Pénzügyi Stabilitási Jelentés 2013 November

Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. november

Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. november

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank Fe­le­lős­ki­adó:­Hergár­Eszter 1850­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­8−9. www.mnb.hu ISSN­1586-8346­(on-line)

A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.

A Magyar Nemzeti Banknak alapvető érdeke és – más állami intézményekkel közös – felelőssége a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szerepét a pénzügyi stabilitás fenntartásában a jegybanktörvény rögzíti.

A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és erősíti a pénzügyi stabilitást, valamint szükség esetén kezeli a pénzügyi rendszert érő sokkok hatását. Ezen tevékenysége részeként a Magyar Nemzeti Bank átfogóan és rendszeresen elemzi a makrogazdasági környezetet, a pénzügyi piacok, a hazai pénzügyi közvetítők és a pénzügyi infrastruktúra működését, feltárja azokat a kockázatokat, amelyek a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztethetik, és azonosítja a pénzügyi rendszer törékenységét okozó elemeket, folyamatokat.

A Jelentés­a­pénzügyi­stabilitásról című kiadvány fő célja, hogy tájékoztassa a pénzügyi rendszer működtetőit és használóit a pénzügyi stabilitást érintő aktuális kérdésekről, és ezzel növelje az érintettek kockázati tudatosságát, fenntartsa és erősítse a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. A Magyar Nemzeti Bank szándéka szerint ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi rendszert érintő döntésekhez a megfelelő információk az érintettek rendelkezésére álljanak, és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitása erősödjön.

Az­elemzés­az­MNB­Pénzügyi­rendszer­elemzése­igazgatóság­és­a­Makroprudenciális­politika­és­hitelösztönzők­igazgatóság­ szakterületeinek­ közreműködésével­ készült,­ Nagy­ Márton­ ügyvezető­ igazgató­ általános­ irányítása­ alatt.­ A­ publikációt­ dr.­ Balog­Ádám­alelnök­hagyta­jóvá.

A­jelentés­elkészítése­során­értékes­tanácsokat­kaptunk­a­Pénzügyi­Stabilitási­Tanácstól,­amely­2013.­október­14-i­és­november­4-i­ülésein­tárgyalta­az­anyagot.­A­jelentésben­található­megállapítások­a­közreműködő­szakterületek­véleményét­tükrözik,­és­nem­feltétlenül­azonosak­a­Pénzügyi­Stabilitási­Tanács­vagy­az­MNB­hivatalos­álláspontjával.

A jelentés a 2013. október 15-ig terjedő időszak releváns információit dolgozta fel.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

3

Tartalom

Összefoglaló értékelés

7

Kiemelt üzenetek

8

1. Makrogazdasági és pénzpiaci környezet – A külső befektetői környezet változása a növekedési kilátások lefelé irányuló kockázatait erősíti

15

1.1.­A­Fed­mennyiségi­lazításának­lassulásával­kapcsolatos­várakozások­hatására­romlott­a­befektetői­környezet­

16

1.2.­Hazánkban­a­reálgazdasági­folyamatok­javuló­növekedés­irányába­mutatnak­

19

2. Hazai hitelezési folyamatok − Tartós fordulathoz a kínálati korlátok oldódásának folytatása szükséges

22

2.1.­A­vállalati­hitelezést­rövid­távon­a­nagybankok­hitelezési­hajlandósága­határozza­meg­

23

2.2.­­Folytatódott­a­háztartások­mérlegalkalmazkodása,­a­hitelezést­meghatározó­tényezők­azonban­javuló­tendenciát­ mutatnak­

31

2.3.­A­Növekedési­Hitelprogram­hitelezési­fordulatot­hoz­a­kkv-szektor­hitelezésében­

39

3. A portfólió minősége – Érdemi javulást hozhat a háztartások devizában való eladósodottságának megoldása

41

3.1.­A­vállalati­hitelek­minősége­enyhén­romlott­2013­első­felében­

42

3.2.­A­háztartási­portfólió­minősége­részben­egyedi­tényezők­miatt­romlott­tovább­

44

3.3.­Csökkenő­kitettség­és­értékvesztés-szükséglet­az­önkormányzati­szegmensen­

50

3.4.­A­pénzügyi­vállalatok­és­a­szövetkezeti­hitelintézetek­portfóliója­nem­romlott­tovább­

52

3.5.­A­háztartási­hitelek­esetében­javuló­portfólióminőséget­várunk­

54

4. Banki likviditás – A külföldi és lakossági forráskivonás ellenére a bankrendszer likviditása megfelelő

56

5. Bankrendszer jövedelmezősége – A tartósan alacsony jövedelmezőség a piac konszolidációjához vezethet

60

6. Likviditási és szolvencia stressztesztek – Stressz esetén növekvő, de kezelhető mértékű a tőkehiány

67

6.1.­A­stressztesztek­alapján­a­bankrendszer­likviditása­kielégítő­­

68

6.2.­Egyes­bankok­gyengébb­induló­tőkepozíciója­miatt­a­stresszpályán­emelkedő­tőkeszükséglet­jelentkezik­

70

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

5

MAGYAR NEMZETI BANK

Melléklet: Makroprudenciális indikátorok­

73

Jegyzetek a melléklethez

84

Keretes írások jegyzéke 1.­keretes­írás:­A­szövetkezeti­hitelintézeti­szektor­átalakítása­ 2.­keretes­írás:­A­kkv-szektor­beruházásainak­finanszírozása­

24 ­

27

3.­keretes­írás:­A­lakásvásárlás­elérhetőségére­vonatkozó­index­(Housing­Affordability­Index)­­

­

4.­keretes­írás:­Kamattranszmisszió­a­háztartási-­és­a­vállalatihitel-piacon­­­

34

5.­keretes­írás:­A­háztartások­eladósodottsága­–­egy­reprezentatív­kérdőíves­felmérés­eredményei­­

36

6.­keretes­írás:­A­pénzügyi­felügyelet­megerősítése­Magyarországon­

45

­

7.­keretes­írás:­Csökkenő­önkormányzati­kitettségek­a­kormányzati­adósságrendezés­eredményeként­

50

8.­keretes­írás:­Az­NHP­III.­pillérének­eddigi­eredményei­

57

­

9.­keretes­írás:­A­hazai­hitelintézeti­szektor­intézményeinek­klaszteranalízissel­azonosított­részcsoportjai­

6

32

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

­

62

Összefoglaló értékelés

A­hazai­pénzügyi­közvetítőrendszer­stabilitása­továbbra­is­erősnek­tekinthető.­Az­előző­jelentésünk­óta­a­pénzügyi­rendszer­ prociklikussága­ tovább­ enyhült,­ döntően­ a­ jegybanki­ kamatcsökkentéseknek,­ illetve­ a­ Magyar­ Nemzeti­ Bank­ Növekedési­ Hitelprogramjának­(NHP)­köszönhetően.­A­likviditási­stresszteszt­alapján­a­bankrendszer­likviditása­megfelelő,­miközben­a­ külső­finanszírozásra­való­ráutaltság­mérséklődését­jelzi­a­hitel/betét­mutató­110­százalék­körüli­szintre­történő­csökkenése.­ A­bankrendszeri­16,6­százalékos­tőkemegfelelési­mutató­kiemelkedőnek­tekinthető,­egyedi­szinten­azonban­a­stresszteszt­ enyhén­ növekvő­ tőkehiányt­ jelez.­ Ennek­ mértéke­ ugyanakkor­ az­ anyabankok­ eddig­ is­ tapasztalható­ elköteleződésének­ köszönhetően­kezelhető.

A pénzügyi stabilitási kockázatok hőábrája

2013. május 2013. november

2013. november

2013. május

Prociklikusság

Sokkellenálló képesség

Megjegyzés: A prociklikusságra vonatkozó indexek a bankrendszernek, valamint a pénzügyi kondícióknak a GDP-hez való hozzájárulását, illetve a hitelezés esetleges túlfűtöttségét mérik. A sokkellenálló képességet mérő mutatók likviditási, tőkemegfelelési és rendszerszintű stresszek szempontjából vizsgálják a bankrendszer sérülékenységét.

Mivel az NHP a pénzügyi kondíciókat jelentősen megváltoztatta, ezért korábbi gyakorlatunktól eltérően jelentésünkben a prociklikusságot mérő mutatók a harmadik negyedéves állapotot tükrözik.

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

7

Kiemelt üzenetek

I. A vállalatihitel-állomány visszaesése a következő években várhatóan megáll, amiben meghatározó szerepet játszik a Növekedési Hitelprogram. A tartós hitelezési fordulathoz ugyanakkor kínálati oldalról a kondíciók további oldása szükséges. A mérlegüket leépítő nagybankok aktivitásának egy részét a piac kisebb szereplői átvehetik, ez azonban ezen intézmények tőkeellátottságának és finanszírozási képességének megerősítését feltételezi.

A vállalatihitel-állomány éves növekedési üteme és kumulált változása intézménytípus szerint Mrd Ft

%

2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

500 250 0 –250 –500 –750 –1000 –1250 –1500 –1750 –2000 –2250 –2500 –2750 –3000

6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12

Nagybankok Egyéb belföldi bankok Külföldi fiókok Takarékszövetkezetek Pénzügyi vállalatok Összesen, év/év (jobb skála)

Forrás: MNB.

Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensben %

100

Szigorítás

%

80

80

60

60

40

40

Enyhítés

100

20

20 0 –20

2008. III–IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év II. félév (e.)

0 –20

Tőkehelyzet Likviditás, forráshoz jutás Ciklikus tényezők Verseny Hitelezési feltételek változása Várakozás adott időszakra Forrás: MNB.

8

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A magas piaci részarányú nagybankok az új hitelezésben is meghatározók. A­vállalatihitel-piacon­a­nagybankok­jelenleg­ 80­ százalékot­ meghaladó­ piaci­ részesedéssel­ rendelkeznek.­ A­pénzügyi­válság­eszkalálódását­követően­a­növekvő­kockázatok,­valamint­veszteségek­miatt­masszív­állományleépülés­ tapasztalható­ ebben­ a­ körben.­ A­ bankok­ mind­ mennyiségben,­mind­pedig­lejáratban­alkalmazkodtak,­így­egyre­kevesebb­új­hitel­került­kihelyezésre,­ezeknek­az­átlagos­lejárata­ is­csökkent.­Ugyanakkor­a­nagybankok­a­bruttó­új­hitelezésben­piaci­részesedésüknél­nagyobb­részarányt­képviselnek,­a­ többi­hitelintézet­érdemben­nem­tudta­helyettesíteni­a­vállalati­hitelezésben­a­nagybankoktól­kieső­finanszírozást.­ A szigorú hitelezési feltételek további enyhítése szükséges ahhoz, hogy a hitelezés tartósan támogassa a gazdasági növekedést.­ A­ hitelezési­ feltételek­ kezdődő­ enyhülését­ jelezheti,­hogy­a­második­negyedévben­a­hitelezési­felmérésben­részt­vevő­bankok­nettó­értelemben­már­enyhítettek­a­ hitelfeltételeken.­ Ennek­ ellenére­ a­ válaszadók­ többsége­ továbbra­ is­ óvatos­ hitelpolitikát­ folytat,­ ami­ jelentősen­ leszűkíti­ a­ bankok­ által­ hitelképesnek­ tekintett­ ügyfelek­ körét,­így­sok­vállalatnak­nehézséget­okoz­a­banki­forrásokhoz­való­hozzáférés.­Ez­különösen­igaz­a­hazai­kkv-szegmensre,­ahol­a­banki­hitelek­jelentik­szinte­az­egyetlen­finanszírozási­lehetőséget.­Az­NHP­és­annak­kiterjesztése­az­előrejelzési­horizonton­képes­ugyan­a­vállalati­hitelezés­további­visszaesését­ megakadályozni,­ de­ a­ hitelezési­ fordulat­ tartósságát­ csak­ a­ hitelezési­ aktivitás­ növelésével­ lehet­ biztosítani.­ Ehhez­viszont­elengedhetetlen­a­hitelfeltételek­további­enyhítése,­ amiben­ a­ nagybankoknak­ rövid­ távon­ meghatározó­ szerepe­van.­ Az NHP jelentősen javította a hitelhez jutás feltételeit. A Növekedési­Hitelprogram­keretében­összességében­701­milliárd­forint­hitel­kihelyezésére­kerül­sor,­ami­a­meghirdetett­ keret­93­százalék­feletti­kihasználását­jelenti,­így­a­program­ mind­keresleti,­mind­kínálati­oldalról­jelentős­hatást­gyakorolt­a­szereplők­aktivitására.­Az­I.­pilléren­belül­az­új­hitelek­ aránya­ 63­ százalékot­ tett­ ki,­ és­ különösen­ kedvező,­ hogy­

KIEMELT­ÜZENETEK

Az NHP keretében folyósított hitelek vállalatméret szerinti megoszlásban Mikrovállalkozás Darab

Mrd Ft

Összesen

4554

Új hitel

3159

Beruházási* Forgóeszköz Hitelkiváltás

Kisvállalkozás

Középvállalkozás

Darab

Mrd Ft

Darab

214

3596

226

84

2053

99

2145

66

1133

1014

18

920

Összesen

Mrd Ft

Darab

Mrd Ft

1694

261

9844

701

752

107

5964

290

54

401

56

3679

176

45

351

51

2285

114

1395

130

1543

127

942

154

3880

411

I.­pillér

536

26

976

66

655

90

2167

182

II.­pillér

859

104

567

61

287

64

1713

229

* Az EU-s támogatásra nyújtott hitelekkel együtt.

Forrás: MNB.

A szövetkezetek hitelezési potenciálja a tőkeemelés függvényében 800

Mrd Ft

Mrd Ft

800

700

700

600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

0

0

10

Forrás: MNB.

20 30 40 50 60 70 80 A tőkeemelés mértéke (Mrd Ft)

90

100

0

ezen­kihelyezések­60­százaléka­beruházási­hitel.­A­maximálisan­ felszámítható­ 2,5­ százalékos­ marzsnak­ köszönhetően­ a­ vállalkozások­kamatterhe­mind­az­új­hitelek­esetében,­mind­ pedig­a­kiváltó­hiteleknél­jelentősen­mérséklődött.

A kis- és közepes bankok, valamint a szövetkezeti hitelintézetek hitelezési aktivitása középtávon javíthatja a vállalatok finanszírozási helyzetét. A­nagybankoknál­megfigyelhető­szigorú­hitelezési­feltételek­miatti­forrásszűkét­oldhatja­a­ kis-­ és­ közepes­ bankok,­ illetve­ a­ szövetkezeti­ hitelintézetek­ nagyobb­hitelezési­aktivitása.­Ennek­azonban­feltétele,­hogy­ ebben­ a­ szegmensben­ megfelelő­ mennyiségű­ és­ minőségű­ tőke,­illetve­likviditás­álljon­rendelkezésre.­Számításaink­szerint­ ezen­ intézmények­ hitelezési­ potenciálja­ mintegy­ 800­ milliárd­forintra­tehető,­de­ez­is­csak­részben­tudja­pótolni­a­ nagybankoktól­ leépült­ állományokat.­ További­ segítséget­ jelenthet­a­szövetkezeti­szektor­integrációja,­illetve­a­tervezett­ állami­ tőkejuttatás,­ ami­ további­ 400­ milliárd­ forintnyi­ hitelbővülést­tehet­lehetővé.­Likviditási­oldalról­emellett­az­ NHP­is­érdemi­bővülés­lehetőségét­teremti­meg,­alapvetően­ a­kis-­és­közepes­bankoknál.­

II. A háztartások devizában való eladósodottsága jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, így annak kezelése valamennyi szereplő érdeke. A legfontosabb feladat az árfolyamkockázat leépítése, emellett azonban fontos az ügyfelek kamatkockázatának keretek közé szorítása is, részben az átlátható árazás kiterjesztésével a már meglévő jelzáloghitelekre, részben pedig a felszámítható kamatmarzs korlátozásával.

A pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a háztartások devizában való eladósodottsága. A­ háztartási­ szegmensben­ a­ portfólió­ romlásában­ meghatározó­ szerep­ jut­a­devizahiteleknek,­melyek­döntő­többsége­svájci­frankban­áll­fenn.­A­lakosság­devizaadósságának­leépítését­célzó­ kormányzati­ intézkedések­ ellenére­ a­ devizahitelek­ állománya­még­mindig­rendkívül­magas,­és­döntő­többségük­hosszú­ lejáratú­ jelzáloghitel.­ A­ svájci­ frank­ erősödése­ és­ a­ banki­ hitelkamatok­ emelkedése­ miatt­ a­ hitellel­ rendelkező­ családok­ növekvő­ eladósodottsággal­ és­ törlesztőteherrel­ szembesülnek,­ ami­ a­ fogyasztásuk­ csökkenéséhez,­ illetve­ roszszabb­esetben­fizetésképtelenséghez­vezetett.­A­bankoknál­a­

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

9

MAGYAR NEMZETI BANK

A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban

Összesen

Forint

Deviza

Lakáshitelek Piaci

Szabad felhasználású hitelek

Egyéb hitelek

882

2416

2079

1256

673

243

431

357

4605

1878

1485

882

604

393

911

4822

584

450

243

208

134

4237

3844

3498

1812

0

1812

1686

345

865

446

223

0

223

222

368

Összes hitel

Jelzáloghitelek

Összesen

Támogatott

Állomány (Mrd­Ft)

6633

5377

3298

Darab (ezer)

5687

1030

Állomány (Mrd­Ft)

2789

Darab (ezer) Állomány (Mrd­Ft)

2013. jún.

Darab (ezer)

Forrás: MNB.

Az árfolyamgát intézményét mely okok miatt nem vették igénybe Kevés a hitel hátralevő ideje (2%)

Nem jogosult (14%)

Utána túl magas a törlesztés (30%)

Jobbra vár (25%) Bizalomhiány (20%) Nem értesült (3%)

Nem szorul rá (6%)

Forrás: GfK, MNB.

10

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

növekvő­ nemteljesítő­ állomány­ miatt­ elszámolandó­ értékvesztés­ növekedése­ jelent­ komoly­ kihívást.­ A­ kormány­ számára­ a­ devizaadósságnak­ a­ gazdasági­ növekedést­ gyengítő­ hatása­ jelent­ kockázatot.­ Végül,­ de­ nem­ utolsósorban­ a­ devizahitelek­ magas­ állománya­ a­ jegybankot­ korlátozza­ a­ monetáris­ politika­ vitelében,­ miközben­ jelentős­ pénzügyi­ stabilitási­kockázatot­hordoz.

Az árfolyamkockázat kezelése és az adósok terhének csökkentése valamennyi szereplő érdeke. Az­ előbbiek­ alapján­ mind­a­gazdaságpolitika,­mind­pedig­a­devizaadósok­egyértelmű­ érdeke­ az­ árfolyamkockázat­ kiiktatása­ úgy,­ hogy­ egy­ időben­az­ügyfelek­törlesztési­terhei­is­csökkenjenek.­Emellett­ a­ bankrendszer­ szereplői­ is­ érdekeltek­ lehetnek­ az­ alacsonyabb­hitelezési­veszteségeken,­illetve­a­javuló­reputáción­ keresztül.­ Egy­ esetleges­ program­ ugyanakkor­ jelentős­ költségekkel­járhat,­és­emiatt­számba­kell­venni­a­pénzügyi­ közvetítőrendszerre­gyakorolt­potenciális­negatív­hatásokat.­ A jelenlegi árfolyamgát csak részben képes kezelni a devizaeladósodottság problémáját, ezért további lépések lehetnek szükségesek.­ Az­ árfolyamgát­ intézményébe­ történő­ belépés­határidejének­érdemi­kitolása­után­a­rendszer­kihasználtsága­ mára­ már­ meghaladja­ az­ 50­ százalékot.­ A­ korábbi­ előrejelzésünktől­számottevően­elmaradó­kihasználtság­különösen­azért­figyelemre­méltó,­mert­egy­reprezentatív­kérdőíves­felmérés­alapján­a­hitellel­rendelkező­háztartások­mindössze­6­százaléka­nem­szorulna­külső­segítségre­a­devizaadósságának­ törlesztésében.­ Az­ árfolyamgátból­ kimaradók­ fele­ vagy­a­bankokkal­szembeni­bizalomhiánnyal,­vagy­a­kedvezményes­időszak­lejárta­után­megnövekedő­törlesztési­teherrel­magyarázta­távolmaradását.­A­kimaradók­negyede­pedig­ az­ árfolyamgátnál­ is­ kedvezőbb­ kormányzati­ intézkedésben­ reménykedik.­A­deviza-eladósodottságból­származó­kockázatokat­így­a­jelenlegi­árfolyamgát­csak­részben­képes­kezelni.­ Ez­ különösen­ igaz­ az­ alacsonyabb­ jövedelemmel­ rendelkező­

KIEMELT­ÜZENETEK

háztartásokra,­ ahol­ a­ törlesztési­ teher­ már­ számottevően­ meghaladja­a­30­százalékot,­miközben­pont­ezen­családoknál­ a­legalacsonyabb­az­árfolyamgát­konstrukcióban­való­részvétel.­ A­ felmérés­ alapján­ is­ feltételezhető,­ hogy­ a­ háztartások­ jelentős­részét­csak­az­árfolyamkockázat­végleges­kivételével­ lehetne­a­„becsábítani”­a­rendszerbe.­Ehhez­viszont­szükséges­az­árfolyamgát­intézményének­akár­jelentősebb­átalakítása,­aminek­keretében­az­igénybevétel­idejét­ki­kellene­terjeszteni,­ miközben­ a­ gyűjtőszámlán­ felhalmozódó­ hitelek­ kérdését­is­rendezni­kellene.

A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként 45

%

%

45

40

40

35

35

30

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Átlag

Egy lehetséges program kiegészülhet a hitelek kamatozásának szabályozásával. A­bankok­szerződés­adta­lehetősége­az­ egyoldalú­hitelkamat­emelése,­mely­jelentős­terheket­rakott­ az­ ügyfelekre:­ a­ hitelkamatok­ átlagosan­ 2­ százalékponttal­ lettek­magasabbak­a­már­meglévő­állományon­a­válság­kezdetétől,­ami­önmagában­mintegy­20­százalékkal­növelte­meg­ a­ törlesztőterheket.­ Az­ egyoldalú­ kamatemelés­ a­ jövőre­ vonatkozóan­orvosolható­lenne­a­jelenleg­kormányrendeletben­szabályozott­átlátható­(referenciakamathoz­rögzített­fix­ feláras)­árazásnak­a­már­meglévő­hitelekre­történő­kötelező­ érvényű­kiterjesztésével­is,­aminek­során­a­benchmark­felett­ felszámítható­marzsot­is­korlátok­közé­lehetne­szorítani.

Törlesztési kötelezettség a jövedelem arányában Megfizetett törlesztés a teljesítők jövedelmének arányában Forrás: GfK, MNB.

CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár %

%

2007. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2008. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj. júl.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

A nemteljesítő állományok kezelésének felgyorsítása is elengedhetetlen. Egy­esetleges­intézkedéscsomag­jellemzője,­ hogy­ a­ még­ teljesítő­ állományok­ nemteljesítővé­ válását­ hivatott­megakadályozni.­Ugyanakkor­a­már­problémás­jelzáloghitelek­ állománya­ csak­ a­ bankrendszerben­ eléri­ a­ 900­ milliárd­forintot,­és­hozzávetőleg­120­ezer­családot­érinthet,­ miközben­ a­ nem­ banki­ pénzügyi­ közvetítőknél­ is­ jelentős­ állományok­vannak.­A­Nemzeti­Eszközkezelő­(NET)­azonban­ ilyen­ mértékű­ probléma­ kezelésére­ nincs­ feltőkésítve,­ és­ a­ hitelek­átvétele­egyébként­is­lassan­zajlik.­A­NET­aktivitásának­ érdemi­ növekedése­ mellett­ szükséges­ a­ magán/családi­ csőd­intézményének­minél­hamarabbi­bevezetése.

Becsült külföldi forrásköltség Állományi kamatfelár Állományi THM Forrás: MNB.

A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban 2013. jún.

Összesen

Forint

Deviza

Összes hitel

Jelzáloghitelek

Lakáshitelek

Szabad felhasználású hitelek

Egyéb hitelek

407

493

192

NPL­(Mrd­Ft)

1092

900

NPL­(ezer­db)

747

120

NPL­arány­(%)

17,7

18,0

12,9

26,7

16,6

NPL­(Mrd­Ft)

328

191

113

77

138

627

NPL­(ezer­db)

593

42

NPL­arány­(%)

12,8

10,9

7,9

24,0

16,9

293

416

54

NPL­(Mrd­Ft)

764

709

NPL­(ezer­db)

154

79

NPL­arány­(%)

21,2

21,8

552

75 17,0

27,2

15,9

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

11

MAGYAR NEMZETI BANK

III. A hazai bankrendszert tartósan gyenge jövedelmezőségi kilátások jellemzik, ami az egyes banki szereplőket stratégiájuk újragondolására késztetheti. Ez a piac konszolidációját eredményezheti, aminek során a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, és új szereplők megjelenése sem zárható ki.

A bankrendszer és fiókok adózás előtti eredménye 350

Mrd Ft

Mrd Ft

350

dec.

–250 nov.

–250

okt.

–150 szept.

–150

júl.

–50

aug.

–50

jún.

50

máj.

50

ápr.

150

márc.

150

febr.

250

jan.

250

2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: MNB.

Egyes intézménycsoportok befektetett tőkéjének viszonya a jelenlegi saját tőkéhez és a kivett osztalékokhoz 6000

Millió EUR

Millió EUR

6000

4500

4500

3000

3000

1500

1500

0

0

–1500

–1500

–3000

–3000

–4500

–4500

–6000

Külföldi nagybankok

Kis- és közepes bankok

Szövetkezeti hitelintézetek

–6000

Befektetett tőke (fordított skála) Kivett osztalék Jelenlegi saját tőke „Nyereség” Megjegyzés: 1997 és 2013 júniusa között, nem jelenértéken számított összegek. Befektetett tőke alatt az induló saját tőke és az időszak alatt végrehajtott tőkeemeléseket értjük.

Forrás: MNB.

12

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Hosszabb távon fennmaradhat a bankrendszer alacsony jövedelmezősége.­ Az­ elmúlt­ két­ év­ jelentős­ veszteségét­ követően,­ 2013.­ június­ végén­ a­ bankrendszer­ adózás­ előtti­ eredménye­mindössze­45­milliárd­forint­volt,­miközben­nagymértékű­ aszimmetriát­ lehet­ megfigyelni­ a­ piaci­ szereplők­ teljesítménye­között.­A­hitelintézeti­rendszer­jelenlegi­gyenge­jövedelmezősége­jelentős­részben­a­magas­értékvesztéselszámolási­ igényre,­ illetve­ a­ bankadóra­ vezethető­ vissza.­ Ugyanakkor­ a­ jövőbeni­ jövedelemtermelő­ képességet­ több­ tényező­ is­ negatívan­ befolyásolja.­ A­ jegybanki­ kamatcsökkentések­miatt­a­kamatérzékeny­források­elvándorolhatnak­ a­ bankrendszerből,­ ami­ a­ forrásköltség­ növekedését­ eredményezi.­Az­állam­által­a­finanszírozási­forrásokért­folytatott­ verseny­ is­ emelheti­ a­ kamatokat.­ A­ bankadó­ kivezetésének­ meghatározatlan­idővel­való­elhalasztása­is­csökkenti­a­profitot.­Végül­a­hitelezési­aktivitás­előrejelzésünk­szerinti­mérséklődése­ is­ rontja­ a­ jövedelmezőséget.­ Mindez­ azt­ jelenti,­ hogy­a­hazai­leánybankok­mind­a­tőke-,­mind­pedig­a­forrásallokációban­ hátrébb­ sorolódnak,­ ami­ további­ mérlegalkalmazkodást­eredményezhet.

Az alacsony jövedelmezőség a bankrendszer konszolidációjához vezethet.­Az­elmúlt­15­évben­a­6­legnagyobb­külföldi­ hátterű­ bank­ közül­ 4­ összességében­ veszteséget­ termelt­ a­ tulajdonosainak.­A­kiszámíthatóság­csökkenése­és­a­jövedelmezőség­tartósan­alacsony­szintje­az­egyes­piaci­szereplőket­ stratégiájuk­újragondolására­késztetheti.­Mindez­azt­jelentheti,­ hogy­ a­ hazai­ bankpiacon­ egy­ konszolidációs­ folyamat­ indulhat­ be.­ Ezt­ az­ is­ támogatja,­ hogy­ a­ piaci­ részarányok­ érdemi­ növelését­ szerves­ fejlődés­ keretében­ az­ alacsony­ növekedési­kilátások­gyakorlatilag­lehetetlenné­teszik.­Ezért­ a­hazai­piacot­stratégiailag­fontosnak­tekintő­szereplők­csak­ akvizíciók­ útján­ tudják­ részesedésüket­ tovább­ bővíteni.­ Ennek­a­folyamatnak­a­nyertesei­várhatóan­a­kisebb­hitelintézetek­lehetnek,­de­nem­lehet­kizárni­új­nagyobb­szereplők­ megjelenését­sem.

A konszolidációs folyamatot lassíthatja a tulajdonosi finanszírozás magas aránya. A­külföldi­tulajdonú­hazai­pénzintézeteknél­a­tulajdonosi­finanszírozás­az­elmúlt­években­bekö-

KIEMELT­ÜZENETEK

A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben Mrd EUR

%

2003. dec.

2004. dec.

2005. dec.

2006. dec.

2007. dec.

2008. márc. jún. szept. dec.

2009. márc. jún. szept. dec.

2010. márc. jún. szept. dec.

2011. márc. jún. szept. dec.

2012. márc. jún. szept. dec.

2013. márc. jún.

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

vetkezett­ mérséklődés­ ellenére­ még­ mindig­ jelentősnek­ tekinthető.­Emiatt­az­egyes­eladó­pénzintézetek­megvásárlásakor­az­új­tulajdonosnak­nemcsak­a­vételárat­kell­biztosítania,­hanem­a­megvásárolt­intézmény­finanszírozását­is­át­kell­ vennie.­Így­lehetséges­forgatókönyv,­hogy­a­rendezett­kivonulást­első­lépésben­a­külföldi­finanszírozás­részleges­leépítése­előzi­meg,­és­csak­a­hazai­finanszírozásra­való­nagyobb­ ráutaltságot­követően­adják­el­a­bankot.

Külföldi – hosszú Külföldi – rövid Tulajdonosi forrás/külföldi forrás – bankrendszer (jobb skála) Tulajdonosi forrás/külföldi forrás – külföldi tulajdonú bankok (jobb skála)

Forrás: MNB.

Kiemelt kockázatok:

Kockázatcsökkentő lépések:

1. A kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növeke-

1. A külső környezetből érkező sokkok hatásának csökkentése érde-

dési kilátásokat

kében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása.

2. A hazai bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül 2.1.­­­Hitelpiaci­problémák­a­vállalati,­különösen­a­kkv-hitelezésben 2.2.­A­háztartási­szegmensben­magas­kamatmarzsok

2.1. A Növekedési Hitelprogram második szakasza tovább javítja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának esélyét.

2.2.1. Az átlátható árazás szabályait kötelezően ki kell terjeszteni a már meglévő jelzáloghitelekre.

2.2.2. A jelzáloghitelek esetében a felszámítható marzs maximalizálása, amit már a meglévő hitelekre is érvényesíteni kellene.

3. A háztartások fedezetlen devizakitettsége a portfólió minőségének romlását gyorsíthatja

3. Az árfolyamgát intézményének olyan irányú átalakítása, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabadítja a természetes fedezettel nem rendelkező háztartásokat.

4. A nemteljesítő állományok magas aránya jövedelmezőségi problémákat okoz, miközben a hitelezést is hátráltatja 4.1.­­A­vállalati­szegmensben­tovább­nő­a­nemteljesítő­hitelek­ aránya­

4.1. A portfólió tisztításának felgyorsítása, amit szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel is érdemes lehet elősegíteni.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

13

MAGYAR NEMZETI BANK

4.2.­­A­háztartásoknál­különösen­a­nemteljesítő­jelzáloghitelek­ magas­aránya­a­kockázat­

4.2. A családi csődeljárás intézményének minél gyorsabb bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek.

5. A bankok jövedelmezősége tartósan alacsony

5.1.­­Versenyhátrány­a­külső­forrásokhoz­jutásban­

5.1.1. Az NHP az olcsó jegybanki refinanszírozáson keresztül oldja az esetleges finanszírozási feszültségeket.

5.1.2. Az NHP III. pillérén keresztül a devizafinanszírozás jelentős részben biztosított a swappiaci kitettség növekedése nélkül.

5.2.­­­A­piaci­konszolidációs­folyamattal­járó­erőteljesebb­mérlegleépítés­

5.2.1. A bankrendszert érintő kérdésekben a teherviselő képesség fokozottabb figyelembevétele.

5.2.2. Azon szereplők (kisebb bankok, szövetkezeti hitelintézetek) megerősítése, melyek rövid távon is képesek lehetnek részben helyettesíteni a nagyobb hitelintézeteket.

14

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

1. Makrogazdasági és pénzpiaci környezet – A külső befektetői környezet változása a növekedési kilátások lefelé irányuló kockázatait erősíti Az Egyesült Államok kedvező gazdasági folyamatai felerősítették a Fed mennyiségi lazításának kivezetésével kapcsolatos várakozásokat, ami a zéró közeli alapkamat fennmaradása mellett is a kockázatok átértékeléséhez vezetett. Az intenzív tőkekiáramláson keresztül ez különösen a feltörekvő országokat érintette negatívan, míg az eurozóna déli országaiban elsősorban a kihívásokkal küzdő bankrendszer kockázatait növelte. Az eurozóna bankrendszerét továbbra is romló portfólióminőség és alacsony jövedelmezőség jellemzi, mely kockázatok változatlanul a déli országokban koncentrálódnak.

A kedvezőtlen globális befektetői hangulat Magyarországra is átgyűrűzött, ami leginkább a hosszú lejáratú állampapírok hozamemelkedésében tükröződött. Ennek ellenére a hazai pénzügyi piacok stresszszintje csak mérsékelten emelkedett.

Ugyanakkor a devizaswap-piaci felárak mérséklődése, illetve a forint bankközi piac aktívabb működése a piaci likviditás oldaláról pozitív fejleményként értékelhető. A reálgazdasági folyamatok gyorsuló növekedés irányába mutatnak, míg a külső egyensúly további javulása az ország külső sérülékenységét mérsékelheti.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

15

1.1. A Fed mennyiségi lazításának lassulásával kapcsolatos várakozások hatására romlott a befektetői környezet

1. ábra A fejlett országok jegybankjainak mérlege (GDP százalékában)

40 %

% 40 35

30

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

2007. IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

35

Bank of England EKB Bank of Japan Fed Forrás: Nemzeti jegybankok, EKB.

2. ábra A feltörekvő országok nettó tőkeáramlása és devizaárfolyamainak változása 12 000

Millió dollár

%

5

–25 2013. júl.

–12 000

2013. ápr.

–20 2013. jan.

–8 000 2012. okt.

–15

2012. júl.

–4 000

2012. ápr.

–10

2012. jan.

0

2011. okt.

–5

2011. júl.

4 000

2011. ápr.

0

2011. jan.

8 000

Nettó tőkeáramlás (centrális mozgó átlag) Feltörekvő piaci devizák dollárral szembeni átagos leértékelődése (jobb skála)

Forrás: Bloomberg.

16

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A Fed harmadik mennyiségi lazítási programjának (QE3) kivezetésével kapcsolatos várakozások a kockázatok átértékelődéséhez vezettek.­A­fejlett­országokat­változatlanul­laza­ monetáris­kondíciók­jellemzik.­A­zéró­közeli­alapkamat­mellett­ a­Fed­QE3­programja,­illetve­a­japán­jegybank­„mennyiségi­és­ minőségi”­ likviditásbővítő­ programja­ tovább­ folytatódott,­ aminek­ eredményeként­ az­ említett­ két­ intézmény­ mérlege­ gyorsuló­ütemben­bővült­(1.­ábra).­Ezzel­szemben­az­Európai­ Központi­ Bank­ (EKB)­ nem­ alkalmazta­ az­ állampapír-vásárlási­ programját,­így­a­korábban­felvett­3­éves­EKB-hitelek­(LTRO)­ visszafizetésével­mérlegfőösszege­jelentősen­csökkent.­Bár­az­ alacsony­kamatkörnyezet­középtávon­is­fennmaradhat,­a­piaci­ várakozások­szerint­az­Egyesült­Államok­gazdasági­mutatóinak­ javulásával­a­Fed­QE3­programjának­mérete­jövőre­már­csökkenhet.­ Emiatt­ egyre­ kisebb­ összegű­ pótlólagos­ likviditás­ kerülhet­a­pénzpiacokra.­Ez­a­kockázatok­átértékelődését­és­a­ befektetői­ hangulat­ érzékelhető­ romlását­ eredményezte.­ A­ Fed­szeptemberi­közleményében­a­mennyiségi­lazítás­folytatásáról­ nyilatkozott­ ugyan,­ de­ a­ program­ kivezetésével­ kapcsolatos­kockázatok­részben­továbbra­is­fennmaradtak.­A­QE3­ kivezetése­ körüli­ bizonytalanság­ a­ feltörekvő­ piacokon­ a­ devizaárfolyamok­leértékelődéséhez­és­jelentős­tőkekiáramláshoz­ vezetett­ (2.­ ábra).­ A­ kedvezőtlenné­ váló­ befektetői­ hangulat­ további­ következménye,­ hogy­ az­ állampapírok­ piacán­mind­a­fejlett,­mind­pedig­a­feltörekvő­országokban­markáns­hozamemelkedést­lehetett­megfigyelni.­ Az eurozóna bankrendszerének jövedelmezősége tartósan alacsony.­A­válság­elhúzódásával­párhuzamosan­az­eurozóna­ bankrendszerének­ jövedelemtermelő­ képessége­ jelentősen­ romlott­(3.­ábra).­Emiatt­érezhetően­emelkedett­annak­kockázata,­ hogy­ a­ jelenleg­ erős­ tőkehelyzet­ középtávon­ gyengülhet,­ ami­ a­ hitelezés­ beindulásának­ korlátjává­ válhat.­ A­ probléma­eloszlása­a­tagországok­között­fennálló­különbségek­ miatt­ azonban­ erősen­ aszimmetrikus.­ A­ legnagyobb­ kockázat­a­perifériaországokban­jelentkezik,­ahol­az­átlagosnál­ egyébként­ is­ gyengébb­ tőkehelyzet­ magas­ nemteljesítő­ hitelek­ aránnyal­ (NPL-arány)­ és­ veszteséges­ működéssel­ párosul.­ Ugyanakkor­ a­ banki­ eszközminőséget­ jelentős­ bizonytalanság­övezi­az­eurozónában­a­bankok­átstrukturálásai­és­rejtett­átstrukturálásai­(forbearance)­miatt.

MAKROGAZDASÁGI­ÉS­PÉNZPIACI­KÖRNYEZET­

3. ábra Az eurozóna bankrendszerének főbb mutatói 20 % 15 10 5 0 –5 –10 –15 –20 2009 2010 2011 2012 2009 2010 2011 2012 2009 2010 2011 2012 ROE Tier-1 NPL Perifériaországok mediánértéke

Megjegyzés: Az ábrán a tagállamok bankrendszereinek 40-60, 20-80 percentilis értéke mellett a perifériaországok mediánja látható.

Forrás: EKB CDB.

4. ábra A vállalati hitelek éves növekedési üteme az eurozóna országaiban 15 %

% 15

10

10

5

5 0 –5

–10

–10

2008. júl.

2008. okt.

2009. jan.

2009. ápr.

2009. júl.

2009. okt.

2010. jan.

2010. ápr.

2010. júl.

2010. okt.

2011. jan.

2011. ápr.

2011. júl.

2011. okt.

2012. jan.

2012. ápr.

2012. júl.

2012. okt.

2013. jan.

2013. ápr.

2013. júl.

0 –5

„Észak” Eurozóna „Dél”

Megjegyzés: Észak (Ausztria, Németország, Hollandia, Finnország), Dél (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország).

Forrás: EKB.

5. ábra A szuverén kockázati felárak és a vállalati hitelek felárainak változása 2010 I. féléve és 2013 I. féléve között Vállalati hitelek átlagos kamatfelárának változása (bázispont)

250 200

PT

150 100 50 0 –50

SK AT

BE

FI NL FR DE

ES

IT SI

–50 0 50 100 150 200 250 Átlagos 5 éves szuverén CDS-felárak változása (bázispont)

Forrás: Bloomberg, EKB.

Az eurozónában a csökkenő vállalati hitelezés mögött jelentős aszimmetria figyelhető meg. Az­EKB­júliusi­hitelezési­felmérésében­a­tagországok­bankjai­a­hitelezési­feltételek­ további­szigorításáról­számoltak­be.­A­szigorítások­a­kamatokat­és­a­nem­ár­jellegű­feltételeket­egyaránt­érintették.­Ezzel­ összhangban­a­vállalati­hitelek­állománya­továbbra­is­gyorsuló­ütemben­zsugorodik.­A­dinamika­azonban­jelentősen­eltér­ a­tagországok­között,­ugyanis­a­déli­országok­hitelállományának­8,5­százalékos­csökkenésével­egy­időben­az­északi­országokban­ 0,3­ százalékos­ a­ növekedés­ (4.­ ábra).­ Ráadásul­ az­ eurozónán­belül­a­szuverén­adósságproblémákkal­küzdő­déli­ országokban­a­vállalatok­–­különös­tekintettel­a­kis-­és­közepes­vállalkozások­–­nagyobb­mértékben­vannak­rászorulva­a­ banki­finanszírozásra.

A kedvezőtlen befektetői hangulat a szuverén és banki kockázatok közötti negatív visszacsatolást is felerősítheti. Az eurozóna­ pénzügyi­ piacainak­ szegmentáltsága­ leginkább­ a­ szuverén­ adósságok­ hozamaiban,­ illetve­ a­ banki­ finanszírozás­költségeiben­érhető­tetten,­melyek­között­szoros­kapcsolat­ figyelhető­ meg­ (5.­ ábra).­ A­ vállalati­ hitelek­ kamatfelárai­ azokban­ az­ országokban­ növekedtek­ nagyobb­ mértékben,­ ahol­ a­ szuverén­ adósság­ finanszírozásának­ költsége­ jobban­ emelkedett.­Ennek­következtében­a­perifériaországok­vállalatai­ jóval,­ akár­ 3-4­ százalékponttal­ drágábban­ juthatnak­ hitelhez,­mint­északi­társaik.­Ezen­túlmenően­a­válság­kitörése­ óta­ a­ bankközi­ finanszírozásban­ háromnegyedére,­ míg­ a­ banki­ kötvények­ esetében­ kétharmadára­ esett­ az­ euroövezeten­ belüli­ határon­ átnyúló­ finanszírozás­ aránya­ (6.­ ábra).­ Az­ emiatt­ kieső­ forrásokat­ részben­ az­ EKB­ nyújtotta­ finanszírozás,­részben­pedig­a­bankok­mérlegalkalmazkodása­ fedezi.­ Ezenfelül­ a­ bankok­ állampapír-portfólióján­ belül­ jelentősen­megnőtt­a­hazai­papírok­súlya,­ami­a­fentebb­leírt­ szuverén­és­banki­kockázatok­kedvezőtlen­kapcsolatát­erősíti.­Mindezen­folyamatok­a­pénz-­és­tőkepiacok­szegmentáltságát­ erősítik,­ ami­ a­ pénzügyi­ közvetítés­ hatékonyságát­ rontja.1 Lefelé mutató kockázatok a globális gazdasági növekedésben. Az­ eurozóna­ GDP-je­ az­ IMF­ előrejelzése­ szerint­ 2014ben­már­összességében­növekedhet­(7.­ábra).­Ugyanakkor­a­ pénzügyi­rendszer­szegmentáltsága,­illetve­a­hitelezési­folyamatok­ támogatásának­ hiánya­ miatt­ az­ államadósság­ és­ a­ növekedés­fenntartható­pályára­állítása­kérdéses.­Ráadásul­ az­eddigi­globális­konjunktúra­motorjának­számító,­és­így­az­ eurozónát­ is­ magával­ húzó­ fejlődő­ régiókban­ növekedési­ kockázatok­kerültek­felszínre.­Emiatt­az­elmúlt­félévben­romlottak­a­globális­növekedési­kilátások,­ami­döntő­mértékben­ vezethető­vissza­számos­fejlődő­országban­tapasztalt­gyengébb­belső­keresletre.­Kína­ugyan­fenntarthatóbb,­de­mérsékeltebb­ növekedés­ irányába­ halad,­ miközben­ a­ többi­ feltö-

­­A z­ezen­kockázatok­kezelésére­hivatott­bankunió­intézményrendszere­2014­közepétől­még­csak­részlegesen,­az­egységes­felügyeleti­mechanizmus­elindításával­kezdi­meg­működését.

1

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

17

MAGYAR NEMZETI BANK

6. ábra Határon átnyúló finanszírozás aránya az eurozónán belül 50

%

%

50

2012. júl.

2007. júl.

2013. júl.

20

2013. jan.

20

2012. jan.

25 2011. júl.

25 2011. jan.

30

2010. júl.

30

2010. jan.

35

2009. júl.

35

2009. jan.

40

2008. júl.

40

2008. jan.

45

2007. jan.

45

Állampapír Bankközi hitel Banki kötvény Forrás: EKB.

7. ábra Az IMF előrejelzése (év/év)

Eurózóna

Japán

% 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3

2014

2013

2012

2011

2010

2014

2013

2012

2011

2010

2014

2013

2012

2011

%

2010

6 5 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4

USA

Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában GDP-előrejelzés (2013. ápr.)

GDP-előrejelzés (2013. okt.)

Munkanélküliségi ráta (jobb skála) Megjegyzés: 2012-től becsült értékek.

Forrás: IMF WEO.

18

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

rekvő­országban­a­szigorúbb­pénzügyi­kondíciók­és­a­csökkenő­ nyersanyagárak­ rontják­ a­ növekedési­ kilátásokat.­ Emellett­ a­ strukturális­ reformok­ hiánya­ miatt­ hosszabb­ távon­ is­ kevéssé­valószínű,­hogy­e­régiók­gazdaságai­a­korábbi­ütemű­ bővüléshez­képesek­lesznek­visszatérni.­

1.2. Hazánkban a reálgazdasági folyamatok javuló növekedés irányába mutatnak

8. ábra A magyar szuverén 5 éves CDS-felár és változásának dekomponálása, valamint a 10 éves állampapírhozam alakulása 500

Bázispont

Bázispont

1000

400

800

300

600

200

400

100

200 0 –200

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. febr.

2012. márc.

2012. ápr.

2012. máj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. febr.

2013. márc.

2013. ápr.

2013. máj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

0 –100

Nemzetközi komponensek Egyedi komponens Magyar CDS-felár (jobb skála) 10 éves állampapírhozam (jobb skála)

Forrás: MNB.

9. ábra Az egyes szektorok GDP-arányos nyitott árfolyam-pozíciója 70

%

%

70 60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

2004. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009.I. n.év II. n.é v III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

60

Lakosság Államháztartás Külföld Vállalati szektor (maradékelven) Nettó külföldi adósság Forrás: MNB.

A romló befektetői környezet a hazai állampapírpiacot erőteljesebben érintette. Bár­júniusban­a­Fed­mennyiségi­lazításának­ kivezetésével­ kapcsolatos­ aggodalmak­ Magyarország­ kockázati­ megítélésére­ is­ negatívan­ hatottak,­ a­ szeptemberi­CDS-felárak­már­ismét­a­május­végi­kedvező­szinteken­mozogtak­(8.­ábra).­Az­állampapírpiacon­ezzel­szemben­ a­nemzetközi­szinten­tapasztalható­hozamemelkedés­hatása­ markánsan­megjelent.­A­10­éves­kötvények­hozama­a­május­ végi­5,5­százalék­körüli­szintről­augusztus­végére­6,5­százalékra­emelkedett.

A kedvező külső egyensúly tartósan fennmaradhat. A magyar­ gazdaság­ külső­ egyensúlyi­ többlete­ 2013­ során­ tovább­emelkedhet,­majd­2014-ben­magas­szinten­stabilizálódhat.­A­javulás­hátterében­a­nettó­export­további­fokozatos­emelkedése­mellett­az­EU-transzferek­emelkedő­felhasználása­áll.­A­külső­egyensúly­további­javulásával­párhuzamosan­folytatódhat­a­nettó­adósság­csökkenése­(9.­ábra),­ami­ az­ország­külső­sérülékenységét­mérsékelheti.­ Javuló hazai növekedési kilátások. A­magyar­gazdaság­2013­ első­ negyedévében­ kikerült­ a­ recesszióból,­ a­ következő­ negyedévekben­pedig­a­reál-GDP­további­bővülése­várható­ (10.­ ábra).­ A­ növekedés­ elsődleges­ forrása­ továbbra­ is­ az­ export­ lehet.­ 2014-től­ a­ foglalkoztatottság­ és­ a­ reálbérek­ növekedésének­ hatására­ a­ belső­ keresletben­ mérsékelt­ élénkülés,­ illetve­ a­ beruházások­ növekedése­ várható.­ Ez­ utóbbi­ tényezőt­ támogathatja­ a­ kis-­ es­ középvállalkozások­ Növekedési­ Hitelprogramból­ finanszírozott­ beruházásainak­ megvalósítása­is.­A­program­2014­végéig­történő­meghoszszabbítása­ezt­a­pozitív­hatást­erősítheti.

A hazai pénzügyi piacok stressz-szintje mérsékelten emelkedett. A­január–májusi­időszakhoz­képest­a­Rendszerszintű­ Pénzügyi­Stressz­Index­(REPSI)­átlagos­szintjében­kismértékű­ növekedést­tapasztaltunk,­ez­a­szint­azonban­még­így­is­25­ százalékkal­ a­ 2012-ben­ mért­ átlagos­ érték­ alatt­ van­ (11.­ ábra).­ Az­ emelkedés­ mögött­ legfőképp­ a­ banki­ komponens­ növekedése­áll.­Az­egyes­pénzügyi­piacok­indexei­2013-ban­a­ korábbi­ éveknél­ erősebb­ szisztematikus­ és­ tartós­ együttmozgást­mutattak,­ami­a­stresszszint­alacsony­értéke­miatt­

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

19

MAGYAR NEMZETI BANK

kedvező.­ A­ pénzügyi­ piacokon­ jelenleg­ zajló­ folyamatok­ összességében­ rendszerkockázati­ szempontból­ továbbra­ sem­tekinthetők­jelentősnek.

10. ábra A GDP változása (év/év) 8 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

%

2004

8 % 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12

Lakossági fogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás Nettó export GDP

Forrás: MNB inflációs jelentése, 2013. szeptember.

11. ábra Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 –0,1 –0,2 –0,3 –0,4

2007. jan.

2007. márc.

2007. jún.

2007. szept.

2007. dec.

2008. márc.

2008. máj.

2008. aug.

2008. nov.

2009. febr.

2009. máj.

2009. júl.

2009. okt.

2010. jan.

2010. ápr.

2010. jún.

2010. szept.

2010. dec.

2011. márc.

2011. jún.

2011. aug.

2011. nov.

2012. febr.

2012. máj.

2012. aug.

2012. okt.

2013. jan.

2013. ápr.

2013. júl.

2013. okt.

1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 –0,1 –0,2 –0,3 –0,4

REPSI Korreláció-hozzájárulás (simított) Megjegyzés: A REPSI magasabb értéke nagyobb mértékű stresszt takar.

A piacok közötti együttmozgást méri a REPSI korrelációs indikátora.

Forrás: MNB.

12. ábra A háztartások és a külföld részesedése a hazai állampapírpiacon, illetve a lakossági betétek és állampapírok kamata %

%

2011. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.

2012. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.

2013. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug.

60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Külföldiek aránya Háztartások aránya Lekötött éven belüli betétek átlagos kamata (jobb skála) Kamatozó Kincstárjegy kamata (jobb skála) Forrás: ÁKK, MNB.

20

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Az államkötvények piacán változatlanul mérsékeltek a likviditási kockázatok.­ Az­ államkötvények­ másodpiacának­ hitel-­ és­ likviditási­ kockázatokat­ figyelembe­ vevő­ stressz-­ szintje­az­elmúlt­fél­évben­csak­minimális­mértékben­emelkedett,­így­a­likviditási­kockázatok­alacsonynak­tekinthetők.­ Az állampapírok piacán a háztartások részesedése tovább növekedett.­A­lakossági­állampapírok­átlagos­kamata­változatlanul­a­betéti­kamatok­fölött­mozog,­ami­a­háztartásokat­ további­ állampapír-vásárlásra­ ösztönözte.­ Ennek­ eredményeként­a­teljes­kibocsátott­mennyiségen­belüli­részarányuk­ július­végére­közel­9­százalékra­emelkedett­(12.­ábra).­Ezzel­ párhuzamosan­ a­ külföldiek­ részarányának­ mérséklődését­ figyelhettük­meg.­A­külföldi­befektetők­magas­aránya,­illetve­ egyes­ szereplők­ kezében­ lévő,­ a­ piac­ befolyásolására­ alkalmas­ jelentős­ állományok­ miatt­ azonban­ az­ állampapírpiac­ likviditási­kockázatai­továbbra­is­számottevőek.

A magas likviditású azonnali devizapiacon a külföldiek forint melletti pozíciója növekedett. A­külföldiek­2013­elején­jelentős­forint­elleni­szintetikus­határidős­pozíciót­építettek­ ki­ spot-­ és­ FX-swapügyletek­ segítségével,­ majd­ 2013­ júliusáig­ ezzel­ hasonló­ mértékű­ forint­ melletti­ pozíciót­ vettek­ fel.­ A­ belföldi­ szereplők­ 2012­ végétől­ jelentős­ mértékű­ forint­melletti­forward­pozíciókat­építettek­fel.

A devizaswappiac törékenysége ellenére a felárak számottevően mérséklődtek. A­ devizaswappiacon­ a­ stress-zszint­ 2013-ban­jelentős­változékonyságot­mutatott,­ami­a­devizaswappiac­törékenységét­tükrözi.­A­devizaswap-felárak­2013.­ április­ óta­ mért­ mérséklődése­ folytatódott:­ a­ csökkenés­ markánsabb­volt­a­hosszabb­futamidőkön­(13.­ábra).­A­hazai­ swapfelárak­regionális­összehasonlításban­is­csökkentek.­A­3­ hónapos­ szegmensen­ a­ magyar­ és­ a­ lengyel­ felár­ szintje­ 2013.­augusztus­óta­lényegében­megegyezik,­noha­2012.­év­ végén­ még­ 130­ bázispont­ volt­ az­ eltérés.­ Az­ 5­ éves­ futamidőn­a­forintjegyzésekből­számított­felár­jelenleg­mindössze­ 40­ bázisponttal­ magasabb­ a­ lengyel­ felárakhoz­ képest,­ míg­ 2013­elején­140­bázispont­volt­a­különbség.­A­2013.­március­ és­ június­ közötti­ árfolyam-erősödés­ hatása­ összességében­ pozitív­ a­ swappiacra,­ így­ a­ 2013­ márciusa­ óta­ stagnáló­ swapállomány­ és­ erősödő­ forintárfolyam­ következtében­ kismértékben­mérséklődtek­a­likviditási­kockázatok.

A forint bankközi piac az aktívabb likviditáskezelés jeleit mutatja. 2012­ negyedik­ negyedévétől­ kezdődően­ a­ válság­ kibontakozása­ óta­ jellemzőhöz­ képest­ megemelkedett­ az­ egynapos­fedezetlen­bankközi­forintpiac­átlagos­kamatlábának­ (HUFONIA)­ volatilitása.­ Ez­ azzal­ járt­ együtt,­ hogy­ a­ HUFONIA­ a­ korábbiakhoz­ képest­ nagyobb­ mértékben­ és­

MAKROGAZDASÁGI­ÉS­PÉNZPIACI­KÖRNYEZET­

13. ábra Devizaswapfelárak 700

Bázispont

Bázispont

700

600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100 0

–100

–100

2008. jan.

2008. márc.

2008. máj.

2008. aug.

2008. okt.

2009. jan.

2009. márc.

2009. jún.

2009. aug.

2009. nov.

2010. máj.

2010. aug.

2010. nov.

2011. febr.

2011. máj.

2011. júl.

2011. szept.

2011. dec.

2012. febr.

2012. máj.

2012. júl.

2012. okt.

2012. dec.

2013. márc.

2013. máj.

2013. aug.

0

gyakrabban­ távolodott­ el­ a­ kamatfolyosó­ aljától,­ és­ közelítette­ meg­ a­ kamattranszmisszió­ hatékonysága­ szempontjából­ optimálisnak­ tekintett­ szintet,­ a­ jegybanki­ alapkamat­ mértékét­ (14.­ ábra).­ Mindemellett­ a­ HUFONIA­ továbbra­ is­ nagyrészt­ a­ kamatfolyosó­ alsó­ felében,­ az­ alapkamat­ alatt­ tartózkodott,­ ami­ rendszerszinten­ bőséges­ szabad­ forintlikviditásra,­ míg­ a­ megemelkedett­ volatilitás­ a­ korábbiakhoz­ képest­aktívabb­banki­likviditáskezelésre­utalt.­Mindezt­alátámasztja,­ hogy­ az­ elmúlt­ egy­ évben­ a­ bankrendszer­ MNBnél­elhelyezett­egynapos­betétállománya­visszaesett,­miközben­enyhén­megemelkedett­a­bankközi­forint­depopiac­forgalma.­ Ez­ azt­ mutatja,­ hogy­ egyes­ bankok­ a­ korábbiaknál­ nagyobb­mértékben­támaszkodnak­a­bankközi­piacokra­likviditáskezelésük­során.

1 napos 3 hónapos 1 éves 3 éves 5 éves

Forrás: MNB, Bloomberg.

14. ábra A jegybanki egynapos betétállomány nagysága (egy hónapos mozgó átlag) és a HUFONIA távolsága az alapkamattól 800

Mrd Ft

Bázispont

100 50

700

0

500

–50

400

–100

300

–150

200

–200

100

–250

0

–300

2010. jan.

2010. márc.

2010. jún.

2010. szept.

2010. dec.

2011. márc.

2011. jún.

2011. aug.

2011. nov.

2012. febr.

2012. máj.

2012. aug.

2012. okt.

2013. jan.

2013. ápr.

2013. júl.

2013. okt.

600

Jegybanki O/N betétállomány HUFONIA távolsága az alapkamattól (jobb skála) Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

21

2. Hazai hitelezési folyamatok − Tartós fordulathoz a kínálati korlátok oldódásának folytatása szükséges

2013 első felében folytatódott a pénzügyi közvetítők vállalatihitel-állományának leépülése. Kínálati oldalon továbbra is szigorúak a hitelezési feltételek, amit a bankok döntően a fennálló makrogazdasági bizonytalansággal indokolnak. A keresleti oldalon ugyanakkor az élénkülés jelei figyelhetők meg, ami kiterjed a hosszú lejáratú hitelekre is, erre 2010 óta nem volt példa.

A szeptemberben kibővített NHP-nek köszönhetően a vállalati hitelezésben megállhat a visszaesés, a kkv-szegmensben pedig már 2014-ben bekövetkezhet a hitelezési fordulat, de annak tartósságához a nagybankok hitelezési feltételeinek további oldódása szükséges. A szövetkezeti hitelintézetek, illetve a kisebb bankok nagyobb hitelezési hajlandósága javíthatja ugyan a vállalatok forráshoz jutását, de a jelenleg fennálló likviditási és tőkekorlátok miatt ezen intézmények a nagybankokat rövid távon csak részben helyettesíthetik. A tőkekorlátok lebontásához a szövetkezeti hitelintézeteknél a tervezett állami tőkeemelések, míg a likviditás biztosításához a kiterjesztett NHP járulhat hozzá. Az NHP hatékonyabb felhasználását segítené a garanciaintézmények aktivitásának érdemi növelése, amivel a kkv-szegmens legkisebb szereplőinek forráshoz való jutása is biztosítható lehetne.

A háztartásihitel-állomány 2013 első félévében is tovább mérséklődött, amit döntően a háztartások elhúzódó mérlegalkalmazkodása és óvatos hitelfelvétele eredményez. Idén ugyanakkor keresleti oldalon erősödés volt tapasztalható, így évek óta először növekedtek az új kihelyezések. A kedvezőbb bruttó kibocsátást elősegíthették az enyhülő ár- és nem árjellegű hitelezési feltételek is, bár a nominális kamatlábak csökkenése ellenére a felárak nemzetközi összehasonlításban még mindig magasaknak tekinthetők.

22

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

2.1. A vállalati hitelezést rövid távon a nagybankok hitelezési hajlandósága határozza meg

15. ábra A vállalatihitel-állomány éves növekedési üteme és kumulált változása intézménytípus szerint Mrd Ft

%

2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

500 250 0 –250 –500 –750 –1000 –1250 –1500 –1750 –2000 –2250 –2500 –2750 –3000

6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12

Nagybankok Egyéb belföldi bankok Külföldi fiókok Takarékszövetkezetek Pénzügyi vállalatok Összesen, év/év (jobb skála)

Forrás: MNB.

16. ábra Az új vállalati hitelek negyedéves volumene és éves átlaga intézménytípus szerint Mrd Ft

Mrd Ft *

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Nagybankok Egyéb belföldi bankok Külföldi fiókok Takarékszövetkezetek Éves átlag * Időszakarányos éves átlag.

Forrás: MNB.

1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

A magas piaci részarányú nagybankokat változatlanul mérlegleépítés jellemzi a vállalati hitelezésben.­ A­ hazai­ bankszektoron­ belül­ a­ hét­ nagybank­ 80­ százalékot­ meghaladó­ piaci­ részesedéssel­ rendelkezik­ a­ vállalati­ hitelezésben.­ E­ bankokat­ a­ válság­ előtti­ időszakban­ nagymértékű­ hitelkiáramlás­jellemezte.­A­válság­2008-as­eszkalálódását­követően­ azonban­ a­ növekvő­ kockázatok,­ valamint­ veszteségek­ miatt­ masszív­ állományleépülés­ tapasztalható­ ebben­ a­ körben­ (15.­ ábra).­ Ez­ ugyanakkor­ meghatározza­ a­ teljes­ bankszektor­ hitelaktivitását­ is,­ mivel­ a­ többi­ hitelintézet­ nem­ képes­ ellensúlyozni­ a­ nagybankok­ állományleépülését.­ Míg­ ugyanis­a­külföldi­fiókok­jellemzően­speciális­ügyfél-­és­termékkörrel­rendelkeznek,­addig­a­kis-­és­közepes­bankok­és­a­ takarékszövetkezetek­ csak­ időszakos­ és­ alacsonyabb­ volumenű­ hitelkiáramlással­ helyettesítik­ a­ leépülő­ állományt.­ A­ hitelintézetek­ mellett­ a­ pénzügyi­ vállalkozásokat­ szintén­ nagymértékű­ kumulált­ állományesés­ jellemezte­ az­ utóbbi­ években.­A­fenti­tendenciák­folytatódását­figyelhettük­meg­ az­elmúlt­félévben­is:­a­vizsgált­időszakban­döntően­a­forinthitelek­állománya­épült­le,­de­enyhén­csökkentek­a­devizahitelek­is.

A teljes vállalati szegmens bruttó kibocsátása kedvezőbben alakul, de ez nem ellensúlyozza a jelentős mértékű törlesztéseket.­ 2013­ első­ két­ negyedévében­ a­ bruttó­ kibocsátás­ időszakarányos­éves­átlaga­mintegy­740­milliárd­forint­volt,­ ami­meghaladja­mind­a­2011-es,­mind­a­2012-es­értéket.­Az­ új­kibocsátások­elsősorban­a­forinthitelezésnek­köszönhetően­haladják­meg­az­előző­két­év­értékét.­Ha­az­egyes­intézménycsoportok­bruttó­hitelkihelyezéseinek­összegét­vizsgáljuk,­ látható,­ hogy­ bár­ a­ nagybankok­ állományleépülése­ jelentős­méretű,­ezen­intézmények­hajtják­végre­a­legmagasabb­ összegű­ hitelkihelyezéseket­ is­ (16.­ ábra).2­ Mindez­ azt­ jelenti,­hogy­a­nagybankok­válság­óta­tapasztalható­és­nagy­ volumenű­állománycsökkenését­döntően­a­válság­előtt­nyújtott­hitelek­kifutása­eredményezi,­és­ezeket­nem­pótolja­az­ új­hitelkihelyezés.­A­nagybankok­mellett­az­egyéb­intézményeknek­a­teljes­hitelkibocsátáson­belüli­részesedése­kevésbé­jelentős:­a­kis-­és­közepes­bankoké­13­százaléknyi,­a­kül-

­­Hozzá­kell­tenni,­hogy­a­magasabb­bruttó­kibocsátás­a­futamidők­rövidülését­is­jelezheti,­így­nem­feltétlen­jelent­többletfinanszírozást­a­vállalatok­számára.

2

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

23

MAGYAR NEMZETI BANK

földi­ fiókoké­ 5,­ míg­ a­ takarékszövetkezeteké­ mindössze­ 2­ százalék­ volt­ az­ elmúlt­ egyéves­ időszakban.­ Ugyanakkor­ a­ szövetkezeti­hitelintézetek­esetében­a­vállalati­hitelezés­akár­ jelentősebben­is­bővülhet­a­következő­években,­köszönhetően­a­szektor­átalakítását­célzó­törvény­elfogadásának,­illetve­ a­várható­állami­tőkeemelésnek­(1.­keretes­írás).

1. keretes írás A szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása

tapasztalatok­ alapján­ a­ tőkeellátottságban­ is­ komoly­ problémák­ jelentkezhetnek.­Ezen­kockázatok­kezelésére­jelenthet­megoldást­a­ szövetkezeti­hitelintézetek­szorosabb­integrációja,­amire­az­országok­jelentős­részében­már­sor­került.­ Az­ új­ szövetkezeti­ hitelintézeti­ integrációs­ törvény­ megjelenése­

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Fiókok száma

gazdaságosság­ és­ a­ kockázatdiverzifikáció,­ miközben­ a­ korábbi­

Saját tőke

Az­egyes­szereplők­kis­mérete­miatt­nem­tud­érvényesülni­a­méret-

%

Háztartási betétek

szövetkezeti­szektor­ugyanakkor­számottevő­kockázatot­is­hordoz.­

%

Vállalati betétek

kezetek­vidéki­fókusza­elősegíti­a­pénzügyi­közvetítés­mélységének­ növekedését,­ valamint­ javítja­ a­ kkv-szegmens­ forráshoz­ jutását.­ A­

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Háztartási hitelek

akarnak­lefedni­a­pénzügyi­közvetítés­termékeivel.­A­takarékszövet-

Kkv-hitelek

haszon­elv­alapján,­vagy­egyéb­stratégiai­okok­miatt­nem­tudnak/

A szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése a hitelintézeti rendszeren belül

Vállalati hitelek

ország­azon­jelentős­részét,­melyet­a­kereskedelmi­bankok­költség/

Mérlegfőösszeg

A­takarékszövetkezeti­szektor­látja­el­pénzügyi­infrastruktúrával­az­

Forrás: MNB.

előtt­is­többször­felmerült­egy­mélyebb­integráció­igénye.­A­legnagyobb­integrációt­is­az­állam­kényszerítette­ki,­kötelezővé­téve­azt­a­ bankkonszolidációban­részt­vevő­takarékszövetkezetek­számára.­Az­ebből­kimaradó­szövetkezeti­hitelintézetek­később­önkéntes­alapon­is­ különböző­ integrációk­ létrehozása­ mellett­ döntöttek,­ de­ ezek­ közös­ jellemzője­ volt,­ hogy­ nem­ rendelkeztek­ megfelelő­ anyagi­ erővel­ a­ tagok­likviditási­és­tőkeproblémáinak­megoldására,­így­a­válságkezelés­során­elégtelenre­vizsgáztak.­ Az­Országgyűlés­a­szövetkezetek­integrációjáról­szóló­törvényben3­egy­erősen­központosított,­kötelező­tagsági­viszonyt­előíró,­egymás­felé­ keresztgaranciákat­tartalmazó,­üzletileg­összehangolt,­a­közös­szinergiákat­felszabadító­integráció­irányába­mutató­szabályozást­fogadott­ el.­A­magyar­állam­bár­fontos­tulajdonosi­pozíciót­szerez­a­szektorban,­azt­a­törvény­szerint­a­szektor­átalakítására,­professzionalizálására­ és­átszervezésére­fordítja.­Ezt­követően­az­állam­a­feljavított­és­megerősített­szektorban­meglévő­pozícióit­értékesíteni­kívánja.­ Az­állam­szerepe­úgy­növekszik,­hogy­a­törvény­erejénél­fogva­erős­jogokat­ad­a­Takarékbanknak­és­a­Szövetkezeti­Hitelintézetek­Integrációs­Szervezetének­(Integrációs­Szervezet),­mely­utóbbinak­tagja­a­szövetkezeti­hitelintézetek­mellett4­a­Takarékbank­és­a­Magyar­Fejlesztés­Bank­(MFB)­is.­A­Takarékbank­igazgatósága­korlátozhatja­azon­szövetkezeti­hitelintézetek­működését,­melyek­az­utasításokat­vagy­a­ törvényi­rendelkezéseket­megszegik,­illetve­ezen­szervezetek­vezetőit­akár­fel­is­mentheti.­Az­Integrációs­Szervezet­igazgatósága­magát­a­ tagot­is­kizárhatja­az­integrációból,­ami­a­működési­engedély­azonnali­elvesztését­jelenti.­További­fontos­menedzsmentjog,­hogy­a­tagok­ vezető­állású­személyeinek­a­kinevezéséhez­szükséges­az­integráció­engedélye.­Az­Integrációs­Szervezet­vagyona­az­MFB­1­milliárd­forintos­ hozzájárulásából,­valamint­mint­jogutód,­a­megszűnő­integrációk5­vagyonából­áll,­melyet­a­tagok­által­kötelezően­fizetendő­éves­tagdíj­ tovább­gyarapít.­ Az­Integrációs­Szervezet­az­MFB-n­kívüli­tagjaira­vonatkozóan­kötelező­szabályzatokat­fogad­el:­a­számviteli­rendről,­belső­ellenőrzés­rendjéről,­ vezető­ tisztségviselők­ alkalmasságáról,­ a­ szövetkezeti­ hitelintézetek­ számára­ nyújtandó­ pénzügyi­ segítségnyújtás­ szabályairól,­ a­

­­2013.­évi­CXXXV.­törvény­a­szövetkezeti­hitelintézetek­integrációjáról­és­egyes­gazdasági­tárgyú­jogszabályok­módosításáról. ­­A­törvény­tekintetében­szövetkezeti­hitelintézet­a­takarékszövetkezet,­a­hitelszövetkezet,­valamint­minden­olyan­hitelintézet­(praktikusan­bankká­alakult­takarékszövetkezet),­amely­bármelyik­önkéntes­takarékszövetkezeti­intézményvédelmi­alap­tagja­volt­2013.­január­1-jén.

5 ­­OTIVA,­TAKIVA,­REPIVA,­HBA. 3 4

24

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

HAZAI­HITELEZÉSI­FOLYAMATOK

biztonsági­tartalék­feltöltésének­szabályairól.­A­törvény­hatálybalépése­ után­ a­ Takarékbank,­ mint­ az­ Integrációs­ Szervezet­ központi­ bankja,­köteles­120­napon­belül­új,­az­integráció­MFB-n­kívüli­tagjai-

A szövetkezeti szektor hitelezési potenciálja a pótlólagosan juttatott tőke függvényében Mrd Ft

Mrd Ft

ra­ egységesen­ vonatkozó­ kockázatkezelési­ szabályzatot­ elfogadni.­

800

Az­ezt­követő­30.­naptól­az­újonnan­keletkezett­kötelezettségeikért­

700

700

egyetemlegesen­felelnek.­A­Takarékbank­az­egységes­üzletpolitika­

600

600

megvalósítása­érdekében­ szabályozza­ a­kockázatkezelést­(hitelen-

500

500

gedélyezést,­ kockázati­ monitoringot,­ betételhelyezést,­ készpénz-

400

400

300

300

200

200

100

100

gazdálkodást,­ befektetési­ politikát,­ minősítést­ és­ értékvesztést,­ egyedi­ tőkekövetelményeket),­ valamint­ központosítja­ a­ marketinget­és­egységes­informatikai­rendszert­alakít­ki.­

0

Az­erős­integráció­mind­azonnal,­mind­hosszabb­távon­előnyökkel­

0

10

járhat.­Azonnali­előny,­hogy­az­új­integrációt­a­prudenciális­felügyelet­ elismeri­ mint­ szoros­ kockázatközösséget,­ ezért­ a­ korábbiaknál­ alacsonyabb­ tőketartási­ igény­ jelentkezhet.­ Hosszabb­ távon­ kiala-

20 30 40 50 60 70 80 A tőkeemelés mértéke (Mrd Ft)

90

100

800

0

Forrás: MNB.

kulhat­ egy­ egységes­ informatikai­ rendszerrel,­ termékpalettával,­ kockázat-­és­likviditáskezeléssel­rendelkező,­lényegesen­költséghatékonyabb­szervezet,­amely­fel­tudja­venni­a­versenyt­a­kereskedelmi­ bankokkal.­ Erre­ annál­ is­ inkább­ lehetősége­ van­ a­ szektornak,­ mert­ a­ jelenlegi­ likviditási­ és­ tőkekorlátokat­ figyelembe­ véve­ a­ hitelezési­ puffere­400­milliárd­forintot­meghaladó.­Mivel­a­korlátok­tekintetében­a­tőkeellátottság­jelenti­a­szűk­keresztmetszetet,­ezért­az­állam­ tervezett­tőkeemelése­tovább­javíthatja­a­hitelezési­képességet.­Mindez­a­szektor­pénzügyi­közvetítésben­betöltött­szerepének­érezhető­ növekedését­vetíti­előre.­

17. ábra A hitelintézetek vállalati hiteleinek állományváltozása eredeti lejárat szerint (2008. szeptember 100 százalék)

% 105 100 95 90 85 80 75 70

2008. III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

105 % 100 95 90 85 80 75 70

Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Forrás: MNB.

6

A válság óta tartó állományleépülés egyaránt érinti a hoszszú és rövid lejáratú hiteleket. Míg­2010­és­2011­vége­között­ a­ rövid­ lejáratú­ hitelek­ állományleépülési­ üteme­ alacsonyabb­ volt­ a­ hosszú­ lejáratú­ hitelekénél,­ 2012­ óta­ a­ rövid­ hitelek­ állománya­ is­ újra­ jelentősen­ mérséklődik­ (17.­ ábra).­ Mindez­ 2013­ első­ félévében­ is­ folytatódott:­ mind­ a­ rövid,­ mind­a­hosszú­lejáratú­hitelek­állománya­csökkent­a­vizsgált­ időszakban.­A­hosszú­lejáratú­hitelek­állományának­folyamatos­mérséklődése­negatív­hatással­van­a­beruházások­elmaradásán­keresztül­a­potenciális­kibocsátásra­is.­A­2013­második­negyedéves­adatokban­továbbra­is­érzékelhető­az­emiatt­ fennálló­kettősség:­bár­a­beruházások­volumene­növekedett­ a­negyedév­során,­az­élénkülés­elsősorban­az­állami,­illetve­a­ kvázifiskális­kör­és­nem­a­magánszektor­beruházásaihoz­köthető.6 A hazai állományleépülés mértéke nem magyarázható a vállalati szektor válságot megelőző eladósodásával. A bankrendszeri­ mérlegleépítés­ több­ országban­ is­ a­ válság­ előtti­ túlzott­ mértékű­ hitelexpanzió­ következményének­ tekinthető.­ A­ nemzetközi­ összehasonlításból­ azonban­ kitűnik,­hogy­hazánkban­a­válságot­közvetlenül­megelőző­hároméves­ időszak­ során­ a­ vállalati­ hitelexpanzió­ összességében­ nem­volt­kiugró.­Míg­egyes­országokban­2005­és­2008­között­ a­vállalatihitel-állomány­GDP-arányosan­több­mint­kétszere-

Magyar­Nemzeti­Bank­(2013):­Jelentés az infláció alakulásáról,­szeptember.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

25

MAGYAR NEMZETI BANK

18. ábra Vállalati hitel/GDP arány nemzetközi összehasonlításban % 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20

2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

70 % 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20

Magyarország V6 Eurozóna EU 27 Club Med Forrás: Nemzeti jegybankok, EKB, MNB.

19. ábra A vállalati szegmensben aktív bankok hitelezésének alakulása és nemteljesítő állományuk nagysága (2013. június)

2 Hitelállomány éves változása (%) 0 –2 –4 –6 Bankrendszer –8 –10 –12 –14 –16 –18 5 10 15 20 25 30 Nemteljesítő vállalati hitelek aránya (%)

35

Megjegyzés: 2 százaléknál nagyobb piaci részesedéssel rendelkező bankok.

Forrás: MNB.

20. ábra Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensben 100 % 80 60 40 20 0 –20

% 100 80 60 40 20 0 –20

2008. III–IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év II. f.év (e.)

Enyhítés

Szigorítás

(2013. június)

Tőkehelyzet Likviditás, forráshoz jutás Ciklikus tényezők Verseny Hitelezési feltételek változása Várakozás adott időszakra Forrás: MNB.

26

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

sére­duzzadt,­hazánkban­az­arány­alig­25­százalékkal­emelkedett­(18.­ábra).­ A vállalati hitelezésben a legnagyobb visszaeséseket a roszszabb portfólióval rendelkező bankoknál lehet megfigyelni. Bár­a­hitelezés­visszaesése­alapvetően­a­makrokörnyezet­ és­ a­ jövedelmezőségi­ kilátások­ gyengeségére,­ valamint­ a­ szabályozási­ környezet­ kiszámíthatóságának­ romlására­ vezethető­ vissza,­ érdemleges­ szerepet­ játszhat­ benne­ a­ nemteljesítő­hitelállomány­aránya­is.­Egyedi­szinten­vizsgálva­a­hitelezési­aktivitás­változását,­azt­lehet­tapasztalni,­hogy­ a­ kiemelkedő­ nemteljesítő­ állománnyal­ rendelkező­ bankoknál­ a­ legjelentősebb­ a­ visszaesés­ (19.­ ábra).­ Az­ alacsony­ nemteljesítő­hitelállománnyal­rendelkező­bankoknál­ugyanakkor­a­visszaesés­mérsékeltebb,­vagy­akár­nőtt­is­a­vállalatihitel-állomány­2012.­június­és­2013.­június­között.­ Megkezdődött a hitelezési feltételek enyhítése.­A­hitelezési­ felmérés­az­első­negyedévben­a­hazai­bankszektor­vállalatihitel-sztenderdjeinek­változatlanságáról­tanúskodik.­A­második­ negyedévben­ ugyanakkor­ a­ részt­ vevő­ bankok­ nettó­ értelemben­vett­18­százaléka­már­enyhített­hitelfeltételein,­ bár­ a­ válaszadók­ többsége­ továbbra­ is­ óvatos­ hitelpolitikát­ folytat­ (20.­ ábra).­ A­ hitelfeltételek­ széles­ körű­ enyhítését­ változatlanul­a­makrogazdasági­bizonytalanság­akadályozza,­ a­likviditási­helyzet­azonban­már­a­bankrendszer­több­mint­ felénél­az­enyhítés­irányába­hat.­A­hitelfeltételek­szigorúsága­ jelentősen­ leszűkíti­ a­ bankok­ által­ hitelképesnek­ tekintett­ ügyfelek­körét,­így­sok­vállalatnak­nehézséget­okoz­a­banki­ forrásokhoz­való­hozzáférés.

A keresleti oldalon is élénkülésre utaló jeleket lehet megfigyelni.­A­bankok­a­2013­második­negyedévi­hitelezési­felmérésre­adott­válaszaik­alapján­növekvő­keresletet­észleltek­a­ beruházási­ és­ a­ rövid­ lejáratú­ hitelek­ iránt­ is­ (21.­ ábra).­ A­ beruházási­ kereslet­ növekedésével­ megtört­ a­ több­ mint­ két­éve­megfigyelhető­tendencia,­mely­szerint­a­rövid­lejáratú­ banki­ termékek­ iránt­ növekedett,­ míg­ a­ hosszú­ lejáratú­ hitelek­ iránt­ csökkent­ a­ kereslet.­ A­ bankok­ jelentős­ része­ előretekintve­ is­ növekvő­ keresletre­ számít.­ A­ beruházási­ hitelkereslet­érzékelt­javulásához­a­gyorsuló­gazdasági­növekedés,­valamint­a­Növekedési­Hitelprogram­is­hozzájárulhat.­ A­beruházási­aktivitás­emelkedése­elsősorban­az­exportorientált­ vállalati­ körnél,­ illetve­ azok­ beszállítóinál­ figyelhető­ meg,­párhuzamosan­az­európai­piacok­élénkülésével.

HAZAI­HITELEZÉSI­FOLYAMATOK

% 100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

100 % 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

2008. II. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év II. félév (e.)

Gyengébb

Erősebb

21. ábra A bankok által észlelt kereslet változása futamidő szerint

Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek – várakozás Hosszú lejáratú hitelek – várakozás

Forrás: MNB, a bankok válaszai alapján.

A hitelképes ügyfelek egyre kedvezőbb kamatfeltételekkel juthatnak hitelhez.­A­jegybanki­alapkamat­2012­augusztusa­ óta­végrehajtott­csökkentései­jelentősen,­összesen­mintegy­ 3­százalékponttal­enyhítették­a­vállalati­hitelek­kamatszintjét­ (22.­ábra).­A­kamatcsökkentések­hatása­mind­az­1­millió­euro­ feletti,­mind­pedig­az­az­alatti­összegű­hitelek­esetében­tetten­érhető.­A­szigorú­nem­árjellegű­feltételeket­figyelembe­ véve­azonban­feltételezhető,­hogy­a­kedvező­kamatkondíciók­csak­a­vállalatok­egy­szűkebb­köre­számára­elérhetők,­míg­ a­vállalatok­egy­jelentős­része­kiszorulhat­a­banki­hitelezésből.­ A­ teljes­ vállalati­ szegmens­ hitelezési­ fordulatához­ épp­ ezért­ a­ bankok­ kockázatvállalási­ hajlandóságának­ is­ növekednie­ kell,­ illetve­ a­ nem­ árjellegű­ feltételek­ széles­ körű­ enyhítése­ szükséges.­ A­ kkv-szektor­ a­ szigorú­ hitelkínálati­ korlátokra,­illetve­hiteladagolásra­sokkal­érzékenyebb,­mivel­ a­vállalatok­ezen­szegmensében­a­hazai­banki­hitelek­a­meghatározóak­a­finanszírozásban­(2.­keretes­írás).­

22. ábra A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és felárai hitelösszeg szerint, valamint a jegybanki alapkamat % 16 14 12 10 8 6 4 2 0

2005. jan. ápr. júl. okt.

2006. jan. ápr. júl. okt.

2007. jan. ápr. júl. okt.

2008. jan. ápr. júl. okt.

2009. jan. ápr. júl. okt.

2010. jan. ápr. júl. okt.

2011. jan. ápr. júl. okt.

2012. jan. ápr. júl. okt.

2013. jan. ápr. júl.

16 % 14 12 10 8 6 4 2 0

1 millió euro feletti hitelek felára Kamatkülönbség 1 millió euro alatti és feletti hitelek között 1 millió euro alatti hitelek kamatlába 1 millió euro feletti hitelek kamatlába Jegybanki alapkamat – havi átlag Forrás: MNB.

2. keretes írás A kkv-szektor beruházásainak finanszírozása A­vállalatok­finanszírozásában­a­banki­hitelek­és­a­külföldi­anyavállalattól­kapott­források­a­legjelentősebbek.­2013­első­negyedévében­a­ nem­pénzügyi­vállalatok­külső­forrásainak­31­százalékát­tették­ki­a­banki­hitelek,­míg­48­százalékuk­külföldi­forrás­volt.­A­bankrendszer­ hitelkínálatának­visszafogása­esetében­a­külföldi­források­azonban­csak­az­anyavállalattal­rendelkezők­finanszírozását­könnyítik,­a­hazai­ tulajdonú­vállalkozások­számára­alternatív­finanszírozási­forrásként­főleg­az­egyéb­pénzügyi­közvetítőktől­származó­hitelek­és­az­értékpapírpiac­jelenthet­megoldást.­Banki­hitelszűke­esetén­az­alternatív­forrásszerzés­főként­a­kkv-szektort­sújtja.7­Egyrészt­a­kkv-k­méretükből­ fakadóan­nem­képesek­megjelenni­a­vállalatikötvény-piacon,­másrészt­a­szektoron­belül­ritka­a­külföldi­vállalatcsoport­általi­finanszírozás.­

­­A­kkv-szegmens­hitelhez­jutását­ugyanakkor­segítheti­az­értékpapírosítás­intézményének­elterjedése,­mivel­a­bankok­mérlegéből­ezzel­vállalati­ hitelek­kerülnek­ki,­ami­a­hitelezési­kapacitást­növeli­azonos­hitelezési­hajlandóság­mellett.

7

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

27

MAGYAR NEMZETI BANK

A­kkv-k­tehát­többnyire­a­nem­banki­hitelfelvételre­és­a­kereskedelmi­hitelezésre­támaszkodhatnak­alternatív­finanszírozásként.­Utóbbiak­ tipikusan­ rövid­ lejáratúak,­ a­ kkv-k­ számára­ hosszabb­ lejáratú­ forrást­így­a­pénzügyi­vállalkozások­vagy­a­szövetkezeti­hitelintézetek­nyújthatnak.

A­hitelintézetek­mellett­a­pénzügyi­vállalkozásoknak­is­számottevő­ szerepe­van­a­kkv-k­finanszírozásában.­Míg­a­teljes­vállalati­hitelezésben­12­százalék­a­szektor­piaci­részesedése­(ez­nagyjából­azonos­ a­kis-­és­közepes­bankokéval),­addig­a­hosszú­lejáratú­hitelek­esetében­ ennél­ nagyobb,­ 15­ százaléknyi­ a­ részesedésük.­ Sőt­ az­ alacso-

Az éven túli kkv-hitelek megoszlása fennálló tőketartozás és hitelező intézménytípus szerint 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Mrd Ft

nyabb­összegű,­éven­túli­hitelügyleteket­tekintve­ennél­is­nagyobb­

Mrd Ft

0–10

10– 50

alatti­ szerződések­ esetében­ a­ pénzügyi­ vállalkozások­ részesedése­

nek.­A­pénzügyi­vállalkozások­hosszú­futamidejű­ügyleteiben­elsősorban­az­eszközfinanszírozási­(lízing)­ügyletek­dominálnak.

A­ pénzügyi­ vállalkozások­ relatíve­ alacsonyabb­ összegű­ éven­ túli­ kkv-hiteleinek­alacsonyabb­a­hátralévő­futamideje­is­a­hitelintézetekéhez­képest.­Míg­a­bankok­hosszú­lejáratú­kkv-hiteleinek­átlagos­ hátralévő­futamideje­3,4­év,­addig­a­pénzügyi­vállalkozásoké­2,8­év.­ A­ leghosszabb­ átlagos­ futamidővel­ rendelkező­ szerződések­ a­ szövetkezeti­hitelintézeteknél­vannak­–­esetükben­az­átlagos­hátralévő­ futamidő­ 4,2­ év.­ A­ pénzügyi­ vállalkozások­ kkv-finanszírozásának­ lejárata­az­1–5­éves­periódusban­a­leggyakoribb,­míg­az­5­éven­túli­ lejáratok­ a­ szövetkezeti­ hitelintézeteknél­ fordulnak­ elő­ a­ leggyakrabban.­Ez­egyúttal­azt­is­jelenti,­hogy­a­pénzügyi­vállalkozásoktól­ beruházási­célú­hitelt­felvett­kkv-knak­jár­le­átlagosan­leghamarabb­ a­hitelszerződése:­5­éven­belül­a­szerződések­76­százaléka.

300– 500

500– 1000– 3000– 1000 3000

Bankok Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások

nél­ egyértelműen­ a­ bankok­ dominálnak,­ addig­ az­ 50­ millió­ forint­

közel­50­százalékát­adják­a­vizsgált­alacsonyabb­összegű­szegmens-

150– 300

Fennálló hitelösszeg (millió Ft)

a­súlyuk:­míg­a­magasabb,­több­százmilliós­vagy­milliárdos­ügyletek-

35­ százaléknyi.­ A­ szövetkezeti­ hitelintézetekkel­ együttesen­ pedig­

50– 150

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Forrás: KHR.

Az éven túli kkv-hitelek hátralévő futamidejének eloszlása intézménytípusonként 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

%

0

%

1

2

3

4

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Hátralévő futamidő (év)

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Bankok Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások

Forrás: KHR.

Az új hitelek iránti nagyobb igény miatt az NHP II. pilléréből források kerültek átcsoportosításra az I. pillérbe. A­ 2013.­ április­4-én­meghirdetett­és­június­elején­elindított­Növekedési­ Hitelprogramban­ közel­ 10­ ezer­ szerződés­ keretében,­ összességében­ 701­ milliárd­ forint­ került­ kihelyezésre,­ 93­ százalék­ feletti­ kihasználtságot­ elérve.­ Az­ I.­ pillér­ iránt­ mutatkozó­nagyobb­kereslet­kielégítése­érdekében­a­Monetáris­ Tanács­ 2013.­ augusztus­ 1-jén­ döntött­ arról,­ hogy­ a­ devizahitelek­kiváltását­elősegítő­II.­pillérben­még­rendelkezésre­álló­allokált­hitelkeretet­a­hitelintézetek­felhasználhatják­ az­ I.­ pillér­ feltételei­ szerinti­ hitelek­ nyújtására.­ Így­ az­ I.­pillérben­472­milliárd­forintot,­míg­a­II.­pillérben­228­milliárd­forintot­szerződtek­le.­

28

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

HAZAI­HITELEZÉSI­FOLYAMATOK

23. ábra Az NHP I. pillére keretében leszerződött hitelek megoszlása hitel- és intézménytípus szerint 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

% 43

29 28 Nagybankok

21

42

14

39 24

19 65 39 Kisés közepes bankok

37 Takarékszövetkezetek

NHP

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Új beruházási hitel Új forgóeszközhitel Hitelkiváltás Forrás: MNB.

24. ábra Kamatcsökkenés az I. és II. pillérben kiváltott hiteleknél 3,5

Százalékpont

Százalékpont

3,4

3,0

3,3

3,5 3,0

2,5

2,5

2,0

2,0

1,5 1,0

1,2

1,5

0,5

1,5 1,0 0,5

0,0

Beruházási hitel

Forgóeszközhitel

0,0

I. pillér II. pillér Forrás: MNB.

25. ábra A kkv-szektor 2013 júniusában fennálló devizahitelállományának becsült tőkeamortizációja hitelkiváltással és anélkül 1200

Mrd Ft

Mrd Ft

1200 1000

800

800

600

600

400

400

200

200

0

0

2013. júl. nov.

2014. márc. júl. nov.

2015. márc. júl. nov.

2016. márc. júl. nov.

2017. márc. júl. nov.

2018. márc. júl. nov.

2019. márc. júl. nov.

2020. márc. júl. nov.

2021. márc. júl. nov.

2022. márc. júl. nov.

2023. márc. júl. nov.

2024. márc. júl. nov.

2025. márc. júl.

1000

Fennálló tőke (CHF) – NHP Fennálló tőke (EUR) – NHP Fennálló tőke (CHF) Fennálló tőke (EUR)

Megjegyzés: Az ábrán csak a természetes fedezettel nem rendelkező kkv-s hitelek amortizációja szerepel.

Forrás: MNB-becslés.

Az NHP I. pillérében meghatározó részt képviselnek az új hitelek és azon belül is a beruházási hitelek.­Az­I.­pillérben­ a­folyósítás­63­százaléka­új­hitelt­jelentett,­miközben­a­hitelkiváltás­mindössze­37­százalékot­tett­ki­(23.­ábra).­Az­I.­pilléren­ belül­ az­ új­ hitelek­ magas­ aránya­ azt­ jelenti,­ hogy­ a­ program­ mind­ keresleti,­ mind­ kínálati­ oldalról­ jelentős­ hatást­gyakorolt­a­szereplők­aktivitására.­Különösen­kedvező,­ hogy­ az­ új­ kihelyezések­ 60­ százaléka­ beruházási­ hitel,­ ami­ az­ előzetes­ várakozásainkat­ meghaladja.­ Intézménytípusokat­tekintve­elmondható,­hogy­a­nagybankok­és­a­kis-­ és­ közepes­ bankok­ közel­ azonos­ arányban­ folyósítottak­ kiváltási­célú,­illetve­új­hiteleket,­de­utóbbiakon­belül­a­kis-­ és­ közepes­ bankoknál­ nagyobb­ volt­ a­ beruházási­ hitelek­ részesedése.­ A­ takarékszövetkezeteknél­ a­ folyósítás­ közel­ kétharmada­ beruházási­ hitel­ volt­ az­ I.­ pilléren­ belül,­ míg­ a­ hitelkiváltások­ részesedése­ közel­ 20­ százaléka­ a­ leszerződött­összegnek.­ A hitelkiváltások esetében jelentősen mérséklődtek a vállalkozások kamatterhei, miközben az árfolyamkitettségük is csökkent.­A­program­célja­a­hitelkiváltásokkal­egyrészt­a­ kamatteher­csökkentése­volt,­másrészt­a­II.­pillérben­az­árfolyamkockázat­ mérséklése.­ Az­ I.­ pillérben­ a­ kiváltó­ hitelek­ ügyfelek­által­fizetendő­kamatai­átlagosan­3,3-3,4­százalékponttal,­ míg­ a­ II.­ pilléres­ kiváltások­ esetében­ 1,2-1,5­ százalékponttal­ csökkentek­ (24.­ ábra).­ A­ deviza­ alapú­ hitelek­ forintra­váltásának­köszönhetően­emellett­az­NHP­II.­pillérében­ részt­ vevő­ vállalatok­ árfolyamkockázata­ mérséklődött,­ vagy­megszűnt.­A­II.­pillérben­a­hitelkiváltások­több­mint­80­ százalékban­eurohiteleket­érintettek.­A­svájci­frank­részesedése­ csak­ a­ beruházási­ hitelek­ esetében­ haladta­ meg­ a­ 20­ százalékot.­ A­ hitelkiváltások­ révén­ a­ hitelállomány­ teljes­ hátralévő­ futamidején­ csökken­ a­ vállalatok­ árfolyamkockázattal­szembeni­érzékenysége­és­így­az­ország­külső­sokkokkal­szembeni­sérülékenysége­is­mérséklődik­(25.­ábra).

Az NHP keretében nyújtott kiváltó forgóeszközhitelek futamideje számottevően nőtt.­A­válság­alatt­a­kockázatkerülő­magatartás­nemcsak­az­alacsonyabb­hitelkihelyezésben­ jelentkezett,­hanem­a­bankok­a­futamidők­csökkentésével­is­ alkalmazkodtak.­ A­ hitelkínálati­ korlátok­ enyhülését­ mutatja­ az­is,­hogy­a­programban­a­korábbiakhoz­képest­érezhetően­ hosszabbodtak­a­futamidők­(26.­ábra).­Ez­alapvetően­a­forgóeszközhitelek­ esetében­ figyelhető­ meg,­ mivel­ az­ NHP­ maximális­10­éves­lejárata­a­beruházási­hitelnél­már­érezhető­korlátként­jelentkezik.­A­hitelkiváltások­esetében­a­beruházási­hitelek­kiváltására­nyújtott­hitelek­átlagos­futamideje­ 7,6­év,­a­forgóeszközhiteleké­5,9­év.­ A program a kkv-szegmensben elősegítette a verseny erősödését. A­ programban­ a­ bankváltás­ lehetősége­ fokozta­ a­ versenyt,­mivel­a­hitelintézeteket­jobban­ösztönözte­jelenlegi­ ügyfeleik­ megtartására­ és­ újak­ megszerzésére.­ A­ hitelki-

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

29

MAGYAR NEMZETI BANK

1. táblázat A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszának összehasonlítása NHP – első szakasz

NHP – második szakasz

0%

0%

2,5­százalékpont

2,5­százalékpont

4­hónap 2013.­június–2013.­szeptember

15­hónap 2013.­október–2014.­december

425­milliárd­(I.­pillér) 325­milliárd­(II.­pillér)

Kezdetben­500­milliárd,­ max.­2000­milliárdig­bővíthető

Allokáció­formája

„kártyaleosztás”

„érkezési­sorrend”

Becsült­GDP-hatás

0,2–0,5%

A­kezdeti­500­milliárd­kihelyezésével:­ 0,2–0,4%

Refinanszírozási­kamatláb Banki­felár­maximális­nagysága Rendelkezésre­álló­időkeret Allokált­összeg

Forrás: MNB.

26. ábra Az NHP keretében kiváltott forgóeszközhitelek lejárati szerkezetének összehasonlítása 35

%

%

35

30

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

1 éven belül

1–3 év között

3–5 év között

5–8 év között

8–10 év között

10 év felett

0

NHP Eredeti Forrás: MNB.

30

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

váltásoknál­ a­ szerződéses­ összeg­ alapján­ átlagosan­ minden­ ötödik­ ügyfél­ élt­ a­ bankváltás­ lehetőségével.­ Új­ ügyfeleket­ elsősorban­a­kis-­és­közepes­bankok­és­a­takarékszövetkezetek­ szereztek­ más­ hitelintézetektől,­ ami­ alapvetően­ annak­ köszönhető,­hogy­a­kártyaleosztás­miatt­a­nagybankok­piaci­ részesedésüknél­kisebb­kerettel­rendelkeztek,­így­azt­a­már­ meglévő­ügyfeleik­is­bőségesen­fel­tudták­használni.

Az NHP sikereire való tekintettel a Monetáris Tanács a program folytatásáról döntött. A­Növekedési­Hitelprogram­ kedvező­ fogadtatása­ lehetővé­ teszi­ a­ program­ kibővítését.­ Az­ MNB­ a­ program­ meghosszabbítása­ során­ továbbra­ is­ kamatmentes­ refinanszírozási­ hitelt­ nyújt,­ melyet­ a­ bankok­ maximum­2,5­százalékpontos­felárral­hitelezhetnek­tovább.­ A­ program­ második­ szakasza­ 2013.­ október­ 1-jétől­ 2014­ végéig­tart,­kezdetben­500­milliárd­forintos­keretösszeggel.­ A­keretösszeg­90­százaléka­az­I.­pillérben­új­hitelezést­érint,­ míg­10­százaléka­a­II.­pillérbeli­hitelkiváltásokra­használható­ fel.­ A­ program­ keretein­ belül­ történő­ allokáció­ az­ első­ szakasztól­ eltérően­ érkezési­ sorrendben­ történik­ (1.­ táblázat).­ Az­I.­pillér­kitűzött­céljainak­hatékonyabb­elérése­érdekében­ szűkültek­a­kkv-hitelek­felhasználási­lehetőségei.­Egyrészt­a­ beruházási­ hitelek­ esetében­ csak­ az­ üzleti­ tevékenységgel­ szorosan­összefüggő­tevékenységek­finanszírozhatók­a­program­ keretében,­ néhány­ egyedi­ korlátozás­ figyelembevétele­ mellett­(pl.­lakóingatlannak­vagy­üdülőnek­minősülő­ingatlanokkal­összefüggő­hitelcélok­kizárása).­Másrészt­a­forgóeszközök­finanszírozásával­összefüggő­hitelcélok­esetén­1­évre­ szűkült­a­folyósítható­hitelek­futamideje.

2.2. Folytatódott a háztartások mérlegalkalmazkodása, a hitelezést meghatározó tényezők azonban javuló tendenciát mutatnak

27. ábra A háztartásihitel-állomány éves növekedési üteme és nettó negyedéves változása kétféle megbontásban % 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60 –70 –80

2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

500 Mrd Ft 400 300 200 100 0 –100 –200 –300 –400 –500 –600 –700 –800

Banki lakás Banki egyéb Nembanki lakás Nembanki egyéb Állományváltozás összesen Év/év növekedési ütem (jobb skála)

Forrás: MNB.

28. ábra A háztartások fogyasztása, a reálbérek és a fogyasztói bizalmi index alakulása

2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

8% 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10

64 48 32 16 0 –16 –32 –48 –64 –80

A devizahitelek leépülése miatt tovább csökkent a háztartási hitelek állománya. 2013­első­és­második­negyedévében­ közel­ azonos­ mértékben,­ éves­ alapon­ 6,5­ százalékkal­ csökkent­a­háztartások­hitelállománya­(27.­ábra).­Az­állományváltozás­egészét­szinte­teljes­mértékben­a­devizahitel-állomány­ visszaesése­ eredményezte,­ míg­ a­ háztartások­ forinthitelállománya­ nem­ változott­ érdemben­ a­ második­ negyedévben.­ A­ hitelállomány­ devizális­ szerkezete­ így­ továbbra­ is­ a­ forinthiteleknek­ kedvező­ módon­ rendeződik­ át.­ A­ hitelállomány­folyamatos­leépülése­egyrészt­az­eladósodott­háztartások­ természetes­ mérlegalkalmazkodási­ folyamatának,­ másrészt­az­adóssággal­nem­rendelkezők­óvatos­hitelfelvételének­tudható­be.­ A fogyasztási kereslet enyhe javulása figyelhető meg a második negyedévben.­ 2013­ második­ negyedévében­ kismértékben­ javultak­ a­ háztartási­ fogyasztás­ alapfolyamatai.­ Az­ év­ eleje­ óta­ alacsonyan­ tartózkodó­ infláció­ a­ reálbérek­ emelésén­keresztül­javította­a­háztartások­jövedelmi­helyzetét,­ami­a­fogyasztás­enyhe­növekedésében­is­tetten­érhető­ (28.­ábra).­A­fogyasztói­bizalmi­index­növekedése­továbbá­a­ háztartások­hosszabb­távú­jövedelemvárakozásainak­javulásáról­árulkodik,­összhangban­a­foglalkoztatottság­növekedésével.­A­fentieken­túl­a­lakásárak­csökkenő­szintje­a­lakásvásárlás­ elérhetőségét­ javítja­ (3.­ keretes­ írás),­ ami­ ösztönző­ hatással­lehet­a­háztartások­viselkedésére.­Mindez­a­háztartások­fogyasztási­és­lakásberuházási­keresletének­növekedését­eredményezheti.

Reálbér Fogyasztás Fogyasztói bizalmi index (jobb skála)

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

31

MAGYAR NEMZETI BANK

3. keretes írás A lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index (Housing Affordability Index)

sége,­azaz,­hogy­a­háztartásoknak­van-e­lehetőségük­lakásvásárlásra,­és­ha­igen,­milyen­feltételek­mellett.­A­HAI8­(Housing­Affordability­ Index,­lakásvásárlás­elérhetőségére­vonatkozó­index)­a­lakásvásárlás­elérhetőségét­mutatja­a­lakásárak,­a­lakáshitelek­finanszírozási­ költsége,­a­hitelezési­feltételek­és­a­havi­nettó­átlagkereset­változásából­ adódó­ információk­ sűrítése­ révén.­ A­ HAI­ 1-es­ értéke­ azt­ mutatja,­hogy­egy­tipikus (két átlagkeresettel rendelkező)­háztartás­ adott­hitelfeltételek­mellett­(hitelfedezeti arány, jövedelemarányos törlesztőteher, futamidő)­egy­átlagos­lakás­megvásárlásához­szükséges­ jelzáloghitel­ felvételéhez­ éppen­ elegendő­ havi­ jövedelemmel­ rendelkezik.9­ Az­ index­ 1­ feletti­ értéke­ arra­ utal,­ hogy­ egy­ átlagos­ jövedelemmel­ rendelkező­ háztartás­ megengedheti­ magának­ a­ hitelből­történő­lakásvásárlást,­míg­1­alatti­érték­esetén­adott­hitelkínálati­tényezők­mellett­nem­képes­lakást­vásárolni.

Az­index­alapján­a­2000-es­években­a­lakásvásárlás­többnyire­elérhető­ volt­ a­ háztartások­ számára,­ ami­ annak­ köszönhető,­ hogy­ az­

Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index 1,6

1,6

1,4

1,4

1,2

1,2

1,0

1,0

0,8

0,8

0,6

0,6

0,4

0,4

2001. I. n.év III. n.év 2002. I. n.év III. n.év 2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

A­lakáspiaci­keresletet­nagyban­meghatározza­a­lakhatás­elérhető-

HAI 20–30 százalékos PTI mellett HAI effektív THM, átlagos jövedelem és átlagos lakásár mellett HAI effektív THM, medián jövedelem és medián lakásár mellett HAI piaci forint THM-ekkel Korlát

Forrás: MNB.

állami­ kamattámogatás­ és­ a­ devizahitelek­ elterjedése­ jelentősen­ mérsékelték­ a­ lakáshitelek­ költségét.­ A­ HAI­ elmúlt­ másfél­ évben­ megfigyelhető­ emelkedése­ főként­ a­ jegybanki­ kamatcsökkentéseket­ követő­mérséklődő­THM-szinteknek,­illetve­a­még­mindig­nominálisan­is­zsugorodó­lakásáraknak­köszönhető.­ A­lakásvásárlás­tényleges­elérhetőségét­azonban­a­bankok­kockázatvállalási­hajlandósága,­valamint­a­háztartások­megtakarítási­helyzete­és­a­ jövőbeli­vagyoni­helyzetükre­vonatkozó­bizonytalanságuk­is­befolyásolja.­Míg­utóbbi­nehezen­mérhető,­addig­a­bankok­kockázatvállalása­a­ nem­árjellegű­hitelfeltételeken­jól­tetten­érhető.­A­2000-es­évek­közepén­a­bankok­lazább­feltételek­mellett­hiteleztek­(magasabb­LTV­és­PTI,­ hosszabb­futamidő),­ami­azt­eredményezte,­hogy­a­kockázatosabb,­kevésbé­hitelképes­ügyfelek­is­képesek­voltak­a­hitelből­történő­lakásvásárlásra.­A­banki­hitelfeltételek­a­válság­után­jelentősen­szigorodtak,­a­végig­fix­feltételekkel­(LTV,­PTI)­számított­HAI­tehát­a­2000-es­évek­ közepén­ lefelé,­ míg­ az­ utóbbi­ években­ felfelé­ torzít.­ Az­ index­ jelenlegi,­ 2013­ első­ negyedéves­ értékéből­ tehát­ azt­ a­ következtetést­ lehet­ levonni,­hogy­a­hitelképes­és­megfelelő­megtakarításokkal­rendelkező­háztartások­körében­nőtt­a­lakásvásárlás­elérhetősége.

Javuló keresleti folyamatok jellemzik a háztartási hitelezést.­ A­ hitelezési­ felmérés­ eredményei­ fordulatról­ árulkodnak­a­korábbi­tendenciákhoz­képest:­2013­második­negyedévében­évek­óta­először­növekedett­a­bankok­által­érzékelt­ hitelkereslet.­A­bankok­nettó­értelemben­vett­90­százaléka­ számolt­ be­ a­ lakáshitelek­ és­ valamivel­ kisebb­ aránya­ a­ fogyasztási­hitelek­iránti­kereslet­emelkedéséről­(29.­ábra).­A­ lakáshitelek­ iránti­ kereslet­ fokozódásában­ a­ fő­ szerepet­ a­ jegybanki­kamatcsökkentések­és­az­állami­kamattámogatás­ révén­csökkenő­finanszírozási­költség­játszhatja.­Az­évek­óta­ először­növekvő­hitelkereslet­a­növekvő­új­kihelyezésekben­ is­tetten­érhető. ­Forrás:­NAR­(National­Association­of­Relators). ­­A­HAI-t­eredetileg­medián­jövedelemmel­és­medián­lakásárral­számolják.­Magyarországon­jelenleg­a­medián­jövedelem­alacsonyabb­az­átlagosnál,­valamint­a­medián­lakásár­is­alacsonyabb­az­átlagosnál,­így­a­belőlük­számított­HAI­közel­áll­az­átlagok­alapján­számítotthoz. ­­­A z­indexet­alapesetben­időben­állandó­25­százalékos­jövedelemarányos­törlesztőteher­(PTI),­60­százalékos­hitelfedezeti­mutató­(LTV)­és­az­új­ kibocsátású­hitelek­átlagos­futamideje­segítségével­számoltuk.­A­THM-ek­esetében­figyelembe­vettük­a­kamattámogatást­és­a­devizahitel­THMeket­is.

8 9

32

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

HAZAI­HITELEZÉSI­FOLYAMATOK

100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

II. félév (e.)

II. n.év

IV. n.év

2013. I. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

2012. I. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

2011. I. n.év

%

III. n.év

%

II. n.év

100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

2010. I. n.év

Gyengébb

Erősebb

29. ábra A lakossági hitelkereslet változása

Lakáshitel Fogyasztási hitel Lakáshitel – várakozás Fogyasztási hitel – várakozás

Forrás: MNB.

30. ábra Új kibocsátású háztartási hitelek Mrd Ft

Mrd Ft

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj. júl.

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Fogyasztási deviza Lakás deviza Fogyasztási forint Lakás forint Lakás támogatott forint Forrás: MNB.

31. ábra Új kibocsátású lakáscélú hitelek átlagos LTV- és PTImutatója, valamint az átlagos futamidejük % 30 26 22 18 14 10

2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

80 % 72 64 56 48 40

LTV Átlagkereset-arányos átlagos törlesztőteher (PTI-proxy) (jobb skála, %) Átlagos futamidő (jobb skála, év) Forrás: KHR, MNB.

Az újhitel-kihelyezések volumene elmozdult a 2013. januári historikus mélypontról.­A­hitelintézetek­bruttó­hitelkihelyezésének­ volumene­ a­ háztartási­ szegmensben­ 2013.­ január­ óta­immár­hatodik­hónapja­folyamatosan­emelkedik.­Júliusban­az­új­kibocsátású­hitelek­volumene­33,6­milliárd­forintot­ tett­ki,­ami­közel­70­százalékkal­magasabb­a­januári­értéknél­ (30.­ ábra).­ Az­ új­ kibocsátások­ között­ nőtt­ a­ lakáscélú­ és­ a­ fogyasztási­célú­hitelek­volumene­is,­emellett­az­új­kibocsátású­hitelek­továbbra­is­szinte­teljes­egészében­forint­alapúak.­A­bruttó­hitelkihelyezések­emelkedésében­nagy­szerepet­ játszanak­az­állami­kamattámogatású­hitelek:­a­támogatott­ hitelek­aránya­az­új­lakáshiteleken­belül­a­2013­első­negyedévi­20­százalékról­a­második­negyedévben­közel­30­százalékra­ emelkedett.­ Az­ új­ kibocsátásokban,­ főként­ a­ fogyasztási­ hitelek­ esetében­ azonban­ magas­ koncentráltság­ tapasztalható.

A kedvező bruttó kibocsátást kínálati oldalon elősegíthette a nem árjellegű hitelfeltételek enyhülése is.­ A­ hitelezési­ felmérés­alapján­a­háztartási­szegmensben­a­kereslet­élénkülése­mellett­folytatódott­a­hitelezési­feltételek­lazítása­is,­ előre­ tekintve­ pedig­ további­ enyhítésre­ lehet­ számítani.­ A­ nem­ árjellegű­ feltételek­ enyhülése­ ellenére­ azonban­ azok­ még­összességében­szigorú­szinten­tartózkodnak.­A­megvalósult­ ügyletek­ alapján­ a­ hitelfedezeti­ arány­ (LTV)­ enyhe­ emelkedése­volt­megfigyelhető­(31.­ábra),­utóbbi­2013-ban­ valamivel­ 50­ százalék­ fölé­ emelkedett,10­ ami­ azonban­ még­ jóval­a­2008-ban­tapasztalt­70­százalék­alatt­van.­Az­alacsonyabb­LTV­miatt­ugyanakkor­a­felvehető­hitelösszeg­is­mérséklődött,­ ami­ csökkentette­ a­ jövedelem-­ (átlagkereset-)­ arányos­törlesztőteher­(PTI)­mutatót.­Ugyanakkor­a­válságot­ követően­az­átlagos­futamidő­is­rövidült­20-ról­15­évre,­ami­ a­PTI­növekedésének­irányába­hatott.­ A nominális kamatok csökkenése ellenére nemzetközi összehasonlításban a háztartások relatíve magas felár mellett jutnak hitelhez. Az­ új­ szerződések­ teljeshitelköltségmutatója­általánosan­csökken,­ami­nagy­részben­a­jegybanki­ kamatcsökkentő­ ciklusnak­ tudható­ be­ (32.­ ábra,­ illetve­ 6.­ keretes­ írás).­ A­ lakáshitelek­ költségét­ az­ utóbbi­ félévben­ emellett­az­állami­kamattámogatás­is­jelentősen­mérsékelte.­ A­szabad­felhasználású­jelzáloghitelek­THM-je­az­alapkamat­ csökkentésnél­ jobban­ mérséklődött,­ a­ lakáshitelek­ teljes­ hitelköltség-mutatója­viszont­csak­részben­követte­az­irányadó­ráta­csökkenését,­a­felár­így­némileg­emelkedett.­Utóbbi­ európai­ és­ régiós­ összehasonlításban­ is­ kiemelkedően­ magasnak­számít­ (33.­ ábra).­ 2013­ júniusában­ a­ lakáshitelek­ felára­Magyarországon­valamivel­5­százalékpont­felett­volt,­ míg­a­régiós­országok­többségénél­3­százalék­körül­alakult.­A­ felárak­közötti­nem­elhanyagolható­különbség­a­bizonytalan­ környezetnek­és­a­magasabb­hitelezési­veszteségnek­tudha-

­­A z­alacsonyabb­LTV-mutatóban­ugyanakkor­szerepet­játszhat­az­ügyfelek­óvatossága­is.

10

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

33

MAGYAR NEMZETI BANK

32. ábra Az új háztartási forinthitelek hitelköltség-mutatója (THM) 23

%

%

36 32

19

28

17

24

15

20

13

16

11

12

9

8

2008. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj. júl.

21

tó­be.­Emellett­az­adósokat­segítő­kormányzati­programok­és­ a­költségvetési­egyenleget­javító­különadók­csökkentették­a­ szektor­jövedelmezőségét,­amit­a­bankok­a­felárak­magasan­ tartásával­ igyekeznek­ kompenzálni.­ Ugyanakkor­ a­ marzsok­ változásában­ jelentős­ különbségek­ figyelhetők­ meg­ mind­ a­ piaci­szereplők­között,­mind­pedig­az­egyes­termékekben­(4.­ keretes­írás).

Lakáshitel Szabad felhasználású Lakáshitel Ltp nélkül Egyéb fogyasztási hitelek (jobb skála) Forrás: MNB.

33. ábra Új kibocsátású lakáshitelek felára régiós összehasonlításban 7

Százalékpont

Százalékpont

7 6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

0

0

2007. márc. máj. júl. szept. nov.

2008. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj.

6

Románia Szlovákia Lengyelország Csehország Eurozóna Magyarország Forrás: MNB.

4. keretes írás Kamattranszmisszió a háztartási- és a vállalatihitel-piacon A­Magyar­Nemzeti­Bank­2012­augusztusa­és­2013­szeptembere­között­14­lépésben,­összesen­3,4­százalékponttal­mérsékelte­a­jegybanki­ alapkamat­mértékét.­Az­alapkamat-változások­reálgazdasági­hatását­befolyásolja,­hogy­a­jegybanki­döntések­milyen­mértékben­és­milyen­ gyorsan­árazódnak­be­a­hitelpiaci­kamatokba,­mind­a­háztartási,­mind­a­vállalati­szegmensben.­Az­új­kibocsátású­hitelek­kamata­a­háztartások­és­vállalatok­beruházási­döntéseit­befolyásolja,­míg­az­állományi­kamatlábak­változása­a­gazdaság­szereplőinek­jövedelmi­helyzetére­ hat.­A­banki­kamatok­alakulása­alapján­elmondható,­hogy­összességében­a­jegybanki­kamatcsökkentések­megjelentek­az­ügyfélkamatok-

34

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

HAZAI­HITELEZÉSI­FOLYAMATOK

ban.­Fontos­ugyanakkor­aláhúzni,­hogy­a­hitelkamatokat­a­jegybanki­alapkamat­változásán­kívül­számos­tényező­befolyásolja,­amelyek­ ellensúlyozhatják­vagy­épp­felerősíthetik­az­alapkamat-csökkentések­hatását.

Vállalati és háztartási átlagos forintkamatok és hitelköltségek csökkenése 2012 júliusa és 2013 augusztusa között 12

%

% 25,8

12

nem­érte­el­a­jegybanki­lépések­összegét.­Az­egyes­bankokat­tekint-

4

4

ve­ jelentős­ heterogenitás­ figyelhető­ meg­ a­ kamatcsökkentések­

2

2

mértékében,­ amely­ leginkább­ a­ fedezetlen­ fogyasztási­ hiteleken­

0

0

Aggregált kamat, NHP-val együtt (új kibocsátás) Változó kamatozású (NHP nélkül, új kibocsátás)

belül­érhető­tetten,­e­terméktípusok­hitelköltsége­azonban­minden­ időszakban­jelentősen­nagyobb­szórást­mutat­a­jelzáloggal­fedezett­ hiteltermékeknél.­Az­állományi­kamatlábak­szintén­kisebb­mértékben­csökkentek,­mint­az­alapkamat.­Ennek­két­oka­is­lehet:­egyrészt­ a­forinthitel-állomány­szignifikáns­része­állami­kamattámogatással­ rendelkezik,­így­a­kamatozása­nem­a­piaci­szabályoknak­megfelelően­alakul,­másrészt­a­piaci­alapon­árazódó­hitelek­kamatszintjének­ csökkenését­ akadályozhatja­ a­ referenciakamathoz­ kötött­ árazás­

Háztartás

elhanyagolható­ szerepe­ a­ fennálló­ állományban.­ Utóbbi­ hatást­

Vállalat

mérsékelve­ erősítheti­ a­ transzmissziót­ a­ 2012­ áprilisában­ imple-

Kamatváltozás Alapkamat változása Kamatszint (2013. augusztus)

mentált­ átlátható­ árazásról­ szóló­ törvénymódosítás,­ mely­ az­ új­ kibocsátású­ jelzáloghitelekre­ vonatkozóan­ előírja­ a­ referenciakamat­alapú­árazást.­E­hatás­érvényesüléséhez­azonban­előbb­fel­kell­ épülnie­az­új­árazási­elveket­alkalmazó­állománynak,­ami­még­az­új­ kibocsátások­szignifikáns­fellendülése­mellett­is­több­évig­tartana.

A­vállalati­szegmensben­a­referenciakamathoz­kötött­árazás­elterjedtsége­miatt­hatékony­a­kamattranszmisszió­nemcsak­az­új­kibocsátásban,­ de­ a­ már­ meglévő­ állományban­ is.­ A­ piaci­ termékek­ kamatszint-csökkenése­meghaladta­az­alapkamat­mérséklődését­a­ változó­kamatozású­vagy­maximum­egyéves­kamatfixálással­rendelkező­hitelek­és­a­folyószámla-hitelek­esetében­is.­Az­új­kibocsátások­ aggregált­kamatszintje­eközben­az­NHP-folyósítások­miatt­jelentősen­csökkent,­így­a­teljes­új­kibocsátás­átlagos­kamatszintje­augusztusban­már­az­alapkamat­alatt­alakult.­Érdemes­megjegyezni,­hogy­ az­NHP-folyósítások­következtében­felépülő­fix­kamatozású­hitelállomány­a­jövőben­érdemben­befolyásolhatja­a­jegybanki­kamatlépések­állományi­kamatokra­történő­hatását.

Lekötött betét kamata

6

Lakáscélú – állományi kamat

6

si­ hiteleken­ belül­ a­ személyi­ hitelek­ hitelköltségének­ csökkenése­

Fedezetlen fogyasztási (új kibocsátás, THM)

8

Lakáscélú (új kibocsátás, THM)

8

ken­belül­egyedül­a­lakáscélú­hitelek,­illetve­a­fedezetlen­fogyasztá-

Szabad felhasználású (új kibocsátás, THM)

vette­a­jegybanki­alapkamat­csökkenését.­Az­új­kibocsátású­hitele-

Lekötött betét kamata

10

Állományi kamat

10

Folyószámlahitel

A­háztartási­hitelek­hitelköltsége­a­legtöbb­hitelszegmensben­lekö-

Megjegyzés: Az alapkamat különbsége havi átlagok felhasználásával adódik – 2012 júliusában az átlag 7 százalék, 2013 augusztásban 3,97 százalék volt.

Forrás: MNB.

Forinthitel kamatok és teljes hitelköltségek csökkenésének eloszlása a jelentősebb piaci résszel rendelkező bankok között 8 7 6 5 4 3 2 1 0

%

%

Szabad Lakáscélú felhasználású (új (új kibocsátás, kibocsátás, THM) THM)

Fedezetlen Lakáscélú – fogyasztási állományi (új kamat kibocsátás, THM)

Lekötött betét kamata

8 7 6 5 4 3 2 1 0

Kamatcsökkenések eloszlása Alapkamat csökkenése Bankrendszeri átlag csökkenése

Megjegyzés: Az eloszlást a 3 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkező bankok kamatcsökkentéseinek minimuma és maximuma határozza meg.

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

35

MAGYAR NEMZETI BANK

34. ábra Háztartási hitel/GDP arány nemzetközi összehasonlításban 70

%

%

70 60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

60

A háztartásihitel-állomány nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően nagy.­ A­ háztartások­ a­ válság­ óta­ már­ jelentős­ mérlegalkalmazkodási­ folyamaton­ estek­ át.­ Régiós­ összehasonlításban­ Magyarországon­ a­ háztartási­ hitel/GDP­ arány­ átlagosnak­ mondható,­ ráadásul­ Lengyelország­ és­ Csehország­hitel/GDP­mutatója­a­válságot­követően­is­tovább­ emelkedett.­A­háztartási­hitel/GDP­arány­a­KKE-országokban­ még­ mindig­ jelentősen­ elmarad­ az­ eurozóna­ átlagától­ (34.­ ábra),­Magyarországon­tehát­pusztán­ezek­alapján­a­háztartások­további­alkalmazkodása­már­nem­lenne­szükségszerű.­ Ugyanakkor­a­magasabb­nominális­kamatszint,­illetve­kamatfelár­miatt­a­hitelek­törlesztési­terhe­számottevően­nagyobb.­ Ez­ különösen­ a­ jövedelemarányos­ törlesztőteher­ jövedelmi­ csoportok­közötti­eloszlásán­érhető­tetten,­ami­már­jelentős­ kockázatokat­mutat­(5.­keretes­írás).

Magyarország V6 Eurozóna EU 27 Club Med Forrás: EKB.

5. keretes írás A háztartások eladósodottsága – egy reprezentatív kérdőíves felmérés eredményei

GDP-arányos­ háztartásihitel-állomány­ az­ eurozóna­ szintjének­ csak­ közel­fele­és­a­hazai­adat­már­régiós­szinten­sem­tekinthető­kiemelkedőnek.­Ezen­mutató­mellett­az­eladósodottság­mérésére­gyakran­ alkalmazzák­a­jövedelemarányos­törlesztési­terhet­mint­flow-mutatót.­ Ennek­ használata­ azért­ is­ fontos,­ mert­ mind­ a­ kamatszintre,­ mind­ pedig­ a­ kötelezettségek­ lejáratára­ vonatkozóan­ tartalmaz­ információkat.­ Emiatt­ szorosabb­ kapcsolatban­ van­ a­ háztartások­ fogyasztási­és­beruházási­döntéseivel,­így­a­gazdasági­növekedéssel­ is.­Bár­a­válságot­közvetlenül­megelőzően­hazánkban­a­mutató­értéke­ elérte­ a­ 13­ százalékot,­ azt­ követően­ a­ háztartások­ nettó­ hitelvisszafizetőkké­ váltak.­ Ezzel­ párhuzamosan­ a­ törlesztési­ teher­ a­ rendelkezésre­álló­jövedelem­9­százaléka­közelébe­csökkent,11 ami nemzetközi­ összehasonlításban­ már­ egyáltalán­ nem­ tekinthető­ kiemelkedőnek.­ Bár­ a­ háztartási­ szektor­ egészére­ vonatkozóan­ sem­ a­ stock-,­ sem­ pedig­a­flow-típusú­mutatók­nem­utalnak­jelenleg­túlzott­eladósodottságra,­ a­ hitellel­ rendelkezők­ esetében­ már­ jelentkezhetnek­

Háztartások törlesztési terhe devizális bontásban a rendelkezésre álló jövedelem arányában 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

%

%

2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

A­kormányzati­intézkedések­és­a­csökkenő­kereslet­hatására­mára­a­

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Tőke – deviza Kamat – deviza Tőke – forint Kamat – forint

Forrás: MNB.

­­Ennek­a­szintnek­az­értékelésekor­fontos­hangsúlyozni,­hogy­a­becsléskor­csak­az­ügyfelek­által­ténylegesen­megfizetett­kamat­és­tőketörlesztés­ lett­figyelembe­véve.­Ez­azt­jelenti,­hogy­a­romló­portfólió­miatt­függővé­tett­kamatok­és­a­meg­nem­fizetett­esedékes­tőketörlesztések­sem­ részei­a­számításnak.­A­nem­teljesített­törlesztések­ugyanakkor­szándékosan­lettek­kihagyva,­mivel­végrehajtáskor­általában­nem­a­rendelkezésre­álló­jövedelemből,­hanem­például­az­ingatlanok­vagy­ingóságok­eladásából­elégítik­ki­a­hitelezői­igényeket.

11

36

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

HAZAI­HITELEZÉSI­FOLYAMATOK

ilyen­kockázatok.­Ez­azért­is­különösen­fontos­kérdés,­mert­a­hazai­ háztartások­hitelpenetrációja­a­stock-típusú­mutatók­alapján­lényegesen­alacsonyabb.­Nemzetközi­mikroadatbázison­alapuló­összeha-

A hitellel rendelkező háztartások jövedelmearányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként %

%

45

sonlító­statisztikák­nem­állnak­ugyan­rendelkezésre,­de­az­1,2­millió,­

45

hitellel­rendelkező­hazai­háztartás­32­százalékos­aránya­vélhetően­

40

40

35

35

30

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

lényegesen­ kisebb,­ mint­ ami­ a­ fejlett­ országokban­ megfigyelhető.­ Éppen­ezért­külön­is­érdemes­vizsgálni,­hogy­a­törlesztési­tehernek­ a­rendelkezésre­álló­jövedelemhez­viszonyított­arányának­eloszlása­ miként­alakul.­Ennek­elemzésére­egy,­a­hitellel­rendelkező­háztartások­körében­végzett­reprezentatív­kérdőíves­felmérés12­alapján­van­ lehetőségünk.

A­ kérdőíves­ felmérés­ eredményei­ szerint­ a­ jövedelemarányos­ tör-

0

1

3

4

5

6

7

8

9

0

10 Átlag

Törlesztési kötelezettség a jövedelem arányában Megfizetett törlesztés a teljesítők jövedelmének arányában

lesztési­ terhek­ eloszlása­ továbbra­ is­ kedvezőtlen­ képet­ mutat,­ és­ mára­a­legalacsonyabb­két­jövedelmi­decilisbe­tartozó­háztartásoknál­az­átlagos­törlesztési­teher­már­meghaladta­a­kritikusnak­tartott­

2

Forrás: GfK, MNB.

30­százalékos­szintet.13­Mindez­azt­jelenti,­hogy­az­ezekbe­a­jövedelmi­ kategóriákba­ eső­ háztartásoknál­ komoly­ szociális­ problémák­ jelentkezhetnek.­ A­ devizahitellel­ rendelkező­ háztartásoknál­ a­ törlesztési­ teher­ csökkentését­ szélesebb­ körben­ az­ árfolyamgát­ intézménye­ biztosíthatja,­ ugyanakkor­ annak­ kihasználtsága­ éppen­ a­ legszegényebb­ háztartásoknál­ a­ legalacsonyabb.­ Ezzel­ szemben­ a­ jövedelem­ növekedésével­ párhuzamosan­a­kihasználtság­is­növekszik.­Az­alacsonyabb­jövedelmi­kategóriákban­megfigyelhető­rosszabb­kihasználtság­arra­világít­rá,­ hogy­ feltételezhetően­ pont­ a­ legkiszolgáltatottabb­ helyzetben­ lévők­ számára­ nem­ nyújt­ megfelelő­ megoldást­ a­ jelenlegi­ árfolyamgát­ intézménye.

Az árfolyamgát intézményét milyen okok miatt nem vették igénybe

Az árfolyamgát kihasználtsága jövedelmi decilisek szerint 100

Kevés a hitel hátralevő ideje (2%)

Nem jogosult (14%)

Utána túl magas a törlesztés (30%)

Jobbra vár (25%) Bizalomhiány (20%) Nem értesült (3%)

Forrás: GfK, MNB.

%

%

100

90

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

1

2

3

4 5 6 7 Jövedelmi decilisek

8

9

10

0

Belépett Jogosult, de nem lépett be Nem szorul rá (6%)

Forrás: GfK, MNB.

­Az­1000­háztartás­megkérdezésével­készült­kérdőíves­felmérést­az­MNB­megbízásából­a­GfK­Piackutató­Kft.­készítette­el. ­­Arra­vonatkozóan,­hogy­mi­pontosan­a­háztartások­számára­még­teljesíthető­jövedelemarányos­törlesztőrészlet,­több­becslés­ismert­a­szakirodalomban.­Vélhetően­a­jövedelemnek­növekvő­függvénye,­de­a­háztartások­számos­tulajdonsága­befolyásolhatja­(például­a­háztartás­létszáma,­ jövedelemarányos­ fogyasztása­ stb.).­ Az­ itt­ alkalmazott­ 30­ százalék­ körülbelül­ megfelel­ annak­ a­ nagyságnak,­ amelyet­ a­ témában­ megjelent­ tanulmányok­eredményül­kaptak.

12

13

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

37

MAGYAR NEMZETI BANK

A­kérdőíves­felmérés­keretében­arra­is­rákérdeztünk,­hogy­mi­az­oka­annak,­ha­egy­egyébként­jogosult­háztartás­nem­lépett­be­az­árfolyamgát­ intézményébe.­ A­ válaszokból­ azt­ mindenképpen­ kedvezőnek­ tekinthetjük,­ hogy­ a­ megkérdezettek­ mindössze­ 3­ százaléka­ nem­ ismerte­az­árfolyamgát­lehetőségét.­Az­árfolyamgátból­kimaradók­fele­vagy­a­bankokkal­szembeni­bizalomhiánnyal,­vagy­a­kedvezményes­ időszak­lejárta­után­megnövekedő­törlesztési­teherrel­magyarázta­távolmaradását.­A­kimaradók­negyede­pedig­az­árfolyamgátnál­is­kedvezőbb­kormányzati­intézkedésben­reménykedik.­A­devizában­való­eladósodottságból­származó­kockázatokat­így­a­jelenlegi­árfolyamgát­ csak­részben­képes­kezelni.­A­háztartások­jelentős­részét­feltételezhetően­csak­az­árfolyamkockázat­végleges­kivételével­lehetne­„becsábítani”­a­rendszerbe.­Ehhez­viszont­szükséges­az­árfolyamgát­intézményének­akár­jelentősebb­átalakítása,­aminek­keretében­az­igénybevétel­idejét­ki­kellene­terjeszteni,­miközben­a­gyűjtőszámlán­felhalmozódó­hitelek­kérdését­is­rendezni­kellene.

38

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

2.3. A Növekedési Hitelprogram hitelezési fordulatot hoz a kkv-szektor hitelezésében

35. ábra A vállalati hitelezés előrejelzése %

%

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2015. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 –8

2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 –8

Tény Előrejelzés – június Előrejelzés – szeptember Forrás: MNB.

36. ábra A kkv-hitelezés előrejelzése 10

%

%

10 8

6

6

4

4

2

2

0

0

–2

–2

–4

–4

–6

–6

–8

–8

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2015. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

8

Tény Előrejelzés – június Előrejelzés – szeptember Forrás: MNB.

Az NHP folytatása, valamint megnövelt kerete megállíthatja a vállalati hitelek zsugorodását. Az­NHP­első­szakaszának­ II.­pilléréből­az­I.­pillérbe­történő­átcsoportosítás­már­2013­ harmadik­negyedévében­érezteti­kedvező­hatását.­Emellett­ folyósítások­ alapján­ látható,­ hogy­ lényegesen­ megnőtt­ a­ hitelek­futamideje­a­kiváltott­hitelek­esetén.­Ez­előre­tekintve­ a­ lejáratokon­ keresztül­ pozitív­ hatásként­ jelentkezik­ a­ hitelpálya­ egészére­ nézve.­ Az­ NHP­ kezdetben­ 500­ milliárd­ forinttal­ történő­ kibővítése,­ valamint­ a­ program­ meghoszszabbítása­2014­végéig­további­lendületet­ad­a­vállalati­szegmens­ hitelezési­ folyamatainak­ 2013­ végétől­ kezdődően.­ 2014-ben­ még­ összességében­ 0,3­ százalékos­ mérséklődés­ várható,­ 2015-ben­ azonban­ a­ vállalatihitel-állomány­ már­ várhatóan­gyakorlatilag­stagnálni­fog­(35.­ábra).­A­hitelezési­ fordulathoz­és­annak­tartósságához­ugyanakkor­a­nagybankok­hitelezési­feltételeinek­oldódása­szükséges.­A­szövetkezeti­hitelintézetek,­illetve­a­kisebb­bankok­nagyobb­hitelezési­ hajlandósága­javíthatja­ugyan­a­vállalatok­forráshoz­jutását,­ de­jelenleg­a­likviditási­és­a­tőkekorlátok­miatt­ezen­intézmények­a­nagybankokat­rövid­távon­csak­részben­helyettesíthetik.­ A­tőkekorlátok­lebontásához­ugyanakkor­ a­szövetkezeti­ hitelintézeteknél­a­tervezett­állami­tőkeemelések,­míg­a­likviditás­biztosításához­az­NHP­folytatása­járulhat­hozzá.

A kkv-szektor hitelállománya már idén növekedésnek indul.­A­kkv-szegmensen­belül­még­markánsabban­érvényesülnek­a­program­hitelösztönző­hatásai,­így­már­idén­megindul­a­hitelállományok­bővülése.­Az­éves­növekedés­ütem­kis­ késéssel­2014-ben­tetőzik,­várhatóan­5­százalék­körül.­2014ben­ összességében­ 5­ százalékkal,­ 2015-ben­ pedig­ további­ 3,3­ százalékkal­ bővülhet­ a­ hazai­ pénzügyi­ közvetítők­ kkvhitelállománya­ (36.­ ábra).­ Az­ egyes­ intézménycsoportokat­ vizsgálva­ enyhe­ átrendeződés­ is­ bekövetkezik­ a­ hitelezők­ struktúrájában:­ az­ NHP­ első­ szakaszának­ allokációs­ mechanizmusa­ eredményeként­ a­ szövetkezeti­ hitelintézetek­ és­ a­ kisebb­bankok­piaci­részesedése­nőhet,­míg­a­nagybankoké­ várhatóan­mérséklődik­(37.­ábra).

A kínálati korlátok oldását a garanciaszervezetek megerősítése jelentős mértékben gyorsíthatja.­Már­korábbi­jelentéseinkben­ is­ erőteljesen­ érveltünk­ amellett,­ hogy­ a­ szigorú­ kínálati­ korlátok­ miatt­ a­ garanciaszervezetek­ aktívabb­ rész-

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

39

MAGYAR NEMZETI BANK

37. ábra A kkv-hitelek bankméret szerinti várható megoszlása az NHP első szakászát követően 100

%

%

90 80

10,13

10,69

14,66

15,13

100 90 80

70

70

60

60

50

50

40

75,21

30

40

74,18

30

20

20

10

10

0

2013. június

0

2013. szeptember NHP-vel együtt

Nagybankok Kis- és közepes bankok Takarékszövetkezetek Forrás: MNB-becslés.

38. ábra A háztartási hitelezés előrejelzése 0

%

%

0 –2

–4

–4

–6

–6

–8

–8

–10

–10

–12

–12

–14

–14

–16

–16

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2015. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

–2

Tény Előrejelzés – június Előrejelzés – szeptember

Forrás: MNB.

40

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

vétele­elengedhetetlen­a­hitelezési­folyamatok­javulásához.­ Ezt­felismerve­már­több­ország­is­a­garanciát­nyújtó­intézmények­tőkével­való­megerősítése­mellett­döntött.­Éppen­ezért­ hazánkban­is­szükséges­lenne­ezen­szervezetek­tőkeellátottságát­ javítani.­ Erre­ azért­ is­ szükség­ lenne,­ hogy­ a­ jegybank­ hitelösztönzési­programja­a­kisebb­méretű­kkv-ügyfelekhez­ is­akadálytalanul­eljuthasson.­ A háztartási hitelezésről korábbi előrejelzésünket fenntartjuk. Korábbi­ várakozásainknak­ megfelelően­ folytatódott­ a­ bankok­ hitelezési­ feltételeinek­ enyhe­ oldódása,­ és­ előre­ tekintve­is­e­feltételek­lazítása­várható.­Az­állami­lakáshitel­ kamattámogatási­program­is­várakozásainknak­megfelelően­ járult­ hozzá­ a­ bruttó­ hitelkibocsátás­ javulásához­ a­ vizsgált­ időszakban,­ és­ ennek­ folytatódását­ várjuk­ a­ következő­ negyedévekben­ is.­ Korábbi­ előrejelzési­ képünkhöz­ képest­ tehát­ nem­ érzékelhető­ érdemi­ változás­ a­ háztartási­ hitelezést­ érintő­ alapfolyamatokban,­ így­ a­ hitelezési­ pályán­ nem­ történt­revízió,­az­előrejelzési­horizonton­fokozatosan­lassuló­ állományleépülést­prognosztizálunk­(38.­ábra).­

3. A portfólió minősége – Érdemi javulást hozhat a háztartások devizában való eladósodottságának megoldása

Az első félév folyamán a vállalati portfólión belül a 90 napnál nagyobb késedelemben levő ügyfelek aránya 20 százalékra nőtt, de még mindig elmaradt a historikus maximumtól. Az emelkedés teljes egészében a második negyedévet érintette. A portfólióminőség a korábbi negyedéveknél nagyobb mértékben romlott, amit a csökkenő tisztítás nem tudott ellensúlyozni. Az értékvesztés eredményrontó hatása a félév folyamán jelentősen emelkedett, így fennmaradt az 55 százalékot meghaladó fedezettség, ami csökkenti a nemteljesítő portfólió kockázatát.

Részben egyedi események miatt emelkedett a nemteljesítő hitelek aránya a háztartási portfólión belül, és az időszak végén elérte a 17,7 százalékot. Az értékvesztés eredményrontó hatása szignifikáns emelkedés után 2,7 százalék volt a félév végén. Ez elég volt ahhoz, hogy a fedezettség 50 százalék fölé emelkedjen. Számottevő javuláshoz szükséges a még teljesítő ügyfeleknél a devizában való eladósodottság kezelése, ami az árfolyamkockázat megszüntetését jelenti. A már nemteljesítő ügyfelek esetében a Nemzeti Eszközkezelő aktivitásának érdemi növekedése, valamint a magáncsőd intézményének mielőbbi bevezetése jelenthet megoldást.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

41

3.1. A vállalati hitelek minősége enyhén romlott 2013 első felében

39. ábra A bankrendszer nemteljesítő vállalatihitel-állományának aránya %

%

2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

30–90 nap között lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek aránya Forrás: MNB.

40. ábra A nemteljesítő vállalati hitelek arányának alakulásában szerepet játszó tényezők a bankrendszerben 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 –0,5 –1,0 –1,5 –2,0 –2,5

II. n.év

2013. I. n.év

III. n.év

II. n.év

2012. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

2011. I. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

Százalékpont

Százalékpont

2010. I. n.év

4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 –0,5 –1,0 –1,5 –2,0 –2,5

Állományi komponens Tisztítási komponens Portfólióromlási komponens Az NPL arányának változása Forrás: MNB.

42

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Az idei év első felében a nemteljesítő hitelek aránya a vállalati portfólión belül enyhén nőtt, de így is elmarad a tavalyi historikus maximumától.­ A­ nemteljesítő­ hitelek­ (NPL)­állományon­belüli­aránya­20­százalék­volt­2013­második­negyedévének­végén.­A­félév­során­látott­enyhe­emelkedés­a­vállalati­hitelezésben­jelentős­bankok­nagy­részére­jellemző­volt.­A­30–90­nap­közötti­késedelembe­esett­hitelek­ aránya­ezzel­szemben­–­az­első­negyedéves­növekedés­után­ –­ a­ korábbi­ 2­ százalékos­ szintjére­ csökkent.­ A­ mostani­ 20­ százalékos­ NPL-arány­ még­ mindig­ elmarad­ az­ egy­ évvel­ korábbi­ csúcstól,­ de­ így­ is­ magasnak­ tekinthető­ (39.­ ábra).­ Tényezőkre­bontva­a­változást,­azt­láthatjuk,­hogy­a­második­ negyedévben­ a­ portfólióromlás­ lényegesen­ meghaladta­ az­ előző­néhány­negyedévben­tapasztaltat,­ugyanakkor­historikus­ összevetésben­ nem­ volt­ kiugró­ (40.­ ábra).­ A­ hitelállomány­csökkenésének­a­mutatóra­gyakorolt­hatása­a­korábbiakhoz­hasonlóan­alacsony,­de­pozitív­volt­az­elmúlt­félévben.­ Ezeket­ csak­ részben­ ellensúlyozta­ a­ tisztítás.­ A­ magas­ NPLarány­továbbra­is­kockázatot­jelent,­ezért­kiemelten­fontosnak­tartjuk,­hogy­erősödjön­a­tisztítási­tevékenység­a­bankrendszerben.­ Ennek­ érdekében­ fontos­ volna­ lebontani­ azokat­ a­ korlátokat­ (pl.­ nem­ hatékony­ felszámolási­ eljárás),­ amelyek­akadályozhatják­a­tisztítást.

Az értékvesztés eredményrontó hatása a vállalati hiteleknél az első negyedévben jelentősen nőtt, és a félév végére is szinten maradt. A­2012.­decemberi­2,6­százalék­után­idén­ június­végén­3,3­százalék­volt­az­állományarányos­hitelezési­ veszteség.­Az­éves­mutató­növekedése­annak­ellenére­következett­be,­hogy­az­utolsó­két­negyedévben­megképzett­érték­ historikusan­nem­volt­kiugró.­A­mutató­romlását­döntően­a­ bázishatás­ okozta,­ mivel­ 2012­ elején­ kifejezetten­ alacsony­ volt­ az­ új­ értékvesztés-elszámolás.­ A­ mostani­ átlagos­ új­ értékvesztés­így­elegendő­volt­arra,­hogy­a­gördülő­egyéves­ mutatót­jelentősen­emelje.­Ha­külön­vizsgáljuk­a­projekthitelekre­ és­ az­ egyéb­ hitelekre­ elszámolt­ értékvesztést,­ nem­ látunk­jelentős­eltérést:­mindkét­esetben­szignifikáns­volt­a­ növekedés­(41.­ábra).

Az értékvesztéssel való fedezettség a teljes portfólió esetében kissé emelkedett az első félévben. A­nemteljesítő­hitelállomány­ enyhe­ növekedése­ mellett­ az­ átlagos­ nagyságú­ újonnan­ elszámolt­ értékvesztés­ elegendő­ volt­ arra,­ hogy­ némiképp­emelje­a­nemteljesítő­vállalati­hitelek­fedezettsé-

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

41. ábra Az értékvesztés állományarányos eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben 6

%

Mrd Ft

180 150

4

120

3

90

2

60

1

30

0

0

2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

5

gét­ (42.­ ábra).­ A­ magas­ fedezettség­ stabilitási­ szempontból­ pozitív­ fejlemény,­ ugyanakkor­ a­ szórás­ továbbra­ is­ nagy­ a­ bankok­között.­Kockázatot­jelent,­hogy­a­legkisebb­mutatóval­rendelkező­banknál­a­fedezettség­csökkent.­Az­év­végi­39­ százalék­ helyett­ június­ végén­ már­ csak­ 32­ százalék­ volt­ a­ minimális­ érték­ a­ vállalati­ hitelezésben­ jelentős­ bankok­ között.

Negyedévben elszámolt értékvesztés (jobb skála) Értékvesztés eredményrontó hatása Projekthitelek értékvesztésének eredményrontó hatása az állományhoz Értékvesztés eredményrontó hatása projekthitelek nélkül Forrás: MNB.

42. ábra A vállalati hitelek értékvesztéssel való fedezettsége 90

%

%

90 80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

80

Egyedi fedezettségi tartomány Átlagos fedezettség Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

43

3.2. A háztartási portfólió minősége részben egyedi tényezők miatt romlott tovább

43. ábra A bankrendszer nemteljesítő háztartásihitelállományának aránya (szerződésenkénti számbavétellel)

%

II. n.év

2013. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

2012. I. n.év

III. n.év

II. n.év

2011. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

II. n.év

%

2010. I. n.év

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

30–90 nap között lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek aránya Forrás: MNB.

44. ábra A nemteljesítő háztartási hitelek arányának alakulásában szerepet játszó tényezők a bankrendszerben 3,0

Százalékpont

Százalékpont

3,0

II. n.év

–1,0 2013. I. n.év

–0,5

–1,0

IV. n.év

–0,5 III. n.év

0,0

II. n.év

0,5

0,0

2012. I. n.év

0,5

IV. n.év

1,0

III. n.év

1,0

II. n.év

1,5

2011. I. n.év

2,0

1,5

IV. n.év

2,0

III. n.év

2,5

2010. II. n.év

2,5

Állományi komponens Tisztítási komponens Portfólióromlási komponens Az NPL arányának változása Forrás: MNB.

44

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A háztartási szegmensben az első félév folyamán jelentősen emelkedett a nemteljesítő hitelek aránya. A­háztartási­ hiteleken­belül­a­90­napon­túli­késettségek­aránya­(NPL)­az­ első­félévben­16,1­százalékról­17,7­százalékra­nőtt­(43.­ábra).­ Az­emelkedés­jelentős­részét­az­magyarázza,­hogy­a­megfigyelt­időszak­folyamán­volt­olyan­pénzügyi­vállalat,­amelyik­ beolvadt­az­anyabankjába,­így­a­pénzügyi­vállalat­portfóliója­ teljes­egészében­bekerült­a­bankrendszer­mérlegébe.­Mivel­ a­pénzügyi­vállalatok­portfóliója­általában­rosszabb­minőségű,­ mint­ a­ bankoké­ (részben­ az­ eltérő­ termékstruktúra­ miatt),­ így­ egy­ ilyen­ lépés­ önmagában­ képes­ megemelni­ a­ mutató­értékét.­Az­emelkedést­komponensekre­bontva­láthatóvá­válik,­hogy­az­első­negyedévben­kiugróan­magas­volt­ a­ portfólióromlási­ komponens.­ Ez­ tartalmazza­ az­ említett­ technikai­ hatást.­ Ugyanakkor­ fontos­ megjegyezni,­ hogy­ ezt­ figyelmen­ kívül­ hagyva­ is­ szignifikáns­ pozitív­ értéket­ vett­ volna­ fel­ a­ portfólióromlási­ komponens.­ A­ folytatódó­ állománycsökkenés­ továbbra­ is­ emelte­ a­ mutatót,­ de­ ez­ nem­ tért­el­lényegesen­a­korábban­látottaktól.­A­tisztítási­komponens­ nagysága­ pedig­ ugyancsak­ a­ megszokott­ mértékben­ ellensúlyozta­az­NPL-arányt­emelő­hatásokat­(44.­ábra).

A pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a háztartások devizában való eladósodottsága. A­portfólió­romlásában­meghatározó­szerep­jut­a­devizahiteleknek,­melyek­ döntő­ többsége­ svájci­ frankban­ áll­ fenn.­ A­ devizaadósság­ leépítését­célzó­kormányzati­intézkedések­ellenére­a­devizahitelek­ állománya­ még­ mindig­ rendkívül­ magas,­ és­ döntő­ többségük­hosszú­lejáratú­jelzáloghitel­(2.­táblázat).­A­válság­ kitörését­követően­a­lakosság­a­svájci­frank­erősödése­és­a­ banki­hitelkamatok­emelkedése­miatt­növekvő­eladósodottsággal­ és­ törlesztőteherrel­ szembesült,­ ami­ fogyasztásuk­ csökkenéséhez,­illetve­rosszabb­esetben­fizetésképtelenséghez­vezetett.­A­bankoknál­a­növekvő­nemteljesítő­állomány­ miatt­elszámolandó­értékvesztés­növekedése­jelent­komoly­ kihívást.­A­kormány­számára­a­devizaadósságnak­a­gazdasági­ növekedést­gyengítő­hatása­jelent­kockázatot,­illetve­a­fizetési­ nehézségekkel­ küzdő­ lakosság­ szociális­ feszültségeinek­ megoldása­köt­le­forrásokat.­Végül,­de­nem­utolsósorban­a­ devizahitelek­ magas­ állománya­ a­ jegybankot­ korlátozza­ a­ monetáris­ politika­ vitelében,­ miközben­ jelentős­ pénzügyi­ stabilitási­kockázatot­hordoz.­Annak­érdekében,­hogy­a­devizahitelezéshez­hasonló­kockázatok­kialakulása­megelőzhető­ legyen,­a­jegybank­már­korábban­megkapta­a­makro­pruden-

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

2. táblázat A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban

Összesen

Forint

Deviza

Lakáshitelek Piaci

Szabad felhasználású hitelek

Egyéb hitelek

882

2416

2079

1256

673

243

431

357

4605

1878

1485

882

604

393

911

4822

584

450

243

208

134

4237

3844

3498

1812

0

1812

1686

345

865

446

223

0

223

222

368

Összes hitel

Jelzáloghitelek

Összesen

Támogatott

Állomány (Mrd­Ft)

6633

5377

3298

Darab (ezer)

5687

1030

Állomány (Mrd­Ft)

2789

Darab (ezer) Állomány (Mrd­Ft)

2013. jún.

Darab (ezer)

Forrás: MNB.

ciális­ felügyeleti­ felhatalmazást,­ amit­ október­ elejétől­ a­ korábbi­mikroprudenciális­felügyeletet­ellátó­Pénzügyi­Szervezetek­ Állami­ Felügyeletének­ (PSZÁF)­ az­ MNB-be­ történő­ beolvasztása­követett­(6.­keretes­írás).

6. keretes írás A pénzügyi felügyelet megerősítése Magyarországon A­Pénzügyi­Szervezetek­Állami­Felügyelete­(PSZÁF)­2013.­október­1-jével­megszűnt­és­feladatait­az­MNB­vette­át,­így­a­felügyeleti­funkciók­ teljes­ palettájával­ megerősített­ jegybank­ vált­ egyben­ a­ pénzügyi­ rendszer­ egészének­ stabilitásáért­ és­ az­ egyedi­ pénzügyi­ intézmények­ biztonságos­működéséért­felelős­hatósággá.­Ez­által­az­MNB­hatékonyabban­és­eredményesebben­képes­megelőzni­az­egyedi­vagy­rendszerszintű­pénzügyi­válságokat,­illetve­megoldani­a­már­bekövetkezett­válsághelyzeteket.

A­pénzügyi­válság­egyik­fontos­tanulsága­volt,­hogy­az­egyedi­intézmények­biztonságos­működésére­fokuszáló­(„mikro­pru­den­ciális”)­szemlélet­ mellett­ nagyobb­ figyelmet­ kell­ szentelni­ a­ pénzügyi­ szervezetek­ együttes­ tevékenységének­ aggre­gált­ hatására­ (ez­ az­ úgynevezett­ „makroprudenciális”­dimenzió).­A­devizahitelezés­elterjedése­és­a­kockázatok­alulértékelése­is­jelentős­részben­a­mikroprudenciális­szemlélet­általánosságának­volt­betudható.­A­devizahitelezés­kockázataira­az­MNB­már­a­makroprudenciális­felügyeleti­felhatalmazás­megadása­előtt­is­felhívta­ugyan­a­figyelmet,­de­eszközei­nem­voltak­annak­megakadályozásra.

Hasonló­felügyeleti­kudarcok­indokolják­a­jegybankok­felügyeleti­funkciókkal­történő­felruházásának­nemzetközi­trendjét,­ugyanis­a­mostani­válság­hatására­egyértelműen­a­jegybankba­integrált­felügyeleti­modell­kezd­dominánssá­válni.­Az­EU-tagországok­döntő­többségében­ a­felügyelet­már­eleve­a­jegybankban­volt,­és­ehhez­a­körhöz­a­válság­során­számos­állam­csatlakozott,­illetve­újabb­felügyeleti­funkciókkal­ látták­el­a­jegybankokat­(Belgium,­Egyesült­Királyság,­Franciaország,­Írország,­Litvánia).­2014­őszétől­pedig­maga­az­Európai­Központi­Bank­ feladatköre­is­kibővül­majd­bankfelügyeleti­funkcióval.

Ha­a­bankunió­sikeres­lesz,­Magyarország­pedig­nem­lép­szoros­együttműködésre­az­EKB-val,­az­eurozónával­szemben­jelenleg­is­meglévő­ kockázati­különbség­tovább­tágulhat.­Ez­a­potenciális­versenyhátrány­csökkenthető­a­felügyeleti­reformmal,­a­hazai­felügyeleti­rendszer­ megerősítésével­és­a­bankunió­Magyarország­határain­belüli­leképezésével.­Ennek­keretében­a­jegybankba­integrált,­új,­hatékony­pénzügyi­ felügyeleti­struktúra­mellett­megszületik­majd­a­hazai­szanálási­szabályozás,­illetve­megerősítésre­kerül­a­betétbiztosítási­rendszer­is.

Az­összevonást­a­jegybankba­integrált­felügyeleti­modellt­hatékonyabbnak­találó­empirikus­tanulmányok­is­alátámasztják.­Az­integrációval­ megteremthető­a­mikro-­és­makroprudenciális­politika­közötti­összhang,­így­az­új­struktúrában­a­mikro-­és­makroprudenciális­tudás­képes­ szisztematikusan­ támogatni­ egymást­ a­ kockázatok­ feltárásában,­ a­ fontos­ döntési­ helyzetekben­ pedig­ a­ két­ megközelítés­ konzisztensen­

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

45

MAGYAR NEMZETI BANK

viszonyul­egymáshoz.­Az­integráció­elősegíti­a­felügyeleti,­szabályozói­eszközök­optimális­allokációját,­ugyanis­a­mikro-­és­makroprudenciális­ politika­ közötti­ választóvonal­ sokszor­ korántsem­ egyértelmű,­ és­ vannak­ olyan­ eszközök,­ melyek­ egyaránt­ szolgálhatnak­ mikro-­ és­ makroprudenciális­célokat­is.­A­mikro-­és­makroprudenciális­eszköztár­leghatékonyabb­és­legrugalmasabb­alkalmazását­az­biztosítja,­ha­ egy­közös,­integrált­hatóság­számára­mindkét­típusú­beavatkozási­jogkör­rendelkezésre­áll.

A­felügyeleti­feladatok­támogatják­a­klasszikus­jegybanki­funkciók,­így­különösen­a­monetáris­politika­hatékonyabb­ellátását,­ugyanis­általuk­olyan­közvetlen­többletinformációkra­tesz­szert­az­MNB­a­pénzpiacok­működésére­és­a­transzmissziós­mechanizmusra­vonatkozóan,­ melyek­jelentősen­segítik­a­monetáris­politikát.­A­közvetlen­felügyeleti­információk­ráadásul­elősegítik­a­fizetési­és­elszámolási,­valamint­ az­értékpapír-elszámolási­rendszerek­felvigyázását,­valamint­a­jegybank­megalapozott­és­gyors­döntéshozását­végső­hitelezői­szerepében.

A­PSZÁF­MNB-vel­való­összevonásával­kellően­erős­és­független­felügyelet­jött­létre,­mely­alkalmas­a­rendszerkockázatilag­fontos­pénzügyi­ intézmények­kontrollálására.­A­korábbi­PSZÁF-nál­erősebb­függetlenséggel,­valamint­teljes­mikro-­és­makroprudenciális­eszköztárral­bíró­ MNB­sokkal­inkább­szavatolni­tudja­a­kellő­védettséget­a­felügyeleti­tevékenységet­gyengítő­befolyásoktól,­ami­a­nagybankok­feletti­hatékony­kontroll­előfeltétele.­Az­esetlegesen­fizetésképtelenné­váló­bankok­szanálását,­válságkezelését­is­az­integrált­hatóság­tudja­leghatékonyabban­végezni.

Az­integráció­egyéb­előnyökkel­is­jár:­például­egységes,­következetes­ és­ hiteles­ kommunikációt,­ valamint­ a­ nemzetközi­ fórumokon­ hatékonyabb­nemzeti­érdekérvényesítést­tesz­lehetővé.

Amellett,­hogy­az­MNB­mikroprudenciális­felügyeleti­mandátumot­ kapott,­ a­ 2013.­ október­ 1-jétől­ hatályos­ új­ jegybanktörvény­ meg-

Monetáris politika és makroprudenciális politika kapcsolata Pénzügyi stabilitási cél

Árstabilitási cél

erősítette­ az­ MNB­ makroprudenciális­ funkcióját­ is,­ ugyanis­ egyértelműen­az­MNB­vált­a­makroprudenciális­politika­elsődleges­felelősévé,­és­ehhez­a­korábbinál­szélesebb­eszköztár­is­társul.­Így­több,­ korábban­ a­ kormány­ kezében­ lévő­ eszköz­ az­ MNB­ felelősségébe­ került­(például­likviditás­minimális­szintjének­meghatározása,­lejárati­összhang­és­denominációs­összhang­szabályozása,­hitelfedezeti­

Elsődleges eszközhasználat

Másodlagos eszközhasználat

Monetáris politikai eszköztár

Elsődleges eszközhasználat

Makroprudenciális eszközök

limitek­[LTV],­hitelezhetőségi­limitek­[DTI,­PTI]­stb.).

Az­új­jegybanktörvénnyel­a­korábbinál­hangsúlyosabbá­vált­az­MNB­

Forrás: MNB.

pénzügyi­ stabilitási­ célja,­ amelyhez­ megerősített­ eszköztár­ is­ rendelkezésére­áll.­Az­MNB­elsődleges­célja­továbbra­is­az­árstabilitás­elérése­és­fenntartása­maradt,­amelynek­veszélyeztetése­nélkül­támogatja­ a­ pénzügyi­ stabilitást.­ A­ két­ célhoz­ két­ különálló­ eszköztár­ társul­ (a­ monetáris­ politikai­ célhoz­ a­ jegybanki­ alapkamat,­ a­ pénzügyi­ stabilitási­célhoz­a­makroprudenciális­szabályozó­eszközök­köre),­de­egyik­eszköztár­sem­függetleníthető­a­másik­céljától,­így­konfliktusba­ kerülhetnek­ egymással,­ ugyanakkor­ szándékolt­ használatukkal­ rá­ is­ erősíthetnek­ egymás­ hatására.­ A­ monetáris­ eszközök­ másodlagos­ használatára­ példa­ lehet­ a­ kamatpolitika­ felhasználása­ a­ trenddel­ szembeni­ szigorításra,­ vagy­ pénzügyi­ stabilitási­ célú­ jegybanki­ swaptender,­fedezeti­kör­bővítése.­Itt­a­kihívást­az­jelenti,­hogy­ezek­ne­befolyásolják­a­jegybank­árstabilitási­céljának­elérését.

Az­MNB­új­döntéshozatali­rendje­is­a­célrendszernek­megfelelően­lett­kialakítva.­A­fő­döntéshozó­szerv­a­Monetáris­Tanács­maradt,­amely­ elsősorban­ a­ monetáris­ politikáért­ felel­ az­ irányadó­ kamat­ mértékének­ meghatározásával;­ a­ másik­ döntéshozó­ szerv­ pedig­ a­ Pénzügyi­ Stabilitási­Tanács,­amely­a­makro-­és­mikroprudenciális­felügyeleti­és­szabályozó­eszközökkel­kapcsolatban­hoz­döntéseket.­Az­árstabilitási­cél­elsődlegességét­a­két­döntéshozó­testület­közös­tagjain­túl­biztosítja­az­is,­hogy­a­Pénzügyi­Stabilitási­Tanács­a­Monetáris­Tanács­által­ meghatározott­stratégiai­keretek­között­működik.

46

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

45. ábra CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár %

%

2007. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2008. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj. júl.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Becsült külföldi forrásköltség Állományi kamatfelár Állományi THM Forrás: MNB.

46. ábra Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága 1400

Mrd Ft

%

70

Árfolyamgátban részt vevő állomány Kihasználtság a jogosult állomány százalékában (jobb skála) Forrás: MNB.

jún.

0 máj.

0

ápr.

10 márc.

200 febr.

20

2013. jan.

400

dec.

30

nov.

40

600

okt.

800

szept.

50

aug.

1000

júl.

60

2012. jún.

1200

Az árfolyamkockázat kezelése és az adósok terhének csökkentése valamennyi szereplő érdeke.­Mind­a­gazdaságpolitika,­ mind­ pedig­ a­ devizaadósok­ egyértelmű­ érdeke­ a­ még­ teljesítő­háztartási­jelzáloghitelek­esetében­az­árfolyamkockázat­kiiktatása­úgy,­hogy­ezzel­egy­időben­az­ügyfelek­törlesztési­terhei­is­csökkenjenek.­Emellett­a­bankrendszer­szereplői­is­érdekeltek­lehetnek­az­alacsonyabb­hitelezési­veszteségeken,­illetve­a­javuló­reputáción­keresztül.­Egy­esetleges­ program­ ugyanakkor­ jelentős­ költségekkel­ járhat.­ A­ költségeket­ az­ állam,­ a­ bankok­ és­ az­ adósok­ között­ lehet­ szétteríteni.­ Ezzel­ kapcsolatban­ fontos­ szempont,­ hogy­ amennyiben­a­programmal­a­devizaadósok­kedvezőbb­helyzetbe­kerülnének­a­kockázatokat­annak­idején­felelősebben­ mérlegelő,­forintban­eladósodott­ügyfeleknél,­az­a­jövőben­ is­nagyobb­kockázatvállalásra­ösztönözheti­a­háztartásokat.­ Emiatt­ felmerülhet,­ hogy­ az­ érintett­ ügyfeleket­ is­ be­ kell­ vonni­ a­ költségek­ viselésébe.­ A­ költségek­ bankokra­ eső­ részének­megállapításakor­számba­kell­venni­a­pénzügyi­közvetítőrendszerre­gyakorolt­potenciális­negatív­hatásokat.

Egy lehetséges program kiegészülhet a hitelek kamatozásának szabályozásával. A­bankok­szerződés­adta­lehetősége­az­ egyoldalú­hitelkamat-emelés,­mely­jelentős­terheket­rakott­ az­ügyfelekre:­a­hitelkamat­átlagosan­2­százalékponttal­lett­ magasabb,­ami­önmagában­mintegy­20­százalékkal­növelte­a­ törlesztőterheket­(45.­ábra).­A­bankok­marzsa­ezen­időszakban­ 2-ről­ 4–5,5­ százalékpont­ közelébe­ emelkedett,­ amivel­ részben­semlegesíteni­tudták­a­magasabb­értékvesztés-szükségletnek­és­a­bankadónak­a­jövedelmezőséget­rontó­hatását.­Az­egyoldalú­kamatemelés­a­jövőre­vonatkozóan­orvosolható­ lenne­ a­ jelenleg­ kormányrendeletben­ szabályozott,­ átlátható­ (referenciakamathoz­ rögzített­ fix­ feláras)­ árazásnak­a­már­meglévő­hitelekre­történő­kötelező­érvényű­kiterjesztésével­is,­aminek­során­a­benchmark­felett­felszámítható­marzsot­is­maximálni­kellene.

Az árfolyamkockázatot részben kezelő árfolyamgát kihasználtsága továbbra is elmarad korábbi várakozásainktól. A még­teljesítő­adósok­árfolyamkockázatát­részben­semlegesítő­árfolyamgát­intézményébe­történő­belépés­határidejének­ érdemi­ kitolását­ követően­ a­ rendszer­ kihasználtsága­ mára­ már­ meghaladja­ az­ 50­ százalékot­ (46.­ ábra),­ ugyanakkor­ ez­ továbbra­is­számottevően­elmarad­a­korábbi­előrejelzésünktől.­ A­ várakozásoknál­ jelentősen­ alacsonyabb­ kihasználtság­ részben­a­bankok­ellenérdekeltségére,­részben­pedig­az­ügyfelek­tájékozatlanságára­és­a­korábbi­kedvezőtlen­tapasztalatok­miatti­bizalmatlanságára­vezethető­vissza.­Mivel­a­konstrukció­a­bankok­részéről­a­kamatjövedelem­részleges­elengedését­jelenti,­ezért­számukra­az­az­optimális,­ha­csak­azok­az­ ügyfelek­veszik­igénybe,­akik­enélkül­nagyobb­valószínűséggel­ válnának­ nemteljesítővé.­ Az­ ügyfelek­ oldaláról­ az­ információk­ hiánya­ jelenthet­ korlátot,­ míg­ sok­ esetben­ a­ konstrukció­ keretében­ meg­ nem­ fizetett­ tőke­ miatti­ új­ gyűjtő-

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

47

MAGYAR NEMZETI BANK

3. táblázat A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban 2013. jún.

Összesen

Forint

Deviza

Összes hitel

Jelzáloghitelek

Lakáshitelek

Szabad felhasználású hitelek

Egyéb hitelek

407

493

192

NPL­(Mrd­Ft)

1092

900

NPL­(ezer­db)

747

120

NPL­arány­(%)

17,7

18,0

12,9

26,7

16,6

NPL­(Mrd­Ft)

328

191

113

77

138

627

NPL­(ezer­db)

593

42

NPL­arány­(%)

12,8

10,9

7,9

24,0

16,9

552 293

416

54

NPL­(Mrd­Ft)

764

709

NPL­(ezer­db)

154

79

NPL­arány­(%)

21,2

21,8

75 17,0

27,2

15,9

Forrás: MNB.

számla-hitelt­ nem­ merik­ vállalni.­ Végül­ jelentős­ szerepet­ játszik­a­mérsékeltebb­érdeklődésben­az­is,­hogy­a­kormányzati­ oldaláról­ további­ kedvezőbb­ konstrukciók­ kidolgozását­ remélik,­ így­ kivárnak­ az­ árfolyamgátba­ történő­ belépéssel­ (részletesebben­lásd­az­5.­keretes­írást).

A nemteljesítő állományok kezelésének felgyorsítása is elengedhetetlen.­Egy­esetleges­adósmentő­csomag­segíthet­ a­ még­ teljesítő­ állományok­ nemteljesítővé­ válását­ megakadályozni.­ Ugyanakkor­ a­ már­ problémás­ jelzáloghitelek­ állománya­csak­a­bankrendszerben­eléri­a­900­milliárd­forintot,­ és­hozzávetőleg­120­ezer­családot­érinthet­(3.­táblázat),­és­a­ nem­ banki­ pénzügyi­ közvetítőknél­ is­ jelentős­ állományok­ vannak.­ A­ Nemzeti­ Eszközkezelő­ (NET)­ működésének­ még­ mindig­marginális­a­hatása.­Június­végén­a­NET­által­megvásárolt­hitelek­száma­nem­érte­el­az­1000-et.­A­NET­erőteljesebb­aktivitása­fontos­volna,­hiszen­segítené­a­bankok­tisztítási­tevékenységét.­A­25­ezer­darabos­keretszám­lényegesen­ elmarad­ugyan­a­problémás­jelzáloghitelek­120­ezer­darabos­ szerződésszámától,­ de­ a­ teljes­ kihasználtság­ így­ is­ komoly­ javulást­jelenhetne.­Azt­is­látni­kell­azonban,­hogy­a­NET­által­ átvett­hitelek­sem­jelentenek­feltétlenül­végső­megoldást­az­ ügyfelek­oldaláról.­ A nemteljesítő hitelek komplex rendezése a magáncsőd intézményének mielőbbi bevezetését igényli.­A­magáncsőd­ létrehozásának­fontosságát­a­jegybank­már­számos­alkalommal­hangsúlyozta.­Javaslatunk­szerint­a­magáncsőd­intézményének­ alkalmazása­ során­ a­ jelzáloghiteles­ ügyfeleket­ 1-2­ éves­kilakoltatási­moratórium­illetné­meg.­Kielégítési­hányad­ meghatározását­ csak­ a­ fedezetlen­ hitelek­ esetében­ tarjuk­ szükségesnek,­ a­ jelzálog-fedezetű­ hiteleknél­ minimálisan­ a­ fedezet­értékéig­törleszteni­kellene,­annak­érdekében,­hogy­ a­ jelzálog­ intézménye­ ne­ sérüljön.­ Amennyiben­ az­ ügyfél­ a­ magáncsőd­ eljárás­ feltételeit­ maradéktalanul­ teljesíti,­ úgy­ 3-5­ év­ elteltével­ a­ fedezetlen­ követelések­ törlesztésétől­

48

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

47. ábra Az értékvesztés állományarányos eredményt rontó hatása és a fedezettség a háztartási szegmensben

II. n.év

2013. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

2012. I. n.év

III. n.év

II. n.év

2011. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

%

II. n.év

%

2010. I. n.év

7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

Értékvesztés eredményrontó hatása végtörlesztés nélkül Végtörlesztés hatása Fedezettség a háztartási hiteleknél (jobb skála) Forrás: MNB.

72 68 64 60 56 52 48 44 40 36 32 28 24 20 16

megszabadul.­ A­ szabályozás­ szempontjából­ a­ kielégítési­ hányadok­ pontos­ mértéke­ az­ egész­ intézmény­ működőképességét­nagyban­befolyásolja.­Túl­magas­kielégítési­hányadok­ meghatározása­ mellett­ az­ adósoknak­ csak­ minimális­ esélyük­ van­ belátható­ időn­ belül­ kikerülni­ a­ magáncsőd­ intézményéből­és­így­tiszta­lappal­indulni.­Túl­alacsony­kielégítési­hányad­viszont­károsan­hathat­a­hitelezői­tevékenységre.

A nemteljesítő hitelek növekvő arányával összhangban nőtt az értékvesztés eredményrontó hatása is.­Az­állományarányos­ hitelezési­ veszteség­ a­ 2012­ végi­ 2,2­ százalékról­ a­ félév­végére­2,7­százalékra­nőtt­(47.­ábra),­ami­historikusan­is­ magasnak­ számít.­ Az­ első­ negyedévben­ historikus­ összevetésben­is­viszonylag­magas­volt­az­elszámolt­értékvesztés­a­ háztartási­szegmensben.­Emellett­a­szignifikáns­növekedésben­ a­ tavaly­ év­ eleji­ alacsony­ szint­ is­ szerepet­ játszott.­ Az­ elszámolt­új­értékvesztés­a­növekvő­nem­teljesítés­mellett­is­ elég­ volt­ ahhoz,­ hogy­ növelje­ az­ értékvesztéssel­ való­ fedezettséget.­ Rendszerszinten­ így­ a­ fedezettség­ az­ év­ végi­ 49­ százalékról­ 51­ százalék­ közelébe­ emelkedett.­ A­ bankok­ közötti­ aszimmetria­ a­ vállalati­ hitelekhez­ hasonlóan­ itt­ is­ jelentős,­ és­ nőtt­ az­ első­ félév­ során.­ Míg­ a­ legrosszabbul­ teljesítő­banknál­a­fedezettség­28­százalék,­addig­a­legjobbnál­a­mutató­70­százalék­közelében­van.­Ráadásul­az­előbbi­ csökkent­az­elmúlt­félév­folyamán.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

49

3.3. Csökkenő kitettség és értékvesztésszükséglet az önkormányzati szegmensen

48. ábra Önkormányzati kitettség és az értékvesztés-állomány alakulása a bankszektorban 1200

Mrd Ft

Mrd Ft

24

II. n.év

IV. n.év

2013. I. n.év

0

III. n.év

0

II. n.év

4 IV. n.év

200

2012. I. n.év

8

III. n.év

400

II. n.év

12

2011. I. n.év

600

IV. n.év

16

III. n.év

800

II. n.év

20

2010. I. n.év

1000

Az állami intézkedések hatására jelentősen csökkentek a kockázatos önkormányzati kitettségek a bankszektorban. A 2005­ után­ felépült,­ nagyobbrészt­ devizában­ denominált­ önkormányzati­adósságállomány­jelentős­mértékben­terhelte­az­önkormányzatok­gazdálkodását,­és­egyúttal­növelte­a­ bankszektor­ portfóliójának­ kockázatosságát.­ 2011­ végétől­ több­lépésben­vette­át­a­kisebb­önkormányzatok­adósságát­ az­állam,­majd­a­korábbi­terveknek­megfelelően­2013-ban­a­ nagyobb­ önkormányzatok­ kötelezettségeinek­ átvállalásával­ folytatta­adósságkonszolidációs­lépéseit,­aminek­köszönhetően­ a­ bankrendszer­ önkormányzati­ kitettsége­ közel­ a­ harmadára­ csökkent­ (48.­ ábra).­ Az­ eladósodásból­ és­ a­ magas­ bankrendszeri­kitettségből­fakadó­kockázatok­2013­júniusára­látványosan­enyhültek­a­kormányzati­lépéseknek­köszönhetően­(7.­keretes­írás).

Kitettség Értékvesztés (jobb skála) Forrás: MNB.

7. keretes írás Csökkenő önkormányzati kitettségek a kormányzati adósságrendezés eredményeként Az­önkormányzati­szektorban­jelentős­önkormányzati­adósságállomány­ (hitel­ és­ kötvény)­ épült­ fel­ 2007–2008­ folyamán,­ melynek­ több­ mint­ 60­ százaléka­ devizában­ denominált­ tartozás.­ Az­ önkormányzati­adósságot­övező­kockázatokat­a­kormány­több­lépésben­

900

próbálta­enyhíteni.­A­kifeszített­gazdálkodású­és­jelentős­törleszté-

800

si­teherrel­sújtott­önkormányzatok­közül­első­lépésben­2011­folya-

700

mán­ a­ megyei­ önkormányzatok­ (170­ milliárd­ forint),­ majd­ 2012­

600

végén­ az­ 5000­ főnél­ kisebb­ települések­ adósságának­ (74­ milliárd­

500

forint)­ átvételével­ jelentősen­ mérséklődhetett­ az­ önkormányzati­

400

portfólió­ kockázata.­ A­ kormányzati­ terveknek­ megfelelően­ 2013ban­ az­ 5000­ főnél­ nagyobb­ lélekszámú­ települések­ esetében­ is­ adósságrendezésre­ került­ sor,­ aminek­ eredményeképpen­ jelentősen­csökkent­a­bankszektor­kitettsége­az­önkormányzati­szektorral­ szemben.

2013­második­negyedév­végére­közel­500­milliárd­forinttal­csökkent­ a­ bankok­ teljes­ önkormányzati­ kitettsége.­ A­ csökkenés­ több­ mint­ felét­ adták­ a­ devizakötvények,­ melyek­ teljes­ állománya­ mintegy­

50

Az önkormányzati kitettségek átrendeződése a bankszektorban

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Mrd Ft

Mrd Ft

800 700

407 Mrd Ft

600 500

113 Mrd Ft

300 200

269 Mrd Ft

100 0

900

2013. I. n.év Hitel – forint Hitel – deviza Kötvény – forint Kötvény – deviza

Forrás: MNB.

44 Mrd Ft

400

140 Mrd Ft 16 Mrd Ft 41 Mrd Ft 142 Mrd Ft 2013. II. n.év

300 200 100 0

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

kétharmaddal­mérséklődött.­Ugyancsak­jelentős­összeggel,­72­milliárd­forinttal­csökkent­a­devizahitelek­állománya­is,­de­a­forinthiteleké­ is­közel­felére­esett­vissza­a­2013.­márciusi­értékéhez­képest.­A­korábban­1000­milliárd­forint­felett­tetőző­önkormányzati­adósságállomány­ tehát­közel­negyedére­csökkent­az­intézkedések­hatására.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

51

3.4. A pénzügyi vállalatok és a szövetkezeti hitelintézetek portfóliója nem romlott tovább

49. ábra A nemteljesítő hitelek aránya a pénzügyi vállalkozásoknál a tulajdonosi háttér alapján 30

%

%

30 25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

25

Teljes Hazai banki Egyéb

2013 első felében stagnált a nemteljesítő hitelek állományon belüli aránya a pénzügyi vállalatoknál.­2012­második­ félévében­a­portfólió­romlása­megtorpant­és­a­90­napon­túli­ késettségek­ aránya­ 27­ százalék­ körüli­ értéken­ lényegében­ változatlan­maradt­2013­első­felében­is.­A­mutató­stagnálásában­ szerepet­ játszott­ az­ is,­ hogy­ a­ vizsgált­ időszak­ során­ volt­olyan­intézmény,­amely­beolvadt­az­anyabankjába,­így­a­ nála­ található,­ főként­ fedezetlen­ hitelállomány­ átkerült­ a­ bankrendszer­ mérlegébe­ (49.­ ábra).­ A­ beolvadás­ hatása­ azonban­mérsékelt,­mivel­az­érintett­intézmények­portfólióminősége­nem­tért­el­jelentősen­a­szektorszintű­átlagtól.­Az­ első­ félévben­ továbbra­ is­ fennmaradt­ a­ teljes­ nemteljesítő­ portfólió­ 65­ százalékos­ értékvesztéssel­ való­ fedezettsége,­ ami­jelentősen­meghaladja­a­bankrendszerben­látott­50­százalék­fölötti­szintet.­Figyelembe­véve,­hogy­a­pénzügyi­vállalatok­ nagyrészt­ jelzáloggal­ nem­ fedezett­ hitelt­ tartanak­ mérlegükben,­fontos­hogy­ez­a­magas­szint­fennmaradjon.

A szövetkezeti hitelintézetek portfóliója nem romlott tovább sem a háztartási, sem a vállalati oldalon.­A­szövetkezeti­hitelintézetek­vállalati­portfóliójának­romlása­megállt­ az­ első­ félévben,­ a­ nemteljesítő­ hitelek­ portfólión­ belüli­ aránya­szinten­maradt­(4.­táblázat).­A­félév­végi­28­százalék­ fölötti­érték­azonban­így­is­igen­magasnak­tekinthető.­Ezzel­ egyidejűleg­nem­változott­lényegesen­az­értékvesztés­ered-

Forrás: MNB.

4. táblázat A vállalati portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél Százalék

2010.

I. félév

2010.

II. félév

2011.

I. félév

2011.

II. félév

2012.

I. félév

2012.

II. félév

2013.

I. félév

90­napon­túl­lejárt­hitelek­aránya

17,8

17,3

25,0

25,9

26,9

28,8

28,7

Értékvesztéssel­való­fedezettség

35,0

36,6

30,4

32,2

35,6

36,1

36,8

–

1,9

2,2

2,0

1,9

1,9

1,8

2012.

I. félév

2012.

II. félév

2013.

I. félév

Értékvesztés­eredményrontó­hatása Forrás: MNB.

5. táblázat A háztartási portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél 2010.

I. félév

2010.

II. félév

2011.

I. félév

90­napon­túl­lejárt­hitelek­aránya

13,0

13,8

16,9

17,0

15,5

16,5

16,1

Értékvesztéssel­való­fedezettség

46,7

47,7

45,3

46,2

47,0

47,2

50,2

–

1,2

1,1

1,7

1,3

1,6

1,5

Százalék

Értékvesztés­eredményrontó­hatása Forrás: MNB.

52

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

2011.

II. félév

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

ményrontó­hatása,­ami­összességében­a­nemteljesítő­hitelek­ fedezettségének­ marginális­ növekedésével­ járt.­ A­ fedezettség­szintje­lényegesen­elmarad­a­bankrendszeri­átlagtól,­ami­ kockázatot­jelenthet.­A­háztartási­portfólió­esetében­enyhe­ javulást­ figyelhettünk­ meg.­ Összességében­ a­ nemteljesítő­ hitelek­ szektoron­ belüli­ aránya­ 16­ százalék­ volt­ az­ időszak­ végén­(5.­táblázat).­Az­enyhe­javulás­mellett­szinten­maradt­ az­ értékvesztés­ eredményrontó­ hatása,­ így­ nőtt­ az­ értékvesztéssel­való­fedezettség­is.­A­félév­végén­látott­50­százalék­körüli­érték­megegyezik­a­bankoknál­látottal.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

53

3.5. A háztartási hitelek esetében javuló portfólióminőséget várunk

50. ábra A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben 5

%

%

25

0

2015. II. n.év

0

2014. II. n.év

5

2013. II. n.év

1

2012. II. n.év

10

2011. II. n.év

2

2010. II. n.év

15

2009. II. n.év

3

2008. II. n.év

20

2007. II. n.év

4

Állományarányos új értékvesztés – tény Állományarányos új értékvesztés – előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála) Forrás: MNB.

51. ábra A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben 6

%

%

18

3

0

0

2015. II. n.év

1 2014. II. n.év

6

2013. II. n.év

2

2012. II. n.év

9

2011. II. n.év

3

2010. II. n.év

12

2009. II. n.év

4

2008. II. n.év

15

2007. II. n.év

5

Állományarányos új értékvesztés – tény A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Állományarányos új értékvesztés – előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála) Forrás: MNB.

14

54

Az elmúlt egy év kedvezőbb trendje és a javuló makropálya miatt nem várunk már jelentős emelkedést a vállalati NPLaránynál.­2013­első­felében­nőtt­ugyan­a­nemteljesítő­hitelek­ aránya­ a­ vállalati­ portfólióban,­ de­ annak­ szintje­ így­ is­ elmarad­ a­ historikus­ maximumtól.­ A­ növekedési­ kilátások­ javultak,­ami­pozitívan­hat­a­vállalati­szektor­jövedelmi­helyzetére,­ csökkentve­ az­ egyes­ szereplők­ csődkockázatát.­ Az­ NPL-arányra­ ható­ további­ tényezőkben­ is­ némi­ javulással­ számoltunk.­ A­ tisztítási­ ráta­ továbbra­ sem­ magas,­ de­ az­ elmúlt­egy­évben­egyértelműen­növekedett,­így­előrejelzésünkben­is­kicsit­emeltünk­rajta.­A­vállalati­portfólió­zsugorodni­ fog­ az­ elkövetkező­ kétéves­ időszakban,­ de­ a­ korábbi­ előrejelzésnél­kisebb­mértékben.­Így­összességében­az­NPLarány­a­mostani­magas,­20­százalék­fölötti­szinten­maradhat­ a­következő­két­évben,14­de­már­csak­enyhe­romlásra­számítunk­(50.­ábra).­Az­NPL­lassú­növekedésével­az­értékvesztés­ eredményrontó­hatása­elmaradhat­a­korábbi­évek­szintjétől,­ feltételezve,­ hogy­ a­ jelenlegi­ nemteljesítő­ hitelállomány­ mögötti­értékvesztés­megfelelő,­így­pótlólagos­elszámolásra­ nincs­ szükség.­ A­ válság­ előtt­ tapasztalt­ szintekre­ azonban­ még­így­sem­csökken­le.

A háztartási szegmensben a következő két évben már enyhe javulást várunk. Az­első­félévben­a­háztartási­hiteleknél­ részben­ egyedi­ tényezők­ miatt­ 18­ százalék­ közelébe­ emelkedett­a­nemteljesítő­hitelek­aránya.­De­ennek­az­emelkedő­ trendnek­ megfékezését­ a­ kormányzati­ programok­ segíthetik.­ Az­ árfolyamgát­ intézménye­ érdemben­ segíthet­ azon­ adósoknak,­ akiknél­ a­ törlesztési­ nehézségeket­ a­ megemelkedett­ részletek­ okozzák,­ a­ 180­ forintos­ felső­ korlát­ csökkenti­ a­ belépők­ csődvalószínűségét.­ Az­ előrejelzésben­ feltételeztük,­hogy­a­Nemzeti­Eszközkezelő­aktivitása­jelentősen­ nőni­ fog,­ így­ a­ tisztítás­ ebben­ a­ szegmensben­ is­ felgyorsul.­Az­árfolyamgát­kihasználtsága­tekintetében­ugyanakkor­a­jelenlegi­szint­fennmaradásával­számolunk.­Összességében­ az­ elkövetkező­ két­ évben­ már­ az­ NPL-arány­ enyhe­ csökkenésére­ számítunk­ (51.­ ábra).­ A­ mutató­ az­ időszak­ végére­16­százalék­közelébe­csökkenhet.­Amennyiben­a­devizában­ való­ eladósodottságot­ csökkentő­ további­ program­ kerül­ bevezetésre,­ úgy­ az­ érdemben­ is­ javíthat­ az­ ügyfelek­ fizetési­képességén.­Ennek­hatására­az­NPL-mutató­akár­ked-

­­A­bankrendszeri­mutató­értékét­ugyanakkor­akár­jelentősebb­mértékben­is­lefelé­módosíthatja­az­MKB­által­már­elhatározott­portfóliótisztítás,­ amelynek­keretében­a­nemteljesítő­vállalati­hitelek­egy­része­az­anyabank­által­tulajdonolt­pénzügyi­vállalkozásba­kerül.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A­PORTFÓLIÓ­MINŐSÉGE

vezőbb­is­lehet.­A­csökkenő­NPL-mutatóval­együtt­az­értékvesztés­eredményrontó­hatása­is­javulhat.­A­kétéves­időhorizont­végén­a­mutató­1,5­százalék­alá­kerülhet,­feltételezve,­ hogy­ a­ jelenlegi­ nemteljesítő­ hitelállomány­ mögötti­ értékvesztés­ megfelelő,­ így­ pótlólagos­ elszámolásra­ nincs­ szükség.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

55

4. Banki likviditás – A külföldi és lakossági forráskivonás ellenére a bankrendszer likviditása megfelelő

2013-ban lassuló dinamikával tovább folytatódott Magyarországon a külföldi források kiáramlása, amit leginkább az anyabanki források leépülése határozott meg. A külföldi forráskivonást a swapállomány enyhe növekedése és ezzel párhuzamosan a bankrendszer mérlegalkalmazkodása kísérte. A hitel/betét-mutató csökkenése tovább folytatódott az elmúlt félévben. A jelenlegi számottevő háztartási betétkiáramlás egyelőre nem okoz feszültséget a bankok mérlegében egyrészt a jelentős bankrendszeri likviditásnak, másrészt a folytatódó mérlegalkalmazkodásnak köszönhetően.

52. ábra A külföldi források változása az egyes KKE-országokban (2008. szeptember = 100 százalék) % 160

160 %

140

120

120

100

100

80

80

60

60

40

40

2008. szept. nov.

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj. júl.

140

Bulgária Csehország Lengyelország Magyarország Románia

Forrás: EKB.

56

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Magyarországon a külföldi források kiáramlásának üteme mérséklődött az elmúlt félévben.­ 2011­ második­ felétől­ Magyarországon­ felgyorsult­ a­ külföldi­ forráskivonás­ üteme,­ de­az­elmúlt­félévben­már­lassult­a­kiáramlás­dinamikája­(52.­ ábra).­ A­ válság­ kitörése­ óta­ Magyarországon­ jelentősen,­ közel­ 40­ százalékkal­ esett­ vissza­ a­ külföldi­ források­ állománya.­ Eddig­ idén­ a­ visszaesés­ közel­ 2­ milliárd­ euro,­ melynek­ döntő­ része­ eredetileg­ hosszú­ lejáratú­ volt.­ A­ KKEországokban­ a­ külföldi­ források­ alakulásában­ vegyes­ képet­ lehet­látni.­Lengyelország­esetében­növekedett,­a­többi­régiós­ országban­ –­ Magyarországhoz­ hasonlóan­ –­ fokozatosan­ csökkent­az­állomány­2008­szeptemberéhez­képest.­Bulgária­ és­ Csehország­ esetében­ fokozatos­ lassulás­ után­ az­ elmúlt­ évben­megállt­a­külföldi­források­kiáramlása,­2013-ban­pedig­ enyhe­ korrekció­ történt.­ Ezzel­ szemben­ Magyarország­ enyhén­elvált­a­régiós­trendtől,­és­tovább­folytatódott­a­külföldi­ források­ állományának­ leépülése.­ A­ külföldi­ forrásoknak­ a­ finanszírozásban­betöltött­szerepe­a­régió­egyes­országaiban­ eltér,­aránya­Románia­után­nálunk­a­legmagasabb.

A külföldi források mérséklődését 2013-ban döntően az anyabanki források leépülése határozta meg. Az­anyabanki­ források­ aránya­ a­ külföldi­ finanszírozáson­ belül­ tavaly­ év­ vége­óta­intenzíven­csökkent,­jelenleg­51­százalékon­áll,­ami­ közel­ 7­ százalékpontos­ csökkenést­ jelent­ év­ eleje­ óta­ (53.­ ábra).­Habár­az­anyabanki­források­leépülésének­dinamikája­ lassult­idén,­így­is­2013­eleje­óta­közel­20­százalékkal­esett­ vissza­az­állomány,­míg­a­piaci­források­kismértékben­növekedtek.­ A­ külföldi­ forrásokat­ emellett­ az­ NHP­ III.­ pillére­ is­ csökkentette,­amelynek­keretében­a­külföldi­források­helyett­ a­ devizafinanszírozást­ jegybanki­ swap­ biztosítja­ (8.­ keretes­ írás).

BANKI­LIKVIDITÁS­

53. ábra A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben Mrd EUR

%

2003. dec.

2004. dec.

2005. dec.

2006. dec.

2007. dec.

2008. márc. jún. szept. dec.

2009. márc. jún. szept. dec.

2010. márc. jún. szept. dec.

2011. márc. jún. szept. dec.

2012. márc. jún. szept. dec.

2013. márc. jún.

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Külföldi – hosszú Külföldi – rövid Tulajdonosi forrás/külföldi forrás – bankrendszer (jobb skála) Tulajdonosi forrás/külföldi forrás – külföldi tulajdonú bankok (jobb skála) Forrás: MNB.

8. keretes írás Az NHP III. pillérének eddigi eredményei Az­MNB­2013.­április­4-én­hirdette­meg­a­Növekedési­Hitelprogram­ III.­pillérét,­amelynek­keretében­a­hitelintézetekkel­együttműködve­ az­ország­rövid­külső­adósságának,­illetve­a­kéthetes­jegybanki­kötvényállományának­ és­ ezzel­ együtt­ az­ MNB­ kamatkockázatának­

NHP swapállomány alakulása 500

Millió EUR

Millió EUR

500 400

300

300

200

200

vonatkozó­javaslatát­is,­hogy­az­államadósság­finanszírozása­során­

100

100

a­ tervezettnél­ nagyobb­ súlyt­ kapjon­ a­ forint­ alapú­ finanszírozás,­

0

0

zacsere-ügyleteket­ hirdetett­ meg,­ melyek­ keretében­ forintlikviditást­köt­le­azoktól­a­hitelintézetektől,­amelyek­cserében­vállalják­a­ rövid­külső­adósság­csökkentését.­A­jegybank­megfogalmazta­arra­

ami­ szintén­ támogatja­ a­ külső­ adósság­ és­ a­ kéthetes­ kötvények­ állományának­csökkenését. ­Az­MNB­az­NHP­III.­pillére­keretében­2013­júniusától­heti­rendszerességgel,­8­különböző­lejáraton­kínált­fel­devizacsere-ügyleteket,­ minden­ tender­ esetében­ összesen­ 2,5­ milliárd­ euro­ maximális­ összegben.­A­teljes­NHP­swapállomány­augusztus­végén­458­millió­ eurót­(136­milliárd­forint)­tett­ki,­melyet­részben­a­legrövidebb,­5­

2013. jún. 3.

2013. jún. 10.

2013. jún. 17.

2013. jún. 24.

2013. júl. 1.

2013. júl. 8.

2013. júl. 15.

2013. júl. 22.

2013. júl. 29.

2013. aug. 5.

2013. aug. 12.

2013. aug. 19.

2013. aug. 26.

2013. szept. 2.

2013. szept. 9.

2013. szept. 16.

2013. szept. 23.

2013. szept. 30.

2013. okt. 7.

2013. okt. 14.

400

mérséklését­tűzte­ki­célul.­E­cél­elérése­érdekében­a­jegybank­devi-

5 hetes 3 hónapos 30 hónapos

Forrás: MNB.

hetes­ lejáratú­ ügylet,­ részben­ a­ leghosszabb,­ 30­ hónapos­ ügylet­ keretében­nyújtott­a­jegybank­a­partnerek­számára.­Az­eredeti­feltételek­szerint­2013.­augusztus­végéig­meghirdetett­programot­a­jegybank­szeptember­elejétől­visszavonásig­meghosszabbította,­és­2,5­milliárd­euróban­maximálta­a­program­keretében­allokálható­devizacsere-állomány­értékét.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

57

MAGYAR NEMZETI BANK

54. ábra A külföldi források eredeti lejárati szerkezete a bankrendszerben Év 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0

2006. IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

40 Mrd EUR 35 30 25 20 15 10 5 0

5 év felett 4–5 év közötti 3–4 év közötti 2–3 év közötti 1–2 év közötti 1 éven belüli Átlagos lejárat (jobb skála) Forrás: MNB.

55. ábra A bankrendszer forinttal szembeni swapállománya Mrd Ft

Mrd Ft 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 –1000 –2000 –3000 –4000

2008. jan.

2008. ápr.

2008. júl.

2008. okt.

2009. jan.

2009. ápr.

2009. júl.

2009. okt.

2010. jan.

2010. ápr.

2010. júl.

2010. okt.

2011. jan.

2011. ápr.

2011. júl.

2011 .okt.

2012. jan.

2012. ápr.

2012. júl.

2012. okt.

2013. jan.

2013. ápr.

2013. júl.

2013. okt.

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 –1000 –2000 –3000 –4000

Devizafelvevő Devizakihelyező Nettó

Forrás: MNB.

56. ábra A bankrendszer és a fiókok mérleg szerinti devizapozíciója változásának dekomponálása Mrd Ft 4000 3000 2000 1000 0 –1000

2004. jan. júl.

2005. jan. júl.

2006. jan. júl.

2007. jan. júl.

2008. jan. júl.

2009. jan. júl.

2010. jan. júl.

2011. jan. júl.

2012. jan. júl.

2013. jan. júl.

4000 Mrd Ft 3000 2000 1000 0 –1000

Összetételhatás Árfolyamhatás Volumenhatás Mérleg szerinti devizapozíció Megjegyzés: Összetételhatás: az ügyfelek hiteleik vagy betéteik denominációs összetételét változtatják. Volumenhatás: a mérleg szerinti devizapozíció olyan tételek hatására változik, amelyek a mérlegfőösszeg emelkedésével vagy csökkenésével párosulnak. Árfolyamhatás: a mérlegen belüli devizaeszközök és források forintban kifejezett értéke módosul a devizaárfolyamok változásából adódóan.

Forrás: MNB.

58

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Az elmúlt félévben kismértékben csökkent az eredeti lejárat szerinti hosszabb futamidejű finanszírozás aránya a bankrendszer külföldi forrási között.­ Az­ éven­ belül­ lejáró­ külföldi­források­aránya­növekedett,­az­5­év­felettiek­aránya­ viszont­ kismértékben­ csökkent­ 2013­ eleje­ óta.­ Az­ átlagos­ futamidő­ 2013­ második­ negyedévében­ 4,1­ év­ volt,­ ami­ enyhe­csökkenést­jelent­az­előző­év­végi­adathoz­képest­(54.­ ábra).­Habár­a­külföldi­források­kiáramlásával­párhuzamosan­ a­swap­áll­omány­kismértékben­növekedett,­ez­nem­okoz­likviditási­ feszültséget,­ köszönhetően­ a­ bankok­ mérlegalkalmazkodásának,­ mivel­ az­ elmúlt­ félévben­ folytatódott­ a­ devizahitelek­leépülése­a­banki­mérlegekben.

A folytatódó külföldi forráskivonás mellett a swapállomány enyhén növekedett.­A­külföldi­források­kiáramlásával­keletkező­devizalikviditási­hiány­egy­részét­a­bankok­a­megnövekedett­swapállományon­keresztül­pótolták.­A­bankrendszer­ swapállománya­közel­250­milliárd­forinttal­növekedett­2013­ első­ félévében,­ mindemellett­ a­ bankok­ devizaeszközei­ hasonló­ mértékben­ csökkentek.­ Bankrendszeri­ szinten­ a­ swap­állomány­augusztus­végén­3062­milliárd­forinton­(10,2­ milliárd­euro)­állt­(55.­ábra),­ami­a­korábbi­becsléseink­szerinti­kritikus­tartomány­alsó­szélén­van.­A­swapállomány­növekedésében­meghatározó­szerepe­volt­a­volumenhatásnak.­A­ mérleg­ szerinti­ devizapozíció­ 2013­ első­ félévében­ bekövetkezett­ mérsékelt­ csökkenését­ leginkább­ az­ összetételhatás­ és­kisebb­mértékben­a­gyengülő­forintárfolyam­befolyásolta­ (56.­ábra).­ A bankrendszeri hitel/betét mutató csak minimálisan mérséklődött.­ A­ hazai­ bankrendszer­ hitel/betét­ mutatójának­ csökkenése­az­idei­évben­is­folytatódott,­de­a­háztartásoktól­ származó­ források­ gyorsuló­ kiáramlása­ miatt­ a­ második­ negyedévben­ már­ lassuló­ ütemben.­ Kedvezőtlen­ tendencia­ emellett,­hogy­míg­a­mutató­csökkenése­a­régiós­országokban­jellemzően­annak­köszönhető,­hogy­a­betétállományok­ gyorsabban­nőnek­a­hiteleknél,­addig­nálunk­a­hitelállományok­ csökkennek­ gyorsabban­ a­ mostanra­ már­ mérséklődő­ betéteknél,­ ez­ egészségtelenebb­ szerkezetnek­ tekinthető­ (57.­ábra).­ A jelentős bankrendszeri likviditásnak köszönhetően, a háztartásibetét-kiáramlás jelenleg nem okoz feszültséget a bankok mérlegében.­ Bankrendszeri­ szinten­ a­ háztartási­ betétállomány­2013­eleje­óta­jelentős­mértékben­545­milliárd­ forinttal,­ mintegy­ 8,5­ százalékkal­ csökkent,­ aminek­ döntő­része­a­rövid­lejáratú­lekötött­betétekben­jelent­meg­ (58.­ábra).­A­betétkivonás­elsősorban­a­nagybankokat­érintette,­melyeknél­az­állománycsökkenés­jelentősebb­mértékű­ volt.­ A­ betétkivonás­ hátterében­ elsősorban­ a­ betéti­ hozamok­ csökkenő­ tendenciája­ áll.­ A­ betéti­ kamatlábak­ alapkamattal­ párhuzamosan­ történő­ mérséklődése­ a­ magasabb­ hozamú­eszközök­irányába­történő­elmozdulást­eredménye-

BANKI­LIKVIDITÁS­

57. ábra A hitel/betét mutató nemzetközi összehasonlításban 150 %

% 150 140

130

130

120

120

110

110

100

100

90

90

2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

140

Magyarország V6 Eurozóna EU 27 Club Med Forrás: EKB.

% 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

A bankrendszer devizafinanszírozás-megfelelési mutatója (DMM) érdemben nem változott az elmúlt évben, értéke jelentősen az elvárt szint felett van. A­ 2012.­ július­ 1-jén­ hatályba­lépő­DMM-szabályozásnak­köszönhetően­a­bankok­ a­bevezetést­követően­megnövelték­a­swapügyleteik­futamidejét,­hogy­meg­tudjanak­felelni­a­65­százalékos­elvárt­szintnek.­A­mutatót­részleteire­felbontva­látható,­hogy­az­elmúlt­ hónapokban­ bekövetkezett­ enyhe­ mérséklődés­ hátterében­ leginkább­ a­ mérlegen­ belüli­ stabil­ források­ csökkenése­ áll,­ ugyanakkor­ a­ devizaeszközök­ mérséklődése­ ezt­ részben­ ellensúlyozta­(59.­ábra).­Az­elvárt­szintet­két­kisbank­kivételével­valamennyi­bank­teljesítette­2013­júliusában,­így­a­teljes­bankrendszer­DMM-je­73­százalék­feletti­volt.

2013. júl.

2013. ápr.

2012. okt.

2013. jan.

2012. júl.

2012. jan.

2012. ápr.

2011. okt.

2011. júl.

2011. ápr.

2010. okt.

2011. jan.

2010. ápr.

2010. jan.

6600 Mrd Ft 6500 6400 6300 6200 6100 6000 5900 5800 5700 5600

2010. júl.

58. ábra A háztartások betétállománya és a betéti reálkamat

zett.­Az­elmúlt­hónapokban­megfigyelhető­lakossági­portfólió­­átrendeződés­ miatt­ a­ betétkiáramlással­ párhuzamosan­ növekedett­ a­ lakosság­ állampapír-­ és­ befektetésijegyállománya.­ A­ befektetetési­ alapok­ ugyanakkor­ az­ általuk­ kezelt­ vagyon­ egy­ részét­ visszahelyezik­ a­ bankrendszerbe,­ csökkentve­ezzel­a­lakossági­betétkiáramlás­hatását.­A­bőséges­bankrendszeri­likviditás­következtében­a­betétkiáramlás­ jelenleg­ nem­ okoz­ feszültséget­ a­ bankok­ mérlegében.­ A­ bankrendszer­likviditástöbblete­augusztus­végén­3100­milliárd­forinttal­haladta­meg­az­előírt­követelményt.­

Betétek Reálkamat (lekötött betétek, jobb skála) Reálkamat (kamatozó kincstárjegy, jobb skála)

Forrás: MNB.

59. ábra A bankrendszeri DMM változásának dekompozíciója

júl.

aug.

jún.

máj.

Százalék 80 79 78 77 76 75 74 73 72 71 70 ápr.

márc.

2013. jan.

dec.

nov.

okt.

szept.

aug.

2012. júl.

15 Százalékpont 12 9 6 3 0 –3 –6 –9 –12 –15

febr.

(árfolyamszűrt, 2012. június vége óta számított változás)

Mérlegen belüli stabil források változása Éven túli swapállomány változása Devizaeszközök változása DMM (jobb skála) Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

59

5. Bankrendszer jövedelmezősége – A tartósan alacsony jövedelmezőség a piac konszolidációjához vezethet

A bankrendszer jövedelmezősége alacsony maradt, 2013. június végén a bankrendszer kumulált adózás előtti eredménye 45 milliárd forint volt. A nettó kamatmarzs magasan maradt, a bankok a hitelezési veszteségeket továbbra is részben áthárítják a teljesítő ügyfelekre. A bankrendszeren belül a jövedelmezőség aszimmetriája szélsőségesen nagy. A veszteséges bankok száma 2013 júniusában 17 darab volt, mérlegfőösszeg alapú piaci részarányuk közel 40 százalék. Az összes pozitív eredmény 74 százaléka 3 banktól származik, miközben a 3 legnagyobb veszteséggel rendelkező bank adja az összes bankrendszeri bruttó veszteség 80 százalékát. A bankrendszer jövőbeni jövedelmezősége alacsony szintű maradhat, ami a bankrendszer konszolidációjához vezethet. A tőkemegfelelési mutató több éves csúcson áll, a tőkepufferek azonban koncentráltak.

A szövetkezeti hitelintézetek féléves adózás előtti eredménye 4 milliárd forint volt, ez kismértékkel elmarad a tavalyi időarányos szinttől. A szövetkezeti hitelintézetek szektorszinten megfelelő tőkeellátottsága erős aszimmetriát fed el. A pénzügyi vállalkozások eredménye négy év veszteség után ismét pozitív.

60. ábra A bankrendszer és fiókok adózás előtti eredménye 350

Mrd Ft

Mrd Ft

350

dec.

–250 nov.

–250

okt.

–150 szept.

–150

aug.

–50

júl.

–50

jún.

50

máj.

50

ápr.

150

márc.

150

febr.

250

jan.

250

2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: MNB.

60

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A bankrendszer jövedelmezősége továbbra is alacsony.

2013.­ június­ végén­ a­ bankrendszer­ kumulált­ adózás­ előtti­ eredménye­45­milliárd­forint­volt­(60.­ábra),­ami­lényegesen­ több,­mint­az­előző­évi­11­milliárd­forintos­eredmény,­az­azt­ megelőző­ évekétől­ azonban­ jelentősen­ elmarad.­ A­ jövedelmezőségi­ mutatók­ továbbra­ is­ negatív­ tartományban­ vannak:­ a­ bankrendszer­ adózás­ előtti­ 12­ havi­ gördülő­ ROAmutatója­ –0,2,­ míg­ ROE-mutatója­ –2­ százalék­ volt,­ melyek­ nemzetközi­összehasonlításban­továbbra­is­jövedelmezőségi­ versenyhátrányt­jeleznek­(61.­ábra).­Emiatt­a­hazai­leánybankok­ mind­ a­ tőke-,­ mind­ pedig­ a­ forrásallokációban­ hátrébb­ sorolódnak,­ami­további­mérlegalkalmazkodáshoz­vezethet.

A bankrendszer legstabilabb bevétele a kamatjövedelem. A kamatjövedelem­ adja­ a­ bevételek­ döntő­ többségét,­ bár­ annak­volumene­mérséklődött­az­elmúlt­egy­évben.­Eközben­ a­jutalék-­és­díjeredmények,­valamint­a­pénzügyi­műveletek­ eredményének­volumene­növekedett.­A­pénzügyi­műveletek­ eredményének­ növekedése­ döntően­ az­ árfolyamhatásnak­ volt­köszönhető.­Költség­oldalon­a­működési­költségek­szintje­kissé­csökkent,­de­érdemben­nem­változott­az­egy­évvel­ ezelőtti­ szinthez­ képest.­ Az­ idei­ értékvesztés-elszámolás­ nem­ volt­ kiugró­ az­ első­ félévben.­ A­ bankadó­ időarányos­ részét­ befizették­ a­ bankok.­ Az­ egyszeri,­ extra­ tranzakciós­ illeték­befizetését­négy­részletben,­szeptember­és­december­ között­kell­teljesíteniük­a­bankoknak.

BANKRENDSZER­JÖVEDELMEZŐSÉGE

61. ábra Az adózás utáni ROE-mutató nemzetközi összehasonlításban 30 % 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

2007

2008

2009

2010

2011

2012

% 30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

Magyarország

Megjegyzés: Az ábrán az EU-tagállamok bankrendszereinek 40-60, 20-80 percentilis értéke mellett a magyar bankrendszer ROE-értéke látható.

Forrás: EKB CBD adatbázisa.

62. ábra A bankok és a fiókok bruttó és nettó kamatozó eszköz arányos kamatjövedelme Mrd Ft

% 3,5 3,4 3,3 3,2 3,1 3,0 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj.

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

A nettó kamatmarzs magasan maradt, a bankok a hitelezési veszteségeket továbbra is részben áthárítják a teljesítő ügyfelekre.­A­12­havi­kumulált­kamatjövedelem­2013­második­ negyedévében­ stagnált­ az­ első­ negyedéves­ alacsony­ ütemű,­ folyamatos­ csökkenést­ követően.­ Mind­ a­ bruttó­ kamatozó­eszközökhöz,­mind­a­nettó­kamatozó­eszközökhöz­ viszonyított­ kamatjövedelem­ –­ igaz­ csak­ elenyésző­ mértékkel,­de­–­emelkedett­a­második­negyedévben­(62.­ábra).­Ez­ alapvetően­a­kamatozó­eszközök­állományának­csökkenésének­ köszönhető.­ A­ kamatmarzs­ tartósan­ magas,­ illetve­ növekvő­ szintje­ vélhetően­ a­ megemelkedett­ értékvesztés­ szükséglet,­ illetve­ a­ bankadó­ kompenzálását­ szolgálja,­ de­ a­ bankrendszeri­verseny­elégtelen­voltát­is­jelezheti.

A bankrendszeren belül a jövedelmezőség aszimmetriája szélsőségesen nagy.­A­veszteséges­bankok­száma­2013­júniusában­ 17­ darab­ volt,­ mérlegfőösszeg­ alapú­ piaci­ részarányuk­közel­40­százalék.­Az­adózás­előtti­eredménynél­kiugróan­nagy­koncentráció­figyelhető­meg.­A­pozitív­bankrendszeri­eredményből­99­milliárd­forint­egyetlen­bank­adózás­előtti­ eredményének­ köszönhető.­ Összességében­ a­ bankrendszer­ 45­ milliárd­ forintos­ adózás­ előtti­ eredménye­ 116­ milliárd­ forint­veszteség­és­161­milliárd­forint­nyereség­egyenlege.­Az­ összes­ pozitív­ eredmény­ 74­ százaléka­ 3­ banktól­ származik,­ miközben­a­veszteséges­bankoknál­szintén­jelentős­koncentrációt­ figyelhetünk­ meg:­ a­ 3­ legnagyobb­ veszteséggel­ rendelkező­bank­adja­az­összes­bankrendszeri­bruttó­veszteség­ 80­százalékát­(63.­ábra).­A­jövedelmezőségben­megfigyelhető­polarizációt­a­klaszteranalízisünk­is­visszaigazolja­(9.­keretes­írás).

12 havi kamatjövedelem Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála) Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála) Forrás: MNB.

63. ábra A bankok és a fiókok egyedi szintű adózás előtti vesztesége és nyeresége (2013. júniusi adatok)

Mrd Ft 110 Mrd Ft 100 90 80 70 60 Bankrendszer 2013. júniusi adózás előtti eredménye: 50 45 Mrd forint 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

61

MAGYAR NEMZETI BANK

9. keretes írás A hazai hitelintézeti szektor intézményeinek klaszteranalízissel azonosított részcsoportjai A­hazai­hitelintézeti­szektor­szerkezetének,­egyes­részcsoportjainak­viselkedésében­megfigyelhető­hasonlóságok­és­különbözőségek­feltérképezésére­klaszterelemzést­végeztünk­a­rendelkezésünkre­álló­mérlegek­és­eredménykimutatások­felhasználásával.­A­csoportokat­hierarchikus­klaszterelemzés­segítségével­képeztük,­melynek­alapjául­az­ún.­véletlen­erdők­(random forests)­alkalmazásával­számított­különbözőségi­mérték­szolgált.­(A­módszertanról­részletesebben­lásd­Shi–Horvath,­2006;­valamint­Breiman–Cutler,­2003.)15 A­ vizsgálat­ a­ hazai­ pénzügyi­ közvetítők­ elmúlt­ 10­ évet­ felölelő­ jellemzőire­ terjedt­ ki,­ amelyek­ alapján­ hasonló­ karakterisztikák­ mentén­ viszonylag­ homogén­ csoportokba­ oszthatók­ az­ egyes­ intézmények.­ A­ klaszteranalízis­ során­ tehát­ egyaránt­ figyelembe­ vettük­ mind­ a­ keresztmetszeti,­ mind­ pedig­ az­ idődimenziót,­ így­ az­ egyes­ csoportok­ nemcsak­ egymáshoz­ képest­ hasonlíthatók­ össze,­ hanem­ az­ egyes­ csoportok­ dinamikájának,­ a­ különböző­ struktúrák­ (pl.­ hitelezés,­ betétgyűjtés,­ külföldi­ finanszírozás)­ időbeli­ alakulásának­ vizsgálatára­ is­ mód­nyílik.

A­döntően­havi­frekvencián­rendelkezésre­álló­adatokat­két­nagyobb­időszakra­osztottuk:­a­válság­előtti,­felfutási­periódusra­(2005–2008)­ és­a­válság­kitörése­utáni,­recessziós­időszakra­(2009–2012).­Az­egyes­időszakokra­vonatkozóan­oly­módon­vizsgáltuk­a­kiválasztott­mutatókat,­hogy­a­strukturális,­illetve­a­viselkedési­jellegű­információk­egyaránt­összesűríthetők­legyenek.­A­vizsgálatba­bevont­változók­négy­ nagyobb­csoportra­oszthatók­aszerint,­hogy­azok­a­hitelintézetek­eszköz-,­forrás-,­jövedelmezőségi­vagy­tőketulajdonságait­írják-e­le.

A­vizsgált­mutatók­felhasználásával­az­alábbi­csoportok­képezhetők­a­hazai­hitelintézeti­szektoron­belül.

1. A külföldi tulajdonú nagybankok: Ebbe­a­csoportba­tartozik­a­külföldi­tulajdonú­kilenc­legnagyobb­leánybank­sok­ismérv­szerint­homogén­csoportja.­Jellemző­rájuk,­hogy­ebben­a­csoportban­a­legmagasabb­a­vállalati­svájcifrank-hitelek­aránya,­továbbá­jelentős­a­lakossági­ devizahitelek­aránya­is.­Az­összes­forráson­belül­jelentős­a­külföldi­források­aránya,­továbbá­az­ebbe­a­csoportba­tartozó­bankokat­magas­ nemteljesítő­hitelállomány,­illetve­veszteséges­működés­jellemzi­a­válság­alatti­időszakban.

2. Döntően hazai tulajdonú, nagy és közepes, a lakossági devizahitelezésben aktív bankok:­ Sok­ tulajdonságot­ tekintve­ heterogénebb­ csoport­az­előzőnél,­de­itt­is­jellemző­a­háztartási­devizahitelezés­jelentős­felfutása­a­válság­előtti­időszakban,­majd­leépülése­a­válság­ voltak­ aktívak,­ de­ erre­ a­ csoportra­ is­ jellemző­ a­ külföldi­ források­ magas­aránya,­sőt­ több­ bank­esetében­ jelentéktelen­betétgyűjtés­ jellemző.

3. A kisebb, lakossági deviza- és vállalati hitelezésben kevésbé aktív, a válság előtt kisebb hitelnövekedést mutató bankok: A kisebb­ bankok,­ fióktelepek­ és­ speciális­ hitelintézetek­ heterogén­ csoportja.­ Összességében­ alacsony­ a­ piaci­ részesedésük­ mind­ a­ vállalati,­ mind­ pedig­ a­ háztartási­ hitelezésben,­ de­ a­ válság­ alatti­ időszakban­ bővülő­ hitelezés­ jellemzi­ a­ csoportot­ mindkét­ szegmensben,­ továbbá­ ebben­ a­ csoportban­ a­ legalacsonyabb­ a­ nemteljesítő­hitelek­átlagos­aránya.

4. A nagyobb, bankközi forrásokhoz is hozzáférő, devizahitelezésben is részt vevő takarékszövetkezetek:­ A­ takarékszövetkezetek­ közül­ez­a­bankokra­leginkább­hasonlító­csoport.­Méretük­alapján­a­ nagyobb­(esetleg­már­bankká­alakult­korábbi)­takarékszövetkezetek­ sorolhatók­ide.­A­bankokhoz­hasonló­módon­a­válság­előtti­időszakban­aktívak­voltak­a­háztartási­devizahitelezésben,­így­a­többi­taka-

A vállalati és háztartási hitelek állományának alakulása 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

Mrd Ft

Mrd Ft

20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

alattiban.­ A­ csoport­ tagjai­ a­ vállalati­ devizahitelezésben­ kevésbé­

1 2 3 4 5

Forrás: MNB.

­Shi,­ Tao–Steve­ Horvath­ (2006):­ Unsupervised­ Learning­ with­ Random­ Forest­ Predictors.­ Journal of Computational and Graphical Statistics, Volume­15­Number­1­March,­pp.­118–138­(21). ­­­Breiman,­Leo–Adele­Cutler­(2003):­Random­Forests­Manual­v4.0.­Technical report, UC­Berkeley.

15

62

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

BANKRENDSZER­JÖVEDELMEZŐSÉGE

A hitel/betét arány alakulása %

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

40

%

%

30

20

20

10

10

0

0

–10

–10

–20

–20

–30

–30

1 2 3 4 5

Forrás: MNB.

40

30

2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

%

2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

A jövedelmezőség (ROE) alakulása

1 2 3 4 5

Forrás: MNB.

rékszövetkezettől­eltérően­e­csoport­takarékszövetkezeteinek­forrásszerkezetében­számottevő­súlyt­képviselnek­a­bankközi­és­devizaforrások.­A­nemteljesítő­hitelek­aránya­átlagosan­ebben­a­csoportban­a­legmagasabb­a­többihez­viszonyítva.

5. Egyéb takarékszövetkezetek:­Az­ebbe­a­csoportba­tartozó­takarékszövetkezeteket­piaci­részesedésükön­kívül­elsősorban­forrásszerkezetük­különbözteti­meg­a­többitől:­jellemzően­rendkívül­alacsony­súlyúak,­vagy­egyáltalán­nincsenek­bankközi­és­devizaforrásaik.

A­legfőbb­indikátorokat­idősorosan­vizsgálva­is­markáns­eltérések­tapasztalhatók­az­egyes­csoportok­között.­Piaci­részesedésben­tekintve,­ az­1-es­és­a­2-es­csoport­jelentős­dominanciája­gyakorlatilag­a­vizsgált­időszak­egészén­fennállt.­A­piaci­részesedés­koncentrációja­a­válság­ előtt­érte­el­csúcspontját,­majd­annak­fokozatos­enyhülése­volt­megfigyelhető­az­utóbbi­években.­A­két­legnagyobb,­a­magánszektor­hitelezésében­jelentős­szerepet­betöltő­csoport­mérlegalkalmazkodása­ a­ hitelállományok­ leépülését­ eredményezi­ a­ válság­ kezdete­ óta­ folyamatosan,­ezt­azonban­a­többi­csoport­stagnáló,­illetve­enyhén­

A tőkemegfelelés (TMM) alakulása

növekvő­hitelaktivitása­nem­képes­ellensúlyozni.

30

%

%

30

25

25

betét­arányok­növekedésével­járt­együtt,­összességében­tehát­nőtt­

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

a­külföldi­forrásokra­való­ráutaltság­e­két­csoportban.­Érdekesség,­ hogy­míg­a­külföldi­leánybankok­(1-es­csoport)­hitel/betét­értéke­a­ vizsgált­ időszak­ egészén­ 100­ fölötti­ értéket­ vett­ fel,­ addig­ a­ 2-es­ csoport­induló­értéke­100­alatti,­és­az­expanziós­időszak­alatt­emelkedett­ kockázatos­ szintekre.­ A­ többi­ csoport­ hitel/betét­ mutatója­ jellemzően­ alacsony­ a­ vizsgált­ időszak­ egészén,­ és­ e­ tekintetben­ sem­a­válság­előtt,­sem­pedig­utána­nem­történt­érdemi­változás.

A­ válság­ kitörése­ óta­ eltelt­ időszakban­ a­ két­ legnagyobb­ csoport­ bankjainál­ a­ leggyengébb­ a­ sajáttőke-arányos­ jövedelmezőség­ (ROE),­amely­főként­a­gyengébb­minőségű­portfólióval­rendelkező­ külföldi­ bankok­ csoportjánál­ szembetűnő.­ A­ 3-as­ csoport­ jövedelmezősége­a­válság­alatti­időszakban­is­növekedni­tudott,­míg­a­4-es­ és­5-ös­csoportok­(takarékszövetkezeti­csoportok)­jövedelmezősé-

2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

Az­1-es­és­2-es­csoportok­válságot­megelőző­hitelexpanziója­a­hitel/

1 2 3 4 5

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

63

MAGYAR NEMZETI BANK

ge­mérséklődött­ugyan­a­válság­alatt,­de­az­továbbra­is­pozitív.­A­nagyobb­aktivitással­bíró­takarékszövetkezetek­(4-es­csoport)­nyeresége­ továbbá­szisztematikusan­meghaladja­a­hitelezésben­kevésbé­aktív­(5-ös­csoport)­takarékszövetkezetekét.

A­tőkemegfelelésben­komoly­eltérések­nem­tapasztalhatók­az­egyes­csoportok­között.­Idősorosan­a­3-as­csoport­bankjainak­a­legmagasabb­a­tőkemegfelelése­(főként­az­idetartozó­lakástakarékpénztáraknak­köszönhetően),­míg­az­összes­többi­hitelintézetnek­ennél­alacsonyabb.­Bár­az­1-es­csoport­bankjainak­TMM-értéke­szisztematikusan­alacsonyabb­a­2-esénél,­odatartoznak­azon­leánybankok,­amelyek­ aktív­ tőkemenedzsmentet­ végeznek­ az­ anyabankkal.­ A­ takarékszövetkezetek­ esetében­ is­ felfedezhető­ egy­ fundamentális­ különbség:­ a­ nagyobb­kockázatot­vállaló­csoportnál­természetszerűleg­alacsonyabb­a­TMM­értéke­a­teljes­időhorizonton.

64. ábra Egyes intézménycsoportok befektetett tőkéjének viszonya a jelenlegi saját tőkéhez és a kivett osztalékokhoz képest 6000

Millió EUR

Millió EUR

6000

4500

4500

3000

3000

1500

1500

0

0

–1500

–1500

–3000

–3000

–4500

–4500

–6000

Külföldi nagybankok

Kis- és közepes bankok

Szövetkezeti hitelintézetek

–6000

Befektetett tőke (fordított skála) Kivett osztalék Jelenlegi saját tőke „Nyereség”

Megjegyzés: 1997 és 2013 júniusa között, nem jelenértéken számított összegek. Befektetett tőke alatt az induló saját tőkét és az időszak alatt végrehajtott tőkeemeléseket értjük.

Forrás: MNB.

65. ábra A bankrendszeri TMM és a SREP TMM 17

%

%

17 16

15

15

14

14

13

13

12

12

11

11

10

10

9

9

8

8

2008. dec.

2009. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2010. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2011. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2012. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2013. febr. ápr. jún.

16

TMM SREP TMM Forrás: MNB.

64

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A bankrendszer fundamentális jövedelmezőségét sok tényező rontja.­ A­ hitelintézeti­ rendszer­ jelenlegi­ gyenge­ jövedelmezősége­ jelentős­ részben­ a­ magas­ értékvesztéselszámolási­ igényre,­ illetve­ a­ bankadóra­ vezethető­ vissza.­ Ugyanakkor­ a­ jövőbeni­ jövedelemtermelő­ képességet­ több­ tényező­ is­ negatívan­ befolyásolja.­ A­ jegybanki­ kamatcsökkentések­miatt­a­kamatérzékeny­források­elvándorolhatnak­ a­ bankrendszerből,­ ami­ forrásköltség-növekedést­ eredményez.­ Az­ állam­ által­ a­ finanszírozási­ forrásokért­ folytatott­ verseny­is­emelheti­a­kamatokat.­Az­egészségügyi­hozzájárulás­ (EHO)­ banki­ betétekre­ való­ bevezetése­ versenyhátrányt­ eredményezhet.­A­bankadó­kivezetésének­meghatározatlan­ idővel­való­elhalasztása­is­csökkenti­a­profitot.­Végül­a­hitelezési­aktivitás­előrejelzésünk­szerinti­mérséklődése­is­rontja­ a­ jövedelmezőséget,­ bár­ ezt­ a­ bankok­ aktívabban­ tudják­ befolyásolni.­ Az alacsony jövedelmezőség a bankrendszer konszolidációjához vezethet. Az­elmúlt­15­évben­a­legnagyobb­6­külföldi­ tulajdonú­bank­közül­4­összességében­veszteséges­volt­(64.­ ábra).­ A­ kiszámíthatóság­ csökkenése­ és­ a­ jövedelmezőség­ tartósan­alacsony­szintje­az­egyes­piaci­szereplőket­stratégiájuk­újragondolására­késztetheti.­Mindez­azt­jelentheti,­hogy­ a­hazai­bankpiacon­egy­konszolidációs­folyamat­indulhat­be.­ Ezt­az­is­támogatja,­hogy­a­piaci­részarányok­érdemi­növelését­szerves­fejlődés­keretében­az­alacsony­növekedési­kilátások­ gyakorlatilag­ lehetetlenné­ teszik.­ Ezért­ a­ hazai­ piacot­ stratégiailag­ fontosnak­ tekintő­ szereplők­ csak­ akvizíciók­ útján­tudják­részesedésüket­tovább­bővíteni.­ A konszolidációs folyamatot lassíthatja a tulajdonosi finanszírozás magas aránya.­A­külföldi­tulajdonú­hazai­pénzintézeteknél­a­tulajdonosi­finanszírozás­az­elmúlt­években­bekövetkezett­ mérséklődés­ ellenére­ még­ mindig­ jelentősnek­ tekinthető.­Emiatt­az­egyes­eladó­pénzintézetek­megvásárlásakor­az­új­tulajdonosnak­nemcsak­a­vételárat­kell­biztosítania,­hanem­a­megvásárolt­intézmény­finanszírozását­is­át­kell­ vennie.­ Így­ elképzelhető,­ hogy­ a­ konszolidáció­ során­ első­ lépésben­a­külföldi­finanszírozás­részleges­leépítésére­kerül­ sor,­és­csak­a­hazai­finanszírozásra­való­nagyobb­ráutaltságot­ követően­adják­el­a­bankot.­

BANKRENDSZER­JÖVEDELMEZŐSÉGE

66. ábra A bankrendszer tőkemegfelelési mutatójának éven belül kumulált változására ható tényezők

II. n.év

2013. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

II. n.év

2012. I. n.év

IV. n.év

III. n.év

II. n.év

IV. n.év

Százalékpont

2011. I. n.év

III. n.év

II. n.év

Százalékpont

2010. I. n.év

5 4 3 2 1 0 –1 –2 –3

5 4 3 2 1 0 –1 –2 –3

Egyéb RWA (köv. utáni tőkekövetelmény) Eredménytartalék és egyéb tőke Jegyzett tőke és tőketartalék Kumulált változás Forrás: MNB.

67. ábra A bankrendszer tőketöbblete 2013. június végén 1400 Mrd Ft

% 140

1200

120

1000

100

800

80

600

60

400

40

200

20

0

Szabályozói tőketöbblet

SREP tőketöbblet

Többi bank többlete Legnagyobb többlettel rendelkező öt bank többlete Tőketöbblet/minimális tőkeigény (jobb skála)

Forrás: MNB.

0

Bankrendszeri szinten a tőkeellátottság megfelelő, de a tőkepufferek koncentráltak. A­TMM­a­2012.­december­végi­ 15,6­ százalékról­ június­ végére­ 16,6­ százalékra­ növekedett­ (65.­ábra).­Dekomponálva­a­változást­azt­látjuk,­hogy­az­első­ félévben­a­rendelkezésre­álló­tőke­és­tőketartalék­növekedése,­illetve­a­kockázattal­súlyozott­eszközök­(RWA)­csökkenése­emelte­a­mutatót,­míg­negatív­eredmény­ettől­elmaradó­ mértékkel­csökkentette­azt­(66.­ábra).­Az­5­legnagyobb­pufferrel­ rendelkező­ bank­ adja­ a­ teljes­ bankrendszeri­ szabad­ többlet­több­mint­73­százalékát.­Míg­a­teljes­szabályzói­többlet­107­százalékkal­haladja­meg­a­minimális­tőkeigényt,­addig­ a­SREP­esetében­ez­63­százalék­–­ami­kifeszítettebb,­de­még­ így­is­erős­tőkepozíciót­jelez­(67.­ábra).

A pénzügyi vállalkozások eredménye négy év veszteség után ismét pozitív.­A­szektor­adózás­előtti­eredménye­félévkor­ 16­ milliárd­ forint­ volt,­ ami­ a­ banki­ tulajdonú­ pénzügyi­ vállalkozások­5­milliárd­forintos­és­a­nem­banki­tulajdonúak­ 11­milliárd­forintos­adózás­előtti­eredményének­az­egyenlege­ (6.­ táblázat).­ A­ pénzügyi­ vállalkozások­ jelentősen­ visszafogták­ aktivitásukat.­ A­ bankok­ egy­ része­ leánycégeinek­ a­ beolvasztásáról­döntött,­így­a­nagy­veszteséges­banki­pénzügyi­vállalkozások­a­banki­mérlegekbe­kerülnek,­csökkentve­ a­pénzügyi­vállalkozások­veszteségét.­A­beolvasztások­másik­ hatása,­hogy­ez­a­részpiac­tovább­zsugorodik.­ A szövetkezeti hitelintézetek adózás előtti eredménye pozitív, bár kismértékben elmarad a tavalyi időarányos szinttől.

A­ szövetkezeti­ hitelintézetek­ féléves­ adózás­ előtti­ eredménye­4­milliárd­forint­volt.­A­szövetkezeti­hitelintézetek­jövedelmezősége­jóval­kiegyensúlyozottabb­a­bankrendszerénél.­ A­szektorban­a­vállalati­és­háztartási,­illetve­a­deviza­kihelyezések­hagyományosan­kisebb­részaránya­miatt­alacsonyabb­ az­ értékvesztés-elszámolási­ igény,­ és­ a­ bankadó­ is­ kisebb­ mértékkel­terheli­őket.­A­szektor­jövedelmezőségi­mutatója­ lényegesen­jobb­a­bankrendszerénél,­a­ROE­6,7­százalék­volt­ (68.­ábra).

6. táblázat A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye (Mrd Ft) Banki tulajdonú

Nem banki tulajdonú

Teljes szektor

2008

17,7­

25,8­

43,5­

2009

–14,4­

4,5­

–9,9­

2010

–39,9­

–2,6­

–42,5­

2011

–38,7­

–15,4­

–54,1­

2012

–30,0­

–17,0­

–47,0­

5,0­

11,0­

16,0­

2013.­június Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

65

MAGYAR NEMZETI BANK

68. ábra A szövetkezeti hitelintézetek összesített adózás előtti eredménye és ROE-mutatója, valamint tőkemegfelelése 15

Mrd Ft

%

30

2012

2011

2010

2009

0

2008

0

2007

6

2006

3

2005

12

2004

6

2003

18

2002

9

2001

24

2000

12

Adózás előtti eredmény ROE (jobb skála) TMM (jobb skála) Forrás: MNB.

66

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

A szövetkezeti hitelintézetek szektorszinten megfelelő tőkeellátottsága erős aszimmetriát fed el. A­ szövetkezeti­ hitelintézeti­ szektor­ 2013.­ júniusi­ 16,9­ százalékos­ tőke­megfele­lési­ mutatója­ szektorszinten­ megfelelő.­ Ugyanakkor­ a­ tőkeellátottságban­ egyedi­ szinten­ jelentős­ aszimmetria­ figyelhető­meg,­aminek­kockázatait­az­Integrációs­Szervezet­ garanciarendszere­mérsékelni­fogja.­Jelenleg­a­szektor­SREP­ TMM-je­szintén­erős­ellenálló­képességet­jelez,­mértéke­12,8­ százalék­(68.­ábra).­Fontos­kiemelni,­hogy­a­magas­tőke­megfelelési­mutató­egyik­oka,­hogy­a­takarékszövetkezetek­mérlegének­az­eszközoldalán­kicsi­a­hitelek­részaránya,­miközben­ az­alacsony­tőkeigényű­állampapírok­és­bankközi­kihelyezések­aránya­magas.­Ennek­követeztében­a­hitelezés­élénkülése­a­tőketöbbletet­hamar­felemésztheti.

6. Likviditási és szolvencia stressztesztek – Stressz esetén növekvő, de kezelhető mértékű a tőkehiány

A bankok rövid távú likviditása döntően forintban áll rendelkezésre, annak szintje több, mint a szabályozói előírás duplája. A bankok stressz utáni likviditási többlete is meghaladja a szabályozói minimumot, az azonban csak forinttartalékokból áll.

Ennek következtében egy elhúzódó stresszhelyzetben a swappiac súrlódásmentes működése elengedhetetlen. A Likviditási Stressz Index 10,7 százalék, ami azt jelenti, hogy a stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén a bankrendszer szereplőinek csak kis része kerülne a szabályozói minimum alá. Kedvező emellett az is, hogy egyedi szinten valamennyi bank likvid maradna stresszhelyzetben is.

A 2012-es jelentős veszteségeket a megvalósult tőkeemelések nagyrészt semlegesítették, de a 2013-as év első felében is több intézmény veszteségeket szenvedett el. Így a stressztesztben a bankrendszer induló tőkehelyzete és sokkellenálló képessége nem tudott javulni az év végéhez képest. A Tőke Stressz Index is ezt igazolja vissza, szintje az év végéhez képest nem változott lényegesen. A stresszpályán a várható veszteségek némiképp csökkentek az előző stresszteszthez képest, ugyanakkor romlott a bankok jövedelemtermelő képessége is. Így két jelentős banknak van tőkeigénye a kétéves időhorizonton. A bankrendszeri 116 milliárd forintos összes tőkeigény jelentősnek számít, de az anyabankok folytatódó elkötelezettségével kezelhető mértékű.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

67

6.1. A stressztesztek alapján a bankrendszer likviditása kielégítő

69. ábra Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos likviditási többlet devizális megbontásban 25

%

%

25 20

15

15

10

10

5

5

0

0

–5

–5

–10

–10

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj.

20

Likviditási többlet összesen Likviditási többlet HUF Likviditási többlet FX Szabályozói limit

A bankok rövid távú likviditása döntően forintban áll rendelkezésre, annak szintje több, mint a szabályozói előírás duplája. A­30­napos­előre­tekintő­likviditási­többletek­szintje­ folyamatosan­ a­ mérlegfőösszeg-arányos­ 10­ százalékos­ szabályozói­limit­felett­volt­az­első­félévben.­A­többlet­azonban­ alapvetően­ forintban­ áll­ rendelkezésre.­ A­ devizalikviditási­ többlet­ csekély,­ és­ kismértékkel­ csökkent­ az­ első­ félévben,­ de­folyamatosan­pozitív­tartományban­van­(69.­ábra).

A rövid távú komplex likviditási stresszteszt a pénzügyi piaci zavarok, a betétkivonás és árfolyamsokk feltételezett egyidejű bekövetkezésének hatását méri.­ A­ háztartási­ és­ vállalatibetét-kivonásoknak,­ valamint­ a­ jegybankképes­ értékpapírok­árcsökkenésének­meghatározásakor­historikus­ adatok­alapján­számított­kockáztatott­érték­(ún.­VaR)­alapú­ stresszeket­ alkalmaztunk.­ A­ devizaárfolyam-sokk­ mértéke­ konzisztens­ a­ makro­ stresszpályánk­ adatával.­ A­ többi­ stresszmérték­ meghatározásánál­ a­ válságtapasztalatokat­ vettük­alapul­(7.­táblázat).

Forrás: MNB.

A bankok stressz utáni likviditási többlete is meghaladja a szabályozói minimumot, az azonban csak forinttartalékokból áll.­ A­ 30­ napos­ előre­ tekintő,­ stressz­ utáni­ likviditási­ többlet­az­első­félévben­az­elvárt­minimális­szint­felett­alakult.­Stressz­után­azonban­csak­forintlikviditás­marad,­sőt­–­ igaz­kismértékkel,­de­–­devizahiány­alakul­ki­(70.­ábra).­Ennek­ következtében­ egy­ elhúzódó­ stresszhelyzetben­ a­ swappiac­ súrlódásmentes­működése­elengedhetetlen.

7. táblázat A likviditási stresszteszt fő paraméterei Eszközoldali tételek Tétel

Forrásoldali tételek

Mérték (%)

Érintett devizák

Tétel

Mérték (%)

Érintett devizák

Bankközi­eszközök­ nemteljesítése

20

HUF

Háztartási­ betétkivonás

10

HUF/FX

Árfolyamsokk­a­ swapállományon

15

FX

Vállalati­betétkivonás

15

HUF/FX

Jegybankképes­ értékpapírok­ árfolyamvesztesége

10

HUF

Megjegyzés: Az előre tekintő lejárati rés nem tartalmaz banki alkalmazkodást, így alapvetően azt fejezi ki, hogy a lejáró bankközi és külföldi források 100 százalékban nem kerülnek megújításra.

Forrás: MNB.

68

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

LIKVIDITÁSI­ÉS­SZOLVENCIA­STRESSZTESZTEK

70. ábra Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos stressz likviditási többlet devizális megbontásban 20

%

%

20

15

15

10

10

5

5

0

0 –5 –10

–15

–15

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj.

–5 –10

A Likviditási Stressz Index a növekedés ellenére alacsony értéket mutat. A­Likviditási­Stressz­Index­azt­mutatja,­hogy­a­ bankok­likviditási­puffere­milyen­mértékben­marad­el­a­mérlegfőösszeg-arányos­10­százalékos­szabályozói­limittől,­illetve­ hány­ banknál­ tapasztalunk­ elmaradást.­ A­ szabályozói­ limittől­ vett­ eltérés­ mértékét­ is­ figyelembe­ véve,­ majd­ súlyozva­ a­ bankok­ mérlegfőösszegével,­ az­ index­ értékére­ 10,7­százalékot­kapunk.­Ez­azt­jelenti,­hogy­a­stress­zfor­gatókönyv­bekövetkezése­esetén­a­bankrendszer­csak­elenyésző­ mértékben­ kerülne­ a­ szabályozói­ minimum­ alá.­ Kedvező,­ hogy­egyetlen­bank­sem­került­nulla­alá,­tehát­minden­bank­ likvid­maradna­stresszhelyzetben­is­(71.­ábra).

Likviditási többlet összesen Likviditási többlet HUF Likviditási többlet FX Szabályozói limit

Forrás: MNB.

71. ábra A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán Mrd Ft

%

2009. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2010. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov.

2013. jan. márc. máj.

2000 1600 1200 800 400 0 –400 –800 –1200 –1600 –2000 –2400

75 60 45 30 15 0 –15 –30 –45 –60 –75 –90

Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb skála) Megjegyzés: A mutató a 10 százalékos szabályozói limithez viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege.

Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén.

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

69

6.2. Egyes bankok gyengébb induló tőkepozíciója miatt a stresszpályán emelkedő tőkeszükséglet jelentkezik 72. ábra A GDP növekedési üteme az egyes forgatókönyvekben (előző év azonos időszakához képest)

4 %

% 4 2

0

0

–2

–2

–4

–4

–6

–6

–8

–8

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2015. I. n.év II. n.év

2

GDP-növekedés – alappálya GDP-növekedés – stresszpálya Forrás: MNB.

73. ábra Hitelezési veszteség aránya a stresszpályán a vállalati portfólióra 4,0 %

% 4,0

0,5

0,0

0,0

2015. II. n.év

1,0

0,5 2014. II. n.év

1,5

1,0

2013. II. n.év

1,5

2012. II. n.év

2,0

2011. II. n.év

2,5

2,0

2010. II. n.év

2,5

2009. II. n.év

3,0

2008. II. n.év

3,5

3,0

2007. II. n.év

3,5

Állományarányos éves új értékvesztés – tény Hitelezési veszteség – előrejelzés Pótlólagos veszteség a már nem teljesítő portfólión – előrejelzés Forrás: MNB.

70

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Stresszpályáján jelentős gazdasági visszaeséssel, árfolyamés kamatsokkal, valamint a nemteljesítő hitelek fedezettségének megemelésével számoltunk. Az­aktuális­makrogazdasági­ alappálya­ megegyezik­ a­ szeptemberi­ inflációs­ jelentésben­publikált­előrejelzéssel.­Míg­az­alappályán­a­legvalószínűbb­forgatókönyvet­vázoljuk­fel,­addig­a­stressz­for­gatókönyvben­egy­kis­valószínűségű,­igen­súlyos,­de­nem­elképzelhetetlen­ eseménysorozat­ következményeit­ vizsgáljuk­ a­ következő­ két­ évre.­ A­ mostani­ stressztesztben­ az­ eddigiekhez­ hasonlóan­ szakértői­ alapon­ határoztuk­ meg­ a­ stresszmértéket.­ A­ gazdasági­ növekedés­ a­ két­ év­ alatt­ 4,3­ százalékponttal­marad­el­az­alappályától­(72.­ábra).­Eközben­ a­forint­árfolyama­az­euróval­szemben­a­vizsgált­időhorizont­ kezdetén­azonnal­leértékelődik­15­százalékkal,­és­ez­az­eltérés­fennmarad­mindkét­évben.­A­kamatszint,­azaz­a­belső­és­ külső­finanszírozási­költség­is­megemelkedik­300­bázisponttal­ a­ sokk­ hatásaként,­ ugyancsak­ a­ teljes­ időszakban.­ Az­ erősödő­kockázatok­és­a­romló­növekedési­kilátások­hatására­a­vállalatok­csökkentik­a­foglalkoztatottak­létszámát,­így­a­ háztartások­jövedelmi­pozíciója­tartósan­romlik.­Végül­azzal­ számolunk,­hogy­a­bankok­a­nemteljesítő­hiteleken­további­ értékvesztést­ számolnak­ el,­ növelve­ ezzel­ azok­ fedezettségét.

Az elmúlt másfél évben tapasztalt gyenge jövedelmezőség fennmaradásával számoltunk.­A­jövedelmezőség­előrejelzéséhez­ a­ korábbi­ jelentéseinkben­ bemutatott­ ökonometriai­ modellt­ használtuk.­ Így­ stresszpályán­ banktól­ függően­ a­ hitelezési­veszteségek­előtti­jövedelem­az­elmúlt­3­év­átlagának­40-80­százalékát­teszi­ki.­A­tranzakciós­illetéknél­az­ügyfelekre­történő­teljes­áthárítást­feltételeztük,­ugyanakkor­az­ egyszeri­pótlólagos­befizetés­teljes­egészében­terheli­a­bankrendszer­jövedelmezőségét.

A stresszpályán jelentős, de a korábbiaknál kisebb értékvesztés-szükségletet várunk a hitelportfólió romlása miatt.

Az­ értékvesztés-szükséglet­ két­ forrásból­ ered:­ az­ újonnan­ nemteljesítővé­váló­hitelek­várható­veszteségéből­és­a­pótlólagos­ értékvesztési­ igényből­ a­ már­ fennálló­ nemteljesítő­ portfólión.­A­javuló­alappálya­miatt­a­stresszpálya­is­jobb­a­ fél­évvel­ezelőttinél,­ami­mind­a­háztartásoknál,­mind­a­vállalatoknál­ csökkentette­ a­ nemteljesítés­ kockázatát.­ Az­ állományarányos­értékvesztés­így­elmarad­a­historikus­csúcsoktól.­ Mindkét­ szektor­ esetében­ magas,­ 2,5­ és­ 3­ százalék­

LIKVIDITÁSI­ÉS­SZOLVENCIA­STRESSZTESZTEK

74. ábra Hitelezési veszteség aránya a stresszpályán a háztartási portfólióra 6

%

%

6

1

0

0

2015. II. n.év

1 2014. II. n.év

2

2013. II. n.év

2

2012. II. n.év

3

2011. II. n.év

3

2010. II. n.év

4

2009. II. n.év

4

2008. II. n.év

5

2007. II. n.év

5

Állományarányos éves új értékvesztés A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Hitelezési veszteség – előrejelzés Pótlólagos veszteség a már nem teljesítő portfólión – előrejelzés Forrás: MNB.

közötti­értékkel­számolunk­stresszpályán­(73.­ábra,­74.­ábra).­ A­hitelezési­veszteség­értéke­nominálisan­elmarad­a­fél­évvel­ ezelőtti­ stressztesztünkhöz­ képest,­ amit­ a­ javuló­ nemtel­jesítési­valószínűség­(PD)­mellett­a­folyamatosan­szűkülő­teljesítő­ portfólió­ miatt­ mérséklődő­ nemteljesítéskori­ kitettség­ (EAD)­is­csökkent.

Stresszpályán az állampapír-piaci hozamemelkedés jelentős negatív hatással lenne a jövedelmezőségre, amit csak részben ellensúlyoz a nyitott árfolyam-pozíción elért nyereség. A­piaci­stresszteszt­keretében­a­kamat-­és­árfolyamsokknak­a­piaci­kitettségek­azonnali­átértékelődésén­keresztüli­hatását­vizsgáljuk.­A­kamat-­és­árfolyamsokk­esetében­is­ az­alap-­és­a­stresszpálya­közötti­átlagos­eltérést­tekintettük­ a­sokk­mértékének.­A­kapott­eredményhatást­az­előrejelzési­ horizont­két­évére­egyenletesen­osztottuk­el.­A­hozamgörbe­ 300­ bázispontos­ párhuzamos­ felfele­ tolódása­ 90­ milliárd­ forintos­ veszteséget­ eredményez­ bankrendszeri­ szinten,­ főként­az­állampapír-portfólió­átértékelődése­miatt.­Az­árfolyam­ a­ stressz-szcenárióban­ 15­ százalékkal­ értékelődik­ le,­ ami­ minden­ más­ tényező­ változatlansága­ esetén­ (itt­ nem­ számolva­a­hitelportfólió­romlása­miatti­nagyobb­értékvesztéssel)­ nagyjából­ 69­ milliárd­ forinttal­ növeli­ a­ túlsúlyban­ lévő,­ devizatöbblettel­ rendelkező­ bankok­ körének­ eredményét,­és­összességében­2­milliárd­forinttal­csökkenti­a­forinttöbblettel­rendelkező­bankokét­a­teljes­nyitott­devizapozíción­keresztül­(8.­táblázat).

Alappályán gyakorlatilag minden bank képes teljesíteni a 8 százalékos szabályozói előírást.­A­hazai­bankok­anyabankjai­ továbbra­ is­ jelentős­ tőkeinjekciókat­ hajtanak­ végre­ itteni­ leányaiknál.­ A­ 2012-es­ veszteségeket­ részben­ pótolták.­ A­ tőkehelyzetet­emellett­javította­a­hazai­bankok­hitelállományának­ csökkenése.­ A­ viszonylag­ kedvező­ kiinduló­ állapot­ mellett­ a­ bankokat­ segíti,­ hogy­ a­ javuló­ makrokörnyezet­

8. táblázat A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, kétéves időhorizonton A bankrendszer főbb veszteségei kétéves horizonton (Mrd Ft) Alappálya

Stresszpálya

390

745

Hitelezési­veszteség­a­vállalati­portfólió­újonnan­bedőlő­hitelein

187

282

Hitelezési­veszteség­a­lakossági­portfólió­újonnan­bedőlő­hitelein

203

315

Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági portfólión

Pótlólagos­veszeség­a­már­nem­teljesítő­vállalati­és­lakossági­portfólión Hitelezési­veszteség­az­önkormányzati­portfólión

147 4

A­nyitott­pozíció­árfolyamkockázata

–67

Kamatkockázat Bankadó Az­árfolyamgát­kamatköltségei

9 90

234

234

27

41

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

71

MAGYAR NEMZETI BANK

9. táblázat A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkemegfelelési ráta mellett Alappálya

Stresszpálya

Első év Második Első év Második vége év vége vége év vége Tőkehiányos­bankok­ tőkeigénye­(Mrd­Ft)

0

1

33

116

Tőketöbblettel­rendelkező­ bankok­tőkepuffere­ (Mrd­Ft)

1386

1594

1104

1108

A bankrendszer tőkepuffere (Mrd Ft)

1386

1593

1071

992

Forrás: MNB.

75. ábra A Tőke Stressz Index 1200

%

Mrd Ft

40 30

600

20

300

10

0

0

–300

–10

2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

900

Tőkepuffer szabályozói követelmény felett Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőke Stressz Index (jobb skála) Forrás: MNB.

76. ábra A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása % 40 36 32 28 24 20 16 12 8 Minimális szabályozói tőkeszint 4 0 Első Második év vége év vége Alappálya

Első Második év vége év vége Stresszpálya

% 40 36 32 28 24 20 16 12 8 4 0

A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója Megjegyzés: Függőleges vonal: 10—90 százalékos tartomány; téglalap: 25—75 százalékos tartomány.

Forrás: MNB.

72

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

csökkenti­a­várható­veszteségeket.­Ezek­ellen­hat,­hogy­előrejelzésünk­ szerint­ továbbra­ is­ gyenge­ lesz­ a­ bankrendszer­ jövedelemtermelő­ képessége.­ Ezen­ hatások­ összességének­ eredményeként­ az­ alappályán­ egyetlen­ banknak­ van­ minimális­tőkeszükséglete­a­második­évben­(9.­táblázat).

Stresszhelyzetben ugyanakkor elsősorban a romló jövedelmezőségi kilátások miatt jelentősen nő a tőkeigény. A stresszperiódus­ első­ évében­ két­ banknak­ lenne­ szüksége­ tőkebevonásra­ ahhoz,­ hogy­ teljesítse­ a­ szabályozói­ minimumelvárást.­ Tartós­ stressz­ eredményeként­ a­ bevonandó­ tőke­ 116­ milliárd­ forintra­ rúgna­ (9.­ táblázat).­ Figyelembe­ véve­ az­ anyabankok­ eddig­ mutatott­ elkötelezettségét,­ ez­ a­ tőkeigény­kezelhető­mértékűnek­tekinthető.­Bár­a­folyamatosan­megjelenő­tőkeszükségletek­hosszú­távon­csökkenthetik­az­anyabankok­elkötelezettségét.­A­növekvő­tőkeigény­és­ a­jelentősebb­bankok­tőkehiánya­miatt­a­Tőke­Stressz­Index­ értéke­továbbra­is­viszonylag­magas,­bár­az­első­negyedévhez­képest­csökkent­(75.­ábra).­A­csökkenést­egy­bank­tavaszi­tőkeemelése­eredményezte.­ Bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az aggregált mutató jelentős aszimmetriát takar.­ A­ bankrendszer­ tőkemeg­felelési­ mutatója­ kedvező:­ alappályán­ a­ két­ év­ végére­ megközelíti­ a­ 19­ százalékot­ (feltételezve,­ hogy­ nincs­ osztalékfizetés),­ míg­ a­ stresszpályán­ meghaladja­ a­ 14­ százalékot­ (76.­ábra).­Ez­a­látszólag­kedvező­mutató­azonban­számottevő­ aszimmetriát­ takar­ el:­ az­ egyedi­ intézmények­ tőke­megfelelési­ mutatói­ széles­ tartományban­ szóródnak­ a­ kétéves­ stressz­végére.­Ráadásul­a­gyengén­teljesítők­között­két­nagy­ intézmény­ is­ jelen­ van,­ amelyeknek­ jelentős­ tőkeigényük­ jelentkezik­a­második­év­végére.

2005. jan.

2005. jún.

2005. dec.

2006. jún.

2006. dec.

2007. jún.

2007. dec.

2008. máj.

2008. nov.

2009. máj.

2009. nov.

2010. máj.

2010. nov.

2011. máj.

2011. okt.

2012. ápr.

2012. okt.

2013. ápr.

2013. okt.

2005. jan.

2005. jún.

2005. nov.

2006. jún.

2006. dec.

2007. máj.

2007. szept.

2008. febr.

2008. jún.

2008. nov.

2009. ápr.

2009. szept.

2010. febr.

2010. aug.

2011. febr.

2011. júl.

2011. nov.

2012. ápr.

2012. aug.

2013. jan.

2013. máj.

2013. okt.

1. ábra Főbb kockázati indexek alakulása

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Bázispont

14 12 10 8 6 4 2 0 –2 –4 –6

Bázispont

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

JPM EMBI Global JPM Maggie BBB JPM Maggie A

Forrás: Datastream.

2005. jan.

2005. jún.

2005. nov.

2006. ápr.

2006. szept.

2007. febr.

2007. júl.

2007. dec.

2008. máj.

2008. okt.

2009. márc.

2009. aug.

2010. jan.

2010. jún.

2010. nov.

2011. ápr.

2011. szept.

2012. febr.

2012. júl.

2012. dec.

2013. máj.

2013. okt.

Melléklet: Makroprudenciális indikátorok

1. KOCKÁZATI ÉTVÁGY

2. ábra A főbb piacok implikált volatilitása 270 240 210 180 150 120 90 60 30 0

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

MOVE-Index VIX-Index (jobb skála)

Forrás: Bloomberg.

3. ábra Dresdner Kleinwort indikátor

14 12 10 8 6 4 2 0 –2 –4 –6

ARPI2 ARPI2 (trend)

Forrás: DrKW.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

73

MAGYAR NEMZETI BANK

2. KÜLSŐ EGYENSÚLY ÉS SEBEZHETŐSÉG 4. ábra Az egyes szektorok GDP-arányos finanszírozási igénye és a külső egyensúly

5. ábra A GDP-arányos külső finanszírozási igény és a finanszírozás szerkezete

% 8 8 % 6 6 4 4 2 2 0 0 –2 –2 –4 –4 –6 –6 –8 –8 –10 –10 –12 –12 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

20 % 15 10 5 0 –5 –10 –15

2004. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

Államháztartás Háztartások Vállalatok és „hiba” Külső finanszírozási képesség

Adóssággeneráló finanszírozás Adósságot nem generáló finanszírozás Pénzügyi derivatívák Külső finanszírozási igény

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

6. ábra GDP-arányos nettó külső adósság

7. ábra Az egyes szektorok GDP-arányos nyitott árfolyampozíciója

%

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Államháztartás Vállalat Hitelintézet Nettó külső adósság Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

%

2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

%

2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010 II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

74

% 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

Háztartások Vállalat Államháztartás Külföld Nettó külső adósság Forrás: MNB.

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

8 7 6 5 4 3 2 1 0

1997. II. n.év IV. n.év 1998. II. n.év IV. n.év 1999. II. n.év IV. n.év 2000. II. n.év IV. n.év 2001. II. n.év IV. n.év 2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év 1995. II. n.év IV. n.év 1996. II. n.év IV. n.év 1997. II. n.év IV. n.év 1998. II. n.év IV. n.év 1999. II. n.év IV. n.év 2000. II. n.év IV. n.év 2001. II. n.év IV. n.év 2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

32 28 24 20 16 12 8 4 0 –4 –8 –12 –16 –20 –24

% %

Fogyasztási kiadások Bruttó állóeszközfelhalmozás Teljes GDP Export Import

18 % 16 14 12 10 8 6 4 2 0 –2 –4

%

%

2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

8. ábra A GDP és komponenseinek változása

(az előző év azonos időszakához képest)

32 28 24 20 16 12 8 4 0 –4 –8 –12 –16 –20 –24

% 94 92 90 88 86 84 82 80 78 76 74 72

Beruházás Nettó pénzügyi megtakarítás Fogyasztás (jobb skála)

Forrás: KSH, MNB. 1999. II. n.év IV. n.év 2000. II. n.év IV. n.év 2001. II. n.év IV. n.év 2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

1996. II. n.év IV. n.év 1997. II. n.év IV. n.év 1998. II. n.év IV. n.év 1999. II. n.év IV. n.év 2000. II. n.év IV. n.év 2001. II. n.év IV. n.év 2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

MELLÉKLET:­MAKROPRUDENCIÁLIS­INDIKÁTOROK

3. A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE 9. ábra A foglalkoztatottsági ráta és a nettó reálkeresetek alakulása

(az előző év azonos időszakához képest) 18 % 16 14 12 10 8 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 %

Forrás: KSH. Forrás: KSH.

10. ábra Lakossági felhasználás a rendelkezésre álló jövedelem arányában 11. ábra A versenyszektor vállalati reál-ULC változása

15 % 10 5 0 –5 –10 –15

52,0 51,5 51,0 50,5 50,0 49,5 49,0 48,5 48,0 47,5 47,0 46,5 46,0 45,5

Nettó reálbérek Foglalkoztatottsági ráta (jobb skála)

(az előző év azonos időszakához képest)

% 15 10 5 0 –5 –10 –15

Feldolgozóipar Piaci szolgáltatások Versenyszféra

Forrás: KSH, MNB.

12. ábra Ágazati csődráták

8 7 6 5 4 3 2 1 0

Mezőgazdaság, bányászat Feldolgozóipar Építőipar Ingatlanügyletek Egyéb szolgáltatások Összesen

Forrás: Opten, MNB, KSH.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

75

MAGYAR NEMZETI BANK

4. MONETÁRIS ÉS PÉNZÜGYI KONDÍCIÓK 13. ábra A magyar állam hosszú távú nemfizetési kockázata és forwardfelára 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

(LIBOR- és BUBOR-fixing) 14 % 12 10 8 6 4 2 0

Euro Dollár Forint Svájci frank

5 év múlvai 5 éves hozamfelár 5 éves CDS-felár

Forrás: Datastream, Reuters.

Forrás: Reuters.

15. ábra Forint/euro, forint/dollár és forint/svájci frank árfolyam változása 2006. január 2-hoz képest

16. ábra Forint/euro árfolyam volatilitása

70 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40

Forint/svájci frank árfolyam Forint/euro árfolyam Forint/dollár árfolyam

60 %

% 60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

2006. jan.

2006. máj.

2006. okt.

2007. máj.

2007. okt.

2008. márc.

2008. aug.

2009. jan.

2009. máj.

2009. okt.

2010. febr.

2010. jún.

2010. dec.

2011. ápr.

2011. aug.

2011. dec.

2012. máj.

2012. szept.

2013. jan.

2013. jún.

2013. okt.

%

2006. jan.

2006. ápr.

2006. aug.

2006. dec.

2007. márc.

2007. júl.

2007. nov.

2008. márc.

2008. jún.

2008. okt.

2009. febr.

2009. jún.

2009. szept.

2010. jan.

2010. máj.

2010. aug.

2010. dec.

2011. ápr.

2011. aug.

2011. nov.

2012. márc.

2012. júl.

2012. nov.

2013. febr.

2013. jún.

2013. okt.

70 % 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40

Implikált volatilitás Visszatekintő volatilitás

Forrás: Reuters.

Forrás: Reuters, MNB.

17. ábra Új vállalati hitelek kamatfelára

18. ábra Új háztartási forinthitelek kamatfelára

(BUBOR, illetve EURIBOR felett, 3 havi mozgó átlag)

(3 hónapos BUBOR-kamat felett)

1 M euro alatti forinthitelek 1 M euro alatti eurohitelek 1 M euro fölötti forinthitelek 1 M euro fölötti eurohitelek

Forrás: MNB, EURIBOR.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

30

Százalékpont

Százalékpont

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

2005. jan ápr. júl. okt.

2006. jan. ápr. júl. okt.

2007. jan. ápr. júl. okt.

2008. jan. ápr. júl. okt.

2009. jan. ápr. júl. okt.

2010. jan. ápr. júl. okt.

2011. jan. ápr. júl. okt.

2012. jan. ápr. júl. okt.

2013. jan. ápr. júl.

Bázispont 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2007. jan ápr. júl. okt.

2008. jan. ápr. júl. okt.

2009. jan. ápr. júl. okt.

2010. jan. ápr. júl. okt.

2011. jan. ápr. júl. okt.

2012. jan. ápr. júl. okt.

2013. jan. ápr. júl.

450 Bázispont 400 350 300 250 200 150 100 50 0

76

% 14 12 10 8 6 4 2 0

2005. jan.

2005. jún.

2005. nov.

2006. ápr.

2006. szept.

2007. febr.

2007. júl.

2007. nov.

2008. febr.

2008. jún.

2008. szept.

2009. febr.

2009. jún.

2009 .nov.

2010.ápr.

2010.aug.

2011.jan.

2011.jún.

2011.okt.

2012.márc.

2012.aug.

2012.dec.

2013.máj.

2013.okt.

Bázispont

2006. jan.

2006. ápr.

2006. aug.

2006. dec.

2007. máj.

2007. szept.

2008. jan.

2008. máj.

2008. szept.

2009. jan.

2009. ápr.

2009. aug.

2009. dec.

2010. ápr.

2010. aug.

2010. nov.

2011. márc.

2011. júl.

2011. nov.

2012. márc.

2012. jún.

2012. okt.

2013. febr.

2013. jún.

2013. okt.

750 Bázispont 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

14. ábra Három hónapos euro, dollár, svájci frank és forint pénzpiaci kamatlábak

Lakáshitel Személyi hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Forrás: MNB.

2005. febr.

2005. jún.

2005. okt.

2006. febr.

2006. jún.

2006. okt.

2007. febr.

2007. jún.

2007. okt.

2008. febr.

2008. jún.

2008. okt.

2009. febr.

2009. jún.

2009. okt.

2010. febr.

2010. jún.

2010. okt.

2011. febr.

2011. jún.

2011. okt.

2012. febr.

2012. jún.

2012. okt.

2013. febr.

2013. jún.

2013. okt.

250

200 200

150 150

100 100

50 50

0 0

20. ábra Az állampapír-indexeken és a pénzpiacon realizált évesített hozamok alakulása

40 % %

RMAX index 1 hetes BUBOR MAX index

Forrás: ÁKK, MNB, portfolio.hu.

40

30 30

20 20

10 10

0 0

–10 –10

–20

–20

2006. febr.

2006. jún.

2006. okt.

2007. febr.

2007. jún.

2007. okt.

2008. febr.

2008. jún.

2008. okt.

2009. febr.

2009. jún.

2009. okt.

2010. febr.

2010. jún.

2010. okt.

2011. febr.

2011. jún.

2011. okt.

2012. febr.

2012. jún.

2012. okt.

2013. febr.

2013. jún.

2013. okt.

250

2000. II. I. n.év 2001. I. n.év III. n.év 2002. I. n.év III. n.év 2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év III. n.év 2013. I. n.év

MELLÉKLET:­MAKROPRUDENCIÁLIS­INDIKÁTOROK

19. ábra Lakásárak alakulása

(2000 = 100)

FHB lakásárindex (nominál) FHB lakásárindex (reál)

Forrás: FHB.

5. ESZKÖZÁRAK

21. ábra Főbb magyar és kelet-európai tőzsdeindexek éves hozamának alakulása

160 % 140 120 100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80

% 160 140 120 100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80

BUMIX CETOP BUX

Forrás: BÉT/BSE, portfolio.hu.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

77

MAGYAR NEMZETI BANK

6. PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER KOCKÁZATAINAK MUTATÓI 22. ábra A nem pénzügyi vállalati szektor GDP-arányos eladósodottsága

9000 Mrd Ft 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

USD CHF EUR HUF Devizahitelek aránya (jobb skála)

Külföldről felvett hitelek Belföldről felvett hitelek Devizahitelek Hitelek eurozóna Forrás: MNB, Eurostat.

Forrás: MNB.

24. ábra A belföldi bankok által a vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme

25. ábra A nem pénzügyi vállalatok nettó belföldi banki hitelfelvételének negyedéves alakulása

35 % 30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15 –20

400 Mrd Ft 300 200 100 0 –100 –200

Mrd Ft 400 300 200 100 0 –100 –200

2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

2001. jan. júl.

2002. jan. júl.

2003. jan. júl.

2004. jan. júl.

2005. jan. júl.

2006. jan. júl.

2007. jan. júl.

2008. jan. júl.

2009. jan. júl.

2010. jan. júl.

2011. jan. júl.

2012. jan. júl.

2013. jan. júl.

% 35 30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15 –20

Hitelek éves növekedési üteme Hitelek árfolyamszűrt éves növekedési üteme Árfolyam hatása az éves nominális növekedési ütemre

Rövid lejáratú Hosszú lejáratú Összesen

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

26. ábra A vállalatok portfólióminőségének fontosabb mutatói

27. ábra A bankrendszer vállalatihitel-állományának értékvesztéssel való fedezettsége ágazatonként

90 napnál régebben lejárt hitelek aránya az összes hitelhez Vállalatok hitelei után elszámolt értékvesztés eredményrontó hatása a vállalatok összes hiteléhez (jobb skála) Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

25 %

% 25

5

0

0

Mezőgazdaság (4%)

Forrás: MNB.

Feldolgozóipar (16%)

Építőipar (7%)

Kereskedelem, javítás (14%)

Szálláshely, vendéglátás (3%)

Szállítás, raktározás, posta, távközlés (5%)

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (31%)

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

5 2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

10

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

10

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

15

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

15

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

20

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

20

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

% 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

22 % 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

78

% 66 62 58 54 50 46 42 38 34 30

2003. jan. júl.

2004. jan. júl.

2005. jan. júl.

2006. jan. júl.

2007. jan. júl.

2008. jan. júl.

2009. jan. júl.

2010. jan. júl.

2011. jan. júl.

2012. jan. júl.

2013. jan. júl.

% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2001. II. n.év IV. n.év 2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

100 % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

23. ábra A nem pénzügyi vállalati szektor belföldi banki hiteleinek denominációs szerkezete

Nem pénzügyi vállalatok összesen

8000

7000 70

6000

60

5000

50

4000

40

3000

30

2000

20

1000

10

0

0

2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év Pénzügyi köt./ pénzügyi vagyon Pénzügyi köt./pénzügyi vagyon – Eurozóna Háztartások hitelei/GDP Háztartások hitelei/GDP – Eurozóna

Mrd Ft

Devizahitelek Forinthitelek Devizahitelek aránya (jobb skála)

Forrás: MNB.

%

2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

70 % 60 50 40 30 20 10 0

% 70 60 50 40 30 20 10 0

Forrás: MNB, EKB. Forrás: MNB.

30. ábra Háztartások bankrendszeri hiteleinek éves növekedési üteme 31. ábra Háztartások negyedéves nettó hiteltranzakciói, főbb termék és devizális megbontásban

80 % 70 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20

(árfolyamszűrt)

% 80 70 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20

80 500 400 300 200 100 0 –100 –200 –300 –400 –500 –600 –700 –800 –900

2002. II. n.év IV. n.év 2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

28. ábra A háztartások eladósodottsági mutatói nemzetközi összehasonlításban

Hitelek éves növekedési üteme (árfolyamszűrt) Hitelek éves növekedési üteme (nominális)

12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

2005. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

MELLÉKLET:­MAKROPRUDENCIÁLIS­INDIKÁTOROK

29. ábra A háztartások törlesztési terhe 14 % 12 10 8 6 4 2 0 % 14 12 10 8 6 4 2 0

Tőketörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem Kamattörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem

Mrd Ft Mrd Ft

Mrd Ft 500 400 300 200 100 0 –100 –200 –300 –400 –500 –600 –700 –800 –900

Fogyasztási és egyéb deviza Lakás deviza Fogyasztási és egyéb forint Lakás forint Nettó hitelfelvétel

Forrás: MNB. Forrás: MNB.

32. ábra Háztartások hiteleinek denominációs szerkezete 33. ábra Háztartások hiteleinek fedezettség szerinti megbontása

%

72 70 68 66 64 62 60 58 56 54 52 50 48

Jelzálog-fedezetű Gépjármű-fedezetű Fedezet nélkül Jelzáloghitelek aránya (jobb skála)

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

79

MAGYAR NEMZETI BANK

34. ábra A háztartások új folyósítású bankrendszeri lakáshiteleinek LTV szerinti megbontása 100

Százalék

35. ábra A háztartások bankrendszeri hiteleinek portfólióminőségi mutatói Százalék

100 80

60

60

40

40

20

20

0

0

% 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2003. II. n.év IV. n.év 2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

80

22 % 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

70% < LTV 50% < LTV < 70% 30% < LTV < 50% 0% < LTV < 30%

90 napnál régebben lejárt hitelek aránya az összes hitelhez Háztartások hitelei után elszámolt értékvesztés eredményrontó hatása a háztartások összes hiteléhez (jobb skála)

Deviza lakáshitel

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Személyi és áruhitel

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 –500 –1000

Mrd Ft

Folyószámla, Gépjárműhitelkártya hitel

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

38. ábra A bankrendszer árfolyam-kockázati kitettsége

39. ábra A bankrendszer 90 napos átárazási rése

20

%

%

20

10

10

0

0

–10

–10

–20 –30 –40

–40

–50

Forinttöbblettel rendelkező Devizatöbblettel rendelkező bankok bankok

10

%

%

10

5

5

0

0

–20

–5

–5

–30

–10

–10

–50

–15

Nem korrigált

2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

Látraszóló betétekkel korrigált

HUF

Teljes nyitott pozíció aránya a saját tőkéhez 2007. dec.

2008. dec.

2009. dec.

2010. dec.

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 –500 –1000

Mérleg szerinti nyitott pozíció Teljes nyitott pozíció Külföldiek nettó swapállománya Swappal korrigált mérleg szerinti állomány

Állomány Értékvesztés/állomány (jobb skála)

80

Mrd Ft

2004.j an.

2004. jún.

2004. nov.

2005. máj.

2005. okt.

2006. márc.

2006. aug.

2007. febr.

2007. júl.

2007. dec.

2008. jún.

2008. nov.

2009. ápr.

2009. okt.

2010. márc.

2010. aug.

2011. febr.

2011. júl.

2011. dec.

2012. jún.

2012. nov.

2013. ápr.

2013. okt.

Forint lakáshitel

% 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

2012. II. n.év 2012. III. n.év 2012. IV. n.év 2013. I. n.év 2013. II. n.év

2012. II. n.év 2012. III. n.év 2012. IV. n.év 2013. I. n.év 2013. II. n.év

3000 Mrd Ft 2750 2500 2250 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0

2012. II. n.év 2012. III. n.év 2012. IV. n.év 2013. I. n.év 2013. II. n.év

37. ábra A hazai bankrendszer deviza nyitott pozíciója

2012. II. n.év 2012. III. n.év 2012. IV. n.év 2013. I. n.év 2013. II. n.év

36. ábra Háztartások bankrendszeri hiteleinek értékvesztéssel való fedezettsége

2012. II. n.év 2012. III. n.év 2012. IV. n.év 2013. I. n.év 2013. II. n.év

Forrás: MNB.

2012. II. n.év 2012. III. n.év 2012. IV. n.év 2013. I. n.év 2013. II. n.év

Forrás: MNB.

2007. dec.

2008. dec.

2009. dec.

2010. dec.

Forrás: MNB.

Nem korrigált

Látraszóló betétekkel korrigált

EUR 2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

Nem korrigált

Nem korrigált

USD

CHF

–15

MELLÉKLET:­MAKROPRUDENCIÁLIS­INDIKÁTOROK

2 % 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 –8 –9 –10 –11 –12

%

HUF 2007. dec.

2008. dec.

2009. dec.

2010. dec.

EUR 2011. dec.

2012. dec.

2013. jún.

USD

CHF

2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 –8 –9 –10 –11 –12

41. ábra Aggregált likviditási mutató (exponenciális mozgó átlag) 1,0 0,5 0,0 –0,5 –1,0 –1,5 –2,0 –2,5 –3,0 –3,5

1,0 0,5 0,0 –0,5 –1,0 –1,5 –2,0 –2,5 –3,0 –3,5

2005. jan.

2005. jún.

2005. nov.

2006. ápr.

2006. okt.

2007. márc.

2007. aug.

2008. jan.

2008. júl.

2008. dec.

2009. máj.

2009. okt.

2010. ápr.

2010. szept.

2011. febr.

2011. júl.

2012. jan.

2012. jún.

2012. nov.

2013. máj.

2013. okt.

40. ábra A kamatkockázati stresszteszt alapján várható maximális veszteség a saját tőke arányában

Aggregált likviditási mutató (exponenciális mozgó átlag)

Forrás: MNB.

Forrás: MNB, KELER, Reuters, DrKW.

42. ábra Aggregált likviditási részindexek

43. ábra A legfontosabb hazai pénzügyi piacok bid-ask szpred mutatója

(exponenciális mozgó átlagok)

5 0 –5 –10 –15 –20 –25

5 0 –5 –10 –15 –20 –25

2007. jún.

2007. okt.

2008. márc.

2008. aug.

2009. jan.

2009. máj.

2009. okt.

2010. márc.

2010. aug.

2010. dec.

2011. máj.

2011. okt.

2012. márc.

2012. júl.

2012. dec.

2013. máj.

2013. okt.

2013. okt.

2013. ápr.

2012. nov.

2012. jún.

2011. dec.

2011. júl.

2011. jan.

2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12 2010. aug.

2010. márc.

2009. ápr.

2008. okt.

2008. máj.

2007. nov.

2007. jún.

2007. jan.

2009. szept.

(exponenciális mozgó átlagok) 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12

Aggregált bid-ask szpred mutató Aggregált árhatásmutató Aggregált ügyletkötések száma mutató Aggregált átlagos ügyletméret-mutató

Egynapos HUF FX-swappiac Fedezetlen bankközi forintpiac Forint államkötvénypiac Forint/euro spotpiac

Forrás: MNB, KELER, Reuters, DrKW.

Forrás: MNB, KELER, Reuters, DrKW.

44. ábra A bankrendszer ügyfélhitel/ügyfélbetét mutatója

45. ábra A bankrendszer likviditási mutatói %

Forrás: MNB.

170 165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110

50 % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

% 150 135 120 105 90 75 60 45 30 15 0

2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év

%

2006. jan. ápr. júl. okt.

2007. jan. ápr. júl. okt.

2008. jan. ápr. júl. okt.

2009. jan. ápr. júl. okt.

2010. jan. ápr. júl. okt.

2011. jan. ápr. júl. okt.

2012. jan. ápr. júl. okt.

2013. jan. ápr. júl.

170 165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110

Stabil forrás/illikvid eszköz (jobb skála) Likvid eszköz/mérlegfőösszeg Forint likvid eszköz/mérlegfőösszeg Finanszírozási rés Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

81

MAGYAR NEMZETI BANK

46. ábra A bankrendszer külföldi forrásai %

80 70 60 50 40 30 20

Külföldi – hosszú lejáratú források Külföldi – rövid lejáratú források Külföldi forrásokon belül a tulajdonosi források aránya (jobb skála) Külföldi források aránya az idegen forrásokhoz (jobb skála)

% 4,0

30

3,0

20

2,0

10

1,0

0

0,0

–10

–1,0

–20

–2,0

ROE Reál-ROE ROA (jobb skála)

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

48. ábra A bankok részesedése a mérlegfőösszegből a ROE-mutató függvényében

49. ábra A bankrendszer bruttó és nettó kamatozóeszköz-arányos kamatjövedelme

ROE, % 2006. dec.

2007. dec.

2008. dec.

2009. dec.

2010. dec.

2011. dec.

2012. jún.

2012. dec.

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Mrd Ft

% 3,5 3,4 3,3 3,2 3,1 3,0 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5

2009. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2010. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2011. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2012. febr. ápr. jún. aug. okt. dec.

2013. febr. ápr. jún.

>50

45−50

40−45

35−40

30−35

25−30

20−25

15−20

10−15

Mérlegfőösszeg, % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

5−10

0−5

−5−0

−10− −5

−15− −10

<−15

50 Mérlegfőösszeg, % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2013. jún.

12 havi kamatjövedelem Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála) Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála)

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

50. ábra A bankrendszer működési hatékonyságának mutatói

51. ábra A tőkemegfelelési (TMM) és az alapvető tőkemegfelelési (Tier1) mutató

%

58 56 54 52 50 48 46 44 42 40

Költség/átlagos mérlegfőösszeg Költség/működési eredmény (jobb skála)

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

16 % 14 12 10 8 6 4 2 0

% 16 14 12 10 8 6 4 2 0

2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év

%

2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

3,6 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8

82

40 %

2004. II. n.év IV. n.év 2005. II. n.év IV. n.év 2006. II. n.év IV. n.év 2007. II. n.év IV. n.év 2008. II. n.év IV. n.év 2009. II. n.év IV. n.év 2010. II. n.év IV. n.év 2011. II. n.év IV. n.év 2012. II. n.év IV. n.év 2013. II. n.év

Mrd Ft

2003. dec.

2004. dec.

2005. dec.

2006. dec.

2007. dec.

2008. márc. jún. szept. dec.

2009. márc. jún. szept. dec.

2010. márc. jún. szept. dec.

2011. márc. jún. szept. dec.

2012. márc. jún. szept. dec.

2013. márc. jún.

12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

47. ábra A bankrendszeri ROA, ROE és reál-ROE

Hitelezési kockázat Piaci kockázat Működési kockázat Szabad tőkepuffer Alapvető tőkemegfelelési mutató Forrás: MNB.

MELLÉKLET:­MAKROPRUDENCIÁLIS­INDIKÁTOROK

52. ábra A bankok részesedése a bankrendszeri mérlegfőösszegből a tőkemegfelelési mutató függvényében 70

Mérlegfőösszeg, %

Mérlegfőösszeg, %

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

<8

8–9

2008. dec.

2009. dec.

2010. dec.

9–10 10–12 12–14 Tőkemegfelelési mutató, % 2011. dec.

2012. jún.

2012. dec.

>14

0

2013. jún.

Forrás: MNB.

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

83

Jegyzetek a melléklethez Az­ ábrákon­ az­ év­ megjelölése­ (pl.­ 2008)­ az­ időszak­ véget­ 16. ábra: jelenti­(2008.­dec.­31.),­amennyiben­ez­másként­nincs­meg- Historikus­ volatilitás:­ a­ napi­ árfolyamváltozások­ feltételes­ (GARCH)­szórása. határozva.

Implikált­ volatilitás:­ 30­ napos­ ATM­ devizaopciós­ jegyzések1. ábra: A­ mutató­ emelkedése­ a­ kockázati­ étvágy­ csökkenését,­ a­ ből­származtatott­volatilitás. magasabb­érzékelt­kockázatot­tükrözi.

19. ábra: FHB­ lakásárindex,­ az­ index­ értéke­ a­ 2000-es­ év­ átlagával­ 2. ábra: VIX:­ S&P­ 500­ részvénypiaci­ index­ implikált­ volatilitása­ normálva.

(CBOE).

24. ábra: MOVE:­USA­állampapírok­implikált­volatilitása­(Merrill­Lynch). A­devizahitelek­2012.­június­hó­végi­árfolyamon,­a­forinthitelek­a­2002.­decemberi­állami­hitelkiváltással­korrigálva.

3. ábra: A­ mutató­ emelkedése­ a­ kockázati­ étvágy­ csökkenését,­ a­ 25. ábra: Devizahitelek­2000.­decemberi,­hó­végi­árfolyamon. magasabb­érzékelt­kockázatot­tükrözi.

37. ábra: 4. ábra: Államháztartás:­ SNA­ módszertan­ szerinti­ államháztartási­ A­ külföldiek­ nettó­ swapállományának­ növekedése­ forint­ melletti­spotlábbal­rendelkező­swapkötést­mutat.­A­hitelinhiány. tézetek­napi­operatív­devizapiaci­jelentéseiből,­a­hitelintézeVállalat­ és­ „hiba”:­ A­ vállalatok­ finanszírozási­ képessége­ tek­által­külföldiekkel­kötött­swapügyletek­alapján.­A­jelentési­ hibák­ és­ a­ nem­ szabványosított­ ügyletek­ miatt­ az­ adatmaradékelven­adódik,­ezért­a­hibát­is­tartalmazza. felülvizsgálatok­ utólag­ is­ jelentősen­ módosíthatják­ az­ időKülső­finanszírozási­igény:­Az­EU-csatlakozás­miatt­előreho- sort.­ Az­ idősor­ a­ külföldieknek­ a­ fióktelepekkel,­ a­ speciális­ zott­import­által­okozott­eltérések,­valamint­az­EU-csatlako- hitelintézetekkel­ és­ a­ szövetkezeti­ hitelintézetekkel­ kötött­ zás­ következtében­ megszűnő­ vámraktárak­ és­ a­ Gripen- swapügyleteit­ nem­ tartalmazza.­ A­ swapállomány­ a­ terminlábak­ aktuális­ árfolyamon­ átszámított­ értékeinek­ összegét­ beszerzések­importnövelő­hatásával­korrigált­adatok. jelenti.

10. ábra: A­ lakossági­ jövedelem­ MNB-becslés,­ ami­ a­ jövedelem­fel- 40. ábra: A­kamatkockázati­stresszteszt­azt­mutatja­meg,­hogy­szélsőhasz­nálás­alapján­készült. séges­kamatesemény­−­jelen­feltételezésben­a­hozamgörbe­ párhuzamos­felfele­tolódása­a­forint­esetében­500,­az­euro,­ 12. ábra: A­ jogi­ személyiségű­ társas­ vállalatokkal­ szemben­ indított­ az­amerikai­dollár­és­a­svájci­frank­esetében­200­bázisponttal­ felszámolási­eljárások­száma­az­eljárás­kihirdetésének­dátu- −­milyen­eredményhatással­jár.­A­számítások­során­átárazóma­ szerint,­ 4­ negyedévre­ kumulálva,­ az­ egy­ évvel­ korábbi,­ dási­ adatokat,­ illetve­ az­ azokból­ számított­ Macaulayműködő,­ jogi­ személyiségű­ társas­ vállalkozások­ számával­ durationt­használtuk. osztva.

41. ábra: Az­ aggregált­ likviditási­ mutató­ emelkedése­ a­ pénzügyi­ pia13. ábra: Az­ 5­ év­ múlvai­ 5­ éves­ forint­ forwardhozam­ felára­ az­ euro­ cok­likviditásának­növekedésére­utal. forwardhozamhoz­képest­(3­napos­mozgó­átlag),­valamint­az­ 5­éves­magyar­credit­default­swapár.

84

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

JEGYZETEK­A­MELLÉKLETHEZ

Átlagos­mérlegfőösszeg:­gördülő­12­havi­számtani­átlag 42. ábra: Az­ aggregált­ likviditási­ mutatóhoz­ hasonlóan­ a­ likviditási­ részindexek­ emelkedése­ a­ likviditás­ adott­ dimenziójának­ Átlagos­ saját­ tőke­ −­ eredmény:­ gördülő­ 12­ havi­ számtani­ átlag növekedésére­utal.

43. ábra: Az­ábrázolt­mutatók­emelkedése­a­bid-ask­szpred­szűkülésére,­vagyis­a­piac­feszességének­és­likviditásának­növekedésére­ utal.­ A­ HUF­ swappiacra­ vonatkozó­ likviditási­ index­ az­ egynapos­USD/HUF­és­EUR/HUF­szegmensek­adatait­tartalmazza,­beleértve­a­tom-next,­overnight­és­spot-next­ügyleteket­ is.­ Korábban­ a­ swappiac­ likviditási­ indexe­ a­ tom-next­ USD/HUF­ügyletekre­terjedt­ki.

44. ábra: Az­ügyfélhiteleknél­a­nem­pénzügyi­vállalati­hiteleket­és­kötvényeket,­a­háztartási­hiteleket,­a­pénzügyi­és­a­befektetési­ vállalkozások­ hiteleit­ és­ kötvényeit,­ a­ költségvetési­ és­ az­ önkormányzati­hiteleket,­önkormányzati­kötvényeket­vettük­ figyelembe.­ Ügyfélbetéteknél­ a­ nem­ pénzügyi­ vállalatok­ betéteit,­a­háztartási­betéteket,­a­pénzpiaci­alapok­betéteit,­ a­pénzügyi­és­a­befektetési­vállalkozások­betéteit,­a­költségvetési­és­az­önkormányzati­betéteket­vettük­figyelembe.­

Deflátor:­Előző­év­azonos­hó­=­100­CPI­(%) 48. ábra: Adózás­előtti­eredménnyel.

49. ábra: Aggregált­egyedi,­nem­konszolidált­adatok­alapján Kamatjövedelem:­ gördülő­ 12­ havi­ érték,­ a­ kamatbevétel­ és­ kamatkiadás­különbsége Bruttó­kamatozó­eszközök:­12­havi­számtani­átlag,­a­kihelyezés­teljes­összege Nettó­kamatozó­eszközök:­12­havi­számtani­átlag,­a­kihelyezés­értékvesztés-állományával­csökkentett­értéke 50. ábra: Költség:­gördülő­12­havi

45. ábra: A­ finanszírozási­ rés­ az­ árfolyamszűrt­ ügyfélhiteleknek­ és­ Működési­eredmény:­gördülő­12­havi ügyfélbetéteknek­az­árfolyamszűrt­ügyfélhitelek­állományra­ Átlagos­mérlegfőösszeg:­gördülő­12­havi­számtani­átlag vetített­aránya.

47. ábra: ROE:­ Adózás­ előtti­ eredmény/(átlagos­ saját­ tőke­ −­ eredmény)

51. ábra: Tőkemegfelelési­mutató­=­(kockázatok­fedezésére­figyelembe­vehető­szavatoló­tőke­/­tőkekövetelmény)­*­8­százalék­

ROA:­Adózás­előtti­eredmény/átlagos­mérlegfőösszeg

Alapvető­tőkemegfelelési­­mutató­=­(kockázatok­fedezésére­ figyelembe­ vehető­ alapvető­ tőke­ /­ tőkekövetelmény)­ * 8 százalék

Évesített­adatok Adózás­előtti­eredmény:­gördülő­12­havi­adat

JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • 2013. NOVEMBER

85

Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013.­november Nyomda:­D-Plus H−1037­Budapest,­Csillaghegyi­út­19−21.