazán, de a humán tárgyak iránti vonzalmam és a gyerekek szeretete segített dönteni. A tanulmányaimat a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán kezdtem, de Budapesten fejeztem be, mert időközben férjhez mentem. Iváncsára költöztünk, ott kezdtem el tanítani.

Mit tanítasz?

Alsós gyerekeket tanítok, tehát 1-4. osztályig oktathatok mindent, jelen pillanatban azonban az intézményvezetői teendők mellett csak matematikát.

Mivel lehet lekötni a mai gyerekeket? Úgy gondolom, ez úgy működik, hogy ha te valamit tiszta szívvel és jó érzéssel adsz át, akkor az a gyerekeket érdekelni fogja.

Nyilván, ha azt látják rajtad, nem nagyon szereted pl. a matematikát tanítani, akkor ők maguk sem igazán kedvelik meg a tantárgyat, de ha azt látják, hogy szereted a verseket, a nyelvtant, a kicsik átveszik a te érdeklődésedet. Én nagyon szeretem a kézműveskedést, az egyik szakmám is ez, valamint a mozgást, a testnevelést. Imádok táboroztatni, szabadidős foglalkozásokat vezetni, és úgy vettem észre, a lelkesedésem átragad a gyerekekre is.

Milyen kézműves foglalkozásokat tart az iskola? Hogy látod, mi köti le a legjobban a gyerekeket?

Nagyon nagy szerencsénk van, mert egy pályázat segítségével nagyon sokféle technikához való anyagot be tudtunk szerezni, így a papírtól kezdve a gyapjún, gyöngyön át az üvegfestésig tulajdonképpen minden területet felölelnek a foglalkozásaink. Ezeket

20

a technikákat mind nagyon szívesen mutatjuk meg a gyerekeknek, és az a legjobb az egészben, hogy minden gyereknek ingyenesen van lehetősége ezeken a foglalkozáson részt venni.

Pedig a mai általános iskolai korosztály már teljesen más prioritások szerint él, míg számunkra a tablet, a mobiltelefon és a laptop ismeretlen fogalom volt, ők mindezeket napi szinten használják. Mennyire látod rajtuk, hogy ezek az eszközök elvonják a figyelmüket azoktól a dolgoktól, amikkel egy ilyen idős gyereknek igazán foglalkoznia kellene?

Alsós korban ez kevésbé jellemző, de a jelenség nem ismeretlen.

Mindenképpen meghatározó a szülői háttér, az, hogy a gyerekek otthon milyen mintát látnak, hogy a szülők biztosítanak-e számukra minőségi közös szabadidőt. Ha ezek a feltételek optimálisak, akkor a gyerek nem vágyik arra, hogy a számítógéppel, tablettel játsszon, hanem sokkal inkább nyitottabb egy családi pizzázásra, mozira, kirándulásra. A tanítással kapcsolatosan pedig azt tapasztalom,ha személyesebbé tesszük számukra a tananyagot, például matekból a szöveges feladatok főszereplői az osztály diákjai, akkor sokkal szívesebben vesznek részt a tanulásban.

Kérlek, mutasd be az Olvasóknak a Beloianniszi ÁMK-t!

Az ÁMK alapvetően négy intézményből áll, az első intézmény a Napközi Otthonos Óvoda. Jelenleg 30 gyermek van az óvodában, a csoportot két óvónő irányítja, de mivel két csoportszoba van, ezért megoldható, hogy délelőttönként a foglalkozásokat differenciáltan tartsák a különböző korosztályok igényeinek megfelelően.

Munkájukat segíti a Görögországból érkezett vendégpedagógus, Theodora Zarkadi, aki heti négyszer, egy-egy órában tart görög foglalkozást a gyerekeknek. Az ÁMK másik intézménye a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola, melynek jelenleg 115 diákja van. 2011-ben, amikor idekerültem, 69 gyerek járt az iskolába, amire azért emlékszem ennyire élénken, mert a korábbi iskolákban, ahol tanítottam, általában 300-400 gyerek tanult. A kisebb létszám viszont sokkal ideálisabb, akár nyelvtanulási, akár más szempontból, több idő jut egy-egy gyerekre. Az ÁMK harmadik intézménye a Művelődési Ház, egy félállású munkatárssal és van egy Könyvtárunk is, amely egy könyvtáros tanár felügyelete alatt kölcsönzési lehetőséget biztosít mind a diákoknak, mind a falu lakosságának. Hozzánk tartozik a konyha is, ahol az iskolások étkeztetését oldjuk meg. A konyha térítés ellenében elvitelre a falu lakosai előtt is nyitva áll.

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Szivárványország Meséltél arról, hogy 3 év alatt szinte megduplázódott az iskola létszáma. Minek köszönhető ez?

Két dolog történt: az egyik, hogy az a tendencia, amely szerint a szülők Beloianniszból a környékbeli iskolákba vitték tanulni a gyerekeiket, szinte teljesen megszűnt. A másik, hogy a környékbeli iskolákból is több diák érkezett hozzánk. Pusztaszabolcsról akkora volt az érdeklődés, hogy szerveztünk egy iskolabuszt, amely közel 30 gyermeket szállít reggel és délután Pusztaszabolcs és Beloiannisz között. Az iskola lehetőségeit a megnyert pályázatok is gazdagítják, ezekből rengeteg foglalkozási, táborozási és egyéb fejlesztési lehetőséghez jutottunk hozzá, amely vonzóvá tette az iskolát.

Van arról statisztikád, hogyan oszlik meg a beloianniszi és a más településekről származó gyerekek aránya?

Körülbelül úgy alakul a létszám, hogy a gyerekek kétharmada Beloianniszból származik.

Hogyan, milyen módszer alapján folyik a görög nyelv oktatása az intézményben?

Alsó tagozatban két anyaországbeli vendégtanárunk, Hristos Triandafilou és Theodora Zarkadi görög nyelv- és irodalmat, görög népismeretet, illetve rajz, ének és testnevelés tantárgyakat tanítanak görögül a gyerekeknek. Ez azt jelenti, hogy az alsós diákok heti tíz órában tanulják a nyelvet. A harmadik és a negyedik osztályban Dimanovszka Máhi, aki a negyedik osztály osztályfőnöke, görög nyelven tanít testnevelést és rajzot, de a görög nyelvet és irodalmat, valamint a népismeretet itt is a vendégtanárok oktatják. Felső tagozatban Kocolárisz Eftichia és Vengrinyák Edit gondoskodik a görög nyelv oktatásáról, a vendégtanárok segítsége mellett. Felső tagozatban heti öt görög órájuk van a gyerekeknek, ebből négy görög nyelv és irodalom, egy görög népismeret.

A gyerekeknek meg nem olyan tanár kell, aki unalmas, és így nem tudja fenntartani az érdeklődésüket, hanem olyan, aki példa lehet Mennyire ismerik a gyerekek a görög nyelvet, amikor bekerülnek az első osztályba?

Akik Beloianniszba járnak oviba, már kiscsoportos koruktól kezdve hallanak görög szót, hiszen hetente négyszer vannak görög foglalkozásaik. Nyilván a bejáró és a később csatlakozó gyerekek nem ismerik a nyelvet, de vannak olyan családok is, ahol a szülők görög származásúak, ott azért nem ismeretlen a nyelv.

Hogy látod, mi a nyelvtanulás leghatékonyabb módja? Mikor fogékonyabb egy gyerek a leginkább más nyelvek elsajátítására?

Azt gondolom erről, hogy minden kornak megvan a maga sajátossága ezen a téren. A kisgyermekkor a szókincs fejlesztésének, bővítésének, a nyelv szeretetének, a tudás szivacsként való felszívódásának az ideje, amikor egy gyermek gondolkodás nélkül elfogadja,hogy a magyar mellett az élete része egy másik nyelv is.

Később viszont a gyerekek másképpen viszonyulnak a nyelvhez, másként foglalkoznak vele, megértik az összefüggéseket, ez a kisiskolás korszakkal kezdődik.

Mennyire vannak a mai gyerekek leterhelve?

Nagyon. Ha rajtam múlna, én sokkal több játékosságot, tapasztalati dolgot, több szabadidőt, mozgást építenék be a tanításukba.

A saját gyerekemen is látom, hogy napi szinten nemcsak az iskolai tanórák, hanem a délután is komoly koncentrációt igényel, hogy minden lecke elkészüljön.

Milyen gyakorlati tantárgyaik vannak a gyerekeknek? Melyek azok, amelyekkel a gyerekek gyakorlati készségeit próbáljátok meg fejleszteni?

Az új köznevelési törvény szerint már nemcsak alsóban van tech-

nika óra, hanem ötödik és hatodik osztályban is, és ez felmenő rendszerben kiterjed majd a hetedikesekre és nyolcadikosokra is. Sajnos elmondható, hogy már ez a tantárgy sem a gyakorlati készségekről szól, ezért is van nagy szerepe nálunk a kézműves foglalkozásoknak, hiszen ott azok az ismeretek is elsajátíthatók, amelyek a mindennapi élethez szükségesek.

Milyen sportszakköreitek vannak?

A jövő héttől indul a felső tagozatosoknak az úszásoktatás, melyhez decemberig az MGOÖ-tól kapunk támogatást, de reméljük, januártól magunk tudjuk majd ezt finanszírozni. Az oktatás heti egy alkalommal az iváncsai tanuszodában folyik majd. A felsős testnevelő tanárunk tart még tanórán kívüli foglalkozásokat, nagyon kedveli a labdajátékokat, így azt helyezi ilyenkor előtérbe.

Fontos sport iskolánkban a foci, nagyon szoros a kapcsolatunk a helyi egyesülettel, diákjaink az októberi fociolimpián is indulnak két korcsoportban, nagyon szép helyezést várunk tőlük, mivel nagyon ügyesek. Alsó tagozatban is van lehetőség sportolásra, ám ott inkább a játékos vetélkedők, sorversenyek, labdajátékok kerülnek előtérbe, minden, ami örömet szerez.

Milyen rendezvényeitek vannak ezeken kívül?

Mi szinte mindent megünneplünk, az összes görög és magyar ünnepet, ez azt jelenti, hogy márciusban és októberben is van két-két nemzeti ünnepünk. Idén mindkét októberi nemzeti ünnep az őszi szünet idejére esik, ezért, hogy ne terheljük túl a gyerekeket, egy napon ünneplünk: a gyerekek részvételével az OXI-ról, a tanárok részvételével a magyar nemzeti ünnepről emlékezünk meg. Reméljük, ez hagyományteremtő lesz, mert így a két nemzeti ünnep egymásmellettisége egységbe fogja a görögséget és magyarságot. Megünnepeljük ezeken felül a politechniót, a Mikulást, a karácsonyt, az újévet, kapcsolódunk a helyi nemzetiségi önkormányzat rendezvényeihez is. Februárban megünnepeljük a farsangot, ezt követően a tavaszi nemzeti ünnepeket, a húsvétot, az anyák napját, a gyermeknapot. Márciusban ünnepeljük Nikosz Beloiannisz halálának évfordulóját. Ekkor egy hétig, tanítás után különféle rendezvények várják a gyerekeket.

Mindezeken túlmenően megemlékezünk a világnapokról is.

Nagyobb szabású rendezvényünk novemberben egy egészségnap, amikor salátákat készítünk a gyerekekkel, méréseket szervezünk nekik, mentőtiszt, orvos, fogorvos, védőnő jön előadást tartani számukra. Jó a kapcsolatunk a helyi rendőrrel is, ő is szokott bűnmegelőzéssel, közlekedéssel kapcsolatos előadásokat tartani. Együttműködünk a Violin Művészeti Iskolával és a Pyrgos Egyesülettel is, mi adjuk a helyet, ők oktatják a görög táncot, hetente három alkalommal.

Amit még kiemelnék, az a szülői munkaközösséggel való nagyon szoros kapcsolatunk, a szülők nagyon sok rendezvényen ott vannak erős bástyaként, sokat segítenek, mind szervezésben, mind hozzáállásban, mind anyagilag.

Mi a tendencia, merre mennek tovább nyolcadik osztályból a gyerekek?

Legtöbben a szakközépiskolákat célozzák meg, többnyire Budapesten, Érden, Százhalombattán, Dunaújvárosban tanulnak tovább, és szerencsére meg is állják a helyüket.

Véleményed szerint, melyek egy jó tanár ismertetőjegyei?

Többek között az, hogy szívből tegye azt, amit tesz, jó szakmai tudása és megfelelő hivatástudata legyen. Fáradt, kiégett, unott tanárok nem tudnak alkotni, és a gyerekeknek meg nem olyan tanár kell, aki unalmas, és így nem tudja fenntartani az érdeklődésüket, hanem olyan, aki példa lehet. Nagyon kell a szakmai alázat is, hogy a tanár is tisztában legyen azzal, hogy neki is mindig van hová képeznie magát. Fontos, hogy a gyerekeket partnerként kezelje, hiszen érzéseik, lelkük van.

Köszönöm, hogy beszélgettünk!

21

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Όλος ο κόσμος...μια Ελλάδα

Kiskunhalas görög öröksége

Dr. György Antal Diószegi

A XI. és a XII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzatok 2014. szeptember 20. napjára hagyományőrző honismereti kirándulást szerveztek, melynek keretében Deszken, Szegeden és Kiskunhalason emlékeztünk meg a görög történeti és kegyeleti emlékekről.

Deszk ünnepi helyszín volt: egy honvéd hagyományőrző egyesület idézte fel az 1848-49. évi szabadságharc dicsőségét korhű fegyverekkel – és ágyúszóval! Egy Deszk helytörténetét feldolgozó igen alapos munkában az olvasható a X. században Bulcsú és Gyula vezérek Konstantinápolyban sorra kerülő megkeresztelkedésének jelentőségéről, hogy ezen diplomáciai és liturgikus események valójában „egy magyar görögkeleti rítusú püspökség felállításának” céljait szolgálták. Szeged történetében kiemelkedő szerepet játszott a görög eredetű Zsótér család; erről a Zsótér utca sarkán emlékeztünk meg.

Kiskunhalas görög öröksége is érdemes a megemlékezésre!

1751-ben „Halason járt egy >>görög herélő doktor<<, ki egy asszonyt a lába bajából gyógyított ki”. (1) A „XVIII. század közepéig a Kiskunságban a halasi görögök tartották kézben a kereskedést”; „ők bérelték a boltokat”, majd „1766-ban felmondták az üzletek bérletét, bár jelenlétük továbbra is megfigyelhető”. A „görögök kérelmére a város 1763 után kőboltokat építtetett, az új és a régi boltokat már három éve bírták, mindenfélét, vas- és faszerszámokat, (…) mindeneket szabadosan árulnak, amellett lovakkal, marhákkal kereskednek, most ismét a bőrökkel való kereskedés kezekre szállott”: a görögök a hasznuk egy részét „Görögországba feleségeiknek kiküldik”. „1782-ben 4 görög család élt Halason”. (2) „A sírkőkertben felállított sírkövek feliratait 1990-ben gyűjtötte össze Darányi Dénes a Kiskunhalasi Református Egyház presbitere”. A görög sírkövön ez áll: „Itt nyugszik a megboldogultak között elhunyt gyermek Alexandrosz Ioannoy aki született 1836. augusztus 26-án a makedóniai Sziatiszta városból való Nikolaosz apától”. (3)

22

Görög sírkő

Kiskunhalas ezen régi görög sírköve napjaink görögsége számára is fontos kegyeleti örökséget képez: ennek jegyében mentünk ki a temetőbe, és a sírkőnél mély érzésű gondolatok fogalmazódtak meg csoportunk több tagjában is az évszázadokon átívelő kegyeleti érzület és a görög identitás jegyében!

Kiskunhalas történetében ifjabb Koperly Döme (Pest, 18671925., Budapest) volt a leghíresebb görög személyiség, aki régi makedóniai görög családból származott. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a nevezetes halasi csipke máig ható világhírre tett szert. Apja, idősebb Koperly Döme pesti háztulajdonosként tevékenykedett. 1876-ban Koperly Döme lakhelye és telephelye Budapesten, a VIII. kerület Vas u. 17. szám alatt volt (Budapest Főváros Levéltára. Közjegyzői okiratok.

VII. 185. 1876. 2030 VII. 185. Weiser Károly közjegyzői iratai. Ügyszám: 2030). 1879-ben idősebb Koperly Döme kereskedő lakhely és telephelye a Budapest, IV. kerület Hatvani u. 3. szám alatt volt (Budapest Főváros Levéltára. Közjegyzői okiratok. VII. 175. 1879. 1048 VII. 175. Steinbach István közjegyző iratai).

A görög kereskedő Koperlia Konsztantin 1792-ben szerzett polgárjogot Budán (BFL. Buda és Pest polgárai 1686-1848. adatbázisa). Ifjabb Koperly Döme államvasúti hivatalnokként dolgozott 1896-ban: ekkor Budapesten, a IV. kerület Kossuth Lajos u. 3. szám alatt élt (BFL. Közjegyzői okiratok VII.203. 1896. 0186 VII. 203. Cottely Géza közjegyző iratai Ügyszám: 0186). Üzleti tevékenysége révén vált jelentős személyiséggé. Ifjabb Koperly Döme az Országos Magyar Háziipari Szövetség igazgatójaként tevékenykedett; 1902-ben ifjabb Koperly Döme a Magyar Kereskedelmi Rt. képviselője, cégvezetője lett: ekkoriban a Budapest V. Visegrádi u. 8. szám alatt élt (BFL. Közjegyzői okiratok. VII. 176. 1902. 1385. VII. 176. Stamberger Ferenc közjegyző iratai). 1904-től a Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagjainak sorába tartozott ifjabb Koperly Döme cégvezető. Később az üzleti képességei nemzetközi szinten is megmutatkoztak: a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. Kereskedelmi Múzeum kirendeltségének vezetőjeként Konstantinápolyban dolgozott.

A „Magyar Iparművészet” címet viselő kiadvány (VIII. évfolyam. 2. szám. 1905. május. 166. o.) ekként írt a korabeli magyar iparosok nemzetközi szerepléséről 1905-ben: „A liége-i kiállításon, amely április hó 27-dikén nyílik meg, a magyar művészi iparosoknak egy csoportja is részt vesz. E csoport előkészítő tanácskozásainak vezetésére Szterényi József miniszteri tanácsost kérte fel. Az anyag összegyűjtésében Saxlehner Andor belga főkonzul és Koperly Döme, a M. Kereskedelmi R.T. cégvezetője fáradozott.” 1906-ban a Magyar Iparművészet címet viselő kiadvány (IX. évfolyam.

6. szám. 1906. november. 313. o.) erről írt: „A Magyar Iparművészeti Társulat Társulat választmánya 1906. évi szeptember hó 5-én választmányi ülést tartott … GRÓF HADIKBARKÓCZY ENDRE elnöklésével jelen vannak … KOPERLY DÖME, MARÓTI GÉZA, PÉTERFFY LAJOS, RADISICS JENŐ, SIMAY LAJOS, VÍG ALBERT választmányi tagok és GYÖRGYI KÁLMÁN főtitkár, aki a jegyzőkönyvet vezeti.” 1910-ből

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Όλος ο κόσμος...μια Ελλάδα egy adalék ifjabb Koperly Döme életútjából (Magyar Iparművészet 13. évfolyam. 2. szám. 1910. 94. o.): „AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN … Izabella főhercegnő február hó 9-én megtekintette az Iparművészeti Múzeumban az Iparművészeti Társulat népművészeti gyűjteményét, amelyet ebből az alkalomból a Múzeum első emeleti dísztermében kiállítottak. A főhercegasszony Wímpfen-Széchényi grófnő főudvarmesternő kíséretében érkezett a Múzeumba, ahol gróf Hadik-Barkóczy Endre, az Iparművészeti Társulat elnöke, Györgyi Kálmán, a Társulat igazgatója, Csányi Károly, az Iparművészeti Múzeum igazgató-őre és Koperly Döme a Háziipari Szövetség igazgatója, valamint gróf Hadik-Barkóczy Endréné és gróf Batthyány Lajosné fogadták. A főhercegasszony (…) megnézte a szépmívű csipkéket, varrottasokat, szőtteseket”. Kiskunhalas tekintetében különösen fontos és maradandó tevékenységet fejtett ki! 1911-ben az Országos Magyar Iparművészeti Iskola igazgatója, Czakó Elemér és Koperly, a Házipari Szövetség igazgatója Kiskunhalason megállapodást kötött a helyi csipkeműhellyel: a csipkék terjesztéséről a Háziipari Szövetkezet gondoskodott. Habsburg IV. Károly király és felesége Zita királynő a koronázáskor, 1916. december 30-án koronázási ajándékul halasi csipkét is kaptak. A Magyar Iparművészet címet viselő kiadvány (XX. évfolyam. 1917. 5-6. szám. VI. o.) 1917-ben így írt: „AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT (…) „Gazdasági bizottság: Beck Dénes, Delmár Emil dr., Hauswirth Ödön, Koperly Döme, Zsolnay Miklós.”

Koperly az I. világháború idején 4 és fél hónapon át a románok fogságában volt az osztrák–magyar követség tagjaival együtt. Trianon után a külügyminisztérium egyik vezetőjeként dolgozott. Koperly a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Árumintavásár vezetősége tagjaként is sokat tevékenykedett. Élete végén Koperly Döme (1867-1925) nyugdíjas múzeumi aligazgatóként Gödöllőn lakott, a Kossuth Lajos u. 21. szám alatt (BFL. Kihirdetett végrendeletek. VII. 12. e - 1925 – 04689. VII. 12. e. Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. 1925. V. (I) 04689). Koperly Döme az Országos Kaszinó „szeretett és megbecsült tagja” volt. 1925. november 14-én hunyt el. Felesége, Koperly Döméné az 1910-es években a Magyar Néprajzi Társaság tagjaként tevékenykedett (ekkoriban Budapesten, az Üllői út 11. szám alatt lakott).

Az MTI (1927. november 23. szerda. 16. o.) ezt a hírt tette közzé, ami a Koperly család adományozó lelkületére utal: „Díszhangverseny az árvák javára (…) a Szent József, Szent Teréz fiúárvaház és gyermekotthon részére (…) Koperly Döméné és Pászthory Sarolta bárónő november 30-án délután egynegyed hat órakor a Zeneakadémia nagytermében hangversenyt rendez.” Koperly Döme özvegye, Ócsai Komáromy Róza a II. világháború után Budapesten, a IX. kerület Üllői út 11-13. szám alatt élt: 1951. december 27-én hunyt el. Pest és Kiskunhalas mellett Székesfehérvárott is feltűnik a Koperly-név: Bakos János és Koperly Pelagia fia, Bakos Döme János Miklós e város Felsővárosi negyedében született 1895. március 14-én.

Források: Deszk: Karácsonyi Péter: Deszk a középkorban. In.: Deszk történeti néprajza. Tanulmányok. Szerkesztette Hegyi András. Szeged-Deszk, 1984. 107. o.; Kiskunhalas: (1) Dr. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I. kötet. Bp., 1994. (reprint) 79. o.; (2) Ö. Kovács József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században. In.: Bánkiné Molnár Erzsébet: Bács-Kiskun megye múltából 11. 1992. 86. o.; Bánkiné Molnár Erzsébet: Bács-Kiskun megye múltjából 11. 1992. 338-339. o.; (3) Régi református temető és sírkőkert. 2. rész. Baki István A műemlék református temető bemutatása. Kiskunhalas Almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Szerkesztette: Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2002.; Ifjabb Koperly Döme: A magyar legújabb kor lexikona. Szerkesztette Rátky Zoltán – Strazimir Oszkár. Bp., 1932. 708. o.; Kiskun-Halas Helyi Értesítője. 1911. november 15.; BFL: Budapest Főváros Levéltára; www. familysearch.org.

Προς όλους τους ενδιαφερόμενους Αξιότιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων

Σας ενημερώνουμε ότι το περιοδικό μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση. Στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση του περιοδικού: ellinismos@hotmail.com

Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας!

– Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας.

– Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) – Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους του περιοδικού μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου.

Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη του περιοδικού κλείνει την 1η του μηνός. Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.Ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιέχομενο του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. Η Συντακτική Επιτροπή του περιοδικού ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Minden, az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejezi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért.

Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni.

Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága

23

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Φόρος τιμής Κώστας Νεστορούδης 1924-2014

Στις 9 Σεπτεμβρίου 2014 πέθανε στη Βουδαπέστη ο παλαίμαχος αγωνιστής Κώστας Νεστορούδης. Η κηδεία του έγινε στις 3 Οκτωβρίου στο κοιμητήριο του 15ου διαμερίσματος της πρωτεύουσας, Ούιπαλοτα. Τον εκλειπόντα αποχαιρέτησαν οι Θανάσης Ζιανός, Θεόδωρος Σκεύης, Λαοκράτης Κοράνης, Δημήτρης Τοπουζίδης, εκπρόσωποι του Εργατικού κόμματος και του Συλλόγου Αντιστασιακών. Όλοι οι ομιλητές αναφέρθηκαν στον σταθερό χαρακτήρα και το κουράγιο του και τόνισαν ιδιαίτερα την πίστη του και τη θέλησή του για τη ζωή και τον αγώνα του λαού μας. Παρακάτω δημοσιεύουμε τον επικήδειο λόγο του συμμαχητή του, Θανάση Ζιανού. Ακριβέ μας σύντροφε Κώστα! Με βαρύ πόνο και θλιψη στην καρδιά ήρθαμε εδώ για να σε συνοδεύσουμε στην τελευταία σου κατοικία, στο μακρύ και αγύριστο ταξίδι, απευθύνοντάς σου τον ύστατο χαιρετισμό. Ο θάνατος σε βρήκε κι εσένα μακριά από την αγαπημένη σου πατρίδα, μακρυά από το όμορφο χωριό σου, το Χουμνικό Νιγρίτας Σερρών. Αγαπητέ μας σύντροφε Κώστα, φεύγεις για πάντα από κοντά μας, αλλά με ήσυχη τη συνείδησή σου, καθώς έπραξες στο ακέραιο το καθήκον σου απέναντι στην οικογένειά σου και απέναντι στην πατρίδα. Ήσουν καλός οικογενειάρχης, τίμιος, πιστός και αλύγιστος αγωνιστής του λαού μας. Όλοι όσοι σε γνωρίζαμε, σε θαυμάζαμε και σε εκτιμούσαμε για την αντοχή σου, τη μεγάλη σου υπομονή, το κουράγιο, τη θέλησή σου και την πίστη σου στη ζωή και τον αγώνα. Μετά τον σοβαρό τραυματισμό και χάνοντας την όρασή σου, δεν απογοητεύτηκες, δεν έγινες μοιρολάτρης, αλλά θαραλλέα και ψύχραιμα συνέχισες τη ζωή σου, εργάστηκες αρκετά χρόνια, δημιούργησες οικογένεια και μαζί με την αγαπημένη σου σύζυγο Ιουλιάννα που ζήσατε 61 ολόκληρα χρόνια αρμονικά κι ευτυχισμένα, μεγαλώσατε και αναθρέψατε τα παιδιά σας, Παναγιώτα και Ζόλταν, τα οποία με τη σειρά τους έκαναν οικογένειες και ήρθε στον κόσμο το χαριτωμένο εγγόνι σας, ο Αλέξανδρος που τον καμαρώνατε όλοι. Αγαπητοί συμπατριώτες, φίλες και φίλοι, Ο σύντροφος Κώστας Νεστορούδης, του Ευθυμίου και της Μαρίας, γεννήθηκε τον Ιανουάριο του 1924 στο χωριό Χουμνικό Νιγρίτας Σερρών, από καπνοπαραγωγούς αγρότες γονείς. Τελειώνοντας το δημοτικό σχολείο, άρχισε να εργάζεται στην καπνοκαλλιέργεια συνεισφέροντας στα προς το ζην της πολυμελούς του οικογένειας. Ήταν έξι αδέρφια, πέντε αγόρια κι ένα κορίτσι.

Στην περίοδο της γερμανο-ιταλικής και βουλγαρικής φασιστικής κατοχής, πήρε δραστήρια μέρος στην Εθνική Αντίσταση και αγωνίστηκε από τις γραμμές του ΕΑΜ-ΕΛΑΣ-ΕΠΟΝ-ΚΚΕ. Τον Μάρτιο του 1944 κατατάχθηκε στο εφεδρικό ΕΛΑΣ και πήρε μέρος σε μάχες που έδωσε το τάγμα του στην περιοχή Νιγρίτας εναντίον των Γερμανών και Βουλγάρων κατακτητών εως την απελευθέρωση της πατρίδας μας. Μετά τη συμφωνία της Βάρκιζας, λόγω της τρομοκρατίας που εξαπέλησαν και στην περιοχή τους οι παρακρατικές φασιστικές συμμορίες εναντίον των αγωνιστών της Ε.Α., πέρασε στην παρανομία. Συνδέθηκε με τις ένοπλες ομάδες καταδιωγμένων αγωνιστών και αργότερα, τον Οκτώβριο του 1946 που δημιουργήθηκε ο ΔΣΕ, υπηρέτησε στο τάγμα του Φλόγα που δρούσε στην περιοχή της Νιγρίτας. Πήρε μέρος σε πολλές μάχες με τον αντίπαλο εθνικό στρατό ως υπολοχαγός πεζικού του ΔΣΕ. Τον Αύγουστο του 1949 τραυματίστηκε σοβαρά στα μάτια από έκρηξη νάρκης. Μεταφέρθηκε στη Βουλγαρία σε κλινική της Σόφιας και μετά στάλθηκε στη Βουδαπέστη σε οφθαλμολογική κλινική για θεραπεία. Δυστυχώς το αποτέλεσμα ήταν πλήρης τύφλωση. 65 χρόνια ζούσε στο σκοτάδι. Πέρασε πολλές δυσκολίες, όμως παλικάρι και ψύχραιμος όπως ήταν, δεν απογοητεύτηκε αλλά πάλεψε για τη ζωή και νίκησε. Έζησε 90 χρόνια. Ήταν ήσυχος, μετρημένος και λογικός άνθρωπος. Μέλος του ΚΚΕ που το τίμησε ως το τέλος της ζωής του. Στην Ουγγαρία εργάστηκε ως τη συνταξιοδότησή του στο εργοστάσιο Kefegyár του Ζούγκλο. Ήταν εργατικός και αγαπητός στους συναδέλφους του και προϊστάμενούς του. Το 1953 γνωρίστηκε και παντρεύτηκε με την ουγγαρέζα Juliánna Novák με την οποία απέκτησαν την κόρη του Παναγιώτα, και συνάμα υιοθέτησε το παιδί που ήδη είχε η γυναίκα του. Ζούσαν μια ήσυχη κι ευτυχισμένη ζωή ώσπου ήρθε το μοιραίο και στις 19 Σεπτεμβρίου έπαψε να χτυπάει η βασανισμένη του καρδιά, αφήνοντας ένα μεγάλο κενό στην αγαπημένη του οικογένεια και στην ελληνική κοινότητα Ουγγαρίας. Αγαπητέ μας σύντροφε Κώστα, Όλοι εμείς που σε γνωρίσαμε, Έλληνες και Ούγγροι, φίλοι και γνωστοί, συναγωνιστές και συμμαχητές σου, εκφράζουμε τα βαθιά και ειλικρινή μας συλλυπητήρια στην αγαπητή σύντροφο της ζωής σου Juliánna, η οποία 61 χρόνια σε πρόσεχε και ζήσατε μαζί με δυσκολίες και χαρές, στην ακριβή σας κόρη Παναγιώτα που σας συμπαραστεκόταν, και τα τελευταία χρόνια σας περιποιόταν και σας φρόντιζε σε όλα, στο γαμπρό σας Παναγιώτη, στο γιο σας Ζόλταν, στον εγγονό σας Αλέξανδρο και σ’ όλους τους συγγενείς και φίλους, όπου κι αν βρίσκονται. Ας είναι ελαφρύ το χώμα της φιλόξενης ουγγρικής γης που θα σε σκεπάσει. Αιώνια η μνήμη σου αγαπητέ και αξέχαστε Κώστα!

Παπασπύρου Αναστασία 1931-2014

Búcsúztatni gyűltünk össze Wimmer Lászlónét, született Papaszpiru Anasztasziát, aki 1931. május 14-én született az észak-görögországi Vurmpianiban.

Hatan voltak testvérek, egyiküket még gyerekkorukban elvesztették. A polgárháború kegyetlensége elől 18 éves korában került Anasztaszia Magyarországra, ahol tanulmányai befejezése után a Corvin Áruházban látta el az élet által rárótt feladatokat egészen nyugdíjazásáig.

Nagy képzelőerővel rendelkezett, kreatív, és fogékony volt az élet finom dolgaira. A nyugodt és feszültségmentes környezetet kedvelte. Nem szerette a viszályt, a kellemetlenségeket, a kötöttséget, és nem tudott nemet mondani. Látszólagos fesztelensége mellett mindig a tökéletességre törekedett, ha valamibe belefogott, abba mindent beleadott. Jobban szeretett csapatban dolgozni, mint önállóan. Szüksége volt a többiek támogatására, biztatására, ugyanakkor bizonyos esetekben határozott és rendkívül precízen cselekedett. Elsősorban akkor, amikor szívén viselt valamilyen ügyet. Csendes visszafogott természetű

24

Οκτώβριος 2014 • Έτος: 20°

Φόρος τιμής volt, de szerette, ha a figyelem központjába került.

Csodálatos szervező, nagyon elbűvölő jelenség volt, szeretett szórakoztatni másokat. A munkájában alapos és lelkiismeretes, megbízható és becsületes volt, néha túlvállalta magát.

Munkáját, emberi magatartását számos elismerés, kitüntetés fémjelzi.

1956-ban házasodott össze férjével, akivel több mint 58 évet töltöttek együtt. Mindig szoros kapcsolatot tartott fenn szeretteivel. Alkalmazkodó, biztonságos és stabil környezetre törekedett, melyet meg is tudott teremteni családjának. Legtöbb idejét és energiáját a család szükségleteinek kielégítésére összpontosította. Kitűnő ízlése volt, ügyelt megjelenésére. Magával ragadó egyénisége és kiváló humorérzéke bármilyen társaságban mindenkire kellemes benyomást tett.

Családcentrikus, családjáért felelős emberként mindent megtett, hogy nagyon szeretett gyermekei, Natasa és László lehetőleg semmiben ne szenvedjenek hiányt. Amit tudott, és amire lehetősége volt, azt előteremtette. Őszinte szívvel vett részt gyermekei munkálkodásában. Nagyon értett a gyermekek nyelvén.

Szívesen múlatta az időt fiatalon népi tánccal.

Szeretett olvasni, keresztrejtvényt fejteni, használta a számítógépet, művelt, intelligens emberként nyitott volt a világra. Szeretett kirándulni családjával, s ilyenkor nagyon sok szép, kedves emlék, élmény született.

Nagyszülőként csodálatos pillanatokat élt át. Nagyon szerette és büszke volt unokáira, Gáborra, Tímeára, Lászlóra, Krisztiánra, akiket megtanított mindarra, amire csak egy szerető nagyszülő képes megtanítani.

Igyekezett átadni azt a sok-sok szeretet, tapasztalatot, ismeretet, melyek unokái életét gazdagabbá, szeretetteljesebbé tették. Nagyon bensőséges volt a viszonyuk. Később ez a szeretet dédunokájára, Taylára is átsugárzott.

Szeretett férjét idén márciusban vesztette el, mely veszteséget nem tudta feldolgozni.

Egészsége megroppant, állapota fokozatosan romlott. Szerettei – elsősorban fia, László – mindent megtettek, hogy a betegség okozta kiszolgáltatott helyzetén enyhítsenek. Minden áldozatot meghoztak, amit ilyen helyzetben meg lehet hozni. Harcoltak az életéért, azonban ebben a küzdelemben alulmaradtak. A tudomány sem tudta megmenteni életét.

Szerető szíve 2014. augusztus 18-án reggel szűnt meg dobogni.

E szeretetre és tiszteletre méltó édesanyától, nagymamától, dédnagymamától, baráttól búcsúznak gyermekei: Natasa és László, unokái: László, Krisztián, Gábor, Tímea, és párja Rob, veje: Ferenc, barátnője: Lemona, rokonai, barátai, s mindazok, akik ismerték, szerették, tisztelték, akik meg tudtak jelenni a végtisztességen, és akik távolból emlékeznek rá.

Most ez az egyetlen és utolsó cselekedet, melyet Wimmer Lászlónéért megtehetünk, hogy gondolatainkat Rá irányítva szívünket kitárjuk azért, hogy hálával és szeretettel búcsút vegyünk tőle.

Αθηνά Αγόρου 1935-2014

Στις 27 Ιουλίου πέθανε στη Βουδαπέστη η συμπατριώτισσά μας Αθηνά Αγόρου και κηδεύτηκε στις 8 Αυγούστου στο νεκροταφείο Κίσπεστ της πρωτεύουσας. Την αξέχαστη Αθηνά αποχαιρέτησαν τα μέλη της οικογένειάς της, φίλοι και γνωστοί, ‘Ελληνες και Ούγγροι. Χοροστάτησε ο ιερέας Kalotai József. Η συμπατριώτισσά μας Αθηνά Αγόρου, το γένος Παπαδοπούλου Αντώνη και της Ζωής Αλέκου, γεννήθηκε στις 16 Μαρτίου 1935 στο χωριό Μακροχώρι Καστοριάς. Καταγόταν από αγροτική οικογένεια. ‘Ηταν πέντε αδέρφια, τρία κορίτσια και δύο αγόρια. Στο χωριό τελείωσε την Δ’ τάξη του Δημοτικού. Στην περιοχή του Βιτσίου, την περίοδο του Εμφυλίου Ποπλέμου, διεξάχθηκαν πολλές και σκληρές μάχες, μεταξύ του ΔΣΕ και του αντίπαλου Εθνικού Στρατού. Ο ένας αδερφός της, ο Φίλιππας, σκοτώθηκε το 1949 στο Γράμμο ως μαχητής του ΔΣΕ. Η Αθηνά ήρθε στην Ουγγαρία το 1948. Εδώ τελείωσε το δημοτικό σχολείο και την διετή τεχνική σχολή απ’ όπου και πήρε το δίπλωμά της ως ηλεκτροτεχνίτρια. Εργάστηκε ως την συνταξιοδότησή της και ήταν διακεκριμένη τεχνίτρια. Βραβεύτηκε αρκετές φορές με το μετάλλιο της “Άριστης Εργάτριας” και με εκείνο της “Βαριάς Βιομηχανίας” από το Υπουργείο. Το 1956 παντρεύτηκε με τον συμπατριώτη μας Σαράντη Αγόρου, καταγόμενο από το χωριό Δίστρατο Κονίτσης του νομού Ιωαννίνων, με τον οποίο απέκτησαν την μοναχοκόρη τους Λιλιάννα. Η κόρη τους με την οικογένειά της ζούνε στα Γιάννενα κι έχει δυο χαριτωμένα κορίτσια, την Αθηνά και την Ηλέκτρα. Όλη η οικογένεια ζούσε αρμονικά κι ευτυχισμένα ώσπου ήρθε το μοιραίο, αφήνοντας ένα μεγάλο κενό και βαρύ πόνο στους συγγενείς της και στην κοινότητά μας. Η Αθηνά δεν ήταν μόνο καλή σύζυγος, μητέρα και γιαγιά, αλλά ήταν και δραστήριο μέλος της ελληνικής κοινότητας στην Ουγγαρία. Από το 1953 ήταν μέλος του ΚΚΕ. Έπαιρνε μέρος στις εκδηλώσεις των οργανώσεών μας, όσο μπορούσε πήγαινε παντού. Ήταν ήσυχη, τίμια και αγνή γυναίκα, γι’ αυτό την αγαπούσαμε και την εκτιμούσαμε όλοι όσοι τη γνωρίζαμε. Στέλνουμε τα ειλικρινή και θερμά μας συλλυπητήρια στον σύζυγό της Σαράντη, στην κόρη τους Λιλιάννα, στον γαμπρό τους Χρήστο, στις εγγονές Αθηνά και Ηλέκτρα, στην αδερφή της Βασιλική στην Βουλγαρία, στην αδερφή της Χρυσάνθη στην Αμερική και σε όλους τους συγγενείς και φίλους όπου κι αν βρίσκονται. Αιώνια η μνήμη σου αγαπητή και αξέχαστη Αθηνά! Βουδαπέστη, Οκτώβρης 2014 Θανάσης Ζιανός

25

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εν τάχει

Οι αναγνώστες γράφουν/ Az olvasok írják

Στην παρούσα στήλη δημοσιεύουμε τις δικές σας απόψεις, ιδέες και επιστολές που φτάνουν επώνυμα στο περιοδικό μας. Μπορείτε να μας στέλνετε τη γνώμη σας αλλά και την κριτική σας για θέματα της επικαιρότητας ή για κάτι που θεωρείτε πως έχει ενδιαφέρον, αλλά και να μας ενημερώνετε για αξιόλογες δραστηριότητες που μπορούν να προβληθούν μέσα από τις σελίδες του Ελληνισμού στην ηλεκτρονική διεύθυνση: ellinismos@hotmail. com ή ταχυδρομικώς: Bp.1054, Vécsey u.5.

Ebben a rovatban az önök véleményének, ötleteinek, meglátásainak adunk teret – amennyiben azt névvel juttatják el hozzánk az ellinismos@hotmail.com címre. Szívesen veszünk bármit, bírálatot, dicséretet, témajavaslatot stb., ami a lapot érdemben érint. Ugyanígy, ha valaki egy említésre érdemes és a görögségnek fontos eseményről hall, boldogan visszük hírét itt az Ellinizmoszban is.

Kedves Sztamatula!

Köszönjük, hogy megosztottad velünk a Grammos Emléktúráról készült írásodat, amelyben feleleveníted nagyszüleink, szüleink és korai gyermekkorunk polgárháborús, nehéz éveit. Νagy kíváncsisággal és érdeklődéssel olvastam, hogy milyen csodálatos helyeken jártatok, és nagyon sajnáltam, hogy nem lehettem veletek. Örülök, hogy az emléktúra alkalmával megkerestétek és koszorúkat helyeztetek el azokon az emlékhelyeken, ahol a szabadságharcos partizán elődeink – nagyszüleink és szüleink – hősi halált haltak. Kegyelettel emlékeztettek meg a Magyarországon élő utódok nevében is az elesettek hősiességükről és áldozatkészségükről.

Családunk nevében külön szeretném megköszönni mindannyiótoknak, hogy az általunk küldött emlékkoszorút az édesapánk és nagyapánk, Lazaros Akritidis (Emilios Sideras) és bajtársainak hősi halálának színhelyén felállított emlékműre elhelyeztettétek.

Végezetül köszönjük a RONDÓ TV stábjának Agárdi Ilektra vezetésével, hogy emlékezetessé tették számunkra is ezt a GRAMMOSI EMLÉKTÚRÁT és alig várjuk, hogy mielőbb megtekinthessük a róla elkészült filmet is. ΔΟΞΑ ΚΑΙ ΤΙΜΗ ΣΕ ΟΛΟΥΣ ΤΟΥ ΠΕΣΟΝΤΕΣ ΤΟΥ Δ.Σ.Ε.

Budapest, 2014. szeptember 30.

Akritidou Sofia

ΣΤΟΝ ΜΑΚΗ ΤΣΙΤΑ ΤΟ ΒΡΑΒΕΙΟ ΛΟΓΟΤΕΧΝΙΑΣ ΤΗΣ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗΣ ΕΝΩΣΗΣ 2014 Με το Βραβείο Λογοτεχνίας της Ευρωπαϊκής Ένωσης 2014 τιμήθηκε ο Μάκης Τσίτας για το μυθιστόρημα του Μάρτυς μου ο Θεός (Εκδόσεις Κίχλη, 2013). Η ανακοίνωση για τους νικητές των βραβείων, τα οποία απονέμονται στους καλύτερους νέους και ανερχόμενους συγγραφείς στην Ευρώπη, έγινε στη διεθνή έκθεση βιβλίου της Φρανκφούρτης την Τετάρτη 8 Οκτωβρίου. Όπως τόνισε η κ. Ανδρούλλα Βασιλείου, επίτροπος της Ευρωπαϊκής Ένωσης αρμόδια για την Εκπαίδευση, τον Πολιτισμό, την Πολυγλωσσία και τη Νεολαία: «Τα βραβεία απονέμονται στους καλύτερους νέους και ανερχόμενους συγγραφείς στην Ευρώπη, ανεξάρτητα από τη χώρα προέλευσης ή τη γλώσσα τους. Έχουν σκοπό να αναδείξουν τις καλύτερες πένες στη σύγχρονη λογοτεχνία της Ευρώπης, να ενθαρρύνουν τις διασυνοριακές πωλήσεις και να προωθήσουν τη μετάφραση, την έκδοση και την ανάγνωση λογοτεχνικών έργων από άλλες χώρες. Το νέο πρόγραμμα της ΕΕ με τίτλο “Δημιουργική Ευρώπη” χορηγεί επιδοτήσεις για τη μετάφραση των έργων, βοηθώντας έτσι τους συγγραφείς να προσελκύσουν αναγνώστες πέρα από τα εθνικά και τα γλωσσικά τους σύνορα». Ο κάθε νικητής λαμβάνει χρηματικό έπαθλο 5.000 ευρώ. Το σημαντικότερο όμως είναι η πρόσθετη προώθηση και η διεθνής προβολή που αποσπά. Οι εκδότες τους ενθαρρύνονται να υποβάλουν αίτηση χρηματοδότησης από την ΕΕ, ώστε τα βραβευθέντα έργα να μεταφραστούν σε άλλες γλώσσες και να αποκτήσουν πρόσβαση σε νέες αγορές. Οι νικητές των άλλων χωρών είναι οι: Ben Blushi (Αλβανία), Milen Ruskov (Βουλγαρία), Jan Němec (Δημοκρατία της Τσεχίας), Oddný Eir (Ισλανδία), Janis Jonevs (Λετονία), Armin Öhri (Λιχτενστάιν), Pierre J. Mejlak (Μάλτα), Ognjen Spahić (Μαυροβούνιο), Marente de Moor (Κάτω Χώρες), Uglješa Šajtinac (Σερβία), Birgül Oğuz (Τουρκία) και Evie Wyld (Ηνωμένο Βασίλειο). Στην εορταστική τελετή για την απονομή των επάθλων στους φετινούς νικητές του βραβείου, η οποία θα γίνει στο Concert Noble στις Βρυξέλλες στις 18 Νοεμβρίου 2014, θα παραστούν η επίτροπος της ΕΕ για την Εκπαίδευση και τον Πολιτισμό, μέλη του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και εκπρόσωποι της ιταλικής προεδρίας της ΕΕ. Το Βραβείο Λογοτεχνίας θεσπίστηκε και απονέμεται από την Ευρωπαϊκή Επιτροπή, την Ευρωπαϊκή Ομοσπονδία Βιβλιοπωλών, το Συμβούλιο Ευρωπαίων Συγγραφέων και την Ομοσπονδία Ευρωπαίων Εκδοτών.

Ευχαριστίες

Köszönet

Θα θέλαμε να ευχαριστήσουμε την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 13ου διαμερίσματος και την πρόεδρό του κ.Ελευθερία Θωμαΐδου για την ανάληψη των εξόδων αποστολής του περιοδικού μας στους κατοίκους του διαμερίσματός τους και για το έτος 2014.

Εzúton szeretnénk megköszönni a 13. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzatnak és az elnökének, Thomaidu Elefteriának az Ellinizmosz kerületi postaköltségének a tavalyi évhez hasonlóan idén is felajánlott támogatását.

Η συντακτική επιτροπή του Ελληνισμού

Az Ellinizmosz szerkesztőbizottsága

Διόρθωση

26

Διορθώνουμε ότι ο Λαοκράτης Κοράνης είναι εκπρόσωπος της Ελληνικής Εθνικότητας στο Ουγγρικό Κοινοβούλιο και όχι βουλευτής όπως εκ παραδρομής αναφερόταν στο ελληνικό κείμενο του δίγλωσσου άρθρου του που φιλοξενήσαμε στο προηγούμενο τεύχος (Σεπτεμβρίου 2014, σελ.5).

Χρόνια Σου Πολλά αγαπητέ μας Βασίλη!

Φέτος, στις 14 Σεπτεμβρίου, στο Πολιτιστικό Κέντρο του Μπούνταφοκ συγκεντρωθήκαμε περίπου 80 καλεσμένοι, για να γιορτάσουμε τα 90χρονα του αγαπητού μας συμπατριώτη Βασίλη Χατζηπαναγιωτίδη. Η αξιέπαινη ιδέα για τη γιορτή αυτή, γεννήθηκε στο μυαλό της κόρης του, Μαρίας και της εγγονής του, Ζωής, οι οποίες όμως γνωρίζοντας την απλότητα και τη σεμνότητά του που προέρχονται από την ανθρώπινη φύση του -αποφεύγει τις εμφανίσεις- του έκρυψαν την έκπληξη που του πρoετοίμαζαν. Όλες οι προετοιμασίες γίνονταν κρυφά, χωρίς να πάρει χαμπάρι. Με την έκπληξη αυτή, τα μέλη της οικογένειάς του ήθελαν να εκφράσουν τις ευχαριστίες και την ευγνωμοσύνη τους απέναντι στο σεβαστό πρόσωπό του, για την απέραντη αγάπη, φροντίδα και αφοσίωση που πρόσφερε στην πολύτεκνη οικογένειά τους, όλα αυτά τα δύσκολα, αλλά ευχάριστα χρόνια της ζωής του. Μπαίνοντας στην ωραία στολισμένη αίθουσα τα μάτια μας αμέσως στράφηκαν στον τοίχο, όπου μια μικρή φωτογραφική έκθεση, σαν μια κινηματογραφική ταινία, παρουσίαζε μωσαϊκά από την μακρόχρονη ζωή του. Μετά την έκθεση όλοι οι προσκεκλημένοι καθήσαμε στα ωραία στρωμένα τραπέζια και με αγωνία περιμέναμε τον εορτάζοντα να μπει στην αίθουσα. Ακριβώς στις τρείς η ώρα μπήκε ο Βασίλης, βλέποντας την γεμάτη με κόσμο αίθουσα, ξαφνιάστηκε, ήταν το κάτι άλλο που δεν το περίμενε! Η ορχήστρα „Το Παλιό Μπουζούκι” πάνω στην σκηνή τον υποδέχτηκε με ποντιακή μουσική κι ο κόσμος με ασταμάτητο χειροκρότημα. Αφού τον συνόδεψαν στο γιορτινό τραπέζι, η ορχήστρα άρχισε να παίζει το τραγούδι η „Τριγώνα” και τα εγγόνια του,Βίκτωρ, Γκάμπορ, Ζωή και Πέτι, μαζί με την κόρη του Μαρία, χορεύοντας μπήκαν στην αίθουσα με ποντιακές στολές, τις οποίες έραψε η χρυσοχέρα κόρη του. Οι καλεσμένοι συνέχεια χειροκροτούσαν τους χορευτές. Η ορχήστρα συνέχισε να παίζει ποντιακή μουσική και τα εγγόνια του χόρεψαν με την ψυχή τους κατά σειρά κι άλλους δυναμικούς ποντιακούς χορούς με μεγάλο ενθουσιασμό και ζωντάνια. Ο Βασίλης αιφνιδιάστηκε βλέποντας τα εγγόνια του να του παρουσιάζουν τους πιο αγαπημένους του παραδοσιακούς χορούς. Στο πρόσωπό του φαίνονταν η αφάνταστη συγκίνησή του, ταυτόχρονα και η απέραντη χαρά και περηφάνεια του. Τα πλησίασε και κατά σειρά ένα-ένα τα φίλησε και τα ευχαρίστησε για την έκπληξη που του έκαναν και μετά μπήκε κι ο ίδιος στο χορό. Χορεύοντας θυμήθηκε τα νιάτα του κι όλην την πολυκύμαντη ζωή του. Οι εκπλήξεις έρχονταν η μια πίσω από την άλλη. Η χορωδία ΚΑΡΥΑΤΙΔΕΣ, της οποίας μέλος είναι και η κόρη του Μαρία, τραγούδησαν τα πιο αγαπημένα του ποντιακά τραγούδια, έτσι ευχαριστήθηκε με την ψυχή του. Αφού τέλειωσε το πρόγραμμα, ο καθένας προσωπικά του ευχήθηκε χρόνια πολλά και προσφέραμε τα διάφορα δώρα μας. Τελικά ήρθε και η τρίτη έκπληξη. Η τούρτα είχε το σχήμα ΚΕΜΕΤΖΕΣ, δηλαδή της ποντιακής λύρας. Η κόρη και εγγονή μοίρασαν στον κόσμο τούρτα και ο Βασίλης ευχαρίστησε όλους τους προσκεκλημένους για την ωραία έκπληξη που του κάναμε. Το ποντιακό γλέντι συνεχίστηκε κι όλοι μαζί, Πόντιοι και μη, χορέψαμε με την ψυχή μας, έτσι που θα μας μείνει αξέχαστη αυτή η ωραία οργανωμένη εκδήλωση. Αξίζει αυτή η πολυμελής οικογένεια ένα μεγάλο ΕΥΧΑΡΙΣΤΩ! Να μην ξεχάσουμε να ευχαριστήσουμε την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του Μπούνταφοκ, την ορχήστρα “Το Παλιό Μπουζούκι”, την χορωδία “Καρυάτιδες” που συνέβαλλαν στην επιτυχία της εκδήλωσης. Ευχόμαστε στον συμπατριώτη μας Βασίλη ΧΡΟΝΙΑ ΠΟΛΛΑ, να τα εκατοστήσει και τα 100χρονά του να τα γιορτάσουμε πάλι εδώ, όλοι μαζί! Σοφία Ακριτίδου

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Ανακαλύψτε τα Ζαγοροχώρια

Ανακαλύψτε τα Ζαγοροχώρια Η Ελλάδα είναι διάσημη για τα νησιά της, τον ήλιο και τη θάλασσα , όμως είναι αλήθεια ότι αυτή η χώρα κρύβει απίστευτες ομορφιές στο μεγαλύτερο μέρος των βουνών της. Υπάρχουν ορεινοί προορισμοί με χωριουδάκια απαράμμιλης ομορφιάς, ειδικά τώρα που χειμωνιάζει, τα οποία σε καλούν να τα ανακαλύψεις. Η Ήπειρος είναι ένας τέτοιος ορεινός προορισμός με τα ασύγκριτα Ζαγοροχώρια του! Τα Ζαγοροχώρια αποτελούνται από 46 χωριά, τα οποία ανήκουν στο νομό των Ιωαννίνων. Τοποθετημένα στα βόρεια του όρους της Πίνδου, ξεχωρίζουν με την αρχιτεκτονική τους και τον πετρόχτιστο τρόπο κατασκευής τους, σύμφωνα με την παράδοση του τόπου. Εκεί θα συναντήσετε τον Εθνικό Δρυμό του Βίκου, μοναδικός στην Ελλάδα με πλούσια χλωρίδα και πανίδα. Τα Ζαγοροχώρια χωρίζονται σε τρεις περιοχές, το Κεντρικό Ζαγόρι, το Ανατολικό και το Δυτικό. Στο Κεντρικό Ζαγόρι περιλαμβάνονται τα Άνω και Κάτω Πεδινά, η Βίτσα και το Μονοδέντρι. Άλλα γνωστά χωριά είναι το Τσεπέλοβο, το Καπέσοβο και οι Κήποι. Το Ανατολικό Ζαγόρι περιλαμβάνει τα χωριά της κοιλάδας του Βάρδα Γρεβενίτι, Ελατοχώρι, Μακρίνο, Φλαμπουράρι, Τρίστενο, Ανθρακίτης, Καρυές, Δόλιανη, Καβαλλάρι, Βοβούσα, Δεμάτι, Ιτέα, Πέτρα, Καστανώνα και τους συνοικισμούς Αγίας Παρασκευής και Ποταμιά. Τέλος, στο Δυτικό Ζαγόρι βρίσκονται τα χωριά Μεγάλο και Μικρό Πάπιγκο, Αρίστη, Βίκος, Άγιος Μηνάς και Μεσοβούνι. Τα Ζαγοροχώρια προσφέρουν πολλές επιλογές για δραστηριότητες καλύπτοντας όλα τα γούστα. Για τους λάτρεις του υδάτινου στοιχείου υπάρχει η επιλογή του rafting ενώ για αυτούς που αρέσκονται στην πεζοπορία τους δίνεται η δυνατότητα για διαδρομές μέσα σε γεφύρια και στο φαράγγι του Βίκου. Άλλες επιλογές είναι το mountain bike, το kayak, η αναρρίχηση, το σκι και η ιππασία. Επίσης, ο επισκέπτης μπορεί να έρθει σε επαφή με τα τοπικά προϊόντα και τις παραδοσιακές γεύσεις που σίγουρα δεν θα τον αφήσουν ασυγκίνητο. Από τα Ζαγοροχώρια μπορείτε να προμηθευτείτε γαλακτοκομικά προϊόντα, κάστανα, μήλα, καρύδια, μέλι, μανιτάρια, γλυκά του κουταλιού, μαρμελάδες, τουρσιά, ντόπια κρέατα και είδη λαϊκής τέχνης. Για περισσότερες πληροφορίες σχετικά με τα Ζαγοροχώρια μπορείτε να επισκεφτείτε το σύνδεσμο www.mygreece.travel ή κατεβάζοντας στο κινητό τηλέφωνο τη δωρεάν εφαρμογή Zagorochoria by myGreece.travel app.