Karácsonyi és húsvéti szokások az örményeknél: A
karácsony
és
a
húsvét
a
régi
szamosújváriak számára is fontos ünnepek voltak és kellő képpen megünnepelték. A szamosújvári örmények szülővárosuk iránti szeretete rendkívülién erős volt. Bármerre is jártak, húsvétkor
és
karácsonykor
hazatértek
Szamosújvárra, együtt ünnepelni a családdal. Húsvét: A húsvét előtti nagyböjtben rendesen felkészültek a közelgő ünnepre, gyóntak és szigorúan betartották az előírásokat. Szigorúan tilos volt szarvasmarhát vágni és még a hentesboltban sem árultak ilyenkor húst. Húsvét alkalmával a módosabbak adakoztak a rászorultaknak. A különböző örmény szervezetek tagjai nagykedden házról házra jártak és pénzt gyűjtöttek a szegényeknek. Nagypénteken minden épkézláb ember elment misére, amit a főtéri Szentháromság örmény-katolikus székesegyházban kezdtek, majd a Salamon templomban folytatták és a Víz utcai Ferences-rendű kolostorban végeztek be. Nagyszombaton este készültek a vasárnap reggeli húsvéti misére és egy kosárba csomagolták a megszentelni való ételt. A kosár tartalma: káta (örmény sütemény), pászka, kalács, főtt sonka, szalonna, piros tojás, sült bárányhús, só volt. Húsvét reggelén, mise előtt semmilyen ételt nem fogyasztottak. A mise celebrálása után, a templom előtt mindenki kitette kosarát, amit a papok megszenteltek. Misére menet a következőképpen köszöntek egymásnak, mind ahogyan Szongott Kristóf monográfiájának harmadik kötetéből kiderül: A. Krisztus feltámadott halottaiból! B. Ez önnek és nekünk is örvendetes. A. Sok feltámadás napot érjen el szerencsésen, egészséggel és bűnelengedéssel! Otthon, mise után mindenki szentelt ételt evett, még a cselédek is. Előszeretettel kínáltak szentelt étellel a rokonokat, barátokat és ismerősöket is. Húsvét alkalmával 1
