2.2. Lassuló hiteldinamika és romló, de még mindig elfogadható minõségû ügyfélportfólió
2-5. ábra A hazai bankok vállalatihitel-állományának alakulása %
%
60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2001. dec. 2002. márc. 2002. jún. 2002. szept. 2002. dec. 2003. márc. 2003. jún. 2003. szept. 2003. dec. 2004. márc. 2004. jún. 2004. szept. 2004. dec. 2005. márc. 2005. jún. 2005. szept. 2005. dec. 2006. márc. 2006. jún. 2006. szept. 2006. dec. 2007. márc. 2007. jún. 2007. szept. 2007. dec. 2008. márc. 2008. jún.
36 33 30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0
Devizahitelek aránya (jobb skála) Éves növekedési ütem (árfolyamszûrt) Forrás: MNB.
A háztartási hitelezésnél is láthatóak a lassulás jelei. A nem pénzügyi vállalatokkal szemben a háztartási szektorban a hazai banki hitelállomány növekedési üteme bár a bá-
zishatás miatt lassul, még mindig meghaladja a GDP bõvülési ütemét. A hitelállomány növekedése mellett azonban érdemes megvizsgálni az éves nettó hitelfelvétel (hitelállomány éves változásának) alakulását is, ami jobban mutathatja a tényleges tendenciát. Az éves nettó hitelfelvétel 2008 elsõ negyedévéig növekedett, majd az elõzõ évek tendenciájától elszakadva csökkent, ami trendváltásra, illetve a fogyasztássimítás gyengülésére utalhat (2-6. ábra). A kedvezõtlen jövedelmi kilátások23 és a hitelkamatok emelkedése megnehezíti a háztartások számára a hitelbõl való fogyasztás és beruházás fenntartását. A jövedelemarányos adósságteher magas aránya ugyancsak a hitelezési trend megfordulása irányába hathat.24
2-6. ábra A háztartások banki hiteleinek éves állományváltozása 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 –200
Mrd Ft
Mrd Ft
2001. dec. 2002. márc. 2002. jún. 2002. szept. 2002. dec. 2003. márc. 2003. jún. 2003. szept. 2003. dec. 2004. márc. 2004. jún. 2004. szept. 2004. dec. 2005. márc. 2005. jún. 2005. szept. 2005. dec. 2006. márc. 2006. jún. 2006. szept. 2006. dec. 2007. márc. 2007. jún. 2007. szept. 2007. dec. 2008. márc. 2008. jún.
A vállalati hitelezés lassul és csökken a devizahitelek aránya. 2008 elsõ negyedévében még gyorsult, majd a második negyedévében a nemzetközi tendenciákkal párhuzamban már megfordult a vállalati hitelezés dinamikája (2-5. ábra). A vállalati hitelezés lassulásának keresleti és kínálati okai egyaránt lehetnek. A vállalati hitelezés lassulását keresleti oldalról a kedvezõtlen konjunktúraadatokat jelzõ alacsony üzleti bizalmi indexek, a beruházások növekedésének mérséklõdése, az ipari termelés csökkenése magyarázhatják. Kínálati oldalról a hitelezési feltételek jelentõs szigorodása okozhatja, ami egyes bankoknál a hazai vállalati hitelkínálat – részben a likviditási okokból történõ – határozott visszafogását is jelenti.22 Az idei év elsõ félévében lejátszódó forinterõsödés számottevõ átrendezõdést okozott a hitelezés szerkezetében is. Ennek legfõbb oka az volt, hogy az ún. „többdevizás” hitellel rendelkezõ vállalatok forinthitelre váltották adósságukat. Emellett azonban az új hitelfelvételen belül is megfigyelhetõ volt a rövid lejáratú, likviditást finanszírozó forinthitelek felvétele. A hitelek devizális szerkezének elmozdulása a vállalatok megváltozott árfolyam-várakozásával magyarázható.
Lakás forint Lakás deviza
1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 –200
Fogyasztási és egyéb forint Fogyasztási és egyéb deviza Összes háztartási hitel
Forrás: MNB.
A forinterõsödés kevésbé befolyásolta a lakosság hitelfelvételi magatartását, mint a vállalatok esetében. Az árfolyam-erõsödés ellenére a devizahitelezés tendenciája fennmaradt. Ez egyrészt annak köszönhetõ, hogy a lakossági hiteltermékeknél elhanyagolható a devizanemváltást lehetõvé tevõ termékek aránya. Másrészt azzal magyarázható, hogy a lakossági jelzáloghitelek futamideje jellemzõen 10-20 év, így nem az árfolyammozgás, hanem a hazai és külföldi kamatok eltérésébõl eredõ törlesztõrészlet-különbség a választás fõ mozgatórugója. Kedvezõ fejlemény, hogy a japán jen alapú hitelezés állománybõvülése csökkenést mutat. Ebben sze-
22
Bõvebben lásd az MNB által a banki hitelezési vezetõk körében végzett kérdõíves felmérésnek, az ún. Hitelezési felmérés 2008 szeptemberében közzétett eredményeiben. 23 Részletesebben lásd a 2008 augusztusában megjelent Jelentés az infláció alakulásáról címû kiadvány 1-1. keretes írásában. 24 Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2008. április).
28
JELENTÉS A PÉNZÜGYI STABILITÁSRÓL • IDÕKÖZI FELÜLVIZSGÁLAT • 2008. OKTÓBER
