May szilvia
Pikler Éva rajzaival
Városfelfedezők kézikönyve Írta: May Szilvia Rajzolta: Pikler Éva Kiadja: a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Hidegkuti Dorottya, ügyvezető Szerkesztette: Hidegkuti Dorottya, Lovász Andrea Fotó: Paraszkay György (28-29. oldal), Fortepan (47. oldal) Nyomda: Dürer Nyomda Kft. 1. kiadás, 3000 példány ISBN 978-963-12-6955-0
Múltbeli kalandok, titkos helyek és városi legendák
VÉL
IDŐUTAZÓ ÚTLE
2 1
R r I KO ptá MA ei Ké Ó R ndr nte Sze
D: VE E N
SZ
E ÜL
D: VE É SI TÉ
IT
KÖZÉPKOR sbolt ̶ Parti Medve könyve
T
M TA R JÁ
PE
EK HELY CSÉT
ZAT BORÁS múzeum Bor ti e z m ̶ Ne
OK NY MÁ alom O tm GY HA vésze Mű
6
5
K LA
E UJ J L
ZEN SKAN en z n a Sk
ÓFÁK SZTR KATA űvésztelep Régi M
7
*: TO D A M NYO
T PAR a ÖS Irod K K BÜ inform r u o T
8 K ARCO MENŐ sháza Váro
NYOMD AZ UJJADAT… * HI TELES UJJLENYOMAT KÉSZÍ TÉSE:
A F.Ü.G.E. IdőUTAZÁSI Iroda ajánlata városi kalandoroknak és felfedezőknek!
4
3
: ED M Í C
Kalandok
Válogass kedvedre alább i útjainkból, és keresd fel a fejezet végén megadott felsorolt látnivalókat. Ha már mi nd ent láttál, menj el az útlevélb en található pecsételő he lyekre, és kérj pecsétet az IdőUT AZÓ ÚTLEVELEDBE! (az előző oldalon találo d)
– festékbe vagy – fekete ceruzával erősen besatírozott négyzetbe vagy – bodza vagy égerfa** termésének levébe vagy – bármibe, ami megfesti.
EZUTÁN NYOMD A KIJELÖLT HELYRE.
1 Érdekelnek a harcias (és kevésbé harcias) játékok? Vár a római kor és Ulcisia Castra!
5 Vonzanak a veszélyes helyek, a katasztrófák? Árvíz, tűzvész és járvány borzongani vágyóknak!
2
3
Szereted a vásári forgatagot, a mutatványosokat? Irány Szentendre fénykora: a Főtér és a Dunapart!
Szeretnél részt venni népi játékokban, mulatságokon? Most találkozhatsz Dodolával, az esőhozó emberrel!
6 7 Szívesen kipróbálnál régi mesterségeket? A Skanzenben a helyed!
Szeretsz kirándulni, növényeket gyűjteni, és kedveled az állatokat? Túrára fel a Bükkös-patak mentén!
4 Szeretsz nyomozni? Akkor pincétől padlásig átkutathatod egy régi szőlősgazda házát!
8 Kíváncsi vagy menő arcokra a múltból? Tarts velünk, és találkozhatsz velük!
**az égerfáról bővebben az 53. oldalon olvashatsz
6
7
FÜGE A F.Ü.G.E IDŐUTAZÁSI IRODA SZENTENDRE ALAPÍTÓJA, IGAZGATÓJA ÉS IDEGENVEZETŐJE Szia, Füge vagyok. Eredetileg Fülöp Gerzsonnak hívnak. Nem vicc! Mindenki fellélegzett, amikor lerövidítettem. Most leszek tizenegy. Itt lakom Szentendrén, a Bükkösparton. Ha megkérdezed az osztálytársaimat, mivel szeretnének foglalkozni felnőttkorukban, azt mondják, hogy talán bankárok, igazgatók vagy vadászok lesznek. Egy csomó évet várnak, hogy végre engedjék őket valahol dolgozni. Szerencsére én pontosan tudom, mi szeretnék lenni, úgyhogy nem vártam ennyit, hanem nyitottam egy idegenvezető irodát. Azaz egy IdőUTAZÁSI Irodát, mint később kiderült. De mesélem sorjában. Az irodát a padlásunkon talált régi utazóládában rendeztem be. Kényelmes, egyszerű, semmi extra. Tulajdonképpen csak egy párna, hogy ülve még éppen beleférjek. Plusz szükségem volt még pár eszközre:
ROZI A F.Ü.G.E .IDŐUTAZÁSI IRODA SZENTENDRE EZIDÁIG EGYETLEN ÜGYFELE Rozi vagyok, első osztályos. Szeretek Szentendrén nyaralni, mert otthon csak unatkozom. Füge igazán vicces, és mindenfélét kitalál. Bevett az IdőUTAZÁSI Irodájába is. Mivel egyenlőre én vagyok az egyetlen ügyfele, így oda megyünk, ahova akarom. Az időutazó távcsövével pedig bárhova, tényleg bárhova el tudunk utazni, akár a rómaiakhoz is.
ESERNYŐ Az idegenvezető akkor is használja, ha nem esik, mert ezt követik a turisták. Ha összecsukná, valószínűleg elvesznének.
TÉRKÉP Jól jön, de egy profi idegenvezetőnek (azaz nekem) fölösleges. A fejemben van minden utca és évszám.
SÍP Végszükség esetére, ha mégis össze kellene csukni az ernyőt.
LÁTCSŐ Fel lehet vele fedezni a legeldugottabb helyeket is.
? VÁROS Szentendrénél jobbat el sem lehet képzelni: tele van izgalmas és szebbnél szebb helyekkel.
MINIMUM 1 FŐ TURISTA Talán ez a legfontosabb. Esetünkben ő a pesti unokahúgom, Rozi. Hét éves, és csak a környékünkön lévő játszóteret ismeri. Na jó, a fagyizóhoz és a kedvenc játékboltjába is eltalálna. Szerencsére nálunk tölti a nyári szünetet, így nincs akadálya a további fejlődésének.
FÉNYKÉPEZŐGÉP Szerintem ez a legfontosabb, mert az osztálytársak csak akkor hiszik el, hogy tényleg ott jártunk, ha fotókat is mutatunk róla. KISTÁSKA Jól jön, ha haza akarunk hozni valami különleges középkori csemegét. És ebben tudunk magunkkal vinni cseretárgyakat is, például matricát. Matricáért sok mindent kaphatunk, mert a régi korokban ilyen még egyáltalán nem volt, tehát igazi kincsnek számít.
Az esernyő beszerzésével egyáltalán nem volt gond, igaz, anyukám azóta rendszeresen megázik, ha elfelejtem időben visszacsempészni a helyére. Sípot is találtam otthon, és legalább apukám örülhet, hogy érdemes volt ennyi éven át őrizgetnie az úttörősípját. A legnagyobb feladatot a távcső beszerzése jelentette. Végül a P’Art Mozi előtti bolhapiacon találtam egyet. Nagy, fekete katonai látcső,
a távolságállító tárcsáján rengeteg számmal és furcsa felirattal. Ez a távcső aztán a későbbiekben nagyon megkavarta a dolgokat. Kiderült, hogy a tárcsája nem a távolságot állítja, hanem az időt. És nem ám egy-két órát, hanem rendesen vissza lehet vele utazni régebbi korokba. Elképzelheted, hogy meglepődtünk, amikor először átnéztünk vele a szomszéd
IDŐUTAZÓ TÁVCSŐ
2. Időállító tárcsa évszámokkal
1. Váz
3. MOST gomb a jelenbe való visszatéréshez
*Krajcár: régi pénzérme, Magyarországon 1892-ig volt forgalomban.
8
kertbe, és a virágágyások helyén erdőt, az úszómedence helyén pedig egy török katonai sátrat láttunk, tele janicsárokkal. Visszamentünk az időben ötszáz évet! Vagy amikor a HÉV állomásán a távcsőben azt láttuk, hogy gőzmozdony húzza a kocsit. Teljesen valóságos volt! Még az egyenruhás kalauz is, aki kérte a nyolc krajcárt a jegyért.
Végül pár szót az iroda nevéről: többen megvádoltak azzal, hogy magamról neveztem el. Pedig ez eszembe sem jutott! Elárulom, igazából mit jelent az iroda neve:
F – Felfedező Ü – Ügyes GE – G(y)Erekek 9
RÓMAI KORI KALAND
1
Füge és Rozi élménybeszámolója
Menekülés szír íjászok elől és játék egy valódi római villában INDULÁS: Bármely hétköznap Ulcisia Castra romjaitól MEGÉRKEZÉS: A 2. évszázadban ugyanoda AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK: Sűrű erdőség, szélén három méter
magas, fallal bekerített erőd, az Ulcisia Castra. A falak előtt háromszoros árokrendszer. Az erődön belül parancsnoki épület, kaszárnyák és istállók. Az erőd mellett nyüzsgő falu: szép villák, szegényes viskók, kicsit távolabb temető.
A LEGJOBB IDŐUTAZÓ AJÁNLAT I. SZ. 200-BÓL
VESZÉLYESSÉG: Fokozottan veszélyes (****)! A várfalon szír
íjászok őrködnek, akik a Duna felől közeledő ellenséget figyelik. Kéretik a katonákat kizárólag messziről szemrevételezni és nem fotózni, mert habozás nélkül nyilaznak, ha gyanús mozgást észlelnek!
0 150
200
0 50
750 00 10
1750
1250
20 00
0
KÜLÖN PROGRAM: Diótoronyjáték
A Római erőd kikötője a Dera-pataknál
g , levendula, rozmarin ge fü , n de in m itt an „V teremne, haza és szőlő. Ha citrom is 200) ba .” (GAIUS VETERÁN, I.SZ. se vágynék Dalmáciá
10
Apu csodálkozott, hogy milyen lelkesek vagyunk, és az egész délutánt néhány régi római kőtábla és falmaradvány között akarjuk tölteni. Persze ő nem tudta, hogy velünk van az időutazó távcső, és egy római kori katonai táborba készülünk utazni. A Római kőtár faragott sírköveitől és mérföldköveitől indultunk el (Rozi szerint ezek óriási kőnyalókák! Ebből is látszik, hogy őt mi érdekli leginkább.) Az erőd romjainál Rozi megjegyezte, hogy nem véletlenül bukott meg a Római Birodalom, ha ilyen alacsony falakat építettek, ráadásul a föld alá, amelyeken még egy macska is könnyen átmászik. Elmagyaráztam neki, hogy ezeket a falakat az elmúlt évszázadok alatt a föld temette be, és sok követ elhordtak belőlük az emberek a saját házaik építéséhez. Javasoltam, hogy nézzük meg a saját szemünkkel, milyen volt annak idején. Az időutazó távcsövet a 2. évszázadra állítottuk, és belenéztünk. Egyszer csak eltűnt a 11-es út a sok autóval, és ott magasodott előttünk az erőd! Óriási volt, legalább három méter magas, középen kapuval, két szélén tornyokkal. Három nagy mély árok vette körül az egész tábort. Mi a külső ároktól nem messze, egy fasorral szegélyezett úton találtuk magunkat. – Megérkeztünk a rómaiakhoz! – ujjongott Rozi. Ekkor észrevettük, hogy egy fegyveres katona áll a toronyban. Sajnos Rozi előkapta a fényképezőgépét, hogy készítsen vele egy szelfit, és ez nagy hiba volt. Meglátott minket. Kiabálást hallottunk a tábor felől, majd katonák szaladtak ki a hídon. Voltak köztük lovasok is. Hegyes szakálluk rémisztően meredezett, és íjat viseltek a hátukon. – Ezek a katonák nem viccelnek, végeznek velünk – magyaráztam futás közben. – A barbárok ellen védik a birodalmat. – És kik a barbárok? – lihegte Rozi a nyomomban. – Rajtuk kívül, sajnos, mindenki! Lefelé futottunk, abban az irányban, ahol jelenleg a HÉV-állomás van.
T U D TA D , H O G Y … már a római gyerekek is szerettek ugróiskolát játszani? a lányoknak voltak „Barbie babáik” mozgatható kézzel, lábbal? a gyerekek kedvence ekkoriban a diós játék volt? Az „Elhagyta a diót” (azaz már nem játszik diós játékot) mondás azt jelentette, hogy a gyerekből felnőtt lett? a római katonák 25 évig nem nősülhettek meg? az Ulcisia Castra magyarul azt jelenti: Farkasvár? Nagy Constantinus császár idején az erőd neve Castra Constantiára változott? a katonai táborokat az egész Római Birodalom területén hasonlóra építették? a Skanzen területén található Villa Rustica a legnagyobb római kori villa volt Pannoniában, amely 52 helyiségből állt, és az alapterülete több mint 5000 m2? a következő utcanevek a római idők emlékét őrzik: Őrtorony utca, Pannónia utca, Római sánc utca, Római temető utca, Római várkert utca, Ulcisia köz.
Keresd meg a térképen! Római kőtár (Castrum) Villa Rustica
66. oldal
11
– Az ott jobbra a temető – intettem futás közben egy rakás faragott kőtábla felé. (Egy jó idegenvezető váratlan helyzetekben is megőrzi a hidegvérét.) Ekkor azonban beértek minket a lovasok, és... elvágtattak mellettünk! – Ezek szerint nem néztek barbárnak – állapítottam meg lihegve. – Vagy nem is minket üldöztek – mondta Rozi csalódottan, mert szeretett volna egy üldözős fotót. Végül aztán lett még részünk üldözésben, bár nem egészen úgy, ahogy Rozi szerette volna. Futás közben ugyanis a temető mellett láttunk egy titokzatos kőfallal bekerített házat is. A kapuja tárva nyitva volt, csengő pedig sehol. Bemerészkedtünk. Rögtön láttam, hogy jó helyre kerültünk: az udvar közepén egy hatalmas fügefa állt! Rozi persze megint nem azt fotózta, ami a legérdekesebb, vagyis a falakon lévő színes festményeket: ezeken 1. Római villa vadászó férfiak és kutyák voltak. Viszont rögtön észrevett egy asztalt, rajta tálakban rengeteg mézédes szőlővel. Ezen kívül egy szökőkutat is talált (szerencsére, mert a futástól alaposan megszomjaztunk). Egyszer csak észrevettem, hogy a szőlő rohamosan fogy, akkor is, ha nem mi csipegetjük. Mivel rajtunk kívül nem volt ott senki, belestem az asztal alá. Egy kis szürke majom nézett vissza rám óriási szemekkel. 12
A római
katonák
utálják,
ha fényk épezik ő
ket.
A pofája tele szőlővel, és szőrös mancsával néha felnyúlt egyegy újabb szemért. Vészhelyzet van, szólalt meg a sziréna a fejemben. Ha Rozi is észreveszi, abból óriási balhé lesz. A legkevesebb, hogy nem érünk haza vacsorára, és akkor többet nem engednek el. Rozi ugyanis teljesen oda van az állatokért, különösen az ilyen nagy szeműekért. Tehát elkezdtem őt húzni a kapu felé, úgy, hogy közben ne vegye észre a majmot. Ez sikerült is, viszont a majom helyett észrevett pár fiút, akik az udvar másik sarkában játszottak. Ott Rozi lecövekelt, és csak őket bámulta. A fiúk egy vonal mentén golyókat pakoltak egymásra torony alakban. Ezután a vezetőjük megcélozta a tornyot egy golyóval. Mikor eltalálta, a többiek tapsoltak. Rozi is tapsolt, de a fiúk úgy el voltak foglalva a játékkal, hogy ránk se néztek. Ám ekkor egy golyó odagurult Rozi lába elé. Intettem neki, hogy hagyja békén, de ő persze felkapta. – Jé, ez egy dió – mutatta meglepetten. – Lehet, hogy csak azért játszanak vele, mert nem tudják, hogy fel is lehet törni és megenni? Felcsillant a szeme, és letette a földre. – Neee...! – kiáltottam, de ő már rálépett. A dió nagy reccsenéssel széttört, Rozi pedig diadalmasan nézett a fiúkra.
A római korban pontosan ugyanúgy nézett ki a dió, mint ma.
Erre a fiúk dühösen kiabálva elindultak felénk. Sőt, az egyik falfestményen látott kutya is előkerült, és ugatni kezdett. Nem vártuk meg, míg a vadászó férfiak is megjelennek, hanem a kapu felé iramodtunk. Közben a hátunkba kaptunk néhány diót, és el kell ismerni, a római gyerekek elég pontosan céloznak. Szerencsére futás közben rekordsebességgel sikerült a távcsőt a MOST jelre állítanom, így pár perc múlva otthon voltunk. Este a vacsoránál apu elismerően olyasmit hümmögött, hogy egész élethűen mesélünk a rómaiak életéről. Mintha mi is ott lettünk volna. Erre csupán annyit feleltem, hogy egy jó idegenvezetőtől ez a legkevesebb. – Csak azt nem értem, miért voltak olyan dühösek a fiúk a dió miatt? – súgta oda nekem Rozi. Azóta már ő is jobban ismeri a római kori játékokat És nem követné el még egyszer ugyanazt a hibát. Ha te is szeretnéd megúszni a diólövéseket, olvasd végig a játékleírást!
külön program LŐJ A
KRA! O Y N R DIÓTO
NUCES CASTELLATAE, AZAZ DIÓTORONYJÁTÉK Először is szerezz jó sok diót. A földre rajzolj egy kb. 2 méter hosszú egyenest, és rá merőlegesen egy másikat. A hosszabbik vonalra építs négy tornyot, egymástól egy-egy lépés távolságra. A tornyok háromhárom, szorosan egymás mellé helyezett dióból álljanak, amelyek tetejébe egy-egy negyediket raksz. Minden játékos kap öt diót lövedéknek. Ezután sorban mindenki a rövidebb vonalra áll, és a nála lévő dióval lő valamelyik toronyra. Akinek sikerül lerombolnia egy tornyot, az felveheti a torony negyedik dióját és a sajátját. Amelyik lövedék nem talált, az a földön marad. Miután mindenki lőtt, újra kezdődik a kör. Az nyer, akinek az utolsó körben a legtöbb diója van. 13
SZENTENDRE FÉNYKORA – KÖZÉPKORI KITÉRŐVEL
2
Mutatványosok, mesélők, árusok, csemegék és a Fő téri kereszt rejtélye INDULÁS:
Vasárnap a jelenlegi Fő térről
MEGÉRKEZÉS:
Először a középkorba, majd tovább utazunk 1850-be, az akkori Fő térre
NLAT LEGJOBB IDŐUTAZÓ AJÁ A KÖZÉPKORBÓL
AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK:
Várdomb, középkori házak és a helyükön épült kereskedőházak, kalmárkereszt, sikátorok, nyüzsgő vasárnapi piac a Fő téren és a Duna parton... és még megannyi más.
VESZÉLYESSÉG:
Kicsit veszélyes (**). A korabeli vásárban kapható serbet (jeges gyümölcskása) korlátlan fogyasztása torokfájást okozhat.
KÜLÖN PROGRAM:
0 150
14
1400
0 50
750
00 10
1750
1250
20 00
0
Sikátor-bújócska
Belenéztünk az időutazó távcsőbe, de elsőre nem teljesen sikerült a helyes évszámra tekerni. Ez fogadott minket: Indítványoztam, hogy nézzük meg, mi volt a lángosos helyén a sikátorban. Meg is találtuk azt a keskeny lépcsőt, ami a mai napig a Fő térről vezet fel a templomdombra. Persze se lángosost, se fagyizót nem láttunk ott. Ehelyett az egyik ablakból kizúdítottak egy vödör piszkos vizet, ami elől sikeresen félreugrottam. A dombon néhány alacsony ház állt, iskola sehol. A templom viszont már akkor is ott állt, csak valahogy más volt: az ablakai magasan helyezkedtek el, falait festmények díszítették. – Ilyen kicsi volt a város? – hüledezett Rozi a kilátást szemlélve. – Még nem volt város, csak falu – igazítottam ki. A városfal a templomdombtól a Bükkös-patakig ért, azon túl csak szőlőskerteket és erdőket láttunk. Tehát a mi házunk kívül esett volna a várfalon, kiszolgáltatva minket a portyázó rablóknak vagy a törököknek, állapítottam meg. Rozit nem annyira érdekelte ez a középkor, és mindenképpen tovább akart utazni. Újra elővettük az időutazó távcsövet és belenéztünk.
Füge és Rozi élménybeszámolója Készítettem egy kérdőívet az IdőUTAZÁSI iroda ügyfelei számára, hogy megtudjam, melyik korba szeretnének utazni. Ezt Rozi kitöltötte, és nem lepődtem meg az eredményen. Elsősorban az érdekelte, hogy lehetett-e kapni fagyit a középkorban. Másodsorban szerette volna tudni, hogy nézett ki a Fő tér, amikor építették. A tér közepén álló kereszt pedig azért érdekelte, mert azt hallotta, hogy egy ember van alatta eltemetve. Ráadásul fejjel lefelé. (Ez nem biztos, mert még senki sem merte kiásni, de elképzelhető.) Régen, magyaráztam Rozinak, volt egy pestis nevű betegség, és a legtöbb ember belehalt. A keresztet azért állították ide a gazdag kereskedők, hogy a pestis soha ne jöjjön vissza. Na meg hálából. – Nézzünk utána, hogy igaz-e! – kiáltotta Rozi. – Remélem, tudod, melyik évben állították!
FŐ TÉR, 1400-AS ÉVEK Jól látható, hogy még nincs középen semmiféle kereszt. Nincs macskakő, csak macskák meg poros föld, néhány kőház, kőkerítés, fakapu. Ezen felül jó sok szamár, tehén, tyúk, kecske és gyümölcsfa. Néhány cipekedő ember és bámészkodó gyerek.
15
fényképezőgépe miatt). Nekünk az volt furcsa, hogy a gyerekek úgy néztek ki, mint az összezsugorított felnőttek. A fiúk kalapot viseltek, mellényt és fehér inget. A kislányok pedig mintás kendőt és színes, bő szoknyát, pont olyat, mint az anyukájuk. Az anyukák szoknyája leért egész a földig, és egyáltalán nem zavarta őket, hogy végighúzzák a piszkos kövön. Kíváncsiak voltunk, ha ennyi mindent árulnak a téren, miféle boltok vannak a házak földszintjén. Ezek a boltok egészen picik voltak, a fapolcaik telis tele dobozokkal, üvegekkel. A vevők fésűt, tükröt, cérnát, szöget, papírt, csipkét vettek. De láttunk még agyagkorsókat, színes vásznakat, gyertyákat, porcelántálakat, petróleumot, sót, cukrot is. Rozi is beállt a sorba, mert szerinte, ahol ennyi minden van, ott biztos fagyi is kapható. Hiába mondtam neki, hogy itt nincs hűtőpult. Szerencsére nem jutottunk el az eladóig, mert meghallottuk odakint az ismerős harangzúgást, és Rozi végre hajlandó volt kijönni a boltból. A Fő téri szerb templom éppen úgy nézett ki, mint most. Erős illat szállt ki az ajtaján. (Hittanon tanultuk, hogy ez a tömjén: egy távol keleti fűszer, amit ha meggyújtanak, füstöl.)
T U D TA D , H O G Y … a Fő tér háromszög alakú, akárcsak az emlékkereszt alapja? a magyarok a 9. században költöztek Szentendrére és környékére? a törökök kiűzése után szinte kiürült a város? a Fő téren található Kereskedőház teteje azért olyan magas, mert a padlása áru tárolására szolgált? ebben az időben élt Szentendrén Ráby Mátyás, akinek az életét Jókai Mór írta meg a Rab Ráby című regényében? a főzéshez a szentendreiek már akkor is sok fűszert (például fahéjat, sáfrányt, gyömbért) használtak, amikor az még luxusnak számított? a piac csak 1940-ben költözött le mai helyére, a Bükkös-partra?
FŐ TÉR, 1850
Most meg időben túlmentünk a középkoron, sőt a pestisjárványon is. Én nem bántam, mert a pestis ronda betegség, dögvésznek is hívják. Aki elkapja, annak a bőre megfeketedik, és végül meg is hal. Ettől függetlenül nagyon tetszett nekünk ez az 1850-es Fő tér: a kereszt körül asztalok álltak, azokon pedig mindenféle áru volt kipakolva, legalábbis a mai vásárnapon, azaz vasárnapon. Jó nagy volt a zaj. Árusok kiabáltak egymás szavába vágva, de volt harmonikás és vásári kikiáltó is. Gyerekeket is láttunk mézeskaláccsal a kezükben. Furcsán bámultak minket, de ezt már megszoktuk (biztos Rozi Hello Kitty-s pólója és 16
A középkori házak és falusias telkek helyén sok színes, emeletes ház áll, szorosan egymás mellett. Van macskakő, és középen ott a kereszt, rajta a festett ikonokkal és az évszámmal: 1763.
17
A kifelé jövő és éneklő emberek eléggé komorak voltak. Ezért belestünk, és láttuk, hogy az oltárnál egy nyitott tetejű koporsó fekszik. A templomnál Rozi felmutatott a szemközti ház sarkán lévő üveges erkélyre. – Nézd, szerinted mit figyelhet? Tényleg állt ott egy magas férfi, aki a Duna felé kémlelt. Követtem a tekintetét: amerre nézett, ott egy hajó kötött ki a parton. – Hát persze! – csaptam a homlokomra. – Azért építették az erkélyeket a sarokra, hogy ráláthassanak a Dunára, és időben tudják, ha megérkeznek az áruszállító hajók!
Blagovestenszka templom
Aztán odamentünk egy csoport gyerekhez, akik egy idős bácsit hallgattak. Sajnos a bácsi nem magyarul mesélt, ezért nem értettük. Egy kisfiú csendre intett minket, mikor Rozi kérdezősködni akart. – Cssss. Most jön az a rész, ahol a törököket jól megverjük – súgta. – Milyen nyelven mesél a bácsi? – kérdezett vissza Rozi. – Te nem tudsz szerbül? – csodálkozott a fiú. – Csak magyarul. A fiú végképp elámult. Ott is hagyott minket. Megmagyaráztam Rozinak, hogy a szentendrei lakosok nagy része ekkor szerb, dalmát vagy görög nemzetiségű volt, és a Balkánról menekültek ide a törökök elől. És a keresztet is, ami után annyira nyomozni akart, szerb kereskedők építtették.
Elindultunk lefelé a Görög utcán, hátha már ekkoriban is volt ott fagyizó. De csak szappanboltokat találtunk, és az utcán sorakozó asztalokon mindenféle állat: nyúl, kecske, disznó húsát kínálgatták. Vasárnap ez az utca egy szabadtéri hentesbolt, állapítottam meg. Rozi fintorgott és nyafogott, hogy akkor fagyi helyett vegyek neki valami vásári édességet. Lementünk hát a Duna-partra. Ott a halárusok után végre megtaláltuk az édességárusok asztalait is, roskadásig tele mindenféle finomsággal, fűszerrel, süteménnyel. Nagy volt a tömeg, a zsivaj, észre sem vettek minket. – Nézd! Mutatványos! – kiáltott Rozi megfeledkezve az édességről. Egy ember gólyalábon igyekezett felénk, de mikor meglátta Rozi pólóját, majdnem elesett. Pedig nagyon ügyes volt, Rozi le is fotózta.
De Rozi közben már egy szeplős kislánnyal üzletelt, aki jégkását árult. Azaz serbetet. Egy nagyjégtömbről késsel forgácsokat kapart le, ezeket aztán összekeverte eperszörppel. Megkóstoltam én is: csukott szemmel kicsit hasonlított a fagyira, bár tölcsért nem kaptunk hozzá. Mivel nem volt korabeli pénzünk, Rozi matricával fizetett. Megmutatta a kislánynak, hogyan lehet felragasztani. Jó sok serbetet kaptunk érte! Mondanom sem kell, itthon a vacsoránál nem tudtuk megmagyarázni, miért van Rozi berekedve. A szüleim a kezdődő betegség jelének látták azt is, hogy elővette a történelmi könyveket. Persze én tudtam, miről van szó. Rozi nem nyugszik, míg meg nem fejti a kereszt titkát. Drukkoltam, hogy megtalálja, mert a pestis idejébe nem nagyon volt kedvem vissza időutazni vele.
FŐ TÉR, 1852-1854
18
ber
m bas e lyalá .” ó G i : t rop címe kép em: a ké a t erin zerint S zi sz „Ro özben. k s é s e
Serbet (jégká
sa)
+
J É G gy ü m ölcsszörp
19
külön program
Sikátor-bújócska A 19. században a város olyan kicsi volt, hogy a mai belváros határánál (a Hold utca végénél) már kezdődtek a szőlőföldek. A különféle mesterségek képviselői külön utcákban laktak. A betelepülő szerbek házaikat szorosan egymás mellé építették, és itt-ott szűk utcácskákkal, sikátorokkal választották el. Ezek a sikátorok a mai napig megvannak. Keresd meg, melyik sikátor hol bújik meg!
textil készítők, ruhakészítők
Fő tér Kalmárkereszt Belvárosi sikátorok
KÁDÁROK HORDÓKÉSZÍTŐK
TCA
HOLD U
s vic umo köz k a Av kum Ava
B
MDOM
Tem sikát plomdom bi or
FŐ TÉR
TCA
Futó köz
köz
O TEMPL
U GÖRÖG
török
tak
6
4
Péter-Pál utca
1
s-pa
ö bükk
Keresd meg a térképen!
PAPLANOSOK
Ferenc
zy köz
2
3
5 BOGDÁNYI U
TCA
1
2
3
4
5
6
RAK
ŐK, RAKTÁ
KERESKED
kereskedők
DUNA
TOBAKOSOK BŐRMŰVESEK
ISTÁLLÓK
20
21
HAGYOMÁNYOK, VIGASSÁGOK
3
Libaröptetés a város felett és találkozás Dodolával
Tulajdonképpen hasonlított a mostanira, néhány különbséggel:
TAZÓ IDŐU B B OKRA GJO PNAP A LE E N N Ü L AT AJÁN
INDULÁS: Napforduló környékén a Szamár-hegyről MEGÉRKEZÉS: Az 1800-as évekbe, ugyanoda
Autók helyett ökrös szekér.
AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK: Kukucskálás régi házakba,
udvarokba, hajóvontatás a Dunán, libaröptetés a Fő tér felett, találkozás a Dodolával, Ivan Dan.
VESZÉLYESSÉG: Teljesen biztonságos (*).
0 150
1800
0 50
750
00 10
1750
1250
20 00
0
KÜLÖN PROGRAM: Házvadászat
Füge és Rozi élménybeszámolója Rozi ezúttal a tobakosok keresztjét szerette volna megnézni, ezért felmentünk a szamár-hegyi kilátóhoz. A tobakosoknak persze semmi köze a tabakozókhoz, azaz a Tabakban édességet vásároló gyerekekhez, mint ahogy azt Rozi először feltételezte. A tobakosok szerb bőrművesek voltak, magyaráztam, akik a „hegy” aljában laktak. Rozi emiatt kicsit csalódott volt, mert ő is nagy tabakozós – de a gyönyörű kilátás kárpótolta. Szabad szemmel elláttunk a Dunáig, a környező hegyekig, sőt, be lehetett látni a házak udvarába is. Elővettük az időutazó távcsövet, hogy lássuk mennyit változott a kilátás kétszáz év alatt. 22
Vízvezeték helyett vízhordó szamarak.
Keresd meg a térképen! Dísznövények helyett hatalmas szőlőlugas.
A kertekben kutyák helyett liba, kacsa, disznó, kecske.
Tobakosok keresztje Sztaravoda-forrás Templomdombi templom Daru-piac
66. oldal 23
Észrevettünk egy csapat fiút, akik legalább száz libát tereltek a hegyről lefelé, és egyenesen felénk tartottak. Mikor összes liba ott ott gágogott a kilátónál, a fiúk tapsolni, kiabálni kezdtek, hogy felszálljanak. Szerintem lusták voltak végighajtani a libákat a városon, ezért innen akarták leröptetni őket a Duna-partra. Rozinak szokás szerint fogalma sem volt, mi történik, ezért nagy lelkesen a libákra vetette magát, hogy megölelgesse őket. De azok úgy megijedtek tőle, hogy nem a Duna-part felé szálltak, hanem a város felé menekültek. – Ajjaj – kaptak a fejükhöz a fiúk –, ezek most a Fő téren fognak leszállni. Rozival gyorsan elindultunk lefelé a lépcsőkön, hogy még időben elcsípjük a száz libát a Fő téren. Micsoda látvány lehet! A Bogdányi utcába érve azonban váratlan akadályba ütköztünk: a Rab Ráby tér felől egy bokor közeledett felénk! Ráadásul ugrabugrálva. Mikor közelebb ért, még furcsább lett: kiderült, hogy egy meztelen bácsi, aki a testére faleveleket és lombos ágakat kötözött. Nagy tömeg kísérte. – Vigyázzanak, ez bolond! – kiáltotta Rozi, de senki nem figyelt rá. Persze, mert rajtunk kívül mindenki úgy viselkedett, mintha bolond lenne!
24
A gyerekek ezt harsogták: dodola, dodoló... És fémedénnyel csörömpöltek hozzá. A felnőttek vödörből vizet zúdítottak a bácsi nyakába. Az óbégató gyerekeknek pénzt nyomtak a kezébe. A mi kezünkbe is nyomtak, pedig mi nem is énekeltünk. Rozi segíteni akart a bácsin, ezért levette a kardigánját, hogy ráterítse. Ennek szemmel láthatóan senki sem örült, legkevésbé a bácsi. Egy ideig követtük a menetet, hátha mégis meggondolja magát. Aztán Rozi észrevette, hogy a fiúk már visszaterelték a libákat a Duna-partra. Mi is lementünk utánuk. A parton nem volt gát, sem mobilgát*, hanem végig füves, iszapos föld. Miután Rozi megunta a libák üldözését, beálltunk hajót vontatni. Egy csapat mezítlábas gyerek húzott farudakkal egy hajót a kikötő irányába. A vezetőjük volt a legnagyobb, ő vezényelt. Úgy látszik, régen a gyerekek nemcsak az állatokra vigyáztak és kapáltak, hanem még hajót is vontattak! Mikor elindultunk visszafelé, újra találkoztunk a lombokba öltözött emberrel. Egy fa mögött hámozta le magáról az ágakat, és a ruháját próbálta magára cibálni. Ezek szerint véget ért a bolondozás, állapítottam meg. Rozi odaszaladt hozzá, és víz helyett a kérdéseit zúdította a nyakába: – Miért öntötték le a bácsit? – kérdezte. – Hogy meghozzam az esőt – felelte a bácsi mókás grimaszt vágva. – Nálunk, szerbeknél az a szokás, hogy ha nagy a szárazság, akkor dodolázunk, azaz lombruhában táncolunk esőért. 25
T U D TA D , H O G Y … Szent Iván napját nevezik a szamár-hegyiek Ivan dannak? a dalmát közösség napjainkban a Daru-piacon tartja meg az ünnepet? Ilyenkor este tűzugrás is van. van egy Dodola nevű utca a templomdomb aljában, a Szamár-hegyen? augusztus 19-én tartják a szerb búcsút, az itt élő szerbek legnagyobb ünnepét? Az emberek ilyenkor a Preobrazsenszka templom udvarán gyűlnek össze. Még Szerbiából is sokan jönnek erre az ünnepre. a Szamár-hegy neve a dalmátok idejéből származik, mert akkoriban szinte minden itt lakónak volt szamara, amivel a vizet hordták? a dalmátok inkább Isten-hegynek, vagy Angyal-hegynek nevezték lakóhelyüket, mert csúfolódásnak érezték a Szamár-hegy nevet. régi szerb és dalmát szokás a karácsonyi tuskóégetés és kalácssütés? Néhány család még ma is őrzi ezt a hagyományt. régen a betelepülők karácsonykor tuskót égettek és karácsonyi kalácsot sütöttek? a Szamár-hegyen, advent utolsó hétvégéjén ma is láthatsz élő betlehemest? újabb szentendrei hagyomány a nyár közepi Ister-napok is? Ilyenkor sötétedés után több száz égő gyertyát úsztatnak le a Dunán.
26
– Ez furcsa. Mi ilyenkor inkább öntözünk – mondta Rozi. – Iván dankor a tűzugrásnál is lesz dodolázás – folytatta Dodola, aki szerencsére nem hallotta Rozi megjegyzését. – És akkor mit tetszik hozni? Szárazságot? – kérdezte Rozi ártatlan szemekkel. A bácsi jót nevetett. – Inkább szerencsét. Mert, aki átugorja Szent Iván tüzét, az nem lesz híján egészségnek és szerelemnek. Ekkor Rozi piros arccal felugrott, és határozottan kijelentette: – Menjünk most, azonnal mi is! De Dodola a fejét csóválta. – Ivan dan a nyári napfordulókor van. A tűzugrást éjfélkor tartják, nektek akkor már ágyban a helyetek. Rozit nagyon érdekelte, hol lesz a tűzugrás. – A Sztaravoda-forrásnál. Hozunk lámpást, meleg kendőt, az asszonyok ennivalót. Nagy dínom-dánom van ám olyankor, néha még a tűzoltózenekar is fújja. Éjjel, mikor mindenki átugrotta a tüzet, akkor jövök én. Fémbögrében csörgetek egy kis pénzt, és azt gajdolom hozzá: Oj dodla, dodola... A többiek engem is biztatnak, hogy ugorjak. Erre én nekifutok, elrugaszkodok, ééés – puff, balszerencsémre pont a tűz közepébe esek! – Meg tetszik égni? – szörnyülködött Rozi. – Dehogy – nevetett Dodola. – Vízzel leöntenek, aztán elkergetnek. Ez a szokás. Rozi elgondolkozva nézett maga elé. – Hát én inkább nem leszek Dodola. De a tűzugrást azért is kipróbálom! Otthon este, miután lefeküdtünk, alig bírtam elaludni. Hallottam, hogy Rozi valamit számol, de folyton elrontja meg újra kezdi. Nem bírtam tovább, és felültem. Még jó, mert kiderült, hogy nem a bárányokat számolja. – Rozi, így sose fogsz elaludni, és én sem, ha folyton újrakezded a bárányok számolását. – De én nem is akarok elaludni. Azt számolom, kétszáz éve melyik napra esett a napforduló. Hogy le ne maradjunk a tűzugrásról. Hát ő Rozi. Reménytelen eset.
27
t a z s á zvad
Há
külön program Keresd meg a városban ezeket a házakat, helyeket!
FŐ TÉR 17.
FŐ TÉR 18.
GÖRÖG UTCA 1.
horgonyos kereskedőjelvény (a kereskedők így jelezték lakóházaikon a foglalkozásukat)
szőlőfürtök a ház falán
(ez Szentendre egyik legrégebbi utcája, valaha Dunára járónak hívták). Négyzetes mintára díszített házfal (kváderes falfestés) a 16. századból
BARTÓK BÉLA ÚT és TEMETŐ UTCA sarka
BELGRÁD SZÉKESEGYHÁZ
Nepomuki Szent János szobor, az Iván napi búcsú kiindulópontja
oldalán látható sírkövek, koponyák és lábszárcsontok
GŐZHAJÓ UTCA ÉS HUNYADI UTCA sarka
FŐ TÉRI
BLAGOVESTENSZKA TEMPLOM falában, a kapu mellett sírjel
Szent Miklós, a hajósok szentjének freskója
DALMÁT PINCE
kocsárnya (kovácsoltvas pinceajtó)
RAB RÁBY TÉR 1.
VUJICSICS TÉR
Agnus dei (Isten báránya) szobor és kút, Szentendre címere
Szőlősgazda háza szőlőfürt a kapu zárókövén
KERESZTELŐ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIATEMPLOM középkori napóra
28
GÖRÖG U. 2.
sarokra épített erkély
29
SZÜRETELÜNK!
4
Füge és Rozi élménybeszámolója
A szőlő nyomában a pincétől padlásig és a világhírű vörös aszú titkos receptje INDULÁS: Szeptemberben, a Pismányról MEGÉRKEZÉS: Az 1800-as évek végén, ugyanoda AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK: Dézsmaház, szőlősgazdák
keresztje, föld alatti pincelabirintus, boros kádak és a padláson érlelt tikos összetevő.
VESZÉLYESSÉG: Enyhén veszélyes (**). Aki fél a sötétben, annak nem ajánlott! A padló csúszik, bakancs viselése kötelező.
0 150
1800
0 50
750
00 10
1750
1250
20 00
0
KÜLÖN PROGRAM: Gibanicakóstolás, mustkészítés
NLAT A LEGJOBB IDŐUTAZÓ AJÁ SZŐLŐSZÜRET IDEJÉRE
Nem volt könnyű rávenni Rozit, hogy utazzunk vissza abba az időbe, amikor virágzott Szentendrén a szőlészet és a borászat. Ő inkább titkos kincsekre vagy finomságokra szeretett volna vadászni. Pedig Szentendrét a szőlő és a bor tette azzá, ami. Az embereknek régen ez adta a munkát, ezzel kereskedtek, ebből gazdagodtak meg, és ebből építették a gyönyörű házakat, amelyeket ma is megcsodálhatunk. Azt ígérem Rozinak, ha eljön velem az időutazásra, mutatok neki egy igazi kincset, a szentendrei vörös aszút. Annak idején a cári udvartól kezdve egészen Németországig mindenki ezt szerette volna inni. Pedig elég drága volt. Egy liter bort lehetett kapni 1–2 forintért, de a vörös aszúért legalább 10 forintot kellett fizetni. – Ha ennyire jó volt, akkor miért nem készítik ma is? – kérdezte Rozi. – Mert szinte semmi nem maradt a híres szőlőkből. A filoxéra mindet kipusztította. Sőt, a kipusztult szőlők helyére ültetett gyümölcsösök sincsenek már meg, csak a nevük maradt fent.
T U D TA D , H O G Y … a szüret kezdete a város egyik legfontosabb ünnepe volt? sok pincét olyan magasra építettek, hogy szekérrel is be lehetett hajtani (ilyen a Kovács Margit Múzeumban található pince)? több mint 10 km hosszú pincerendszer épült az óváros alatt? A 40–50 méter hosszú pincékből néha három-négy utcával arrébb lehetett feljönni? a szőlővel rakott szekerek csak meghatározott útvonalon jöhettek be a városba, hogy a dézsmát be tudják rajtuk hajtani? Az út egyik oldalán a földesúr megbízottja szedte be a kilencedet, a másik oldalon pedig a görögkeleti pópa vagy a katolikus plébánia megbízottja vette le a tizedet, illetve az út másik részén ott állt a városi adószedő is? a szőlődézsma csak 1848-ban szűnt meg?
– Nézd csak, Rozi, ez a szőlősgazdák keresztje,− mutattam a Dézsma utca sarkánál található faragott oszlopra, aminek kovácsoltvas kereszt áll a tetején. − Az a sárga ház pedig velünk szemben a dézsmaház. Régen a gazdák itt adták le a termés egy részét, adónak. – Aki itt lakott, az pedig megdézsmálta – kuncogott Rozi, aki szintén szeretett dézsmálni, azaz mindenbe belekóstolni. A Szamár-hegyre érve az időutazó távcsövet az 1800-as évek elejére állítottam, mert azt olvastam valahol, hogy abban az időben készült a híres szentendrei aszú. Mikor belenéztünk a távcsőbe, különös dolog történt. 30
a szőlősgazdák védőszentjéről elnevezett Orbán keresztet (a REC Regionális Környezetvédelmi Központ előtt) 30 évvel a szentendrei szőlők kipusztulása után állították? a Rab Ráby téren álló sarokház kertjében látható Szentendre legrégebbi szőlőtöve, ami több mint 100 éves? a szőlőművelés emlékét a következő utcanevek őrzik: Borpince utca, Dézsma utca, Kapás köz, Szőlőhegy utca, Kadarka utca?
31
Ezt láttuk, azaz nem láttuk: – Hű, egy várbörtönbe kerültünk – mondta Rozi izgatottan. Ahogy tovább botorkáltunk, nagy kádszerűségeket tapogattunk ki a falak mellett. – Biztosan koporsók! – kiáltotta lelkesen. Találtam egy olyan kádat, amelyiknek elmozdítható volt a fedele. Rozinak pedig lett egy használható ötlete: a fényképezőgépével világított. Felemeltem a fedelet, Rozi pedig a vakuval rávillantott valami sötét, sűrű vöröses löttyre. – Pfuj, ez vér! – sikította Rozi, mire ijedtemben visszaejtettem a fedelet. Azért a résen át óvatosan beleszagoltam. – Ez must, nem vér. Úgy láttam, Rozi kicsit csalódott. – Sajnálom, Rozi, a vérszívó Drakula gróf sosem élt Szentendrén. Viszont errefelé a 19. században nemcsak hordókban, hanem ilyen agyaggal letapasztott fakádakban is készítettek bort. – Szóval egy közönséges pincében vagyunk – mondta unottan. – Ha mindent tudsz, azt is tudod, hogy jutunk ki innen? – Persze. Csak kell keresnünk egy kutat, amelyik keresztülhalad a pincén, és ott felmászhatunk a felszínre. Ha szerencsénk van, nem kell több kilométert gyalogolnunk, ugyanis régen a pincék elég hosszúak voltak, és többfelé is elágaztak, és... – Fázom, és nagyon éhes vagyok – nyafogott Rozi. Ekkor kiabálást, zörgést hallottunk, és nyikorogva kinyílt a fejünk felett egy vasajtó. – Vigyázz Rozi, ez egy kocsárnya! – kiáltottam, de Rozi már kapaszkodott is felfelé. Pedig ha figyelt volna rám, tudhatta volna, hogy a kocsárnyát nem közlekedésre használták, hanem ezen át öntötték be a kádakba az összetaposott szőlőfürtöket. Akárcsak most.
GI BA NI CA
(ahogy régen is ették a szerb és a dalmát gyerekek)
Hozzávalók:
(6 adaghoz) 1 csomag réteslap fél kg tehéntúró 5 dl joghurt 2 tojás 1 evőkanál só 1 dl olívaolaj a kenéshez
Így készítsd el:
A töltelékhez keverd össze a túrót, a tojásokat, a joghurtot és a sót. A tepsi belsejét kend meg olajjal, majd három réteslapot fektess rá, azokat is laponként olajozd be. Hat réteslapot vágj kb. kéttenyérnyi darabokra, egyenként mártsd bele a töltelékbe, majd gyűrd össze ezeket, és helyezd a tepsibe. A maradék tölteléket is öntsd a tepsibe. A tetejére három megolajozott réteslap kerül. Előmelegített sütőben süsd ki.
– Micsoda szerencse, hogy szüret van! – magyaráztam a szőlőlétől ragacsos Rozinak – A szüretelők előbb-utóbb lejönnek ide, és akkor kiszabadulunk. Rozi – miután gyilkos pillantást vetett rám – megkóstolta a szőlőlevet. Láthatóan ízlett neki. – Ebből készült a híres vörös bor is – mondtam. 33
– És mitől volt olyan különleges? – érdeklődött Rozi kissé dideregve. – A titkos összetevőtől. Keressük meg, és akkor meg is kóstolhatod. Mikor a jókedvűen nótázó szüretelők végre kinyitották a bejárati vasajtót, mi ügyesen kisurrantunk mellettük, egyenesen be a Rab Ráby téren álló sárga házba. Rozi, a titkos összetevőt kutatva szinte minden helyiségbe belesett. A szobák hasonlítottak a nagymamámék szobáira. Fapadló volt bennük és üveges szekrények tele porcelánedényekkel, a falon pedig szentképek. Az ablakok kicsik voltak, és a sarokban egy cserépkályha állt. A konyhába is bekukkantottunk, ahol nagy szoknyás asszonyok sürögtek-forogtak a kemence körül. Rozi itt nem a titkot kereste, csak elcsent az egyik tepsiről egy sütit. A padlásfeljárónak csak nagy nehezen sikerült felnyomnunk az ajtaját. Még én is meglepődtem, milyen hatalmas a tér odafent, pedig olvastam, hogy a sok szőlő miatt építették ennyire magasra. A gerendákra ugyanis rengeteg szőlőfürt volt felkötözve, és a föld is be volt terítve szőlővel.
MUST HÁZILAG Mustot te is könnyen készíthetsz, mert nem kell hozzá szőlőbirtok, sem titkos összetevő. Folyó vízben moss meg jól néhány szőlőfürtöt, aztán szemezd le egy tálba. Ezután a szemeket tedd át egy nagy szűrőbe. A szűrőt rakd egy nagyobb tál fölé, és fakanál segítségével préseld ki a szemekből a szőlőlevet. Máris kész a friss must.
3 1
4
2
– Tessék, ez a titkos összetevő – mutattam Rozinak –, kóstold meg, milyen édes. – Mazsola? – Aszúszem. A melegben a szőlő megaszalódott, ezt tették aztán a borba. De Rozit a titkos összetevőnél még mindig jobban érdekelte a rétes, amivel engem is megkínált. Tényleg nem volt rossz. Otthon sikerült kinyomoznom a receptjét. A neve: gibanica. Anyu azóta többször is sütött ilyet, és kicsit zavarba jött, mikor úgy dicsértük meg, hogy épp olyan, mintha az 1800-as években csinálták volna. Én azt tervezem, hogy a padláson, az IdőUTAZÁSI Iroda fölötti gerendán szőlőt fogok aszalni. Ez persze az aszúborhoz kell, amit Rozival fogunk készíteni. Mindig jól jön egy jövedelmező mellékállás, ha utazási iroda dolgai esetleg nem a tervek szerint alakulnának...
Keresd meg a térképen! Dézsma ház Nemzeti Bormúzeum Dalmát pince Szőlősgazdák keresztje 66. oldal 35
KATASZTRÓFÁK ÉS EGYÉB PRÓBATÉTELEK
5
Sorscsapások Szentendrén az elmúlt évszázadokban INDULÁS: Nem javasolt MEGÉRKEZÉS: Maradj inkább otthon egy jó könyvvel NEM AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK: Tűzvész, lerombolt házak,
árvízzel borított város, tövig lerágott búzaföldek, veteményesek.
NLAT A LEGJOBB IDŐUTAZÓ AJÁ K BORZONGANI VÁGYÓKNA
0 150
36
?
0 50
Füge és Rozi élménybeszámolója
750 00 10
1750
1250
20 00
0
VESZÉLYESSÉG: Szuperveszélyes(******)!
Ha van egy időutazó távcsöved, akkor jó, ha ismered a múltat. Máskülönben véletlenül elutazhatsz egy olyan korba is, ahonnan majd menekülnöd kell. Mint nekünk Rozival. Az egyik időutazáskor Rozi találkozni szeretett volna Barcsay Jenővel, a híres festővel, hogy megmutassa neki a rajzait. Persze azt remélte, hogy a tanítványa lehet, ha a mester meglátja milyen tehetséges. Barcsayval ugyan nem találkoztunk, de a műveit láttuk, ha nem is egészen úgy, ahogy képzeltük... Elsétáltunk a Régi Művésztelepre, ahol annak idején az árnyas kertben festők alkottak, és az időállító tárcsát 1960-ra állítottuk. Mikor belenéztünk a távcsőbe, csak szürkeséget láttunk, és valami gyanús zúgást is hallottunk. Aztán csak arra emlékszem, hogy süllyedek a hideg vízben. Mikor újra felbukkantam, láttam, hogy mellettem Rozi csapkod. (El kell ismerni, egész jól úszik. Legalábbis jobban, mint ahogy rajzol.) A festők a művésztelepen csónakkal közlekedtek, és ez volt a szerencsénk: felkapaszkodhattunk az egyikbe. Kiderült, hogy épp hatalmas árvíz van, a Duna elöntötte a belvárost és a művésztelepet is. Megmentőnk a csónakból mutatta meg a saját és művésztársai műveit: a víz tetején úsztak az ecsetek, vásznak, fadobozok között. Aztán megtudtuk, hogy még abban abban az évben építettek egy nagy gátat az óváros elé, hogy többé ne tudja elönteni az árvíz. (Ma mobilgát védi a várost. Ezt a fajta gátat azért hívják mobilnak, mert csak akkor teszik a helyére, ha jön a víz. Amíg nincs árvízveszély, addig a gát egy raktárban pihen.) A következőkben ajánlunk, azaz NEM ajánlunk néhány utat, amit kipróbáltunk, és ahova még Rozi sem biztos, hogy visszamenne...
Árvízjelző tábla, Dumtsa Jenő utca Árvízjelző tábla, Péter Pál utca Árvízjelző tábla, Görög utca
37
1790
1541
Török pusztítás Íme a lista, ahova biztos NEM szeretnél utazni:
Szentendrét elfoglalták a törökök. Ezután még százötven évig nem érdemes ide jönni, mert ez idő alatt a város csak pusztul. 1588-ban például mindössze hat telken álltak házak.
Tűzvész Ekkor tombolt a legnagyobb városi tűzvész, amelyben egy egész utca porig égett. Megszámoltuk, összesen huszonhét szőlősgazda háza veszett oda. A lángok azért terjedtek gyorsan, mert a tetők szalmával meg náddal voltak fedve. Ettől kezdve az emberek inkább cserepet raktak a házakra.
1847
sáskajárás
1831
Kolera A hasmenés és a hányás még nem olyan nagy baj. De ha ezt a kolera bacilusa okozza, akkor annak a vége kiszáradás és halál. A járvány idején minden tizedik szentendrei meghalt. Mi tudtuk Rozival, hogy víz fertőzött, ezért nem ittunk a szennyezett kút vizéből. És azt is tudtuk, hogy kezet kell mosni, és figyelni kell a tisztaságra, mert ezzel megelőzhetjük a bajt. De a legjobb megelőzés az, ha nem megyünk oda.
38
Én bírom a sáskákat, Rozi kevésbé. Elismerem, több millió sáska együtt az tényleg nagyon ijesztő. Felhőként ellepik a növényeket, lerágják a gabonát, a füvet, a zöldségeket, a fák és a bokrok leveleit. Néhány perc alatt mindent felfalnak. Régen az emberek rettegtek a sáskajárástól, mert utána nem maradt ennivalójuk. Ekkor az évben Szentendrén hatalmas füstöt csináltak, meggyújtották a szalmát, hogy ezzel elijesszék a sáskahadakat.
1838
A nagy árvíz A Duna ebben az évben elöntötte a város nagy részét, és ledöntött 177 szentendrei házat. Az emberek az utcán csónakokkal közlekedtek, és az ablakokon át mentették, ami menthető. Mi Rozival először a Kör utcából a Fő tér irányába eveztünk, majd a Bercsényi utcán át végighaladva a mostani 11-es útnál kötöttünk ki. A házak falán lévő árvízszintjelző táblákon te is meg tudod nézni, milyen mély volt a víz.
1880
szőlőgyökértetű (filoxéra) Szentendrén a filoxéra három év alatt elpusztította a virágzó szőlőskerteket. Az emberek olyan szegények lettek, hogy kenyérre sem jutott pénzük. Állítólag volt olyan gazda, aki karácsonykor egy kiflit tett a fa tetejére dísznek. A gazdák ezután gyümölcsöt kezdtek termeszteni a szőlő helyett. Hamarosan ismert lett a finom szentendrei gyümölcs, főleg a málna és az egres. 39
SKANZEN – SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM
6
Legyél a régi idők mestere! INDULÁS: Április 1-től október 30-ig a szentendrei buszpályaudvarról MEGÉRKEZÉS: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum főbejáratához
A LEGJOBB ID ŐUTAZÓ AJÁNL AT IDŐUTAZÓ TÁ VCSŐ NÉLKÜL UTAZÓKNAK
AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK:
Régi parasztházak, vízimalom, kovácsműhely, templom, régi tárgyak, játékok, sok-sok állat, vasút, szatócsbolt, harangláb... és még megannyi más.
VESZÉLYESSÉG: Teljesen biztonságos (*). A házakban a hagyományőrző
nénik és -bácsik elmesélik a régi mezővárosokban és falvakban élő emberek életét, és megmutatják az eszközök használatát.
0 150
2016
0 50
750
00 10
1750
1250
20 00
0
KÜLÖN PROGRAM: Lélekmadár készítése
Füge és Rozi élménybeszámolója Ha profi időutazó szeretnél lenni, akkor azt javaslom, először gyere a Skanzenbe. Itt máris a múltban találod magadat, még időutazó távcsőre sincs szükség. Mi a trükk? Az, hogy néprajzkutatók összegyűjtöttek vagy lemásoltak száz, kétszáz, háromszáz éves házakat, és aztán minifalvakat, mezővárosokat építettel belőlük a Szarvas-hegy lábánál. Be is rendezték azokat úgy, ahogy annak idején voltak. A hagyományőrök pedig bemutatják, hogyan éltek bennük régen az emberek. És innen jött a nagy ötletünk Rozival: eljárunk a Skanzenbe, és ott megtanulunk olyan fontos dolgokat, amelyeknek aztán hasznát vesszük az időutazásokban. Így tudni fogjuk mindazt, amit a régen élt emberek, észre sem fogják rajtunk venni, hogy a jövőből jöttünk!
ttal! Menjünk skanzen vona
Szuper, akkor egy óra alatt bejárjukfél Magyarországot! 40
Írtunk egy listát, hogy az első alkalommal miket szeretnénk megtanulni:
1. Fiús já tékok 2. Lány os játéko k 3. Vásár lás 4. Gazd álkodás 5. Mocsá rjárás
41
1. Fiús játékok JÁTÉKUDVAR − FELSŐ-TISZAVIDÉK Régen egészen másképpen játszottak a fiúk és a lányok, ezt gyorsan felfedeztük. Nem árt neked sem az eszedbe vésni, különben könnyen lebukhatsz egy időutazáskor. A fiús játékoknál az ügyesség a lényeg. Nekem például a csülközés a kedvencem. (Csülközés, pányvázás − ilyen fura neveket adtak a játékoknak akkoriban, mikor még nem találták fel a LEGO-t.) Ebben a játékban mi, páran fiúk voltunk a rablók. A hagyományőrnénit pedig rábeszéltük, hogy ő legyen a kanász, aki védi a disznaját. Bottal hajigáltuk a malacot, azaz egy földbe szúrt fabotot. Ha eltaláltuk, megindult a küzdelem a botokért. Sajnos esetünkben a kanásznak nem sok dolga volt, mert azt a sovány botot csak nagyon nehezen tudtuk eltalálni. Szerintem igazi disznóval kellene játszani, mert azt könnyebb célba venni.
2. Lányos játékok JÁTÉKUDVAR − FELSŐ-TISZAVIDÉK Rozi először nyafogott, hogy ő már kinőtt a babaszobából, de mikor figyelmeztettem, hogy az időutazás miatt van rá szükség, sóhajtva beleegyezett. A régi disznóólban volt berendezve a babaszoba. A többi kislány persze nem sejtette, hogy Rozi nem játszani jött, mint ők. Mindent ugyanúgy csinált, mint a többiek: teát főzött a kis tűzhelyen, csészékbe töltötte, és babákat ültetett a kis asztal köré. Előtte a mini seprűvel kisepert, vizesnyolcast rajzolt a padlóra. Végül, kizárólag a titkos küldetése miatt, alig lehetett elrángatni. Azt magyarázta, hogy azért nem jön, mert meg kell várnia, amíg kisül a kalács, amit előzőleg a teknőben dagasztott. A hagyományőrnénit is sikerült megtévesztenie, mert az megdicsérte, hogy milyen ügyes kis háziasszony lesz belőle. − Ezt vehetjük úgy, hogy készen állsz az időutazásra − gratuláltam Rozinak. − Most már nyugodtan elmehetünk egy régi parasztcsaládhoz vendégségbe, nem fogsz lebukni, hogy csak a számítógépes játékokhoz értesz. 42
3. Vásárlás KLEIN MÓZES SZATÓCSBOLTJA − MÁDI KERESKEDŐHÁZ A szüleim ámuldoztak, mennyire különbözik egy ilyen régi üzlet a mai szupermarkettől. És hogy mi milyen otthonosan mozgunk benne Rozival... Persze, hiszen ez az üzlet nagyon hasonlít azokra a boltokra, amelyeket az időutazáskor Szentendre főterén láttunk. Azokban is volt egy nagy pult, amelyik mögött ott állt a kötényes boltos. A falakon pedig a padlótól a plafonig ezernyi fapolc és fiók, tele kincsekkel. A szüleinknek is találtunk elfoglaltságot: logikai játékkal okosodhattak.
43
T U D TA D , H O G Y … az első falumúzeumot Svédországban alapították, 1891-ben? A múzeum nevét egy, a területén lévő sánc (skansen) után kapta. Azóta a világon mindenütt skanzennek nevezik a hasonló szabadtéri néprajzi múzeumokat. a szentendrei Skanzen területén több mint négyszáz épület található? a Skanzen természetvédelmi területen fekszik, ami azt jelenti, hogy az állat- és a növényvilága nagyon gazdag? van a Skanzenben egy különleges játszótér is, ahol magyar népmesefigurákkal játszhatsz, például az igazmondó juhásszal körhintázhatsz vagy a kismalacokkal hintázhatsz, miközben a farkas a mókuskereket hajtja? a skanzenvonat maximális sebessége 15 km/h, ami azt jelenti, hogy fél óra alatt ér el az egyik végállomásról a másikra?
5. Mocsárjárás JÁTÉKUDVAR − FELSŐ-TISZAVIDÉK Lehet, hogy valaki furcsállja, de szerintem a mocsárjárás az egyik legfontosabb dolog. Ha visszautazol régi korokba, látni fogod, hogy milyen gyakran volt sár. A Duna folyton kiöntött, az állatok pedig esőben is összejárkálták az udvart. Akkoriban nem volt még gumicsizma, ezért ha sár volt, az emberek mindenféle furfangos dolgot találtak ki helyette: például a gólyalábat és a családi sítalpat. Én azonnal elestem velük, pedig nem is volt sár az udvaron. Szóval, ha nem akarsz folyton nyakig sáros lenni, akkor gyakorolnod kell!
4. Gazdálkodás GYEREKGAZDASÁG − DÉL -DUNÁNTÚL TÁJEGYSÉG, CSÖKÖLYI PORTA Megállapítottam, hogy Rozi tényleg nem is lenne olyan rossz gazdasszony. Most látott életében először tanyát, de rögtön tudta, mit kell tennie. Kemencébe vetette a kenyeret, leszedte a kukoricát, és megfejte a tehenet. Azt nem tudom, hogy a gazdasszonyok ugrálnak-e a szénabálákon, de neki az ment a legjobban. Én pedig a lóval foglalkoztam: alaposan megetettem, leporoltam. Úgy hallottam, régen a férfiak esténként az istállóban aludtak, tehát fontos, hogy jó barátság alakuljon ki köztünk.
külön program Készíts te is lélekmadarat! Egy lélekmadár általában láthatatlan, kivéve azokat, amelyeket karácsonykor a gazdasszonyok készítettek a gyerekeknek. Ezek a lámpához erősített, ajtónyitásra föl-leszálló galambok ősi szimbólumok, a Szentlélek megjelenítői a keresztény kultúrában. A szentendrei dalmátok karácsonyi koszorúk közepére tették. ÍGY KÉSZÍTHETED EL: Lyukassz ki egy tojást, ezután fújd ki a belsejét. Az üres héj lesz a madár teste, amit díszíthetsz zsinórral vagy textillel. A szárnyait papírból harmonikaszerűen hajtogasd, ragaszd a testhez, majd erősíts rá fonalat. A fonal segítségével akaszd fel a madarat a lámpára. A fonalat ezután vezesd tovább az ajtóhoz, és ahhoz is erősítsd hozzá. Így ajtónyitáskor a madár le-fel fog „szállni”.
44
45
Skanzen
Keresd meg a térképen! Szélmalom Amfiteátrum Állattanya Kovácsműhely Villa Rustica Vasútállomás
46
47
T U D TA D , H O G Y …
VADON A VÁROSBAN ÉS KÖRNYÉKÉN
7
régen hét malom működött a patak partján?
Növénygyűjtés, állatmegfigyelés a Bükkös mentén és a Sztaravoda-forrásnál
a Bükkös-patak 15 km hosszan kanyarog le a Pilisből a Dunáig?
INDULÁS: Korán reggel a Bükkös-piactól
a Bükkös-patak mellett található egy 4 km hosszú tanösvény?
MEGÉRKEZÉS: Városhatár, Kőhegyre vezető út eleje,
Izbég sokáig önálló település volt, és Püspökinek hívták?
1900-as évek eleje
AJÁNLOTT LÁTNIVALÓK: A patak menti állatok és növények. Találkozás a Fehérvíz-forrás boszorkájával. Játszótér a patak jobb oldalán. Elhagyatott szerb temető az izbégi iskola mellett.
VESZÉLYESSÉG: Teljesen biztonságos (*). A patak mentén élő állatok barátságosak. Ha kivételesen egy eltévedt vaddisznóval vagy rókával, esetleg boszorkával találkozol, ne próbáld őket megsimogatni!
0 150
48
1905
0 50
750 00 10
1750
1250
20 00
0
EXTRA PROGRAM: Tintakészítés
NLAT A LEGJOBB IDŐUTAZÓ AJÁ NA TERMÉSZETBARÁTOK K
Füge és Rozi élménybeszámolója – Szentendre azért is klassz hely, mert bármerre indulsz, előbb-utóbb a természetben találod magadat – mondtam Rozinak, mivel tudtam, hogy nem szeret sokat gyalogolni. És éppen természetfelfedező sétára indultunk a Bükkös-patak mentén. A piactól indultunk, aztán átmentünk a 11-es út alatti hídon. – Tudod, miért van vaslánccal a parthoz kötve ez a vashíd? – mutattam a Bükkösön átvezető kis hídra. – Hogy el ne lopják? – felelte Rozi. – Inkább azért, hogy el ne vigye az árvíz. Régen minden hidat kikötöttek, és mikor levonult az ár, szépen visszatették a helyére. Pár perc séta után Rozi megszólalt: – Itt nincs semmi érdekes, csak sétáló kutyák meg néhány fa, amilyeneket máshol is láthatunk. Szerintem inkább csak nem ismerjük eléggé a növényeket és az állatokat, gondoltam. De nem akartam vitatkozni. Persze
a környék legrégebben (1741-ben) kiépített forrása a Sztaravoda (öreg víz)? Környékén szinte az összes Magyarországon fellelhető gyógynövényt megtalálod? a Szentendre és Pomáz között magasodó Kőhegyen olyan különleges formájú sziklák is találhatóak, mint a Gombaszikla?
üdvözlik „A Bükkös-patak halai t!” a fekete-tengeri halaka (ROZI ÉS FÜGE, 2016)
49
megint nekem volt igazam, és ezt egy boszorkánytól kellett megtudnunk. A következőképpen történt a dolog. Belenéztünk az időutazó távcsőbe, amit száz évvel korábbra állítottam. Akkoriban a Bükkös-patak partja eléggé hasonlított a mostanihoz, csak még több volt a bokor meg a fa. Ház egy szál se, és a betonút helyén ösvény kanyargott. Nem messze észrevettünk egy nénit, aki egy korsóval vizet merített a forrásból. Vörös, kócos haja volt, és földig érő rojtos kendője. Mikor meglátott minket, felugrott, és sűrűn hányta a kereszteket. A vizeskancsója felborult, és ripityára tört, a batyuja pedig kiborult. Rozival segítettünk összeszedni a tartalmát: gombákat, terméseket, növényeket. Kiderült, hogy a néni egy javasasszony, azaz a falu gyógyítója, aki mindenféle betegségekre gyűjti itt a növényeket. – Szerintem boszorkány – súgta nekem Rozi –, a Fehérvízforrás boszorkája! – Ezek a szerelmi bájitalhoz kellenek? – kérdezte tőle. – Ebből a fűzfakéregből lázcsillapítót főzök – mutatott a néni egy fadarabot a csalódott Rozinak –, a köhögős gyerekeknek pedig ezekből a levelekből lándzsás útifű teát készítek. A diólevél főzete pedig a hajra jó, ha hullik, vagy viszket – mutatott egy köteg levélre. Cserébe elmeséltem neki, hogy nálunk az emberek gyógyszertárba járnak, és sokkal többször betegek, mint régen. A néni egy kicsit csodálkozott azon, hogy mi a jövőből jöttünk. Rozinak szokás szerint támadt egy – szerinte – zseniális ötlete. A Bükkös-piacon van egy régiségkereskedő, akinél látott ahhoz hasonló korsókat, mint amelyik ripityára tört. De ehhez vissza kellett jönnünk a jelenbe. Mielőtt bárki tiltakozhatott volna, Rozi a távcsövet a MOST-ra állította. Egy szempillantás alatt a jelenben voltunk, a Bükkös partján. A javasasszony nem győzött csodálkozni. – Ti nem esztek kenyeret? – kérdezte. – Mert nem látok a patak mellett egy malmot sem. Na és hova viszik ezt a sok kutyát? És szegény gyerekeknek miért kell ezeken a faállványokon mászkálniuk és forogniuk? – mutatott a túloldalon lévő játszótérre. 50
Keresd meg a térképen! Bükkös-piac Fehérvíz-forrás Postás strand Kőhegy Sztaravoda-forrás Pap-sziget 66. oldal
51
F ÜG E AI TAN ÁC S A sétához érdemes a kora reggeli vagy az esti órákat választanod. Maradj csendben, amennyire tőled telik, hogy megfigyelhesd az állatokat! Nem szeretik a zajt.
Az állatok nyomait (fészkek, odúk, tollak, tojáshéjdarabkák, nyomok, megrágott termések, csontdarabok a földön) sokszor könnyebb felfedezned, mint magukat az állatokat.
Ha darázsfészket találsz, ne nyúlj bele!
A szúnyogok szeretnek az árnyékban hűsölni, ha túl sokan vannak, menekülj előlük ki a napra!
Kirándulás után ne felejtsd el megnézni, nem cipeltél-e haza kullancsot magadban!
52
Útban a piac felé megpróbáltuk elmagyarázni, mennyit változott a világ. A javasasszony cserébe rengeteg gyógynövényt mutatott. Ezek ma is ott nőnek a Bükkös partján: acsalapu, füzike, berkenye... sorolta. Még Rozi is elismerte, hogy most már látja, micsoda természeti gazdagság vesz minket körül. Felhívta rá a néni figyelmét, hogy rengeteg kígyó és béka is van a patakban. Aztán megmutattuk az egyetlen olyan növényt, amelyet ismertünk: a csalánt. Elsősorban azért, hogy messzire elkerüljük. A javasasszony nagyon furcsákat mesélt róla. Azt, hogy a falusiak a csalánból ruhát szőnek. – És az csíp? – kérdezte Rozi. – Nem csíp, inkább finom puha, és fehér színe van. De főzeléknek is szoktuk főzni. És teát is lehet belőle készíteni. Nagyon egészséges. És látom, van itt fűzfa, gesztenye és égerfa is... – sorolta. – És mi nem rakjuk ki a patakmedret kövekkel, mert az égerfának olyan sűrű, erős és vízálló a gyökérzete, hogy megtartja a patak falát. Ti is ennek a terméséből főzitek a tintát, ugye? Kíváncsian ráztuk a fejünket, de nem folytatta, mert épp megérkeztünk a Bükkös-piacra. A javasasszony rögtön észrevett egy alumínium vödröt, a régiségárus agyagkorsóira rá se nézett. El volt ragadtatva, hogy milyen könnyű, és mennyivel több víz fér bele, mint a korsójába. Az árus pedig annyira csodálkozott a furcsa külsejű nénin, hogy ajándékba odaadta neki a vödröt. – Ugye, haza tetszik velünk jönni ebédre? A szüleink biztos örülnének – lelkesedett Rozi. De a javasasszony csak rázta a fejét. Otthon, a falujában nagy szükség van a tudására, hiszen sok a beteg, és nem mindenki ismeri a növények gyógyító erejét. Persze nekem egyedül kellett őt visszavinnem a múltba az időutazó távcsővel, mert Rozi olyan csalódott volt. Búcsúzóul a javasasszony nekünk adta az összes növényt, amit gyűjtött. És még valamit: egy barna tintával sűrűn teleírt lapot. Otthon kinyomoztam: a szöveg latinul volt. Anyu lefordította, és kiderült, hogy a barna tinta receptje. Azóta mi is tudunk ilyet készíteni, sőt kipróbáltuk a csalánteát is – és mézzel egész iható.
FŐZZÜNK TINTÁT! Az égerfa terméséből barna színű tintát lehet főzni. Így készítették: először aprították, majd lábasban felfőzték, egy éjszakán keresztül áztatták, ecetet kevertek hozzá, és ismét felfőzték. Az égerfa termését áltoboznak hívják. Az áltobozokat egész télen begyűjtheted.
RO Z I G Y Ű J T ÉSE I
A B Ü K K ÖS -PA
VADK ACS ATOLL
TAKB A N É S A PAR TO N
JÉGM ADÁ R Rikító kék tolla van, az ért, hogy a csillogó víz felett repülv e felülről ne vegyék é szre a ragad o zó madarak Arról is feli . smerheted, h ogy ha vadászik, éle s hangod ad ki. MEGRÁG OT T TER MÉSEK Mókusok n yoma CSALÁN Nagyon egé szséges, sok benne a vita min és a vas . Teát lehet készít eni belőle. V ag y megfőzték ebédre, min t a sóskát. Szerencsére a főzéstől e lveszti a csípősségé t.
FŰZFA A z ágaiból régen kosar at fontak, a gyerekek fűzfasípot k észítettek, a kérgéből p edig lázcsilla pítót főztek. DOMOLY KÓ Pici hal, a D unából úszik fel a kövek k özött. ÁRVACSA LÁN A jégkorsza kból itt mar adt növény, már akkor is ugyanígy né zett ki. CSIPK EBO GYÓ Ebből teát le het főzni és üdítőt készíteni. T ele van C-v it aminnal. Vigyázz, tü skés az ága! A Kőhegyre vezető út m ellett renge te g bokor van.
53
8
HŐSÖK, HÍRESSÉGEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Az időutazásokon nemcsak érdekes helyeket, de érdekes embereket is megismerhetsz. Rozi főként művészekkel találkozott, mivel híres festő és tornatanár szeretne lenni. Én pedig nevezetes történelmi személyiségeket kerestem meg, mert az IdőUTAZÁSI Irodának jót tesz egy kis hírnév. Már említettem, hogy rögtön az első időutazásunkon egy gőzmozdonyos HÉV-en találtuk magunkat, 1890-ben. De azt még nem meséltem, hogy mi volt a történet folytatása. A kalauz persze hiába kérte tőlünk a 8 krajcárt. A zsebemben csak egy buszjegy volt, amit akkoriban nem ismertek. Rozi matricáit sem akarta elfogadni, ami tök érthető, mert egy felnőtt mit kezdett volna a hercegnős matricákkal? A végállomáson aztán (akkoriban Aquincumnál) bekísértek minket az állomásfőnök irodájába. Azt hitték, hogy külföldiek vagyunk, mert alig értették, amit mondunk. És ez kölcsönös volt. Mikor azt mondtam, hogy idegenvezető vagyok, elszabadult a pokol: kémnek néztek! Elvették Rozi fényképezőgépét, azt mondták rá, hogy fegyver. Sőt, az időutazó távcsövet is elkobozták, így haza se tudtunk időutazni! A városi főkapitány egy lovaskocsin hozott vissza minket Szentendrére. Még Rozi is meg volt szeppenve. Végül mégsem vetettek minket tömlöcbe, hanem bevittek a Városházára.
, AKIK KNAK O Z A K L ATO KKEL AJÁN BERE M E NI S L KO Z HÍ RE TALÁ K E N T NÉ SZERE
Ebben az időben találták fel a léghajót.
54
55
Szentendre a festők városa. Hangulatos utcái, épületei számtalan művészt megihlettek. A városban két művésztelep található, sok művész él és alkot itt, ezen felül az utcákon és tereken is találkozhatsz utcai festőkkel és portrékészítőkkel.
56
Egy idős úr fogadott minket. Az asztala telis-tele volt tervrajzokkal. Mikor bemutatkozott, kiderült, hogy ő Dumtsa Jenő, Szentendre első polgármestere! – Füge nevezetű úrfi és Rozi kisasszony azt állítja, hogy a Bükkösparton lakik – jelentette neki a főkapitány –, de olyan utca itt nincs. Szinte bizonyos, hogy kémek. Azt mondták még, hogy a HÉV-en ők jegyet szoktak lyukasztani. Ez is nagyon gyanús. Lefoglaltuk a kémkedő eszközeiket, hogy alaposan megvizsgáljuk. Dumtsa Jenő megköszönte a beszámolót, majd elküldte a főkapitányt, és limonádét hozatott nekünk. Azt mondta, nem tudja kifélék, mifélék vagyunk, de egy biztos: kémek semmiképpen.
– Én idegenvezető vagyok, ami azt jelenti, hogy szeretném mindenkinek megmutatni, milyen klassz ez a város – mondtam. A polgármesternek felcsillant a szeme, és azt mondta, a város neki is a szívügye. És ha van kedvünk, tartsunk vele egy sétakocsikázásra. Rozival elképesztően boldogak voltunk, hogy maga Dumtsa Jenő fogja megmutatni nekünk a várost! Útközben elmagyarázta, hogy ezeket a szép, hangulatos házakat, kis utcákat meg kell menteni az utókornak. Mert ezek hozzák majd ide a látogatókat. A hálás utókor nevében melegen megráztam a kezét. Azt is megtudtuk tőle, hogy a HÉV-et, azaz a kávédarálót (ahogy akkoriban hívták) szintén ő álmodta meg. Azt a tippet adtam neki, hogy inkább villannyal kéne működtetni, nem gőzzel – de ezen hatalmasat nevetett. Azt hiszem, akkoriban az árammal még legfeljebb csak világítottak. A kocsikázás végén a polgármester haza akart vinni minket, és akkorra már annyira megszerettük, hogy el akartuk neki magyarázni, miért nem találja a Bükköspartot. (Régen Malompart utcának hívták). Mi tényleg szentendrei gyerekek vagyunk, csak a jövőből jöttünk, mondtuk. Ezen kicsit mosolygott, és azt mondta, hogy jó a fantáziánk. De azért segített visszaszerezni az időutazó távcsövünket. Rövid gondolkodás után azt mondta, hogy tudja, merre lehet az „alapos megvizsgálás”. Egy nagy házhoz hajtottunk, ahol az udvaron több kisgyerek játszott. Az egyikük pontosan úgy nézett ki, mint a rendőrfőkapitány, csak kicsiben. Ennek a gyereknek a nyakában lógott a távcsövünk, és érkezésünkkor éppen a tárcsáját piszkálta. Rozival egyszerre vetettük rá magunkat. Szerencsére időben érkeztünk, és így végül otthon mi ültünk le vacsorázni, nem a főkapitány fiacskája.
T U D TA D , H O G Y … Avakumovics Avakumról nevezték el a Belgrád székesegyház kerítése melletti kis sikátort? A falon emléktábla őrzi a nevét. Czóbel Béla volt az első festő Magyarországon, aki még életében múzeumot kapott? a Ferenczy Károly festőművész nevét viselő szentendrei városi múzeum évtizedeken keresztül fő téri görögkeleti szerb iskola épületében működött? a Régi Művésztelepet megalapító nyolc festő munkáit láthatod a Ferenczy Múzeumban is, az Egy aranykor modern mesterei című állandó kiállításon? a művésznő kívánságának megfelelően Anna Margit az Ámos Imre és Anna Margit Múzeum kertjében van eltemetve? a MűvészetMalom eredetileg fűrészmalom volt, és a szentendrei művészek találták ki, hogy tarthatnának itt kiállításokat? Barcsay Jenő mellszobra, melynek alkotója Barcsay jellegzetes botját is megmintázta, a Szamár-hegyen, a róla elnevezett téren áll?
Keresd meg a térképen!
Az a jó, hogy Szentendrén mindenki ismer mindenkit!
NEM SZERETNÉK BESZÉLGETNI!
Dumtsa Jenő háza Czóbel Béla szobra Barcsay Jenő szobra (és sétabotja) MűvészetMalom épülete Régi Művésztelep épületei Jakov Ignatovity szülőháza 66. oldal
57
n é r d n e t n e z S k o c r Menő a
ge és Rozi ü F tt o z o lk lá Kikkel ta orán? az utazásaik s
SZENT ANDRÁS (1. SZ.) apostol
RÁBY MÁTYÁS (1797−?) regényhős vagy csaló
Szentendre névadója, mert őt választották a város első temploma védőszentjének. Előtte a városnak nem volt saját neve. S hogy a várost miért nem Szentandrásnak hívják? Mert a latin Andreas nevet gyakran Endrének fordították magyarra.
Jókai regényében úgy szerepel, mint nemes férfi, aki II. József megbízásából jött Szentendrére, hogy megvédje a szegényeket a gazdagok kizsákmányolásától. Ellenfelei többször bebörtönözték. Későbbi kutatások szerint Ráby szélhámos volt, aki pénzt remélt számtalan feljelentéséért.
FULCO DEÁK (11.−12. SZ) íródeák Ő írta István király fiának, Imre hercegnek a legendáját. Legbecsesebb műve mégis az 1146-ban írt végrendelete, mert ebben említették először a várost S(ancti) Andreae, azaz Szentendre néven. III. CSARNOJEVICS ARZÉN (1633–1706) szerb pátriárka A török elől menekülő délszlávokat ő vezette Szentendrére. „Az Öreg”, vagyis Csarnojevics Arzén pátriárka kedvenc helye a Sztaravodaforrás volt, ahol gyakran megfordult. (staravoda= öreg víz)
IGNJATOVICS JAKOV (1822−1889) szerb regényíró Az1848–1849-es szabadságharcban a magyarok oldalára állt, találkozott Petőfivel is. „Oly szerencsés voltam, hogy Szentendrén születtem, ebben a kicsiny szerb oázisban, annyiféle nemzetiség közepette” – írta.
DUMTSA JENŐ (1838–1917) Szentendre első polgármestere
VUJICSICS TIHAMÉR (1929–1975) zeneszerző, népzenekutató
A szentendreiek annyira szerették, hogy az utcát, ahol lakott, már életében elnevezték róla. Védte a természetet, leállította az erdőírtást a Dömör-kapunál. Megőrizte a belváros hangulatos, mediterrán jellegét. Lecsapoltatta a Szentendre melletti mocsarat, így a város kiváló termőföldhöz jutott. 1888-ban ő kezdte meg a Helyiérdekű Vasút (HÉV) építését.
Tíz nyelven írt és olvasott, és még annál is több hangszeren játszott. Főleg a Magyarországon élő délszlávok népzenéjét gyűjtötte. 1975-ben a Közel-Keletre utazott a Rákóczi-induló zenei eredetét kutatni, mikor repülőgépét valószínűleg lelőtték.
FERENCZY KÁROLY (1862 − 1917) festőművész Ferenczy Károly az első jelentős szentendrei festő volt. Családjának minden tagja művész volt: felesége, Fialka Olga tehetséges festőnőként indult, a gyerekei közül Valér (1885−1954) festő- és rézkarcművész, Béni (1890−1967) szobrászművész lett, Noémi (1890−1957) pedig a szövött kárpitok európai hírű mesterévé vált.
AVAKUMOVICS AVAKUM (1774–1811) költő, katona, zenész
CZÓBEL BÉLA (1883–1976) festőművész
Katonaként beutazta a fél világot, közben neves fuvolaművész lett. Lőtt sebei miatt később leszerelték. Feltalált egy hangszert is, az avakumicát – amelyen leginkább csak ő tudott játszani.
Festészete az egész világon ismert. Alkotott, élt több európai városban. Végül nem tudott választani két kedvenc városa között, így a nyarakat Szentendrén töltötte, a teleket pedig Párizsban.
ZÁSZLÓS BÁRÁNY Szentendre címermotívuma
BARCSAY JENŐ (1900–1988) festő, grafikus, tanár
Agnus Dei (Isten báránya). A bárány ősi jelkép: a király pásztorolja népét, a nyájat, amelyet égi minta szerint nem önkénnyel, hanem gondoskodással vezet.
ANNA MARGIT (1913–1991) festőművész Férjével, Ámos Imrével Szentendrén alkotott. Lakásuk zsúfolásig tele volt paraszti tárgyakkal: fa- és rongybábukkal, marionettekkel, színes tükör- és üvegképekkel, kerámiákkal, kézzel pingált bútorokkal, párnákkal, terítőkkel és felöltöztetett porcelánbabákkal. E kavalkád Anna Margit festményeinek ihlető forrása volt. A SZENTENDREI MŰVÉSZTELEP MEGALAPÍTÁSA (1926) A SZENTENDREI FESTŐK TÁRSASÁGA (1928) 1926-ban nyolc festő úgy érezte, Szentendre a legnagyszerűbb hely az alkotásra, ezért a nyarakat ettől kezdve itt töltöttek. Két évvel később beköltöztek egy elhagyatott tüdőszanatórium hatalmas kertjébe és épületeibe, és ezzel létrejött a szentendrei művésztelep, ahol később sok híres művész alkotott, és alkot a mai napig.
Apja katonatisztnek szánta, de ő zenésznek készült; végül híres festő és tanár lett. Életét egészen a művészetnek szentelte – és a tanítványainak, akik rajongtak érte. 1929-ben csatlakozott a Szentendrei Festők Társaságához.
COSMOS KUTYA (?) kortárs művészkutya Ef Zámbó István − Öcsi képzőművész kutyája. Minden nap meglóg, és őrjáratozik a városban. Több kiállítást látott mint sok itt lakó. 58
59
Illat-, íz- és hangkereső án a Marcip , i ln o t s t kó ák meg lehe filmfigur n a jz a b r á d lt z ü s kész ukrá i i a belőle úzeum C n z M é s n o t próbáln t e e m h h le le s g i e A Sza i m en k ). ban pedig műhelyb eretében k a , s t á ő z S o . k Múzeum t brai fogla égek szo soportos c ( t á s á és híress z má sét és for a készíté
MARCIPÁN
SZAMÓCA
Ha szam ócát vál asztasz, az orrod bízd ma ra! A Sz gadat entendr különle ei-szige gesen jó ten l érzi ma és ez a c gát a sz sodás ill amóca, atán és í Hol talá zén is ér lod? A B ződik. ükkös-p iacon.
SZENTENDREI
Ű, D E G E H , A K N O D R GO A FUVOLA, ZONGOR
ás más blakon m a n e d in űrődni, Ha m allod kisz h t já g n a h csics hangszer pen a Vuji p é : d o t a h akkortud ellett eiskola m n e Z r é m Tiha haladsz el.
HARANGZÚGÁSKONCERT A Fő téren vasárnap délelőtt 10-kor egyszerre hallhatod négy templom harangzúgását: az evangélikus, a református, a templomdombi és a Péter-Pál templom harangját.
RÓZSA
(Rosa s ancti-an dreae) Ennek a pink sz ínű rózs az illatá ának hi t! Telje ába ker s en szag fedezté esed talan. 1 k fel Sz 920-ba entendr n egy h én, és a Hol láth áz építé városró atod? A sekor l nevezt Kálvári a Szteli ék el. a úti ke n-patak resztek mentén Leszed nél, a D , a Kőhe ni nem ézsma t gyen és szabad, éren, a Pismá védett n nyban. övény. 60
61
Szentendrei
LEG-ek LEGKISEBB ALKOTÁSOK
Kancsók és serlegek egy kristálycukor szemcséjén (Mikrocsodák Múzeuma).
LEGKISEBB VÁROS
Szentendre az 1870-es évekig Magyarország egyik legkisebb városa volt, 3–4000 lakossal.
LEGHÍRESEBB RENDŐRSÉGI ÜGY
LEGRÉGEBBI KÖZTÉRI ÓRA
Az 1900-as évek elején idelátogató Puccini, világhírű olasz zeneszerző elütött automobiljával egy inast (egyikőjük sem sérült meg).
A napóra a templomdombon.
LEGVASTAGABB TÖRZSŰ FA
A Régi Művészetelep kertjében található kanadai nyárfát hét gyerek is alig bírja körülölelni.
LEGISMERTEBB LÉPCSŐ
LEGNAGYOBB TITOK
Rab Ráby kincsesládájának története.
A Híld-lépcső, mivel a legtöbb szentendrei képeslapon és festményen ez szerepel.
LEGKESKENYEBB UTCA
A Belgrád székesegyház melletti sikátor, amit kinyújtott karral is át lehet érni.
LEGFURCSÁBB ÉDESSÉG A marcipánparlament a Marcipán kiállításban.
LEGNAGYOBB REJTÉLY
Mi tartja a helyén a hatalmas fenyőfát karácsonykor a Fő téren? 62
LEGRÉGEBBI ÉPÜLET
A Keresztelő Szent János Plébániatemplom, ami a Várdombnak is nevezett Temlpomdombon áll.
LEGMAGASABBAN ELÖNTÖTT UTCA
A Kör utcai tábla, amely az egykori vízmagasságot mutatja.
LEGELDUGODTABB KERESZT A Sztaravodai út elején álló kereszt.
63
FELHÍVÁS Ez a turistaszezon (szakkifejezés: amíg az emberek nyaralnak) véget ért, Rozi pedig hazautazott a szüleihez Pestre. Kénytelen volt, mert szeptemberben neki is kezdődik az iskola. Legközelebb jövő nyáron találkozunk. Addig még rengeteg időm van az újításra. Egyrészt frissítem az ajánlatokat, mert jövőre Rozit nem lehet ugyanezekre az utakra elvinni. Másrészt remélem, új tagok is csatlakoznak majd hozzánk. Szóval nézzetek meg minél több dolgot a városban, és írjatok útiterveket. Milyen klassz helyeket ismertek, és hova vinnétek el szívesen Rozit? Küldjétek el nekem, és ígérem, a legjobbakat beteszem a F.Ü.G.E IdőUTAZÁSI Iroda ajánlatai közé. Addig is lehet, hogy összefutunk valamelyik szentendrei sikátorban vagy pincében, esetleg egy háztetőn. Figyeljétek a sárga ernyőt!
TI TK OS HE LYE IM , FE LFE DE ZÉ SE IM :
ÚT IT ER VE K:
64
Bakancs-, azaz tornacsukalista Mi az, amit mindenképpen ki kell próbálnod Szentendrén? n l-parkba e b ó z C ni a ton Szánkóz una-par D a i n t át ete ndon Vadkacs stás stra o P a n a Dunáb Úszni a l) gyelette ü l e f i ő l ben (szü Skanzen a i n z i t r sában pa takarítá k Pizsama a t a p ükkös enni a B v aház t z s é R yi turist g e h ő k a át sütni Szalonn ten on előtti ré ster-nap I t á y t r ye tni egy g Leúszta a Dunán át sütni Gibanic
Kőszob
rot épít e
ni a pat akparto Lerajzo n lni vagy l e festeni a szenten kedven drei épü c letedet, mint eg Átugra y ni a tűz utcai fes ön Ivan tő danon Éjszaka i sikáto rtúrát s zervezn Részt v i enni a k acsaúsz verseny t a tó en a Bü kkös-pa (Szente t a kon ndre éjj el-napp a l Kajako nyitva) zni a Du nán Megker esni Ra b Ráby kincses Napfelk ládáját eltét né z n i a Toba kereszt kosok jénél Megnéz ni a sza már-heg yi betle hemest 65
Szentendre
Néha fáraszt a sok turista. De azért bírom őket. (FŐ TÉRI VÖRÖS KANDÚR, 12 ÉV)
kis alpinista szobra
Már csak 200 méter az első lángosozóig!
Tényleg érdemes volt ide felúszni a Fekete-tengerről!
66
67
öm , kö Köszönöm , köszön
szönöm ...
t asságomnak, mer sősorban a rugalm gy ezt a könyvet! El ra biztatott, ho óri ötletét, aki ar megfogadtam D utassam meg m másoknak is m ne ha , ak in oz R ne csak Szentendrét.
Füge
A F.Ü.G.E oda Alapítója, IdőUTAZÁSI Ir envezetője Igazgatója és Ideg
köszönöm… Én pedig nagyon Pikler Évának,
ak, az írónak és … May Szilvián ötletnek, és , hogy örültek az az illusztrátornak gságait. s munka viszonta elviselték a közö hogy addig t, nnak a kitartás ... Hargitai Katali dtük a könyvet. l egyáltalán elkez gü vé íg am tt, dö erőskö Benkovits , Varga Anitának, ... Krizbai Évának r Piroskának és yur Imrének, Jávo Györgynek, Pist nak, Kertész int Papp Kornéliá lam va , ak án dj csalá ainak a lelkes anzen munkatárs Józsefnek és a Sk éneteket. (Külön t, személyes tört rt.) idegenvezetéseke rálás alaposságáé át a szakmai lekto , ek köszönet illeti Év in és képviselő yzat vezetőinek ... az Önkormán ították a könyv munkát, és biztos a k tá at og m tá hogy nösképp Zakar gi hátterét, külö kiadásának anya Ágnesnek. ek, valamint úzeum vezetőin ... a Ferenczy M ó munkatársainak a Cerkabella K iad és k ne es gn Á Nyulas t. t a szakmai háttere ráció elkészítésé rgynek az illuszt yö G …Paraszkay k fényképet, támogató sok-so ztályának s Iskola 1. és 3. os …a Szent Andrá ak az ötleteket. tte és pedagógusain ásnak, aki segíte k és mindenki m … a kollégáimna a munkánkat.
Hidegkuti Dóri turisztikai vezető
68