
2 minute read
3.5. Működési kockázatok
A jegybank fizikai működése esetében is lényeges a kettős materialitás elve. A jegybank működését befolyásolhatják mind az átállási, mind pedig a fizikai kockázatok és eközben a bank működése is hatással van a környezetre.
• Az átállási kockázatok például hatással vannak a felhasznált energia vagy az üzleti utak árának változására, amely magasabb működési költségeket idézhet elő.
• A fizikai kockázatok az MNB épületeire gyakorolhatnak negatív hatást, például a magas nyári hőmérséklet megrongálhatja az infrastruktúrát, ezáltal megnehezítve az üzletmenet folytonosságát.
• Az MNB működése ÜHG-kibocsátással jár, illetve más környezeti terheléssel, tehát ezek negatívan hatnak a környezetre, egyben reputációs kockázatot jelentenek a Jegybanknak.
Az MNB a karbonlábnyomának mérésén és csökkentésén keresztül kezeli az átállási kockázatait és a hatását a környezetre.
A fizikai kockázatok esetében pedig a működésikockázat-kezelési tevékenységek az Európai Központi Bank módszertana alapján kialakított szabályok szerint zajlanak a Magyar Nemzeti Bank működési kockázatkezelési kézikönyvéről szóló
szabályozás szerint. Az MNB céljainak megvalósítása stratégiai feladat, jó hírnevének, vagyonának megőrzése kiemelten fontos érték. Ezeknek a céloknak és értékeknek a védelmében a hatékony működési kockázatkezelésnek komoly szerepe van.
Mivel a kockázati események bekövetkezésében a véletlennek, egyes feltáratlan hibáknak, elháríthatatlan külső körülményeknek is szerepe van, ez bizonytalanságot okoz az MNB működésében. A működési kockázatkezelés célja ennek a bizonytalanságnak hatékony menedzselése és a döntéshozatali folyamatok minél szélesebb körű információval való ellátása. Az MNB működéséből fakadó közvetlen kockázatokat is érinthetik az éghajlatváltozás és környezeti degradáció hatásai.
A működési kockázatok kezelésével és az üzletmenet-folytonosság menedzsmenttel kapcsolatos tevékenységek az
MNB-ben decentralizáltan valósulnak meg. E szerint a Bankbiztonsági igazgatóság koordináló szerepet játszik, a tényleges tevékenységet a szakterületek végzik. A szakterületeknek el kell készíteniük a Kockázati térképüket, amelyben folyamataikra, tevékenységeikre vonatkozó működési kockázatokat gyűjtik össze, illetve Eseményregisztert kell vezetniük, amelyben a bekövetkezett működési kockázati eseményeket kell vezetni.
A Bankbiztonság (BBT) a szervezeti egységek közreműködésével évente egy alkalommal felméri és értékeli az MNB
működési kockázatait. A felmérés alapja az érintett szervezeti egységek önértékelése, amelynek során a szakterületek az általuk végzett vagy célkitűzéseikben tervezett munkafolyamatoknak, illetve általuk felügyelt projekteknek a lehetséges kockázati eseményekkel szembeni kockázati kitettségét mérik fel, amit a BBt MNB szinten összegez. A felmérés a szervezeti egységek saját magukról alkotott képét jelenti a kockázatok vonatkozásában, de eredménye szükség esetén szervezeti egységek között is egyeztetésre kerül.
A felmérés egy adott kockázati eseményhez, illetve adott folyamathoz kapcsolódóan a kockázati esemény potenciális
gyakoriságára és (mind vagyoni, mind nem vagyoni) hatására koncentrál. A felmérés eredménye alapján a kockázati események hatása (üzleti, vagyoni, reputációs) és bekövetkezési valószínűségük minősítése a Kockázati tolerancia mátrix szerint történik a Kockázati térképen.
A felmérés adatai az MNB működési kockázati adatbázisának részét képezik, és azokat a BBT elemzi. A BBta szakterületekkel egyeztetve a kockázati felmérésről készített értékelésről éves jelentést készít az elnök, mint az igazgatóság tagja részére, amelyben beszámol a Bank működési kockázatokkal kapcsolatos általános állapotáról és kiemelten a maradványkockázatokról. A maradványkockázatok meghatározása és kezelése kapcsán a szakterületen mérlegelni kell, hogy költség/ haszon elven megéri-e az intézkedést javasolni, vagy sem. Az elnök dönt az MNB kockázati étvágyáról, a maradványkockázatok tolerálható szintjéről, további kockázatcsökkentő intézkedések meghozataláról, valamint az éves működési kockázati beszámoló elfogadásáról.