Hvg extra pszichológia 2016 01

Page 1

MUN

fő nöktipológia

magazin 2016/1. szám

ÖNISMERET PÁRKAPCSOLAT CSALÁD MUNKA

Valóságos arcaink A jól müködö személyiség A tettek és a gondolatok emberei Extrovertáltak és introvertáltak A rejtélyes személyiségzavar Agyunkba kódolt lehetősége ink Kit teremtett nekünk az ég? Az ellentétekről és a hasonlóságokról Kötödései nk gyökerei és típusai

-~

S

ALKALMAZKODNI ARANY - Magyar

o

- o =-a

=~

= - ....

=~ ~ =o ;;;;;;;

- ;:

~

N = --a = o = N

= ..

:::::: .... = o-

LEGYÉL, AKI VAGY! A gyerekkel egyOttélés két alapelve

Ara: 990Ft


MKB BANK, A BEFEKTETÉSI SZAKÉRTÖ A befektetések kockázatokkal is járnak! A fe l elős befektetési döntés meghozatala érdekében tájékozódjon a lehetséges kockázatokról!

B A N K


ISSN 2062-7181

beköszöntó

KiadJa: HVG Kiadó Zrt. 1037 Budapest. Montev1deo u. 14. FELELÓS KIADÓ: Szaucr Péter vczcngazgató LAPIGAZGATÓ: Budaházy Arpád

Pszichológia FÓSZERKESZTÓ: Szornyi Knszt1na SZERKESZTÓ. Sindelyes Dóra OLVASÓSZERKESZTÓ: Petó András KIADÓI MUNKATARS: Csinálos János AKIADVANY ELKJOSZITJOSJOBEN KÓZREMÜK0DTEK: Almási Kittl. Artner Sz1lvia SISSO, Bajtal András. Baktay M1klós. Baktay Zelka. Bányai György, Bedó Boglárka. Beke SZ1Iv1a. Belső Nóra. Berta Ferenc. Bóhm Kornél. Buky Dorottya, Cserna-Szabó Andras, Dragornán Gyorgy, Feldmar Andras. Fiaskay Anna. Gács Zsófia, Gerev1ch József. Gócza Amta. Gyurkó Sz11V1a, Harmat László, Heves1 Knszt1na, Horváth Szdvia. Kádár Anna. Kovács Enka, Kóváry Zoltan. Kugler Jud1t, Léder László, L. St!pkov1ts Enka, Magyar László, Megyeri Zsuzsanna. Mester Dóra DJarnda. M1klósi Zoltán. Nagy Hennett. Pa lik Júlia. Pany1 Anna. Repka Ágnes. 5allay ha. Schdffer Damel. Szabó T. Anna. Szemán Dénes. Szél DáVId. Szvetelszky Zsuzsa. Tomka Eszter. Vekerdy Tamás. V1da Agnes LAYOUT. NYOMDAl ELOKtSZITIOS. BORITÓTERV: Németh Imre FOTÓK: Shutterstock

Ezernyi dolog v:m hatással arra. kivé válunk. mi lesz belőlünk élctünk során- a genetikai kódjainktól a szülöi mintákon át a tapasztalatainkig sokszínű a térkép. Alig van. amijobban érdekelne bennünket. mint hogy mit miért leszünk, van-c viselkedésünkben, reakcióinkban mintázat, illetvemilyennek látnak minket mások általában, s különösen egy-egy fontos helyzetben. Sokszor megelégszünk azonban az egyszer már megkapott. megtalált válaszo kkal. és azokat mintegy ki fogtiskén t használjuk: lusta vagyok. szétszó rt. rohanás, akara tos. ezért ne is prób:íljatok megváltoztatni, ne is kérjetek tőlem ilyesmit. Márpedig - ahogy szellŐink több tcrülelen és nézőpont ­ ból bemutatj :ik- személyiségünk korántsem örök és állandó. Egyrészt életkorhoz is köthető fejlődés eredménye. mtísrészl azon is múlik az érettsége. menynyirc vagyunk hajlandók és képesek' szembenézni adolls<igainkkal és ezeket saját magunk és m.lsok, környezelünk szolgálatába állít<mi. Ha önismereti útra vállalkozunk. hogy leljesebb é le tet élhessünk. egyvalamit érdemes segítségül magunkkal vinni: a változás ra való képességünk állandóságát. Jó utal kívánunk! Szörnyi Krisztina főszerkesz lő

ILLUSZTRACIÓK: Kre1f ZsUZSI, Pást1 Nóra. Molnár Péter INFOGRAFIKAK: Infotandem HIRDETJOSFELVETEL: Tasnádi Rózsa értékeSitési csoportvezető 1037 Budapest. Montev1deo u. 14. Telefon: 06 l 436 2020. 06 1436 2000 Fax: 06 1436 2089 E-mail: h1rdetahvg.hu LAPTERJESZTtS: Tób1éis Andrea E-ma1l: ugyfelszolgalat ahvg.hu Megrendelheló és előfizetheló a kiadóná!: bolt. hvg hu/extra 1037 Budapest, Montcv1deo u 14 Elóf1zetéS1 d1] egy evre: 3560 Ft Megvásárolható a h~rlapárusoknál. Onl1ne: hvg.hu/brandchanneVextrapSZ!Cholog!a

(j hvgextrapsz1cholog1amagazm NYOMDA: !press Center Central Europe Zrt. 2600. Vác Nádas utca 8. FELELOS VEZETO: Lakatos Viktor www1pressccnter.hu A kiadvány készult. 2016. fcbruar

.\ kudú o~l.tp bJrrnch· rC~rrt/Cnck m.i,o)j,,i,.tl. ttrjc.,llr,é,·d . .1 benne mC'gjdem .tdJtO~ drluoniku, drol.is.t\·.al és feldolttot.ü,.hJI k.Jpcsoi.Jw, mindc.·n JO~ot f(nnt.an . t\ ll\'(, L\.tr.t P~Lidwlú~t.l ktJJ\.IIl\ hJ n megjderu mindcn stcrLói mai (dkk. lútú. t.,hl.li.H. gro~tlkoa} U.l~ J. kiadú d6Létc~ ir.i\bcli \.t.gy dcknuniku' dokumcn<umh• r..~l·h Cll~<<l<ln'\clich«ú hnll,ifcrhcu'l\'c', IIICIV< mjsollwó. n)ildno\'-Íg ,,jndra a '*óban. Et J nyillikOlai J Hcrt6i jogokról ll<iló 1'}')'). ó i lXXVI. teln-Cn\ .\ú.§ (.:!} hrh·,Je,thrn fogl.thJk \7trinti cih6 nyil;"tkoutn.ak rnano'iül.

I'!'ZilllOI.O< i l \


3

ll írek

o

Akikre büszkék va~yunk

Tudomcínyos érdekesst:gek rö~·iclen

.-\=érett s::mu'lyi.~t:g pcirkupcsolatban

_Az ember egyetlen úllandó tulajdons:\~a a változás képt·s~é~e-

AhoJO· a kamil illik a s1.:íjba

Tempt•ranwntumok. hu találkoznali

lnterjú: Oláh :\t/ifa pszichnlógu.~ 13

Cyrano és Seherl•zádé

No"k t'.~ft'rfiuk vhwlkcclésformcíi

:\ l'zenvedés képei

A rejtélyes .~zemélyisr!gza\'ur

4

Akit nekünk teremlt•lt a1. é~

Ellentétek l'fln::zcik l'gymást. hasonló a lwsonlórwk {iriil? Vhlúsfl~os

arcaink

A jól működő személyiség

l..

Ezerréte tükör

Sze:wcílis típusok Felhők

közölt a nap

Optimizmus mindenkinek Kódolt lchet<'iségeink

Pandora szeleneéje vaJtv kincsesl:ídika

:\ személyiség és a:: agy

Kötődéseink gyökrrei és típusai

A teltek és a gondolatok emherei

Lero·él, aki vaJO•! Legyél, akivé én akarlak tenni!

E.xtr01wtáltak és introl'l.?rtcíltak

A gyerekkel együttélés két alapeh•c Vasmacskaasziklán

Miért tipi::álunk. önkategorizálunk?

Elsőso rban

Segítő és

gyerek

ártó cím!.·ék

l~l mé nyek esszcnciája

Ki l'ugyok én?

A család lelke

Egészen személyes találkozások A személyiség mint htítizsi1k

Velünk született és temu/t dolgaink .. llarmonikus s1.eméllyé válni csak úgy lehet, ha az ember megértci önmagával"

Interjú: Sarah Naptha/i Az illeszkedés jósága

I la a sz ülő személyisc:ge nuís

SZAKÉRTŐINK

AJ mási Kitti psziclwló!Jus: Baktuy M iklós és Zel ka pcírterapeutcík: Be lső Nóra ps=ichicíter: Ber ta Fer enc s::ocicílpolitikus, tréner:

Büky Dorottya tancícsacló. a :;etc/már Inté::.et munkatársa: Feldmá•· András pszichotcrapeuta.jilo::.ófus; Fiaskay Alrnagycrmekpsziclw/cígus: Zsófia gyerme/;-endolirinológus szakorms; Ger evich József ps::.ichiátrr; egyetemi tanár; Gyurkó Szil vi n gyerekjogi s::a!.·értii: Harmat LiiSzló pszichofáyus: Hevesi Krisztinapszichológus. ELTE PP/\ oktatója; Kádár Annamá}.-ia ps::icholÓ!JIIS, egyetemi ll(ljllnktus:

G ~\es


7n

Így működünk mi? Személyiség<'k konfliktusban

1

)Q

Különcök és kivételek Öt té1•hit a személyiségról

Alkal mazkodni arany

Magyar fóniiktipológia

78

Palológi:ls vezetcik

Amit a személyiségtesztek nem minclig mutatnak meg 80

Kriliz:íljuk. vagy ne, dicsérjük.

llogycm kommunikáljunk a küWnbözó típusokkal?

82

Arulkodó jelek

Neclvkórtanok. allwltanok. 85

A Nagy Ötök és a jövő

IIOI'a ttínt a személyiség?

87

Szangvinikus ember kerülje a hurkát'? Jellemző betegségeink

90

Hogyan szeretjük?

Játékos teszt lételemeinkról 93

1\lodern kori Herkulesek Szélsősége/,· vonzásában

96

Film W .film extrém személyiségekról

100 ' . . Allando alakulasban A személyi ség a buddhizmusban 102

· d en mcse.. .,·ra lá· n nem ·IS rmn

lnterjú: Iloz/eiter Fanny Mosolyka 104

Karova ' l"· Jolte' l . nem pe nml va l ...

Utazás gyilkos írókkal 107 Si ko l y vagy l\lase ' nyka

Mtivésztípusok

Kőváry Zoltán pszichológus, egyetemi adjunktus; Kugler Judit pszichológus: Lédet· László pszichológus. tréner: Licskainé Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniás szakpszic/wlógus; Magyar László András orvostörténész: Megyeri Zs uzsanna pszichológus: Mestet· Dóra DjanúJa szexedukátor; Nagy Henriett pszichológus, egyetemi adjunktus: Palik Júlia nemzetközi kapcsolatok szakértő; Panyi Anna pszichológus: Repka Ágnes JI R-szakértő, munkajogi tanácsadó: Szél Dávid pszichológus; Sze mán Dé nes pszichológus. egyetemi tanársegéd: Szvetelszky Zs uzsaruta szociálpszichológus: Vida Ágnes babapszichológus


l

l

l

••

TUDOMANYOS ERDEKESSEGEK BOVIDEN szerzö: KUGLER JUDIT

Kifinomultabb

vásárlátifiiggés A v{tsárlás i szc nvcdély nem új ke l e tű probléma. dc ahogy a technikai fejlődés­ sci a vásá rhis fo lyam atam ind egysze rűbbé . a market ing ped ig kifinomultabb:í v:íli k. a prohl étmís vás:írlás kö nnyebben fordulhal függőségbe állítja Cecil ic Schou Andrcasscn. a norvégiai Bergen egye temé nek oktatója. az első. kifejezetlen a vúsárlü~függöség mérésé rc szolgáló teszlel ki fej l esz t ő amerikainorvég ku tatúcsoporl vezetéije. Mi nt a Frontiersin Psycho/ogy cím ü folyó iratban nem rég puhlik:ílt kutatásból kiderü l. a zavar világosa n együtt já r egyes szcmélyiséj:{jcgyckkel és dcmogdtfiai mu tatókkal. agyo bb kock:ízatnak va nnak kitéve az cxtrovcrt<ílt emberek. aki ket egyéniségük jobb kifejezése vagy t:irsas s t:itusuk és személyes vonzerejük fokoz:ísa motiv:í l éssze rűtl e n vás:írl:ísra, tov:ihbá a szo rong:isra. depresszióra hajlamos neurotikusok. akikné l a negatív érzések elöl menckülés hú zód ik a h:íttérben. A vásárlásfüggöség gyakoribb a n ök nél.jc ll cmzőe n a serdü l őko r végén kezdődik, és a ko r ral e nyhül.


AJÁNLÓ KAPSZLI NAPOK SOf~SMINTAI ''H< A szakmal remtezveny a sors temaJillJaqa körul. Tobbek kezott Bagdy Emoke. Heves1 Knszt111a. Tan Annarnana. Buda Laszlo. Zacher Gabor. Kozrna-Vizke'etl Dan1el cs meg sok<Jn masok mcselnek arrol. vajon k1 dont a <tontesemkrol. Hogyan befolyaselhatja mllltunk a jelenunket. 11ogyan tranyithatlak dantesemket olyan tenyezok. amelyeket l'ern m1 va'asztottunk magunknak. hogyan hat rank csalad, hiitterunk. szuletésunk elott: multunk vagy az. hogy m1lyen tarsadalm1 csoportoknak vagyunk tagjal Az 1zgahnas ternak rnellett muhelyfoglalkozasok seg•tlk az onlsmeret fejlesztesél

l ' '

....

Az a/-;araterőbe vetett hit haszna A pszichológiában máig eldö ntetlen. hogy az akara lerő véges vagy végtelen crőforr;'1 s-c. igazolód n i lüt szik viszon t. hogy a sajüt a ka ratcreinkbe vetet t hit komoly clönyökkcljür. Katharina Bernecker és munkal;Írsai a Zürich i EJ.{yetcmcn először st resszel és kiégéssei foglalkozei online fórumo k 258 tagjál vizsgill ták. és mcgállapították. hO).,'Y boldogabbak közülük azok. akik abban hisznek. hogy az aka ra teni kime ríthetetl e n. li O).,")' eld<iljön. nem anö l van -c szó. ho~-,ry az clégcdcllcbb e mberekjobban hisznek az akarat erejébe n. lovúbbi több szúz egyelemistM vonlak be. ak ike t évkczdctkor. majd a vizsgaideiszak cl6tl kérdcztek ki ugyanezckl'<31 a vúllozókról. Az eredmények b i zonyíto tt~í k a kutatók feltevését: m íg az akaraterő ről az e lsci m e~kérdezéskor vallott nézet összefüp:gésbcn úll t a kés6bhi bo l dogs;í~gal (kevésbé romlott a hangulatuk azoknak. a kik a kim e ríthetetle n akaralcr6bcn h ittek). e n nek ellenkezője nem voll igaz. va~,ry i s az évkczdc ti elégedettség és az akaratcr<il'<'í l a müsod ik mcgkérdczéskor vallott hit küzött nem volt kapcso la t.

2016. mdrcws 18-20.. Karo/1 GdSpdr Reforma/us Egyetem Ps?Jchológh1i Intézete. 1037 Buddpest. Bécs1 ut 324 Info: www.Arekapsz/J.Iw

KIÁLLÍTÁS U:GE' JD1-\S FO JOl< ST EVE:. tv1CCURRY Steve McCurry 1komkus kepet. az 1gezö zold szerms afgcin lanyt a NatGeo ornlap;arol b1ztos rnm<tenk1 1srner' A kortJrs fotörnüvesz szabadúszó nporterkent vagott nek1 a v1lcignak. egy hat1zsakny1 ruhaval cs f1lmtekerccsel keresztulkasulutazta lnd1at. majd átcsempészték AfganiS/ · tanb<J. Hetekettoltott beépulve a rnudzsahed111ek koze nek1 keszonhettuk ai afgan konfliktusról készult elso képeket. Elsosorban a konfliktus sujlotta teru!( tek. e1tunoben lévö kultllrdk. os1 hagyornanyok. valam111t a kort,irs kulltlla érdekli 2016. febnw 25-apn/is 3. Mucs.Jmo!.. 11·16 Budapest. Dózsa Gyorqy ut 37

A pszichoterápia az agy működését is nzegváltozlatlzatj a A tünetek csillapÍL<ísú núl mélyehh rc ható v:iltozásokhoz vezet a pszichoterápia egyik speci~íl is form~1ja: az e r<Ís é rzelmi labilit~•ssalj~író borderline személyiségzavar kezelésérc kifejlesztett- a problé ma mögött meghúzódó é rzel mi ténycz<'ík tudatosítására építő á tté te l fókuszú psz ichoterápia (T FP - Tra nsfcrc ncc-focuscd Psychotherapy). A New York üllamban lév(í Binghamtoni Egyete m és a ll arvard E).,ryclcm Mark F. Lc nzcnwcgcr psz ichológiaprofesszor vezette kula töcsoportja tíz olya n cw York-i ön kéntes agytevékenységél vizsg<i lta fl\ l Hl c ljüdssal, akik egy éven át részesültek ilyen tcr:íp iáh:m . A TFP a kognitív kon trollért felehis a).,rytcrülcle k aktivit<is:ínak fokoz6d;is;íval. dc az é rzel mi vá laszokban f6szcreplő agyi képletek akt ivitásának csökkenésével járt ccyütt. Bár a vizsgMat kics iny mintün zaj lott. fo n tos előre lépésnek s;dmít. me rt közelebb visz an nak megértéséhez. milyen agyi folyamatokal é rin t a .. beszélgctős" terápia. 5


óvodások

önbecsülése

Önértékelésünk, \'agyis ho~ry m en nyire pozitívan va!{)' negatívan tekintünk önmagunkra. a korai tapaszlalatokban gyöke rezik. M indeddig Új.,')' véllék. kisgye re kek nél ez nem ragadható meg. me rt az é n fogalm:ínak bevült mérőmódszerei kifinomu lt kognitív és vcrh~ílis képességeket igényelnek. A Washingtoni E~-,ryete m Dario Cvencek vezetle kutatócsoportja ezér t új. nagyóvod:ísok á lta l is érte lmezhetei asszociúciós e ljúníst fej lesztett ki, amelybe n kis z:íszlócsk:ík helyettesítették az ,.én t" és a ,.nem é nt". Ezeket kellett a részt vevci 234 ~rye rek n ck ha ngszóróbó l hallottjei és rossz tulajdons{•gokka l t:írsíta nia. A Journal ofé"xperimentul Social Psychology cím ü lapha n közölt cikk sze ri nl az üt évesek m:í r köve tkezetcse n több kívú natos. min t kellemet len j ellemzőt tulajdonítanak maguknak, és ö nbecsülésük e rőssége a felnöttekéhez hason ló.

Meditáci ,", ,,óval csökkenthető az etotletet A kedvelt buddh ista gyakorlat. a sze re tő kedvesség medit:ícicí (sz km) nemcsak szerctettclivé tesz. dc segít i a faji el<iítéletek legyőzését is igazolta Alexander Stell. az angliai Sussex i Egyelem dokto randusza. A Jllotil'ation and limo/ion cím ü lapban novemberben ismertetelt kísérletéhen 71. medit:íciós gyakorl attal nem rendelkezö fe hér felnőtt vett részt. a kik eJ.,')'-Ch'Y képet kaplak e~-,ry velük megegyezd nemű fekete személyni L Emellett pedig va~-,ry egy szkm-instrukciók at tartalmazó hangfch·ételt. va~-,ry

azt a feladatot. hogy szem ié ijék me).( a fotót, és fi).(yeljék meg a l:ílott arc egyes jegyeit. Ezt követőe n poz it ív és negatív kifejezéseket kellelt türsítaniuk ki.ilönhüzö. a sajút va~-,ry egy m:\sik etnikai csoport tal{jait úbr:íwlcí :u-cképekhez: ehhcn a feladathan a pozitív ingereket :iltalában gyorsabban kapcsoljuk a saját. míg a negatívakat a ki.ilsö csoporthoz. A meditúlóknúl azonhan sz ignifik:ínsan csökke nt az Íj.,')' kimutatható eid ítéletesség a konkrét et nikai csoport tal (ez escthen a fekctékkel) szemben. ' k<


Az optÍinÍZillUS helye az agyban

SZÍNHÁZ f<F~TÖS JÁ fÉf<

A szem mögöll elhe lyezkedő c lülsl3 a):,rytc rülctnil. az érzclcmszabúlyoz:ísban fontos orbitofront<í lis kéregről (OF K) kor:íbban m:ír kimutatták, hogy méreténck csökkenése fokozott szorongússal júr e):,ryü tt.l\rról is szü letett tudományos bizonyíték, hogy az optimista emberek kevésbé szorongóak, és az optimista gondolatok fokozzük az OFK aktivilúsát. Az lllinais-i E1,ryetcm kula tói. Sanda Do lcos és kollég:íi mindezckb<31 kii ndulva egészséges felnöllek szcmélyiségtcsztcken mutatott. valamint az agytevékenységükről fM Hl eljánissal szcrzcll crcdményciltanulmányoztúk. hOb'Y fclt:írj:ík. vajon egyazon folyamal klilönbözö tényező iről van-c szó. Kide rü lt. ho&'Y a nagyobb ba l oldali OFK crc'iscbb optimizmussal és e nyhébb szoro ngússa l j úr együtt, és valószín u. hogy az optim izmus a szorongást csökke ntő közvetítő tényező. mivcl más pozitív é rzelmeknek nem volt ilyen hatásuk. U):,ryanakkor az optimi z mus erősödésével együtt j ü ró szorongáscsökkcnésbcn az OFK-n kívül i agyi képlet nem játszott szercpet.

A fiataloknak készulö. Új elöadas sz1ntcrc a d1g1tálls med1a rejtelmekkel tell vllaga. . A történet - vagy mcse - szennt A14 es AlS egy avatar jatekaldalon találkoznak. és csak az mterneten keresztúl tartjak egymással a kapcsolatot Valós életuk mmden kih1vasa citSZ(IrOdik a v1rtualls tér élethű vilagtiba. egyetlen dolgot. a legfontosabbat k1véve... Ebben a mcsétlen a legkisebb fiLl egy Idegen arszagból szarmazó menekult. a toronyba zart k1ralylany s1ket. történetuk ped1g nemcsak a cselekmény szinttén. hanem a valosagban IS két kulon helyszínen. parhuzamosan jatszöcl'k. A kozonseg egy1k része a lannyal. a miis1k része a f1uval tart majd külónós alakokkal kisert. parhuzamosan futó utjukon.

2016. marctUs 3-4 .. Koftbn Színhciz. 1061 Budapest. Jókat tér 10. Toviibbt clodddsok. koltbnszmhaz.hu

KÖNYV NE LÉPKCDJuM< -oJÁSOKOI\J' Hogyan szerezzuk vtssza az élet unket ha egy szereltunk borderime személylségzavarban szenved? Sot. egyaltalan honnan 1smerjuk fel. hogy ez a helyzet? A konyv seg1t megerteni a kaot 1kus helyzeteket. és megoldást kínai szamos jellemzö problémiira. Ismertell a borderime személy1segzavarral kapcsolatos legutabb kutat,isl eredményeket. és olyan megkuzdó és kommunikáCiós készségeket IS felsorol. amelyek hasznosak a borderline 1srnerössel vala kapcsolat stablilz<i lásaban. 322 oldal. Ono/d Books. 2015. Ara.· 3900 Ft.

Önzöbb vallásos gyerekek Az erkölcs i fejlődést soka n a va ll ásos nevelés-

se l hozzák kapcsolatba. a Ch icagó i Egyete m fejlődéspszichológusainak a Current Biology cím ü folyóiratban közölt friss kutatása alapján úgy tű nik azonban, hogy rossz nyomon j árnak. J ean Decety kutalócsoportja hal országban 1170. öt- tize nkét éves gyerek önzetle nségét, erkölcsi érzékenységét és mások megbüntetésérc való haj l andós:í~M vizsgálta. aszüleiket pedig kikérdezte vallási hitükről. vala mint arról. milycnnek ítélik gyerekük e mpMi ás készségét és igazságé rzetéL Eredményeik sze ri nt az önmagukat keresztényké nt vagy muszlimként meghatározó csal ádokban élő gyerekek ö nzőbbck, valarnint szigorúbban ítélik meg és büntetik az antiszociúl is cselekede teket, rninl a nem vall:ísos nevelésben részesü W t:irsaik.l\z önzetlenség és a vallásosság kiizütti negatív kapcsolat r:\ad:isul a korral e rősödik. ami arra utal, hogy ideje megkérdőjelezn i, valóban a vallásos neve lte lésje lenti-e az erkölcsi fejlődés sarokkövét - fogalmaz Dcccty. 7


..

Csökkenő ,

trtgyseg

ld6sehb korban kcvésbéjcllcmzö a z iri~-,rység. a nő k főképp nő krc. a férfiak férfiakra irigyek. és valame nnyie n a ko rhan hozzúj uk közc l;íllökkal kapcsolatban ércznek így- derü l ki Chris tinc llarrisnak. a San Diegliban lév<i Kal iforn ia i Egyetem pszicholögiaprofcsszor :ínak a Basic and Applied Social Psycho/ogy cím ü folyóiratban nemrég közzélcll vizsgúlatsoroza t;íból, ame lybe n 1700. 18-80 év közötti e mbe r vett részt. Kevéssé meglep<3módon a korral az irigység tür~-,rya is változik: m:ísok külscje és túrsas s ike rei múr kevésbé zak latnak fe l bennünket. m íg pénzü~-,ryi és ka rrierered ménycik ann:íl inkúhb. l\ l inde n korcsoporthan igaz, hogy a n cik irigyebbe k a ki nézetre. viszont kevésbé fé ltékenyek a szakmai s ikerekre. mint a férfiak: közeli hozzúta rtozóin k és legkedvesebb barfltaink Sike rcssége pedig inkúhb büszkcségeL se mmint iri~-,rykedést v:ílt ki belő lünk.

Milyen az eszményi

sperntadono r? l

Spermadonorokra hatal mas az igény, így a donorok és n megtermékenyülésre vüró ntik közti inform;íli ~ on line kercskcdelemminden tiltús é~ aggály ellenérc vi l'ligzik. És míg a szab:ílyozotl, klini kai körü lmények közölt zajló meste rségcs megtermé kcnyítési elj:íds hagyom:ínyosan anon im mtidon zajl ik, a feketepiacon az el adó kapcsolat ban áll a v;ísürl<íval. és lényegében termékként rcklümozza saj<it mag;ít. Azt go ndol nünk. h o~-,ry ilyen helyze tbe n az ex trovertált fé rfiak é lveznek clcinyl. Stephen Whyte és Benno Torgle r. az ausz trúliai Queensland müszaki egyetemének munkatársai azonhan arra jutottak. hogy en nek éppe n az elle nkeztije igaz. Whyte-ék. elsciként kihasznülva. hogy az online fe lületcken a pote nd ülis donorokkal szemé lyes kapcsolatot lehet felvenni. 56 ilyen férfival végeztek személyiségvizsg;ílatot. és mcgMiapították. hogy a ncik legszívesebben az okos és fé lénk férfiakat vülasztjük a kínúlatból.

Nem a boldogság a hosszú élet titka A leromlott egészségi ;Í liapot boldogtalann:í tesz és é rte le mszerűen növeli a korai e lha lúloz:ís va lószínüségét. a bo ldogs:íg és a szuhjektÍ\' jóllé t egyéb mu latói ugyanakkor ö nmagukhan nem :ill nak kapcsolathan a hosszú é lettel így foglalhatók össze annak a T/w Umcet brit orvosi szakl:tphan. decemberben bemutatolt nagyszalníst'1 ox fordi kutatásnak a tanulsúgai. amelyben Bette Li u és kollégúi több mint 700 ezer, 50 és 69 év közölti brit nö egészségügyi és pszichés :íllapotüról szerzett adatol e lemezték. A szerztik szerinl a korúhbi vizsgá latok so rún hib:ísan fclté tl'leztek ok-okozati viszonyt a boldogtalansúg és a rosszabb é letkihí túsok közütl: ponlosabb s tatisz tikai e lj;ínísokkal kimutatható. ho).,')' az elhal;'tlozás egyik tényezőjekénttekintett rossz le lk i:í llapot tulajdonképpen a habilhoz vezetti betegség .. mellékterméke". és ne m említhet<> egy la pon a dohúnyássa l és az cl hízússal. 8

UHi

~.\TH\


The Power to Surprise

Vadonatúj Kia Sportage. A hatása l enyűgöző! A v_,do· <J t ••, • . 1 u tdqt· 1u .. tolJbet nyuJt M{!g ~ aral..te L __ ..Jb tormaterv \-heg tohb élvondlbch tecllnoloqr<l Még feJlettebb kényeimr cc; brztons.,gr ·un~mh Meq tobh rnd o~ llOlJlJ nreqr agild]uk d prllan.1tot l .tS5d út c;zt>rnmc>l avri<Jqot' r~Cil':><,enuJ l t~lanciokt~t UJ llPiycket' Az mnovácro• ban drzatnbun ~5 kt>nqelernhNl tlmP: t:>dO 111 <;por t.:Jqc tokeletes tarsalesz mrnden hcltJ.:Ptb••n

UZL'Ilkl'liJ<l<J• IOQljol">;l,'l<.

""lY'""' h.J<.ln.ll.lt ""-'lén 4.b 7.b 1/100 ~rn CO

Uxx

t ld'

llt>lnbnl•ll ll<) 177 gl~m Mnd<'<l ull1lklflydr) l <X) l'"~l.tSI uJ.tt.u

Lt< Of l. !l P,• klllHlt e' Tan.IC' 71 ~/2007/EK rmd<'.<'l"'-\~ OS'>1h,l!l<)b.lll Plv('(jtl'tl htv<llollo...Vl jÓVollkl<JIJOll ll'SZl l•kból ,z,\1 llklltk 11l<X~·!k • o/cll ll O<;"'dt.Jo,()l~rl.J' ((• ~Iból A lt>SZLldato~ f1('f1l t<lftillrnulll<lk .".,,ml.wn <~>rolrl< .tl dl ,fdou <Jo.'PJ..1rmu v.llos lJZ(>(TkllllJ.lQ fog<)<l~lt.l'xll rlrJl0.11 "l ev l 150 OOO~ rn C} t• ,lfl< ta ('fi!Óil\j{'S az EU-tag,llklmokr,, l • Norwgkl Sv,lJ< lzl,tnd C.tb<.t•t,trl A rí>sztetekrOI erdei lódjon a n>.1ri ,,; l'lt"J< ><I• ~d tx·n


l

l

l

INTERJU OLAH ATTILA PSZICHOLOGUSSAL

Leírható-e pontosan a személy iség? Mennyire függ a génektől és mennyire a környezettől, hogy m ilye nek vagyu nk? Meg lehet-e változtatn i a személyisé get, s ha igen, hogya n? O láh Att ila egyetemi t anárt kérdeztük személy iségünk rejté l yei rő l és a kutatások hatá ra iró l. Mennyire hasz nálhat6k a hagyomány alapján meggyöke r esede tt kategóriák n sze mé lyiség leírására? Az e mberek köziitti egyén i különbségek me!{ielülésére napjainkhan is szülc tnck úja bh és új abb j elzök és leíró kalegóri:ík. A nyelvbe n folyamatosa n új szavakkal. foga lmakkal rögzítjük Uh'Ya n is az e mberek viselkedésében 10

észlelt. megkülönbözte tésükre a lkalmas jegyeket. M:í r az ókorban törté ntek ugyanakkor Ludom:ínyos igé n y ű prób:ílkoz:ísok arra. hogy az azonos tu lajd onsúgokat mutató egyének Lipi zúlás:íra olya n fogal makat. szakszavakal alkalmazza nak. amelyekkel egyben arra is utalni lehet, mi az oka annak. hogy ök egy típusba soro lhatók. A ll ippokratész és Galénosz ókori görög orvosok alkolla Lipológiúhan pé ldúul a szangvi nikus el nevezést

szerzö: BÁNYAI GYÖRGY

azért vezetlék he az akt h·. derűlútó. közlékcny, szal mal:íng term észetű. gyorsan l:íngra lohbancí. dc nem tartós érze l mű egyének azonosít:ís:íra. merl tudomimyos álláspo ntké nt azt gondoiL:ík. hogy az akkor is me rt és fontosnak tartoll négy Lest ne dv (vé r, ny:\ lka , sitrga és feke te epe) köziil r:íjuk a vé rhőség ajellcmz6. A szangvinikus. a flegmat ikus. a melankolikus és a koleri kusjclz<'i egyre ritkábban hasz n:íla tos a küznyelvhen. mivel annak a típus tann ak a tudomá nyos a lapjait, amelynek a keretéhen szüle ttek. m:ír megcüfolt:ík. Az irodalmi nyelvben ezek a leíró jelzők te rmészetese n tovább élne k, és az ókori típustanok ismeretc is fontos, mivcl elsökén t prcíb:íltak összefü~és t találn i a testi és le lk ij e ll e mzök között. lll"<; 1. \TIII


?EME:LY SE'

KATF

Oláh Attila

RIA

a flow-ról

Indokolt-e, hogy divatba jött ami ndennapok során a z introvertált- ext•·overtált fo ga1o mpár has zná la ta? Az cxtraverzió- intro\·crzió a szcmélyiség olyan von :isa. amely aktuálisan is központi téma minden olyan sze mé lyiségmodellben. amely az emberek magata rtúsúhan m egfi gye lh ető különbségckre keresi a d laszt, vagy egyes agyterületek és neurofiziológiai rendszerek működése közötti kapcsolat kimutatásúra összpontosít. Az, ho!,')' valaki az extraverzió-introverzió dimcnzión hol helyezkedik el, kihal az észlc lésére. a lanulúsi stíl usára. a jutalom vagy büntetés iránti érzékenységérc, az érze lmi életére. és alapvett'ícn a t:írsas magatartúsúra.Az .. E- f" népszerűségét teluít az ma!-,ryarúzza. hogy a személyiségpszichológi{tban tapasztalt konszenzus sze ri nl kiemcit alapdimenziójaa személyiségnck; és a köznyelvben is azért h'Yökcrczctt meg. me rt az emberek mindcnnapi mcgnyilvánul:ísait egyér t e l műen m egk ülönb öz tető fogalom púr. Milye n vonás ok va~:.ty tanulmányozása r évén ismerhetjük meg Jegalaposa bban a más ik ember s zemélyis égét?

j e llemz ők

:0.1indny:íjunk fontos célja. hO!,.')' jó előre a l e h e t ő legtöbbettudjuk meg arról, akivel kapcsolatba kcrülünk.leh')'en azlcend\3 házastúrs. munkatárs, szo mszéd vagy versenytúrs. Szerelnénk tudni. mil nyújthat nekünk az együttélés so rán a közös fe ladataink megoldás;íban. A múig legelfogadottabb szcmélyiségta nulm ányozó tudomúnyos megközelítés sze ri nt öt olyan alapclimcnzi<Íj a van a sze mélyiségnek - ez a Nagy Ötök vagy Big Fi vc - , amely a legszélesebb körben közrej<itszik abban. hogy I'~ZICIICli.OCil

\

kimilyen és hogyan vise lked ik. Éspedig: az extraverzió (do minancia. erősség a társas vilúgba n). a baráls{tgosság (szcrctctképcsség. együttműkö d és és jó természet). a lelkiismeretesség (mcgbízhatósúg és felelősségteljesség). az érzelmi kiegyensúlyozottsúg (e rő az önszab;ílyozúsba n) és a nyitoltsúg (ö nmagunk és a vilúg megis merésére). Ezek az alapdimenziók olyan biológiai és pszichológiai rendszerekre épü lve alakultak ki az evolúció során. amelyek szavatolj :ik az ember sikeres alkalmazkodúsút. ll a az alapdimenziók alapjún pontos info rmúcióink vannak embertúrsai nkról, akkor mc!{jósolha tjuk várható viselkedésüket. és rnérlegelhetjük. hogy az élet na ~-,ry feladatainak a megoldásúba n milyen terülele n SZ<Í míthalunk níjuk. A legfontosabb persze, hOh'Y tisztúban lC!-,')'ünk azzal. milyenek vagyunk mi ezekben az alapdimenziókban.

mEND

erényeket. valamint az erényekre utaló crős~égcket tanulmúnyozza abból a mcggondoltísból, hO!,.')' az ült~tluk ininyílott élet a ,.jó lműk ö­ dés" a boldogsúg és a m agasszintű mcntú li s egészség biztosítéka. Melyck a legfontosabb erények és humán e rős ségek a pozitív pszich ológia szcrint? 1\ szcmé lyiség .Jól működése".

a pozitív pszichológia szerinl a tempenl mentumjCb'YCk és a karaktervonüsok összhan!tiúban gyökerez ik. A kutatások ered ményekén t hal e rényt és huszonnégy karaktererősséget azonosítoltak. 1\ bölcsesség és tu dús erénye többek közölt a kíváncsisüg. a vilúg ir{mli nyitottsúg. a tanulás iránti sze re let és az élethez szükségcs jártassúg útjúnju t kifejezésre. A bútors{tg e rénye olya n e rősségek révén azonosítható, mint a h<lsicssc!g. a mcrészség. a kitartús

.\ s~envedé.c.,· is lehet poz i tíY Fállozás forrása. Ön a pozitív ps zic hológia i irányzat elis mert kutatója, egyb e n hirdetője. Ez az idnyzat hogyan közelíti m eg a s ze m é lyiséget? A XX I. sz;ízad elejé n a poz itív pszichológia elkezd te kitereini a pszichológia ludom:íny:íl az {,rnyékból a napfényre. azzal a fclhívüssal, hOb'Y a betegségekre és a szcnvedésrc fókuszúlüs mcllctt fogla lkozwnk többet az emberek e rőssége ive L és azzal. hogyanjúrulhat hozzá a pszichológia tudománya az ernberek boldogsúgához és fej l ődésé h ez . 1\ személyiség-lélektanl é r intő programjában a pozitív pszichológia az e mberi e rősségek tudomúnyaként definiúlja magút, és az

és a szo rgalom. Az emberi esség többek köz t a szeretctbcn és a szc rc tel elfogadás;íban mu tatkozik meg. az igazs:ígossúg e rénye egyebek me llctt a túrsadal mi cl kötclczcllségben, az egyen l őség képviselésérc utaló magalart;ísban. A mértéklctcsség e ré nye példúu l az önkontrollban. az óvaloss:ígba n ö lt testet. a sp iritualitús erénye a h Ma !,')'akorhís<inak képességében. Az erényekre és e rősségek re összpo ntosító pozitív pszichológia szc rint a hatékony és boldog élet receptje az. hogy e r ősségci nket é lctü nk fon tos teriiletcin müködtetjiik. Mennyibe n fü ggenek személy iségj egycink a gen etiká tól? 11


Oláh Attila Az ELTE Pszrchológiai Intézetének egyetemi tanára. 2007 és 2014 között a Pedagógrai és Pszichológiai Kar dékéinja volt. 2008-tól a Magyar Pszichológiai Tarsaséig elnöke. A pozitiv pszrchológia hazai meghonositó)a, kutatéisr területe a személyiségpszrchológia, az egészségpszichológia, a megküzdés és a pszrchológrar immumtas. a flow-élmény, a globális Jóllét és a boldogság. Számos tudományos könyv szerzö)e és szerkesztö)e.

A szc m élyiség alapdimen zió i nak. az e mlíte tt 1agy Ötök ne k a 40- 60 szúzalékos ürüklékenységél valöszínlísí tik a csal:ídfa kuta t:ísok. az ikcrvizsg:ílalok és a z ü rökbefogad :iso n alapul<í vizsg:íla tok. Az eddigi tapasztalatok alapj :ín a szcmélyiségü n k alapvonásait úllagban 50 szilza lékban örököljük. Az úgynevezett tempe ramentum jellegli szc mé lyiséruegyei nk iiröklékcnysége erősebb. a karaktcrünket alkotó vomisainkat milr a szocializ;iciós hatások fo rmMjilk. A ku latúsi e redmé nyek az l is mula lj:ík, hogy a fé rfiak az extraverzió lekintetébe n m utatnak

Oláh Attila (szerk.): A pozitiv pszichológia világa, Akadémiai Kiadó. 2013. Czrgler István - Oláh Attrla: Találkozás a pszichológiáva!. Osms Kiadó, 2007. Gyóngyössrné Krss Enrkö - Oláh Attila: Vázlatok a személ yiségről. UJ Mandátum Konyvkiadó, 2007. Kállar Jeinos - Varga József - Olah Attila: Egészségpszichológia a gyakorlatban. Med1cma Könyvkiadó, 2014.

12

rHl!-(yobb ö röklékenységet, míg a nők n él az e m ocionali t:ísban e rősebb a ge nelikai té nyezök be folyilsoló hat:ísa..\ z ö l nagy személyiségfa ktoro n kívül o lya n jól ismert személyiséruegyek. mint az c mp:í t ia. a st resszt ú rés. a kív:íncsis;íg. a gondoskod:ís örökléke nységc is 50 sz:ízalék körül i. Ezek az e redmények ugya nakko r nem é rt e lm ez h e tők úgy. ho!,')' az egyes von:ísok mögiitt C{.,')'- C!,')' gén ;í ll. M inde n sze mé lyiségvomís kialakít:ís:íban va l ósz ín űleg több sz:íz vagy több ezer gén vesz részt. A molekul;íris ge ne lika cé lkitű zé­ sc i között szerepe l. hogy mcgprób;ílja azonosítan i a k ülii nhöző s?.emélyisérucgyck kialakuhís:íé rt fe l e l ős géneke t. és fc ltürni. hogy a szöban forgó gének m ilyen kölcsön hatils ha n :íll nak e{..rym:íssal és a kö rnye7.eltcl. 'l'is?.t;íz:ísra v:ír az is. m ilyen köz\'ctít6 l:íncok veze tnek a génekteil a ko nkrét viselkedéshe li megnyilv:ínul:ísokig.

Pa sszoln ak-c Cl:,tym áshoz egyes sze mélyiségtípusok, Ichc t -c szcrcp ük pé ldául par t ne r kapcsola tok ban? A nép ajkú n megfogal mazott böl csesség két. e)..<ym:íssal e llenté tes lapasztalalot említ e?.zel kapcsolatban. A7. egyik :íllíl:ís sze ri nl a7. ellen té tek vonzzák cgym:ísl. a m:ísik s?.crint a haso nl ó a haso nlónak örül. A tudormín yos vi?.sg:ílatok e redménye i sc m e{..')'értel m úck. Azlmondhatj uk. hogy rövid t:'rvú és sokszor izzó kapcso latok

lé trejö ttébe n n újdonsúgélménynek köszön h e t őcn az elle ntétek vonzása. az egym ús kiegész ítése összetarló e rő lehet. dc a tartósabb együtt marad:ís a 7. egyrmísho7. haso nló S7.C mélyiségck kö7.iitl külö nbözó kapcsolati fo rrnilkban gya krabban tapas?. talhat ó. l nk:íbb a mcntalil:'1s. n é rt ékprcfcrc nci:ík és az inte llcktu úli s szí nvonal hasonlós:íg:í nak va n öss?.ekov:ícsoló e reje. minl a klassz ikus személy iségvon:ísok rnegcgyezésé nek. Termés7.ctescn mindig em líthett3k elle nt é tes vah'Y szélsőséges esetek: klassz ikus példa le het a szadomazochista kapcsolat mint tartósan fe nn:Íll!Í kötelé k.

Meg Ic h ct-c v:í ltoztatni a szc mé lyiségct, és ha ige n, hol:,tyan? e mbe r egyetle n :ílland<i tulajdons:íga a v:íltoz:ís képessége. M inclen v:í lto7.lat:ís el<ifcltétc lc azonban a z a lapos ö nis meret. l ia tudjuk. mik a z c rösségein k és )..')'Cngeségei nk. megte rvezhe tjük önmagun k lllC!,'V<Íit oztat:ís:í nak algori t mus:ít. Term észetcsen igénybe vehetjük szake mbe r segítségét is. Az ö nis me ret birtok:íban van meg a l eh etőségü nk arra. ho{.,')' olyan múködési terüle tc ket vúlaszswnk. amelyeken az c rcisségci nk a lkalrnaúsúval bo ldogulh alunk. Önjutalrnaz<Í. pozitív é rzelmeket genc r:íl. amiko r a?. ercisségeinkel múködle tjük, és hon ;íj:írul a psz icho ló).,'ia i jóll é tün k növekedéséhcz. Gyakuri tapaszta lat, hogy dr:ímai és tragikus ese mé nyek az el indító i pozitív irilnyú szerné lyisé)..rvúltoz:'rsnak. a sze nvedés is lehel po?.itív v:ílloz:ís fo rr:ísa. i\7. a s?.e izm ikus megr:ízkódtal:ís. amely a lraumüt átélő e m ber s?.cmély iségét é ri. alapjaihan m Cl,'V<Íito?.tathatja világfe lfog;ís:ít. :ílrend l•zhc ti kor:íbhi értékprcferenci;íit. a lraurn:ín útjut:ís hoz?.;Íj:írulhat a személyes e ró é r-lésének foko z:ísilho7.. a?. élet fclé rté keléséhc7.. új é letp;ily:ík fc lfedc7.éséhc7..

i\7.

ll \CO • \Tit\


A sZ?enY-edés l

l

l

A REJTELYES SZEMELYISEGZAVAR

Kevés pszichiátriai zavarhoz kapcsolódik annyi félreértés, tévhit, esetenként mítosz, mint a különféle személyiségzavarokhoz. Dossziénkban megpróbáljuk vázlatosan ismertetni a szakemberek számára is nehezen diagnosztizá lható személyiségtípusokat. A sze mélyiségzava r a gondo latok. zonyos temperamentumje l l e m zők érzések, be l ső élmények és a vi - és környezet i f:~ktorok - korai fej löselkedés olya n széles körű. tartcis dési nehézségek. diszfunkcion:íl is és ru ga lmatlan mint:Jja. amely csa i:Jdi müködés. traumük - együtj e le ntösen e ltér az egyént kö r ü l- tes hat:Jsa tal;ílható a háttérben. vevő ku ltúra e lvúdsaitól. Mindez Bár a szc m é lyiségzavn rok jc~zoci:í li s és munkahclyi konfliktulc ntösc n kül ön bözhcln ck, abban sok gyako r i megjel enéséhez vezet. mégis hasonlítannk egymásra. hüh'Y A szcmé lyiségzavarok se rdül ő­ kellemet le n ségc i k egész é lc ten vagy fiatal felnőttkorban szoktak ;Ít ta r tanak. Gyako ri , hogy a körfe li s m er h e t ővé válni, b{u· e l ő fo r ­ nyezet még az egyénné l is jobban dulhatnak gyermekkorban meg- szcnvcd. Pont a zava rok j ellegéből jel e n ő vá ltozatai is. Bizonyos szc- - a gondolkodás és a viselkedés mem élyiségzavn rok kialakuhls:Jban r cvségébő l - adódik. hogy :Jldozagenetikai é rzéke nység is fellel h ető, tainak nehézséget o koz a fcl is mcrdc a biológiai szc nzitivitás önmagá- hctöségük. T:Jmpo nto t ndhatnak ban nem e légséges a zavarok meg- az .. ö nd iagnóz ishoz" a szc m élyje le nésé hez. Az örökölt hajlam. bi- közi, fő l eg nz in t im és a mu n kaheI'!" ZIUIOI.O(i l .\

képei

szerző: SZEMÁN DÉNES

lyi kapcsola tok tartós. visszalén'í nehézségei. J\ személybégzava rok maguktól ritk:Jn szokla kjavulni. és az inte nzitásbeli vúltoz<ísok scm jclle mz<'íck. A különb öző szcmély iségzavarok tünetei gyakran {llfedésl mu latnak egy mássa l, diagnosztikai kül ö nvúlaszt:Jsukat a gyakor lati klinikai munka hívla életre. az csetek többségébe n va lój;íba n keve rt zava rokkal tal úlkozni. A DSI\1 -V. a pszichi<i t riai betegségekel rend sze rező kézikönyv közös jell cmz<'íik alapján h:írom csoportba sorolja a személyiségzavaroka l. t\z ..J\" csoportba tartozó szcmélyiségzavarokat a .. különc'' jelzővel illetik. ide tartoz n :~k a para noid. skiziod és skitotípi<Ís sze mélyiségzavarok. J\ .. B" csoportba tartozó személyiségzavarokra a .. teMd lis'' jelző a lega lkalmasabb. ide tartoznak a bordcrlinc. narcisztiku s. an tiszoe iül is és hiszlrionikus szcmé lyiségzavarok. t\ ..C" csopo rtot a .,szorongó k" alkotjúk. a ké nyszeres. az e lke rül<'> és a dependens személyiségzavar tartozik ide. 13


Skizoid A t á rsa s kapcsolatoktól való elszakadás és az érzelmek szegényes kifejezésmódja jellemző d. magéínyes tevékenységeket szerel folytaln i. aszoros társas, csahídi kapcsolatokat nem igényli. Gyógymód: A gyógyszeres és psz icho terápiás kezelés kombin:íciója bizonyu l hatékonynak. Film: Donnie Da r/w.

Az ilyen típu sú emberek re :íltaláhnn n skizofréni:ín:llmegfigyelhe t ő el magányosodással és e lszigeteltséggel járó különös viselkedésformák - ex tré m gyanakvás. szochí lis visszahúzód:ís, gondolkodási és észle lés i (l<ítási és halhísi, ritk:ín szaglási) furcsas:ígok jellemzők. Bizonyos érvek a mellett szólnak. hogy ezek a zava rok a skizofrénia variációi. és clkülönítési.ik nehézsége i a köztük !évei határvonal mcghúz{IS<íból adódnak. Megjelenésükben genetikai é rzékenység is szcrcpct jút sz ik. Pszichoterápi<is kezelésük mérsékelten s ikeres.

Paranoid Által{mos bizalmatlansággal és gyanakvással viszonyu l másokhoz, gyak ran indokolatlanul kételkedik szerettci lojalit<isában. partnerc hűségében. Szakadatlan kutntja környezetében a rejtett j e le ntésekel. amelyek szerin te gyak ran ni vonatkozó kritik<Ít vagy minősítést Lakarn;1k. Gyógymód: Kevésbé működik jóltcrúpi:íban. Film: \fiharsziget. 14

Gyógymód: Zúrt. kórhúzi kezelés javasol l , kicsi Lcnípi:ís eredményességgel. Film: Hannibál. lloltod(qlan.

Borderl ine

A kapcsolatok, az énkép és a hangulatok ültal:ínos inslabilit:ísa, idcntitúszavar. félelem az clhagyatústól. krónikus ürcsségérzés. manipulatív viselked és. ö nagrcssz ió. tov{lhh:í szé l sőséges impu lzivit:ís Skizotípiás jcllcmz<i rú. Aszoros emberi kapcsolatok kiGyógymód: ll osszú kezelés. koralakítúsát igen megnehezítő intcr- lútozoltjavul:ís várható, pszichotcperszonális deficit, gondolkodúsi és nipia és gyógyszeres kezelés komészlelési torzulások (kóros vonat- binációja a lcghat:ísosabb. koztat:h•ok. szakatlan gondolkodás. Film: i:s::ves::tcí. Borderline. l:ít:ísi. hallási halluci n<íciók). visclkcdéscs kül öncségek (öltözetben, Narcisztikus ön kifejezésben) jellemzik a kórkéKrónikus és elsöp r ő grandiopet. A skizofrén i:ítól a rcalitússal zi L:ís. amely az e li smerés re való val <Í jobb kapcsolata és a gondo lko- kiéhezettséggel és fe ltűnő cmp:ídús i zavarok enyhébb foka külön- tiahi:ínnyal jár együtt. Két típus: böztcti meg. a vas ta gb<3rű (figyelmetlen) és Gyógymód: Gyógyszerrel kom - a mim<iza (túlérzékeny) - az utóbbi binúl t pszichotcrápi<íra jól/ mérsé- ink:íbh g<Ítl:ísos, könnyen mcgkcltcn rcagéil. bünlódó. nagyon érzékeny m:ísok Film: Taxisoj'ő1: kritik;íjára. Alacsony önértékelés, belső nagyz:ísos fant:ízi:ík. gyakran inadckvüt narcisztikus düh és a).(rcsszió jellemzi (a vastagbőrű Az c zavaroktól szcnvcdők viselke- m:ísok felé éli ki. a mimóza pedig dése gyakran olyan drúmaian, ér- önmaga ellen fordítja). Gyógymód: egyéni pszichotcrázc lmc któl fűlölt en és kiszámíthntatlanul alakul. hogy Ichetetlenné pi:íval korlütozott javulüs vürható. vél lik szá mukra a normúlis, kétolFilm: Blue Jasmine. Az én s:;edalú. kölcsönös kapcsolatok kiala- relmem. kít:ísa. Kicsi szo rongüs tűrö képcsség és az önuralom hi<inyajcllc mzi Hisztériás, hisztrionikus ő k et, gyakoriak a nagyzúsos gondoA két zavar sok hasonlóságot latok és m:ísok magasztalásának és mutat é r ze lmi labilitáshan. fileértékelésének váltakozásaL gyc lcmfclkcllésbcn. a szcxu:í li s kapcsolatok zavarúban. kapcsolatAntiszociális fligg6ségben. tanúcstalanságban. Semmibe veszi és rendszercsen ~tindk ctt<3t fokozott érzel mcsség megsérti m:lsok jogait, csahís, ha- és figyclcmfclkcltési tö rekvés jelzudozás jellemzi, nHÍsokat lclkiis- lemzi, ezek fo rm:íja a hisztrionimcrcl-furdal<ís nélkül kihaszn:íl. kus esetében sokkalhítv:ínyosabb. Régi elnevezése a szociopata vagy A nőknél jcllemz6 d az elégedetpszichopata. Genetikai-biológiai lenségaszexuális kapcsolatokkal , érzékenység bizonyítoll a kórkép általába n rcménytelcn.lchctctlcn kialakul<isában. viszonyokba bonyol<idüs, tudattaH\'(i •. \!fH


~-~R mEND

Hogyan lesz valaki borderline?

la n ul csübítús. Az il ye n fé rfi hipc rmaszkuli n (Don J u an) vagy passz ívan n ő i es .. ficsú r··. Gyógy m ó d: jó e r e dm é n yek egyén i pszichoterá piúval. Film: Kísértés. Csodálatos J úlia.

roll hoz. hogy e lveszíti nyi tottságát és h até ko nysúg<í t. Pc r fc kc ionis ta, me rcv és makacs, gyűjtöge tő, szé ls6ségesen oda adó a munkája iránt a kapcsola ta i kárára. Gyót,'Ymód : pszichote rúpdra j ól reagál. Film: Lesz ez még ~gy se. Aviáto1:

Az ilye n zava rok tól sze n vc d ő szemé lyek j e ll egze lcse n fé lé nke k és szorongók. t ünetc ik sz:\mos te kinte tében hason ló k a &'Yakoribb szorong:ísos és depresszív problé mákhoz. azonban azok ná l átfogóbban és hosszabb ide ig j e ll e mzik a szcmélyiségct. Viszo nylag e red mé nyese nle het öke t kezelni.

Elkerülő Társas he lyzele kbe n szé l sősége­ sen g<ito lt. alkalmatlansúgé r zése kke l küzd. és re ndkívü limódo n érzéke ny mindenfé le negatív vé le mé ny kinyilvún ítására. Közpo nti é rzése a szégyen. Gyógymód: pszic hote rúpi;íra jól reagál. Film: N apok romjai.

Kényszeres

Dependens

Ol y gö r csöse n raga sz kod ik a rendhez. a tökéletességhez. a ko nt-

Vise lkedésé rc az a l úrc nd e l ö dő és gö rcsöse n kapaszkod ó visc lkc-

dés mód. a z e lv:íl:ístól való félele m. a músok go ndoskodús:ínak fokozo tt igénye j e ll e m ző . Ha egy kapcsolata mcgszakad, gyorsan új a t ke res. i rrc:ílisa n foglalkozta tj a a fé le le m az egycdülléttö l. G yó~:,'Y mó cl: pszichote rápi<Íra j ól reagál. Film: Egyedülálló nő megoszt and.

Döme László: Személyiségzavarok. Fi/um Kiadó, 2001. John F. Clarktn- Peter Fonagy- Glen O. Gabbard: A személyiségzavarok pszichodinamikus pszlchoterápiá]a, Oriold és Társa Könyvkiadó, 2012. Paul T. Mason - Randi Kreger: Ne lépkedjünk tojásokon! SzerezzOk vissza az életünket, ha egy szereltünk borderline személyiségzavarban szenved, Ono/d és Társa Könyvkiadó, 2015. Dr. Harsanyt András - Dr. Cstgó Katalin - Dr. Demeter Gyula: Kényszerbetegség. Elmélet, kutatás, terápia, Oriold és Társa Kónyvkiadó, 2015.

A PSZICHIÁTRIAI GONDOZÓKBAN NYILVÁNTARTOTT BETEGEK SZÁMA KÓRFORMÁK SZERINT, 2014 {ez... ló)

Organol.ua puochouondró<Nk Peranold állepotok StrHSZ 61tal kov"tott zeverok

P~/.IC..IIUI.O<iiA

15


!ll--- ,

,

SZEMELYISEG

Valรณsรกgos arcaink szerzo: NAGY HENRIETT


A személyiség a tudomány szerint a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés egyénre jellemző, a személyt másoktól megkülönböztető mintáit jelenti. Személyiségünk határozza meg egyéni stílusunkat kapcsolatunk jellemzőit másokkal, ezért a legfontosabb egyéni különbségek között tartjuk számon .

K

odbba n (egészen <.lz ókortól kezdődően) a szc m élyiség Icid súva l kapcsolatban az úgynevczelllípusclmélclck voltak jellemzők. napjainkban viszont inkább a vonúsclmélelek a z e lfogadottak. A típuselméletek szcrint egy adott sze mély a szcmélyiségc alapjún vagy csak az egyik. vagy csak a másik kategóriába tartozhat. Vagyis mindcnkiről egyértelműen cldönthctö. hogy példúul introverl<Íit (befelé forduló) vagy ext rove rtált (kifelé forduló) szc mé lyiség. Ezzel sze mbe n a vonáselméletek szcrint az e mbe rek ugy;mazo n személy iségjelle m ző ik mé rté kében térnek cl cgym;Ístó l. vagy is az egyének közölti ki.ilönbségck mc nynyiségi és nem minöségi j e ll egűek. Az utóbbi fclfog{Js a szc mélyiségbcn m egje l enő egyéni variációkat nagyobb mértékbe n képes lefed ni. Az az e lké pzelés, hogy az emberek típusokba vagy kalegóriúkba soro lhatók, llippokratészig (i. c. 400 körül) vezethet{) vissza. H ippokratész gondolatait késöbb Galénosz (i. sz. 150) finomította tovább. A híres Hipokralész- Galénosz-féle tipológia sze ri nt az e mbe rek a szcmélyiségi.ik alapján négy csoportba so r o lható k: kolerikus ( in ge rlé keny), melankolikus (lehangolt) . szangvin ikus (derűl átó) és liegmatikus (nyugodt). Sokkal újabb kel etű . nHír a XX. sz<lzadhoz köthető a sváj c i pszichiáter-pszichológus Carl G us tav Jung szc mélyiségtipológiúja, amely szcrin t az e mbe re k l'!:'lll'lh U.<Xil \

sze mé lyiségük l eg főbb jegycit te kintve két kategóriába sorolhatók: Jung introverl<Í il és cxlrovert:í ll sze mé lyeke t ki.ilönböztelcllmeg. Az introvertált sze mélyek hajlamosak arra. hogy soka ll e~-,ryenek egyedül. jellemző djuk, hogy visszafogottan viselkednek. hogy a túrsas összejöveteleknél jobban kedvelik a magányos tevéke nységeket. Ezzel szemben az extrove rt<ílt személyek jobban szcretnek U rsasúgban lenni és 1mísokkal beszélgetni.

A

Na.,gy Ötök

Azok a kérdések. amelyek a vomíselméleti kutatókat a legjobba n é rd ekli k. arra vonatkozn ak, hogy me ly sze mélyiségvo núsok az alapvetőek, ille tve h ú ny vonús elég j elcntiís a hhoz, hO!,'Y érde mes legyen szá molni vele. Az utóbbi évtizedben egyetértés bo ntakozott ki a kutatók között a személyiség alapvető von~í sait illetiíe n. Ez az elképzelés öl nagy személyiségvon<Íst feltételez. ezért e rre az el mé le tre a , agy Ötök ( Big Five) e lnevezéssel szoklak hivatkoz ni. Az öt alapvct6 szcmélyiségvonüs az extravcrz ió. a badtságoss[Jg. a lelk ii s meretesség, az e mocionalitás és az intellektu s. Az ex trave r zió magas sz i n lj ével j e ll e m ezhető személy magabiztos. az impu lzusait szabado n kifejezi. do minancia és önb izal om jellemzi. A barüts<lgosság ma gas sz intj c nemcsak másokhoz melegséggcl közcledést és szcretetre méltós<igot 17


jelez. dc mag:íba fogla l engedelmcs szolgá la tkészségct, gondoskodást és érzelmi támogatüst is. A lelkii smeretesség olyan tulajdonságokat tükröz. mint a tervezés. a kitart:ís és a küzdelcm a célokért. Ez a személyiségvo n:ís szaros kapcsolatban áll a teljesítményre törekvésse l. az akaratta l. heszah:ílyozottságot és felelösséget is jelez. Az c mocionalit:is magas szintjc elsőso r ban a szorong:isél m ény gyakori :ítélésére való hnjlamra utal. Az ötödi k na!-(y von:ís az intellektus magas szi ntj c pedig képzclctgazdags:ígot. ill etve mindcnfajta tapasztalatra általünos nyitottságot jelez.

\

ére LL

kc!JJes

e(fhgodó

Az úgy n evezcll .. pozitív nagy ötök", vagyis az cxt rovcrtült. haníts:ígos,lclkiismerctcs. érzelmileg stabi l és nyitott személy képe lénycgéhen értelmezhető a jólműködii személyiség mcghal<Írozásakénl is.

Pontos észlelések .:-lapjaink pszicholcígiáj ában c me llett a meghatározás mcllctt szümos 18

m :ís el mé leli modell is mcgtalál- Többd imenziós jóllét ható. mclyck a1. érett, egészséges szcmélyiség lcír:ísál célozzák meg. A pszicholó~iai jcíllét többtényc7.<ÍS A legtöbb elképzelés kiemeli a ha- modclljé t Caro l Ryff amerikai kutékony va lós:lgészlclést (vagyis tató pszichológus alkotta meg az azt. h ogy a sze m ély önvéde lmi utóbbi évtizedben. l\1 iut;ín útlckincélokbó l nem hamisítja meg és lcttc a kor:ihhi szakirodal mat. úgy nem torzítja cl az önrnag~író l vagy ta l:ilta, hoj.,')' a pszichológiai egészmásokról szcrzctt tapasztalatait): ségszempontjai olyan többdimenaz önismerete t (az erősségekre ziós modcllhcn fog lalhatók össze, és a gyengeségekre vonatkozóan a me ly a következő összctcv<ike t is); a vise lk edés akarnliagos sza- tartalmazza: (l) az egyén pozitív érbályo7.Üs:ínak képcsségét; a belső tékelését önmaga és az élete ir:ínt; mércékrc építlí ö n értékc lést és (2) min6ségi kapcsolatúl müsokkal: iinclfogad:íst (a kü lvil üg elvárásaiva n kapacit:ísa az élete és az <it nak vai<Í túlzó megfelelés helyett); körü lvcvci vil;íg hatékony ir:ínyítüa szoros. meghitt érzelmi kapcso- s:íra: (4) hiszi. h o~y é le te céltudatos és jelen tésekkel teli: (5) képes autonóm hira. önmc~határodsra: IT<t. ho~\ (6) dgyik személy iségének folyamatos fej lesztésérc és képes is ri Az ahíhhiakhan részletezzük is ezeket a jól téti kompone nsekeL ta tok kialakítüsünak képcsségét: Az iinc lfogadüs arra irúnyuló törekalkotóképcsségct. Az egészséges, vés. lwgy pozitívan ítéljük meg ön é rett szcmélyiség képes tehát arra. magunkat. szcmélyisé~ünk pozitív hoj.,<y viszo nylag pontosan észlelje és negatív oldalait is megismerve és önmag:ít. a v ihígot és más embere- clfogacl\'a. Az iinclfogadó személyek ket, elfogadó legyen önmagával és arról szá molnak be. hogy szere ti k 1mísokka l sze mben, képes legyen szcmélyiségük legtöbb oldal:ít. vagy hatékonya n dolgozni és kitartúan ami kor mcj.,l\•izsgálj:ík élctük törtéküzdcni céljai eléréséért. Az érett netét, clé~cdct tek azzal, ahogy a dolszemé ly emellett képes mély, ben- gok eddig a lak ult ak. és nem érzik sóséges személyes kapcsolatokat ki:íbr;índultnak magukat az élcthen kialakítani másokkal. nyújtott teljesítménylik miatt.

<:n

..

IIHit\llt>\


••

ON ISMERET

Ranschburg Jenő: Személyiségtipusok

A sze mé lyes növeked és a szeA pozitív kapcsolatok kiépíté- üt, hogy felelős azért a hclyzclérl, sének képessége garantülja. hogy amiben él. és hogy jól tudja kezelni mély folyamatos törekvéséljelenti mclcgségct. bizalmat és intimit:íst amindennapokban d hüruló kötc- a létczó képcsségei kihasznál:ísü ra. éljün k til a m:ísokkal való kapcso la- lezcttségekct. Az a személy. akire az Az a személy. aki re a pszichol6giai tai nkban. Ez aztjelenti, horo• a sze- élctcélokjelcn lélc és az ezek eléré- jóllét eze n összetevójc a jcllc mzö. mély szüm:íra nem okoz nehézsé- sérc törekvés jcllcmzö. célok me n- úgy gondolja, hogy fontos o lyan get, csa lödüssal teli él ményeket lén szcrvez i a mindcnnapjait. nem új é lm é nyeket és tapaszta la tokal aszoros kapcsolatok fcn ntartüsa, érz i az l, hogy mür mi ndcnt megtelt szcrcz ni , amelyek kihív:ísoka l jelen tene k önmagunk és a vi l:ígun k am i az életbe n meglchclÖ. és örömme l szcntcl időt müsokra. 1\ z autonómia ön meghal:í r o- újragondol:ísúra. szüm:íra az é let A környezet feletti uralom arra a képcsségre utal. hogy a min- züsl és bels ö ir:ínyílolls:ígot jelent. a lanulüs. a vültoz:ís és a fcjWdés kct körülvcvo vilügba n rcjl<i lc- Az a utonóm személy nem fogadja szakadatlan fo lyamata. hctöségckct haté konya n tudjuk cl a utomatikusa n a hat:írozott vélekihasznülni. illetve létre tudjuk ményt képviselö e mberek :íllásponlhozn i a személyes szükséglclcink jüt. e helyett bízik a sajül véle mé nyékie légítésé rc legink:í bb alkalmas ben. még akkor is, ha az gyökere:-;en Carl Gustav Jung A személylség fejl6dése. Scolar Kt,1d6, 2012. környeze te t. Azt a sze mélyt, akire eltér müsok üllüspo ntj:ítól. Ez a szeV. Komlós1Annamána: Nem vagy egyed Ol Dslfis Ktadó, 2002. jcllemz6 a környezel feletti ura- mély azon értékek mcnlén é rtékeli W. Aliport A személyiség alakulása. Gordon lom, üllal:íban n e m hangoljük Ic önmagút, amelyeket 6 fonlos na k Kiadó. 1980. Gondoi<Jt amit az é lel mindennapi követel ményei. tart. ne m pedig azok alapj:ín, nnak. a tekintenek mások Ez a sze mély legtöbbször azt éli

,

,

OLVASASRA AJANLJUI<:

I<ÉSZÜLJ VELÜNI< A HÚSVÉTRA!

evamagazin.hu

Az ÉVA magazin Húsvét melléklettel megjelenik február 24-én.


A BOLDOGSÁG NYOMÁBAN Az ENSZ leg úja bb World Happiness Re po rt fe lmé rése 158 országot ra ngsoro lt o-tól10-ig terjed ő s kálán a szerint. hogy az o tt é lők me nnyire tekinthetők bo ld ognak. A több tényező a lapján összeálló fr iss lista a 2012-2014-es periódust je llemzi. Magyarország 4,80-as é rté kével a 104. helyre került; Európában csak Ukrajnában és Bulgá riá ban bo ldog talana bbak az e mbe rek, mint nálunk.

Az adott sávba tartozó orszagok

10-10 PÉLDA A ,.BOLDOGSÁGCSOPORTOK" TAGJAIRA (ZÁRÓJELBEN A HELYEZÉS)

r.dmtJ

8 6 4 2

l

o

UNIÓS PANORÁMA A magyarok 10 fokú skálán á tlagosa n 6.2-re értékelté k az é le tte l va ló elégedettségü ke t egy eu rópai fel mé résben. Az uniós tagországok közül e nné l alacsonyabb é rtéket csupá n Bulgáriába n mé rte k. Legi nkább a sze mé lyes kapcsolatainkka l, legkevésbé ped ig az a nyagi helyzetünkkel vagyunk kibékülve.

ÁLTALÁNOS ELÉGEDETTSÉG AZ ÉLETTEL NÉHÁNY EU-ORSZÁGBAN Át l~gér t ékck 10·c• s kálá n

8,0 7,8

~-o,

,~

"o '<'"

7,2

,,~

..-'"

'?'

.;~-:-OJ

··O,

cl'',;

~o'

e"

~e~

p}

v

",.

'l-o~·

7,1

~·c:..

«;~·

7,0

..,.,.

'?~o

e<'

~

6,9

·"'

'Y.!'.........

ef

6,7

,, "'

_,o'

a-·

6,2

~·C)

':!-..··:'!f

.§S "'. ._. qo

~"

~o

;.•

,~

q,S~

~l'

MAGYAR ELÉGEDETTSÉG! ÉRTÉKEK Al ÉLETMINŐSÉG NÉHÁNY DIMENZIÓJA SZERINT Átlagért~kek 10·os s kál4n (zárÓJelben az EU·átlag)

Szemé lyes kapcsolatok

7.6 (7.8)

lngázási idö

7 .1 (7.4)

Jelenlegi munka

7 ,1 (7,1)

l akáskörűlmé ny ek

6,8 (7.5)

l akó· környeze t

Szabadon e ltölthe tö idö

Pihonö és zöldövezet ek

Anyagi helyzet

6,3 (6.7)

6,2 (7.1)

5,2 (6.0)

Forráll ENSZ World Happ•noss Rt'port 2015. rllctve az Eurostat 201S·bcn publikált. 201J·as helyzetot tuk rozó felmérése

20

Infografika inJ~tandem

11\'<i l \l ll\


szerzö: PANYI ANNA

Születésünkkor papírlap vagyunk, amelyen előre beírva hol mondatkezdő betűk, hol üres sarok, hol fé lig befejezett mondatok láthatók. Vajon mennyire kitöltött sor, hogy optim ista vagy pesszimista ember lesz-e be l őlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelíd íth ető .

A legmerészebb becslések szc rin t is lcgal:íbb a szcmélyiségi.ink fele nem örökle tes. hanem lapasztalata ink ;Íilal inídik. Az ö rökletes hajl::!m s incs k<lhc vésve. <Ím erős clle n;ill:íssal kell szcmhcúsz nunk, ha ki akarunk térn i cliílc. i\ z utóbbi é vtizedek ku tal;Ísa i szcrin t nincs egyértclmücn a J.(é njc inkhc ködolva. hoj.(y optimista vagy pesszimista szc mmeltckin ti.ink a vihígra. közvcte tten azonhan örökségül kapjuk ezt a szcmi.ivcget. ke ret. müködésmöd. amel ynek tarA né me l po lih isztor, Gottfr ied W. Leibniz o ptimi zm usel m é le te tóp illé rét a sze mé lyes é n e rő nkh e ve tett hit alkotja. :"Jem la gadja ismerős le het lnirkinck Voltairc gúny regényé b ő L a z 17!19-cs Can- a ke ll emetlen é r zések létezésé t dide-ból. ahol .. a l cges l e~oh b vagy a kudarcok kock:ízat;it. t\z opvil;igban núnden a legnemcsebb timista e mber kétl:ibha l a fö ld ön cél érde kéhe n történik''. Az örök :ill va hisz abban, hogy ké pes megoptimista passziv vúrakozó. rózsa- b irkóz ni a nehézségekke l az éleszín ködbe burkohízú képét nyu- tében. és- lehetőségeihez mé rten j.(Odtan oszlassuk c l le lki sze mc ink -a legtöbbet fogja kihozni llel<ilük. elöl: a pozitiv psz ichológia irüny- Az opti mist:ík ne m többek és nem kevesebbek. mint a pcsszi mi s tük. zat;ínak egészséges opti m izm us fogalma aktív cselekv{) ka raktert :ím van egy lé nyeges ki.i lönhség ta kar. Pszicho lój.(iai szem pon t bó l közötti.ik: é le tlik törté nésc ilm<Ís az optim izmus olya n gondolkod;ísi logika mentén értelmez ik. 1':->liCIHll.fHil \

H árom dimenzió Nem szi.i leti.i nk pesszimist~ínak. ez a tulajdonsügunk nem is fakad közvetleni.il a valös;ígból. :\l indanny ian ismer link a jég h;ít:ín is megél<3 op timi stákal és jó dolgukba n ismélabús pcsszimistúkat. A pesszim izmus csupán a valóság egyfaj ta é rtel mezé!'e. Az amerikai i\ la rtin Seligman . a pozit ív pszichológia úttör<ljc szc rin l a do lgok okaira vona tkozó .,értelmező stílus unk" gyermekkorunkhan alakul ki. mégpedig a számunkra fon tos ső t

21


••

ON ISMERET

Tah Sharot Az elfogult opt imizmus

személyekkel út élt tapasztalatokon jellemzilen katasztrorizú l, úgy M artin Scligman arra b ú t o keresztül. Szülcink, tanáraink J.(on- gond o lja. a rossz dolgok :íllandóak. rit mind e nkit. h ogy ne fo gad ja dolkodásmódja saj:ít é lc tük tö rté- idörií l icl6 re vissza fognak té rn i. r:í- c l önmarcangol6 be:í llít o l tsügút. n ésc iről , ille tve velünk kapcsolatos ad:ísul ezek az okok saját. feloldha- A kognitív visel ked és terúpia e mbkriliz:Húsi stílusa valósággal he lé nk tatlan hiúnyosságaiból fakadnak. és le mat ikus al a kja. Albe rt Ellis ameivódik indi rekt tanu lás i fo lyamatok élete mindc n területérc kihatnak. rikai pszichológus el m éle ti b:ízisát kiivctkeztében. Például kisiskolús- A "mind ig mindent elro n tok'' vagy a lapul véve Se ligman p rofcsszor ko rban a rossz j egye ke t a képcs- az "e nge m se nki scm szcret" típusú gyakorlati útmutatót is ad a váltosége k hi:íny:íra v i sszavezető ta ná r, bels6 monológok futnak ilye nko r z:íshoz. Elöszür is ti sztázzuk ö nvagy az önmag:\ t rendszerint fe nn - a pesszim is ta fejében. lia a pcsszi- magunkba n. hoj.!y a té nyek. a gonhangon sz idó sz ülő (..:\1 ilyen osto ba m istát öröm é ri, a7. csak a vélet le n dolataink és az érzelmci n k közötli vagyok!'') cgyar:ínt pesszimista ér- műve lehel. c l is sik lik felelte a fi- kapcsolal közel sc m olyan szoros telmezés t tanít a gye rek nek. gyelm e. mi vcl nem ill es7.kcdi k az és racionúlis. mint gondoln ünk. é rtclmc7.és i ke re tébe. Fontos megérten i. hogy az é rze lm i Az o ptimista ezze l s7.e mben hat:ís. a m it Mé liink. ne m a megtöra rossz dolgokat problé m a fó- tént ese m énybő l következik, hanem Ti ppek kuszúan közeliti m e!-(: mcJ.(oldandó a7. ese mény é rte lm ezésekor kelctkihívüst l:ít a he lyzetbe n. Ne m kezett gondolatai nkbó l. t\ megold <is Mindennap szánjunk húsz percet arra. e nged i. h ogy egye tl en lo k:íli s jel- kulcsa negatív automat ikus go ndohogy leíquk, kinek és miért vagyunk hálásak. l egű probléma miatt globillis rossz lataink lcvadúsz:'tsúhan rejl ik. Néhány hét alatt érezn1 fogjuk, hogy ér7.és u ra lkodjon c l felette. Csak Írj uk lissze ezeket a gondo lat ogondolataink poz1tív irányt vesznek. m ert a munkahclyén ne m é l ;ít kal. hogy m egé rt sük hicdclmeinVezessünk Sikernaplót rögzítsük kisebb s ike reke t. még nem é rt éke li Ic kel. majd sz:ílljun k vitúba velük! és nagyobb Sikerein ket, illetve minden pozitiv mag:í l szü l<li szercpéhcn . A rossz Gyűjtsiink e ll e n é rveke t ö nhih:í zvisszajelzést. am1t kapunk. Nehezebb érzések nek helyet ad. dc dolgozik latö gondola tainkho7.. tanulj un k i d őszakban. stresszhelyzetben merítsünk eröt a tovúbh lépésen . A pozitív ese- meg ha té kony:m vi tat kozn i ve lük! ezekból az írásos b1zonyítékokból. ményekel ezzel szemben :ílla nd <í. A leí r t nega tív gondo la lainkat :ít helsci okokkal magyarázza. és :\1- kell fordítanunk eltirc mu tat ó, po7. i lívabb cse n gésű m o nclatokk <i. Péld:.íul a .,mindig mindent e lro ntok" negatív gondolatot he lyettesíthetjük a .. kapkod tam . Í).,'Y eltörtem egy poharat .. go ndola tt al: ez kiz:.íAz optimista e m be r go nd ol - tal:.ínos é rvé nyűnek tekinti. leltilt rt'l lag az ado tt hcly7.e lrc vo natkozik. kod:ísa há rom dimenzióhan tér saj:íttul ajdons:.íga ira vezeti vissza. M:íris megdltoztalható :íllapotröl c l n pesszimist<iétól, am ikor ma - A spo rtm é rk<3zésc n :í télt s ike rek van szó. m cgfogha töv:'1 vúl ik az ok gyar<iwto t ad egy ve le tö rt é nt j ü a rról ür ulkodnak sz<Ím:í ra . hO!-')' te- (ka pkodta m) és fe lsejli k a mcgolvagy rossz esemé nyre: az okok hetséges s po rto ló. és ö rö mét engedi d:.ís (nyugodj ak meg). :íllandósúga (ülland ó vagy ide igle - átsziv:írogni m:ís é le tt erül elei re is. , c legye nek ill úziöink. vadzsnes), hatómezcje (spec ifiku s vagy ütésre ne m fogunk {llfordulni po :íl t al.í nos) és hcl~· e (s7.emélycs z it ív önmagun kba. ld <it és kitarvagy kü lsö) m e ntén. A pesszimista t üst igényel. hogy a z évek a latt belénk iv6dott go ndolkod:ísi sé mük fe lü lírödjanak. A7. ír:ísgyakorl at ra Érte lm ezc3 stílu sunkon ne m köny- fo rdítolt id6 a zo nhan megté rüL ha nyű. dc é rd emes v:íltoz ta tni: mödszcrcscn irtani kezdjük negatív Martin Sehgman Amin vál tozt athatsz, és amin nem. a pcsszimistük gyakrabha n lesznek gondo la t a inkat a megkérdőjelezé­ AkiKfémlill K1adó. 201/. dcprcssz iúsok, rosszabb az cgés7.- sü kkel és po7.ilív útkc rctczésiikkcl. Mart<n Sehgman: Az optimista gyermek. Akaderntal Klildó. 2012. ségi úllapotuk. és a tcljcsílményiik i\1cgéri: az op timis ta be:íllítottsüg Lisa Swerhng- Ralph Lazar. A boldogság- 500 dolog, ami is elmarad az o ptimist:íké mögölt. pluszcnergi:ít ge ner:í l. ami nem boldoggá tesz. HVG KOnyvek. 2015. llü ad ús ul so kszor önheteljcsítö csak j obb közérzetet eredményez. Oliver James: Hogyan fej lesszük érzelmi egészségünket?, jóslatai kkal kudarcokkal tel i életre ha ne m segít kihozni helölii nk tcljcHVG Kónyvek. 2015 ká rh oz la tj:ík mag ukat. s ít<iké pcsségünk maxi mumá t is.

1.

2.

K atasztrófaruentesLtés

22

11\'(j l \11\ \


HIRDETÉS

,----.

Változóhor =problémák? Hüve lyszárazság, visszaté rő fertőzések, i nko nti nen eia, fájdalmas együttlétek... va n más vá lasztás unk!

FEM MED

INTÉZET

ESZTtTIKAI

HOQYOGYAslAT

A nök hormonháztartása negyvenes éveik vége felé megváltozik, amely fizikai és mentális átalakulást is jelent. A menstruáció ritkábbá válik, majd megszünik, elöfordulhatnak hóhullámok, súlygyarapodás, csontritkulás, alvászavar. De van egy téma, amiról egy nö sem szeret beszélni - a hüvelyszárazságróL Pedig minden harmadik nö szenved égö, viszketö érzéstöl, visszatéré húgyúti fertözésektöl, ame lyek miatt az együttlétek is fájdalmasak lesznek. Napjainkban a hölgyek sokkal aktívabbak ebben az életszakaszban is; családanyák, dolgozó nök, partnerek, feleségek, és minden szerepükben szeretnék megállni a helyüket, amelyet a fenti prob lémák gyakran negatívan befolyásolnak. Mit lehet tenni ilyenkor? Már korábban IS orvosolták ezeket a tüneteket, általában hormonkészítményekkel vagy mütéti beavatkozással. A modern technológiának köszönhetöen most már egy gyors, hatékony, fájdalom- és hormonmentes intimlézeres kezelés is rendelkezésünkre áll a FEMMED Intézetben.

hangsúlyozza Prof. Dr. Ács Nándor. - A nemzetközi adatokat felülmúlva a kezelt hölgyek több mint 90 százalékánál két beavatkozás* után megszüntek a panaszok." Ezenkívül nagyon fontos az egészséges életmód rendszeres mozgás, helyes táplálkozás, aktív szellemi és fizika i életmód - , amellyel hozzájárulunk egyensú lyunk megtartásához.

Az Intézet kiváló orvosai a Fotona cég szabadalmaztatott, intimlézeres technológiáját alkalmazzák az esztétikai nögyógyászati beavatkozásoknáL "A kezelések nagy elönye, hogy a lézerrel nem vágunk, így a beavatkozások nem járnak fájdalommal, és elkerülhetók az egyéb - mütéttel járó - kellemetlenségek. 2-3 nap elteltével pácienseink már minden értelemben véve teljes életet élhetnek'' - mondja Prof. Dr. Ács Nándor. A megfelelé eredmény eléréséhez elegendö egy két alkalomból* álló kezelés, amelynek nagy elönye, hogy nem igényel elókészületet, mint egy mütét, és akár ebédidében is elvégezhetö, hiszen csak 15-20 percet vesz igénybe. "Nagyon jók a tapasztalataink és ami a legfontosabb, pácienseink visszajelzései is rendkívül pozitívak -

Érdemes tájékozódni a lehetóségekröl, hiszen a nók életminósége jelentösen javulni fog a kezelések után; elmú lnak a kellemetlenségek, újra lehet nyugodtan utazni, és az intim együttlétek minósége is javulni fog újra nók lehetunk! (x)

lntimtézeres kezelésel< SMOOiJiHTM technológiával

'. •· • •

lncontilase™"' inkontinencia kezelesére lntimalase™ - hüvelyszükítö !kezelés Renovalase™- hüvelyszárazság kezelésére Kisajakfiatalítás * lncontilasem és Intimalasem esetén 2, esetén 3 beavatkozás szükséges Renavalasem ;


Kódolt Személyis égünk egy életen át változik: fej l ődik, javu l, torzu l, vagy éppen ha nyat lik. Ennek alapja agyunk hi hetetlenü l bonyo lult és csodás mű ködésében rej lik. Egyes működéseket ősei n ktől örököltünk , de a legtöbbet a kü l ső hatások által aktivált gének alakítják ki minden egyes embernél, egész élete során . A szc m é l y i~ ég fogalma is m c riísc n hangzik. dc tudjuk-c, valéljühan mil ta ka r? Az egyes cgyé nck nél mcgfigyclhc lő. illelve általuk és a környe24

szerzö: BELSÖ NÓRA illusztrációk: PÁSTI NÓRA

zellik ültal szubjcktiven Ülélt.t a rtcís m agat a rtás-minl:ízalra és -tapaszlalatra utal. ame ly tühhnyirc úllandós:ígolmutat e~y é lc te n át. A fogalom pszic hológia i és pszich iátriai dc fi níc iój a soka t v:í lt ozott az id ők fol yam:í n. hiszen az agykutatásoknal< kös:t.ö nh c töc n egyre tühh in fo rmüc ió hít napvil ágol az egyé nek pszichológiai - biológiai müködéscinek összcsségé riil. A személyiség alkotóele me a tempe rame ntum és a karakte r vagy j e ll e m - ezek szin lé n az cgyéntjc lle m zli tul ajdo ns:igok. A te mpe ramentumról ma múr tudj uk . hol-(y !-(ene t i kail ag meghamc;nTk\


••

ON ISMERET

Mi olyan kOiönleges az emberi agyban?

Ge ne tikailag kódolt péld:íul az, hogy me nnyire vagyunk introvertáltak vagy nyitottak , me nnyirc hevesek az é r zelmi rea kcióink. és a z is . hogy me nny ire vagyunk é rzéke nye k. sebez h e tő k. Napj a ink ge ne tikai ku tatúsai egyér telmű e n mutatjúk, hogy a gé ne kben igen sok l ulajdo ns:íg és még több l e h e tőség van kódolva. Ez azt j ele nti. hohry bizo nyos m ű k ö d és m ó d o kat hozunk az őse i nkt ő l. de a legtöbbe t a külsö hat{tsok Üllal aktivül t géne k fogj á k kiala kítani mind e n egyes e mbe r-

giai é rte le mbe n nú nd e n fejl ő d és i sza kasz le írható valam e ly jell cgze tes éle tdile mma vagy éle tfeladat fo rmúj á ba n. míg bio lógiai sze m po ntból b izonyított:í vált. hogy az ezekhez szükségcs agyi tc rüle te k és funkciók in te nzív fejl ő d és i peri ódusai zajlanak a meghatá rozott id ősz ako kban. Így te há t c ri ksoni é rtele mbe n a b'YC rmc kko r. ame ly 12 éves ko rig tart, négy igenjól detiniülható szakaszra bo ntható: O- l éves: b izalom vagy bizalm a tla nsúg kialakulüsa .

. \z cn1b, · p.c.;::ichf.f~j/{fdr!sC! (!/(![(!17 né l. Ez ige n din a mikus re ndsze r, d e ne csodúlkozzun k, hi sze n ez a faj fe nnmarad ús alapja: az ú!land ó alkalm azkodni tudüs az é r ze lmi. bio lóg ia i, technikai vagy é p pe n túrsadalmi környezethez. Ez a vMtuds a gé núllo múny t is m egvúl toztatja. am i ezáltal hordozhatóv<Í. to v~íbb ö rö kíth etővé v:ílik. Ezt a folyamatos gé n- kö rnyeze t in te rak ciót ne vezzük e pigc nc tikai V<Íltoz;Ís nak. am elyne k k öszö nh e tűe n az egyé n. dc egy ado tt p o pul ~íc i ó fejl ő désc i s fo lyamatos és vültozó. Ez vo nalkozik szinle minde n míí ködés ün krc és a szc mélyiségün k fejl őd ésé re is.

túrozolt tulajdo nságunk. míg a jelIc münke t el sőso rb an a környezeti ha túso kh oz val ö alk a lma zkod ás hat;írozza meg. Az e mbe ri pszic h é fejl ő d ésc egy é lc te n :í t ta rt. l\l a mür so kan az an yam é h c n be lüli fej l ő d és i szakasz t is meghalúrozö nak tart júk. és igazu k is van. h isze n az agy A legelfogadottabb szc m é lyi ség fcj ő­ fcjl6 désc múr a foga n ta lúg u tá ni dés i e lméletek egyiké t az 1950-es e l ső pillan a tokba n m eg kezd őd ik . évekbe n Erik IL Erikson ame rikai A környeze ti befotyúso k (az anyai pszichológus alkotta meg. aki korál horm o nok a vé rbe n. a s tressz ha - m ege l őzve (hisze n ma mitr az c pi t:ísai. a ha ngok) mind módosíth al- gc n c tika ad vála szokat a kor ábbi na k az idegre ndszer genetikail ag megfigyelések re) a psz ichoszoci:ílis kódolt fejlcidésén. Persze lé nyeges kö rnyezet hatúsait ta rtotta a vúltoa ge netika i állo múny sz intjén ho- züs és fejl ő d és mozgató rugój á na k. zoli ta rtalom összessége is. hisze n Ő az e mbe ri élcte t j ólmegha túroez az alapj a a ki a lakulób a n l évő zott fejl ődés i szakaszokra osztotta, a sz i.il e t és tő l a hahílig. Psz ic h oló szcmélyiségnck.

Él et kor i dilemmáink

F'~l.ll.II C)LOGl

\

(/l

.

2- :1 éves: a uto nómi a va1,>y kétség, szégye n mcgszilúrdulása, 4- 5 éves: kívü ncs is:íg. kezde ményezés vagy büntudat bevésőd ésc, 6- ll éves: te lj es ítm ény va1,>y kudarcok és csö kke nté rté kű ség é rzésé ne k ki ala kuhísa. Tizenké t éves ko rra sok mind c n e ld ő l te hát egy e mbe r szem ély iségébc n. attó l függőc n. hogy az egyes pe rióduso kban milye n sz ül ő i , neve l ő i vagy egyéb kö rnyezeti hat;ís é ri. Én erősségek és éngyengeségek. negatív vagy poz itív ön ké p és öné rté kelés, és még sorolhalnünk. A pube rt üssa l és a ho rm o n ok id eg re nd sze ri h a tá sa iva l újabb. igen é rzé ke ny fo lyamal vesz i kezde té t. Az id egre nd sze r fcjl ő d ése n agyo n inte n zív szakaszba lé p, az agy volume ne, a két félte ké t összek ö tő fe héní ll omány i rostok vas tagsitga is j e l e n tős növe kedés t mulat. és m egsokszorozó dik az egyes agy i tc rül e te k közölt i össze köttctések (asszociüciós púlyük) szü ma. Az agy strukturúlis v<lltozús ai magukban hordozzák a ki.ilvil ágból és az egyé n be l ső lelkivilág:íból é rk ező impulzusok hatüsait és lenyomatait (eze ke t a psz ic ho lógia p sz ic hodi na mikai hatúso knak, traumáknak és élm é nyekne k nevezi), ezzel al akítva és fo rnl<Ílva az ill e tő sze mé25


Ifjúkor (fiatal fc ln ött ko r): intimit;Ís vagy izohíció Jtrctt felnő ttkor: generáci ós felGyakori, hogy az egyén belső lelki múködései (például temperamentuma. érzelmi reakciói) és adatok. stabilitüs vagy stagn:íl:ís vágyai összeütközésbe kerülnek a külvilág elvárásaival, hatásaival, amire tartós esetben magaI dősko r: az én egysége vn~-,ry széltartás-. majd személy1ségváltozással (torzulással) tud csak reagálni. Ilyenkor a hozott (genetiesése és kétségbeesés kai) vagy addig tanult reakciók, érzelmek és cselekvések csódót mondanak. és a túlélés vagy Ez utó bbi h:írom felnőttkori éppen a lelki fájdalom elkerülése érdekében különféle manóvereket kell kialakítama a személylszakaszbnn az agy tov:íbb mür nem ségnek. Ha a változások tartóssá válnak és Jelentösen eltérnek az adott szociokulturáhs (társafej Wdik u ~yan a klasszikus é rt edalmi) környezet elvárásaitól, keretel tól, akkor személy1ségzavarról beszélhetünk. A személylségzavar (régebbi nevén pszichopátia) tartós. az egyénre jellemző merev, átható, a társadalom le mbe n. dc v:í llozik az egyes élct szempontjából negatrv múködésmód. Gyakran okoz szubjektív élményzavart IS, de inkább ese mé nyekre rea~;í l üs sorün. l\1a a környezet számára nehezen elvisel hető. Ma már azt IS tudJuk, hogy genetikai alapú lehet m;Ír köszön hctöcn a funkcionáa hajlam a személy1ségzavarra. Érdekességképpen megemlithetö. hogy a zavar korrigálása. lis képal kotó vizsg:íl nloknak - tudterápiáJa hosszadalmas folyamat. és csak abban az esetben kecsegtet változással. ha az egyén juk, hO!-,'Y bizo nyos é rzelmi hat:ísok kellő belátással van a problémára, és mot1vált a változtatásra. am1 sajnos VISZonylag ntkán (péld:íul stressz. h:íntalmazüs, va!-'Y szakott e l ő fordu ln i, főleg a súlyosabb esetekben. éppen a sze relct. a szcrclem és n jutalmaz;ís) milye n :íllandó reakcicikat e redményeznek a központi id c~­ ly iségé t (a 12 IR éves kor közötli kutató egyetér t abban. h o~-,ry múra rcnd~zer működ éséhc n . lia q~yfélc dilemma: ide ntitils vagy sze rep- ez az é le tszakasz sok tekinlelben hat:ísbóltúl sok és túl 1-'Yakran fordiffúz ió) . Ti ze nnyolc éves korra kitolódott , hiszen megvúllozott az dul e l ő. akkor az agy elkezd alkal kialaku l a viszo nylag szi hí rd iden- élet és a t:irsadalmi szc rcpv:íllal:ís mazkodni. és képes m e~-,rv;'tlt oz tatni titits. azaz az önmagunkról alkotott is. Késöbb ke rüln ek az e mbe rek az ,.alapprogramj:ít", ami funkd:íll andó kép, am e lybe n ti sz túban iga zi fclnöttsze rcpckbe. n klasz- óromhíshoz vagy -javuláshoz is \'Cva~unk azzal. kik vagyunk. milyen szikus dil emm:ik is megvúlloztak. zet het. Az clöz6 csethen kialakulhat sze repeink va nn ak. mi t érün k ma- Ugya nakkor fontos mege mlíteni, a szcmélyiség torzulúsa vagy éppen gunknak és rn•ísoknak. hogyan tu - hogy a pszichob iológiai vúltozások pszichi:ítriai zavar (példúul ~zo ro n ­ dunk elindulni a saj:ít utunkon. Sok nem felt é tl e nül púrhu za mosak g:ís. depresszi<i). mí~ az utóbbi esctezzel a folyamattal. ben pozitív v:íltoz:ísok következbetnek be. és az egyénjobhan boldo~ul: Í)..,'Y hatnak egyes pszichotcr:ípiúk is. A pozi tív fejl<idéshcz tal:ín a legRontó és javító Bereczkel Tamas - Hoffmann Gyulo (szcrlt): Gének, gondolkodás, fon tosabb. hogy lelej tsük cl az ünbchatások személylség. Bevezetés a humán vlselkedésgenetlkába, csa p:íst. és nézzünk mi ndig szembe Akadémiai Ktadó, 2012. Az Erikso n ti ltal leírt fe ln ő ttk o ri a va l <is:íg~n l. tanuljunk belőle. c Vcrena Kast: A személylség szOietése. PcJrk KicJdó, 2012. szakaszok (amel yeket márn sokan felejtsük cl, hogy ez is gazdasúgi heDöme László: Személylségzavarok. Ftlum Kí<Jdó, 2001. több alszak asz ra is lebo ntottak) fektetés. Lel kileg hatékonyabbú. al Dr Belső Nóra: Depresszió - Betegség vagy úri huncut.ság? az alábbi fej l ő d és i l e h e tősége ket kalmazkodóbh:í v;ílni val ószí nűl eg Jaffa Kk'ldó, 2013 hordozzitk: mi ndc n életkorban m c~é ri.

Öröklött személyisé~zavar?

26

un. L\TII\


.J!!Jnie

KERESD A JAMIE MAGAZIN LEGÚJABB SZÁMÁT FEBRUÁR 10-TOL AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!


Sokféle megközelítés létezik a személy iség és a v iselkedés egyéni kü lönbségeinek leírására, de ta lán a le gszembetűnőbb , hogy alapvetően "kifelé" vagy "befelé" éljük az életünket. Akár extrovertáltak, akár introvertáltak vagyunk, mindkettő a külvilághoz al kal mazkodás izgalmas módja. Tavaly több kulal<Íi poziciót is mcgp:íly:íztam Svédországba n. é h:íny htínappa l ezelőtt a;: Uppsalai Egyclemen interjún vettem rés;.:t, melynek első fele a szok:ísos módon zajlott le: b e kellett m u tatno m kom petc nci:í imat. és persze jöve n28

szerzö: HARMAT LÁSZLÓ

előbel i koll ég:'t im szerellék volna kiderí teni. me n nyire vagyok motiv:íll a po;.:ídó betöltésé re. A m :ísodik fé l<ir:í ba n azon ba n fo lyama tosan ar ró l kérdczgctt"ck, me n nyi re vag~· ok swc iúlis. szeretek-c prezent úl ni. kedvelcm-c a l:írsasági élctel, mi vcl töltöm a szabadidíimc t. l\l in dcz még rendben is lett vol na. dc C).,')'rc ink:íhb az volt az érzésem. hogy mc!{lchctöscn cxtrovcr t:ílt egyé n isége t ke resnek m u n katúrsn ak. a k i t ő l a;: v:'trj:'tk. hogy egyszc n·c legyen elmélyü lt gondolkodó. ugyanakkor te ljes mé rtékhen nyitolt a környezetc és a külvil:íg felé. l'\ c m mondom. hogy a két dolog fe ltétlenül ellentmond cgym:ísnak. dc

IIV<i l \IK\


A

vérmérséklet pólusai

i\l indn yüj<~ n

ismerünk olyan embereket, akik a magányt keresik a hangos türsasügi élet hclyc ll. mcdi tatív. sze ré ny, kock:ízalkc r ülö. nyugod t, a lapvct őc n vissza hú zódó és legi nkább befelé tckintc'í e m berek. A m üsik végpo n tol úgy jell emezhetjük. hogy lobbanékony, le lkes. kilüru lkozó. türsas{lgkcch·c l ő, dom inün s, önérvénycsí l ő. kocküzatvüllaló és jól érz i mag;íl. ha ó van a türsasüg közé p pon tjüban. 192 1-bc n jele nt meg Carl Gustav Jung svájci pszic hológus-pszichiátcr Lélektani típusok cím ű mu nk:íja. ahol az inlrovcrtült szcmé lyiségtípust Ú!,.'Y jellemezte. mint akit leginkább a go n dola tok és a be lsc'í érzések vi lága foglalkozta tj a, míg az cxtrovcrhílt típus t a tevékenységek kül ső vilúga fog lalja Ic. Lényegébe n mindkél lé lektan i típus h oz kapcsolódó vise lkedést a külvi lüghoz alkalmazkodás különbözö módjainak tekintette. Tipológi:íjüttovább úrnyalta, és a két fő d i mcnz ió n belü l megkü lönböztetett még gondolkodó. érző, é r zékelő és intuitív beá ll í tódüso ka t. Ju ng tipológiújál fcl haszn;ílva clj;ítszollam a gondolatta l. mi lett készült el a második vihígh<íború volna. ha az t vülaszolom. h ogy éveiben a ~ l yc r s Hryggs féle jobban sze retek a szü nctckbcn is (.\1 BT I) ame rikai szcmélyiségtcszl. tudomünyos problémákon gondol- illetve ll ans Jürgen Eyscnck némel kodni. mint a kollégüimmal k;ívéz - pszichológus 1975-üs tesztjében gatni. és ha választan om kell. akkor (EPQ) szintén szcrcpc l az cxlraszívcscbbc n olvasgalok es té nké n t vcrzió-inlrovcrzió d i mcnzió. Arról a karosszékcmbc n. minl hogy a kö- azo nban ma sincs egyetértés, hogy zel i ír kocsmüban sörözzck a barü- a pszichológia modcrn tudomünya taimmaL l~rlc m én. hO!,.'Y ma mitr ho!,ryan hatürozza meg az in traverkevés az o lyan szakma, ahol nem zió és az extraverziö fogai mÜL kell csa patj ütékosnak lenni. és az ala pv e t ő szoci<'tlis kompclcnci;ík mindcn munkahelyen fon tosak. dc extrovertált úgy tűni k. az ext raverzióhoz kapcsolódó visclkcdésm int;ík sokkal inkübb előtérbe kerülnek. m int Susan Cain introvc r l<Ílt amerika i mondjuk az introvcrziö. amelyet j ogász Csend cím ű. magyarul20 13szcrinlc m tévcsc11. dc lcgi nkübb ban megje lent bes lscllere is arra a türsas készségek hi<iny;í nak jcl- az alapvető gondolatra épül. hogy lcmz<iivc lruh ;ízt<~k fel. a szemé lyiség legfontosabb aspek -

Az

1':-lll"IHH.Olil.\

J deáJ

hvg

Wkönyvek Al VJfY, anu t Jlv,J· ol.

®®tHi.& www.lwgkonyvck.hu TelJes válaszlék, folyamatos kedvezmenyek.


••

ON ISMERET

Tena Vukasovlc és Dcnls Bratko t anul mánya

tusa. hogy hol helyezkedünk cl az extrovertá lt- introvertált s pcktru mon belül. A szcrző szcri nt ez mcghat{trozhatja, milycn barátokat és párt vúlasztunk. hogyan j elöljük ki a pályánkat, s ikeresek leszünk-c be nne. hogyan oldjuk meg a problém:íi nkat és a nézeteltérése i nket. vagy péltl<íu l a z t, hogy miképpcn mutatjuk ki a szc rctctünkct m;ísik ember felé. Az cxtrovcrt<íltak a kutatások szcri nt többet sportolnak. kevesebb alv:ísra van szükségü k. merészebb üzleteket kötnek a tőzs­ dén. és állítólag !,tyakrabban kövctnek c l házass:ígtö rést. Az in trovertáltak ink:íbb tanulnak a hib:íikból. által:ihan megfontoltabban hoznak döntéseket, mint az extrovertál tak. és ink:íhh képesek a jutalom élvezclének késleltctésére.

r:itként vonz<ibbnak találj uk, minl visszah ú zóel óbb l:írsaikat. Az introvert:íltakat gyakran félénkeknek és b:ítortalanoknak, illetve kevésbé szoci<íb ilis embereknek gondoljuk. pedig ez nem feltétlenül igaz. Té ny, h ogy az introvcrt:íltaknak kevesebb t:ÍJ·sas ingerre van szükségük ahhoz. hogy jól tudj :ik é rezni magukat a h<irükhcn. Ugyanakkor arra is képesek, hogy ráhangolódjanak saj:ít bclsó vil:ígukra és kapcsolatot teremtsenek vele, az ott felfedezett kincsek pedig - Carl Jungszavaival é lve - az "alkolócrő kimeríthetctlen gazdags:íg:íval" ajándékoznak meg bennünket. A legnagyobb műalkotá sa ink , találmányaink és eszméi nk többnyire introvertált személyiségckt<il származnak - az vo lt Fréderic Chopin . Vi ncent van

.\ 'en? s~iiksr!ges. 10~ cílexLro\'erLáll l t'•lju111 Cai n ugyanakkor arra is figyelm ez tet, h ogy a nyugati társadalmakban kia lakult az úgynevezett cxtrovcrl:ílt ideá l. Egy 2005-ben publikált felmérés szcrinl a naj.(y amerikai egyetemeken a tan:írok többsége az cx trovcrl:ílt személyi séj.(jc!,tyekkcl rcndclkcző di:íkokat tartolta ideálisnak. Tov:íhbi kutat:ísok arra is r:ívilágílollak, hogy az olyan, kifejezellen cxlrovc rt:ílt szcmé lyiséj.(jcggyc l rendelkező embert, aki mondjuk bőbeszédű, és társasághan könnyen tercml ko ntaktu st, művcltcbbnck és ba-

Susan Cil•n Csend- A hallgat ás ereje egy harsány világ bal\

Háttér KliJdó. 2013 carl Gustav Jung lélektani tfpusok. Scolar Kiadó. 201/ M ~rmcs Zsuzsanru: A szcmólylsóg ópft6k6vel- Tipus-, vonásés biológlal elmél etek. BOicsész Konzorctum KOOó. 2006.

Dr Bagdy Emőke: A személ y lség titkai, Helikon KuKió, 2014

30

Gogh, Albert Einste in , ~ l a hatrna Gandhi, és még soka n mitsok. akik ha nem j:írtitk volna be a saj<Ít belsci útjukat. sokkal szegényebb maradt volna a vilitg.

Ki k is vagy un k va lójában? Tcna Vukasov ic és Dcnis Bratko horvát ps7.ichológu~ok tava ly megj e lent :íttekintö tanulm:ínya szcrint a szemé lyiség fcjlcidését és alakulástíl körülbelül ·10 sz:ízalékban hat:írozza meg a7. iiriik lcídés és 60 sz:ízalékban a környezeli té nyczcik. Ez persze különbözt3 szc mélyiségdimenziók esetéhen eltér<i lehet. Egy 1998-han ismertetcll vi?.sgá lal sze ri nl. amely éppen a MyersBrygj.(s-fé le típusindiktítor á ltal megjele nítcll kategóriá kat hason lítolla össze cgypctéjű és kétpctéjű ikrckcn, azt a konklúzi<it vonta Ic.

hO!,'Y az exlrave rzió- introvcrzió dimenzió közel 60 sz:í7.alékba n a genetikai h:íttcrünk, tehát az ö röklő­ dés révén magyar:ízhatci. Fontos. hogy tisztáhan lc1,tyünk azzal, kik is vagyu nk val6jában. Ne m sz ük ségcs. hogy :ílcxtrovert:ílt é lc te t é ljünk. még akkor scm. ha a l:írsadalom vagy a közvetlen környezetünk ezt kív<i nja tólünk. Ráadásul nem é rd emes idcalizitl ni egy ik szc mé lyiségtípu st scm, hi szen mindkctt <Ínek lllC!,<van nak az cl<inyös tulajdonsitgai. ugya nakkor munkat:írsként vagy parlne rké nt is jól kiegészíthetik egymást. li a egy cég elnöke erősen cxtrovcrt:íl t hc:í llíto lls:ígú. ez e l6nyiis abban a tekintetben. h ogy kön nyedén képes reprezentál ni a céget mind az ügyfelek, mind a t:írsadalom felé, hat:írozolt és gyors d ö nt ésekel hozni, és nem ijed meg a nagyobb haszonnal kccsegtcl<Í, dc kockázatos befektetéstől scm. Bölcs dolog. ha ugyanennek a cégnek a t:írsc lnökc vagy alelnöke inlrovcrt:íltabb személyiség. aki képes figyelmeztet ni a szüksél-(te lcn kock:ízatvál lal{t:;ra, aki lehűti a forrongö kedélyeket. és idt3n ként javaslatokal lesz megfontoltabb döntésekre. :\1 ind ez fordítva is igaz: alapvctöcn in lrovcrl:íll he:íll ílolts:ígú vezető m e! let t aranyat é rhet egy extrovcrt:ílla bb kolléga. aki segít i őt a munk:íj:íhan. Búrmelyik típusba tartozunk is. legyünk pozitív e lfogad:íssal ön magunk és músok fe lé. fe lis me rve értékei nket. Szcmélyiségfcjlődésiink irányúba hathat az is, ha figyelmct szcnteliink azoknak a tulajdons:ígainknak, amelyek kevésbé állnak közel ösztönös hcüllítód:ísunkhoz. A7. extrovert:íll személyeknek bizonyosan ne m á rt. ha több ideit szentelnek hclsc3 vil:íguk feltérképczésérc. az in t rnvert:íltaknak pedig fontos, hogy idtinként képesek legyenek ön fe le dten kimozdulni saját clef<Í nlcson ttornyukböl.


, , .. MIERT TIPIZALUNK, ONKATE

Vasmacska a sziklán Baráti társaságban, csa ládban, mu nkahelyen nagy kedvvel, néha má r-már kényszeresen kategorizá ljuk az embereket. Természetesen másképp c ím kézi az ember önmagát, másképp a barát ait, rokonait és az ismeret leneket Miért tesszük, miért va n szükségü nk a bi ztonságra, hogy az emberek t ípusokba sorolhat ók? Mit kezdj a sza ngvi nikus e mbe rre l'? ll ogyan tud a pedagógus ha tni a m c l cg- m cge n gc d ő sz ül ő rc? Mi a tcc nd cí, ha a p a rtn e rc el Kos '? Mc rrc tud fejl ő d n i a szúfi e nneagram kil e nc típusa'? E mcgközelíté~c k legtöbbj e azl igéri , hogy tá mpontot ad: hogyan fog a be mu tatott típus bi zonyos körülmé nyek között vise lkedn i. Az c m be ri ség tö rté ne hn é ne k kezde tc ó ta zaj la nak p róbálkozás aink ö nmagunk és társa ink leírásá r a és ub es k a tuly ázás ára ~ . Az óko ri beosz tá so któ l a leg mof'~l.ll'IHll.()(il \

dc rnebb psz ic hológia cí mkézésé ig szúmos osz tályozás i kísé rle te t ismerü nk. Te r mészelcse n egyik scm o lya n s tabit és s truktur<Íit, m int pé ldúu l Mc ngye lcj ev alkotúsa, az eleme k pe riódusos re ndszere. M inde kö z be n é r de mes sze m e l ő tt ta r ta ni, hogy a sze mé ly iség ne m függe t l e níth e tő a ké pességektő l , a tapasz tala to któ l, a bel6lük levon t tan ulságoktóL a körülmé nyektő l , a cé lo któ L Az o k ne m okozat, a te nde ncia ne m útm u tató. Mindanny ian cí mkéz ünk, d c ne m mind ig tud atos e z a tevé ke nységünk

szerzö: SZVETELSZKY ZSUZSANNA illusztráció: KR EIF ZSUZSI

- min t ah ogy a cí mkézés t megh atározó, a fej ü nkbe n m egl évő elöítélcl ha lmot sc m sz ívcsen tuda tos ítjuk. A skatu lyázús jól jöhe t azé rt is. me rl é ppen az clc'i ítéletckc t rejti, távo lítja: sz ínvo nalas nak hitt in tclle ktuú lis dis ku rzussú V<Íiik a beszé lgetés a megalapozottké nt hivatkozott sze mélyiséglípus-teóriúktól.

K énye lem , tudás A tip izá lást kö n nyít i. h ogy egy re gazdagabb a választé k az osztá lyozás i clj ú áso kban , mi közbcn ne m lé tezik egye tle n, kizáró lagos de finí ció a típu se lméle tek mögött. Mint ahogy t is z t a tí p u s s in cs. Még is gyakran az tűnik a l egegysze r űbh ­ ne k tá rs u n k megé r tésé he z, hogy a d c li kve ns t h ipp -hopp odabigy!,tyesztjük egy kétpólus ú skála egyik vagy a más ik végére. Te hetjük ezt ké nye l e mb ő l is: így egysze rűs ítj ü k a kategorizált e mbe r kezclését. Még 31


••

ON ISMERET

[!h~'~[!]

Igy l ehet eltö rölni a rasszizmust

ink úhh azé r t. mcr t sze re ljü k a zt hinni. hogy tudunk valam it - ebben az csel ben a zt. hogy mi lycn a músik. h o~rya n bt1 nj unk vele. ~ l úr pe di g az e mbe rnek m int t úrsas lény nek a z a legfontosabb, hogyan t ud e ligazodni közösségc ibc n és a tá rsadalo mban. hogy milyc nc k, akikke l együtt é l, dolgoz ik, szó rakozik. E mögöll a vügy mögö tt az a szá ndé k úll. hogy m egé rts ük, mié r l is csele kszik a mtís ik úgy, a hogy, és m iké nttudunk ehhez viszo nyulni ,

~l. ·~~ (.!J

l :'!:i 1i [!]~'

nosztikus vagy p rcd iklív e rej é be n gem miatl ak:ír sértésre. gorombabí zva ma n ipulálhassa a m ásikat. sü~ra is képes lennék hirtelenjében" Stratégiá t is kész ít: a milye n nyu- - m o ndj a m :isvalaki . ak it e miatt szi, úgyscm fogj a az é rtekezle te n a környezetc mtír ré~<Í t a a türelmcm cgvé t ózn i a d öntés t, bá r lehet. sek fió kjúba t uszkol be le. h ogy négysze mk öz t c l mo nd a n:í Az 19 10-hc n e lhun yt Wil li a m a ki fogitsait. James ame rikai fil ozófus . psz ic hológus mintha-e lvé rc c mlékeztet ez a hozz üti ll<ís : t u da los ílva szemé l y i sé~ünkn e k azon te rüle te it. ahol a z ö n fejl ő d éssc l pozitív v:í ltoz:is t Magunkat is c ím kéz hetjük: h ogy idézhe tünk cl<i, magunk is könnyen mi lyc nn c k sze re ln é nk l útni és vültoztathatu nk. lia a tü relme tle n h inn i ma gun ka t. Csa pda és út is e m ber úgy tesz, minlha tü re lmes le he l az ö n katego rizálás. le nn e megta n ul várn i, ne m sürli a csa pd a. a kkor a passzivitils ge tni tmíso ka t - .egy id6 u t:ín vala ngyos bugyrúba n he lyezke dik cl l<iba n türcl mcschh lesz. Ku ty:íból vele ké nyc lmesen. a ki o lyas mike t ne m lesz szalon na - legyin thetne k Üllíl mag;író l. hogy ,.alapvcttien e rre soka n . és va lóban. jogosan ö nbiza lo m hiúnyos e m ber vagyok''. me rül fe l. hogy ha egy int rove rtált ne tán ..valój:íban nagyon lus ta va- úgy tesz. mi ntha cxtrovcrt:ílt le nne gyok". Ez a csapda. mc lyne k kulcs- (fo rdítva j<Íval nchczchh!), ezze l m o ndata az .. é n m ür csa k ilye n köze lebb kerül a ké tpólus ú skúl ún vagyok". minlha vas m acs kaké nt a m<Ísik végle t hez'? ho rgonyow :í le szcmé lyi ségünke t a v:í lt ozta lhat a llans úg sz ikhí nak hitt tal aj <Ín - al a pvc t őc n ki fog<is . eze n t úl azo nba n kö lt séges s tratégia is. :\1úr pedig az e mbe r bio ló- A szak i rodal o m am b ivert :í ltn ak mo ndja a zoka t . a ki k m in dkét pólus t ké pvise lik. 1\1ür pedig n é h a a t üre le m . né ha a türelme tl e nség cél ravczct(i . né ha az ir:ínyító. néha pedig a kövc l<'i maga ta r l<Ís le ndí t e l ő re egy ka pcsola tot. é h a valagiai lé ny, é rde mes taka rékoskod n i me lyik t:írsadalmi szerepü nk miatt a fornisaivaL Ö nma~unk cí m kézé- is hi valkozun k a cí mké re: .. Le het. sé nek l eg k éze nfe k vőb bn e k tü n<i hogy ö nt zava rj a a kissé va l6ha n hasz na. hogy haszn:'tlali út mutatót hangos s tílusom. dc egy fci nök ne m adunk a más iknak ro p pant e l ő­ le he t hal:írozatl an! " zé ke nye n, a d olg:íl l:ítszólag meg Lewi s Ca rro ll , a z Ali cc- kö nyvis könnyítve. Ilyen és ilye n va ~tyok , so roza tok szcrz<ijc azt mondja: .. :--Ic tch:íl így és így b:ínj velem. a karj twísnak lútszani. mint a minek Am saj:íl magun k fel me ntésének lútszol. me rl ha ne m a nnak aka rsz \'Cszélyes csapd :íja helyett az ön fej - lütsza ni. ami nek lútszol. akkor nem lesz lés izgalmas és í~érctcs útj:ít is annak lütszol. a minek !<Í tszani akarkín:ílhatja a kognitív cím kézés, az nú l." Ez a car ro ll i módon rejtélyes ö nkat cgoriz:íl:ís . .,Azért kele k min- jó ta núcs fe lvet i a ké rdést: Ichct-c di~ kor{m, 1n c rt a lapvctöc n lusta a szemé lyisé).(ti pus ö nhc te lj csítti vagyok. így nem készü lnék e l so ha j6slal'? Az biztosan na1-'Y e redmény idöbc n" - mcsél i egyik i sme rősö m. az önfcj lti déshcn. ha vissza l ud unk .. ~ l i nd e n v:ílaszom e lölt clsz:ímolok em lé kezn i éll- tün ktw k a rra a pilla magamba n h tíro mig. né h a t í z i ~ is. nat:íra, am iko r olyanok a ka rt un k ugyanis a j elle m beli tü re lmetle nsé- len ni . amilyenek most \':1!-')'Un k.

Út va gy csapd a

E s az ambivertá ltak

) l OL n7e(jérLsii lt.

·

n1ásik

'·rl is cselekszik

sz;í m unkra is e l ő nyös módon . Fe lkészüln i a v;í rható he lyzet ekre. leginkúhh kikerülni az e l őre megjóso lha tó ko nfl ikt usoka t. A ska tuly<izüs így hi ünypótló szercpe t tölt he: ha ne m tudj u k, hogy valakimi é r t cs inál val:nn it, akkor ti pizál unk. Van . a ki annak remé nyébe n osztúlyoz, hogy az ad ott e lmé let d iag-

Szvetelszky ZSuzsanna A plet yka Gondotdt Klildó. 2002 R1chard W1seman Kapd össze magad! Akadémtat Ktado. 20/J Edward de Sono A hat értékmed ál - vált oztassunk a g ondolko· d ásunkon! HVG Konyvek, 2012 Gordon W Aliport Az el őítél et

32

Gondolat Ktadó. 1977.

l l \'Ci l \TH\


szerzök: FELDMÁR ANDRÁS - BÜKY DOROTTYA

BD

Ez a m egkö ze lí tés neke m bejön: ki ne m vagyok é n ... ne m, ne m. nem és nem ... Egyébként m eg kit érdekel. amíg... Persze tudom, hogy nem állmeg ill a ké rdések sora. Sri 1\1. Sivaprakásam Pilla i 1902 táján 14 ké rdést tett fel Sri Rarnana Mahnrsinak, az e l ső így hangzott: .,Nán Jár?", azaz: Ki vagyok é n? Majd miután Sri Maharsi ugyanúgy fe le lL minl Hobó, azaz fe lsorolta , hogy ki mindenki nem va~,ryok.jött a második kérdés: "Ha eze k közül egy ikk e l se m vagyok azonos.

1'~ /. IC.' IIO I. O(i l . \

Ha tudom, ki nem vagyok, vajon kiderü l-e, ki vagyok valójában? lzek, illatok, emlékek, élmények kavalkádjából végül milyen énkép áll össze minden reggel? Ha odaadom magam valakinek vagy valaminek, én maradok-e én? Feldmár András és Büky Dorottya ezúttal az én birodalmába vezeti a tévelygőket. akkor ki vagyok én?'' Engem viszont most az é rdekel. hogy szeri n led honnan tudom. ki vagyok én. a sok ne m után. És persze az is érdekel, hogy téged érdekel-c. ki vagyok én? 33


BD

Amikor felébredek reggel, nem töltöm az id őt az e ml ékeim lcltároz:ísával. hogy mcgá ll apítsa m. ki vagyok. Én a kíváncsis:ígvngyok.

Fl\

F

~

Gerard Manlcy ll opkins angol kö lt ő, jezsuita pap úgy foga lma zza meg önmagát. minl egy sajá tos, senki máséval össze nem tévcszlhclő,jcllcgzctcs ízt vagy illatot, amire d ismer reggel az ébredés pillanatában. Ez az én ize, az csszcnciája mi nd annak . amit az én valaha átélt, ami az élm é n yekb őlnem válaszlódott ki. Az élmény nem olyasmi. amit birtokolni lehet. A nyelv félrevezet, amikor azlmondjuk, él ményc ink vannak. mcr t az igazság az. hogy mi é lm ényből vagyunk , én élmény vagyok. Hogy ki vagyok én? Aki az élményem. Tc más élmény vagy, m i nl én . persze, értsd bele az élmények cm lé két. Tc a le élményed vagy, én az én élményem vagyok. Ha tc az é lménye idr ő l mint élményhalm azról beszélsz. és én minl élményhal-

ll )(/. ki

cf(j\(J

Ez a s tílus, tc e ngem arról ismersz fel, hogy van egy egyedi, senk iével nem hasonlítható stíl usom. ahogya nneked is. Lehel utánozni valak inek a stíl usá t, dc nem érdemes. Szávai érdekes vagy mint élményhalmaz, és érdekes vagy minl stílus. nekem. igen.

B1\

Nekem e lég guszlustalan ez az ízszag mctafora. Semmi kedvem egy régen elhu nyt angol jezsuita ízére meg szagára gondolni. J obb lenne, ha arra gondol hatnék, milycn jó verseket írt, és megrcform:ilta a költészetet. J fogy ez volt ő. Az, amit alkotott. Miért nem érczhetem magamal például lélcgzclnck? Kilégzés, belégzés ... Ahogy én lé legzcm. az semmihez scm fogható. 1__)

én:) ki u é!Jnényen1.

FA

ma z aztmondom . nem ez van, nem Én az vagyok, akit a viigaz. :uni t mondasz, vagy nem jó, l:ígmindcnség lélegez. hülyeség. akkor, ha szcrcljü k, é r- Ebben benne van, hogy engem dckcljük egymást. kell hogy legyen él a világ. valami ve ri a szívc mcl. olyan élményünk együtt. ame ly- a világ a l evegőn keresztül belém ben megértjük, mi vezetcll engem hatol. A lélegzés kapcsolat a vi lágide. téged meg amoda, abba. amil gal. És ebben mindannyian benne hiszünk. :íllílunk. li a eztnemtud- vagyunk. Dc honnan tudom, hO!:,'Y juk egyült m cglcrcmlcni. akkor én va&'Yok. nem tc? Nem mondhaazon fogunk cgymússal viaskodni. tod. hogy gusztustalan az íz-szag hogy m clyikünk őrült vagy mclyi- mclafora, n em finnyáskodhalsz, künk rossz. Hogya n jön ez át? Az mcrl ez a sza mszára, n lét kö rforélmény benső, dc hogyan lesz Ic for- gitsa. Az cmlékezésről van szó, az dítva a külvil:ig felé? Mi az. am il tc em lékek esszenciájáról, az esszenJátsz. érzékclsz, észlelsz belőlem? cia izérőL illatáról. 34

Úgy néz ki. épp nrról n pillanatról beszélünk , ami téged egyáltalún ne m érdeke l. Nem kell aka rallal e mlé kezni, mindcn benne van m indcnbcn. és m:ís, ami benned van, más. ami bennem. A le kíváncsiságod mús, mint az enyém. Szcrintcm én. ha a le kíváncsiságoddal ébrednék, lehet, hogy mcgőrülnék. és azonnal keresném a visszautat a sajtít kív:íncsiságomba. M:ís egy ló kíváncsisága és m:is Cb'Y disznóé. Egyszer otthagytam a testemet, álltam a tengerparton. és mcssz ir ől, végtelen magasságból láttam, hogy valak i közeledik a mag:íra hagyott testem felé. Tudtam, ideje visszatérne m. A visszatéréscm olyan volt. mint amikor a postán szortírozzák a küldcménycket. Emlékeznem kellelt a címcmre, arra, hOb'Y férfi vagyok, apa meg férj, cmlékeznem kellcll a szcrcpcimrc, arra. hogy pszichológus vagyok. És C!-,'YSZCITC csak benne találtam magam a Leslemben. A testem a címcm, az otthonom. ez vagyok én. Amikor sok időt töltöttem Londonban R. D. Lainggcl, skót akcentusom volt. Ez a sze re tel, az odaadás jele volt. és nem butas:ig vagy gyengeség. Vannak, akik félnek odaadni magukat. nem mcrik meglenni, vagy dacosak, még ha van is bennük vo nzód:ís, nem adj:ík be a derekukat. Később. a mikor Kanad~íban e l őa­ dásokat tartottam, és beszéltem Laingröl. egyesek úgy gondolták. hogy 1-.'Ycngeelméjú vagyok, mcrt nem volt am clégkrilikus. Lelkcsen beszéllcm. sőt áradoztam mindarró l. amil Laing fe lism eri, fclfcdczcll. arról, ahogyan ő gondolkodik. Tch:íl rcprczcnt:illam Ől. és nem teltem az intcllcktusom boncaszlal:íra. fe nntartás nélkül fogadtam cl. Mertlétczik az a sztcrcotípia, hogy 11\ «i l \Tit \


••

ON ISMERET

Feldmár Intézet

az intellektus. az okosság kr iti kus. Dc hál, édes Iste ne m. ez önsa nya rgatás! Megfosztom magam valami fontostóL elford ulok attól. ami az enyém lehetne. A valóság az. hogy ha odaadom magamat. és utánzom a más ikat. akkor valójában megesze m azt, amit a m:ís ik fcll:ílal. Dc csak az ma rad bennem. amil az intcllcktusom, a lényem akarat nélkülmagába épít. a többi t, amire nincs szükségcm, azt kiv:ílasztom. climinálom mindenfélc gond nélkül. Az. aki fél, hogy elveszíti magát a más ikban, olyan, mint az a norexiás, aki nemmcr en n i.

BnL

R.cné Gi.rard fr~n­ c w tud os sze n n t .. mindc n vágy valak inek a lénye inínti vát,<y"; a v;így mimctikus 1

ter mészetc a le gerősebb pszich ológiai törvény. Dc mivcl tagadom ezt a vágyat, vcrscngéssé, rivalizálássá alakítom.

FA

Az ego mindig fél allól. hogy megszünik, a?. ego verseng. A 111Cb'Váltás eb bő l az. amit Krisz tus is ajánl: a nnak az illú zió nak a realizálása. hogy e lszigetelt lényként a bőrzsákunkba vagyu nk va rrva. Nyilvánvaló. hogy a .. hangyaság " egysége a hangyaboly, a .. méhség•· egysége a méhraj. Én így vagyok a sej tjeim összessége. Van egy vezé rl ő princípium. a mi a han&<yabolyt és a méh raj t inínyítja. és az én sej tj eimct összehangolja. Ha az é n egyik sejtem valamilyen oknál fo&rva elfelejti ez t a?. egysége l és nem adja magát nekem, kilép a ren-

dező princípiumbóL önzővé válik, akko r ráksej t lesz belőle. Eb'Y kapitalista. Ezek az ö n ző sej tek megölik az o rganizm ust. A kö rnyezetvédelemmel rákotakaru nk gyógyítan i, aho&<y a keresztény gyó nás is ilycsfaj ta gyógyítás. Mert a titok elszigetel. dc ha gyónsz. akkor részesü lsz a közös miszté riumból, megeheted az ostyát. része lesze l Kr isztus testének. Jó mclafora. Ha elkülönülte n go nd olkodom, lehet mindcnfé lc ötlete m. hogy m it kénc csinálnom a vil<íggal, a családdal, de valószínü, hogy hülyeséget gondolok, mcrl túl okos aka rok lenni. Akik megvilágosodnak egy pillanatra. mind azt mondj<ík. nincs semm i baj . Bornírt dolog kimondani ilyet, am ikor annyi szörnyiíségvesz körül minkct, és mégis. mégis... incs semmi baj!


SZERZ6: ALMÁSI Kml


Az évek során változnak a párválasztási kritériumaink: sokan exeik nagy részével ,,szóba se állnának" későbbi szemléletmódjuk, megváltozott értékrendjük alapján. Amikor még kiforratlan a személyiség, akkor a választás is olyan. Az útkeresés során tanuljuk meg, kik vagyunk, ki illik hozzánk.

A

mi kor megké rek valakit. ké )ncljc c l az öszszcs koní bb i pa rtncrét. udva rlój á l vagy p lútói szc rc lm ét egy csoko rba n. áll alúban vicces nek vagy kín os nak ta hílja az ö tl e te t. 'e hcze n t udj a elképze lni . hogy haso nlósúgot vagy összeill ést fe dezzen fe l a ko rább i partn c r ck bc n. pe di g egyva lam i közös az összes be n : h ogy h ozzú kö th c tó k. Régcs- régi v úla sz t ~í sa in ­ kat id ege nne k é rczzük nwgunktó l. m crt saj át magunkat se m tudjuk e lfogadni ko rübbi dö ntésc inkke L kül ső nkk e l : .. dc c ik i. h ogy ilye n ruh ~í k b a n j :í r lam". vagy .. kín os. hogy odavoltam egy ilye n pas iérl" s t b. Pcd ig te lj cse n te rm észetes útke resés zajlo tt Ic a z éve k so r:ín: magunkra próbúlgattunk j e lmezeke t. szere pe ket és be le kóstol tunk , hogy milyenn é vú lunk különbözó partne re k mellctl.

A legveszélyese bb idöszak a kama szko r. hisze n o lyanko r szomj azunk lcgin k<ibb a visszaje lzésckre, h o~-,ry val a milye n pozic icit kivivj unk magunknak a közösségün kbc n. il le t ve hogy ké pese k legyünk megíté lni. milme rjünk hinni magunkról a vo n ze rő nk a lapj;ín. Hc ndkívül sé rüléke ny id őszak . sokszo r sajnos a lcgkcgyctlc ncbb: a l eg~-,ryakrabban hallott törté ne t, hogy a Halai hí ny ne m m e ri hú z n i az i d ő t. sz üzcsségét púr na p e lte lté ve l b c ~íld ozza a ka pcsolaté rt, re mé lve . h ogy tü r e lm e tlenk e d ő partn e re így n e m hagyja majd c l. Aztán a z esemé ny ut;Ín e ltűnik az udvarló. j elezve azt is. h o~-,ry a Jún y a tapaszta la tl a nsága miall .. ne m túl jó az :ígyban". A );íny ö nbi zalma ilye nko r összeo mlik. rögzül be nne . hogy ő .,kevés". és ezé rt fé l ő. hogy m;'1r ilye n fé le lm ekke l, gútl:íso kka l vúg be le a z új a bb l e h e tősége k be. A fiúk o ldal á r ól is ha so nlóa n fújda lmas tö r t é ne te kke l ta lül kozom: sok ro ma ntikus l elkű , mé lye n szeretö fia tal fé rfi j á r úgy, hogy v;ílaszlo llja csak fulla lja ve le a köröke t. uclva rtart;íské nt hasz ná lva ő t, A p úrkapcso la t n agy m é rt é kbe n meghatározza ugyani s. hogy mit me rt közben a me n öbb és ne hezen go n do lunk magunkró l: vann a k m egsze rez het ő fiúk után sóvú rog. ép ít6 és ro mbo ló ka pcso latok is. Az il ye n fi a ta le mbe re k ilye nko r Az e l ő bbi e k álta l többnek. a z utób- mé lye n sé rülnek és csalódnak. é rtbiak mc ntén kevesebbne k é rczz ük he te tlenne k tartj:ík, hogy a l:ínyok m agun kat. mint azo ka t m ege l ő­ mié rt ne m az od aad ó partne rezőe n . Az. hogy az tán mc lyikn é l foké rt raj o nganak. és e miatt kés6bb gunk megá llapodni , függ a csa l;ídi , 6k maguk is úgy dönthe tn ek, h o~-,ry sz ül ő i mintáktól is, ill etve a z ö nne m é ri meg e nnyit be le tc nni egy magun kr<)) kiala kítolt ké p a lapj {lll kapcso latba, hiszen nem té rülmeg változhat. az oclaad;\suk.

S érülékeny

kama.szko.r

1':-/.I(,." IIOI.OCjiA

37


,

PARKAPCSOlAT R eál is ké pek Ita ezt a sok-sok csalód:íst veszszük alapul, sz inte e lk é p zel h e tetlen. hogy szo rong~ísok né lkül dRjon be le valaki a párke resésbe vaJ..'Y a párkapcsolatba. A probléma gyökere érinti ugyanis azt. hogy az ü nma gunkró l kialakítolt képünk mennyirc függ a kiilsö megítélést61. Hcngctcg visszajelzés. tapasztalat kell ahhoz. hogy reülis kép úlljon össze: mi nehéz velünk kapcsolathan. mi az. amil szere l nek. mit tarlanak von zónak, és mindezek me nlén/ vagy ellenérc én mil szeretek magamban.

adott helyzetben milyen len n e a saját nézőpon tunk. vagy hogy :Htalúban hogyan szereltünk vo lna , sze re ln é nk é lni. Akkor lapasztalom ezt a legintenzívebben, amikor valaki felkeres. me rt úgy érzi, hogy összeo m lott az é le t e amiatt. hogy e lhagyt ük. Ez legtöbbször a fent e mlílett folyamat miall van, amikor va laki a tú rsá l<il füg).(<3vé v:'tll a kapcsola t ban. Bizonyos id<3 elteltével többen is megfogalmazzük azonban. hogy egyre nyugodtabbnak érzik magukat. Kisimulnak. m~ís életritmust vesznek fel. kezdik felfedezni. hogy valójúban egészen másképp jó nekik: eddig Ú).(y é ltek.

é ppen akkor aktu:ílis partn crbe kapaszkod unk. dc val<Íj:íban ne m ismcrjiik scm 6t. sc m ö nmag un kat. I nk:íhh a helyzetet szerelné nk fenntar tan i. végle).(csítcni, hogy onnan cli ndulha ssunk.

Új szokások A mai szok:ísok cr<3sc n eltérnek

a kor:íhb iakt<ÍI: akúr az ut6hbi néh:\ ny ével figyelembe véve is megtübhszörüzödtck a partnerkeresési lchct<3ségck, és még cl fogadott abb{! v:íltak a vúl:ísok. szakí t:isok. mcrt fo ntosabb lett , hogy mindcnt kipróh:íljunk. ne maradjunk Ic semmi nil. Az az e mber. aki jeival s ikeresebb Ú a harmincas, negyve nes éveiben . rnint kor:íhban, azt érzi. hogy kihagyolt vala mi l. Soha nem él te meg, hogy n .,mc n ők" között is van eséahogy a m:ísiknak volt j ö. dc eb b ől lye. pedig vágyott ri viszont kor:\ n kihagyt:lk ö nmagukat. mc).(kötött h:ízass:íga akadá lyozza E mögött sok cselbe n az úgyne- ebben. Ilyenkor önmaga miatt lé p veze tt korai z:í r:ís. cl kapkodott h:í- ki a pú rkapcso latból. nem pedig zass:.ígkötés ~í ll: azok a fiatalok. akik azért. me rt rossz volt a h:ízassúga. a csahíd i mi n ta. egy na~y szerelem Az új kapcsolatokhan azt;ín újrafo· vagy hiztons:ígv:í).(y mintl korai galmazza mag:ít. vagy é ppen e ll en· életszakaszban clkiilclcződnek, kcz61cg: r:íjöhct a rra is. hogy eddig nagy százalékba n kés<3hb (a mikor volt j<Í he lyen. B:írhogy legyen is, múr a tcljcsítrnényük. emberi kap- egyfajta m egnyugv:íst hoz. ha már csolata ik. gyermekcik révén m úst ne m keressük önmagu nkat. hanem ~o ndolnak önmagukról) megta tudjuk , m c lyik úto n sze relnénk paszt alj:\ k. jobban mcgfo).(almazz:lk j :írni. az egyé ni igé nye iket. Amikor még A környezetiinkben h:írholmcgnem kiforrott a szcmélyiség. akkor tapasztalható pa r tnercscrék szi na v:ílaszt:ís scm tud az lenni: az tén az ut 6bhi év t izedekben v:íltak jcllemz<3vé. i\ l :ír egyre kevesebben tesznek azért. hogy egy-egy nehéz id<Íszakban c n erg i;í t tegyenek a p:írkapcsolatha - inkúhb válaszl· j:ík a könnyebb ut at, azt a partnert, aki mellctt nem kell cr6fcszítésekct lenniük. me rt Í).(y tartja <3kct tökéletesnek. ahogy van nak. Ez azon ban csak ö n magunkra vonatkozó igény: szerelné n k magunkat szerclhet<3nck l út ni, dc a m:ísik személyiségc vai<Íj:íban ne m sz:ímíl. vagy csak annyiban. hogy ami jei érzésünket szolg:í lja. Ez az egoce ntrikus. érzt'l mileg é rctl en :íllapot azo nha n

. \ llH.'g;l'cJcJ(-skénYSZCl' e/!CÍFo/Í{ ~lll l, · a tn i <1 /C!nye.c;iinll. Egy id e ig a músik reakciója

a döntíí. mcrl igyekszü nk min é l pozitívabb henyom:íst kellen i e nnek oka többek közöll az, hogy ne heze n t'ljük meg a kritik;it és az eluta s ít:ísl. Kell<> tapasztalat kell ahhoz. hogy bcl:íssuk. va n olyan helyzet, amikor bármit teszünk. akkor scm fogunk kelleni a m:ís ik nak. egyszerűen azé r t. m cr t nem r:ínk dgyik. Ili:íha teszünk folyamatos cnifcszítésckel. ez csak egy dologhoz vezet: e lveszí tjü k önmagu nkat. A folya matos megfeleléskényszer valóban e ltávolít att öl. ami a Iénycgünk. E!-'Y idő u tún m :ír cl hal v<Ínyodik, hogy

38

un;'·' T11'


~![!]. ~,.'t

1 i!Lw.1 ::Z:.~:~

Cikk a kreatlv párkapcsolatról

nem valódi púrkapcsolal alapja. ahogyan az scm. amikor egy nehezen mc).(hódítható embert csak amiatt akarunk megkapni, merl vonzerőnk bizonyítékaként dlik fontossü. Szintén az ér;.clmi érctlcnségrc utal. ha valaki nem t ud tarl<Ísa n elkötelezöd ni egy púrkapcsolatba n akür még az összcköltözésig scm jut cl. mert nem tud vagy nem akar felelösséget vúlla ln i önmagúért a músikért. a döntésciért

Fü ggetlen szövet ség t\ z é rzelmi leg érett embe r liibbek közötl - azért kötelcz(idik cl. me rt megismerve a nHÍsikat, é rtékes nek. vonzónak hítja. megszerel i. és ünmag;íhoz tartozónak éli meg. Olyan szüvctsél-( alakul ki. amelyben ki<illnak e).(ymúsért. ugyanakkor elcgendii teret adna k arra. hoj.!y mindenki megőrizze a szok<isait. IH' veszítse c l a szernélyiségél. Ehhez azonban két l'mhc r kell: az egyik. aki tolení lja a m;ísikal. és a nnak hal;Írait, ill e tve maga a személy. akinek ö nmaga elég fontos. Ahhoz. hogy v;íllal j uk a szokúsainkat. meg6rizzük az értékrc ndünkcl. me!(fogalmazzuk az ö n;íll ó véle mé nyü nket va lam i ről. az is szükségcs. hogy ne rclte){jünk attól. ho&'Y emiatt e lveszíthetjük a pürunkat. Az érze lmi leg érett ember tudatúhan van a nnak. ho~· ha ne m lehet ö n maga e1-.'Y kapcsolatha n. akkor :~z nem is valódi púrkapcsolaL és arra törekszik. hoj.(y ez mcgvúltozzon. A m ás ikba kapaszkod:ís nem éri meg olyan áron. ho!--'Y közben elveszítsük önmagunkat. Iddlis cselben az Igazi o lyan személy. akiről úgy gondoljuk, hogy büszkék vagyunk. hogy ö a túrsunk. és ó is büszke rúnk. Olyan. aki ;il talmégjobban önmagu nk lehetünk. mert ahelyett. hogy megfeletési kénysze rt vagy szaro ngüst érczné n k mellcttc. inkább feloldúdunk és me!-( me rjük mutalni iinmagunkat. Olya n va laki lehel erre alkalmas, aki va lliban érdek l ődik idntunk, és akiminke l is é rdekel. illelve aki veln em az a cél. hogy egymást a magunk érdeke szc rinlmej.(dlloztas~ uk .

hanem azért szereljük. amilyen.

AlmaSt K1tt1: Bátran élni - Félelmeink és gátlásaink lekOzdése, Kulcs/yuk Kradó. 2015 AlmáSI K1tt1. HOtlenség és ami mögötte van, Kulcslyuk Klildó, 2012. Almas1 K1tt1 - Havas Hennk: Szeret6k - Hálószobatitkok férfi és n61 szemmel Lrbrr K()nyvk~Jdó. 2012

Harvt .e Hendnx: Pár-bajok és békés megoldások - Az érett párkapcsolat Park KliJdó. 2015.

ffgbtimes the third angle


TEMPERruMENTUMOK,HA

Két világ ütközik össze, ha a pár tagjai különbö ző vérmé rsékletűek. Ilyenkor nehéz összecs iszolódn i. A harmón ia alapjai a hálószo bában tere m tődnek meg, d e az aszta lnál dő l el, együtt tud-e éln i két ember. Az í ró - kö l tő házaspá r az ebédl ő as ztal körüli életet vizsgálta meg. Elté rő tempera me ntu mma!. _ E_g y aszt alnál enni l~gym;ísnak ugrani \'agy C!,')'m:ísnak cs n i nem C)~yformún ke lle mes. dc m indkcttö kizökke nt a rutin unalm;íböl. Jei. h a egyik scm nagyközönség elölt történik - mé).( akkor scm. ha fi lmen és színpado n ni ncs is ennél szórakozlatóbh vagy tragikusabb. t\ problémáka t meg kell heszi•lni. ki kell adni magu n kból a feszü ilséget - ez vilúgos. ' a dc ilyen viharosan'? Igen. az é rzelmckkel nem lehel viccel ni. olyan erejük van, minl egy természeli katasztníf:ínak. és néha az eredményei is kalaszlrofülisak. Vagy katarlikusak? Egy j<Í veszekedés valóban mcgl iszlíthal, a m élyben for rongó indulaluk kitörése megte rmékenyíti a kapcsolat talajüt. Kür. hogy csak azok a púrok ismerik czl a megkönnye b bülést. ame lyek megtanullak ka tarlikusan veszekedni. t\ legna~:o'Yohh gond mindig a tc mpcramcn l um különhsé!-(ck mialt ad!idik a nem összeiliti púr lal-tia inak irtózatosan nehéz összccsiszolúdn iuk. Aki eleve he-

40

vesebb természetű. az könnyen és gyorsan megszabadul a hara!-Uálól: aki befelé forduló. önemészt<i nl kal. az viszont évek ig c ipel heli a pusz tít{) indu intokat Persze nagy kérdés, hogy a tem peramentum teljcsséggel velünk szü lclik-e, vagy a nevelés tesz minkcl olyan nú. amilyenek vagyunk. Én példúu l szintc mindent é tell megesze m . amil elém tesznek, hi szen gyermekkoromb a n nem iga zún voll mödom diogal ni: e~,~· részt azért. mc rt a komm u nizmus Erdélyéhen nem bilvclkcd tünk az alapa nyagokban. m;ísrész azért. mcrl édcsanyú m szcretcl nych·c a fcízés és a terített asztal. és a visszautasítüst esetleg személyes sére lemnek élt c vo lna me!-(. Az cm her temperamentuma cl<'iször az e véssci kapcsolatba n m u tatkozik m eg. és Ú!-(y sejtem. azzal, hogy n z édesanya ez l hogyan kezeli. e rősen bcfoly;ísolja a gyermek késcibbi viselkedését. Nehéz mc~ m ondani. hogy édcs any:ím köze l ítellc-c meg jól a dol gokat. amikor szelíd hal<Írozo tt slíggal dikt;ílta be lém az e nnivalót.

szerzö: SZABÓ T. ANNA

vagy én. aki ennek teljes ellentétcként a fiaim m indcn étellel kapc:solalos faks znijút tü relmcsen tűrtem . És hogy van-c köze az ételnek a veszekedés hez'? Szcrinlcm sok kiizc va n . J\z :ígyon kívü l az aszta lnM dei l c l. ho!-(y két ember tud-c c!-(yüll é lni . A csahídi harmönia a húlószohúha n alapozódik meg. dc az nsztaln:íl t ud csak i!-(az:ín ki tcljcscdni. lia a csahíd biztonsú~ban érzi mag:ít az asztal körül. ha a tagjai lekintellel vnnnak c!-(ymús ízlésérc. é tvlÍ!-ryÜra és vúgyai ra. ha nem kell attó l félni . hogy va laki éppen az asztal n:íl fol-Ua kinci ni a hara!-U:ít va!-(y kiéi ni a frusztníci<Íj:íl. ha nem kizüní l n~ az éte l felc l l li.irténik a j.!ycrckck neve lése és mcgrcndszab;llyozüsa. akkor az a család öszsze ill ik. összccsiszol<ído ll. akkor ol t a fcl -fclszikrúzó ko n fliktusok ellenérc is h cl ~'rc tud :íllni a béke. Éppen ezért csod:ílalos, hogy a mai férfiak kiizül igen sokan szerelnek és tudnak f<izni és nemcsak azért. me rt remek ételekkel gazdagítjük a csal;idi asztalt. hanem azé rt is. me rt így a n cik nem lehel nek scm a konyha vaskezű t:íbornokai. scm kifacsart m:írtírjai. l l :í t még milycn j<i azoknak. akik nemcsnk c~ym;ís­ nak. dc cgym ússal is tudnak f<izni! Akik egyült hoz nak létre valamit. és C!.'YÜll is fogyasztjük cl. azok úgy illenek cgymúshoz. ahogy a kanúl illik a szújha. l~ s jóllakoltan múr lehel nkú r fclpaprikü zódni is - hisz ez adja meg az t; let sava- hors:ít. un;

t.\ fH\


szerzö: DRAGOMÁN GYÖRGY

A bántás oem sértés Sosem j~írtam mcnúra , mindig otthon ettünk, hol apüm főzött. hol anyám. az asztaln;íl pedig mindig zaj lolt az élet. mindenki e lmondta, mi történt vele aznap. Egymüs szaEz volt az egyik e l ső jele a csavúba vügva mcséllük az ö römcin- hídjaink és köztünk lévő megleket meg a búnala inkaL finoman hetősen nagy és mcg lchct6scn nehezen útbidaiható vérmé rsékcsipke l ődve ugrattuk egym<Íst. ap[un időnként az asztalra csapott: let i és attitűdbeli külünbségnck . ..dicsérjétek" - kiáltotta. a mi aztjc- Amennyirc hangosan ebédeltü nk lcntclle. hogy mondjuk meg, mit mi , annyira halkan beszélgettek iík gondolunk a föztjé rö l. dicsérjük eJ:,'Yill<Íssal. az emelt hang a kalasztvagy szidjuk, örü ljünk vagy zúgo- rófával volt egyenlő, és sokszor az lódjunk. Az ebéd mindig esemény sc volt vilúgos. hogy lehetségcs-c volt. mire az aszlallól felülitu nk. cgyúltalún nem sért ésnek felfogni többnyire mindcnl megbeszéltünk, a kritikút. és megoldódtak a problémüink. / Ehhe a temperamentumos t<Ír~l sas:ígha csöppent bele Anna. ka maszkor:íban. Ap;ím persze rögtön az asztalhoz ültette. velünk kellett ebédelnie. Csak utólag tűt1l fel. hogy mcnnyirc nem vett részt a t;Írsalgúsban. illedelmesen evett. aztün Két nagyon ki.i lönbözö attitűd kés6hb azt kérelezte ttilcm. hogy feszült itt egymásnak, a tabu t nem mi mindig veszekedniszoktunk-c ebéd kor'? Először nem is é rtettem. i smerő féktelen. a vitút néha csak mit kérdez. semmiféle vcszeke - önmagüért. vagyis puszt;\n a vita désre nem c mlékcztcm. cm-nem. élvezeléért is vállaló habitus és a veszekedés a z. amikor törnek a csendcs tckintélylisztclet. ahol a túnyérok. csapódnak az ajtók. és mindcnki számára egyér t e lmű a felek többsége kidagadt nyaki a rend és az illem. Egy;íltalán nem illcllü nk össze. e rekkel üvölt. dc úgy. hogy remcgnek bele az ablakok. Aznap délben és rengeteg vita kellett ahhoz. hogy cgy~í l tal{m semmi ilyesmi nem törmeg tudjuk ta l ~ílni a közös hangot. tént. ső t igazún szolidan beszélget- dc azt hiszem. nekem sokkal könynyebb dolgom volt. mcrt a befelé tünk csak - emlékei m sze ri nt.

fo rdul ó tekinté lyelvűség szabMyait könnyebb kívülről megérteni, mint a másik idnyból elfogadni a kifele forduló szemte le n ség mindcnt kiforgató, tabukat nem ismerő és alapjaihan szaliriz;íló szab;i lyrcndszerét. Két vil{tg ütközik itt össze. és az ütközés nagyon künynycn veze th et sértődéshcz, ami pedig nem m<is. mint a p<irbeszéd lehetőségének zs igeri clutasítúsa. ahol gyo rsan nyilvünvalóvá tesz-

.

i lycn.JO azoknak, akik ncn1csak C!.cJJ'I71CÍSI1(fk, dc C!.cJJ'I77(ÍSS(f/

is lu d nak./6::17 i/

l'"'~li<"IICII.OGI

\

szük a m ~isik szúmúra. IHJgy a saj;ít vélt vagy va lós f:íjdal munk cr<'í sebb ann;íl, hogy cgyúltalún szóba úllhassunk cgymússa l ezek ut<ín. Anna szc rencsé rc sose sértő d ött meg. legfe lj ebb csak megbúntódott. és ezzel szabad maradt az cgym<Í s kölcsönös megértéséhez és clfogad;ísith oz vezető. igen rögös és vitákkal tarkított út, amin azóta is járunkmind a ketten. Az aszlalnál pedig. azt h iszem . nálunk is eléggé zajlik az élet. 41


Melyek azok a motivációk, amelyek mentén döntünk egy párkapcsolatba n, sőt egy párkapcsolatról ? Mitől mások a férfi és a nő mozgatórugói? Milyen tényezők hat ározzák meg v iselkedésünket, netá n másmilyen a férfi és a nő agya? Az evolúció köze l ebbről az evolúciós pszichológia - sok m indenre választ ad. Ran d evú. i\ férfi sokat beszél. 1!-tyekszik minél érdekesebb témákról besz:ímolni. szórakozlató lenn i. saj:ítmag:író l. a céljairól, a st:ít usúröl izgalma s dolgokat vonu ltal fel. Önreklúmoz. A néí pedig hallga tja. és jó esetben- megerc3sít i. Valószínűleg nem is sej t ik. hogy a férfi éppe n a Cy ran o-effektust gyako42

rolja: a férfiak mi nél vá lasztékosabban és v:íltozatosabhan . szellem escbbe n beszé ln e k az udvarl:ísi periódusba n. A Cyra no-jelenség p:írja a Seherez:ídé-efl'cktus. amelynek lényege. hogy fo lyamalosan fenntartsa a férfi figye lmi·t. Rége bben úgy gond ol tük. hogy a kapcso latok e lején a ncik azért

szerzö: SCHAFFER DÁNIEL

beszélnek kevesebbe t. mcrt paszszívahhak a férfi akn:íl. ~l:í r a m:ír világos. hogy az elkötelezödés startj:ínúl a n<Í a rra kíd ncsi. m it akar a nHísik. mi lyen az érzelmi h:íttere. milyen típus és mik a sz:í ndékai. .. Felméri" a fé rfit.

Elté rő célok ~lesszini l indítva: a kezdeli n<Íi hallgal:ísnak evolúciós oka van. ami a sz ü l<i i r:íford ít úsból kövel kez ik. i\ szex és az u tód ne mzés ugyanis a n<Í sz:ímú ra mindenképpcn .. költségesebb". A terhesség. a szoptat:b. a gondoskod:ís na~-.•yohb befektetést igé nye l az ci részérő l. ezért kiirül tekint<ihhen kell e lj~írnia a p;\ rv:ílasztás sodn. H:íad:ísu l a nem kí-

ll\ to l \lit\


, ' '[~1

Interili L Stlpkovits Erikával a férfihűtl e nségről

vúntt e rh essé~ .

az abo rtusz sokkal nagyobb t úrsadalmi cl íté ltsé~e t is szü l. lia egysze rű e n s ze re ln é nk foga lm az ni. a kko r az evo lúc iós pszichológiaszer in t minde n ne mi kü lö nbség. moti vüció és s tratégia alapja, hogy a n ő kb ő l a nya lesz. a fé rfiakból pedig ne m. .,A ne mi külünbsége kkel foglalkozó id egtudom á ny ma úgy go ndolja. hogy ni ncse n. ne m is volt eleve nő ies és fé rfias agy. dc vannak a nagy több ségreje ll e m ző n ő i es és fé r fias idegre nd sze ri műkö d ése k . A fé rfi és a nö les te. bi o lóg ia i és idegre ndszeri műk öd ésc sok te kin Le tbe n e ltér. am ine k a kül ö nbiizli szere pc k m agya d zz:lk a h á tt eré t Más az informüc iófc ld olgoz:ís, a k ül ii nb öző é rze lmi sz űn) k. az e lt é rő stresszre adott válaszok. Ezek a k ül ö n bsé~c k az evo lúc ió so r<Í n alakullak ki" - mondja B e l ső ó ra pszichiáter. Az evo lúc iós pszicho lógia szcrint a nö e l ső d l eges cé lja. hogy az u tód ok é le tk é p ességé L növe lje. M:ísképp, hogy megtahílja a megfel e l ő partne rt ahhoz, hogy fe l tudja neve ln i a gye reke it, és azo k sike resek legyene k. A h ímne mmozgatója ezzel sze mbe n az, hogy min é l több utód ba n tc rjessze c l a tulaj d o n súgait A fe ntie k mia tt adott akonfro ntáció: a n<i k nugy többségé rc a mai na pig igaz. hogy fo nt osabb sz:ímukra a bi ztos érzelm i hú tté r. a férfiak pedig v:íl tozatosabb szex u:ílis é lctet sze rc tné nek.

Ezeréves

motj y ácjók

A hosszú t:ívú .. e rede ti '' evo lúciós cél viszont ne m pu szt:ín a sza porodúsi sike r, hane m az e röfo rr:íso k - a mi ma e l sőso r b an a pé nz - bi rtokhísa és biz tos ílúsa a szaporochísi s iker :í Ita l. Ez régebbe n a sok gyere kh ez. a nagyobb csa lá dhoz ka pcsolódo tt. Ma viszon t a pitrvúlaszt:íst mozgató dö ntéscink többnyire ne m kötöd ne k az utód nemzéshez. 1•:-ot.tCIIOJ.OCil.\

ZE.R K

M ié rt tc h;ít. hogy ugya n azo k a motiv:ícióin k. minllöbb ezer éve? ,.Nem azér t vitlasztunk magunknak vo nzó, in telligens vagy gazdag pa rtn e rt - nemtő l függet le nül - . me rt sok gye re ke t akarunk. ha ne m m e rt eze k a tulajd o nságok valami ko r össze kapcso lódtak a szaporodús i sike rrel. Ezér t rögzü lte k a pszic hé nkben és irünyítj:ík ma is a visc lkccl ésünkcl. Dc a lapve t ő mo-

~\

n6kb<'>l

PARKAPCSOlAT

A kulcsol a n ők szerc le mfé lléséhcz az adja. hogy a fé rfi az c ne rgi:íj:íl. az a nyagi r:íforclítús<it harmadik sze mé lyre fo rd ítj a, és esetleg ne m cs upún szcxuúlis, ha ne m é rze lmi viszo nyba is bonyo lód ik vele - így veszélybe kerül az utódok fc lncvelésc. Az ipari túrsadulo m e lötti csalúdokban az apa hiúnya ko molya n veszé lyez te tte a gyerekek é le tbe n marad:ís:íl.

anva lesz. a fé,rfi<•kb<'>l p

ed ig 1H: n1.

tiv:íc ióin k tov<íhbra is a lé tfon tosA köze lmú l tb a n e lvégze tt ku súgú erőfo rráso k (túplúlék. szex u - la l<Íso k szc rin t is a fé rfi ak többséális partne r. türsadalm i st:íl us) meg- gé n e k fé l té ke nységc c ls6so r ba n szcrzésé r c id ny uln a k. a n é lkül a szexu:í lis aktusra ko ncentrálódi k hogy ez bcfolyúso ln ú az utódn e m - - vagy is saj úl a pasúguk kal kapcsozés t" - mo ndj a a I! VG Extra Pszi- la tos - . a legtöbb n őé pedig a kko r chológiúnak Bereczke i Ta müs pro- e r őte lj eseb b, ha fé rjük túl so k fesszor, a z evo lúc iós pszic hológia id 6 t töl t együtt egy m <Ísik növel vagyis veszélybe ke rülh et az a nyagi hazai kuta tója. rúfordít:ís. ., M i n d e n k i h o rd oz c vo l ú ciós a lapst ra t ég i<íl, a m ir e r:í r akó di k Ki ne ismerné a kultur{tlis-szociúli s minla és e lv:í rit s, a cs aliteli h <i llé r. val a mint J ó példa a n e me k közölti külö nb- pe rsze a sze mé lyiség is {u·n ya lja ségck rc a fé lté ke nység c ltén'í reak- a képe t. Szexu á li s mo ti v:íc ió ink c iói na k k ia la kulú sa az evo lú c ió és ne mi sze repeink szorosan kapsor<Í n. Egy fé rfimíl pe rsze az apa- cso lódna k őse i n k sza po rod :ísi és s:ígi teszt megjele nése e l ő tt - min- sz ül ő i vise lkcdéséhcz" - fogalmaz Be rcczkc i Tam:ís, hozz:ílévc. hogy di g csa k v a l ósz ínű vo ll. hogy ö az apa. m íg a nlíkné lmindig biztos az azo k a psz ic h o lógia i fo lya mato k anyasúgu k. A n ő fé lre lépéséve l vi- mara dtak ta rtósan fe nn. am elyek szont az apa e lvesz íth e li ge ne tikai valamiko r növe lték az utódok szúké pvise le tét az u tódokba n. rüa d<Í- müt. .. Ma mür eze k a le lki fo lyamas u l c l<ifo rd ulh at az is. hogy é rté- tok últa l:í ban ne m bc folyúso lj ák kes c ne rgiút és id<3t paza rol r:íjuk. a szaporod ús kül ö nbsége it , dc tomi közbe n nincs is köztük vé rségi v:íbb ra is ir:ínyítj:ík d ön lésc inke l kö te lék. A lé nyeg itt evolú c iós é r- és v:ílasz túsainkat.'' te le m be n a z. h ogy a nno azok n a k a fé rfi a kn a k a gé nj e i tc rje d te k c l nagyobbad nyban a népességbe n. Geoffrey M1ller: A párválasztó agy, Typotex K1adó. 2006. akik ébere n ő rködte k t:írsuk szcxu itli s hű sége fölö lt. Az u tódo kban Bereczkel Tamas: Rejtett Indítékok a párkapcsolatban, Ku/cslyuk Kli!dó, 2012. megsokszorozódó géne k között ott Belső Nóra: Utak egymáshoz, Jaffa Kli!dó. 2011. vo lta k azo k, ame lye k a fé llé kc nyHannah Fry: A szerelern matematiká]a, HVG K6nyvek. 2015 séggcl kapcso la tos vise lkedés ki alakulús:íér t fe l e l őse k.

ezLaz é rzé,s11

43


"Épp olyan, mint én!" -áradozik szerelmes páciensem. Pár év múlva azza l keres meg, hogy kih ű l t közt ük a szenvedély. A másik vég let: "Tűz és víz vagyunk, mégis imádjuk egymást!" Igaz, a szomszédok rendre feljelentik őket csendháborítás ért Mi tartja össze a párt hosszútávon? Mítoszok és realitás. Vil athutatlanul vanna k olya n t ulajdo ns:ígaink . ame lyek esetéhe n ideúlis na k tű n h e t a ko m p lemen laritús. egym:í~ kiegészí tése. Két rt•ndetle n sze m ély frigye lakha t a tl an lak<is l e redm é nyez. mive l n incs. ak i takarítson . Ezzel sze m be n ej!y rend44

szerzö: HEVESI KRISZTINA

sze re t 6 t\s e1-'Y tre h;iny cj!yütté lésc - min imum a lak:ís sze mpo ntjúbó l e lfogadhat ti kombin :íciö nak t ű n ik. még ha súrl<id:ísokknl j:ír is.

12 személ yi ség-

,

y o oas

Tudo m:ínyos ra véve a dis kurzus !. ké t :-\ew Yo rk -i psz ich o lcígus. Ed wa rd ll offman és Marcella Bakur Wei n N a kutatúmun k:ija so r:í n ti zenké t o lyan kulcsd imcn ziü t azonos ít olt 200:l-han. amely a poí rok szere lm i iisszc illését m egjósolni képes. és a ..s írig la rl<Í l:Írs" bca7.0nos ít:ís:í t scj!Íti. Ezek a vo n:ísok 11\(,. \lit\


,

PARKAPCSOlAT ezek szin tjét érdemes a kapcsolal e lejé n akúr teszlekkel is felmérni. mivcl össze nem illés cselén hi:iba .. dolgozunk a p:írkapcsolatunkon" (a miképp sok púrterapeuta aj;ínlja). ez olyan. min t az a u tóv:is:í rhis: fé nyezni. ütfeslelni. csillogóra mosni tudj u k. :im n a~ryobh:i. gyorsabbü. il letve m:ís m:írk:ijúv:i mür nem vü li k. Való igaz. az :íltaluk felsorolt vala mennyi von :is. valamint az azokból fakadó cltérö prcfere nciük és viselkedés masszív konfl iktusforrils lehet a púr é letéhen s minl tudjuk.

veze ti a csal üd i kassz:il, m Í).( az ula z:is szerelmcse a nyaralüst intézi. (Igaz. ennek h'Yakra n az az :íra. IW!,')' a müs ik c lh anyagoltlulajdons{l).(a szi nlc e lso rvad: gyak ran hallani mcj!iizvcgyü lt id ős szcmélynil. aki még rgy sz:i m l:it semtud befizetni. hi sz évtizcdcki).( mind c nl a m:isik i nt ézcll h elyette.) Winch e lm é lcté t sz:ímos kritika érte. els6sorhan a z evolúciós ku laló k o ldal:íról érkez tek heves t:imadüsok. hogy az úlla tvil ügba n sc m len ne praktikus. h a pé ld:íu l a ló és a darüzs frigye

\ T:t~Yunk az inlilnilá.';ra. < •

olya n eeyed i attitűdükkel. szük~é).(­ lelek ke l. mol ív u mokkal. érzel m i és fiz ika i ,·iszonyulúsokkal fonódnak össze. amelyek az e).(yén re jellcmzííek. A sze rzök szerinl lcj!ahíhh négy illeszkedése ( hason ló szi ntjc) ele n ged h e t e tl e n ahhoz. hogy a kap<.:solal si keres és tartós lq~yrn. azo nban a tühbi vonils esetéhen is ij!az. hogy a pa r tnerek m inél inkúbh ha so nlít anak ej!ym :ishoz. a kapcsolal ann:íl boldogabb. s az elköte lez<'ídés ük pedig enisebb lesz. A tizenkét szc mélyisé!,tvon:is a köve tkező : titrsasil).(/ cgyedüll é t irúnli igény. idealizmus. érzel mi in len z it:ís. spo nl a n c it{u;. li h idö. neve lte tés. anya).(inss<Í!(. ex tra verzió. esztétika i é rzék. aktivit:isi szinl. képesség a boldoj!s:Í).(ra és intellektus. A szerz<'íp:iros szerin l

a vitük tartós jelenléte a lapjaiba n m é rgezi meg a p:írkapcso lat é r zelm i mili<ljét - . mé).(i~ nagyon dctc nniniszlik usnak tű nik az elmélel. Attalünoss<igban kije lc nthet6 azonban, ho).(y a nagyobb hasonlós:ig ink;íbb ve títi el6 rc a békés és harmonikus p:í rkapcsolalol. mivel szcrctjük. ha véle m é nyü nkke L ízlésünkkel. p r o).(ram l e rveinkkel e).(yelérlenek és pozitíva n értékelik: ez önbizalom-növclö és -e rös ít ő jutalomforrüs a mindcnnapokban. Emellett az a kis;dmílhatós:íg. amil a partn e r hasonlúsüga jelent, bizto nsúgérzetet is nyújt. ami alapvct6 emberi szi.ikséglcl - hiszen j obban is m erem az 6 pszichodinamiküj:ít. ha közel :ill az e nyémhez.

Ló és

da rázs

Dc akkor ho nnan is cred a külön böz<iség dicsérete'? A XX. sz:ízad közcpén Bobert F. Wi neh am<:rikai szociológus foga i mazta meg e lmélelél az ellenlélek vonz{ls:i ról. Allítúsa szerinl romantikus érzelmekel e l sősorban az irünt a személy ir:ínt t:í plúlu nk. ak i a helö lünk hiúnyÚl tulajdonsúgokal c ll enp(ll uské nl t éte lezvea mi k i egészí t ő m:ísik fclü nk. Logiküj{ll a hétköz n apok praktiku mába n is fellclhetjük: a .. gazdasági vénúval m egüldotf'

valóban összejön ne maj!yarü n arra va~ryu nk kódolva. hOJ..'Y in k{lbb a hasonló lulajdons:Íj!ok i ndít s:ík be p:irv:í lasz túsi és szex u :ilis vise lkedésü nket. Konklúzi<Íkénl ped ig kiemclték. hogy legfeljebb idei).(-Ór:í ig lehet izgalmas a külön böztiség. hosszú t:ivon a kudarc bo r ítékolh ató. A sajütun khoz hasonhí tulajdonsúgok ir:í n li \'Onz<kl:ís hölcs<ijc a <.:sa híd i fészek: a tartós együltélés a szü lövcl p:írvú lasztús i tendenciükat hoz létre. amelyek közve lellen ugyan. mégis hattist gyakorolnak arra. milyen szc mé lyisé).(Ü partnert v:íl asz l unk. :\1 in deközben megfogalmaz h alunk o lyan. sz:ímunkra vissza t aszító tul aj dons:ígokal is. amelyeket e lkerül n i igyekszünk. s ez:illa l c l lenlétes viselkedés re és prcfcrcnciükra sarka llhalnak. Kétséges a zo nban. m cnnyire s ike rül ezeket valóban ki ikta tnunk az é lclünkbcil. l l isz az idei m úl:ís:íval gyakran riadlan fe dezzük fe l magun kban szüleink kevésbé kedvelt. idegesít<i lulajdonsá).(ail. Automat iku s an ütvettük és beépítclllik magunkba. így visclkedésreperlo:írunk részeivé vúllak s ugyanez igaz a partnerválaszl~Ísunkra is. Az ö nso r s ron l:i s mechanizmusa. amikor p:írvülasztúsu nkban csup:ín megszokoll sz índarabhoz keresünk f<iszcrepl<'í l: így a parlner ol dal:ín 45


,

PARKAPCSOLAT példúul.,ugyanolyan é rtéktelennek érzem magam. mint az apúm mellcll". vagy .. ugyanolyan követelőző velem szemben, mint az anyúm volt". Ennek logikája ismélcllen hizlonsúgérzctünkből fakad, min t amikor a göröngyösebb utat választjuk csup;ín azért, mcrl azt m<Ír ismerjük , c ;d ltal otthonosabban mozoghatunk rajta: kiszúmíthatóan tudjuk, mcrről é rkeznek a pofonok. Emellelt persze vezérelhet bűntudatból fakadó szc nvcdési szükséglc t és vezeklés - gyak ran cl scm követett bűnökért. ha például az édesa nya rctorikújában olyan szófordulatok szcrcpcl nck. hogy .. miattad :íldoztam fel az életemet" vagy .. mcggyölörtél a szü lésné l. nem aka rt :í lm cgszül etni" . Ezek persze múra psziché bonyolultabb hugyrait. mélyebb rétegcit é rintik, ami túl mutat hasonlóságokon és

Humor a párválasztásban

o lya n párra lelhetünk. aki opt imálisan passzol hozzánk. A valóságban azonban az interjúalanyok müst tapasztal tak: az inform<Íciók és az össze i ll és végchi tha ta Ll a n sora scm jelent biz tosítékot arra. hogy nagyobb cséllyclmegtal:íljuk élctünk púrjáL Egy sv<íjci társkercső oldal résztvevőivel a 2009 és 20 12 közölt készítelt intcrjúkból idézve: .,Sosem Júttuk cgymúst. Dc

gördül ékc nycn. mint az internet biztonságos vilúgúba n. Pedig az összeillés tökéletesnek tűnt. Konklú zióké nt kimondható-c akkor. hogy a szcmélyiség min él nagyobb hasonlósága az idc;ílis? Természelcsen nem. A kapcsolat elejé n. amikor még nem ismerjük cgym<ÍSl. magas a müsik ismeretlenségéből fakadó izga lo m , így a szenvcdély is. Az intimitás növe-

Napjainkban a szerc lmi kapcsolatok kezdelének fúzisai alaposan mcgvú l toztak. összekuszú lód tak. Egy 19 ezer húzasp<Ír bevonásúval készült amerikai felmérés adatai sze ri n t a 200 5 és 2012 között kötölt h;ízass<ígok C).,'Yharmada internetes ismerkedés útj<Ín jött létre. A l<Írskcres<i oldalak segitségével, mi e l őtt a m;ísikal mcgismcrnénk. olyan (...) senk i sincs, aki jobban ismerne információkra is szert tehetünk, míla. Olyan sokat tud rólam." Vagy: mint a potcnci;ílis parlner kedvenc .. Egyre intenzívebbé v;ilt a kapcsoszabadidlis el foglalt sága. é tkezési latunk. Félelmetcsen sok c-mai lt s zokásai , képzettsége , vagy abr v;íltottunk mindennap." V;ígyunk a jövedelme. Ez<iltal elmé letileg az intimitásra, így mély érzelmi bcvonódüst é lhetünk meg ismeretlen isme rősc ink :í Ital. Az e l ső lal:ílkozá~ s ok csethen Allen Pease- Barbara Pcase: lllünk egymáshoz? Párkapcsolat i azonhan a meg nem é lt p.írkapkl mlt tud. Park Kiadó. 2012. csolat végét is jelenti. Ilyenkor Bereczkel Tamás Rejtett lndftékok a párkapcsolatban döbbenünk rí1, hogy partneriink Vonzalom, párválaszt ás, szexualltás. Ku/cslyuk Kradó. 2012. nem egészen olyan, amilyennek Edward Hoffman - Marcella Bakur Wemer· The love clképzcltük: ala csonyabb vagy compatlblllty book. New World Library, 2003. mús a testalkata. furcsúk a mimi kái. sa beszélgetés scm lllC).,'Y olyan

kedésévcl ez egy darahig fokozó dik. majd miut<ín e lérte a csúcs;ít. sa müsikat már ismerem. mint a tenyeremet. elmúlik az izgalom. al:íbbhagy a szcnvcdé ly. Ennek a bekövetkezése egyébként is kor:íbbra vúrható. ha lelkileg olya nok vagyunk. mint két toj:ís. és az együltélé~ sor:í n is nullára csökkenhe t az esélye. hogy szcmélyiségcm új aspcktus:ít csillantsam meg a m:ísik felé. Így egy csipet kiilönbözőst•g olyan. mint a csípős fűszer az ételben: megbolondítja. izgalmass:í vadzsolja! Csak búnjunk csínj:ín vele!

kiilönhözőségeken.

Egy ck~9~t b .. .. , LJ o p oz oseg

46

11\<i f.\ Tit\


..,_erfele tükör szerzö: MESTER DÓRA DJAMILA illusztráció: PÁSTI NÓRA

Szcmélyiségétó l tökéletcsen idegen módon a férfi. akivel 12 éve élek. egyik nap azt kérte, hogy töltsek ki egy szc mé lyiségtcsztcl. Kívúncs ivú tett. i\1 i le he t. ami az é n, az égvi lágon ~cn kihez hasonlítani nem aka ró szere lm cs par tnercm erre invitál ta? AFGYA (A Férfi , aki Gyermekem Apja) egésze n fellelkcsü lt az e r cd m é n ylől. hogy ö a túrsadalom h~íro m szüzalékáha tartozó l TP ( introversio n. in tu iti on . thinking. pcrcciving) kalcgóriúba soroland ó. aki büszke kikezdhctcllcnül éles logiküj<i ra, e redetiségére, tahíl ékonys:\gára. Különöscn imponáló. hogy olya n híres e l ődökke l került egy csoportba, mint Szókra tész. Hené Dcscartes vagy Isaac cwlon - b~ír ök ne m tudom. hogya n tölthették ki a teszte t. Viszo nt külön hangsúllyal többször is elmondta, hogy saj nos ez a sze mé lyiséglípu s ne m ké pes szoci<i l is é rzéke nységre és é rze lmi tüm ogat~ís t nyújtan i a környezetében é lök számüra. l tt némi célzúsl sej teltem, hogy ne m kívún I'S/Il'IIOI.O<il.\

Valamiért mindig vissza-visszatérünk a különféle tudományos leírásokhoz, csoportosításokhoz, címkékhez, még ha tudjuk is, de lega lábbis sejtjük, hogy egyszeri és megismételhetetlen egyéniségünket és életünk teljességét - benne egyedi szexua litásunkatképtelenség mesterséges kategóriák mentén leírni. ajöv<'ibcn lé lck:ípo ló l:írsa lgüsokba bocsátkozni vele m. Mcgké rdcz le m. mégis mi vette rú, hogy egy<íllalún megnyissa az oldalt. A l•accbooko n va laki - akit nagy ra larl - mondta. majd vicccsen hozzátette: egyé bként mindenki szere ti nézcgctni mag:íl a tükö rbe n , és kívüncsi is volt. mibcn különbözi.ink és paszszolunk a teszt szerint. Dc vajon mié r t gondolja a fé rjem magú ró L hogy ne m érzékeny, am ikor épp et.'Y perce ugrott oda úlmúból fe lriad ó gycrckünkh öz. és közös é lc tünk edd igi tapasztalai a lapján é n is na gyon é rzéke nynek monda núm?

Felfed vagy elfed? Vajon ez az eszköz té nyleg közelebb visz magunk és m{tsok jobb mcgé rtéséhez'? Vagy épp a lényeget fedi e l: azokat az egyedi finomsúgoka t. é rzéke ny ki.ilö nbségckct. amikt ő l é n é n vagyok. Be nne m é pp a min den t ípuso n kívül cs<'i részle teket szerette meg a férjern a nno. ezeke n ke resztü l kapcsolódunk . és ezé r t nem tudná m vagy akarnúm én scm lecseré ln i öt el:.'Y tet szőleges mús ik l TP virtuóz ra. A szc mély iség tudom ányos leídsa. katcgorizúl:ísa sz ükségszc-

47


,

PARKAPCSOlAT

TKA

rü en kívü lrül é rkezi k. A mode ll ek :ítláthatób bak, ki szú míth a t ó k, könnyebben keze lh e tli k és ne m uto lsóso rban a társadalmi kontroll mechanizmusúban is fo ntos szerepet j:ítsz anak. A m ode rn. ipa ri

a vúgytalans:íg valójában ne m személyi ségjegy, hanem teljcsen indokolt reakc ió: nehéz vagy szo morú é let h e lyzet :'d l m ögöttc; stressz, örömte le n vagy c lfúad t p~í r kap­ cso lat. Sokszor de rül ki. hogy az

t:írsadalo m sze rel sta ndardi zúlt dolgokkal. te rmékekkeL e mbe rc kkel dol goz ni. Mégis . búrmennyi re lépte n-nyomo n konfliktusban úll is személyes tapasztalásai nkkal, sokszo r nekünk is egyszerűbb csoportokba n. címkékben. kategóriákban gond o lkodnunk, hiszen így a vilúg is c hnondhalóbh, bizlonsúgosabbü te hctö. Mintha annál. hogy ki vagyok é n. fontosabb tudás le nne az. hogy ho l a helye m.

orgazmus hi:ínya valójúban csak megb ízható je lzés tulajdo nosa szúmúra valami músnak a hi (m y<i níl: a z önc lfogad:ísé ról. a z önszc rc tcLé röl , a bizaloméról va1"ry a biztonságé ról, a szc rc lc mé rö l. az é rze lm e ké ről vagy é pp az inspin\cióéról. a krcalivit;\séról. An o rgazm ia, korai magö ml és. hüvelyi o rgaz mus, h e t ero- ho m o vagy h iszcxuú li s. szadis ta és ma zoch is ta, macsó vagy fc mmc fa ta le, hogy csak né h;\nyat e mlítsek a szexualit:íst és crotikát leí rni prób:íló végte le n normatív katcgóri<iból. Az e mbe ri te rmé szelel m egregu bízn i kívúnó tudományos go ndo lkod ;\s a szcxualitúst sc m kím é lte. S ő t. A zsi d ó- keresztény hagyomány számúra a szcxualit;\s épp az a terület, ahol az embe ri természet mcgzabol:ízhatatl a nul. a maga te rmészet i valój<íban tör a fe lszínre. veszélyeztetve ezzel a fcnn:i lló t;Írsada lmi rendet. Ahogy :\1ichcl Pou cault fran cia filozófus A szexualitás liir/énele cím ű izga lmas mű vé b e n társadalomtörténeti e lm é lc tek foglalkoznak azza l. h ogy a türsa dalmi szahúlyoz;ísi m e~:; hani z mu ­ sok - többek közölt épp a (szex uúl-) pszich ológiai és orvostudomúnyok katcgo ri z<i lö eszközt:ír:íval - hogyan é lnek bennünk, jelennek meg egyéni életünkben. Amikor e l őszö r m ondj á k nekünk. h ogy .. czl ne m szabad''. me rt ,.ez ille tle nség" vagy .. ez ne m no rm ális'', akko r látjuk magunkat clöször, amin l é pp cs inálunk, fogdosunk , mondunk vagy go ndolunk va lamit. Valeric Tasso fran c ia író. szcxtcrapeuta foga lm úva l ez a .. szoc i <i li ~ sze m" , ami

A z alá rende l ő, a szexőrült,

a roma nt ikus

Számtalan hétköznapi c lszól;ísból derül ki , hogy a kategó riák - sokszor reflcktülatlanul is - mc nnyirc o tt vann ak a gondolkodásunkban. Ne m egy olyan nö és férfi lal ú l meg, aki úgy é rzi. hogy valami baj va n ve le : vágytalan. képtelen o rgazmusra, ne m j ó szc rct<l. nem e lég vonzó, vagy ne m illik össze a partn e r ével, mcrt n e m passzol n ak a v:ígya i k. vagy me rt egyikükne k .,abnormúlis'' . furcsa vúgya i vannak. A feszü ltség sokszor abból fakad, hogy magunkat valami vé lt, elképzelt ide:iltípushoz mérjük. Ahogy azu tún fejtjük fel az élet sokré lll és bonyolult szövetét, kid erül. hogy

Valene Tasso: A szex antikézi könyve. Korona Kiadó. 2008. MKhel Foucault: A szexualitás története. AtlantiSZ K6nyvkl8dó. 1999. Mester Dóra D)amJia: Nö, anya, szeretö. Jaffa Kiadó, 20/J

48

A szerzö weboldala

ER

a konkrét. akúr egésze n intim cselekvésben bcfo ly:ísolni fogja. amit go nd olunk magunkró l. A nor múlis - dcviúns a lcgcgyszcrübb. lcgin k:ibb durva kategória-rendszer, dc az e nné l finomabb - so kszor csak a nye lvi fordulatokbnn tetten é rh ető - katcgorizúhís scm mús. scm módszc rc ibe n, scm ered ményébe n a norm:íli s- ahnonmílis, tcrmészclcs- tcrm észctc ll cncs. egészséges beteg bin:íris katcgórhíinúl.

K ifelé a dobozból Búrmcnnyire v<igynánk is .. mcgúllapodni" a tud:ísban. hogy ilyenek v:1gy o lya nok vagyunk. valójúban e rotikus v:ígyaink. prcfercndúink és döntéscink é pp úgy folyamatosa n v:í lloznak, mint a ~zemé l yisé­ günk. Kamaszkori d gyaink lccscré l6dn ek. új és újabh impul zusok é rn ek minkcl , és magu nk ba n is újabb és újabb dimcnziókba lesz ezeke n ke resztül bcj únísunk. Típusok. címkék és külsií katcg<Íriúkhoz hasonlítga tás he lyc ll é rde mesebb saj:ít é lc tünk mint:í zatait figyelni , és a saj;ít i dnytűnket mcgta lúln i. Ezerféle sze mélyes tükrlink le h et. am e lyek seg ít enek adott é lc th c lyzc tlinkrc. önmagu nk pillana tnyi szc mé lyisé!{jcgye irc r<Ímutatni. Ezek so kszo r nagyo n egysze rű. dc na gyo n sze m é lyes dolgok. A szcxben ilyennek látom a tes tünk jelzései t. vagy nz újahb és újabb rúkérdczést alapvctö v;ígyainkra. A p:írkapcsolatunk . élc tünk pillanatnyi :íllapotúnak sz ép és pon tos m ctafoníj a le het lak:ísu nk , életkö rülmé nyci nk :íllapota. vagy viszonyunk a tá rgyainkhoz - mivcl, hogya n vesszlik körül magunk a t. szcrctjlik. amit l<itun k. vagy vú lt oztatn ún k va lamin. A szcmé lyiségtcs ztck va lójúban jö első lé p ések lehetnek, kérdéscikkel inspi r;ilók különfélc összefüggések felisme résé rt• - mint egy kirakós j;íték - . megtanulni ké rdezni saj<Ít életü nkről.

IIHö t-.\TH\


ár ................. kinlv=act=a a Pszichológia magazint. de még több információra vágyik? Plusz olvasnivalót kínálunk online oldalunkon

~~~ tarfalami ~

P-Szichologia. hvg. hu Extra tartalom, amit csak itt talál meg: · Az aktuális lapszámhoz kapcsolódó cikkek, amiket csak itt olvashat · Legújabb kutatások, eredmények · Naprakész hírek a pszichológia világából · Képgalériák, videók · lnterjúk

1

l 8Xtra l l)

Kövessen minket a Facebeokon is! HVG Extra Pszichológia

,SZEN ÁL Z E,

~ FERGETEGES

ŰRUTAZÁS. RA?

K"pcso~ hiper'JrsebesséjreJ • és fede2d f el " vil4jejJetet\1 rejtelt"teit~ ?ersí!e> hojj t~l.(l\<oí!t~ .... ...,dr 1deje""el. ..

)

:Jele"t keí!í! \Árhli\jés""kJ v"k4ciéí!í! " M"rso" J és léjj s2et\1t""IÁj" e.fj csill"j Sí!i-iletésé"ek~ Miérl:

voroz

~ jr~v~t~cié?

webshop: www.hvgkonyvek.hu Teljes választék - folyamatos kedvezmények.


••

ll

l

••

l

l

KOTODESEINK GYOKEREI ES TIPUSAI

Pandora szeleneéje vagy kincsesládiKa szerzö: L. STIPKOVITS ERIKA


Sok mindent befolyásol, hogy koragyermekkorunkban miként kötődtünk szüleinkhez, leg in káb b a gondozást végző személyhez, szerenesés esetben az édesanyánkhoz. Hatássa l van énképünkre, emberi ka pcsolatai nkra , szülő­ ségünkre. A legújabb idegtudományok szerint azonban mi is befo lyással lehetünk e korai hatásra.

F

ia tal szülc)kénl nehezen tudjuk eldönte ni. vajon az a he lyénva ló-c. ha egyéves gyermekii nk az őt felkapni akaró. rilk:ín l{llOll ismeróstól sírva fakad. riadl a n kapaszkodik belénk. vagy ha kedélycsen banílkozik vele. lia a bölcsöcic i. !Ívodai bcszokléll:iskor hüvös bclctörődésscl. né m :in enged cl minkct. vagy sí rd ogM ulnnunk. Párkapcsolatban is bizonytalanok lehellink. hogy mi a norm{dis: ha azt hisszük, a szcnvcdélyszcrc lc m lehet hosszan tarló. miközbcn tudjuk. a romantikus filmek szerelcmeszménye nem létezik. Vagy ha hisziink a filmeken hítolt l:ingoló szcrclcrnhcn. miközhcn nehezen lalülunk olya l. a kibe bele tudnünk szcrctni. Vagy éppe n úgy gondoljuk. hogy a szcrc lcm b<lr mi kor .. beiilhel". mcrl mi könnyen esünk szcrc lc mbc. Egy biztos: ak:ír gyerekkorunk kapcsolatairól. ak:ir pürkapcsolalunkról van szó. a kodn kialaku lt kölcidés hal:Írozza meg tudattalan visclkcdésünkcl.

Finomhangolt rends:z_er A kötődés a csccscmö és sziil6jc (vagy elsődleges gondozója) köz li tartós érzelm i kötelék. amely a kicsinek a biztos l<Ímogal<Ís érzelét nyúj tja egy életre. ~Jai ismeretcink szcrint a kötődés alapja ösztö nös. valójában összetett... finomhangoll" rendszer, alakít<ÍSéÍban 1"rycrmck és sz ü l ője is részt vesz. 1'~/. IC.." tl<li .OCi l.\

M inclen ember az anya-gyerek iisszchangolód<isban szcrzi clsci tapasztalatait arról. milyen ő. milycn a köriiltiltc lévő vilüg: biztons:ígos avagy veszélyes. Így a csccscmö olyan nak lütj a kezdelben magül, amilyennek az anyja l~ítja iit - ha péld:iu l az anya depressziós. akkor a baba maga is b izonytala nn ü vülik. Az c ls<i évbe n a gyermek kialakitja a munkamódot. mcnnyirc bízhat az anyüban , majd később c szcrinl m<Ísokban. a világban. scil ö nmagában. A pszichológia az öshizalom szóval jelöli a gye rm ek mély bizainHÍt anyja szerctctébcn . Ez a bizalom az ö nszeretet alapja: ha az anya clfogadja . szcrcti. akkor azl .,tanulja", hoj.ty <i (és a v il úg) jó és szcrclhcl(Í. A gye rm ek c korai tapasztalalokat (a biza lma l vagy éppen a bizalmallansügol) azt<Í n .,bels<i munkamodel lé'' alakítja. és másokkal a kapcsolatál tudattalanul ez irú nyítja: egészségcsen köt<idik. függ, vagy képtele n a kötődésre.

B ízni vagy o.e a:.Lb ízo i A kezdelben mindig, majd Chryévcs kortól. a jádssal kezd6d<icn. kell ő önállós<Íg mcllett rendelkezésre álló a nya gyermeke bizlonsügosan kötödó lesz. Kicsiként a szi.il<ijc mc ll e tt biztonséígban érzi mag:.t. cl is távolod ik tő l e. dc f<ijdalm<Íban visszaté r hozz<í. s megnyugszik. li a anyja ki megy a lálótcréból. akkor keresi. nyugtalan lesz, dc megnyugsz ik, ha újra lMja. A b izonyta lanul 51


,

CSALAD köt6d6k ezzel sze mben e lke rü16k, nmbivalcnsek vagy dczorganiz:íltak lehetnek. Közülük nz c lkerülö bah:ík l:ílszólag magabiztosak. nem keresik anyjukkal a kapcsolatol. idegenekke l is barátkoznak. Baj cselén is ink:íbb elkerü lik az anyjukat. Az ambivalens köt6désű habük ne m mc rnc k c ltúvol od ni az anyjuktc'>l. szcmmcl tartjúk. szorongóa n visc lkcd nck . P:ínikb a esnek, ha ncmlütják. s ha visszatér. akkor scm nyugszanak meg. kcll<is \'isclkcMsscl hol ölelik. hol ülik íit. A dczorgani zü lt kötődésűek ülta l:íban .. rosszul é rzik magukat

Sze nl é l~· isl·gl'cj l (')dl'S nll k be fo IYÜso l h( a bíi rükbc n". Ez akkor jön létre. hn a csecsemtit h:ínta lm azt:ík. vagy hosszú ideig voll az anyúnak s úlyos mcntúlis zavara (péld:íul dcprcszszió). sa környezet nem vette észre. Fc ln<il tkorban a biztonsúgosan köteidtik kellő ö nbiza lo mmal rc nclclkcznek. képességeiketjól ki tudj:ík haszn:ílni. könnyen tc rcmle nek kapcsolat oka t. Kiegyensúlyozottak. ne m fü ggnek m:ísok ró luk kialakí tolt véleményét61. Szülőként fi ).,<yCImcsck . b:ítorít<)an go ndoskodtíak. dc nem kötik maguk hoz gye rm e-

52

[~-:[!] !] ;..

Interjú Eric NestJerrel ~

kükcl. Bíznak nz e mbe rekben. nem i\ bizonytalanul kötödök Cj,')'ik idca lizú lj:ík kapcsolataikat. hűség, típusa felnöltként a szorongüsúl intimitásra val ó képesség. ugyan- :íltal:íb:m elke rüléssci kompcnz:ílja. akkor ke ll ő függetlenség jellem z i Nem hízik az emberekben. j,<yak ran iíkct. mcgvc ti , le néz i 6 kc t. nincs szükA bi zo nyt alan u l köttidők fel- sége t:írsak ra , a ..jól elvan egyedül neittként szerelnének köze lséget is'' t ip us. l~ rzclmil cg hideg, nem létre hoz ni. csakhogy nem tudjúk, fogékony m:ísok érzéseire. Az intihogyan kell. c héz sz:ím ukra n kö- mitüsi kerüli, alkalma zkod ni csak ze lség bcúllítúsn fizika ilag. idííbcn akkor és addi g képes. amikor és és érzel mil eg is. ll irte le n .,szcrc- ameddig é rde kei Úh'J' kív~ínj:ík. Kilc mbc esnek". hol idcaliz:í ljúk. hol vül ni l ti a magabiztos. ha türozotl. leé rt é ke lik szerelmükct. és annak domináns. ak i könnyen pár ra tal :íl viselkedése alapjún íté lik meg ö n - - dc csak al<írcndclódti türs szemémag uka t. Teljes gözzcl vetik hcl c lyéhe n. aki szirénhanru:ín tit szol magukat a kapcsolatokb:t. s ha csa- g:\lj a. Szi.ilíiként m c rcv. t :ívo l s~íg­ lartó. vagy akaratúh oz kicsinycsen ragaszkodó. aki engedelm ességet és fegyelmet v:ír cl. an nak hiüny:íl sé rt !Í meruegyzésckkcl, ak:ír ve réssel is rncgto rolja. A bizonytalanul kötticlök müsik lód nak. nem é r zik sze re th e t <inck típusa szintén szorong. 6 viszon t magukat. szoro nganak. depresszió- nemcsak a m:'lsokban. dc ö nma g~ ­ ba esnek. Fontos számukra. hogy ban scm hízik. Ö nem lenézi a töbszercthet6nek é rczzé k m aguka t. bieket. hanem fél tlílük. igazi .. ncígy kapcsolataikban ha mar alá- b:íncs\•ir:íg". könnyen megsért<idik. rcnde lód nck. Szül6kénl kevésbé Int im kapcso latot (no ha v:ígyik fogéko nyak gyermek ük igényeire. r:í) az érzelmi közclségt61. a vele túlgondoskodóak vagy túlzottan j:író sérü lést<il félve nehezen létekütc le~ségtudóak, így .. szercletük- sít. Én képe nagyon negatív, igy az kel". érzelmi zsaro l:ísaikkal va gy érdek liidésl. dicsérete t. pozitív véé ppe n maximalis t a c lvúr:\saikkal. leményt cisz int élle n nek. alakoskoe légede tl enségükkel - akaratu- dúsnak érzi. Szü l6ként sé rt6déscikon kívül - szin tc .. mcgfoj tj:ík" vcl érzelmileg zsarolja a gyermekét. gyermeküket. \ ':l).,'J' éppen szcrcpcl cserélnek.

11\'1, t·. \TK.\


Öröklés és/vagy kb t:QYeLet? Egér- és patk:inykísérlctck azt a megdöbben tó eredményt hozták. hogy az anyai gondoskathis minöségc hatással \'an az agy stresszért felelös területcinek fcj lödésérc. í~ry az utód sé rülékenységé rc. viselkedésérc is. i\ lushc Szyf és M ichnel ~ l caney amerikai kutatók kimutatták. ho~ry a kölykeiket sokat nyalogató. jól gondozó palkányanyük utódai nyugodtabhak. szoci:ihilisabbak (biztons:igosan kötödöek) voltak kevésbé szerenesés l:irsaikná l. Sót az anyai gondoskod:ís kémiai \'Ültozüsokal idézett clö a kölykök agy:ínak azon részén. amely a stresszhormonok szabályoz:ís:iban j:itszik szc rcpet. és ez a d ltoz:ís felntiltkorukban is megtahiiható volt. Az any:íval tö ltött min6ségi idc'í tehát a kis patkányok agyút, hormontcrmc lését. így felnőttkori viselkedését is pozitívan megvúltoztatta. Bizonyított. ho~ry ma!(a az anyai gondoskod:ís mint:íja is öröklód ik. és nem pusztún mintakövctéses tanulás sor:in. A nemmegfelelő anyai gondoskod:ís csökkenti az agy ösztrogé n recepio r ai nak számát. emiatt is lesznek ~ryakran a nemjól gondoskodó anyúk utóda i akaratuk e ll enérc is ne m j{ll gondoskodtík. maguk is bizonytalanul köt6d6k.

Jótéko nY. kapcsolás El kell teh:it fogadnunk. hogy a szü leinkct. nagyszüleinket ért hatüsok r:ínk is hatnak. mintegy a génjeinkbe ínidtak. Jó hír viszont. hoh~' ezek a korai hi únyok mchrv:Íltoztathattik. hiszen a szül<ii gondoskod:is és a pozitív környezeti hatások képesek javítani. ki kap csoini a negatív ha t úsú géneket. és a jótékony hatásúakat bekapcsolni. :\lindcz pedig nem csupán kora gye rmekkorban lehetséges. t\ legújabb idegtud ományi. neuropszichológiai kutat:ísok - többek köziitt 1'!-> ZH llUUHil \

Eric • est lcr ame rikai agykutató eredményei - azt mutatjük. hogy a pszichoter:ipia önmagában. tch:it gyógyszerek alkalmazúsa né lkül is képes a kúros cpigenctikai. azaz generációról genedeióra örökl6d<3 vú ltoz;isok eltü ntetésérc. Az ön ismeret és a tudatos sze rn é lyiségfcjlcsztés szintén eszközünk lehel ebben. t\ korai kölódés min6ségcjó és rossz irányba is cl tudja indítani a szcmélyiség fejlödését. dc ne felejtsük. hogy személyiségfejlcidésünk a halúJunkig bcfoly;isolható. A gyer m ekkorban elszenvedcll traum;ikat fe ln öltként fcli.ilír hatjuk. hiányainkat pótolhatjuk. így képesek lehe tü nk biztons:igot é rez ni kapcsolat a inkban. a vil:igban. Ennek az ellenkczöje is igaz: a korai jó szülü-gycrek kapcsolat, a biztonsitgos kötődés ,.biztos búzist" nyújt ugyan. dc ha a késöbbi életko runkban túlnagy a stressz, vagy túlnagy kihív:isokat :íllítunk magunk elé. akkor a jó korai kapcsolat sem véd meg teljcsen a fcjlödés negatív irányútül. Felcl<isségi.ink. hogy megismerjük-c lelki örökségünket. s hogya n gazd:ílkodunk vele. Vajon megtagadj uk. vagy megköszö njü k. és észrevesszük-c benne. ami jó. majd úgy hasw:íljuk-e, hogy saj<it. majd gyermekeink. utódaink épülésérc szolg:ílj on'? Bizony. tólünk is függ. hOh'Y am ikor útadjuk az öse inktöl kapott visclkedésmintáink, é rtékeink. hiúnya ink. titkaink sokaságút gyer mekeinknek. az Pandor:1 szeleneéje vagy kincseslúdika lesz-c számukra.

Formáljuk lehetőséggé és versenyelőnnyé a

nemtudást!

L St1pkOVJts Enka Szereleltel sebezve - sz016kr61 felnőtt gyerekeknek. HVG Konyvek, 2015 Bereczkel Tamás - Hoffmann Gyula (szerk.): Gének, gondolkodás, személylség - Bevezetés a humán viselkedésgenetlkába. Akademsa1Ksadó. 2012.

Zsolnal Amkó: Kötődés és nevelés. Eötvós KOflyvksadó, 2001.

hvg

!W könyvek J

y, dlllll 'Ji

1101


••

l

l

l

A GYEREKKEL EGYUTTELE S KET ALAPELVE

...

,

Vajon a gyerek földi létének értelmét az adja, hogy kibontakoz tassa magát? S a feladatunk csak az lehet, hogy segítsünk neki kibontakoz ni a maga legbensőbb törvényei szerint? El kell döntenün k- szü l őnek, iskolának. Tevci n i két alapelv alapj;ín lehetséges. Vagy-vagy. Dön ten i kell ! ( Pe rsze ha együlta l:ín van ne velés. Szcrin te m nincsen. Csak jól vagy rosszu l hatékony egyiittélés van a h'ycrc kekkel.) 54

szerzö: VEKERDY TAMÁS illusztáció: KREIF ZSUZSI Az egyik alape lv: legyél. aki vngy! J\ m:ísik: legyél. ak ivé én akarlak

tt•nn i! Dc mié rt? II <Ít a gyerek valaki'? , e rn tabula rasa. üres. beírandó l:q>. am ikor mc).(szii lc tik'? (l~s majd azt írok r:í. amit akarok ... ) Persze hoJ-<y nem! Ak:í rhúny e m her él is a Földön most m úr több m int hétmilli:írd . mindn ck nds az ujjl enyo mata . a rc nd<irsél{ lel{na).(yobh öriimére. ( Pe rsze le het ne k olya n pici kü lii nhségck. a mi k miatt kínos tévedésekjöhetne k létre.) un; t-.\ T ft\


,

CSAlAD

Interjú Vekerdy Tamással az új iskolarendszerról

csak az le h el. lH>!-,'Y se~ílsünk neki leérkezni. megérkezni. kibontakozni a maga legbenwíl>b töri'C!nyei szerint. Sz:ím:i ra ez a lc~fontosabb - és ez a legfon tosabb a l:írsadalom szúm:hais. Az individualista dernokrúciák c r6se k - bár fo lyt on vnls:ígo kkal küzdenck. fo lyt on az ütköző é rd ckek egyeztetésével va nnak elfog-

a nevelés müvészc tén)l szölva . hogy ne hogy má r sajúl szenlimcnt:í li s s piritual izm usunkkal leönlsük a gyerekeket merl ezzel csak a z t érhetjük cl. hogy kamasz ko rukra m indcn igazi sp iritualizmusl is e lutasítanak m a~-,ruktö l. ellen be n tan ítsuk meg 6ke l tizenkél éves korukra ko rrekt üzleti levelekel fogalmazni.

l udhalon1, d .fiyyeleh

És c~észcn rmís persze m ind c nkinck a D, S-c! i\ t ié rt ~o ndoljuk. h o~y a z a valami. ami rn c~szabja. kialakitja az ujjlenyo mal vagy a DNS milycn sé~él - az a l eg be l ső valami - . ne m m:ís mind cnkihcn? ,\ hívc'i szám:í ra ez a l ra nsz<:endcnsh61 a földre lcérkcz6 c~yéni lé lek. az individuum (a lovúhh nem osz that ó). a természeltudós sz:í müra a természet i program ... Dc ez ami t:írgyunk szc mpo ntj:íhúl mindcgy. i\ t in de n e mber egy<•tlrn a maga nemében. és úgy tünik. földi lété nek értel mé t az adja. hogy 1\ibontako::tassa magát. Így ldl a rni nc\·clői fe lada tun k 1'~/.H' II ltl lltil

\

!al va . és ezért mindi g gye ngé nek mutatkoznak kezdethen a kívülről jött t ámadúsokka l sze mben. Dc a XX. sz:ízad törté nele arra tanít. hogy ezek a ~yc n gé n e k és in gata ~na k l<ít szó individual ista dcmokrác iák meg nye rnek nlinde n nagy me leg és hid eg vilüghúborút az annyira magabiztos és kezde then oly nagy ered ményeke t e l é r ő cenl raliz:ílt diktatúdkkal szem be n. Ho l van ma m:ír flitt e r. hol van Sztúlin? ( Persze mindig jönnek az új ll illerek és Szt:ílinok és :íllamalakulataik.) Legyé l, aki vagy! cm tudom. ki vagy. az individuum rejté lyes. .. l ·agyok. mintminden ember: fenség. Észak-fok. titok. idegenség. Lidérces. messze fény. Lidérces. messze fény. De. jaj. nem tudok így maradni. Szerelném magam megmutatni. 1/oyy lcít i'CIIássanak. J/ogy lútl'a lcísswwk ... Adynak ezeket a szava it mindc n gye rek e lmondhatn á mag:í ró l. ha tudna így fogalmazni. (Ezek a S::eretném. lw szerelnének cím ü kötet mottö versének szavai.) A legyé l. aki vé é n akarlak tenni. nz ö rö k lit zadtísok. harco k. megkeseredések vagy és ez a legroszszabb!- mcgtüretésck. öngyilkosságba futó depressziók útj n. A Waldorf-iskola alapítója. Hu dolfSlc in e r figyel meztet az iskola metodiktijáról és didaktik:íjáról.

o·\ r..

\ ki \ a,g..

hl.

Vagyis: seyítsün/; leérkeznil ll ogy megérkezzen ide. és két l:íbbal tíl ljon a földön. Testel ö lteni c felfogás szc rint nem kö nnyü. Sokszor nem is s ikerül teljesen. Il ye n ko r kül önhöz6 ..fo~yaté­ kossúgok ról" beszélünk. Vegyük tud om:ísul. h o ~y a:: indh•iduum soha nem f ogyatékos. mindi g tö ké letes. kerek. egész egész-séges! . csak a he illeszkedés körül vannak, lehetnek problémák. ( ll a a .. sérült" gye re kekre úgy nézünk , hO!-,'Y tudjuk , az 6 individualitús uk is sértetlen. o tt valahol a tökéletlen lestet öltés fölött és mö1-(ötl. ezzel gyágyítócm hatunk rájuk. Legtöbbször ezek az érzékeny lé nye k meg is érzik. hogy tudunk an·öl. ök ne m azok. akiket lest i valój ukban lúthatunk. hane m anntil tcljcsebbck. cgészségescbbe k.) :"olcmtudhatom. hogy ki vagy. de fi~-,ryel ck r:íd és segílek neked. Így fog kibo ntakozni a szcmélyiségcd. Az az iskola. amely tényleg dljJ'erenciúl. a ~ze m élyiségel bonta koztatja ki. Tudja. hoh'Y mindc n gyerek rn:ís. i\ m:ísik iskol a glcit: h schaltol. Egyform:íra vág. Prokrusz tész-:így. U111jormi::cíl. Legyél. akivé én aka rlak lenni. Központi tantervekkel központosítolt iskolákban. Ez a pokolba vezető út. 55


A jó is kola körberakja a ).!yerekeket lehetőségek/a•/ - és a jó szülő is. Nem mondj a meg. hogy kib61 mi legye n. hanem m egvárja. hogy ki 111 i l'é I'Ú l i/;. Ez ide) igényes. Az ö rdög mindig siet. Nem akar id<it adni. Pontosan tudjuk, hogy a XX. század ó ta a fe lnöv e k vő ifjak vargabetűket téve. kalandozva tal:ílj:ík meg a nekik való tevékenységet a m egny últ pube rtás ko rszaka ut:ín. Siettetni az úgynevezett p:ílyav:ílasztüst. túl konín lezúrni a tanulm:ínyokat ugyancsak a pokolra veze t. l'estalozz i a fej. a kéz és a szív ehrysé).!es iskol:íj:íról beszélt. A fej - a közis m e reli tant:ír).!yak. A kéz: a tevékenységek útj:it

Vekerdy Tamas Jól szeretnl- Tudod-e, milyen a gyereked?

Kuks/yuk Kt<Jdo. 2013. Vckcrdy Tamas: ~rzelml b iztonság - Mlt kell( ene) tud nunk a gyerekekről és magunkról ? Kulcslyuk Ktddó, 2013. Vekerdy Tamás Nagy családk6nyv, Central Medtacsoport, 2015.

56

j e le nti - kéz imunkütó l kézmű­ vességcn. húzépíté sen . m ezőgaz ­ da süg i munkün , gy:í r i munk:in . szoci:ílis munk :í n itt a m egtalü lt hivatüsig. A szív: az érze lmek iskolúz:ísa a művészetekbcn. (lia isk olát épít esz. e l ős:::ör a színháztermet építsd meg! Az az isko la szíve! Majd lep edővel lekerítesz egy-egy sarkot a:; inchtlcí os:;tályokna k. amíg az os:;tá lytermek is felépülnek ... - magya r:ízta nekem Németországhan egy öreg Waldorf-ta nür.) tts akkor még nem is beszéltü nk arré>l , amit m:ír évtize dek óta tu dunk (l loward Ga rdn er, Harvard Egyetem). hogy lcgalúhh nyolcféle intelligencia va n (ha nem éppen tizenegy). i\ nyolcbcíl (lizenegybt'í l) a ma gyar iskol a egyetlenegyet értéke l: az érte lmi intclligenci:ít. És annak a tíz - klasszikusan mért - faktodh úl is csak kettőt! l\l iközbcn a nagy könyve k leírj:ík, hogy az értelmi intell igenci:ín bclii l gye rekkorba n a cselekvéses (perro rm:ícicís) rész az cr6sebb. e z viszi magáva l a szóbeli ség. a verba-

lit:ís fejl ödését, az a két rak tor. a mit a z iskola értékel. a s:;ól>eli tartomimyha esik. Lcxikúlis memória és egyrajta mate matikai készség. Így azttín ne csod:í lkozz unk. ha az iskolai bcv:íl:ís nem korrcl:íl az é lct hen való boldogul:íssal. bev:íl:issal. (Az értelm iség ie k gye reke i kisebb - nagyobb neu ro tizúlód:ís :í r:í n persze kor:í n j obbak lesznek vcrbalit:ísból. ami nem tesz ugyan jót sze m é lyiségük fejlődésének. dc nagyo n jól j ün nek ik a mai magya r iskohíban. l~s ez a tény persze tovúbb e riisít i az iskola szelek t ív jel Jegét. és e lvezet oda. hogy míg ho ldogabb :íllamok iskol:íihan az iskolúban töltött m i nden évvel csökken a gye rekek magukka l hozott l:írsada lmi különbsége. add ig a magya r iskol:iban ez m ind en évve l n ő. Ez nem m:ís. mint nemzeti ö n pusz t ít:ís.) Döntsd h :ít cl t c. szülő, és tc. tan:ír. hogy mclyik nc,•elés i paradigma alapj:ín it lisz. m i sze ri nt cselekszel, érze l és gondolkozol: le,gyél. aki l'agy vagy ped ig: legyél. a/,·ivé én akarlak tenni. ttn: E\TR \


...

...

~

( 40°/o

ELOFIZETE \. . kedvezmény ... SI .. ... .·.·. . . AJAN LAT ··... ...··

formáció:

··•·····••·

Éves HVG Extra Pszichológia* és éves HVG Extra Business* előfizetés

csak 4760 forint!

ÉLETMÓD

ÖNISMERET

l ÜZLET l SZÓRAI<OZÁS

l PÁRKAPCSOLAT l CSALÁD l MUNI<A WMEGRENDELÉS

Internet:

bolt.hvg.hu/extra •

E-mail:

ugyfelszolgalat@hvg.hu •

MEGRENDELÉSI HATÁRIDŐ: 2016. MÁJUS • Az elótizelés 4 lapszámot tartalmaz.

HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20

(06-1) 436-2045

Fax: (06-1)

25.

(a ugyfelszolgalat@hvg.hu

bolt. hvg. hu/extra

436-2012


-'- -"~ sorba n

gyerek

Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy "nyughatatlan vagy", vagy ha egy szakértő i bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy "hipera ktív"? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz , címkékhez kötődően . Egy b iztos: önmagukban sem mit sem jelentenek. -Tc miér t vagy itt'? ADI! D'? -Nem. Lacika díszes lelt. An na meg a tavaszi autóbalesetünk m iatt

PTSD.

- Ó. az komoly. És S:-.1 1-sck is vagytok'? A két szülci beszélgetésé nek akkor lelte m fültanúja. amikor egy kedves iskolapszicho lógus is m ercisömre v;írakoztam a szobája el<3t t. Lacik:í n és Ann:ín kívül évente több tízezer 1-(yerck kap hasonló címkéket 1\1aj.,ryarországon. A címkék a bolthan segílik az cligawdást. l~s szcrctjük vagy scm, a címkt;k mcgkcri.ilhctctlcn részei 58

a m ai m agyar oktattisi és gyermekvédelm i re nd szernek is (az AD H D a figye le mhi ányos Iliperakt ivitási zavar. a "disz" specifikus tanu lási zavarok gyűj tőncvc . a PT 'D posztt raumás s t resszt jelent. az S:-.1 1 ped ig sajátos nevelési igé nyt) . .\legha tározott szolgáltatások. segítségi formák. t ;Ímogat:ísok csak bizonyos ,.címkék'' u l;ín j ;írnak. Jogszab:íly í1ja elei. ki k és hogyan. mi lyen rorm:íban minűsíthctik a gycrekünkct: m iközben a m;ísik oldalon gyerme knevelési és pszichológiai könyvek garmadája szól arröl: ne mi niisítsd a gyerckcdcl!

szerzö: GYURKÓ SZlLVlA

Megb élyegző

llel zetek,

A gyereknek nagyon könnyü helcfut ni a megbé l yegző helyzetekbe. Elég. ha gyorsabb. lassabb, r:ímcníisehh. va!-(y éppen szégycnl<'íschh a liihhieknél, a kör nyezet gyorsan nísi.itheli: vise lkedés i p roblémás. A gyerek sze mélyiségénck. viselkedésének ej!y-cgy jellemz<ijc ahhan a pillana l han sligmávú válik, pedig egyértel m ű, hogy a szcmélyiségét sohascm lehet C).,')'Cticn szóval cl in tézni. Gyerekjogi szempontbólnem kérdés. hogy az is m ert kalcgüri:ik. címkék csak m:ísodlagos jelent6ségűek le hetnek . .\limlcn gyerek cb<isorhan)..<yc rek. és csak m{•sod sorba n diszgrMi;is vagy viselkedési zavaros. Gyerekjogi a lape lv az is. hogy m inden clérheW segítséget és t:ímogat;íst meg kell kapnia mindcn gyereknek ahhoz. ho~y egészségcsen fejl<idhesscn, tanu lhasson és ki bon t akozta l hassa képességei l. Tov;íhh;í fo n tos h')'ermckjogi cltíír:ís. H\'ti l \JI!\


,

CSAlAD

Gyurko Sz1IV1a: Luke, én vagyok az apád!

hogy mind e nko r a gye re k sz ü k- fo g s tandardiz{tlni. A túrsada lm a l ségle té re ke ll reagá l no m. és ne m ezé rt lega l;íbb a nny ir a fo nt os t úa d ragasztott cí m ké re. Ez fo ntos j é koz tatni. é rzé kc nyí tc ni. tudil sa hhoz. hogy e lkc rülhcss ük a meg- sal c ll ütn i eze kkel a ka tegóriúkkal bé lyegzés t . a h á trá nyos meg kü - kapcsolatba n. mint maguka t a szi.i lö nböztetés t. !': ne m uto lsóso rha n 16kc t vagy a gye re keke t E né lkül hajla m osak vagyunk túlre agá lni. hogy a ~rye re k valódi szükségle té rc vagy é ppe n alul rcagü lni, ha a fe ln ílaszoljunk. t\ .. re nd sze rsz intü ka lego ri z<Í- cí mkéze t t gye re k akc ió ha le ndül. Iás ''. aza z a mikor a gye re k hi vata- Ne m fog lalk oz unk a j e lzé s e ive L losan be ke rül valam e lyik ka tegó- me rt azokatmind a cí mkéj e mögé riába, né miképp eltér attól. amikor söpörjük. Dc a !,<ycre k o ldahín is gyakra n a sz ül ő vagy m:í sok min ős ítik ő t. Vita lhala tlan e l6nyei va nnak. ho~:.ry l:ítni. hogy úgy keze li a saj á t .. cím ma múr szám os tanul ás i ne hézsé- kéjé t'' , mint ami felmenti <ll az c n) get vagy viselked és i zavar t nevé n fesz ítésck a lól. Az e mlíte tt iskolatudunk n evez n i. Jla n e m is mc r - pszichológus i s m e r ősöm gya kra n nén k a diszlexi:ít. ne m is tudnán k szúm o l he ilye n és ha so nl ó mo n s pec dli s o k tatá s i progr amok a t. datokról: .,Nem tudom végigülni az seg ít ő szo lgá lt a t:íso kat nyújta ni . ó r:íka t. mc rt hipe raktív vagyo k .. .'' t\ gye rekek összcha so nl ílj <í k ma - Pedig a vise lkedésünke t mi magunk gukat másokkal. fe li s me rik a saját választjuk, te h á t a zza l kapcso la le rőssége i ket, gyengeségeike t. Ezé rt ban fejl ődh e lünk, vúltoz talhalunk. szá mukra is segítség, ha e lm agya- sajút dö ntéseket hozha tunk. r:ízz{tk ne kik, hogy a diszlcx i:ísok ld 6 nké nt fe lm e rül a ké rd és : ne m azé rt olvasnak neheze n. me rt ne m túl gyo r s an s ütjük rü a bébuták. hane m me rl a z agyuk mús- lyege t azo kra a gye re kek re. akik ké ppe n mü ködik. ne m fe le ln e k m eg a z c lv:Ír;'tso knak? A fe ln ö tte k v il~lga sz;ím:1ra Dia gn óz is hi ;í ny:íban vi szo nt elindulhat egy ördögi kö r. ami kez- sokszo r azért könnyebb egy gyercd6d ik a ta nul:ísi ne hézséggel. fo ly- ke t di sz lcx iás na k, as pe rgc res nck. tatódik a fi gyele mzava rraL majd A OliD -s na k so ro lni , mert ak ko r végül viselked és i probl é mákban te- ne m az ő hib:íja. ha a gye re k ne m te ljesít. Mintha szcrc tn énk a cí mtőz ik. l la a sz ülő és az is kola hürítja a problémút. akkor a végé n a ~')·ere k ké ke t. L eegyszerű s ítik a beszé lm eg fe lel ő s egítség és t:ím ogat;Í s ge tése ke t, é rlh e t<3vé. megfog hah dnyába n m üsfélc c.:ímké hez jut- tóvü teszn e k bo nyolul t d olgo ka t. hat: 6 lesz .. a rossz ~rye rek" . A kategó ria. amibe a gye re k ke rül. Ugyana kkor a .. hi vatalos dm ke'' m ege rős ít i a sz í.ilö k. a tan:írok f,<yais önáll ó é le tre ke lhe t. és mind cn - núj á t, hogy valami nincs re ndbe n fé le mé lyebh magyadzat vagy rész- a gye re kke l - s ez:íltal né miképp Ictes vi zsgüla t he lyc ll egysze rűen me ntes íti ő k et a fe l e l ősség a ló l. d sütik a gyerekre a hillogot: AD ll D. A diagnózisok e me lle tt ki vívhatják PTSD, S l. a kö rn yeze t egy ütté r zését is. hi szen ne héz le het a vise lkedészavaros gye re k sz í.il öj é nc k, tan;í dnak len ni. Tú l gyors

e~sz.eLűsitéset

Sajn os a mai o ktatú s i r e nd sze r a te lj cse n :í tla gos. hom ogé n és .. normúlis" egyedeke t prefe rálja , az e tt ő l e lté rőe kke l vagy ne m t ud mi t ke zde ni. vagy kímé le tl e nül neki 1'!-Zil .lhlL< J(;J,\

Kivételek nélkül

vá r:ísaink at. a gyc rck ncvcléssc l. a gye re k fejl őd éséve l kapcso la tos ko mfo rté rzetünket Pé ld ául a hogy minke l neve lte k. (tudatosan vagy tudat a la t t) b e fo lyúso l min ket a bban , hogy m it go ndo lun k a rró l. milye n is a .. n o rm itli s", az .. <illa gos'' gye rek. És ha azt l<ítju k, hogy búrmennyire igyekszün k is. a gyere künk ne m soro lható id e. akkor a .. bckntcgo ri zúlása'' megkö nnyebbül ést hozhat. hisze n Íf.<ycljul olya n szake mbe re khez és szo lgültatásokhoz. ahovit c nélkül ne m tudna. Amiko r egy gye re ke t .. fe lcí m kézünk'', fcnnúll a kocküzata , hOf.<y m c gsz űnünk Úl,<y te kinte ni d. mint

() ll':.-;: ,.a rossz

gyerek':

a ki minde nre ké pes. hi sze n Ö: (ide búrme lyik címke sza ba d o n be írható). Ez ne mcsak a gye re k lehető ­ ségc it sz űkiti be. fejl ődés i púlyújM to rz ítja, dc a szül ö i (és a ta n á ri) d öntése ke l is be folyúso lja. lia valaki ne m szól d egy ti ze né ves gyere kre. csak a zé rt. mc rt h ipe ra ktív. hogy próbá lj o n meg az asz ta ln;íl marad ni , és végige nn i a z e bé d e t. tulajdo nkép pe n e lmulasz t egy leh etősége t , hogy a fiatal számúra köve tkeze tese n hatúro kat jclölj ö n ki. va ~ory segitse ő t a szabúlykövctésbe n. Önmagúban a címke te h<Íl igazúbólnemjó semmire. ha ne m egészül k i valódi segítségge l, t úmogatüs sal és a gye re k c lfoga ú:ísa me nlé n annak sz ánd é keiva L hogy le he tösége t biz tosíts unk ne ki megé rte ni a saj á t m ű ködésé t. és abban fejl ődn i.

t.lgt/ $1~1k2 !!.] Paul Tough: Segítsük kibontakozni gyerekeinket! HVG Könyvek, 2013 5arah Napthali: Buddhizmus anyáknak. HVG Könyvek, 2015.

i\k;írm c nny irc szabadon és c lfogad6 an le kintünk is a gye rc künkre . so k mind c n be fo lyáso lj a a z c l-

Gyurkó Szllv~a: Rám ls gondoljatok - A gyerekközpontú válás lépései, Bookime Könyvek, 2015.

59


sal ád lelke Minden családnak megvan a maga légköre, habit usa. Ha meteorológiai terminuso kban gondolkod un k, lehet egy család klímája hűvösebb, távolságtartóbb , de fülledt trópusias is, ahol nehéz levegőt kapni. Mi határozza meg az érzelmi légkört, és m ilyenek azok a családok, amelyek támogatják az egyén fejlödését? A családon bcli.i l. ahogy az a dott éghajlaton be lül. lehetnek viha rosabb vagy elerüsebb időszakok. Az érzelmi klíma is változhat. a csahídtagok itllapota. az é le tciklusok. aktu:ílis események hatüs:íra. 'cm könnyü egy csahíd lelké r ő l. te rrné sze tér{)! olyan mcg:íllapításokat tenni. mint az egyé n érőL hiszen több individuum. eltérő személyiség alkotja. akik C!.>')'cnként is kapcsolódnak ('gym:íshoz. ki.i lönbözti helyzetekben m:ís-m~ís müköcl ést mu t atnak. Lehet. hogy egy intcllekt uúlis vita sor:ín az apa au tokra tikus s t ílusa v:í lik m cghat:írozóv:í. míg c):!y csahíd i program megszcrvczésébcn az anya demokrat ikus müködésc adha tja meg az alapha n1-(0l. esetleg fordítva. 60

Elmond h at6 m égis, hogy min de n csalúdnak kialakul a légkö re. kapcso la t i kl ím:íja. ami meghatározza. hogyan vis zonyulnak a csahíd tagok egymáshoz. Ennek al a kulü s<iban a lcgcréi t cljescbb irü nyrn ut a ló a szül!'ík kapcsola ta. ez jelöl ki no r m :ikat azza l kapcsolatban. hogyan bú njun k egymással. Elmondhat6 az is. hogy a sz iilők személyes nehézségei és értékrendje cgyarún t lcképcz<id ik a csalúd i klí m í1ban. ami hatással van a gyerekek személyiségfcjl6désére és későbbi clv:ír:ísaikra a vil:íggal szemben. li a például az egyik szi.ilö cr6sen teljcsít ményorient:ílt. esct leg ezt fokoz za. hocy saj:ít életébe n nem tudott elérn i oda. ah od szere tett volna. kritik:íi. nyílt vah>')' bur-

szerzö: FLASKAY ANNA

kolt clv:ídsai olyan csahídi légkört hozhatna k lét re. ahol az egyéneket az hat:í rozza meg. hogyan tcljcsíte nck. Minde nki szorgosan giircöl. va lak i eset leg fc ll :izad és e lme nekü l. :--Jchczchh lesz sz:ímukra tal:ílkozni cgyrn:ís fino m abb érzelmi rétcgcivcl. vnlód i szi.ikségleteivel. a gyerekek ped ig jó cséll~·c l foJti:ík Ú!-')' érez ni, ho!-'Y attóll esznek értéke lhetlik és szerethctök a vi l:ígban, hogy sokat tesznek Ic az aszta lra. Anna k ür:ín is. hogy mé lychb szük ségleteikct és érzéseiket maj.,'llk c ltil is clrl•jt ik.

Érze lmi

kölőaO::iaJ o~

Fontos jellegzetessége egy csa lúdnak. hogy az é rzelmeket me n nyire tartja fo n tosnak. és a csahíd tagok közti kom m u nik:íció nak mennyirt• része az érzések m cgoszt~ísa. !l a a szii lií képes képviselni. hogy az érzések fontosn k, me!-(osz thatúk és megé r t hc t<ik. soka t segít a gye rckeknek abba n . hogy é r zelmi vil:íguk gazda!-(otljon. és snjüt. valamint m:ísok visclkedésén könnyebbe n eligazodjanak. Az é rzelmek megosztása és hdogadása. a megértés ll \"l ,

~

\ Tit \


,

CSAlAD

Popper Péter a családról

és az empátia egymás irá nt a legfonlosabb érze lmi kiitlíanyag. ami a c~alúd lelki vúrút ös~ze t ar lj a. Lehctöségct ad a csalüdtagoknak. hogy egészen szemé lyes módon talülkozhassanak cgyn~<íssal. Csal:ídunk körében j!Í esetiJen - könnyebben vállaljuk é rzésein ket. szabadabha n lehetünk ö nmagunk. mcrt bízunk szere tt ei nk clfogadü s:íban és együ tté rzésében. Az cfl'ajta szabads~íg fontos a személyes kitel jesedéshez. J-'Ycrmckkorban pedig az egészséges ö né rtékelés. éncríi és a kapcsolati készségek ala kulús:ihoz. Ilyen légkörben könnyebb az embernek - ak:ír fe lntit t. ak:ír gyerek - megosztania élele ese mé nyeit. és sajút hasznára fordítani a csalúd i közösségbe n felhalmozódott ta paszlalalot és tu d:ísl. Az opti m ~íl i s csal:ídi légkö r sok tekintethen fokozza az é rze lmi teherbírás!. ami kiemcll szcrcpcl j:ítszik az egyén é letének krilikus itl<iszakaiban . i\1eghat:írozza. hogyan vészeli üt a krízisckct. tud-c konslruktívan. a fejlődés ir:íny:íha fordulni. vagy rcgresszÍ\•cn további prohlém:ik sarokköveil rakja Ic.

N égy árt al mas

-----··~ eJ.!..!.:llegzetess ég Pszichoszomatikus betegségekke l küzdli gyerekek csahídjait vizsg:i lva négy jellemzei von:ís rajzolódott ki. Joggal feltételezhetjük. hogy ezek a jellemzlik az egészséges pszichés fcjl6dés e lle n dolgoznak. l. Összeoll'acltís. A határok nem tiszt:í k a csal:ídtagok küziitt. min dcnki belelóg a m ~ísik szemé lyes tc rébe. nem lehetnek magánügyek. me rt az a .. csalüdi cJ_rység" meglagad~ísúnak sz:ímíl. 2. Túlollalma:::ás. 1\cm a músik \'a lód i szükséglctcirc reag:íl. in k:íhb asajút szoron~úsok ra . F:íj<)an csorbítja ezzel a m:ísik kompctcncia- és életrevalósüg-érzését. 3. Rugalmatlanscíg. Fcnycgetciek a l:ítsza tbiztons:ígra nézve az

új mcgoldüsok és az alkalmazkod:ís a músik igényei hez. -1. 1\onfliktuskerülr!s. A kapcsolat vélt megóvlisa érdekéhe n fel :íldozza az ősz int csége t és a sajüt v:ít,ryak. igények nyílt kommunik:íc iój:ít. Pedig cJ_ry-egy jöl irünyzott konfi iktu s t,ryakran felszabadító tud lenni. Segítségével közelebb kerül hetünk egym:íshoz. és mcgtapasztalhatjuk. hogy kapcsolatunk críis. és kihírja a vihart.

O laszo s vagy _báotalmazó? Sok mindcnt m egmutat egy csa ládból. hogyan kezeli a konfliktusokat. Vannak turbulens légkiirü csal:ídok. ahol a konnikluskcrü lés olya nn yira n em jcllemzlí. h ogy egy útvonal e ldönt ése kapesün is heves forgószelek söpö rnek végig a jelenlévökön. agyo n nehéz az ir:ínyítást ütcngcdni a mü s iknak. Icmondani a szcr inli.ink legjo bb mcgold úsról a m:isikjó é rzése ked véért. Optimülis csethe n a vezetés mgalmasan v:íltozik , íg~' min dc nkinck \'annak tapasztalatai a kü lönbiiző szerepekrő l és védett. csal~ídi körben gyakorolhatja a vezetést és a kö\'ctést. A feszült légkörü csa lúd okhan. ahol b:írm ikor beü thet a vil lüm. a hihúkat is ne héz v:íllalni. lll komoly csor b:í t szenved a b iz ton -

i\chézséget okoz egy csa lú d kl ím új ~ín ak m eg h a tá roz üs :í ha n . hogy ta)Uainak szubjekt ív é lménye igen elté rő lehet. Előfordul. hogy ugyanabban a csalúdban ne,·elkcdéi kél bryerck közül az egyik érzelmileg h:íntalmazónak íté li meg a csal~tdi légkör t. míg a m:ísik véleménye szcrint inkübb .. o laszos" te mperame ntumú. A szubjcktív megélést nagy m é rték ben veleszületett tényezők hatúrozz:ík meg: tem peramentu m. fcszültségtü rés. t\rnyala ta iba n sokféle v~íltoza l lehetséges tehút. dc :íltal:ínos én•é nyünck mondható. hogy az cmp:íti:ín alapuló kapcsolatok képesek o lya n kl ím:ít kialakítani a család ban. amelyben m indenk i kellöképpen növekedhet. Fo ntos a napsütés. dc olykor beborul. m c rl csci is kell a fejWdéshcz.

Mitől

kiegyensúlyozott a csala

?

1. Tagja1rá tudnak hangolódni egymasra. 2. Tamagatjak az érzelmeket.

3.

A kapcsolatot helyreállítják a konfliktusok utan.

4.

Többet

biztatnak, mint kritizalnak.

\;. C!.<.;cYnd().<;(qhe!n tn i ndtl~·[lja 1 rokonok 'tt.~~ u nk. súgérze L a hiteles ség. és annak a megnyugtató érzése. hogy az esendősé gben mi ndnyújan rokonok vagyunk. A gyerekek sokkal könnye bben tudn ak tan u ln i a szülciktöl. ha a zok ne m a tökéletcsség piedesztáljá ró l szónokol nak. hanem ök is emberként viscl kednck. néha c iszúrnak dolgoknt. azt~ín jóv:ítcszik.

Gutman Bea (szerk.): Családi boldogság, családi pokol? Az együttélés müvészete, .J<Jffa Ktildó, 2009 L St1pkovots Enka Szerel eltel sebezve - Szül6kr61 fe lnőtt gyerekeknek. HVG K6nyvek, 2015 Dr. Henry Cloud - Dr. John Townsend: Határaink- Mlre mondjunk Igent és mire nemet? Harmat KOOó. 2012 Verena Kast: A léleknek ld6 kell D1alog Campus. 2014

61


,

VELÜNK SZÜLETETT ES TANULT DOLGAINK

zeme e int hátiZSá

A legnagyobb fejtö rést a szülők számára a gyerm ekek sokfélesége okozza . Titkon úgy gondoljuk, kics inyített képmásaink ők, akiknek hasonlítan iuk kel lene ránk, de sokszor nem ez történik. Melyek azok a személyiségjegyek, amelyek ve lünk szü lettek? Melyeket t anuljuk az évek során? Mit lesünk el a szüleinktől? ll:írmas ikrcs a nyuka fordult hozzám pür éve gye rmeknevelés i kérdésekke l. Az ikrek két és fé l évesek vo ltak és ll<irman h:\romfé lék. Az egyikük sokkal aktíva bb volt. mint a mú sik kettő. hamar kús zni-m:íszni kezdett, majd jár t, a más ik lassan fejlődö t t. kicsil viszsza húzódó. :'tlm odozó volt. a harmadiknak pedig be nem ü lit a sz:íja, nagyon igényel tc a t:írsaságot, soha nem akart egyedül játszan i. Töb bgyermekes szü l őké n t néha különösc n nehéz átl:ítni a gyerekek szcm élyiségc közti e lté réseket. ezé rt először egyenként végignéztü k 62

a gye rekek jell emzií it . és m egkerestü k. melyik gyermek re mi lycn szcm é lyi ségjcgyek illenek. Így az anyuka könnyebbe n m egérte tte gye rmekei eltérő viselkedését. és könnyen mcgtalálta. m c lyikükrc ho!,rya n t u d hatással lenni. Már új szü löttko rba n nagy az clté rés a lntbák vérmérséklete közütt, és hogy miké nt reagálnak az 6kct ér<i vá ltoz:ísokra. Felmerül a kérdés, léteznek-c olyan szc m élyiségvonások. amelyek velü nk sz ü lettek. Alexander Thom as és Ste lla C hess ame ri kai pszic hiút cr házasp(lr az 1950-cs évckt61 kczd<'íd6 hosszúkö-

~

szerzö: V IDA ÁGNES

vc téscs vizsgálataikban. két-három hónapos hah:íkatmegfigyelvc arra j uto ttak. hogy három ilyen szcmélyiségvon:ís van.

l.

Az akti v itás

sziutjg

Vannak olyan csecse m ők . ak ik m:ír élctük első néhány hónapjúban is a ..letesze m és ott m a rad " kategóriúba tart oznak, és o lyanok. ak ik m:ír e kkor is re ngetcget m ocorognak. Idetartozik az is. me n nyire tud kitartóa n fi!,ryclni egy-egy dologra a baba , m ilyc n hosszan n ézelődik, jMszik c l mag:íban. m ilye n türelmese n esz ik. Az aktivi tús szintjévcl függ össze, mcnnyirc erő t e lj cse n rcag:í ln ak a Intbúk a külün félc ingerekre. mcnnyi rc é rzéke nyek a zajokrn, érin tésckrc. fényre (a bnb:ík 20 sz:ízaléka hi perérzékenyen szülctik. azaz egésze n kis ingerekre is az :í t lagos n:íl érzékenyebben rcng:íl ez Elainc Aronnak a7. 1990-cs években végzett. hipcré rzékcnységgc l kapcsolatos kutat:ísaib<Íl derül ki).


•• ..., .•.

' : -

~ ·i::

:"' ·

2. A barátságos;5ág SZLo.tJ e A nyito llsúg vagy zúrközo lt ~Ü~. a z emberek irúnti é rd eklő d és szintje is velünk szül e tcll szc m ély iségjellcmzií. A barüts:ígos ba bük érd e kIÖd \·e fogadj:ík az új tür~yakat és sze mé lyeke t. a kevésbé badts:ígosak bi7.almatlanok. fclsírn a k, ha idegen arcol l:ítnak. vagy ha ne m az anyjuk veszi <iket fel. i\lindez ne m tévesz ten d ő össze az 5 - 7 hóna pos és a 12 15 hónapos kor küzölt jelentkező szepa r:íció oko7.ta bizalma tlans:ígga l. amikor a kisgyerek át m e neti le g ki csit tart minden id ege nt ől. A bar:íts:ígosabb bab<ik könnyebben alkalmazkodnak és \·e h ető k rú arra. hogy m:íst c~i nül ­ janak. mint amil akartak. é~ könynyehh e n me g is nyugsza nak. ha kézbe veszik <iket.

~8®rMt~®~rM> ~[h]~@l~@l~~

®~~~®

~

Ismerd meg London. Párizs és Barcelona izgalmas világát!

3. A z érze lm i

_beállítottság

.\leglc p<Í nHÍdon a pozitív vagy negntív ér7.e lmi h e:í llítotts :íg is jelen van múr a csecse m őko rban . A negatív bcúll ítotts:ígú. neh ezen a lkal m azkodó. az üt la).(n:íl többet síró csecse m<Íket (e).(yes m érések sze ri nl ez naponta na j.(yj:íhö l kél ódvnl jelent hosszabb s ír:íst. m int egy <itla).(os hab:ín:íl) a szakirodalo mb a n gyakran .. zsémbes" bab:í nak nevez ik. Ök awk. akikn ek m:ír csccsc m<ikorhan scm e lég jó semmi. Könnyen e lsírjük mag ukat. nehezen nyugszan ak meg. a v:íltoz:ísok ra r o~szul reag:ílnak. Ezzel szembe n a pozi t ív bc:íllítolts:í~ú bnb:ík alapvetűen jú kedé l yűek. könnyen mcgnyugszanak . és az idií c lórehaladt:íval egyre kevc~e hh e t sírnak.

L

-e.:

"'f'/..., It o.r, ;;r

~

"~ cs. t

·t

q ql(,

• •

"

~'

szi á.rok, w.a'lís1'

M int az ogre Sokan c kategoriz:íl:ís t olvasva felhörd ülh e tn e k. hogy ne m csa k kétféle végle t va n : ne m csa k aktív

Teljes választék - folyamatos kedvezmények.

l$!f1,(.J!i hvgkonyvek.hu

hvg~köoy~ek A:

y, <mll ulv

l

J"r\J()W'


,

CSAlAD vagy passzív, banítságos vagy badtságtalan és a többi. J ogos. ezek a szemé l y is é!{je ll emzők s káláz halók, tch:ít valóban nemcsak aktív és passzív ba búk léteznek. hanem vannak aktívabbak és nyugodtabbak. sőt szupcraktívak, ill etve - a hogyan Hans chblll·g J enő gyere kpsz ichológus több ízben is nevezte őke t .. használat előtt fclrúzandók''.

"''[!]

V1da Agnes: Egyéniség szOictlk

leln i, hogya n működnek. Ugyanakkor asajút képességeirc is kív:íncsi: mit tud megcsin á lni és mit ne m ; a dackorsza kha n a nagy csalód:'tsok. hisztik többsége azért következik be. me rt a kicsi szcrctctl volna valamit cs iuáln i, dc nem engedték meg, vagy a saj:ít koriútaiba ütközött. Az e l ső öt év során al akul ki ben nünk az ön kontroll képessége is, valamint a bű ntud at és a szé gye n é rze t. Ha gyakra n dicsérjük a gyer meke t a teljesítményéé rt, egyre szívcscbbcn és le lkescbben vág bele új dolgokba. együ ttmű ­ ködőbb lesz, m íg ha mcgszidj ák, le t o rkolj ák . nem kap figyelmet, amibe sok munkát fcklctclt. bűn­ tudata lesz akkor is. amikor ne m kövelelt c l se mmit. Erre azért is érdemes oda fi gyelni , mcrl a maxi-

.. Az ogrc olyan, m int a hagyma" ma lista. kritiz:íló csal:ídban fe ln őtt - mondta Shrck a rajzfilmben, és szü l ők ~yak ran ugyanezt adják igaza volt. A szc mé ly iség po ntosan tov:íb b a ~y e rm ekcik n ck. anélkül úgy épül fel, minl a hagyma: legbe- hogy észrevennék. Természetesnek lü l velünk szi.ilctc tt temperamen- vesz ik a gyermek erőfeszítéseit. mitumunk talill ható. erre é pü lnekrü közben a hibúit fc le mlegetik. ötéves korunkig a környezetü n kbő l A szcmélyiség külső burka sze rzctt benyomások, a sz i.il ő i min - mindaz , amit ötéves koru n k után túk. amikel kisgyermekkorunkban tanu lunk: tapasztalataink a világról les tünk c l, és az. hogyan reagált és magunkról, a reakcióink a v:ílloa környezetünk a vise lkedésü nkre. zúsok ra. Ez a rész a három közi.il Ezekben az évekbe n tanuljuk meg, a veleszületett tcrnpcramcnlumon bízhatunk-c a környezetünkben. és az ütéves kor ig bcivódottak után a világban és sajá t képességeink- - a legkönnye bben hozz:íférhetö és ben. A k isgye rek azé rt próbál ki me&rváltozlatható. m indc nl , rncrl a saját b ő r é n akarja , megtapasztalni a dolgokat. tesz-

Eles kövek vagy illatos viragok

V1da Agnes: Anyapszlchológia, KISfTléJmablog KJiJdó, 2014. Alexander Thomas. Stella Chess: Goodness of Flt Psycho/ogJca/

Press. 1999. Sarah Naplhah: Buddhizmus anyáknak. HVG Könyvek. 2015

64

,•..'J

• :(.;

[!]~'

\ SZC?Jné(vi.c.,·ég ug~ épül lel. 111 i n t d hagyn?a.

V1da Agnes: Babapszichológla, Kulcslyuk Kiadó. 2011.

§ 1.· _

fontos megértenünk , hogy n incse n ek rossz és jó t ulajdons:íga ink. Hogy mil hozunk ki velün k szü letett és az évek so rún felvett szemé lyi sé!{jc llemzö inkböl , azon múlik. mil yc n é lm é nyeket sze r zünk a vi lágban. mit tanulun k meg

magunkról, mire és hogyan hasznúljuk a képességeinket. lia a bátor. ingcrkcrcs6. mindig felfedező kisgyere k a környezetc s z:'tm:í ra gondol jelent, és arra tan ítj:ík. hogy ez rossz tulajdons<Íg, illetve mcgprób:ílják leszok tatni róla. akkor teherként fo!{ja megélni saját mag:ít. M íg ha biztatják, v:íltozatos lchct6ségcke l kap. ahol kimozoghatja magát, kiélheli a kív:íncs iságál te rmészctludom <ínyos szakkörön. barkácsk lubban. kir:índuláson, ha sza ladgálhat a szabad l evegőn igénye szcrin l, ha sportol ha L Akkor boldog fe ln őllé v:ílhat. aki szcretni tudja önmag<Íl, mcrl gyermekkorüban öt is szercllék. c m egy nagy spo rto ló volt gyerme kkorúban izg6- mozgó, kezel he tellen nek tű n ő kis~-,rye rek. akivel a környezetc nem tudottlépés tartani. A negatív bc;íll ítotlság scm sziikségszerüen rossz, egyéni világl:ít:íst eredm é nyez, óvatos vise lkedést. Sz:ímos nagy müvész rend elkezik hasonló Lcmpcramcnlummal. példúul Woody Allen . ll a a kevésbé bar á ts:ígos gyermek j ó tapaszla latoka t szcrcz a z e mberekkel. később majd lesz egy-két bizalmas badlja. a na~-,ryon harútkozó gyermek sz:í má ra pedig éppe n az a kihív:ís. hogy ne csak sok bari1tja legyen. hanem mélyebb kapcsolatokra is sze rt tegyen. A hármas ikrek anyuk:íj:í h oz hasonlóan m indcn szü l ő képes megtalülni a gyermekei fő mozgatórugóját. motivút:iói t és azokat a módszcrc kcl. amikke l hal:Íssal t ud lenni rájuk. Szül<iként ne m az a feladatu nk. hogy mcgv:í ltozla ssuk a gyerm e künket. han e m hogy segítsük megismerni magát. és Lámogassuk. hogy kihozhassa a képcsségcib61 a lchct!3 lc!{johbat. A szc m é ly iségünk egy háti zs:ík: n é hüny holm i m:\r szülctésünkkor be lekerül. kés ő bb azonban mi dön tjük cl. ho!O' é les köveket pakolunk bele vagy szép leveleket. finom szamóc:íl és illatos vir:ígokal gyűj­ tünk a z úton. JI\'(;

E~TI\\


l

INTERJUSARAH NAPTHALIVAL

Harmonikus szemé válni csak úgy lehet ha az ember megértő önmagával /')

szerzö: GÓCZA ANITA

Minde nkinek más a sze mély isége, én péld<tul e lég hi rtele n haragú, izgága embe r vagyok. Be lő lem is le he t "buddhis t a a nya"? Én is képes lehet e k változt a tni maga mo n? Nagyon sokan. amiko r a buddhizmus felé közelítcnck. azt go ndolj ük. hogy meg kell vált ozniuk. nemjók úgy. ahO).,'Y vannak. i\1ajd a mikor a laposabban megismerik a tanít:ísokat. rájön nek. IHl!,'Y ez az egész nem a változásról szól, hanem ö nma).,<u nk c lfogadúsitró l. és arról. hogy egyi.itlé rzt•sscl fordulj unk saj;ít magunk felé. Ne m azt kell ismételgetni. hogy valami baj van ve lünk, és meg kell vúltoznunk. m ~1r csak azért scm . m c 1'l

Az első gyerek megszületésével szinte minden megváltozik egy nő életében . Eh hez képest a neveléssel kapcso latos könyvek a gyerek szempontja it magyarázzák. Sarah Napthal i ausztrál írónő - szakítva ezzel a gyakorlat tal a buddhizmus tanításaiból ki indulva, az anyák nézőpontjából köze lít a kih ívásokhoz. 65


fe lé. i\ m cdi t:íció révén persze lllC!,'V:íltozhal a szcmélyiségünk is, dc ne m ez a lényeg.

Könyvébe n le írj a azt a pillanato t, amikor ráébred t, hogy oda kell figyelni c a saj {tt dühe kezelésér e : a második gyer e ke szülctésc u tán a n agyobb, a kkor há r o m és fél éves fi a egysze r a nnyira k ihozt a a sodrából, hogy tehe t etle n düh ébe n bc lc mé lycsztcttc a körmét a co mbj áb a .

Sok területen kipróbálta magát eddigi életében: ta nít ott angolt Indonéziában. tartott céges trénmgeket dolgozott hivatásos életraJzíróként. majd psz1chológ1át tanult. és most a gyermekvédelemben tevékenykedik. Két fiú anyukájaként a buddhlsta tanitásakat az élet minden terúletén igyekSZik alkalmazni. Edd1g ót könyve jelent meg több mmt tíz nyelven. Mmdegyik írásában a családi kapcsolatokkal, a szülövé válással, a gyerekneveléssel foglalkozik. Buddhizmus anyáknak című könyve tavaly jelent meg.

ezze l a megközelítéssel ill lal úban nem is t udu nk vúltozúst e lérn i.

Ak kor h ogya n k ell ne kil á tni?

Az e m be r két kisgyerekkel hamar kij ö n a sod níhöl, dc utólag m indig mcgb:ínja , ho!,')' agresszív volt. Ilyenkor az a utomatikus reakció az ö nvád: magadat hibáztatod mindcnért. azt go ndolod, azért :í ll nak e iéi ezek a he lyzetek. me rt rossz em ber vagy. Dc az ö nv:íd nem sc~í t. Sze reletet ndó, harmonikus sze mé llyé v:ílni csak úgy lehet. ha az e mbe r megértö és )!yengéd ö nmagával szembe n is. a !,<yerekéve l kapcsolathan túpl:ílt a nyai érzclmckctmag:í ra is kivetít i.

Dc e hh ez az embe rne k c l ke ll fogadni a a saját hibá it, a d ühé t , a rossz rea kcióit . Hogyan le hetséges ez?

M e~ kell

fe ledkczni az állandó íté lctcknil. t ürelmesnek, cl fo~a­ dó nak kell lennünk önmagu nkka l.

Ezt viszo nylag kö nnyii mond an i, dc hogyan le het m cgvalósít ani? Szcrintc m a tudatosság a kulcsszó. ll a elkezdjük figyelni a saj:íl gondolatainkat. kiderül, m ilycn gyakran alkotunk negatív íté lelel ö nm a~u nkró l. :-.lckcm példúul ilyenkor segít. ha c mlékezte lem magam. hogy asajút nehézségeimre vonatkozó q~yüttérzés az első lépés a m:ísok inínti C!,')'Ütlérzés 66

Ez a ké rdés na).,')'On fontos és mé ly buddh ista tan ításhoz vezet c l. Buddha azt mondja, hogy mindc n egyes dolog függ lcga l:íhh egy m:ís ikttil. Va1,ryis ha az e mbe r rosszul rcag:í l. annak rengeteg oka le he t. Eh be n az esetben péld<iul az, hogy már jó ideje nem tudtad kialudn i magad. ezé rt iszonyú f<iradl va!,')'. a társadalom ne m é rté kel téged anyaként. Va!,')' csak cgyszcrücn magúnyosnak é rzed m aj.!ad. Dc akkor mié rl is v:ídoljuk magu n kat'?

Ilu mindczt t udatosítom maga m ban, a kkor többé ne m leszek d ü hös?

Tévedés azt hinni. hogy ha jói csi nálom. akkor többé ne m leszek dühös: a düh te rmészetes é rzelem. az embernek egyszerűe n cl ke ll fogadn ia. hogy néha mindc nképpen dühös lesz. A v:ílt ozüs ott történik. hogy mil kezd az ernher a dühével. Teheti péld:íul azt. hogy odamegy a fi:íhoz vagy a l:íny:íhoz, és bocsánatol kér: elmondja, hogy amit a )!ycrck csin:ílt. az ne m helyénvaló ugya n. 6 viszont tú lrcagülta a dolgot. és sajn:ílja. Ezzel azt is megmutatja neki, hogy a felnőtlek scm tiikélclcsck. ők is hibáznak, dc fclehisséget válla lnak a hibüikért, és túltudnak lépni rajtuk. :'\agyon lényc)!csnck tartom annak t udalosít;ís:ít be nnük és magu nkhan C).,<yar:ínt-, hogy a vil:ígon semmi scm tökéletes. és nekünk scm kell annak lennünk. J ól tesz a szü löknck. ha képesek bocsünatol ké rni. c m szahad rettegnic senkinek a saj:ít dühé töl. vahry cselleg alko holba mcnckü lni c lölc. A buddhista megköze lítés szerinl ezt az é rzést is :í t ke ll él ni. dc meg kelltanulni uralkodni rajta. a lesle n belül t:1rtani. Segíthet, ha ilyenkor. amikor é rzem, hogy elönt a düh. azokra a fiz ik:1 i v:íltoz:ísokra konccntr:ílok. amikel okoz: figyele m péld:íul a légzéscmc l. Szem benézek vele. ahelye tt. ho)!y c lnyomn:ím magamh:1n. vaJ..')' úgy csinül nék. mint ha nem le nne. Nahryon fontos azt is tudatosí tani. ho!,')' mint mindcn m:ís. ez is el fog múlni.

A bűn t udattalmi nt a z a nyák Cb'Yik mcgha t úrozó "ala pé lményévcl" kü lönösc n soka t fog lalkozik. A bü ntuda tma m:ír szi nlc júrv;ínny;í v:íl l. Az any:ík ö ri:ísi c lv:ír:ísokalt:ímaszlana k magukkal szemben. és a türsadalom részéról is u).(yancz érczhctti. Dc ez nem mai jelenség. jelle m ző péld:íul. hogy réj.!chhcn még az aut izmus kialakul:ís<Íl is az an~• :ík 11\(, f\l'll \


,

CSALAD

Sarah Napthali könyvérő l

nem m eg fe l elő viselkedésé nek tulajdonítoll:'tk. Sokan azt gondolj~ík egyébként. hogy a büntudal az anyas~íg természeles vclcj:írója. nélkü le nem is lehetnek igaz:ínjó :my<ik. Én meg abba n hiszek. h<>!-'Y attól leszjobb a nya valaki, ha saj:'tl magiival is megért ö. ne m csak a hryerekévcl. U!-ryanúgy mükiidik ez. mint a gyerek nevelés: ha türelmes vagy a gycrckeddel, aki kínlódik az olvasilssal vagy a viselkedésének a kontrollálás:íval. sokkal jobban tudsz neki segíte ni. Az egyik legfontosabb mondat sz{unomra a könyvből az, hogy mindenki a tudatával teremti m eg a maga va lóságát. Shakespeare llamlctjc jut esze mbe: ..... me rt nincs a vi l:ígon sc j ó. sc rossz; gondolk<mís teszi azd". Dc mondok egy hétköznapi péld:ít: cs ípés! érzel a karodon. amiról azt gondolod. hogy a kisbab:íd csi ppenle lte össze a hórt szcrctctböl. ezért pozitív érzések ébred nek ben ned. Dc ha :11.t fe ltétclczcd, ho1-ry szúnyog csipell meg, akkor múris rosszu l é rzed magad. A csípés u1-ryanaz. dc amil hisze l róla. az hatürozza meg, hogy j<í vagy rossz é rzést kelt benned. Itt vissza is é rtünk a szemé-

ly iségh ez: szokták mondani e mberekre, h ogy rózs a szín szemüvege n keresz tül nézik a világot, va!,tyis minde nbe n a j ót látják meg. E jellemző már a felnőttkor e lejé r e kialakul. f. e h et ezen később változtatn i? Kortibhan té nyleg úgy hitték a tudóso k, hogy a gyerekko r és a kamaszkor alatt lcz:í ródik az agy kialakul:isa. Dc ma m:ír tudj:ik. hogy élctünk végéig fejlód ik. form~ílódik. Teh~ít van esély arra. hogy megtanu ljuk m:ísképp i[ltn i a vil:ígot. Bebizonyosodott példüul. l'~l.ll'IH'I.C)til.\

ho!,ry a többéves mcdit:íció :ítalakítja az a!,ryat, a szcmélyiségct: a szc rctctröl mcdit:íló buddhista szerzetcsck a1-ry:ínak megvüllozik a belső szerkczctc. sokkal szerctcttcl ibb. gye ngédebb emberekké lesznek. Uf,ryanígy v:'! Ihat valaki opli mis Híbb:i va,1.,ry nyugodtal>bú is. mint amilyen ko rúbban volt. A XXI. századi ember egyik fontos j e llemzőj e, hogy n e m tudja m egélni a jelen pillanatot. Hogy le h et abban segíteni, h ogy k é J>esek legyünk " a mostra koncentJ·álni", ahelyett hogy a múltr61 vagy ajövőről fant:íziálnánk?

,/Ól lCJS,_ ,

képes leszel ininyíta ní is ő ket. Azt is mcgfigyelhetcd. milyen testi tüneteid vannak: mi történik olyankor a 1-ryomrodhan. a mcllkasodban. Ez segít a jelen pillanatra koncen tr:ilni, és igy egyre ink~íbb olyan emberré v:ílsz. ami lye n lenni szeretnél. Az any~ívá váJás m eghatározó fordul6pont egy nő é letében. Ezért a legjobb idő sza k változtatni, új útra lépni? Ige n. hi sze n egyfajta krízisúllapotot i~ jelent. Sokat veszít az e mbe r. miközbcn rengetcget nyer is. i\ z anyaságga lminden-

.

1Jocscína l ol

Ezt elérni talü n az c,1.,ryik lcgnchczchh feladat. eleinte bo rítékolható a kudarc. dc nem szahad fe ladni. Re ngetegszer kell gyakorolni. a mit szcre ncsérc szinte h[u·lw l és Ininn ikor lehel: a közlekcdési l:'lmp:inül vü rakozva. autóban. ottho n, hüzimunka közhcn. ~l ind ig az a céllebegjen az embe r szeme el(itt, hoj.,ry ha megtanul a jelenben létezni. e1-ryszcrücn sokkal boldogabb lesz. Ha az ember megtanulja m egélni ajclen pillanatot, akkor a rossz tö1·té n ésck is sokkal intenzívebben hatnak rá, a szomorúságot is erőse bbe n éli m eg, n e m? Í!-ry van. lia szomorú Va!,ry. fogadd el. é ld meg, és l{ltni fogod. hogy a szomorúsúg is el tünik, útaiakul va lami müssü, U!,ry:maz történik, mint a düh vel. l la befelé figye lsz. egyre pontosabb képed lesz az é rzelmi üllapotaidról, aho!,ry változnak a nap folyamún. és elóbb-utóbb

/;(>pese!k

' l

l

kinek alapjaiban viiiloz ik meg az élele. Ez azt is eredményezi. hogy az ember kívülrő l r:ínéz az életé re. mi a fontos neki. mittart értékes ne k benne. A gye reknevelés na1-.ryon sok ké rdést vet fe l. és a buddhizm us fantasztikus út a saj:it vúlaszok mcgta l:íl{lsÜhoz. anélkül hogy fclad n:í az ember az ön:íllós:igút. Nem kézikönyvet kell követni. vagy vala melyik istent. hanern a saj:ít viszu nyitüsi po ntja ida t. befe lé fo rd ulni, és nem kifelé. Ej.,ryfajta belső bölcscsséget kell megtalülnia magüba n mindenkinck. ahelyett hogy külsö ir:ínyelvckre t:ímaszkodna.

sarah Napthah: Buddhizmus anyáknak. HVG Könyvek, ?015. Feldl11(lr András: Hogyan lesz a gyerekből felnőtt? HVG Konyvek, 2014 Sebestyen Eszter: Átlátszó álarcok. Az anyaságról másképp, Saxum Ktadó, 2016. Ahce M1ller. Kezdetben volt a nevelés. Pont K1adó. 2014

67


A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nemaszülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálha tó és megőrizhető a harmónia. Anna a fö ldö n ül , olvas. mc ll c tle a j útszószö nye!{en feksz ik a h:í ro m hó n apos E mma. aki é dese n nézelő di k. maj d egysze r csak h al k n yö~zöq~és l hall a t. Anna le leszi a kö nyve l. odafo rdul a lúnyú hoz. m egs i moga tja a z a r cá t , am it iíl íi egy b ől m egny ugsz ik. d c a z tán m ég is in k:íbb sí rva fa ka d . Ann a felvesz i a szií nyegröl. fe lúll vele. kics itjúrk úl a szolníban. pu sz il ).(atja, Emma új ra mosolyog. folytatódhat a nézel<ídés. ol\'as;ís. Az egész ne m ta rttod hb q,ry-két percnél. 68

Timi és Lé na ne m il ye n szcre ncsése k. l lasunió eset ben Lé na cgy:ílla l:ín ne m nyugszi k meg a s imo gat:ís hat:ís:íra. söt akkor ke7.CI csak iga d n s írni . minlh a Timi odafo rdul:ísn te nné szúm:íra is vil:ígossú. hogy a di szko m fo rt é rzése jogos \'Ol l. meg is mu tatja hú l. me nnyirc rossz volt neki. Ez persze csak a fe lnölle k okoskodása. Ti mi fejé be n ez nyil v:ín nem ú ll össze ilyt' n szép rac ion:ílisan. ií csak azt é rzi. hogy a ~ i ­ mogatúsn:ll azértliihb és m:ís is kell. ezt ped ig elég ccyértelmüe n jelzi.

szerzö: SZÉL DÁVID

A fenti ké t csel csup;Ín a fa nt;ízia s?.ül c mé nye u!{ya n. dc mindkc tt íí h<ivc n le he tne val ód i is . és még a z ~c m sz:ímí tana ex tré m ne k. h a a két he lyzetugya nazon szercpl<ik kö?.iitl. akú r egy napon vagy éppen tir:í n be lül zajlana Ic. l nn e nt ií l a ké rd és t c h;ít az. hogy az a nya vagy a ?. a pa hogya n rc ag:íl erre a helyzetre. Az egyik le hc t <iség. h ogy mú d osí t. keres valam it. a m i bejön. A m úsi k. h ogy kéz be veszi a gyere ket. megmu tatja ne ki a lakáshan tal :ílhat ö nüvé nye ke t. mcgp rúh:íl vicccs ke dn i. Dc úgy is dö nthe t. hogy fo lytatj a a ko rá bb i s l ra tégi:ít. vagy azért. me rt nin cs johh ö tl e te. vagy pé ldúul a zé rt. mc rt hi sz be nne. A7. t is v:í lasz tha tj a. hogy mcgsé rtíídi k, rosszul érzi mag:ít. megha ragszi k a gyt•rckére. !hír jó eséllyel ez u több i gyakorl:ís:íval é rjük cl legkevésbé a célun kal. b izo nyos cse tek be n önk é n te lenü l a zértm égiscsa k e l őfo r d ul. hogy belecsú szu nk ebbe a s tra té11\c: r \ ru\


,

CSAlAD

Alexander Thomas és Stella Chess a gyerekek temperamentumáról

giúba. l\ l ert ne m t ud unk va~,ry nem akarunk felülemelkedni a saj:ít makacss:ígai nkon.

C sa lád i kö rforgás Dc mi ad hatja ezeket a különbségckcl'? l\1i va n. ha a szülií és a gye rckek nem illeszkednek Cj...<ymúshoz'? És h:íl senki sc ringassa magát fé nyes illúziókba. mindcz nem csak kisgyerekek mcllclt mcrül fel. Ka maszokkal éppúgy cltiford u lhat. aminek viswntlc hct nck előzmé­ nyei m:í r a kisgye rekkori viszonyul{tsok között is. Ahhoz. hogy közelebb jussunk a fen ti kérdések mcgvMaszolúsúhoz. pszichológusok mcgpníh:ílt:ík vizsg:íln i. mik lehet nek az emberi vise lkedést bcfo lyúsoló ö rökletes. genetika i té n yezők . ' c m tudjuk ugyanis. milyc n lesz az a vegyü let. amely lé trejön két vaj..')' több ember. helyzet. reakció lalúlkoz:ísakor dc h:ítha van valami. am ivcllehet szúmolni. Az egyik ilyen. az 1950-cs évek végé n ind u lt vizsg:íla t ( cw York Longitudi na l St udy. YLS) olya n né p sze rű lett. h ogy köz pont i kifejezése lcgalúbb a nnyi ra beeltc magút a közl udatba. m i n l Freud tudatt alanja. Ez a kifejezés a temperamen tu m. a me ly a dcfiníciója szcrin t ..időbe n tartós. különfé lc helyze lekre adott következetes Cj...•yén i \'Ú iaszmódokal"takar. A ku tat:ís sorú n arra kérték a szü l ő kct. hol,')' gyerek ük szülctését követően egészen felnőttkorukig cllirc meghatúrozol l időközönkén t töltsenek ki a j,')'erckük vise lkedésérc vo natkozó ké rdőíveke t. Az elemzett adatokból h:íro m te mpcra mcn tu mkatcgóri:ít a zo nosítottak. mclyck m:ír csecsemőkorban ta paszta lhatók vo ltak. Az eredmé nyek sze ri nl a csecsemők 40 száza léka könnyű temperamen l u m únak bizonyult. ök játékosak voltak, készségcse n a lkal mazkod tak az új helyzetekhez. Tíz sz:íza lék nehéz tempera mc n -

tumLI vo lt. {ik ingc r léke nycn. új helyzetekre hevcsen és negatíva n reagúltak: a csccsemtík 15 sz:'lzaléka pedig lassan hernelegcd<i. vissza húzódó. nehezen alkal mazkodó volt. (A vizsgálat 35 sz:ízalé knyi gyercket ne m tudott katego rizúln i. a mi azért n ém iképp mcgké rd<ijclez i a hite lességet. ezzel együ tt Alexande r T homas és S te lla Chess ame -

kiakad:ís:ín). akkor a nehéz h'Ye rck idővel megtanul halja keze lni az indulatai t. t\ szülói reakciók ugyanis 111 i n laké n t runkcion:ílnak. leh~ít a gye rek azt fogja legilim v:ílasznak gondol ni. am it a szüleitöl is lút. li a pedig tőlük sért6dést. haragot hít. akkor 6. ha nem is tudatosan. dc okka l fo!{ja fenntartan i nehéz tem pe ra me n tu m:ít.

s::iif{fi ·~•kci<'> núnLalt·c!nL nkc:ion~ .. --

L:ítszik h:í t. miért fo ntos a kezri kai pszichi:í ter h:ízasp<Ír vizsg:ílata mind a mai napig rclev:ínsnak deti id<lszakban megtaUini a csalúd i rendszert tekintve oplimillis szúmít.) A legf6bh kr itika viszon t é ppen illcszke déscket: a gyerekkorban amiatt é rheti a 'Y LS-t. hogy szü- clsaj:ítítoll és begyako rolt műkö­ lökrc ,·o natkozö kérdések nem vol- dés mödok lesznek ugyanis alapjai tak a ké rdöívben. Pedig épp ez a lé- a későbbi . kamasz- . majd fe l nőtt­ nyeg. a csalúd i rendszerbe n ugyani s kori ka pcso latoknak. Fo n tos ugyanakkor kiemelni. - legye n szó hagyom:ínyos. egyszülós. azonos n emű szülós, löbbgenc- hogy a csecsemő- . majd kora gyerr:íciós vagy éppen mozaikcsa l:ídról m ekkorban megtalült harm ó nia - nem külön:í ll ó cm he r ekről beszé- csak akko r ta rtható meg kamaszlü nk. ha nem egyndssal fo lyama- korba n is. ha elhisszük és cl is tosa n reakcióha n és interakcióban fogadj uk. hogy ezek az illesztés i :íllókról. a hol é ppÚh'Y ha t a szü löre pontok nem minden ko rban. nem a gyereke, min l a gye rekre a szii l ő. mi ndcn he lyzetben ugyanolt vanna k. l~s ill ne m csak olyan banáli~ I n n e n lő l pedig az a lé nyeg. hogy a sz ülö mit kezd a gyereke és a saj ~ít dolgokra ke ll gondolni. hogy a kalcmperamcn lum:íval. hogyan il- masz gyereket m:ír nem Kalák:íra visszük, hane m adunk neki pé nzt. leszti össze a kettóL hogy mehcsscn 30Y-konccrlrc a hanílaiva l. Sokkal inkább olyan nü:ínF ontos nüánszo k szokró l va n szó. e lfogadjuk-c. ho~y már c iki a pusz i. vagy hogy nem Még h a elfogadjuk is a tempera- mcsél elmi ntlen t a napja végé n. c m az a baj leh:ít. ha nem mentum genetikai mc).(hatúro zolts;íg:ít. azt nem t ud haljuk előre. azo nos a szülók és a gyerekek szehogy a szocia liz:íció. az élet. a kö r- mé lyiségc. ha nem ha nem lahílj:ík nyezeli hal:ísok sorün ezekkel a vc- meg közösen. krcatívan az illesztési lcszi.i letctt adottsúgokkal mi törté- pontokat. nik. lt ppen ezértnagyo n fo ntos az ill eszkedés jósúga (good ness of fi t) nemcsak a szül6-j,rycrck. de késöbb a barúti é!; púrkapcso latok műkö­ Mtehael Cole - She1la R Cole: Fejl6déslélektan, Osi11s Khldó. 2003. döképcssé tételében is. ll a a szülók Carl R Rogers: Valakivé válni, Edge 2000. K1adó, 2015. például érzékenyen kezelik nehéz Szél Dávid: Apapara, Európa Kónyvkhldó, 2015 j,')'erekük új helyzetekre adoll reakBerentés ~va: Az érett személylség, Pro Personal KliJdó, 2012. cióit (és nem akadnak ki a 1,ryerekük 69


l

SZEMELYISEGEK KONFLIKTUSBAN


Konfliktusa in k okát sokszor a másikban látjuk. Öt hibáztatjuk , ha feszültsége t érzünk a ka pcsol atunkban, mi közben annak oka nem feltétl en ül benne, sokka l inkább a ket tőnk természeté nek különböző s é g ében rejl ik. Ha kapcso latba kerülünk valakivel, személyisé geink érintkezne k. A két ,,felület" tulajdonsá gaiva l eg yütt kezd hatn i egymásra, és harmoniku s vagy feszültsége kkel te li vi szonyt te remt.

S

zemé l yiség ü nk. s a h ozz:í t a r tozó hahit us un k ö n magüban is meg tudja teremten i tchüt a konfiiktusai nkat. Ft3leg ha nem látunk rü a saj;it tcrmészetünkre. li a ö n ismeretü nknek köszünhetöen ebbe n j ók vagyun k. dc a ve lü n k kapcsolatban lévő ember te r mészetét nem is merjük fel, az a kon fl iktusok sz:ímüra po n t olyan jö a lap. m intha ön magu n kkal nem len nénk ti szt;íha n. A ko nfli ktu s természetc az, hogy növekedn i, cszkalú lódni szereL Amikor nem foglalkozunk vele- mint egy dacos gyerek . e~ryre ink;ibb fe lhívja rnagú ra a fihrycl mct. és b izony sok gondot o kűí~ha t.

Színes

sze m élyjségek

Az egyik legegyszerűbb és legtermészetesebb szcmélyiségtipológia. ami segítségü nkre lehet az e ligazodúsban. a OISC-model l. Arra a kérdésre, hogy a ki.llvil;ig mcgfogha tósúga. türgyszerűsége, objcktivitüsa vagy a be l ső vil:ígunk értékei. érzelmei. gondolatai - azaz a szuhjcktumunk- köt Ic jobban minkel. nagy biztons:ígga l egyérte l mű vül asz t tudu nk adni. li a fi nomíta n i akarjuk a képet, érdemes azt is szümba ven n i, hogy feszü ltség, stressz. konniktus escté n megosztj u k-e 1', /.H." IIUI.tX il :\

a p roblé m<íinkat ndsokkal, vagy önmagunkba n pról.J:Hjuk értelmez ni, fe loldan i öket. El<lbbi esc tben cxtrovertültak vabryunk. vagyis a küls<l vil:íg felé fordítjuk az energiáinkat és nyi tottabbak vagyunk. Utóbb in ül pedig a belsií vil:íg felé fihrye lünk jobban . így introver túl t. zü rkózottabb típusúnak tudhatjuk magunkat. A Jungi karakterológia alapjút képez<> felosztüst azonban William i\1. Ma rsto n még tov:íbb bontotta: az cxtrovertül t és introvertúl t típusokat fe ladatorientált és kapcsolatoric n t<íltjellemz<lkkel finomította. Az 1929 óta létező - mindenki szüm:í ra szabadon el érhető - modcll n égyes osztatú. vise lkcdésm intüinkat a néj.(y évszakhoz v:th'Y a négy e lem hez hasonlóan hatürozza meg. A négy fö típust négy színnel különböztcli meg: Dom i n:íns Piros: Bcfoly;ísol<Í - Sárga; 1\llhatatos Zöld: Szabillykövető Kék. A négy foga lom a ngol kezdőbctüi alkotjük a DISC bctüszót (Dominant. l nfluencing. Steadfast, Conscienlious) Ahogy az egész rendszer. a típusok fe lismerése is nagyon egyszerű. Amennyiben egyet tudunk érteni azzal. hogy a környezetünk alapvctőcn e redményorient;ílt. határozott. kock;\zatv~ílla l ó. gyors dön tési képcsségge l rende lkez<!. magab iztos ka rakternek lát minket. akit adott esetbe n ve rsengőnek. indulatosnak. sőt diktatórikusnak is mon71


feladatok

A DISC-mod ell

vegés l:ítszat<Ít is. Vegy ük észre az új szc mü vcgkcrcté l . cip<Íjét, a u intovertált extrovertált tój:ít. ékszcrét. !\lindig legye n tém:ín k! Az sc baj, ha m agunkban e l őbb pontokba szedj ük mc>ndan d<inkal. hiszen <it az foro a é rdckclni. mirő l és mi ért szerelnénk beszélni vele . .:\1indcnképpcn jó. ha :ni né l több konkrétum hangz ik c l. Ez kapcsolatok a magánbeszélgeté sekre ugyanúgy igaz, minl a h ivata los va!,')' ű zieli ta l:ílkoz:ísokn:íl. l lagyj uk beszélni. da nak. akkor n Piros szí n biztosan Fontos, hogy a szc mé lyiségünk- de közben maradj unk hal<Írozottak, meruele nik bennlink. hüz. karakterlinkhöz kapcsolódó :ílljunk ki a go ndolalaink és é rzéscli a egy k icsi t szé t szó rtnk va- szín nagyon ritkünjellcmezm inkct ink mcllctl. l ' tóhb iakha azonban gyunk , és em iatt akür fe lliletes nek tisztün. önmagában. A do min á ns ne nahryon bonyolódjunk bele. 'c is l;íthatnak azok, akik n e m is- szí n me! le tt sokszo r egy másik is é r ints ük vagy paskolgassuk - ha me rnek közelebbről. ha nyi to llak. mcruc lcn ik. dc akár tov:íbbi kiegé- fontos neki az é rin tés, akkor ez inöt le tesek és krcatívak is vagyunk. szíteiket is fel is merhetün k magunk- k:íhb az ci pr ivilégi uma ebben a taakik sze relnek rnindenbcn gyorsak ha n. Ugya nak kor al apvet tie n az l:ílkozüsban. Ez a néhúny szempont le nni sokszor a beszédbe n is - . va- c ls6dlcgcs színünk fogja mcghat:í- figye le mbe vétele elég le het ahhoz, lamint az idtibcoszt:íssal is sokszo r rozn i a kommunikúción kat. és azt. hogy ne kelljen é rcz nü nk a Piros meggyüli k a bajunk, akkor a Sürga hogya n vi szonyulunk a stresszhez t ürcl:ne ll c nségél. fölényét. bizoszín ;í ll hozzü nk a legközelebb. és a konniktusokhoz . Ezze l azon - nyos szin l ű agressziój;ít és csetenli a jó csapatj<ité kosok vagyunk. han ne mcsak m i magunk vagyunk ké nt sért{) modor:íl. i\ tempój uk me rt nyugodt. megfon toll jelenlé- így. han e m azok is. akikkel épp ta- kü lönböz<iségc és az érzéke nysétün k harmoniz:íl n i tudj a a közössé- l:ílkozunk. tárgyalunk. vacsnnizunk gük folyt:ín a Zöldek nek és a Kék geL valószí n üs íthctjük a Zöld szín vagy egyl.itt é lün k. karakterűeknek van a legnehezebb hangsúly;ít. Megfigyelhetei még dolguk. dc velük szemben is egycnra ngú bb és kevésbé konfron tat ív tud lenni egy Piros. ha figyelembe vesszük az igénycit és !,')'cngé it.

. \lap,·ct<'>~'n az e/s6dleges s:;ÍJ~iipfi fogja 1ncghatarozni a kon1171LLI1Lhactonkal.

a ha rmó nia az öltözködésünkb en Pirosak, Sárgák 1 csakúgy. mint a környezetlinkben is. Zöldel<, Kekek mind színckhcn. mind növényekben. mind megbecsü lt t:írgyakhan. A ha so n ló stílusú. karaktcrü szcKönnyebben vúll a lunk magunkra mélyiségck ril k:íbba n okoz nak ki helyzeteket. dc érzékenységünk és hívást egymás szúmára és kevésbé cmpúliünk nem csak önmagu nkra konfronlálódnak . Emiatt legi nkább tcrjed ki. attilü nk eltér() szcmélyiségtípus ok Am ennyiben prccízck. e le m zei fe lismerése és he lyes keze lése er<ít ípusúak , körültekintcik és igazün sílheti a kapcsolatainkat, am e llyel mcgbízha t<íak vagy unk. akik e t csökke nthe tjük konfliktusainkat is. nem érdekelnek a külsöségck és az érzelmi hull:ím z:ísok: ha tudj uk TALÁLKOZÁ S EGY magunkról. hogy búr ideibe n és tér- DINAMIKUS PIROSSAL ben is struklur:íltak vagyunk. dc a pontossúgunkho z idéirc va n s~ük­ A lcgfonlosahh, hogy e lkapj uk és ség - mi közben kissé e lvesz link felvegyük a tempóját. Tud va. hogy a rész le tekben-. akkor legink:íbb egy Piros karakter gyo rs. lényegre Kékek lehetü nk. tör6. érde mes e lkerülni még a cse72

ÖSSZEFUTN lAZ INTENZÍV SÁRGÁVAL Ö többnyire fut. ezér t leginkább csak összefu tn i tudunk vele. M indc nfajla érte lem be n. fizikai szin tcn is fontos nek i a mozg:ís. és lelki érte le mbe n is van benne egy kis ..futkos;ís". Sokat és gyorsa n beszél, a m il valamennyirc hagynunk kell. ha sze ret né nk. hogy végül kicsit lc lassuljon. és mi is szöhozj ussun k mcllc ttc. Nemcsak az fontos, hogy fe lvegyük a ritmust a hcszéd le mpöjáv nl. go nd o lat á ram l:ís:íval és int enz it:ís;íval. hanem, hogy a lazas:íga és könnyedsége hat:ís:íra mi is r ugalmasabbak és könnyedebbek legyünk . Egy ponto n túl terelget hetjük és meg is á llíth atjuk kérdésekke l. rcflcxic\kkal. :-\c h:íntódjunk ll\ c: 1:\ Til-\


l

KARAKTER KONFLIK1U

meg, ha elviszi iit a lendü le tc a saj:ít tém:ij:íba n. és ne m annyi ra vesz figyele mbe minket. t\em csak az intc nzitása. a szere le tc is tö retlen. :\'y il v:ín ez a faj ta kön nyedség és e mel ke de ttség a legkevés bé sc m könnyü, ha az alapte rmészetünk Zöld vagy Kék. és fi ).(yc lc mrc, ille tve strukt urá llságra vágyunk, amil egy Scírga karakter ne m fc lléllc ni.illud mc!Uelc nít c ni. Tényekre. adato kra ne pazaroljunk sok id ő t. mc rt egyrészt ne m é rdekli. músrészl elfe lejti őke t. A törlénele ke n és az élménycken van a S:irg:íknál hangsúly.

A STABILITÁST KERESŐ ZÖLD A lassú bb be lsli tempójúhoz nekünk is Ic kelllass ul nunk. A több fi gyeIc m több bizalma l e redményezhet nála , a mi fell étele a kommunikác iónak és a nyit:ísnak. Nagy je l e ntő­ sége le hel minde n metako mmuni katív jclzésnck. Amire mús típusok egyált alán nem sz:ín nak llgyclm c l. azt egy Zöld biztosan észre\'eszi.lc-

MuNt<A

h'YCn az mimika. lcsllarl:ís, é rzel mi az é rzelmi megnyilv:í nulúsai nkban, rezdü lés. l la ezekre nem fo rdítunk a mag:í nélcti té mákban és a széles-. illetve v<Íra llan testbeszé dben is. figyelmet - példil u l. hogy mi lyc n közel ülünk. felé fordulunk-c. tarl- Fon tos. hogy meg tudjunk oszta n i juk-c a szemkantaktust - .a bi za lom veleminél több inform:íciót és adagyorsan elszáll hat. Magabiztossá- lot. dc meg is kell halla nunk a tő l e gunk e rősí th e ti a biztonságérzeté t, érkező konkrétumoka t. Sokszor é rez hetjük, hogy az á ldc ne legyünk tú lzók. ne h ogy c lnyomva é rczze magüt. Fon tos. hohty lal:íhanjó nak vélt kommunikációs é rezze a vele va ló kapcsolal fontos- képességünk csődöt mond. Ezek az ság:íl, e lis me rését. i\ család, é telek. clakadúsok. a melyek félreértésekkisiÍllalok. növé nyek, szép túrgyak hez. kapcsolati feszültsé).(ekh cz és és ruh :ík - mindc n. ami a kül ső és konfliktusokhoz vezetnek. sokszor abból fakad nak. hogy nem l:ítunk belső harmóniát. stabi litást e rősí ti. há lás té ma nála. ráadásul feszü lt- rá magunk vagy a másik habitus<Íra. Ahogy nem mindegy. milyen ruh:ít ségcsö kkent ő is. vagy illatol vise lün k télen. ille tve ny:íron. Új.,ty a kommunikáció alapja A KÖVETKEZETES KÉK is mindig egyfajta alkal mazkodás i\t cg kell tanuln u nk lépésre)! lé- a he lyzethez és a mási k embe rhez. pésre. lassan haladni vele. legyen Azá ltal. hot-ty nyitottabbak vagyu nk szó bárm ilyen témáról. ll aso nlóan a környezetünkre, kapcsolatai nkra. a Sárgához. n agyon c l tud veszni kor:íntse m j e le nti azt. hogy fe la rész lete kbe n . csak ö az e lemzé - adjuk önmagunkat. Mcghatürozó. se k sorün. Segíthe tjük nzzal. hogy hangsúlyos sz ínünk. szcmélyiségtípusun k. magunk és m<Ísok szúm:íra a nagy képre, a t:ígabh é rte lmezés re is segíti a kommu nik<ícióban való iddről -időre fe lh ívjuk a figyc lm é l. Érde mes még korlútozni magunkat eligazodást.

Menn~ ire

értik meg egymást a ku onbozo szemely1segek?

P~/I<: II OI.tt<i l .\

73


Ha alkalmazottkén t dolgozunk, akkor bármennyire szeretn énk is, nem kerü lhetj ük m eg azt a tényt, hogy van főnökünk . S bizony nem árt kijönni vele, ha nem akarunk túl g yakra n munkahelyet váltan i.

szerzö: REPKA ÁGNES illusztrációk: PÁ ST! NÓRA

esc lén ne a véletlenre. ha ne m saját magLm kra vagy a szükebb kö rn yezet ünk re j.,ryanakodj un k!)

1. l ia a főnökü n k mcllc ll aranyélctün k van, a kkor scm lehelünk biz tosa k a bban. hogy ez így is marad a j övő­ be n: a vezetö k ma nap s ~íg kön nyen j ö nn c k - m e nn c k. Attó l fü gg<ic n. hogy éppe n milycn széljúrús lll'alkodik a cégné L új t ulajdonos van-c. aki hozza magával a bej á ra tol t vczctt'í i gá rd áj át. vab'Y é ppe n elcsábították szerele tt ft'í nökünkc tm:íshov<i, vonzöbb :íllásba. s mi új a t kapunk. Nézzü k t e h :í l. mil yc n ft'í nöklípu sokka l hoz h a t össze min kct a so r s. s h ogyan k e ze lj ü k öket. (F igyele m! A cikk be n c l<ifordul ó fő n ö kt í p uso k még véle tl e nü l scm a képzelc t, hane m a valós é le t szülö ltc i, így bá r m iféle ha sonlósúg 74

A maxjmaljsta

Bármi készü l is. é ves j e le n lés vagy szóróla p, cégcs vacsor:ira mc nü k:i r tya va gy fa li új súg az üze m i konyh:iha. csa k a lö ké lctes ve rziót fogadja c l. Mivc l ö nmag:íval sze mbe n is maxim alis ta . a beosz tottjaitól is ezt várja cl. Aki h ib:izik. kap még egy esély t, de m :í:;odszorra m:í r e l:ista magát a főn ök e16tt. Al tahíban reggelt ől est ig és hé t végén is dolgozi k. magánéle tc kevés. vagy n im:s is. Csak a mun k:ín ak é l. li a j <iltc ljcsít esz, s tc is a maximumol hozod. n agysze rű élc ted le het mrlle ttc. B:irmit adsz is ki a kezed ből. h :í ro m szor el l e n őr i z d :í t! Go n dolkodj az ö fejével. s úgy tekints a mu nk:íd ra. mintha 6 íté lné meg. ll\(, l"\ TH\


ö motiváció

2. -------------t>~h~a~y~e~r Öa jó fej. a barátkozás típus. mi n tha nem is fő n ök lenne. hanem egy közülünk. Vcrcgcti a vállakat, összekacsint a többiekkel. s együtt iszik a csapattalmunka utá n a bárban. mindcn bcosztottj<Ínak i s m erőse a Facebookon. s szeret mindent tudni róluk. Sokszo r éppen kinevezett, kodbbi beosztottról van szó, aki még nem tudja, hogyan is kezeljc az e l őlé ptet ésébő l adódó hierarchiai különbséget. Esetleg olyan ve zető ő, aki nem tudja, nem akarja v~í ll a lni a bcosztús;íból adódó felelősséget és kellemctlen döntéseket. és inkább a beosztotlj ai hoz, mint a cég vezetőségéhez húz. Alapvctöcn jó is lenne az ilyen főnök. de a have rságnak egyszer biztos vége lesz. és ul<ina keményen kell dolgozni. Szintén kellcmetlen perceket okozhat. ha fő n ök­ ként kell - sokszor fe l ső utasít~í sra - döntéseket hoznia. amikkel ő nem ér t egyet. s így. két tűz közé szorulva, nem a tejavadra fog dönteni. Me rt mégiscsak védi a saj;ít pozícióját. Így jobb, ha nem avatod be teljesen a magánélclcdbc, és mcgprób;llsz egészséges fő n ök-beosz to tt szintcn maradni vele.

3.

tjz apyáskodó

Általában főnökn ő nél fordul elő ez a magatart;ís. dc lehet akár férfi nál is (6 inkább atyáskodó). Gyermekként kezel téged, mindcnúron gondoskod ni akar rólad. l la reggel karikás szemekkel jössz be, máris leül melléd. megkérdezi, mi a gond, ha pedig c l tüsszc n tcd magad, máris mo ndja, mit kénc vásá rolnod a gyógyszertúrba n, s naponta IHínyszor kell bevenned a kanalas orvossi1got. f'S:ZICIIOI.fk.H.-\

..A kontllktuskezelés, a pszichológlal érzék sokszor tObbet nyom a latban. mmt a pénzügyi, szakmai ismeretek; az időnk nagy részében a kommunikációs képességúnket használjuk'' - vallja Katona Ildikó. a hazai bankszféra csúcsvezetOl kOzül a kevés nO egy1ke. Az MKB Bank üzleti vezérigazgató-helyettese kulcsfontosságúnak tartJa. hogy a vezető legyen képes vizlókban gondolkodni. miközben az is elengedhetetlen. hogy kellő rugalmassággal kezel)e a napi szinten felmerülő nehézségeke!, az Ogyfélkapcsolatok során előforduló súrlódasokat. Meggyőződése. hogy a vezetövé válásban. a hierarchiában az előrehaladás­ ban a szerenesének is jelentős szerep jut, de a célorientáltság, a tervezés, a fókuszáltság is nélkúiOzhetetlen. Mivel neki alapvetően férfiak által uralt vezetői szférában kell helytállnia, a bizalomépités. a bizalomelnyerés és - megtartás képességél is az alapelvárások közé sorolja ... A felsO vezető kollégáknak érezniük kell. hogy a területemen kézben tartom a feladatokat, ahogyan nekem is maximális a bizalmarn az ő területelk Iránt" - ecseteli a szakember. a hitelesség, az őszinteség és a megbizhatóság döntő szerepét k1emelve a kölcsönös b1zalom és elfogadás építésében és megtartásában ...Csapatként kell múködnúnk. ugyanakkor a közos célnak kell 1rányitan1a a munkánkat" -JelZI Katona Ildikó, hogy felső vezetOként bizony keménységre, határozott irányitásra IS szukség van. Saját csapatát, beosztottJait is a célok. a tervek teljesítésének irányába állítJa, ugyanakkor a mot1váltságukat is fontosnak tartja, azaz hogy az önmegvalósftás, a személyes sikerélmények vigyék előre őket, ne csupán a fizetés vagy a munkahely megtartása lebegjen a szemük előtt. ..A csapatom tagJal természetesen sokféle személyiségtfpust képviselnek. ebből adódóan a motivációt mindenkl számára egyénileg kell kialakítani. Ami viszont kOzös érték mindenkl számára. hogy nyugodt. szinvonalas munkakOrülményeket alakftsunk ki. így könnyebb mmdenk1t az elvárások. célkitűzések irányába terelgetni" - mutat rá az MKB Bank üzleti vezéngazgató-helyettese.

._.."t~o~!l.lV'-Ia~ú Nem mindcnk inck zava ró ez 5. -------------'tj a go ndoskodás, dc ha má r van édesanyúd. nem biztos. hogy kell B{mllit lenyúl, legyen az más ;Í)tal még egy. Szakmai fejlődést ritkán kitalá lt ötlet. az e lvégzett munka v<Írhatsz cl az ilyen vezető mc llctt, eredménye, vagy ak úr a cég vabryona. kivéve. ha behizonyitod neki, hogy Úgy vél i. hogy ami az ö területén felnőttél. és nem kell gyer mekké nt van. az az övé, az ő tulajdona. neki kezeln i téged többé. Ekkor hagy az jár. Szívcscn büszké lked ik sajátegyedül is fclclősségtc l jcs felada- jaként a beosztottai eredményeivel a vezető i é rtc kczlctckcn, az ötletclokat végrehajtani. iket is sz ívesen saj <itjakénl adja elő. Ráadásul attól scm riad vissza, hogy 4 . ___________,.tj.,.,.~IJ:l~,l,jjk~r~o~~..- a cég pénzével a sajátjaként gazd;ilmeneCi zser kodjon: itt egy fals költségszámla, ou egy cégesnek álcúzott magánMinden egyes lépést és munkafo- vacsora. Hosszú távon roppant lya matol maga e ll e n őriz. soha se m- bosszantó. hogy bár mit teszel is, ő mit sem ad ki a kezéből. mindcnbe kapja a dicsérctet érte . vagy hogy beleszól. minclent lútni, tudni akar. sz;í mod ra egyérte lműen "viszi haza .. Ap ró-cseprő ügyekkel tölti az idejél a cég pén zét, miköz be n költségahelyett, hogy a vezetői felada tokra. csökkentés re hivatkozva mcgvo na stratégiúra fibryclnc. lia ő a cégve- j;ík a céges kávét. és eltö rlik a cégcs ze tő, a cég e l őbb vagy utóbb halúJra karácso nyi vacsorát. l l a a tolvaj van ítélve. főnök felettesc átl<ítja a piszkos Ez a fajta vezető csak akkor Übryckct, s megelégeli a veze tő matud bármit is kicngedni a kezé- gata rt<isát, talán eltávolítja, dc ez saj nos ritkún fordul e lő. Így marad ből -s akkor is csak nagy ne hezen -, ha megbizonyosodott arról, hogy neked a döntés: t ű röd továbbra is, pont úgy végzed c l, ahogy ö csi- vabry megpróbálod a fe lsőbb vezenálná. Tudd meg pontosan, hobrya n tésnek finoman az é rtésérc adni, szerctné a feladatot végrehajtani, hogy mi a sajút teljesítmé nyed, ö tleted. s mi a fönöködé. és asze rint cselekedj. 75


ltay Talgam: Irányit san úgy, mi nt a legnagyobb karmesterek!

6.

A férg yé yáll mene zserno

rit:íst fe lmutatni, csak nz Egyes ült Álla mok e l ső külü~,ryminisztcrnőjé­ nek. Marlele inc Albrightnak a híres mo nd:ísával vigasz ta lha tod ma gadat: .. Kü lön hely van fe n ntartva a pokolban azoknak a n ő knek, akik ne m segítik cgym:íst.''

addgkoszt iim. röv id re v:ígo ll haj. e rős pnrfii m . Szigorú tek in te t. fértias. kemény viselkedés. a nőics­ ség legkisebb j e le nélkül. Ő így tu dott csak boldogu lni a céges hi crarc h iúban. és nzé rt, hogy a fé r fi vczcl!lk komolya n vegyék. egy lc tl 7. A d j!ettáps köziilük. Fura j e lenség. dc ha ne m zava r Ak:ír úgy ke r ült a veze töi székbe. téged - e lvégre nem a legjobb ba - h ogy va laki n ek a vala kijc, ak:í r rút n ő t és gondoskodó anyukü t szere nesés vé letle ne k folyt:í n. egy ke rcsel a m unka hc lycdcn -, jól c l biztos: hal v:í nyl il a dunsztja nincs lehet dolgozni nz ir:ínyí t:ísa ala tt. arról. mi folyik :t7. oszt:íly:ín. Nem hisze n (> is mind e nt ú gy cs in:íl . ért a tcrületéhc7., :ím ez t rövide bbmint egy :ítlagos fé rfi vezető. azt hosszabb ide ig lcplez ni tudja. li a meg m:ír isme rjük, ugye? Ifa azon- né mil eg inte lligens, ez t igyekszik ban a beosztottjniban nem ismeri cl titkolni , sa beoszto ttjaival végeza n ő t és a kisgye rmekes anyéÍt. nem tet mind c n munk:ít. s csak a végveszi tudo nds ui n ne hézségei ke t. e rcdményc n v:íltoztal ném i apr6és nem hajlandó némi néíi szolida- s:ígot. tekintélye mc).(Örzésc vége tt . li a kevésbé okos, nyíltan v:ílla lja. h<>l-'Y ne m é rt se mmihez. dc közl i is rögtö n. hogy vezetőké nt ne m is ez Ellen Nevtns: Az Igazi fónök sosem mondja, hogy köszönöm a dolga, ö csak ir:í nyít! Hunga·Prtnt Klild6. 1986 If a fe lelösséget és sok munk:ít. Enk Schmrdt - Jonaihan Rosenberg Google - (gy vezet ünk so k tapa sztal a tot sze r c t nél, egy ml, HVG Konyvek. 2015 ideig jó az ilyen vezető mcllctt dolPorkolclb Imre: Szolgálj, hogy vezethess! Amit egy elit goz ni , mc rt hamar megka phatod katonától t anulhatunk az Ozletl életben HVG Kónyvek. 2016 az <Í fe ladatait is. ll osszabb t:ívon

76

azo nb a n a ligha m oliv:íló. hogy ö veszi fe l a mcnedzsc ri fi ze tést. tc meg a saj:ít kis beoszt o t ti bé rcdért to lod az cgés7. szekeret egyedül.

+1

A VEZETÖ (csupa nagybetdvel)

Konk rét elképzelései va nnak arról. mi a célja. a fe lada ta a v:í lla la to n hel ül. s ezt egyértelm ű en cl is tudj a momlani a csapat:ínak. amely megfclel ő in fo rmúciót és t:ímogattÍst kapva teljesíti a fe lada ta it. Nem lúg a beosz to ttak nya kün, nem cllcnőr7. i <'ike t fé lpe rce nké nt . ne m 6 maga a kar m in dcn fe lada tot mego ld a ni. h anem olyan embe re ke t diogat a csapat:íba. akiknek tud és mer de leg:íl ni. mcrt bízik be nnük. Így saj:ít vcze t<i i fe ladataira ko nccn tr:í l. s csnk nkkor va n a csapat:íval. ha szükség van rá. Fclel<'issé).(et v:í llal a tetteié rt és a csapat úér t is. ha 6 maga hi b:ízik. képes <iszintén bcismcm i. r-. l é lt:ín~·olja az emberei munk:íj :ít. rendsze rcse n mc).(di csé ri és mo tiv;ilja ő ket. Ritkn péld;í ny. dc nem halt még ki. li a eAAyc l is tal:ílkozunk. vigy:ízzun k r:í. becsü lj ük meg!


ÚJ TÖRTÉNETEK, ÚJ SZEREPLŐKKEL!

Vajon hová röpít a képzeleted?

1vg lWJköoy~ek JM"ICW'

Az vagy <1m1t olvasol

Webshopunkban kedvezménnyel!

www.hvgkonyvek.hu


.....

l

l

l

AMIT A SZEMELYISEGTESZTEK NEM MINDIG MUTATNAK MEG :

El méletben lehet etlennek tűnik, a gyakorlatban azonba n szám talanszor előfordu l , hogy va laki prob lémás, sőt patológ iás személyiséggel vezet ővé válik. Az emberi ért ékek és érzelmek háttérbe szorítására épü l ő vá llalati kultúrában kivá lóan működnek, az árat viszont a munkatársak és családjaik fizeti k meg.

szerzö: LÉDER LÁSZLÓ

is c l<ibb-utóbb spont:ín sze lekció, nct~ín felsőbb tisztogatás á ldozata iv~í vá ln ak . Sajnálatos módon azonban az alacsony tran szparc nc i:ijú. nem demokratikus, irra cion ;ílis vagy fcudaliszlikus e lemekke l is jcllcmczhcl<í intézmények és vállalatok igazi t:íptalajai e nn ek a rendkívül káros vczct<ii tipusnak.

J ózsef 55 évesen kényszerült új lyosabb a probléma, ha a vezető n ek vezető munkahc lyct keresni magá nak. ., nem volt b'YCrckszolníja", vagy más ,.Egész é lc tembe n spo rtoltam, vi- szavakkal: érzelmi int clligcnciája ,.Egysze r sí rtam c l magam 30 év ~-,ryáztam az egészségem re- mcséli nem mcgfclcW mértékü. i\ kate- alatt a munkahclycn"- mcséli And- ,dc az új f6nököm, Cb'Y harmincas gória klasszikus pé ld ái az ,.ajtóstól rea - . amikor a főnökasszony nem fialalember leljcsen tönkre tett. a házba" típusújuniorvczct6k, vagy e ngedett cl a lá nyom e ljegyzésérc Az első naptól fenyegetődzött, kia- a lclkiismcrct-furdalús nélkül ko- a hat á rid ős munkúk miatt. A kolbúlt, csapkodott. Hém:ílom vo lt misszártcvékcnységcl folytaló me- léglik éppe n vigasztaltak, amikor a közelében lenni. Egy h ó nap ncdzscrck. Utóbbiak, ha úgy adódik, kipcrdült az ajtajün, és torkaszamúlva ro ssz ul lettem. kiugrott fe lsöbb parancsra, szemrebbenés kadtühó l visítani kczclcll: »Ne m a cuk rom, Jú-os értéket mért az nélkül tesz ik tönkre munkatársaik sir unk, l~ín yok! « c m tudo m. hoorvos. Eljültem a cégt61, dc múr és azok családjain ak élcté L Közös gyan lehet vezető. aki e nnyirc nem késő vol t, azóta cukorbeteg vagyok." jellemzőjük a .,rosszindulat nélküli t ud uralkodni magán." Ahogy AndA fenti történet sajnos gyakor ibb, é rzé ke tl enség", ame ly a vezetői rea példája is sze mié ile li, az összeminl gondolnán k. szcrc p leljes félreértésén a lapul. fé rhete tlen vczct<ii viselkedés möTöbbnyire végrehajtó szcrcpbcn, gött gyakra n a hangulati é let súlyos n;íluk .,okosabb" vczc l t)k bcosz- zava ra <Í ll. Az ideggyenge veze tó lolljaikénl, időnként eszközc iké nt nehezen birkózik meg a strcsszcs múködnck. A vúllalat érdekében élclhc lyzctckkcl, a vezetöi lé t túlfeA legtöbb problémüs vczct6 ebbe kc m énykcdő fő nökök túlélési ideje szített mindcnnapjaival. Az előzőck­ a .. kalegórdba'' sorol ható. Szc- az adott i n tézmény mu n kakultú- ben is me rte tett vczctdi típussal mélyiségük ép, dc képzettségük, ráj {lllak függvénye. SzofisztikáiL. szemben a neurotikus szcmé lyiség humán érzékenységük hiünya demokratikusnak tekinthető v~íl­ rendkívül szcnzi lív, időnként túl miattjclentős károkat okoznak. Sú- lalati kultúrüban többnyire maguk érzékeny. Jóindulat is jcllemczhcti,

A neurotikus

Normális. d e.. .

78

11\"Ci EXTRA


~-, [!] ~ )" • •

VESZ!:.L'rES IRANYTÖK

Hogyan kezeljOk a problémás főnököt?

MUNI<A

[!] ..· ..

Típusmixek a munkalúrsakat nkúr sajút csalúdjúnak is tekinthe ti. stabil idegre ndszeri á llapo lban pozitív munknh elyi légkör. kiszárníthatóságjcllcmzi. l langulata és viselkedése azo nban több nyire hu llá m zó. kiszámíthatatlan. rossz állapotában tolakod ó. sértő. és hi sztér itís lehel. A hangulati zavar mögö ll gyak ran szo ro ngüs, pünikbctcgség. el e pressz ió úll . A neuro t iku s vez e tő kö rül é rlh c lő módo n gyak ran cse ré l ő dik a st áb. nnm kaügyi perek és tartós betegállományba m e n c kü l ő munkat;í rsak nehezít ik a munkáját. A mcgold:ísl. vagyis a ne uro tiku s vczctií e ltávolít ús~í t szerenesés esetben többnyire saját m aga scgíli e l ő e lvise lh etctlenné vá ló dühkitöréseiveL n e m egysze r leátnil is viselkedésévcl.

Patológ iás fő nö kö k Egy vú llalalmu nkal<Írsai sz•Í m;Íra a legnagyobb veszély a pato l<igiás szc m é ly iségü vezető . ll ogya n lehetséges . hogy pato lógiás szc m ély iséggc l valaki veze l övé vá lhat'? A v:ílasz sokkal bonyolultabb. mint go nd o ln á nk : t1gy t űnik ugya ni s, hogy a kím é lelle n verse ny re. az e m be ri é rtékek és é rze lm e k húl té rbe szo r ítúsára épül6 v;í llalali vagy intézményi müköd és m ódba n kifejezetten clií n yt jele ntheln e k olya n szernélyiségvon:ísok, a m elye k együ tt j•írását a pszic ho lógia a szemé lyiség patológhis elv:íltozásaké nl érte lm ezi. A bo rde rline vagy határeseli szcmélyiségzava rban sze nved<i veze tők a ne u rózis és a pszichóz is hatánín he lyezkedne k c l. A neu rotikussúgná l leírt tünetek erőt eljcsen jell e mzi k eiket, dc a pszichotikusság krité rium a . a ..val óságvcsztés'' csak ritktírl fi gyel h ető m eg. J e ll e m zőc n de pressz iós. szoc iúli s főbiiiban szc nvcd ő. időnkén t na~:.ty hanguiali ingadozásokat mutató egyé nekrő l van szó. A borde rline vezető t kü lönösc n veszélyessé teszik e mber i

kapcso latai. Gyakori a .,sz táro k''. a .. biza) masok" kivúlasztúsa, majd a kapcso la tot m eg ter hel ő fü ggöség i v iszo n y kialakítása. A sz llÍr okat magü n élc ti ké rel ése kk e l trakt<ilja, mlisok e lle n manipulúlja, v ise lkedé se mc gtcr h e l ő , sze m élyes kcdií. A kedvenec ket gyo rsa n cseréli, a kapcso latot dühve l szakítja m eg, le lkii s m e re tfurdal<Í s t é breszt. Visel kedése kaotikus és kiszúmíthatatlan . Végül me g ke l l említenünk a be teg veze t <'í k Jegveszé lye se bb típusát. a psz icho pala vagy szociopata vezetőt. t\ psz ic ho pata, vagyis az ant iszociiili s személyiségzavaros sze m é l y rő l viszonylag hite les képe t ny újtanak a ho llywood i soroza t o k. Ah ogy az t az 1984- bcn e lhu n y t l lervcy M. C lcckley amer ikai psz ichiú ter, c sze m é ly iségzavar szaké rtője frappánsa n m egfogalm azta: a norm;íli s. hétköz napi ember tökéletes másolata, aki álarccal rejli cl. hogy igazából se mmilye n valós é rzelem re sc m ké pes. az e mbe reke l eszközökne k tekinti. M ilye n a psz ichopata vezető? I nte llige n s. si ma modorú. ke ll e mcs társalgó, aki bárkit b;írmikor képes fö lá ldoz ni saját célja iért. Pontosan o lyan. a m ilyc nne k az egyik pia cvezető cég csúcsm encdzsc re e lmesélte : ., Be re ndell bennü nket, az egész me nedzsme n te l az iro dilb a. Én szabad ságo n voltam a csa ládommal. Nagyo n fontos - mondta a telefonba. Több minl ké t óníl vúrl uk. mire megjött, azlún e lkez de tt se m mi s é ge k r ő l

Leggyakrabba n a fen tebb leí rt vise lkedésmódok sokféle keveredése fordul e l ő . Nem í rtam több m tís gyako ri veze t ö i b e tegségrő l. pél dául a parano id go nd o lko d;ís ró l sem. amely a fe nti betegségtípusok m indC)"')'iké né lmcgjelenhc t. Képze lje ne k el egy s ima modo rú főnö­ kö t, aki halkan behív az irodájába. sz ú rósa n a sze m ed közé n éz, és így kezdi: .. Nem bízo m magában!'' ehéz e l ké pze l ni? Attó l tarto k. hogy cgytíl talún ne m.

Hosyan ismerjük fel a problémás vezetŐt?

1. Ne tévesszen meg bennünket a sima modor, a nagy szavak. Kizárólag azt figyeljük meg, hogyan viselkedik a különbözó helyzetekben.

2. Hangulatingadozás-barométer. A gyakon és nagy ingadozások. különösképpen az indokolatlan hangulatváltozások neurotikus ha1lamra utalnak.

3. Személyiségünk rejtett oldala Jegtöbbször csak szélsóséges helyzetekben válik láthatóvá. Hogyan reagál vezetönk a stresszre. a konfliktusokra? Meg őrzi-e nyugalmát, képes-e a sérelmeken felül emelkedni?

4 . Fontos jelzés, lehet-e a vezetönkkel őszi ntén kommunikálni, esetleg neki nem tetsző visszajelzést adni, anélkül hogy retorzió érne bennünket. A neurotikus és személyiségzavarral küzdó személyek nehezen kezelnek bármilyen negatív visszajelzést.

5 . Frissítsük az életrajzunkat Ha a fönökünk megalázó helyzetbe hozza bármelyik kollégánkat, nagy a valószínüsége, hogy hamarosan ránk is sor kerül.

/)áJ·kiL búrn1 i,kor !~~P~~.{öláhlozni s aj a t cr!J azt>rl. beszélni. Döbbe nte n hal lga ttu k. Miko r a bátors<ígom összeszedve m cgkérdezte m , h ogy ezé rt re n d c ll vissza, csodálkozó te kintette l, te ljes nyuga lo mma l azt mondta: »Ezek fontos do lgok, dc m ost 111<\r mc het mindenki a dolgá ra.«''

Paul Babiak- Robert D. Harc: Kfgyók öltö nyben - Amikor a pszichap at ák dolgoznak. Scolar Ktadó, 2013. Döme László: Személ ylségzavarok. Fi/um Ktadó, 2002. Lövey Imre: Az örömteli szervezet. HVG Konyvek, 2008.

79


l

••

••

••

''

l

HOGYAN KOMMUNIKALJUNK A KULONBOZO TIPUSOKKAL?

Kritizáljuk, vagy ne, dicsérjük, vagy ne Mivel mindenkit nagyon bonyolult, egymást átfedő értékek és hiedelmek irányítanak, lehetet len leírni egy személytegyet len meghatározott, megváltoztathatatlan viselkedési stílussa l. Néhány je ll emző v iselkedési mintát mégis fel lehet ismerni, és "hordozójával" ennek alapján kom muniká lni. Az egyes személyek szo<.:i<ÍI is stílusa az a r~1j uk jcllcmzíí vise lkedésmód. ahogyan a különböző h e lyzetekben és ha tásokra reag{ll nak. David Mcrrill és Roger Re id ameri kai szcrvezct pszichológusok 1981-bcn megje le nt könyvükben is me rte tték c lm é lc líike t, az :íltaluk CA PS - ne k rövid í le t t sze m é l y i ségm o clellekrő l (Co ntro ll e r. An a lyze r. Promoter, Supporlcr). Ennek alapj;íl a fe ltételezett belső lc lkiúll apo lok helycll a m:ísok ül ta l is m eg figye lh ető kül ső embe r i viselkcclésjcgyck képez ik. A manaps:íg főleg a cégcs komm unikúcióba n ha sz núJatos mocl e ll a múltbc li viselkedés helye tt a jelen legi m cgn y ilvánuhí sokra fókuszil l. A kutatópá ros l c hút négy szo<.:iú lis stílus t vett ész re: kontro lJe r. e l e m ző, pro motúlö, túmoga tó, m clyckct á ltalában részle tes teszt alapjún szak tak azonosí tani, dc bú rk i mcgpróbúl kozhat. hogy a Ic írás alapjún c lhc lyczzc magút. Mind c n sze m é lynek m egvan a dominúns s tílu sa. eze k egyik e scm j o b b vagy rosszabb - vé lte Mcrrill és Hcid. Bár bizonyos visclkedési formúk v:í ltoznak. dom imíns szoci:ílis stílu sá t az egyén hajlamos m cgtartan i. A szociú li s típust az ass ze r ti v i tás (d o m in ú n s - p asz80

sz ív) és c mocionúlis vá laszkészség (fcladatoric ntál t-szcmélyoricn túl t) m értékc hat:írozza meg. A kon t rolJer dominún s és fclacla toricnlúlt. a z e l e m ző passz ív és feladato rientúl l, a pro m otülö clominúns és személyo ri e ntúl t. a t:ímogatö pa sszív és sze mé lyorientúl t.

szerzö: KÁDÁR ANNAMÁRIA

cgyüttmüködés ükc t a csapattal. A kö rnyezeliikben l évők e lfogadj <lk a vczctésükct, mivcl inínyl mula tn ak és a konkrét e re dm é nye kre ko ncc nlr:ílnak. A fe ladat ok ra ko nccn tniltan beszé ljünk ve le. Együttmüködés ükc t úgy nye rhetjük c l. ha a célt ha ngsú lyozz uk li a hihúz nak, röviden közöljük ve lük. e lm o nd va a le hetséges javít:ís t. kiigazítús l is. lia m cgsé rt ődn c k, hagyj uk bé ké n. ese ti cg fokoza t os a n köze l í ts ük meg. ele soha ne érints ük meg iíkct. lia megdicsérjük <iket. az elvégzett feladatra vonatkozóa n tegyük .

A z e l e m zők

Az e l e mz ő típu súa k (a nal yzc r) a prob lé mamegold ó vi se lkedésre o rie ntúlódnak. J o bhan szc rct nck A ko ntrollúlö típus ú (co ntro ll er) fogalmakkal és go ndolatokkal dolszem é lyek függetlenek, ambici ó- goz ni. 111 int kapcsolatokkal és érzelz usak. s ugúrz ik ró luk a m agabiz- me kkel. Ne m csele kszenek azonnal. t osság. Gyo rsa n d ö nt e n e k, ve r - hanem e l őb b k ö rült e kint őe n elemse nyképesek. kczdcménycz<'jk, j ó zik a h e lyzetet. ezze l dö ntéské pszc rvcző k. Tip ikusan vezető típu - l c lc n. hcz il<ÍIÓ hc nyo m:ís l ke ltve súak. Szcrc lik a ren de t é s a szc rvc- m<Ísokhan. Sok informúc iö ra van zcttségct. mindc nt kézbe akarnak sz ükségük. amíg meghozzák a dönvenni és irúnyítani. 1c m igazú n l és ük et. Cso port ban nyuga lm a t tudnak cgyüttmüköclni m ásokkal. úrasztanak visszafogott. szc ré ny túls:ígosan c l vannak fog lalvasajút vise lkedésükkel. Kapcsola taikban magukkal. Elbi zo nytalanodnak. ha m egfo nto ltak . ne heze n bar{ltkoznem tudn ak kontrolláJn i. Akkor fo- na k. Ne m fő n ö k típu súak. inkúbb gadják cl az a utoritúst és a vezetést. h:ítté rmunk:ísok. Form:ílisak, t:ívolha ko nkrét c rccl m é nyckc tl;ítn ak s~• gta rtók . e miatt sokszor unalmasbe nn e. Músokat az e redmé nycik nak tünnc k. He nelszerezet t és j ó l alapj:ín íté ln e k m eg. Munk;íj uk - szcrvczctt a munkavégzésük. mun ban szcretik a kih ívásokat. hamar k:íjuk alapos és pon tos. Leblokkolmcgunj:ík. ha a dolgok lassan zajla- nak. ha k:íosz van körülöttük. ~cm türik aszoros veté lkedést. ezért innak. A sze m élyes sike rek e lé résérc összpo nlosítanak, ez megne hezíti k:'lbb a tan:ícsaclö szcrc pét szcrct ik.

A kontro!lá!ó k

ll \"ti i-"\ TR \


KC'"·l ' '•KA l

-

! ~'

'

TPJS MUNKA

. '

Logikusan. sok rész le tinform;Íciót megosztva beszéljünk ve lük. A követ kez<) munkafc ladalot komolyan. j övő b e li cé lo k ka l. te rvckke l be mutatva közöljük ve lük. Úf:.,ry. hogy a z ka pcsolódjon addi gi fe ladatu khoz. résziPlesen is me rtetve az clv<írásain kat. Így e lnye rh e tjük az együ ttműk öd és ük e t. lia hib :ít köve tn e k cl. a z t négysze mköz t. csuko tt aj tók m ögött e le m ezzü k ki Cj"<yütt.logikusan c lmagyarúzva , mit és ho l hib:íztak. Sze m é lycsen és mé rséke lte n dicsérjük.

A promotálók A p ro m o t úló típu s ú ( pro m o ter) s ze mé lye k körül mindig törté ni k valami. Fant<Íziadú sak. a problé múkat fri ss és új sze rű m egközelítéssel oldj ük m eg. hajland ók vúllalni a kockúzat o t. Spont<Ínok. le lkesek. haj lam osak d ö nte ni. és gyo rsa n cseleke dni. ink <ihb az é rzése ikre ha llga t ni. minl a té nye kre. A részIc tes e le m zés ne m a z 6 te rüle tük. könnyen :íll a lünosí ta nak és túloznak. 13anits<igosak. ök azok. akik fe lle ndítik a t:írs asügo t. Ha ga szkodnak a vélemé nyü k höz. músokat is meg akarnak győz ni a saj:\tjukról. Le lkese k. e r őse k. dc ezt a t ürsak cgocen tri kus nak. ma nipulatívnak é rté kelik. Vczct6 és ka rizmatikus e mbere k. e m foglalkoz nak a részle tekkel, mt!"'Y le lkesedéssel fognak 1 1 ~ZJCIIULO<.i 1.\

bele mincle nbc. dc ne m mindig fejczik he. lia jól szcrvczctt csapat van kö rül öttük. akko r ez ko mpc nzúlja a figyc lmetlc nségükc t. Az ilye n típu s ú sze m é lye ket a környeze tük Ül lalúba n szc rcti. mc rt le he t ve lük do lgoz ni. k é p ze l őe rejük és le lkesedésük motiv:íló hat<ísú müso kra. Olyan kö rnyezetbe n dolgoz nak jól. ahol kevés a struktúra. ahol spo ntünullc hct cselekedni . llum o rral. le lkese n. tö rté ne leke l. an c kdo túkat m csé lve beszé ljünk ve lü k. Provo kál va. nyíltan megké rdezve - ,.Segíte néiT - lehe t együttműköd és r e bírni ő k e t. Soha ne m is m e rik be a hibáikat. n e kik mag uknak ke ll dj ö nniük, h ogy h o l tévedt ek és a z t hogyan javílsúk ki. Ha kri l izúljuk is 6 kc t. el ő bb mo ndjuk cl nekik. me lyck a jó e re dm é nyeik. ll angsúlyosan. lc hc l<'í lcg na1"ryközönség e liill dicsé rjük.

A támogatók A t úm ogató típu s ú (s uppo rt c r) s ze m é lyek kö nnycde k. ke dvesek. rájuk mo ndjük. hogy ne héz ve lük összeveszn i. Kczdc mé nye:dí k. aligalig utas ítanak vissza b:írkit. mc rt nagyo n seg ít ő k észe k . M cgé rtőe k. n e m a ka rn a k m;íso ka l elkúprázta t n i. Az e l e m ző típu s úakkal e lle nté tben az é rze lm e kre és a kap cso lalokra hel ye z n e k na gyo bb ha ngsúlyt, mint a té nyekre. Szoros.

m c lcg. hosszú t:ívú kapcsola tokal lé tes ítene k. J ó hallgató k. mind e n e mbe rt cl fogadnak. abbó l a b e l ső i gé n yb ő l fakad óan , hogy mindc nkine k te tsze ni akarnak. Kevés érdc kl ő d és t mutatnak a te rvezés ir:ínt. dc a s t ruktudlt és a m cgfc lc löc n körülírt fe ladato kban j ó l t udnak Le lj es ílc ni. Mi nd c nl m egleszn e k, hohry m egoldjük a problé múkat. dc na1"ry sz ükségük van e hh ez rnúsok túmogat:ísüra. M unkúban együttműk ö d ő k. szcre tik mások társ a s ~í ­ gát. ll aliga tn ak a szab:í lyo kra . az t teszik. amit kell. É rzésekrő l és részle te krc31 t úrsa logjunk velük a té nyleges info rmü c ióköz lés e l ő tt , töre ke dj ünk a po nlossúg betartá s:íra. Az új fe ladato t l é p és r ő ll é p és re mulass uk he. id6 t adva a ké rdésc ik ne k. Né),ryszcmközl. kedvesen és é rzéke nye n kritizúljuk ő k e t. Ez a t ípu s n e m mutatja a m é rgél. csak a fújdalm<Íl. bocsánatké réssel kicngesz l c lh c ljük. Sze mé lyese n és ne m e ltúlozva dicsé rjük ö ke t.

Dav1d Mernll - Roger Re1d: Personal Styles and Effectlve Performance: Make Your Style Work for You, CRC Press, 1981 Susan Wemschenk: A meggyőzés tudománya. HogyanérjOk el, hogy mások azt tegyék, amit szeretnénk? HVG Konyvck, 2015. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó. 2009. Fnedemann Schulz von Thun: Kommunikációs stílusok. Háttér K/8dó, 2014.

81



Az emberiség évezredek óta próbálja megismerni, felderíteni , sőt beskatulyázni embertá rsait, többkevesebb sikerrel. A v iszonylagos sikertelenségek nyomán újabb és újabb tudományos típustanok, olykor kifejezetten antitípustanok születnek, hogy aztán újra visszakanyarodjanak a biztonságot adó skatulyákig.

A

z ó ko r i gö r ög o rvo- módon - egysze rre kcze l hctők és so k e lm é l e t e sze- k eze l e nd ő k. A n égy ned vh ez és rinl sze rvezctün ke t a min őségc kh ez e nné l fogva - nHír a n égy ös an y ag nak a TI. század i Ga lé nosz nül - b izonyos le lki t u lajdo nságo k is járul m egfel e lő né!,ty nedv alkotj a. ill e tve müködle li. A l evegő nedve a vé r, tak. A vé r jcllc mz<3 le lki tulajdon a tüz nedve a sárga epe, a föld nedve sága a vid á ms<íg (és a vé rmesség) . a fe kete e pe és a víz nedve a nyirok. a fe ke te e péé a búbá na t (a mc la n A betegségeke t valój á ban egy-egy kó li a mai é rte lme is e bbe n a hicn ed v túl s úl ya o kozza: az o r vos de le mbe n gyöke red zik) . A nyá ké d olga egy részt annak megállapí- az egykcd vüség (..fl egm a") . míg tása, mc lyik nedv Iudas a bajban. az c péé az indulatoss üg - ezé r t más részt a n ed vegye n súl y h e ly- mo ndjuk a ke llem e tl e nk e d ő e m rcáll ít:isa. Ezt az or vosi elm élc te t b e rre, hogy .. e pés m egje gyzéscnevezz ük n edvk órta nnak , am e ly ke t tesz". Ezek a tulajdonsügok is egésze n a XVII I. SZ<Ízadig az o rvos- te rm észetcse n e lle nté tp úro kat tudo m;) ny alapelmé le té ne k sz;ímí- alkotna k: vidámság-szo mo rú süg. tott. A nedvkórta nna l egy id ő b e n cgykcdvüség-indu latosság. és r;Í épü lve egy m ás ik tla!,ty j övőj ü orvos i e lmé le l is kia lakult, az úgyne vezcll alkallan, amely szerin t az a tenyé r vagy e mbe rek a sz ül etés üktő l fogva va a szem e láru l la melyik nedv uralm a ala ll <lll n a k. Va!,tyis egy-egy nedv e leve túl le ng A nedvelméle ti ala pozás ú alka ttan a sze rvczc tük be n. E szc rint k ü- már ige n korún összekapcsolódott lö nböztctté k meg a nedva lkat né!,ty a fi z iogn ó mia t ud o mün yúva l is. t íp usút. Az, akibe n a vé r do minül , A gö rög fi ziognómia szó ., testis mcszangv inikus. a ki be n a s;í rga e pe. rclct " jelent. Ez a tudomüny a ki.i l ső , kole ri kus, a kibe n a fe kete epe. az tes ti j e ll e m zö ke t o lyan jele kn e k mcla nkolikus. a kibe n pedig a ny:ík, tartja. ame lye k segítségével a bels<3 tulajd o ns<ígokra, betegségek re. söt az flegmatikus lesz. A te lj es nedvegye ns úl y tc h;ít tal án a sorsra is következte tni le he t. gya korlat il ag se nkirc sc m le he t Bár a fi ziognó mi a e lm é lete m úr tiibb ezer éves. klasszikus fo rmüj ál j e ll e m ző, ahogy te ljcse n egészséges e mbe r sc m létez ik. Az e mbe r az i. c. lll - ll. század ban Gö rögornedvalka ta níadús ul ne mcsak lesti sz:ígban nye rb ett e c l. E ki.ilö n ös tulajd onságai t, dc lel ki hajla ma i t tud o má ny nak tö bb .. ágaza ta'' isés é r zelmi alkat<Í t is be fol yásolja. me rt. ilyen péld üul a khiro mantia ezé rt az t[m a testi és le lki be teg- (lc nyé rj ós l;í s), a mc to posz kó pia ségek ne m különülne k cl, ha ne m ( hom lo kis m c) vagy é ppe n az o ph- mai szóva l p sz ic h os zo matiku s lhalmoszkópia (szcmis mc).

A mit

P~l.ICIIOUKil.\

83


,

TUDOMANY

ALKAT

A li~ i o~ n ó mia e lm é le te ké t alapgo ndolatra ép ül. A ~ egyik sze rint a na~yvil:íg. a makrokozrnosz valam iképpen leképez6dik a mikroko~ ­ moszhan. va~yis az emberi testhen is. A holygók és a csilla~ok nemcsak a vil:ígminde nségben ére~le tik hat:í suka t. hanem az emberi leslen is ot t hagyjük l:ítható és olvas ható lenyomalukn t. A lest jclcib(il leluítnemc~ak a~ egyén jellemére. ndot tsúga i ra és egészségi :íllnpol<Íra következte thetünk. hane m vürhatö sors<Írn vngy éppen arra is. hogy m ilyen égi cr6k for múll;ík a s~emé l y i ségé t.

Orvostörténeti olvasmánytár

a szervezel vagy a lé lek hels6 fo lyamatait. mint a holygök és a csillagképek kozrnikus hatfls:íl.

Családom és efayéb állat

jták

A ludom<Íny klasszikusainak, Eumolposznak Palaimónnak. l.oxosznak c művci e lvesztek ugya n. vagy hi:'tnyosan m aradtak fiinn. :ím a tan tovúbh élt. an n ak ellenére. hogy a katoli c izmus az eleve e lrende ltséget hirdetei fiziognómhít sosem nézte jó szem me l. i\ XV- XV l. sz:\-

kétféle mödszer re egyszenisitet te. A XIX. sz:\zad e l ső fe léhen az osztnik Fran z J oseph Gall koponyaalkattana. m:\s néven frcnológi:\ja és Karll lc inrich Baum~:irtncr német o rvos elme kórtani fizio~nó mi :íj a futott he na1-'Y knrriert.

D émon i szerep

A XIX. szüzad közepére a klasszikus al kallanhól új t udom ünyok sarjadlak. Ilyen volt többek közölt az ókori eredet ű. de a XIX. sZÜ7.adhan feléledt ne mzctkaraktcrológia, va!-'Y a Lombroso-fé lc ps~ic hológia i al kattan. Ccsa re Lomhroso olasz o rvos követei i. a német Julius Bauer. Ernst Kretschmcr \'agy a magyar Buday L:ís~ltí é lettani és annt6mia i niapon igyekeztek lélek tani nlknt oza di fiziog n óm i:ík közül 11artho- kat is feltéte lezei fiziognömi;íkat lo mcus Cocles. Johannes lia rtlich lé trehozni. Krctschmer pé lcbul vah'Y Johannes Ba ptista della Porta h:írom tcsl~llkatot (piknikus. n~zté­ munk:íi a lcgh íresc hhck. Porta ni ú~. atlétiku s). e nnek megfelcl<Íc n remek fi ziognómi:'ljúhan :íllatokhoz h:írom temperamc ntumo t (cik lohason lította az egyes e mbertípuso- tim. szkizoti m . viszkózus). ill elve ka t. s m onda nivalój:ít s~c ll emcs a testnlkatoknnk megfelciti h:\ rom :\hr:íkkal is illuszt r:ílta. i\ fi~io~nó­ lel kihe tcgség- típust (m:í ni ús depmin tana - :ílmcncti hanyntl~ís ut :ín resszió. s z kizofrénia. epilepszia) a XV III . sz:ízad végt•n, a roman- különhiiztelctt m e~. tika korúhan v:'lll újra népszerűvé, A fiziog n ómia é~ a~ alkattan c lst'ísorhan a sv:íjc i Johann Kaspar egyes ir:ínyzata i m:ír az 1880-as Lavater munktíss:íga nyom<Ín, aki évek tól egyre ink:íhb a poli t ika hn fcikén l a lélektan i vo n a tk o~üso kra túsa a l ~í kerültek. hogy a kezdethen helyezte a hangsúlyt. hal o ldalról indult. késtihh s~é l sci A kövctkczti sz:íz esztenciti a fi- jobbra to leidott eugcnikus mozgaziognómin és az alkattan vir:ígko- lom han. majd a n:íci fajhio lógi:íhan r:ínak mondhaló. . n~y hat:ísúnak j:ítsszanak végül démoni szcrepcl. bizonyu lt a XV l l l. s~ú~ad végén Emiat t azt:ín az alkattan a m:ísodik élt nngol John Brown orvosi alkat- vil:ígh:íhorú ut:'111 tnhutémüv:í v:ílt. ta na. amely csupü n kél tcs talkatot. t\~ bmercttcrjeszt6-okkult fi~iog­ s~ t é n ikust és as~ténikusl (aza~ ntim iai-alkattani irodalom azo n.. c rt'íst" és .. cröll cnt") ismert c l. és han az utcíhbi 50 évben is folyamna keze lést is e nnek m cgfe lcl6cn tosan virü~zott. és vir:ígzik ma is.

~ \naLón1iai alapon igyekeztek lé /e kLa n i al katoka t !éLJ'C?hozni. A m:í s ik alapgo nd olat szcrinl a vil:íghan mind en jelként érlc lm cz hct<Í. mc1'l minden összefügg mindcnncl. Az orr. a fül fo rm :íja. a tenyér banízd:íja. a hom lok r:'! nea. a haj s7.Íne és e rőssége. a testalkat valójúban cgyttil egy ig kü ls6 jele valami lyen belsci fo lyamatnak. és c jelek helyes é rtelmezése nemcsak az adoll ~~cmé l yiség meg ismeré sébe~. hanem cselleg bc te~ségci ­ nck diagnó~is:\hoz. stit gyógyít:ís:íhoz is kulcsot adhnt. Az orr alakja c~ck szerint éppen úgy tü krözheti

Buday L<isziO: Orvosi aikattan, Magyar Orvosi Konyvk1adó Társulat. 1943 Rohracher. Hubert. Karakterológia. Novdk Rudolf es Tarsa. 1939. Magyor Laszló András: A jó életnek módja- A görög dlététika. MediCifJil Konwklddó. 20/2 Magyar LasziO András: A szúzgyógymód és egyéb érdekességek, Syli<Jbux K1ad6. 2013.

84

un.t.\ R \


A XX. század vége felé a pszichológusok ban felmerült az igény, hogy összegyűjtsék a l egalapvetőbb vonásokat, amelyek minden embernél megfigyelhetők, és amelyek a több i lélektani tulajdonságot befolyásolják. Megszületett a személyiség ötfaktoros elmélete, a Big Five. A modell persze nem mindenható.

szerzö: KÖVÁRV ZOLTÁN illusztráció: KREIF ZSUZSI

ugyanazoka l az csetekel e llent é tcse n közclítctték meg: Fre ud a vúgy t~íq,•ya irünyüból. Ad le r a dgyó alanyébóL Jung úgy \'él tc. mind Freud, mind Ad lcr szemiéietc nem müsbúl. hanem saj~íl szc mélyiségiikb<ll fa kadl. mivcl Fre ud cxtrovcrl;Í lt, Adl c r pedig int rove rtúl t alkat volt. Az ex/rm•er/ú/1 tudata a külv ilügra inínyul. érzelmcit intenzíven kimulatja, túrsas;ígkcdvc1<3. rníg az inlrm•ertcílt .. befe lé é l". visszahúA modcrn psz ic hológia els() j c lc n- zódó. és kevés. dc intenzív kapcsot ös típus tana Car l Gu s tav Jung latol ;ipol. Jung di a lektikus fc lfogüsa szesvújci psz ic h ológu s- psz ich iú tc r nevé hez fűződik. Az 1910-cs évek- r i n l a tudatos szcmélyiségrészl ben megfigyel te . hogy Sigmund a tudattalan kompenzálja. teh;ít aki Fre ud osz tr~ík orvos és pszicho ló- t udatosan introvcrtúlt. az tudalla gus. valamin t egykori tanítvünya. lanu l cxlrovertült. és megfordítva. a szi nté n osz tdkAlfre d Adl e r Ezen túl külünfé le pszichológia i

l'~l. U ' IItl l

Otil .\

85


,

TIJ00MANY \~NAS

KUTATAS

funkciók menté n még tovább difl'erenchílta rendszerét. ami a jungi szc mélyiségdiagnosztik:l és tcr:\ pi a fontos eszköze lett.

,

Atmeneti formák Elképzelését kor- és honfitársa. a tin ta fo l tos lesztet részben ez alapjún megalkotó Hermann Rorschnch tovübhfejlcsztcttc: szerinte az cx trovert:ílt és introvertált saj:ítosságok különböző arányhan va nnakjelen a szcmélyiségc n be lül. ezek v:íltozatai alapján nlintegy 12. a teszt segítségével bcazonosílható vari:ínst írt le.

Bevezet és a Big Flve-modellbe

az nem jó'' - hangoztatta). Az embernek nagyon sok von:ísa van. dc létezik két úgynevezett "swpcrvomís". az cxlravcrzió- inlrovcrzió és az érzelmi labi litús- s tabi lit:ís, ami m indc!{_yiket mcghat:írozza - vélte a z 1940-es évekbe n . ll a ezt a két kontinuumot e~,tym:ísra helyezzük mcrőlcgescn, egy koordin:íta-rcndszcrl kapunk. amelyen mindcnki elhe l yezhető a két sz u pcrvon:ís a la pj:ln. Eyscnck szcrint az extra verzió és introverzió különbségc cltér<l idegrendszeri ado tt súgokra vezethet() vissza. Ebben az i dőszakha n fog lalkozott hason ló kérdésekkel az amerikai c;ordon Aliport is, aki ÚJ!Y vélte.

í\ ps~ ichoLerúpia sohasc1n né lkü lüzhcl i az (5/eLLörLéneLeL. Ez fontos tov:íbblépést jelen- hogy a szok:ísoka t in legd ió von:ítcll a típ ustanoktól, hiszen azok sok ténylegcse n létezii jelenségek. egymás t k iz:író kategóriákró l, m íg a típusok csak a fejünkben ala.. dobozokról" sz61nak, Horsebac h kulnak ki bizonyos von:ísok lá tszópedig sz:ímos á tm eneti form:ít is lagos s tahit együ ttj:ír:ísa nyomán. azonosított. Altport szer íni nemcsak mindcnAz idil őt igazolt a, ugya ni s a t í- kirc jell cmz6 uni vcrz:ílis. hanem puslanuk helyét a XX. sz:had fo- egyed i vmuísok is vannak. lyamán te ljes mé r tékhcn :it ve tték a vo n:ísel mélc t ck . A típustanok .. dohozai" helyett in k:lb b kontinuumokról beszélnek a von :ísc lméleti kutatók. a hol a két végpon t A XX. sz:ízad m:ísodik felében a szcközölt sz:l mt a lan kevert ve r zió is mélyiségpszichológus ok figyelme mcruclenik. sc>t :íltalúhan a .. tiszta'' a mérhct<i sze m é lyiségkonslruk verzió k a ritkúbhak. Így gondolta ciók felé fordu lt. így néh:íny évtized Jung nagy kritikusa. a német - h rit al a ll rengeteg személyisrgvonüst ll ans Eyscnck is ( .. Jung elmé lete azonosítollak a tckintélyclvüségt61 jó és erede ti , dc ami jó benne az n kreativit:ísl rn eghat:írozö kompnem eredeti. és ami eredeti benne, lcxit:íscgyszerüségcn :ít a mczöfügg6ségig vagy aszenzoros él ménykeresésig. A szcrtc:ígazó kulat:ísokal követtknegy idő ut:ín felmerü It az Kóvilry ZoMn: Pszichobiográfia Ono/d es Tarsal K6nyvklildó. 2014 az igény a pszichológusokba n. hogy Kóv,)ry Zol!an: Krcatlvl tás és személ yiség. ezeket összegezve mcghat;írozz:ík, Oflold es T<Ífs<ll Konyvkmló. 2011. mclyek azok a lcgalapvctiihh voTom Bullcr-Bowdon· Pszichológia dióhéjban HVG Kónyvek. 2001 n:ísok, amelyek mindcn embernél Rac carlson: Where ls the pcrsonallty ln personalily research? m egfigyelhe t ők. és ráad:ísul min Psycho/ogtea/Bullctm. 1971. Vol 75. No J. 203·219 d en m:ís lélektani tulajdonságot hcfoly:ísol nak.

Öt faktor és kész?

86

Az 1980-as években kezdődiitt nagyszahúsú kuta tö munk:ít kövct<3cn végülmcgszü lctctt a személyiség ötfakto ros e lmélete, a Big Fivc (a ' agy Ötök). E modcll szeríni a nyitottság. a lelkiisme re tesség. az egyetér tés i haj la ndós:íg. az cxt rave r zió - int rovcrzió és a neu roticizmus (érzelm i labilit ás) az az öt dimenzió, a me ly mc nté n minden e m ber jcll c m czhe tii. A von:íse lmélcli psz ichológusok az idcgku tatókka l és biológusokkal karöl tve c von:ísok ne urobi ológiai és ge nctikai mcghat:írozóit is igyekeznek beazonosítani. t\ von:ísclmélc t a sze m ély iségp sz ic h ológia legsi ke r esebb ir:ínyzata. amely a köznapi gon dolkodüshoz való hasonlósüga és egyszerűsége mcllclt a nnak is köszünhctö. hogy ez alapj:ín lehet legink:íhh megtervezn i és kivitelezni a szigorú tudom:ínyos standardoknak mcgfclcl6 kutal:ísokat. Ne m :írt azo nban tudatosítani magunkhan amodcll korlátait scm. Va nn ak olya n ko m plex jele nsé gek. a melyekel a von:íselméletek alapj;Ín ne m lehel megfogalm azn i. Nem véletlen. hogy a7. 1970-es évek elején. az clhurj:ínzcí von:lsclmélcti kutat;Ísok hat:ísüra egy amerikai pszichológusnö a következő címm el jelentetcll meg tanulm:ínyt: .. ll ov;Í tűnt a szc m élyiség a szcmé lyiségkuta t:íshöl'?" Ez a lapj:ín é rt hetii, hogy a narratív pszicholcígiai iritnyzat képében, mintegy ellc nhat:'t ~ként, p:ír évti zede újra fe lh ukkant az élcttiirténeli megközelítés a szcmé ly iség-lélcktan ha n. Az éle ttörténet szemé lyiségrc gyakoro lt. idc ntit:ísform:íló hat:isa ugyanis az egyik olya n fontos téma, amivel a vo n:ísclméletck nem igaz:ín tudnak mit kezdeni. lts ha belcgondol u nk abba. hogy a pszichohígia <.' gyik legfontosa bb alkalmaz:ísi területe. a pszicholcnípia sohascm lll'lkiiliizhcti az é lcltiir té nc t dimcnzi ój:ít. akkor he kclllü tnun k. hogy ilyen esctekben túl kelllépni a von:ísdmélcti pszicholögi:ín.


szerzö: GÁCS ZSÓFIA

Mára az orvosok is egyetértenek abban, hogy a testi betegségek kia laku lását lelki folyamatok is befolyásolhatjá k . De milyen hatása lehet magána k a lelkialkatnak a testi kórok létrejöttére? Befolyásolja-e vérmérsé kletünk egészségi állapotunkat? Kutatásokbó l merítettünk, nem hallgatva el a kérdéseinket.

..Toldi ~liklúsnak sincs :í rn ).(alambcpéj e" mondja a költ<i. és valóban . mint m:ís epés va!(y kolerikus sze mélyek. hat:í r ozot t hcnyom:íst keltett. érzel mi reakciói i).(c n gyorsak voltak. na).(y indulato kkal viszonyult m:ísok hoz. Dc aki a köte lező olvas m:ínyoko n tú l a Toldi estéjéi).( is eljutott. tudha tja. hogy me!( is ütöt te a gula. Vajon van össze függés'.' Az emberi szc m é ly is ég e l ső rendsze r ezései nek alapja a lesti alkat vo lt: mind az :íjurvédikus. is elválasz thatatlannak tüntclik fel min d a görög-ni mai kalcg<i ri ák a testi működésckct a lc lkialkattól. a testi jetZvek me ll é illesztcll viscl- A nyuga ti. szigo rúa n szabit lyozott kedési típusokhoz a testi hajoka t vizsgáló módszcrckct hasz n:íló tu is hozz:ika pcsolt:ík. A személyiség dom:ínyt is é rdekli a kérdés. vaj on modc rn leírása ihú l a Lesti j egyek ll ippokralésznek és Galé nosznak. és a testi prohlém{tk is h i:ínyoznak az orvos lás óko ri görög és római - ugyanakkor a magukat .. holis7.t i- atyjainak m :ír ebben is igazuk kus nak" Í!(érö diagnos7.ti kai és tc- volt-e. s h a ige n. mil yen uta ko n r:ípiás móds7.crck a Grúl füzete klő l kapcsolódhat a sze mély iség a test a betegséghoroszkópok ig továbbnt betegsége ihez.

V éres hurkát

mopdtál?

Sok vi7.sg:í lat fogla lkoz ik péld:íul az cl híz:ís és a sze mélyiség ka pcsolatával. A beállí tcíd:ísok ne mcsak a problé m a k ialakulásúban. d c fc nnma rad:ís:íban. illetve a fogyókúdk s ike ré be n is fontos szcrcpcl játszhat nak . A7. Obesity Rel'/'ews című ame rikai szakfolyó ira t idén 87


,

TUDOMANY

KÓR OKOZO

megjelent sz:'tm:'than Sahinc Loeher és munkat:irsai a Bambergi Egyetem klinikai pszichológiai és ps:dchot cdpi:'ts intézetéből közel ezer közlernény e red m énycit öszszevetve e lemezték a tudom:ínyosan igazo lt :illít:'tsokat az elhíz:'ts és a sze m é lyiség kapcsolat:íról. Leírúsuk szcrint a magas érzelmi lahi li tüs. az impulz ivit:'ts és a j u-

•\z

ex l ra verzió könnYe n

hí~ássalj::1r cg~'ütL

Buda László: Mit üzen a tested?

talomérzékcnység rizikófakto ra i az clh íz:'tsnak. míg a lelkiismeretesség és a z ünkontroll véd a felesleges zsírréteg ellen. Ez persze jözan paraszti ésszel is :ítl:'tthatónak tűnik: a lelki ismerelesség személyiségdimcnzi ója épp azt jelzi, mennyire tudja va laki szabályozn i a be l ső készteléscit. m ilyen önfcJ..rycl mc van - legyen szlÍ éppen friss pog:ícsaillatról vagy fröcsögő sült kolb:'tszról. Ugya nakkor a kutatók azt is megilllapított:ík, hogy az extraverz ió is könnyen együ tt jú r hízússal: h:'tt. ha valaki gyakran

v:ílasztj a a t:írsas együ ttl é t együtt cvős form:í it... A felmérések hoszsza n tó e redménye. hogy a lelkiismeretesség magas fok:! kedvez a fo gyókúnik sikerének. míg akiknél ez a di m enzió ige n alacsony fokon jelenik meg. könnyen leptinre zisztcnssé v:ilhalnak (a lept in jelzi a zsí rsejtek töltüttségét az éhségközpont nak). ami végképp megnehezíti a ki.izdelmet a ki lúkkal.

P avlov ku t yá i

és az 1degepek

A .. kuty:is" Pav lov. azaz !van Pct rovics Pavl ov. az o rosz Kisérleti Orvostudomúnyi Intézet kutatöja - a XX. sz:'tzad elején végzett kutyakísérlcteh•cl al:'tt:ímasztva - az ingcrülc tck és a gütl:bok egyc nsú lyüt nevezte meg a szcm élyiséget meghat :'t rozé> ide!{rendszeri folyamatként. A kutyúk viselkedését azóta is renge te!{c t vizsg:i lt:'tk. péld:íu l azt az epizódot. amikor egy német juh:íszkutyához har:íts:igos idegen közeled ik. Sasv:'tri -Székcly i\l:íri~í ­ nak és munkat:írsa inak az utóbbi évek ben pub likált kutat:ísaiból tudhat<Í. horo• az e)tyik a~•yi hín·h•(í molcku la. a dopamin úgynevezcll D-+ r ecep todnak génj e kétféle v:il toza tban is fe ll e lheiti mind az embe r. mind a kutya sejtjeiben. LlJ.,'Y tűnik. a .. hosszú'' forma bi rtnkl :i~a az újdons;ígkeresés. im pulzivi l:ís egyik biztosítéka lehe t. Az ilyen gén:illom:ínyú kuty:ík sz ívesebben szaladnak oda az idegenekhez. és maradnak mellettük - UJ..')':tnakkor ez a vúltozat e m berben a figyelemhiúnyos kónill apotok (AD il D) riziköfak tonínak t ekin th ető. :\ll.ivcl az embe rben a dopaminszintjének megd l tozúsa tiihh betegsé!{ ki alaku l;is:iha n j:ítszik fontos sze repel - így a Parkinson-kóréhan vaJ..'Y a szkizofrén i:íéban . fontos lehet annak pontos feltérképezése. hogy ez a genetikai receptorv:íl tozat milycn úton hat a vise lkedésre. 88

IIHol \ TU\


HVG Extra

Business! K ártvázó egerek kapnak. kisebb eséllye l hal nak meg sz iv- és é rre ndsze r i be tegségbe n al acso ny po nlszú mú t<irs a ikh oz ké pest. Ugya nakko r a na6ryrn é rvü é rze lm i labili t:ís é pp veszé lyez tetl'í fa kt ora a ko ro míria be tegségn e k. Ugyan a kk o r a s tro ke koc küza t út az é rzelmi l ab il it~ís ne migen növeli , ink úb b az ex tr ave rzió nak le h e t hozzú köze.

A dopa min le het a z egyik kapocs a húgysavszi ntj é ne k megvü ltozüsakor észle lt jele nség e le mzése kor is . Ko r:íbb i kutatúsokból is me r t vo l t m:.'ar. h ogy a k;ir tyafüggökné l a hú gysavsz in t e melked ik. ha pénzben j útsza n ak. dc ne m vá ltozik é rdembe n, ha .. bará ti '' pa rt iró l van szó. A kó rosan m e~e mclke d c l l hú gys a vs:~. inl okoz hal köszvé ny!. vese kövcl , ill e tve fon tos tüne te le het a magas vérnyo mússa l, kóros Multifa ktori áli s vé rzsíré rtékekkel júró mctaboli kus jelepség szi ndrö ndna k. An ~e lina H. Su t in tlorid a i kul a tó és mu n ka tá rsai ta- A sze mé lyiségvo núso ka t be tegsévaly me!{je len l ci kké bííl tudh atj uk. gekke l összevet6 minde nfé le e le mhogy az im pu lzivitús e mbe re kné l zés ne k fo ntos ké rdése. hogy vaj o n m i a kapocs a je le nségek között. mi és egereknél is kapcsolatot mu ta t o kozza az összefü ggése ke t. Abban a húgysavszint v:í ltoz:ís:íva l. Elemzés ü kbe n fe lvet ik. h ogy j ósz ivvel megq.,ryez nck a kutató k. e n nek evo lúciós h aszna le he te tt: hogy multifa kto ri<ílis j e le nségröl a h ossz a ~ é hezés so rún a vér meg- van szó. Óvatos meg:ílla pit;is ké nt í rják. h ogy egyes szc mé lyiségjee m e l ke d ő húgysavta rtalm a e lszúnú s ra. é te lke resésre b u zd i to tt a gyck, mint pé ld úul a le lki is me reele in ke t. i\1inde n esetre a magas tesség. a rra s arkallhalja az egyé nt. húgysavszi nl Ü ege re k so k kal na - h ogy .. h ossz ú t <ivo n is opti m ülis gyo bb kö rb e n mozog nak id ege n egészség i v ise l kcdé st mulasso n .. ke trecbe n is. so kszor fe lügas kod - - m agyarul egés zségc s e n é ljen . nak, a mi nem j e ll e m ző a lacso ny Ezzel sze mbe n az e moci o nalit:ís. a z ex traverzió az egyé n é rze lmi és szin tek eseté n. türsas viszonyainak be folyüsolúsán ke resztü l alakithat ki az egészségre L el kiismeretes szív kúrosa n ható he lyze te ket. En ne k ige n szé lsiiséges megnyilv:inulásaA nyo lcvan as években publi kúltúk ké ntj e6ryzi meg tanu lm<inyühan J oaz c ls<3 ku ta t üsokat a szivbc tcgsé- ke la. hO!,'Y az extrave rzió d ime nzió gek és a psz ic ho lóg ia i jellem zcik hajlam os ítj a az egyé nt ki.i lö n fé le kapcso lat á ró l: k lassz ik us an az fejtraumúkra, ami az agy e re i t kúrosílja. í~o,ry a s troke- ra. A tipus ú. verse ng<> szc mé ly iségre mo ndt á k. h ogy h aj lam os sz ivinfark tu s t ka p ni. Az azó ta e lte lt köze l négy év ti zed e red m é nye it ele mezve i\1 a rkus J oke la finn c p iBuda László: Mit Ozen a tested? Gyógyftó de mi o lógus és mun katúrs ai két kommunikáció a bcls6 világoddat éve me!{je lc nt cikkükbe n a s troke Ku/cslyuk Kiadó, 2013. (közö nségesen a gutaütés) és a szívV1ctona Sweet: lsten Hotel- Gyógyító figyelem infa r k tu s. il le tve a k ü lö n b ö zii a modern orvoslásban, HVG Kónyvek, 2014. sze mé ly iség i j egye k kapcso lalát elemezték. 5asván·Székely Mária, Székely Anna. Nemoda Zsóf1a és Róna1 Zsolt: A genet ikai A kut atók megállapítottá k. hogy pollmorflzmusok pszichológiai és pszichiátriai azok. a kik a le lkiis me re tcsségi d ivonatkozásai. ln: Kogmtfv JdegtudorMny, 2003. me nzióba n magas po ntszám okal

Gondolja újra az ., és a fogai mát!

Így fogunk szórakozni a jövőben Húsz év szórakoztatóipar (2005-2025)

Chewie, hazaértünk Interjú: Lawrence Kasdan

Autentikus szupersztárok Selfmade sikerek a YouTube-on

Részletek: bolt.hvg.hu/ hvg-extra-magazinok Információ: HVG Kiadó Zrl., 1300 Bp. 3., Pf. 20 (06-1) 436-2045

(n P~ZICIItll.tHöl.\

ugyfelszolgalat@hvg.hu bolt. hvg.hu/extra

® Jextra l


J

sze re Végre vá laszthat! Az ingatlanügynök négy házat mutat. A z áruk hasonló, nagyjábó l azonos távo lságban va nnak a család életében fontos h elys z íne ktő L Olvassa el alaposan a leírásokat, esetleg ké rjen meg valakit, hogy o lvassa fe l. Aztán jegyezze fe l, a leírások alapján mely iket választaná e l ső és másod ik helyen!

90

szerzö: BAKTAV MIKLÓS -BAKTAY ZELKA illusztrációk: MOLNÁR PÉTER

Mozdony sétány 6. A ház körül nngy n tér, szabndon j:\r a leveg<i. fr iss és ti sz ta, szinte hn rnpni le hel. Kív:ín csiságtól hajt va. fürge lé ptekkel köze lcd ünk a hcj :írat hoz. Az ajtó lendülelcsen l:íru l, a h :íz igazda badts:ígosan. mc leg kézfowíssal fogad. és rÖJ..'Vest körbe is vezet. A ko nyh:íhan Illiven va n mozg:ís té r. a gye rekszoba e lrendezése bcleérz<i szühi k gond oss:íg:\ra m utal, a fe nt mcghúzödó h:\lószohn fészekmcteget id éz. A l'ürd(i bcn a reggeli gyo rs készüliídés hcz zuhanyzó :\ll rendelkezés re. a m unka utüni es ti ell a zul:\s hoz tc rj edclm cs k:íd kín:ílj a magüt. A nappali t üga s . l evegős. b t3ven van h ely a bútorok közüll. Amint bel esüppedü nk a puha folelba. :ítérczzük. m ilyen volna az a békesség és nyu gal om. ami egy fagyos téli napon j ürna :it m inke t. a m ikor a kezünkben egy csésze forr<Í lc:íval i ll megpihcnünk.


G yöngyvirág köz 10.

Fül emü le l ej tő 5. Csend cs húz, távo l a város morajától. A madárcsicsergés és a lo mbok susogüsa még a ha lvúny autós urrogúst is e lfedi. Az egye tl e n zaj a lépteink alatt megcsikorduló kavics a gyalogösvénye n. Beszédünk hallal:Ín l:íbunkhoz szegőd ik egy lógó fülű, lih egő kutya. Az ajtón kopogtató. öbl ös hangjúra a h~í zi­ gazda válaszol. behív bennünket. Be nt mcg hitl zörejek fogad n ak: fe ntrő l gycrckzsivaj. a konyha f'clől cdé nycsörö mpö lés. Az egész h :íz otl ho noss:ígol suga ll. A na ppal iban le huppanunk a ka napéra. s mi közbcn cse ndcse n beszélgetünk. a ko nyh á ba n fütyülni kezd a vízfo rraló. A porceláncsészék finoma n csördüln ek a t:íldn. cso rog a tea, kocog a kiskami L Még a nyár adja az alaph angula tot. dc gondolatban múr ha lla ni véljük, ahogy odakinn fü tyül a szél, dc idebenn ropog a tűz és patlognak a fahasábok.

M{tr a gomba- és ava rillatú e rd ő érezteti. hogy jó sz ima ta vo lt az ingat lnnügynöknck. A ház mc llc tti gyü mö lcsösben érett szilva csalogntja a méhc kct. A lo ncsos kutya a c ip őnke t szaglássza. A műhelyben fűrészpor illata keveredik a csó naklakk szag;íva l. ll ajómakclt készül. angol leaszállító klippcr. Finom munka. A hüziak vendégszeretete is a szájunk íze szer inti. A konyhában belekóstolhalunk a frissen főlt pörköltbe: a hús o mlós és szaflos, jólesik hozzá ef:,'Y falat zsenge uhorkasal<íta. E!,ty ajtóval odébb, az ebédlőben rózsa ill a tozik. Miközhcn beszippantjuk az édes a rom á l, észreveszünk a tü lalón egy gusz tusosan megrakott gyüm ölcsöst:ílat. A dohúnyzóban frissen pörkült kávé illata csábít, egy sóhajnyi tejszínt lö ttyi ntünk a sűrű, gőzö l gő, keserű ital unkba, és dactásként ínycsik landó csokoládét szopogatunk hozzú. A kandalló fa nya r füstszaga a gondolalainkba idézi a csíptís téli cs léke l m e~édesílő mézeskal:ícs o ml óss:íg:ít és a fon·a ll bor fahéj as zama tát.

R ·t

Kilátó tér 7. A h:íz azonnal megragadja a pillan tús unkat, me rt e redeti lát:ísmóddal mcg<ildolt é pítőmcsle rc fi!-ryclembc vette a fény és a sz ínek összhat:'ts<il, és tekintettel volt a nap j:ír:ísára. A dé lre n éző hatalmas ablakok és a h:ízat kör i.ilv evő növények zö ldjének mint:ízata c16revet íti. hogy a belső kép is harmóniüt mutat. És valóban: a na ppaliba n k:ípnízatos a napsü tés. A fé nysuga rak kie me lik a be rendezés letisztult vonala it, az ablakok pedig a kert színe ire fók usz:í lj ük a tek in tetet. Az étkező pasztellj e i és vil:igos bútorai de rÜlli.ikröz nek. llt az erdőre látunk. Ahogy leki n tet ü nk a súrg:iva l-vörössel larkított lombokon p:ísztúz. e lké pzelj ü k, mil yen szép volna innen gyönyö rköd ni a kopasz. dc ha vas f:ík l:ílv:íny:íban. P~l i CI I OLO(i l .\

91


,

TUDOMANY

rr.sn

tLEM A teszt hangos változata

Út a másikhoz A veze ti) é r zéksze r vi m od al i t:is (VA KOG: Vi~ua L Auditory, Kin e st h e t ic. O l fa cto ry an d C us tato ry. azaz l:ít:ís. ha ll:l:>. m ozg:ísé rzéke lés, szagl:is. ízle lés) bcazonos ít:ísa hozz:íscgítt:í rs unk mcgé rtésé hcz. Megle he t. ö n t e lragadja az ódon pince bo ltívé nek régi tégl{tza ta. é s

be lekósto l ni, igyekszik m inden t kiszim a toln i. Ez a ké ttípus ne h ezen ö nt i szavakba érzéseit. ezért amodal it:ís:í n kí\•ül reke d<ik hol zsen i:íli!'nak. hol bunkó nak 1:\tj:ík. M ie l ő tt azt go ndo ln:\ . va la k i ne m l:itja jól a do lgokat (V). hü lyeséget beszél (A). ne m bír nyugto n fi gye lni. fo lyto n m atat (K) . o lya nkor is h úzza :n O IT:Íl. am iko r m in -

de n ki m:ís jól érzi mag:ít (0). vagy sze re l c lcs:'mtcsogn i dolgokon (G). VAKOG-ja Ic az illct<it.ll:ítha r:íjön. hogyan t u d ja az ó szc mszögé h<il l:ít ni a dolgokat (V), hogyan ha llj a meg. mit is akar mo nda ni (A) . hogyan vegye r:í. hogy végre be le:ílljon a he lyze the ( K). hol-(ya n sel-(ítsc n nek i sz ima tol fogn i (O) vagy r:íé rezni a dolgok ízére (G).

1\kinck a 17102CJÚS a létclcn1c, azzal sc!La közben künnycbb

·

összc:hangolódni.

fc lbossza n tja . hogy a p:í rja é rtetle nül húzza az orní t a do hszagtó L Dc ke ré kkötc'íje le he t egy p:í rka pc so la t nak a z is . ha képte lenség le ülni l; S nyugodtan m egbeszé lni a dolgokat. Ak in e k a m ozg:í:> a lé te le m e. azzal séta kiizbc n könnyebb összc ha ngolód n i. lia ö n vizu:íli s. a legjobb el-(y szép kil:\t:ísú helyre cgyíHt fc lkap tat niu k. Tes zt né lkül is m cgt al:ílha tj a az u tat a rmísik szívé hez- lcl ké hcz. Vizu:í lis. akinek beszédé be n. ír:ís:íhan fe l t űn d e n sok a hí t v:i nyra. l:ít:ís ra . sz ínc krc. ké pekre u ta ló kifejezés. Ak u szt ik u s. ak in e k mo n dandój a ha ngokni L da ll amokróL zc nén'íL beszéd rő l szól. Kinesztézi:ís. ak inek s z<Ífo rdu la tai m o zg:i s ra. té r he l iségre ut a ln ak. aki gondolatha n kö rbej:írja a p roh lé m üt , ak i s z íve~ l' n érin t. öle l és s im ol-(at. O lfa kto rikus és 1-(uszt:íci<is. aki szerel ebbc -ahba

t.lfJ.t1~1L?·!!+J Baktay Zelka - Baktay Mtklos: Jövónk könyve, Házasságra hangolva. Rcb.Jnn Kft.. 2015 Chfford Nass - Cortll(l Ven: Az ember, aki hazudott a laptopjának - Amit csak egy gép árul el az emberi vise lkedés ről.

HVG Konyvek, 2012 Rtchard Walker Az emberi t est elképesztő múködése.

HVGKonyve~. 2015

92

·

A teszt eredménye MOZDONY Veze tő

érzékszervi modalitása a mozgas. az énntés. Legfő bb érzékszerve a bőre. am1 egyben hogylétének mutatója ts: ha alabástrom. makulátlan, ön jól van lelkileg ts, nehézségei a bőrén ütköznek ki el őször. Akt kapcsolatot szeretne építeni önnel, sétáljon, lovagoljon. repüljön. vagy bárm1 egyéb módon mozogjon együtt ónnel. Énntéstgénye rendkivüli, elégitse kt sok bújé\ssal. öleléssel. simogatással.

FÜ LEMÜLE Vezető

modalitása a hallás. El sőso rba n a fülére hallgasson. Ha egy szöveg fontos önnek. olvassa hangosan vagy hallgassa meg. Aki kapcsolatot szeretne épiteni ónnel. válassza a beszélgetést. nem törődve azzal. ha ön néha másfelé néz vagy babrál. Meglehet. ön filmnézés közben is főleg a hangokra ftgyel. s közben matat. Ha a környezetében megnyugtatóak a hangok. látszólag tétlenkedni hajlamos, ám egészen fmom. rendellenes hangzásokból elő re kthall olyasmit, am1t mások észre sem vesznek.

GYÖNGYVIRÁG Sejtette, hogy a világát elsősorba n az ízek és az illatok határozzák meg? Ezek az érzékszervi modalitások tudatosulnak a legnehezebben, ezért nehéz szavakat találni érzéserre. Ebbő l élnek az ízeknek k öl tői nevet adó borászok, a kimondhalatlant látványba fordító mesterszakácsok. a csábttás bájillatatt keverő parfumórök. Tudta. hogy a legtöbb pénzt tliatokra költjük? A mosóporoktól a dezodorokon át a pékségekben illatreklámként használt etrl-vamlhmg.

Kl LÁTÓ Jó. jó, önnek kevés ú1at mondunk. Legtöbbunk vizuális típusnak vallja magát. htszcn az iskolákban az észt el sőso rban a látványon át szokás osztani, kerülve az osztálytermi zajongást. futkosást és búzt. ön az a kivétel. aki jol hiszi: vezető érzékszervi modahtása a látás. Akt valamrt meg akar értelm önnel. Jól teszt. ha fölvázolja. körülra]Zolja. megmutatja mondandóját. Vegye korül magéit olyan eszközökkel. amtk alkalmasak kivettl ent a gondolatait.

11\(, l \ l U \


szerző: PALIK JÚLIA

Iluszo nh éteze r e mbe r. Az E lSZ sz:í m ít:ísai szc rint eddi~ megközelít ő l eg ennyie n dö ntötte k úgy. hogy csatlakoz na k az Iszhí m Álla mh oz. amely Jrakhan é~ Szíri:íha n brut:ílis ha rcokat kö vetőe n hatalma s tcrü Ic teke t fogla lt c l. és ka li f:í tu st ki:íltoll ki. Tal:ín e nnél is aggasztóbb. hogy Zccs han ul - hassa n Us mani pak iszt:í n i sz:írmaz:ísú. amerikai adat e l e m ző m é r nök sz:ímít:ísa i szc rint kö rülbe lül tov:íbbi 7 1 ezer nyugato n é l ő fiat al Jillcn ials (a dzsi h:íd és a Mill e nials . aza z Y gcncr:íció szavak j:ítékitból) fogékony a te rro rszervezet últ a l hird e te tt szé l sőséges eszmék re. 1'!'-/ICIIOL<H:I \

Ma már nem csak az agresszív apa jelenléte vagy a gyermekkori bántalmazás tényezőiről gondoljuk úgy, hogy táptalaja lehet a szélsőséges ideológiák iránti vonzódásnak. A "terrorista alkat" számos, tulajdon-képpen pozitív vágya elég,ül ki például azoknál, akik az lszlám Al lamhoz csatlakoznak, és beolvadnak a csoport identitásába.

93


,

TUDOMANY

ll:RROR

KÖZOSSEG

'apjai nk bryakran hangoz tatolt kifejezése. a ra<.liknlizáció olya n társadalmi és pszichológiai folya mat. amely sonín az egyén növekvő mértékben vül ik clkötelczetté szélscisél{es polilikai vabry vaJhisi ideológiák ir:'lnt. Ez az e lk öte l eződés a legszél~<3ségesebb esetbe n pedig áldozato-

Palik Júlia Barbie abajában

számító szíriai Rakka v:í ros~í ban a csoport tagjai halálra verték, ami kor menckülni próbált.

T ú l gyors

egyszeríJsítések

hüd csillogása gyorsn n mcgszcrczh ctó hírnevet jele nt. ami sok ka l vo nzóbb, mint naphosszat az iskolapadban ülni. ve rsekel tanu lni vagy éppen sikerte lenülud varolni valamelyik oszt:ílyt:írsunknak. A terrorizmus pszic ho lógiai aspektusainak vizsgá lata az !960as évekbe n vette kezdetét. Akkorihan patologikus állapotké nt írt:ík le a haj lamot a radikaliz:íció ra. amikor is az clküvet<3 súlyos me nt:ílis zavarral kiizd, amely olya n csal:ídi problétmíkha n h'YÖkercdzik. m int az agresszív apa j e lenléte vagy a gyermekkori b:íntalm az:ís. Az 1980-as évek tiíl kezdve a pszichol<igia az okoka t az egyént körü l vevő globa liz:íll és gya kran kiszü míthatatla n vil;ígban is keresi. M:íra a tudom:ínyos konszenzus szc rinl a radikaliz;íció történelmi. gazdas:'tgi. kultur:ílis és politikai körülményck e redménye is.

Vel{yük so rra a radikali zá lható egyén pe rs pe ktív:íj<iból azokat LL ~sga, a tényezőket, amelyek miatt vo nzó lehet az l szlúm Állam. Elciször is, a szc rvczelc nyito tt: bárki csatlakozhat. a Intkott di:íktól kezdve az kal követel. Ekkor az ideológia m:'tr autósze relcin út az orvosig. l tt nincs nem eszköz. hanem maga a cél. vizsga, adotts:íg. st:ítus, amely alapjún kivülasztj:ík a tagokat. ~l üsod­ J\ dühöt. a kollekt ív türsadalmi clidcgcncdést. az össze tarto:ds so rhan. a terrorizmus re ndkívül v:ígyLil és a muszlimok történelm i jövcdclmcz<3 élet fo rma: Szíri:íban diszkriminációj ;ít jelölik meg leg- akár havi 400 doll:íros jutalomba n brya krahban csatlakoz:ísuk indokai- is részesülhet az l sz lám Állam kaként a terroristük. Mégis felmerül lon:íja. llarmadsorhan pedig a szera kérdés, hobry mi motivülhntta pél- vcze t idcológi:íja végtclenül egydául Sabina Selimovicot és Samra szerü. J\z lszlám Állam zászlajúnak Kesinovicol- az osztrúk tinédzsc- fekete és fehér színci is tökéletcsen rc k 2014-ben ö nként csatlakoztak szimboli zitlj;í k a szc rvczct kétpó az l szl:ím Ali arnhoz - ,hogy Szíri:'lba lusú ideológi:íját: a vil:ígjó és rossz a vil ág ban utazzanak'? A hínyok valódi vülasZ<Ít - a za z hí vő és hite tlen - részre m:ír nem tudhatjuk meg. Egyikük osz thatcí. A széls<3ségcs idcológi;ík Az lszl:í m ,\Jinm ideológusai sikcegy légicsap:ísban vesztette éle tét. m;ísik je ll emző tulajdons:íga. hogy rcsen felismerték. hogy olyan vi a m:'lsik lünyl novemberben az lsz- a tü relmellenségre építenek, hogy l:igban. ahol egyik napnil a m:ísikra hím Allam stratégiai központjának mi ndent rögtön akarunk. A dzs i- vitllalatóri:ísok d<31nck össze. hiúnyzik a hizlons:íg. A szélstiséges ideoJógiük ped ig képesek a kisz:\míthaLázadó kamaszok programja tósúg ir:ínti v;ígyat kiclégítcni. A tagok szúmúra az lszl[lm Állam M1 történtk azokkal a terrorizmushoz csatlakozott f1atalokkal, akik Szíria és Irak haremezei után c ls<iso r ba n közössé g, a me ly ct hazatérnek? Anglia, Belgtum és Franctaország számára nemzetbtztonságt kockázatot Jelenteközüs hiedelmek. norm:ík és célok nek. A dániat Aarhus más megoldást választott a szélsőséges eszmékkel vivott harcban. A helykötnek össze. EhbíH az aspektushól szín nem véletlen. A városban található ugyanis a hírhedt Gnmhojmoskeen mecset, amelynek vizsg;ilva a va ll:ís l:S up:ín köntös. vezetője tavaly egy nytlvános beszédében is megerősítette. hogy támogatJa az lszlám Allamot. amely az alapvető em he ri v:Í)..ryakat A deradtkalizaciós program során a hatóságok, a civil társadalom és a pszichológusok egyuttes és igényeket öltözteti. CsallakoZ<is erővel dolgoznak azon. hogy megelőzzék a fiatalok kiutazását és a hazatérteknek valós perut:ín kialakul az Úl{ynevezett kolspektivát alakitsanak ki. Az Aarhus-modell alapja a Preben Bertelsen dán pszichológusprofeszlekt ív tudat. ahol az egyén beol\•ad szor által ktdolgozott ..Éietpszlchológia" (Life Psychology), mcly megkOzelités szerint mtndnyáa csopo rt identit:ís:íha. gyakran )an ..megfelelő" mu16ségú életre vágyunk, amely nem mentes kihívásoktól és problémáktól, de olyan mértékig. hogy ünfel:íldo:l:isa ezeket képesek vagyunk megfelelő módon értelmeznt és kezelnt. A program kettős cél szolgál, mag;ító l értet<3d<ivé v:íl ik. A tud ásugyan1s egyszerre kivánJa a háborús övezetbe való ktutazast megelóznt, illetve a már hazatérteknek segit munkát. célokat és kozösséget találni. A programban résztvevőkkel - akikre tnkább hoz és a hírt•khcz va ló korhítozott lázadó kamaszként tekmtenek - mentorok konzultálnak olyan hétköznapl dolgokról. mtnt hozzúférés. a könyvégetés. a vil:ígi a munka. vagy olyan ftlozófiai témákról. mint a vallás Jelentósége. A megbeszélések legnatudományok d ítélése mind a végs<> gyobb része konyvtárakban za)lik, ezzel1s erósttve, hogy a fiataloknak szükségük van m1nél célt szolg:ílj:ík: az egyé n teljes fiigtöbbféle nézet megtsmerésére. A program a radtkaltzálódás magJát. a kirekesztettséget kivánJa gését a csoporttól. felszámolnt. A fiatalok ugyants azért utaznak el, mert egy közösséghez vágynak tartozni. Ez a küzösség teret és t:ímogaA modell ezt a lehetőséget kinálja, erőszak nélkül, párbeszéddeL t<Íkat kín:íl. ho1-'Y a tagok fontosnak

I

nin cs v i adotlság, status.

Nyomot

94

ll\(, l \TIH


é rczhcssé k maguka t asaj út szemükben és músokéban is. ~ l indanynyi unk vúgya. hogy nyo mot hagyjunk a vilúgban. az Iszl<i m Áll a m e zt a fajt a j e l e ntő~égé rze t e t. po ntosabba n e nnek a l{,tszal<Íl kín úlj a. Elhite ti a j övli hc li harcoso kkaL hogy modc rn ko ri ll c rku les e kké v.í lhatnak, hogy a h it et le n e kke l való ki.izdclmük ne mes célt szolgM. a harcok ba n va ló részvéte l pedig biztos he lye t jele n t a tö rlé ne lc mkönyvek has:íbjai n. Ez ped ig vonzó, ki.i lönöse n o lya n zava ros é le tko rba n. mint a tiné dzse re ké. am e ly a sza kadatlan id c n ti t:íske resésról szól. Emia ll a fiala l gene rúció a legink<ibb veszélyeztete tt. Mi a m cgo ld:í s'? Vissza fordítható-c a folyama t. és lé tezik a gyako rl a l han a deradikali zúc ió'? li a fe lisme rj ük. h o~'Y a szé ls<iséges eszmék azér t vonzóa k. me rt egysze rű és azo nn a li v:í laszo kat kín á ln ak , a kkor a megoldús hoz is köze lebb kerülünk. U~'Ya nil ye n egysze rű al tc rnatívút ke ll kín :íln u nk, viszont me röben m:ís kere te k közöll. Fe l ke ll isme rniin k a globaliz:ícióban rejl ő negatív hat:ísokat is. és olyan plat for moka t ke ll k ia lakí ta n i a z egyén sz:í m:íra, a hol é rvé nyesülhe t: börszí nére, vall:ís:íra és képzettségé rc való tekin tet né lkü l. Az lszlám Alla mot e l le he l puszt ítan i. ezze l azonban a te rrorizmus st ruklunílis okai ne m sz űn n e k me!-( létezn i.

Mochael Weiss - Hassan Hassan lszlám Állam - A terror hadserege bel01r6l HVG KOnyvck, 2015.

Zak Ebrahom: A terrorista fia Történet a választás szabadságáról HVG KOnyvck, 2014 Anna Erei le: A dzsihád Jegyese - Toboroz az lszlám Állam. I.Jbn KOilyVklddó, 2015. Wolham Mccants: The ISIS Apocalypse: The History, Strategy, and Doomsday VIsion of the Isiamic State. St Martm's Press. 2015.

1'~/.ICI I CU.tHil\

e-on

webshop: www.hvgkonyvek.hu Teljes választek - rolyamatos kedvezmények.

hvg~ könyvek Az vagy, amit olvasol.


Fekete hattyú

BLACK SWAN

Öt Oscar-díj rajelölték Darre n Aronofsky 20 10 -ben bemutatott h ide~l e l ós p-;z i c h o l ö~ia i kórképét. 1\atali e Portman p e di ~ m e~ is kapta a lcruobb n ő i f6sze r e plőn e kj:ír<Í a ra nyszobrot az elkötelezett balctl-t:íncos. ina Saycrs me~for m ál:ís:íért. A fiatal t:íncosl:íny mcnt:ílis odisszc i:íja azzal vesz i kezdetét. ho1-,<y m c~kapja a llatlyúlr tava címs;wre pé l, :ím mí~ az :irt atlan és tö rékeny fehér hattyú megtestesítéséve l nem sok ~o ndja akad. a démon i és érzék i fe ke te haltyú e lj:ítszüs:ívalnuírjócsk:ín meggyülik a haja. Po rlman crötcljcs dr:ímais:ígga l és e lmé lyültséggel é rzékelte li a in:íra ne h ezed ő nyo m:íst és be l ső vív6d:ís:ínak rém{tlomszc rü st:íc ióit. amelyek sonín megelevenednek horro ri szlikus tudat a latti fé lelmei. hisztériúja pedig forgószélkén t szabadul c l. A Fek ete hattyú mé lt<Í p:írja Roma n Po lanski olyan korai filmje inek. mint az Iszonyat vacy A bérl6. a hasadt pszichéj ü Nina operai k:ílv:íri:íjü t ped i~ é rt e lmezhetj ük a m üvész mc~szi.i l c t ésé ről sz6lö kö lt ői mctafo raként. illetve a müvészi tökélyért vívott e mberfcletti harc ccycdühílló víziójakén t. Ez kimondatlanul is arra n veszélyre hívja fe l a fi1-,<yelmi.inket, hogy szc mé lyiségi.i nk siitét oldahínak fe lt:ír:ís:íért ha ta lmas ára t kell fi zet nün k. :ím ez m égis elke rülhe tetle n a kiteljesedés é rdekében. IMQb; a,p


A földre pottyant férfi

TH E MA N WHO FELL TO EA RTH

A hetvenes évek egyik lcgkülö nlcgcscbb és legszomorúbb sci-fij é t a brit ~icolas Roeg re ndezte 1976-ban. l\lcrész narratív megoldásait a korabeli közönség értetl enül fogadta. :ím fclcjthctellcn pszichedelikus és szi.irreá lis jeleneteimiatt azóta kultusztilmként tisztelik. Az androgün David 13owic sz í n ész i karrierje első fősze repé l kapta A földre pollyantférfiban: tökélctes választ~í~ volt. hogy a mag:í nyos és titokzatos földönkívü li idegen bőrébe bújjon. A furcsa külscjü. dc felettébb intelligens Thomas J e romc Newton azért é rkezik a Földre. hogy vizet szerezze n kiszántd:is fenyegette bolygójúnak. ahol a csn lúdj:ít hagyta. Zárkózott. hallgatag és kezde tbe n cé ltudatos figura, aki forradalmi tal:ilmányai révén rengeteg pénzre tesz szcrt. Küldctésél mégscm sike rül teljesítenie. bcszippantja Uh'Yanis a televízió. az ;likohol és a szcx mámora, e rede li céljút pedig e miatt idővelleljesen e lfelejti. li abúr Ro cg viziomírius l<ítom:ísa C!-'Y nem c világi lé ny erkö lcsi bukásáról szó l. mégis rólunk és az e mbe ri gya rlóságról fogalmaz meg khíbrúndíló kritikút. IM Db; 6 ,7

Apokalipszis most

A PO CALYPSE NOW

Egy hipnotikus és ré múl omszc rü utauís stációi l mcséli cl a vietnami h<íborúban Francis Ford Coppula 1979-cs, Arany P:ílm;íval és két Oscar-díjjal jutalmazolt ep iku s rc mckmüve. aminek középpontjában Walte r E. Kurlz (Marion Brando) e lle ntmo nd ásos karaktere áll. Benjamin L. Willard (Martin Shccn) kapja azt a feladatol fclcllcscitől. ho1-'Y ölje meg az ö rü ltnek mondott ezredest. aki az ame rikai hadsereg re negút katonújaként a kambodzsai dzsungelben vívja magú nhú borúját. Kurtz szélsőséges és eszelős pa rancsnok, istenként imádtalja magát saj:ít birodalmában. dc Willard cxpedíc iój;\val púrhuzamosan fé ny dcri.ilmú ltj<i ra és összetett szcrnélyiségé nck rnélycbb rétegcirc is ...Ahhoz nin cs joga. hogy gy ilkosnak ncvczzcn. Joga van megöl ni engem, dc ne m <ill jogúban ítélkezni fölöttem·· - va llja Kurtz. aki paletikus filozófiai eszmefu tlalúsa iban húborúról. e m beriességnil és crkölcsról szó nokol. Sorsajól péld~1zza, miké nt roppantja össze az e lm ét a háború tébo lya. dc koníntscm gonosz. hanem sokkal inkübb sérül t és meghasonlott j e lle m. Az Apokalipszis mosl végső soron az {j története. túvolabbról nézve ped ig a h:íború értelmetlenségének al lcgóri:íja. IMR b· 8 ,5

A bárányok hallgatnak

THE SILENCE OF THE LAMBS

.. ll ig!,'YCil nekem. és ne hagyja. hogy lIannibal Leeter a fejébe férkőzzön·· - figyelmezteti fő nöke Claricc Starlingot (J odic Fostcr), micl6tt az FB l újoncaként segítségért fordulna a bebörtönzött Leetc rhez (Anthony ll opkins). A kissé naiv különlcges ügynök az inte lem ellenérc mégis ha mar Leetc r delejes ha t<isa ah\ kerül, és belemegy az ő rült orvos szakatlan pszichoanalitikus j<iték<íha - Leeter li!,'Yanis csak rum ak fejében hajlandó segíte ni a nyomozitst, ha Star! ing ősz inté n beszél ne ki magá ról. Dr. Ha nnibal Leetcr brili;íns psz ichiáte r és kannibál sorozatgyi lkos. q,'YSZeJTe lc nyügöző és félelmetes figura. akinek kifinomultsága és intclligenci<íja me llé p<íratlan vérszo mj és hidc&rvér t<irsul. J o nathan Demmc 1991 -cs. öt Oscar-díjjal jutalmazott amerikai th ri Ilerét igazán e mlé kcze tessé a Leeter és Sta ri ing között szövőd ő re ndhagyó vonzalom teszi. IM Db· 8 .6

97


Tortúra

MISERY

Els6 pill a ntúsra sze re nesés ne k t ű nik az a utóbalesetet szc nvcdctt s ike res író. Paul Shc ldo n (James Caan) he lyze te . aki t egyik rajo ngója, Annie Wi Ikes ( Kathy Batcs) mc nt ki a havazás miatl árokba csúszott gépkocsijúhól. Shc ldon mindké t l<íba e ltört az ütközésbc n, dc az á polónó sza k szc rű c n c llúlla sé rülése it. Ké nysze rű összcz:írts:íguk sonín a mozgús ké ptc len Shc ldon fokozatosan döbbe n ri hogy a megszállolt asszo ny valój ába n foglyul ejtette, és esze :íg:íba n s incs szabadon e ngedni, r:íadús ul rad ikális módo n a karja vele újraíratni legutóbbi regé nyét. Hob llc inc r 1990-cs kla usztrofób pszichothrillc rc Stephe n King 1987-cs, azonos cím ű regé nyé nek re me k fc ldo lgoz:ísa, komo r és kö nyö rte le n pszichológia i ese ttan u lmá ny a z e lvakult rajong:ís ról és a beteges mcgszúllottsúgról. I hí tborzonga tó é lm ény figyele mmel követni. ahogyan az ele inte gye ngéd és t ö rődő Annie Wi Ikes valódi ard ró l fokozatosan le hull a le pe l. és szé l sőséges hangulatingadozásai köze pe lle egyre mé lycbbre tasz ítja foglyát a lelki te rror és a hatalmi j(•tsz rn:ík mocsa níha. Kathy Ba tes c lc mc nt úri s al akí tását a lcruobb n ő i föszc rc pl ő n c kj :í ró Osca r-d íjja l is me rt e c l a Filma kadé mia. IMRb· 7,8

Taxisofőr

TAXI DRIVE R

..A magány mindc nhova elkísé rt egész é le te mben. O ll voll vele m a b:írokba n. kocsikban.j:írd<lko n. boltokban. mindc nütt. incs mc nc kvés! Én Isten magányos e mbe re va1.,'yok'' - ilyen komor és líra i-mc lankolikus vallo müst adott fő h őse szújáha Paul Sch rader. aki Martin Scorscsc 1976-os, négy Osca r-díj ra j elölt filmjének kö nyö rtelen forga tókönyvét írta. Robe rt Dc N i ro h:ítborzo ngatóan kelti éle tre a megkínzott és f:1sult taxiso fő rt. a ki ülmatlan ságban szc nvcd. ezért éj szaka i mű sz a ko t vá lla l, dc a mit az ulc:íko n lüt, c lborzasz tja. Travis Bicklc vie tn am i vetenin ként prób:'ll vissza illeszked ni a t:írsadalomba, á m minde n pníbálkoz;ísa kuda rcba fullad. mivclmc nt:ílisnn instabil. társ talan. magúba forduló és ö n e m ész tő figura. Azt :ín egyszer csak e lege lesz az öt kö rül vevő szoci:'llis fe rt c3böl. és a mé rhc lcllc n undor mi alt önbínískodó antih őssé v:ílik. majd egyre radi kúlisabb lé pése kre sz:ínja c l mag;\ t. A Taxisofőr egy te l t re kész. sebczhct6 és kire keszte tt em be r e rősza kos k:ílv:1 ri:íj:í n keresz tül mutatj a be am odcrn társadalmunkban gyökerez6 e lidege nedettség pusztító e rejét. ami megmérgezi a j obb so rsra érde mes e mbe rek hé tközna pi é le tét. IMDb; B 4

Száll a kakukk fészkére ON E FLEW OVERTHE CUCKOO'S NEST Milos Form:111 1975-ös. öt Osca r-díjja l e lis mert humanista m es tc rmű vc Ke n Kesey 1962-cs regényét do lgozta fel, mc lybc n J ack Nic holson a Jeru o bb fo rm:'1j:ít hozta n k i sstíl ű bűnöző b6rébc bújva, a ki a börtö n he lyett :íllami e lmcgyó)zyintézctben köt ki. Kívü l;ílló. megzabolázhatatlan. dc segítőkész e ~,<yé ni ség. akibe n túlte ng az együtt é rzés. ezért azt:'m be tegtúrsa i scgítségévc ll<ízacl<ís l sz ít a szael is ta Bale hed f6nő vé r d iktat órikus te lj ha la lma elle n. A Száll a kaku/;k fészkére ne mcsak a szabadsúg és szabad sze ll e m űség diadaitul ak törté nete a bcz<Írtsággal és az elnyo ma l:íssal szemben, ha ne m az e mberség és tole ra ncia pa rabolúja is. Fonna n ame rikai filmj e lc rán tja a Ic ple t a pszich iútriai keze lések é rzéke llc nségéréí l és a gyógyítás <Íiszentségé riíl. hiszen ezek az orvosok v&gslí soron csa k a p:íc ic nsek ma radé kta lan be hóclolásitérl küzdötte k. IM Db· 8 . 2

98

11\'Ci 1.\TR\


Aguirre, lsten haragja

AGU IRRE, DER ZORN GOTTES

Legendásan nehezek voltak a né mel Werner ll erzog 1972-cs hallucinogén kala nd fi lmjének forgatás i körülmé nyei Peru ban. a munkút pedig csak tovább nehezíte tte az im pu lzív és gyakran d ühöngő Klaus Kinski cszcUís viselkedése, aki az egész stáb idegeirc men t. llcrzog és Kin ski am bival e ns mű vészi kapcsolata és ra pszodikus viszonya mégis a né m el újhulhim C!,'Yik kísérteties m cs t e rm űvét e redmé nyez te. am ibe n a hírhedt né met szí nész bújt a XV l. sz:ízadi spanyol konkvisztitdor, Lopc d c Aguirrc bőrébe. Öntörvényű . belegcsen mcgsz{dlotl és hatalo mm:iniás kalandor. aki egyre veszé lyescbbé v~i l ó ex pcdíciója so rán El Dorúdót. a mitikus Aranyvárost szerclné meglelni az őse rd őbe n. Kalandos felfedezőútja sonin egyre vakmeröbb dö ntéseket hoz. míg el méj ét te ljcsen cl ne m bo rítják a rügeszméi. a nyomasztó fináléban például már a visítozó majmoknak szónokol. llab:ír Aguirrc vállalkozása kudarc ra van ítélve. m<Íni :íkus kitartása és e lvakul t fa natizmusa tesz i bukását igazim e mberivé. am itllcrzo!-( a rá j e ll e m ző fekete hum o rral és groteszkjele netekke l fű sze reze tt. !MRb; 8 .9

Blue Velvet

KÉK BÁRSONY

Nyugtalanító, zavarba ejtő és álomszc rűe n szürre<Íiis alkotús David Lync h 1984-cs, Oscar-d íjra j e lölt bizarr mi ~z tiku s büni.i!,'Yi filmj e. a mibe n az amerikai kisv:lrosi id illmögött meghúzódó e lfojtott bo rzalmak és beteges v~Í!,rya k lép ne k színrc s lilizúllan, de né mi iró ni ii tó l sc m men lcsen. A Kék bársony gyanútlan fösze re plőj e J e ffrey Bcaumont ( Kylc r-.1ac Lachl an), aki belesze ret a nem kevésbé naiv Sandy Willi a msbe ( Laura De rn) . dc ezzel púrhuzamosa n egy m{tsik n ő é rzéki ha tása alá is ke rül. Dorothy Va lle ns (l sabe lla Hussell ini) C!,'Y night-clubban dolgozik é n ekesnőké n t. és morhid viszo ny fű z i cf,'Y he lyi gengsz te rhez. akj e lrabo lta fé rjé t és fiát. így kénysze rítve. hogy te ljesítse aberrált vágyait. Fra nk Booth szerc pében Denn is l l opper a filmtörté ne t e!,ryik leghaj me resztö bb pszichopat:íjút kellette életre, akinek e l ső felbukka nása a filml egemlé kezetesebb jele nete . A mocskos sZ<ijú és perverz alak legfélte ttebb fé ti sc a kék húrso ny, amit a sójitba kell h'YÖ möszölni, mi ped igelbo rzadva fi gyeljük a ritmílis ak tust, am ely során Fran k Booth kéjgázt szív, verbúl isa n mcgahízza. majd fizi kailag is b<Íntal mazza a ki szo l g~íltat ott asszonyt. és m iközbe n mag:\ t fclv;\ltva apucinak és bébinek nevez i. ruhtí n ke resztül próbálja mcger<iszako lni. IMDb; Z,S

A sebhelyesarcú

SCARFACE

Véres felem elkedés és e lkerülhelellen bukás lá tvá nyos stílusú kró nikája Brian De Palma 198:hts. három Golde n Giahc-díjrajelölt posztmodern ge ngsz lerfilmjc. To ny Mon t:ma igazi self-made ma n. aki kubai me nc kültké nl érkez ik az E1,ryesül l Államokba. majd miut<Ín megkapta a lete le pedési engedélyt, a !-.'YO rs fele me lkedés reményében rögtö n a bű n és a gyilkosság útjüra lép. Si s tc rgő játékával Al Pacino vérfagyasz tó mótlo n érzéke lteti To ny ~ Iontana extré m szcmélyiségének e llc n<illhatatlan karizmáj:ít és pusztító erejű árnyékoldalú t. G<illástalan.lchetelle nt nem isme rő bűnözőt ismerünk meg, aki a lvil ági fönökc ihez sok;íig h űséges, dc arroganciája. agresszivit<lsa végü l ro mba d önti fé nyüző birodalm á t. .,É n mindig az igazat mo ndo m, még akko r is. amikor hazudok" - hangoztatja erkö lcsi kóclexének alaptételét dc hiába ragaszkodik e lveihez. iní nyításmú ni<íja. beké pzeltsége és sú lyos kokai nfüggőségc. illetve paranoiúja miatt végül nem soká ig é lvezheti fé rfias ö né rvé nycs ílésé nek és durva c rő p olitikájá nak sike rét. I MRb· 8 3

P~Z l<:IIOLtltil.\

99


A buddhizmu st egyarán t t ekinthetjük f ilozófiának, val lás i hagyomán ynak vagy akár az életmód áta lakítását cé lzó gyakorl ási út nak. Ez ut óbbi aspekt usa csakúgy, m int a klasszikus pszichoterápiás módszerek, az emberi szenvedés eny hítését, illet ve végső soron a megszünte t ését t ű z i ki cé ljául. Buddh:ít a vil:ígha n legi nkúhb vall:ísa lap ílóként és fil ozófuské nt ismer ik. j ó ll e hel sajút bevalhisa sze ri n t egyszerűen a szenvedés c ll e nszeré l kereste. s önmagát metaforikus érlele mben orvosn a k. &'Yógyílónak tekin te tte. Az e m ber i szenvcdés t az egyén szem lé lethel i kötöttségei. szok:ísai és tévképzetci hat:írozz:ík meg - vallotta. A hozzáférés a szcnvcdésck gyöke reihez m:ís és rmís mödszcrl kív:í n, a ttó l fü ggőe n. ki milycn egyé ni he lyzetben van. A buddh izmus sze mé lyiségfe lfog:ísü t a modcrn pszichológhíkkal összehason lítva az jelle mzi. ho).<y a szemé lyiséget végső é rte lembe n nemlekin ti valósúgos na k - monclja a IIVG Extra Pszichológiü nak Pressing Lajos, a Budd hista I\ lisszió vc100

zetö ta nítöja, pszic ho lógus. Búr az egyén je ll e mzésérc a huddh iz rmrs alka lmaz szcmé lyiségvomísokn t és tl j"ryclemhc vesz haj lamokat, t isz t:íban van ezek ko nt ex t usfü ggö természetével és v:íltozéko nys:íg:Í\'a l. Mind c n von:ís és tulajdonsúg c.:sa k viszonylagosan , b izonyos helyzetekbe n és fe llé te lek közepetic érvényes. és az u tóbbiak szii kségsze r ű mcgvá llozúsával a szc mé lyiség is <i talak ul. müs és m<is jcllc rn zö i kerülnek e l őtérbe. Budd h ista n éző ­ pontbóltc hilt a személyiség sokka l ink:í h b úll ancM alaku l:ísha n lévc3 folya m at. se mmi nt va lós:ígos azonossügú. tart ós e nt it:ís. Mindehh ő l az adödik. hogy a bud dhista tan az embert korl:ítlan ul form:Hha tónak tartja: t ürelmes lanul:íssal és kitartcí

szerzö: MEGVERI ZSUZSANNA

gya korlással b:írme ly tulajdons:íg vagy h aj l a mmegsz ünt c th et ő. illetve kifcj leszthetö, e nnek csup:ín időbe li és motiv<iciós ko rl:ítai vannak. Amilye n mé rt ékh en ébred ön t ud a tra az e m be r. o lyan mér tékhcn v:ílik le he l6vé a szcmé lyiségé l al ko tó és j c ll c mzc'í szo k:ísmint:ík. von :ísok megdltozta tása. A budd h ista gy ak o rl á~ (ön mcgfi gyelés. ön n eve lés. ö n fej lcsztés) e lvezet o da , h ogy az e mb e r fe li s m e ri : a tuda t valcídi le nn észetc mcszsze t iri van a kondic io n:ílt emberi szcmélyiségcn.

Teráp ia vagy

ö ppeyelés?

IUr mi nd a budd h izmus. m i nd a pszicholedpi:ík cé lja a le lki szenve cl és megszün tc tésc. lé nyeges k ü lönh~ég van a szcnvcdés ok:í nak é r te lmezésébe n és a sze n\'cdés mc gszü n le lésé rc szán t eszközökben. A szcnvcdés okút a lcglöh h psz ic hotc r:í pi:ís mcídszc r az .. é n", aza z a sze mé lyiség zava rá ba n ke res i. a szenved és csök ken tésé t ped ig a gondo lkod :ís és a maga 11 \<ói"\TII.\


· [!] [!]li3"ri ....... [!] . . ~

• •'t ·~

K

r lE

Buddhista medltáclós technikák mentálhlglénés hatásal

Buddha szerinl a be lsli ha rmótart<Ís <Ítalakítüs~l\'al s;dndékszik elé rni. Elsődlegcscn júl műkiidö nia legnagyobb akad:ílya az. hogy é nszcn•czödésl akar kialakítani. önmagun kal. az é n t valóságos és me lynck a lelki harmónia csak kö- d ltozallan slruktúdmak tek intjük. vetkezménye. dc ne m célja. A budd- A szcmélyisé~ct csak a mcgszil:í rhizmus a nyugati típusú pszicho- dull szokúsaink la i'lj ük fe nn. ezé r t ter;ípi;\któl eltéröcn nem az .. én'' ha szakásainkat mcgvüllozlatjuk. fe lépítését vagy sikeressé té te lét. aszihí rdnak h ill szcm é lyiség ü talaha ne m az é rett szcmélyiség spi ri - kuL A buddhi sta út a ludatm(íkiituúlis kiteljesedését. szok:ísmi nták désénck mcgérlésérííl szól, és ill az ember szubjcktív vi l:íga. az ön megaló li fclszabadul:ís~1t tű zi ki célul. Az. hOJ.,'Y a szcnvedésl a vá~;link figyelés. az egyedi. mcgismélclhckielégítése szüntcli meg. a budd- tcllcn lapasztalatok épp an nyira hist:ík szerint alapvclll tévedés. érvényesek, min t a ludom:iny :illa l. A szcnvcdést csak he lyes életmód- eszközökkel mérhetö .,valösüg .. dal és a dolgok :í t mcnctiségé nck. Mlítja Pressing Lajos. Ezt azzal egémula ndös:íg:ínak. v:í lt ozékonys:í- szít i ki. ho~ a modcrn pszichológia gának felismeréséve l le h et m cg- megalapítója. az 1910-bc n e lhunyt szü ntct ni. :\lent:íl is stab ilit:ís (am i- W ill iam James ameri kai pszicholóko r nem h:í nyküdu nk v:ígyai nk és g us és fil ozófus nagyon hason lóan f:íjdalmaink ladikjúba n) csak akkor gondolkodott. a lélekla n f<3 {u·ama jöhet lé tre. ha mcgszüniink a pil- azonban a XX. szüzadhan végü l in lanato nként v:í ltozó csáhít:ísok j:í- k:íbb a természettudományos módtékszerei lenn i. 1ts megl:ítjuk a dol- sze reket részesítette clii nybe n. Mive l a buddhizmus és a tudogokal Úh'Y· ahogyan van nak: a tudat felszíni z ajl:ís:ín túl. ö nmag unk m:ínyos psz icho lógia is az e mbe r mélyén felismerjük. hogy az egész megismerésérc ir:ínyul. terméélet és ezen belülminden lény ösz- szetes. hogy sok bennük a közös. A pszichológiai kulatüsok (főké n t szefüggő rendszert képez. ezért budd hista szempo ntból cikülü nült a kognitív pszichológia és a tanulüse lm élc l tc rülctén) mege r ősí­ én ról beszélni képtelenség. tet ték a buddhizmus szú m os ösi tapasztalat:il. dc ez fordítva is igaz. A bud dhi sta szemJéiel is m egtermékenyí tőleg hat a pszic ho lógia i ős j t kutat:ísokra és a gyakorlatra (pélA buddhiz mus tc h:ít elismeri. hOJ.,'Y dául a tudatoss:íggyakorlatok ra és léteznek vel iink szülctctt. részben abr a gé nj e inkben kódolt személyiségjcgyek. dc eze k nem megvú ltoztalhata t lanok. Ezt végs<'í soron a tudom:'lny is Így l:ítja. a különbség csak az. vé li Pressing Laj os. hogy a pozitív pszicholcígiai ir:ínyzalra). a hal:íl ut:'lni újraszületést valló Altalában e lm o ndható ·· hangsúbuddhista tan tudati szintcn is foly- lyozza a misszió vezct<3je - . hogy lonoss:ígoltétclt•z fe l az egym ást a buddhis ta tanok és a pszic holókövelő é lclek közötl. míg a tudo- gia között jelentős egybeesés van m:í nyos fclfog:ís csak a b iolé>giai :ít- az e mpirikus tények, megfi gye léöröklést fogadja cl. A buddhizmus sek és m egáll apít:isok teki nte téaz iirökli.itt szcmélyiségjcgyckct ben. különbség van azonban az éra kor:íbb i é lc lekbe n megtanult és tel mezésükbe n. A pszichológi a fti be~,ryako rolt szok:ísok következmé- árama nagyobb hangsúlyt helyez nyének . sennek m cgfclelöen újra- a ge nelika és a környezeti halások tlltali m cghatúrozotlságra , míg tanulható nak tartj:1.

Tudo mány és

u.d.ás.

,

SZUBJEKTIV

a buddhiz m us a tudat szahads:íg:íl. végső meghat:íruzallanságüt. ezen be lü l az ember C).,ryéni felelösségél helyezi a középpon tba. t\ m:ír cmlített Wi ll iam James idev:ígó szavai is ezl l:imasztj:ík a lá: .. lia szerelnél birtoko lni egy tulajd o ns:ígol. vise lkedj úgy, minlha müris a tiéd le nne ...

Az utóbbi évtizedekben a nyugati pszichológusok is beépítettek buddhista techn1kákat a pSZIChoterápiákba. A buddhista tudatassiig gyakorlatalt ma már széles körben alkalmazzak. A m111dfullness terápia a med1tació tudományos adatokkal is igazolható módszere1t hasznalja A figyelem gyakorlásának ez a mód)a éber tudatosságot tart fenn minden pillanatban. CélJa, hogy elszakadJunk az élményekhez való erős kötődéstöl. a szé l sőséges érzelmektől. gondolatoktól. amelyek meghatározzák reakcióinkat A gyakorlás által nagyobb fokú érzelmi kiegyensúlyozottság és psz1chés Jóllét érhető el, ami a megkúzdés képesseget Javítja. A kognitív újrarendezéssei foglalkozó pszichoterápiák fő 1rányelve1 sz1ntén megfelelnek az ős1 buddhista technikáknak. A negativ kogn1tiv sémák (..Engem senki sem szeren feltérképezése és megértése ( .. Szerethető vagyok. szeretcm magam ..) felszabaditóan hat. de eredmény csak szivós gyakorlással, tudatos jelenléttel, fegyelmezett figyelemmel érhető el, ami lényegében .. buddhista út".

:\1 i nden /()ny üss ze függ{) I'C!J7ds:::.erf kt'pez.

PSZICIIUI.lktl \

Bh!kkhu Bodh1: A Nemes Nyolcrétl1 Ösvény, F1/oSL K1adó. 2012.

Kalu R.npocse: A tibeti buddhizmus alapjai. F1/osz KkJdó. 2007. Edward Conze: A buddhi zmus rövid története.

Akkord KI<Jdó. 2000. Nyanapon i<a Thera· Szatlpatthána - A buddhista meditáció szíve, Orleflt Press. 1994 Láma Anaganka Gov1nda: A korai buddhista filozófia lélektani attitl1dje. Orient Press. 1993.

101


l

INTERJU : HOZLElT ER FANNY MOSOLYKA

Mosolyk a má r jó ideje az orvosi jóslatok és diagnóz isok helyett a pillanatn ak él. Könyvek et ír, előadások sorát tartja, fi lmet készít, sőt férjhez is ment, annak ellenére, hogy mindenn apjaihoz a mosolyo n tú l a küzdelm ek is szorosa n hozzáta rtoznak. Hogy taU1ltad ki a boldogságkutat6 titulu st? Né hú ny évvel ezeJött hallottam a kifejezést. és azt éreztem. nagyon j ól kifejezi. am it csimílok. lmüdom. hogy tiltalában megmosolyogtatj a az embe reket. ÍIIY mtíris közelchh kerü lünk cgym;íshoz cm• mosollyal.

Az írás m e llett mo t iváci6s e lőadáso kat is tartasz. Neked mik a legfontosabb m otiváeióid a z íráshoz? Nyolc éve azért kezdtem cl írni. me rt azt é reztem. sokan csak egy mosolygós kisiúnynak látnak. aki ide gu ru l. oda gurul. s m indene mc~,rvan. A va lóság ennél sokkal keményebb. ,\ mosnlyokhoz hozzátartoznak iszonyú mélységck is. Ahogy a s iken~k h cz is nagy küzdclmck. Nem sajn:ílatra v:í~,rytam. sokkal inkább egy tiszta képre. Megmutatni. hogy nem divatból akartam ki utazni egy költséges tcrápi:'1ra, és azt, hogy mckkorajelentös égc van egy apró fejlődésnek is, mennyire fontos az esély. Uttatni. m i van az aj tók mögiilt. és megmutatni. hogy nincs lehetetlen. hogy a h'YÓgyíthatatlan csak egy vélemé ny. dc van müs 102

út is. ahol bizo ny fcjl<'idni is lehet. Az c l őad:ísaimon saj:ít élményekről. tapasztalatokrólm esélek. ezenfelül meg ismutatom a fizikai e redményei mct. hisz beszélni valamir61 egészen müs. mint mcgvalósítani. Miből

á ll egy-c!,.')' motiváei6s kiknek sz61'?

előa d ás és

Cégckh ez. vezetők h öz. munkatá rsak hoz, iskol:íkha. dc még apró ovisokhoz is h Í\'nak orsz:ígszerte. Fantasztikus. hogy másfél óra alatt micsoda v:íltoz<ís mq.,ry végbe a lelkekben. Külön üröm sz:ímomra. hogy egyre több vú llalatnúl felismeri k: a boldogság versenye Wny egy cég életében. Az egyik legemlékezetc~ehb eset egy céges évz:írön történt. ~1iutún e lhangzott. hom· egyóds lesz az cl<iad:ísom, egy igazi kemény. biírkalnítos legény hítv:ínyosan a fejéhez kapott. az ard ra volt írva. IH>!..'Y semmi kedve hallgatni Ch'Y kcrckesszékcs leúnyzót. ll úsz perc múlva elkezdett a székével közelcd ni felém. a tesltart<isa mct..•v:íltozott. Felcsillant az c lsil mosoly az arc:ín. kinyílt a lelke. Végül annyira tetszett neki. hogy elhívott a saj:ít cégéhez is. ~1ü skor pedig egy tizenéves hí ny

Az interjú létrejöttét az EISBERG támogatta. szerzö: ARTNER SZILVIA

boldogan megölelt. s e lmesélte. hogy élete e Isti könyve a Te dön tes=. pedig azt mondt:ík. sosem fog megtanulni olvasn i. írni. Ezek jelen tik sz:ímom ra a lcgftihh sikert.

Sokféle díjat kaptál. Fontos neked az ilyen e lis merés? Hégen naj.,ryohh jclcntöségct szenteltem egy-egy cl ismcrésnck. Most m:ír sokka l nagyobb örömmel tölt c l. ha a férjem mcgpuszil.litölcl. s együtt töltünk min őség i idót ebben a rohancí. túlmisztifik<ílt vilúgban. Díjak helyett az. hOh'Y valaki elolvasta a könyvcimct vagy meghallgatta az clöad:'1saimat, sokkal jobban esik a lelkemnek.

Két könyvedjelent meg e ddig. llo!,')'an következik egyikből a másik? A Te dönt es= az é lctem clsii 25 évé t öleli fel. és b:ír !:í tszólag rcílam szól. mégis ink:íbh az oh'asó van a kiizéppontban. A Lélekkód egy mcsevil:ígha vanízsol c l. ahol tal:ín nem is mindcn mcse. scit, sokkal inkúbb a va l6s:íg. Gycrmcknyeh·cn írúdott. dc nem csak kicsiknek. felnötteknek is amolyan lélckbonbon. Becsomagolva né hüny olyan gondolatom. amit fontosnak tartok az é letben. s megtanultam. vagy folyamatosan tanu lom. F<iként. ha együtt olvassa a csal:íd. akkor van nagy hat:ísa. Vannak olyan gycrk<icök. akik mindcnhova


Mosolyka weboldala www.mosolyka.com

viszik magukkal. s na~,ryon is értik azokal az útravalóka t. amike t olykor m:ír a fel niillek ,.kinőttek".

Ter vezel követ k ező kötct c t ? Ha igen, miről írsz és kine k d ediká l nád? Pillana/Csillag cí mmel a pillanat é rté k érő l fogok írn i. dc c lőllc film v:íszonra visszük fé rjemmel a történetü nke L s ami ki marad, az mcgt:tlúlhatti lesz a könyvbe n. Annyian élnek a múltjukhan. úbr:índozva a jövőrő l. de közben a jelen ük elszüll. M ikor megismertem Sá ndort. a férj emet. egyből a je le nbe. a moslha kcr ültem. ~ legismerkedésünk utún két héttel összeküiWztünk. majd c~,')' hónappal kés6hb hozzúmcnlcm fel eségül. cm gondo lkodtunk. megéltük a pillanatot. amil az<Íla scm hánok. ll ihetetlen, hogy mikct é ltü n k :í t. :\l élységck. magaslatok. s ike rek. tanu lsúgok. A film és a könyv is t ükröt l'oj.! tartan i. hogy mcn nyi mi nden m:íst csin:ílunk ahe lye tt ho)..ry a mostban le nnénk.

Dc azért m crítcsz a múlt b61 és vannak h osszabb t{IVtl tet·vcid'? A múlt az élctü nk része. :il tala lettünk azok. akik. Kitörölni .

el hajítani but asúg. d c lÚIJl<t!,ry jclc nt<'iséget adn i neki is az. Azon m:ír ne m tud unk v:í ltoztatni. dc a pillanaton igen. A túl sokjüv6n való ábr:índoz:ís szintén a jele n től veszi cl az é lményt. lia jön az ötlet, tc~,ryük. hi sz mire d r unk'? Ki tudja. mi lesz holnap! A rnúlt arra em lékeztet. hogy már me n nyi rn intle nt megolelot tunk. ped ig o lykor kilát:ístala nnak t ü nt. dc összeszedtük ma~<ttnkal. s lett valahoj..ry. Sokszor kü lönöscn jó dolgok sziilcttc k a rosszból. dc e hhez akarnunk ke llcll él n i. tenni. el őrem e nn i. Vannak terveim. nem kicsik. l l isz az :ílmo k v isznek e l őre . az igazi :ílmok m iatt kelünk fel cj.!y szürkc napon is. s teszü nk azé rt. hogy mcgvalcísuljon. nem igaz? Szcretnék éd esanya lenni. kézen fo~,•va sétúlni a fé rjemmel, CJ.!Y mcsés tópnrt i h:i;:han lakn i boldogan. cj.{észségcscn.

Ha kív{lll s<ígokat te lj es ítő j ó tündé i·I chc tné l, hova ké m é d magad do lgozni? ~Ti ndcnképpc n gycrk<iciikhöz adnúm be a jele ntkezést. Öketmég nem vakí tolta c l annyira a világ az igazs:íg tól. minl a l'cln<'íttckcl. Feltétel nélkü l t udnak szcrelni. mosolyogni, érzelmeket kifejezn i ősz i nté n . Eldr:is né lkül él n i a pilla natban. l ia egy pici figye lmet. s ze re tete t kapnak. százszorosan adjúk vissza. Am ilyen pic ik testileg. olyan nagyok lélekben.

t.lfJ.f1~1&.S!e'J Hozle1ter Fanny Mosolyka: Te döntesz. Ltbri Kónyvktadó. 2013. Hozlelter Fanny Mosolyka. Lélekkód. Ltba Kónyvkiadó. 2014.


l

l

l

UTAZAS GYILKOS IROKKAL

Karóva l jöttél, nem pennával ... Ismerünk néhány írót, aki gyilkosság áldozata lett, például Christophe r Marlawe-t egy kocsma i ve rekedés során szú rták le, Puskin pedig felesége becsület ét védve keveredett p isztolypá rbajba. Most azonban a bűnösökről lesz szó: gyilkos tollforgató kró l. Induljon a vé res utazás!

1\pári=si

abLagyilkos

szerzö: CSERNA-SZABÓ ANDRÁS

.~ \londoni

oárb a ib ő.s.

llen J onsonró l Szcrb Antal ez l írja: .. Shakespeare v itatko zó pajtúsa a ll ab lcüny-kocsm:í han. legelkeseredet tebb vctélytürsa a szín padon." Darabjait Sze ri> kigondoltmtk (mcstcrkéltnek) mondja. l\1cggondoltnak azonban egyet len é letrajzírója scm nevezi Bent. ink:íbb igazi kocsmah6snck: a színész. dr:ímaírci. kiiltíi a ko r Ü!-~·clctcs rosszfiúja volt , aki nem riadt vissza a p{trbajhcis szerepé t<i l sc m. A kést)hhi udvar i poéta 1598-ba n p:írhajt vívott Gabriel Spcnser színésszc l. ak i egyik darabjúban szcrcpelt. S mivel Jonson valószínüteg nemcsak versci ni és inni tudott. dc vívn i is. így Spenser a küzdclcm végén saj n:íla tos nH)d o n c lha lú lozott. Be n talún valami hasonlót szavalhatott p:írhaj közben. mint Cyrano: .. Ki s pulykúm. légy biztos eb be n: l Fö lny:írsal vasdarabom! c msokúra véred csep pen. Készen :ill ndr a csapo m! :\lell cdcn vagy hasadon Fúrjalak ki? Ne m tom· még é n, 1\mde szc ntül fogadom: l\1e).(döflck a verscm végé n!"

A szegé nyso rból származó Villon már egye t e mista korúban rendsze rcsen összecsapott rendcirökkel. az iskolapad helyett ink:íbb az öröm bínyokat és a borospincéket vá lasztotta. majd csakhamar telj csen ahímcrült a p:íri zsi alvil:ígba. Rahlüsok, vc rekedésck. börtönök. a z akasz tMa :írnyéka: mindencn kc rcsz tülmcnt. amin egy bünözti csak keresztül tud mc nni. Gyilkossügról azonhan csak egyröl tudunk. A még zse nge Franc,:ois 14-55-bcn ve rekcdésbe keveredet t egy bi zonyos Phili ppe Se r mo ise aty:íval. Valósz í nű l eg nliügy Ülll a dolog ldllc rébc n. Az atyüt jelentösen elp;ího lh atta az ifjú költíí. hi szen Sermoise hamarosa n belehalt a sérül ése ib e. Vil lo n (aki ugya n csak m egsebesült) gyo rsan c l is húzta a csíkol l'árizshól. Sze rencséjére az feleségg~ lko.s atya a hahílos ügyün mq.(hocs:ított neki. így a következei év e lején fe lol- A ).(imnúziu rnban nem így tanílot dozó levelel kapott. visszatérhetett t:ík. és most scm Í).(y tan ítj<ík. ll ogy a v:írosha. Am kuty{thól nem lesz nagy költ<ln k. Zrínyi l\li klós mc).(szalo nna. ka rücso nyko r m:ír újra öltc vol na a feleségét - nos. ez nem menekülni kényszerült: ezút tal egy törté ne lmi té ny, cs upún irodal ombe töréses lop;ís miatt. ;nn it a l\'a- történészi sejtés. l\1 indenesct re varre Kollégiumban hajtott végre 'ényci Pú l NC' búnt.~d a Zrínyi/! a tettesttirsaivaL címü. 201-J.- hc n a III~V Í Z fo lyó-

. l csálilor n'aÍ

10 4

11\(j t.\rlt.\


t.lUV <;Z

vw

iratban me).ticlen t csszéje. ha nem is úllítja. dc erősen su~all j a a felcsé~gyil kossúg lchctíiségét. A sze !'Z(} sze ri nl a XV II. századba n élt Zrínyi könyve (Adriai lellyemek Syre11aia. grojJ Z rini Aliklós) egy sze rcl mi drú rnn . egy h ~ízassúg tragikus történe te: ..verseskölelét olvasva egyre b iztosabba k leszünk abban. hogy a szc rc pl6. ak it megír. az önmaga! És mcgborzongunk. lloro' egye ll en verseskötetc születésénck oka pont snjút nyomora. h ű n e. azé rt írta meg a könyvét. me rt m eg ke ll ett énekeln ic szenvedésél. és azért adta ki. hogy sz inl c nyilvflnos t,<yón<isl vé!:(ezzcn ..." Ak i mindcn részletérc kívú ncsi, lapozza fel az cmlítctttanulmúnyt. m os t mind össze néh:í ny adalék a .. Nényci-scjtésböl": a kötel eposz utúni része a Vadúsz és Viola (Z r ínyi és fe lesége) trag ikus so r sü t mondja el. A férfi - h iúba írt a meg az eposz t - nem tud szabadulni szc relmétc'íl. foly ton csak Violúra go nd ol. bosszúszomjas képzelgések következnek. majd hirtelen h<ízassúg. ..Viola hozzú mcgy feleségül. Dc ne m <im azért. mc rl rújötl. hO!,ty a Vadúsz - ill m:ír Titints a neve-

T

SZUBJEKTíV

kedves neki! ll anc m a zé rt. m e rt múr bukott nő, és az a férfi. Licaon, akivel rendszercsen összebújt. ki dobta." Késc'íbb az is kiderül. hogy a feleség a szc r e t őjét lakatj a j ól a sze rclm éve l. a fé rj csak dgyakozik fe lesége .. két szép lába" közé ... ll ogy ki le hetett a gaz csábí tó. a rra nézvést a szcrzö egy korabeli levclet idéz: .,Dc Zc rényi Miklós példú j{tl add úlom. az is az felcségél az lovúszúvallapaszlalta: kurvúlkodoll." Né nyei sz il úrdul úll ítja: a köte tből vilúgosa n kiolvasható : Draskovic h M:'1ria Eu zéb ia megcsalta a fé rjé t. .. És a csa ló asszony nak pusztuln ia ke ll. Több korabeli fo rds al~íláma sz tja. hogy Zrínyi felesége talún méregt61 halt meg. Macskúsi is ern) l í r. dc n úla talán komolyabb embere k is. ugyanazt. ami benne van a k övetkező versben: Orfcus. a búnatos fé rj e lveszt ette feleségét, Euridi cé t, m ert megmarta egy v ipera, és az "mérges sebbe n megholt» ..."

gyott mély nyomot. Nevezték múr a .. magyar Vil lon nak" is . dc nem a fran ciú hoz mérhető literatúrai szí nvo n ala mialt. han e m éppen köztörvé nyes st útusa ok:'m. Erdélyben szül etctt. apja sza mosújvúri kapitúny, anyja e l őkelő katolik us úrasszony, a fiú külföldi tanulmányok ulún 16 évesen került Magyarorsd•gra. Ö rdögien romantikus Jókai-regény hc'ísc lehetne a greif, ha igaz. amil az é le t rajzaiban olvasni róla. Köpcsény ura a .. kicsapong~í ­ sa iról és fajtal ans<igairól'' vo ll híres a környéken. a nép úgy tudta. az Ö rdögge l ci mborál. ezértm cssze elkerülték a vúrM...Ö rdöngös könyvcke t m;ísoltatott. sötét éjszakúkon misétmonda totl az akasztófa ala tt. éjfél idején fazekakat áso tt e l a kereszt-utakon. tele az ördög számúra mindcnfé le é tkekkeLam ié rt neki. a n ép hite szerénl, o ly e r szényt adott. a mib ő l az arany soh a sem fogy ki." Gyi lkosságok és mé rcgkeverés miatt (állítólag még az a nyj:íl is meg akarta mé rgez n i) sz igo rú vizsg:í latot rende ltek elle ne: .,és e nne k alapj<Ín Wesselényi núdor rakula Listil ho rribilis excessusa ié rt a pozsonyi káptalannúl166l. máj. 23-ra Zrínyi kort:'1rsa és ep igo nja. Gróf törvény e lé id ézlelte''. Hogy té nyListius (Lisli) L:íszló, a ,.Magya r leg b'Yilkos volt-c, nem tudjuk bizoMúrs avagy Mo hác h mezején tör- nyosa n. hivatalosa nubtyanis hamis tént veszede lemnek e ml ékezete" pé nz veréséért fejezte öt le Humor című e posz sze r zöje a ma gya r hó hé rm cstcr 1662. úp r ilis ll -én költészet tö rté n etébe n n em ha- a bécsúj helyi börtön udvanín.

. l 1.-iipcsén..y{

A vezetés öröméért Kutatások szerint az Y-generáció tagjait hidegen hagyják az autók. Aprobléma évek óta foglalkoztatja az autóipart, ugyanis a2o-35 éves korosztály tagjai világszerte halogatják a gépkocsi-vásárlást. Az okok sokrétüek. Akörnyezetvédelmi tudatosságtól avárosi közlekedés ellehetetlenedéséig, anövekvő anyagi terhektől aszülők túlzott gondoskodásáig számtalan oka lehet annak, hogy napjainkban egyre kevesebb fiatal vágyik autóra. A Kia szerint autót kell adni a fiatalok alá, hogy megtapasztalják, miről ismaradnak le persze, nem aforgalomban, hanem olyan tesztpályán, ahol afeladatok szórakozássá válnak. AGear Up-kampány keretében afriss jogosítvánnyal rendelkezők egy Kia cee'd GT, valamint Manfred Stohl segítségével (aki pályafutása során arali-világbajnokságtól aralikrossz-világbajnokságig több mint kétszáz futamonindult), megtapasztalhatták, mire képes egy Kia - és főleg, hogy mire képesek ők maguk egy Kia volánja mögött! www.kia.com

I)~Zil"tiOUH:il\

105


inje kciös tű és egy whi skyspoh:ír kísé re téhe n a húlószob:íba indul, az ajtlit magára csukj a. Belövi mag:í t rovarpor ra L m ajd J oan é rkez ik. ak i biztosítja fé rjét: a .. dolog" ne m komo ly. Will iam belöv i Joant is . majd ciiiveszi pisztoly<í t a fiókböl. Az asszony a fejé re teszc!!Y pohara t. William cé loz. 16. A poh:ír sé rt e tle nül hull a fö ldre. A pad ló n fekvií napjúig :í po ltük őt . aztá n az itt e ni J oan homlokán (a bal szem fölöt t) Á kó rluíz e lm eosz tá lyúba hozattük. a golyó he mcneti nyoma. szep te mber ll - rő l1 2- r e virra dó :\li csoda csod ils fik c ió- go nCs:íth Géza a nJaf,<yar nove llairod a- éjjcl megszökölt és 12-én reggel hal dolja a naiv mozil:í to~ra t ó . h :írom lom egyi k legnagyobb alakja. tal:ín lÍrakor - kórházi nadr:lgban , csíkos Vilm os egy je le ne tbe n: Will ia m ne m kell ö t be mutalni se nkin e k. kö rh:ízi sapk<Íinm és zsake ttbe n - Lee (a film föszercp lój e). William Lcruo bb, ha gyilkoss:íg:írólunoka- be:íllíto tt gyógysze rész- nagybáty- S. Burro ughs (a film alapjúul szo ltes lvé rél, Koszto lányi Dczsöt idéz- j:íhoz. kit ő lm o rflum o t és at ropint g:íl ó regé ny sze rzcije) és William zük a Nyugat egyi k 1919-cs sztím:í- ké rt. Te rm észetcse n nem kapo tt. Te ll. a sv:íjci szabadsügharcos. akit bó l: .. Egy ik i s m e rősö m a szc rbe k Féló rai o ttid őzés ut :ín tüvozott és a zsarnok a rra ké nyszerít et t. hogy :iltal megszállo tt Sza badkitról a kö- Budapest fe lé indult ~ryalog. a nab')'- a fia fej é re tett alm:ít százlépé!mi l ve tkező é rtes ítést ki.ildi: bá tyj:ítól ké rt száz koron:íval. El is nyíllal ke resz t ü ll ője (neki sike rül t). ... M:írciu sba n is mé t id ejött sze- juto tt a de mark:ícicís vo nalig. ho l De szó s incs fikc iórö l! Burmughs gé ny un o kaöcsé d , megint kocs in , a katonúk föltartöztattúk és vi ssza- éle téhe n va lószí n ű leg szóró l szö ra hogy mag<Ít a Mo ravcs ik-klinikúra felé kezdték kísé rni. Ö könyörgött. így tö rté nt a gyilkossúg (ne m New fcl vé tessc. d c n e m kapo tt Buda- hogy l őj é k agyo n. mc rt ne m akart Yo rkban ugyan . han em i\1 exico pestre utaz:ís i igazolvá nyt és ezért a kó rh ázba visszame nni. Mi kor a Ci lyhen) : \V. S. B. 1951. szeptcmbcr öccse a bajai kórh:ízba h elyezte cit kat on cik n e m te lj es íte tt é k a kí- 6-:í n j:ítszott tcllvilmosostmúsod ik c l. honn a n azonban visszaszökö tt v~ín ságát, a mag:í n:í ll cvő és - nem feleségével. J oan Vollme rrcl. A ,·égHcgöcére. l n n en azt írta édesapjá- tudni hogyan és honnan szc rzett eredm ény hajsz:ílra u!!)'anaz. mi nt nak. ő mint o rvos meg:í ll a píto tta - mé rgc t le nye ltc és szeptc m bc r a fllm v:íswon. Lyuk a n<i kopony:ímag:í ró l. h ogy a morfini zmus bó l 1:.!-é n este ha t ó ra ko r meghalt.'' j:ín. Az író al kohol és drog befoly:ísa te lj csen kigyógyult s így nincs é ralatt üll t. A bö rtö nt csodüval ha t:'a te lm e. hogy tov:íbb is kó rh áz ban ros módo n mcgll sz ta . Oé l-Am e ri időzzö n . Ez természetcse n úmít:ís k:íb a n . i\larok kóban . Lo ndo nban vo lt. Így tö rté n t. h ogy fe leségé t és P:írizsban is élt. Tell július 22-é n d élutá n a rc ndclciszob:íba n tui r o m r evo lverlövéssel WilliamS. Burroughs. a beatne mzcagyo nl cittc. A s ze rc n csét lc n as z- dék egyik lcgismcrtehh tagja gazdag szo nyl kis l:ínya mcllett é rte az e l ső csal údból sz:írmazotl, hamar rükalövés. még volt a nnyi e rej e, hogy potl a drogokra. Leghíresebb művé­ a szo m széd s:íg h oz mc ne külj ö n, b ő l , az 1959-es !Ifeztelen ebéd cím ű ho l egy óra múlva megh alt. Ut:ína regé n ybő l David Cro ne nbe rg fo rCs:íth Géza fö lvágta ka rj:ín az erei t gatott film ctl 991-be n. A klasszikus és nagy adag morfiumot is vett he. mozi 25. pe rcébe n fő h ős ünk (Wil dc ehry szerb ka to n ao rvos rögtö n lia m. s ike rte le n író és boldogtala n gyo mormos:\st végzett. be kötöz te rova rirtó) v:íratl anul érkezik haza. 6t s megme n le lte az éle tne k. l\ lég Fe leségét (Joant. a rovarirtó por az nap este a hajai kó rh;ízba sz:íllí- mcgszúll oll fobryasz tój:ít) irodalmi to tták. ho l többszö r mcgl:í toga tta harútaival ta lálj a: az egyik é ppe n öccse. kinek ne m a karta e lhin n i. fe lolvas a müveibcil. a m:ís ik az aszh ogy a felesége m egh a lt. h a h á r szonyon fe kszik. William l:Hszólag a t e m e t és i sz:ímlá kat is felm u - ne m szívja mellre a do lgot. fe lölti tatta neki. Baj :í n szcptc mbe r clsci legflegmább pléh pofüj:ít. maj d egy

l regőcei , ,

meszaLo.s

. linexil-tói

106

Vilmos

ll\ c, t \1 N \


KfP/.6 ~1 UVI SZE T "

l

l

MUVESZTIPUSOK

,

SZUBJEKTIV

Si ko y vagy Másenyka szerzö: GEREVICH JÓZSEF

A műv észet- és i r oda lom tört énetbe n legi nk:íbh két egy mü ssnl e ll e ntéles mű vész lípu s ismeretes, a .. mívcs'' és a .. mcgsZ:dlo ll". Az e l őbb irc a mc stcre mb e r tökélctes technikai tudása. az utóbhira a csapongó fant;ízia. a szabadj :íra e ngede tt és szc nvedé ly úItal vezére lt alkotüs i m ód j e ll e m ző. E két típusta XIX. század e lejé n Fri edrich von Schlegel né me t író, filozófus nevezte cl .. klasszikusnak'' és .. romantikusnak''. ll a összehasonlítjuk Paul Cézanne fegyelmezell fcstészeté t Francisen Goya lútomúsos grafikúival. vagy Jacques-Lou is David szigol'l1 kompozícióit Eugéne Delacroix érze lm ektő l túlcsorduló képe ive L m á ig ö rö k é r vé n yű tipológia bo ntakoz ik ki a szem ünk elő tt. A klass zik us műv észl a form:ík irünti al:ízat. a korstílus íratlan szabülyai sze rinti alkotás. a visszafogottsúg. a letisztultsúg jellemzi. A ro manti kus mű vész ezzel sze mbe n szabado n kitúrja m űvein keresztül személyiségét a vil <íg eWtt. Az :íbr<Ízol:ís (miméz is) he lye tt az expressz ivitúsl (a kifejezés t) helyezi előté rbe. E tipológia é led újj á Fri edrich 1 ic tzsc hc fcl osztüs:íba n, amelyet

Régóta fog la lkoztatja a kutatókat, gondolkodókat nemcsak pszichológiai, de filozófiai, művészettörténeti szempontból is, vajon az alkotó embereknek - akár más korokban, akár a vi lág egymástól távoli pontjain születtek - vannak-e olyan közös tulajdonságaik, amel yek alapján típusba rendezhetők.

A tragédia eredete vayy görögség és pesszimizmus cím ű könyvében fej tett ki 1872-bc n. Nie tzsche szcrint ké tfé le műv ész va n: az apollói és a dionüszoszi. Apolló a mérnöki művész (é pítész és ze n ész) . Dionüszosz a m úmoros. úlmodozó. az c ksz l:íz isban alkotó. A franc ia filozófus Théodu lc Hi bot ' ictzschc nyomán. ill e tve saj útmegfigyelése i alapjún írta le a plasz tiku s és difflucn s m űvésztí pu s l 1900-ban. A plasztikus mű vész az érzéki vil úgot. a difflucns a sz imboli kus, músodlago~. e lvont vil{,gotjelen íti meg. P!'J/.Il'IIOUu;l .\

1.

107


A szerzö blogja

R ejtjelek, kód repeisze rek 1. Edvard Munch: Sikoly

2. Fnda Kahlo: Törött gerincoszlop 3. Eugéne Delacrmx: Villámlástól megriadt ló

2.

Angiiciba n pszic hotikus betegcken végzett klinikai megfigyelések vezették Francis Hc il man pszichi;ít ert arra, h ogy 1950-be n mc)tic lc n t könyvéhen megkü lönböz tesse a .. rcprczcn t úciös" (aktív. é l e terős. r omant ik u s). illetve "omarncn tá lis" (passzív, miszti kus) mű­ vészt C)..<ym:ístól. A rcpreze n t:íciós m üvész for ma- és a laké r zéke ny. a mcstcrség egész tárházának birtokúban van, az orna ment{tlis m ű­ vész viszon t .,élc lte lc n íti '' m űvc i t. mc lyckcn így sémákjele nnek meg. Hcitma n arra a következte tés r e j utott, hoj.,<y a pszich iátriai beteggé válás fo lya m atúban a rcprczcnt:íciós típus orna m entá lis típusba csap út. E jelenség magyarázata az lehet. hogy a pszichiütriai betegek egy része fokoza tosan c lt{IVolod ik a hé tköz napi élet konk rét. eleven valósúgilló l, és elvont világot alakít ki a maga sz:ím:íra.

Gercv1ch József A mOvészetterápla tipológiai megközelltése. ln: Gercvtch J.· Lány a szekrényben, Osiris Kiadó, 2004. Gcrev1ch József: Személyes motívum a mOvészet ben, PsychkltrtU f/ungartea 30.; 2015, 1/4- 130 Sr K!'n Rob1nson: Az alkotó elem - Fedezd fel, mlre születtél, és mlndcn megváltozlk. ING Kórtyvek 2010.

108

Produkció k py_omáb.ap Saj:ít t ípu sta n o mh a n , ame lyet a SO TE Pszichi út r ia i Klin ika mű­ vészcttcrápiás osztály:ín. aKulich Gyula té ri Ka ppali Szanatóri um ba n dolgoztam ki 1977- 198 1 között. a bbó l i n d ul tam ki, h ogy va n nak olyan művészc k . akik a kész. hcfcjczc tl alkotás létrchozúsúra törekvés he lyet t sokka l j obba n é ndk magu ka t magába n az a lkotói fo lya matban. Szá mu kra a megfogha tó m ü sokka l kevésbé érték. mint az a folya mat. a m ely e lvezet (vagy nem veze t c l) a mü szül c t éséhcz. Ezt a t ípust neveztem cl fo lyamatcentrikus m üvésznck. szemben azokkal az a lkotó kka l, a k ik mi ndcn idegsz:ílu kkal a kész m űvck lé trchoz:íStÍn fáradoznak. Ö k a p roduk t umvagy alkot úsccnt r ikus művészck . Elöbb ire a magyar El Kazovszkij, u tóbb ira Pab lo Picasso hozha tó fe l példúnak. A folyamatcentrikus művészck kevésbé törekszenek h agyo mányos é r te lemben vett s ike rre. élctük és m üvészctük nem v:í lik élcsen külön. művészimúzst scm építenek. A produktu mcen tr ikus müvészck viszont gyors pozitív visszaj c lzésrc. hírnévre és halhatallans:ígra v:ígynak.

'·jabhan rnindin k:íbb olyan fajta m üvész tipol<)gia érdekel. amelynek alapj:ít a művés z i önkifejezés mértékc képezi. li a c kategória szcrint tek in tü nk az a lkotók ra, akkor ismcrLi nk rejtőzködő müvészckct. akik szcmélyiségükct, é le tüket elrejtik a v ihíg cl <il. Ilyen volt Gustavc Flaubcrt. Vaszilij Kandi nszkij vagy i\larccl Duchamp. Jts ilyenné v:ílt Vladi mir abokov és Stendhal. miuttín mcgírt:ík önélet rajzukat vagy ön é le t rajzi ihl c tésü regényüket . abokov a i\tásenykát. Stendha l pedig a 1/enry Brulurcl életét. i\ m:ísik típus a rej tjeles m Ü\'ész. aki rnagút festi. írja meg müvcibcn. dc ennek megér téséhez kódrendszerre van szükség. Tipikus példa erre Van (;ogh üres széke. amely l:í tszólag békés cse ndé let. dc kódj ai t megfejtve. Pa u l Gaugu in hez fííz<idiitt. vih aros. dr:ímai ba ritts:ígú nak tö rténetét sűríti mag:íba. Végül idetartoz ik az önkifejező müvész is. aki küzvctlcnü l mutatja ki é rzése it. élmé nycit a mű b c n. Edvard M u neh Sikoly cím ű képén a fcst<'í p:ínikro ham :'d10z kapcsolódó é rzésc i jelenn ek meg. Frida Kah lo Téiriitt gerincos::lop cím ü képén a fcs t6n6 kozm ikus f:íjdalmainak vizuúlis kivctülésétl:ítj uk. Kérdés, mit<il függ. hoj.,<y Cj.,ry müvész mclyik típus kritériumai szcrin t a lakítja ki viszony:ít a m űvé h cz. A művésszé vftl:ís fo lya mata sor:ín szcrzctttapasztalatok. a szcmélyiségjcllcmzői. illetve a pszichológiai problémúk jellege ala kítja ki a müvész típustíL A müvének tipológiai megközelítése hozz:íscgít hcti a müélvező1 ahhoz, hogy re n dszerez ze a mű ­ vészeti alkot:ísokkal való ta l<í lkozúsa sor:ín szcrzctt tapasz talatait. fogalm i ka paszkodó! adjon azok fcldolgoz:ís:í hoz. és kiizclchb j usson egy-egy a lkotús élményszerű bcfogad:ís:íhoz. 11\(i l.\ flt\


szerzö: KUGLER JUDIT

1.

A te~tyér:S,~ rrzrn.ct a a ltJa

a személyiséget

A személyiség ált udományos magyarázata i félrevezetnek, a leegyszerűsítő kategorizálástól pedig csak egy ugrás az előíté l et. Meg néztünk öt széles körbe n elterjedt nézetet, és a hozzáju k kapcsolódó legfrissebb kutatásokat. Persze a jövőbeni újabb vizsgá latok még ezekrő l is kide rítheti k, hogy tévhitek voltak.

Okosabb e l sősz ül ö tt e k , diplo matiku s középsők. kreatív k icsik: é rthe tií a tes tvé rsorre nd ben e lfogla lt he ly sze ri nli tipi zálás népszerűsége. h isze n egyszerű kategóri:íkat kín:íl. ame lyek könynye n vonalkozlatók ön ma-gunkra és m:íso kra. Olyasmi. rninl a horoszkóp. m ég is mega lapozolt abbnak vé ljük. j ólle h et a téma magunka t tőle , merl h a az :ílla iLÍtud omá nyos vizsg:íl ata i m indig nosíLásoknak megfelelűen kezeljük e llen tm ondásos eredménye kel a !t)•e rekeinkel. akkorkönnye n meg hozlak. Tavaly kél na gysza b ású is fele lhetnek a fcltéte lezéseknck. ku luLÜs is készül L. ame ly kétséget kiúróan le rom bo lni bitszik a teslvé rso rre nd mítosz:í t: az Illin o is -i Egyelem 13renl Hoberls vezetle kutatócsoportja an eze r amerikai középiskolás. a Lipcse i és a Mainzi A szemé lyiségvo ntísok közü l ta l:ín Egyete m pszic hológu sai 20 ezer az introverzióról kering a legtöbb német. brit és amerikai fel nő tt sze- tévhit. Az introvertáltakat ;\l talában mélyiségclemzése nyorn:í n sze r- maguknak való. vezető szere pre ze ll adatok a la pjún m ulallák k i, ké ptele n. inlellektuálisabb. llh'Ya nhogy önmag:íban a Lestvérpozíció akkor negativ gondolkodtísra hajlaérdemi módon ne m befolyüsolja mos emberekne k tartjuk, akik eze n a sze m é lyi sé~,rvomísokal. Érde mes az a lapon kön nyed é n m egk ülön teh:ittudatos ita nunk. hogy a Lest- böz te th etők extroverl;ílt L:írsaikvé rsorhoz kötölt szcmé lyiségkép tól. Ennél va lam ivel bonyolu ltabb inkúbb szle reotípi<íkat tükröz, és a helyzet. A népesség minteh'Y harmada sorolható az in trove rtültak szülőké nl fi.iggellcnítenünk ke ll P!'l.l('IIOI.O(rl\

közé. dc ők nem emberkerül ő csodaboga ra k, inkúbb arról van szó. hogy a t<Í rsaságori en táll tiibbséghcz képest kevesebb kiilső ingert és több el mé lyülést igényelnek. Ezért t ü n he lnek az amúgy az cxlravcrzi<Íhoz kapcsolt é rté keke t e l ő ny be n részes ítő külvi lág szümüra különciiknek. Hossz nyo mon jürunk akkor is. ha azt go ndo ljuk. hogy az int rovcrt ültak fé lénkek. a gúll tísos emberek pedig valamen ny ien introvert{lltak. Míg a félénkség azt j elen ti. holt)' az embe r szoro ng. ha L<Írsas é rint ke zésrc kerül sor (ami nem ritka az extrovertállak körében scm). az inlrovc rtáltak közül sokan kifejezetten magabi ztos e mberek. csak - az extrovertáltakkal e lle nté tben - a társas események kimerítik őke t. és éppe n az egyedüllét segít feltöltöd niük. 109


4.

A ~o~j~ á p s agyféite etÖ Ogg a szem élyiseg

A tud omit nyos köntösbe bújtalolt túlúltalünosít:is egyik legjobb 5. A pé ld:íja az önscgítt'í könyvckliil koc a eje a raj z tanfolyam okon :il a vezetói tréningekig széles körben cl le rjedt Kevés szak ma képvischi it sújtj:ik elmélet. ame ly szcrinl szcmé lyisé- olya n mcgrö!-(ziilt cl!iítélclck. minl günkc tmcgha t:írozza. hOb'Y mc lyik a programozókaL Szereljük feltétea~tyféllckénk dominúl. ;\1indcnki islezni. hogy csupa zúrközoll. furcsa. meri: a bal féltekések lennének a ra- kissé eset len gcckriil van szó. aki c io n;ili s prohlémamcgoldók, míg csak a gépe i közelében o ldott , az a j ob h féltekések az érzéke ny mű ­ e mbe rekkel nem tud mit kezdeni. vészlc lkck. Az elképzelés nek, mint Timo G nam bs oszln'tk kutató friss az e mberi Lcrmészcttcl kapcsolatos tanulm:ínya sze rinl csekély valómíloszok többségének. va n valós[tg- s:íga lapja van mindcnnek. A progalapja: a kél térfél té nyleg elté rő ram oz(> i m ú lttal is rendelkezi) m<idon műk ö dik . Szemlélc tcscn pszic hológus 197-l és 201 -1- közötl hi zo nyított:ík ezt a híres hasított- készült lanulm:ínyokal kulalolt agy-k ísérletek az 1960-as é\·ck- fel. amelyekben a programozói hcn, mclyck sorún - kezelési célla l tehetséget. a sze mélyiségvo n:íso- cpilcpsziás bclc!-(cknél elvágták kal és az int e lli!-(enc iúl egyar:ínl a féltekékel összckiil<Í idcgrostkö- vizsgúlt:ík. majd az így nyert - ösztcgct. Egészséges embereknél ezek szesen 169S szcmélylcil szúr ma z<Í az idegrostok szaros összeköttet ést - adatso rt vetelte a l;í músodclcmés kifin om ult kommunik:íciól ta r- zésnek. Legink:íhb az intelligenci a lanak fen n a kél te rület küzötl: ma j:írl együ tt a ktídol:ísi képességgel. múr tudjuk pé ldú ul. hogy az egykor amely az alap vl'lő személyiséga bal féltekéhez kötült nyelvhasz- vonúsok közül a z introverzióval n:ílalhan a johh félte ke is szcrcpcl és a lclkiismcrctcsség).(cl is enyhe j :ítszik minl a hanghordoz<is fe lc - korr c l:í c ióL mulal oll (vagyis az l<isc. J eiT Andcrson. a Utahi Egye- okosabb és e lmélyüini kész cmlem agyk ulat öja liihh minl ezer fö berek jobb programozók). A progagytevéke nységéL c lcmz6. 2013-as ramoz:ísi sza klud:ís l a zo nban az vizsgúlalúban se mmilyen bizonyí- inte lligencia mcllcll a nyilolls:íg lékol ne m tal:ílt a jobb val!)' a hal v<íllozója jcísolta meg a lc!{iobhan: fé lte ke domina nci:íjüra: a kettő á t- az a sze mé lyiségdi me n zió. a melagos aklivil:ísa nem kiilönhözött lyik a logikus gonclolkod:íson kívül az e1,.tyes esetekben. J\ mode m ideg- a krcalivi l;is. a képze lctgazdags:íg tudom:'! ny szcrinl a két fé l ink:íhh és az esztét ikai é rzékjc ll c mzöit is mag:íban foglalja. Cb'YÜllműköd ik.

proqr~~~~

3. ----~A ~jo ~'~v~e~ ~*e+ ~Q~ H

extrovertaft

Megérzéscink azt s uga lljúk, hogy a kifelé forduló. hat:irozotl fcllépésű. domináns cm bcrckböl lesz s ikeres vczc tt'í. Abraham Lin coln. :'llahalma Gandhi. Bill Ga t es és m:ís. közismerlen inlrovcrtitlt. úm nagy formútumú vezetök kivélclek lennének. akik erősít i k a szabúlyt? A friss kulatúsok szcr int aligha. Adam Gra nt. az amerikai Pennsylvaniai Egyetem mcncdzsmc n tprofcsszora és kollég;ii 2010-ben va lós iií~lcli környezelben igazollúk, hogy a két típus egyfo rmán hatékony lehel. A h e l yzettő l , pontosabban a heoszlottaktcíl fü gg, hogy cx lrovc rt:ílt vagy introve rtált sze mé ly lesz-c jobb ir:ínyító. Az extrovc rt:ílt vezetök valóhan s ikeresebbek. ha csapaluk ta!{iai ön~tll ótl an ok. li a azonhan kezdeményezőkész bcosztottakk<l l kell dolgozniuk. kö nnyen hatalmi harcba keve r ed nek . ami az eredmé nyesség rov:ís:íra mcgy, míg a pozíciójukat kevésbé fé lt ő, m:ísok ötle te irc nyitotta bb in t rovcrt:ílt vczct<ik e redménycse n Ludj:ík mcncdzsclni öntevékeny mu nkat:Ít·sa ikat. 110

11\<;r\Tit \


Kedves Olvasónk!

HVG Extra Pszichológia (2016. február)

Üdvözöljük a HVG Extra Pszichológia olvasóinak körében! Reméljük, hogy kiadványunk elnyerte a tetszését, mindazonáltal kíváncsiak vagyunk a kritikai észrevételeire is. Annak érdekében , hogy HVG Extra sorozatunk további számai minél jobban megfeleljenek az olvasóink igényeinek, szerelnénk megismerni az ön véleményét is, ezért kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre! Mindazokat, akik a kitöltött kérdőívet 2016. márcjus 31-íg elküldik a címünkre (HVG Kiadó Zrt., 1300 Budapest 3., Pf. 20, " HVG Pszichológia"), megajándékozzuk a kérdőív végén felsorolt HVG-kiadványok egyikével. A kérdőívet faxon vagye-mailben is eljuttathatja hozzánk (06-1-436-2012, illetve adatok@hvg.hu), továbbá letöltheti interneten is (httpJ/kviz.hvg.hu/index.php/573715/lang-hu). Előre is köszönjük az együttműködését! HVG Kiadó Zrt. 1. Kérjük, a táblázat első sorában karikázza be a megfelel ő választ, a második soránál pedig írja be a személyek számát: 1: nő. Nő :

......

2: férfi fő

Férfi : ......

2. HA VÁSÁROLTA (NEM MEGRENDELTE VAGY ELÖFIZETTE) A HVG EXTRA PSZICHOLÓGIA 2016/1-ET: Honnan szerzett tudomást a mostani HVG Extra Pszichológia megjelenéséről? 1: Eleve számon tartja, mikor jelenik meg, és akkor keresi. .. 6: Az árusítóhelyen figyelt fel az új Pszichológia2: A HVG-ben olvasott a lapról. számra. 3: A hvg.hu-n olvasott a megjel enéséről. 7: Egyéb módon szerzett tudomást a megjel enéséről, 4: Egyéb site-on olvasott róla. éspedig: .................................................................... 5: HVG-hirlevélben tájékoztatták az új Pszichológiaszám megjelenéséről. 3. Hogyan (hol) szerezte be a HVG Extra Pszichológia mostani számát? 1: Hírlapárusnál vette. 3: Könyvesboltban vette meg. 2: Hipermarketben (Tesco, Auchan stb.) 4: Benzinkútnál vette vásárolta. 5: A HVG -től rendelte meg.

6: Előfizette (egy évre). 7: Ajándékba kapta. 8: Egyéb, éspedig: .......................... ..

4. Már korábban is vásárolt vagy rendelt a kiadótól HVG Extra Pszichológia lapszámokat, esetleg volt rá előfi zetése ? Ha igen, akkor eddig hány lapszámhoz jutott hozzá? 1: Egyhez sem, ez az első. 2: 1-4 korábbi számhoz. 3: 5-8 korábbi számhoz. 4: Több mint 8 korábbi számhoz.

5. HA MÁR TÖBB HVG EXTRA PSZICHOLÓG/Á T IS VÁSÁROL T, RENDELT MEG (TEHÁ T NEM ELÓFIZETÉS ÚTJÁN SZEREZTE BE): Az alábbiak közül melyik megállapítás jellemzi legjobban az ön HVG Extra Pszíchológiavásárlásait, megrendeléseit? 1: A HVG Extra Pszichológia megvásárlásában egyáltalán nem befolyásolja az, hogy éppen mi az adott lapszám fő témája, központi kérdésköre. 2: Csak akkor szokta megvenni a HVG Extra Pszichológiát, ha az aktuális szám központi kérdésköre személyesen érinti, esetleg az aktuális élethelyzetét illető térnába vág. 3: Önre a két előző HVG Extra Pszichológia-vásárlási mód egyike sem jellemző.

6. Van-e olyan kérdéskör, ami miatt szinte biztosan megvenné a magazint, ha az egy elkövetkezendő HVG Extra Pszichológia fő témája lenne? Ha igen, akkor mely témakör(ök) ez(ek)?

7. Körülbelül hány órát töltött a HVG Extra Pszichológia olvasásával- függetlenül attól, hogy azt hány részletben tette? ......... .. órát. 8. A cikkek nagyjából hány százalékát olvasta el? .......... %-át. 9. A HVG Extra Pszichológia mostani száma milyen mértékben tett eleget az

előzetes

várakozásainak?

1: Felülmúlta - a következöket illetően : .......................................................................................................................... 2: Megfelelt a várakozásainak. 3: Alulmú lta-a következöket illetően : .......................................................................... ......... ........................................ . 1O. HA OLVASOTT KORÁBB/ HVG EXTRA PSZICHOLÓGIA SZÁMOKAT IS: Milyennek tartja a korábbiakhoz képest a mostani, 2016. februári számot? 1: Jobbnak, mert ............................................................................................................................................................ . 2: A korábbiakkal azonos színvonalúnak. 3: Rosszabbnak, mert .................................................................................... .... .... ..................... ...... ............................. . .l '


Opel Corsa 1.2 l Selection akár bruttó

2 999 OOO

Ft-os

ajánlott áron.*

*Konkrét árojónlotokért, részletes maszoki odotokért ésa z akció részleteiért kérjük, látagossan el o www.opel.hu webolda Ira, vagy forduljon o részt veviSOpel Márkokereskedéseinkhez. A feltüntetett ár oz Opel Corso 1.21-es benzinmalorrol ellátott, Selection modell vásárlása eselén érvényes. Az akció 2016. február 1. és március 31. közölt oz akcióbon részt vevő Opel Márkokereskedésekben megrendelt outókro, o készlet erejéig érvényes. Az Opel Sautheost Europe Kft. és oz akcióbon részt vevő Opel Márkokereskedések fenntortjók o jogot oz ajánlot megváltoztotósáro, illetve visszavonására. Kombinált használot eselén oz Opel Corso 1.21 átlogfogyosztóso: 5,4 1/100 km, C02-kibocs6tóso: 126 g/km. A képen lótható autó illusztráció. **Opcionális felszereltség.


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.