For my wife Dori, in memory of my father and my dog, AlĂz,
Budapest, 5th July, 2018
Feleségemnek Dórinak, Édesapám emlékének és Alíz kutyámnak,
Budapest, 2018. Július 5.
F or a long time, I have been trying to come up with a number of simple lines with which I can present my
book. I thought it would be as simple as using a brush or a pencil. I wanted to show something, my thoughts, feelings and moods that are just inside of me. Like the paralyzing pain that unexpectedly appeared as I’m writing this assignment. Yesterday, our little dog died. This brief statement may sound very general, like an almost meaningless fact, and it might seem surprising that I’m mentioning this here in an art book. But this is an unbearable feeling, it forces me to cry, and it doesn’t make it easier to write this introduction. This is now enhancing and intensifying my emotions. Anyone who has ever had a beloved dog, and felt this pain by losing a pure hearted, comprehending and faithful creature can understand what I’m going through right now. (The Tibetan Terrier is more than that, a transcendent, human-centered creature, with all its miracles). And perhaps you will understand me, the person who took these pictures and who is now representing them. With this statement I wanted to emphasize that the emotions, actions that come from truthfulness, authenticity, deep human touch, and the creation, presentation and understanding of works is an important, emotional and intellectual issue. Or it can be an evitable task. How many people move away from an other man's creative and important work and intent, as well as ignoring the sorrow, pain, or a human body on the street. Unfortunately this is a behavior that is quite common in our everyday lives, and so it is important to take in and accept such a seemingly meaningless little life and experience endless love. Or just by creating something. The combination of these, the understanding of nature and all its wonders, and this great whole world works like this just like the art that reflects all of these, including the creator and his work. Understanding and comprehension are so close and indispensable words that enhance life. Not only the artist must always be so open, but the openness, sensitivity and culture of the viewer, the public is also essential for an unbroken dialogue and an increased life consciousness. This is why it is vital to concentrate on art education, to integrate and to develop creativity for the survival of human culture at all levels, in the family, in schools, in the media and in the general public forums. The books are everlasting tools, companions and counselors, just as the miracles of nature. It’s hard to think clearly when I’m filled with sorrow, even though the deadline for printing is really close. There is a saying that every pet owner obviously knows: „You can live without a dog, but why should you”. This is absolutely true and this is rather an emotional writing. I will hang on to this example, and I will rephrase it, inverting the former, generally valid idea: „You can live without art but why should you”.
M ár hosszú ideje, többszöri nekirugaszkodásokkal próbálok megfogalmazni néhány egyszerű sort, amellyel bevezethetem ezt a számomra fontos, saját könyvet úgy, ahogyan a ceruzához, vagy az ecsethez nyúlok, hogy általuk kimondjak, megmutassak valamit, utalva mindenre, gondolatokra, érzésekre, hangulatokra, amelyek éppen eltöltenek. Mint ahogyan most, ebben az írásos feladatomban megbénít az a nem kis fájdalom, ami most váratlanul rám tört. Tegnap meghalt a kis kutyánk. Ez a rövid kijelentő mondat sokaknak teljesen általános, tényében szinte semmitmondó, legfeljebb meglepő az említése itt, egy művészeti könyvben. De ami mögötte van, az elmondhatatlan, féktelen sírásra kényszerítő, és pláne nem egy szakszerű könyvbevezető gyors megírására. Ez fokozza most fel az amúgy is személyesre tervezett írásomnak az érzelmeit. Akinek volt szeretett kutyája és megélte ezt a fájdalmat, az tud tán érteni, aki együtt élt egy ilyen tiszta érzelmű, értő és hű társsal, embernyi családtaggal ebben a mai világban. (A tibeti terrier ennél is több, transzcendens, emberközpontú lény, ennek minden csodájával.) És talán jobban megért engem is, aki itt, ezeket a képeket készítette, majd sorra mutatja. Arra utalok ezzel a párhuzammal, hogy az őszintén megélhető, hiteles, a mély emberi megérintettségből fakadó érzések, tettek, akár művek létrehozása és megmutatása, vagy más oldalról, azok megközelítése, értése, mennyire fontos, kényes, érzelmi, értelmi kérdés. Vagy akár kikerülhető feladat. Hányan legyintenek és elmennek a másik ember alkotó szándéka, fontosnak szánt munkája mellett, ugyanúgy, mint ahogy a mások bánata, fájdalma, vagy egy utcán fekvő emberi test mellett is. Szomorú velejárója ez a magatartás a mindennapjainknak, és ezért is fontos egy ilyen látszólag értelmetlennek tűnő kis élet befogadása, felvállalása, megélése és a végtelen szeretet élménye. Vagy éppen egy alkotás létrehozása. Ezek együttese, a természet és annak minden csodájának a megértése, és ez a nagy egész csak így működik, mint a mindezeket is tükröző művészet, benne az alkotó és a munkájának az értő befogadásával. Értés és megértés, olyan közeli és elengedhetetlen, az életet erősítő szavak ezek. Mert nem csak a művésznek kell midig ilyen nyitottnak lennie, hanem a néző, a közönség nyitottsága is, az érzékenysége, kultúrája is feltétlenül szükséges a töretlen párbeszédhez, egy emelkedettebb élettudathoz. Ezért elengedhetetlenül fontos a művészeti nevelés kérdése, a kreativitás integrálása, fejlesztése a humán kultúra fennmaradásáért minden szinten, a családban, az iskolában, a médiában és a nagy nyilvánosságú fórumokon egyaránt. És mindezekben maradandó eszközök, társak és tanácsadók a könyvek, ugyanúgy, mint a természet csodái. Nehéz összeszedni a gondolataimat a bánattól, pedig már a nyomdai leadás határideje itt van a nyakamon. Van egy mondás, amit minden gazdi nyilván ismer: „kutya nélkül lehet élni, de minek“. És ez így van, nagyon is,
The art holds, carries, preserves, defines the world, dampens the unchangeable realities of life and it is worth sacrificing a life for it with unbroken faith, and with the willingness to be curiously renewed. And this is what I believe in as well. One life is not enough, especially when you have an intent to create. I’ve been thinking about this idea a lot, as the finished and planned works accumulate in this shockingly irritating and inspiring inexplicable era. By highlighting something from this diversity, I can finally reckon primarily with myself, thus facing the accelerating time. I hope that with this intention I can carry a message in this book. An object that I think is sacred, and that is capable of providing a dignified and constant form of imperishable content and personal values for many centuries. And now I can pay my tribute to it. Although today's modern value-saving, documentary techniques are efficient and have a spectacular knowledge, they don’t seem to be safe. They are exposed to a new erosion, continuous change of interpretative techniques, not to mention the changing thoughts, happenings, or distortions of time. Fortunately, digital databases do not endanger the security and sacred respect of the book, and the fact that each book is a powerful part of the culture. So books need to be written, and I'm happy to fulfill this need. This book contains a lot of exciting possibilities and it’s filled with all kinds of art styles. This colorful and exciting journey is a gift of my life, thanks to my youthful decision that I have found the possibility of freedom of thought and action. In my recent works I have always been guided by the love and protection of humanity and life. I wanted to express and serve humanity through my works, and I didn’t want to follow fashion or the obligatory, successful styles. I act as a visual thinker, I instinctively capture important or uninteresting moments with my pictures from this complex and changing world. I want to hold on to them against the elapsing time, as a child who is just about to wake up from a peaceful dream and asks for an explanation or tries to get an answer of why he is afraid. When I started to arrange my work, I thought that there would be almost no words in this book, I wanted to let the pictures speak for themselves. Let them make us think, ask questions, arouse stimuli and emotions. Keep the book’s content live on its own, not just as paper and paint. This kind of book acts as some kind of an inventory as well. I try to give a cross-section cut out of diversity, sometimes mixing up the order of time, opening up the sections of life and chapters, with some of my own written references to facilitate the viewer's work. I’m not writing a data collection of my biography or a monograph, but rather a very personal self-made book full with images with the help of the technical possibilities of this era. This is an object with a lot of pages, with my primarily pictorial thoughts; drawings, artworks, paintings and posters. And you will also get an insight into my most important works, and my further plans, that I will present in another book. István Kulinyi
és így szívhangú és üzenetű ez az írás, ebbe a példába kapaszkodom, és így merem átfogalmazni, ennyire sarkítva az előbbi, általánosan érvényes gondolatot, hogy: „művészet nélkül élni lehet, de minek“. A művészetek tartják meg, viszik, őrzik, értelmezik a világot, tompítják az élet megváltoztathatatlan realitásait, erre érdemes egy életet rááldozni, mindig töretlen hittel, mindig kíváncsian megújulva, ezt vallom én is, magamra is érvényesnek. Egyetlen élet kevés az élethez, pláne folyamatos alkotói szándékkal, programmal. Ez a gondolat sommázódik bennem évek óta, ahogy egyre jobban feltorlódnak és csak gyűlnek ebben a döbbenetesen irritáló és inspiráló, felfoghatatlan korban a kész és tervezett munkák. Az eddigi sokféleségből valamit kiemelve, végre elszámolhatok most, elsősorban önmagamnak, így szembeszállva az egyre jobban gyorsuló idővel, remélem sikerül ezzel a szándékkal üzenni, valamit besűríteni ebbe a könyvbe. Egy olyan, számomra szentnek tartott tárgyba, amely sok-sok évszázada képes méltó és mindig maradandó formát biztosítani a mulandó tartalomnak és a személyes értékeknek, és amely előtt most így tiszteleghetek. A mai korszerűnek tekintett értékmentő, dokumentáló technikák hatásosságuk és látványos tudásuk ellenére nem tűnnek biztonságosnak, ki vannak téve egy újfajta eróziónak, az értelmező technikák folyamatos változásának, nem is beszélve a koronként változó gondolatoknak, történéseknek, torzulásoknak. De szerencsére a digitális adatbázisok még nem veszélyeztetik a könyv biztonságát, szent tiszteletét és azt, hogy minden egyes könyv erős építőköve legyen a mindenkori kultúráknak. Tehát könyvet változatlanul kell csinálni, s ezt most boldogan teszem. Az elsősorban a képeim könyvét egy sok műfajt próbáló, számomra izgalmas pálya lehetőségeinek példájaként is készítem el, életem ajándéka ez a színes út, hála a fiatalkori döntésemnek, hogy a gondolat és a cselekvés szabadságának a lehetőségét itt megtalálhattam. Látom a továbbvivő újabb utakat, a megírnivaló gondolatokat, a megformázni való tárgyakat, a felfedezendő új színeket, dimenziókat. Van mit tenni. Az itt látható sokféle munkáimban mindig a gondolat, az ember- és életszeretet és a védelme vezetett, azokkal az emberiességet próbálom kifejezni, szolgálni, nem a divatokat, a kötelező, sikerre törő stílusokat. Vizuális gondolkodóként cselekszem, képeimmel ösztönösen vagdosok ki fontos, vagy érdektelen snitteket e kor irtózatosan tarka és változó élmény- és látványtömegéből, hogy megkapaszkodjam bennük, a múló idő ellenében, úgy, mint egy gyerek, aki éppen felriad mindezekre a békés álmából és magyarázatot kér, vagy próbál adni a hirtelen félelmeire. Az anyag összerendezésekor eredetileg arra gondoltam, hogy szinte egy szó se lesz e könyvben, beszéljenek maguk a képek, generáljanak gondolatokat, kérdéseket, keltsenek életteli ingereket és indulatokat, éljen a könyv tartalmában önálló életet, ne csak mint papír és festék. Ez a könyv részleges leltár is, megpróbálok a sokféleségből kiválasztott részekkel egy keresztmetszetet adni, néha megkeverve az idő rendjét, életszakaszokat és fejezeteket nyitva, némi saját írott utalásokkal megkönnyítve a néző dolgát. Nem egy életrajzi adatgyűjteményt, egy monográfiát, hanem a kor technikai lehetőségeinek a jóvoltából egy saját készítésű, nagyon személyes képeskönyvet teszek le, egy lapozható tárgyat, benne az elsősorban képi gondolataimmal; rajzokat, grafikákat, festményeket, valamint plakátokat és a fontosabb munkáimból, meg a további terveimből is válogatok még valamit, amelyek majd egy újabb könyvhöz vezetnek. Kulinyi István
BEFORE ’89 The first pieces of the following drawings and paintings were made before my college years and they were created with a lot of experiments. After that in 1979 at the Csók gallery I exhibited my large pencil drawings, where I concentrated strongly on the visual power of the drawing and the problems of the alienated crowd. I received a lot of new technical experiences at the Viennese exhibition /1980/ where my further paintings were exhibited. These helped me with the next exhibition at the gallery located on Dorottya Street /1984/, where I exposed my monochrome photograph based pictures. I also got new impulses for my hyperrealistic themes, some of which I presented at my exhibition at Vigadó Gallery /1993/. The selection of the last two exhibitions in Budapest in 2017, in the Pintér Gallery and in the exhibition hall of Széphárom on the Szép Street shows us the elapsed time.
'89 ELŐTT Az itt következő rajzok és festmények első darabjai még a Főiskola előtti időkből származnak, sok kísérletezéssel alakult képek ezek, egészen az 1979-es Csók galériai kiállításig, ahol erősen a rajz képi erejére koncentrálva, a kor, az elidegenedett tömegember problémáival foglakozó nagyméretű ceruzarajzokat állítottam ki. Az ezután festett további képeimből rendezett bécsi /1980/ kiállításkor sok új technikai élményt kaptam, ezek is segítettek a későbbi Dorottya utcai galériában /1984/ kiállított monokróm fotó alapú képeimben, de kaptam új impulzusokat a hiperrealista témáimhoz is, amelyekből néhányat a Vigadó galériában /1993/ rendezett kiállításomon mutattam be. Az eltelt időről számol be a legutóbbi két budapesti kiállítás válogatása 2017-ben, a Pintér galériában és a szép-utcai Széphárom kiállítóterében.
AFTER 2000 In my following pictures I used the most adaptable techniques for a specific idea, including the enhanced possibilities of digital imaging and printing or blending them with manual, traditional painting techniques. This gives me an increased freedom in creativity and high degree of representation security, while the audience is becoming more and more open to new things as well. There is no stylistic or business concept in my autonomous work, I do not belong to any kind of school, fashion, my works were created by free will. I often reuse previous themes, and I rewrite them over and over again. I like image pairs or series of images responding to a thought and experience, and experimenting with even new or art-free materials.
2000 után
A későbbi képeimben, így a mai napig szabadon, az adott gondolathoz a legjobban alkalmazkodó technikákat használom, azon belül nagyban erősítve a digitális képalkotás és a nyomtatás lehetőségeit, vagy ezek elegyítését a kézi, hagyományos festéstechnikákkal. Ez fokozott alkotói szabadságot, és nagyfokú ábrázolási biztonságot ad, amellett, hogy a közönség is egyre nyitottabb, értőbb az új dolgokra. Semmilyen stiláris, vagy üzleti meggondolás sem vezet autonóm munkámban, nem tartozom semmilyen iskolához, divathoz, szabad akaratomból hozom létre vállalt műveimet. Sokszor egy-egy témát időnként újra előveszek, átírok újra és újra. Szeretem a képpárokat, vagy az egy gondolatra, élményre válaszoló képsorozatokat, és az új, akár művészetidegen anyagokkal való kísérletezést.
On the 24th March, 1999, at 21:00, NATO air force used modern technology to bomb Belgrade as a determent to end the Balkan war. This inexplicable and murderous war happened in the immediate neighborhood, the bombers went there to control the attack of the peaceful capital of Serbia. The television reported about everything of course, including the accurately planned attack, the bombers in the dark and images about the city at night, where we could see the crowd of brave young people partying in the floodlit streets on a live broadcast, they listened to music, girls were sitting on the shoulders of the boys and waving upwards. And this happened at dinner time. The pictures with this date are based on this tragic event. It’s about the fear of the two bombings in the evening, the encounter of life and death, man and woman, violence against beauty, deadly eroticism of killing, and the clash between the culture and the blind and destructive forces. The following paraphrase images refer to the misleading of the consumer society by the media, that liberates menial instincts, and it refers to the prostitution of beauty as well. The ungrateful or murderous posterity does not spare human life, and it can brutally distain and eliminate culture and the values of the past as well.
1999. 03. 24. 21:00
órakor a Nato légierő a legkorszerűbb technikával elrettentetésként bombázni kezdte Belgrádot, a balkáni háború megszüntetése miatt. Itt, a közvetlen a szomszédban történt ez az érthetetlen, gyilkos háború, aminek a megfékezésére indultak a bombázók a békésen élő szerb főváros megtámadására. Természetesen a televízió mindenről beszámolt, mutatta a pontosan tervezett támadást, az egymás után felszálló, a sötétben szépen kivilágított bombázókat és a várakozó város esti képeit, ahol a kivilágított utcákon bulizó bátor fiatalok hullámzó tömegét láthattuk egyenes adásban, szólt a zene, a fiúk vállán ülő, felfelé integető, csápoló fiatal lányok…, és mindez vacsoraidőben. Az ezt a dátumot viselő képek erre a megrázó élményre épülnek, a két esti bombázás félelmes, az élet és a halál találkozása, a férfi és a nő, a szépséggel szembeni erőszak, a gyilkolás halálos erotikája, a kultúra és a vak, pusztító erők ös�szecsapása fogalmazódik meg bennük. Az ezek után következő Parafrázis-képek a médiáktól félrevezetett fogyasztói társadalom mindent eltárgyiasító, az alantas ösztönöket felszabadító, mindent lemeztelenítő, bepiszkítani képes hatására, a szépség prostituálódására utalnak. A hálátlan, vagy éppen gyilkos utókor nemcsak az emberéletet nem kíméli, hanem a kultúrát, a múlt értékeit is képes brutálisan beszennyezni, megsemmisíteni.
FACE TO FACE ”The eyes are the mirror of life, and not just of the soul. The entire life is centered, reflected, and shaped in this wonderful little structure. It consists of all the creatures, facts, atoms, resonances, colors and perspectives of the world. One glance, the glinting light of an eye indicates life, the miracle, the mystery of vision, perception, consciousness, the window between our inner and outer world, the perception of each other and the possibility of an everlasting collective life. Death extinguishes this light, and in the glance of blindness the endless thing appears, the miracle and the dialogue comes to an end. This is why we close a dead person’s eyes so that the emptiness that appears in it doesn’t hurt anyone. But nobody closes the frightened eyes of millions of animals that are slaughtered by our machines every day, we aren’t looking for the faces, for the last glimpse of life of defenseless animals that have been hit by a car, we just walk away. Nobody cares about the blurred eyeballs of the animals that are slaughtered for a feast, in which the reflection of the celebrated events is blurred, and there are even places where the eyeball is an edible delicacy. The eyes are the mirror of the soul, but not only to humans. Every little creature that is around us, have a light in their gaze, and they speak to us, to this greedy, uncontrollable predator. Humans are blind, they want to be blind against these faces, because they want to rule, dominate and defeat nature. They want to become its vain recreators, while they are inflicting uncurable wounds on it and on themselves as well. Species are getting extinct because of us, one day to the next animals of all sizes are dropping out of the cycle of life. These wonderful creatures who are helplessly tolerating the selfish order of human life. Animal’s eyes are beautiful gems. The wisely observant gazes appear in the complicated structures of colourful furs, colorful feathers, ancient wrinkles and scaly armors. These are the windows that open to our common world, and with which we can see the unknown spaces and dimensions. It’s time to face them. I recommend my pictures for the protection of these creatures.” István Kulinyi: For the Mono Gallery Exhibition, Budapest, 2009
SZEMTŐL SZEMBE „A szem az élet tükre, nemcsak a léleké. A teljes élet ebben a csodálatos kis szerkezetben összpontosul, tükröződik, formálódik, benne a világ minden lényével, tényével, atomjával, rezdülésével, színével, távlatával. Egy tekintet, egy szem felvillanó fénye az életet jelzi, a csodát, a látás, az észlelés, tudatosodás misztériumát, az ablakot külső és belső világunkra, az egymás érzékelését, az örökké folyó közös élet lehetőségét. A halál kioltja ezt a fényt, a vak tekintetben megjelenik a végtelen semmi, véget ér a csoda, a párbeszéd, ezért a halott ember szemét lezárjuk, hogy a benne megnyíló űr ne bántson senkit. De senki nem csukja le a naponta, a gyomrunk számára gépekkel lemészárolt milliónyi állat riadt szemét, nem keressük az autók kerekei alatt szétroncsolódott védtelen állatok tekintetét, utolsót pislákoló életfényét, ember-módra továbbmegyünk. Nem zavar senkit az ünnepi lakomához leölt, feltálalt állatok homályos szemgolyója, amelyben tompán tükröződik az emberszeretetre celebrált események bamba vis�szfénye, és van, ahol ez a szemgolyó ehető csemege. A szem a lélek tükre, de nemcsak az emberé. Minden körülöttünk élő, látó kis lénynek jelző lámpása a tekintete, vele szól hozzánk is, ehhez a mohó, féktelen ragadozóhoz. Az ember vak és vak akar lenni e tekintetekkel szemben, mert úralni, legyőzni, felzabálni akarja a természetet, és annak hiú újraalkotója akar lenni, miközben gyógyíthatatlan sebeket ejt rajta és így önmagán is. Folyamatosan halnak ki általunk állatfajok, egyik napról a másikra esnek ki a még működő körforgásból a legapróbbtól a leghatalmasabbakig a csodálatosra alkotott élőlények, akik tehetetlenül tűrik az emberélet önző rendjét. Gyönyörű ékkövek az állatszemek, tarka prémekből, színes tollpihékből, ősöreg bőrredőkből, pikkelyes páncélokból, bonyolult redőnyzárszerű szerkezetekből tündökölnek elő e megfejthetetlenül, bölcsen figyelő tekintetek, a számunkra ismeretlen terek, dimenziók meglátóinak közös világunkra nyíló ablakai. Nézzünk szembe végre velük, védelmükre képeimet most nekik ajánlom.” Kulinyi istván: A Mono Galéria kiállításához, Budapest, 2009
PAINTING AND DRAWING Index
FESTMÉNY és rajz Index
PIROS KÉP / Red picture, 1966 olaj falemezen / oil on wood board 30 x 40 cm KATEDRÁLIS / CATHEDRAL, 1965 vegyes technika / mixed media 120 x 80 cm
KISÉRLET / EXPERIMENT I.-II, 1971 olajkarc / oil engraving 20 x 27, 20 x 21 cm KOMPOZICIÓ / composition, 1963 vegyes technika / mixed media 21 x 33 cm
TOKAJ / TOKAJ, 1971 olaj falemez / oil on plywood 60 x 60 cm TOKAJ / RAJZ / DRAWING I-II, 1967 filctoll / felt pen 30 x 40 cm
UTOLSÓ RAJZ ÉDESAPÁMRÓL / MY FATHER, LAST DRAWING, 1971 tusrajz / tint-drawing 20 x 15 cm ÖNARCKÉP / SELF PORTRAIT, 1971 olaj vásznon / oil on canvas 130 x 100 cm
IKAROSZ / IKARUS, 1965 olaj vásznon / oil on canvas 110 x 80 cm IKAROSZ I / IKARUS I, 1965 vegyes technika / mixed media 23 x 11 cm
DIPLOMAFESTMÉNY EGY SZÍNHÁZ RÉSZÉRE / DIPLOMA painting for a theater, 1973 olaj falemez / oil on thin board 500 x 220 cm
TÉRTANULMÁNY / space STUDY, 1976 olaj vásznon / oil on canvas 180 x 180 cm START / START, 1976 olaj és spray festék vásznon / oil and spray on canvas 150 x 150 cm
ALKONYAT / Twilight, 1969 olaj vásznon / oil on canvas 85 x 60 cm TORONY / TOWER, 1976 olaj vásznon / oil on canvas 150 x 90 cm
HÍRNÖK / MESSENGER, 1975 olaj vásznon / oil on canvas 170 x 170 cm
SAROKBAN / On the corner, 1978 cinkmaratás / etching 37 x 36,5 cm
ADY, 1985 szitanyomat / screen printing 50 x 70 cm JÓZSEF ATTILA, 1987 vegyes technika / mixed media 70 x 50 cm
GROTESZKEK / grotesque, 1980 golyóstoll / pen 3 x 30 x40 cm
KORAI RAJZOK II / EARLY DRAWINGS II, 1979-99
MADÁR / BIRD, 1980 ceruzarajz / pencil drawing 100 x 70 cm
ÖNARCKÉP BALKÉZZEL, JOBBKÉZZEL, MINDKÉT KÉZZEL / self-portrait with left hand, RIGHT HAND AND TOGETHER, 1979 ceruzarajz / pencil drawing 16,4 x 13,2 cm
PROTÉZISEK / prostheses, 1978 ceruzarajz / pencil drawing 43 x 33 cm
VÁRAKOZÓK I / waiters I., 1980 olaj falemez / oil on thin board 140 x 117 cm
REGGEL / morning, 1980 olaj falemez / oil on thin board 140 x 117 cm
CÍM NÉLKÜL / UNTITLED, 1999 ceruzarajz / pencil drawing 45 x 45 cm
AJTÓ / DOOR, 1983 akril vásznon / acrylic on canvas 200 x 70 cm
TANULMÁNY / study, 1982 olaj falemez / oil on thin board 122 x 122 cm JÁTÉKOS / THE PLAYER, 1983 akril vásznon / acrylic on canvas 70 x 50 cm JOGA / YOGA, 1985 akril vásznon / acrylic on canvas
DRAPÉRIA / lambrequin, 1983 foto / photography jel / mark, 1983 vegyes technika / mixed media 50 + 50 + 50 cm
MAGÁNY A-B / solitude A-B, 1980 ceruzarajz, spray / pencil, spray 62 x 44,5 cm ZUHANÁS / DIVE 1981 vegyes technika / mixed media 18 x 40 cm
ALKONY / twilight, 1983 olaj vásznon / oil on canvas 170 x170 cm
NEGATÍV RAJZ / NEGATIVE DRAWING, 2004 ceruzarajz / pencil drawing 100 x 70 cm FÜRDŐZŐ LÁNY / bather GIRL, 2004 szines ceruza / colored pencil 90 x 60 cm
A CSAPAT / THE CREW, 1968 olaj vásznon / oil on canvas 200 x 140 cm
TÁMADÁS / ATTACK, 1971 krétarajz / chalk drawing 140 x 105 cm TÁMADÁS II / ATTACK II, 1972 olaj falemez / oil on thin board 160 x 130 cm
TÖMEGJELENET I. / mass scene I, 1971 tusrajz / tint-drawing 55 x 31 cm TÉL / WINTER, 1975 fotó / photography
KORAI RAJZOK I. / EARLY DRAWINGS I, 1968-1973 vegyes technika / mixed technique
KÜKLOPSZ / CYCLOPS, 1973 színezett rézkarc / colored etching 48 x 32,4 cm
ŐSKOR / PREHISTORIC TIMES, 1978 cinkmaratás / zinc etching 37 x 36,5 cm
AZON A RÉTEN / ON THAT meadow, 1978 cinkmaratás / zinc etching 37 x 36,5 cm
ARC / FACE, 1980 papírplasztika és tusrajz / paper plastics and ink drawing 26 x 26 cm
DANI / DANI, 1981 színes ceruza / colored pencil 23 x 23 cm SZÉLBEN / WIND, 1973 acélmaratás / steel etching 22 x 13, 5 cm
KÉK KOMPOZICIÓ / BLUE COMPOSITION, 1969 színezett rajz / colored drawing 62 x 22 cm VÍZ / WATER, 1975 rajz / drawing 30 x 45 cm
FÖLDÖN / ON THE GROUND, 1978 ceruzarajz / pencil drawing 43 x 34,5 cm
FOLYAMAT / process, 1978 ceruzarajz / pencil drawing 45 x 34 cm RÉSZLET / DETAIL, 1979 gipsz / gypsum életnagyság / life-size
EGYENLŐ ESÉLYEK / EQUAL OPPORTUNITIES, 1977 ceruzarajz / pencil drawing 59,5 x 45 cm CSAK ELŐRE / JUST AHEAD, 1978 ceruzarajz / pencil drawing 59,5 x 45 cm
LÁTLAK / I SEE YOU, 1978 ceruzarajz / pencil drawing 100 x 100 cm
TEREPVISZONYOK / lie of the land, 1978 ceruzarajz / pencil drawing 40 x 40 cm VÁRAKOZÓK II. / expectant, 1980 olaj falemez / oil on thin board 125 x 85 cm
EMBER-JEL / human-sign, 1983 vegyes technika vásznon / mixed media on canvas 119 x 30 cm
FÖLDÖN I. / ON THE GROUND I, 1983 akril vásznon / acrylic on canvas 120 x 95 cm
HÍRNÖK II-III. / MESSENGER II-III, 1984 akril vásznon / acrylic on canvas 210 x 100 cm, 200 x 20 cm BARTÓK MIKROKOZMOSZ, 1981 akril vásznon / acrylic on canvas 180 x 50 cm
PÁRHUZAMOS / PARALLEL, 1984 akril vásznon / acrylic on canvas 200 x 200 cm
VISSZFÉNY / REFLEX, 1984 ÁRNYÉKBAN / IN SHADOW, 1983 HÁT AKT / BACK-NUDE, 1983 akril vásznon / acrylic on canvas 120 x 90 cm, 90 x 50 cm, 225 x 34,5 cm
PIETA-RAJZ / Pietà DRAWING, 1999 ceruzarajz / pencil drawing 45 x 45 cm
PIETA / pieta, 1992 olaj vásznon / oil on canvas 130 x 130 cm pieta-szék / pieta-chair, 1992 ceruzarajz / pencil drawing 70 x 100 cm
LEBEGŐ / FLOATING, 1992 olaj vásznon / oil on canvas 100 x 80 cm ÚJ ARC / NEW FACE, 1993 akril vásznon / acrylic on canvas 60 x 60 cm
TITI / TITI, 2007 digitális nyomat / digital print 30 x 40 cm EMMA / EMMA, 1992 olaj falemez / oil on thin board 122 x 122 cm
FÖLDÖN III / ON THE GROUND III, 1992 olaj vásznon / oil on canvas 160 x 160 cm
HELYZETTANULMÁNY / STUDY, 1992 olaj falemez / oil on thin board 122 x 122 cm
MŰTEREM / studio, 1992 olaj falemez / oil on thin board 70 x 100 cm CETLIK / slipS of paper, 1993 olaj falemez / oil on thin board 70 x 100 cm
ERDŐRÉSZLET / FOREST DETAIL, 1998 vegyes technika / mixed media 100 x 140 cm DÉLUTÁNI FÉNYEK / afternoon GLOSS, 1990 akril vásznon / acrylic on canvas 160 x 160 cm
LÁNYOK / Girls, 2003 szitanyomat / screen printing 100 x 140 TÖMEGRÉSZLET / crowd DETAIL, 2001-03 akril vásznon / acrylic on canvas 160 x 160 cm
LÁNYOK II. / Girls II, 2001 akril vásznon / acrylic on canvas 160 x 160 cm LÁNYOK III. / Girls III, 1992 olaj falemez / oil on thin board 120 x 120 cm
EMPOR I.-II. / EMPOR I.-II, 2008 akril vásznon / acrylic on canvas 90 x 90 cm
EMMA II / EMMA II, 2017 digitális nyomat / digital print 90 x 140 cm
LIDo I-V. / LIDO I-V, 2010 akril vásznon / acrylic on canvas 5 x 50 x 50 cm
1999 3:24 21:00 I., 2001 akril vásznon / acrylic on canvas 172 x 130 cm
1999 3:24 21:00 II, 2001 akril vásznon / acrylic on canvas 172 x 130 cm
HYPNOS / HYPNOS, 2003 akril vásznon / acrylic on canvas 170 x 120 cm
ÚTON / on the ROAD, 2007 akril vásznon / acrylic on canvas 120 x 200 cm
hajnal / rise of day, 2008 akril vásznon / acrylic on canvas 141 x 170 cm
hommage 'a Fukushima, 2016 vegyes technika / mixed media Ø 200 cm
ZÖLD KÉP ÉGŐ LÓVAL / GREEN PIC-TURE WITH burning horse, 2009 akril vásznon / acrylic on canvas 110 x180 cm
FORGÁS / TWIRL, 2016 akril vásznon / acrylic on canvas 110 x 220 cm
kék KÉP / blue PICTURE, 2017 vegyes technika / mixed media 100 x 100 cm SÁRGA KÉP / yellow IMAGE, 2017 vegyes technika / mixed media 100 x 100 cm
fordÍtva / reverse, 1971 vegyes technika / mixed media 110 x 110 cm KÉVE / SHEAF, 1971 vegyes technika / mixed media 100 x 100 cm
zöld kép / green picture, 2017 vegyes technika / mixed media 110 x 110 cm
gubanc I. / tangle I, 2017 olaj vásznon / oil on canvas 110 x 110 cm
SZÉP UTCAI FALAK V-VIII. / WONDERFUL STREET, WALLS V-VIII, 2018 c-nyomat falemez / c-print on thin board 30 x 60 cm
OVÁL I-III / OVAL I-III, 2018 c-nyomat / c-print 80 x 110 cm
ébredés / awakening, 1971 objekt / object 10 x 45 x 100 cm
METRO / underground, 2017 c-nyomat / c-print 50 x 100 cm
ABROSZ / TABLECLOTH, 2017 c-nyomat / c-print 105 x 105 cm
viszonylatok /relations, 2001 digitális nyomat / digital print 2 x 15 x 200 cm
szoborterv / sculpture plan, 2001 digitális nyomat / digital print
56-OS UTCA / street 56, 1999-2000 akril vásznon /acrylic on canvas 180 x 140 cm 1956 BUDAPEST, 2006 könyvillusztráció / book illustration
Kéztanulmány / hand study, 2004 szines ceruza / colored pencil 99 x 99 cm ADRIA / ADRIA, 2004 szines ceruza / colored pencil 99 x 99 cm
SAKK-KÉP / chess picture, 2005 akril vásznon /acrylic on canvas 50 x 50 cm L.L. HAJLÉKTALAN / L.L. HOMELESS, 2004 akril vásznon /acrylic on canvas 80 x 60 cm
NEUTRON - MONA LISA, 1987-2004 vegyes technika / mixed media 50 x 80 cm
LÉDA ÉS ALIEN / LEDA AND ALIEN, 2001 akril vásznon / acrylic on canvas 110 x 170 cm
LÉDA ÉS ALIEN I. / LEDA AND ALIEN I., 2001 vegyes technika / mixed media 100 x 180 cm
VÉNUSZ I. / VENUS I, 2003 szines ceruza / colored pencil 110 x 68 cm VÉNUSZ II. / VENUS II, 2003 akril falemezen / akrylik on thin board 90 x 160 cm
GRÁCIÁK / GRACES, 2017 c-nyomat / c-print 180 x 180 cm
PRIVÁT FAL / PRIVATe wall, 2016 vegyes technika / mixed media 80 x 110 cm
SZEMTŐL SZEMBE I-II. / FACE TO FACE I-II, 2009 akril vásznon / acrylic on canvas 120 x 120 cm
SZEMTŐL SZEMBE III.-IV. / FACE TO FACE III.-IV, 2009 akril vásznon / acrylic on canvas 120 x 120 cm
KITÖRÉS / break-out, 2006-2013 akril vásznon / acrylic on canvas 200 x 200 cm
ősz / autumn, 2017 vegyes technika / mixed media 110 x 170 cm
gubanc II. / tangle II, 2017 vegyes technika / mixed media 120 x 120 cm
DETONÁCIÓ / DETONATION, 1971 akril vásznon / acrylic on canvas 150 x 150 cm
CSERNOBILI LÁNYOK / Chernobyl girls, 2017 akril vásznon / acrylic on canvas 120 x 150 cm
TÁVOLODÓ / retreating, 2018 c-nyomat / c-print 220 x 120 cm
SZÉP UTCAI FALAK I-IV. / WONDERFUL WALLS I-IV, 2018 c-nyomat falemez / c-print on thin board 30 x 60 cm
EGYENLŐ ESÉLYEK II. / EQUAL OPPORTUNITIES II, 2018 vegyes technika / mixed media Ø 180 cm
SZELFI I. / selfie I, 2016 c-nyomat / c-print 80 x 110 cm
SZELFI II. / selfie II, 2016 c-nyomat / c-print 70 x 100 cm
SZELFI III. / selfie III, 2016 c-nyomat / c-print 70 x 100 cm
SZELFI / selfie, 2016 c-nyomat / c-print 70 x 110 cm
The attack on the twin towers in New York was a terrible overture of the new millennium. The tragic event was shown live on TV. The end of the world, the Antichrist was predicted to occur in 2000. We didn’t have to wait long, the countdown has begun in September and it has changed everything. It has changed me as well. At first I had difficulties using the computer and I couldn’t accept the new technology because I’ve trusted the tools I’ve used before. In 1971 as an attempt I’ve scanned one of my tint-drawings and I’ve continued to work with it on the computer. Successfully my toolbar has expanded. The large X-ray like pages were printed on a special film material and it visualized in 8 motion phases an entirely new shape, which was new to me and to the anatomy that we know. Using the method described above I moved on and continued to remake another tint-drawing from 1971. This is how the Metamorphosis series was born.
A New Yorki ikertornyok szeptember 11 -i drámája szörnyű nyitánya volt az új évezrednek, a megrázó eseményt élőben láthatta a tévében a nagyérdemű. 2000-re világvégét, Antikrisztust jósoltak, nem kellett sokat várni, a visszaszámlálás akkor szeptemberben megkezdődött, és mindent megváltoztatott. Engem is. Eleinte nehezen boldogultam a kikerülhetetlennek látszó számítógéppel, illetve nem tudtam elfogadni a felkínálkozó új technikát, jobban bíztam az eddig próbált eszközökben, tudásban. Kísérletként végül egy 1971-ben készült tusrajzomat beszkenneltem és a számítógéppel továbbdolgoztam. Sikerrel, kibővült az eszköztáram. A speciális film-anyagra nyomott, röntgenfelvételszerű nagy lapok képenként 8 mozgásfázisban jelenítettek meg egy minden ismert anatómiától eltérő, számomra is új alakzatot. Ezzel a szokatlan sorozattal, a KÖZELEDŐvel a szeptember 11-i események után röviddel, én is végképp beléptem az új korba. A fenti metódust használva továbbléptem, és folytattam egy másik, szintén 71-es készítésű tusrajz átírásával, majd a szülemények „klónozásával” született meg a Metamorphosis sorozat is.
In 1969 , as a college student, I worked in an art colony and if I remember correctly this is where I saw the broadcast of the Moon landing on live television. I was shocked by the opening images of the space age, and this is when I began to work on a dynamic, line-up series of tint-drawings, with the idea of drifting away from the Earth. Many years later, I found these 8 drawings, and in 1986 I made smaller paintings from them. In 2005 mixed with digital possibilities I repainted them in larger sizes and in the same year I presented this process of 3 stages at the Hall of Art.
1969 -ban, még mint főiskolás egy művésztelepen dolgozva éltem meg, erre jól emlékszem, a televízióban egyenesben közvetített Holdra-szállást. Az űrkorszaknak ezek a nyitó képei sokkoltak, hatásukra kezdtem egy dinamikus, egyvonalas tusrajz sorozatba, a lebegés, a Földtől való elszakadás gondolatával. Sok évvel később előkerült ez a 8 rajz, és 1986-ban kisebb festményeket készítettem belőlük, majd 2005-ben ezeket nagy méretben, a digitális lehetőségekkel keverve újrafestettem, és még abban az évben ezt a 3 stációs folyamatot bemutattam a Műcsarnokban.
heads The Norwegian mobile company, which was previously called Pannon, now known as Telenor, announced an application for decorating the office in Tรถrรถkbรกlint in 2009. I made a proposal for the composition in the park, which had been realized since then. The technically interesting heads were cut into a 6 meters long metal plate with a plasma cutter. This experience of space and technique has given me new opportunities and new inspirations in my spatial experiments to this day.
FEJEK A korábbi Pannon, ma Telenorként ismert norvég mobiltársaság a törökbálinti irodaházának művészeti dekorálására egy pályázatot írt ki 2009-ben, én a parkban elhelyezendő kompozícióra tettem javaslatot, ami aztán meg is valósult. Így születtek meg a számomra technikailag is érdekes, 6 méteres acéllemezbe plazmával vágott rajzú SZOBORfejek. Ez a tér-, és technikabeli tapasztalat a mai napig ható új lehetőségeket, új inspirációkat adott a térbeli kísérleteimben.
CHAIR In 2016 the Lena Rosselini Gallery in Budapest invited me to exhibit my latest pictures. That year, my mom was showing stronger signs of dementia, shocking changes appeared in her state. I took a lot of pictures at that time, I was looking for moments with which I can preserve good memories of this period. A fragmented image was composed from the photographs of her face. Later I took this approach when taking photos of my friends, colleagues and with the exhibition of series of pictures made with similar representations. This work received THE CHAIR serial title. I took pictures of everybody sitting on a rotating office chair, then I’ve converted the photos on my computer into one picture, and printed it on a wooden board. So far, I’ve created 19 portraits, but there are many photos that still awaits this process.
SZÉK A budapesti Lena Rosselini galéria 2016-ban a legfrissebb képeim kiállítására hívott meg. Abban az évben édesanyámon egyre erősebben jelentkeztek az öregkori demencia jelei, a megrázó állapotváltozások, akkoriban sokat fotóztam őt, kerestem azokat a pillanatait, amelyekkel még jó emlékképek maradhatnak ebből az egyértelmű időszakból. Egy töredezett, több képből, több arcából összeillesztett kép állt össze nagyon gyorsan, számomra is szokatlan hűséggel, mint egy egy képbe sűrített film-szkeccs, így aztán később ezzel a megközelítéssel fogtam bele a barátaim, kollégáim fotózásába és a hasonló ábrázolással készülő, kiállítandó sorozat képeibe. Az anyag A SZÉK sorozatcímet kapta. Mindenkit egy forgó munkaszékemre ültetve fotóztam körbe, a fotókat számítógépben szabtam át egy képpé, azt pedig falemezre kinyomtattam. Eddig 19 portré született, de még sok lefotózott modellem vár a „megszületésre“.
Since I have other interests, I haven’t accepted every portrait orders, but I gladly work on the ones I do. I’ve made a half figure portrait for the Liszt centenary poster competition in 1986. I’ve also created a series of portraits for the Magyar Nemzet in 1997, the portraits were made with different techniques and they present 12 Hungarian artists and scientists. A calendar was made from these portraits. I have also created a colourful series of faces about all kinds of nations for the K&H bank. I have painted a picture of my favourite composer, Béla Bartók. In 2016 a bigger series of pictures were presented about Zoltán Kodály for the Hungarian Institute of Beijing for a chinese exhibition. By rethinking this subject and with the usage of a different technique the Kodály memorial is being expected to appear in the near future.
Kevés portré t készítettem megrendelésre az egészen más érdeklődésem miatt, de azt a keveset szívesen vállalom, így az 1986-os Liszt centenáriumi plakátpályázatra készült félalakos portrét, vagy a Magyar Nemzet portrésorozatát 1997-ben, 12 magyar művész és tudós mindenféle technikájú arcképével, amelyből egy naptár is készült, s volt egy színes arc-sorozatom is mindenféle nációról a K&H bank megrendelésére. Bartók Béláról, mint a legkedvesebb zeneszerzőmről is festettem egy képet, és 2016-ban a pekingi magyar intézet számára készítettem egy nagyobb képsorozatot Kodály Zoltánról, egy kínai kiállítássorozat számára. E téma továbbgondolása egy egészen más technikával hozhatja meg egy Kodály-emlékműnek a közeljövőben várható megszületését is.
It was a special era in my life in 1991, when I got a series of orders from the German company Kempinski. It was different from my previous works. I had to create unique, screen-printed pictures and thematic illustrations as decorations in the rooms of three hotels. In Budapest, I had to create screen prints about the motifs and historical memories of the Hungarian renaissance, in Dresden about the art treasures of Zwinger and from the city's historical memories, and for the tarnished Adlon in Berlin, I had to create screen-printed photomontages primarily about combining its history with its famous guests and with the memories of the historical and cultural history of the city. The client specified that I can’t make two sheets of the same content and composition. It was a huge intellectual and physical work, keeping track of hundreds of motifs by themes, looking for the uniqueness and differences of the composition of the image. Sleeplessly and feeling dizzy from the solvent pain fumes I was only thinking about the constantly moving mass of images, my brain was like a pounding projector. And this happened before the time I started to use the computer. The GlaxoSmithKline, series of free association was a bit easier, because I’ve already heard about what a layer is. The pure usage of layers resulted in other more decorative works, just like the arched wall of the lobby of Olajterv.
Egy külön korszak volt az életemben, mind a munkáim sorában, stílusában a német Kempinski cég 1991-ben született megbízássorozata. Három szálloda szobáinak a dekorálására kellett készítenem egyedi, egy példányos, szitanyomású képeket, tematikus illusztrációkat. Budapesten a magyar reneszánsz motívumaiból, történeti emlékeiből, Drezdában a Zwinger műkincseiből és a város történelmi emlékeiből, a patinás berlini Adlon számára pedig elsősorban annak történetének, nevezetes vendégeinek, a város történelmi és kultúrtörténeti emlékeinek az elegyítésével kellett szitanyomású montázsképeket készítenem. A megrendelő kikötötte, hogy két egyforma tartalmú és kompozíciójú lap nem készülhet. Így a témánkénti több száz motívum fejbentartása, helyének képenkénti megtalálása, a kép kompozíciójának az egyediségét, másságát keresve, hatalmas szellemi és fizikai munka volt. Éjjelente álmatlanul, a szitafesték oldószerétől kábán hánykolódtam az ágyamban, s a fejemben nem volt más, mint a lázasan a helyüket kereső, folyamatosan pergő képtömeg, mint egy zakatoló vetítőgép, olyan volt az agyam még sokáig. És mindez még a komputeres korszakom előtt volt. Valamivel könnyebb volt később a GlaxoSmithKline szabad asszociációjú sorozatának a története, akkor már tudtam a layerekről. Ezek tiszta használata a merőben más, dekoratívabb feladatok megoldásában eredményezte pl. az Olajterv előcsarnokának köríves fogadó falát.
Creating a poster is always a joyful, experimental task, an opportunity to try new themes and techniques. This work has a direct effect and multiplied copies, so that it can reach the larger audience. A decorative, outspoken poster can be soul-stirring concerning key topics. Following the posters from college and graduation there are many personal, autonomous, socially important topics, and there are less specific orders due to the current situation of our culture.
A plakát készítés mindig örömteli, kísérletező feladat, lehetőség új témák, új technikák kipróbálására, egy ilyen mű direktebb hatásával, sokszorozott példányaival reményteljes út a nagyobb közönséghez, a dekoratív, szókimondó plakát, a legfontosabb témákban felrázó erejű tud lenni. Az itt látható főiskolai és diploma plakátok után sok a saját, autonóm, társadalmilag fontos téma, kevesebb a konkrét megrendelői munka a jelenkori plakát-kultúránk helyzetéből adódóan.
During the development of photo techniques, I have been looking for a small, pocket-sized camera for decades, which is suitable for visualization in all situations. I bought smaller and smaller cameras, I worked with them, but later on I realized that the smart phones, especially the ones that appeared in the last few years work the best for me. I would have been very doubtful if someone had said to me in the era of the land line phones that a mobile phone would be my favourite standby device for making still and moving pictures. And now I’m keeping this multifunctional device in my pocket at all times just like everybody else in the world. The following images, next to the traditional ones, prove that the vision and imaging can inform and give us general practice and, in many cases quality as well. And they can do this through a common, understandable visual language, the artistic pleasure available to everyone, the creative joy shared by everyone. And this greatly strengthens the bond between human and arts. I experience this day by day, for example on lnstagram. One of my favourite things to do recently, is to look with the eyes of others, to experience the universal and infinite world through their pictures.
A fotótechnika mai fejlődése során évtizedekig kerestem a minél kisebb, zsebre rakható, ideális fotó masinát, ami minden helyzetben alkalmas a látványrögzítésre. Sok, egyre kisebb gépet vettem, azokkal dolgoztam, de az ideális lehetőséget, különösen az utolsó évek egyre jobb tudású mobiltelefonjai hozták meg. Régen, ha valaki azt mondja a tárcsás-kagylós telefonkorszakban, hogy egy telefon lesz a kedvenc készenléti eszközöm, amivel végtelen álló és mozgó képet lehet csinálni, nagyon kételkedtem volna. Ma meg itt van a zsebemben, mint szinte mindenkinek a világon ez a tenyérnyi, multifunkcionális eszköz, s ez a néhány kép a hagyományos képek mellett itt bizonyítja azt, hogy mind a látás, mind a képalkotás milyen általános gyakorlatot, és sok esetben magas minőséget is tud közölni, adni, az akárki számára elérhető művészi mérce és eszköz szerinti, mindenkivel megosztható alkotó öröm, a közös, érthető vizuális nyelven. És ez nagyban erősíti a nagyközönség kötödését a művészetekhez. Ezt élem meg naponta pl. az lnstagramon, az egyik kedvenc szórakozásom ma, mások szemébe bújva járni, közzétett képeikben megélni az így egynyelvűvé váló és végtelen világunkat.
The Light Bridge Plan was made for the Budapest-Vienna Expo competition, which is based on the light pillars that connects the two cities together. This is where the small bright objects that documented local history would have appeared. The re-thinking of light pillars combined with the thematic space composition was in the center of my focus at the millennium anniversary as well. These ideas were followed by a lot of plans and hopes, it seemed like that the Light Tower project that was moved to the Heroes' Square and then to the ErzsĂŠbet Square will be realized, as well as the one planned in front of the Palace of Arts.
A Fényhíd - terv a Budapest-Bécs Expo ötletpályázatára készült. A két várost összekötő, álló fényoszlopok a helyi történelmet dokumentáló, fénylő pavilonok sorára került volna fel. A tematikus térkompozícióval kombinált fényoszlopok újragondolása foglakoztatott a Millenniumi évforduló kapcsán is. Hosszú tervezés és reménykedés kísérte ezeket az elképzeléseket, a Hősök terére, majd az Erzsébet térre áthelyezett Fénytorony-terv megvalósulónak látszott egy ideig, ugyanúgy, mint a későbbi, a Művészetek Palotája elé tervezett változat is.
For years I’ve been creating so-called mobile images and image systems. My idea was to make surfaces made of movable elements that would create a variable image with infinite variations for everyone. We can draw by turning the small triangle-shaped prisms of different colors and we can “paint” with these colors. The MOBILE PIXEL was an experiment of the era before the appearance of computers. This was the time when I felt the need for a manually handled device in the development of visual culture, manuality and creativity, especially in school education. The different outdoor compositions of the system are suitable for displaying a randomly generated picture with the moving force of the air or direct pictures that are electrically controlled.
Évekig foglalkoztam úgynevezett mobil képek , képrendszerek létrehozásával. Az elképzelésem az volt, hogy olyan mozgatható elemekből kialakított felületeket készítsek, amelyek bárki számára változtatható, végtelen variációjú látványokat képezzenek. A kis, különböző színű háromszögű hasábok elforgatásával lehet rajzolni, színei által „festeni” a képpel, vagy egy sűrűbb rendszerrel egy valós fényképet tónusonként kiforgatni. A MOBIL PIXEL még a számítógép előtti kor kísérlete, amikor még nagy szükségét láttam az ilyen manuálisan működtethető eszközök szerepében a vizuális kultúra, a manualitás és a kreativitás fejlesztésének a terén, elsősorban az iskolai oktatásban. A rendszer különböző léptékű, kültéri kompozíciói alkalmasak még a levegő mozgató erejével véletlenszerűen alakuló, vagy elektromos vezérlésű direkt képek megjelenítésére.
PLANS / NEW PATHS My long, market-oriented practice that ensured my livelihood brought many forward-looking knowledge and opened up new artistic areas as well. The exhibiting graphic works, visual designs, everyday practices and problematics of spatial and object designs are tempting me to learn new things. For example my plans in connection with light, but not only with the light that can be displayed in the picture, but with the elaboration of unique and new objects of light as well. Apart from my own designs, I continue to design artistic games and new visual equipments, attractions, with the hope of realizing the Millennium Lighthouse or the latest Levitarium idea. The objects of light are the easiest ones among these, where the solar panels are already providing help in the creation of simple but exciting forms.
TERVEK / ÚJ UTAK A sokéves, a megélhetést biztosító piaci tervezői gyakorlatom sok továbbvivő ismeretet hozott, és ugyanakkor új művészi területeket nyitott. A kiállítási grafikai munkák, a látványtervezések, a tér- és tárgytervezések mindennapos gyakorlata, problematikája nagy kísértést jelentenek, csábítanak a merőben új dolgokra, akár a fénnyel kapcsolatos terveimben, nemcsak a képben megjeleníthető fényekkel, hanem az egyedi és új fényobjektek kidolgozásában is. Képeim mindenkori készítése mellett folytatom a művészi játékok és az új vizuális eszközök, látványosságok tervezését is, a korábbi millenniumi fénytorony, vagy a legutóbbi LevItárium ötlet megvalósulásának a reményével. Mindezekből a legegyszerűbbek a fényobjektek, ahol pl. már a napelemek is nagy segítséget jelentenek a képileg izgalmas, de egyszerű formák létrehozásában.
ISTVÁN KULINYI He was born in 1945, in Innsbruck. He finished his studies at the Hungarian Academy of Applied Arts in 1973. He is a many-sided, experimenting artist. His work includes fine art, design graphics, visual, object and installation design, photography, writing, editing professional books. He received several professional awards at home and abroad for his work. He lives and works in Budapest. Important exhibitions
1967 Iparterv Budapest, 1969 KFKI Club Budapest, 1975 Fészek Artists’ Club Budapest, 1979 Csók István Galllery, Budapest, 1980 Bartenstein Gallery Vienna, 1984 Dorottya Street Gallery Budapest, 1986 Arabella Gallery, München, 1988 Visus Gallery Göteborg, 1990 Art Expo Los Angeles, 1991 Art Expo New York, 1993 Vigadó Gallery Budapest, 2001 Gallery 2000 Budapest, 2003 Lineart-Gent, 2005 Erdész Gallery, Szentendre, 2005 Hall of Art Budapest, 2008 Hungarian Museum of Trade and Tourism Budapest, 2008 Mono Gallery Budapest, 2009 Face to Face, Mono Gallery Budapest, 2011 Klebelsberg Cultural Centre Budapest, 2016 Lena Rossellini Gallery Budapest, 2017 Pintér Gallery Budapest, Széphárom Exhibition Room Budapest, 2018 Hungarian Cultural Institute of Beijing
KULINYI ISTVÁN Született 1945-ben, Innsbruckban. Tanulmányait 1973-ban fejezte be a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Sokoldalú, kísérletező művész, képzőművészettel, tervezőgrafikával, látvány-, tárgy-, és installációs tervezéssel, fotózással, írással, szakmai könyvek szerkesztésével foglalkozik. Munkásságát több szakmai díjjal értékelték itthon és külföldön. Budapesten él és dolgozik. Fontosabb egyéni kiállítások 1967 Iparterv Budapest, 1969 KFKI Klub Budapest, 1975 Fészek Művész klub Budapest, 1979 Csók István Galéria Budapest, 1980 Bartenstein Galéria Bécs, 1984 Dorottya utcai Galéria Budapest, 1986 Arabella Galéria München, 1988 Visus Galéria Göteborg, 1990 Art Expo Los Angeles, 1991 Art Expo New York, 1993 Vigadó Galéria Budapest, 2001 Galéria 2000 Budapest, 2003 Lineart-Gent, 2005 Erdész Galéria, Szentendre, 2005 Műcsarnok Budapest, 2008 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Budapest, 2008 Mono Galéria Budapest, 2009 Szemtől szembe, Mono Galéria Budapest, 2011 Klebelsberg Kultúrkúria Budapest, 2016 Lena Rossellini Galéria Budapest, 2017 Pintér Galéria Budapest, Széphárom Kiállítótér Budapest, 2018 Magyar Kulturális lntézet Peking
Tervező / Designer Kulinyi István Szerkesztő / Editor Kulinyi István Kiadó / Publisher F.R.U. Design, Budapest Borítóterv / Cover design Balla Dóra Angol fordítás / English translation Kovács Zsuzsanna Nyomtatás / Printing Elektroproduct, Budaörs Betű / Font Bender Papír / Paper Munken Lynx Rough 120 gr
© Kulinyi István, 2018 ISBN 978-615-00-1515-6