6 minute read
Riti József Attila: Trónviszályok és pogánylázadások
A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelmi klubjának lapja 2020. augusztus
Koppány legyőzése után 1003-ban István legyőzte szomszédaival békés viszonyt 997 és 1000 között István megteanyai nagybátyját, az erdélyi Gyuápoljon. Gizellával kötött házassáremtette Magyarország egységét, lát, majd ennek területén megalaga is ezt a célt szolgálta. II. (Szent) miközben nyugatbarát külpolitikát pította az erdélyi püspökséget. Ezt Henrik uralkodása alatt ez a dinaszhirdetett. 1000. december 25-én követően legyőzte Ajtonyt, (Kötikus kapcsolat biztosította is a bévagy 1001. január 1-én királlyá rös-vidéktől az Al-Dunáig önálló két a Német-római Birodalommal. koronáztatta magát, a II. Szilveszuralmat épített ki). A király Csanád 1024-ben István sógoráter pápa által küldött koronával. vezért küldte ellene, aki győzelval, II. Henrikkel a bajor uralkoKoronázása után nekilátott a közmet aratott felette. Ajtony terüledócsalád fiúágon kihalt, emiatt a igazgatás és a magyar egyház megtén szervezte meg Csanád megyét, Német-római Birodalommal ideszervezéséhez. A világi hatalom majd 1030-ban létrehozta a csanádi iglenesen megromlott a viszony. központjává Székesfehérvárt, egypüspökséget, melynek első püspöII. Konrád csak távoli rokona volt házi központtá Esztergomot tette ke a velencei származású Gellért II. Henriknek és el akarta foglalni meg. Megkezdte a pénzverést, és volt. Magyarországot, de István a felper kivetette az első adókat. A fő forSzékesfehérváron új székzselt föld taktikájával kiéheztette galmi pénz az ezüstdénár lett. helyet alapított. István tíz püspökaz ellenséget, majd Bécsnél be is István két törvénykönységet alapított (Veszprém, Győr, kerítette és legyőzte a visszavonuló vét ismerjük. A korszak legjelenEsztergom, Eger, Pécs, Kalocsa, német sereget. tősebb magyar irodalmi alkotása Csanád, Vác, Gyulafehérvár és Bi1031-ben, István fia, Imre az Istvánnak fiához, a trónörökös har, majd az utóbbi helyett Várad). herceg egy vadászbalesetben megImréhez intézett Admonitiones (InElrendelte, a templomépítést és köhalt, így egyik nővérének fiát, Ortelmek) című latin nyelvű műve. telezte a templomba járást. seolo Pétert nevezte meg trónöröA szöveget feltehetőleg valamely Az egyházmegyék alapítákösnek. egyházi személy fogalmazta, azonsával párhuzamosan elkezdődött 1032-ben sikertelen meban gondolati tartalmát vélhetően a vármegyerendszer kiépítése és rényletet követtek el ellene, így I. István diktálta („Mert amiként megszervezése, amely szintén néunokatestvérét Vazult megvakítotkülönb-különb tájakról és tartomet mintát követett. A vármegye ta, ennek fiait Leventét, Andrást és mányokból jönnek vendégek, úgy élén a király által kinevezett ispán Bélát pedig száműzte az országból. különb-különb nyelvet és szokást, állt. 1038. augusztus15-én megkülönb-különb példát és fegyvert István egész uralkodását halt és az őáltala alapított Székesfehoznak magukkal, s mindez az ora Kárpát-medence egységének a hérváron, a Szűz Mária-templomszágot díszíti, az udvar fényét ememegteremtése és a kereszténység ban temették el. Szentté avatására li” - Szent István király intelmei elterjesztése jellemezte. KülpolitiLászló király uralkodásának ideImre herceghez, részlet) kájában pedig arra törekedett, hogy jén, 1083-ban került sor.
Advertisement
Riti József Attila
Trónviszályok és pogánylázadások
Orseolo Péter első uralkodása. Imre herceg halála után trónörökös nélkül maradt az ország, ezért István a rokonok között keresett utódot. A választás egyetlen ismert nővére és Orseolo Otto, velencei dózse fiára, Orseolo Péterre esett. István nagyon kedvelte Orseolo Pétert, mert benne látta a nyugati kereszténység folytatóját. Apjának testvéreit, Szár Lászlót és Vazult nem vette figyelembe trónörökösként, mert Vazul bizánci rítusú volt (ortodox) és László pedig pogány. István döntését azonban Vazul nem fogadta nyugodt lélekkel, így 1031-ben merényletet tervezett. A merénylet azonban sikertelen volt, ezért István megvakította Vazult és fülébe forró ólmot öntött. István haragja elől Vazul fiai, Lengyelországba menekültek. Orseolo Péter, akit származása miatt csak Velencei Péternek neveztek, István halála után, 1038-ban lett király. Folytatta a kereszténység megerősítését az országban, törvényeket adott ki, adót szedett be, de mindezek ellenére idegennek tekintették alattvalói. Ehhez ő is hozzájárult azzal, hogy a magyar főurakat kizárta a kormányzásból és a várakban olasz és német katonákat állomásoztatott. Külpolitikai téren azon ügyködött, hogy gyengítse a Nyugat-Római Birodalmat és Bizáncot, de az ellentétjét érte el, azt, hogy Magyarország gyengült, ugyanis törekvései meghaladták az ország
A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelmi klubjának lapja 2020. augusztus
valós erejét és felesleges kockázatokat vállalt. Például segítséget nyújtott a Bizánc ellen felkelt bolgár hadakat vezető Delján Péternek és támogatta a lengyelek függetlenségi törekvéseit. Az ellen fellázadt magyar főurakat olaszokra és németekre cserélte. Még az István özvegyét sem kímélte, ugyanis elvette vagyona nagyrészét és Veszprémben házi őrizetbe zárta. A kizárt főurak elégedetlensége 1041-ben cselekvésbe torkolt. Gizellával szövetkezve a király ellen lázadtak és megöltek egyik kegyeltjét. Mindezek következtében Orseolo Péter életét féltve korábbi ellenfeléhez, III. Henrik német-római császárhoz menekült. A magyar főurak az Aba nemzetségéből származott, Aba Sámuelt választották meg királynak, aki a hagyomány szerint István húgának férje volt. Aba Sámuel. Uralkodásának ideje rövid volt, 1041 és 1044 között irányította az országot. Aba Sámuel származása vitatott. Anonymus kunnak, Kézai Simon pedig Attila leszármazottjának tekintette. Napjainkban a legtöbb történész azon a véleményen van, hogy Aba Sámuel kazár származású volt, habár ezt a felvetést sem kell kész ténynek venni. Kérdéses vallása is, ami neve alapján, akár zsidó is lehetne, de egyes elképzelések alapján a Kazár Kaganátusban a zsidó kazár elit ellen a nem zsidó kabarok lázadtak fel. Más források szerint I. Sámuel akár muzulmán is lehetett, amit akár kizárni is tudnánk, ugyanis kétlem, hogy muzulmán létére megválasztották volna magyar királynak. Aba Sámuel, már Szent István király uralkodása alatt hírnevet szerzett magának, ő volt az ország második embere. Segítette Istvánt legyőzni Koppányt és az erdélyi gyula ellen is harcolt. Rövid uralkodása alatt fegyveres konfliktusba keveredett III. Henrikkel, azzal a céllal, hogy rátegye a kezét Orseolo Péterre. Belpolitikai téren azzal vádolták, hogy meg akarta adóztatni a nemességet, de meglehet, hogy a valóság kissé árnyaltabb volt. Sámuel király vesztét a III, Henrik német-római császár és közötte lévő konfliktus okozta. 1045- ben Aba Sámuelt elárulták és elveszítette a ménfői csatát, majd az életét is. Orseolo Péter második uralkodása. 1044-ben III. Henrik támogatásával betört az országba, és július 5-én a ménfői csatában legyőzte Aba Sámuelt, akit elárultak és megöltek. A ménfői csata után, Székesfehérváron III. Henrik személyesen adta át a trónt I. (Orseolo) Péternek. Egy évvel később, amikor Henrik újra a Magyar Királyságban járt Orseolo Péter hivatalosan is a német-római császár hűbérese lett, gyakorlatilag átadta neki az országot. Ennek következtében megítélése még jobban megromlott és két merényletet is szerveztek ellene. Az I. István unokatestvérei (Prokuj Gyula fiai) Boja és Bonyha által szervezett merényletet leleplezte, a szervezőket pedig kivégezte. Egy másik ellenzéki csoport, Gellért püspök vezetésével Vazul fiainak ajánlotta fel a trónt. Ezzel egyidőben tört ki a Vata-féle pogánylázadás, ami végzetes volt a király számára. Orseolo Péter ezúttal is a már bevált stratégiát alkalmazta és meg akart szökni az országból, de nem tehette meg mert a nyugati határ a lázadók kezében volt. Menekülése közben egy udvarházba menekült, de maradék követői csatában elestek és őt pedig 1046-ban megvakították. A történészek minden erőfeszítésük ellenére nem tudták meghatározni I. Péter halálának időpontját. Egyes elképzelések szerint 1046-ban Székesfehérváron belehalt a vakítás által okozott sérülésekbe, más vélemény szerint 1059-ben halt meg Székesfehérváron. Holttestét az általa építtetett pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban temették el. Vata-féle lázadás. A főurak lázadásával egyidőben fellázadt a köznép is és a pogány szertartások visszaállítását követelték. A lázadás vezetője a Csolt nemzetségből származó Vata lett. A lázadók templomokat, kolostorokat raboltak ki és gyújtottak fel, papokat öltek meg. Így veszítette el életét 1045. szeptember 24-én Gellért püspök is, akit elfogtak, és a róla elnevezett hegyről letaszították. A főúri lázadás élére állt Vazul fiúk (András, Béla és Levente) 1046-ban találkoztak lázadókkal, kiket sikerült az oldalukra állítani, úgy, hogy beleegyeztek abban, hogy visszatérhessenek pogány hitükhöz. Mindezt taktikai okokból tették, mert másképp nem tudták volna maguk oldalára állítani a köznépet. Orseolo Péter legyőzése után I. András lett a király, kinek első lépése az volt, hogy visszaszorítsa a pogánylázadást.
