Szentendrei Teátrum magazin 2018. nyár by iranyszentendre.hu

Tompos Kátya:

Szentendre külön kis sziget

László Lili Vilmányi Benett MI ÉS ŐK

Kováts Adél, Galgóczy Judit:

Fodor Beatrix, Schnöller Szabina, Bordás Barbara:

Olyan, mint a rakott palacsinta

A szálakat valójában Áldozat nélkül a nők sodorják nincs ajándék

Varga Bence:

fotรณ: Angeli-Tรถrรถk Petra

Kedves Olvasó! Tisztelt Néző! Alighanem mindenki várja már a nyarat, hiszen ez a pihenés, utazás és feltöltődés ideje. A feltöltődésre pedig Szentendrén természetesen adódik a TEÁTRUM. Az idei különleges, évfordulós évad lesz, ami okot ad az ünneplésre: idén ötvenedik alkalommal örülhetünk a színházi nyárnak. Fél évszázad emberéletben is szép kor, eseménysorozat történetében pedig nemcsak azt jelenti, hogy értékes hagyomány, hanem azt is, hogy ötven év kitartó munkája, fáradhatatlan lelkesedése áll mögötte. Nagy nevek, magyarországi ősbemutatók sora, önálló estek, kortárs és klasszikus darabok, zene, zene, zene, és a tavalyi sikeren felbuzdulva ismét opera a Fő téren! Végignézve a programfüzetet, fejtörést okozhat a szentendreieknek, hogy egyáltalán elutazzanak-e ezen a nyáron, hiszen akkor lemaradnak valamiről. Lehet, hogy idén mindenki Szentendrén nyaral? A SZENTENDREI TEÁTRUM-nak emlékezetes ötvenedik évadot, Önöknek pedig szép nyarat és tartalmas szórakozást kívánok! Verseghi-Nagy Miklós polgármester

JÚLIUS 6. – AUGUSZTUS 17.

a néző a létező világból becsöppenve szemléli egy másik – az író, a rendező és a színészek által létrehozott – mikrovilág eseményeit.

Téli fagyi?! Nyári színház! Áll a térben egy fiú. A térben és az időben. Egy kertben. Isten szabad ege alatt. Emberek veszik körül, nézik őt. Ő egy lányt néz az emberek közt. Áll vele szemben és szerelmet vall neki. Mögöttük folyik a Duna, fejük fölött fecskék cikáznak a lemenő nap fényében, a kerítésen túlról bámészkodók pusmognak, ők ketten mégis szinte csak maguk vannak. Csak az egymásba égő két tekintet, csak a vöröslő nap fényétől festett lángoló érzés és szó. Rómeó vall szerelmet. Szentendrén, a Duna-parton, a szabad ég alatt. Szerelmet vallani így is lehet. Sőt! Szinte csak így lehet, hiszen Rómeót és Júliát legtöbben kertbe, a szabad ég alá álmodjuk. Mégis, ha színházról van szó, sokan zárt terekre gondolnak, ahol a nézők a sötét csendben a külvilágtól szinte hermetikusan elzárt részteremtések, a téridőből kiragadott fiókuniverzumok történéseit szemlélik a zsöllye biztonságot sejtető, puha homályából. Ez a befogadói helyzet talán kényelmesebb terepe a részvétlen szemlélődésnek, talán segítheti a látott történet komótosabb intellektuális feldolgozását is, de mindenképp távolságot kelt a néző és játszó közt, hiszen

De gondoljunk csak bele: mennyivel másabb íz fakad az egyazon égbolt alatt álló színész és néző kapcsolatából! Itt minden finom impulzus azt érezteti velünk, hogy ugyanannak a teremtésnek részesei, hogy egyazon világ szereplői vagyunk. A nyári színházban nem csak a színészt és színházi kulisszát figyeljük, de látjuk az eget is, mely egyként borul fölénk. Velünk van a szél, a Nap fénye, a csillagok ragyogása, a tücskök ciripelése, a fecskék röpte, a denevérek hangtalan cikázása. Együtt vagyunk a világban. Abban a világban, amiben mi is és a játszók is hasonló problémákkal szembesülünk, hasonló örömöket, bánatokat, boldogságot érzünk. A teremtett világba lepottyant lélek útkeresését és küzdelmeit éljük. Hiszen ez a színház célja. Az antik görög színházak tereitől kezdődően saját magunkat nézzük a tengerpart, a hegyek, fák, ligetek és folyók, várak és templomok, az együtt megélt teremtés díszletei közt a múlékony, olvadékony pillanatban. Ahol az élmény nincs becsomagolva, levegőtől elzártan tartósítva a hűvösebb napokra. Ahol Isten táncol az erdőben, nimfák rejtőznek a ligetben, gyermekek bukfenceznek a réten, angyalok énekelnek a hegyen, emberek állnak a kertben. Szabad terek – nyitott lelkek – NYÁRI SZÍNHÁZ! Szentendrén immár ötvenedik alkalommal.

Vasvári Csaba igazgató

ut ca

dun a-k orz ó

bogdányi

utca pátriárka

út

ma rt ino vic s

duna

tca ög u gör

1 12

fő tér

kossuth lajos utca

bükkö s pata k

4 ó -korz duna

t ar -p

ös kk bü

dum tsa jenő utca

hévmegálló

AZ ELŐADÁSOK ÉS KONCERTEK HELYSZÍNE ❶ Városháza udvara, Városház tér 3. Szabadtér, helyre szóló jegyek. ❷ Ferenczy Múzeum udvara, Kossuth u. 5. Szabadtér, helyfoglalás érkezési sorrendben. Eső esetén a Városháza dísztermében tartjuk az előadást. (Városház tér 3.) ❸ MűvészetMalom udvara, Bogdányi u. 32. Szabadtér, helyfoglalás érkezési sorrendben. ❹ Dunaparti Művelődési Ház udvara Dunakorzó 11/a. Szabadtér, helyfoglalás érkezési sorrendben. Eső esetén ugyanott, a Barlangban tartjuk meg az előadást. ❺ Barcsay Múzeum udvara, Dumtsa Jenő u. 10. Szabadtér, helyfoglalás érkezési sorrendben. Eső esetén a Dunaparti Művelődési Ház Barlangjában tartjuk a koncertet. (Dunakorzó 11/a.). ❻ Fő tér Szabadtér, helyre szóló jegyek. ❼ Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Pátriárka u. 7., Esőhelyszín JEGYVÁSÁRLÁS Tourinform Szentendre 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 22. Telefon: +36 26 317 965, +36 26 317 966 E-mail: tdm@szentendre.hu Nyitva: hétfőtől csütörtökig: 10-18 óráig, péntek-vasárnap: 10-20 óráig OTP SZÉP-kártyát, illetve a Szentendrei Kulturális Központ utalványát elfogadjuk. Budapesten és vidéken: az Interticket országos hálózatában: www.jegy.hu Online: www.szentendreiteatrum.hu és a szentendre.jegy.hu oldalon A helyszíneken, a programok kezdése előtt 1 órával. A programváltozás jogát fenntartjuk!

Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dunakorzó 11/a. Tel.: +36 26 312 657, e-mail: dmh@szentendre.hu web: www.szentendreiteatrum.hu, www.szentendreprogram.hu szentendrei teátrum és nyár JEGYFOGLALÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS Rendszerünk a foglalásokat maximum egy hetes jegyátvételi határidővel rögzíti, és az előadás előtt 48 órával törli azokat. A megvásárolt jegyeket – megtartott előadás esetén – nem áll módunkban visszaváltani. A jegyek visszaváltására kizárólag az esetleges programlemondás, elmaradt előadás esetén van lehetőség, a lemondott programot követő 14 napon belül, a vásárlás helyszínén. Az online vásárolt jegyek árát ezekben az esetekben a bank külön kérés nélkül visszautalja. ESŐNAPOK – INFORMÁCIÓK Az előadás elmaradása esetén a jegyek a kijelölt esőnapra érvényesek. Az időpontokat a szentendreiteatrum.hu oldalon közöljük. Amennyiben az előadásnak kijelölt esőnapja is van, a megvásárolt jegyeket nem áll módunkban visszaváltani. Ha az elmaradt előadást az esőnapon sem tudjuk megtartani, a jegyeket visszaváltjuk az elmaradt előadást követő 14 napon belül, a vásárlás helyén. A jegyek vis�szaváltására az elmaradt előadás napján nincs lehetőség. Amennyiben az előadást a játékidő feléig el tudjuk játszani, az előadás megtartottnak tekintendő. További helyszínek: 8 MANK Galéria, Bogdányi út 51. 9 Vajda Lajos Stúdió, Péter-Pál u. 6. 10 Kacsakő, Dunapart 11 Barlang, Dunakorzó 11/a. 12 Parti Medve, Városház tér 4. KÖZLEKEDÉS: Utolsó HÉV Budapest felé: 23:03 Utolsó busz Budapest felé: 00:15 (péntek, szombat, vasárnap) Kérjük, ellenőrizze a menetrendet!

Szentendre külön kis sziget Színész, énekes, az idei Szentendrei Nyár és Teátrum háziasszonya. Számos prózai előadásban játszott, de a kezdeti ismertséget, a sikert az énekesi pálya hozta. Most mintha egyensúlyban lennének a prózai szerepek, a zenés előadások és az ének. A színésznő a szentendrei programban is szereplő Varsói melódiáról, és arról is mesélt, mit jelent számára a Teátrum háziasszonyának lenni. Marton Éva: Zorin színművét, a Varsói melódiát évtizedekkel ezelőtt már játszották Magyarországon. Amikor készülsz egy szerepre, akár erre, akár korábban például a My fair Ladyre, visszanézed a korábbi kultikus előadásokat? Tompos Kátya: Mindig érdekel az adott szerephez kapcsolódó anyag. Híres előadás volt, amiben Törőcsik Mari játszotta ezt a szerepet. Őt is megkerestem, hátha maradt filmrészlet az akkori előadásból. Nagyon szeretek más színészektől inspirálódni, valamit beépíteni, továbbvinni azokból. A végeredmény úgyis olyan lesz, amilyenné a saját habitusomból alakítom. Csak azokkal az eszközökkel tudom megfogalmazni a szerepet, amelyeknek a birtokában vagyok. Több Varsói melódia előadást megnéztem, főleg orosz feldolgozásokat. Oroszországban nagyon népszerű a darab, sokat, sokféle feldolgozásban játsszák. Több előadásba beleszerettem, úgy érzem, Helga szerepe nagyon közel áll hozzám. Közel állhat ez a szerep hozzád azért is, mert te is kettős gyökerű vagy, anyai ágon orosz származású. A színdarab egy lengyel lány és egy orosz fiú találkozásáról, szerelméről szól. Valóban testhezálló Helga szerepe, mert magam is ebben a kettős identitásban élek. 6

Mindig izgatnak azok a művek, amelyekben erős a történelmi szál. A Varsói melódia a háború utáni időszakban játszódik. A két szerelmes egy 1947-es törvény értelmében, mivel az egyikük külföldi, nem házasodhat össze. Így szétsodorta őket az élet, és Helga nem ment vissza Moszkvába többet fellépni, mert félt a találkozástól. A darabban rengeteget beszél azokról a félelmekről, amelyeket a háborúban, majd az azt követő, szovjetek által megszállt időkben kellett átélnie. Bár nagyon szerelmes volt Viktorba, az orosz fiú a félelmet is jelentette számára. Nagyon izgalmas volt a szerep megformálása közben ezt a lélektani kérdést boncolni. A saját családi történeteket is beépítetted Helga figurájába? A nagyszüleim végigcsinálták a háborút. Nagyapám a lovashadseregben szolgált. A nagymamámék csak két osztályt tudtak elvégezni, mert az egyetlen pár cipőt váltogatva jártak iskolába. Családi történetek, de szinte felfoghatatlanok a számomra. Szörnyű dolgok történtek, de közben az élet ment tovább, szerelmek is szövődtek. Nagyon sok orosz szerző darabjában játszottál. Véletlen, vagy sok tudatosság is van abban, hogy rád osztanak ilyen szerepeket? Osztrovszkij Vihar c. drámájában Katyerinát Balázs Zoltán rendező ajánlotta fel nekem. Alföldi Róbert Sirály rendezésében Nyinát játszottam, Szász Jánoséban Mását… A Varsói melódia nekem jutott eszembe. Kerestem hozzá alkotókat, azzal a feltétellel, hogy csak akkor vállalják el, ha legalább annyira beleszeretnek a darabba, mint én. Így lett Kocsis Gergely a rendező, és Adorjáni Bálint, aki Viktort játssza. Orlai Tibor sokat segített abban, hogy megvalósuljon az előadás. Bár sok prózai előadásban is játszottál, ma a közönség inkább a zenés darabokkal, az énekesi pályáddal azonosít. Ez az előadás a prózai szerep lehetősége miatt is fontos neked? Nekem ez a kettő összekapcsolódik. Sokat foglalkoztat mostanában ez a kérdés, például,

fotó: kleb attila

hogy miért jelent érzelmi többletet egy zenés előadás. Hogy miért gondolják sokan azt, hogy egy zenés darab könnyedebb, könnyebb. Volt egy időszak, amikor az énekesi pályád erősebbnek tűnt számomra a színházinál. Akkor az erősebb vonzalom volt? Lehet, hogy valami akkor a színház szempontjából kikopott belőlem, s valami olyan kapaszkodót próbáltam keresni, ami újra lángot tud bennem csiholni. Adós voltam magamnak a lemezfelvétellel. Nagyon jó időszak volt a töltődésre, hogy elgondolkodjak azon, mit jelent számomra a színház. Nagyon sokféle színházi forma van, de engem a darab, a szerep érdekel igazán. A jó műhelymunka. Nekem erről szól a színház. Játszottál kis társulatokban és nagyszínházakban. Kell, hogy biztos talaj legyen alattad? Az egyetem elvégzése óta mindig volt mögöttem állandó társulat, ami hol jó, hol kevésbé. Talán a kötöttsége nehéz, de a biztonsága mégis fontos. Mindig kétélű dolog tartozni valahová, ahol természetes, hogy vagy. Amikor felkérnek egy szerepre, te kellesz. Egészen más vendégként játszani egy színházban, mert akkor kifejezetten rád gondoltak. Mint a My fair Lady? A mostani szerepek közül egyértelműen a My fair Lady. A korábbiak közül például a Sirály. Eliza szerepében biztosabb voltam, azt már korábban is játszottam, a Sirály kicsit később ért be nálam, pár előadásnak el kellett telnie, hogy összesimuljak a rendezéssel. De ugyanilyen mérföldkő volt pályakezdőként a József Attila Színházban Rosalinda szerepe az Ahogy tetszikben. Hatalmas prózai szerep, ott kellett megtanulnom, hogyan osszam be az erőmet. Főszerep, amivel egy egész előadást cipelsz a hátadon. Az idei Szentendrei Teátrum és Nyárnak te vagy a háziasszonya. Milyen ebben a szerepben lenni? Vasvári Csaba, a Teátrum igazgatója kért fel. Emellett a Borbély Műhellyel lesz egy fellépésem, és az Orlai produkció előadását, a Varsói

melódiát is játsszuk ott. Nézőként többször részt vettem már ezen az eseményen, de szereplőként még soha. Olyan minőségi, friss, aktuális előadások, programok lesznek, hogy boldogan adtam hozzá a nevemet. Olyan témákat dolgoznak fel, mint például a beszláni túszdráma, ami engem is nagyon érdekel. Akkor végigkövettem a szörnyű eseményt, s tudtam, egyszer valaki drámát fog írni belőle. Nem nagyon lehet másként feldolgozni. Számos olyan színész-barát előadást láthat majd a közönség, amiben egy-egy alkotó kifejezheti, megmutathatja önmagát. Fontos, hogy helye van a fiataloknak is, a Színművészeti Egyetem hallgatói is bemutatkozhatnak. Mindenkinek van helye benne. Megtisztelő feladat volt elvállalni. Az én szerepem, hogy képviseljem a programsorozatot, ott legyek az előadásokon, támogassam és képviseljem a programokat. Szentendre kedves helyszín nekem, eddig zeneileg kötődtem a városhoz. Amíg a Söndörgő együttesel énekeltem, sokat próbáltunk Szentendrén. Borbély Mihállyal is volt már közös munkánk. A mostani felkérése garancia a jó munkára, igazi örömzenélés velük játszani. Szentendre külön kis sziget, ahova szívesen megy el az ember kikapcsolódni. Marton Éva 7

JÚLIUS 6. PÉNTEK, 20:30 További előadások: július 7., 13., 14. Esőnap: július 8., 9., 15., 16. Városháza udvara Városház tér 3.

Lucas Hnath:

NÓRA II. RÉSZ magyarországi bemutató

Nóra: KOVÁTS ADÉL Torvald: CSANKÓ ZOLTÁN Anne Marie: BODNÁR ERIKA Emmy: LÁSZLÓ LILI Fordította: Zöldi Gergely Díszlet: Juhász Katalin Jelmez: Szakács Györgyi Rendező munkatársa: Skrabán Judit Rendező: GALGÓCZY JUDIT Producer: Orlai Tibor a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda előadása

Belépőjegy: 4000 Ft 8

Olyan, mint a rakott palacsinta Ibsen Nórája az utolsó jelenetben becsukja maga mögött az ajtót. Elhagyja a „babaházat”. Hogy mi történik ezután…? Lucas Hnath Nóra II. rész című darabjában éppen ez a folytatás az érdekes. Mi történik, ha tizenöt év múlva váratlanul betoppan az asszony. Az előadás kapcsán Galgóczy Judit rendezővel és Kováts Adéllal beszélgettünk Nórákról, női szerepekről, férfi-nő kapcsolatról. Galgóczy Judit: Olyan téma, ami nagyon sokakat izgat. Ibsen Nórája és Lucas Hnath Nóra II. színdarabja is ugyanazt a kérdést járja körül, hogy egy úgynevezett polgári, berendezett – adott esetben vallásos – társadalomban a házasságnak milyen értékei vannak. Ibsen korában tabunak számított erről beszélni, olyan botrányt okozott, hogy a drámáját betiltották, nem lehetett játszani. Ibsen műve azt feszegeti, létezik-e szabadság, hogy nemi, társadalmi harc-e az élet, vagy bele kell törődni az isteni akaratba. Világfelforgató gondolatnak számított arról beszélni, vannak-e a nőknek jogai. Izgalmas a mű mai olvasata is. Székely Kriszta rendezése, a Nóra – karácsony Helmeréknél arra keresi a választ, létezik-e megalkuvás nélküli házasság. Lucas Hnath darabjában Nóra tizenöt évvel később váratlanul visszatér. Más az érzékenysége, a fókusza ebben a témában a női rendezőknek? G.J: Én úgy gondolom, hogy nincsen női meg férfi szempont, ez egy kötelezően kialakult – a tradícióknak és a társadalmi dogmáknak köszönhetően – már-már kötelező szempontrendszer. Például a gondolkodás érzékenysége nem női vagy férfi, nem nemi kérdés. Kováts Adél: Most próbáltuk az első monológot – ami olyan általános dolgokat fogalmaz

meg, ami nekünk ma már közhely. Olvassuk, beszélünk róla, benne van a köztudatban. Mégis, ott állunk rádermedve a szövegre. Öt perccel ezelőtt robbant ki a „me too” mozgalom, a téma nagyon absztrakt és árnyalt dolog lett. Már nem az a lényeg, hogy elválhatunk-e, nem az a lényeg, hogy lehet-e a nőnek karrierje. Az egyedi helyzetekben mégis csak küzdelmek vannak, ami a különböző társadalmakban, országokban nagyon más. Sajnos, Magyarország ma a nemek közötti egyenlőségben, ezekben a kérdésekben igen rossz helyen áll. A társadalmi konvenciók mellett még ott vannak a személyes történetek, az egyedi esetek. Ez az, ami ebben a darabban is érdekes. Hogyan él vagy nem él egymással két ember. Ibsen Nórája becsukja maga mögött az ajtót, otthagyva férjét és gyerekeit. Itt folytatódik a Nóra II. rész. A visszatérés momentuma érdekes? Az, hogy mi változott a tizenöt év alatt? Hogy mi történik az itt hagyott kapcsolatokkal? G.J: A férfi-nő kapcsolat alá-fölé rendeltsége lehet, hogy biológiai kényszer, de létezik. Azt kell eldönteni, hogy ezt össze lehet-e simítani. Egyáltalán kell-e? Látszólag égető a kérdés, főleg egy olyan társadalomban, amelyik kötelezővé teszi, hogy ez összehangolttá váljon. Ettől érzem nagyon mainak és modernnek a művet. Nóra tizenöt év utáni visszatérése leginkább a különböző szemszögek tekintetéből érdekes. Hogy mindenkinek lett egy saját rálátása. Tizenöt év hallgatás után annyi kibeszéletlen gyűlik fel, ami szintén nagyon aktuális téma. Lucas Hnath pedig iszonyúan jó dramaturg, Ibsen huszonegyedik századi reinkarnációja. Hogy a kérdései újak-e? Négy figurát állít elénk: a házaspár Nórát és Helmert, Emmyt, a lányukat és a dadát, aki mellékszereplő Ibsennél. Az ő szemszöge, az ő tükre a legizgalmasabb. Ő a tizenöt évtanúja. Sarokpont. Hnath nem redukálja a férfi-nő kapcsolat kapcsolat megfejtésére a darabot. Azt is látszódik, hogyan befolyásolják a normák, a megfelelések, az igazodások a működésünket. 9

Meg arról beszél mindkét mű, hogy mindeközben mi történik a szabadságunkkal. G.J: Nem csak arról beszél, hogy mi van a szabadsággal, arról is, hogy élhetünk-e vele. Megmondhatjuk-e, hogy mi van velünk, vagy ehelyett elkezdünk-e hazudozni. A társadalom moráljának kérdése is fontos számára. Milyen a tizenöt év múlva visszatért Nóra, aki közben éppen ennek a szabadságnak az ízét is megtapasztalhatta? Keményebb lett, harcosabb? K.A: Számomra a darab legfontosabb gondolata, ami minden embernek az alapvetése, hogy tudja, kicsoda ő. Ebben a darabban az a legjobb, hogy Nóra ezalatt a hosszú idő alatt megtanult önmagával lenni. Viszonyrendszerekben létezünk, de ha ebben mindig máshoz képest vagyunk, nem tudjuk igazából, hogy kik vagyunk. Nóra, amikor kiment az ajtón, háta mögött hagyva a családját, erre tett egy törekvést. Ebből a darabból azt tudjuk meg, hogy mennyire sikerült ez neki.

fotó: Falus Kriszta

G.J: Nóra elmenetele arculcsapásként ér minket. Nehéz vele azonosulni. Hogy a visszajövetele mit okoz? Ezt nem illik előre elárulni, de feszes, titokzatos és fergeteges mű az új Nóra, a Nóra II. Izgalmas dolgozni vele Sok olyan szerepet játszottál, ahol felmerülhet ugyanez: mi történik a főhőssel a darab után? Mi történhetett például a Vágyvillamos Blanche-ával? K.A: Az idei évadban játszottuk utoljára a Vágyvillamost. Valójában egy hatalmas monológ a darab. Nagyon izgalmas lenne – felmerült az ötlet – egy monodrámát készíteni a drámából, ami már az őrültek házában játszódik. Nagyon izgalmas vállalkozás lenne, reprízben vissza lehetne csinálni az egész darabot. Az egész történetet ebből a nézőpontból is el lehetne játszani. G.J: A színész számára szerintem nem létezik a továbbgondolás, az előadás zárt rendszerű a benne szereplőknek. Ha már eljátszották, amikor távolabbra kerül, onnantól lehetséges kilépni belőle, visszanézni rá, továbbgondolni. Még nagyon az elején vagytok a próbáknak. Mennyi látszik ilyenkor a megszülető előadásból? K.A: Nagyon változó, milyen viszony alakul ki az adott művel. Az a keskeny út, amin el lehet indulni, az itt is megvan, sőt nagyon is kézenfekvő. Az első olvasásra nem is derül ki, hogy mennyire mély ez a darab. Olyan, mint a rakott palacsinta, meg kell keresni a mély rétegeit is. Még a keresgélés fázisában vagyunk. G.J: Fontos, hogy legyen benne szarkazmus és humor. Anélkül nem tudok mit kezdeni a művel. A színháznak az a dolga, hogy emberi dolgokat közvetítsen. Hogy a néző adott esetben szakadjon a nevetéstől, hisz örök a gogoli mondat, hogy „magatokon röhögtök”. Ma Csehovot is így játsszuk. Ehhez hasonlatos a mostani darab is. Még keressük a kontúrokat, hogy kivel mi történt, milyen életet élt, hiszen Nóra visszajövetelével mindez megreped.

Marton Éva

JÚLIUS 15. VASÁRNAP, 20:00 Ferenczy Múzeum udvara Kossuth u. 5. Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városháza tér 3.)

SZULÁK ANDREA KONCERT

KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ

A koncerten azok a dalok lesznek hallhatóak, amelyek két nagy sikerű album anyagát képezik. Az egyik Szeretni bolondulásig címmel lett aranylemez, a másik Például Te címmel jelent meg, és aratott nagy közönségsikert. Olyan dalokat öltöztettek jazz-köntösbe, amelyek a 40-es, 50-es, 60-as évek nagy sikerei voltak, ezzel tulajdonképpen egy új crossovert létrehozva, amit viccesen presszó-jazznek titulálnak. Zenészek: Balázs Elemér – dob Balázs József – zongora Egri János – bőgő Komjáthy Áron – gitár A koncert hossza: 80 perc Belépőjegy: 3300 Ft

fotó: Révai Sára

JÚLIUS 8. VASÁRNAP, 20:00 Ferenczy Múzeum udvara Kossuth u. 5. Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városháza tér 3.)

zenés irodalmi estje Kollár-Klemencz László zenész, zeneszerző, énekes, a Kistehén zenekar frontembere, dalszerzője. A Budapest Bár állandó énekese, a Rájátszás formáció dalszerzője, énekese. Korábban Erdős Virág költővel jelent meg közös albuma Legesleges címmel, Grecsó Krisztián íróval pedig 3 éve dolgozik együtt a greCSÓKOLlár formációban. Első novelláskötete 2 éve jelent meg Miért távolodnak a dolgok? címmel, legújabb könyve őszre várható. A Rengeteg című új lemeze zenéjével és szövegeivel alapvetően a természetben mélyül el, és keresi a sokszor elfeledett tiszta, egyszerű kapcsolatot az ember és a teremtett természet, valamint az ember és saját természete között. Mindezt olyan hozzáállással, mely szembe mer nézni a valósággal, mégis meggyőződéssel hisz az ideákban. A próza kerek egészet alkot a zenével, hiszen a főhős, Toszka, tanyán él, a természet közelében, és tudja, hogy az elmúlás az élet része, látja, milyen egyszerűen szép dolog a vágy, a hűség. Mindenre rácsodálkozik, gyönyörködik a létben, hogy milyen sokfélék vagyunk, és – ahogy az egyik novellában is elhangzik – „Mindenki szép”. Az est hossza: 70 perc Belépőjegy: 1500 Ft

FLORIAN ZELLER: A KULISSZÁK MÖGÖTT A Szentendrei Teátrum és a Rózsavölgyi Szalon közös produkciója Daniel: Kardos Róbert Isabelle: Spolarics Andrea Emma: Sztarenki Dóra Patrick: Vasvári Csaba Fordító és dramaturg: Oláh Krisztina Díszlet: Enyvvári Péter Jelmez: Tóth Barbara Rendező: ÖRDÖG TAMÁS Daniel és Isabelle vacsorára várják barátjukat, Patrickot és új élettársát, Emmát. A házaspár jó barátságban volt Patrick feleségével is, akit a férfi elhagyott új szerelme, a fiatal és csinos Emma miatt. Patrick felhőtlen boldogsága láttán a házigazdák is megkérdőjelezik saját kapcsolatukat. A szerző humorral és (ön)iróniával ábrázolja hőseit. A párbeszédeket újra és újra megtörik a szereplők „kihangosított” gondolatai. Nincs az a hazugság, titkos gondolat vagy elfojtott vágyakozás, amely a közönség elől rejtve maradna! Florian Zeller francia regényés drámaíró, a The Guardian szerint korunk legizgalmasabb színpadi szerzője. Az előadás hossza: 1 óra 15 perc, egy részben Belépőjegy: 3500 Ft 12

fotó: deim balázs

JÚLIUS 28. SZOMBAT, 20:00 További előadás: július 29. vasárnap, 20:00 Ferenczy Múzeum udvara Kossuth u.5. Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városház tér 3.)

LEONYID ZORIN: VARSÓI MELÓDIA színmű két részben Az Orlai Produkció előadása Helga: Tompos Kátya Viktor: Adorjáni Bálint Fordította: Radnai Annamária Díszlet, jelmez: Kálmán Eszter Rendezőasszisztens: Kiss Kádi Judit Rendező: KOCSIS GERGELY Producer: Orlai Tibor Van a politika és van a szerelem. Ennek a két dolognak elvileg semmi köze egymáshoz. De volt, hogy volt. Van, hogy van. Milyen kár! Belépőjegy: 3300 Ft

fotó: takács attila

JÚLIUS 20. PÉNTEK, 20:30 Esőnap: július 21. Városháza udvara Városház tér 3.

A szálakat valójában a nők sodorják A Szentendrei Teátrum tavaly Rossini: A sevillai borbély című vígoperáját mutatta be a Fő téren. Idén Mozarttól a Figaro házasságát láthatja a közönség ugyanott a Teátrum és a Co-Opera közös produkciójában, Szabó Máté rendezésében. Susanne szerepében Bordás Barbara látható, a Grófnét Fodor Beatrix és Schnöller Szabina énekli. Fodor Beatrix-szel a Figaró házassága kortárs előadásairól, Szabó Máté rendezéséről és a Grófné szerepéről beszélgettünk. Fodor Beatrix: Régóta éneklem a szerepet. Van egy nagyon erőteljes alapképe az operának, de a modern korban gyakran eltérnek ettől a rendezők, mint Kovalik Balázs előadása, vagy a 2.0 verzióban, amiben a Grófnét alakítottam. Mindkét előadás erősen elrugaszkodott a megszokott operától, a rendezői modernizálták a darabot. A 2.0 verzióban szerepem szerint egy vállalkozó feleségeként játszottam a „grófnét”. Mozart operája a saját korában botrányosnak számított. Ma is sokféleképpen lehet értelmezni, lehet aktualizálni. Szabó Máté Figaro rendezéséből, aminek a premierje Szentendrén lesz, nagyon elegáns előadás született. Érdekes, hogy az eleganciáját emeled ki. A Figaró házassága vígopera. A szerelmi bonyodalmak, a rengeteg félreértés, a komikus helyzetek sodorják a történetet. Mitől elegáns ez a most készülő előadás? Olyan, mint amilyen Máté egész karaktere, a lényéből fakad ez a hangnem. Van egy nagyon finom szövete az egész előadásnak. Nem akarta túlzottan, erőltetetten modernizálni. 14

Ugyanakkor a díszlete, a dobozba zárt színpadkép nagyon egyszerű, nagyon mai. A díszlet egy alakítható kocka, ami a kompaktságát adja, bensőségessé, intimmé teszi az előadást. Nagyon jó volt Mátéval a munkafolyamat. Úgy dolgozott velünk, mint a prózai színészekkel. Az egyik legfontosabb instrukciója az volt, hogy minden operai maszlagot, manírt vessünk le magunkról. Pőrén álljunk ott a színpadon, hogy megtörténhessen a figurával való találkozás, azonosulás. Ez számomra újdonság. Úgy tűnik, van egy erőteljes rendezői tendencia, ami az operák prózaiságát hangsúlyozza. Énekesként nehéz feladat prózai színész módjára hozni a karaktert? Új színt, izgalmat visz az operajátszásba? Mindig csodálattal nézek a prózai színészekre, mennyire a saját egyéniségükön keresztül alakítják a szerepeiket. Amikor prózai rendezőkkel dolgozom, ez a fajta szerepépítés sokkal erőteljesebb. Az operában a zene annyira erősen jelen van, elsődleges. Utána jön minden más. Az éneklés „természetellenes” kifejezésmód, nem úgy, mint a beszéd. A gesztusokat is másképp használom ilyenkor. Szabó Máténál ez az egyik legnagyobb kihívás, hogy prózai színészként kell jelen lennünk. Pokoli nehéz feladat. De nagyon izgalmas és érdekes, ahogy a próbákon mindenki megtalálhatta a maga karakterét. Milyen a Szabó Máté által elképzelt Grófné, akit bár szeret a férje, Almaviva, de közben más lányoknak is csapja a szelet? A szereped szerint fiatal nő, vagy a házasságába kicsit beleunt középkorú asszony? Nem gondolom, hogy a grófné nagyon különbözne Susanne-tól. Okos nő, tudja, mi folyik körülötte. Látja Almaviva hűtlenkedéseit, látja kicsapongásait. Ez az, ami megkeseredetté teszi. Megalázó helyzetekbe kerül emiatt. Én harmincas-negyvenesnek gondolom őt. Belevaló csaj? Nagyon is. Nyilván rendezés-függő, hogy men�nyit alakíthatsz a szerepen. Egy „né” vagy, aki

próbál belevaló és modern lenni, ugyanakkor nagyon bátor, belemegy Figaró tervébe, hogy megmentse a házasságát. Bár az opera címszereplője Figaro, sokkal inkább a nők mozgatják az eseményeket. A mű központi figurája Susanne. Ha ezt a szerepet rosszul osztják, akkor vége a darabnak. Ő szövi a szálakat, a grófné csak ráül erre a hullámra. Van olyan rendezés, ahol a grófné szerepét erősítik, de Susanne nélkül nincs előadás. A mi előadásunk nem végződik happy enddel. Bár a Gróf elmondja, hogy bocsássak meg, és én azt éneklem, hogy megbocsátok, valójában mégsem történik meg az újra egymásra találás. Lírai szoprán vagy, de több drámai szerepet is játszottál. A kirándulás a drámába nagy tévedés volt. Fiatalos maradt a hangom, az nem változott. Az operaénekesnek a hangja fiatalságát kell megőriznie, azzal kell varázsolnia.

Schnöller Szabina Svájc és Magyarország között ingázik. A számos külföldi fellépés mellett a legnagyobb öröm, ha itthon játszhat. Bordás Barbarát, az Operettszínház primadonnáját nem először láthatjuk szubrett szerepben. Schnöller Szabinával és Bordás Barbarával többek között a Grófné és Susanne kapcsolatáról beszélgettünk. Schnöller Szabina: Évekkel ezelőtt Svájcban felkérést kaptam erre a szerepre, ami végül rajtam kívül álló okok miatt nem valósulhatott meg. Akkor a rendező azzal hívott fel, hogy szeretne felkérni „AZ Opera” szerepére. Én azonnal tudtam, hogy a Figaróról beszél. Elképesztően időtálló történet, melyben Mozart minden karaktert és személyiséget bemutat, s hogy milyen is az ember valójában. Hiszen a féltékenység, a kapzsiság, a gyarlóság, a másik kijátszása, a megcsalás és megcsalatottság örök téma. Bordás Barbara: A szereplők közti kapcsolatok bármelyik mai családra, házasságra jellemzőek lehetnek. Bartolo és Marcellina, a szépkorú pár örökké civódik, de nagyon szeretik egymást.

fotó: Révai Sára

Basilio abban leli örömét, hogy másoknak folyamatosan keresztbe tesz. Susanne és Figaro pedig felülkerekedik a nehézségeken, a ros�szkedven. Milyen jellemző ma is, ahogy a Gróf és Grófné élnek. Valahol még szeretik egymást, de már elvesztették az egymáshoz vezető utat. Szubrett szerepeket, mint Susanne, ritkábban énekelsz. Nemrég az Operettben mutattátok be A chicagói hercegnőt. Mary belevaló, vagány csaj. Mennyiben hozható össze a két karakter? B.B: Sokáig csak komoly, primadonna szerepeket énekeltem. Talán pont A chicagói hercegnő Maryje kapcsán derült ki, hogy az a fajta humor és lazaság, amit ennél a szerepnél használok, mennyire közel áll a saját személyiségemhez, milyen jól működik a színpadon. Mary szerepe magával hozott egy önfeledtebb, bátrabb, színesebb játékstílust. Ez már Susanne-ban is felfedezhető lesz. Korábban is úgy gondoltam, hogy szubrett-lelkű primadonna vagyok. Most látom, mennyivel összetettebb tud lenni egy primadonnai karakter, egy komolyabb szerep is, ha az ember ennek a tapasztalásnak a birtokában van. Már nagyon fiatalon komoly primadonna szerepeket kaptál. Lehet, hogy fordítva járod be az utat, most találnak meg a szubrett szerepek? B.B: Az Operett előtt egy utazó színházban dolgoztam, ahol kevesen voltunk, a primadonna szerepeket nagyrészt én tudtam csak elénekelni. Mindenkinek megvolt a maga feladata, nem volt átjárás a szerepek között. Az Operettben nem csak én vagyok az “első nő” szerepkörére, de talán olyan primadonnából, aki több műfajban, dolgozik, kevesebben vagyunk. Örülök ennek a felfedezésnek, új lehetőséget, folyamatos kihívást biztosít. Nagyon élvezem.

A Grófné is sok lehetőséget ad a karakterábrázolásra, annyi arca megmutatkozik. Milyennek gondolod őt? Sch.Sz.: Olyan, amilyennek mindig is képzeltem. Egyszerre fiatal, bölcs és érett. Én annyi idős koromban, amennyi a történet szerint a Grófné, még tapasztalatlan voltam, Mozart korában ezeknek a fiataloknak már fel kellett nőniük. A Grófné ki van éhezve a szeretetre. Az egyetlen biztos pontot az életében legfőbb bizalmasa és barátnője, Susanne jelenti. Barátok, cinkostársak. B.B: Okos nők. Látszólag sok mindent ráhagynak a férfiakra, de valójában a szálakat ők mozgatják. Susanne, bár néha vágyik a Grófné életére, látja annak a szomorúságát is. A Grófné pedig bebújna olykor a szolgálólány fesztelen, könnyed, vidámnak látszó életébe, de ismeri annak a kötöttségeit, nehézségeit. Nekem arról is szól ez a történet, hogy a nők nagyon erős támaszai lehetnek a férfiaknak, de ha összefognak ellenük, ők sodorják a szálakat. Az előadásban a Grófnét kettős szereposztásban játsszátok. Beatrix és Szabina egészen más karakterek. Alakít az előadáson, hogy éppen ki énekli a Grófnét? B.B: Van egy adott keret, a zene, a mozgás, amiből nem lehet kilépni, de apró rezdülésekben, a kicsit másfajta odafigyelésben érzékelem a különbségeket. Korábban ritkán énekeltem operát, ami másfajta párbeszéd, hiányzik belőle a próza. Itt jobban oda kell figyelni, hogyan adják át a „szót” egymásnak a szereplők, ki hogyan reagál a másikra. Sch.Sz: A recitativók, amelyek igazán szabadon történnek, valójában felnagyított párbeszédek. Ott leginkább arra kell törekednünk, hogy vis�szaadjuk a szöveg prózaiságát, dialógusszerűségét. Talán itt mutatkozik meg legjobban, hogy kiben milyen személyiség lakozik.

B.B: Játszom operettben és musicalben is. Azt tapasztalom, hogy a mostani rendezések nagyon erősen törekednek a letisztultságra. Arra az egyszerűségre, ami a prózában van jelen. Arra a fajta túlzott színjátékra, kicsit édeskés bájra, mely régebben jellemezte az operai előadásokat, ma kevésbé van szükség. Khell Csörsz dobozszerű díszlete nagyon egyszerű, letisztult. Mennyiben határozza meg a játékotokat, hogy milyen térben vagytok? Sch.Sz: Nagyon élvezem a kicsit beszorított teret, ami bár kevesebb mozgásra ad lehetőséget, intimmé teszi a színpadot. A Figaro házassága rendkívül mozgalmas, rengeteg szálon futó opera, folyamatosan történik valami új, telis-tele van csavarokkal. Ezt túljátszani, túlmozogni hiba volna. Sokat segít az elő adásnak a pici doboz-világ, ami forgatható, ki-be csukható, állandóan megújul. Nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy jobban odafigyelhessünk a karakterformálásra. Nem kellenek a nagy, teátrális mozdulatok, bőven elég egy kis mimika, az apróbb gesztusok. B.B: Olyan, mint egy mai lakás. A nézők is jobban beleélhetik magukat a történetbe, azt érzik, hogy akár velük is megtörténhet mindez. Ráadásul jól utaztatható a díszlet, ami cél is lehetett, hiszen a jövő évadban nagyon sok helyszínre, Győrbe, Szegedre, Miskolcra is vis�szük az előadást. A rengeteg ajtó, ami hol nyílik, hol csukódik, nekem a titkokról is szól. Minden „fiókból” kihúzódik egy újabb titok. Sch.Sz.: Sokszor rá is játszunk erre a sok ajtóra. Bejön Susanne, az ajtó még takarja, azt hiszi, én még nem látom, de én már tudom, hogy ott van. Megengedem, hogy belelásson a legsötétebb pillanataimba is. Viszont vicces pillanatokat ad, hogy kiszámíthatatlan, ki honnan jön be, hányan vannak egyszerre színen. Vígopera. De sok a sötét szín is benne. Nyitva hagyja a mű, hogy megtörténik-e a végén a Grófné részéről a megbocsátás.

Sch.Sz: Ahogy a mi életünkben is ott vannak a sérelmek, de tudnunk kell megbocsátani. A megbocsátás főleg a magunk számára fontos, a mi lelkünk könnyebbül meg tőle. Úgy gondolom, a Grófné megbocsát, de felejteni nem tud. Minden csalódás ottmarad lenyomatként a kapcsolatokban. Úgy érzem, bár nagyon sok fájdalmat szenved el a Grófné, annyira szereti Almavivát, hogy képes végül megbocsátani. B.B: Bár a mű végén elénekeljük, hogy minden búnak-bajnak vége, de azután a kocka, a játéktér, a kis lakás bezáródik mögöttünk. Hogy ott, a zárt ajtók mögött kiben mi zajlik, vajon hogyan alakul a szereplők további sorsa, titok marad. Mind a ketten nehezített körülmények között játszotok. Szabina, Svájc és Magyarország között ingázol, Barbara, te nemrég jöttél vissza a szülés után. A privát életetek nagyon meghatározhatja a munkátokat. Valóban nehezített így a próbaidőszak? B.B: Talán az a legnehezebb, hogy az ember szeretne mindenhol megfelelni és helyt állni, ami olykor nem könnyű. A férjem is énekes, ami megnehezíti az egyeztetést, a napi rutin levezénylését, úgy, hogy közben gyakorolni is maradjon idő és energia. Az jó, hogy van egy biztos hátterem, bázisom, folyamatos munkám. Örülök, hogy sokszor gondolkodnak bennem. De néha nagyon nehéz kicsi gyereket nevelni és a munkát is jól csinálni. Sch.Sz: Nekem is kicsi gyerekem van, ami még nehezebbé teszi az ingázást. De boldog vagyok, hogy bekerültem ebbe a produkcióba. Olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, akikre kisdiákként még csak felnézhettem a kórusból. Óriási öröm és megtiszteltetés ez számomra. Bárhol is élek most, a szívem mindig itt van. Svájc a bázis, de a legnagyobb öröm, ha itthon játszhatok. Marton Éva

fotó: Eőri-Szabó Zsolt

AUGUSZTUS 5. VASÁRNAP, 18:30, 20:30 Városháza udvara Városház tér 3. Esőhelyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár (Pátriárka u. 7.)

FEDÁK SÁRI – SZŰCS NELLI ÖNÁLLÓ ESTJE

CSÁNYI SÁNDOR ÖNÁLLÓ ESTJE

Színpadra alkalmazta: Dávid Zsuzsa, Szűcs Nelli Díszlet: Szűcs Nelli, Olekszandr Bilozub Jelmez: Vecsei Kinga Réka Videó: Jóvér Csaba Zene: Kovács Adrián Rendező: DÁVID ZSUZSA Aki színpadon látta őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott színházi életünkben. Lássuk végre ezt a nagy művészt igaz valójában, nagyszerű tulajdonságaival, hibáival, gyarlóságaival együtt. Fedák Sári megérdemli, hogy végre hozzá méltóan emlékezzünk meg róla! Az előadás hossza: 1 óra 50 perc Belépőjegy: 3000 Ft

Provokatív, improvizációs előadás, beszélőshow a férfi és a nő közti különbségekről Miért keresik egymást? Miért nem tudnak meglenni egymás nélkül? Mit esznek egymásban? Miért rágják szét mégis egymás idegeit? Miért mennek sokszor egymás agyára? Ezekről a kérdésekről beszél humorral a téma nagy ismerője, Csányi Sándor. Robert Dubac: A férfiagy – avagy nincs itt valami ellentmondás? című, nagysikerű elő adása után mostani, stand-up comedy elemeket felvonultató estjében szarkasztikus humorral járja körül az örök témát: férfi és nő kapcsolatát. Az előadást követően a nézők is feltehetik a tárgyhoz tartozó kérdéseiket. A beszélgetést Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója moderálja. Az előadás hossza: 70 perc Belépőjegy: 3500 Ft

Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina

AUGUSZTUS 5. VASÁRNAP, 20:00 Ferenczy Múzeum udvara Kossuth u. 5. Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városház tér 3.)

fotó: Horváth Judit

AUGUSZTUS 17. PÉNTEK, 20:30 további előadás: augusztus 18. szombat 20:30 Városháza udvara Városház tér 3. Esőhelyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár

LOVESHAKE – AZ ÉLET ÖSSZERÁZ

STEPHEN SACHS: VALÓDI HAMISÍTVÁNY

Színházi duett – Rezes Judit és Szabó Győző igaz története alapján Játsszák: Rezes Judit és Szabó Győző

Az Orlai Produkció előadása Maude Gutman: Hernádi Judit Lionel Percy: Kern András

Dramaturg: Enyedi Éva Dalszöveg: Máthé Zsolt Zenei vezető: Wagner-Puskás Péter Koreográfus: Kurucz Sándor, Lehoczky György Jelmez-asszisztens: Tóth Hajni Produkciós asszisztens: Gerlóczi Judit Producer: Kövesd Zsuzsa, Rezes Judit, Szabó Győző Koproducer: FÜGE Produkció

Dramaturg, fordító: Kovács Krisztina Díszlet: Valló Péter Jelmez-asszisztens: Tóth Hajni Rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit Művészeti vezető: Zöldi Gergely Rendező: VALLÓ PÉTER Producer: Orlai Tibor

Formabontó párkapcsolati játék, melyben az előadók közismert dalok és izgalmas koreográfiák segítségével mutatják be egy kapcsolat ívét, annak csodáit és nehézségeit. Saját történetek, megélt, igazi állomások személyes érintettséggel, őszintén és kendőzetlenül elmesélve, kerülve a dokumentarista realitást. Valóság és fikció keveréke. Bár a feldolgozott történetek eredetiek és egyediek, mégis mindenki számára ismerősek lehetnek. Az alkotók vicces és szívszorító estével várják az érdeklődőket.

Maude különc, szabadszájú, harsány nő, Lionel pedig kifogástalan modorú, művelt és cinikus férfi. A lakókocsiparkban élő munkanélküli pincérnő és a neves művészeti alapítványnál dolgozó férfi talán soha nem találkozik, ha Maude-nak nem lenne egy szerinte milliókat érő festménye. Csakhogy a hivatalos értékbecslés során nemcsak a képről, de szinte minden másról is kiderül, hogy nem az, aminek elsőre látszik… Az amerikai szerző vígjátékát hihetetlen sikerrel játsszák a világon mindenütt. Most nálunk is látható a végtelenül szórakoztató, lebilincselő darab, ami igazi jutalomjáték a két sziporkázó humorú, zseniális színésznek.

Az előadás hossza: 90 perc, egy részben Belépőjegy: 3500 Ft

Az előadás hossza: 1 óra 40 perc, egy részben Belépőjegy: 3500 Ft 19

fotó: pénzes kristóf

AUGUSZTUS 11. SZOMBAT, 20:30 további előadás: augusztus 12. 20:30 Esőnap: augusztus 13. hétfő Városháza udvara Városház tér 3.

Grafika: Csáfordi László

Mielőtt ítélkeznénk, nézzünk kicsit a dolgok mögé AUGUSZTUS 12. VASÁRNAP, 20:00 Ferenczy Múzeum udvara Kossuth u. 5. Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városház tér 3.)

LENGYEL NAGY ANNA: ÉLET.TÖRTÉNETEK.HU Igaz történetek sorozata a közelmúltból PIRA | BELLA Pira: Borbély Alexandra Bella: Ullmann Mónika Látvány: Juhász Nóra Dramaturg: Zöldi Gergely Plakát: Csáfordi László Rendező: SZABÓ MÁTÉ Művészeti vezető: Pelsőczy Réka Producer: Orlai Tibor Az előadás a Független Színművészetért Alapítvány és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre.

Két tévedés: egy lány fiútestbe születik, ezért megjárja a poklot; egy prosti tanítónéni testben születik, de a magyar valóság közbeszól. Sorozatunk minden darabja igaz történeten alapul. Lengyel Nagy Anna egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit. Pelsőczy Réka vezetésével színész-rendező párosok állítják elénk ezeket a sorsokat, hétköznapi emberek egyéni, mégis különleges, mindannyiunkhoz szóló igaz történeteit. Az előadás hossza: 1 óra 20 perc, két részben Belépőjegy: 3000 Ft 20

Lengyel Nagy Anna élettörténeteiből, évtizedek óta gyűjtött privát sorsaiból az első előadásokat pont egy évvel ezelőtt a Szentendrei Teátrum mutatta be. Idén Pira és Bella története szerepel a Teátrum programjában. Borbély Alexandrával és Ullmann Mónikával beszélgettünk. Ullmann Mónika: Nagyon jó, hogy ez a két történet egymás mellé került. Van egy férfitestben született női lélek, aki mindent megtesz azért, hogy nőként élhessen. Megvalósul az álma, mégsem boldog, mert nem találja a párját. Bellának az életét a férfiak töltik be, akik mas�százsra járnak hozzá, de igazi társra ő sem talál. Ezekben a kapcsolatokban – elmondása szerint - a vendégeinek sem a fizikai együttlét a fontos. Bella törődést, odafigyelést nyújt számukra. Kényszerből, a megélhetése miatt csinálja, gyerekei előtt próbálja titkolni. Visszajáró vendégei bizalma, a szeretete tudja a mindennapokon őt továbblendíteni. Több ilyen foglalkozású nővel beszélgettem. Mindegyik azt gondolja magáról, hogy törődést ad. Nagyon kevesen látják racionálisan a helyzetüket. Bella igen, mert tudja, csak így érheti el, hogy soha többé ne legyenek anyagi gondjai. Hogy életében először megengedhesse magának, hogy a gyerekeivel elutazzon a tengerpartra, hogy megízlelje a tenger illatát. Olyan mondatok, amelyek nem írói fantáziából születtek. Éppen ezért nagyon szeretem ezt a szöveget mondani, nagyon megkedveltem ezt a nőt, Bellát. Minden mondata vezet valahová, mindegyiknek súlya van. Amikor az ember elkezd egy szöveggel ismerkedni, próbálja megtalálni a mérföldköveit. Amikor ezt a szöveget

Játszottál vidéken és a fővárosban, kisebb társulatokban és nagy színházban. Váltásban vagy megint? Bár sokféle szerepben játszottam, mindig igényem volt a változatosságra, a változásra. A monodrámában talán még fontosabb, hogy a személyiségedből is adj valamit. Akárcsak egy pillanatot aznap este. Szerencsés, ha a szerepeddel könnyű azonosulni, sok benne az ön azonos pont, de sokszor a kettő nem találkozik. De minden szerepen keresztül meg kell tudnod mutatni, ki vagy te.

fotó: Tiszeker Dániel

elkezdtem tanulni, azon vettem észre magam, hogy szinte mindegyik mondatát aláhúzom. Ez a monodráma egy valós történet, valós ember beszél. Nagyon pontosan akartam megtanulni a szöveget, ahogy ő mondta el. Valós történet. Jobban üt, közelebb került hozzád? Máshogy hat, mint egy fiktív történet? Nekem sokat jelent, nagy súlya van. Sokszor a színpadi szerepeknél azt gondolom, én biztos másként csinálnám. Olyankor megpróbálom a saját igazságomat is hozzátenni, hogy ne maradjak kívül a szerepen. Itt azt érzem, hogy mindent ugyanúgy csinálnék, mint ez a nő. Nagyon megölelném Bellát. Említetted, hogy beszélgettél szexmunkás nőkkel. Borbély Alexandra találkozott Pirával. Próbáltad megtudni, ki Bella? Az én Bellám ma már sokkal idősebb. Húszon évvel ezelőtti a története. Nem volt alkalmam találkozni vele. De több személyes emlék beugrott a szöveg kapcsán. Volt régebben egy masszőröm, egy vak fiú. Beugrott, mennyire másként állt a testemhez, mennyivel erősebb volt a belső figyelme, mint a látóké. Bella többször beszél arról, hogy jó negyvenes, szemüveges, haját kis varkocsba fogja. Semmi kihívó, semmi kacér. Mi teszi vonzóvá a férfiak számára? Az a kisugárzás, az a figyelem, az a fél óra, amit a férfiaknak ad. A teljes kikapcsolódást, az elszakadást a mindennapoktól. A színház is ilyen kicsit, én is azt várom a nézőktől, hogy arra az időre tegyék le az egyéb gondolataikat. Ilyen szempontból hasonlítunk egymásra Bellával. Ebben az évadban több egy-két személyes darabban játszottál, mint például a Heisenberg c. előadás, amit szintén az Orlai Podukció mutatott be. Vonzod ezeket a szerepeket? Felkértek a Rózsavölgyi Szalonban egy újabb kétszemélyes darabra. Most ezek az előadások izgatnak. Már nem olyan fontos a mindenáron látszani akarás.

Egészen más lehet a próbafolyamat egy monodrámánál, mint egy többszereplős előadásnál. Máshogy működhet a rendező és a színész közös munkája. Bensőségesebb egy ilyen munka, és sokkal nagyobb szükségem van a megerősítésre. Még az is zavaró volt, amikor én mondtam a próbán a szöveget, és a rendező, Szabó Máté közben jegyzetelt. Úgy éreztem, elvesztem. Sokkal nagyobb figyelmet igényel egy ilyen munka. Nehéz volt egy ekkora szövegnek megtalálni az ívét. Alexandra és én is nagyon féltem a műfajtól. Egyedül állsz a színpadon, nem tudsz elbújni. Minden kiderül. Ha nem veszik meg a jegyet, rád nem veszik meg. Izgalmas az anyag, de meg kellett találnom, mitől leszek én izgalmas. Rettegtem. Azóta mind a ketten imádjuk játszani. Azt is meg kellett tapasztalnom, men�nyire lehetek személyes, intim, mikor szólhatok ki a közönségnek. Most már elég bátor vagyok, és merem ezeket használni. Játszottuk már Győrben, Szegeden a régi zsinagógában. Most Szentendrére készülünk. Nekem a két történet arról is szól, hogy mielőtt ítélkeznénk, nézzünk kicsit a dolgok mögé. Lehet, hogy árnyaltabbá teszi a képet.

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje az elmúlt időszak számodra legfontosabb történése lehetett. Pira története is, ha másként, de testről és lélekről, egy idegen, férfitestbe született nőről szól. Borbély Alexandra: Bár Máté Gábor mindig azt mondta nekünk, hogy olyan szerepeket fogunk játszani, amelyek közel állnak hozzánk, mégis eddig olyan embereket alakítottam, akik, ha rám nézel, elsőre nem következnek belőlem. Ilyen volt Enyedi Ildikó filmjének Máriája, vagy Pira, a transznemű ember. Azok a rendezők, akik ezekkel a szerepekkel rám gondoltak, a lelkemet látták meg. Hisznek bennem, hogy bele tudom helyezni magamat az ő sorsukba. Pira – Novák Angéla - története egy transznemű emberről szól. Nagyon hálás vagyok, hogy a szokványostól eltérő, nehezebb szerepeket kapok. Az emberek sokszor nem tudják, hogyan kell a kicsit más emberekkel viselkedni, mit gondoljanak róluk. Ezért tartom fontosnak, hogy megmutassuk, mindannyian egyformák vagyunk. A Piráról szóló monodráma valós élettörténetet dolgoz fel. Ismered őt, a próbák során találkoztatok. Kellett a személyes ismeretség, a beszélgetéseitek, hogy még hitelesebb legyen az előadás? Angélát már korábban is ismertem, de csak most, a darab kapcsán találkoztunk. Nagyon kedves volt, beengedett minket a lakásába, ami igazi kis barokk ékszerdoboz. Nagyon fontos volt, hogy érezzem az energiáját, a nőiségét, nőiességét, ami sokat segített, inspirált, hogy megcsináltam a szerepet. Azért is különleges számomra ez az előadás, mert eddig még nem játszottam élő személyt. Monodrámát sem. Negyven percig egyedül állni a színpadon, az először iszonyatosan félelmetes volt. Később azt gondolja az ember, hogyha ezt meg tudja csinálni, talán már nem jöhetnek

eljutnia. És a küzdelmei itt nem értek még véget. Senki nem cserélne vele életet. A boldogság fogalma egészen biztos mást jelent neki, de remélem, megtalálja ő is a boldogságát. Lelkileg mennyire terhel egy ilyen előadás? Mi történik azután, hogy lejössz a színpadról? Megterhelő, de nagyon jó játszani. Sok mindent adott nekem. Szeretem ezt az előadást. Marton Éva

fotó: Takács Attila

nagyobb nehézségek. Nincs partnered, nincs, akire támaszkodhatsz, egyedül állsz ott. Egy ilyen játék nagyon jót tesz az önbizalmadnak és a bátorságodnak. Súlyos, komoly szerepeket, főszerepet játszottál már. Itt mi okozza a nehézséget? Az, hogy egyedüli a felelősség, hogy a hátadon viszed el az előadást? A színpad magánya? Itt a közönség a partnered. Meg kell szokni azt is, amikor nem reagál rád, amikor nem veled együtt lélegző közönségnek játszol. Volt olyan előadás is, amikor néma csöndben ültek. Rettenetes volt, lementem a színpadról, és mondtam Mónikának, hogy ez most nagyon nehéz lesz. Én vagyok az első történet, én tudom meg először, hogyan alakul az előadás, milyenek a visszajelzések. De ezek is mind erősebbé teszik az embert. Az Élet.történetek.hu sorozat mindig két történetet mutat be, amelyek kapcsolódnak egymáshoz. Pira és Bella sorsában hol vannak a közös metszéspontok? Talán abban, hogy közös a témakör. A lehetőség, ahol dolgoznak. A transzneműeknek, miután átműtették magukat, nincs nagyon más esélyük, főleg Magyarországon, mint hogy rögtön az éjszakába menjenek. Ott elfogadják őket. Az egyetlen olyan hely, ahol nem nézik ki őket. Bella, akár Pira élete és munkája is a titkokhoz kötődik, titkolt életeik kötődnek egymáshoz. Olyan dolgok ezek, amikről az emberek nem biztos, hogy objektíven akarnak tudni. Van egy elképzelt sémájuk, meg rengeteg előítéletük. A ti előadásotok segíthet az elfogadásban, az érzékenyítésben? Nagyon remélem. Abban mindenképpen, hogy legalább megismerjék ezeket a történeteket, és úgy ítélkezzenek. Boldog a te Pirád? Egyrészt boldog, hiszen nő lett. Ugyanakkor most jutott el a nullára. Mostantól kellene élnie az igazi életét. Amit a többségünk rögtön megkap, ahhoz neki hosszú, nehéz úton kellett

FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK ÉS MŰVÉSZETI EGYETEMEK ELŐADÁSAI A Szentendrei Teátrum tavaly indított előadás-sorozatával a közönség FRISS rétegeit, a gimnazista és egyetemista diákokat, a fiatal felnőtteket kívánjuk elérni. A rendkívüli sikert aratott sorozatot idén is folytatjuk, melynek során a színművészeti egyetemek színészhallgatói mutatják be színész– és rendezővizsgáikat, valamint újító szellemű, FRISS formációk hozzák létre előadásaikat. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalabb generációk jelenléte egyre meghatározóbb legyen a Szentendrei Teátrum életében, hiszen a Teátrum legizgalmasabb, szakmailag legérdekesebb, legkedveltebb korszakai mindig a fiatal alkotókhoz kötődtek. Az idei FRISS különlegessége, hogy a Teátrum összes játszóhelyén tartunk a programban szereplő előadást, és végül, de nem utolsósorban, két ősbemutató és egy magyarországi bemutató is szerepel kínálatunkban.

BELÉPŐJEGY: 2000 FT Diákjegy: 1000 Ft igazolvány felmutatásával A MI ÉS ŐK C. ELŐADÁSRA: 3000 FT Diákjegy: 1500 Ft

JÚLIUS 12. CSÜTÖRTÖK, 20:30 Dunaparti Művelődési Ház udvara Dunakorzó 11/a. Esőhelyszín: ugyanott, Barlang

KABARÉ - elvágyódás egy részben Zene! Zene! Zene! Az előadás a német 20-as, 30-as évek kabarévilágát idézi fel. Némafilmszerű koreográfiára, erős színészi karakterekre és fanyar érzésvilágra épülve mutat be egy század eleji, és egyszerre század végi groteszk, furcsa világot. Mindezt olyan zenei háttérrel, mint Kurt Weill, a Palast Orchester, Max Raabe, Marlene Dietrich dalai. A darabban megmutatkozik egy hanyatló világ dekadenciája, a korabeli kabarék stílusjegyeivel, társadalomkritikájával, humorával. Ahogy tavaszból nyár, és az őszből tél lesz, úgy változik át a koreográfia groteszk stílusa melankólikus, szomorkás hangulatba. Előadják a Kaposvári Egyetem első évfolyamos hallgatói: Bocskai Virág, Dánielfi Gergely, Gulyás Gabriella, Hege Veronika, Horváth Márk, Kárpáti Barnabás, Kecskés Alexis, Kovács Vecei Fanni, Móczár Bence, Pál Péter, Pertics Villő, Posgai Márton, Sikó Koppány, Szeri Márton, Tar Dániel, Tary Patrícia, Urbán-Szabó Fanni Osztályvezető tanár: Bozsik Yvette Zongorán közreműködik: Újláb Gábor Tér: Vati Tamás | Fény: Pető József Koreográfus-asszisztensek: Krausz Alíz, Vislóczki Szabolcs Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette Az előadás hossza: 70 perc, egy részben

fotó: éder vera

JÚLIUS 19. CSÜTÖRTÖK, 20:30 Városháza udvara Városház tér 3. Esőhelyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár (Pátriárka u. 7.)

AUGUSZTUS 9. CSÜTÖRTÖK, 20:30 esőnap: augusztus 10. Művészetmalom udvara Bogdányi utca 32.

KÁRPÁTI PÉTER: PÁJINKÁS JÁNOS

A Sztalker Csoport első független színházi előadása W. Faulkner regénye nyomán

Álom és forradalom Ámi Lajos: Hajós Zsuzsa Pájinkás János: Hajdu Tibor Nénnye: Józsa Bettina Annya: Ballér Bianka Apja: Szivák-Tóth Viktor Nemtudomka: Georgita Máté Dezső Cár: Borsi-Balogh Máté Gizella: Bajor Lili Raszputyinka: Fekete Gábor Vénasszony: Hajós Zsuzsa Közreműködik: Soharóza Kórus, Karvezető: Halas Dóra Látvány: Molnár Anna Dramaturg: Hajós Zsuzsa Asszisztens: Rohály Hanna Rendező: TÁRNOKI MÁRK e.h. „Pájinkás János elment a cárhoz, és azt mondta: ha cár uram egy tisztességes ember volna, akkor lejönne abbul a toronyszobábul, mert óriást le van a világ csehesedve, de én kifundáltam, mit kell az országnak jovára tenni, hát jöjjön, dolgozzunk, maga nagy hájas burzsuj.”

MÍG FEKSZEM KITERÍTVE

Írta: Vecsei H. Miklós Szereplők: Bordás Roland, Böröndi Bence, Dóra Béla, Ertl Zsombor e.h., Gyöngyösi Zoltán, Herczeg Péter, Kovács Tamás, Lestyán Attila, Mészáros Martin, Nagy Balázs, Patkós Márton, Reider Péter e.h., Szabó Sebestyén László Látvány: Vecsei Kinga Réka Díszlet: Sufni Zene: Kovács Adrián Koreográfus: Berecz István Rendező: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA William Faulkner Míg fekszem kiterítve című, 1930-as megjelenésű kisregénye a felnőtté válás folyamatát, valamint egy közösség megszületését meséli el egy ismeretlen világban. Fiatal férfitestvérek veszítik el édesanyjukat, otthonukat, hitüket. Az ő útjuk, az ő keresésük története rajzolódik ki szövegfoszlányokból, képekből, hangokból. Hogy hogyan tanulnak meg kommunikálni, emberként együtt élni, egyedül lerázni a múltat, megrajzolni a jövőt, összerakni a jelent.

Az előadás hossza: 1 óra 30 perc, egy részben Az előadás hossza: 100 perc, egy részben 25

JÚLIUS 21. SZOMBAT, 20:00 További előadás: július 22. vasárnap 20:00 Ferenczy Múzeum udvara Kossuth u.5. Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városház tér 3.)

Carly Wijs:

MI ÉS ŐK magyarországi bemutató, a Szentendrei Teátrum, a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda előadása

Lány: LÁSZLÓ LILI Fiú: VILMÁNYI BENETT Fordító-dramaturg: Bíró Bence Rendező munkatársa: Szakács Zsuzsi Asszisztens: Tóth Hajni Látvány – Rendező: FEHÉR BALÁZS BENŐ Producer: Orlai Tibor A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre

Az előadás hossza: 60 perc, egy részben Belépőjegy: 3000 Ft Diákjegy: 1500 Ft igazolvány felmutatásával

Az erőszak mindig is jelen volt, nem hiszem, hogy most sűrűbb lenne Tompos Kátya, az idei év háziasszonya az előadások kapcsán arról beszélt, hogy milyen fontos és jó, hogy a beszláni túszdrámáról szóló darab is bekerült a válogatásba. Ő akkor, 2004-ben szinte percről percre kísérte figyelemmel az eseményeket. Ti is gyerekek voltatok akkor. Van róla személyes emléketek? Vilmányi Benett: Nincsen róla akkori emlékem. A három évvel korábbi 2001-es New York-i terrortámadás sokkal erősebb nyomot hagyott bennem. Arra nagyon emlékszem. Beszlánnal a színdarab kapcsán találkoztam. László Lili: Érdekes volt arra gondolni, hogy az akkori gyerekek körülbelül annyi idősek, mint mi. Ők is a kilencvenes évek elején születtek. A tragédia után nem sokkal készült egy dokumentumfilm, amiben a gyerekek beszéltek az érzéseikről. Eszünkbe jutott, milyen érdekes lenne megkeresni őket, hogy most, felnőtt fejjel hogyan emlékeznek vissza minderre. Fehér Balázs Benő: A BBC nem sokkal a túszdráma után készítette el a Children of Beslan c. dokumentumfilmet, amiben a túlélő gyerekek beszélnek a tragédiáról. Carly Wijst, a darab szerzőjét is ez a film inspirálhatta. Mi is sokat tanultunk abból, hogy hogyan beszélnek a gyerekek. Kevésbé a traumatizáltságuk látszott, mint inkább a büszkeség, hogy őket kérdezik. Tudjuk, hogy ők tényleg ott voltak, hogy milyen borzalmakat éltek át, és nézőként fájdalmas szembesülni a tényszerűségükkel, az önreflexiójuk hiányával. Két felnőtt máshogy mesélné a történetet, értelmezni akarná, figyelne arra, hogy milyen színben tűnik fel előttünk, hogy milyen hatást gyakorol ránk.

Bíró Bence fordításában készült el a színdarab szövegkönyve. Az eredeti mű is színdarabnak íródott? V.B: Az eredeti mű ifjúsági drámának, színpadra íródott. A dokumentumfilmet használta alapul, csak a filmhez képest kicsit ki van könnyítve. A ti előadásotok egyáltalán nincs megkön�nyítve. Sőt… F.B.B: Pengeélen kell táncolnunk, hogy ne legyünk hatásvadászok, de hatástalanok sem. A téma és a szöveg csábítja a színészt a szomorúságra, az általános tragédia-játszásra. Az volt a legfontosabb, hogy konkrét feladatokat találjunk, folyamatosan meghatározzuk a beszélők és a nézők viszonyát. Milyen hatást akar elérni a nézőkben a gyerek? Legritkábban akar megríkatni, inkább érdekességet közöl, vagy pontosan akarja illusztrálni a történteket. Melyik az erősebb hatású, a film vagy Wijs szövege? L.L: A film sokkal erősebb, keményebb. Látod az iskola romjait, azokat a gyerekeket, akikről tudod, hogy ott ültek bezárva. A dokumentumfilmbe bevágták a terroristák mobiltelefonnal készült képeit, felvételeit is. Látod a túszul-ejtettekről készült képeket. Arról is beszéltünk, milyen lehet 1148 ember bezárva egy tornaterembe. Iszonyú szűken. Látod a filmen, ahogy egymásra préselődnek, érzed a zsúfoltságot. Hátborzongató. Színészileg hogyan készültök? Mi kell ahhoz, hogy ti ketten elhitessétek a zsúfoltságot, a fogyó levegőt, a félelmet? Kipróbáltátok, hogy milyen a tűréshatáron túl kibírni például a szomjúságot, az éhezést? V.B: Sokat gondolkodtunk ezen. Nagyon nehéz, mert felfoghatatlan, ami történt. L.L: Benő kérte, hogy próbáljuk ki, milyen az, ha nem iszunk sokáig. Mesélt egy osztálytársáról is, aki egy szerep miatt napokig nem aludt, hogy kipróbálja, milyen. Mi ezeket végül nem csináltuk meg. F.B.B: A darab jelen ideje, hogy a két gyerek éppen meséli a történteket, eljátsszák, hogy elájulnak, eljátsszák, hogy kiszárad a torkuk, 27

hogy émelyegnek, hogy pisilniük kell. Tehát itt is meg kellett találnunk az arany középutat az illusztráció és fiziológiailag pontos ábrázolás között. Azt szeretnénk, hogy az előadás azt a benyomást keltse, hogy minden elemét a gyerekek találták ki. Mintha a két gyerek rendezte volna. Saját eszközeikkel – legó figurák, fonalak, lufik - prezentálnak. Kevés díszletet használtok. Az egyik jelenetben piros fonallal egy sűrűn behálózott teret hoztok létre. Elképesztően nehéz ezt pontosan megcsinálni. Több mint színészi feladat. L.L: Ezzel foglalkoztunk a legtöbbet. Iszonyú sok időt és energiát vett igénybe már a fonal kiválasztása is. Hogy ne szakadjon, rugalmas legyen, jól látszódjon. V.B: Ez volt a legtöbbet próbált jelenet. Mindig az adott térben derül ki, hogyan lehet ott a befonalazást megcsinálni. Mintha a gyerekeknek kéne mindig kitalálni, hogyan csinálják meg. L.L: Nagyon esetleges. A Jurányiban, a próbateremben már ezerszer megcsináltuk, de mindig máshogy jön ki. Nagyon nehéz része az előadásnak. Lili és Benett, idén végeztetek a Színművészetin. Rengeteg szerepben láttam már mindkettőtöket. A tehetség mellett men�nyire kellenek a véletlenek, a mentor osztályfőnökök és még sok minden egyéb? V.B: Én hiszek abban, hogy kell hozzá tehetség is, de a szerencse is nagy faktort jelent. L.L:Az első színpadi főszerepemet úgy kaptam meg Benőtől, hogy látta az összes vizsgaelőadásunkat, és annak alapján keresett meg.

Nem ez az első közös munkátok, összeszokott hármas vagytok. F.B.B: Lilivel A fura című előadásban, és a Balekban dolgoztunk együtt, utóbbit idén csináltuk Nyíregyházán. A Mi és őkkel ez a harmadik, és mindhárom más jellegű anyag volt. Benett párszor beugrott a Tajtékos napok című előadásba, ami négy éve megy az egyetemen, és tavaly főszerepet játszott A játékosban, amit a Radnótiban próbáltunk. Így, hárman együtt most dolgoztunk először. L.L: A mostani próbafolyamatnak különösen jót tett, hogy már ismertük egymást, hogy egy nyelvet beszélünk. Hogy ezeket a köröket ki lehetett hagyni. Voltak olyan határok, akár rendezőként, akár színészként, amiket át kellett lépnetek? F.B.B: Vannak olyan részek, ahova lélektanilag nem könnyű eljutniuk, vagy nem annyira kellemes, és fizikailag is nagyon megterhelő, miközben ez nem szabad, hogy látszódjon rajtuk. Nagyon kemény lehet csinálni. Lehet, hogy szemérmesebben adtam volna ilyen jellegű feladatot, ha nem ismerem őket. Terrorakciókról szinte minden nap hallunk. Eza darab a konkrét eseményen túl men�nyire szól a mindennapok fenyegetettségéről, a saját felelősségünkről? V.B: Szerintem az írót is a konkrét történet foglalkoztatta. Az erőszak mindig is jelen volt, nem hiszem, hogy most sűrűbb lenne. Egy ilyen téma minden színházi embert izgat, s az a jó, ha a színdarabban erről a konkrét dologról beszélünk. Marton Éva

AUGUSZTUS 2. CSÜTÖRTÖK, 20:30 További előadás: augusztus 3. péntek 20:30 Esőnap: augusztus 4. Városháza udvara

Carlo Gozzi:

A KÍGYÓASSZONY ősbemutató, tragikomikus zenés mese élőzenekarral A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Szentendrei Teátrum produkciója Farruscad: Borsi-Balogh Máté Celestani: Józsa Bettina Canzade: Bori Réka Togrul: Kurely László Smeraldina: Nagy-Bakonyi Boglárka Pantalone: Fáncsik Roland Truffaldino: György Zoltán Dávid Brighella: Bödők Zsigmond Badur: Bartha Lóránd Farzana: Somhegyi György Zemina: Litauszky Lilla

interjú Varga Bence rendezővel a 30. oldalon

fotó: takács lászló

Az előadás hossza: 90 perc, egy részben Az előadás 10 éven felülieknek ajánljuk

Zene: Kovács Adrián Díszlet: Herman Anett és Pajor Patrícia Jelmez: Hársfalvi Réka és Schütz Nikolett Fordító: Török Tamara Dalszöveg: Kendrey Beatrix Libretto: Fabacsovics Lili Rendező: VARGA BENCE

dátum

idő

program

helyszín

műfaj

06.29. péntek

19:00

Jazz koncert a református templomban

Református Templom

zene

07.05. csütörtök

21:00

Kertmozi

Barlang-udvar

film

20:30

Nóra II. PREMIER

Városháza udvara

színház

20:30

Szentendrei dalmátok zenehagyatéka

Török köz 1.

zene

09.00

Kenutúra

Visegrád

sport

10:00 KOMP

Fő tér

iparművészet

20:00 Effected band

Barcsay-udvar

zene

07.06. péntek

07.07. szombat

07.08. vasárnap

07.12. csütörtök 07.13. péntek

07.14. szombat

07.15. vasárnap

07.19. csütörtök

07.20. péntek

20:30

Nóra II.

Városháza udvara

színház

20:30

Mátyás király korának muzsikái

Török köz 1.

zene

10:00 APACUKA zenekar koncertje

DMH-udvar

gyerek

20:00 Szulák Andrea koncert

Ferenczy-udvar

zene

20:30

Régi muzsika a középkortól a barokkig

Török köz 1.

zene

20:30

KABARÉ – Zene! Zene! Zene! FRISS

DMH-udvar

zene

Barlang-udvar

zene

Városháza udvara

színház

Barcsay-udvar

zene

Városháza udvara

színház

10:00 Az állatok nyelvén tudó juhász

DMH-udvar

gyerek

20:00 Kollár-Klemenc zenés irodalmi est

20:00 Carlos Adios! koncert 20:30

Nóra II.

20:00 Bágyi Balázs New Quartet feat Pocsai Kriszta 20:30

Nóra II.

Ferenczy-udvar

irodalom

20:30

Pájinkás János - FRISS

Városháza udvara

színház

20:30

Kertmozi

Barlang-udvar

film

Barlang-udvar

zene

Városháza udvara

színház

több helyszínen

fesztivál

20:00 Melléküzemág koncert 20:30

A kulisszák mögött

10:00 Szentendrei Ister Napok 16:30

Szentendre a Dunáról nézve

Tourinform Iroda

séta

18:30

Szentendre a Dunáról nézve

Tourinform Iroda

séta

20:00 Mi és Ők PREMIER FRISS

Ferenczy-udvar

színház

20:00 Mátyás király korának muzsikája régi hangszerekkel

Kecskés-próbaterem

zene

10:00 Szentendrei Ister Napok

több helyszínen

fesztivál

Tourinform Iroda

séta

20:00 Mi és Ők FRISS

Ferenczy-udvar

színház

07.25. szerda

20:00 Tabulatúra régizenei koncert

Kecskés-próbaterem

zene

07.26. csütörtök

21:00

Kertmozi

Barlang-udvar

film

07.27. péntek

20:30

Figaro házassága PREMIER

Fő tér

opera

Ferenczy-udvar

színház

Fő tér

opera

DMH-udvar

gyerek

Török köz 1.

zene

Ferenczy-udvar

színház

07.21. szombat

07.22. vasárnap

07.28. szombat

16:30

A szerb nemzetiség nyomában

20:00 Varsói melódia 20:30

Figaro házassága

10:00 Nyúlkaland 07.29. vasárnap

15:00

A magyar zene ezredévei régi hangszerekkel.

20:00 Varsói melódia 08.02. csütörtök

20:30

A Kígyóasszony PREMIER FRISS

MűvészetMalom udvara

színház

20:30

Kertmozi

Barlang-udvar

film

dátum 08.03. péntek 08.04. szombat

08.05. vasárnap

idő

program

helyszín

műfaj