Lumen Fiók Kiadvány #2
Katarina Šević és a Tehnica Schweiz (László Gergely, Rákosi Péter) projektje
Lumen Fiók – 11. szám
2012-ben a Lumen új fejezetet nyitott. A korábban havonta cserélődő, egyéni kiállításokat felváltotta a Lumen Fiók program. Ennek keretében rendszeresen egy, a Lumen által választott projekt kap kiemelt hangsúlyt. A program célja, hogy műtárgyak kiállítása helyett az alkotó, az alkotási folyamat és annak kontextusa kerüljön középpontba.
Impresszum
Szerkesztés: Katarina Šević, László Gergely Lektorálás: Sipos Dániel Forditás: Sipos Dániel Grafikai terv: Katarina Šević
A Leletek c. fejezet forrásai: Nyilvános előadások: Gyimesi László, az egykori Gázgyári Művelődési Ház volt igazgatója; Erhardt Gábor, építész, A Gázgyári lakótelep lakosa; Kővágó Dániel, az Aquincum Múzeum kutatója; Interjú Fodor Tamással, a Studio K színtársulat vezetőjével; Budapest Történeti Múzeum - Aquincum Múzeum; Óbudai Történeti Múzeum; Budapest Gázművek Archívuma; A Kiscelli Múzeum Fotóarchívuma; Magyar Fortepan Archívum; Wikipedia
Szövegek © Szerzők, szerkesztők
Külön köszönet: Csatlós Judit, Erhardt Gábor, Flanek Péter, Frazon Zsófia, Gyimesi László, Koronczi Endre, Kővágó Dániel, Molnár Edit, Németh Hajnal, Radmila Radin, Szász Balázs, Uliczki Soma, Vargha Márton, A Tárna Hősei Társulat (Bartha Máté, Erdei Krisztina, Forgács Anna, Hajdu Zsolt, Shandor Hassan, Kósa Zoltán, Schnee Lulu, Tömpe Péter, Sipos Dániel, Váradi Zsófia, Zafir Dániel)
Kiadja: Lumen Fotóművészeti Alapítvány 1136 Budapest, Gergely Győző utca 3.b lumen@photolumen.hu www.photolumen.hu
Támogatók: NKA - Nemzeti Kulturális Alap, Quarts Studio - digitális nyomda és grafikai műhely
Budapest, 2013 ISBN 978-963-88761-4-0
GASIUM ET CIRCENSES
A Művész esete a külvárosi Múzeummal
Katarina Šević és a Tehnica Schweiz (László Gergely, Rákosi Péter) projektje
Lumen Fiók – 11. szám
2
GASIUM ET CIRCENSES
Mithrász találkozik Elektrával, a gázóra leolvasó a művelődési házzal. Történetünk középpontja egy szabadtéri színpad, ami alatt földtani és kultúrtörténeti síkok rétegződnek. Először, amikor ott jártunk, csak az érzékeinkre hatott. Barátságos, különlegesen nyugodt hangulatú kis tér. Csak azután néztünk körül, hogy hol is vagyunk: közvetlenül a színpad mellett, a Római Birodalom egykori külső peremén, egy volt ipari kolónia romjain áll egy elhagyatott külvárosi művelődési ház, mennyezetig tömve olyan régészeti leletekkel, melyek kiszorultak a történeti múzeum hivatalos gyűjteményéből. A határvidék színpadát jártuk körbe és ezen a folyamaton keresztül saját periférikus pozíciónkkal néztünk szembe. Arra a felismerésre jutottunk, hogy mivel a korok közötti határok feloldódnak, a történelmi síkok átfedésben vannak, és minden esemény korábbi eseményekkel áll szoros összefüggésben, a színpad alatti rétegeket és az egykori Művelődési házban felhalmozott és elfeledett régészeti leleteket is már csak egyben tudjuk olvasni.
3
4
A Gázgyári Művelődési Ház színpadának hátsó része, 2011
GASIUM ET CIRCENSES
5
6
Egy felolvasószínházi performansz szövegkönyvét tartja kezében az olvasó. A darab egy valóságosan lezajlott levelezésen alapul, bár nyelvezete és tartalma némi módosításon esett át. A felolvasásban három-hat ember vesz részt. A szöveg oszlopokra tagolódik, így párhuzamosan három szólamban adható elő. A felolvasást vetítés kíséri.
A szövegek összeállításában közreműködött: Sipos Dániel
7
GASIUM ET CIRCENSES
Tisztelt Igazgató Asszony, Képzőművész vagyok, és felkeltette az érdeklődésemet a lakótelepnél található művelődési ház. Tudomásomra jutott, hogy a Történeti Múzeum a művelődési házat kőtárnak használja. Afelől szeretnék érdeklődni, ellátogathatok-e a művelődési házba, megtekinteni az ott tárolt köveket. Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. Projektjeimben gyakran dolgozom történelmi emlékekkel, archívumokkal és nagyon érdekelnek a letűnt korok romjai, ezért is vonzódom úgy az Önök kőraktárához. A levélhez mellékeltem a portfoliómat. Köszönettel, a Művész
Tisztelt Művész, A művelődési ház több év óta múzeumi raktározás, régészeti leletek (és nem kövek) feldolgozás előtti tárolásának célját szolgálja, belső terei megteltek, így azok jelenleg nem hozzáférhetők. A művelődési ház történetéről bővebben az állandó kiállításunkon értesülhet. Üdvözlettel, Igazgató Asszony
Tisztelt Igazgató Asszony, Köszönöm a válaszát! Természetesen nagyon érdekel a művelődési ház története, és
8
tisztában vagyok azzal, hogy jelenleg raktárként szolgál. Mindazonáltal különösen az épület mostani állapota és funkciója érdekel. Nagyon izgalmasnak tartom, ahogy rétegződhet odabent a történelem. Hogy egy újkori “romban” ókori és középkori leleteket tárolnak. Emblematikus példája ez annak, hogyan változik egy építmény funkciója, hogyan veszíti el egy ház eredendő rendeltetését és alakul át szinte természetesen, újabb igények szerint. Az egykori művelődési házat a benne tárolt leletekkel a történelem különleges metszeteként, az idő és tér tömörítéseként látom. Továbbá az foglalkoztat, hogy egy történelmi lelet hogyan kerül a múzeumba, vagy ellenkező esetben, miért nem kerül oda. Mi tesz egy leletet a történelem megértése szempontjából fontossá és mi számít értéktelennek? Van-e a múzeumnak olyan törekvése, hogy az általa feltérképezett múltat újra és újra elővegye és az általa megírt narratívát ismételten a saját kora szellemében korrigálja? Ha bizonytalan és bizalmatlan, teljesen megértem. Szívesen bemutatkoznék személyesen is. Köszönettel, a Művész
Tisztelt Művész, Kérdéseit továbbítom a múzeum főigazgatójának. Üdvözlettel, Igazgató Asszony
Tisztelt Igazgató Asszony, Egy évvel ezelőtt írtam Önnek. Képzőművész vagyok, és felkeltette az
Képzőművész vagyok, és felkeltette az
Képzőművész vagyok, és felkeltette az
9
GASIUM ET CIRCENSES
érdeklődésemet a lakótelepnél található művelődési ház. Tudomásomra jutott, hogy a Történeti Múzeum a művelődési házat régészeti leletek tárolására használja.
érdeklődésemet a lakótelepnél található művelődési ház. Tudomásomra jutott, hogy a Történeti Múzeum a művelődési házat
érdeklődésemet a lakótelepnél található művelődési ház. Tudomásomra jutott, hogy a Történeti Múzeum a művelődési házat
tárolására használja.
tárolására használja.
Afelől szeretnék érdeklődni, hogy milyen leletek vannak ott elraktározva, mely ásatásokról? Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. A levélhez mellékeltem a portfoliómat.
Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. A levélhez mellékeltem a portfoliómat.
Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. A levélhez mellékeltem a portfoliómat.
Köszönettel, a Művész
Tisztelt Művész, A Múzeum anyagaival kapcsolatban az illetékes osztályvezető a kapcsolattartó, aki ebben a kérdésben megad minden lehetséges választ. üdvözlettel, Igazgató Asszony
Tisztelt Osztályvezető Úr, Az Igazgató Asszony tanácsára fordulok Önhöz alábbi kérdéseimmel:
10
Képzőművész vagyok, és felkeltette az érdeklődésemet a lakótelepnél található művelődési ház. Tudomásomra jutott, hogy a Történeti Múzeum a művelődési házat régészeti leletek tárolására használja. Nagyon izgalmasnak tartom, ahogy rétegződhet odabent a történelem. Az egykori művelődési házat a benne tárolt leletekkel a történelem különleges metszeteként, az idő és tér tömörítéseként látom.
Hogy egy újkori “romban” ókori és középkori leleteket tárolnak. Emblematikus példája ez annak, hogyan változik egy építmény funkciója, hogyan veszíti el egy ház eredendő rendeltetését és alakul át szinte természetesen, újabb igények szerint. Továbbá az foglalkoztat, hogy egy történelmi lelet hogyan kerül a múzeumba, vagy ellenkező esetben, miért nem kerül oda.
Mi tesz egy leletet a történelem megértése szempontjából fontossá és mi számít értéktelennek? Van-e a múzeumnak olyan törekvése, hogy az általa feltérképezett múltat újra és újra elővegye és az általa megírt narratívát ismételten a saját kora szellemében korrigálja?
Szeretnék a raktárról többet tudni. Afelől szeretnék érdeklődni, hogy milyen leletek vannak ott elraktározva, mely ásatásokról?
Afelől szeretnék érdeklődni, hogy milyen leletek vannak ott elraktározva, mely ásatásokról?
Afelől szeretnék érdeklődni, hogy milyen leletek vannak ott elraktározva, mely ásatásokról?
Igaz az, hogy a múzeumból kiszorult, értéktelen leleteknek ad a művelődési ház épülete otthont? Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. A levélhez mellékeltem a portfoliómat.
Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. A levélhez mellékeltem a portfoliómat.
Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Munkáim általában kiállításokon láthatók, itthon és külföldön egyaránt. A levélhez mellékeltem a portfoliómat.
11
GASIUM ET CIRCENSES
Köszönettel, a Művész
Kedves Művész, A művelődési ház iránti heves érdeklődést személy szerint, és a portfolióját látva teljes mértékben megértem. Mindazonáltal, képzőművészként bizonyára meg tudja érteni, hogy a Múzeum, mint minden más intézmény is, bizonyos szabályok és eljárási mechanizmusok mentén működik. Mindenkinek megvan a maga feladata és hatásköre. Az enyém például csakis a saját kutatási eredményeimre és munkáimra vonatkozik. Megvan annak a hivatalos módja, ha valakinek adatokra van szüksége, vagy be szeretne menni az épületbe. A személyes benyomásom az, hogy sokkal elfogadhatóbbá, mérlegelhetőbbé válna, ha konkretizálni tudná a kérdését, illetve, ha többet tudna mondani a céljairól. Ha egy tudományos kutató keresi meg a múzeumot, neki is nyilakoznia kell, hogy miként kívánja felhasználni a rendelkezésére bocsátott adatokat. És ebben egyáltalán nem kivételes a Múzeum, meg lehet nézni bármelyik komolyabb (külföldi) múzeumot, milyen kínos kérdőívet kell kitölteni egy kutatási engedély megkéréséhez. Én azt javasolnám tehát, hogy konkrétabb célok és tervek birtokában, megfelelő hatáskörű döntéshozót keressen meg, és konkrét dolgokra kérjen engedélyt. Az már megint csak személyes vélemény, hogy nem kell túlontúl nagy érzékenység, művészeti érzék ahhoz, hogy valaki az Ön munkáiban bizonyos témákkal kapcsolatban erőteljes iróniát, netán szarkazmus lehetőségét érzékelje, és ennek természetesen senki nem szívesen teszi ki az általa igazgatott, vagy csak egyszerűen kenyerét adó intézményt. Bármennyire is tanulságos vagy esztétikus a művelődési ház jelenlegi állapota, és az az út, amin ide jutott, kevesen büszkék rá, mint esztétikumra, azok közül, akiknek akár csak szemernyi köze is van ehhez a történethez. Én azt gondolom, ez azért emberileg abszolút érthető. Üdvözlettel, Osztályvezető
12
Tisztelt Osztályvezető úr, Köszönöm a gyors választ. Projektjeimben gyakran dolgozom történelmi emlékekkel, archívumokkal és nagyon érdekelnek a letűnt korok romjai, ezért is vonzódom úgy az Önök leletraktárához.
Projektjeimben gyakran dolgozom történelmi emlékekkel, archívumokkal és nagyon érdekelnek a letűnt korok romjai, ezért is vonzódom úgy az Önök leletraktárához.
Projektjeimben gyakran dolgozom történelmi emlékekkel, archívumokkal és nagyon érdekelnek a letűnt korok romjai, ezért is vonzódom úgy az Önök leletraktárához.
Mint korábban oly sokszor, most sem tudom előre, hogy a projektem kimenetele pontosan mi lesz. Előreláthatóan meg fogom próbálni rekonstruálni a művelődési ház közvetlen környezetének és kontextusának történetét, de ehhez eszközt még nem választottam. Engem pusztán Engem pusztán Engem pusztán személyes és művészeti személyes és művészeti személyes és művészeti érdeklődés vezérel. érdeklődés vezérel. érdeklődés vezérel. Ezért azt megígérem, hogy a hozzájárulásuk nélkül nyilvánosan nem használom fel az Ön által megírt információkat. Csak annyit kértem, hogy egy pár szóban írja meg, mit tárol a múzeum a művelődési házban? Írjak tehát az igazgató asszonynak személyesen? Köszönettel, A Művész
Kedves Művész, Én őszintén Ön elé szerettem volna tárni egyrészt azt, hogy hogyan működik az intézmény, másrészt a dologgal kapcsolatos személyes véleményemet. Pár szóban persze le tudom írni: a múzeum régészeti leleteket tárol az épületben, ezek anyagfajtájukat tekintve kerámia töredékek, emberi és állati csontok, fém és üvegtárgyak, építészeti
13
GASIUM ET CIRCENSES
kerámiák és faragványok, falfestészeti töredékek, freskók, földminták, szerves (növényi) minták. Korukat tekintve a paleolitikumtól a késő középkorig keltezhetőek, az ásatások, amik során előkerültek az 1970es évek közepétől napjainkig folytak. Mivel több száz ásatás és más régészeti beavatkozás több ezer ládányi leletanyagáról van szó, amit a Múzeum három régészeti osztályának 7-8 külön gyűjteményi felelőse kezel, ennél többet, pontosabbat, részletesebbet tényleg csak akkor tud meg, ha az Igazgató Asszonynak, vagy a Főigazgató Úrnak ír. üdvözlettel, Osztályvezető
Tisztelt Osztályvezető úr, Köszönöm a segítséget! Fogok írni az Igazgató Asszonynak is. Köszönettel, A Művész
Tisztelt Igazgató Asszony, Engedje meg, hogy újra bemutatkozzam. Képzőművész vagyok. Projektjeimben gyakran dolgozom történelmi emlékekkel, archívumokkal és nagyon érdekelnek a letűnt korok romjai, ezért is vonzódom úgy az Önök leletraktárához. A levélhez mellékeltem a portfoliómat. Felkeltette az érdeklődésemet a lakótelepnél található
Nagyon izgalmasnak tartom, ahogy rétegződhet odabent a történelem. Hogy egy újkori „romban” ókori és középkori leleteket tárolnak. Emblematikus példája ez annak, hogyan változik egy építmény funkciója, hogyan veszíti el egy ház eredendő rendeltetését és alakul
Továbbá az foglalkoztat, hogy egy történelmi lelet hogyan kerül a múzeumba, vagy ellenkező esetben, miért nem kerül oda. Mi tesz egy leletet a történelem megértése szempontjából fontossá és mi számít értéktelennek? Van-e a múzeumnak olyan törekvése, hogy az
14
művelődési ház. Tudomásomra jutott, hogy a Történeti Múzeum a művelődési házat régészeti leletek tárolására használja.
át szinte természetesen, újabb igények szerint. Az egykori művelődési házat a benne tárolt leletekkel a történelem különleges metszeteként, az idő és tér tömörítéseként látom.
Ezért is van szükségem az Önök segítségére. Afelől szeretnék Afelől szeretnék érdeklődni, hogy érdeklődni, hogy milyen leletek vannak milyen leletek vannak ott elraktározva, mely ott elraktározva, mely ásatásokról? ásatásokról?
általa feltérképezett múltat újra és újra elővegye és az általa megírt narratívát ismételten a saját kora szellemében korrigálja?
Afelől szeretnék érdeklődni, hogy milyen leletek vannak ott elraktározva, mely ásatásokról?
Már leveleztem az illetékes Osztályvezetővel, és ő azt javasolta, hogy újra Önhöz forduljak. Tudom, hogy amit kérek, meglehetősen bonyolult és az Osztályvezető említette, hogy több irányból érkeznek leletek. Nagyon fogok örülni már annak is, ha az Önöknek már rendelkezésére álló információk alapján a művelődési házban tárolt műtárgyak eredetéről többet megtudhatok. Köszönettel, A Művész
Kedves Művész, Mint már korábban jeleztem Ön felé, A művelődési ház történetéről bővebben az állandó kiállításunkon értesülhet.
A művelődési ház történetéről bővebben az állandó kiállításunkon értesülhet.
A művelődési ház történetéről bővebben az állandó kiállításunkon értesülhet.
Emelett ajánlom figyelemébe kiadványunkat, melyben a törvényi kötelezettségünknek megfelelően közzétesszük éves beszámolónkat a múzeum kutatásairól és leletmentő ásatásairól. A régészeti leletek
15
GASIUM ET CIRCENSES
múzeumba kerülése hosszadalmas régészeti feltáró munka és több tudományterületet érintő feldolgozás eredménye. A konkrét leletekre vonatkozóan az ásatást vezető régész tud információt szolgáltatni. A Múzeum anyagaival kapcsolatban
A Múzeum anyagaival kapcsolatban továbbra is az illetékes osztályvezető az illetékes osztályvezető a kapcsolattartó, aki a kapcsolattartó, aki ebben a kérdésben ebben a kérdésben megad minden megad minden lehetséges választ. lehetséges választ.
A Múzeum anyagaival kapcsolatban az illetékes osztályvezető a kapcsolattartó, aki ebben a kérdésben megad minden lehetséges választ. Üdvözlettel, Igazgató Asszony
Tisztelt Osztályvezető Úr, Az Igazgató Asszony újra visszairányított Önhöz, a fenti levelet Ön is megkapta. Számíthatok még részletesebb válaszra? üdvözlettel, A Művész
Kedves Művész, Nemcsak megkaptam, de személyesen is beszéltem vele, mivel ezt még úgy küldte, hogy nem látta azokat, amiket eddig válaszoltam Önnek. Korábbi válaszommal tartalmilag teljesen azonos “közlemény” megtételére kért engem a raktárban tárolt régészeti leletekre vonatkozóan, így ennél részletesebb tájékoztatást sajnos nem tudok adni, formailag esetleg hivatalosabbá tehetem ugyanezt, ha igényli. Korukat tekintve a paleolitikumtól a
A múzeum régészeti leleteket tárol az
16
késő középkorig keltezhetőek, az ásatások, amik során előkerültek az 1970es évek közepétől napjainkig folytak.
épületben, ezek anyagfajtájukat tekintve kerámia töredékek, emberi és állati csontok, fém és üvegtárgyak, építészeti kerámiák és faragványok, falfestészeti töredékek, freskók, földminták, szerves (növényi) minták.
A múzeum gyűjteményében található régészeti leletek kiemelt kulturális és történeti értéket képviselnek, melyek védelméről a Kulturális örökségünk védelméről szóló törvény rendelkezik. Személyes véleményem, hogy az Ön által feltett kérdések a múzeumi munkára vonatkozóan, illetve a leletek múzeumba kerülését illetően olyan kérdéseket vetnek fel, melynek történelemelméleti vonatkozásai vannak. Mint múzeumban dolgozó szakemberek, nem vagyunk hivatottak eldönteni, hogy az általunk feltárt történeti dokumentumok és leletek milyen szerepet töltenek be a történelemírásban, hiszen az elsődleges feladatunk a források feltárása, konzerválása és megőrzése az utókornak. Mint látja, a gyűjtemény anyagát képező anyagok régiségükből adódóan is olyan történeti értéket képviselnek, melyet nem kérdőjelezhet meg a jelen. Természetesen értékelem a tárgyak változó szerepével kapcsolatos érdeklődését. Erre mint gyakorló régész mondhatom, hogy a régészek kincsesbányái az egykori szeméttelepek. Továbbra is célravezető lenne, ha konkretizálni tudná, hogy pontosan mi az az információ, amire szüksége van intézményünktől, és azzal mit szeretne kezdeni. Annyit mondott még a főnököm, hogy egy tételes lista átadásával kapcsolatban már komoly biztonsági szempontok is felmerülnek, és ezek mérlegelése már a Főigazgató úr hatáskörébe tartozik. Üdvözlettel, Osztályvezető
17
GASIUM ET CIRCENSES
Tisztelt Osztályvezető úr, Ahogy már korábban is megírtam, Projektjeimben gyakran dolgozom történelmi emlékekkel, archívumokkal és nagyon érdekelnek a letűnt korok romjai, ezért is vonzódom úgy az Önök leletraktárához.
Mint korábban oly sokszor, most sem tudom előre, hogy a projektem kimenetele pontosan mi lesz. Előreláthatóan meg fogom próbálni rekonstruálni a művelődési ház közvetlen környezetének és kontextusának történetét, de ehhez eszközt még nem választottam.
Engem pusztán személyes és művészeti érdeklődés vezérel. Ezért azt megígérem, hogy a hozzájárulásuk nélkül nyilvánosan nem használom fel az Ön által megírt információkat.
Sőt, semmit nem teszek a hozzájárulásuk nélkül. Kérésének megfelelően, most megpróbálom konkretizálni a kérdésemet: Mely ásatásokról származnak az egykori művelődési ház épületében tárolt leletek?
Mely ásatásokról származnak az egykori művelődési ház épületében tárolt leletek?
Mely ásatásokról származnak az egykori művelődési ház épületében tárolt leletek? üdvözlettel, A Művész
Kedves Művész, Kérdését továbbítom a múzeum főigazgatójának.
Kérdését továbbítom a múzeum főigazgatójának.
Kérdését továbbítom a múzeum főigazgatójának.
18
De kis türelmét kell kérnem, mert a Főigazgató úr éppen szabadságát tölti, a 20. utáni héten lesz legközelebb, és ha 3 hét szabadság után nem is elsőként, de bizonyára foglalkozni fog az ügyével. Üdvözlettel, Osztályvezető
19
GASIUM ET CIRCENSES
LELETEK
20 részletek Kővágó Dániel, az Aquincum Múzeum kutató régésze előadásából.
részletek Erhardt Gábor építész, helyi lakos előadásából.
részletek Gyimesi László, a Gázgyári Művelődési Ház
egykori igazgatója előadásából.
a nyilvános előadások 2012. 04. 07.-én zajlottak az egykori gázgyári művelődési ház szabadtéri színpadán, óbudán.
21
GASIUM ET CIRCENSES
Koksz kupac, 1940-es évek
Ezt a vidéket úgy hívták: homokos dűlő. Ásatások akkor már talán folytak
itt, de lakatlan vidék volt. Ugyanakkor olyan potenciális terjeszkedési lehetőséget jelentett a főváros számára, ahol volt vasútvonal, ott volt a Duna, ami a vizet és a szállítást is tudta biztosítani, illetve volt egy viszonylag nagy lakatlan terület, ahol a gázgyártás esetleges zavaró hatásait nem szenvedik el a környéken lakók, merthogy olyanok nincsenek.
22
A Mithrász-kultusz hét beavatási fokot ismer. Ezek a holló, a hímnemű
menyasszony, a katona, az oroszlán, a perzsa, a napfutó, illetve a legmagasabb fokozat, az atya, a páter. Ezek tulajdonképpen egy tanulási, megvilágosodási folyamat fokozatai. A szertartás része volt, hogy az áldozati bika vérével lelocsolták a beavatásra kerülő egyént, és ezt általában a Mithraeum előtti kútszerű kis veremben hajtották végre. Ily módon a vér mint a tudás, a gnózis jelképe borította be a jelöltet.
Gázbojler, 1960-as évek
GASIUM ET CIRCENSES
Fríg sapka, a Mithrász szertartások rituális viselete.
23
24 Gáztartály, Gázgyár Budapest , 1914
Európa egyik legkorszerűbb ipari létesítményét hozták itt létre, egyúttal
létrehoztak egy olyan közeget, amelyik életmódban is vadonatúj volt nemcsak Budapesten, de egyáltalán Magyországon. Weiss Albert svájci gyárigazgató rendszerben gondolkodó értelmiségi volt. Tudta, hogy csak magával a munkával nem lehet rendszert teremteni, jólétet teremteni, hanem kell hozzá egy infrastruktúra. Így született meg ez a lakótelep, mindenféle más funkcióval. Az óvodától a templomig, hentesbolttól rendőrőrsig, trafiktól művelődési intézményig.
GASIUM ET CIRCENSES
Jelenet az Elektrából, Stúdió K társulat, Gázgyári Művelődési Ház, 1986
Gáztartály, Gázgyár Budapest , 1914
25
26
Amikor Aquincumról beszélünk, nem csak egyetlen települést értünk ez
alatt, hanem három külön településrészt: a polgárvárost, a katonavárost és a kormányzói palotát. A rómaiak az 1. század elején vetették meg a lábukat ezen a területen és az 50-es évekre létre is hoztak különböző településeket.
27
GASIUM ET CIRCENSES
Gázgyári lakótelep, 1914
előző oldal, lent: Aquincum Múzeum, 1920 lent: Főzőre feltett kenyérpirító és teás edény, 1930-as évek
Egy Weiss Albert nevezetű zürichi gyárigazgatót bíztak meg avval, hogy
magát a gázgyárat megtervezze, illetve a technológiát mögé rakja, és ő azonmód neki is állt. 1910 tavaszára meg is született a koncepció. Amikor kiderült, hogy Weiss Albert lakóterületet is tervezett önszorgalomból, a Magyar Építészek és Mérnökök Egylete felszólalt a fővárosi közgyűlésen, hogy házat, lakóházakat ők is tudnak tervezni. Első körben a tisztviselőtelepet, majd a munkás lakótelepet is sikerült magyar építész megbízásába vinni.
28
A munkás-kaszinó önképzőkörének programja az 1930-as évekből: A francia forradalom, Az eszkimók, Mohács mint Trianon előképe, Röptében a világ körül I., Tréfák a magyar történelemből, Az egyiptomiak vallási élete, A levegő meghódítása II., Légoltalmi előadás sorozat I, A légitámadások célja és eszközei, Magatartás légitámadás esetén, Harcgázok szagának oktatása, Védekezés gáz- és légitámadások esetén, Újabb egyéni gázvédő eszközök, A keresztes háborúk, A régi Budapest, Kalotaszeg népe és művészete, Elrabolt kincseink I., Elrabolt kincseink II., A telefon, Acélutak, Kárpátalja, Erdély, Amit nem tudunk a szeszes italokról, Felvidék, A kőszén és keletkezése, A kőszén ás keletkezése, Ejtőernyős vadászok, A selyem termelése és feldolgozása, A légy az ember ellensége, Tarka magyar élet, Az ember tragédiája, Képek a magyar történelemből, Képek a magyar történelemből II., Képek a magyar történelemből III., Tuberkulózis, A kassai repülőtámadás által okozott károk, Néhány szó magunkról / Műkedvelés, Magyar táncok, népszokások, Jó szerencsét / A só, Modern Robinsonok, Kossuth, Porcelán, Gyárgondozónői munkakör ismertetése, Spanyolország, Olaszország, Páris, London, Hollandia, A jégkorszak állatai, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Széchenyi, Hit és értelem, Téli halászat a Balatonon, Alföldi árvizek, Norvégia, Miért kell a művészet, Küzdelem az olajért
GASIUM ET CIRCENSES
A főzőverseny zsűrije, Budapest Gázgyár, 1931
Főzőverseny, ipari csarnok - Budapest Gázgyár, 1930-as évek előző oldal: tömítésmentes kémény dugulása / gázmérgezés
29
30
Magánszerelő által készített tömörtelen vezeték átadása következő oldal: A Gázgyári Műkedvelők Köre előadásai, 1930-as évek
Gázóra, 1990-es évek
Ez a munkásművelődés nagyon érdekes dolog. Mindig be akart ugyan
avatkozni a hatalom, bármilyen rendszer volt is, de valamiféle autonómia mindig megmaradt. Országosan a legtöbb helyen a könyvtár volt az autonómia főbázisa. Nálunk inkább a színjátszás és az énekkar, bár a könyvtár itt is nagyon nagy szerepet játszott. […] Kodály Zoltánt ugye mindenki ismeri, a kor egyik legnagyobb zeneszerzője. Ennek a kórusnak írta a Felszállott a Páva című kórusművet. Ez a kórus mutatta be a Zeneakadémián. Tehát nem valami falusi kórus volt ez…
GASIUM ET CIRCENSES
31
32
A Gázgyári Művelődési Ház szabadtéri színpada, felújtás előtt, 2010
Beszélgetés Gyimesi Lászlóval, a Gázgyári Művelődési Ház volt igazgatójával, 2011
Emellett az önképzőkör mellett nagyon hamar létrejött egy amatőr
színház. A harmincas évekre úgy kinőtte magát, hogy Óbuda hol első, hol második számú társulataként játszott. Ez a színház a nem itt, hanem gyárterületen belül volt. Nem akármilyen színházterem volt ez: forgószínpad, vasfüggöny, rendes színház működött itt. Egészen az 50-es évek elejéig működhetett így. Akkor jött az ÉBERSÉG, hogy a közönség nem mehet csak úgy be egy ilyen hadi jelentőségű gyárnak a területére; ezért kellett a művelődési házat, illetve a mellette található szabadtéri színpadot megépíteni.
GASIUM ET CIRCENSES
A Gázgyári Művelődési Ház bejárata, 1960-as évek
33
34
GASIUM ET CIRCENSES
Előző oldal és fent: A Tárna Hősei Társulat gerilla-felújítja és elfoglalja a szabadtéri színpadot, 2011-2012
Fejcsere, vázlat a Gasium et Circenses című tableaux vivants előadáshoz, 2013
35
36
Hatalmas nagy vívmány volt, hogy bár a kétszobás lakásokban fürdőszobát
nem alakítottak ki, gázrezsóval és gázvilágítással rendelkezett minden munkáslakás.
Háztartási felszerelés bemutató, Budapest Gázgyár, 1948
GASIUM ET CIRCENSES
Budapest Gázművek, szolgálati gépkocsik, 1930-as évek / Budapest Gázművek, grafikai terv reklámkampányhoz, 1970-es évek
B.N.V., 1939
37
38
Délről és északról egy-egy amfiteátrum határolja a települést.
A katonavárosi amfiteátrum érdekessége, hogy bár az épület egésze nem mérhető össze a római Colosseummal, de maga a küzdőtér, az aréna, ahol a játékok zajlottak, 3 méterrel hosszabb és 12 méterrel szélesebb még a Colosseum küzdőterénél is. Ez a legnagyobb aréna, ami a római korból ránk maradt.
Az aquincumi polgárváros amfiteátruma, 1940
Légfelvétel az Aquincum Múzeumról / az aquincumi polgárváros feltárása, 2000
GASIUM ET CIRCENSES
B.N.V., 1939
39
40
Azért volt szükség katonavárosra, mert Aquincum a Római Birodalom
provinciájának, határvidékének (Limes) volt az egyik települése, így lakossága is főként katonákból állt.
Gáz bojler, 1960-as évek
41
GASIUM ET CIRCENSES
Cserélhető fejű császár szobor - Az aquincumi ásatás egyik fontosabb
lelete a mindenkori római császár fejetlen szobra. Az új császár hivatalba lépésekor megküldte a provinciákba az új fejet, ami előbb érkezett meg, mint a frissen nyomott pénz.
A mindenkori római császár szobra, Aquincum Múzeum
42-43. oldal: A színház nézőtere, Gárgyári Művelődési Ház, 1960-as évek A nagytermes koncepciónak megfelelő ünnepély, Gázgyári Művelődési Ház, 1950-es évek Jelenet az Elektrából, Stúdió K társulat, Gázgyári Művelődési Ház, 1986
42
Az 50-es években a hatalom úgy akarta, hogy a művelődési házak legyenek
az agitációs propagandamunka fő bázisai. Ez volt az a bizonyos nagytermes koncepció, hogy mindenhol legyen egy nagy terem, ahol nagy gyűléseket lehetett tartani, és ütemesen tapsolni, hogy éljen Rákosi. A Nagytermes Koncepció szerint a színházterem tervezése politikai szándéknak volt alárendelve. Propaganda céljára, állami ünnepélyekre alkalmas volt, de színházcsinálásra, egyéb kulturális programra kevésbé.
43
GASIUM ET CIRCENSES
A 80-as években például Fodor Tamásék alternatív
társulata, a Stúdió K, a nagyszínpad helyett inkább szó szerint a kulisszák mögött adta elő az Elektra című darabot. A Stúdió K nem volt a rendszer dédelgetett gyermeke. Ahol Fodor helyett kapott az intézményrendszerben, ott mindenféle vegzatúrának voltak kitéve a vezetők, úgyhogy szívesen szabadultak tőlük. A Stúdió K 10 évig játszott ebben az épületben. A Napkör Színház, Husztiék utódszínháza is itt próbált.
44
Miért pont az Elektrát adta elő a Stúdió K a művelődési házban? Fodor Tamás: „Mindig a legélesebb konfliktusok érdekeltek, olyan csomók, amiket szinte lehetetlen szétbogozni. Családban játszódó drámák, amelyek szétfeszítik a közmegegyezés és dogmák kínálta kereteket. A hatalom praktikái, a kiszolgáltatottság, a kompromisszumkötés és hajlíthatatlanság. Az erőszak és belenyugvás. Az Elektra és általában az Átreidák az összes további dráma alapja és kiindulópontja.”
Összeállított berendezési vezeték, 1930-as évek
45
GASIUM ET CIRCENSES
Jelenet az Elektrából, Stúdió K társulat, Gázgyári Művelődési Ház, 1986
A kertészet nemcsak a gázgyárat és a környező telepet látta el virágokkal,
hanem a most már csak itt-ott látható emeleti virágládákban is ingyenesen kaptak a munkások virágot. Ez egy nagyvonalú gesztusnak tűnik, ugyanakkor egyfajta kötelezettséget is jelentett ez a munkások számára. Ha valaki megállt a tér közepén, akkor látta, hogy ki a gondos, odafigyelő ember, kinek virágzik az ibolya az ablakában és kinek nem. Bizony ez odáig is juthatott, hogy megvizsgálták, jogosult-e arra az illető, hogy itt bérlő legyen.
Még ha egész évben nem is csináltam volna semmit, csak
ülök az irodámban, dohányzom és csajozom, akkor is ugyanolyan jó népművelő lettem volna; elég, ha a fontos ünnepnapokon, háromszor egy évben egy híres színész verset szaval.
fent: A nagytermes koncepciónak megfelelő ünnepély, Gázgyári Művelődési Ház, 1960-as évek
46 A Gázóra-leolvasó (kivonat), 1947-1949
Mentési gyakorlat, 1970-es évek
GASIUM ET CIRCENSES
A gázszolgáltatás ujjáépítése, 1945-1948, kollázs, ismeretlen művész
47
48
A Mithrász-kultusz az első egyistenhit volt a Római Birodalomban, az 1.
században jelent meg. Különösen a határvidékeken, katonai táborokban vált népszerűvé. [...] Két Mithraeum, azaz Mithrász-szentély is található az Aquincumi múzeum területén. Mithrász megegyezett a napistennel, hogy legyőzi a sötétséget jelképező bikát. Ez első próbálkozásra nem sikerült. Ám ekkor újabb sugallat érkezett a napistentől, egy holló képében. Ez megerősítette a hitét, új lendületet adott neki. Egy szent állat, a kutya segítségével le tudta győzni a bikát, egy barlang mélyén. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy a Mithraeumok barlangszerű építmények.
fent: Ismeretlen jelenet, 1930-as évek következő oldal: Gázláng, 1976
49
GASIUM ET CIRCENSES
Mithrászt a harc vezéreként, a katonák és seregek patrónusaként imádták.
A kézfogást az ő imádói vezették be a barátság jelképeként és egyúttal a felek fegyvertelenségét mutató gesztusként. Amikor Mithrász később a szerződések római istene lett, a kézfogás gesztusát az egész földközi-tengeri térségben és Európában elterjesztették a római katonák.
50
Rengeteg öntevékeny dologra adott lehetőséget a művelődési ház. Ki
kell emelnünk, hogy ezeknek a tagsága zömében ebből körből, a lakótelepen élőkből és a gyárban dolgozókból adódott; így volt ez tulajdonképpen a gyár bezárásáig.
GASIUM ET CIRCENSES
A szerelő, a hivatalnok és a kéményseprő, 1993
előző oldal: Ismeretlen jelenet gázálarcban, 1930-as évek Családi napok a szabadtéri színpadnál, Gázgyári Művelődési Ház, 1981 Közösségi élet a Gázgyári Művelődési Házban, 1970-es évek
51
52
A gázgyártás lényege, hogy kőszenet zárt térben nagy hőfokra melegítenek fel. Ez a száraz lepárlás (desztilláció), melynek során keletkező gázt régebben világítógáznak nevezték. Ez ma is az iparban és háztartásban széleskörűen alkalmazott városi gáz fő alkotórésze. A kőszénből a lepárlás során az éghető gázokon kívül kátrány és vízgőz távozik, az utóbbiból ammóniákos vizes oldat, ún. gázvíz keletkezik, a lepárló térben pedig visszamarad az illó alkatrészeitől megfosztott szén: a koksz. A földgáz 1980-as években történt bevezetését megelőzően ez volt a legfontosabb gáz halmazállapotú tüzelőanyag Magyarországon. A világításra, főzésre, fűtésre használt gázt gyakran a város tulajdonában levő vezetékes elosztórendszeren juttatták el a háztartásokba.
Koksz minták, 1940-es évek
GASIUM ET CIRCENSES
Május 1. fevonulás, 1953
Főzőverseny, vázlat a Gasium et Circenses című tableaux vivants előadáshoz, 2013
53
54
Ismeretlen zenekar, Gázgyári Művelődési Ház, 1980-as évek
Közösségi élet a Gázgyári Művelődési Házban, 1980-es évek
A művelődési ház a kezdetektől fogva a társas élet színtere volt. Eleinte
asztaltársaságok, hobbi körök kötetlen együttléte jellemezte ezt a tevékenységet (kártyások, rádióamatőrök, sakkozók, sportbarátok társaságai, stb.); a szocialista fordulat után ezeket a csoportokat formalizálták, s klubokként működtek tovább. A művelődés átpolitizálódása idején a klubok mindig megőrizték eredeti céljaikat; a címkék változtak, a tevékenység maradt. A nyugdíjasklubok mindvégig fontos hordozói voltak az öntevékenységnek, a kultúraközvetítésnek.
GASIUM ET CIRCENSES
Zuhanyozás kisvízmelegítővel, 1930-as évek
55
56
A Mithrász-kultusz szertartáshelye, a Mithreum, három alapvető részből
áll.Van egy központi cellarész, ahol a szertartásokat végezték, ahol a kultuszkép illetve az oltárok álltak. Ezt két oldalról, hosszanti irányban vette körbe a pódium, ahol a beavatottak foglaltak helyet. Volt egy külső előtér, ez lehetett több helyiség is, ahová csak egy bizonyos beavatási fok után lehetett keresztülmenni.
Régen nem számított különleges dolognak, hogy itt szombatonként egyszerre
három-négyféle program is volt. Meccs az általában volt, a szabadtéri színpadon is történt valami, általában bent az épületben is, és lehet, hogy a lakótelep közepén is volt esemény. Beavatás / Rajz szakkör / Szerenád / Nagyterem / Felvonulás / Rock koncert, vázlatok a Gasium et Circenses című tableaux vivants előadáshoz, 2013
GASIUM ET CIRCENSES
Háztartási bemutató, Budapest Gázgyár, 1971
Aquincum Múzeum / A polgárváros feltárása, 2013
57
58
1984-ben szűnt meg a gázgyártás a gázgyár területén. Akkor már fővárosi
tulajdonban volt, mint a fővárosi gázművek egyik telepe. Nyilván 1984-ben a gázgyártás megszűnte után nem múlt el teljesen az élet. Különböző kiegészítő funkciók tovább működtek, mígnem a 90-es évek elején bekövetkezett a privatizáció.
59
GASIUM ET CIRCENSES
Aquincum feltárása Magyarország legnagyobb régészeti vállalkozásának
tekinthető, 2004-ig összesen 742 ásatást végeztek itt. 23 régészeti romcsoport park látható Budapesten, ezek feltárása és bemutatása néha nehézségekbe ütközik.
előző oldal: Lampart gázkonvektor, 1980-as évek Gázművek FC, 1980-as évek. A Budapest Gázművek amatőr labdarúgó klubját 1933-ban alapították
Az aquincumi katonaváros feltárása, 2012
A főváros azt mondta, hogy ő majd kézbe veszi a művelődési házat, és
addig ideiglenesen, három hónapra megengedi, hogy az Aquincum Múzeum lelettára elfoglalja ezt az épületet, amíg elkészül a raktáruk, ami után kiköltöznek. Ez tizenvalahány éve volt, azóta is itt vannak. A kitűnő, gyönyörű, nemesfából épült színháztermet Dexion-Salgó polcelemekkel bepolcozták. Télen nem víztelenítettek, és a padlófűtés csövei elfagytak. Tavasszal elöntötte a víz az épületet, minden faszerkezet tönkretett.
60
Május 1. fevonulás, Budapest Gázgyár, 1953
Ezt az épületet nem lehet rendbe hozni. Amikor kiköltöznek innen, ezt az
épületet valószínűleg le fogják bontani. Lebontják, ugyanúgy, mint a munkásművelődés hagyományait az egész országban.
61
GASIUM ET CIRCENSES
A színpad, fatárgy, Katarina Šević, 2011
Gasium et Circenses, élo Tabló Performansz A Tárna Hősei Társulat előadásában 2013. AUGUSZTUS 31.
Bukovics István, Erdei Krisztina, Hajdu Zsolt, Shandor Hassan, László Gergely, Schnee Lulu, Sipos Dániel, Váradi Zsófia, Zafir Dániel
62
Gasium et Circenses / SzĂnpad
Gasium et Circenses / BeavatĂĄs
GASIUM ET CIRCENSES
Gasium et Circenses / R贸mai WC
Gasium et Circenses / Nagyterem
63
64
Gasium et Circenses / Felvonulรกs
Gasium et Circenses / Gyermek agykontroll
GASIUM ET CIRCENSES
Gasium et Circenses / Szerenád
Gasium et Circenses / Labdarúgás
65
66
Gasium et Circenses / Főzőverseny
Gasium et Circenses / Műkedvelők Köre
GASIUM ET CIRCENSES
Gasium et Circenses / Közönség
Gasium et Circenses / Kedves Zoltán
67
68
Gasium et Circenses / Rock koncert
Gasium et Circenses / Rajz-szakkรถr
GASIUM ET CIRCENSES
Gasium et Circenses / Fejcsere
Gasium et Circenses / Társulati gyűlés
69
70
GASIUM ET CIRCENSES
71
K. Horváth Zsolt:
Helyszínelés A művelődési ház mint a nyilvánosság színpada
A Lumen Fiók kiadói program céljainak megfelelően a második számban is helyet kap egy, a tárgyalt műhöz kapcsolódó elméleti írás. K. Horváth Zsolt „Helyszínelés” című cikke (eredetileg a Gyűlölet Múzeuma – Spions 1977-1978 című hosszabb tanulmány bevezetőjeként jelent meg - Korall 11. évf. (2010.) 39.) arról ír, miként váltak a 70-es években a művelődési házak avantgárd kezdeményezések helyszínévé Magyarországon. A szöveget olvasva aktuálisnak tűnő régi kérdések fogalmazódnak újra bennünk: Mik a kultúra/szubkultúra helyei ma Magyarországon? Milyen teret követelhet a művészet magának ma, amikor ismét kiszorul a nyilvánosság rendszeréből?
72
Az 1960–1970-es évek nem hivatalos, underground kultúrájával
kapcsolatban sokan sokszor kiemelték már szerveződésének, létmódjának hálózatszerűségét, csoportjellegét. E sajátosság természetesen sok okból levezethető, de egyik meghatározó eleme éppen az volt, hogy az első, hivatalos nyilvánosság vagy nem beszélt róla, vagy ha igen, többnyire negatív, normatív felhanggal tette azt. Arról azonban már kevesebbet szokás beszélni, hogy e szubkultúra pontosan hol, milyen helyszíneken szervezte, jelenítette meg önmagát. Amennyiben (csak) a kiadott, elsődleges forrásokat és a kevés számú feldolgozást áttanulmányozza az érdeklődő, úgy nyomban láthatja, hogy a sokat emlegetett, s talán túl is hangsúlyozott magánnyilvánosság, a lakás, a házibuli színterén kívül milyen sokszor tűnik fel valamely budapesti művelődési ház neve. Így a Ganz és a Kassák Művelődési vagy a Belvárosi Ifjúsági Ház neve ismerősen cseng, ám nem vagyok bizonyos abban, hogy valójában felmértük a jelentőségét annak, hogyan is jelentettek színhelyet e szubkultúrának.1 Márpedig ha a szubkultúrát olyan csoportkultúrának tételezzük fel, melynek megvannak a saját hagyományai, normái, hitei, ambíciói, szimbólumai, rituáléi, melyet a tagok evidenciaként, egyfajta kulturális anyanyelvként tudhatnak magukénak, úgy természetesen rendelkeznie kell olyan helyekkel, színterekkel is, mely a találkozás fizikai színhelyén túl többletet adnak, sőt már-már jellemzik a szubkultúrát magát. Már csak az a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy egy a szocialista rendszer számára kultúrapolitikai szempontból olyan fontos intézmény, mint a művelődési ház, helyet adhatott „renitens”, éppen hogy megtűrt avantgárd kezdeményezéseknek?
E sorok írójának úgy tűnik fel, hogy Andreas Fogarasi Kultur und Freizeit
című, utóbb a Velencei Biennálé nagydíját elnyerő művészeti projektjén kívül a rendszerváltás után érdemben nem nagyon kérdeztünk rá a művelődési házak az államszocialista kultúrában, illetőleg a mában betöltött szerepére, sem művészetszociológiai, sem társadalomtörténeti értelemben. Az osztrák-magyar videó-művész, urbanista installációja éppen azért volt sokak számára revelatív, mert nem evidenciaként tételezte fel a művelődési házak jelenlétét, szerepét a kortárs kultúrában, hanem közismert kultúrházak üres tereit pásztázva rákérdezett létmódjukra, létjogosultságukra. Ha az 1906-1907-ben épült Gutenberg Otthon vagy az 1950-1954 között épült MOM Művelődési Ház üres enteriőrjét mutatják a képek, s egyúttal az „ufó klub”, „nyugdíjasklub” stb. feliratot látjuk, akkor – dacára a két intézmény keletkezésének különböző politikai és szocio-kulturális körülményire – a kultúra szerkezetének átalakulására kérdezünk rá. Fogarasi képi, zenei és textuális üzenetei ugyanis azt sugallják, hogy a munkavégzés és a szabadidő-eltöltés adott esetben identitásformáló mozzanatai a kortárs kultúrában sokat vesztettek jelentőségükből, így az az aufklärista kultúraszemlélet, melynek jegyében – a különböző kontextusok ellenére – létrejöttek, mára megváltozott.2 A művelődési ház 1
Pl. Havasréti József, Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban,
Budapest, Typotex, 2006. Érdekes Perneczky megkülönböztetése, aki könyvében a hálót „imaginárius közösségnek” fogja fel, míg a hetvenes évek kultúrájában ez sokkal inkább személyközi kapcsolatok hálózatosságáról volt szó, a szó konfiguráció értelmében. Vö. Perneczky Géza, A háló. Alternatív művészeti áramlatok a folyóirat-kiadványaik tükrében, 1968–1988, Budapest, Héttorony, é. n. [1991]. 2
Lásd Andreas Fogarasi: Kultur und Freizeit, Timár Katalin (szerk.), Budapest, Műcsarnok, 2007.
Értékeléséhez András Edit, Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain, Budapest, Argumentum, 2009, 176. skk. o.; Maeve Connolly, The Place of Artists’ Cinema: Space, Site and Screen, London, Intellect, 2009, 180. skk. o.
73 ebben a minőségi értelemben kiürült, mivel átalakult az a kulturális közeg, amely éltette őt. Némileg kiélezve: Szalmás Piroska munkáskórusának fellépése (Pesterzsébeti Munkásotthon, ismertebb nevén: Csili, 1930), a Donauer Arbeiter Familie Ohne Arbeit and Friends című performansz színrevitele (Belvárosi Ifjúsági Ház, 1977) vagy az Európa Kiadó több koncertjének (Ikarus, 1980-as évek eleje) helyére így kerül a művelődési házak programjába a bálás ruhavásár, az ufó-klub, családfa-kutató klub vagy hímző szakkör. E néhány kiragadott példán szemléltetett váltás tehát nem hierarchikus, nem esztétikai vagy kultúraelméleti, de művészetszociológiai és társadalomtörténeti értelemben minőségi.3
Úgy hiszem, az előző bekezdés végén feltett kérdésre, tudniillik, hogyan
lehetséges az, hogy hivatalos, az állam (tanács) által fenntartott, nyilvános művelődési házakban a hivatalos kultúrapolitika által tűrt, sőt gyakran tiltott művészeti, zenei projekteket mutattak be, valahol ebben a szocio-kulturális átrendeződésben rejlik a válasz. A fentebb kivonatolt átstrukturálódás értelemszerűen a hosszabb időtartamban tapintható ki. Az 1970-es években a művelődési házak helyzetéről készített szociológiai vizsgálat arra mutatott rá, hogy az akkor fennálló durván 2800 ilyen intézmény majdnem fele 1945 előtt épült, s előzményeiként különböző munkásotthonok, olvasó- és gazdakörök, egyleti helyiségek stb. szolgáltak, ám szinte valamennyi a horizontális társadalmi szerveződés reprezentánsa volt.4 (Ez alól egyedül – az itt részletesen nem tárgyalható – a központilag kialakított, elsősorban a vidék népművelésére, másodsorban a túlzottan baloldali munkásotthonok befolyásának ellentételezésére létrehozott népházak hálózata jelent kivételt.5)
Az 1960-as években lezajlott vitákban azonban már elhangzanak azok az
érvek, melyek a művelődési házak az akkori művelődéspolitikai értelemben vett funkcionális ürüléséről tudósítottak, jóllehet az állami kultúrapolitikának kitüntetett intézménye maradt. A már idézett hetvenes évek elején végzett kutatás is rámutat a művelődési ház mindinkább szaporodó diszfunkcionális jelenségeire, amennyiben többek között kiemeli az igénytelen esztétikai nevelést, a tudományos világkép ismeretterjesztő jellegű hiányát, a művelődéspolitika által előnyben részesített művészeti alkotások csökkenését s ezzel együtt a gazdasági kényszerből szervezett kommersz programok elszaporodását.6 Vegyük észre, hogy az 1960-as, pláne az 1970-es évek már messze nem az ötvenes évek Szabad Föld Téli Esték címen megrendezett, akkoriban 4-6 millióan vonzó, propagandával vegyített ismeretterjesztő előadássorozatok kora. Hovatovább a különböző operetteket, zenés népszínműveket és más népszerű műfajokat magában foglaló műsoros estek pedig akkoriban még ennél is több, mintegy évi 9-13 millió érdeklődőt vonzottak. 3
A „minőségi átalakulás” kifejezéssel nem a kultúra fogalom hierarchikus szemléletére óhaj buzdítani,
miszerint a magas kultúra és populáris kultúra között esztétikai értelemben alá-felé rendelt viszony áll fenn, hanem azt állítom, hogy a művelődési ház szocio-kulturális környezete változott meg. Pierre Bourdieu, La Distinction. Critique sociale du jugement, Paris, Minuit, 1979. 4
Kovalcsik József – Sipos Zsuzsanna – Szász János, Művelődés és közösség. Hatvan művelődési otthon,
1970-1971, Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1972; Andrássy Mária, Művelődési otthonok. Adottságok, lehetőségek, eredmények a hetvenes években, Budapest, Művelődéskutató Intézet, 1985. 5
Kovalcsik József, A kultúra csarnokai. A közösségi művelődés színterei – utópiák, mozgalmak,
társadalomszervezés: a művelődési otthonok kialakulása, Budapest, Művelődéskutató Intézet, 1987, II. kötet, 298. skk. o. 6
Kovalcsik – Sipos – Szász, i. m., 63. skk. o.
74
Amíg az 1940-es évek végén az előadássorozatokhoz a tömegszervezés
leglátványosabb, egyszersmind leggazdaságosabb eszközének még a dia- és a keskenyfilmet tartották7, addig az 1957. május elsejétől – már nem csak kísérleti jelleggel, de előbb heti három, majd rövidesen négy adásnappal – működő Magyar Televízió, illetve az 1963-ra mintegy 500 ezerre növő televízióelőfizetés jelentősen átrendezte a korszak mediális helyzetét.8 E tényt azonban a Magyar Szocialista Munkáspárt illetékesei és döntéshozói nem, vagy csak késlekedve ismerték fel; erre legalább két elem enged következtetni: az egyik, hogy a művelődéspolitika irányítása – dokumentumok tanúsága szerint – az 1970-es évek közepén még mindig eszközszerű, felvilágosító, oktató jellegű médiumnak tartotta a televíziót, s leginkább az abban megnyilvánuló „kispolgári nézetek, ízlésnormák” megjelenésétől félt és a „kulturális selejt” visszaszorítására törekedett.9 A másik pedig, hogy a kutatók által már az évtized elején diagnosztizált diszfunkció ellenére az MSZMP KB 1974. márciusi, a közművelődés fejlesztéséről szóló határozata továbbra is gyakorlatilag változatlan formában akarta fenntartani, illetőleg fejleszteni a művelődési ház intézményét.10 Ha valami probléma fel is merült az ifjúsági és kultúrházak látogatottságával és programjainak színvonalával kapcsolatban, akkor azt minduntalan a korszerű minőségi követelmények hiányával magyarázták (elavult épület, rossz akusztika stb.), azaz technikai jellegű problémának minősítették. Az 1976. évi V. számú, a közművelődésről szóló törvény pedig ugyanúgy a „közművelődés alapintézmények” tekinti a művelődési házat, melynek céljaként „a kultúra demokratizálását, a közösségi gondolkodás és életmód általánossá tételét” jelöli meg.11 Átalakuló identifikációk – hely-keresések 7
Illő hangsúlyozni, hogy a társadalomkutatás a korszak adta lehetőségeken
Lásd a Magyar Dolgozók Pártja Országos Oktatási Osztályának elaborátumát (1949): „A propaganda
eszközei közül a legfontosabb a dia és a keskenyfilm-vetítés. A már meglévő és a Népművelési Minisztérium irányítása alatt álló 400 diavetítőt és a most legyártásra kerülő újabb 1000 diavetítő, valamint a rendelkezésre álló 360 keskenyfilm-vetítőt felhasználását olymódon kell biztosítani, hogy állandó használatra csak a nagyüzemi, az egész nagy községek és nagyvárosi kerületek kapják meg. A többiek részére olyan szervezeti megoldást kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy dia- vagy filmvetítő 4-5 község kultúrotthonának szolgálatát láthassa el.” Magyar Országos Levéltár, M–KS–276–111–2. ő. e., p. 401. 8
A televízió és hatása, 1963, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1964. Ugyanakkor Kovalcsikék
felmérései szerint az akkori népművelők nem idegenkedtek a televíziótól, s nem is versenytársnak, mint inkább partnernek tekintették. Vö. Kovalcsik – Sipos – Szász, i. m., 100-101. o. 9
A tömegkommunikáció a Magyar Szocialista Munkáspárt határozataiban és dokumentumaiban (1957–
1980), Jakab Zoltán (szerk.), Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1987, 47. o. Lásd még Fricz Tamás, Az MSZMP és a tömegkommunikáció. A párt hivatalos nézetei a tömegkommunikáció politikai intézményrendszerben betöltött, illetve társadalmi szerepéről az 1957–1968 közötti tájékoztatáspolitikai témájú dokumentumok tükrében, Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1988. (Belső kiadvány.) 10
A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai. Válogatott dokumentumok gyűjteménye, Herczeg
Ferenc – Villangó István (szerk.), Budapest, Országos Közművelődési Tanács, 1976, 12. o. 11
1976. évi V. törvény: A közművelődésről. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8513 (Letöltve:
2010. február 2.) Itt lehet megjegyezni, hogy a törvény először használja a korszakban a „közművelődés” fogalmat az erősen műveltető jellegű „népművelés” fogalommal szemben.
75 belül igyekezett rámutatni arra az ideológia és a gyakorlat közötti diszkrepanciára, melyet a hivatalos (párt- vagy állami) szövegek nem óhajtottak észrevenni, illetőleg nyilvánosan kifejezni. Pataki Ferenc történetesen azt emelte ki, hogy az 1970-es évtizedben a társadalmi identitások formálása elkanyarodott a klasszikusnak tételezett, munka–közélet–társadalmi nyilvánosság–szabadidő-eltöltés modelltől. Úgy fogalmaz, hogy ez a modern társadalmakban tapasztalható változás a szocialista országokban rövidebb idő alatt ment végbe, így hatása még inkább látható. „S ez a felgyorsult (…) fejlődés, amelynek menetében egy politikai és egy társadalmi forradalom kapcsolódott össze a termelés és az életmód viharos átalakulásával, immáron milliókat emelt ki régi identitásuk keretéből (…), anélkül azonban, hogy minden ponton újakat tudott volna kínálni, illetve, hogy a felkínált identitás-kereteket (…) kellően meg tudta volna gyökereztetni a hétköznapi tudatban, tapasztalásban és hagyományban”.12 A szociálpszichológus tehát oda futtatja ki gondolatmenetét, hogy az 1970-es évtizedben különös hangsúllyal jelentkeznek ezek az identitás-problémák (sok az azonosság-kereső és -vesztő), s ez nemzedéki szinten legplasztikusabban az ifjúsági kultúrában jelentkezik. Amerikai példákra hivatkozva a hatvanas évek ellenkultúráját (még ha nem is használja e fogalmat) effajta, az újabb azonossági formák kimunkálására tett kísérletnek tekinti. Ide sorolja a szektákat, életforma-közösségeket, kommunákat, továbbá a neo-spriritualizmus válfajait, a „földalatti” egyházakat is. Közös bennük egyfajta társadalom alatti (esetleg: utáni) létmód, mely elvben visszavezetne a közösségi szerveződés – nemegyszer utópikusan – tételezett értékeihez, vagyis Pataki megfogalmazásában a Post-Gesellschaftból a NeoGemeinschaft felé való törekvésekkel találkozhatunk. Előadását azzal zárja, hogy az érett szocializmusnak választ kell adnia ezekre az általánosan jelentkező modernitás–problémákra, különben nem lesz képes integrálni saját állampolgárait a társadalom fogalmába. Ennek záloga pedig, hogy a szocializmusnak létre kell hoznia, ki kell munkálnia „egy újfajta társadalmi identitás alapjait és feltételeit”.13
A kulturális integráció hagyományos formáinak válságjelenségeiről, sőt
kudarcáról értekezve Vitányi Iván azt a költőinek tetsző kérdést fogalmazta meg, miszerint „nem utópia-e (...) a tömegszervezetek kulturális munkájának és kulturális tömegszervezetek munkájának megélénkítése, az értelmiség összefogása, a lakosság, a nép mind szélesebb körű bevonása [az] új aktív–közösségi–generatív kultúra megteremtéséhez? Ha utópia, akkor maga a szocializmus is utópia, mert a kultúra vonatkozásában ezt nevezzük szocializmusnak”.14 Szinte kísérteties az egybeesés, de 1980. áprilisában a Fiatal Művészek Klubjában szinte napra pontosan ekkor ültek össze a hetvenes évek kultúrájának megvitatására társadalomkutatók, irodalmárok, újságírók, hogy felmérjék, mit is jelentett számukra az elmúlt évtized: 1968-hoz képest „konzervatívnak”, „illúzióvesztettnek”, „morális válságban” lévőnek, „tétovának”, „kétarcúnak” stb. tekintik.15 Nem is ezeknek a diskurzusoknak a pontos rekonstrukciója itt a lényeges, hanem a jelenlétük, a megtörténtségük. A diagnózis felállításának, 12
Pataki Ferenc, « Az identitás-alakulás kérdései a 70-es évtizedben », in Az 1970-es évtized a
magyar történelemben. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok, Filozófiai és Történettudományok, Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának közgyűlési együttes tudományos ülése, Stier Miklós (szerk.), Budapest, MTA, 1980, 48. o. 13
Pataki, i. m., 51. o.
14
Vitányi Iván, Vitairat a mai magyar művelődésről, Budapest, Gondolat, 1983, 249. o.
15
Lásd A hetvenes évek kultúrája. Tanácskozás a Fiatal Művészek Klubjában, 1980. április 10–12., Budapest,
Balassi, 2002; továbbá Klaniczay Gábor, Ellenkultúra a hatvanas–hetvenes években, Budapest, Noran, 2003.
76 a kritika megfogalmazásának igénye beszél a legvilágosabban a válság jelenlétéről, tudatáról: krízis és kritika kéz a kézben jár.16 Klasszikusan anómiás helyzet lépett fel tehát a művelődési házak ideológiai, művelődéspolitikai normái, irányelvei és a társadalmi gyakorlat között, amennyiben az előbbiek már nem voltak képesek szabályozni, sőt irányítani a társadalom egyes rétegeinek művelődését, mivel a kultúra fogalma, természete, illetve a kulturális kohézió célja és mikéntje megváltozott. Ez már csak azért is meglepő, mert akkoriban módfelett sok publikáció jelent meg a művelődési házak működésére vonatkozóan, mely ugyan nyelvezetében, problematikájában nem tekinthető kritikainak, ám a válság jeleire a maga módján igenis rámutatott.17
Az
1960-as
évek
végének
társadalmi
mozgalmainak
sokrétű, az
ifjúsági kultúrát szinte minden ízében (esztétika, életmód, életcélok, ruházat, stb.) átalakító hatása természetesen az államszocialista országokat sem hagyta érintetlenül. Ugyanezen évtized közepétől megélénkülő, az újabb művészeti formák iránt (happening, performasz, stb.) érdeklődő s a fentebbi kultúrától a legkevésbé sem idegenkedő művészeti életet is érintette. Ahogyan az 1966-os, első magyar happening helyszíne egy magánlakás pincéje és kertje volt, addig a magyar neoavantgárd mozgalom története szinte mindvégig a hely, a helyszín keresésének története is maradt egyben.18 Első látásra túlzott egyszerűsítés volna egy heterogén nézetű személyeket, különböző művészi hitvallást és esztétikai nézeteket valló társaságot egyetlen szempont köré rendezni, ám ha végigtekintünk mondjuk a balatonboglári kápolnatárlatoktól a Kassák Ház Stúdióból lakásszínházzá alakult társaság történetén, vagy a megannyi, utolsó pillanatban visszavont engedélyű felolvasásig, koncertig, úgy látható, hogy a hely azért volt kulcskérdés a hatalom számára, mert szinte az egyetlen megragadható társadalmi felület volt a tartalom kordában tartására.19 A művelődési ház mint hely ebben az értelemben a társadalmi nyilvánosságot20 jelentette, s ami ott nem jelenhetett meg, azt az alkotók nemegyszer kivonták a nyilvánosság teréből – átvitték a magánszférába.21 Ugyanakkor – módosítva ezzel a klasszikus nyilvános/ 16 17
Vö. Reinhart Koselleck, Le Règne de la critique, Paris, Minuit, 1979. A teljesség igénye nékül lásd Andrássy Mária, « A művelődési otthonok hatóköre a szabadidő- és
életmódvizsgálatok tükrében », Kultúra és Közösség, 1975, 2–3. sz., 66-73. o.; Andrássy Mária – Koncz Gábor, « Budapesti művelődési otthonok (1975) I–V. », Népművelés, 1976, 7–11. sz. Vitányi Iván, « Programjavaslat a művelődési otthonok munkájának fejlesztésére. A Népművelési Intézet munkaanyaga », Kultúra és Közösség, 1979, 2–3. sz., 5-19. o. Összefoglalóan Kovalcsik, A kultúra csarnokai, i. m., III. kötet, 225. skk. o. 18
Az első magyar happeningről szóló ügynökjelentések jó ideje az interneten is tanulmányozhatóak ezen
a címen: http://www.c3.hu/collection/tilos/docs.html (Utolsó letöltés: 2010. február. 10.) Lásd még Müllner András, « Az első happening. A magyarországi neoavantgárd akcionizmus vázlatos története », in Né/ ma?Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből, Deréky Pál és Müllner András (szerk.), Budapest, Ráció, 2004, 182-204. o.; Törvénytelen avantgárd. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme, 1970–1973, Klaniczay Júlia és Sasvári Edit (szerk.), Budapest, Artpool – Balassi, 2003. 19
György Péter, « A hely szelleme », in Kádár köpönyege, Budapest, Magvető, 2005, 157-181. o.
20
Beszédes adalék, hogy a párt szövegeiben a társadalmi nyilvánosság fogalma csak Habermas A társadalmi
nyilvánosság szerkezetváltozása című művének 1971-es magyar fordítása után jelenik meg. 21
Milyen kifejező Tábor Ádám fogalma, mely a lakás-kultúra fogalommal írja le a pesti underground kultúrát:
Tábor Ádám, « Hatvanas évek: a folytatás és a kezdet », in Váratlan kultúra. Esszék a magyar neoavantgárd irodalomról és művészetről, Budapest, Balassi, 1997, 15-35., „lakás”-kultúráról különösen 22-24. o.
77 privát kettősséget – ezzel a mozzanattal a magánszférát is kiterjesztették, a „nyilvános” karakterjegyeivel látták el, amennyiben a színházi darabok, felolvasások, zenehallgatások stb. közönsége meghaladta az intim nyilvánosság körét és ismérveit; így a magánélet és közéleti, képzőművészeti, irodalmi, zenei stb. aktivitás nem vált el élesen egymástól. Ezt nemcsak az 1970-es évek kultúrájára, de óvatosan – a kontextus finom újragondolásával – az egész korszakra vonatkoztathatjuk.22 22
Lásd pl. Kisfaludy András, Törvénytelen muskátli, I-III, dokumentumfilm, MTV, 1995; Kecskeméti Kálmán,
« P. G. P. – Vécsey u. 3. Egy különös szalon Pest-Budán A. D. MCMLX », Mozgó Világ, 12 (1986), 57-62. o.; Ungváry Rudolf, « 1959 », Beszélő, II. évf. (1997. január) 1. sz., 60-71. o.; Kozák Gyula, « 1963 », Beszélő, II. évf. (1997. május) 5. sz., 50-68. o.; Zsolt K. Horváth, « L’extension du domaine de la vie privée. Ferenc Mérei et le groupe ‘Tribu’ à Budapest, 1950–1956 », Histoire@Politique. Politique, culture, société, N° 7, janvier–avril 2009. www.histoire-politique.fr (hálózati közlés, 15 p.)
Lumen Fiók – 11. szám
digitális nyomda grafikai műhely
Grafikai munkák: az elgondolástól a kivitelezésig, a névjegykártyától a kiadványokon és meghívókon
át az épület és autódekorálásig...
Digitális és ofszet nyomás: nyomtatás kis és nagy példányszámban is, akár már 1 db-tól
(névjegykártyák, címkék, szórólapok, meghívók, DM levelek, borítékok, kiadványok, könyvek...)
Plakát és reklámtábla készítés: nagyformátumú nyomtatás többféle alapanyagra kültérre és beltérre
egyaránt, fotó nyomtatás (papír, öntapadó, PVC anyagok, festővászon...)
1066 Budapest, Zichy Jenő utca 15. Tel.: +36 1 706 7689 E-mail: grafika@quarts.hu www.quarts.hu
Lumen Kávézó
Lumen Zöldség
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.
1072 Budapest, Klauzál tér 14.
Tel.: +36 20 496 8317
Tel.: +36 30 869 0742
E-mail: peti@lumenkave.hu
E-mail: lumenzoldseg@gmail.com
www.lumenkave.hu
www.facebook.com/lumenzoldseg
Lumen Fiók – www.photolumen.hu A Lumen Fotóművészeti Alapítvány kutatói és kiadói projektje
Zöldséges láda, műanyag
Egy valaha nagyon élő közeg helyén most olyan leletek tömege van bent, amire azt mondjuk, hogy kidobni nem szabad, mert régi, bemutatni nem érdemes, mert sokkal jobbak vannak. Hát most itt döglenek ezek a műanyag dobozba zárt leletek...