Belvárosi sétavezető www.iranyszentendre.hu
2
Séták a belvárosban „Lehetetlen, hogy egy órai szentendrei séta után ne érezze meg azt a nehezen megfogalmazható szentendrei légkört, amelyhez, mint az egyszerű tiszta vízhez, vissza kell térni.” (Hamvas Béla) TOP 5 LÁTNIVALÓ ...amit semmiképp sem érdemes kihagyni, ha Szentendrén jár az ember 1. Fő tér (2-es séta) 2. Templomdomb (2-es séta) 3. Tobakosok keresztje (3-as séta) 4. Ferenczy Múzeum (1-es séta) 5. Duna-korzó
GYERMEKES CSALÁDOKNAK AJÁNLJUK 1. BKV Városi Tömegközlekedési Múzeum 2. Duna-korzó (játszótér, Duna-parti föveny, fagyizók) 3. Sikátorséta lángosozással 4. Városismereti játékok (elérhetőek a Tourinform irodában) 5. Szamos Marcipánmúzeum 3
Kossuth L. u.
3
2
H5
4
B
Kossuth L. u.
tsa
Dum u.
FĹ‘ tĂŠr
9
8 7
6
1 5
i
4
1
SÉTA
A HÉV ÁLLOMÁSTÓL A FŐ TÉRIG A séta útja: sík terep, emelkedők nélkül, babakocsival és kerekesszékkel is könnyen végigjárható. Az állomástól 1 a város központjába az aluljárón átkelve a Kossuth Lajos utcán juthatunk el, melynek a Római Sánc utcai kis beszögellésben találjuk a Szent Flórián-kápolnát 2 . Az 1750-ben készült építményt a hagyomány szerint hálából emelték, mivel ezen a helyen sikerült megfékezni egy korabeli hatalmas tűzvészt. A szentendrei HÉV állomásra érkező kisgyerekesek számára kivételes élményt kínál az ott álló BKV Városi Tömegközlekedési Múzeum. A HÉV 1914-ben épült kocsiszínében kialakított tárlaton megismerkedhetünk a budapesti és a vidéki városok tömegközlekedésének történetével, valamint megtekinthetjük a villamos- és HÉV kocsik, szerelvények páratlan gazdag kollekcióját is. A Fő tér felé továbbhaladva érdemes időnként megállni, és rácsodálkozni egy-egy kapura is az utcán, vagy belesnünk az utca jobb oldalán, a 16-os szám alatt található panzió előterébe, ahol a 70-es években az útjavításkor előtűnt római kori fürdő maradványok egy részét igyekeztek megóvni az épület felújítása során. Nem messze innen, az út túloldalán álló Pajor-ház 3 (Kossuth Lajos utca 5.) sokáig vadregényes kertjének látványával ragadta meg az erre járókat. Szerencsére azonban a 2010 -es évben megkezdték az épület felújítását, amely így napjainkban az új Ferenczy Múzeum otthonául szolgál. 5
Az épület bejáratától előre tekintve már teljes pompájában előtűnik Szentendre különlegesen szép és egyedi belvárosi képe a templomtornyokkal és a XVIIIXIX. századi utcaképpel. A belváros felé továbbhaladva érdemes megállni egy perce az utca végében szerényen meghúzódó, barokk Pozsarevacska templom 4 mellet is, melyet 1690-ben alapítottak az idemenekült szerbek. Az épület külső falán és a kerítésen emléktáblák mutatják a két legjelentősebb XIX. sz-i árvíz szintjét.
Ha megnéztük, kelljünk át a Bükkös-patak hídján. Így máris eljutottunk Szentendre fő sétálóutcájába, melyet 1897-ben polgármesterségének 25. évfordulója alkalmából Dumtsa Jenőről neveztek el. Az ő szerepe igen meghatározó volt a város polgárosodásában, valamint a sürgetésére indult meg a helyiérdekű vasút építése is. Az utcában található 20-as számú házban lakott. Szintén a Dumtsa Jenő utcában található a város egyik kedvelt cukrászdája és múzeuma, a Szamos Marcipán Kiállítás, 5 ahol amellett, hogy megismerkedhetünk a marcipánkészítés fortélyaival, megtekinthetünk számos ismert épületet, híres embert és rajzfilmfigurát is – természetesen mindet marcipánból. Továbbhaladva a Fő tér irányába az 5.a számú ház emléktáblája arra hívja fel a figyelmünket, hogy itt született Ignjatovity Jakov 6 regényíró, a szerb irodalom Jókaija, akinek a legismertebb, magyarul is olvasható regényei “A szentendrei bíró” és az „Örök 6
vőlegény”. Az utca szemközti oldalán álló 10-es számú házban, amely egykor Stéger Xavér Ferenc operaénekes lakóháza volt, ma a Barcsay Múzeumot 7 találhatjuk. Barcsay Jenő neve nemcsak Szentendrén, hanem a XX. századi magyar művészettörténetben is fogalom, hiszen a magyar konstruktív festészet iskolateremtő mestere volt, akinek a Művészeti Anatómia című albuma a mai napig a hazai és nemzetközi művészeti és orvosi oktatás egyik alapkönyve. Miután kijöttünk a múzeumból, tegyünk egy kis kitérőt, és sétáljunk le a Péter-Pál utcán az 1753-ban épült Tyiprovacska-, ma Péter-Pál-templomhoz 8 is, amely Szentendre legnagyobb temploma és eredetileg szintén pravoszláv templomként épült. Az 1796-ban Szent Péter és Pál tiszteletére felszentelt késő barokk épület a szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században került át a római katolikus egyház tulajdonába. Belső berendezése igen egyszerű: a falak fehérek, freskói nincsenek, a falakat Csíkszentmihályi Róbert kálvária-, illetve Péter és Pál apostolok életét bemutató domborművei és Kisléghi Nagy Ádám megfeszített Krisztus képe díszítik. A templomhoz tartozó legfiatalabb alkotás a Szent Erzsébet téren látható Szent II. János Pál szobor, amely Páljános Ervin alkotása.
A templom előtti tértől a Török köz sikátorán át már csak néhány lépés kell ahhoz, hogy Szentendre képeslapokról is jól ismert Fő terére 9 érkezünk, ahol minden ház múltja egy-egy külön történet. 7
SÉTA
2
A FŐ TÉR ÉS KÖRNYÉKE A séta útja: kisebb emeledőket is tartalmaz, kerekes�székkel és babakocsival néhány helyszín megközelítése korlátozott. Azok számára, akik csak rövidebb időt kívánnak Szentendrén tölteni, ezt a sétát ajánljuk. A Fő tér 1 városképi és műemléki szempontból is Szentendre legfontosabb része. A középkortól kezdve ez volt a színhelye a társadalmi és gazdasági életnek, nem csoda hát, hogy itt épültek fel a XVIII. század folyamán a legjelentősebb szerb és görög kereskedőházak is, melyek legtöbbje barokk stílusjegyeket hordoz magán. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pilisi országutak, így alakult ki a háromszög alakú tér, melynek közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát, a szintén háromszög alaprajzú Kalmárvagy más néven Pestiskeresztet. A rajta található felirat szerint: „Ezt a keresztet a Szerb Privilégiális Szentendrei Kereskedőtársaság emelte az 1763. évben”, a várost elkerülő pestisjárvány emlékére. A szájhagyomány szerint a kereszt alatt fejjel lefelé egy embert temettek el, hogy a járvány ne tudjon feltörni a föld alól. A tér keleti oldalán álló legnagyobb egykori Kereskedőház 1978 óta az időszakos városi kiállításokat rendező Szentendrei Képtárnak 2 ad otthont. Eltérő magasságában található ablakaiból jól látható, hogy korábban hat egymás melletti épületből állt, amelyeket valószínűleg egy tűzvész utáni újjáépítés során közös nyeregtetővel fogtak össze. A kereskedő8
by tér Rab Rá
6
Al
ko t
9
má
ny
u.
óc zi
8
10
3
Fő tér 1
2
5
Dumtsa u.
Városház tér
4
u.
u. 12 11
domb
m Templo
Dum tsa
k Rá
7
i
9
házakra jellemző felépítés alapján a házak földszintjén üzletek voltak, mögöttük volt a kézi raktár és a lépcsőház. A ház emeletén pedig a kereskedő lakott családjával. Ez a jellegzetesen mediterrán háztípus Szentendre sajátossága: sem Magyarországon, sem Közép-Európa városépítészetében nem találunk rá máshol példát. A Kereskedőházzal szemben a tér és a Görög utca sarkán Mayerhoffer András tervei szerint épült Blagovesztenszka templom 3 középtornyos épülete áll, melyet az alapkőben elhelyezett okirat szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére emeltek 1752. június 3-án. A templom tölgyfából faragott gazdag díszítésű két rokokó kapuja és a főbejárat fölötti finom ívelésű rokokó erkélye egyaránt Szentendre XVIII. századi kulturális gazdagságáról árulkodik. A pravoszláv templomok hagyományainak megfelelően a templom belsejében itt is elkülönül a női és a férfi imahely, valamint a szentély.
A görög templom mellett a város egyik legszebb copf stílusú műemlékét láthatjuk, amely eredetileg szerb iskolának épült, 1951 óta pedig több, mint 50 éven keresztül a Ferenczy Múzeumnak adott otthont. Az idei évben felújított épület a Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjteménynek 4 ad majd otthont júniustól. Ha számozás szerint tekintünk tovább 10
körben a tér többi házán, akkor a régi építő és díszítő mesterség szép példáit ugyancsak megcsodálhatjuk a többnyire emeletes, XVIII. században épült barokk és rokokó épültek majdnem mindegyikén. Kivétel ez alól a tér lezárásaként, a 21-es szám alatt álló későbbi építésű, volt dalmát kereskedőház, amely viszont Kmetty János 5 tárlatával ajándékozza meg látogatóit. Ha sikerült mindent végignéznünk, akkor lessük be a templomdombra felvezető különleges sikátorba, majd induljunk neki az Alkotmány utcának. A Ferenczy Károly köznél kihelyezett emléktábla érintése után – amely megmutatja, hogy mely házban élt 1889-től 1892-ig a nagybányai festők elnöke és a magyar impresszionisták és naturalisták körének egyik vezetője – hamarosan elérünk a görögkeleti püspöki Belgrád Székesegyházhoz, 6 szerb nevén Beogradszkához. A Belgrádból és környékéről érkező menekültek által épített középtornyos barokk templomot igen gazdag díszítésű, copf stílusú kapukkal látták el, külső falába pedig több szerb feliratú vörös márvány emléktáblát is beépítettek. Az 1960-as tatarozása során, a vakolat alól előkerült tábla szerint, 48 méter magas harangtornyát – amely a szentendrei tornyok közül a legmagasabb –1732-34 között emelték, majd ehhez építették hozzá 1756-64 között a templom cseh süveg-boltozatos hajóját. A templomba a torony alatti bejáraton juthatunk be, ahol a keleti oldalon találjuk a mennyezetig érő, festett, faragott, gazdagon aranyozott ikonosztázzal elzárt szentélyt, középen a „férfiak templomát”, a torony alatti részen pedig a „nők templomát”. A székesegyház további érdekessége, hogy egyben püspöki temetkezőhely is, ezért kriptájában több szerb püspök hamvai nyugszanak. Sétánkat a Várdomb utcán keresztül a Templomdomb 7 irányába folytatjuk, melyet a balkáni bevándorlók klisszának (erőd) neveztek, ugyanakkor katonai várnak sohasem adott otthont. A domb közepén található a Keresztelő Szent János Plébániatemplom, 8 Szentendre legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A templom 1241-80 között épült a korábbi – a tatárjárás alatt tönkrement – első templom helyére. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vet11
12
ték használatba. Mai külső-belső architektúráját, a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját, 1751-ben kapta meg. Az épület legérdekesebb részei a délnyugati támpillér sarkán egy 1300-as évekből származó, kőből faragott napóra, valamint a szentélyt díszítő freskók, melyeket a művésztelep alkotói készítettek 19331938 között. Ez utóbbiakat már csak azért is érdemes alaposan megfigyelni, mert a bibliai jeleneteket a művészek szentendrei háttér elé festették. Tipp: A dombról igen szép kilátás nyílik a város központjára és a Szentendrei-szigetre. A tér egyetlen, 19. századi, földszintes épületében, a templom bejáratával szemközt ahol korábban tanítói lakások voltak, jelenleg a Czóbel Béla Múzeumot 9 találjuk. Az 1900-as évek elejétől a Párizsban, Hollandiában és Berlinben egyaránt sikeres művész, a világpolgár élete az 1930-as évek közepétől kapcsolódik Szentendréhez. Művészete a posztimpres�szionizmus lírai vonulatához tartozik.
A Fő tér irányába, sétánk kiindulópontjához, a Hild lépcsőn 10 ereszkedünk le, amely a szentendrei városkép jellemző ősmotívumainak egyike. A lépcső alján jobbra két szimbolikus műemléki épülettel is találkozunk. Az első a Városháza 11 épülete, amely helyén feltehetően már a 12. század folyamán jelentős 13
egyházi közigazgatási központ, a veszprémi püspökség egyik főesperessége állt. A többször átépített barokk épület földszinti része a XVIII. századból való, melyet 1924-ben, Lessner Manó építész tervei alapján építettek át, megtartva a korábbi belső elrendezést és boltozatokat. Ez utóbbi munkálatok során alakult ki az épület egyedi, szimbolikus, a Városház tér felőli oldalán látható, barokk stílust utánozó oromfala.
A másik, a Városházával szemben, a Rákóczi út 1. szám alatt álló Harangozóház, amely a város egyik legrégebbi épülete, és jelenleg a Népművészetek Házának 12 ad otthont. A helytörténeti kutatások szerint, a terméskő alapokra állított, favázas, paticsfalú (vesszőfonatok közé sárral, agyaggal tapasztott) épület, már egy Mária Terézia korabeli térképen is szerepel, mint „oskola”, de az sem kizárt, hogy akár már a török időkben is létezett. Tipp: A Fő téren keresztülhaladva sétánk szép befejezése lehet a Dunához levzető Görög utcában található, Kovács Margit Kossuth-díjas kerámia művész életművét bemutató gyűjtemény. A múzeumnak, amely közel két évtizeden át Magyarország egyik leglátogatottabb közgyűjteménye volt, a XVIII. században épült sóház – később postakocsi állomás, majd a Vastagh család lakóháza – ad otthont.
14
3
SÉTA
SZAMÁRHEGYI SÉTA A séta útja: emelkedőkkel, lépcsőkkel tarkított út, nehézkesebb terep. Harmadik sétánk a Fő térről egy fél perces sétára lévő Lázár cár térről 1 indul, melynek sarkán, szépen faragott korinthoszi oszlop tetején egy 1778-ból származó, egyszerű vaskereszt látható. Az emlékkereszt névadójáról elnevezett tér mindössze az 1970-es években alakult ki, az itt álló Duna parti házak lebontásakor. Korábban az emlékmű egy szűk sikátorban állt, és annak a kis fatemplomnak a helyén állították fel, amelyben a szentként tisztelt nemzeti hős, Lázár cár tetemét helyezték el az 1690ben törökök elől idemenekülő szerbek. Innen a Gőzhajó utcán egyenesen felfelé haladva a Rab Ráby térre 2 érünk, amelynek szerkezete a mezőgazdasági tevékenység egykori jegyeit őrzi. Itt ugyanis minden házhoz tartozott borospince, melyek kapui, a kocsárnyák még most is megfigyelhetők több házon, illetve a tér közepén megtalálható a 19-20. századi szentendrei utcaképhez szervesen hozzátartozó stanglis kút is. A hely további érdekessége, hogy az 1-es számú ház szolgált lakhelyéül Ráby Mátyásnak, akinek történetét önéletrajzi írásai alapján Jókai Mór is feldogozta a Rab Ráby című regényében. Őt egykor II. József bízta meg hogy a szentendrei magisztrátos visszaéléseit kivizsgálja.
15
5
dy
En
A
Déz
sma
u.
6
Bartók B. út
Bogdányi út
4
3
7
Szőlő k öz
2
Lázár c ár tér 1
16
ak orz ó Du n
Bogd
ányi
út
8
Rab Rá by tér
e dr
út
Utunkat a térből szétágazó utcák közül a Bartók Béla úton folytatjuk a „hegyi dalmátok” egykori negyedébe. A rövid kapaszkodó után kétfelé ágazó utcák közül mi a jobboldalin haladunk tovább, hogy elérhessünk a valamikor Boszniából érkezett tímárok (tobakosok) által a XVIII. század második felében felépített emlékkereszthez 3 . Az egyszerű kőpilléren álló rokokó, kovácsoltvas kereszt Szentendre egyik legszebb pontján áll, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a Dunára, a szemközti Szentendrei-szigetre, a belváros házaira, illetve a közvetlenül a domb alján épült Preobrazsenszka templomra is. A Szamárhegy Szentendre festői részleteinek egyik legérdekesebb negyede. A meredek hegyoldalon letelepedett dalmátok Voit Pál szerint „fecskefészek módján megkapaszkodó” házacskákat emeltek, amelyek ma is az Adria menti falucskák településformáit idézik.
Azok, akik szeretnének közvetlenül lemenni a templomhoz vagy visszajutni a Dunával párhuzamos Bogdányi utcába, és közben megismerni Szentendre titkos arcát, induljanak el bátran jobbra, az Angyal utcából nyíló valamely lépcsős kis utcán (Borpince utca, Alsóhegy utca) vagy sétáljanak vissza a Kmetty tér felé és forduljanak balra a Szőlő köz irányába. Akik viszont még szívesen sétálnának tovább, haladjanak teljes egészében végig az Angyal utcán, és a Dézsma utcai találkozásnál keressék meg a kerítésfalak közt megbújó Szőlősgazdák keresztjét 4 . 17
A borászatnak Szentendrén évszázados hagyománya volt. A török hódoltság után letelepedett rácok (szerbek, dalmátok, görögök) kezdték meg a vörösbor készítését, akik csaknem 2500 holdon műveltek szőlőt és a termelés mellett meghonosították a prést és más, addig ismeretlen eljárásokat is. A sarkon túl, az Ady Endre úton pár lépés után szemünk elé tárul az 1978-ban létesült, Kerényi Jenő 5 szobrászművész alkotásait bemutató szabadtéri tárlat, melyek közül az egyik legérdekesebb, a művész, „Lopják Európát” című 1972-ben készített bronzszobrának 1979-ben kőbe faragott, felnagyított változata. Szemközt, az utca másik oldalán, egy székben ülő és szemlélődő idős férfi szobrát láthatjuk. Varga Imre Czóbel Bélát ábrázoló 1977-es szobra, a festőművész egykori almáskertben álló műterme helyén áll. Visszakanyarodva a belváros irányába a Bogdányi utca 51. szám alatt láthatjuk a Régi Szentendrei Művésztelep 6 épületét, melynek több száz éves fái alatt 1928-ban alapították meg a Szentendrei Festők Társaságát az elsőként ideköltöző művészek. Továbbsétálva a Bogdányi utcán a Vujicsics Tihamér térre eljutunk - a Tobakosok keresztjétől már látott - Preobrazsenszka templomhoz, 7 melyet 1741-46 között építettek. A templom korabeli ikonosztáza és berendezése a szentendrei templomok legszebb emléke, azonban mindezt évente csak egy alkalommal, augusztus 19-én, a templom névünnepén csodálhatják meg az érdeklődők.
18
Ezt követően válasszuk a Szerb utcát, melyen eljutunk Szentendre l egújabb kulturális létesítményéig, a Művészet-Malom 8 épületéig. A Bogdányi u. 32. szám alatti múzeum a helyi művészek számára szervezett tárlatokon kívül, különböző országos és nemzetközi események rendezésével is bekapcsolódik időről időre a kortárs művészet vérkeringésébe, és számos nemzetközileg is elismert kiállítást tudhat magáénak. Az aktuális kiállítás megtekintése után már csak pár lépés előre, és visszaérkezünk a Lázár cár térre 1 . Azoknak, akik még mindig szívesen folytatnák tovább a sétát, bátran ajánljuk figyelmükbe a Duna parti sétányt. Egyrész ugyanis gyönyörű a kilátás onnan a Dunára és a Szentendrei-szigetre, másrészt pedig számos különleges helyet tartogat a természetkedvelők számára csakúgy, mint a kulináris élvezetek híveinek.
Várjuk vissza Önöket máskor is! Tourinform Szentendre Cím: Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22. Tel.: +36 26 317 965; +36 26 317 966
E-mail: tdm@szentendre.hu www.iranyszentendre.hu
19