Keceli Hírek - 2012. január by Keceli Hírek

A Keceli Hírek internetes változatát megtalálja a www.kecel.hu oldalon. Olvasói leveleiket az ujsag@kecelkonyvtar.hu e-mail címre várjuk.

A lap, ami rólunk, nekünk szól!

INGYENES KIADVÁNY 1. SZÁM II. ÉVFOLYAM 2012. JANUÁR MEGJELENIK HAVONTA KECEL VÁROS KÖZÉLETI LAPJA

Fizetett hirdetés

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Természetben az egészség Várja Önt is az Angyali Érintés oxigénbár és teaház

Rossz közérzet esetén gyakran halljuk a jó tanácsot: „Lélegezz mélyeket!” vagy „Menj ki a friss levegõre!”. Pedagógusaink sem véletlenül hívják fel a gyerekek figyelmét arra, hogy szünetekben ne felejtsenek el ablakot nyitni. Tudják õk is, hogy munkájuk eredményessége nem csak szakmai felkészültségüktõl, a gyerekek szorgalmától vagy képességeiktõl függ. Nem véletlen az sem, hogy a légzõszervi betegséggel küszködõ betegek gyógyulását segítõ szanatóriumok zöme hegyvidékeken épült. Ott kevésbé szmogos a levegõ. Az oxigén éltetõ elemünk, szervezetünk zavartalan mûködéséért, szellemi aktivitásunkért is felelõs. Sipos Lajosnét sokan ismerik Kecelen. Könyvelõ. Négy évvel ezelõtt Amerikában járt, ahonnan egy álommal érkezett haza. Most megvalósította, itt Kecelen. - Las Vegasban voltuk. Kisebb rosszullét tört rám. Egy bevásárlóközpontban található oxigénbárba tértem be. Kipróbáltam mire képes az oxigén. A rossz közérzetem teljesen elmúlt. Még akkor eldöntöttem, hogy egyszer én is nyitok egy szalont, ahol a legnagyobb érték az emberek egészsége lesz. Akkoriban próbáltam az amerikaiakkal felvenni a kapcsolatot, de nem sikerült. Nem is bánom. Nem sokkal késõbb Pesten találtunk egy a Las Vegasihoz hasonló helyet. Ott két oxigénbár is üzemel. A segítségükkel sikerült magyar kivitelezõ segítségével megvalósítani a terveimet. • Mitõl hatásosabb a bárban belélegzett oxigén a természet adta friss levegõnél? - Egyrészt nem szennyezett. Másrészt, amíg a kinti friss levegõ oxigéntartalma kb. 18-20%, addig itt minden lélegzetvé-

tellel közel 90%-ot juttatunk be a szervezetünkbe. Segít a gyógyulásban, erõsíti az immunrendszert. 10-20 perc oxigénkezelés felfrissíti a szervezetet, mint egy erõs kávé vagy egy energiaital, csak ezek káros mellékhatása nélkül. Igazolt, hogy a rákos sejtek, a legtöbb baktériumhoz hasonlóan, oxigénszegény környezetben szeretnek élni. Az oxigén menynyiségének növekedése megakadályozhatja a rákos sejtek elburjánzását, és végsõ soron el is pusztíthatja õket. Bizonyíték erre, hogy nem létezik szívrák, hiszen a szív a szervezet oxigénben leggazdagabb része. Miközben a Sipos & Partners Kft. ügyvezetõjét hallgatom, elkészül a tea, amely beszélgetésünket nem csak kellemesebbé teszi, de a témát is más irányba tereli. Hiszen a szalon különleges teák tárháza is egyben. Az ajtón benyitva már az elsõ benyomás is sok jót sejtet. Meleg, nyugtató, környezet, barátságos légkör fogadja. Olyan hely ez, ahová nem csak betérni jó, de egy kicsit jól esik megpihenni is. Itt a természet nyújt segítséget a problémákra és mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló teakülönlegességet. Az összetevõk ellenõrzött biogazdaságból származnak és nem lezárt dobozokat kívülrõl szemlélve kell eldönteni, hogy melyiket kóstolná meg szívesen. Wittmájer Gabriella készséggel mutatja meg a Németországból érkezett teacsodákat. A legõsibb módszerrel dönthetik el a vendégek, hogy melyiket fogyasztanák el szívesen: amelyiknek az illata leginkább csábító.

Bleszák Gáborné Melinda évek óta foglalkozik svédmasszázzsal. Már meglévõ és új vendégeit most már ide, az Angyali

Érintés oxigénbárba és teaházba várja ahol a pihenni, kikapcsolódni és felfrissülni vágyók ezt a szolgáltatást is profeszszionális körülmények között vehetik igénybe. Hogy kinek ajánlja? - A svédmasszázs kimondottan jó stresszés görcsoldó, bõr-, keringési-, és nyirokrendszer mûködést javító hatással bír. Javítja a közérzetet, de fáradtság ellen is hatékony. Rendkívül jó bõrfeszesítõ és zsírégetõ hatása van.

Ezutóbbi iránt érdeklõdõk figyelmét felhívom még az úgynevezett álló- vibroszoláriumunkra is, amely nem csak az egyenletes barnulást, de a karcsúsodást is biztosítja. A gép aljába szerelt, több funkcióban állítható opcionális egység hullámszerûen mozgatja végig a test bármely részét. 4-5 heti rendszeres használat után az eredmény színben is látható, és centiméterekben is mérhetõ. Sipos Lajosné Katalin fontosnak tartja, hogy az ember a saját testi és lelki egészségére minden nap szánjon idõt. Az Angyali Érintés oxigénbár és teaház legnagyobb értékként az embert tartja számon. Ajándékutalványok megvásárlásával pedig hozzátartozóinak, barátainak Ön is egy kis kényeztetéssel kedveskedhet. Kedves olvasó! A friss hegyi levegõ megérkezett hozzánk az Alföldre. Térjen be Ön is az Angyali Érintés oxigénbárba és tegyen az egészségéért! 6237 Kecel, Fenyõ Üzletház

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Önkormányzati hírek Karácsonyi hangulatban kezdõdött Kecel Önkormányzatának ez évi utolsó ülése. Óvodások mûsora idézte fel a közelgõ ünnep hangulatát. • A decemberi ülés kezdetén a polgármester kezdeményezte - egy törvényi felhatalmazás alapján - az ebrendészeti hozzájárulásról szóló rendelet megalkotását. Az úgynevezett ebadót, az oltási könyvben feltüntetett tulajdonosnak kellene majd megfizetnie. Kecelen több mint 3000-re becsülik az ebek számát, nyilvántartott gazdája viszont még 40 százalékuknak sincs. Többek között ezzel indokolták NEM szavazatukat a képviselõk, mert mint elhangzott, a tisztességes kutyatartókat büntetné a rendelet, ráadásul nem is ösztönözné a tartás szabályozott módját. Az önkormányzat végül csak arról döntött, hogy 3 évente ebösszeírást kell végezni a városban. Ezt követõen is fõként a pénzügyek szerepeltek az ülés napirendjén. • 2012-ben átlagosan 4,2%-kal emelkednek az önkormányzatnál alkalmazott díjak. Ilyen arányban növekszik például a közterület használati díj, a helyiségek, köztük a bérlakások díja, valamint a ravatalozó használata. • Többet kell fizetni jövõre a víz-, illetve csatornahasználatért is. Az ivóvíz esetében a havi rendelkezésre állási díj 210-rõl 220 forintra, az ivóvíz köbméterenkénti díja pedig 260-ról 270 forintra nõ. A szennyvíz esetében a havi rendelkezésre állási díj nem változik. A csatornahasználatért azonban köbméterenként itt is 10 forinttal többet, azaz 260 forintot kell majd fizetnie az érintett lakosságnak.

• A mezõõri járulék is emelkedik, ugyanis tavasszal jégkár elhárító rendszer kezdi meg a mûködését Kecelen. A berendezés kipróbált, Pécs környékén már mûködik. Jelenleg a mezõõri járulék azonos minden mûvelési ágban, a különbséget az aranykorona nagysága jelzi. A jégelhárító rendszer miatt azonban differenciált lesz az emelés. A testület határozata szerint rét, legelõ, erdõ esetében évi 4 forint lesz az emelés aranykoronánként, minden más terület esetében pedig minimum 20 forint. Mindez 54%-os emelést jelent 2012-ben. Aki például eddig nettó 4000 forintot fizetett, az jövõre 6160 Ft-ot fog, amire még 27%-os Áfa is rakódik majd. • 2 év után többe kerül majd a könyvvizsgáló is. A budapesti székhelyû társaság nettó 30 000 forinttal többért, vagyis 652.500 forint + áfás áron vállalja a munkát. • A képviselõk döntöttek arról is, hogy január 1-tõl az új bölcsõde mûködtetése érdekében két teljes és egy félállású dolgozóval növelik a foglalkoztatottak számát. Jó hír, hogy megkapta végre a mûködési engedélyt az augusztusban átadott új intézmény. • Kecel uniós pályázatot nyújt be annak érdekében, hogy méltóképpen ünnepelhesse meg a Schwarzenbruckkal fennálló testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóját. A Szüreti Napok keretében a testvérvárosi küldöttség fogadásának költségeire igényel a város 7000 eurós támogatást. Hegyes A.

•A Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Közgyûlésének döntése alapján Kecelen is emelkedik a szemétszállítás díja jövõre megközelítõleg 6.5 százalékkal. Mindez azt jelenti, hogy például a hagyományos 110 literes kuka egyszeri ürítési díja 307-rõl, 327 Ft+ÁFA összegre nõ.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Óvodai hírek Ismét kreatív délután volt a Nyírjesi Óvodában Második alkalommal gyûlt össze a Nyírjesi Óvoda szülõi munkaközössége családtagjaikkal, hogy részt vegyenek az intézmény dolgozói által szervezett kreatív délutánon. Ez az összejövetel nagyon inspirálja a szülõket az alkotó munkára, hiszen gyermekeikkel együtt választhatnak a különbözõ technikával készíthetõ hasznos tárgyak közül. Most porcelánfestõ-tollakkal bögréket, gipszbõl hûtõmágneseket festhettek, faliképeket és gömböket decoupage technikával, ablakdíszt kartonpapírból, termésekbõl és faágakból asztali díszeket készíthettek. Mindezek a mûvek karácsony szellemét tükrözték, mint az egész együtt töltött néhány óra. Az adventi idõszak legszebb délutánja volt ez az óvoda életében, hiszen sok gyerek így töltötte el a szüleivel együtt a várakozás, az ünnepi

elõkészület meghitt pillanatait. Köszönjük a szülõknek a munkánk elismerését, s legközelebb tavasszal várjuk õket egy jó hangulatú, kellemes délutánra. Nyírjesi Óvoda dolgozói

óvodás társaikat. Haszilló Ferenc, Kecel város polgármestere és Antóni Györgyné óvodaigazgató ezen az ünnepen köszönte meg az intézmény dolgozóinak az évben végzett munkát, és mondta el jókívánságait. Köszöntötték Szvetnyikné Perity Éva óvó nénit, Orcsik Gáborné dajka nénit, akik 30 éve, és Janó Józsefné dajka nénit, aki 25 éve neveli az óvodás gyermekeket. Egyben örömhírt jelentettek be: 2012. január 1-jétõl birtokba vehetik a gyerekek az új bölcsõdét. –V.J.-

Óvodai karácsony Már hetek óta készülõdtek a nagycsoportosok az óvó nénikkel, dajka nénikkel együtt a közös karácsonyi ünnepre, hogy dallal, verssel, kis mesejelenettel köszönthessék szüleiket, vendégeiket,

Az általános iskola hírei November 16-án az iskola templomi kórusa Fejes Éva vezetésével az I. Szent Anna Énekversenyen II. helyezést és Különdíjat nyert. A zsûri kiemelte az igényes énekanyag kiválasztását, annak precíz, hiteles elõadását. Trepák Kata 3. helyezést ért el. Felkészítõje: Illésné Márin Éva

Koch Éva tanárnõnek és lányának a segítségért.

November 23-tól indult a Tél és ünnepei 3 hetes projekt, ahol a tanulók megismerkedtek a decemberi néphagyományokkal, irodalmi mûvekkel. Játékos feladatokkal, sportvetélkedõkkel, karácsonyi díszek készítésével, karácsonyi asztalok terítésével és mézeskalácssütéssel foglalatoskodtak. Sebestyén Imre kecskeméti képeslapgyûjtõ kiállítását is megtekintették.

November 22-én rendeztük meg az alsó tagozatosok szavalóversenyét. A 2. c osztályos Béla Vanda I. helyezést ért el, így õ képviselte iskolánkat az akasztói Kiss Benedek szavalóversenyen. Vanda itt is I. helyezést ért el. Felkészítõ nevelõje: Herczegné Koch Éva. Eredményéhez gratulálunk! A felsõsöket Markó Dorina 8. a osztályos tanuló képviselte. Felkészítõje Hegedûsné Borbényi Edit.

A „Comenius in Hungary” szervezet országos angol mondóka-fordító versenyt rendezett, ahol Dvorácskó Virág (8. b) és Herczeg Fanni (8. b) vettek részt. Virág második helyezést ért el. Felkészítõ pedagógus: Sajdikné Béla Györgyi

November 24-én és 25-én az alsós és a felsõs osztályok képviselõi adventi koszorút készítettek. Nagy lelkesedésrõl és kreativitásról tettek tanúságot, ezzel is készítve szívüket Urunk megtestesülésének ünnepére. Balázs atya megáldotta az elkészült mûveket. A legszebb koszorúkat igazgató úr jutalmazta. Köszönetet mondunk

A kiskõrösi Német Kisebbségi Önkormányzat német nyelvû olvasóversenyt rendezett. Ennek elõválogatóját tartottuk november 25-én. Császártöltési és keceli gyerekek mérték össze olvasási készségüket. December 8-án a kiskõrösi versenyre Benyó Viktória, Fekete Roland, Orcsik Emese, Schuszter Dóra jutott tovább. A

német zsûri döntése alapján Benyó Viktória keceli tanuló különdíjat kapott.

2011 márciusa óta mûködik az általános iskolában magyar tehetségmûhely az NTP-OKA XIX. sz. pályázat keretében. Az Oktatásért Közalapítvány jóvoltából a tanulók író-olvasó találkozó keretében Buda Ferenccel és Füzi Lászlóval beszélgethettek. A nyelvi változásokról Bácsi János nyelvész tartott mûhelymunkát. Megismerhették a helyes vita szabályait, és ki is próbálhatták magukat benne Kecskeméten a dr. Ujlaky István által vezetett Disputa Kör foglalkozásán.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

„Láss, ne csak nézz!”

/Bródy J./

Homok-haza Az õrjegi sétám a víz nyomában még folytatom, de most ide kívánkozik, hogy a homokról essen szó. A természet törvényei szerint az az élõlény marad életben, amelyik alkalmazkodik a környezetéhez. Ezen a tájon az ember 4500 évvel ezelõtti ittléte, termelõ tevékenysége bizonyítható a földbe rejtõzött gabona-virágpor leletek alapján. Az újraszületõ falu, Kecel bírái még úgy gondolták, hogy óriási legelõk nélkül nem élhet meg a faluközösség, az õrjegek és a homokok pedig örök idõkre haszontalan átkok a falu nyakán, de nem telt el 2-3 év és lakói már szõlõt ültettek. Akkor a szõlõföldek kiosztásakor a homokos parcelláknak gyakorlatilag nem volt értéke, de az elsõ beültetések termõre fordulása után fölértékelõdtek. A parcellázásokkal fontos megélhetési forráshoz jutott Kecel népe, amelyet becsült, értékelt és igyekezett gyarapítani. 1842-ben a keceli bírák kérték a kalocsai káptalant, hogy a nyírjesi és a fejérhomoki siványt is beültethessék szõlõvel. Az itt élõk alkalmazkodtak ahhoz, ami van. Az elõdök nyomán, sok-sok év munkájával bebizonyították, hogy lehet élni ezen a tájon. Az 1980-as évekbõl idézem egy újságcikk szövegét: „Szõlõés borfeldolgozó és raktározó hatalmas méretû vasbeton építmény. Tetejérõl messze látszik körben az egész táj. Dús, pompás szõlõk, búzatáblák, fák, erdõcsoportok. Hová lett innen a tragikusan híres futóhomok. „Homokszelídítõk”. Emberibb életért vállalták a vad táj megszelídítését.” Most dicsérem a homokot, mikor sírnivaló, amit lát az ember! A kivágott szõlõk, gyümölcsösök helyén virít az idegen vaddohány. A megszelídített homok ismét elvadul. Nem a vízhiány lett az okozója. Reménykedünk, hogy ennek ez az

utolsó pillanata és egyben egy újnak az elsõje. Látni már újratelepített szõlõket, gyümölcsösöket. Koszta doktor úr „áldott föld”-nek nevezi Kecel földjét, ahol otthonra, hazára találtak az itt lakók. Reményt adhat az is, hogy a keceli emberek nyitottak az újra, mindig megtalálták a megújulás lehetõségét. „Száraz vihar homokverés ide két isten is kevés” - írta Buda Ferenc Árvaföld c. versében. Sokszor emberfelettinek tûnik felvenni a küzdelmet a természettel. Hatalmas erõk munkálkodtak mire kialakult a táj, ahol élünk. Nehéz elképzelni, hogy valaha az õs-Duna a mostani Szeged irányában folyt és morzsolta, hordta le az útjába kerülõ hegyeket. A víz és a szél szétválogatta ezt a hordalékot. Legfelülre került ez a homokréteg, ami még most is állandóan mozgásban van. Ebbõl lesz a „keceli esõ” , amikor „vályogot lehet köpni”. A böjti szelek idõszakában szabályszerû sivatagi homokvihar kerekedik belõle. Elsötétül az ég. Kecel földjének legnagyobb része ez a csekély aranykorona értékû homok, de az itt élõk mindent megtettek azért, hogy ez a föld megteremje, amibõl itt élni lehet. Sok keceli kisgyereket „vettek föl” a szõlõ borozda puha homokjáról, sok-sok elõdünknek kívánták már, hogy „legyen könnyû a föld”, ami elborítja. Régen, mikor még nem volt ilyen vegyszeres a föld, a szõlõben dolgozó, ha valami miatt megsebesült, homokot szórt a sebre, de jó volt hintõpor helyett, izzadság ellen is. Kéznél volt, nem sokból tartott egy marékkal bedobni a szoknya alá. Mezítláb a forró homokon: reggel még jó volt, de dél felé igencsak leste az ember, hol a tõke hûvöse, meg a kapa nyoma. A ma embere is regélni tudna a homokról. A hajdani buckákból vannak a mi „hegyeink”: Öreghegy, Újhegy, Koshegy,

Imrehegy, s volt Diákhegyünk is. Ma is van Nagyhomok, Fehérhomok, Homokszõlõ, Mozgó nevû településrészünk. Most még örülhetünk, hogy van egy nagy közös homokozónk, ahol építjük a várainkat, sütjük a saját kis pogácsánkat, fúrjuk az alagútjainkat, aztán vagy örülhetünk neki, vagy éppen valaki beletapos a süteményünkbe, vagy összeomlik a homokvárunk, vagy valaki szemünkbe dob egy lapáttal. De sebaj! Leporoljuk magunkat, és kezdjük elölrõl, és újra. Ahogy Filus Ica írja Paraszt-sors c. versében: „Megvívja a harcát égi elemekkel, eurós kvótával, földi „istenekkel” …” Varga Józsefné

Pálinkák diadala Egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Keceli Pálinka Ünnep, amelyet november végén rendeztek immár negyedik alkalommal. A házigazda T.G. Virágdekor Szakképzõ Iskola és Kollégium ezúttal is méltó helyszínnek bizonyult. Téglás András elnök-igazgató megnyitó beszédében elmondta, örömmel tölti el, hogy ismét a keceli intézmény adhat otthont ennek a fontos eseménynek. Kiemelte a hungarikum ital jelentõségét és a rendezvény egyre nagyobb szakmai elismertségét. Idén 215 pálinkafajtát kóstolt a mintegy 20 tagú zsûri. A Dél-Alföldi régió legjobb barackpálinkája 2011-ben a kiskõrösi Vinotrep Kft. kajszibarack pálinkája lett. Több versenyzõ is arany minõsítést kapott Bács-Kiskun megyébõl.

A szombati napon rendezték az Országos Téli Gazdaestéket, amelyen a látogatók megtekinthették többek között a hagyományos falusi disznóvágás sajátosságait, a tanszeszfõzdét mûködés közben, valamint szakmai elõadásokat hallgathattak meg. Czár

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Nyelvvizsga helyett jelnyelv? Nyelvvizsga-amnesztia Annyira azért ne lélegezzetek fel! Az amnesztiát jövõ tanévtõl azok kapják meg, akik 2012/2013-ban záróvizsgáznak, és a rá következõ 3 évben, azaz 2016-ig nem tudják megszerezni a nyelvvizsgájukat. Ha az egyetem szenátusa beleegyezik. Az oktatási törvények változásaiban ez egy aprócska tényezõ. Mégis úgy gondolom, helyi szinten is sok embert érinthet. Miért is hozták meg ezt a döntést? Jó néhány évvel ezelõtt bevezették, diplomát csak az az értelmiségi kaphat, aki legalább egy idegen nyelven beszél, és errõl okmánya van. Igen ám, de olyan ugrásszerû változás mégsem történt az egyetemisták körében. Az „ej, ráérünk arra még” szindróma mégsem tud megváltozni egy tollvonástól. No meg a pozitív gondolkodás elferdített változata is megtette hatását. A „majd csak lesz valami, ne izgulj”, ez esetben tényleg mûködött. Lett valami. Például a Pécsi Tudományegyetemen a diplomák 20%-a, a mûszaki egyetemen 1400 diploma várja áhítattal gazdáját. Vagyis, akik elvégezték ugyan az egyetemet, de diplomájuk még az igazak álmát aluszsza az egyetemek valamely eldugott raktárában, kénytelenek középszinten dolgozni. Vagy azóta is állástalanok. Ez ugyebár nagyon nem jó az országnak. A diplomás jelöltek taníttatása igencsak megterhelte az államkasszát. Ideje lenne a tudás által valamennyit végre visszajuttatni az ország pénzesládájába.

Ez az érem egyik oldala. De! Ma már alig van olyan állás, amihez ne kellene nyelvtudás. Ha megnézitek az álláshirdetéseket, a szakmunkásoktól is elvárják, hogy vagy németül, vagy angolul beszéljenek. A diplomás értelmiséginek meg illik is. Azért tanulunk, hogy állást kapjunk, és a munkával pénzt is keressünk. A minap egy fiatal anyuka érdeklõdött nálam nyelvtanulás iránt. Delfinúszáson voltak külföldön, és borzasztóan érezte magát, mert nem tudott kommunikálni a többi szülõvel. Õk a világ minden tájáról érkeztek, minden anyuka, apuka beszélt valamilyen idegen nyelvet. És még csak nem is voltak diplomások. Nézzük csak meg, miért is létkérdés ma más nyelven is beszélni. Mióta mi is tagja vagyunk az Európai Uniónak, bizony megváltoztak a munkaerõ piaci feltételek. Magyarország a német gazdaságtól függ leginkább. A német cégek 300 ezer embernek adnak munkát. Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. A magyar export negyede Németországba utazik. Importáruból szintén 1 német földrõl érkezik. Ezek után nem kérdés, hogy miért kell vagy angolul, vagy németül beszélnie a munkavállalónak. Tolmácsot mégsem állíthatnak minden egyes alkalmazott mellé. Magasabb szinteken a szakmai fejlõdés pedig úgy mûködik, hogy az értelmiségi elolvassa a kutatások eredményeit egy-egy szaklapban. A fiam

a Bosch-nál dolgozik a fejlesztõ részlegen. A nagyfõnök mondta az egyik mérnök úrnak, olvassa el az õket érintõ fejlesztési eredményeket. Mire õ: - De hát én nem tudok németül. – Akkor tanuljon meg! - hangzott a válasz. Elgondolkodtam azon, mi fog történni a 3 év üresjáratban. Az elit egyetemek biztosan nem adják meg ezt a könnyítést. Ezzel ugyanis presztízsüket vesztenék. A kevésbé neves fõiskolák, egyetemek ki fogják adni a diplomát. A munkaerõpiac azonban érzelemmentesen szelektál. Egy állásinterjún valóban nem kell bemutatni a nyelvtudást igazoló okmányt. Ott a valódi nyelvtudást kérik számon. Egy-egy ilyen interjún 3 perc alatt kiderül a jelentkezõ idegennyelvtudása. Az állásra jelentkezõk 63%-a ezen bukja el a felvételt, már a telefonos elõ állásinterjún. Van egy csoportja a „félig” diplomásoknak. Jelenleg van állásuk diploma hiányában is. Kérdés azonban az, mekkora az esélye annak, hogy az állásuk nyugdíjig megmarad. Ha nem, õk is az álláskeresõk táborát gyarapítják majd. Mindenesetre én is azt vallom, amit nagyapámtól számtalanszor hallottam. „Lányom, a van-tól soha nem kell félni.” Summa summarum, az oktatási tárca levette a magasugrólécet, mentesítve magát a megoldatlan állapotok alól. Átadva a delikvenst a való világnak. Vikkerné Weitz Teréz

JANUÁR TÉLHÓ, BOLDOGASSZONY HAVA Ünnepek: 1. Újév, 6. Vízkereszt, Három királyok ünnepe, Farsang kezdete 18. Árpádházi Szent Margit ünnepe 22. Szent Vince, 25. Szent Pál megtérése - „Pálforduló” Jeles napok: 1. Petõfi Sándor születésnapja, A béke világnapja 1968-óta 22. A magyar kultúra, a Himnusz születésének napja Tennivalók a házkörül: Hó eltakarítás, utak, járdák síkosság mentesítése. Vízelvezetõ árkok tisztítása. Gépek, szerszámok karbantartása, enyhébb napokon gyümölcsfák tisztogatása. Borok fejtése.

Télen, a jeges utakon, utcákon tonnaszámra szórták az emberek a sót. Környezetkárosító hatására sokáig nem gondolt senki. Ha nem akarunk saját magunk ellensége lenni, van más megoldás is! Az utcákat szórhatjuk homokkal, hamuval, mûtrágyával, ami ugyanolyan jégoldó, mint a só, és még hasznos is, és nem kell belõle sok. Kapható a Zeolit nevû környezetbarát síkosság mentesítõ is, amely -30 fokig hatásos, és a növényekre is jótékony hatással van. Kormányrendelet intézkedik 2008 óta a síkosság mentesítésre felhasználható anyagokról, ez kizárja a környezetkárosító sót.

S.O.S. SÓS ! Só és víz nélkül nem lenne élet. A vér ugyanolyan összetételben tartalmaz sót, mint a hajdani õstengerek vize. A só évszázadokig fizetõeszköz volt. Az egyik legrégebbi tartósítószer. Az unalmat, egyhangúságot sótlannak nevezzük. „Úgy szeretlek édesapám, mint az emberek a sót” - mondta a legkisebb lány. De! Az emberi szervezetnek csak napi 3 gramm sóra van szüksége, több betegség okozója lehet. A só, mint a büntetés eszköze: Lót felesége sóbálvánnyá változott a történet szerint, az ellenség a legyõzöttek földjét sóval szórta fel, hogy soha többé ne teremjen semmit. –V.J.-

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Kitelepítés: Alaptalan vagy valóság? Közel 1 millió embert kell kitelepíteni régiónkban, ha 15-20 éven belül nem oldódik meg a Duna-Tisza köze vízutánpótlása. Ez nem vicc, mondják szakemberek, az ENSZ, illetve EU illetékes bizottsága elõtt van az a tanulmány, amely szerint Európa három régiójára, egy spanyol és portugál terület mellett, Magyarországon ezen belül megyénkre vár elsivatagosodás, ha nem épül meg a Duna-Tisza csatorna. Lapunk decemberi számában megjelent írásunk, soha nem látott visszhangot váltott ki. Sokan ugyanis másként értelmezték az cikket, miközben csak a problémára szerettük volna ráirányítani a figyelmet. Mintegy 400 milliárd forintba kerülne régiónk elsivatagosodásának megelõzése. A Duna-Tisza csatorna megépítésérõl szóló projektre már külföldi befektetõk is vannak. Többek között ezek hangzanak el azokon a fórumokon, amelyeket megyeszerte tartanak több mint két hónapja. A Duna-Tisza Csatorna Zrt. szakemberei azt állítják, hogy ha a munkálatok nem indulnak el 2022-ig, egy kész kitelepítési terv alapján Kecelt is egy Somogy megyei térségbe telepíthetik.

VOLTAK, AKIK ÉRTETTÉK Az írás a legutóbbi képviselõ–testületi ülésen is szóba került. Az egyik képviselõ szintén riasztónak minõsítette az írást. Hortobágyiné Németh Tünde szerint a hír ronthatja a térségben a befektetõi kedvet. Voltak pozitív visszajelzések is, ami azt mutatja, hogy a legtöbben megértették lapunk eredeti célját, vagyis azt, hogy köztudatba kerüljön a probléma, és induljanak el ez ügyben elõremutató folyamatok. Egy erdész szerkesztõségünknek írt levelében helyeselte a jelenség felvetését. Sokan gondolhatják úgy, hogy a cikkben leírtak csak kitalációk, amelyeknek nincs reális alapja. A kétkedõknek üzenem, igenis valós veszélyrõl van szó – állítja Rácz János, ki szerint bárki láthatja Kecel határában, hogy kisebb szél is már mozgásba lendíti a homokot és ez csak a kezdet. Ha rövid idõn belül nem történik lényeges változás, egy-két évtized alatt elsivatagosodik a határ. Az erdész szerint az öntözõcsatorna ötlete jó, de mellette erdõket kellene telepíteni, mert ezek sajátos mikroklímájuknak köszönhetõen kedvezõen befolyásolják a homok takarását, megkötését és az egészségesebb vízháztartás létrejöttét. A KITELEPÍTÉS „MARHASÁG”

KECEL KIAKADT Az elsõ hallásra rémisztõ jövõkép, persze csak vészforgatókönyv, sokan azonban a kelleténél is komolyabban vették beszámolónkat. Annak ellenére, hogy a cikkben több hivatkozás is szerepelt a széles körben tartott tájékoztatókra, szakemberek állításaira, az Unió és a magyar kormány asztalán fekvõ elképzelésekre, valamint egy 2025 után esetleg bekövetkezõ eseményre. A közélet több szereplõje is fontosnak tartotta véleményének kifejtését, például a helyi plébános is. Burányi Roland hívei elõtt arról beszélt, hogy sokakat megijesztett a cikk, mint mondta, fõleg azokat, akik már átéltek kitelepítést.

A Kecelvíz Kft. ügyvezetõje szerint „marhaság kitelepítésrõl beszélni”, mivel ez legrosszabb esetben is 100 év múlva következhet be. Nemes György ugyanakkor nem vonja kétségbe a homokhátság elsivatagosodásának veszélyét, sõt azt sem, hogy a folyamat megakadályozására lépéseket kellene tenni. - Belátható idõn belül nem kell tartani a térség kitelepítésétõl. Ha valaki az elsivatagosodás megállítására erõfeszítéseket akar tenni, jobb, ha olcsóbb megoldást választ. Ilyen lehet a Kecel térségét is érintõ Duna-völgyi fõcsatorna rekonstrukciója. Ennek fejlesztésével ugyanis lehetõvé válhatna a földek öntözése, feltéve, ha ezt a gazdák ingyen tehetnék meg – mondja az ügyvezetõ. A Keceli Hírek a projekttel, illetve az ezzel összefüggésben elhangzó kijelentésekkel kapcsolatban megkereste a beruházást kidolgozó társaság vezetõjét. Pákh László szerint az elsivatagosodás megfékezésének egyik megoldása lehet a csatorna, és

annak öntözõcsatorna leágazása. A DunaTisza Csatorna Zrt. vezérigazgatója elismeri, hogy a rendezvényeiken elhangzó, kitelepítésekrõl szóló hírek riasztóan hatnak, és ronthatják a befektetõi kedvet is. – Bizonyos mértékig megértem az önkormányzatok, és itt élõ emberek aggodalmát. Úgy gondolom, mindenkinek, köztük a potenciális befektetõknek közös érdeke az, hogy ez a vészforgatókönyv ne következzen be – fogalmazott a Keceli Híreknek Pákh László, aki hozzátette, hogy a projekt már a kormány asztalán van. A napvilágot látott legutolsó hírek szerint a kabinet egyelõre nem támogatja azt. h.a.

Az elveszett pénztárca esete Csak egy pénztárca volt, nem nagy dolog, benne 2.500 Ft, diákigazolvány, menzakártya. Mégis milyen jó érzés töltött el, mikor a postás egy vaskos borítékkal érkezett. Feladóként a Kiskunhalasi Forgalmi Irodát jelölték meg. Nem számítottunk rá, hogy megkerülhet és nem csak a diákigazolvány, de a pénz is hiánytalanul az apróval együtt az utolsó fillérig. Mikor odatelefonáltam Halasra, mert azért mégis megérdemlik a köszönetet a Volán dolgozói, inkább meglepõdés volt a válasz. Nagyon ritkán jeleznek vissza. Csak annyit tudtam mondani, szinte mentegetõzve: fontosnak tartottam megköszönni, mert nem csak panaszkodni lehet, néha történnek jó dolgok is. -B-

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Életük a tánc Karácsony elõtt, mintegy megelõlegezett ajándékként nyújtották át a Hetrec néptánc együttes tagjai (régiek és jelenlegi tagok együtt) azt a gálamûsort, amit december 17-én láthattunk a Városi Sportcsarnokban. A kivetített képeken és a tánckoreográfiákban 30 év emlékei elevenedtek meg, a meghatottság könnyeit csalva a nézõk szemébe. Schindler Jánost, a táncegyüttes egyik alapítóját arról kérdeztem, miért éppen a néptáncoktatás segítését tartotta fontosnak 3 évtizeddel ezelõtt. - Szeretem a zenét meg a táncot, amellett, hogy nem tudok táncolni. Már egészen fiatal koromtól nagy élvezettel néztem a különbözõ együtteseket. Amiért még a táncot szeretem: meg kell nézni azokat a fiatalokat, akik az általános iskola után is kitartottak a tánc mellett; mindegyik vitte az életben valamire. Igazán abban tudtam nekik segíteni, hogy szerveztem külföldi utakat, és erre a pénzügyi lehetõségeket tudta biztosítani az önkormányzat. Azt gondolom, a kultúra a legjobb nagykövet, közelebb hozza a különbözõ országokban élõ embereket, és máig tartó barátságok születhettek ezeken a külföldi kirándulásokon.

vekszik, és a társaság egy kiváló összekötõ kapocs és megtartó erõ. Senduláné Erdélyi Márta: - Sajnos nem láttam a lányaimat táncolni, csak hátulról, a színfalak mögül. - Te kitûzted magad elé célként, hogy a kislányok táncolni fognak? - Igen, ez nálunk kötelezõ. Apuka azt mondta, amíg én élek, ti táncoltok. - Hogy látják ezt a fiatalok? Sendula Réka: - Nekem tetszett, ahogy anya táncolt. -Szeretnél egyszer majd olyan ügyes lenni, mint õ? - Igen, bár már én is régóta, majdnem 10 éve járok táncra. - Volt, hogy abba akartad hagyni? - Igen, nagyon sokszor, mert nehezek a koreográfiák, vagy a párom nem tudja olyan jól, de most örülök, hogy itt lehettem. Németh Kata: - Már kicsi gyerekkorom óta nagyon tetszett, amit a testvéreim csináltak, és szerettem volna együttmûködni velük. Nekem az nem jelent gondot, hogy Mitya mondja meg, mi legyen. Inkább bizonyítani volt nehéz Zita és Mitya után, de azt hiszem, sikerült felzárkózni hozzájuk, és mostmár velük együtt élvezem a táncot. Valóban lehetett élvezni, ami a tánctéren történt, ahogy együtt dobbantak a karaktercipõk, libbentek a plisszírozott szoknyák, és a lányok, asszonyok kendõvel a fejükön, puffos ujjú blúzban énekelték:

fotók: Varga Eszter

Láthattunk a színpadon koreográfiákat idõsebbek és fiatalabbak elõadásában, és aki jól figyelt, észrevehette, hogy anyák és apák, lányaik és fiaik egyszerre járták a táncot. Szabó Tibor: - Fantasztikus élmény látni azt, hogy az ember 30 évvel ezelõtt az elsõk között hozzákezdett, és most ezek a törpék jönnek utánunk. - Rajta vagytok, hogy a gyerekeitek is folytassák ezt a hagyományt? - Igen, mert azt hiszem egyfajta magabiztosságot ad mindenkinek, ha a mozgáskultúrája fejlõdik, a zenei ismerete is nö-

„Hold, hold fényes lánc, Két kapu zárja, Nyisd ki kapud Gergely gazda, Vámot adok rája.” Alkalom nyílt a tréfára is a több mint 2 órás gálamûsorban, mikor a nagy forgásban - kavarodásban az egyik legény „félholtan” zuhant a földre a rengeteg táncolástól. Persze a jóféle szilvapálinkától még azelõtt feltámadt, mielõtt papot hívtak volna hozzá. A nézõk a legkisebbek teljesítményét szintén vastapssal jutalmazták. Többfelõl hangzottak efféle felkiáltások: „Nézd azt a kicsit, hiszen még ki sem látszik a földbõl, és milyen ügyesen járja!” Ami a Hetrec ünnepi fellépéseit megelõzi, az rejtve marad elõttünk, rajongók elõtt. A

próbákhoz, a fellépésekhez nem elég a lelkesedés, biztosítani kell az anyagi hátteret, s ez a feladat bizony igen nehéz ezekben a szûkös idõkben, a megszorítások közepette. Haszilló Ferenc: - Valószínûleg 2012-ben ugyanúgy alakul a helyzet, mint az elmúlt évben. Minden nem kötelezõ feladatot próbálunk ellátni továbbra is. A személyes véleményem az, hogy olyanokat, mint a néptánc, a sport, az orvosi ügyelet, a védõnõi szolgálat, a vérvétel meg kell tartanunk, mert ezek nélkül nagyon nehézzé válik az élet egy közel tízezres városban.

Nem maradtak el a köszönõ szavak azok felé, akik munkájukkal, kitartásukkal, bíztatásukkal életben tartották 30 éven át a tánccsoportot, valamint akik éjt nappallá téve dolgoztak a gála megszervezésén. Schindler János, Szedres Károlyné, Udvarhelyi István, Kovács Anna, Imre Károly, Orcsik Attila, Illésné Márin Éva, Galántai Katalin, Németh Mihály, Widnerné Fenyvesi Bernadett. A Hetrec köszönetét fejezi ki Nagy Dezsõnek, Kiss Mártának és Kishegyi Viktóriának is, õk nem tudtak jelen lenni az eseményen. Álljanak itt végszóként Vén Ágnes szavai, akinek a tánc az élet sava-borsát jelenti. - 5 éve táncoltam utoljára. Nekem nemcsak a tánc fontos, hanem a társaság is, mert õk a barátaim, és velük sem találkoztam. Amennyire intenzíven az életem része volt 5 évvel ezelõttig, annyira nem volt az az utóbbi idõben. Ez nem történhet meg még egyszer! Ha nem is minden alkalommal, de legalább havonta egyszer itt leszek. Maradjatok együtt még nagyon sokáig, keceli néptáncosok, és szerezzetek nekünk sok felejthetetlen percet! Mi pedig meg kell, hogy lássuk, micsoda kincset õrzünk ezen a településen, ahol 2011. december 17-én száztizen járták egyszerre a keceli táncot. B.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Tavasz a télben negyed évszázada Véget ért a jubileumi XXV. FLORA virágfesztivál és a kilencedik fazekas kiállítás. A mintegy tízezer látogató most sem csalódott. A sportcsarnokban a virágkompozíciók mellett gyermekek által készített betlehemeket és egykori FLORÁS plakátokat is megtekinthettek a látogatók. A péntek délelõtti hivatalos megnyitón több száz vendég tette tiszteletét. A fesztivált dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal fõigazgatója nyitotta meg. Kiemelte Kecel egyik legfontosabb értékét, a hagyományõrzést.

A kiállítás keretében meghirdetett virágkötészeti versenyre bõségszarut, karácsonyi csokrot, ajándék díszítést kellett készíteniük a nevezõknek. A megmérettetés rangját jelzi, hogy ez a második legjelentõsebb rendezvény az országban - állítja a Magyar Virágkötõk, Virágkereskedõk Szakmai Egyesületének elnöke. Gombás Attila szerint ezúttal is színvonalas alkotások születtek. A fõmegnyitót követõen tekinthették meg a látogatók szintén a Városi Sportcsarnokban a postatörténeti kiállítást.

Szombaton délelõtt 10 órakor Imre Károly a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közmûvelõdési Intézetének igazgatója tartott elõadást „Kisváros a puszták nyomán” címmel. A téma nemcsak a mûvelõdéstörténetet kedvelõk számára nyújtott élményt, hiszen lényegében egyszerre ölelte fel Kecel múltját és jelenlegi értékeit, vette számba gasztronómiai nevezetességeit, táji, természeti-, valamint épített környezeti kincseit. A Varga Eszter által készített fotókon mindazok a helyi értékek bemutatásra kerültek, melyek nemcsak hogy figyelemre érdemesek, hanem felhasználhatóak lennének egy kulturálisturisztikai program megvalósításában is.

A Virágfesztiválhoz kilencedik éve kapcsolódik az Országos Fazekas Kiállítás és Pályázat. A fazekas mesterség újra reneszánszát éli, kiállta az idõk próbáját a plázák, nagyüzemi termékeivel szembenfogalmazott a rendezvény megnyitóján Kecel polgármestere. Az idei kiállításra 25 mester hozta el, a pályázati kiírásnak megfelelõen készített termékeit. A tárlat alapján úgy tûnt, hogy a hagyományos népi, paraszti kultúra és a modern kor elvárásai jól megférnek egymással. A IX. Fazekas Pályázat nagydíjasa Takács István lett. A „Mesterek tisztelete” díjat Fehér Tibor fazekas nyerte.

A kiállításra 25 mester hozta el, a pályázati kiírásnak megfelelõen készített termékeit.

„Régmúlt idõ csodái” címmel antik idõmérõ eszközöket mutatott be a 47 éves szakmai tapasztalattal rendelkezõ Astron Kft. Körbe járva a teremben több évtized jellegzetes technikai megoldásaival, gyártmányaival találkozhattak az idelátogatók. Városi Ferenc elmondta, hogy ez egy több évtizedet felölelõ gyûjtemény, találunk benne faliórát, zsebórát, de ez a teljes készletnek csak töredéke.

Vasárnap ugyancsak szakmai elõadáson vehettek részt az érdeklõdõk: Kósa Klára mûvészettörténész beszélt a keresztény szimbólumokról.

Mintegy negyven tenyésztõ közel 400 madarát mutatta be a kék iskola kisudvarán, ahol nem csak megcsodálni lehetett õket, de szépségüket a zsûri is osztályozta. A versenyen kb. 100 papagáj, 50 db baromfi, több mint 200, ezen belül megközelítõleg 22 féle galambfajta mérettette meg magát. Czár

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Nyugodj békében, Csendes Jenõ! Alig köszöntünk el Gabi nénitõl, újra fájdalmas búcsút kell vennünk az Arany János Általános Iskola egyik legmarkánsabb egyéniségétõl, Csendes Jenõ, földrajz-testnevelés szakos tanártól. Hosszú szenvedésnek vetett véget a Mindenható azzal, hogy magához szólította. Jenõ 1954 szeptemberében érkezett Kecelre a Kiskunfélegyházi Tanítóképzõ utódintézményébõl, a Testnevelési Gimnáziumból, és 1996 júniusáig tanított, nevelt, emellett hosszú idõn át részt vett az iskola és a diákotthon vezetésében. Pályája kezdetén, éveken át egyedüli testnevelõként dolgozott, vezetésével az iskola tanulói megyei és országos helyezéseket értek el atlétikában, átlagon felül teljesítettek tornában és labdajátékokban. Vezetésével és közvetlen fizikai munkájával épült fel a Kék Iskolánál két

salakos kézilabdapálya és futópályával, ugráló pályával kiegészítve. Miután képesítést szerzett a földrajz tanítására, e téren is kiemelkedõt nyújtott. Az általa szervezett országjáró kirándulások a magas színvonalú földrajztanítást gazdagon illusztrálták. 1977-tõl igazgatóhelyettesként az alsó tagozat munkáját szervezte, ellenõrizte, az akkor még nagy létszámú napközis csoportokat irányította, legfõképp azonban a Diákotthon otthonná teremtéséért, az odakerült, többszörösen hátrányos helyzetû gyerekek neveléséért tevékenykedett. Elsõsorban önmagától követelte meg a pontosságot, rendszeretetet, a színvonalas munkát. Beosztottaival szemben következetes, szigorú és mindenkor emberséges volt. Nagy része volt abban, hogy az intézmény dolgozói

évtizedekig jó hangulatban, egymás iránti szeretetben éltek, kiváló eredményeket értek el, s a kollegális légkör példaként állt a környék iskolái elõtt. Iskolán kívül is tevékenykedett. Ifjúsági tánccsoportot vezetett, a felnõtt férfi kézilabda csapatot hosszú idõn át irányította a megyei bajnokságban; a község, majd a város vezetése mindig számíthatott megbízható munkájára. Jenõ! Példamutató munkád, barátságod, kissé kesernyés humorod mindig megmarad emlékeinkben. Isten veled! (Mihály László ny. tanár) Csendes Jenõtõl, példamutató férjtõl és apától búcsúzik felesége, leánya, unokája, veje, rokonok, barátok, kollégák, tanítványok. Nyugodjon békében!

Összetartás… összetartozás Ebben a rohamosan elanyagiasodó, külsõségekre törekvõ világban bármennyire is igyekeznek egyesek, már nem lehet elrejteni többé azt a nyomorúságot, amibe éppen ez az életmód taszított minket. Én tudom, mind azt gondoljuk, ismerjük a nyomorúságot. Én is azt hittem. De tévedtem. Mikor elkezdtük meglátogatni a hosszú listánkon szereplõ címeket, minden egyes alkalommal, amikor megálltuk egy újabb háznál - sok esetben merészség még háznak is hívni azt, amihez leparkoltunk –, kiszakadni éreztem a szívembõl egy-egy darabot. Azt gondoltam, Istenem, tudunk mi egyáltalán ezen segíteni a magunk kis limitált lehetõségeivel? De aztán megmutatta magát az igazi csoda. Egy csapatnyi ember útra kelt, hogy elõször is felkeressen helyi vállalkozókat, magánszemélyeket adományokért. Ekkor rájöttem, a csodának csupán egy részét láttam eddig. Rengetegen, olyanok is, kiknek maguknak se sok többletük, pláne nem feleslegük akad, gondolkodás nélkül adtak.

10.

„Mikor vált luxus termékké a kenyér, cukor, alma, méz, liszt és krumpli?” Persze lett pénz játékokra gyerekeknek, amiért pénzben meg nem határozható ajándékot kaptunk. Ölelés, kacagás, maszatos puszik és lámpalázban elõadott, akadozó versek jutottak bõven. Mégis, ami a legértékesebb ajándéknak tûnt, és amiért könnyeket kaptunk cserébe, az a lét egyik alapeleme. Étel. Örömkönnyek is akadtak, de azt is a legtöbb esetben a keserûség táplálta. Mikor és hogy jutottunk el idáig? Mikor vált luxus termékké a kenyér, cukor, alma, méz, liszt és krumpli? Mindazok a dolgok, amiket saját földünkön saját kezûleg elõállíthatunk. Nem is akármilyet. Mégis, mikor ezeket az alapvetõ élelmiszereket átadtuk, mindenütt kincsként tekintettek rájuk. Remegõ, sok évtizedes munkától barázdált és ifjú, csontos gyermek kezek egyaránt omladozó falak közé vitték be a csomagokat.

Azt gondoltam, bár adhatnék még többet, s még ennél is több embernek. Mert ettõl a közel 30 családtól, 50 gyermektõl olyat kaptam, amit nem lehet giccses papírban, óriási karácsonyfa alá tenni. Viszszakaptam a szívem kiszakadt darabjait és tán még többet, mint ami hiányzott. Erõ, bizalom és hit. Azoktól, akik a magukét háttérbe szorítva, a másokén igyekeznek segíteni, akik adnak, hogy ezt az elõbbiek tehessék és azoktól, akik szavak nélkül is bizonyítják, van értelme, még van remény. Mindezt persze nem tehettük volna, ha nincs az a rengeteg jószándékú ember, akik adományaival, ez a sok jó összegyûlt, s azok akik ezt több napos munkával rendszerezték. Ezúton szeretnénk a Jobbik Keceli Alapszervezet nevében köszönetet mondani mindazoknak, akik adtak. Illetve én személy szerint szeretném megköszönni minden odaadó, elkötelezett tagtársamnak, s szimpatizánsunknak, hogy idejüket, energiájukat nem sajnálva megmutatták, mit jelent a mai elkorcsosult világunkban embernek lenni. Juhász Gabriella Jobbik Keceli Alapszervezet

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Sokan tesznek fogadalmakat ezekben a napokban: „leadok pár kilót”, „elkezdek nyelvet tanulni”, „keresek egy új munkahelyet” – a gyerekek is próbálkoznak – „ezután mindig megírom a leckém”, „javítok matekból”, „többet segítek otthon anyának”. Lehet, meg sem fogalmazódnak bennünk ezek a dolgok, mégis erre az idõre megérik bennünk a vágy a változásra. Segít ebben a karácsony is, amikor megállunk néhány napra. Talán ekkor több idõ jut az értékelésre. Vannak olyan változások, amik nem kerülnek pénzbe, nagy idõráfordítást sem igényelnek, mégis gyökeresen megváltoztathatják egy család életét. (Ez teljesen úgy hangzott, mint egy étrend-kiegészítõ címkéje, ami szerint a termék kedvezõen befolyásolhatja a közérzetet). De ez tényleg nem becsapás! Gondoljunk önmagunkra, mikor egy fárasztó nap után hazaérünk a munkahelyrõl, az iskolából, a szõlõbõl, és olyan jó lenne egy kicsit megpihenni. A szobából éppen veszekedés zaja szûrõdik ki, cipõk az elõszobában szerteszét, épphogy hasra nem estünk benne. Mit tesz ilyenkor egy átlag magyar honpolgár? (Ide legszívesebben nagyobb gondolkodó szünetet tennék, hogy el tudjuk képzelni magunkat.) Igen szerintem mindenki eltalálta:

beüvölt a szobába, hogy miért nem lehet normálisan viselkedni, és már ezerszer elmondtam, stb. Csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy fordítsunk egyet az egészen. Jusson eszünkbe, milyen kevés ideig maradnak velünk a gyerekeink, nem sokáig szidhatjuk õket a rendetlenségért, aztán meg már nem is akarnak meglátogatni minket, mert megunták az állandó rendreutasításainkat. A felemelt hang helyett kedvesen hívjuk ki õket egyesével, és kérdezzük meg õket

fotó: Varga Eszter

a napi örömeikrõl, bánatukról, a tízórairól és persze az oviról vagy a jegyekrõl. (Én általában 20-30 perces „fogadóórát ” szoktam tartani ilyenkor a kanapén.) Miután mindez megvan, mindenki többszöri könyörgés nélkül teszi helyre a szétdobált dolgait, a veszekedés abbamarad, kezdõdhet egy vidámabb este. Azt hiszem, ez az egész hihetetlenül egyszerû. Ugyanilyen egyszerû elképzelni, mennyire jól esik egy picikének is, ha szépen megköszönjük a segítségét, és nem sajnáljuk a mondat végérõl a „légy szíves”-t. Tovább megyek; ugye kedves anyukák, feleségek, nektek is mosolyra húzódik a szátok, ha valaki megdicséri a fõztötöket, vagy észreveszi a szépen csillogó padlót. Kérjünk úgy, ahogy azt mi szeretnénk hallani másoktól, és köszönjünk meg mindent úgy, ahogy nekünk is jól esne! Ja, és el ne felejtsem! Nézzünk mindig arra, akihez beszélünk, és ne 2 szobán át kiabáljuk a kívánságainkat,... még a kezét is megfoghatjuk! Teljesen egyszerû, ingyenes és nagy változásokat rejt magában, ha a mondatainkat szeretettel fûszerezzük. Azt kívánom mindenkinek az új évre, használja sokat ezt a fûszert, és ízesebb lesz az élete! B.ú.é.k! B.

Farkasok Kecelen Akár 30 egyedbõl álló farkas populáció is élhet Kecel környékén. A helyi vadásztársaság szerint számuk folyamatosan növekszik. Idén hármat lõttek a környezõ erdõségekben. Csikasz, nádi farkas, toportyán – többek között ilyen neveken ismerik a Dél-Alföldön 15 éve megjelent ragadozót. Leginkább nádi farkasként került be a köztudatba. Az irodalmi emlékezet szerint Toldi Miklós annak idején ilyenekkel verekedett. A múlt század közepén a vadászatnak köszönhetõen eltûntek az országból. A 90-es évek elején, a délszláv háború miatt azonban jó néhány példányuk északra tévedt. Ma már szinte az ország egész területén megtalálhatóak. A nádi farkas nagyobb, mint egy róka, de

kisebb a farkasnál. Fõ táplálékuk a rágcsálók, de falkában vadászva õzeket is képesek elejteni. A helyi vadásztársaság elnöke szerint, Kecel környékén 25-30 családban élõ példány lehet. – A szaporodási idõszakot kivéve vadászható ragadozóról van szó. 2011-ben 3 példányt lõttünk ki - mondta lapunknak dr. Beke József, a Béke Vadásztársaság elnöke, akinek 10 évvel ezelõtt, elsõként sikerült elejtenie az elsõ keceli farkast. Vadászok tapasztalatai szerint a ragadozók egyedszáma folyamatosan növekszik, és ezzel párhuzamosan kártételük is. Arra azonban egyelõre nincsenek bizonyítékok, hogy miattuk lenne kevesebb az õz a környezõ erdõkben. h.a.

11.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

A Verseny utca 1. szám alatti ház eladó. Tel.: 06/20-5761-924 Mentse meg régi családi felvételeit, hangkazettáit, bakelitlemezeit! Archiválás CDre, DVD-re gyors határidõvel! Tel.: 06/70-367-3578 Császártöltésen 4 szobás 145 négyzetméteres összkomfortos családi ház 100 négyzetméteres melléképülettel, garázszsal, borospincével, 2000 négyzetméteres kerttel, teljesen közmûvesítetten, betegség miatt sürgõsen eladó. Irányár: 5,9 millió Ft. Tel.: 06/30-4627-685 Száraz akác fûrészpor kapható. Babenyecz Józsefné Magyar u. 12/1. Tel.: 06/78-421-382 Nagyszabású farsangi bál a Mókusban 2012. február 11-én. Jelentkezés: 2012. január 15-ig. Lukács Tibor Tel.: 06/203106-198 19-es Renault személygépkocsi eladó. Érdeklõdni: 06/70-2720-986 vagy 06/78420-285 A szárítónál 229 fás almás eladó. Tel.: 06/20-4788-163 Üvegezési munkák rövid határidõvel. Új üvegezések, biztosítós javítások, stb. Festmények, gobelinek, fotók, stb. keretezése széles választékból. Kakuk István üvegezõ, képkeretezõ. Mókus u. 6. Tel.: 06/78421-676, 06/70-6041-446 ALLERGIA KEZELÉSE, FOGYASZTÁS AKUPUNKTÚRÁVAL, VÉRCSEPP-ANALÍZIS, ÁLLAPOTFELMÉRÉSEK, FOGYASZTÓ CELLULIT NYIROKMASSZÁZS, FÜLBELÖVÉS CSECSEMÕKORTÓL. TEL.: 06/30-9620-687 Száraz akác tûzifa és jó minõségû barnaszén kapható. Tel.: 06/30-8906-842 Angol nyelvoktatást vállalok általános és középiskolásoknak, valamint a felsõoktatásban tanulóknak. Magánórák akár kezdõknek is, korrepetálás, alap- és középfokú nyelvvizsgára felkészítés, középés emelt szintû érettségire elõkészítés. Tel.: 06/30-5919-319 Nyár tûzifa eladó 1.100,-Ft/q kuglizva 1.300,-Ft/q Érd.: 06-20/382-4151 vagy 06-20/572-2740

12.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

november 20. - december 20.

SZÜLETTEK Hatvani Botond (an.: Sándor Csilla) Béleczki Dániel (an.: Kapitány Anett) Druzsin Viktória (an.: Druzsin Krisztina) Farkas Dominik (an.: Gulyás Katalin) Györgye Tifani Luca (an.: Györgye Csilla) Farkas Erik (an.: Horváth Renáta Ibolya) Hugyi Gergõ (an.: dr. Tóth Blanka) Szabadi Ádám (an.: Kovács Edina) Minda Mirella, Minda Barbara (an.: Bóna Nikolett) Füleki Panka (an.: Füleki Ágnes)

E L H U NY TA K Cseri Ferencné 81 éves (szül.: Jutasi Erzsébet) Paplanos Józsefné 74 éves (szül.: Lajkó Margit) Herczeg Jánosné 82 éves (szül.: Palásti Ágnes) Csendes Jenõ 76 éves Szendrei Endre Lajosné 55 éves (szül.: Dudás Erzsébet) Fejes Sándor József 66 éves

Kecelen kutatás és fejlesztés indul az idõsebb korosztály digitális felzárkóztatásáért Az internet és a digitális tartalmak elterjedésével az idõsebb generációk kiszorulnak a modern világ egy részébõl. Kecelen egy olyan fejlesztés indul el, amellyel az idõsebbek lemaradását akarják megakadályozni. A tévék, a távirányítók, a mobiltelefonok, az összes „okos” eszköz, amellyel a piac ma már havonta meglepi a vásárlókat, a fiatalabb, mozgékonyabb, nyitottabb és nem utolsó sorban jól látó, halló, mütyür gombokat is könnyedén kezelõ generációkra építenek. A KecelCom nemzetközi partnereivel egy olyan kutatásba kezd, amely az idõsek internetes-digitális világba való bevezetését szolgálja. A keceli idõsek körében mérik majd fel, hogy mire lenne szükségük, hogyan használják a legújabb kor technikai eszközeit, s mit várnak az új eszközöktõl, ha gyermekeiktõl, unokáiktól, ismerõseiktõl már hallottak azok jótékony hatásáról.

Útfejlesztés közel 200 millióból December végén közbeszerzési pályázat alapján a solti székhelyû Placc Kft.-vel kötött szerzõdést Kecel Város Önkormányzata, amely szerint az önkormányzat tulajdonában lévõ 0299/2, 0299/3, 0299/4 hrsz.-ú mezõgazdasági külterületi út szilárd burkolattal való ellátását az idõjárás függvényében kezdi meg. Még 5 évvel ezelõtt épült meg az út elsõ, 1200 m-es szakasza, most ez mintegy 2.5 km-rel lesz hosszabb. A beruházás - amely az 54-es számú fõúton Kecelrõl Soltvadkert felé haladva a jobb oldalon található -, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával kezdõdhet el. A kivitelezés teljes nettó értéke: 186.483.406 Ft. Czár

A kutatás során arra is választ keresnek, hogy az idõsebb generációkat mi tartja vissza az új technikai eszközök használatától; mire lenne szükségük a mindennapi életükben, egyszóval, hogyan alkalmaznának és milyen eszközöket, ha elhinnék: a digitális berendezések nekik is valók. Milyen tartalmakat szeretnének elérni az idõsek a tévé képernyõjén keresztül? Milyenek legyenek a feliratok, hogy el tudják olvasni a képernyõn futó információkat? A kutatás célja gyakorlatias: a felmért igények alapján a fejlesztésben részt vevõ cégek és intézmények olyan termékeket fejlesztenének ki, amelyeket az idõsek is szívesen használnak. A konzorcium tagja a KecelCom, a keceli önkormányzat, a Kapsch, a portugál Meticube, a svájci SUPSI és a Paco Mariani Residence, ugyancsak Svájcból. A konzorciummal 2012 január végéig köt szerzõdést a MAG Zrt., amely az uniós pályázati pénzek kezelését végzi. Ezzel az utolsó akadály is elhárul a munka megindítása elõl. KecelCom

Új kábeltv szolgáltató Új szolgáltató üzemelteti a keceli kábeltelevízió hálózatot. Az LRT-KTV Távközlési Szolgáltató Kft. egy közelmúltban alakult, magyar tulajdonú társaság. Jelenleg három településen szolgáltatatnak. Kecelen január elsejétõl megváltoztatták a sokat vitatott analóg csatornakiosztást. A korábban elvett, népszerû mûsorok jelentõs része ismét látható, s az elõfizetõk több új programot is nézhetnek. A kábeltelevíziós hálózaton a Kecel TV mûsora új helyen, de változatlan formában található továbbra is. Az új szolgáltató már most akciókkal próbálja visszacsábítani az elmúlt hónapokban az elõzõ szolgáltató által elveszített több száz elõfizetõjét. h.a.

Keceli Hírek Kiadó: Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház 6237 Kecel, Szabadság tér 17. Telefon: 78/420-344 E-mail: ujsag@kecelkonyvtar.hu Szerkesztõ: Czár László E-mail: info@kecel.hu Felelõs szerkesztõ: Widnerné Fenyvesi Bernadett E-mail: igazgato@kecelkonyvtar.hu Hirdetésszervezés: Paplanos Ildikó • Tel.: 06/70-4530-870 Számítógépes tördelés: BI-Design Reklámstúdió Nyomdai munkák: Druk-Ker Kft. 6200 Kiskõrös, Csokonai utca 47. Felelõs vezetõ: Markó János Megjelenik havonta 3500 példányban ISSN 2062-7300

13.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Kecel-kvíz VÁLASSZA KI, MELYIK IGAZ!

1. Mekkora területen fekszik Kecel? a) 8 000 hektár b) 11 000 hektár c) 15 000 hektár 2. Mit nem ehetett Keceli András és Keceli Imre a szalonna mellé reggelire? a) paprikát b) uborkát c) vöröshagymát 3. Mi lehetett a tized? a) holdfázis elnevezése b) egyházi ünnep neve c) adóféle 4. Mit jelentenek a jelképek a Széchenyi téri leány szobor kezében? a) nappal és éjszaka b) pizza és kifli c) újjászületés, megújulás 5. Ki lehetett a „gardimama”? a) kisgyerek dajkája b) bevonuló katona anyja c) báli kísérõ 6. Hány méter anyagot vett egy keceli menyecske, ha egy „õtözõ” ruhát akart varratni? a) 4-5 métert b) 7-8 métert c) 9-10 métert 7. Melyik mondás kapcsolódik Szent Vince napjához? a) Ha Vince napján esik, 40 napig esni fog b) Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince c) Vince, ha nem talál, csinál /jeget/ 8. Õrzi-e valami Petõfi Sándor emlékét Kecelen? a) szobor b) emléktábla c) utcanév 9. Idõben mi nem tartozik ide? a) téglagyári iskola másik épületbe kerül b) téglagyári óvoda megnyitása c) téglagyár bezárása 10. Mióta van Kecelen kábel-tv? a) 10 éve b) 15 éve c) 20 éve A Kecel-kvíz megfejtését január 10-ig várjuk a könyvtárban vagy az ujsag@kecelkonyvtar.hu címre. A decemberi rejtvény megfejtése: 1.c. 2.b. 3.b. 4.b. 5.c. 6.b. 7.b. 8.c. 9.c. 10.a. A Kecel-kvíz helyes megfejtõi: Boros Pál, Mácsai Erzsébet, Berta Sándorné, Stencel Imréné A nyertes Stencel Imréné, aki a Király Non-Stop ajándékutalványát veheti át a Keceli Hírek szerkesztõségében (Szabadság tér 17.)

14.

2 0 1 2 . J A N UÁ R

Harcosok éjszakája 3 lelkes keceli és egy kiskunhalasi fiatal vette nyakába az Északi-középhegység legnyugatibb tagját, hogy meghódítsák a havas (és sáros) börzsönyi lejtõket, és próbára tegyék saját magukat is. Büszkeség, hogy a teljesítménytúra legfiatalabb tagja is keceli, Czár Levente, aki már nem elõször rója az ország különbözõ útvonalait.

December 10-én Kecskeméten rendezték meg a Harcosok Éjszakáját, ahol a keceli Bács-Team tagjai is remekeltek.

Szponzori támogatás Sporteszközöket és pályakellékeket vásárolt a Keceli Futball Club abból a támogatásból, amelyet a K&H Bank keceli fiókjának képviseletében Bagi Bertalan fiókvezetõ adott át az egyesületnek. Császár Ferenc szakosztályvezetõ elmondta a Kecelmédiának, hogy a

fotó: Szentirmay Tamás

A Harcosok Éjszakáján gyõzelmet aratott Imre Zsolt, Vikker Dániel, Gyóni László, Benkõ László, és Vincze Lilla. A veterán harcos, Vancsik Nándor esélyt sem adott ellenfelének, Hali Lászlót KO-val ütötte ki. Kecelen február 25-én lesz karate gála a Városi Sportcsarnokban. Több ellenõrzõ pontból állt az idei verseny, minden szakasz végén egy pecsét igazolta, hogy végigment rajta a túrázó. A teljes szintemelkedés elérte a 2216 métert is. Szabó Zsolt, Rácz Attila, valamint Lucskai Levente vágtak még neki vérbeli alföldiként a maratoni távnak. Érintették a Börzsöny több ismert pontját is: a Hideg-hegy, a Magosfa, Hollókõ, Csóványos és a Salgóvár mind olyan természeti látványosság, amelyet jobbára csak a vállalkozó szellemûek láthatnak élõben. A Kenyeres Oszkár által szervezett 10. vulkántúra most is tökéletes volt, akadt azonban olyan pillanat, amikor a turistajelzés megtréfálta a síksághoz szokott társaságot. Nem ez volt azonban a 12 órás szintidejû verseny legnehezebb pontja. Amikor lement a nap, percek alatt sötétség borította be a tájat, és ez nem kis feladatot állított a csapat elé a decemberi idõjárásban. Csak fejlámpa segítségével tudtak tájékozódni. Szerencsére azonban ez sem tudta megállítani õket, és sikeresen értek célba szintidõn belül. Ott már forró babgulyás, valamint oklevél várta a túrázókat. A versenyzõk 43.6 km-t küzdöttek le. Gratulálunk a nem kis teljesítményhez! Czár

Kecel FC eddig is szívesen fogadott hozzájárulásokat, hiszen ez a csapatsportág csak akkor mûködik, ha a közösség része. Ez az utánpótlástól kezdve a versenysportig bezárólag rengeteg kelléket igényel. Czár

Ifjú házasok

Gál Adrienn és Gál Tibor

dr. Takács Edit és Borbényi Zoltán

15.

Keceli Hírek

16.

2 0 1 2 . J A N UÁ R