BEVEZETŐ Erdő erdő: amerre nézel mindenütt erdő hatalmas hullámokban hömpölyög s árad feléd e mozdulatlan habverés... (Rónai György: Lajosforrás, részlet)
Színes házairól, meredek sikátorairól és macsakköves utcáiról rögtön min‐ denkinek beugrik a Dunakanyar kapuja, Szentendre. De mit lehet
csinálni egy mediterrán hangulatú városkában, ha az ember valódi ak v kikapcsolódásra vágyik és nem éri be annyival, hogy felkeresse a város múzeumait, vagy végigsétáljon a Duna partján? Természetesen a sportos időtöltésre is számtalan lehetőség nyílik Szentendrén és környékén: túrázás, kerékpártúrák, lovaglás és vízi túra. Kiadványunkban most ezekből igyekszünk néhányat kedvcsinálóként bemutatni: hol részletes ismertetőkkel, hol pedig rövid, de lényegre törő leírásokkal. Jó kirándulást kívánunk, a viszontlátásra! A füzet elkészítéséhez köszönjük a Pilisi Zöld út munkatársainak a segítségét, Berki Zoltánnak a szakmai tanácsadást,valamint a holkerekparozzak.hu oldal ak v felhasználóinak leírásaikat. Továbbá köszönet ille a Cartographia Kiadót is a redelkezésünkre bocsájto térképekért.
1
SZENTENDREI TANÖSVÉNYEK
A dombok fölött eg yszzerr erre fölr agyog, egys fölrag y végi r n he nap. Emelk edik a n ár e y lkedik yár reny A homályos völgyy,, a pár ás ablakok párás Megteelne lnek fénn yel. SSzzemei csillámlanak. fénnye (Hegedűs Lás zló: Szzent entendr lé, réésszzlet) let) László: endree feelé,
A könnyű sétával bejárható szentendrei tanösvények, melyeket az Élő táj Egyesület hozo létre 2007‐2011 közö , nemcsak településünk tájtörténetét és természe értékeit mutatják be, de információgazdag élményt is kínálnak minden látogató számára.
Bükk‐ös‐vény – Bükkös‐patak‐tanösvény Séta hossza: 4 km, 10 állomás, jelzése: sárga T Indulás: a patak belvárosi torkolatától Nehézség: könnyű; családok számára is ajánlo
A patak mentén számos természe és kulturális érték figyelhető meg. Az egyes állomásokon más‐más téma szerint kerülnek bemutatásra a látni‐ valók: a torkolatnál a patak és a Duna kapcsolatára helyeződik a fókusz, míg a piactéren a táj és az ember közös története kerül bemutatásra, a további állomásokon pedig megismerkedhetünk a molnárok életével és a patakhoz kötődő népszokásokkal csakúgy, mint a a patakot tápláló forrásokkal, az i élő állat‐ és növényvilággal, valamint a környék geológiai sajátosságaival.
3
Püspökmajor‐tanösvény Séta hossza: 4 km, 6 állomás, jelzése: sárga T Indulás: a Püspökmajor‐lakótelep közepén, a Borsos‐villától (két rövid kitérővel megismer‐ hetjük a Szentendrei Óriást és megtekinthetjük a Mária‐fülkét is) Nehézség: könnyű; családok számára is ajánlo
A séta során azon kívül, hogy fény derül a Püspökmajor név eredetére, számos geológiai érdekességgel is megismerkedhetünk. A kilátópontnál megpihenve például feltárul a szemünk elé Szentendre változatos tájképe, a Püspökmajori forrás felé pedig a dömörkapui kőbánya ipartörténe emlékei keresztezik utunkat. A horhosból kijutva a véde közép‐dunai erdő pusztarét‐társulás növényei is megcsodálhatóvá válnak és igazi külön‐ legességként ez utóbbi területen megismerhetjük a szentendrei rózsa egyik élőhelyét is.
4
Kőhegy‐tanösvény Séta hossza: 4 km, 5 állomás, jelzése: sárga T Indulás: a Kőhegyi Menedékháztól Nehézség: közepes
A Menedékháztól induló körtúra jelze turistautakon vezet a Duna‐Ipoly Nemze Park véde területein. Állomásain többek közö megismerhetjük a környék erdeit, az időszakos tavat, a bronzkori földvár és a 18‐19. századi szőlészet marad‐ ványait, a közeli Csepel‐forrást, az andezit breccsa sziklaképződményeket és a Vasas‐ szakadékot.
A menedékház a dömörkapui busz lajos‐forrási elágazás megállója felől, ill. Szentendréről vagy Pomázról közelíthető meg gyalog.
5
Sztelin‐tanösvény Séta hossza: 4 km, a tanösvény turistaúton vezet, jelzése: zöld + Indulás: a tanösvény a Vándor utcai Száraz‐hegyi rét érintésével vezet át Pismányba a patakvölgyön át; mindkét irányból bejárható (a végpontok busszal és gyalog is megközelíthetőek) Nehézség: közepes
A Pap‐sziget, Duna‐ártéri területéről induló túra a szurdokszerű patakvölgy peremén vezet végig a Kada‐csúcs kilátópontjáig, mely Szentendre egyik legértékesebb természetvédelmi területe. Az árvalányhajas gyepek és régi gyümölcsösök közö elhaladó völgyoldali séta során megcsodálhatjuk a Saskövi‐barlangnak helyet adó sziklafalat is.
6
BAKANCSOS TÚRAÚTVONALAK
Hegyormon állt, kék s őszi ég alatt S a völgyebn vándorolt tekintetével. Feje felett magasan – ősz V-vel – Rikoltozó vadlúdcsapat haladt.
Ott lenn ringó fatörzsek úsztak el A fényese hullámzó Ister-árban. Vadkan fetrengett egy apadt mocsárban A túlsó part bozótjához közel. (Áprily Lajos:Őrszem, részlet)
A Visegrádi‐hegységben és a Pilisben számtalan különféle nehézségű és időtartamú turistaú al találkozhatunk, melyek közül ki‐ki kedve és ereje szerint választhat.
7
Pilisi Zöldút túraútvonal – szentendrei ág Az útvonal: Szentendre ‐ Bükkösvény – Kőhegy – Lajos‐forrás Hossz: 9 km Nehézség: közepes Túránk Szentendre belvárosától, a Bükkös‐patak tanösvényen indul, melynek 3. állomásán különösen érdemes megállnunk, hogyt megismerkedhessünk az egykori patakmalmok történetével. Az úton tovább haladva, miután véget ér a burkolt meder, egy már jóval gazdagabb élővilággal találjuk szemben magunkat. A patak vizébe tekintve halak árnyait láthatjuk. Többségükben fejes domolykók, de akad közö ük a patakra szintén jellemző kövi csík (a „csikusz”), eset‐ leg fenékjáró küllő (a „sajtrágó”), valamint a Dunából felúszó, a göd‐ rökben i maradó különféle kesze‐ gek ivadékai, kárász, csuka, sőt a megunt akváriumi kedvencek közül aranyhal is!
8
Miután elhagytuk Izbéget, a focipálya magasságától a dombhát aljában a patakpar fák ala haladunk tovább egy hosszú szakaszon, majd Kéki‐ bányánál, rácsatlakozunk a Kőhegy felé haladó sárga + jelzésre. A Vízműnél érdemes megállnunk egy pár percre és körbepillantunk, mert a dombok
közö megbújó szentendrei házak egyikében egykoron o élt és gazdálkodo Hamvas Béla író, aki sok művében foglalkozo maga is az ember és a természet viszonyával; a távolban pedig megcsodálhatjuk a Skanzen falusi portáit, melyet körülölel a terjeszkedő város és az árvalány‐ hajas rét.
9
Kőhegyi (Czibulka János) menedékház A Kőhegy a Visegrádi‐hegység jellegzetes, lapos tetejű, vulkáni kőzetekből álló, a Duna síkja fölé magasodó „csúcsa” egy 367 méter magas, nagy kiterjedésű fennsík, mely kelet felé mintegy 100 méternyi függőleges falakkal szakad meg. A hegy fennsíkján az MTE szentendrei osztálya Czibulka János gyógyszerész vezetésével terméskőből építe házat. Átadására 1933. szeptember 24‐án került sor. Petőfi Sándor 1845. szeptember 23‐án barátaival Esztergomba menet meg‐ mászta a Kőhegy „iszonyúan magas” szikláit, amely a költőt a „Visegrád táján” című versének megírására ihle e. (Kevesen tudják, hogy ezekből a napokból származik Petőfi egyetlen ismert fotográfiája is.) A menedékházat ezért Petőfi Menedékháznak is nevezik, amely a kiindulópontja a 4 km hosszú Kőhegy‐tanösvénynek.
10
Innen már csak pár lépés a fennsík, ahol végre elértük a Duna‐Ipoly Nemze Park területét, és túránk a sárga jelzést követve halad tovább. “Jobbról a bokros, sziklás hegyoldal, balról a fennsík ligetes sztása kísér el a Kőhegyi menedékházhoz. Tovább sétálva szinte észrevétlenül vágunk át a Kőhegy – Cseresznye‐hegy gerincén, majd tölgyesben, köves, lejtős gyalogúton ereszkedünk egészed addig, amíg végül kiérünk a Cseresznye‐hegy észak‐ nyuga lábához.”* A turistaháztól idáig sűrűn fordul elő a barkócaberkenye (Sorbus tormi‐ nalis) és szelídgesztenye (Castanea sa va) is, innen kezdve azonban megritkul, és helyét a középső lomb‐ koronaszintben a tatárjuhar (Acer tatari‐cum) és vadkörte veszi át. Utóbbinak több faja is megtalálható, melyek közül kiemelkedő ritkaság, a világon csak i élő magyar vadkörte (Pyrus magyarica). A sétánk, és egyben a Kőhegy‐tanös‐ vény következő állomása a Csepel‐ forrás, mely nevét a Csepeli (Weiss Manfréd) Vas‐ és Fémmű gyakran erre kiránduló munkásaitól kapta az 1930‐as években. (A Csepel‐forrásból eredő patakocska az Anna‐völgyben torkollik a Bükkös‐patakba). A Csepel‐forrástól még bő 1 km a hegyoldali pihenőrét a Lajos‐forrás ala , ahonnét a sárga jelzést tovább követve vagy Dobogókőre, vagy az együ induló kék kereszt, piros négyzet jelzést figyelve – egészen addig, amíg a piros négyzet jelzés ráköt a zöld háromszög nyomvonalára – Nagy‐Csikóváron át a pomázi HÉV‐állomásra jutunk. * forrás: Berki Zoltán: Pilisi kalauz
11
Pilisi Zöldút túraútvonal – szentkeresz ág Útvonal: Dobogókő – Zsiványsziklák – Pilisszentkereszt – Lomhegy – Lajos‐ forrás Hossz: 13 km Nehézség: közepes (Ez a túra két pa nás menedékházat köt össze: a dobogókőit és a jelenleg nem működő lajosforrásit.) A természetjárás egyik fellegváraként ismert Dobogókő a Visegrádi‐hegy‐ ség legmagasabb, 700 m‐es csúcsa, melyet vulkanikus eredetű andezit és andezit tufa alkot. Túránk első 5 km‐es szakaszán a Zsivány‐sziklák érintésével ereszkedünk le Pilisszent‐ keresztre az Országos Kéktúra jelzését követve, majd miután a falut Szentkút felé elhagyjuk, további 8 km‐es gyaloglással, változó nehézségű terepen jutunk el Lajos‐forrásig.
„Gyorstalpaló” túra Útvonal: Lajos‐forrás – Dömörkapu Hossz:2,5 km Nehézség: közepes A zöld háromszög jelzésű ösvény a turistaházzal szemben, jobb oldalt indul el lefelé. A jelzést követve, arról le nem térve, egy kb. 2 km köze‐ pesen nehéz út után jutunk el Dömörkapuig, amely közben – szükség esetén – egy kis pihenőt is tarthatunk a Kőrösi Csoma Sándor pihenőnél.
12
A műútra kiérve aztán balra fordulunk, hogy egy rövid séta után elénk táruhasson az apró vízesés.
Vasas túra Útvonal: Kőhegyi Menedékház – Vasas szakadék Hossz:5 km Nehézség: közepes Ú célunk a Visegrádi‐hegységben, Szentendre határában, a Cseresznye‐ hegy északi oldalán található. Ez az érdekes természe képződmény úgy keletkeze mintha a hegy ke ényílt volna. A szakadék barlangjai a dömörkapui busszal elérhető lajos‐forrási elágazás felől a zöld sáv és a zöld omega (barlang) vagy a sárga sávból a sárga omega (barlang) jelzésen keresztül közelíthetőek meg.
13
KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK Gyorsan elért a hegyekről egész a Dunáig a köd, Eltűnt lassan a város a zápor fátyla mögött. Dörgött a nagyfejű szörny és szétfoszlott azután, Könnyű szivárvány játszik már lent a Dunán. (Vas István: Szeptemberi vallomás, részlet)
A Visegrádi‐hegység és a Pilis az ország egyik legszebb tája, ahová Budapes ől Leányfaluig kerékpárút vezet, amely egyút‐ tal EuroVelo® 6 nyomvonal is. Kerékpárszerviz és ‐kölcsönző két helyen található a városban (Balázs kerékpárbolt és Kerék‐ mánia), de akár a Skanzenben is bringára pa anhat bárki, aki szeretne, még akkor is, ha o hon hagyta a saját kerékpárját. A túraútvonalak száma kimeríthetetlen a környéken, csak állóképességünk és az idő szabhat határt a lehetőségeknek.
14
Szentendre – Visegrád körtúra Túra hossza: 43 km Nehézsége: Közepes Terep: Hegyvidék Kerékpártúránkat Szentendrén kezdjük, ahol a Sztaravodai ú kereszteződést elérve a Skanzen irányába fordulunk. Az utat egyenesen követve haladunk át Pilisszentlászlón egészen Visegrádig, majd a 11‐es főúthoz érve jobbra kanyarodunk, és elindulunk vissza Dunabogdány, Tahitó alu és Leányfalu érintésével Szentendrére.
15
Pap rét ‐ Dömörkapu kerékpáros körtúra A túra hossza: 22 km Nehézsége: Könnyű Terep: Hegyvidék Az előző túrához hasonlóan utunkat a Dunakanyar körút és a Sztaravodai út kereszteződéséből kezdjük, csak a Skanzent elhagyva jobbra kanyarodunk az első bekötő útnál található Forrás utcában. Innen a zöld kerékpáros jelzésen haladunk tovább egészen Pap‐ré g, ahol á érünk a kék kerékpáros jelzésre, ami rávezet bennünket a Szentendrét és Pilisszentlászlót összekötő ország‐ útra. Miután jobbra fordultunk, á ekerünk Pilisszentlászlón, majd a jelzés mentén ismét balra fordulunk az erdésze útra. A kék jelet egészen egy T elágazásig követjük, ahol ismét balra fordulunk. Így hamarosan elhaladunk a katonai lőtér mellet, majd elérjük Dömörkaput és az o található vízesést. Utunk innen már egyenesen Szentendre felé halad tovább a táblákat követve. Kerékpárral Szentendrétől Esztergomig A túra hossza: 60,4 km Nehézsége: könnyű Terep: nincsenek nagyobb emelkedők, viszont Leányfalu végétől csak rész‐ legesen van kerékpárút Az út során egész végig a Duna mentén haladva csodálhatjuk a folyót, és a parton elhelyezkedő számos történelmi nevezetességet.
16
Kirándulás a Szentendrei‐szigeten A túra hossza: 55 km Nehézsége: könnyű Terep: kisebb emelkedők vannak, ugyanakkor kisgyermekes családoknak is ideális A Szentendrei‐sziget partvonalát teljes hosszában gát kíséri, amely körbeöleli a területet. A hosszan elnyúló gáton haladva könnyűszerrel járhatjuk be az egész szigetet Horánytól‐Kisorosziig.
17
VÍZITÚRA – ÚTVONAL Elnéztem az őszt a csendes Duna-parton: Néztem a sok-sok sárga levelet, Néztem a várost a délutáni fényben, Mely fölött egy festő csendben lépkedett. (Tóth Zoltán: Ősz, részlet)
Csend, nyugalom, szép táj és sport. A Duna szigetei, öblei, váltakozva kiépíte és természetes partvonala számtalan lehetőséget nyújt a vízi turizmus szerelmeseinek. Kedvcsinálóként ismertetőnkben most a legnépszerűbb és legcsaládbará abb utat mutatjuk be.
Szentendrei Duna‐ág Javasolt túraútvonal: Kisoroszi, szigetcsúcsi kemping – Szentendre, Papszige kemping – Budapest, Római‐part A túra hossza: 31,6 km Nehézsége: Könnyű Terep: szelídvíz fokozat, átemelés nincs A Szentendrei Duna‐ág Visegrád ala ágazik el a Nagy‐Dunából, és a Dunakanyartól egészen a fővárosig tart. A sziget a Duna‐Ipoly Nemze Park része, homokos partja a kirándulók és túrázók kedvelt pihenő‐ és táborhelye. Ez az út történelmi és természet‐földrajzi túra is egyben. Fontos tudni! A szakaszon minden pusú belvízi nagy‐ és kishajó, illetve csónak is közlekedhet.
19
Kirándulóhajóval Szentendrére és a Dunakanyarba A menetrend szerint tavasztól‐őszig közlekedő kirándulóhajók Budapes ől Szentendréig, illetve a főszezoni hétvégeken egészen Visegrádig felmennek – Leányfalu és Tahitó alu érintésével. Ez a vízi megközelíthetőség azon kívül, hogy lehetőséget biztosít az ak v turisták számára a kerékpárutak és a hajós közlekedés összekapcsolására, utánozhatatlan panorámával ajándékozza meg a városunkba érkezőket. A Duna felől ugyanis Szentendre a legszebb arcát mutatja meg: a viszonylag kis területen az égre mutató templomtornyokkal és színes házaival.
www.ir anyszentendr e.hu