3 minute read
A szamosújvári járványok rövid története az évkönyvek tükrében
Riti József Attila
A szamosújvári járványok rövid története az évkönyvek tükrében
Advertisement
Senkinek sem titok már, igazgatóságot, hogy halasszák el tanulóifjúság körében a lefolyt hogy koronavírus világjárvány, az évkezdést. Az iskola soraiból tanévben nem történt.” pandémia van, de egyelőre, nem szedett áldozatokat a kolera, Az 1898-1899-es tanév szerencsére a járvány elkerülminden diák életben maradt. elején a városban kitört a skarlát te megyénket és a várost. Ezen Az 1895-1896-os tanévjárvány, melynek következtéalkalommal kissé utánanéztem ben diftéria, vörheny (skarlát) ben már az első napokban négy milyen járványok sújtották vároés kanyaró járvány uralkodott diák is megbetegedett. A járvány sunkat az idők folyamán ezeket a városban, de a Szamosújvári megállítása érdekében a Szamopedig nyilvánossá is teszem. Magyar Állami Királyi Főgimsújvári Magyar Állami Királyi 1855-ben kolera, 1861- názium 1895-1896-os értesítője Főgimnázium vezetősége a köben pedig skorbutjárvány tomszerint az iskola diákjait nem vetkező intézkedéseket vezette bolt a börtönben. Szongott éríntette egyik járvány sem. Sem be: „eltiltottuk a betegeket az Kristóf monográfiája szerint az megbetegedés, sem pedig halálelőadások látogatásától addig utóbbi majdnem 20 éven kereszeset sem volt az iskolában. az ideig, míg a fertőzés lehetőtül szedte áldozatait a fegyház1897 februárjában difségét fennforogni gondoltuk, de ban. téria járvány sújtotta a várost és nem bocsátottuk iskolába röviAz 1880-1881-es tanévtöbb diák is befertőzött, de minddebb-hosszabb ideig azokat sem, ben himlőjárvány volt a városegyikük szerencsésen meggyókikről alapos volt a gyanúnk, ban, többen áldozatai lettek. Az gyult. Dr. Gopcsa Jakab iskolahogy ilynemű betegekkel érintiskola diákjai közül egy vidéki orvos szerint a diftéria okai a kezésben állottak; végre pedig az diák, Papp János (vélhetően székövetkezők voltak: „Az észlelt ifjúságot a védekezés főbb módki) május 17-én himlőben megbetegségek nagyobb számát ez jaival megismertettük ide vágó halt. évben is az általános táplálkoutasításokkal láttuk el s azok beAz 1893-1894-es tanév zási s vérkeringési zavarok tettartására komolyan figyelmeztetszeptember 1-e helyett alig okték, melyeknek keletkezését az tük.” tóber 1-én kezdődött. A városismert okokon kívül, a tanulók Az említett tanév másoban tomboló kolera járvány miegy részének célszerűtlen tápláldik felében, 1899 elején pedig az att a Szamosújvár szabad királyi kozása, a szűk, kevés levegőjű influenza ütötte fel a fejét a váváros polgármestere 198/1893 tanhelyiségek nem kis mértékrosban és az iskolában. Mindkét szám alatti átiratában értesíti az ben előmozdították. Halálozás a járványnak pozitív kimenetele
volt, hiszen minden diák megygyógyult. 1910–ben újra skarlátjárvány volt a városban. A járvány terjedésének a megállításának érdekében a záróünnepség elmaradt és a diákokat hamarabb hazaküldték. Az 1917-1918-as tanév folyamán vörheny (skarlát) és kanyaró járvány volt városunkban, melynek következtében több tanuló is megbetegedett, de a betegségek lefolyása minden esetben szerencsés volt. A megbetegedések fő okai a háború miatti gyenge ruházkodás, szűkös és meg nem felelő táplálkozás. Az 1918-1919-ben világszerte tomboló spanyolnátha még 1920-ban is szedte áldozatait. Szamosújváron 1920. február 22. és 29. között kényszerszabadságot rendeltek el a Szamosújvári Magyar Állami Királyi Főgimnázium helyett létrehozott román tannyelvű Petru Maior Líceumban. A kényszerszabadság hozzájárult Szamosújváron a spanyolnátha terjedésének csökkentéséhez. 1924–ben a városban szórványosan felütötte a fejét a skarlát. Az egyik diák, Odorean Simion (gondolom Adorean Simon) pedig skarlátban meghalt. 1925-ben súlyos skarlátjárvány volt a városban, több diák is megbetegedett, az egyikük pedig elveszítette életét. A járvány miatt a tanév alig október 15-én kezdődhetett meg. Az 1926-1927-es tanévben volt egy kisebb influenzajárvány a településen, amely a líceum diákjait is éríntette, de könnyű lefutású volt. Emellett jegyeztek pár trachomás diákot is.
Az 1929-1930-as évben két diák szenvedett komolyabb betegségben, trachomában, pontosabban szemcsés kötőhártya-gyulladásban. 1933-1934-ben nem voltak járványok, de 11 diákot kezeltek általános gyengüléssel, melynek fő oka a hiányos étkezés volt. Az 1931-1932-es és 1934-1935- s tanévekben enyhe influenzajárvány söpörte végig a várost és a líceum pár diákja is megbetegedett. A kis magyar időben, 1940 és 1944 között semmilyen komolyabb járvány nem sújtotta a települést. Az 1944 utáni időszakról sajnos az idő rövidsége és a jelenlegi járvány miatt nem volt hozzáférhetőségem, de remélhetőleg majd pótolhatom.
