Monetáris politika

1. Monetáris politika

Az elmúlt negyedévben a jegybank mindhárom kamatmeghatározó ülésén – július 24-én, augusztus 28-án és szeptember 25-én – az irányadó kamat 50 bázispontos emelésérõl döntött, így az irányadó kamat 6,25 százalékról 7,75 százalékra emelkedett. A szigorítást a Monetáris Tanács az inflációs kilátások számottevõ romlásával indokolta. Ugyancsak az alapkamat emelése mellett szólt, hogy az elmúlt idõszakban a befektetõi hangulat kedvezõtlenebbé vált a regionális és különösen a hazai befektetések irányába.

Az MNB augusztus 28-án tette közzé a „Jelentés az infláció alakulásáról – idõközi felülvizsgálat” címû kiadványának aktuális számát. Az itt ismertetett makrogazdasági helyzetértékelés számottevõen különbözik a májusi jelentésben szereplõtõl. Ennek elsõdleges oka, hogy több olyan kormányzati intézkedés került elfogadásra, illetve meghirdetésre, amelyek a májusban felvázolt makrogazdasági, inflációs és költségvetési pályát jelentõs mértékben megváltoztatták.

Az augusztusi jelentés szerint változatlan monetáris kondíciókat feltételezve az éves átlagos infláció 2007-ben 7 százalékra emelkedik. Bár 2008 végére az infláció valamivel 4 százalék alá csökkenhet, továbbra is jelentõs mértékben meghaladhatja az inflációs célt. Az infláció várható megugrásában a kormányzati adó- és regulált áremelések játsszák a legnagyobb szerepet. A fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatása 2007-ben 3, 2008-ban pedig 1 százalék. Az infláció növekedésével párhuzamosan a gazdasági növekedés a következõ években 2,5 százalékra mérséklõdik. Az augusztusi inflációs elõrejelzés bizonytalansága kiemelkedõen magas. Ez egyrészt annak köszönhetõ, hogy a kiadáscsökkentõ intézkedéseket (például a kétéves bérbefagyasztás és leépítés a közszférában, valamint a költségvetési intézmények kiadásainak zárolása) jelentõs megvalósulási kockázatok övezik. Másrészt a kormányzati adó- és regulált áremeléseknek a közvetlen inflációnövelõ hatásukon túl, nehezen becsülhetõ, tovagyûrûzõ hatásai is lehetnek. A Monetáris Tanács több közleményében is felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati intézkedések következtében megemelkedhetnek az inflációs várakozások, ami hosszabb távon is inflációs kockázatot jelent. Az intézkedések várakozásokon keresztüli hatását valamelyest ellensúlyozza az aggregált kereslet visszaesése. A jelentésben felvázolttól elmaradó lakossági fogyasztás az elõrejelzettnél alacsonyabb inflációt és kisebb gazdasági növekedést eredményezhet.

A kamatdöntések meghozatalakor a Monetáris Tanács figyelembe vette, hogy az elmúlt negyedévben a befektetõi hangulat kedvezõtlenebbé vált a regionális és különösen a hazai befektetések irányába. A bejelentett kormányzati intézkedések ugyan hosszabb távon pozitív hatással lehetnek a pénz- és tõkepiacra, de a megvalósításukig a hazai eszközárak továbbra is igen érzékenyen reagálhatnak a nemzetközi és belföldi folyamatokra. A magyar gazdaság sebezhetõségét mutatja, hogy a Fitch szeptember 20-án semlegesrõl negatívra rontotta Magyarország adósságának kilátását, október 4-én pedig a Japan Credit Rating csökkentette a hosszú lejáratú devizában denominált magyar adósság besorolását.