12 év a stabilitás szolgálatában - 100 jegybanki sikertörténet 2013 és 2025 között

12 ÉV A STABILITÁS

SZOLGÁLATÁBAN

100 jegybanki sikertörténet

2013 és 2025 között

12 ÉV A STABILITÁS

SZOLGÁLATÁBAN

XII

100 jegybanki sikertörténet

2013 és 2025 között

100 TANULMÁNY

év a stabilitás szolgálatában

100 jegybanki sikertörténet 2013 és 2025 között

A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozata

Magyar Nemzeti Bank, 2025

KÖZREMŰKÖDÖTT:

Biztosítási-és pénztárfelügyeleti igazgatóság Digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatóság

Felügyeleti koordinációs igazgatóság Fenntartható pénzügyek főosztály

Hitelintézeti felügyeleti és elemzési igazgatóság

Hitelintézeti vizsgálati és fogyasztóvédelmi igazgatóság Hitelösztönzők igazgatóság

Humánerőforrás-menedzsment igazgatóság

Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság

Készpénzlogisztikai igazgatóság

Kommunikációs és marketing főosztály

Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság

Nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatóság

Nemzetközi monetáris politikai és gazdaságtudományi ismeretterjesztési igazgatóság

Pénz- és devizapiac igazgatóság

Pénzmosás vizsgálati főosztály

Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóság

Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Szabályozási főosztály

Szanálási igazgatóság

Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság Versenyképességi és strukturális elemzési főosztály

Szerkesztette: Kuti Zsolt

A szerkesztő köszönetet mond Matolcsy György jegybankelnöknek és az alelnököknek a szerkesztés során kapott szakmai tanácsaikért.

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. www.mnb.hu

Minden jog fenntartva!

ISBN 978-615-107-001-7

Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Prospektus Kft.

TARTALOM

Előszó

I. fejezet: Monetáris politika, sérülékenységcsökkentés, fenntartható felzárkózás

II. fejezet: Zöld jegybank

III. fejezet: Vállalati forrásbevonás ösztönzése

IV. fejezet: Felügyeleti és fogyasztóvédelmi tevékenység

V. fejezet: Makroprudenciális politika, szanálás

VI. fejezet: Pénzforgalom, pénzügyi infrastruktúrák

VII. fejezet: Digitalizáció

VIII. fejezet: Társadalmi felelősségvállalás és oktatás

IX. fejezet: Nemzetközi kapcsolatok

X.

Balog Ádám alelnök 2013–2015

Matolcsy György elnök

2013–2025

Gerhardt Ferenc alelnök 2013–2019

Patai Mihály alelnök 2019–

Kandrács Csaba alelnök 2019–Nagy Márton alelnök 2015–2020

Virág Barnabás alelnök 2020–

Windisch László alelnök 2013–2019

ELŐSZÓ

Az elmúlt tizenkét év a globális gazdaság számára rendkívül mozgalmas és kihívásokkal teli időszak volt. A 2008-as pénzügyi válság utóhatásai, a technológiai forradalom, a klímaváltozás, a demográfiai fordulat és az átalakuló geopolitikai helyzet mind-mind jelentős hatással voltak a pénzügyi rendszerekre és a jegybankok működésére. Ebben a dinamikus környezetben a jegybankoknak nemcsak a hagyományos célkitűzéseket, az árstabilitás fenntartását és a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan működését kellett biztosítaniuk, hanem új kihívásokkal is szembe kellett nézniük. Ez a kiadvány nemcsak egy korszak értékelése, hanem az erőfeszítéseink dokumentuma is, amely a gazdasági és pénzügyi környezet stabilitásának megőrzése köré összpontosul. Az elmúlt évek pénzügyi válságai és egyéb kihívásai rávilágítottak arra, hogy még a jól megalapozott gazdasági rendszerek is sebezhetőek lehetnek. Arra törekedtünk, hogy rugalmas intézkedéseink, alkalmazkodásra képes politikáink révén hozzájáruljunk a gazdaság stabilitásához, fenntartható fejlődéséhez és versenyképességének javításához.

A könyv fejezetei tükrözik azokat az innovatív megközelítéseket és kitartó munkát, amelyekkel céljainkat valóra váltottuk, és amelyekkel hozzájárultunk országunk sikereihez a változó globális és hazai kihívások közepette. A könyvben áttekintett tizenkét év során a Magyar Nemzeti Bank jelentős átalakuláson ment keresztül. A monetáris politikai eszköztárát bővítette, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a váratlan eseményekre, és közben támogatni tudja a fenntartható gazdasági növekedést, mindezt az árstabilitás veszélyeztetése nélkül. A pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése, a vállalati szektor finanszírozásának ösztönzése, a fogyasztók védelme, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése, a digitalizációhoz való alkalmazkodás, a zöld átállás támogatása, a társadalmi felelősségvállalás előtérbe helyezése és a jegybank nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítése mind-mind kiemelt szerepet kaptak a tevékenységében.

A könyv lapjain keresztül betekintést nyerhetünk abba, hogy az elmúlt 12 évben milyen kihívásokkal szembesültek a monetáris politikai döntéshozók, a Magyar Nemzeti Bank hogyan járult hozzá a gazdaság ellenállóképességének növeléséhez, hogyan segítette a vállalkozásokat a forráshoz jutásban, hogyan védte a fogyasztókat a visszaélésektől, hogyan építette

ki a jövő pénzügyi rendszerének alapjait, és hogyan vállalt vezető szerepet a globális kihívások kezelésében. Bemutatásra kerül, hogy a Magyar Nemzeti Bank hogyan alkalmazta a hagyományos és nem hagyományos monetáris politikai eszközöket a válságkezelésben és a pénzügyi stabilitás megőrzésében. Érzékeltetjük, hogy milyen kihívásokkal szembesült a jegybank a korszak elejének dezinflációs időszakában, majd a pandémia alatt, illetve a geopolitikai feszültségek közepette, és az időszak végén a globálisan megugró inflációs környezet mellett. A könyv másik fontos témája azt mutatja be, hogy a jegybank milyen fontos intézkedéseket hozott a „hitelösszeomlás” (credit crunch) megfékezésére, a hazai bankok hitelezési tevékenységének növelése és a vállalatok forráshoz jutásának támogatása érdekében.

Meggyőződésünk, hogy a stabil pénzügyi rendszer kulcsa a megbízható felügyelet és a fogyasztók védelme. Az elmúlt évek során a Magyar Nemzeti Bank fejlett mechanizmusokat vezetett be, és szoros együttműködést alakított ki a pénzügyi intézményekkel annak érdekében, hogy megelőzze a kockázatokat, és biztosítsa a szektor átláthatóságát. A könyv részletesen bemutatja az új szabályozási keretrendszert, amelynek célja a pénzügyi intézmények ellenállóképességének növelése és a fogyasztók védelme a viszszaélésektől. A makroprudenciális politika kialakítása szintén fontos mérföldkő volt a jegybank számára, aminek célja a pénzügyi rendszer egészének stabilitását szem előtt tartó intézkedések kidolgozása és végrehajtása volt a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megakadályozása érdekében. A digitalizáció rohamos fejlődése új kihívásokat és lehetőségeket teremtett a pénzügyi szektor számára is. A könyv betekintést nyújt abba a folyamatba, ahogyan a jegybank alkalmazkodik a gyorsuló ütemben fejlődő digitális világhoz, és érzékelteti, milyen szerepet játszik a hazai fizetési rendszer fejlesztésében. A fenntarthatóság szintén egyre fontosabb szerepet játszik a globális gondolkodásban, aminek a jegybankok is felismerték a jelentőségét. A Magyar Nemzeti Bank zöld célú intézkedései révén támogatja a környezettudatos gazdasági növekedést, és hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

A Magyar Nemzeti Bank nemcsak az ár- és pénzügyi stabilitásért felelős, hanem fontos szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalás területén is. A könyv áttekinti, hogy a jegybank milyen programokat indított a pénzügyi tudatosság növelése és a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében. A globalizáció és az egyre összetettebb nemzetközi kapcsolatok új kihívásokat jelentenek a jegybankok számára is, aminek megfelelve a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt 12 évben jelentősen kibővítette nemzetközi tevékenységét is.

Végül köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik munkájukkal és elkötelezettségükkel támogatták, és elősegítették céljaink elérését az elmúlt tizenkét év során. Reméljük, hogy ez a könyv hasznos betekintést nyújt munkánkba, valamint inspirációt és útmutatást kínál a jövő kihívásainak megoldásához.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. A 2012-2016 közötti kamatcsökkentési ciklus: monetáris politikai fordulat az árstabilitás elérése és a gazdasági növekedés támogatása érdekében

2. 2017-2020 között a rendszerváltás óta első alkalommal teljesült tartósan az árstabilitás elérése

3. Eszközvásárlási és pénzpiaci eszközök a koronavírus válságkezelés során

4. A drasztikusan emelkedő inflációra elsők között reagált az MNB

5. A 2022. októberi rendkívüli időszakában az MNB határozott fellépésével elhárította a pénzügyi piaci válságot

6. Rendkívüli devizapiaci intézkedés az energiapiaci válság kezelésében

7. Vissza a célhoz: sikeres küzdelem az infláció ellen

8. Az inflációs célkövetési rendszer rugalmasságának növelése

9. Külső sérülékenység-csökkentő program – küzdelem a rövid külső adósság ellen

10. Az önfinanszírozás támogatása és a pénzügyi szuverenitás erősítése

11. A deviza- és devizalapú lakossági hitelek forintosítása

12. A fogyasztói kölcsönszerződések 2015-ös elszámolása

13. A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi swap- és repoline-hálózata támogatja a pénzpiacok stabilitását és a monetáris transzmissziót

14. Biztonság, stabilitás és likviditás a devizatartalékban

15. A tartalékkezelés kapcsán nyitás Kína irányába: kínai állampapírportfólió kiépítése

16. Stabilitás, a bizalom és az értékállóság: az aranytartalék jelentős növelése

17. Versenyképesség a fenntartható felzárkózás záloga

1.1. A 2012-2016 közötti kamatcsökkentési ciklusok: monetáris politikai fordulat az árstabilitás elérése és a gazdasági növekedés támogatása érdekében

Az első kamatcsökkentési ciklus megkezdését 2012 nyarán az ország kockázati megítélésének fokozatos javulása, a tartósan laza nemzetközi kamatkörnyezet és a mérséklődő inflációs alapfolyamatok tették lehetővé. A hazai tényezők között a fiskális politika területén megvalósított tartós fordulat kiemelten növelte a monetáris politika mozgásterét. A kamatcsökkentési ciklus elején az MNB 7 százalékról 2013 júliusára 4 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Az időszak eleji célnál magasabb infláció hátterében többnyire egyedi, átmeneti hatások álltak, melyek kifutásával 2012 végétől erős dezinflációs folyamat kezdődött, és az infláció 2013 elejétől már tartósan 3 százalék alatt alakult.

Ezt követően az erős dezinflációs környezet és a gazdasági növekedés élénkítése miatt volt szükség a monetáris lazításra. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatosabb monetáris politikát indokolt, ezért az alapkamat mérséklése a korábbinál kisebb lépésközzel folytatódott. Az MNB 2014 júliusáig 2,1 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot.

A második kamatcsökkentési ciklust 2015 márciusától az árstabilitási céllal konzisztens szinttől elmaradó alapfolyamatok, a cél alatt stabilizálódó inflációs várakozások és a tartósan negatív kibocsátási rés indokolta. Az MNB 2015 júliusára 1,35 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Az inflációs cél fenntartható elérése 2016 tavaszán további csökkentést tett szükségessé. Az alacsony költségoldali inflációs nyomásra és a historikusan alacsony szintre süllyedő inflációs várakozásokra reagálva az MNB 2016 márciusa és májusa között a jegybank történetének addigi legalacsonyabb szintjére, 0,9 százalékra csökkentette az alapkamatot. A harmadik ciklusban a monetáris kondíciók átfogó lazítása volt szükséges az inflációs cél fenntartható elérése érdekében, ezért az alapkamat csökkentése mellett a kamatfolyosó több lépésben aszimmetrikussá vált (MNB, 2019).

A jegybanki kamatlépések és a ciklus lezárását követő nemkonvencionális eszközök – a 3 hónapos betéti eszköz mennyiségi korlátozása, a BUBOR-piac reformja, a forintlikviditást nyújtó devizaswapok bevezetése, a kötelező tartalékráta csökkentése, a Piaci Hitelprogramhoz (PHP) kapcsolódó preferenciális betét – tartósan mérsékelték a rövid pénzpiaci hozamokat. Továbbá az állampapírpiaci hozamok jelentős csökkenéséhez is hozzájárult a kamatcsökkentési ciklus. A rövid és hosszú futamidejű banki kamatokat is csökkentette, ezáltal a lakossági és a vállalati kamatterhek enyhültek. A kamatcsökkentési ciklusok emellett érdemben hozzájárultak a gazdasági növekedés élénküléséhez, valamint megakadályozták, hogy az infláció tartósan negatív tartományban alakuljon, ezzel elhárítva a deflációs kockázatokat és csökkentve az inflációs cél elvétésének mértékét (MNB, 2017). A kamatcsökkentési ciklusok megalapozták a 2017-2020 közötti árstabilitási időszakot.

1.1. ábra: A 2010-es évek kamatcsökkentési ciklusai és az inflációs folyamatok

Első kamatcsökkentési ciklus 7% → 2,1%

Második kamatcsökkentési ciklus 2,1% → 1,35%

−610 bp

Harmadik kamatcsökkentési ciklus 1,35% → 0,9%

2012. júl. 2012. okt. 2013. jan. 2013. ápr. 2013. júl. 2013. okt. 2014. jan. 2014. ápr. 2014. júl. 2014. okt. 2015. jan. 2015. ápr. 2015. júl. 2015. okt. 2016. jan. 2016. ápr. 2016. júl. 2016. okt.

Kamatcsökkentési ciklus Kamatfolyosó Alapkamat Maginfláció

Infláció

MnB, ksh

1.2. 2017–2020 között a rendszerváltás óta első alkalommal teljesült tartósan az árstabilitás elérése

Árstabilitás alatt az árak általános színvonalának megfelelően alacsony ütemben emelkedő, kiszámítható alakulását értjük, ami előfeltétele a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek. A rendszerváltást kísérő gazdasági szerkezetváltás időszakában 30 százalékot is megközelítő éves áremelkedést az MNB 1995-től sikeresen mérsékelte a forint szűk sávban tartott árfolyamának előre bejelentett mértékű és ütemezésű csúszó leértékeléseivel. A dezinflációs folyamat azonban az ezredforduló körüli 10 százalékos szinten megrekedt, így 2001-re szükségessé vált az új, inflációs célkövető rezsim bevezetése. 2001 és 2012 között a magas költségvetési hiányon és sorozatos indirektadó-emeléseken keresztül döntően a fiskális politika, és nem az importált infláció magas szintje miatt alakult ki tartósan 3 százalék feletti áremelkedés Magyarországon. 2013–2014 során következett be az inflációs trendforduló a magyar gazdaságban. A kormányzati intézkedések, a rezsicsökkentés az energiaárak és a közszolgáltatások terén jelentősen mérsékelték az inflációt (Matolcsy, 2020).

Az MNB a rendszerváltás óta első alkalommal a 2010-es évtized második felében érte el tartósan elsődleges célját és biztosította az árstabilitást. Míg a 2008-as válság utáni mérlegalkalmazkodás időszakában az európai országokat deflációs környezet kialakulása fenyegette, addig az MNB 2017től nagy pontossággal állította be az inflációt a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos értékre. Nemzetközi összehasonlításban is kivételes eredmény volt, hogy 2017 eleje és 2020 vége között az átlagos infláció éppen 3 százalékon alakult, és ezen időszakban 48 hónapból 44 alkalommal az infláció a 3 százalékos szint körüli ±1 százalékos toleranciasávban alakult (Matolcsy, 2022). Így az Európai Unióban Magyarország az árstabilitási célt sikeresen elérő országok csoportjába tartozott.

A monetáris politika fordulata biztosította az árstabilitás elérését, és annak tartós fenntartása mellett segítette a gazdasági növekedést és a pénzügyi piaci stabilitás megteremtését. A hagyományos monetáris politikai lépések – a kamatcsökkentési ciklus – mellett az MNB számos intézkedést

hozott, amelyek az MNB másodlagos mandátumát támogatták. Ide tartozik többek között az elhúzódó hitelszűke felszámolása érdekében elindított, a kkv-k hitelezését ösztönző Növekedési Hitelprogram, a jegybank és a pénzügyi felügyelet integrációja, valamint a devizahitelek forintosítása.

1.2. ábra: A hazai inflációs periódusok

Év végi inflációs cél

Folytonos inflációs cél Toleranciasáv

Árstabilitás, toleranciasávon belüli infláció

Toleranciasávba visszatérő infláció

Infláció Maginfláció

Megjegyzés: Magyarországon az inflációs célkövetéses rendszer 2001 júniusában kezdte meg működését, amikor 2001 és 2002 decemberére lettek kitűzve célok. Ezt követően évente került sor inflációs cél kitűzésére a 2006. év végéig bezárólag, legalább két évre előre. 2005 augusztusában az MnB középtávú inflációs célt tűzött ki a 2007-től kezdődő időszakra, amelyet a központi statisztikai hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határozott meg. forrás: MnB, ksh

1.3. Eszközvásárlási

és pénzpiaci eszközök a koronavírus válságkezelés során

A koronavírus okozta gazdasági-pénzügyi válságra valamennyi vezető és régiós jegybank monetáris politikai eszköztárának kiszélesítésével és rugalmasabbá tételével reagált. A negatív pénzpiaci és reálgazdasági következmények tompítására az MNB is átalakította monetáris politikai eszköztárát, kialakítva ezzel a rugalmas reagálás képességét a hozamgörbe egészét tekintve. A krízis kezdeti szakaszában kialakult pénzpiaci turbulencia szükségessé tette, hogy az MNB ne csak rövid (éven belüli), hanem hoszszabb futamidőkön is képes legyen likviditást nyújtani a bankrendszernek és a pénzpiac további szereplőinek. Mivel a kormányzat és az MNB korábbi programjainak hatására felértékelődött a hosszú futamidejű hozamok monetáris politikai jelentősége, a hozamgörbe hosszú végének emelkedése ellentétes volt az MNB monetáris politikai céljaival. Mindez szükségessé tette azt, hogy a jegybank a hosszú hozamok lejjebb szorítása, a hozamgörbe laposítása céljából ezeken a futamidőkön is célzott eszközöket vezessen be:

1. Bevezetésre került a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz, amelyet 2020. március 25-től kezdődően heti rendszerességű tenderek keretében vehettek igénybe a bankok. A hiteleszközön keresztül 2623 milliárd forint plusz likviditás került a banki szereplőkhöz. Az eszköz javította a banki forrásszerkezetet, hozzájárulva ezzel a hosszabb futamidejű értékpapírok, kiemelten az állampapírok vásárlásához, valamint a hitelezési aktivitás ösztönzéséhez.

2. A Monetáris Tanács 2020. április 28-án döntött az állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programok elindításáról. Az állampapír-vásárlások a forintban denominált, fix kamatozású papírokra terjedtek ki. Az MNB által birtokolt állampapír-állomány a program lezárásakor, 2021 decemberében meghaladta a 3600 milliárd forintot. Emellett a jegybank újraindította a 2018-ban indított, majd lezárt jelzáloglevél-vásárlásokat is. A program fix kamatozású, forintban kibocsátott, legalább egyéves hátralévő futamidejű papírokra vonatkozott. A másodpiaci vásárlások 2020 májusában kezdődtek, amelyet követően az MNB hatékonyan tudta csökkenteni a piaci hozamokat, kedvező környezet teremtve ezzel az elsődleges piaci kibocsátásoknak.

Ennek köszönhetően mindegyik hazai jelzálogbank sikeresen bocsátott ki új jelzáloglevél-sorozatot, ami közvetetten tudta támogatni a lakossági jelzáloghitelezési folyamatokat. A program keretében vásárolt jelzáloglevelek teljes mennyisége 307 milliárd forintot tett ki (MNB, 2020).

3. Az  eszközvásárlások a  fedezeti kör kibővítésével egészültek ki. A hazai nagyvállalati forint- és devizahitel-állomány fedezeti körbe történő befogadása a potenciálisan elérhető likviditást 2600 milliárd forinttal növelte meg, 70 százalékos befogadási mérték mellett (Lerner-Nagy et al., 2023).

Ezt követően a nagyvállalati követelések definíciója kiterjesztésre került, így a fedezetbe vonható követelések köre további 800 milliárd forinttal bővült.

1.3. ábra: Jegybanki eszközvásárlások a koronavírus-válságot követően

Állampapír-vásárlás Államilag garantált kötvények vásárlása Hosszú hiteleszköz Jelzáloglevél-vásárlás 2020.03.27. 2020.04.24. 2020.05.22. 2020.06.19. 2020.07.17. 2020.08.14. 2020.09.11. 2020.10.30. 2020.11.27. 2020.12.25. 2021.01.22. 2021.02.19. 2021.03.19. 2021.04.16. 2021.05.14. 2021.06.11. 2021.07.09. 2021.08.06. 2021.09.03. 2021.10.01. 2021.10.29. 2021.11.26. 2021.12.24. 2022.01.21.

1.4. A drasztikusan

emelkedő inflációra elsők között reagált az MNB

A koronavírus-válságot követő időszakban egy kétarcú folyamat vette kezdetét: míg a gazdaságok újraindulását a kereslet gyors növekedése követte, a széttöredezett kínálati oldal sokkal lassabb helyreállást mutatott. Mindezek hatására az inflációs ráták erőteljes és tartós növekedésbe kezdtek, majd az orosz-ukrán háború kitörését követően ezen árdinamika fokozott ütemben folytatódott.

A Magyar Nemzeti Bank egy gyorsan változó, korábban nem látott gazdasági kihívásokkal teli időszakban is sikeres válságkezelést tudott végrehajtani. Ennek eredményeként hazánk az elsők között érte el újra a járvány előtti gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor az egész világon új kihívást hozott, hogy az infláció a ’70-es évek óta nem látott szintre emelkedett, és erősödtek a gazdasági kilábalás elakadásával és a globális recesszióval kapcsolatos félelmek.

Az MNB az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását, és ezt kommunikációjában is aktívan megjelenítette. Ezt támasztják alá egy külföldi szerzők által készített tanulmány eredményei is, melyek szerint a magyar jegybank világszinten élen járt az infláció újbóli megjelenéséről szóló üzenetek megfogalmazásában (Nagy Mohácsi et al., 2023).

Az infláció megemelkedésére az MNB határozott választ adott: az Európai Unióban elsőként indította el a kamatemelési ciklusát 2021 júniusában.

A jegybanki szigorítás 2022 szeptemberéig folytatódott, és az alapkamat 16 egymást követő hónapon keresztül tartó, 1240 bázispontos emelkedését eredményezte. A 2022. szeptemberi kamatdöntő ülés alkalmával a Monetáris Tanács az alapkamatot egy olyan szinten állította be (13 százalék), ami megfelelően kezelte a fundamentális inflációs kockázatokat.

A kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan gyors ütemben lezárásra kerültek a válságkezelő eszközök is. Az NHP Hajrát a 3000 milliárd forintos keret kimerülésével a jegybank már 2021 júniusában lezárta, majd megszüntette a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását. Ezt követően a jegybank több lépésben – az állampapírpiac stabilitásának fenntartását is szem előtt tartva – mérsékelte az állampapír-vásárlásokat, és 2021 decemberében lezárta a programot.

Ha a koronavírus-válságot követő időszak alatt a jegybank nem lett volna teljes mértékig elkötelezett a monetáris kondíciók szigorítása mellett, akkor az infláció és az infláció letörésének reálgazdasági ára is számottevően magasabb lett volna. Gazdaságtörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas infláció elleni sikerhez gyors és határozottan pozitív reálkamatot eredményező jegybanki reakció szükséges. Ezt követően pedig mindaddig fenn kell tartani a szigorú monetáris kondíciókat, amíg tartósan csökkenő pályára tér vissza az infláció. A 2020-as évtized magas inflációjú közegében új szabályokat kell követni, ahol a pozitív reálkamat jelenti az új normát.

Tanulva a múlt ezen mintázataiból, az MNB körültekintő megközelítést alkalmazva, tartósan fenntartotta a szigorú monetáris kondíciókat, és sikeresen letörte az inflációt. A 2023. januári 25,7 százalékos csúcsáról a hazai infláció 2024 elejére ismét a jegybanki toleranciasávba, 4 százalék alá mérséklődött, ezzel 2023-ban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű az infláció csökkenése az EU-ban. Az inflációs cél fenntartható elérése és az infláció újbóli megemelkedésének elkerülése érdekében óvatos és szigorú monetáris politikára van szükség.

1.4. ábra: A hazai kamatemelési ciklus és az EKB, illetve a régiós jegybankok kamatemelései

2020. jan. 2020. ápr. 2020. júl. 2020. okt. 2021. jan. 2021. ápr. 2021. júl. 2021. okt. 2022. jan. 2022. ápr. 2022. júl. 2022. okt. 2023. jan. 2023. ápr. 2023. júl. 2023. okt. 2024. jan. 2024. ápr. 2024. júl. 2024. okt.

Magyar irányadó ráta (jobb tengely) Cseh alapkamat

Román alapkamat

EKB irányadó ráta Lengyel alapkamat

Megjegyzés: 2022. október és 2023. szeptember között a magyar irányadó kamat szerepét az egynapos betéti gyorstender kamata töltötte be, ami meghaladta a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjét. a z EkB esetében az egynapos betéti eszköz kamata szerepel az ábrán. forrás: Jegybanki honlapok

1.5. A 2022.

októberi rendkívüli időszakban az MNB határozott fellépésével elhárította a pénzügyi piaci válságot

2022. október első heteiben a nemzetközi pénzpiacokat rendkívüli hangulatromlás jellemezte. A forint jelentős ingadozás mellett történelmi mélypontra gyengült az euróval és a dollárral szemben.

Az októberi turbulenciákat megelőző időszakban az MNB olyan környezetet alakított ki, ami lehetővé tette a hatékony beavatkozást. A jegybank kamatemelési ciklusának eredményeként az alapkamat szeptember végére kialakult szintje már kezelte a fundamentális inflációs kockázatokat. Október elejétől pedig a bankközi forintlikviditás szűkítését célzó intézkedések tovább szigorították a monetáris kondíciókat, és növelték a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

Mindezek lehetővé tették, hogy az MNB 2022. október 14-én felkészülten és határozottan léphessen a pénzügyi piaci stabilitás megvédése érdekében. Az október közepére kritikus szintre emelkedett pénzpiaci kockázatokat mérlegelve a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamat változatlansága mellett a kamatfolyosó felső szélét 950 bázisponttal 25 százalékra emelte. Az így kialakított még nagyobb mozgásteret felhasználva a Tanács két célzott, napi rendszerességgel meghirdetett eszköz alkalmazásáról döntött a rövid hozamok emelése érdekében. A jegybank a betéti gyorstenderrel a monetáris transzmisszió szempontjából legfontosabb piacon, a bankközi piacon a korábbiaknál magasabb kamatozás – 18 százalék – mellett kezdte lekötni a likviditást, illetve a már korábban is alkalmazott egynapos devizanyújtó, azaz szintén forintlikviditás-szűkítő swaptendereket ugyancsak szigorúbb kondíciók mellett folytatta. Továbbá a devizapiaci egyensúly megőrzése érdekében a jegybank vállalta, hogy átmenetileg közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt.

Az egynapos eszközök bejelentésével a jegybank sikeresen megnyugtatta a piacokat, olyan hatást ért el, ami Mario Draghi korábbi EKB-elnök 2012. július 26-i, az euroövezet pénzügyi töredezettségére reagáló „Whatever it

takes” beszédéhez hasonlítható, amely jelentős szerepet játszott az euroövezet egységének megőrzésében. Az azonnali hatásokat tekintve kiemelendő, hogy az október 14-i MNB-bejelentés után a forint néhány perc alatt országspecifikusan 3 százalékkal erősödött, amely folyamat markánsan tovább folytatódott. További támaszt jelentett a nettó energiaimport fedezése érdekében biztosított devizalikviditás, és hogy az FX-swappiaci forinthozamok a jegybanki irányultsággal összhangban alakultak, illetve az állampapírpiac is stabilizálódott.

A jegybank a magas kamatkörnyezet bevezetésével és fenntartásával stabilizálni tudta a hazai pénzügyi piacokat, amellyel időt nyert a gazdaságpolitika számára az egyensúlyok helyreállítására. A célzott intézkedések azonnal jelentkező kedvező hatásain túl a hosszabb távú tapasztalatok is azt mutatják, hogy a jegybank sikeresen biztosította a pénzügyi piacok stabilitását, amely egyszerre szükséges feltétele a gazdaság működésének és az árstabilitás fenntartható elérésének is.

1.5. ábra: Válságközeli kockázati környezet 2022. októberben

Forint/euro %

Romló kockázati környezet és tőkekivonás a szeptember 29-i energiapiaci sokkot követően

Október 14: MNB beavatkozás (+500 bp irányadó kamat)

2022. jan. 2022. feb. 2022. márc. 2022. ápr. 2022. máj. 2022. jún. 2022. júl. 2022. aug. 2022. szept. 2022. okt. 2022. nov. 2022. dec. 2023. jan. 2023. feb. 2023. márc.

Forint/euro árfolyam 5 éves állampapírhozam (jobb tengely)

MnB, Bloomberg

1.6. Rendkívüli devizapiaci intézkedés az energiapiaci válság kezelésében

Az orosz-ukrán háború kitörését követően kibontakozó energiaválság súlyos hatással volt a hazai pénzpiacokra, illetve az extrém mértékben emelkedő energiaárakon keresztül a nemzetgazdaság egészére. Az egyre fokozódó energiapiaci, valamint az abból adódó pénzpiaci turbulenciára reagálva az MNB 2022. október 14-én rendkívüli, célzott válságkezelő intézkedéseket jelentett be (MNB, 2022). Ennek keretében az egyéb monetáris politikai intézkedések mellett a jegybank vállalta a bejelentést követő hónapokra vonatkozóan az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő devizalikviditási igény közvetlen biztosítását.

A feltételhez kötött, energiaimporthoz kapcsolódó euroeladási eszköz célja annak biztosítása volt, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó devizapiaci tranzakciók rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjenek végbe. Az eszközt a hazai bankok közvetítésével a hazai gáz, olaj vagy villamos-energia importőrök használhatták. A beavatkozást az indokolta, hogy a pénzpiaci stabilitás biztosításához a monetáris kondíciók szigorítása mellett szükség volt olyan eszközre, ami a nem kamatérzékeny tőkeáramlásokat is kezeli. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitív értéket mutattak, a jegybank az intézkedéstől azt várta, hogy az eszköz érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait (1.6 ábra).

A jegybanki eszközt az MNB 2022. november és 2023. március között tette elérhetővé a partnerbankoknak, illetve rajtuk keresztül a hazai energiaimportőr vállalatoknak. A Monetáris Tanács értékelése szerint az energiaimporthoz kapcsolódó euroeladási eszköz hatékonyan járult hozzá a devizapiaci stabilitás megteremtéséhez, ezért figyelembe véve annak célját, valamint a piaci folyamatok alakulását, az eszköz 2023. március 31vel kivezetésre került (MNB, 2023a). 2023 tavaszától kezdve a teljes fizetési mérleg többletbe fordult, éves szinten is pozitívvá vált a folyó fizetési mérleg egyenlege. Az energiaegyenleg az energiaárak emelkedése előtti, 2021 első

felében jellemző alacsony szintre esett vissza, miközben a többi tételből eredő többlet is érdemben emelkedett. Összességében az MNB rendkívüli intézkedése egy kritikus időszakban gyorsan és célzottan tudta támogatni Magyarország energiaimportját, ezen keresztül pedig sikeresen stabilizálta a pénzpiaci folyamatokat.

1.6. ábra: A folyó fizetési mérleg és az energiaegyenleg alakulása

euro

euro

Energiaegyenleg

Nem energia tételek

Folyó fizetési mérleg

Megjegyzés: a színezéssel jelölt időszak az energiaimporthoz kapcsolódó devizaeszköz alkalmazásának időszakát mutatja.

Millió

Millió

1.7. Vissza

a célhoz: sikeres küzdelem az infláció ellen

Az MNB határozott fellépésének köszönhetően az infláció 2023 eleji tetőzését követően gyors dezinfláció vette kezdetét. Tanulva a gazdaságtörténet mintázataiból, az MNB körültekintő megközelítést alkalmazva, tartósan fenntartotta a szigorú monetáris kondíciókat az infláció letörése érdekében. A dezinfláció sikerét jelzi, hogy rendkívüli ütemben, a 2023. januári 25,7 százalékos csúcsáról a hazai infláció egy éven belül, 2024 januárjában ismét a jegybanki toleranciasávba mérséklődött, ahonnan az ezt követő hónapokban sem lépett ki. A fegyelmezett monetáris politika mellett a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és a korábbi éveknél alacsonyabb külső költségkörnyezet is támogatta a gyors dezinflációt. Ez gazdaságtörténeti szempontból is kivételes eredménynek számít: az 1971 és 2022 között globális mintán azonosított 204 magas inflációs periódus közül egy éven belül csak azok mintegy 25 százalékában süllyedt 10 százalék alá az infláció.

Az erőteljes dezinflációval párhuzamosan fokozatosan, de jelentős mértékben tudta mérsékelni kamatait az MNB: a jegybank 2023. májustól óvatos és körültekintő döntések sorozatával normalizálta a rendkívüli kamatkörnyezetet a folyamatos dezinfláció és a hazai pénzügyi piacok stabilitása mellett. A 18 százalékos kamatszintet több lépésben csökkentve 2023 szeptemberétől a 13 százalékos alapkamat vált ismét az effektív jegybanki kamattá. Egy évvel később, 2024 szeptemberére a fokozatos kamatcsökkentéseknek köszönhetően az alapkamat 6,5 százalékra, a régiós átlag szintjére csökkent. Az inflációs célkövetés rendszerének 2001. júniusi bevezetése óta az MNBnek nem volt olyan kamatcsökkentési sorozata, amely során a szeptemberig megvalósult 1150 bázispontnál nagyobb mértékben mérséklődött volna az effektív kamat.

A folytatódó dezinfláció eredményeként az infláció 2024 szeptemberében, közel négy év után, ismét visszatért a 3 százalékos jegybanki célra. Ezt megelőzően 2021 januárjában volt az infláció legutóbb a 3 százalékos jegybanki célon vagy az alatt, a határozott monetáris politikai lépések meghozták

a kívánt eredményt. A magyar gazdaság 2023 eleje óta nagy utat tett meg az árstabilitás fenntartható elérése felé.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. Az elmúlt éveket jellemző változékony pénzügyi piaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása és az inflációs kilátásokat övező kockázatok óvatos és türelmes megközelítést tesznek szükségessé. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitáshoz és az árstabilitás fenntartható eléréséhez.

1.7. ábra: A 20 százalékot meghaladó inflációs periódusokat követő sikeres és sikertelen historikus dezinflációk és a jelenlegi magyar infláció alakulása

Magyarország

Megjegyzés: a z ábrán a medián (folytonos vonal) és a 25, illetve 75 százalékos percentilisek (sáv) szerepelnek. zöld: sikeres, piros: sikertelen esetek. Magyarország esetében a t. időpont 2022. szeptembert jelöli. forrás: Világbank, ksh , MnB-számítások

1.8. Az inflációs célkövetési rendszer rugalmasságának növelése

A számos fejlett és feltörekvő ország jegybankja által alkalmazott inflációs célkövetés rugalmas keretet biztosít, amely összeköti a monetáris politika hosszabb távú célját (árstabilitás biztosítása) a rövidebb távú megfontolásokkal (gazdaság stabilizálása). A modern inflációs célkövető jegybankok többsége ezért egy nullához közeli, de pozitív inflációs ráta elérését és fenntartását határozza meg elsődleges céljaként. Ez egyfelől biztosítja a jövedelmek vásárlóerejének megőrzését és a megtakarítások értékállóságát, csökkenti a bizonytalanságot és lehetővé teszi a hosszú távú tervezést, továbbá minimalizálja az átárazási költségeket és az áringadozásból adódó információs torzításokat. Másfelől a mérsékelten pozitív infláció fogyasztásra és beruházásra ösztönöz, ezáltal támogatja a növekedést, valamint elegendő mozgásteret hagy az effektív jegybanki kamatpolitikához és a mély receszsziós kockázatokkal járó deflációs spirál elkerüléséhez.

A 2008-as pénzügyi válságot követően az inflációs célkövető jegybankoknak meg kellett küzdeniük a pénzügyi rendszert érő sokk hatásaival és az ezt követő tartósan rendkívül alacsony, cél alatti inflációval is. A jegybankok ennek eredményeként a nagyobb rugalmasság felé mozdultak el a monetáris politikában, mind a célrendszert, mind az eszköztárat illetően. A reálgazdasági megfontolások erőteljesebben megjelentek a válságot követően, ahogy az árstabilitás elérése mellett a növekedés szolgálatába állították eszközeiket, például hitelösztönző programokat indítottak. A válság egy másik fontos tanulságaként megváltozott a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás viszonya, utóbbi több aspektusból is a jegybanki célrendszer hangsúlyos részévé vált (MNB, 2017).

A Magyar Nemzeti Bank is hasonló kihívásokkal szembesült a válság során, ugyanakkor hazánkban több országspecifikus tényező is visszafogta az inflációs célkövetés hatékonyságát, és korlátozta a monetáris politika mozgásterét. Egyrészt a tartós fiskális expanzió a válságot megelőző években jelentős mértékben járult hozzá a magyar gazdaságban tapasztalható inflációs nyomáshoz, valamint az ország kockázati megítélését is rontotta. Másrészt az árfolyamsáv érdemben korlátozta a monetáris transzmisszió árfolyamcsatornájának hatékonyságát a 2008 előtti időszakban. Végül az elterjedő devizahitelezés idővel a makrogazdaság és a monetáris politika

transzmissziója szempontjából is jelentős tényezővé vált. A mindezekből felépülő egyensúlytalanságok növelték a gazdaság sérülékenységét.

A válság tapasztalataiból levonható tanulságok alapján – más jegybankokhoz hasonlóan – az inflációs célkövetés magyarországi gyakorlata is a nagyobb fokú rugalmasság irányába lépett a válságot követően. Nagyobb szerepet kaptak a reálgazdasági és pénzügyi stabilitási megfontolások a jegybanki döntéshozatalban és kommunikációban. A devizahitelek jelentette kockázat megszüntetésével javult a monetáris transzmisszió hatékonysága, a jegybank makroprudenciális jogkörének bővítése és megerősítése pedig hozzájárult a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtéséhez.

A tartósan alacsony nemzetközi inflációs környezetben a korábbi tapasztalatok alapján az MNB 2015 márciusában az inflációs cél esedékes felülvizsgálatát követően az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről is döntött. Ennek eredményeképpen a KSH által közzétett nemzeti fogyasztóiár-index változásának 3 százalékos értékében meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos ex ante toleranciasávot jelölt ki. A toleranciasáv bevezetésével a jegybank továbbra is elkötelezett maradt a 3 százalékos inflációs célja mellett, ugyanakkor az eltérő döntési szempontok egyidejű érvényesülése, valamint a korábbinál tartósabb, gazdaságot érő sokkok hatására egy bizonyos mértékig tolerálja az infláció cél körüli ingadozását (MNB, 2019a).

1.8. ábra: A hazai inflációs célkövető rendszer fejlődése

Év végi inflációs cél

Folytonos inflációs cél Toleranciasáv

Fogyasztóiár-index Indirekt adóktól szűrt maginfláció Alapkamat

Megjegyzés: a z alapkamat havi számtani átlaggal számolva. forrás: MnB

1.9. Külső

sérülékenység-csökkentő program – küzdelem a rövid külső adósság ellen

A jegybank a külső sérülékenység súlyos hatásait felismerve több lépést tett a külföldre való ráutaltság csökkentése érdekében. A 2008-as pénzügyi válság hazánkat érintő különösen súlyos és káros pénzügyi és gazdasági hatásaiban jelentős szerepet játszott az ország külső sérülékenysége, ami részben a nagymértékű külső eladósodásból, illetve a rövid külső adósság ebből adódó magas szintjéből származott. Ezért a jegybank részletesen áttekintette a rövid külső adósság szektorális megoszlását és alakulását. Ennek folyományaként az MNB megbeszéléseket folytatott az ÁKK-val, illetve a magánszektor bizonyos szereplőivel is annak érdekében, hogy mindenki számára világossá váljon, hogy a külső sérülékenység csökkentése az egész gazdaság érdeke. Az MNB arra ösztönözte a gazdasági szereplőket, hogy finanszírozási döntéseik során lehetőség szerint ezt a szempontot is vegyék figyelembe – miközben maga a jegybank is több intézkedést hozott a külső adósság, ezen belül pedig kiemelten a rövid külső adósság visszaszorítása érdekében.

Egyrészt a vállalatokat célozva 2013 közepén elindította a Növekedési Hitelprogram (NHP) II. pillérét, amin keresztül az MNB a vállalati adósság összetételét igyekezett kevésbé kockázatos irányba terelni. Ez az intézkedés ugyanis kedvező kamatozású hitellel látta el a kkv-ket annak érdekében, hogy csökkenjen a szektor külföldi forrásokból finanszírozott devizahitel-állománya, közvetve csökkentve a külső eladósodottságot.

Másrészt a bankok esetében az NHP szintén 2013-ban elindított III. pillérén keresztül, illetve a makroprudenciális szabályozások módosításával segítette elő a külső források kedvezőbb szerkezetét. A bankok magas külső forrásainak a pénzügyi válság utáni mérlegkiigazítással megkezdett mérséklődését az MNB az NHP keretében nyújtott devizahitel igénybevételéhez kötött rövid külső adósságcsökkentési feltétellel támogatta. A devizakockázatot megragadó devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) bevezetése már 2012 után hozzájárult a rövid külső adósság csökkenéséhez, de a szabály 2015-ös szigorítása, illetve a devizaegyensúly mutató (DEM)

bevezetése, majd a bankok pénzügyi vállalatokra való túlzott ráutaltságát és az ebből eredő rendszerszintű kockázatokat csökkentő Bankközi finanszírozási mutató (BFM) kialakítása tovább erősítette ezt a folyamatot.

Harmadrészt az állam külső adósságának csökkentése érdekében az MNB elindította az önfinanszírozási programot, ami a belső forrásokból történő finanszírozás erősítését tűzte ki célul. A külső sérülékenység csökkentéséhez a lejáró devizaadósság belső forintmegtakarításokból történő megújítására volt szükség, amit az MNB a monetáris politikai eszköztár átalakításával is támogatott.

Végezetül a jegybanki alapkamat inflációs céllal összhangban történő csökkentése is mérsékelte a sérülékenységet. A kamatkülönbözet mérséklésével a teljes gazdaság számára csökkent a (külső hitelfelvétellel járó) devizában történő eladósodás vonzereje. A tartósan alacsony kamatkörnyezet emellett növelte a magasabb hozamot biztosító, hosszabb futamidejű forint eszközök, így az államkötvények hazai befektetők általi keresletét, erősítve az önfinanszírozást. A sérülékenység csökkentése amellett, hogy tágította a gazdaságpolitika mozgásterét (lehetővé téve például a lakossági devizahitelek kritikusan fontos időben történő forintosítását), érdemben javította a Magyarországról alkotott befektetői képet és a gazdaság ellenállóképességét is.

1.9. ábra: A rövid külső adósság, a nemzetközi tartalék és a tartalékmegfelelés alakulása

Devizatartalék forintosítás miatti csökkenése

2008. I. IV. 2009. I. IV. 2010. I. IV. 2011. I. IV. 2012. I. IV. 2013. I. IV. 2014. I. IV. 2015. I. IV. 2016. I. IV. 2017. I. IV. 2018. I. IV. 2019. I. IV. 2020. I. IV. 2021. I. IV. 2022. I. IV. 2023. I. IV. 2024. I.

Rövid külső adósság Megfelelés Tartalékszint

1. 10. Az önfinanszírozás

támogatása és a pénzügyi szuverenitás erősítése

Az Önfinanszírozási program célja a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklése volt. Magyarország makrogazdasági stabilitása szempontjából kiemelt kockázatot jelentett, hogy a 2010-es évek elején a magyar gazdaság külső és devizaadóssága egyaránt meghaladta a régiós államok többségének hasonló mutatóit. A külföldi forrásokra való ráutaltság komoly megújítási kockázatot hordoz, különösen egy válság kialakulása esetén. Emellett a külső megtakarításokra és a devizapiacokra való ráutaltság felerősíti az árfolyam és a kamatfelárak volatilitását, és alááshatja a gazdaság forrásszerzési lehetőségeit. A magas külső sérülékenység definíció szerint kockázatot jelent pénzügyi stabilitási szempontból, így a külső sérülékenység csökkentése automatikusan illeszkedik a jegybank pénzügyi stabilitási mandátumához (Gór-Holecz Fatime et al. 2016.).

A 2014-ben indított Önfinanszírozási program keretében az MNB áttételesen, monetáris politikai eszköztára paramétereinek módosításával elősegítette a bruttó külső adósság csökkenését, és ezzel hozzájárult a külső sérülékenység mérséklődéséhez. Az MNB ehhez a jegybanki eszközök likviditási profiljának átalakításával hazánk külső sérülékenyégének csökkentése érdekében élénkítette a likvid hazai értékpapírok, köztük a hazai értékpapírpiac hitelpiaci szegmensének meghatározó részét kitevő állampapírok piacán megjelenő keresletet:

• az irányadó instrumentum 2014 augusztusában kéthetes kötvényről a kevésbé likvid betétté alakult, amelynek futamideje 2015 szeptemberében 3 hónapra növekedett, majd mennyiségi korlátozás bevezetése után 2018 decemberétől az irányadó eszköz szerepét a kötelező tartalékra fizetett kamat vette át;

• a  kamatfolyosó aszimmetrikussá tétele 2015 szeptemberétől, valamint a jegybanki hiteltenderek kedvezőbb kondíciók melletti meghirdetése rugalmasabbá tette a bankok likviditáskezelését, így ösztönözte a hosszabb futamidejű hazai befektetési termékek keresletét;

• a kötelező tartalékszint korábbi választhatóról egységessé tétele 2015 decemberétől biztosította, hogy az átalakuló likviditáskezelői környezethez a likvid értékpapírok (köztük az állampapírok) vásárlásával alkalmazkodjanak a bankok;

• az önfinanszírozási forint kamatcsere ügyletek a bankok hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (vállalati és banki kötvények, állampapírok) tartásából eredő kamatkockázatát kezelték, ezzel ösztönözve tartásukat.

Az intézkedések hatására megnövekedett a kötvények banki kereslete, ami többek között magasabb forint állampapír kibocsátást tett lehetővé, ez pedig lehetőséget teremtett a lejáró devizaadósság forintban történő megújítására, és így az állam külső és devizaadósságának csökkentésére. A devizaadósság visszafizetéséhez az állam a forint forrásokat az MNB-nél konvertálta devizára, amely a jegybanki mérleg szűkítésével járt. A jegybankmérleg összehúzódása kisebb költséget jelent az MNB-nek és a nemzetgazdaság egészének, ugyanis az MNB forint forrásai (sterilizációs állomány) után jellemzően magasabb kamatot fizet, mint amennyit a devizatartalék befektetésén realizál.

Az intézkedések hozzájárultak az államadósság külső és devizaarányának régiós szintre csökkenéséhez, a sérülékenység csökkenését pedig a hitelminősítők és az IMF is elismerte. Magyarországon 2013-ban Lengyelországnál és Csehországnál magasabb volt mind a külső adósság, mind a deviza részaránya az államadósságon belül. 2019-re, a COVID válságot megelőzően a magyar részarányok a cseh és lengyel körüli szintre süllyedtek, sőt, a külső adósság részaránya alacsonyabb is volt a másik két országnál. A sérülékenység csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy a három nagy hitelminősítő cég 2016-ban „befektetésre ajánlott” kategóriába minősítette fel a szuverén adósságot, amelyek indoklásában több helyen is megjelent az MNB Önfinanszírozási programja. 2016-os jelentésében az IMF – bár több kockázatot is megemlített a hazai gazdasággal kapcsolatban – elismerte a külső sérülékenység csökkentését és az MNB Önfinanszírozási programjának szerepét ebben (IMF, 2016). A belső finanszírozás erősítéséhez és a sérülékenység csökkentéséhez a 2012-ben bevezetett lakossági állampapír stratégia is hozzájárult, amelynek megvalósítását és fejlesztését az MNB is támogatta elemzésekkel, tanácsokkal.

1.10. ábra: A külső és a devizaadósság államadósságon belüli részarányának változása a régióban 2013 és 2019 között

Külső adósság / Teljes államadósság (%) Deviza adósság / Teljes államadósság (%)

(2019)

(2013) HU (2013)

(2013)

(2019)

CZ (2013)

forrás: Európai központi Bank HU (2019)

(2019)

1. 11. A deviza- és devizalapú lakossági hitelek forintosítása

2014 végén a devizahitelek elterjedése óta először volt adott minden feltétel ahhoz, hogy e termékek közel egy évtizedes története és a lakosság nyílt devizapozíciója lezárásra kerüljön. A jegybank 2012-ben megkezdett kamatcsökkentési ciklusa miatt a forintkamatok historikusan még soha nem álltak olyan közel a külföldi devizák kamatlábaihoz, mint 2014 végén. Másrészt a jegybank devizatartaléka elégséges szinten állt ahhoz, hogy az MNB a háztartási devizahitel-állomány forintosításához szükséges devizát a bankok részére tudja bocsátani.

2014 november 10-11-én az MNB a lakossági deviza és devizaalapú fogyasztói hitelek kivezetésének támogatása érdekében a jelzáloggal fedezett devizahitelek esetében devizaeladási programmal biztosította a konverzióhoz szükséges devizát a bankrendszernek. A jegybanki devizatenderekre azért volt szükség, mert a lakossági devizahitelek banki mérlegekből való kikerülése nyitott devizapozíciót eredményezett volna a bankrendszer mérlegében, aminek a piaci zárása érdemi nyomást helyezett volna a forint árfolyamára. Az MNB devizaeladási programjai azt célozták, hogy a mintegy 3000 milliárd forintot kitevő lakossági deviza-jelzáloghitelekkel kapcsolatos elszámolás és a hitelek forintosítása, valamint a mintegy 300 milliárd forint összegű, túlnyomórészt svájci frank alapú gépjármű- és személyi hitelek kivezetése gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe.

A forintosítási szakaszban több mint 8 milliárd eurót allokált a jegybank, azaz figyelembe véve a hitelek amortizációját, a bankok szinte teljes mértékben az MNB-nél fedezték a lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetésének devizaigényét. A jegybanki tenderek időzítésének köszönhetően a svájci jegybank 2015. január 15-i döntése az árfolyamkorlát eltörléséről – illetve a svájci frank ezt követő kiemelkedően dinamikus és nagymértékű erősödése, ami tovább súlyosbította volna a hazai helyzetet – nem érintette a jelzáloghitel-adósokat, illetve nem okozott zavart a hazai bankrendszer működésében sem.

A háztartási devizahitel-állomány 2010-ben GDP-arányosan meghaladta a 20 százalékot, ami mintegy másfélszerese volt a Lengyelország és Románia értékeinek. 2015 végére azonban ez az állomány szinte teljes mértékben leépült, és ezzel Magyarország lezárta a lakossági devizahitelek időszakát.

Az elszámolás és a forintosítás rendkívül jelentős pozitív hatást gyakorolt a háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetére. Míg előbbi révén az adósok többsége jelentős tehercsökkenést könyvelhetett el, utóbbi a svájci frank 2015. januári erősödésének semlegesítése révén hatott kedvezően a lakosság helyzetére, nagymértékben hozzájárulva az ország sérülékenységének csökkentéséhez. A forintosítás hiányában az érintett adósok törlesztőrészlete drasztikusan, akár 50 százalékkal is emelkedhetett volna 2015 elején. Mindezekkel párhuzamosan az ún. „fair bank” törvény (2014. évi LXXVIII. törvény) átláthatóságot és kiszámíthatóságot hozott a lakossági hitelezésben megszűntetve azt a negatív gyakorlatot, ami szerint a bankok akár egyoldalúan is emelhettek a szerződéses kamatlábakon.

1.11. ábra: Háztartási devizahitelek a GDP arányában régiós összehasonlításban

Bulgária Magyarország

Románia

Csehország Lengyelország Szlovákia

Eurostat, MnB, régiós jegybankok

1. 12. A fogyasztói

kölcsönszerződések 2015-ös elszámolása

A magyar lakosság eladósodása a 2000-es évtized közepétől kezdve egyre nagyobb arányban külföldi pénznemben valósult meg. A 2008-as válság kitörése után a forint árfolyamának gyengülése így átgyűrűzött a törlesztőrészletekbe is. A bankok a növekvő veszteségek ellensúlyozása érdekében egyoldalú kamatemelésbe és az árfolyamrés kitágításába kezdtek. A fogyasztói kölcsönszerződések 2015-ös elszámolása ezeket az egyoldalú feltételmódosításokat volt hivatott korrigálni, mely folyamatban az MNB szabályozó, ellenőrző és pénzügyi stabilitásért felelős hatóságként egyaránt részt vett

Az elszámolási törvények előírták, hogy a bankoknak az ügyfél tisztességtelen kamat- és díjemelések következtében teljesített túlfizetéseit visszamenőlegesen tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venniük. A törvény e módszertan részletes kibontását és a fogyasztói követelés kiszámításának pontos szabályozását a jegybank hatáskörébe utalta. Az MNB a fogyasztók egységes és átlátható tájékoztatásának érdekében előkészítette a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás tartalmi és formai követelményére vonatkozó Tájékoztatási rendeletet.

Az MNB és a vele együttműködő civil szervezetek részletes információkat biztosítottak a fogyasztóknak a határidőkről és a panasztétel menetéről. A feladat nagyságrendjét mutatja, hogy az elszámolási folyamat mintegy 3,6 millió darab kölcsönszerződést érintett.

A lakossági deviza jelzáloghitelek elszámolása miatt kinyíló banki devizapozíciók zárásához – a piaci súrlódások minimalizálása érdekében – szintén a jegybank biztosította a szükséges deviza egy részét. A kapcsolódó euroeladási tendereket 2014 októberétől 2015 márciusáig tartotta az MNB 1,1 milliárd eurót biztosítva a bankrendszer számára.

A pénzügyi intézmények 2015-ben az elszámolás során összesen mintegy 764 milliárd forintnyi fogyasztói követelést térítettek meg. A teljes fogyasztói követelésből közel 200 milliárd forint öltötte tényleges kifizetés formáját,

míg 566 milliárd forintot az adós fennálló tartozásával szemben számolták el a pénzügyi intézmények. Az MNB 2017-ben végzett témavizsgálata során a 322 hazai pénzügyi intézménynél (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, követeléskezelők) végzett ellenőrzések során nem tárt fel az elszámolás módszertanával kapcsolatos rendszerszintű hibát.

A fennálló tartozás csökkenése, valamint a hitel folyósításakor megállapított kamatlábak visszaállítása nem csak rendszerszinten, de az egyes háztartások szintjén is érezhető enyhülést hozott. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25 százalékkal csökkent, míg átlagos tőketartozása 8 millió forintról 6,5 millió forintra, 1,5 millió forinttal csökkent. Az elszámolás miatt csökkenő törlesztőrészletek és a mérséklődő átlagos tőketartozás jelentősen megkönnyítette a devizahitelek forintra történő konverzióját is.

1.12. ábra: A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések eloszlása az elszámolás okozta törlesztőrészlet-csökkenés alapján

Lakáscélú jelzáloghitel Szabadfelh. jelzáloghitel Személyi hitel

Gépjárműhitel Egyéb hitel

Megjegyzés: a jelzáloghitelek esetében az árfolyamgát figyelembevétele nélkül számolt értékek. forrás: MnB

1.

13.

A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi swap- és repoline-hálózata támogatja a pénzpiacok stabilitását és a monetáris transzmissziót

A devizaswap- és repo-megállapodások eszközeit már a 2008-as válság idején is igénybe vette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több más jegybankhoz hasonlóan. 2008 őszén az Európai Központi Bankkal (EKB), 2009 januárjában a svájci jegybankkal kötött hasonló megállapodásokat. A 2010es évtized gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaságot stabil fundamentumok mellett érte a 2020-as koronavírus-járvány, amely a kitörésekor nagyfokú bizonytalanságot okozott a világgazdaságban. A járvány okozta válság kitörésével újfent egyre több jegybank élt a devizaswap- és repo megállapodások eszközeivel. Az MNB is minden lehetséges eszközzel igyekezett támogatást nyújtani a magyar gazdaság számára a járvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében.

A korábbi és újonnan létrejött nemzetközi megállapodásoknak köszönhetően az MNB 2020-ban olyan bilaterális devizaswap- és repo-megállapodásokból álló védőhálót alakított ki, amelynek segítségével rövid időn belül képes növelni devizalikviditását. A védőhálónak része:

• az Európai Központi Bankkal (EKB) kötött repo szerződés,

• a  Kínai Népköztársaság Jegybankjával (PBoC) kötött devizacsere-megállapodás,

• a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) kötött repo szerződés,

• a Federal Reserve által meghirdetett repo eszközhöz való hozzáférés.

Az EKB 2020 júniusában jelentette be, hogy repoeszközt vezet be jegybankok számára (EUREP) a járvány által okozott piaci zavarok kezelése érdekében, az esetleges euro likviditási igény kielégítésére. A repoeszköz igénybevételéhez megfelelő fedezet szükséges, ami euróban denominált, eurozóna állampapírokat, vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvényeket foglal magában. Az MNB az Európai Központi Bankkal 2020 júliusában kötött repo-megállapodást, amely több alkalommal, így 2024 januárjában is

meghosszabbításra került. A megállapodás értelmében a jegybank 4 milliárd euro likviditáshoz juthat a repoügylet keretében.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) pénzügyi szolgáltatások széles skáláját nyújtja a jegybankok részére, amelyek között rövid futamidejű fedezett hitelnyújtás is elérhető. A BIS jellemzően magas minősítésű állampapírokat, állami ügynökségek és szupranacionális intézmények kötvényeit fogadja el fedezetként. A  Federal Reserve 2020 márciusában új repo eszközt hozott létre jegybankok és monetáris hatóságok számára, amelynek keretében amerikai állampapírokért cserébe dollárfinanszírozást nyújt. A  Kínai Népköztársaság jegybankja (PBoC) 2008-tól kezdve köt kétoldalú swapmegállapodásokat a világ jegybankjaival. Az MNB 2013 szeptemberében kötött először swapmegállapodást a PBoC-val, amelyet azóta többször is megújított. A devizaswap- és a repo megállapodások közgazdasági értelemben fedezett hitelnyújtásnak és -felvételnek tekinthetők.

A nemzetközi repo- és swapmegállapodások lehetővé teszik, hogy az MNB szükség esetén addicionális devizalikviditáshoz jusson, és ezáltal hatékonyan legyen képes fellépni az esetleges piaci torzulásokkal szemben, a nemzetközi tartalékok biztonságos szintjének megtartása mellett. A megállapodások támogatják, hogy a jegybank szükség esetén eurolikviditást tudjon nyújtani a magyar pénzügyi intézmények részére, ezáltal is támogatva a monetáris transzmissziót és a pénzügyi stabilitást. Az MNB számos alkalommal tartott devizalikviditást nyújtó swaptendereket, amelyek finanszírozásához igénybe vette az eurolikviditást nyújtó nemzetközi repo keretszerződéseit is. A megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt turbulens pénzpiaci környezetben kiemelt jelentősége van a repo- és swapmegállapodásokból álló védőhálónak.

1. 14. Biztonság, stabilitás és likviditás a devizatartalékban

Az MNB által kezelt nemzetközi tartalékoknak kiemelt jelentősége van a magyar gazdaságba vetett bizalom és a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásában. A tartalékok egyszerre több funkciót töltenek be: folyamatosan rendelkezésre kell állniuk az állam és a pénzügyi rendszer devizaigényének biztosítására, felhasználhatók a pénzpiaci stabilitás fenntartásához, illetve a devizatartalék megfelelő szintje elvárás a piaci szereplők részéről is.

A tartalékkezelés az elmúlt évtizedben több nehézséggel szembesült. Előbb a jegybankok a deflációs veszéllyel szemben lazító lépéseket tettek, amelyek a nemzetközi pénzpiaci hozamokat negatív tartományba csökkentették, veszélyeztetve a tartalék tőkemegőrzési lehetőségeit. Majd a  COVID-válság további lazító lépéseket hozott. Ezzel szemben a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború egy új, inflációs éra kezdetét fémjelezte emelkedő hozamokkal, ami mellett az elmúlt években az éleződő geopolitikai konfliktusok, az egyedi banki, vállalati események is érdemi hatást gyakoroltak a pénzpiacokra. Az MNB sikeresen kezelte ezeket a kihívásokat, és biztosította, hogy a devizatartalék betölthesse a stabilitás, a biztonság és a likviditás terén elvárt szerepét.

A devizatartaléknak mind méretében, mind szerkezetében megfelelőnek kell lennie a nem várt helyzetek kezelésére. A devizatartalék optimális szintjének meghatározására az MNB a befektetők által is elvárt mutatókat – köztük kiemelten a Guidotti-Greenspan szabályt – folyamatosan monitorozza. Az elmúlt évtizedben a devizatartalék mérete megfelelt ezen elvárásoknak, a 2014 év végi 32,6 milliárd eurós tartalékméret 2024 közepére 47 milliárd euro fölé emelkedett.

A nemzetközi tartalékok esetén a biztonság-likviditás-hozam célrendszerében az előbbi kettő kiemelt jelentőségű, ami konzervatív befektetői stratégiát követel meg. Az MNB tartalékkezelésének kockázatvállalási kereteit szigorú limitrendszer határozza meg. A magas hitelminőségi elvárások okán a tartalékban nem történtek hitelkockázati események, illetve az emelkedő hozamok is csak korlátozottan érintették azt az alacsony kamatkockázati kitettség miatt. A tartalék önmagában véve is magas likviditása mellett az MNB szerteágazó nemzetközi szerződéses hálót épített ki

a likviditása további javítása érdekében a világ vezető jegybankjaival (EKB, Fed, BIS, PBoC).

Az elmúlt években az MNB tovább növelte a devizatartalék ellenállóképességét. Kiemelt jelentőségű esemény volt 2021-ben az aranytartalék 94,5 tonnára emelése és hazaszállítása, majd a centenárium évében 110 tonnára való növelése. Egy válsághelyzetben az aranytartalék menedékeszközként funkcionál, nagyobb stabilitást biztosít a magyar gazdaságnak. Emellett az MNB diverzifikált tartalékszerkezetet tart fenn a kockázatok csökkentése okán, a devizatartalékot is több devizanemben kezeli. A klímakockázatok rövid távon nem veszélyeztetik a tartalékkezelést, ugyanakkor a jövő kihívásaként az MNB számára fontos a fenntarthatóság, ezért kiépítésre került egy zöldkötvény portfólió.

1.13. ábra: A devizatartalék kezelésének sarokkövei

Stratégia

Elvárások feletti tartalekszint

hitelminőség

Magas likviditás

Stabilitás

Diverzifikáció

Likviditási védőháló

Magas

Alacsony kamatkockázat

Tartalekméret

Tudatos kockázatvállalás

Környezeti fenntarthatóság

1. 15. A tartalékkezelés

kapcsán nyitás Kína irányába: kínai állampapír-portfólió kiépítése

A Magyar Nemzeti Bank 2015 februárjában meghirdette a Jegybanki Renminbi Programot, melynek egyik pillére a kínai devizában denominált portfólió kiépítése volt a devizatartalékon belül. A kínai állampapírpiac sajátos strukturális jellemzőinek áttekintését követően a befektetésre első fázisban közvetett módon, a BIS-szel (Bank for International Settlements) együttműködve került sor 2015 májusában. A kínai pénzügyi piacok fokozatos liberalizációja lehetővé tette bizonyos külföldi szereplők számára a közvetlen hozzáférését a kínai piacokhoz. Ezt kihasználva az MNB a Hongkongi Monetáris Hatósággal (Hong Kong Monetary Authority) és az ausztrál jegybankkal (Reserve Bank of Australia) együtt az elsők között regisztrált a kínai devizakereskedési rendszerbe (CFETS – China Foreign Exchange Trading System), és kapott hozzáférést a kínai bankközi kötvénypiachoz (CIBM).

Az első közvetlen kötvényvásárlásra 2016 márciusában került sor, majd az év során a portfóliót fokozatosan építette ki az MNB. A portfólió kezdetben rövid lejáratú kínai államkötvényekből, illetve a kínai jegybank által kibocsátott diszkontpapírokból állt, majd később állami tulajdonú banki kötvényekkel (policy banki kötvények) bővült. A kínai portfólió kiépítése összhangban volt a devizatartalék-kezelés globális trendjeivel, ugyanis a 2010-es évek közepétől az Európai Unióban és azon kívül is egyre több jegybank allokálta devizatartalékának egy részét a kínai devizába (1.14. ábra). A befektetés egyrészt diverzifikációs előnyökkel jár, másrészt a kínai deviza nemzetközi fizetésekben betöltött szerepének egyre hangsúlyosabbá válása, illetve a kínai kötvénypiac mérete – mely napjainkra a második legnagyobb kötvénypiaccá vált globálisan (1.15. ábra) – indokolttá teszik a piacon való jelenlétet.

A kínai kötvények kereskedése eltér más fejlett kötvénypiacoktól. Az első legfontosabb különbség, hogy a befektetéshez szükség van egy kereskedési és elszámolási ügynökre, aki rögzíti a megkötött ügyleteket a CFETS kereskedési rendszerben. Az MNB-nek két elszámolási ügynöke van: a kínai jegybank (PBoC) és a Bank of China. A kínai kötvénypiac fejlődő státusza miatt a befektetés operatív része kezdetben eltérő volt az MNB által addig megszokott, főleg elektronikus platformon történő üzletkötésre épülő gyakorlattól, ám a piac

fejlődésével párhuzamosan ez is sokat változott. Az MNB is úttörő szerepet játszott a piac fejlesztésében, hiszen 2023-ban, egy pilot projekt során, a PBoCval és a CFETS kereskedési rendszerrel kooperálva, a történelemben először vásárolt kínai állampapírokat oly módon, hogy a kereskedés egy elektronikus platformon valósult meg, és az elszámoló ügynök pedig a PBoC volt. A résztvevő felek mindannyian jelentős mérföldkőként értékelték az eseményt.

1.14. ábra: Kínai renminbi aránya a globális devizatartalékokban

2016. IV. 2017. I. 2017. II. 2017. III. 2017. IV. 2018. I. 2018. II. 2018. III. 2018. IV. 2019. I. 2019. II. 2019. III. 2019. IV. 2020. I. 2020. II. 2020. III. 2020. IV. 2021. I. 2021. II. 2021. III. 2021. IV. 2022. I. 2022. II. 2022. III. 2022. IV. 2023. I. 2023. II. 2023. III.

forrás: IMf (cofEr)

1 .15. ábra: A 10 legnagyobb kötvénypiac mérete (mrd USD)

Kötvénypiac méret (milliárd USD)

forrás: BIs (2022 Q3)

1. 16. Stabilitás,

a bizalom és az értékállóság: az aranytartalék jelentős növelése

Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. Az arany hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez, aminek köszönhetően továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2022-ben (1082 tonna), amit a 2023-as kereslet is megközelített (1037 tonna).

A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” bruttó 33 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült Magyarország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején az MNB akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.

Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett. Ennek következtében az MNB felzárkózott a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez. 2021-ben az aranytartalék 94,5 tonnára történő emelésével az MNB a 2018-ban elkezdett folyamatot folytatta. Ezzel a döntéssel Magyarország a régiós élmezőnybe került az aranytartalék vonatkozásában mind a tartalék nominális nagysága, mind

az arany nemzetközi tartalékokon belüli aránya tekintetében. Továbbá a kelet-közép-európai régióban Magyarország első helyre került az egy főre jutó aranytartalékot tekintve. A döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. Válsághelyzetben az aranytartalék tartása javítja az ország ellenállóképességét a piaci turbulenciákkal szemben. Emellett a globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítették az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját. Az arany kedvező tulajdonságai tehát vitathatatlanok, az aranytartalék növelése – különösen válság idején – a stabilitás, bizalom és értékállóság egyik záloga. Az MNB 2024-ben, a Magyar Nemzeti Bank alapításának centenáriumi évében, folytatva a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot, a hosszútávú nemzetstratégiai célok elérése érdekében, az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára történő emeléséről döntött. Az újabb aranyvásárlással Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedett, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

1.16. ábra: A Magyar Nemzeti Bank aranytartalék-növelésének mérföldkövei (2018-2024)

1. 17. Versenyképesség a fenntartható felzárkózás záloga

A fenntartható növekedés és felzárkózás nélkülözhetetlen tényezője a versenyképesség. A versenyképesség és a fenntartható felzárkózás egymástól nem elválasztható fogalmak, mivel a versenyképesség alapvetően határozza meg a gazdaság fejlettségét és hosszú távú növekedési potenciálját (1.17. ábra). Az MNB megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor számít versenyképesnek, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.

A versenyképesség fontosságára különösen a gazdasági válságok és a globális megatrendek okozta kihívások világítanak rá. A versenyképesség és a strukturális politika szerepe a 2010-es években egyre inkább felértékelődött, és a terület fontosságát tovább erősítette, hogy a két fő gazdaságpolitikai ág (fiskális és monetáris politika) mozgástere a 2020-as években már jelentősen beszűkült nemzetközi szinten. A 2020-as évtized globális válsághullámai (pandémia, háborúk, energiaválság) egyértelművé tették, hogy új korszakba léptünk. A korábban bőségesnek tűnt erőforrások (humántőke, pénz, energia) komoly korlátokba ütköztek, így csak az nyerheti meg az új évtizedet, aki sikeresen alkalmazkodik a megváltozott világhoz, és hatékonyan tudja használni a szűkös és dráguló erőforrásokat.

A versenyképesség jelentőségét a Magyar Nemzeti Bank a jegybankok között élen járva ismerte fel, így a strukturális tényezők mélyelemzése már közel egy évtizede a magyar jegybank elemzéseinek kiemelt területe. Az MNB 2013 óta a korábbinál jóval szélesebb látókörrel végzi a munkáját, és élen jár a jegybankok között a versenyképességgel és fenntarthatósággal kapcsolatos elemzések terén. A jegybank 2016-ban publikálta a  Versenyképesség és növekedés c. könyvet, majd 2017-ben elkészítette az első Versenyképességi jelentést, hazánk első, átfogó és objektív versenyképességi mélyelemzését, amely uniós kitekintésben is úttörő volt. A magyar versenyképességi fordulat megvalósulását az MNB nemcsak strukturális elemzések segítségével, hanem konkrét versenyképességi programok ajánlásával is rendszeresen támogatja (például Versenyképességi program 330 pontban,

Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja). A legnemesebb vízió sem ér azonban semmit, ha az nem mérhető és nem mérjük folyamatosan a célhoz vezető utat. Hazánk versenyképességi előrehaladását éppen ezért egy nemzetközileg is egyedülálló mérőrendszer keretében követi nyomon az MNB, amelynek rendszeres kiadványai a  Versenyképességi jelentés és a Versenyképességi tükör.

Magyarország fenntartható felzárkózásához a kibillent egyensúlyok helyreállítása mellett külső függőségeink csökkentésére és teljes versenyképességi fordulatra van szükség. A 2010-es évek gazdasági sikerei elsősorban a mennyiségi tényezők javulásán alapultak, azonban e hajtóerők korlátossá válásával nélkülözhetetlenné vált a magyar gazdaság átállítása a minőségi, tudás- és technológiavezérelt növekedési modellre, amelynek középpontjában a digitális, a zöld és az energiahatékonysági átmenetek felgyorsítása kell álljon. Ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű humán tőkére, innovatív és digitális kkv-szektorra, zöld és körforgásos gazdaságra, valamint hatékony állami- és bankszektorra van szükség. A sikeres felzárkózáshoz az erősségeinkre, tudásunkra és tehetségünkre kell játszani, és a Pareto-elvre építve ki kell aknáznunk a gazdaságban rejlő kihasználatlan kapacitásokat.

1.17. ábra: Az MNB Versenyképességi Index és a gazdasági fejlettség kapcsolata

= 100

főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (2022)

= 0,75

Index (2023)

Megjegyzés: Írország és luxemburg esetében az egy főre jutó gDp értékek kiugróak, így nem kerültek feltüntetésre az ábrán. forrás: MnB: Versenyképességi jelentés 2023

ZÖLD JEGYBANK II.

18. Környezeti fenntarthatóság szempontjának megjelenése a monetáris politikai eszköztárban

19. A tartalékkezelés zöldítése: dedikált zöldkötvény-portfólió és zöld tartalék-stratégia kialakítása

20. A fenntartható pénzügyek megszületése hazánkban

21. Zöld tőkekövetelmény-kedvezmények bevezetése

22. Átállás a karbonsemleges működésre

23. Felügyeleti zöld ajánlások kiadása a pénzügyi intézmények számára

24. Zöld pénzügyi termékkereső létrehozása

25. A felügyeleti eszköztár megerősítése klímakockázati stressztesztekkel

1. 18.

Környezeti fenntarthatóság szempontjának megjelenése a monetáris politikai eszköztárban

Az MNB törvényi mandátumaiból fakadó feladata a magyar gazdaság zöld fordulatának támogatása. Az MNB céljait a jegybanktörvény által kijelölt mandátumok határozzák meg. Ennek megfelelően elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, amely mellett másodlagos célként a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása, valamint a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása áll. Az Országgyűlés 2021. május 18-i döntése alapján egy új feladattal – a Kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikájának támogatásával – bővült a jegybanktörvény. Az új feladatkör monetáris politikában való megjelenésének alapjait a jegybank a 2021 nyarán meghirdetett Zöld jegybanki eszköztár-stratégiában fektette le. A stratégia egységes keretben mutatja be a klímavédelem és környezeti fenntarthatóság gondolatának implementálási lehetőségeit a jegybank monetáris politikai eszköztárába.

Az MNB már 2019-ben kiemelte az ingatlanpiac meghatározó szerepét a zöld átmenetben, ugyanis a hazai lakóingatlan-állomány műszaki és hőtechnikai szempontból elavult, így jelentős mennyiségű energiamegtakarítás eszközölhető a magyarországi lakásállomány korszerűsítése által. Ebből adódóan a jegybank zöld monetáris politikájának megvalósítása során a lakáspiac irányába tette meg az első lépéseit. A zöld jegybanki eszköztár-stratégia közzétételével két, a hazai ingatlanállomány megújítását a jelzáloghitelezésen keresztül támogató jegybanki program került meghirdetésre. Az MNB 2021 őszén 200 milliárd forintos keretösszeggel indította el az NHP Zöld Otthon Programot (ZOP), amelyet a jelentős igénybevételre tekintettel 2022 tavaszán 300 milliárd forintra emelt. A jegybank a ZOP keretében 0 százalékos fix kamatozású refinanszírozási hitelt nyújtott a programban résztvevő hitelintézetek számára, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább a háztartásoknak energiahatékony új lakóingatlan építése vagy vásárlása céljából. A program mintegy 8600 háztartás számára tette lehetővé, hogy kedvező hitellel energiahatékony otthonhoz jusson.

A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program célja a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtése volt. A jelzáloglevelek magas minőségű értékpapírok, amelyek hosszú futamidejű forrást jelentenek a bank által folyósított jelzáloghitelek finanszírozásához. Zöldnek tekintjük azon jelzálogleveleket, amelyeknél a bevont forrás energiahatékony épületek építését vagy vásárlását célzó hitelek finanszírozására kerül felhasználásra. A jegybank által vásárolt mennyiség 61 milliárd forint volt, míg a program keretében kibocsátott teljes állomány elérte a 156 milliárd forintot. A program felfüggesztése óta a magyar zöld jelzáloglevél-piac tovább nőtt, 2023 végére 238 milliárd forintra.

Az MNB a preferenciális zöld haircut bevezetésével a fedezetkezelési keretrendszerébe is integrálta a fenntarthatósági szempontokat. A jegybanki hitelezés kizárólag fedezett formában valósulhat meg, amely hagyományosan értékpapír fedezetbe adását jelenti. A haircut az elfogadható értékpapír befogadási árát csökkentő korrekciós tényező, amely meghatározza, hogy mekkora hitelhez juthat az adott bank. A zöld haircut egy kedvezményes, a zöld értékpapír esetében elérhető elbírálást jelent, így a bankok magasabb hitelösszeghez juthatnak, ami végső soron a keresleti oldalról élénkítheti ezen értékpapírok piacát.

2.1 ábra: A hazai jelzáloglevél állomány (névértéken)

Milliárd forint

Zöld jelzáloglevél vásárlási Program

Milliárd forint

zJMM

2020. feb. 2020. ápr. 2020. jún. 2020. aug. 2020. okt. 2020. dec. 2021. feb. 2021. ápr. 2021. jún. 20221. aug. 2021. okt. 2021. dec. 2022. feb. 2022. ápr. 2022. jún. 2022. aug. 2022. okt. 2022. dec. 2023. feb. 2023. ápr. 2023. jún. 2023. aug. 2023. okt. 2023. dec.

Teljes jelzáloglevél piac Zöld jelzáloglevél piac

forrás: MnB

1. 19. A tartalékkezelés

zöldítése: dedikált zöldkötvény-portfólió és zöld tartalékstratégia kialakítása

A klímaváltozás által okozott negatív hatások enyhítése korunk egyik legfontosabb feladata. Az éghajlat változása egyaránt hatással van az árstabilitásra, a pénzügyi stabilitásra és a fenntartható felzárkózásra, ezért a kérdést a jegybankoknak is kiemelten kell kezelniük. Az MNB az elmúlt években számos lépést tett, hogy elősegítse a zöld pénzügyi piacok fejlődését, összhangban a jegybank törvényben rögzített céljaival, amelyek között közvetlenül és közvetetten is szerepel a környezeti fenntarthatóság támogatása.

A Magyar Nemzeti Bank az első jegybankok egyike volt, amely tartalékkezelésében is megjelenítette a környezeti fenntarthatósági szempontokat. Az MNB 2019-ben kezdte meg dedikált zöldkötvény-portfóliójának kiépítését, majd 2023-ban a zöldkötvény-portfólió megcélzott szintjének duplájára, piaci értéken 500 millió euróra való további emeléséről született döntés. A zöldkötvény-portfólióval az MNB aktív szereplője a fenntartható növekedést támogató piaci szegmensnek, miközben a tartalékkezelés elsődleges feladatait (likviditás, biztonság, hozam) is maximálisan szem előtt tartja. A portfólióba a nemzetközi zöld standardoknak és a tartalékkezelés általános szabályainak megfelelő, úgynevezett „zöld címkével” ellátott kötvények kerülhetnek be, amelyek esetében a bevont forrást meghatározott, környezeti-energiahatékonysági szempontból hasznos, „zöld” beruházásra fordítja a kibocsátó. A portfólió kiépítésén túl kiemelt jelentősége van a befektetésekkel generált pozitív környezeti hatások nyomon követésének is. Ezt szem előtt tartva az MNB a hagyományos pénzügyi teljesítmény mellett a zöldkötvény-befektetések éves pozitív környezeti hatását is monitorozza, és a transzparencia, a jó példamutatás céljával publikálja azt.

2.2. ábra: Az MNB zöldkötvény-portfóliójával finanszírozott projektek által érintett SDG-k (Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, Sustainable Development Goals.)

Elsődleges célok

Másodlagos célok

forrás: kötvénykibocsátók saját jelentései

Az MNB 2023 novemberében Fenntartható és Felelős Befektetési Chartát publikált, amellyel kifejezi elköteleződését a tartalékkezelés környezeti szempontból fenntarthatóbbá tétele iránt, valamint közép- és hosszú távú célkitűzéseket határoz meg a tartalékkezelés zöldítésére a tartaléktartás hagyományos céljainak veszélyeztetése nélkül. A dokumentum amellett, hogy iránytűként szolgál a devizatartalék-befektetési stratégia számára a zöld szempontok integrálása terén, követendő példa lehet a pénzügyi piaci szereplők számára, és hozzájárulhat a piac fejlődéséhez. A Chartában a tartalékkezelés zöldítését és az ehhez szükséges lépéseket a jegybank négy pillér mentén strukturálja, amelyek a (1) mérés, (2) befektetési stratégia, (3) transzparencia/aktív szerepvállalás és (4) monitoring. Az MNB nyomon követi a releváns környezeti fenntarthatósági tényezőket, kritériumokat, és lehetőség szerint integrálja azokat a befektetési folyamatokba, a tartalékkezelés hármas célrendszerének figyelembevétele mellett.

Az MNB ezen tevékenységével, zöldítést célzó intézkedéseivel véleményformáló gazdasági szereplőként ráirányítja a piaci szereplők figyelmét a fenntartható pénzügyek fontosságára.

1. 20. A fenntartható pénzügyek megszületése hazánkban

A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik a jegybankok számára, melynek egyik élharcosa az MNB. A 2010-es évek végéig a környezeti fenntarthatóság nem játszott jelentős szerepet a pénzügyekben, így a központi bankok tevékenységében se. Az évtized második felében azonban megjelentek az első fecskék: egyes jegybankok felismerve a környezeti változásokból fakadó kockázatokat, azok jegybanki mandátumokra gyakorolt hatását, napirendre vették a fenntarthatóság kérdéskörét. A nemzetközi szinten is úttörő jegybankok közé tartozik a Magyar Nemzeti Bank, amely alig több, mint három év alatt a világ egyik legzöldebb jegybankjává tudott válni. Az MNB tevékenységét átható fenntarthatósági nézetek, a vezetői és szakértői szinten meglévő erős elköteleződést mára már nemzetközi szinten is elismerik.

A fenntartható pénzügyek előmozdítása érdekében az MNB elindította Zöld Programját. Az MNB felmérései alapján a 2010-es években a hazai pénzügyi szektorban nagyon alacsonynak mutatkozott a zöld pénzügyi tudatosság, amit az intézmények működése, döntéshozatali folyamatai mellett a csak elvétve előforduló fenntartható pénzügyi termékek is mutattak. Tudományos kutatásokból, gazdasági elemzésekből ugyanakkor látható volt, hogy Magyarország európai szinten különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek. E helyzetben hirdette meg az MNB felügyeleti fenntarthatósági stratégiáját 2019-ben, az ún. Zöld Programot. A program a mikroprudenciális lépések mellett kiterjed a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai kapcsolatok kiépítésére és az MNB saját működésére is. E célok köré szerveződött a Zöld Program három pillére (2.3. ábra).

Az MNB a kockázatok felmérését, a zöld szempontok erősítését és a kapcsolatok építését is fókuszba helyezte. Az elmúlt években a hazai pénzügyi szereplők zöldítését a potenciális kockázatok felmérése (pl. klímastressztesztek) mellett a zöld szempontok figyelembevételének ösztönzésével (zöld jegybanki ajánlások, tőkekövetelmény-kedvezmény program) segítette az MNB, miközben széles körű egyetemi és nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, valamint karbonsemlegessé is vált.

Az MNB fenntarthatósági eredményeit nemzetközi szinten is elismerik.

Az MNB fenntartható pénzügyi rendszer kiépítése érdekében tett lépései nagymértékben segítették a hazai pénzügyi rendszer zöldítését, a fenntartható pénzügyi termékek megjelenését. A jegybank munkája nemzetközi szinten is elismerést váltott ki: a központi bankok környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos lépéseinek értékeléséhez a Green Central Banking Scorecard módszertanának eredményei alapján az MNB a fenntartható pénzügyi gyakorlatot támogató, vezető központi bankok között szerepel. A 2024 elején készült felmérés alapján zöld monetáris és felügyeleti kezdeményezéseiből kifolyólag az MNB magasabb pontszámot ért el, mint bármelyik G20-as tagállam jegybankja.

2.3. ábra: Az MNB Zöld Programjának pillérei

I. A pénzügyi szektorra vonatkozó programpontok

Ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése

Pénzügyi szolgáltatások zöldítése, mobilizálása

Zöldkötvényekkel kapcsolatos lépések

Piaci szereplők működési zöldítésének ösztönzése

II. Társadalmi, nemzetközi kapcsolatok

Együttműködés bővítése a hazai partnerekkel

Aktív részvétel a zöld pénzügyekkel kapcsolatos nemzetközi munkában

Ismeretterjesztés, oktatás zöld pénzügyekkel kapcsolatban

forrás: MnB

III. Az MNB működésének további zöldítése

Az MNB saját ökológiai lábnyomának további csökkentése

Élenjárás a környezeti teljesítményadatok publikálásában

1. 21. Zöld

tőkekövetelmény-kedvezmények bevezetése

Az MNB a Zöld Program részeként 2020-ban hirdette meg a világviszonylatban is egyedülálló tőkekövetelmény-kedvezmény programjait. Hasonló innovatív mikroprudenciális ösztönző instrumentumokat még nem alkalmaztak más országokban, igaz már több felügyelet is aktívan vizsgálja ennek a lehetőségeit. A kedvezmények célja a zöld lakossági jelzáloghitelek, vállalati és önkormányzati hitelek, illetve kötvények volumenének bővítése. A jegybank a programok által javítja a bankszektor környezeti kockázati profilját, és pozitív ösztönzőn keresztül bátorítja a zöld hitelezést hazánkban azáltal, hogy a környezetileg fenntartható lakossági, vállalati és önkormányzati kitettségek adott évi 2. pilléres addicionális tőkekövetelményét csökkenti. A keretrendszerbe épített kedvezménylimitek miatt a programok anélkül nyújtanak jelentős ösztönzőt ügyletszinten, hogy veszélyeztetnék az intézmények pénzügyi stabilitását.

A kedvezmény igénybevételének feltétele az MNB által meghatározott, EU Taxonómián alapuló, részletes kritériumrendszernek való megfelelés és adatszolgáltatás teljesítése a vonatkozó hitelekről. A vállalati és önkormányzati hitelek esetén alapvetően megújuló energiához, energiahatékonysághoz és az elektromobilitáshoz kapcsolódó ügyletek kerülhetnek be a programba. Lakossági hitelek esetén új energiahatékony ingatlan építése és vásárlása mellett használt lakások energetikai korszerűsítése is megfelel az előírásoknak.

A programok iránt jelentős a piaci érdeklődés, aminek eredményeként 2023 végére összesen 880 milliárd forint banki kitettség után érvényesítettek tőkekövetelmény-kedvezményt. Ebből 85 milliárd forint kötvény, 673 milliárd forint vállalati hitel, és 122 milliárd forint a lakáscélú hitelkitettség. Az eddig kibocsátott zöld kötvények és jelzáloghitelek többségének forrásfelhasználása az energiahatékony ingatlanfejlesztésre irányul, míg a vállalati hitelek túlnyomórészt a megújuló energiatermeléshez kapcsolódnak.

2.4. ábra: Zöld hitelek és a kötvények a programokban

Zöld vállalati kötvények

vállalati hitelek

A programok tapasztalatait, népszerűségét és a piaci visszajelzéseket figyelembe véve a kedvezményt az MNB 2023 őszén meghosszabbította. Az időbeni hosszabbítás révén a bankok a 2025 végéig folyósított zöld hiteleik után öt éven keresztül – tehát akár egészen 2030-ig – alkalmazhatják a kedvezményes tőkekövetelményeket. Az elsődleges célok mellett a kedvezményprogramok piac- és intézményfejlesztő hatással bírnak a pénzügyi intézményrendszer egészére nézve is. Továbbá nagy előrelépést jelent a kötelező adatszolgáltatásból felhalmozódó adatvagyon a fenntartható pénzügyek területén fennálló jelentős adathiány leküzdésében, illetve fontos alappillérét képezi a hazai zöld pénzügyi ökoszisztémának is. A zöld hitelek empirikus hitelteljesítési adatai az elmúlt évekből pedig bizonyították azok alacsonyabb hitelkockázatát, így a zöld intézkedés mikroprudenciális szempontból is megalapozottnak tekinthető.

1. 22. Átállás

a karbonsemleges működésre

A Zöld Program kiemelt célja az MNB környezeti terhelésének minimalizálása. A klímaváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint általában a súlyosbodó környezeti problémák a gazdaság egészét, és ezen keresztül a pénzügyi közvetítőrendszert is jelentősen érintik. Az MNB ennek tudatában indította el Zöld Programját 2019-ben, amelynek egyik célja saját ökológiai lábnyomának minimális szintre való mérséklése. Ennek érdekében a jegybank nemzetközi szinten is élenjáró gyakorlatot folytat, mely a környezeti terhelés csökkentésén túl kiterjed a vonatkozó információk közzétételére, valamint a tovább nem csökkenthető kibocsátás ellentételezésére is. Ezzel az MNB a jegybankok közül a világon elsőként köteleződött el a hosszú távú karbonsemlegesség mellett.

Az MNB az operatív működéséből adódó karbonlábnyomának további redukálására törekszik, és a már nem csökkenthető kibocsátását ellentételezéssel semlegesíti. Az MNB a Zöld Program részeként ambiciózus vállalást tett a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére: a 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiai céljai között a saját működéséből fakadó karbonlábnyomának legalább 30 százalékos tompítása szerepelt. E célt 2022 végére sikerült túlteljesíteni, a karbonlábnyom ugyanis közel 60 százalékkal esett vissza. Az MNB az operatív működéséhez kapcsolódó karbonlábnyomát lehetőségeihez mérten tovább kívánja csökkenteni, ezért célul tűzte ki, hogy 2025 végére az egy főre jutó karbonlábnyoma a 2019. évi bázishoz képest 75 százalékkal mérséklődjön. Az MNB működésével óhatatlanul együtt járó, tovább nem csökkenthető szén-dioxid-terhelést a jegybank minden évben kompenzálni kívánja.

A jegybank a 2019. évi nemzetközi Zöld pénzügyi konferenciája karbonlábnyomának ellentételezésével kezdte meg ellentételezési projektjeinek sorozatát. Első alkalommal Pápateszér településen egy égeres élőhely komplex helyreállítási program támogatása valósult meg. Ezt követően már az MNB teljes operatív lábnyomának semlegesítése valósult meg komplex, hosszú távú élőhely-helyreállítási ökológiai beruházások révén, a WWF

Magyarországgal együttműködésben. A Geszt területén, a Kőrös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó 24 hektáros szántó erdősítését egy drávaszentesi ökológiai projekt követte. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén erdőtelepítés és gyeprekonstrukció keretében minimum 32 hektár fajgazdag gyepes és erdei élőhely létrehozása, cserjés telepítése, valamint kaszáló és mocsárrét kialakítása, továbbá annak utókezelése a cél. A karbonlábnyom jelentős csökkentése, valamint az ellentételezési projektek finanszírozása nyomán az MNB 2021-től áttért a karbonsemleges működésre. Lényeges azonban, hogy a természetalapú megoldások közé tartozó élőhelyrekonstrukciós programok a karbonellentételezésen túl ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, így többek között hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a klímaváltozás hatásainak tompításához is.

2.5. ábra: Az MNB karbonlábnyomának alakulása

Energiafelhasználásból adódó Kiküldetéshez kapcsolódó Egyéb kibocsátás 2019 (Bázis) 2020202120222023

forrás: MnB

1. 23. Felügyeleti

zöld ajánlások kiadása a pénzügyi intézmények számára

A magyar pénzügyi rendszer környezeti kockázatokkal szembeni ellenállóképességének javítása terén az egyik legjelentősebb előrelépés az MNB pénzügyi felügyeleti tevékenységének adaptálása volt. Az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a hitelintézetek és biztosítók tevékenységeiben történő környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről az MNB specifikus szabályozásokat alkotott, ezek az ún. Zöld Ajánlások. Az MNB ajánlásai bár jogilag nem kötelező érvényűek, fontos iránymutatást jelentenek a felügyelt intézmények számára, egyúttal nagyban segítik a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelést, a vonatkozó uniós és a hazai jogszabályok egységes alkalmazását az MNB által alkalmazni javasolt elvek, módszerek ismertetése által.

A pénzügyi rendszer kölcsönhatása a környezeti fenntarthatósággal az évtized elején még egy feltérképezetlen területnek számított. Mindazonáltal érzékelhető volt egy európai jogalkotási és szabályozási folyamatnak a kezdete, amely pár éves időhorizonton belül jelentős kényszerítő hatásúnak tűnt fel a pénzügyi intézmények működésének tekintetében. Az MNB Zöld Ajánlásainak elsődleges célja a magyar pénzügyi rendszer proaktív felkészítése volt ezekre a változásokra, amely révén a hazai intézmények versenyképességi előnyre tehetnek szert.

A Zöld Ajánlások a pénzügyi intézmények működésének teljes spektrumát lefedik. A stratégiaalkotás, az üzleti tervezés, a vállalatirányítás, a kockázatkezelés, a működés és a közzétételek minden szegmensét érintik, amelyek így a bank- és biztosítói üzem egészére kiterjednek. A felügyeleti elvárások formalizálása a piaci visszajelzések szerint nagy segítséget jelent mind a bankok, mind a biztosítók részére.

A Zöld Ajánlások kiadásának és érvényesítésének folyamata egy, a felkészülést lehetővé tevő, időben ütemezett folyamatban valósult meg. Az MNB először 2021 áprilisában fogalmazott meg szabályozói elvárásokat a hitelintézetek környezeti fenntarthatósági tevékenységét illetően, amely a bankok számára lehetővé tette az első önértékelések és zöld akciótervek

elkészítését. Az MNB ezeket még abban az évben prudenciális dialógus keretében értékelte. A banki Zöld Ajánlás frissített és jelenleg érvényes verziója végül másfél évvel később, 2022 augusztusában került kiadásra. A frissített ajánlás a kibővített tartalom mellett három időponthoz szabta az egyes pontoknak való megfelelés határidejét. E három határidő (2022. szeptember 15., 2023. július 1. és 2025. január 1.) biztosította, hogy a hitelintézetek fokozatosan, de ütemesen végre tudják hajtani fenntarthatósági fordulatukat. A biztosítói Zöld Ajánlás 2023 decemberében került kiadásra, és szintén 2025. január 1-jétől kezdődően vár el teljes megfelelést.

A Zöld Ajánlások egy környezetileg is fenntartható pénzügyi rendszer megteremtése révén elősegítik a hazai klímacélok teljesülését, és hozzájárulnak a magyar gazdaság sikeres zöld átállásához.

2.6. ábra: Az MNB Zöld Ajánlások pillérei és célkitűzései

Stratégiai és üzleti tervezés a kockázatok azonosításától….

Vállalatirányítás az ESG szervezettől….

Kockázatkezelés a kockázati és hitelszabályzatoktól….

Működés az emisszió számbavételétől….

Közzétételek az adatgyűjtéstől….

…a stratégiai válaszig

…a három védelmi vonal adaptációjáig

…az aktív portfoliómenedzsmentig

…a forgatókönyvelemzésekig

…a hitelesített eredményekig

forrás: MnB

1. 24. Zöld pénzügyi termékkereső létrehozása

A MNB Zöld Program célul tűzte ki a zöld finanszírozási környezet megteremtését Magyarországon. Hiszen a fenntartható, zöld pénzügyi termékek arányának növekedése és széleskörű lakossági felhasználása jelentősen hozzájárulhat hazánk fenntartható gazdasági növekedéséhez és a környezeti, illetve klímacéljaink elősegítéséhez. Fontos azonban kiemelni, hogy Magyarországon a lakosság körében elérhető fenntartható pénzügyi termékek köre bár folyamatosan nő, ennek ellenére hazánk továbbra is lemaradásban van az Európai Unió legtöbb tagországához képest ezen termékek penetrációját tekintve. Elősegítve ezen pénzügyi termékek elérhetőségét és ismertségét, támogatva a hazai lakosság pénzügyi és fenntarthatósági edukációját is, a Magyar Nemzeti Bank 2023 tavaszán elindította a Zöld Pénzügyi Termékkereső névre keresztelt internetes platformját.

A Zöld Pénzügyi Termékkereső egy olyan speciális, online platform, amely a hazai forgalmazású zöld pénzügyi termékek legfőbb fenntarthatósági jellemzőinek az összegyűjtésére és bemutatására, illetve azok összehasonlítására szolgál. A Termékkeresőben jelenleg zöld befektetési alapok, életbiztosítások mögé választható zöld eszközalapok és a zöld önkéntes nyugdíjpénztári termékek ismerhetők meg (2.7. ábra).

A Termékkereső weboldal az EU egyik fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételi rendeletével (SFDR) összhangban került kialakításra, amely rendelet lehetővé tette a különböző zöld pénzügyi termékek fenntarthatósági tulajdonságainak megismerését és beazonosítását. Ráadásul az oldal biztosítja a megjelenő zöld pénzügyi termékek teljes körét, ugyanis az MNB adatszolgáltatási rendeleteinek módosításával 2024. január 1. óta kötelező a pénzügyi intézményeknek a zöld pénzügyi termékeikről jelenteniük a Felügyelet felé. Az adatszolgáltatás automatikusan megjelenik a Termékkereső weboldalán, ezáltal bárki hozzáférhet az adatokhoz egy helyen. Ennek megfelelően az alapinformációk és a pénzügyi információk mellett olyan fenntarthatósági információkat gyűjt össze a felület, melyekkel a lakossági befektetők mélyebben megismerhetik a zöld pénzügyi

termékek működését. A weboldal a felhasználó elé tárja, hogy a listázott pénzügyi termék milyen befektetési stratégiát hajt végre, hogy hozzájáruljon egy környezeti vagy akár egy társadalmi célkitűzéshez, milyen mértékben rendelkezik ESG befektetésekkel, és ezek közül mekkora rész valósít meg valóban fenntartható befektetéseket. Megismerhető továbbá, hogy mit mutat a zöld pénzügyi termék fenntarthatósági mutatója, azaz adott évben mekkora volt a befektetések karbonlábnyoma, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, a megtermelt hulladék vagy a vízfelhasználás aránya stb. grafikusan ábrázolva. Pontosabb képet kap a felhasználó a pénzügyi termék legnagyobb befektetéseiről is, és megtudhatja, hogy figyelembe veszi-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt negatív hatásokat. Az említett információk összehasonlíthatók több zöld pénzügyi termék adatával, így az érdeklődők helyzetképet kaphatnak a zöld befektetések minőségéről, mely befolyással lehet a befektetés kiválasztására, ezáltal a hazai pénzügyi intézmények közötti versenyt is fokozhatja.

A Zöld Pénzügyi Termékkereső kialakításával az MNB többek között az átláthatóságot, az összehasonlíthatóságot, ezáltal a greenwashing kockázat csökkentését, a lakossági informáltságot és ezen keresztül a termékinnovációt segíti elő.

2.7. ábra: A Zöld Pénzügyi Termékkereső termékválasztó aloldal

forrás: MnB

1. 25. A felügyeleti

eszköztár megerősítése klímakockázati stressztesztekkel

A klímaváltozás okozta fizikai kockázatok, valamint az ezek tompítására hivatott intézkedésekből eredő átállási kockázatok a gazdasági folyamatokra is kihatnak. Ezeknek a sokkoknak a modellezése elengedhetetlen, hogy felmérjük az éghajlatváltozás okozta kihívásokat a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából. Az MNB az európai jegybankok között úttörő szerepet játszott a hitelintézeti és biztosítói szektor klimatikus kockázatainak számszerűsítésében.

A klímastressztesztek által bebizonyosodott, hogy az éghajlatváltozás materiális kockázatot jelent, ugyanakkor a hazai pénzügyi rendszer az elmúlt tíz évben bekövetkező megerősítésének köszönhetően kezelhető kihívásokat takar. Fontos hangsúlyozni, hogy a stresszteszteken felül számos más módszertant is kifejlesztettek az MNB szakértői, amellyel nyomon követik a pénzügyi szektor klímakockázatait (Bokor, 2021; Ritter, 2022).

2.8. ábra: Összehasonlító táblázat a hazai klímastressztesztekről

Típus

Időhorizont

Hosszú távú bankiRövid távú banki

Hosszú távú biztosítói

Klímakockázat típus Fizikai és átállási Átállási Fizikai és átállási

Lefedettség Teljes bankrendszer 7 legnagyobb bank Teljes biztosítói szektor

Eredmények

Felhasználhatóság

Vállalati portfólió nemteljesítési arány

Nemzetgazdasági és üzleti modell sérülékenység vizsgálat

Tőkemegfelelés és teljes mérleg modellezés

Kockázatelemzés és prudenciális vizsgálatok

forrás: MnB

Biztosítói szektor eszközérték meghatározás

Nemzetgazdasági és üzleti modell sérülékenység vizsgálat

Bár az éghajlatváltozásból fakadó fizikai kockázatok gyakran rövid távon is érzékeltetik gazdasági hatásukat, szisztematikus és tartós következmények hosszú távon veszélyeztetnek. Az MNB 2021-ben, a kelet-közép-európai jegybankok közül elsőként végezte el hosszú távú klímastressztesztjét (Bokor és Kim, 2021). A 2050-ig tartó modellnek három forgatókönyve van, melyek elemzése megmutatta, hogy a karbonsemleges átállásnak Magyarország határozott nyertese lehet. Azonban egy meghiúsult átállás esetén szinte az összes szektor nemteljesítési hitelállománya meg fog növekedni, amely jelentős pénzügyi kockázatot hordoz magában (Bokor, 2022).

Az MNB ezzel párhuzamosan elkészítette rövid távú banki klímastressztesztjét (Bach és mtsai, 2024), amely egy karbonársokk hatásait modellezi a bankrendszerre nézve kétéves időhorizonton. A stresszteszt módszertana a karbonársokk makrogazdasági hatásait a Polaris modellel (Soós és mtsai., 2020) becsüli, amelyet követően az egyes szektorok átállási kockázatait modellezi (Várgedő, 2022), végül csődvalószínűség modellek segítségével (Horváth, 2021 és Szabó, 2022) állnak elő a hitelezési portfólió kockázatai. A komplex modell, amely a különböző szakterületek koordinált együttműködésének köszönhetően jön létre, alkalmas az egyes hitelintézetek prudenciális kockázatainak felmérésére, amelyet az MNB évről évre végrehajt

A hitelintézeti szektor mellett a biztosítói szektor is jelentős mértékben érintett a klimatikus kockázatokban. Az MNB elvégezte az első eszközoldali biztosítói hosszú távú klíma stressztesztet (Tőrös-Barczel és Juhász, 2023). Az átállási kockázatokat számszerűsítő eredmények azt mutatják, hogy a biztosítók esetén is a rendezett karbonsemleges átállás a legkedvezőbb.

Összességében elmondható, hogy a  hazai pénzügyi szektor rendkívül ellenálló, ugyanakkor közép- és hosszú távon a karbonsemleges átállás jelenti a legkedvezőbb forgatókönyvet.

VÁLLALATI FORRÁSBEVONÁS ÖSZTÖNZÉSE III.

26. A hitel- és az ingatlanpiac nemzetközileg is kiemelkedő mélységű és részletezettségű kockázatelemzése

27. Növekedési Hitelprogram, avagy a vállalati hitelpiac lefagyásának kivédése és a hitelezési fordulat

28. A magyar bankok hitelezési tevékenységének célzott ösztönzése (PHP, HIRS, preferenciális betét)

29. Az NHP szerepe az egészségesebb szerkezetű hitelezésben

30. Az NHP szerepe a 2020-as évtized válságkezelésében

31. A Növekedési Kötvényprogram közvetett eredményei

32. A magyar vállalatikötvény-piac fejlesztése és a Növekedési Kötvényprogram elindítása

1. 26. A hitel-

és az ingatlanpiac nemzetközileg is kiemelkedő mélységű és részletezettségű kockázatelemzése

Az MNB egyik alapvető célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, melynek egyik legfontosabb alappillére a bankszektor vállalati és lakossági hitelezésének egészséges szerkezetű megvalósulása. Az MNB havi rendszerességgel elemzi, és publikálja a hitelintézeti szektorra vonatkozó hitelstatisztikákat, negyedévente pedig a Hitelezési folyamatok című jelentés ad részletes áttekintést a hitelezés alakulásáról, számos tendenciát nemzetközi kontextusba is helyezve. A bankszektor főbb szereplői a Hitelezési felmérés keretében is beszámolnak az általuk észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek elmúlt negyedévi, és a következő fél évben várható alakulásáról. A negyedéves gyakorisággal lefolytatott felmérés évente egyszer kiegészül a bankok hitelezési vezetőivel készített interjúkkal is.

Az MNB 2015-től széles körben gyűjt szerződés- és ügyfélszintű adatokat az újonnan szerződött és a fennálló hitelekről. Ezzel lehetővé vált a hitellel rendelkező gazdasági szereplők helyzetének jóval mélyebb elemzése, a sérülékeny adósok körének feltérképezése, azonosíthatóvá téve azokat a kockázatokat, melyek később kihathatnak akár a banki portfólióminőségre is. A  Pénzügyi stabilitási jelentés és számos bővülő statisztikai publikáció eredményei alapulnak a mikroszintű adatok kiértékelésén.

A hitelpiacok mellett az ingatlanpiacok is jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi stabilitásra az ingatlanok finanszírozása és fedezetként való használata miatt, ezért a jegybank 2016 áprilisában, a nemzetközi gyakorlatban elsők között jelentette meg a Lakáspiaci jelentést, amely részletesen bemutatja nemcsak a hazai lakáspiac legfőbb tendenciáit, de elemzi annak ciklikus pozícióját is.

Az ingatlanpiaci elemzési keretrendszer egyik legfontosabb eleme az MNB lakásárindex volt, ami több szempontból is újdonságot hozott az itthon elérhető lakásárindex statisztikák közé. Egyrészt az eddig elérhető leghoszszabb idősort biztosítja, 1990-től mutatja be a lakásárak alakulását országos átlagban. Másrészt településtípusok és régiók szerinti megbontása lehetővé

teszi a lakáspiaci árak alakulásában rejlő területi heterogenitás feltárását is (3.1. ábra).

2019 áprilisában megjelent az MNB első, a piaci folyamatokat külön, dedikált elemzésben bemutató Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése is. A jelentés szegmensek szerint mutatja be a hazai kereskedelmiingatlan-piac folyamatait az ingatlanfejlesztések, bérleti és befektetési piacok tekintetében, továbbá részletesen taglalja a hazai hitelintézetek kereskedelmiingatlan-finanszírozásának főbb tendenciáit is.

A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2019 márciusában megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson az ingatlanpiac legfőbb piaci szereplői, érdekképviseleti szervezetei, valamint a gazdaságpolitika közötti hatékony és rendszeres információcserének.

3.1. ábra: Nominális MNB lakásárindex településtípusok szerint megbontva (2010 = 100%) forrás: MnB.

Városok

2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I. III. 2016. I. III. 2017. I. III. 2018. I. III. 2019. I. III. 2020. I. III. 2021. I. III. 2022. I. III. 2023. I. III. 2024. I. % % Budapest Aggregált nominális MNB lakásárindex Községek

1. 27. Növekedési

Hitelprogram, avagy a vállalati hitelpiac lefagyásának kivédése és a hitelezési fordulat

A pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően Magyarországon a vállalati hitelállomány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben mérséklődött, 2013 közepére a válság előtti szint 75 százalékára zsugorodott. A gazdaság a „hitelösszeomlás” (credit crunch) jelenségével állt szemben (Balog et al., 2014), ami mélyítette a gazdasági visszaesést, és hátráltatta a válságból való kilábalást. A monetáris politika hagyományos eszköztára, a kamatpolitika önmagában nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy megfelelő módon kezelje a hitelezés visszaesését. A kkv-k hitelezésében tapasztalt tartós piaci zavar enyhítése, és ezen keresztül a gazdaság élénkítése, valamint a pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében az MNB a monetáris politikai eszköztár új, célzott elemeként 2013 júniusában elindította a Növekedési Hitelprogramot (NHP) (MNB, 2021b).

Az NHP keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású finanszírozást nyújtott a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb évi 2,5 százalékos, fix kamat mellett hitelezhettek tovább a hazai kkv-k részére. Az NHP a bankok figyelmét a kkv-szektorra irányította. A piacinál jóval kedvezőbb finanszírozási lehetőségnek köszönhetően csökkentek a vállalatok törlesztőterhei, élénkült a beruházási kedvük, a forgóeszköz-hitelezésen keresztül pedig stabilizálódott a működésük. A hosszú távra elérhető fix, kedvező kamatszint kiszámíthatóságot biztosított a kkv-k számára, ami üzleti tevékenységük bővítését, elhalasztott és új beruházások megvalósítását is lehetővé tette. Az NHP hatására megvalósuló addicionális beruházások, illetve az azok révén létrejövő többletkapacitások elősegítették a foglalkoztattak számának növekedését is. A 750 milliárd forint keretösszegű első szakaszban a hitelintézetek 701 milliárd forint összegben kötöttek hitelszerződéseket a kkv-kal, közel 10 ezer ügylet keretében. A program ezen szakasza nagyobb részben hitelkiváltásokat finanszírozott, több mint 400 milliárd forintnyi hitelállomány kamatterhe mérséklődött. Ezen belül mintegy 230 milliárd forint összegű devizahitelt is forintosítottak, ami az akkor fennálló, mintegy 1 800 milliárd forint összegű teljesítő devizahitel-állomány több mint 10 százalékának kiváltását jelentette. A kiváltások mellett érdemi volt a beruházási hitelek, valamint a forgóeszköz-finanszírozásra igényelt új hitelek volumene is.

Az NHP 2013 októberében indult és 2015 decemberében lezárult második szakaszában 1 425 milliárd forint összegben nyújtottak hitelt a programban részt vevő hitelintézetek mintegy 27 ezer hazai kkv részére. Ebben a szakaszban már a beruházási hitelek kerültek előtérbe és a hitelkiváltások lehetősége korlátozásra került. Az ügyletek 95 százaléka új hitel volt, a volumen 60 százaléka (833 milliárd forint) beruházási célt finanszírozott. Ebben a szakaszban vált elérhetővé a lízing mint finanszírozási forma, ami elősegítette a kisebb szereplők forráshoz jutását. Az új forgóeszközhitelek volumene közel 400 milliárd forintot tett ki.

A 2016 elején indult harmadik szakasz a korábbiaknál célzottabb finanszírozásra adott csak lehetőséget. Tekintettel arra, hogy ekkorra a piaci kamatszint már kellően alacsony volt az alapkamat korábbi években végrehajtott csökkentése eredményeképp, és nagymértékben az NHP első két szakaszának köszönhetően a kkv-hitelezés dinamikája is növekedésnek indult (3.2. ábra), ebben a szakaszban már kizárólag beruházási célra nyújthattak finanszírozást a bankok. Újdonságot jelentett, hogy a természetes fedezettel rendelkező vállalkozások számára devizában is elérhetővé vált a jegybanki forrás. A közel 475 milliárd forintnyi beruházási hitel-, illetve lízingügylet mellett 210 milliárd forintnak megfelelő összegű devizafinanszírozást nyújtottak a hitelintézetek.

3.2. ábra: A kkv-hitelezés megvalósult éves dinamikája és annak két NHP nélküli becsült alternatív pályája

Első szakasz Második szakasz Harmadik szakasz

NHP

2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014 I. II. III. IV. 2015 I. II. III. IV. 2016 I. II. III. IV. 2017. I. II. III. IV. 2018. I. II. III. IV.

Ténylegesen megvalósult hiteldinamika

NHP nélküli becsült növekedési ütem (tartós csökkenés)

NHP nélküli becsült növekedési ütem (későbbi fordulat)

Megjegyzés: tranzakció alapú, 2015 IV. negyedéve előtt bankrendszeri adatok alapján becsült kkv-hiteldinamika. forrás: MnB

1. 28. A magyar bankok hitelezési tevékenységének célzott ösztönzése

(PHP, HIRS, preferenciális betét)

Az NHP első három szakaszának köszönhetően a kkv-hitelezésben 2008 után tapasztalt évi 4-5 százalékos állománycsökkenés megállt, 2015-től pedig már növekedés volt megfigyelhető. A kkv-hitelpiacnak azonban hoszszú távon jegybanki beavatkozás nélkül kellene megfelelő mennyiségben és minőségben támogatnia a reálgazdaságot. Az MNB a piaci hitelezésre való visszaállás elősegítése céljából az NHP harmadik szakaszával párhuzamosan 2016 elején elindította a Piaci Hitelprogramot (PHP). A program keretében elérhető jegybanki eszközök azon hitelintézetek számára jelentettek ösztönzést, valamint nyújtottak segítséget kamat- és likviditáskezelésükhöz, amelyek vállalták, hogy növelik kkv-hitelezési aktivitásukat (MNB, 2015).

A jegybanki eszköztár két új, együttesen igénybevehető eszközzel bővült: bevezetésre került a hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylet (HIRS), valamint a preferenciális betét elhelyezésének lehetősége. A HIRS 1 000 milliárd forintos keretösszege a bankok kkv-hitelezésből adódó kamatkockázatának jegybank általi részleges átvállalásán keresztül támogatta a hitelezési aktivitást. Az ügylet keretében az MNB változó kamatot fizetett a bankok számára, amelyek fix kamatfizetést teljesítettek a jegybank felé. A programban részt vevő bankok vállalták, hogy az MNB-vel megkötésre kerülő, akár három éven át fenntartható HIRS-ügylet névértéke negyedének megfelelő mértékben növelik kkv-hitelállományukat az adott naptári év folyamán. A HIRS-ügylet megkötésével a hitelintézetek az ügylet fennállása alatt jogosulttá váltak az irányadó kamatot fizető preferenciális betét igénybevételére. A bankok alapesetben a betételhelyezési lehetőséget a HIRS-ügylet névértékének feléig vehették igénybe, ugyanakkor a jelentős hitelbővülést vállalók esetében ennél magasabb preferenciális betét elhelyezésére is lehetőséget biztosított a jegybank.

A program első szakaszában, 2016-ban a bankok által vállalt hitelállomány-növekmény közel 200 milliárd forint volt, amely nemzetgazdasági szinten 5 százalékos bővülésnek felelt meg. A PHP második szakasza 2017 júliusában indult, amelynek keretében a hitelintézetek 230 milliárd forint

összegű vállalást tettek, és melyet a PHP harmadik szakaszában, 2018-ban is fenntartottak. A programhoz csatlakozott bankok döntő többsége túlteljesítette vállalásait, összességében mintegy 900 milliárd forintnyi kamatcsere-ügyletet kötöttek (3.3. ábra). Ezzel 2018 második negyedévének végére a kkv-hitelállomány növekménye tranzakciós alapon 15 százalék közelébe gyorsult, amiben szerepet játszott a bankok PHP keretében tett hitelezési vállalása is.

3.3. ábra: A Piaci Hitelprogram keretében tett hitelezési vállalások teljesítése

Jelentős hitelezési vállalás melletti teljesítés, vagy a vállalás túlteljesítése

Deviza adósság / Teljes államadósság (%)

Hitelezési vállalás a kkv-hitelállomány arányában (%)

Megjegyzés: két kirívóan magas vállalással, illetve teljesítéssel rendelkező kisbank nem szerepel az ábrán. forrás: MnB

1. 29. Az NHP

szerepe az egészségesebb szerkezetű hitelezésben

Az NHP a 2013 júniusától 2017 márciusáig tartó időszaka alatt mind a vállalati hitelezés mennyiségére, mind annak összetételére kedvező hatást gyakorolt, jelentős szerepet játszott a hitelezési fordulat megvalósulásában. Az NHP lehetővé tette a kkv-k számára, hogy a beruházásaik megvalósításához stabil, kiszámítható kamatteherrel jellemezhető finanszírozási lehetőséghez jussanak, és ezzel kedvező irányba terelte a hitelezés szerkezetét is. Jóllehet a PHP a hitelezés dinamikájának fokozásához hozzájárult, a hitelek összetételét nem tudta kedvezően befolyásolni. Mivel piaci alapon nem jöttek létre széles körben hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek, sérült a monetáris transzmisszió. Ezért a gazdasági növekedést elősegítő és pénzügyi stabilitási szempontból is kedvező, egészséges hitelezés jegybanki előmozdítása vált indokolttá (MNB, 2018).

Válaszul az MNB 2019 januárjában 1 000 milliárd forintos keretösszeggel elindította a Növekedési Hitelprogram új, korábbiaknál célzottabb konstrukcióját, az NHP fix-et, amelyben csak 3 évnél hosszabb futamidejű beruházási forinthitelek voltak nyújthatók, összhangban azzal a céllal, hogy növekedjen a hosszú és fix kamatozású hitelek aránya. A beruházási hitelek felhasználási köre is szűkült, továbbá az egy vállalkozás által felvehető maximális hitelösszeg is csökkentésre került. Eltérést jelentett a korábbi szakaszokhoz képest, hogy a folyósított hitelvolumenből fakadó többletlikviditást alapkamaton sterilizálta az MNB egy külön betéti eszközzel, ezzel is hangsúlyozva, hogy a konstrukció nem monetáris lazításként, hanem célzottan a kkv-hitelezés szerkezetének javítása érdekében került elindításra.

Az NHP fix keretében részt vevő hitelintézetek több mint 17 ezer vállalattal kötöttek közel 25 ezer szerződést, 564 milliárd forint összegben. A megkötött hitelszerződések volumenének 60 százaléka új beruházási hitel, 40 százaléka pedig új lízingügylet volt, a kihelyezett források több mint fele a kkv-k alsó szegmenséhez, a mikrovállalkozásokhoz került. Összhangban az NHP fix kapcsán megfogalmazott célokkal, 2019-ben a hitelintézetek több mint kétszer annyi rögzített kamatozású hitelszerződést kötöttek mint 2018-ban.

Az új szerződéskötéseken belül az éven túli szegmensben a fix hitelek aránya 43 százalékra nőtt, a 3 évet meghaladó futamidejű hitelek esetében pedig 50 százalék fölé emelkedett a rögzített kamatozású hitelek aránya (3.4. ábra). Az időközben megjelenő koronavírus-járvány okozta kedvezőtlen gazdasági kilátásokra reagálva 2020 tavaszán a fel nem használt keret átcsoportosításra került a szélesebb felhasználási lehetőségeket biztosító NHP Hajrá konstrukció keretösszegéhez.

3.4. ábra: A fix és változó kamatozású kkv-forinthitelek megoszlása futamidőnként

1 éves

éven túli, legfeljebb 3 éves

éven túli, legfeljebb 7 éves

Változó kamatozású Fix kamatozású Fix kamatozású hitelek aránya (jobb tengely)

Megjegyzés: a legfeljebb 1 éves futamidejű hiteleket technikailag a változó kamatozású hitelekhez csoportosítva. forrás: MnB

1. 30. Az NHP

szerepe a 2020-as évtized válságkezelésében

2020 első negyedévében Magyarországon is megjelent a koronavírus-járvány, amelynek hatására a vállalati szektor is rövid időn belül nehéz helyzetbe került. A járvány okozta negatív gazdasági hatások következtében számos vállalkozás küzdött likviditási problémákkal, a bizonytalan környezet pedig további nehézséget jelentett a hitelképességük megőrzésében, valamint a folyamatban lévő beruházásaik megvalósításában is. A banki kockázatérzékelés megváltozása, a hitelkínálat prognosztizált szűkülése és a nem árjellegű feltételek szigorodása gyors állami és jegybanki beavatkozást tett szükségessé. Az MNB 2020 tavaszán a felmerülő kihívásokra koordinált lépéssorozattal reagált, melynek egyik legjelentősebb eszközeként a jegybank 2020 áprilisában elindította a kezdetben 1 500, majd később két lépésben 3 000 milliárd forintra emelt keretösszegű NHP Hajrát.

Az NHP Hajrá a termékfeltételek tekintetében is igazodott a nehéz helyzetbe került vállalkozások megváltozott igényeihez. Míg az NHP korábbi szakaszai a jellemzően sérülékenyebb mikro-, kisvállalati szegmens forrásellátottságát célozták, az NHP Hajrá keretében a felvehető hitelösszeg 20 milliárd forintra emelkedett, ami a középvállalatok stabil működését és beruházásaik megvalósítását is segítette. A konstrukció keretében – a korábbi szakaszokban jellemző 10 éves futamidőtől eltérően – akár 20 éves futamidejű hiteleket is fel lehetett venni, amivel az NHP a lassan megtérülő (jellemzően energiahatékonysági) beruházások finanszírozását is kiszámíthatóvá tudta tenni. A beruházási célú finanszírozás mellett a munkahelyek, termelési kapacitások megtartása és gyors likviditásbiztosítás érdekében újra elérhetővé váltak a forgóeszközhitelek, illetve a korábban felvett, nem támogatott hitelek kiváltására is szerződhettek a vállalkozások.

A 2021. szeptember végén a teljes keretösszeg felhasználásával zárult az NHP Hajrá. Közel 41 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező forráshoz, ezzel a konstrukció a koronavírus-járvány idején a munkaerőpiac stabilizálásában is érdemi szerepet játszott (Drabancz et al., 2021). Hitelcélokat tekintve a legnagyobb igény a forgóeszközhitelek iránt jelentkezett, a teljes NHP Hajrá

kibocsátás mintegy fele kötődött ezen finanszírozási formához, további 38 százaléka új beruházások megvalósulását szolgálta, korábbi beruházási hitelek kiváltására pedig a keretösszeg mintegy 9 százaléka fordítódott.

A Növekedési Hitelprogramban 2013 és 2021 között mintegy 75 ezer vállalkozás jutott forráshoz közel 6 400 milliárd forint összegben. Az NHP keretében nyújtott hitelek több mint felét a legnagyobb növekedési hatással rendelkező beruházási hitelek tették ki, több mint 50 ezer vállalkozás szerződött erre a hitelcélra (3.5. ábra). Az NHP 2013 és 2023 között mintegy 6 százalékkal járulhatott hozzá a hazai GDP növekedéséhez (újrabecsülve a Tamás-Világi, 2011 és Bauer, 2016 korábbi eredményeit).

3.5. ábra: A hitelcélok megoszlása az NHP egyes szakaszaiban

NHP1 (2013. jún.2013. szept.)

NHP2 (2013. okt.2015. dec.)

Beruházási célú hitelek

NHP3 (2016. jan.2017. márc.)

Forgóeszközhitelek Támogatást előfinanszírozó hitelek

Hitelkiváltások

NHP fix (2019. jan.2020. máj.)

NHP Hajrá (2020. ápr.2021. szept.)

Megjegyzés: szerződéses összeg szerint. nhp+ az nhp2 szakasza keretében került bemutatásra. forrás: MnB

1. 31. A Növekedési

Kötvényprogram közvetett eredményei

A Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében történő kötvénykibocsátás révén a vállalatok hosszú távú, kiszámítható finanszírozáshoz juthattak, diverzifikálhatták adósságaik szerkezetét, valamint megismerkedhettek a tőkepiaci forrásbevonás, hitelminősítés és a tőzsdei bevezetés folyamatával is. Mivel a vállalatikötvény-piac versenyt támasztott a bankhitelekkel szemben, így a vállalatok forrásköltsége is mérséklődött, a hazai devizában történő forrásbevonás pedig az árfolyamkockázatot is csökkentette.

A program további előnye, hogy a kötvénypiacon keresztüli forrásbevonás transzparens működést követelt, és követel folyamatosan a kötvény fennállása alatt, így a részvénykibocsátás lehetőségéhez is közelebb hozta ezáltal a kibocsátókat. Az NKP hozzájárult a hazai vállalati szektorban a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez, a hitelminősítések elterjedéséhez, ami a potenciális befektetők számára egységes, transzparens és nemzetközileg is összehasonlítható képet adott, ezáltal kulcsfontosságú szempont volt a kötvényprogram feltételei között. Az NKP a hazai tőzsdei piac fejlődésére is nagy hatást gyakorolt, mivel a kötvényeket kötelező volt bevezetni a Budapesti Értéktőzsde által működtetett kereskedési platformok egyikére. Kiemelendő, hogy a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának bővítése fontos szerepet tölthet be a monetáris transzmissziós mechanizmusok hatékonyabb érvényesülésében, valamint erősíti a pénzügyi stabilitást és gazdasági turbulenciáknak való ellenállást, ahogy az a koronavírusjárvány során is kiderült. Az NKP további pozitív hozadéka, hogy a befektetőknek – mint például a bankoknak, biztosítóknak, alapkezelőknek – lehetőségük volt a portfóliójuk vállalati kötvényekkel való diverzifikálására a programnak köszönhetően.

Az NKP kibocsátói a vállalatméret szerint is diverzifikált képet mutatnak, a gazdaság széles spektrumát lefedik, iparági megoszlást tekintve legnagyobb arányban a feldolgozóipari szereplők vontak be forrást a kötvényprogramon keresztül. A kötvénykibocsátó vállalatok a bevont források legjelentősebb hányadát hazai beruházásokra költötték, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez.

Végezetül fontos eredménynek tekinthető, hogy bár az NKP elindításakor a jegybank nem határozott meg explicit zöld célt, a program által stimulált kötvénypiaci aktivitás lehetőséget teremtett a zöld értékpapírok hazai megjelenésére is.

Az NKP lezárásáról a monetáris politika szigorító irányultságával összhangban a Monetáris Tanács 2021 decemberében döntött, a folyamatban lévő kibocsátásokhoz kapcsolódó vásárlások 2022 áprilisával zárultak le.

1. 32. A magyar

vállalatikötvény-piac fejlesztése és a Növekedési Kötvényprogram elindítása

A jegybanki hitelprogramoknak köszönhetően a 2008-as pénzügyi öszszeomlást követő évtizedben a magyar vállalati hitelezés fokozatosan helyreállt, a finanszírozás azonban szinte kizárólag bankhitelekre támaszkodott. A hazai nem-pénzügyi vállalatok GDP-arányosan 1 százalék körüli kötvényállománya messze alulmaradt a banki hitelek 17 százalékos méretéhez képest és a régióban is sereghajtó pozíciót töltött be 2018-ban. Mindazonáltal egy jól működő, likvid vállalatikötvény-piac nagy mértékben hozzájárul a monetáris politika eszközeinek hatékonyságához, mivel a jegybank ezen csatornán keresztül is képes hatást gyakorolni a reálgazdaság finanszírozási feltételeire. Makrogazdasági szempontból is számos előnyt hordoz, ugyanis nemcsak a vállalatok forrásköltségét mérsékelheti, hanem erősíti a pénzügyi stabilitást, és tompítja a gazdasági válságok potenciális hatásait is. A kötvénypiac egyrészt finanszírozási alternatívát biztosít, másrészt pedig a hosszabb távú, kiszámítható források pénzügyi támaszt jelentenek a banki hitelezés szűkülése esetén. Erre tekintettel a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2019 tavaszán úgy döntött, hogy elősegíti a magyar kötvénypiac fejlődését a Növekedési Kötvényprogram (NKP) elindításával, melynek lényege a megfelelő minőségű kötvénykibocsátások lejegyzésének és kereskedelmének jegybanki támogatása volt ágazat- és szektorsemleges módon. Az NKP formai szempontból nemzetközi példákon, elsősorban a Bank of England és az Európai Központi Bank hasonló programjain alapult, ugyanakkor az MNB kötvényprogramja unikális abban az értelemben, hogy kifejezetten piacfejlesztési céllal jött létre.

Az NKP-nak köszönhetően a vállalati kötvényállomány 2022-re a GDP 4 százaléka fölé emelkedett (3.6. ábra). A programban 89 kibocsátó összesen 114 kötvénysorozatot hozott forgalomba, 2859 milliárd forint forrásbevonás és névértéken 1550 milliárd forint volumenű jegybanki vásárlás mellett. Ennek köszönhetően hazánk a régiós országok között az NKP elindítását megelőző sereghajtói pozíciójából a térség piacvezetőjévé vált. További kedvező fejlemény, hogy a piac a legtöbb szerkezeti paraméter mentén is jelentős fejlődésen ment keresztül, és ezzel a kötvényállomány kibocsátói és iparági

koncentrációja csökkent. Míg az NKP elindítása előtti időszak végén az 5 legnagyobb piaci részaránnyal rendelkező kibocsátó a hazai piac 89 százalékát adta, addig a program lezárását követően, 2022 első negyedévének végén ez az érték már csak 49 százalék volt, azaz a kötvényeken keresztüli forrásbevonást a viszonylag kisebb vállalatok is jobban elérték. A kibocsátók száma több mint kétszeresére, a forgalomban lévő értékpapírok száma pedig közel háromszorosára emelkedett. A forint denominációjú – azaz árfolyamkockázattól mentes – értékpapírok piaci részaránya 7 százalékról 72 százalékra, míg a fix kamatozású kötvények súlya 87 százalékról 95 százalékra nőtt.

3.6. ábra: Nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények állománya a GDP arányában

Csehország

Szlovákia

Lengyelország Horvátország

Bulgária Szlovénia

Magyarország Románia

IV.

FELÜGYELETI

ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI

TEVÉKENYSÉG

33. A mikroprudenciális, makroprudenciális és fogyasztóvédelmi felügyelés összehangolása növeli a hatékonyságot

34. A takarékszövetkezeti rendszer átalakulása

35. Jogtalan díjemelések visszaszorítása (2013-2014)

36. Hatékonyság és teljeskörűség a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások átfogó felügyeletében

37. Úttörő hazai megoldások a bankok tőkekövetelményeinek számítására

38. Brókerbotrányok sikeres feltárása, megoldása, tőkepiacok védelmi rendszerének kialakítása

39. Új útra terelt biztosítási és pénztári szektor

40. A COVID okozta gazdasági sokk hatásai a moratóriumban lévő hitelek értékvesztésére, felügyeleti intézkedések

41. Tőkeerős bankrendszer a COVID alatt is bizonyította sokkellenálló képességét

42. A Sberbank kivezetése a pénzügyi stabilitás megőrzésével

43. Betétkoncentráció likviditási kockázatának kezelése, az anyabanki kockázatok kizárása

44. A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésével kapcsolatos felügyelet (AML/CFT) átfogó reformja

45. Egy magyar nagybank születése a felügyelet szemszögéből –az MBH csoport kialakulása

46. „Folyamatosan figyelő felügyelők” – A bankok felügyelésének modernizációja

47. Piacfelügyelés tevékenységének megerősítése

48. MiFID II / MiFIR szabályozási keretrendszer hatása a tőkepiaci felügyelésre

49. Új alapokon a tőkepiaci fogyasztóvédelem

50. Stabilizáció és fogyasztóbarát szemlélet erősítése a biztosítási és pénztári szektorban

1. 33. A mikroprudenciális,

makroprudenciális és fogyasztóvédelmi felügyelés összehangolása növeli a hatékonyságot

2013-ban, a PSZÁF MNB-be történő beolvadásával egy olyan felügyeleti központ jött létre, amely egyidejűleg látja el a pénzügyi szektor felett a mikroprudenciális és makroprudenciális felügyeleti, a fogyasztóvédelmi, valamint a szanálási hatósági funkciókat. Ezen funkciók eredményes, hatékonyságot növelő integrálásához arra is szükség volt, hogy az MNB a belső együttműködési formákat fejlessze, módosítsa. Ennek megfelelően került kialakításra például a makro-mikro munkacsoport, amely rendszeresen megtárgyalja az egyes szakterületek által kidolgozott anyagokat, illetve számos olyan közös projekt indult el, amelyben egyidejűleg több felügyeleti funkció is részt vesz.

A makro- és mikroprudenciális felügyeleti funkció kialakította a hatékony együttműködési formákat, a pénzügyi fogyasztóvédelem korábbi szigetszerű működését pedig egy, a prudenciális célokat is kiegészítő, integrált szerepkör váltotta fel, amit a mindenkori felügyeleti stratégia célkitűzései is támogatnak. A közös eredmények közé tartozik a deviza alapú hitelek elszámolása és a forintosítás előkészítése során végzett együttműködés, amelynek során 2014-ben az MNB dolgozta ki az elszámolási módszertant, valamint 2015-ben biztosította a forintosítást segítő pénzügyi eszközöket. Az MNB kollégái még az elszámolás lebonyolítását megelőzően áttekintették a jelentősebb bankok alkalmazni tervezett elszámolási módszertanát, továbbá számos lebonyolítási kérdésben adtak útmutatást.

A 2017-ben elindított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL), és a 2020-ban bevezetett Minősített Fogyasztóbarát Személyi Kölcsön olyan fogyasztóvédelmi-, és makroprudenciális szempontból is lényegi, illetve versenyélénkítő elemekre helyezték a hangsúlyt, mint az árazás, a hosszabb kamatperiódusú hitelezés támogatása, a hitelezési folyamat szabályozása, valamint a transzparens tájékoztatás. Az MFL ösztönözte a hosszabb kamatperiódusokban rögzített, ún. fix kamatozású lakáshitelek elterjedését, továbbá 2018. októbertől az ún. Adósságfék rendelet is differenciált szabállyal terelte a hitelezést a hosszabb távon kiszámíthatóbb,

tervezhetőbb rögzített kamatozás irányába. Mindemellett a fogyasztóvédelmi és prudenciális célokra tekintettel az MNB 2019-ben megjelent, a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatkockázatáról, valamint az annak kezeléséről való tájékoztatás elősegítéséről szóló Ajánlásában a piaci szereplőktől elvárta, hogy az akkor még mindig relatíve magas változó kamatozású jelzáloghitel kitettségre tekintettel tájékoztassák a változó kamatozású jelzáloghitel adósokat a kamatkockázatokról, valamint a rögzített kamatozású hitellehetőségekről. Az intézkedéssorozat érdemben hozzájárulhatott a kamatperiódusonként rögzített kamatozású jelzáloghitelek elterjedéséhez (4.1. ábra).

4.1. ábra: Az új kibocsátású piaci lakáshitelek megoszlása kamatperiódus szerint forrás: MnB

2017. jan. szept. 2018. jan szept. 2019. jan. szept. 2020. jan. szept. 2021. jan. szept. 2022. jan. szept. 2023. jan. szept. ≤ 1 éves > 1 éves, de ≤ 5 éves > 5éves Futamidő végéig fix

1. 34. A takarékszövetkezeti

rendszer átalakulása

A magyar szövetkezeti szektor története több, mint 160 éves múltra tekint vissza, intézményei meghatározó szerepet játszottak a vidéki lakosság és kisvállalkozások pénzügyi igényeinek kiszolgálásában. A rendszerváltás okozta megváltozott gazdasági környezet és piaci feltételek alapvetően új kihívások elé állították a szektor intézményeit, mely gyors döntéseket és erőteljesebb érdekérvényesítést kívánt.

A felügyelet mindig is a kötelező integrációs tagságot szorgalmazta, így a 2013. július 13-án elfogadott Integrációs törvény (2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módostásáról) alapvetően egyezett a jegybank által is megfogalmazott kockázatcsökkentő javaslatokkal. A jogszabály lehetőséget biztosított egy modern, hatékonyan és prudensen működő, elegendő szavatoló tőkével rendelkező szövetkezeti csoport létrehozására, mely keretein belül a szövetkezeti hitelintézetek csak a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (jelenlegi nevén Integrált Hitelintézetek Központi Szervezete, a továbbiakban: Integráció) tagjaként, egymás kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállalva működhetnek Magyarországon. Az Integrációnak a belépési feltételek teljesítése után 2014 májusában 123 tagja volt.

A 2013. évi jogszabály hatályba lépése óta az Integráció olyan erőteljes szerkezetátalakítási és versenyképességet javító programot hajtott végre, amely az induló taglétszámmal, fiókhálózattal és infrastruktúrával nem tudott volna fenntartható üzleti pályára állni, így tagjainak száma 2017 végére 12 regionális központú pénzintézetre (2014 végére 113 db, 2015 végére 85 db, 2016 végére 55 db) csökkent, melybe a 2015-től csatlakozott FHB Kereskedelmi Bank Zrt. és FHB Jelzálogbank Nyrt. is beletartozott. A hatékonyság és versenyképesség érdekében végrehajtott intézkedéseket az MNB folyamatosan nyomon követte, értékelte, és megadott minden szükséges szakmai támogatást az Integráció központi szerveinek a kockázatok megfelelő időben történő kezeléséhez és csökkentéséhez.

Az átalakulás során elért pozitív eredmények (belső szabályozás és banküzem egységesítése) mellett az Integrációt továbbra is a piaci átlaghoz képest alacsony üzleti hatékonyság jellemezte, ez az Integráció üzleti irányító szervét a kialakított stratégia újragondolására késztette, melynek eredményeként 2019 végére több lépcsőben alakult ki a végső, leegyszerűsített csoportszerkezet (Integrációs Szervezet, Takarék Egyesült Szövetkezet, MTB Zrt., Takarékbank Zrt., Takarék Jelzálogbank Nyrt.).

A 2013 és 2019 között végrehajtott szerkezetátalakítási program a hazai pénzügyi szektor legnagyobb horderejű átalakítása volt, hatására a takarékszövetkezetek integrációjával létrejött egy univerzális bankként működő csoport, mely ötvözte a takarékszövetkezetek hagyományait a korszerű, innovatív kereskedelmi banki gyakorlattal.

4.2. ábra: A szövetkezeti hitelintézeti integráció átalakulása 2013-2019 között

2014. Május

123 szövetkezeti hitelintézet teljesítette az integrációs belépési feltételeket

2015. Szeptember

FHB Jelzálogbank Nyrt. és FHB Kereskedelmi Bank Zrt. csatlakozása az Integrációhoz.

2016. December

Az Integrációban 55-ra csökkent a szövetkezeti hitelintézetek száma.

2019. December

A stratégi a újragondolása, univerzális bankcsoport kialakítása egyszerűsített csoportszerkezet MTB Csoport Integrációs Szervezet, Takarék Egyesült Szövetkezet, Takarékbank, Zrt., MTB Zrt., Takarék Jelzálogbank Nyrt.

Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), Takarékbank Zrt.

2014. December

Az egyesülések következteben 113-ra csökkent a szövet kezeti hitelintézetek száma

2015. December

További átalakulás ok, egyesülések hatására a szövetkezeti hitelintezetek száma 85-re csökkent

2017. December

Integrációs Stratégia kialakítása, további összevonások, egyesülések a folyamatban. Év végére 12 szövetkezeti hitelintezet és 3 bank az Integrációban.

forrás: MnB

2013. Július Szhitv. hatálybalépése, két központi szerv: Szövetkezeti

1. 35. Jogtalan

díjemelések visszaszorítása (2013-2014)

A 2013. január 1. napján bevezetésre került pénzügyi tranzakciós illetékre tekintettel az MNB a fogyasztók számára hátrányos, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése céljából 2013-2014. években fogyasztóvédelmi vizsgálatokat folytatott le, 4 ütemben, összesen 157 pénzügyi intézménnyel szemben, melyek során az alábbiakat állapította meg.

A pénzügyi intézmények jelentős része eleget tett az egyoldalú, fogyasztók számára kedvezőtlen szerződésmódosítást lehetővé tévő feltételek (ok-lista) szerződéses feltételekben való rögzítésére irányuló kötelezettségének, az ok-lista teljes hiányában megvalósuló jogsértések jellemzően a szövetkezeti hitelintézeti körhöz kötődtek. A pénzügyi intézmények – jogkövető módon – általában a hatályba lépést 2 hónappal megelőzően kezdeményezték az egyoldalú szerződésmódosítást: honlapjaikon, ügyfelek számára nyitva álló helyiségeikben közzétették a vonatkozó hirdetményeket, és értesítő levélben vagy számlakivonaton nyújtottak előzetes tájékoztatást a módosításokról és azok indokairól. Mindemellett – jellemzően a szövetkezeti hitelintézeti szektor esetében – megállapításra kerültek a tájékoztatás kötelező tartalmi elemeire vonatkozó hiányosságok is.

A pénzügyi intézmények jelentős része megsértette a díjak szerződésben rögzített számítási módjának egyoldalú, fogyasztók számára kedvezőtlen megváltoztatásával kapcsolatos jogszabályi tilalmat azzal, hogy – a pénzügyi tranzakciós illeték mértékéhez igazodva – fix összegű díjhoz százalékos díjmértéket kapcsolt, illetve a fix összegű díjat százalékos módon meghatározott díjra módosította.

A pénzügyi intézmények egyes pénzforgalmi szolgáltatásokat díjmentesként, ingyenesként, 0 forintosként határoztak meg, majd a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését követően ezekhez fix összegű, százalékos mértékű, vagy a kettő kumulációját megtestesítő díjakat kapcsoltak, mellyel a fogyasztók számára új fizetési kötelezettséget keletkeztettek a már létező, korábban is igénybe vehető szolgáltatásaik tekintetében. Így esetükben

megállapításra került az új díj bevezetésére vonatkozó jogszabályi tilalom megsértése is.

A számos, hasonló típusú jogsértés miatt az általános prevenciós cél különös jelentőséggel bírt a vizsgálatok lezárása során, figyelemmel a pénzforgalmi szolgáltatások viszonylagos megkerülhetetlen és fogyasztók széles körét, vagyoni érdekét jelentősen érintő jellegére. Az így kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok összege – a korábbi felügyeleti gyakorlathoz képest jelentősen magasabb – megközelítőleg 2 milliárd forint volt. Az MNB a fogyasztói vagyoni érdekek védelme céljából – újszerű módon – kötelezte a pénzügyi intézményeket a felszámított díjtöbblet és az új díjak összegének visszatérítésére. A vizsgálatok hatékonyságát bizonyítja, hogy a fogyasztóknak megközelítőleg összesen 4,9 milliárd forintot térítettek vissza (4.3. ábra), valamint megszűntek az évek óta fennálló jogsértő gyakorlatok.

4.3. ábra: A díjemeléses vizsgálatokra tekintettel visszatérített összegek megoszlása intézménytípus szerint

Visszatérített összegek (millió HUF)

Szövetkezeti hitelintézetek Fióktelepek

Kis- és közepes bankok Nagybankok

forrás: MnB

1. 36. Hatékonyság

és teljeskörűség a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások átfogó felügyeletében

A pénzügyi vállalkozások olyan pénzügyi intézmények, amelyek a pénzügyi szolgáltatások széles, de nem teljes körét végezhetik. Felügyelési szempontból összevont felügyelet alá tartozó és nem tartozó (nem bankcsoporti) pénzügyi vállalkozásokat különböztetünk meg.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások számosságukat tekintve kiemelkedőek, de követelésállományuk és méretük kisebb, mint a bankoké, bankcsoporti pénzügyi vállalkozásoké. A termékkör és a megcélzott ügyfélkör is esetenként speciálisan meghatározott. Ezek miatt a sajátosságok miatt a felügyeleti tevékenységben komoly kihívást jelentenek fogyasztóvédelmi és prudenciális szempontból egyaránt.

2013-tól 2016-ig a fogyasztóvédelmi és a prudenciális felügyeletet az MNB-n belül két terület látta el, melyek 2016 nyarán pilot jelleggel, majd tartósan összevonásra kerültek. A fogyasztóvédelmi és a prudenciális kockázatok, aggályok kihathatnak, felhívhatják a figyelmet egymásra. A szervezeti átalakítás óta egy területen, egy felügyelőnél sokkal átfogóbb kép áll rendelkezésre egy adott intézmény működéséről. Ezt az intézményekről alkotott teljeskörűbb képet, és az ezzel járó felügyeleti hatékonyságot az is támogatja, hogy más szektorokkal ellentétben a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások folyamatos felügyeletét és a vizsgálati feladatokat is ugyanaz a terület végzi.

A hivatalból indított vizsgálatok két nagy csoportja a prudenciális és a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárások, de számos olyan vizsgálat is indult, amely mindkét területet érintette. A vizsgálatok során sok esetben prudenciális és fogyasztóvédelmi jogszabálysértések egyaránt megállapításra és szankcionálásra kerültek, illetve a vizsgálatok során szerzett egyes tapasztalatokat szükség szerint az MNB szabályozó eszközökbe is beépítette.

Az MNB prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontból egyaránt elemzi és értékeli egyebek mellett a pénzügyi vállalkozások által beküldött adatszolgáltatásokat, az ügyfélbejelentéseket és a piaci jelzéseket. Szabálytalan

működés esetén a vezetői levelek, a fogyasztóvédelmi figyelmeztetések gyors és hatékony fellépésre adnak lehetőséget. A jogérvényesítési terület közreműködésével bírság kiszabására, végső esetben a tevékenységi engedély visszavonására is sor kerülhet.

A felügyeleti munka fontos és jelentős részét teszik ki – mintegy megelőzési céllal – az egyéb tevékenységek, így például az engedélyezési eljárások során végzett, szintén egy szakterületen belül összpontosuló prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontú véleményezési feladatok és az egyes felügyeleti szabályozó eszközök – például ajánlások – kialakításában való aktív részvétel.

Összességében a prudenciális és a fogyasztóvédelmi kompetencia egy területen való összpontosulása, ezáltal a szinergiák kihasználása hatékony és teljeskörű felügyelést tesz lehetővé a vizsgálatok, a folyamatos felügyeleti és az egyéb tevékenységek területén egyaránt.

1. 37. Úttörő hazai megoldások a bankok tőkekövetelményeinek számítására

A nemzetközi ICAAP-SREP útmutatók első hazai implementációjában a magyar felügyelet a kvantitatív irányvonalat hangsúlyozva, kockázatérzékeny módszertanok alkalmazását várta el a nagybankoktól és a SREP többletek meghatározásában is egy sajátos magyar úton haladva a kvantitatív megközelítésre helyezte a hangsúlyt. A felügyelet a megfelelő tőkekövetelmény-szint meghatározásához elengedhetetlennek tartotta a banki fejlett módszertanok megértését, rekonstrukcióját és szükség esetén felülbírálatát, korrekcióját. Tovább erősítette a kvantitatív irányvonalat, hogy a SREP tőkekövetelmény meghatározása a szervezeten belül azon területhez tartozott, amely az 1. pilléres fejlett tőkeszámítási módszertanok (pl.: IRB, AMA) validációjáért is felelt.

A magyarországi nagybanki átlagos TSCR (teljes SREP tőkekövetelmény) ráták időbeli alakulása betekintést nyújt a felügyeleti módszertan fejlődésébe. A magyar felügyelet először 2009-ben állapított meg SREP tőkekövetelményt, az első vizsgálati ciklus 2010-ig húzódott el. A 2008-as gazdasági és hitelválság felfedte a banki módszertanok hiányosságait és a 2010-es évek elején a kvantitatív irányvonalat erősítve azokra a kockázati fókuszpontokra világított rá, amelyek később is meghatározták a tőkekövetelmény-többletek forrását. Ilyenek voltak többek között a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás veszteségtapasztalatai, a csődvalószínűség modellezésében a lakossági- és vállalati nem teljesítési valószínűségi idősorok volatilitása, a koncentrációs kockázat jelentősége vagy a veszteségráta modellezése kapcsán az ingatlanértékek volatilitása. Ebben az időszakban az átlagos TSCR ráták folyamatos emelkedése volt megfigyelhető. Ekkor a felügyelet főként a banki módszertanok felülvizsgálatával írt elő többleteket. Azonban a devizahitelek forintosítása és más intézkedések hatására a heterogén banki módszertanok hátrányai is felerősödtek, és nőtt az igény a számítási módszertanok egységesítésére. Ez vezetett a felügyeleten a tőkekövetelmények kiszámításában a benchmark IRB és más benchmark modellek szélesebb körű alkalmazásához. 2015-től a szektorban a kockázatok leépülése volt megfigyelhető, míg 2018-tól a benchmark módszertanok és a nagybankok stabilabb kockázati profilja nyomán az átlagos TSCR mutató stabilizálódott.

4.4. ábra: Átlagos nagybanki TSCR alakulása

Kockázatok beazonosítása

Első SREP felülvizsgá

Kockázatok leépülése Benchmark modellek alkalmazása

Átlagos nagybanki TSCR

Szabályozói minimum

forrás: MnB

Napjainkban a SREP módszertanok folyamatosan fejlődnek, a felügyeleti eszköztár bővül, a benchmark modellek továbbfejlesztése és a többletek mellett a felügyelet már tőkekövetelmény-kedvezményeket is bevezetett bizonyos nemzetgazdasági célok (pl.: zöld hitelezés) támogatása érdekében. Míg egy kvalitatív szempontokra épülő többlet tőkekövetelmény szubjektív és nehezebben indokolható, addig a magyar felügyelet a felügyeleti kollégiumokon, a bankvezetőkkel folytatott párbeszéd során sikerrel tudta indokolni és alátámasztani SREP tőkekövetelmény számítását, amely a kvantitatív modell alapú tőkekövetelmény-számítás életképességét és hatékonyságát igazolja.

1. 38. Brókerbotrányok sikeres feltárása,

megoldása, tőkepiacok védelmi rendszerének kialakítása

Az MNB a megújított vizsgálati módszereinek köszönhetően 2015 elején három brókercégnél tárt fel súlyos visszaéléseket. Elsőként az MNB a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél indított átfogó vizsgálat keretében észlelte, hogy a brókercég az elmúlt tíz év adatszolgáltatásaiban meghamisította a felügyelet számára megküldött adatokat: azaz a felügyelet és az ügyfelek felé kimutatott pénzösszegek, értékpapírok ténylegesen nem álltak rendelkezésre, és a hiány elérte a 100 milliárd forintos nagyságrendet. Másodikként az MNB a Hungária Értékpapír Zrt.-nél észlelte a rendellenességet, a séma hasonló volt. Harmadikként a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. került sorra, ahol klasszikus bankpánik valósult meg: a botrányok miatt bizalmukat vesztett ügyfelek tömegével kívánták értékesíteni Quaestor-kötvényeiket. A visszaélés itt is nagyon hasonló volt, csak itt már a kötvények nagy része eleve nem került kibocsátásra, nem csak utólag tűnt el. A felmerült értékpapírhiány elérte a 150 milliárd forintot. Az ügy különlegessége abban is állt, hogy míg a többi esetben a Befektetővédelmi Alap a szabályoknak megfelelően kárpótolta az ügyfeleket, erre itt nem volt lehetőség, mert a nem létező értékpapírokra és kibocsátói kockázatra annak jótállása nem terjedt ki. A károsultak érdekében így egy külön kárrendezési alapot hozott létre az Országgyűlés. Az MNB mindhárom brókercég tevékenységi engedélyét visszavonta, és kezdeményezte felszámolásukat.

Az esetleges tovagyűrűző hatások elkerülése érdekében az MNB célvizsgálatot hajtott végre valamennyi befektetési vállalkozásnál új vizsgálati eljárásokat alkalmazva. Ennek megfelelően az információ a helyszíni vizsgálati szakaszban végrehajtott adatbázismentés keretében került az MNB birtokába, és nem a vizsgált intézmény által lett beküldve. Ez módszertanilag jelentős előrelépés volt, mivel így az adott intézmény az önbevallásán alapuló adatszolgáltatása során nem tudta meghamisítani az MNB rendelkezésére bocsátott adatokat. Ezt követően az MNB minden vizsgálatában az intézmény adatbázisából származó közvetlen adatokat is felhasználja az ellenőrzésre.

Annak céljából, hogy a jövőben a visszaélések ne történhessenek meg, számos tőkepiacot érintő jogszabály módosítására került sor. A módosítások négy fő célt szolgáltak: az MNB ellenőrzési és intézkedési jogosítványainak megerősítését, a tőkepiac általános biztonsági szintjének növelését, a folyamatba épített kontrollok tovább bővítését, a befektetési szolgáltatók belső eljárásaira és felügyeleti adatszolgáltatására vonatkozó követelmények erősítését. A jogszabályváltozás tette lehetővé, hogy az MNB létrehozza az Értékpapírszámla Online Lekérdező Alkalmazást (ÉSZLA) és így jelentősen csökkent a hamisított kimutatásokra épülő csalások kockázata.

1. 39. Új útra terelt biztosítási és pénztári szektor

Az integrált felügyelés keretében az MNB fő felügyeleti stratégiája két egyenrangú, egymást kiegészítő szempontként vette figyelembe a prudenciális és a fogyasztóvédelmi felügyeleti megközelítést. Ezen fókuszpont mentén a kockázatalapú felügyelés legfontosabb célja, hogy a piaci stabilitás fenntartásával és megerősítésével a sokkoknak sikeresen ellenálló biztosítási és pénztári szektor és hatékony, ügyfélközpontú fogyasztóvédelem jöjjön létre, összhangban az EIOPA felügyeleti konvergenciát erősítő stratégiájával.

Prudenciális szempontból mérföldkőnek számított a Szolvencia 2 szabályrendszer sikeres hazai bevezetése 2016-ban. Az ügyfélközpontúságot és fair termékközvetítést pedig az MNB által kidolgozott etikus életbiztosítási koncepció keretében kialakított egységes elvárási rendszer, valamint a lakásbiztosítások esetében egy – a biztosítási piacon korábban nem alkalmazott – termékminősítési rendszer, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) 2019-es bevezetése támogatta. A kgfb piacon az újonnan létrehozott tételes KKTA adatbázis és a rendszeresen közzétett Kgfb-index segíti a piaci transzparencia és a termékek összehasonlíthatóságának erősítését. Emellett egyre inkább fókuszba kerül a termékkockázatok, illetve az ügyfélérték prioritással való kezelése, továbbá a termékfelügyelési szempontok erősítése. Ez az új megközelítés az ügyfelek igényeinek és pénzügyi kultúrájának megfelelő termékek értékesítését és védelmét helyezi a középpontba. A kitűzött célok érdekében a hagyományos, ellenőrzési-felügyeleti eszköztár alkalmazása mellett az MNB kifejezetten aktív, kezdeményező szerepet is vállal.

Az utóbbi évtizedben egyre jelentősebb lett a nemzetközi biztosítói csoportok határon átnyúló tevékenysége és szerepvállalása, így az az MNB-nél is hangsúlyossá vált a határon átnyúló tevékenységek felügyelésében a hazai ügyfelek védelme (ASTRA, NOVIS ügyek).

A 2015-ös „brókerügyek” tapasztalatai alapján kezdeményezte az MNB a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályok szigorítását, amelyek azt a célt szolgálták, hogy ne alakulhasson ki túlzottan magas koncentrációs

kockázat. Ezzel egyidejűleg az MNB az adatszolgáltatási rendszer fejlesztésével elérte, hogy napi szinten tudja monitorozni a pénztári és biztosítói befektetési tranzakciók célszerűségét, piacszerűségét, költséghatékonyságát. Egy kompetenciaközpont ellenőrzi a befektetések jogszabályoknak, felügyeleti elvárásoknak való megfelelését; különös tekintettel a legjobb végrehajtás elvére, és a transzparens, piacszerű árakon történő üzletkötésekre.

A pénztárak működési likviditási helyzetének vizsgálata mindenkor meghatározó jelentőségű volt, figyelemmel arra, hogy más piaci szereplőkkel ellentétben a jogszabályok nem határoznak meg tőkeszükségletet. A működés fenntarthatóságának mérésére két új mutatószámot fejlesztett az MNB. Az egyik veszteséges működés esetére legalább 12 hónapra elegendő tartalékot vár el, a másik pedig stresszforgatókönyvként a teljes bevétel kiesése esetére legalább 6 havi fedezettséget irányoz elő.

Ezen intézkedések mind a befektetési, mind pedig működési oldalról elősegítik a pénztárak biztonságos működését.

1. 40. A COVID

okozta gazdasági sokk hatásai a moratóriumban lévő

hitelek értékvesztésére, felügyeleti intézkedések

A Pandémia megjelenése és annak a gazdaságra gyakorolt hatása nem csak a felügyelt intézményeket, hanem a felügyeletet is kihívások elé állította hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Kiemelt prioritás volt a hitelek portfólióminőségének megőrzése, különös tekintettel a pandémia által leginkább érintett társadalmi csoportok és sérülékeny ágazatok kitettségeire. A hitelek minőségének és az ügyfelek fizetőképességének a megőrzése érdekében vezette be 2020 márciusában a Kormányzat a hiteltörlesztési moratóriumot (Moratórium), amely segítséget jelentett az átmeneti likviditási zavarral küzdő vállalatoknak és azon magánszemélyeknek, akik jövedelme jelentősen csökkent. A Moratórium bevezetése számos újszerű technikai és szakmai kérdést vetett fel, melyekre az MNB egységes szerkezetbe foglalt GYIK megalkotásával válaszolt.

A Moratórium bevezetése nemzetközi szinten is kérdéseket vetett fel, így az EBA ajánlás formájában iránymutatást adott ki, melyben kimondta, hogy az általános fizetési Moratórium alkalmazása önmagában nem vezethet átstrukturált (teljesítő vagy nemteljesítő) kitettségként való átsoroláshoz, kivéve, ha a Moratórium alkalmazásának időpontjában már indokolt volt ez az átsorolás. Továbbá a Moratórium időtartama alatt az intézményeknek vizsgálniuk kellett a hitelek esetleges nemfizetésének valószínűségét, elsősorban azon ügyfeleket, amelyek esetében nagyobb valószínűséggel volt feltételezhető, hogy pénzügyi nehézségeik lehetnek. Az EBA iránymutatásainak megfelelően az MNB vezetői körlevelekben hívta fel az intézmények figyelmét a moratóriumi kitettségek elvárt kezelésére, ezen ügyletek minősítésére és értékvesztés képzési gyakorlatára. A Moratórium többszöri meghosszabbítása során az MNB fokozatosan arra ösztökélte az intézményeket, hogy szoros monitoring alatt tartsák ezen ügyfeleket, és fokozatosan növeljék ezen hitelekre az értékvesztés összegét.

Az MNB felhívta az intézmények figyelmét, hogy az általános, mindenkire kiterjedő Moratórium utáni 2021. november 1-jét követő bejelentkezéses alapú Moratóriumban való részvétel az ügyfél hitelkockázat növekedéseként

értékelendő. Azt, hogy ez jelentős-e, vagy sem, az ügylet egyedi jellemzőinek vizsgálata alapján kell meghatározni, és az IFRS9 szerinti stage besorolás ennek az értékelésnek a függvénye, továbbá a fizetési Moratóriumban történő részvétel esetén indokolt legalább a Stage2- kategória alkalmazása.

Az MNB felügyeleti intézkedései azt eredményezték, hogy az intézmények kellő tartalékkal rendelkeztek arra az esetre, ha az ügyfelek egy része a Moratórium után nem tudná törleszteni adósságszolgálatát. A hitelek tömeges nem fizetővé válása elmaradt, az MNB iránymutatásai mégis hasznosnak bizonyultak, az intézmények egy kedvezőtlen fordulat esetén is felkészülten, magasabb tartalékszint mellett tudták volna kezelni a kialakult helyzetet.

1. 41. Tőkeerős

bankrendszer a COVID alatt is bizonyította sokkellenálló képességét

A bankszektor jelentős tőkepuffert felhalmozva érkezett meg a 2020-as évtizedhez, melynek elején a bankok nagyjából 1000 milliárd forint szabad tőkével rendelkeztek egy olyan elvárt átlagos tőkeszint (overall capital requirement, OCR) felett, mely több százalékponttal meghaladta az előző válság kapujában megfigyeltet. A tőkefelhalmozást segítették a – COVID-19 sújtotta időszakot megelőző, – prosperáló évek magas eredményei, valamint a tartalékolást ösztönző pufferkövetelmények szigorodása is. Komoly szerepe volt továbbá az MNB-nek is, többek közt prudens tőkekövetelmények (total SREP capital requirement, TSCR), illetve 2018-tól kezdődően egy újabb védőháló, a felügyeleti tőkeajánlás (pillar 2 capital guidance, P2G) meghatározásán keresztül. A tőkeellátottság időbeli felfutását az 4.5. ábra is jól szemlélteti, melyen látható, hogy 2019 végére több mint 8 százalékponttal nőtt az átlagos nagybanki tőkemegfelelési mutató 2008-hoz képest. 2020-ban, rögtön a COVID-19 lezárások után a Felügyelet elkezdte vizsgálni az úgynevezett elővigyázatossági feltőkésítési program magyar bankszektorban történő alkalmazását, melynek első lépése egy átfogó stressztesztelési gyakorlat volt. A szimulált stresszpálya alapján a nagybankok nagyjából fele kerülhetett volna OCR sértő állapotba. A válság alatt tapasztalt kormányzati, illetve jegybanki intézkedések azonban megfogták a potenciális veszteségeket, így végül egy banknak sem kellett igénybe vennie a feltőkésítést. Az említett intézkedéseknek (pl. moratórium, kamatstop, MNB-s kedvezményes eszköz és forrás oldali programok) nem csak a banki eredményesség javítása, de a tőkeelvárás anticiklikussá tétele is célja volt, melyet az MNB a pufferkövetelmények ideiglenes felfüggesztésével, felépítésük időbeli késleltetésével ért el.

4.5. ábra: A nagybanki tőkemegfelelési mutatók eloszlásának alakulása 2008 és 2019 közt.

2008. 12. 31. 2014. 12. 31. 2019. 12. 31.

Megjegyzés: a dobozokat az első és a harmadik kvartilisek határolják. a z átlag egyszerű számtani, nagybankként a cIB Bankcsoportot, ErstE c soportot, k&h csoportot, otpc soportot, raiffeisen Bank csoportot, Unicredit csoportot és a jelenlegi MBh Bankcsoport korábbi tagbankjait tekintettük. forrás: MnB

A bankrendszer és az MNB úgy vágott bele a 2020-as évekbe, hogy tisztában voltak a leselkedő kockázatokkal és azokat vagy az MNB fedezte le magasabb tőkekövetelménnyel, vagy a bankok mitigálták bizonyos felvett pozíciókkal, értékvesztéssel. A kockázatok tisztán látását nagyban segítette a felügyelet által 2018 óta rendszeresen futtatott stressztesztelési gyakorlat is. Ezt a komplex folyamatot banki oldalról egészíti ki az általuk, saját magukra szimulált stresszpályák futtatása, melyet az MNB évente felülvizsgál, ezzel is evolválva a banki gyakorlatokat.

Összességében elmondható tehát, hogy egy nagyobb, pénzügyi rendszert is komolyan érintő válság elkerüléséhez egyformán szükség volt a rendkívül tőkeerős és stabil bankrendszerre, illetve az időben meghozott jegybanki és kormányzati intézkedésekre is.

1. 42. A Sberbank kivezetése a pénzügyi stabilitás megőrzésével

Az orosz végső tulajdonosi hátterű Sberbank-Csoport európai érdekeltségeinek vezetője az osztrák Sberbank Europe AG (SBAG) volt, mely a Sberbank Magyarország (SBHU) fő részvényese is. A Csoport a közép-kelet-európai régió számos országában (Csehország, Németország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Boszniai Szerb Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Magyarország) nyújtott banki szolgáltatásokat. Az orosz-ukrán geopolitikai helyzet fokozódásával és a háború kitörésével egy klasszikus bankroham alakult ki az osztrák, a horvát, a szlovén és a cseh tagoknál, valamint a németországi fióktelepnél, akik néhány nap alatt fizetésképtelenségi helyzetbe kerültek.

Az MNB, amint az Európai Központi Banktól és az Egységes Szanálási Testülettől (SRB) értesítést kapott a bankcsoport válsághelyzetéről, haladéktalanul egyeztetésbe kezdett az érintett társhatóságokkal. Az SRB 2022. március 1-jén megállapította, hogy az osztrák anyánál a szanálás feltételei nem álltak fenn teljeskörűen, és megtiltotta az SBAG további működését. A Csoportban kialakult helyzet következményeként az SBHU bankközi limitjei befagyasztásra kerültek, illetve a fizetésképtelenné vált anyabankkal szemben fennálló követelések megtérülése is bizonytalanná vált. A kialakult súlyos likviditási- és tőkehelyzetre nem jelenthettek megoldást a felügyeleti eszközök (betétkifizetési korlátozás, felügyeleti biztos kirendelése stb.), továbbá nem állt rendelkezésre olyan szanálási eszköz sem, amely a szanálási célok elérését a felszámolásnál képes lett volna jobban biztosítani, így az MNB is visszavonta az SBHU működési engedélyét, és elrendelte végelszámolását.

A kialakult helyzet nem veszélyeztette a magyar bankrendszer pénzügyi stabilitását, mivel az SBHU piaci részesedése mindössze 1 százalékot tett ki. Az MNB az erre szakosodott leányvállalatát, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft-t (PSFN) jelölte ki végelszámolónak. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 10 munkanapon belül

sikeresen kártalanította a biztosított követeléssel bíró betéteseket a 100 ezer eurós összeghatárig.

Annak eredményeként, hogy 2022. augusztus 1-jén sikeres állományátruházás ment végbe a társaság hitelportfólióját illetően, továbbá az SBAG 2022. szeptemberben megfizette a bankközi betétből származó tartozását az SBHU részére, illetve a PSFN sikeres tárgyalásokat folytatott a társaság nagyhitelezőivel, megállapítást nyert, hogy a társaság jogutód nélküli megszüntetési eljárása végelszámolásként folytatható, így a végelszámoló megkezdhette az OBA által nem biztosított betétek kifizetését is.

A hasonló engedélyvisszavonással járó esetek töredéke végződik ilyen sikerrel, hogy a betétesek visszakapják minden pénzüket. Az MNB beépítette gyakorlatába a válságkezelés során szerzett tapasztalatokat és tanulságokat, és javaslatokat tett, illetve tesz magyar és uniós szinten a szanálási keretrendszer fejlesztésére.

1. 43. Betétkoncentráció

likviditási kockázatának kezelése, az anyabanki kockázatok kizárása

Az MNB a hitelintézeti likviditási kockázatok felügyelésében is igyekszik élenjárni. A legjobb példa erre a betétkoncentráció és az anyabank felől érkező potenciális fertőzések negatív hatásainak korlátozása, megelőzése, melyeket átfogó nemzetközi szabályozás híján az MNB hazai szinten valósít meg. Az MNB 2019-től várja el, hogy a hitelintézetek a nagybetétjeik után többletlikviditást tartsanak. A likviditási többletelvárás minden, részvénytársasági formában működő hitelintézetre vonatkozik, és az MNB által meghatározott limitet meghaladó rész után kell megképezni a likviditásfedezeti ráta (LCR) II. pilléres számítása során. Kezdetben a limit az adott hitelintézet teljes betétállományának a 2,5 százaléka volt; ez 2023-ban tovább lett szigorítva, és – részben az amerikai és svájci bankcsődök hatására – 1 százalékra változott. A mai felgyorsult világban megváltoztak a bankrohamok karakterisztikái, ehhez a felügyeleti hatóságoknak pedig alkalmazkodniuk kell.

Az anyabanki kitettségek korlátozását az indokolta, hogy 2022 tavaszán az orosz-ukrán háború kitörését követően a Sberbank Magyarország Zrt. körül elfogyott a levegő, a szankciós félelmek miatt egyre több ügyfél kívánta kivonni betétjét a hitelintézetből. Az átmeneti likviditáshiányt még lehetett volna jegybanki eszközzel (Emergency Liquidity Assistance=ELA) kezelni, de a hitelintézet az anyabank felé olyan jelentős nagyságú betétet helyezett ki, hogy az már szolvencia problémákat is felvetett, ezért az MNB kénytelen volt a hitelintézet működési engedélyét visszavonni. Az anyabank fizetési problémáinak magyar entitásokra történő közvetlen átterjedésének megelőzése érdekében az MNB – a külföldi bankcsoportokhoz tartozó magyarországi hitelintézetek esetében – a szavatoló tőke 25 százalékában maximalizálta az anyabank felé fedezetlenül kihelyezhető források maximális nagyságát.

4.6. ábra: Külföldi bankcsoporthoz tartozó hazai egyéb rendszerszinten jelentős intézmények által értékpapírfedezet mellett anyabanknak nyújtott hitelek aránya a teljes anyabanki kihelyezésen belül

12. 31.

12. 31.

forrás: MnB

12. 31.

A külföldi bankcsoporthoz tartozó hazai egyéb rendszerszinten jelentős intézmények a külföldi anyabankjukhoz 2022 előtt jellemzően fedezetlenül helyezték ki a felesleges likviditásukat. Ez a tendencia az MNB szigorítását követően fokozatosan elmozdult az értékpapírfedezet mellett nyújtott hitelek irányába, és 2023 végén ez az arány már nagyságrendileg 40 százalékot tett ki, ami nagyban hozzájárul az anyabanktól érkező potenciális fertőzések megelőzéséhez, mérsékléséhez. Az MNB a hazai intézmények likviditását napi szinten szoros monitoring alatt tartja, felügyeleti eszközrendszerét, folyamatait folyamatosan a piaci és a pénzügyi szabályozási környezet alakulásához igazítja, biztosítva azt, hogy szükség esetén kellő időben és célzottan be tudjon avatkozni, ezzel jelentősen csökkentve az esélyét a likviditási sokkhelyzetek kialakulásának.

1. 44. A pénzmosás

és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos felügyelet (AML/CFT)

átfogó reformja

A 2015-től a nemzetközi – a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzésével (AML/CFT) kapcsolatos – botrányok („Panama-iratok”, „Paradise-iratok” „Orosz mosoda”) hatására világszerte felerősödtek a törekvések az illegális jövedelem- és vagyonszerzés visszaszorítása érdekében, és ismét napirendre került, hogy fokozni kell az – egyes becslések szerint a világ éves GDP-jének 2-5 százalékát is elérő összegű – pénzmosási jelenségekkel szembeni erőfeszítéseket.

Az  MNB 2016-tól kezdődően jelentős átalakításokat hajtott végre annak érdekében, hogy hatékonyan támogassa az AML/CFT tevékenységet: a felügyeleti kompetencia megerősítése mellett jogalkotói szerepkörbe lépett és lehetősége nyílt, hogy saját felügyelési tapasztalatai alapján elvárásait első ízben 2017-ben MNB rendeletében fogalmazza meg a pénzügyi piacok felé: számos új elvárást vezetett be, többek között a pénzmosási szűrőrendszerek és az azok által generált riasztások feldolgozása, a kockázati besorolások, vagy az egyes kockázatos ügyletekre vonatkozó protokollok kapcsán. Az MNB egyértelművé tette, hogy a AML/CFT szabályok megsértésének súlyos következményei vannak: az AML/CFT-re kiszabott bírságok 2017 óta a korábbi összegek többszörösére emelkedtek.

A bevezetett intézkedések hatására számos előrelépés történt: az elmúlt öt évben a hitelintézeti szektorban az AML/CFT-ben résztvevő foglalkoztatottak száma átlagosan a duplájára nőtt, a legnagyobb szolgáltatók kivétel nélkül automatikus szűrőrendszerekkel dolgoznak, ahol már a legtöbb esetben az ügyfelek ügyletei és kockázati besorolása is dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással, így ahogy az ügyfelek ügyletei kockázatosabbá válnak (pl. AML/CFT szempontból kockázatosabb régióba kezdenek utalni), azonnal fokozottabb átvilágítási intézkedéseken kell átesniük.

2017-hez képest jelentősen csökkent a Magyarországon befizetett, felgyülemlett és az országból kiszállított valuta mennyisége: a felügyelő intézmények és a piaci szereplők megváltozott szemlélete, eszközrendszere

révén itthon egyszerűen már túl kockázatos a nemzetközi bűnözői körök pénzeit megpróbálni „megforgatni” a hazai pénzügyi rendszert eszközként felhasználva. Biztató továbbá az is, hogy a hitelintézeti szektorban jelenlevő és off-shore térségekhez köthető ügyfelek, valamint azok ügyleteinek száma szintén jelentősen lecsökkent.

E tendenciák nemcsak a pénzmosás elleni küzdelemben érintett szabályozó intézmények elvárásainak hatékonyságát, hanem az e harcban résztvevő pénzügyi intézmények, bűnüldöző és egyéb hatóságok jelentős erőfeszítéseit és eredményeit is bizonyítják.

Az MNB jelenleg is azon dolgozik, hogy az országot megtisztítsa azon ügyfelektől, akik a pénzügyi rendszert csalárd tevékenység céljából, nem eredeti céljának megfelelően szándékoznak felhasználni.

1. 45. Egy magyar

nagybank

születése

a felügyelet szemszögéből – az MBH csoport kialakulása

Az elmúlt évtizedek hazai bankkonszolidációs folyamatában fontos mérföldkőnek számít a Magyar Bankholding Zrt. 2020. májusi megalapítása. A pénzügyi holding társaságként engedélyezett MBH Zrt. azzal a céllal jött létre, hogy csoportirányítóként a Budapest Bank, az MKB Bank és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank vezette hitelintézeti csoportok integrálásával a magyar bankrendszer második legnagyobb bankcsoportját hozza létre. Az MBH Zrt. tényleges működését 2020 decemberében kezdte meg, miután részvényapportot követően a holding társaság vált e három bank közvetlen, többségi tulajdonosává.

2021 elején kezdődhetett meg a három bankcsoport működésének öszszehangolása, az együttműködést és a prudenciális megfelelést alapvetően meghatározó csoportszintű szabályzatok kidolgozása, az egységes stratégia és üzleti tervek véglegesítése. Az MBH Zrt. még ebben az évben a fúziós folyamat felgyorsítása mellett döntött, a csoportszintű döntéshozatali struktúra hatékonyságát javító intézkedéseket vezetett be, és meghatározta a bankfúziók ütemtervét. A fúziós folyamat egyszerűsítése érdekében az MBH Zrt. pénzügyi holding társaságként megalapította a Magyar Takarék Bankholding Zrt.-t, mely részvényapportot követően az MTB Csoport új, többségi tulajdonosaként vett részt a továbbiakban a fúziós folyamatban.

2022. március 31-én került sor az MKB Bank és a Budapest Bank, valamint a Magyar Takarék Bankholding jogi fúziójára, melyet követően az MKB Bank vált az MTB anyabankjává és a Takarékbankban is közvetlen tulajdont szerzett. Mivel prudenciális megfontolások miatt az MBH Zrt. csoportirányítói funkcióját átadta az MKB Banknak, 2022. április 29-től az MKB Bank lett felelős a Csoportban a prudenciális követelményeknek való összevont alapú megfelelés biztosításáért.

A bankfúziós folyamat utolsó lépéseként 2023. április 30-án a Takarékbank beolvadt az MKB Bankba, melyet követően a fuzionált bank MBH Bankként működik tovább. Bár a jogi fúziós folyamat lezárult, a működési/IT integráció jelenleg is meghatározott ütemterv szerint zajlik, melynek

befejezését követően valósulhat meg az eredeti célként kitűzött teljes integráció.

Az MBH Csoport, ill. az alapító intézmények hazai bankrendszerben betöltött jelentős szerepe miatt az MNB a bankfúzió koncepciójának megszületésétől kezdve kiemelt figyelemmel kíséri a folyamatot, melynek gördülékeny lebonyolítása érdekében az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódva – szem előtt tartva a fúziós-integrációs folyamat prudenciális követelményeknek való maradéktalan megfelelését – folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít az intézmény számára, egyszersmind az MNB folyamatos felügyelés és vizsgálatok keretében is folyamatosan nyomon követi a csoport integrációs folyamatait, és értékeli az azokban rejlő, felmerülő kockázatokat.

4.7. ábra: MBH fúziós folyamat

2020. május 26. A Magyar Bankholding Zrt. Megalapítása.

2021. december 15. Az MKB Bank, a Budapest Bank és a Magyar Takarék Bankholding dönt az egyesülésről.

2020. december 15. Az MBH Zrt. megkezdi tényleges működését.

2022. december 9. Az MKB Bank és a Takarékbank dönt az egyesülésről.

2022. március 31. A Budapest Bank és a Magyar Takarék Bankholding beolvad az MKB Bankba.

forrás: MnB

2023. április 30. A Takarékbank beolvad az MKB Bankba.

1. 46. „Folyamatosan figyelő felügyelők” – A bankok felügyelésének modernizációja

A felügyeleti szemlélet fejlődése a hatósági, reaktív megközelítést kiegészítette egy, a kockázatokra, azok várható felépülésére fókuszáló proaktív gondolkodásmód.

Ennek az előretekintő szemléletnek a képzett és tapasztalt szakembergárda mellett kulcseleme az adat. A Big Data fejlődése olyan lehetőséget teremtett a korábbi aggregált adatszolgáltatások helyett/mellett az analitikus adatelemzés felé történő elmozdulásra, amit az MNB-nek is – más hatóságokhoz hasonlóan – célszerű volt kihasználnia.

Az analitikus adatszolgáltatások bevezetése ugyan megnövelte az adatszolgáltatók terheit, de lehetőséget biztosít arra, hogy kivezetésre kerüljenek az aggregált adatszolgáltatások. Ehhez szükség van a beküldött adatok adatminőségének és megbízhatóságának javítására, melynek érdekében elvégzett adattisztítások során az MNB együttműködik a piac szereplőivel. Az  analitikus adatokból az MNB különböző szempontok szerinti csoportosítás és lekérdezés útján több hasznos információt tud kinyerni, ami növeli az analitikus adatok értelmezése alapján levonható felügyeleti következtetések pontosságát.

Az MNB felügyeleti feladatainak magas szinten történő ellátását segíti az intézmények által az adatszolgáltatásokon kívül beküldött kvalitatív és kvantitatív adatok (bizottsági anyagok, könyvvizsgálói jelentések, kockázati jelentések, stb.) elemzése is. Ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy az MNB monitoring tevékenységével javítsa kockázatértékeléseinek pontosságát, biztosítva a felépülő kockázatok korai azonosítását és az időben történő beavatkozás lehetőségét, továbbá, hogy a kockázatok érdemben nem tudnak materializálódni, így egy intézményi reparáció útján elkerülhető a szankcionálás is. Az új keretrendszerben az MNB a helyszíni vizsgálatait is hatékonyabban tudja végezni, mivel a vizsgálati ciklusok között is fel tudja mérni az intézmények kockázatait, és meg tudja határozni azokat a fókuszpontokat, amelyek biztosítják, hogy csak a kockázatosabbnak

tekinthető területeket vizsgálja kiemelten, csökkentve ezzel mind az MNB, mind az intézmények leterheltségét.

Amennyiben a felügyeleti tevékenységre a pénzügyi szereplők olyan szolgáltatásként tekintenek, ami segíti az általuk végzett pénzügyi szolgáltatás megfelelő színvonalú végzését, az megfelelő alapot adhat a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalomnak a megőrzésére.

A pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom törékeny, akár a legkisebb piaci szereplő krízishelyzete is képes azt megingatni. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az MNB monitoringrendszerének köszönhetően az elmúlt időszakban képes volt a krízishelyzeteket időben azonosítani, azok kezelésére korai beavatkozásokat alkalmazni és a válsághelyzetek rendszerszintű eszkalációját megakadályozni. Az MNB ezen „szolgáltatásának díja”-ként kifizetett felügyeleti díj összege nagyságrendekkel alacsonyabb költséget jelentett, mint amit a pénzügyi rendszer stabilitásába vetett bizalom megingása következtében a piac elszenvedett volna.

1. 47. Piacfelügyelés

tevékenységének megerősítése

Az MNB piacfelügyeleti tevékenységének elsődleges célja a befektetői döntések védelme, a pénzügyi rendszerbe vetett közbizalom erősítése, a piaci visszaélések, az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek megelőzése, valamint az ilyen magatartást kifejtő, illetve tevékenységet végző piaci szereplők szankcionálása. Az MNB célja, hogy a piaci szereplők olyan átlátható befektetési, pénzügyi szolgáltatások közül választhassanak, amelyek azonos szabályok mellett, azonos versenyfeltételekkel vesznek részt a pénzügyi életben, illetve célja a tőkepiac működésébe vetett bizalom erősítése a tőkepiaci folyamatok átláthatóságának és a befektetők esélyegyenlőségének biztosításával.

A fenti célok elérése érdekében az MNB az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan fejlesztette, és erősítette – akár jogszabály-módosítások útján is – a piacfelügyeleti tevékenységének eszköztárát. Erre egyik példa, hogy indokolt esetben még a folyamatban lévő piacfelügyeleti eljárások lezárása előtt az MNB megtilthatja, hogy egy jogosulatlan szolgáltató folytassa tevékenységét. Továbbá fontos változás az MNB piacfelügyeleti tevékenységének erősítésében, hogy 2021-től az MNB-nek lehetősége van a piacfelügyeleti eljárásai során a szerződéseket tartalmuk szerint minősíteni. 2022 januárjától pedig az MNB számára lehetővé vált a piacfelügyeleti eljárások során a honlapblokkolás. Ez nagy mértékben hozzájárul az MNB piactisztító tevékenység hatékonyságának növeléséhez. Ezen túlmenően az MNB kezdeményezésére szigorodtak a Büntető Törvénykönyv szabályai: 2023 elejétől ugyanis piaci visszaélésnél minősített eset, ha e bűncselekményeket tőzsdei céghez kötődő személy követi el. Emellett 2023-tól már jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek, azaz szintén bűncselekménynek minősül az engedély nélküli közösségi finanszírozási szolgáltatási; az EIOPA által vezetett központi nyilvántartásba vétel nélkül páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatási; illetve a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítői tevékenység is. Mindezeken túl az MNB folyamatosan fejleszti a tőkepiaci kereskedési szűrőrendszerét és statisztikai modelljeit is, amely hozzájárul

a piaci visszaélést felvető magatartásformák minél pontosabb és gyorsabb detektálásához.

Az MNB piacfelügyeleti tevékenysége, az elmúlt bő egy évtizedben közel 300 darab lefolytatott piacfelügyeleti eljárás és az összesen több, mint 13 milliárd forintnyi kiszabott bírság nagy mértékben hozzájárult a piac tisztításához és a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működéséhez. Ugyanakkor az MNB a szankcionálás mellett nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi tudatosság növelésére is. Emellett az MNB preventív, edukációs jelleggel már a honlapján is ismerteti a jogosulatlan pénzügyi tevékenységek főbb ismérveit, sajtóközleményeket jelentet meg, illetve közzéteszi a jogszabálysértés megállapításával lezárt piacfelügyeleti eljárásokról szóló határozatok kivonatát is.

1. 48. MiFID II

/ MiFIR

szabályozási

keretrendszer hatása a tőkepiaci

felügyelésre

A 2008-as válság továbbá a 2010-es években a tőkepiacokon tapasztalható változások indokolttá tették a MiFID rezsim felülvizsgálatát: a MiFID II / MiFIR néven emlegetett új szabályozási keretrendszer 2018. január 3-tól lépett hatályba. A MiFID II fő célkitűzése, hogy a befektetők jól tájékoztatottak legyenek, és valódi döntésképességgel rendelkezzenek, illetve a minél transzparensebb működés elérése. A piaci tapasztalatok következtében a MiFID II-ben is hangsúlyossá vált, hogy az ügyfelek vagyona ténylegesen is rendelkezésre álljon: ennek megvalósulását egy új pozíció – a safeguarding officer – megteremtésével is biztosítja, melynek kialakítását az MNB ajánlás kiadásával is támogatta. Kiemelendő, hogy a brókerbotrányok következtében az MNB már 2015-től megerősítette az ügyfélkövetelések védelmét, de emellett a MiFID II bevezetése megerősítette az MNB szabályozási célját és felügyelési gyakorlatát.

A MiFID II-ben a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó ösztönzési rendszer szabályai és az ügyféltájékoztatással kapcsolatos előírások is szigorodtak. Ennek megfelelően a befektetési szolgáltató csak olyan díjat fogadhat el harmadik féltől, amelyet teljes egészében visszajuttat az ügyfélnek, vagy amelyet az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatás fejlesztésére fordít. A MiFID II a független alapon nyújtott befektetési tanácsadás és a portfoliókezelés vonatkozásában azt az előírást vezette be, hogy a szolgáltató nem fogadhat el olyan díjat vagy juttatást, amelyet harmadik fél fizet a nyújtott szolgáltatás kapcsán. Továbbá a MiFID II előírja, hogy a befektetők az általános tájékoztatás mellett a saját befektetési tevékenységük vonatkozásában felmerült díjakról és költségekről személyre szóló előzetes és utólagos kimutatást kapjanak.

Az MiFID II bevezetésével az ügyfelekre vonatkozó alkalmassági, megfelelési tesztekkel kapcsolatos szabályozás is változott. Eszerint a befektetési szolgáltatóknak a korábbiaknál részletesebben szükséges feltérképezniük az ügyfél veszteségviselő képességét és kockázatvállalási hajlandóságát.

A MiFID II-t a közvetlenül alkalmazandó MiFIR rendelkezései egészítik ki. Ezek alapvetően a kereskedési helyszínekre vonatkoznak és a kereskedési folyamat transzparenciájának növelése céljából lettek bevezetve. Ezáltal mindenki számára áttekinthetővé vált, hogy ténylegesen milyen árakon, milyen értékpapírokra, milyen kereslet és kínálat van a piacon.

2018-tól az MNB már az új szabályozási keretrendszer által meghatározott követelményeknek megfelelően végezte ellenőrzési tevékenységét. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a MiFID II/MiFIR szabályozási keretrendszer vonatkozásában számos jogértelmezési, illetve gyakorlati kérdés merült fel a befektetési szolgáltatók részéről: ezeket megválaszolandó továbbá a szabályozói elvárásoknak megfelelő üzleti gyakorlat kialakítása céljából az MNB számos egyeztetést, workshop-ot kezdeményezett.

1. 49. Új alapokon a tőkepiaci fogyasztóvédelem

A tőkepiaci fogyasztóvédelmet a MiFID II szabályozási keretrendszer 2018-as bevezetése új alapokra helyezte. Fogyasztóvédelmi szempontból a MiFID II-ben kiemelkedő újítás volt mind a nemzeti felügyeletek, mind az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy egyes tőkepiaci termékek értékesítésére korlátozásokat vagy tiltást vezethessenek be. Az ESMA ennek megfelelően a fogyasztók által elszenvedett nagyméretű veszteségekre reagálva 2018 során betiltotta a bináris opciók lakossági ügyfelek számára történő hirdetését és értékesítését, továbbá a különbözeti ügyletek (CFD) esetén pedig korlátozó rendelkezéseket vezetett be. Ezen döntéseket a fenti termékekhez kapcsolódó magas fogyasztóvédelmi kockázatok indokolták tekintettel a termékek erősen spekulatív jellegére, magas tőkeáttételére és az agresszív és esetenként félrevezető értékesítési gyakorlatra. Mivel az ESMA jogosítványa csak időleges megoldást nyújtott, az MNB – csatlakozva az európai felügyeletekhez – saját hatáskörben is átvette az ESMA intézkedését, és betiltotta, illetve korlátozta ezen termékek lakossági értékesítését. Ma már EU-szerte kisebb eltérésekkel ugyan, de egységes szabályozás működik ezen termékek értékesítését illetően.

A 2018-ban a MiFID II mellett a tőkepiaci fogyasztóvédelem vonatkozásában újdonságként bevezetésre került a lakossági csomagtermékeket szabályozó PRIIPs-rendelet is. A rendelet célja az összetett termékekkel kapcsolatos információk összefoglalása legfeljebb három oldal terjedelemben egy ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum-ban (a KID-ben).

Az új tájékoztató gerincét a termék működésének, valamint a termékhez kapcsolódó kockázatok bemutatása adja, de ez az alapok esetén már megszokott kiemelt befektetői információkhoz hasonló dokumentum azonban egy szélesebb tőkepiaci termékkört foglal magában, köztük származtatott ügyleteket, CFD-ket.

Az elmúlt években EU-s szinten fókuszba került a felügyeleti gyakorlatok, jogértelmezések összehangolása. Ennek megfelelően az ESMA által

koordinált közös felügyeleti fellépések során az MNB egy-egy fogyasztóvédelmi témakör vonatkozásában a szabályoknak való megfelelést részletesen ellenőrzött – ilyen témakörök voltak például a megfelelésértékelés, az alkalmasságértékelés, a termékirányítás, a költségtájékoztatás. Az ellenőrzési tapasztalatok eredményekképpen az MNB számos felügyeleti iránymutatást, elvárást fogalmazott meg előmozdítva a hazai piaci gyakorlat egységesítését.

A tőkepiaci fogyasztóvédelem sokat fejlődött az elmúlt években, és jelenleg ma már az MNB stratégiájában és felügyeleti gyakorlatában is kitüntetett szereppel bír – ugyanez tapasztalható nemzetközi szinten is. A klasszikus tőkepiaci termékek mellett az elmúlt években számos tőkepiaci termékinnováció jelent meg – lásd például a kriptoeszközök térnyerését –és ez szükségessé teszi, hogy a tőkepiaci fogyasztóvédelmi szabályozás és gyakorlat lépést tartson ezekkel.

1. 50. Stabilizáció

és fogyasztóbarát szemlélet erősítése a biztosítási és pénztári

szektorban

A biztosítók és az ügyfelek közötti információs egyenlőtlenségek és jogi erőviszonyok kiegyensúlyozása mindig fontos törekvés volt a szabályozásban. Az MNB nyugdíjbiztosítási ajánlása a prudenciális szempontok mellett világos célként határozta meg a fogyasztóvédelem megerősítését és a preventív szemlélet kiterjesztését. Az ajánlás a költségekre, a teljes költségmutató (TKM) mértékére elvárást fogalmaz meg. Az etikus életbiztosítási koncepció célja az átláthatóság elősegítése, a megfelelő ár-érték arány kialakítása, az ügyfélközpontú befektetési szabályok bevezetése, az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a félreértékesítések kockázatának csökkentése. Az ajánlás 3,54,25 százalékos sávban határozza meg a maximum alkalmazható TKM-értékeit. A koncepció bevezetésének hatására a piacon lévő termékek költségszintje jelentősen csökkent, és eltűntek a kimagaslóan drága termékek.

A nem-életbiztosítási ágban az MNB a fogyasztók számára két legfontosabb piacra, a lakásbiztosításokra, illetve a kgfb-re fókuszált. A lakásbiztosítások esetében egy a biztosítási piacon korábban nem alkalmazott termékminősítési rendszert vezetett be 2019-ben, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást (MFO). Az MFO célja egy olyan egységes, csomagalapú lakásbiztosítási termék keretrendszerének kialakítása volt, amely a kockázatok széles körét lefedő, valós veszélyektől védi a fogyasztót. A kgfb-piacon pedig főként az árazás megalapozottsága a legfontosabb szempont, ami az ügyfelek számára lényeges jellemzők javítását eredményezheti.

A több mint egymillió taggal rendelkező nyugdíjpénztári és a hasonlóan jelentős súlyú egészség- és önsegélyező pénztári szektor társadalmi és gazdasági szerepére tekintettel az MNB kiemelten fontosnak tartja a megfelelő tájékoztatást, a fogyasztók választásának elősegítését könnyen elérhető, összehasonlításra alkalmas információkkal. Az MNB honlapjának megújítása során 2020 szeptemberében ezért került élesítésre egy új pénztári gyűjtőoldal, ahol a fogyasztó eléri például az MNB TKM-keresőjét; a portfóliók napi árfolyam adatait; hozam- és díjterhelési adatait; a pénztárak éves beszámolóit; szabályzatait.

A tisztességes verseny fenntartása és a transzparencia érvényesülése céljából fejlesztette tovább az MNB a pénztárak díjterhelési mutatórendszerét. 2018-ban alakította ki a korrigált díjterhelési mutatót, amelynek célja, hogy eltérő időszakokat is összehasonlítható módon egy értékben mutassa az adott pénztár által levont költségek nagyságát. Ezt követően dolgozta ki, és vezette be sikeresen az MNB 2019-2020-ban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra a pénztári teljes költség mutató (TKMNYP) számítási módszertanát, amely a már korábbról ismert és elterjedt biztosítási TKM módszertanához hasonló, így összehasonlíthatóvá válhattak az MNB TKM kereső alkalmazásban. Az MNB kiemelt figyelmet fordít a befektetési költségekre, így a felügyelési tevékenységen túlmenően szabályozó eszközeivel is segíti a piaci szereplőket a költséghatékony vagyonkezelés kialakításában. Ennek eredményeként folyamatosan csökkentek a tagok által viselt költségek: 2013-tól a már akkor is alacsonynak mondható, 0,86 százalékos korrigált díjterhelési mutató 15 százalékkal, 0,73 százalékra csökkent 2023-ra.

4.8. ábra: Pénztári és biztosítói költségmutatók evolúciója

Pénztári díjterhelési mutató felügyeleti kezdeményezésre

Életbiztosítási TKM MABISZ önszabályozással (BMR modell alapján a banki THM-hoz hasonlóan)

Az etikus életbiztosítás koncepción belül MNB TKM rendelet

EU szabályozás: KID „hozamhatás mutató” (MNB részvétel a munkacsoportban)

Korrigált díjterhelési mutató a pénztáraknál

MNB Versenyképességi program (53): TKM rendszer továbbfejlesztése és kiterjesztése a pénztári szektorra TKMNyp MNB ajánlás → konvergencia és összehasonlíthatóság (biztosítási és pénztári szektor között)

forrás: MnB

MAKROPRUDENCIÁLIS POLITIKA, SZANÁLÁS V.

51. A lakossági hitelezés egészséges szerkezetének biztosítása adósságfékek bevezetésével

52. A lakáshitelek kamatkockázatának érdemi csökkentése

53. A Minősített Fogyasztóbarát feltételrendszer bevezetése

54. A stabil banki finanszírozást biztosító előírások bevezetése, a külső sérülékenység mérséklése

55. A banki sokkellenállóképesség növelése addicionális tőkekövetelmények útján

56. A pénzügyi stabilitás fenntartása a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetben is a prudenciális szabályok dinamikus alakítása útján

57. Az MNB szanálási tevékenysége megerősíti a bankok felkészültségét egy esetleges válságkezelésre

58. Az MKB Bank szanálása

1. 51. A lakossági

hitelezés egészséges szerkezetének biztosítása

adósságfékek bevezetésével

Az MNB 2015-ben vezette be a háztartások túlzott eladósodásának megakadályozására az úgynevezett adósságfék előírásokat. A kötelező érvényű előírások megelőző jelleggel, a túlzottan kockázatos hitelkihelyezések közvetlen visszatartása útján akadályozzák meg a hitelfelvevők túlzott eladósodását. A felállított limitek elsődleges célja, hogy a hitelállomány növekedése egészséges szerkezetben és fenntartható módon valósuljon meg, illetve mérsékelje a túlzott hitelkiáramlás kialakulásának kockázatát.

Az MNB által 2024-ig már aktivált hazai adósságfék keretrendszer az ún. hitelfedezeti mutatóra (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó limiteket foglalja magába. A HFM szabály a hitelfelvevők által felvehető maximális hitelösszeget a hitelfedezet forgalmi értékének arányában korlátozza, mérsékelve ezzel a hitelnyújtók potenciális nemteljesítéskori veszteségét. A JTM korlát a maximálisan vállalható törlesztőrészlet összegét a hitelfelvevők havi nettó rendszeres és igazolt jövedelme arányában határozza meg. A megfelelő jövedelmi puffer fenntartása útján az előírás jelentősen mérsékli az adósok nemteljesítési kockázatát. Figyelemmel arra, hogy az előírások szerződéses szinten gátolják meg a túlzottan kockázatosnak ítélt hitelügyletek kihelyezését, az eszközök fontos fogyasztóvédelmi céllal is bírnak, mivel az egyes adósok szintjén mérséklik a túlzott eladósodás kockázatát. Emellett az előírások a fogyasztói köztudatba való fokozatos beépülés útján a pénzügyi tudatosság erősítéséhez is nagyban hozzájárultak.

Az MNB az adósságfék előírások folyamatos finomhangolása útján is hozzájárult a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékléséhez és a szabályozás rugalmasságának javításához. A hitelfelvevők kamatkockázatának csökkentésére az MNB 2018 októberétől kamatkockázat szerint differenciált, a változó kamatozású vagy rövid ideig kamatfixált jelzáloghitelekre vonatkozó alacsonyabb JTM korlátok bevezetéséről döntött. Emellett az online hitelezési folyamatok térnyerésének támogatása érdekében az MNB 2021. februártól lehetővé tette a statisztikai ingatlan-értékbecslés alkalmazását

a HFM számítása során. 2023. január 1-jétől az MNB javaslatára elérhetővé vált a teljes adósság jövedelemarányos korlátozásának eszköze is, amelyet az MNB egyelőre az alacsony kockázatok miatt nem alkalmazott. 2024-től a fiatal első-lakásvásárlók lakáshitel-felvételi lehetőségeinek kockázatarányos támogatása érdekében esetükben az MNB magasabb, 90 százalékos HFM limit bevezetéséről döntött, amivel a minimálisan szükséges önerő mértéke az érintett hitelfelvevők esetén a felére csökkent. 2025. januártól pedig a hazai ingatlanok energetikai hatékonyságának javításának támogatása érdekében az MNB által meghatározott zöld feltételeknek megfelelő hitelek esetén is 90 százalékos maximális HFM limit vált elérhetővé, valamint jövedelemtől függetlenül elérhetővé vált a maximális 60 százalékos JTM limit.

5.1. ábra: A lakáscélú jelzáloghitel-kihelyezés JTM és HFM szerint

2015.I. II. III. IV. 2016.I. II. III. IV. 2017.I. II. III. IV. 2018.I. II. III. IV. 2019.I. II. III. IV. 2020.I. II. III. IV. 2021.I. II. III. IV. 2022.I. II. III. IV. 2023.I. II. III. IV. 2024.I. II. III.

JTM >40 és HFM ≤70

JTM >40 és HFM >70

JTM ≤40 és HFM >70 10 éves BIRS hozam (j.t.)

Megjegyzés: Volumen szerint.

Az adósságfék előírások bevezetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világgazdasági válság után újrainduló lakossági hitelezés fenntartható szerkezetben, a hitelfelvevők túlzott eladósodása nélkül valósuljon meg hazánkban. 2024. harmadik negyedévének végére a teljes fennálló lakossági hitelállomány már 93 százalékát az adósságfék szabályok hatályba lépését követően, azoknak megfelelve nyújtották a bankok.

1. 52.

A lakáshitelek kamatkockázatának érdemi csökkentése

A 2008-2009. évi világgazdasági válság után felépülő hitelállomány egészséges szerkezetének biztosítása kiemelt jelentőséggel bírt. Habár a válság után a forintosítás megszűntette a jelzáloghitel-állomány árfolyamkockázatát, az újonnan nyújtott hitelek legnagyobb részét ezt követően is a kamatkockázattal szemben kitett változó kamatozású konstrukciók adták. Emiatt a változó kamatozású konstrukciók állományi súlya 2017-ig magas, 70 százalékot meghaladó szinten alakult. A válságot követő alacsony kamatkörnyezet a piaci szereplők oldalán átmenetileg elfedte a kamatkockázat jelentőségét, miközben lehetőséget is nyújtott a kedvező kamatok tartós fixálására.

5.2. ábra: Új lakossági jelzáloghitel-kihelyezés deviza és kamatperiódus szerint

Deviza - Változó kamatozású

Deviza - 1 éven túlra kamatfixált

Forint - Változó kamatozású

Forint - 1 éven túlra kamatfixált

Devizahitelek aránya (j.sk.)

Változó kamatozású hitelek aránya (j.sk.)

Az MNB a háztartások kamatkockázattal szembeni kitettségének mérséklése céljából számos intézkedéssel támogatta a leginkább érintett lakáshitelek kamatfixálását:

• 2017. április 1-jétől bevezetésre került a  Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozás, amely közvetetten, a jelzáloglevél-piac mélyítésével és így a hosszú lejáratú, fix kamatozású források bevonásának elősegítésével ösztönözte a fix kamatozású jelzáloghitel-nyújtást.

• A 2017. júniusban elindított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítés a hosszabb kamatperiódussal és maximált kamatfelárral nyújtott minősített lakáshitelek térnyerése útján ösztönözte a fix kamatozású hitelkonstrukciók iránti ügyfélkeresletet és ezen keresztül a banki kínálat növekedését is.

• 2018 októberétől az MNB az adósságfék előírásban is a kamatfixált jelzáloghitelek felé terelte a piacot a kamatperiódus szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) limitek előírása útján. Ez az MFL minősítés megjelenésével már elterjedt kamatfixált hiteleket a még hosszabb, jellemzően 10 éves kamatperiódusok vagy a teljes futamidőre fixált konstrukciók irányába terelte.

• Az  MNB 2018 során monetáris politikai célú kamatcsereeszköz (MIRS) alkalmazásával és jelzáloglevél-vásárlási programmal járult hozzá a jelzáloglevél-kibocsátás további emelkedéséhez és a laza monetáris kondíciók jelzáloghitel-piaci érvényesüléséhez.

Az intézkedések hatására jelentősen mérséklődött a háztartások kamatkockázattal szembeni kitettsége, ami a magas inflációs és kamatkörnyezetben nagyban mérsékelte a pénzügyi stabilitási kockázatok realizálódását. 2018 végére a tartósan kamatfixált konstrukciók általánossá váltak a lakáshitel-piacon. A változó kamatozású konstrukciók kihelyezésének és így utánpótlásának megszűnésével a fennálló állomány amortizációja is felgyorsult, és e termékek részesedése a fennálló lakáshitel-állományon belül a 2017-ben jellemző 70 százalék körüli szintről 2024. harmadik negyedévének végére mintegy 13 százalékra csökkent, ami már nem jelent rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatot.

1. 53. A Minősített

Fogyasztóbarát feltételrendszer bevezetése

Az MNB fogyasztóvédelmi szempontokat is szem előtt tartva, a bankrendszer versenyképességének és pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében, 2017 nyarán indította el a Minősített Fogyasztóbarát minősítési keretrendszert. Elsőként a lakáshitelek piacán vezette be a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) védjegyet, majd a minősített termékek kezdeti sikere után több lépésben a keretrendszer kibővítése mellett döntött, így 2020-ban a fogyasztók számára elérhetővé vált a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO), majd 2021-ben ezt követte a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH).

A Minősített Fogyasztóbarát program keretében a bankok önkéntesen, pályázat útján kaphatnak minősítést a jegybanktól, igazolva, hogy a minősítéssel forgalmazott termékük megfelel az MNB által meghatározott kritériumrendszernek. Az MFL és MSZH minősítés egyik sarokpontját a fogyasztóvédelmi elemek jelentik, így a termékhez kapcsolódóan maximalizált ügyintézési határidők, egységes, könnyen átlátható, a jogszabályi maximumoknál kedvezőbb díjstruktúra alkalmazandó, továbbá a pénzügyi tudatosság növelése érdekében kötelező az egységes szerkezetű és tartalmú figyelemfelhívás és tájékoztatás. A minősített termékek az MNB által üzemeltetett, független online összehasonlító oldal és a digitalizációs átállás ösztönzése útján a piaci verseny élénkítését is támogatják. Az online folyamatok elterjedésének támogatása érdekében az MSZH termékek esetében kötelező a teljeskörű online szerződéskötés, az MFL termékek esetén pedig a szerződéskötés kivételével a digitális igénylés biztosítása. A hazai lakásállomány energetikai megújulásának elősegítése érdekében az MNB zöld mandátumával összhangban az MFL keretrendszer a zöld hitelcélok bankrendszeri finanszírozását is támogatja.

A fogyasztók számára 2020 márciusától elérhető Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások magas szintű szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleknek, fölösleges többletszolgáltatások és -kiadások nélkül, könnyen összehasonlítható módon. Az MFO minősítés a lakásbiztosítási piaci verseny

élénkítése és a kedvező fogyasztóvédelmi jellemzői mellett a pénzügyi stabilitás növeléséhez is hozzájárul a lakáshitelek ingatlanfedezeti értékének fenntartását szolgáló biztosítási piac hatékonyabb működésén keresztül.

A minősített termékek mindhárom piacon meghatározó termékké váltak. Az MFL indulása óta 2024. év végéig több, mint 3210 milliárd forint értékben, közel 220 ezer MFL szerződést kötöttek. A keretrendszer nagy mértékben hozzájárult a fix kamatozású lakáshitelek elterjedéséhez, a kamatfelár maximálásával és az összehasonlíthatóság erősítésével pedig a bankok közötti kamatfelárak szórása is mérséklődött. Az MSZH esetében a hitelnyújtók több, mint 500 milliárd forint értékben folyósítottak minősített személyi hitelt, mintegy 122 ezer szerződéskötés mellett 2024. szeptemberig, az MFO esetében pedig 2024. szeptemberig már 14 biztosítóból 13-nál érhető el az MFO, melyből indulás óta több, mint 87 ezer szerződést kötöttek több, mint 5100 milliárd Ft biztosított vagyon mellett. A minősített keretrendszer attribútumai, úgy mint az átláthatóság, az egyszerű termékstruktúra vagy a kiszámíthatóság, irányadóvá váltak az egyéb, nem minősített termékek esetében is.

5.3. ábra: Minősített Fogyasztóbarát keretrendszer evolúciója

2021 MSZH indulása

2020 MFO indulása

2017 MFL indulás

2022 Teljesen online minősített személyi kölcsönök

2023 Zöld MFL termékek megjelenése

2025 Zöld és online MFL és MSZH feltételek erősítése

A minősített keretrendszer dinamikus bővülésével támogatja a fogyasztói igényeket

1. 54. A stabil

banki finanszírozást biztosító előírások bevezetése, a külső sérülékenység mérséklése

A 2007-2008-as nagy pénzügyi világválság bebizonyította, hogy a likviditási és finanszírozási kockázatok kiemelt jelentőséggel bírnak a pénzügyi rendszer stabil működésében. A hazai bankrendszer kapcsán pedig világos lett, hogy az elsősorban a fenntarthatatlan lakossági devizahitelezéshez kapcsolódó hasonlóan kockázatos finanszírozási gyakorlatok súlyos pénzügyi rendszeri, nemzetgazdasági és társadalmi költségekkel járnak.

Ezen tanulságok kezelése érdekében nemzetközi szintű válasz született, hiszen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság likviditás-finanszírozási sztenderdeket dolgozott ki, amely alapján EU szinten 2015-ben hatályba lépett a likviditásfedezeti ráta (Liquidity Coverage Ratio, LCR), illetve 2021-ben a nettó stabil forrásellátottsági ráta (Net Stable Funding Requirement, NSFR) is, mint egységes szabályozási követelmény. Ezek bevezetése azonban egyrészt a jogalkotási folyamatok miatt évekig elhúzódott, illetve tartalmukat tekintve nem minden esetben voltak alkalmasak az országspecifikus kockázatok mindegyikének kezelésére. Így tehát szükség volt az EU követelményeket egyrészt megelőző, illetve azokat kiegészítő nemzeti likviditási-finanszírozási szabályozásokra is.

Az MNB 2012-től fokozatosan több olyan nemzetközi összevetésben is egyedülálló, a bankrendszer egészét érintő likviditási és finanszírozási kockázatokat kezelő makroprudenciális szabályozást vezetett be, amelylyel ellenösztönözte az egyedi és a bankok összességét érintő rövid és hosszabb távú fizetőképességet veszélyeztető üzleti gyakorlatok kialakulását, illetve érdemben növelte a pénzügyi rendszer ezen kockázatokkal szembeni ellenálló képességét.

Megfelelő időzítés és banki alkalmazkodás mellett az MNB bevezette, és többször felülvizsgálta a rövid lejáratú likviditási kockázatokat célzó, egyszerű LCR mutatóként felfogható betétfedezeti mutatót (BFM) és mérlegfedezeti mutatót (MFM), melyeket aztán az LCR hatályba lépésekor vezetett ki az eszköztárból, illetve a finanszírozási kockázatok különböző aspektusait célzó olyan elvárásokat, mint az NSFR-hez hasonló logikájú, de a devizális kockázatokat célzottan megragadó DMM, a túlzott mérlegen belüli nyitott devizapozíciót és a mérlegen kívüli devizafinanszírozást korlátozó devizaegyensúly

mutató (DEM), a pénzügyi vállalati forrásokra való túlzott ráhagyatkozást maximáló bankközi finanszírozási mutató (BFM), valamint a forint lejárati összhang biztosítását és a jelzáloglevél piac fejlesztését szolgáló jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) előírásokat. Ezen a nemzetközi szinten egyedülállónak tekinthető eszköztár képes csökkenteni a hazai rendszerszintű likviditási és finanszírozási sokkok kialakulásának valószínűségét.

5.4. ábra: Az MNB likviditási és finanszírozási követelményeinek való megfelelés és annak változása (2024. szeptember 30-i állapot szerint)

EU-szintű bázeli követelmények

Nemzeti makroprudenciális követelmények

Szabályozási limit(ek)

2 évvel korábbi átlag

5 évvel korábbi átlag

10 évvel korábbi átlag

Megjegyzés: DMM – Devizafinanszírozás megfelelési mutató, DEM – Devizaegyensúly mutató, BfM – Bankközi finanszírozási mutató, JMM – Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató, lcr – likviditásfedezeti mutató, nsfr – nettó stabil finanszírozási ráta. a kék téglalap szélei az eloszlás alsó és felső kvartilisét jelölik, a sötétkék vonal végei pedig az eloszlás 10. és 90. percentilisét. lcr esetén jelzálogbankok és lakás-takarékpénztárak nélkül, solo adatok alapján. nsfr esetén jelzálogbankokkal és lakás-takarékpénztárakkal együtt, solo adatok alapján. Bevezetés időpontját megelőző szektorátlagok esetén becsült adatok alapján. forrás: MnB

Többek között ezen követelményeknek köszönhetően a hazai bankrendszer megfelelő sokkálló képességgel nézett szembe a 2020-tól több hullámban érkező, a pénzügyi rendszert is érő sokkokkal, így a koronavírus világjárvánnyal és a geopolitikai feszültségek érdemi növekedésével összefüggően kialakult tartósan komplex gazdasági helyzettel.

1. 55. A banki

sokkellenállóképesség növelése addicionális tőkekövetelmények útján

Az elégtelen szabályozás és a bankrendszer sérülékenysége jelentős negatív makro-pénzügyi következményekkel és társadalmi hatásokkal járt a 2007-2008-as pénzügyi válságot követően. A fenntarthatatlan devizahitelezéssel és sérülékeny finanszírozással jellemezhető, elégtelenül tőkésített banki transzmisszió Magyarországon extrém költségeket, erőteljes banki és ügyféloldali mérlegalkalmazkodást és átlag feletti prociklikalitást eredményezett. Ez hosszú évek krízismenedzsmentjét igényelte a felépült rendszerkockázatok leépítése érdekében.

Erre reagálva a bázeli alapokon az EU-ban és így Magyarországon is megerősítésre került a tőkekövetelmények szabályozása, megerősítve az első pilléres szabályozói tőkeelvárásokat, másrészt bevezetve a második pilléres felügyeleti tőkekövetelményeket, valamint a makroprudenciális jellegű addicionális direkt és indirekt tőkekövetelményeket is. Az MNB a hazai rendszerkockázatok alakulását is figyelembe véve aktívan és innovatívan alkalmazta a rendelkezésre álló mozgásterét megfelelő mértékű sokkellenállóképességet építve és rugalmasan reagálva a rendszert ért sokkhatásoknál.

Az anticiklikus tőkepuffer (Countercyclical Capital Buffer, CCyB) rezsimet az MNB 2016 óta működteti. Az MNB az alacsony kockázatoknak megfelelően először 2022-ben döntött a hazai kitettségekre vonatkozó CCyB-ráta 2023. július 1-jei 0,5 százalékra emeléséről. A döntést főként a lakáspiaci és ahhoz kötődő bankrendszeri rendszerkockázatok magas és növekvő szintje indokolta. Az ezt követően kialakult magas inflációra, a hitel- és lakáspiaci kockázatok csökkenésére, valamint az általános gazdasági bizonytalanságra tekintettel azonban a tőkepuffer aktiválását az MNB elhalasztotta. Végül 2024. július 1-jétől 0,5 százalékos CCyB rátát írt elő az MNB, 2025. július 1-jétől pedig az ún. pozitív neutrális megközelítést alkalmazva semleges kockázati környezetben is minimum 1 százalékra emelkedik az előírt ráta mértéke, megfelelő feloldható puffereket eredményezve és kihasználva a bankrendszernek a kamatkörnyezet változásából eredően kialakult rendkívül magas jövedelmezőségét és tőkeakkumulációs képességét.

Az MNB sikeresen alkalmazta a rendszerkockázati tőkepuffert (Systemic Risk Buffer, SyRB) a kereskedelmiingatlannal fedezett projekthitelek nemteljesítéséből fakadó ingatlanpiaci, koncentrációs rendszerkockázat kezelésére. Az eszköz kialakítása, 2015-ös bejelentése és megfelelő időzített

2017-es alkalmazása a kedvező piaci körülmények között hozzájárult a megfelelő mérlegalkalmazkodás, valamint a tőkepuffer tartás útján történő sokkellenállóképesség növeléséhez. A kockázatos kitettségek leépülése után már nem effektív eszközt az MNB 2020 márciusában a koronavírus járvány hatások enyhítése érdekében határozatlan időre felfüggesztette, ám az újból növekvő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatokkal összefüggően preventív módon reaktiválta 2024-ben. Az alacsony kockázati szintek és egyes bankoknak az SyRB újbóli aktiválásának bejelentését követően tett portfólióátvilágítási intézkedéseinek köszönhetően 2024. július 1-jétől egy bank esetében sem volt szükséges effektív tőkepuffer-követelmény előírása.

Az MNB az EBA iránymutatásainak megfelelő országspecifikus módszertan alapján számolt, a bankok egyedi rendszerszintű jelentőségét mérő pontszámokkal arányosan 0,5-2 százalékos rátákat megállapítva 2016 óta alkalmazza az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények tőkepufferét (Other Systemically Important Institutions Buffer, O-SIIB). Az MNB az eredeti fokozatos bevezetést után 2020-ban a koronavírus járvány hitelezési képességet fenyegető hatásainak enyhítése érdekében átmenetileg elengedte a követelményt, majd 2024-ig újból a pufferek fokozatos, előre tervezett és teljes felépítését írta elő.

5.5. ábra: A bankszektor tőkehelyzetének és szabad tőkepuffereinek alakulása

Mrd Ft TREA %-a

2014. 03. 2014. 06. 2014. 09. 2014. 12. 2015. 03. 2015. 06. 2015. 09. 2015. 12. 2016. 03. 2016. 06. 2016. 09. 2016. 12. 2017. 03. 2017. 06. 2017. 09. 2017. 12. 2018. 03. 2018. 06. 2018. 09. 2018. 12. 2019. 03. 2019. 06. 2019. 09. 2019. 12. 2020. 03. 2020. 06. 2020. 09. 2020. 12. 2021. 03. 2021. 06. 2021. 09. 2021. 12. 2022. 03. 2022. 06. 2022. 09. 2022. 12. 2023. 03. 2023. 06. 2023. 09. 2023. 12. 2024. 03. 2024. 06. 2024. 09.

Figyelembe nem vett eredmény Szabad puffer

Makroprudenciális pufferek (O-SIIB, CCyB, SyRB) Tőkefenntartási puffer (CCoB)

II. pillér I. pillér Szabad puffer tőkepufferekkel (jobb skála) Tőkemegfelelési mutató (jobb skála)

Megjegyzés: figyelembe nem vett eredmény: az évközi vagy év végi nyereség jelentés időpontjában még figyelembe nem vehető része. forrás: MnB

1. 56. A pénzügyi

stabilitás fenntartása a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetben is a prudenciális szabályok dinamikus alakítása útján

A 2008-2009. évi világgazdasági válság után felülvizsgált nemzetközi, EU-s és hazai prudenciális keretrendszer eredményeként a hazai bankokat felkészülten érte a koronavírus-járvány okozta sokkhatás. A válságot követően, a nemzetközi, ún. bázeli előírások reformja alapján a bankoknak többek között több és jobb minőségű tőkét kellett tartaniuk, működésbe léptek a különböző kockázatokat célzó makroprudenciális tőkepuffer-követelmények, szigorodtak a likviditási és finanszírozási elvárások. A nemzetközi előírásokat kiegészítve a hazai sajátosságokra tekintettel 2012-óta több nemzeti likviditási és finanszírozási előírás, illetve 2015-ben az adósságfék előírások bevezetése is megtörtént.

A makroprudenciális szabályozói keretek felállítása nyomán a koronavírus-járvány kitörésekor a bankrendszer megfelelő tőke- és likviditási pufferekkel, stabil finanszírozási szerkezettel nézett szembe a rendkívüli helyzettel. A bankrendszer szabad és felszabadítható tőkepuffereinek öszszege 2020 elején a teljes kockázati kitettségérték 7 százaléka közelében volt, ami jelentős hitelezési kapacitást és sokkellenálló képességet tükrözött. A bankok ellenállóképességét fokozta a stabil likviditási és finanszírozási helyzet, valamint a nemteljesítő hitelállományok korábbi leépítése is, amit többek között a kiemelt kockázatot jelentő problémás projekthitelek esetén a rendszerkockázati tőkepuffer célzott alkalmazása ösztönzött. A portfolióminőség válsághelyzet ellenére való fenntartását a háztartási szegmensben az MNB adósságfék szabályai biztosították.

A járvány során hozott hazai prudenciális intézkedések a bankok hitelezési kapacitásának fenntartását szolgálták. Az MNB a banki tőkekövetelmények esetén átmenetileg eltekintett a tőkefenntartási puffer és a 2. pilléres tőkeajánlás teljesítésétől, előre bejelentett visszaépítési pálya mellett feloldotta a rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffer követelményét, és döntött az SyRB 2020. évi felülvizsgálatának határozatlan időre történő elhalasztásáról is. A likviditási előírások esetén az MNB a hazai likviditási és finanszírozási előírásokat is többször finomította. A devizafinanszírozás-megfelelési

mutató és a devizaegyensúly mutató átmeneti szigorítása a stabil finanszírozás megfelelő mértékének fenntartását preventív jelleggel biztosította. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató esetén a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények okán az előírás korábban tervezett szigorításainak halasztása mellett döntött az MNB.

A koronavírus-járvány miatti válsághelyzetben dinamikusan alkalmazott prudenciális előírások a hitelezési kapacitás növelése útján a válságból való kilábalást is nagyban segítették, miközben fenntartották a bankok megfelelő sokkellenálló-képességét is.

5.6. ábra: A koronavírus-járvány nyomán meghozott makroprudenciális intézkedések és fő jellemzőik

Módosítás jellege Eszköz Módosítás tartalma Módosítás indoka IdőtartamEredmény

O-SII (0,5-2%)

Teljes feloldás és későbbi ütemezett újraképzés

SyRB (0%) 2020-as felülvizsgálat felfüggesztése

Lazítások

CCyB (0%)

JMM

Tőkepuffer felépítésének halasztása

Banki jelzáloglevél kereszttulajdonlás ellenösztönzésének felfüggesztése

Hitelezési képesség fenntartása és növelése

Fokozatos visszaépítés 2024-ig

Romló CRE portfólióminőség miatti prociklikus hatások megelőzése 2024-ig

Ciklikus túlfűtöttség kockázatának csökkenése 2022-ig

Hosszú távú forrásbevonás támogatása és a finanszírozási költség mérséklése a bizonytalan tőkepiaci környezetben

DMM

Szigorítások

Éven túli pénzügyi vállalati források differenciált súlyozása

DEM +/-15%-os max. limit → +/-10%-ra szűkítése

Határozatlan

Banki mozgástér és bizalom fenntartása

Szükségtelen tőke és mérleg alkalmazkodás elkerülése

Banki mozgástér és bizalom fenntartása

Alkalmazkodás költségének mérséklése kedvezőtlen piaci körülmények között

Esetleges hazai és határon átívelő pénzügyi piaci, ill. tőkeáramlási hatások és a tagországi szabályozási bizonytalanságok 2020. március –szeptember

forrás: MnB

A potenciális kockázatok nem realizálódtak, érdemi hatások nem jelentkeztek

1. 57. Az MNB

szanálási tevékenysége megerősíti a bankok felkészültségét egy esetleges válságkezelésre

A szanálási keretrendszer hatékony alternatívája az állami bankmentéseknek és banki felszámolásoknak. A 2007-2008-as pénzügyi válság rámutatott, hogy a nemzetállamok nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a pénzügyi intézmények válsághelyzetének kezelésére. A felszámolás a válság tovább terjedésével fenyegetett, aminek alternatívája az állami bankmentés volt. Ennek forrása az állampapírok jelentősen megnövelt mértékű kibocsátása volt, mely több esetben a túlzott eladósodás révén a nemzetgazdaságok sérülékenységének növekedésével járt. A pénzügyi válság kezelése így állami adósságválsággá transzformálódott. Ennek alternatívájaként kialakított szanálási keretrendszerben a válságkezelés az erős jogosítványokkal felruházott szanálási hatóság feladata, és a válságkezelés finanszírozása elsődlegesen a bankok tulajdonosait, végső soron pedig a pénzügyi szektor szereplőit terheli.

A szanálási tevékenység MNB-n belüli kialakítása első volt Európában, az egyik első sikeres szanálást is az MNB hajtotta végre. Az MNB 2013-ban került kijelölésre, mint szanálási hatóság, és az elsők között implementálta a szanálási keretrendszert lefektető uniós irányelvet (BRRD). Az új keretrendszer legjelentősebb újdonsága a válságkezelési eszköztár szabályozásán túl a hatóságok és intézmények felkészültségének erősítése a szanálási tervezésen keresztül, mely megteremti a gyors és hatékony válságkezelés alapját. Az MNB a kezdetektől fogva élen járt a keretrendszer hatékony működéséhez szükséges belső módszertanok kidolgozásában, és elsőként indította útjára 2014-ben a felelősségi körébe tartozó nemzetközi bankcsoport (OTP Bank) szanálási kollégiumát.

A szanálási tervezés folyamatos tevékenység, célja, hogy az MNB – az intézményekkel együttműködve – „békeidőben” felkészüljön egy esetleges válság kezelésére. Ennek keretében egységes módszertanok alapján előzetesen értékeli, hogy az adott intézmény válsága esetén indokolja-e közérdek a beavatkozást, meghatározza, hogy milyen kritikus funkciókat szükséges fenntartani, és kialakítja azt a szanálási stratégiát, ami leginkább

képes a pénzügyi stabilitás megóvása mellett megvalósítani a szanálási célokat. A kialakított és folyamatosan mélyített szanálási tervek megvalósíthatóságát az MNB éves szanálhatósági vizsgálataiban értékeli, és az esetleges akadályok elhárítását, a szanálhatóság erősítését célzó feladatokat jelöl ki az intézményeknek.

5.7. ábra: A szanálási tervezés folyamata

Szanálási terv felülvizsgálata

Szanálás szükséges?

Szanálási stratégia meghatározása

Tervezést támogató módszertanok fejlesztése

Akadályok elhárítása

Szanálási eszközök választása

Akadályok azonositasa

Szanálás szükséges?

forrás: MnB.

Az MNB 2024-ben fontos mérföldkövet ért el a válságkezeléshez szükséges források biztosításával. A hazai intézmények kötelesek folyamatosan megfelelni a szavatoló tőkére és leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek (MREL). Az MNB a követelmény megállapítását transzparensen, az első alkalommal 2018-ban publikált egységes alapelvek és módszertan mellett végzi. Az MNB az alapelvek kialakításakor és felülvizsgálatakor is a pénzügyi stabilitási védőháló megfelelő erőssége mellett kiemelten szem előtt tartja az egyenlő versenyfeltételek és a hazai intézmények nemzetközi versenyképességének biztosítását. Az MREL-követelmények első, teljes mértékű teljesítési céldátuma 2024. január 1 volt, az előírásoknak minden intézmény megfelelt.

1. 58. Az MKB Bank szanálása

Az MNB úttörő szerepet vállalt az európai uniós, harmonizált szanálási keretrendszer gyakorlati megvalósításában, elsőként alkalmazva azt az elsősorban kereskedelmi ingatlanhitelezésből eredően veszteségeket felhalmozó MKB Bank Zrt. (MKB Bank) vonatkozásában.

A Magyar Állam 2014 szeptemberében megvásárolta a bankot a német Bayerische Landesbanktól, de a tőkehelyzetét csak ideiglenesen tudta helyreállítani.

A 2014 decemberében a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a törvényi feltételek fennállására tekintettel elrendelt, másféléves szanálási eljárás során elsősorban a nem-teljesítő kereskedelmi ingatlanhiteleknek az MKB Bankról történő leválasztása volt a cél. Elsőként az érintett portfólió-elemek piaci értékesítésére került sor a vagyonértékesítés szanálási eszközzel nyílt, átlátható, nem diszkriminatív, ármaximalizáló eljárásban közel bruttó 100 milliárd forintos vételáron.

A vagyonértékesítést követően, a piaci keresletet nem mutató, bruttó 214 milliárd forint értékű eszközök kerültek két fázisban a Szanálási Alap által létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-hez (MSZVK), amely felett törvény alapján a tulajdonosi jogokat az MNB gyakorolja. Először a kötelezettségek leválasztásra kerültek a bank tulajdonában álló MKB Pénzügyi Zrt.-re, az ingatlanok pedig a Resideal Zrt.-re, majd e két társaság részvényei az MNB által alkalmazott eszközelkülönítés szanálási eszközzel az MSZVK tulajdonába kerültek az MKB Banknak fizetett, a becsült piaci árat 32 milliárd forinttal meghaladó ellenérték fejében, és amelyhez a forrást a Szanálási Alap biztosította.

Az ellentérték piaci árat meghaladó részét, mint az uniós szabályok szerinti állami támogatást az Európai Bizottság engedélyezte, a támogatás ellentételezésére a Magyar Állam jelképes összegért az MSZVK Zrt.-re ruházta a bank tulajdonjogát, továbbá a 2019. december 31-ig tartó szerkezetátalakítási időszakra további kötelezettségeket (kereskedelmi ingatlanok

hitelezésének leállítása; akvizíciós tilalom és korlát; a lakossági devizahitelezés és osztalékfizetési tilalma; a megtisztított bank értékesítése) kellett vállalni.

5.8. ábra: Az MKB Bank szanálási akcióterve

„Megtisztított” bank

MKB

Leválasztandó eszközök

Finanszírozás

Alap

Szanálási Alap

Vagyonértékesítés piaci vevő részére

Vagyonértékesítés piaci vevő részére

MSZVK Zrt. (pénzügyi vállalkozás)

Piaci vevő

Az el nem adott eszközök tekintetében: eszközelkülönítés

Az MKB-tól átkerülnek a cégek a szanálási vagyonkezelő tulajdonába

Zrt.

Az MKB Pénzügyi Zrt-t eddig az MKB finanszírozza

Az MKB

Pénzügyi Zrt-t már nem az MKB finanszírozza

Holding struktúra (MNB irányítás alatt)

forrás: földényiné és szerzőtársai (2016)

A leválasztás eredményeként az MKB Bank tőkehelyzete stabilizálódott, ezt követően a bank a vagyonértékesítés szanálási eszköz alkalmazásával a legmagasabb árat ajánló piaci konzorcium részére került értékesítésre 37 milliárd forint vételárért 2016 júniusában, amelyből a 32 milliárd forint állami támogatás is visszafizetésre került.

A MSZVK a portfólió döntő részét 2018 júniusában értékesítette a sikeres szanálást követően, amely egyrészről az eredményes szanálási vagyonkezelői munkának köszönhető, másrészről a kedvező hitelpiaci változások okán 2017-re a leválasztott portfólió piaci értéke már jóval magasabbnak mutatkozott, mint a további vagyonkezelésből várható bevételek. Ennek eredményeként a Szanálási Alaptól a portfólió-leválasztására felvett kölcsön is visszafizetésre került, ami hozzájárul a pénzügyi stabilitási védőháló erősödéséhez.

Finanszírozás!

MKB Pénzügyi Zrt.

MKB Pénzügyi Zrt.

Resideal Zrt.

Resideal

PÉNZFORGALOM, PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRÁK

59. „Fejlődés és Tradíció” – megújultak a forint bankjegyek

60. Technológiai megújulás az MNB készpénzlogisztikai működésében

61. „ Access to cash” – robusztus hazai készpénzes infrastruktúra

62. Hatékony küzdelem a bankjegyhamisítás ellen

63. Értékőrzés, figyelemfelkeltés, ismeretterjesztés – jegybanki érmekibocsátások

64. Nemzeti tulajdonba kerültek a hazai kritikus pénzügyi infrastruktúrák: a GIRO és a BÉT megvásárlása

65. Az iránymutató magyar modell: elindult az azonnali fizetési rendszer és a qvik

66. Verseny erősítése a pénzforgalomban a fogyasztókat és kereskedőket terhelő díjak fokozatos csökkentésével

67. Az elektronikus pénzforgalom évtizede: óriási fejlődés a fizetési tranzakciók elektronizálása terén és az MNB megújuló pénzforgalmi stratégiája

68. A forint a devizák elitklubjában: a régióból elsőként a magyar forint lett tag a CLS nemzetközi rendszerben

69. Modernizálódó tőkepiaci értéktár: új kiegyenlítési rendszer és stratégia a KELER-nél

70. Hazai kisértékű fizetési infrastruktúra megújítása: ciklussűrítés, biztonság növelés, központi csalásmegelőzési rendszer

71. KiberPajzs együttműködés

72. Adatvezérelt fejlesztések és ellenőrzések a pénzforgalomban: megújuló adatvagyon, új technológiák a pénzforgalom szolgálatában

73. Európai működési engedélyeket szerzett a hazai tőkepiaci infrastruktúra: EMIR és CSDR engedély megszerzése a KELER Csoportban

74. A felvigyázási keretrendszer folyamatos megújulása a stabil és a biztonságos pénzügyi infrastruktúrák működéséért

75. Biztonságos pénzforgalom: Európa élvonalában a hazai pénzforgalmi ellenőrzési gyakorlat

1. 59. „Fejlődés és Tradíció” – megújultak a forint bankjegyek

2014-2019 között átfogó bankjegycsere zajlott le, amelynek eredményeként a forintbankjegyek mind külső megjelenésük, mind pedig technológiai jellemzőik tekintetében megújultak, alkalmazkodva napjaink használati követelményeihez. Az 1990-es évek közepétől eltelt időben olyan jelentős fejlődés volt tapasztalható a bankjegyek hamisítás elleni védelmét szolgáló műszaki megoldások és a hamisításokhoz alkalmazott sokszorosító eszközök tekintetében, amely önmagában is felvetette a bankjegyek korszerűsítésének igényét.

A hamisítás elleni védelem fokozása mellett a korszerűsítésnek további célja volt az is, hogy a forintbankjegyek képesek legyenek a készpénzkezelés terén a készpénzciklus valamennyi elemében tapasztalt rohamos technológiai fejlődéssel való lépéstartásra.

Magyarország a 2010-es évek elejére a bankjegyek jegybanki, valamint a kereskedelmi bankok és készpénzlogisztikai szolgáltatók által végzett valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzése tekintetében Európa egyik legnagyobb arányban és legkorszerűbben gépesített országává lett, de emellett nagy számban jelentek meg a különböző szolgáltatásokat nyújtó automaták is, amelyek számára szintén biztosítani szükséges az azonosíthatóság műszaki feltételeit.

Mindezek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013 júniusában döntött forgalomban lévő bankjegysorozat átfogó cseréjéről.

A műszaki megújulási folyamat céljai mellett a fejlesztést végig kísérte az MNB által is őrzött grafikai tervezési és nyomtatási „tradíciók” megtartásának igénye. A jegybank úgy határozta meg a fejlesztési irányelveket, hogy

a korszerű, a magyar bankjegyeken eddig nem alkalmazott műszaki megoldások, valamint a korábbi bankjegyekről már ismert előoldali portrék és az azokkal gondolati összefüggésben lévő hátoldali képek harmonikus, új megjelenést biztosítsanak az új bankjegyeknek.

A fejlesztések során kiemelt szempont volt, hogy valamennyi felhasználói csoport számára egyszerűbbé, ugyanakkor biztonságosabbá váljon a bankjegyek kezelése. Ezért lényeges aspektus volt az egyes címletek egymástól való könnyű megkülönböztethetősége, azonosíthatósága, az ellenőrzés eszköz nélküli biztosítása, melyet a címletspecifikus színváltó nyomatok vagy hologramfóliák nyújtanak a lakosság számára.

Az új bankjegyek olyan biztonsági elemeket is tartalmaznak, amelyek a kereskedelmi szektorban dolgozó pénztárosok számára is lehetővé teszik a megbízható, a gyors, eszközös (pl.: UV-A/C lámpával történő) valódiság ellenőrzést.

forrás: Magyar nemzeti Bank

A 2014 és 2019 között sikeresen megvalósított bankjegycserének köszönhetően a hat címletből álló korszerű forint bankjegysorozat napjainkban is hatékonyan biztosítja a fokozott tempóban az automatizálás irányába haladó készpénzforgalmi környezet működését. A hamisítás ellen megfelelően védett, minden felhasználói kör által könnyen azonosítható, korszerű műszaki megoldásokat tartalmazó címletek míves grafikai megjelenésükkel méltó őrzői a magyar bankjegyek tradícióinak.

1. 60. Technológiai megújulás az MNB készpénzlogisztikai

működésében

Az MNB 2008-ban üzembe helyezett Logisztikai Központjában történik a nemzetgazdaság által igényelt, szükséges mennyiségű készpénz tárolása, valamint ki-és befizetése a hitelintézetek és a posta számára, a visszaáramló bankjegyek gépi ellenőrzése, továbbá a használatra már alkalmatlan bankjegyek megsemmisítése, illetve azok új bankjegyekkel való pótlása.

A jegybank a készpénzlogisztikai működésének automatizációja terén azt a célt tűzte ki maga elé, hogy készpénzes tevékenységét hatékonyan, biztonságosan, a korszerű technológiai lehetőségeket kihasználva lássa el. E paradigma mentén törekedett az MNB a lehető legmagasabb műszaki színvonalú bankjegyfeldolgozó géppark üzemeltetésére. Ezek a nagyteljesítményű gépsorok végzik el az MNB-be befizetett bankjegyek forgalomképesség és valódiság szerinti ellenőrzését, s a visszaforgatási folyamat során kiszűrt selejt bankjegyek zárt rendszerű megsemmisítését is. Az érintett bankjegyfeldolgozó gépek a maximális biztonsági követelmények betartása mellett 10-15 magasan képzett munkatárs irányítása, felügyelete alatt, évente mintegy 230-250 millió darab különböző címletű forintbankjegyet minősítenek, dolgoznak fel.

2020-ban az MNB igazgatóságának döntése alapján a Logisztikai Központban addig használt bankjegyfeldolgozó berendezések cseréjére került sor.

Az új bankjegyfeldolgozó rendszer mind a működési hatékonyság, mind a környezeti fenntarthatóság esetén jelentős előrelépést jelentett. Üzembe állítása ugyanis lehetővé tette, hogy a készpénzforgalomból visszaáramló és a piaci partnerek által selejtesnek minősített bankjegyeket –melyek az MNB-be áramló befizetési forgalom közel felét teszik ki – a hitelintézetek és a Posta, a jegybank által előzetesen biztosított műanyag biztonsági értéktároló dobozban szállítsák be a Logisztikai Központba. Ezek az értékszállító dobozok további átrakodási igény nélküli adagolást tesznek lehetővé a bankjegyfeldolgozás folyamata során, ezáltal mind biztonsági, mind hatékonysági oldalról előrelépést jelentenek. Másrészt kiváltották az ügyfelek által korábban alkalmazott papírdobozokat, s műanyag csomagoló fóliákat, így

tartósságuk révén környezetvédelmi szempontból is korszerűbb megoldást biztosítanak.

A beruházás sikerességének egyik fokmérője, hogy az MNB által alkalmazott új bankjegyfeldolgozó rendszer és annak szabályozása műszaki és folyamatirányítási szempontból is benchmarkként szolgál a külföldi jegybankok számára.

Az új bankjegyfeldolgozó rendszer 2020-ban történt bevezetése óta a Készpénzlogisztikai igazgatóság Európából, Ázsiából, de még az afrikai kontinensről is több jegybanki delegációt fogadott, akik saját készpénzellátási láncuk modernizációja során fel kívánják használni az MNB által kialakított jó gyakorlatokat.

1. 61. „Access to cash” – robusztus hazai készpénzes infrastruktúra

A Covid-19 járvány időszaka —számos negatívuma mellett— a készpénzhez való hozzáférés feltételeit is nehezítette, 2019-hez képest 2022. év végére már 4000 alá csökkent a kereskedelmi banki üzemeltetésben levő készpénzes automaták száma, és jelentős, több százas nagyságrendű visszaesés volt tapasztalható a pénztárral rendelkező bankfiókok számában is. Mindez azt eredményezte, hogy 2022 végére európai összehasonlításban is kifejezetten elmaradott lett a hazai ATM-hálózati lefedettség.

E kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében az MNB szabályozói beavatkozására volt szükség. A 2023. februárban hatályba lépett 1/2023 (I. 17.) számú MNB rendelet – továbbiakban Bankjegyrendelet – az alábbi előírásokat fogalmazta meg a hitelintézetek számára a kiegyensúlyozott lakossági készpénzhez való hozzáférés biztosítása érdekében.

A Bankjegyrendelet a kereskedelmi bankok által üzemeltetendő ATM-ek darabszámát elsősorban a hitelintézet által kibocsátott, készpénzfunkcióval rendelkező fizetési kártyák mennyisége alapján határozta meg. E mutató alapján négy kategóriát állapított meg a jegybank és ezek mindegyikéhez három településcsoport (fővárosi kerület, vármegyeszékhely, vármegye egyéb települése) szerint ír elő elvárt átlagos ATM rendelkezésre állási darabszámot.

A területi lefedettség mellett további elvárás, hogy az ATM-ekre eső éves átlagos készpénzfelvételi forgalom, illetve befizetési funkcióval rendelkező ATM-eknél az éves átlagos befizetési forgalom nem haladhatja meg az MNB által megállapított referenciaértékeket. A referenciaértékek megállapítása az előző év(ek) ATM készpénzfelvételi és -befizetési forgalmának alapul vételével történik, amelyet az MNB háromévente felülvizsgál.

6.1. ábra: Kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ek számának változása 2019-2024 között (darab)

A Bankjegyrendelet további lényeges eleme, hogy azoknak a hitelintézeteknek, akik megszűntetik a pénztárukat, kötelező pénztáranként legalább 2 darab bankjegy-be és kifizetésre is alkalmas ATM berendezést üzembe helyezniük. Abban az esetben pedig, ha a hitelintézet nem szünteti meg, de különböző adminisztratív eszközökkel, például díjakkal, ki-és befizetési limitekkel olyan jelentősen korlátozza készpénzes műveleteit, hogy legalább 30%-kal csökken a pénztári készpénzforgalom volumene, minimum egy bankjegy-visszaforgatásra alkalmas berendezést kell üzembe helyezni. Emellett a bankfióki működés során az ügyfélkiszolgálás várakozási ideje a pénztári szolgáltatások esetén nem lehet hosszabb, mint az egyéb pénzügyi szolgáltatásoké.

A bemutatott jogszabályi környezet megteremtésével az MNB szabályozási célja az, hogy a hazai készpénzforgalmi infrastrukturális hálózat kialakítása, fenntartása és működtetése során az üzemeltetők üzletpolitikai, költséghatékonysági megfontolásai mellett az ellátásbiztonság, valamint a „fair” lakossági készpénzhez jutás lehetőségének szempontjai is érvényesüljenek. Ezáltal a társadalmi költségek allokációja szempontjából igazságosabb, továbbá az ellátásbiztonság szempontjából robusztus országos készpénzhálózat alakuljon ki.

1. 62. Hatékony küzdelem a bankjegyhamisítás ellen

Az MNB egyik alapfeladata a biztonságos készpénzforgalom feltételeinek megteremtése. Ehhez kapcsolódva olyan speciális biztonsági elemek kerültek alkalmazásra a forintbankjegyeken, melyek egyrészt lehetőséget teremtenek arra, hogy a felhasználók különböző szinteken (lakosság, retail, professzionális felhasználók) akár bankjegyvizsgáló eszközökkel, akár eszközök nélkül ellenőrizhessék azokat, másrészt megnehezítik a visszaélések lehetőségét, hiszen a speciális nyomtatási technológiával készült biztonsági elemeket nem lehetséges a valódi bankjegyeken alkalmazottaknak megfelelően imitálni.

A bankjegyeken alkalmazott biztonsági elemek megismertetését célozva az MNB széleskörű bankjegyismereti oktatási tevékenységgel is törekszik a hamisítás megelőzésére. Ennek az ismeretterjesztési tevékenységnek a célja, hogy mind a lakosság, mind pedig a kiskereskedelmi és banki, postai pénztárosok magabiztos tudással rendelkezzenek a forgalomban levő bankjegyekről, azok biztonsági elemeiről, így akár eszközös vizsgálat nélkül is képesek legyenek az esetleges hamisítványok gyors felismerésére.

Az oktatási program keretében a kereskedelemben dolgozó pénztárosok számára térítésmentesen elérhető bankjegyismereti képzést biztosított a Magyar Nemzeti Bank, melynek során a helyszínen mutatták be a jegybank szakértői a pénztári körülmények között is reálisan végrehajtható ellenőrzési módszereket. Az MNB előadássorozata évente 3000-3500 fő pénztároshoz jutott el, így ezt a programot a jegybank egyik legsikeresebb ismeretterjesztési csatornájaként tarthatjuk számon.

A professzionális felhasználók oktatása mellett kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása is. Az MNB szakértői különböző nagy tömegeket vonzó, nyilvános rendezvényeken (EFOTT, pályaorientációs nap, Múzeumok Éjszakája) osztottak meg a bankjegyekről olyan információkat, melyek mind az egyéni ellenőrzés megismerését komplexen elősegítették.

Hangsúlyt helyeztünk a legfiatalabb korosztály, a gyermekek „képzésére” is.

Az elmúlt években olyan bankjegyismereti oktatási programot és tematikát alakítottunk ki, mely alkalmas arra, hogy az óvodásoktól egészen a felnőttekig játékos formában segítse a forgalomban lévő érmékkel és bankjegyekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítását. A program keretei között –részben kapcsolódva a Pénzhét rendezvényeihez – évente megközelítőleg 2000 gyermek bankjegyismereti képzéséről gondoskodtak a jegybank szakértői.

Az oktatási tevékenység mellett a megelőzést szolgáló hatósági együttműködést alapozza meg az ORFK és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött együttműködési megállapodás, mely lehetőséget teremt a közvetlen kapcsolattartásra és a kölcsönös információmegosztásra, szükség esetén napi szinten is.

A 2010-es évek közepétől tapasztalható kedvező hamisítási helyzet a forint bankjegyeken alkalmazott korszerű biztonsági elemeken túl, nagyban köszönhető a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatos komplex bankjegyismereti képzéseinek, illetve a nyomozati munkát támogató gördülékeny hatósági együttműködésnek.

Kép: Bankjegyismereti oktatás a Pénzmúzeumban 2023-ban

forrás: pénzmúzeum

1. 63. Értékőrzés,

figyelemfelkeltés, ismeretterjesztés – jegybanki érmekibocsátások

A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket értékőrző, figyelemfelkeltő és ismeretterjesztő célzattal hazánk jelentős történelmi, tudományos és kulturális eseményei, évfordulói, valamint nemzetközi események kapcsán. A kibocsátási misszió minél szélesebb körű érvényesülése érdekében az MNB 2014 óta a nemesfém emlékérmék színesfém változatait is megjelenteti.

Az emlékérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek, azonban a fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. Az emlékérmék magas színvonalon történő gyártását és azok hivatalos, elsődleges forgalmazását a Magyar Pénzverő Zrt. végzi. A 2013-tól 2024-ig terjedő időszakban 287 különféle emlékérme jelent meg, összesen 1 656 500 példányban. Ez az adatsor 2025 márciusáig várhatóan 2 tematikában 4 tétellel növekszik, amely további 26 000 db új kibocsátású emlékérmét jelent.

2013 óta a jegybank számos új gyűjtői sorozatot indított, amelyek Magyarország történelmi és tudományos életében meghatározó személyiségeket, kulturális örökségünket, valamint nemzeti kincseinket és értékeinket hivatottak bemutatni. 2017-ben az Árpád-házi magyar szenteket és cselekedeteiket bemutató sorozat, 2021-ben az MNB-s kibocsátások legértékesebb arany emlékérméit magában foglaló „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat első darabjai kerültek kibocsátásra.

A tudományos életben elért magyar sikerek méltó elismerését célozva, további két új sorozat indult a magyar származású Wolf-díjas matematikusok, illetve Nobel-emlékdíjas közgazdászok bemutatására. A legnépszerűbb tematikákat felvonultató érmesorozatok is az elmúlt évtizedben vették kezdetüket, a magyar pásztor- és vadászkutyafajtáknak, a Magyar népmesék rajzfilmsorozat kiemelt epizódjainak, valamint a nemzeti emlékhelyeknek dedikálva.

A magyar emlékérme-kibocsátások között unikális formavilágú érmék, kreatív művészi megoldások is szerepelnek. Az alapításának centenáriumát

ünneplő jegybank – a jubileum jegyében – 100 db recét számláló recézett szélű, 100 grammos ezüst emlékérmét bocsátott ki 2024-ben, ami a forint emlékérmék történetének eddigi legnagyobb súlyú nemesfém emlékérméje. Az évforduló jelentőségére tekintettel az MNB a 100 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát is forgalomba bocsátotta.

A MAGYAR NEMZETI BANK ALAPÍTÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA KÉSZÜLT

ÉRMÉK

EZÜST EMLÉKÉRME

100 FORINTOS FORGALMIÉRMEEMLÉKVÁLTOZAT

A jegybank 2002 óta az ország kiemelt jelentőségű, össztársadalmi értékeket megtestesítő események, illetve évfordulók alkalmával a készpénzforgalomban használatos érmék emlékváltozatát is a forgalomba bocsátja. A forgalmi pénzérmék névértékével azonos címletű és méretű forgalmiérme-emlékváltozatok a gyűjtői emlékérmékhez viszonyítva jelentősen magasabb, többmilliós példányszámban jelennek meg, ezáltal hatékony figyelemfelkeltő eszköznek minősülnek. 2024-ig a forgalomban lévő érmecímletek (5, 10, 20, 50, 100 és 200 forint) mindegyikéből jelent meg emlékváltozat, összesen 53 027 000 példányban.

1. 64. Nemzeti

tulajdonba kerültek a hazai kritikus pénzügyi infrastruktúrák: a GIRO és a BÉT megvásárlása

A pénzforgalom területén felmerülő piaci kudarcok kiküszöbölésére, a közérdek érvényesítése és a fejlesztések közvetlen befolyásolása érdekében az MNB 2014 áprilisában megvásárolta a magyar elszámolóház, a GIRO Zrt. többségi tulajdonrészét. Ezt megelőzően a társaság 21 bank és az MNB tulajdonában állt, az MNB tulajdoni részesedése pedig 8,1 százalék volt, mely a vásárlást követően 86,2 százalékra nőtt. Még ebben az évben a társaság a BISZ Zrt.-vel együtt teljes mértékben a jegybank tulajdonába került. Az MNB tulajdonszerzésének célja egyrészt az alapvető pénzügyi infrastruktúrák nemzeti kézben tartása volt, ami mellett fontos szempont volt a pénzforgalmi fejlesztések hatékonyságának növelése a társadalmi érdekek figyelembevételével, és a pénzforgalmi szolgáltatók által fizetett elszámolásforgalmi díjak csökkentése is. Az MNB azon stratégiai célkitűzése, hogy az alapvető szolgáltatásokat nyújtó közmű jellegű pénzügyi infrastruktúrák lehetőség szerint nemzeti tulajdonba kerüljenek, azáltal érvényesült, hogy a VIBER és a KELER mellett a magyar pénzforgalom harmadik fontos eleme, a GIRO Zrt. is jegybanki tulajdonba került. Az MNB tulajdonszerzése ugyanakkor a fejlesztések közvetlen befolyásolása szempontjából is lényeges volt. A GIRO Zrt. megvásárlásával a főként lakossági és vállalati fizetéseket érintő fejlesztéseket az MNB tulajdonosként sokkal határozottabban tudja befolyásolni, mint korábban, azaz könnyebbé vált a fejlesztések bevezetése a legerősebb szabályozási eszköz alkalmazása nélkül is. Jó példa erre az Azonnali fizetések bevezetése Magyarországon 2020 márciusában.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megvásárlásával az MNB alapvető célja a piacfejlesztés, piacépítés és a megfelelő méretű és hatékonyan működő tőkepiac megvalósítása volt Magyarországon, mivel a fejlett tőkepiac és a diverzifikált pénzügyi közvetítőrendszer a versenyképes gazdaság és a fenntartható növekedés alapja. A BÉT-ben – a kisbefektetők egy részének kivásárlásával – az MNB 81,35 százalékra növelte tulajdoni hányadát 2016 végéig. A tőzsde fejlesztését az állam, a piac és a BÉT közötti szoros együttműködésre szükséges építeni a tőkepiac működését elősegítő ösztönző szabályozási keretek és piacszerkezet kialakításával. A befektetői bázis

szélesítését, valamint a hazai tőzsde keresleti-kínálati és likviditási feltételeinek vonzóbbá tételét célzó új stratégia egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer kialakításához, a kamattranszmisszió javításához, és –a tőzsdén jegyzett vállalatok átláthatóságának biztosítása révén – a gazdaság további kifehéredéséhez járult hozzá. 2016-ban az új stratégia részeként számos intézkedést hajtott végre a BÉT: nemzetközi fórumokat, konferenciákat szervezett a kibocsátások kínálati oldalának ösztönzése érdekében, oktatási tevékenységgel serkentette a keresleti oldalt, megalakult a Tőzsdei Tanácsadó Testület, megtörténtek az előkészületek a kkv-szegmens kialakításával kapcsolatban. A vásárlásnak köszönhetően az MNB – a BÉT többségi tulajdonosaként – a KELER Csoportban is stratégiai tulajdonrészhez jutott.

A BÉT 2023-ban nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult, ennek megfelelően 5 413 481 darab részvényét 2023. június 21-én bevezették a BÉT Standard kategóriájába. A BÉT a hazai tőkepiac fejlesztését célzó stratégiájával összhangban lépett tőzsdére, hogy hosszú távon fenntartható, az értékteremtést támogató működési környezetet biztosítson a hazai tőkepiac központi szereplője számára, valamint az MNB törekvését is támogassa, hogy új befektetőket vonjon be a tőzsde tulajdonosi körébe.

1. 65. Az iránymutató magyar modell: elindult

az azonnali fizetési rendszer és a qvik

Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 2020. március 2-án indult el Magyarországon, amelynek megvalósítása világszinten is egyedülállónak számít, mivel minden pénzforgalmi szolgáltató számára kötelező volt a csatlakozás a rendszerhez. Ennek köszönhetően az új szolgáltatás minden hazai ügyfél számára felárazás nélküli alapszolgáltatássá vált. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 10 millió, majd 2023 szeptemberétől minden 20 millió forint alatti, egyedileg benyújtott, belföldi elektronikus átutalás 5 másodpercen belül a kedvezményezett ügyfél számláján felhasználhatóvá válik.

Az Azonnali fizetés bevezetésekor az MNB kifejezett célja volt, hogy minden fizetési helyzetben könnyen használható elektronikus fizetési megoldás jöjjön létre, ezzel tovább fokozva az elektronikus fizetések terjedését, valamint hozzájáruljon a gazdaság versenyképességének növekedéséhez. A rendszer indulását követő első 15 negyedévben már több mint 640 millió átutalás teljesült és a tranzakciók 96%-a kevesebb mint 2 másodperc alatt bonyolódott le. A lakossági szokások is jelentősen megváltoztak az AFR bevezetésével, mivel az adatok azt mutatják, hogy az ügyfelek a tranzakciók több, mint 43 százalékát már a normál banki üzemidőn kívül, azaz este vagy hétvégén indítják, ezzel kihasználva az új technológia előnyeit és a folyamatos (24/7) elérhetőséget.

Az MNB 2024-től új fejezetet nyitott az AFR-re épülő szolgáltatások fejlesztése és a hétköznapi fizetési helyzetekben történő azonnali fizetések térnyerése érdekében, és bevezette a qvik márkát. Ez azt jelenti, hogy az MNB szabályozta a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy ügyfeleik számára biztosítsák a különböző fizetési megoldások kezelését és a fizetési kérelem fogadásának lehetőségét a banki mobilapplikációkban. Ezzel a lépéssel az MNB újra a világ élvonalába került, mivel más országokban korábban nem szabályozták az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások fejlesztését. A hétköznapi életben történő használat ösztönzése és az ügyféledukáció növelése céljából az MNB bevezette a qvik márkát, valamint kialakította ennek arculati elemeit, és ezeket nyilvánosan közzétette honlapján. Az arculati kézikönyv

elemei között megtalálható a különböző fizetési megoldásokra kialakított egyedi logók és piktogramok is.

fizetés

6.2. ábra: Az AFR-ben lebonyolított forgalom

2020. I. 2020. II. 2020. III. 2020. IV. 2021. I. 2021. II. 2021. III. 2021. IV. 2022. I. 2022. II. 2022. III. 2022. IV. 2023. I. 2023. II. 2023. III.

AFR átutalások, millió darab (bal tengely)

AFR átutalások, millió forint (jobb tengely)

Az Azonnali fizetésre épülő fizetési megoldások arculati elemei

1. 66. Verseny

erősítése a pénzforgalomban a fogyasztókat és kereskedőket terhelő díjak fokozatos csökkentésével

Az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások magas költsége negatív hatással van azok használatára, ezért az MNB az elmúlt évtizedben számos intézkedésre tett javaslatot a költségek csökkentése érdekében. Az MNB a pénzforgalmi stratégiája alapján az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztésére és az elektronikus fizetési megoldások használatának ösztönzésére fókuszált, és mindkét területen azonosított az árazással kapcsolatos akadályozó tényezőket. Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlesztése érdekében szükséges volt elérni, hogy minden kereskedő számára alacsony költségek mellett legyen elérhető az elektronikus fizetések elfogadása, korábban főleg a bankkártya. A kártyaelfogadás magas költsége azonban a kereskedők költségeinek növelésén és a kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó bankok közötti verseny korlátozásán keresztül is hátráltatta az elektronikus pénzforgalom fejlődését.

A bankközi jutalékok szabályozás útján való – az európai uniós szabályozást megelőző – csökkentése minden kártyaelfogadó kereskedőnél csökkentette az elektronikus fizetések költségét. Ennek hatására továbbá a nagyobb forgalmú kereskedők érdekeltté váltak az elektronikus fizetés ösztönzésében. Emellett a piacra lépési korlát csökkentésével új kártyaelfogadói szolgáltatók jelentek meg, ami a verseny erősítésével tovább mérsékelte a kereskedői költségeket, és emelte a szolgáltatások minőségét. Az államilag finanszírozott POS terminál telepítési program a legkisebb kereskedők számára alacsony költségek mellett tette lehetővé a kártyaelfogadás bevezetését és kezdeti üzemeltetését. Ezáltal több ezer új kereskedőnél jelent meg a kártyaelfogadás, ami hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlások jelentős részében legyen választási lehetőség a készpénz és az elektronikus fizetés között.

6.3. ábra: A kártyaelfogadó kereskedők kártyaelfogadási költségei a kártyás forgalmuk arányában, negyedéves kártyás forgalmi kategóriánként

0 - 1 millió forint

2,5 - 25 millió forint

250 millió forint felett

1 - 2,5 millió forint

25 - 250 millió forint

Az MNB felmérése alapján a hazai pénzforgalmi szolgáltatások nemzetközi összehasonlításban is drágák (Kajdi et al. 2019). A lakossági ügyfeleket érintő költségek csökkentéséhez nagyban hozzájárul az ügyfelek informáltságának javítása és a pénzügyi tudatosság növekedése. Ezért az MNB már évek óta rendszeresen kommunikál a fogyasztók felé figyelemfelhívó vagy ügyféltájékoztató cikkek formájában, amelyekben információkat ad az optimális szolgáltatásválasztáshoz (pl. SMS-ek ingyenes mobilértesítésre cserélése) (Nemecskó, 2023). Emellett megújult az MNB bankszámlaválasztó programja, melynek segítségével mindenki megtalálhatja a fizetési szokásihoz leginkább illeszkedő számlacsomagot, illetve a szokásaikhoz illeszkedő szolgáltatásokat, amivel akár évi több ezer forintot is megtakaríthatnak. A jövőben szintén hozzájárul az ügyfelek költségeinek csökkentéséhez, hogy az MNB kezdeményezésére, az innovatív fizetési megoldások elterjedésének támogatása érdekében 2023-tól a QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett átutalásokért a bankok nem számíthatnak fel díjat. Ezzel számos fizetési helyzetben tranzakciós díj nélkül lehet átutalni, ami hozzájárul az ügyfelek költségeinek csökkentéséhez.

1. 67. Az elektronikus

pénzforgalom évtizede: óriási fejlődés a fizetési tranzakciók elektronizálása terén

és az MNB megújuló pénzforgalmi stratégiája

Az MNB az elmúlt évtized elején részletesen felmérte a hazai pénzforgalom működésének hatékonyságát (Turján et al 2011) és ez alapján kétpilléres stratégiát határozott meg az elektronikus pénzforgalom fejlesztésére. A 2010-es évek elején a tranzakciók túlnyomó többsége még készpénzzel történt, az MNB az elemzései alapján azonban megállapította, hogy az elektronikus fizetési megoldások gyakoribb használatával növelhető lenne a teljes gazdaság működésének hatékonysága és versenyképessége. Ezért a kétpilléres stratégia alapján fejlesztési intézkedéseket dolgozott ki, és valósított meg. Ezek keretében jelentősen fejlődött az átutalási infrastruktúra a napközbeni elszámolás és az azonnali fizetés bevezetésével, valamint a kártyás elfogadóhálózat a bankközi jutalékok csökkentésének, a POS terminál telepítési programnak és az elektronikus fizetési elfogadás széleskörű kötelezővé tételének köszönhetően. (Deák et al. 2022)

A stratégia alapján megtervezett intézkedések sikeres lebonyolításának hatására a 2020-as évek elejére 30 százalék fölé emelkedett az elektronikus fizetések aránya a tíz évvel korábbi 10 százalék körüli szintről. A stratégia első, infrastruktúra fejlesztést célzó eleme sikeresen megvalósult, hiszen a fizetési helyzetek túlnyomó többségében már lehetséges a készpénz mellett elektronikusan is fizetni. A stratégia második, használatösztönzést célzó eleme szintén sikeres volt, az elektronikus tranzakciók száma közel háromszorosára bővült ebben az időszakban, itt azonban további intézkedések szükségesek a jövőben.

6.4. ábra: Az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya

A korábbi eredmények alapján 2023-ban publikált új, Pénzforgalom 2030 stratégia egy új jövőképet ír le a hazai elektronikus pénzforgalomban, fő célja pedig, hogy 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya a teljes gazdaságban kétharmad legyen. (MNB 2023b) Az MNB úgy látja, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztésével és az elektronikus fizetéseket akadályozó tényezők javításán keresztül elérhető ez, az egyénenkénti preferenciákat nézve és a társadalmi pozitívumokat figyelembe véve egyaránt optimális cél.

Az MNB által az elektronikus pénzforgalom további fejlődésének ösztönzése érdekében, minden érintett szereplő bevonásával meghatározott új stratégiai célok eléréséhez hét területen lehet szükség beavatkozásra. Ezek alapján szükséges a pénzügyi bevonódás célzott javítása, a pénzforgalmi innováció erősítése, a verseny erősítése, a pénzügyi tudatosság javítása, a biztonság fenntartása, a kiskereskedelmi fizetések fejlesztése, az elektronikus számlafizetések erősítése. Az MNB rendelkezésére álló széles körű adatvagyon segítségével kialakításra került a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer is, amely keretében 18 olyan mutatót vezetett be az MNB, amin keresztül évente méri a pénzforgalom fejlődését, és monitorozza a kitűzött célok elérését. Az MNB az összes érintett szereplővel közösen dolgoz ki 2-3 éves cselekvési terveket a továbblépés érdekében, ennek a Pénzforgalmi Konzultációs Testület ad szabályozott keretet.

6.5. ábra: A Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer mutatói

2030-as célérték

2023-as változás f ő indik átorok

2023-as érték

2022-es érték

2021-es érték

Elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya

s zéleskörű, általános használatösztönzéssel legalább a tranzakciók 60%-a, további célzott intézkedésekkel legalább a tranzakciók kétharmada +3 százalékpont k onc entráció az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások piacán 2026 2152

Elektronikus pénzforgalom éves többletnövekedése a gazdasági növekedéshez képest

Elektronikus vásárlások értékének aránya

Elektronikus fizetési megoldások használata a végfelhasználói oldalon

60 év felettiek számlapenetrációja 71% (2020) -

3 százalékpont (2020-hoz képest) c sak elektr onikus jövedelemmel rendelkezők aránya 75% (2020) -

l egalább 80%1 százalékpont (2020-hoz képest) a ktívan elektronikusan tranzaktálók aránya 39%

f oly amatosan emelkedjen0 százalékpont

+ 2 százalékpont h armadik fél ( tp p ) sz olgáltatásokat használó ügyfelek aránya 0,4% 0,4%

l egalább 58 % +5 százalékpont

Innovatív fizetési megoldásokat használók aránya 13% 18%

Elektronikus fizetési tranzakciók aránya a végfelhasználói oldalon

l egalább 54 % +4 százalékpont

+ 2 százalékpont

Innovatív fizetési megoldások használati aránya 9% 15%

Ingyenes lakossági átutalási tranzakciók aránya

l egalább

76% l egalább 80% + 3 százalékpont

Elektronikus számlafizetések aránya

Elektronikus fizetések térnyerése a legkisebb összegű kiskereskedelmi fizetéseken belül

Elektronikus fizetési módokkal kapcsolatos pénzügyi tudatosság, attitűd a végfelhasználói oldalon

Elektronikus fizetést preferálók aránya 48% (2020)58% f oly amatosan emelkedjen +10 százalékpont (2020-hoz képest)

Elektronikus pénzforgalommal kapcsolatos ismeretek a folyamatosan változó almutatók értékeit a stratégia teljesülését nyomon követő publikációk tartalmazzák f oly amatosan emelkedjen a lakosság pénzforgalmi költségszintjének csökkenése

2021 a bázisév, ehhez viszonyítva számoljuk a további években a mutató értékét 0% 0% 100% 0 százalékpont a pénzforgalom fejlettsége a kínálati oldalon a legkisebb kereskedők által fizetett elfogadói költségek forgalomhoz viszonyított aránya 2,6% 2,7% 3,1% l egf eljebb 1,5% +0,4 százalékpont

Elektronikus fizetési forgalom az elfogadó kereskedőknél 20% 27% 34% l egalább 40% + 7 százalékpont

* 2 023-ban csökkent a többletnövekedés mértéke 2022-höz képest, azonban a mutató értéke továbbra is 1 felett volt, tehát a  g D pnél nagyobb ütemben bővült az elektronikus pénzforgalom, így pozitívan értékelhetőek a folyamatok ezen a téren. ** a z  M n B rendelkezésére álló adatok miatt kis mértékben változott a módszertan, így pontosabban lehet ügyfelenkénti adatokat vizsgálni. a  korábbi módszertan használatával a 2022-es érték 43%. f o rrás: M n B, 2024

1.

68.

A forint a devizák elitklubjában: a régióból elsőként a magyar forint lett tag a CLS nemzetközi rendszerben

A magyar forint a CLS (Continuous Linked Settlement) nevű devizakiegyenlítési rendszerhez csatlakozott 2015. november 16-án, a közép-európai régióból elsőként, amelynek következményeként a forintot tartalmazó devizaügyletek kiegyenlítési kockázattól mentes feldolgozása is elérhetővé vált. A csatlakozással a magyar forint a CLS tizennyolcadik kiegyenlítési devizája lett. A csatlakozás jelentős hatással van mind a rendszerben résztvevő hazai hitelintézetek banküzemi folyamataira, mind a VIBER-re (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer), az MNB nagy értékű, sürgős fizetések automatikus, valós időben történő kiegyenlítésére szolgáló belföldi fizetési rendszerére. A 2008-as világgazdasági válság során a nemzetközi devizapiac több hazai hitelintézet számára elérhetetlenné vált a lehetséges külföldi partnerek elzárkózása miatt a megnövekedett kockázatok következtében. A nemzetközi devizapiac befagyása érzékenyen érintette a devizaforrásokat aktívan használó piaci szereplőket, így a válság első hullámainak lecsengését követően előtérbe került a kockázatcsökkentő lehetőségek feltárása. A CLS-rendszer a devizakiegyenlítési kockázat kezelésére nyújt megoldást, amely kockázat jelentős szerepet játszott a hazai piac nemzetközi megítélésében, így a CLS-csatlakozás az MNB számára fontos céllá vált. A CLS segítségével hatékonyan kezelhetőek a devizakiegyenlítési kockázatok, ezáltal lényegesen biztonságosabbá vált a pénzforgalom működése. A különböző devizákhoz tartozó fizetési rendszerek a különböző időzónákból eredő eltérő időintervallumban üzemelnek a jegybankok nyitvatartási rendje miatt. Ennek következtében hiába szól a tranzakcióban részt vevő felek megállapodása egy adott napon történő teljesítésről, távoli időzónák esetében több órás különbség is adódhat ez egyik fél egyik devizában történő teljesítése és a másik fél másik devizában történő teljesítése között, ezért a gyakorlatban az egyik fél előbb teljesít, mint a másik. Ez az időintervallum hitelkitettséget eredményez a később teljesítő számára, mert ha a másik fél ebben az időszakban fizetésképtelenné válik, akkor nem kapja meg az ellenértéket. Ez a kockázat a devizakiegyenlítési kockázat. Az egy

devizaügyletből származó pénzmozgások időbeli összehangolása segítségével kezelhető ez a kockázat, erre kínál megoldást a CLS-rendszer.

Az elmúlt években jelentősen bővült a CLS-ben kiegyenlített forgalom és a résztvevő intézmények száma. A magyar forint CLS-rendszerbe történő integrálásához szükség volt a CLS Bank International MNB-ben történő számlanyitására, valamint az érintett hitelintézetek felkészítésére. A magyar bankok két szerepkörükben is érintettek lehettek: rendszer végfelhasználóként és közvetítőbankként is, mint akik külföldi rendszertagok tranzakciónak fedezetét juttatják el a CLS által nyitott MNB-számlára. A 6.6. ábrán látható, hogy a rendszer 2015. novemberi indulásától kezdve az érintett pénzforgalom növekvő tendenciát mutat, 2021-től azonban még tovább emelkedett a növekedési ütem, egyetlen év alatt duplájára nőtt a forgalom az előző évhez képest új tagok csatlakozása és az érintett hitelintézetek aktivitásának növekedése miatt. Az elkövetkező években további tagok csatlakozása is várható.

6.6. ábra: A CLS-rendszerben kiegyenlített forintforgalom alakulása (2016–2023)

Milliárd Ft

Éves bruttó forgalom (milliárd forint)

1. 69. Modernizálódó tőkepiaci értéktár: új kiegyenlítési rendszer és stratégia a KELER-nél

A KELER a több éven át tartó KELER Szolgáltatásfejlesztési Program keretében 2021. december 6-án élesítette értékpapír-kiegyenlítési rendszerének kulcsfontosságú elemeit, melynek révén az elmúlt évtized legnagyobb szabású KELER-oldali informatikai fejlesztése valósult meg.

A KELER Zrt. Magyarország kijelölt központi értéktáraként meghatározó szereplő a magyar értékpapírpiacon, tulajdonosai az MNB (53,33 %) és a Budapesti Értéktőzsde (46,67 %). A KELER 99,85%-os tulajdonában álló KELER KSZF Zrt. központi szerződő félként biztosítja az általa elszámolt, garantált ügyletek teljesítését a magyar tőkepiacon, a hazai és régiós földgáz- és energiapiacokon. A Program implementálásával biztonságosabban és egyszerűbben üzemeltethetővé vált az informatikai infrastruktúra, egyúttal biztosították a jogszabályi-szabályozói követelményeknek való megfelelést, valamint a releváns nemzetközi szabványoknak történő megfelelést. A program második lépéseként 2022. februártól jogszabályi előírás miatt pénzbírságokat vet ki a KELER a résztvevői körében történt meghiúsult vagy késve történő kiegyenlítések után. Ezek az előírások meghatározzák a KELER működését, sőt a tőkepiac többi szereplőire is közvetlen hatással vannak, mert a KELER ügyfeleire nézve is követelményeket támasztanak, és segítenek fenntartani a tőkepiacok biztonságos működését.

Az MNB támogatásával a KELER és a KELER KSZF a 2023-2027. időtávra meghatározta a cégcsoport fő stratégiai irányait. Az informatikai fejlesztések sikeres élesítését követően a Magyar Nemzeti Bank 2022 elején kezdeményezte a KELER és a KELER KSZF stratégiájának felülvizsgálatát.

A KELER stratégia fő iránya a „Hazai kiválóság” megvalósítása, melynek keretében a magyar tőkepiac kedvező ár-értékarányú és hatékony kiszolgálása, az ügyfélközpontúság és ügyfél elégedettség növelése, valamint a szolgáltatások kiemelkedő színvonalon és minőségben, fenntartható szinten és magas hatékonysággal történő nyújtása lettek a fő célok. A stratégia a KELER szolgáltatási színvonalának javítása mellett az automatizáció és a digitalizáltság szintjének emelését, és a KELER szolgáltatásainak jövedelmezőségi

és fenntarthatósági szempontok alapján történő átfogó felülvizsgálatát és fejlesztését is célul tűzte ki.

A KELER KSZF stratégiája a „Nemzeti zászlóshajó” nevet kapta, mely szerint a KELER KSZF a hazai piacra, a magyar gazdasági szereplőkre (kiemelten a magyar tőkepiacra és az energiapiac tekintetében a piacbiztonságot növelő hozzáadott értékére) fókuszálva folytatja működését, miközben teljes mértékben megfelel a jogszabályi elvárásoknak. A KELER KSZF számára a prioritást a kompetenciaközpontként való működés, így a piac számára hozzáadott értékek (a kockázatkezelési know-how, hatékonyságot támogató klíringtevékenység, valamint „kapuőri” szerep) fejlesztése és az ellátásbiztonság elősegítése jelentik.

2013 és 2023 között 64%-kal emelkedett a KELER által teljesített értékpapír ügyletek száma (6.7. ábra). A tranzakciószám emelkedő trendje és az egy évben teljesített több mint 886 ezer tranzakció számossága is jelzi a KELER felé megnyilvánuló piaci bizalmat.

6.7. ábra: A KELER-ben teljesített ügyletek száma (ezer db)

Ezer darab

1. 70. Hazai kisértékű

fizetési infrastruktúra megújítása: ciklussűrítés, biztonság növelés, központi csalásmegelőzési rendszer

A GIRO Zrt. jegybanki tulajdonba kerülésével lehetőség nyílt a belföldi pénzforgalom további fejlesztésére is. Ennek megfelelően a napközbeni elszámolás 2012-es bevezetése után 2015-ben a következő lépés az elszámolási ciklusok számának növelése volt. Ennek keretében az utolsó elszámolási ciklust kivéve óránként, a korábbi öt helyett tíz ciklusban történik a tranzakciók elszámolása. A fejlesztés lehetővé tette, hogy a beérkező jóváírásokból adott napon még több fizetést tudjanak lebonyolítani a banki ügyfelek, ami hozzájárul a vállalati szektor gazdálkodási hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez, valamint csökkentette a várakozási időt azon ügyleteknél, amelyeknél a teljesítésre csak a fizetés megtörténtét követően került sor. Emellett a rövidebb, akár egy órás feldolgozási idő még több fizetési helyzetben teszi lehetővé a készpénz használata helyett az átutalásos fizetési mód alkalmazását. Mindezek az előnyök az elektronikus fizetési módok forgalmának további bővüléséhez is hozzájárultak, ezzel növelve a pénzforgalom hatékonyságát és csökkentve a pénzforgalomhoz kapcsolódó társadalmi költségeket.

Az elektronikus pénzforgalom biztonságának fenntartása érdekében az MNB és a GIRO Zrt. szoros együttműködésének keretében megindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) megvalósítása. Az utóbbi években más területekhez hasonlóan a pénzforgalmi szolgáltatásokban is jelentős teret nyert a digitalizáció, mellyel párhuzamosan egyre könnyebbé vált a fogyasztók személyes találkozást nem igénylő távoli elérése is, ami új lehetőségeket nyitott a csalók számára is. Ennek következtében a korábbi offline csalások helyét is fokozatosan átvették az online térben elkövetett pénzügyi visszaélések. Az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódóan megfigyelhető visszaélések csökkentése és a biztonság fenntartása érdekében az MNB és a GIRO megkezdte a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) létrehozását. A KVR mesterséges intelligencia segítségével, valós időben értékeli majd a tranzakciók csalási kockázatának mértékét, melynek eredményéről szintén valós időben visszajelzést küld a hitelintézeteknek. Annak érdekében, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően a rendszer éles

indítása 2025. július 1-én megtörténhessen, az MNB-vel történt folyamatos egyeztetéseket és a rendszerspecifikáció közös kidolgozását, majd a sikeres tendereztetési eljárást követően 2024. év elején megindult a rendszer kivitelezése. Az MNB és a GIRO Zrt. folyamatos egyeztetéseket tart a projekt szereplőivel, így a hitelintézetekkel is annak érdekében, hogy a KVR implementációja minél gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen.

1. 71. KiberPajzs együttműködés

A digitalizáció erősödésével új pénzügyi szolgáltatások, piaci szereplők, technológiák jelentek meg, átalakultak a fogyasztói szokások; hangsúlyossá vált az elektronikus pénzforgalom. A bűnözők is digitalizálódtak: a hagyományos bűnözői módszereket a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések, kibertámadások váltották fel. Ezek főként az ügyfeleket célozzák (manipuláció, adathalászat), így hangsúlyossá vált a lakosság digitális tudatosságának fejlesztése.

Ennek fontosságát felismerve a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség, mint ötlet- és projektgazdák, megalakították 2022. őszén a KiberPajzs együttműködést, melyben 2023-ra összesen 9 tagintézmény fogott össze.

Az együttműködés célja volt első évben a figyelem felhívása a biztonságos digitális pénzügyek alapvető tudnivalóira-, illetve tájékoztatás nyújtása az online tér pénzügyi biztonságot érintő veszélyeire, azok kezelésére. Nagyszabású, egységes arculatú kommunikációs kampánysorozat keretén belül összehangoltan, egyszerű üzenetekkel mutatták be a főbb csalási formákat, az összefogás honlapja (www.kiberpjazs.hu) állandó platformja az edukációs tevékenységnek. A KiberPajzs tagok együttesen megkezdték a hatósági és piaci folyamatok elemzését is (fogyasztói szokások, visszaélési mintázatok, elkövetési módok, trendek).

A jegybank önállóan is lépéseket tett a kiberbűnözés visszaszorítására Kiadta a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaélések megelőzéséről, észleléséről, megakadályozásáról és kezeléséről szóló 5/2023. (VI.23.) számú ajánlását, továbbá a csalárd tranzakciók teljesülésének megakadályozására a GIRO Zrt.-vel szoros együttműködésben megindította a Központi Visszaélésszűrő Rendszer megvalósítását, amely 2025. július 1-jétől támogatni fogja a bankok saját visszaélésszűrő rendszereit.

A KiberPajzs együttműködésnek, a banki visszaélésszűrő rendszerek fejlesztéseinek és az egyéb intézkedéseknek hála, nemcsak a kibercsalások száma, de a károk összege is jelentősen csökkent 2023 negyedik negyedévében, mindamellett, hogy a kártyás visszaélések viszont tovább nőttek.

Darab Érték (millió ft)

Darab Átutalásos visszaélések

6.8. ábra: Sikeres átutalásos visszaélések számának és értékének alakulása 2020. Q1-2023. Q4. között

Millió Ft

60 000

50 000

000 30 000 40 000

000

Darab Érték (millió ft)

Darab Fizetési kártyás visszaélések

6.9. ábra: Sikeres fizetési kártyás visszaélések számának és értékének alakulása 2020. Q1-2023. Q4. között

Millió Ft

2020.I. II.

Darab Érték (millió ft)

000 Darab Átutalásos visszaélések

000

A csalások elleni küzdelem folyamatos, változatos jellegű és eredményességű kihívás, mert a csalók módszerei folyamatosan változnak. A védekezés eredményessége nagymértékben függ a banki védelmi intézkedések hatásosságától, továbbá attól, hogy az ügyfelek hogyan képesek kezelni a csalók megkereséseit.

A KiberPajzs tagjai (2024-től már 10 intézmény és további 3 támogató tag) tovább folytatják, és mélyítik 2024-2026-ban is az együttműködést, a kommunikációs kampánytevékenység mellett foglalkoznak a hatósági és piaci folyamatok elemzésével; jogalkotást segítő munkákkal; elemzik a hívószámhamisítás és a rosszindulatú sms-küldések jogi lehetőségeinek megnehezítését, az adathalász bejelentések kapcsán a lakosság segítését, edukálják a pénzforgalmi intézmények dolgozóit, és általuk is segítik az online visszaélések áldozatait.

1.

72.

Adatvezérelt fejlesztések és ellenőrzések a pénzforgalomban: megújuló adatvagyon, új technológiák a pénzforgalom szolgálatában

Az MNB felvigyázási, ellenőrzési és pénzforgalom-fejlesztési tevékenységének hatékony elvégzéséhez elengedhetetlen a pénzforgalmi folyamatok és a szereplők viselkedését, döntéseit befolyásoló tényezők alapos ismerete. Ennek érdekében az MNB kiterjedt, a pénzforgalomhoz és a pénzügyi infrastruktúrákhoz kapcsolódó adatvagyont kezel. Az elmúlt évtizedben megújult az adatelemzési tevékenység, jelentősen bővült a kezelt adatok köre, számos esetben elemi szintű adatokkal, továbbá a működésbe is szervesen integrálódott az adatelemzés.

Az MNB az ellenőrzési és a felvigyázási tevékenység során jelentős menynyiségű adat elemzésével vizsgálja a jogszabályoknak megfelelő működést, illetve azonosítja az infrastruktúrák működéséhez kapcsolódó kockázatokat. Ezen tevékenységek hatékonyságának növelése, valamint támogatása érdekében az MNB elkészített egy adatvezérelt felvigyázási és felügyeleti stratégiát. A nem nyilvános stratégia eredményeként harmincöt potenciális akciót azonosított az MNB, amelyek többek között kiterjednek az adatszolgáltatások minőségének javítására, a granularitás növelésére, a manuális munkák automatizálására, a nem használt adatszolgáltatások megszüntetésére és nem utolsó sorban az adatok új felhasználási eseteinek kidolgozására.

Ezen adatvagyon fejlesztésén és felhasználásán keresztül tudja az MNB elérni az ellenőrzési hatékonyság javítását, valamint a pénzforgalmi kockázatok feltárásának új, hatékony formáit kialakítani. A bankok adatalapú, folyamatos ellenőrzése támogatja a fogyasztóvédelmet és a pénzforgalom fejlődését, az infrastruktúrák adatvezérelt felvigyázása pedig a pénzügyi stabilitás erősítéséhez járul hozzá.

A pénzforgalom fejlesztésének szintén fontos eleme az adatelemzés. Az MNB ezen a téren is jelentős, évi 5 milliárd rekorddal bővülő adatvagyonnal rendelkezik. Ez kiterjed a használati trendekre, a pénzforgalmi árazásra, az ügyfelek költségeinek alakulására, valamint a visszaélési

folyamatokra és az ezeket befolyásoló tényezőkre. A pénzforgalmi szereplőktől begyűjtött adatokat egészítik ki a NAV-tól átvett adatok és célzott kérdőíves felmérések.

6.10. ábra: Az MNB rendelkezésére álló pénzforgalmi adatkörök

4 milliárd adatsor / év

400 millió adatsor/ év

Online pénztárgép adatbázis

Fizetési rendszerek használati adatai

Pénzforgalmi szolgáltatások használati adatai

400 millió adatsor/év

Megjegyzés: az adatok minden esetben anonimizált módon állnak rendelkezésre.

Ezen adatok felhasználásával vált lehetővé többek között az MNB 2030-as elektronikus pénzforgalmi stratégiája és a kapcsolódó mutatórendszer kialakítása. Ezekre az adatokra építve célzott kutatási tevékenységet folytat az MNB, emellett az adatok jelentős részét rendszeresen publikálja is a Pénzforgalmi táblakészletben és a Fizetési rendszer jelentésben. A táblakészletben részletes megbontásban érhetőek el adatok a hazai elektronikus pénzforgalom minden területéről, amik így a piaci elemzők számára is hasznosíthatóak. A Fizetési rendszer jelentés pedig ezen adatok alapján évente bemutatja, és értékeli a főbb folyamatokat a pénzforgalom és a pénzügyi infrastruktúrák terén, így a teljes pénzforgalmi piac és a téma iránt érdeklődők számára is hasznosíthatóvá válik ez az adatvagyon.

1. 73. Európai

működési engedélyeket szerzett a hazai tőkepiaci

infrastruktúra: EMIR és CSDR engedély megszerzése a KELER Csoportban

Az értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszert működtető infrastruktúrák szabályozása 2012-2014 között uniós szintűvé vált, melyek működésére addig csak a hazai jogszabályok voltak irányadók. Ennek következtében a hazai értékpapír-elszámolási rendszert üzemeltető központi szerződő felet és kiegyenlítési rendszert üzemeltető központi értéktárt újra kellett engedélyeztetni az uniós rendeletek szerint. A központi szerződő felekre 2012 óta vonatkozó rendelet az ún. EMIR, a központi értéktárakra vonatkozó rendelet az ún. CSDR.

A kereskedés utáni pénzügyi infrastruktúrák működését szabályozó két új rendeletnek való megfelelés kiemelt célja volt a magyarországi székhelyű központi szerződő félnek, a KELER KSZF Zrt.-nek, és a központi értéktárnak, a KELER Zrt.-nek. Ezt a célt a KELER KSZF Zrt. 2014-ben, a KELER Zrt. 2020-ban sikeresen teljesítette. Az engedélyeztetési eljárás során az MNB kiemelten támogatta a két intézményt felügyeleti minőségében azzal, hogy az engedélyezés során felmerülő szakmai kérdésekben segítette az intézményeket a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésében.

A KELER KSZF Zrt. 2013. szeptember 13-án nyújtotta be kérelmét az EMIR szerinti újraengedélyezésre, melyet 2014. július 2-án adott ki az MNB. Az EMIR szerinti engedély megszerzéséhez 2013-ban szervezeti és szerkezeti átalakításon esett át a KELER Csoport. A KELER KSZF Zrt. átvette a garantált ügyletekhez kapcsolódó elszámolási funkciót a KELER Zrt.-től, továbbá a központi szerződő fél fel lett tőkésítve kockázatarányosan, hogy meg tudjon felelni az EMIR szerinti tőkekövetelménynek. A teljeskörű megfelelés biztosítása érdekében a kockázatkezelési modellt is át kellett alakítani, melyek következtében a KELER KSZF Zrt. hatékonyabban és biztonságosabban tölti be szerepét a magyar tőkepiacon.

A KELER Zrt. 2017. szeptember 29-én nyújtotta be kérelmét a CSDR szerinti újraengedélyezésre, melyet 2020. december 16-án adott ki az MNB. A CSDR szerinti engedély megszerzéséhez a KELER Zrt.-nek számos átalakítást

kellett végrehajtania az uniós szabályozás szerinti követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében, mivel a magyar központi értéktár működése történelmileg másképpen alakult ki. A KELER Zrt. CSDR-engedélyével jogosult alapvető központi értéktári, nem banki jellegű, valamint banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani. A banki jellegű szolgáltatások nyújtásával Európában csupán kevés értéktár foglalkozik, így a KELER Zrt., a régióban is egyedülálló szerepet tölt be ezen a téren.

1. 74. A felvigyázási

keretrendszer folyamatos megújulása a stabil

és a biztonságos pénzügyi infrastruktúrák működéséért

A pénzügyi infrastruktúrák felvigyázása az MNB egyik alapfeladata, melynek fő célja a rendszerszintű kockázatok feltárása és kezelése az infrastruktúrák hatékony és biztonságos működése érdekében. A felvigyázás hatálya kiterjed az MNB által működtetett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszerre (VIBER), a GIRO Zrt. (GIRO) által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszerre (BKR), a KELER Zrt. által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre és központi értéktárra, valamint a KELER KSZF Zrt. által működtetett központi szerződő fél tevékenységre. Nemzetközi kooperációban az MNB 2016-tól vesz részt a CLS és a TARGET2-Securities (T2S) felvigyázásában, mely az érintett országok jegybankjainak részvételével zajlik. A felvigyázói keretrendszerben széles spektrumú eszköztár áll a felvigyázók rendelkezésére, mely az egyeztetéseken, javaslatokon át egészen a jogszabályalkotásig terjed.

A felvigyázás a legjobb nemzetközi gyakorlatot követve a pénzügyi infrastruktúrákat összetett kockázati csoportok mentén (szolgáltatás ellátásának kockázata, elszámolási és kiegyenlítési kockázat, kapcsolódó rendszer kockázat) és a hatékony működésre vonatkozó egyéb tényezők alapján vizsgálja. Az MNB felvigyázási keretrendszerébe 2014-től folyamatosan, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével beépítésre kerültek a nemzetközi felvigyázói alapelvek és ajánlások – alapvetően az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) Fizetési és Elszámolási Rendszer Bizottsága (CPSS) és az Értékpapír Bizottságok Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által publikált dokumentumok. A felvigyázási keretrendszer alapdokumentuma a BIS és az IOSCO 24 alapelvet tartalmazó kiadványa a Principles for financial market infrastructures (April 2012) , amely egységes alapra helyezte a pénzügyi infrastruktúrákkal szemben támasztott követelményeket.

A felvigyázói keretrendszerbe 2018-tól kezdődően fejlesztett üzleti analitikai megoldások lehetővé tették a hatékony felügyeleti, monitoring és korai figyelmeztetőmodellek kialakítását. Létrehozásra került a pénzügyi infrastruktúrák és résztvevőik forgalmát és likviditását monitorozó interaktív

riportfelület, illetve kiépült az első olyan pénzforgalmi alapokon nyugvó korai figyelmeztetőrendszer, amely képes banki turbulenciákat prognosztizálni.

A kiberkockázatok növekvő fenyegetettséget jelentenek a pénzügyi infrastruktúrákban is, ami végső soron veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. Az MNB felvigyázói funkciójában ösztönzi a pénzügyi infrastruktúrák kiber-ellenállóképességének erősítését, melynek módszertani alapját a felvigyázási keretrendszerbe 2021-ben adaptált Európai Központi Bank kiber-ellenállóképességgel kapcsolatos elvárásai – Cyber resilience oversight expectations for financial market infrastructures (CROE) (December 2018) – teremtették meg. 2023-tól a pénzügyi infrastruktúrák rendelkezésre állásának számítása új felvigyázói módszertan alapján történik, mely egységes alapelvárásokat támaszt az incidensek minősítésére, az incidensidő meghatározására, valamint hatásuk kimutatására. A módszertan a korábbiakhoz képest jobban árnyalja a rendkívüli eseményeket, és mutatórendszere több információt ad a felvigyázóknak, a rendszerek Igazgatóságának és a menedzsmentnek egyaránt.

6.11. ábra: A felvigyázáskeretrendszer változásának fontosabb mérföldkövei

Core Principles

BIS

CPSS2001

Üzletmenetfolytonossági felvigyázói elvárások, EKB2006

PFMI alapelvek, BIS

CPSSIOSCO2012

CROE, EKB2018

Rendelkezésre állás új módszertana2023

1. 75. Biztonságos

pénzforgalom: Európa élvonalában a hazai pénzforgalmi ellenőrzési gyakorlat

Pénzforgalmi ellenőrzési kompetencia központ került a jegybankban kialakításra. Az MNB és a PSZÁF 2013. évi egyesülése előtt a pénzforgalmi hatósági ellenőrzés tárgyát még csupán a pénzforgalom lebonyolítását szabályozó MNB rendelet adta. A közös intézményben a kockázatok újraértékelésével kialakított ellenőrzési politika racionalizálásra került, melynek jegyében 2014. januártól a pénzforgalmi törvény is a jegybank pénzforgalmi szakmai területének a feladatai közé került. Innentől kezdve minden új pénzforgalmi tárgyú jogszabály betartásának ellenőrzése alapvetésként a hazai pénzforgalmat felügyelő szakterület feladata lett. A 6.12. ábra bemutatja, hogyan bővült az MNB pénzforgalmi szakterületének a pénzforgalmi ellenőrzésben betöltött szerepe 2013 – 2024. között.

Kialakításra kerültek azok a módszerek, amelyekkel az egyre nagyobb tömegű adathalmazból is hatékonyan lehet a jogsértő magatartást kiszűrni. Az ellenőrzés tárgyának fokozatos bővülése és az elektronikus pénzforgalom folyamatos növekedése magával hozta az ellenőrzési módszertan folyamatos fejlesztési igényét. Az ellenőrzési munkát segítendő a jegybank már régóta élt azon jogával, hogy a vizsgált intézményektől rendkívüli adatszolgáltatás jegyében adattáblákat kért be egy adott időszak, jellemzően egy adott hónap teljes pénzforgalmáról. Ez a táblakészlet az elmúlt években folyamatosan bővült, melyet a korábbi módszerek finomhangolása vagy az infrastruktúra változása, az azonnali fizetési rendszer (AFR) bevezetése indukált. A fentieken túl az ellenőrzési módszertanba egyre több rendszeres, rendeleti úton bekért MNB-s adatgyűjtés is beépítésre került kontrollpontként, ami a terv szerinti ellenőrzéseken túlmutatóan elősegítette bizonyos szegmensekben a folyamatos, felvigyázás jellegű ellenőrzést (AFR monitoring). Összességében tehát az adatvezérelt ellenőrzéssel javult a hatékonyság, hiszen a legtöbb esetben teljeskörű vizsgálat lehetséges úgy, hogy a milliós adatbázisból is kiszűrhetők a hibák.

Fokozatosan hatékonyabbá vált a kapcsolattartás a vizsgált intézményekkel, az elektronikus kapcsolattartás ma már az eljárások teljes horizontjára kiterjed. A 6.11. ábrával érintett időszak elején az ellenőrzéssel kapcsolatos adatok még fizikai adathordozón vagy ZIP-pelt, titkosított emailekben

keresztül érkeztek be az MNB-be, ma már a hitelesített adatok fogadására szolgáló elektronikus rendszeren (ERA). Az elektronikus kapcsolattartás jegyében már a vizsgálatokkal kapcsolatos összes dokumentum elektronikusan kerül megküldésre, beleértve ebbe a vizsgálati jelentést és a határozatokat, végzéseket is. A legújabb előrelépést az elektronikus kapcsolattartásban a pandémiás helyzettel összefüggő kényszer hozta el, hiszen a 2020 előtti időszakot jellemző több hetes helyszíni ellenőrzések zömét kiváltották az online videokonferenciák, ahol egy adott alkalmazáson keresztül, a képernyőmegosztás funkciót is kihasználva kerül lebonyolításra a helyszíni ellenőrzés. Mindezek jelentős költségmegtakarítást is eredményeztek.

6.12. ábra: A Pénzforgalmi ellenőrzések hatókörének változása

A PÉNZFORGALMI ELLENŐRZÉSEK TÁRGYA 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021-2024

MNB pénzforgalmi rendelete a pénzforgalom lebonyolítási szabályai

Pénzforgalmi törvény keretszerződés szabályai, számlanyitás, felelősségi és kárviselési szabályok

Bankközi jutalék rendelet interchange díj, elfogadók tájékoztatása

Fizetési szolgáltatókról szóló törvény forgatható utalványt kibocsátók felügyeleti ellenőrzése

Alapszámla rendelet alapszámla biztosításameghatározott szolgáltatások maximált díjért

Fizetési számlaváltási rendelet "egykapus" és gyors bankváltás

Díjjegyék és díjkimutatás rendelete Egységes és összehasonlítható díjszerkezet az előzetes és utólagos tájékoztatásban

PSD2 implementálás új biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok

Az erős ügyfélhitelesítés és a nyílt bankolás rendelete Biztonásgi szint növelése az online fizetések körében, API hozzáférés biztosítása a TPP-k számára

CBPR és CBPR2 Határon átnyúló fizetések díjainak egyezősége és egyes konverziós fizetéseknél az árrésről való tájékoztatás

MNB pénzforgalmi rendelet módosítása azonnali fizetés szabályai, másodlagos azonosító, fizetési kérelem

DIGITALIZÁCIÓ VII.

76. A régióban első jegybanki Innovation Hub és Regulatory Sandbox kialakítása

77. Erősödő FinTech ökoszisztéma és banki digitalizáció

Magyarországon

78. Az első jegybanki digitális transzformációs ajánlás kialakítása

79. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása: MNB Pallas

Athéné chatbot

80. Diákszéf - az Európai Unióban első, lakosság számára is elérhető digitális jegybankpénz pilot projektje

81. Aktív nemzetközi együttműködésekkel és hazai fejlesztésekkel az intézményi digitális jegybankpénz lehetőségeinek felméréséért

82. BIS Project Rosalind: technológiai óriásokkal versenyeztek a BME és az MNB közös csapatai

1. 76. A régióban

első jegybanki Innovation Hub és Regulatory Sandbox kialakítása

A digitalizáció és a FinTech megoldások előretörése a 2008-as válság után felgyorsult. A technológiai újítások és a rájuk épülő pénzügyi innovációk köre folyamatosan bővült, átalakítva a pénzügyi szektor üzleti modelljeit, és olyan, potenciális új kockázatokat hozva, melyek kezelése a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében egy aktívabb szabályozói és felügyeleti kontroll igényét vetette fel. Ebben a környezetben fontos a megfelelő egyensúly megtalálása a túlzottan megengedő és az innovációt gátló, tiltó szabályozói hozzáállás között. A fenntartható felzárkózást segítő és a versenyképességet erősítő, előremutató ötletek megvalósulásának és az innovatív pénzügyi szolgáltatások biztonságos elterjedésének ösztönzése, továbbá a hazai FinTech ökoszisztéma megerősítésének érdekében a jegybank 2018ban, a régióban elsőként, nemzetközi jó gyakorlatokat is figyelembe véve hozta létre Pénzügyi Innovációs Platformját (Innovation Hub) és Pénzügyi Innovációs Tesztkörnyezetét (Regulatory Sandbox). Ugyan 2018 óta már több európai országban létrejöttek hasonló, innováció-ösztönző kezdeményezések (elsősorban a nem integrált felügyeleti hatóságok keretei között), a pénzügyi szolgáltatások teljes piacát lefedő jegybanki platformokra még mindig kevés példát láthatunk (7.1. ábra).

Az MNB Innovation Hub egyrészt információs tárházként és kommunikációs felületként segíti a FinTech megoldások terjedését, másrészt pedig szabályozói támogató platformként működik. A platformon az MNB közvetlen iránymutatásokkal nyújt segítséget az innovátorok széles köre számára az újításaikkal kapcsolatban felmerülő pénzügyi tárgyú szabályozási kérdésekben. Az Innovation Hub emellett – külföldi társhatóságokkal és innovációt támogató szervezetekkel együttműködve – nemzetközi kooperációs feladatokat is ellát.

A Regulatory Sandbox a FinTech újítások biztonságos, a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető elterjedését támogatja a hazai pénzügyi rendszerben. A tesztkörnyezetben a részvételi feltételeknek megfelelő, már engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények – akár FinTech partnereikkel

együtt – az MNB-vel egyeztetve ideiglenesen eltérhetnek egyes MNB rendeletek előírásaitól innovatív megoldásaik szoros felügyeléssel és kiemelt fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülésével történő tesztelése során. A pénzügyi intézmények így valós piaci körülmények között, valódi ügyfelekkel, gyorsabban és költséghatékonyan próbálhatják ki ötleteiket, miközben a szabályozói kontroll új típusú együttműködés keretében valósulhat meg.

Ahogy az inkumbens szereplők is folyamatosan törekszenek szolgáltatásaik innovatív szemléletű megújítására, és a hazánkban tevékenykedő FinTech cégek száma is évről-évre nő, úgy az Innovation Hub piaci igényekre nyitott hozzáállása is változatlanul keresett a hazai és nemzetközi szereplők által: az innovátorok hatéves fennállása alatt már közel 200 alkalommal vették igénybe a platform szabályozói támogató szolgáltatásait.

7.1. ábra: Jegybanki Innovation Hub és Regulatory Sandbox kezdeményezések az EU-ban

Teljes piacot lefedő jegybanki Innovation Hub és Regulatory sandbox

Teljes piacot lefedő jegybanki Innovation Hub

Egyéb jegybanki Innovation Hub vagy Regulatory sandbox

Megjegyzés: „teljes piacot lefedő” alatt a banki/fizetési, a biztosítási és az értékpapír/ tőkepiacot lefedő szolgáltatásnyújtást értjük.

forrás: EIopa : Innovation facilitators in the EU (https://www.eiopa.europa.eu/about/ governance-structure/joint-committee/innovation-facilitators-eu_en)

1. 77. Erősödő FinTech

ökoszisztéma és banki digitalizáció Magyarországon

A digitalizáció és a technológia alapú innovatív megoldások alkalmazása révén javítható a pénzügyi szektor költséghatékonysága és versenyképessége. Ezért 2019-ben az MNB – a régióban elsőként – alkotta meg saját FinTech és digitalizációs stratégiáját, azzal a céllal, hogy előre mozdítsa hazai pénzügyi rendszer digitalizációját, ösztönözze a FinTech megoldások elterjedését, valamint átfogó keretbe foglalja az MNB ezen irányú törekvéseit. A stratégia 3+1 kiemelt fontosságú területre fókuszál: (1) versenyképes pénzügyi szolgáltatások térnyerésének támogatása; (2) a pénzügyi rendszer hatékonyságának és stabilitásának növelése; (3) a hazai FinTech ökoszisztéma élénkítése; (+1) az általános pénzügyi kultúra és tudatosság erősítése, valamint a digitális kompetenciák oktatásának támogatása. A megjelölt célok elérése érdekében a stratégiai pillérek mentén 24 konkrét javaslatot emelt ki a stratégia. Ezek döntő többsége az elmúlt időszakban megvalósult, részben az MNB kezdeményezésére, részben a kormányzat, a piaci szereplők, illetve az EU-s jogalkotás eredményeként.

Az MNB 2020 óta éves rendszerességgel publikálja a nemzetközi szinten is újdonságnak tekinthető FinTech és Digitalizációs Jelentést. A kiadvány célja, hogy betekintést nyújtson a hazai pénzügyi piacokon is egyre meghatározóbbá váló pénzügyi innovációk, digitalizáció, illetve az ezeket támogató technológiák fejlődésének nemzetközi és hazai trendjeibe.

Az MNB mind a hazai bankrendszer digitalizációs szintjének felmérésekor, mind a hazai FinTech ökoszisztéma elemzésekor adatalapú megközelítést alkalmaz. Az MNB a hazai bankrendszer digitális fejlettségi szintjét egy mintegy 200 kérdést tartalmazó kérdőív segítségével méri fel, melyek 7 fő pillér mentén átfogó, kvantitatív módon értelmezhető képet adnak a bankok digitális érettségének aktuális állapotáról. A kérdések többsége évről évre változatlan, egy része pedig rendszeresen aktualizálásra kerül, hogy a digitalizáció általános trendjeit lekövetve betekintést adhasson a bankszektorban zajló technológiai fejlődésbe is. A felmérés eredményei alapján számított digitális fejlettségi index szerint a hazai bankrendszerben az elmúlt

években jelentős mértékű digitális fejlődés ment végbe, azonban a szektor digitalizáltsági szintje továbbra is közepes (7.2. ábra). Az MNB a hazai FinTech ökoszisztémát nyilvánosan elérhető adatok alapján, de belső adatfeldolgozás keretében elemzi. Ezek alapján hazánkban a FinTech szektor szereplőinek száma az elmúlt 5 évben csaknem megduplázódott, jelenleg több mint 210, főleg B2B fókuszú cég aktív. A szektort az elmúlt években – a járványhelyzet kapcsán jelentkező gazdasági bizonytalanság ellenére is – nyereséges működés jellemezte, ami az ügyfélszám emelkedésében, a foglalkoztatotti létszám és az árbevétel növekedésében is megmutatkozott.

7.2. ábra: A hazai bankrendszer digitális fejlettségi indexének pillérenkénti és összesített pontszámainak alakulása (2019-2023)

Megjegyzés: a z ábrán a minimum, a maximum, az alsó és a felső kvartilis, illetve a medián értékeket jelöltük. forrás: MnB. Pont Pont

Főindex Termék Ügyfél Partner Vezetés Munkaerő Folyamat Rendszer

1. 78. Az első jegybanki digitális transzformációs ajánlás kialakítása

A hazai hitelintézetek digitális transzformációjának felgyorsítása már az MNB FinTech stratégiájában célként jelent meg az inkumbens piaci szereplők versenyképessége fejlesztésének ösztönzése érdekében. E kezdeményezés részleteinek megalapozását támogatta, hogy az MNB 2019 óta rendszeresen felméri a hazai nagybankok digitalizációs szintjét. A felmérés eredményei a digitális átállás lassú előrehaladását azonosították a bankszektorban, emellett rámutattak az intézmények folyamataiban és alaprendszereiben szükséges fejlesztendő területekre is. Ezen kihívások mentén került kialakításra a nemzetközi szinten is újdonságnak számító MNB digitális transzformációs ajánlás a hitelintézetek számára (4/2021. MNB ajánlás).

Az ajánlás célja a hitelintézetek digitális transzformációjának átfogó, rugalmas és biztonságos keretek között történő elősegítése. Az intézményeknek az ajánlás céljaival való azonosulását szolgálja az az elvárás, hogy minden intézmény rendelkezzen digitális transzformációs stratégiával, melyben a felsővezetés által elfogadott konkrét akcióterv, részletes ütemterv és mérhető fő teljesítménymutatók szerepelnek. Az első banki stratégiák 2021 végén kerültek benyújtásra, ahol az ajánlás rugalmas keretei lehetőséget adtak arra, hogy az MNB által megfogalmazott elvárások és jó gyakorlatok az ügyfélélmény, a vállalati kultúra és a banki belső működés területeire vonatkozóan (7.3. ábra) ötvözhetők legyenek a bankok saját stratégiai döntéseivel. Az ajánlás révén folyamatos, konstruktív digitalizációs fókuszú párbeszéd alakult ki az MNB szakértői és a banki vezetők között, továbbá a digitális transzformációs ajánlás témaköreit lefedő banki stratégiákban foglalt akciótervek végrehajtása, valamint a stratégiák folyamatos frissítése a hazai bankok számára egyfajta közös iránytűként szolgál, mely javíthatja a szektor versenyképességét az ügyfélélmény növelésével párhuzamosan. A digitális transzformációs ajánlás hatályba lépése óta a hazai kereskedelmi bankoknál a digitalizáció stratégiai jelentősége érdemben erősödött. Egyrészt immáron minden hazai nagybank igazgatótanácsában van dedikáltan digitalizációért felelős vezető, másrészt a stratégiák – MNB által előírt – éves

frissítése a bankok felsővezetésének jóváhagyásával valósul meg. Előremutató továbbá, hogy a rendszeresen – több banknál akár negyedévente – felülvizsgált stratégiákban egyre inkább megjelennek közép- illetve hosszabb távú komplexebb akciótervek is (pl. core rendszer csere, digitális képzési programok), valamint a teljes szervezet szintjén is egyre inkább előtérbe kerül a digitális szemlélet mind munkaszervezésben, mind belső fejlesztésekben. A hazai nagybankok digitális fejlettsége az MNB dedikált módszertana szerint is folyamatosan fejlődik, a jegybank részéről pedig a technológiai fejlődés mentén rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek további lehetséges, szektorszintű javaslatok.

7.3. ábra: A digitális transzformációs ajánlás pillérei és az érintett témakörök

Termék- és szolgáltatás digitalizáció

1. Digitálisan elérhető termékek és szolgáltatások bővítése

2. Különböző digitális csatornák használatának ösztönzése

3. Fiókhálózat fogyasztóiérdekközpontú digitalizálása

Digitalizációt támogató vállalati kultúra

4. Vállalati kultúra transzformációja

5. Digitális szakértelem fejlesztése

6. Együttműködések és külső kommunikációs csatornák digitalizációs irányú fejlesztése

Digitalizáció vezérelt belső hatékonyságnövelés

7. Adatvagyonkezelési stratégia digitalizációs irányú fejlesztése

8. Kockázatkezelési stratégia digitalizációs irányú fejlesztése

9. Vállalati informatikai rendszer transzformációja

10. Informatikai biztonság fejlesztése

forrás: MnB.

1. 79. A mesterséges intelligencia gyakorlati

alkalmazása: MNB Pallas Athéné

chatbot

Az elmúlt évtizedben a chatbotok a technológiai fejlődés és számítógépes nyelvészet lehetőségeit követve fejlődtek: fokozatosan a kezdetlegesebb – kulcsszavakra reagáló – szabály alapú rendszerektől a kifinomultabb, kontextus-tudatos mesterséges intelligencia és természetes nyelvfeldolgozás (NLP) alapú rendszerekké. Egy fejlett, zökkenőmentes felhasználói élményt biztosító chatbot alkalmazása a pénzügyi szektor számára is releváns, mivel hatékonyan képes óriási mennyiségű adathalmaz feldolgozására és elemzésére, elősegítve a gyorsabb és megalapozottabb döntéshozatalt, emellett valós idejű interakciókat biztosít a digitális felületeken, párhuzamosan több ügyfelet kiszolgálva, amellyel elősegíti a kommunikációs csatornák hatékony működését.

A többcsatornás, automatizált tájékoztatás a jegybank számára is releváns lehet, így az MNB 2020-ban elindította chatbotját Közép-Kelet Európa első ilyen jegybanki megoldásaként, de Európa-szerte is újszerűnek számított banki felhasználás tekintetében. Az MNB chatbotja egy hazai FinTech szereplővel közösen került kialakításra, a működtetésével pedig az MNB gyakorlati tapasztalatszerzés útján tudja a mesterséges intelligencia biztonságos, hosszú távon egyre szélesebb körű használatát elemezni és ösztönözni.

A Pallas Athéné chatbot öt tématerületen érhető el az MNB weboldalán (7.4. ábra), így többféleképpen nyílik lehetőség az interakciók lekövetésére. Egyrészt a specifikusabb, engedélyezett pénzügyi intézményeknek fenntartott felületekkel (pl. ERA rendszer, statisztikai terület) a jegybank a pénzügyi szektor intézményeit bevonva használja ki a chatbot alkalmazási lehetőségeit. Másrészt, a piacra lépést tervező szolgáltatók is igénybe vehetik a megoldást, ha az MNB Innovation Hub vagy a felügyeleti engedélyezési felületekre látogatnak. Mindemellett, az általános tájékozódást segítő jegybanki aloldalakon a széles szakmai közérdeklődés témaköreit érintve kapható gyors és szakszerű tájékoztatás.

A Pallas Athéné nevét viselő MNB chatbot olyan gépi tanuláson alapuló alkalmazás, amely képes egy felhasználóval írásbeli beszélgetést folytatni és azonnali tájékoztatást nyújtani a felhasználó által feltett kérdésekre. A chatbot működése kulcsszavak keresésén alapul. A felhasználó kérdésének helyesírásellenőrzése után az algoritmus megpróbálja megtalálni az üzenet mögött fellelhető legvalószínűbb szándékot. Abban az esetben, ha nem talál megfelelő szándékot, akkor a chatbot egy alapértelmezett választ ad vissza. Azonban, ha a keresés sikeres, akkor a program válaszol, továbbá a felhasználó kérdésében előforduló kulcsszavakat megjegyzi a beszélgetésen belüli további sikeres válaszadás céljából.

Pénzügyi innovációkkal kapcsolatos tájékozódás (MNB Innovation Hub)

Fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatos iránymutatások (Pénzügyi Navigátor)

Hitelesített adatok fogadására kialakított elektronikus rendszer (ERA)

7.4. ábra: Pallas Athéné chatbot tématerületei forrás: MnB.

Felügyeleti engedélyezés

MNB statisztikai aloldal

1. 80. Diákszéf

– az Európai Unióban első, lakosság számára is elérhető digitális jegybankpénz pilot projektje

A Diákszéf mobilapplikáció a Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány közös kezdeményezése, amely alapvetően a 8-14 éves korosztályra és szüleikre fókuszált. A 2020 szeptemberében indított projekt célja a fiatal generáció pénzügyi ismereteinek bővítése és a digitális pénzügyi bevonódás erősítése volt. Az alkalmazás játékosan pénzügyi, digitalizációs és fenntarthatósági témájú kvízekkel ösztönözte a tanulást és lehetőséget biztosított ún. diáktallérok gyűjtésére, amelyeket egy dedikált webshopban digitális vásárlási utalványokra tudtak beváltani a diákok. A programba több ezer szülő és diák regisztrált, a kitöltött kvízek száma pedig meghaladta az egymillió darabot.

2023 tavaszán a Diákszéf mobilapplikáció megújult, és valódi pénzkezelést megvalósító funkciókkal bővült, így az ismeretterjesztés mellett előtérbe került a gyerekek digitális megtakarítási és fizetési lehetőségekkel való gyakorlati ismerkedésének támogatása is szülői felügyelet mellett. Az innovatív kezdeményezés révén a diákok és szüleik elektronikus pénz számláit közvetlenül az MNB vezette, azaz elektronikus pénzt bocsátott ki a mobilapplikációt igénybe vevő felhasználók számára. A felhasználók az azonnali fizetési rendszeren keresztül átutalhattak bármely hazai bankszámlára, perselyek segítségével takarékoskodhattak számukra fontos célok kijelölésével, illetve QR-kódos fizetés használatával vásárolhattak is. A szülők rendszeres zsebpénz beállításával is támogathatták gyermeküket, amelyet akár kitűzött feladatok teljesítéséhez is köthettek a mobilapplikáción belül.

A Diákszéf mobilapplikáció és háttérrendszere működésének fontos jellemzője volt a piaci szereplőkkel való együttműködés. A komplex ügyfélmenedzsment és elektronikus pénz számlavezető rendszer kialakítása során az MNB együttműködött hazai FinTech cégekkel és kereskedelmi banki partnerekkel.

Az MNB fontosnak tartja, hogy a digitális jegybankpénz kutatása terén nemzetközi szinten is az élenjáró jegybankok között legyen. A Diákszéf program előremutató kezdeményezés volt, hiszen a mobilapplikáció

kibővített verziójának segítségével az MNB egy fókuszált felhasználói kört bevonva, valós körülmények között, gyakorlati úton tudott tapasztalatokat gyűjteni egy digitális jegybankpénzrendszer kialakításáról, üzemeltetéséről, ideértve az informatikai rendszerek kiépítését, ügyfélkapcsolatok kezelését, csalásmegelőzést, felhasználói felület kialakítását, továbbá a piaci szereplőkkel való együttműködést is. A Diákszéf kezdeményezés az Európai Unióban az első, lakossági felhasználók számára is elérhető digitális jegybankpénz pilot projektje volt. Ez a kezdeményezés alapozta meg a jegybank számára azt a szakértelmet és felkészültséget, amely szükséges lehet a digitális jegybankpénz esetleges szélesebb körű bevezetéséhez. A program nemcsak az MNB képességeit fejlesztette közvetlenül, hanem a tágabb jegybanki közösséget is hasznos ismeretekkel és tapasztalatokkal látta el ezen, a jegybankok számára még feltérképezetlen területen. A Magyar Nemzeti Bank e törekvéseinek nemzetközi elismeréseként a világ egyik legjelentősebb jegybanki témakörökkel foglalkozó szakmai portálja, a Central Banking Publications a „FinTech & RegTech Global Awards” eseményén a Diákszéfet a „CBDC Initiative Award for 2024” díjban részesítette. Miután a Diákszéf program másfél éves működése során megvalósította a kitűzött jegybanki célokat, 2024 év végével lezárásra került.

7.5. ábra: Az MNB Diákszéf mobilapplikáció forrás: MnB.

1. 81. Aktív

nemzetközi együttműködésekkel és hazai fejlesztésekkel az intézményi

digitális jegybankpénz lehetőségeinek felméréséért

Az MNB mind hazai, mind nemzetközi szinten aktív a pénzügyi szereplők számára elérhető, ún. wholesale digitális jegybankpénz (CBDC) kutatások terén. A hazai törekvések közé tartozik egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben indított projekt, amely egy megosztott főkönyvi alapú, okosszerződéseket kezelni képes wholesale prototípus-keretrendszert hozott létre, és annak különféle pénzügyi alkalmazási lehetőségeit vizsgálta (pl. lízingszerződések, digitális kötvények, kereskedelem-finanszírozási ügyletek, jelzáloghitelezés). A prototípus előzetes eredményei ígéretesek és további fejlesztéssel a skálázhatóság biztosítása mellett a modell a legújabb blokklánc-alapú kriptográfiai megoldások vizsgálatára is alkalmas lehet.

Nemzetközi téren a wholesale CBDC kutatások egyik kulcsszereplője a koordinációs és tudásmegosztó BIS Innovation Network (BISIN) platform, amelynek regionális irodáival (BIS Innovation Hub Centres) az MNB több projektben is együttműködik. Ezek közül kiemelkedik a már lezárult Dunbar projekt, amely a BIS Innovation Hub szingapúri irodája és a szingapúri, az ausztrál, a dél-afrikai és a maláj jegybank kezdeményezéseként az egyik első, határokon átívelő fizetésekre fókuszáló nemzetközi projekt volt a francia jegybank és – első euroövezeten kívüli európai résztvevőként – az MNB megfigyelői státuszával. A projekt egy többszereplős CBDC-platform működésének lehetőségét vizsgálta, amellyel hatékonyabbá tehetők a határon átnyúló tranzakciók, oly módon, hogy a jegybankok által kibocsátott digitális jegybankpénzek révén a pénzintézetek között közvetlen elszámolás valósul meg különböző pénznemekben – kiiktatva a levelező bankokat. A megoldás egyik technológiai innovációja az iparági szereplők segítségével kidolgozott, két különböző logikai rendre épülő blokklánc technológia egyidejű tesztelése volt. Az MNB aktívan vett részt az együttműködési keretek kialakításában, részletes betekintést nyert a projektfázisokba és a projektszervezés kihívásaiba, valamint értékes tapasztalatokat gyűjtött a blokklánc technológia alkalmazásáról.

Az MNB szintén megfigyelőként van jelen a világ egyik vezető, jelenleg is futó, határon átnyúló tranzakciókra fókuszáló wholesale CBDC-projektjében. Az mBridge projekt a BIS Innovation Hub hongkongi irodája és a kínai, thaiföldi, hongkongi, valamint egyesült arab emírségekbeli jegybankok és közel 30 megfigyelő – köztük az MNB, az IMF, a New York Fed és az EKB –részvételével zajlik. A cél egy új, határon átnyúló infrastruktúra kialakítása egy közös, blokklánc alapú, okosszerződéses ún. multi-CBDC platformmal, amely lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézmények wholesale digitális jegybankpénzekkel folytassanak egymással közvetlen tranzakciókat (7.6. ábra).

Az MNB a rendszeres megfigyelői találkozók révén részt vesz az egyes projektfázisok áttekintésében, valamint közreműködött a sandbox környezet kipróbálásában is. A kezdeményezés eddigi tapasztalatai az első, éles tranzakciókkal zajló fázis alapján pozitívak, és a következő szakasz a bővülésre és a technológiai és jogi keretrendszer finomhangolására fókuszál. A második éles fázis a projekt MVP (minimum viable product) állapotának elérésével 2024 júniusában kezdődött meg.

7.6. ábra: Az mBridge projekt platformjának felépítése a hagyományos levelezőbanki működéshez viszonyítva

„A” joghatóság

Fizető fél

Fizető fél bankja

Fizető fél bankjának levelező bankja

Kedvezményezett bankjának levelező bankja

Fizetési infrastruktúra

KYC / AML / CFT

KYC / AML / CFT

„B” joghatóság

Kedvezményezett bankja

Kedvezményezett

Fizetési infrastruktúra

KYC / AML / CFT

KYC / AML / CFT

„A” joghatóság „B” joghatóság

Fizető fél

Fizető fél bankja

Kedvezményezett bankja

Kedvezményezett

mBridge

KYC / AML / CFT

KYC / AML / CFT

Megjegyzés: a felső folyamat a hagyományos határon átnyúló tranzakciókat, míg az alsó az mBridge projektben fejlesztett modell szerinti tranzakciókat mutatja be. forrás: BIs – project mBridge: experimenting with a multi- cBDc platform for cross-border payments. Elérhető: https://www.bis.org/about/bisih/topics/cbdc/mcbdc_bridge.htm

1. 82. BIS

Project Rosalind: technológiai óriásokkal versenyeztek a BME és az MNB közös csapatai

A BIS Innovation Hub innovációs versenyén indult az MNB a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködve a digitális jegybankpénz újszerű felhasználási eseteit kutatva. A világ jegybankjainak jelentős része aktívan kutatja, hogy a digitális jegybankpénzben rejlő lehetőségeket hogyan használhatnák ki olymódon, hogy az releváns problémákra adjon újszerű megoldást. 2023 februárjában a BIS Innovation Hub londoni központja és a Bank of England egy technológiai versenyt hirdetett Project Rosalind Techsprint néven, melynek célja az volt, hogy a BIS által fejlesztett kísérleti rendszerhez kapcsolódva olyan lakossági digitális jegybankpénz felhasználási eseteket keressen, amelyek a magánszektor és jegybank együttműködése által ösztönzik a versenyt, és új funkcionalitásokkal hozzáadott értéket teremtenek a felhasználók számára. A BMEMNB együttműködésének keretében a BME blokklánc szakértői és az MNB digitalizációs területének munkatársai két közös csapattal is beneveztek a versenybe.

Az MNB-BME csapatok által kidolgozott megoldások a digitális jegybankpénz és a környezeti fenntarthatóság kérdéskörét kapcsolták össze a blokklánc technológia alkalmazásával (7.7. ábra). Az egyik BME-MNB csapat egy valós idejű, blokklánc alapú energiaár-támogatási és fogyasztáscsökkentést ösztönző rendszert fejlesztett ki. A megoldás segítségével valós időben lehet támogatni digitális jegybankpénzben végzett kifizetésekkel az állampolgárok megemelkedett energiaszámlájának kiegyenlítését és ösztönözni az energia-megtakarítást, miközben mind a fenntarthatósági szempontokat, mind a szigorú adatvédelmi szempontokat figyelembe veszi a rendszer. A másik csapat egy blokklánc alapú, hipotetikus autólízing megoldást fejlesztett ki, mellyel lehetséges olyan elektromobilitás-támogatási politikát megvalósítani, amelyben a lízingbe vétel folyamata automatizálásra és így egyszerűsítésre is kerül, miközben a környezeti szempontokat is érvényesítik digitális jegybankpénzben végzett célzott támogatások kifizetésével.

A két megoldás a rangos nemzetközi mezőnyben is elismerést kapott, és jó kiindulópontot szolgáltat a további kutatáshoz. A pályamunkák előzetes szűrése után mindkét csapat megoldása bejutott a 22 csapatos elődöntőbe. Ezt követően az energiaár-támogatási rendszer megoldással jelentkező BME-MNB csapatnak sikerült a 12 csapatos döntőbe is bejutnia, olyan nagy nemzetközi tech-óriások közé, mint az Amazon, a Thales, a Revolut vagy a Vayana Network. Bár a két csapat megoldása csak hipotetikus ösztönző és szabályozási struktúrákat valósított meg, azok elvei és technológiai megoldásai valós környezetben is relevánsak lehetnek.

7.7. ábra: Project Rosalind keretében lefedett digitális jegybankpénz-ökoszisztéma

Felhasznalók: vállalkozások és fogyasztók

Energiaár integráció Lízing integráció

forrás: BIs alapján MnB.

BME-MNB fejlesztései Sztenderdizalt API kapcsolat

CBDC kibocsátás

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS OKTATÁS VIII.

83. Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont létrehozása

84. A Pénzügyi Navigátor ismeretterjesztő keretrendszerének megalkotása és a Családi Zöld Pénzügyek program

85. Egyetemi együttműködéseink hálózatának folyamatos növekedése, a projektek számának és minőségének emelkedése

86. MNB felsőoktatási intézményekkel való együttműködései

87. MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram és Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj

88. A 2022-ben elindult az MNB Tehetség Program

89. Oktatási Klub létrehozása és működése

90. A hazai egyetemek kutatási teljesítményét meghaladó MNB Intézet létrehozása

1. 83. Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont létrehozása

A jegybank társadalmi felelősségvállalási tevékenysége keretében célként fogalmazta meg, hogy megteremti a pénzügyi művelődés és kultúra magyarországi központját, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontot. Az új intézmény az egykori Postapalota műemléki védettséget élvező épületében került kialakításra több mint 2400 m2 alapterületen. Az egyedülálló – itthon példa nélküli, de Európában is ritkának számító – intézmény 2022. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A Pénzmúzeum „A pénz útja” elnevezésű állandó kiállítása a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország hasonló létesítményének tapasztalatai kerültek hasznosításra annak érdekében, hogy a szórakozás és az edukáció közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyissa meg kapuit.

A múzeum azonban nem csak fizikai helyszíne a pénzügyi szemléletű nevelésnek, hanem egyben központi csomópontja a tudásszerzésnek és a tudásmegosztásnak. A múzeum az állandó kiállítás mellett egyfajta kiterjesztett élmény- és tudástérként működik. Közösségi terekkel, kávézóval, panoráma terasszal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, időszaki kiállításokkal és versenyekkel járul hozzá ahhoz, hogy formálja, és szélesítse a gyerekek és a felnőttek pénzügyi tudatosságát és műveltségét.

Kiemelt törekvés volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenységei és funkciói is hangsúlyosan megjelenjenek a múzeumban. Mindez oly módon legyen bemutatva, hogy a látogatók számára világossá váljon a jegybank intézményének, valamint mindenkori vezetőségének jelentősége Magyarország történelmi és gazdasági folyamatainak hátterében.

Ugyan rövid idő telt el a Pénzmúzeum megnyitása óta, ám így is hosszú utat járt be a múzeum mind a pénzügyi műveltség terjesztése, mind az edukáció, mind pedig a közösségépítés terén. Az eddig elért eredmények

és sikerek, a számos nemzetközi és hazai díj és elismerés, a bővülő szakmai együttműködések azt mutatják, hogy jó úton járunk. Az intézmény létrehozása során lerakott alapokat nem pusztán őrizni, hanem fejleszteni, gyarapítani kívánja a múzeum. Ezzel is hozzájárulva a ma és a jövő generációinak oktatásához, pénzügyi ismereteinek bővítéséhez, és ami legalább ilyen fontos, az igényes kikapcsolódásához.

1. 84. A Pénzügyi

Navigátor ismeretterjesztő keretrendszerének megalkotása és a Családi

Zöld Pénzügyek program

Az MNB a felnőtt lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében – kapcsolódva az MNB pénzügyi stabilitási és pénzügyi fogyasztóvédelmi céljaihoz– működteti Pénzügyi Navigátor elnevezésű komplex tájékoztató rendszerét, melynek célja, hogy számos csatornán keresztül – pl. honlap, mobilapplikáció, tájékoztató füzetek, filmek stb. – a lakosság széles körének adjon hiteles és közérthető tájékoztatást a pénzügyi döntések során mérlegelendő szempontokról és kockázatokról. A megfontolt pénzügyi döntéseket a termék- és szolgáltató-összehasonlítást ingyenesen elérhető termékkeresők és -kalkulátorok is segítik.

Az MNB a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózatot (PNTI) működtet, amelynek irodái valamennyi vármegyeszékhelyen megtalálhatóak. Az irodák üzemeltetését a pénzügyi intézményektől független civil szervezetek végzik. A tanácsadók pártatlan, szakszerű és díjmentes pénzügyi tanácsadást nyújtanak a fogyasztók számára személyesen, telefonon, elektronikus, valamint postai úton. Az MNB szakmai kontrollja és támogatása mellett működő tanácsadás célja, hogy a fogyasztók a pénzügyi döntéseik előtt független szakértők véleményét is kikérhessék, illetve segítséget kapjanak a hivatalos kérelmek, panaszlevelek megfogalmazásához és benyújtásához. A PNTI-tanácsadók 2023-ban mintegy 26 ezer ügyet kezeltek.

A hazai pénzügyi tudatosság szintjének emelése érdekében az MNB kiemelt célja, hogy a fogyasztók számára azonnali, könnyen hasznosítható, gyakorlati tanácsokat, tippeket nyújtson. A cél elérését a jegybank tematikus fogyasztóvédelmi kampánysorozattal is segíti, amelyek bankszámla- és bankváltás, nyaralás, iskolakezdés, takarékosság és karácsonyi előkészületek témákban, 2024-től lakásbiztosítás témakörrel kiegészülve nyújtanak segítséget a lakosság számára pénzügyeik kezelésében. A kampányok során az MNB kiemelt hangsúlyt fektetett a közösségi média felületeken keresztüli ügyfél-elérés növelésére is. A jegybank lakossági ismeretterjesztést célzó

eszköztára saját fejlesztésű kvíz és kalkulátor keretrendszer létrehozásával is bővült.

Kapcsolódva az MNB Zöld programjához és fenntarthatósági céljaihoz, a jegybank fontos lépésnek tartja a zöld pénzügyi termékek iránti potenciális lakossági kereslet élénkítését. A jegybank Családi Zöld Pénzügyek (CsZP) programja a felnőtteket célzó pénzügyi ismeretterjesztést, fogyasztói szemléletformálást kívánja fejleszteni annak bemutatásával, hogy a pénzügyek tudatos kezelése a környezet, valamint a fenntartható fejlődés szolgálatába is állítható. Emellett az MNB célja az is, hogy segítse felismerni a családok számára azt, hogy befektetéseikkel közvetve ők is finanszírozhatnak fenntarthatóságot szolgáló beruházásokat, és fogyasztási döntéseikkel nap mint nap hozzájárulnak a hosszú távú fenntarthatóság, valamint a következő generációk életminőségének alakulásához.

8.1. ábra: Pénzügyi navigátor rendszer

Közösségi média

Tanácsadó Irodahálózat Családi Zöld Pénzügyek

Oktatófilmek

Tematikus kampányok

Pénzügyi Navigátor Alkalmazások

Tájékoztató füzetek

Ismeretterjesztő tartalmak

1. 85.

Egyetemi együttműködéseink hálózatának folyamatos növekedése, a projektek számának és minőségének emelkedése

A gazdaságpolitikai célok megvalósulásának támogatását az MNB az oktatás, elsősorban a felsőoktatás, a közgazdászképzés és a pénzügyi oktatás rendszerének megújításában és fejlesztésében, a tudományos tevékenység, a pénzügyi ismeretterjesztés támogatásában látja. Ennek törvényi alapja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 170. § (3) bekezdés a), b) és c) pontja, mely szerint az MNB támogatja a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzést; segíti és támogatja a közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatásokat; támogatja a pénzügyi kultúra erősítését, terjesztését, a pénzügyi tudatosság fejlesztését, különös tekintettel a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére.

Az MNB ezen célok megvalósítása érdekében dolgozta ki az „oktatási piramis” koncepciót, amely a szélesebb társadalmi rétegek pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésétől egészen a célzottabb kiválósági programok megvalósításáig halad. A piramis alapját a Pénziránytű Alapítvány és Pénzmúzeum tevékenysége képezi. Erre épülnek a felsőoktatási intézményi programok, kifejezetten az egyetemi együttműködésekre összpontosítva. A gúla csúcsán pedig a legtehetségesebb hallgatókat támogató MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram helyezkedik el.

8.2. ábra: MNB oktatási piramis

MNB Kiválósági Ösztöndíj

Felsőoktatási intézményi programok (Egyetemi együttműködések)

Pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztése (Pénzmúzeum és Pénziránytű Alapítvány)

forrás: MnB

Az MNB oktatási programjainak eredményeként évről évre bővült az egyetemi együttműködések hálózata. Az intenzívebb növekedést az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram 2016-os indítása hozta. A jegybank oktatási együttműködései 2024-ben 27 felsőoktatási intézménnyel folytatódtak.

8.3. ábra: Az MNB egyetemi hálózatának bővülése

Az MNB egyetemi hálózatának bővülése:

2014: Neumann János Egyetem

2015: Károli Gáspár Református Egyetem

Pécsi Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem

2016: Miskolci Egyetem Budapesti Gazdasági Egyetem Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Edutus Egyetem Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Katolikus Főiskola Kodolányi János Egyetem Pannon Egyetem Széchenyi István Egyetem Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tomori Pál Főiskola 2017: Soproni Egyetem 2018: Nyíregyházi Egyetem 2019: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem

2020: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2021: Dunaújvárosi Egyetem Szegedi Tudományegyetem 2022: Budapesti Metropolitan Egyetem Tokaj-Hegyalja Egyetem 2023: Óbudai Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Gál Ferenc Egyetem Az MNB oktatási hálózatának határon túli jelenléte: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Babes-Bolyai Tudományegyetem Partiumi Keresztény Egyetem Selye János Egyetem II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság

forrás: MnB

A számos oktatási és tudományos műhelyt megszólító és segítő munka jelentősen javította a szakmai közvéleményben, az akadémiai és egyetemi körben az MNB tudományos kapcsolatait. Ezen eredmények megőrzése és továbbfejlesztése érdekében 2020-ban új oktatási stratégia került kidolgozásra. A koncepció egyik elemeként az MNB kiemelt egyetemi partnerei körébe nem tartozó felsőoktatási együttműködéseinek horizontális programmá történő átalakítása valósult meg „Egyetemi hálózat a fenntartható fejlődésért” elnevezéssel.

Az MNB aktívan támogatja a magyar-ázsiai tudományos kapcsolatok fejlesztését. Ezen célok elérésére és kijelölt tevékenységek megvalósítására a Budapesti Gazdasági Egyetemen létrehozta a Keleti Üzleti Akadémiai Központot, valamint támogatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő „Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport” programjait is, továbbá megalapította a Neumann János Egyetemen az Eurázsia Központot.

A jegybank szakmai közreműködésével a felsőoktatásban tanuló hallgatók támogatására több program is indult: 2015-től a tiszaroffi kistérség továbbtanulási ösztönzőjeként ösztöndíjprogram került meghirdetésre. A pénzügyi tudatosság, valamint interdiszciplináris tudományterületek támogatására 2016 óta az MNB és a TDK-ért Közhasznú Alapítvány között, 2023 óta pedig az MNB és az Eötvös Loránd Tudományegyetem három kara között zajlik együttműködés.

1. 86. MNB felsőoktatási

intézményekkel való együttműködései

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) közös együttműködés

Az MNB és a BME az egyetemi fejlesztésekre építve 2019 elején alakította ki a hazai és nemzetközi versenyképesség-fejlesztés szempontjából is egyedülálló programját, amely a pénzügy, közgazdaság és társadalom kihívásainak összekapcsolt szemléletű kutatására, hatékony tudástranszfer kialakítására és az oktatási területek fejlesztésére jött létre. fejlesztésére jött létre.

A közös stratégiai együttműködés keretében a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és adatkorszak, a zöld pénzügyek, zöld gazdaság, valamint a felsőoktatási innovációk témaköreiben indultak szakmai és képzési projektek. Az együttműködés négy éve alatt 24 tanulmányi és szakmai versenyen, tematikus pályázaton több mint 530 hallgató részesült ösztöndíjban. Évente átlagosan 100 műegyetemi oktató-kutató és fiatal hallgató, valamint számos MNB-s munkatárs vesz részt a különböző műhelymunkákban.

A program tudományos műhelyeinek célja a BME és az MNB szakembereinek tudására építve minél több innovatív, a társadalom számára hozzáférhető eredmény létrehozása volt. Az eredményekről eddig közel 60 tanulmány, tudományos cikk született.

Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) közös együttműködés

Az MNB és a METU között 2022-ben létrejött együttműködés stratégiai célja a közgazdasági oktatás innovációjának elősegítése, a gazdasági szemléletű fenntarthatóság megjelenítése az egyetem képzéseiben.

Az együttműködés során létrehozott Fenntarthatósági és Versenyképességi Kutatóintézet kutatásainak fókuszában a zöld pénzügyek, a pénzügyi digitalizáció, Eurázsia és a fenntartható felzárkózás témakörei állnak.

A közös fejlesztések eredményeképpen több kulcsterületet is érintő kezdeményezés, új szakirányú továbbképzési programok indultak el, úgymint Gazdasági és pénzügy szakújságíró, Pénzügyi szabályozási és felügyeleti szakértő, Pénzügyi digitalizációs és compliance tanácsadó, Fenntarthatósági menedzser, valamint Mesterséges intelligencia üzleti és pénzügyi alkalmazásai megnevezéssel.

A MyBrand Centre for Excellence Kiválósági Mentorközpont ösztöndíjprogram minden tanévben 30, korábban Kiválósági Ösztöndíjban részesülő legkiválóbb hallgató részére nyújt sokoldalú támogatást. A mentorprogramban résztvevők többek között támogatást kapnak kutatási-szakmai projektjeik megvalósításához, részt vehetnek a közgazdaságtan aktuális kérdéseit érintő szakmai előadásokon, továbbá a kimagasló eredményt felmutató hallgatók pénzjutalomban részesülnek.

A két intézmény közötti együttműködésnek köszönhetően a hazai innovációs ökoszisztéma támogatása céljából egy különleges innovációs tér jött létre, amely workshopok, pitch-versenyek, hálózati események rendezésére alkalmas. A Hungarian Innovation Hub (HIH) elnevezésű, ingyenesen elérhető, rugalmasan alakítható esemény- és innovációs tér az MNB kiemelt partneregyetemeinek közös együttműködését is elősegíti.

Neumann János Egyetemmel (NJE) közös együttműködés

Az MNB és a NJE jogelődje, a Kecskeméti Főiskola között 2014-ben létrejött stratégiai együttműködés 2021-ben került kibővítésre. Az együttműködés kiemelt céljai a korszerű közgazdasági képzés elősegítése, az oktatásfejlesztés, a képzési kínálat szélesítése, valamint versenyek, rendezvények, műhelyek, konferenciák szervezése és a tudományos kutatói munka sokoldalú elősegítése.

A megújult együttműködés keretében az NJE Budapesti Campusán létrejött MNB Tudásközpont több központ tevékenységét fogja össze. Az MNB Tudásközpont keretein belül működő MNB Intézet a 2022/2023-as tanévtől önálló mesterszakot indított el Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás (NGG) néven. A szak célja, hogy nemzetközi szinten is kiváló szaktudással és gyakorlattal vértezze fel a hallgatókat, akik az új közgazdasági megközelítésekről, mint például adatalapú gazdaság (Mesterséges intelligencia, Data Science, Big Data), fenntartható pénzügyek és egyéb innovatív témakörök (zöld pénzügyek, adatvizualizáció) kapnak átfogó ismereteket. A Tudásközpont keretein belül 2021 és 2023 között működő Gazdaságföldrajz, Településmarketing Központ tevékenységének fókuszában a 21. századi sokpólusú, hálózatos térgazdaságot kutató módszerek alkalmazásfejlesztése és a településmarketing állt, míg az Eurázsia Központ az eurázsiai szuperkontinens

aktuális geopolitikai kérdéseivel kapcsolatban folytat kutatásokat, elősegítve az egyetemi nemzetköziesítést.

Az MNB a NJE-vel együttműködve duális gyakorlati helyet biztosít az érintett szakokra sikeresen felvételt nyert hallgatóinak. A duális gyakorlat során a hallgatók szakmai feladatok megoldásában vehetnek részt az MNB, a BÉT és a GIRO Zrt. magas szakmai reputációval rendelkező kollégáinak mentorálása mellett.

Debreceni

Egyetemmel (DE) közös együttműködés

Az MNB és a DE között 2019 óta létező együttműködés magas színvonalú interdiszciplináris képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez. A DE az MNB támogatásával évről évre új, innovatív és gyakorlatközpontú tantárgyakat integrál közgazdasági oktatásába.

Az egyetem Gazdálkodástudományi Kara a hallgatók által érdeklődésre számot tartó témákat feldolgozva kutatási projekteket indít az MNB szakértőinek együttműködésével, valamint a partneregyetemek hallgatói részére rendszeresen tanulmányi versenyeket szervez és ösztöndíjprogramokat hirdet meg.

Az együttműködés keretei között az egyetemen közel 40 fő befogadására alkalmas MNB pénzügyi labort adtak át, amely modern piacvezető informatikai helyszínt biztosít a tőzsde iránt érdeklődő hallgatóiknak. Emellett az egyetem az MNB támogatásával további közgazdasági gondolkodást erősítő kurzusokat, workshopokat szervez, online tananyagokat készít. Az MNB-DE Könyvklub a hallgatóknak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai kiadványok felkutatásában, feldolgozásában nyújt támogatást.

1. 87. MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram és Pallas Athéné

Kiválósági Ösztöndíj

Az MNB oktatási stratégiájának egyik mérföldköve az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram életre hívása volt 2016-ban. Az MNB az ösztöndíjprogram megalapításával a versenyképességi reformprogramhoz kapcsolódó új pénzügyi modell egyik kulcsterülete, a tudásalapú társadalom megalapozásához kívánt hozzájárulni.

Az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram fő célja a hazai felsőoktatási intézmények közgazdasági témájú alap- és mesterképzéseiben résztvevő kiemelkedően tehetséges hallgatók tanulmányaihoz való hozzájárulás. Az MNB tevékenységéhez kapcsolódó magyar és idegen nyelvű gazdaságtudományi alap- és mesterképzési szakokon, osztatlan képzéseken kiemelkedő tanulmányi-, tudományos- és közösségi teljesítményt nyújtó nappali munkarendű, állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatóknak képzési szintenként maximum 3-3 százaléka részesülhet.

Az ösztöndíjprogramban 8 év alatt közel 5000 ösztöndíj került kiosztásra, sikerességét az évről évre folyamatosan emelkedő felsőoktatási intézményi keretszámok is jelzik. A programban a 2023/2024. tanévben már 25 partner felsőoktatási intézmény közel 600 hallgatója vesz részt, amellyel az MNB átfogó és a felsőoktatás közgazdasági témájú képzéseiben meghatározó ösztöndíjtámogatást hozott létre. A szakmai kapcsolatokon túlmutató közösségi kötődést mutatja, hogy az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram ösztöndíjas hallgatói magas számban választják MNB-t duális hallgatóként, gyakornokként, illetve később szakemberként.

A közösségi élet formálása érdekében 2023 őszén az MNB Kiválósági fesztivált rendezett a Kiválósági ösztöndíjas hallgatói számára. A rendezvény ösztönző nyitóelőadásai és a kerekasztal beszélgetések által felvetett témák lehetőséget teremtettek arra, hogy az ösztöndíjas hallgatók kötetlen módon ismerjék meg jobban egymást, bepillantást nyerjenek a jegybank és partnerintézményeik tevékenységeibe.

8.4. ábra: Kiválósági ösztöndíjban részesült hallgatók száma intézményenként és tanévenként

2016/17. 2017/18.

2018/19. 2019/20. 2020/21. 2021/22. 2022/23. 2023/24.

forrás: MnB

A Kiválósági ösztöndíj elnyeréséről szóló oklevél átadására hagyományosan az MNB által szervezett ünnepélyes oklevélátadó konferencia keretében kerül sor, amely színvonalas eseménynek több alkalommal is a Budapest Kongresszusi Központ adott helyet.

Matolcsy György nyitóelőadása az MNB Kiválósági fesztiválon

forrás: MnB

Az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram mintájára 2018-ban Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíjprogram jött létre, melyet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a legtehetségesebb határon túli magyar hallgatók számára alapított. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Selye János Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság legjobb közgazdász hallgatói 10 hónapon keresztül kapnak támogatást. A Pallas Athéné Kiválósági ösztöndíjban részesült hallgatók száma a 2018/2019 és a 2022/2023-es tanév között meghaladta a 700 főt.

8.5. ábra: Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj támogatottjai 2020/2021 és 2022/2023 között

2020/212021/222022/23

• Közös kutatások

• Tananyagfejlesztések

• Tanulmányutak

• Mentorálás, tehetséggondozás

• Nemzetközi versenyek

• Közös publikációk

forrás: MnB

1. 88. A 2022-ben elindult az MNB Tehetség Program

A Magyar Nemzeti Bank oktatási stratégiájának fontos célkitűzése, hogy a közgazdasági szakterület kiemelkedő tehetségeinek fejlesztésével, az egyéni képességek kibontakoztatásával a nemzeti versenyképesség erősítéséhez járuljon hozzá. A 2022 őszén indított MNB Tehetség Program céljának tekintette, hogy a legtehetségesebb magyar hallgatók olyan, a jövőt meghatározó területeken szerezzenek új ismereteket, mint az új fenntartható közgazdaságtan, a technológiai fejlődés lehetséges irányai vagy a versenyképesség legfontosabb pillérei.

A programban való részvétel feltétele a fenntartható közgazdaságtan, technológiai fejlődés és kulturális aktualitások iránti aktív érdeklődés volt. A kiírásban megjelölt ösztöndíj kizárólag azon jelentkezők számára vált elérhetővé, akik az MNB Tehetség Program rendezvénysorozatának valamennyi programnapján részt vettek, és teljesítették a szakmai programokat kiegészítő kihívásokat, feladatokat. A gazdasági és kulturális tematikájú programok – a meghívott előadókon kívül – mintegy 160 hallgató részvételével zajlottak.

A program középpontjában nemzetközileg elismert magyar kutatók, területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek élményszerű szakmai előadásai álltak, melyeket izgalmas kulturális, tudományos beszélgetések egészítettek ki. A programsorozat közgazdaságtani, kulturális előadásai, tudományos eredményei aktuális helyzetképet mutattak, és egyben modern válaszokat igyekeztek adni a körülöttünk felmerülő problémákra.

A 2022 novemberében az MNB Budai Központjában megrendezett háromnapos szakmai konferencia egyben a MyBrand Excellence Mentorközpont 30 hallgatójának nyitó szakmai rendezvénye is volt. Az esemény előadói Matolcsy György, Virág Barnabás, Csizmadia Norbert, Grandpierre Attila, Cséfalvay Zoltán, Horváth Levente, valamint Mizsér Attila és Báger Gusztáv voltak.

2023 májusában az MNB és a Mathias Corvinus Collegium közös szervezésében az MNB Oktatási és Konferenciaközpontban megrendezett szakmai napok előadói Matolcsy György, Kandrács Csaba, Palotai Dániel, Balatoni András, Baksay Gergely, Sebestyén Géza, Szombathy Zoltán, valamint Barna Gábor és Kulin Ferenc voltak.

Az MNB Tehetség Program zárórendezvényre 2023. július 25-30. között Bálványoson került sor, ahol a meghívott vendégek mellett a külhoni hallgatók is kiemelt részvételi lehetőséget kaptak. Az előadók Bánkuty Tamás, Csizmadia Norbert, Csuhaj-Varju Imre, Grandpierre Attila, Kató Béla, Kocziszky György és Virág Barnabás voltak.

Az MNB Tehetség Program eseményei képekben

forrás: MnB

1. 89. Oktatási

Klub létrehozása és működése

A Magyar Nemzeti Bank Oktatási és Tudományos Kör Egyesület (MNB Oktatási Klub) 2017-ben azzal a céllal alakult, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány által támogatott oktatási programok résztvevői, ösztöndíjas hallgatói és a programokban közreműködők részére egyedülálló szakmai közösséget hozzon létre, ezzel erősítve a hazai közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris tudományterületen tevékenykedő kutatók és oktatók szakmai aktivitását és a tudományos párbeszéd előmozdítását. Egy modern és innovatív oktatási platform, amely támogatást, segítséget és lehetőségeket kínál az egyetemi hallgatók minél szélesebb közönsége számára.

Az azóta elmúlt 8 évben az MNB Oktatási Klub negyven hazai és külhoni felsőoktatási intézmény hallgatóiból, oktatóiból, valamint a Magyar Nemzeti Bank munkavállalóiból álló szakmai közösségét fogja össze. A Klub minden évben számos szakmai rendezvényt valósít meg a hazai és külhoni magyar egyetemeken és más képzési helyszíneken önállóan vagy együttműködésben más szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel. Ezek keretében számos vezető és döntéshozó, valamint területén kiemelkedő szakember előadása gazdagítja a tagság és az érdeklődők szakmai látókörét.

Az MNB Oktatási Klub minden félévben szakmai versenyeket rendez az érdeklődő egyetemisták számára, amelyeknek témái a koronavírus utáni világtól kezdve a startup finanszírozáson át a fenntarthatóságig és a zöld gazdaságig széles skálán mozognak. A versenyek műfaja széles skálán mozog: a megmérettetések lehetnek esetversenyek, esszéíró vagy éppen tanulmányíró erőfelmérések. Az elmúlt években 1300 hallgató jelentkezett a versenyeinkre, közülük több mint 180-an részesültek valamilyen díjazásban. Meggyőződésünk, hogy a szakmai versenyeink és TDK Tehetség Díjaink támogatni tudják a hallgatók szakmai-tudományos előmenetelét, és erősítik az egyetemi tudományos aktivitást.

1. 90. A hazai egyetemek kutatási

teljesítményét meghaladó MNB

Intézet létrehozása

A Magyar Nemzeti Bank felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodásainak egyik kiemelt eredménye volt az MNB Intézet (kezdetben MNB Tanszék) létrehozása 2016-ban, amely hazai és nemzetközi szinten is kimagasló tudományos és szakmai anyagok készítéséért és a legkiválóbb hallgatók szakmai fejlesztésért és oktatásáért felel azóta is.

Az MNB Intézetben számos kutató szerezte külföldön (kanadai, holland, spanyol, és francia egyetemekről) a tudományos doktori fokozatát az adott szakterület világhírű egyetemeinek egyikén. A kutatók rendszeresen részt vesznek a világ legrangosabb tudományos és szakmai rendezvényein (például: American Finance Association, európai közgazdasági szervezetek vagy a Fudan Egyetem), több esetben közös szakmai programokat is szervezve a nemzetközi partnerekkel.

A tudományos teljesítmény másik általánosan elfogadott mérőszáma a nemzetközileg is legmagasabb szinten elismert szakfolyóiratokban (például a Scopus adatbázis által Q1 vagy akár D1-es besorolást elnyerő szakfolyóiratok) megjelenő új kutatások száma, amelyben az MNB Intézet szintén élenjáró országos viszonylatban. Emellett az Intézet kutatói a kiemelkedő hazai szakfolyóiratokban és az MNB által gondozott könyvekben is rendszeresen publikálnak. Ezen tanulmányok nagy hozzáadott értéket képviselnek a hazai felsőoktatás tudományos teljesítményben, ami potenciálisan emelheti az egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyét is.

Az Intézet továbbá fontosnak tartja a hallgatók tudományos és szakmai munkájának támogatását. Évről-évre egyre több hallgató jut ki az OTDK-ra (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) az MNB Intézetet képviselve, ahol kiemelkedő díjazásban is részesülnek. 2023-ban az MNB Intézet hallgatói nyerték el az OTDK legnívósabb díját, a Pro Scientia-t, valamint már másodszorra tűntetik ki őket a Budapesti Értéktőzsde Kochmeister díjával is. Magyarországon kimagasló számú tanulmányt, összesen 79 darabot nevez az Intézet a következő, 2025-ös OTDK-ra. Hallgatóik már második éve kimagasló eredménnyel szerepeltek a ’Bloomberg Global Trading Challenge’

egyetemistáknak szóló versenyén, amely során a világ legjobb 5 százalékába kerültek a versenyzők. 2024-ben pedig az MNB Intézet hallgatója lett a világ legjobb befektetője az ETF Global Portfolio Challenge tízhetes befektetési versenyén, továbbá a CFA Institute országos részvényelemzési versenyén a 3 döntős csapatból 2 az MNB Intézetet képviselte. Ezen kívül a KSH és MNB által közösen szervezett StatWars statisztikai versenyen diákcsapataik 3 sikeres selejtező fordulót követően kerültek a döntőbe, ahol 5 csapatból 4 az MNB Intézetet képviselte.

Az MNB Intézet 2023-as TDK versenyének díjazottjai

forrás: MnB Intézet

Az MNB Intézet további célja, hogy szoros kapcsolatot ápoljon az ország legtehetségesebb hallgatóival, és ehhez tanulmányi versenyeket hirdet, műhelyeket koordinál, valamint saját gazdasági blogot vezet. Az Economania blog 2017 novemberében indult el, és azóta is heti rendszerességgel közöl gazdasági írásokat. A szakmai blog több mint 480 szakmai írással és közel 500.000 fős látogatottsággal rendelkezik 144 országból az indulása óta.

Az MNB Intézet által 2024-ben a 4. alkalommal megrendezett Economania blogíró verseny pedig minden évben több száz hallgatót szólít meg. Továbbá a 2022 nyarán alapított Economania szakmai műhely közösségnek már több mint 300 hallgató tagja van országos szinten.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK IX.

91. Egyensúly a külkapcsolatokban – bilaterális kapcsolatok

92. Nemzetközi aktivitás itthon és külföldön

93. Lámfalussy Lectures Conference

94. Budapest Eurasia Forum – eurázsiai országok szakértőinek fóruma a kölcsönösen előnyös, fenntartható növekedési és versenyképességi törekvésekért

95. Vezető szerep az IMF országcsoportunkban

96. Önálló technikai segítségnyújtási program

1. 91. Egyensúly

a külkapcsolatokban –bilaterális kapcsolatok

Az MNB jelenlegi vezetésének 2013 márciusi hivatalba lépése óta a monetáris politikai és más szakpolitikai keretek változásán túl az intézmény nemzetközi tevékenysége is kiszélesedett. Az MNB mindig is nagy figyelmet fordított nemzetközi kétoldalú szakmai kapcsolataira. A jegybank első elnöke, Popovics Sándor 1924-től kezdődő vezetése idején az intézmény jelentős együttműködést alakított ki a Bank of Englanddel, emellett csatlakozott az új multilaterális jegybanki hálózathoz, a Nemzetközi Fizetések Bankjához (Bank for International Settlements, BIS). Popovics Sándor a jegybankok nemzetközi együttműködésére a megingott gazdasági rend és a pénz iránti bizalom helyreállításának eszközeként tekintett. 2013- tól szükségessé vált egy olyan új, a megváltozott világrendnek megfelelő nemzetközi jegybanki kapcsolatrendszernek a kialakítása, amelynek segítségével az MNB bekerülhet a világ legjobb és legelismertebb jegybankjai közé.

Kialakításra került egy Nyugat–Kelet közötti egyensúlyra épülő külkapcsolati stratégia. Ennek keretében az MNB fokozott figyelemmel kíséri azon országok gazdaságpolitikáját, innovatív jegybanki megoldásait, illetve monetáris politikai, pénzügyi stabilitási, felügyeleti tevékenységét, amelyek átültethető jó gyakorlatokkal szolgálhatnak Magyarország és az MNB számára. Az új megközelítés nem változtatott azon a korábbi gyakorlaton, hogy a nyugati kétoldalú kapcsolatok tekintetében továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a nemzetközi pénzügyi rendszerben is domináns partnerek, így az USA és jegybankja, a Fed, valamint a német, a francia, az osztrák és a brit jegybank.

Ezzel párhuzamosan – Magyarország Kormánya „keleti nyitás” politikájának támogatásával – sor került a jegybank egyensúlyteremtő „keleti nyitására” is. A Kína által meghirdetett Új Selyemút program jó kiindulópontot jelentett a kínai és ázsiai jegybankokkal folytatott együttműködés kialakításához, amelynek eredményeként az MNB mára komoly eredményekkel büszkélkedhet, kiemelve Kína, Dél-Korea, Szingapúr, Kazahsztán, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek jegybankjával fenntartott kapcsolatait. Az ázsiai

kapcsolatrendszer fókuszában a legaktuálisabb kérdések és megatrendek állnak, többek között a pénzügyek digitalizációja, a CBDC és annak határon átnyúló együttműködési formái, a zöld pénzügyek és a hosszú távú fenntarthatóság. Felismerve Kína egyre jelentősebb szerepét a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszerekben, az MNB – a helyi think tankek, egyetemek és egyéb intézmények mellett – példaértékű partnerséget alakított ki a kínai jegybankkal (People’s Bank of China, PBoC). Ennek egyik első eredménye a bilaterális kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat támogató devizaswap keretmegállapodás megkötése volt 2013-ban. Az MNB továbbá elindította a kínai RMB nemzetköziesítését támogató Jegybanki Renminbi Programot.

További cél a mind szorosabb kapcsolatépítés a Nyugat és Kelet közötti, összekötő hubként funkcionáló közép-kelet-európai térség jegybankjaival.

A régió kiemelt jellentőségére tekintettel az MNB 2018 óta éves rendszerességgel szervez közös konferenciát a lengyel jegybankkal (Narodowy Bank Polski, NBP), amely a KKE-térség aktuális kihívásait vizsgálja a változó nemzetközi gazdasági környezetben.

9.1. ábra: Egyensúlyban Kelet és Nyugat között

1. 92. Nemzetközi aktivitás

itthon és külföldön

MNB az országhatáron belül és túl

A nemzetközi stratégia 2013-ban kezdődött átalakításával fontos célkitűzéssé vált, hogy az MNB hatékonyan becsatornázza a magyar jegybanki munkát a nemzetközi szakmai vérkeringésbe. Nemzetközi tevékenységében az MNB arra törekszik, hogy a monetáris politikai és gazdaságpolitikai döntéshozatal szempontjából legaktuálisabb, legmeghatározóbb kihívásokat és megatrendeket – fenntarthatóság, versenyképesség, digitalizáció, a pénz jövőjének kérdései, a geopolitika és a monetáris politika összefonódása, válságkezelés – megjelenítse és napirenden tartsa a nemzetközi platformokon, emellett párbeszéd és tapasztalatcsere révén megoldásokat találjon rájuk.

A kétirányú kapcsolatépítés keretei között az MNB felsővezetése és szakértői az elmúlt években egyre nagyobb számban kaptak felszólalói meghívást nemzetközi konferenciákra, valamint – intézményi tagságainkból adódóan – rendszeresen vesznek részt magas szintű üléseken és szakmai egyeztetéseken. Az MNB vezetői és szakértői több mint 350 nemzetközi testület munkájában vesznek részt. Uniós jegybankként a legszorosabb szakmai kapcsolatokat az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszeréhez (KBER) tartozó nemzeti jegybankokkal ápolja. Az MNB szakértői 13 ún. KBER-bizottságnak tagjai, és az intézmény aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank for International Settlements – BIS), valamint a Nemzetközi Valutaalapnak (International Monetary Fund – IMF) is.

Az országhatáron belüli, nemzetközi relevanciájú tevékenységek közül kiemelendő az MNB által rendszeresen vagy eseti jelleggel tartott nemzetközi rendezvények sora, amelyeken az elmúlt évek során több mint 300 előadó vett részt, az elért nézők száma pedig meghaladta a 70 ezret. Rendezvényeink közül kiemelkedik az MNB jubileumának méltó lezárásaként tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Lámfalussy Lectures Conference, valamint a 2024-ben ötödik születésnapját ünneplő Budapest

Eurasia Forum. Emellett a jegybank olyan regionális fókuszú események házigazdája is, mint a lengyel jegybankkal (Narodowy Bank Polski) közös szervezésű, 2024-ben a hatodik alkalommal megtartott konferenciasorozat; vagy az immáron nyolcadik alkalommal megszervezett Budapest Renminbi Kezdeményezés Konferencia.

9.2. ábra: Az MNB Nemzetközi konferenciái számokban 2013-2025 között

Az MNB Nemzetközi konferenciái számokban 2013-2025 között

Az MNB számos alkalommal látta el a házigazda szerepét jegybankelnökök, valamint nemzetközi intézmények vezetői közötti, illetve szakértői szintű megbeszéléseken. Ezek közül kiemelkedik a 2018-ban megrendezett 16+1 Jegybankelnökök találkozója, amely esemény jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon még soha nem tanácskozott ennyi jegybank elnöke és delegációja egymással.

A jegybank olyan nemzetközi jegybanki kezdeményezésekhez is hozzájárul, amelyek a nemzetközi tudásmegosztásra épülnek. A KBER Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságán belül működő, jegybanki együttműködéssel foglalkozó munkacsoportja kettő, a nyugat-balkáni térség felzárkóztatását célzó, Európai Bizottság által finanszírozott projektet valósított meg 2019 és 2021, majd 2022 és 2025 között – mindkét esetben az MNB szakmai részvételével.

Az MNB az EU által finanszírozott egyéb technikai segítségnyújtási projektben (Twinning, TAIEX-programok) is közreműködött, amelyek Montenegrót, Romániát és Ukrajnát célozták.

több mint 300 előadó

több mint 70 ezer néző

1. 93. Lámfalussy Lectures Conference

Innováció és hagyomány – szakmai elődeink munkásságának beépítése a jövő jegybanki döntéshozatalába

Az MNB nagy hangsúlyt fektet arra, hogy tisztelegjen szakmai elődeink életműve előtt és beépítse munkásságuk eredményeit a jegybanki döntéshozatalba. Ékes példája ennek Lámfalussy Sándor szakmai örökségének ápolása. Baron Alexandre Lamfalussy, az „euró atyja”-ként ismert magyar származású közgazdász, akinek rendkívül gazdag munkásságát méltatandó az MNB 2014-ben megalapította nemzetközi konferenciasorozatát, a Lámfalussy Lectures Conference-t, amelyen évről évre prominens külföldi előadók osztják meg nézeteiket aktuális gazdaságpolitikai, monetáris politikai kérdésekről. A konferenciasorozat céljaként fogalmazta meg a pénzügyi és gazdasági élet döntéshozói számára egy olyan platform megteremtését, amely visszatérő lehetőséget kínál az együttműködés erősítésére és a legaktuálisabb kihívásokra adandó, innovatív, előremutató megoldások közös kialakítására.

A Lámfalussy Lectures Conference mára az MNB legjelentősebb nemzetközi éves konferenciájává, az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává vált. Történetének 10 éve alatt a legmeghatározóbb európai és ázsiai jegybankok, pénzügyi intézmények, és kutatóintézetek képviselői szólaltak fel a szakmai program során, többek között Sir Paul Tucker, az angol jegybank korábbi alelnöke, John Lipsky, a Johns Hopkins School of Advanced International Studies főmunkatársa és az IMF korábbi első vezérigazgató-helyettese, Christian Noyer, a francia jegybank akkori elnöke, Berry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora, Erkki Liikanen, a finn jegybank akkori elnöke, Tian Guoli, a China Construction Bank elnöke, Khee Giap Tan, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Ázsia Versenyképességi Intézet társigazgatója és a Lee Kuan Yew School of Public Policy docense, Mu Changchun, a PBoC Digitális Pénz Kutató Intézetének igazgatója, vagy Shu-Pui Li, az Egyesült Arab Emírségek központi bankjának elnöki főtanácsadója.

A konferenciasorozat elindításával együtt Matolcsy György, az MNB elnöke javaslatára az MNB megalapította a Lámfalussy-díjat is, mellyel azon nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket, életműveket kívánja elismerni, amelyek befolyással vannak az MNB munkájára, valamint a nemzetközi monetáris és pénzügypolitikára. A Lámfalussy-díj mellett az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjjal a jegybank a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedő munkát végző hazai fiatal szakembert jutalmazza évről évre a Konferencia apropóján. A Lámfalussy-díj eddigi kitüntetettjei Ewald Nowotny, az osztrák jegybank akkori elnöke, Benoît Cœuré, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Fizetések Bankja Igazgatóságának akkori tagja, a Nemzetközi Fizetések Bankja, Jacques de Larosière, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója, Zhou Xiaochuan, a kínai jegybank akkori elnöke, Yves Mersch, az EKB Igazgatóságának akkori tagja, Peter Praet, az EKB Igazgatóságának korábbi tagja, Boris Vujčić, a horvát jegybank elnöke, Yi Gang, a kínai jegybank akkori elnöke, Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke és Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke.

9.3. ábra: A Lámfalussy Lectures Conference számokban 2014-2024 A Lámfalussy Lectures Conference számokban 2014-2024

62 előadás és panelbeszélgetés 84 felszólaló 5 kontinens 35 országából több ezer résztvevő

1. 94. Budapest

Eurasia Forum – eurázsiai országok szakértőinek fóruma a kölcsönösen előnyös, fenntartható növekedési és versenyképességi törekvésekért

Jegybankok az új világrendben

Az MNB 2019-ben önálló rendezvénysorozatot indított Budapest Eurasia Forum címmel. A Fórum célja, hogy megerősítse Magyarország összekötő, intellektuális hub szerepét a Kelet és a Nyugat között, elősegítse az eltérő jellemvonásokkal rendelkező országok közötti párbeszédet, lefektesse a hoszszú távú fenntartható közgazdaságtan elméleti alapjait, valamint a monetáris politikán túlmutató kérdéseket is beemelje a jegybanki gondolkodásba. A rendezvény szakmai tartalma és előadói köre illeszkedik az MNB azon célkitűzéséhez, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább az innovatív és zöld megoldásokra épüljön.

A Fórum jelentőségét jól mutatja, hogy intellektuális csomóponttá vált igen rövid idő alatt, még az indulását (a 2019-es Pre-Forum Sessiont) követő évben kirobbant világjárvány okozta nehézségeket is túlélte, és 2024-ben már az ötödik alkalommal került rá sor. A rendezvénysorozat – amelyet már 21 partnerintézmény és fórum támogat – az elmúlt években több mint 200 előadót vonultatott fel, és több mint 60 ezer nézőt ért el.

9.4. ábra: A Budapest Eurasia Forum számokban A Budapest Eurasia Forum számokban

A 2021-es Fórum keretében az MNB egy nemzetközi tanulmánykötet-sorozatot indított útjára, amelyhez a világ legmeghatározóbb intézményeinek, kutatóközpontjainak és intellektuális hubjainak – többek között a People’s Bank of China, a Bank of Korea, a Banque de France, a Bundesbank, a Banco de Portugal, a Khalifa University of Science and Technology, az Astana International Financial Centre, a National University of Singapore és a Nemzetközi Fizetések Bankja – képviselői járulnak hozzá tanulmányaikkal. Az első kötet Eurázsia kora – A tudás, a technológia, a pénz és a fenntartható geoökonómia jövőbeli irányvonalai címmel, a második, 2022-es kiadvány Jelenünk a jövő – Eurázsiai jegybankok az innováció élén címmel, a 2023-as kötet Geopolitikai ébredések – A fenntartható jövő megteremtése Eurázsia korának hajnalán címmel jelent meg, míg a 2024-es kiadvány Eurázsia gazdaságpolitikája – Fenntartható és innovatív gazdaságpolitikai stratégiák Eurázsiában címmel jelent meg.

2023 tavaszán az MNB a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Neumann János Egyetemen elindította a napjaink geopolitikai átalakulásával és a megatrendek fúziójával foglalkozó kurzusát. A tematikában hangsúlyos szerepet kaptak korunk megatrendjei, a felemelkedő ázsiai erőközpontok szerepe, valamint a Nyugat e jelenségekre adott válaszai. Az előadásokat az MNB és partnerintézményeinek kiemelkedő szakértői tartották. Mindkét kurzus folytatódott 2024-ben is.

1. 95. Vezető

szerep az IMF országcsoportunkban

Proaktívan a klasszikus intézményrendszer fejlődéséért

Az MNB külkapcsolataiban az elmúlt bő egy évtized jelentős sikereket hozott, melyet jól példáz a jegybank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti szakmai kapcsolatok minőségi fejlődése is.

Az MNB és az IMF közti kapcsolatrendszerben fontos állomás volt a 2012-es év, amikor is a nemzeti és regionális érdekek szervezeten belüli hatékonyabb érvényesítését célozva, Magyarország részvételével létrejött a közép- és kelet-európai országcsoport (Central and Eastern European Constituency). Az országcsoporton belüli együttműködés kereteit a tagországok, így Magyarország, Ausztria, Törökoroszág, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Fehéroroszország és Koszovó, egy tíz évre szóló, 2012 és 2022 közötti időszakra vonatkozó megállapodásban rögzítették. E megállapodás egyebek mellett rendelkezik az országcsoport vezetését ellátó ügyvezető igazgatói tisztség rotációs alapon történő betöltéséről. Az ügyvezető igazgató feladata, hogy az országcsoport érdekeit képviselje az IMF napi munkáját irányító 26 tagú ügyvezető igazgatóság (25 ügyvezető igazgató és a vezérigazgató) ülésein. Az országcsoport megállapodás értelmében hazánk – az IMF-ben 1982 óta fennálló tagsága során először – 2020 őszén jelölhetett ügyvezető igazgatót két évre az országcsoport élére Palotai Dániel, az MNB korábbi ügyvezető igazgatója és főközgazdásza személyében.

A magyar ügyvezető igazgató hivatali idejére esett a  2022-ben lejáró országcsoport megállapodás megújításának lebonyolítása. Palotai Dániel hatékony koordinációja mellett a részes országok végül a múltbeli együttműködés sikerére alapozva úgy döntöttek, hogy tovább folytatják a közös munkát, erre vonatkozó szándékukat pedig egy újabb tíz évre szóló megállapodásban rögzítették, amelynek tárgyalására, több fordulóban, Budapesten került sor. A megújított országcsoport megállapodás értelmében a magyar ügyvezető igazgató mandátuma 2022-ben újabb két évvel került meghosszabbításra.

Az elmúlt évek globális sokkjai különösen súlyosan érintették a világ fejlődő gazdaságait, ami egyre nagyobb finanszírozási kapacitást tett szükségessé az IMF részéről. Ennek eszköze az alacsony jövedelmű országoknak kedvezményes hitel nyújtását biztosító Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alap (Poverty Reduction and Growth Trust – PRGT). Jól példázza az MNB kiemelt nemzetközi szerepvállalását, hogy ezen fontos globális misszióhoz csatlakozva egy, az IMF-nél elhelyezett specifikus befektetés nettó hozamán keresztül 11 millió SDR (Special Drawing Rights), azaz közel 14 millió euró értékű felajánlást tett az alaphoz. Magyarország felajánlása nemcsak hazai mércével tekinthető történelminek, hanem abból a szempontból is, hogy az Európai Unió feltörekvő országai közül ezzel hazánk adta a legnagyobb összegű hozzájárulást. Mindezt Virág Barnabás alelnök az IMF és a Világbank közös, 2023 októberében, Marrákes városában megrendezett éves közgyűlésének margóján jelentette be.

9.5. ábra: Az IMF PRGT (Poverty Reduction and Growth Trust) alapjának finanszírozásával foglalkozó magas szintű ülés 2023. október 11-én, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közös, 2023 októberében, Marrákes városában megtartott éves közgyűlése margóján.

1. 96. Önálló technikai segítségnyújtási program

Tudásmegosztás a sikeres jövőért

Az EU-tagállamok központi bankjaival, valamint a kiemelt ázsiai jegybankokkal folytatott intenzív kapcsolatok mellett az MNB jelentős hangsúlyt fektet az Unión kívüli feltörekvő országok jegybankjaival való együttműködésre is. Az MNB nemzetközi kapcsolati hálója révén rendszeresen ad otthont szakmai képzéseknek és tudásmegosztó eseményeknek (study visit), amelyeken partnerországaink jegybanki szakértői, vezetői vesznek részt. Az EU-n kívüli partnereink felé történő fokozott nyitás révén az elmúlt 12 évben az MNB jelentős növekedést tapasztalt a kétoldalú tudásmegosztásra épülő study visitek iránt, amely arra sarkallta, hogy intézményesített formában kínálja ezen felzárkóztató programokat a jegybanki közösség számára.

Többéves előkészítő munkát követően a külföldi jegybankok képzési gyakorlata alapján az MNB 2023-ban elindította önálló Technikai Segítségnyújtási Programját (Technical Assistance Programme – TA-program). A program célja az MNB jó gyakorlatainak megosztása, nemzetközi kapcsolati hálójának erősítése, külföldi partnereivel történő szorosabb együttműködés, valamint a jegybanki kérdéseket érintő párbeszéd ösztönzése. A 21. században a növekedés és fejlődés motorja a tudás, így a jegybankok közötti tapasztalatcsere és tudásmegosztás jelentős szakmai hozzáadott értékkel bír, és erősíti a bizalmon alapuló nemzetközi együttműködést.

A 2023-as pilot évben a „Stability and Innovation” névre keresztelt program során négy szakmai szeminárium került megrendezésre Budapesten, amelyek a jegybanki működés szempontjából kiemelkedően fontos, ugyanakkor innovatív témákat fedtek le, mint például a zöld pénzügyek, a digitalizáció és FinTech, a pénzügyi infrastruktúrák és kiberbiztonság, valamint a pénzügyi stabilitás. A sikeres pilot évet követően a 2024-es „From Tradition to Innovation” elnevezésű program új témákkal is kiegészült a készpénzlogisztika és a monetáris politikai eszköztár és válságkezelés témájú szemináriumok révén. A program célközönsége a nyugat-balkáni és kaukázusi térség, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Közép-Ázsia és

Délkelet-Ázsia jegybankjai. A szemináriumok iránti érdeklődés a program második évében tovább nőtt: 2023-ban a 10 oktatási napon 21 intézmény képviseletében 95 résztvevő érkezett, míg 2024-ben a 16 oktatási napon 26 országból összesen 108 jegybanki szakértő vett részt a képzéseken. A szakmai program is bővült, hiszen 2024 során 57 MNB-s előadó összesen 57 előadással és 14 interaktív csoportmunka foglalkozással, valamint kerekasztal-beszélgetéssel színesítette a programot. A résztvevők által kitöltött értékelőlapok alapján a technikai felzárkóztatás eredményesnek és kiemelten hasznosnak bizonyult, így a program 2025-ben is folytatódik „Stability in Transitions” mottóval, amely jól tükrözi a jegybankok stabilitási feladatköre és a változásokhoz való alkalmazkodás szükségessége közötti egyensúlyt.

Az MNB jó gyakorlatai és az intézményben koncentrálódó tudás még szélesebb körben kerültek bemutatásra, a program tehát a terveket meghaladó mértékben generált hozzáadott értéket az MNB nemzetközi szerepvállalása és kapcsolatai terén. Ennek megfelelően az MNB elkötelezett a Technikai Segítségnyújtási Program állandó továbbfejlesztése mellett, amelyhez a résztvevői visszajelzéseket, illetve a partner jegybankok jógyakorlatait is felhasználja.

9.6. ábra: A 2024-es TA program résztvevőink földrajzi megoszlása A 2023-as TA program résztvevőinek földrajzi megoszlása

Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE)

Közép-Ázsia és Kaukázus

Közel-Kelet és Észak - Afrika Délkelet-Ázsia

ÉRTÉKTEREMTÉS X.

97. Kortárs képzőművészeti gyűjtemény - Arts and Culture

98. Értéktár program - 2014-2018

99. Értékőrző és értékteremtő ingatlanfejlesztés

100. Az MNB nagy családja – Az MNB, mint családbarát munkahely

1. 97. Kortárs

képzőművészeti gyűjtemény –Arts and Culture

A Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi példákat és gyakorlatot követve mindig is szem előtt tartotta a kultúra minden területére kiterjedő, felelős értékmentő tevékenységet, melynek jegyében kiemelt figyelmet fordít a kortárs művészetekre. A jegybank 2020-ban létrehozta saját kortárs művészeti gyűjteményét – mely leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában van – és amely ma már több mint 1400 alkotást számlál. Az immár világhírű hazai alkotók, Reigl Judit, Hantai Simon, Keserü Ilona, Bak Imre és Maurer Dóra alkotásai szintén a kollekció részeit képezik.

A jegybank által életre hívott művészeti gyűjteményt az MNB Arts and Culture gondozza. A divízió célja, hogy a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tegye a gyűjtemény anyagát, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren.

A kortárs gyűjteményről készült, bárki számára elérhető és folyamatosan frissülő online katalógus a magyar kortárs képzőművészet keresztmetszetét hivatott bemutatni. Mindemellett az eddigi összes tárlat képes összefoglalójának megtekintése vagy akár virtuális bejárása is lehetséges a divízió honlapján. A Magyarországon rendezett bemutatókon kívül a divízió kiemelt célkitűzése, hogy a gyűjtemény láthatóságát, illetve az alkotók ismertségét növelje a nemzetközi kortárs művészeti színtéren. A kollekciót főleg festmények alkotják, ugyanakkor szobrok, textilmunkák, üvegmunkák és fotók is szerepelnek benne. A több generációt felvonultató gyűjtemény egy része a háború után született, ezek a művek jellemzően azoktól a képzőművészektől származnak, akiknek a pályafutása a hatvanas-hetvenes években indult, akkor kezdtek el kísérletezni az absztrakció különböző irányzataival. A gyűjteménybe való bekerülés fontos mérföldkő a művészek karrierjében, a fiatal művészeknek a színre lépés szempontjából, az elismert alkotók esetében a tudatos nemzetközi kanonizáció sikerességének érdekében.

Az is jellemző, hogy szakmai konferenciák keretében a meghívottak láthatják az alkotásokat, hiszen a gyűjteménynek a kulturális örökség megőrzésen és az esztétikán kívül természetesen presztízs- és befektetési vonatkozása is van, bár a jegybank nem kívánja értékesíteni későbbiekben a műveket.

A gyűjteménygyarapítás során neves művészettörténészek tettek, és tesznek javaslatokat, bevonva a hazai kortárs művészekkel foglalkozó galériákat is annak érdekében, hogy a jelenkori magyar kultúra műalkotásaiból reprezentatív gyűjtemény maradhasson fenn az utókornak. A kiválasztások során nagy segítségül szolgál a külföldi jegybankok műgyűjtő tevékenysége, hiszen az angol, az osztrák, a belga, a cseh, a német, az észt, a görög, a ciprusi, a finn, az olasz, a luxemburgi, a holland, a spanyol vagy a török jegybank is komoly művészeti értékkel bíró gyűjteményeket mondhat magáénak. Az Európai Központi Bank pedig húsz ország százhetven művészének többszáz alkotásából állította össze kollekcióját.

1. 98. Értéktár program – 2014-2018

A Magyar Nemzeti Bank, gazdasági-társadalmi szerepével összhangban elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt. A jegybank kifejezett célja, hogy össztársadalmi jelentőségű ügyeket is támogasson, ezért társadalmi felelősségvállalási stratégiáján belül fontos feladatának tekinti a nemzeti kultúra támogatását. A Magyar Nemzeti Bank ezt az elkötelezettségét szem előtt tartva 2014-ben nagyszabású kulturális missziót vállalva indította el négy évig tartó Értéktár programját, amely a kitűzött terveknek megfelelően 2018 decemberében sikeresen véget ért. A műkincs-visszavásárlási program célja volt az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar és külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műalkotások minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

A program 30 milliárd forintos keretéből a jegybank közel 13 milliárd forintot költött el, melynek eredményeképpen összesen 34 műalkotás, illetve gyűjtemény került tartós múzeumi letétbe.

Az Értéktár döntéshozói megkülönböztetett figyelmet szenteltek a jogtisztaságnak. A jegybank kizárólag eladói megkeresés alapján vásárolt, az eladónak hiteles okmányokkal kellett bizonyítania, hogy a tárgy a jogos tulajdonában van. A vásárlásoknál a végső szót minden esetben az MNB Igazgatósága mondta ki a közgyűjtemények szakembereiből álló Tanácsadó Testület ajánlása és értékbecslése alapján.

A Magyar Nemzeti Bank kulturális missziója megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Az Értéktár programhoz hasonló, sőt azt mennyiségében jelentősen meghaladó művészeti gyűjteménnyel rendelkezik például az angol, az osztrák, a belga, a cseh, a német, a spanyol és a török jegybank, az Európai Központi Bank kollekciója pedig 20 ország 170 művészének 320 alkotásából áll. Az Értéktár programmal a Magyar Nemzeti Bank azon meghatározó

jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-vásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökségvédelemhez.

Az MNB Értéktár programjának keretében megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást a jegybank honlapján az Értéktár menüpont alatt találnak az érdeklődők. Az MNB az Értéktár program hivatalos zárásaként Értéktár – A Magyar Nemzeti Bank értékmentő programja 2014-2018 címmel magyar-angol nyelvű exkluzív albumot, valamint ismeretterjesztő kisfilmeket tartalmazó DVD-t jelentetett meg.

1. 99. Értékőrző

és értékteremtő ingatlanfejlesztés

Az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank leányvállalataként, tevékenységi körének maradéktalan figyelembevételével saját tulajdonú ingatlanok bérbeadását, üzemeltetését, továbbá az ingatlankezelési tevékenységet tekinti feladatának. Az MNB Ingatlan Kft. kiemelt ingatlanberuházásai során egyik legfontosabb szempontja, hogy a történelmi értékek és utcakép visszaállítása mellett olyan fenntartható tudás-, és közösségi terek jöjjenek létre, amelyek a magyar kulturális és konferenciaélet meghatározó részeivé válnak a következő évtizedekben.

A Magyar Nemzeti Bank a törvényi feladatával és a társadalmi felelősségvállalási programjával összhangban kiemelt figyelmet fordít a hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésére. Ennek jegyében az elmúlt években számos oktatási és képzési programot indított útjára, melyek keretében nyári egyetemek, szakmai előadások, könyvbemutatók, valamint oktatási kurzusok és konferenciák kerültek megrendezésre. A Bölcs Vár, a régi budai városháza épületének – MNB Ingatlan Kft. által történő – megvásárlásával, a műemléki védettség alá eső, az értékteremtés és értékmegőrzés szellemében felújított épület a Magyar Nemzeti Bank ezen programjainak, kiemelt presztízsű rendezvényeinek is hosszú távon otthont adó, ideális helyszíneként szolgál.

Az MNB-Ingatlan Kft. kiemelt beruházásaként a budapesti Széll Kálmán tér legismertebb épülete, az egykori Postapalota is újjászületett. A Sándy Gyula tervezte ikonikus műemléképület egyes tereinek eredeti kialakítását megőrizték, míg más helyiségek az új funkciók révén teljesen átalakultak. Az épületben kapott helyet a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központja, valamint itt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont egyedülálló kiállítótere.

A Magyar Nemzeti Bank Oktatási és Konferencia Központja (BOKK) a balatonakarattyai Koppány soron, az egykori MÁV-üdülő területén található.

Az MNB-Ingatlan Kft. azzal a céllal kezdte meg a terület rehabilitását, hogy az addig üresen álló épület oktatási központként hazai és nemzetközi pénzügyi,

gazdasági és tudományos konferenciák, valamint a jegybank munkavállalóinak szóló workshopok, képzések helyszíneként éledjen újjá. A BOKK több szempontból is értékteremtő beruházásnak tekinthető Balatonakarattya életében: amellett, hogy turisztikai szempontból előnyös a város és környéke számára, mintegy 100 új, egész éves munkahelyet teremt, valamint adóbevételt generál a településnek. A város infrastruktúrájára szintén pozitív hatással volt a beruházás, ugyanis az MNB-Ingatlan Kft. modernizálta a környék áram- és telekommunikációs hálózatát, megoldást biztosított a csapadékvíz előtte gondot okozó elvezetésére is, korszerűsítette a komplexum környékén található utakat, valamint új parkolóhelyeket hozott létre.

1. 100. Az MNB

nagy családja –Az MNB, mint családbarát munkahely

Az elmúlt évtized kitapintható tendenciája, hogy a munka és a magánélet új – a magánélet javára billenő – egyensúlya megteremtésének kérdése egyre nagyobb prioritást kap az emberek életében. Ezt felismerve a Magyar Nemzeti Bank évek óta elkötelezte magát amellett, hogy olyan munkahely kialakítására törekedjen, mely értéket teremt, és olyan értéket támogat, mint a család.

A Magyar Nemzeti Bank családbarát programja olyan sokrétű és a magyar munkaerőpiacon szinte egyedülállónak számító komplex rendszer, amely juttatási elemekben, közösségi eseményekben, fejlesztési programokban, sőt a gyermekgondozást támogató intézményi megoldásokban is megtestesül, és amelyek révén egész életükön át tudjuk segíteni munkavállalóinkat. A családbarát programcsomag kialakításával az volt a célunk, hogy konkrét élethelyzetekben nyújtsunk segítséget – a házasságkötéstől a gyermekvállaláson át a gyermekek iskolai tanulmányainak befejezéséig. Sőt, még azon is túl!

A juttatási elemek széles palettájával a család történetének egyes eseményeihez kapcsolódó anyagi terheket kívánjuk mérsékelni, ezért juttatásokat, hozzájárulásokat biztosítunk pl. a házasságkötéshez, a gyermekszületéshez kapcsolódóan, hozzájárulunk a bölcsőde és óvoda költségeihez, a gyermekek nyári táborozásának költségeihez. Egyedi juttatási elemünk a továbbtanuláshoz kapcsolódó felkészítő tanfolyam költségeihez való hozzájárulás.

Nem csak az anyagi terheket igyekszünk csökkenteni. Konkrét megoldásokat is szállítunk olyan helyzetekre, amik nagy kihívást jelentenek a gyerekes szülőknek. Egyik büszkeségünk a munkahelyi bölcsődénk, amely 2022 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Krisztina krt. 55. alatti Budai Központunkban, ahol két csoportban, exkluzív környezetben, szeretetteljes és professzionális gondozással várjuk 1 éves kortól a kicsinyeket, jelentős mértékben megkönnyítve ezzel kolléganőinknek a munkába történő visszatérést. Kialakítás alatt van további két csoport számára bölcsőde a felújítás alatt lévő Szabadság téri székházunkban is. Komoly terhet vesz le a szülők válláról a nyári iskolai szünet időszakában a hatalmas népszerűségnek örvendő Nyári napközink, amely révén az iskolai nyári szünetben 10 hét időtartamra biztosítunk színvonalas, programokkal színesített felügyeletet a kollégák 5-12 éves gyermekei részére. Exkluzív szolgáltatásunk, hogy a felvételi előtt álló általános- és középiskolás gyerekek nálunk dolgozó szüleit készségfejlesztő tréning és coaching eszközökkel támogatjuk annak érdekében, hogy ők jól tudják segíteni gyermekeiket ebben a kihívásokkal teli és gyakran stresszes élethelyzetben.

Számos közösségi eseménnyel igyekszünk a munkatársaink családjával kiegészülve megélni azt, hogy egy nagy család vagyunk. Ilyen pl. a Családi nap, vagy a Mikulás ünnepség.

Az MNB Családbarát program sikerességét nemcsak az igénybevételek száma és a munkavállalók visszajelzési mutatják, hanem az évek alatt a programot elismerő számos díj is, amelyek közül csak néhányat említünk meg. Az elmúlt 12 év során nyolc alkalommal kaptuk meg a Családbarát Munkahely címet. Többször szerepeltünk dobogón a Legjobb Munkahely felmérés pénzügyi szektorban díjazottjai között, és 2021-ben megkaptuk az Európai Nagycsaládosok díját is. A Családbarát munkahely tanúsító védjegy birtokosaként egyúttal referencia intézményként is szolgál a Magyar Nemzeti Bank.

Hisszük, hogy családbarátságunk olyan érték, mely az összetartozásunk egyik bástyája, mely megtart minket!

FÜGGELÉK

1. Felhasznált irodalom

Irodalomjegyzék:

58/2023. (XI. 24.) MNB rendelet a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet módosításáról

60/2023. (XI. 24.) MNB rendelet a pénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bank 9/2019. (IV.15.) számú ajánlása a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatkockázatáról, valamint az annak kezeléséről való tájékoztatás elősegítéséről, https://www.mnb.hu/letoltes/9-2019kamatkockazat.pdf

Adósságfék rendelet: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

Bach Alexandra – Csorba Norbert – Héjja Borbála – Kim Donát – Monostori Zoltán – Soós Gábor Dániel, Szentmihályi Szabolcs – Várgedő Bálint (2024): A Magyar Nemzeti Bank rövid klímastressztesztjének módszertani bemutatása. https://www.mnb.hu/letoltes/bach-alexandra-csorba-norbert-hejja-borbalakim-donat-monostori-zoltan-soos-gabor-szentmihalyi-szabolcs-vargedobalint-mnb-klimastressztesztje.pdf

Baffia Gergely Gábor – Kiss Nikolett (2016): Az egyoldalú díjemelés tárgyában lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálatok és a kapcsolódó peres eljárások. Versenytükör, 2016(III. különszám): 47-59. https://matarka.hu/cikk_list. php?fusz=139733

Balog Ádám – Matolcsy György – Nagy Márton – Vonnák Balázs (2014): Credit crunch Magyarországon 2009–2013 között: egy hiteltelen korszak vége? Hitelintézeti Szemle, 13(4): 11-34.

Bauer Péter – Oláh Zsolt (2016): Milyen veszélyeket rejt a hitelezési piac és a hitelközvetítés befagyása? Növekedési Hitelprogram a Magyar Nemzeti Bank hitelösztönző eszközének tapasztalatai 2013-2015, pp. 9-21.

Bokor László. (2021): Bank Carbon Risk Index – A simple indicator of climaterelated transition risks of lending activity. MNB Occasional Paper 141, Magyar Nemzeti Bank. https://www. mnb.hu/letoltes/mnb-op-141-final.pdf

Bokor László. (2022): Climate Stress Test of the Hungarian Banking System. MNB Occasional Paper 147, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/ letoltes/mnb-op-147-final-1.pdf

Bokor L. – Kim Donát (2021): Az MNB hosszútávú klímastresszteszt főbb eredményei. https://www.mnb.hu/letoltes/az-mnb-hosszutavu-klimastresszteszt-fobb-eredmenyei-final.pdf

Deák Vivien – Kajdi László – Nemecskó István – Végső Tamás (2022): Az idő pénz – Fizetési módok társadalmi költségének felmérése. Hitelintézeti Szemle, 21(2): 5–36. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.2.5

Deák Vivien – Takács Kristóf (2023): Új jövőkép a hazai elektronikus pénzforgalomban – a Pénzforgalom 2030 stratégia. Hitelintézeti Szemle, 22(3): 152–165. hsz-22-3-szc1-deak-takacs.pdf (mnb.hu)

Drabancz Áron – El-Meouch Nedim Márton – Lang Péter (2021). A koronavírusjárvány miatt bevezetett jegybanki és állami hitelprogramok hatása a magyar foglalkoztatásra. Közgazdasági Szemle, 68(9), 930-965.

Fáykiss, P. – Nyikes, Á. – Szombati, A. – McCormack, A. – Lee, B. (2022): Considerations from Project Dunbar: Connecting to Multi-CBDC Platforms. In: by Patai, M. – Horváth, M. (eds.). (2022): The Future is Now – Eurasian central banks at the forefront of innovation. Magyar Nemzeti Bank, pp. 229250. https://www.mnb.hu/letoltes/eurazsia-tanulmanykotet-2022-eng-webes. pdf

Gór-Holecz Fatime – Kolozsi Pál Péter – Novák Zsuzsanna – Zágonyi Ádám (2016): Az Önfinanszírozási program koncepciója és hatásmechanizmusa. In: Hoffmann Mihály – Kolozsi Pál Péter (szerk.): MNB-tanulmánykötet: Az Önfinanszírozási program első két éve. Budapest, Magyar Nemzeti Bank. pp. 7-34. o. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-az-onfinanszirozasi-programelso-ket-eve-tanulmanykotet.pdf

Drabancz Áron – El-Meouch Nedim Márton – Lang Péter (2021): A koronavírusjárvány miatt bevezetett jegy-banki és állami hitelprogramok hatása a magyar foglalkoztatásra. Közgazdasági Szemle, 68(9): 930–965.

Földényiné Láhm Krisztina – Kómár András – Stréda Antal – Szegedi Róbert (2016): Bankszanálás mint új MNB-funkció – az MKB Bank szanálása. Hitelintézeti Szemle, 15(3): 5–26.

Horváth Gergely (2021): Vállalatok hitelkockázati modellezése a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti stressztesztjében. Hitelintézeti Szemle, 20(1): 43–73. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.1.4373

IMF (2016): Hungary: 2016 Article IV Consultation – Press Release; Staff Report; and Statement by the Executive Director for Hungary. IMF Country Report No. 16/107. April 2016 https://www.imf.org/en/Publications/CR/ Issues/2016/12/31/Hungary-2016-Article-IV-Consultation-Press-Release-StaffReport-and-Statement-by-the-43878

Kajdi László – Sin Gábor – Varga Lóránt (2019): A hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása nemzetközi összehasonlításban. https://www.mnb.hu/ letoltes/mnb-penzforgalmi-arazas-nemzetkozi-osszehasonlitasban-002.pdf

dr. Kandrács Csaba (szerk.) (2023): STABILITÁS ÉS BIZALOM – A magyar pénzügyi felügyelés története. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/ letoltes/stabilitas-es-bizalom.pdf

Kiss Lóránt – Nyikes Ádám: Új status quo a 21. századi nemzetközi fizetési rendszerben – a digitális jegybankpénzek felemelkedése (A digitális jegybankpénzek geopolitikai vetülete 2. rész)

Kolozsi Pál Péter – Manasses Gergely – Straubinger András: Zöld fedezetkezeléssel is segíti a fenntarthatósági fordulatot az MNB. Infostart, 2021. november 25. https://infostart.hu/gazdasag/2021/11/25/zoldfedezetkezelessel-is-segiti-a-fenntarthatosagi-fordulatot-az-mnb#. Letöltés ideje: 2024. január 10.

Lerner-Nagy Dániel – Straubinger András – Szabadkai Dániel (2023): Nagyvállalati követelések fedezetként való befogadása – a Magyar Nemzeti Bank gyakorlata a fedezetkezelés alapelveinek tükrében, különös tekintettel a jogi kockázatokra. Pénzügyi Szemle, 2023(3): 32-53. https://unipub.lib.unicorvinus.hu/9294/1/Penzugyi_szemle_2_MNB.pdfMagyar Nemzeti Bank: A Piaci Hitelprogram (PHP) alapösszefüggései és eszközei.

MNB éves jelentések 2013-2018: Éves jelentések (mnb.hu)

MNB (2015): A Piaci Hitelprogram (PHP) alapösszefüggései és eszközei

MNB (2017): A magyar út – Célzott jegybanki politika. Magyar Nemzeti Bank. MNB (2018): A Növekedési Hitelprogram Fix (NHP Fix) elindításának jegybanki szempontjai és a konstrukció fontosabb jellemzői

MNB (2019a): Jelentés 2013-2019. Magyar Nemzeti Bank.

MNB (2019b): Lakossági zöld hitelezés Magyarországon. Magyar Nemzeti Bank https://www.mnb.hu/letoltes/lakossagi-zold-hitelezes-magyarorszagon. pdf. Letöltés ideje: 2024. március 1.

MNB (2020): A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára a COVIDválság időszakában: likviditás, biztonság, rugalmasság, 2020. május. Link: https://www.mnb.hu/letoltes/jegybanki-eszkoztar-2020-covid19.pdf

MNB (2021a): Fenntarthatóság és jegybanki politika – Zöld szempontok az MNB monetáris politikai eszköztárában. Magyar Nemzeti Bank. https://www. mnb.hu/letoltes/zold-eszkoztar-strategia-publikacio-2021-hun-0706-2.pdf

MNB (2021b): Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig – tanulmánykötet a növekedési hitelprogram eddigi kilenc évéről, 2021.

MNB (2022): Közlemény a Monetáris Tanács 2022. október 14. 8:45 órától kezdődő hatályú döntéséről. https://www.mnb.hu/monetaris-politika/amonetaris-tanacs/kozlemenyek/2022/kozlemeny-a-monetaris-tanacs-2022oktober-14-8-45-oratol-kezdodo-hatalyu-donteserol

MNB (2023a): Közlemény a Monetáris Tanács 2023. március 28-i üléséről. https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/ kozlemenyek/2023/kozlemeny-a-monetaris-tanacs-2023-marcius-28-iuleserol

MNB (2023b): Pénzforgalom 2030: Az MNB pénzforgalmi stratégiai célkitűzése és a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer (PFM) bevezetése penzforgalom-2030-strategia.pdf (mnb.hu)

MNB (2023c): MNB Statisztika: Idősoros értékpapír adatok. Elérhető: https:// statisztika.mnb.hu/adatok-idosorok. Letöltés ideje: 2024. március 1.

Matolcsy György (2020): Egyensúly és növekedés 2010-2019. Sereghajtóból újra éllovas. Második, átdolgozott kiadás. Magyar Nemzeti Bank.

Matolcsy György (2022): Az új évtized mintázatai. Polgári Szemle, 18(4–6): 13–32.

Nagy Mohácsi Piroska – Tatiana Evdokimova – Olga Ponomarenko –Elina Ribakova (2024): Jegybanki politika és kommunikáció a feltörekvő országokban: A nagy felzárkózás. Hitelintézeti Szemle, 23(1): 29–49. https:// doi.org/10.25201/HSZ.23.1.29

Nemecskó István (2023): Tudatos számlaválasztással évi több ezer forint is megtakarítható. https://www.mnb.hu/letoltes/nemecsko-istvan-tudatosszamlavalasztassal-evi-tobb-ezer-forint-is-megtakarithato.pdf

Ritter Renátó (2022): Banki klímakitettségek: A magyarországi vállalati hitelállományban felépült átállási kockázatok helyzetképe. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 32–55. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.32

Shu, M. J. (2024): Building Better Brakes for a Faster Financial World. Columbia Law School

Soós Gábor Dániel. – Kelemen József – Horváth Marcell. (2020) Polaris, új eszköz a jegybanki előrejelzésekhez. MNB Working Papers 2020/1, Magyar Nemzeti Bank.

Szabó András Viktor (2022): Jelzáloghitelek hitelkockázati modellezése a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti stressztesztjében. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 56–94. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.56

Tőrös-Barczel Nikolett. – Juhász Katalin (2023): A magyar biztosítási szektor eszközoldali klímastressztesztje. Biztosítás és Kockázat, 10(1–2): 16–35.

Várgedő Bálint (2022): Klímakockázati stresszteszt: A karbonár-sokk csődvalószínűségre kifejtett hatása a magyar bankrendszerben. Hitelintézeti Szemle, 21(4): 57–82. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.57

Tamási Bálint – Világi Balázs (2011): Identification of Credit Supply Shocks in a Bayesian SVAR Model of the Hungarian Economy. MNB Working Papers, 2011/7.

dr. Turján Anikó – Divéki Éva – Keszy-Harmath Zoltánné – Kóczán Gergely – Takács Kristóf (2011): Semmi sincs ingyen. A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése MT93. dr. Turján Anikó–Divéki Éva–KeszyHarmath Zoltánné–Kóczán Gergely–Takács Kristóf: Semmi sincs ingyen. A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése (mnb.hu)

Vajda Bertalan – dr. Toronyi Zoltán (2021): Bűnös pénzek nyomában: forradalom a pénzmosás megelőzésében. https://www.mnb.hu/letoltes/ vajda-bertalan-dr-toronyi-zoltan-bunos-penzek-nyomaban-forradalom-apenzmosas-megelozeseben.pdf

Internetes források:

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA) (2023 december) – 11. sz. melléklet: instabil források

EBA Consolidated guidelines on payment moratoria_HU.pdf (europa.eu)

EIOPA – Innovation facilitators in the EU. Elérhető: https://www.eiopa.europa. eu/about/governance-structure/joint-committee/innovation-facilitatorseu_en

FDIC’s Supervision of Signature Bank (2023 április)

Index – Gazdaság – Fellélegezhetnek a Sberbank ügyfelei, megkapják a követeléseik teljes összegét

https://www.mbhbank.hu/sberbank-allomanyatruhazas

MNB: A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA) (2023 december) – 4. sz. melléklet: kiemeltem kockázatos portfóliók

https://www.kiberpajzs.hu

https://www.psfn.hu/hirek/2022-10-15-Sberbank.html

Review of the Federal Reserve’s Supervision and Regulation of Silicon Valley Bank (2023 április)

1. Köszönetnyilvánítás

Jelen könyv születésének alapját a Magyar Nemzeti Bank elmúlt 12 éve, Matolcsy György elnöki mandátumának ciklusa adja. A könyvben szereplő vitathatatlan sikerek nem születhettek volna meg az Elnök Urat támogató csapat nélkül. A csapat köszönetet mond Matolcsy György Elnök Úrnak. Köszönetet mond a Monetáris Tanács tagjainak, a sikerek kidolgozásához való ösztönző támogatásukért. Köszönjük Kuti Zsoltnak a könyv szerkesztését, Körtvélyesi Lászlónak a könyv külső megjelenését, Fekete Gábornak és Bajcsy Majának a nyomdai munkálatok segítését és Lengyel Kingának a könyv készültének koordinálását.

Kiemelt köszönet illeti a könyvben szereplő fejezetek készítőit, név szerint: Agárdy Zsófia, Ágoston András Iván, Babos Dániel, Bai-Paulik Éva, Bakányi Mária, Bakos Péter, Bartha Lajos, Bense Richárd, Bertók Attila, Biró Marcell, Bódi Roland, Bódi-Schubert Anikó, Bodor István Ádám, Borkó Tamás, Boros Edina, Böröcz Szilvia, Császár Péter, Csávás Csaba, Csutiné Baranyai Judit, Dancsik Bálint, Deák Viktória, Deák Vivien, Doma Tamás, Farkas Szilvia, Felcser Dániel, Fenyő Márton, Földényiné Láhm Krisztina Andrea, Freisleben Vilmos, Gáspár Péter, Gulyás Zsófia, Gyöngyösiné Daróczi Dóra, Halász Ágnes, Hegedűs Sándor, Hudák Mihály, Iványiné Mészáros Krisztina, Juhász Csaba, Juhász Georgina, Kádár Péter, Kajdi László, Karácsony Tímea, Kerti Noémi Aliz, Kim Donát, Komlóssy Laura, Koroknai Péter, Kovács Péter Márk, Kozma Eszter, Kurai Ákos Gábor, Lénárt-Odorán Rita, Lóránt Balázs, Luspay Miklós, Major Antal, Mátrai Róbert, Mészárovics Milán, Nagy Ágnes, Nagy Ottó, Nagy Tamás, Nagy-Kékesi Zsuzsanna, Nemecskó István, Németh Anita, Nyikes Ádám, Ónozó Lívia, Palicz Alexandr Maxim, Pap Judit, Papp László, Pataki Tibor, Pintér Cecília, Pintér Klára, Pulai György, Raciborski Eszter, Rékási Róbert, Réthy Barbara, Ritter Renátó, Seregdi László, Sipos-Madarász Annamária, Stréda Antal Balázs, Sulyok András, Süle Adrienn, Szabó András, Szabó Beáta, Szabó Dávid, Szabó-Havas Andrea, Szakács János, Szalai Ákos, Szebelédi Ferenc, Szenes Márk, Szentes László, Szentpéteri Gábor, Szombati Imre, Takács Kristóf, Takács Kristóf, Tordai Szilveszter, Toronyi Zoltán, Tóth Tamás, Török Béla, Vadászné Agócs Gabriella, Vajda Bertalan, Varga Lóránt, Varga Márton, Várgedő Bálint, Veres István, Winkler Sándor, Zsigó Márton.

2013 tavaszán új korszak kezdődött a Magyar Nemzeti Bank életében. Magyarország visszanyerte egyensúlyát, megindulhatott a monetáris politika fordulata. Miközben a  jegybank egy pillanatra sem veszítette szem elől elsődleges célját, az árstabilitást, számos területen egyre aktívabb szerepet vállalt.

A 2010-es évek olyan intézkedései, mint a hitelezés beindítása, a pénzügyi rendszer megerősítése, az ország sérülékenységének csökkentése, az önfinanszírozás erősítése, a devizaadósság leépítése, a versenyképesség középpontba helyezése, az aranytartalék növelése, a fizetési rendszer fejlesztése vagy a zöld átállás támogatása egyaránt azt célozta, hogy a magyar gazdaság sikeresen át tudjon állni egy fenntartható növekedési pályára.

A 2020-as évek sorozatos válságai új helyzetbe hozták a MNB-t. A Covid alatti aktív válságkezelés vagy a visszatérő infláció elleni markáns fellépése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a viharos körülmények ellenére vissza lehessen térni a stabilitáshoz.

Ez a könyv az elmúlt 12 év eredményein keresztül mutatja be, hogy milyen nagy mértékben tudott hozzájárulni a  Magyar Nemzeti Bank hazánk fejlődéséhez ebben a kihívásokkal teli, gyorsan változó világban.